jövőben kiépülő korszerű csomópontok a jelenleginél magasabb nívójú közlekedési színvonalat nyújtanak majd. A gyalogos forgalom különszintű kapcsolatai a Nagykőrösi úton kialakultak. A szervizút menti intenzívebb beépítés esetén célszerű a gyalogjárda méretének növelése, mivel a jelenlegihez képest nagyobb mértékű beépítés bizonyosan jelentősebb gyalogos forgalmat vonz majd. A Határ út távlati átépítése kapcsán (a tervezett szabályozási szélességen belül) a megfelelő szélességű gyalogjárdák számára a hely rendelkezésre áll. A kerékpáros forgalom számára a területen önálló kerékpárút kijelölése nem szükséges, mert a sűrű lakóutca-hálózat a kerékpáros forgalom lebonyolítására alkalmas. A tömegközlekedés szerkezetében e területen lényegi változás nem várható. Az autóbusz-közlekedés vonalhálózata könnyebben módosítható az igényeknek megfelelően, de mivel minden forgalmi- és gyűjtőúton jelenleg is közlekedik autóbusz, változás nem szükséges. A Határ út gyűrűként való kiépülése esetén valószínűleg indokolt lesz az útvonalon autóbuszjárat indítása, de ennek részletei csak a megépüléskor jelentkező igények alapján lesznek majd kimunkálhatók. A villamosközlekedésben érintett útvonalak közül a Határ út távlati átépítésével kapcsolatban a villamos-pálya helyzetét is felül kell vizsgálni. A jelenlegihez hasonló szélső fekvés lehetőséget teremt a zárt pályás biztonságosabb villamosközlekedésre, a középfekvés pedig előnyösebb a hálózati kapcsolatok kialakítása miatt (pl: jobban beintegrálható a közúti forgalom által is igényelt jelzőlámpás forgalomirányítási rendszerbe). Környezetalakítás, zöldfelület A terület városrendezési szempontból is szükséges rendezése során a fennálló környezetvédelmi problémák megoldására is törekedni kell. Ennek módszerei igen korlátozottak, mivel a területen érvényesülő legfőbb környezetszennyező hatások, a közúti közlekedésből származó zaj-, rezgés- és légszennyezési terhelés folyamatosan növekednek, a területi védelem lehetőségei viszont nem bővülnek. A Fővárosi Szabályozási Keretterv környezetvédelmi szempontból is elvileg megfelelő városrendezési megoldást javasol, a főutak melletti lakóterületek megszüntetésével, illetve intézményterületté történő átminősítésével. A megoldás környezetvédelmi szempontból természetesen csak akkor hatékony, ha érzékenység szempontjából kizártak a lakóterületi normáknál szigorúbb követelményekkel rendelkező intézményi funkciók (pl: egészségügy, oktatás, nevelés). Ugyancsak megoldandó a kevésbé érzékeny, „zajosabb” intézményfunkciók és a csatlakozó lakóterületek területi kapcsolata, melyet a keretterv a helyi kisipari tevékenységet is lehetővé tevő és nagy zöldfelület-igényű L4-es lakóövezeti besorolással javasol. Ennek nehézsége a gyakorlati megvalósítás szempontjából a jelenlegi telek- és beépítettségi állapotokban rejlik, melyek nem felelnek meg a beépítettségi és zöldfelületi övezeti előírásoknak. A jelen adottságoknak megfelelőbb, intenzívebb lakóterületi övezeti besorolása esetén viszont még nehezebb megoldani a nem lakó funkciójú területektől való megfelelő elválasztást.
Környezetalakítási szempontból is az eltérő környezeti érzékenységű funkciók markáns szétválasztására kell törekedni, a kevésbé érzékeny funkciók szennyezőforrás mentén való koncentrálásával, az érzékenyebb funkciók határozott elkülönítésével. A folyamatosan növekvő forgalmi terhelésű Nagykőrösi úttal és Határ úttal határos tömbökben fokozatosan meg kell szüntetni a lakófunkciót. Az övezetben a meglevő kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató tevékenységek mellett olyan kisipari termelő – szolgáltató tevékenységek telepíthetők, melyek hatásai a mögöttes lakóterületet nem zavarhatják. A forgalmi utak mentén a területfelhasználási változtatástól függetlenül is intézkedni kell a környezetszennyezés terjedésének meggátlásáról, minél közelebb a kibocsátó forráshoz. A Nagykőrösi út (M5 autópálya bevezető szakasza) mentén építhető zajgátló fal megépítésével a mögöttes területeken átlagosan 8-10 dBA hangnyomáscsökkenés várható. A zajgátló fal megépítését már az út jelenlegi forgalmi terhelése is indokolja. A Határ út mellett a meglevő hiányos és leromlott zöldsáv védő-zöldterületté való fejlesztése mérsékelheti a környezeti ártalmak terjedését. A terület zöldfelületeinek fejlesztése is elsősorban környezetvédelmi szempontból indokolt. A közterületeken legfontosabb a közlekedési területek minél nagyobb arányú és minél intenzívebb növényesítése: - a forgalmi utak mellett védő-zöldsávok kialakítása - a lakóutcák fásításainak és zöldsávjainak kiegészítése, rendezése. A lakóutcák zöldsávjai az utcák burkolatának, vízelvezetésének kiépítésével párhuzamosan rendezhetők legcélszerűbben. Önálló funkcionális zöldterület kialakítására a területen nincs lehetőség. A munkahelyi területre ugyancsak legalább 40 % zöldfelületi fedettség biztosítandó. Közműfejlesztés A konkrét fejlesztések mind a Nagykőrösi, mind a Határ út mentén elkezdődtek, azaz a lakóterületi beépítés az utak mentén egyre inkább átalakul kereskedelmi, szolgáltató, intézményi funkciójú beépítéssé. A tervezési területen a tervezett övezeti átalakulás várhatóan érinti a közműveket is. A tömb közművesítése a jelenlegi beépítésnek megfelelően megoldottnak tekinthető, mivel a közműigényeket kielégítő valamennyi közmű kiépült. Vízellátás A terület jelenlegi beépítésének vízellátása körvezetékes hálózattal kerül biztosításra, közcsöveken, illetve bekötővezetékeken keresztül. A területen a Nagykőrösi úton NÁ150 mm-es vezeték húzódik a Rákóczi utca és a Zobor utca között. A Nagykőrösi úton a Zobor utca és a Magyar utca között nem épült ki vezeték. Az ingatlanok ellátása a Kazinczy utca felől történik. A Kazinczy utcában NÁ300 mm-es vezetékhez csatlakozik. A tüzivízigényre az oltóvíz kiadására megfelelő.
Csatornázás A területen egyesített rendszerű közcsatorna-hálózat épült ki. A vízgyűjtőterület főcsatornája a Magyar utca – Lázár utca nyomvonalon húzódik. A terület szennyvíz-mennyisége a vízfogyasztások alapján várhatóan 50 %-kal növekszik. A szennyvíz-mennyiségek növekedését a közcsatorna-hálózat fogadni tudja. A tervezési területen többlet csapadékvíz-hozam a megváltozásra kerülő lefolyásviszonyok szerint változik. A térség csatornahálózata túlterhelt, ezért az összegyülekező többlet csapadékvizeket nem tudja fogadni. Ennek megfelelően a többlet csapadékvizet a közcsatornába csak késleltetéssel csapadékvíz-tározón keresztül lehet bevezetni. Gázellátás A tervezési terület utcáiban a gázellátás kis- és középnyomású gázhálózata kiépült. A Határ úton Kispest felől NÁ400 mm-es átmérővel érkezik a tervezési területre a nagyközépnyomású vezeték, mely a Köteles utcában húzódik tovább. A körzeti nyomásszabályozó a Balassa utcánál található. A Nagykőrösi út területre eső szakaszán gázvezeték nem épült ki. A Határ úton is csak szakaszonként üzemel gázvezeték. Villamosenergia-ellátás A területen a villamosenergia-ellátás kis- és középfeszültségű hálózatai kiépültek. A középfeszültségű 10 kV-os hálózat földkábeles formában üzemel. A kisfeszültségű hálózat részben földkábeles, részben légvezetékes kialakítású. A kábelhálózat a szabványnak megfelelően járda alatt került lefektetésre. A területen kialakuló új beépítés villamosenergia-igénye többszöröse is lehet a jelenlegi családiházas beépítésű területnek. Ezért számítani kell mind a közép-, mind a kisfeszültségű hálózat fejlesztésére.
Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület Pesterzsébet egyik legproblematikusabb térsége. A környezeti ártalmak, elsősorban a körúti zaj és por, levegőszennyezés erőteljesen megrontja a lakhatási feltételeket. Ugyanakkor a jó közlekedési pozíciók miatt a vállalkozások sokfélesége található meg a területen. A terület építészeti értéke a vegyes beépítés miatt rendkívül alacsony, feltétlenül folyamatos átépítésre, rekonstrukcióra szorul.
Fejlesztési programok Az önkormányzatnak önálló fejlesztési programja a területtel kapcsolatban elsősorban a tevékenységek szabályozására irányul. A szabályozás jelenti egyrészt az elfogadott KSZT hatósági úton történő végrehajttatását, valamint a különböző tevékenységek környezetkárosító hatásainak ellenőrzését. Jelentős fejlesztési program az M5 autópálya menti zajvédő falak megépítése, bár ez elsősorban a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozik.
6. Zodony utcai Sportcentrum akcióterület
A településfejlesztési akcióterület kijelölése A terület lehatárolása: Zodony utca – Közműhelytelep utca – Hungarocasing telephelyének északi határa Áttekintő térkép
Légifotó
A Gubacson található sportterületek fejlesztése folyamatos. A volt Volán pályát illetően koncepció váltás történt ez a terület lett a fedett pályás fejlesztések célterülete. A területet három részre osztotta az önkormányzat. Az egyik új telken felépült a korábbi tervekben nem szereplő jégcsarnok, nemzetközi szabvány szerinti küzdőtérrel és ezer fős nézőtérrel. Az építés a magánszférával kialakított együttműködésben valósult meg, de a létesítmény azóta Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonába került. A kialakított három új telek legnagyobbikát a fedett uszoda színhelyének jelölte ki az önkormányzat. Az építés az értékelés idején zajlik, 2008 végére elkészül a nyolcpályás, 33 1/3 m hosszú nagymedencét, és egy 20x10 m-es tanmedencét magában foglaló uszoda. Kormánydöntés alapján a területén lévő ún. Honvéd pálya is az önkormányzat tulajdonába került. Itt megépült, pályázati támogatással egy műfüves kispálya, világítással. Az öltözőépület felújítása folyamatban van. A füves nagypálya és földes edzőpálya felújításra szorul, miként a pályavilágítás is. A volt Volán pálya öltözőépülete is fel lett újítva, viszont a fejlesztések miatt funkcióváltása valószínűsíthető. További fejlesztést jelenthet egy sportszálló megépítése és a területet ellátó kereskedelmi, vendéglátóipari létesítmények megépítése a Zodony utcai kanyarulatban. Az FSZKT a területet alábbi célzott területfelhasználási módú területbe sorolja:
K-SP Különleges területek – Városi jelentőségű kiemelt sportterületek A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók. A terület a sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Érvényben lévő szabályozási terv A területre jelenleg a módosított 3/2001.(II.13.) Ök. sz. rendelettel elfogadott Kerületi Szabályozási Terv hatályos.
Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület Pesterzsébet fontos térsége, a kerület sportligete. Az önkormányzat minden lehetséges eszközzel támogatja a terület mielőbbi rendezését, hogy a teljes, minden korosztály számára elérhető sportolási lehetőség biztosítva legyen. Az uszoda megnyitása új fellendülést hozhat a térségben, de számolunk magánberuházókkal is, elsősorban egy korszerű, fedett lelátóval és öntözőberendezéssel ellátott nagypálya és edzőpálya megvalósításánál.
Fejlesztési programok A fejlesztési programok teljes mértékben illeszkednek a stratégia céljaihoz és a gazdasági programban előirányzottakhoz.
7. Kiserdő akcióterület
A terület lehatárolása: A beépített területek és a városhatár közötti erdősült részek Áttekintő térkép
Légifotó
Az FSZKT a területet alábbi beépítésre nem szánt, célzott területfelhasználási módú területbe sorolja: E-TG turisztikai erdő terület
Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület fejlesztésének célja a szabadidő tartalmas eltöltésének, az aktív pihenés területének és létesítményeinek biztosítása. A fejlesztés részcélja, hogy mind a négy korosztály számára megfelelő lehetőségeket teremtsen.
Fejlesztési programok A jóváhagyott gazdasági programban megfogalmazottak szerint a szükséges fejlesztések az alábbiak: 1. Erdei tornaösvény létrehozása - A tornaösvény kiépítéséhez szükséges a tulajdonosok hozzájárulása és támogatása. - A felújítás támogatására esetleges pályázati lehetőségek felkutatása. - Helyszíni egyeztetés alapján lehet megterveztetni az ösvény vonalát, valamint a pihenőhelyeket.
- A tornaösvény kiépítése nem igényel nagyobb külső beavatkozást, nem szükséges az ösvény egyéb anyaggal – pl. murva – történő kiépítése. Kialakításban elsődleges feladata a szakértelmet, és technikai felszerelést nyújtó Pilisi Parkerdőnek lehetne. - A játékelemek kihelyezéséhez szükséges kisebb pihenőtér kiépítése az ösvény mentén, valamint a szabványossági előírásoknak megfelelő homokos ütéscsillapító kialakítása. - A tornaösvényen az útmutató táblák kihelyezése nagyobb költségvetést igényel, tapasztalat alapján a rongálás is ezeken műtárgyakon a gyakoribb. 2. A fenntartási munkák összetevői: Erdőlezárás Sétautak karbantartása Berendezések karbantartása Kaszálás Szemétszedés Az Erzsébeti Kiserdőben 12 db pihenőhelyet lehet kialakítani, és ugyanennyi tornaszert kihelyezése szükséges. A tornaszerek összköltsége: 2.242.800 Ft + ÁFA + kihelyezési, szabványossági vizsgálat költsége. A pihenőhelyeken egy-egy szemetes edény és pad kihelyezése szükséges, amely költségei összesen kb. 800.000 Ft + ÁFA + kihelyezés. A 2006. évi „Mentsük meg a Kiserdőt” akcióban kihelyezett pihenőpadok melletti tisztáson ki lehet alakítani erdei focipályát, kiskapus megoldással. A kiskapuk elkészítését a Szociális Foglalkoztató vállalja. A tornaszerek használatára kihelyezett útmutató táblájának költsége a tábla felépítésétől függ.
6. Anti-szegregációs terv A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. A KSH által küldött kartogram és annak magyarázata:
A kartogram azt jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50100%=pink)
Pesterzsébet Önkormányzata igyekszik az élet minden területén olyan döntéseket hozni, illetve munkáját úgy végezni, hogy azzal a szegregátumok kialakulásának lehetőségét elkerülje, és a meglévő szociális illetve társadalmi különbségeket csökkentse.
6.1. A lakosság szociális helyzete 6.1.1. A lakosság demográfiai összetételének változásai Kerületünk lakossága - adataink szerint - 1996. óta folyamatosan csökken. Megállapítható, hogy a lakosság korösszetétele kedvezőtlen. Magas az időskorúak aránya, ami hosszabb távon a lélekszám csökkenését, a népesség elöregedését jelentheti. Az adatokat és tapasztalatainkat összegezve sajnos az is elmondható, hogy egyre növekszik az idősen egyedül élő, a különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő emberek aránya. A hátrányos élethelyzet nemcsak az alacsony jövedelemmel és rossz fizikai életkörülményekkel mérhető, hanem fontos szerepet kap az életkor és az egészségi állapot is. A demográfiai adatainkból látható, hogy a lakosság elöregedése és az egyfős, idős háztartások számának növekedése szinte megállíthatatlan folyamat. Így várhatóan nő az igény az idősellátás iránt, amely szociális segítségen túl egészségügyi, gondozási szolgáltatások iránti igény növekedését is jelent.
Lakónépesség adatai
Lakosságszám
Lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkezők száma 65034
65119
65039
64974
64929
2004
2005
2006
63484
2001
2002
2003
Évek
A "Statisztikai tájékoztató" 2004/2. számában megfogalmazottak szerint: "2004. január 1-jén Budapest lakónépessége 1 millió 705 ezer fő volt, 0,8 %-kal kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában." Ehhez képest, Pesterzsébet lakossága egy év alatt 2,5 %-kal csökkent. 2004 óta a lakónépesség állandónak mondható annak ellenére, hogy kerületünkben több helyen folyik, szemmel láthatóan "lakásteremtő" építkezés.
Születések és halálozások alakulása Pesterzsébeten 3000 2000
Születések száma Halálesetek száma
1000 0 Születések száma
2001 2002 2003 2004 2005 2006 1446 1352 1308 1504 1521 1591
Halálesetek 1670 1958 1892 1750 1790 1872 száma
Pesterzsébeten az Anyakönyvi Hivatalban bejegyzett adatok alapján, 2001 és 2003 között a születések száma 1 446 főről 1 308 főre csökkent. A halálozások száma pedig, sajnálatos módon emelkedett. 2004 óta a születések száma ha nem is látványosan, de emelkedik, azonban még mindig évente mintegy 250 fővel meghaladja ezt a halálozási szám. (Természetesen ezek a számadatok a kerületben bejegyzett születési és halálozási adatok, tekintet nélkül a bejegyzettek lakóhelyére, azonban tendenciát a nagy számok törvénye mentén mutatnak.) •
a népesség kor szerinti megoszlása Lakónépesség korcsoportos bontásban, 2006. december 31.-én 64974 fő
40000
20000
0 fő
0-3 évig 2306
4-14 évig 15-18 évig 19-60 évig 6241
2481
39331
6114570
Az ágazatot kiemelten érintő korcsoportos demográfiai adatok összevetése
Év 1996 1997 1998 1999
Össz lakónépesség (fő) a 68919 68658 67489 66957
2003 2004 2005 2006
63483 65039 64974 64929
0-18 év (fő) 60 év felett b b/a c c/a 18,1 % 16,6 % 12524 11477 20,6 % 18,6 % 14147 12776 18,7 % 17,8 % 12659 12063 18,1 % 17,8 % 12174 11907 Forrás: Beszámoló a népjóléti ágazat elmúlt öt évben végzett munkájáról - című testületi előterjesztés, 2001 10920 11228 11065 11028
17,2% 17,26% 17,03% 16,98%
21,6% 21,67% 22,1% 22,44%
13710 14093 14369 14570
Kerületünk lakossága 1996-től 2003-ig folyamatosan csökkent. 2004-től a lakosságszám közel állandó Az összlakosságszámon belül a fiatalok aránya 18 %-ról 17 %-ra csökkent, a 60 éven felüliek aránya pedig 16,6 %-ról 22,4 %-ra emelkedett. 6.1.2. A lakosság életminőségét befolyásoló feltételek változásai a.) Foglalkoztatottság helyzete A SzocioMed 2003-as felmérése óta kerületben szociológiai felmérés nem történt, így friss adatokkal arra vonatkozóan nem rendelkezünk, hogy a munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitása, foglalkoztatottsága az elmúlt évek során hogy alakult. A kerületben élő munkanélküliek nyilvántartása a Fővárosi Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének a feladata. Az általuk nyilvántartott munkanélküliekről szóló helyzetjelentés szerint: A kirendeltség illetékességi területéhez tartozó munkaerő-piaci jellemzők
regisztrált munkanélküli tartós pályakezdő
2004 (éves átlag)
2005 (éves átlag)
2006 (éves átlag)
991 fő 69 fő 41 fő
868 fő 84 fő 48 fő
1010 fő 94 fő 34 fő
A nyilvántartott álláskeresők száma 2004 óta folyamatosan növekedett. A regisztrált álláskeresők összetétele: Nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy az évek során regisztrált munkanélkülieken belül a nők aránya tovább nőtt a férfiakhoz képest 2004 2005 2006 Férfi 424 fő 393 fő 452 fő Nő 567 fő 475 fő 558 fő A regisztrált álláskeresőknek majdnem a fele szakképzetlen (2004-ben 45 %, 20052006-ban 43 %). Iskolai végzettségét tekintve az állomány 2004-ben 35 %-a, 2005ben 34 %-a 2006-ban 35 %-a rendelkezik érettségivel.
A munkanélküliek összetételét elemezve mind állománycsoport szerint, mind pedig iskolai végzettség szerint igen kedvezőtlen. (Az elsődleges munkaerőpiacon jellemzően a nagy szakmai gyakorlattal rendelkező férfi szakmunkásokat keresik a munkáltatók). Szakmunkás bizonyítvánnyal a férfiak rendelkeznek többen, de kevesen dolgoztak eredeti tanult szakmájukban, ezért ismereteik már nem felelnek meg a munkaerőpiac elvárásainak. A nők nagyobb létszámban jelennek meg magasabb iskolai végzettséggel (szakközépiskolai, gimnáziumi érettségi), így a képzések iránt is nyitottabbak. Legnagyobb létszámban az általános iskolai végzettséggel rendelkezők (segédmunkás és betanított munkás) jelennek meg nyilvántartásunkban. 2004 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem
2005
2006
31 fő 280 fő 279 fő
3% 28 % 28 %
36 fő 223 fő 231 fő
4% 26 % 27 %
41 fő 259 fő 282 fő
4% 26 % 28 %
212 fő 130 fő 59 fő
21 % 13 % 6%
182 fő 114 fő 82 fő
21 % 13 % 9%
215 fő 142 fő 71 fő
21 % 14 % 7%
Életkor szerinti felosztásban a 45 év felettiek jelennek meg a legnagyobb számban. Ezt a csoportot zömében középfokú végzettségű nyelv és számítógépes ismerettel nem, vagy alacsonyszinten rendelkezők alkotják. Munkapályájuk során a munkahelyükön nem kaptak lehetőséget ismereteik bővítésére ezért munkanélkülivé válásuk után nem képesek a munkaerőpiac elvárásainak megfelelni.
2004 20 évnél fiatalabb 21-25 26-35 36-45 46-55 56 éve és idősebb
19 fő 82 fő 264 fő 212 fő 316 fő 98 fő
2005 2% 8% 27 % 21 % 32 % 10 %
21 fő 96 fő 232 fő 181 fő 244 fő 94 fő
2006 2% 11 % 27 % 21 % 28 % 11 %
25 fő 79 fő 292 fő 237 fő 295 fő 82 fő
2% 8% 29 % 23 % 29 % 8 %
Mint ahogy a fentiekből is kitűnik a regisztrált álláskeresők összetétele (kor, szakképzettség, életkor szerint) az évek során jelentősen nem változott. Foglalkoztatottakká váltak aránya: Érintett létszám összesen:
2004 4279 fő
2005 4113 fő
2006 3490 fő
Elhelyezkedés létszáma
886 fő
1068 fő
1275 fő
Arány %-ban
20,7 %
26 %
36,5 %
Önállóan elhelyezkedett: Közvetítéssel elhelyezkedett Támogatással érintett elhelyezkedés esetszáma összesen: Elhelyezkedés esetszáma összesen:
2005 758 fő 33 fő 561 fő
2006 1069 fő 31 fő 327 fő
1352 fő
1427 fő
Hátrányos helyzetű rétegek elemzése: A hátrányos helyzetű csoportok meghatározása nehéz, mert pl. a roma származásra nincs nyilvántartás. Az 50 év feletti korosztály ismeretei elavultak, gyakran mentális problémákkal küzdenek. A kialakult előítéletek ellen nagy küzdelmet kell folytatni. Elsősorban komplex programok és szolgáltatások segítségével lehet ezt a réteget munkába állítani.
b.) A lakosság egészségi állapotának mutatói A SzocioMed 2004-ben elvégzett felmérése alapján: „…Az egészségi állapot osztályzata az iskolai jegyekhez hasonló 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 3,5 volt (St.Dev.: 9,2). A lakosság többsége, 90 százaléka egy éven belül járt orvosnál, 15 százaléka egy héten belül, további 37 százaléka egy hónapon belül, további 15 százaléka fél éven belül. A lakosság 8 százaléka csupán öt éven belül, további 2 százaléka még régebben járt orvosnál utoljára. Ennek részben megfelelően a lakosság 10 százaléka a múlt évben egyszer sem volt orvosnál, 15 százaléka egyszer, 26 százaléka 2-3-szor, 11 százaléka 4-5-ször és 38 százaléka 6-szor vagy többször.” „…A felnőtt lakosság 8 százaléka említette, hogy a családban van valamilyen pszichiátriai beteg, akiknek az ellátását 5 százalékuk tudja megoldani a nap 24 órájában, és 2 százalékuk kért és kapott is segítséget az ápolásban. Testi fogyatékossággal élő személy 5 százalékban van a családban. A testi fogyatékossággal élő személy ellátását 3 százalékuk tudja megoldani a nap 24 órájában, és 1-2 százalékuk kért és kapott is segítséget az ápolásban. A rendszeresen beszedendő gyógyszereket a lakosság 92 százaléka ki tudta váltani, 8 százaléka nem. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház betegellátásával az érintett válaszolók (826 fő) 11 százaléka nagyon elégedett, 56 százaléka elégedett, de szerintük vannak hiányosságok, 23 százaléka nem elégedett és 10 százaléka teljes mértékben elégedetlen. Összességében tehát mintegy 33 százaléka, tehát az érintett
(válaszoló) lakosság egyharmada nem vagy egyáltalán nem elégedett a kórház betegellátásával és 11 százaléka nagyon elégedett.” Sajnos a lakosság fizikai, egészségi állapotában érdemi elmozdulás úgy tűnik nem történt és rövid távon nem is várható. c.) Társadalombiztosítási ellátások folyósítása a kerületben A Társadalom Biztosítási Igazgatóság tájékoztatása szerint 2006 év végén a Pesterzsébeten bejelentett lakcímmel rendelkezők közül 19830 fő ( a lakosság 30,5%-a) részesül nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű juttatásban. Nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres ellátások a főellátás típusai szerint 2004 Főellátás megnevezése 1. Öregségi és öregségi jellegű nyd.
2005
2006
év eleje év vége év eleje év vége év eleje év vége 15 604 15 636 15 691 15 831 15 885 15 810
1.1 Öregségi nyugdíjak
12 441
12 549
12 612
12 737
12 780
12 726
1.1.1. Korbetöltött öregségi
11 106
10 903
10 892
10 969
10 980
10 967
1 335
1 646
1 720
1 768
1 800
1 759
3 129
3 063
3 055
3 060
3 070
3 050
34
24
24
34
35
34
2 438
2 444
2 447
2 303
2 283
2 318
2.1. Rokkantsági
2 421
2 425
2 428
2 284
2 264
2 299
2.2. Baleseti rokkantsági 3. Hozzátartozói nyugdíjak
17
19
19
19
19
19
510
480
481
418
418
419
510
480
481
418
418
419
58
66
71
41
43
44
320
299
295
273
270
271
132
115
115
104
105
104
0
0
0
0
0
0
586
557
567
547
559
540
19 138
19 117
19 186
19 099
19 145
19 087
66
60
59
57
55
59
1.1.2. Korhatár alatti öregségi 1.2. Korbetöltött rokkantsági 1.3. Elő-, bányász-, és korengedményes 2. Korhatár alatti rokkantsági nyugd.
3.1. Özvegyi és ideiglenes özvegyi nyd. 3.1.1. Ideiglenes özvegyi 3.1.2. Korbetöltött özvegyi 3.1.3. Korhatár alatti özvegyi 3.2. Szülői nyugdíj 4. Árvaellátás Nyugellátások összesen (1-4) 5. Baleseti járadék
6. Megvált. munkaképességűek járadékai
545
527
523
501
502
504
6.1. Átmeneti járadék
38
41
41
35
35
37
6.2. Rendsz. szociális járadék
507
486
482
466
467
467
19 941
19 894
19 954
19 834
19 881
19 830
Ellátások mindösszesen
6.1.3. A szociális szolgáltatás, ellátás alakulásának mutatói a.) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében helyi rendeletben határozta meg - a magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével – a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, az ellátásokra való jogosultság feltételeit. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, 2004-2006. 2004 Támogatás megnevezése Időskorúak járadéka Rendszeres szoc.segély Aktívkorúak szoc.segélye Ápolási díj Ápolási díj (mélt.) Lakásfenntartási tám. Lakásfennt. tám.(mélt.) Fűtési támogatás Átmeneti segély Vásárlási utalvány Temetési segély Adósságcsökkentési támogatás Díjhátralék kiegyenlítő pályázat Közgyógyellátás Polgármesteri átmeneti Polgármesteri rendkívüli Étkeztetés (aktív korú) Köztemetés Gyógyászati segéd eszköz Közlekedési támogatás Összesen
fő
összeg
2005 fő
összeg
2006 fő
összeg
20 43 353 126 156 331 468 79 1295
4.637.825 7.960.214 33.177.530 27.875.898 25.622.531 6.985.000 7.516.800 1.134.000 18.770.068
18 50 390 141 167 568 557 5 1069
4.793.606 10.119.926 45.177.659 35.109.235 29.371.622 17.395.390 11.271.800 105.000 14.526.099
21 55 415 163 218 626 345 19 834
5.187.895* 11.593.587* 53.162.083* 41.094.418* 38.629.373 21.676.466* 7.546.700 447.000 10.737.000
309 453 10
2.413.000 14.706.676 1.154.921
643 414 4
4.761.000 12.692.000 375.316
169 344 14
1.076.000 9.510.000 1.915.244*
87
6.940.376
71
6.127.966
81
6.336.064
1365 108 65
24.238.200 2.820.000 1.833.000
1272 118 60
23.572.234 1.630.388 1.630.388
603 63 63
12.708.464 1.927.000 1.927.000
6
3.793.641. 69.424
29
1.968.000 395.781
37
3.114.000 2.713.601 551.200
613
5.194.000 196 843 104
534
4.584.000 225 607 410
369
3.326.750** 235 179 845
* az összeg 10%-a Önkormányzati forrásból 90%-a központi költségvetésből finanszírozott.
** az összeg 100%-a a központi költségvetést terheli A segélyezési költségvetés hangsúlya áttevődött a megélhetést és lakhatást segítő rendszeres pénzellátások megállapítására. Az évente emelésre kerülő öregségi nyugdíj minimum összege az alapja a rendszeres segélyeknek, ezért a segélyek összege is magasabb lett. Ezt erősíti a családi segélyezés bevezetése, ami szerint egy-egy család 40-50.000 Ft összegű segélyt is kaphat. A rendszeres szociális segélyre kifizetett összeg 2004 és 2006. között majdnem a duplájára emelkedett, bizonyítva azt, hogy a törvényi változások kedvezőbb feltételeket teremtettek a segélyhez való hozzájutáshoz. A társadalom perifériájára szoruló aktív korú, de nem munkaképes lakosság az erőfeszítések (és információ-áramlás) következtében nagyobb számban kerültek be az ellátó-rendszerbe. A rendszeres pénzellátások kifizetése után kevesebb pénz maradt az „adható” támogatásokra. A rendelkezésre álló keretet megpróbáltuk célzottabban elosztani: a rendszeres pénzellátásokban részesülők kisebb átmeneti típusú segélyben részesülhetnek, mint a csak átmeneti segélyt kérők. Nagy anyagi erőfeszítést jelent a méltányossági ápolási díj megtartása. Ezt a támogatási formát már több Önkormányzat eltörölte az igen magas ráfordítás miatt. Pesterzsébet 2004-2006. között közel 13.000.000 Ft-tal fizetett ki többet a tartós betegeket ápolóknak, mint az azt megelőző években. Rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek, 2004-2006. Segély típusa 2004 Rendszeres gyvt.mélt. Rendszeres gyvt. Rendkívüli gyermekvéd.tám. Összesen 2005. Rendszeres gyvt.mélt. Rendszeres gyvt. Rendkívüli gyermekvéd.tám. Összesen 2006. Rendszeres gyvt.mélt. Rendszeres gyvt. Rendkívüli gyermekvéd.tám. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Összesen
fő
alkalom
összeg
289
2015
754
1149
304
2316
562
793
16 120 404 640
51 733 801
16.551.759 131.333.081* 11.089.229 158 974 069 22.049.069 153.203.885* 7.229.670 182 482 624 317889 4.148.672* 4.950.260 10.465.000** 19 881 821
* az összeg 10%-a Önkormányzati forrásból 90%-a központi költségvetésből finanszírozott. ** az összeg 100%-a a központi költségvetést terheli. A rendszerváltozást követően megnövekedő családi válsághelyzetek felerősítették a veszélyeztetettség különböző típusait, megnövekedtek a deviáns magatartásformák. A gyermekvédelmi törvény is szigorúbb feltételekhez kötötte a gyermekek családból történő kiemelését a Gyvt. 7. § (1) szerint: „ A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.”
A törvényi változás következtében a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2005. december 31.-vel, mint támogatási forma megszűnt. A felsőoktatásban tanulók részére 2006. augusztus hónapig még folyósíthattuk a már megállapított segélyt. Általánosságban elmondható, hogy a segélyezettek köre főként azok a gyermeküket egyedül nevelő szülők, illetve a több gyermeket nevelő családok köréből kerül ki, ahol a szülők munkanélküliek, vagy a becsatolt igazolások szerint alacsony jövedelemmel rendelkeznek. A rendkívüli segély leggyakoribb indoka a család valamely tagjának a betegsége, kórházi kezelés, jövedelemcsökkenés munkaviszony megszűnése miatt. Egyre több család kér támogatást közüzemi számláinak kifizetéséhez is. A Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli ellátások Segély típusa 2004. Születési támogatás Szociális tanulm.ösztöndíj Beiskolázási segély Összesen 2005. Születési támogatás Szociális tanulm.ösztöndíj Beiskolázási segély Összesen 2006. Születési támogatás Szociális tanulm.ösztöndíj Beiskolázási segély Összesen
fő
gyermek
alkalom
összeg
303 210 180
311 260 280
303 1368 180
3.110.000 4.887.000 1.400.000 9 397 000
322 186 174
330 245 261
322 1215 174
3.300.000 4.338.000 1.305.000 8 943 000
290 162 215
294 185 331
290 1012 173
2.940.000 4.786.000 1.655.000 9 381 000
Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok A jogszabályi előírásoknak megfelelően, az óvodákban és iskolákban, az alapellátások körébe tartozó étkezésért térítési díjat állapít meg az önkormányzat. Ennek mértéke az élelmezési nyersanyagköltség általános forgalmi adóval növelt összege, amelyet a helyi rendelet tartalmaz. A kerület jelenlegi szolgáltatója a JUNIOR Vendéglátó Rt. A személyi térítési díj megállapításánál a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a három- vagy többgyermekes, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként biztosítja az önkormányzat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult: bölcsődés, óvodás, 1-4 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló további 50% kedvezményben részesül, így étkezésük ingyenes. A fenti támogatásokon túlmenően, az intézményvezető, a gyermek egyéni rászorultsága alapján további kedvezményt állapíthat meg az intézmény számára meghatározott, úgynevezett „napi szociális étkezési támogatási keret” erejéig.
Néhány, nem kerületi fenntartásban lévő oktatási intézmény számára is biztosít napi szociális étkezési támogatási keretet a Képviselő-testület. Az alábbi felsorolásban szereplő iskolák közül az első kettő jelentős számban fogad XX. kerületi fogyatékkal élő gyermeket, a másik két esetben is a támogatást az indokolja, hogy az iskola tanulói összlétszámában jelentős arányban találhatók XX. kerületi gyermekek. Benedek Elek Általános Iskola (napi 3.465.- Ft) Mészáros Jenő Spec. Általános Iskola (napi 915.Ft) Török Flóris Általános Iskola (napi 3.600.- Ft) Nagy László Általános Iskola (napi 6.210.- Ft)
2003 51 gyermek/hó
2004 49 gyermek/hó
2005 40 gyermek/hó
2006 37 gyermek/hó
14 gyermek/hó
6 gyermek/hó
5 gyermek/hó
6 gyermek/hó
32 gyermek/hó
32 gyermek/hó
31 gyermek/hó
35 gyermek/hó
81 gyermek/hó
80 gyermek/hó
75 gyermek/hó
75 gyermek/hó
A Gyvt. 68. § (3) bekezdés a) pontja alapján védelembe vett, a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Átmeneti Otthonában, valamint Helyettes Szülői Hálózatában átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára térítésmentes étkezést biztosít az Önkormányzat. A kerületen kívüli iskolákba járó, de XX. kerületi állandó lakóhellyel rendelkező gyermekek részére is igényelhető - a helyi rendeletben meghatározott módon – szociális étkezési támogatás.
Étkezési kedvezményben részesülő gyermekek, 2004-2006.
Iskolák
Óvodák
Bölcsődék
Kedvezmény 50% normatív kedvezményben részesült 100% kedvezményben részesült Helyi szociális támogatásban részesült, ebből megállapított: • az ESZGYO által • intézményvezetők által • egyéb Összesen 50% normatív kedvezményben részesült 100% kedvezményben részesült Helyi szociális támogatásban részesült, ebből megállapított: • az ESZGYO által • intézményvezetők által • egyéb Összesen 50% normatív kedvezményben részesült 100% kedvezményben részesült Helyi szociális támogatásban részesült, ebből megállapított: • az ESZGYO által • intézményvezetők által • egyéb
2004. év (fő) 35 70
2005. év (fő) 31 75
2006. év (fő) 32 60
1 12 -
9 -
6 -
118 212 379
115 233 380
98 249 333
2 191 2 786 795 106
3 188 1 805 801 174
2 173 1 758 654 349
44 715 19
44 732 42
16 590 18
Összesen
1679
1793
1627
b.) Szociális szolgáltatások Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást, az ellátást igénybe vevő lakóhelyén, ill. a lakóhelyéhez legközelebb eső intézménynek, szolgáltatást nyújtó személynek kell biztosítani. Az alapellátás és egyes nappali ellátási formák (pl. házi segítségnyújtás) kiépítettségének megléte különösen fontos, mivel ezek a rendszerek vannak legközelebb a rászorulókhoz, az ellátásban hatékonyságuk igen magas fokú lehet, s ha jól működnek, tehermentesíthetik a szakosított ellátórendszereket. Ezek az ellátási formák elsősorban, saját otthonukban élők részére biztosítanak segítségnyújtást, adnak intézményi lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra és biztosítják legalább a napi egyszeri meleg étkezést. A házi segítségnyújtásban a jelenlegi jogszabályok értelmében az egy gondozottra fordítható gondozási idő, napi négy óra lehet. Vannak esetek, amikor ez a napi négy óra a házi segítségnyújtásban kevés, a feladatok ellátásának biztosítására. A szolgáltatások nem minden esetben felelnek meg az idősek igényeinek. Étkezésben részesülők (fő)
Házi segítségnyújtás
házi csak helyben lakásra segítség házi gondozói fogyaszt szállítva nyújtás segítség körzetszám v. elvisz is nyújtás 2004 2005 2006
154 143 146
256 220 252
65 133 78
94 98 98
30 30 30
Családsegítő Szolgálat forgalmi adatai 2004-2006
Összes száma:
megkeresések
Új esetek száma: Szolgáltatók
2004
2005
2006
3066
3.293
3.083
468
453
422
2.214
2.305
2.506
Idősek klubja (fő) 125 124 123 122 121 Idősek klubja (fő)
120 119 118 117 116 2004
2005
2006
Nappali melegedő ellátottak száma 2004-2006 2004 38 9538
Ellátottak száma (átlag) Gondozási napok száma
2005 41 10291
2006 42 10542
Gondozóház (fő)
20
21
2004 2005 2006 21
6.1.4. A szociális szolgáltatások iránti igények alakulása Pesterzsébeten, a személyes gondoskodás kötelezően ellátandó formáinak többsége biztosított. A mennyiségi fejlődés mellett mindenképpen nagy gondot kell fordítani az ellátás minőségi fejlesztésére is. A jogszabályok alapján kötelezően ellátandó, azonban még nem biztosított ellátások megszervezésének tervezése önkormányzatunk Gazdasági tervében is szerepel.
