AZ ÜLNÖKI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK
I.
Magyarország Alaptörvénye KIVONAT 27. cikk (1) A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését. Az Alaptörvény az ítélkezési tevékenységet főszabályként testületi formához (tanácshoz) köti, lehetőséget biztosítva ugyanakkor arra, hogy a törvényalkotó belátása szerint egyes ügyekben egyesbíró is eljárhasson. Lehetőséget ad arra, hogy a hivatásos bírák mellett nem hivatásos bírák is részt vegyenek az ítélkezésben, ez a jogi megfontolásokon túli mérlegelési szempontok becsatornázását biztosíthatja. Utóbbi korlátja, hogy a tanács elnöke csak hivatásos bíró lehet. Törvény által meghatározott ügyekben lehetővé teszi, hogy egyesbírói hatáskörben bírósági titkár is eljárjon, rá e tevékenysége során a bírói függetlenség alkotmányos biztosítékait alkalmazni kell.
(4)1 1. A társasbíráskodás elve Az Alaptörvény az eddigiekhez hasonlóan megőrzi a társasbíráskodás és a néprészvétel elvét, amelynek alapján a bíró a tevékenységét testületként gyakorolja, amely egyben az igazságszolgáltatás demokratizmusát testesíti meg. A törvényben meghatározott kivételeket az eljárási törvények határozzák meg, azonban a jelenlegi rendszerben az ügyek jelentős részében egy hivatásos bíró dönt. 2. Az ülnökrendszer Szintén korábban is érvényesülő szabály volt a laikus bírák részvétele, amely az ülnökrendszer fenntartását jelenti a Bszi. rendelkezései szerint. Az ülnökökkel kapcsolatos szabályokat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szabályozza. Ülnök büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár lehet, aki megbízatását választással nyeri el. Az ülnök alsó korhatára 30. életév, míg a felső korhatára a 70. életév betöltése. Ülnököt a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek jelölhetnek, de a pártok nem és a bíróság székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a megyei képviselő-testület választja meg. Az ülnök megbízatása 4 évre szól, tevékenységéért javadalmazás illeti meg. 3. A bírósági titkárok tevékenysége Új szabályként nyer alkotmányos rendezést a bírósági titkárok tevékenysége. A bírósági titkárok tevékenységével már korábbi döntéseiben foglalkozott az Alkotmánybíróság. Ennek kapcsán megállapította, hogy a bírósági titkárok döntéshozatali jogokkal történő felruházására elsősorban az ítélkező bírák tehermentesítése érdekében volt szükség. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a bírósági titkárok ezáltal érdemi ítélkezési tevékenységet is kifejtetnének. Az alkotmányos testület értelmezésében az ítélkező tevékenység alapvetően az ügynek vagy az ügyhöz szorosan kapcsolódó érdemi kérdésnek a jogerős eldöntését jelenti akként, hogy a bíróság a meghozott határozatához maga is kötve van. Azon döntések, amelyek nem rendelkeznek ezekkel az attribútumokkal, tehát az adott ügyet nem jogerősen és véglegesen eldöntő döntések, valamint a bíróság által megváltoztatható döntések nem tartoznak ebbe a körbe. Ezen döntéseket bírósági titkárok is meghozhatják. [1/2008. (I. 11.) AB határozat] A bírósági titkárok által elbírálandó ügyeket és az azokra vonatkozó szabályrendszert az eljárási törvények tartalmazzák. 4. Eltérő illetékességű bíróságok kijelölése Az Alaptörvény 27. cikk (4) bekezdésében szereplő szabályt a negyedik Alaptörvény-módosítás illesztette az Alaptörvénybe. A szabályokat korábban az Alaptörvény átmeneti rendelkezései 11. cikk (3) bekezdése tartalmazta a bíróságok leterheltségével és az ügyhátralék feldolgozásával összefüggésben. A rendelkezés szerint addig a 1
Hatályon kívül helyezte: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 7. cikk (1). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.
bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. A szabályozás alkotmányos indoka az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése. A részletes szabályokat 2013. augusztusáig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény tartalmazza, amely a döntési jogkört az OBH elnökéhez telepíti. Az OBH elnöke az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke, továbbá a legfőbb ügyész indítványa alapján járhat el. Döntése előtt megvizsgálja, hogy az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokra, valamint a kijelöléssel érintett ügy sajátosságaira tekintettel az indítvány megalapozott-e, továbbá, hogy mely bíróság jelölhető ki az eljárásra.
II. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
KIVONAT XIV. FEJEZET AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA 77. Az ülnök jogállása és választása 212. § (1)2 Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem. (2) A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeinek (a továbbiakban: katonai ülnök) megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon. (3) Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat. 213. § (1)3 Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és az egyesületek - kivéve a pártokat - jelölik. (2) A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik. (3) A katonai ülnököket a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdek-képviseleti szervek javaslataira is figyelemmel - jelölik. (4) A közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik. 214. § (1)4 A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, egy hónapra járó távolléti díja összegét, valamint az aláírását tartalmazza. (2)5 A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét. 2
Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 127. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től. Módosította: 2013. évi CXXXI. törvény 18. § b). 4 Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 79. § (17) d). 5 Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 12. § (25) a). 3
(3) Ha a jelölt a (2) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet. (4) Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli. (5) Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké. 215. § (1) A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat, illetve települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei, illetve megyei városi képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A Budapest területén működő járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti helyi önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. (2) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg. 216. § (1) Az ülnökök megbízatása - a 217. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 4 évre szól. (2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki. (3) Az OBH elnöke megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ. 217. § (1) A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le. (2) Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági elnök által ülnökválasztásra kitűzött időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökök megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le. (3) Ha a járásbírósági ülnökök választása eredményeként olyan kevés számú ülnök megválasztására került sor, ami a bíróság működését veszélyezteti, az ülnöki feladatokat a törvényszék elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is elláthatják, amelynek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság tartozik. (4) Ha a megválasztott ülnökök száma nem éri el az OBH elnöke által megállapított létszámot, az OBH elnöke kezdeményezheti a köztársasági elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás kiírását. 218. § (1) A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz. (2) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba. (3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt az időszerű feladatok megkívánják, értekezletet tart (ülnöki értekezlet). 219. § (1) A bíróság elnöke az ülnököt, annak megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének - a felhívás közlésétől számított 15 munkanapon belüli - igazolására. (2)6 Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök büntetlen előéletét igazolja, a bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti. (3) Ha az ülnök az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság elnöke az ülnököt ismételten felhívja büntetlen előéletének igazolására, egyben tájékoztatja az igazolás elmulasztásának jogkövetkezményeiről. (4) Ha
6
Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 12. § (25) n).
a) az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívás kézhezvételételétől számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy b)7 a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli. (5) A (4) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja. (6) Az (1)-(3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az ülnököt megválasztó képviselő-testület az ülnöki megbízatás megszűnéséig kezeli.
78. Az ülnök megbízatásának megszűnése 220. § (1) Az ülnök megbízatása megszűnik: a) az ülnök halálával, b) a megbízatásának lejártával, c) ha a 212. § (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike már nem áll fenn, d) a 70. év betöltésével, e) lemondással, f) ha a 219. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az ülnököt megválasztó képviselőtestület az ülnököt visszahívja. (2) A katonai ülnök megbízatása - a nyugállományba helyezést kivéve - akkor is megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt. (3) Az ülnök a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. (4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata nem szükséges. (5) A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja. (6) Az (1) bekezdés c), d) és f) pontjában írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képviselő-testület határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.
79. Az ülnök javadalmazása 221. § (1)8 A munkaviszonyban, kormánytisztviselői, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, a fegyveres szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban (szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban stb.) álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg. (2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetve annak mértéke meghatározott munkateljesítménytől vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki működése idejére munkabérben (díjazásban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói illetményalap egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka. (4) Ha a távolléti díj az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni. 7 8
Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 12. § (25) n). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 127. § (17).
(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el. Az OBH elnöke megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ. Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki. A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetőleg települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei, megyei városi képviselő-testület és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A Budapest területén működő járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A fentiek alól kivételt képez a Budakörnyéki Bíróság, amelynek elnevezését a törvény körülírással váltja ki: olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei közgyűlés és megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Az ülnökök megbízatása 4 évre szól. Az ülnöki rendszer működésének folyamatosságát a törvény oly módon biztosítja, hogy a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le. Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági elnök által ülnökválasztásra kitűzött időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökök megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le. A gyakorlati tapasztalatok alapján számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy az ülnökválasztás eredményeként csak annyi ülnök megválasztására kerül sor, amennyi nem képes az ülnökökkel eljáró bírósági tanácsok megfelelő működését biztosítani. A törvény ezt azzal oldja meg, hogy ha a járásbírósági ülnökök választása eredményeként olyan kevés számú ülnök megválasztására került sor, ami a bíróság működését veszélyezteti, az ülnöki feladatokat a törvényszék elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is elláthatják, amelynek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság tartozik. Ezen túlmenően a törvény tartalmilag megőrzi a Bjt. kisegítő szabályát is: ha a megválasztott ülnökök száma nem éri el az OBH elnöke által megállapított létszámot, az OBH elnöke kezdeményezheti a köztársasági elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás kiírását. A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati viszonyban és szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg. Az említett jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki működése idejére munkabérben nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói illetményalap egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.
(6)9 Az ülnök részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Az ülnök részére a fizetési számlához kapcsolódóan legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámlahozzájárulás adható.
III.
A köztársasági elnök 98/2015. (II. 11.) KE határozata a bírósági ülnökök megválasztása időpontjának kitűzéséről A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 216. § (2) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - a törvényszékek, a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ülnökeinek megválasztását a 2015. március 7. napja és 2015. április 30. napja közé eső időtartamra tűzöm ki.
9
Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 12. § (23). Hatályos: 2014. I. 1-től.
