Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
Környezeti problémák A globális problémák - az emberi népesség hatványozott ütemű szaporodása, - területi aránytalanságai - fokozódó élelmezési hiány, éhínségek, - támogatás, túltermelés és visszafogás - a Föld energiakészleteinek kimerülése, - alternatív energiák, gazdasági érdekek - gyorsuló fegyverkezés, világméretű terrorizmus, - antiglobalizációs mozgalmak - környezetünk fokozatos és gyorsuló ütemű elszennyeződése stb. A globális problémák környezetvédelmi gondjaira válasz lehet a fenntartható fejlődés – azaz, „vissza nem mászhatunk a fára”, fejlődésre vagyunk ítélve, de nem reménytelenül tönkretéve a jövőt! Meg kell értenünk a változások lényegét és ütemét, mielőtt visszafordíthatatlan negatív változások következnek be! Mi az ember? Környezetvédelmi értelemben: - élőhelyünk (a Föld) egyik jelentős szennyezője, az úgynevezett humán szennyezés okozója, és a környezetének egyik legszámottevőbb átalakítója Mi a környezet?
Az emberi élettér, pontosabban
1 . a . A z é l ő k ö r n y e z e t b e t a r t o z i k valamennyi élő szervezet, - így a növények és állatok, de mikroorganizmusok (pld: a baktériumok) továbbá az emberek társadalmukkal egyetemben. 1 . b . A z é l e t t e l e n k ö r n y e z e t b e t a r t o z i k a föld, a víz, a levegő, a táj (a hegyek és völgyek), de az épületek és utak rendszere is. 2. a. T e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t (levegő, nem művelt talajok, vadon élő növények, állatok stb.) 2. b. M ű v i k ö r n y e z e t (öntözőcsatornák, művelt termőtalajok, termesztett növények, tenyésztett állatok, épületek, utak stb.) 3. a. M i k r o k ö r n y e z e t (változatos, de például egy épület helyiségei.) - a hatás azonnali és közvetlen. 3. b. M e z o k ö r n y e z e t (változatos, de például egy épület, egy település) - a hatás késleltetett és tompított. 3. c. M a k r o k ö r n y e z e t (változatos, de például régiók, országok, földrészek) - a hatás késleltetett és tompított.
Alapfogalmak T e r m é s ze t vé d e l e m – a természetben élő illetve a természetben megtalálható élettelen alkotóinak (emlékeinek, anyagainak) és azok közvetlen környezetének megóvása, fenntartása, bemutatása. K ö r n ye ze t vé d e l e m – a természetes és művi környezetünk káros (elsősorban humán eredetű) hatásoktól való megóvása, fenntartása. (Extenzív védelem, a szennyezés utólagos leválasztása, hogy ne kerüljön ki a környezetbe.) K ö r n ye ze t g a zd á l k o d á s – intenzív környezetvédelem, azaz a szennyezés keletkezését elkerülő (megelőző) esetleg azt csökkentő technológiák kombinált alkalmazása, hatékonyabb energia és anyagfelhasználással. Ö k o l óg i a – természettudomány, az azonos fajokból álló populációktól, a különböző populációkból álló társulásokon át a Föld biológiai rendszeréig (bioszféráig) terjedően vizsgál. Ö k o s zi s zt é m a : ökológiai rendszerek, működő társulások
Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
1
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
A környezet elemei A föld Alapkőzetek (földkéreg, ásványok), barlangok, talaj (termőtalaj - termőföld), domborzat (hegy, hegység, völgy, medence, síkság, part)
A víz - a bioszféra egyik legfontosabb része, - a földi életet lehetővé tevő vegyület (a biokémiai folyamatok nélkülözhetetlen oldószere), - a felszíni hőmérséklet és az élőlények testhőmérsékletének szabályozó közege. 1. Légköri víz - páratartalom (felhő), csapadék 2. Felszíni víz – álló és folyóvizek illetve talajvíz (a talajban lévő első vízzáró réteg feletti víz) 3. Rétegvíz – az első vízzáró réteg alatti víz, két vízzáró réteg között 3. 1. 3. 2. 3. 3. 3. 4. 3. 5.
Artézi víz – az első vízzáró réteg alatti víz, két vízzáró réteg között Termálvíz – 30 oc-nál melegebb mélységi rétegvíz Ásványvíz – 1000 mg/dm3-nél nagyobb sótartalmú mélységi rétegvíz Karsztvíz – mészkő és dolomithegységeken átszivárgó rétegvíz Gyógyvíz – egészségre bizonyítottan kedvező hatású víz
A levegő - a bolygó gravitációja által fogva tartott néhány száz kilométer vastag gázburok, - a magassággal is változó összetételű gázkeverék (jelenlegi átlagos összetétele 78, 08 tf% nitrogén, 20, 95 tf% oxigén, 0, 93 tf% argon, 0, 03 tf% szén-dioxid, vízgőz és szennyezőanyagok) Homoszféra – (alsó légkör) talajközelben 0 oC-on 1035 mbar és 1, 29 kg/m3 Troposzféra – 8… 18 km vastag, hőmérsékletcsökkenése 6 oC/km Sztratoszféra –18… 50 km-ig Mezoszféra – 50… 80 km Heteroszféra – 800… 1000 km-ig, (ionoszféra – rádióhullámok leverése a felszínre, ózonréteg – kozmikus sugarak részbeni visszaverése a világűrbe)
Az élővilág 1. Mikroorganizmusok – évmilliárdokkal ezelőtt kezdődött élet kialakulásán túl ma is lényeges szerepük a földi élet fennmaradásában, egyensúlyában 2. Növényvilág (vadon élő nem termesztett, védett, termesztett) 3. Állatvilág (vadon élő, védett, háziállat)
A táj Természetes táj, védett természetes táj, kultúrtáj (emberi beavatkozás).
A települési környezet Termőtáj (szántók, gyümölcsösök), lakótáj, üdülőtáj (város, falu), ipari táj (vonalas létesítmények, külszíni bányák)
Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
2
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
A környezetszennyezés folyamata A környezetszennyezés Már az ember megjelenése előtt is voltak olyan jelenségek melyek a környezeti elemek változását, esetleg szennyezését okozták. (Vulkánkitörés, földrengés, természeti csapások) Természetes eredetű környezetszennyezést bármely fizikai, kémiai, biológiai eredetű jelenség okozhat. Humán szennyezés azt jelenti, hogy az emberi tevékenység a környezeti elemek természetes tulajdonságát hátrányosan változtatja meg. Mindaddig, míg az emberi szükségletek mértéke a létszükséglet mértékét nem haladta meg, addig az ember csupán természetes környezetszennyező forrás volt. Napjainkra az emberek életminősége javult, de egyre romlik a környezet természetes állapota. A változás üteme gyorsabb, mint a természet regenerálódása. Az egyensúly felborult, a romlás egyre gyorsuló, mígnem biológiai létünket fenyegeti.
Fogalmak Környezetszennyezés: természetes eredettel vagy emberi tevékenység következtében a környezetei elemek eredeti, természetes tulajdonságát változtatja meg. Környezetkárosítás: a szennyezés minősége és/vagy mennyisége olyan mértékű, hogy az élők körülményeit rontja. Reverzibilis: nem végleges, idővel – önregeneráló, öntisztuló folyamat révén helyreálló Irreverzibilis: végleges, visszafordíthatatlan, kipusztuló Környezetszennyező anyag: fizikai (homok), kémiai (füstgáz), biológiai (bomlástermék) Környezetszennyező energia: nem energia-szennyezés, hanem energia jellegű szennyezés! Természetes környezetszennyező energia például a tájfun, a földrengés. Humán környezetszennyező energia például a mikrohullámú adók energiája. (A fizikai jellegű szennyezők hatása sokkal nagyobb, mint a kémiai, biológiai energiáké.)
A szennyezés folyamata, jellege, érzékelése Környezetszennyezés folyamata: - a szennyező valamely forrásból való kilépésével kezdődik (emisszió) - a környezetben terjed és hígul, esetleg átalakul (transzmisszió) - más szennyezéssel összetetten hatva bejut a szennyezés az emberbe (immisszió) A szennyezők egy jelentős részének érzékelésére nem rendelkezünk megfelelő érzékszervvel. A szennyeződés okozta károsodás következményét, azonban tapasztaljuk. Ha rendelkezünk megfelelő tudással (megértjük a jelenséget) és mérőműszerekkel, akkor a károkat csökkenthetjük védekezéssel és/vagy megelőzéssel. Megjegyzés: A transzmisszió jelensége miatt az immisszió hatása késleltetve érkezik. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
3
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
Az emisszió környezeti hatásai Természetes környezetbe kilépő bármely anyag vagy energia hatások sorozatát indítja el. Primer hatás például a kémények füstgázai szennyezik a légkört, de másodlagos hatás a füstgázokat kimosó eső, mely tönkreteszi az erdő fáit, melyek elpusztulva nem tudják megtartani a termőtalajt, amit lemos a csapadék, majd sziklák maradnak, ahonnan gyorsan lerohan az esővíz, mely földcsuszamlásokat és árvizeket okoz… stb. A hatások időben és térben lehetnek 1. Jelentéktelenek - földrajzilag csak kis területet érint, egy-két környezeti elemre terjed ki, és nem okoz visszafordíthatatlan károsodást 2. Jelentős – nagyobb területe érint (régiót, országot), több környezeti elemre terjed ki és az ökoszisztémák átalakulását, néhány faj pusztulását okozza 3. Globális – kontinensekre vagy az egész Földre kiterjed, valamennyi környezeti elemet szennyezi és a meglévő fajok egy (esetleg jelentős) részének pusztulását okozva, új tűrőképesebb fajok kialakulását teheti lehetővé hosszú távon. A rendkívül sok jelenlegi és jövőbeni hatások együttes figyelembevétele szükséges, hogy elkerüljük az esetleges negatív következményeket. Napjainkra törvények írják elő a jelentős technológiai beruházások indítása előtt az ökológiai alapú környezeti hatásvizsgálatot. A szennyező anyagok mennyiségére és minőségére vonatkozó, térben és időben jogilag korlátozott mértékét határértéknek nevezik. A szennyezők környezeti elemekben kiváltott hatásai •
Azonnali (akut) vagy késleltetett (krónikus) illetve rövid idejű vagy elhúzódó
•
Fizikai behatásoknak mennyiségük meghatározó (mechanikus vagy elektromágneses)
•
Kémiai hatások, mint oxidáló vagy redukáló illetve savas vagy lúgos pH értékű
•
Biológiai hatások, mint például irritatív, allergén, fertőző, toxikus, rákkeltő, mutagén stb.
A környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei 1. A szennyezés koncentrációja a kilépés (emisszió) helyén a legnagyobb, itt olcsóbb és hatásosabb a beavatkozás. 2. Nehéz és drága a terjedés (transzmisszió) szakaszában igazán hatékonyan beavatkozni. Inkább csak mérsékelni lehet a károkat. 3. A legdrágább és gyakran hatástalan az emberre is veszélyes szennyezettség (immisszió) csökkentése. Fentiekből következik, hogy az emisszió csökkentése a legeredményesebb és legcélszerűbb a szennyezés csökkentésére. Ugyanakkor a transzmisszió és az immisszió szakaszában öntisztulási folyamatok is csökkentik a szennyezettséget.
Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
4
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
A környezetvédelem alapelvei A tiszta, egészséges környezet alapszükséglet, alapvető emberi jog. Ennek eléréséhez és fenntartásához szükséges a környezetvédelem alapelveinek ismerete és betartása.
A fenntartható fejlődés elve A szennyezett környezet korlátozza a gazdasági fejlődést és veszélyezteti az emberiséget. A természeti kincsek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, a gazdasági fejlődés korlátozott.
A megelőzés elve A környezeti károsodás megelőzése hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a bekövetkezett károsodások felszámolása.
A károkozó egyén elve A környezet szennyezőinek kell viselniük a károk okozta költségeket. „Fizessen a szennyező!”
A társadalmi részvétel A környezet védelme nemcsak egy-egy állam feladata, hanem az önkormányzatok és egyének részvételét is megkívánó tevékenység.
Összefoglalás Fogalmak: •
természetvédelem, környezetvédelem, környezetgazdálkodás
•
ökológia, ökoszisztéma
•
globális, fenntartható fejlődés
•
reverzibilis illetve irreverzibilis környezetszennyezés, környezetkárosítás
•
akkut, krónikus
•
környezetszennyező anyag illetve energia
•
emisszió, transzmisszió, immisszió
•
környezeti hatástanulmány
•
környezetvédelmi alapelvek
Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
5
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
A környezet szennyezése és védelme A víz A földi élet alapfeltétele a víz1, a biokémiai folyamatok oldószere, az élőlények számára nélkülözhetetlen környezeti tényező. A Föld felszín 71%-át borítják óceánok és tengerek, átlagosan 3800 méter mélységben. A tengervíz sótartalma 3,5%, ebből 2,7% a konyhasó, keserű, ívásra, mosásra, öntözésre és a legtöbb ipari célra alkalmatlan. Az édesvíz elhelyezkedése területileg aránytalan, - gleccserek, folyók és tavak, sarki jég - a földi vízkészlet legfeljebb 2%-a. Ezzel kell gazdálkodni! Az élővizek öntisztuló rendszerek, öntisztulási képességük azonban véges. A vizek minőségét fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaikkal jellemzik. • • •
Lényeges fizikai tulajdonsága a színe és átlátszósága, melyet a vastartalom, a lebegő algák és kolloidszemcsék (talajszemcsék) megváltoztatnak, de lényeges a hőmérséklete is. Fontos kémiai jellemző a szervesanyag-tartalom és az oldott oxigén mennyisége, illetve a sótartalom és a savas-lúgos kémhatás. Biológiai jellemzők a termelő- és lebontó-képesség. A termelőképesség (trofitás) az élő szervezetek beépítik testükbe a szervetlen anyagokat, és szerves anyagot termelnek. A trofitás a víz oldott tápanyagtartalmával nő. Az elhalt szervezetek bomlásakor is keletkeznek a vízi növények által felvehető tápanyagok. A fotoszintézis egyúttal a lebontáshoz, öntisztuláshoz szükséges oxigént szolgáltatja. A trofitás megnövekedésének következménye a tavak gyakori működési zavara az eutrofizálódás. A víz lebontó-képessége jelzi, hogy az élővíz milyen mértékben képes eltűrni a szennyezőanyag-terhelést.
Vízszennyezés döntően az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások között oszlik meg. •
•
•
Ipari szennyvizek például az erőművek hővel szennyezett hűtővize, a vegyipar változatos összetételű szennyvizei sokszor károsító, veszélyes anyagokat tartalmaznak, nagy szennyező források az élelmiszer-, a papír-, a textil-, bőripar, de a bányászat is. A mezőgazdaság elsősorban a feleslegesen kiszórt vegyszerekkel, műtrágyákkal szennyezi nemcsak a talajt, illetve talajvizet, hanem a felszíni vizeket (bemosódás) valamint a felszín alatti ivóvíz készleteket is. A vegyszerek a vizekbe mosódva növényburjánzáshoz és oxigénhiányos vízállapothoz, eliszaposodáshoz vezetnek. A háztartási szennyvíz ürüléket, vizeletet és ételmaradékot tartalmazva biokémiailag mérgezheti a vizet, a szennyvíz habja (tisztító- és mosószerek) gátolja a víz és levegő közti gázcserét, a fény bejutását a vízbe, gyengítve a növények fotoszintézisét, így felborítva az élővizek egyensúlyát.
A vízszennyezés katasztrofálisan elronthatja az élővizek minőségét, bizonyos szennyeződési szinten túl már képtelenség úgy megtisztítani a vizet, hogy ivóvízként hasznosítsuk. Az óceánok elszennyeződése hatásában még lokális, de tendenciájában már kezd globális jelleget ölteni. Az olaj és nehézfém illetve radioaktív és harci anyagok szennyezése komoly fenyegetést jelent a bioszférára.
1
Lásd Szakmai ismeret jegyzet: A víz Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
6
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
A vizeket szennyező anyagok hatása és eltávolítási módjai (összefoglalva) Szennyezés
Hatása
1. Biológiailag lebontható szerves anyag
•
2. Biológiailag nehezen lebontható szerves anyag
Eltávolítása
elhasználja az oldott oxigént, - halpusztulás bűzt áraszt
•
öntisztulással (baktériumos lebontással)
• •
kellemetlen íz és szag egészséget károsító anyagok megjelenése
• •
kémiai oxidációval adszorpcióval2
3. Lebegő anyagok
• •
a szerves anyag rothad egyéb anyagok leülepednek a fenékiszapba
•
ülepítéssel
4. Ásványi anyagok (sók)
• •
növelik a víz keménységét öntözésre és ipari felhasználásra alkalmatlanná válik
• •
ioncserével desztillációval
5. Biológiai egyensúlyt felborító anyagok (nitrátok, foszfátok)
• •
eutrofizálódás fokozott oxigénhiány miatt rothadás
• • •
denitrifikácóval kicsapatással adszorpcióval
6. Mérgező anyagok (cianidok, fenol, fémek)
• •
elpusztul a víz élővilága a baktériumok elpusztulása miatt nincs öntisztulás
• •
kicsapatással adszorpcióval
7. Betegségkeltő mikroorganizmusok
•
fertőzést okoznak
• •
baktériumos lebontással kémiai oxidációval
8. Hőmérséklet emelkedése
•
felborítja a biológiai egyensúlyt csökkenti az oldott oxigénszintet
• •
hűtéssel tározással
•
•
A levegő A légkör – a magassággal is változó összetételű – különböző gázok keveréke, melynek állandó és változó összetevői vannak. Az állandó összetevőket alapgázoknak is nevezik, jelenlegi átlagos összetétele 78, 08 tf% nitrogén, 20, 95 tf% oxigén, 0, 93 tf% argon, 0, 03 tf% szén-dioxid, vízpára és gőz valamint metán, kén-dioxid, nitrogénoxidok (NOx). Továbbá egyéb szennyezőanyagok, mint a radioaktív radon, esetleg mikroorganizmusok (mikrobák, baktériumok), vagy szilárd és cseppfolyós összetevők például por, korom, sósav, kénsav stb. Normál sűrűsége: ρ = 1,29 kg/m3 (0oC-on és 101325 Pa ~ 1,013 bar nyomáson) A levegő nemcsak összetételével, hanem fizikai tulajdonságaival is hat3 az élőlényekre, – így hőmérséklete, nyomása, páratartalma és mozgása is meghatározó. Tiszta levegőről általában nem beszélhetünk, de higiéniai és biológiai szempontból meghatározó, ha a benne lévő szennyezőanyagok nem haladják meg a kísérletileg megállapított élettani értékeket.
2
Felszívódás, gázoknak vagy oldott anyagoknak a szilárd anyagok felszínén történő megkötése. Nem csak fizikai tulajdonságaival, hanem például a nitrogén körforgás illetve a szén körforgás a természetben a légkör, az élővilág és a talaj között. 3
Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
7
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
A levegő minőségét a szennyezettség fokával mérjük, mg/m3-ben fejezzük ki és a megengedhető küszöbértékhez viszonyítjuk. Például a CO (szén-monoxid) előfordulása a jobb kazánok égési folyamataiban ~ 60 mg/m3 amit szoktak ≈ 50 ppm4-ben is megadni. A levegő jelenleg átlagosan 340 ppm CO2 -t tartalmaz. (0,034 tf% = 340 ppm).5 Komforttérben, a belső levegő minőségét több száz levegőszennyező anyag befolyásolja. Néhány példa: azbeszt - építőanyagokból, nitrogén-oxidok – nyíltlángú és kéményes gázkészülékekből, formaldehid és illékony szerves anyagok – bútorokból, festékekből, radon – talajból illetve építőanyagokból, dohányfüst – emberi káros szenvedély által, szaganyagok – szerves anyagok bomlástermékeiből, valamint vírusok, baktériumok, spórák stb. Az ember a belső levegő minőségét alapvetően szaglás (orral) valamint a szem kötőhártyáján keresztül érzékeli. Légszennyeződési folyamatok6 Természetes szennyeződések (füst és korom) ősidők óta terhelik a levegőt, így a vulkánkitörések, erdő és szavannatüzek olykor globális változásokat is előidézhetnek, de jellemzően néhány év után kiegyenlítődnek a környezeti folyamatok. A mesterséges levegőszennyeződést elsősorban az ipar, a közlekedés, a lakossági tüzelés és a mezőgazdaság okozza. A légszennyezés folyamata az energiafelhasználás mértékének növekedésével együtt nő. Az emberi tevékenység az egész légkört veszélyezteti, mert nagy valószínűséggel általa is átalakulóban van a Föld éghajlata. A légkörre ható és a földi életet veszélyeztető legfontosabb emberi tevékenységek: •
fosszilis tüzelőanyagok elégetése → CO2 → üvegházhatás7 → globális felmelegedés
•
ipari tevékenységgel mérgező anyagok jutnak a légkörbe (toxikus és rákkeltő)
•
közlekedés és ipari tevékenység S és N gázai savas esőket okoznak (talaj, talajvíz)
•
halogénezett szénhidrogének8 az ózonpajzsot veszélyeztetik, vele a földi életet.
A városok levegője (szmog) 1. Los Angeles típusú oxidáló vagy fotokémiai szmog főleg nyáron alakul ki, létrejöttében a közlekedés által termelt szennyezőanyagok – O3, NOx, CO, CxHyx – játszanak szerepet. Fordított hőmérsékleti állapot jön létre, mert a sűrű légszennyezés felfogja a napsugárzást, és nem engedi felmelegedni az alsóbb levegőréteget. Főleg szembetegségeket okoz. 2. London típusú redukáló szmog főleg télen alakul ki. Elősegíti az évszakra jellemző ködös időjárás, a nagy kén-dioxid szint, a por és a korom. Fordított hőmérsékleti állapot jön létre. Főként légúti betegségeket okoz.
4
Parts pro Million, jele ppm = cm3/m3, térfogatszázalékban 0,1 tf % = 1 000 ppm A levegő CO2 koncentrációjának a hatása az emberre: legfeljebb 1 000 ppm még jó levegő, 25 000 ppm még nincs hatás, 50 000 ppm 0,5 – 1 órán át belélegezve halált okozhat, 80 000 – 100 000 ppm azonnali halál. A CO egészségügyi határértékei: 100 mg/m3 legfeljebb 15 percig, 30 mg/m3 legfeljebb 1 órán át. 6 Például az égések: lassú égés (biokémiai/anaerob), gyors égés, robbanás. Az égéstermék tartalmaz el nem égett alkotórészeket, például még CO-t. A CO rendkívül veszélyes mérgező anyag. 1 tf% belégzése közvetlen halálos! További idegmérgező anyagok: H2S és CS2. Maró hatású a SO2. Savharmatpont! Az égéstermékben elégett hidrogén - H2O - is található, a kéntartalom miatt kénessav, kénsav - maró, korrodáló anyag keletkezik. Magasabb hőmérsékleten a levegő nitrogénje oxidálódik, veszélyesen rákkeltő, ózonpusztító és vérméreg NOx – ek keletkeznek! A CO2 fojtó hatású, hasonlóan a metán, a propán és bután gázokhoz. 7 Az üvegházgázok (CO2, SO2, N2O, O3, stb.) részecskéi a Nap által felmelegített a felszínről kisugárzó hőt visszaverik az alsó légkörbe, fokozatosan tovább melegítve azt. A hatás ellentmondásos! 8 Freonok a magas légkörbe jutva roncsolják az ózont, – az UV sugarak agresszív klór és fluor atomokra bontják – a gyengülő ózonpajzs, pedig nem ver vissza olyan hatékonyan a gyilkos kozmikus sugarakat. 5
Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
8
Környezetvédelem
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
A talaj A talaj az élővilág nélkülözhetetlen eleme, természeti erőforrás. A mezőgazdasági művelésbe fogott termőföldek az emberiség számára a létezés alapfeltételei, termőképességük megóvása, a talajok védelme az egész emberiség létérdeke. A talajok pusztulása A talajpusztulás természetes folyamat, ami egyensúlyt tart a talajképződéssel. Ilyen talajpusztulási folyamat az erózió (a víz által előidézett pusztulás – a felső talajréteg lemosódása) valamint a defláció (a szél okozta talajelhordás). A természetes folyamatot az emberi helytelen tevékenységek – talajművelés, erdőirtás, építkezés – károsan befolyásolják, a termőtalaj területek csökkenek A talajok szennyeződése A talajszennyező anyagok az iparból (pld: nehézfémek, toxikus anyagok), közlekedésből (pld: ólom, szénhidrogén), és a háztartásokból származó káros anyagokból, hulladékokból, illetve a mezőgazdasági termelés során használt vegyszerekből (pld: rovar és gyomirtók), tevődnek össze. A talajvédelem A talaj védelme a szennyező anyagoktól, hulladékoktól – megelőző jellegű. Fontos a talaj öntisztuló képességének megőrzése. A talaj termőképességének megőrzése talajjavítási eljárásokkal lehetséges. Ilyen eljárás például a meliorizáció, a fásítás, erdősítés, a zöld területek növelése.
A települési környezet néhány problémája A termelési és fogyasztási folyamatok velejárója a hulladékképződés. A nem megfelelően kezelt hulladék környezetszennyező forrás szennyezi a talajt, az élővizeket, a levegőt, káros az egészségre. A hulladék újrahasznosításának előfeltétele a szelektív hulladékgyűjtés. Közlekedési, áruszállítási, ipari termeléssel összefüggő zajártalom, amely főleg az ember idegrendszerét terheli, – állandó zajban nem tud pihenni, sőt maradó halláscsökkenést okoz. A zaj azonban az állatvilág viselkedését is megzavarja, főleg szaporodási esélyeit rontja. Minden emberi tevékenység beavatkozás a környezet eredeti állapotába. Az ember az egyetlen élőlény a Földön, amely nem csak a természetben található anyagok fogyasztója, hanem képes a természet anyagaiból új, úgymond mesterséges anyagokat előállítani. Döntő beavatkozás volt a természet rendjébe a települések kialakítása, és a közöttük megszervezésre került közlekedés. Az ember értelmi fejlődésével elindult folyamatok csaknem visszafordíthatatlanul felborították a természet egyensúlyát. Veszélybe került a földi élet szinte minden formája, a kellően át nem gondolt9 tevékenység eredményeként az ember immár saját létezésének alapvető feltételeit veszélyezteti. A hivatalos környezetvédelem – jelenleg – a fenntartható fejlődés reményével próbál szabadulni a fenyegető jövő rémképétől. A „zöld” környezetvédő mozgalmak főleg a felelősségteljes, környezettudatos magatartásra irányították rá a figyelmet, és lett jelszavuk: „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”
9
Tudatlanságból vagy éppen gazdasági önzésből eredően. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár Cseri út 6.
9
