Kaca Cvijin
SZECESSZIÓS STÍLUSTÖREKVÉSEK JELENTKEZÉSE SZABADKA ÉPÍTÉSZETÉBEN
A kapitalizmus megjelenésével, v a l a m i n t a h a t a l o m centralizálása foly tán Budapest európai viszonylatban is hirtelen fejlődésnek indul. A vi dék ebben a f o l y a m a t b a n is a főváros példáját követi. A k o r építészei külföldre u t a z n a k , Bécsnél is távolabbra, L o n d o n b a és Franciaországba. Visszatértükkor az épületek is g y a k r a n francia, angol v a g y olasz ízlést tükröznek. Ilyen sokféle hatás figyelhető meg S z a b a d k á n is, ahol az egyik palota velencei m i n t á t sejtet, a másik a francia kastélyok v a g y Firenze reneszánsz palotáinak formakincsét, v a g y pedig a gótika k a r csú vonalait használja fel. Ilyen körülmények között honosodik meg a X X . század elején Sza b a d k á n a szecesszió, s a n n a k is Lechner-féle, magyaros v á l t o z a t a . A telj hatalmú kultúr- és közoktatásügyi miniszter Wllassich G y u l a által ül dözött stílus néhány jelentős és harmonikus, m a m á r védelem alatt álló épületet hagyott r á n k . A századvég kimerült az állandó ismétlésekben, megért a helyzet a történelmi stílusok terjedésének és a l k a l m a z á s á n a k megfékezésére. M á r Feszi Frigyes, a kései r o m a n t i k a mestere is eképpen n y i l a t k o z o t t : „ . . . olyan alkotást k í v á n o k l é t r e h o z n i . . . amely se nem francia, sem német, sem olasz, hanem olyasvalami, ami csak itt a magyarság külön művelődésű klímája alatt k e l e t k e z h e t e t t . . . ' n
Wllassich G y u l a kultúrminiszter szavai ellenére — „ A szecessziós stí lust nem szeretem . . . tehát ilyen szecessziós irányú stílust a vezetésem re bízott tárca körében a jövőben ne igen legyen lehetséges, i p a r k o d n i fogok m e g a k a d á l y o z n i . " A szecesszió egyre fejlődött és századunk ifjú építészei nagy lelkesedéssel kezdtek m u n k á h o z , hogy felfedjék a z o k a t az értékes forrásokat, melyeket a falu, a m a g y a r p a r a s z t h á z rejt m a gában, s hogy az újonnan szerzett ismereteket, a népművészet formakin csének elemeit az új törekvésekkel egyesítsék. A jelenség nem volt egye dülálló a m a g y a r szellemi életben; A d y E n d r e költészete, Bartók és K o dály munkássága, H u s z á k József és M a l o n y a y Dezső m a g y a r n é p m ű 2
vészetet b e m u t a t ó helyrajza azonos tőről fakadt, a magyar népi motí vumkincsre t á m a s z k o d o t t . 1900-ban nyílt meg az a k k o r még szecessziós Rippl-Rónai József első nagy kiállítása, megjelentek Bródy Sándor, K r ú d y Gyula regényei, a folyóiratok közül pedig a H é t , a N y u g a t , a M a g y a r Géniusz írásokat közölt a legújabb szecessziós stílustörekvések ről. 1902-ben nyílt meg a gödöllői művésztelep, amely nemzetközi vi szonylatban is jelentős sikerrel m ű k ö d ö t t . Lechner Ö d ö n , a nagy építész vallotta, hogy „ . . . A m a g y a r nemzeti stílus igenis megvan a magyar népnél, mégpedig h a t á r o z o t t a n felismerhetően. A járatos szem hamar megtalálja jellegzetes vonásait. A b b a n a szűk körben, ahol a nép az ő kis szükségleteit elégíti ki, bámulatosan kifejlődött és meghatóan kon zerválódott e formanyelv mind a mai napig. N e k ü n k ezt a magyar népstílust meg kell t a n u l n u n k , mint valamely nyelvet, mint ahogy megtanul tuk a görög népstílust. Ki kell t a n u l n u n k szabályait, bele kell mélyed nünk sajátos szellemébe, hogy majdan mint kultúremberek belevi gyük e formák szellemét a mai kor nagyobb, fejlettebb, sőt m o n u m e n t á lis építő feladataiba . . . " Lechner az olasz és francia reneszánsz és b a r o k k szellemében alkotott kezdetben, de m á r ezeken az épületeken is, elsősorban az anyag megformálásán és a tetőszerkezet megoldásán érez hető a keleties stílusok és a magyar népművészet hatása. A nemzeti stílus meghonosítására irányuló törekvésének első alkotása az 1893-ban, S z a b a d k á n épült Léovics-palota, majd a Budapesten épült I p a r m ű v é szeti M ú z e u m (1893—1897), a Földtani Intézet (1898—1899), valamint a P o s t a - T a k a r é k p é n z t á r (1900—1902), ez utóbbi Lechner munkásságá n a k csúcsteljesítménye. Architektúrája döntő hatással volt a többi épí tészre, különösképpen azokra, akik körülötte forgolódtak vagy közvet lenül mellette dolgoztak. Átvették az általa kidolgozott m o t í v u m o k a t és elképzeléseket, azonban mivel nem t á m a s z k o d t a k közvetlenül az eredeti forrásokra és csupán ötletekre szorítkoztak, alkotásaik sokkal gyengéb bek, hatástalanabbak, hitük sem volt olyan őszinte és mély, mint mes terüké. 3
4
Lechner elképzeléseinek figyelemre méltó követői közé tartozik K o mor Marcell és J a k a b Dezső. Szabadkai alkotásaik mellett az ő nevük höz fűződik a marosvásárhelyi K u l t ú r p a l o t a , a n a g y v á r a d i Vigadó és a budapesti Körössy Albert gimnázium épületének terve is. A z apatini születésű Pártos G y u l a (1845—1916) volt Lechner egyik legközelebbi barátja és hosszú éveken át m u n k a t á r s a is. Pártos Berlinben járt egyetemre, egy ideig a reneszánsz stílus szellemében dolgozott, ön állóan, majd 1872-ben társult Lechnerrel, s közösen építették fel a kecs keméti városházát és a budapesti Iparművészeti Múzeumot. E g y ü t t m ű ködésük során Pártos főként irodai m u n k á t végzett, elszakadásuk után azonban a tehetségesebb kolléga n y o m d o k á n haladt, s így jött létre a pozsonyi posta épülete (1909—1911), valamint Budapesten, a Mester utcai általános iskola. Ehhez a körhöz tartozik még Baumgarten Sándor (1864—1928), aki
iskolaépületekre specializálta magát. N á l u n k ő építette fel az újvidéki zsinagógát, t o v á b b á M á r k u s Géza (1871—1913), aki kezdetben a bécsi szecesszió mintái alapján dolgozott. A z ő nevéhez fűződik a kecskemé ti Cifra-ház felépítése, 1902-ben. A k ö r t M a g y a r Ede (1878—1912) zárja, főként szegedi alkotásaival, valamint a K i k i n d á n épült reformá tus templom épületével, melynek eredeti formáját egy 1912-beli felvétel őrzi. Ide sorolhatnánk még a német és a bécsi, szecesszió szellemében al kotó Vágó László, és József testvérpárt. A beočini kastély valószínűleg Steindl Imrének (1839—1902), a M a g y a r P a r l a m e n t tervezőjének m u n kája. A Z o m b o r b a n levő egyszerű, harmonikus és funkcionális Weidinger-palotát Janszki Béla és Sziveri Tibor tervezték, 1912-ben. Vajdaság ban ezenfelül számos épület és n y a r a l ó v á r felülvizsgálatra, így Bácson, H o r g o s - K a m a r á s o n , Újvidéken, Z o m b o r b a n és Z r e n j a n i n b a n . 5
A m a g y a r szecesszió fejlődésvonalát Lajta Béla zárja, aki kései m u n káiban a modern építészet kezdeményezője és kifejezett híve az új el képzeléseknek. 1875-ben született, t a n u l m á n y a i befejezésével külföldre indul; 1896 és 1899 közötti időszakban megfordul Münchenben, Augsburgban, N ü r n b e r g b e n , Berlinben, H o l l a n d i á b a n , Spanyolországban, Franciaországban és L o n d o n b a n . M i u t á n visszatér hazájába Lechnerrei dolgozik. Első önálló nagy munkája Budapesten, a Kossuth utcai Bárd zeneszaküzlet építése és berendezése. Ezt követi a Miskolc melletti Szirmai-kastély, majd Z e n t á n a tűzoltó l a k t a n y a és a Slavnié-ház fel építése, míg a zentai gimnázium épülete, ellentétben az ide v o n a t k o z ó m a g y a r irodalom állításával, nem Lajta terve alapján készült. 6
Lajta későbbi m u n k á i m á r a modern architektúrához t a r t o z n a k , me lyek közül legjelentősebb a budapesti Martinelli téri üzletház és a Vas utcai iskola. A nemzeti h a g y o m á n y o k n a k az új törekvésekkel történő egyesítését szorgalmazta t o v á b b á Györgyi Dénes, keresztúri iskolaépületével, Reis Zoltán, a kanizsai városházával (1912) és Kovács Frigyes, a zentai városházával (1913). A vajdasági építészek aránylag korán és b á t r a n szabadultak meg a historizmus és az eklekticizmus hatásaitól. A szecessziós épületek száma pedig egyre nőtt a gazdag és kevésbé tehetős városokban, melyek közül S z a b a d k a volt a legszerencsésebb helyzetben. A véletlennek és a székvá ros e stílussal szembeni ellenállásának köszönhetően, S z a b a d k á n csopor tosultak Magyarország legjelesebb építészei, értékes bizonyítékát a d v a létezésüknek és tehetségüknek. Érdekes, hogy Lechner Ö d ö n a magyar szecesszió atyja is S z a b a d k á n kezdte tevékenységét. A városban jelent kező szecessziós stílustörekvések adatai u t á n k u t a t v a r á b u k k a n t a m Vá mos F e r e n c szövegére, mely Lechner Ö d ö n korai m u n k á i v a l foglalkozik, s amelyben a szerző az iránt érdeklődik, hogy megvan-e még Szabadkán a Léovics-palota? 7
8
Figyelembe véve a levéltári a d a t o k a t , melyek szerint Léovics Simon özvegye 1892-ben engedélyt kér egy lakóház felépítésére, az akkori
Mária Terézia p a r k b a n , ma Lenin tér, t o v á b b á az 1893-ban beadott kérvényét, melyben a t o r o n y n a k 2,5 m-re történő kiemelését kéri, vala mint a h o m l o k z a t o n a címerben levő 1893. feliratot — arra a következ tetésre jutunk, hogy az épület terve m á r 1892-ben elkészült, az épület pedig a következő évben. A szakirodalomban ez ideig a M a g y a r I p a r művészeti M ú z e u m épülete képezte a h a t á r k ö v e t és a fordulópontot a magyarországi stílustörekvések terén. A z o n b a n Lechner m á r 1893-ban befejezte a szabadkai Léovics-palotát, melyen bár szerényen, és első íz ben alkalmazta a z o k a t az elemeket, melyekből később az oly jelentős népi-nemzeti vonásokkal színezett szecesszió kialakult. A Léovics-ház megbontja az eklektika szellemében készült épületek egyhangúságát, melyeket a százéves p l a t á n o k k a l teli p a r k övez. Kiválik a többi épület közül dísztéglás h o m l o k z a t á v a l , mely vakolatlan, s ily m ó d o n selymes fényével megbontja a mindennapi szürkeséget. A víz szintes emeletekre való elosztást a külső erkély hangsúlyozza ki balusztrádkövével. U g y a n a k k o r az épület egyik sarkán lévő torony és a mási kon levő kiemeltebb rizalit megbontja a h o m l o k z a t tömörségét. Az anyaggal folytatott játékot tükrözi az egész szerkezet. A központi ré szen a földszint súlyos és stabil, négy derékszögű ablak lágyítja csupán. A t o r o n y földszinti részét nagy á r k á d , a másik rizalitot pedig a t ö m ö r bejárati ajtó töri át. A z emeleti részen t o v á b b folytatódik e játékosság, csak ellentétes i r á n y b a n . I t t a t o r o n y nehézkes, két ablakkal díszített, felette címer az épület befejezésének évszámával, az erkély pedig bevontabb, játékosabb, s míg a torony nyolcszögű kupolában végződik, addig a h o m l o k z a t o t az oromfal levélszerú befejezése nyújtja meg, amelyen egy kerek ablak helyezkedik el. A tetőszerkezet közepén ablakos k u p o latornyocskába nyúlik ki. 9
Plasztikus díszítéseit Lechner célszerűen használta, az épület fontos részeinek kihangsúlyozását szolgálják. Jól megfigyelhető ez a Léovicspalota ablakain is, melyeket egyenesre csiszolt kővel szegélyeztek, s az egész homlokzaton végighúzódó kerámiaszalag köti egybe őket, mely minden nyílásnál megismétli a leveles m o t í v u m o t , s ezzel lényegében a h o m l o k z a t egyhangúságát h i v a t o t t megtörni. Az épület u d v a r i része eléggé jelentéktelen, csupán a melléklépcsőház merőleges helyzetén v a n a hangsúly. A Léovics-palota építésével egyidejűleg Lechner Pártos Gyulával együtt egy k á p o l n á t is épített a szerb temetőben, melyet, sajnos, lerom b o l t a k . Ez a kiváló tehetségű építész vetette fel elsőként az épületek helyiségi elrendezésének és funkcionalizmusának kérdését. Szerinte: „ A z , ami ezelőtt csak természetes velejáró volt: egy helyes, az életviszonyok nak, szükségleteknek megfelelő alaprajz, az most elsőrendű fontosságúvá, sőt kiindulási p o n t t á lett." О Léovics-ház befejezésével az eklektikus építészet t o v á b b élte csen des, de biztos életét, csak а X X . század kezdetén, a zsinagóga felépítése kor került háttérbe. A zsidó közösség ugyanis m á r régóta hiányát érezte 10
egy tágasabb t e m p l o m n a k , mely nagyobb számú hívőt is befogadhat. A z új épület felépítésének lehetőségeiről folyó vita m á r 1892-ben megkez dődött, amikor régi t e m p l o m u k a t restaurálták, s csak 1900-ban írta ki a zsidó közösség a p á l y á z a t o t , melyre a következők küldték be p á l y a m u n k á i k a t : N a g y Ferenc, K l a d e k Lukács, Raichl Ferenc és Molcer K á roly. A beérkezett tervek recenzensei Erdélyi J a k a b és Erdélyi Samu voltak. A z építészek között azonban vita t á m a d t , s míg ők egyezkedtek, addig K o m o r Marcell és J a k a b Dezső Budapestről kész tervekkel jelent kezett. Ezzel a tervvel m á r a szegedi zsinagóga tervezését is megpá lyázták, csakhogy ott B a u m h o r n Lipót (1860—1932) tervét fogadták el, s így K o m o r és J a k a b a második helyre szorultak. Lechner azon m u n kálkodott, h o g y ők kapják az első díjat, azonban a k o n z e r v a t í v párt túlságosan befolyásos volt és nem fogadta el ezeket az új, korszerű for m á k a t . A d d i g az országban fellelhető zsinagógák mindegyike un. orien tális stílusban épült, melyeknek vajmi kevés közük volt az orientális m o t í v u m o k h o z . Ezek a hatások Bécs irányából érkeztek és a bécsi épí tészek h a t á r o z t á k meg a m a g y a r városok képét. í g y történt, hogy m á r 1900 májusában megérkezett a két „ l e g m a g y a r a b b " építész, s m á r a k ö vetkező évben hozzákezdtek az építéshez, 1902-ben pedig teljes szép ségében t ü n d ö k ö l t a szabadkai zsinagóga. 11
12
S z a b a d k a elfogadta K o m o r és J a k a b tervét, bár egy ilyen impozáns épület felépítéséhez sem elegendő anyagi eszközzel, sem megfelelő térrel nem rendelkezett, következésképp a kivitelezés során a költségek redu kálására és a terv módosítására került s o r . 13
N e m c s a k a zsidók, de Szabadka összpolgára lelkesedéssel fogadta az épületet és tervezőit. Erről tanúskodik egy lelkes újságcikk is: „ M i n d e n idők épületei fejezzék ki az illető kor művészi á r a m l a t a i t . M o d e r n idő ket élünk, hogy ne a régi szerkezeteknek megfelelő f o r m á k a t alkalmaz za az építész . . . Minden, ami a templomba készült, minden anyag ame lyet felhasználtak m a g y a r termék, m a g y a r iparosok munkája, m a g y a r az eszme, a test, a lélek b e n n e . " 14
H a összehasonlítjuk az elsődleges tervet az épület mai formájává!, sok változást észlelünk. A zsinagóga az O k t ó b e r i F o r r a d a l o m téren (Szé chenyi tér) helyezkedik el. Megközelítése u d v a r o n át történik, melyet kívülről kovácsolt vaskerítés övez. A kitolt háromrészes főbejárathoz né h á n y lépcső vezet fel, s itt m á r észrevehető az eredeti tervtől való elté rés. A z említett főbejárati rész k i h ú z ó t t a b b és sokkal magasabb a ter vezettnél. A főbejárat feletti n a g y rozetta m o t í v u m a sem rózsa, hanem inkább egy csodálatos, t a r k a szirmú szegfűre emlékeztet. Az o r o m z a t jellegzetes hajlított leveles m o t í v u m o k k a l végződik, melyekkel m á r t a l á l k o z t u n k a Léovics-palotán. Csúcsán aranymajolikából készült testamentuma bib liai táblák v a n n a k . E z t a majolikát használták fel a főbejárat feletti felirathoz is. A főbejáratot övező archivoltokat (boltíveket), az o r o m z a -
tot és a rozettát, nemesebb anyag hiányában, festett gipszből készült gazdag m a g y a r v i r á g m o t í v u m o k élénkítik. A főhomlokzat mindkét oldalát két félkör alakú sekrestyeként szol gáló boltozatos helyiség támasztja alá, az épület négy sarkát kis tornyok flankírozzák, rendeltetésük, hogy összekössék a kupolát a támasztógerendával. D o m i n á l ó szerepe van a kétrészes sátor alakú kupolának, csú csán egy világítóaknával. I t t is megfigyelhetők bizonyos eltérések az ere deti elképzeléstől. Miközben a kupolát fával és bádoglemezzel burkol ták, kihasználva az említett anyagok sajátosságait, a kupolát nem pira mis formájában kivitelezték, hanem lágyan lekerekítették. A konstruk ciós elemeket a kupolán majolikával maszkírozták, a kupola dobjának nyolc támfala is ezzel a nemes anyaggal díszített. Belső megvilágítását a kupoladobon és a rajta levő ablakon keresztüi kapja, továbbá a rozettákon át és a falburkolat mentén húzódó ablako kon, melyeket vitrázstechnikával R ó t h M a n ó készített. A virágos vitrázsok egyedül a kupoladobon m a r a d t a k sértetlen állapotban, míg a töb bi az illetékes szervek nemtörődömsége folytán részben már tönkrement. Az említett hanyagság miatt az épület pusztulásra van ítélve, lassan el vész valamikori fénye, szépsége, büszkesége. A belső imahely alapja egy négyzetből nő ki, melynek oldala 25 m-es Az épület hossza 45 m, magassága 42 m, a belső rész legmagasabb pontja 25 m. A bejárati p o r t á l o k a nasthexre néznek, amelyen az érdemeket szer zett zsidók neve és az imaszertartás rendje van feltüntetve. A nasthex felett női kórus foglal helyet. A központi helyiség közepét nyolc rabicfalu és virágformájú oszlopfővel borított acéloszlop jelzi, melyek a bol tozat és a kupola szerkezetét tartja. A z oltári részt kovácsolt vaskerítés választja el, a kupolaszerű cibóriumot pedig csavart oszlopok tartják, ezek mögött található a tózát t a r t ó frigyszekrény. Az oltár felett van a kórus és az orgona, míg az emeleti részt deambulatórium formájában oldották meg, itt v a n n a k a hivők számára fenntartott p a d o k . A félkör íves boltív és a kupola rabicfalból épült, mivel a vékony falak nem tar t o t t á k volna meg a korábban használatos k ő - v a g y téglaboltívet. A sod ronyhálóra csapott, gipszes mészhabarcsból készült rabicfal hajlíthatósága tette lehetővé a kupolarészen a szeszélyes vonalvezetést. Először helyezték az épület tömegét vasoszlopokra, a kupola pedig nem a közé pen levő tengelytartóoszlopon nyugszik, hanem a tengely körül csillag szerűen elhelyezkedő mellékgerendákra támaszkodik. A szabadkai zsinagóga belsejét gazdag virág ornamentika borítja, mi vel a zsidó hittörténet tiltja az állati és emberi formák bemutatását. A falfelületek a népművészet bizzar formavilágát sejtetik, világoskék és rózsaszín színezéssel. A z épület égetett tégla, s csak a szélső, a széljárá soknak közvetlenül kiszolgáltatott részeken, az ablakok boltíve körűi található tűzpiros tégla, mely különös szépséget kölcsönöz a sokszerű h o m l o k z a t n a k . Ezt a benyomást pedig csak fokozzák a tetőn és a k u p o -
la alsó részén lévő selymes hatású, sokszínű cserepek. S itt újra idéznünk kell az új zsinagóga szépségét méltató lelkes újságírót, aki megállapítja, hogy a szabadkai zsinagóga h a z á n k zsinagógáinak egyik legszebb pél dánya. A szecesszió pedig lassan, de biztosan minden építészt megfertőzött. N e m c s a k a középületek védnökei, de a magánszemélyek is a r r a töre kedtek, hogy lakásuk az új stílus kellemes, szeszélyes szellemiségét tük rözze. A helyiségek és anyagok szeszélyes játéka megejtette a már említett meglehetősen talányos szabadkai építészt is, Raichl J. Ferencet. A z eklektikus építészet és a neobarokk szenvedélyes művelője v á r a t lanul t ű n t fel a századelőn, mégpedig saját h á z á n a k felépítésével. P a l o tája felépítésének körülményeiről mind ez ideig keveset t u d u n k , az épület kivitelezésének időpontja bizonytalan, de még a mellékelt tervek is csak részben fedik fel az épületet övező rejtélyt. M a a Képzőművészeti Talál kozó és a K e r á m i a i Triennálé nyert benne elhelyezést. Raichl Ferenc 1903-ban nyújtotta be kérelmét egy családi ház, saját terve szerint, felépítéséhez, majd a következő kísérő szöveggel meg is k a p t a az engedélyt: „ . . . A b e m u t a t o t t tervrajz szépészeti szempont ból nemcsak, hogy kifogás alá nem esik, de a n n a k kivitele épp szépé szeti szempontból kívánatos i s . " 15
16
Szerencsére ez az eklektikus stílusban m e g á l m o d o t t épület megfelelő tér h i á n y á b a n nem készülhetett el, és Raichl hozzálátott a tervek átdol gozásához. A z o n b a n nem közönséges átdolgozásról van itt szó, az '.) ötlet szinte egyszerre csillant fel előtte, s így született meg városunk egyik legmerészebb és legcsodálatosabb épülete. Bela D u r á n c i művészet történész szavai szerint G a u d i Barcelonában épített Battló-házával és a Mila-házzal hasonlítható össze. Közös bennük a szabad formálásra ösz tönző erő, a mintától való teljes elrugaszkodás, a historizmus és eklekti cizmus túlhaladása, s a kész mű szenzibilitása és egyedülállósága. A szabadkai palota szobormű benyomását kelti, m i n t h a minden egyes ré szét sajátkezűleg alkotta és formálta volna az építész. Alkotójának merészségét és t e m p e r a m e n t u m á t hirdeti a kerámiadíszek gazdag sága, a lágy anyaghullámzás és a színek izzó ragyogása. A hangsúly a homlokzat stilizált szív alakú boltívén van, amelyben kissé bevont és árnyékolt f o r m á b a n húzódik meg a p o r t á l . Ezzel a boltívvel és á r n y játékkal sikerült elérnie, hogy a viszonylag kis épületen is a bejárat m o numentálissá minősül, a k á r az elmúlt századok elvarázsolt kastélyain. A csodálatos fából és kovácsoltvasból készült ajtóig néhány lépcső vezet fel. A szertelen virágos ornamentika átszövi fémből készült leveleit. A bejárat feletti erkélyt két rózsaszín Z s o l n a y - k e r á m i á v a l borított oszlop tartja. A vertikális hangsúly az erkéiyajtóval és a felette lévő két ab lakkal fokozódik. U g y a n a k k o r a h o m l o k z a t két oldalán a boltívet két kiemelt ablak kíséri, a földszinti ablakok derékszögűek, még az emele ten lágyan kerekítettek. Két kis t o r o n y szegélyezi a homlokzati részt, 37
18
az o r o m z a t csúcsa pedig mérsékelten hullámzó vonalú, melyhez nem igen szokott hozzá az emberi szem. A h o m l o k z a t meleg sárga színnel borított, melyen pompásan érvényesülnek a kerámiavirágok. A narancs sárga és a kék virágok szeszélyes vonalvezetéssel h ú z ó d n a k a földszinten és a középső boltív körül. A z ablakokat és az o r o m z a t széleit, v a l a m i n t a tetőn levő szellőztető nyilasokat kerámiaszalag szegélyezi. A palota belseje szintén meglepő vonásokat t a r t a l m a z . Raichl m á r megkísérelte elfogadni Lechner tanácsát a helyiségek használhatóságát illetően. A z enteriőr megoldása a tehetős értelmiségi igényeihez igazo dik. Raichl nemcsak a társas- de a magánéletre is tervezett helyiségeket. Egyetlen hibája, mint általában a többi általa tervezett épületnek is, a bejárati helyiség megoldása. Ugyanis ennél az épületnél is a szűk kis előcsarnokból váratlanul emelkedik ki az emeletre vezető tömör lép csőház. Sajnos, az épület belső berendezéséről nem sokat tudunk, mert csak nem mind megsemmisült, néhány szív alakú struktúrdísz m a r a d meg csupán. A hallottak alapján azonban arra következtetünk, hogy a belső berendezés is ugyanolyan gazdag és fantáziadús volt mint maga a p a l o ta. A beruházó és a tulajdonos csődje és Szegedre történő szökése után a művészi képeket, b ú t o r d a r a b o k a t részben eladták, részben megsemmi sítették. A m ű t á r g y a k és az egész épület megmentésére egy korábbi ú j ságíró tett kísérletet, aki azt javasolta, hogy az épületet fel kell vásárol ni és k u l t ú r p a l o t á v á avatni. A z írást érdekességénél fogva egészében idézem: „Városunk legfeltűnőbb, s legszebb helyén emelkedik a Raichlpalota. M i n d h o g y ez a modern építészet legújabb v í v m á n y a i v a l megalko tott hatalmas, impozáns épület a család elköltözése következtében, t u d o másunk szerint el fog adatni, felhívjuk rá az érdekeltek figyelmét. A kultúrpalota céljaira kitűtiően beválna, s örök éke, büszkesége volna v á rosunknak. Célszerű átalakítások után a földszinten közkönyvtár, a palota melletti bérházban pedig a régiségnek, a műkincsek számára mú zeumot a l a k í t h a t n á n a k . " 19
A palota tervei, sajnos, elkallódtak, de hogy tervezője Raichl volt, az bizonyítható, mert az 1906-ban, sertésteleoének felépítéséhez készített terv munkáslakásai is a mester stílusára vallanak. A jellegzetes színek, az oromzat lágy hullámzása, a voluták, a kerámiaszalagok, valamint a virágmotívumok u g y a n a z t a gazdag képzeletet dicsérik, amely örök érté ket alkotott v á r o s u n k b a n . A bohém és hazárdjátékos, a sertéstenyésztő és téglagyáros, az üzlet ember Raichl alkotóképességének tetőfokán értékes bizonyítékát adta életének, t e m p e r a m e n t u m á n a k és jellemének. Munkássága életvitelévei rokon. Kezdetben eklektikus, szokványos épületeket tervezett, de oly kor-olykor, szerencsejátékosi véletlenek folytán nagyszerű és merész öt letei is t á m a d t a k . A z o n b a n többszöri csőd után építészete is visszaesik el sődleges szintjére. 1960-ban, ismeretlenül halt meg Budapesten, de a sza badkai palota, akárcsak Munch Sikoly-a, a pillanat örökkévalósága, a
tőkés társadalom problémáitól való kétely és rettegés, a jövő művészeté be vetett hit megtestesítője is! A müncheni alkotók ötletei n y o m á n ismeretlen építészek, minden bi zonnyal ismét K o m o r és J a k a b , Lichtnekert B á r á n y K á v é h á z á t alakítják át a Boris Kidrič utcában (Kossuth utcza). A z új k á v é h á z helyén vendéglő volt, ahová a város központján át haladó utasok mindegyike betért. A z előző században épített vendéglő azonban nem t u d o t t eleget tenni az egyre n ö v e k v ő forgalomnak, ezért 1903-ban a tulajdonos úgy határoz, hogy teljes egészében átalakítja. 1904 májusáig m á r be is fejeződnek a m u n k á l a t o k . 20
A k á v é h á z saroképület, homlokzati részét h á r o m nagy kirakatszerü ablak töri át, az ablakok mellett, közvetlenül a sarkon v a n a bejárati ajtó. A z épület díszét a fafaragású ablakok lágy boltívei képezik, mely a szecesszió müncheni i r á n y z a t á n a k jellemzője, és idegen a két építész számára. A belső elrendezés nem rekonstruálható teljes egészében, mivel az épületet a H a d s e r e g o t t h o n igényeihez a l a k í t o t t á k . A z utcáról egy kis folyosóra lépünk, mely a bal oldalon egy hatalmas terembe vezet, ez valószínűleg a szálloda fogadóirodája lehetett. A z elő csarnokból nyíló két helyiséget k á v é h á z n a k rendezték át. A bejárati folyosó az emeleten lévő vendégszobákig vezető lépcsőházban folytató dik. A szabadkai illetőségű Titus Mačković az eklekticizmus megszállottja egész sor h á z a t épít a bécsi szecesszió szellemében, többnyire bérpalotá kat, családi h á z a k a t . Ő építi fel L e n d v a y E r n ő házát is a D u r a Đ a k o v i ć utcában (Kálay Albert utcza). A z építési engedélyt 1 9 0 9 - b e n a d t á k ki, s valószínű, h o g y az épület m á r a rákövetkező évben el is készült. Főbe járata középen található, felette a zárt erkély sejteti csupán a reprezen tációs helyiségeket, a szalont és az ebédlőt. A sarkokat a kissé kiemel tebb rizalitok hangsúlyozzák. A földszintet tömör p á r k á n y z a t t a l válasz t o t t á k el, míg a két emelet közti tagolás diszítéssel borított. A középső és a két szélső rizalit o r o m z a t a kihangsúlyozott és most m á r megállapo dott hullámvonalú. A z ablakok mindegyike másképpen, sajátosan for mált, míg a középső ablakok keskenyek és magasak s éles derékszögben végződnek, addig a középső rizalittól az épület szélei felé h a l a d v a gyen gédebb, lágyabb formát k a p n a k , ezért az első emeleten széles, nyugodt négyszögek, a másodikon viszont boltívesek. A z ajtókat, a b l a k o k a t te kergő virágindák díszítik, míg mindkét emeleten az erker mentén meg szakítás nélkül kannelura szalagok h ú z ó d n a k , melyeknek élei szívmotí v u m o k b a n végződnek, ez a szalag köti össze az emeleteken lévő abla k o k a t is. 21
A z épület tervrajza még h a g y o m á n y , nem jelez újítást, a megszokottól való eltérést. A legmutatósabb, utcai részre néznek a társas élet helyisé gei, míg a k o n y h a , a fürdőszoba, a cselédség számára fenntartott szo bák a másik részben találhatók. Mačković a rákövetkező években is ehhez hasonló, valamivel szeré-
nyebb díszítésű h á z a k a t tervezett. R o z n o v s z k y József Strossmayer utca beli (Eötvös utcza) háza is az előbbi mintájára készült. Az építési enge délyt szintén 1 9 0 9 - b e n a d t á k ki. 1910-ben U n g a r József számára tervezett egy emeletes házat, melyen m á r nincs előugró rizalit, ám a földszint és az emelet közti vízszintes tagolást itt is p á r k á n y z a t adja meg. A derékszögű ablakokat függőleges díszszalagok és k a n n e l u r á k hangsúlyozzák, csakhogy a négyzetes tere ket s z í v m o t í v u m o k k a l töltötték ki. A h o m l o k z a t szabályos négyzetek re osztott, a sarkokat csillogó, sokszínű, a falusi házakon használatos ke rámiabetétek jelzik. A z ablakok előtt szerény méretekben kovácsoltvas díszítés. 22
23
A Petőfi utca sarkán lévő 1911-ben épített P é i c s - h á z o n némi m ó dosításokkal találkozunk, igaz, csak a h o m l o k z a t o n . Ez az egyemeletes h á z is saroképület, a sarkokat kis háromszög alakú o r o m z a t o k emelik ki, melyek nem hajlítottak, hanem inkább szigorúan merevek és a me rőleges felé t a r t a n a k . A vízszintes tagolás teljesen hiányzik. Az ablakok, ajtók formája, minden vonal, a rendkívül szerény díszítéssel egyetemben mind a magasba tör, és az épület vertikális jellegét hangsúlyozza. A szo kásos díszítések helyett Mačković, az épület sarokrészét emberi alakok kal, gazdag virág guirlandeokkal átfont férfi és női szoborral díszítette. A tervrajz jól szemlélteti Mačković gyenge rajzkészségét. Mačković nevéhez még néhány kisebb családi ház és villa terve fűző dik, de ezek m á r igen szerény teljesítmények, melyeken csak ismétlőd nek a jelentős alkotásain fellelhető elemek. Ezekkel az épületekkel zárul a szabadkai építész gazdag opusa, aki stúdiumai befejeztével visszatért szülőhelyére, és arra törekedett, hogy nagyvárosi jelleget kölcsönözzön, neki. Igyekezete többé-kevésbé sikeresnek m o n d h a t ó . A háború félbesza kította tevékenységét; S z a b a d k á n a k az SZHSZ-királysághoz történő csa tolása után meghalt. S z á z a d u n k első évtizedének derekán még dolgoznak olyan építészek is. akik nem sajátítják el teljes egészében a Lechner-féle elképzeléseket, így például 1906. július 20-án dr. D ö m ö t ö r a budapesti V á g ó testvér p á r t kérte fel h á z á n a k felépítésére. Sajnos, a Sugárút építése folyamán ezt az épületet l e r o m b o l t á k . A tervrajzát azonban tovább őrzi a levél tár, s ezen azonnal feltűnik, hogy Mačković erről másolhatta a díszítő elemeket, az ablak és ajtóformákat, a kerémiaszalagokat, valamint a s z í v m o t í v u m o k a t . Munkamódszere tehát közelebb állt a Vágó-testvérek, mint a Lechner köré csoportosuló és a szecesszió népi-nemzeti változa tát művelő építészek módszeréhez. 24
25
1912-ben ismét találkozunk a Vágó névvel, de ezúttal csak László éval, aki minden bizonnyal a szabadkai illetőségű Strassburger Izidor építésszel társult. A szecesszió bécsi v á l t o z a t á t követve, közösen tervez ték Vojnics P i r o s k a házát a Fasizmus Á l d o z a t a i n a k terén (Teréz p a r k ) . A m a g y a r népművészet hatása egyedül csak a földszinten az erkélyt t a r t ó árkádos boltíveken érezhető. 26
Még n é h á n y építész alkotott e kölcsönvett népi-nemzei változattal vegyített stílus szerint. 1906-ban Fazekas Lajos megtervezi Balogh Zsig m o n d bécsi h a t á s o k a t t ü k r ö z ő házát, majd 1 9 1 2 - b e n Strassburger a Petőfi utcában épít fel egy egyemeletes h á z a t , melynek földszinti ré szén üzlethelyiségek találhatók. M i n d k é t sarkot erkerek hangsúlyozzák, a k i r a k a t felett pedig, mely á r k á d benyomását kelti, a lakóhelyiségek er kélye húzódik. Válly G y u l a szabadkai építész ugyancsák szecessziós stílusban ké szült h á z á v a l p r ó b á l t szerencsét. 1911-ben a P . D r a p š i n utcában építette fel kétemeletes h á z á t , melyet m a is építészkollégái l a k n a k . A z épületet a bejárat feletti erker, a főhomlokzat különösen hajlított és élesen á t vágott o r o m z a t , és a szerény kerámiadíszek teszik érdekessé. 27
28
A z ifjú építészek új nemzedéke, Kós K á r o l y vezetésével t o v á b b foly tatta Lechner kutatásait és nem m a r a d t meg a diszítő m o t í v u m o k szint jén. Megkísérelt a falusi építés lényegéig hatolni, igyekezett feltárni szer kesztési módját, lényegbevágó sajátosságait, hogy ezáltal teremtsen új, modern és funkcionális építészetet. F e l t á r t á k Erdély „fatorony építésze tének" a D u n a és Tisza mentén h ú z ó d ó falvak h á z a i n a k szépségét, el fogadták az angol családi házak szabad, festői szerkezetét és a távoli rokonok, a finn építészek tapasztalatait is. Tetőszerkezeteik magasak, meredekek, g y a k r a n h a s z n á l t a k fát és nyerstéglát, az épület tömegét és vertikális jellegét emelték ki. Díszítést csak szerény mértékben alkalmaz tak. Területünkön is m e g t a l á l h a t ó k ezek a kevésbé díszes és k o n s t r u k t í v a b b törekvések, melyek n é h á n y jól sikerült objektumot h a g y t a k az u t ó k o r r a Első helyen a M a g y a r E d e tervezte kikindai református templomot em lítjük, t o v á b b á J á n s z k y Béla művét, a zombori Weidinger-palotát, ez utóbbi Kós K á r o l l y a l közösen tervezte a „zebegényi római katolikus t e m p l o m o t " 1908-ban. Ilyen törekvéseket egyesít magába egy szabadkai épület is. A K ö z t á r saság téren (Szent István tér), a v á r o s h á z á n a k átellenben a M a g y a r Álta lános H i t e l b a n k háromemeletes épülete. Félkör alakú tömegével, két utca sarkán félkörben helyezkedik el. Építési körülményeiről vajmi ke veset t u d u n k . E g y 1912-ből származó képen m á r a befejezett épület látható, s m i n t h o g y a b a n k o t 1905-ben a l a p í t o t t á k , így feltehetően eb ben a periódusban emelték fel. A városházáról írt könyvében Braun H e n r i k is megemlíti az újonnan felépített t a k a r é k p é n z t á r t , és Stern Zsigmond nevét aki röviddel azelőtt díszítette a b a n k dísztermei c. 1914-ben belső átrendezését k é r v é n y e z t é k . Ennél több a d a t nem áll rendelkezésünkre és bizonyítékok h i á n y á b a n egyelőre homály fedi alko tójának kilétét, aki új törekvéseivel b á t r a n szembeszállt az ékes város házával. Most pedig térjünk vissza a szecesszió magyaros v á l t o z a t á n a k egyre fokozódó hatásához és térhódításához, v a l a m i n t a m á r ismert két épí30
31
32
33
tész; K o m o r Marcell és J a k a b Dezső tevékenységéhez, akik a városháza tervezőiként jelentek meg újra városunkban. A z Újvidéken székelő T a r t o m á n y i Műemlékvédő Intézet műemlékek védelméről szóló törvényének 56. szakasza (Službeni glasnik SZSZK 66/3) és a közigazgatási ügyekben való általános közigazgatási eljárás ról és a szabadkai városháza sajátosságainak megállapításáról szóló tör vény 202. szakasza értelmében: Szabadkán a Köztársaság téren lévő Városháza a t ö r v é n y védelmét élvezi és műemlékként van nyilván tartva. 34
A valamikori Szent István téren egy évszázadon keresztül, egy egy emeletes épület töltötte be a városháza funkcióját. A z o n b a n a város ter jeszkedésével és gazdasága folytán, ez az épület nem elégíthette ki az igényeket. Kezdetben csak bővítésére és átrendezésére tettek javaslatot. 1907. január 21-ig, a beérkezett p á l y a m ű v e k áttekintéséig ismeretlen volt az épület további sorsa. Ismét K o m o r és J a k a b b a r o k k stílusú „A t o r o n y a l a t t " címmel beküldött tervére esett a választás, mely teljesen új épület felemelését kínálja. A második díjat Bálint és J á m b o r budapesti építészek k a p t á k , míg a h a r m a d i k helyre szorult a szabadkai Raichl Fe renc. A díjazott p á l y a m u n k a tervezői számoltak azzal, hogy a várost M á r i a Terézia alapította, uralkodása idején a b a r o k k stílus dominált, s ezért tiszteletből a város legjelentősebb épületét személyének és u r a l k o dásának szentelték. Mivel azonban J a k a b és K o m o r Lechner lelkes köve tői voltak, s m á r Szabadkán is a l k a l m a z t á k a magyaros stílust, így ezen az épületen is érvényesíteni szerették volna. Az új, átdolgozott terv el fogadása azonban meglehetősen nehezen ment. Éppenhogy, megtörték a polgárok és a városelnök ellenállását, a kultúr- és közoktatásügyi minisz tériumnak t á m a d t a k bizonyos ellenvetései. A z t kifogásolták, hogy a költségek túlhaladják az előirányzott összeget, kétségbe v o n t á k a stílus magyaros voltát, és kísérletinek minősítették, továbbá azt állították, hogy az épület túl költséges és jelentős ahhoz, semhogy ilyen „szedettv e d e t t " kísérleti stílusban építsék fel. A terv szabadkai körökben is ellenállásra talált. 35
36
„Sok t o r t ú r á n megy keresztül az ízléstelen tervezet, s még sem ejti gondolkodóba az illetékes intézőket. Pedig hát a miniszter csak nem a k a r h a t rosszat a városnak, s azok az európai hírű műépítészek csak értenek annyit, mint az új városháza t e r v e z ő i . . . Mi jobban óhajtjuk ta lán, mint más, hogy új városháza legyen, csak azt nem tartjuk helyes nek, hogy S z a b a d k a dísze legyen egy hebérizált egyiptomi stílú épü let, melyet ötven év múlva, mint az ízlés aberációját jönnek majd meg csudálni h o z z á n k . " Kifogásolták t o v á b b á azt is, hogy a főlépcsőház nem vezet a második emeletre, hogy a falak nem eléggé szilárdak és a he lyiségek száma sem kielégítő. 37
Minden k u d a r c ellenére, hála dr. Bíró K á r o l y városelnöknek és Válly G y u l a szabadkai mérnöknek, K o m o r és J a k a b tervét mégis elfogadták és 1912-ig valóra is v á l t o t t á k . Az épület a város központjában a tér 38
közepén, mint szabad objektum foglal helyet, s négy h o m l o k z a t á v a l és négy bejáratával uralja a teret. A két emelet vízszintes formába t ö m ö rül, míg a h a r m a d i k és negyedik, a megnyújtott tetőszerkezetben talál ható. A főhomlokzat két szélén és közepén előugró rizalitok a tömeg és á r n y é k érdekes, merész j á t é k á t tükrözik. A k ő b l o k k u t á n z a t ú vízszintes helyzetű á r k á d o s boltívek tartják az egész épületet. A középső főrizalit virág- és á l l a t m o t í v u m o k k a l díszített és ékesebb a másik kettőnél. Büsz kén, méltóságteljesen emelkedik rajta a h á r o m karcsú ablakos erker, mely jelenlétével az épület fő és legdíszesebb termeiről árulkodik. A derékszögű vitrázsablakok és árkádos boltívek elrendezését ismétlik és hangsúlyozzák. A kerámiaszalaggal szegélyezett hullámos vonalú o r o m zat csúcsa alatt a város sokszínű címerét találjuk. A központi rész fe lett emelkedik ki a 100 m magas torony, sok kisebb szellőztető ablaknyílásával, kilátóteraszával és a környező t a n y á k a t az anyavárossal öszszekötő t o r o n y ó r á v a l . A középső rizalit az erkélyekkel és az ablaknyílá sok szertelen j á t é k á v a l díszített kisebb t o r n y o t flankírozza. A z á r k á dok kövének szürke színe, a h o m l o k z a t ibolyaszín alapja, a sokszínű kerémia diszítmények, v a l a m i n t a tetőlapocskák izzó csillogása fenséges l á t v á n y a bácskai síkság ege alatt. A z egész k o m p l e x u m kiemelkedések és bemélyedések, erkélyek és erkerek n y u g t a l a n játéka, s ezek hangsúlyoz zák a helyiségek, a ritmikus elhelyezésű ablakok, a hullámzó tetőszerke zet és a t o r o n y éles csúcsának szerepét. A derékszögű alaprajz hosszabb szárán levő másik h o m l o k z a t szeré nyebb és mérsékeltebb. Bár az árkádos boltívek az egész épületet körül fogják, itt is akárcsak a két másik h o m l o k z a t o n , k i r a k a t v a g y ajtókeret ként szolgálnak. A h o m l o k z a t középső része kissé kiválik hatalmas k o vácsoltvas kapujával, mely v a l a m i k o r a börtönbejárat volt. A z első emelet derékszögű és a második kerekített ablakai folytatják a tömeg és a nyílások ritmikus ütemét. A földszinti helyiségekben n é h á n y szaküzlet k a p o t t helyet, s ma máiezek a helyiségek is fokozatosan visszanyerik eredeti kinézésüket és szerepüket. A főhomlokzaton lévő tulipán m o t í v u m o k k a l díszített kovácsoltvas ajtó a szabadkai P u k k e l P á l mester műhelyében készült. A bejárati ajtó tehát az előcsarnokba vezet, mely a széles m á r v á n y lépcsőházra tekint. A z előcsarnok két oldalán lévő ablakok rendkívül gazdag díszítésűek. A bal oldalon a régi városházát árbázoló vitrázs, míg jobb felől az új épület l á t h a t ó . A fehér m á r v á n y b ó l készült lépcsőház hatásos ellentétben áll az eozinmázas l a p o k k a l , melyek falhoz t a p a d v a kísérik a lépcső elá gazásait. A gazdag kerámiadíszítés Lechner és a kerámiagyáros Zsolnay barátságának eredménye. E g y ü t t m ű k ö d é s ü k és első kísérleteik a d t a k ösz tönzést a magyaros stílushoz ragaszkodó építészeknek. A főlépcsőház a díszterem előcsarnokába vezet, mely erdélyi m o t í v u m o k a t felhasználó fafaragásos b u r k o l a t á v a l csipkére, szív-, szőlő- és tu-
l i p á n m o t í v u m o k a t felhasználó népi hímzésre emlékeztet. A farészeket az építészek tervei alapján H o f f m a n n Mihály műhelyében készítették. Ehhez az előcsarnokhoz kötődik a központi lapos kupolával borított és fadíszítésű tanácsterem. A hosszabb falfelület hat ablakáról a m a g y a r uralkodók tekintenek le. Ezeket az ablakokat megfelelő középkori tech nikával készítették, mely leghívebben tükrözi a vitrázs a r a n y k o r á t , a tű ző színéket, a mozaik formájú felosztást és a bársonyos patinát. M a már áthelyezték ezeket a vitrázsokat, melyeket a budapesti R ó t h Miksa ké szített, az ő nevéhez fűződik a budapesti királyi palota, a P a r l a m e n t , István király palotája, a Marosvásárhelyi K u l t ú r p a l o t a , a D e á k - és Kos suth-mauzóleum és több templom üvegablakainak kivitelezése. A boltív központi rászén v i r á g m o t í v u m o k indáznak, melyek tökéletes összhangban v a n n a k a helyiség egyéb díszítésével. A központi részen helyezték el a megvilágítást, mely szecessziós formájával és színével felélénkíti a termet. A munkaasztal és a fal mentén hasonló virágfor májú l á m p á k találhatók, a zuhatagszerűen leomló piros és fehér üvegvirágkelyheket kovácsoltvas-szárak és sasfejben végződő levelek tartjaiv. A nagy tanácsterem mindkét oldalán fafaragóit ajtók vezetnek a két kisebb helyiségbe, a sárga és a zöld tanácsterembe. Az épületnek ebben a részében foglaltak helyet a városelnök helyiségei, míg az emeleten vol tak az esketési terem, az adóhivatal és a többi hivatalok. (A nagy tanács termet most a K u l t ú r o t t h o n rendelkezésére bocsátották, mely itt rendezi műsorait, ezenkívül a Városi M ú z e u m és egy k é p t á r k a p o t t itt helyet.) A h a r m a d i k és negyedik emeleten volt a börtön, az elítéltek külön be járaton és lépcsőházon érkeztek az épületbe, s így megkímélték őket a városházára érkezők csúfondáros megjegyzéseitől. (Ezekben a helyiségek ben v a n most a levéltár és itt találhatók a művészek számára fenntartott műtermek is.) A z emeletek alaprajzai világosak, áttekinthetőek, a helyi ségek könnyen megközelíthetők, az adóhivatal irodái egymás mellett sorakoznak, ennélfogva az adóköteles polgár ugyanazon az emeleien elintézhette teendőit. A z említett részleg folyosóján a k á r ezer ember is el férne, közepén művészi faragású v i r á g m o t í v u m o k k a l díszített fapado kat helyeztek el. A pasztell zöld alapon lévő piros, sárga és kék pávatoll m o t í v u m o k égő színezése enyhíti az ügyviteli helyiségek szigorúságát. Diszítése, a belső és külső ornamentika a folklór szellemiségét idézi és a népi-nemzeti elemek kifinomult alkalmazására vall. Az épület mo numentális dekorációs egésze a harmonikus architektúra, a belső díszítés és berendezés teljes egészében a „gesamtkunstwerk", művészi törekvéseit igazolja. A kézműipari termékek mindegyike művészi kivitelezésű. A Pukkel Pál műhelyében készített kovácsoltvas jelentős helyet foglal el az egész architektúra összetételében. A két főbejárat és a két mellékajtó díszítéséhez a tulipánosláda mo t í v u m a i t használták fel. A finoman csipkézett levélalakú kilincsek, to vábbá a lépcsőház mentén húzódó kerítésrész, az ablakrácsok és a k a n d a l -
lórácsok K o m o r és J a k a b szertelen képzeletéről és Pukkel mestertudásá ról t a n ú s k o d n a k . A z erdélyi parasztok kedvenc alapanyaga, a faragott fa meleg fogad tatásra és gazdag alkalmazásra lelt az épület belső kiképzésében. A H o f f m a n n Mihály műhelyében megmunkált fát egyre jelentősebb helyiségek b u r k o l a t á h o z használják. Még a mobiliák, így például a város elnök széke is faragott és díszített, s szintén H o f f m a n n műhelyéből szár mazik. A z első emelet folyosójának oszlopait körülfogó p a d o k Sípos K á r o l y asztalos m u n k á i . A z össz festői m u n k a , a falak mentén húzódó, az ablakokat, ajtókat és oszlopokat szegélyező v i r á g m o t í v u m o k , v a l a m i n t a p a d o k tulipán- és p á v a t o l l - m o t í v u m a i Stern Zsigmond nevéhez fűződnek, aki Bécsben és Münchenben t a n u l t a a szakmát. I t t kell megemlíteni továbbá a budapesti H a h n - t e s t v é r e k szobrász m u n k á i t , akik g a z d a g s t u k a t ú r o k k a l ékesítették a tanácsterem falait és boltíveit. A központi fényforrást övező a p r ó virágokból csillagszerű m o t í v u m o k koncentrikus körei törnek elő, melyek a gótikus t o r n y o k szám talan, aprólékos díszítményeire emlékeztetnek. A négy kisebb, a terem sarkában levő fényforrás valamivel szerényebb kivitelezésű, de szintén ezek a m o t í v u m o k ölelik körül. A díszítmények legkiválóbb] a azonban mégis a pécsi Zsolnay-gyár kerámiája. Ezek az épület minden részén megtalálhatók. A h o m l o k z a t o t a Zsolnay-gyárban készült virágok díszí tik, az o r o m z a t hullámos széleit pedig kerámiaszalagok, a tetőszerkezet óriási tömegét a fehér díszítésű sötétzöld és sötétpiros cserepek gyöngy házszerű visszatükröződése enyhíti, s jóformán a homlokzat minden oldalán ott ékesedik a város címere is, amely szintén ebből a nemes anyagból készült. A Zsolnay-gyár készítményeinek hírneve egész ha z á n k b a eljutott; Belgrád, Szarajevó, V a r a ž d i n , Rijeka házain máig is ott csillognak a gyár termékei. A zöldes k e r á m i a b u r k o l a t révén az épület belseje is jellegzetes hangu latot t ü k r ö z . A lépcsőház elágazásánál a falmélyedésben lévő két büszke sas várja és kíséri ki a látogatót. U g y a n a k k o r a falmélyedés falát a k ö zépkorban virágzó h o r r o r vacui-ra, az egész képfelület kitöltésére irá nyuló törekvésre emlékeztető mesés virággyűrűk szövik át. A felső sort állatformák, v a l a m i n t a havi m u n k á l a t o k ikonográfiái motívumait megörökítő l a p o k díszítik. A befejezett épületben K o m o r és J a k a b 1907-ben készült terveivel el lentétben bizonyos eltérések tapasztalhatók. Ezek a változások főként az épület díszítményeire és külső kivitelezésére v o n a t k o z n a k . A z első szem beötlő különbség az á r k á d o k külsején észlelhető. A tervek alapján ezek z á r t a k és boltíveikben helyezkednek el a kira k a t o k és az ajtók. K i h a g y t á k t o v á b b á a h o m l o k z a t o n h ú z ó d ó személye ket ábrázoló d o m b o r m ű v e k e t , melyek a marosvásárhelyi Kultúrpalotán pl. m e g v a n n a k . A d o m b o r m ű v e k valószínűleg a z o k a t a m a g y a r királyo k a t ábrázolták, akiket később a tanácsterem vitrázsain örökítettek meg.
A középső rizalit mellett lévő torony nem lapos kupolával fedett, ha nem kissé elkeskenyedik, csúcsát pedig gömb koronázza. Mint általában az egész épületen, az o r o m z a t o n is redukált a kerámiadíszítés. Bizonyos módosításokat eszközöltek a főtornyon is, ugyanis a kerek szellőztető nyílásokat derékszögűekre építették. A védőtetővel ellátott kilátóterasz díszítése is korlátozott. Az órát pedig valamivel lejjebb helyezték. A szabadkai városháza hasonmása Erdélyben, Marosvásárhelyen talál ható. Ezt az épületet ugyancsak K o m o r és J a k a b tervezte, 1906-ban, s az ő nevükhöz fűződik a K u l t ú r p a l o t a felépítése is, 1910-ben. A díszí tések, az elméleti törekvések u g y a n a z o k r a az alkotókra vallanak. A z o n ban a marosvásárhelyi épület szerényebb kivitelezésű és kevésbé sikerült a szabadkainál. A v á r o s h á z á n a k a szecesszió jellegzetesen m a g y a r változatában törté nő felépítése politikai m o z z a n a t o k a t is rejtett magában. Ebben a soknemzetiségű városban, melyben egyre nőtt a szerb, illetve h o r v á t lakosok száma, s mind érezhetőbbé vált a m a g y a r székváros ha tásának gyengülése, a k o r m á n y megingott tekintélyét igyekezett vissza szerezni, mégpedig a városháza felépítésével. Ezt igazolja egy k o r t a n ú is: „Véleményem szerint politikailag többet jelent egy ilyen m a r a d a n d ó épület, mint az idők változásainak alávetett miniszteri rendeletek egész sora. Minden külső kényszer n é l k ü l . . . fogják a nemzetiségek a m a g y a r nyelvet elismerni, l á t v a a magyar formák, a magyar stílus f ö l é n y é t . . . Sok ilyen épület jobban bizonyítja az u r a l k o d ó m a g y a r faj létezését, mint a m a g y a r címer, amelyet a nemzetiségek hivatalos postaházaira vagy bíróságaira r á r a k n a k . . . Ez a gyűlhelye a lakosságnak, itt végzi el összes állampolgári teendőit. H a minden pillanatban azt látja, azt érzi, hogy m a g y a r házban van, jobban ismerni és tisztelni fogja a m a g y a r igaz ságosztó erejét. 39
A városháza építésével egyidejűleg K o m o r és J a k a b egy banképületet is tervezett, a mai P u t n i k Utazási I r o d a épületét, a Boris Kidrič utcá ban (Kossuth utcza). A keltezést illetően ismét régi fényképek segítségére szorulunk. A Braun H e n r i k 1912-beli könyvében megjelent képek egyi kén m á r ez az épület is látható. I t t említi meg a szerző a két banképü l e t tervezőinek nevét is, miközben elkeseredetten lázad az egyik bank „keletiesített" stílusa ellen, s hozzáteszi hogy most m á r „ebből elég". 40
11
A b a n k vezetősége a város legforgalmasabb utcáját választotta ki székhelyéül, ahol a szecessziós épület hullámos h o m l o k z a t á v a l domináló szerephez jut a környező eklektikus épületek felett. A saroképület mind két h o m l o k z a t á n a k kiképzése egyforma gonddal készült. Teljesen azono sak és a köztük lévő éles sarkot a kerekded kilátó erker enyhíti csupán. A főbejárat v a l a m i k o r a B. Kidrič utcára nézett, ma az épület sarkát áclósan elvágták és nem éppen odaillő kőbejárattal törték át. A homlokzat ezen oldalán megőrizték a növényindás faragott oszlopokkal flankírozott kis ajtót. A z archivolt az új k a p t á r m o t í v u m o k k a l díszítették, me lyet többször is a l k a l m a z t a k ezen az épületen.
A bejárat felett négyzet alakú erker van, amely női mellképet ábrá zoló t a r t ó k r a támaszkodik. A z erker kimagasló o r o m z a t t a l és a k a p t á r m o t í v u m megismétlésével végződik. Falához két kovácsoltvas erkély lapul. A h o m l o k z a t még egy azonos, domború o r o m z a t ú ablakos erkerben folytatódik. K o m o r és J a k a b terveiben igen gyakori a kettős rendeltetés. A város háza első emeleti helyiségeit például az adminisztrációnak szánták, míg a földszintet üzletek és kávéházaik számára t a r t o t t á k fenn. A b a n k első emeletén és a földszinten munkahelyiségek, míg a többi részben egysze rű, funkcionális lakások találhatók. K o m o r és J a k a b számtalan olyan keleti díszítőmotívumot alkalma zott, amelyet a m a g y a r o k még az őshazából h o z t a k m a g u k k a l . E z t bi zonyítja a P u t n i k épülete is. A h o m l o k z a t h a l v á n y ibolyaszíne megfelelő alapot szolgáltat a szemléletes színezésű kerámiadíszítések össz lehetséges alkalmazásához. A bejárat és a kerekített ablakok archivoltja az elő szeretettel használt tulipán-, szív- és szőlőmotívumokkal ékesített. A z ablakok körül a domború erkeren a ház belsejét kíváncsian szemlélő két mókust ábrázoló d o m b o r m ű jelenik meg. A z alkotók gazdag képze lete úgy játszadozott ezzel az architektúrával, m i n t h a az épület falai nem is kemény téglából, h a n e m p u h a anyagból lennének, mely ellenállás nélkül engedelmeskedik a leleményes mester kezének. A tetszetős k o v á csoltvas erkélyek szintén a kézműves mesteri tudásáról árulkodik, h i szen az erkély minden egyes része hallatlan precizitással és figyelemmel készült, eleven virágait, m i n t h a abban a pillanatban ültették volna át egy gondosan ápolt kertből. A z utca túloldalán különös meglepetésben lesz részünk. U g y a n a z o k az építészek, csak néhány évvel később egy a n n y i r a különböző és idegen hatású épületet terveztek. 4 2
K o m o r és J a k a b egy másik b a n k vezetőségének a megrendelését is elfogadta. A terveket a mai napig m e g ő r i z t é k , és az épület is csaknem eredeti formájában áll. Csupán a bal oldalát érte bombatalálat, a I I . v i lágháború idején. 43
N o h a ez is saroképület, mégis csak az egyik h o m l o k z a t á t , a B. Kidrič utcára (Kossuth utcza) nézőt formálták gazdagon. A z épületbe két, a középső részen lévő bejárat vezet, melyek egymás mellett helyezkednek el. A z egyiket valószínűleg a h i v a t a l n o k o k , a má sikat pedig a felek használták. A z első bejárat pontosan az épület k ö zéptengelyén v a n , felette mindkét emeleten erkélyek h ú z ó d n a k . Ezzel szemben a másik bejárat monumentálisabb és rendeltetésének megfelelő, az architrávot és a háromszög alakú o r o m z a t o t két dór oszlop tartja. A két emelet közti h a t á r t a kombinált jón és korinthoszi oszlopfős pillérek törlik el. A z épület csúcsát k ő v á z á k ékesítik, melyek közül máig kettőt sikerült megőrizni. A z ablakok derékszögűek, az első emeleten virág díszítés indázik felettük, az ablakok ugyanilyen díszítései néhol ma is fennmaradtak.
Ez az épület is kettős rendeltetésű, a b a n k ügyviteli működésére és lakásul is szolgált. A földszint központi részét a felek számára fenntartott ügyviteli he lyiség képezi, majd az igazgatói irodák, bal oldalon van a zálogház, jobb felén pedig a pénztárosok, a t a k a r é k p é n z t á r , a biztosítás és a tit kári irodák. A helyiségek falát ma is faburkolat fedi, a felek számára fenntartott helyiség belső berendezése pedig úgyszólván érintetlen, ere deti formájában áll. N e m tartozik ugyan szorosan S z a b a d k a központjához, mégis ki kell térni a Pilicsi-tó kiépítésének körülményeire. A széles, nyugodt síksági t a v a t sokan felkeresték gyógyhatása végett. 1896-ban, a villamospálya kiépítésével a környék gyors fejlődésnek indul. Számos villa épül a tó körül, a pihenni vágyó szabadkai polgároknak, 1909-ben pl. Palicson 155 magánvilla v o l t . 44
A helybeliek és a budapestiek élénk érdeklődése folytán a város a tó p a r t kiépítését szorgalmazta. 1904-től különböző h u z a v o n á k és anyagi gondok gátolják az építkezést. Ebben az évben vetették el a P a r a f a É p í t ő Részvénytársaság által kidolgozott, a p a r t kibetonozására, a víz vezeték és a fürdőépületek kiépítésére v o n a t k o z ó t e r v e t . 1906-ban újra kiírták a p á l y á z a t o t , melven a Vágó-testvérek, továbbá K o m o r és J a k a b , v a l a m i n t T ö r k E r n ő t e r v é t választották ki. A m u n k á l a t o k azonban csak 1909-ben kezdődtek el, mégpedig a második helyezett K o m o r és J a k a b tervei alapján. Először a női fürdő, a szálloda és a v í z t o r o n y építéséhez kezdtek h o z z á . A z újságírók ez alkalommal is amiatt mél t a t l a n k o d t a k , hogy miért nem helybeli építészekre bízták a m u n k á t . " Ü g y látszik azonban, hogy K o m o r és J a k a b tekintélyét az újságírók már nemigen i n g a t h a t t á k meg, s a két építész z a v a r t a l a n u l folytathatta is tevékenységét. 1910-ben megállapodás született Fazekas Lajos vállal kozó és a város között, a Vigadó, a gyógyszertár, a v í z t o r o n y és a női fürdő kiépítésére v o n a t k o z ó a n . J a k a b g y a k r a n megfordult a palicsi építőhelyen, hogy felügyeljen és irányítsa a m u n k á l a t o k a t , ezenkívül élénk levelezést folytatott Mamuzics Pál helybeli mérnökkel, akit vi szont a város bízott meg a m u n k á l a t o k felügyeletével. 45
46
4 7
48
4
50
A v í z t o r o n y az erdőn á t h a l a d ó a tóig vezető széles sétány elején áll. Az átjáró hatalmas parabolikus boltív, melyet egyfelől a kerek fedett villamos v á r a k o z ó tart. Az itt található p a d o k a városháza első emeletén lévőkre emlékeztetnek. A másik oldalon van a torony, mely szintén a városháza t o r n y á v a l rokon. A magas kerekded betonkonstrukció, de rékszögű nyílásaival és kihegyesedő, fából készült tetőrészével az E u r ó pa-szerte ismert erdélyi templomharanglábak, háztetők és kopjafák ki képzésére emlékeztet. A t o r o n y és a tó közötti út épület, a v i g a d ó szeli át. A identikus térre osztja, melyek lálhatók a szobák. Az épület 51
felénél a sétányt ismét egy parabolikus ívű sétány az épületen halad át és ezáltal két boltívvel v a n n a k összekötve, s e felett ta előtt félkör alakú, fából készült teraszok
v a n n a k , ahol még m a is néha zene szól. Helyiségeit szállodának használ ták, kezdetben itt nyert elhelyezést a Képzőművészeti T a l á l k o z ó K é p t á ra is, m a a fiatalok szórakozóhelye. A z épület piros tetőrészével, sárga h o m l o k z a t á v a l és színes népi m o t í v u m díszítésével tökéletesen beilleszkedik az erdő és a hatalmas p a r k összhangjába. A díszítés az épület fontos elemeit követi, a reprezentatív belső helyiségek nagy ablaknyílásait impozáns, minden bizonnyal a gö döllői művésztelep tervei alapján készült vitrázsok borítják. A női fürdő szintén ugyanebből az anyagból készült, ötletes módon, cölöpépítmény illúzióját k e l t v e . A faoszlopokat a tó szanálásának idején betonoszlopok ra cserélték fel. A t ó p a r t i sétányt egy óriási méretű, Zsolnay-váza éke síti. Értékes kék m á z a sejtelmes fényt sugároz. A város igényeinek, a pol gárok igyekezetének és a művészi mesterség a v a n t g á r d szintézisét tükrözi ez a v á z a i s . 52
A főváros építészei által városunkba p l á n t á l t stílust mindenki lelke sedéssel fogadta, s még a szerényebb jövedelmű polgárok is a város fő épületeihez hasonló h á z a t szerették volna m a g u k n a k . Sok szabadkai épí tész is ez i r á n y b a fejtette ki tevékenységét, s több kisebb, rendkívül tet szetős alkotást v a l l h a t magáénak. A m á r említett Mačković Titus mel lett, az építészet ezen stílusát művelte Salga M á t y á s Matija Gubec utcabeli h á z á v a l , v a l a m i n t a H a r a m b a š i ć utcai épülettel és sok k ü l v á rosi és palicsi villával, t o v á b b á Fábián László Mosa Pijade úti (ma már, sajnos, l e r o m b o l t ) h á z á v a l és ide sorolható N a g y Ferenc és K r a u s Le n á r t neve is. A kereskedők többé-kevésbé átrendezték k i r a k a t a i k a t , míg egyesek megelégedtek a kovácsoltvas k a p u v a l is, mint pl. Aleker J á n o s , aki az eléggé ismert Gombos Lajos építészt bízta meg ezzel a m u n k á v a l . 5 3
54
55
A szecesszió térhódításával egyidőben azok az építészek, a'kik m u n káik legnagyobb részét ebben a stílusban a l k o t t á k meg, m á r új, modern konstrukciókkal lépnek fel. Salga M á t y á s 1909-ben a Vermes sírbolt tervezésekor m á r sima, díszítés nélküli betonlapokat használ, s ez a törekvés m á r ö n m a g á é r t beszél. Sőt a vasból készült bejárati ajtó is mértani pontossággal és szigorral készült. N é h á n y évvel később, 1 9 1 1 b e n Strassburger I z i d o r Szemery János számára épít fel egy egyemele tes házat, mely szintén mértani szigorúságot és szimmetriát t ü k r ö z . A négyzetszerű, díszítés nélküli bejárat feletti ablak is fegyelmezett vonalú, s a bejárat jobb és bal oldalán lévő k i r a k a t o k is Loos Adolf szigorúsá gára emlékeztetnek. A városban még viruló virágos k o r s z a k r a va4ó nosztalgikus emlékezés egyetlen m a r a d v á n y á t a tetőtér p á r k á n y z a t á n szé gyenlősen megbújt szívmotívumok képezik. Jelentős újszerű változások t a p a s z t a l h a t ó k az épület alaprajzában is. A fürdőszoba a hálószobához áll közel, mely a szalonon keresztül van összekötve az ebédlővel. A k o n y h a minden helyiségtől távol esik, s az ebédlőhöz v a n legközelebb. 56
57
Vajdaság többi városához viszonyítva kétségkívül S z a b a d k á n talál h a t ó k a szecesszió legértékesebb emlékei. A díszes, játékos formák és színek adják meg a város jellegzetes jegyeit; a város szívében az előző
építészeti korszak dominál. A városháza t o r n y á n és a zsinagóga k u p o l á ján pihen meg először a tekintet, s a k ö z t u d a t b a n nem véletlenül él Szabadka a szecesszió városaként. M a m á r nem tudjuk, hogy véletlenül vagy szándékosan alkalmazták-e az ismert budapesti építészeket, de az bizonyos, hogy a helybeliek is ér tékes tanúbizonyságát a d t á k létezésüknek és tehetségüknek. í g y pl. Raichl Ferenc alakját minden építész szakértő megirigyelhetné. Épüle teink tehát ékesen igazolják, hogy volt egy rövid időszak, a m i k o r a sa ját erejétől és hitétől megrészegült kisváros európai viszonylatban alkotott. Lechner szegedi t a r t ó z k o d á s a idején talált megrendelőre, s építette fel a Léovics-palotát. S z a b a d k á t érte az a megtiszteltetés, hogy elsőként volt birtokában olyan építményeknek, amelyek heves v i t á k a t v á l t o t t a k ki, sőt, egy minisztert arra késztették, hogy adminisztrációs intézkedéssel és h a t a l m á v a l gátolja meg az új i r á n y z a t térhódítását. B á t r a n állíthatjuk, hogy K o m o r és J a k a b , a szecesszió népi-nemzeti v á l t o z a t á n a k kiváló művelői, S z a b a d k á n értek el legnagyobb sikert. A városháza és építészeti formák és a művészi mesterség harmonikus öt vözete. A zsinagóga a szokványos „ m ó r stílű" zsidó i m a h á z a k k a l szem ben úgyszintén nagy haladást jelent. Természetesen az objektum külön értéke a modernebb hozzáállásban, az új konstrukciók és a z építészeti technika új v í v m á n y a i n a k merész alkalmazásában rejlik. A bank, a m á r említettekkel együtt, a funkcionális épületek közé so rolható, amely a megrendelők józanságáról tanúskodik; t u d t á k , hogy a fejlődés a d o t t p i l l a n a t á b a n mire volt szüksége a városnak. A szecesszió magyaros változatának elterjedése v á r o s u n k n a k a k o r á b ban sérthetetlen építésügyi minisztériummal szembeni tudatos ellenállását bizonyítja. Érdekes megemlíteni az épületek keletkezése folyamán bekö vetkező stílusmódosításokat. Ugyanis a Lechner-féle irányvonalat még ma is sok bírálat és kifogás éri. A m a g y a r szerzők a nagy mesternek és fantáziadús építésznek a k ö t e lező tisztelet mellett felróják a nem éppen újszerű megformálást és a díszítés „mézeskalács" ízlésre valló jellegét. Sőt olyat is állítottak, hogy a Lechner kezdeményezte népi-nemzeti építészet elemeinek alkalmazása melléfogás volt. Követőinek S z a b a d k á n alkotott épületei erőteljes fejlődésvonalat mu t a t n a k . A z épületek funkcionalizmusa, a díszítésben való mértéktartás és a népi építészet lényegi formáihoz való közelítés v i t a t h a t a t l a n . Elsősorban a fiatal építésznemzedékre volt jellemző a falusi építkezés gyakorlati t a p a s z t a l a t a i n a k modern építészeti törekvésekkel történő egye sítése, s az angol iparművészeti kiállítás információira való gyors reagá lás. Többek közöct ez érezhető K o m o r és J a k a b alkotásain is. S bár szorosan kötődnek Lechnerhez, a palicsi épületeken m á r a Kós K á r o l y köré cso portosult k u t a t ó k eredményeit is hasznosítják. A Vigadó és a v í z t o r o n y a síksághoz harmonikusan illeszkedő épületek, de u g y a n a k k o r impozáns, a n y a r a l ó épületeihez méltó l á t v á n y t is nyújtanak.
Raichl a kifogyhatatlan ötletek embere, a tehetség és a k o n z e r v a t í v környezet összecsapásának példája. Tehetségét eklektikus alkotásokra pazarolja, hogy ezúton biztosítsa az anyagi fedezetet művészi elgondo lásaihoz. Festői palotájának építésével egyidejűleg, közvetlenül mellette egy előző korszakbeli épületet tervezett, de úgy, hogy az engedmények ellenére is eléggé harmonikus, nem zavarja a mai Képzőművészeti T a l á l kozó képzeletbeli formáinak és színezésének érvényesülését. A régi tervek n a g y r a t ö r ő elképzeléseit, plasztikus formáit vizsgálva, és a kész alkotással történő egybevetés során, a háború előtti évtized új képe tárul elénk. Minden egyes terv módosult időközben, szerényebb kivitelezésben készült el. A z o n b a n bizonyos fokú józanság és éberség is jellemzi a változásokat, s ezért végeredményben elégedettek lehetünk az épületek végső formájával. U g y a n a k k o r a beruházók fösvénysége, az újszerű formáktól való idegenkedés és a m a r a d i környezet tiltakozása is éreztette hatását. Ezenkívül m a g u k az építészek is v á l t o z t a t n a k terveiken a kivitelezés folyamán, s a jobb megoldások és a h a l a d ó b b ötletek mellett döntenek. A módosítási és kiegészítési hajlam az alkotással szembeni mesterviszonyt igazolja, amely az előző korszakot és a népi építőket jellemezte. Ilyen K o m o r és J a k a b viszonyulása is, mert amíg a z egyik számításokat végez és az igényekkel összhangban teremti meg az épület funkcionalizmusát, addig a másik rajzol minden részletet megtervez, s közvetlenül az é p í t ő helyen is alkot. Ezáltal a kész alkotás valóság-hűségével és teljességével ragadja meg a szemlélőt, az ajtókilincstől, a fényforrásokon át, a tető formán és a jól méretezett torony körvonaláig egy egységes stílus képe b o n t a k o z i k ki előttünk. J a k a b és K o m o r , v a l a m i n t Raichl mellett a helybeli építészek: M a č k o vić, Saiga és mások alkotásairól sem szabad megfeledkezni, mert érdekes és nem ritka egyéniségek, akik sorsuknál fogva a kisvároshoz k ö t ő d n e k , de azonnal reagálnak az erősebb környezet hatásaira és az ottani v í v m á n y o k r a , b á r olykor eléggé n a i v a n és esetlenül. R i t k á n , de szemmel láthatóan s z a p o r o d n a k az új épületek is, amelyek m á r mellőzik a díszítést és a Zsolnay-kerámiát. Ilyen alkotók v o l t a k a Vágó-testvérek és a téren lévő b a n k ismeretlen tervezője. Ö k m á r egy új építészeti stílus előfutárai, azé, amely a pusztán funkcionalizmusra t á maszkodó architektúrával megszakítja a képzelet játékát. Lechner és követői a sokoldalú egyéni alkotók utolsó mesterei, akik a h é t k ö z n a p o k a t lenyűgöző, festői keretbe foglalták. A r o h a n ó életritmusú kisvárosi ember azonban olykor még szomorúan gondol a r r a , hogy ez a világ örökre letűnt. F o r d í t o t t a Ágoston
Pribilla
Valéria
Jegyzetek 1
2
3
4
5
6
Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867—1967, Budapest, 1969., 59. old. Komlós Aladár: A szecesszió, Budapest, 1963., 74. old. Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867—1967, Budapest, 1969., 59. old. LeChner Ödön: A magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. 1906. Duránci Béla: Arhitektura secesije u Vojvodini. Pók Lajos szerk.; A szecesszió, Budapest, 1972., 478. old. Vámos Ferenc: Adatok. Lechner Ödön ifjúkori működéséhez, Művészet, 196 ., V. évf., 9. sz., 11. old. „De Szabadkán (Szubotica) is épített egy kis házat, a Léovics-házat (meg van-e még?)." Szabadka Történelmi Levéltára arch, szám.: 5339/1893. „Léovics Simonné kérvénye, amelyben a Mária-Therézia (Regina bara) téren épülő (házának a tornyát 2,5 m-re felemelné." Lechner Ödön 1845-ben született és 1914-ben halt meg. Történeti stílusok ban alkotott, ilyen az 1883-ban épített Budapesten, a Népköztársa ság úton levő nyugdíjasok MÁV palotája, mely a korai francia rene szánsz stílus szellemében készült. 1892-ben építette a kecskeméti vá rosházát, melyen már hazai hatások is érezhetők. Szecessziós stílusú épületei közé tartozik a budapesti Üllői úton lévő 1893—97-ben épített Iparművészeti Múzeum, a Népstadion utcában lévő 1898— 99-ben készült Földtani Intézet, az 1899—1902-ben tervezett, Rozenberg utcai postapalota, valamint a nagybecskereki (Zrenjanin) paró kia épülete. Bácskai Hírlap, Szabadka, 1901., 15. sz., 2. old. Komor Marcell (1868—1944) és Jakab Dezső (1864—1932) hosszú éveken át tartó együttműködés fűzte egymáshoz. 1897-től közösen dolgoztak. Legjelentősebb munkáik az 1907—1912-ben készült szabadkai város háza, az 1906-ban épített marosvásárhelyi városháza és az 1910-ben, épült marosvásárhelyi Kultúrpalota, továbbá az 1911-ben épített bu dapesti Palace Szálloda és a Köztársaság téri, 1911-ben készült, szín ház. Komor szakmai értekezéseket is írt a Vállalkozók Lapja című folyóiratba, 1928-ban pedig Tér és forma címmel szaklapot indított. Szabadkai Történelmi Levéltára arch, sz.: 9067/1909. Bácskai Hírlap — Az új zsidó templom, Szabadka, 1902., 200. sz., 1—3. old. Szabadka Történelmi Levéltára arch, sz.: 1312, 7931/1903. Szabadka Történelmi Levéltára arch, sz.: 153/1903. Duránci Béla — Arhitektura secesije u Vojvodini, GRADA, 1976., Tarto mányi Műemlékvédő Intézet, Újvidék. Zsolnay Miklós a pécsi kerámiagyár tulajdonosa volt, melyet 1868-ban ala pítottak. Az első szabadkai Kerémia Triennálét tehát pontosan száz evvel utána tartották meg. A gyár már 1877-ben az „öt torony" véd jegyet alkalmazza készítményein, szemléltetően emlékeztetve az olasz város — Quingae ecclesiae — öt templomára. Fáradhatatlanul ku tatva az égetett föld lehetőségeit és a reneszánszkorabeli gölöncsérem tapasztalatait, 1893-ban Wartha Vince vegyész segítségével megtalál ja a XV. századbeli Giorgio Andreoli mester titkának nyitját és az olaszországi gubbiai majolika készítési módját, amelynek „lüszteres 4
8
9
111
11
1 2
1 5
14
1 5
1 9
17
1 8
1 9
2 0
2 1
2 2
2 3
2 4
2 5
2,1
2 7
2 8
3 9
3 0
3 1
3 2
3 3
3 4
s h
3,1
3 7
3 8
3 9
4 0
4 1
4 2
mázáért" az edény súlyával arányosan, aranyban fizettek. A múzeu mok féltve őrzött kincse, ez az átlátszó piros máz lesz a Zsolnaykerámia jellemzője, melyet eozinnak neveztek el a görög eos — haj nal szó nyomán. Zsolnay e т а г п э к köszönhetően vált világhírűvé, készítményei Pest, Prága, Karlovy Vary, Bécs és más városok épü leteit díszítették. Zsolnay Miklós és Lechner Ödön barátsága kitűnő eredménnyel járt és ösztönzést adott az említett anyag használatára, különösen vidékünkön, ahol e csodálatos díszek alapanyagát képező föld síkságunk göröngyeihez áll közel. — Bela Duránci. Bácskai Hírlap — Kultúrpalota Szabadkán, Szabadka, 1908., 105. sz., 2. old. Szabadkai Közlöny, Szabadka, 1904., 61. sz., 3. old. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 9301/1909. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 16399/1909. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 7180/1911. Vágó László (1875—1933) és Vágó József (1877—1945) 1910-től dolgoztak együtt. Épületeik nem annyira a magyar, mint inkább a német és bécsi szecesszió jegyeit viselik. Mindketten az alaprajzkészítés meste rei. Közös alkotásuk az 1907-ben Budapesten épült Gutenberg Nyomdászotthon és az 1908-ban készült, Dózsa György utcabeli magyar építészek székhelye, valamint a Dohány utcában levő árkádos árucsarnok. 1910-ben szétválnak. József Rómában telepedik meg, és 1926-ban részt vesz a genfi Nemzetek Palotája kiépítésében. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 148706/1906. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 20788/1912. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 3742/1912. Vally Gyula Szabadkán született 1866-ban. 1887-ben szerzett oklevelet és Szabadkán a mérnöki irodán dolgozott. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 20049/1911. Braun Henrik: Városháza felavatásának ünnepére, Nagyvárad, 1912., 59. old. „A fiók új palotája, szemben a városházával, most épült fel és impozáns hirdetője a Magyar Általános Hitelbank itteni pozíciójának." Braun Henrik: Városháza felavatásának ünnepére, Nagyvárad, 1912., 60. old. Braun Henrik közölt szövege, 24. old. „ . . . Legutóbb a Hitelbank palotá jának díszes helyiségeit ő festette". Szabadka Történelmi Levéltára arch, sz.: 10299/1914. Bela Duránci dokumentációja. Braun Henrik szövege, 11. old. Bácskai Hírlap: Az új városháza, Szabadka, 1908., 243. sz., 3. old. Bácskai Hírlap: Az új városháza, Szabadka, 1908., 243., sz. 1—2. old. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 9345/1908. Merényi Ferenc fent közölt szövege, 48. old. Braun Henrik fent közölt szövege, 14. old. „ . . . de felkereste őket a polgárság is, amikor megbízták a Szabadka vidéki és Délvidéki Bank palotáinak építésével." Braun Henrik fent közölt szövege, 16. old. „Ebből elég már a Kossuth utcában, a bank palota." — Szabadkai Közlöny, Szabadka, 1908., 240. sz., 1—2. old.
4 3
4 4
4 5
4 0
4 7
4 8
19
5 0
5 1
5 2
5 3
5 4
5 4
5 8
5 7
Délvidéki Közgazdasági Bank részvénytársaság. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 1421/1912. dr. Bíró Károly: Szabadka szabad királyi város közigazgatósága. Az 1902— 1912. években. Szabadka, 1912., 78. old. Szabadkai Közlöny, Szabadka, 1904., 21. sz., 3. old. Szabadkai Közlöny, Szabadka, 1904., 30. sz., 2. old. Bíró Károly fent említett műve, 161. old. Bíró Károly fent említett műve, 121. old. Szabadkai Közlöny, Szabadka, 1904., 269. sz., 3. old. Szabadka Tötrénelmi Levéltára, arch, sz.: 85/1916. Bela Duránci: Od plave vare do trijevala Subotičke novine, 1968. novem ber 22., 9. old. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 18718/1909. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 9811/1911. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 490/1914. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 19232/1909. Szabadka Történelmi Levéltára, arch, sz.: 7671/1911.
Rezime
Javljanje arhitekture secesije u Subotici Autor ovog rada obraduje pojavu secesija u arhitekturi Subotice. Subotica je početkom 20. veka prihvatila secesiju, i to Lehnerovu tzv. mađarsku varijan tu. Lehner je govorio da mađarski narod ima svoj stil i da je zadatak arhitekte da unese duh mađarske narodne umetnosti u današnja novija ostvarenja. U daljnjem autor nabraja Lehnerove sledbenike, među kojima su Komor Marcei i Jakab Deže najznačajniji. Oni su projektovali sinagogu i gradsku kuću u Subotici i tako ostavili dragocena svedočanstva svog postojanja i rada. Zanim ljivo je da je i Lehner, otac mađarske secesije svoju delatnost počeo u Subotici, sagradivši Leovićevu palatu 1893. godine. Vremenom secesija je polako ali sigurno prodirala u dušu svakog arhitekte. Novi stil je zahvatio i subotičkog arhitektu Ferenca J. Rajhla koji je sa svojom vlastitom kućom u Lenjinovom parku ostavio neizbrisivi trag svog stvaralaštva. Takođe su značajna i ostva renja Mačković Titusa, rođenog Subotičanina, koji se posle završetka studija vratio u svoje rodno mesto i nastojao da mu da izgled velikih gradova. Nova generacija mladih arhitekata nastavila je traženja Lehnera, i pokušao je dublje prodreti u bit seoske arhitekture. Autor daje kratak pregled о izgradnji Paličkog jezera. Zbog prezainteresovanosti domaćina i turista grad je bio primoran da uredi i izgradi obalu jezera. 1909. su počeli radovi prema planovima Komora i Jakaba, i to izgrad njom ženskog kupališta hotela i vodotornja. Uporedo sa ekspanzijom secesije, arhitekti koji su najveći broj svojih rado va ostvarili u ovom stilu, donose već nova, modernija rešenja, ali ipak u od nosu na ostale vojvođanske gradove Subotica ima svakako najvrednije spo menike secesije. Lehner i njegovi sledbenici deluju kao poslednji majstori indi vidualni kreatori svestranog dejstva, stvaraoci živopisnih okvira ljudske sva kodnevnice.
Zusammenfassung
Erscheinen der Rezessionsarchitektur in Subotica Der Autor dieses Artikels bearbeitet die Erscheinung der Secession in der Architektur von Subotica. Subotica hat anfangs des X X Jahrhundert die Se cession — uzw. die sogenannte ungarische Lechner's Secession — angeeignet. Lechner hat gesagt, dass die ungarische Nation ihre eigene Kunstart hat, und die Aufgabe der Architektur, die Eingliederung der ungarischen Nationalkunst in die neueren Kunstsdhaffungen ist. Desweiteren zählt der Verfasser Lechners Nachfolger auf, zwischen denen sich Komor Marceil und Jakab Desider beson ders hervortun. Sie haben die Synagoge und der Rathaus projektiert und ha ben daher bleibende und wertvolle Zeugnisse ihres Schaffens hintergelassen. Interessant ist, dass auch Lehner — der Vater der ungarischen Secession — seine Tätigkeit in Subotica begonnen hat, als er im Jahre 1893 das Leović Pa last erbaut hat. In der folgenden Zeit hat die Secession langsam aber sicher, die Seele jedes Architekten erworben. Die neue Architektur hat auch Franz J. Reichl bezaubert, der sich mit seinem eigenem Haus in Lenins Park unvergessuchen Denkmal gesetzt hat. Die Arbeiten des Titus Mačković geb. in Subo tica, der nach Bennung seiner Studien in seinem Geburtsport niederliess und sich bemühte, seiner Stadt den Antlitz der Großstädte zu geben, sind auch wertvoll. Die neue Architektorengeneration hat die Vorsehungen Lechners wei tergeführt und versucht in die dörfliche Architektur tiefer einzudringen. Der Autor gibt eine kurze Übersicht, über den Ausbau des Palićer See. Die Stadt war gezwungen zu dieser Arbeit, wegen der grossen Interesse der Ein wohner und Touristen. Komor und Jakab haben am Ausbau des „Frauen bades", des Hotels und des Wasserturmes gearbeitet und diese 1909 begonnen. Mit der Expansion der Secession haben die, in diesem Stil arbeitenden Archi tekten, modernere Lösungen vorgebaut, da Subotica im Bezug auf die andere л Städte Vojvodinas, die wertvollsten Secessionsdenkmäler hat. Leohner und siene Nachfolger wirken als die letzten Meister bzw. individuelle Schöpfer allge meiner Werkungen, Erzeuger bunter Rahmen des menschlichen Alltags.
