Justin Pollard FELTALÁLÓSDI 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt
Justin Pollard
FELTALÁLÓSDI 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt
A fordítás alapja: Justin Pollard: Boffinology: The Real Stories Behind our Greatest Scientific Discoveries. John Murray, London, 2010
© Justin Pollard, 2010
Fordította © Kõrös László, 2011
Szerkesztette: Garai Attila
Borítóterv: Gyimesi Judit
HVG Könyvek Kiadóvezetõ: Budaházy Árpád Felelõs szerkesztõ: Török Hilda ISBN 978-963-304-056-0 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2011 Felelõs kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa Nyomdai elõállítás: Radin Group Felelõs vezetõ: Antun Basic Kereskedelmi képviselet: Kvadrát ’97 Kft.
Flissnek, aki éppen akkor érkezett meg, amikor ezt a könyvet írni kezdtem, és Connie-nak, aki oly sokáig várt arra, hogy legyen egy húga
TARTALOM
Bevezetõ
13
1. A NAGY KALAND Óvatosságra intõ történet A vizeshármas Ki találta fel a gõzgépet? A lunátikusok A legkeservesebb méter Newton a kocsmában A gombok és hegyek háborúja A Skót Könyv Ének az esõben Einstein elnök
17 19 23 26 33 36 40 45 48 52 55
2. FIZIKA, FUTBALL, FÉLELEM Egy szórakozott fizikus S lõn világosság A néhai Mrs. Morse Stephen Gray delejes nebulói Chadwick fogpasztája De Broglie elkap egy hullámot A Lenard-sugarak Minden, ami fénylik Otto Stern olcsó szivarja Alpher, Bethe, Gamow
59 61 64 67 71 75 78 81 85 87 90
3. KÉMIA, VADGESZTENYÉK, BALSORS A szag A jeges fényforrás Rouelle mutatványa Durr, mondta a teória Mengyelejev álma Még egy álomlátó vegyész Perkin szerencséje Ragacs Golyóálló Hofmann „utazása”
93 95 98 102 104 108 111 114 117 119 123
4. BIOLÓGIA, PIA, BARNA KUTYÁK A mûló Veszett kutyák és a franciák Pasteur apró segítõi Penicillin Növésben A „barna kutya zendülés” Lydia Pinkham csodaszere Stressz és strapa Gyötrelem és extázis Rádium, szájon át
127 129 132 136 139 143 145 149 153 156 160
5. HÁZTÁJI TUDOMÁNY Minden mércék anyja Dr. Méreg stimulánsa A filteres tea Kóstoló A vajhamisító Dr. Nooth készüléke Liebig megiszik egy sört Henry Ford babkocsija
165 167 171 174 176 179 182 185 187
Egy perc alatt kész Papírzacskók
191 193
6. FELTALÁLÓI VÉNA Pénzbedobós és egyéb automaták Fából faragott világháló A távíró feltalálása Hancock darálója Hópehely Bentley Emily hídja A tépõzár Slinky, a lépegetõ spirál Hopplá, egy újabb gumiforrás! Lepények és frizbik
197 199 203 206 209 213 215 219 222 225 228
7. BALESETEK, TÉVEDÉSEK, NEM VÁRT FEJLEMÉNYEK A Mars holdjai Hol vagyok? Beriberi A selyem tapintása Riemann harmadik dobása Jelöletlen palackok A MAUD-bizottság A lapos Föld Jones tökéletes kéménye Joseph Guillotin emberséges gondolata
231 233 236 238 242 245 248 251 253 257 259
8. CSÚF DOLGOK Az igazi Frankenstein Utolsó lakomák Abraham de Moivre halálos jóslata Ugrás
263 265 269 272 273
Mithridatész becsapja a halált Gauss megmentõje Galois végsõ kiállása Muybridge mozgó célpontja Dr. Buchanan fatális tévedése Dalton szemével nézve 9. CSALÓK, OSTOBÁK ÉS FÜLLENTÕK Bernát avas omlettje Lótuszvirág hercegnõ A sakkozó török N-sugarak A titkos gyógypép A becsületes csaló Hazug kövek Hunter óriása Schrödinger kívánsága Az amerikai pí
278 281 286 290 295 299 303 305 308 311 315 319 323 327 331 333 337
10. BÁTRAN BELEVÁGNI… Heuréka! Bemetszések, bemetszések… Hérón gõzgépe A Nap tündöklése Borsók egymás közt A clonidin A fenék felfedezése Lindemann zuhanórepülése Marjorie nagy fogása A számok szépséges boszorkánya
341 343 347 351 354 357 360 362 365 369 373
Köszönetnyilvánítás Név- és tárgymutató
377 379
A tudomány lényege: tégy fel egy arcátlanul nem helyénvaló kérdést, s máris úton vagy egy helytálló válasz felé. Jacob Bronowski: The Ascent of Man (Az ember felemelkedése) 1973
BEVEZETÕ
Gyerekkoromban a természettudományt valamiféle tökéletes dolognak tekintettem, amit makulátlan fehér köpenyeket viselõ zseniális emberek mûvelnek vakmerõ kísérleteket kigondolva és lélegzetelállító eredményeket felmutatva. Valahányszor a tudomány újabb hatalmas elõrelépést tesz, a tudósok gratulálnak egymásnak, gondoltam, aztán letakarítják munkaasztalaikat, és belefognak egy újabb, még nehezebb probléma megoldásába. Ez persze nem a saját, személyes tudományélményem volt. Ami a saját tapasztalataimat illeti, gyakran megesett, hogy nem egészen értettem a természettudomány-órákon elhangzottakat, hogy elfuseráltam a kísérletet, aztán pedig igyekeztem úgy manipulálni az eredményt, hogy illeszkedjék ahhoz, amire feltételezésem szerint a kérdés vonatkozott. Így történt – hacsak a kísérlethez nem robbanóanyagokat használtunk. Szerettem a robbanóanyagokat (teljesen békeszeretõ módon, hiszen értik), és ifjúságom ama szép emlékû napjaiban a helyi vegyszerüzletben az ember még a lõporkészítéshez szükséges valamennyi összetevõt megvásárolhatta. Rakétakísérleteimet bezzeg nem rontottam el, bár egyszer lángra lobbant a lõporom, leperzselte egyik szemöldökömet, és jókora lyukat égetett a szõnyegbe. Szerencsére, mint minden bölcs tudós, tettem bizonyos elõvigyázatossági intézkedéseket, és a robbanóanyagot leánytestvérem szobájában gyártottam, így hát a dolognak az õ szõnyege látta kárát. 13
Bevezetõ
Alighanem a tûzijáték rakéták fabrikálása során közelítettem meg leginkább a képzeletemben élõ tökéletes tudósokat: csendben, szorgalmasan és magányosan munkálkodtam, komótosan készültem a döntõ kísérletre, a pillanatra, amikor meggyújtom a gyújtózsinórt és megkezdõdik a nagy kaland. A valóságban a kaland olykor meglehetõsen kiábrándítóan ütött ki, mivelhogy jócskán készítettem halva született röppentyûket. Olykor rémisztõ következményekkel járt, hogy nem sok fogalmam volt az aerodinamikáról: rakétáim enyhén szólva kiszámíthatatlanul viselkedtek, és többször csapódtak a szomszédos sövénybe, mint ahányszor a magasba emelkedtek fenségesen. De néha valóban – valóban! – sikerrel jártam, és a rakéta felsüvített a kis fémépítõállványról, amelyet magam készítettem, egyenesen a gyerekkor kék egébe. Varázslatos volt. Ezekben a pillanatokban mintha igazi tudós lettem volna. És imígyen vizsgálódtam, építettem a rakétákat, lestem a nagy mindenséget a teleszkópomon vagy a kicsit a mikroszkópomon keresztül – s végül történész lettem. Tulajdonképpen nem így terveztem. Igaz, Frank Westheimer amerikai történész egyszer megállapította, hogy „a történelem meglepõ módon sokkalta nehezebb a kémiánál”, de azt hiszem, füllentett. Ma közvetve foglalkozom a tudományommal, a New Scientist és a Nature hasábjainak, illetve Ben Goldacre „Rossz tudomány” rovatának közbeiktatásával, néha pedig abban a kiváltságban van részem, hogy amikor anyagot gyûjtök a BBC „QI” sorozatához, igazi természettudósokkal beszélgethetek. Még ha nem állíthatom is, hogy igazi tudományos tevékenységet folytatnék, történészként módom van sok idõt tölteni néhai tudósok társaságában. Ezrével találni õket a történelmi munkákban, és élettörténetüket olvasva megtanultam valamit magával a tudománnyal kapcsolatban is. Az 14
Bevezetõ
igazi tudományt nem tökéletes, fehér köpenyes férfiak és nõk mûvelik, ahogyan gyerekkoromban képzeltem. Természetesen vannak héroszai, de akadnak negatív hõsei is. Nem mentes a katasztrófáktól, ragyogó elgondolások omlanak porrá egyik pillanatról a másikra, de elõfordul, hogy zseniális felismerések születnek a romokon. A tudományban nagyobb a zûrzavar, mint ifjúkoromban valaha is képzeltem. Emberek népesítik be, akik diadalmaskodnak és kudarcot vallanak, akik bátran, makacsul és elszántan küzdenek, akiknek szelleme szárnyal, mégis olykor vetélytársai egymásnak, vagy saját elõítéleteik, indulataik foglyai. A Feltalálósdi nem enciklopédikus munka, és nem is bármiféle tudománytörténet. Inkább csak száz történet gyûjteménye, amelyeket olyasvalaki szedett össze, aki kis híján maga is tudós lett, s úgy gondolta, ezek a történetek segítenek megmagyarázni (legalább saját magának), hogy mi a tudomány, honnét ered, és miféle tevékenység is valójában. Sokan vallják, hogy a tudomány fõszereplõi nem a tudósok – hanem a munkáik. A valóságban azonban mégiscsak azok viszik elõre a tudományt, akik mûvelik. Remélem, hogy a szereplõk némelyikét – jókat és rosszakat egyaránt – sikerül visszahelyeznem valóságos történetébe. Akadhat köztük, aki arra inspirál bennünket, hogy magunk is vegyészek legyünk, remélem azonban, hogy a méregkeveréshez egyikük sem csinál kedvet, bár ez a mesterség is képviselteti magát ezeken az oldalakon. Kétlem, hogy mindegyik történet az újdonság erejével hat majd. Fizikus olvasóim ismerõsnek találják majd a fizikustörténeteket – a fizikusok végül is ilyesféléket mesélnek, a többi tudományterületrõl való históriák azonban nekik is szolgálhatnak meglepetésekkel. Ugyanez igaz az összes többi diszciplínára is. Az egyes történeteket szándékosan rövidre szabtam, hogy ki-ki kedve szerint olvasgathassa 15
Bevezetõ
egyiket vagy másikat, ahol épp tudja és amikor akarja. Nem ok nélkül követik egymást ebben a sorrendben, de nem szükséges ragaszkodni az én sorrendemhez. Aki többre is kíváncsi: minden egyes történetrõl egész könyveket írtak. Tudom, mert olvastam azokat. Leginkább azt remélem, hogy e történetek emlékezetesek lesznek. Elkísértek a több mint húsz esztendei kutatás során, amelyet nem sokkal az után kezdtem el, hogy megépítettem utolsó gyerekkori rakétámat, és velem vannak ma is, amikor azon tûnõdöm, vajon lesz-e valaha módom rakétát építeni saját gyermekeimmel. Arra a valószínûtlen eshetõségre, ha nem lesz, helyettesítse a rakétákat ez a száz történet. Így legalább a szõnyeg biztonságban lesz.
16
