Környezetertekeles Tetelsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az „erős” és „gyenge” fenntarthatóság és a monetáris értékelés kapcsolata.
A monetáris környezetértékelés szükségessége
Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára és az emberek nem fizetik meg a szennyezésük által okozott károkat.
Ha az embereknek ezeket a károkat meg kellene fizetniük, felelősségteljesebben gondolkodnának és cselekednének, illetve jelentősen több erőforrás állna rendelkezésre, hogy a károkat mérsékeljük
Kétféle értékelési mód: o ökológiai közgazdaságtan: a természeti javaknak nem adható pénzbeli érték
a bennük bekövetkező változások is csak különböző kvantitatív fizikai mennyiségekkel, illetve kvalitatív módon írhatók le
o környezetgazdaságtan: igyekszik monetárisan értékelni a környezeti javakat, megpróbálja pénzben kifejezni a különböző, akár közjavak közé tartozó természeti, környezeti jószágok értékét
A monetáris értékelés legfontosabb célja a döntéselőkészítés, a természeti javakban és a környezetminőségben bekövetkező változások meghatározása és értékelése a döntéshozók számára is érthető, ismert és mérhető mértékegységekben. Leginkább a beruházások előtt, vagy már megtörténte után a természetben bekövetkező változások értékelésére használjuk.
A monetáris értékelés további céljai: o a környezeti javak, a természeti tőke monetáris formában történő értékelése o környezeti javak, a természeti tőke értékváltozásainak számszerűsítése o meghatározni, hogy az ember alkotta tökére milyen hatással vannak a környezeti tényezők
A monetáris környezetértékelés kritikája és az arra adott válaszok
A kritikai megállapítások két nagy csoportja: o erkölcsi alapú kritika:
a környezeti javak monetáris értékelését erkölcsi alapon kérdőjelezik meg, vagyis azt mondják, hogy nincs jogunk a természetnek pénzértéket adni (ökológiai közgazdaságtan) mégis rákényszerülünk döntésekre az átváltással kapcsolatban
o szakmai jellegű kritika:
a természet értéke végtelen: erkölcsi alapon lehetséges a monetáris értékelés, de a természet értéke nem számszerűsíthető, hiszen végtelen a cél a monetáris környezetértékelés során nem is a természeti rendszer egészének értékelése, hanem csak kisebb összetevőinek, kisebb változásainak vizsgálata és pénzbeli kifejezése
a környezetértékelés módszerei nem megfelelőek: leginkább a feltárt preferencia módszereket éri kritika, hiszen a kérdőíves preferenciafelmérés
számos
hibalehetőséget
hordoz
magában.
Ennek
csökkentésére folyamatosan fejlesztik, finomítják a módszereket.
A fenntartható fejlődés, az „erős” és a „gyenge” fenntarthatóság és a monetáris értékelés kapcsolata
A fenntartható fejlődés: a fejlődés olyan formája, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. Fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi folyamat.
Gyenge fenntarthatóság: a természet korlátlan helyettesíthetőségéből indul ki. A megfogyatkozott természeti tőkét szabadon lehet gazdasági tőkével helyettesíteni. A tőkeállomány értéke nem csökkenthet, de az összetevők értéke külön-külön csökkenthet, ha más összetevők értéke olyannyira nő, hogy azzal helyettesíteni lehessen a csökkent értékű tőkét.
Erős
fenntarthatóság:
a
természeti
javak
csak
korlátozott
mértékben
helyettesíthetőek gazdasági tőkével. Azaz a természeti tőkének sem szabad csökkennie, a természeti és művi tőke csak korlátozott mértékben helyettesíthető egymással, és a teljes természeti tőke megőrzése a fontos.
A monetáris környezetértékelés és a gyenge fenntarthatóság: a természeti és gazdasági tőke (anyagi javak) bizonyos fokú felcserélhetőségét, egymással való helyettesíthetőségét feltételezi a monetáris értékelés
A monetáris értékelés és az erős fenntarthatóság: Az erős fenntarthatóságot szolgálja, mert segítségével számszerűsíthetőek a környezet állapotában bekövetkezett változások és következményeik, ezzel a megőrzés és az állapot-javítás kerül előtérbe.
A monetáris értékelés és az idő
A monetáris értékelés iránti igény a környezet állapotának megváltozásakor merül fel.
Az értékelés elvégezhető a változás bekövetkezése előtt: o ha a fejlesztés célja épp a változás o vagy ha egy fejlesztés, beruházás jelentős környezeti hatésokkal jár
Az értékelés elvégezhető a változás bekövetkezése után: o havária esetén (nem tervezett változás) o fejlesztés, beruházás megkezdésekor nem megfelelően vették figyelembe a környezeti szempontokat o ellenőrizni akarják az előzetes értékelés eredményeit
2. TÉTEL A környezetértékelés eredményeinek lehetséges alkalmazási területei. A természeti tőke értékelési sajátosságainak okai (közjavak és szabad javak, externális hatások, diszkontálási sajátosságok)
A monetáris értékelés legfontosabb célja a döntéselőkészítés, a természeti javakban és a környezetminőségben bekövetkező változások meghatározása és értékelése a döntéshozók számára is érthető, ismert és mérhető mértékegységekben. Leginkább a beruházások előtt, vagy már megtörténte után a természetben bekövetkező változások értékelésére használjuk.
A környezetértékelés eredményeinek alkalmazási területei o A környezetet is érintő beruházások költség-haszon elemzése során a környezet
állapotában
bekövetkezett
változás
pénzbeli
értékének
meghatározása o a döntéshozók részéről új környezetvédelmi szabályozók kidolgozása során a szabályozás módjának, mértékének meghatározása o különböző hatásokra (emberi tevékenység, környezeti katasztrófa stb.) a természeti erőforrásokban bekövetkező értékváltozások becslése o a
környezetszennyezés
hatására
felmerülő
externális
költségek
meghatározására o a természeti vagyon értékének meghatározására a nemzeti elszámolások készítése során
A természeti tőke értékelési sajátosságainak okai A hagyományos gazdasági számítások nem elégségesek a környezettel kapcsolatos hasznok, illetve károsodások számbavételére.
Szabad javak: o A szabad javakként rendelkezésre álló környezeti jószágok értékelésében nem érdekelt a fogyasztó, hiszen a szabad jószág fogyasztásának haszonáldozatköltsége zérus, tehát nem kell a fogyasztás érdekében a korlátozott jövedelemmel rendelkező fogyasztónak más javakról lemondania.
o A szabad javak problémái oszthatatlanok, és senki sem kizárható alóluk, azaz a szennyezeti környezeti elemek pl. szennyezett levegő problémája is mindenkit érint
Közjavak: o Ha a közjavak minőségi és mennyiségi változásairól van szó, újabb problémát vet fel, hogy nincsen, aki a negatív változás ellen közvetlenül fellépne, a tulajdonjogát érvényesítve. o Egyéni
érdekek
miatt
a
közjavak
túlhasználata
jelenik
meg,
pl.
levegőszennyezés, a tengerek, óceánok szennyezése, a talaj túlhasználata, a biodiverzitás csökkentése erkölcsi kockázat
Externális hatások: o Az externáliák jelentősége a negatív externális hatást előidéző termelőt teszi ellenérdekeltté a monetáris értékelésben, hiszen a pénzben kifejezett externális költségekkel lehetőség nyílik azok internalizálására, vagyis a termelési költségekbe való beépítésre. o A környezetállapot romlások gyakran piacon kívüli hatások eredményei, de a környezeti beruházásoknak pozitív externális hatásai is lehetnek. o Gyakran hosszútávú hatások, amelyek nem mindig vezethetőek vissza az okozóig
Diszkontálási sajátosságok: speciálisan kell eljárni a különböző időpontokban jelentkező költségek és hasznok jelenértékének meghatározásához o a jelenérték számításhoz nem a gazdaságossági diszkontrátát, hanem a társadalmi diszkontrátát alkalmazzuk: ezzel a jövőbeni környezeti károk és hasznok is nagyobb súllyal szerepelnek a döntéshozatal során, és a fenntarthatóság egyik alapelve, a jövő generációinak érdekei is figyelembe lesznek véve
3. TÉTEL A természeti erőforrások értékösszetevői, a teljes gazdasági érték fogalma, elemei. Soroljon fel példákat az egyes összetevőkre. Mit értünk ökoszisztéma szolgáltatás alatt?
A természeti erőforrások értékösszetevői, a teljes gazdasági érték fogalma, elemei, példák az egyes összetevőkre
A teljes gazdasági érték: több összetevőre bontható, amelyek két nagy csoportba sorolhatóak: a használattal összefüggő és a használattól független értékek
Teljes gazdasági érték (TGÉ) = használattal összefüggő értékek + használattól független értékek
TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉK ÖSSZETEVŐI SZEMÉLYES HASZNÁLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTÉK Közvetlen használat értéke
Helyhez kötött: a területre ellátogatók haszna, rekreáció, gyógyulás (pl. barlangi levegő jótékony hatása a tüdőre)
Nem helyhez kötött: a területről kitermelt erőforrások haszna (pl. élelmiszer, biomassza, azaz az ott megtermelt kukorica, vagy energiafű)
Közvetett használat értéke
Gyakran rejtve marad és értékre csak akkor jövünk rá, amikor megszűnik a funkció
Pl. erdők szerepe a talajerózió megakadályozásában, árvízvédelmi tulajdonság, vagy a természeti értékekről írt könyv olvasása
Választási lehetőség értéke
Egy erőforrásnak akkor is lehet értéke számunkra, ha még nem használtuk és most pillanatnyilag sem használjuk. Később még hasznosíthatjuk, lehetőségünk van a későbbi hasznosításra. Ilyen lehet például egy még fel nem fedezett gyógyszer vagy energiaforrás, illetve még fel nem fedezett fajok genetikai információi
NEM HASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS ÉRTÉK Hagyomány vagy örökölhetőség értéke
Fontosnak tartjuk a természeti értékek jövő generációk számára történő megőrzését, azt, hogy ők is élvezhessék ezek értékét.
Emellett a ránk örökölt értékek és hagyományok is értékesek számunkra.
pl. Gemenci erdő: nagy kiterjedésű, összefüggő ártéri erdő, amelyet megismerve több évszázaddal ezelőtti magyar tájat ismerhetünk meg
Tiszta létezési érték
A természet önmagáért való értékei. Az ember elismeri és tiszteletben tartja a természeti környezetnek a létezéshez való jogát.
pl. a Gemenci erdőben a fekete galagonya egyedül itt található meg
Ökoszisztéma szolgáltatás
Ökoszisztéma szolgáltatásoknak nevezzük mindazt a sok hasznot, melyet az emberiség kap az élővilágtól; négy főcsoportja a fenntartó (pl. elsődleges produkció), szabályozó (beporzás, biológiai védekezés), ellátó (pl. élelmiszerek) és kultúrális (pl. kirándulás) szolgáltatások. Az ökoszisztéma szolgáltatások pozitívan összefüggenek a biológiai sokféleséggel, például diverzebb méh közösség hatékonyabban porozza be a gyümölcsfákat. Az ökoszisztéma szolgáltatás
megközelítés
jelentősége,
hogy
„lefordítja” a biológiai sokféleség értékét közgazdaságilag értelmezhető nyelvre, ezáltal bekerülhet a politikai-gazdasági döntéshozatali rendszerbe.
Egyre inkább elismert, hogy az ökoszisztémák hasznos, mással nem helyettesíthető szolgáltatást nyújtanak az emberiség számára
Az ökoszisztéma szolgáltatások jelentősen hozzájárulnak az emberi jóléthez
A jólét csak a természeti tőke megőrzésével biztosítható, ezért a döntéshozatal során értékváltozásait figyelembe kell venni
Az emberek jelenleg nem fizetnek az ökoszisztéma szolgáltatásokért, pedig akkor a jelenlegi struktúra jelentősen megváltozna
Ökoszisztéma szolgáltatások: o légköri gázegyensúly o éghajlat szabályozása o éghajlati szélsőségek szabályozása o vízszabályozás o vízellátás o erózió akadályozása, üledék visszatartás, talaj megőrzése az ökoszisztémában o talajképzés o tápanyagok körforgása o hulladékok asszimilálása, elszállítása, semlegesítése o vegetáció reprodukciós képessége, beporzás o biológiai folyamatok, populációk természetes szabályozása o élőhely biztosítása ember, állandó és vonuló állatok és növények számára
4. TÉTEL A
környezetértékelési
(költség
alapú)
módszerek
módszerek
csoportosítása.
fajtái,
A
jellemzése,
költségeken előnyei,
alapuló
korlátai.
A
„termelékenység változása” módszer
A környezetértékelési módszerek csoportosítása
A környezetnek, a környezeti elemeknek értéket adunk, hogy a bennük bekövetkező változások összemérhetőek, számszerűsíthetőek legyenek
A költségeken alapuló módszerek
A költség alapú módszerek abból a feltételezésből indulnak ki, hogy egy természeti erőforrás értéke, azaz az általa az ember számára biztosított hasznosság megegyezik a megőrzéshez vagy helyreállításhoz szükséges költségek nagyságával
Ha ez a természeti erőforrás károsodik, valamilyen szolgáltatás elvész. Ennek megakadályozására vagy mesterséges pótlására valamilyen beruházás szükséges. Ez költséggel jár, és ennek nagysága alapján becsülhetjük az eredetileg ingyenes (ökoszisztéma-szolgáltatás!) szolgáltatás értékét
A módszerek megkülönböztetése e költségek jellege alapján történik
Helyettesítési költség módszer:
Költség: a mesterséges helyettesítés vagy áthelyezés költsége, amely a természeti erőforrás változása, degradációja után szükséges
pl. tiszta természetes ivóvíz helyett a mesterségesen tisztított ivóvíz költsége
Árnyékprojekt módszer:
Költség: a negatív hatások kompenzálásához szükséges beruházás költségei
Ha egy beruházás jelentős környezeti változásokkal, értékcsökkenéssel jár, azok helyreállításához szükség van egy másik beruházás megvalósítására, ez az árnyékprojekt
Korlátok: természeti erőforrások eredeti állapotának visszaállítása vagy hasonló létrehozása emberi eszközökkel lehetetlen, ezért a károsodott természeti erőforrás valódi értéke meghaladja az árnyékprojekt módszerrel becsült értéket
pl. ártéri erdő felhasználása, kivágása, de cserébe gátat kell építeni
Helyreállítási költség módszer:
Költség: a leromlott környezetállapot helyreállításának költsége
Korlátok: a helyreállítás lehet, hogy nem jár e tervezett eredménnyel, és az eredeti természeti állapotot nem sikerül visszaállítani; ilyenkor a becsült költségeknél jóval magasabb az eredeti értéke a természeti erőforrásnak
pl. Kis-Balaton remediációjának költsége (nem is volt igazán sikeres!)
Védekezési költségek módszere:
Költség: a kedvezőtlen helyzet elkerülésének, az az ellen való védekezésnek a költsége
a kedvezőtlen környezeti hatás bekövetkezésének csökkentése, vagy a meglévő károk enyhítése többletköltségekkel jár, ezt megelőzendő védekezési lépéseket lehet tenni
Előnyei: Az elkerült értékcsökkenés hasznai gyakran meghaladják a védekezési költségeket
pl. szennyvíz ciántalanításának költsége, ahhoz képest, hogy ha a cián bekerülne a természetes vizekbe és rombolná az ökoszisztémát, és azt kéne helyreállítani
A termelékenység változása módszer
Költség: a termékek előállítási költségei változásának és az előállított termék minőségi romlásának költségei
A termelékenység változása módszer
Költség- alapú környezetértékelési módszer
A környezetben, a környezeti erőforrásokban végbemenő változások befolyásolhatják a termékek előállításának költségét, illetve a termék minőségét is, vagyis a tevékenység eredményessége, haszna megváltozik. Ezek a változások alapján számítható a környezetben végbement változások pénzbeli értéke.
pl. romlik a helyi levegőminőség, és ezáltal a mezőgazdasági termelékenység is
Jellemző szektorok: o mezőgazdaság: talaj, levegőminőség, csapadék, hőmérséklet o halászati szektor: vízminőség o erdészet: levegőminőség, éghajlat
A termelékenység változása módszer alkalmazása: 1. A termelékenység változásának meghatározása (fizikai mennyiségekkel) 2. A termelékenység változása hatásának pénzértékben való kifejezése (piaci ár alapján) 3. A teljes elmaradt haszon számítása jelenérték számítással
Problémák a módszer alkalmazásával: 1. többféle hatás is befolyásolhatja a vizsgált tevékenységet, akár szinergikusan felerősítve egymást 2. a hosszú idő múlva jelentkező hatásokat nehéz előre megbecsülni
5. TÉTEL A
költség-haszon
elemzés
és
a
költséghatékonyság
elemzés
módszerek
összehasonlítása, alkalmazási területei. A társadalmi diszkontráta fogalma.
A költség- haszon elemzés (CBA: Cost-Benefit Analysis)
A költség- haszon elemzés olyan fejlesztések értékelésére szolgál, amelyek közpénzből,
közösségi
céllal
valósulnak
meg
(infrastruktúra
fejlesztése,
környezetállapot megőrzésére és javítására irányuló beruházások)
Az értékelést a teljes társadalom szempontjából, a teljes társadalmat érintő költségeket és hasznokat vizsgálva végezzük
Az elemzés lépései: o 1.) A projekt meghatározása:
a projekt célja
a projekt pontos lehatárolása
az externáliákban érintettek (stakeholderek)
o 2.) A projekt hatásainak azonosítása
gazdasági,
társadalmi,
környezeti
hatások
számbavétele
a
fenntarthatóság alapelveivel összhangban
a hatások:
felhasznált input: anyag, energia, munka
kibocsátások, azaz output
gazdasági, társadalmi hatások
ingatlanárak változásai
többlethatás: munkahelyteremtés, ingatlanok értékének növekedése, növekvő forgalom
helyettesítési hatás: a szolgáltatás használatával milyen eddigi tevékenység vagy szolgáltatás váltható ki
o 3.) A gazdaságilag releváns hatások meghatározása
Hasznok, pozitív hatások:
termékek, szolgáltatások mennyiségének vagy minőségének növekedése
ár csökkenése
Költségek, negatív hatások:
termékek, szolgáltatások mennyiségének vagy minőségének romlása
ár növekedése
Csak az érintett lakosságra vonatkozó hatások figyelembevétele, a transzferköltségek (pl. adó) nem jelennek itt meg
o 4.) Releváns hatások fizikai mennyiségekben történő kifejezése
a hatás nagyságának meghatározása fizikai mennyiségekkel
a hatás jelentkezésének ideje
műszaki számításokkal, vagy becsléssel
o 5.) A hatások pénzbeli kifejezése
a hatások monetarizálása, pénzbeli kifejezése
a jövőben várható árak meghatározása
a piaci árak szükség szerinti korrigálása
az
árral
nem
rendelkező
javak
árának
meghatározása
környezetértékelési módszer segítségével o 6.) Diszkontálás: Jelenérték számítása
PV: Present Value
PV=
S : az n-edik évre eső összeg (költség, ill. haszon) (Summarize)
n : az évek száma
r : diszkontráta
A diszkontálás egy mai gazdasági-pénzügyi döntésünk jövőbeli pozitív vagy negatív hatásainak jelenértékét adja meg.
o 7.) A nettó jelenérték kiszámítása
NPV: Nettó Present Value
NPV= PV – szükséges ráfordítás
ha a nettó jelenérték nagyobb, mint 0, akkor éri meg a beruházás, hiszen akkor a ráfordítási költségek megtérülésén felül valamekkora profitot is hoz a beruházás
o 8.) Érzékenységelemzés
Mivel a hatások nem határozhatóak meg előre teljes pontossággal, ezért célszerű azt is megvizsgálni, hogy a nettó jelenértéket hogyan, mennyire érzékenyen befolyásolják az egyes tényezők változásai
a diszkontráta
a szükséges input fizikai mennyisége, minősége, ára
a keletkező output fizikai mennyisége, minősége, ára
a projekt időtartama
A Költség- haszon (CBA) elemzés főbb problématerületei o a nem piaci (p. környezeti) javak értékelése problémát jelent o az ökoszisztémák komplexitása miatt az arra gyakorolt hatások nem jelezhetőek előre telej pontossággal o a diszkontráta megválasztásakor figyelembe kell venni a jövő generációk érdekeit! o intézményi torzítás: a CBA-t végző szakember vagy intézmény befolyásolja az eredményt o a többszörös számbavétel elkerülése (tovagyűrűző hatások) o a megtakarított idő értékelésének nehézségei o a bizonytalanság és az irreverzibilis folyamatok figyelembevételének nehézségei
A költséghatékonyság elemzés (CEA: Cost Effectivenes Analysis)
A költséghatékonyság elemzés akkor alkalmazható, amikor a környezetminőség változása nem fejezhető ki monetáris formában, illetve nem az a feladatunk, mert egyegy környezeti cél a költségektől függetlenül, mindenképpen elérendő (pl. nemzetközi egyezmény kötelez rá)
Ekkor az optimális megoldási út kiválasztásához alkalmazzuk, az előre meghatározott cél elérése érdekében.
A CEA során tehát a különböző megvalósítási változatok esetében csak a költségeket fejezzük ki monetárisan, a hasznokat, vagyis a projekt, illetve intézkedés eredményét nem.
Az összehasonlítás
A társadalmi diszkontráta fogalma
A társadalmi diszkontráta általános esetben az a ráta, amelyben a közösség, a társadalom egésze hajlandó a jelenlegi hasznot átváltani jövőbeni haszonra.
A
társadalmi
diszkontráta
a
közösségi,
környezetvédelmi
beruházásoknál
alkalmazandó: o A jövő generációik érdekeinek jobb figyelembevétele miatt o A környezeti károk és hasznok is nagyobb súllyal szerepelnek
Az egyébként magas diszkontráta miatt a gazdaságilag kevésbé megtérülő, de környezeti vagy társadalmi szempontból egyértelműen nagy haszonnal járó beruházások megvalósulását segíti elő
A szokásos diszkontrátánál alacsonyabb, az ökológiai közgazdászok zérus, vagy akár negatív rátát javasolnak, hiszen a jövőben a környezeti javak többet fognak érni
6. TÉTEL A környezetértékelési módszerek csoportosítása . A kinyilvánított preferencia módszerek általános jellemzése, előnyei, korlátai
A környezetértékelési módszerek csoportosítása
A környezetnek, a környezeti elemeknek értéket adunk, hogy a bennük bekövetkező változások összemérhetőek, számszerűsíthetőek legyenek
A kinyilvánított preferencia módszerek általános jellemzése, előnyei, korlátai
A módszerek azon alapulnak, hogy az emberek piaci döntéseik során sok esetben kifejezik a környezeti javakkal kapcsolatos preferenciáikat.
Az egyes emberek preferenciái, viselkedése, megítélése, értékrendje alapján következtetünk a természeti javak értékességére az egész társadalom számára
A piacon árusított cikkek fogyasztásában beálló változások alapján következtetünk az ezen árucikkekhez kapcsolódó természeti/környezeti erőforrások iránti keresletre, s így azok értékére
A teljes gazdasági értéknek csak a használattal összefüggő részeit veszik számításba, viszont valós piacon való viselkedést elemezhetünk velük
Előnyei: o Nem kell közvetlenül rákérdeznünk arra, hogy az emberek mennyire értékelik a környezetet, ezért nem torzulnak a válaszok az „elvárt vélemény” alapján o Az emberek cselekedeteit kell vizsgálni, és nem feltételes, hipotetikus helyzeteket valós piacon való viselkedés megfigyelésén alapul
Hátrányai: o Adat-, idő-, és költségigényes módszerek o Csak bizonyos értéktípusok (rekreációs érték vagy a használattal kapcsolatos érték) mérhetőek velük o Az emberek preferenciáit, viselkedését más tényezők is befolyásolhatják, amelyek feltárására és figyelembe vételére a módszerek nem biztos, hogy megfelelőek o Csak a jelenleg is elérhető jellemzőket tudja értékelni
A módszerek: o Utazási költség módszer: kapcsolódó termék az utazás (üzemanyag vagy menetjegy, járulékos költségek, haszonáldozati költség o Hedonikus ármódszer: kapcsolódó termék az ingatlan o Hedonikus bérmódszer: kapcsolódó termék a munka
Az utazási költség módszer (TCM- Travel Cost Method)
Az egyik legrégebben alkalmazott és legismertebb módszer
Olyan környezeti javak értékelésére alkalmas, amelyek esetében a rekreációs tőke a meghatározó pl. parkok, természeti és turisztikai látványosságok
A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségeinek alapján becsülik: odajutás költsége, járulékos költségek, haszonáldozati költség (idő)
Előnyök: o valós piacon való magatartáson alapul o jól kidolgozott módszertan
Hátrányok: o csak a rekreációs érték mérhető o korlátozott az értékelhető környezeti javak és azon belül a területek köre: kizárólag a kirándulók, turisták által szabadon látogatható területek értékelhetőek ezzel a módszerrel o adat- és költségigényes o az utazási gyakoriságot a terület megközelíthetősége, az infrastruktúra és a marketing is jelentősen befolyásolja
Módszertani problémák: o A kérdezési szituáció, és a kérdező és a megkérdezett között kialakult kapcsolat jellege befolyásolja a kérdésekre adott válaszokat o a többcélú utazásoknál vagy a környéken hosszabb időt eltöltők esetében:
vagy nem is számolják ezeket
vagy időarányosan osztják el a költségeket
o eltérő eredmény a zonális és az egyéni utazási költség módszer esetén
A hedonikus ármódszer (HP- Hedonic Pricing)
Egy jószág által az egyénnek nyújtott hasznosság a jószág jellemzőinek összességétől függ
Bizonyos
feltételek
mellett
az
egyes
jellemzők
hatásai
elkülöníthetőek,
meghatározható, hogy a különböző jellemzőkben bekövetkező változások hogyan hatnak az egyénnek nyújtott hasznosságára
A hedonikus ármódszer a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok befolyásolják bizonyos piaci javak, leginkább az adott területen és környéken lévő ingatlanok értékét
A környezetminőségben bekövetkező változások hatással vannak az ingatlanárakra
Az ingatlanárat befolyásolja: o az ingatlan jellemzői (méret, szobák száma, komfort, építés ideje stb.) o a környék jellemzői (közbiztonság, közlekedés, ellátottság) o a környezetminőség (levegő minősége, zaj, zöld terület közelsége)
Előnyök: o kinyilvánított preferenciamódszer, azaz valós piacon való viselkedés megfigyelésén alapul o térinformatikai rendszerek adatai felhasználhatóak o beruházási döntéseket (pl. elkerülő út, zajvédő fal) adatokkal indokolhat
Hátrányok: o adat-, idő-, és költségigényes o csak a használattal kapcsolatos értéket becsüli o gondot okoz a környezeti változók mérése o eltérő eredmény ingatlan ár és bérleti díj esetében o élénk ingatlanpiac kell az alkalmazásához o a vevőknek jól informáltaknak kell lenniük
Metodikai problémák: o Minden fontos magyarázó változó szerepeljen a függvényben (később ezek száma csökkenthető) o A változók, főleg a környezeti változók, mérése komoly megfontolást igényel o A magyarázó változók nem mindig lineárisan függetlenek egymástól o Azon a feltételezésen alapszik, hogy az ingatlanpiacon mindenki hozzájuthat az összes releváns információhoz o Az emberek különböző korlátozó tényezők miatt az ingatlanoknak csak egy részpiacán jelenhetnek meg (pl. munkahely közelsége)
A hedonikus bérmódszer
A nagyobb kockázat – magasabb bér kapcsolaton alapszik
a munkaadó részéről a biztonság növelhető, azonban ez költséges, ezért csökkennének a bérek
A munkaerő-piaci helyzet alapján számítható a statisztikai emberélet értéke (pl. 0,1%kal magasabb halálos baleset valószínűsége 250 ezer forinttal magasabb éves fizetés
azaz 0,001 emberélet = 250.000 Ft 1 emberélet = 250.000.000 Ft /ÉV
A módszer alkalmazásának korlátai: o a munkavállalóknak pontosan ismerniük kell a kockázatot és a jellemző béreket is o ténylegesen kell választási lehetőségüknek lenni (pl. csak a Vasműben lehet elhelyezkedni Dunaújvárosban, akármilyen is a kockázat…) o valójában a negatív események valószínűségét az emberek alacsonyabbnak gondolják a valósnál
7. TÉTEL Az utazási költség módszer alkalmazásának lépései, az utazási költség összetevői. A TCM típusai, módszertani problémák, az eljárás előnyei, hátrányai, korlátai
Utazási Költség Módszer: TCM – Travel Cost Method
Kinyilvánított preferencia módszerek közé tartozik a környezetértékelési módszerek között
Olyan környezeti javak értékelésére alkalmas, melyek esetében a rekreációs tőke a meghatározó pl. parkok, természeti és turisztikai látványosságok
A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségei alapján becsülik
Az utazási költség összetevői: 1. közvetlen utazási, odajutási költség: gépkocsi használata, menetjegy, autópályadíj 2. járulékos költségek: parkolás, belépődíj, szállás, étkezés, a területen elköltött összeg 3. az utazással töltött idő haszonáldozati költsége:
nem munkaidő, így az órabér töredékével kell számolni
0 a költség, ha az odaút is az élmény része
egyes szerzők szerint: ha alkalmazott az illető, akkor 0 Ft, ha vállalkozó, akkor a teljes órabér
Az utazási költség módszer alkalmazásának fő lépései: 1. A függő változó (látogatási ráta), illetve az alkalmazott modell kiválasztása 2. Látogatási ráták meghatározása minden egyes övezetre (zonális módszernél) 3. A többcélú utazások azonosítása 4. Utazási költségek becslése 5. Statisztikai regresszió meghatározása ( ~ átlagszámítás, szórás) 6. Keresleti görbe szerkesztése 7. A fogyasztói többlet becslése
A TCM típusai
Zonális utazási költség módszer: o Célterület körül zónákat határozunk meg, és a látogatási gyakoriságot a zónák lakosságának arányában vizsgáljuk o Az utazási költség nem egyénenként kerül meghatározásra, hanem átlagos utazási költséget számítunk minden zónára vonatkozóan
Előnyök a TCM-nél: o valós piacon való magatartáson alapul o jól kidolgozott módszertan
Hátrányok az utazási költség módszerrel kapcsolatban: o csak a rekreációs érték mérhető o korlátozott az értékelhető környezeti javak és azon belül a területek köre: kizárólag a kirándulók, turisták által szabadon látogatható területek értékelhetőek ezzel a módszerrel o adat- és költségigényes o az utazási gyakoriságot a terület megközelíthetősége, az infrastruktúra és a marketing is jelentősen befolyásolja
Módszertani problémák: o A kérdezési szituáció, és a kérdező és a megkérdezett között kialakult kapcsolat jellege befolyásolja a kérdésekre adott válaszokat o a többcélú utazásoknál vagy a környéken hosszabb időt eltöltők esetében:
vagy nem is számolják ezeket
vagy időarányosan osztják el a költségeket
o eltérő eredmény a zonális és az egyéni utazási költség módszer esetén
8. TÉTEL A hedonikus ármódszer (Hedonic Pricing – HP) felhasználási területei, az ingatlanok árát befolyásoló tényezők és a vizsgálható környezeti jellemzők. Módszertani problémák a HP használata során. A hedonikus bérmódszer lényege, felhasználási területe.
A Hedonikus ármódszer (HP - Hedonic Pricing) bemutatása, felhasználása
Élvezeti ár módszer
Egy jószág által az egyénnek nyújtott hasznosság a jószág jellemzőinek összességétől függ
Bizonyos
feltételek
mellett
az
egyes
jellemzők
hatásai
elkülöníthetőek,
meghatározható, hogy a különböző jellemzőkben bekövetkező változások hogyan hatnak az egyénnek nyújtott hasznosságára.
A HP alapja, hogy a javak tulajdonságok különféle együtteséből állnak össze, amelyek különböző súllyal szerepelnek, és ezek értékeinek összege adja a termék vagy szolgáltatás összértékét.
A hedonikus ármódszer a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok mennyire befolyásolják bizonyos piaci javak, leginkább az adott területen és környéken lévő ingatlanok értékét
A
környezetminőségben
bekövetkező
változások
hatással
vannak
az
ingatlanárakra
Leginkább repülőterek környékén elhelyezkedő, vagy tengerparti ingatlanok árösszetevőinek vizsgálatára használják, de a levegőminőség ingatlanárra való hatásainak vizsgálatára is alkalmazzák
Az ingatlanok árát befolyásoló tényezők
A hedonikus ármódszerrel (HP) vizsgálható környezeti jellemzők
1. Levegőminőség 2. Vízszennyezés 3. Zaj (repülőtér, közút, vasút) 4. Ipari üzemek, hulladéklerakók 5. Kilátás 6. Zöld, erdős terület, nem beépített terület (van-e a közelben, milyen messze van, milyen arányban van jelen a környéken) 7. Vízpart közelsége 8. Távolság a központtól, nagyvárostól (nem tisztán környezeti érték) 9. Mezőgazdasági területek árait meghatározó tényezők (nem a lakóingatlan-piacot vizsgálja)
A hedonikus ármódszer előnyei, hátrányai, metodikai problémák
Előnyök: o kinyilvánított preferenciamódszer, azaz valós piacon való viselkedés megfigyelésén alapul o térinformatikai rendszerek adatai felhasználhatóak o beruházási döntéseket (pl. elkerülő út, zajvédő fal) adatokkal indokolhat
Hátrányok: o adat-, idő-, és költségigényes o csak a használattal kapcsolatos értéket becsüli o gondot okoz a környezeti változók mérése o eltérő eredmény ingatlan ár és bérleti díj esetében o élénk, viszonylag stabil ingatlanpiac kell az alkalmazásához o a vevőknek jól informáltaknak kell lenniük a környezeti jellemzők állapotában és a jellemző ingatlanárakban is
Metodikai problémák: o Minden fontos magyarázó változó szerepeljen a függvényben (később ezek száma csökkenthető) o A változók, főleg a környezeti változók, mérése komoly megfontolást igényel (pl. kilátás minősége, zajszint jellemzése) az érzékelt állapot számít pl. levegőminőségnél is (nem káros, de büdös; nem büdös, de káros…) o A magyarázó változók nem mindig lineárisan függetlenek egymástól o Azon a feltételezésen alapszik, hogy az ingatlanpiacon mindenki hozzájuthat az összes releváns információhoz o Az emberek különböző korlátozó tényezők miatt az ingatlanoknak csak egy részpiacán jelenhetnek meg (pl. munkahely közelsége)
A Hedonikus bérmódszer
A nagyobb kockázat – magasabb bér kapcsolaton alapszik
a munkaadó részéről a biztonság növelhető, azonban ez költséges, ezért csökkennének a bérek
A statisztikai emberélet értéke, és a munkahelyi kockázat, veszélyes munkahelyek értékét vizsgálhatjuk vele
A munkaerő-piaci helyzet alapján számítható a statisztikai emberélet értéke (pl. 0,1%kal magasabb halálos baleset valószínűsége 250 ezer forinttal magasabb éves fizetés azaz 0,001 emberélet = 250.000 Ft 1 emberélet = 250.000.000 Ft /ÉV
A módszer alkalmazásának korlátai: o a munkavállalóknak pontosan ismerniük kell a kockázatot és a jellemző béreket is o ténylegesen kell választási lehetőségüknek lenni (pl. csak a Vasműben lehet elhelyezkedni Dunaújvárosban, akármilyen is a kockázat…) o valójában a negatív események valószínűségét az emberek alacsonyabbnak gondolják a valósnál
9. TÉTEL A környezetértékelési módszerek csoportosítása. A feltárt preferenciákon alapuló módszerek lényege, típusai, előnyei és korlátai, a teljes gazdasági érték ezen módszerek segítségével vizsgálható elemei.
A környezetértékelési módszerek csoportosítása
A környezetnek, a környezeti elemeknek értéket adunk, hogy a bennük bekövetkező változások összemérhetőek, számszerűsíthetőek legyenek
A feltárt preferenciákon alapuló módszerek
A feltárt preferenciákon alapuló módszerek lényege: o Nem az emberek valós piaci viselkedését vizsgálják, hanem egy feltételezett, hipotetikus helyzet alapján történik a becslés. o Ezáltal lehetővé válik, hogy ne csak a jelenleg is elérhető jellemzők értékelésére szorítkozzunk. o A hipotetikus helyzetek felvázolása után az ezzel kapcsolatos értékítéletek alapján válnak ismertté a preferenciák: feltárjuk a preferenciákat egy „mit csinálna, ha” típusú kérdéssel.
Előnyeik: o Lehetővé válik, hogy ne csak a jelenleg is elérhető jellemzők értékelésére szorítkozzunk. o Jobban megközelíthetjük a teljes gazdasági értéket: míg a kinyilvánított preferencián alapuló eljárások inkább csak a használattal összefüggő értéket vették számításba, a feltárt preferenciákon alapuló módszerekkel a használattal nem összefüggő értékek is vizsgálhatóak
A feltárt preferenciákon alapuló módszerek típusai
KÖZVETETT, INDIREKT ELJÁRÁSOK: o Feltételes rangsorolás (contingent ranking) o Feltételes választás (choice experiment)
KÖZVETLEN, DIREKT ELJÁRÁS o Feltételes értékelés módszere (contingent valuation method – CVM)
Direkt feltárt preferencia módszer: feltételes értékelés módszere
Kérdőíves felmérésen alapuló közvetlen eljárás
Hipotetikus helyzetek felvázolása után közvetlenül rákérdezünk arra, hogy a válaszadó mekkora gazdasági értéket (fizetési vagy elfogadási hajlandóságot) kapcsol az adott környezeti javakhoz
Az alkalmazott kérdőív sok más kérdés mellett arra vonatkozó kérdést is tartalmaz, hogy egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni a megkérdezettek (fizetési hajlandóság, willingness to pay – WTP), illetve, hogy mekkora kompenzációt éreznének megfelelőnek a környezet minőségének romlásáért, azért cserébe, hogy
elfogadjanak bizonyos pozitív hatások megszűnését (elfogadási hajlandóság, willingness to accpet, WTA)
A felmérés alapja, hogy a rosszabb környezetminőség bizonyos mértékben kompenzálható magasabb megszerezhető jövedelemmel, és viszont. Minél kevesebb áll rendelkezésre adott jószágcsoportból, annál kevésbé vagyunk hajlandóak lemondani róla a másikért cserébe. Ez a helyettesítési arány függ a mennyiségtől, így a klasszikus egymással nem tökéletesen helyettesíthető jószágok esetén szokásos közömbösségi görbét kapjuk. Több, különböző hasznossági szintet reprezentáló közömbösségi görbét ábrázolva megkapjuk a fogyasztó közömbösségi térképét.
A feltételes értékelés előnyei: o A módszer széles körben alkalmazható, bármilyen környezeti jószág vagy természet nyújtotta szolgáltatás gazdasági értékének meghatározását lehetővé teszi o Az egyetlen olyan módszer, amellyel a teljes gazdasági érték minden tényezője megragadható: a használattal nem összefüggő értékek is o A feltételes értékelésnél olyanokat is megkérdeznek, akik nem közvetlen használói a szolgáltatásnak, vagy akár a közvetett használati érték is zérus számukra. széleskörű reprezentatív mintára van lehetőség o A kapott adatok feldolgozása, értékelése viszonylag egyszerű o Mivel széles körben alkalmazott módszer, korábbi kutatások eredményei és tapasztalatai is rendelkezésre állnak
A feltételes értékelés korlátai: o
Nem bizonyított, hogy egy mesterségesen létrehozott piac esetében, hipotetikus döntési helyzetben a tényleges értékrendjüknek megfelelően döntenek, válaszolnak a kérdésekre az emberek
o Mivel a fizetési hajlandóságra is hipotetikusan kérdezünk rá, az emberek kevésbé fontolják meg a válaszadást, mert nincs tényleges fizetés o A fizetési hajlandóságot befolyásolja, hogy mi a fizetés módja: önkéntes adományt szívesebben adnak az emberek, mint adót o Fontos az értékelni kívánt javak pontos leírása, meghatározása o A válaszok függnek a kérdés formájától is: nyílt vagy zárt kérdéseket fogalmazunk meg o A kapott eredmény függ attól, hogy a fizetési hajlandóságra vagy az elfogadási hajlandóságra kérdezünk rá:
az
emberek többre tartanak igényt
a
környezetállapot romlásának kompenzálásáért, és a pozitív változásokra is csak kevesebbet hajlandóak áldozni (~minden jó úgy, ahogy van, de főleg ne legyen rosszabb)
A feltételes értékelést torzító hatások: o Beágyazódás problémája: a megkérdezett nem tud különbséget tenni a rész és az egész értékelése között
Tökéletes beágyazódás: előfordulhat, hogy egy speciális jószágnak nagyobb gazdasági értéket kapunk, mint egy nagyobb, az előzőt is magába foglaló jószágnak
Klasszikus beágyazódás: a részekből összeadott összeg magasabb, mint az egész értékelésekor kapott összeg
o Lexikografikus preferenciák: tiltakozó zérus válaszok, a környezet pénzbeli értékelésének elvetése o Stratégiai torzítás: Az emberek szándékosan más választ adnak, mint amit valójában gondolnak annak érdekében, hogy a felmérés eredményeképpen hozott döntést befolyásolják o Információs torzítás: a megkérdezett nem tud objektív választ adni a nem megfelelő vagy hiányos információk miatt, függ a válasz attól, hogy mennyire jól ismeri a megkérdezett az adott természeti értéket vagy ökoszisztémát o Sorrend hatása: az előrébb lévőket magasabbra értékelik o Warm glow effect (megelégedettség érzése): a válaszadó szeretne „helyesen” cselekedni, magát a kérdés iránt elkötelezettebbnek mutatni, mert ez jó érzéssel tölti el
Indirekt feltárt preferencia módszerek
A direkt feltárt preferencia módszer, a feltételes értékelés alkalmazása számos problémát vet fel: a hipotetikus helyzetek vizsgálata, a torzító hatások és a fizetési hajlandóság
megkérdezésénél
a
nem
válaszolók
nagy
aránya
miatt
továbbfejlesztésekre volt szükség indirekt feltárt preferencia módszerek
A vizsgált környezeti jószág értékét nem a fizetési hajlandóság nyílt vizsgálata révén, hanem választási rangsorolási feladatok során hozott döntések, szcenáriók közti választások alapján vizsgáljuk
Azt vizsgáljuk, hogy a különböző jellemzők megváltozásai közül melyek egyenértékűek a megkérdezett számára, illetve a jellemzők egyes szintjei milyen értékűek
Feltételes rangsorolás (contingent ranking) o Közvetett, indirekt feltárt preferenciákon alapuló eljárás o Olyan esetekben használható eredményesen, amikor egymással ütköző célok kompromisszumos,
egyidejű
megvalósíthatóságát,
összehangolhatóságát
vizsgálják o Egy természeti/környezeti erőforrás különböző minőségi szintjei és az azokat befolyásoló egyéb tényezők szerepelnek a kártyákon, és a válaszadóknak rangsorolni kell az adott szituációkat a preferenciáik szerint o Előny: egyszerre több, konzisztens információ is nyerhető; a beágyazódás és más torzító hatások kevésbé jelentkeznek o Hátrány: a válaszadó a feltételes választásnál nehezebb, összetettebb döntési szituációba kerül
Feltételes választás (choice experiment) o Közvetett, indirekt feltárt preferenciákon alapuló eljárás o A válaszadónak egyszerre két – a környezet minőségi változásában eltérő eredménnyel és eltérő anyagi vonzattal járó – alternatíva, szcenárió közül kell választania o Statisztikai
módszerekkel
ennek
alapján
következtethetünk
a
környezetminőség különböző jellemzői eltérő szintjeinek értékére, az implicit árra o Fontos, hogy a környezeti jószágok megfelelő jellemzőit emeljük ki o A túl kevés hipotetikus lehetőség az eredmények használhatóságát, a túl sok pedig az eredmények hitelességét rontja
Az indirekt feltárt preferencia módszerek előnyei: o A teljes gazdasági érték egészét- a használattól független összetevőket is- tudja értelmezni és vizsgálni o Nem direkten kérdez rá a fizetési hajlandóságra, így a válaszadás kevésbé torzított lehet o Nem szükséges a jószág nagyon részletes és pontos leírása
o Képes megragadni egy adott erőforrás komponenseit külön-külön, de azokat összességében is vizsgálni o Torzító tényezők kevésbé fordulnak elő
Az indirekt feltárt preferencia módszerek hátrányai: o A válaszadás bonyolult lehet o A fizetési hajlandóság csak közvetve mutatható ki o A fizetési hajlandóság értékei függnek az alkalmazott közgazdasági modellek definiálásától, illetve a választási- rangsorolási feladat megtervezésétől o A megkérdezettek a választás vagy rangsorolás során hajlamosak a hátrébb elhelyezkedő helyzeteket könnyelműen besorolni o Bonyolult elemzés, illetve magas matematikai-statisztikai elemzőprogram igény
10. TÉTEL A feltételes értékelés előnyei és hátrányai, torzító tényezők a CVM alkalmazása során. A módszer alkalmazásának lépései, a fizetési hajlandóságra vonatkozó kérdések formái, az alkalmazott kérdőív felépítése
Direkt feltárt preferencia módszer: feltételes értékelés módszere
Kérdőíves felmérésen alapuló közvetlen eljárás
Hipotetikus helyzetek felvázolása után közvetlenül rákérdezünk arra, hogy a válaszadó mekkora gazdasági értéket (fizetési vagy elfogadási hajlandóságot) kapcsol az adott környezeti javakhoz
Az alkalmazott kérdőív sok más kérdés mellett arra vonatkozó kérdést is tartalmaz, hogy egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni a megkérdezettek (fizetési hajlandóság, willingness to pay – WTP), illetve, hogy mekkora kompenzációt éreznének megfelelőnek a környezet minőségének romlásáért, azért cserébe, hogy elfogadjanak bizonyos pozitív hatások megszűnését (elfogadási hajlandóság, willingness to accpet, WTA)
A felmérés alapja, hogy a rosszabb környezetminőség bizonyos mértékben kompenzálható magasabb megszerezhető jövedelemmel, és viszont. Minél kevesebb áll rendelkezésre adott jószágcsoportból, annál kevésbé vagyunk hajlandóak lemondani róla a másikért cserébe. Ez a helyettesítési arány függ a mennyiségtől, így a klasszikus egymással nem tökéletesen helyettesíthető jószágok esetén szokásos közömbösségi görbét kapjuk. Több, különböző hasznossági szintet reprezentáló közömbösségi görbét ábrázolva megkapjuk a fogyasztó közömbösségi térképét.
A feltételes értékelés előnyei: o A módszer széles körben alkalmazható, bármilyen környezeti jószág vagy természet nyújtotta szolgáltatás gazdasági értékének meghatározását lehetővé teszi o Az egyetlen olyan módszer, amellyel a teljes gazdasági érték minden tényezője megragadható: a használattal nem összefüggő értékek is o A feltételes értékelésnél olyanokat is megkérdeznek, akik nem közvetlen használói a szolgáltatásnak, vagy akár a közvetett használati érték is zérus számukra. széleskörű reprezentatív mintára van lehetőség o A kapott adatok feldolgozása, értékelése viszonylag egyszerű
o Mivel széles körben alkalmazott módszer, korábbi kutatások eredményei és tapasztalatai is rendelkezésre állnak
A feltételes értékelés korlátai: o
Nem bizonyított, hogy egy mesterségesen létrehozott piac esetében, hipotetikus döntési helyzetben a tényleges értékrendjüknek megfelelően döntenek, válaszolnak a kérdésekre az emberek
o Mivel a fizetési hajlandóságra is hipotetikusan kérdezünk rá, az emberek kevésbé fontolják meg a válaszadást, mert nincs tényleges fizetés o A fizetési hajlandóságot befolyásolja, hogy mi a fizetés módja: önkéntes adományt szívesebben adnak az emberek, mint adót o Fontos az értékelni kívánt javak pontos leírása, meghatározása o A válaszok függnek a kérdés formájától is: nyílt vagy zárt kérdéseket fogalmazunk meg o A kapott eredmény függ attól, hogy a fizetési hajlandóságra vagy az elfogadási hajlandóságra kérdezünk rá:
az
emberek többre tartanak igényt
a
környezetállapot romlásának kompenzálásáért, és a pozitív változásokra is csak kevesebbet hajlandóak áldozni (~minden jó úgy, ahogy van, de főleg ne legyen rosszabb)
A feltételes értékelést torzító hatások: o Beágyazódás problémája: a megkérdezett nem tud különbséget tenni a rész és az egész értékelése között
Tökéletes beágyazódás: előfordulhat, hogy egy speciális jószágnak nagyobb gazdasági értéket kapunk, mint egy nagyobb, az előzőt is magába foglaló jószágnak
Klasszikus beágyazódás: a részekből összeadott összeg magasabb, mint az egész értékelésekor kapott összeg
o Lexikografikus preferenciák: tiltakozó zérus válaszok, a környezet pénzbeli értékelésének elvetése o Stratégiai torzítás: Az emberek szándékosan más választ adnak, mint amit valójában gondolnak annak érdekében, hogy a felmérés eredményeképpen hozott döntést befolyásolják o Információs torzítás: a megkérdezett nem tud objektív választ adni a nem megfelelő vagy hiányos információk miatt, függ a válasz attól, hogy mennyire jól ismeri a megkérdezett az adott természeti értéket vagy ökoszisztémát
o Sorrend hatása: az előrébb lévőket magasabbra értékelik o Warm glow effect (megelégedettség érzése): a válaszadó szeretne „helyesen” cselekedni, magát a kérdés iránt elkötelezettebbnek mutatni, mert ez jó érzéssel tölti el
A feltételes értékelés alkalmazásának lépései: 1. Az értékelni kívánt jószág és a kapcsolódó forgatókönyv meghatározása 2. Az érintettek, megkérdezettek körének meghatározása 3. A kérdőív elkészítése 4. Próbakérdezések, végleges kérdőív 5. A felmérés lebonyolítása 6. Eredmények rögzítése, összesítése 7. Eredmények értékelése 8. Döntés
Az alkalmazott kérdőív felépítése 1. Bemutatkozás, a felmérés céljának ismertetése 2. Az értékelni kívánt jószág bemutatása 3. A környezeti attitűdre vonatkozó kérdések 4. A fizetési/elfogadási hajlandóságra vonatkozó kérdések 5. A megkérdezett társadalmi-gazdasági jellemzői 6. A felmérésre vonatkozó kérdések 7. Az interjúkészítő véleménye
A fizetési hajlandóságra vonatkozó kérdések formái o Nyitott kérdés:
Előny: pontos érték a fizetési hajlandóságra
Hátrány: nagyobb elutasítási arány az értékelési tapasztalat hiánya miatt
o Zárt kérdés:
Előny: magasabb válaszadási arány
Hátrány: plusz torzítások; nem a pontos WTP-t adja meg
11. TÉTEL A fizetési hajlandóság és a kompenzáció elfogadási hajlandóság fogalma, ábrázolása, a kettő közötti gyakorlati eltérés okai
A fizetési hajlandóság (willingness to pay, WTP)
A fizetési hajlandóság azt jelenti, hogy egy pozitív változásért, vagy negatív változás elkerülése érdekében mennyit hajlandóak fizetni az emberek
Willingness to pay – WTP
A közömbösségi térkép a fogyasztó fizetési hajlandóságát ábrázolja. Ha az anyagi javak mennyisége változatlan marad, közben pedig a környezetminőség javul, a fogyasztó magasabb hasznossági szintre kerül. Magasabb hasznossági szint érhető el oly módon is, hogy javul a környezetminőség és csökken az anyagi javak mennyisége, de nem olyan mértékben, hogy a kiinduló közömbösségi görbére kerülnénk vissza.
Willingness to pay – WTP
Létezik
olyan
maximális
fizetési
hajlandóság,
amely
esetében
a
javuló
környezetminőség mellett ugyanarra a hasznossági szintre kerül a fogyasztó, mint a kiinduló helyzetben. maximális fizetési hajlandóság (willingness to pay WTP)
Kompenzáció elfogadási hajlandóság (willingness to accept, WTA)
Negatív változás bekövetkezése vagy pozitív változás elmaradása esetében mennyit hajlandóak elfogadni az emberek kompenzációként
Willingness to accept – WTA
A kompenzáció mértéke, amely romló környezetminőség esetében megfelel a kiinduló hasznossági szintnek. Az a minimális összeg, amely kárpótolja a fogyasztót a romló környezetminőségért.
A WTP és a WTA közötti gyakorlati eltérés okai
A tapasztalatok alapján többszörösen felülmúlhatja a kompenzációként igényelt összeg azt az összeget, amit hajlandóak lennének az emberek fizetni
Ennek okai: o A WTA esetében nincs jövedelmi korlát, azaz az embereket nem köti meg, hogy mennyit tudnának fizetni o A tulajdonjog kérdése: az emberek másképp értékelik ugyanazt a nagyságú veszteséget illetve nyereséget, mert ami már a miénk, arról nehezebben mondunk le
o Felvázolt negatív változást csak kompenzáció esetén fogadnak el az emberek, míg a változás megakadályozása érdekében csak kevesebbet hajlandóak áldozni o Az emberek, bár tudják, hogy csak hipotetikus esetre vonatkozik a felmérés, mégis tartanak tőle, hogy az általuk megjelölt összeget valóban ki kell fizetniük
a
jövőben,
ezért
megfontoltabban
döntenek,
az
esetleges
kompenzáció esetén pedig természetesen nagyobb összeget mondanak o Ezért a szakirodalom inkább a fizetési hajlandóságra vonatkozó kérdések alapján javasolja a felmérések elkészítését
12. TÉTEL A környezetértékelési módszerek csoportosítása. A haszonátvitel módszer alkalmazhatósága, típusai, előnyei és hátrányai
A környezetértékelési módszerek csoportosítása
A környezetnek, a környezeti elemeknek értéket adunk, hogy a bennük bekövetkező változások összemérhetőek, számszerűsíthetőek legyenek
A haszonátvitel módszer alkalmazhatósága, típusai, előnyei és hátrányai
Haszonátvitel módszer: meglévő elemzések eredményeit ülteti át egy olyan területre, amely hasonlónak tekinthető ahhoz, amelyre az eredeti elemzések vonatkoznak
Nem tekinthető önálló környezeti módszernek
Alapvetően két esetben alkalmazzuk: o amikor nincs lehetőség (idő, pénz) primer kutatás végzésére o a
primer
kutatási
eredményeink
eredményeivel való összevetésre
ellenőrzésére,
korábbi
felmérések
A haszonátvitel fajtái: o Már meglévő becslést viszünk át ugyanarra a területre, de más időpontra o Már létező eredményt ültetünk át másik területre, de ugyanarra az időpontra vonatkozóan o Másik területre és időpontra visszük át az eredményt (ez legkevésbé pontos)
A haszonátvitel alkalmazásának feltételei: o A vizsgálni kívánt problématerület hasonlít a mintaproblémához o A
vizsgálandó
változás
várható
következményei
hasonlítanak
mintaértékelésnél megfigyelt következményeket o A mintaértékelést megfelelő pontossággal és körültekintéssel hajtották végre o Nincs lehetőség egy eredeti vizsgálatra
a
