KIVONAT Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 16-ai ülésének a jegyzőkönyvéből KÖZMEGHALLGATÁS Geiger Ferenc: Felkéri a Jegyző Asszonyt, hogy tartson névsorolvasást. dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart. Geiger Ferenc: Köszönti a megjelenteket. Elmondja, hogy a közmeghallgatáson elhangzó kérdésekre, kérésekre igyekszik helyben kielégítő, pontos választ adni a Polgármesteri Hivatal jelen lévő kollégáinak közreműködésével, melyet utólag írásban is el fog juttatni a felszólalókhoz. Akik kérdésére nem tudnak helyben megfelelő információt biztosítani, szintén írásban kapnak választ kérdéseikre. Elmondja, hogy a közmeghallgatásról hangfelvétel készül. A hozzászólási kártyák alapján a kérdést megfogalmazókat a mikrofonhoz fogja kérni, hogy a felolvasott kérdésük, illetőleg az elhangzott válaszok kapcsán további kérdéseket, észrevételeket tudjanak tenni. Elsőként Kovács Józsefné Templom utcai lakost kéri a mikrofonhoz fáradni. Kérdése az Ócsai út 187998/3 hrsz-ú belterületi ingatlan ügyére irányul. Kovács Józsefné (1238 Budapest, Templom u.) Szeretné megtudni, hogy mit lehet csinálni az említett belterületi ingatlannal. 2007. évben kaptak már tájékoztatást az Önkormányzattól, hogy semmiféle építkezést nem lehet ott megvalósítani, illetőleg nem lehet használatba venni, csak egy kis „bódét” lehet rátenni. Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy ez az ingatlan magántulajdonban van-e, és természetben az M0 autóút után található-e. Kovács Józsefné: Elmondja, hogy az ingatlan magántulajdonban van, és megerősíti az elhelyezkedését. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy az érintett területre vonatkozóan nincs hatályban érvényes rendezési terv. Ez azt jelenti, hogy nem is adható ki építési engedély a területre, ami – ugyan belterületi, de - mezőgazdasági célú besorolású. Kovács Józsefné: Elmondja, hogy nem mezőgazdasági területre fizettek adót, igaz, kaptak kedvezményt is rá, de a nyugdíjukból ez is megterhelő. Geiger Ferenc: Munkahelyi övezethez tartozik…
Kovács Józsefné: „Meg erdősáv.” Geiger Ferenc: „Így van.” Ahhoz, hogy itt bármit csináljanak, tudomása szerint rendezési tervet kell készítteni, a magántulajdonosoknak saját maguknak kell ezt elkészítteni, melyet maguknak kell finanszírozni. Azon a területen gyakorlatilag nincs önkormányzati tulajdonú ingatlan, így az Önkormányzat nem készíttet ide rendezési tervet. Tudomása szerint ott sok magántulajdonos van, köztük olyan tulajdonosok, akik ott 4-5 hektáros ingatlannal rendelkeznek. Egy családról személy szerint is tudomása van, akinek 4,2 hektáros ingatlana van az érintett területen. Kovács Józsefné: Elmondja, hogy maga is az említett családhoz tartozik. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ebben az ügyben egyetlen megoldási lehetőség van: a magántulajdonosoknak – emlékezete szerint ez hét tulajdoni hányadra lett osztva - össze kell fogni, és közösen elkészíttetni a rendezési tervet. Kovács Józsefné: Ezt megérti. Azonban arra kér magyarázatot, hogy lehetséges, hogy a földművelőknek sorra épülnek ott házaik, nyáron látták, hogy már kőépület is van a területen. Az építkezésekhez az ő tulajdoni hányadukat is igénybe veszik, parkolóhelyként. Geiger Ferenc: Elmondja, hogyha a földterületükre illegálisan rámennek, azt be kell jelenteni. Kovács Józsefné: Nem egy kocsi parkolt ott. Geiger Ferenc: Javasolja, hogy amennyiben a magántulajdonukat, annak használatát megsérti valaki, akkor birtokháborítás miatt tegyenek bejelentést az Önkormányzatnál, illetőleg a Kormányhivatalnál a szabálysértési hatóságnál tehetnek bejeletést. Kovács Józsefné: Elmondja, hogy már volt az Önkormányzatnál, ahol elmondták neki, hogy tudnak az engedély nélküli építkezésről, de nem tudják kitenni őket. Ő sem szeretné, hogy „kirakják” az érintetteket, de így sem eladni nem tudják a saját ingatlanukat, sem másként hasznosítani. Geiger Ferenc: Megismétli: ha engedély nélkül építkeztek a területükön vagy mellette, azt be kell jelenteni, és az engedély nélküli építkezéseket az Építési Hatósághoz – jelen esetben az I. kerülethez – továbbítja a Hivatal. Nem a kerületi Önkormányzat hatáskörébe tartozik az engedély nélküli építkezés. Következő témaként a soroksári busz van feltűntetve, kéri, fejtse ki a kérdését. 2
Kovács Józsefné: Észrevételezi, hogy a beállított „lapos” buszok valójában nem azok: az első ajtónál valóban van egy kis „lapos” hely, de ha valaki felszáll egy kiskocsival, vagy egy babakocsival, akkor már nincs. A busz második ajtajától a hátsó rész pedig már szinte „emeletes busz”. Oda csomaggal nem lehet feljutni. Véleménye szerint a járat rosszabb lett, mint volt, főleg csütörtöki napokon, vásárlási napokon, mikor többen mennek a piacra, illetve amikor az Auchan kedvezményt ad. Hétköznaponként is rossz a helyzet, amikor az iskolások közlekednek, alig lehet felférni a buszra. Megítélése szerint sokkal kisebbek a buszok. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy azt tudni kell, hogy ez egy ingyenes buszjárat. Az Önkormányzat közel ötvenmillió forintot fizet azért, hogy a járat ingyenes legyen. Amikor a BKK-val ill. a BKV-val megállapodtak, a BKV gyakorlatilag meg akarta szűntetni az ingyenességet, azt szerették volna, hogy bérlettel vagy menetjeggyel lehessen igénybe venni a járatot. Ez ellen az Önkormányzat tiltakozott, és vállalta, hogy kifizeti a lakosság helyett ezt az összeget. Az Önkormányzat ezért fizet negyvenvalahány-millió forintot, és az Auchan is ugyanennyit. Kovács Józsefné: „Jó, ezt köszönjük szépen, csak hát...” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a megkötött megállapodás szerint a három buszból kettő alacsony padlós buszjárat, az alacsony padlós buszokkal nincs semmi gond. Amikor nem alacsony padlós busz van, akkor merülhet fel ilyen probléma. Ígéretet tesz arra, hogy kezdeményezni fogja az Önkormányzat, hogy cseréljék le az összes buszt alacsony padlósra. Kovács Józsefmé: Elmondja, hogy a busz az első és a második ajtónál alacsony padlós. Ott „betömörülnek” az emberek a kiskocsikkal és babakocsikkal, mert utána már van három lépcső, oda fel kell mászni. Geiger Ferenc: Ezek ilyen buszok, sajnos ezzel nem tudnak mit kezdeni, mert a BKK-nak ezek az alacsony padlós buszai. Kovács Jánosné: Tudomása szerint vannak másfajta alacsony padlós buszai is a BKK-nak. Geiger Ferenc: Megpróbálják kezdeményezni, erre tud igéretet tenni. Kéri a következő hozzászólót, Gyöngyösi Csabát a mikrofonhoz fáradni. Vasúti átjáró, lámpák, vízelvezetés témát jelzett. Gyöngyösi Csaba (1238 Budapest, Wekerle u.): Elmondja, hogy „sok” kérdése, felvetése lesz. Először is gratulál mindenkinek, aki bejutott az önkormányzati választáson. Kis szemrehányásként észrevételezi mindenki felé: 3
„kicsit kevesebben vagyunk a közmeghallgatáson, mint ahány képviselőjelöltünk indult volna Soroksáron. Valószínű ennyire érdekli az embereket…” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy az érdektelenség nem csak a közmeghallgatáson megjelentek számán látszik. A mai délután nagyon felháborodott mind Ő, mind kollégái is. Délután 15.00 órától a Táncsics Művelődési Házban csomagosztás volt, melyre 700 meghívót küldtek ki, azaz 700 csomagot lehetett volna ezen a napon átvenni. Az ünnepség 15.00 órakor kezdődött, 15.10 órakor kb. 50 fő volt jelen. 15.15 órakor elkezdték az ünnepséget, ekkor kb. 80 fő volt jelen. Az Önkormányzat műsorral készült, csomagot osztottak volna a meghívottaknak, ennek ellenére mindössze ennyien jöttek el. Az érdektelenség akkor is megjelent, amikor segíteni akarnak. Elmondja, hogy 20 év alatt még soha nem tett ilyet: felment a színpadra, és hangot adott a felháborodásának, természetesen nem azokkal szemben, akik megjelentek, hiszen Ők kivételt jelentenek. A színpadon ült a Galambos János Zeneiskola fiatal gyerekekből álló zenekara, akik nagyon elkeseredtek, amikor azt mondta Nekik, hogy nem csinálnak műsort. Mélységesen felháborította, hogy a 700 meghívott közül még 150-200 fő sem jött el az ünnepségre. A közmeghallgatásra befelé jövet látta, hogy még ötösével-hatosával álltak sorba a csomagokért, ennyire nem érdekelte az emberek egy részét az sem, amikor segíteni szerettek volna Nekik. Elnézést kér a „kis kitérőért”. Gyöngyösi Csaba: Véleménye szerint az iskolákra kellene költeni, vagy oda kellene adni az iskolás gyerekeknek… Először is köszönetet mond azért, hogy az újságban már nagy cikkben jelenik meg a közmeghallgatásról szóló hirdetmény, így már nem kerülheti el a figyelmet. A Wekerle utcában 12 tonnás behajtási korlátra módosult a korábbi 3,5 tonnás korlátozás, ami érthetetlen számára. Nem tudja, hogy ez egy 3,5 méter szélességű utcában hogyan engedhető meg. Geiger Ferenc: „Mi sem.” Amint azt Gyöngyösi úr is tudja – hiszen évek óta beszélnek hasonló témákról – a közlekedési korlátozások nem a helyi Önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Elmondja, hogy a 12 tonnás tábla kihelyezését nem az Önkormányzat kezdeményezte, valószínűsíti, hogy a szennyvíziszap elszállítás és a hasonló jellegű közmű szolgáltató cégek autói miatt tették oda. Egyetért Gyöngyösi Úrral, és kezdeményezni fogja az Önkormányzat, hogy állítsák vissza a 3,5 tonnás korlátozást. Gyöngyösi Csaba: Tudomása szerint ketten vannak jelen a Fővárosi Közgyűlésben, kéri, hogy ott is képviselőjék ezt az ügyet. Ő a nyáron festette ki a konyháját, és már repednek a falak. Elmondja, hogy az összes csatonafedél meg van süllyedve, ugyanis hiába kezdeményezték – és tudomása szerint volt is arra megállapodás – hogy a szennyvízszállítók elkerüljék az utcájukat, ez sajnos 4
semmit nem ért, mivel most kitették ezeket az új táblákat. Tönkremennek az utak, és tönkremennek a házaik. Geiger Ferenc: visszaállítását.
Kezdeményezni
fogják,
mindenképpen
a
korlátozás
Gyöngyösi Csaba: Köztudottá vált, hogy az IKEA-val is aláírásra került a szerződés, innen kezdve, ha az IKEA-ba bármiféle szállítás lesz, az az utcájukon keresztül fog zajlani, hiszen 12 tonnás korlátozás van. Aki Soroksár – Dunaharaszti irányában halad, itt fog közlekedni, mivel nincs megoldva elkerülő út Dunaharaszti felé. Már jelezte az „Itthon Otthon Vagyunk” című honlapon, hogy ha megépül az IKEA, és mindez így marad, valószínű, hogy keresztbe fognak állni az autókkal, valamit tenni fognak, hogy ne tudjanak közlekedni. Geiger Ferenc: Igazat kell adjon Gyöngyösi Úrnak. Nem csak Gyöngyösi Úr keresi meg ezzel a problémával kapcsolatban. Délután „Nyugdíjas Karácsony” rendezvényre került sor, és a Könyves utcában lakó házaspár kereste meg ugyanazzal a problémával, hogy ismét járnak a 8-10-12 tonnás fehér „szippantós” autók, annak ellenére, hogy kötelező kijelölt útvonalon kellene járniuk. Gyöngyösi Csaba: Elmondja, hogy kaptak is egy megállapodást, melyet a Csatornázási Művek vezérigazgatója írt alá, ami „ennyit ér”. Visszatér a soroksári busz témájához. Ahogy most hallották, jelenleg majdnem ugyanannyiba kerül az üzemeltetése, mint régen. Hallotta, hogy egy jogszabály miatt kellett átadni a BKK-nak. Tudomása szerint a BKK járatsűrítést vállalt, elmondja, hogy a Csillag utcában 7.00 és 8.00 óra között egy busz áll meg, 7 óra 28 perckor. A gyerekek vagy erre szállnak fel, vagy semmire. Geiger Ferenc: Tehát azoknál a gyerekeknél, akik a Török Flóris vagy a Fekete István Iskolába mennek, ilyen gond van. Gyöngyösi Csaba: „Meg lefelé a Grasiba is…” Geiger Ferenc: Ezzel kapcsolatban annyit tud, hogy az eredeti megállapodásban az szerepelt, hogy a 7.00 és 8.00 óra közötti járatokat egy plusz járattal besűrítik, illetőleg a 14.00 és 15.00 óra közötti járatokat szintén besűrítik. Gyöngyösi Csaba: Való igaz, hogy 7.00 és 8.00 óra között kettő buszjárat jön az Auchantól, 7 óra 10 perckor és 7 óra 50 perckor. A 7.50-es busz olyan, mitha nem is lenne, azt akár ki is hagyhatnák. Geiger Ferenc: „Világos”. A következő téma a „lámpák”. 5
Gyöngyösi Csaba: Később térne a lámpákra. A „kis csatornahíd” felújítása véget ért, a táblák egy részét elbontották. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Templom utcai híd felújítása nem ért véget, „téli szünet” van, december 13-ától február vége - március elején folytatják majd a munkát. Gyöngyösi Csaba: Örömmel vette észre, hogy nem volt „dugó”, de több helyen kint vannak még a táblák, hogy le van zárva. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ez a mai Képviselő-testületi ülésen is téma volt, kezdeményezni fogják a táblák levételét, de addig is – bár nem az Önkormányzat kompetenciája - ponyvával le fogja takartatni a táblákat, hogy ne legyen megtévesztő. Örömmel konstatálja, hogy ma már nem volt dugó a Grassalkovich Iskolánál sem, a Haraszti felől érkezők is könnyebben be tudtak jönni a szervízútra, illetve a Templom utcába a „felső” felől jövők is könnyen be tudtak fordulni. A Facebook-on is elterjedt ennek a híre. Gyöngyösi Csaba: A Grassalkovich Iskola előtti kis játszó parknál lévő összes lámpabúra üvege össze van törve, „ügyes gyerekeknek” vagy vandáloknak „köszönhetően”. Kérdése, hogy ezt nem lehet-e olyan módon kiváltani – pl. plexi üveggel – amit egy kővel nem tudnak összetörni. Geiger Ferenc: Szénási Úr utána fog nézni, mit lehet tenni. Maga nem tapasztalta még, hogy nem világítanának a lámpák, mert általában világosban jár az Iskola felé. Gyöngyösi Csaba: Azt Ő sem tudja megmondani, hogy világítanak-e a lámpák, de a búrák mind be vannak törve. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy Kollégája most jelzi: a megoldás érdekében ki kellene cserélni az összes lámpatestet, ez a jövő évi költségvetés függvénye. Gyöngyösi Csaba: Az Erzsébet utca végéban található egy elég széles, földút jellegű „lejáró”. Geiger Ferenc: Ez az ún. „Seres-domb”. Gyöngyösi Csaba: Kérdezi, hogy ezt nem lehetne-e valahogyan annyira leaszfaltozni, hogy pl. a Molnárszigeti rendezvényekre a környéken lakó idős emberek itt tudjanak lejutni egy lankás úton, nem pedig „azon a 120 lépcsőn”. Geiger Ferenc: Készült egy terv, és egy látványterv is. Az a szög olyan magas, hogy nem lehet egy sima, egyszerű lejáratot csinálni. Valószínűleg egy kis „szlalon” lejáratot kell csinálni. A gondot az okozza, hogy a Seres-dombon 6
nagyon sokan szánkóznak telente, ez egy régi szánkódomb volt az Ő gyerekkorában. A másik probléma, hogy a kerékpárutat EU pályázat keretén belül építették meg, és azt nem lehet megtenni, hogy egy ilyen meredek lejtőn ráviszik a kerékpárútra, mert az balesetveszélyes. Ezt jogszabály írja elő. (Az Építési és Beruházási Osztály vezetője megerősíti az elhangzottakat.) Az illetékes Kolléganő készíttetett egy látványtervet, ami gyakorlatilag egy „szlalon” megoldással vinné le az utat. Ezzel az a további probléma, hogy két oldalról támfalat is kellene építtetni, mert folyamatosan omlik. Még egyszer megemlíti, hogy ha megvalósul ez a lejáró, akkor a szánkózó domb lehetősége szűnik meg. Másféle műszaki megoldás kidolgozásán dolgoznak, a tervekben szerepel, reméli, hogy a következő évi költségvetésbe ezt be tudják tervezni. Gyöngyösi Csaba: A vasúti átjáróval kapcsolatban: már megbékéltek azzal, hogy „ígéretek vanna, tettek sosincsenek…” Geiger Ferenc: „Nem mi igérünk…” Gyöngyösi Csaba: „Nem, nem.” Már többször kérte, hogy kellene oda valamiféle „zebrás” átjáró is, amire azt a választ kapta, hogy a Főváros – tekintve, hogy nem történt még ott „valami” – úgy ítélte meg, hogy nem szükséges. Másfél-két hete ott ütöttek el egy bácsit, aki majdnem meghalt a helyszínen. Szerencsére felépült, de nem tudja, mire kell még várni. Talán arra, hogy az Ő fiát üsse el az autó, vagy egy másik gyereket? Véleménye szerint önkormányzati szinten is kellene ezzel valamit kezdeni. Egy olyan csomópontban, ahol három irányba megy el a forgalom, és három irányból jöhetnek a gyalogosok, életveszély, hogy nincs „semmi”. Geiger Ferenc: Kéri az Építési és Beruházási Osztály vezetőjét, hogy ezt a feladatot jegyezze fel, mindenképpen kezdeményezni fogják, hogy a Könyves utcában – mind a két irányba – gyalogátkelőhelyet létesítsenek. Gyöngyösi Csaba: Véleménye szerint már az is sokat segítene, ha az egyik oldalon – a Csillag utca felőlin - biztonsággal lehetne átkelni, gyalogátkelőn. Következő kérdése, hogy nem lehet-e megoldani a Sportcsarnok kerékpárral való biztonságos megközelítését. Tudja, hogy a kerékpárút megépítését tervezték, ami – gondolja, hogy a megszorítások miatt – még nem valósult meg. Tekintve, hogy a Szentlőrinci úton „életveszélyes” kerékpárral közlekedni, nem lehetne-e a beljebb eső „mező” jellegű részen egy „ösvényt” vágni, vagy akár már a kerékpárút nyomvonalát előkészíteni egy „feltúrt” résszel, amin ideiglenesen biztonságosabban lehetne közlekedni? Geiger Ferenc: Az Építési és Beruházási Osztály vezetőjének jelzésére elmondja, hogy a kerékpárút tervei készen vannak. Európai Uniós pályázaton 7
mindenképpen megpróbálnak pályázni, az önrész is megvan, ha pályázatot tudnak nyerni, elméletileg nincs akadálya a kerékpárút megépítésének. Gyöngyösi Csaba: A Wekerle utca vége vízelvezetésével kapcsolatban elmondja, hogy tudja, irreálisan nagy esőzések voltak, de az utca végén összegyűlő víz mennyisége akkor is elfogadhatatlan. Geiger Ferenc: Tudomása szerint a Wekerle utca végén van egy átvezető csatorna (Bodó János megerősíti), a Szentlőrinci út felé. Gyöngyösi Csaba: Ő az utca másik végére gondol, a Zománc utcai sarokra. Geiger Ferenc: Ott árkok vannak, amelyekkel az a probléma, hogy sajnos egy jó pár el van dugulva. Onnan elméletileg le kellene, hogy vezetődjön a víz… Gyöngyösi Csaba: Ott van csatorna is. Tudja, hogy nem szabályos a megoldás, de azt szokták csinálni, hogy megemelik a csatornafedeleket, mikor nagy esőzés van, hogy a víz el tudjon folyni. Geiger Ferenc: Felhívja a figyelmet rá, hogy ezt nem szabad megtenni, a Csatornázási Művek ugyanis nem engedélyezte az ún,. vegyes csatorna kiépítését, ami a kommunális és a csapadékvizet is magába fogadná. Külön csapadékcsatornát kell kiépíteni, ami a Rézöntő utcában megvan, de az kicsi, nem „viszi el”. Gyöngyösi Csaba: Azért nem érti, miért nem vegyes csatorna épült, mert három hónapig volt felbontva az út, véleménye szerint nagyobb átmérőjű csatornát is létesíthettek volna. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Csatornázási Művek azért nem engedélyezte olyan csatorna kiépítését, amely a csapadékvizet is elvezeti, mert a Dél-Pesti Szennyvíztisztító kapacitása nem bírnál el ezt a mennyiséget. Ezért kellene külön csapadékcsatornát építeni. Ott, a Wekerle utcában – az erdő felőli oldalon – végig nagy árkok vannak. Ezek az árkok a Szentlőrinci út felé lejtenek, a kapubejárók alatt pedig átvezető cső van elhelyezve. Sajnos van olyan átvezető cső, ami el van dugulva, és olyan is, amit „eldugítanak”. „Önök tisztítják”, de sajnos jó páran nem tisztítják. Probléma akkor van, ha nem tud elfolyni a víz. Bodó János: „Az működik is egyébként. Az úgynevezett Erzsébet utca meghosszabbított vonalán van a régi Temető fel egy átvezetés. Annak az ároknak a mélyítése valószínűleg segíti egy kicsit a problémát, de az átereszeket át kellene építeni.”
8
Geiger Ferenc: Tehát a lakóházaknál nagyobb átereszeket kellene csinálni, ezt meg fogják valósítani, mert jelenleg ez az egyetlen megoldás, amivel meg lehet előzni, hogy nagyobb esőzés idején ott megálljon a víz. Gyöngyösi Csaba: A templom mellett, a Szikes utca sarka felőli részen az autók – amelyekkel reggel viszik a gyerekeket iskolába - kitapossák a feltöltött murvás részt, kinyomják a szegélyköveket. Kérdezi, hogy azt fel lehetne-e tölteni, mert már viszonylag mély terület, szinte már „árkok” keletkeztek. Geiger Ferenc: Kéri az útfelügyelő kollégát, hogy vizsgálják meg ezt a problémát. Gyöngyösi Csaba: Utolsó kérdése, hogy soroksári lakosként „bármilyen kártya nélkül” hogyan tudna bejutni a futballmeccsekre. Geiger Ferenc: „Sehogy”. Kártyát viszont bármikor kaphat. Gyöngyösi Csaba: Tudja, hogy kaphat kártyát, de azt el kell juttatnia valahová, és… Geiger Ferenc: Kéri Gellei József Kollégáját, adjon tájékoztatást a lehetőségekről. Gellei József: Nem kell sehová külön elmenni, a pályánál helyben regisztrálják, és soha többet nem kell regisztrálnia. Geiger Ferenc: Javasolja, hogy cseréljenek telefonszámot, és beszéljék meg a regisztrációval kapcsolatos tennivalókat. Kéri, hogy fáradjon a mikrofonhoz Tóth Erika. Tóth Erika (1239 Budapest, Fodrász u.): Elmondja, hogy nem csak saját kérdéseit fogja feltenni, tolmácsolni fogja néhány ismerőse problémáját is, akik ma nem tudtak eljönni a közmeghallgatásra. Elsőként közlekedési problémát jelez: kérdezi, hogy a Millennium telepen a gyalogátkelőhelynél nem lehetne-e az átkelést megkönnyítő nyomógombos, lámpás megoldással kiegészíteni. Sajnos nem biztos, hogy az autók átengedik a gyalogosokat. Geiger Ferenc: Sajnos nem tudták elérni a Fővárosnál ezt a megoldást. Éveken keresztül dolgoztak azért, hogy legalább egy balra kanyarodó sáv kiépüljön ott, ami végül is a kerület saját forrásávból, a Főváros hozzájárulásával valósulhatott meg. A felvetett kérés fővárosi hatáskörbe tartozik, mivel tömegközlekedési útvonalat érint. A KÖZGÉP előtti balra kanyarodó sávot sikerült megvalósítani, úgy, hogy az Önkormányzat finanszírozta, közel 20 millió forintos 9
beruházásban. Elmondja, hogy kezdeményezni fogják a Fővárosnál, de nem bízik benne, hogy megvalósítják. Tóth Erika: Ez egy forgalmas kereszteződés: ott a busz végállomása, HÉV állomás, nagyon sok gyereknek és nyugdíjasnak probléma az átkelés. Ugyanez a probléma az ÉGV előtt, a Sodronyos Iskola felé és az óvoda felé is nagyon sok gyerek jár. Több baleset is volt már ott. Ezen a területen sem lehetne megoldani a gyalogos átkelést? Geiger Ferenc: Nem, sajnos ott nem engedélyezték. Az ÉGV előtt többféle elképzelésük volt a közlekedés javítására: gondolkoztak azon, hogy megnyissák a Zsellér dűlőt vagy maradjon minden a Hunyadi utcánál, építsenek ki egy nagy körforgalmat oda, ahová a Zsellér dűlőt és a Hunyadi utcát is be lehetett volna kötni, de végül a Főváros az ott megvalósított elképzelés mellett döntött és azt valósította meg az idei évben. Ezt a megoldást engedélyezték, melynek keretében lejjebb vitték a buszmegállót és a gyalogátkelőhelyet a Textilgyár felé, és nem engedélyezték oda az elképzelések szerinti lámpás csomópont létesítését. Tóth Erika: Értelmezése szerint tehát a Főváros mindent leszavaz. Geiger Ferenc: A közlekedési szakemberek véleménye szerint – amellyel Ő nem tud vitába szállni - nagyon közel van egymáshoz a két utca kereszteződése, ezért nem akarnak oda lámpás kereszteződést kiépíteni. Tóth Erika: A Tündérkerttel kapcsolatban elterjedt a rémhír, hogy fizetős lesz. Kérdezi, hogy ez igaz-e. Geiger Ferenc: „Ez a szokásos pletyka.” A Képviselő-testület a mai napon döntött arról, hogy soroksári intézmény fogja működtetni a Tündérkertet. Többféle variációban lehetne működtetni, pl. hogy bérbe adás útján, de a Testület egyhangúlag döntött arról, hogy egy intézmény – valószínűleg a Táncsics Művelődési Ház – fogja kezelni, működtetni a létesítményt, és ingyenesen fogják biztosítani a használatot tömegsport, rekreációs és hasonló célokra. Elmondja, hogy a projekt még nincs befejezve. További tervek készülnek még az egyéb hasznosítás módjairól, amelyekről a Képviselőtestületnek kell majd döntenie. Jelenleg a tervek között szerepel a színpad lebontása és mási színpad építése, a kerítés teljes átépítése. Köztudott, hogy valamikor ez egy nagyon jó úttörőtábor volt. Az is ismert, hogy most is nagyon sok – nyaranta 100-120 gyermek – jár táborba, melyek jelenleg valamelyik iskolában vannak megszervezve. Saját véleménye szerint, ha egy gyermek iskolába jár 10 hónapon keresztül, nem szívesen tölti az iskola területén a nyári szünidőt is. Igaz, hogy a tábor időszaka alatt sok és színes programot szerveznek az iskola területén kívülre is a gyerekeknek - idén nyárom majdnem 10 millió forintba került a nyári táboroztatás – busszal vitték a gyerekeket a programokra. 10
Annak ellenére, hogy a gyerekek nagyon jól érezték magukat, gondolkodnak azon, hogy a Molnárszigeten – a komp felé eső részen – olyan közösségi épületet hozzanak létre, ahol megoldható lenne a gyerekek nyári táboroztatása. Még egyszer hangsúlyozza, hogy kizárólag ingyenesen, és közösségi célokra szeretnék a területet használni, hasznosítani a soroksári lakosok részére. Tóth Erika: Emlékezete szerint a tervben volt egy felnőtt játszótér is. Kérdezi, hogy mikorra várható a munkálatok befejezése. Geiger Ferenc: Igen, a felnőtt játszótér is szerepelt a tervek között. A befejezés pénz kérdése, véleménye szerint 2-3 éven belülre várható a befejezés. Orbán Gyöngyi: Szeretné kiegészíteni a Polgármester Úr által elmondottakat. Annak alátámasztására, hogy légből kapott a feltételezés, mely szerint fizetős lenne a Tündérkert, elmondja, hogy a kerület a Főváros felé nyújtott be pályázatot, és a megvalósításhoz a Főváros adott 108 millió forintot, ehhez tette hozzá az Önkormányzat a saját önrészét. Ezt az összeget kizárólag közösségi tér kialakítására nyerték meg, ebből következően az Önkormányzat nem is dönthet úgy, hogy fizetőssé tegye az igénybevételét. A projekt megvalósításának célja az volt, hogy minél több ember szórakozhasson, sportolhasson ezen a területen. Ez a pletyka valahonnan elindult a „faluban”, de szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy az Önkormányzat részéről nem volt ilyen alapgondolat sem, ha lett volna, akkor sem lehetett volna megvalósítani. Egyértelműsíti, hogy ingyenes lesz a használat. Arra a kérdésre visszatérve, hogy mikorra várható a megvalósítás befejezése, elmondja, hogy lesz egy második pályázati lehetősége az Önkormányzatnak, tekintettel arra, hogy több kerület visszaadta az általa elnyert összeget – mivel úgy gondolták, hogy a rendelkezésre álló idő alatt nem tudják megvalósítani a közbeszerzéseket, ill. elékészíteni a terveiket. Az Önkormányzat ismét pályázott 80 millió forint összegre, reményei szerint – ha nem is a teljes pályázott összeget, de legalább annak egy részét – ismét elnyerhet a kerület. A tervek szerint ebből az összegből egy Ifjúsági Kalandparkot szeretnének megvalósítani, és – ha az Önkormányzat a költségvetésbe beépíti - a Polgármester Úr által említett kerítés-cserét meg tudják valósítani. Ezt követően lépésről-lépésre lehet haladni, a későbbiekben esetleg egy gyermek játszóteret létesíteni, a megvalósítás érdekében folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket. Véleménye szerint Soroksárnak egy olyan szép területéről van szó, melyet nem szabad elhanyagolni. Tóth Erika: A következő kérdése az ún. ifjúsági közösségi munkához kötődik, melynek keretében a 9-11. osztályos gyerekeknek kell kötelezően 50 órát teljesíteni. Amíg ezt nem teljesítik, addig – ha jól tudja, 2016. évtől - nem mehetnek érettségizni a gyerekek. Egy olyan szülő részéről vetődött fel az ötlet, akinek érintett a lánya, hogy nem lehetne-e partner az Önkormányzat az itteni intézményekkel abban, hogy esetleg itt, a kerületen belül végezhessék el a gyerekek ezt a feladatot. 11
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy erről már tárgyaltak Jegyző Asszonnyal, de ezidáig nem jeleztek ilyen igényt feléjük. Kéri, hogy jelezzék, akik szívesen teljesítenék a kerületben ezt a kötelezettséget, mert valóban sok középiskolás gyermek él a kerületben. A Soroksári Hírlapban közzé fogják tenni. Az Önkorányzatnak is nagy segítség lenne, ha lenne jelentkező, többféle feladatot – közösségépítő célú és egyéb feladatokat – tudnának a gyerekekre bízni. Tóth Erika: Nagyon örül a válasznak, terjeszteni fogja a lehetőség hírét. Geiger Ferenc: Igény esetén felveszik majd a kapcsolatot az intézményekkel az esetleges szerződéskötés érdekében. Tóth Erika: A következő probléma, amiről beszélni szeretne, a Dugattyúgyűrű gyár területe. Egy ismerőse vetette fel, kérdése, hogy mi lesz a sorsa a területnek, mivel már állítólag elszaporodtak a patkányok a környéken. Geiger Ferenc: A terület jogi sorsáról Jegyző Asszony fog bővebb tájékoztatást adni. Elmondja, hogy amikor a Dugattyúgyűrű gyárat privatizálták, egy úr vette meg, aki – köztudottan – semmit nem csinált vele, az épületetbe betörők jártak, „csövesek” lakták. Ez az úr az ingatlant eladta egy izraeli befektető cégnek, amely cég rendezési tervet készíttetett, bemutatta elképzeléseit, megállapodást kötött az Önkormányzattal. Terveik szerint mintegy ezer lakásos lakóparkot építettek volna oda, továbbá – az Önkormányzattal kötött megállapodás szerint, a várhatóan a kerületbe költöző fiatal, gyermekes családokra való tekintettel – egy óvodát is építettek volna a területre, az Önkormányzat pedig vállalta a bölcsődei férőhelyek bővítését. A vállalkozó Budapest területén több lakóparkot is épített, pl. a XIII. kerületben, a Kárpát utca és környékén. A cég csődbe ment, felszámolás alatt áll. A megkötött szerződés alapján az Önkormányzatnak közel 300 milliós jelzálogjoga van bejegyezve, ennek jogi részleteiről Jegyző Asszony tud felvilágosítást adni. Jelenleg olyan „patthelyzet” áll fenn, melyben a cég felszámolás alatt áll. Az Önkormányzat több bejelentést, feljelentést tett, például a Környezetvédelmi Felügyelőség, a Fővárosi Önkormányzat és több más szerv felé az illegális szemétlerakás miatt, és közegészségügyi problémák megelőzése érdekében. A jogi háttérről Jegyző Asszony ad tájékoztatást. dr. Laza Margit: Elmondja, hogy a GB Európa Mátyásföld Ingatlanfejlesztő Kft. felszámolás alatt áll. Az Önkormányzat bejelentette hitelezői igényét, melynek összege több mint 200 millió Ft, de sajnos ezzel a hitelezői igénnyel nem az Önkormányzat az első a rangsorban. Sokkal nagyobb, többszáz milliós, közel milliárdos hitelezők is állnak sorban, tehát sajnos sok reményt nem lát arra, hogy bármilyen ráhatásuk lenne az ingatlanra. Valószínűsíti, hogy az ingatlan valamelyik hitelező tulajdonába kerül majd. Jelenleg rendezés alatt álló jogi helyzet áll fenn. 12
Tóth Erika: Ez azt jelenti, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetet sem lehet elhárítani? dr. Laza Margit: A közegészségügyi veszélyhelyzet elhárítására a Kormányhivatal szakigazgatási szervének, mint hatóságnak - van hatásköre, azonban a cég képviselőit nem lehet megtalálni, fellelni, ezért nem tudnak senkit kötelezni. Geiger Ferenc: „Ez a nagy probléma.” Igyekeznek közösen intézkedni az ÁNTSZ-szel, és a felszámoló biztost „rábírni” arra, hogy tegyen valamit az ügyben. Sajnos problémát okoz, hogy a felszámoló biztosnak nincs pénze, csak akkor lesz, ha valamit eladnak. Egyelőre sajnos még nem tartunk ott. Tóth Erika: Kérdezi, hogy ez azt jelenti, hogy ha elszállíttatnák, az jelen pillanatban az Önkormányzat költségét terhelné, illetve hogy be sem lehet lépni a területre, annak ellenére, hogy patkányok vannak ott. Geiger Ferenc: Az Önkormányzat el sem szállíttathatja, mivel ez egy magánterület. Csak abban az esetben, ha az Önkormányzat jelzése az ÁNTSZ illetve a Kormányhivatal részéről egy olyan hatósági folyamatot von magával, amikor karhatalommal mennek ki és karhatalommal hajtják végre. Ennek a költségét akkor vagy a Környezetvédelmi Felügyelőségnek, vagy az ÁNTSZnek kell állnia. A helyzet „katasztrófális”, az Önkormányzat mindenképpen lépni fog az ügyben. Tóth Erika: Az ott élő lakosok számára véleménye szerint ez napi szintű problémát jelent. A következő felvetése véleménye szerint szintén fővárosi hatáskörbe tartozik. A Millennium telepen és az ALDI, LIDL környékén nagyon hiányzik a gyalogjárda, nem tudnak gyalogosan közlekedni. Geiger Ferenc: A Haraszti úton a járda a Főváros hatáskörébe tartozik. Gondoltak arra, és – ha lesz lehetőség, a következő évben tervezik megvalósítani - hogy Millennium telep és Orbánhegy között, a belső, mezőgazdasági úton - ha mást nem - mart aszfaltból létesítenek a gyalogosforgalom részére egy 1-1,5 méteres járdát. Köztudott, hogy komoly probléma volt, hogy sokan, amikor megépült a LIDL meg az ALDI, azt az utat használták elkerülő útként, mert a Haraszti úton dugó volt, bementek oda. Ezt sikerült már megoldani betonelemek kihelyezésével, azonban még most is adódik olyan probléma, hogy a Haraszti belső szervízúton jönnek végig a Haraszti lakópark mellett, és a szándékosan ott hagyott „buckás rész” ellenére száguldoznak a Millennium telep szervízútján egészen a KÖZGÉP-es átjáróig. Amint említette, megpróbálnak megoldást találni. Tóth Erika: A választ tolmácsolni fogja a kérdező felé. Szomszédja kérésére veti fel a következőt, mely szerinte szintén nem az Önkormányzat hatásköre: a 13
Hősök terén jegy- és bérletautomata került kihelyezésre, és megszűnt a bérletpénztár. Ha valaki számlát szeretne kérni a bérlet vásárlásáról, annak Erzsébetre vagy a Közvágóhídra kell bemennie. Geiger Ferenc: Tudomása szerint havonta egy vagy két alkalommal nyitva tarta a bérletpénztár. (A Polgármesteri Hivatal dolgozói jelzik, hogy ez már megszűnt.) Kezdeményezni fogják a BKK-nál, hogy legalább havi egy-két alkalommal, hónap elején tartson nyitva a bérletpénztár. Kollégái jelzésére elmondja, hogy az automatából is lehet ÁFÁ-s számlát nyomtatni, akár bérlet vásárlásakor is. Tóth Erika: Köszöni a választ, maga sem vásárol az automatából, de továbbítani fogja az információt. A következő kérdése a Hősök terén lévő nyilvános WC-vel kapcsolatos, többen érdeklődnek ezzel kapcsolatban. Geiger Ferenc: Ez sajnos nagyon nehéz kérdés. A Hősök terén van egy nyilvános WC – ami nem az Önkormányzat tulajdona -, a BUCCI Nr. 1. illetőleg a virágbolt mögött. Az ottani tulajdonosokkal kötött egy szerződést az Önkormányzat, ami alapján havi 100.000.- Ft-ért üzemeltették a WC-t. Akinek az Önkormányzat ezt az összeget fizette, visszamondta a szerződést, mert olyan állapotok alakultak ki a nyilvános WC-ben. „Csövesek, hajléktalanok, hadd ne mondjam, milyen emberek elkérték a kulcsot, bementek.” Egy évben legalább négyszer, ötször kellett bidét, WC csészét cserélni, a csapokat ellopták, odapiszkítottak a csapba. Az üzemeltető mindezek miatt bejeletette, hogy nem hajlandó tovább üzemeltetni a nyilvános WC-t. Az Önkormányzat gondolkodott azon, hogy valamilyen módon átveszi az üzemeltetést, esetleg béreli a helyiséget és pl. közfoglalkoztatott dolgozókkal üzemelteti a WC-t. Korábban nem volt Közterület Felügyelete az Önkormányzatnak, így nagy nehézségeket okozott volna a rend fenntartása. Amióta az Önkormányzat létrehozta a Közterület Felügyeletet, láthatóan javult a Hősök terének rendje, csökkent a Hősök terén „tanyázó” hajléjktalanok száma, akik korábban itt gyülekeztek, itt „végezték a dolgukat” az iskola melletti közterületen. Megvizsgálják a nyilvános WC üzemeltetésének lehetőségeit. Tüskés Józsefné: Elmondja, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság úgy adta meg a közterület-használati engedélyt az érintettnek, hogy a nyilvános WC-t üzemeltetnie kell, remélhetőleg üzemeltetni fogják, legalább a nyitvatartási idejükben. Tóth Erika: Köszöni szépen a válaszokat. Geiger Ferenc: Kéri, hogy Szabó András Viktor fáradjon a mikrofonhoz.
14
Közben tájékoztatja a hozzászólási szándékát szóban jelző urat, hogy a Polgármesteri Hivatal jelen lévő kolléganőjétől kaphat hozzászólási kártyát, amire felírhatja a kérdését. Szabó András Viktor (1238 Bp., Dobó u.): Ismert, közel másfél éve aktuális témát szeretne felvetni, a Szigetdűlő középső útjának elején lévő illegális autóbontó ügye. Ha lenne kedve viccelni, azt kérdezné, mikor lesz a bontó bontása. Kérdése, hogy van-e valami fejlemény az ügyben. Geiger Ferenc: Legutolsó információi szerint az Önkormányzat bejelentést tett a Rendőrség, a Környezetvédelmi Felügyelőség, a Fővárosi Önkormányzat és a NAV felé is. Bejelentést tettek továbbá az első fokú építéshatósághoz engedély nélküli építkezés miatt. Kéri az Építési és Beruházási Osztály jelen lévő osztályvezetőjét, hogy adjon részletes tájékoztatást az intézkedésekről. Kisné Stark Viola: Első kerületi Építésfelügyelet jár el az ügyben, Ők tudnak napra kész információt adni. Tudomása szerint elrendelték a bontást és a végrehajtást is. Geiger Ferenc: Tehát elrendelték az épület bontását, a maga részéről biztos benne, hogy nem fogják elbontani, tehát végrehajtást kell majd kezdeményezni. Ha meg kell előlegezni a végrehajtás költségét, azt a kerület vállalja, sajnos az Önkormányzatnak csak olyan lehetőségei vannak, hogy a különböző hatóságokhoz fordulhat. Azt meg tudják tenni, hogy a Közterület Felügyelet – a Rendőrséggel karöltve - folyamatos ellenőrzést fog tartani a területen, de egyéb – hatósági – jogosítványa nincs az Önkormányzatnak. Egyetért azzal, hogy akik ott laknak, ez a helyzet „katasztrófális” számukra. Talán télen egy picivel jobb a helyzet, mert zártabban élnek az emberek, de el tudja képzelni, hogy a nyári időszak tényleg „katasztrófális” lehet. Szabó András Viktor: Ehhez kapcsolódó téma, hogy kiépítették a közvilágítást az érintett területen a kerékpárút mellett, de az utolsó oszlop arra a területre került volna, ahol ez a lekerített rész található. Emiatt azt lefektették oda mellé, tehát egy oszlop hiányzik, eggyel kevesebb van ott, tehát pont az a rész nem lesz ott bevilágítva. Geiger Ferenc: Így van, mert kijjebb van a kerítésük, a közterületre „kilóg”, azért nem tudták felállítani azt az oszlopot, mert azt a kerítésen belülre kellett volna betenni, amit a kivitelező nem tudott megoldani. A közvilágítás a kerület és a Főváros közös beruházásában épült meg, összesen 27 millió Ft-ba került. Szabó András Viktor: Ha jól látta, földkábeles megoldással készült el a hálózat, és pont az az oszlop lenne az első, onnan kapná az egész az áramot.
15
Geiger Ferenc: Így van. Utána fognak nézni, hogy hogy áll ott a közvilágítás. Alpolgármester Asszony foglalkozott ezzel részletesebben. Maga úgy emlékszik rá, hogy ez az egy oszlop a kerítésen belülre került volna, ezért nem tették a helyére. Szabó András Viktor: Szintén a témához kapcsolódik: láttak ott – az út másik oldalán - fa oszlopokat is. Kérdezi, hogy azok talán a kamerarendszerhez tartoznak-e, annak tartóoszlopai lennének-e. Geiger Ferenc: A kamerarendszer kiépítése a jövő évben fog megvalósulni. Tudomása szerint az Önkormányzat fa oszlopokat nem tett oda. Nincs róla tudomása, hogy mi készül ott, talán a telefonrendszer fejlesztése, de nem tud róla. Utána fognak nézni. Szabó András Viktor: Azért is kérdezte a kamerarendszert, mert „kezdenek ott alakulni a dolgok”, kb. egy hete egy „úriember” arra bíztatta a feleségét, hogy az Ő feleségét rángassa be a telekre és ott jól megrugdossák. Ilyen szempontból hasznos lenne ott egy kamera. Ehhez kapcsolódó történet, hogy a választások óta eltűntek a környékről a rendőr járőrök, akik ott rendszeresen sétáltak eddig párosával. Elmondja, hogy a járőrök 90%-a nem „ücsörgött” a betontömbökön, hanem tényleg járőrözött. Azóta ők eltűntek, kérdezi, hogy lehet-e számítani arra, hogy esetleg újra megjelennek. Geiger Ferenc: A Rendőrség nevében nem tehet ígéretet. Azt bizonyára tudják, hogy a kerületnek önálló Rendőrkapitánysága lesz, az Önkormányzat vállalta, hogy az épületet megépíti erre a célra. Akkor várhatóan egy nagyobb létszámú Rendőrség lesz. Ma reggel beszélt a Rendőrkapitány Asszonnyal, aki elmondta, hogy jelenleg létszámproblémával kűzdenek, nem csak itt, hanem máshol is. Arra tud ígéretet tenni, hogy az önálló Közterület Felügyelet minden nap fog ott járőrözni, gyalog is, és autóval is végig fognak ott menni. Szabó András Viktor: Utolsó kérdése tulajdonképpen a szomszédja kérdése, ezért át is adja a szót neki. Nevét nem közlő hozzászóló: Elmondja, hogy a környékükön állatokat is tartanak, és sajnos megjelentek a patkányok is. Volt már patkányírtás is, melynek során patkány fészkeket elimináltak. Irtják ugyan a patkányokat, de sajnos olyan sok van belőlük, hogy a garázsába is bejárnak, és mindent megesznek. Két lehetőség áll előtte: vagy kihívja a Bábolnásokat, akik az udvarukon helyeznek el patkányirtókat, ebben az esetben emiatt nem tudja kiengedni az udvarra a gyermekeit, vagy azért nem tudja kiengedni a gyerekeit, mert patkányok rohangálnak az udvarukon és a garázsban. Geiger Ferenc: Ilyen esetben az Önkormányzat annyit tud tenni, hogy bejelenti az ÁNTSZ felé, amit korábban meg is tett – éppen az ÁNTSZ volt az egyik 16
Hatóság, akit kértek, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Ebben az esetben az ÁNTSZ bejelenti a Bábolnának, és a Bábolna valóban az ingatlanon – ha nem is házon belül – hivatalosan fog kihelyezni patkányfogókat és patkányírtó szert. Ismét be fogják jelenteni. Egresi Antal: Elmondja, hogy magánházon kívül nem helyeznek el patkánymérget. Máskor is volt hasonló jellegű probléma, az Önkormányzat bejelentette a Járási Hivatal felé. A Járási Hivatal intézkedett, és csak és kizárólag magánházak mellé, ingatlanon belül helyeznek el patkánymérget. Geiger Ferenc: Szénási István kollégáját kérdezi, hogy amennyiben mint Önkormányzat jelentik be, abban az esetben sem helyeznek el közterületre patkányírtót? Szénási István: Megerősíti, hogy közterületen kizárlag csak csatornába helyeznek ki irtószert. Geiger Ferenc: Akkor sajnos ez problémát okoz, mert a gyerekeket valóban nem lehet kiengedni. Azt megteszik, hogy bejelentik, és kérik, hogy menjenek ki egy újabb ellenőrzésre, és kötelezzék az állattartás megszűntetésére, ha ilyen körülmények vannak. Nevét nem közlő hozzászóló: A körülmények okozzák az igazi problémát. Maga nem olyan régen – kb. 8-10 éve - lakik ott, de tarthatatlannak érzi, hogy a Dobó utcában fényes nappal patkányok rohangálnak. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy régebben vizipatkányok voltak a Duna mellett, de az egészen más volt, azok nem jöttek fel ilyen magasságba. Ígéretet tesz, hogy bejelenti az Önkormányzat az ÁNTSZ felé. Kéri, hogy Maár Imre fáradjon a mikrofonhoz. Maár Imre (1239 Budapest, Ecetfa u.): Elmondja, hogy egészségügyi problémák miatt nem tud a mikrofonhoz menni. Geiger Ferenc: Felolvassa a hozzászólási kártyáról a megjelölt témákat: Prangl és buszmegálló. Maár Imre: (Táskájából a földre szór valamit, miközben elmondja, hogy fel fogja szedni azt.) Elmondja, hogy a Prangl területéről falevél hullik át az ingatlanára. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy általában, ha a szomszéd ingatlanán fa áll, és fúj a szél, akkor átfújja a feleveleket a másik telkére. Ezzel az Önkormányzat nem tud mit kezdeni. 17
Maár Imre: Véleménye szerint arrébb kellene ültetni a fákat, vagy metsszék meg a fát. Geiger Ferenc: A jogszabály korábban azt írta elő, hogy a mezsgyétől 60 cm-en belül nem lehetett fát ültetni. Jelenleg már nincs ilyen jogszabály. Annyit tud segíteni, hogy levélben felkérik a tulajdonost a fák megmetszésére. Maár Imre: A másik problémája – melyet fényképekkel támaszt alá – hogy a szomszéd ingatlanon 10 db teherautó parkol a kerítése mellett. Korábban – amikor még ÉGV volt – a kerítéstől 5 méterre volt épület, és ott az úton állt egy pár darab autó. Most egy 3000 köbcentis autót 1/2 - 3/4 órán át melegítik, és ilyenből 10 db van – minden nap. Ez mennyi olajat fogyaszt egy hónapban? És ez mind rájuk megy, mert arra fújja a szél. Ehhez kapcsolódik a zaj, a kerékszerelés és még sorolhatná. Egy kis jóindulattal ezeket a teherautókat a telek másik végéba parkoltathatnák – ezt már kérték is a tulajdonostól. Geiger Ferenc: Az a baj, hogy ez egy ipari terület, és Maár Úr ingatlana az ipari területtel szomszédos. Segítségképpen levelet fog írnai a Prangl új ügyvezetőjének, melyben kérni fogja, hogy próbálják meg a kocsik parkoltatását máshol megoldani, és ne ott kezdjék el hajnalban melegíteni azokat. Maár Imre: Ezt megköszöni, és kellemes ünnepeket kíván. A másik problémája a buszmegállóval kapcsolatos, ami véleménye szerint jelenleg nem jó helyen van. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy mindkét buszmegállót áthelyezték. Maár Imre: Elmondja, hogy ha kimennének oda, láthatnák, „szégyenszemre” 40 db „zöld vasat” raktak oda le, holott az elmúlt 74 év alatt oda a járdára egyetlen autó sem állt fel. 40 db vasat raktak oda! Geiger Ferenc: „Ez a design. A díszítés.” Maár Imre: Ott van egy veszélyes is: valaki az egyiket megdöntötte, ami jelenleg veszélyesen áll ki a földből, véleménye szerint „abba, ha valaki belemegy, ott hal meg”. Geiger Ferenc: Valószínűsíti, hogy annak valaki nekiment autóval, és megdöntötte azt. Maár Imre: Még egy problémája van: kéri, hogy a Prangl-nál a havat ne sóval szórják fel, hanem lapátolják el azt, mert ha sóval felszórják, ugyanúgy jeges marad, sőt, még veszélyesebb, mintha a havat hagynák ott. 18
Jegyző Asszonynak mutat a korábbi időszakban – amikor ÉGV volt még ott készített fotókat. Geiger Ferenc: Meg fogják vizsgálni, mit lehet tenni Maár Úr problémájával kapcsolatban. Kéri, hogy Maár Úr foglaljon helyet, tegye vissza a helyére a mikrofont. Kéri Kemény József Urat, hogy fáradjon a mikrofonhoz. Kemény József (1237 Budapest, Könyves u.): A közrend érdekében kérdezi, hogy nem lehet-e újra bevezetni a valamikori utca- és tömbmegbízott intézményét. Régen az utca- és tömbmegbízott nyilvántartásában szerepelt, hogy kik és hányan laknak az adott utcában. Ha valakinek problémája volt ezzel kapcsolatban, nem kellett a Rendőrségnek esténként „házalni jobbra-balra”, és érdeklődni, hogy ki hol lakik. Ő jelenleg a Könyves utcában lakik. A régi lakók sajnos lassan „kihalnak”, és olyan emberek költöznek az utcába, akik miatt „az ember félti a lakását, fél a betörésektől”, mivel ez az utolsó utca. Ebből kifolyólag ha az ember megáll, és nézi, hogy ki akar bemenni, akkor még fel van háborodva, hogy miért leskelődik. Véleménye szerint az utca- és tömbmegbízott újbóli bevezetéséval sok probléma megoldódna, a Rendőrségnek is egyszerűbb lenne megtalálni azt, akit keres. Az utcájukban néhány helyen olyan alacsonyan vannak faágak, hogy az ember beveri a fejét, ha elmegy alatta. Ha ezt szóvá teszik, elzavarják azzal, hogy mi köze hozzá. Ha volna egy „hivatalos szerv”, „hatósági közeg”, aki figyelmeztetné, az hatákonyabb lenne, pl. régen ha kint volt az utcán sóder, homok, azt is hasonló módon figyelmeztették. Másik példát említ: nemrég költözött oda az egyik szomszéd, akinek a kutyája levizelte valakinek a falát. A másik kihívta a Rendőrséget, kimentek, helyszíneltek, a harmadik házban keresték, ki is az a tulajdonos. Ezzel kapcsolatban milyen vélemény alakul ki az új lakóról, aki „most jött ide, és már feljelentést tesz…”. Sok kellemetlenséget lehetne megelőzni a tömbmegbízott révén. Az utcájuk végében van a temető, ott állnak meg kocsikkal, és figyelik, ki megy el az otthonából. Kifigyelik, és utána betörnek. Végül: „a fiatalember” szólt a kanyarral kapcsolatos problémáról. Az ő rokonával történt a baleset. Meglátása szerint az a probléma, hogy kis ívben kell fordulni, szerinte a nagyobb kanyarból kéne „lekanyarintani”, ha ott levennének kb. 3 métert a dombból, javulna a helyzet. Geiger Ferenc: „Megnézzük.” A közbiztonságggal kapcsolatban egyetért Kemény Úrral – már többször is beszélgettek erről a témáról – maga is visszaállítaná az „utcabizalmi” rendszert. Ez azonban nem az Önkormányzat 19
hatáskörébe tartozik, ez véleménye szerint törvényi szabályozást érintő kérdés. Maga is úgy gondolja, hogy sok kellemetlenséget meg lehetne előzni vele. Kemény József: Ez még köztisztasági kérdést is érint: valamikor létezett a „Tiszta udvar, rendes ház” kiírás, sajnos ma ezt nem lehetne megcsinálni. Ha figyelmeztetnek valakit, hogy a fű benő a redőny közé, az a válasz: „Mi köze hozzá?”. Geiger Ferenc: Kéri Lukács Bélát, fáradjon a mikrofonhoz. Felolvassa a hozzászólás témáját: Csatornázás – Káposztásföld. Lukács Géza (1239 Budapest, Káposztásföld u.): A Káposztásföld utca páros oldalán emésztők vannak. Több millió forintért építtették meg az emésztőket, átemelőket. Irdatlan mennyiségű víz folyik át a Csendes utcából, és ott áll az utcában. Patak van, fényképeket tud mutatni róla. Amikor a hidat lezárták, a forgalom ott ment át, murvás, aszfaltos réteget csináltak az útra, ami teljesen szétment, nagy gödrök keletkeztek. Geiger Ferenc: Az az út, amit most egy pár hónapja csináltattak mart aszfaltból, tönkrement? Lukács Géza: Igen, fél méteres gödrök vannak. Bodó János: Elmondja, hogy a mai napon kátyúztak a területen. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ott az Önkormányzatnak a vízelvezetést csapadékcsatorna építésével kellene megoldani, amit a Gyáli-patakba kellene bevezetni. Ilyen jellegű megoldásban gondolkodnak. Lukács Géza: Elmondja, hogy Ő 2009-ben kezdte az építkezést, akkor azt az információt kapta az Önkormányzattól, hogy 2012-ben ott csatorna lesz. Geiger Ferenc: Akkor még úgy volt, hogy a kerület építi a csatornát, csak ez átkerült a Fővároshoz. Lukács Géza: A páros oldalon emésztők vannak. Ott vannak – illegálisan, lehet mondani – szennyvíztisztítók, meg minden. Ugyanakkor azt a tisztított vizet kivezetik … Ő maga több millióért épített emésztőt, átemelőt, és nem tudja használni, mert felülről folyik be a víz. 15 m3-es az emésztője, több, mint 1 m3es az átemelő. 150.000.- Ft-ba került a szivattyú, teljes védelemmel, ami leégett, mert tele ment vízzel. Fentről, azokból az öreg házakból hozzá folyik át a víz, mert úgy vannak kiépítve ott a csatornák. Tudnak valamit mondani a csatornáról? 20
Geiger Ferenc: „Megnézzük.” Az Építési és Beruházási Osztály vezetőjétől kér tájékoztatást. Kisné Stark Viola: A csatorna kiépítése a II. ütemben szerepel. Az Önkormányzat most megcsinálja a terveztetését, az engedélyeztetését a csapadékcsatornának, az útnak, illetőleg a szennyvízcsatornának, és azzal tudunk fordulni a Fővároshoz. Geiger Ferenc: A Főváros építi ezt. Véleménye szerint erre 2-3 év kell. A szennyvízcsatornát a Főváros EU pályázat keretében építi, a kerület nem építhet szennyvízcsatornát. A csapadékvíz elvezetésen gondolkodhat a kerület, hogy ott ne legyen ilyen jellegű probléma, de a „rendes” csatorna a Főváros hatáskörébe tartozik. Lukács Géza: Egy megoldás létezik: átvágják az utat, és lefolyik a másik telekre. A szippantós autók beállnak, és az utca közepén szívják a vizet. Geiger Ferenc: Jól érti: ott vannak olyan üres telkek, melyekre át lehet vezetni a vizet? Lukács Géza: Ez egy láp volt. A házak cölöpökön állnak, az Ő háza 26 cölöpön áll. Ezért mondja, hogy csak azt tudják tenni, hogy átvágják az utat, és levezetik a vizet az üres telkekre, ami megy a patak felé. De ez nem megoldás. Geiger Ferenc: Átmeneti megoldásnak gondolja az említetteket, esetleg a mart aszfalt alatt egy csővel át lehetne vezetni a vizet. Lukács Géza: Az utca végében – ahol egy nagy tó volt – drénezték az utcát. Átdrénezték a szomszéd telekre, és a patak felé, ott eltűnt a víz. Feltöltötték, de a közepén – ahol az ingatlana áll - ott áll a víz. Geiger Ferenc: Igen, mert az egy picit lejjebb van, mindkét oldal magasabban van. Lukács Géza: Az ingatlana alatt 1,5 méter tőzeg van, 11 méter szürke agyag. Ő maga bányamérnök, tudja, mi az. Geiger Ferenc: Kéri, hogy Sodor Zoltán Úr fáradjon a mikrofonhoz. Hozzászólásának témája a HÉV. Sodor Zoltán (1239 Budapest, Haraszti út): Elmondja, hogy a HÉV megállóban lakik. A HÉV-ek úgy járnak, hogy a lábazat már kidől. Kérdezi, hogy kihez fordulhat. Önkormányzathoz, vagy BKV-hoz?
21
Geiger Ferenc: Javasolja, hogy az Önkormányzathoz címezve írjon levelet, amit továbbítanak az illetékeshez. Elmondja, hogy három külön szervezet a HÉV, a BKV és a BKK. Sodor Úr levelét a HÉV és a BKV felé is továbbitják majd. A HÉV sínek teljes felújítására lenne szükség, a teljes szakaszon. Nem csak Sodor Úr problémája ez, nővére családja a Vecsés utca sarkán lakik, a poharak rezegnek a szekrényben, amikor elmegy a HÉV. Ugyanilyen problémájuk van a Soroksár-felsőnél lakóknak is, a falak repedeznek. Még egyszer javasolja, hogy az Önkormányzat felé adja be kérelmét Sodor Úr, amit továbbítani fognak. Sodor Zoltán: Másik problémája, hogy a Tájkép utcában olyan kamionok járnak, amik nem férnek el az utcában. El kellene terelni onnan azokat. Geiger Ferenc: A probléma ismert előtte is. Ha a kamionok Haraszti felől jönnek az 51-es út felől, nincs rácsatlakozási lehetőség az M0-ra. Az M0 autóút megépítésekor nem építettek az 51-es úthoz fel- és lehajtót. Ha valaki most kamionnal jön Haraszti felől, és rá akar térni az M0 autóútra, vagy bemegy a Tájkép utcán, vagy bemegy a LIDL-nél, és a Hunyadi utcán megy végig és úgy megy ki, vagy feljön ide, a felüljáró lábánál keresztbe fordul, és úgy megy fel a felüljáróra, vagy a Hősök terénél fordul meg. A javasolt útvonal, amit be kellene tartaniuk, az lenne, hogy végigjönnek a Haraszti úton, elmennek a Pepsi Cola gyárig, és ott fordulnának meg, és mennének vissza, hogy felhajtsanak az M0 autóútra. Sajnos ezt nem tartják be. Sodor Zoltán: Kérdezi, hogy nem lenne-e megoldás, ha egyirányúsítanák az utcát. Geiger Ferenc: Attól tart, hogy a táblákat sem tartanák be. Tóth Erika: Még egy kérése van: a Templom utcában este a zebráknál nem lehet látni a gyalogosokat, mert nagyon sötét van. Kéri, hogy az izzókat cserélják le nagyobb fényt adóra. Geiger Ferenc: Fővárosi hatáskörbe tartozik, mivel az út tömegközlekedési útvonal, de megnézik, mit lehet tenni az ügyben. További kérdés és hozzászólás hiányában kéri Jegyző Asszonyt, tartson névsorolvasást. dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart. Geiger Ferenc: Megköszöni a megjelenteknek a részvételt, mindenkinek Békés, Boldog Karácsonyt, és egy Szép, Boldog Új Esztendőt kíván.
22
K.m.f.
Geiger Ferenc s.k. polgármester
dr. Laza Margit s.k. jegyző
A kiadmány hiteléül:
23
