J.P. MORGAN ALTERNATIVE INDEX MULTISTRATEGY 10 – Volatility Enhanced (HUF) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Jelen Kérdések és Válaszok és Kockázati Tényezők válogatott információkat tartalmaznak az egyes a J.P. Morgan Alternative Index Multi-Strategy 10 – Volatility Enhanced (HUF) elnevezésű indexszel (a továbbiakban az "Összetett Stratégia Index" vagy az "Index") kapcsolatos információk megértésének elősegítése végett. Az Index jelen dokumentumban foglalt leírása és módszertana a J.P. Morgan Alternative Index Multi-Strategy 10 – Volatility Enhanced (HUF) Szabályain alapul és a Szabályok teljes szövegének fényében értelmezendő. Az Index kiszámítására és képzésére továbbá a fenntartásával kapcsolatos egyéb döntésekre és lépésekre a Szabályokban és nem a jelen dokumentumban foglaltak alkalmazandóak. A Szabályok másolata kérésre a J.P. Morgan Securities Ltd-nél (a továbbiakban: "JPMSL") valamint a www. http://jpmorgansp.com/document/90071.pdf internetes cím alatt. Az Indexet követő teljesítményű bármely befektetési termék lehetséges befektetőinek (1) az Index értékeléséhez szükséges ismeretekkel és tapasztalatokkal kell rendelkezniük (szükség esetén az adott befektető saját jogi, adó-, könyvelő, ágazati szabályozási, befektetési vagy egyéb tanácsadójával történő egyeztetés útján); és (2) az Index teljes körű leírását és módszertanát a Szabályokból kell megismerniük.
Tartalomjegyzék 1. FEJEZET: AZ ÖSSZETETT STRATÉGIA INDEX ............................................................................. 1 Mi a J.P. Morgan Alternative Index Multi-Strategy 10 – Volatility Enhanced (HUF)?...................................... 1 Milyen típusú Stratégiák alkotják az Összetett Stratégia Indexet? ................................................................. 1 Hogyan egyenlíti ki újra az Összetett Stratégia Index a huszonhat Stratégiával szembeni kitettségét, és hogyan törekszik a volatilitást legfeljebb 10%-os vagy annál kisebb mértékre korlátozni? ............................ 4 Hogyan kerülnek meghatározásra a besorolási súlyok minden Újra-kiegyenlítés Választási Napon? ........... 5 Hogyan számolják ki és hol teszik közzé az Összetett Stratégia Index értékét (Index Érték)? ...................... 5 Milyen hatása van a Piac Szünetelési Eseményeknek az Index Értékére?.................................................... 6 Milyen hatásuk van a Rendkívüli Eseményeknek az Indexre? ....................................................................... 7 Milyen dokumentumok tartalmazzák az Index, a Stratégiák és a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők Szabályait?....................................................................................................................................... 7 Módosulhatnak-e a Szabályok? ..................................................................................................................... 7 Miért "névlegesként" jellemzik az Indexet?..................................................................................................... 8
2. RÉSZ: A STRATÉGIÁK SÚLYOZÁSA 2010. DECEMBERI MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA ....................................................................................................................................... 9 3. RÉSZ: A MOMENTUM STRATÉGIÁK.............................................................................................12 Mi az a momentum befektetés? ................................................................................................................... 12 DEVIZAMENTES MOMENTUM STRATÉGIÁK ............................................................................................... 12 Hogyan alkalmazzák a Devizamentes Momentum Stratégiák a momentum befektetési stratégiát? ............ 12 Lehetséges a kitettségnek long kitettségről short kitettségre (illetve fordítva) történő újra-kiegyenlítése? Amennyiben igen, mikor? ............................................................................................................................. 12 Miként befolyásolják a long illetve short kitettségek egy Devizamentes Momentum Stratégia teljesítményét? ..................................................................................................................................................................... 12 Hogyan mérhető egy Devizamentes Momentum Stratégia teljesítménye? .................................................. 12 Milyen Mögöttes Alapelem, tőkeáttételi tényező, korrekciós tényező és újra-kiegyenlítő korrekciós tényező alkalmazandó az egyes Devizamentes Momentum Stratégiáknál?.............................................................. 13 DEVIZA MOMENTUM STRATÉGIÁK.............................................................................................................. 14 Hogyan alkalmazzák a Deviza Momentum Stratégiák a momentum befektetési stratégiát?........................ 14 Miért kell figyelembe venni a Devizapár Megfigyelési Árfolyamot, és hogyan kell azt kiszámolni? .............. 14 Lehetséges a kitettségnek long kitettségről short kitettségre (illetve fordítva) történő újra-kiegyenlítése? Amennyiben igen, mikor? ............................................................................................................................. 14 Miként befolyásolják a long illetve short kitettségek egy Deviza Momentum Stratégia teljesítményét? ....... 14 Hogyan mérhető egy Deviza Momentum Stratégia teljesítménye? .............................................................. 15 Milyen (Első Devizából és Második Devizából álló) Devizapárok és milyen korrekciós tényezők kapcsolódnak az egyes Deviza Momentum Stratégiákhoz? ........................................................................ 15
4. FEJEZET: CARRY STRATÉGIÁK...................................................................................................16 Mi a carry befektetési stratégia?................................................................................................................... 16 RÉSZVÉNY CARRY STRATÉGIÁK ................................................................................................................ 16 Hogyan alkalmazzáka Részvény Carry Stratégiák a carry befektetési stratégiát? ....................................... 16 Az idő elteltével újra-kiegyenlítésre kerül-e az Carry Komponens Indexszel és a Piaci Indexszel szembeni kitettség? ...................................................................................................................................................... 16 Hogyan számítják az egyes Részvény Carry Stratégiák teljesítményét? ..................................................... 16 Melyek a Részvény Carry Stratégiák Carry Komponens Indexei és Piaci Indexei? ..................................... 16
KÖTVÉNY CARRY LONG STRATÉGIÁK ....................................................................................................... 17 Hogyan alkalmazzák a Kötvény Carry Long Stratégiák a carry befektetési stratégiát?................................ 17 Melyek az egyes Kötvény Carry Long Stratégiákkal kapcsolatosan alkalmazandó Potenciális Mögöttes Alapelemek?................................................................................................................................................. 17 Mi a Potenciális Mögöttes Alapelemek várt hozamkülönbsége? .................................................................. 17 Milyen Lehetséges Mögöttes Alapelemeket tartalmaznak a Kötvény Carry Long Stratégiák? ..................... 17 Hogyan történik a Kötvény Carry Long Stratégia teljesítményének mérése?............................................... 17 KÖTVÉNY CARRY LONG SHORT STRATÉGIÁK.......................................................................................... 18 Hogyan alkalmazzák a Kötvény Carry Long Short Stratégiák a carry befektetési stratégiát? ...................... 18 Hogyan mérik a Kötvény Carry Long Short Stratégia teljesítményét?.......................................................... 18 Melyek az egyes Kötvény Carry Long Short Stratégiák Long Mögöttes Alapelemei és Short Mögöttes Alapelemei?.................................................................................................................................................. 18 DEVIZA CARRY STRATÉGIA ......................................................................................................................... 18 Hogyan alkalmazza a Deviza Carry Stratégia a carry befektetési stratégiát? .............................................. 18 Milyen elfogadott devizanemek szolgálnak alapul a Deviza Carry Stratégiához? ........................................ 19 Hogyan mérik a Deviza Carry Stratégia teljesítményét? .............................................................................. 19 Melyek a Deviza Carry Stratégiában foglalt elfogadott devizanemek és a hozzájuk kapcsolódó referencia kamatlábak? ................................................................................................................................................. 19 ÁRUPIACI CARRY STRATÉGIA ..................................................................................................................... 20 Hogyan valósítja meg az Árupiaci Carry Stratégia a carry befektetési stratégiát? ....................................... 20 Mi az az S&P GSCI Index? .......................................................................................................................... 20 Mi az a Contag Beta Index? ......................................................................................................................... 20 Miért szükséges időről-időre megújítani az S&P GSCI Index és a Contag Beta Index mögöttes tőzsdei árupiaci határidős ügyleteit?......................................................................................................................... 21 Mi az a Kiválasztási Módszer és miért kerül alkalmazásra a Contag Beta Index mögöttes tőzsdei árupiaci határidős ügyleteinek megújításához? ......................................................................................................... 21 Hogyan kerül időről-időre újra-kiegyenlítésre a Contag Beta Index és az S&P GSCI Index felé fennálló kitettség? ...................................................................................................................................................... 21 Hogyan kerül értékelésre az Árupiaci Carry Stratégia teljesítménye?.......................................................... 21
5. FEJEZET: SZATELLIT STRATÉGIÁK ............................................................................................22 Mik a szatellit stratégiák? ............................................................................................................................. 22 AZ ÁTLAGHOZ VALÓ VISSZATÉRÉSEN ALAPULÓ STRATÉGIÁK ............................................................ 22 Hogyan alkalmazzák az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégiák az átlaghoz való visszatérés elvét követő befektetési stratégiát?....................................................................................................................... 22 Hogyan határozzák meg egy névleges short vagy névleges long pozícióval kapcsolatos kitettség szintjét?22 Hogyan értékelik az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia teljesítményét?.................................... 22 Mi az egyes Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia Mögöttes Alapeleme?...................................... 22 SHORT VOLATILITÁS STRATÉGIA ............................................................................................................... 23 Hogyan alkalmazza a Short Volatilitás Stratégia a short volatilitás befektetési stratégiát? .......................... 23 Mi az a varianciacsereügylet (ún. variance swap)? ...................................................................................... 23 Hogyan rendelik hozzá a súlyt a Mögöttes Alapelemhez? ........................................................................... 24 Hogyan értékelik a Short Volatilitás Stratégia teljesítményét?...................................................................... 24
6. FEJEZET: A J.P. MORGAN TŐZSDEI HATÁRIDŐS ÜGYLET KÖVETŐK...................................25 Mik a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők?................................................................................ 25
7. FEJEZET: AZ ÖSSZETETT STRATÉGIA INDEXHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ..............................................................................................................................................................26
1. FEJEZET: AZ ÖSSZETETT STRATÉGIA INDEX Mi a J.P. Morgan Alternative Index Multi-Strategy 10 – Volatility Enhanced (HUF)? A J.P. Morgan Alternative Index Multi-Strategy 10 – Volatility Enhanced (HUF) egy szabályokon alapuló index, amely huszonhat mögöttes alternatív befektetési stratégia (a továbbiakban külön-külön a "Stratégia") hozamát követi le. Az Index azon az elméleten alapszik amely szerint az összetett eszköz osztályok piaci áraiban a hatékonyság hiányának vagy a trendek felismerésével hozam érhető el. Az Index nem egyetlen eszköz osztály teljesítményének lekövetését vagy egy bizonyos eszköz osztály, referenciatermék (ún. benchmark) vagy befektetési stratégia teljesítményének felülmúlását célozza. Az Index ehelyett a hagyományos eszköz osztályokhoz viszonyított alacsony mértékű korreláció mellett több alternatív, különböző módszereket és eszköz osztályokat lefedő befektetési stratégiát alkalmaz pozitív teljesítmény elérése céljából. Az Index a volatilitását 10%-os vagy annál kisebb mértékű tervezett volatilitásra kívánja korlátozni.
Milyen típusú Stratégiák alkotják az Összetett Stratégia Indexet? Az Indexhez tartozó huszonhat Stratégia mindegyike besorolható (1) az alkalmazott mögöttes befektetési stratégia; (2) a Stratégia mögöttes alapeleme(i) (a továbbiakban "Mögöttes Alapelem") (3) az eszköz osztály; (4) az eszköz osztály földrajzi régiója; (5) a devizanem; és (6) a besorolási súly (magas volatilitású vagy alacsony volatilitású) szerint a következők alapján: (1)
Az alkalmazott mögöttes befektetési stratégia, amely az alábbiak bármelyike lehet:
Momentum stratégia: amely azon sok piac tekintetében megfigyelt tendencia kihasználását célozza, hogy egy tartós időszak során az adott piaci trendek felfelé vagy lefelé mozdulnak el;
Carry stratégia: amely bizonyos eszközök közötti értékkülönbözet kihasználását célozza, és jellemzően egy relatíve alulárazott vagy magasabb jövedelmezőségű eszközbe történő névleges befektetéssel és egy relatíve túlárazott vagy alacsonyabb jövedelmezőségű eszköz névleges eladásával kerül végrehajtásra; vagy
Szatellit stratégia: amely a momentum és carry jellegű stratégiákon kívüli kétféle stratégia – nevezetesen az Átlaghoz való visszatérésen alapuló és a short volatilitás elnevezésű stratégiák – egyikéből áll. Az Átlaghoz való visszatérésen alapuló stratégia azon elfogadott nézet kihasználását célozza, amely szerint bizonyos időszakok vonatkozásában a piacok ciklikusak, azaz bizonyos eszközök szintjén egy növekvő trendet általában csökkenő trend követ és fordítva. A short volatilitás stratégia azon elfogadott tendencia kihasználását célozza, amely szerint egy részvényindex várt volatilitása (azaz a piac által várt jövőbeli volatilitás) magasabb mint az adott részvényindex tényleges volatilitása;
(2)
Mögöttes Alapelem(ek): amelyek lehetnek indexek, határidős követők, devizapárok vagy szintetikus zéró szelvényes kötvények;
(3)
Eszköz osztályok: amelyek lehetnek részvények, kamatlábak, devizák vagy áruk;
(4)
Földrajzi régió: amely lehet globális, Európa, az USA vagy Japán;
(5)
Devizanem: amely lehet USA dollár, euró vagy japán jen; és
(6)
Besorolási súly: A besorolási súly minden egyes Mögöttes Alapelem vonatkozásában két érték közül az egyiket, azaz a "magas volatilitású" értéket vagy az "alacsony volatilitású" értéket veheti fel. Ez az érték a CBOE Volatility Index (a továbbiakban a "VIX Index") teljesítményétől függ, az alábbiakban kifejtettek szerint. A besorolási súly az 10%-os tervezett volatilitásnak a havi újra-kiegyenlítési napokon a Stratégiával kapcsolatosan meghatározott fix, százalékos értékét fejezi ki.
1.| O l d a l
Az alábbi 1. számú táblázat feltünteti a huszonhat Stratégiát és az azokhoz tartozó Mögöttes Alapelem(ek)et vagy lehetséges Mögöttes Alapelem(ek)et (amelyik alkalmazandó), a befektetési stratégia típusát, az egyes eszköz osztályt, az eszköz osztály földrajzi régióját, a "magas volatilitású" és az "alacsony volatilitású" besorolási súlyokat, a devizanemet és a Bloomberg tickert. 1. Táblázat: A Stratégiák Mögöttes Alapelemek
Bloomberg ticker
Devizanem Deviza Befektetési Referencia Stratégia Árfolyam
Eszköz Osztály
Földrajzi Régió
Besorolási Súly (magas volatilitás)
Besorolási Modul Súly (alacsony volatilitás)
1
J.P. Morgan Alternatív Index USA Részvény Momentum Stratégia
AIJPMEUU
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Részvény
USA
5,6206%
1,6086%
C1.0
2
J.P. Morgan Alternatív Index Európa Részvény Momentum Stratégia
AIJPMEEE
Euró
EURHUF WMCO
Momentum
Részvény
Európa
5,6206%
1,6086%
C2.0
3
J.P. Morgan Alternatív Index Japán Részvény Momentum Stratégia
AIJPMEJJ
Japán Yen
JPY WMCO / HUF WMCO
Momentum
Részvény
Japán
5,6206%
1,6086%
C3.0
4
J.P. Morgan Alternatív Index USA Pénzpiac Momentum Stratégia
AIJPMMUU
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Kamatláb
USA
5,6206%
1,6086%
C4.0
5
J.P. Morgan Alternatív Index Európa Pénzpiac Momentum Stratégia
AIJPMMEE
Euró
EURHUF WMCO
Momentum
Kamatláb
Európa
5,6206%
1,6086%
C5.0
6
J.P. Morgan Alternatív Index Japán Pénzpiac Momentum Stratégia
AIJPMMJJ
Japán Yen
JPY WMCO / HUF WMCO
Momentum
Kamatláb
Japán
5,6206%
1,6086%
C6.0
7
J.P. Morgan Alternatív Index Euró/USA Dollár Deviza Momentum Stratégia
AIJPMF1U
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Deviza
Globális
2,8103%
0,8043%
D1.0
8
J.P. Morgan Alternatív Index USA Dollár/Japán Yen Deviza Momentum Stratégia
AIJPMF2U
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Deviza
Globális
2,8103%
0,8043%
D2.0
9
J.P. Morgan Index Euró/Japán Yen Deviza Momentum Stratégia
AIJPMF3U
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Deviza
Globális
2,8103%
0,8043%
D3.0
10
J.P. Morgan Alternatív Index USA Dollár/Kanadai Dollár Deviza Momentum Stratégia
AIJPMF4U
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Deviza
Globális
2,8103%
0,8043%
D4.0
11
J.P. Morgan Alternatív Index Ausztrál
AIJPMF5U
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Deviza
Globális
2,8103%
0,8043%
D5.0
2.| O l d a l
Dollár/USA Dollár Deviza Momentum Stratégia 12
J.P. Morgan Alternatív Index Euró/Angol Font Deviza Momentum Stratégia
AIJPMF6U
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Deviza
Globális
2,8103%
0,8043%
D6.0
13
J.P. Morgan Alternatív Index Energia Árupiac Momentum Stratégia
AIJPMCEU
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Áru
Globális
8,4309%
2,4129%
C7.0
14
J.P. Morgan Alternatív Index Nem-Energia Árupiac Momentum Stratégia
AIJPMCNU
USA Dollár
HUF WMCO
Momentum
Áru
Globális
8,4309%
2,4129%
C8.0
15
J.P. Morgan Alternatív Index Részvény Érték Carry Stratégia
AIJPCE1U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Részvény
Globális
2,1077%
9,6515%
E1.0
16
J.P. Morgan Alternatív Index Részvény Alacsony Kapitalizációjú (Small Cap) Carry Stratégia
AIJPCE2U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Részvény
USA
2,1077%
9,6515%
E2.0
17
J.P. Morgan Alternatív Index Kötvény 2 Éves Carry Long Stratégia
AIJPCB1U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Kamatláb
Globális
4,2155%
1,2064%
F1.0
18
J.P. Morgan Alternatív Index Kötvény 2 Éves Long-Short Carry Stratégia
AIJPCB2U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Kamatláb
Globális
1,0539%
4,8257%
H1.0
19
J.P. Morgan Alternatív Index Kötvény 10 Éves Long Carry Stratégia
AIJPCB3U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Kamatláb
Globális
4,2155%
1,2064%
F2.0
20
J.P. Morgan Alternatív Index Kötvény 10 Éves LongShort Carry Stratégia
AIJPCB4U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Kamatláb
Globális
1,0539%
4,8257%
H2.0
21
J.P. Morgan Alternatív Index G10 Deviza Carry Stratégia
AIJPCF1U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Deviza
Globális
4,2155%
19,3029%
I1.0
22
J.P. Morgan Alternatív Index Árupiac Carry Stratégia
AIJPCC1U
USA Dollár
HUF WMCO
Carry
Áru
Globális
4,2155%
19,3029%
N/A*
23
J.P. Morgan Alternatív Index Short Volatilitás USA Stratégia
AIJPSV1U
USA Dollár
HUF WMCO
Short Volatilitás
Részvény
USA
1,8735%
8,5791%
K1.0
24
J.P. Morgan Alternatív Index Átlaghoz való visszatérésen alapuló USA Stratégia
AIJPSR1U
USA Dollár
HUF WMCO
Átlaghoz való visszatérés elvét követő
Részvény
USA
2,4980%
0,7149%
J1.0
25
J.P. Morgan Alternatív Index Átlaghoz való visszatérésen
AIJPSR1E
Euró
EURHUF WMCO
Átlaghoz való visszatérés elvét követő
Részvény
Európa
2,4980%
0,7149%
J2.0
3.| O l d a l
alapuló Európa Stratégia 26
J.P. Morgan Alternatív Index Átlaghoz való visszatérésen alapuló Japán Stratégia
AIJPSR1J
Japán Yen
JPY WMCO / HUF WMCO
Átlaghoz való visszatérés elvét követő
Részvény
Japán
2,4980%
0,7149%
J3.0
A 3. Fejezet (Momentum Stratégiák), a 4. Fejezet (Carry Stratégiák) és az 5. Fejezet SzatellitStratégiák) további információkat tartalmaznak a Stratégiákról, a 6. Fejezet (J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők) pedig a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőkről amelyek valamely Stratégia Mögöttes Alapelemeit képezhetik.
Hogyan egyenlíti ki újra az Összetett Stratégia Index a huszonhat Stratégiával szembeni kitettségét, és hogyan törekszik a volatilitást legfeljebb 10%-os vagy annál kisebb mértékre korlátozni? A Stratégiák havonta kerülnek újra-kiegyenlítésre minden hónap első Index Munkanapján (a továbbiakban: Újra-kiegyenlítési Nap), egy "kockázati előirányzat képzési (ún. risk budgeting)" szemléletű eszközallokáció alapján, amelynek során minden Stratégiához hozzárendelik a legfeljebb 10%-os tervezett volatilitás meghatározott százalékos értékét (azaz egy besorolási súlyt). Minden besorolási súly a piaci volatilitás mértékétől függ (ahogyan azt a VIX Index értéke meghatározza). A besorolási súly minden egyes Stratégia vonatkozásában két érték közül az egyiket – azaz a "magas volatilitású" értéket vagy az "alacsony volatilitású" értéket – veheti fel (amelyek a fenti Táblázatban a Besorolási Súly (magas volatilitás) és Besorolási Súly (alacsony volatilitás) oszlopokban vannak feltüntetve) annak függvényében, hogy a VIX Index értéke hogyan viszonyul annak harminc napi átlagához. Ezen "kockázati előirányzat képzésnek" az a célja, hogy a különféle Stratégiákhoz az egyes Stratégiákra vonatkozó mögöttes kockázatnak (amely az elmúlt 5 év alatt a hét minden egyes napjára vonatkozó, 1 éves múltbeli volatilitás alapján kerül kiszámításra) megfelelő mértékben rendeljen hozzá kitettséget, azaz nem a rögzített súlyok alapján, az egyes Stratégiák volatilitásában időközben bekövetkezett változást figyelmen kívül hagyva. A volatilitás az adott eszköz kockázatának mértéke, és az eszköz hozamainak változékonyságát hivatott jelezni. Az egyes Stratégiákhoz rendelt súlyok havonta kerülnek megállapításra a megfelelő Újra-kiegyenlítési Napot megelőző második Index Munkanapon (a továbbiakban: "Újra-kiegyenlítés Választási Nap") a következők alapján: (1) a Stratégia Újra-kiegyenlítési Nap vonatkozásában számított besorolási súlya amely a VIX Index értéke és annak harminc napi átlaga közötti aránytól függ; (2) a Stratégia volatilitása az elmúlt 5 év alatt a hét minden egyes napjára vonatkozó, 1 éves múltbeli legnagyobb volatilitás alapján; (3) a Stratégia előzetes súlya a besorolási súly csökkentése vagy növelése útján (a Stratégia múltbeli volatilitásának alapulvételével) kerül meghatározásra és ennek megfelelően a Stratégia figyelembe veszi a hozzárendelt "kockázati előirányzatot". Az egyes Stratégiákra vonatkozó besorolási súlyok meghatározását követően kerül kiszámításra az előzetes besorolási súly, amelynek mértéke fordítottan viszonyul a Stratégia múltbeli volatilitásához. Minél magasabb az adott Stratégia múltbeli volatilitása, annál alacsonyabb a hozzárendelt előzetes súly, illetve fordítva, minél alacsonyabb az adott Stratégia múltbeli volatilitása, annál magasabb a hozzárendelt előzetes súly; (4) a Stratégiák szintetikus portfoliójának múltbeli volatilitása az előzetes súlyok alapján, amelynek meghatározására a portfoliónak a megelőző öt év hétköznapjain tapasztalt legmagasabb múltbeli egy éves volatilitása alapulvételével kerül sor. A Stratégiák közötti korreláció miatt az előzetes súlyok portfoliójának múltbeli volatilitása valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a tervezett volatilitás, ami aztán a tervezett volatilitás elérése érdekében az előzetes súlyokkal kapcsolatos tőkeáttétel alkalmazását teszi szükségessé (az alábbiakban foglaltak szerint); és (5) az egyes Stratégiák előzetes súlyát felfelé módosítják (ha a portfolió múltbeli volatilitása kisebb mint az 10%-os tervezett volatilitás) vagy lefelé módosítják (ha a portfolió múltbeli volatilitása
4.| O l d a l
nagyobb mint a 10%-os tervezett volatilitás). A Stratégiákhoz rendelhető legnagyobb összesített teljes súly 400%. Az előzetes súlyokkal kapcsolatosan nem alkalmazható olyan mértékű tőkeáttétel amely mellett a portfolió múltbeli volatilitása meghaladja az 10%-ot. Egyetlen egyedi súly sem haladhatja meg a 400%-ot. Az alábbi 2. Fejezet tartalmazza a végleges 2010. novemberi és decemberi Stratégia súlyok meghatározásának bemutatását. A fentieket követően a minden hónap Újra-kiegyenlítés Választási Napján meghatározott végleges súlyokat arra használják fel, hogy a Stratégiák súlyait újra kiegyenlítsék a vonatkozó Újra-kiegyenlítési Napon. Az Indexen belüli Stratégiák tényleges súlya ingadozhat az egyik Újra-kiegyenlítési Naptól a másik Újra-kiegyenlítési Napig tartó időszak alatt a Stratégiák értékeinek mozgása miatt.
Hogyan kerülnek meghatározásra a besorolási súlyok minden Újra-kiegyenlítés Választási Napon? Az Index Számítási Ügynök minden Újra-kiegyenlítés Választási Napon a soron következő Újrakiegyenlítési Napra vonatkozóan és a piaci volatilitás mértékének függvényében kiigazítja a Mögöttes Alapelemekhez rendelt besorolási súlyokat. Ebben az összefüggésben a piaci volatilitás a CBOE Volatility Indexnek (a továbbiakban: "VIX Index") a megelőző 30 napi volatilitási üzleti napi átlagához viszonyított értékét jelenti. Amennyiben a piaci volatilitás magasabb, mint annak harminc napi átlaga (azaz a VIX Index értéke magasabb, mint annak a megelőző 30 napi volatilitási üzleti napra vonatkozó átlaga, vagy azzal egyenlő), úgy a Momentum és az Átlaghoz való visszatérésen alapuló jellegű befektetési stratégiákhoz rendelt besorolási súlyok magasabbak lesznek az Carry és a Short Volatilitás jellegű befektetési stratégiákéhoz képest. Az ilyen esetben az egyes Mögöttes Alapelemekhez rendelt besorolási súlyokat részletesen a fenti 1. Táblázat Besorolási Súly (magas volatilitás) oszlopa tünteti fel. Hasonlóképpen, amennyiben a piaci volatilitás alacsonyabb, mint annak harminc napi átlaga (azaz a VIX Index értéke alacsonyabb, mint annak a megelőző 30 napi volatilitási üzleti napra vonatkozó átlaga), úgy az Carry és a Short Volatilitás jellegű befektetési stratégiákhoz rendelt besorolási súlyok magasabbak lesznek a Momentum és az Átlaghoz való visszatérésen alapuló jellegű befektetési stratégiákéhoz képest. A volatilitási üzleti napok olyan napok, amelyekren a VIX Index kiszámítását és közzétételét annak szponzora tervezi. Mindez azon alapul, hogy az alacsony volatilitás időszakaiban az Carry és a Short Volatilitás jellegű befektetési stratégiák jellemzően jól teljesíthetnek, míg a magas volatilitás időszakaiban jellemzően a Momentum és az Átlaghoz való visszatérésen alapuló jellegű befektetési stratégiák teljesíthetnek nagyobb eséllyel a várakozáson felül. Az ilyen esetben az egyes Mögöttes Alapelemekhez rendelt besorolási súlyokat részletesen a fenti 1. Táblázat Besorolási Súly (alacsony volatilitás) oszlopa tünteti fel. Nem biztosított az, hogy az Összetett Stratégia Indexek kialakításához alkalmazott befektetési stratégiák eredményesek lesznek, vagy az Összetett Stratégia Indexek jobban fognak teljesíteni bármely olyan alternatív stratégiához képest, amely a megfelelő Összetett Stratégia Index Mögöttes Alapelemei alapján kialakítható lenne.
Hogyan számolják ki és hol teszik közzé az Összetett Stratégia Index értékét (Index Érték)? Az Index Értéke bármely Index Üzleti Napon a Stratégiáknak az adott Index Üzleti Nap és az azt közvetlenül megelőző Újra-kiegyenlítési Nap között eltelt időszak alapján számítandó súlyozott (a Stratégiák előző Újra-kiegyenlítési Napon meghatározott végleges súlyai alapján számított) hozamai összegét mutatja, amely összeg kiigazításra kerül az ez alatt az időszak alatt az egyes Stratégiák tekintetében az Index devizanemére (amely a magyar forint) történő átváltási árfolyam (amennyiben alkalmazandó) változásának megfelelően, és amely összegből egy évi 1,60% mértékű Korrekciós Tényező is levonásra kerül. Az évi 1,60%-os Korrekciós Tényező az Index teljesítményét csökkenti (ugyanúgy, mint egy időben elhatárolt alapon hozzáadott költség). Ezen kívül további korrekciók is alkalmazásra kerülnek a Stratégiák értékei tekintetében, melyek kifejezik az adott Stratégia Mögöttes Elemeivel történő kereskedés névleges költségeit. Az Index Értékből levont évi 1,60%-os Korrekciós
5.| O l d a l
Tényező nem fejez ki semmilyen a Stratégiákhoz vagy valamely Mögöttes Alapelemhez kapcsolódó névleges kereskedési költséget. Az Index Számítási Ügynök az Index Értéket minden egyes Index Üzleti Napon a Bloomberg AIJPVTHE ticker alatt tervezi közzétenni, Piac Szünetelési Esemény (lásd alább) előfordulásától vagy fennállásától függően. Az Index Érték a www.bloomberg.com oldalon az " AJPVTHE::IND" ticker alatt érhető el.
Milyen hatása van a Piac Szünetelési Eseményeknek az Index Értékére? Az Index, a Stratégiák és bizonyos Mögöttes Alapelemek közzétételét és/vagy értékük meghatározását befolyásolhatja egy a Stratégiákkal vagy a Mögöttes Alapelemekkel kapcsolatos piac szünetelési esemény bekövetkezte (a továbbiakban "Piac Szünetelési Esemény"). Az egyes Stratégiák vagy Mögöttes Alapelemek tekintetében felmerülő Piac Szünetelési Esemény azt eredményezheti, hogy a JPMSL mint az Index, Stratégia vagy J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőnek (ún. J.P. Morgan Futures Tracker) minősülő Mögöttes Alapelem számítási ügynöke: (a) az általa jóhiszeműen megbecsült érték alapján számítja ki az adott Stratégia vagy J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követő értékét; (b) felfüggeszti az adott Stratégia vagy J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követő értékének kiszámítását és közzétételét a következő első olyan napig, amelyen nem áll fenn Piac Szünetelési Esemény; és/vagy (c) bizonyos körülmények fennállása esetén az általa megfelelőnek tartott módon helyesbíti az Index és a Stratégiák kiszámításával kapcsolatos változókat. Piac Szünetelési Esemény állhat fenn (különösen) az alábbi esetekben: •
bizonyos események, amelyek az Indexszel, a Stratégiákkal vagy a Mögöttes Alapelemekkel kapcsolatos devizák, devizapárok vagy kamatok konvertibilitását, leszállítását, illetve közzétett vagy egyedileg nyújtott átváltási árfolyamát befolyásolják;
•
valamely Stratégia vagy Mögöttes Alapelem szponzora nem számolja ki, vagy nem teszi közzé az adott Stratégia vagy Mögöttes Alapelem értékét;
•
a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőnek minősülő Mögöttes Alapelem tekintetében az adott tőzsde nem számítja ki vagy teszi közzé egy határidős ügylet záró árát, vagy olyan esemény következik be, amely megzavarja vagy hátrányosan befolyásolja a piaci résztvevők azon képességét, hogy az adott határidős ügyletek tekintetében tranzakciókat hajtsanak végre vagy azok piaci értékéről értesüljenek;
•
bizonyos Mögöttes Alapelemmel kapcsolatos olyan események, amelyek egy vagy több piaci szereplőt hátrányosan befolyásolnak vagy megakadályoznak abban, hogy tranzakciókat hajtsanak végre vagy értesüljenek a piaci értékről a Mögöttes Alapelemek valamely olyan értékpapírja vagy más összetevője tekintetében, amely az adott Mögöttes Alapelem értékének 20 vagy annál nagyobb százalékát teszi ki;
•
a Reuters oldalakon bizonyos csereügylet árfolyamokat nem tesznek közzé vagy azok nem lelhetők fel; és
•
Árupiaci Carry Stratégia vonatkozásában a stratégiába tartozó határidős árupiaci ügyletekkel való kereskedés jelentős korlátozása, felfüggesztése vagy szünetelése, ideértve azt is, ha ez az egyes tőzsdék által megengedett ideiglenes felső vagy alsó árkorlát (ún. limit up vagy limit down értékek) mozgása miatt következik be.
A Stratégia értéke közzétételének elmulasztása és az Árupiaci Carry Stratégia bizonyos szünetelései az Index értékének tekintetében Piac Szünetelési Eseménynek minősülnek. Ilyen esemény felmerülése esetén (az Árupiaci Carry Stratégia kivételével) minden egyes, az adott Piac Szünetelési Eseménnyel érintett Stratégiához (az "Érintett Stratégia") tartozó Index értéke az első olyan Index Munkanapon közzétett Érintett Stratégia értéke lesz, amelyen az Érintett Alapelem tekintetében már nem áll fenn Piac Szünetelési Esemény. Amennyiben a következő öt Index Munkanapon az Érintett Alapelem tekintetében fennáll a Piac Szünetelési Esemény, az Index Számítási Ügynök jóhiszeműen, a saját belátása szerint az ésszerűség követelményének figyelembe vételével megfelelőnek tartott információ és eljárás alkalmazásával határozza meg az Érintett Stratégia értékét. Az Árupiaci Carry
6.| O l d a l
Stratégia esetében az Index kiszámításához alkalmazott érték az eredeti Index Munkanapon közzétett végső, kiigazított index érték lesz. Ha nem tettek közzé ilyen értéket hat Árupiaci Carry Stratégia kereskedési napon belül, akkor az Index Számítási Ügynök jóhiszeműen, a saját belátása szerint megfelelőnek tartott információ és módszer alkalmazásával határozza meg az Árupiaci Carry Stratégia értékét. Ennek megfelelően az Összetett Stratégia Index fenti körülmények között történő kiszámításáig (az esettől függően) legfeljebb öt Index Munkanap, illetve hat Árupiaci Carry Stratégia kereskedési nap késedelem merülhet fel. Az Index, a Stratégiák, és a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők Szabályai azt is lehetővé teszik, hogy az Index, a Stratégia vagy a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők számítási ügynöke kiigazítsa a közzétett Index Értéket egy olyan napra vonatkozóan, amelyen (további feltételek fennállása esetén) valamely, az Index, a Stratégia vagy a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők kiszámításához alkalmazott adat vagy egyéb tényező értéke vagy ára utólagosan kijavításra került, vagy ha hiba vagy mulasztás történt annak számítása során.
Milyen hatásuk van a Rendkívüli Eseményeknek az Indexre? Egyes a Stratégiákkal vagy Mögöttes Alapelemekkel kapcsolatos Rendkívüli Események azt eredményezhetik, hogy az érintett Stratégia vagy Mögöttes Alapelem egy helyettesítő stratégiával vagy mögöttes alapelemmel kerül helyettesítésre. Rendkívüli Eseménynek minősülnek (különösen) bizonyos jogszabályváltozások és azok az események amelyek egy vagy több Stratégia vagy Mögöttes Alapelem felváltását, számításának lényeges megváltozását vagy törlését eredményezhetik. Ha a VIX Index szponzora elmulasztja a VIX Index értékének kiszámítását és közzétételét egy olyan napon, amelyen annak kiszámítását és közzétételét tervezte, akkor az Index Számítási Ügynök jóhiszeműen és kereskedelmi szempontból ésszerű módon eljárva kiszámítja és közzéteszi az Index adott napi záróértékére vonatkozó jóhiszemű becslését.
Milyen dokumentumok tartalmazzák az Index, a Stratégiák és a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők Szabályait? Az Összetett Stratégia Index, valamennyi Stratégia és a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők (amelyek néhány Stratégia Mögöttes Alapelemét képezik) a JPMSL által kialakított és karbantartott, névleges, szabályokon alapuló, saját tulajdonú index vagy követők. A saját tulajdonú indexek és követők mindegyikére eltérő szabályok vonatkoznak. Ezen szabályok – és nem a jelen dokumentumban található leírás – határozzák meg (az esettől függően) az Indexek, Stratégiák és az adott J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők számításának, kialakításának, valamint az egyéb, a karbantartásukhoz szükséges döntések és intézkedések szabályait. A szabályok a következő dokumentumokban találhatóak meg: (1) az Összetett Stratégia Index és (az Árupiaci Carry Stratégia kivételével) valamennyi Stratégia esetében a "J.P. Morgan Alternatív Index Sorozat Index Szabályok" (az "Alternatív Index Sorozat Szabályok"); (2) az Árupiaci Carry Stratégia esetében a J.P. Morgan Contag Modules A, B, B(i), C és C(iii) (az "Árupiaci Carry Stratégia Szabályok"); és (3) a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők esetében a "J.P. Tőzsdei Határidős Ügylet Követők Szabályai" (a "Tőzsdei Határidős Ügylet Követők Szabályai") című dokumentumok. Az Alternatív Index Sorozat Szabályok, az Árupiaci Carry Stratégia Szabályok és a Tőzsdei Határidős Ügylet Követők Szabályai együtt jelen dokumentumban a "Szabályok". A Szabályok másolata kérésre a J.P. Morgan Securities Ltd-nél (a továbbiakban: "JPMSL") valamint a www. http://jpmorgansp.com/document/90071.pdf internetes cím alatt. A Szabályok a JPMSL szellemi tulajdonát képezik, és a JPMSL fenntart az Indexre, a Stratégiákra és a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőkre vonatkozó minden jogot.
Módosulhatnak-e a Szabályok? Igen. A JPMSL, mint az Index, a Stratégiák vagy a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők számítási ügynöke időről időre módosíthatja vagy kiegészítheti a Szabályokat és ezeket a módosításokat vagy kiegészítéseket az ilyen módosítástól vagy kiegészítéstől számított harminc (30) napon belül (a JPMSL által meghatározott módon) közzéteszi. A JPMSL mint számítási ügynök a Szabályok módosításakor vagy kiegészítésekor nem köteles semmilyen személy vagy entitás körülményeit figyelembe venni, és minden ilyen módosításnak vagy kiegészítésnek hátrányos
7.| O l d a l
következménye lehet olyan személyekre vagy entitásokra nézve, akik illetve amelyek az Indexhez köthető valamely termékbe vagy tranzakcióba történő befektetésből kifolyólag az Indexszel kapcsolatos kitettséggel bírnak.
Miért "névlegesként" jellemzik az Indexet? Az Index azért "névleges" mert nem létezik olyan valódi portfólió, amelyre vonatkozóan valakinek fennállna valamilyen joga, vagy amelynek eszközei tekintetében valaki tulajdoni részesedéssel rendelkezne. Továbbá mindegyik Stratégia egy vagy több "névleges" Mögöttes Alapelemre épül, és az adott mögöttes alapelem tekintetében senkinek nem áll fenn semmilyen joga, és senki nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel. Az Index és a Stratégiák csupán hivatkoznak bizonyos eszközökre, amelyek teljesítménye az Index és a Stratégiák értéke kiszámításának hivatkozási pontjaként kerül alkalmazásra.
8.| O l d a l
2. RÉSZ: A STRATÉGIÁK SÚLYOZÁSA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA
2010.
DECEMBERI
Az alábbi 2(i) táblázat bemutatja a Stratégiák végső súlyainak megállapításával kapcsolatos újrakiegyenlítési folyamatot, amely a 2010. november 29-re eső Újra-kiegyenlítés Választási Napon történik meg, és amelyet a 2010. december 1-re eső Újra-kiegyenlítés Napjára vonatkozó kitettség újrakiegyenlítésére használnak. A VIX Index értéke meghaladta annak 30 napi átlagát, így azok a besorolási súlyok kerültek alkalmazásra, amelyek a Besorolási SúlyHV (magas volatilitás) oszlopban szerepelnek. Ahogy az a táblázatból is látható, a magasabb múltbeli volatilitással rendelkező Stratégiákhoz a besorolási súlyukhoz képest alacsonyabb előzetes súlyt illetve végső súlyt rendeltek, mint az alacsonyabb múltbeli volatilitású Stratégiákhoz. Így például a Részvény Alacsony Kapitalizációjú (Small Cap) Carry Stratégiának 19,93%-os múltbeli volatilitása és 3,92% végső súlya volt, míg a Részvény Érték Carry Stratégiának (amelynek a besorolási súlya ugyanaz) a múltbeli volatilitása 5,78% és a végleges súlya 13,54%. Az összes Stratégia végső súlya a 2010. december 1-jére eső Újra-kiegyenlítési Napon 283,27% volt.
2(i) táblázat: a 2010. decemberi Stratégia Súlyok Besorolási HV
súly (AI Multistrategy 10)
Stratégia
1
USA Részvény Momentum Stratégia
2
Európa Részvény Momentum Stratégia
3
Japán Részvény Momentum Stratégia
4
USA Pénzpiac Momentum Stratégia
5
Európa Pénzpiac Momentum Stratégia
6
Japán Pénzpiac Momentum Stratégia
7
Euró/USA Dollár Deviza Momentum Stratégia
8
USA Dollár/Japán Yen Deviza Momentum Stratégia
9
Euró/Japán Yen Deviza Momentum Stratégia
10
USA Dollár/Kanadai Dollár Deviza Momentum Stratégia
11
Ausztrál Dollár/USA Dollár Deviza Momentum Stratégia
12
Euró/Angol Font Deviza Momentum Stratégia
13
Energia Árupiac Momentum Stratégia
14
Nem-Energia Árupiac Momentum Stratégia
15
Részvény Érték Carry Stratégia
16
Részvény Alacsony Kapitalizációjú (Small Cap) Carry Stratégia
17
2 Éves Kötvény Carry Long Stratégia
18
2 Éves Kötvény Long-Short Carry Stratégia
19
10 Éves Kötvény Long Carry Stratégia
20
10 Éves Kötvény Long-Short Carry Stratégia
21
G10 Deviza Carry Stratégia
22
Árupiac Carry Stratégia
23
Short Volatilitás USA Stratégia
A stratégia múltbeli volatilitása
Előzetes súly
A portfólió múltbeli volatilitá sa
Végső súly
5,6206%
22,76%
2,47%
2,70%
9,16%
5,6206%
22,18%
2,33%
2,70%
8,63%
5,6206%
23,53%
2,39%
2,70%
8,86%
5,6206%
15,12%
3,72%
2,70%
13,79%
5,6206%
8,75%
6,42%
2,70%
23,83%
5,6206%
2,96%
19,01%
2,70%
70,52%
2,8103%
17,07% 1,65%
2,70%
6,11%
1,64%
2,70%
6,09%
1,18%
2,70%
4,37%
1,42%
2,70%
5,26%
0,90%
2,70%
3,35%
2,8103%
17,11%
2,8103%
23,88%
2,8103%
19,82%
2,8103%
31,16%
2,8103%
14,41%
1,95%
2,70%
7,23%
8,4309%
36,06%
2,34%
2,70%
8,67%
8,4309%
21,96%
3,84%
2,70%
14,24%
2,1077%
5,78%
3,65%
2,70%
13,54%
2,1077%
19,93% 1,06%
2,70%
3,92%
4,2155%
10,45%
4,03%
2,70%
14,96%
1,0539%
10,32%
1,02%
2,70%
3,79%
4,2155%
12,14%
3,47%
2,70%
12,88%
1,0539%
11,53%
0,91%
2,70%
3,39%
4,2155%
27,01%
1,56%
2,70%
5,79%
4,2155%
7,23%
5,83%
2,70%
21,63%
1,8735%
15,82%
1,18%
2,70%
4,39%
9.| O l d a l
24
Átlaghoz való visszatérésen alapuló USA Stratégia
25
Átlaghoz való visszatérésen alapuló Európa Stratégia
26
Short Volatilitás Japán Stratégia
2,4980%
30,52%
2,4980%
27,18%
2,4980%
38,21%
0,82%
2,70%
3,04%
0,92%
2,70%
3,41%
0,65%
2,70%
2,43%
Az alábbi 2(ii) táblázat szemlélteti a Stratégiák végső súlyainak a 2010. október 28-ra eső Újrakiegyenlítés Választási Napon történt megállapításával kapcsolatos újra-kiegyenlítési folyamatot, amelyet a 2010. november 1-re eső Újra-kiegyenlítés Napjára vonatkozó kitettség újra-kiegyenlítésére alkalmaztak. Ezen az Újra-kiegyenlítés Választási Napon a VIX Index értéke alacsonyabb volt annak 30 napi átlagánál, így azok a besorolási súlyok kerültek alkalmazásra, amelyek a Besorolási SúlyLV (alacsony volatilitás) oszlopban szerepelnek. A fenti 2(i) táblázatban alkalmazottal azonos számítási módszer került megismétlésre mindegyik Stratégia végső súlyainak megállapításához. Az összes Stratégia végső súlyainak összege a 2010. november 1-re eső Újra-kiegyenlítés Napon 272,04% volt.
2(ii) táblázat: a 2010. novemberi Stratégia Súlyok Besorolási LV
súly (AI Multistrategy 10)
Stratégia
1
USA Részvény Momentum Stratégia
2
Európa Részvény Momentum Stratégia
3
Japán Részvény Momentum Stratégia
4
USA Pénzpiac Momentum Stratégia
5
Európa Pénzpiac Momentum Stratégia
6 7
8 9
Japán Pénzpiac Momentum Stratégia
USA Dollár/Japán Yen Deviza Momentum Stratégia Euró/Japán Yen Deviza Momentum Stratégia USA Dollár/Kanadai Dollár Deviza Momentum Stratégia
11
Ausztrál Dollár/USA Dollár Deviza Momentum Stratégia
12
Euró/Angol Font Deviza Momentum Stratégia
13
Energia Árupiac Momentum Stratégia
14
Nem-Energia Árupiac Momentum Stratégia
16
Részvény Érték Carry Stratégia Részvény Alacsony Kapitalizációjú (Small Cap) Carry Stratégia
17
2 Éves Kötvény Carry Long Stratégia
18
2 Éves Kötvény Long-Short Carry Stratégia
19
10 Éves Kötvény Long Carry Stratégia
20
10 Éves Kötvény Long-Short Carry Stratégia
21
G10 Deviza Carry Stratégia
22 23
Árupiac Carry Stratégia Short Volatilitás USA Stratégia
Előzetes súly
A portfólió múltbeli volatilitá sa
Végső súly
1,61%
22,76%
0,71%
3,20%
2,21%
1,61%
22,18%
0,67%
3,20%
2,08%
1,61%
23,53%
0,68%
3,20%
2,13%
1,61%
15,12%
1,06%
3,20%
3,32%
1,61%
8,75%
1,84%
3,20%
5,74%
1,61%
2,96%
5,44%
3,20%
16,98%
0,80%
17,07% 0,47%
3,20%
1,47%
0,80%
17,11% 0,47%
3,20%
1,47%
0,80%
23,88%
0,34%
3,20%
1,05%
0,80%
19,82% 0,41%
3,20%
1,27%
0,26%
3,20%
0,81%
Euró/USA Dollár Deviza Momentum Stratégia
10
15
A stratégia múltbeli volatilitása
0,80%
31,16%
0,80%
14,41%
0,56%
3,20%
1,74%
2,41%
36,06%
0,67%
3,20%
2,09%
2,41%
21,96%
1,10%
3,20%
3,43%
9,65%
5,78%
16,71%
3,20%
52,14%
9,65%
19,93% 4,84%
3,20%
15,11%
1,21%
10,45%
1,15%
3,20%
3,60%
4,83%
10,32%
4,68%
3,20%
14,59%
1,21%
12,14%
0,99%
3,20%
3,10%
4,83%
11,53%
4,18%
3,20%
13,06%
19,30%
27,01%
7,15%
3,20%
22,30%
19,30%
7,23%
26,69%
3,20%
83,30%
8,58%
15,82%
5,42%
3,20%
16,92%
10.| O l d a l
24
Átlaghoz való visszatérésen alapuló USA Stratégia
25
Átlaghoz való visszatérésen alapuló Európa Stratégia
26
Short Volatilitás Japán Stratégia
0,71%
30,52%
0,71%
27,18%
0,71%
38,21%
0,23%
3,20%
0,73%
0,26%
3,20%
0,82%
0,19%
3,20%
0,58%
11.| O l d a l
3. RÉSZ: A MOMENTUM STRATÉGIÁK Mi az a momentum befektetés? A momentum befektetés egy olyan stratégia, amely az eszközök árának pozitív és negatív irányú alakulását igyekszik kihasználni arra a feltevésre alapozva hogy amennyiben egy eszköz jól vagy gyengén teljesít, az a jövőben is jól, illetve gyengén fog teljesíteni. A Momentum Stratégia lehet részvény, kamatláb vagy árupiaci stratégia ("Devizamentes Momentum Stratégia") vagy deviza stratégia ("Deviza Momentum Stratégia").
DEVIZAMENTES MOMENTUM STRATÉGIÁK Hogyan alkalmazzák a Devizamentes Momentum Stratégiák a momentum befektetési stratégiát? Az egyes Devizamentes Momentum Stratégiák momentum befektetési stratégiát alkalmaznak, amikor a Mögöttes Alapelem rövid távú, 5 napos múltbeli átlagárának ("Rövid Távú Átlag"), valamint hosszú távú, 260 napos múltbeli átlagárának ("Hosszú Távú Átlag") alapul vételével megállapítják, hogy a Mögöttes Alapelem ára felfelé vagy lefelé tart. Amennyiben a Rövid Távú Átlag nagyobb vagy egyenlő, mint a Hosszú Távú Átlag (pozitív momentumot jelezve), a Devizamentes Momentum Stratégia a Mögöttes Alapelemmel kapcsolatosan felvett névleges long pozíció hozamait fogja lekövetni. Ezzel szemben, ha a Rövid Távú Átlag alacsonyabb mint a Hosszú Távú Átlag (negatív momentumot jelezve), a Devizamentes Momentum Stratégia a Mögöttes Alapelemmel kapcsolatosan felvett short pozíció hozamait fogja lekövetni.
Lehetséges a kitettségnek long kitettségről short kitettségre (illetve fordítva) történő újra-kiegyenlítése? Amennyiben igen, mikor? Igen. A kitettséget a Devizamentes Momentum Stratégia minden Stratégia Üzleti Napján újrakiegyenlítik (a) long kitettségről short kitettségre, amennyiben a Rövid Távú Átlag nagyobb vagy egyenlő volt, mint a Hosszú Távú Átlag a megelőző Stratégia Üzleti Napon, és azután akként változik, hogy a Rövid Távú Átlag kisebb, mint a Hosszú Távú Átlag; és (b) short kitettségről long kitettségre, amennyiben a megelőző Stratégia Üzleti Napon a Rövid Távú Átlag kisebb volt, mint a Hosszú Távú Átlag és azután akként változik, hogy a Rövid Távú Átlag nagyobb vagy egyenlő, mint a Hosszú Távú Átlag. Az újra-kiegyenlítési esemény bekövetkezésének megállapítása és az adott Mögöttes Alapelemben felvett long kitettségnek short kitettségre (avagy fordítva) történő névleges megváltoztatása között egy Stratégia Üzleti Nap különbség van.
Miként befolyásolják a long illetve short kitettségek egy Devizamentes Momentum Stratégia teljesítményét? Amennyiben a Devizamentes Momentum Stratégia névleges long pozíciót vett fel a Mögöttes Alapelemben, a Devizamentes Momentum Stratégia értéke emelkedik, ha a Mögöttes Alapelem értéke növekszik, míg a Devizamentes Momentum Stratégia értéke esik, ha a Mögöttes Alapelem értéke csökken. Ezzel szemben, ha a Devizamentes Momentum Stratégia névleges short pozíciót vett fel, a Devizamentes Momentum Stratégia értéke emelkedik, ha a Mögöttes Alapelem értéke csökken, és a Devizamentes Momentum Stratégia értéke esik, ha a Mögöttes Alapelem értéke növekszik.
Hogyan mérhető egy Devizamentes Momentum Stratégia teljesítménye? Egy Devizamentes Momentum Stratégia hozama tükrözi az adott Mögöttes Alapelemmel kapcsolatban felvett névleges long vagy short pozíció hozamát a megelőző újra-kiegyenlítési nap az és az adott Stratégia Üzleti Nap közötti időszakban, megnövelve egy az egyes Devizamentes Momentum Stratégiáknál akár tízszeres tőkeáttételi tényező által, és csökkentve egy korrekciós tényező és egy újra-kiegyenlítő korrekciós tényező által. A korrekciós tényezőt és az újra-kiegyenlítő korrekciós tényezőt is megnöveli az adott tőkeáttételi tényező. A korrekciós tényező az adott Mögöttes Alapelemmel kapcsolatosan felvett névleges long vagy short pozíció fenntartásának névleges költségeit hivatott tükrözni, míg az újra-kiegyenlítő korrekciós tényező, amennyiben
12.| O l d a l
alkalmazandó, az adott Mögöttes Alapelemmel kapcsolatosan felvett névleges long pozícióról névleges short pozícióra (avagy fordítva) történő váltás mindenkori költségeit hivatott kifejezni.
Milyen Mögöttes Alapelem, tőkeáttételi tényező, korrekciós tényező és újrakiegyenlítő korrekciós tényező alkalmazandó az egyes Devizamentes Momentum Stratégiáknál? Az alábbi 3. táblázat felsorolja az Összetett Stratégia Indexben megtalálható egyes Devizamentes Momentum Stratégiákhoz tartozó Mögöttes Alapelemeket és azok szponzorait, a korrekciós tényezőket, az újra-kiegyenlítő korrekciós tényezőket és a tőkeáttételi tényezőket.
3. Táblázat Stratégia
Mögöttes Alapelem
Mögöttes Alapelem Szponzor
Korrekciós tényező
Újrakiegyenlítő korrekciós tényező
Tőkeáttételi tényező
USA Részvény Momentum Stratégia (AIJPMEUU)
J.P. Morgan USA Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (FTJGUSEE)
J.P. Morgan Securities Ltd.
0,2%
0,1%
1
Európa Részvény Stratégia (AIJPMEEE)
Momentum
J.P. Morgan Európai Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (FTJGEUEE)
J.P. Morgan Securities Ltd.
0,2%
0,1%
1
Japán Részvény Momentum Stratégia (AIJPMEJJ)
J.P. Morgan Japán Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (FTJGJPEE)
.P. Morgan Securities Ltd.
0,2%
0,1%
1
USA Pénzpiac Momentum Stratégia (AIJPMMUU)
J.P. Morgan USA Pénzpiac (G) Követő (RFJGUSME)
J.P. Morgan Securities Ltd.
0,04%
0,02%
10
Európa Pénzpiac Stratégia (AIJPMMEE)
Momentum
J.P. Morgan Pénzpiac (G) (RFJGEUME)
Európai Követő
J.P. Morgan Securities Ltd.
0,04%
0,02%
10
Japán Pénzpiac Momentum Stratégia (AIJPMMJJ)
J.P. Morgan Pénzpiac (G) (RFJGJPME)
Japán Követő
J.P. Morgan Securities Ltd.
0,04%
0,02%
10
Energia Árupiac Momentum Stratégia (AIJPMCEU)
S&P GSCI Energia Többlet Hozam Index (SPGSENP)
Standard & Poor’s Corporation
0,35%
0,0%
1
Nem-Energia Árupiac Stratégia (AIJPMCNU)
S&P GSCI Nem-Energia Többlet Hozam Index (SPGSNEP)
Standard & Poor’s Corporation
0,35%
0,0%
1
Momentum
A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők, amelyek egy Devizamentes Momentum Stratégia Mögöttes Alapelemét képezhetik, névleges, szabályokon alapuló, saját tulajdonú követők (ún. trackerek), amelyek meghatározott megújuló tőzsdei határidős ügyletek hozamát követik le. További információkért a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőkről lásd a 6. (A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők) fejezetet. Az S&P GSCI Energia Többlet Hozam Index az S&P GSCI Többlet Hozam Index al-indexe, amely kizárólag az S&P GSCI energia összetevőire vonatkozik, azaz a WTI Nyersolajat, a Brent Nyersolajat, az RBOB Benzint, a Fűtőolajat, a Gázolajat és a Földgázt tartalmazza. Az S&P GSCI Nem-Energia Többlet Hozam Index az S&P GSCI Többlet Hozam Index al-indexe, amely kizárólag az S&P GSCI nem-energia összetevőire vonatkozik, azaz az Ipari Fémeket, a Nemesfémeket, a Mezőgazdasági Termékeket és a Haszonállatokat tartalmazza.
13.| O l d a l
DEVIZA MOMENTUM STRATÉGIÁK Hogyan alkalmazzák a Deviza Momentum Stratégiák a momentum befektetési stratégiát? Valamennyi Deviza Momentum Stratégia Mögöttes Alapeleme egy Devizapár, amely két devizából (az "Első Devizából" és a "Második Devizából") áll. Minden egyes Deviza Momentum Stratégia momentum stratégiát alkalmaz, meghatározva hogy az adott Devizapár árfolyama fölfelé vagy lefelé tart, alapul véve a Devizapár múltbeli rövid távú, azaz 5 napos időszakra vonatkozó, átlagárfolyamát (a továbbiakban "Rövid Távú Átlag") és hosszú távú, azaz 260 napos időszakra vonatkozó, átlagárfolyamát (a továbbiakban "Hosszú Távú Átlag"). Ebből a célból a Devizapár árfolyamának megállapítására a Devizapár Megfigyelési Árfolyamra való hivatkozással kerül sor. Amennyiben a Rövid Távú Átlag nagyobb, mint a Hosszú Távú Átlag vagy azzal egyenlő (pozitív momentumot jelezve), a Deviza Momentum Stratégia az adott Devizapárral kapcsolatosan felvett névleges long pozíció (azaz long pozíció az Első Deviza és short pozíció a Második Deviza vonatkozásában) hozamait fogja lekövetni. Ezzel szemben, ha a Rövid Távú Átlag alacsonyabb, mint a Hosszú Távú Átlag (negatív momentumot jelezve), a Deviza Momentum Stratégia az adott Devizapárral kapcsolatosan felvett short pozíció (azaz short pozíció az Első Deviza és long pozíció a Második Deviza vonatkozásában) hozamait fogja lekövetni.
Miért kell figyelembe venni a Devizapár Megfigyelési Árfolyamot, és hogyan kell azt kiszámolni? Egy adott Devizapár értékének meghatározásakor kizárólag az azonnali deviza árfolyamoknak a figyelembevétele nem tükrözné az adott Devizapárba történő névleges befektetéssel elérhető teljes hozamot, mert ezen módszer nem venné tekintetbe az adott Devizapár után névlegesen kapott, illetve kifizetett kamatokat. Következésképpen a Devizapár Megfigyelési Árfolyam kerül alkalmazásra és kiszámításra, mert az jobban kifejezi egy adott Devizapár teljesítményét mivel a Devizapár Megfigyelési Árfolyam alapján középárfolyamon kötött, megújuló azonnali és határidős deviza ügyletek útján névleges befektetést eszközölnek az Első Devizába (és névlegesen beszedik a befektetés után kapott piaci kamatokat) és névleges kölcsönt vesznek fel a Második Devizából (és névlegesen megfizetik a kölcsön után fizetendő piaci kamatokat). A Devizapár Megfigyelési Árfolyam egy elméleti érték, amely felezőpontokon alapul és nem tartalmazza a devizapiacon alkalmazott tranzakciós költségeket.
Lehetséges a kitettségnek long kitettségről short kitettségre (illetve fordítva) történő újra-kiegyenlítése? Amennyiben igen, mikor? Igen. A kitettség a Deviza Momentum Stratégia minden Stratégia Üzleti Napján újra-kiegyenlítődik: (a) long kitettségről short kitettségre, amennyiben a megelőző Stratégia Üzleti Napon a Rövid Távú Átlag nagyobb vagy egyenlő volt mint a Hosszú Távú Átlag, és ez akként változik, hogy a Rövid Távú Átlag kisebb lesz, mint a Hosszú Távú Átlag; és (b) short kitettségről long kitettségre, amennyiben a megelőző Stratégia Üzleti Napon a Rövid Távú Átlag kisebb volt mint a Hosszú Távú Átlag, és ez akként változik, hogy a Rövid Távú Átlag nagyobb vagy egyenlő lesz, mint a Hosszú Távú Átlag. Az újra-kiegyenlítési esemény bekövetkezésének megállapítása és az adott Mögöttes Alapelemben felvett long kitettségnek short kitettségre (avagy fordítva) történő névleges megváltoztatása között egy nap különbség van.
Miként befolyásolják a long illetve short kitettségek egy Deviza Momentum Stratégia teljesítményét? Amennyiben a Deviza Momentum Stratégia névleges long pozíciót vett fel az adott Devizapár vonatkozásában, a Deviza Momentum Stratégia értéke emelkedik, ha a Devizapár értéke emelkedik (azaz az Első Deviza ára emelkedik a Második Devizával szemben), míg a Deviza Momentum Stratégia értéke esik, ha a Devizapár értéke csökken (azaz az Első Deviza ára csökken Második Devizához képest). Ezzel szemben, ha a Deviza Momentum Stratégia névleges short pozíciót vett fel, a Deviza Momentum Stratégia értéke emelkedik, ha a Devizapár értéke esik (azaz az Első Deviza ára csökken Második Devizához képest) és a Deviza Momentum Stratégia értéke csökken, ha a Devizapár értéke emelkedik (azaz az Első Deviza ára emelkedik a Második Devizával szemben).
14.| O l d a l
Hogyan mérhető egy Deviza Momentum Stratégia teljesítménye? A Deviza Momentum Stratégia hozama tükrözi az adott Devizapárral kapcsolatban felvett névleges long vagy short pozíció hozamát a közvetlenül megelőző újra-kiegyenlítési nap és az adott Stratégia Üzleti Nap közötti időszak vonatkozásában. A hozam ugyanolyan módon kerül kiszámításra és megállapításra, mint a Devizapár Megfigyelési Szint, azzal az eltéréssel hogy az azonnali és a határidős árfolyamok nem közép árfolyamokon, hanem vételi és eladási árfolyamokon alapulnak. A vételi és eladási árfolyamok alapulvételére az azonnali és a határidős devizaügyletek tekintetében azon névleges tranzakciós költségek lefedése céljából kerül sor, amelyek akkor merülnének fel, ha az adott stratégiát végrehajtanák. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy meghatározott határidős ügyletnél nincs, vagy nagyon kicsi a vételi és az eladási árfolyam közötti különbség az igénybe vett árfolyamot szolgáltató forrás szerint. Ezekben az esetekben a vételi és az eladási árfolyam közötti különbség vonatkozásában meghatározzák ezen különbség minimum értékét. A (4. táblázatban felsorolt) 1. és 2. korrekciós tényezők együttesen tükrözik a vételi és az eladási árfolyam közötti különbségnek ezt a minimumát.
Milyen (Első Devizából és Második Devizából álló) Devizapárok és milyen korrekciós tényezők kapcsolódnak az egyes Deviza Momentum Stratégiákhoz? Az alábbi 4. táblázat meghatározza, hogy milyen (Első Devizából és Második Devizából álló) Devizapár és milyen korrekciós tényezők kapcsolódnak az egyes Deviza Momentum Stratégiákhoz.
4. Táblázat Stratégia
Devizapár
Első Deviza
Második Deviza
1. Devizához kapcsolódó korrekciós tényező
2. Devizához kapcsolódó korrekciós tényező
Euró/USA Dollár
Euró
USA Dollár
0,30%
0,00%
USA Dollár/Japán Yen Deviza Momentum Stratégia (AIJPMF2U)
USA Dollár/Japán Yen
USA Dollár
Japán Yen
0,00%
0,30%
Euró/Japán Yen (AIJPMF3U)
Euró/Japán Yen
Euró
Japán Yen
0,20%
0,20%
Euró/USA Dollár (AIJPMF1U)
Deviza
Deviza
Momentum
Momentum
Stratégia
Stratégia
USA Dollár/Kanadai Stratégia (AIJPMF4U)
Dollár
Deviza
Momentum
USA Dollár/Kanada i Dollár
USA Dollár
Kanadai Dollár
0,00%
0,30%
Ausztrál Dollár/USA Stratégia (AIJPMF5U)
Dollár
Deviza
Momentum
Ausztrál Dollár/USA Dollár
Ausztr ál Dollár
USA Dollár
0,40%
0,00%
Stratégia
Euró/Angol Font
Euró
Angol Font
0,20%
0,20%
Euró/Angol Font (AIJPMF6U)
Deviza
Momentum
15.| O l d a l
4. FEJEZET: CARRY STRATÉGIÁK Mi az carry befektetési stratégia? Az carry stratégia egy befektetési stratégia, amely alapvetően egy eszköz relatív alulárazottsága vagy magasabb jövedelmezősége és egy eszköz relatív túlárazottsága vagy alacsonyabb jövedelmezősége közötti értékkülönbözet kihasználását célozza.
RÉSZVÉNY CARRY STRATÉGIÁK Hogyan alkalmaznak a Részvény Carry Stratégiák egy carry befektetési stratégiát? Mindegyik Részvény Carry Stratégia egy carry befektetési stratégiát alkalmaz, azáltal, hogy egy adott eszköz (a részvényeknek egy, az érték részvénypiacot vagy az alacsony tőkésítettségű részvénypiacot tükröző csoportja) lehetséges kockázati prémiumát követi (a továbbiakban az Carry Komponens Index) egy a múltat tekintve alacsonyabb hozamú eszközzel összehasonlítva (a tágabb értelemben vett részvénypiac, a továbbiakban a Piaci Index). Ez a kockázati prémium (valamint az összes Részvény Carry Stratégia hozama) a fenti Carry Komponens Indexnek a Piaci Indexhez viszonyított teljesítménye alapján kerül meghatározásra.
Az idő elteltével újra-kiegyenlítésre kerül-e az Carry Komponens Indexszel és a Piaci Indexszel szembeni kitettség? Igen. Az Carry Komponens Indexszel és a Piaci Indexszel szembeni kitettséget a Részvény Carry Stratégia minden havi újra-kiegyenlítési napján visszaállítják 100%-ra.
Hogyan számítják az egyes Részvény Carry Stratégiák teljesítményét? Egy Részvény Carry Stratégia hozama az Carry Komponens Indexnek a Piaci Index teljesítményéhez viszonyított teljesítményét tükrözi a legutóbbi újra-kiegyenlítési naptól az adott Stratégia Üzleti Napig tartó időszakra vonatkozóan, egy évi 0,50%-os korrekciós tényező naponta történő levonását követően. Ennek megfelelően, ha az Carry Komponens Index túlteljesíti a Piaci Indexet, a korrekciós tényezőtől függően a Részvény Carry Stratégia értéke általában emelkedni fog. Ugyanakkor, ha a Piaci Index teljesíti túl az Carry Komponens Indexet, a Részvény Carry Stratégia értéke csökkenni fog. A korrekciós tényező azt a névleges költséget hivatott kifejezni, amely az Carry Komponens Indexben felvett névleges long pozíció és Piaci Indexben felvett névleges short pozíció fenntartása esetén merülne fel.
Melyek a Részvény Carry Stratégiák Carry Komponens Indexei és Piaci Indexei? Az alábbi 5. számú táblázat az egyes Részvény Carry Stratégiák Carry Komponens Indexét és Piaci Indexét sorolja fel. 5. Táblázat Stratégia
Részvény Érték (AIJPCE1U)
Carry Komponens Index (Bberg ticker)
Carry
PIaci Index (Bberg ticker)
Stratégia
MSCI Napi Érték Teljes Hozam Bruttó Világ MSCI Napi Teljes Hozam Bruttó Index (GDUVWI) Világ Index (GDDUWI)
Részvény Alacsony Kapitalizációjú (Small Cap) Carry Stratégia (AIJPCE2U)
J.P. Morgan USA Alacsony Kapitalizációjú J.P. Morgan USA Részvény (Small Cap) Részvény Tőzsdei Határidős (G) Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Ügylet Követő (FTJGUSSE) Követő (FTJGUSEE)
A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők, amelyek egy Részvény Carry Stratégia Mögöttes Alapelemeit képezhetik, névleges, szabályokon alapuló, saját tulajdonú követők (ún. tracker-ek), amelyek egy meghatározott megújuló tőzsdei határidős ügylet hozamát követik le. További információkért a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőkről lásd az alábbi 6. fejezetet (A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők).
16.| O l d a l
KÖTVÉNY CARRY LONG STRATÉGIÁK Hogyan alkalmaznak a Kötvény Carry Long Stratégiák carry befektetési stratégiát? Mindegyik Kötvény Carry Long Stratégia carry befektetési stratégiát alkalmaz egy rövid futamidejű kamatra névlegesen kölcsönvett pénzösszegnek két, a névleges globális kötvények meghatározott sokaságából (a továbbiakban a "Potenciális Mögöttes Alapelemek") a legmagasabb várt nyereséggel rendelkező szintetikus zéró szelvényes kötvényre (a továbbiakban "Mögöttes Alapelemek") vonatkozó long pozíciókba történő névleges befektetéséből származó hozama nyomon követésével. Mindegyik Kötvény Carry Long Stratégia egy emelkedő hozamgörbével összefüggésben kíván nyereségre szert tenni azon az alapon, hogy amennyiben a hozamgörbe két egymást követő havi újrakiegyenlítési nap között változatlan marad, úgy a Kötvény Carry Long Stratégia (1) az alkalmazandó rövid futamidejű kamatláb és a megfelelő szintetikus kötvényhez kapcsolódó kamat közötti különbségből; és (2) az adott szintetikus kötvényre vonatkozó névleges long pozíció értékének egy némileg rövidebb lejáratú kötvény esetében elérhető alacsonyabb hozam miatt bekövetkező növekedéséből nyereséget ér el. A Kötvény Carry Stratégiák nem kapcsolódnak tényleges, kereskedés tárgyát képező kötvényekhez, hanem helyette olyan szintetikus zéró szelvényes kötvények alapján kerülnek kiszámításra, amelyeknek az értéke a piaci kamatlábakon alapul. A zéró szelvényes kötvény olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek lejáratakor fix tőkeösszeg kerül kifizetésre, azonban az értékpapír futamideje alatt nem kerül sor rendszeres kamatfizetésre.
Melyek az egyes Kötvény Carry Long Stratégiákkal kapcsolatosan alkalmazandó Potenciális Mögöttes Alapelemek? A 2 Éves Kötvény Long Carry Stratégia (Bloomberg ticker: AIJPCB1U) és a 10 Éves Kötvény Long Carry Stratégia (Bloomberg ticker: AIJPCB3U) Potenciális Mögöttes Alapelemei a következő devizanemekben denominált (2 és 10 éves futamidejű) szintetikus zéró szelvényes kötvények: USA dollár, euró; ausztrál dollár, japán yen, angol font, svájci frank, kanadai dollár és svéd korona.
Mi a Potenciális Mögöttes Alapelemek várt hozamkülönbsége? A Potenciális Mögöttes Alapelemek várt hozamkülönbsége egy (adott futamidejű) szintetikus zéró szelvényes kötvény egyhavi tartásából származó várt nyereség összegét kívánja kifejezni, azt feltételezve hogy a Potenciális Mögöttes Alapelem hozamgörbéje a korrekciós tényezővel történő csökkentéstől eltekintve változatlan marad.
Milyen Lehetséges Mögöttes Alapelemeket tartalmaznak a Kötvény Carry Long Stratégiák? Mindegyik Lehetséges Mögöttes Alapelem hozamkülönbözete a Stratégiával kapcsolatos havi újrakiegyenlítés választási napon kerül meghatározásra és a következő havi újra-kiegyenlítési naptól a két legmagasabb elvárt hozamkülönbözettel rendelkező Lehetséges Mögöttes Alapelem fogja alkotni a Kötvény Carry Long Stratégiát.
Hogyan történik a Kötvény Carry Long Stratégia teljesítményének mérése? Egy Kötvény Carry Long Stratégia hozama a legutóbbi havi újra-kiegyenlítési naptól az adott Stratégia Üzleti Napig tartó időszak alatt a Stratégia alapjául szolgáló Mögöttes Alapelemekben felvett long pozíció teljesítményére vonatkozóan kerül megállapításra. A Mögöttes Alapelemek értékelése a piacon észlelt csereügyleti és pénzpiaci árfolyamok alapján történik. A fentiek mellett a long pozíciókat a Mögöttes Alapelemek devizanemében fejezik ki és ezért egy egységes közös devizanemre (USD) konvertálják őket a hozam kiszámításának céljából. A (2 éves futamidejű kötvényeken alapuló) 2 Éves Kötvény Carry Long Stratégia tekintetében 500%-os tőkeáttételi tényező is alkalmazandó oly módon, hogy a stratégia kockázata nagyjából megfeleljen a 10 Éves Kötvény Carry Long Stratégiának. A 10 Éves Kötvény Carry Long Stratégia vonatkozásában tőkeáttétel alkalmazására nem kerül sor. A fenti esetekben a hozam függ egy korrekciós tényező levonásától is, utóbbi azt az átlagos névleges ügyleti költséget tükrözi, amely akkor merülne fel, ha egy képzeletbeli befektető időről-időre szintetikus long pozíciókat tartana az adott Mögöttes Alapelemekben.
17.| O l d a l
KÖTVÉNY CARRY LONG SHORT STRATÉGIÁK Hogyan alkalmaznak a Kötvény Carry Long Short Stratégiák carry befektetési stratégiát? Mindegyik Kötvény Carry Long Short Stratégia carry befektetési stratégiát alkalmaz egy, a Kötvény Carry Long Stratégiában felvett névleges long pozíció (a továbbiakban "Long Mögöttes Alapelem") és egy, a Kötvény Carry Short Stratégiában felvett névleges short pozíció (a továbbiakban "Short Mögöttes Alapelem") hozamainak nyomon követésével. A Long Mögöttes Alapelem és a Short Mögöttes Alapelem képezik a Kötvény Carry Long Short Stratégia alapjául szolgáló Mögöttes Alapelemeket. A Kötvény Carry Long Stratégiákkal kapcsolatos tájékoztatásul hivatkozunk az azokra vonatkozó fenti kérdésekre és válaszokra. A 2 Éves Kötvény Carry Short Stratégia és a 10 Éves Kötvény Carry Short Stratégia (amelyek a 2 Éves Kötvény Carry Long Short Stratégia illetve a 10 Éves Kötvény Carry Long Short Stratégia Short Mögöttes Alapelemeit képezik) hasonlítanak a 2 Éves Kötvény Index Carry Long Stratégiához és a 10 Éves Kötvény Index Carry Long Stratégiához, azzal a különbséggel hogy a két legmagasabb várt hozamkülönbséget elérő kötvény nyereségének névleges követése helyett az adott Kötvény Carry Short Stratégia a Lehetséges Mögöttes Alapelemek közül a két legkisebb hozamot elérő kötvény hozamait követi.
Hogyan mérik a Kötvény Carry Long Short Stratégia teljesítményét? A Kötvény Carry Long Short Stratégia hozama a Long Mögöttes Alapelemnek a Short Mögöttes Alapelemhez viszonyított teljesítményét követi a legutóbbi tényleges újra-kiegyenlítési naptól az adott Stratégia Üzleti Napig tartó időszakra vonatkozóan. Ennek megfelelően, ha a Long Mögöttes Alapelem a Short Mögöttes Alapelemhez képest jobban teljesít, akkor a Kötvény Carry Long-Short Stratégia értéke nőni fog. A fentiekkel ellentétesen, ha a Short Mögöttes Alapelem a Long Mögöttes Alapelemhez képest jobban teljesít, akkor a Kötvény Carry Long-Short Stratégia értéke csökkenni fog.
Melyek az egyes Kötvény Carry Long Short Stratégiák Long Mögöttes Alapelemei és Short Mögöttes Alapelemei? Az alábbi 6. táblázat feltünteti az egyes Kötvény Carry Long Short Stratégiákhoz tartozó Long Mögöttes Alapelemet és Short Mögöttes Alapelemet. 6. Táblázat Kosár Alapelem
Long Mögöttes Alapelem
Short Mögöttes Alapelem
2 Éves Kötvény Long-Short Carry Stratégia (AIJPCB2U)
J.P. Morgan Alternatív Index 2 J.P. Morgan Alternatív Index 2 Éves Kötvény Carry Long Éves Kötvény Carry Short Stratégia Stratégia
10 Éves Kötvény Long-Short Carry Stratégia (AIJPCB4U)
J.P. Morgan Alternatív Index J.P. Morgan Alternatív Index 10 10 Éves Kötvény Long Carry Éves Kötvény Short Carry Stratégia Stratégia
DEVIZA CARRY STRATÉGIA Hogyan alkalmaz a Deviza Carry Stratégia carry befektetési stratégiát? A Deviza Carry Stratégia carry befektetési stratégiát alkalmaz (i) az elfogadott devizanemek közül a három legmagasabb rövid futamidejű kamatlábbal rendelkező deviza (USA dollárral szembeni) névleges hozamai és (ii) az elfogadott devizanemek közül a három legalacsonyabb rövid futamidejű kamatlábbal rendelkező deviza (USA dollárral szembeni) névleges hozamai különbségének nyomon követésével. A Deviza Carry Stratégia a pozitív hozamkülönbözet (ún. "positive carry") néven ismert devizakereskedési stratégián alapul. Ezen stratégia az alacsony kamatlábbal rendelkező országoktól történő névleges kölcsönfelvételre és ennek az összegnek magasabb kamatlábbal rendelkező országokban betétként történő névleges elhelyezésére irányul. A stratégia az adott devizanemek közötti pozitív kamatkülönbséget kívánja kihasználni, azonban ki van téve az adott long és short devizanemek közötti árfolyam-ingadozásoknak is.
18.| O l d a l
Milyen elfogadott devizanemek szolgálnak alapul a Deviza Carry Stratégiához? Az elfogadott devizanemek a Stratégiával kapcsolatos minden egyes havi újra-kiegyenlítés választási napon rangsorolásra kerülnek a legmagasabb kamatlábbal rendelkező elfogadott devizanemtől a legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező elfogadott devizanemig csökkenő sorrendben. A három (3) legmagasabb kamatlábbal rendelkező elfogadott devizanem minősített long devizanemként (a továbbiakban "Minősített Long Devizanem") kerül kiválasztásra. A három (3) legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező elfogadott devizanem minősített short devizanemként (a továbbiakban "Minősített Short Devizanem", a továbbiakban a Minősített Long Devizanem és a Minősített Short Devizanem együttvéve a "Minősített Devizanemek") kerül kiválasztásra. Ezek a Minősített Devizanemek az USA dollárral szembeállítva hat (6) "Minősített Devizapárt" képeznek. Ezen Minősített Devizapárok a Stratégiának az adott újra-kiegyenlítés választási napját közvetlenül követő újra-kiegyenlítési napjától a Deviza Carry Stratégia részét képezik. A Deviza Carry Stratégia egy névleges long pozíciót vesz fel a Minősített Long Devizanemekben egy USA dollárban névlegesen fennálló short pozícióval szemben és egy névleges short pozíciót vesz fel a Minősített Short Devizanemekben egy USA dollárban névlegesen fennálló long pozícióval szemben. Amennyiben az USA dollár Minősített Long Devizanemként vagy Minősített Short Devizanemként kerül kiválasztásra, az ilyen névleges pozíció hozama nulla.
Hogyan mérik a Deviza Carry Stratégia teljesítményét? A Deviza Carry Stratégia hozama a Minősített Long Devizanemekben fennálló névleges long pozíciókból és a Minősített Short Devizanemekben fennálló névleges short pozíciókból származó hozamokat tükrözi, egy 0,40%-os korrekciós tényező levonásával. A korrekciós tényező azokat az átlagos névleges ügyleti költségeket kívánja tükrözni, amelyek akkor merülnének fel, ha egy képzeletbeli befektető alkalmazná a stratégiát. A hozam hat különböző szintetikus pozíciót fog tükrözni, mindegyiket az USA dollárral szemben.
Melyek a Deviza Carry Stratégiában foglalt elfogadott devizanemek és a hozzájuk kapcsolódó referencia kamatlábak? Az alábbi 7. számú táblázat feltünteti az elfogadott devizanemeket és a fenti Deviza Carry Stratégia vonatkozásában alkalmazandó referencia-kamatlábakat. 7. számú táblázat Elfogadott devizanem
Referencia-kamatláb
1.
USA Dollár (az Amerikai Egyesült Államok törvényes fizetőeszköze)
1 havi USD LIBOR
2.
Euró (az Európai Unió azon tagállamainak törvényes fizetőeszköze, amelyek az egységes fizetőeszközt elfogadták az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek megfelelően.)
1 havi EUR EURIBOR
3.
Japán Yen (Japán törvényes fizetőeszköze)
1 havi JPY LIBOR
4.
Angol Font (az Egyesült Királyság törvényes fizetőeszköze)
1 havi GBP LIBOR
5.
Svájci Frank (Svájc törvényes fizetőeszköze)
1 havi CHF LIBOR
6.
Ausztrál Dollár (az Ausztrál Nemzetközösség törvényes fizetőeszköze).
1 havi AUD LIBOR
7.
Kanadai Dollár (Kanada törvényes fizetőeszköze)
1 havi CAD LIBOR
8.
Norvég Korona (a Norvég Királyság törvényes fizetőeszköze)
1 havi NOK NIBOR
9.
Új-Zélandi Dollár (Új-Zéland törvényes fizetőeszköze)
1 havi NZD LIBOR
10.
Svéd Korona (a Svéd Királyság törvényes fizetőeszköze)
1 havi SEK STIBOR
19.| O l d a l
ÁRUPIACI CARRY STRATÉGIA Hogyan valósít meg az Árupiaci Carry Stratégia carry befektetési stratégiát? Az Árupiaci Carry Stratégia kettő többlet hozam árupiaci indexre vonatkozó long-short szintetikus árupiaci kitettség nyomon követésével alkalmaz carry befektetési stratégiát. Az Árupiaci Carry Stratégia célja egy, a J.P. Morgan Contag Beta Full Energy Class A Excess Return Indexre (a továbbiakban a Contag Beta Index) – amely a JPMSL által kialakított névleges, szabályokon alapuló, saját tulajdonú áruindex – vonatkozó szintetikus long kitettség és egy, a S&P GSCITM Többlet Hozam Indexre (a továbbiakban "S&P GSCI" Index) vonatkozó short pozíció hozamának követése. A Contag Beta Index és az S&P GSCI Index egyaránt többlet hozam indexek, amelyek meghatározott tőzsdei árupiaci határidős ügyletekre vonatkozó biztosítatlan pozíciók felé fennálló szintetikus kitettséget fejeznek ki. A tőzsdei árupiaci határidős ügylet olyan szerződés, amely alapján az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy elad, a másik fél pedig arra, hogy megvesz egy meghatározott fajtájú és mennyiségű árut egy meghatározott jövőbeni napon az előre rögzített áron.
Mi az az S&P GSCI Index? Az S&P GSCI Index annak az S&P GSCI-nek a többlet hozam változata, amelyet a Standard & Poor's (amely a The McGraw-Hill Companies, Inc. részlege ("S&P")) tesz közzé, és a meghatározott feltételeknek megfelelő elsődleges nem pénzügyi teljesítésű árupiaci (azaz fizikai teljesítésű) termékek világszintű termelés alapján súlyozott kosarán alapul. Az S&P GSCI Index jelenleg az alábbi árupiaci termékeket foglalja magában:
Az alábbi vonatkozó ügyletek:
árupiaci tőzsdei
termékekre Az alábbi határidős vonatkozó ügyletek:
árupiaci tőzsdei
WTI Nyersolaj (NYMEX)
Pamut (NYBOT)
Brent Nyersolaj (ICE)
Kakaó (NYBOT)
Fűtőolaj (NYMEX)
Alumínium (LME)
Gázolaj (ICE)
Réz (LME)
RBOB Benzin (NYMEX)
Ólom (LME)
Földgáz (NYMEX)
Nikkel (LME)
Búza (CBOT)
Cink (LME)
Kansas Búza (KCBOT)
Arany (COMEX)
Szójabab (CBOT)
Ezüst (COMEX)
Kukorica (CBOT)
Sertés (CME)
Kávé (NYBOT)
Élő marha (CME)
Cukor (NYBOT)
Marhahús (CME)
termékekre határidős
Mi az a Contag Beta Index? A Contag Beta Index egy a JPMSL által kidolgozott névleges, szabályokon alapuló, saját tulajdonú index amely egy 24 áruból (amelyek hasonlóak az S&P GSCI Indexben szereplő árukhoz) álló névleges kosárral szemben fennálló szintetikus kitettségből származó hozamot kíván elérni. Valamennyi árut egy - a JPMSL által kifejlesztett módszerrel, az ún. "Kiválasztási Módszerrel" kiválasztott – árutőzsdei határidős ügylet képvisel. A Contag Beta Index mögöttes tőzsdei árupiaci határidős ügyleteinek súlyozása a Standard & Poor’s által a S&P GSCI Index számára készített szerződésekre vonatkozó súlyok alapján kerül meghatározásra és évente felülvizsgálatra.
20.| O l d a l
Miért szükséges időről-időre megújítani az S&P GSCI Index és a Contag Beta Index mögöttes tőzsdei árupiaci határidős ügyleteit? Az S&P GSCI Index és a Contag Beta Index mögöttes tőzsdei árupiaci határidős ügyleteit azért szükséges időről-időre megújítani, mert az indexek mögöttes határidős ügyletei meghatározott lejárattal rendelkeznek, azonban az S&P GSCI Index és a Contag Beta Index egy határozatlan tartamú időszakra vonatkozik. Az S&P GSCI Index mögöttes tőzsdei árupiaci határidős ügyletei az első legközelebbi tőzsdei határidős ügylettől a második legközelebbi tőzsdei határidős ügyletig kerülnek megújításra havonta több áru vonatkozásában – néhány áru vonatkozásában azonban csak hosszabb időközönként –, a Contag Beta Index viszont a Kiválasztási Módszert alkalmazza a mögöttes ügyletek lehetséges havonkénti megújításához.
Mi az a Kiválasztási Módszer és miért kerül alkalmazásra a Contag Beta Index mögöttes tőzsdei árupiaci határidős ügyleteinek megújításához? A Kiválasztási Módszer más követelmények alkalmazása mellett a tőzsdei határidős ügylet függvényének meredekségét alkalmazza valamennyi kiválasztott áru esetében annak érdekében, hogy (meghatározott korlátok között) a legmagasabb szintű visszavezetéssel (ún. "backwardation") rendelkező tőzsdei határidős ügyletet jelölje ki valamennyi kiválasztott árura nézve. A "Visszavezetés" arra a helyzetre utal, amikor egy árura nézve a későbbi leszállítási hónapot megjelölő tőzsdei határidős ügyleteknek alacsonyabb az ára mint az ugyanarra az árura vonatkozó, korábbi leszállítási hónapot megjelölő tőzsdei határidős ügyleteknek. Ha egy vagy több kiválasztott árura nincs tőzsdei határidős ügylet visszavezetéssel, a Kiválasztási Módszer az adott áruk vonatkozásában a legalacsonyabb contangoval rendelkező tőzsdei határidős ügyletet jelöli ki. A "Contango" arra a helyzetre utal, amikor egy árura nézve a későbbi leszállítási hónapot megjelölő tőzsdei határidős ügyleteknek magasabb az ára mint az ugyanarra az árura vonatkozó, korábbi leszállítási hónapot megjelölő tőzsdei határidős ügyleteknek. A Kiválasztási Módszerrel az S&P GSCI Index alapjául szolgáló első/második havi ügyletekhez képest potenciálisan jobban teljesítő ügyletek kerülnek kiválasztásra. Előfordulhat, hogy a Kiválasztási Módszer nem választja ki megfelelően a S&P GSCI Index alapjául szolgáló ügyleteknél jobban teljesítő ügyleteket, és emiatt az Árupiaci Carry Stratégia hozama negatív, vagy annak teljesítménye gyenge lesz. Nem biztosított az, hogy az Árupiaci Carry Stratégia eredményes lesz, vagy egy alternatív stratégiához képest jobban fog teljesíteni.
Hogyan kerül időről-időre újra-kiegyenlítésre a Contag Beta Index és az S&P GSCI Index felé fennálló kitettség? A Stratégiával kapcsolatos minden újra-kiegyenlítési napon az S&P GSCI Index súlya helyesbítésre kerül annak érdekében, hogy – amennyiben van ilyen különbség – számításba vegye az S&P GSCI Index és a Contag Beta Index volatilitása közötti különbséget (ez az eljárás az ún. "VolatilitásKövetés"). Ha az S&P GSCI Index egy meghatározott időszakban nagyobb volatilitást mutat mint a Contag Beta Index, akkor az S&P GSCI Indexhez képesti kitettség általában nem lesz nagyobb mint 100% vagy kisebb mint 0%. Ha az S&P GSCI Index kisebb volatilitást mutat, mint a Contag Beta Index, nem kerül sor korrekcióra az S&P GSCI Index felé fennálló kitettség növelése érdekében.
Hogyan kerül értékelésre az Árupiaci Carry Stratégia teljesítménye? Az Árupiaci Carry Stratégia hozama a Contag Beta Indexnek az S&P GSCI Indexhez viszonyított teljesítményét tükrözi az S&P GSCI Indexhez kapcsolódó megfelelő súly alapján, csökkentve egy évi 0,40%-os korrekciós tényezővel, amely naponta kerül kiszámításra és levonásra. Ennek megfelelően, az Árupiaci Carry Stratégia szintje általában nőni fog, ha a Contag Beta Index jobban teljesít, mint az S&P GSCI Index, és csökkenni fog, ha az S&P GSCI Index jobban teljesít, mint a Contag Beta Index. A korrekciós tényező azt a névleges költséget hivatott kifejezni, amely a Contag Beta Indexben felvett névleges long pozíció és az S&P GSCI Indexben felvett névleges short pozíció fenntartása esetén merülne fel.
21.| O l d a l
5. FEJEZET: SZATELLIT STRATÉGIÁK Mik a szatellit stratégiák? A Szatellit stratégiák alatt két, a momentum és az carry jellegű stratégiáktól eltérő típusú stratégiát értünk, nevezetesen az Átlaghoz való visszatérésen alapuló és a short volatilitás stratégiákat. Az Átlaghoz való visszatérésen alapuló stratégia azt a megfigyelést kívánja kihasználni, hogy a piacok gyakran rövid idő alatt a korábbi mozgással ellentétes irányba mozdulnak el – ami azt jelenti, hogy egy Mögöttes Alapelem értékének nemrég még felfelé irányuló mozgását gyakran lefelé irányuló mozgás követi, illetve fordítva. A short volatilitás stratégia azon megfigyelt tendencia kihasználását célozza, amely szerint egy részvényindex várt volatilitása (azaz a piac által várt jövőbeli volatilitás) magasabb mint az adott részvényindex tényleges volatilitása.
ÁTLAGHOZ VALÓ VISSZATÉRÉSEN ALAPULÓ STRATÉGIÁK Hogyan alkalmazzák az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégiák az Átlaghoz való visszatérésen alapuló befektetési stratégiát? Valamennyi Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia általában véve oly módon alkalmazza az Átlaghoz való visszatérésen alapuló befektetési stratégiát, hogy egy Mögöttes Alapelemmel kapcsolatosan felvett névleges short pozíciót követ a Mögöttes Alapelem értékében nemrégiben bekövetkezett növekedést követően, vagy egy Mögöttes Alapelemmel kapcsolatosan felvett névleges long pozíciót követ a Mögöttes Alapelem értékében nemrégiben bekövetkezett csökkenést követően.
Hogyan határozzák meg egy névleges short vagy névleges long pozícióval kapcsolatos kitettség szintjét? A releváns Mögöttes Alapelem felé fennálló kitettség minden, a Stratégia szempontjából munkanapnak minősülő napon korrigálásra kerül a Mögöttes Alapelem megelőző öt (5) Stratégia Üzleti Nap alatt mért teljesítményének súlyozott átlaga alapján. Az ötnapos időszakon belül a közelebbi napok súlyozása nagyobb. A súlyozott átlagteljesítményt -40–el szorozzák meg a kitettség kiszámításakor, tehát ha a Mögöttes Alapelem súlyozott átlagteljesítménye az ötnapos időszakban 2,5%, akkor a kitettség -100% lesz; ugyanígy, ha a súlyozott átlagteljesítmény -2,5%, a kitettség +100% lesz. A kitettség nem lehet nagyobb, mint +100% és nem lehet kisebb, mint -100%. A kitettség short, ha az aktuális teljesítmény pozitív és long, ha az aktuális teljesítmény negatív.
Hogyan értékelik az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia teljesítményét? Az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia hozama az adott Mögöttes Alapelemmel kapcsolatos névleges long vagy short pozíció hozamát tükrözi, amely a közvetlenül megelőző munkanap és a releváns Stratégia Üzleti Nap közötti kitettség szintjén alapul, figyelemmel egy naponta levonásra kerülő, évi 0,03%-os korrekciós összetevőre. A korrekciós összetevő egy névleges long vagy short pozíciónak a Mögöttes Alapelemben történő fenntartásával kapcsolatos névleges költségét kívánja kifejezni.
Mi az egyes Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia Mögöttes Alapeleme? Az alábbi 8. Táblázat bemutatja az egyes Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégiák releváns Mögöttes Alapelemét. 8. Táblázat
22.| O l d a l
Stratégia
Átlaghoz való visszatérésen Stratégia (AIJPSR1U)
Mögöttes Alapelem (Bloomberg ticker)
alapuló
USA
J.P. Morgan USA Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (FTJGUSEE)
Átlaghoz való visszatérésen alapuló Európa Stratégia (AIJPSR1E)
J.P. Morgan Európai Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (FTJGEUEE)
Átlaghoz való visszatérésen Stratégia (AIJPSR1J)
J.P. Morgan Japán Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (FTJGJPEE)
alapuló
Japán
A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők, amelyek egy Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia Mögöttes Alapelemét képezhetik, névleges, szabályokon alapuló, saját tulajdonú követők (ún. tracker-ek), amelyek egy meghatározott megújuló tőzsdei határidős ügylet hozamát követik le. További információkért a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőkről lásd a 6. részt (A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők).
SHORT VOLATILITÁS STRATÉGIA Hogyan alkalmazza a Short Volatilitás Stratégia a short volatilitás befektetési stratégiát? A Short Volatilitás Stratégia úgy alkalmazza a short volatilitás befektetési stratégiát, hogy minden hónapban, a Stratégia újra-kiegyenlítési napján egy, a S&P 500 Index (Bloomberg ticker: SPX Index) egy hónapos lejáratú, variancia csereügylete (a "Mögöttes Alapelem") szintetikus értékesítésének hozamát követi. A Short Volatilitás Stratégia azt a hosszú távon megfigyelt trendet törekszik hasznosítani, amely szerint egy szélesebb piacú részvényindex – jelen esetben az S&P 500 Index –, megfigyelt volatilitása általában alacsonyabb, mint a részvényopció piacok áraival kapcsolatos a CBOE Volatility Index (Bloomberg ticker: VIX Index) (a "Mögöttes Volatilitás Index") által képviselt várt volatilitás. Ha a tényleges volatilitás bármely hónapban alacsonyabb, mint az adott hónap elején az opciós piac által elvárt referencia volatilitás (csökkentve bármely alkalmazandó névleges tranzakciós költséggel), akkor a Short Volatilitás Stratégia pozitív hozamot eredményez.
Mi az a variancia csereügylet (ún. variance swap)? A variancia csereügylet célja hogy a befektetőknek közvetlen kitettséget biztosítson egy mögöttes eszköz volatilitásával szemben. A volatilitás egy eszköz hozamaiban valamely időtartam alatt mutatkozó változékonyság mértéke. A realizált volatilitás ezen múltbeli változás összegének számított értéke az eszköznek a piacon egy meghatározott időszak alatt rendszeres időközönként észlelt ára vagy értéke alapján. A variancia a volatilitás négyzete és egyes termékekkel összefüggésben használják a tőzsdén kívüli (ún. OTC (over-the-counter)) származtatott ügyletek piacán a volatilitás helyett, olyan matematikai tulajdonságai miatt, amelyek alkalmasabbá teszik ezen termékek értékeléséhez és fedezéséhez. Az index számítási ügynök emiatt elsősorban a varianciát alkalmazza a Short Volatilitás Stratégia szintjének kiszámításához, de a volatilitást alkalmazza és arra hivatkozik a piaci gyakorlatnak megfelelő irányadó referencia mértékként. A variancia csereügyletben a felek megállapodnak, hogy elcserélnek (pl. egy hónapra) egy előre meghatározott névleges összeget megszorozva egy mögöttes eszköz valós volatilitása és a várt volatilitásra hivatkozással meghatározott ún. "érvényesítési szint" (ún. strike level) különbségével. A várt volatilitás a piac valós volatilitásra vonatkozó elvárásait tükrözi a variancia csereügylet megkötésének időpontjában. A várt volatilitást az adott eszközökre vonatkozó, tőzsdei opciók piaci értéke alapján határozzák meg, így a Short Volatilitás Stratégia esetében a Mögöttes Volatilitás Index által képviselt S&P 500 Indexre bejegyzett opciók piaci értéke alapján. A variancia csereügylet értékesítése azt jelenti, hogy a befektető akkor tesz szert nyereségre, ha a valós volatilitás alacsonyabb, mint az előre meghatározott érvényesítési szint. Ezzel ellentétesen az érvényesítési szintnél magasabb mértékű valós volatilitás veszteséget eredményez a befektetőnél. Emellett, az elszámolás nem követi lineárisan a mögöttes eszköz hozamát. A variancia csereügylet eladói jelentős veszteséget realizálhatnak ha a mögöttes eszköz volatilitása lényegesen az érvényesítési szint felett van.
23.| O l d a l
Hogyan rendelik hozzá a súlyt a Mögöttes Alapelemhez? Minden hónapban a Stratégia újra-kiegyenlítési napján a Mögöttes Alapelemhez egy súlyt rendelnek hozzá. A súlyt általában véve úgy rendelik hozzá, hogy ha a valós volatilitás 1%-kal alacsonyabb, mint az érvényesítési szint, akkor a Stratégia hozama megközelítőleg 0,25%, ha viszont a valós volatilitás 1%-kal magasabb, mint az érvényesítési szint, akkor a Stratégia hozama megközelítőleg 0,25% (a pontos számok az érvényesítési szinttől függnek). Ugyanakkor a kifizetés nem egyenesen arányos a realizált volatilitással. Ennek megfelelően, a nyereség vagy veszteség annak függvényében fog növekedni, minél nagyobb a különbség a realizált volatilitás és az érvényesítési szint között.
Hogyan értékelik a Short Volatilitás Stratégia teljesítményét? A Short Volatilitás Stratégia hozama a variancia csereügyletben fennálló névleges short pozíció hozamát tükrözi a közvetlenül megelőző újra-kiegyenlítési nap és a megfelelő Stratégia Üzleti Nap között. Bármely havi időszak végén a Short Volatilitási Stratégia hozama valamely hónap aktuális realizált volatilitása alapján kerül kiszámításra, úgy, hogy ha az adott időszak valós volatilitása alacsonyabb, mint az érvényesítési szint, akkor a Short Volatilitás Stratégia hozama pozitív lesz. Ha, ezzel ellentétesen az adott időszak valós volatilitása magasabb, mint a Mögöttes Volatilitás Index által a hónap elején megadott referencia volatilitás, a Short Volatilitás Stratégia veszteséget könyvel el. A várt volatilitás és az érvényesítési szintek meghatározása a Mögöttes Volatilitás Index névleges tranzakciós költségekkel korrigált záró árai alapján történik. A névleges tranzakciós költségek az érvényesítési szintet csökkentő tényezők. A korrekció mértéke a várt volatilitás növekedésével együtt növekszik, de legalább a volatilitás 1,1%-a. A Short Volatilitás Stratégia értékének számításakor a short variancia csereügylet legnagyobb lehetséges vesztesége -100%.
24.| O l d a l
6. FEJEZET: A J.P. MORGAN TŐZSDEI HATÁRIDŐS ÜGYLET KÖVETŐK Mik a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők? A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők névleges, szabályokon alapuló, saját tulajdonú követők (ún. tracker-ek), amelyek célja, hogy meghatározott mögöttes eszközhöz kapcsolódó, egy közeli hónapban rögzített, megújuló tőzsdei határidős ügyletekhez kapcsolódó long pozíciók hozamait leképezzék. Például, a J.P. Morgan USA Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő az S&P 500 Indexhez kötődő, folyamatosan megújuló tőzsdei határidős ügyletek hozamát követi. A tőzsdei határidős ügylet olyan, sztenderd szerződés, amellyel egy tőzsdén kereskednek annak érdekében hogy sztenderd egységnyi mennyiségű eszközt vegyenek vagy adjanak el egy jövőbeli, előre meghatározott napon az ügyletkötéskor meghatározott áron. Mindegyik J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követő általában negyedévenként a legközelebbi havi határidős ügyletből fordul át a következő ügyletbe (amely általában 3 hónappal később jár le). A J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőkhöz tartozó releváns tőzsdei határidős ügyletek a következők: J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követő
Vonatkozó tőzsdei határidős ügyletek:
J.P. Morgan USA Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (Bloomberg ticker FTJGUSEE)
S&P 500 Index (Bloomberg ticker SPX)
J.P. Morgan Európai Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (Bloomberg ticker FTJGEUEE)
EURO STOXX 50 Index (Bloomberg ticker SX5E)
J.P. Morgan Japán Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (Bloomberg ticker FTJGJPEE)
Nikkei 225 Index (Bloomberg ticker NKY)
J.P. Morgan USA Alacsony Kapitalizációjú (Small Cap) Részvény Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (Bloomberg ticker (FTJGUSSE)
Russel 2000 Index (Bloomberg ticker RTY)
J.P. Morgan USA Pénzpiaci Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (Bloomberg ticker FTJGUSME)
CME Euródollár Határidős Tőzsdei (Bloomberg ticker ED1), 3 hónap USD LIBOR-ra vonatkoztatva
J.P. Morgan Európai Pénzpiaci Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (Bloomberg ticker FTJGEUME)
Euronext LIFFE Euro Euribor Határidős Tőzsdei (Bloomberg ticker ER1), 3 hónap EURIBOR-ra vonatkoztatva
J.P. Morgan Japán Pénzpiaci Tőzsdei Határidős (G) Ügylet Követő (Bloomberg ticker FTJGJPME)
TFX Euró és Japán Yen Határidős Tőzsdei (Bloomberg ticker ER1), 3 hónap TIBOR-ra vonatkoztatva
25.| O l d a l
7. FEJEZET: AZ ÖSSZETETT STRATÉGIA INDEXHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A kockázatok alábbiakban foglalt bemutatása nem teljes körű és nem is célozza a kockázatok teljes körű bemutatását. Jelen dokumentum kérdéseket, válaszokat és az Indexszel kapcsolatos kockázati tényezőket tartalmaz, nem egy az Indexhez kötött egyedi befektetési terméket.
Az Indexet és valamennyi Stratégiát egy névleges vagy szintetikus portfolió vagy eszközkosár alkotja. A Stratégiákkal kapcsolatos kitettségek és bármely Mögöttes Alkotóelemük kizárólag névleges és szintetikus eszközök és csak az Index és a Stratégiák számítási ügynöke által vagy részére vezetett nyilvántartásban léteznek. Nem létezik egy tényleges, valamely személyt megillető vagy tulajdonát képező eszköz portfolió. Ennélfogva az Indexet követő hozamú értékpapírok vagy pénzügyi eszközök tulajdonosait a Stratégiák Mögöttes Alkotóelemei vonatkozásában semmiféle igény nem illeti meg.
Az Összetett Stratégia Index, valamint a legtöbb Stratégia közzétett értéke tartalmazni fogja egy korrekciós tényező levonását. Az Összetett Stratégia Index és a legtöbb Stratégia egyrészt abban különbözik egy tipikus indextől, hogy a közzétett napi értékük az egyes alapelemek összesített értékébe beszámítja egy évente változó értékek alapján megállapított korrekciós tényező levonását. Az Összetett Stratégia Index esetében a korrekciós tényező mértéke évi 1,60%, amely az Index teljesítményét csökkenti (ugyanúgy, mint egy időben elhatárolt alapon hozzáadott költség) és nem tükrözi a Stratégiákkal kapcsolatos névleges tranzakciós költségeket. A Stratégiákkal kapcsolatos korrekciós tényezők különböző mértékűek és általában véve a Mögöttes Alapelemek felé fennálló kitettség fenntartásának és újra-kiegyenlítésének névleges költségét fejezik ki. Minden egyes korrekciós tényező naponta kerül levonásra. Ezen többszörös korrekciós tényezők levonásának eredményeként az Összetett Stratégia Index értéke az elméletileg azonos módon létrehozott, de ilyen korrekciós tényezők levonását nem tartalmazó szintetikus portfolió értékétől el fog maradni.
Előfordulhat, hogy az Összetett Stratégia Index tervezett volatilitása nem valósul meg. Az Összetett Stratégia Index újra-kiegyenlítésére havi rendszerességgel kerül sor a Stratégiákhoz súlyozásával, amelynek célja, hogy a volatilitás legfeljebb 10%-os legyen. Ugyanakkor mivel ezen súlyok alkalmazására a Stratégiák múltbeli volatilitása alapján kerül sor és a legnagyobb összesített és egyedi értékük elérheti a 400%-ot, az Összetett Stratégia Index ténylegesen tapasztalt volatilitása a 10%-os értéket meghaladhatja vagy annál kisebb lehet és ez hátrányosan befolyásolhatja az Összetett Stratégia Index értékét.
Az Index és a Stratégiák többlet hozam indexek és stratégiák és nem teljes hozam indexek és stratégiák. Az Index huszonhat Stratégiát képez le, amelyek mindegyike egy többlet hozam index. Egy többlet hozam index az index alapját képező eszközökbe történő biztosítatlan vagy fedezetlen befektetések mellett elérhető lehetséges hozamokat tükrözi. Ezzel ellentétben a teljes hozam index a mögöttes eszközökkel történő kereskedés céljára rendelt pénzösszegek után megszerezhető kamatot is figyelembe veszi. Ezért az Index nem tükrözi az adott mögöttes eszközökbe, vagy az ezen mögöttes eszközökkel kapcsolatos teljes hozam indexbe történő névleges közvetlen befektetéssel elérhető hozamot.
Az Index volatilitása magasabb lehet tőkeáttétel alkalmazása miatt Az Index és egyes Stratégiák (a Momentum Stratégiákat és az egyes Kötvény Carry Stratégiákat ideértve) tekintetében tőkeáttétel alkalmazására kerülhet sor a Stratégia vagy adott esetben a Mögöttes Alapelem hozamának növelése céljából. Amennyiben tőkeáttétel alkalmazására kerül sor, a Stratégia vagy adott esetben a Mögöttes Alapelemek árában bekövetkezett változás nagyobb mértékű változást idézhet elő az Index vagy adott esetben a Stratégiák értékében, mintha a tőkeáttétel alkalmazására nem került volna sor. A tőkeáttétel alkalmazása különösen felnagyítja a Stratégiák, vagy adott esetben a Mögöttes Alapelemek negatív teljesítményének mértékét és ez az Index teljesítményét befolyásolhatja.
26.| O l d a l
A fentiek mellett egyes Mögöttes Alapelemek magas tőkeáttételű eszközökből, például tőzsdei határidős ügyletekből állnak. Egy mögöttes eszközzel kapcsolatos tőzsdei határidős ügylet volatilitása a mögöttes eszközhöz képest gyakran jelentősen magasabb lehet. A tőzsdei határidős ügyletek likviditása a mögöttes eszközök likviditásánál gyakran kisebb lehet. Ennélfogva ezen tőzsdei határidős ügyleteknek a Mögöttes Alapelemek összetevőiként történő használata magasabb volatilitást eredményezhet mintha nem kerülne sor használatukra.
Az Összetett Stratégia Indexbe tartozó Momentum Stratégiák kockázatosak Minden egyes Momentum Stratégia egy olyan – általánosan momentum befektetési stratégiaként ismert –, ellentétes piaci trendeket kihasználó matematikai modellt kíván megvalósítani, amely azon számos piacra vonatkozóan észlelhető tendencia kihasználását célozza, hogy egy tartós időszak során az adott piaci trendek felfelé vagy lefelé mozdulnak el. Ez a stratégia eltér egy olyan stratégiától amely hosszú távú és egy eszköz felé fennálló kizárólag long kitettséget keres. Előfordulhat, hogy a momentum befektetési stratégia nem tud nyereséget realizálni annak eredményeképpen hogy egy olyan eszközt tart, amelynek ára csökkenés után hirtelen emelkedik vagy növekedés után hirtelen csökken (ezt a hirtelen tendencia-változást "ingafűrésznek (ún. whipsaw)" is hívják). Ennek megfelelően a momentum befektetési stratégia rosszul teljesíthet egy trendszerűséget nem mutató, váltakozó irányú piacon amelyre a rövid távú volatilitás jellemző. Nincs biztosíték arra, hogy a momentum befektetési stratégia sikeres lesz vagy hogy túlteljesít bármely alternatív stratégiát.
Az Összetett Stratégia Indexbe tartozó Carry Stratégiák kockázatosak Minden egyes Carry Stratégia egy olyan befektetési stratégiát alkalmaz, amely bizonyos eszközök értékkülönbözetét kívánja kihasználni, és amely általában egy – az eszközök múltbeli teljesítménye alapján – hozzávetőlegesen alacsonyabb árú vagy magasabb hozamú eszköz megvásárlásával és egy hozzávetőlegesen magasabb árú vagy alacsonyabb hozamú eszköz eladásával valósul meg. Azonban a stratégia rosszul teljesíthet, ha a mögöttes eszköz a stratégia által várt iránnyal ellentétes irányba mozog. Ezt a negatív teljesítményt tovább erősítheti a stratégiában esetlegesen alkalmazott tőkeáttétel. Nincs biztosíték arra, hogy az carry befektetési stratégia sikeres lesz vagy hogy túlteljesít bármely alternatív stratégiát.
Az Összetett Stratégia Indexbe tartozó Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégiák kockázatosak Minden egyes Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia bizonyos eszközök árainak és hozamainak azon tendenciáját kívánja kihasználni, hogy a tartós növekedés után csökkenni, a tartós csökkenés után pedig növekedni fognak. E stratégia alkalmazásával az adott Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia egy részvényindexbe szintetikusan akkor fektet be, ha az index értéke az elméleti befektetés időpontjáig csökken vagy akkor zárja a befektetéssel kapcsolatos pozícióját, ha az index értéke a befektetésből való kilépés időpontjáig folyamatosan növekszik. Azonban nem lehet biztosítani, hogy az index aktuális teljesítménye mutatni fog bármilyen egyszerű reverziót, és az index értékének hosszantartó – az Átlaghoz való visszatérésen alapuló elmélet által a növekedésre előre jelzett időpontban is tartó – csökkenése jelentős mértékű nem várt veszteséget okozhat. Hasonlóan, az index értékének hosszantartó – az Átlaghoz való visszatérésen alapuló elmélet által a csökkenésre előre jelzett időpontban is tartó – növekedése jelentős mértékű nem várt veszteséget okozhat. Nincs biztosíték arra, hogy az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia sikeres lesz vagy hogy túlteljesít bármely alternatív stratégiát.
Az Összetett Stratégia Indexbe tartozó Short Volatilitás Stratégia kockázatos. A Short Volatilitás Stratégia azt a hosszú távon megfigyelt trendet törekszik hasznosítani, amely szerint egy szélesebb piacú részvényindex – mint az S&P 500 Index –, megfigyelt volatilitása általában alacsonyabb, mint a részvényopció piacok áraival kapcsolatos, a VIX Index által képviselt várt volatilitás. Azonban nem biztosított, hogy a várt volatilitás mindig magasabb lesz mint a valós volatilitás, és hogy ha a várt volatilitás alacsonyabb mértékű mint a valós a Short Volatilitás Stratégia értéke csökkeni fog. Nem biztosított továbbá hogy a Short Volatilitás Stratégia sikeres lesz, vagy, hogy felülmúl bármely más stratégiát.
27.| O l d a l
A Short Volatilitás Stratégia magasabb volatilitású időszakokban nagy mértékű veszteségeket eredményezhet. A volatilitás szintetikus értékesítése a Mögöttes Alapelem magasabb volatilitású időszakában nagy mértékű veszteségekhez vezethet. Ennek megfelelően, a Short Volatilitás Stratégia alapján a mögöttes részvényindex megnövekedett hozama (volatilitása) arányosan nagyobb veszteséghez vezet, amely az Index teljesítményét hátrányosan érintheti.
A Kötvény Carry Stratégiák szintetikus zéró szelvényes kötvényeken alapulnak, amely kötvények eltérhetnek a ténylegesen nyilvánosan forgalomba hozott kötvényektől Minden egyes Kötvény Carry Stratégia különböző devizanemű szintetikus zéró szelvényes kötvények (amelyek az adott Kötvény Carry Stratégiától függően lehetnek csak long vagy long-short kötvények) névleges portfoliójának teljesítményét követi. A szintetikus zéró szelvényes kötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő, fix tőkeösszeggel rendelkező értékpapírok, amelyek nem fizetnek rendszeres kamatot, és ennek megfelelően általában diszkontált áron kerülnek forgalomba hozatalra. Ezek a szintetikus zéró szelvényes kötvények kizárólag elméletileg léteznek, nem forgalomképesek, és nincs nyilvánosan elérhető forrás ezen kötvények árának meghatározására. Ezen szintetikus kötvények árai – amelyeket az adott Kötvény Carry Stratégia értékének meghatározására használnak – mesterségesen, a lejáratkor fizetendő tőkeösszeg jelenértékével megegyezően kerülnek meghatározásra. A jelenértéket úgy határozzák meg, hogy az adott kötvényre lejáratkor fizetendő tőkeösszeget csereügyletek és pénzpiaci ügyletek közzétett értékeinek felhasználásával diszkontálják. Ezek a szintetikus kötvények a valós, nyilvánosan forgalmazott kötvényektől eltérően teljesíthetnek, és a Kötvény Carry Stratégiák lehet, hogy nem teljesítenek olyan jól mint más valós, nyilvánosan forgalmazott kötvényeket vagy más kamat mértékét követő index vagy stratégia.
Előfordulhat, hogy az Árupiaci Carry Stratégia során alkalmazott volatilitás-párosítás nem éri el a kívánt eredményt. Az Árupiaci Carry Stratégia által alkalmazott long-short stratégia célja egy árupiaci indexben (a névleges, szabályokon alapuló J.P. Morgan Contag Beta Full Energy Class A Többlet Hozam Indexben, amelyet a JPMSL fejlesztett és tart fenn) meglévő szintetikus long pozició és egy referenciatermék (ún. benchmark) árupiaci indexben (az S&P GSCI™ Többlet Hozam Index) meglévő szintetikus short pozíció nettó hozamának kifejezése. A valós volatilitás korlátozása érdekében az Árupiaci Carry Stratégia a "volatilitás-párosítás" módszerét alkalmazza úgy, hogy a short és long elem volatilitását megkísérli összepárosítani. Ha – az elemek múltbéli valós volatilitásai alapján a short elem volatilitása nagyobb mint a long elemé, az Árupiaci Carry Stratégia a short elem súlyát korrigálja annak érdekében, hogy csökkentse a short elem felé fennálló kitettséget. Azonban abban az esetben, ha a short elem volatilitása kisebb mint a long elemé, a short elem felé fennálló kitettség növelése érdekében nem kerül sor korrekcióra. A volatilitás-párosítási mechanizmus ezen két szintetikus kitettség forrásának kiegyenlítő hatását törekszik maximalizálni. Tekintettel arra, hogy (1) a volatilitáspárosítás csak akkor alkalmazandó amikor a short elem nagyobb volatilitást mutat mint a long elem (és nem fordítva), (2) a long és short elemek lehet, hogy nincsenek a kellő mértékben összehangolva ahhoz, hogy elérjék a kívánt kiegyenlítő hatást, és (3) a múltbéli valós volatilitás lehet, hogy nem nyújt megfelelő iránymutatást a jövőbeni valós volatilitásra, nem biztosított, hogy a volatilitás-párosítási mechanizmus valóban az Árupiaci Carry Stratégia csökkentett volatilitásához vezet.
Az Index további kockázatoknak van kitéve arra tekintettel, hogy a Momentum Stratégiák, az Carry Stratégiák és az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégiák névleges short pozíciókat tartalmaznak vagy megengedik az ilyen pozíciók felvételét. A Momentum Stratégia, az Carry Stratégia valamint az Átlaghoz való visszatérésen alapuló Stratégia bármelyike tartalmazhat a Mögöttes Alapelemeivel kapcsolatosan névleges short pozíciókat vagy lehetővé teheti az ilyen pozíciók felvételét. A long pozíciókkal ellentétben a short pozíciók korlátlan kockázatnak vannak kitéve tekintettel arra hogy nincs limitálva az összeg amellyel az adott eszköz ára emelkedhet a short pozíció lezárása előtt. Elképzelhető, hogy bármely Stratégiában meglévő bármely névleges short pozíció lényegesen emelkedik ezzel hátrányosan befolyásolva az ilyen Stratégia és az Index értékét.
28.| O l d a l
A Stratégiák nem alkotnak teljes mértékben diverzifikált portfoliót. A diverzifikáció általánosan a nyereség keletkezéséhez kapcsolódó kockázat mértékét hivatott csökkenteni. Nem biztosított, hogy bármely Stratégia bármikor megfelelően diverzifikált lesz ahhoz, hogy az ilyen kockázatokat bármilyen mértékben csökkentse vagy minimalizálja.
Az egyes Mögöttes Alapelemekkel kapcsolatos árfolyam-kockázati kitettség negatív hatással lehet az Indexre. Az Összetett Stratégia Index devizanemétől (azaz magyar forinttól) eltérő devizanemű Mögöttes Alapelemének értéke az adott deviza tekintetében alkalmazandó átváltási árfolyamon névlegesen átváltásra kerül az Index devizanemére. Ennélfogva ezen Stratégiák ki lesznek téve a Mögöttes Alapelem devizaneme és az Index devizaneme közötti átváltási árfolyam változásainak. Ezért az említett deviza árfolyamok ezen Stratégiák teljesítményét (pozitívan vagy negatívan) befolyásolják. A fentiek mellett megjegyzendő hogy a Mögöttes Alapelemeknek olyan eszközökkel kapcsolatosan állhat fenn szintetikus kitettsége amelyek devizanemei eltérnek az adott Mögöttes Alapelem devizanemétől. Ezekben az esetekben az említett Mögöttes Alapelemeken belül is árfolyam-kockázati kitettség fog fennállni. Az átváltási árfolyamok volatilisek lehetnek és egy rövid időszakon belül nagymértékben elmozdulhatnak.
JPMSL jogosult az Indexet, a Stratégiákat és a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követőket az Index értékét érintő módon is módosítani JPMSL (mint az Index, a Stratégiák vagy a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők számítási ügynöke) módosíthatja vagy kiegészítheti az Index, a Stratégiák vagy a J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők Szabályait. JPMSL számítási ügynökként a Szabályok módosításakor vagy kiegészítésekor nem köteles semmilyen személy vagy entitás körülményeit figyelembe venni, és minden ilyen módosításnak vagy kiegészítésnek hátrányos következményei lehetnek olyan személyekre vagy entitásokra nézve, akik az Indexszel kapcsolatos kitettséggel bírnak az Indexszel kapcsolatos valamely termékbe vagy tranzakcióba történő befektetés miatt. A Szabályok bizonyos esetekben a JPMSL részére ugyancsak lehetővé teszik a saját hatáskörében történő döntést, ideértve egy másik Mögöttes Alapelem behelyettesítésének jogát vagy egy Stratégia vagy Mögöttes Alapelem törlésének jogát. Egyéb indexektől vagy követőktől eltérően az Index, a Stratégiák és J.P. Morgan Tőzsdei Határidős Ügylet Követők fenntartását nem egy független bizottság kezeli. A Stratégiáknak (és közvetve a Mögöttes Alapelemeknek) az Indexbe történő felvétele nem minősül a JPMSL vagy bármely J.P. Morgan Társaság részéről a Stratégiákkal, a Mögöttes Alapelemekkel vagy a Stratégiák vagy a Mögöttes Alapelemek mögöttes értékpapírjaival, tőzsdei határidős ügyleteivel vagy egyéb mögöttes eszközeivel kapcsolatosan adott befektetési ajánlásnak.
Előfordulhat, hogy az Index nem lesz eredményes és nem fog a Stratégiákkal kapcsolatosan esetlegesen alkalmazható alternatív stratégiáknál jobban teljesíteni. Az Index egy névleges, szabályokon alapuló, saját stratégiát követ amely előzetesen meghatározott szabályok alapján működik. Ennek megfelelően Önnek szükséges eldöntenie, hogy az Ön egyéni körülményei és befektetési céljai ismeretében ezen szabályok az Ön számára megfelelőek-e. Nem biztosított, hogy azon befektetési stratégia vagy befektetési stratégiák kombinációja, amelyen az Index alapul eredményes lesz, illetve az sem biztosított, hogy az Index a Mögöttes Alapelemekkel kapcsolatosan esetlegesen alkalmazható alternatív stratégiáknál jobban fog teljesíteni.
Az Index és a Stratégiák működési története korlátozott és teljesítményük váratlan módon alakulhat. Az Index és a Stratégiák Szabályainak véglegesítésére 2009 novemberében került sor. Ennélfogva az Összetett Stratégia Index és a Stratégiák működési története korlátozott. Az Összetett Stratégia Index és a Stratégiák vonatkozásában bárki által elvégzett múltbeli adatokon alapuló tesztelés vagy hasonló elemzés csupán szemléltető jellegűnek tekinthető és az index számítási ügynök által az Összetett Stratégia Index vagy a Stratégiák értékének meghatározásakor nem használt becsléseken vagy vélelmeken alapulhat. A múltbéli teljesítmény nem tekinthető a jövőbeli teljesítmény tekintetében irányadónak.
29.| O l d a l
Amennyiben bármely Stratégia értékének nyilvánosságra hozatala elmarad, ez hátrányosan befolyásolhatja az Index számítását és nyilvánosságra hozatalát. Az Index Érték nyilvánosságra hozatala a szükséges stratégia vagy index licenszek fenntartásától függ; a vonatkozó tőzsdei határidős ügyletek vagy az egyes Stratégiáknak névlegesen részét képező egyéb eszközök tőzsdei kereskedelmének folyamatossága, a Stratégiák értékeinek nyilvánosságra hozatala, továbbá az ezen tevékenységekkel kapcsolatos bármely zavar vagy ezen tevékenységek megszakítása hátrányosan befolyásolhatja a számítási ügynöknek az Index Érték folyamatos kiszámításával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos képességét.
Az Index képzéséhez felhasznált befektetési stratégiák a Stratégiák tekintetében havi újra-kiegyenlítést és egy súlyozási plafonértéket (ún. cap) alkalmaznak. A Stratégiák vonatkozásában havi újra-kiegyenlítés, továbbá az összes Stratégia teljes súlya tekintetében egy legnagyobb súlyozási plafonérték kerül alkalmazásra. Bár a legnagyobb teljes súly 400% lehet, az egyes egyedi súlyok is majdnem elérhetik a 400%-ot.
Egyes rendkívüli változhatnak.
események
bekövetkezésekor
az
Indexet
alkotó
Stratégiák
Egy Stratégiával kapcsolatos egyes rendkívüli események bekövetkezését követően az érintett Stratégiát vagy Mögöttes Alapelemet helyettesítő indexszel vagy stratégiával válthatják fel. Felhívjuk figyelmét hogy a Stratégia vagy Mögöttes Alapelem megváltozása befolyásolhatja az Index teljesítményét, mivel a helyettesítő Stratégia vagy Mögöttes Alapelem jelentősen jobban vagy rosszabbul teljesíthet mint az érintett Stratégia vagy Mögöttes Alapelem.
A Stratégiák teljesítményei közötti korreláció csökkentheti az Index teljesítményét. A Stratégiák teljesítményei közötti korreláció mértéke időről időre magas lehet, ideértve különösen azt az időszakot, amelyben jelentős csökkenés következik be a Stratégiák által képviselt azon szektorokban vagy eszköz típusokban, amelyek a többi szektorhoz vagy eszköz típushoz képest magasabb súllyal szerepelnek az Indexben. Az egy szektort vagy eszköz típust képviselő és százalékát tekintve az Indexben jelentős súllyal rendelkező Stratégiákhoz kapcsolódó negatív hozam időszakok alatti magas korreláció az Index vonatkozásában jelentős negatív hozamot idézhet elő.
A Stratégiák értékének változásai kiegyenlíthetik egymást. Tekintettel arra, hogy az Index a széles körű eszköz osztályokat és földrajzi régiókat együttesen képviselő Stratégiák (és azok Mögöttes Alapelemeinek) teljesítményét követi, előfordulhat hogy az egymástól eltérő eszköz osztályokat vagy földrajzi régiókat képviselő Stratégiák (és azok Mögöttes Alapelemei) közötti árváltozások nem állnak korrelációban egymással. Előfordulhat hogy amikor egy meghatározott eszköz osztályt vagy földrajzi régiót képviselő Stratégia és Mögöttes Alapelemeinek értéke nő, az eltérő eszköz osztályokat vagy földrajzi régiókat képviselő többi Stratégia és azok Mögöttes Alapelemeinek értéke csökken vagy nem nő hasonló mértékben. A fentiek mellett a Stratégiák súlya nem egyforma és a súlyok újra-kiegyenlítésére havonta kerül sor. Két Stratégia által termelt ugyanolyan mértékű pozitív vagy negatív hozam az Index teljesítményét eltérően befolyásolhatja. Ennélfogva az Index értékének kiszámításakor az egyes Stratégiák értékeiben bekövetkezett növekedéseket a többi Stratégia értékeiben bekövetkezett kisebb mértékű növekedések vagy csökkenések mérsékelhetik vagy a változásokat meghaladó mértékben egyenlíthetik ki.
A Stratégiákat nem egy egyedi piac, szektor vagy régió vagy az adott Stratégia valamely vagy összes mögöttes eszközeinek megkettőzésére vagy lekövetésére tervezték. A Stratégiákat nem egy egyedi piac, szektor vagy régió vagy az adott Stratégia valamely vagy összes mögöttes eszközének megkettőzésére vagy lekövetésére tervezték. A Stratégiák a mögöttes eszközökkel kapcsolatos szintetikus kitettséget oly módon kívánják kifejezni hogy egy névleges, szabályokon alapuló stratégia alapján egyes mögöttes indexekre vagy eszközökre hivatkoznak, azonban a Stratégiák teljesítménye az adott piacok vonatkozó teljesítményét nem tükrözi.
30.| O l d a l
A Stratégiák vagy Mögöttes Alapelemek szponzorai az adott Stratégia vagy Mögöttes Alapelemet annak értékét érintő módon módosíthatják. A Stratégia vagy Mögöttes Alapelem szponzora felel az adott Stratégia vagy Mögöttes Alapelem adott esetben történő kiszámításáért vagy fenntartásáért. A fent említett szponzor a Stratégia vagy Mögöttes Alapelem szabályai szerint jogosult a Stratégia Mögöttes Alapelemének vagy a Mögöttes Alapelem mögöttes eszközének hozzáadására, törlésére vagy helyettesítésére vagy egyéb olyan módszertani változtatásokra amelyek módosíthatják a fent említett Stratégia vagy adott esetben Mögöttes Alapelem értékét. A fentiekben említett Stratégia vagy Mögöttes Alapelemben szereplő alapul fekvő eszköz módosítása kihathat a fentiekben említett Stratégiára vagy Mögöttes Alapelemre, tekintettel arra hogy egy újonnan hozzáadott alapul fekvő eszköz teljesítménye lényegesen jobb vagy rosszabb lehet mint az általa helyettesített alapul fekvő eszköz vagy eszközök. A fent említett szponzor jogosult továbbá a fent említett Stratégia vagy Mögöttes Alapelem számítását vagy terjesztését módosítani, megszakítani vagy felfüggeszteni. A fenti tevékenységek bármelyike hátrányosan befolyásolhatja az Index teljesítményét.
A Mögöttes Alapelemekre vonatkozó tőzsdei határidős ügyletek jelenlegi áraihoz képesti magasabb vagy alacsonyabb jövőbeli árak befolyásolhatják az adott Stratégiák és az Index értékét Egyes Mögöttes Alapelemek fizikai teljesítésű árupiaci termékkel kapcsolatos tőzsdei határidős ügyletekből állnak. A tőzsdei határidős ügyletek általában az alapul fekvő fizikai teljesítésű árupiaci termék szállítási napjára vonatkozóan meghatározott napot jelölnek meg. A tőzsdei határidős ügyleteket lejártuk közeledtével hosszabb lejáratú tőzsdei határidős ügyletekkel helyettesítik. Ezt a folyamatot "megújításnak" (ún. "rolling") nevezik. Ha ezen szerződések piaca (egyéb megfontolásokat figyelmen kívül hagyva) "visszavezetésben" (ún. "backwardation") van – azaz az időben távolabbi szállításra vonatkozó ár alacsonyabb mint az időben közelebbi szállításra vonatkozó ár – az időben közelebbi szállítási hónapot kikötő ügyletek értékesítése az újabb ügylet áránál magasabb áron történik, amely "megújítási hozamot" (ún. "rolling yield") eredményez. Habár a múltban a Mögöttes Alapelemekbe tartozó szerződések közül több szerződés is huzamosabb ideig visszavezetést mutatott, valószínű, hogy a visszavezetés nem fog mindig fennállni. Ha az árupiacok contango-ban vannak (azaz az időben távolabbi szállításra vonatkozó ár magasabb mint az időben közelebbi szállításra vonatkozó ár) ez negatív "megújítási hozamot" eredményezhet. A negatív "megújítási hozamok" hátrányosan befolyásolhatják a Mögöttes Alapelemek értékét és így hátrányosan befolyásolhatják az adott Stratégiák és az Index értékeit.
Az árupiac és az ahhoz kapcsolódó opciós és határidős piac felfüggesztése vagy szünetelése hátrányosan érintheti a Mögöttes Alapelemek értékét, és ennek révén az adott Stratégiák értékét, valamint az Index teljesítményét. Az árupiacok működését átmenetileg megzavarhatják vagy szüneteltethetik különböző tényezők mint a piacok likviditásának hiánya, spekulánsok részvétele, állami beavatkozás vagy szabályozás. Emellett, az amerikai határidős ügyletek piaca és egyes külföldi tőzsdék szabályzatai korlátozzák az egy kereskedési napon megkötendő határidős ügyletek árának ingadozását. Ezeket a korlátokat általánosan "napi áringadozási limiteknek", az ezen limitek szerint bármely napon létrejött ügyletek maximum és a minimum árát "limitárnak" hívják. Amennyiben egy adott szerződésben elérték a limitárat, más áron nem történhet ügyletkötés. A limitárak hatása, hogy megakadályozzák egy bizonyos ügylet megkötését, illetve előnytelen áron vagy időben kényszerítik ki az ügyletek likvidálását. Ezek a körülmények hátrányosan érinthetik a Mögöttes Alapelemek értékét, és ennek révén az adott Stratégiák értékét, valamint az Index teljesítményét.
Bizonyos Stratégiák mögöttes árutőzsdei határidős ügyletei olyan jogi és szabályozási környezettől függenek, amelynek változása azt eredményezheti, hogy az index számítási ügynök megváltoztathatja a Stratégiák vagy a Stratégiákra irányadó szabályokat, azzal, hogy mindkét változtatás befolyásolhatja a lejáratkor az Ön részére fizetendő összeg (ha van ilyen) nagyságát. Bizonyos Stratégiák (a J.P. Morgan Alternatív Index Árupiaci Momentum Energia Stratégia, a J.P. Morgan Alternatív Index Árupiaci Momentum Nem-Energia Stratégia és a J.P. Morgan Alternatív Index Árupiaci Carry Stratégia) mögöttes árupiaci határidős ügyleteire vonatkozó jogi és szabályozási környezet változása azt eredményezheti, hogy az Index Számítási Ügynök – az adott Stratégiára
31.| O l d a l
irányadó szabályok szerint – diszkrecionális jogát gyakorolva (egyebek mellett) bármely mögöttes határidős ügyletet kizárhatja, amely kizárás vagy helyettesítés viszont hátrányosan érintheti az adott Mögöttes Alapelem értékét és az adott Stratégia és Index értékét. A határidős ügylet vagy az árupiaci termékek fentiek szerinti helyettesítése vagy kizárása a Stratégiák diverzifikáltságát is befolyásolhatja. Továbbá, a bizonyos Stratégiák mögöttes árupiaci határidős ügyleteire vonatkozó jogi és szabályozási környezet változása azt is eredményezheti, hogy az Index Számítási Ügynök a Stratégiákra vonatkozó szabályokat módosítja, amely viszont hátrányosan befolyásolhatja az Index teljesítményét. Ezek a Mögöttes Alapelemek az árupiacnak való kitettséget vonhatnak maguk után. Az árupiacok magas volatilitása és ciklikus természete ezeket a befektetéseket alkalmatlanná teheti arra, hogy egy befektetési portfólió meghatározó elemei legyenek.
Lehetséges érdekellentét A JPMSL, bármely kapcsolt társasága vagy leányvállalata vagy ezen társaságok vezető tisztségviselői, vezetői, alkalmazottai, képviselői, megbízottjai vagy ügynökei rendes üzleti tevékenysége során érdekellentét merülhet fel az Index, a Stratégiák és a Mögöttes Alapelemek összetétele és működése kapcsán. Az Index, a Stratégiák és a Mögöttes Alapelemek szabályai a JPMSL-t mint számítási ügynököt bizonyos mértékű diszkrecionális jogkörrel ruházza föl egyes döntések meghozatala és egyes számítások elvégzése során. Ennek a diszkrecionális jogkörnek a számítások és döntések során történő alkalmazása hátrányosan érintheti az Index teljesítményét. A fentiektől függetlenül a JPMSL saját belátása szerint számíthatja az Index, az alkalmazandó Stratégiák és a Mögöttes Alapelemek értékét piac szünetelési esemény esetén.
32.| O l d a l
