K A P O S V Á R I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó IV. STRATÉGIA

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV. STRATÉGIA

242

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV.1. Bevezetés Jelen tervezési dokumentum egy középtávú, stratégiai szemlélető, megvalósítás orientált anyag, amely meghatározza Kaposvár középtávú városfejlesztési gondolkodását. Ötvözi a különbözı szakági megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplıi, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Kaposvár fejıdésének kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása, mindehhez egy integrált és fenntartható stratégia kidolgozását és a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását jelentı középtávú irányadó terv elkészítését céloztuk meg. Az anyag tartalmazza a: - a hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontását - a területi alapú, területi szemlélető tervezés megszilárdításának eszközrendszerét A tervezés az alábbi szempontokat figyelembe véve történt:
jelenségek, folyamatok Olyan, nagy részben szociális és társadalmi változások leírása és okok felkutatása, mely a lakosság és a piac elégedettségi szintjének felmérésére szolgálnak. Ugyanígy fontos számba venni a politikai struktúrát, mőködıképességét és hatékonyságát, viszonyát a lakossággal és a piaci szereplıkkel. A város gazdasági szerkezetének átalakulása és a globális trendek idevonatkozó hatásainak is szintén e kutatás részét kell képeznie.
tervek, igények A városfejlesztéssel kapcsolatos összes írott dokumentum összegyőjtése, a hasonlóságok kiszőrése. A tervek és projektek közötti prioritások meghatározásához elengedhetetlen egy belsı audit megszervezése: az önkormányzati és a kapcsolódó szervek segítségével szőkíthetı a kör, a megvalósulás jövıbeni esélyei, stb. Másodsorban egy külsı audit megszervezésével felmérhetık a piaci szereplık igényei, véleményük és igényeik a városfejlesztéssel kapcsolatban. Szakértelmükre támaszkodva Kaposvár kihasználatlan potenciáljaira is fény derülhet egy-egy vizsgált területen. Kaposvár Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozása során alkalmazott partnerségi modellnek megfelelıen megtörtént a külsı szereplık meghallgatása, akik a város életében kiemelkedı szerepet játszanak, és aktívan gondolkodnak annak fejlesztésérıl. Ezáltal:
egy adott terület szereplıi találkoznak egymással, a beszélgetés során fény derülhet közös ötleteikre, elısegítheti a vélhetıen jelenleg nem létezı együttmőködésüket.
A magánszféra szereplıinek bevonása a tervezésbe olyan gesztus, mellyel az önkormányzat nyitottságáról, partneri szándékáról biztosítja ıket. A párbeszéd révén bıvül az önkormányzat rendelkezésére álló információ halmaz a lakossági, piaci igényekrıl, valamint a felülrıl érkezı fejlesztési tervek elfogadtatása is gördülékenyebbé válik – általánosan nı a bizalom. A munka során a kommunikációs fórumokat jelentı Párbeszéd Körökhöz létrehozott tematikus csoportok a közös területeken tevékenykedı szereplıket fogták össze. A szereplıket nem egyenként hallgattuk meg, hanem tematikus csoportonként egy-egy moderált beszélgetés keretében. A beszélgetések eredményeként a kommunikációba bevont szereplık a következı értékeket és lehetıségeket azonosították.

243

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

A város értékei, potenciáljai • Környezeti értékek o A Dél-Dunántúl földrajzi közepe o Szép természeti környezet, magas zöldfelületi arány o Turisztikai és mőemléki értékek o Élhetı városméret: emberi léptékő, szép o Zselic, mint táji környezet • Gazdasági értékek o Ipari parkok és az irántuk való kereslet o Taszári repülıtér o Képzett munkaerıbázis, mikro-vállalkozói kör o Idegenforgalom: sétálóutca, élményfürdı, Deseda-tó, lovasturizmus o Egyetem o KKV-bázis, amely a városban tartható o A mezıgazdaság körbeveszi a várost o A kereskedelmi központ a városközpontból eltolódott, ezáltal a belváros a turisztika, kultúra irányába mozdult el. o Közigazgatási szerepkör • Szellemi értékek o 2000 óta egyetemi város, amelynek révén Kaposvár igyekszik tudásalapú térséggé válni o Kulturális hagyományok (színház, festészet, költészet) o Kulturális örökség (Színház, festészet, népmővészet, kórus) • Épített környezet o Sok védett építészeti érték o Korábbi korokból örökölt értékeket élhetıvé, használhatóvá tették (pl. belvárosi terek) o Elmúlt 10 év dinamikus fejlıdése (épített környezet: Belváros, Berzsenyi utca) o Az új lakóterületek szervesen beépültek a városba • Sport és rekreáció, turizmus o Jégcsarnok o Élményfürdı o Lovasakadémia o Gyógyvizek o Mőfüves focipálya, Rákóczi Stadion o Deseda-tó + kerékpáros úttal való összekötése A város víziója, jövıképe • Központi funkció o Kikerülni Pécs árnyékából o Közigazgatási, kulturális centrummá válás o Mikrokörzeti központi funkció erısítése •

Gazdasági funkció o Befektetık kedvezményekkel történı bevonzása o Taszári reptér fejlesztése a Balaton, Dombóvár, Tolna, Pécs, kiszolgálására o Logisztikához infrastruktúra fejlesztése o Termelı vállalkozásokat az ipari parkokba vonzani o Kereskedelmi központi funkció erısítése o Közép,- és Kisvállalkozások megerısítése a finanszírozási rendszerrel o Klaszterépítés (értékesítı szervezetek, iparos társaság) o Bio-, nano- és elektrotechnika fejlesztése

stb.

244

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

•

Oktatás o Oktatási intézmények fejlesztése o A középfokú oktatás fejlesztése o Táplálkozástudomány fejlesztése az egyetemen o A helyi kereslethez jobban igazodó egyetemi képzés kialakítása

•

Társadalom o Tudatos társadalomépítı akciók, amelyek hosszú távon hozhatnak változást, civil kezdeményezések o Lobbyerı o Image-építés / városi arculat kialakítása és kommunikálása o Élhetıbb, izgalmasabb város, ahol van lehetıség a szabadidı aktív eltöltésére

SWOT analízis ERİSSÉGEK

LEHETİSÉGEK

• •

•

• • • • • • • • •

kedvezı földrajzi fekvés, térségi kitekintés egészséges környezet, sok zöldfelület, emberléptékő nagyságrend jelentıs nagyságú vonzáskörzet oktatási központ, egyetemi város, püspökség fejlett közüzemi infrastruktúra nincs környezetszennyezı ipar taszári repülıtér, kaposújlaki repülıtér kulturális, mővészeti, tudományos élet sokszínősége megfelelı intézményhálózat a városi, megyei regionális társközponti funkciókra nyitott önkormányzat élelmiszeripari hagyományok

• • • • • • •

• • •

gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; turizmus fejlesztése (gyógy-, termál-, konferencia, vásár-, lovasturizmus) célzott marketing a taszári repülıtér polgári célú mőködése a Kaposvári Egyetem további fejlesztése, egyetemi innovációs park létrehozása (K+F) a belváros rehabilitációja, karaktermegırzése ipari és más gazdasági területek kialakítása a térségi és regionális kapcsolatok erısítése hulladékgazdálkodás, -ártalmatlanítás, és – feldolgozás és a szelektív hulladékgyőjtés fejlesztése színvonalas szabadidı-eltöltési lehetıségek kialakítása, egyedi arculat, imázs kialakítása a kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése EU-s pályázatok kihasználása

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

•

• •

• • • • •

• • • •

kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat egy része is felújításra szorul felújításra szoruló városi intézményhálózat alacsony átlagkeresetek, magas munkanélküliség demográfiai problémák, öregedı korstruktúra elöregedett vízi közmő hálózat szociális ellátásra szorulók magas száma idegenforgalmi szálláskínálat gyengesége, minıségi szálláshelyek hiánya fejlett technikai ipar hiánya alacsony tıkevonzó képesség kvalifikált munkahelyek korlátozott száma lakótelepi lakások magas száma, lakótelepi környezet leromlása

• • • • • • • • •

a népesség fogyása, elvándorlás közlekedési beruházások elmaradása, illetve elhúzódása (M9, M65, M67) a taszári katonai repülıtér bezárása regionális társközponti szerepkör gyengülése katonai logisztikai szerepkör elvesztése a kvalifikált munkaerı, végzıs diplomások elvándorlása a gyermeklétszám csökkenése miatt romló intézményi kihasználtsági mutatók hátrányos helyzető gyerekek számának növekedése erıs társadalmi polarizálódás, leszakadó rétegek növekvı száma a szegregált területek növekedése

245

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

A stratégiát megalapozó trendek Fogyasztói trendek A táplálkozásbeli viselkedésmódban megjelenı változások, amelyeket a város élelmiszeripara kihasználhat; Erısödik a tudatosság a táplálkozásban Egyre több információhoz jutunk a táplálkozás egészségügyi szempontjairól, amely növeli az érdeklıdést a táplálkozási kérdésekkel kapcsolatban. A méregtelenítés, káros anyag és idırıl idıre élelmiszerrel kapcsolatos botrányok tovább erısítik ezt az érdeklıdést, ráirányítják rétegek figyelmét a táplálkozás fontosságára (natur-mozgalom) még akkor is ha ma még lényeges elbizonytalanodást okoznak egymásnak ellentmondó és idınként túlhajtott vagy érthetetlen táplálkozástudományi információk. Mégis a levegıben van, divattá vált a tudatosság az élelmezésben. Késztermék-kínálat növekedés: Az élelmiszergazdaság egyre jobb logisztikával, szállítólánccal rendelkezve biztosítani tudja a kész- és félkész termékek széles skálájának a piacra vitelét. A táplálkozásbeli viselkedésünk ezért egyre inkább meghatározódik a cégek marketing tevékenysége által. A piacon lassan áttekinthetetlen mennyiségő termék jelenik meg. Levonható következtetés: Egyre igényesebbé válnak a táplálkozással kapcsolatos elvárások. Az elérhetı nagy piac (Taszári repülıtér) közelsége lehetıvé teszi, hogy Kaposvár élelmiszeripara termék-elıállítással, termék-differenciálással, specialitásokkal és márka-termékekkel valamint célzott marketinggel reagáljon a kihívásokra, esetleg olyan ma még csupán elemi célcsoportok által preferált többletértéket tartalmazó összetett termékeket, késztermékeket, specialitásokat állítson elı amelyek a térség hagyományaira vagy különlegességeire épülhetnek illetve egy átfogó térségi márkásítási, és marketing programot indítson be. Az élelmiszerek elıállításának egyre iparosodottabbá válása szükségszerően a termékek azonossá válásához magasabb szintő egységesüléséhez vezet. Az ezzel egyidıben fellépı hasznosítható ellenreakciók a következık lehetnek: Természetes és minıségi élelmiszerek trendje Azon fogyasztói célcsoport, amelyik természetes, (natúr) minıségi élelmiszert keres és ezért hajlandó lenne magasabb árat is megfizetni egyre szélesedik, nı. Ennek az igénynek viszonylag könnyen meg tudna felelni a Zselic Tájvédelmi körzetben fellelhetı termelı, hihetıvé tehetı hogy egészséges környezetben egészséges élelmiszert termelnek, ilyen terméket állítanak elı (pl.: A Balaton-felvidéki ásványvíz márkásításához a Nemzeti park embléma megszerzése)

Egyénivé válás trendje Hasznos modellek lehetnek ehhez pl. a kistérségi konyha újrafelfedezése, a különféle helyi specialitások, vagy az egyre szélesedı hobby-fızıcske, ehhez esetleg „látványkonyha” akciók stb.

246

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

A mezıgazdaságnak - mint a tájkarakter megóvásának eszköze - elismerésének trendje Felismerhetı a mezı- és erdı- gazdálkodók teljesítményének az egyre növekvı elismertsége, mint olyan teljesítmény, amely hozzájárul a különleges kultúr-tájak megırzéséhez, a tájkarakter ápolásához. Várható, hogy ezen teljesítményeknek a még jobb elismerése ezen teljesítmények jobb díjazását is eredményezi. Ez különösen igaz lesz az ökológiailag érzékeny (vízbázis, levegıtisztaság) területeken, hegyvidékeken ill. Tájvédelmi körzetben gazdálkodók és a turistarégiók esetében, ahol a termények natur valóságát in situ élvezheti a potenciális fogyasztó. (Amennyiben a gasztronómia ezen értéktöbbletet kommunikálhatóvá teszi, vidéki termékek propagálásával olyan többletértékre tudja felhívni az igényes közönség figyelmét, amelyet az honorálni is képes) Élelmiszeripari tovább-feldolgozás Általában megállapítható, hogy a térség sokkal inkább alapanyagokat, terményeket állít elı, sem mint terméket, azaz valamely mértékben már feldolgozott, „márkásított” produktumokat. Mind az élelmiszeriparban, mind az állati eredető nyersanyagok mind az erdıgazdasági vagy vadgazdasági nyersanyag további megmunkálás feldolgozás után volna – különösen az elérhetıvé tehetı, igényes nemzetközi célcsoport számára – értékén értékesíthetı. A termékké fejlesztett nyersanyagokba beépülı többletértékkel lehetne megteremteni a mezıgazdaság eltartó képességét. Megfelelı márkatermékek, védjegyek kialakításával a tovább feldolgozás során kialakított speciális és Kaposvárral azonosítható produktumokat lehetne nem nyersanyagáron piacosítani. Minél tovább haladna az értéktöbblet termelés folyamatában az eredeti nyersanyag, annál kevesebb versenytárssal kellene megküzdenie az árképzése során. A termékek promóciója is könnyebb, a márkák egy idı után azonosítják magát a származási helyet is, így a termék, promóció és ár agymást erısítı egybekapcsolásával magasabb értéket lehet realizálni egy ilyen óriási piac elérhetıségében. Jelenleg a többletérték termelése nagyon alacsony szintő, és kevéssé kiterjedt. Mindezt alapvetıen a marketinggondolkodás hiánya okozza, nem a piac igényeinek megfelelı termékek kerülnek elıállításra a térben, pontosabban nagyon alacsony többletérték épül bele a térségben termelt nyersanyagokba.

247

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV.2.) Illeszkedés Az IVS-ben meghatározott hosszú távú, tematikus és városrészi célok rendszerükben illeszkednek a településszerkezeti tervhez (lásd részletesen a IV.5. fejezetben) és természetszerően a Városfejlesztési Koncepcióhoz való illeszkedés, annak történı megfelelés is fontos szempont volt az anyag kialakítása során. Természetesen az alapvetı illeszkedés nem jelenti azt, hogy némely esetben a konkrét fejlesztési projekt megvalósításához nem lesz szükség a településrendezési tervek módosításhoz, ezeket az egyes fejlesztések megvalósításának elıkészítése során kell vizsgálni és megtenni. Az alábbiakban kifejtett városi Jövıkép és célhierarchia rendszer koherenciája biztosítja, hogy a megfogalmazott és kitőzött célok egy meghatározott és markáns irányra, vezérfonalra épülnek. Kaposvár által meghatározott célok között szerepel funkció erısítı-bıvítı fejlesztés, valamint szociális rehabilitációs fejlesztési projekt is, tekintettel a veszélyeztetett és szegregálódott területekre (ezek részletes elemzését lásd az Antiszegregációs tervben) Ugyanakkor az illeszkedés és koherencia biztosítja, hogy a fejlesztések eredményeként ne keletkezzenek zárványok és a közösségi, kulturális városi funkciók mellett a gazdasági funkciók is erısödhessenek. A legfontosabb változásnak, fejlıdésnek a Belvárosban és az Északi városrészben kell bekövetkeznie, mely fejlıdés tovább győrőzve az egész város komfort növekedéséhez, arculatváltásához és gazdasági erısödéséhez is hozzájárul. Az integrált városstratégia készítése és annak megvalósítása során a város fontosnak tartotta a környezeti és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét és beépítését, hiszen: - kiemelten fontos feladat a városi életminıség megırzése és növelése - a meglévı magas arányú zöldfelület tovább ırzése és fejlesztése - az idegenforgalmi termék-skálában is hangsúlyosan szerepel a város és a kistérség, mikro-régió zöldhálózati rendszere

248

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV.3. Kaposvár hosszú távú jövıképe A városstratégia nem más, minthogy egy város megtervezi hosszú távú céljait és a városról kialakítandó imázsát, azaz jövıképet határoz meg, és ehhez kidolgozza azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, melyek a cél megvalósulásához vezetnek. A jövıkép tehát egy kulcsfontosságú fogalom, mely, a meglévı adottságok minél hatékonyabb és egymást erısítı kihasználásán alapuló, reálisan megvalósítható célt fogalmaz meg alapos kutatómunka és közös tervezés eredményeképpen. Amennyiben a város lakóinak hosszú távú és fenntartható fejlıdését helyesen tudjuk meghatározni, akkor van esély arra, hogy a terv az irányítás eszköze is legyen a megvalósítás során. A városfejlesztési tervek kivitelezésében tehát a legitimációé a kulcsszerep. Kifelé (lakosság, piaci szereplık) éppúgy el kell fogadtatni a terveket, mint házon belül (önkormányzat). A gördülékenység múlik egyrészt a hatékonyságon, mely a hivatali struktúrától függ, másrészt óriási szerepe van a kommunikációnak, az érintettek és az érdeklıdık, aktívan gondolkodók bevonásának a tervezésbe, a fejlesztési ötletek publikálásának és a visszacsatolások értékelésének – hiszen pozitív légkörben nemcsak a tervek támogatottsága nı meg, de új ötletek, együttmőködések is születhetnek. A fejlesztık és befektetık felé a kohézió kommunikálása a legfontosabb: ez vonatkozik az önkormányzati struktúrára és a megjelenési felületekre egyaránt. A meglévı adottságok felhasználásával és azok célirányos fejlesztésével a szektorok közötti leghatékonyabb együttmőködések és szinergia kialakításával kialakítható egy stabil gazdasági bázis, amely megfelelı városirányítással javítja az életminıséget.

PÓLUS-sá válás

Szabadidıs környezet KULTÚR-park Kultúrturizmus Szimbolika identitás

ÉLETMINİSÉG

élettér

Centrummá válás Mennyiségi növekedés

turisztika

Városi szolgáltatási környezet

Új Gazdaság innoválása gyökerek

Üzleti vállalkozási környezet

versenyképessége

Új Gazdaság kellısítése Minıségi növekedés

KAPOSVÁR

gazdaságfejlesztés

POLISZ fejlesztés

Mikro-regionális network Vidékfejlesztés Agrár-táj

vonzerı növekedés

agrár

Cél-eszköz rendszer

INKUBÁCIÓ Gazdaságfejlesztı Társaság Vállalkozásösztönzés

EGYETEM

249

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

Célhierarchia rendszer Kaposvár harmonikusan fejlıdı, emberléptékő középváros, amely versenyképességének növekedését alapvetıen a gazdaságfejlesztésre helyezi PÓLUS-sá válás: A város épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztése és mőködtetése.

• • •

Új gazdaság kellısítése Minıségi növekedés Innováció A.) B.) E.)

A.) Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható emberi léptékő középváros

A.) C.) D.) G.) 1.) Belváros

B.) Kaposvár legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a tudásalapú gazdaság erısítésére törekszik.

A.) D.) G.) E.) 2.) Északnyugati városrész

A.) B.) C.) D.) 3.) Északi városrész

• • •

POLISZ fejlesztés: A város regionális társközpont szerepének erısítése és a kistérségi központ feladatainak városon belüli bıvítése.

•

Szimbolikus központ Kulturális vendégforgalom Kulturális központ C.) D.)

C.) Kaposvár legyen kistérségi idegenforgalmi és kultúrközpont, (konferencia-, gyógy- és termálturizmus, vendéglátás, szolgáltatás)

A.) C.) D.) G.) 4.) Kisgát és környéke

15-20 év

D.) Kaposvár legyen a kaposváriak otthona, megfelelı életminıséget; biztosító „lakható város”

• •

Centrummá válás, mennyiségi növekedés Mikro-regionális hálózat kiépítése Vidékfejlesztés – agrár táj F.) G.)

E.) Kaposvár legyen a régió logisztikai bázisa.

F.) Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és mővészeti központja, a régió társközpontja, egyetemi város.

7-8 éves tematikus célok

G.) Kaposvár legyen a régió erıs társközpontja, másodlagos erıközpont

A.) C.) D.)

A.) C.) D.)

A.) C.) D.)

A.) C.) G.)

A. ) C.) F.)

A.) C.) D.)

5.) Kecelhegy – Cser

6.) Donner – Rómahegy

7.) Ivánfahegy, Kaposszentjakab

8.) Kaposfüred

9.) Toponár – Répáspuszta – Fészerlak Deseda

10.) Töröcske – Zselic kertváros

250

K A P O S V Á R

Városrész

A.) C.) D.) G.)

A.) D.) G.) E.)

A.) B.) C.) D.)

1.) Belváros

2.) Északnyugati városrész

3.) Északi városrész

Kitőzött cél

• A városközponti szerep erısítése • Térségi és regionális központ szerepkör erısítése • A vendégforgalom növelése • Az identitáshordozó elemek fejlesztése • Belvárosi intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése • A vállalkozói aktivitás dinamizálása

Indikátorok

• A turizmusban foglalkoztatottak számának növekedése (%) • A helyben foglalkoztatott munkaerı számának növekedése (%) • vendégéjszakák számának növekedése (%) • létrejövı új vállalkozások (db) • Nı a vállalkozások árbevétele (%) • A településközpontot használók számának növekedése

Akcióterület

Szegregált, veszélyez -tetett terület

I V S

1. Belváros 2. Színház, Piac rekonstrukció

• Funkcióbıvítés, a regionális szerepkör erısítése • Kereskedelmi szolgáltatási és kulturális szektorban a vállalkozói aktivitás dinamizálása • Lakóterület minıségjavítása • Új lakóterületek kijelölése • Regionális logisztikai központ • lakónépesség növekedése (%) • lakosság képzettségi fokának növekedése (%) • a tercier szektorban foglalkoztatotta k számának növekedése (%) • lakásállomány növekedése (%) • lakónépesség korösszetételéb en fiatalodás (%)

V É G S İ

A.) C.) D.) G.)

B E S Z Á M O L Ó

A.) C.) D.)

4.) Kisgát és környéke

A.) C.) D.)

5.) Kecelhegy – Cser

• Laktanya területén funkció-bıvítés • Idegenforgalmi és közösségi fejlesztések (sportcsarnok rekonstrukció, fejlesztés) • Város-rehabilitációs program (Sávház) • Városi léptékő funkciók kialakítása • Oktatási integráció

• Vegyes, elsısorban gazdasági funkcióbıvítés o Kereskedelmigazdasági területek bıvítése o Bevásárlóközp ont létesítés • Lakóterület fejlesztés • Életminıség-javítás: o Állatpark o Egészségház

• a helyben foglalkoztatottság növekedése (%)

• lakónépesség • az új létesítménövekedése (%) nyekben foglalkoztatottak • lakosság számának képzettségi fokának növekedése (%) növekedése (%) • A kerékpárutak • létrejövı új hosszának vállalkozások (db) növekedése (km) • foglalkoztatottság növekedése (%)

• Lakónépesség korösszetételében fiatalodás (%) • Új rendezvények számának növekedése (db)

• új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%)

2 0 0 8 .

A.) C.) D.)

6.) Donner – Rómahegy

• Cseri park Kaland • A Rippl-Rónai játszótér és Múzeum és Kaland park Emlékház létesítése, fejlesztése parkrészletek • Gyógyfürdıre rehabilitációja alapozott • Aktív zöldfelületek Élményfürdı fejlesztése fejlesztés • kerékpárút-hálózat • Irodaház építése fejlesztése • Kapos-völgyi ökológiai folyosó fejlesztés, kerékpár hálózatának fejlesztése • Oktatási integráció

• lakásállomány

növekedése (%)

• lakónépesség korösszetételében fiatalodás (%)

• lakosság képzettségi fokának növekedése (%) • foglalkoztatottsá g növekedése (%) • közvetett és közvetlen idegenforgalom ból származó adóbevétel növekedése (HUF)

7.) Ivánfahegy, Kaposszentja kab

8.) Kaposfüred, Deseda nyugati fele

9.) Toponár – Répáspuszta – Fészerlak – Deseda keleti fele

A.) C.) D.) 10.) Töröcske – Zselic kertváros

• A Deseda-tó idegenforgalmi fejlesztése; • ifjúsági • Lakóterületfejlesztés • Infrastruktúra fejlesztés • Kerékpárút hálózat • Oktatási integráció bıvítés • Antiszegregációs program

• Idegenforgalom • Lakóterület fejlesztése (Lovasfejlesztés a akadéma) Fenyves utca déli • Egyetemi végén fejlesztésekkel • a Töröcskeit-tározó párhuzamosan a rekreációs, lakóterületturisztikai fejlesztések hasznosítása • Új városrész központ • Kerékpárút • Deseda tó komplex létesítése a turisztikai Töröcskei-tó körül fejlesztése • lakóterület fejlesztés • templom rekonstrukció • oktatási integráció

• A helyben • foglalkoztatottság keletkezı növekedése (%) jövedelmek • lakásállomány növekedése növekedése (%) (HUF) • A kerékpárutak • foglalkoztatottság hosszának növekedése növekedése (km) (%) • közvetett és • lakásállomány közvetlen komfort idegenforgalomb növelése ól származó • mobilizációs terv adóbevétel elkészítése növekedése (HUF)

• lakónépesség • lakónépesség növekedése (%) növekedése (%) • lakosság képzettségi • lakásállomány fokának növekedése (%) növekedése (%) • A turizmusban • A turizmusban foglalkoztatottak foglalkoztatottak számának számának növekedése (%) növekedése (%) • A helyben keletkezı • Új rendezvények jövedelmek számának növekedése növekedése (db) (HUF) • lakásállomány • A kerékpárutak növekedése (%) hosszának növekedése (km) • lakónépesség korösszetételében • Vendégéjszakák számának fiatalodás (%) növekedése (db) • A kerékpárutak hosszának növekedése (km)

foglalkoztatottak számának növekedése (%)

Veszélyeztetett terület

A. ) C.) F.)

• A lakóterületek komfortjának emelése Romkert felújítása (szabadtéri színpad, rendezvénysorozat bıvítés)

• új létesítményekben

3. Sávház- szociális városrehabilitáció 4. Sportcsarnok rekonstrukció Veszélyeztetett terület

A.) C.) G.)

Szegregált terület

Veszélyeztetett terület

251

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV.4.) Jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása IV.4.1.) 15-20 éves célok Kaposvár hosszú távú céljának meghatározásakor két fı hangsúly jelenik meg: a PÓLUS, illetve a POLISZ-szerep, melyek részben átfedik egymást. I.) A PÓLUSSÁ VÁLÁS a város épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztése és mőködtetése. Egy olyan fenntarthatóan mőködı, ugyanakkor emberi léptékő középvárosnak maradó település kialakítása, fejlesztése, amely épít a meglévı infrastruktúrákra. Jelenleg Kaposvár épített környezetét, meglévı infrastruktúráit tekintve jó helyzetben lévı város. Képes kiszolgálni az itt élıket, megfelelı életminıséget és teret biztosítani számunkra. Fizikai adottságai tehát megvannak, ahhoz, hogy a hosszú- és középtávon meghatározott céljait elérje. A versenyképesség megırzése érdekében a gazdaságfejlesztésre kell helyeznie a hangsúlyt, amelyben a következı területeken van szükség elsıdleges fejlesztésre. • • •

Innováció, azaz a humán erıforrások növelése, minıségjavítása Az új tudásalapú gazdaság kellısítése A magasabb képzettségő lakosok megtartása, elvándorlásuk megállítása, illetve idevonzásuk

Ahhoz, hogy Kaposvár a régió kijelölt pólusa mellett egy valódi versenyképes és önfejlıdı társ-pólussá válhasson, szüksége van a meglévı hagyományaira építve tovább erısíteni a város imázsát, azaz megırizni azokat a szimbólumokat amelyek képesek arra, hogy Kaposvárt egyedivé, beazonosíthatóvá tegyék. Ennek egyik legmeghatározóbb és legeredményesebb eszköze lehet a vendégforgalom, turizmus fejlesztése, a kulturális idegenforgalomban rejlı potenciál kiaknázása. A gazdaságfejlesztésben alapvetı érték az elérhetıség, melyben igen fontos szerepet kell kapjon a repülıtér fejlesztése, amely nem csupán a mikro-régióban, hanem nemzetközi piacokon is elérhetıvé teszik a várost. Ma a gazdasági befektetık eléréséhez és idevonzásához egy városnak, településnek nem elegendı csupán versenyképes és a XXI. századi igényeknek megfelelı ipari-gazdasági területekkel rendelkeznie, hanem olyan szolgáltatási hátteret is kell nyújtania, ami a gazdasági szereplık választásában kiemelik, kívánatos célponttá teszik a települést. Olyan közösségi kiszolgáló funkciókat, társadalmi élet-teret, hátteret kell kínálni, amely a gazdasági befektetık számára csábító, vonzó környezetet teremtenek a mindennapi életükhöz is.

Értéktermelés a gazdaságban A térségben mindezidáig alig jöttek létre olyan vállalkozások, amelyek az értékteremtés folyamatában jelentıs pozíciókat tudnának elfoglalni és így, mint önálló vállalkozások meghatározóak lennének. Nem formálódott még ki, hogy a teret mely közösségek, társadalmi csoportok választják, melyek számára alkalmas az a humán háttér, amely a térben eredetileg is jelen volt, illetve amely a változásokat követıen mind intenzívebben a térbe áramlott. Ki kell alakítani azt a térségi gazdaságpolitikát, amely meghatározhatja a tradíciókat is figyelembe vevı illetve a térség egyéb pozícióiból (oktatás-képzés, know-how transzfer, K+F, konferenciatérség, integrálható mővészetek, stb.) származtatható stratégiai orientációját a gazdasági fejlesztések fıcsapás programját, illetve összhangba

252

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

kell hozni a képzéseket, amelyhez a tér továbbfejlesztheti meglévı adottságait. Ez a stratégiai újraorientálás megteremti a térség új identitását a gazdaság területén is. A szelektív betelepüléssel és a képzés-továbbképzés fejlesztésével a térségben megtelepedı K+F intézményekkel, a mővészeti képzésnek és az élelmiszeripari termékeknek, valamint a turizmus promóciójának összekapcsolásával egy olyan új design ipar is kialakul, amely helyben megtalálhatja piacát (lásd pl. a papíripar ilyen irányú kezdeményezéseit a csomagolás-technikában, illetve a marketingben általában). Fel kell „fedezni”, hogy az informatika mellett az információ és ezzel a marketing a másik nagy dinamikus terület, ahol a térségnek pozíciókat lehetne szerezni, felhasználva a mővészeti hátteret is, mint pozitív imázsképzı adottságot. A térségben alapított és szelektíven betelepítésre kerülı vállalkozások az egyetemmel együttmőködésben újraorientálhatják a térben a gazdasági vállalkozásokat. Ezzel együtt meg kell keresni a szinergiapontokat a többi fejlesztési súlyponttal, harmonizálni kell a turizmusipar, az oktatás-képzésipar és élelmiszergazdaság illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások között. A térségben esély kínálkozik egy információ- és alapítóközpont létesítésére, amely nem csupán inkubátor szereppel rendelkezne, hanem a régióban hiányzó információcsere helyévé, a déli és keleti piacra vonatkozó információ-győjtı, -feldolgozó és -terítı központtá alakulhatna. Ez egy másfajta „logisztika” csíráját jelentené egy, a „gyomor” funkcióval (lásd raktárbázisok sora) szembeni „agy” funkció befogadásával. Kaposvár egyik meghatározó erıssége lehet az egyre inkább koncentrálódó szellemi potenciál. Ugyanakkor nagy szükség mutatkozik a vállalkozói szektor dinamizálódására, az úgynevezett menedzseri attitőd meghonosítására, ami megteremthetné a lehetıségét a szellemi kapacitások, hozzáértések kiaknázására, integrálására a termelési és piacosítási folyamatokban, valamint a szellemi erıforrások és termelési adottságok kooperációjára. Az ilyen irányú törekvés már megjelent a városban, pl. Toponár városrészben a fiatal értelmiségiek számára kedvezıbb feltételekkel kínált 40 építési telkekkel. A városban található speciális oktatási és képzési lehetıségek (az országban egyedülálló Onkoradiológiai központ, valamint a PTE Egészségügyi Fıiskolai Kar - pl. orvos-diagnosztikai laboranalitikus szak) komoly fejlıdési potenciált jelenthetnek az egyre inkább tudásalapúvá váló (információs) társadalomban. Ugyanakkor az oktatás-képzés gyengesége, hogy nem integrálódik a helyi gazdasági irányokba és nincs valódi kooperáció a szereplık között se vertikálisan se horizontálisan. Hatalmas lehetıségek szunnyadnak, a térségi oktatási, képzési, tudástranszfer kapacitásoknak az együttmőködésében, a hasonló típusú képzések közötti kooperációban és a különbözı típusú képzések valamely logika szerinti integrálásában. A térségben márkát jelent a kaposvári mővészet, festészet jelenléte. Amennyiben ezzel az immár „bevált” arculattal kiépíthetı lenne egy új, a mővészeti arculatot is hordozó, de a jövı igényeire is választ adni képes integrált képzés és kutatás, a város el tudna foglalni a régiós munkamegosztásban egy olyan pozíciót, amellyel tovább specifikálhatja adottságait. A kutatás–fejlesztés egyik legfontosabb területe lesz a termékeknek a minél hatékonyabb piacosítása, az értékesítés-támogatás. Nem, mint puszta technológiai termék lesz a piacon a produktum versenyképes, hanem mai vizuális korunk minden vívmányaival felszerelve lesz esély a termék piacra vitelében a hasznossági érték mellett többletértékeket is realizálhatni. Ehhez új vizuális és látványtervezési diszciplínák kifejlıdésére és gyors alkalmazására van szükség. Erre megvan minden esélye a kistérségnek.

253

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

II.) POLISSZÁ VÁLÁS Kaposvár hosszú távú céljának meghatározásakor a második fı hangsúly a POLISZtípusú fejlesztés, azaz a város regionális társközpont szerepének erısítése és a kistérségi központ feladatainak városon belüli bıvítése. A mai európai városfejlıdés mind inkább a poliszosodás, a városállam szerő regionális központok kialakulását mutatja. Kaposvár versenyképessége is azzal erısíthetı, ha felismeri ezt a tendenciát és régiójával összefogva közös stratégiával erısíti egymás pozícióit. Kaposvár régiója nem ér véget a magyar határral: az EU már nem országhatárokban, hanem régiókban gondolkodik, így pl. a déli vagy nyugati határ menti városok is partnerré léphetnek. Egy régióközpont elképzelhetetlen megfelelı közlekedési infrastruktúra nélkül, ám itt nem feltétlenül a Kaposváriak által mindig is hiányolt autópályán, hanem e mellett a légi- és vasúti közlekedésen van a hangsúly. A reptér megléte olyan helyzeti elıny, mellyel csak kevés magyar város rendelkezik. Személyforgalomnál éppúgy, mint teherforgalomnál az autópályát helyettesítheti: gyors, közvetlen, a fıvárostól független közlekedési eszköz, mely az autópályával ellentétben a világ bármely pontjával összekötheti Kaposvárt. A gazdaság fejlesztésénél a reptér a város GDP-jének nagy százalékát tudja biztosítani, valamint termelı cégek letelepítése esetén a teherforgalom reptéren keresztüli bonyolítása, a reptéri logisztika a leghatékonyabb érvek egyike. Ehhez azonban elengedhetetlen egy ambíciózus és tudatos reptéri fejlesztés és marketing, mely a személyforgalom bıvítését és a teherforgalom teljes körő kiszolgálását tudja biztosítani, illetve mindent megtesz annak mind jobb kihasználtsága érdekében. A repülıtér üzemeltetésének kiajánlása a hatékony mőködés érdekében ezért üdvözlendı, ám az önkormányzatnak mindenképp aktívan jelen kell lennie a reptér további sorsának alakításában, hogy az valóban a város érdekeinek megfelelıen fejlıdhessen. Másodsorban érdemes kitérni a vasútfejlesztés elınyeire. Bár a magyarországi vasútfejlesztési politika homlokegyenest az európai modellel ellentétes irányba halad, és leépítésektıl, vágányfelszámolásoktól hangos, mégis fontos kitekinteni a nyugati tendenciákra. A személyszállítás terén ugyanis a vasút ott a repülı fontosságával kezd vetekedni, köszönhetıen a gyorsvasutak kiépítésének, a check-in megkerülhetıségének és a városközponttól-városközpontig történı utazásnak. Itt szintén elıtérbe kerül Kaposvár, mint központ szerepe, mely a környezı nagyvárosokkal közvetlen vasúti kapcsolat kiépítése révén, vagy a meglévık fejlesztésével és egyedi szolgáltatások létrehozásával (új járatok, stb.) szintén innovatív gondolkodásáról tenne tanúbizonyságot és a fıvárostól független, önálló régióközponttá válhat. A megfelelı infrastrukturális háttérrel aztán hatékony és szoros gazdasági kooperációt kell kialakítani a régió városaival, ahol az egyes felek egymás gazdasági potenciáljaira építve egy harmadik, erısebb gazdasági terméket, szolgáltatást hoznak létre. Ennek csak egyik eleme a turizmus, mely fontos szempont (gyógyvíz, borturizmus, stb.) ám a kreatív gazdaság kiépítéséhez ennél sokkal többre van szükség. A régiónak meg kell találnia saját arcát, mely a turizmuson túl gazdasági elınyökkel jár, a kedvezı befektetési helyszínek körét Kaposváron át a régióra terjeszti ki és így Kaposvár regionális erejét is növelik. Ez ma még nehezen körvonalazható szektorokat jelent, de kellı figyelem ráfordítással a meglévı adottságok és új potenciálok kombinálásával hamar létrehozható és jól kommunikálható.

254

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

A vidékfejlesztés mellett az agrár táj, valamint a kulturális adottságok kombinációjával, a mikro-regionális hálózat és együttmőködés felhasználásával, ahhoz hogy Kaposvár egy valódi idegenforgalmi és kultúrközponttá válhasson a városnak a következı integrált fejlesztési stratégiát kell követnie: Hosszú távú célok;  több szezonra építı multifunkcionális, térségi idegenforgalmi kínálat kialakítása,  kiajánlás rendszeressé és összehangolttá tétele, beruházási igény felkeltése  információs rendszerek és csatornák kiépítése, mőködtetése  a háttér-szolgáltatási tevékenység kiépítése  komplex szórakoztatási zónák és szabadidı parkok, témaparkok kialakítása  továbbképzés minıségjavítása, az oktatás, középiskolák és a felsıfokú képzés dimenzionálása A térségnek a lehetıségei és az adottságai is megvannak arra, hogy egy képzımővészeti ágakra épülı, valamint természet-orientált minıségi vendégforgalmat tudjon kiépíteni. Ugyanakkor a lehetıség ma már szükségszerőség is, mivel a turizmus evolúció következtében folyó lassú változások elkerülhetetlenné teszik, hogy a korábbi kommersz turizmusinfrastruktúráról, termékkínálatról, szolgáltatásról vagy akár környezetrıl áttérjen a térség az új keresleti célcsoport igényeinek megfelelı kínálatra. Elı kell segíteni jó minıségő környezet kialakulását, azonosíthatóvá kell tenni különbözı tájrészleteket, élvezhetıvé kell tenni a jó épület- „dizájnt”, biztosítani kell az attraktivitásokat megfelelı színvonalon és vonzerıvel. Eladhatóvá kell tenni a kistérség identitását, speciális karakterét, jellegzetességeit, a táj szépségét éppúgy, mint a múlt történeteit.

Fıbb csapásirányok 

A tér a lehetıségeihez képest alulfogyaszt, meglévı attraktivitásai nincsenek kihasználva (azonnali minıségjavítás szükséges)  Bıvíteni, „felfedezni” az attrakciókat és új elemekkel gazdagítani a jelenlegi lehetıségeket, melynek illeszkednie kell a tér arculatába Elsısorban a „térség használóinak” a szabadidı fogyasztóknak, vendégeknek, turistáknak az igényeit, - mint „külsı energiákat” - kell tudni belsı erıforrásokká (át) alakítani. Ehhez viszont arra van szükség, hogy realizálhatóak legyenek a térség képességei, hogy többletérték legyen a szolgáltatásokban, illetıleg legyenek olyan szolgáltatások, amelyeket a vendég igénybe vesz annak érdekében, hogy több jobb élménnyel gazdagon mehessen haza.

Célkitőzések

 Bemutatni kulturális, természeti és történeti örökségünket, mővészeti kincseinket, és hagyományainkat

 A mikrorégió területét megélhetıvé tenni, valamint a kulturális rendezvényeket, eseményeket összehangolni és közösen meghirdetni.

 A meglévı és különálló értékeket, örökséghelyszíneket és rendezvényeket egyfajta összefüggés-rendszerbe szervezni, bemutatni és megismertetni, az eddig még fel nem fedezett és elrejtett értékeket elıtérbe hozni.

Versenystratégia • Több élményt nyújtani a vendégeknek, több információtartalmat adni a szolgálatásókról • Olyan terméket, szolgáltatást kell nyújtani, melyet a piac más résztvevıitıl nem lehet megkapni. • A termékfejlesztésben és marketingben a minıség és hitelesség megteremtése.

255

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV.4.2.) 7-8 éves tematikus célok A.) Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlıdés) emberi léptékő középváros, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlıdik, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkezı többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetıség növelése összhangba kerül. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása • a nem védett tájban a tájkarakter megırzése, a területek ökológiai aktivitásának növelése • térségi együttmőködéssel törekedni kell a zöldhálózatok rendszereinek kialakítására, a meglévı és tervezett erdık, zöldterületek egységes rendszerbe szervezésével (parkerdık) • oktatási integrációs terv elkészítése • veszélyeztetett és szegregált területekre intézkedési és mobilizációs terv kidolgozása • a környezetet zavaró tevékenységek által okozott terhelés, fokozatos csökkentése • a közterületek rendezése, a környezet esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése • a Kapos-völgyi ökológiai folyosó megvalósítása, a felszíni vizek minıségének javítása • vízbázisok védelme, az ivóvíz minıségének biztosítása • ütemezett erdıfejlesztések (patakvölgyek, mezıgazdasági területek védelme) • városi közparkok felújítása, bıvítése • minimumra kell csökkenteni a zöldmezıs beruházások létesítését • a „barnamezıs” beruházások szorgalmazása, elısegítése • a város környezeti állapotát és lakóit károsan terhelı telephelyek megszőntetése, számukra új lehetıségek teremtése (Cseri úti hulladékforgalmazó, Fı utcai tömbbelsıben levı ipari üzem, stb.) • a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket megalapozó információs rendszer kiépítése, a környezetvédelem ügyének társadalmasítása, tudatformáló nevelés elterjesztése, a környezetbiztonság koncepcionális kidolgozása • hulladékgazdálkodás kialakítása – a térségben mintaértékő hulladékkezelés, hasznosítás és környezetkímélı ártalmatlanítás megvalósítása, energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, hasznosító ipar fejlesztése • zaj- és rezgésterhelés elleni védelem kidolgozása a belterületi lakórészeket és a fıutak menti településrészeket érintı hatások csökkentése érdekében • levegıminıség védelem érdekében komplex védelmi intézkedések kidolgozása • vízminıség védelem, kiemelten kezelve a vízbázis védelem kérdéskörét • talajvédelem, a hiányzó infrastruktúra pótlása és a területhasználat racionalizálása eszközeivel

256

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

B.) Kaposvár legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a tudásalapú gazdaság erısítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és térségi helyzetébıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi és infrastruktúraadottságokat, a rendelkezésre álló humán erıforrásokat. A térséggel együttmőködı olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különbözı mérető egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • piacgazdasági értelemben teljes foglalkoztatást eredményezı fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet igénylı és magasabb átlagkeresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása • K+F fejlesztés; gazdaságfejlesztési koordináció, a mikro-regionális vállalkozások és az oktatási intézmények együttmőködésének kialakítása, formatizálása • kutatási és fejlesztési tevékenység integrálódása az ipari parkokba (a Kaposvári Egyetemre alapozva) • megfelelı feltételek az értelmiség letelepítéséhez és megtartásához • az agrár-innováció iparra épülésének támogatása • térségi Befektetési portfolió összeállítása, a városi és a kistérségi fejlesztési területek és projektek összehangolása, rendserezése és kiajánlási eszközének és platformjainak meghatározása, a kiajánlás koordinálása, menedzselése • új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális elıkészítése • a Keleti Ipari Park bıvítése • a meglévı és fejlıdı vállalkozások mőködési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elısegítése a kistérségi és régiós támogatási források együttes felhasználásával • az inkubátorház eredményes mőködtetése, ténylegesen a kezdı vállalkozóké legyen • a táji, természeti és morfológiai szempontból érzékeny, mezıgazdasági hasznosítású területeken a tájfenntartó gazdálkodás kialakítása • a táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlı lehetıségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében (tájfejlesztı programok, lovasturizmus, kerékpáros turizmus, Deseda tó idegenforgalmi fejlesztése, háziasított állatok parkja)

257

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

C.) Kaposvár legyen a kistérségi idegenforgalmi és kulturális központja, élenjáró a kultúrára alapozott vendégforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetıséget biztosítanak a város és a térsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetıségeit, meglévı és fejlesztendı adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok •

• • • • • • • • • •

Mikro-regionális szintő idegenforgalmi és kulturális program – egységes integrált térségi vendégforgalmi fejlesztési stratégia kidolgozása o Mikro-regionális, kistérségi marketing stratégia, marketing eszközök meghatározása (kiadványrendszer) o Kulturális kínálat összehangolása, szimbolikus helyek, programelemek, programok beazonosítása, o Esemény, rendezvény koordináció, kiajánlás összehangolása dél-dunántúli vásár- és konferenciaközpont létesítése a kaposvári Városi Fürdı teljes rekonstrukciója, gyógyfürdı részlegének további fejlesztése, új strandmedencék építése Deseda-tó idegenforgalmi fejlesztése, „parti sáv” megvalósítása minıségi szálláshelyek biztosítása balneoterápiára épülı gyógyturizmus kialakítása, négycsillagos szálloda építése a lovassport presztízsének emelése, komplex kiszolgáló bázis megteremtése a háziasított állatokat bemutató park létrehozása, állatsimogatóval, kalandjátszóparkkal városbemutató idegenvezetések, a város értékeinek bemutatása a város közvetlen térségének (Szenna, Deseda, Zselic) bemutatása túraútvonalak mőködtetése a kerékpáros turizmus feltételeinek kialakítása a Zselicségben, kerékpárutak építése Kaposvár és Szigetvár, Kaposvár és Balaton között

258

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

D.) Kaposvár legyen a kaposváriak otthona, megfelelı életminıséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erıs humán infrastruktúrát biztosító „lakható város”, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelı vonzást gyakorol a befektetıkre és idegenforgalomra. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: • a városközpont karakterének megırzése, tömbrehabilitációk, a belváros központ jellegő funkcióinak erısítése, a gyalogoszóna fejlesztése • Közterek megújítása, a városi és térségi centrumok, hangsúlyos közösségi terek beazonosítása, egységes köztér-megújítási program kidolgozása, menedzselése • közparkok folyamatos fejlesztése, újak létrehozása, berendezésekkel, játszó- és sporteszközökkel való ellátása • a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása • zöldterület-fejlesztések: ki kell alakítani a város zöldövezeti rendszerét, melynek gerince a Kapos völgye a becsatlakozó patakvölgyekkel • infrastrukturális feltételek fejlesztése, út-járdahálózat minıségének javítása • a lakásfeltételek javítása
bérlakások, garzonház, nyugdíjasház, fecskeház építése
a belváros rehabilitációja a lakáskínálat növelésével
a családi házas területek kijelölése
a lakótelepek rehabilitációja (épületek hıszigetelése, belsı közmő rekonstrukció, nyílászárók valamint közterületeik felújítása) • intézmények rekonstrukciója, korszerősítése, szolgáltatások körének bıvítése • tartalék intézményterületek kijelölése • szociális ellátás:
az alapellátáshoz tartozó szolgáltatások fejlesztése, a hiányzó nappali ellátások biztosítása
hiányzó ellátási formák biztosítása
új Hajléktalan Gondozási Központ kialakítása
Családsegítı Központ elhelyezésének megoldása • egészségügyi ellátás:
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése
iskola –egészségügy fejlesztése
védınıi szolgálat technikai, tárgyi feltételeinek javítása
alapellátás teljes privatizációja
ügyeleti és sürgısségi betegellátás megoldása
Kórház korszerősítése • gyermekjóléti ellátások:
gyermekjóléti központ mőködtetése
iskola –egészségügy fejlesztése
családok átmeneti ellátásának biztosítása
a szükséges gyermekvédelmi szakellátások biztosítása

259

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

E.) Kaposvár legyen a régió logisztikai központja. A logisztikai központok elhelyezkedésének fı motivációi: közelebb lenni a piacokhoz, ezzel rövidítve a szállítási átfutási idıket, optimalizálva a szállítási költségeket és rugalmasabbá tenni a vevık kiszolgálását. Magyarországon már megjelentek azok a vállalatóriások, akik regionális elosztófunkciókat helyeztek el az országban – s a másik oldalról megjelentek a legnagyobb logisztikai szolgáltatók is, akik a speciális igényeket és európai az sztenderdeket egyaránt biztosítani képesek. Fontos • A logisztikai regionális központok többsége már megjelent a hazai piacon – általában Budapest környékét választva telephelyül . • Az újonnan fejlesztett logisztikai központok, raktárépületek többségét a végfelhasználók igényei szerint építik ki (gyakran maguk a végfelhasználók). • Maga a logisztikai tevékenység – részben a modern technológiának köszönhetıen – fajlagosan alacsonyabb foglalkoztatást jelent, mint a feldolgozó ágazatok – azonban sokszor bizonyos feldolgozó ágazatok is csatlakozni tudnak, mintegy beszállítói típusú klasztert képezve (pl. csomagolóanyag gyártás). E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • Regionális logisztikai központ helyének kijelölése (Északnyugati városrész) •

Regionális logisztikai központ közlekedési feltételeinek kialakítása








a gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (M9, M65, M 67) a vasúti teherszállítás létesítményeinek fejlesztése, a nemzetközi törzshálózati fıvonal kétpályásra történı átépítése (E71), a tervezett gyorsforgalmi vasút Kaposvárhoz közeli megállóhelye a taszári repülıtér polgári hasznosítása meglévı iparterületek bıvítési lehetıségei, új területek feltárása belsı közlekedési hálózat fejlesztése

A fenti nagyléptékő infrastrukturális fejlesztések, valamint Kaposvár geográfiai / geopolitikai helyzete együttesen teremthetik meg a regionális (elsısorban a déli, azaz olasz, horvát és szlovén térségek irányában intenzív) logisztikai bázis kialakítását.

260

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

F.) Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és mővészeti élet központja, a régió társközpontja, a jövı tudás- és értékalapú társadalmának kialakításában jelentıs szerepet játszó egyetemi város. Az oktatás, kulturális és mővészeti központi szerepkör szinergikus hatásaival elısegíti a gazdaság egyes szektorainak fejlıdését is, elsısorban az idegenforgalom, vendéglátás, szolgáltatás területén. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • oktatás
innovációs tudáspark létrehozása az egyetem mellett
a Kaposvári Egyetem fejlesztése, új egyetemi karok indítása
K+F: humán-erıforrás menedzsment, innovációs programok keretében kutatási projektek indítása, a helyi gazdaság és az egyetem együttmőködésének koordinációja
kollégiumi ellátás színvonalának fejlesztése
középiskolai oktatás bıvítése szakmai végzettséget biztosítva
a szakképzés struktúrájának átalakítása, piaci igényekhez igazodó szakképzés kialakítása
regionális szakképzı központ létrehozása • lakásfeltételek megteremtése
fiatal értelmiségi rétegek számára kedvezıbb letelepedési lehetıségek biztosítása (Toponár lakótelkek kijelölése) • kultúra-mővészet
gazdaságfejlesztés megújításában a vizuális mővészetek és eszközök bekapcsolási lehetıségeinek vizsgálata, a helyi gazdasági és a mővészeti oktatások együttmőködésének koordinációja
a helyi szellemi és tárgyi kulturális örökség megırzése, védelme
a mővészeti és kulturális értékek országos ismertségének növelése
a fiatalok részére színvonalas szórakozási lehetıségek biztosítása
az idıskorúak közösségi életének támogatása
a nemzeti és etnikai csoportok kulturális tevékenységének támogatása
a Csiky Gergely Színház felújítása
a Vaszary Képtár, Vaszary Emlékház, a Kaposszentjakabi Apátság romkertje, a Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház népszerősítése
a magángyőjtemények bemutatása
a városi nagyrendezvények fejlesztése, a kulturális turizmus vonzerejének bıvítése • sport
multifunkcionális sportcsarnok a konferencia- és vásárközpont területén építése
sportlétesítmények korszerősítése
rekreációs területek kijelölése
zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása
kiemelt hazai és nemzetközi sportesemények rendezése
közösségi célú sportlétesítmények építése a Deseda-tónál
rekreációs célú sportlétesítmények építése

261

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

G.) Kaposvár legyen – az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével – fejleszthetı szerkezető település, a régió erıs társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkezı fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminıség pozitív irányú formálásához. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • a város és a környéke átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítése • a térségi átjárhatóság (országos fıutak) • a város közlekedési kapcsolatainak javítása • a tervezett gyorsforgalmú utak megépítése (M9, M65, M 67) (Országos Területrendezési Tervben szereplı nyomvonal megváltoztatása) • a taszári repülıtér polgári hasznosítása • a vasúti szállítás fejlesztése - a nemzetközi törzshálózati fıvonal kétpályásra történı átépítése (E71) (Országos Területrendezési Terv) • a tervezett gyorsvasút Kaposvárhoz közeli megállóhelyének szorgalmazása • a belsı városi közlekedés fejlesztése, a szerkezeti hiányok pótlása, felújítása (járda) • a belsı területek forgalomcsökkentése • a tömegközlekedés felülvizsgálata • a helyi és helyközi autóbusz-pályaudvar tárolóterületének kijelölése • a gyalogoszóna kiterjesztése (sétáló övezet) • a kerékpáros-hálózat fejlesztése (országos hálózatokhoz való kapcsolódás, Balatonlelle, balatoni kapcsolat) • a polgári repülıtér (a taszári repülıtér polgári hasznosítása) • a regionális logisztikai központ feltételeinek biztosítása • A hasonló megyei jogú városokhoz viszonyított kedvezı közmő ellátottsága ellenére fennálló ellátottsági hiányok pótlásának, mennyiségi igények ellátásának megoldása. • A mennyiségi ellátottság megoldását követıen a minıségi ellátás javítását szolgáló fejlesztési igények, elvárások meghatározása. A közmővek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, valamint az igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenést, szolgáló követelmények meghatározása.

262

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV.4.3.) Városrészi célok 1.) Belváros Jövıkép: Kaposváron túlnyúló vonzáskörzettel bíró, a város kereskedelmi, intézményi, idegenforgalmi, oktatási és államigazgatási központjaként funkcionáló belváros, egy egységes, vonzó képet mutató városrész. Kaposvár központi találkozóhelye, igényes és jól karbantartott zöldterületeivel az egyre magasabb életminıségi elvárásoknak megfelelni képes területi egységként fejlesztési céljait a következıkben határozza meg: • a városközponti szerep erısítése, az építészeti és közösségi terek karakterének megırzésével, az összességében jó fizikai állapotban lévı építészeti örökségek, mőemlékek hagyományainak, hangulatának „kihasználásával” és tovább fejlesztésével • térségi és regionális központ szerepkör erısítése • a vendégforgalom növelése érdekében a színház szerepének erısítése, nagyrendezvények, városi és térségi programok befogadása és koordinálása • az identitás hordozó elemek feltérképezése és tovább fejlesztése, a vendégforgalmi kínálat kialakításában az erısségek felhasználása (mővészeti örökség - “festık városa”, oktatási intézmények (sokszínő közép- és felsıoktatás) – “iskolaváros”, Csiky Gergely Színház, fesztiválok – “kulturális központ”) • város tıkevonzó képességének javításával belvárosi intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése • a vállalkozói aktivitás dinamizálódásának „kihasználása”, gazdasági együttmőködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erısebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói, fejlesztıi szektorral Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Elérhetıség, hozzáférhetıség

Közösségi terek mennyisége és állapota

Gazdasági, intézményi és közösségi funkciók Közösségi és gazdasági funkciók erısítése koncentráció

demográfiai és tematikus célcsoportokat tekintve teljes körő kínálat és vonzás kialakítása a cél Elérhetı helyi buszközlekedéssel, vasúttal, gépjármővel, gyalogosan, ugyanakkor a városközpont megközelítése nehézkes Sétálóutca kialakítása megtörtént, kerékpárút kiépítésre került Kevés a parkoló; a P+R nem épült ki a fıbb csomópontokban a belsı városrészben közlekedési értelemben zsúfoltság, torlódás tapasztalható a belvárosi feltáró utak forgalmának egy részét a belvároson csupán áthaladó forgalom teszi ki nem elégségesek a meglévı jelzılámpás csomópontok a sétáló utcává alakítás a szomszédos utcák forgalmát terhelte meg Még mindig kevés a kerékpárút és a gyalogos terület Forgalomlassítás nem megoldott A közterek állapota és mennyisége kiemelkedı a város egészét tekintve

263

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

Tervezett fejlesztések

Fejlesztési Projekt - Ady Endre. u. É-i tömbjében parkoló kialakítása (önkormányzati és magán beruházás) - Az Ady E. u D-i tömbjének átépítése, funkcióváltás és szolgáltatásbıvítés (vállalkozói beruházással) TIOP-AGÓRA: Csokonai Vitéz Mihály u-i Együd Árpád mővelıdési ház fejlesztési és szolgáltatásbıvítése Sétálóövezet bıvítése – gyalogos belvárosi környezet kialakítás (Ady u. – Noszlopy G. u) Komplex Turisztikai Fejlesztés: Vaszary képtár és Múzeum, Volt ruhagyár területén lakóterületi fejlesztés Irányi – Dózsa u. tömbbelsı feltárása

Önkormányzati lakásépítés Fı utca 93. alatt. Piac rekonstrukció és Vásárcsarnok építés Vár u. D-i tömb beépítés (bevásárló központ létesítése) Csiky Gergely Színház felújítása Szivárvány mozi átépítése, (kamaraterem kialakítása) Városháza átalakítása: I. ütem: mélygarázs építése, II. ütem: épületrekonstrukció Nostra – Ifjúsági és Szórakoztató központ kialakítása Kórház teljes rekonstrukció (1. tömb ellátás céljára történı hasznosítás, 2. tömb egyéb célú hasznosítás) Terhesgondozó és Családsegítı Központ létesítése – Honvéd utca „Kazánház” rekonstrukciójával Önkormányzati lakásépítés Fı utca 84. alatt. Munkácsy Mihály Gimnázium fejlesztése Petıfi utcai Bölcsıde fejlesztése Zichy Mihály Iparmővészeti SZKI fejlesztése Eötvös L Lóránd MSZKI és Kollégium teljes rekonstrukciója

Funkcionális hatás Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás)

Közösségi (kultúra és szabadidı, szórakozás), Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Közösségi (kultúra és szabadidı, szórakozás), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) Közösségi (kultúra és szabadidı, szórakozás) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség) Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások), Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség) Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Közösségi (kultúra és szabadidı, szórakozás) Közösségi (kultúra és szabadidı, szórakozás) Államigazgatási, hatósági, igazgatósági Közösségi (kultúra és szabadidı, szórakozás) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás)

Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás)

Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás)

264

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

2.) Északnyugati városrész Jövıkép: a városképi szempontból kettıs jegyeket (családi házas és lakótelep) magán viselı városrészben a kiugróan magas a foglalkoztatási arányra, valamint a magas komfortfokozatú lakások kedvezı arányára, a belváros közelségére, a változatos természeti környezettel bíró területekre (parkok, patakok, védelmi erdısávok) építve fejlesztési céljait a következıkben határozza meg: • a városrész funkcióinak bıvítése, elsıdlegesen a regionális szerepkör erısítése (logisztikai központ) • a vásárlóerı javulásával kereskedelmi szolgáltatási és kulturális szektorban a vállalkozói aktivitás dinamizálása • a kereskedelmi és gazdasági fejlesztések befogadása • a lakóterületek minıségének megtartása, emelése, a szlömösödés elkerülése érdekében • új lakóterületek kijelölése Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Elérhetıség, hozzáférhetıség

Közösségi terek mennyisége és állapota

Lakó és gazdasági funkció Gazdasági funkciók további erısítése Koncentráció

Területhasználók, fiatalok, családosok, vállalkozók Elérhetı helyi buszközlekedéssel, vasúttal A városrészt forgalmi szempontból érintı legfontosabb probléma az átmenı és a helyi forgalom együttes jelenléte.
A 67. sz. fıút Kaposvárt észak-déli irányban szeli át
A 610. sz. főút a városon kelet-nyugat irányban halad át
A Jutasi út a belvárossal jelent összeköttetést
A városrészen belüli összeköttetés alapvetıen kelet-nyugati irányú és a fıutakra hord rá Hiányosságok; harántoló utak hiánya
610-es és 67-es sz. fıutakat a városrészek közti forgalom is terheli
Tüskevár nyugati részén a település fejlıdését nem követte az úthálózat kellı mértékő fejlesztése
kerékpárutak nincsenek kiépülve (csupán a Béke utcában a Füredi utcától az Árvaház utcáig)
észak-déli kapcsolat a belvárossal, az is két fıúton bonyolódik Kaposvár második legsőrőbben lakott és beépített területe Rendezett, a városias jelleg ellenére változatos természeti környezet (parkok, patakok, védelmi erdısávok)

265

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

Tervezett fejlesztések

Fejlesztési Projekt A Jutai úton barnamezıs ipari terület ipari parkká fejlesztése, belsı úthálózat kialakításával Volt SÁÉV telepen teljes közmő rekonstrukció Volt SÁÉV teleptıl keletre lakótelep rehabilitáció (3 lakótelep) Regionális logisztikai központ és közlekedési feltételeinek kialakítása Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium fejlesztése Kinizsi Lakótelepi Általános Iskola fejlesztése Búzavirág Óvoda és Bölcsıde fejlesztése Nyugati temetı környezetében parkolóhelyek kialakítása

Funkcionális hatás Gazdasági (ipar, szolgáltatások), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Gazdasági (ipari, szolgáltatások) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás)

266

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

3.) Északi városrész Jövıkép: az elsısorban lakófunkciójú, minimális, jellemzıen a helyi lakosság kiszolgálását jelentı gazdasági és intézményi funkciókkal bíró városrész, fejlesztési céljai: • Laktanya területén funkcióbıvítés, valamint tartalékterületek kialakítása a késıbbi fejlesztésekhez, a foglalkoztatási arány növelése • Idegenforgalmi és közösségi fejlesztések megalapozása a Horgásztó és a Zaranyierdı területén • Város-rehabilitációs program megvalósítása, melynek keretében egységes, vonzó városkép jöhet létre, illetve a veszélyeztetett területként definiált Sávház környékének viszonylag alacsony presztízsértéke növekedhet, • a lakosság demográfiai összetételének javítása, oktatási integrációs program megvalósítása, városi léptékő funkciók kialakításával fiatalok vonzása Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Van-e szociális probléma és ha igen, mi a megoldás? Elérhetıség, hozzáférhetıség

Közösségi terek mennyisége és állapota

Lakó funkció A meglévı funkciók megtartásán túl a közösségi funkció erısítése koncentráció

Területhasználók, fiatalok, családosok, vállalkozók Szlömösödés veszélye / veszélyeztetett terület, amely a szociális város-rehabilitáció révén orvosolható Helyi buszközlekedéssel, vasúttal elérhetı délen a 610. sz., nyugaton a 67. sz. fıút választja el a Belvárostól, illetve az északnyugati városrésztıl problémát jelent a harántoló utak hiánya, a 610-es és 67-es sz. fıutakat a városrészek közti forgalom is terheli, a kerékpárutak nincsenek kiépülve Városképi szempontból a terület meghatározó eleme a déli részen található lakótelep (Sávház), a terület sőrő beépítését Tisztviselıtelep 20-70 éves családi házas beépítéső területe lazítja A lakóházak közötti zöld terület, a horgásztó és környéke, valamint a Zaranyi-erdı biztosítják az északi városrész zöldfelületeit Többek között az elmúlt évek fejlesztései eredményeképpen a közterületek minısége kielégítı

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt Sportcsarnok rekonstrukció és fejlesztés Lakótelep-rehabilitáció (a Sávház homlokzatfelújítása) Arany János utcai Óvoda fejlesztése Kerékpárút (67-es út mentén –Kaposfüredig) Alternatív Energia Elıállító üzem létesítése (a volt lıszerraktár helyén jelölték ki)

Funkcionális hatás Közösségi (kultúra és szabadidı, szórakozás) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (energiaszolgáltatás)

267

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

4.) Kisgát és környéke Jövıkép: Kaposvár egyik legprosperálóbb gazdasági területe, (a legjelentısebb nagyfoglalkoztatókkal) valamint az egyik legrégibb iparterületeként jelentıs gazdasági pólusa a városnak A városrész céljai között szerepelnek a további lakóterületi fejlesztések kihasználva a népesség kedvezı korszerkezeti mutatókat, valamint a fiatalabb kertvárosi övezet adta lehetıségeket is. Az alacsonyabb foglalkoztatási arányt további vegyes, elsısorban gazdasági funkcióbıvítéssel kívánja kezelni a városrész, új keresjkedelmi és gazdasági területek kijelölésével. Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció

Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Van-e szociális probléma és ha igen, mi a megoldás? Elérhetıség, hozzáférhetıség Közösségi terek mennyisége és állapota

Gazdasági és lakó funkció Vegyes, gazdasági funkció további erısítése (szabadidı, intézmény, szolgáltatáskereskedelem) Koncentráció

Fiatalok, értelmiségiek, aktív munkaképes korcsoportok Alacsony foglalkoztatottsági arány, amely a gazdasági funkció bıvítésével csökkenthetı 610.sz fıútról megközelíthetı Vasúttal és helyi buszközlekedéssel elérhetı Gazdasági, vállalkozási hagyományú terület

268

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt Településközponti vegyes terület Ózarany és Újzarany puszta területén

Településközponti vegyes városrész központi részén

terület

Kisgáti

Keleti Ipari park bıvítése keleti irányban Tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek: a Videoton Ipari Park melletti területen, a Dombóvári út északi oldalán, a Keleti Ipari Park északi oldalán, a Cukorgyár, a Pécsi utcai telep a Keleti Temetıtıl keletre, a Kenyérgyár utcai és Dombóvári úti tömb, a Kaposvári Egyetemtıl délre a 6505-es út és a vasút által közrevett területen, valamint itt a 6505-es úttól délre esı mezıgazdasági területen Bevásárlóközpont létesítése az Árpád utca – Mezı utca – Dobó István utca által határolt tömbben Térségi hulladéklerakó építése A Kisgáti városrész III. ütemeként megvalósuló területen, valamint hosszú távú fejlesztésként ezektıl északra esı területeken elıkészítés Mezı utca folytatása a Cukorgyár területén, vasút feletti felüljárón a Szigetvári utcáig Tervezett kerékpárút a Guba S. u – Toponári út – Magyaratád között Állatpark létesítése Hısök temploma elıtti térrendezés Egészségház létesítése (4 orvosi rendelıvel és gyógyszertárral)

Funkcionális hatás Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Humán szolgátaltási (humánellátás, oktatás), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) Gazdasági (ipari, szolgáltatások), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Gazdasági (ipar, kereskedelmi, szolgáltatások), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás)

Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (energiaszolgáltatás) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás), Közösségi (szabadidı, szórakozás) Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás) Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás),

269

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

5.) Kecelhegy – Cser Jövıkép: A jellemzıen családi házas beépítéső, ugyanakkor nagy zöldfelülettel rendelkezı, a nagy kiterjedéső Cseri-parkot magába foglaló, illetve jelentıseb intézményállománnyal rendelkezı városrész fejlesztési céljai között szerepel Kaposvár rekreációs és településesztétikai igényeinek kielégítése. • A városrész aktív zöldfelületei a város közhasználatú részévé válhatnak és mint biológiailag aktív felületek kondicionáló hatásukkal a város környezetminıségét javíthatják, ezáltal erısíthetik a város átszellızésében és friss levegıvel való ellátásában játszott szerepe is. • Az idegenforgalomban az európai forrásból megvalósuló Cseri park Kaland játszótér és Kaland park, valamint a környezı parkrészletek rehabilitációja segítik hozzá a városrészt az idegenforgalmi bevételek növeléséhez. • A közlekedéshálózat fejlesztésében a P+R parkolók kialakítása, valamint a belsı kerékpárút-hálózatának fejlesztése a Kapos völgyében tovább erısíthetik a városrész vendégforgalmi pozícióját. • Az alacsonyabb értékő lakóterületek még veszélyeztetett területként definiált területek, itt a lakóterület minıségjavítása fontos cél Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport

Lakó (családi házas), intézményi vegyes Lakófunkció megırzése minıségjavítása mellett közösségi és közlekedési funkció kialakítása, javítása Funkciók dekoncentrációja a városrészek között

Területhasználók

Van-e szociális probléma és ha igen, mi a megoldás?

Veszélyeztetett területek vannak, megoldási javaslat; oktatási integrációs program, lakóterületek minıségjavítása

Elérhetıség, hozzáférhetıség

Vasúttal és helyi buszközlekedéssel elérhetı kerékpárút Változatos korösszetételő épületállomány

Közösségi terek mennyisége és állapota

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt Lakóterület-fejlesztés területén

a

volt

bútorgyár

lakóterület-fejlesztések új utcák nyitásával a Kecel-hegyen a Bárczi G. és a Bocskai I. utcák között Kapos-folyó mentének rendezése, ligetes sétányok kiépítése a belterületi szakaszon, kerékpárút, kerékpárút, valamint véderdı kialakítása a Kapos városon belüli nyugati szakaszán

Funkcionális hatás Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás)

A Kapos-völgyi ökológiai folyosó megvalósítása, a felszíni vizek minıségének javítása

Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (energiaszolgáltatás), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás)

Komplex Turisztikai Fejlesztés: Cseri park Kaland játszótér és Kaland park valamint a környezı parkrészletek rehabilitációja

Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás) Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek)

A város környezeti állapotát és lakóit károsan terhelı telephelyek megszüntetése (pl. TANÉP - telep, ill. a Cseri út É-i részén, Fı u. 34. sz. Hőtıgépüzem), számukra új lehetıségek teremtése Cseri út északi oldala vízelvezetésének a megoldása

Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek)

270

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

6.) Donner – Rómahegy Jövıkép: Kaposvár jellemzıen családi házas övezete, melynek elsıdleges célja a részletekben érzékelhetı szlömösödés megállítása és az idegenfogalom területén intenzív fejlesztések beindítása: • a Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház XXI. sz.-i szinvonalú háttér infrastruktúrával való ellátása, valamint népszeősítés • a városrészen gyógyfürdıre alapozott Élményfürdı fejlesztés megvalósítása • Kapos-völgyi és Kaposvár belsı kerékpár hálózatának fejlesztése az idegenforgalom intnzitás növekedésével együtt várható vendég-forgalom növekedés kezelésére a az agglomerációs forgalom P+R parkolókkal való felfogása, kiszolgálása Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Van-e szociális probléma és ha igen, mi a megoldás? Elérhetıség, hozzáférhetıség Közösségi terek mennyisége és állapota

Fı funkció: lakó Lakó funkció megırzése mellett idegenforgalmi és közlekedési funkció funkció erısítése Funkciók dekoncentrációja a városrészek között

Területhasználók és aktív turisták szlömösödés 67.sz fıútról megközelíthetı Helyi buszközlekedéssel elérhetı kerékpárút Vegyes korösszetételő épületállomány

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt Élményfürdı mellett termálfürdı létesítése

Irodaház kialakítása a Zselici út – János u. – Rét u. – Iszák u. által közrezárt területen Lakóterület-fejlesztés a 67-es út mentén, a Maros u-tól D-re Körforgalom kialakítása a fürdı közelében, a Bartók B. út – Iszák u – Nyár u. Gilice u. keresztezıdésénél és a déli elkerülı út középsı szakaszának kiépítése, P+R rendszer Kapos-folyó mentének rendezése, ligetes sétányok kiépítése a belterületi szakaszon, kerékpárút Rippl-Rónai Emlékház bıvítése és felújítása

Funkcionális hatás Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás) Gazdasági (iroda, szolgáltatások) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek)

271

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

7.) Ivánfahegy, Kaposszentjakab Jövıkép: A kertvárosias és falusias jellegő település célja: • A város egyetlen szegregátumként azonosított területként fontos cél a lakóterületek komfortjának emelés, a további életminıség javítása mellett egy olyan intézkedési terv kidolgozása, amelynek célja a szegregáció célzott megállítása (Oktatási integráció, részletesen lásd az Antiszegregációs tervben) • További hosszú távú cél a jelentıs kulturális örökségekkel bíró városrész célja a Kaposvár egyetlen romemlékének, a romkert felújításával feltáruló turisztikai potenciál további kiaknázása, a kulturális lehetıségek tovább bıvítése a szabadtéri színpad, ill. a Szentjakabi Nyári Esték rendezvénysorozat melletti további programelemekkel történı hasznosítása. Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Van-e szociális probléma és ha igen, mi a megoldás? Elérhetıség, hozzáférhetıség Közösségi terek mennyisége és állapota

Fı funkció: lakó (kertvárosias és falusias) Lakó funkció megırzése mellett idegenforgalmi funkció erısítése Funkciók dekoncentrációja a városrészek között

Területhasználók és kultúra iránt érdeklıdık Szegregált lakókörnyezet – oktatási integráció, Antiszergregációs Program Helyi buszközlekedéssel, vasúttal elérhetı kerékpárút Az elmúlt években jelentıs infrastruktúra fejlesztések történtek (járda felújítás, buszvárók, szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, stb.)

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt A régi szeméttelep rekultivációja A meglévı szeméttelep bıvítése

Kutak felújítása A Kaposszentjakabi Apátság romkertjének állagmegırzése, rekonstrukciója

Funkcionális hatás Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Fenntartható fejlıdést elısegítı és Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Civil infrastruktúra (vízhálózat, közmővek) Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), Fenntartható fejlıdést elısegítı

272

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

8.) Kaposfüred Jövıkép: A város egyik legkedveltebb családi házas övezete, amely városrész célja: • a Deseda-tó melletti területeken komplex fejlesztés elısegítése; • Idegenforgalmi területen; ifjúsági szálláshelyek kialakításával, a tó körüli kerékpárút, rekreációs terület, sétányok kialakításával, valamint • A kerékpárút fejlesztés megvalósításában, hosszú távon a Kaposvárt Balatonlellével, (ezáltal a Balatonnal) összekötı, turisztikai szempontból nagy jelentıségő kerékpárút hálózati rendszerbe illesztése is elsıdleges cél. • A Deseda-tó komplex fejlesztésében lakóterület fejlesztés is szerepel, amely mellett a város harmadik ipari parkjának kialakítása is szerepel a városrész középtávú céljai között. Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Elérhetıség, hozzáférhetıség Közösségi terek mennyisége és állapota

Fı funkció: lakó (jellemzıen családiházas) Lakó funkció erısítése mellett idegenforgalmi funkció erısítése Funkciók dekoncentrációja a városrészek között

Területhasználók és aktív turisták 67.sz és 61.sz. fıútról elérhetı Helyi buszközlekedéssel, vasúttal elérhetı kerékpárút Az elmúlt években jelentıs infrastruktúra fejlesztések történtek (járda felújítás, csatornázás, stb.)

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt A lakótelep és a szárítóüzem között véderdısáv létesítése Újabb lakóterületek kialakítása: kertvárosi lakóterületekkel a körzet északnyugati részén A területet ellátó 20 KV-os távvezeték korszerősítése A Deseda-tó komplex turisztikai fejlesztése – ennek keretében tó körüli kerékpárút, rekreációs terület, sétányok kialakítása, nemzetközi horgászversenypálya létesítése a füredi Szılıhegy alatt Kaposvár – Kaposfüred közötti kerékpárút kiépítése 67-es fıút Kaposfüredet (nyugatról) elkerülı szakaszának a 61-es úttal nem szintbeli keresztezıdés kialakítása

Funkcionális hatás Fenntartható fejlıdést elısegítı és Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Civil infrastruktúra (energiaszolgáltatás, közmővek) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) és Fenntartható fejlıdést elısegítı Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek)

273

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

9.) Toponár – Répáspuszta – Fészerlak – Deseda Jövıkép: Kedvelt kertvárosi városrész, melynek célja a közelmúltban megvalósult idegenforgalmi fejlesztések továbbvitele; • A vendégforgalomban a Deseda-tóra, a Lovasakadémiára, a vizes-, és lovassportra, aktív szabadidı eltöltésre alapozott speciális arculat, kínálati termék-skála tovább-bıvítése. • Az idegenforgalom minıségi emeléséhez a háttér infrastruktúra megteremtése, bıvítése. • Középtávon a tervezett sportcsarnok és konferenciaközpont létesítésével Kaposvár szerves egységévé válás • Az Egyetemi fejlesztésekkel párhuzamosan a lakóterület fejlesztések során a fiatal értelmiségi réteg vonzása, letelepedésének segítése • Csendes, kellemes természeti környezetbe ágyazott falusias hangulatú települési egység, melynek az ütemezett és szerves egységben megvalósuló mennyiségi növekedés mellett elsıdleges célja a városrész komfortfokozatának növelése, az egyéni arculat megırzése, a természeti adottságok kihasználásával, a kerékpár út fejlesztésével az idegenforgalmi hasznosítás erısítése Jelenlegi funkciója

Jövıbeni tervezett funkcióbıvítés Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport

Fı funkció: lakó – jellemzıen kertváros E mellett: idegenforgalom Humán szolgáltatási funkció Közösségi funkció Idegenforgalmi funkció Az idegenforgalmi funkcióhoz kapcsolódóan dekoncentrációja a városrészek között Aktív turisták, értelmiség

Van-e szociális probléma és ha igen, mi a megoldás?

Veszélyeztetett területek vannak, megoldási javaslat; oktatási integrációs program megerısítése

Elérhetıség, hozzáférhetıség

61. sz. fıútról elérhetı Helyi buszközlekedéssel, vasúttal elérhetı Változó korösszetételő épületállomány

Közösségi terek mennyisége és állapota

274

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt A Deseda - tó komplex turisztikai fejlesztése – ennek keretében tó körüli kerékpárút, rekreációs terület, sétányok kialakítása, és ökoturisztikai központ létesítése Lovas sportterület fejlesztése a Pannon Lovasakadémiától és a hozzá kapcsolódó sportterülettıl nyugatra fekvı területrészen, továbbá szálloda és konferenciaközpont létesítése Új városrészi központ kialakítása a Toponári út mentén, a Muskátli presszótól a gyógyszertárig: sétány, parkoló kialakítása Építési telek kialakítása fiatal szakemberek számára

Teljes templom-rekonstrukció (Templomszépítı Közhasznú Alapítvány) A várost Toponárral összekötı út hiányzó szakaszának megépítése A kaposvári Egyetem déli irányba történı fejlesztése lakóterület fejlesztés: Toponár északi részének nyugati és keleti oldalán: új kertvárosias lakóterület alakítható ki a Veres Péter, Móra Ferenc u. és a vasútvonal által határolt tömbbelsıben, valamint a Veres Péter utca déli végében Toponári Általános Iskola teljes felújítása

Funkcionális hatás Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) és Fenntartható fejlıdést elısegítı Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások, vendéglátás) és Fenntartható fejlıdést elısegítı Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Gazdasági (kiskereskedelem, szolgáltatások) és Fenntartható fejlıdést elısegítı Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), és Fenntartható fejlıdést elısegítı Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás), Humán szolgáltatási (kutatás, oktatás, kollégium) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek)

Humán szolgáltatási (humánellátás, oktatás)

275

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

10.) Töröcske – Zselic kertváros Jövıkép: Csendes, kellemes természeti környezetbe ágyazott falusias hangulatú települési egység, melynek az ütemezett és szerves egységben megvalósuló mennyiségi növekedés mellett elsıdleges célja a városrész komfortfokozatának növelése, az egyéni arculat megırzése, a természeti adottságok kihasználásával, a kerékpárút fejlesztésével az idegenforgalmi hasznosítás erısítése. Jelenlegi funkciója Jövıbeni tervezett funkció Funkció koncentrációja vagy dekoncentrációja szolgálja a város fejlıdését? Lakossági célcsoport Van-e szociális probléma és ha igen, mi a megoldás?

Elérhetıség, hozzáférhetıség

Közösségi terek mennyisége és állapota

Fı funkció: lakó- falusias lakókörnyezet Lakó funkció megırzése mellett idegenforgalmi funkció erısítése Funkciók dekoncentrációja a városrészek között Területhasználók és aktív turisták A városi átlagnál magas az alacsony végzettségőek aránya Lakásállomány minıségi mutatói a második legrosszabbak Egy városi győjtıúttal kapcsolódik a városszövetbe Helyi buszközlekedéssel elérhetı Jellemzıen egyutcás településtípus

Tervezett fejlesztések Fejlesztési Projekt Kerékpárút létesítése a Töröcskei-tó körül A Töröcskei - tározó rekreációs, turisztikai hasznosítása Lakóterület fejlesztés a Fenyves utca déli végén

Funkcionális hatás Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek) Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Közösségi (kultúra, szabadidı, szórakozás) és Fenntartható fejlıdést elısegítı Lakóterület és lakókörnyezeti (életminıség), Civil infrastruktúra (közlekedés, parkolás, közmővek)

276

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

IV.5.) A stratégia koherenciája, konzisztenciája városrész

Városrészi célok

1.) Belváros

o a városközponti szerep erısítése o térségi és regionális központ szerepkör erısítése o a vendégforgalom növelése o az identitás hordozó elemek fejlesztése o belvárosi intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése o a vállalkozói aktivitás dinamizálása

2.) Északnyugati városrész

o funkcióbıvítés, a regionális szerepkör erısítése o kereskedelmi szolgáltatási és kulturális szektorban a vállalkozói aktivitás dinamizálása o lakóterület minıségjavítása o új lakóterületek kijelölése o Regionális logisztikai központ

3.) Északi városrész

o Laktanya területén funkció-bıvítés o Idegenforgalmi és közösségi fejlesztések (sportcsarnok rekonstrukció, fejlesztés) o Város-rehabilitációs program (Sávház) o Városi léptékő funkciók kialakítása

Településrendezési-szabályozási tervvel való összhang A településrendezési tervekben (trt) foglaltak lehetıvé teszik és irányozzák a „belvárosi” vegyes használat kialakulását, a Vt és Ln övezet a fizikai megvalósulásnak is kedvez. A leromlott épületek szanálásával, városrészi rehabilitációval, új fejlesztések és majdani végfelhasználók kerülnek be, így a városrész a célokban kitőzött használatoknak megfelelı rendeltetéső szolgáltatásokkal és munkahelyekkel gazdagodik. Miközben a belvárosi arculat is erısödik A trt-ben foglalt Ln (Lke) lakó övezetek és a Gksz – Gip gazdasági öveztekben a vállalkozások és gazdasági társaságok megjelenése megengedett és kívánatos. Klasszikus kkv gazdasági zóna alakulhat ki, amelyre a terület és a lehetıség biztosított. Ln és Gip övezetek, az házgyári technológiával épült városrész hiányosságai miatt rászorul a szociális várorehabilitációra. A kijelölt gazdasági vagy funkcióváltó területek elegendı tartalékot képeznek a város számára hosszútávon is.

Változtatási igények Városrehabilitácós Akcióterületi Terv

Elsısorban programok szükséges.

szoft

folyamat

–

elemek, kidolgozása

Szociális városrehabilitáció

Szomszédos városrészekhez való illeszkedés Kiegészíti, összekapcsolja a és szublimálja környezı városrészek, gazdasági, rekreációs vagy lakófunkcióit.

Kifelé dolgozó zóna, regionális telephely kapcsolatokkal

Kifelé dolgozó zóna, regionális telephely kapcsolatokkal

277

K A P O S V Á R

I V S

4.) Kisgát és környéke

o Vegyes, elsısorban gazdasági funkcióbıvítés o Kereskedelmi-gazdasági területek bıvítése o Bevásárlóközpont létesítés o Lakóterület fejlesztés o Életminıség-javítás: o Állatpark o Egészségház

5.) Kecelhegy – Cser

o Cseri park Kaland játszótér és Kaland park létesítése, parkrészletek rehabilitációja o Aktív zöldfelületek fejlesztése o kerékpárút-hálózat fejlesztése o Kapos-völgyi ökológiai folyosó fejlesztés, kerékpár hálózatának fejlesztése

6.) Donner – Rómahegy

o A Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház fejlesztése o Gyógyfürdıre alapozott Élményfürdı fejlesztés o Irodaház építése

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Gazdasági Gip és Gksz tartalékterületek állnak rendelkezésre, tekintés volumenő lakófejlesztésre alkalmas övezet biztosításával. A trt tartalmazza a lakóterületi fejlesztéseket ebben a városrészben, a lakófunkciókat kiszolgáló új települési alközpont számára is van lehetıség és hely hogy létrejöhessen. Az új alközponti pozicíó mellett a város nagyvállalkozásai is reprezentatívan jelen vannak. Logisztika és rekreáció, míg az elıbbi a vasútvonal mellett feltárt gazdasági fejlesztési területek elınyét akarja kihasználni, addig a rekreációra élményekre szervezett Cseri Park természeti környezetét, célozva, a lakófunkciót nem zavarja Kultúrára és rekreációra, feltöltıdésre alkalmas terület a Kapos mentén, amely számára a trt biztosítja a hosszútávon is garantálható beépítési környezetet. A lakóterületi fejlesztése már csak minıségiek lehetnek, hiszen számottevı új lakóterület nincs kijelölve.

2 0 0 8 .

A szomszédos 3. – 9. és 7. városrészt vezeti át a belváros fele, gazdasági folyosón keresztül.

A 6-os városrész főzi össze funkcionálisan a belvárossal, a gazdasági és kereskedelmi vállalkozások csak lassan húzódnak k a belvárosból.

„Kapos folyosó” A 5. városrészt kapcsolja funkcionálisan a belvároshoz, a rekreációs fürdı funkciók átvezetésével és a természeti környezet városban tartásával

278

K A P O S V Á R

I V S

7.) Ivánfahegy, Kaposszentjakab

o A lakóterületek komfortjának emelése o Romkert felújítása (szabadtéri színpad, rendezvénysorozat bıvítés)

8.) Kaposfüred Deseda nyugati fele

o A Deseda-tó idegen-forgalmi fejlesztése; o ifjúsági o Lakóterület-fejlesztés o Infrastruktúra fejlesztés o Kerékpárút hálózat bıvítés o Idegenforgalom fejlesztése (Lovas-akadéma) o Egyetemi fejlesztésekkel párhuzamosan a lakóterületfejlesztések o Új városrész központ o Deseda tó komplex turisztikai fejlesztése o lakóterület fejlesztés o templom rekonstrukció

9.) Toponár – Répáspusz -ta – Fészerlak Deseda

10.) Töröcske – Zselic kertváros

o Lakóterület fejlesztés a Fenyves utca déli végén o a Töröcskeit-tározó rekreációs, turisztikai hasznosítása o Kerékpárút létesítése a Töröcskeitó körül

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A lakóterületi fejlesztése már csak minıségiek lehetnek, hiszen számottevı új lakóterület nincs kijelölve. A városrész szegregátumot tartalmaz, amely számára leginkább az életminıség és a lakókörnyezet fejlesztése a hangsúlyos Regionális turisztikai központ amely a kaposváriakat éppúgy kiszolgálja mint a balaton felıl közeledıket. S Deseda mentén kijelölésre kerültek a megfelelı funkcióváltó területek. Regionális turisztikai központ amely a kaposváriakat éppúgy kiszolgálja mint a Balaton felıl közeledıket. S Deseda mentén kijelölésre kerültek a megfelelı funkcióváltó területek. Toponáron a trt. az egyetem fejlesztése számára nyújtott segítséget életminıség növelése és a lakókörnyzetet jobbításáért. A város nyüzsgésén már túl levı, ámde területi korlátok közé szorított életminıségi fejlesztésekre van szükség.

2 0 0 8 .

A város elmaradottabb keleti része a legforgalmasabb szállítási útvonalak többnyire.

Deseda környéke, kapcsolat

K+F programok erısítésére van szükség.

funkcionális

A Balaton felé köt, de élmény lehetıségei miatt a kaposvári piac létfontosságú.

Városszerkezetileg szeparált várostest. Integrálásával kikerülhetı újabb extenzív lakóterületi növekedés.

279

K A P O S V Á R

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

2 0 0 8 .

TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA ....................................................................................... 242 IV.1. Bevezetés..................................................................................................................................................243 SWOT analízis.................................................................................................................................................245 A stratégiát megalapozó trendek .......................................................................................................................246 IV.2.) Illeszkedés ...............................................................................................................................................248 IV.3. Kaposvár hosszú távú jövıképe ...................................................................................................................249 IV.4.) Jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása..................................................................................................252 IV.4.1.) 15-20 éves célok .................................................................................................................................252 IV.4.2.) 7-8 éves tematikus célok......................................................................................................................256 IV.4.3.) Városrészi célok ..................................................................................................................................263 1.) Belváros.......................................................................................................................................................263 2.) Északnyugati városrész ..................................................................................................................................265 3.) Északi városrész ...........................................................................................................................................267 4.) Kisgát és környéke ........................................................................................................................................268 5.) Kecelhegy – Cser ..........................................................................................................................................270 6.) Donner – Rómahegy ......................................................................................................................................271 7.) Ivánfahegy, Kaposszentjakab .........................................................................................................................272 8.) Kaposfüred ...................................................................................................................................................273 9.) Toponár – Répáspuszta – Fészerlak – Deseda ...................................................................................................274 10.) Töröcske – Zselic kertváros ..........................................................................................................................276 IV.5.) A stratégia koherenciája, konzisztenciája .....................................................................................................277

280