J^SrC
T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y I ÉS M Ű V É S Z E T I FOLYÓIRAT K Ü L Ö N S Z Á M • 1999
SZERKESZTIK: KASSAI A
BARTÁK
FERENC,
KATONA
SZERKESZTŐSÉG
DÁNIEL
BALÁZS,
TANÁRKÉPZŐ
CZETTER
ATTILA,
CÍME:
9701
FŐISKOLA
IBOLYA,
SÜMEGI
MAGYAR
BALÁZS
főszerkesztő,
GÁBOR,
TÓTH
ISTVÁN, SZABÓ
SZOMBATHELY, -
FŰZFA
BERZSENYI
IRODALOM
TÉR
TANSZÉK)
2.
PÉTER
(BERZSENYI
TEL.: 94/326-222
F A X : 9 4 / 3 2 9 - 5 2 7 • E - m a i l : b a r @ f s d . b d t f . h u • A BÁR ELŐFIZETÉSI D l j A E G Y ÉVRE 8 0 0 FT
FŐ T Á M O G A T Ó N K :
SZOMBATHELY
MEGYEI
JOGÚ VÁROS
KULTURÁLIS
BIZOTTSÁGA
L A P U N K KIADÁSÁT SEGÍTIK: S O R O S ALAPÍTVÁNY • NÉMETH LÁSZLÓ S Z A K K O L L É G I U M •
NEMZETI
KULTURÁLIS A L A P P R O G R A M * P H I L I P S M O N I T O R I P A R
MAGYARORSZÁG
KFT. • K Ö Z O K T A T Á S I ÉS M O D E R N I Z Á C I Ó S K Ö Z A L A P Í T V Á N Y • B E R Z S E N Y I D Á N I E L TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA • V A S M E G Y E I T U D O M Á N Y O S ISMERETTERJESZTŐ EGYESÜLET
Pusztay János
Vas megye és Szombathely fejlődésének szellemi hátteréről A gazdaság
és a kutatás kapcsolata
Vas megye és Szombathely
Bevezető
fejlődésének
szellemi
hátteréről.
megjegyzések
A z elkövetkezőkben a gazdaság és a magas minőségű szellemi tevékenység viszonyá v a l foglalkozom. írásom n e m gazdasági szakember alkotása, hanem egy Szombathely város és Vas megye sorsa iránt elkötelezett polgáré. E b b e n a tanulmányban is - mint m i n d e n egyéb megnyilatkozásomban - Vas me gyét és Szombathelyt különválaszthatatlan egységként értelmezem. Ezért ha Vas m e gyét írok, abban m i n d i g benne foglaltatik Szombathely is. Közigazgatási-jogi lehetet lenségnek tartom, hogy egy megye székhelye a megyével azonos rangot kap, s ezál tal leválasztják természetes hátországáról.
/. Vas megye gazdaságának
néhány
mutatója
A nyugat-dunántúli régióval, ezen belül Vas megyével kapcsolatosan számos gazdasági jellegű hiedelem él. A politika előszeretettel állítja szembe az ország úgymond fejlett nyu gati megyéit a támogatandó, mert gazdaságilag elmaradott keleti országrésszel. Való igaz, hogy bizonyos - talán felszínesnek megítélhető - mutatók alapján a nyugat-dunántúli régió jobb helyzetben van, mint az ország másik része, s ezért pl. a területfejlesztési pén zekből a m i vidékünk csupán elenyésző mértékben részesül, azt azonban senki n e m vizsgálja, hogy ez a kedvezőbb helyzet nem állami támogatásból, hanem az itt élő állam polgárok erőfeszítése (pl. a telefon- és a gázszolgáltatás magánfinanszírozása) révén te remtődött meg, mint ahogy azt is figyelmen kívül hagyják, hogy a magas bruttó hazai termék (angolosan G D P , a továbbiakban B H T ) mindössze néhány - esetleg ideiglene sen - a térségben működő multi-vállalatnak, s nem hazai cégeknek köszönhető. A z alábbiakban néhány táblázatban mutatom be Vas megye gazdasági helyzetét - országos és regionális összefüggésben. Úgy gondolom, ezek az adatsorok hozzáse gítenek ahhoz, hogy bizonyos téveszmék eltűnjenek. 1.
táblázat 8. Tolna m
l / a . táblázat A megyék sorrendje az egy főre eső B H T alapján (1000 Ft): (Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1. 2. 3. 4. 5.
Budapest Fejér m Vas m Győr-Moson-Sopron m Zala m
6. Csongrád m 7. Komárom-Esztergom m
1998)
1575 985 960 920 767 755 724
708
9. Veszprém m 10. Baranya m
675 672
11. P e s t m 12. Hajdú-Bihar m 13. Jász-Nagykun-Szolnok m 14. Bács-Kiskun m 15. Heves m . 16. Békés m 17. Somogy m 18. Borsod-Abaúj-Zemplén m 19. Szabolcs-Szatmár-Bereg m 20. Nógrád m
653 642 632 615 607 603 590 584 487 443
3
Pusztay
János
1/b. táblázat
1/c.
A régiók sorrendje:
A nyugat-dunántúli régión belüli sorrend:
1. Közép-Magyarország 2. Nyugat-Dunántúl
1254 885
3. Közép-Dunántúl 4. Dél-Alföld
807 655
5. Dél-Dunántúl 6. Észak-Alföld 7. Észak-Magyarország
653 581 566
2.
2/a.
táblázat
1. Vasm 2. Győr-Moson-Sopron m
960 920.
3. Zala m
767
táblázat
2/b. táblázat
táblázat
A megyék egy főre eső beruházási sor
A régiók sorrendje:
rendje (országos átlag: 211 843 Ft/fő): (Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1. Közép-Magyarország 2. Közép-Dunántúl
1998)
3- Nyugat-Dunántúl 1. 2. 3. 4.
Budapest 366 6 l 6 Fejér m 307 110 Győr-Moson-Sopron m . . . . 279 583 Heves m 274 704 átlag 5. Vasm 211 144 6. Veszprém m 209 127 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Pest m 201 895 Zala m 198 531 Komárom-Esztergom m . . . . 180 506 Borsod-Abaúj-Zemplén m . . 1 7 7 424 Tolna m 175 481 Csongrád m 164 837
13. Hajdú-Bihar m
158 670
14. Baranya m
133 942
15. Jász-Nagykun-Szolnok m . . . 125 134 16. 17. 18. 19-
Somogy m 124 018 Szabolcs-Szatmár-Bereg m. . 1 1 7 987 Békés m 114 386 Bács-Kiskun m 113 632
20. Nógrád m
95 618
307 910 238 721 236
768
átlag 4. Észak-Magyarország 5. Dél-Dunántúl 6. Észak-Alföld
188 166 140 970 . 134 381
7. Dél-Alföld
129 794
2/c. táblázat A nyugat-dunántúli régión belül: 1. Győr-Moson-Sopron m . . . /. 279 583 2. Vas m 3. Zala m
211144 198 531
Vas megye és Szombathely
3.
érdekeltségű
(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
beruházások
3. 4. 5. 6.
Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld
4/b. táblázat
A megyék sorrendje a működő vállalko zások száma szerint:
A régiók sorrendje:
(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1. 2. 3. 4.
1998)
Lakosságarányosan (fő/vállalkozás): . . . . 231 741 23 906
Csongrád Gy-M-S Somogy Pest Baranya
8. Komárom-Eszt.
33 33 25 76 30
277 762 681 283 835
táblázat
4/a. táblázat
3. 4. 5. 6. 7.
2 1 1 1
14 520 2 886
4.
1. Budapest 2. Zala
hátteréről-
7. Észak-Magyarország
1998)
1. Közép-Magyarország 2. Nyugat-Dunántúl
szellemi
táblázat
3.táblázat A külföldi száma:
fejlődésének
7,93 12,34
Közép-Magyarország 307 939 Nyugat-Dunántúl . . 74 429 Dél-Dunántúl 71 349 Közép-Dunántúl 77 801 5. Dél-Alföld 93 120
9,27 13,27 13,73 14,28
6. Észak-Alföld
87 558
14,49 17,47
12,45 12,72 13,12
7. Észak-Magyarország .
67 019
19,03
198
13,35
4/c.
010
13,43
733 324 302
22 641 13,69 9. Veszprém . . . . 26 781 14,00 10. Bács-Kiskun . . 36 516 14,62 11. Fejér 28 379 15,01 12. Tolna 16 037 15,27 13- Vas 17 199 . . . . 15,58 14. Hajdú-Bihar . . . 34 145 15,93 15. Heves 19 096 16,96 16. Békés 22 871 17,27 17. J-N-SZ 22 614 18,30 18. Sz-Sz-B 30 799 18,57 19- Nógrád 11 188 19,48 20. B - A - Z 36 735 19,98
táblázat
A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend: 1. Zala
12,34
2. G y - M - S 3. Vas
12,72 15,58
5
Pusztay
János
5.
táblázat
5/a. táblázat A megyék sorrendje az egy főre eső ipari termelés értéke szerint: (Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 1998)
A z ipari termelés értéke (milliárd Ft) 1. Fejér 2. G y - M - S
A z iparban alkalmazásban
Egy főre eső termelés
állók (PyJ)
értéke (millió Ft)(PyJ)
1 135,3 794,2
44 304 50 880
25,62 15,61
3. Pest 587,5 4. Vas 409,5 5. Zala 230,9 6. J-N-Sz 264,5 7. Komárom-Esztergom 317,5 8. B - A - Z 457,8 9. Sz-Sz-B 208,2 10. Heves 194,7 11. Csongrád 227,5 12. Békés 179,2 13. T o l n a 139,2 14. Budapest 1 246,8
44 792 34 304 21 830 27 324 33 170 48 444 23 452 22 032 26 040 22 910 17 885 165 510
13,11 11,93 10,57 9,68 9,57 9,45 8,87 8,83 8,73 7,82 7,78 7,53
15. Bács-Kiskun 16. Somogy
228,8 135,6
30 438 19 256
7,51 7,04
17. 18. 19. 20.
232,9 252,5 169,6 94,0
34 125 37 536 26 195 14 824
6,82 6,72 6,47 6,34
. . . 1 685,7
111 100
15,17 13,32
Veszprém Hajdú-Bihar Baranya Nógrád
5/b. táblázat A régiók sorrendje: 1. Közép-Dunántúl
. 1 434,6
107 692
3. Észak-Magyarország . 746,5
2. Nyugat-Dunántúl
85 492
8,73
4. Közép-Magyarország 1 834,2
211 418
8,67 8,17
5. Észak-Alföld
725,2
88 740
6. Dél-Alföld
635,6
83 700
7,59
7. Dél-Dunántúl
444,5
71 540
6,21
6
Vas megye és Szombathely
fejlődésének
szellemi
hátteréről.
5/c. táblázat A nyugat-dunántúli régión belüli sorrend: 1. G y - M - S
794,2
15,61
2. Vas . .
409,5 230,9
11,93 10,57
3. Zala . .
6.
táblázat
6/a. táblázat
6/b. táblázat
Száz lakásra jutó lakos (1999- január 1.):
A régiók sorrendje:
(Forrás.- Magyar statisztikai évkönyv 1998)
1. Budapest
224
1. Dél-Alföld 2. Közép-Magyarország
234 239
2. Csongrád
230
3. Bács-Kiskun
235
3-4. Dél-Dunántúl 3-4. Észak-Magyarország
254 254
4. Békés 5-6. Heves 5-6. J-N-Sz
237 245 245
5-6. Nyugat-Dunántúl 5-6. Észak-Alföld 7. Közép-Dunántúl
260 260 264
7. Nógrád
246
8. Somogy 9. Tolna
251 252
10. Zala 11-12. Baranya 11-12. Hajdú-Bihar 13-14. B - A - Z 13-14. Veszprém 15-16. Komárom-Esztergom 15-16. Vas 17. G y - M - S
253 258 258 260 260 26l 261 265
18. Fejér
269
19. Pest 20. Sz-Sz-B
273 275
6/c.táblázat A nyugat-dunántúli régión belül: 1. Zala
253
2. Vas 3. G y - M - S
261 265
A z épített lakások átlagos alapterülete ( m , 1998) szerint Vas megye Veszprém, Z a la, Nógrád, Pest, Baranya, Somogy, Budapest, Fejér, G y - M - S , Bács-Kiskun után a 11. (96,2 m ) . 2
2
7
Pusztay
János
7. 7/a.
táblázat
táblázat
19. Fejér
67,1
20. Pest
42,5
A megyék sorrendje a tízezer lakosra jutó kórházi ágy szerint: (Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1. 2. 34. 5. 6.
7/b. táblázat
1998)
Budapest Zala Baranya Gy-M-S Veszprém Csongrád
A régiók szerinti sorrend:
131,1 91,9 91,6 87,0 86,6 85,6
átlag 83,5 7. Heves 8. Hajdú-Bihar
82,3 77,9
1. Közép-Magyarország
99,5
2. 3. 4. 5. 6. 7.
85,2 79,6 76,5 76,2 74,0 73,8
Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl
9. Nógrád 10. Vas
76,3 75,0
11. B - A - Z 12-13- Somogy
73,9 73,4
7/c.táblázat
12-13- Békés 14. J-N-S2 15. Sz-Sz-B 16. Bács-Kiskun 17. T o l n a 18. Komárom-Esztergom
73,4 72,4 71,6 71,0 68,4 67,7
A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend:
8.
A megyék sorrendje a vezetékesgáz-ellá(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1. 2. 3. 4.
Budapest Csongrád Békés Fejér
1998)
Fogyasztók száma (ezer)
A lakosság %-ában
745 153 129 129
40,51 36,42 32,66 30,28
91,9
2. Gy-M-S 3. Vas
87,0 75,0
táblázat
8/a. táblázat
tás alapján:
1. Zala
5. Heves 6. Bács-Kiskun 7. Pest 8. J-N-Sz
97 158 289 112
29,93 29,59 28,38 27,05 26,10 24,70 24,63 23,16
9. 10. 11. 12.
Zala Somogy Hajdú-Bihar B-A-Z
77 82 134 170
1314. 15. 16.
Sz-Sz-B Vas Gy-M-S Nógrád
129 22,55 59 . . . . 22,00 92 21,70 42 19,26
17. Veszprém
66
17,60
Vas megye és Szombathely
18. Baranya . . . . . . . . . 19. Tolna 20. Komárom-Eszt.
fejlődésének
szellemi
hátteréről.
65
16,13
8/c.
36 . . . 42
14,70 13,55
A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend:
táblázat
8/b. táblázat:
1. Zala
26,10%
A régiók szerinti sorrend:
2. Vas 3. Gy-M-S
22% 21,70%
1. Közép-Magyaro. . . . 1 034 . . . . 36,19 2. Dél-Alföld 440 . . . 32,59 3. Észak-Alföld 375 . . . 24,50 4. Észak-Magyarország 309 . . . . 24,21 5. Nyugat-Dunántúl , 228 . . . 23,07 6. Közép-Dunántúl . . . 237 . . . . 21,33 7. Dél-Dunántúl 183 . . . . 18,67
9.
táblázat
19. Békés 20. Sz-Sz-B
9/a. táblázat
266 224
A megyék sorrendje az ezer lakosra jutó telefon fővonalak száma alapján: 9/b. táblázat
(Forrás.- Magyar statisztikai évkönyv 1998)
1. Budapest 2. G y - M - S
498 339
3. Csongrád 4. Pest
331 330
5. Veszprém 6. Vas 7. Baranya 8. Zala
326 318 317 316
9. Fejér 10-11. Komárom-Esztergom 10-11. Somogy 12. Heves 13. T o l n a 14. Bács-Kiskun 15. Hajdú-Bihar 16. J-N-Sz 17. Nógrád 18. B - A - Z
315 311 311 307 .304 297 277 273 272 270
A régiók szerinti sorrend: 1. Közép-Magyarország
438
2. 3. 4. 5. 6. 7.
326 318 312 298 280 256
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld
9/c.táblázat A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend: 1. Gy-M-S
339
2. Vas 3. Zala
318 316
Pusztay
János
10. Egyéb infrastrukturális adatok (Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv
1998)
1. A k ö z ü z e m i v í z h á l ó z a t b a b e k a p c s o l t l a k á s o k aránya s z e r i n t Vas megye B u d a p e s t é s G y - M - S után B a r a n y á v a l együtt a 3-4. 2. A s z e n n y v í z c s a t o r n a - h á l ó z a t b a b e k a p c s o l t l a k á s o k aránya s z e r i n t Vas megye B u d a p e s t , K o m á r o m - E s z t e r g o m , G y - M - S é s B a r a n y a után a z 5-
11.
táblázat
11/a. táblázat
11/b. táblázat
A megyék sorrendje a munkanélküliségi
A régiók szerinti sorrend:
ráta (%) alapján.(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv)
1. G y - M - S 2. Csongrád
5,1 5,4
3-4. Budapest
5,5
3-4. Vas .
5,5
5. 6. 7. 8. 9.
5,9 6,4 6,5 7,1 7,8
Pest Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Bács-Kiskun átlag:
1. Közép-Magyarország 2. Nyugat-Dunántúl
5,6 6,0
3. Közép-Dunántúl
6,7
4. Dél-Alföld
7,1 átlag:
5. Dél-Dunántúl 6. Észak-Alföld 7. Észak-Magyarország
11/c.
7,8
7,8 9,4 11,0 12,1
táblázat
10. Zala 11. Békés 12. Baranya
7,9 8,1 8,5
A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend:
13. T o l n a 14-15. Heves 14-15. Hajdú-Bihar
9,5 9,7 9,7
2. Vas
5,5
3. Zala
7,9
16. Somogy 17. Nógrád 18-19. J-N-Sz
10,3 10,8 11,8
18-19. Sz-Sz-B 20. B - A - Z
11,8 13,8
10
1. Gy-M-S
5,1
Vas megye és Szombathely
12.
szellemi
hátteréről.
táblázat
12/a. táblázat A megyék sorrendje az ezer lakosra jutó természetes szaporodás, illetve fogyás (-) alapján: (Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
fejlődésének
18. Zala
-6,0
19- Békés 20. Budapest
-6,1 -6,5
12/b. táblázat
1998)
A régiók szerinti sorrend: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Sz-Sz-B Hajdú-Bihar B-A-Z Pest Fejér Veszprém Komárom-Esztergom Gy-M-S átlag:
0,1 -1,7 -2,4 -2,7 -3,2 -3,5 -3,6 -3,6
(-)4,3
1. Észak-Alföld
-1,9
2. Közép-Dunántúl 3. Észak-Magyarország átlag: (-)4,3 4. Dél-Dunántúl 5. Nyugat-Dunántúl 6. Közép-Magyarország 7. Dél-Alföld
-3,4 -3,7 -4,8 -4,9 -5,2 -5,7
9. Baranya 10. J-N-Sz
-4,4 -4,9
12/c.
11. T o l n a 12. Somogy
-5,1 -5,2
A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend:
13. Nógrád 14. Bács-Kiskun
-5,2 -5,5
1. Gy-M-S
-3,6
2. Vas 3. Zala
-5,8 -6,0
15. Heves 16. Csongrád 17. Vas
-5,6 -5,6 . -5,8
13.
táblázat
táblázat 7. Komárom-Esztergom 8. Bács-Kiskun
13/a. táblázat A megyék sorrendje a nyugellátásban ré szesülők aránya szerint:
31,0 31,6
9. Tolna 10-11. Somogy
31,8 33,0 33,0 33,3 33,4
1. Fejér
27,8
10-11. B - A - Z 12. Csongrád 13. J-N-Sz
2. G y - M - S
28,3
14. Sz-Sz-B
33,6
3. Vas
28,6
4. Veszprém
29,0
5. Zala 6. Hajdú-Bihar
29,1 30,1
15. 16. 17. 18.
33,9 34,1 34,2 35,7
(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1998)
Baranya Nógrád Heves Békés
Pusztay
János
13/b. táblázat
13/c. táblázat
A régiók sorrendje:
A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend:
1. Nyugat-Dunántúl 2. Közép-Dunántúl 3. Közép-Magyarország
28,6 29,1 30,9
4. 5. 6. 7.
32,3 33,1 33,3 33,5
Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország
14.
1. Gy-M-S 2. Vas
28,3 28,6
3. Zala
29,1
táblázat
14/a. táblázat
18. Nógrád
37 369
A megyék sorrendje az alkalmazásban ál
19- Somogy 20. Bács-Kiskun
36 719 36 681
lók havi (nettó) átlagkeresete szerint: (Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Budapest Fejér Pest Tolna Gy-M-S Komárom-Esztergom Heves B-A-Z Veszprém Vas . .
14/b. táblázat
1998)
57 51 48 48 47 47 47 45 45 ,43
648 947 732 167 811 247 151 979 517 941
A régiók szerinti sorrend: 1. Közép-Magyarország
55 744
2. 3. 4. 5. 6. 7.
48 45 44 42 40 39
Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld
607 124 813 703 116 737
11. Baranya 12. Csongrád
43 364 43 148
14/c. táblázat
13. Hajdú-Bihar
41 537
A Nyugat-Dunántúlon belüli sorrend:
14. Zala 15. J-N-Sz
40 787 39 665
1. Gy-M-S
47 811
16. Békés 17. Sz-Sz-B
39 383 38 396
2. Vas 3. Zala
43 941 40 787
Összegezve tehát a fenti gazdasági jellegű mutatókat, Vas megyéről elmondható, hogy - magas a B H T (3. hely), - magas az egy főre jutó beruházás (5. hely), - magas az egy főre jutó ipari termelési érték (4. hely),
Vas megye és Szombathely
fejlődésének
szellemi
hátteréről.
- alacsony a munkanélküliségi ráta (3-4. hely), - alacsony a nyugellátásban részesülők aránya, azaz viszonylag fiatal megye (3. hely), - az infrastrukturális rendszerek közül kedvező a lakások vízhálózatba való be kötési aránya (3-4. hely), a szennyvíz-hálózatba való bekötési arány (5. hely), a telefonellátottság (6. hely), - közepes az átlagkereset (10. hely), - közepes a lakás-alapterület (11. hely), - közepes a kórházi ellátottság (10. hely), -
kedvezőtlen a száz lakásra jutó lakosok száma (15-16. hely), alacsony a működő vállalkozások száma (13- hely), alacsony a vezetékesgáz-ellátottság (14. hely), erősen fogyó a lakosság (17. hely).
M i n d e h h e z járul még, hogy m i n d Vas megye, m i n d Szombathely folyamatosan gaz dasági nehézségekkel küzd. 77. A kutatás-fejlesztés
helyzete Vas
megyében
Abból a meggyőződésből kiindulva - s ezt több külföldi példa alapján teszem - , hogy a gazdaság fejlettsége hosszú távon szorosan összefügg a kutatás-fejlesztés színvo nalával, megvizsgáltam Vas megye helyzetét a K+F tevékenység és annak finanszíro zása oldaláról is. 15-
táblázat
15/a. táblázat A megyék sorrendje a kutató-fejlesztő helyek létszáma szerint: (Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 1998)
1. Budapest 2. Csongrád m 3. Hajdú-Bihar m 4. Baranya m 5. Győr-Moson-Sopron m 6. Pest m 7. Veszprém m 8. Szabolcs-Szatmár-Bereg m 9. Jász-Nagykun-Szolnok m
22 099 4 021 3 663 1 806 1 285 1 198 1 092 790 689
10. Fejér m 11. Bács-Kiskun m 12. Vas m
665 658 411
13. Zala m 14. Somogy m
343 321
15- Békés m 16. Komárom-Esztergom m
236 144
17. Tolna m
58
Észak-Magyarországról csak összefoglaló adat áll rendelkezésre (ld. lejjebb).
13
Pusztay
János
15/b. táblázat
15/c. táblázat
A régiók sorrendje:
A nyugat-dunántúli régión belüli sorrend:
1. Közép-Magyarország 2. Észak-Alföld
1. Győr-Moson-Sopron m
23 297 5 142
3. Dél-Alföld 4. Dél-Dunántúl
4 915 2 185
5. Nyugat-Dunántúl 6. Közép-Dunántúl 7. Észak-Magyarország
2 039 1 901 1 838
16.
411
3. Zala m
343
táblázat
16/a.táblázat
16/b. táblázat
A megyék sorrendje a tízezer lakosra eső K+F ráfordítás szerint (millió Ft):
A régiók sorrendje:
(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
1. Közép-Magyarország
1998)
2. Észak-Alföld 3. Dél-Alföld 1. Budapest 2. Csongrád m 3. Hajdú-Bihar m 4. Győr-Moson-Sopron m
250,67 90,54 70,62 57,24
5. Veszprém m 50,82 6. Jász-Nagykun-Szolnok 48,35 7. Baranya m 43,05 8. Fejér m 32,41 9. Szabolcs-Szatmár-Bereg m . . . 25,82 10. Bács-Kiskun m 23,65 11. Pest m 23,00 12. Békés m 17,06 13. Zala m 11,42 14. Komárom-Esztergom m 8,77 15. Vas m 16. Somogy m
8,43 7,89
17. T o l n a m
0,97
1 285
2. Vas m
(Az észak-magyarországi régió három megyéjéről csak összesített adatok van nak.)
4. 5. 6. 7.
Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország
169,55 47,85 42,52 32,03 30,26 20,62 18,97
16/c. táblázat A nyugat-dunántúli régión belüli sorrend: 1. Győr-Moson-Sopron
57,24
2. Zala
11,42
3. Vas
8,43
Vas megye és Szombathely
17.
17/a.
fejlődésének
szellemi
hátteréről.
táblázat
táblázat
A kutatás-fejlesztési ráfordítás a B H T százalékában (Saját számítás a Magyar statisztikai évkönyv 1998
1. Budapest 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
BHT
K+F ráfordítás
(millió Ft)
(millió Ft)
2 950 304
46 100
1,56
3 803 3 842 2 002 1 906 1 735 2 427 1 477 1 263 2 342 1 381 674
1,19 1,10 0,76 0,75 0,63 0,62 0,53 0,38 0,36 0,33 0,28
Csongrád m 319 Hajdú-Bihar m 350 Jász-Nagykun-Szolnok m . . . 264 Veszprém m 254 Baranya m 272 Győr-Moson-Sopron m 391 Szabolcs-Szatmár-Bereg m . . 278 Bács-Kiskun m 330 Pest m 653 Fejér m 419 Békés m 241
13. Zala m 14. Somogy m 15. Komárom-Esztergom m . 16. Vas m 17. Tolna m
alapján)
798 855 040 186 965 112 547 731 412 764 131
%
228 723
337
0,14
197 515 . . . 224 894 259 121
262 272 226
0,13 0,12 0,08
174 938
24
0,01
A z észak-magyarországi régióról csak összesített adat áll rendelkezésre. 17/b. táblázat A régiók sorrendje: 1. Közép-Magyarország 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl
O r s z á g o s átlag
3 603 716
48 442
1,34
893 442 891 660 898 844 878 956 728 633 645 418
7 321 5 740 3 559 2 990 2 421 2 021
0,82 0,64 0,40 0,34 0,33 0,31
8 540 669
72 494
0,85 15
Pusztay
17/c.
János
táblázat
A nyugat-dunántúli régión belüli sorrend: 1. Győr-Moson-Sopron 2. Zala 3- Vas
0,62 0,14 0,08
Magyarországon szinte példátlanul alacsony a K+F-nek a B H T - h e z viszonyított aránya. A 0,8 % a fejlett európai országokban tapasztalható értékeknek mindössze egyharmad-egynegyed része. Vas megye még ennek az alacsony értéknek is csupán a 10 %-át mutatja fel. így n e m csoda, hogy Vas a megyék sorrendjében meglehetősen hátul foglal he lyet. H a az észak-magyarországi régió egyes megyéiről lennének adatok, akkor leg alább egy, esetleg két pozícióval még hátrébb kerülnénk, ugyanis vélhetőleg csupán Nógrád megye mutatói rosszabbak a Vas megyeieknél. Mindebből világosan következik, hogy Vas megyében a B H T megtermelése függet len a K+F tevékenységtől. Zöme importált beruházásnak köszönhető, amelyben a ma gyar fél különösebb szakértelmet, magas szintű végzettséget nem igénylő munkát vállal.
III. A felsőoktatási
környezet
A fenti megállapítások még inkább igazolódnak akkor, ha áttekintjük, milyen - a k u tatástól elvileg n e m független - felsőoktatási környezetben jön létre a B H T . A magyar felsőoktatás jelenleg, azaz a 2000. januárjától esedékes integráció előt ti helyzetben az alábbi képet mutatja: 85 felsőoktatási intézmény - ebből 38 (= 45 %) Budapesten, - 24 intézmény Észak- és Kelet-Magyarországon, - 23 intézmény a Dunántúlon, a hittudományi főiskolák nélkül - 20 intézmény Észak- és Kelet-Magyarországon, - 16 intézmény a Dunántúlon. A z egyetemek száma a fenti értékeken belül: - 7 Észak- és Kelet-Magyarországon, - 5 a Dunántúlon, mindezekből tudományegyetem - 2 Észak- és Kelet-Magyarországon, - 1 a Dunántúlon. A főiskolák közül a tudományos színvonalat és a profilgazdagságot tekintve a ta nárképző főiskolák állnak legközelebb az egyetemekhez. Ezek megoszlása: - 3 Észak- és Kelet-Magyarországon, - 1 a Dunántúlon.
Vas megye és Szombathely
fejlődésének
szellemi
hátteréről.
A z integráció után - csak a vidéken kialakuló helyzetet tekintve - az alábbi k é p alakul k i : - m i n d Észak- és Kelet-Magyarországon, m i n d a Dunántúlon 4 - 4 egyetemi köz pont jön létre (Debrecen, Gödöllő, Miskolc, Szeged, ill. Kaposvár, Pécs, Sop ron, Veszprém), - a főiskolai szférában Észak- és Kelet-Magyarországon 6, a Dunántúlon 3 főis kolai központ alakul. Ez a helyzet fenntartja a korábbi egyenlőtlenségeket, hiszen a Dunántúlon - a le endő Pécsi Egyetem kivételével - egyetlerv egyetem sem állítható szembe a másik or szágrész egyetemeivel sem a profilbőség, sem a szakmai színvonal szempontjából. Még árulkodóbbak a felsőoktatási intézményekben főállásban dolgozó tudományo san minősítettekre vonatkozó számok. A z 1998 októberi adatok szerint összesen 5 810 tu dományosan minősített szakember dolgozott a felsőoktatásban. Területi megoszlásban: - Budapesten 2715, - Észak- és Kelet-Magyarországon 2092, - a Dunántúlon 1003A z intézményi átlag (a hittudományi főiskolák nélkül): - Budapesten 86,6l fő/intézmény, - Észak- és Kelet-Magyarországon 102,95 fő/intézmény, - a Dunántúlon 6 l , 1 8 fő/intézmény. A megyék sorrendjét Csongrád vezeti (777 fő), Hajdú-Bihar (673) és Baranya (400) előtt. Vas megye 45 fővel a 12. helyen v a n . Egyedül Szegeden és Debrecenben közel másfélszer annyi tudományos fokozat tal rendelkező szakember dolgozik a felsőoktatásban, mint az egész Dunántúlon. A dunántúli felsőoktatási tudományos kapacitás 40 %-a Pécsett található. A felmérés n e m terjed k i a n e m felsőoktatási tudományos intézményekre, azaz •pl. akadémiai és egyéb kutató intézetekre. Ezen a téren a Dunántúl még rosszabb helyzetben van, mint az ország másik fele. Ez a helyzet a K+F és a tőle n e m független felsőoktatás finanszírozása miatt egyre romlik, hiszen a versenypályázatok révén megszerezhető pénzeszközök természetesen a magasabb minőséget biztosító intézményekbe kerülnek, így azok tovább fejlődnek, míg á többiek egyre inkább leszakadnak. Ez maga után vonja egyfelől a minőségi szak emberek koncentrációját, másfelől - a kedvezőtlen helyzetű intézményekben és régió jukban - a szellemi, tudományos, felsőoktatási, kulturális, de akár gazdasági színvonal radikális visszaesését. IV. Összefüggés
a BHT és a K+F között?
A gazdasági és a K+F mutatók között Vas megyében, de általában a Nyugat-Dunán túlon megfigyelhető kiáltó ellentét felveti a kérdést: van-e összefüggés a magas szel lemi minőség és a gazdasági eredmények között? A válasz - legalábbis Vas megyére vonatkoztatva - erős perspektívátlanságot tükröz. Úgy látszik ugyanis, hogy a B H T alakulásában a kutatási-fejlesztési kapaci tásnak egyelőre másodlagos jelentősége van. Elsődleges jelentőségű az adott megye, l7
Pusztay
János
illetve régió földrajzi fekvése. Ezzel magyarázható a főváros és környéke, Fejér me gye és a Nyugat-Dunántúl kedvező pozíciója. A földrajzilag hátrányosnak tűnő térségekben viszont a BHT a jelentős felsőokta tási (elsősorban egyetemi) és kutatóintézeti hálózattal rendelkező megyékben mutat relatíve magas értékeket (ld. az egy főre jutó B H T alapján a 6. helyen álló Csongrád, illetve a középmezőnyben elhelyezkedő Hajdú-Bihar megyét). V. A jelen Vas m e g y e é s S z o m b a t h e l y földrajzi és kulturális adottságai k e d v e z ő k , bár a g e o p o l i t i k a i f e k v é s é b ő l származó e l ő n y ö k e t m é g n e m tudja kihasználni. A m é g k e d v e z ő gazdasági mutatók e g y e l ő r e eltakarják azt a tényt, h o g y S z o m b a t h e l y Győr é s Pécs között egyfajta v á k u u m b a n v a n , s ezt a helyzetet a p o l i t i k a m é g n e m ismerte föl. Szombathely intézményhálózata számos pozitív elemmel rendelkezik, de m i n d e n a következetes végiggondolás hiányáról árulkodik. Szombathely a mintha-város, holott lehetne mintaváios is. - A főiskolán három egyetemi szak van, olyan, mintha egyetem volna, de nem az. - Színházat a k a r u n k . V a n Bábszínház, mintha v o l n a színházi élet, de igazán mégsincs. - Számos fesztivál, jelentős kulturális esemény van a városban. Mintha a kultúra városa volnánk, de n e m egészen. S a példákat még hosszan lehetne sorolni. A tudományos életnek olyan fontos bázisai vannak, mint a Berzsenyi Főiskola, a Markusovszky Kórház, az agrár kutatóintézetek, a múzeumi hálózat. A megyében mintegy 80 tudományosan minősített szakember dolgozik, köztük 14 egyetemi tanár. A tudományos élet fórumai között említhető a Societas Scientiarum Savariensis (az az a Szombathelyi Tudományos Társaság), a Savaria University Press, a Vasi Szemle, a Helytörténeti és Honismereti Közlemények, a múzeumi kiadványok, a Berzsenyi Fő iskola számos, nemzetközi figyelmet is keltő tudományos sorozata stb. Szemet szúró ugyanakkor a hiány: sem a közgazdaságtan, sem a jogtudomány, sem a műszaki tudományok területén nincs a megyében egyetlen tudományosan m i nősített szakember. VI. A
jövőkép
Fel k e l l készülni arra az időre, a m i k o r a külföldi beruházók igényelni fogják a je lenleginél magasabb szintű tudást: a beruházásokban, a fejlesztésben az együtt gondolkodást. A kedvező adottságokat kihasználva jelentős erőfeszítéseket kell tenni a kedvező, vonzó és megtartó környezet megteremtése érdekében. Vas megyének és Szombat helynek m a még nincs megtartó és vonzereje. - A regionális feladatok jelentős része az utóbbi években elkerült Szombathelyről. - A megye fiataljainak erősen korlátozott lehetőségük v a n arra, hogy helyben széles körű és magas szintű felsőoktatási tanulmányokat folytassanak.
18
Vas megye és Szombathely
fejlődésének
szellemi
hátteréről.
- Kényszerűségből másutt tanuló fiataljaink közül a legtehetségesebbek - meg felelő felsőoktatási és kutatási intézmény hiányában - n e m tudnak visszajönni szűkebb pátriájukba, s így kénytelen-kelletlen a már amúgy is fejlettebb régi ókat támogatják. M i n d e n n e k akár már középtávon is érzékelhetően kedvezőtlen hatása lesz. A jövő kép alakítása szempontjából a legfontosabbnak a felsőoktatás fejlesztését tartom. Kül földi példák is egyértelműen igazolják, h o g y p l . ipari parkokat nagyon gyakran egye temi központok mellé, az egyetemmel együttműködve telepítenek. A felsőoktatás- és kutatásfejlesztés lépései: - egyetemi centrum kialakítása, ehhez elsődlegesen a Berzsenyi Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara Szombathelyi Tagozatá nak integrációjára v a n szükség, - a műszaki felsőoktatás bevezetése a Berzsenyi Főiskola, a Gépipari T e c h n i k u m , esetleg más középiskola (közös) bázisán, szorosan együttműködve a pro filnak megfelelő nagyvállalatokkal (ld. p l . a Philips által a Budapesti Műszaki Egyetem kialakított tanszéket), - gazdasági felsőoktatás bevezetése, - kutatócsoportok létrehozása, fejlesztési programokat megrendelni tudó nagy vállalatokkal együttműködve, - közép-európai kutatási programok idetelepítése (Szombathely földrajzi fekvé séből fakadóan).
VII.
Összegzésképpen
A fentiekből számos stratégiai és operatív feladat következik: 1) Mindenekelőtt a helyi lehetőségekre, a térség szellemi erőforrásaira és geopoli tikai helyzetére épülő, a város és a megye érdekeit szem előtt tartó, Szombathely és Vas megye által közösen elkészítendő, majd megvalósítandó stratégia kell. 2) A térség stratégiai tervének elkészítésekor egyértelmű, a szellemi tőkére, a magas minőségre épülő jövőképet k e l l kialakítani. A tervezéskor a szellemet n e m köthetik gúzsba a jelen gazdasági nehézségei. A jelen feladatait a hosszú távú stratégiából k e l l levezetni, s n e m elsősorban a gazdasági körülmények ből. ( A jelen gazdasági körülményeinek viszont intenzív gondolkodásra k e l l kényszeríteniük a politikát a hosszútávú tervek elkészítése érdekében. G o n d o l j u n k csak Finnország vagy az ázsiai fejlődő országok példájára: éppen a nehéz gazdasági helyzetben fejlesztették az oktatást, felsőoktatást és a kuta tást, s e z z e l a jövőnek szóló programmal lábaltak k i súlyos helyzetükből.) 3) A fentiekben említett vákuumhelyzetet m e g kell szüntetni. K i kell használni azt az adottságot, hogy Szombathely Béccsel és Gráccal háromszöget alkot.
Pusztay
János
4) M i n d e n fórumot k i k e l l használni a térség tényleges helyzetének megismer tetésére. E l k e l l oszlatni a p o l i t i k u s o k fejében Nyugat-Dunántúlról kerengő tév eszméket. M e g kell értetni a politikával, hogy az ország valamennyi térségét egyaránt fejleszteni kell, s kiváltképpen n e m hagyható magára az Európai Unió v a l határos nyugat-dunántúli régió. E feladatokhoz nagyformátumú, koncepciózus, határozott, a pillanatnyi személyi ér dekeiket háttérbe szorítani képes, makulátlan városi és megyei politikusokra, ország gyűlési képviselőkre v a n szükség.
1999.
november-december
"JEGYZETEK 1) A régiók: Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye Közép-Dunántúl: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye 2) Rövidítések: B-A-Z: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gy-M-S: Győr-Moson-Sopron megye J-N-Sz: Jász-Nagykun-Szolnok megye Sz-Sz-B: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
20
Grafikai terv, tördelés és n y o m d a i előkészítés: N y o m d a i munkák: SÁBA-DRUCK, Sárvár
ISSN 1416-6496
