k ö z l ö n y. HAVI FOLYÓIRAT rés2ére a P6tfüze

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

nőnap io-iken, leg alább is 372 nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal; időn ként szövegközi áb rákkal illusztrálva.

HIY. KÖTET.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI E

tarsuiat

‘

tagjai az

közlöny. HAVI

FOLYÓIRAT

KüZÉRDEKÜ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.

1892. JUNIUS

rés2ére a P6tfüze

tekkel együtt elöfizetési ára 6 forint.

274. FÜZET.

H o gyan írju n k ? * A mai m űveltség természetével jár, hogy az írástudás egészen általános, a köznép rétegeit is átjárja. Nem ú gy van már, mint régente volt, mikor az írástudókat tudósoknak tekintették. Az írás manapság a tudásszerzésnek pusztán eszköze. Szakszerűen csupán a törvényszékek írásszakértői és a szépírás tanítói foglalkoznak az írással. Csak Khínáról beszélik, hogy ott még annyira megbecsülik az írást, hogy az utczán talált beirott papirosdarabokat csupán elégetni szabad, de másképen megsemmisíteni szentségtörő dolog volna. Az írás ősrégi találmány. Feltalálása a különféle népek hit regéibe temetkezik, mint az istenek műve. íg y a khínai hitrege sze rint az írás föltalálója F o h i, a sárkány ura, a tűz császára, a ma darak fejedelme, az emberek királya, a ki a ruhának is feltalálója. A perzsa hitrege szerint az írást a jó lelkek csinálták, tőlük a g o noszok kezébe került, de T a h m u r a d király, a nagy róka, elragadta, s vele megismertette a népet, a m elyet vadászatra, baromtenyész tésre, ruhaszövésre és építésre is megtanított volt. H ogy a görögö ket a fönicziai Kadmosz tanította írni, ezt a mondát is úgy m agya rázzák, hogy K a d m o s z nem királyfi volt, hanem vallás, a melyet a görögök a fönicziaiaktól vettek át, s ez új vallás révén írásuk legalább is módosult. A görög írás kétségtelenül hatással volt a latinra, bár ennek eredeti betűit már az ős itáliai népek emlékein megtalálták, csak hogy ezek az ős itáliai népek, ú gy mint más régi népek, a sorokat jobbról balra írták. Az idők folyamán a latin írás lett a müveit népek írása. A keleti országokban nem bírt ugyan a c ziril írással megküzdeni, de annál sikeresebben leszorította az uralkodásról nyu gaton a gó t írást. Pedig voltak idők, a mikor a gót írás Francziaországból kiindulva egész Nyugot-Európában elterjedt volt. A ma* *

Előadta a szerző a Természettudományi Társulat 1891 deczember 18-iki estéjén-

Természettudományi Közlöny. X X I V . k ötet. 1892.

I ^ I/f


282

C SA PQ D I ISTV Á N

gyár nyelv legrégibb emlékei, szintén gót írásuak, péld. a H alotti Beszéd, (i. kép.)

m attá fócyrn ?umruc b d Restim* fuj» fcpuu^rttim ^jnrvogmnc. yteyvcr cf chomuv uognmt. (fjmyi Tmlaftbtit T E rw m zvt deve miv ifcmucur
I. kép.

A legtöbb népnek ma már szinte kiveszett a tudatából, hogy valaha gót írással írt. Egyedül a németeknél maradt meg nemzeti írásul; a dánok, csehek, tótok között már csak az öregebb emberek ímádságos könyvében látni a gót írást. A dolog természetes rendje szerint meg vannak számlálva órái. Immár a német orvosok és tanítók is azon vannak, hogy a gót írás elvetésével könnyítsenek az iskolázás terhein. Arra hivatkoznak, hogy minden nép megelégszik minden betűnek négyféle alakjával, úgymint a nagy és kicsiny, nyomtatott és írott latin betűvel. Minek erőltessék ők a gyermekeik szemét minden betűnek m ég négyféle formájával, úgymint a nagy és kicsiny, nyomtatott és"írott gót betűkkel? Például:

E gy német szemész-professzor, F u c h s, a német nyomtatás ellen írván, nem ok nélkül következtet abból is a német betűk nehéz olvashatóságára, hogy alig tudná valaki a német nyomtatott betű„ két betéve lerajzolni, továbbá arra is utal, hogy ha valamely szót olvashatatlanul akarunk leírni, csak írjuk német nagy betűkkel. A latin betűknek ^em az elolvasásán, sem a leírásán soha fel nem akad az ember. Például:

OLVASHATÓ Bennünket a gót írás a német nyelv tanulása révén érdekel, ámbár fölösleges teher iskoláinkon a gót írás, mikor már a német könyvek jó részét is latin betűvel nyomtatják. Svájczi német isko lákban a gót betűknek csak az olvasását tanítják, de írni csak


H O GYAN ÍR JU N K ?

283

latin betűvel iratnak. U gyanúgy tesznek nálunk az egyetem i tanár képző intézet gyakorló főgimnáziumában. Fölvetett kérdésünkbe, hogy hogyan írju n k , a gót írás dolga is beletartozik. Csakhogy tárgyunknak ez a kisebbik és kevésbbé fontos része. A miket eddig elmondottam, azzal még nem feleltem meg arra a jogos kérdésökre, hogy miért foglalkozom az írással én, mint szemorvos, s miért épen ezen a helyen, a honnan a természettudo mányok művelői természettudományi igazságokat szoktak hirdetni, természettudományi ismereteket terjeszteni. Azonban talán e hely előre megnyugtathatja tisztelt olvasóimat, hogy én az írásról, mint az ember testi épségére ható testi m űvelet ről akarok beszélni, természettudományi szempontból akarom az írás dolgában megindult újabb mozgalmat megvilágítani, épen itt a Természettudományi Társulat nagy olvasó-közönsége előtt. Az emberi test alkotásának és egyes részei természetes műkö désének ismeretéből bízvást következtethetünk reá, hogy mi válik az embernek hasznára, minek vallja kárát. Erről a biológiai alapról nem tévedünk a vakmerő következtetések ama lejtőjére, a melyre M i c h o n abbé követői, az úgynevezett grafológusok jutottak, a kik az írás formájából az ember lelke tulajdonságaira, kinek-kinek a karakterjára mernek következtetni, ú gy hogy M a r a t írásából ki olvassák vérengző természetét, I. Napoleon más-más időbeli neve aláírásából azt jelentik ki, hogy meg lehetett volna jósolni belőle, mikor volt dicsőségének napja kelőben, mikor delelt s mikor hanyat lott nyugvóra, bukásra. Ne várják tőlem t. olvasóim, hogy én is az ő kicsinyes játékuk módjára a jobbra dűlt írásból talán azt olva som ki, hogy íróját minden tettében a szíve vezérli, ellenben az álló írást úgy fogom ajánlani, h ogy a ki íg y ír, annak minden tettét az esze kormányozza. A grafológia épen olyan nagyképű kicsinyes kedés, mint a milyen volt antropológiának a L a v a t e r kraniológiája, a mely az ember koponyája formáiból a lélek tulajdonságait ponto san ki akarta olvasni. A művelődés története eléggé bizonyítja, hogy a közművelődés haladásából nem csupán hasznot lát az emberiség, hanem a gyors haladás ártalmai is sújtják. Azonban épen azért a tudománynak azt is ki kell eszelnie, hogyan lehet ezeket az ártalmakat elhárítani, vagy legalább csökkenteni. Ez lehet a felelet azoknak is, a kik az? újabb egészségügyi intézkedések fölösleges voltát a régi időkre váló hivat kozással szeretnék bizonyítgatni, a mikor az embereknek nem volt szükségük egészségtanra, mégis egészségesek valának. Persze, a rég i 1 8 V2 *


284

CSAPODI ISTVÁN

j ó időkben mindenben jó sora volt az embernek, még az írás dolgára se kellett ügyet vetnie. A művelődés hozta magával, hogy a mai kor embere sokat ír. A tudós nem rejti véka alá tudománya mécsesét, nem elégszik meg vele, hogy magába vonulva eltöprengjen rajta, hanem papirosra veti, hogy mások is hozzá szólhassanak: hozzá is szólnak, úgy hogy minden újabb tudományos kérdés egész irodalmat támaszt. A költőt és írót a közlés vágya serkenti írásra; írás közben tett törlésekkel és toldásokkal csiszolja elméje szüleményeit. Van sok ember, a ki gondolkozni is alig bír, ha nem vesz tollat a kezébe s papiroson nem fejti ki felmerülő gondolatait. A törvénykezés, közigazgatás, közlekedés, pénzügy s a közélet minden egyéb ága véghetetlen számú hivatalos iratokat termel, m elyeket az írás munkásai, napszámosai reggeltől estig körmölnek. Ehhez járul az a millióm meg millióm levél, melyben a távol levők egymással közlik gondolataikat, érzel meket avagy megbízásaikat és egyéb ügyeiket. És gondoljuk hozzá, hogy mindezek írástudását az iskola tanítja! A kötelező iskolázás adja meg a társadalom minden egyes tagjának kellő műveltségét; de egyszersmind a kötelező iskolázás rója minden egyes gyermekre azokat a terheket is, a m elyek árán a tanultság elsajátítható. Az írás kérdését napirendre vetette az iskolai egészségtan, napirendre vetették a szemorvosok. A mióta az egészségtan az iskolára irányozta figyelmét, nyil vánvalóvá lett, hogy az iskolában a tanulók testi épségét egyrészt a hátgerincz elgörbülésének, másrészt a szem romlásának veszedelme fenyegeti. Ne essünk a szertelenség hibájába. Ne mondjuk, hogy az elgörbülésnek és a közellátóságnak egyedül való oka az iskolázás. H i szen a csontok és a hátgerincz elgörbüléséből kiveszi részét a rossz táplálkozás és elégtelen lélekzés okozta angolkórság, valamint még veszedelmesebb társa, a güm őkórság is; a közellátóságnak pedig a nagyobb fokai, a m elyeket a szem valóságos beteges állapotának kell tekinteni, öröklékenyek lehetnek. A zt sem mondhatjuk, hogy a tanuló testi épsége csak az iskolában romolhat meg. Készségesen elismerjük, hogy az otthon való tanulás közben, a kellő felügyelet hián fokozottabb mértékben érik a gyerm ek testét a káros hatá sok. Azonban a gyerm ek a helyes testi nevelésnek épen az iskolá ban leghozzáférhetőbb. Az iskolának van leginkább módjában, hogy mindazt elhárítsa, a mi a testi épség rovására van. Az iskolás gyerm ek általában sokat kénytelen ülni. E közben, ha folyton figyelmeztetik is, hogy egyenesen üljön, szeret görbén ülni, mert kifáradó testének kényelmesebb, ha nekifekhet az asztal


HOGYAN ÍR JU N K ?

285

nak. Belegörnyed a hibás ülésnek egyik vagy másik formájába. Van annak mindenféle módja. K ét könyökét szétterpeszti, fejét lehorgasztja, mellét oda nyomja az asztal széléhez. Ilyen ülésben elégtelenül tágul a tüdő, nehezül a vérforgás, romlik az emésztés, satnya lesz a gyerm ek fejlődése. A félszegtartás abban is nyilvánul, hogy a gyermek írás közben az asztalra csak a jobb karját teszi fel, ellenben a bal könyökét lelógatja, csak a papiros tarthatása végett kapaszkodik fel kezével az asztal szélére. Ilyen üléskor a jobb váll magasabbra kerül, a bal lesülyed, a gerincz jobbra domborodik, balra hajlik. Más gyerm ek inkább a bal karját teszi az asztalra hosszában, a jobb könyökét lesülyeszti, s csak a keze fejét nyug tatja írás közben az asztalon. Ilyen üléskor a gerincz balra dombo rodik, jobbra hajlik. A folytonos hibás ülés előbb-utóbb maradandó ferdeséget okoz, mert a csigolyákat félszegül nyomja össze, a görbén tartott test görbe marad. Igaz, olyan m egjegyzést is hallottam már, hogy minmagunk is csak jártunk iskolába, még sem vagyunk púposak, s bizonyos, h ogy sok gyermek a legfélszegebb tartásból is ép háttal menekedhetik meg, kivált, ha dolgai végezése után bőven van módja szaladgálni, ját szani, mászkálni; de azért bizony nem valami ritka dolog a dom ború hát és a félvállúság, félcsipejüség, és mennyi azonkivül az észrevétlen vagy titkolt, sőt pótlásokkal leplezett ferdeség. Pontos orvosi vizsgálat sok olyan hátgerinczen és derékon találna ferdesé get, a melynek tulajdonosa azt hiszi magáról, hogy ő egyenes hátú, egyenes derekú, s talán m ég önmaga példájával bizonykodik az iskolázás veszedelmei ellen. A hibás testtartás mód nélkül megerőlteti a szemet is. Igaz, a gyermek szeme igen jól bíija a közeire nézést. Ném ely gyerm ek szinte hihetetlen mértékben belefekszik a munkájába, csakhogy valami módon megszerezhesse a kényelmet ülésben elfáradt testének. Azon ban ugyancsak a gyerm ek szeme gyöngéd alkotásánál fogva igen fogékony a tartós ártalmak hatása iránt. H ogy a közeire nézéssel járó foglalkozás milyen teher a szemre nézve, azt legjobban érzik, a kik öregedésök beálltával nem akar nak szemüveget használni, vagy a kik fájós szemmel kisérlik m eg a dolgozást. Közeire nézéskor hármas működést végez a szem. Alkalmaz kodik a tárgy távolságához, vagyis fénytörését annyival erősebbéerősebbé változtatja, a mennyivel a tárgy megláthatása közelebbközelebb nézést követel. Ezt az alkalm azkodást a szemteke belsejé ben levő izomgyűrü hajtja végre, a melynek összehúzódása foka


CSAPOD! ISTVÁN

szerint válik a szemlencse domborúbbá. Ámde az izomgyürü erős összehúzódása összeszorítja a szemteke elülső felét, ennek folytán a belsejében levő folyadékot a szem hátulsó sarka felé tereli. Továbbá a két szem, mint a gyeplővel igazgatott fogat, pontosan együtt jár, eg y helyre néz. Tudományos néven ez az összetérítés. E közben a két szemet együtt működtető szemizmok is húzzák-vonják, ráfeszülésökkel nyomják mindegyik szemtekét, a melynek tartalmát ezzel a nyomással szintén hátrafelé szorítják. Ez a kettős hatás arra tör, hogy a szemtekét hátrafelé megnyujtsa, tehát közellátó (myopiás) szabásúvá formálja. Az alkalmazkodás és összetérítés arra való, hogy a szem megtehesse tulajdonképeni működését, az érzéklést, vagyis meglássa azt, a mire néz. Mennél nehezebb valamit meglátni, annál közelebb kell hozzá hajolni, hogy a szemben nagyobb képe támad jon ; de annál nagyobb mértékben erőltetni kell az alkalmazkodást és összetérítést, tehát annál nagyobb a veszedelem, hogy a szem. közellátóvá fajul. Ezt elősegíti még, hogy a görnyedt testtartás a . vérforgást is hátráltatja, megnehezíti a vérnek a szemből való elfolyását, hozzájárul a szem megfeszítéséhez. A közellátóság annál könnyebben kifejlődik, ha a gyermek szüleitől örökölte már a közellátóságra való hajlandóságot, tehát az. ilyen gyerm eket kétszerte inkább kell óvni a szemet érhető káros hatásoktól. A mondottak szerint a közellátóság fejlődését a szem szertelen megterheléséből lehet magyarázni. Ebben a formában igazolódik az a régi felfogás, hogy a megerőltetés rontja a szemet. Mióta nyilvánságos lett, hogy az iskolázás megtámadhatja a gyerm ekek testi épségét, szemök alkotását, azóta az orvosok és a tanítók sokat foglalkoztak azokkal a módokkal, hogyan lehetne az iskola ártalmait elhárítani, az úgynevezett iskolai betegségeket apasztani. Először is abban állapodtak meg, hogy az iskolák olyan épü letek legyenek, m elyek a legpontosabban az egészségtan követelé seihez szabva épüljenek. E gyebek közt legyen kifogástalanul jó világosság minden egyes tanuló ülőhelyén. K önyvek dolgában is olyan a haladás, hogy mink, a kik két-három évtizeddel ezelőtt jár tunk iskolába, szinte irigykedve nézzük, h o g y a mi silány papirosú rossz nyomású könyveink helyett milyen jól olvasható pompás könyvekből tanul az iskolás gyermek. Közoktatásügyi miniszterünk nem régiben adta ki rendeletét, a melyben az Országos Közegészségi E gyesület szakértői véleményére támaszkodva az iskolai könyvek rendes nyomásául a ciceró és garm ond nyomást szabja meg, csupán a felsőbb osztályokban engedi m eg a bourgeois nyomást is.


H O GYAN ÍR JU N K ?

287

A jó világosság és a jó iskolai k ö i^ v lehetővé teszi, hogy a tanuló 30-T-35 cm.-nyiről, tehát az emberi szem rendes munkáló kö zében tisztán lássa a dolgát; ellenben az elégtelen világítás vagy a rossz nyomású könyvek arra kényszerítik, hogy hibás tartással dűl jön előre. H ogy a tanulót egyenes testtartásra szoktassák, kiváló gondot fordítottak az iskolai padok megjavítására. A pad ülő részét annyira előretolták, hogy íráskor ne kelljen a tanulónak előre dűlnie, sőt a pad hátához is támaszkodhassék. A pad asztalát menédékessé tették, hogy a kar kényelmesen nyugodjék rajta. Mindez elégtelennek bizonyult. A hibás ülést és a szem eről tetését elhárítani nem sikerült. Végre azonban a pontos m egfigyelés helyes nyomra akadt, melyet a gyakorlati kipróbálás igazolt. Be kellett látni, hogy az eddig annyira leküzdhetetlen hibás ülés kapcsolatban van azzal a munkával, a melyet a két szem írás közben végez. Az eddig szo kásos írás úgyszólván rákényszeríti a tanulót a hibás ülésre. A svájczi F a h r n e r már 1865-ben megjegyezte, hogy az iskolában nem bánják, ha ferde lesz is a gyermek, csak az írás legyen szépen dűlő. Azóta a jobbra dűlő és a meredeken álló írás vitatásának egész irodalma támadt. Fokonként érett m eg a kérdés. Először is általában elismerték, hogy hibás ülésre utalja a tanulót az a sok helyütt megkövetelt írásmód, hogy a papirost a test köze pétől jobbra tolatták. Ilyen helyzetben a jobb szem közelebb, a bal távolabb jut az írástól; mivel pedig ezt az egyenetlen munkát a szem nem bírja ki, az író önkéntelenül feje balra hajtasával és jobbra fordításával iparkodik a különbséget kiegyenlíteni. U gyancsak abból, hogy a két szem az írástól nincs egyenlő távolságban, arra lehetett következtetni, hogy a két szem felem ás fénytörése, az anisometropia, abból származik, hogy a két szem nem egyformán feszíti m eg az alkalmazkodását. Arra nézve ma már általános a megállapodás, hogy az író papirost nem szabad jobbra eltolni, hanem á test középvonalába kell helyezni. Azonban míg a württembergi kormánytól összehívott bizottságban B e r l i n professzor m egengedhetőnek jelentette ki s utóbb az irodalomban is védte a papirosnak kisfokú balra döntését, addig S c h u b e r t szemorvos határozottan a mellett szállott síkra, hogy a tanuló csak akkor ülhet egyenesén, ha az írófüzetet ú gy teszi az asztalra, hogy a felső és alsó széle, tehát a sorok is párvonalosak az asztal szélével, a papiros közepe pedig a test közepe irányában van. Mivel pedig a két szem csak akkor követheti he lyesen az írótoll hegyét, ha ez a test középmenti síkjával párvona>


288

CSAPODI IST V Á N

lasan m ozog a betűk fő vagyis árnyékolt vonalai leírása közben, azért a betűvetésnek a sorokra merőlegesnek kell lennie; szóval, helyes ülésben, helyes fejtartással csakis álló írással írhatunk. U gyan erre a megállapodásra jutott a franczia kormány szakértő bizott sága. Az angolok és amerikaiak pedig már előbb is meredeken írtak. Különben az álló írás eredetibb módja az írásnak, mint a most elterjedt jobbra dűlő írás. Ha az írás történetét tárgyaló könyveket

2. kép.

forgatjuk, pl. a F a u l m a n n könyvét, meglepő az az egyértelmű ség, m ely a legkülönfélébb rendszerű írások álló vagy legalább me redek betűvetésében nyilvánul.

3- kép.

A hieroglifákból fejlődött papi és népies egyiptomi írás, az ékírás, az indiai, zsidó, arab s egyéb ázsiai írás mind álló betűvetésű, nem is tekintve a khínai és japáni írást, melyet már a függőlegesen felülről lefelé irányuló sorok is álló írásjegyekre utalnak. Az európai írások is, akár a régi görögökét nézzük, akár a régi gótot vagy a rómaiak viasztábláinak írását, mind álló betűvetésűek.


HOGYAN; Í R J U N K ?

A közép és új kor irott emlékei, kivált az okiratok, álló írás sal vannak írva. Ennek szép példája Szent Istvánnak iooi-ben kelt pannonhalmi alapító levele (2. kép). Az e századokból eredő leve lekben és aláírásokban szintén többnyire álló vagy legalább is m e redek betűvetést találunk (3. kép), ámbár némely írások olyan sza bálytalanok, hogy dűltebb és kevésbbé dúlt, álló és visszadült betűk együtt lehetnek egyazon írásban. E gyesek dültebben írtak ; pl. Pázmány Péter neve aláírásának betűi igen dűltek. A X V III-ik század végén és a jelen század elején általában dűltebb lett az írás, sőt német kaligráfusok 45°-os dűlést állapítottak meg, a mi Németország isko láiban a legújabb időkig hivatalos volt. Annyira általánossá lön a dűlt írás, h ogy végre teljesen eg y jelentésűvé vált a d ű lt írás a folyó vagy kurzív írással. A dűlést más más fokban állapították meg, pl. a nálunk legelterjedtebb írásminták 5o°-os dűlést szabnak meg, nagyon is dűltnek jelentvén ki a 45°-os írást, nagyon meredeknek az 55°-ost. Egészen kivételes, hogy van nak a kik visszafelé, balra döntik betűiket. A szépírók általában szeretik a dűlt írást, mert jobban kiczikornyázhatják a nagy kezdő betűket. Talán a könyvekből való leírás vagy az írásminták lemásolása is rávitte az írás tanítóit a dűlt írásra, mert munkaközben az írópapirost jobbra kellett tolni, va g y ferdén helyezni, h ogy a balfelé tett írásmintába v a g y könyvbe is lehessen nézni. A fejlődés sora immár ellenkezőre vált; az álló írás iparkodik a dűltet az iskolából kiszorítani. Az álló írás pártolói nemcsak a régi írások meredek voltára hivatkozással mondják az álló Írást eredetibbnek, hanem arra a tapasztalatra is hivatkoznak, h ogy a gyermek, mikor írni kezd tanulni, mindig álló írással ír, s csak nehezen lehet őt a hivatalos jobbra dűlt írásra rátanítani. M ég polgári leányiskolák alsóbb osz tályaiban is m eggyőződhettem, h ogy a tanulók irkáiban a vonalozá son levő irányvonalak mellé kerülő betűknek m ég csak m egvan a kellő dűlésök, de az irányvonalaktól továbbad eső betűk már jóval meredekebbek, sőt némely gyerm ek írása oly kevéssé törik bele a szabályba, hogy közvetetlenül az irányvonalat is keresztben vágja. Szépírás-tanítók szeretik ez ellen azt vetni, hogy a kik dülten írnak, szebb az írásuk; azonban ezt a m egjegyzést megfordíthatjuk, t. i. a kik szebben tudnak írni, azok abban is ügyesebbek, hogy a kivánt düléssel tudnak írni. Sokat hangoztatják az eddigi szokás védői, hogy az álló írás sal nem lehet olyan gyorsan írni, mint a dűlt írással. Ha ez igaz volna is, azzal lehetne rá megfelelni, hogy az iskolának nem az a Természettudom ányi Közlöny. X X I V . k ötet. 1892.

*9


290

C SA PO DI ISTVÁN

czélja, h ogy gyorsan írasson, hanem szabatosan, eddig sem írtak a tanulók soha valami gyors tempóban. Ha a test és a szem épségére jobb az álló írás, akkor az iskolában ezt kell tanítani, m ég ha lassúbb volna is. Hiszen, ha igaz, hogy sebesebben lehet írni, ha dűlt írással írunk, az álló írás tanítása nem a k ad ály; mihelyt valaki, a ki álló írást tanult, a papirosát balra dűlve fekteti maga elé, betűi azonnal jobbra dűlve kerülnek ki a tollából. D e nincs is bebizonyítva, h ogy a dűlt írás gyorsabb, mint az álló írás. Ez csak olyan felkapott állítás, a melyre épen olyan joggal, vagy épen olyan képzelt tapasztalattal azt felelhetném, hogy én nekem úgy tetszik, mintha azóta gyorsabb volna az írásom, a mióta álló írással írok. A z ember hajlandó az elfogultságra egyik vagy másik irányban. Különben azt sem szabad felednünk, hogy a megszokás és gyakorlás m ég eddig a dűlt írás részén v a n ; a kik a dűlt írásba beleszoktak, azok jóval a szokatlanság és gyakorlatlanság nehézsé geivel is küzdenek az álló írásban. Itt van pl. az a különbség is, h o g y dűlt írás közben a tollat tartó kéz leginkább a könyökhajlásban mozog, kinyujtással vezetvén a tollat a soron végig s behajtás sal juttatva a tollat megint a következő sor elejére. Ellenben, a ki álló írással ír, az a tollat tartó kezét inkább a csuklójában moz gatja, s egyszersmind a míg a toll a soron végig fut, az alatt a kezet jobbra el is kell tolni. A kéznek ezt a másforma mozgatását okvetetlenül gyakorlás útján kell elsajátítani; tehát az álló írással -elérhető eredmények helyes megítélésére olyan tanulók írását kell megfigyelni, a kik álló írással tanultak írn i: azok nem fognak az írás nehézségei ellen panaszkodni. H ogy az álló íráshoz rövidebb sorokat követelnek, az nem csupán a kéz jobbra tolásának elhárítására van, mert ezt úgy is el lehet kerülni, hogy a bal kéz a papirost fokonként balra húzza a tolla haladása szerint, m eg vissza tolja jobbra a toll e l é ; hanem azért is, h ogy ha már megkívánjuk, hogy a két szem egyenlő távol ságban legyen a toll hegyétől, tartsa is meg az író pontosan ezt a követelést, ne térjen el a toll hegye a test közepétől szertelenül se balra, se jobbra. A gyakorlati kipróbálásban az álló írás nemcsak m egenged hetőnek, hanem igen ajánlatosnak is bizonyult. A hozzáfűzött vára kozás egészen bevált. Nálunk az álló írás kérdése egészen új keletű. A nagyobb közönség érdeklődését én iparkodtam fölkelteni részint a napi sajtó ban, részint a Természettudományi Társulatban ; a közoktatásügy intézőinek figyelmét Dr. D o l l i n g e r G y u l a , az ortopédia eg y e temi professzora irányította erre a tárgyra, a mikor 1891. évi októ-


H O G Y A N ÍR JU N K ?

b é r v ég é n az o rsz á g o s k ö z o k ta tá si ta n á c s elé terje sztette az álló írás ta n ítá s á r a v o n a tk o z ó in d ítv á n y á t. K ö z o k ta tá s ü g y i m iniszterü nk fel k é rte a k ö z o k ta tá s i ta n á c so t, h o g y b e h a tó ta n u lm á n y a t á r g y á v á te g y e az álló írás k é rd é s é t, s a ta n á c s b a m e g h ív o tt sz a k e m b e re k

5- kép.

jelentése a la p já n felszólította a fő v á ro s ta n á c s á t, h o g y az álló írá s sal v égzen dő k ís é rle te k re jelölje k i a z o k a t az elem i és p o lg á ri fiú- és le á n y isk o lák a t, a m e ly e k n e k p a ra lle l o sz tá ly a ib a n a jö v ő iskolai évtő l kezdve az álló és a d ű lt írás ta n ítá s á v a l összehasonlító k ísé rle te k tö rté n h e tn e k s z a k e m b e re k b ő l k inev ezen dő b iz o tts á g m egfigy elése alatt. io*


2 Q2

CSAPÖDI IST V Á N

A g y a k o r la ti ta p a s z ta la to k d o lg á b a n e g y e lő re a k ü lföldre v a g y u n k u ta lv a . N em m u la sz th a to m el, h o g y e h e l y ü t t is m eg n e köszönjem B a y r E m á n u e l bécsi leán y isk o lái ig a z g a tó ú r n a k azt a k iv á ló szívességét, a m elly el nem c sa k az isk o lá já b a n szerzett ta p a sz ta la ta iró l, h a n e m az álló írá s ü g y é n e k m ind en ú ja b b jelen sé g é rő l is tu d ó síto tt, ső t p illa n a tn y i fö lv é te le k k e l k é s z ü lt k é p e k e t is b o c s á to tt ren d elk ezésem re, a m e ly e k a ta n u ló k a t írá s k ö z b e n á b r á zolják. E k é p e k igen jól szem léltetik, m ily e n a szokásos h ib á s te s t ta rtá s , m ik o r a ta n u ló d ű lt írássa l ír, és m ily en eg y en esen t a r tja

6. kép.

testét, h a álló írásh o z ül. K ü lö n ö s e n m eg lep ő az a k é p , a m ely e g y egész le á n y o sz tá ly t m u ta t b e álló írá s k ö z b e n . K é p z e ln i sem leh e t p e d a g ó g ia i és orv osi te k in te tb e n szebb, re n d e s e b b osztály t. B a y r isk o láját g y a k r a n lá to g a tjá k o rv o s o k és tan ító k , s ta p a sz ta la ta ik le írá sá b a n a b á m u lá s h a n g já n fejezik k i m eg e lé g ed ésö k e t, h o g y az elm életi k ö v e tk e z te té s m e n n y ire b e v á lt a g y a k o r la ti v é g r e h a jtá s b a n . Ig a z o ljá k az t a ta p a sz ta lá st, h o g y az e g y e n e s b e tű v e té ssel író ta n u ló k á lla n d ó a n m e g ta r tjá k az e g y e n e s ü lé s t; h o lo tt a dűlten író ta n u ló k , h a fo ly to n fig y elm eztetik is ő k et, h o g y e g y e n e s e n ülje n ek , c s a k h a m a r v is sz a ro s k a d n a k a h ib á s ülésbe. D ű lte n író c so p o rto t lá t u n k a 4. k é p e n , ellenb en álló írással író ta n u ló k a t az 5. k é p e n . A 6. k é p e g y álló és e g y d ű lt b e tű v e té s sel író ta n u ló t á b rázo l. A k ü lö n b s é g a n n y ira szem beszökő, h o g y a


HOGYAN ÍR JU N K ? m e ly

o sz tá ly b a n

ü lé sü k r ő l m e g N ehéz ü lje n e k . ír á ssa l

h ib á s

fo k ú v á a

ír á s h o z

fe jlő d jé k

nézve,

(a z

c s in o s

ír á s o k a t

szörre

is

e lé g

H ogy ír ó n a k

a

m agam csak

le s z

m eg

is,

ír á s

A z

ta n u ló n a k ,

á lló

ta rtá sb a n ,

szeb b -e

e le m i

ezeket

a

a

és

az

a

szép en

be. á lló

e lő b b e n it

le h e t m a jd ír

ír t á lló

nézve

m e lly e l a z á lló

tisz tá n az

a

ta n u ló

lá t. á lló

ír á s,

azt

v o lt B a s e lb ó l k ü ld ö tt ta n u ló k

ír á sá t

ír á s o k a t). B iz o n y ,

ig e n

ír t p r ó b á k

e lő -

ír á s, V a j d a

P á l

szép

(7. k é p .) ír á sn a k

és

a

nem a

le s z

k a ra k te re,

m e g v ilá g ítá s á r a

m o s ta n it

la ssa n , g o n d o s a n ,

m in t

m in d e n k i

b em u ta to m

(8 . k é p ) . A z

is m e r n i, k i ír s i e t v e , k e v é s

szép en ,

d ű lt

s z o lg á lta tta k .

a z ír á sa . E n n e k

ki

az

m ég

erre

m e lly e l

isk o la i

az

a

hogy

ír á s

vagy

M ódom ban

g y a k o r lo tt

ír á s o k a t

m u ta to m az

ta n u lé k ,

e lő s e g íth e ttü k ,

sz em ü v eg e t,

d ö n t.

m u ta tta m

m ily e n

hogy

ír á s á t,

m agam

ír ó

lá tn i k ö z ö ttö k . B u d a p e s ti is k o lá k b a n

ír á s á b a n

úgy

is

k ö z e llá tó

egyenes

o ly a n

d ű lt

ír á s b a n

a csak

c m .-n y i t á v o ls á g r a

Íz lé se

be

lá ss u k ,

eg y fo rm a

az

3 0 — 35

tetszető s

M o n d já k , nek

A bban

az

lá tn i á lló

e lő a d á so m o n

m ódon

ír.

k ö z e llá tó sá g a .

hogy

h isz e m , k in e k -k in e k p é ld á k o n

a

r e n d e lh e tü n k

szü k séges

A rra

k é tfé le

e d d ig , h o g y a m á r k ö z e l l á t ó ta n u ló k * h o g y a n

görn yed ésben

m ó d o t.

ír á s jár, b á tr a n az

a

s z e m ü v e g e t r e n d e ltü n k

já ró

is m e g a d ja

ü ln e k

le h e t ism e r n i, k i h o g y a n

fe la d a t v o lt

H a

nagyobb

vegyesen

2 .93

új

ír á so n

a is

g o n d d a l, m in t az

e lő b b i

p é l

dában. M ég hogy

az

csak á lló

annak ír á s

a

m e g o k o lá sá v a l

le n d íte n i

ír á s b io ló g iá já t s z á m b a

fo g

isk o la i

vesszü k , azt

ta rto z o m ,

hogy

v á rh a tó -e,

egészségü gyü n k ön .

h isz e m ,

H a

az

c s a k jó t v á r h a tu n k tő le .


CSAPODI ISTVÁN

294 A z ha

o lv a s á s r ó l k ö n n y e n m e g g y ő z ő d h e tü n k , h o g y m ily e n fá r a sz tó ,

nem

vonal

úgy

a

h ogy

o lv a su n k , h o g y

s o r o k k a l p á r v o n a la s

a

sorok

v a la h o g y

v o n a lá v a l; p e d ig az

ír á s h o z ,

le ír n i.

ír á s k o r

nek

a

le g y e n ,

szem

akkor

a

a két

le s z ü n k

fejü n k et

b a lr a a

a n n y iv a l in k á b b ,

m agasságra

h etn ek

m eg

e lé g g é

ta r tsá k

te stü n k e t, fejü n k

E lle n b e n k ö n n y íti a lést,

a

m e ly

sz o r íta n á n k .

a

ily e n

ír á s k o r az

a

is

és

'v o n a la

fo r d íta n i,

teh á t

b e tű it

fejü n k et

b a lr ó l jo b b ra k e r e sz te z ő d ik ;

hogy hogy

ta rtá sá b a

is

az

a sz ta l

e lté r

h á tu n k

e lő r e

egyen esen

m eg

k ö n y v et, ö sszek ö tő

a k a rja

H a

fo rg á sá t,

h ib á s

n em csak nézve

m e ly e t

k é n y te le a

sorok a t

b e le fá r a d u n k ,

az íg y

sz é lé v e l n em

le sz

e g y m á s t ó l. N e m fe sz ü l iz m a i,

h ogy

egyen esen

görnyed. az

á lló

ír á s

k ö v e te l,

m e g fe sz ü lé s é t,

ta rtja

a

és

o ld a lu n k h o z , teszü n k ,

azt

ig e n

a

v a g y is

a sz ta lo n , k ö n y ö k ü n k

a

eg y fo rm á n , a

m eg

m ég fe szü -

testet. U g y a n is

le g k ö n n y e b b e n ,

k ö z e l ta rtju k

n y u g sz ik

ö sszek ö tő

te rm észe tes

is

fe sz ü ln e k

H a

p e d ig

ta rtá s,

á llá sk o r

karunkat

eg y fo rm á n

a

a

a n n y i f ig y e le m , m in t

gon d osan

k ö v e ti.

szem ü n k

eg y fo rm á n

h á t iz m a in a k

iz m a i a k k o r fe lső

az

és

ta rtju k

8. k é p .

m ert v á llu n k

hanem

p o n tjá t ö ssz e k ö tő

d ö n tö tt p a p ir o so n

h a jlíta n i

fejn ek

^

e g y ir á n y ú ,

ta n u ló ,

to ll h e g y é t

szem ünk

A zonban

úgy

n e m is k e ll

b a lr a

a n n y ir a m e g n e h e z íti k é t

k ö v eth essü k .

hanem

m in t

a

fo rg ó

fu ssan ak a k ét szem ü n k

o lv a sá sh o z

v a la k i,

két

sorok k al

k ét szem ü n k

k eresztb e

az

ha

ta rtju k ,

e m e lk e d ő p e d ig

hát

k iv á lt

egyen esen

ez

a

h á tu n k

ha

a

n é lk ü l, h o g y a

p e d ig

két nem

a lsó

két oda

karunk

m egy

szét

k é t fe lé , h a n e m k ö z e l m a r a d o ld a lu n k h o z , a k k o r h á tu n k iz m a i k ö n n y e n e lv is e lik

fejü n k

sú ly á t,

nem

k e ll

az

ír á sb a

b e le b u k n u n k .


HOGYAN ÍRJUNK ?

295

íg y kell azt az örvendetes jelenséget magyaráznunk, h ogy a mely tanulók az álló irás követelte egyenes tartást megszokták, a helyes ülést mindvégig megtartják, sőt otthon, felügyelet nélkül végzett munkájok közben sem ülnek hibásan. Bázeli tapasztalatok ról közlik, hogy az álló írás közben megszokott jó testtartás a többi oktatás folyamán is érvényesül, kivált rajzoláskor. A z lé se

á lló

ír á s ta n ítá s a

sz e r in t B é c s b e n

S c h o c h

k ö z lé s e

k ip r ó b á lá sá t

80

ki

az

e lr e n d e lte

á lló

60

a

íg y

B a y r

köz

3 0 0 o s z tá ly á b a n ta n ítjá k . B a z e llp a n

ta n ító

ir a t

á lló

m orvaországi

ú ja b b a n

terjed .

ír á s sa l.

és

B e r lin b e n

a

A z

á lló

ír á s

cseh országi

isk o la i

és

S tu ttg a r tb a n

p r ó b á l

is

egyes

írá st.

N á lu n k ren d szeresen

m á r fo ly to n

is k o lá n a k

sz e r in t

ta n á cs. N é m eto rszá g b a n já k

m a

sz in té n csak

tö r té n n e k

a jövő

m ár

isk o la i

e d d ig

évvel

k e z d ő d ik

az

k is é r le te k ,

á lló

ír á s

de

k ip r ó

b á lá sa . A z szokás.

á lló Ez

H a ír á sn a k , á lló

akkor

ír á s

ne

h ív e k e t

c s e k é ly

és

az

á lló

m eg

test

k e ll

ír á s

sz e r z e tt tisz te lt én

ép ségét

d ű lt

is

isk o la ,

ír á st v é d ő az

o lv a só im

hanem is;

a

á lló

m íg

a

á lló

n em csak

ta n u ló k

az

teste

m ert m eg g y ő z ő d é

té te lé v e l k ö n n y e b b e n a

m eg ír á st.

k özü l az

h o z z á já r u lta m

m egóvásáh oz

k ö te le z ő v é az

a

é r v é n y e síte n i

eg y en g etéséh ez,

c z é lt, h o g y a

e lle n sé g e

e lle n

erőm m el

szem e jó sá g á n a k

érni azt a

ro n tsa

le g n a g y o b b

m egszok ás

m e g h o n o sítá sa

sz e r in t

m a jd

a

fejteg etésem

ép ségén ek sem

ír á s n a k

e lle n

el le h e t

le lk e t é s e lm é t n e v e li,

se.

D

r.

C sapodi I stvá n .

k ö z l ö n y. HAVI FOLYÓIRAT rés2ére a P6tfüze

Recommend Documents