K ANITZIA Journal of Botany
Kanitzia 19:23-58. Szombathely, 2012
A JOSIKA-ORGONA (Syringa josikaea !"#$% &'% () *#+,%- ./*.012.3 ÉS AKTUÁLIS ELTERJEDÉSE, AZ ÁLLOMÁNYOK /45678393:.2*;0<=2.>0?26;3 !2662;=0<2 LENDVAY BERTALAN – KOHUT ERZSÉBET !"#"– HÖHN MÁRIA 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar 2 !!" #$%&'() *+,+-' .$,/$01231) 41561, *7)8%921: ;)92&5)1 <1-8(=%
[email protected];
[email protected];
[email protected] Abstract Lendvay B., Kohut E., Höhn M. (2012): Historical and recent distribution of Syringa josikaea !"#$% &'% () *#+,%@ (#A'ABC#"' "DE #ADF(GH"ICAD"' (H"'J"ICAD AK I+( G(LD"DI MAMJ'"ICADF% N Kanitzia 19: 23-58. Syringa josikaea !" #$ %$&#$'%(%& (%)$#$* "+%,!%" %$&%)!, *- *.% /#"*%($ 0#(+#*.!#$" 1!*. #$ /#"*2 3"!#$ (%4#*!-$5 6*" ")#44 &!"*(!78*!-$ #(%# !" &!"98$,* #$& (%"*(!,*%& *- *.% :;(#!$!#$ 0#(+#*.!#$" ?(+?*-;@ !$ *.% $-(*. #$& *.% A-)#$!#$ 3+8"%$! B-8$*#!$"
27
Bevezetés A Jósika-orgona elterjedése, története és rokonsági viszonyai alapján KözépEurópa egyik legérdekesebb faja. Ritkasága miatt természetvédelmi szempontból is 9%4%$*="K ?) #G %4=H-(&84?"! #&#*#!K #)%4D # 'D#;-(4#*! IC&%4%) #4#+9?* ;C+%G.%*!; (-++#$* .!?$D-"#;5 /$$%; -;# #GG#4 )#'D#(?G.#*YK .-'D # +-+84?,!Y; 9%4%$4%'! %4=H-(&84?"# # botanikusok körében alig ismert, publikált elterjedési adatai a legtöbb esetben nehezen azonosíthatók, pontatlanok, ellentmondásosak. Dolgozatunk célja: i) a Syringa josikaea, ?4*#4?$-" )-(H-4Y'!#! 9%44%)G=!$%;K %4*%(9%&C"!K (-;-$"?'! I!"G-$D#!$#; 7%)8*#*?"# "#9?* *%(%+! *#+#"G*#4#*-; !44%*I% # 4%'H(!""%77 *8&-)?$D-" %(%&)C$D%; J'D%4%)7%IC*%4CI%45 !!), részletesen áttekinteni a faj elterjedési adatainak irodalmát, és a fennmaradt herbáriumokat, #)%4D #4#+9?$ +-$*-"Z*.#*Y #G #;*8?4!" %4=H-(&84?"K !!!@ #G !(-)! #&#*-; #4#+9?$ H%4;%(%"%** [""G%" I#4#.# ;[G[4* %4=H-(&84?"! .%4D ;[G\4 ([I!&%$ 7%)8*#*$! #G-;#*K #.-4 )# !" I#4Y7#$ %4=H-(&84 # H#95 !I@, a terepi tapasztalatok alapján következtetni a populációk természetvédelmi helyzetére a fajvédelem szempontjából fontos megállapítások megfogalmazása mellett, v) végezetül összefoglaltuk az etnobotanikai adatokat, amely a faj fennmaradásának talán egyik fontos feltétele volt. ;AGKA'OBC"C P(''(LQRS@ ('I(GP(ETF@ GASADFUBC HCFQADVAS Morfológiai leírása A Syringa josikaea .?(-)2$C'D )C*%(%"(% $[I= ,"%(9% I#'D ;!"%77 H#5 ][(G"% #4"Y (C"G% 'D#;(#$ %4H%;"G!;5 ^%'%*#*ZI $[I%;%&C"% %(="K #G !&="%77 *[I%; ;[(\4 %'D%$%" 9Y(C"G* ?' $C4;\4! .#9*?"-;#* .-G5 >-+#"G I#'D %$D.C$ )-4D.-"K +#(#"G%)[4,"["K I%""G=!$ # ;C(%' kezdetben zöld, majd szürke. Hajtásvégein egy rügy van. A levelek keresztben átellenesen ?44$#;K ([I!& $DC47% ;%";%$D%&=; I#'D ;%(%; I?447Y4 %44!+*!;8"2.-""G_;?"#; I#'D hosszúkásak, hegyesek vagy röviden kihegyezettek, fonákjuk fehéres vagy zöldesszürke, %$D.C$ "G=(["5 3 4%IC4 H%4\4%*% HC$D%"27=("G%(`K "GC4% C+ I#'D %$D.C$ H`(C"G%"5 3 I!(?'G#* #G #GCI! .#9*?"-;-$ H%94=&!;5 3 ;-,"?$D-; C" # .#9*?"-; #+(Y$ +%4D.%"%;5 3 +?(*# !7-4D#"GZ$`K ;#(!)?9# 9YI#4 ([I!&%77 # ,"[IC$C4K ;C"=77 H%4?44Y5 3 I!(?'G?" )?98" IC'C*=4 9_$!8" ;[G%+C!' *#(*5 3G ?'IC'%; C" # I!(?'-" .#9*?"-; )!$&!' 'D%(*D#*#(*Y"G%(`%$ H%4H%4C ZI%4=%;5 A széles körben elterjedt S. vulgaris-*Y4 ;[$$D%$ %4;\4[$Z*.%*=K )!I%4 %$$%; 4%I%4%! %$D.C$ "GZI%" I?44_ ;%(%;2*-9?"&#&-;K # I!(?'G#*#! #G %4=G= CI! ?'-$ H%94=&$%;K .#9*?"IC'%!$ ;C* rügy van (JÁVORKA 1925). Elterjedése A Syringa josikaea &!"G98$;* ?(%?9_ H#9K ;!G?(Y4#' #G :;(#9$#!2 ?(+?*-; C" #G /(&C4D!2FG!'%*.%'D"C' $C.?$D +-$*9?$#; %$&%)!G)8"#5 3 ;%4%*2;[GC+2%8(Y+#! aY(# azon ritkaságai közé tartozik, amelyeket Tercier reliktumnak tartanak. Ezt támasztja alá ="C$%; .#()#&!&="G#;! H-""G!4!" .#9*?")#(#&I?$D# #G b"G#;!2 >[GC+.%'D"C'7=4K )%4D%* ANDREÁNSZKY S. paleojosikaea néven írt le (1968). A S. josikaea *-I?77! $%'D%&!&="G#;! )!;(-2 C" )#;(-H-""G!4!" 4%4%*%!* Z(*?; 4% ^C(*%""G=4="(=4 <JÁRAI-KOMLÓDI 1990, SKOFLEK QRRS@ C" cC)%*-("G?'7Y4K #G /47#2I[4'DC7=4 <MANIA és MANIA 2008). Rendszertani helyzet, rokonság Származását, rokonságát tekintve a Syringa Series Villosae-ba tartozik. KIM és JANSEN (1998) molekuláris markerekkel, illetve CHEN (2005-2008) morfológiai
28
bélyegek statisztikai elemzésén alapuló vizsgálatai alapján legközelebbi rokonai az ÉKKínában honos Syringa villosa Vahl illetve ÉK-Kínában, a Koreai-félszigeten és az Orosz ]?I-4;%4%*%$ C4= >6,)-51 ?92@) F,.$%!&%(5 /G* %(="Z*%**% )%' "#9?* $8;4%?(!" (!7-"G-)?4!" DNS szekvenciákon alapuló vizsgálatunk is (LENDVAY et al.). E taxonokat sokáig külön fajként tartották számon (SHU 1996), viszont CHEN (2005-2008) alapos munkája során a >" ?92@)-t a S. villosa alfajának sorolta. A >" A)22981 8BC8/" ?92@) és a S. josikaea között morfológiai eltérést gyakorlatilag nem is fedezett fel, a S. josikaea faji önállóságát az önálló areájára alapozta. A S. josikaea2* H%4H%&%GC"C* ;[I%*=%$ "-;?!' # .!)#4?9#! S. emodi M#44!,. %N Royle-val azonosnak vagy legalábbis közel rokonnak tartották (FLATT 1890, 1891). >C"=77K GULYÁS (1907) részletes morfológiai és anatómiai vizsgálatok alapján kizárta a faji azonosságot a S. emodi2I#4 C" %4"=;C$* ?44#+Z*-**# )%'K .-'D # S. villosa-hoz hasonlít leginkább (a >" ?92@)2*K )!$* ;\4[$ H#9* ,"#; ;C"=77K QRQS27#$ Z(*# 4% F,.$%!&%(@5 /$$%; %44%$C(% *-I?77(# !"K )C' >!) C" d#$"%$ )-4%;84?(!" I!G"'?4#*?* ;[I%*=%$ !"K H%$$)#(#&* #G a nézet, hogy a S. emodi a Jósika-orgona testvér faja (pl. MOLNÁR V. 1999, 2006; NEGREAN USSR@5 ^#4Y9?7#$K # dY"!;#2-('-$# 4%';[G%4%77! (-;-$#!* "-;;#4 *?I-4#77K # 0"%$&%"2Y,%?$ partjának közelében kell keresni. 3 dY"!;#2-('-$# (%4!;*8) I-4*?* %4="G[( PAX (1908) vetette fel, és ez a gondolat #GY*# !" *[(%*4%$\4 H%$$)#(#&*5 ^C4.%*=%$K #G %'D;-(! %8(?G"!#! [""G%H\''= Syringa area szétválása után alakult ki és maradt fenn Európában. Egy közelmúltban felvázolt elmélet szerint némely európai hegyvidéki faj ázsiai származású, és egy, a Himalájától északra 4%I= H-4D-"Y$ 98*-** /8(Y+?7#K #G#G 4C*%G!; %'D C"G#;! %8(?G"!#! 7!-'%-'(?J#! ;#+,"-4#* (KADEREIT et al. 2008). Ennek egy példája lehet a Syringa Series Villosae, diszjunkt areájú fajcsoport. Kutatástörténeti áttekintés A faj felfedezésének története A Syringa josikaea-t a tudomány számára Joseph von Jacquin közölte, miután dY"!;# d?$-" 7?(Y .!*I%"%K 0"?;D A-G?4!# '(YH$=K # >-4-G"2)%'D%! F%7%" ;[G%4C7%$ felfedezte a növényt, és eljuttatta a bécsi professzorhoz (RADNÓTI 1888). Jacquin a faj tudományos nevét Jósika báróné tiszteletére adta, és azt a természetvizsgálók és orvosok QXPS5 "G%+*%)7%( US2! .#)78('! 'D`4C"C$ )8*#**# 7%5 3 S. josikaea leírása pedig megjelent # 'D`4C" [""G%H-'4#4Y9?* ;[G4= e4-(# H-4DY!(#* QXPQ2%" %4"= "G?)?7#$ <JACQUIN 1831a). Ludwig REICHENBACH !" ;[G[4 4%Z(?"* # H#9(Y4 ;C* )`IC7%$K # f4#$*#% 0(!*!,#%27%$
29
keresztül Jacquin volt: korábban már két nagy botanikus, Kitaibel Pál és Baumgarten János is felfedezte, el is nevezte az új fajt, de leírásuk nem vált elfogadottá. Szerepüket a Jósika-('-$# *[(*C$%*C7%$ ,"#; HC4 !44%*I% %'D "G?G#& ;C"=77 "!;%(\4* *[77C2;%IC"7C *!"G*?G$!5 Kutatásai során Borbás Vince bukkant rá Kitaibel Pál dátum nélküli kéziratára a Nemzeti Múzeum növénytani kéziratai közt (BORBÁS QXXOK QXXV#@K #)%4D7%$ i( T844# állítására hivatkozva elnevez Syringa prunifolia Kit.-nek egy orgonát, ami a Bereg-megyei e%4"=.(#7-I$!,# C" f8&+-4Y,G ;[G[** C45 3G #&#* >!*#!7%4 QXSP2#" ;?(+?*#49#! _*9?(Y4 származhat, bár Borbás nem talál ezt igazoló herbáriumi példányt. Kitaibel, megfogalmazása #4#+9?$K ;[$$D%$ %4;C+G%4.%*=K .-'D C4= $[IC$D* $%) !" 4?*-** #G _9-$$#$ 4%Z(* H#97Y45 3G I!"G-$* 7!G*-"$#; *`$!;K .-'D #G C4=.%4D%$ $%) 9?(*K .!"G%$ _*9# "-(?$ $%) C(!$*%**% # környék településeit (GOMBOCZ QROV@5 B!I%4 >!*#!7%4$%; )?( $%) )#(#&* (? !&%9%K .-'D %G* a kéziratát kiadja, ezért ez nem is fogadható el a faj leírásának (BORBÁS QXXO@5 Baumgarten János 1823-ban fedezte fel a növényt Kolozsváron Bethlen >#*#4!$ '(YH$= ;%(*9C7%$K #.-'D %G T#8)'#(*%$ F#&4%( dYG"%H.%G Z(* QXPj2-" 4%I%4C7=4 C" .%(7?(!8)! 'D`9*%)C$DC7=4 ;!&%(\4
-4-G"I?( QXUPk e8"" B!.?4D*Y4 c#'D%$D%& QXjP5 c%) IC4%*4%$\4 )%(\4* tehát fel, hogy egy ázsiai orgonafaj (a hozzá leghasonlóbbnak vélt S. emodi) kivadult +C4&?$D?(Y4 4%'D%$ ,"8+?$ "GY5 3 QXSS2#" CI%; ;[G%+% *?9?$ )%'9%4%$* aY(#)`I%; ;[G\4 T#8)'#(*%$ B#$*!""#29?$#; $%'D%&!; ;[*%*C7%$ %4=H-(&84?";C$* ,"#; m6$*%( +#'-" FGC;%4D[ %* c#'D2F%7%"n <"!,o@ m!$ 4-,- p%$G &!,*-K )-$*-"- 4#+!&-"- 98N*# a8I!8) F%7%"n szerepel (FUSS QXOj@5 FUSS B!.?4D
30
Normale Transsilvanicumjában (1863) feltünteti ezeknek a forrásoknak a származását is: FGC;%4D[ 8$& c#'D2F%7%" =([" +#(*9?$ *#4?4.#*Y5 0"#; ;C"=77 I?4* !")%(**C # r#$&-G d?$-" ?4*#4 H%4H%&%G%** ?44-)?$D mB%4%'"G#)-"n helymegjelöléssel, bár LANDOZ %G* *[77 #4;#4-))#4 !" +874!;?4*# 4#8"%$7%('n 4#8"%$7%(' ](#$"D4I#$!#%n
31
.#"G*#4#$_4 ;%(%"*C; # 0"8,"#2"%7%"I?(#49#! I[4'D7%$nK %$$%; H%4%4 )%' FEICHTINGER Sándor írása (1871). Simonkai 1880-ban „hosszas keresés és a vidék lakosainál való puhatolódzás 8*?$n m*[77 "GC+ +C4&?$D7#$ # dY"!;#2HC4% 7!(*-;*%(`4%*%$ 0"8,"# )%44%**n )%'*#4?4*# # $[IC$D*5 f-$*-"#77 .%4D4%Z(?"* $%) #&K I#4Y"GZ$`4%' I#'D # F%7%"2I[4'D F%7%"I?(.-G ;[G%4! (C"GC(% '-$&-4K C" 0"8,"?* )!$* ;[G%4%77! H-$*-"#77 ;[G!'#G'#*?"! ;[G+-$*-* "G%(%+%4*%*!K %"%*4%' # F%7%"2>=([" F%7%"I?( C" 0"8,"# ;[G*! ;75 QS ;)2%" .-""G?$#; I#4#)%4D +-$*9?(# '-$&-45 3 ,"8,"#! 4#;-"-;(# .!I#*;-GI# ;[G4!K .-'D >=(["H%;%*%*Y )%44%** # F%7%"2>=([" partján is élnek e faj példányai „de ott is ritka”. /G 8*?$ )?( >?(+?*#49?(Y4 ;%(\4 %4= # ;[I%*;%G= ?44-)?$Dq ]-),"?$D! l8"G*?I Y;%)%$,%! %(&C"G #G :$' IZG'D`9*=9C.%G *#(*-GY ;!"2+?"G*C4D! C" 4D8*#! <.#I#";[G!@ I[4'D%;7%$ 'D`9*[**K C" ;\4&[** # ]%()C"G%**8&-)?$D! ]?("84#*.-G )%'.#*?(-G?" ,C49?7Y4 általa Syringa josikaea2$#; IC4* "G?(Z*-** +C4&?$D-;#*5 /G%;(=4 KLEIN lD84# )%'%(="Z*%**%K hogy valóban a Jósika-orgona fajhoz tartoznak (1881a, 1881b). Az a felfedezés, hogy az %&&!'! %4=H-(&84?"-;*Y4 *?I-4 !" )%'*#4?4*?; #G -('-$?*K ;!I?4*-**# # 7-*#$!;8"-; ;C*%4;%&C"C*5 Ennek okán BORBÁS Vince maga is megvizsgálta a Nemzeti Múzeumban az ungi herbáriumi I!(?'GY +C4&?$D*K C" #G* #G /(&C4D7=4 "G?()#GY .%(7?(!8)! +C4&?$D-;;#4 [""G%.#"-$4Z*I# kizárta, hogy azok S. josikaea2*Y4 %4*C(=%; 4%$$C$%; ?(+?*#49?(Y4 %4%,"C$D )%44=4 ?(+?*#49?$ #G :$' C" # r#*-(,# )%44%** ;%4%*(% # c#'D?'2I[4'DC7=4 !" %4=;%(\4* # $[IC$D5 1885-ben FLATT >?(-4D 8(#)! *!"G**#(*Y "!;%(*%4%$\4 ;%(%"*% # $[IC$D* 0"8,"?$ C" >=(["H%;%*%*Y$?4 # F%7%"2>=([" )%$*C$K I!"G-$* )%'*?4*# # T!.#(2.%'D"C'7%$ # F%7%"2 >=(["7% *-(;-44Y d?&2+#*#; H%4"= H-4D?"?$K A%)%,G*=4 #48489
32
Ezévben jelenik meg SIMONKAI %(&C4D! aY(#)`I% !" =([".[G *#(*-GY l#47%$#2+#*#; )%$*C$%; ;C* +-$*9?$K # T84G C" # l#47%$# összefolyásánál illetve az Aleo és Rumnyásza völgyében találta meg a fajt (1887). GHLJKGLJHM $00+%)-07 01-B2N$-69% 1( 1FF)5 N+5)8N+,0 +20+,3+F=8,72 QXXW2*=4 ;C* CI*!G%&%$ ;%(%"G*\4 *[77 ;[G4%)C$D !" $#+I!4?'-* 4?*-** S. josikaearól, melyeknek nem témája újonnan talált állományok bemutatása, céljuk a Jósika-orgona H#9! [$?44Y"?'?$#; *!"G*?G?"#K C" #G #&&!' [""G%'D`4* !")%(%*%; "GC4%";[(` )%'!")%(*%*C"%5 Mégis érdemes áttekinteni ezeknek az írásoknak az orgona elterjedésére vonatkozó részeit, mivel a késöbbiekben számos esetben hivatkoztak rájuk. SIMONKAI c#'DI?(#& ;[($DC;C$%; aY(?9?* 7%)8*#*Y )`IC7%$ [([" )%$*C(=4 C" # .-GG? ;#+,"-4Y&Y d?&2I[4'D7=4K # e%;%*%2>=([" )%$*C(=4K 3(#$D-"2 I[4'D7=4 %)4Z*!5 3 S. josikaea H#9! [$?44Y"?'?* )-(H-4Y'!#! 9%44%)G=! #4#+9?$ 7!G-$DZ*9#K C" )%'?44#+Z*9#K .-'D $%) I#4Y"GZ$`K .-'D %)7%( ?4*#4 ;%(\4.%*%** C" )#(#&* H%$$ m# leglakatlanabb s a legvadabb sziklás völgyek oly helyein, a melyekhez az ember csak nagy \''D%427#99#4 *8& .-GG?HC(;=G$!n5 FLATT >?(-4D QXRS27%$ C" QXRQ27%$ 9%4%$*%*! )%' ;C* Z(?"?* # *C)?7#$5 /4=77!7%$ i(5 p5 0.(!"**%4 # S. josikaea-ról váltott leveleket közli, és melyekben annak önálló faji voltáról értekeznek (1890). Ebben nem tér ki az elterjedés részletezésére, de a fajjal kapcsolatos !(-)#* #4#+-"#$ ?**%;!$*!5 :*-77! +%&!' %'D *8&-)?$D-"2!")%(%**%(9%"G*= [""G%H-'4#4Y )` # H#9(Y4 # ;[I%*;%G= 4%4=.%4D%;;%4q F%7%"K 0"8,"; <0"8,"# %4$D-)*#*I#@K >%4%,"C$DK Feketetó, Aranyos-forrás, Albák vidéke, Remecz: Lunka kotuni, Pareu Freguczár, Piatra Bulzi, Belényes, Kis-Pásztély, Lyutta-völgy. A faj bekerült FEKETE Lajos és MÁGOCSY-DIETZ F?$&-( /(&C"G%*! $[IC$D*#$ ,Z)` ;[$DIC7% =(["2I[4'D%@ 9#IZ*9# MICHALUS fentebb említett 1887-es adataival (1898). GULYÁS Antal (1907 és ugyanerre a munkára vonatkozóan 1906, 1910) igen
33
aprólékos munkája kitér a Jósika-orgona történetére, virágzásbiológiájára, gyógyhatású #$D#'#!(#K $C+!%" $%I%!(%K "G%(I%G%**#$! C" )-(H-4Y'!#! 9%44%)G=!(%5 u""G%.#"-$4Z*?"* *%"G # (-;-$ -('-$# H#9-;;#4K IC';[I%*;%G*%*C"CI%4 %4"=;C$* ?44#+Z*9# )%'K .-'D # *?I-42;%4%*! S. villosa2.-G ?44 # 4%';[G%4%775 3 H#9 %4*%(9%&C"C* *#'4#4Y (C"G.%G # ;[I%*;%G= #&#*-;#* Z(9#q # FLATT által megtalált (1886, 1887) jád-völgyi populációk közül „Lunka Kotuni környékén, a Sipotye-völgyben a Pareu Freguczar körül, és északabbra a Valea Kaluluj környékén !" !'%$ "-; +C4&?$D* 4?**#)n5 :*Y77!* e4#** %47%"GC4C"% #4#+9?$ Z(*# 4%K ;C"=77 $%) ;[G4! )%'*#4?4?"?*K C" .%(7?(!8)?7#$ "!$," $D-)#5 6** *%.?* l84D?" !" )%'%(="Z*!K .-'D I#4Y7#$ létezik egy állomány a Valea Kalulujban. Említi a Bulz és Galbena összefolyásánál, az Aleu C" A8)$D?"G# [""G%H-4D?"?*Y4 C"G#;(#K 0"8,"# ;[($DC;C(=4K e%;%*%*Y(Y45 ]-I?77? %)4Z*! c#'D"%7%" C" FGC;%4D*Y <"!,o@ ;[G[**! *%(\4%*(=4 C" FGC;%4D;=(=4 )!$&%$ 7!G-$$D#4 FUSS (1866) alapján. Végül írja, hogy az Aranyos forrásvidékén „Vidra, Szkerisora és Albák közt”. ^!&(# "%.-4 )?".-4 $%) "G%(%+%4 #G !(--)7#$K %GC(* %4;C+G%4.%*=K .-'D #G #(#$D-"2 )%$*! l!(&# %4Z(?"#5 ^!&(# $%I` .%4D"C' 8'D#$ I#$ # ;[G%47%$K &% $%) FG;%(!"-(# C" 347?; ;[G[**K .#$%) 0#)+%$!*=4 <]-)+?$H#4I?*Y4@ $D8'#*(#K # >!"23(#$D-"2I[4'DC7%$5 l84D?"K bár nagyon aprólékos, több vizsgálatot is végzett, az elterjedési területtel kapcsolatban több hibát is vétett. f#N e%(&!$?$& H-$*-" )`I%K # l(8$&G\'% &%( fa#$G%$I%(7(%!*8$' !$ &%( >#(+#*.%$ 1908-ban jelenik meg. Ebben Pax kételkedik a S. josikaea ;?(+?*#49#! %4=H-(&84?"?$#; .!*%4%""C'C7%$5 3 H#9(# $CGI% *8&-)?$D-" 9%4%$*="C'% #77#$ ?44K .-'D %4"=;C$* *%;!$*! harmadkori maradványfajnak az orgonát, mely nézetét azóta is fenntartják (PAX 1908). D( +20+,3+F=8 09A$CC) /9-098O0$81 %**%9\; ;[G\4 %4"=;C$* THAISZ mutatta be eredményeit a nyilvánosságnak a növénytani szakosztály 1909. január 13-i ülésén (1909a), melyek )C' #GCI7%$ Z(?"-"#$ )%'9%4%$*%;
34
%'D .%4D%$q mFG#(I#".?G# <#G%4=** v&%$D-I#@ # v&%$98;# +#*#; )%$*C$n5 A?*G(# .!I#*;-GI# ;[G4! *-I?77?q mv78$ C" p!&%'(C* <#G%4=** f#";Y,G@ ;[G"C'%; ;[G[** # v&%$98;# +#*#; I[4'DC7%$nK mFG#(I#".?G# H[4[** # >-,"!4DY +#*#; )%$*C$nK m34)?")%G=$C4 # ^!,"# +#*#; mentén”, „Zánykánál a Vicsa patak mentén”. Thaisz pontosítja a BORBÁS !*#!7%42HC4% #&#*-* !"q m^%GC("G?44?" <#G%4=** f8&+-4Y,G@ C" e%4"=2 l%(%7%$ <#G%4=** e52p(#7+$!,G#@ ;[G[** H-4DY +#*#; )%$*C$K )%4D # r#*-(,G?7# [)4!;n5 3 .#()#&!; ;?(+?*#49#! IZG'D`9*= *%(\4%* %4=H-(&84?"! #&#*?*K d#$;# ;%4%,"C$D! #&#*?* !" +-$*-"Z*9# #$$D!7#$K .-'D +-+84?,!Y9?* mI#4Y"GZ$`4%' # AC+!$;# +#*#; )%$*C$n említi. Thaisz 1909-es munkája tehát Kárpátaljáról hat teljesen új popoulációt közöl, és a többit is pontosítja. Az erdélyi állományoknál nem ír le új populációt csak összegzi a ;-(?77! !(-)#* %'D2%'D "GY7#$q mF%7%"nK m0"8,"#nK m3(#$D-" H-((?" <>-4-G")%'D%@nK me%;%*%*YnK mA%)%,G E r8$;# ;-*8$!nK mA%)%,G E f#(%8 e(%'8,G?(nK mT%4C$D%"nK m#G 3(#$D-" )%$*C$ 347?;$?4 " -$$#$ e%4"= FG;%(!"-(?!' I#'D!" e%4"=2l!(&?!'nK mB%4%'2 FG#)-" ;[G"C'$C4K I#4Y"GZ$`4%' # B%4%'2FG#)-" )%$*C$n5 /G%; #4#+9?$ I#4Y"GZ$`K .-'D Thaisz csak FLATT (1886) és SIMONKAI (1886) irodalmát olvasta, FLATT (1887) és MICHALUS (1887) adatait nem közli. Egyetlen újdonsága Erdélyre az lehet, hogy látatlanban feltételezi, hogy a melegszamosi állomány a Meleg-Szamos partján van. T4#**$D ]!7-( QRSj2*Y4 ;%(\4* e%;%*% r#9-" )%44CK #;! m3G %(&C"G%*! 9%4%$*="C'` H?; és cserjék elterjedése a magyar állam területén” (FEKETE és BLATTNY QRQP@ ,Z)` aY(#)` elkészítésének gyakorlati feladatait Blattnyra bízta (CSAPODY QRWS@5 3 *[77 CI%" #&#*'D`9*C" "-(?$ T4#**$D *[77K ;-(?77#$ !")%(%*4%$ +-+84?,!Y #&#*?* 'D`9*! [""G%5 QRQS27%$ 9%4%$!; )%' #G %4"= S. josikaea-val foglalkozó rövid írása (BLATTNY 1910). Ebben megemlíti, hogy #G :$' $D8'#*! IZG'D`9*=9C$ ;%(%"C" %44%$C(% "%) ;%(\4* %4= # S. josikaea. Egy új orgona %4=H-(&84?"! #&#*-* Z( 4%q m3 T!.#(2.%'D"C'7%$ 4%')#'#"#77#$ H%;I= *%()=.%4D%K FG;%(!"-(# határában, a „Riu albu” völgy (mésztalajon); 926 méternél”. ].#!"G C" A?*G #G QRSR2%* ;[I%*= CI%;7%$ # S. josikaea újabb hat addig ismeretlen %4=H-(&84?"?* *#4?4*# )%' #G /(&="2>?(+?*-;7#$ #(4"&-(H ;[G"C'*=4 &C4(%nK C" m# F*(D9 +#*#; )%$*C$ >#(4"&-(H ;[G"C'*=4 C"G#;(#n5 Blattny 1912-ben kutatási eredményei alapján javítja Pax 1908-as kárpáti $[IC$DH[4&(#9G ;[$DIC*K )%'%(="Z*I% # S. josikaea %4=H-(&84?"?* #G /(&="2>?(+?*-;7#$K # )?(#)#(-"!K C" 8$'2I[4'D! ;C* #&#*-* ;!%'C"GZ*! # 7%(%'!I%45 /(&C4D7=4 %'D _9 %4=H-(&84?"* +874!;?4q mw7%("!#2I[4'D # l#!$# #4#**nK )%4D$%; 9%4%$*="C'%K .-'D %G # H#9 %4"= p8$D#& I?()%'D%!K %'D7%$ 4%'&C4%77! %4=H-(&84?"# !(?4D! B#'D#( Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának 1912. december 11-i ülésén mutatta be részletesen (BLATTNY QRQU7@5 T4#**$D C" ].#!"G %'D\**)`;[&C"C(% 4%.%*
35
7!G-$DZ*C;K .-'D T4#**$D &-4'-G#*?* ].#!"G *%(9%"G*%**% %4=5 3G %4=#&?" Z(?"-" I?4*-G#*# # ;[I%*;%G= CI7%$ 9%4%$* )%' -)?$ )C($[; 1881.)” A kispásztélyi populáció leírását eképp módosítja: „Kispásztély és Nagypásztély között, a Veliki patak mentének mindkét oldalán”. Továbbá a kelecsényi leírásán pontosít, ;C* ?44-)?$D;C$* 4%Z(I# #G*q mf-;-($D 6"*I?$ [;[()%G=! %(&='-$&$-; "G%(!$* %4%,"C$D .#*?(?7#$ !(?4D"?' *%(\4%*C$ ;ZI\4 %"=K &% megemlített) populációk leírásán. 3G /(&C4D!2FG!'%*.%'D"C' +-+84?,!Y!$?4 ].#!"G #&#*#!* +-$*-"Z*9?; C" 9%4%$*="%$ ;!%'C"GZ*!;5 3G %4"= #&#*q mc#'D"%7%" =(["H%;%*%*Y )%44%** -*8$! ;[($DC;C$K ?44Z*Y4#' %$$%; ^#4%# >#48489 $%I` )%44C;I[4'DC7%$K ;[(\47%4\4 O ;)2(% &C4(% <e4#** >5 QXXV@n /G #4#+9?$ #G -4I#"Y FLATT
36
=([" 4%Z(?"#q m3 d?& I[4'D H%4"= szakaszán 3 km hosszban a katonai térkép 660m és 780 magassági pontjai közt. Michalus F?$&-( H=%(&=)C($[;5n BLATTNY (1913) szerint ez korábban nem közölt adat, és a FLATT =([" IZG'D`9*=9C7=4 +-$*-"Z*I# "G%(%+%4 MICHALUS (1887) két adata és egy új is ezek szerint: „A Valea lu cale völgynek 620m, a katonai térkép 609m-nál 7%*-(;-44Y A8)$D?"G# $%I` I[4'DC7%$K 9-77 +#(*5 B!,.#48" F?$&-( QXXW5n m^#"#";=H#4I# #*-$# r?"G4Y )5 ;!(5 /(&=)C($[; QRSQ27%$5n 3 e%.C(2>=([" IZG'D`9*=9C(=4 %'D ;-(?77#$ ,"#; )%'%)4Z*%** #*-$# r?"G4Y H%4H%&%GC"% QRSS5n 3 ;C* %4=77! 4%Z(?" %4C' +-$*#*4#$ C" ?*H%&.%*K I#4Y"GZ$`4%' .-""G#$ %4"GY(* -(-'$# ,"-+-(*-;(Y4 I#$ "GY ezek esetében, Lepus és Albák között a távolság kb. 20 km. 3 FG#)-" IZG'D`9*=9C$ "G!$*C$ BLATTNY (1913) pontosítja az addig csupán egy "G#I#" %4*%(9%&C"! #&#*-*q m3 B%4%'"G#)-" )%$*C$K # .#"-$$%I` ;[G"C' #4#** C" ;[($DC;C$ $%) H-(&_4 %4=5 3 ;[G"C'*=4 H[4H%4C .#4#&I#K # H-4DY 9-77 -4!K f#(%8 6GI-(489 $%I` )%44C;+#*#;?$#; *-(;-4#*?*Y4 <#4"Y .#*?( OWS)@ 'D#;-(! %'C"G dY"!;#H#4I?!' #*-$# r?"G4Y bejelentése 1912.” Tehát Blattny egy hosszú völgy mentén két elkülönült foltra írja. THAISZ (1909, 1912), BLATTNY (1913) valamint FEKETE és BLATTNY (1913) tehát a Syringa josikaea összesen PO [$?44Y 4%4=.%4DC* 'D`9*[**% [""G%5 e4#** #G QRQU5 &%,%)7%( QQ2! $[IC$D*#$! "G#;-"G*?4D! \4C" 9%'DG=;[$DI% "G%(!$* )%'9%'D%G*%K .-'D = PV *%()=.%4D%* ismer (BLATTNY 1912b), amennyiben külön vesszük a helytelenül összevont remeczi r8$;# >-*8$! C" ^#4%# >#48489 C4=.%4D%;%*K %G # "G?) ;! !" 9[$5 FEKETE és BLATTNY %4%,"C$DK Meleg-Szamos) vagy már korábbi években is ismert, de addig publikálatlan állományok 4%Z(?"?(# ;%(\4* "-( <w7%("!#K f-!#$#K A!8 #478@5 e=;C$* # F%7%"2>=([" IZG'D`9*=9C$ #G-$7#$ )#(#&* I-4$# )C' )8$;#q )%'%(="Z*%$! # ,"8,"#!K ;=(["H%;%*%*Y! +-+84?,!Y; 4C*C*K +-$*-"#$
37
meghatározni a jád-völgyi populációk helyét. További pontatlanság, hogy míg FLATT (1886,1887) és BLATTNY (1913) a jád-völgyi populációkat Remeczhez (Jádremetéhez, ma: Reme i) viszonyítja, FEKETE és BLATTNY (1913) már Remetelórévhez, amely pedig nem azonos Jádremetével. BLATTNY (1917b) szerint Kárpátalján, a Nagyág völgyében lett volna még érdemes populációk után kutatni. A FEKETE és BLATTNY ()5+0P+568=5 $229N$-61)-1% ),9F12N1 1( !" A)2$5P$C9,S0 %TA+07+A romániai irodalomban a fajra vonatkozóan kevés vizsgálati eredmény ismert. Alexandru BORZA (1936) a Jósika-orgonáról írt rövid közleményében csak nagy vonalakban %)4Z*! #G %4=H-(&84?"-;#* =([" I[4'D%!K d?&2I[4'Dk F*!$# &% ^#4%@5 r?$D?I#4 ;[G["%$ Z(* F*!$# &% ^#4% =(["7% *-(;-44?"?*Y4 # d?&(%)%*% H%4%**! .%'D%;!'K +%&!' # F!+-*D%2.%'D 4?7?$?4 !" 9?(*K #.-4 e4#** ;-(?77#$ H%4H%&%G*% =(["H%;%*%*Y$5 $.)(0 C" )*"#!5 =([" IZG'D`9*=9C$%; aY(?9?7#$ w7#("!#2.-G %)4Z*!5 A nagyon kisszámú, orgonával érdemben foglalkozó dolgozat mellett érdekes, .-'D # aY(#)`I%;7%$K *%()C"G%*IC&%4)! ;!#&I?$D-;7#$ .-'D#$ #4#;84*#; #G -('-$# %4*%(9%&C"! #&#*#!K .!"G%$ #4#+I%*=%$ %G%; "G-4'?49?; #G #4#+-* 7?()!4D%$ *%()C"G%*IC&%4)! kezelés tervéhez. PRODAN C* _9#77 aY(#)`K BELDIE (1979) és CIOCARLAN (2009) ehhez képest kevésbé részletes. Két közelmúltbeli természetvédelmi mü hasonlóan pontos, mint MORARIU (1961). GORIUP (2008) munkája nem említi viszont Obîr"ia-t, Lorâut illetve Lâpust. DIHORU és NEGREAN (2009) MORARIU (1961) adatai mellett megemlíti még Râul alba és a Stâna de Vale 4%4=.%4D%;%*5 A máig elfogadott romániai Syringa josikaea elterjedési adatok revíziója MORARIU (1961) adatai szinte szó szerint átvéve GORIUP (2008) valamint DIHORU és NEGREAN -(?77(Y4 !$$%$ #&#* $%) "G?()#G-**K "=* 4?**8;K .-'D # $#'D"%7%"! #&#*-; !" valójában a Dragan-völgy helyett a Sebes-völgyre vonatkozhattak. Egyébként nem lenne %4;C+G%4.%*%*4%$ #G -('-$# H%478;;#$?"# # i(%'#$2I[4'D7=4K .!"G%$ # I%4% +?(.8G#)-"#$ H8*Y C"G#;! d?&2I[4'D7%$ C" &C4%77! F%7%"2I[4'D7=4 !" I-4*#; %4=H-(&84?"! #&#*-;5 /G* # FGC;%4DY2c#'D"%7%" %4=H-(&84?"* DIHORU és NEGREAN =(["H%;%*%*Y@K #)!* "G!$*C$ SIMONKAI leírásából ismerünk (1881), de = !" ,"#; # .%4D! 4#;-"-; %4)-$&?"# #4#+9?$K #GY*# "%) %(="Z*%**% )%' "%$;! # 4C*%GC"C*5 m^5 T%4!848! <&!$ ^5 F-)%848! ,#4&K !$*(% OWS2RPV) #4*5@nq # B%4%'2FG#)-"
39
völgye, amit LANDOZ =(["7% *-(;-44?"# )%44%** )C' #;?( #G !" # HC4(%C(*C"* %(="Z*.%**%K .-'D m^#4%# >#48489nK #G -('-$# %'D!; 9?&(%)%*%! %4=H-(&84?"! .%4DCI%4 #G-$-" $%I` I[4'D I#$ r-({8 ;[G%4C7%$ !"5 „la S de Reme i, V. Ladului sub Piatra Bulzului !! |$ +#(*%# "8+%(!-#(s # Is!! |$*(% 660 si 780m alt.”: FLATT (1886, 1887) és Michalus Sándor (BLATTNY 1913) jád-völgyi adatait részletezik annyira, mint FLATT (1886, 1887) vagy FEKETE és 12.,,/3"4 5 67, igy a Lunka Kotuni, Valea Kaluluj, Sipotele említése kimarad. DIHORU és NEGREAN (2009) csupán Reme i és Stâna de Vale környékét említi, utóbbi települést viszont BORZA és BORZA (1939) adata alapján. STEFAN (1971) leírása és térképe jól bemutatja, hogy a Jád-völgy állománya %4"GY(* ;!"%77 H-4*-;7Y4K &% $%) $#'D-77 %4;\4[$\4= (C"G%;7=4 ?44Y +-+84?,!Y5 3GY*# !" %G a leginkább számon tartott és ismert erdélyi orgona állomány. „Mun !! T!.-(848! |$ ^5 ,8 0#4% &!$ 7#G!$848! I{!! 34%848!K f!%*(-#"# +% )#484 "*|$' #4 ^5 l#47%$# 4# OOS ) #4*5nq %G%; # MICHALUS
40
4C*%G$%; %'C"G%$ #;*8?4!" [""G%H-'4#4?"-; #G -('-$# %4*%(9%&C"C(=4K #G-;7#$ *[77 #&#* !" félreértéssel keletkezhetett, konkrét megtalálásukról nincsen tudomásunk. Gyakorlatilag )!$&%'D!; #&#* )%'%(="Z*C"(% "G-(84K ;!*%(9%&*"C'\;(=4K )C(%*\;(=4 +%&!' "%))!4D%$ információ nincsen.
Q5?7(#q 3 FD(!$'# 9-"!;#%# %4*%(9%&C"% # >?(+?*-;7#$5 3 *C(;C+%$ "G%(%+4= "G?)-; )%'%'D%G$%; #G C4=.%4D%; H%4"-(-4?"?$#; "-("G?)#!I#45
D( R,F78K.$,/$09% $229N$-61)-1% ),9F12N1 1( !" A)2$5P$C9,S0 %TA+07+3G /(&="2>?(+?*-; ?44-)?$D#! ;[G\4 # ;?(+?*#49#!#;#* )#'D#( 7-*#$!;8"-; # OS2%" CI%;!' (%$&"G%(%"%$ 4?*-'#**?;5 B#('!**#! 3$*#4 QRQR C" QRPQ ;[G[** $D-4, CI7%$ !" 'D`9*[** herbáriumi lapot a pudholicska-alsóvereckei és zánykai állományokból, publikációiban I!"G-$* $%) %)4Z*!5 3G QRPS2#" CI%;7=4 C" QROS27=4 *[77 .%(7?(!8)! 'D`9*C"% !")%(* d?I-(;# F?$&-($#;K T-(-" t&?)$#;K l-)7-,G /$&(C$%;K >?(+?*! v-4*?$$#;K 3$&(%?$"G;D l?7-($#;K p#$#"%1!*G w"G;?($#; C" F-Y A%G"=$%;5 T!G-$D*#4#$ $CI.%G ;[*.%*= 4#+-; is vannak pl. Vajda, Zádor. Jávorka és Gombocz kivételével ezek a herbáriumok mind a G?$D;#! +-+84?,!Y7Y4 "G?()#G$#;K #)! # I#"_* ;[G%4"C'% )!#** # 4%';[$$D%77%$ %4C(.%*= állomány lehetett. A Lengyelországhoz került sztrij-völgyi állományok pontos felmérését
41
végezte el Szymon WIERDAK (1923): fellelte a S. josikaea-t a már ismert helyeken (THAISZ QRQU@ >#(4"&-(H*Y4 E C" # I%4% %'D7%$=** >4!)%, H#48*Y4 E C"G#;(# C" &C4(%K # FG*(!92+#*#; mentén több kisebb foltban. Ezeken felül a Sztrij mentén még egy ponton, Ivaszkovce (ma Ivashkivtsi) falunál is megtalálta az orgonát. 3 665 I!4?'.?7-(_ 8*?$ #G /(&="2>?(+?*-; ?44-)?$D#! # FG-I9%*8$!Y.-G ;%(\4*%;5 AC"G4%*%"%77 #&#*-;#* %4="G[( KOTOVA és BARBARICHA (1957) közöl az Ukrán SzRSz e4Y(?9?7#$5 3 "G%(G=; [""G%"%$ ._"G +-+84?,!Y* *#(*#$#; "G?)-$K ?) ,"#; $C.?$D#* $%I%G$%; )%' +-$*-"#77#$5 >C* ?44-)?$D* Z($#; >%4%,"C$D )%44=4k %'D%* # T!"G*(!,#2+#*#; )%$*C$ # B4#;! &`4=(=4K )%4D%* %4="G[( 4?*$#; %4 %GG%4 # &`4=$CII%4k %'D%* ^%GC("G?44?" )%44=4 # B#9&#$ &`4=(=4K #)%4D _9 #G !(--)7#$5 STOJKO 4!I;#5 3G %4=77! )!$&%$ 7!G-$$D#4 #G-$-" #GG#4K #)!* FEKETE és BLATTNY [I%*;%G=;C$* CHOPIK ?(+?*#49?(Y4 # r#*-(,#2I[4'D7=4 !")%(* .%4D%;(=4 # ;[I%*;%G=;%* %)4Z*!q FG#(I#".?G#K 6G7-4D#K f?";%I,!K ^%GC("G?44?"5 3 c#'D?' )%$*C(=4 # ;[I%*;%G= *%4%+\4C"%;%* %)4!*!q 6G# C" lD!4-; I#4#)!$* >4!I;#5 3G 8*Y77! ;C*K STOJKO (1966) által is említett kelecsényi populáció egyik szomszédos települése Iszka (Izky), és erre a *%(\4%*(% I-$#*;-G.#* #G m6G#n #&#*#5 B%'*CI%"G*= 4%.%* # CHOPIK (1970) által írott szöveg, hiszen a Nagyág alsó folyásán Huszt közelében a folyó jobb partján vannak a valóban Iza és Dylok (magyarul Blizsnigyilok) nevü települések. Feltételezzük, hogy itt is csupán HC4(%C(*C"(=4 I#'D +-$*#*4#$"?'(Y4 4%.%*%** "GYK C" I#4Y9?7#$ # ;-(?77(Y4 !")%(* ?44-)?$D-;(# gondolhatott. CHOPIK -"G*(!$"G;# .-4!,#2 .%'D 4?7?*K )?"(C"G* (Y$#H\(%&! f-4-$!$# A!I$#2* Z(9# %4=H-(&84?";C$*5 3G :$'2I[4'D7=4 )C' T-("G8,"!$Y*K #G#G #G 34"Y2e%4"= A-G*-;# ;[G%4C7=4 !")%(* ?44-)?$D* $%I%G! )%'K csupán annak erdészeti nevével. CHOPIK
42
áttekintést az ukrajnai természetes orgona populációkról, csupán néhány mondatot ír az általa ismert néhány populációról. STOJKO és mtsai. (1991) Vezérszállásról, Szarvasházáról és Páskevciról tesznek %)4Z*C"*5 r%Z(?"8; "G%(!$*K #;;-( )?( FG#(I#".?G?$ O .#2-$K f?";%I,!7#$ U .#2-$K *%()C"G%*! %)4C;;C$* # +-+84?,!Y; C4=.%4D! IC&%4)%* !" ;#+*#;5 3 "G%(G=; H%4*C*%4%G*C;K .-'D # FEKETE és BLATTNY 4!)%,! ]%()C"G%*! /)4C;(=4 !($#;K )%4D$%; *%(\4%*% UKj .#5 3 "G%(G=; (C"G4%*%"%77%$ !" 7%)8*#*9?; # .?(-) IC&%** *%(\4%*%*5 BAZSANA (1996) ismét CHOPIK -G#;-I% &`4=(=4 %)4Z*!5 3 ;?(+?*#49#! *%(\4%*%$ 4CI= C4=.%4D%;%* ;-$;(C*#$ $%) $%I%G! )%'K ,"#; # *%(\4%*! %(&C"G%*%;%* "-(-49# H%4K %G%; # "G#(I#".?G#!K # I-4Y,! C" #G [;[()%G=! %(&C"G%*%;5 PASTURA és PETROVA 4!)%,(=4 %)4Z*!K FELYBABA-KLUSINA (2005) pedig [* C4=.%4D ,[$-4Y'!#! H%4IC*%4%!* ;[G4!5 ^!G"'?4#*#!;#* >4!)%,k ^%GC("G?44?"2B#9&#$k FG#(I#".?G#20"%(%"$D-I- &`4=k 6G7-4D#2B!.$-I%, &`4=k ^%GC("G?44?"2A-)#$-I%,! állományainál végezték. Az utóbbi állomány korábban nem szerepelt az irodalomban. :'D#$,"#; =K "G%(G=*?("?I#4 # ;[I%*;%G= CI7%$ >4!)%,K A-)#$-I%,!K B#9&#$K FG#(I#".?G# )%44=4 %)4Z*! %4%,"C$D mellett a Ripinka- és a Ricska-patak között, a Szarvasháza közelében a Zsdenyijevka+#*#; )%$*C$K ^%GC("G?44?" ;[G"C' C" >4!)%, ;[G%4C7%$ # FG*(!9 H-4DY )%$*C$K 34"Y2e%4"= Roztoka közelében a Borszucsino Botanikai Emlék területén. KYYAK C" )*"#!5 %4%,"C$D )%44%** # lD!4-; C" >4!I;# &`4=;K ^%GC("G?44?" ;[G%4C7%$ # B#9&#$ C" A-)#$D%I,! &`4=;K FG#(I#".?G?$ # 0"%(%"$D%I- &`4=K C" # >4!)%, ;[G%4! ?44-)?$D-;5 Diduch (2009) ukrán vöröskönyve nem tartalmaz részletesebb leírást. Tehát a THAISZ (1912), FEKETE és BLATTNY (1913) és WIERDAK (1923) munkái során )%'!")%(* ?44-)?$D-; 4%'*[779C(=4 #G 8*Y77! [* CI*!G%& "-(?$ I-4* I#4#)!4D%$ "G!$*` !")%(%*5 /G !&= #4#** *#4?4*#; _9K ;-(?77(Y4 !")%(%*4%$ ?44-)?$D-;#* )!$* ^%GC("G?44?" E A-)#$-I%,!K ^%GC("G?44?" E B#9&#$K # "G-4DI#! C" 34"Y2e%4"= A-G*-;# ;[G%4C7%$ 4CI=5 ][77 +-+84?,!Y* #G-$7#$ # ;\4[$7[G= "G%(G=; )?" $%I%;;%4 4?**#; %4K I#'D ,"#; +-$*#*4#$ .%4D)%'9%4[4C"* alkalmaztak, ez megnehezíti az azonosításukat és elkülönítésüket. Az utóbbi évtizedekben $%) "G\4%*%** -4D#$ )`K #)! #G [""G%" ;-(?77! #&#*-* +-$*-"#$ ?**%;!$*%**% I-4$#5 3G "%) I!4?'-" "-; %"%*7%$K .-'D )%4D #&#*-; "G?()#G*#; I#4Y&! C"G4%4C"7=4 C" )%4D%; ,"8+?$ #G irodalomból. Több állományról a szovjet-ukrán irodalomban semmilyen információ nincsen. Ezek közül Karlsdorftól északra utoljára WIERDAK találta (1923). Herbáriumi lapokról ;%(\4* %4= %'D%" ?44-)?$D-; 8*-4"Y &-;8)%$*8)#q v?$D;#
43
'D`9*=;@K # ;C* f8&.-4!,";?.-G ;[G%4! ?44-)?$D !"+?"G*C4D2c#'D+?"G*C4DK w(-"G)-,"?( *%4%+\4C"%; ;[G%4C7%$ talált állományokról viszont FEKETE és BLATTNY (1913) munkája óta nem volt semmilyen adat. 9SIJU'CF ('RKAGEJ'UFAS B8$;?$;$#; %77%$ # (C"GC7%$ ,C484 *`G*\; ;!K .-'D H%4;%(%""\; # S. josikaea összes !(--)7#$ %)4Z*%** I#'D %(&C"G%; ?4*#4 !")%(* %4=H-(&84?"?*K H%4)C(9\; #G ?44-)?$D-; )C(%*C*K ?44#+-*?*K C4=.%4DC*K )%'.#*?(-GG8; # H#9* I%"GC4D%G*%*= *C$D%G=;%*5 t**#$84)?$D-G*8; # 78&#+%"*! B#'D#( ]%()C"G%**8&-)?$D! B_G%8)K c[IC$D*?( <6$&%N p%(7#(!-(8) ;Y&q Tf@K # 78;#(%"*! A-)?$ 3;#&C)!# T!-4Y'!#! 6$*CG%* %(* <0r@K :$'I?(! c%)G%*! Egyetem Tudományos Herbárium (UU), Ukrajnai Tudományos Akadémia Botanikai 6$*CG%*C$%; <>M@ .%(7?(!8)! #$D#'#!*5 USSO2*=4 ;%G&=&=%$ H-4D#)#*-"#$ H[4;%(%"*\; #G 8;(#9$#! C4=.%4D%;%*K )Z' USSR2USQQ ;[G[** #G %(&C4D! +-+84?,!Y;#*5 >8*#*?"8$; "-(?$ C(&%;4=&*\$; # *%()C"G%*IC&%4)! .!I#*#4-;7#$K %(&C"G%*%;7%$ C" )%';C(&%G*\; # .%4D! 4#;-""?'-*5 u""G%"%$ PR !(--)7Y4 C" *-I?77! O %(&C"G%; ?4*#4 9%4G%**K ;-(?77#$ $%) &-;8)%$*?4* ?44-)?$D 4C*C* %44%$=(!G*\;5 Terepi kutatásunk során a S. josikaea összesen 25 állományát találtuk meg, 17et Ukrajnában és 8-at Romániában. Munkánkban, az irodalomban önálló populációként megnevezett állományok némelyikét összevontuk és egyként szerepeltetjük, mivel azok valójában egy patak mentén elszórt példányok, és kezelésük önálló populációként !$&-;-4#*4#$5 64D )Y&-$ # *%(%+! *#+#"G*#4#*#!$; #4#+9?$ # H#9 %4=H-(&84?"! #&#*#!* aktualizáltuk. ][77 CI%" *%(%+*#+#"G*#4#*8$; #4#+9?$ #G %'D%&%;%* I!(?'G?"! !&=$ ;ZI\4 !" azonosítani tudtuk, ezért úgy véljük, hogy az általunk bejárt területeken megtalált egyedek )%44%** *-I?77!#; %4=;%(\4C"% $%) I#4Y"GZ$`5 ^#4Y"GZ$` #G-$7#$K .-'D # >?(+?*-; számtalan völgye rejt még ismeretlen orgona állományokat. U27P+26+: 0+,N7P+26) A)8(9-61) ! "#$%&'()*+),'! -./01.21%! &%34*#.'+! 056%7! &.8649:! ;'<'&;'*<)&! ='+2! .4;)$! 1*7/>).<)&!??@(A@@@!6!<1,+1*$3%,1.1<<%!6'+'$$4+)&!&B3B<1,2/1.1+21$(DE&&B$B&D1,F! *1,7$31*%,B.-!0'9.','&C! !;'<'&)&'1,2=1$D1,!GM.%61LI! is megtaláljuk. 3! 1*7-.2%! ;);5.4L%#&! 1+2171%! &%34*#.'+! '! ;'<'&)&! &B3=1<.1,! &B31.-D1,! ,/,1&F! '!&4*;4<'.9'%'&!&B3E.!;17%+!%.21,!-./01.2!'!>1.$/+1*1D1,%!-$!'!J25<'(;'<'&!61,<%C!N31&,-.! a populációknál általános, hogy néhány tíz, néhányszáz méterenként van egy kisebb,'+2)DD!D)&)*F!'6%!1*/$1,!$'*9'73='!B,4..#!>).<)
44
N331.! $316D1,! '3! 5&*'9,'%! ;);5.4L%#&! )*75.! 1./F! $34*'3! %7/$3'&)&D',! %$! ,17=1$1,! 6'*'7#! -+1*1$1&D1,F! -+1*.4;)&D',C! ! .4;! &B*=),'.'%! +2'&*',! 9#.! &%=101).<)&''9!1+2E<)*75.!GM1.1L$-,2IC!R*1&=1,$!1.1+2!>'>'9)&!'!&B*,213/! 1*7/&*1! 91..163/! R'+1<'.%'! 1.161&F! 6%,)*75.#! L$1*9-&! '! Viburnum opulus, Frangula alnus, Corylus avellanaC! S-.21DD! >1&=-$P! <1*E.1<1&1,! '! Salix cinerea, míg a szárazabb részeken Salix caprea, Euonymus europaeus, Lonicera xylosteum vagy Acer campestre! 91..163/C! ! gyepszint nagyon változatos, de fejlettségét a vízborítás mértéke, a tavaszi és a nyári vizszint %,+'7)34$! 91.1,).24$).9'C! 3! -+1*.4;)&! >'9'%! &B3E.! '! Caltha laetha, Dryopteris carthusiana, Carex remota, C. brizoides, Aegopodium podagraria, Filipendula ulmaria +2'&)*%F! 71! &%$1DD! D)*8<4$D',! '! ;'<'&)&''9)&! %$! 91..163/1&T! %.21,! a Thalictrum aquilegifolium, Chaerophyllum hirsutum var. glabrum, Stellaria nemorum, !"#$%&'()*%+(,-'%./0(1%$2%&'(3*-$/4-&'0(1/$5&&2(6-$23./!/. Érdekes ritka faja ezeknek '3!-./01.21&,1&!'!Valeriana simplicifolia és a Lysimachia nemorum. A gyepszintet néhány -./01.21,!GH3).2='F!U13-*$34..4$I!+'37'+!+1)V<),!'$3;1&<5$!91..163%F!'0).!1.$)*).4$4,4.!'!,B=-,2311.$/! >).24$'! 61,<-,F! M.%61<$X(-.(>-.!&%.)6-<1**1F!'!H3<*%9(;'<'&!;'*<94,C!Y1,+1*$3%,1.1<<%! 6'+'$$4+W! Z[@(Z\@! 6F! ;',+#=%31$! 0)*7'.-&)$! '.93'<),C! O);5.4L%#! 6-*1<W! '! <1.1;E.-$'.5<#.!-$3'&*'!;17%+!1,,1&!&DC!>1.1C!^./01.2W! ! H3<%9(>).2#!61,<-,!.5L)$D'!D1-&1./7B<).<),!&8=E.!64$E31$(-+1*1$! .4;1*7/!L$1*91$3%,<9-D1,C!_%='<&)34$W!THAISZ (1912). 3. J'<)*L'>/!GJ'<)*&'I RB.7*'93%!01.231<W!M4*;4<'.9'!61+21F!U).#L%!94*4$F!'!J'<)*L'!>1.$/!>).24$'!61,<-,C!Y1,+1*$3%,1.1<<%!6'+'$$4+W!aZ@!6F!,25+'<%!%*4,2:!=B.+2D1,C!O);5.4L%#!6-*1<W!?!'.5! belterületén közvetlenül a patak partján. Hivatkozás: THAISZ (1912). Megjegyzés: a helyi .'&)$)&! $31*%,'.5! környékén másutt a Latorca mentén nem találtuk. [C! .64$613/!G"'D.),21=)I Földrajzi helyzet: Kárpátalja megye, Volóci járás, a Vicsa-patak mentén. Tengerszint feletti 6'+'$$4+W![[@!6F!$8&.4;C!O);5.4L%#!6-*1<W!&DC!&-).1&=-$P!.4;!$3E*&1!-+1*1&&1.C!_%='<&)34$W!THAISZ (1909). Megjegyzés: az általunk találtakon kívül a patak alsó folyása mentén lehetnek még további egyedek. 5. Zányka (Zanyka) Földrajzi helyzet: Kárpátalja megye, Volóci járás, a Vicsa-patak mentén. Tengerszint feletti 6'+'$$4+W![]@!6F!J'<)*L'!61,<-,!1*7-$3:E31&&1.!1.1+217/!-+1*.4;!1*7/!-$!6'+'$$4$)$!6)3'%&94D',C! Hivatkozás: THAISZ (1909). Megjegyzés: az állomány egykor nagyobb lehetett, de a területen húzódó gázvezeték építésekor lecsökkenhetett az állomány mérete. A Thaisz által megtalált &B31.%!.'<)*L'(;'*<%!;);5.4L%#1.1<<%! 6'+'$$4+W! ?a@6F! $8&.4;C! O);5.4L%#! 6-*1<W! '! ;-.74,2)&! 1+2! &DC! @F]! 0'()$! <1*E.1<1,! =',,'&C! ^./01.2W! E71! .)6D)$! 1*7/D1! -&1./7B<
46
'3! S@d('$! >/:1.1<<%! 6'+'$$4+W! ?[@! 6F! &1.1<*1! ,-3/! .19)*75.!1./!'3!)*+),'C!^./01.2W!<'='$3%!+1)V<),!'$3;1&<5$D',!+'37'+!$3E*&1!-+1*1$!.4;1*7/! Hivatkozás: KOTOVA és BARBARICHA (1957), FELBABA-KLUSHYNA (2005), FELBABA-KLUSHYNA és KUZMICHOV (2006), STOJKO és mtsai. (2007), KYYAK és mtsai. (2008). 10. Szolyva (Svalyava) RB.7*'93%! 01.231<W! M4*;4<'.9'! 61+21F! H3).2='%! 94*4$F! '! J'<)*L'! 61,<-,F! `+,'<%&! 7P./C! Tengerszint feletti magasság: 320 m, síkláp. Populáció méret: az egykori védett terület $<4<5$341.1<<%! 6'+'$$4W! a@@! 6F! -$3'&&1.1<*1! ,-3/! 01+2!'.94D',C!O);5.4L%#!6-*1<W!=-71<)*75.,'&! 1./! &%<1*9171.-F!'!J25<<'(;'<'&!61,<-,!1.$3#*<',!-$!'!J25<<'(;'<'&D'!D1.1B6./!K%$3<*%L$&'( ;'<'&!=B.+2-D1,C!Y1,+1*$3%,1.1<<%!6'+'$$4+F!&%<1<<$-+W!&DC![?@(aZ@!6!,25+'<%F!7-.+25+'<%! =B.+21&! $3%&.4$! '.94,F! h%$! &/31<1,C! O);5.4L%#! 6-*1<W! 1.$3#*<',! 1+2! <5L'<,2%! ;-.74,2! '! Lyutta három kilométeres szakaszán, a Bisztricskán pedig egy kilométeres szakaszon ,'+2! $P*P$-+D1,! &%<1*9171,2=1$(DE&&B$!1*7/!'.94,C!_%='<&)34$W!KLEIN (1881a,b), THAISZ (1909), FEKETE és BLATTNY (1913). MegjegyzésW!'!J25<<'!H#04<0)3!&B31.%!$3'&'$3'%*#.!,16!&1*E.'9F! különálló populációk elkülönítése nem indokolt. 13. .$#(R1.$/(f)3<)&'!GM)$<*2,$X&'!f)3<)&'I Földrajzi helyzet: Kárpátalja megye, Nagybereznai járás, a Szép Orom-hegy oldalában, K)*$3)L$%,)!7P./C!Y1,+1*$3%,1.1<<%!6'+'$$4+W!aa@!6C!O);5.4L%#!6-*1<W!@Fa!0'C!^./01.2W! KE&&!1*7/D1!-&1./7B<P3.4;C!_%='<&)34$W!STOJKO (1966), STOJKO és mtsai. (2007), KYYAK és mtsai (2008), KOHUT és HÖHN (2010). A[C!Szarvasháza (Zhdenijevo) Földrajzi helyzet: Kárpátalja megye, Volóci járás, a Szarvas-patak mentén a falu 6'+'$$4+4D',C!Y1,+1*$3%,1.1<<%!6'+'$$4+W![[@!6F!;',+#=%31$!$8&.4;C!O);5.4L%#!6-*1<W! =-71<'9+'37'+!.4;1*7/F!'!+21;$3%,1.1<<%!6'+'$$4+W![a@!6(1,!.-=/!$8&.4;C!O);5.4L%#!6-*1<W!=-71<
47
6%,7B$$31!@F@\!0'F!'!L$1*91$38,1.1<1.>1.-! AFa! &%.)6-<1**1C!Y1,+1*$3%,1.1<<%! 6'+'$$4+W! [b@! 6(1,! .-=/! $8&.4;C! O);5.4L%#!6-*1<W!1+2!@Fa!0'!6-*1).<),!>)*75.!1./!'!>'9!,'+2!$P*P$-++1.C!^./01.2W!0'6='$! -+1*! '.&)<<'! .4;1*7/! -$! *1&1<<21>E31$C! _%='<&)34$W! THAISZ (1909). Megjegyzés: ez az állomány a Szarvas-patak többi populációjával és a Vezérszállás-környéki állományokkal ='.#$38,P.1+!61+;)*34$!:<94,!='.#$38,P.1+F!*1;*)75&<8=!&';L$).'1.1<1.1<-.!&%.)6-<1**1.C!Y1,+1*$3%,1.1<<%!6'+'$$4+W![Z@!6(1,!.-=/!$8&.4;C!O);5.4L%#!6-*1<W! 1+2! @FA! 0'! 6-*1).<),! >)*75.! 1./! '! >'9! ,'+2! $P*P$-+D1,C! ^./01.2W! $3E*&1! -+1*! '.&)<<'! .4;1*7/C!_%='<&)34$W!THAISZ (1909), STOJKO és mtsai. (1991). i&*'9,4D',! '! >1,<1DD! >1.<E,<1<1<<1&1,! &8=E.! c! '.';)$! <1*1;D194*4$! 1..1,-*1! c! '! &B=1<&13/!01.21&1,!,16!<'.4.<5&!'3!)*+),4<W!M%$;4$3<-.2!-$!Q'+2;4$3<-.2!&B3B<)*75.4$%!'7'1.1<<%!6'+'$$4+W![[@6F! ,25+'<%!%*4,2:!=B.+2!'.94,F!6-$3&/!-$!&*%$<4.2)$!;'.'!&/31<1,C!O);5.4L%#!6-*1<W!6%,7B$$31! &-).2#! ;'*<94,F! .5L>1,2=1$! $3-.-,F! L$%..46;'.'! &/31<1,C! _%='<&)34$W! CSATÓ (1886), FEKETE és BLATTNY (1913). Megjegyzés: a Râu Alba mentén nem találtunk orgonát. Az irodalomban több állományként közölt, egy völgyben elszórt példányokat mi egy populációként határozzuk meg. 21. Jádremete (Reme i) Földrajzi helyzet: Bihar megye, Jád-völgy, a település fölött. Populáció méret: több tucat példány a patak kilométer hosszú szakaszán. Tengerszint feletti magasság: 700-900 m keleti
48
%*4,2:!=B.+2C!^./01.2W!E71!6),<4,!91..1+P!1.1+21$!.)6D1*7/!B=13<1!;'<'&!;'*<94,F!&*%$<4.2)$! ;'.'!&/31<1,C!_%='<&)34$W!FLATT (1886, 1887). Megjegyzés: a Jád-völgyön lejjebb a SebesM/*B$D1!<)*&)..4$4%+!,16!<'.4.<5&!'!>'9'.='!GK1.%kI RB.7*'93%!01.231<W!M).)3$!61+21F!S1.1+$3'6)$(=B.+2F!'!<1.1;E.-$1.-!'!=B.+2!'.94,C! Tengerszint feletti magasság: 900m, észak-keletre, keletre futó völgy alján. Populáció 6-*1<W!1,2/.1+21$! DE&&B$D1,F! .5L>1,2=1$! '.94,C! &*8$<4.2)$! ;'.'! &/31<1,C! Hivatkozás: LANDOZ! GAd[[IF! GULYÁS (1907), FEKETE és BLATTNY (1913). Megjegyzés: *1,7&8=E.!,10131,!61+&B31.8<011&1<1<#F!f161<1.#*-=W!GFEKETE és BLATTNY 1913; SIMONKAI 1881; MORARIU! Ab\AI! '3! 1+264$$'.! $3)6$3-7)$! H1D1$(M/*B$! 61,<-,! >1&=/! <1.1;E.-$1&! határában a S. josikaea!1./>)*75.4$'!1*/$1,!D%3),2<'.',!G.4$7!%*)7'.6%!4<<1&%,<-$IC! !H1D1$( M/*B$(=B.+2-'9'.='! (Pietroasa) közelében az Aleu-völgy: az irodalom viszonylag pontos leírása (MICHALUS 1887, FEKETE és BLATTNY 1913, STEFAN!AbZAI!1..1,-*1!1+21./*1!,16!<'.4.<5&F!1./&1*E.-$1! '3),D',!=4*0'<#F!$/
49
Természetvédelmi vonatkozásai A S. josikaea mind Romániában mind Ukrajnában védett, vöröslistás faj (DYIDUH 2009, Dihoru és NEGREAN 2009). Szerepel a Kárpátok Veszélyeztetett Fajainak Listáján ( !"#$%#&' ()*+,,-.*-$!'3!`ioQ!U1$3-.213<1<1<'9C!R1.<E,<1<%&!<)=4DD4!'3!N5*#;'%!^./01.2!l%*1&<8='! II. és IV. függelékében (COUNCIL OF THE EUROPEAN COMMUNITIES 1992). Az orgona védelme mindkét országban, a faj védelmének céljából létrehozott természetvédelmi területeken, 1.$/$)*D',! '3! 1*7-$31<1&! >1.'7'<'C! ! =-71.6%! 3#,4&D',! 1*7-$31<%! <1=-&1,2$-+11.$/(*)3<)&'%! GK)*$35L$%,)I! -$! '! U13-*$34..4$( Majdan állományt. Újabban, a korábban védett státuszú szolyvai populáció védettségét megszüntették. U1$3-.213<1).2%&C! ! ;'<'&)1.$/+1*1D1,(=13-*$34..4$%! 4..)64,2)&'4$! ;'<'&;'*<%! =1+1<4L%#! 01.21<4&! -$! .1+1.<1<1<4%!1*7-$31<%!$316;),).2%&!G;.C! R1.$/+1*1D1,(U13-*$34..4$F! .64$613/F! S17=173'F! H3'*='$043'IF! -$! '3! 4..'<)&! <';)$4$'F! rágása a megmaradt növények növekedését korlátozza. Utak, duzzasztógátak építése: ! !;'<'&61,<%!-./01.21&!7*'$3<%&5$!4<'.'&8<4$4='.!94*#!:<-;8<-$1&!'3!5<#DD%! -=<%3171&D1,!91.1,#?@!=2: A S. josikaea!78$3,B=-,2&-,
50
Zányka, Sebesvár, Tarányos, Jádremete). A sarjhajtások kiásása nem okozza a növények pusztulását, ellenben a populáció méretét megnövelik a közelbe ültetett példányok. Klimec 1$1<-D1,!'!&1*<%!D)&*)&!$346'!61+0'.'70'<9'!'!='7),!-./!;-.74,2)&!$34641.-!'!S. josikaea-nál látványosabb virágú S. vulgaris!&E.B,DB3/!>'9<4%)&)33'!&%$!6-*1<E&F!61.2!6%'<'! =1$3-.21!G>'&%7/.-$F!>B.7L$5$3'6.4$F!1*7/)&)3)<494$&)*! .1=-.! >/31E*B$3<%&F! 0'$),.#! D'9)&*'!4..'<'%&,'&!%$!.1=-.!>/31<1494$*'! '! Syringa levél >/31<-)**43'<4='.! D)*)+'<94&C!
51
Az orgonák hatóanyaga a Syringin, ezt a S. josikaea(D#.!1./$3B*!GULYÁS (1907) mutatta ki. TERMENA és DOSKALJUK! G]@@?I! $31*%,)*6494D',! %3E.1<%! bántalmak gyógyítására használják. Mint minden orgona faj, a S. josikaea is szép, fontos dísznövény. FIALA (2008) $31*%,-,21$!>1.E.1'9)&D#.C! R1.>1713-$-'9<4%W!'3!%D).2'!=%*4+$38,P!1+2$31*1$!$3%*6:!XO'..%7'X!Ad\a(*1! 64*!.-<131<'9<494).#+%49'!$16!<1$3%!&%161.&17/=-!'!'9!;-.74,2'%!&B3B<'9!>'9<4%!13-*'9)&-C!Q'+2!.101'9)&&'.!='.#!&1*1$3<13-$-D1,F!'6%!61+).70'<9'!+21,+-DD!91..163/%,1&! javítását jó tulajdonságainak megtartása mellett. A S. josikaea és a S. komarowii subsp. $-D-+/ keresztezésével hozták létre a AB(+(@32%D-+/ hibrideket, (melyeknek típus fajtája a ’Guinevere’). A S. josikaea és S. villosa!&1*1$3<13-$-D/.!;17%+!'!S. x henryi fajták születtek G;*1Ab@A! ;.C! XJ5<1L1XF! 1,,1&! 5<#7'%! '! XR.)*1'.XF! Xf5<%.',<XF! XO*'%*%'.XIC! N.$/! +1,1*4L%#$! hibridjei nem olyan látványosak, mint a tovább keresztezett fajták, de a tömöttebb virágzatú >'9<4&&'.!='.#!&1*1$3<13-$$1.!&-$/DD!6-+!.4<=4,2)$'DD!<%;5$)&!0)30'<#&!.-<*1C!J-<13%&!64*! fehér virágú fajtája is, mint a ’Holger’, nyílt megporzásból (1975) (FIALA 2008). ^./01.2%! %+-,21%! $31*%,'90)3! &-;1$,1&! '! &%91=%! MqF! ',2'+4,'&! megismertetéséért, a Barina Zoltánnak és Pifkó Dánielnek, akik segítséget nyújtottak a MTTM Növénytárában végzett munkához. A kézirat alapos átnézéséért és a jobbító javaslatokért Kósa Gézának és Kovács J. Attilának tartozunk hálával. A kutatás pénzügyi támogatásáért köszönetet mondunk a Visergad Scholarship Program: Approved Ukrainian Scholarships 2010/2011 (Kohut E.) és az MTA HTMTÖP 2008 (Kohut E.) pályázatoknak. MB$3B,1<<1.! <'*<)35,&! O17*2L! ,7*319,1&F! '! K57';1$<%! o)*=%,5$! N+21<16F! g1,1<%&'! -$! QB=-,2,161$8<-$!Y',$3-&=131
52
IRODALOM ANDREÁNSZKY G (1968): Reste d’un lilas du Sarmatien Hongrois. Acta Botanica Scientiarum _5,+'*%L'1!Y)65$!A[W!A([C ARDELEAN! C!GAbbbI!R.)*'!$%!U1+1<'<%'!7%,!U'.1'!o*%k5.5%! .DC!U'$%.1!g).7%$!i,%=1*$%<2!O*1$$F! *'7C BAZSANA MP (1996): Syringa josikaea. In: SELJAG-SOSONKA JR (ed): Az USZKSZ Növényvilágának UB*B$!MB,2=1F!i&*'%,$3&'9'!N,L%&.);17%9'!`61,2%F!M%91=F!;C!Ab[ BELDIE Al. (1979): Flora României. Determinator ilustrat al plantelor vasculare. Edit. Academiei R. HC!fCF!K5L5*1k<%C BIELZ E. A. (1886): Die in Siebenbürgen wildwachsenden Arten der Syringa. Verhandlungen und S%<<01%.5,+1,!71$!H%1D1,DE*+%$L01,!U1*1%,$!>E*!Q'<5*r%$$1,$L0'><1,!?\W!aA(a[ BILZ M (2011): Syringa josikaeaC! `,W! `ioQ! ]@AAW! `ioQ! f17! J%$!Y0*1'<1,17! H;1L%1$C!U1*$%),! 2011. 2. www.iucnredlist.org. Internetes elérés: 2012. május 18-án. BLATTNY T. (1910): A Syringa josikaea Jacq. elterjedéséhez. Botanikai közlemények 9 (3): 163. BLATTNY!YC!GAbA]'IW!S1+91+23-$1&!O's!tg*5,73E+1!71*!Oh',31,=1*D*1%<5,+!%,!71,!M'*;'<01,u!G`C!-$! ``C!&B<14&! -$! L$1*9-&! 1.<1*917-$1! '! 6'+2'*! 4..'6! <1*E.1<-,C! N*7-$31<%!.';)&!a\!GAZ(AdIW![]@([?@C BLATTNY! YC! GAbAZDIW! 3! 1*7-$31<%! 91.1,/$-+P! >4&! -$! L$1*9-&! 1.<1*917-$1! '! 6'+2'*! 4..'6! <1*E.1<-,C! N*7-$31<%!.';)&!a\!GAb(]@IW![\[([Z? BORBÁS V. (1882): A hazai orgonafa-fajokról. Erdészeti lapok 21 (10): 80-887. BORBÁS!UC!GAdd['IW! !S'+2'*!Q1631<%!S:3156!,B=-,2<',%!&-3%*'<'%D#.C!Y1*6-$31<*'93%!>E31<1&!d! G]IW!Z[(Z\C BORBÁS!UC!GAdd[DI! !Syringa josikaea!.18*4$4,'&!&1.<1C!Y1*6-$31<*'93%!>E31<1&!d!G[IW!?A?C BORBÁS!UC!GAdda'IW!H2*%,+'!;*5,%>).%'!M%-.-&C!N*7-$31<%!.';)&!][!G[IW!?b\(?bdC BORBÁS V. (1885b): Das datum der Beschreibung der Syringa josikaea. Botanisches centralblatt 6 G]]IW!A[Z(A[dC BORBÁS V. (1887): A Syringa Josikaea!"'Lv5C!V.C!6'+2'*!>B.7%!G1,716%L5$I!)*+),'>'!$)*$'C!N*7-$31<%! Lapok 26 (3): 251-252 BORZA! C!GAb?\IW!J%.%'L5.!*)6',$LC!Q)<%w1!71.'!g*j7%,'!K)<',%L'!7%,!o.59!AW!A(?C BORZA A., BORZA V. (1939): Flora Stâ,1%!71!U'.1C!K5.1<%,5.!g*j7%,%%!K)<',%L1!k%!'.!S5315.5%!K)<',%L! 71!.'!i,%=1*$%<'<1'!7%,!o.59F 19 (1-2): 21-a[ CHEN J-Y. (2005-2008): A Taxonomic Revision of Syringa L. (Oleaceae). o'<0'2' 17-18 CHOPIK VI. (1970): Ukrajna ritka növényei. Kijev CHOPIK!U`C!GAbZ\IW! 3!i&*'9,'%(M4*;4<)&!6'+'$01+2%!h#*49'C!Q5&)='!75,&'F!M%91=! CHOPIK!U`C!GAbZdIW!i&*'9,'!*%<&'!-$!1.-.D1,!.-=/!,B=-,21%C!Q5&)='!756&'F!S)$&=' CIOCÂRLAN!UC!G]@@bIW!R.)*'!%.5$<*'<'!'!f)6',%1%C!O<1*%7);02<'!1
53
G 3!1*7/!Ab!GaIW!]]A(]?AIC CSATÓ!"C!GAdd\IW!`,W!M)**1$;),71,3C!y1$<1**1%L0%$L01!K)<',%$L01!z1%<$L0*%>! ='$L5.'*! ;.',<$! )>! f)6',%'IC! L'716%'! f)6{,jF! `,$<%<5<5.!71!K%).)+%1!K5L5*1k<%F!K5L5*1k<%C DOVHANICH Y. O. (1998): (szerk.) Nature Protected Fund of Transcarpathia. (Reference book). NL).)+%L'.!L.5D!to'*;'<0%',$uF!f'&0%=C DIDUCH J. P. (2009): Syringa josikaea. In: Az USZKSZ Növényvilágának Vörös Könyve. Globalkonszalting, Kijev p. 527. FEICHTINGER S. (1871): Krasznamegye és környéke Flórájáról. Mathematikai és természettudományi közlemények. Vonatkozólag a hazai viszonyokra. 9: 55-115. /#01!1!2%03")4$!*05*65*7+,,8): A Syringa josikaea "'LvC!Gy.1'L1'1I!V<)LB,B.#+%'%!91..163-$1!-$! védelme az Ukrajnai-Kárpátokban. Ukrainszkij Botanyicsnij Zsurnal*9+*7:.;*:<:2:=:5 FELBABA-KLUSHYNA L. M., KUZMICHOV A. I. (2006): The structure and coenogenetical connections of communities of Syringa josikaea!"'LvC!V.C!)>!<01!i&*'%,%',!o'*;'<0%',$C!Q5&)=%9!U%$,2&! Uzhgorodszkoho Univesitetu 19: 107-111. FEKETE L., MÁGOCSY-DIETZ S. (1896): Erdészeti növénytan. Vol 2, Pátria, Budapest. FEKETE L., BLATTNY! YC! GAbA?IW! 3! 1*7-$31<%! 91.1,4&! -$! L$1*9-&! 1.<1*917-$1! '! 6'+2'*! 4..'6! <1*E.1<-,C!U).!AF!")1*+1$!p+)$)*$<.%L0! r%L0<%+1,! K|561! 5,7! H<*|5L01*! %6! i,+'*%$L01,!H<''<1!`c``C!")1*+1$!U1*.'+F!HL016,%<3 FIALA J. L. (2008): Lilacs: a gardeners encyclopedia. 2nd ed, rev. and updated by Freek Vrgutman. Timber Press, Protland, London. FLATT K. (1886): A Syringa josikaea!K%0'*D',C!N*7-$31<%!J';)&!]a!G]IW!A[A(Aa@C FLATT K. (1887): A Syringa josikaea!"'LvC!V.C!>'9%!B,4..#$4+4*#.C!N*7-$31<%!.';)&!]\!GZIW!a\dcadAC FLATT!M!GAdb@IW!K*%1>1!5D1*!7%1!H2*%,+'!")$%&'1'!"'LvC!V.C!N%,!K1%<*'+!35*!g1$L0%L0<1!7%1$1*!Oh',31C! Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften [@W!AA?cA]]C FLATT K. (1891): A Jósika-fáról (Syringa josikaea! "'LvC! V.CIC! ME.B,2)6'E*!Q'<5*r%$$1,$L0'><1,!A[W!Add(]@ZC GOMBOCZ E. (1935): A magyar botanika történetéhez. Botanikai közlemények 32: 127-130. GOMBOCZ E. (1936): A magyar botanika története. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest GOMBOCZ!NC!GAb[aIW!l%'*'!%<%,1*56!O'5.%!M%<'%D1.%%C!S'+2'*!Y1*6-$31<<57)64,2%!S:3156F!K57';1$E31<1&!AW!d[C
54
GULYÁS A. (1907) A Syringa josikaea!"'LvC!V.C!-$!'!Syringa emodi!q'..%L0C!S:3156%!>E31<1&!]W!?a(\aC GULYÁS A. (1910) A Syringa josikaea!"'Lv5C!V.C!-$!'!Syringa emodi!q'..C!S'+2'*!D)<',%&'%!.';)&!b! GaIW!]d[(]daC JACQUIN J (1831a) Syringa josikaea. In: Botanische Verhandlungen bei der Versammlung der Naturforscher und Aerzte zu Hamburg im Jahr 1830. Flora oder allgemeine botanische z1%<5,+!A[!GAIW!\ZC JACQUIN!"C!GAd?ADIW!ME*31*1!D161*&5,+1,C!R.)*'!)71*!'..+161%,1!D)<',%$L01!z1%<5,+!A[!GAIW!?bb([@@C JANKA!UC!GAda[IW!`,W!M)**1$;),71,3C!y1$<1**%1%L0%$L01!K)<',%$L01!q)L01,D.'<E31<1&!d!G[IW! A?(?A[C JANKA!UC!GAdda'I!N*$<1!}51..1!71*!HC!")$%&'1'!7%1!OJC!o*%?@!'2%A60BC'* 65* 7D==,.;* O)..1,($<'<%$<%L'.! ','.2$1$! >*)6! <01! U-*<1$$3/./$! <*'=1*<%,1C! `,W! M*1<3)%! SCF!l)D)$%!YC!UC!G17$CI!U-*<1$$3/./$F!$%<1F!6',!',7!L5.<5*1C! &'7-6%'%!M%'7#F!K57';1$!<01!h)*'!)>!<01!N5*);1',! .;$C! O.',!<01!`,<1*,'<%),'.!f17!J%$<$!%,!i&*'%,%',!o'*;'<0%',$C!fUU!QJYi!i&*'%,1F! 6: 25- 30. LANDOZ! "C! GAd[[IW! Q-=$)*'! 'X! M).)3$=4*! &B*,2-&-,! <1*6/! ,B=-,21&,1&F! 61..21&19C!Y%.$L0!"4,)$!4.<'.!Ad[[C LANDOZ! "C! GAd\A(Ad\?IW! ! &).)3$=4*%! -$! $3)6$3-7! 0'<4*)&),! <1*6/! ,B=-,21&! ,-=$)*'C! 3! N*7-.2%! S:3156(N+21$E.11*1,L1C!][(]\!R1D*5'*2!]@A]F!gB7B../F!_5,+'*2C!K))&!)>!'D$<*'L<$! p. 37. MANIA!lC!~!MANIA U. (2008): La stratigraphie et le Paléolithique du complexe saalien dans la région
55
71!.'!H''.1!1!<01!H''.1!L)6;.1s!%,!<01!N.D1cH''.1! *1+%),C!JX',<0*);).)+%1!AA]W!Aac[ZC MICHALUS S. (1887): A Syringa josikaea!1./9B=1<1.-*/.C!N*7-$31<%!.';)&!]\!GAAIW!bd](bd?C MICHALUS S. (1898): Pinus silvestris és Syringa josikaea!%,W!ME.B,>-.-&C!N*7-$31<%!.';)&!?Z!GdIW!d[Z( d[bC MOLNÁR! UC! C! GAbbbIW! K1=131<-$! S'+2'*)*$34+! h)*%$3<%&'%! ,B=-,2>B.7*'934D'C! `,W! R'*&'$! H4,7)*! G$31*&CIW!S'+2'*)*$34+!=-71<5,5u! <1*6/01.2-*/.! %,W! ;*#! &B3.16-,21&C! Magy. Bot. Lapok 17 (1-12): 97-98 PRISZTER!HC!GAbbdIW!QB=-,2,1=1%,&C!S13/+'37'!M%'7#F!K57';1$V,%<'<1! regni vegetabilis naturali disposita, sive principia synopseos plantarum in Germania terrisque in Europa media adjacentibus sponte nascentium cultarumque frequentius. o'*).56!o,)D.)L0F!J%;$%'1C f1$61*%wjF!`C!GAbZ@IW!R.)*'F!=1+1<'w%'!k%!;)<1,w%'.5.!;*)75L<%=!;1!6'$%=5.!U.j71'$'C!N7%<5*'! L'716%1%! f1;5D.%L%%!O);5.'*1!f)6,1F!K5L5*1k<%C SCHUR P. J. F. (1866): Enumeratio plantarum Transsilvaniae exhiben: stirpes phanerogamas sponte crescentes atque frequentius cultas, cryptogamas vasculares, charceas, etiam muscos hepaticasque. Guilielmum Braumüller, Vindobonae. SHU!lC!C!GAbb\IW![C!Syringa Linnaeus Sp. Pl. 1:9. 1753. in: WU Z. Y., RAVEN P. H. (eds.) Flora of o0%,'C!HL%1,L1!O*1$$F!K1%9%,+T!S%$$)5*%!K)<',%L'.!g'*71,!O*1$$F!HE31<1&!aW![?( [\ SIMONKAI! JC! GAdd\IW! N*7-.2! 17-,21$! h#*494,'&! 01.21$D8<1<)+.'.'<'C! M%*4.2%! S'+2'*! Természettudományi Társulat, Budapest. SIMONKAI L. (1890): Nagyváradnak és vidékének növényvilága. In: Bunyitay V: Nagyvárad természetrajza, 72-77. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók, Budapest. SKOFLEK!`C!GAbb@IW!O.',*)6!<01!U-*<1$$3/./$!<*'=1*<%,1C!`,W!M*1<3)%!S!-$!l)D)$%!YC!UC!G17$IW! U-*<1$$3/./$F!$%<1F!6',!',7!L5.<5*1C! &'7-6%'%!M%'7#F!K57';1$
56
F #/!$ E (1971): Syringa josikaea!"'LvC!%,!=1$<5.!<'*%%C!o)65,%L'*%!71!K)<',%L'!A]W!]Zb(]d[C STEUDEL!Ng!GAd[@(Ad[AI!Q)61,L.'<5*!D)<',%L5$!$15F!H2,),26%'!;.',<'*56!5,%=1*$'.%$W!1,561*',$! )*7%,1!'.;0'D1<%L)!,)6%,'!'! N,7',+1*17! Species. Vienna, Austria and Krakow, Poland. http://www.carpates.org/docs/publications/list.indd.pdf. Internetes elérés: 2012. május 18án. TERMENA B. K., DOSKALJUK I. I. (2003): The prospects of using Syringa L. in greening. Naukove U%$,2&!A?!GaIW!?b?(?b[ THAISZ L. (1909a): A Syringa josikaea! 6%,
57
