Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ
[email protected] A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK, MOZGÁSFORMA CSOPORTOK ÉS AZ ELÉRT TELJESÍTMÉNYMUTATÓK SZEMPONTJÁBÓL (2007. január 1 – 2010. december 31.) REZÜMÉ A fizikai erőnléti állapot megfelelő színvonala és annak következetes szinten tartása és rendszeres ellenőrzése nélkülözhetetlen minden egyes haderőben. A külszolgálatok által támasztott szélsőséges viszonyok megkövetelik az egészséges és edzett katonákat, akiknek megfelelő testalkati- és az elvárásokhoz igazított teljesítménymutatókkal kell rendelkezniük. Írásomban - a fentiek tudatában - a 2007 és 2010 között megvizsgált férfi katona állomány felmérése során alkalmazott mozgásformák, mozgásforma csoportok és az elért teljesítménymutatók közötti összefüggéseket kerestem és azokon keresztül igyekeztem a teljesség igénye nélkül, egy átfogó képet adni a magyar katonák fizikai erőnléti állapotáról. Kulcsszavak: alkat, teljesítmény, mozgásformák, fizikai erőnléti állapot, külszolgálat BEVEZETÉS A háromirányú szűrővizsgálati rendszeren belül a fizikai alkalmasság-vizsgálat, az egészségügyi és pszichológiai szakterületekhez hasonlóan rendkívül fontos területet képvisel. A külföldi feladatok sikeres végrehajtásához ugyanis nélkülözhetetlen számos olyan alap és speciálisnak mondható fizikai motoros képesség, melynek nem megfelelő fejlettsége veszélybe sodorhatja a katonák egészségi állapotát és azon keresztül természetesen akár a küldetés vagy küldetések sikerességét is. Ezért mind a pszichés, mind pedig a testi fizikai képességeket fejleszteni kell, és aztán azokat szinten is tartani. Valójában a cél nem más, mint a testi-lelki harmónia megteremtése és aztán annak folyamatos szinten tartása. A fizikai alkalmasság-vizsgálat, ezért egyre inkább afelé halad, hogy az alap kondicionális képességek (az erő, a gyorsaság és az állóképesség) mérésén túlmenően más speciális a missziós tevékenységre leginkább jellemző és ahhoz szorosan is köthető, kevert képességformákat is górcső alá helyezzen. Ha a fokozatosság elvét szem előtt tartjuk, és a felkészülési időszak bizonyos részeiben a szélsőséges időjárási viszonyok között is fejlesztjük a már említett motoros képességeket, akkor tovább növekedhet annak esélye, hogy katonáink teljesítménye odakint is töretlen maradjon, vagy csak minimálisan csökkenjen. Mindig a mozgásos tevékenység jellege és a környezeti feltételek együttese határozza meg, hogy milyen kondicionális képességekről beszélhetünk és hogy azok fejlettségi szintje elegendő-e vagy sem. A legoptimálisabb ezért az, ha a felkészítés utolsó részében már, a missziós viszonyokhoz leginkább közelálló körülmények között folytatjuk a kiképzést, 1
az edzéseket, a felkészítést. Az állomány így fokozatosan és célirányosan adaptálódhat az őket ért ingerhatásokhoz, melynek hatására aztán edzettségük lelkileg is és fizikailag is egyre magasabb szintre emelkedik, szilárdabbá válik. A MOZGÁSFORMÁK, MOZGÁSFORMA CSOPORTOK ÉS AZ ELÉRT TELJESÍTMÉNYMUTATÓK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az „emelt”(T3) fizikai erőnléti állapotot megkövetelő munkaköri kategóriában 76,6 % volt azoknak az aránya, akik pályakörülmények között mérettettek meg és a Fekvőtámasz-FelülésFutás (a továbbiakban: FFF) vagy a Húzódzkodás-Felülés-Futás (a továbbiakban: HFF) mozgásforma csoportot választották, 23,4 %-uk pedig laboratóriumi körülmények között bizonyíthatta alkalmasságát. A „T4”-ek esetében több, mint 90 % volt az, aki pályakörülmények között és kevesebb, mint 10 %, aki laboratóriumi körülmények között végezte el a fizikai alkalmasság-vizsgálatot. (1-2. ábra)
FFF (Fekvőtámasz-Felülés-Futás)
373 fő; 23,4% 55 fő; 3,5%
HFF (Húzódzkodás-Felülés-Futás)
1165 fő; 73,1% Alternatív (Kerékpár ergometria)
1. ábra A megterhelt T3-as missziós, férfi katona állomány megoszlása a mozgásforma csoportok alapján 2007. január 01 – 2010. december 31. között (n=1593 fő) [1]
2
967 fő; 9,4 % FFF (Futás-Fekvőtámasz-Felülés)
654 fő; 6,3 %
HFF (Futás-Húzódzkodás-Felülés)
Alternatív (Kerékpár ergometria) 8709 fő; 84,3 %
2. ábra A megterhelt T4-es missziós, férfi katona állomány megoszlása a mozgásforma csoportok alapján 2007. január 01 – 2010. december 31. között (n=10330 fő) [2] A „T3” és a „T4”-es jelölésű állományt összehasonlítva 73,1 % illetve 84,3 % volt, aki a Fekvőtámasz-Felülés-Futás (FFF), 3,5 % illetve 6,3 % volt, aki a Húzódzkodás-FelülésFutás (HFF) gyakorlatcsoportot választotta és csak 23,4 % illetve 9,4 % volt az, aki kerékpár ergométeren lett megterhelve, mely egészségügyi okokra volt visszavezethető. (1-2. ábrák) A következőkben, a két kategóriában (T3, T4) a fizikai alkalmasság-vizsgálaton elért eredményeket hasonlítottam össze azonos mozgásforma esetén. A csoportok eredményeit pálya-, és laboratóriumi körülmények között is összehasonlítottam.
3
T3 HFF (AS) n=53
Húzódzkodás (db)
Pont
Felülés (db)
Pont
3200 m síkfutás (idő, mp.)
Átlag
15
86
56
76
941
139
301
Szórás
6
17
11
14
102
21
37
16
87
60
77
901
146
310
5
15
11
14
88
18
32
ns.
ns.
p<0,05
ns.
p<0,01
p<0,01
p<0,05
Fekvőtámasz (db)
Pont
Felülés (db)
Pont
3200 m síkfutás (idő, mp.)
Pont
Összpont
46
69
51
71
982
134
274
11
16
10
14
94
18
29
52
74
56
74
931
141
290
11
15
10
13
81
15
25
T4 Átlag HFF (AS) n=596 Szórás t-próba
T3 Átlag FFF (AS) n=916 Szórás T4 Átlag FFF (AS) n=6275 Szórás t-próba
p<0,001
Pont
Összpont
p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,001
1. táblázat A missziós vizsgálaton alkalmas HFF (Húzódzkodás-Felülés-Futás) és FFF (FekvőtámaszFelülés-Futás) T3+T4-es, férfi katona állomány megoszlása a teljesítménymutatók alapján 2007. január 01 – 2010. december 31. között (n= 7840 fő) [3] A „T3”-as jelölésű 53 fő „Fizikailag alkalmas” minősítésű Húzódzkodás-Felülés-Futás (HFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a húzódzkodást tekintve 15 +/- 6, a felülést tekintve 56 +/- 11, ismétlés szám (db) volt és 941 +/- 102 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat) A „T4”-es jelölésű 596 fő és szintén „Fizikailag alkalmas” minősítésű a HúzódzkodásFelülés-Futás (HFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont a húzódzkodást tekintve már 16 +/- 5, a felülést tekintve 60 +/- 11, ismétlés szám (db) volt és 901 +/- 88 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat)
4
A pontok tekintetében a „T3”-ok átlag értékei húzódzkodásból 86 +/- 17, felülésből 76 +/14, futásból 139 +/- 21, összesen pedig 301 +/- 37 pont volt. (1. táblázat) A „T4”-ek átlag pontértékei pedig húzódzkodásból 87 +/- 15, felülésből 77 +/- 14, futásból 146 +/- 18, összesen pedig 310 +/- 32 pont volt. (1. táblázat) A nagyobb létszámmal rendelkező Fekvőtámasz-Felülés-Futás (FFF) gyakorlatcsoportot választók átlag értékei pedig a következők voltak. A „T3”-as jelölésű 916 fő „Fizikailag alkalmas” minősítésű Fekvőtámasz-Felülés-Futás (FFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a fekvőtámaszt tekintve 46 +/- 11, a felülést tekintve 51 +/- 10, ismétlés szám (db) volt és 982 +/- 94 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat) A „T4”-es jelölésű 6275 fő és szintén „Fizikailag alkalmas” minősítésű a FekvőtámaszFelülés-Futás (FFF) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont a fekvőtámaszt tekintve már 52 +/- 11, a felülést tekintve 56 +/- 10, ismétlésszám (db) volt és 931 +/- 81 másodperc (mp.) alatt futották az előírt 3200 m-t. (1. táblázat) A pontok tekintetében a „T3”-ok átlag értékei fekvőtámaszból 69 +/- 16, felülésből 71 +/14, futásból 134 +/- 18, összesen pedig 274 +/- 29 pont volt. (1. számú táblázat) A „T4”-ek átlag pontértékei pedig fekvőtámaszból 74 +/- 15, felülésből 74 +/- 13, futásból 141 +/- 15, összesen pedig 290 +/- 25 pont volt. (1. táblázat)
T3 FFK Átlag (AS) n=357 Szórás T4 FFK Átlag (AS) n=811 Szórás t-próba
Fekvőtámasz (db)
Pont
Felülés (db)
Pont
Kerékpár (watt/kg)
Pont
Összpont
39
64
43
64
3,00
144
270
12
18
13
17
0,35
19
32
44
65
49
66
3,18
148
279
12
16
11
14
0,33
15
25
p<0,001
ns.
p<0,001
p<0,01
p<0,001
p<0,001 p<0,01
2. táblázat A missziós vizsgálaton alkalmas FFK (Fekvőtámasz-Felülés-Kerékpár) T3-T4-es, férfi katona állomány megoszlása a teljesítménymutatók alapján 2007. január 01 – 2010. december 31. között (n= 1168 fő) [4] A „T3”-as jelölésű 357 fő „Fizikailag alkalmas” minősítésű Fekvőtámasz-FelülésKerékpározás (FFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a fekvőtámaszt tekintve 39 +/- 12, a felülést tekintve 43 +/- 13, ismétlés szám (db) volt és 3,00 +/- 0,35 watt/kg terhelésig kerékpároztak. (2. táblázat) A „T4”-es jelölésű 811 fő és szintén „Fizikailag alkalmas” minősítésű a FekvőtámaszFelülés-Kerékpározás (FFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont 5
a fekvőtámaszt tekintve már 44 +/- 12, a felülést tekintve 49 +/- 11, ismétlés szám (db) volt és 3,18 +/- 0,33 watt/kg teljesítményig jutottak. (2. táblázat) A pontok tekintetében a „T3”-ok átlag értékei fekvőtámaszból 64 +/- 18, felülésből 64 +/17, kerékpárból 144 +/- 19, összesen pedig 270 +/- 32 pont volt. (2. táblázat) A „T4”-ek átlag pontértékei pedig fekvőtámaszból 65 +/- 16, felülésből 66 +/- 14, kerékpárból 146 +/- 18, összesen pedig 279 +/- 25 pont volt. (2. táblázat)
T3 HFK (AS) n=6 T4 HFK (AS) n=31
Húzódzkodás (db)
Pont
Felülés (db)
Pont
Kerékpár (watt, kg)
Pont
Összpont
Átlag
15
98
52
78
3,42
156
332
Szórás
4
4
10
19
0,38
11
33
Átlag
14
78
52
68
3,37
152
298
Szórás
3
18
16
20
0,37
13
29
ns.
p<0,01
ns.
ns.
ns.
ns.
p<0,05
t-próba
3. táblázat A missziós vizsgálaton alkalmas HFK T3-T4-es, férfi katona állomány megoszlása a teljesítménymutatók alapján 2007. január 01 – 2010. december 31. között (n= 37fő) [5] A legkisebb létszámmal rendelkező Húzódzkodás-Felülés-Kerékpározás gyakorlatcsoportot választók átlag értékei pedig a következők voltak.
(HFK)
A „T3”-as jelölésű 6 fő „Fizikailag alkalmas” minősítésű Húzódzkodás-FelülésKerékpározás (HFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye a húzódzkodást tekintve 15 +/- 4, a felülést tekintve 52 +/- 10, ismétlés szám (db) volt és 3,42 +/- 0,38 watt/kg teljesítményig jutottak. (3. táblázat) A „T4”-es jelölésű 31 fő és szintén „Fizikailag alkalmas” minősítésű a HúzódzkodásFelülés-Kerékpározás (HFK) gyakorlatcsoportot választók átlag teljesítménye, viszont a húzódzkodást tekintve már 14 +/- 3, a felülést tekintve 52 +/- 16, ismétlés szám (db) volt és 3,37 +/- 0,37 watt/kg teljesítményig jutottak. (3. táblázat) A pontok tekintetében a „T3”-ok átlag értékei húzódzkodásból 98 +/- 4, felülésből 78 +/- 19, kerékpározásból 156 +/- 11, összesen pedig 332 +/- 33 pont volt. (3. táblázat) A „T4”-ek átlag pontértékei pedig húzódzkodásból 78 +/- 18, felülésből 68 +/- 20, kerékpározásból 152 +/- 13, összesen pedig 298 +/- 29 pont volt. (3. táblázat)
6
KÖVETKEZTETÉS, ÖSSZEGZÉS A négy év terhelésdiagnosztikai mérései, amelyek pálya és laboratóriumi körülmények között történtek elsősorban a vállöv és a törzs részleges helyi izomerő-állóképességét és a hosszú távú állóképességet voltak hivatottak vizsgálni. A pálya körülményekhez kötött két mozgásforma csoport a HFF és az FFF 4 év alatt dokumentált teljesítmény mutatói alapján jól látható, hogy függetlenül a mozgásforma csoporttól a „T4”-es jelölésű beosztási kategóriába tartozó katonák jobb teljesítményre voltak képesek, mint a „T3”-ok. (1. számú táblázat) Mozgásforma csoportonként a jelentősebb eltérést a két „T” kategória között a Fekvőtámasz-Felülés-Futás (FFF) állomány mutatta. A dokumentált eredmények, valamint a személyes tapasztalatok alapján megállapítottam, hogy a laboratóriumi körülmények között történő vizsgálatok jelentősebb részét a „T3”-as jelölésű beosztási kategóriába tartozó katonák teszik ki. Valószínűleg ez az elhízással kapcsolatos egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe. A laboratóriumi körülmények között végrehajtott mozgásforma csoport a HúzódzkodásFelülés-Kerékpározás (HFK) 4 év alatt dokumentált teljesítménymutatók között nem volt különbség, a „T3”-nál elért magasabb pontszámok az életkorból adódtak (életkor „T3” 37,6 +/- 10,3 év; „T4” 29,9 +/- 5,5 év; p<0,01).
FELHASZNÁLT IRODALOM – irodalmi hivatkozások [1-5] A szerző saját ábrái
7
