VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓBAN ÉS A KÜLÖNADÓBAN 2008-TÓL TÁRSASÁGI ADÓ. Adóalanyok Új adóalany az európai területi együttműködési csoportosulás. Magyarországon az európai területi együttműködési csoportosulás nonprofit gazdálkodó szervezetként hozható létre, elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható, de végezhet vállalkozási tevékenységet. Az európai területi együttműködési csoportosulás az alapítványokra, társadalmi szervezetekre vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával állapítja meg az adóalapját. 2008-tól külföldi vállalkozónak minősül a külföldi illetőségű személy is, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. A külföldi vállalkozónak – 2008-tól – nem kell az adóalapot meghatározni az adóévben elszámolt költségek, ráfordítások együttes összegének 12 százaléka alapján, ha az általános előírások szerint meghatározott adóalapja ennél kisebb. Jövedelem- (nyereség-) minimum 2007. július 1-jétől hatályos szabály az, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a magasabb összeg nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor az adózó választása szerint •
a jövedelem minimumot tekinti a társasági adó alapjának, vagyis ez alapján állapítja meg az adóévi fizetendő társasági adó összegét, vagy
•
kiegészítő nyilatkozatot tesz az adózó.
A Tao. tv. szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum az összes bevétel csökkentve, illetve növelve az előírt tételekkel és az így megállapított összeg 2 százaléka. Nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimumot megállapítani és az alapján adóznia az adózónak a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy b) akkor, ha MRP, közhasznú társaság, vízitársulat, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá diákotthon, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke - több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát. Az elemi kár fogalmát a törvény tételes szabálya határozza meg. Jövedelem minimum megállapításánál figyelembe veendő tételek: • Összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek; •
Összes bevételt csökkentő tételek:
2
•
•
1. az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke; 2. a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel; 3. az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel; 4. a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség. Összes bevételt növelő tételek: 1. a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként, 2. az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel. Minimum jövedelem: Összes bevétel módosítva a bevételt csökkentő és növelő így megállapított érték 2 százaléka.
Átmeneti szabály vonatkozik a 2007 évi „minimum jövedelem” megállapítására. A törvény két módszert ír elő ennek megállapítására: 1. Arányosítás módszere Első lépésben meghatározandó a 2007. évi adóalap, majd ennek a naptári napokkal arányos összegét kell meghatározni, és ez az összeg tekintendő az első félévi minimum jövedelemnek Második lépésben meghatározandó a 2007 évi minimum jövedelem és ennek a naptári napokkal arányos összegét kell meghatározni és ez az összeg tekintendő a második félévi minimum jövedelemnek. E két érték együttes összege adja a 2007 évi „minimum jövedelmet” Az így meghatározott értéket kell összehasonlítani a 2007 évi adózás előtti eredmény és az adóalap közül a magasabb összeghez. Amennyiben a „minimum jövedelem” összege magasabb az adóalapnál, vagy az adózás előtti eredménynél, akkor az adózó dönt a tekintetben, hogy • a „minimum jövedelmet” tekinti a társasági adó alapjának, és ez alapján állapítja mag a társasági adó összegét, vagy • kiegészítő nyilatkozatot tesz a társasági adóbevallás részeként. 2. Közbenső mérleg módszere Tartalmában azonos az előzőekben leírtakkal azzal, hogy az első félév adóalapját a közbenső mérleg alapján kell megállapítani, és ehhez kell hozzáadni a második félévre jutó jövedelem minimumot, amelyet az éves és a közbenső mérleg adatai alapján kell megállapítani. Egyszerű példában az előzőekben leírtak összefoglalása. (az adózó teljes adóévben működött, az adóéve azonos a naptári évvel) Megnevezés
„A”
„B”
„C”
„D”
„E”
3
1 . 2 . 3 . 4 . 5 . 6 . 7 . 8 .
2007. évi adózás előtti eredmény
vállalkozá vállalkoz vállalkoz vállalkoz vállalkoz s ás ás ás ás 500 -800 500 250 600
2007. évi adóalap
600
-1 200
400
-1 200
-1 400
2007. évi minimum jövedelem
200
500
1 000
1 800
1 800
2007. első félévi adóalap (éves adóalap 50%-a 2. sor) 2007. második félévi min. jöv. (éves min. jöv.50%-a 3. sor) 2007. évi ”min. jöv.”az átmeneti szabály alapján (4+5 sor)
300
-600
200
-600
-700
100
250
500
900
900
400
-350
700
300
200
2007. adóévben az adózás alapja 2 sor
600 (6. sor < 1. vagy a 2.sor összegénél) 2007. adóévben a min. jöv. az adózás alapja(6.sor > 1. vagy a 2. sor összegénél) 600 x 0,16 9 Fizetendő társasági adó
-1 200
0
-1 400 700*
300*
700 x 0,16
300 x 0,16
*Az adózó dönthet úgy is, hogy adóalapnak a tao. tv. alapján kiszámított összeget tekinti, és ez alapján állapítja meg a társasági adót, és ekkor kiegészítő nyilatkozatot tesz a bevallásban. Az adóalapot érintő változások részben már a 2007. évi adókötelezettségnél, illetve 2008tól alkalmazandóak. 1. 2007-től alkalmazható módosítások a) az ellenérték nélkül kapott szolgáltatás csökkenti az adóalapot, b) a 2007. január 1-je előtt térítés nélkül átvett eszközöknél – a 2006. december hatályos előírásokkal azonosan az időbeli elhatárolásból visszavezetett (bevételként elszámolt) összeg a csökkentő tétel, c) a fejlesztési tartalék felhasználható a műemlék épület, építmény, valamint az önkormányzati rendelettel helyi egyedi védelemben részesített épület, építmény beruházásokra. 2. 2008-tól alkalmazható módosítások a) a kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett átalakulás során kivezetett eszköz alapján akkor nem kell/lehet módosítani az adóalapot, ha az adózó alkalmazza az „adóhalasztásra” vonatkozó előírásokat, és ezt bejelenti az adóhatóságnak; adminisztráció egyszerűsítés, a bejelentéshez – már a 2007. évi adóbevallásnál sem - kell csatolni a a kötelezettség vállalást tartalmazó dokumentumokat, b) a maradványértéken nyilvántartott eszközre értékcsökkenési leírás – az épület, építmény kivételével – csak akkor vehető figyelembe, ha a maradványértéken történő kimutatás a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának következménye. c) az adómentes fejlesztési tartalékképzés lehetősége az adózás előtti eredmény 50 százalékára nő, meghagyva a maximális (500 millió forint) összeget,
0
4 d) a bírság, büntetés, adózási és társadalombiztosítási jogkövetkezmény elengedése miatt elszámolt bevétel akkor is levonható az adóalapból, ha az elengedés és kivetés ugyanabban az adóévben történt, e) a K+F közvetlen költség háromszorosával, legfeljebb adóévenként 50 millió forinttal az adózás előtti eredmény akkor csökkenthető, ha az adózó a kutatást a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján közösen végzi, függetlenül annak helyétől (de minimis támogatás). Átmeneti előírás szerint 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint lehet eljárni utoljára a 2011. adóévben, ha az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést az adózó 2008. január 1-je előtt megkezdte. d) a támogatások közül kikerül a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott/adott engedmény, vagy a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott/adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény is. e) A bejelentett részesedés értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség adózás előtti eredményből történő levonásának feltételeként előírt tartási idő két évről egy évre csökken. Fogalomváltozás: A részesedés bejelentésekor nem kell csatolni a szerzésre vonatkozó okiratot. f) A helyi iparűzési adóval a közhasznú társaság, illetve közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vizitársulat, szociális szövetkezet is csökkentheti az adóalapot. Nem a Tao. módosításaként jelenik meg, de kihat annak alkalmazására az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozást meghatározó új rendelkezése. E szerint, ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével (nettó adótartozás). A módosítás a törvényjavaslat szerint 2007. novemberben hatályba lép, ami azt jelenti, hogy már a 2007. adóévi társasági adókötelezettség és az ún. feltöltési kötelezettségnél is alkalmazható, ha a bevallás e napot követi, illetve a kötelezettség e napot követen esedékes. 2008-tól megszűnő adóalap-kedvezmények
az önkormányzatnak bérbe adott lakásbérleti díja alapján érvényesíthető kedvezmény,
a műemlékké nyilvánított ingatlan állam által garantált hitel igénybevételével történő helyreállításához, felújításához felvett kamat alapján érvényesíthető kedvezmény.
Átmeneti rendelkezés 2007. december 31-én hatályos társasági adótörvény előírása szerint járhat el az adózó.
a műemlékké nyilvánított ingatlan helyreállításához, felújításához felvett hitel kamata alapján, ha az állam által garantált hitel igénybevételére vonatkozó szerződést 2007. december 31-éig megkötötte.
ha a lakást 2008. január 1. napja előtt bérbe adta az önkormányzatnak.
5 Adómérték 10 százalékos adókulcs 2008-tól 50 millió forint adóalapig érvényesíthető. Az alkalmazás feltételei:
az adózó nem vesz igénybe a törvény alapján adókedvezményt,
az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, (azon személyek nélkül, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége áll fenn), az adózó adóalapjának az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével kell megegyezni (ez nem vonatkozik azokra az adózókra, amelyeknek nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat alkalmazni, például akit elemi kár ért), az adózónak az adóévben meg kell felelnie az államháztartásról szóló törvényben (15. §) meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összege kétszeresének és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre kell bevallani nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot a korábbi másfélszeres helyett. (Kivételként megmarad a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében működő adózóknál az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összege és a foglalkoztatottak létszámának szorzata alapján történő bevallott járulék). Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimumra előírt feltételt átalakuláskor a jogutód adózónak az átalakulás évében kezdődő adóévében a jogelőd – átalakulás napját megelőzően lezárt – adóéve adóalapját kell figyelembe vennie e feltétel vizsgálatakor előző adóévi adóalapként. Ez – az átalakulás formájától függően – a megelőző adóévi adóalappal egyező (szervezeti formaváltáskor), összesített (egyesüléskor), illetve a végleges vagyonmérleg(ek) alapján megosztott (szétváláskor). E rendelkezés alkalmazásában beolvadáskor az átvevő adózó jogelődnek is minősül, ami azt jelenti, hogy a beolvadás évét megelőző évi (lezárt) adóbevallásában szereplő adóalapot össze kell vonni a beolvadó megelőző (lezárt) adóéve adóalapjával. Új előírás, hogy a 10 százalékos adókulcs alkalmazásával elért adómegtakarítást, (amely a 10 százalékos kulccsal adózott adóalap 6 százaléka) meghatározott célra lehet felhasználni. Ennek nyomon követéséhez a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adót az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni és a lekötése adóévét követő négy adóévben, a következő célokra lehet felhasználni, (attól is függően, hogy az adózó a kedvezményes adókulcs alkalmazásával kapott támogatást, a közösségi előírások alapján miként kezelte): a) beruházásra kivéve
a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházást,
a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; felhasználható azonban a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény beruházásra,
6 b) korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére. A felhasználáskor a lekötött tartalékot fel kell oldani. Meg kell fizetni azonban a feloldott résszel egyező adót és késedelmi pótlékot, ha azonban az adózó
a feloldást követő 30 napon belül, ha a fenti célok megvalósítása nélkül oldja azt fel,
a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, ha a lekötés évét követő negyedik adóév végéig nem használja fel,
a megszűnése napját követő 30 napon belül, ha jogutód nélküli megszűnés napjáig nem használja fel,
a feloldást követő 30 napon belül, ha a lekötött tartalék feloldása nem a (a következőkben hivatkozott) közösségi támogatási szabályok elszámolásának megfelelően történt.
Az adóalap 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül. Csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül (ahogyan a hatályos törvény szerint is), vagy ha az adózó a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor – választása szerint – a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. Ez 2008. január 1-jén az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet (70/2001/EK rendelet) 4. cikkében foglalt támogatást jelenti. Adókedvezmények a) A filmgyártási támogatás, a K+F költség alapú adókedvezmények az adóalapban érvényesített kedvezmények mellett érvényesíthetők a bevezetésük évére visszamenőleges hatállyal. b) fejlesztési adókedvezmény változásai
2008-tól január 1-jétől ismét igényelhető jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházáshoz.
2008-tól január 1-jétől ismét igényelhető jelenértéken legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz.
Bármely, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz (Átmeneti rendelkezés).
2008. szeptember 1-jétől igényelhető adókedvezmény (EU jóváhagyás esetén)
Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházáshoz, ha az adózó a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott részvények (vagy egy részük) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra bevezeti. Az adókedvezmény
7 akkor érvényesíthető, ha az adózó a részvények szabályozott piacra történő bevezetésének a napját követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdi a beruházást. A szabályozott piac a tőkepiaci törvény szerint a hazai tőzsde mellett bármely uniós tagállam tőzsdéjét is jelenti. A kis- és középvállalkozások által az adózás előtti eredménycsökkentésként érvényesített – meghatározott feltételeknek megfelelő – beruházási adóalap-kedvezmény, a hátrányos térségben üzembe helyezett egyes tárgyi eszközök egyösszegű leírása az adóalapban, valamint a kis-és középvállalkozások adókedvezménye a 10 százalékos adókulccsal történő adózás által érvényesített támogatáshoz hasonlóan minősül állami támogatásnak. Veszteségelhatárolás a) A módosítás – 2008-tól – egyértelművé teszi, hogy önellenőrzéskor, ellenőrzéskor engedély csak az önellenőrzéssel, ellenőrzéssel feltárt veszteségre kérhető. Ez alól csak az jelent kivételt, ha az önellenőrzés, ellenőrzés okán válik utólag engedélykötelessé az adóévi veszteség. b) Beolvadáskor a jogutód az átalakulás formájától függetlenül az adókötelezettség keletkezésének korábbi időpontjától köteles számítani az időszakot, és ha a jogelőd adókötelezettsége korábban keletkezett azt kell figyelembe vennie. Szokásos piaci ár a) A kapcsolt vállalkozásoknak előírt, a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartás alól mentesíti a törvény
azokat az adózókat, amelyekben az állam rendelkezik – közvetlenül vagy közvetve – többségi befolyással,
a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot.
b) Ha a kapcsolt vállalkozás részére történik természetben osztalékfizetés nem szokásos piaci áron, akkor alkalmazni kell a társasági adótörvénynek a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályait. Az átmeneti rendelkezések szerint az új előírás alkalmazása szempontjából nem az osztalékról történő döntés időpontja, hanem az osztalék juttatásának időpontja a meghatározó, így azt a 2007. december 31-ét követően teljesített osztalékokra alkalmazni kell. c) A módosítás szerint – 2008-tól – az adózás előtti eredménymódosítás alapjául szolgál minden megállapodás, amely alapján a kapcsolt vállalkozások egymás számára terméket értékesítnek, vagy szereznek be, szolgáltatást nyújtanak, vesznek igénybe, ha az ügyletet nem szokásos piaci áron bonyolítják. Fogalmak A bejelentett részesedés fogalmából kikerül, hogy az adóhatóságnak történő bejelentéshez csatolni kell a részesedés megszerzésére vonatkozó szerződést, okiratot. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma a következők szerint módosul
nemcsak az a társaság minősülne ellenőrzött külföldi társaságnak, amelynek a székhelye, a telephelye külföldön van, hanem az is, amelynek az illetősége külföld (amely lehet olyan belföldi jogszabály alapján létesített társaság, amely az üzletvezetési helyének külföldre helyezése miatt válik külföldi illetőségűvé),
nem minősülne viszont ellenőrzött külföldi társaságnak az a személy, amelynek a székhelye, a telephelye vagy az illetősége az Európai Unió valamely tagállamában,
8 a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén,
nem tartalmazza a fogalom, hogy valódi gazdasági jelenlét esetén nem minősül a személy ellenőrzött külföldi társaságnak, akkor sem, ha nem vagy minimális adót fizet. Ez azt jelenti, hogy 2008-tól kizárólag az adómérték dönti el, hogy egy társaság ellenőrzött külföldi társaság vagy nem.
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámára adott fogalom módosítása szerint az adózónak a Központi Statisztika Hivatal által az adóévben érvényes munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadványa alapján kell az átlagos állományi létszámot meghatározni. Kimaradt a fogalomban a kiadvány címére utalás. A jogdíj fogalmának pontosításával a fogalom jobban megfelel a háttérjogszabályok előírásainak, illetve pontosan definiálja, hogy mely jogok, átruházásakor lehet az ellenértéket jogdíjnak tekinteni. Ez utóbbiba nem tartozik a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok átruházása. A kedvezményezett átalakulás fogalmának pontosításával egyértelművé teszi a módosítás, hogy a kedvezményezett átalakulás egyik fogalmi ismérve, hogy az átalakulásban résztvevő társaságok tagjai a jogutód által az átalakítás keretében kibocsátott részesedést kapjanak, és e mellett legfeljebb meghatározott mértékű pénzeszközt kaphatnak. A tagok részére visszavásárolt részesedés juttatása tehát nem felel meg a feltételeknek. Pontosítja a módosítás a korábban munkanélküli fogalmát, a nyilvántartott munkanélküli kifejezés helyébe a nyilvántartott álláskereső kifejezést használva, megfelelve a foglalkoztatási törvényben használ kifejezésnek. Korábbi célszervezeteket érintő változás A külön jogszabályban foglaltak szerint kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal (korábban célszervezeti kijelöléssel) rendelkező adózók is mentesülhetnek a 2006. végéig felhalmozott adómentes eredménytartaléknak az adózás előtti eredményhez történő hozzáadása alól, ha
mind a három adóévben rendelkeznek kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal és
a bértámogatásra jogosító megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók foglalkoztatási aránya az adóévben, és azt követő két évben évente átlagosan eléri, vagy meghaladja a 70 százalékot.
Ha nem mind a három évben felelnek meg a feltételeknek, vagy valamelyik feltételnek, akkor a harmadik adóévben 20 százalék pótlékkal növelten kell az adómentes eredménytartalékkal megnövelni az adózás előtti eredményüket. Egyéb módosítás Hatályon kívül helyezte a módosítás a részlegesen átalakuló szövetkezetre utalásokat, amely a hatályos törvényben az adókötelezettség keletkezésére, az átalakulásokra, a beruházási adókedvezményre, az adóelőlegre vonatkozó előírásokban szerepel. Ennek indoka, hogy az átalakulás e formáját az 1992-ben kihirdetett szövetkezeti törvények tették lehetővé, amelyeket 2007. július 1-jéig lehetett alkalmazni. Hatályon kívül kerültek a kockázati tőketársaságra vonatkozó rendelkezések is, mivel 2006.
január 1-jétől kockázati tőkebefektetési tevékenység nem végezhető részvénytársasági formában.
9 KÜLÖNADÓ, JÁRADÉK Társas vállalkozások különadó kötelezettsége Különadó-alap 1. 2007-től javasolt módosítások Új módosító tételek ellenőrzés vagy önellenőrzés során feltárt, nem jelentős hiba miatt eredménynövelést vagy csökkentés, a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára történő átalláskor elszámolt átszámítási különbözetek értéke módosítja a különadó alapot, a bejelentett részesedésre nem realizált árfolyamnyeresége is levonható a különadóalapjából. A bejelentett részesedés értékesítéskor az árfolyamnyereséggel történő csökkentés feltételeként előírt két év egy évre csökken. Módosítás szokásos piaci árra A különadó alap megállapításához – 2007-től – kiegészül a különadó-törvény egy olyan rendelkezéssel, amely a Tao-ban részletezettek szerint írja elő a különadó alap módosítását az elkészített nyilvántartás alapján, (illetve nyilvántartás nélkül, ha e kötelezettség nem vonatkozik a társas vállalkozásra), ha a kapcsolt vállalkozások a jogügyletet nem piaci áron kötötték. Feltöltés A módosítás – 2008-tól – a különadó-előleg adóév utolsó hónapjának 20-áig napjáig történő kiegészítése alól mentesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek a megelőző adóévben az árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Ehhez kapcsolódva a különadó-törvény fogalmat ad az árbevételre, amely azonos a társasági adótörvényben előírt árbevétel fogalommal. Csathné Solymár Katalin
