KIVONAT Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. december 8-ai ülésének a jegyzőkönyvéből KÖZMEGHALLGATÁS (A közmeghallgatáson nem vett részt Kiss Jenő) Geiger Ferenc: Köszönti a megjelenteket. Elmondja, hogy a Képviselő-testület a délelőtt folyamán megtartotta rendes ülését. Mivel a képviselőknek a közmeghallgatáson is részt kell venniük, ezért felkéri a Jegyző Asszonyt, hogy tartson névsorolvasást. dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a kiosztott hozzászólási kártyák alapján a kérdéseket fel fogja olvasni. Jelzi, hogy aki óhajt kimehet a mikrofonhoz. Az elhangzó kérdésekre, igyekszik helyben kielégítő választ adni. Amire nem tud helyben válaszolni, azt utólag írásban el fogja juttatni a felszólalókhoz. Azonban arra nem vállal kötelezettséget, hogy a decemberi hónapban erre sor kerül, mivel a Polgármesteri Hivatalban igazgatási szünet lesz. Jelzi, hogy ezért az írásbeli válaszokat csak január elején fogják megkapni a hozzászólók. Elmondja, hogy Zilahi Nóra kérésére – mivel kisgyermekkel érkezett - elsőként az ő kérdéseit fogja felolvasni. Kérdése a Millennium telepre való játszótér építésével kapcsolatos. Sajnálja, hogy a Millennium telepen nincsen. Úgy gondolja, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez hozzátartozik a szabad levegőn tartózkodás, melynek legjobb színtere a játszótér. Elmondja, hogy ezzel kapcsolatosan nincsenek jó hírei. Tudni illik, hogy Soroksáron nem csak Millennium telepen, hanem jó pár helyen nincsen játszótér. Soroksár Újtelepen, illetve a Szentlőrinci lakótelepen is csak a lakótelepi van, a Varga telepen, valamint Soroksár Felsőnél sincs. Ott, aki játszóteret szeretne használni, azoknak vagy a lakótelepre, vagy a Hősök terére kell mennie. Ígéretet tesz arra, hogy megvizsgálja a Hivatal annak a lehetőségét, hogy a Millennium telepen hol van olyan terület, ahova játszóteret lehet létesíteni. Sajnos az Önkormányzatnak nincs önkormányzati tulajdonú telke, mivel akkor könnyebb lenne, ha lenne egy olyan terület, amire az Önkormányzat tudna egy játszóteret létesíteni. Úgy tudja, hogy régebben volt egy üres terület a Csizmadia utca, és a Lórév utca sarkán, ami sajnos magántulajdonban van. Ezért a Hivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy hol van olyan üres terület –a központban valahol – ahova egy játszóteret lehetne létesíteni. Véleménye szerint nem lenne akadálya. Ígéretet tesz ennek a megvizsgálására.
Zilahi Nóra (1239 Bp., Lakcím) Elmondja, hogy ezt a játszóteret azért szeretné mielőbb kérni, mivel a gyermekeit az utcán kell sétáltatnia és az a problémája, hogy nagyon sok kutyatartó van, aki nem megfelelően tartja a kutyáját. Többször találkoztak szabadon kóborló kutyákkal, illetve olyan kutyatulajdonossal, aki direkt akkor engedte ki a kutyáját, amikor ők ott jártak a kerítésnél. Amikor az úttesten a gyerekekkel sétál, akkor az autósok nem tartják tiszteletben azt, hogy egy kisgyermek bármikor kiléphet az autó elé. Két gyerekkel sétál nap, mint nap másfél, két órát és nagyon nehéz kijutnia a Millenniumi telepre babakocsival, mivel az Orbánhegyi részhez vezető összekötő út murvával van leszórva. Úgy gondolja, hogy a Gombkötő utca túlsó felénél lévő kihasználatlan szabad terület tulajdonosait fel lehetne keresni, akikkel talán könnyebben lehetne egyezkedni, mint egy belső telket megvenni. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a Gombkötő utca végén lévő hátsó telek mezőgazdasági terület. Zilahi Nóra: „Nem. Nincs használatban.” Elmondja, hogy a Millennium utcák közötti részen szántóföldek vannak. Azonban a Gombkötő utcával párhuzamosan a teleptől kifele lévő területen van egy teljesen üresen álló telek. Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy a Péhl - Hárty felé eső területre gondol-e. Zilahi Nóra: „Igen.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az mezőgazdasági terület. A Gombkötő utcáig belterület, és attól kifelé mind mezőgazdasági terület. Elmondja, hogy a Péhl Hárty tanyája - ahol állatokat tart - már mezőgazdasági terület. Ezért is kapott oda engedélyt, hogy ott állatokat tartson. Erre a területre nem lehet játszóteret építeni. A játszótér építése csak belső területen lehetséges. Azonban a Szabálysértési Hatóság felé jelezni fogja, hogy a kutyatartás nem megfelelő, valamint a Millennium telepi Kutyaiskola vezetőjét - aki ott lakik - Réti Bélát fogja megkérni arra, hogy figyelje meg jobban, hogy kik azok, akik nem megfelelően tartják a kutyájukat, mivel valóban balesetveszélyesnek tartja, hogy a kisgyerekkel sétálóknak ilyen problémákkal kell szembesülniük ott. Amennyiben egy mód van rá, akkor az Önkormányzat lépni fog ebben az ügyben. Zilahi Nóra: Elmondja, hogy a Millennium telepen több mint 50 gyermek él. Úgy gondolja, hogy ez elég nagy szám, ahhoz, hogy valamit megpróbáljanak. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a következő hozzászóló Palócz Marianna, aki a következő hozzászólásokat jelezte. „Kamera, bicikli út, karácsonyi csomag, Újtelep üres terület, iskola polgárőr, fűtés, újtelepi járdák, jégmentesítés, közvilágítás, aszfaltozás, gyermekorvos, önkormányzati lakások”. Jelzi, hogy
konkrétumok nélkül ilyen sok felsorolással nem tud mit kezdeni. Kérdezi például, hogy a közvilágítással kapcsolatban mire válaszoljon. Felhívja a lakos figyelmét, hogy a közmeghallgatás idejét egyvalaki nem „foglalhatja” le, mivel ha elkezdik „kivesézni” a felsorolt témákat, akkor több órán keresztül csak vele tudna foglalkozni. Kéri a hölgytől, hogy csak a legfontosabb kérdéseket tegye fel. Palócz Marianna (1237 Bp., Lakcím) Elmondja, hogy két papír van a kezében. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy ő maga megadja a szót, azonban a többi lakos meg fogja „kövezni” Megmutatja, hogy hány hozzászólási kártya van a kezében. Úgy gondolja, hogy a többi lakos nem jó néven venné, ha rájuk már nem jutna idő. Palócz Marianna: Kérdezi, hogy megoldást jelent-e, ha a végére maradna. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a közmeghallgatás 19.00 óráig tart. Elmondja, hogy számára mindegy, hogy mikor teszi meg a hozzászólását a lakos. Kéri a lakostól, hogy csak a legfontosabb kérdéseit tegye fel. Az elhangzó kérdésekre, igyekszik kielégítő választ adni. Kéri a lakostól, hogy amire nem tud választ adni, azokat a kérdéseket írásban, email-en, vagy Facebookon, juttassa el hozzá és arra válaszolni fog. Palócz Marianna: „Jó.” Kérdezi, hogy az Újtelep úti buszmegállóhoz lehet-e kamerát kérni. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a kamera bővítések most indultak el. Soroksáron jelenleg 29 kamera üzemel, valamint a 24 db új kamera engedélyeztetése most készült el, illetve a régi kamerák közül körübelül 8 db készüléket fognak lecserélni éjszakai látóra, mivel a régiek nem „éjszakai látók”. Jelzi, hogy meg fogja nézni a Hivatal. Kérdezi a pontos címet. Palócz Marianna: „Újtelepen a buszmegállónál.” Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy ez a „Drakula ház”-nál, a régi ABC-nél van-e. Palócz Marianna: „Igen.” Geiger Ferenc: Véleménye szerint az Újtelep utca sarkánál van kamera kihelyezve. Sinkovics Krisztián Ádám: Jelzi, hogy az Újtelep út - Szent László utca sarkán lévő kamera rálát a buszmegállóra.
Geiger Ferenc: Úgy gondolta ő maga is, hogy az ottani kamera rálát a buszmegállóra. Sinkovics Krisztián Ádám: Elmondja még egyszer, hogy az Újtelep út és a Szent László utca sarkán lévő térfigyelő kamera rálát a „Drakula ház” környékére. Jelzi, hogy jövőre az Újtelep út, illetve a Dinnyehegyi út sarkára is tervezve van egy kamera, ami szintén rá fog látni erre a területre is. Palócz Marianna: Örül ennek a hírnek, mivel ezen a helyen már több gyermeknek ellopták a telefonját. Geiger Ferenc: Szükségesnek tartja a bejelentést ebben a helyzetben. Úgy gondolja, hogy ha valakinek ellopják a telefonját, biciklijét, vagy bármijét, bejelentést kell tennie. Bejelentés nélkül semmit nem ér. Elmond egy példát. A Facebook- on olvasta, hogy a Fakopács utcában lévő házba három álarcos bement. Kiderült, hogy nyitva volt az ajtó, és az ablak. A rendőrségre viszont nem tettek bejelentést. Úgy gondolja, hogy ilyen esetekben a rendőrségen, vagy Közterület-felügyeleten bejelentést kell tenni. A Közterület-felügyelet éjjelnappal 24 órás szolgálatban van, ők is ki tudnak menni, ők is tudnak ellenőrizni, illetve vissza tudnak tartani mindenkit, valamint a rendőrséget is ki tudják hívni, illetve a kamera felvételeket vissza tudják keresni, illetve nézni. Palócz Marianna: megvalósítható-e.
Kérdezi,
hogy
Újtelepen
a
bicikli
út
kiépítése
Geiger Ferenc: Az Önkormányzat tervei között szerepel, hogy Újtelepről egy bicikli út fog átjönni a vasúti átjárón a Hősök teréig, ami összeköttetésbe lesz majd a Duna parti kerékpárúttal. A nyomvonal már elkészült. Jelzi, hogy a kollégái meg tudják mutatni a terveket, amennyiben a részletekre is kíváncsi. A tervek már elkészültek, mivel az Önkormányzat pályázni szeretne. Elmondja, hogy a tegnapi nap folyamán tájékoztatta a XVIII. kerületi polgármester, arról, hogy négy, vagy öt kerületet szeretnének összekötni kerékpárúttal, ami a Szent Lőrinci úton jönne végig. Ez pont érintené azt a területet. Palócz Marianna: Kérdezi, hogy az Újtelepen lévő üres terület kihez tartozik. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a közös tulajdon a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi Önkormányzat között. Van olyan rész, ahol egyharmad rész a kerületi Önkormányzat tulajdona, és kétharmad rész a Fővárosé, illetve van olyan rész, ahol egynegyed rész a kerületi Önkormányzaté, és háromnegyed a Fővárosé. Önkormányzatunk évek óra szeretne ettől az úgynevezett „közösség”-től megszabadulni. Szeretné az Önkormányzat úgy elosztani a területet, hogy csak mi legyünk egy bizonyos területnek a tulajdonosai, a többi területé pedig a Főváros legyen. Ezt a lakótelepet, amit Önkormányzatunk örökölt, annak idején
a Fővárosi Tanács idejében kezdték el építeni. Az első házakat 1990-ben, pont a rendszerváltás idején kezdték átadni. A rendszerváltást követően Demszky Főpolgármester Úr, valamint Perlaki Jenő, illetve a közös XX. kerület adta át az iskolát, valamint az óvodát. Azonban a közös tulajdon azóta is megmaradt. A lakótelepnek az a része felépült, a másik része még nem. Ez a közös tulajdon megvan, de Önkormányzatunk nagyon szeretne már ebben az ügyben lépni. A cél a lakóterületi fejlesztés. Palócz Marianna: Kérdezi, hogy kutyafuttatót lehetne-e erre a területre létesíteni. Geiger Ferenc: Nem, mert elfogadott rendezési terv készült, ami a lakóterületi fejlesztést irányoz elő. Ezért arra a területre az Önkormányzat nem tud egy kutyafuttatót beruházni. „Kutyafuttatóra használják most is az emberek. Legyünk őszinték. Így van? De ez egy természetes dolog, mert az egy gyakorlatilag elhagyott terület. Egy évben háromszor kaszáltatjuk. De kutyafuttatónak használják most is. És ez egy természetes dolog. Használják is arra, amíg nincs fejlesztés.” Palócz Marianna: Kérdezi, hogy a polgárőrök visszamennek-e az iskolákhoz. Geiger Ferenc: Reméli, hogy visszamennek. A polgárőrök már nem biztos, a közterület-felügyelők igen. Az Önkormányzat megint fejleszteni szeretné a Közterület-felügyeletet. Az előbbiekben már említette, hogy 24 órás szolgálatban működnek, folyamatosan figyelik a kamerákat, illetve két autóval rendelkeznek. Nagyon szeretné, hogy vissza menjenek az iskolákhoz a Közterület-felügyelet munkatársai. „Most jelenleg tudom, hogy a Templom utcában vannak. Ugye? A Hősök terén vannak, és a Maros utcánál is. Ugye? Talán. Vagy ott talán nincsenek?” Sedlák Tibor: „A Páneurópánál.” Geiger Ferenc: „A Páneurópánál is vannak, mert itt az aluljárónál volt mindig zűr, meg gond. Nagyon szeretnénk, ha meg tudnánk oldani ezt, hogy ott legyenek a gyalogátkelőhelyeken, mert valóban balesetveszélyes. Nagy a forgalom a Szentlőrinci úton is, és a Maros utca környékén is, a Nyír utcai iskolánál.” Palócz Marianna: Kérdezi, hogy lesz-e jégmentesítés az újtelepi játszótér környékén. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a lakóterületi jégmentesítés minden esetben a házak feladata, mint ahogy a kertes házaknál minden háztulajdonosé az előtte lévő járda jégmentesítése. Azonban a játszótér környékének jégmentesítése az
Önkormányzat feladata. Kollégája Szénási István már feljegyezte ezt a feladatot, amire az Önkormányzat oda fog figyelni. A játszóterek jégmentesítését a közhasznú munkások szokták elvégezni. Kérdezi, hogy a kicsi játszótérre, vagy a nagyra gondolt-e. Palócz Marianna: „A nagyra.” Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy az iskola melletti játszótérre gondolt-e. Palócz Marianna: „Igen.” Geiger Ferenc: „Jó.” Jelzi, hogy mind a két játszótér jégmentesítése szükséges, mivel a másik játszótérre meg kisgyerekekkel járnak sokan. Palócz Marianna: „Igen.” Jelzi, hogy a Fekete István Általános Iskolánál a közvilágítással van probléma. Geiger Ferenc: Nincs információja arról, hogy a közvilágítás rossz lenne, vagy sötét lenne, vagy hiányozna. Palócz Marianna: Elmondja, hogy nagyon halványan ég, illetve egy lámpatest nagyon villog az iskola kapujánál. Geiger Ferenc: Kéri a kollégáit, hogy írják fel ezt a problémát, hogy az ELMŰ felé jelezni lehessen. „Ez egy - hát, hogy finoman fogalmazzak - jó kis magyar szokás. Mi fizetjük a révészt, de nem a mi tulajdonunk.” Szénási István: Kérdezi, hogy hol van ez a probléma. Palócz Marianna: „A Nyír utca. A Fekete Általános Iskola.” Geiger Ferenc: „Tehát a Nyír utcai, a főbejáratnál. Nem a Tartsay utca felőli része, hanem a Nyír utcában bent. A Nyír utca, Kertes utca sarkán, ott azon a részen van.” Palócz Marianna: Kérdezi, hogy a Nyír utca és a Maros utca aszfaltozása várható-e. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Maros utca aszfaltozásának átadási határideje december 31-e. Úgy tudja, hogy ott már a betonozás megtörtént, már csak az aszfaltréteget fogják ráhúzni. A Nyír utca aszfaltozásával az a probléma, hogy annak egyik része belterület, egy másik része külterület. Itt még nincsen csatorna. Pont emiatt nem tudott a csatornázási programba bekerülni, mivel van egy külterületi része, ami a Sportcsarnokhoz jut ki. Az a terület még nem
rendezett, az egy rendezetlen terület, ahol rendezési tervet kell elfogadni. Azonban azzal az a probléma, hogy ott sok magántulajdonos van, akikkel a jelenlegi állapotban az Önkormányzat nem tud megállapodni, mivel négyzeméterenként 10.000,- Ft körüli kártalanítási árat kérnek. Palócz Marianna: Kérdezi, hogy a Tomor doktornő helyett lesz-e valaki, vagy marad ez az ideiglenes megoldás. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy jelenleg a doktornőt helyettesítik. Úgy néz ki, hogy - talán - sikerül gyermekorvost szerezni. Nem ígéri 100 %-ra, mivel egész Magyarországon, Budapesten hasonló jellegű probléma van. Nagyon sok gyermekorvos, vagy kórházba, vagy inkább külföldre megy. Nem vállalják. A háziorvosokkal is hasonló jellegű probléma merült fel. Azonban a háziorvosi ellátás még sikerült megoldani - előreláthatólag - még 5-10 évig. De addigra olyan szinten elöregedik a háziorvosi gárda, hogy majd arról is gondoskodni kell. Ennek érdekében az Önkormányzat sok mindent tesz. A Képviselő-testület rendeletet alkotott, melynek keretében több millió forintot ad a praxis vásárláshoz, azzal a feltétellel, hogy öt, vagy tíz év kötelezettséget vállal Soroksáron. A gyermekorvosi praxis sokkal nehezebb. Kérdezi az Osztályvezető Úrtól, hogy lesz-e gyermekorvos. Szegény Ákos: Elmondja, hogy a Heim Pál Gyermekkórház igazgatójával beszélt a mai napon, aki – elvileg – megadta a telefonszámát egy gyermekgyógyász kollégájának. Azonban még ő nem jelentkezett. Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy a Dunaharasztin lévő gyermekorvossal mi a helyzet. Szegény Ákos: Elmondja, hogy a doktornő jelenleg helyettesítéssel tölti be június 30-áig ezt a praxist. Így megoldott ennek a praxisnak az ellátása. Azonban az azt követő időszakra kell majd megoldást találni. Reméli, hogy addigra lesz majd háziorvos, illetve gyermekgyógyász is. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a probléma az, hogy háziorvosi praxis, mind felnőtt, mind pedig gyermekorvos esetében privatizált praxis, ami azt jelenti, hogy az Önkormányzattal van egy megkötött ellátási szerződése, azonban ő az OEP-pel köt szerződést, akitől a praxispénzt, illetve a kártyapénzt kapja. Újtelepen két gyermekorvos ment el nyugdíjba, az egyik június hónapban, a másik novemberben. Az a probléma, hogy az Ő praxisaik 300, 400, 500, 600 férőhelyesek, ami meg kevés. Tehát az ráfizetéses egy gyermekorvosnak. Ezért nem nagyon akarják elvállalni. Az Önkormányzat mindenféleképpen megpróbál valamit tenni, egyelőre helyettesítéssel. Reméli, hogy véglegesítéssel legalább egy praxis megnyitása lehetséges lesz, mivel akkor ez a két praxis összevonásra kerül, és így egy praxis tud majd ott működni. Pesterzsébetnek is komoly,
hasonló jellegű problémája van, mert náluk sincs orvos. Emiatt működtetjük együtt a Soroksár határától 3-400 méterre lévő Pacsirta utcai rendelőt. Palócz Marianna: Kérdezi, hogy lehetne-e Újtelepen is gyermek fogorvos. Geiger Ferenc: Kizártnak tartja, mivel a fogorvos ugyanúgy privatizált orvos. A fogorvosoknál sem lehet megoldani, mivel ők is elmennek külföldre, illetve ugyanúgy elmennek maszek orvosnak, fogorvosnak. Sajnos egy ilyen „elvándorlás” van. Palócz Marianna: Kérdezi, hogy lehetséges lenne-e az, hogy jövőre a karácsonyi csomagért ne kelljen „leutazni” Újtelepről. Geiger Ferenc: Ígéretet tesz arra, amit már a Képviselő-testületi ülésen is megtett, hogy jövőre meg fogja oldani. A probléma abból adódott, hogy a kerületünkben lévő Török Flóris Általános Iskola, amire több mint 700.000.000Ft költött Önkormányzatunk úgy, hogy a Fővárosi Önkormányzat a tulajdonosa. A „változás” miatt, illetve a KLIK létrehozása miatt a Főváros vette át működtetésre az iskolát, ami jelenleg a Klebelsberg Intézet szakmai felügyelete alatt működik. Tehát a Török Flóris Általános Iskolához semmi közünk. Kérni tudjuk, hogy lehetőséget adjanak arra, hogy ott csomagot oszthassunk, vagy közmeghallgatást tarthassunk, mivel mindenért fizetni kell. Azért az iskoláért amire saját pénzből több mint 700.000.000,- Ft-ot költöttünk, amiért a Számvevőszék „megdádázott minket” – Önkormányzatunknak fizetnie kell a portást, a takarítónőt, a villanyt, illetve a gázt is. A Nyír utcai iskolában a rendezvény torlódások miatt nem volt megoldható a csomagosztás. „Jövőre megoldjuk mindenféleképpen.” Geiger Ferenc: Felolvassa Bálint Pálné (1238 Bp. Lakcím) hozzászólási kártyáját. „Alsókert utca aszfaltozása a Középtemető és a Szitás u. között mikor várható.” Kérdezi a kolléganőjétől, hogy tud-e erről tájékoztatást adni. Kisné Stark Viola: „Nem.” Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy van-e ott csatornázás. Bálint Pálné: „Van.” Geiger Ferenc: „Van?” Kisné Stark Viola: „Magán.” Geiger Ferenc: „Magán?”
Kisné Stark Viola: „Magánépítésű az Alsókert utca.” Mikó Imre: „Lakópark.” Geiger Ferenc: „Én tudom. De hát az a lakóparkon belül van.” Kisné Stark Viola: Elmondja, hogy a lakópark építése nem fejeződött be, ezért nem került rá az aszfalt réteg, illetve további közműbekötések történnek. Bálint Pálné: „A víz be van kötve.” Kisné Stark Viola: Jelzi, hogy a telkek nagy részénél a vízbekötések még nem készültek el, ezért nem lehet még leaszfaltozni. Bálint Pálné: „De, be vannak.” Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy ez a Schubert - féle lakópark-e. Kisné Stark Viola: „Igen.” Geiger Ferenc: Úgy tudja, hogy a Schubert úrral ott olyan szerződést kötött, illetve a hozzájárulást úgy adta meg az Önkormányzat, hogy az aszfalt építése az ő kötelessége, nem a kerületi Önkormányzaté, mivel ez egy magánterületen létesült lakópark. Kérdezi a kolléganőjétől, hogy jól tudja-e, hogy az Önkormányzat csak akkor veszi át tulajdonba a közterületet, ha ez teljesen meg van építve. Kisné Stark Viola: „Igen.” Geiger Ferenc: Kéri a lakostól, hogy ne az Önkormányzaton kérje számon azt, amit a magánvállalkozó nem épített meg, mivel nem tudja az Önkormányzat „bevállalni” azt, hogy a magánvállalkozó helyett megépíti az utat. Bálint Pálné: „Polgármester Úr.” Geiger Ferenc: „Bocsánat.” Kérdezi a lakostól, hogy aláírt-e szerződést a magánvállalkozóval. Bálint Pálné: „Én?” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy attól kérdezte, aki a kérdést feltette. Úgy gondolja, hogy ezt a kérdést valami okból feltette valaki.
Bálint Pálné: „Azért, mert, hogy reggeltől estig kapom a fejemre a port. Azért tettem fel a kérdést.” Geiger Ferenc: „Igen. De semmi közünk nincs hozzá. Tehát, mint, amit mondtam, hogy a kerületi Önkormányzatnak ehhez semmi köze. Mi akkor tudjuk ezt tulajdonba átvenni, hogyha itt az aszfaltos utat a Schubert Úr megépíti. Mint, ahogy a kolléganő elmondta, hiányzik közmű…” Bálint Pálné: „Teljesen közművesítve van. Polgármester Úr. Hát mindenhol. Hát, ha végig megy, még a Tó utca is közművesítve van, ami majdnem a Gyálipataknál van.” Geiger Ferenc: „Asszonyom. Nem is azt mondta a kolléganő, hogy a Tó utca, meg az utca van közművesítve, hanem azt, hogy a házak, amik megépültek onnan hiányoznak a házakból még közművek. És, amíg a házakból hiányoznak közművek, addig nem tudják megépíteni az aszfaltos utat. Ugye?” Kisné Stark Viola: „Igen. Az üres telkeken nincsenek meg a közművek.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy nincsenek bekötve a rácsatlakozások, ezért addig nem tud aszfaltos utat építeni. Elmondja még egyszer, hogy az Önkormányzat nem tud tulajdonba átvenni egy lakóparkban lévő utat közútnak, ami nincs megépítve. „Tehát azt nem kívánja tőlünk, hogy mi átvegyünk egy olyan utat, ami nem aszfaltos út. És mi vegyük át, és utána mi építsük meg a magántulajdonosoknak az utat. Tehát ezt mi nem tudjuk megtenni.” Bálint Pálné: „De Polgármester Úr. Tulajdonképpen minden meg van, egyedül az aszfaltréteg hiányzik.” Geiger Ferenc: „De még egyszer mondom akkor. Ezt nem tőlünk kérje számon, hanem a Schubert Úrtól kérje számon. Ne tőlünk.” Bálint Pálné: „Polgármester Úr. Én XXIII. kerületi lakos vagyok. Én egy magánemberrel azért nem fogok pereskedni, amikor ő nem teszi meg, amit a szerződésbe foglalt. Én nekem semmi közöm nincs hozzá, hogy a gazdasági tevékenységét, hogy folytatja, mint folytatja. Viszont, ha nekem káromra van, akkor már van közöm hozzá. Én a Soroksári Önkormányzattal tudok erről tárgyalni. De semmi, de semmi közöm nincs a Schubert Úrhoz.” Geiger Ferenc: „Velünk biztos, hogy nem tud tárgyalni, mert mi velünk akkor tudna tárgyalni, hogyha ez a mi feladatunk lenne, és a mi kötelezettségünk lenne. De nem a mi kötelezettségünk. Ez egy lakópark. A Schubert Úr megvásárolt nem tudom én hány hektárnyi területet ott, és ő elvállalta, hogy lakóparkot épít az ottani ingatlan tulajdonosoknak. Az utcák is
magántulajdonban vannak – magántulajdonban – az Önkormányzat ezt akkor veszi át, hogyha megépült az utca, és átadják közterületnek. Amíg nem adták át közterületnek – nem tudok mást mondani – addig mi nem tudunk felelősséget vállalni ezért. Ne haragudjon. Ha Önnek a porral van a problémája, akkor tegyen bejelentést a Környezetvédelmi Felügyelőségnél, mert akkor ők tudnak lépni ebben az ügyben. De azt ne kívánja tőlünk, hogy egy olyan utcát építsünk meg, ami nem a kerület tulajdona. Nem közterület.” Bálint Pálné: „Ne haragudjon Polgármester Úr. Én azért a szerződésről szeretném tudni, hogy a szerződésbe a Schubert Úr mire tett ígéretet, hogy mikor fejezi be. Mikor csinálja meg az utat? Azt nem lehet senkitől elvárni, hogy szerencsétlenül ott lakik, és ő valamiért nem tudja az építést befejezni. Ezért a többi család ott szenved. Ez nem egészen így van.” Geiger Ferenc: „Ne haragudjon, még egyszer én elmondtam, azt, amit mi tudunk. Jogilag mi ebben nem tudunk lépni. Forduljon a Schubert Úrhoz. Mi azt minden további nélkül meg tudjuk tenni, hogy a szerződést megmutatjuk, áttekintjük.” Kérdezi a Jegyző Asszonytól, hogy ez jogilag lehetséges-e. Bálint Pálné: „Szeretném.” Geiger Ferenc: „Semmi akadálya nincs. Ennek semmi akadálya nincs. De az Önkormányzat ilyen nem tud felvállalni, ne haragudjon.” Bálint Pálné: „Hát köszönöm szépen a nagy semmit.” Geiger Ferenc: „Hát nem tudok ebben…” Geiger Ferenc: Felolvassa Szabó András Viktor (1238 Bp., Lakcím) hozzászólási szándékait: Lakossági fórum időpontja, köztéri kamerák eredményessége, Szigetdűlő középső útján lévő objektum állapota. Kérdezi, hogy a lakossági fórum időpontjával mi a probléma. Szabó András Viktor: Véleménye szerint a jelenlegi közmeghallgatáson a tavalyi évhez képest már sokkal többen vesznek részt. Úgy gondolja, hogy ha az Önkormányzat a 22.000 fős lakosság számára két órát szán az emberek megahallgatására, akkor célszerűbbnek tartaná a közmeghallgatást arra az időpontra tenni, amikor az adófizetők hazaértek a munkából, vagy egy szombati délelőttöt beáldozni. Tudja, hogy ez nagy elvárás, de ha az a cél, hogy minél többen eljöjjenek, akkor ezt célszerűbbnek gondolná. „Illetve a másik, ami most derült ki, hogy kerek kérdéseket kéne feltenni. Úgy, hogy meg lehessen válaszolni. Tehát kevésbé az, hogy kijövünk, elmondjuk. Ugye ez volt az első kollégánál, vagy első polgártársnál a megjegyzés. Akkor esetleg lehetne valami XXI. századból, valami internetes felületet erre csinálni, hogy akkor benyújtani
a kérdéseket és akkor itt már egy kicsit célzottabban, ütemezettebben lehetne csinálni ezt a dolgot.” Geiger Ferenc: „Erre rögtön válaszolnék. Ebben az utolsóban, amit mondott, igaza van. A Fővárosi Közgyűlésnél úgy tartják a közmeghallgatást – és lehet, hogy jövőre ezt bevezetjük mi is – hogy egy héttel a fogadó óra megtartása előtt írásban le kell adni a kérdéseket, és ide már úgy jön egyrészt a polgár is, meg mi is, hogy a Hivatal utánanéz, megnézi és tud válaszolni. A Fővárosi Közgyűlésnél így működik. Mi nem így vezettük ezt be. Én meg tudom oldani. Semmi probléma. Szerintem azt más is meg tudná oldani, hogy szombaton tartsuk. Öt óra- én úgy gondolom – hogy egy olyan időpont, amikor már általában el tudnak jönni, és nem jelent ez gondot nekik. De én úgy gondolom, hogy ez a megoldás ez talán jobb, mint, amit Ön másodszorra mondott, hogy legyen lehetőség leadni a Hivatalban, Facebookon elküldeni, interneten elküldeni a kérdéseket, és erre már kész válasszal jövünk ide. Egyetértek vele. Ezt megpróbáljuk megoldani a következő évben. Köztéri kamerák eredményessége. Osztályvezető Úr a Közterület-felügyelet vezetője, rögtön tud is mondani egy pár információt Önnek erről. Sedlák Úr…” Szabó András Viktor: „Elmondom a kérdést, és arra egyszerűbb lesz válaszolni.” Geiger Ferenc: „Hát ez a kérdés, hogy milyen eredményessége volt a…” Szabó András Viktor: „Világos. Csak mivel nem fejtettem ki, mert nem tudtam, hogy ilyen szép kerek összetett mondatokkal kell kérdezni. Csak a vezérszót írtam fel. Gyakorlatilag az lenne a kérdés, hogy hány kamerára hány intézkedést kezdeményeznek, és ebből mennyi szabálysértés és mennyi büntető feljelentés születik. Illetve, hogy ezt le lehet-e adott esetben kamerára bontani, ahol az egyes polgárok tudják, hogy mik történnek. És akkor azt is tudják, hogy ez nagyjából reális-e, vagy nem reális.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy Sedlák Úr részletesen felkészült. Kéri a kollégától, hogy általánosságban mondjon pár szót, mert nem biztos, hogy mindenkit olyan részletesen érdekel, ahogy az Osztályvezető Úrnak le van ez írva. Aztán az úrral részletekbe menően tudnak majd erről beszélni. Sedlák Tibor: Elmondja, hogy Szabó Úrral már volt „közös projektjük”. A Közterület-felügyeletnek 2015. január 1-je, illetve december 1-je között 725 észlelése volt a kamerák által, melyből 411 konkrét intézkedés volt, amit egyéb társszerveknek átadtak. Például a KRESZ szabálysértések estében 87 alkalommal, közterületen történő alkohol fogyasztás esetében 57 alkalommal, köztisztasági szabálysértés esetén 35 alkalommal, közrend megzavarása esetében 11, tűz észlelése esetén 5 alkalommal, rendzavarás esetében 11
alkalom, lopás 5 esetben, baleset észlelése 23 estben. Mivel még elég sok eset van, ezért a további eseteket nem szeretné felsorolni. Hozzáfűzi, hogy a közszolgáltatóknak adtak át információkat 19 esetben, illetve a rendőrségnek konkrétan bűnjeleket 20 bűncselekmény esetében adtak át, valamint 11 alkalommal szabálysértés esetében. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az Osztályvezető Úr ezeket a részletes adatokat el tudja küldeni számára. Sedlák Tibor: Elmondja, hogy le vannak kameránként bontva az észlelések. Geiger Ferenc: Véleménye szerint az Osztályvezető úrral külön meg tudják, beszélni, hogy mi az, ami érdekli, és akkor azt el tudja küldeni. Elmondja, hogy a harmadik kérdés a Szigetdűlő középső útján lévő objektum állapota volt. Kérdezi a lakostól, hogy milyen objektumra gondolt. Szabó András Viktor: Elmondja, hogy ez az az objektum, amiről a tavalyi évben is beszéltek. A szántóföld, ami körbe van kerítve, illegális autóbontó, stb… Kérdezi, hogy van-e valamilyen további fejlemény az Önkormányzat részéről, mivel tavaly arról beszéltek, hogy az Önkormányzat nem tud semmit tenni ebben az ügyben. Véleménye szerint ez nem teljesen igaz. „Azért, mert amikor a Rendészeti Osztály megalakult, ott nincsenek olyan különleges jogkörök, ami az Önkormányzatnak nem lett volna meg előtte, és azért, mert van egy motivált vezető, ő gyakorlatilag három hónap alatt többet tett, mint az Önkormányzat két és fél év alatt. Tehát ez azt jelenti, hogy van mozgástér, csak akarni kell. És hogyha ezt valaki akarta volna a legelején, akkor nem fejlődött volna belőle… Most egy hasonlatot mondok. A diagnoszta, vagy a háziorvos az elején elküldte volna a beteget valami szakorvoshoz, akkor nem lett volna belőle egy ronda nagy daganat, és a sebész már csak egy részét tudja kivágni a daganatnak, a páciens meg majd jól meg fog murdelni. Tehát gyakorlatilag most ott tartunk, hogy van egy részsiker, bár az eredeti állapot az ott szántóföld. Nem az lett vissza állítva. És a kérdés az, hogy van-e erre motiváció, vagy akar-e valaki, valamit tenni, vagy az a stratégia, hogy majd belenyugszanak az ott lakók, majd a jó ember is előbb-utóbb valamit csinál. Vagy felépít egy gépesített bontót, amin már nem párszázezer forintos autókat fognak bontani, hanem milliós lopott autókat, ami már mondjuk a NAV-ot, vagy a rendőrséget is fogja zavarni. Vagy maradjon csak stratégia? Mire számítsunk?” Geiger Ferenc: „Vitatkoznék Önnel abban a dologban, hogy nem próbáltunk meg mindent megtenni. Mert még ez az előző ciklusban indult el, Egresi Képviselő Úr volt akkor az Alpolgármester, és ő elég szívügyének tekintette ezt. És elég sokszor hívta fel a Hivatal figyelmét arra, hogy próbáljanak segíteni. Léptek is a kollégák elég sok esetben. Lehet, hogy egy picit ez is benne volt, hogy egy kis beletörődés is volt, hogy majd… Viszont, az, amit a kollégánkról
az Osztályvezető úrról elmondott, nem véletlen ő az Osztályvezető. Mert őt úgy ismertük meg, hogy elég agilis személy. Úgy, hogy ebben az ügyben tovább fog, és tovább fogja vinni ezt az ügyet. Tehát nem fogjuk abba hagyni semmiféleképpen. Tehát mindenféleképpen azt meg akarjuk szüntetni ott, mert nem oda való, nem egy mezőgazdasági övezetbe való. És addig fogjuk a társhatóságokat – idézőjelbe téve – vegzálni - evvel az üggyel, amíg csak lépni fognak.” Kéri, hogy a Sedlák Úrral tartsák folyamatosan a kapcsolatot, mert ez az Önkormányzatnak is csak jó. Szabó András Viktor: „Alapvetően azt látom a különböző hatóságoktól - azt hiszem talán a NÉBIH-hez tartozik a ló ügy, mert ugye van ott egy ló is - hogy kijönnek, és nem azt nézik meg, hogy ott áll egy ilyen három tonnás …kupac (pejoratív kifejezés) – szépen mondva – hanem megtanítják lovat tartani a jó embert. És megmondják neki, hogy akkor, hogy kell tárolni a szénát, hogy az jó legyen a lónak, meg, hogy kell tárolni a lovat, hogy az jó legyen a lónak. De azt nem nézik meg, hogy a kerítésen kifolyik a … (pejoratív kifejezés) az útra.” Geiger Ferenc: „Világos.” Szabó András Viktor: „Tehát ez gyakorlatilag ott a kérdés. És, hogy lehet-e várni valamire, vagy…” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ezt a problémát mindenféleképpen jeleznie kell az Önkormányzatnak a különböző szakahatóságok felé, mint például a Környezetvédelmi Felügyelőséghez, a NAV-hoz, illetve a rendőrséghez az autók miatt. Jelzi, hogy ezt a Közterület-felügyelet a „kezébe veszi” és kézben fogja tartani. Szabó András Viktor: Kérdezi, hogy mire lehet számítani. Tudja, hogy a Polgármester Úr nem tud konkrét időpontot mondani. Geiger Ferenc: Kéri, hogy ezt az Osztályvezető Úrral beszélje meg, mivel azt sem tudja, hogy jelenleg, hogy áll ez az ügy. „Én most tényleg nem tudom. Hozzám ezzel a problémával… Hát mikor beszéltünk mi utoljára?” Szabó András Viktor: „Tavaly ilyenkor.” Geiger Ferenc: „Azért mondom, hogy én azóta hozzám nem jött ilyen jellegű kérés, meg ilyen jellegű információ. Tehát ezért mondtam, hogy én most erre nem tudok választ adni.” Kérdezi az Osztályvezető Úrtól, hogy ők tudnak-e többet erről az ügyről. Sedlák Tibor: „Igen.”
Geiger Ferenc: „Akkor mindenféleképpen az Osztályvezető Úrral kell majd egyeztetni. Ő meg tájékoztat engem mindenféleképpen abban az ügyben, hogy hogy tudunk tovább lépni.” Szabó András Viktor: „Jó. Ami még ide tartozik, hogy most már konkrét ilyen hatósági értékbecslő által kimutatott értékvesztése van ott az ingatlanoknak. Tehát ez nem csak arra megy, hogy mondjuk engem zavar a ló szag – amikor minden esete hazajövök a munkából – hanem arról is, hogy ez konkrét sérelmet is okozott a lakóknak. Tehát nem csak nekem, hanem ott végig a soron.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az Önkormányzat megpróbál mindenféleképpen lépni ebben az ügyben. Jelzi, hogy a következő hozzászóló Solymosi Béla. (1238 Bp., Lakcím) Felolvass a hozzászólási kártyából. „2011-ben fizették be a csatorna hozzájárulást, háromszoros ígéret után a mai napig az ingatlanban nincs bekötve a csatorna.” Ez a Molnár-szigeti csatorna. Elmondja, hogy részletes információt nem tud mondani. „Annyit azért had mondjak el, hogy mindenki tudja, a Molnár-szigeten nem mi építjük a csatornát. Itt egy társaság alakult. Az Önkormányzat része ennek a társaságnak kettő egész… Hány tized százalékkal?” Kisné Stark Viola: „2,4.” Geiger Ferenc: „2,4 százalékkal. Tehát gyakorlatilag a legkisebb tagjai vagyunk ennek a társaságnak. A taksonyi polgármester úr a társaságnak az elnöke, és ők döntenek bármiben. Én most részletes információt nem tudok adni.” Kérdezi a kolléganőtől, hogy tud-e valamit mondani. Solymosi Béla: Elnézést kér a közbeszólásért. Elmondja, hogy a társaság honlapját látta, hogy a csatornázás 95 %-a majdnem mindenhol kész van, csak Soroksáron nem. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy Egresi Képviselő Úr az imént jelezte, hogy Tasson sincs kész a csatornázás. Ott is ilyen szinten van, mint Soroksáron. Solymosi Béla: „Hát nálunk nulla. Taksonyban 80%.” Geiger Ferenc: „Nem Taksony, Tass.” Solymosi Béla: „Az lehet. A többit nem nagyon néztem. Itt nem az, hanem megint nem lesz idén, hanem jövőre, mert már télen nem csinálják meg. Ott állt a pénzünk, befizettük. Ígéret volt, hogy következő évben, ígéret volt, hogy 2014., ígéret volt, hogy 2015. júniusában.”
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy levelet fog írni ebben az ügyben Kreisz Polgármester Úrnak, és konkrét tájékoztatást fog kérni, hogy a soroksári lakosokat az Önkormányzat tájékoztatni tudja. Az a probléma, hogy a társaságban Soroksár csak 2,5 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve a szavazásnál szintén ennyi. Semmilyen információja nincs arról, hogy a házakba mikor lesz a bekötés. Kisné Stark Viola: Tájékoztatásul elmondja, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek folyamatosan veszik át a közterületi részt. Utoljára az átemelőt vették át. A közmű társulás egyik ügyintézője Lack Gergely, akit minden érintett ismer. Az ő segítségével mindenkinek a tulajdoni lapját, illetve a hozzátartozó térképmásolatot az Önkormányzat megszerezte, annak érdekében, hogy az összes ingatlan tulajdonos részére ők eljuttatják azt a Csatornázási Művek által rendszeresített nyomtatványt, amit ki kell tölteni, majd visszaküldeni Lack Gergely Úrnak, mert ők egy csomagban vetetik át, illetve engedélyeztetik a Csatornázási Művekkel. Ahogy ezek a papírmunkák elkészültek, annak ütemében csinálják meg. Solymosi Béla: „Ezt megkaptuk. Nincs rajta, hogy hova kell küldeni.” Kisné Stark Viola: Elmondja, hogy a nyomtatványt Lack Gergely Úrnak kell visszajuttatni, akinek a telefonszáma az RSD parti sáv honlapján található meg. Őt kell keresni, illetve ő rajta keresztül kell a nyomtatványt visszajuttatni. Majd ezt követően tudnak intézkedni. Solymosi Béla: Elmondja, hogy az út borzasztóan rossz állapotban van, mivel évente csak egyszer gréderezik. Geiger Ferenc: „Kétszer. Most volt gréderezve.” Solymosi Béla: „Szeptemberben.” Geiger Ferenc: „Nem, nem. Múlt héten, illetve két héttel…” Igyekszik úgy fogalmazni, hogy ne bántson meg senkit. „Tavaly megcsináltuk az utat. Grédereztünk és a gréderzés mellé feltöltöttük az utakat murvával és lehengereltük keményre. Egresi Képviselő Úr annyit kapott ezért, meg én is annyit kaptam ezért az ottani Molnár utcában lakó hölgytől… Ugye Képviselő Úr? Hogy miért csináltuk meg, mert most jó az út és száguldoznak és por van, és az egész semmit nem ér, inkább hagyjuk kátyúsan. Szó szerint ezt írták le. Képviselő Úr a bizonyíték rá, mert ő is megkapta, meg én is megkaptam. Most megcsináltuk. Te meg azt mondod Béla – bocsánat - , hogy miért nem csináljuk meg. A másik meg azt mondja, hogy ne csináljuk meg. Most, akkor melyik az igaz? Mit csináljunk? Most megcsináljuk, vagy ne csináljuk meg? Ez a tipikus, ha van valami azért kapjuk a pofont, ha nincs valami, azért kapjuk.”
Solymosi Béla: „Volt egy Lakossági Fórum és valaki ígéretet tett, hogy egy utcát le fognak szilárd burkolattal…, ha be lesz vezetve a csatorna.” Geiger Ferenc: Ő maga erről nem tud. Kérdezi, hogy ki volt az, aki ígéretet tett erre. Solymosi Béla: „2011-2012-ben volt.” Geiger Ferenc: „Olyan biztosan, hogy nem volt, mert akkor nem is volt szó arról. És nekem mindig is az volt a véleményem, hogy ez egy üdülő terület.. ez egy üdülő terület jelenleg az a rész. Lehet, hogy állandó lakosként ott laknak, de akkor is üdülő terület. És Soroksárnak több olyan része van, ami lakóövezeti funkciójú, lásd Orbánhegy, Apostolhegy, Soroksár Újtelepnek egy pár olyan része, ahol a csatorna most készült el, csapadék csatornát kéne építeni és aszfaltos utat készíteni. Nem tudjuk az állandó ott lakóknak azt mondani, hogy bocs, most a Molnár-szigeten építettünk egy aszfaltos utat az üdülő övezetre, mert, akkor a fejünket levennék. És jogosan tennék ezt.” Solymosi Béla: „Több lakóház van a tulajdoni lapon.” Geiger Ferenc: „Az még lehet, hogy a tulajdoni lapon így van, de akkor is üdülő övezet az egyik része, a másik része meg mezőgazdasági.” Solymosi Béla: „Azért nem is szólók. Tehát itt a … Nincs kiszabályozva rendesen. Ez a másik.” Geiger Ferenc: „Hát így van.” Solymosi Béla: „A lakóknak nem tudom, miért nem lehet felhívni a figyelmét, hogy vigyék lejjebb a kerítést.” Geiger Ferenc: „Felhívjuk a figyelmüket, és nem hajlandóak. Ezért nem lehetett a Molnár utca kiszabályozását megcsinálni, mert nem voltak hajlandóak beljebb vinni a kerítésüket a szabályozási vonalig. Sajnos.” Elmondja, hogy a következő hozzászóló Bánáti Márta. (1239 Bp., Lakcím) a Haraszti út 2-8. sz. előtti járdával kapcsolatban jelezte hozzászólási szándékát. Kérdezi, hogy jól tudja-e, hogy a Dunaharaszti 2-8. szám „innen” a kanyartól a Rianás utcáig van. Bánáti Márta: Elmondja, hogy a Rianás utca nagyon keskeny, ezét normálisan közlekedni rajta nem lehet. A BKK ígéretet tett arra, hogy zárt korlátot fognak kihelyezni. Az autók nem tartják be az 50 km/h sebességet, elég gyorsan mennek. Tehát ott menni nem lehet. Ezért azon a részen a Hősök tere nem
megközelíthető. A másik kérdése, hogy Láva utca és a Táncsics Mihály utca sarkán lévő kis híd burkolata már nem jó, megáll rajta a víz. Hiába csinálták meg mindkét oldalon a járdát, közlekedni rajta nem lehet. Geiger Ferenc: Tudja, hogy a kis híd betonelemekből áll. Bánáti Márta: Kikopott. Rossz állapotban van. Geiger Ferenc: Úgy tudja, hogy az Önkormányzat kérte a BKK-tól, illetve a BKV-tól a Haraszti út 2-8. szám előtti járda javítását, valamint a Hősök terétől lefelé a Haraszti útig eső rész korlátjainak javítását, illetve rendbehozatalát. A mai Képviselő-testületi ülésen tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a BKK a 2016. évi programjában ezt megcsinálja. Bánáti Márta: „Nem elég az, hogy megcsinálja. Tehát keresse meg azt a valakit, aki azt a burkolást befedi.” Elmondja, hogy megkereste a Trilaknál a TMK – létezik még ilyen? - vezetőjét, aki elmondta, hogy ha az Önkormányzat megkeresné, akkor nagyon szívesen segítene a befedésben. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy számára ez új információ. Kérdezi a kolléganőjétől, hogy tud-e erről valamit. Kisné Stark Viola: „Nem.” Geiger Ferenc: „Tehát mi felénk nem jelzett senki ilyen jellegűt.” Bánáti Márta: Jelzi, hogy a levelet el fogja juttatni a Polgármester Úrhoz. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a következő felmerült probléma a Hősök terénél való átjutás a szerviz útra. Bánáti Márta: „Igen.” Elmondja, hogy nem rég költözött Soroksárra, ezért szeretné megtudni, hogy a felüljáró alatt, hogy lehet átjutni a szerviz útra. Geiger Ferenc: „Ott van egy aluljáró.” Bánáti Márta: Véleménye szerint az aluljáróban nem lehet mindig biztonságosan átmenni. Geiger Ferenc: Úgy tudja, hogy a HÉV melletti gyalogjárdánál lehet közlekedni. Bánáti Márta: „Az rendben van. De alatta, hogy megyek át a felüljáró alatt?”
Geiger Ferenc: Azt mondaná – amennyiben a hölgy tősgyökeres soroksári lenne, hogy a Weimper zöldségesnél van egy lejáró. dr. Kolosi Ferenc: „Szerviz előtt jön,és a gyalogátkelő aluljárónál menjen át. De nem akar átmenni.” Bánáti Márta: „De nem akarok átmenni.” Geiger Ferenc: „Akkor a Hősök teréig fel kell jönni, máshol nem tud átmenni.” Bánáti Márta: „Lehet, hogy ez valakinek nagyon nem probléma. De igen.” Elmondja, hogy az aluljáróban lévő csatornához vezető ajtó rendszeresen nyitva volt. Egresi Úr volt az, aki segített neki, amikor az aluljáróba lement. Véleménye szerint ezért ez az aluljáróban a közlekedés nem biztonságos. Geiger Ferenc: „Feltörték, valószínű.” Kéri a kollégáját, hogy jegyezze fel ezt a problémát. Jelzi, hogy a Közterület-felügyelet meg fogja nézni, illetve folyamatosan ellenőrizni fogják az aluljárót. Tájékoztatásul elmondja, hogy csak két féle módon tud átmenni a másik oldalra, vagy a Szent Istvánnál, vagy a Hősök teréig fel kell jönnie, mivel csak itt tud átmenni, mert a HÉV átjáró korláttal le van zárva. Az aluljárót azért csinálták. A Közterület-felügyelők azért állnak a Páneurópa Általános Iskolánál is, mert ott is van egy aluljáró, mivel a gyerekek számára is nagyon fontos a biztonság. Kérni fogja, hogy a közterületfelügyelők ezt az aluljárót is sűrűn ellenőrizzék az elkövetkezendőkben. „Fizető parkolók kialakítása.” Bánáti Márta: A szerviz úttal kapcsolatban elmondja, hogy az autók reggeltőlestig ott parkolnak. Véleménye szerint vannak olyanok autósok, akik a városban dolgoznak, de itt teszik le az autójukat. Geiger Ferenc: „Így van.” Bánáti Márta: Úgy gondolja, hogy ugyanez a helyzet van az Önkormányzat előtti parkolóban is, mivel nem lehet megállni. Kérdezi, hogy miért nem lehet egy külön parkolót csinálni. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Képviselő-testületi ülésen önálló képviselői indítvány már felmerült egy parkoló udvar esetleges kialakítása, amelyet valószínűleg a januári hónapban fog újra tárgyalni a testület. A parkolást egy üres telken lehetne megoldani. A Grassalkovich út 178. szám alatt lévő üres telek megvásárlásával egy 60-80 férőhelyes parkolót lehetne kialakítani, ezáltal több parkolóhely szabadulna fel. „Az a baj, hogy… Amit Ön mondott nagyon jól látja. Nagyon sokan azok az autósok közül nem is itt dolgoznak, nem is itt végzik a munkájukat, hanem leszállnak és HÉV-vel mennek tovább. És ezért
van tele. Ezért van elfoglalva az a hely. Mondom, ez most úgy néz ki, hogy tavasszal valamikor ezt rendezzük. Posta. Hát ez nyílt, egy nagyon nyílt kérdés. Nem akarok csúnyát mondani, de kérdéssel fordultunk… Képviselő-testülettől jött ilyen jelzés, meg lakóktól jött ilyen jelzés, hogy a Postán nagyon rosszul működnek a dolgok. Azt kértük, hogy számoljon be a Posta. Ugye? Ha jól emlékszem. Mikor kellett volna? Nyáron kellett volna beszámolnia, vagy ősszel kellett volna beszámolnia?” Sinkovics Krisztián Ádám: „Szeptemberben.” Geiger Ferenc: „Szeptemberben. Kaptam egy választ a Posta vezérigazgatójától, hogy az Önkormányzatnak semmi köze nincs a Postához, és csináljunk azt, amit akarunk, ők nem fognak tájékoztatni minket, meg beszámolni. Na most abba maradtunk – több képviselővel beszéltem ebben az ügyben – sajtónyilvánosságot fogunk mindenféleképpen kérni, meg próbálunk esetleg valamilyen engedetlenségi mozgalmat. Mert ezt, ahogy csinálják, katasztrófa. Ígéretet kaptunk, hogy 2016-ra felújítják a Postát. Azt hiszem hozzájárulást is adtunk valamihez. Ugye? Elvi hozzájárulást.” Kisné Stark Viola: „Építési engedélyük volt, de közben lejárt.” Geiger Ferenc: „Építési engedélyük volt. Arról volt szó, hogy 2016-ra meglesz. Most közölték, hogy nem újítják fel a Postát, marad minden így, ahogy van. Tehát mindenféleképpen lépünk. Látjuk és érzékeljük ezt a fajta gondot, meg problémát, hogy ezt tarthatatlan. Szóval a mai viszonyok között ez elfogadhatatlan, hogy van úgy, hogy egy másfél órát kell sorba állni, főleg a délutáni időszakban. Négy óra, öt óra környékén az katasztrófa. A következő hozzászóló Zalatnai István, Klébl Márton utca. „Járda állapota.” Zalatnai István (1239 Bp., Lakcím) Köszönti a közgyűlést. „A káposzta felmelegítve jó. Csak azért hozom elő ezt a dolgot. Elmondja, hogy lakóhelyén már körülbelül 20 éve megcsinálták a gázbekötést, és a páratlan oldalon „csak úgy” rákenték az aszfaltot, ami nem nevezhető normálisnak. Kéri, hogy az Önkormányzat tegyen lépéseket ez ügyben. Geiger Ferenc: Kéri a kollégáját, hogy írja fel ezt a problémát, és nézze meg. Zalatnai István: Jelzi, hogy a Vecsés utcában elkészült járdák „bütykösek”. Nem egy helyen érzékelhető ez a probléma, hanem sok helyen. Nem tudja, hogy ez miért alakult ki. Kérdezi, hogy „minőségileg” ezek a járdák át lettek-e véve. Kéri a járdák javítását. „Reggel javítottak járdát és a szakemberhez oda mentem. Mondom, mit tud mondani. Azt mondja, ez most, ez új divat. Azelőtt megdarálták az aszfaltot, a régit és úgy olvasztották. Most nem volt. Csak
ledobálják, és persze, hogy lesznek a bütykök benne. Szeretnénk, ha unokáink nem látnák ezt a bütyköket a jövőbe.” Geiger Ferenc: „Ez a bütyök… Akkor én félreértettem. Én azt hittem, hogy arra gondol, hogy amikor a régebbi időszakban a járdákat úgy építették, hogy földre ráhúztak egy 3-4 centis aszfaltot, és akkor általában a fáknak a gyökere felnyomta. De, akkor nem ilyen fagyökérről van szó, hanem valóban, amit Ön mond. Hát ezt meg fogjuk nézni. Ez egyértelmű. Ezt a kolléga felírja és, hogyha ilyen van akkor…” Zalatnai István: „A Vecsés utcában, a Plébániánál és többfelé.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy meg fogja nézni a Hivatal és amennyiben még garanciális, akkor garanciában meg lesz csináltatva. Ha már nem, akkor a bejelölés után az a rész kivágásra kerül, majd újra aszfaltozásra. „Csak így tudjuk. Nagy János (Bp., 1238 Gombosszeg köz) MÁV beruházás.” Nagy János: Úgy tudja, hogy a MÁV már a második vágányt fekteti le a Kelebia vasútvonalon, melyhez egy 4, vagy 6 méteres zajvédő fal felépítése van betervezve. Arra nagyon kíváncsi, hogy ez a zajvédő fal hogy fog kinézni, valamint kíváncsi lenne arra is, hogy a töltés tetején a fasort ehhez miért kellett kivágni. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Hivatalnak nincs információja erről a zajvédő fal építéséről. Kérdezi az Úrtól, hogy ott volt-e a meghirdetett MÁV által szervezett lakossági fórumon. Nagy János: Későn értesült róla, ezért nem tudott elmenni. Geiger Ferenc: Nem tud részletes információt mondani erről. Úgy tudja, hogy zajvédő falat kell építeni. Ez egy kiemelt Kormány beruházás, amit a kínaiak fognak építeni. „Tehát ebben igazából, ami nekem visszajött a lakossági fórumról, az az, hogy semmi közünk nincs hozzá, és úgy is azt fognak csinálni, amit akarnak. Ugye?” Tüskés Józsefné: „Igen.” Geiger Ferenc: „Körülbelül ez volt a lényege, hogy csinálhatunk, amit akarunk, kérdezhetünk, javasolhatunk, mondhatunk. Kész vannak a tervek és meg fogják csinálni így is, úgy is.” dr. Kolosi Ferenc: „Én annyi információt adnék Önnek, vagy Önöknek, hogy végig ültük. Ez nem kiemelt beruházás.”
Geiger Ferenc: „Nem.” dr. Kolosi Ferenc: „Nem. Ez a BILK-nek az elmaradt beruházása…” Geiger Ferenc: „Ez, akkor ez a második része még…” dr. Kolosi Ferenc: „Ez 2005-ben, vagy 2003-ban meg kellett volna a MÁV-nak építeni. És nem tudom ezt a mai ígéretet hol hallotta, hogy zajvédő falat fognak építeni. Eszükbe sincsen építeni zajvédő falat. Semmilyen kérdésre nem tudtak választ adni. Megkérdeztem, hogy milyen pénzügyi beruházásból építik. Mert, hogy a fejlesztő mérnök azt mondta, hogy a zajvédő falat, csak karbantartási pénzből lehet. És én meg tudom, hogy karbantartási pénzből építik egy ilyen trükkel. És nem válaszoltak erre se. Nagyon sok mindenre nem válaszoltak. Tehát szinte egyik kérdésre se. A kínai beruházást azt eltolják Taksony alá. Így, úgy néz ki, hogy nem kell aluljárót, vagy felüljárót építeniük, és a kínai beruházás az fog élni. Azt hiszem most a múlt héten írták alá, vagy fogják aláírni a szerződést. A fákat, meg, hogy miért vágják ki? Azért, mert, csak. Tehát ez volt a …” Nagy János: „Itt van az, amit végképp nem értek, hogy a zajvédő fal sem épül, akkor a fenti fasort minek kell kivágni. A zajvédő fal …az se épül meg, akkor azt végképp nem értem, hogy miért kellett a fákat az utca szélén kivágni.” dr. Kolosi Ferenc: „Az MÁV terület.’ Nagy János: „MÁV terület. De mit akadályoz meg ezzel?” dr. Kolosi Ferenc: „Nem. Hanem a vasút biztonságát veszélyeztette. Tehát ezt hallottuk mi is.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a testületi ülés előtt tájékoztatást kapott arról, hogy a Tengelice és a Csendes utca között egy 150 méteres zajvédő falat építenek. „De ez nem az. Ez nem az. Ez most megépítik december 31-ig. Ezt talán 4, vagy 5 méter magas zajvédő fal. Tehát ebben sajnos az van - amit a Kolosi Úr mond – hogy gyakorlatilag úgy csinálják meg, ahogy ők akarják. Tehát nem tudunk ebben mit tenni. Mi reklamálunk. Ott volt Alpolgármester Asszony. Ott volt… Hány képviselő? Hét, nyolc?” dr. Kolosi Ferenc: „Igen.” Geiger Ferenc: „Öt, hat képviselő ott volt. Mindenféle kérdéseket feltettek. Próbáltuk őket valamilyen módon befolyásolni őket, megzsarolni, bármit. Semmi. Tehát hatástalan, lepergett róluk. Úgy, hogy ennyi.”
Elmondja, hogy a következő hozzászóló Márton Pál Miklós (1239 Bp., Lakcím) „A Templom utcának a Hősök tere és a Vecsés utca közötti járdája a páratlan oldalon. A fák és a szelektív üveggyűjtő.” Márton Pál Miklós: Kérdezi, hogy tervezik-e annak a járdaszakasznak a felújítását. Az utca páros oldalán már 2009-ben megcsinálták a járdát… Márton Pál Miklós: Ott megcsináltuk.” Márton Pál Miklós: Az utca páratlan oldalán, 2007 tavaszán felmérték a járdaszakaszt. „Akkor a felmérő azt mondta, hogy a választás után csinálják. Csak, azóta volt öt választás és a járdaszakasz, azóta is ugyanolyan.” Geiger Ferenc: „Öt nem, csak három, vagy kettő.” Márton Pál Miklós: „Két önkormányzati, két parlamenti, egy európai választás.” Geiger Ferenc: „Ebben igaza van. Öt. Igaza van. Úgy, öt.” Márton Pál Miklós: Elmondja, hogy a Templom utca 123. szám előtt a gázelzáró fedele megsüllyedt, egy tíz centis gödör van ott. Emiatt az egyik volt szomszédja már eltörte a bokáját. A Vecsés utca elején, sok helyen a járdát felnyomták a fák gyökerei, van, ahol 8-10 cm-es emelkedések is vannak, illetve van olyan, ahol ezek az emelkedések olyan szélesek, hogy nem lehet átlépni rajtuk. A járda jegesedése miatt tragédia is bekövetkezhet, valamint jogi, erkölcsi, anyagi felelősség is felmerülhet az esetleges esések, illetve törések miatt. Kérdezi, hogy mit tudnak kezdeni ezzel a járdával kapcsolatban. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az Önkormányzat mindenféleképpen meg fogja csinálni. „A kollégám most felírta. Azt tudniuk kell, hogy Soroksáron nagyon sok, problémás járda van. Ez abból adódik, hogy annak idején – a régiek, idősebbek, azok tudják, hogy úgy épültek a járdák – a lakók építették. Ők előkészítették a járdát. Nem volt alapja. Nem építettek alapot, hanem földalap volt és erre ráhúztak 3-4 cm-es aszfaltréteget. És ez lett a járda. Most ezek a járdák – sajnos az idő megette, az idő vasfoga megette őket. A fák ezért tudják felnyomni, mert ott, ha egy 10 cm-es alapot építenek és ezt követően legalább egy 5 cm-es aszfaltréteget rátesznek, azt már nem tudja felnyomni. A kollégám felírta. Én arra… Én nem is tudom, hogy ez most melyik körzethez tartozik? Ez a hatos, Kolosi Úr? Elmondja, hogy az Önkormányzat évente kb. 70.000.000,- Ft-ért építtet járdát. Megpróbálnak mindig, minden körzetben egy-egy járdát építeni és megcsinálni, de nagyon nehezen jutnak a végére. „Tehát ez nagyon problémás. De én ezt
tudom ígérni, hogy költségvetésünkbe.”
ezt
jövőre
mindenféleképpen
belevesszük
a
Márton Pál Miklós: „Köszönöm szépen.” Megérti, amit a Polgármester Úr mondott, ő maga csak azért hozta fel ezt a problémát, mivel ott lakik. Geiger Ferenc: Kéri, hogy a 10 cm-es vízóra süllyedés pontos helyét jelezze a kollégája felé, mert nem szeretné, ha valami baleset történne, mert azt valóban balesetveszélyesnek tartja. Márton Pál Miklós: „Templom u. 123.” Geiger Ferenc: „És akkor, szelektív üveggyűjtők.” Márton Pál Miklós: „Pillanat, még a fák…” Geiger Ferenc: „Ja. Bocsánat fák.” Márton Pál Miklós: „A 135. előtt a fa gyökere benőtt a ház alá. Megemelte a ház alapját.” Geiger Ferenc: „Igen?” Márton Pál Miklós: „A falon lehet látni a repedést. Ez az egyik probléma. A másik az, hogy ennek a fának két szép ága van. Villaszerűen nő fel. Úgy van megnyírva, hogy a felső része a – villanyvezeték fölötti része – az a lombkorona. Most egy kelet-nyugati szél esetén ez lapként működik és elkezd imbolyogni. Kérdés az, hogy ezek az ágak meddig bírják ilyen szélben? Mikor törik el? És vagy a villanyvezetékre esik, vagy pedig a mellette lévő háznak a tetejére. Ebben még az az érdekes, hogy a lakásra, amelyikre ráomolhat, és amelyiknek a sarkát megemeli, az önkormányzati tulajdon.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy ezt mindenféleképpen meg fogja nézni a Hivatal. Kérdezi, hogy ez melyik ház előtt van pontosan. Márton Pál Miklós: „ A 135.” Geiger Ferenc: „Jó. Ezt megnézik.” Elmondja, hogy az Elektromos Művek minden évben körbe járja az utcákat és a fáknál, ahol a vezeték veszélyben van, azt megnyírja. Nem tudja, hogy ezt a fát megnyírták-e vagy sem. Ezért meg fogják nézni a kollégái. Jelzi, hogy Szénási István az Önkormányzat vezető kertésze mindenféleképpen meg fogja nézi. Kéri a kollégájától, hogy amikor kimennek a helyszínre, akkor nézzék meg, hogy a fa mennyire emelte meg a házat, mert ha valóban ilyen jellegű probléma merült fel, hogy a ház falát kezdi
szétfeszíteni, akkor, lehet, hogy ki kell vágni a fát, valamint a gyökerét is szükséges lesz elvágni. „Lehet, hogyha elvágjuk…” Szénási István: Nem tartja valószínűnek, hogy a problémát a fa okozta, mert a fa olyan helyen nem él meg, ahol szárazság van, a fa mindig a vizet keresi. Meg fogja nézni mindenféleképpen. Geiger Ferenc: „Szelektív üveggyűjtők.” Márton Pál Miklós: Nem lát azóta szelektív üveggyűjtőt, amióta a házaknál elhelyezték a szelektív gyűjtőket. Geiger Ferenc: „Megvették azokat. Nem mindenhol. Vannak, olyan területek Molnár-szigeten ki van téve. Nem is tudom, hogy hol van még. FelsőDunasornál is van, Szent Lászlónál. Tehát a kerületben egy pár helyen meghagyták. De a legtöbb helyen pont azért szedték össze, mert a lakosságnál van most a szelektív hulladék gyűjtés. A papír, a műanyag… Üveg nincs, ugye? Papír, a műanyag és a vegyes hulladék.” Márton Pál Miklós: „Szelektív üveggyűjtő a Lidl-nél van, meg az Auchannál.” Geiger Ferenc: „Hát nem. Több helyen van. Most mondjuk. Itt lent a Molnárszigetnél van egy, a Szent Lőrinci lakótelepen van talán kettő is. A Templom mögött megszűnt, ugye? A Nyír utcánál, a Nyír utcai iskolánál is van. Van 8, vagy 10 darab a kerületben.” Sinkovics Krisztián Ádám: „A Templom utca végén…” Szénási István: „A Zsidó temetőnél.” Geiger Ferenc: „Igen, a régi Zsidó temetőnél is van.” Márton Pál Miklós: „Bocsánat. Én ezt nem tudtam. De oda járok erre a két helyre a Templom mögé, meg a…” Geiger Ferenc: „Kollégák meg tudják mondani, hogy hol van ilyen.” Jelzi, hogy a következő hozzászóló Ritter Ottó (1238 Bp., Lakcím) Felolvassa a hozzászólási kártyán lévő kérdést. „A Szent Lőrinci úton a préri mellett zajvédő domb épül. Miért? Ki finanszírozza?” Tudomása szerint – ha ugyanarra gondolnak - zajvédő nem épül oda. „A Maros utcát építjük, ugye? És a Maros utcából kikerülő föld elhelyezése történt ott meg. Tehát nem idegenek hordták oda, hanem az a kivitelező, neki
engedélyeztük, hogy oda hordja. És, ahogy befejeződik a beruházás el is hordja onnan. El is viszi onnan a feleslegessé vált földet.” Ritter Ottó: „Most úgy van, hogy a Szent László utcától a Sportcsarnok felé, ahogy volt eddig a zajvédő domb, annak a folytatásaként pakolják, minthogy épülne az a zajvédő domb oda.” Geiger Ferenc: „Hát nem. Nem épül. Oda tette le, mert ott volt olyan hely, ahova le tudja tenni. Tehát ezt el fogja vinni.” Elmondja, hogy körülbelül két hónappal ezelőtt arra járt és pont látta, amikor leborították homokot. Ezért azonnal felhívta a kolléganőjét, hogy intézkedjen, mert valaki oda hordja a földet. Azonban a kollégájától azt a tájékoztatást kapta, hogy a kivitelezőnek van engedélye, hogy ideiglenesen elhelyezze azt a földet. Felolvassa a következő kérdést. „Újtelepen a beépítetlen területen folyamatosan gyűjtik a lom, szemét. Mit tud tenni az Önkormányzat?” Ritter Ottó: „Megint a prériről beszélek.” Geiger Ferenc: „Így van. Az üres terület.” Ritter Ottó: „Ugye ott van – tulajdonképpen - három betonos út, ami megy keresztül a temetősor felé.” Geiger Ferenc: „Így van.” Ritter Ottó: „Ebből egy helyen a HÉV mellett le van zárva, bár azt is már megkerülik autóval. Viszont ott egy ilyen kerülővel - középen pont - végig tudnak menni a Temetősorig. És ott – azt lehet mondani, hogy – jelenleg 6-7 olyan kupac van, ahol bútoroktól kezdve, minden, ami elképzelhető.” Geiger Ferenc: Véleménye szerint az nagyon új lehet, mivel a mostani Tisztasági Napok keretében ő maga járt arra és nem látott akkor még ilyen jellegű kupacot. Kérdezi a kollégáitól, hogy ők látták-e. Ritter Ottó: Úgy gondolja, hogy a Tisztasági Napon a Temetősoron megszervezett munka folyamán – ott – össze lett gyűjtve a hulladék. Azonban dokumentációja van arról, hogy a lakóteleptől a Temetősorig mióta van kihelyezve. Geiger Ferenc: „De akkor ez nem a Temetősor, hanem a Nyír utca, akkor.” Ritter Ottó: „Ami megy a lakóteleptől…” Geiger Ferenc: „Ezt én tudom. A lakóteleptől megy keresztbe…”
Ritter Ottó: „És folyamatosan gyűlik, gyűlik.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ő nem arra ment, hanem a Tartsay utcán ment végig a Temetősoron. „Meg fogjuk nézni.” Kérdezi a kollégájától, hogy az Önkormányzat mennyit költ az illegális szemét elszállítására 10-15.000.000,- Ftot. Kisné Stark Viola: „25 milliót.” Geiger Ferenc: „25.000.000,- Ft-ot éves szinten. Gondolják el. 25.000.000,- Ft megy el az illegális szemét elhordására. Két teherautót vásároltunk, két sofőrrel, hogy ne kerüljön annyi pénzbe a szállítás. Folyamatosan viszik a közhasznú munkások, folyamatosan pakolják és viszik. És mégis ennyi pénzbe kerül. És az a baj, hogy – erre mindig azt szoktam mondani – olyan, minthogyha az ember a füstöt próbálná lapátolni. Mert gyakorlatilag semmi nem látszik belőle, mert folyamatosan újra termelődik. Sajnos ilyen világot élünk. Ilyen lett a – nem akarok csúnyát mondani – de ilyen lett a közélet, hogy ezt az embereknek nagy többsége sajnos ezt csinálja, ledobálja illegálisan és megcsinálja.” Ritter Ottó: Kiegészíti a kérdését. „Ezek szerint, vagy egyszer elviszik onnan, vagy nem.” Geiger Ferenc: „Ezt elvisszük. Tehát, ha meg van a pontos cím – felírták a kollégák – mi lépünk ebben. Ezt el fogjuk vinni. Csak arra céloztam, hogy ez újra fog termelődni egy hónapon belül.” Ritter Ottó: „Igen. Láthatóan így van. Itt, akkor a kérdést talán úgy egészíteném ki, hogy ahogy a LIDL mellett van egy korlát, hogy ott elvileg már nem tudnak tovább menni a Temetősor felé. Viszont egy bal kanyarral el tudunk menni. A két végét nem lehet lezárni?” Geiger Ferenc: „Meg nézzük.” Ritter Ottó: „Kézzel senki nem fogja oda hordani.” Geiger Ferenc: „Megnézzük, hogy le tudjuk-e zárni. De szerintem, akkor bejönnek máshol. Bejönnek a prérin. Tehát az a baj, hogy az nem egy ilyen hullámos terület, hogy vannak ott sík területek. Be fognak jönni. Had ne mondjam, hogy hova elmennek, és hova elviszik a szemetet, meg a sittet. Megtalálják a… De, aki ilyen az, ha nem tud bemenni, az megáll a Szentlőrinci út mellett és leborítja ott, vagy a Temetősoron. Bemegy a temetősoron, keresztül jön a Nyír utcán, a Sportcsarnok és az első házak közötti részen megáll és leborítja. Tehát azért mondtam, hogy ez sajnos újra fog termelődni. De
próbálunk mindent. Tehát most megvan a cím, lépünk benne.” Felolvassa a következő hozzászólást. „Lakótelepi részen is, még a novemberi Tisztasági Nap óta is van ott zsák.” Ritter Ottó: „Így van.” Geiger Ferenc: „Hol? Merre?” Ritter Ottó: „Őrgébics - Dinnyehegyi sarkán. Azért tudom, mert mi szedtük az országgyűlési képviselővel közösen. És, azok a kék zsákok, amik ki lettek osztva ott vannak.” Geiger Ferenc: Kérdezi a kollégájától, hogy tud-e erről valamit. Ritter Ottó: „Ki van egészítve, mert azóta sokan úgy gondolják, hogy ezt…” Geiger Ferenc: „Ez a tipikus.” Ritter Ottó: „És a Tisztasági Napot követően ott voltak közterületesek, akik vitték a falevelet, stb., kérdeztem tőlük. Azt mondták az nem az ő dolguk, mert ők a Fővárostól vannak. Utána a helyiek, akik ott a parkot pucolták ki, gereblyézték a falevelet, nekik az a dolguk, hogy ott a virágágyások környékét szedjék össze. De majd jön valaki. De még most is, a mai napon is ott van az ilyen szemét is. De ugyanúgy lóg. Van az Őrgébics – Dinnyehegyi sarkán egy konténer, amibe ilyen ruhákat gyűjtenek. Hogy milyen szervezet azt nem lehet tudni, hiszen csak egy telefonszám van felírva. Úgy tűnik, mintha Vöröskereszt lenne, de nem az, fixen nem az. Ez valami magánvállalkozó, véleményem szerint. Ez a kuka melletti is. Sokan nem csak a ruhákat viszik oda…” Geiger Ferenc: „Hanem mindent.” Ritter Ottó: „Ha egyáltalán nem fér bele, akkor mellé dobják. Hanem a környéken – és nem azt mondom, hogy a családi házas területről csak, nagy valószínűség szerint a társasházakból is – de azt hiszik, hogy ez olyan közterület, ahová lehet hordani. Ott is tele van bútorokkal. És ott is hónapok óta bútorok vannak.” Geiger Ferenc: „Ez az Őrgébics és a…” Ritter Ottó: „Őrgébics – Dinnyehegyi utca.” Ritter Ottó: „Megnézik a kollégák. El fogjuk vinni ezt a… De mondom…”
Ritter Ottó: „Ugyanitt az Őrgébicsen, ahogy van a két nagy társasház, ezeknek a kukatároló ez nem az épületen belül van beépítve, hanem mellé tették. A bódék mellett – itt viszont merem állítani – hogy nem csak a társasházak hordják oda ki ezeket a lomokat. Nem csak lomtalanításkor van. És hát engem egy kicsit zavar, hiszen ott lakom. És folyamatosan nagyon nagy mennyiségű szemét van. Értem én, hogy ez a társasháznak a dolga lenne, de ott az Őrgébicsen lakók meg azt mondják, hogy nem mi hordtuk ki. Azért mert a kukatároló kívül van, és oda dobálják, vagy oda hordják, ők nem fogják elvinni.” Geiger Ferenc: „Hát én megmondom őszintén, abban egy kicsit szkeptikus vagyok, hogy ezt egy külsős viszi oda. Mert egy külsős az ledobja a Szentlőrinci úton. Az nem fog bemenni az Őrgébicsbe belül, és nem megy be a lakóházak közé, hogy egy kukatároló mellé tegye le. Az ledobja ott kívül. Tehát lehet, hogy a környéken lakóktól származik ez.” Ritter Ottó: „De lehet, hogy nem ugyanabból az épületből. Geiger Ferenc: „Nem. Persze.” Elmondja, hogy a következő hozzászóló Mazányi Judit (1239 Bp., Lakcím) Felolvas a hozzászólási kártyáról. „Olvasta az újságban, hogy befejeződött a csatornázás, mivel ez a Péter apostol utcát nem érintette. És azt ígérték, hogy aszfaltozni fognak, ha elkészült a csatornázás.” Úgy tudja, hogy a csatornázási programban a Péter apostol utca nem is szerepelt, mert a csatornázást a Főváros végezte. Tájékoztatásul elmondja, hogy a jogszabály alapján a kerületi önkormányzatok nem csatornázhatnak már, mivel a Főváros nyerte meg az Európai Uniós pályázaton a BKISZ projektet. Kérdezi, hogy hány milliárd volt ez a csatornázás. Kisné Stark Viola: „Kétszáz körül.” Geiger Ferenc: „200 milliárd fölötti összeg. Ez teljes Fővárosra vonatkozott. Azokat az utcákat lehetett belevenni, ahol megvolt az 1 km-en belül legalább ötven ház. A Péter apostol utcában az volt a probléma, hogy nem volt meg a megfelelő beépítettség. Tehát, ha egy utcában van egy, vagy két ház, oda nem építettek csatornát, nem építették meg, sajnos. Ezért maradt ki, én úgy tudom. Ugye? A Péter apostol ezért maradt ki. Tehát ezért maradt ki. Aszfaltozni meg az miatt nem tudunk, mert nincs csatorna.” Mazányi Judit: „Tehát ez az első része a kérdésnek. A valós kérdés utána következik. Mivel ezt tudjuk mi is, amit Ön elmondott.” Geiger Ferenc: „Tehát a murvázás. Világos.”
Mazányi Judit: „Mert, hogy olyan mély a homok, hogy nyáron azért süllyedünk el, télen, ha eső esik a sárban. Hogy arra számíthatunk-e, mert elég rövid az utca.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a kollégája meg fogja nézni. „Ha most még olyan időjárás van, akkor elméletileg ezt meg tudjuk még csinálni. Amíg nem jön fagy, akkor tudunk oda… Ha előbb jelzik ezt nekünk, mert most még a múlt héten is voltunk, azt hiszem a Klébl Márton utcában voltunk.” Kérdezi a kollégájától, hogy jól tudja-e. Bodó János: Elmondja, hogy a Klébl Márton utcát most fejezték be. Geiger Ferenc: „A Klébl Márton utcát most fejezték be. Ha előbb szóltak volna, akkor ugyanezzel a géppel át tudtak volna oda menni. Megnézzük. A kolléga felírta és akkor megpróbálunk lépni benne.” Mazányi Judit: Kérdezi, hogy a focipályánál lévő 70-es táblát le lehetne-e venni. „Mert, ha nincs dugó ott százzal repesztenek. És pont a Péter apostol utca, ami ezt megszakítaná. De ott nem állnak meg, hanem avval a lendülettel így végig a LIDL-nél át a piros lámpán mennek Haraszti felé.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a tegnapi nap folyamán történt vele pont egy ugyanilyen eset. Állt a piros lámpánál, és egy nyugati autó legalább százzal hajtott át a piros lámpánál Haraszti felé. Ledöbbent ő maga is. Tehát meg tudja erősíteni, hogy ez valóban így van. „Az a baj, hogy a Haraszti út az nem a kerület kezelésében van, a Főváros kezelésében. És ez egy teljes program, amiben szabályozták, hogy hol melyik részen milyen sebességgel lehet menni. Itt a Grassalkovich úton egy darabig hetvennel, van egy 50-es tábla a Felsőnél. Itt van egy 50-es tábla a Hősök tere után. Az az 50-es tábla talán az egész azt hiszem talán pont a Haraszti út kezdetéig van. Ugye? És onnan újra hetven. Vagy a Szent Istvánon van az 50 –es tábla? És onnan megint 70 km/h sebességre felengedik. Pont, azért mert ott futballpálya kerítés van, nagyker van. Tehát nem lakóövezeti rész van. És azért engedik. Megnézzük.” Mazányi Judit: Kérdezi, hogy ezt ő maga kezdeményezheti-e. Geiger Ferenc: „Így van. Persze. Minden további nélkül.” Mazányi Judit: „Fővárosi Önkormányzat?” Geiger Ferenc: „Így van. Közlekedési Ügyosztály.” Elmondja, hogy a következő hozzászóló Kovács Józsefné (1238 Bp., Lakcím) Kérdezi a hölgytől, hogy az Ócsai út 187998/3 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatos kérdése a földadóval kapcsolatos-e.
Kovács Józsefné: „Igen.” Elmondja, hogy a Polgármester Úr tavalyi évben azt mondta neki, hogy az Önkormányzat nem tud segíteni abban, hogy rendezve legyen a területe, mert az Önkormányzatnak nincs ott semmilyen tulajdona. „Igen ám, de az Önkormányzat a rendeleteivel úgy elnyomta azt a földterületet, hogy egyszerűen nem képes a Kovács család eladni.” Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy az Önkormányzat milyen rendelettel nyomta el ezt a területet. Kovács Józsefné: „A 2007-es van itt a kezemben, amit kaptunk, mert volt probléma, és ott minden tilalom, hogy közmű kell, minden egyéb kell, és…” Geiger Ferenc: Tájékoztatásul elmondja, hogy jelenleg ez a terület egy mezőgazdasági övezet. „Ugye?” Kovács Józsefné: „Belterületté lett nyilvánítva.” Geiger Ferenc: „De az akkor is mezőgazdasági, belterület, mezőgazdasági terület. Nincs rendezve. Nem mi találtuk azt ki, hogy belterületen át kell minősíteni egyrészt valószínűleg, vagy munkahelyivé, vagy nem tudom.” Kérdezi a kollégájától, hogy tudja-e, hogy hol van ez az Ócsai terület. Elmondja, hogy a Kovács család 4,7 hektáros területe a felüljáró után, Némedi felé, jobb oldalt helyezkedik el. Tóth András: „Jelenleg mezőgazdasági terület.” Geiger Ferenc: „Övezet. Így van. De a Fővárosi rendelet alapján…” Tóth András: Elmondja, hogy a Budapesti Városrendezési Keretszabályzat szerint…” Kovács Józsefné: „De van ott egy másik probléma is.” Geiger Ferenc: „Drága. Had mondjuk el. Jó. Had mondja el. Tehát a Fővárosi Keretszabályozási Terv alapján csak teljes közművel lehet bármit létesíteni. Tehát úgy nem építhetnek ott semmit, hogyha nincs közmű. Oda kell vinni a vizet, a villanyt, a csatornát, meg a gázt. Ezt, én úgy gondolom, hogy nem az Önkormányzat csinálja meg, hanem ezt a vállalkozónak kell megcsinálnia.” Kovács Józsefné: „Csak ezt nem tudom megérteni, hogy akkor az első két földrész, miért maradt mezőgazdasági, a többit meg belterületté nyilvánították. Arra nem kell adót fizetni, a többieknek kell. Nem beszélve arról, hogy előtte van egy csomó ház, ami meg engedély nélkül építve, az fennmaradhat. Az én
fiam pihentetni akart versenylovakat. Azt sem engedték meg. Semmit. De adót kell fizetni, és teljesen tönkre tesz bennünket. Nem beszélve arról, hogy súlyos beteg vagyok. A közgyógy igazolványt elveszítettem, de az adót az fizetni kell. Mi semmit nem veszünk ki a földből, csak egyszerűen van. Mert visszakapta a Kovács mama a rendszerváltás után.” Geiger Ferenc: „De még egyszer mondom. Ezt a szabályozást nem a kerület hozta. Ez a BVKSZ-ben van, hogy teljes…” Kovács Józsefné: „Mi az?” Geiger Ferenc: „Hogy teljes közmű…” Kovács Józsefné: „Én azt hittem, hogy Önök a jogosultak. Nem beszélve arról, hogy még 30 méter erdősávot is akarnak oda tenni, amikor a háta mögött egy nagy erdőt kivágtak.” Geiger Ferenc: „Még egyszer mondom. A Főváros szabályozza azt, hogy milyen övezetbe kerülhetnek a területek, hol kell erdősávot létesíteni, és hol mit lehet csinálni közművekkel, vagy közművek nélkül. Ez a terület olyan, hogy csak közművel lehet. Mi ott senkinek nem adtunk engedélyt. Mert mondja, hogy ott engedély nélkül… Mi senkinek…” Kovács Józsefné: „Tudom.” Geiger Ferenc: „De azok az épületek nem most épültek, azok 20 évvel ezelőtt is ott voltak.” Kovács Józsefné: „De most is. Mostanában is látnák, új épületek is vannak ott.” Geiger Ferenc: „Hát mostanában én nem láttam, hogy épült volna ott valami.” Kovács Józsefné: „Amióta a mi földünk - visszakaptuk, örökölték a család azóta építkeztek.” Geiger Ferenc: „Hát, hogyha ott építkeztek, akkor be kellett volna jelenteni. És akkor…” Kovács Józsefné: „Hát nem akarok én senkit sem feljelenteni, mert…” De azért mindent így hazavágni az adóval?” Geiger Ferenc: „De ezzel mi nem tudunk mit kezdeni, még egyszer mondom.” Kovács Józsefné: „De mi a XXIII. kerületnek fizetjük az adót. Nem?”
Geiger Ferenc: „Ez így van. De nem mi találtuk ki azt, hogy mezőgazdasági területre is adót kell fizetni.” Kérdezi a kolléganőtől, hogy mikortól van ez. Jelzi, hogy a kolléganő elmondja, hogy mikortól van az, hogy a mezőgazdasági területre is adót kell fizetni. Marótiné Sipos Ildikó: Elmondja, hogy a mezőgazdasági területek mentessége 2012-ben szűnt meg, amikor a külterületi adózás bejött a helyi adó törvény szerint. Geiger Ferenc: „Nem mi fogadtuk el ezt a törvényt.” Marótiné Sipos Ildikó: „Amikor a földtulajdonosok elveszítették a mezőgazdasági földterületi minősítést - tehát megszűnt alanyi jogon a mentesség - akkor jött az adózás.” Geiger Ferenc: „Így van. Tehát ezt törvény írja elő.” Kovács Józsefné: „Akkor a Kovács… Nem akarom, hogy fizessenek adót, de hogy van az, hogy ő neki az eleji részre nem kell fizetni – a Kovács András, meg az örököseinek – nekünk meg fizetni kell. Ezt nem értem. Ez ugyanaz.” Geiger Ferenc: „Bocsánat. Osztatlan közös tulajdonban vannak Önök, ugye?” Kovács Józsefné: „Nem. Mindenkinek meg van adva, hogy azért van a hármas, meg a négyes, ötös…” Geiger Ferenc: „Akkor megosztották.” Kovács Józsefné: „Megosztották.” Geiger Ferenc: „Azért, mert, hogyha arra véderdő van…” Marótiné Sipos Ildikó: „Ha több mint 1 hektárnyi földterülettel újra össze jönnek a tulajdonosok, akkor vissza kapják az aranykorona értéket és akkor újra lehet minősíteni.” Geiger Ferenc: „Tehát itt az a probléma, hogy ez a földtörvény azt mondja ki, Önök megosztották a területet és 1 hektár alá esett a terület nagyság, akkor adófizetési kötelezettség terheli Önöket. Ha újra összeállnak és egyesítik a területet, akkor 1 hektár fölé megy - tehát 10.000 m2 fölé megy – akkor a 10.000 m2 feletti rész miatt nem kell adót fizetni, mert vissza kapja a földterület az aranykorona értékét és nem kell fizetni. Önök, azért osztották meg ezt a területet – én nagyon jól tudom, mert annak idején engem megkeresett a Kovács
családból három, vagy négy testvér is – mert nem tudtak egymással megállapodni. Vitatkoztak, meg veszekedtek az értékesítésben. Volt beruházó is akkor még. Ez nem most volt. Tizenöt évvel ezelőtt. De nem tudtak megállapodni. Önök egymással összevesztek és a végén így oldották meg, hogy felosztották egymás között a területet, és megosztották. 2012 óta így változott ez a jogszabály, hogy most már adót kell fizetni. Erről nem mi tehetünk. Ebben nem tudunk segíteni, ne haragudjon.” Kovács Józsefné: „Jó, nem haragszom. Csak a pénz, meg a pénz... Ugye a jelzálog rá lett téve, mert nem tudtuk kifizetni. Azt mondták hat ezer, közbe tizenkét ezer. Most, hogy kifizettük a jelzálogot - nagy nehezen, apródonként akkor most megint hatezerkétszázat kell fizetni, azért, hogy letöröljék a fölről a jelzálogot. Úgy, hogy nagyon megtörik a kisembert. Akkor van itt még egy probléma. 1982. IX.08-án volt összeírás.” Geiger Ferenc: „Mikor, 1982.?” Kovács Józsefné: „Igen.” Elmondja, hogy a tavalyi évben férjének elveszett a személyi igazolványa. Kapott egy új személyi igazolvány, illetve egy lakcímkártyát is. Az idén januárban szerettek volna az egyik banktól felvenni kölcsönt. Azonban a bankban megkérdezték tőlük, hogy mióta laknak Soroksáron. Elmondták, hogy Soroksáron 1974. 07. 31-étől, majd ezután megnézték a hölgy személyi igazolványát, illetve lakcímkártyáját, ami „stimmelt”, mivel előtte vették meg a családi háznak a telkét. Azonban kiderült, hogy a férjének a lakcímkártyája 1997. 07. 30-án kelt. „Bejöttünk ide tavasszal az Okmányirodába és a jobb oldalon egy hölgy fogadott, és azt mondta, hogy ne reklamáljunk, mert eredeti okmány kell, hogy kijavítsák. Tehát az eredeti okmány elveszett. Hát úgy gondoltuk, hogy az Önkormányzatnál be van írva. Erre oda vágta nekem, hogy ne reklamáljak, mert én elzavartam a férjemet, és 23 évig nem lakott ott – kiszámoltam – és most visszafogadtam. Ezt mondta. Köpni, nyelni nem tudtam. Mi az, hogy elzavartam. Egy nap nem voltunk… 46 éve együtt élünk, 45 éve vagyunk házasok. Hát most… Mindenki a számítógép, meg computer, meg Facebook. És akkor ez van beírva a számítógépbe? Nagyon sajnáltam, hogy nem kértem tőle papírt. De annyira mellbe vágott. Elmentünk mert szerdai nap volt - elmentünk a XX. kerületbe, mert ott volt XX. kerület, mikor egyben megesküdtünk, 1974. március 20-án és a…” Geiger Ferenc: anyakönyvi…”
„Az
Anyakönyvi
Hivatalból
kikérték
a
házassági
Kovács Józsefné: „Nem, mert nálam volt a házassági levél - megvan – mert válási papír ugye nincs, ami a bírósághoz kell. És kérem szépen azt mondták ott, hogy nincs. Nem igaz. Nincs benne a számítógépben, csak az, hogy mikor
esküdtünk, és hol. Milyen alapon mondja a hölgy, hogy én elzavartam a férjemet? És utána ilyet írnak össze. Miért nem figyelnek oda?” Geiger Ferenc: „Ne haragudjon. Ebbe most had ne mondjak semmit. Az Okmányiroda már nem hozzánk tartozik, hanem… Jelzi, hogy az Okmányiroda vezetője Hardy Úr is jelen van a közmeghallgatáson. Kovács Józsefné: „De, akkor ide tartozott.” Geiger Ferenc: „Nem. Mikor? Tavaly nem.” Kovács Józsefné: „Idén tavasszal. Nem?” Geiger Ferenc: „Nem.” Jelzi, hogy 2013. január 1-je óta már nem az Önkormányzathoz, hanem Okmányirodához tartozik. Kéri, hogy Dr. Hardy Gáborral a Kormányhivatal vezetőjével vegye fel a kapcsolatot, mivel a kérdésre ő tud választ adni. Jelzi, hogy Dr. Hardy Gábor Úr is jelen van a közmeghallgatáson. „Nagyon sajnálom, hogy azt mondták Önnek, hogy a férjét kidobta és visszafogadta.” Kovács Józsefné: „De miért mondhatnak ilyet?” Geiger Ferenc: „Nem tudom. Hát most erre nem tudok mit mondani. És erre szerintem Hardy Úr se tud válaszolni, hogy miért mondott ilyet egy kolléga.” Kovács Józsefné: „És akkor közben elmentem a Jegyző Asszonyhoz és ott nagyon szépen kinyomtatták a papírokat, mindent, és elküldtek a Balázs Béla utca 35-be. Ez a közigazgatási izébe. Közben ott nincs félfogadás. Elküldtek a Központi Okmányirodába, a Visegrádi utcába. És ott kaptam egy nyomtatványt, ugye, mert hiába törvényes a férjem, nem volt ott személyesen. Én nem írhattam alá. Elvittem a papírt, mindent. Hazavittem és már több, mint egy hónapja elküldtem a Balázs Béla utcába, hogy mi lesz. Nagyon régi ez a történet, hogy onnan megkapjuk a papírt… Azóta se válaszoltak, onnan se.” Geiger Ferenc: „Nem tudok mit mondani. A Hardy Úrral biztos egy pár mondatot tud…” Kovács Józsefné: „Nekem kell szaladgálni azért, mert a férjem ugye már 82 éves, nem tud tömegközlekedéssel nagyon utazni…” Geiger Ferenc: „Hát meghatalmazással kell ilyen esetben. Tudom, hogy Önök nincsenek hozzászokva az államigazgatáshoz. A feleségem is, pedig ő jóval fiatalabb, mint Ön. Ő se tudja, hogy mit kell ilyen esetben csinálni. De ilyen
esetben mindenféleképpen csak meghatalmazással szabad menni, ami két tanúval alá van írva, hogy el tudjon járni.” Kovács Józsefné: „Igen. Szaladgálhat napokig az ember. Ugye?” Geiger Ferenc: „Hát, de másképp nem működik. Mai viszonyok között meghatalmazás kell.” Kovács Józsefné: „Azt mondják mindig, hogy házasodjanak az emberek törvényesen. Legyen okmányuk.” Geiger Ferenc: „De ettől még az nem azt jelenti, hogy Ön képviselheti a férjét, és aláírhatja. Csak úgy írhat alá, hogyha kap egy meghatalmazást a férjétől két tanú jelenlétében.” Kovács Józsefné: „Akkor még van itt egy…” Geiger Ferenc: „Erzsébet utalvány.” Kovács Józsefné: „Igen.” Geiger Ferenc: „Milyen Erzsébet utalvány? Kovács Józsefné: „Azt szeretném megkérdezni… A férjem kapott, mert 75 éves elmúlt. Én még nem.” Geiger Ferenc: „10.000,- Ft-ot kapott…” Kovács Józsefné: „Jó. Az odáig oké. Csak az nem oké, hogy az első papíron rajta van, hogy csak személyesen szabad leadni a személyi igazolványról, meg a lakcímkártyáról a fényképnek az igénylését. Tehát tőlem nem fogadták el, meg a sógoromtól se, meg a feleségének, hogy leadja ott a…” Geiger Ferenc: „Itt az Osztályvezető Úr. Ezt valószínűleg félre tetszett érteni, mert ilyen biztos, hogy nincs.” Kovács Józsefné: „Nem. A hátulján volt vastag betűvel, hogy csak személyesen lehetett leadni. És el is küldtek. A sógornőmet is elküldték.” Szegény Ákos: „A nyomtatvány hátoldalára rá van írva, hogy személyesen benyújtható és személyesen hol. Ugyanakkor postai úton is be lehet nyújtani.” Kovács Józsefné: „Fizessünk még a Postán is.”
Szegény Ákos: „Személyesen is be lehet nyújtani.” Kovács Józsefné: „Azt üzente az ügyintéző, hogy olyan személyes, hogy csak a férjem, akinek a nevén van.” Szegény Ákos: „Az ügyintéző biztos, hogy nem mondhatott ilyet.” Kovács Józsefné: „A sógornőmmel is beszélem. A férje a levitte az övét is, meg a sajátját és mondta nekem, te azt mondja, hogy csak a Józsi adhatja le, mert a Gyulától nem fogadták el. És többen megmondhatják. És, aki az ügyintéző ott volt, volt aki lefénymásolta a személyi igazolványt, volt, akit meg átküldte a papír üzletbe, hogy ott fénymásolják le. Ez is. Úgy, hogy nagyon… Ezért mondta, hogy jó, hogy a 10.000,- Ft-ért aláírták a pénztárnál személyesen… De, hogy az első papírt se lehessen leadni a feleségnek, vagy a hozzátartozónak? Azért egy kicsit…” Szegény Ákos: „Meg fogjuk vizsgálni. Jó?” Kovács Józsefné: „Vastag betűvel rajta volt.” Geiger Ferenc: „Rendőrség áthelyezés.” Kovács Józsefné: „Ja, igen. Ott van mellettünk két házzal a rendőrség. Most, ha elkerül onnan mi lesz a rendőrség épülettel? Hajléktalan szálló, vagy…” Geiger Ferenc: „Hát az az áthelyezés az még egy - két év mire az…” Kovács Józsefné: „Na jó. De vannak ottan, akik meglátogatnak. Nem kérjük még oda. Mert itt a fő utcán is a körzeti megbízotti házat is elég szépen tönkre tették, és azóta is… Jó húsz éve, hogy üresen áll.” Geiger Ferenc: „Az a körzeti megbízotti ház, az körülbelül 40 éve áll üresen, nem húsz éve. Nem tudom, hogy mióta teszik Soroksáron lakni, az körülbelül 40 éve áll üresen, a körzeti megbízotti ház itt.” Kovács Józsefné: „Én voltam ott, amikor a tyúkjaimat elvitték, a körzeti megbízottnál.” Geiger Ferenc: „Az mikor lehetett?” Kovács Józsefné: „30 éve.”
Geiger Ferenc: „Az inkább 40 éve, mondom. De mindegy. Nézze a rendőrség áthelyezése az legalább két év, mire meg fog történni. Mi nagyon szeretnénk, hogyha azt az épületet megkapnánk. Mi ezt kezdeményeztük.” Kovács Józsefné: „Vétek volna, ha tönkremenne.” Geiger Ferenc: „Mi ezt kezdeményeztük, hogy felépítjük az új rendőrségi épületet, mert azt nekünk kell felépíteni. És cserébe megkapjuk ezt az épületet közösségi célra. És azt tudjuk használni másra. Tudom, hogy mire tetszett célozni, azzal, hogy… a Grassalkovich úton lévő lakókra. Lépünk abban az ügyben. Nagyon reméljük, hogy el tudjuk költöztetni őket innen Soroksárról.” Kovács Józsefné: „Volt, hogy meglátogattak bennünket.” Geiger Ferenc: „Tudom.” Kovács Józsefné: „És följöttek a házig.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy következő hozzászóló Zöld Jánosné, (1238 Bp., Könyves u.) aki a Könyves u. 49. szám előtti járda töredezettségét, illetve balesetveszélyét jelezte. (Jelzik a közmeghallgatáson részt vevő lakosok, hogy Zöld Jánosné elment.) Geiger Ferenc: Elmondja, hogy meg fogja nézni a Hivatal a Könyves u. 49. szám előtti járdát. Jelzi, hogy a következő hozzászóló Gyöngyösi Csaba a Wekerle Sándor utcából. Gyöngyösi Csaba: (1238 Bp., Lakcím) Olyan kérdése lenne, amiben segítséget kérne. „Bennem felvetődött az az ötlet, amit végig is szeretnék járni – Főváros felé – mert, hogy biztos, hogy a főút az Főváros. Hogy hogy lehet a Szabóky Rezső utcát lezárni - mint balra kanyarodási lehetőség – a Tárcsásról.” Geiger Ferenc: Ez egy teljes közlekedési koncepció módosítást igényel. Azt meg kell vizsgálni, hogyha a Szabóky Rezsőt lezárják… „És a másik irányból legyen egyirányú? Akkor viszont, lehet, hogy a másik oldalon a Szitást, vagy a Csibukot kell…” Az ötlet egy teljes közlekedési átszervezést igényel, mivel úgy nem lehet az egyik utcát lezárni és másik irányba terelni, hogy a környező utcáknak a forgalmát ne vizsgálják meg, és ne nézzék meg, hogy ott milyen terhelésnek van kitéve. „Arra gondolt, hogy, aki kocsival jön…”
Gyöngyösi Csaba: „Az engem nem érdekel, hogy… Tudom, hogy ki, mi, hogy éri el. De az kocsiba ül és járatja a motort. De, hogy mi hogy éljük át, akik ott laknak és…” Geiger Ferenc: „Tudom. Egyértelmű. Itt az a probléma, hogy ha sokáig sorompó van, akkor, aki ott balra akar kanyarodni nagyon sokszor feltartja a forgalmat, és megállnak már a vasúti átjáróban is, azok, akik mennének tovább. És a balra kanyarodó megállítja.” Gyöngyösi Csaba: „Én már ezt több éve mondom, hogy, aki balra kanyarodik, az miért kanyarodik balra?” („Mert ott lakik.”) Gyöngyösi Csaba: „Így van. Mert ott lakik. Nem lehet ezt kiküszöbölni?” Geiger Ferenc: „Nem. Nem igaz. Mert én lefogadom, hogy azoknak a 90%-a nem ott lakik. Van átmenő forgalom.” Gyöngyösi Csaba: „Erről van szó.” Geiger Ferenc: „Nem ott lakik, hanem átmenő forgalomban a Szabóky Rezsőn bemegy és akkor, vagy a Szikesen, vagy a Szitáson megy Erzsébetre a Templom felé, vagy a Hősök tere felé. Tehát egy menekülő útvonalat használ.” Gyöngyösi Csaba: „De, ha alapvetően pont emiatt használják, tehát ez nem jó se a Szabóky-nak se a köztes utcáknak. Tehát, ha kiterelnék a főútvonalra, ami alapvetően a Templom utca, akkor - ugye két rész - megszűnne nagyjából a Wekerlében ez a feltorlódás és mindenki arra menne. Ezért a Szabóky-ban se lenne folyamatosan autóforgalom. Tehát nekik is jó lenne. De folytatom. Hogy ugye minekután tudjuk, hogy ezt átmenő forgalomra használják keresztbe, hát ezért kellene már ezt az átmenő forgalmat előtte, a vasúti átjáró előtt megszüntetni. Amit szintén évek óta mondok.” Geiger Ferenc: „Ezt most nem értem.” Gyöngyösi Csaba: „Hát, hogy lehet, hogy vannak a dűlő utak, amiket egyszerűen le kellene aszfaltozni és egy dűlő úton át lehetne vinni a forgalmat a Vecsési útra.” Geiger Ferenc: „Hát az, azért ez elég nagy közlekedési problémát is okozna. De hát, azért ez – mondom - megérne egy misét. Ezt végig kéne gondolni.”
Gyöngyösi Csaba: „Többet, mert szerintem hamarabb megoldható dolog, minthogy…” Geiger Ferenc: „Hát igen. Nincs kiszabályozva a terület. 4 m széles jelenleg az utca, nincs kiszabályozva. Ott megcsinálni… Nem vagyok biztos benne, hogy megadnák az engedélyt. A vasúti átjáró… A közlekedési terveket most akarjuk felülvizsgálni, az aluljárót, felüljárót. Ugye beszéltünk erről, hogy majd újra be kell hozni a testület elé, mert a Főváros még mindig abban gondolkodik, hogy felüljárót, illetve aluljárót építsen. Ezt meg fogjuk nézni. Ott egy másik fajta variáció van. A Szentlőrincit elhozzák a Vecsés út felé és ott viszik át. Ez egy probléma. Meg nézzük, de mondom ez egy teljes közlekedési koncepció váltást igényel, az összes környező utcát. És lehet, hogy az ottani utcának ez a fajta problémája megoldódna, de akkor gyakorlatilag a Tárcsás utcának ez a része, a Tisza utca, a Rézöntő utca, az mind kapna egy… Ha most nem az elkerülő utakat nézem, hanem azt, amit először mondott. Erre terelnénk a forgalmat a Templom utcára ráterelnénk a forgalmat, nem vagyok biztos benne, hogy mondjuk a Templom utca lakói, a Tisza utca lakói, a Rézöntő utca lakói, a Bölcsödébe, meg az óvodába gyerekeket vívő szülők úgy nagyon örülnének neki. Tehát ezért mondtam, hogy ez egy jóval bonyolultabb ügy, minthogy itt csak simán beszéljünk erről.” dr. Kolosi Ferenc: „A Templom utca az reggel járhatatlan a Grassalkovich iskola miatt. Én azért mentem rá a Szabókyra, mert volt, amikor én az Erzsébet utca fölött álltam már, mert - az iskolába ugye, ahogy a gyerekek mennek – járhatatlan. Reggel nyolcig az képtelenség ott bejutni.” Gyöngyösi Csaba: „Én ezt értem. Csak ettől nekem az egészségem nem lesz jobb. Sőt még rosszabb, mert te is erre jössz.” Geiger Ferenc: „De tényleg így van. Tehát, azért mondtam, hogy ezt meg kell nézni, valamilyen megoldást biztos, hogy kéne erre találnunk, mert valóban így van, hogy azok, akik ott laknak azon a környéken azoknak katasztrofális a helyzet. Gyöngyösi Csaba: „Hogy ne lehessen megoldani ezt, hogy a Bölcsődénél át kell menni, vagy hogy a Templom utcán nem 750 autó megy, hanem még plusz 100. De ez egy átmenő forgalom. Nem egy álló forgalom. Nem egy álló motorral járott autóforgalom, és nem egy olyan forgalom, ami ugye - hát körülbelül az a szakasz szerintem egy jó 450 méteren - álló forgalom. Tehát ezzel, hogy engedjük ezt a balra kanyarodást… Ez persze ez régen jó volt, működött - amikor nem voltak autók a házaknál, vagy maximum egy - de most már minden háznál kettő autó van - az minimum - mert ugye tudjuk milyen Soroksár közlekedése alapvetően. Tehát ez lett volna az egyik. A másik, ami szintén ehhez kapcsolódik, hogy majd arról lehet esetleg kapni valamit, hogy az
IKEA-val milyen szerződés van. Hogy ők mikor fogják megépíteni az áruházat? Mikor? Mert ezt az útszakaszt is erőteljesen fogja érinteni.” Geiger Ferenc: „Hát az IKEA-nak megvan az építési engedélye. Én ugyan nem beszéltem velük, de a titkárnőmet ma hívták telefonon és egy időpontot egyeztettek január elejére. Olyan sűrű a program, hogy nem tudjuk. De jövőre akarják megépíteni. Ugye? Tehát jövőre akarják megépíteni. Jövő év végére lenne kész az IKEA. Nem hiszem, hogy az jelentősen befolyásolná ezt a forgalmat.” Gyöngyösi Csaba: „Majd azt nyugtával… Majd jövőre, amikor itt…Ja, nem jövőre, még nem, mert akkor…” Geiger Ferenc: „2017-ben.” Fuchs Gyula: „Válaszolnék minderre a problémára, hogy az egyedüli megoldást ezek szerint az aluljáró jelentené a sínek alatt.” Gyöngyösi Csaba: „Hát ez igaz. De az tudjuk, hogy egyikünk se éli meg.” Fuchs Gyula: „Nem feltétlenül van ez így. Az Önkormányzatnak keményen kell küzdenie azért, hogy ez megvalósuljon, mert ha a mostani beruházás kapcsán nem valósul meg, akkor valószínű a következő évtizedekben nem jutunk aluljáróhoz. És ez a megoldás - ez hozna igazán megoldást – erre a közlekedési káoszra.” Gyöngyösi Csaba: „Ebbe igazuk van. Én ezt a részt is megértem. De én meg épp ezért mondom folyamatosan az elkerülő utat, mert mind a ketten tudjuk, vagy hát mindannyian tudjuk, hogy ebből szinte semmi nem lesz. Lehet itt fejlesztési terv a Fővárosi Önkormányzat részéről, lehet itt bármi. Ide nekünk aluljárót soha nem fognak építeni, felüljárót meg pláne nem. Ja, hát és úgy mondom, hogy amíg mi élünk.” Geiger Ferenc: „Megmondom őszintén, hogy abban teljesen igaza van. Én nagyon bízom abban… És nekem még hivatalos értesítésem nincs arról, hogy ennek a MÁV-Kelebia vasútvonalnak a fejlesztése kapcsán nem fog megépülni az aluljáró – Kolosi Úr azt mondta, hogy nem fog megépülni, mert lefelé fogják…” Gyöngyösi Csaba: „Ők kijelölték maguknak azt a szakaszt, ahova nem kell semmit építeni.” Geiger Ferenc: „Én nem tudok róla. Tehát hivatalosan nem tudunk róla. De, akkor ezek szerint, ha ezt elmondták… Akkor viszont én úgy gondolom, hogy
nagy realitása van annak, amit Ön mondott, hogy a Szentlőrinci út folytatásában a vasútnak a másik oldalán azt az utat valahogy megnézni, hogy hogy tudjuk olyan szintre kiszabályozni, hogy elkerülje a vasútnak azon az oldalán a forgalom ezt a részt, és a Vecsés utcára rávinni. De, akkor had ne mondjam, hogy milyen cirkusz lenne a Vecsés utcánál. Tehát ez az egyik. Ez a szokásos. Ha van kalapja, akkor az, ha nincs kalapja, akkor az.” Gyöngyösi Csaba: „Ez nem teljesen, mert a…” Geiger Ferenc: „De biztos, mert a teljes forgalom oda menne.” Gyöngyösi Csaba: „Hát, akkor mégis megvan az, hogy a Wekerle utcában fölösleges… - de mindegy - ami x éve, mert senki nem tesz ellene semmit.” Geiger Ferenc: „Hát ez az x éve, ez hány éve 40-50 éve van így? A Rombolthíd lerombolása…” Gyöngyösi Csaba: „Azért nem mondanám, mert ugye a koromból kifolyólag én 6-7 évesen lábtengóztunk. Tehát…” Geiger Ferenc: „Az más. De, akkor is ott ment át a közlekedés, mert nem volt más.” Gyöngyösi Csaba: „Igen. Csak tizenöt autó jött egy évben.” Geiger Ferenc: „Igen, persze. De a Rombolt-híd lebombázása után úgy oldották meg, hogy két helyen volt átjárás, a Vecsés útnál, meg ezen az úton. Az egy másik dolog, hogy az ötvenes években nem ment autó. Tudom én is úgy nőttem fel, hogy télen-nyáron ott voltunk, és lovaskocsi volt…” Gyöngyösi Csaba: „Tehát, hogy volt már rendszerváltás is, tehát, hogy előtte sem foglalkozott ezzel a kérdéssel senki, és most ugyan foglalkozunk ezzel a kérdéssel, de nem történik semmi. És ettől még, azért mert nem történik semmi, és hiába foglalkozunk, ha nem történik semmi, ettől senkinek nem lesz jobb azon a részen. Tehát, hogy ezért mondom én, hogy még ezen – ugye mondom én folyamatosan – de még mindig ott tartunk, hogy, akkor most megint azt mondja, vagy mondod, hogy gondolkozzunk el, azon, hogy elmegy ott. Tehát megint az van, hogy elgondolkozunk. Tehát, hogy megint ide épül egy áruház, aztán majd megint ide fog épülni még egy áruház, és a Soroksáriak, Erzsébetiek, Dunaharasztiak ezt az utat használják. Van olyan soroksári, van olyan vecsési, aki azt mondja, hogy hát igen ő azért jön be a Szentlőrinci úton, mert, hogy akkor innen hátulról mennyivel hamarabb tud kimenni.”
Geiger Ferenc: „Persze. Sokan, nagyon sokan járnak Harasztitól kezdve rengetegen járnak, aki átmegy Lőrincre…” Gyöngyösi Csaba: „Lehetőség sincs, illetve senki nem foglalkozik azzal, hogy ezt a forgalmat, ami Harasztiról – bármiről – jön, ezt esetleg ott elhozzuk egy olyan részen, ahol lényegesen kevesebb a lakó.” Geiger Ferenc: „Én azt mondom, hogy ennek most sokkal nagyobb sansza lesz, amit te mondtál – tekintettel arra – mondom nekem hivatalos információm nincs még arról – ez egy lakossági fórum volt, ahol elhangzott - hogy nem lesz ezen a részen aluljáró, meg felüljáró.” Fuchs Gyula: „Ebben a beruházásban nem lesz.” Geiger Ferenc: „Akkor ebben a beruházásban.” Egresi Antal: „Ebbe a beruházásban nem lesz.” Geiger Ferenc: „Na jó, de hát ha ebben a beruházásban nem lesz, akkor valószínű tényleg az az igazság, hogy ezt mi nem fogjuk már megélni, hogy lesz egy ilyen beruházás. Mert a Fővárosnak nagyon sok olyan problémája van, ami és legyünk reálisak – sokkal fontosabb – és lokálpatrióta vagyok – de sokkal fontosabb beruházás, meg sokkal fontosabb fejlesztés, minthogy egy külső kerületben egy ilyen aluljárót, felüljárót csináljon. Ez tény. Tehát ezt el kell ismerni. Tehát, akkor viszont ennek ma sokkal nagyobb sansza van, hogy egy ilyen megoldást esetleg a Fővárossal közösen megcsinálni. Ez ki fog derülni most.” Egresi Antal: „Akkor nem hangzott az el, hogy nem fognak aluljárót, vagy felüljárót építeni. Csak az hangzott el, hogy a 160 km/h sebességet, azt Taksonytól fogják indítani. És ezen a területen Taksonytól be a belvárosig csak 100 km-es sebességgel fognak, vagy 120-al menni a vonatok. Ez pedig az eredményezi, hogy nincs szükség arra, illetve nem írja semmilyen Európai Uniós előírás elő azt, hogy a szintbeli kereszteződéseket meg kell szüntetni. Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy nem akarnak aluljárót, vagy felüljárót készíteni Soroksáron. Ez viszont Soroksárnak az életében egy óriási katasztrófát fog jelenteni. Tehát ezt Soroksár Önkormányzata nem igazán fogadhatja el ezt a fajta megoldást, amit nekünk kínálni akarnak. Hiszen Dunaharasztin is van aluljáró, mert máskülönben ott sem tudnának normálisan közlekedni. Tehát, azért egy kis településen létezik, és lehet a Budapest-Kelebiai vasútvonalak alatt egy aluljárót létesíteni, akkor Soroksárra - aki a Fővároshoz tartozik – hát igenis meg lehet szerintem oldani.”
Geiger Ferenc: „Ez elő fog jönni valószínűleg. És, akkor, lehet, hogy a Főváros sokkal könnyebben… Mert, azért egy aluljáró, vagy egy felüljáró építése több milliárd Ft, meg egy ilyen elkerülő út szerintem egy pár 100 millióból megvalósítható.” Gyöngyösi Csaba: „Igen. A következő, amit oda írtam, ez az Erzsébet utca – Templom utca sarkán van ez a gyalogos átkelő. Ugye lehet most már kihelyeztetni ezeket a sárgán fluoreszkáló táblákat. Én azt szeretném kérni, illetve jelezni, hogyha végig mentek, látjátok, hogy annyira rossz ott a közvilágítás. Tehát, hogy itt a hölgy is mondta, hogy Nyír utcánál nagyon halványan világítanak a lámpák. De ez ott is ugyanígy van. Ráadásul azért tudom, mert pont egy előttem lévő úr került kényes szituációba, amikor sötétedésben egy fekete ruhás ember lépett elé. Én sem láttam. Tehát, hogy nem. Elég balesetveszélyes így. Akár az úttesttel, felfestéssel, akár – mondom – az a sárga fluoreszkálós.” Geiger Ferenc: Kéri a kollégáját, hogy írja fel ezt a kérést. Jelzi, hogy meg fogja nézni a Hivatal, illetve lehet, hogy az Elektromos műveknél –ezekre a helyekre, ahol ilyen jellegű probléma van – meg fogja rendelni a világítás cseréjét, illetve a kandeláber fölső részét, mivel az új halogén világítás jobban világít. Gyöngyösi Csaba: „Igen. De több a gond. Egy az, hogy ott van a buszmegálló, amitől későn veszed észre a táblát. Ez az egyik. És magasak a fák is, és nagyon magas a kandeláber is, és ehhez képest gyenge fény van benne.” Geiger Ferenc: „Jó. Azért mondom, hogy megnézzük ezt. És, akkor Soroksári Hírlap.” Gyöngyösi Csaba: „Soroksár Hírlap. Ez többször előfordult már, hogy ugye úgy jön ki a Soroksári Hírlap, hogy beharangozza, hogy november 30-án történt valami a novemberiben, de ez december 8-án van bedobva. Ez most csak egy példa. Tehát, hogy későn jön.” Geiger Ferenc: „A terjesztés későn jön?” Gyöngyösi Csaba: „Igen. Tehát, hogy sokkal később érkezik ki maga az újság…” Geiger Ferenc: „Ez hozzátok, vagy a környékre?” Gyöngyösi Csaba: „Ez nálunk… De szerintem ez általános. Mert nem tudom, hogy hogy terjesztik a lapot, vagy hogy szórják, de gondolom egyszerre. Hogy egyszerre ugye kiadják – mit tudom én – 10 embernek és az járja a kerületet.”
dr. Laza Margit: Tájékoztatásul elmondja, hogy a Polgármesteri Hivatal a Soroksári Hírlap kiadója, illetve a saját postázóján keresztül a terjesztője is. A terjesztés ideje mindig a Képviselő-testületi üléshez igazodik, ami általában kedden van. A Soroksári Hírlap a keddi napot követő pénteken kerül a Hivatalhoz, és péntektől a következő hét szerdáig - tehát egy héten belül „szórjuk ki”. Előfordul… Geiger Ferenc: Elnézést kér. „Most például – ma van testületi ülés – tehát jövő hét péntek. Azért, mert a testületi anyagot még be kell tenni, be kell tördelni. Jövő hét péntek és azt követően. Tehát ez most közvetlenül Karácsony előtt fog megjelenni.” dr. Laza Margit: „Igen.” Elmondja, hogy elő szokott fordulni – főleg a fizetett hirdetéseknél – hogy elcsúszik az időpont. A fizetett hirdetések felvétele külső szolgáltató által történik. A szolgáltató el szokta mondani, hogy megjelenés után a feladó dönti el, hogy ennek ellenére megrendeli-e. Gyöngyösi Csaba: „Nem. Csak pont például volt – azt hiszem – tavaly is, hogy a közmeghallgatás 5-e, de maga az újság 12-én jött meg.” dr. Laza Margit: „De ilyenkor az előző hónapban is berakják.” Gyöngyösi Csaba: „De azt, azért tudnám, mert én ezt az újságot olvasom, azért.” Geiger Ferenc: „Meg fogjuk nézni. Tehát mindenféleképpen…” Gyöngyösi Csaba: „Ezért is írtam, hogy esetleg nem lehetne-e az Önkormányzat részéről…Mert az a soroksár.hu oldal egy viszonylag gyenge…” Geiger Ferenc: „Nem a mienk. Ja. A saját honlapra gondolt?” Gyöngyösi Csaba: „Így van.” Geiger Ferenc: „Én a Soroksár online-ra gondoltam. Bocsánat. A soroksár.hu az a mienké, a Soroksár online-ra gondoltam. Az egy másik.” Gyöngyösi Csaba: „Azt egy kicsit, most már egy kicsit átdolgozni, átfejleszteni, valakinek a kezébe odaadni, hogy több információ kerüljön fel rá. Mert egyébként tényleg az a helyzet, hogyha megnézzük a Guten Morgen Soroksárt, a Soroksár online-t, és az Itthon Otthon Vagyunk – vagy mit tudom én – sokkal több információ jut el az emberekhez, mint magáról a Soroksár oldalról.”
Geiger Ferenc: „Megnézzük, mindenféleképpen.”
hogy
mit
tudunk
csinálni.
Valamit
dr. Laza Margit: „De most időben megjelent a testületi után az előző lapszámban. Gyöngyösi Csaba: „Ja, még egy. Nagyon-nagyon szépen köszönjük a suli előtt a főtéren a közvilágítást, ami ilyen lett. Jó fénnyel, a gyerekek is élvezik.” Geiger Ferenc: Megköszöni a megjelenteknek a részvételt. Jelzi, hogy a Hivatal a megválaszolatlan kérdésekre írásban fog választ adni. További kérdés és hozzászólás hiányában kéri Jegyző Asszonyt, tartson névsorolvasást. dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart.
K.m.f.
Geiger Ferenc s.k. polgármester
A kiadmány hiteléül:
dr. Laza Margit s.k. jegyző
