Juncturae ossium membri inferioris Dr. Weiczner Roland Fejesné Bakos Mónika SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Szeged 2013
Facies auricularis ossis sacri (kollagénrostos porc)
Facies auricularis ossis ilii (kollagénrostos porc)
Amphiarthrosis Ligg. sacroiliaca interossea Ligg. sacroiliaca dorsalia (igen er sek) Ligg. sacroiliaca ventralia (gyengébbek)
terhelés
(Art.sacroiliaca elfordulásának gátlása)
Facies symphysialis dextra Facies symphysialis sinistra Discus interpubicus (BNA: Fibrocartilago interpubica) (kollagénrostos porc) Cavum symphyseos átmenet a synchondrosis és a diarthrosis között (hemidiarthrosis) Lig. arcuatum pubis (Lig. pubicum inferius) Lig. pubicum superius Relaxin !
Lig. iliolumbale Lig. sacrospinale Lig. sacrotuberale Membrana obturatoria Lig. arcuatum pubis (=Lig. pubicum inferius) Lig. pubicum superius Lig. inguinale (POUPART) Lig. pectineum (COOPER) Lig. lacunare (GIMBERNATI) Lig. transversum acetabuli
Foramen ischiadicum majus
Linea terminalis: Promontorium Linea arcuata Eminentia iliopubica (=Eminentia iliopectinea) Pecten ossis pubis Ramus superior ossis pubis Symphysis pubica
Foramen ischiadicum minus
Nemi különbségek
terhelés Ellener k: Ligg. sacroiliaca
Ellener : Symphysis pubica
Álló testhelyzet: a test súlya nem a sacrum hossztengelyének irányában hat
Ül testhelyzet: a test súlya a sacrum hossztengelyének irányában hat (symphysis feszítése)
kétkarú emel (S II. haránttengely) Ellener k: Lig. sacrotuberale, Lig. sacrospinale
álló testhelyzetben a spina iliaca ant. sup. és a symphysis pubica azonos frontalis síkba esik!
medence d lésszöge
horizontális
Kismedencei Diameter sagittalis szakasz (= Conjugata)
Diameter transversa
Diameter obliqua
Apertura superior pelvis (Aditus pelvis)
a linea terminalis két távoli pontja közötti átmér : 13,5 cm
a linea terminalisnak az articulatio sacroiliaca-t metsz pontja és az eminentia iliopubica közötti távolság: 12,5 cm
Conjugata vera obstetrica: a promontorium és a symphysis bels kiugró pontja között: 11 cm Conjugata anatomica: a promontorium és a symphysis fels széle között: 11,5 cm Conjugata diagonalis: a promontorium és a symphysis alsó széle között: 12,5 cm
Conjugata anatomica Conjugata vera obstetrica
Conjugata diagonalis
Kismedencei szakasz
Conjugata recta Diameter transversa
Diameter obliqua
Cavum pelvis
a symphysis és a harmadik sacralis csigolya testének közepe között: 12 12,5 cm
az acetabulumok közepének megfelel bels csontfelszínek között: 12 cm
az incisura ischiadica major és az ellenoldali sulcus obturatorius között: 13,5 cm
Apertura pelvis inferior (Exitus pelvis)
a coccyx vége és a symphysis alsó széle között: 10 12 cm
a két ül gumó közötti távolság: 11 cm
nem létezik
Átmér
Elhelyezkedés
Méret
Distantia spinarum
A két spina iliaca anterior superior közti távolság
25
26 cm
Distantia cristarum A crista iliaca-k legmagasabb pontjai közti távolság
28
29 cm
Baudelocque-féle átmér (conjugata externa)
A symphysis fels szélének legkiemelked bb pontja, valamint az utolsó ágyékcsigolya és a sacrum közti bemélyedés közti távolság
20 cm (<16 cm esetén biztosan sz k a medence)
Distantia intertrochanterica
A két trochanter major közti távolság
32 cm
Art. coxae Art. genus Art. tibiofibularis Syndesmosis tibiofibularis Art. talocruralis Art. talotarsalis Artt. intertarsales Artt. tarsometatarsales Artt. metatarsophalangeae Artt. interphalangeae
Caput femoris Acetabulum pelvis Labrum acetabulare (kollagénrostos porc) Lig. capitis femoris (= Lig. teres femoris, Lig. rotundum femoris) nincs mechanikai szerepe!, A. capitis femoris (R. acetabularis ex a. obturatoria)
Lig. transversum acetabuli Lig. iliofemorale (BERTINI) (szakítószilárdság: 350 kg, a test leger sebb szalagja!)
Lig. pubofemorale Lig. ischiofemorale Zona orbicularis
Articulatio sphaeroidea (articulatio cotylica, enarthrosis: =a vápa a fejet annak equatorán túl magába fogadja)
Labrum acetabulare Zona orbicularis Bursa iliopectinea (a tok elüls felszínén fekszik, a lig. iliofemorale és lig. pubofemorale közötti háromszög alakú terület felett; az esetek 10%-ában közlekedik az ízületi üreggel)
Corpus adiposum fossae acetabuli
Mozgás
Terjedelem Tengely
Korlát
anteflexio retroflexio
130°
a caput femoris középpontján áthaladó haránttengely mentén; a kétoldali flexiós tengely egybeesik
anteflexio nagyobb behajlított térd esetén, a hyperextensiót a lig. iliolumbale és a három küls szalag megfeszülése megakadályozza
abductio adductio
30-45° 20-30° (az adductio mértéke flexióval kombinálva nagyobb)
a caput femoris középpontján áthaladó sagittalis tengely mentén
az abductiót a lig. pubofemorale és a lig. iliofemorale megfeszülése gátolja
rotatio lateralis rotatio medialis
30-45° 40-50° ( flexio esetén nagyobb)
a caput femoris középpontját a fossa intercondylaris középpontjával összeköt konstrukciós tengely körül
a berotációt a lig. ischiofemorale, a kirotációt a lig. pubofemorale megfeszülése gátolja
circumductio
10°
kúppalást mentén történ kombinált mozgás
Condylus lateralis et medialis femoris Facies articularis superior tibiae (Condylus medialis et lateralis) Meniscus medialis (hosszabb, szélesebb, inkább sarló alakú; elüls vége az area intercondylaris anterior el tt, hátsó vége az area intercondylaris posteriorban tapad, a tokszalag közvetítésével a lig. collat. tibialével szorosan összen tt; kb. 20x gyakrabban sérül, mint a lateralis)
Meniscus lateralis (rövidebb, er sebben ívelt, majdnem teljesen kör alakú; elüls vége a tuberculum laterale eminentiae intercondylaris el tt, hátsó vége az area intercondylaris posteriorban tapad az eminentia mellett, a lig. collat. fibularéval nincs összen ve, ezért mozgékonyabb)
Lig. cruciatum anterius (rövidebb; Condylus lateralis femoris medialis oldala Area intercond. anterior) Lig. cruciatum posterius (er sebb; Condylus medialis femoris lateralis oldala Area intercondylaris posterior; medialis rostjainak egy csoportja a többit hátulról megkerülve, a meniscus lateralison tapad (= Lig. menisci lateralis ROBERT) Lig. transversum genus (néha hiányzik) Lig. meniscofemorale anterius (gyakran hiányzik) Lig. meniscofemorale posterius
Lig. patellae (proprium) ( M. quadriceps femoris ina) Retinaculum patellae mediale et laterale ( M. vastus medialis et lateralis aponeurosisai) Lig. collaterale mediale (tibiale) (szorosan összen tt az ízületi tokkal és a meniscus medialissal) Lig. collaterale laterale (fibulare) (tokszalaggal nem függ össze) Lig. popliteum obliquum (gyakorlatilag a m. semimembranosus ínrostjainak belesugárzása az ízületi tokba) Lig. popliteum arcuatum (a fibula fejér l ered, és a m. popliteus inát hátulról keresztezve a tokba sugárzik)
Retinaculum patellae laterale et mediale
Corpus adiposum infrapatellare (HOFFA)
Extensiókor a combcsont condylusai el l nagyobb sugarú hengerfelszín-részletet képeznek, mint hátul, így az oldalszalagok végpontjai jobban távolodnak extensióban.
A meniscusok hajlításkor a tibián hátrafelé csúsznak, egymástól távolodnak, feszítéskor el refelé tolódnak, egymáshoz közelednek, a meniscus lateralis a mozgékonyabb.
Trochoginglymus flexio (130°) extensio (180°) (a combcsont distalis részét az epicondylusok alatt átszel , a konstrukciós tengelyre mer leges haránttengely mentén) A hajlítást az elüls szalagok, a lágyrészek és a lig. cruciatum anterius megfeszülése, a hátsó oldal lágyrészeinek gy r dése gátolja; hyperextensio elhanyagolható (gyermek- és fiatalkorban kb. 5°), f gátló tényez k a tokszalag hátsó falának, a lig. cruciatum posterius rostjainak, ill. f leg az oldalszalagok megfeszülése.
Trochoginglymus rotatio medialis (10°) rotatio lateralis (30°) csak flexióban, izommunkával tengelye a condylus medialis femorison halad át, a flexiós tengelyre mer legesen; a kirotációt a lig. popliteum obliquum megfeszülése, a berotációt a keresztszalagok egymásra csavarodása akasztja meg, teljes rotációs terjedelem max. 45-60° kényszerrotáció extensio végén kifelé 5°, flexio kezdetén befelé 5° okai: a condylus medialis femoris hosszabb ízfelszíne: toldalékdarab , valamint az, hogy a lig. cruciatum anterius rövidebb, mint a posterius; a kényszerrotáció tengelye mer leges a flexio tengelyére, a condylus lateralis femorison halad át.)
Fiziológiás abductio: 174°
MIKULICZvonal Jan Mikulicz-Radecki (1850-1905)
Facies articularis patellae Facies patellaris femoris Cartilago articularis patellae: ~ 5 mm (testben a legvastagabb!) Flexióban proximalis, extensióban distalis irányba csúszik el a facies patellarison. Extensióban csak alsó széle érintkezik a facies patellarissal, flexióban a fossa intercondylaris femorisba kerül, azt kitölti.
Facies articularis fibularis tibiae Facies articularis capitis fibulae Lig. capitis fibulae anterius (a tok elüls felszínén, er s szalag) Lig. capitis fibulae posterius (a tok hátsó felszínén, gyengébb, gyakran hiányzik)
Amphiarthrosis (csekély haránt-függ leges elcsúszás lehetséges, ill. minimális rotáció)
Membrana interossea cruris (Spatium interosseumot áthidaló köt szövetes lemez)
Lig. tibiofibulare anterius (Incisura fibulae elüls szélét l a külbokához)
Lig. tibiofibulare posterius (Incisura fibulae hátsó szélét l a külbokához) A lábszárcsontok distalis végrészei nem alkotnak valódi ízületet egymással! A talocruralis ízület mozgásával összefüggésben a syndesmosis csak minimális elmozdulást (közeledés távolodás) tesz lehet vé a lábszárcsontok között.
Facies articularis inferior tibiae Facies articularis malleoli medialis tibiae ízvápa Facies articularis malleoli lateralis fibulae Trochlea tali (ízületi fej, 3 felszínnel: Facies articularis superior trochleae tali Facies articularis malleolaris medialis tali Facies articularis malleolaris lateralis tali Lig. deltoideum (=Lig. collaterale mediale) Pars tibionavicularis (Lig. tibionaviculare) Pars tibiocalcanea (Lig. tibiocalcaneum) Pars tibiotalaris anterior (Lig. tibiotalare anterius) Pars tibiotalaris posterior (Lig. tibiotalare posterius) Lig. collaterale laterale Lig. talofibulare anterius (aránylag gyenge) Lig. talofibulare posterius (leger sebb) Lig. calcaneofibulare
1. Fibula 2. Tibia 3. Incisura fibularis tibiae 4. Fossa malleoli 5. Malleolus lateralis 6. Articulatio talocruralis 7. Malleolus medialis 8. Talus
Malleoláris villa
Kollaterális szalag
Ginglymus ext. flex. Mozgások: plantarflexio (50°) dorsalflexio (30°)
(a külboka csúcsán át a trochlea talit harántul szel tengely mentén, amely kb. 2 cm-nyire lép ki a belboka alatt)
plantarflexióban kevés abductio adductio lehetséges (ekkor a talus hátsó, keskenyebb része kerül a bokavillába, ekkor az ízület instabilabb)
A., Articulatio talocalcaneonavicularis A/1. Articulatio talocalcanea anterior Facies articularis talaris anterior calcanei + Facies articularis calcanea anterior tali A/2. Articulatio talocalcanea media Facies articularis talaris media calcanei + Facies articularis calcanea media tali A/3. Articulatio talonavicularis Facies articularis navicularis tali + Facies articularis talaris ossis navicularis
B., Art. talocalcanea posterior (Art. subtalaris) Facies articularis talaris posterior calcanei + Facies articularis calcanea posterior tali
Közös ízületi fej: Facies articularis calcanea anterior tali + Facies articularis calcanea media tali + Facies articularis navicularis tali Közös ízületi árok: Facies articularis talaris media calcanei + Facies articularis talaris anterior calcanei + Facies articularis talaris ossis navicularis Lig. calcaneonaviculare plantare rostporccal borított fels felszíne (Fibrocartilago navicularis)
Articulatio sphaeroidea Lig. talonaviculare Lig. calcaneonaviculare plantare
alsó ugróízület tengelye
* alsó ugróízület tengelye
Ízületi árok: Facies articularis calcanea posterior tali Ízületi fej: Facies articularis talaris posterior calcanei Ginglymus Lig. talocalcaneum laterale Lig. talocalcaneum mediale Lig. talocalcaneum interosseum ( Sinus tarsi) Lig. talocalcaneum posterius Lig. calcaneofibulare (Lig. triquetrum része) Pars tibiocalcanea (Lig. deltoideum része)
* alsó ugróízület tengelye
Articulatio trochoidea Inversio supinatio= medialis talpszél emelkedik (az ízületben csak 40°, a többi lábízülettel együtt 50°) +
plantarflexio + adductio
Eversio pronatio= lateralis talpszél emelkedik (az ízületben csak 10°, a többi lábízülettel együtt 30°) +
dorsalflexio + abductio) A forgás tengelye a talp síkjával kb. 45°-os szöget bezáró, a lábt t ferdén átszel egyenes, amely a talus nyakának dorsomedialis pontjától hátra-, le- és oldalfelé halad, majd a calcaneus lateralis felszínén a tuber calcanei felett lép ki, a mozgásokat f leg a lig. talocalcaneum interosseum gátolja. A fels és az alsó ugróízület mozgásainak kombinációja circumductiót eredményez.
fels ugróízület tengelye
fels ugróízület tengelye
alsó ugróízület tengelye
alsó ugróízület tengelye
Facies articularis cuboidea calcanei Facies articularis calcanea ossis cuboidei Lig. calcaneocuboideum dorsale Lig. bifurcatum Lig. calcaneonaviculare Lig. calcaneocuboideum Lig. plantare longum Lig. cuboideonaviculare plantare Amphiarthrosis
Facies articularis cuneiformis lateralis, intermedia et medialis ossis navicularis Facies articularis navicularis ossis cuneiformis lateralis, intermedii et medialis Ligg. cuneonavicularia dorsalia Ligg. cuneonavicularia plantaria Amphiarthrosis
Lig. cuboideonaviculare dorsale Lig. bifurcatum
Ligg. cuneonavicularia dorsalia Ligg. intercuneiformia dorsalia Ligg. metatarsalia dorsalia
Ligg. tarsometatarsalia dorsalia Ligg. calcaneocuboidea dorsalia Lig. cuneocuboideum dorsale
Articulatio cuneocuboidea Facies articularis cuneiformis ossis cuboidei Facies articularis cuboidea ossis cuneiformis lateralis Lig. cuneocuboideum dorsale Lig. cuneocuboideum plantare Lig. cuneocuboideum interosseum Amphiarthrosis
Articulatio cuboideonavicularis nem állandó ízület Facies articularis cuboidea ossis navicularis Facies articularis navicularis ossis cuboidei Lig. cuboideonaviculare plantare Lig. cuboideonaviculare dorsale Amphiarthrosis
Art. talonavicularis + Art. calcaneocuboidea A Chopart-ízület kulcsa : Lig. bifurcatum Ligg. tarsi dorsalia, Ligg. tarsi plantaria Ligg. tarsi interossea Amphiarthrosis Klasszikus amputációs vonal
Ízületi felszínek: az ékcsontok érintkez szomszédos ízfelszínei Ligg. intercuneiformia plantaria Ligg. intercuneiformia dorsalia Ligg. intercuneiformia interossea Amphiarthrosis
Ízületi vonal: a három ékcsont és a köbcsont distalis ízfelszínei, valamint a metatarsus-bázisok proximális ízfelszínei között húzódik Ligg. tarsometatarsea dorsalia Ligg. tarsometatarsea plantaria Ligg. tarsometatarsea interossea Amphiarthrosis Klasszikus amputációs vonal
(dorsoplantaris Rtg-felvétel)
Cu CL CIM
N
Ca T
CM
Articulationes tarsometatarsales
Articulatio tarsi transversa
Jacques LISFRANC (1790-1847), párizsi sebész
François CHOPART (1743-1795), párizsi sebész
(ferde Rtg-felvétel) CM
N
T
CIM CL Cu
Ca
Articulationes tarsometatarsales
Articulatio tarsi transversa
Jacques LISFRANC (1790-1847), párizsi sebész
François CHOPART (1743-1795), párizsi sebész
Ízületi felszínek: a II-III.; a III-IV. illetve a IV-V. metatarsus-bázisok egymással szomszédos, oldalsó felszínei Ligg. metatarsea dorsalia Ligg. metatarsea plantaria Ligg. metatarsea interossea Amphiarthrosis (az I., IV. és V. lábközépcsont enyhe elmozdulást végezhet plantarisan és dorsalisan, de a II. és a III. teljesen feszes)
Ízületi felszínek: metatarsus-fejek és a phalanx proximalisok bázisainak homorú felszínei Az ízületi tokot plantarisan er s harántrostokat tartalmazó porclemez (Lamina fibrocartilaginea plantaris) er síti. Az ízületi tokba ill. a talpi porclemezbe beleágyazva sesamcsontok (általában az öregujji ízületnél 2, az V. ujj ízületi tokján 1 szokott lenni).
Ligg. collateralia Ligg. plantaria Ligg. metatarsea transversa profunda Korlátolt szabad ízület dorsalflexio
plantarflexio (az ízfejek haránttengelye körül)
extensióban ill.dorsalflexióban gyermekkorban kifejezettebb, feln ttkorban elhanyagolható adductio abductio (a fejek dorsoplantaris tengelye mentén)
Ízületi felszínek: a phalanxok megfelel ízfelszínei Ginglymus (csökevényes ízületek, f leg a distalis sor)
Ligg. collateralia Ligg. plantaria Plantarflexio
dorsalflexio (megfelel
haránttengelyek mentén, csökevényes mozgásterjedelemmel)
Lig. deltoideum Pars tibionavicularis Pars tibiocalcanea Pars tibiotalaris anterior Pars tibiotalaris posterior
Lig. collaterale laterale Lig. talofibulare anterius Lig. talofibulare posterius Lig. calcaneofibulare
Lig. tibiofibulare anterius Lig. tibiofibulare posterius
Lig. talonaviculare Lig. talocalcaneum mediale Lig. talocalcaneum laterale Lig. talocalcaneum posterius Lig. talocalcaneum interosseum
Lig. bifurcatum Lig. calcaneonaviculare Lig. calcaneocuboideum
Lig. cuneocuboideum dorsale Lig. cuboideonaviculare dorsale Ligg. cuneonavicularia dorsalia Ligg. calcaneocuboidea dorsalia Ligg. intercuneiformia dorsalia
Lig. plantare longum Lig. calcaneonaviculare plantare Lig. calcaneocuboideum plantare Ligg. cuneonavicularia plantaria Ligg. cuboideonaviculare plantare Lig. cuneocuboideum interosseum Ligg. intercuneiformia interossea
Tarsus
Metatarsus
Ligg. tarsometatarsalia dorsalia Ligg. tarsometatarsalia plantaria Ligg. cuneometatarsalia interossea
Ligg. intermetatarsalia Ligg. metatarsalia plantaria Ligg. metatarsalia dorsalia Ligg. metatarsalia interossea
Ligg. metatarsophalangea Ligg. collateralia Ligg. plantaria Ligg. metatarsea transversa profunda
Ligg. interphalangea pedis Ligg. collateralia Ligg. plantaria
