SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003.
KIVONAT
Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
Tárgy: Iparűzési adóról szóló rendelet
Sényő Község Képviselőtestületének 10/2003.(XI.28.) Kt. számú rendelete A helyi iparűzési adóról
A Képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról a következő rendeletet alkotja: 1.§ A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed Sényő község bel- és külterületeit magában foglaló közigazgatási területére, s az e területen végzett állandó vagy ideiglenes vállalkozási (iparűzési) tevékenységre. 2.§ Adókötelezettség, az adó alanya (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
3.§ Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önadózás útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati hatóságnál. (3) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. (4) Az iparűzési tevékenységet ideiglenes (alkalmi) jelleggel folytató adózó adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. (5) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az adóhatóságnak kell bejelentenie.
4.§ Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési,
lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
5.§ Az adó alapja (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (4) Az (1) bekezdéstől eltérően a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) A Htv. 52.§ 26 p. a)-d) pontja szerinti más magánszemély vállalkozó, feltéve, hogy az adóévet megelőző évben 4 millió forint nettó árbevételt nem ért el, illetve a tevékenységét adóévben kezdő magánszemély vállalkozó esetén az adóévben 4 millió forint nettó árbevételt várhatóan nem ér el, az adó alapját az (5), illetőleg a (6) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (7) és (8) bekezdésre - is megállapíthatja. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó bevételének 80 százaléka. (6) Az (4) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
(7) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a (4) bekezdés b) pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére – az (1) bekezdés szerint kell megállapítani. Ha a (4) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a (6) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (8) Az adó alapjának (5) vagy (6) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést, az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat, adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. (9) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – az (1) bekezdésében, vagy a (4)-(8) bekezdésben foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. (10) Az adó alapjának az (9) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a (8) bekezdés szerint kell megtenni.
6.§ A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adóalany az adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint tételes adózással is teljesítheti. (3) A tételes adó éves összege, Sényő Község Önkormányzat illetékességi területén 10.000.-Ft
(4) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha az adót az önkormányzat év közben vezeti be, továbbá ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti, akkor a fizetendő adó összege a (3) bekezdésben meghatározott tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része. (5) A tételes adózás adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. 7.§ Az adó mértéke (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 5.000.-Ft. (3) A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti ) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
8.§ Az adó bevallása
Az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.
9.§ Önadózás Az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani, megfizetni, illetve igényelni (önadózás)
10.§ Az adó előleg megállapítása, és az adó megfizetése (1) A vállalkozó a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg. b) ha az adóévet megelőző év 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege. c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységét kezdő vállalkozó esetében. (5) A vállalkozó adóelőleget részletekben adóév március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig fizet. (6) A vállalkozónak az adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezettek kivételével – a várható éves fizetendő adó összegre az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni. (7) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. (8) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31. napjáig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. (9) Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza. (10) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (11) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. (12) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási, és befizetési kötelezettségeit az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell teljesíteni
11.§ Záró rendelkezések
(1) Ezen rendelet 2004. január 01-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Sényő Község Önkormányzat Képviselőtestületének 11/1997.(XII.15.) Kt. számú rendelet és a 10/2002. (XII.11.)Kt. számú rendelete hatályát veszti.
(2 Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény rendelkezései az irányadóak.
Pehely Zoltán sk. polgármester
A kiadmány hiteléül: Sényő, 2007. január 02. Csobán Tamara leíró
Bunász Jánosné sk. mb. jegyző
