Jozan erkolcs. a test! es lelki epseg erkolcstana. Az ember oseroi es sajatsdgai. III. Eleterely. IV. Korldtozotts^g

loo

:0 i(0

ICO

yy'.y^A^

Mdr msgje'snt ^s

minden konyvarusnai Aradon 2*4

korondM

ugyszinl^n

szerzoii^l

kaphato

Jozan erkolcs a test! es Tartalomj egy zek

:

lelki

epseg erkolcstana.

Bevezetes.

I.

Az

erkolcs

dltalaban.

II.

Az ember

oseroi es sajatsdgai. III. Eleterely. IV. Korldto-

zotts^g. V.

Faradekonysag. VI. Oroklekenyseg. VII. Fej-

16d6 k6pess6g. VIII. Erzekenys^g. IX. Erenyek es biinok

X. Ertelmesseg. Jozan. 6sz. XI. Tanultsag a tortenelemben es vallasbaa. XH. A szentirAs tauulnidnyozisdnak tortenete. XIII. A latin gorog tanitas. XIV. Mit taauljuok ? XV. Hogyan tanuljunk ? XVI. Csont 6s izomer3. XVn. Szervezeti 6pseg. XVIII. Mimkassdg. XIX. Onuralom. es 10 alfaja. XX. Mertekletesseg a term^szetben 6s vallasban. XXI. Tisztasag. XXII. Az 61et HLint megujhodds. XXTTT. Az 61et mint tisztuUsi folyamat. XXIV. Tisztasag 6s m6rt6kletess6g mint 61ettani hat6er6. XXV, Ep testben ep 161ek. XXVI. Erenyek 6s bunok szerepe a leszd-rmazasndl. XXVII. Anyagi vagyon. XXVIII, Tekint6Iy. XXIX. Boldogsag, XXX. A jozan erkolcs 37 paranGitalin.

csa. Befejez6s.

Terjedelme 13

iv.

j

Pannonia Books P.O.

Box 1017 Stn. "B"

Toronto, Ont.

MSP 2T8

KI

KS A

NEMZETI MEGUJHODAS POUTIKAJA.

IRTA

:

TIMON ZOLTAN, ,11.

Lpa.rLslccla.i ts-xia-r ARADON.

Masodik kiadas.

Szerzo

sajat.ja.

AKAD, ,Nyomatott Rethy

1904. L.

es Fianal.

yy

Eloszo. E konyv

kozbeii lelki szemei elott ki seni a magyar Magyarorszag" szellemi tulajdonsagaival, sem faj tarsadalmi osztalyainak erkolcsi es errelmi allapotaival megelegedve egyaltalan nines, meg- fog ismerkedni egv katolikussal, ki a vallast, a melyben neveltek, melyhez elodei idotlen idok ota, liii szivrel es elo hittel, egesz eletiikon keresztiil csatlakoztak teljesen rossziiak, miivelt es szabad ember

olvasasa

latni fog az olvaso

egy magyart,

szamara meltatlannak itedi meg ugyancsak tai)aszhogy e konyv a vilag ket nemzeterol, ;

talni fogja,

nevezetesen a porosz es az angol feliil a legteljesebb tisztelet es bamiilo csodalat hangjan emlekezik mindenha meg, hogy az evangelikiis reformatus vagy protestans vallasokat, mint a liitbeli, er:

telmi tokely mintakepeit allitja oda. Bai'kinek igen konnyen felotlodhetik elmejeben a gondolat mikeppen egyeztetheto ossze ez az eszjaras az elodok iranyaban koteles tisztelet es keg^^elet elveivel ? Miert nem vandorol ki es lesz nyelveben, tarsadalmi es politikai vonatkozasaiban porossza vagy angolla egy ember, ki szemmel latliat61ag kicsinylo megvetessel szemleli nemzetet ? Miert nem hagyja ott hitet is, mit zavarja masok lelki nyugalmat az a katholikus, ki Kalvin vagy Luther tanitasait igazabbaknak iteli sajat vallasi, ertelmi alkotmanyanal ? A ketely 6s kivdncsisag, ezen nem minden :

1*

4

Eloszo.

jogusultsag-

kovetkezo

A

nelklil

valo

kerdeseire

feleletiiuk

a

:

illeti kereken tagadmintha elodeink dolgaiban tokeletlensegeket lodozni lol tiszteletlenseg lenne ha igy volna, neni lenne szabad a nomad osok ivadekainak a fold muvelesere, a kiilterjesen gazdalkodo apa fianak a belterjes mezogazdasag lizesere, a faeket hasznalt nagyapa unokajanak a gozeke hasznalatara ra ternie. Oseink bizonyara azert eltek azokkal a kozszokasokkal es erkolcsi elvekkel, azert hasznal-

nimk

mi a kegyelet kerdeset

kell,

;

tak azokat

a

termeiesi

modokat

es

eszkozoket,

a

mert azoknal ;.obmelyeket alkalmazasba vettek bakat nem ismertek mert azokat a leheto legalkalmasabbaknak tartottak. Eppen a kegj^elet koveteloleg siirgeti teliat, hogy a leszarmazo szinten azok fele a dolgok I'ele f o r d u 1 j on tett ;

;

erejevel, szorgalmaval, kitartasaval, szivenek es lelkenek hevevel, a melyeket legjobbaknak is mert fol. Vagy kerdezziik: vajjon letre johetett volna a zsido vallasbol a kereszteny vallas, ha Jeziis Krisztus sziilei Jozsef es Maria vallasara valo tekintettel nem adott volna Mozes torvenyeinek ertelmezeserol egeszen uj a szadduceus es farizeus I'elekezetek sziikkorii, nemzeti folfngasatol eltero^ altalanos emberi magyarazatot? Es vajjon Jozus zsinormertettei nem kell-e, hogy peldanykepiil, tekiil szolgaljanak minden fajta, akar kissebb akar nagA'obb vagyonnal, tanultsaggal es esszel rendelkezo keresztenynek, sot minden ember fianak ? Nem-e kotelessegiink eroink es kepessegeink sokkal szukebb korlatai kozott bar a leheto legteljesebben hasonlitanunk hozza V A mi a hithagyast, az apostaziat es a kivandorlast, a honelhagyast illeti, erre vonatkozdlag

—

!

Eloszo.

;5

igazolasunkra a kovetkezo megg-ondolassal szolgalhatunk. Ha valaki azokkal a tarsaclalmi, politikai €S gazdasagi viszonvokkal szemben, melvek poles belatasanak kifogasa gartarsai gondolkodasa gyanaiit kornyekezik elegedetlenseget erez sziveben, haromlele eljarast van modjaban kovetnie. Megfontolvan, liogy a rendelkezesre alio anyagi es ertelmi erok teljessegesen nem elegendok a dolgok folyasaban kedvezobb fordulat letrehozasara, beletorodik a yaltozatLin vegzetbe es iparkodik legaa,z elet hullamainak veszes zajlasa kozepett labb a sajat hajojat a leheto legteljesebb biztonsagba helyezni otthon marad tehat, es torekszik akar liatra soakar elore mindenfele szelet, dorja is az nemzete es polgartarsai hajojat, sajat elonyere felhasznalni igy legalabb az o sajat csoiiakjanak folytonos elore haladast biztositani. Vagy tudomast szerezven rola, hogy vaniiak a fold kereken orszagok es nemzeti kozliletek, melyek berendezkedese ritka nepesseg, jo kozszokasok es torveuyek — inkabb kepes az emberek eletkiizdelmet intezmenyeivel es viszonyaival tamogatni, elszakitja mag-at a nezete szerint veszni indultak tomegetol es egesz szivvel-lelekkel, teljes fizikai es szellemi erejevel csatlakozik azoklioz, akiknek korebol nyugodtabb szivvel adhatja at magat es gyermekeit az eletkiizdelem barmino iranyu eselyeiiiek. Avagy vegiil osszeszedi niindazt a rendelkezesre alio anyagi es ertelmi erot, amint a mindennapi kenyer elfogj^asztasa es niegszerzese meg rendelkezesere bocsat es szivenek egesz hevevel. lel-

—

;

;

—

kenek minden idegszalaval rajta van a koriilotte embertarsaira es onmagara veszesnek itelt viszonyok megvaltoztatasan. egy remenyteljes es levo

biztos jovo megalapitasanak elomozditasan.

6

Eloszo.

A

ket elso eljarast

illetoleg

iigy tartjuk, hog-y

azok kovetpsehez semmifele klilonos erely, elszantsag- es altalaban felsobb rendii, az embert az allatoktol jellemzoleg megklilonbozteto jellemsajatsag* nem kivantatik. Az oiizes gyakorlatara meg a t'ereg is kepes. Egy nemzetet nem mint iij hontfoglalo, vagy tervszeriileg kitelepiilo. hanem elszeledoleg el-

hagyo kivandorlo cselekedetet erkolcsileg csak az a koriilmenj' teszi menthetove, hogy benne a kiallott tosli vagy lelki szenvedesek az anyagi vagy ertelmi nyomor epp ugy elnyomtak a tarsas, felsobb rendii osztonoket. a mint kepes a nyomor es eiiseg szornyli hatasa alatt az ember embertarsat meggyilkolni, a sziile sajat gyermeket kitenni, akar meg is enni. E velemenyiink kovetkezteben eugedtessek meg neklink, felsobb rendii peldany kepest venniink elo zsinormertekiil, es tetteinket a harmadik eljaras zsinormertekehez szabnunk. liarmadik eljaras az, melyet peldanl Jezus Krisztns, Luther Marton, Zrinyi Miklos, Petofi Sandor kovettek. Ha pedig valaki azzal akarna lelkiismeretet altatni, mintha effele eljaras kovetese hasonlo nagy lelkekliez es lenyes kivalosagoklioz valoban melto agyan, ellenben a sziirke tomeg egy polgari es emberi atomjatol ontelt felfuvalkodas szamba megy azt figyelmeztetni vag^nmk kenytelenek hogy Thermo]iilainal nemcsak Leonidasz a kiraly, esett hosi kiizdelem kozepette el, hanem vele egyiitt haromszaz spartai koznemes is hogy a keresztenyseg vertanui nemcsak nagy tudomanyu es langszellemii apostolok es egA'hazatyak voltak, hanem az ogyszerii rabszolgai sorsu hivok ezrei is hogy Szigetvarabol, nem csupan Zrinyi Miklos tette meg az utolso kirohanast, hanem vele egyiitt tobb szaz, nevtelon hazafi a kirohanas elott jjedig mar par

A

;

:

;

;

;

7

Eloszo.

ezer magyar es liorvat vitez lehelte ki onfelaldozo, vegtere hosi lelket a haza es a var vedelmeben egy valoban kisszerii osszehasoiilitassal elendok a kretaheg^^ek g-orcsovi vizsg-alatanal mindenki eszre fogja vehetni, hogy ezek a merfoldekre terjedo ;

hegy, magas sziklatomegek szabad szemmel nem lathato paranysag-u tengeri csigak liszt szemcsenel kisebb panceljaibol halmozodtak ossze Az az e 1 s 6 kreta csiga a melyik egy ily hegyseg lera!

hozza kezdett egy s z e m e r n y sem volt a tobbi kovetkezonel n a y o b b.

kasahoz

vel

i-

g-

Mindazt megirtiik konyviinkben a magyar kivandorlas okai feliil, amit legbensobb meggyozodesiink szerint i g a z n a k tartottunk, liogy fejtegeteseink kozben a belso rotliadas szamos borzaszt6 sebe tarodik fol a nemzet testet illetoleg: az bizonyos hogy ezeknek nyomaszto tudata rosszul fog e^ni az erdekelt korok onszeretetenek, artalmara lohet kedelyiik nyugalmanak az nagyon ertheto, liogy nem fogja minden sot nagyon kivanatos olvaso az elmondottakat olyan ketsegtelen igazsagokul folismerni, a mint azt mi latjiik arra nagyon sot lesznek olyanok. akikis el vagyunk kesziilve nek itelete szerint keves szeretetteljes udvariassag nyilatkozik meg eloadasunkban a nemzet legelobbkelo osztalyai irant. Jly folteves ellenebon mar elore is vitatni vagyunk kem^telenek a nemzet minden legfelsobb es legalsobb retegeivel szemben is ionall6 szeretetiink es udvariassagunk egesz teljesseget. Nezetlink szerint a 1 e g n a g y o b b mervii udvariassag nyilatkozik meg
:

:

:

:

seg egesz mervet es jelleget foltdrni. keletkezesenek okaira a pacions blinoibcn red mutatni maganak batorsagot vesz. Megmutatja igy,

8

Eloszo.

hogy

meg' kepesnek tartja

bete^'et

igazsag", a

is;

leserc

leg-teljesebb valosag" bizik tehat a

menek

erejeben,

sulyosnak

is,

a

leg'keseriibb elvise-

tudatanak

be teg

ertel-

kedelye

nyiig-odtsagaban, igy tehat helyzetet, ha pillanatnyilag barmennyu'e

de e g e

kepesnek

ra

s z

iteli

e n v e v e j a a^ u 1 a snitig. Avagy szereti-e a ki nem mondja meg

b

az a doktor a beteget. neki. mikor ugy van, hogy gvomorbajat falanksaggal vagy iszakossaggal szerezte ? Mi azt hisszlik nom Amde a haldoklonak bizonyara konyortelen szivtelenseg lenne szemere hanj-ni biineit es mulasztasait, melyekkel magat a vegzetes helyzetbe belesodorta, mert ekkor csak hiaba valo lelki gyotrelmeket okoznank a testiek melle olyan valakinek, akinek a szenvedesek mar tobbe mit sem hasznal!

hatnanak.

Ajanljuk minden rendii es rangii magyar embernek kovetendo gyanant a legnagyobb porosznak II. F r i g y e s k i r a 1 y n a k p e 1 d a a d a:

s

a

t

a kinek nyilatkozata szerint, rosszat beszelnek, annak ketfele kelletik viselkednie: a rossz, amit bszelnek. ja-

a biralatokrol,

ha valaki

modon

feliil

haigaz

vitsa meg magat; ha nem g a z a k a m o n d o t t a k, nevessen f o 1 o tt iik. Ami az igazsagot illeti, mint kifejeztiik, lesznek bizonyara nem kevesen olj^anok, kik eppenseggel nem latjak az allapotokat olyan soteteknek, mint a minoknek mi megrajzoltuk, kik nem i

fogjak olyan

joknak

vaslatokat, miket a

es celszeriieknek itelni a jahelyzet gyogyitasa erdekeben nezve a targyi okok nem lesz-

eloadunk akikre nek elegendok s ketkedve ;

kerdezik

:

micsoda

jelt

EloSZO.

matathatsz

nekiink.

liogy

—

i:'

beszecled

ig-az

es

nem

egyenlo siil^'u a milliok csupan egy velemenj'. velemenyeinek barmelyikevel ? Mint fajclalommal be kell vallaDunk semmi ilyenfele jel lolmutatasa sem all hatalmunkbaii. Tarsadalmi bajok forrasai:

:

leveii szo, nem rendelkezhetiink nezeteink lielyessegenek ketsegtelenseg-e feliil, olyan igazan bizonyito eszkozzel, mint a minovel a fizikus vagy vegyesz okfolteveseit, liipotliezeseit

rol es gyogyitasarol

elmeleti igazsagokka eleteben a kiseiietek

erositheti

meg. Az allamok

nemcsak igen

hosszii

tarta-

muak, hanem ismetelhetlenek is, mert hajszalra ugyan azon koriilmenyek, melyekbe a kibuvast kereso leikiismeret bele ne kapaszkodhatna egy ugyan azon nemzetre nezve idoben, a kiilonbozo nemzetekre nezve pedig terben soha elo

nem

allanak.

Az igazsagra

torekvo ember, tudataban sajat, egyebkent az egesz emberiseggel kozos korlatoltsaganak, tudataban annak, liogy nem adatik meg nekie sem. mint senki masnak sem, az igazsagot a

maga valosagaban

teljesen megismernie, meg kenya megismereseliez, telhetoleg lioz-

telen elegedni, ha zajarulhatott ezt pedig megcselekedtiik akkor, mikor minden egjes eloadott nezetiink es javaslatunkat tortenelmi, tenyjegyzesi (statisztikai), politikai es nepeleti tarsadalmi tenyek megfelelo folsorolasae ga te ko s s ag g a1 val toliink telheto ny o liangsuindokoltuk. 13-ozunk, mert a terjengoseget keriilni akartuk, neps^zerii, szellem- es kedelyizgato tettre hivo (agitatorius) miivet szandekozvan irni, nem pedig minden ellen meggyozodest vegkep elsoporni kivano. tudomanyos allamkormanyzati elmeleteket. Az altalunk ismert kozeleti, elmult es jelenleg fonnallo tenyek koziil azokat emlitettiik lol, melyek a legszembe;

m Nyomatekossagot

m

10

E16sz6.

szokobbeu utalnak

beloliik vont

kovetkezteteseink

melyek az olvasora legismertebbek csak oriilni fogunk, ha azokbol elesebb

ig-azsag'ara es

lehetnek

:

elmek az orok igazsag-ot inkabb megkozelito torvenyeket s az emberiseg, kiilonosen a magyar liaza I'ejlodeset inkabb elomozdito intezmem^ek tervezet6t lesznek kepesek kikovetkeztetni. E helyen meg e sorok irojanak kiilonos koszonet^t kell kinyilvanitania Balog Pal iir kozgazdasagi iro es Vargha Gyula iir miniszteri tanacsos az orszagos tenyjegyzesi tstatisztikai) hivatal fonoirant, a kik az ir6 kerelmere 6t az ertelmisegi

ke

tenyjegyzesi (statisztikai) adatok folkereseseben szives utbaigazitassal, sot egyenes adatnyujtassal tamogatni kegyesek voltak. Paradon, 1903. ev Julius havaban.

Tinion Zo/tan.

11

Nemzeti Onerzet.

I.

A magyar leg'tobb kis mert peldaiil

nemzet ertelmi osztalyainak mint a nemzetenek, de nem miiideniknek,

az olah miivelt osztalynal hasonlot tapasztalunk, ami talan a nagy latin fajlioz valo tartozas onerzetebol szarmazik, megvan az a sajnalatos hibaja, hogy nines benne valodi nemzeti onerzet, hanem ami ilyes feleje van az csak kicsinyes nemzeti h i li s a g. Ugy viselkedik, mint a koldus, aki leteben masok tamogatasara, szorulvan, tamogatoinak jo velemenyet hajhaszni kenytelen pedig\ mint minden onnallo letii Jenynek inkabb nyugodt, benso onerzetre kellene torekednie. Ha egy rosszul nevelt, hianyos foldrajzi ismereretekkel biro, kiilfoldi ember vagy eppen egy szandekos roszszakaratt61 vezerelt idegen ujsag vagy konyv iro Magyarorszagrol vagy a magyarsagrol valami siiletlen elitelo vagy lenezo velemenyt nyilvanit akar csak tort verne a miivelt mag3"ar emberek szivebe, oly nagy az errol tudomast vevok fajdalma. Ha egy rossz izlesii nemet, francia es az olasz vagy angol tokfilko ostobasaganak bizonyiteka gyanant kicsinyli Petoti es Arany koltoi geniuszat, vagy fitymalja Madacs hatartalan

nem

tortenetbolcseleti

melyseget loljajdul

fajdalma ban

magyar sajto es kozvelemeny, hogy joiziien mosolyognank az ily modon

ahhelyt, sajatkeszerkesztett onszamarsagi bizonyitvany ko-

az egesz ziileg

12

I.

Xemzeti

Oiierzet.

mikussagan. Hiszen kerem, mint a liogy nem veszi el a nap fenvet az, ha vakok forditjak tanyerja fele arcukat es nem latjak fenysug-arait ugj nem veszt Petofinek es Madacsnak ai osszes nemzetek koltoi kozt mag-ara alio szelleme ragyogasabol semmit, lia vannak iskolakat vegzett. de miivelet:

maradt

elmek barmino szamban is. kiknek erne nagvok altal kifejezett Isteni igazsagok es koltoi szepsegek eszrevetelere keptelenek. Azutan ellensegeink kicsinylese niindig leniil

korcs

ertelmiszerrei

kesz haszon. Ha a gancs igaztalan, tettre keriilven a dolog, a kellemetlen meglepetes nem a lesajnaltat eri.

E beteges liiusag okozza, liogy szegeny hazankban a kulturara valo valosagos torekves helyett annak kiilso jeleivel valo nem csupan nevetseges, hanem

valojaban remitoen karos es veszelyes eicomazkodo hivalgas kapott labra. A magyar peldaul latva. hogy a miivelt nepek orszaggyiileseik szamara fenyes palotakat epitenek, miiveltseget fitogtatando adossagra illetoleg allamvagyon elkotyavetyelese kozben 60 milio koronas parlamenti palotat emel, elfeledven, liogy mikor gazdag orszag fenyt liz ez jele lehet finom es miivelt izlesnek, de mikor eg^^ kozlekedesi utak es iskolak hianyaban levo, termelesi tudasban es eszkozokben sziikolkodo nep ado fillereit koltik fenyes haszontalansagokra ez igaz neven ostoba pocsekolas nem pedig finom, miivekseg, sem elokelo izles. A beka, ha fel tudna is magat fujni az okor nagysagara, megis csak beka maradna. mert a legjobban sikeriilt poffeszkedes sem sziilhet csontot es izomzatot a nagy terlogatnak nagy erot jelento kitoltesere. Vegyiink egy masik igen jellemzo peldat. Nemetorszasrban. kiilonosen Poroszorszag-ban immar

Nemzeti Onerzet.

I.

neni

13

oskolaban testi I'enyiteket alkalmazni, 200 e-^ztenclos kotelezo nepoktatas mellett

clivat az

Tehetik

!

a sziilok legtobbje tudja kotelesseget gyermekei azert 6 eves koraban kelloleg' neveleset illetoleg" elokeszitve adja oket a tauito kezeibe. Poroszorszag-;

ban rosszul nevelten csak olyan gvermekek jiithatnak a tanito ele, akiket sziileik esztelen gyongedseggel elkenyeztetnek, ami pedig ott, aliol az idegen utazok a fcilnottek nyers, diirva modora feliil szoktak

altalabaii^

ritka eset lehet.

Es

bizonj^ara vajmi ime Magyarorszagon egy par

panaszkodni,

halvany sejtelemmel sem biro ujsagjelenetezett larmas heccbol folyolag, porosz peld^ra altalaban eltiltjak a gyermekek testi I'enyiteket. Holott Magyarorszagon a kotelezo oktatas torvenyet nem 2()0, hanem 37 ev elott hoztak, vegrehajtasarol azonban azota is oly becsiiletes hiiseggel gondoskodtak, liogy a tankotelesnek egy negyed resze iskolaban egyaltalan nem jar es ma meg mindig tobb mint fele teljesen analfabeta az irasmagyar olvasasra kepesse teheto lakossagnak. tanito ele tehat nem csiipan sziilei, elvakult, beteges kenyeztetesbol, hanem a sziilok rendszeres allatias tudatlansagabol folyolag, is tehat oriasi szamban keriilnek teljesen neveletlen, vagy rosszul nevelt gyermekek. Ha kotelessegerzet es igaz emberszeretet van a magyar tanitoban es ideje is van hozza. neki kell azt a jellemkepzesi munkat a gyermeken elvegeznie, ami ezt az iskolaba menteig otthon formalhatta volna. Hogy pedig egy 6 neveles

feliil

iro altal

A

;

mult neveletlenseg miatt vasotta lett gyermekben az engedelmeskedni tudas es fegyelem elveit

evet,

erosebb eszkozokkel lehet csak meggyokereztetni, mint a bar talan rossz indulatokat orokolt, amde meg hajlekonyabb kis gyermekben az egeszen

14

I.

Xemzeti

Oiierzet.

Nem kevesbe nyilvaiivalo az is, hogy a tanito, akinek egesz tomeg" g-yermeket kell eg-y idoben kezelnie. bizonyos hatekony szabvanyokat. eljarasi kaptakat kenytelen alkalmazni es nem lehet ideje, modja, nem alkalma annyira az egyes nyilvarivalo.

gyermekek

lelkiiletehez egyeniteni eljarasat, mint azt a sziilo, aki vegtere V20 ^^sz annyi gyermekkel bibelodik, megteheti, es igy a tanito nem eszelhet ki kiilon minden egyes gyermek hibainak irtogamint tasara legmegfelelobb onbvintetesi modokat azt a leglielyesebb nevelesi eljaras megkivanna s ;

mit a

sziilo

meg

is

teliet.

Lam

az angol, aki tudja mint kell valoban miiveltnek lenni. es akiben van igazi onerzet, latvan. mily oriasi vagyont es politikai liatalmat szerzett Poroszorszagnak az iskolaztatas, nem ugy utanozza a miivelt peldat, hogy hazug kepmutatassal nieghoz eg\ liberalis torvenyt es azutan nemtartja azt meg,

hanem ugy,

hogy mikor Poroszorszag 80

gyernepnevelot, 6 35 45-re allit egyet, mert csak ez lehet az iitja evszazados miilasztasok helyrehozatalanak. Az angol tisztaba van vele, hogy az iskolai gyonged nevelesi modor csak szazados. rendszeres muvelodes eredmenye le-

mekre

allit

munkaba egy

—

Miutan pedig az angolok szemei a nepneveles becset illetoleg csakis 1870-ben a szedani katasztrofa utan nyiltak ki, az angol tanintezetekben, meg a lelsobbekben, kozepiskolakban is elsorendii szerepet jatszik a nyirfavesszo a nevelesi eszkozok kozott azok felretetele azon jobb idokre maradvan fol, mikor mar a mostani belterjes nepneveles legal abb 2 nemzedeken at hatott a sziilei ertelmek liilemelesere. Ha egyik szempontbol nezziik, az angol tanitoi kar ragaszkodasa a nyirfavesszohoz. mint ncmzeti kozmiivelodesi eszkozhoz het.

;

;

I.

Nemzeti Onerzet.

15

lehet nemzeti biiszkeseg, de lehet mas szempontbol nemzeti szerenyseg* is, mert egyszerii beismerese meg elegtelen miiveltsegiiknek a poroszos iskolai gyongedseg- mezejere ralephetni.

Vegyiink egy liarmadik egeszen iolsziiies pelruhazkodasi modort. Magyarorszag miivelt osztalyainak Paris es London szabja anyag es alak dolgaban a divatot oly lielyek lakoi, hoi a meteorologia hosszas megfigyelese szerint az evi atlagos homersek ugyan, eppen az, ami Magyarorszagon, ellenben a nyai- mintegy 10 fokkal hidegebb, viszont a tel mintegy 10 fokkal melegebb a Magyarorszagon atlag uralkodonal. A magyar ember tehat, liogy miiveltnek lassek, telen vacogva fazik, nyaron kegyetlen modon izzad a ruhajaban, ebbol folyolag telen ugy mint nyavon keriilni kenytelen a szabad levegon valo egeszseges mozgast, mert valoban ruhazata miatt telen egyenesen eletveszelyes, nyaron pedig folotte terhes es faraszto rea nezve a hosszasabb setalas. De jo piros vert, egeszseges, eleven an^'ag cseret szabad levegon valo mozgas, nem pedig biizos, fiistos korcsmakban es kavehazakban, rabmodjara valo iildogeles es kartyazas kozben lehet szerezni sem poros es loist^llo szagu utcak kovezeten valo Vo 1 oral feszitessel. Bezzeg az angol meg a nemet mikor Afrikaba, Transvalba vagy fokfoldre megy, mely orszagok nyarai Magyarorszag nyarainak felelnek meg, hagyja pokolban a londoni divatot, parafa sisakot tesz a fejere es feher vaszon ruhat olt a testere a nap szuro heve ellen a borparolgas kello elosegitesere, mig a szegedi vagy debreceni magyar gyapju ruhakban es kalapokban izzad. mert ilyet visel az angol es a porosz svedorszagi keleti tengeri vagy tiroli es svajczi nyaralasai kcizben, pedig „a miivelt ember tudja dat, a

;

;

—

16

I.

Nemzeti Onerzet.

mit csinal." Amde az igazi miivelt enibernek azt is kell tudni, hog-yan kell az elvezett eghajlati viszonvok szerint ruhazkodnia tiidnia kell, hogy a tulsagos meleg ruha elernyeszti a rendellenes izzaszto meleg miatt a testet, mig a meleg elharitasa miatt vegzett mozgas keriiles possadasba liozza a vert eg^mttal a testi szervek elcseneveszedeset idezi elo. :

Mondhatnank meg ezeken

nem

kiviil

szamos mas

mindjart most elkeseriteni vagy vegkepp ketsegbeejteni honfitarsa-

fonaksagot

is

;

de

akarnok

inkat azert biralgatas lielyett, tiidvan, hogy minden csak negy kozepiskolat vegzett fia es minden legalabb faliisi kisbirosagig vagy varos hajdusagig folemelkedett gyermeke mar a neppel a„cs6cselekkel"'^ szemben szeretne libermenccse lenni sot alighanem mar is annak is hiszi magat. inkdbb megkivanjuk allapitani azokat a folteteleket, amik betoltese az embert valoban felsobb rendii emberre ^.libermenccse" kvalifikalja. Ezen foltetelek ma, nem vegervenyes tokeletesseggel, de minden esetre az egyeni es tarsadalmi elettan. a termeszetrajz es tortenelem mai, illetve jelen taniisagainak kimerito tekintetbe vetelevel a kovetkezok. Az ember sziiletese es elete ketfele megbizatas betoltesere kotelezi I.

Koteles seget,

2.

az

izom

atvett

elet

erot

:

1.

szervi

egesz-

erot, 3. csont alkatot

ertelmi kepesseget, az atvett szellemi erot 1) iigyesseget, toldet. szerszamokat. az atvett anyagi tokeket penzt, stb. nem csak a) leheto legnagyobb koriiltekiutessel es kimelettel bar, de a legteljesebb termelo erellyel is ertekesiteni sajat egyeniletenek biztossa :

2) testi

:

Nemzeti Onerzet.

I.

17

es kellemesse tetelere lianem b) kotelesseg-e csoi-bitatlamil megorizve, sot lehetoleg mindeniket iiiegszaporitott mertekben szalb'tani at utodaira. Az embert tehat letert kiizdo es fajfentarto egyed volta 3 to magau vag-y ouzo ereiiy gya-

korlasara kotelezi 1.

mimkassagera,

2.

mertekletessegere,

tisztasagera. es alfajaik peldaul szellemi mimka, testi izom miinka, hasznos es kellemes ligyessegek g^^akorlasa aztan az asztal elveinek keriilese, sziiziesseg a szerelembea, az ero es a penz takarekos nyiijto, tebat basznalata, vegiil egeszseges. erot tiszta legnemii, folyekony es szilard tapszerekkel valo test fonntartas es megujitas akkor is gyakorlandok vohianak, ba az ember oljan leny vohia mint a tigris, mel}^ megelheteseben masik tigrisre eppen nem szorul rea. Ezeket kivanjak eleteroink telbeto epentartasa es leszarmazoink erdeke, vagyis teiiyleges, avagy jovendo sziilei allapotunk igenyei. 3.

Ez erenyek

:

tarsadalomban, melybe belesziilekiizdelmet mindeiiiele intezmenyeivel, anyagi es szellemi torveiiyeivel, termelesi eszkozeivel, amiket az 6 javara is masok letesitettek es tartanak allando mlikodesbeii, tamogatja, viszonzasul az eroi es kepessegei szerint rea harulo szerepet a leheto legtokeletesebben betolteni.^ Az embert tebat tarsadalmi leny volta ujb61 3 sarkalatos tarsasereny gyakorlasara kotelezi: Koteles

tett s

a

mely az

6 letert valo

ember

szeretetere,

1.

az

2.

rend vagy torveny

tiszteletere,

18

I.

Nemzeti Onerzet.

a szabadsag vedelraezese- es fonntartasara. liarom sarkalatos tarsas ereny is termeszetesoii szamos alerem'^re oszlik fol nyilvanvalo azonban, liog-y ezen erenyek gyakorlasa nelkiil semmifele tarsadalom hiizamosabban fonn nem allhat. Meg' a leggy alazatosaljb czelzatu tarsasagban a rablobandabaii is kell lenni vezernek, kell lenni egymas irant valo bizalomnak es szeretetnek vegre fontos, hogy a banda vezerleteben a leghelyesebb 3.

E

;

;

belatas niervil

ervenj^esiiljon. Ezek egyikenek nagyobb hianya mar eletveszelyes egy tarsas szovet-

kezetre. ir. Sziksztiisz papa vegk-epp kiirtotta az EgyAllambol a rablobandakat, inikor a foladonak,

liazi

ha

akai' 15-szoros rablo es gyilkos volt is, teljes l^iinbocsanatot biztositott inert ez altal a bizalmatlansag eket verte a banda tagjainak szivei koze. tarsadalom azon mertekben ervenyesiil es boldogul. amily mertekben tagjai egymas kozt ere;

A

nyeket gyakorolni ervenyesiteni valolag

;

amiiit a testek

kepesek. Nyilvanszilardsaga a tomecsek es

paranyok egymashoz valo vonzo

erejetol fligg epp fiigg a tarsadalom belso szilardsaga es szintkifele valo tamado kepessege azon szeretettcil es bizalomtok mely a tarsadalom also es felso tagjait a kiralytol le a parasztig es gyari munkasig, egymassal osszekoti. Nyilvanvalolag ezrek es milliok sem elore megallajjitott torvenyes rend, sem :

ugy ugy

;

kijelolt parancsolok, munkairanyitok tevekenysege nelkiil nem miikodhetnok amint egy gyar terme;

ngy egy allamet es tarsadalomet is vezerelni kormanyozni kell a cselekves nem lehet ege-

leset,

es

szen

:

lianem az ossztermeles erdekei altal kiszabott keretekbe bele kell illeszkednie. Nyilvanvalolag: az ogyen es a tarsadalom tokeletesetetszoleges,

Nemzeti Onerzet.

I.

19

dese hatartalan. Ehhez kepest soha semmifele tor-

veny tekinteteben nern lehetiink

a veg-leges igazsag" birtokabaii azert a fejlodes elomozditasa, klilonoseii az eroszakos rombolassal kapcsoloclo forradalmi ;

keriilese erdekeben teljes velemenynyilvanitasi es terjesztesi szabadsag'iiak kell uralkodnia liog-y ekkent az ujonnan felfedezett ig'azsagok a tarsadalomban annak javara, mielobb bekes uton, minden karos vesztegles es minden rombolo felforg-atas

;

zokkenes

nelkiil ervenyeslilhessenek.

emberi peldakat is mutassunk egy Napoleon, egy Gyzsingiszkan, egy Atilla nem annyira emberek. mint orias kepessegii piisztito vadallatok emberi alaku es kepessegii oroszlanok, saskeselylik, vagy capak voltak nagysaguk roppantul megcsokken, ha meggoiidoljuk, hogy azt, amit ezer, sot tizezer ember muiikas szorgalma letre hoz, egyetlen

Hogy pedig

fol,

elo

a folallitott szempontok szeriiit

:

ember iigyessege igen konnyen

elpusztithatja

;

mar

pedig ezek a piisztitasban voltak igazan tokeletesek de az emberiseget a letert valo kiizdelemben a megtermelt javak tamogatjak mig az elpusztitottak erotlenitik. Ellenben valodi „iibermencs'' gyanant kell tekinteniink egy vallasalapitot, mint Mozes, Buddha, Jezus Krisztus, bolcseszt mint Szokratesz es Arisztotelesz, kik peldaval, szobeli izgatassal es tudos tanitassal kijeloltek polgartarsaik szamara a betartando tarsadalmi rend lokerekiralyokat, teit, vagy a keretek egyes reszleteit mint: Nagy Frigyes es az apja Frigyes Vilmos, kik egy-egy langpallosu cherub szigoraval es isteni hevevel alltak ort polgaraik becsiiletessege 6s torveny tiszteleto folott, kik soha nem mulo ragyogasu peldat mutattak az embereknek a munkas, szereny, takarekos elot e-vakorlataban kik megmutattak, mi;

;

;

:

20

I.

Xemzeti Onerzet.

embernek es liivatalnoknak polgartarsai joleteben es boldog'ulasaban felsobbrendii gyonyoriisegeket elvezui, kikiiek elseje megv tiltotta miniszterenek. liog^^ a haboruban fog'sagba kent lehet az L46kel6

szemelyeert Poroszorszag talajabol egy talpalattnyi fold, vagy kiiicstarabol egyetleii marka eziist felaldoztassek. Vegiil bizonyara ,.ubermen-

keriillieto

csekiil"'

tekiutendok, legalabb

legfobb

tevekenyse-

guk

jelleget tekintve, az ipari es tudomanyos feltalalok es lolfedezok is egy Pitliagorasz, Euklidesz, :

egy Guttenberg, Keppler,

DarBeiikinsa stb. stb.. kik ertelmiik erejevel az egesz emberisegnek anyagi javakkalvalo folszerelodese, a fold tobbi lenyei es eroi folott valo uralma tekinteteben haliigyau igy a nagy kollatlan sikerrel dolg'oztak tok, irok es miiveszek, kik az ertelmi ero kifejlodesehez miiveikben kellemes, gyonyorokkel Yonzo Kolumbiis,

viu,

Xyvitii,

Smidt Adam, Vatt Jakab, Sztifnzn,

;

gyakorlo tereket letesitettek.

A uagy telietseg isteu klUouos adomanya, ellenben jozan ember es becsiiletes jo polgar mindenki lehet. De mig a jozaiisag erenj'ei, az 6 viszonyaik szerint valtozott modorban ugyan, az oktalan allatokra is kotelezok, addig az emberre egyediil ertelmisegeben gyokeredzo tarsas lenyi mivolta felsobb rendii kotelezettseget haritja, liogy szeresse embertarsait lehetoleg ugy, m.iiit egy Jezus Krisztus tisztelje a torvenyt es tartsa azt meg lehetoleg ugj% mint egy Szokratesz, ha kell elete aran is, ha kozpolgar tartassa meg a torvenyt, ha erre hivatott tisztviselo, lehetoleg ugy, mint egy II. Frigyes Vilmos vagy Xagy Frigyes, nem kimelve a rend erdekeben, ha kell, az iitleget, a bortont es az akasztoiat sem, de mindenkivel szemben, a kiralvi tronorokos hercegtol le az utolso koldusig azoii

:

:

:

I.

Nemzeti Onerzet.

21

veg're tisztelje a velemenyszabadsag'ot legalabb ug^y, mint a g'orog nemzeti, az angol es svajci allamrend tisztelje lehetoleg ugy, mint tiszteltek Jezus, :

Szokratesz, Aranyszaju Janos, Hiissz Janos, Luther, Milton es Petofi, kik egy pillanatra sem haboztak az uralkodo balvelemenyeket megtamadni es keszek voltak az ig-azsaguralomra juttatasa erdekeben eletnyugalniat, vagyont, vert, sot eletet aldozni fol az emberi kozboldogsag oltarara. E nagy peldanykepekliez valo hasonlosagban, e nagy emberekben tette valt elvek gyakorlataban nem liajvivan az .aibermencs" valodi lenj^ege ;

nem modjuk, nem seletiik,

nem ruhazkodasi kiilonosen nem netalani

hanghordozasuk,

epitkezesiik, btineik es gyong-esegeik iitanzasa tesz azza. mert t a r s a s 1 e n y i Es

m

fun dame ntuma

i

benniinket v o1 1unk

ertelmisegiink,

tore-

kikepezesere es az igazsag megismeresere. Itt, a tarsas csekedjiink

ertelmiink

ertelmisegiinkre vagyunk benniinket egeszseges allati osztoneink, mint aliogy a jozansag gyakorlataban tamoo-athatnak.

lekves vitalva

teren

;

egyediil

nom tamogatnak ugy

28

II.

Muvelodes-torteneti bevezetes.

Az ember tevekenysegenek fejlodeseben vetkezo,

a

emelkednek 1. 2.

jellemezo

tokeletesedesre

a ku-

mozzanatok

ki:

a termeszet eloallitotta javak birtokba vetelc a termeszet termelo kepessegeuek iraiivitasa testi a tevekenyseg'beu a sziiksegietek ;

;

3.

keny szeretol nek mondott

liajtott,

kozonseg*esen onkenyes-

otletszeriiseg'

4. a sziikseget m.eg-elozo, tervszerii, rendszeres cselekves 5. a kimeletlen, eroszakos, rogtonos eljaras 6. a hasznosithato erok kimelete es simulekoii}^ ;

;

iranj^itasa

;

a maganos cselekves 8. a tarsas egyiittmiikodes 9. a kozvagyon elve iO. a magan vagyon elve; 11. az onszeretet vagy mag-an onzes elve; 12. A felebarati szeretet vagyis a tarsas onzes 7.

;

;

:

elve.

E

cselekvesi m.6dok koziil az eg-yszerii birtokba a testi kenyszerbol eredo otletszeriiseg, a kimeletlen eroszak, a maganos cselekves, a fold vetel,

javainak

magan onzes a'z, s semmilele kiilonosebb erteltetelez fijl, vagyis a melyik alantas

kozos

liasznalata,

melynek gyakorlata miseget

nem

szervi jellegii.

24

II.

Miivelodes-torteneti bevezetes.

A

noveny, sot meg- az allatok egy resze is keptelen egyebre, mint a ternieszet nyers eroi altal eloallitott tapszereket, ugy a mint azok a termekenysegi helyzet es az evszakok szerint kinalkoznak elfogyasztani, mit sem torodven mert megielelo szerv iiianyaban nem is gondolliatvan. a holnap sziiks^gletevel. A legtobb allat csak gondtalaniil elvezi azt a mit a jelen nyujt. ha jo es liozza ferheto kenyszerii megelegedessel veszi es laradozik erte, lia liitvany es csak neliezen folteljesseggel

;

kereslieto.

mar azallatoknal is jefelsobb rendii cselekvesi modok hasznalata. Mar az eleseget g\'iijto Mindazonaltal

len tkezik

horcsog.

a

raktarozvan

barlanglyukaban

a

gabonat.

egy

reszrol ovja a gabonaszemet a kicsirazas vagy masreszrol elore latszik gondolni elrothadas ellen egy tobb lionap mulvan bekovetkezendo idoszak taplalkozasi eselyeire, tehat iranyit es tervel. koltozo madarak vandorlasa egeszen torvenyes sza:

A

balyszeriiseggel isnietlodoleg' vegreliajtott, rendszeres cselekedet, mely meg joval a tenyleges inseg elott egeszen bekovetkezte tervszeriileg veszi kezdetet. A mehek mezgylijtese, a hangyak bab gondozasa oly tenyek. melyek minden tekintetben magukon visclik a tarsas egyiitteleshez nelkiilozIietlen torvenyes rendszeresseg es onfclaldozo onzetlenseg belyegeit. Vegtere a ragadozo allatoknal is mar, az igaz, hogy csiipan az egyeni pillauatnyi folgerjedes, a minden tervszerlisegnek hijaban levo durva er6'szak formajaban nyilatkozik a tnlajdon szerzesre, a kizarolagos birtol?:lasra vonatkozo torekves elve is. Ugyanazon toruleten a kiilonbozo fajtaju ragadozok egymasnak gyilkos ellensegei es az erosebb a g-vong-ebbnek kerlclhetlen. messze

II.

25

Miivelofles-tortBiieti bevezetes.

k u t y a, niely g-azdajanak heves ugatassal vedi, mely a folos-

iildozoje. Sot a

elkeriilt

ing'6 vaijyonat

leges elelmet elkaparja es az azt lolkutatott nifisik ebre diihosen rea tamad, mar szinte ontudatosnak atetszo f o g a 1 o a 1 1 at s z ik b i r n i a

m

mm

gantulajdonjelentosegerol. Ezek

felsobb rendii cselekvesi jelensegek allatoknal reszint csak igen sziikre szabott korben, reszint pedig testalkati sajats a g* o k h 6 1 f o 1 y 6, o s z t o n s z e r Ci k ^ n y s z e r 11 s) hatasa alatt nyilatkoznak i n i z (d e t e r meg. A meliek es hangyak kifejlodott jellegii, az a

azonban az

m

m

emberi tarsadalommal teljesen parvonalba allithato tarsas elete az egyedek legnagyobb reszenek ivari valo szlikolkodesebeii es igy az egyeni szaporitas munkajatol valo mentessegeben talalja meg szilard fundameiitnmat. SzintigA' alapszik a ketcsiilkiiek es patasok csapatos egyiittelese is a kiilonbozo ivarok egeszen kiilonbozo fokban nyilvanulo szapcritasi gerjedelmein, mely lehetove teszi,

jelleg' nelkiil

faj

hogy

egy-ket hatalmas nosteny csoportosuljon.

him

nagyszamii

koriil

Az einl)er]iek felsobb rendu, kulturalisnak mondhato tevekenysege teljesseggel nem a 1 1 i t h a-

tosemmifele testalkati kenyszerbol szarmazottnak, ellenben szoros oszvan e r t e m s e g e n e k s z e f g ge sbe n i

1

ii

nem

egyeni,

e j 1 e 1 1lianem a 1 1 a 1 a n o s 1. Az egyeni, s e g e V e 1. Ez kovetkezoleg ertendo nagy ertelmi kivalosag az altalanos alantas ertelmi fok kozepett nem mindig felsobb rendii tenykedesben sot igen gyakran alsobb rendii es jellegii cselekvesnek oriasi liatas fokkal valo vegzeseben Gyzsingisz khan, peldaul Napoleon, nyilvanul Atilla oriasi kepessegii ragadozo allatok. 2. Az em1"

:

:

;

26

II.

Muvelodes-torteiieti bevezctes.

beri faj lorteiieteben bizonyos visszaesesek dacaaltalaban a felsobb rendii tenykedesi niodok fokozatos eloterbe nyomulasa allapitliato meg, melyhez meg az alantas eszjarasok is alkalmazkodni kenyszeriilnek. A g'orog-romai miiveltseghez keppest a nepvandorlas, mint idokozi nagy visszaeses dacara a mai miiveltseg mar igen sok tekintetben jeleiitekeny haladast jelent. ra,

1.

Vadasz

es halasz kultnrfok.

Mint iijabb kutatasok szinte ketsegtelenlil kiParadicsoma deritettek, az emberiseg 6s hazaja Aiisztralia foldje volt. Erne ragadozo allatoktol, te:

hat idegen versenytarsaktol mentes helyen tehettek az emberek elso kezdetleg'es kiserletoket eredeti gyoker es gyiimolcsevo voltukhoz a ragadozosag jelleget is liozza szerezni. Itt lett o, lassankint koeszkozokkel szerelven fel magat, foltalalvan a biimerangot, nyilat es dardat, liorgot es halot egyes haidejlileg vadassza, mint a farkas es a hiuz laszsza. mint a vidra es a hod e g p e d i g n e a maj omenal tokeletesebb testalkati sajatsagok, hanem e g y e n e s e n a g y v e 1 e j e,

meg

;

;

m

m

m

altal egy eni versenyi s e g e u t j a n. Ez e r t e 1 kepessege a tobbi elolenynyel szemben leuyegesen megnovekedett, mert mikor ragadozo allatta kezdven alakulni, elvadulni latszik tidajdoukepp a ter-

meszettol valo fiiggetlenseg, a tokeletesedes fele a leghatarozottabb lepest teszi megmaradvan novenj"evonek. egyben a legveszedelmesebb ragadozo lesz. Igy modjaban van verengzo hajlamat bekes tevekenysegre valo kepessegeinek kifejlesztesere es tokeletesitesere hasznalni ki. Ez altal lassankint lepeseket tesz elore azon az uton. melyen haladva a ;

kornyezo

27

Miivelodes-torteiieti bevezetes.

II.

parancsolo urava kiizdlieti

termeszet

lei

mag'at.

De a vadasz-halasz miiveltseg-ben az ember allapota meg-is csak rettentoeii all alias. A vad termeszeti erok haiayt vetett jateklabdaja az o elete; nyomorusagos ez, mert akaratan kivlil alio eselyeknek alavetett, a vadasz es lialasz szerencse ingadozdsaitol fiiggo. Egesz gondolkodasuk csak az eroszakra iranxul, mely mentiil durvabb aiinal ellenallliatlanabb is. Meg legfobb, bekesseges gondja is, a ragadozokehoz liasonlo tamado fegyverekie az oldokles es pusztitas szolgalataszert temii, ban all. Ha vadaszatai es halaszata kozben, nagyon korlatolt sziik korbeu tapasztalliatja is a tarsulas

—

—

eloiiyeit, megis ezen allapotaban embertarsainak alig birja hasznat ven-

nemi

kozos mukodesiiknek egesz jelentoeroszatos birtokbavetel szinvonalan mozog. A vadasz-halasz tarsadalomban teliat alig kell egyeb hivatal, mint gyilkolasi tevekenyseg parancs-

n

i.

Testiileti

""sege az

nokae

;

masra

ott

sziikseg nines.

Itt

minden em-

meg* csak r a bszolgara sines sziikseg; nemliogy csiipan katona

ber katona es csakis

bekes foglalkozast

;

szabad polgartarsakra sziikseg szaporodasa alig kepez rea nezve aldast mert a vad allomany viszonylag nagyon gyorsan megritkul kenyteleniil ennelfogva vadaszteriileten a ragadozo versenyzok megritkitasarol es a vadaszteriilet noveleserol gondoskodni. Embertarsainak tehat ezen allapotaban csak igen sziik korre terjedoleg es alig kepes hasznat venni,

volna.

Szamban

lizo,

valo

;

;

Ezen allapot ketborgasztokenyszeriiseg ele allitja: eloszor folytonos liaborusaggal irtani a szomszed torzseket; es masodszor

r

i t

k

i t

a

n

i

s

a

j

a

t

t

o r z

s

e

t

ag j

a

i-

28

nak

Muvelodes-turteneti bevezetes.

II.

s z a

n-j

a

nemcsak

t

a

liaboni

g-yilkos kiiz-

delme, hanem bekes tevekonyseg utjaii is. Nemcsak a leg'iiagyobb tisztelet es elismeres illeti a legtevekenyebb gyilkosokat, lianem tiszteletet igenvlo k o z s z o k a s t c s i n a 1 ii a k a z e b e r p ii s zt i t a s bo 1, hogy bekes idobeii azt ugyanazoii torzs tagjai koziitt is. bizonyos kiilso ceremoniak mellett gyakorolhassak. Innen az emberaldozatok, mint isteiinek tetszo hitagazati ceremonia innen az aggult, harckeptelenne valt egyenek es az ozvegy asszo-

m

;

nyok iinncpelyes

meg'eg-etese, sot foUakmarozasa innen altalaban veve a vadasz-halasz torzseknel az €mber-eves szornyii szokasa. Sot tovabb mennek ennel. Az 6 liaboruikban nincsen sziikseg foglyokat ejteni.

Az

ellenseg vadaszzsakmany,

tajjlalkozasi

cikk lesz reajok nezve. Ilyen szokasok azutan, a babonava lett vallasi vakhit szentesiteset megn^'erve. meg tokeletesebb miiveltseg'i fokozatokon is lonnmaradhatnak. Pelda hoi a rendszeres, belces, oldoldo erre Hindosztan €mberritkitast mar nem is pasztor, hanem foldmiivelo, szinte iparos hinduk meg jelenleg is gyakoroljak az ozvegyek megegetesenek zsarnoki embertelensegii alakjaban. ;

A vadasz es halasz embernek a tulajdonrol valo fogalmai csak nagyon zavartak es homalyosak a terjedelehetnek. A loldet, a vadasz-teriiletet a sikeres megorzes ki lem nagysaganal fogA'a. csak kozosen birtokolhatja azert leven zarva, a g a n b i r t o k 1 a s a t az ing a11 an ji e 1 s e r i k. Az i n g 6 s a g mennyisege. a mit tulajflonnl bir, rendkiviil csekely es annyira kez iigyben alio rea nezve. mint akar testenek vaa s rea. hogy a 1 k a 1 lamelyik tagja azert n e

—

m

—

—

:

meg

m

m

:

m

m

II.

u

Miivelodes-tcirteiieti

2y

bevezetes.

m

o g- a 1 a j d o 11 a r a iiezve agyabaii g o no k a t g e r j e s s z en. Mint utazok leirasabol tudjiik, papiia emberevoknel meg a torzsloiiok magaii vagyona sem tobb, mint I'olyton magaval liordott ijjaii, dardajan es bumerangjaii kiviil, neliany zsinorra flizott kifiirt agyar vagy kagylo, nehaiiy ko nyil- es daz^da-liegy;,

a

t

do

1

,.,mit

a

1"

1

t

egy zacskoban nyakaba akasztva

visel."

Meg^

a nagy vadasz-zsakmany a szarvas vagy boleiiy is romlando voltanal iogva, gyors elfogyasztast tesz sziiksegesse, birtoklas gyakorlatat teliat a kozus ajanlja. Ezen allapotnal meg a liusnak besozas es liistoles ntjan valo tartossa tetele rendesen nem szokott ismeretes leiini. Igy nemcsak az iiigatlaii vadasz-teriilet, lianem az ingosag egy jelent^keny reszenek torzsi, kozos birtoklasa az erdekeiknek

legmegfelelobb 2.

alla{)ot.

A nomad

pasztor-miiveltseg.

Mar az allatoknal mutatkozik mint kittuk egy masik ertelmi jelenseg, a teimeszet rendszeres vagy veletleneitol fiiggetlensegre valo torekjelensege. Az elelem gylijto horcsog vagj" pocok a tel rendszeres insege, a liangya es a meb a termeszet mindennemii ingadozo kegyei elleneben biztositjak az egyenletes taplalkozhatasukat. Az elhatarozo lepes a muvelodesre valo torekvesben es az allatoktol valo teljes elszakadasban akkor tortent meg, mikor az ember rajott arj a, hogy allatok tenj^eszetenek elq.o z d i t a s a a 1 1 a 1 e g e 1 h e t e s e t 1 e n y e-

szeszelj^es

ves

bizonyos

m

m

gesen konnyebbe — p e s a fo rm a

es Ez

biztosabba

az alla])ot erkolcsok lenyeges szelidiileset idezi elo. t

1 11 i.

mar

A

ke-

az pasztor

30

II.

Miivelodes-torteneti bevezetes.

elelmet kap tej,

A

allataitol annelkiil, liog-y g^^lkolua, a a tojas, a vaj es a sajtpoto'ja szamara a bust.

nyirhato gyapju. az

dekesse valo irha

De

kiil is.

azert

megvenhedesevel esead szamara oldokles nel-

allat

riiliat

termeszetesen a liaboru az oldok-

szamara meg mindig fontos eletkerdes maradt mart iiigo vagyonat. miarhait versenytarsai es ellensegei, a ragadozo allatok elieneben vedelmeznie sot bizony embertarsai ellen is, kik megkellett elbetesi kenyszeriisegbol szinten meg nagyban ragadozo liajlamuak. A pasztornak, meg mindig igen les

:

szliksege. a foldteriilet meg szerint valo, tarsas birtokias largyat kepezi. Ellenben az ingo A^agyon. a toke mar magan tulajdont kepezven es mindig inkabb ny erven jelentoseg'ben, a lo, barom. birka es follep a sertes csorJak nagy szamanal fogva, verekedo tudotulajdon rendezesenek sziiksege. sok a katonak mellett egy uj ertelmi osztaly a bekes tudosoke keletkezik. Anna! nagyobb sziikseg van ezekre. mert a tarsiilas liaszna ezen miiveltsegi foknal mind erezhetobbe valik. Ezen elso tndosok. a tarsas egyiitt eles torvenyei folkiitatoi §s kinyi-

nagy teriiletre leven mindig csak torzs

—

—

A

mint termeszet vizsgalok. mint allat orvosok, mint legelo kijelolo. beljoslo aldozarok es taltosok emelkednek tarsadalmi jelentosegre. Egvhaz es allam, erkolcs es jog itt meg csak nagy on kezdetlegesen kiilonidhetnek el egymastol. Amint, hogy a vallasi es a koztorvenynek soha sem is volna szabad elszakadniok egymastol vagy eppen ellentetbe helyezkedniok egymassal. A fovezer a fejedelem itt gyakran aldozo fopap is. A p a s z t o r mar megteheti az elso kezdetleges kiserleteket az ellenseggel szemb e n a f e 1 e b a r a t i s z e r e t e t g v a k o r 1 a s alatkoztatoi,

II.

MCivelodes-torteneti bevezetes.

81

r a a mennyibeii mar esetleg rabszolgakra is sziikseg-e lehet, a rabba tett allatok gondozasa vegett. Lenyegbeii a gyilkolas es megeves raellett ez mar oriasi lialadas, azonban igen sziik korre terjedo. mert sajiios az egyszerii. legelteto allattenyesztes

meg

csak nagyon kismervii nep siirliseget enged meg, es igy csak keves szamii rabszolgat tesz eltartliatova. Ugyanezert a pasztor nepek meg mintliogy iiekik nem kegyetlen ember pusztitok polgartarsakra, lianem nyajaik szamara taplalekot ;

uyiijto teres mezokre van szliksegiik. Gyzsingisz tatarjai es bizonyara Atilla hunnjai is egesz orszagokat tettek pusztasag'g'a es egesz nemzeteket ki lioditasaik eredmenye gyanant. Mint irtottak tortenelmi bizonyossaggal tiidjuk, taplaltak hasonlo,

a mi szempontunkbol

tekintve szornyiiseges. atavisztikus szandekokat a Khinat meghoditott mangyzsuk -is, mely szandektol azonban egy khinai mandarin folvilagosito tanacsara megis elallottak. 3.

M rint

i

a

Foldmiives milveltsegi allapot.

kor az e mb szamban valo

e

r,

minden

lokozatos

valosziniiseg sze-

szaporodas

altal

eloszor kezdettgondolni bizonyos taplalekul szolgalni alkenyszeritve,

k

a

1

m

m

a s

y

e s z e t a s a r a

ji

t ;

a g v a z 6 n o v e n y f a j o k t en e k s z a n d e k o s e 1 o m o z d imindinkabb eloterbe lepett a kizarolae

foldbirtoklas jelentosege. Vagyis az ingatlan tulajdon az ingo vag'vonhoz hasonlo jellegiive al^kulvan at, a jogtudoman^niyal valo foglalkozas fokozatosan oriasit nyert jelentosegben. Egyidejiileg mindinkabb ritkult az emberre nezve az oldokles kenyszeriisege mert a fejlodo miiveltseg az (ildok-

gos

;

32

II.

Miivelodes-torteueti bevezetes.

eszkozeinek tokeletesedese folytan, az ember a vadallatokiiak teljesen folekerekedik, s iig-y a ragadozokat, mint a noven^'termelesre alkalmatlaii keles

rodzoket mindinkabb kipusztitja. Igy nyomul lassankint eloterbe a liarci foglalkozas jelentosegevel szemben a bekes termeles fontossaga. Magat(31 ertetodik, hogy meg mindig igen gyors, teliat nagy hatasfoku vagyoiiszerzo tevekeiiyseg marad az erosebbre nezve a gyonget az elet javaibol kiszoritarii. Ugyanazert a es eroszak a

haboruzas legszorgalmatosabbaii iizetik igen nagy e k n e y b e n all. t

t

i

es

1

Az

oldoklo fegyverek tokeletesedesenek hal ism.eg van az a jellege, hogy a vedelmet a tamadassal szemben mindeg\'re liathatosabba teszi, fokozvan az emberi iigyesseg es ertelmesseg jelentoseget, a testi erovel szemben, kozreliat az egyenloseg eszmejenek es az emberek tenyleges egyenlositesenek terjedesere es igy mindegyre csukkenti azok szamat, akik eroszak, Mboru, ragadozas utjan kepesek megelhetesiiket biztositani. Az emberiDen mindjobban kil'ejlodik a termelesre valo kepesseg. Igy mindegyre konnyebbe valik bekes allat, vagy novenytermelessel szerezni meg a megelhetes folteteleit mert ezzel azemben a ragadozas natennek,

;

gyon kockazatossa es faradsagossa kezd valni. Az emberek mindinkabb rajijnnek arra is, liogy kolcsonos es

eg^^eslilt

termelo-teyekenyseggel es egy-

mas termelesenek kolesonos biztositasaval az elet harcat onmagukra nezve lenyegesen kenyelmesebbe tehetik s hogy tehat nem. sziikseg a ragadozas eszkozeihez folyamodniok hanem egy megallapitott, ;

;

az igazsagnak megfelelo,

helyes jogrend kereteben legcelszerubb tevekenysegiiket az emberi let biztositasara alkalmas javakbol mentiil tobbnek eloalli-

38

Miivelodes-torteneti bevezetes.

II.

tasara iranyitaniok es ternieltet bekes egyetertes kozepett, oromben es nyiig-alomban elelveziiiok. Ezen allapot az, melynel a renclezett jogi allapot aldasai a legerzekenyebben erezhetok es a torveny-tudosok tekintelye a legmag'asabbra emelkedik. Ket osztalyra szakadnak. Akik isten torvenyeit az akaratuiik es befolyasiinkon feliil alio, ternieszeti liatalmaket kutatjak es magyarazzak es a kik a polgari, taisadalmi rend akaratunktol fliggo niegallapitasaval torodnek. Kezdetbeii meg a lokatona, gyakran fobiro es fopap is. Lassankint azonban nemcsak elkiiloniilnek a fogialkozasok, de a bekes foglalkozast lizok fellilkerekedese is mind;

jobban meg'nyilvanul niindinkabb ok kezdenek venyeket adni meg a katonaknak is. ;

tor-

termeszet termelo eroi meg fold termekeny. A banyak folszinesek. A termelotiidas csekely merve elegendo diis mennyisegii foldi joszag eloallitasara. Az elet legfontosabb kerdese az enyem, tied rendezese. Mindenfele termelotevekenyseg kiilterjes. A ternieles fokozasa a foglalas a tulajdonba vetel kiterjesztesevel konnyen elerheto. Az i p a r i f o glalkozasnak tehat, melynek fo celja a termeles javitasa es fokozasa, tekintelye nines.

Ezen

allapotnal a

nincsenek kiaknazva.

A

—

Az

—

ember szeretet

gyakorlasanak mezebe. Arabszolgasag egeszen altalanossa lesz. Mert a foldmuvelesre valo atteres egy a pasztorkodashoz viszonyitottam oriasi sliriisegii nepesseg eltartasat teszi lehetsegesse. Az emberek megta*

jen azonban

oriasi haladasall

nuljak azt mikeppen lehet az eletre veszelj^es, gyilkos ellenseget a hazi allatokkal egyenlo, sot nagyobb ertekli, termelo tarsakka formalni at. E tekintetben egeszen rendszerezett tudomanyos :

34

II.

Miivelodes-tortenetmi bevezetes.

elmeletek alakulnak ki. Pelclaul Titusz es Veszpazian a Flaviusz altal meg'orokitett emlekii „Zsid6 liaborubaii"' a rohanimal bevett varosok lakoi koziil az asszonyoknak es a 17 even alul levo fiu gyeimekekuek megkegyelmezett, amennviben azokat uem hanyatta kardra, lianem rabszolgakul adatta nyilvan azert, niert a nok lerjeiktol mar azelott el is rabszolgai, I'liggo viszonybaii tartva a szolgasag tiiresere elegendoleg elokesziiltek, a fiii gyermekekben pedig a szabadsag szeretete es onerzete nem gyokeresedlietett meg- meg" annyira, hogy sorsuk bekuvetkezett rosszabbra fordulasat elegiiletlenseg es lazong-asok nelkiil elviselni kepesek ne ;

lettek volna. g-yoiige

ember tehat igy az eros ember eliil A nem. kenytelen foltetleniil elpusztulni, hanem szovetsegestarsi rangra emelkedhetik. Magatol ertetodoleg-, e reszben a gondolkodas atalakulasa csak lassu lepesekkel halad elore. A levert ellenseget azutan is csak ellenseges szemmel nezi az ember, mikor mar szovetsegeseve tette es ugy is banik vele. A rabszolga sorsa ugyanaz ami a hazi allate es helyzete az urral szemben erkolcsileg- es jogilag miben sem. klilombozik a hazi allatetol. De valamint a mai miiveltsegi es szeretet allapotainknal lathatjuk, hogy az ertelmes, jo gazdak sokkal tobb g-onddal, szeretettel apoljak hazi allataikat. mint az atavista gondolkodasu, hanyag es konnyelszintugy volt ez eleinte szorvanyomii emberek san, kesobb mind teljesebb altalanosulassal a raligak sorsat illetoleg is. Mind jobban, jobban utat ;

;

:

tor maganak a nezet, hogy semmikepp sem indokolt szovetseges tarsakkal, mint ellensegekkel banni, hogy apolni es fejleszteni kell eroiket es kepessegeiket, mert hisz azok az erok uraik hatal-

II.

Muvelodes-torteneti bevezetes.

35

novekedeset is jelentik. Mar Kato major koraban divat volt a rabszolgak alapos oktatasa olvasas tudomanyaban, hog-y iiraiknak a,z iras es

inaiiak

tokeletesebb es ertekesebb szolgalatokat tehessenek a nagy csaszarok, az Antoninuszok pedig eltoriiltek az iir azon jogat, liogy rabszolgajat tetszese szerint megolhesse es biintettnek nyilvanitottak az ember olest teljes altalanossagban is. Igy erkolcsileg iranyt szal3tak az uraknak szolgaikkal valo

banasmod gyakorlasa

szelid es emberseges teteben.

tekin-

kell gondolnunk, hogy a fokon az ember meg nem kepes minden embertarsaban szovetseges tarsal szemlelni, akikkel tarsulva uralmat a termeszet eroi es hatalmai folott megallapitiiatna; hanem meg

Altalanossagban

loldmiJA'^es

azt

miiveltsegi

mindig atavisztdcus, veliik sziiletett halasz-vadasz gondolkodas mod uralma alatt allva. onkenyteleniil azokban, ezert hivatasanak tartja lat azokat gyongesegben es butasagban tartani, azt kepzelven, hogy azok ortelmes, derek, gazdag voltuk az 6 hatalmanak es boldogulasanak artalmara lenne. Legalabb erre vallanak a kovetkezo tenyek. 1. A barbar germanok, magyarok es tcirokok uralomra jutasa utan a keresztenyseg altal eltoriilt rabszolgasag ujra viragozni kezdett, mely nepek pedig csak eppen, hogy megizlelni kezdettek a foldmiives kultur foft ald'asait. 2. A jobbagysag, mint szelidebb foku rabszolgasag intezmenye Europa legmiiveletlenebb, ma is meg tulnj^omolag foldmiivelest iizo orszagaiban Magyar, Orosz es Torok orszagokbam tartotta fonn leghosszabb ideig magat. 3. A fokeppen pasztor es foldmiivelo burok az idegen, nekik bar ellensegeket

:

nelkiilozhetlen sziikseges, koztiik az ipart meghonositott, foldjeiken arany es gyemant banyakat nyitott

36

If.

Miivelodes-torteneti bevezetes.

es batalmukat tevekenj^seg'tikkel hatartalaniil novelt ang'ol iijtlender bevandorlokat galad szeretetlenseggel tartottak jog-fosztott, ba nemis rabszolg-ai, de igen is jobbagyi allapotban, mig' az angol-szasz Eszakamerikanak az ijDaros Angliabol kivandorolt telepultjei koztorvenyeik altal oly meleg- szeretettel olelik sziviikre a barmino nemzetiseg-ii bevandorlot, bogy aiinak egy ev multaval a legtokeletesebb polgarjogot adjdk meg. 4. Eiiropa legiparosabb orszagaibaii Angol-, Xemet- es Franciaorszagokban a nep altalanos oktatasa a leginagasabb fokon all, szint igy Eszak Amerikaban is, mig a kevesbbe i[)aros Olasz es Spanyol foldon a dolog mar roszszul all. szintigy bazankban. Ausztria loldm lives reszeben Galiciaban es Oroszorszagljan is, Torokorszagot es a balkani szlav allamokat nem is emlitve. :

4.

Majd

Iparos miiveltsegi fok.

a nepesseg

mindegyre szaporodik.

— ^gj-

tenyezok termo ereje a teljesen befejezett fogialas es nagymervii kiaknazas kovetkezteben egyre apad. Mindegyre nagyobbfontossaggallep eloterbe a idejiileg a termelo termeszeti

term.eles fokozasaiiak erdeke. Az

alta-

lanos meggazdagodas, a tokek nagj^'mervii felhalmozodasa a baborut es a foglalast mind nebezebbe es kockazatosabba teszi. A jogallapotok mind reszletesebben rendeztetnek es mindegj're inkabb nem uj alkotasra, hanem a meglevok fonntartasara es orzesei e szoritkoznak tehat a torvenybozasi teendok fogynak jelentosegben. Mig a nepessegnek folytonos szaporodasaval mindegyre siirgosebben lep eloterbe a termeles fokozasanak kerdese. Ugy, hogy lassankint mindenlele termeles a z a 1 1 a t :

;

:

II.

Miivelodes-torteneti

bevezetes.

37

tenyesztes, afolclmiivelessot akato-

naskodas is teljesen az ipari tevekenyseg jelleget veszi m agar a. Kulturniernoki tevekenvseg, a retek ontozese es okszerii szaritasa reven, lesz az allattenyesztes tulajdonkepp valo fundamentuma. Folj^ammernokok szerzik a nepnek vedo tolteseik, lecsapolasaik altal a legtermekenyebb teriileteket. Gozekekkel, a talajnak ketszer, liaroniszor vastagabb retegeit kenyszeritik a gepeszmernokok, liogy termelo eroikkel a lakossag taplalkozasat szolgaljak. Mig regebb idoben minden torvenyhozonak es papnak, katonanak is kellett lennie, lassankint beall az ido, mikor sem katona, sem. pap, seni torvenyhozo, sem allat, sem a novenj^tenyeszto nem^ nelkiilozheti az ipari, vagyis a technikai termeloeljarasok ismeretet, mert a nepesseg folytonosan gyarapszik, a termeloerok azonbaii nem szaporithatok tobbe az uj I'ogialas altal mennyisegben csupan erelylik fokozasaval lehet a termekenyseg no-

vekedeset

elerni.

Az ipari miiveltseg termeszetszeriileg hozza magaval az altalanos emberszeretetnek ugy melysegben es erelyessegben, mint altalaiiosiilas iitjan mind tokeletesebbe

valo uralmat. rabszolgajat mint ertekes dolgot megbecsiilni es fajo erzessel szemlelni netalani pusztulasat, Kezdi erezni a liatalmat, amit a siirii nepesseg az embernek a termeszet folott ad. Tudatara jon, hogy a nep ritkasaga az osszeseg es as eg3''en sorsat is vak eselyektol, nyers termeszeti erok onkenyes jatekatol teszi fiiggove. Egy szoval mindegyre inkabb hasznot tud huzni embertarsainak letezesebol. Egy hadivallalat, mely egy varos

kiterjedesben

is

Az ember megszokja

38

II.

Miivelodes-torteneti bevezetes.

lakossag-anak egy reszet rabsagba hurcolja, vagy Icgyilkolja, a legerthetobben meg-magyarazza peldaul a hazberek teljes alahanvatlasa altal a haztulajdonosoknak niilyen iiagyon jo, ha egy varosban sok ember lakik egyiitt. Ugyanugy ereziiet a foldes ur, kinek elelmiszereit ily okbol messze piacokra kell elszallitania es igy a szallitok javara jovedelmei eg"y nagy reszerol leniondani kenvtelen. Az emberek a mint, kenytelenek belterjes loldmuvelessel, tokeletesitett ipari eljarasok kitalalasaval I'okozni a termelest, mert a termeloerok uj fog-lalassal mar nem szaporithatok; ugy kenytelenek alegtokeletesebb ter-

melogep a rabszolgamunkajanakes munkakepessegenek fokozasaval is behatolag loglalkozni. E k o r a 1\:

g-azdak onzese megszliliarabszolga f e mis z a b a d a s an ak g on dolatat; altal egy oriasi lepes tortenik az emberiseg altal an os egyenlosege fele. 1

i t

Az

az atavista lialasz vadasz gondolat, hogy az emberek altalaban veve egymasnak ellensegei, lielyet enged annak a masik ipari gondolatnak, hogy az emberek egymasnak segito tarsal. A regi

kisded varos allamok torvenyhozasaban meg az a vezer gondolat, hogy az idegen ellenseg is azert idegennel mint ellenseggel is bannak, ha nines egy ;

vendeg baratja, aki partjat I'ogja ellenben a gorogkantonok kesobben hivatalosan chiliarchoszi allasokat szerveznek, kiknek allamilag eloirt foladatnk az idegeneknek partjat I'ogni es oket eroszak es :

elnyomatas ellen vedeni. Igy enyhiihiek mindinidegenekkel valo osszehazasodas tilalmai is mig' vegre teljesen megsziinnek.

kabb az

Alagatol ertetodoleg az ilyeten atalakulas nem tortenhetik rohamos mindjartsaggal. Szokrateszek,

akik

nem atheninek nem

is

gorognek, hanem egye-

noseii

89

Movelodes-torteneti bevezetes.

II.

embernek nevezik magukat, Jezus Krisztusok, ,,f e 1 e b a r a t j u k m i n d. e n ember 1 n e 1 k ii 1'^ eg-yreszrol mint bamulo

kiknek kiVete a

csodalat, egyreszrol mint szenvedelyes gyiilolet tares gyai lenyog'eben minden leliil egyediil allnak kell pusztulniok, martir lialalt szeiivedven el is tanaikert. De az emberisegnek a szeretet orszagara valo meg'valtasa azert folyton elobbre es elobbre halad. rettento visszaeses utan, melybe a barbar g-ermanok berohanasa a romai birodalom terliletenek lakoit az altalanos miiveltseg uralmaban es vele parliuzamosan az altalanos szeretet gyakorlasaban ;

A

taszitotta, 1000 ev mulva eloall egy german pap, aki langolo lelekkel szall sikra az emberek egyenlosege es miivelodese erdekeben a katolikus hierarchia barbar, atavista gogtol eltelt folfogasa elleneben nemzeti nyelven nyomott Bibliat ad a nep s ki jelenti, fiai kezebe lelki eplilesiil es oknlasul hogy a pap meg ha papa is, nem kozbenjaro Isten az ember kozott, hanem egyszeriien a nepnek bizonyos ertelmi iigj'ek ellatasara hivatott fizetett a n n jme r t a z e b ere k szolgaja is

;

;

m

;

an

e

gy

e

n

m

1

mind

6 k.

Luther tanitasa oly erovel hatja at klilonosen az iparos gondolkodast elarulo es a miiveltseg tenyezoitol athatott, gorog es romai irodalom termekeibol miivelodo, europai, elokelo osztalyokat. hogy egyik legmagasabb rangu arisztokrata, az arisztokrata onkenyuralom minden jogaval es hatalmaval tolrvihazott porosz kiraly all be tanitvanyai soraba, vagyonban gazdagga, hatalmassa akarvan tenni so-

vany toldon elo, pestistol megtizedelt nemzetet, mert nagy es hatalmas orszagon ohajtvan uralkodni, korlatlan, arisztokratikus,

cinkenyes hatalmat arra hasz-

40

II.

-Miivelodes-torteneti bevezetes.

nalja fol. hog^^- testet adjon a legdemokratikusabb es- legszeretetteljesebb intezmenyek harmanak. melyrol csak valaha a Szokratesz es Jezus taiiaitol ihletett Platok es Moriisz Tamasok almodoztak megvalositja a jobbagyok folszabaditasat. az egyenlo teherviselest es az altalanos kotelezo nepoktatast. es igy leveszi nepeiiek milioirol a legrettenetesebb ket igat, a jogi liitvanysag, az eliiyomottsag nyomaszto, benso erzetet es a butasagnak minden tehernel is sulyosabb, borzaszto rabbilincseit. :

A miiveltseg negy I'okanak megjarasa az emberre nezve negj, egj^mastol meglehetosen fiiggetlen jellegii tiidas ag viragzo kifejlodeset jelenti ezek 1. a hadit udo a n y, niely mar a legkezdetlegesebb muveltsegi fokon jelentkezik, 2. az isteni jog, vagyis avallas tudoman y a, mely kezdetben mindenfele, a bekes tevekenysegre iranyulo ismeretet is magaba kebelez, 3. a j o gi t u d o a n y, mely rendszerint a foldmiives muveltsegi fokon valik kiilon a vallasi tudomaiiytol, es a birtokbavetel miiveletenek torvenyes rendezeset sziili, 4. a li s z a k i t u d o a n y, m^eh' a termeszet termelo muhelyebe valo kenyszerii beleliatolas termeszetes eredmenye. Felreertesek es hiabavalo ketelkedes elkeriilese vegett mar most jegyezziik a k civet k e z 6 k e t: A jellegzetesen kihatarolhato 4 :

m

m

m

m

meg

fejlodesbeli allapotmagabana nep f e

j 1

6 d e s e b e

lep eletbe.

hanem

b e n e g y m a mondjimk, mar

s

a

uem

ilyen elesen korvonalozva g n a g }' o b b m e r t e kb a f o 1 y i k. Hogy, egyebet ue vadasz es halasz fejlodesi fokon

n

a

1

e

II.

Muvelodes-torteiieti bevezetes.

41

sziikseg'es bizonyos az ipari fejlodesi I'oknak iiiegi'elelo, niinoseg javito tevekenyseg. Mert hiszen mar a vadasz es a halasz ember is ko vagy ere g-yilkolo eszkozoket keszit, tehat ipari fogialicozast is tizni kenytelen, ugyancsak a foldmiivesseg kulturallapotban reudszerint, nagy jelentoseggel bir meg a vadaszat es halaszat, tehat a gyilkolas miiveszete, mert a foldet, a mezot, a nyajakat es csordakat vad kerodzok karositasa es ragadozok tamadasai ellen

vedeni kell. A jelentekenyen megsliriisodott nepessegnel azonban mind a noveiiy, mind a hiisevo vadak egeszen ki szoktak piisztulni a gyilkolas mii;

veszete tehat teljesen elvesziti foglalkozasszerii jelleget es csak egyes, igen kisszamii tarsadalmi osztah' jatekszereve, testedzo mulatsagava zsiigorodik ossze.

Nemklilomben messze vago zavarokat okoz, hogy egy orszag lakosai gyakran vannak a muvelodesben valo vissza esesekn e k k i 1 e V e mikor kialakult a felsobb fok igenyeinek megfelelo organizmiisok az alantasabb viszonyokhoz idomulni kenytelenek. Igy latjuk Eiiropa nei)seget, mely a romai uralom alatt a ;

legfelsobb ipari mliveltseg fokozatan allott, es megfelelo sokszerii miinka megosztasos allami es tarsadalmi szervezettel birt, alig foldmivelo. inkabb nomad pasztor germanok hatalma ala keriilve, ires foldmiives miivelttoztato modon elbarbarodni seg legalantasabb fokara taszittatni eroszakosan vissza. E viszonyok kozt az oldokles es verekedes tudomanya fly oriasit nyert jelentosegben, hogy meg a legbekesebb, legszelidebb hit legelso tisztviseloi a kereszteuy papsag is kenytelen volt alapitojanak parancsait felreteve, kardot fogni es hadi tevekenysegro adni magat es a nepoktatasnak hasz;

;

42

II.

Miivelodes-torteneti bevezetes.

nos, de bekes fog-lalkozasat jdreszben a verekedeseppeii nem szelid, de abban az idoben es viszonyok kozt nem kevesbe nelkii-lozhetlen munkajaval osztani meg, sot eg-yenesen fol is cserelni ezzel. Ilyeiikeppen nemcsak egy alsobb miiveltsegi fok igenyel olyaii tevekenysege-

nek es a g-yilkolasnak

egy felsobb fokra nezve kiilonosen jellemzok, hanem egy felsobb muveltsegi fok tevekenysegi nemei tengodo, alakszerii eletet elhetnek, olyan miiveltsegi allapotok kozt. melyek letezesiiknek alig vagy sehog-ysem felelnek meg. ket, nielyek

Altalabaii veve, a m.uveltseg a tarsadalom egyes retegeit es egyeneit korantsem egyenlo erelyesseggel hatja at. Lehetnek retegek, melyekben a legiparibb. szeretetteljes nezetek iiralkodnak, mig mas retegekben, kiilonosen az oroklott vagyon elonyeit elvezo, a dologtalansag dacara is teljes testi es ha-

—

talmi

viragzasban

kurokben lehet ez

duskalo,

—

ugynevezett

fensobb

a legszeretetlenebb, atavista lialasz es vadasz-nezetek jarliatjak. Nem szabad feledniink, hogy a miiveltseg es a szeretet elve, az iparos emberbarati folfogas mindenki, meg a legfensol)b korok szamara is liozzaferlieto lehet. Valo igaz, hogy Szokratesz apja szobrasz, Jezuse acsmester, Russzoe oras. Lnthere banyasz volt de viszont nem szabad feledni, hogy Volter (Voltaire) a d 6 b e r 1 6, Morusz Tamas elokelo irl volt liogy az angol ,,Szegeny toneny-t egy a pirjeivel a kotelezo a fohatalomert versengo ndkiraly hozta nepoktatast pedig egy a tirannizmus minden kiilso cafrangjaval ekes, porosz kiialy lepette eletbe, akit (intudatos g'ondolkodasara es kiilso magaviseletere alig mondhatnank iigynevozett miivelt embernek, inkabl) buzgo. lutheranus keresztenynek. igy,

;

:

II.

Miivelodes-torteneti bevezetes.

^3

Mindezekbol a tenyekbol a kovetkezo gyakorkovetkeztetesek vonhatok le a) Az emberiseg- termeszetos fejlodeso fokozatosan mind tobb tobb termelo tudas vag-yis lati

:

oly neniii ismeretek folhatalmozasab a n all, melyek seg-elyevel a fold javai mennyiseg'ben s z a p o r o d n a k meg', bogy abbol mindenki b e k e s li t o n megtalalja termeszetes sziiksegeinek todozetet. s z a a n a k s z a p o r ob) Az embert az o d a s a kepesiti a termeszet eroit mind tokeletesebben birtokaba venni. De egyszersmint a fold csupan iigy birhat nagyobb szamii nepesseg' reszere elegendo vagyont nyujtani, ha az emberek nem csak a vagyon termelo ismeretekben elore haladtak es a termelesre miiveltseget szereztek, de azon olj-ateu

m

egyiittmiikodesre jo alt a lis megfeleloleg, kepesitvek.

kiviil

termelo

torvenyek c)

es

kozerzes

Tehat barmino nemzetre

nezve

a

nemzeti

ero megnovelese iigy erheto el ha: az emberek s z a a t a ni li v e 1 1 s ee g s z a p o r i tj u k get mentiil beUerjesebb elterjesztjiik; a beke

m

meg t

a e s e b

m

;

szeretet elveit mentiil tokeleb

e r v e

ny

r e

j

ii 1 1

a

t j

u

k.

45

III.

A

kivandorlasrol.

A muveltsegi allapotnak akarmelyik fokaii kovetkezhet be egy orszagban tulnepesedes vagyallapot, mikor a iiep inseget szenved. Az is olyan inseg" ket okbol eredhet: 1. Eloallhat termeszetes uton azert, mert az altalanos elterjedesnek orvendo termelesi niodok szeriiit neni hozhato elo az orszag- talajabol es klilkereskedelmebol, annyi termelveny a raenn}"! a lakossag letfoiiutartasat, taplalkozasat es szervezetenek vedelmet az idojaras karos befolyasai

—

ellen,

—

biztosithatja.

Mindenki tisztaba

leliet

vele

csak rovid utaima g'ondolkodas iitan is, hog}- ugyan akkora teriilet, mely egyetlen vadaszt taplalni kepes, kenyelmesen eltart 10 annyi pasztort, otven annyi foldmuvest es 200 annyi iparost. 2. Eloallhat az inseg niestersegesen, ha nines kello gondoskodas a termelt javak helyes elosztasarol; vagyis mikor az allam torvenyei megengedik, nemeh^eknek a legnagyobb foloslegben duskalhatni, mi alatt masok meg a legsziiksegesebbet sem szerezhetik meg magulvnak. Ez az eset szokott bekoszonteni zsarnokilag, a nep elnyomasara berendezett, a jovo kor fejlodesavel mit sem torodo, barbar allamokban, mino volt a hajdani Lengyelorszag, a mino a mai Torok- es Oroszorszag; ilyen allamokra jellemzo, hogy azokbol nagy mennyisegii elelmi szert szallitanak el

46

III.

A

kivandorlasrol.

kiilfoldre, mialatt a lakossag niillioi a legteljesebb lelki es anvagi nj^omorban sinlodnek, mert tudat-

lansag-ukbol folyo tehetetlenseg-iik miatt nem birjak a loldbirtokosok termelvenyeit megfclelo keiiyelmi es fenyiizesi cikkek termelese litjan cserebe megszereziii.

pedig

A

vagyon

elvezoi,

nem gondolnak

a

hatalom

kezelok

hogy polgartarsaikat

vele,

az ertelmi es testi nyomoriisag ezen allapotabol megfelelo ipari es miivelodesi politika kovetese altal kivezerelnek es igy vasarlasi kepessegiiket folfokoznak. Mindenfele tulnepesedes elharitasara haromfele lit all rendelkezesre 1. t

e s

e,

Helves joszagfolosztas letesimely mellett mindeiiki a taplalkozas es a

testi egeszsegovas jaA^aibol aiinyira szert tehet, mint amennyire eppen szliksege van; es folosleg egyesek szamara csak ezen minimum atlagon foliil

javakbol keletkezhetik. helyes vagyon elosztasra es ehhez keppest egeszseg'es es eroteljes nemzeti fejlodesre torekvo, tortenelmileg letezett, vagy csak kigondolt allam rendszerek szama legio. Eleg csak Spartara es Perura iitalnunk, melyek megiehetosen alacsonyra szabott birtok maximum rendszer mellett szazadokig fonnallottak sot jelentekeny viszonylagos hatalomra es viragzasra is tettek szert. Ezen rendszerek legalio

A

:

tobbjevel foglalkozni nem latszik celravezetonek. legtobb tulsagos beklyokba veri a vagyonegyenloseg erdekeben az egyen szemelyes szabadsagat es eppen azert csak bizonyos korlatolt korii; tokeletlen, torz fejlodes letrehozasara kepes. Azonban i s-

A

meretes

ket

vagyon megosztas

latozasi rendszer metyeknek a

1

a p

j

a

ii

li

a

t

kor-

vilagtortenelemben, u a r t a 1 a n h a t a1 a

m

III.

e s t e

t

k

e rj e d e 1 e t r e.

A

47

kivandorlasrol.

m ii' v i 1 a g b i r o d a 1 m a k j ij tEzekre kozelebbrol rea kell utahiunk.

1

E

vilagbirodalmak eg'vike a tortenehni szerepet mar Roma, a masik a szemiink lattara fejlodo es mindegyre novekvo, a loldg'olyo lolszinet niindinkabb elborito Angol vilagbirodalom. R 6 m a b a n evszazadokon keresztiil az ingatlan vagyont illetoleg o 1 d t u t a j d o n s z e rzesikorlatozasok, az ingo vagyonra nezve pedig- szigoru f e n y u z e s i t i 1 a 1 a k, melyek a folosleges ingosag elkobzasaval kezdodtek ^s politikai jogvesztessel vegzodtek, allottak fonn. Ismeretes, liogy a Grachusok csak megujitottak es ujbol hatalyba helyeztek a regi „Liciniiiszi torvenyt"^, melynek ertelmeben Romaban 2U0 igafoldnel tobbet lejatszott

1"

m

isenki viili

nem

birtokolhatott. Roma ily modon rendkitisztan foldmiivelokbol, birtokos, sza-

siiriisegii,

bad parasztokbol alio nepessegre tett szert. Mivel pedig minden foglalkozasok kozt a foldmliveles ked-' vez leginkabb a testi ero, nemes erkolcs es jozaii esz kifejlodesenek, olyan nemzeti ero jott letre. mely Romat. peldajat kovetni kepteleii, szomszedjainak folebe emelte es mert valamemiyi kepteleii vala ilyeii tomeges, hiizamos es rendszeres demokrata foldbirtok politiliara ot vilagbirodalom alkotasara kepes, vilagliodito hatalomma tette. Mert lie feledjiik egy pillaiiatra sem, liogy a romai tarsadalomiiak oligarchikussa valo atalakulasa csak igoii kis idovel elobb vette kezdetet, mint mikor a romai vilaglioditas mar elerte legszelso liatarait. Az ;

oligarcliia

meggazdagodasanak tulajdonkeppen

Yal(i

forrasa nem a romai kispolgarok tonkretetele, hanem az idegen nemzetek kirablasa volt. Persze, az oligarcliikus allapot. termeszetenek megfeleloleg, iizsora, hatalmaskodas, miiveltseg elnyomas altal

48

III.

A

kivaiidorlasrol.

eloidezty azutan a romai szabad" parasztsag tonkremenetelet es vegeredmenyeben Roma teljes megdoleset

is.

m nag

Ango

1 o r s z a g v i 1 a g b i r o d a 1 i yelvvel homlokegyenest ellena g a a romai kezo iranyii tarsadalom politikai, vagyon megalapjan jott letre. nosztasi elv alkalmazasa g o 1 o r s z a g b a n teljessegesen nines kimondva birtok maximum; hisz mint igen jol tudjuk. Angolorszag a milliardosok es a foldbirtokos oligarcliak klaszszikus foldje, ellenben evszazadok ota ervenyben van egy fonseges krisztusi emberszeretet birtoklethatar (minimum torveny. lehelo Ez a Stuart Mariat lefejeztetett Tyudor Erzsebet

s

A

)

nokiralynak,

kortarsanak

Sekszpir

torveny-

4:3-ik

cikke, melyet Maltliusz kon\^^enek nyoman szorol szora ide igtatunk: ..A szegenyek feliigyeloi idordi iddre ket vagy tbbb beke biro beleegyezesevel sza-

baiyokat bocsathatnak ki, hogy mindazoknak gyermesziilei a mondott egyenek altal nem kei. a kiknek tartatnak kepeseknek arra. hogy eltartsak es taplales hogy jak gyermekeiket munkara szorittassanak azon hazas vagy notien szemelyek is, kik nem ieven ;

vagy fdnntartani magukat semmi rendes. eletfoglaikozassal nem birnak. a meliyel meges hogy szedjenek hetenkent szerezhetnek eleimdket vagy maskent minden lakostol es minden fdldbirlalomegfeleld dsszegben, mint tol azon kdzsegben, oly helyesnek talaljak, megfeleld viaszkot, kendert, fonaiat, vasat es mas szijkseges arut es anyagot, hogy a szegenyt munkaba alilthassak.'' Nines az Evangeliumnak ol^^an lapja, mely ennel tobb krisztusi

modjuk napi

;

emberszeretetet lelielne

!

Angolorszagban teliat nines megszabva mino sokat szabad valakinek birtokolnia, ellenben tor-

III.

A

49

kivandorlasrol.

veiiybe van ig-tatva a g'azdagoknak kotelesseg-o g-ondoskodni, hogy senki a mcgellietes hataran :

alol vag-yonilag" le

a kozsegi hatosag

ne siilyedliessen. Angolorszagbaii jelentkezo

koteles a

szenvedot munkaval

ellatni,

sziikseget

ha pedig munkat adni

neni birna eletenek lonntartasarol megfelelo segel}'nyiijtassal gondoskodni. Ez a torveny pedig ma Ang-liaban, negy szazad miiltan is, a legeletteljesebb eleveiiseg'ben ervenyben all. Ezen a cimen Angolorszag-ban, az 1902-ik evben, a Gothai Almanach igeii hiteles arisztokrata evkonyv taniisaga szerint, 750 miliio koronat koltottek el a szegeny polgarok segelyezesere. Ami. ha foltessziik azt az igen rossz esetet, hog-y a nepszamnak minden otodike segelyre .szorul, a 84 milliot szamlalo nep szegeiiyeinek mindeiiikere evi 107 koronanyi oriasi osszeget tesz ki. II,

e

1

s e

6 t,

m

A tiilnepessego z

mert

elharitasanak masodik modja

:

m

li v e 1 6 d ea n i a n e p e s s e g azzal termeszetesen karoltve jar, hog^'

d

i t

az ertelmesebb emberek a) jobban tudjak ovni a romlas es pusztulas ellen javaikat b) tobbet tud;

sziikseges javakbol es igy, emelkedven kulturalis fokban, ugyaiiazon te-

nak

eloaliitani a meg'elhetesre

riileten

sokkal

nagyobb

szamban

is

kepesek

jole-

elvezve, megelni. E modszer helyessege es hajlekonysag-a tekinteteben az elozo fejezetben eloadottak utan kiilon meg'gyozo tortenelmi vagy foldrajzi peldakra utalni teljesen folosleges. Megis f'ol akarjiik itt emlitem Poroszorszag'ot es pedig- azert, mert ez volt a kotelezo iskolaztatas elvenek elso ujkori torvenybe iktatoja (az okorbau Szolon atheni torvenyhozasa ismeretes ilyeniil.) a kotelezo iskolalatogatortast is a tet

Lenyegeben

birtoklethatarbizonyos

venyesitett alakjanak tekinthetjiik,

50

csak

III.

A

kivandorlasrol.

birtokmiiiimum-torveny

nem

a vagyoii ertekes es termelekeny, ertelmi formajara vonatkozik. Poroszorszagban (maslel szazad ota; szig-orii g'onddal orkodnek, liogy niindenki gyerniekkorabaii birtokaba jusson a birtokszerzes legalabb ket 0I3" eszkozenek az irasolvasas es szamolas tudomanyanak, minek tudasa az ertelem erejet niegnovelven, kozvetlen vagyonternielo tudas konnyii elsajatitliatasanak es boldogulasnak is kepezi alapjat. A igy anA^agi tapasztalas szerint a birtok minimum ezen alakja nem kevesbbe hasznos, mint az angol „szegeny torveny."^ Legalabb Poroszorszag sovany, termekettalajon, a kotelezo oktatas torvenyes eletbe len leptetese ota oriasi haladast tett anyagi gazdagsagban es politikai liatalomban. Megjegyzesre melto, hogy Angolorszagban, miota Poroszorszag 1866-iki hadi gyozelmevel a nemetorszagi hegemoniat, a Iranciakkal vivott haborujaval pedig az egesz fold europai szaraz vezerallamsagat maganak volt kepes megszerezni, tehat 187U. ota, mar a kotelezo iskolaztatas rendszeret is eletbe leptettek. Igy Angliaban jelenleg 2 iranj^u birtok letliatar torveny is van liatekonysagban: az osi angol- szasz es a porosz theuton rendszer is. Ezek alapjan nemcsak az angol uraknal peldatlan gazdagsag keletkezett, hanem az ang-ol ez

a

hanem annak nem kevesbbe

anyag-i,

:

koznep

szinte peldatlannak mondhato joletet elvez. csupan a nepesseg szamanak rohamos gyarapodasaban, hanem a munkaberek rendkiviil magas, a nyers termenyek es ipari cikkek nagyon is

Ez nem

alacsony araiban is megnyilatkozik. Angliaban egy egyszerii nocseled keszpenz fizetese atlag evi 720 korona es teljes ellatas, mindenfele vasarnajji es iskcla latogatasi sziiaetek elvezetevel kapcsolatban,,^

Ilf.

A

A

kivandarlasrol.

tulnepesedes

51

harniadik melyiiek szuksege mint a peldak a leglielvesebb vagyoii nieg'osztasi es muveltseg- elterjeszto kozoktatasi politika dacara is eloallhat. Hiszen peldaul Ang-lia talaja a foldmiivelesi ismeretek inai allapotabaii az orszag lakossagat csupan o 4 honapon keresztiil kepes elelemmel ellatiii. Mi sem termeszetesebb teliat, mintliogy a lakok onkentesen keresik fol azoii helyeket a fold feliileteii. liol a loldmuveles, ezen legegeszseg'esebb es ennelfogva igen szeretetremelto, vonzo fogialkozas, onkent kinalkozik a miinkalkodni szandekozonak. A kivandorlasnak liarom egymastol igen lenvegesen eltero alakjat leliet megkiilonboztetni ezek III.

modja

:

a

kiv

a n d o r 1 a ig-azoljak meg-

elliaritasanak

s,

—

;

1.

liodito honfoglalas,

2.

tervszerii kitelepiiles. rendszertelen elszeledes.

3.

A

:

kivandorlasnak mind a liarom fajtajara szanios peldat nj^ujt annak ligy a tortenelem mint a jelenkor allamviszonvai is. liarom koziil a liodito honfoglalas igenyel legtobb tenyleges nemze^i derekseget, testi anyagi javakban valo folszereltseget, tervszerii, mdkodest, legtobb szervezett egyiitt osszetarto, verbeli es vagyoni aldozatot. Ez volt az a rendszerre tett mod, a melynek atjan Roma elterjesztette fiainak millioit Italia loldjen majd Europa nyugatan a Foldkozi tengertol fol egesz a Dunaig es a Rajna torkolataig, es Afrikaban egesz a Szaliara sivatagig. Ez volt az az otletszerli eljaras, mellj^el a germanok liazat torekedtek maguknak szerezni a test! eroben es ertelmisegben meggyongiilt romaiak vilagbirodalmanak teriileten. Ez a kivandorlasi mod vitte be a moliamedan morokat, Hispania teriiletere,

A

52 a

III.

A

magyarokat Arpad

kivandorlasrol.

alatt

Pannoiiiaba.

a torokoket

pedig a kelet-romai birodalom hajdani klaszszikiis foldjere Egy^iptomba, Kis Azsiaba es a Balkan :

lelszigetre.

A tervszerii kitelepiiles teriiletek fele

meg emberek

csak

olvan

melyek vagy nincsenek megszallva. vagy olyan embe-

iranynlhat. altal

rektol szallvak meg, kik a kitelepiilokhoz kepest a

miiveltsegnek allaiiak.

azert

mint

nem

is

csak nagyon

alantas. allatias

fokan

burok

Afrikaban, es epp kepesek a betolakodok ellen oly szampeldaiil a

ellentallast kifejteni. mely a kitelepedest honfoglalo miikodesnek minositene. Ilyen kitelepiiles volt koriilbeliil a gorogoke a Fekete s a Foldkozi tenger kcirnyekere legalabb az elso idoben, ilyen volt egesz jellegzetesseggel a spanyolok es portugalok delamerikai es polineziai gyarmat szerzese sot ilyen jellegii fokeppen az angolok eszakamerikai. aiisztraliai es afrikai kivandorlasa is. A kivandorlas ezen' I'ajtaja kcvesbbe eposzi, kevesbbe hosies, kevesebb batorsagot, derekseget, tetterot, vert es penzt igenyel, mint a honfoglalas de meg mindig eleven tanusagot tesz arrdl. hogy a nemzet vezerlo osztalyai folfogtak istentol reajuk ruhazott feladatuk ertelmet. kepesek vezetni a nemzet fiainak termelo

ba veheto

:

;

mukodeset fol kepesek fogni, hogy valamint a foldbe, mely en aratni akarunk, tragyat, szantomun;

kat es vetomagot, talan szarito- es (intozo-berendezeseket kell belefektetniink szintugy a bo vagyon birtokloi inseg eseten kotelesek rendelkezesre alio joletiiket szegeny polgartarsaikkal megosztani, hogy a kozjolet ele tornyosulo nehezsegekkel ko:

zos erovel megbirkozvan. a kozosen kikiizdott jolenyugodt ontiidattal es biztosan elvezhessek, hogy egyaltalaban nemzet elokelo osztalyaitet

111.

A

53

kivandoiiasrol.

onmag'akban, mint o n eel, van 1 e t" s a g'Li k, lianem mint miikodo alkatresze, ktilonos eletfeladatot teljesito dolgozo szolgaja az egesz nemzeti testnek, mely veg'tere is a nep

n a k n

j

o

g'

o s

e m.

Li 1 1

miliokbol all szealkotva.

:

mitit az elotest a sejtelcbol,

van osz-

A kivandorlasnak leg'alantasabb alakja a szertelen elszeledes. Ez csakis iamok

r e

n

d-

oly alhoi az ertelmi

es nemzeteknel johet letre es anyag'i vagyonban g-azdag osztalyokban hianyzik ellenben a tulajdonkepp valo nemzeti kozerzes korlatoltsagukban, a szivtikben elo buta osztaly-, ;

;

vagy kaszt-gogot kepzelik nemzeti erzesnek. Mindent csak sajat pillaiiatnyi gyonvoreik vagy pillanatnyi, a tavolabb jovo kovetkezmenyeivel nem toszempontjabol kepesek megitelni. A jelen tires es sommis oromeinek liitvanyul folaldozzak a jovot, gyermekeik es iinokaik joletet es boldogsag-at, sot egesz letelet.

rodo haszon

Akivandorlas ezen fajtajat batran n e V e z h e k nemzeti m a g z a tt j

ii

vagy gyermekkitevesirendszernek, mart ugy az allam, mint az elliajtasi,

egyed oze:i eljarasnal le:*azza nyakarol az istentol minden elo lenyre ratorhelt termeszeti kotelezettseget magzatainak az elot harcara valo elokesziteserol gondoskodni. Ily hitvany nemzetek szaporodasukkal mas derekabb nemzetek megszaporitasahoz jarulnakhozza. Peldaul egesz Europa kivandorlasa joforman az angol-szasz nemzet novekedeset taplalja, mely novekedes valoban minden emberi fogalmat meghalado merveket olt. 100 evvel ezelott :

:

Anglia lakossaga 12 millio, az eszak-amerikai gyaimate 3 millio volt. Ma pedig lakja :

54

III.

A

kivandorlasrol.

Ang-liat

Eszakamerikai egyesiilt allamokat Afrikat mintegy Ausztraliat Kaiiadat

„

.

,

.

41.6 millio 76.3 „ 5 „ 5 ,, 7.5'

,.

Hindosztan es a szigeteket

,,

2,0

osszesen 137 millio, anvanyelYet tekiiitve angolnak nevezheto emher, kikhez meg 346 millioiiyi csakis politikailag- csatlakozott, de nyelvben es miiveltsegben be nem olvadt egyeb lakossagv jaiul. egyiitt alkotvan egy az egesz foldgolyora kiterjeszkedo rengeteg vilagbirodalmat. A szorosaii vett angol nemzet tebat 100 ev alatt megkilenczszerezte letszamat, mialatt mas nemzetek, jo ha ezen eredmeiiy harmad, vagy negyed reszet elerbettek. J 6 1 e s z ar m o s t e g j eg y e z n ii n k i 1 1 a z t. bogy mind e f e n y e s

m

eredmeny

m

ott jott let re: bol a miiveltes az e m b e r s z e r e t e t k e t i r a n y u b i r t o k minimum

seg terjedese u

r a

1

ma

a

torvenyliatasa altal biztositast nyeri.

a

legteljesebb

Azon gyaszos nemzetek szomoru sora, amelyek Europaban jelenleg csakis nemzeti gyermek kitevesi

politika uzesere kepesitvek a kovetkezo Olaszorszag, Spanyolorszag, Portiigalia. Sved-Xorveg, Dan, Osztrak es Magyaiorszag. Ezen orszagok koziil kello becsiiletesseggel vegrebajtott szellemi A-agy anyagi birtok minimum torveny egyikben sincsen ervenyben nines bennlik angol-szasz „S z e g e n y t o r v e n y" es ha van porosz ..k o t elezo n e p o k t a t a s", az csak vcgiehajtatlan, irolt malaszt. :

;

55

Magyarorszag jelen allapotanak

IV.

jellemzese. Hazank

jelen

muveltseg"!

allapota, a neg-yedik

korszak az ipaii eletre valo atnienetel kezdeten levonek jellemezheto. A z o r s z a g n e p e n e k f 6

tomeg'e

a

foldmuvelesbolel.

—

A

teiiy-

jeg-yzes tanusaga szerint az orszagban evente minteg-y 1000 millio korona elelmiszert (cukor ]8, o'abona 420, fozelek 48, szarvasmarha 200, egyeb allatok 70, italok 74, osszeseii 830 millio volt 1891ben), visznek ki a nepesseg' tehat anyagi javak tekinteteben altalaban veve Isten aldasanak elegendo bosege folott rendelkezik. Elleiiben ugyaucsak a tenyjegyzes tanu5-;aga szerint az orszagba nagy

am

;

menyisegii mindenfele iparcikket hoznak be, meg olyan keszitmenyekbol is, melyek nyers anyagat a hazai fold termeli meg ami azt mutatja. liogy ;

hazank meg'felelo ertelmes ii g y e s kezeknek eros

agyaknak

li i

any a

t

es

s z e n-

A tenyjegyzes tovabbi tanusaga szerint az orszag teriileterol nagymervii kivandorlas van folyamatban, melynek jellege sem nem honfoglalas, sem nem kitelepiiles. hanem rendszertelen elszeledes a mi ismet arra vail mintha az oiszag vez^r16 elemei nem tudnak a nepesseg szaporodasaban rejlo Isten aldasat azon celra irauyitani, melyre rendeltetve van tudniillik ezt az erot a nepet korvedi.

:

:

06

IV. Mag^y^arorszag jelen allapotanak jellemzese-.

iiyezo szomszedok fcilott valo tokeletesebb uralom kifejlesztesere, illetve ternieszettol es nepektol valo teljesebb fiig-getlenseg megszerzesere hasznalni fol, es igy maguk reszere nagyobb foltetlen Jiatalmat, cselekvesi kor tagitasbaii es teljesebb tekintely banem elvezetebeii valo tokeletesedest biztositani ;

a szaporodas tenye az elokelo osztalyokra nezve csak eg'eszsegTonto az erok es kepessegek elernyedeset okozo elvezeti cikkekben es fenj^iizesi tar-

gyakban valo bovelkedest,

es a hatalomban valo igazi novekedes helyett csak az alavetettekkel szem-

ben nag\^radagadt, vagyis a

viszonylagos

mindenhatosagot

hatalom lenyeg

csaloka a b r a n dj a t, az iires felfuvalkodas nagyranovekekedeset kepes kifejleszteni a nemzet egeszere a nepmilliokra nezve pedig csak a munka berek alahanyatla:

es a nyomor terjedeset elorelatassal a fold olyau videkei fele vandorol, hoi mint az angol-szasz evtelmiseg vezerelte Eszak-Amerikaban az elelmi szerek bosege mellett az eniberi niunkakepesseg megbecsiilese es hasznositasi tudasa megi'elelo fokozaton all keriilve a spanyol es portugal nepektol telepitetett, katholikus, zsarnoki szellemii, a bevandorlok meltatlan kiaknazasara es esztelen elnyoniasat,

teliat

a

mely

jelenti.

szegenyseg

elol boles

;

sasara berendezett delamerikai orszagokat. A z o r s z a g a 1 1 a p o t a b e t e g, ni e r t b e t e g s e g j e 1 c, ha o n n a n, a h o n n a n e 1 e 1 i s z e r e k e t k i v i s z n e k, a z ember e 1 V a n d o r o 1 n i k e n >• t e 1 e n. Alig van nehezebben megoldhato I'eladat, mint egy orszag bajainak tulajdonkeppen valo. legkozvetlenebb okat folkutatiii. Ugyanis egy allam, mely egeszeben veve es bizonyos tortenelmi vagy kozgazdasagi tudoman\'os tavolsagbol tekintve, egy ko-

m

IV. Magyarorszag jelen allapotauak jellemzese.

zonseges elolenynek tunik

lol,

kozelebbrol

57

nezvc

rendkiviil osszetett es bonyolult szerkezet. Ily oszszetett lennyel, melynek reiidkiviili sok, bizonyos onallosaggal iniikodo, elo szerve van, nagyon konyiiyen megeshetik, hogy bizonyos szervei tokeletesen romlottak, vagy hianyosak lehetnek, megis mas nemii szerveinek kivalo kotelesseg teljesitese folytan az egesznek viragzo fejlodeseben, semmi hianyossag sem mutatkozik. Megtortenliet, liogy az al1am termeszetes fejlodesi rondje ellen, egyes tarsaudalmi osztalyok altal elkovetett b li n o k e s liatasa csak evtizedek, sot e vs z a z a d o k u 1 t a n, mig egynek betegsege lassankint a tobbi szervet is elernyeszti, jelentkezik gyilkolo eredmenyekben. Elofordul, hogy egy allam derekabb szomszAdsag liianyabau, belso romlottsaga dacara, a viragzo joletnek szamos kiilso jeleivel dicselcszik, bizonyos osztalyai nagy feny-

m

lasztasok

m

vagy az egesz orszag nagy teriilea nep pedig oriasi letszamara puffadvan, lioaz ertelmes, fonnlott benne az erelyes jellemek, szarnyalo lelkek, az ellentallo, munkabiro testek veszesen megritknltak, vagy a tagokat osszetarto kolcsonos szeretet es bizalom belole teljesen kivelizessel elven. tere,

allamoknak a kiilso nagysag, dacara meglevo teljes hitvan^'sagat, egy erelyes es derek nemzettol eredo, kiilso tamadas egj^szerre nyilvanvalova telieti de magukat a gyongeseg okait az ily eset szett. Ily

;

eppenseggel nem tavja iol. De ha nehez dolog, orszagos bajok forrasanak n e h e z e b b a 1 t a 1 a n o s, folkntatasa. ezerte

meggyozodest kelteni a folderitett okvalodisagara vonatkozolag. Xem

csak azert van ez igy, mert, mint utaltunk rea. oly bonvolultan osszetett, lassan, sot hosszadalmasan

58

IV. Magyarorszag jelen allapotanak jellemzese.

mint az allami test az egyes hato hatasait kovetni, munkajuk eredmenyet kivarni, igen neliez s a kozonseg nagy reszenek tiirelmet es eles latasat messze feliilhalado feladat hanem sokkal inkabb azert nehez a kozmeggyozodes keltes, mert sajnos. soliasem lehet egy allamban olyan romlasnak indult szervezet, melybol bielo szervezetnel,

erok

:

zonyos mas szervezetek magukra nezve nemi nemii elonyoket, habar lenyegeben csupan atmenetieket is ne huzhatnanak. Teliat alig lehet javitast elkepzelni, mel^^ bizonyos korok reszerol, habar csak idoleg'esen

is,

nemi lemondast,

bizonj^os

tlirelmet,

meg nem. szokott erokifejtest ne tenne sziiksegesse. Meg ha egy mas orszag viszonyainak megiteleserol van szo, csak men a dolog valahogy nemcsak a magyar szolgabiro, vagy rendorkapitany. de meg a ;

spanyolkoztisztviselo is taplalhat homalyos elitelo sejtelmeket a mandarin, vagy a basa gazdalkodas borzalmassagarol. De mond csak szemebe a lengyel slachticnak, hogy az 6 rendet nem tiiro anarchista hajlamai, az o gyalazatos zsarnoksaga, amint az istentol gondjaira bizott parasztsagot vagyonilag szegenynye, ertelmileg tudatlanna, testileg gyiingeve es porhanyova, lelkileg hitvanynya tette voltak okai, Lengyelorszag megdolesenek, akkor e tarsadalmi testiilet tagjai kozlil lOOO-bol 999-nek szemeben nem vagy egyeb egy hitvany es alaA^alo ragalmazonal, egy szerenytelen szamarnal, aki a beteg :

oroszlant rugja.

Ha egy szemelynek, csaladnak. vagy egy nagy obb testiiletnek, mino az allam is. a dolga roszszul megy, az erdekeltek nagyobb reszenek rendes szokasa

valamino

klilso

koriilmenyt

mel_y latszatra a tajjasztalt bajokkal

kiitatni

fol,

bizonyo^; eloz-

menyi, vagy oksagi osszefiiggesben van

;

ekkent a

IV. Magyarorszag" jelen allapotanak jellemzese. felelosseget valami

51)

elliarithatlan, akaratiink-

kiilso

okokra tolni ra s altala a lelkiismeret kellemetlen mardosasai ellil menekiilni. A tobzodasban, vagy rosz, piszkos leveg'ol'ogyasztasban meggyengiilt szervezetii es emiatt tiidogvuladasba esett, vagy csak kohogosse lett ogyeii a levego liomersekletenek valamely alkalommal valo gyors tol fiig-g-etlen

;

valtozasat, a meghiilest,

nem

sajat

lielytelen elet-

modjat fogja okolni. A lengyel slachtic a carok zsarnoki uralomvagyat, a porosz es osztrak uralko-

dok tellietetleneeget fogja* atkozni Lengyelorszag* verbeli magyar nemes a lorok kivalo felosztasaert. vitezsegeben es nagy szamaban talalja meg a mohacsi csatavesztes okat. Kriiger apo es erdektarsai az angolok kielegithetlen hodito vagyanak sziklajaii

A

A

hiszik a Biir fiiggetlonseg barkajat hajotorottnek. torok ujsagiro bizonyosan a muszka carok telhetetlen uralomvagyat a panszlavizmiist okozza nepe es hazaja rothadozo romlasaert. A spanyol hidalgok Kuba vesztenek okat bizonyosan az amerikai kapzsi torzsenek illojalis

a jenkiket. kik

emberekhez

illo

nem

hatalmaskodasaiban latjak, s hajlandok szabadelvii

voltak

tiirelmes

nem

toiodessel

nezni a

kubai lakossag szornyu sanyargatasfit, hanem oket elnyomoiktol megmentettek, ugy tekintik, mint a spanj^ol nemzet szabad onrendelkezesi jogat az erosebb onkenynel es a nemzeti jog aljas labbaltapodasaval megsemmisito. szerencses, elbizakodott, eretnek, polgari csocseleket.

—

—

nem szeret eo-ven vagv nemzet lengedesetol I'liggo magan testi elet, kivag3' kiralyok es miniszterek te t t ? ? hatalmi vagyakozasatol fiiggo nemzeti kozelet nyomorusagaban beletorodni, az eszre fogja Valamint folvton folvvast venni a kovetkczoket De

egy

aki zefirek

arapalynak

:

<'»0.

IV. Mag'yarorszag- jelen allapotanak jellemzese.

«zamosak

vannak

a loveg'o

valtozasaiiiak a leg'kii-

lonbozobb formakbau kiteve, de rendesen aranvlag csak kevesok beteg'ijliiek eiinek rolytan meg liisz koszvenyes szeg-eny ember es natlias paraszt a magyar kozmondas szerint nincsen is, valamint a kap:

zsisag es uralomvagy allandoaii ten^-eszo, nemcsak uralkodoi, hanem egj^enesen emberi szenvedelyek :

megis Europa tortenetebeii eddig meg mindossze csak az egy Lengyelorszagot osztottak fel sziiitugy nagy volt a toiok vite/seg mar Hunyadi Janos es Hollos Matyas kirah*- idejebeii is, de e ket nagy ember feken tartotta a magyar nemesseguek a nep jobbagyi szolgasagba valo dontesere iranyulo nemzet gyilkos es kapzsi vagyat mig Matyas halala utan, k i V e 1, a nep s z a v a szerint, a magyar f o 1 d r 6 1 e 1 t ii n t a z i g a z s a g, minden akadaly uelkiil nyilatkozhatott meg a zsarnoki nepelnj^omas szintugy az angolok soliasem kebeleztek vobia be gyarmat birtokaik koze Tranzvalt es Oranzst lia a bi'ir vczer elemekben az ujtlendciek :

;

:

;

irant tobb feleba;

ati szeretet es meltanyossag, de kevesebb hatalmi dolyf es eroszakos elnyomasi vagy uralkodik. Aki pedig szoreti az osszehasonlitasokat az gondolkodas kozbon a kovetkezo kerdeseket vetheti lol. Miert, liogy a Lengyel kiralysagra volt veszthozo a porosz kiralyok es a muszka carok hatalmi vagya, miert nem az orosz carsagra volt megsemmisito a lengyel kiralyok bizonyara mindenkor lappangolag jelen volt, liasonlo szenvedelme, lia nem azert, mert a kiralj-ara nezo porosz junker, vagy a earjat utanzo orosz csinovnik jobban tudta vezerelni a nemzeti tevekenyseget es inkabb tudta gondozni es fejleszteni a nemzeti eroket, mint a lengyel

slachticoknak,

maguk

ben fonnen dicsert es

a

nemesseg

altal

minden

siratott. lenvetjreben a

ido-

g-vongek

IV. Magyarorszag

jeleii

allapotanak jellomzese.

61

zsariioki eliivomasat es kiaknazasat az erosek teljes fektclenseget biztosito ugynevezett ,,szabad" koztarsasaga. Miert birtak megoriziii allandoan fiiggetlensegiiket a kisded Belgium, Hollandia es Svajc lakosai es miert nem Kaukaziis cserkeszei ? hisz a :

hunnoknak ez oshazajokban visszamaradt ivadekai nem voltak hatrabb allok szemelyes vitezseg, szabadsagszeretet es testi derekseg dolhazajuk pediggaban a legelso europai nej^eknel jiem kevesbbe megkozelithetlen, mint Svajc berces volgyei vagy HoUandia csatornaktol szerte vagdalt retsego? ha nem azert, mert a nemetalfoldiek es svajciak mindenkor eliiljartak a mCiveltseg' szinvovilagliodito

;

nem csak a liaza egyiigyii sziv moleg buzgalmat vittek hat kiizdelembe hanem az elohaladott miiveltseg osszes tokeletes eszkozeinek hasznalataval oly dragava lehettek leveretesiiket, mely ar elol Europa minden nalan

;

szabadsagiik vedelmere

szereto

:

•

szomszedos fejedelmeiick kapzsisaga vagy hatalom vagya testet nem olto, platoi acsankozassa kodiilt szet. Miert volt veszthozo Nemetorszag teriileti epsegere XIV. Lajos dicsosegszomja ennek nralkodasa elejen es miert nem volt annak vegen ? ha nem azert, mert a parazna zsarnok addigra mar mind elherdalta azokat az ertekes nemzeti javakat, a miket IV-ik Henrik es Rislio (Richelieu) biboros ersek nemzet epito, demokrata, nepjoletet istapolo gondoskodasa anyagi vagyon es ertelmi kepessegek formajaban a frank foldon folhalmozott ? ha nem azert, mert a kiraly vensegere bujasagtol meg-

—

agyvelovel teljesen alantos eszjarasu, udvari szajhak hatalma ala keriilt, kik az orszag'

gyengiilt

iigyeit intezven, nem testre jelentektelen es gyonge tehat tobzodas- es kejjelgesben haszna vehetetlen. de langeszii es nemes lelkli, szokiniondo Szavojai

IV. Magyarorszag jeleii allapotanak jellemzese.

62

Jenoket, hanem aljas hizelgoket, iszakos, szamar, dorbezolo cimbo:akat allitottak a francia hadseregek

tabornokokat es Vilboakat kik nem diadalra, iiem csatara, lianem meszarszekre vezcttek a nemzet gyermekeit. Miert kezdodott el a torok hatalom hanyatlasa azonnal, amint hodito, liarcolo, kalandos lev^ekenyseget megsziiQtette es letelepiilven es megvagyonosodvan bekes eletmodra kezdett rea terni V ha nem azert, inert a joletben szabad szarnyra keltek a vagyonos osztal}', a basak koreben a tobbnejiisegnek a hare faradalmai es nelkiilozesei kozben lekotozve maradl osszes ordogei, melyek a biijalkodas reven az urirendnek nemcsak agyvelejebol szivtak ki a helyes gondolkodashoz es erelyes cselekveshez nelkiilozhetlen foszfort. hanem a noknek a csaladban

elere, RislJo

eletelemme valt ehiyomasa reven demokratikus egyenlosegi es igazsagerzetiiket is egeszen megsemmisitek es tevekenysegiiket a nemzeti termeles vezetese helyett. minden hasznos munkassagot vegkepp alaaso es a polgartarssal szemben teljesen megengedhetlen. onkenyes. ehiyomo rablas es harancsolas fele iranyitjak.

De vegyiik

a

legkialtobb peldat

a

r 6

ma

i

nepnek teljesen befejezett tortenel-

m

Ki akarna hinni mintha a german es csordak verszomja, rablasi es koltozes vagya dontotte volna meg Romat. a ki tekintetbe veszi, hogy ez a rablasvagy es letelepiilesi oszton nem volt kissebb a cimber es teuton vandorlas, mint a got, herul, vandal, frank es longobard koltozes ideJuliusz jen. Amde mig amazoknak a Mariusok, Cezarok, Germanikuszok, Trajanok vezerlete alatt erkolcsos, derek, eroteljes, ehhez keppest vitez, onfelaldozo. talalekonv emberekbol ossze alakiilt hai

hun

e 1 e t e szittya

t.

IV.

Magyarorszag jelen allapotanak

dak

jellenizese.

63

emezekkel egyl'eliil a rabszolallottak ellen gai iiyomortul, masreszrol a tiilzott jolet kozt eloallott tobzodastol ellankadt izmii, nieg'i'ogyott egoszseg'ii, gyonge, gyava katonak es csak liivalkodo poffeszkedesre, zsarnoki onkenyre kepes, tompa elellenben a mejii, hitvany vezerek klizdottek meg g'ernian hordak ugyaii azon egeszseges, nyers ero es vitezseg' tiizet hordoztak szivtik es karjaikban ertelmliket pedig a Marius vagy Alarik idejen Mariustol, Nagy Konstantinig' szenvedett kiizdebnes harc'ok kozben szerzett, gyakorta keserfi hadi tapasztalatok megaceloztak es kikoszoriiltek. Mindezen es szamos mas, az asszir egyiptomi, perzsa, mongol, khinai, zsido, bindii nepek torteneterol foljegyzett, hasonlo tanusagokat tartalmazo tenyek nagy szama kizarja reank nezve, bogy m.i ilyenfele tenyezoket, minok: egyes szomszed fejedelmek, vagy nemzetek kapzsisaga, termeszetes batarok tokeletlensege vagy teljes bianya, a szerencse I'organdosaga egyes nemzetek sorsara tartos bet'ookfejekiil tekintbessLink. Ellenben lyast gyakorlo tortenet alkoto tenyezokkent ismerjiik iol a kovet:

:

;

kezoket 1.

A nenizet tajiiiltsagi allapotat

ertve alatta a tiidast es mindazon anyagi eszkozoket is, miknek segelyevel az ember tiidasat a kornyezet, klilonosen a kornyezo termeszet felett valo iiralkodasra basznalbatja fol, illetve egyeni es allami letet ezek eselyes valtozasai ellen biztositja, 2. a k o z j 6 z a n s a g allapotat, vagyis azon kepesseget, mikep birja a nemzet termelo tiidasaval megszerzett javakat oly modon elfogyasztani, bogy ez altal elete korbelysegge es tivornyazassa ne fajuljon, tebat szervi epsege, testi ereje es ertelmi kepessege meg ne tamadtassek ebbol fo;

04

IV. Magyarorszag- jelen jiUapotanak jellemzese.

lyolag- atlagos

egyeni fejlodese,

szaporod6 es

tcike

letesedo iranyzatat allandoan megtartsa, 3. a kozbecsiiletesseg, vagy ami mindegy, a kozszeretet allapotat, melynek teljessege fobb vonasaiban jelezve, a ternielt javak helyes elosztasaban, elihez kepest a kozvagyonossag nagysagaval es a vegzett munka belso ertekevel, termelekenysegevel aranybaii alio munkadijazas rendszeres biztositasaban, a kozos teveken3^seg es ezen mnnkassag vezerletenek igazsag es a kozboklogsag, vagyis hasznossag kovetelmenyeivel megegyezo bevelemenyszabadsagnak egyeiii az rendezeseben, az elnyoIjiztositasaban, az egyenileg gyongenek, matas alien valo hathatos vedelmeben, vagyis a kozrend, beke, torvenytisztelet altalanos es kerlelhetlen szigorusagu biztositasaban all.

A mely nemzet a harom tortenelmi tenyezo esoport mezejen a tokeletesseg kello fokara eljutott, az nagyobb szambeli tulsuly hianyaban is megha allhatja helyet a nemzetek verseny-klizdelmeben 2iem is mint hodito beolvaszto, de mint bekesen szaporodo mert a tamadas manapsag mindig sokkal nagyobb veszedelemmel es pusztulassal jar a vedelemnel es mert egy rendezett viszonyok kozt elo, megbizhato nemzet mindig talalhat erdektars szovetsegeseket es ha magan allva tamadjak meg. szivos ellenszegiileskozben idot nyerhet, mely alatt rea nezve kedvezobb hatalmi viszonyok es cso| ortosnlasok jonnek letre. Ellenben a butasag, a hivalkodo tobzodas, a zsarnoki elnyomas uralma a legiiasfvobb nemzeti testeket a hindukat es khinaiakat epp iigy, mint a kisded csoportokbol alio vad ne;

;

;

;

peket

teljesen is keptelen, tohonya

tehetetlen,

tomegekke

minden

ellentallasra valloztatja at. Azok

IV. Magyarorszag' jelen allapotanak jellemzese.

jovondo elete

(55

mindenesetre be alkonyodott, ha meg-

nem

voliia is Yeg-kep}»en meg])ecsetelve. kijelolt harom kultiiralis tenvezo koziil az olsonek a tobbi kettotol bizonvos liigg-otlenseggel jelentkezheto elete van. Mig- a jdzaii magaiielet

A

hianya rendesen nagyon gyoisaii vonja maga utaii a kozelet teljes megromlasat is addig a kifejlodott ertelmesseg, mint a hires, nagy kultiiniemzetek tfirtenetebol kitetszik, bizonvos miitartossaggal ruliazza fel a koz- es maganerkolcs teren niegronilott :

nenizeteket is. A szittya sziimirok, az asszirusok, egyiptomiak, g'orogok es romaiak ertehni uralma messze tiil elte j^olitikai bukasiikat, sot tiil meg fajbeli testi eletiik tartamat is. Yizsgaljuk meg tehat legeloszor, mikeppen all nemzetunk a koztanultsag viszonylata tekinteteboi. Abban a nagyon szerencses helyzetben vagyunk, Jiogy ezen kerdesben egy egeszen partatlan szakerto, a nemzetkozi osszehasonlito statisztika velemenyet szerezhetjiik meg, melynek megallapitasai teljesen

kivlil

esnek

az

oiiszereto

megtevelyedes

tanusagtetelenek igazsagaban tehat legsovenebb vagy uralmi gugtol elteltebb

liiba forrasain,

meg

a

egyennek is meg kell biznia. Evegbol osszeallitottuk a fold kereken jelenleg elo es nemcsak magukat miivelteknek nevezo, ha-

nem

tarsadalmi intezmenyeik alapjan mindenkitol bizonyos joggal ennek is tekintheto nemzetek nepoktatasi iigyenek tablazatat. Azert ezt, mert csak ez vet valoban fenyt a nemzet testenek muveltsegi allapotara mig a kozep es felso oktatasi tevekeny;

seget nem tekinthetjiik egy nemzet ertelmisegi alAz egj^etem es a kozep talanos mervfokanak. kozt igen konnyen iskola romlott kozviszonyok valhatik az altalanos belso tudatlans^g tarka, esil-

IV. Mag'varorszag jelen allapotanak jellemzese.

06

logo takaro koponyegeve mint ezt kiilonosen a mandarinok veghetetlen vizsgazasain es ennek dacara ezeknek a val6di hasznos tudasban valo im;

Tenyjegyzesi tablazat a mOveltnek mond1

4

3

2

5

1

1N '

Az orszag

CO (—1

'

1

Eszak Amerika

2

4

Skotorszag Svajc Anglia es Velsz

5

Baden

6 7 8 9

Irr orszag

3

10 11 12

i

13 14 15 16 17 18

19 20' 21

Szaszorszag Poroszorszag Bajororszag Francziaorszag Hollandia Wiirtenberg Norvegia Svedorszag Ausztria Magyarorszag

Belgium Ai'gentina

Bulgaria Finnorszag Spanyolorszag

i

milliokban 76-80 15-341 15-341 4-46 737 737 3-32 647 647 32-52 5-686 5-686 1-87 370 364 4-46 796 796: 729' 4-20 756 34-37 6-341 6-341 6-17 1-210 1-0871 38-27 6-900 5*535 5-26 731' 956

217 i

—

2-24 5-17 26-15 16-18 6-80 4-80 3-74 2-56 18-60

393 404 930

393 329 740

4-720 2-944 1-225

3-982 2-230

775 314 346

865 675 461

287|

3-340

1-3561

i

IV. Magyarorszag jelen allapotanak jellemzese.

mar

67

nyilvanosaii leleplezett szonyli szegeiiysegiikon

eszlelhetjiik.

lato

nemzetek oktatasi viszoiiyairo

^

7

8

9

10

.

11

12

13

i

jut

O

esik

Ci •<—a

taiikii-

la-

o

szam

+J

kora

CO

telesre

Egy

Egy Taiiito

'^

oktatAsi kblts-^g korp-

53

-1^

fee

o

nakban

11.20 56.50 9.20 53.85 10.15 49.— 8.45 51.50 8.75 45.— 6.50 37.10 7.25 41.50 6.45'

45.-

8.241

100

28.— 28.—

13.074 100 43.— l-_^496 97 35.— 92-061 100 30.20 24-252 90 50.10 156 626 80-2 24-2-22 42.15 77 4-891 100 19.-I 6-776 39.70 82 16-270 80 34.80 76-184 84-2 34.15

12.40

17.20

27 022

33.— 46.10

15-880 8-530 8-008 2-500 33-500

35.—

4.75- 27.24

40.6.— 30.— 3.50 19.— 5.90

5 35 5.05 4.25 2.25 5.35 10.30 2.15 1.15 2.40

56.50 421-388 100 53.85 16.558 100 49.- 14.435 100 51.50 139.818 100

32.60

37.10

55.50 150.27 11.10 20-50 6.30 10.— 13.50 33.20|

76 63 36-4

51 62-5 40-6

35 41

43 43 45 61 60 69

50 44 39 81 60 55 63 108 69 100 83 185 100

2030 12-880 2470 12-120 2.340

11-830

1930 10-250 1950 9-800 2200 7-700 2400 7-675 2400 7100 1220 5-670 1450 5-550 1300 5-450 1545 4-850 1780 4-720 1610 4-480 1470 1400 2300 5800 945 1180 1290

4.125

2000 1-630 1-000

967 660 592

68

I\'.

Magyarorszag jelen allapotanak jellemzese.

4

3

1

5

j

[

^'^

1

N o o

SO

Az orszag 1—

Q

'^ 1

milliokban

22 23

Jai^aii

24 25 26

Portugalia Szerbia

27

3247

Olaszorszag i

Olaliorszag-

=

46-52

5-850 7-695

5-91

813

5-42 970 2-53 460 128-03 23-500

Oroszorszag |

Taglaljuk ezen onmagokert kat egy kisse kozelebbrol.

Valameiy televel

orszag",

beszelo

vagy nemzet

munka mervet itelhetjtik meg

miivelodesi

is

altal

2-360 3 580 278 238 401

3779 rovato-

vegezett

3 tenyezo tekintetbe ve-

a tankotelesek iskolalatogatasabol (10 rovat), az egy tanitora juto tanitdszambol (11 rovat), 3. a tanito fizetesebol (12 rovat). Az elso tenyezo a harom koziil azert a 1 e gfontosabb, mart ez a fiait oszszetarto szeretetnek a merve. Ebbeu jut kifejezesre az a gondoskodas, melylyel a nemzet V e z e r 1 o, vagyonos osztalyai a nep fiainak j61etet es boldogulasat sziviikon viselik. Mint kifejtettiik, a miiveltseg- bizonyos legalacsonyabbra megallapitott foka az emberre nezve egyuttal birtoklethatart kepez. Ahol a kotelezo oktatas vegrehajtasarol nem gondoskodnak, ott bizonyara eppen azok, kiknek testi erejlikon es egeszseglikon kiviil semmi egyeb anyagi vagyonuk nines, nelkiilozni 1.

2.

nemzet

69

IV. Mag-yarorszag" jelen allapotaiiak jellemzese.

12

a

13

— vO

o

S3

^

C3

CD

1^

okiat.isi kol'seg

1150 6.20

11.2.50 6.H0 4.60

25.75 14.15'i

3:^.10.

67-017 88-660 5.813

-1!

—

1-921 24.— 26.— 154.452

40-3

46 33

24 24 16

88 95 140

920 580 1530

.060

226 152

1530 670

97

—

536 302

43

fog-jak a taiiultsag, az ertelnii fejlettseg' aldasos javait is. Ezek ertelmetlenseglikbol folyolag', a miinka

csakis olvan nemeire lesznek kepesitvek, melyeken nekik nemcsak a miivelt nemzeteknel hasznalatos gepek, hauem meg az igavono barmok is versenytarsaik.

A

(statisztika) ennek a legelfo' targyilagos bironak szenieivel nezve Magyarorszag cz iranyban valo kotelesseg teljesiteset latjuk, hogy a Tniiveltnek mondhato orszagok sorabaii ma hazknk a l6-ik. Elotte van minden Germanok lakta I'old. Mogotte Eiiropa nyiigatan csak olvan orszagok allanak. mint Belgium, hoi egy nihilista kiraly peldajat gyakorlo felfuvalkodott polgarsag onkenye es eroszaka miatt napirenden vanvagy mint Olaszornak a szoeialista lazadasok szag, mely bizonyasa eppen ezert a kiraly es kormanyfogyilkos anarchistak meleg agya. hivatott teno meg Spanyolorszag es Portugalia nyesztoje ezek a szemiink lattara szerte rothado nemzettete-

tenyjegyzesnek

giilatlanabb

;

;

70

IV. Magyarorszag jelen allapotanak jellemzeso.

mek,

a biiszke, de annal hidalgok hazajai.

Ha

ostobabb

a masik tenyezot, az egv

tanuloszamot

es

hitvanyabb

tanitora juto

a magyar mar a nemcsak Olaszorszag es Belgium, de meg ypanyolorszag, Bulgaria es Japan is megtekintjlik,

ugv

20-ik helyre jut,

Meg

az orszagoknak kiilomben vezerlo osztalyai is jobban kepesek megbecsiilui a muveltseg valodi erteket es ha a nepmilliokkal nem gondolnak is, legalabb fiaik szamara iparkodnak biztositani mentiil tobbet a vagyon ezen fajtajabol. elozik.

ezeknek

romlott, kasztgogos

;

Vegre

ag

atanitok fizelesenek magas-

m

e 1 5 minden esetre kulturalis t e r e n y e z 6. Kifejezesre jut benne, mennyire tudja becsiilni az illeto nep a tanito munkajanak erteket. azert mondjuk ezt, liogy aztan valaki azt a tanusagot vonja ki, mintlia tehat a tanitok hercegi javadalmazasban valo reszesitese mar maga a miiveltseg lenne. Volt ido Europaban, mikor a papsag' a latin-gorog muveltseg hagyomanyainak orzese, az evangeliumi egyenloseg" es emberszeretet terjesztese reven kitiino szolgalatokat teljesitett az emberisegnek. Az idoben gyiilemlettek fol adomanyok es hagyomanyok utjan az oriasi papi vagyonok. Jott ido, mikor a papsag az igy nj^ert vagyont szemelyes, fenyiizo igenyei kielegitesere kezdte folhaszualni. Erre jott a reformatio erre indult meg a papi jas

a

is

t

Nem

;

vak novekedesenek torvenyes korlatozasa

sot a folyamatban levo elkobzasa. A nemzetgazdasagi tudomany szempontjabol uezve, a papsag sem egyeb, mint tanito testiilet, az univerzitjd extensn (a szabad egyetem) egy fajtaja. Az embereket pedig a piispoki nagy javadalmak, eltckintve a nagyon ritka kiveteltol, poffeszked6kke>

papi javak

ma

is

;

IV. Magyarorszag* jelen allapotanak jellemzese.

71

tobzodo szibaritakka szoktak tenni, kik peldajiikkal es eletmodjukkal krisztiisi szeretet es egvszeaz onzest, felfuvalkodottsagot riiseg' elvei lielvett sot a parazna kejjelgest terjesztik a nep vezerlo osztalj^aiban. Amellett pedig a tulsagos nagy javadalmazas jo partfog-asnak orvendo, tanyernyalo, alacsony lelkek vagy fenyes csaladi osszekottetesekkel rendelkezo. liaszontalan semmittevok torekveseinek valik kozeppontjava niialtal a nemzeti vagy ontermeles ilyen tul javadalmazott vezerlo allasa a liaszontalan ceremoniazas, vagy teljes semmittefejetol szagosodvan vesnek allomasava alakul es a termeles megsziineset es a nyomor jea lial, lentkezeset idezi elo az egesz alaja rendelt liatalmi korzetben. Csak ra kell nezni a kozolt oktatasi tenyjeg3^z6 tablara. bogy mindenki lassa, mily maskepp teljesiti felnott olitato kotelesseget a gyongen javadalmazott protestans papsag, mint a fenyesen Az elso 9 orszag a reformacio dijazott katholikus klasszikus foldje. Itt az iskolalatogatas 100% Itt a tanitok fizetes atlaga 1550 2470 kozott valtakozik, de mig a presbiteri, skot foldon 2470 korona a tanitoi fizetes, a plispoki Angliaban mar csak 1930. a nagyon gazdag. de katholikus Franciaorszagban eppen csak 14r)0 korona. Es csodalatos Isten a reformatus orszagokat szereti jobban. A kis fizetesli papok imadsaga sokkal foganatosabb. Ott vannak a milliardok. Ott van a politikai hatalom es a nepszam folytonos novekedese. Xe feledjiik. bogy Franciaorszagban a katholikus pap javadalmazasa mar 100 ev ota csak protestans szintajon alio fizetes,' tehat az elozo lapon kozolt okok hatasa rajok mar regen megsziint. S z 6 s e 1 g y c Ji tehat a t a n i t 6 k n a k mfiveltsegi szinvonaUrkon es m u n k a j u k e r t e;

—

—

!

—

!

•

2

IV. Magyarorszag jelen allapotanak jellemzese.

ken

feliil

azonaltal

levojavadalmazasrol. Mindsziikseges

az

oktatas

josaga

munkas, derek, ertelmes emberekbolallniaaz oktatassal foglalkozok seregenek. De, ha a munkat nem jaerdekeben,

vadalmazzak

eleg-endokeppen, akkor a tevekeny, ertelmes es onerzetes elemek nem lepnek tanitoi palvara, lianem valami mas olyanra, mely a kivant tanultsagi fok es munka mellett a csalad folneveleset, az emberek tiszteletet, a szellemi gyonyorok megszerezheteset, es elet anyagi kenyelmet jobban biztositja.

A

tanitoi alias

lese tekinteteben

meg

Olahorszag- es

sag allamai

Ha velettel

a

es tanitasi

munka

Magyarorszag a Szerbia

is

megbecsii-

17-ik helyen all

megelozik a barbar-

koziil.

targyalt

harom tenyezot szamtani

egy egessze egyesitjiik megkaphatjuk

miiaz

orszag muveltsegi fokmerojet.

A

kovetkezo

szamtani keplet allithato

lol

Egy nep tanulasikeszsege: aranyaz iskola latogatasi, szazalek

lagos

masodik hat v any aval

(mert ez a nemzet erejenek merve a legfontosabb muveltsegi tenyezo :), f o r d i t o 1 1 a r a n y-

fiait

osszetarto

szeretet

banvanazegy tanitora eso gyermek s z a m m a (mentol kevesebb gyermeket tanit annal kepesebb szemelyesen foglalkozva okta'^nij es egyenes aranybanvanatanitok fizetesenek gyokevel. Az ekkent kesziilt miiveltseg-e m b e r s z e r e e tenyjegyzes meg1

t

t

i

hagyja Magyarorszagot a 16-ik helyen a miivelt orszagok soraban, de ezenkiviil meg a kovetkezo szomoni taiiusagokkal szolgal szamunkra:

IV. Mag-yarorszag- jelen allapotanak jellemzese.

1.

Nemzetlink csak Ve

I'esz

aiinyira

73

teljesiti a

taaultsagra valo torekves kotelezettseg'et mint Angiia. oligarchaktol lakott protestans Angiia 2. Az Irrorszagot, melyet pedig nalunk a zsarnoki elnyonias reszvetre melto alclozatanak szeretnek foltiintetni, mintegy negyszer olyan hatekonyan reszesiti a szeretet aldasaiban, mint Magyar-a civilizacio, orszag tulnyomolag katolikus arisztokraciaja a

nemzet

fiait.

Meg

a legszegenyebb protestans orszagok es Xorvegia is joval tobb mint ketszer annyit teljesitenek nalunknal gyermekeik ertelmi vagyonnal valo ellatasa erdekeben a nalunk ,,politikai eretlensege" miatt lenezett Ausztria pedig eppen 2-szer 8.

:

Sved

ann^'it. 4.

Meg

Olaszorszag igen sokkal

kell adni

meg

minalunk is hatrabb all. De a katolikussag ezen 6s mezejen valoban nagyon hitvany egy nep is terem. Olyan orszag jott letre ezen nemzetirto politika kovetkezteben, melyet

barbarok 5.

Ha

is

meg

az abessziniai, meztelen

kepesek voltak gyarmataikbol kiverni.

pedig valaki koziillink azzal a gondolattal

akarna mentegetodzeni sajat lelkiismerete elott, liogy hat Oroszorszag csak egy 50-ed reszet teszi annak a mit mink magyarok, azt figyelmeztetjiik, liogy masok butasaga vagy romlottsaga csak magyarazatot szolgaltathat a mi liasonlo biineink letrejovetelehez, de soha sem leliet mentsege ezekiiek. „Mi kozom nekem a poganyokhoz, hogy megiteljem oket lianem vessetek ki magatok kozlil a fergeseket !"' irta szentPal abiineiketa poganyokmeg nagyobbbiineivel m.entegeto egy nemely korintluisi hitsorsosainak. Ha

a gorog keleti papsag

meg sokkal

hitvanyabb modon mint a katolikus

teljesiti folnott oktato kotelesseget,

hierarchia. ez valoban ie-en

szomoru

a szerencsetlon

74

IV. Magyarorszag- jelen allapotauak jellemzese.

iiemzetekre nezve es okot szolgalTolsztojnak siratni fajaiiak nvomorusagos lielyzetet de nem szolg-nltathat okot a kato-

orthodox tathat

liitii

ugyan

;

nepeknek

es papoknak megnyiigodni sajat mikor nyilvanvalolag a katolikus papsag teljesen hiaba eszi azt a kalacsot, melyet iieki a nemzeti vallasos szervezet nyiijt. Mert semmit

likus

helyzetiikben

;

sem szolgal vissza azon keserves garasokert, a niit az o hizlalasukra szajiiktol elvonnak ; a nep fiai dolgozhatna testvereinek, felebaratainak j6liolott csakiigy, mint a protestans papok. Ha peleteii diglen a katolikus papsag I'lgy adja a magyarok szegyeiili ezt a valobaii megvetesre melto Tstene helyzetet, ha erzi lelkiismerete melyeben, hogy nem sajat egyeni rosszasaga az oka, hanem a rendszer helytelensege, oktatasi es kinevezesi modjanak hianyai, az emberi sziv es test kovetelvenj^eivel nem szamolo, csaladi. tarsas allapota ugy nem szabad a flilet a vadak elol elzarnia. magat siiketnek tenem is szabad a szivbol loltoro igazsag tetven visszafojtasat kiserelni m.eg hanem ossze kell tornie a szornyiiseg'es prokruszteszi agyakat, melyek a katolikus papot csupan fogyaszto gyomoira alja!

—

;

—

:

;

;

bena nyomorekka nyujtjak vagy vagjak sitjak le kezeit es labait lenyesik lelkiik szarnyait megsemmisitik benniik a ket leggyonyorkodtetobb es legmagasztosabb indulatot a ferfiui tetterot es igazi felebarati szeretetet. i k e [) p e n all a g y ar o r s z a g o n a k o zj 6 z an ii g y e, arra nezve olyan jelleg;

;

;

:

M

M

sag

zetes tenyjegyzesi megallapitasokkal. minok a koztanultsagra vonatkoztak. nem szolgalhatni, ellenben idezhetiink ket szinto kiallto jellegii tenyt, melyekbol aki akar, elegendo tanulsagot vonliat ki maganak.

IV. Magyarorszag" jelen allapotanak jellemzese.

Az egyik mas emberek

75

teny, liogv minalunk a miivelt diploeletkora teuyjegyzesi allagban 52 54

—

esztondo, holott hasonlo kedvezo jovedelmi koriilmenyek kozt elo es niegfelelo test! ero es erteliniseg oroksegben reszesult nemet es francia embereke 65 07 ev, az ang-oloke pedig meg a 70 even is tobb evvel tul van. A masik teny kijvetkezo Letezik Magyarorszagon egy vallasfelekezetileg elkiiloniilt, viszonylag nem nagy szamu tarsadalmi osztaly, mely koztudomasulag az orszag in go es ingatlan vagyonanak legalabb is felet, lia nem ket harmadat tulajdon gyanant kezei kozt tartja. Megszerezte ezt a va-

—

:

gyont kevesebb, mint 40 ev alatt. Megszerezte nem valami kiilonos vagyon eloallitasi ismerete, ipari vagy gazdasagi termelo tudasa reven, melyet nalunlc hasznositott ilyent ok regi hazajnkbol, hoi ;

nem hozhattak hanem megszerezte az alta', bogy a szeszes ilalok arusitasa, elozekenyen, de magas ka-

ipariizes es loldbirtoklastol el voltak tiltva, ;

matra nynjt<4t kolcsonok adasa es idegen orszagok fenyiizesi iparcikkeinek forgalomba hozasa reven az osszes tarsadalmi retegek dobzodo hajlamat a jovovel valo nem torodomseget es fenyiizo hivalgasat szolgalta es sajat javara kiaknazta. Mar pedig egy nemzet. melynek legertelmesebb osztalyai, a legbecsesebb vagyon fajtat, a jo egeszseget, a nemzeti orokelet letalapjat oly kevesre bccsiilik, bogy azt az asztal es a cimborasag iires gyonyoreiert ^Idozatul hajitjak oda, meg pedig amelyik az elet kiizr tomegesen es rendszeresen delmet oly erelyeseii tamogatni kepes, az ember tenyleges hatalmat es alkoto kepesseget annyira novelo, maradando jellegii, anyagi vagyon fajt, a foldet a mulo perc bivalkodo, hitvanysagaert labai ;

4<>

IV. Magvarorszag jelen allapotanak jellemzese.

alul cllokni volt kepes az bizony, sajnos, az erkolcsi jozansag toren valami magas fokozaton allonak teljesseggel nem tekiiitlieto. Most peclig tekintsiik a :

kozszeretetetes kozbecsiiletesseg dolgat a nemzottest

kialakult szervi tagozataiban es osztalvaiban, mino fejlodesi fokozatan all a tokeletessegnek. A magyar vezerlo muvelt osztaly elen egy

kivalokeppen katholikus uralkodo csalad:

aHabsburgokallanak,

kiktol

az elleoreformacio kiindult, es akik, dacara annak, hogy a reformacio ota egy visszatartoztathatlan folyamat szerint a nemet iiep lakta foldon a reformatusok hatalma folytonos fokozatossagg'al elore halad es ennek megfeleloleg a Habsburgokat, kik 4U0 ev elott vezer uralkodo csalad voltak, a protestans Hohencollernek nem csiipan nemetorszagi. lianem europai vezerlo allasukbol is hatra szoritottak, meg" mindig nem birtak belatni mennyire a nep milliok erdekeinek istapolasan alapiil a I'ejedolem hatalma, es hogy barmi olyan elkepzelheto erdek, mejyet a dinasztia vagy az orszag vagyonos eleniei magokenak kepzelnek, ha az a nepmilliok boldogulasanak erdekevel ossze nem egyezik, nekik sem lehet valodi, maradando erdekiik. Mert az uralkodo osztalyok a kiralytol kezdve le a falusi biroig csak olyanok az aliamban mint a virag vagy a level a fan, a nep mint annak g/cikere es torzse. Ami a ianak torzset es gyokereit emeszti, rontja, az hosszabb vagy rovidebb ido alatt a fanak viragat es leveleit is tonkre I'og-ja tenni. Az arisztokrata kasztszerii onteltseg semmivel sem kevesbe karos a nemzet fejlodesere, mint az az anarkista loli'ogas, mely azt kepzeli, mint ha a milliok ea'viittes cselekvesc olvan earvenek letezese ;

IV. Magyarorszag- jelen allapotanak jellemzese.

77

nelkiil letesitheto volna, ak ik az eg-j'ontetii miikodest parancsszavukkal iranvitjak es a kozos akarattal megallapitott torvenyek vegrehajtasara feliigyelnek. Pedig hat amint nem lehet a vezerlo osztalyt k igaz. erdeke az, mely oket ideig oraig egeszsegtelen

viragzo jollet latszatahoz juttatja; de sorvasztja szintugy nem leliet a nepnek hasznara az, a mi az iiitelligencia letezeset es fonnmaradasat tenne ki vegveszelynek mivel igy parancsolo osztaly nelkiil az egyesiilt erovel megoldando allami es tarsadalmi foladatok vegezese lelietetlenne vain a. A h a z a i p a p s a g r 6 1 a vezerlo elemek ezen masodik legfontosabb testiileterol nem kell egyebet mondanunk, minthogy az orszag lakossaganak csupan 19 szazaleka reformatus, illetve protestans, ellemben a tobbi vag\^ katolikus vagy orthodox hitii. A sivar kep, melyet a kozolt statisztikai tablazat a katolikus es ortodox allamokrol foltar, es mely a tortenelmi tenj^ekkel es mai tenyfejlodessel a

a nepmilliokat

:

;

leges valosaggal, mint mindenki az illeto orszag'okban valo utazas altal vagy az ujsagokbol szinte naponta meggyozodhetik, teljesen osszeegyezik, szolgal arra, hogy a felebarati szeretet angol-szasz inseg torvenyet magyarorszagon a papok meg hirbol sem ismerik, annal kevesbbe van az torvenybe irva, de legkevesbbe az elmekbe es szivekbe bele vesve. politikai hatalom vegrehajto kezeloit, az

teljes biztositekul

A orszag tisztviseloi karat

mi sem jellemzi ismeretes torekvesiik kivivni fizetesiiknek teljesen az osztrak hivatalnokok fizetese osszegeben valo megallapitasat. Holott nyilvanva161 ag es a szamtan igen elemei ismeretei mellett kiszamithatolag, osztrak lakos szam ligy all a maannj^ira,

mint

<8

IV. Magyarorszag- jelen allapotanak jellemzese.

gyarlioz, mint az 56 viszoiiylik a 44-hez, ellenben az osztrak telierviselo kepesseg" lig-y all a magyarhoz elfog-adva a kvota aranyt mely pedig". mint tudjuk mi magyarok tulsag-osan mag'as no de jo. ugy all, mint 66 a 34 hez. Az egyszerii osztasi muvelet eredmenye szerint az osztrak allampolgar atlag- vagyona iigy viszonylik a magyar allampol0*770 vagyis mint maslel az garehoz mint 1*178 egeszhez. Ha tehat az osztrak allamhivatalnok fizetese 1200 korona a magyar allamhivatalnok mar az osztrak kaptafa szerint van fizetve, mikor 800 korona fizetest elvez. Pedig ennel joval tobbet elvez. Ellenben a magyar hivatalnokosztal}- arrol nem vesz tndomast, liogy Aiisztriaban 4*720 millio tankoteles gyermekre esik 72*200 tanito, mig Mag^^arorszagon 2*94 milliora csak 27*000 jut Itt nem kvota, lianem paritas szerint kellene a dolognak Magyurorszagon a paritas szerint 49*000, allani.

—

—

—

—

:

negyvenkilencezer neptanitonak kellene miikodnie sot liogy az osztrakoktol elvalaszto kozt mielobb ;

beliozzuk, 59 ezernek. A katolikus es arisztokrata eszjarasu magyar tisztviseloi kar nem gondolja meg, ha valamely foldbirtok nem ad elegendo jovedelmet, mert keves rajta az ig'as, barom, az eke, meg a veto es arato gep es nines tragyat szolgaltato marha allomany, hogy tehat ilyenkor a jovedelem emelesnek, a meggazdagodasnak modja nem az, ha adossagra negy lovas hintot meg automobilt vasarolunk, sem az, hogy a gazdasagi intezok es beros cseledseg fizeteset emeljiik fol, mert il3'enkor elso dolog fundus instruktuszt szerezni be. a gazdatisztek es cseled fizeteset pedig csak akkor kell felemelni, mikor a fold jovedelme ezt mar megbirja. magyar allamgazdasagi intezok es gazdasagi munkasok fizetese mar is magasabb mint az osztrak

A

IV. Magyarorszag"

jeleii allapotaiiak

jellemzese.

79

ellenben nines munkaba allitva elegendo igas barom, elegendo neptanito es keves az eke, az iskola es ipartelep, niely a sotet, tiidatlan, ternieketlen agyvelot munkassa, talalekonnya, termelo sog'ore

;

kepesse tiidna porlianyitani.

Magyarorszagnak kiilonosen olah es ruthen lakta videkein szazaval van a falu aliol a lakossag iiom liogy eladasra termelni nem, liaDcni a termeszet kinalkozo eroit sajat szemelyes megellietesi szliksegieteinek fodozesere kihasznalni sem kepes hoi iiyomorult nyir vagy biikkl'a tereni a lankas hegy oldalokon, melyen a legszebb alma, dio, korte, hoi cseresznye es megygy lak novekedhetnenek meg ma sem ismerik a gylimolcsoltas tudomanyat, hanem a nepseg, ha gyiimolcsot eszik a legnyomorultabb, hitvany, vadoc forma, sertesnek alig valo fajokon ragodik: hoi meg az Isteu kesz aldasat Sem tudjak elvezheto, eniberi gyomorba valo forbuzakenyer dagaszhoi a maban elkesziteui sarforma, emeszthetleu siiletlen, tatlan, keletlen, niandro hoi a pecsenye vagy a paprikas szarnyas ;

;

;

;

;

mikor loltalaljak olyan mintha Idszaritott, ocska bornadrag darabokbol kesziilt volna Mint, niagyar ember letlinkre, fajo erzessel a

liust,

!

szomorii tenyt bevallani kenyteleniillink, egyedlil a

nemet lakta videkeken tekinthetok a nep miiveltsegi allapotai altalanosan keves kifogas ala esoknek. Itt lathatja az ember az iskolaztatassal gyermek koraban rendszeres munkahoz szoktatott embert ferfit es not mar kora reggel munkaba allni es kia foldet, ha nem tarto derlilt szorgalommal dolgozni legalabb tiirhetosen megmuvelni. is igen jol, de Mar a magyarlakta teriUeteken a szorgalom es az ertelmes munkalkodas korantsem olyan altalanos. ;

I^egkisebb

kifogas

a

kalvinista

videkeket

erheti.

IV. Magyarorszag'-jelen allapotanak jellemzese.

Si)

A

nem akarok szolani Hisz atkozodki tudni akarja mive es sirnom kellene tette a szekely ur a szekely parasztot az iivitott szemmel nezzen szejjel, miutan elobb a Szasz foldet bejarta. a Szekely foldon. Aziitan utazzon ki Olahorszag'ba es keresse fol az ottani varosok blinfeszkeit. De, ha nem ismeri az ang-ol-szasz es porosz letminim um torvenyt a magyar kiralyi csalad, a magyar pap es hivatalnok, vajjon ismeri-e az a f o 1 dbirtokos osztaly, a kiket ang-ol Erzsebet szent torvenye a szeg-enyek istapolojava tesz Britaiiszekelvekrol

nom

!

!

A

niaban ? Erre nezve nagyon szomorii felelettel a kovetkezo sajnalatos tenyek szolgalnak Magyarorszag-on a nagy uri birtokok legna1. gyobb resze klilon falut. vagy pusztat kepezven, a lonemesseg nem fizet majdneni semmi kozsegi adot es igy az orszag termo teriiletenek tobb mint fele nem jarul hozza a kozterhek viselesehez. Az urak nem adozasi reg'i nemesi kivaltsaga teliat valtozott formaban, de igen karhozatos nag}' fokban a kozterhek egyik felere nezve ujbol eloallott. Sot tobb ennel. A nag}" liri birtokok egy igen nagy resze, a Tisza Yolg\'en fekvok armentesitesi ado vissza:

—

—

cimen meg az allami adok legnagyobb terites reszet is vissza kapja. holott a fold erteke es termo kepessege sokkal. de sokkal nagyobb mertekben emelkedett, mint a hogy az armentesitesbe befektetett tokek tcirlesztese a fold jovedelmet terheli. Meggy ozodesiink szerint, ha az angol nagy lordok nem hoztak es nem hajtottak volna vegre az erzsebeti torvenyt, a 43-ik cikket, Anglia nepe sohsem szaporodhatott volna meg annyira. mint amekkora ma London varosa sohsem erhette volna el mai terjedelmet es ott, hoi ma 5 millionyi, a vagyon :

;

mindenfele fajtajat

megtermelni

kepes,

vagyonos,

IV. Magyarorszag' jelen allapotanak jellemzese.

81

joletet elvezo embertomeg- el, nem elhetne leg'foljebb nehaiiy szazezer darocriihas,

mas, mint bocskoros sziikolkodo. Akkor pedig' a vesztminszteri herceg londoni birtokan nem emelkednenek a ketemeletes kottazs liazak tiz ezrei, hanem csak egy kis reszen volna nehany ezer, hitvany, szalmafodelii visko es nem elvezhetne a herceg ur a foldjenek 90 evre tortent, folytatolagos eladasabol evente, rendszeresen befolyo 40 millio koronanja jovedelmet. Mert akkor foldjenek holdja leg*feljebb csak 14 16 mazsa az buza arat adhatna nyers hozadek gyanant. Akkor 6 nem volna miliardos, hanem csak olyan kis exisztencia, mino egy magyar 50 ezer holdas foldes ur. ;

—

Nekiinkugy tet

hogy a szerealdozatra legesleg jove-

tetszik,

elvenek okszerii,

kesz gyakorlasa

de

a

delmezobb

iizleti eljaras. 2. Erdelyben mar 40 ev ota ervenyben van egy irtozatos tagositasi torveny 1892. evi XXIV-ik t. c, melynek rendelkezese szerint kozmegegyezes eseten a gazdag ember ott valszthatja foldjet az uj :

osztaskor, ahol neki tetszik. A foldek osztalyozasat, becsleset pedig az erdekeltek autonom jogkorebe utalja mi altal kozvetve a gazdagok kezeibe teszi le. Oly alkalom kinalkozik itt a gazdagoknak a jo foldeknek rossza nyilvanitasa es azoknak az uj osztaskor val6 birtokba vetele altal jogtalan elonyoket szerezni, melynek csak akkor allhatnanak ellen, ha mind annyian Petofi Sandorok, Kossuth Lajosok 6s Szecsenyi Istvanok volnanak. Pedig ok csak, mint altalaban mindannyian vagyunk, lehetoleg munka^ nelkiil meggazdagodni kivano, gyonge, esendo em-

berok Igy kapnak azutan Erdelyben, tobbnyire mindeniitt a kisbirtokosok, azelott birt kicsiny, de jo es kozelfekvo foldjiik helyett meg sokkal keve!

82

1\. Alagyarorszag jelen Hlla[)otanak jellemzese.

sel)b, rossz es tavoleso foldet. A torveny liatalmaval, rondor- es katonaszuronynyal ogyszeriien kiraboljak okct Miiiden tagositas teljeson foldon futo proletarra teszi a parasztsagot. Ha pedig megprobalja a lulajdonahoz valo isten adta jogat ellentallassal vedeni liatosagi ]:)araiicssz6ra manlicherekkel gyilkoljak oket le. Mint az ujsagokbol tudjuk, minden tagositasnak legalabb iieliany tucat ember megolesevel kell ervenyt szerezni, olah, szekely, sot meg szasz lakta foldon is eg^^arant. Pedig rendesen nemcsak csendorseget, lianem egesz sorliad zaszloaljakat szoktak egy-egy iij birtok bevezetesliez az erdekelt kozsegbe olozetesen bemozgositani. Tehat a nepet az ellentallas veszelyes voltara nyomatekosan A tulajdonhoz valo ragaszfigyelmeztelik. Hiaban kodas termeszettinkbe boleoltott istenaclta, tehat isteni jog. Benne van ez a legszegenyebb es tiidatlanabb paraszt sziveben is. Ezt csak a lialal es annak kozvetlen latasa altal felkeltett halalfelelem irt!

:

!

liatja 3.

ki

Mind ezen szivszaggato

allapotok termesze-

kovetkezmenye gyanant mint ^szornyiisegugyan, de amelyben van rendszer" sziiletett meg az 1898. evi Il-ik torvenycikk a mezogazdasagi munkasviszonyok rendezeserol, mely a rabszolgasag rettento tes

habar csak korlatozott liataskorben, iijbol torveny be iglatta es igy Jezus Krisztiistol kezdve Kossuth Lajosig, az embeiiseg minden igaz es nagy elvet,

baratjanak tanitasait oktalanul felre lokte es az altaluk hirdetctt nemes es magasztos nemzet gyarapito elveket gonoszul labbal taposta. A regi 1500 2000 ev elotti torvenyhozasok kegyetlen szerotetlenseggel az altal alla[)itottak meg a rabszolgasagot, hogy torvenyileg kimoiidottak az

—

embernek

maganjogi kotelezettseg-

IV. Magyarorszag-

jeleii

allapotanak jellemzese.

83

e r e d 6 b ii n t e t o j o g i f e 1 e 1 6 s s e g e t. 1 Igy azon iiriigy alatt, liogy a teljosen vagyontalan ember, aki eppen ezeii allapotanal fogva maganjogi

b 6

—

szerzodeseknel egyeni szotartasan

kiviil a szerzodes betartasara targyi biztositekot nem nvujthatvan, bizonvos fokig mar ez altal is keresetkeptolenne lett, tetessek, liitelkepesse tulajdonkeppen a legborzaszlobb allatiassag helyzetebo sodortak. Mert a nyomor es a A'ele kapcsolatos tudatlansag* az embert ugy is a legszornyubb kiakiiaztatas veszelvenek teszi ki, Meg rettentobb lesz azonban helyzete, ha iiYomor hatasa alatt sziiletett oktalan, rea nezve karos kotelezettseg vallalasa ellenebeii semmi nemii vedelmet nem talalliat, meg azt a gyonge vedelm.et sem, amit igazsagos torveny in'ujt az erotlennek a hatalmas eroszaka elleneben Mindeii esetre rettento tarsadalmi baj. ha az orszag lakossaganak egy resze a maganjogi megbizhatlansag olyan allapotba jutott, melyben szotartasara nezve semmifele anyagi biztositekot nyiijtani nem kepes. Olyan baj ez, melyen gyorsan es alaposan segiteni kell Azonban a segitesnek eppen nem modja. ha 8ket, habar nem magan, hanem allami rabszolgasag elszenvedesere kotelezziik. Mert igy a nyomorusag elvisellietlenseget csak fokozzuk reajuk nezve. A baj megszlintetetesnek csak azon modja egyeztetheto ossze az emberi szeretet, meltanyossag es igazsagelveivel, mikor a tarsadalom minden normalis elmejii tehat nem korhely, nem hiilye vagy zavart eszii fianak megvan adva a mod annyi vagyon birtokosanak lehetni, a mennyi egyszerii, szemelyes kezi munka vallalkozasainak betartasat targyi, anyagi, vagyoni biztositekokkal is ellatja. 4. Ha pedig a vazolt nemzetgyilkos viszonyok kifolyasa gyanant a magyar nep fiai es leanyai

—

!

—

—

6*

84

IV. Magyarorszag" jelen allapotanak jellemzese.

kivandorolnak, ekkent hatosagilag kiiizott gyermckeiiik, tudatlansag'uk folytan, idegen orszag'okban a legaljasabb neposztalyokba siilyednek ala Igy all a szekely magyarokbol a szomszedos Romania csakneni osszes cseledsege nemcsak az iirasagoknal, hanem a legaljasabb lebujokban is. Xevezetesen a bujasag ocsmany vetkenek szanalomranielto rabszolgait Hungaraknak hivjak Bukaresttol Konstantinapolyon at Buenosz-Ajreszig. Meg Zagrabban is a bun ntcajaban, a Potokban, a diplomaciai nyelv, melyet az aljassag minden papnoje beszel amagyar. 5. E negy gyaszos pontban foglalt tenyallas annal szomoriibb, mert tulajdonkeppen regi meggyokeresedett nemzeti biinok tovabbtenyeszeterol van szo. Hiszen peldaul Az angol habornkban mar az orleansi sziiz ideje elott Azsinkurtnal jeomanrik, biiszke, fiiggetleu, szabad parasztok kergettek a csataban a demoralizalt, hitvany es gyava fiancia jobbagyok tizszeies tomeget, Poroszorszagban mar 200 ev elott II. Frigyes Vilmos allapitotta meg a nemeseknek a jobbagyakkal egyenlo teherviselo ko!

;

:

:

telezettseget,

mig Magyarorszagon

szabaditasanak

meg

a jobbagyok nines GO esztendeje sem.

fol-

Az

angol, erzsebeti, 43-ik torveny keletkezesenek idejeben pedig a magyar nemesseg a szabad j^arasztoknak jobbag^-akka valo lealjasitasaval es az ezen torekveseknek ellenszegiilo Dozsa Gyorgy elevenen valo megsiitesevel, vag^'is a mohacsi nemzeti szelencsetlenseg alapos elokeszitesevel volt elfoglalva. 6.

Magyarorszagba

nemcsak nyugat

feliil,

hoi

a miivelt osztrak nemet es cseli nemzetek laknak, hanem meg a slachticok nyomoiult foldjerol Galici^bol is eros bevandorlas van. Ezen oiszag flai is kepesek Magyarorszag iskolazatlan, tudatlan nepe elol, a melyet meg Istentol es a torvenyektol annak :

IV. Magyarorszag jelen allapotanak jellemzese.

85

gyamjaul

reiidelt kozigazgatasi- es biroliatosag'ok is €lhag3'nak, a kenyere;: elenni es oket reszben a tanult esz eros versenyevel, reszben a pallerozott furfang- eroszakos eszkozeivel koldiistarisznyas vandorvilagjarova tenni, Inie, ez az allapot Magyarorszagon, 50 evvel aziitan, hogy Szeclienyi Istvan, a grof es arisztokrata, a niag^^ar faj szamanak szaporitasa erdekeben meg" az apagyilkosnak is meg ohajtott kegyelmezni otven evvel azutan, liogy ugyan 6 szamos konyvenek kiadasa altal, szoval a Tiszaszabalyozas meginditasa, Vaskapu-szabalyozas megkezdese, takarektarak alapitasa, az Akademia letreliozasa altal pedig tettel peldat mutatott a niagyar koz- es ;

;

fonemessegnek. mikeppen kell a nemzet anyagi es szellemi vagyonanak szaporitasat intezni 50 evvel ezutan, hogy Kossuth Lajos es Petofi Sandor megihletve Jezus Krisztus langszellemetol, igezetes, varazsos szavaik altal a szorotet elteto tlizenek olyaten follangolasat ideztek elo amagyar nemesseg sziveben, melynek nemes eleven eroje az egyenloseg elvenek torvenyb^n iktatasaban, szabad birtokos parasztsag megallapitasaban testesiilt meg Az 50 ev elott elt nagylelkli magyar nemesek, kiknek magasztos bekemliveire epp ugy, mint a miiszka es nemet egyesiilt hatalom ellen, a kibekitett neppel egyiitt vivott, titaiii kiizdelmere bamulattal tekintett Europa nepe, kiknek fiai negyedfel evtized elott Otvos Jozsef, a baro, a magas arisztokrata javaslatara egyhangulag Alatettek magukeva a kotelezo nepoktatas elvet, gyarorszag minden fiat G eves koratol 12 eves koes raig torvenyesen kenyszeritveniskolat latoga^ni; A^allaltak utodaik neveben is szent kotelezettsegct, hogy ha egy tanitora 80 gyermeknel tobb esnek, a tanitok szamat kotelezoleg megkettoztetik ;

!

—

—

!

86

IV. Magyarorszag jelen allapotanak jellemzese.

E fenyes jellemii osoknek, kik megszereztek a magyar nemzetnek a nemes, lovagias es vitez jelzot, iinokai iieni tudnak egyebet tenni megszaporodott lionfitarsaikkal, mint kiliferalni oket klilfoldre, fekely parnai es mocsok helyei gyanaiit a parazna kejelgesnek, szemethordo es kloaka tisztito meg-vetett cseledei gyaiiant miivelt nemzetek szerencses fiainak vagy lekotozni oket barbar, konyortelen eroszakkal, hogy nyomorukban testileg elkorcsosodva, mint az allatok tiirjek ember szamara elviselhetlen sorsukat I

es ittlion pusztidjanak el a tel liidege s a hitvany taplalek sorvaszto hatasa alatt Mindeii gondolkodni es eszmelni biro magyar lelket izzo parazs gyanant kell egetnie, tiizes fogoval tepnie e n\^omorult alla])ot tiidatanak. Minden igaz magyar ember leghobb vag^'at kell kepeznie a szegyenletes, hitvany helyzet megsziinteteseinek

Miutan pedig ekkent magukba szallva, Krisztus szellemenek, ki iiem csak a szeretet, lianem az igazsagot is magaval hozta, az egbol a foldre megfeleloleg, egy regi kereszteny jo szokast kovetve, biineinket nyilvan beismertiik, s a fajdalmas „mea kulpat" kimondottuk emeljiik fol szemeinket az egre es kerjiik az Tstent segitse nemzctlinket ebbol a nyomoriilt hely^zetbol kiemelkedni, Hisz az emberiseg :

;

:

iidvozitoje szamos remek peldabeszedben utalt a Mindenhatonak veghetetlen irgalmassagara Azutan mi nem vagyunk sem papuak sem hottentottak. A magyarok osei alapitottak egykoron az assziriai szumir es akkad kulturat. Testvereink, az etruszkok, voltak a romai nepnek iparban, miiveszetben estiido!

manyban

elso tanitoi, sot etruszk volt utolso kiralyuk Tarkviniusz Szuperbiiszis.Verrokon,nemzetihosiink: Atilla. iiralkodni tudott az Uraltol az Atlanti oceanig lako osszes szlavokon es germanokon. Arpad ne-

IV. Magyarorszag' jelen allapotanak jcUemzese.

87

hany szazezer niagyar eleii liazat tiidott alajjitani nemzetiiiik szamara Ggy szlavok es nenietek lakta teriileten. Oseink ezer even at szamos biineik daCcira is meg tudtak tartani ezt a foldet, mel^'et torok, tatar, gernian es szlav egyarant ostromolt, unokaik szjimara. Eddig- meg iiem hagyta el a magyart Volt a magyarnak Isvegkep a mag-yarok Istene ten kegyelmebol Szent Istvanja, Konyvos Kalmanja, Hunyadi Janosa, Hollos Matyasa, Bocskaija, Rako!

czi Ference, Szechenvije, Petofijo, Kossuthja.

Adott

az Isten neki Vittelszbachi Erzsebetet, aki szeretni es Ferencz Jozsefet, a ki tanulni es a tanultakat nepe javara ertekesiteni mindenlia kepes vala. Csak az iment halt megKiiii Kocsard, Berde Mozes. Meg el grof Battliyanyi, Semsey Andor es Konkoly Thege Miklos. Nepek eletet csak hosszu tusakodas es halasztg'ato habozas utan szokta megpecsetelni a Mindenliato Higgyiink benne, hogy meg nem. kivanja Lengyel-, Torok- vagy Spanyolorszag sorsara boHiszen Szodomanak hajlando csajtani nemzetiiiiket volt megkegyelmezni, ha abban 10 igaz lett volna talalhato. A magyar fold pedig, nem ketelkedok, az igaz szivek szazozreit hordozza meg hatan. Mi meg nem vagyunk rosszak. Szomihik homalya, sziviuik kerge nem jelenti a latoideg sorvadasat, sem a !

!

szemizom megkovesedeset Istenemre Mi meg dunk derekak lenni. De cselekednlink kell A !

!

!

lenseg a halal

tutet-

89

V. Nepelvi foldbirtok-politika. Van-e teliat a nemzeti niogujhodasnak modja? Igen is van,

De mielott a modokat kiitatni pitsuk meg" a kovetkezoket 1.

A jelenleg-

12 millionj^i szamu,

kivannok,

magyar

alla-

n^'elvli

nepet W oldalrol eszakrol, keletrol es delrol egy tobb, mint 150 millio lelket szamlalo szlav tenger korm'ezi, melyben nyomorultan tengodik az egykor hatalmas ellenseg, most jobarat, fajrokon torok nep, es melyet csak gyongen szaggat meg egy szamra keves, muveltsegben nagyon hatramaradt latin faju nep az olahsag. Nyugati szomszediink a muveltsegben a legerelyesebb haladas iitjara tert, szamra 76 millio nemet nemzet, mely Salamon kiraly ota mind maig szamtalan esetben arulta el vagyat nemzetiinket germanizalni es onallo letiinket megsemmisiteui. A szlavsag miiveltsegi viszonyai, mint a l^ozoltiik tenyjegyzesi tablazat mutatja nem tartalmaznak magukban nemzeti letlinkre es faji orok eletiinkre a jelen pillanatban, erosen fenyegeto veszedelmet de ha egy Frig^-yes Yilmoshoz hasonlo eros markii es nemes erelyii car a teljesen elal:

:

;

jasodott szellemii orthodox papsagot es arisztokraciat egyszer megrel'ormalja, a tudatlansagaban ma meg tohonya szlav tomeg szamanal fogva szinte ellentallhatlan eleven erot nverend. Ezzel szemben

90

V. Xepelvi foldbirtok-politika.

a magyar csakis ugy allliat meg, ha neki szeg'eziii a leg'teljesebb szambeli es egyeni erelyt birja tehat ha a valsagos idok bekovetkezteig nemzeti eroit a legteljesebb mertekig kif'ejleszti szamat es miiveltseget alaposan megnoveli. 1*. fold 1 a k h a t 6 h e 1 y e i E u r 6 p a u :

A

angol, span vol, orosz es nemet mar ma is m e g s z a v a k. Ha tehat majdan a helyes belpolitika utjan a magyar oda kiviil

iiepek altal

juthat,

1 1

hogy

gyarmatok

alapitasara

gondoljon,

csak a legnagyobb penz- es veraldozatok arau, csak akkor, ha testre es jellemre derek. szamra tekintelyes lesz, birhat maganak gyermekei szamara helyet szoritani Amerika, Afrika vagy Ausztralia teriileten. 3.

Az

adott

foldrajzi es etnografiai

viszonyok

kozepett a magA^ar nep fonnallasat eddig harom. koriilmeny biztositotta ci) Xem csupan a szlavok nem, hanem a nemetek sem birtak es gyakoroltak olyan ertelmi :

folenyt a magyarok folott, mely tamadasaikat elleutallhatlau erejiive tette volna. A a g }' a r o k a koriiyezo nemzetekhez kepest s e m^ i t e k i n-

tetbealantosabb

lajt

m m nem kepeztek;

kevesebb tanultsagokat, termelo ismeretekben valo sziikolkodesiiket

felsobb rendii erkolcsi szokasaharcratermett eros, egeszseges, szit e s t i e r e j li k k e 1 es a pihent. jozan.. paraszt esz fiirfangjaval m.mdenha kibirtak egyenliteni, mikor a hare mezejen a dolog toresre az elet halal kerdesre kezdett ra keriilni. /;^Aszlavsag, es kozvetlen szomszedos reszei so ha sem birtak olyan allam szervezettel, mely a nemzeti erok f e j 1 6 d e s e t a magyarenal t o k e 1 e t e s e b b e n ikkal, V6 s

nemetseg

V. Nepelvi folclbirtok-[)olitika. 1 1 a v o 1 n i s t a p iiem readelkezett a

tokraciaval,

mely

a.

a

Sem

a

5)1

nemet, sem a

multban olyan ertelmes mas videkek erdekeivel

szlav avisz-

nem

torodesnek es a fuggetlen, zabolatlan cselekvesnek kenyelmet es elvezetet, lemondast es oiifegyelmezest is kovetelo nemzeti osszetartas felsobb reiidii hataloni erzetenek es gyakorlatanak ala tudta volna rendeliii, a mint azt annak idejen a romai patriciussag meg'cselekedte.

A

nemet es szlav elokelok,

mikor

fojedelmek lettek is, nem voltak egyebek barbar torzs fonokoknel, kik eg-y fajrokon mas urat es annak fajrokon alattvaloit csak ol3'ba birtak tekinteni mint a leg'idegenebb C')

Az

alia

mas nemzetbelieket. m kormanyzat b

lottsag'teren

i

c

1

s 6 r o

m-

magyarral szemben a szlav es nemet szomszedai rendszerint tanito me s t e re k g" y a n a n t j a r t ak e 1 o 1. A magyar nemessegnek es olig-archianak a szabad parasztsag eltorlesere iranyulo, a nemzet fejlodeset sok szazadra alaasott torekveseiminden bizonnyal Xagy Lajossal, ki mint kiraly fajkepe volt a nemzeti eroket es javakat a magan dicspalya e dekebon eszteleniil herdalo I'ejedelmeknek es Zsigmond nemet csaszar kiralykodasaval vettek kezdetiiket, mikor a magyar nemesseg az ndvartartas iitjan a nemzet legiiagyobb karara az onzo, felt'uvalkodott, romlott elmejii lengyel es nemet arisztokratakkal kozelebbi ismeretsegbe jott. Hunyadi Maty as megtette ugyanis a magaet, de saja

elvei es torekvesei nem talaltak erkoicsi tamaszra a nemzet retegeiben, mint a minore Gusztav Adolf sved kiraly demokratasaga a protest ans vallasban lelt, aki iljkep rovid masfel evtizedos kormanyzati levekeny-

nos, az o

nemes

olyan hathatos

eves nemzeti nagysag Svedorszag szamara megvetni. seggel 150

alapjait,

birta

Y. Xepelvi foldbirtok-politika.

92

Na

4.

komoly

g'

es

a s a vag-yis

tartoztato e r

h

e

t

6

k

;

go

1

k,

er 6 s

e

1

ha

t

a r o z a

s,

es

kovetkezetes nemes erenyek gyakor-

k

ar

meging-athatlanul

cselekves 1

do

y

i t

t

6

m a n k a s s a g,

lemon das

viszont

o

n

nelkiil

el azonbaii ilyen erenyek

m e gnem g'ya-

korlasanak jutalma a nemzetek eleteben mindenha a legfenyesebb sikerek voltak. Mindenfele termelesi sikernek egy a tetlensegnel semmivel sem kisebb hatliatossagii cllensege van ez a kapkodo, habozo, elore-hatra ingadozo cselekves. Az ilyeten valo allamgazdasagi tevekenysegnek klaszikus fenyii peldajat szolgaltatja miota Szt. Istvan tronusara jutott a Habsburgliaz :

magyar kiralykodasa. Ez a szerencsetlen politika folytonosan ingadozik a torekvesek kozt a mag\var nemzetet a german torzsbe nyelvileg es allaniilagteljesen beleolvasztanies a kenj'szeriiseg, a megfelelo, beolvaszto. uemzeti erohatalom hijaval valo kenyszeriiseg kozott az onallo magyar nemzeti es allami let szamara koronkint szerves intezmenyeket letesiteni. Ilykeppen az allamban liikteto erok tevekenysege, melyeknek foladata volna a vagyoni, muveltsegi, jolleti allapotok tokeletesitese es eliliez kepest az allami hatalom kifejlodesenek es megnovelesenek elomozditasa folytonos, liaszontalan, semmifele celhoz nem kozelito surlodasokra emesztodik fol. Igy orias kiizdelmek aran az orszag jollet es erosodes helyett, mely vegtere is nem egyeb mint a dinasztia fenye es hatalmanak alapja, vegeredmenyeben csak tengodik sot egyenesen zlillik akkor, ha a szomszedban egeszsegesebb viszonyok

—

—

;

kozott elo nemzetek zsolassal,

az idol.

leteznek,

melyek nem onmor-

hancm halado lepesek megtetelevel

toltik

93

V. Xepelvi loldbirtok-politika.

A li a b o z 6 k a p k o cl a s ol^^an escte, milyen pelclaul II. J 6 z s e f c s a s z a r miiveltsegi a g' y a r o r s z aes kozoktatasi p o 1 i t i k a j a g- o n volt, mint a kovetkezes mutatta, semmire

M

alkalmasabb inkabb,

sem

mint a

kitii-

ellenkezo celzatot segiteni diadalra; sot arra, hogy magaba a homlokegyenest

zottel

szivekbe es elmekbe az onkenykedes szabadsaganak, a szabadossagnak ziilleszto gondolatat csempeszsze be. Mindenfele egeszseges termeszetii lenyben meg" van ugyanis a kepesseg* a viszonyoklioz valo modosniasra. Ehhez kepest a kozonseges,

jozan elme

a

valtozhatlan veg'zetet

elviseli, abba b

e 1 e t o r 6 d i k. Igy elvisellieti egy nep azt a soisot is, ha addigi nyelve elhagyasanak es nemely fontosabb, jonak ismert es szeretetet, tarsasagos es magan elet szokasa megvaltoztatasanak kenyszeriisege ele allitjak; ami bizony minden terheltre nezve nagy faradtsag sokakra pe;

szoval letklizdelmi hatramaradas forrasa. D e ha az embernek 1 a t n i a kell a legszentebb, a legkomolyabb, az ember letelet bensoleg erinto es befolyasolo d o 1 g okat ideges kapkodas, marol bolnapra valo e k i forgando valtozas, szoval allhatatlan g* y e r

dig erkolcsi es vagyoni,

m

jatszadozas targyaiva lenni: nemcsak bossze lesz, amire valoban melto oka

is valhatik; mert azt van, hanem kell kepzelnie, mintha szabad volna a legeletbevagobb es komolyabb dolgokkal a kedv es szeszely valtozasai szerint jatekot lizni.

rossza

is

5.

Nem szabad keslekedni

a

jobb

utra valo teressel, mertha a mertek be talalt telni, az istennel nines kegy

e

1

e

m

;

megpecsetelik a nemzet sorsat, melynek

V. Nepelvi loldbirtok-politika.

94

csak

jovoje azutaii szes lehet.

lianyatlas.

es kivo-

piisztuias

A tortenelemiiek szainos viragzo hat aim as es nagy nemzetet lattuk ig-y elvesziteni azt az isteni m e g b z ai

m

b e r i f a j f o n n t a r t aa s t, mely az e tovabbi a s a b a n es all. A foldkozi V a 1 6 folytonos tenger keleti koniyekeii az asszir, loniciai, perzsa es egyiptonii elte igy le maga'', Europabaii a gorog' es a romai nemzet. Mindezen nemzeteket eloszor a kicsapoDgasokba es a biinbelian^'atlas, majd ezt kovetoleg az erotlensegbe es tudatlansagba valo visszasiilyedes toriilte el a foldszinerol. iiemzet, mely taiiitoja volt; es ma is meg az. az emberisegnek szepmiiveszeti, muipari, kolteszeti. tortenelmi, bolcseleti, egeszsegtaui es szamtani tulatin a jogdasban, a tudomaiw es torveiiy ismeret, a fegyelem es reiidt

tokeletesedesre

kesziilesben

A gorog

:

vilaghodito

nep

erdemii mestere n i n c s e n e k Barbar ellensegek germanok es liiinnok

o b b e szintugy rettento, sajat elkenyszeritett szervezetiikbol keletkezett dogveszek elsopoitek oket a foldszinerol. Nem birta elliaritani a veszt biinos fejiikrol Szokratesz halhatatlan melysegii jozan esze, a kiuikusok es stoikusoknak egyszeriiseget es muiikas eletet predikalo peldaadasa; nem az Agiszok, a Grachiiszok, a Julius Cezarok allamkormanyzati demokra-

orok

t

!

:

;megJezusKrisztus

ciaja s z a 1 1 t 1 o k b a

nap

m

is

hijaba

a r a 3 a t a r t a p o knem birta leszarmazoik reszere az emberi faj fonntartasaban fekvo orok elet eljatszott jogat visszaszerezni Azok a gyonge es barbar emberek, akik ma a gorog newel hivalkodnak, elgorogosodott nyelvii szlav es trak leszarmazottak. Semmi 1

e

;

!

9o

V. Nepolvi fiildbirtok-politika.

koziik nincsGii a Szo[)liokleszek, Feidejaszok, Horodotoszok, Thukidideszek, Szokrateszek, Arisztoteleszek es Nagy Sandorok nemzetehez mas mint az, liogy reszben anvanyelviikke tettek ezek folseges beszed idiomait. Csak annyira fajilag gorogok ok, mint fajilag angolok azok az eszak-amerikai negerek, akik ma mat' regen elfeledtek afrikai nyelviiket es nem beszebiek maskent, mint angol nyelven. Magyarorszagon mind azokat az eszkozoket egymttesen alkalmazni sziikseges a nemzeti ero fejlesztesere es fonntartasara, a melyeket a viragkori Roma es Angolorszag kiilon-klilon alkalmazott. Tudniilbk epp ugy a kisbirtok poiitikat, mint a miiveltsegnek leheto legbelterjesebb elomozditasat.

A magyar nep a szomszed nepl'ajokhoz kepest csekelj^ szamanal g V a csak ugy a 1 1 b a t f o n n es lehet menszomszedai kenyetol es kapzsi eroszakatol es csak akkor alapitbat majdan gy^armatokat, ba

f o

tes

mindazon katonai erot

kifejti.

€sak egyaltalan kepesitve van. miota a

foldmuvesek

voltak a legjobb katonak,

all,

Mint-

minden idoben a

bogy pedig,

vilag

mire

sziikseges,

lakossag mindazon resze aki csak foldmfivelessel foglalkoz batik bogy

a

fo 1dm lives is 1 e g 3" e n. Igy minden idoben a nemzetnek rendelkezesre alljon e g y j 6 z a n, e r 6t e 1 j e s, e d z e t t, k i t a r t 6 e s v i t e z t a rsadalmi reteg a lebeto legnagyobb tomegben, mely egyuttal az onzes altal iisztokelt szorgalmanal fogva a nemzeti elelmiszer vagyon eloales igy valitast is a legnagyobb fokra emelendi ;

gyonossagaval a katonatartas terbeit is megfeleloleg viselni kepes leend. Nem szabad pedig azt gondolnunk, mintba

V. Nepelvi

96

I'olclbirtok-politika.

azonos korlilmenyek mas es mas nemzeteknel masnemli eredmen^^eket sziilnenek. Amint a romaiakat evszazadok hosszu sorara legjobb katonakka tette nemzetileg iizott foldmiives foglalkozasiik es ig-y egyszersmint ellentallhatlan hodito vilaghatalomma szintugy a svedeket, kiilonben szegeny es csak ritka felsziget iiepesseget taplalni kepes Yaza kiralyaik iig;\'anazon agrar po1 a k 6 i t litikaja emelte Gusztav Adolf tol Xll-ik Karolyig, vagyis 150 even at, europai nagyliatalomma. Mint ezt Yolter (Voltaire) tortenelmelDol elolvashatjuk. :

Norveg

Nem

csupan Romaban hivott tehat eletre es tareletben egj liosi a demokratikus foldbii^tok-politika, lianem mindeniitt a vi-

korszakot

tott

lagon

Hivatkozunk e tekintetben eppen Angolorszag peldajara is. Anglia

peldaja tortenelmileg es kultur politicsak azert erdekes, mert jelenleg egy a Romai birodalomhoz kulturalis jelentosegre, hatalomra es az allandosag folteteleire- nezve sok tekintetben hasonlo vilagbirodalmat kepez, melyhez az Attilak, Gyzsingisz khanok, Tamerlanok es Napoleonok keresz eletii birodalmai es hatalma miilekailag

nem

konysaguknal fogva, teljesseggel nem hasonlithatok hanem, mert Anglia nagysaga szemmel lathatolag,

homlok egyenest ellenkezo foldbirtok politika alapletre, mint a Romai vilagbirodalom. Anglia

jan jott

tudni illik a foldbirtok oligarchia aranj^foldje. Egesz Skotorszag mindossze 400 embere. Anglia, Welsz es Irorszag V5 resze szinten csak nehany ezer oligarchia csalM kozott oszlik meg. Letre johet tehat vilagra szolo nemzeti nagysag es rendkivlili surusegii nepesseg torzsokos, birtokos, szabad parasztsag letele nelkiil

V. Nepelvi foldbirtok-politika.

iiapszamosok es berlokbol alapjan

A

is

n

alio

foldmiives

97 lakossag-

!

a

h

azonban teljesseggcl v a I a 1. A 11 g 1 i a, mint mar utaltunk rea, n e m tulajclonkeppen honfog-lalo, h 6 d t 6 hanem c s upan kitelepiilo nemzet mig Roma honfoglalas iitjan kitelepiilo nemzet volt. Anglia lakossagaiiak kitelepiilese ugyanis a foldnek jelenleg meg lakatlannak mondliato, mert ol^^aii teriiletei fele iranyul, g" 1 i

e

y

1

mas, mint mino R

z e

6

t

e

mae

:

i ;

melj^et csak igen ritka es az angolhoz kepest szinte csak allatnak nezlieto, es aniiak modjara engedelmesen tagulo, minden ellentallasra keptelen, vad es

barbar nepesseg lakja, mig

magahoz teljesen h a epliletii, csaknem azonos, a

Roma lakossaga

n f a j u, testi es lelki sot nalanal magasabb mii-

s o

veltsegii iiepek altal (egyiptomiak, gorogok, szemitak) siiriin lakott fele i r a n y u 1 t, e 1 y e k e t e 1 6 b b k i-

—

lakott

m

—

teriiletek

kellett irtania. Tiidjuk, bogy a romaiak a Foldkozi-teiiger keleti orszagainak lakoit csak eikolcseik nemessegebol es paraszti nemzeti jellegiikbol folyo termeszetes jozan eszben es testi dereksegben multak fellil, teljesseggel nem azonban gazdagsagmig a nyiig-oti reszek lakoit ban es miiveltsegben nem testi dereksegben csak rendszeres osszetartasban es cselekvesi tervszeriisegben multak feliil. Ki akarja foltenni ma a bur baboru utan, mintlia Anglia ;

lakossaga kepes voliia Nemet, Francia vagy csak Olaszorszag partjai fele is sikeres hodito es gyarmamelyet 300 ezer sito politikat uzni Egy orszagot, szabad paraszt fegyverfogliato resze 3 eszteiideig igy megbir akasztani hoditasaban, nem tartliatunk li6dimennyire tasra alkalmasnak. Yilagosan latszik hianvzik Anglia katoiiasagabol a faradalmakat tiirni !

98

V. Xepelvi foldbirtok-politika.

biro testu, jozan paraszt-eszii emberanyag-. Nem is csoda, hiszen Auglia tulajdonkeppeii sajatos kevereke egyreszt a nagy varosoknak, masreszt a baromlegeloknek es vadaszterillctekiiek. X a g 3' u r a i k, oligarchaik k e p v i s e 1 i k kozottiik a li v e 1 1s e

a

g

elso.

m kezdetleges fokozatait:

vadasz

es pasztor kulturfokot v a r o s i 1 aa legmagasabb i p a r i k u 1 t ur a t, a mely inindeddig meg, ha megfelelo parasztosztalvra nem tamasztkodhatott, eloszor a testi, majd ;

kossaguk

szellemi elsatnyulas ten^^eszetenek meleg agva volt. Hogyan tortent megis, hogy Isten annyira valasztott iiepeve tette az angolt, ...megsokasitvan szamat, mint az eg csillagait"? Xem moiidhatni, mintha Anglia gyzsentrije es oligarehai is minden idobeu kepesek voltak magasabb foku, vagyis nepesseg szamsurito nemzeti politika lizesere. De ok minden nagyobb karosodas nelkiil aldozhattak az elvakultonzes Istenenek, mert szigeti fekvese; 1. nekik nemi o It aim at nyiijtott, 2. benniik gyarmatalapitasi liajlamokat ebresztett. Mely utobbi altal a kivandorlas elvesztette, a m.ai olaszos, nemzeti

orszaguk

vagy magyaros gyermekkitevesi rendszer jelleget. Van azonban meg egy harmadik ok

is, mely meghogy Angolorszagban egy olyan birtokmely a nepesseg szamanak leszallitasara es a nemzet minden tekintetben valo elaljasitasara legnagyobb mertekben alkalmas, a nemzet elziilleset idezhesse elo. Ez a kovetkezo Az ango1 fold g y o m r a olyan mennj^segben t a r t a 1-

gatolta, politika,

:

mazza a legmagasabb miiveltsegi f o k fenntartasahoz es megalapitasahoz s z k s eges asvanyokat: a vasatesszenet, li

a rezet es az ont.

mely parosidva

a vilagforgalmi

V. Nepelvi ioldbirtok-|.olitik;t.

i'l>

kedvezo helyzcttel, lehetove tette a meg'szaporodott mezei munkasok foloslegenek az iparos palyakra valo atmenetelet es meg-g-atolta a munkaberek olyaten hanyatlasat, mely a munkast allatta aljasitja, s ot mindenfele szellemi fejiodesre keptelenne teszi. Ezert aztan Angiia nem csupan kivandorlasi politikat volt kepes lizni, hanem nepsiiriisodesi, vagyis miivelodes emelo politikat is. Szemben peldaul Spaiiyolorszaggal, melynek grandjai csak kivandoroltatni, de nem niliveltte tenni voltak kepesek nepiik fiait. Ugyanazert Isteii igazsagos intezkedesebol, mely jutalmazza a jot es biiiiteti a gonoszt, a hajdani fenyes Spanyol vilagbirodalom immar teljesen

Angiia el es virul. talizman, mely Ang-lianak oligarchizmusa dacara valo peldatlan folviragzasat eloidezte a termeszeti erok eloadott iparfejleszto sajatsagain kiviil fol is oszlott, mig-

A

meg" abban is all, hogy minden eddig- letezett oligarchiak kozott egyediil az angol oligarchia volt kepes allampolitikailag' alkalmazni a kovetkezo ket mezoipar-politikai igazsagot 1. A birkat nyirni kell, nem pedig nyuzni. 2. A birka akkor ad sok gyapjut, ha kover le^ g-elokon folhizlaljak es minden tekintetben szereto iigyelemmel gondjat viselik. Vagj a tiidomany liangjan fejezve ki magimkat, :

eddig a romai patriciiisokon kiviil egyediil az ang-ol oligarchia volt kepes a termeles fokozasara toro iparos szemeivel nezni es ehhez kepest enuek belatasaval apolni a nemzet vagyontalan, de mimkas osztalyainak anyagi es ertelmi jolletet. Ezen kepessegben t. i. a nep istapolasaban, mint tenyjegyzesi kozolt tablazatimk is taniisitja legin-

kabb a nemet arisztokracia hasonlithato az angolhoz,

De nemetekrol

a tortenelembol

igen

jol tud-

100

V. Xepelvi loldbirtok-politika.

juk, meiinyire iiem az o erdemlik ez. Erre a j6 belatasra elso sorban aporosz junkereket ket nagy hatalmii szocialista vezer kenyszeritette, kik Istennek a porosz nep ir^nt valo kiilonos kegyelmebol troniisou sziilettek es kiket, mint igen jol tiidjuk, Il-ik PVJgyes Vilmosnak es Xagy Frig^-esnek hivtak, Innen terjedt szet az aldas a tobbi nemet allamokra. Persze Xagy Xapoleon es Moltke kardja szinten apostolai voltak e jo iigynek. Ha ig*en inelyen firtatnok a dolgokat, iigy latszik, mintlia Angolorszag oligarchiaja meg azert lepett ra a nepsiiriisodesi erdekek istapoJasanak osvenyere, mert valamikor a kiraly liatalmatol valo feltlikben meggatoltak orszagukbaii nagy szamu, alio liadsereg keletkezlieteset. Ami azutan viszont kenyszeritette oket, a neptomegek liatarozottan kifejezett ohajai elott meghajolniok, mintliogy elleniikben kizarolagos hatalmuk alatt alio, nagy tomegii, feg^n'-eres tulerore ok sem tamaszkodliattak. Igy sziintettek meg a mancseszteristak bekes izgatassal a szegeny nepet sulyosan terhelo elelmi cikk fogy^asztasi adokat, melyek ezelott mint gabona, es vago marha beviteli vamok eskiviteli szallitasi jutalmak az angol foldbirtokosok javara, az ipariizo milliok terliere ki voltak vetve. Igy vittek keresztiil a legnemesebb mnnkas vedelmi es kiilonosen nepoktatasi torvenyeket, mely utob-

biak reven Anglia adofizetoi adojuk 12%-at forditjak polgartarsaik ertelmi vagyonnal valo gazdagitasara. Angolorszagban mar szazados meggyokereunka sedett szokas gyanaut a v a s a i' n a p i s z ii n e t legkiterjedtebb mervii, szoros megtartasa orzi az onallo a testi epseget elhanyagolni hajlando, vagyon szerzo on on kapz s i s a g a ellen vagy szazszor inkabb a nag}^ toke szolgalataba kenj'szorult k e z li v e s n a p s z a-

m

munkast

m

V. Nepelvi foldbirtok-politika.

101

most kenyertado r a n a k netalani kijnyortelen kiaknazo torekvesei elleneben. Sot a k o nnyelmiiseg' pusztitasai elleneben is ii

i

g a d j a a torveny az ang'ol embernek a leg'niesszebb meno v e d e 1 e t. Amennyiben a z a 1b a t o n k o li o 1 k i e r 6 li e 1 y e k n e k s z o

ni e

m

deliitantol

m

m

vasarnap

delta jig

be-

V a k e 1 1 1 e n n i o k. Ig}" a miinkas, kit rossz szenvedelyei elragadhatnanak kenyszeritve van lieti keresmenyevel liaza, csaladja korebe menni eloszor es penzet elso sorban a jozansag elveinek megfelelo letfonntartasi kiadasokra kenyszeriil fordiz a r

;

tani.

m

A li

V

legszelesebb retegiifoldsztaly hasznossaga teljesseggel

leheto e

1

6-0

legjobb katona

nem

anyagszolmerlil ki a mert bizonyara nemcsak g'altatasanak tenyeben katonai ero kifejtesekor, lianem mindenfele ipari es ertelmi munkalkodas tereu is nagyon megbecslilendo dolog az a batalmas energia mennyiseg, melyet az egeszseges, jol alkotott es ep test izonizati es vertomege az ipari es ertelmi munkat kulonosebben Yegezo egyes testreszekhez, vagy az ertelemhez oda szallit. Ha tebat az ipari foglalkozasok lizesenel az oroides rendszeret oroklove valliato alkati sajatsagok, de kiilonosen az ekkent nagyon belterjesse alakulo csaladi oktatas reven meg kell is becsiilreteniink viszont az osszes ;

tarsadalmi

;

geknek a falusi foldmiivelokl^ol ujoncozas es hazassagi verkeveredes rangii

utjan valo

folfrissiileset

fontossagunak

szinten el s »

kell tekinteniink.

Az egyes embereknek altalaban veve megszokott lenni az a rossz szokasuk, bogy a jo egeszseg kerdesevel csak akkor foglalkoznak, mikor az mar

V. Nepelvi foldbirtok-politika.

102

nekik liiaiivzik. Xemzetekre nezve az ilyen lianyag'sag sokkalta veszthozobb, inert az ilven nagy tomeg-eknek, ha veriik inegTomlott, nem all rendelkezesre a verkeveres utjan valo megujhodas termeszetes es kenyelmes utja. Azert, midon nemzeti szokasok, erkolcsi eloalapokat szlilo inteznienyek meg-alkotasarol van szo, nagyoii is szamolni kell azzal a hitelesen megallapithato

tenynyel. liogy az

e

m-

n e k nemcsak testi szepseg, lianem ertelmiseg' dolgaban valo leg-felsobb rendu k i V a 1 6 s a g a i is, ha iparos vagy ertelmi osztalyokbol bukkannak is fol, a 1 t a 1 a b a n v e v e b e

r

i

s e

faliisi.

g-

vagy kisvarosi szarmazasuak,

tehat olyan tarsadalmi retegek sziilotljei, melyek a foldmiives foglalkozast lizokkel kozvetlen es benso viszonyban allanak. Visszaterve ezek utan az inient eloadott javaslatiuikra. Termeszetesen szo sem lehet ingyenes fdldOSZtasrol. Az es ajandek az embereket lealjasitja, dologtalanna, himyasz, kunyoes konnyelmii fecserl ove t e s z i. Ilyen emberekre nines sziikseg. Egy a fold valodi ertekenek megfelelo, Ho 40 eves, mersekelt torlesztesi jaradek a fizetesi kotelezettseg sziintevel,

alamizsna

ralokoldussa

—

nagyfoku

tiizeli a emelkedessel kecsegtet taplalja takakarekossagot, szorgalmat es a talalekonysagot a fold minel tokeletesebb megmiivelesere. Csak egy kozsegre akarok itt hivatkozni a Csongrad-megyei Csanyra, melyet derek, szovetkezet alapito fourunk Karolyi Sandor gTof telepitett. E kozsegben minden kat. hold fold fizet 33 even at a fold orok araiiak megfelelo orokvaltsagot 30 korona.

jollet

becsiiletes tetterot

:

:

:

:

allami adot atlag mintegy kozsegi adot (tobb mint lOO^'o)

3 '^

V. Nepelvi loldbirtok-politika.

103

szaritasi koltseget 10 korona. 2 iskola adot, kozmuiika adokat atlag-ban E kozsegben, liol a jolet kifogastalan, hiszen lakossag-a 10 ev alatt 25*^/(j-al kepes szaporodni hoi 5000 lakos kozt alig teiigodik 2 korcsma, a foldmiiveles sokkal jobb mint a szomszedos Csongradon es Tomorkenyen pedig itt orok birtokosok, neni valtsagos telepesek laknak. csanj^iak iigy szolvan soha sem panaszkodnak terheik elviselhetlen voltarol, niig Csongrad es Tomorkeny lakossaga oro.

;

;

A

kos panasszal van tele. Ezek roskadoznak holdan20 korona tehcr alatt mig azok vigan viselnek 50 koronat. T e r e s z e t e s d o 1 o g, h o g y a k k e n t kint 15

—

:

m

Magj'arorszag jelenlegi szantofoldbirtokos arisztokraciaja igyen tokes, kivansagahoz, izlesehez kepest eset-

b i r t o k o s a r i s zat; es mint ilyen vezetne, a szamra nezve mar 30 ev alatt bizonyosan megketszerozodo szabad, birtokos parasztok tomeget. Az a11a liatalom a jelenlegi vagyon ertek h it b i z o a n y s z e r il csorbitatlan fonntartasara meg is vallalliatna, kozadok modjara liajtvan le az esedekes reszleteket es a torlesztesi terv szerint kiilfoldrol visszavasarolt melyek mint allamadossagi kotvenyekkel tokek fdlott a parcellazott loldek birtokosai a torlesztesi ido vegeig nem rendelkezlietnenek. bizto1

e

g

i

p aro

s,

t

a

tokraciava

m

1

a

n

e r

d

o

alakulna

m

garanciat

;

sitana a vagyon pusztitatlan fonntartasat. Ez altal egy masik hatartalan I'ontossagn nemzeti celt is

szolgalhatna. Amennyibon rovid ido alatt elerne az orszag, liogy nem klilfoldieknek, lianem sajat polgarainak lenne adosa: mint a mino szerencses

Y. Nepelvi foldbirtok-politika.

104

lielyzetben a miivelt es jol rendezett nyug'oti orszagok: Angiia, Nemet es Fraiiciaorszag' jelenleg

vannak

is.

Ennek 11

ai

a politikai eljarasnak a

kovetkezo

liasz-

vannak 1. Azonnal a :

leg'teljesebb mertekbeii kepes jamegromlott helvzeten, mert szinte pillanathatassal megsziinteti a nvomort, a kivandorlast

vitani a iivi

es ziillest. 2.

mes

Az embernek onzesere

e r e

ny

e

k k

i

a munkassagot. lelemeiiyesseget. e

1

6

:

3.

A

galtat a

leheto

nemzeti

apellal es megis nes e t o z d i t j a takarekossagot, elorelatast es

f e

j 1

6

de

m

legbiztosbb alapot szolorokeletnek, mert altala a

nemzet leheto

1 e g n a g y o b b s z a ni ii fia lizazt a foglalkozast, mely kede z ugy a testi, csont es izom alkat kifejlodese-

leginkabb

lieti

V

:

nek, mint aj ozan esz es becsiiletes, egyenes gondolkodas, a nemes jellem meggyokeresedesenek.

nem

4. Teljessegesen for g at j a fol a letezo tarsadalmi ero v i s z o n y o k a t, amelytol a A^agyonos es elokelo osztalyok, akik annak elonyeit elvezik a magak szempontjabol, teljes joggal

fel nek.

Felszines gondolkodok azt mondhatnak, bogy ez a nepelvi agrar-politika sem kepes a nemzeti ero es hatalom orokeletet biztositani, mert liisz Xll-ik Karolylyal megsziint nagyhatalom lenni, dacara a Karoly elodei altal masfel szazadon iizott demokrata foldbirtok politikanak a nep pedig a jolenleg is uralkodo demokrata foldbirtok viszonyok dacara is h i j j a-

Svedo rszag francia

V, Xepelvi loldbirtok-politika.

V a

V a n a nemzeti fajszapoiito,

1

n e k. Ezen nep

105

terjeszkedo

e r 6

tiinemenyek azonban, ambar

elettani

igazak, iiem caloljak meg folallitott teteleiket, inert a romlas nem a foldbirtok rendszerbol, hanem azon kiviil alio tenyezokbol szarmazott. Ugj^anis a s v ed e k Xll-i k a r o 1 y b a n, bar szamos magan erenytol ekes, de egy merhetleniil h i u, z s a rn o k li a j 1 a u e b e r 1 b i r t a k kiralyukul, ki oktalan, a nemzeti erovel aranyban nem alio az orszaga szabad parasztjai reven, rendelkezesre alerot folytonos haboruzassal tellott jesen elfecserelte: minek kovetkezteben lialalaval az arisztokrata foldbirtok-politika njbol eletbe lepett es vele Svedorszag liajdani politikai jelentektelensegebe siilyedt vissza

K

m m Gyzsingiszkani politikajaval nemzeti

;

Franciaorsza-

pedig ugyanakkor. mikor a nep egy eroszakos forradalom es arisztokrata-irtas reven magat szabad

g

o

t

fol, N a g y Napoleonban egy meg XTI-ik Karolynal es sokkal nagyobb 1st en csapasa suj-

foldbirtokossa kiizdotte

t

o

1 1

Egy csaknem

a.

sagokkal

hatartalan szellemi tulajdon-

cmberborbe bujt, verengzo nemzet elere, ki aljas onzessel

folszerelt,

vadallat keriilt a es Tamerlani hodito diihliel 15 evi uralkodasa alatt 2 millio franciat hurcolt a liaboru meszarszekere, es irtott ki ottan es igy megfosztotta ezt a szerencsetlen nepet legjobb, testi es ertelmi tekintetben fajfenntartasra legkepesebb emberanyagatol. De k i r a b 1 aezenkiviil az a r i s z t o k r a t a k e gk e 1 et k e z e t t h i r t e 1 e n s a b 6 1 :

m gazdagodas tenyeis olj^anjellegii, m e y n e m a k a m a s e r e n y e k n e v e1

1

e s e r

1

e.

Ily

1

meggazdagodasi mod igen konnyen

106

V. Nepelvi foldbirtok-politika.

mei'tektelen gyonyorok konnyelmii es leszto elvezetebe sodorja az embereket.

Az tasanal

visszafej-

pes kozsegek megalkojovot illetoleg a kovetkezokre

uj tele a

kell gondolni

:

Nehogy

a birtok elaprozodasa es ennek kovetkezteben a birtokos elerotlenedese (allat hiany, hitvany foldmuves szerszaniok es g-epek) folytan, a fold termelo ereje meg'csokkenjen, szovetkezeti a 1 a p o n, elore megallapitott vetes forgoval, gozeke, gyiiraolcstenyesztes, allattenyesztes es a tadas egyeb vivnianyai I'ltjan a nagj^birtokosi gazdalkodas elonyei a kisbirtokosseval egyesitessenek mint ez Svajc es Wiirtenberg igeii szamos kozsegeben a legszebb sikerrel meg van oldva. 2. A foldeknek ossze vasarlas litjan egy kezbe nagyobb mennyisegben valo egvesitese torvenyesen meggatolando. 3. vSzamolni kell az e b e r e k azon s a j a ts a g a V a 1, h o g y a k o z j 6 1 1 e t e 1 6 o z1.

;

m

m adokkal hozzaesse g gel nem szeretnek;

ditastilioz eg'yenes

jariilni telj

sot kepesek a legkarosabb es esztelenebb ugynevezott ..takarekossag" lizesere, csakliogy az egyenes adok emeleset elkeriiljek. Ugyanazert a kozsegi klilonosen amiivelodesi terhek viselese-

hogy ezek fodozesere mar eleve megfelelo terjedelmii foldteriiletek, kotott rendeltetessel liasittassanak ki, esaz egyes telepesek marol

ugy

kell gondoskodni,

a kozosbol

gan tulajdonava csak a tobbi lolmarado teriilet valjon minek elleneben a fold egyenes es kozsegi foldadopotlek kivetese ellen biztositando. Ilyen teriilet, ha a telep kozeleben hasitjak Id, kisberlet litjan mihamar kerti kezeles ala vonhat6. Mint azt ;

107

V. Nepelvi foldbirtok-politika. peldaul Szegeden az

iij-szeg-edi

retben vagy Csoug-

radoii az ugynezezett Bokenyben es Ibolyasban latjuk, a niiiveltseges nepszam emelkedesevel az ilyen loldek jovedelniezosege rendkiviil enielkedik. Igy Szegeden az ujszegedi retfold evi bere 100 ^150

—

korona, Csongradon pedig a Bokeny 100 korona atlagosan, kat. holdankint. Budapest telekaremelkedeseit neoi is kell kiilonosen emliteiiem. foldmiives kozsegek megalakulasa 4. Igennagy sem az olcso, gazdasagos foldmegmiiveles, sem pedig kozerkolcsiseg szempontjabol nem kiyanatos. Nagy embertomeg egyiitt lakasa miiidig a kozerzet megiassulasat, az egyenek egymassal valo nein torodeset idezi elo. A rossz embereknek alkalmat ad a nyilvanossag ellenorzese alul cselekedeteiket ki-

vonni an)! egyszersmid a fenyiizes kifejlodeset es inindennemli biinok folbiirjanzasat okozhatja. ;

109

VI. Miivelodesi politika altalaban. Semmifele

birtok-politika, meg- a leg'demokrabiztosithatja az orszagut a tiiliiepesed.es elol, vagyis attol a helyzettol, melyben letezo miiallapotai mellett a nepesseg megelhetese veltseg'i lelietetlenne es a kivandorlas, a rendszeres kitelepliles sziiksege egetove valik. foldbirtok-politika, vagyis a foldosztas liatasa a tulnepesedes el] en meg'sziinik, ha a loldelaprozas bizonyos hatart mar elert es ujabb, miiveles ala vonhato terliletek mar nincsenek. Ezen allapotban, mint mar utaltunk ra, a bajt csakis a miiveltseg'ben valo elohaladas harithatja el, vagy legalabb mersekelheti. Egyreszt a termelo eljarasok tokeletesitese iitjan lehetfokozni a talaj termekenyseget, masreszrol pedig az embereket meg kell tanitani red, az eletiik fonntartasara sziikseges mindenfele ipari javakat akar egyenes termelessel, akar a tarsadalmi

tabb

sem

A

miinkamegosztas kereteben tenyleg

eloallitani.

Akultura, vagyis a kozmuveltseg azon anyagi es ertelmi javaknak osszesegebol all, amiknekbirtokaban es segitsegevel az ember bizonyos fokig a termeszetnyers eroinek felibe emelkedik, es kenyszeriti ezeket tevekenysegiiket nem f

ember

tetszolegesen, hanem az t a r t 4 s a e r d e k e b e n

n n

f

e

e j

1

t

e e

t

e

n

nek i

k

i.

VI. Miivelodesi politika altalaban.

110

A

kiilturanak teliat, roviden, epp ugy alkatreszet kepezi a mernok, a jogasz, az orvos, az iparos, a foldmiives termelo tudasa, a pap kivalo jamborsaga, a neptanito szorgalma es igyekezete, a katoiia vitezsege, a biro es ellen valo megvesztegethetlen igazsag'ossag'a, a tisztviselo kotelesseg-erzete, mint az erenyeket terjeszto tudoraanyos es szepirodalmak. szinliazak. iskolak, muzeumok, koztorvenyek, vallasi szabalj'ok nemkiilonben, mint az agyuk. piiskak, hadi folszerelesek, az litak, vasiitak, vizszabalyozasi miivek, liazak, epiiletek es minden kepzelheto termeszeti ero es anyag'i vagyon nem, mely az embernek a letert valo kiizdelem sikeres folytatasara rendelkezesre a kultuall. Egy lovid es vilagos peldat mondva ranak alkatresze nemcsak a vasut al- es folepitmenye, mozdonyai es vaggonjai, haneni a mozdonyvezeto gepeszeti tudasa, a mernokok palj^afonntarto es mozdonyepito, a forgalmi hivatalnokok kozlekedes lebonyolito iigyessege es szorgalma is. A k 11 1 t u r a n a k pedig annak erlelmi elesokkalta 1 eme, vagyis a a vele es pedig azert, kapcsolatos mert ertelmi tudas nelkiil a vagyon teljesen haszontalan, holt toke, mig ellenben megfelelo tudas birtokaban a magukban alig hasznaveheto termeszeti, nyers anyagokbol igen rovid ido alatt a legertekesebb javak allithatok elo. Te)meszetes okai vannak, amiert a kulturanak ezen ertelmi elemei meg miiveltnek mondhato orszagokban sem talalnak sulj'ukhoz mert meltanyIdst a kovetkezok ] AI li V e 1 t r s z a g b a n, hoi tehat erteljniseg es anyagi vagyon nagy tomegekben van fol-

penz

osztalyerdekek

:

termelotudas nyegcsebb alkatresze, mint anyagi vagyon:

:

.

Ill

VI. Miivelodesi politika altalabaii.

lialmozodva, a n y a g' meg' a leg'barbarabb,

i

v a g yo nb

i

r

t

oka b

a n,

tudatlan ember is kepes elvezni a miiveltseg n^^ujtotta osszes oromoket; eg-yszeriien az

altal, ha az anyag"i javak gyiimolcsozo hasziialatat, a haszon egy reszerol valo lemondassal, olyaii embereknek eng-edte at, akik azzal banni tuduak. a 2.

Azertelmi tudas fejlodese vag'yonfolhalmozodasnak majd miii-

dig-elotte jar van, a letezo vagyoni allapotokhoz kepest az ertelmiseg fergalmi kinalata rendesen nagyobb, mint a vagyone. Azert a vagyon konnyen megtalalliatja az ertekesiteni tudo ertelmes kezelot, mig a megfelelo ertelmiseg nem mindig tehet szert vagyonra. nielyen termelo erejet kil'ejthetne. 3.

Tokeletlen tarsadalmi beren-

dezesek az anyagi vagyonban sziikolkodok reszere lehetetlenne teszik a megfelelo vagyon m e gterjedelmii tanultsag, e r e m t

1

i

szerzeset; viszont elosegitik kas ertelemmel

eloallitott

vagyonnak nem

a

mun-

a tulaj-

donkeppen valo termelok, ban em a kozjora veszelyes i n g y e n e 1 k k e z e r e j u t a s a t, kik nem a vagyontermelesben, lianem a termeltnek masokfejtenek ki tevekenyseget tol valo elkaparitasaban es iigyesseget, vagj' a legtobb esetben csak szemermetlen allatias, barbar eroszakot. 4. Az anyagi vagyonban 1 e g b i r t o k o s a b b egyszersmint a 1 e g e re 1 e e k t e 1 e s e b b e k is, sot altalaban veve eppen nem azok. Ezeknek viszonylagos jelentoseget tehat nagyban leszallitja a nagy tomegeknek ertelmisegben valo gazdagsaga, Azert ezek az allatias onvedelem osztonszeriisegevel igen gyakran egesz erovel rajta

m m

nem mindig

VI. Miivelodesi politika altalaban.

112

vannak, hogy a nepesseg" eg-y ig-en tekintelyes renagymervii butasag-ban tartassek az

teg"e lehetoleg'

ostobasag-

m

i 11

d

e

n

;

g'yongeseget,

eg^y^uttal

aljas, hitvaiiy

ig'y

eroszak megigaz-

sagtalansag bekesseges tiireset V e n. Ezeu utobbi torekves miiiden, a romlas lepett. vagy romlott nep felsobb tarsadalmi

1

e

n

je-

t

iitjara

osztalyainal tapasztalhalo. Legrettentobb kil'ejlodesre Hindosztan ijesztoen nielyre siillyedt nepenel jutott. Hoi a szerencsetlen Szudrakaszt tagjaiiiak torvenyesen tilalmas iskolaztatas vagy betiihasznalat utjan mliveltsegre torekedni. Ami termeszetesen allatias tudatlansagban valo megmaradasukkal egyertelmii.

Magatol ertetodik, hogy

szornyii torveuyek

nem

delkezo osztalyok

is

torvenyes kenyszer

a

saiktol

ahol ily

fonn, de a r e nkormanyzott polgartar-

allanak

kotele-

elegendo kola folallitasanak mellozese altal z e

1 1

s e

g eletbeleptetesenek es

isliit-

vany, gyiiloletes irigysegbol a taniilasra valo o 1 1 lee g t a g a d j a k 6 d o t es alkalmat nyeben, torvenyes nyilvanossag nelkiil

m

m a

:

hindosztanihoz hasonlo,

nyeiben nemzetgyilkos

kovetkezme-

politika iiralkodik.

es allambolcselok bi5. Felszines torteneszek e g obizonyos olmeletet talaltak fol a nepek regedeserol, a melynek ertelmebeu, ha a ne-

m

pek afejlodesben egy bizonyos magas hatalmi es miiveltsegi fokot elertek azutan mar meg kell alia podniok es el kell pusztulniok. Ebben a torvenyben sines, mert nemzet nem egyeb mint az emberi fajnak

semmi igazsag fi)

A

egy terben

elkiiloniilt csoportja

;

a

fajnak

fej-

VI. Muvolodesi politika altalaban.

lodese liatartalan, elete

pedig' o r o

118

k

;

es

csak akkor pusztul el, ha korlilotto a viszonj^ok megvaltoznak; es o a megvaltozott viszonyokhoz alkalmazkodni keptelen. h Valo igaz, liogy meg eddig minden a Foldkozi-tenger medenceje korfil szerepet jatszott nep a miiveltseg es gazdagsag bizonyos felsobb, az ipari kLdturanak megfelelo fokan elveszitette fejiodo es asszirok, alkalmazkodo kepesseget nevezetesen perzsak, egyiptomiak, romaiak es gorogok mind igen magas miiveltseg elerese utan pusztultak el de ez meg semmit sem bizonyit, mivel bogy ennek elleneben peldaul a t o r o k, a 1 e n g y e 1, a s p anj^ol so ha sem jiitott el az iparos fej:

;

;

:

lodesifokra, megis elpusztiilt. Sot

pusztiilnak eg yes

nemzetek

el-

nepfajok onmaguk vagy kiilso koriilmenyek okozta belso romlottsag vagyis tokeletlenseg kovetkezteben, meg es

legalacsonyabb, teljesen gyer-

a

mekded m.uveltsegi fokozatonis; I

n

g y pusztulnak el a tazm an ok, ausztral e ge r e k meg most is kokorszakot elo, legkez-

detlegesebb,

m

meg alighalasz

es

vadasz

g i f o k o k o n. Igy pusztultak el Amerika vadasz es halasz alig foldmtivelo indianjai, Tehat teljesseggel but a, tehat ifjii li

V e

1

t

s e

gyermekded nepekis kihalhatespedig pusztulnak az angolok elol, kik amuveltsegben mar olyanmagas sot felsobb fokrajutottak, minot aromaiak es gorogok valaha^ es

n a k

e

1

;

e r

t

e k.

Minden igazsagot

nelkiiloz tehat, a sajat tudat-

lansagukbol folyolag a butasagot kultivalni szereto egyenek, sot egesz tarsadalmi korok azon nagykepii

114

VI. Miivclodesi [)olilika altalaban.

boleselkedo

meseje. mintlia a tiidatlansag'ban bizokonzervalo ero rejlcne; vagy mintlia a miivelodes az embereket okvetleniil enervalna, es a faj fontartasara keptelenne tenne. A dolog" ug"y all, hogy a fajfenntartas folyama-

nyos cmberi

I'aj

tossaganak niogorzese atesti derekseg' n n t a r t a s a n a 1 a ji u 1 a t e s t i d e r e ks e g e t p e d i g e g y a r a n t m e g t a m a d j a k a 11 a g y m li v e 1 t s e g b 6 1 e r e d 6 n a g jolletbcii eloallo es f o

;

;>'

munkatlansag folytonos dozsoles, mint a iiagy tndatlansagbol szarmazo nyomo-

II s a g e s n e 1 k ii 1 o z e s. A nemzetek miiveltsege niinden egyes esetben eszkoze meggazdagodasuknak de eppen meggazdagodasuk teljesseggel iiem biztositeka miiveltsegben valo elohaladasuksot szinvonalon maradasuknak sem. A n a g y o n mi n dig el 6-

r

:

meggazdagodott nepek

szor elbutulnak es csak azatan pusztulnak c Teny, liogy az emberek addig meg a 1.

meggazdagodasban valo

elbiitulas elleii loltalalt esz-

kozoket iiem birtak sikeirel onmagukra alkalmazni.

A

miiveltseg elsajatitasaiiak negy

modja van

termeszetes

:

Az ember sziiletesetol lialalaig elettapasztalatokat gyiijt, azoknak 1.

eredmenyeit onmaganak levonja es mindeii njabb cselekveseben azoklioz alkalmazkodik. Legkezdetlegesebb miiveltsegi fokon ez szokott a tanulas egyetlen modja lenni. Ugyanazert minden kezdetleges tarsadalomban az elso, arisztokratikus osztaly, amely megalakul a veneke. Mint a tortenelembol tudjuk, minden nep kezdetben az oregek fa szeniorok), szenatus) az atyakra tpatricius) szokta bizni a kozdolgok intezeset. :

11'")

\1. Miivelodesi politika aitalaban.

fejlodese az emberi tarsa2. Ha a tarsadalom dalombaii mimkameg'osztast leptet eletbe, lehetseg-esse valik, liogy a s z li 1 6 k t a p a s z t a 1 at a i k a t g y e r m o k e i k k e 1 k o z o 1 v e n. bizoiiYos szakszerii ismeretek t u d a s a bizoiiyos

eleniedettsegtoi

embereknel az

fligget-

sokkal liamarabb jelentkezhetik; es igy a tarsadalom mar az eletkortol teljesen fiiggetlen fogialkozasi osztalyokra tagozodhat. Az 6 es meg a kezepkorban is mindenfele latjuk a tai'sa1

e

ii 1,

11

dalmaknak

orokletes,

iiagy

vonasaiban

eloszabott

foglalkozasu osztalyokra valo tagozodasat. Igy M6zesnok ezdrasi, masodik torvenyhozasa, az elsovel ellentetben, mar Levi torzset teszi a vallasos torveiiyek orzojeve es magyarazojava, a lopapi tiszt vitelet pedig Aroii nemzetsegehez koti. Igy volt a gorog rapszodok rendje egy Homeroszt kiinyv nelkiil valo tudasat kultivalo, orokletes tarsadalmi :

osztaly, mel}' meg aziitan is, mikor Peizisztratosz atheni tirannosz Homer verseit leiratta. hosszu ideig fonntartotta magat legalabb Szokratesz idejeben ;

Legtokeletesebb i'ejlo desre jutott az ismeret louiitartas es kozles ezen c saladi oktatasi modja Hiiidoszt a b a hoi a k a s z r e n d s z e r m nden foglalkozast orokletesse tettes meg

viragzott.

11

i

t

11,

az atmeneteJt egyiktol a masikhoz csaknem teljesen betolthetlen foltetelekhez kototte3. f o g 1 a 1 k o z a s b a n, va 1a e 1 3^ b a r i 11 6 u t o n t a p a s z t a 1 a t o k r a s z e r t

m

m

Ha

ember ismereteit iiem csak

tett

le:^

szarmazoival, lianem mas idegeiiekkeliskozliesmi tobb ezen Icozlo eljar

a s b 6

z a s

t

c s

1 i 11

ill

a

a

1.

ga

r a 11 e z ni e sr s z ii

V 1

e

e

e

t i

1

e

k a

t

f o

z

e

g 1

1

a

s o

1

k

o-

is-

VI. Miivelodosi

116

politika altalaban.

melynek rendeltetese az emberme ret kozlo tcvekenyseg-et a leg'termekenyebbe tenni: a mennj^i-

kola,

nek

is

ben

egyidejiileg annyi eg-yen reszeslil egyetleii egyentol eredo ismeretkozles aldasaiban amennyi csak az elo szobeli tanitas termeszetebol folyo okok-

nal fog-va lehetseges. Az d-korban a romaiaknal es g-orogoknel az altalanos ertelmi muveles iigy latszik, nem allami, hanem csaladi vagyis magan jellegii foladat volt. Az allam csak oktato helyisegekrol. kertekrol, terekrol, de nem egyszersmint oktato szemelyekrol tartotta szilksegesnek gondoskodni. EUenben maga az oktatas es ennek folj^tan az altalanos muveltseg* igen belterjes vala. Kitetszik ez az Arisztotelesz altal,

megorzott

,,a t li

e

n

a

i

1

k

o

t

m

a

n

y"^

in-

tezkedeseibol, mely peldaul a gyiilesek jegyzoit a polgarok sorabol sorsliiizas litjan rendeli kikiildetni liogy minden polgar kepes a sorsteliat folteszi, adta foladat lielyes megoldasara is. Kitetszik ez foldmiiveles tudomanyabol, melya t 6 nek rendelkezpsei nem volnanak vegrehajthatok, lia a rabszolgak legnagyobb reszben irni olvasni nem tudnanak. De alkalmaztak az iskolaztatast, mint :

major

K

nemzetiseg terjeszto hatalmi eszkozt is. IgA' Nagy S a n d o r, mig Indiaban hoditott, 30 ezer perzsa gyermeket neveltetett fol gorog nyelvben es szokasban. Igy Szertoriiisz, Hispaniaban kiizdven a Szulla part elien, a legerosebb mertekben terjesztette a romai nyelvet es erkolcsot es ezzel a latin nemzetiseget az iberek kozt; azok gyermekeit ezer szamra romai szokasok es erkolcsok szerint neveltetven, a felnotteket pedig romai hadakozas

modi a

A

oktattatvan. t

e

m

p

1

o

m,

m

i

k

o r

b e n n e

s z e

n

t

11

VI. Miivelodesi politika altalabaii.

beszedeket tartanak

szinten

nem

egyel)

mint s k o 1 a csak o 1 y a n iskola, m e 1 y be n az emberek koziil fokent f e 1 n 6 t t e k az orok boldogsag nieg'szerzesenek tudomanyaban n y e ri

;

nek kioktatast. o k a a s n a k m n d e n 4. A z zok kozott leg'celszerlibb t

li

a

az

t li

a

t

6 s a

egyszer

t

b b

i

f

e

g-

y v

e r e a tapasztalat

gyakorlati

e s e,

hogy

ezaltal

k

o-

leg-

b e t il vagyis utjan szerzett :

ismeretnek olymodon valo t

e s z

es

rog'zi-

annak tudomasul vetele vagyis

megtanulasa mindenkire nezve hozza ferhetove valjon. Az tapasztalat

gy iijtesnel, az

mely

az

eletkorral, igen sziik hafejlodesiive tctte. valik jo k o n y-

tarok kozt lezarodik, hatartalan n y i b e n lehetsegesse \' e k o 1 V a s a s a utjan az hosszu nezve,

Amen nemzedekek

emegyenes

iras foltalalasa az

berre nezve az ismeretszerzest,

embernek magara f o 1 g y ii 1 t ervenyesitlietni es soran

tapasztalat ait pedig a legokosabb, termelni legkepesebb emberek elettapasztalatait. Termeszetesen ezen

okiilasi

modok egyike sem

zarja ki a masikat. Sot a miiveltseg csak ott vehet igazan elokelo merveket, aliol mindezen modok valtakozva es tetszolegesen rendelkezesre allanak az

okulni kivanonak. Mikor egy egyen,

vagy egy nep a megfelelo ismeretek megszerzese altal az elerlieto legmagasabb tudas szinvonalra eljutott, a tovabbi haladas csakis ujabb elettapasztalatok gyiijtese, szerzese, foltalalas vagy folfedezes ntjan lelietseges. Ellenben a miiveltsegben liatiamaradott nemzetre. vagy nem kelloleg kepzett egyenre nezve. mint haladasi eszkoz az iskola es az irodalom hatartalan fontossag-

1

VI. Miivelodesi politika altalaban.

18

mert rajuk nezve szinte liatartalan hateidokimelo, okos idoeszkozt kepez. A z e m b e r e k k o z t manapsag mar mind n e g y o k u 1 a s i e g" y i d e j ii 1 e g^ r V e n y b e n v a n. Csak az elso mod, az egyeni

g'al

bir,

koiiysag'ii,

a e

mod

mely

tapasztalatgyiijtes. 11

fenyiizesi e s f o 1

t

cikk, a 1 a

liajdan az ismeretszeizesa mar egy o 1 y a n

m melyet csak

ek cayellen modja vala, 1

6

a

tudosok

k bizonyos ismeretagban

magasabb ertelmi szinvonalra

a

eljutott kiitatok,

lege n-

gedaek meg maguknak; ellenben m nden ertelmes ember kotelessegei

a marelertismeretsziniskolalatogatas es jo kon^'vek olvasasa utjan emelkedni foL

iiektartja vo

11

air

Sem

a

az iskola,

sem a konyvek nem

alkalrna-

sak rea minden termelo ismeretet kozolni az emberekkel mert a termes nem csupan ertelmi erokiI'ejtesbol, iianem anyagi munkassagbol is all. Ugyanezert az oktatasnak minden idoben n e 1 k ii 1 o zli e t 1 e n e s z k z c marad a csaladias, valo tanulasis. Ugy, ahogy az iparban a tanonc sajatitja el a sziikseges termelotudast, mely ogyarant all ertelmi tevekenysegbol es kezbeli iigyessegbol. valamint izomzati ero;

(3

egymastol

bol es kitartasbol

Ez

is.

a csaladias jellegii tanulasi mod, ha a termes zeti viszonyok az ijjari tevekenyseg kifejtesere, vagy a legfelso kultiirfok eleresere kedvezok (sok es jo koszen, sok es jo vas, rez es onbanj^ak a fold melieben, kedvezo kozlekedesi, tehat tengeri fekves a told szinen) bizonyos fokig potolhatja az iskolai oktatast is, Igyjutott el Francia, kiilonosen Angolorszag a legmagasabb miiveltsegi szinvonalra, bel-

119

\I. Muvelodesi politika altalaban.

terjes iskolaztatas iielkiil is, csaladias ipari lanoiic-

oklatasi tevekenyseg-gel.

EUeiiben Poroszorszag- o kel orszagiial sokkaT kedvezotleuebb termeszcti viszonyok kozt, az iskolaztatas erelyes es rendszeres folkarolasaval, az analfabetasag- teljes kikiiszobolesevel iigyanazt a sikert nemesak elerte, de a masik ket nemzetet bizouyos tekintetben till is szarnyalta. Azert Anglia a poroszok oriasi sikerei altal meg'gyozve, 1870. ota iskolaztatasi rendszeret is olj^'an szinvonalra ernelte fol, mely a jjoroszenak minden tekintetben nemesak melto tarsa, hanem azt ma mar meg messze tul is szarnyalja, (mint a 65. es 6G-ik lapon kozolt tabla-

zatbol latszik.)

Megjogyzendo, bogy a folemlegetett barom nema igyermekeit egy az i 1 1 e t o n e m z e t e k k n a g y s z a m a v a 1 f o r d t o 1 1 a r a n yb a n alio o c s 6 s a g a e s e g y e n e s a r a n yb a n alio t e r j e d c 1 m li i r o d a 1 o m t amogatj a tan uiasi tor ekve seib en ami rajuk nezve a miiveltsegben valo elobaladast hatartalanul megkonnyiti olyan nomzetekkel szem1"

zet na

i

i

1

;

benmelyeknek elolialadasa sem elegsegesirodalomra, sem megfelelo szamii iskolakra nem tamaszkodik. Tovabba nyilvanvalo, bogy nagy birtelenseggel tomeges ismereteket egy mfiveltsegben liatramaradott nep kozott szetszorni csakis iskolTlztatas es megfelelo olcsosagii es terjedelmi'i irodalom iitjan lebetseges mart biszen itt elso sorban azok oktatasarol kell gondoskodni. akik elobaladt nemzeteknel mar az oktatast teljesitik. Tovabba megjeg^'zendo, bogy az i g a z an o k o s es j61 vezetett i sk o 1 a z t a t a s t ii 1 a j d o n k e p p e n nem egyeb. ;

mint k e n y e s

s z e r

irodalom

ii li

t a ]i a s z t a a s z n a 1 a t

1

a o

t

s z e r z e s

g y b

e f o g-

120

VI. Miivelodesi politika altalabaii.

Epp

azert az iskola kepes lehet, az ipari. eloiijeit onmag-aban egyesiteni. a vilag-on e s z k o z, 1 e n n e e 1 y i 11 k a b b a z I

a

1

V

a.

vagy hazi neveles es a konyvolvasas

Xincsen kepes m embert a rendszeres folytonos mun-

kassag-ra raszoktatni, mint az iskola: es pedig- csudalatoskeppen, neincsak a rendszeres ertelmi munkara,

munkara

testi

is.

hanem a rendszeres Ez oiinan van, mert min-

den kepzelheto emberi foglalkozasok kozt legnehezebb az ertelmi tevekenyseg. Az az ember tehat, a kit novendek koraban rendszeres iskolaztatassal ezen legnehezebb foglalkozas iizesere kenyszeritettek. ez altal kepesitve van olyan elettevekenyseg lizeset, mely inkabb testi eroinek kifejtesebol all. viszonviag igennagy konn^iiseggel teljesiteni. Magyarorszag- lakossaga koziil altalaban veve a leg'iskolazottabb nepnek a nemetet fogjiik talalni mindenfele, ei)pugy a legszorgalmasabb es legegyenletesen kitartobb miiiikasnak is. Aki az erdelyi szasz foldet szelo vasutakon kora reggeli ordkban egy utazast tesz, eszre log-ja venni, liogy a szasz falvakban a mezei munka mar a hajnal folderiiltevcl veszi kezdetet, mig az olah kozsegek I'oldmiiveloi csak 2 2' 2 oraval nap kolte utan kezdik meg te-

—

vekeiiysegiiket. oktatasa n azonban a II a k a nemzeti nyers erot termelo kepesseget megsokszorosito hatasan kiviil egy kiilonoseii a magyar nemis, melynek fontossag'a zetie nezve, mely mint hegemoniat gyakorlo elem egy vegyes nyelvii orszagban lakik, csaknem hatartalan ez pedig: a lets z a 11 a k k ii 1 s 6 h o z z a t a [> a d a s ii t j a n V a 1 6 s z a p o r i t a s a.

belterjes

V

masik hatasa

:

m

nemzetisegi

VI. Miivelodesi politika altalaban.

121

Utaltiink mar a g'orog" Nag-y JSandor perzsiai. a roniai Szertoriusz iberiai latin nyelv es miiveltseg terjeszto iskolaztatasara mely semnii esetre seni niag'an alio torekves vala, hanem mint Katobol eszrevelietjiik csak egy letezo szokasnak tortenelmi feltilnoseg'g-el gvakorolt alkalmazasa. A z u j k o r b a n egy teljesen hatasii e 1 t szamunkra a o li e n z o 1p e 1 d a t t e r 1 e r 11 f e j e d e 1 e k b o 1 c s e s s e g' e II. F r ig-yes porosz kiralye es fijae a g" y g-oiog",

;

bevegzett H

m m

:

Vilmos

F

r

i g-

y

N

e s e,

Frigyes Vilmos uralkodasa kezdeten Brandenburg Pomerania es a Porosz hercegsegok nepsegenek legnagyobb resze nem nemet, hanem szlav jobbagysag" vala. Csak a varosi lakossag' es a junkerseg" kepezte a nemet elemet. Frigyes Vilmos azzal az Isteni erelylyel, melyet csupan a joban valo elhatarozottsag kolcsonozhet egy fenyes emberi jellemnek es ragyogo ertelemnek, osszes gyerniek alattvaloit kerlelhetlen szigorral iskolaba liajtotta es Isten kegyelmebol egy egesz nemzedeken at 30 evig" allvan a kormany elen, koziiliik az

iras t

o

e

g

1 1

nemcsak tudatlansagot teljesen kiira, hanem a nemet nyelv tudasat is

e s z e

n

F r i g- y

e

1 1

e r

j

e s z

t

e

t

t

e.

Peldajat

kovette

ki nem csupan a beke muveiben, de a verekedes es rablas tudomanyaban is kepes volt ragyogtatni langelmejet es epp azert a tortenelemben a g" y melleknevre tett szert.

fia

e

s,

N

Az egyseges

allami nyelv elterjedesenek egy sok nyelvii lakossag* kozt a z a 1 e g f o nt o s a b b h a s z n a, hogy e gye s em bere ke t e r e d e t i a n y a n y e 1 v li k b 6 1 k i v e t k 6 zt e t. Hiszen ez nem is mindig tortenhetik meg". A gorog-, ha latinul mog'tanult is, csak ritkan lett ro-

nem

\I. Milvelodesi ])olitika altalaban.

Vl'I

Diaiva. Anyanyelvehez kototte ennek a latinhoz kepest liatartalan magaslaton alio szep es tudomanyos irodalma. Szintiigy a szasz vagy a svab Magyarorszagon, ha megtannl is mag'yarul, csak annal inkabb becsiilni fogja anyanyelvenek a magyarral szemben valo kulturalis fensobbseget elleiiben egymas beszedjenek kolcsonos megertese nemcsak megkr.nnyiti az alladalmi kozos tevekenvseg szainos agazatanak lebonyolitasat, de a sziveket is osszebb hozza kolcsonosen egymashoz. X e v e 1 i a polgaa t. Elosegiti roknak egymashoz valo b i z a 1 :

m kozos erdekeik folis me reset. Gya-

r a p

i t j

a

tehat

a

1

e

g h

lamfentarto erot valo kolcsonos s szamos ok

a

az

t

a m a s a b b a egymas irant

z e r e

1-

1

t

e

t

e

t,

melyet

vallasos szertartasok kiilonbozoseg'e, vagyoDi es miiveltseg'i viszonyok sokfelesege vigj'is igen sokszor. sajnos, nagyon is nagy mertekben meglazit. Ig'eii is az elteto. noveszto. osszetarto, alkoto. a mindenhato szeretet az. melynek novekedeset a kozos nyelv tudasa elomozditja. Diert az emberek kcizott egy kozvetlen, elo, osszetarto kapcsolatot kepez es egyre erosbiilo, melegbiilo csatlakozasi erzetet sziil a g y a r o r s z a g, mint mindenki, aki csak egy kisse gondolkodo lovel es nyitott szemmel szettekint. eszreveheti. az ismeretszerzes mind a harom legfontosabb nemebenrcndkiviil hatra van, a miivelt npmzetekhez kepest. r^y fejlett ipara, mely az embereknek az iskolan kiviil val6 egymastol tanulast lehetove teszi, nines olyan ertelmes iparos osztalya sem, melynek tanitokepessege a tanulni vagyot a valoban miiveltnek mondhato harom nemzet (angol, nemet. franr-ia) fiainak szinvonalara I'olemelni birna. :

—

—

!

M

Nines

VI

Muvelodesi politika altalaban.

12^

6y A z i s k o 1 a i o k t a t a s e s z k o z e i o o r u s a g o s a 11 c s e k e 1 y e k, lueiiynyibeii a letezo tanitoszam ketszeresevel lehotne csiipan a megfelelo belterjes oktatasi fokot elernh (') I r o d a 1 a szinten n a g" y o n k o r 1 atolt es ink abb olyan jellege van, melyen bizonyos kedelyiiemesitesre valo, alta-

n y

m

m

terjedelmii

lanos miiveltseg

szerezheto meg. azonban melyre-

hato, szakszorii, tormelo isnieretek elsajatitasara a tudomanynak, iigy szolvan, osszes agaiban, egeszben veve elegtelen. Ezek szerint a muvelodesi politikai toniiivalok negy klilon fejezetre oszlaiiak. d) Megfontolando vegiil, liogy Magyarorszag i ii t 10 n e p e s s e g e a e k k e v e s e Id b, s z a z a 1 e k a r e f o r in a t ii s k e r e s z t e n y, e 1 1 e n b e n a tobbi katolikus, vagy goiog keleti ami. mint bovebben is lattiik, aiinyit tesz, hogy az orszag lakossag'analv kilenctized reszere a lemplom nem kepezi az univerzityi extensn, a szabad egyetom egy igeii hasznos es tokeletes form aj at, mint a protestans nepekere haiiem iiekik a templom olyan liely, hoi sziveik elandalitasara es kedelyiik megnyiigtatasara igen szep es meltosagos szertartasokat vegeznek, melyek azonban, belso lenyeg'iiket tekintve, ma mar minden ertekes tartalmat elveszitett tires semmisegek, sot karos semmisegek mert a hivo fig^'elmet a dolgok valodi lenyegetol a klilsosegekre, az ember jellemerol es cselekedetei51 az ember arcvonasaira es testalkatara. az ember testalkatclrol es termeterol rubazatara, a ruhazat testvedo jellegerol, aiinak cifrasagaira 6s feltiiiioseg'eire, szoval a jelentekeny, fontos es hasznos dolgokrol a jelentektelen; mellekes es haszontalan dolgok fele terelik. Vagy a ..kakast kakasnak, a

m

:

1

124

VI. MCivelodesi politika altalaban.

gaz embert gaz es gorog'keleti

embcrnek iieYezven", a katolikus templom nem az a hely, honnan a

hivek

ig'azi felvilag'osodast, ertelmi elohaladast e foldi magaviseletiikre es sorsukra vonatkozolag' er-

tekes es hasznos tannsag'okat vihetnenek haza, mert ott, amivel a papok e foldi dolgok koziil torodnek. az csak a stola es parber-jovedelem nagysaga, meg olyasmik, amik az embernek csakis e foldielet multaval valo boldogulasat biztositjak, de itt elnyomatas, kiaknazas, sot eg^^eiiesen nyomorba siilyedes es ehenhalas elleneben teljesseggel meg nem ovjak. Ezek szeriiit az orszag legkozelebbi temiivaloi a kozmiivelodes teren kovetkezok lennenek I. Az orszagnak iigy anyagi, mint ertelmi javakban valo szegenysege megkoveteli, hogy a rendelkezesre alio es meg ozutan allitando iskolak a lelieto leglielyesebb, teljesebb oktato tevekenyseget fejtsek ki, mert csak igy leliet iigy az ertelmi tulerolteteset, mint a terliek tulsagos fokozasat elkeriilni es megis a miivelt nemzetektol elvalaszto ertelmi koz behozatalara erelyesen kozrehatni. Minden gyermek a draga idot csak valoban hasznos es sziikseges ismeretek megszerzesere forditsa. A valoban hasznos es sziikseges tehat tanittassek. folosleges legyen mellozott. kell te:

A

Gondoskodni

hat megfelelo tantervjavitasrol. II. Megfelelo irodalom fejleszto politikaval olyan sok oldalii, melyrehato es olcso tudomanyos irodalom hozando letre, mely a magyar nyelven beszelo emberre nezve mindazon okulast nj^ujtani kepes, amit a nagy muveltsegii nemzetek: francia, nemet. angol irodalmai nyujtani birnak. Minden tanulni vagyonak a 1 j o n r e n d e 1 k e z e s r e egy o 1 c s 6 s a g a n a 1 f o g v a h o z z a f e r h e t 6, ter1

VI. Miivelodesi politika dltalaban.

jedelme es

targyalasi modjanal

fog-va

125

e r

t

e

k

e s

szep-es tudomanyos irodaloni. orszag- az iparos ismeretek elIII. Miutan az terjesztesere az elterjesztes legegyszeriibb modjat kozismert es kiprobalt josag'u eszkozet, a

vedva

raos

iparpolitikai rendszert nem

for-

hasznara, mert ennek alkalmazasat az Aiisztriaval valo kozos vamrendszer onmag-aban ile g f e 1 e 1 6 luzoriussa teszi, b e 1 t e rj e s ditliatja

m

iparoktatasi politika val kell az iparos ismeretek elterjeszteset elomozditaiii. IV. A baro Otvos

Szlikseg'es vegtil

:

Jozsef javaslatara, demokrata gondolkodasu apaink allal alkotott nepoktatasi torvenyeinknek teljes oszinte, becsiiletes vegrehajtasa tagjainak behato mervii litjan, a nenizet novendek oktatasarol gondoskodni. Ami annyit tesz i n:

m

den gyermeknek meg kell adni lelietoseget,

a

hogy vele tanitoja

ertelmi alkotasalioz kepest elegendoleg foglalkozzon. Ezekhez keligy az oktatasi intezetek, iskolak, mint az pest oktato szemelyzet szamat a kellore kell folszapo:

ritani.

V. A katolikus es oliitii papsag s z eminariumi oktatasi rendje alapos es melyrehato ujitas a la vonando.

Az

oktatasi politika teren

egy

igeii

nagy mervu

mulasztas helyrehozatalarol kell gondoskodni, mert mi sem lehet vegzetesebb egy nemzetre nezve, mint mikor az ostoba, tudatlan emberek egesz tomegei' lepnek ki a novendek korbol a termelo es kormanyzo' sorba; nem csak azert, mert azok, akik termelni nem tudnak, elesett voltiik es telietetlensegiik folytan csak a koznyomorusag* eloidezesere szolgalnak

126

VI. Milvt'lodesi politika altalaljan.

nemcsak, mert a tiidatlansa^- melesrag-ya mindenfelc buriok tcn^eszetent'k, dus kaszaloja a legkarosabb amitasnak es izo-atasnak hanem, mert a hatalmat g-yakorhj ostobak nieo* szoktak gatolni az ertelmesemialtal megromlik a ket is a lielyes cselekvesben jelen: sot a jovendo is a legketesebb es klizdelmesebb sorsnak, valodi meggyokeresedett iivomorusag'iiak meg-j'en eleibe. Red kell terni az iparos ismeretck elterjesztcsenek behato es belterjes modjaira. Mintliogy onalteriilet lolag- berendczett vedvamos bell'ogyasztasi nem valosithato azounal meg-, tehat o 1 3" a n e s ze 1 3' e k a k okozok a1ka1 a z a n d 6 k, li a t e k o 11 v a k. z o s V a t e r ii 1 e t d a c a r a is li Eg-yik eszkoz mindenesetre a n a g* y s z a mert biszen az iparos i p a r i s z a k i s k o 1 a tanonckepzes utjaii ep[)en iparos elemeink anyag-i es ertelmi szegeiiysege miatt a miivelt es g-azdagosztrakkal szembeii verseuykepes iparossag- kepzodese nem remelheto. Gondoskodni kell azonban arrol, hog-y n e c s a k a 1 1 j a n a k az i s k o 1 a k, jol fizetett oktato szemelyzettel, hanem valoban o kt a s s a 11 a k is. Gondoskodni kell az ipari szakiskolak meg-felelo benepesiteserol. A z o r s z a g- 60 u a g y o b b v a r o s a b a n legalabb 100 150 ta n u 1 6 b e f o g- a d a s a r a berendezett i n g" y e n o s v a g y i g e n o 1 c s 6 i n t e r n a t uevenkint i s k o 1 a k f o 1 s z e r e 1 t s o k k a 1 1500 2000 kej)zett iparossegedet adhatnanak az termelesnek. Manapsag megtortenik, bogy ipari egy-egy ipari szakiskolan, melybe 120 ezer korona vagyon van bele fektetve, melynek fontartasa ezenkiviil evi 22 ezer koroiiaba keriil. vagyis melynek az ogesz evi kiadasai 28 ezer k o r o n a t tesznek (Miiiok elleneben ki, osszesen 15 ;

;

m

m

m

m

;

—

-

—

gyermeket

VI. Aluvelodesi [)olitika altalabaii.

12

k e p e z n e k i p a r o s s a. Teliat 3 eves leven a tanfolyam es egyev lol^'^amra 5 gyermek atlag esveii. egy iparos 5 =^ TiGOO kokikepezese 28.000 ronanyi oriasi koltseoet okoz. Holott evenkint talau 17.000 koronanyi tovabbi koltsegg"el a tanulo szani megvolna 6 szorozhato 45.000 90 — - 500 vag^is egy iparos kikepzese Vio r^sz koltsegre volna ala:

:

szallithato.

M eg 1

e ni e s

t

hate 6

k

e

k o s z e

ya

ii

g

e

b

b

ny

m6d i

pa

j

a

t

r o s s a

a z

g

f

e r

t

o

s e-

1

e-

gitesenek k-^pezi energia termelo k

f o 1 a 1 1 i t a s a a v i d e k i v a r o ]j o n t o Iv k b a n, bonnaii kisiparos, ha akarja, mlihelyebe viUamos uton hajto erot berelhet es ahol egy ben a termeleset hatekomiv^i tevo, draga seged ge-

o z

s o

;

pek munkajat kis igenyeihez

kepest d i d 6 r e b e r b e v e h e t i. Ily ipari termelesi csarnokok vezetesehez kesz muszaki szemelyzetet szolgaltathat a szakiskola tanari kara es miivezetosege mi altal az igazgatasi teendok igen alacsonyra szaUanak ala viszont az illeto oktatokra nezve szakbeli luellekfogialkozast es igen kellemes jovedeleni potlekot kepeznek. Ne ni o n d j a s e n k i, h o g y a z all am ilyen ipari ii z e m e k f o n n t a r t a s a r a n e m volna a 1 k a 1 m a s sot inkabb az allamnak van modjaban a pillanatnyi jovedelemrol okosan esetleg egeszen is lemondvan, a toke szegeny iparost erero

V

i

;

;

;

lyesen es nem kiveteles protekcioval, hanem demokratikus rendszeresseggel tamogatni es neki szorgalma es iigyessegeerl a haszon oroszlanreszet biztositani. Az allamot sem a verseny megncivekedese, sem a jiolgarai megerosodese altal. elleneben netan kifejlegkevesbbe sem mert tett verseny sem karositja amit (>lveszithet befektetett tokei gvonge kamatoza;

128

VI. Muvelodesi politika altalaban.

saban, azt boveii meg-nyeri adoalanyok szaporodasa iitjan. hiszen red nezve a versenytarsak jovedelmi adot fizeto tokeket, fogyasztasi adokat biisasan fizeto iparos mimkasokat jelentenek. Igyen Smidt Adam altal a nemzeti anj^ag'i meggazdagodas mozgato riigojaul folismert e g y e n i o n z e s az erok kifejlodese es a munkassag letrejovetele erdekebeii a es tevekenyebben I'i-

legaldasosabban k

o

dh

e

m

t.

Ezenkiviil, igazsag szerint, a kezdetvesztesegeinek es nehezseg'einek is nem az egyes, hanem az osszeseg vallait kell terhel-

n

i e nemcsak, mert az dacolhat sikeresen barmino nehezseggel, hanem, mert a jollet altalanos emelkedeseben termelo es fogyaszto ugy is egyarant megtalalhatja korabban hozott aldozataiert a mag'a kar;

potlasat.

Az ipar fejlodese nemcsak

az ipa-

folveri azafoldnek termekeinek erteketis; mert az

rosuak van

hasznara

;

es a fold elelmi szereknek a legkozelebb eso legkevesebb kozvetitest es szallitast igenylo piacokat biztositja. Ily befektetesek az allam szamara a legrendkiviilibb

nagysagu uzsorakamatokkal

teriilnek visz-

sza a kozvagyonossag emelkedese reven

ha kozvetleniil

is,

nem jovedelmeznek

;

meg akkor Poroszor-

szag kifejlodese erre nezve minden tamaskodonak a legmeggyozobb i)eldat szolgaltatja. Nines erkolcsi akadaly, ninosen miiszaki sem. Igen jol latjuk kiilfoldon, mily remekiil tudjak ellatni a varosok vilagitasi, vizszolgaltatasi, kozlekedesi, koztisztasagi iizemeiket, melyeket azelott mind magan tokesek, vagy reszvenytarsasagok szolgaltak ki. Magyaror-

szag t

a

j

allami vasutrendszere,

a,

szintugy p o smily jol kepes az egyes polgarok megelhe-

meggyozo peldat

az allam ilyen fontos,

szolgaltat,

VI. Muvelodesi politika altalaban.

129

tesebe oly melyen belevago mag'an erdekek kielegiteset kiszolgahii. Csak meg kell nezniink egy vasuti javito miihelyet, egy-egy allami gepgyarat es latjuk, hogy ott az elet igenyei altal a termeles oly mederbe sodrodik bele, mely barmino reszvenytarsasag, vagy maganos tevekenysegehez egeszen hasonlatos. Ha peldaul a vasiit motoros-lizemet egy reszvenyes tarsasag kezdemenyezte is viszont a zona-dijszabast az allami vasut leptette eloszor eletbe. ertelmesseg'nek a kozvetlen termelo :

;

Az

tiidas

mint

vagyon

eloallitasara alkalmas m.unkam. a s i k

megvan meg egy termelo tula j dons ag a ero mellett

vagyon

mely mar csak kozvetve termelekeny jellegii, a menynyiben az eloallitott vagyon megovasara illetoleg is,

okszerli elfogyasztasara vonatkozik.

m

csak a j e 1 e n sziikAz ertelmes ember n e kepes a messze j o v o esesegeivel torodik, h a n e lyeivel is tudatosan, tokeletes tervszeruseggel fogialnyul vagy az oz gondtalanul lekozni. Peldaul gelesz a mezon ha ragadozo allat tlinik fol, meglapul vagy eliramodik de ha a veszely elvonul ujbol gondtalanul legelesz tovabb, mit sem torodven olyan rendszabalyok foganatositasaval, melyekkel elejet vehetne az eletveszelyek minduntalan valo folforgatasanak hasonlag van ez az emberekkel is. Az ugynevezett konnyelmii ember, mikor koltekezik osak azt birja szeme elott ertelmi lataskoreben tartani, hogy kiadasai elleneben micsoda gyonyoriiseget nyer ellenertek gyanant de szemelott teveszti vajjon adott jovedelmi viszonyai melletfr meddig lehet neki olyan aru gyonyciroket vasarohiia vajjon egy bizonyos penzen eze-n koltseges elvezeteket megszerezven, fog-e azutan mindig nem hogy az elvezetekre, hanem az elet legsziiksegesebb javaira

m

A

;

;

;

;

;

;

;

9

VI. MiivC'lodesi politika altalabau.

130

taplalck. ruhazat, lakasra eleg

zesre

A

jovedelem rendelke-

allaiii V

eselyeivel valo torodiii nem altalanos szokasa az embereknek meg'talalliatjuk azt a tarsadalom leg'l'ensobb es leg'-

messzebb jovo

tudas nag'von

alsobb koreiben egyarant azoknal akik kozvetlen vagyontermelessel mar nem kenytelenek torodni, mert helyettiik az elodeik altal eloallitott tokek dolgoznak es azoknal, akik jovedelmet csakis ugy szerezhetnek, ha vagyon kozvetlen eloallitasaval erelyesen fog'lalkoznak. Nines olyan nagy jovedelem, mely oktalan koltekezessel, a kiszabott idonel, az esedekesse valas bekovetkeztenel liamarabb ne volna elfog"yaszthat6 nem e 1 e g erre 600 korona es nem 600 millio korona sem. A nagy jovedelmii urakat liitbizomanyi rendszerrel kisko;

:

;

rusag, gyamsag alatt kell tartani, megtagadvan toa jogot vagyonuk allaga folott szabadon rendelkezni, csakis jovedelmeikre nezve engedven azt, erre is csak bizonyos korlatozasokkal. Viszont Angliaban es mas iparos allamokban eppen a legnagyobb demokratak a nep legbensobb jobarataitol a Szmajlszok- es Matyliiiszoktol (Smiles, Mathews) fajdalmas erzessel megallapitott teny, hogy a sztrajkok altal kieroszakolt a liik

:

magas munkaberek

m.unkasosztaly sorsat eppen nem voltak kepesek megjavitani; mert sok leven napi jovedelmiik, nem hogy oregkorukra, netalani betegsegiik gyongesegere, megcsappano jovedelmiikre gondolva vagyont, toket halmoztak volna fol hanem inkabb a munkaido egy nagy reszet elhenyeltek 6 nap helyett 5 — 4 sot harom napot dolgoztak. Ellenben az iszakossag kapott kozottiik labra; ami kozottiik betegsegeket mindenfele masnemii nyo;

;

morusagot es ocsmany biinoket

terjesztett.

VI. Miivelodesi [)olitika altalabaii.

Eg\vecliil a kifejlesztett

meg'

nekunk

aiinak

a

ertelniessegbelatasat, hog"y

fele cselekedetiinknek,

nem

131

szerezheti

m

i

nd

e n-

csiipan

a

rank kovetkezo idopillanat eseme-

e i r e, h a n e m, bar m i ii d e g- y r e f o g y 6 hatekonysag'g'al, a leg-tavolabbi jovo eselj^eireis hatasa van; liogy vagyoni

ny

iig^yekben valo takarekossag'g'al es mimkakepessegiink okszerii kifejtesevel epp ugy bizonyos fokig' (termeszetesen csakis bizonyos fokig'j elore meg"konn^'ithetjiik gyermekeink, iinokaink, sot meg' sokkal kesobbi leszarmazoinkra nezve is az elet kiizdelmet, mint a bogy jozan, mertekletes, test- es szellem gyakorlatos eletmoddal kifejiesztven es fonntartvan eroinket es eg'eszseg'linket, ez altal szilard es biztos fejlodesi alapot nyujthatunk leszarmazoink jovendo eg'eszseg'enek, testi es ertelmi boldog'saganak is Mig viszont a tekozlassal, vagy csak nagy labon valo elessel is, gyermekeinket a fenyiizesre szoktatjuk, s ba nem birunk nekik megfelelo nagy vagyont bagyni. oket reajuk varo sziikosebb sorsukkal eleg'edetlenekke es boldogtalanokka tessziik. Akejjelgo, korhelykedo eletmoddal pedig nem csu:

egeszsegiinket asbatjuk ala, banem egyenes leszarmazoink es azok leszarmazottjaiet is, kiknek korbelykedeseink kozben, vagy azok utan adunk 61etet. Azokbol a szomoru tenyekbol, amiket a IV-ik fejezetben a magyar nemzet vezerlo, legmagasabb

pan sajat mindazon

testi

kiralyi csalad, bivatalnoksereg, fo- es albibairol. vagy biineirol, fajdalmas szivvel bar, megallapitani voltunk kenytelenek, nem kideriil. banem kifeketelbk, bogy viszonyainkra teljesen red illik Petofi versenek szomoru

osztalyai

:

nemesseg, papsag

jellemzese

:

9*

VI. Miivelodesi politika

132

altalaban.

nep korebon egy a sziv, az akarat, kozerdek mellett minden kiilon erdek elmarad. Itten oltart minden o s z t a 1 3" onbalvanyert emel, Es az ilyen hitvan^^ nemzet eletet nem erdemel." ^,J6ra termett

A

Tehat a nemzet parancsolag cselekvo agyveloi, ugyszolvan, semmit sem gondolnak olyan szellemii cselekvesi elvek gyakorlati eletbeleptetese irant, melynek kovetkezmenye gyanant, ismet Petofivel szolva :

„Hol sirjaink domborulnak Unokaink leborulnak Es aldo imadsag mellett Emlitik szent neveinket.'^

A nacsa

koziigyeket

lorumon intezok tahogy azok a politikai

legfolso

ma sem

meg

latja,

miket a reformatio ota vallasi, nemzetimuveltsegi es anyagi vagyon gazdasagi iranyban az uralkodott fejedelmek es minisztereik alkalmaztak, nepeiket es persze onmaguelvek,

segi,

is, — mert hiszen nepeik hatalma, gazdagsaga, dereksege, ereje az o lia-

kat

talmuk,

gazdagsaguk eserejiikis, —

habar az abszolut lialadasban vegkeppen meg nem akadalyoztak is viszonylagosan megis, mind egyre jelentektelenebb helyzetbe sodortak protestans,

vissza

Europa

demokrata gondolkodasu fejedelmeivel

nepeivel szemben hogy tehat a Habsburgok ota alkalmazott uralkodasi elvei hibasak. mert azoknal idokozben jobbakat talaltak fol es alkalmaznak nevezetesen a porosz kiralyok. Uri intelligenciank, a volt nemesi es lonemesi osztaly leszarmazoi bekovetkezett elszegen^'edesiikert a hibat mindig kiilso koriilmenyekben, nem onmagukban, sajat biineikben keresven, illetve

;

negy szazad

;

,

—

VI. Muvelodesi politika altalaban.

—

nem

veszik eszre, bogy

nem

133

azert szeg'envedtek

mert 48 ota mar ok is hozzajanilnak adoikkal a kozerdekek elomozditasahoz, haiiem azert mert 48ban lolszabadulvan az osisegi torveny altal folottiik el.

reiidszeresitett kiskorusagi allapotbol,

nem

A'olt eleg"

elorelatasuk ilvkeppen szabad rendelkezesiik aid jntott vagyonukat a mulo perc bitvany gyonyoriiseellenbeii ma, e bajdani vigeiert el nem dobalni szonylagos jolletet, jelentoseget vissza obajtvan szekozterbek alul valo kibujas es a nep burezni, a tasag'ba valo tartasanak es siilyesztesenek utjara lepnek. elfeledven, bogy epp ez az lit az, mely a magyar nemzetet 400 ev elott Mobacsboz vezette ez az, m.ely Szecsenyi szerint jelentektelensegebol ki verg^odni nem engedte ez az, mely Lengyelorszag'ot felosztasokboz, Torok es Spanyolorszagot a teljes vagyoni es erkolcsi elziillesbez mint celboz juttatta bozza Tgen is Nem viszonylagos, banem valodi, foltetlen (abszolut) batalomra kell torekedni. Mert viszonylagos batalmiik a kulival szemben igen nagy a kbinai mandarinoknak vag^^ a vajszjaval es sziidraval szemben a bindu bramanoknak Csakbogy ilj^en mandarin es bramin vezetes is. mellett idok jartaval eloall egy-egy olyan nemzet, melynek 350 milliojat nebany szazezer szabad, ertelmes angol a legteljesebb, bar megerdemelt szolgasagban tartja, mind Hindosztanban szemlelbetjiik vagy melyet sok szaz millionyi szama dacara 100 ezer augol vagy porosz katona bazajabol elkergetbet, kirabolbat, megadoztatbat, vagy vegkeppen ki is irtbat tetszese es izlese szerint. mint nebany ev elott a kbinai eiiropai iigynevezett konfliktus, a bokszer lazadas alkalmaval tapasztalbattiik. :

:

;

;

!

!

—

—

;

Katolikns es gorog nemegyesiilt p a p

s a

gunk

tapasztalvan,

bogy a tudomanyok

VI. Miivelodesi politika altalaban.

184

emloibol iiemi tejet szivott hitsorsosaik kezdik semmisegeknek es iires hitYanysag'oknak tartaui a hajdan annyira tisztelt vallasos ceremoniakat, kezdik kritizalo szemmel nezni a pap szemelyet es miikodeset, es ennek folytan eszrevenni, h.ogy biz az Isteii ezen gyarlo, sot itt-ott biinos szolgaja epp iigy nem lehet kozbenjaro kozottiink es Isten kozott, mint nem az a reformatus pap sem hanem o is eg-y esendo foldi eloljaro, mint a minonek a reformalt liitii keresztenyseg papja tartja magat tehat a tanult hitsorsosok elott regebben elvezett tekintelyenek megingasat tapasztalvan, nem abban keresi az okot, amiben ig*azan van sajat tudatlansag'aban abban, bogy a szeminariumban a vilag allapotainak es lenyeinek megitelesehez sziikseges alapigazsagokat olyan konyvekbol meritette, melyeket ezerev elott mindenfele dajkameseket es ostoba babonakat szent igazsagoknak tarto barbar bar tagadhatlanul jo akaratu es az igazsag ismeretere oszinten torekvo emberek irtak ossze, de melyek csak anynyira alkalmasak ma mar az ertelem kikepezesere, mint peldaiil a ketkerekii kordely csacsi altal vontat\^i, alkalmas az utazasra. De ha szt. Agoston Akvinoi szt. Tamas, Lojola Ignacz, vagy akar Pal apostol egyik masik nezete nem egyezik ossze a tudomany ujkori heroszai Gallilei, Nyutn, Locke, Smidt Adam, Darwin, Spenszr, Kant es masok altal kideritett igazsagokkal. akkor nines mas hatra, mint felretenni egesz csendben azt, ami a szt. atyak es apostolok tanitasabo] nyilvanvalo helytelensegnek bizonyult nem pedig meggatolni akarni az emberek millioit. hogy a dolgokat a maguk igazi valosagaban, vagyis az igazsagot megismerhessek Egy egyszeru hasonlat mindent a kello vilagitasban helyez. Ketsegtelen, hogy a mai Turn :

;

:

;

—

—

:

:

!

\"1.

Miivelodesi politika

c'lltalabaii.

135

aki Nemetorszag- terendszeres, idohoz kotott jaratait eletbeleptette, ambar ezen tevekenyseg'evel csak a regi Cirus (Kuru) es Darius (Darajavtsz) fele Angarejat elevenitette ujbol fol, meg'is nemcsak nagyfoku ertelmessegenek adta ketsegtelen taiiujelet, de a miiveltseg es vagyonosodas terjedesenek elomozditasaval az omberisegnek is hasznos szolgalatokat tett. Leszarmazoinak tiszteletere es halajara pedig bizonyara ketszeresen is rea szol-

azon

Taxis herceg-ek rlileten

a

ose,

kocsi-posta

mert nekik nem csak egy nagyerdemii 6siinokakra haramlo tiszteletet szerezte meg, hanern oriasi vag^^ont es ennek folyomanya gyanant uralkodoi hercegi rangot is. De kerdezkegyelietni, vajjon vetonek-e osiik emleke, a let es tisztelet kotelmei ellen a mai Tiim-Tagalt

,

tol az

xisok, ha hasznaljak iitazasaikban a Watt es Sztii'nzn talalmanyat a g"6zvasutat, vagy a tof-tcif kocsit, ha gondolataik kozlesere igenybe veszik nemcsak a levelpostit, hanem szlikseghez kepest a villamos, Morzetol aoltalalt tavirot es a Bell-fele telefoiit is ? Az Origenesek, Jei'omosok, Aranyszaju Janosok, szt. Ferencek az igazsagok langolo szivvel kutato azert sziviik verenek egesz hevevel harcolo, de vegtere is tevedesnek kitett, anya szlilte emberi lenyek voltak, miiidazt megirtak oszintc meggyozodessel, amit tudasiik hatara, ertelmlik es iteletiik ereje szerint

igaznak veltek, de nem akkor tessziik magunkeva igazan az 6 ngmes es magasztos szellemiiket, ha az o kijelenteseikliez es velemenyeikhoz botii szerint ragaszkodiLik, hanem akkor, ha Pal apostcjj. szavai szerint „ra i n d e n e k e t e r v e n e g i s r t j u k" i k b e n n ii t t a a z o k e 6 k, a a g j a ro s s z a k n a k i z o n y ii 1 1 a k a t ]> e d i g e 1-

m

m

1?.

]:»

V

e

t j ii

k.

m

m

136

VI. Miiveloclesi politika altalaban.

Egy igaz katholikusnak nem szabad abba belenyugodnia, liogy a reformatus keresztenvek derekabbak. mint a katolikusok, es azert oket az Isten jobban szereti hanem tiil kell szarnyalnunk ;

egyesiilt erovel es

teljes erofeszitessel a protestan-

sokat dereksegben es az Isten szeretetenek kisrdemleseben. Ismeteltcn hangoztatjuk, hogv a kstolikus papsagnak az igazi tudas terjedese elleneben valo, negyszazados. konok ellenszegiileset tartjuk a katolikus orszagok minden tekintetben valo, szegvenletes hatramaradasa egyik legfobb okanak masik legfobb okanak pedig a ,,kozbenjar6i'^ aHapot karhozatos hitet, mely csak arra valo. hogy a papi rend letelerdeket az cissz cmberiseg lete erdekeinek roTasara a katolikus pap lelkiismereteben hatterbe szoritsa. vagyis rombolo folfuvalkodottsaggal, eszes istentelen goggel toltse meg. Hivatalnok seregiink. allami es miinici;jalis intezo intelligenciank. azt kell. hinniink teljesen elveszitette az erzeket clyan, bar arannyal nem egy konnyen merheto, foldi javak irant, minok a lelkiismeret nyiigalma, vagyis a jo teljesitett kotelesseg onerzete korumpaltatas ellen valo biztositottsag tudata. vagyis lelkiismereti szabadsag es liivatalnoki meltosag onerzete a kormanyzottak oszinte es igaz szeretete es tisztelete, melyeket a iorvenyek hii es emberseges vegrehajtasa hozliat meg egyediil szamara. Pedig hej ezek a javak is ernek am valamit az ombornek A magyar hivatahioksag. mikor. szjvetkezette tomoriilve, sorsanak megjavitasaert liarcol, csakis azon nagyobb pensbeli fizeteseket latja, miket a muvelt es gazdag crszagok hivatalnokai, a poroszok beamterei es az angolok klerkjei elveznek. Do nem kivannak eljiuni arra a sokkal magasabb rendii joUetrc. amit a ])orosz es angol teleii

:

:

;

!

—

137

VI. Miivclodesi politika altalaban.

Jiivatalnokok, mint a koztorvenyek foleskiidt vegrehajtoi az altal elveznek, hogj az uralkodo koztorvenyek, Nemetorszag-ban szolgalati pragmatikanak kinevezik az ide vonatkozo alkotmany cikkeket, emelik a hivatalnokokat abbol a szolgai helyzetbol, melyben a magyar liivatalnokok, follebbvaloik egesz onkenyenek kiteve, sinlodnek es oket a torvenyek felelos, athag-as eseten follebbvaloi parancscsal nem mentheto vegrehajtoiva leptetikelo, kiket esetlegesen meg nem felelonek talalt eljarasaikert iigy follebbvaloik, mint a nagy kozonseg Poroszorszagban fliggetlen birosagok, Angliaban pedig polgari eskiidtszek elott vonhatnak felelossegre, de onkenyesen,mint minalunk leliet, follebbvaloik el nem nyomhatjak, nyomorlia nem donthetik. Mert hiszen ugyanaz a birosag, mely eliteliaz alantas kozeget,hafollebbval6ja parancsara, vagy annak kedveert torvenyszeges vegrehajta-

—

—

sara engodtemagat

s

a kezei koze tettkozhatalmat

fol-

a birosag' megvedelmezi 6t az engedetlenseg vadja es kovetkezmenyei ellen, ha engedetlensegenek forrasa a torveny pontosabb tudasa es helyesebbertelmezese,egyaltalan atisztesseg s becsiiliasznalni,

ugyanaz

kovetelmenj'eihez valo szoros rag'aszkodasa volt. Ohsajnos, a magyar hivatalnok nem szovetkezik a s z o 1 g' a 1 a t i p r a g a t i k a, a tisztesseg'es- a torvenytisztelo, az onkenj^kedest es elnyomast. torvenyszegest kiirt6,felsobbrendu koztisztviseloi let elerese erdekeben neki bizonyos szamu koronak eA^enkint valo folyositasa utan mindegy, ha ma liberalis, holnap klerikalis, aztan arisztokrata, vagy demokrata elveket vallo kormanyok es parlamenti partklikkek< let

m

;

szamara

koll kortesszolgalatot teljesitenie, ilyen,

vagy

parancsolo urasagok erdekeben kell a szentesitett torvenyeket esetleg labbal taposnia. Ha ez igy marad, idovel kepesek lesznek kozonyos amolj'an

izlesii,

138

VI. ]\Iiivel6desi politika altalaban.

arccal

annal a ceremouianal, mikor nemzet sirjat nepek veszik koriil ^hol nemzet siilyedett el" alio nei)ek

seg'edkeznie

a

magyar

s

a siriial

szemeben nem ,.g\vaszkoiiy iilend", hanem ama deriilt megnyug'vas kinyomata, hogy az isteu igazsagos biro: a rosszak es liitvanyok sorsa pedig' elpusztulas. Hat a nep Az isten adta nep ? Mikeppen tudhatna a nep az 6 bajainak igazi forrasait es okait nep, mely jaratlan a termelo ismeretekben, mely. ha ma jol megy sorsa, holnap jovedelmeit a korcsmaban, vag-y a roios es rovid-aru kereskedesekben divatos rong-yok meg^szerzese elleneben fecserli el, ahelyett, liogy megtakaritva, maradando, konnyen ertekesit!

A

heto, sot

jovedelmet liozo javakka formalna at t. t p a n a

mint nep nem u d e g y e b e kodni es szidni az urakat. El

;

a

s z-

kell menni szocialista estelyre, hoi sor es bor kozott szavalatokban, koltemenyekben. enekekben es ovaciokban hangoztatjak elottiik gyakran a legi'elsobb rendii in-

egy

dulatok pathetikus hangjan, hogy az urak mind rosszak, fecserlok, erkolcstelenek, kiaknazok, elnyomok hogy sok az ado elviselhetetlen a militarizmus terhe es mas effele. Mas szoval a nep, mikor arrol van szo. hogy a tisztasag valami igen hasznos dolog. erosen sopor a mas haza elott. A mag.ar szocialista agitatoroknak gondjuk van ra, hogy a nep fiainak figyelmet a kinalkozo gyonyoriisegek fele tereljek, de mikor a hatosagilag l)ehajtott adok nagySclgat sokaljak. elfelejtik oket figyelmeztetni, hogy meg a derek Xemetorszagban is a militarizmus terhei vagy evi 800 millio markat tesznek ugyan ki, ellenben ugyanezen orszag lakosai ugyancsak evenkint 4.500,000.000, szoval negyezerdtszaz millio markat koltenek el alkoholra es dohanyra. Krtsiik meg. Nem kenyerre. tejre es husra.nem taplalekra, lianem ket karos ;

;

—

VI. Muvelodesi politika altalaban.

139

es veszelyes elvezeti cikkre koltenek el nemet nep fiai eppen liatszor annyit, mint a mennyibe orszag'lik, javaik es termelesiik allanclo biztonlete keriil Magyarorszagon pedig a katonai lerhek javara ez

nom kedvezobb. Meg egy ket jellemzo vonas. Minden foldmunka

a viszony

vallalkozo tudja, bogy, ba a foldmozgositas egyseg ara eleg magasra van megszabva, akkor a niunkas megelegedve 4V2 i^a^P alatt szerzett keresmen^'evel nem betfon reggel, baneni csak kedden all munkaba. Minden torekvo foldbirtokos eszrevette, bogy a koltsegesebb kozvetett basznii foldjavitasokat, arkok asasat, fak iilteteset, utak igazgatasat olyan esztendokben kelletik vegreliajtani mikor az aratas sziiken ;

be mert ba nep fiai a takarasban jol kerestek kenyeriiket az ,,ujig" biztositva latjak, az „Istennek sem^'^dolgoznak tobbet addig, mig oket az ebseg ujbol nem kenyszeriti kenyerkeresetre. Vagyis a magyar nepbol meg- igen nagy fokban bianj^zik a messze jovo eselyeivel valo torodni tudas kepessege, a I'elsobb ertelmiseg. De ami nines meg, azt tobb kevesebb ido alatt meg leliet szerezni, ba egyszer az Isten adott ra utakat es modokat. Azokat a dolgokat kell megszerezni, amikre legnagyobb sziikseg vagyon es mindazon modokat es utakat fol kell a megszerzesre basznalni amiket csak a neprajzi es tortenelmi tapasztalas mint leggyorsabban celboz vezetoket ilyenekiil kijelol. Sziiksegiink van a legrovidebb utak es leginkabb celboz vezeto eszkozok basznalatara, mert nyiigati szomszedaink oriasi baladasokat tettek mar is veiitott

;

;

;

szemben, eszaki, keleti es deli szomszedaink pedig egy ugyanazon nemzet gyermekei is azert nemzeti letlinket mar szambeli erejiikbol I'olyolag is liink

veszellyel fenyegetik.

141

Tanterv-javitas.

VII. Az

iskolai oktatasnak az ertelem apolasat illehet egyeb celja, mint az emberek kozt novendek korukban olvan ismereteket terjeszteni el, melveket felnotten, mint letert ktizclo harcosok, di-

letoleg

nem

adaluk erdekeben ervenyesithessenek olyan ismereteket osztani szet

;

mas

szoval

koztiik,

m e-

lyek eg-yeni, foldi boldog-ulasuk es orok eletiik elerhetese erdekeben hasznosak.

A

mai oktatasi terv koriilbeliil 400 evvel ezoly idoben keletkezett, mikor latin es gorog nyelv koren kiviil tudomanyos irodalom teljessegesen nem letezett az emberek pedig meg" nem jottek ra az eg"yszerii logasra a g'orog es latin tudomanyos miiveket anyam-elviikre leforditani hanem egesz erovel a hasznos ismeretekben gazdag-, ezen ket nyelv megtanulasara vetettek magukat. Mely munka semmi esetre sem volt karbaveszet faradsag, mert hisz Herodot vagy Thukididesz tortenelme, Szokratesz jozansagi es becsliletessegi erkolcstana, Arisztotelesz rendszerezo tudasa, Plutarchosz melyseges tortenet bolcselete ,Vergiliusz: vagy Kolumella mezogazdasagtana, Vitruviusz Epiteszete, Cicero „Kotelessege," mint erkolcsi tanitas mai napsag is meg csak megkozelitett, de teljesseggel feliil nem mult peldanykepei a magas szarnyalasu, melyre is lehatolo es nagymiiveltsegii elmek termekeinek. elott,

;

;

142

VII. Tanterv-javitas.

kieg-eszitve az Evangelium tarsas egyiittelest tanito, dogniatikus szabalyaival, ma is meg biztos alapot kepesek nyujtani az em.beri jellem es termelo tiidas tokeletes kifejlodosenek! Ott a hoi a gorog" es latin oktatas olegge beliato termekeinek szellemet vagyis az volt, a proes tartalmat testans, demokratikus orszagokban, kiilonosen A n gliaban, az oktatas fejlodese kielegito folyamatot liasznositani vett. Angolorszag peldaiil kepes volt m.agara nezve Szokratesz tanitasainak testfejleszto szabalyait. Angiiaban regtol bees egeszsegovo gyokeredzett, nemzeti intezmeny a bokszolas, az evezes a tarsas, testedzojatekok, a parfforsz vada-

Valobau ezen irodalmak,

irodalom ismerteto

—

:

szat,

mint melyek

uzesere

mar Szokratesz

osztott

klilonbozo helyeken meleg hangu, meggyozo osztonzeseket. Az angol. sot reszben a porosz-nemet tudosok teljesen rahelj^ezkednek Szokratesz es Arisztotelesz hasznossagi alap elvere es Smidt Adamjaik, Bekn (Bacon )-jeik, Lokjaik, Kantjaik es Hulelandjaik langelmejevel nemcsak I'onntartani es megorizni, de megnovelni birtak a gorogoktol reajuk szallott ismeret orokseget.

A katolikus orszagokban

uralkodo

arisztokrata, zsarnokiasabb szellem teljesseggel nem fert ossze a gorog irasok szabad es nepbarat lelkiiletevel. Azert ezen orszagokban a 1 a t i n-g or o g oktatas is telhetoleg iires s ii 11 y e d t, mely mitsem torodott a remekmiivek beltartalmaval, ellenben kiilso, nyelvtani es kifejezesbeli, kolteszeti sajatsagainak boncolgatasa altal va16di tanulas helyett iires jaccadozassal toltotte a

formasagga

tanulasra rendelt, draga idot. A tormeszetes maradi szellem

meg

protestans

Vir. Taiitorv-javitas.

143

orszag-okban is mind mai napig hiven ragnszlvodik a 400 ev elott meg-allapitott taiiitasi tervliez, melynek vedolme a hivatalos korok elott tudomanyos

erdem szamba megy. Ig-y jolietett Poroszorszagban nagy neveles tiidos szamba ogy olyaii kozonseg-es,

m

H

korlatolt elme,min6 e r b a r t, aki n e a t a 1a az iskolai nevelesrol irott konyveben, nehany jo eszm'e hang'oztatasa mellett, azt a hallatlan :

j

siiletlenseget allitani,

hog-y a tanulasnak

nemcelja hasznos ismereteket

saja-

titaniel, haiiem. az eg- yen nek a tudas o n e r z e t e t n y u j t a n i. Xezete szerint tehat teljesen mindeg-y. ha a tudni vag-yo elsajatitja a peldaul a szanszkrit nyelvet, melyet ma senki se beszel. melyen nem all egyeb olvasni valo rendelkezesre. mint a Vedak keptelen regei, mindenfele lehetetlen tortenetekrol vagy ha meg'tanul angolul, mi altal pedig otthonava lehet, ha akarja, a foldfeliilet szarazanak -/s resze, es kitarul elotte egy olyan irodalom, mely egyreszrol a termelo tudas minden agaban. a legvilagosabb eloadasban, behato ismereteket kinal, masieszrol a legnemesebb szepirodalom felseges, izes gyiimolcseivel kecsegtet. E szornyu nezet szerint mindegy az mikor a spanyol grand, vagy a francia marki es vikomt az udvari ..etike'^ szabalyainak a meghajlasok melysegenek a bees kivonulasok sorrendjenek a kiraly es a fohercegi szemelyek jelenleteben valo belilhetesek, vagy papaszeni hasznalhatasok mikentjenek bemagolasara vesztegeti az idot vagy mikor az angol pir (peer) megtaniilhatja az igazsagszolgaltatas, az ipariizes, a foldmiiveles, a jo kormanyzas elveit, Herbartnak lehet ez mindegy az Istennek es a termeszeti rendnek nem volt az mindegy. XIV. Lajos iidvaranak udvari illendosegben jartas, ,,m u v e 1 1"' mag:

:

:

:

;

;

!

Am

1^-1

VII, Tanterv-javitas.

nasai altal vezetett Francia nemzetet egymas utan vertek ki Oraniai Yilmos boxoloclo es rug-dalodo goromba angoljai hindosztani birtokaikbol es a biiszke katholikus spanyol graudok sziii-et csak az imeiit tettek ki a polg-ari, reformatiis jenkik Kolumbus orokeiiek utolso maradvanyabol, az Antillak gyongyeibol. a Herbartok ilyen mag"as szempoutokigfolszarn3^alni teljesseg-esen nem kepesek. Ok a tanulo altal vegzett munka faradsagaert nem kivanjak hasznos dolgok tudasat a koiiatolt onteltseg es ii r e s f e 1 f u v a 1 k o;

Am

;

megelegszenek

dottsag boldogito onerzetevel. Xyilvanvalolag tehat, keriilni kell aziskolaban olyan dolgok tanitasat, amikre

az eletbeu

Xem

sem.mi

sziikseg nincsen.

mint a gyermekek testi fejlodeset idot rablo emberkinzas, nielynek meg az a

egyeb

ez,

gatolo rossz hatasa is van, liogy az eletbe kilepett egyen, tapasztalvan, a tudomany koponyege alatt mino haszontalan, semmitero jatekszerek megszerzesere kenvszeritettek kifejlett ertelmi mnukassaganak

draga araert, megrendiil hite mindenfele tudomany hasznos voltaban konj^viszony es megvetes keletkezik benne tudosok es tndomanj^ok irant egj^keppen es megsziinik tovabb kepzeseben az irodal;

;

mat, az ertelmi miiveles e g^^ors vonatat hasznalni lianem az egyeni tapasztalatszerzes nyomoriisagos kordejan docog elore es termeszetesen mindenhova elkesve erkezik meg. Azok az eletre nezve hasznos, j e g y e z;

—

ziik

—

meg: nelkiilozhetleniil hasznos

iskola jelenleg nem kielegitanit, a kovetkezok Xem tanit az iskola aj e g e s z s e g t a n t, b) n e V e 1 e s-t u d o a n y t.

dolgok, amiket

toleg,

az

vagy sehogysem

:

:

m

VII. Tantorv-javitas.

Hianj'osan t

o r

t

e

A

n

e

t-t

tanit o a

m

e r

a)

:

ud

fl

y

k

6

1

c s

145

t

a n

t

es

b)

t.

nepesseg megszaporodasa az embereket ipari

tevekenyseg- lizese vegett. varosokba csoditi. aliol az enibertomegek egyiitt lakasa nemcsak bunre valo szamos alkalmat kinal, mi altal az ember erkcilcsi epseget fenyegeti, hanem a varosi elet felig-meddig boitonszerii jellegc korantsem kedvez ugy a testi ero es egeszseg lonntartasanak, mint a falii. Mig az ember a falun minden ontiidatos egeszsegtiidas, minden egeszsegi iigyeivel valo kiilonos torodes nelklil is, egyszeriien a kornyezeti viszonyok keiiyszere

kovetkezteben

egeszsegesen

el

:

addig

varosban

ipart lizve, a betegseg ragadozo allatai leselkednek rea, melyeknek aldozatul is esik, ha nem tndja a veszedelmes szcillak es kharibdiszek kozott szer-

vezetet helyesen kormanyozni.

Abban nagyon liibazik a tarsadalom mikor mai napsag egeszsegiigyi allapotanak megjavitasara ;

yonatkozo javaslat teteleket az orvosoktol varja. Epp oly hiba ez, mintlia az iigyvedektol varna jo, gyors es olcso kozigazgatas es igazsagszolgaltatas Pedig manapsag a letrejovetelenek siirgeteset. szaktudossag korszakat eljlik, Az emberek ennelfogva szeretik gondolkodasra, onallo tevekenyseg kil'ejtesere valo lustasagukat a szakma nem ertes onbevallo szerenysegenek boseges, kenyelmes es

—

eppen nem disztelen koponyege ala takarni. Qgy amint az orvosok es iigyvedek kenyerkeresete mai napsag tarsadalmilag rendezve van, az orvosok a beteg emherekbol, az iigyvedek pedig abbol elnek

;

ha hivatalos es magan egyenek szamos torveny es Egy egeszseges kotelessegszegest kovetnek el. 10

146

VII. Taiiterv-javitas.

nepnek termeszeteseii keves dokton^a van

sziikseg-e.

A

kozegeszseg foUeiicliilese T;ehat termeszetes uton csokkenti a tarsadalomban mar letezo orvosok j6-

orszagban. hoi a kcizigazgatas es j 6 s a g a mentesiti a polgarokat a hatalom kezeloinek lustasaga, tudatlansaga vagy zsarnokoskodasa altal valo elnyomatasa elol hoi az olcson, igazsagosan es g3'^orsan itelkezo birosag mindenkit kenvszerit rea. ontiidatos niegfontolassal magara vallalt kotelezettsegeinek meg'fe-

vedelmet.

gy

Egy

o r s a s a

g

a

orszagban nagyon kisszamu ii g' yV e d e 1 h G t meg. Sot bizony Wrosagra is igen kevesre van, csak sziikseg. Ezek megfontolasa utan nyilvanvalo, hogy a tarsadalomban helyet foglalo mai orvosi es jogi szakertoktol csak akkor varhatnak eszszeriileg a kozegeszsegi es igazsagszolgaltatasi allapot gyokeres megjavitasara valo mozgalmak meginditasat, ha nekik a tarsadalom valamino allandoan megszabott jovedelmet biztositana; minek lelni

:

il^^en

elleneben

kotelezne a doktorokat,

minden beteget

ingyen gyogykezeles ala venni, az ligyvedeket pedig minden jog'keresonek ingyenes jogvedelmet nyujtani a mulasztasok es tudatlansagbol eredo karokert a beteg", vagy a porosfel vagyonjogi igenyeit, szandekossag eseteben az iigyved es orvos ;

felelosseget mondvan ki es itelo birokaszt-tarsakat, hanem egyszerii eskiidtszekeket torvenyesitven. Ekkor bizonydra sajat jol folfogott erdekiikben, mindannyian torekedni fognak orvos es iigyved terhelo, in-

biintetojogi kiil.

;

nem kamarai

—

—

gyenes munkajiik mennyiseget csokkenteni, vagyis a kozegeszsegesseg es kozbecsiiletesseg terjesztesere egesz szakbeli ertelmi tudasukkal §s erelyiikkel, testiiletileg

kozrehatnak.

Ezen okok idezik

elo miert,

hogy

a

doktorok

147

VII. Tanterv-javitas.

reszerol oly kevesse

halljuk olyan

Hiifeland „Makr6 B

mino

legetni. Sot peldaul a

tarsulat altal kiadott

Er

egeszsegtannak" kepezi az orvosok

i

munkak o

t i

ka

neveit,

j a'"

em-

Magyar terineszet-tudomanyi i

s z

m a n-fele „X e p s z e rii taplalek

vegytan

egeszsegtani tankonj'v

idealjat.

eltitulalt

konyvekben foglalt elet es szerveoly szep es ertekes ig-azsagokat is a laikus ember teljesseggel nem birja hova tenni. Mit csinaljoii az ember peldaul egy olyaten megallapitassal, hogy az alkoholok es mas izgatok es a narkotikumok elvezete emeli a szivveres erelyet, noveli az eriitesek szamat, elosegiti a lelegzetvetel melyseget meg hogy a gyeimek erverese, leleg"zetvetele gyorsabb, mint a felnott embere. Ettol a ket igaz megallapitasbdl meg nagyon messze esik az a foiitos egeszsegtani kikovetkeztetes, hog}'- tehat alkoholok es narkotikumok elvezetenel a legMert az zettaui,

iiyfele

meg

:

;

tartozkodo mertekletesseget kell szem tartanunk, ha allando, jo egeszseget akarunk

nagyobb, elott

megorizni

;

mig gyermeknek mentol

fiatalabb az,

alkoholra es egyeb narkotikumra, teljesseggel nines sziiksege sot annak allando elvezete ra nezve egyenesen mereg es csakis orvossag gyanant, rovid idore, atmenetileg szabad azt fogyasztania. Mint a hogy ezt a dolgot Huf eland eloadja. ;

;

II.

A

mostani iskolai oktatas teljessegesen a sziilok liazi nevelesere es az egyeni tovabbkepzesre bizza a gyermekneveles elveinek elsajatitasat, nem goudolvan meg, hogy az iskolanak, mint intezmenynek, kotelessege a gyermeket meg a sziilok tudatlansaga- es oktalansagabol eredo karos befolyasok elleneben is lehetoleg vedelmezni. Kotelessege azert, 10*

148

VII. Tciiiterv-javitas.

mert a gycrmekneveles eppenseggel nem csupaii csak az illeto csalad maganiigye. Akkor volna az,. ha a g-yermekek, mint tigris vagy oroszlaiikoh^kok felnovekedve, pusztau sajat erejiik es kepessegeikre tamaszkodva, vivnak a letert valo kiizdelmet. D e a felnott gyermek e gj reudezett tarsadalomba lep, mely 6t mindenfele iii-

teznienj^eivel kiizdelmeiben tamogatja, de viszont az igy tamogatottnak kotelesseg teljesitesere is szam o 1 n k e y e e n. A tarsadalomnak ezert eri

11

t

1

dekebeu all testileg, erkolcsileg es ertelmileg teljesen muiika es versenykepes, a tarsadalom boldogulasat kellolog elomozditani biro polgarokat nevelnie, nem olyanokat, kiknek eltartasa a tarsadalomra nehezedik, vagy kiknek allando fekezese kiilonos, soha vissza nem teriilo, teliat karos kiadasokat okoz. Sziikseges teliat o 1 y a n, mindenkit erdeklo dologrol, a he-

mino

leszarmazok

lyes e r k o c s ertelmi estesti fejlesztese, az allamnak helyes elve1

ket

i,

csepegtetnie bo

a leendo apak es es a jo ligy mellett sajat tekina sziilok esetleges t umajom szeretete, kenj^ezteto algyongedsege, vagy barmino nemii korlatoltsaga altal nyujtott rossz peldaadasa e 1 1 e n e b e n.

anyak lelkeibe

;

telyetszegeznie datlansaga,

Az

erkolcsi oktatas hianyai

erezhetobbek. a letert valo

A

manapsag mindegyre

nepesseg niegszaporodasa neheziti

kiizdelmet

es

dozza lancairol az

mindinkabb

ol-

onzes ordogeit.

Mindinkabb kezdiink polgartarsainkkal mitsem tohanem, ha ligy latszik legkonnyebbnek, azok

rodi,

149

VII. Tanterv-javitas.

elnyoniasa, megrontasa, folaldozasa aran sajat erveiiyesiilesiinket. V a 1 1 a s e r ko1 c s

A

i

o

k

t

a

t

a s

is

keresni

mai mod-

szerenek kereteben ket okbol neni tud meg-felelni jellemkepzo feladatanak. kiviil liagyja a test ok(I) Teljesen figyelmen szerii apolasanak kutelesseg-et, mintha testiink is nem Isten kegyelmebol kepezne elvalaszthatatlan alkoto reszet egyeniseglinknek.

A

becsiiletesseg, tarsas egyiitteles elveit b) csakis szaraz parancsok alakjaban nyujtja a tanuerkolcsoktato loknak, liolott a legtokeletesebb es a legtokeletesebb, legmeggyozobb a peldaadas modja a jo erkolcsok terjesztesenek, ha oly kivalo dereksegii, nagy emberek eletevel ismertetnek meg, kiknek tetteikben nvilatkozo munkakepessegiik es szellemi erejlik nag,\ saga a gyermekeknek imponalni kepes egyben pedig cselekedeteik mozgato rugoinak neniessege, kiviteliik benso erelyessege es gyonged szeretetteljes modora a legszebb kovetesremelto eljarasi peldakat allitja fol. Az erkolcsi oktatatasnak sikeressege e r d e k e b e n tanitasanal a torfolnottebb er t ten e 1 e r e k e 1 1 t a a s z k o d n i a. ertelmesebb bizonyos ido mulva a z s z e r li u t a naj o resze k i e e 1 k e d i k a zas allapotabol es nem csupan a mikent, haiiem a miert irant is erdeklodni kezd. Ezek tiidas masvagyat nem szabad tekinteten kiviil liagyni kent nem kevesen leven, es nem jelentektelenek ertelemben es erkolcsi sulyban szavaik es peldajiikkal es kcizerkolcsosseg nralmat megingatni kepesek. Termeszetesen csak az a tortenelem 1 e h e t e 1 y nem egyszeriien az t an 11 s a g o s, emberek legtobb zajjal es bajjal jaro tevekeny:

;

;

m

m

emberek m emberek m m

M

;

;

;

m

VII Tanterv-javitas.

150

rablas es pusztitas szoval a hadviseles esemenyeit targyazza; hanem, a mely kiterj eszseget a

:

kedik miiidazon erkolcsi es alladalmi torvenyhozasi, ipari, tudomanyos, muveszeti es kolteszeti niozzanao k r a. melyek az emberiseg kulturalis elohalaladasaban fordulo j)outot vagy kiemelkedo enilekjelet kepeznek. Termeszetesen szat

nem

bad azert megfeledkezni

a

haborurol

sem. Mart hisz az ember nemcsak vagyontermelo ertelmes es tarsas erkolcsii leny, hanem bizonj^os mertekig husevo, ragadozo allat is. Tagadhatlanul a h a b o r u b a n, — e 1 y egy ertelmes 6-gorog" ember talalo megjegj'zese szerint azert r o s s z

m

merttobb gonosz embert mint

hanyat elpusztit, —

csinal,

meriilnek olyan emberi jellemvonasok is. melyek a kedelyt bensoleg erinteni alkalmasok. haborus tevekenyseg is tud termelni kivalo testi erot, rendithetlen kitartast, hosi onfelaldozast, rettenthetlen batorsagot, talalekonysagot es cselekvo ertelmet. Az pedig egeszeu bizonyos, hogy ifju korban kepzeletiinket a harci tevekenyseg kiilonos elevenLeoniseggel erdekli. Igen, a haborii, daszt adta a gorog, (Xelsonjadta a

fol

A

Nelznt

mely

angol nemzetnekesZrinyiMika magyarnak, nem islehetegeszen esteljesen rossz! A legnagyobb szerencsenkre mind a ket a az

lost

:

haborus es bekes kidturalis tevekenyseg megorokitesere mar, eg^-reszrol a gorog masreszrol az angol nemzeti geniuszok termelesenek kegyelmebol kifogastalan tokeletessegii mlivek allanak az ifjiisag kikepezesehez rendelkezesre. Ezek Plutarchosz Parhuzamos eletrajzai es Smajlsz Smilesz) Onsegelye,

151

VIT. Tanterv-javitas.

Jelleme, Kotelessege, Takarekossag'a, meg Matyuz (Mathewsz) ^..Hogyan boldoguliink"-ja. Sot van mar regebb ido ota megirva egy -ket olyaii tortenelmi monografia is, m.elyekben egy-egy nep tortenelmi elet a p o 1valtozasaira nezve n 3" o o z v a

garok t

a s

a.

jo es

m van rossz erkolcseinekha-

Ilyen erkolcsi

alapon

gyon leleknemcsito hatasiinak

allonak

es azert natekinthetjiik Hero-

zsidohadot gorog tortenelmet, Flaviusz Jozsef borujat, nemkiilonben Montszkio (Montesquieu) Roma han^^atlasat is. Bizony nem minden tortenelem jo. minden tortenetironak adatik meg, hogy szemeit a dolgok gyokerere iranyilhassa es arrol beszeljen a mit tudni igazan fontos es hasznos. Meg olyan okos ember is, mint e k a u 1 i (Macaulay) Anglia tortenetet szandekozvan megirni, es valoban elkezdi masodik Jakab koratol, nem veszi eszre, hogy mikor alig tesz egyebet, mint az udvari es X)arlamenti cselszovenyeket, a miniszteri alias a liusos fazek koriil a fonemesseg es kepviselok koreben kifejlodott aljas versengeseket hosszadalmasan leirja, tulajdonkeppen nem hazajanak tortenetet kesziti meg. Mert mig a nemzet felszinen a hitvany jellemii elokelok gyakorta aljassagokat miiveltek, az angol nep millioi szilard erkolcsokkel, nemes igyekezettel, :

:

Xem

M

taradhatlan ismeret szomjjal dolgoztak Watt, Fultn (Foulton), Sztifuzn (Steaphenson) Arkvreit Nazmit, es masok nemsokara letre jovendo feltalalasainak elokeszitesen s mig Xyucsesztl (Newcastle) herceg, vagj^ Valpul (Walpoole) szemermetleniil vesztegettek a hitvany baroneteket es szireket, ezalatt kozonseges kereskedok nem allami, haneYn magan tevekenyseggel vertek ki Hindosztanbol a franciakat es vetettek meg a britt vilagbirodalom alapjait. Az igazi tortenelemnek nehany futolagos

Morzo

;

1'j2

\ 11.

Taiiterv-javitas.

megjeg-yzessel kell olyau semmisegeken elsiklania, mikiiek Mekauli ..Aug-lia torteneteben" vastag kotetek fel tucatjat szenteli. Eleg, ha egyszeriien meg'allapitja nehaiiy tiicat leg-felsobb tarsadalmi kort kepezo arisztokrata hitvanysag"a szerencsere menynyire teljesen kepteleu volt ogy nagy iiemzet eletteljes, fejlodo tevekenj-seget elrontani vagy foltartoztatni. A csillogo, paszomanyos, selyeni kabat piszka nem hatolt meg a nemzet boreig sem, nemhogy cgeszseges husat es hatalmas csontjait megfertoztethette volna ;

!

Ujabb

idoben oktatasiigyiink javitasara A^alo torekves sziilte a realiskolat, egy alapjaban elliibazott inteznieiiyt. A hiba onnaii eredt, mert a realiskola az erkolcs es jellemkepzest teljesen figyelmeii kiviil hagyta es azt kizarolag a vallasi erkolcs oktatasara bizta ra es csakis anyagi vagyontermelo ismereteket torekedett novendekei kozt terjeszteni Az oktatasi terv megallapitasanal szamolni kell vegiil azzal a Russzo (Rousseau) altal erelyesen liangoztatott darvinisztikus alapon alio tenyiiyel, bogy a fejletlen emberi elme majomszerii utanzasra liajlo jellemmel bir vagy is a dolgok miertjevel okaval eleinte nem torodik, hanem megelegszik annak tudasaval bogy ezt a dolgot ig}", vag}" ugy kell elvegezni. Xemkiilonbeu karos az embert oly eszme korbe ragadni fol, mely 6t ertelmi fejlettsegenek fokaban meg nem erdekellieti. :

:

Erre valo tekintettel az elemi oktatas a kezo targyakra volna csupan kiterjeszkedo

kcivet-

:

1. (iondolatkozles, vagyis jes I'olyekonysagig.

2.

Az egyszeregy

a

iras es olvasas a tel-

legbeliatobb

pontossagig fejlesztve, szamtalan ismetles

mehanikus altal. hogv

153

VII. Tanterv-javilas

gondolkodas

nelkiil mindig'

helves szorzati ered-

a

meiiyt niondjiik. 3.

A

iiegT^^

alapmuvelet es a harmas szabalvok

miivelete. 4.

Teriilet- es

tekintet nelkiil

lyokat o.

seg" 11

a

kobtartalom-szamitasok, mindeii gondolatmenetre, mely a szaba-

sziilte.

A

jozau erkolcs torvenyei, testiero es eg-esz-

gondozasanak alapelvei Hiifeland kivonata

em nagyszamu

altal

egyszerii es vilagos parancsok

koiiyv nelkiil valo betanitasa

altal.

A

becsiiletesseg alapelvei vallas-erkolesi alapokon. a Megvalto eletenek. a foldi tevekenysegenek evangeliumi eloadasaval, nielyre Tolsztoj Leo evangeliumi atdolgozasa igen szepen kinalkozik. Minden egyeb targy a gyermek elme kepzeselegfobb eel: nel teljesen mellozendo volna. anuak elerese. liogy az o 1 v a s a s es i r a s ne 1 eu n k a. g y e n az emberre nezve f a r a s z t 6 Ezaltal az egA^eni tovabbkepzes alapjai kiben kiben elegendo szilardsaggal lerakodnak es, ha megfelelo es olcso irodalom rendelkezesre all, a tovabb kepzes aminden akadaly nelkiil folyamatot is vehet. szamtani es mers o d i k fo c e 1 a tani ismeretek elsajatitasa. Mert ez az a t ii d a s ag. leginkabb kepesiti az embert az 6.

A

m

A m

megfelelo

mely

m

a z i d 6 e r t eo n, a ii n k a, o s e g b e c s ii 1 e s e r e es vagyoni karosodas elkeriilesere sot mi tobb, onallo gondolkozasra osztonzo jellegenel fogva, nemcsak megfontolt es higgadt jellemet kepzo, hanem igen' hatalmas eszfejieszto eszkoz is. E ket tiidas ag faraszto, gepies, eszmunkak kifejteset igenyeli es azert sziikseges az iskola kenyszerenek ezek megszerzesenel tamaszul az ember mellett allania. Mig

a n

y

a

k

n

e

e

g k

i

vagy

a

1

a

]~»

m

;

154

VII. Tanterv-javitas.

ezek kifogastalau birtokaban az ismeret bovites tevekenj^sege igeii konnyeii elveszti miinka jelleget es inkabb elvezette alakul at az emberre nezve.

A

kdzepiskolai

oktatas

keretebe a kevetkezok

volnanak belefogialandok 1. Hiif eland (Jozan eikolcs).

kozegeszseg'taua teljes

egeszeben

2. A negy evangelinm olvasasa es magyarazata vallaserkolcsi alapokon mint tortenelmi kiitfo a Megvalto eletrajzahoz.

Plutarchosz ..parhiizamos eletrajzai" nielyekleginkabb erdeklo, mai muveltsegiink kozvetlen alapjait lerakott, uagy nep tortenelnienek remek, szinte szinpadias elenksegii kepe voiiul el elottiink az emberi fajnak mindenkor biiszkeseget kepezo emberek nemes cselekedeteiben es elmes, velos mondasaiban vonzo bajossaggal megrajzolva. 3.

ben a

4

ket, benniinket

Smajlsz (Smiles)

angol

predikator

erkolcs

bolcseleti miivei, melyekben liasonlag Plutarchosz allamferfiai es hadvezereihez a bekes, ipari, tudomanyos, kolteszeti es miiveszeti tevekenyseg ujabbkori heroszai voniiluak fol a tanulo lelke elott meg ihleto Idngelmejiikkel, nemes iranyu, kitarto, sikeres, mindenkire hasznos es senkinek kart nem okozo tevekenysegiikkel sziiloi a feherborii nemzetek mai, altalanos meggazdagodasanak ekessegei a szereneses nemzetekuek, kiknek geniuszai veliik az em;

;

beriseget megajandekoztak. 5. Lock (Locke) angol tudos ^.goudolatai a nevelesrol," melj^ a gorogok nevezetesen Szokratesz es Arisztotelesz realis alapokon alio bolcsesseg'ere t4maszkodva, isteni jozan esszel roviden es velosen I'ejti ki ugy a testi neveles, mint a jellemkepzes

155

VII. Tanterv-javitas.

a csaladi eletre, annak az iskolaetol sokban eltero viszonyaira alkahnazva. Mai napsag' mikor koriilbeliil 150 esztendo ota ipar es tudomanv a reg'i g'orog es romai allasponthoz keppest oriasi lepesekkel haladt elore, es ennelfog-va a multat illetoleg az elmekben bizonyos alapelveit

kicsinyles kapott Idbra, sziiksegesnek latszik meg'miert hog"y ol^^an niiivek tanitasat indokolnunk liozzuk javaslatba, melyek egyike (Plutarcliosz) mint egy 1700 ev elott, masika (Locke 400 eve harmadika (Hufeland) 100 esztendeje sziiletett es csak Matyusz vagy Szmajlsz a mai ido termeke. Indokaink ime ezek. k ii 1 1 ii r a egeszben veve 1. g r o g" volt sokkal kissebb, mint a 11 e V e 1 1 s e g", mert a termelo ismeretek igen nagy mertekben voltak az emberek kozt elterjedve. Peldaul a foldmiiveles ktilonosen belterjes es tokeletes volt nemkiilonb3ii az ipar is. Tenyleg a mai miiveltseg nagyszamii olyan eszkozokkel rendelkezik, melyek a kulturat nag-yon belterjesse es tokeletesse kepesek tenni; azonban ezek hasznalata meg' nines oly altalanosan elterjedve, mint a hogy az akkori kezdetlegesebb eszkozoke a gorog romai miiveltseg i ennek kovetkezteben a virag koraban el volt a termeszet vak eroi folott :

m

A

romai

maimu-

m

;

uralmunk

teljes altalanossagban

sebb mint azoke

volt.

nem

tokelete-

Pedig ebben

all a kultura lenyege. A gorog-romai tudas ezen altalanos, magas szint vonala kovetkezteben egyes gorog vagy romai kivalosagok igen magas es tokeletes szem-" pontokia tudtak lolemelkedni. Igy esik azutau, hogy Plutarcliosz, aki maga a tarsadalomban p o 1 i ti k a i elokeloseg volt eletrajzaiban oly emelkedett es

sokfele szempontbol biralja a targyalt allamferfiak,

156

VII. Tanterv-javitas.

—

akik eg'yszersmiut talan a Grachiisokat, Cicerot es Demoszteneszt kiveve mindaniiYiaii epp annyira katonak is vollak, elotet es mfikodeset, melyliez hasonlot a mai irodalmakban szorvanyosan is alig talalhatni olyan remek kultur tortenelmi sorozatban pedig' mint nala. Szmajlszt es Matyiiszt kiveve, egyaltalan nem is. Hisz 6 kezdi eletrajzait a niondak koran es elvezet eg-eszen ido szamlalasuiik elejeig". Es teszi ezt olyan dramai erovel, annyi kepzeletrehato elenkseg"gel, mely szinte csodaszerii hasonlo mely tudomanyu es elihez kepest komoly

—

;

jellemu embernel. 2.

Valamely ig-azsag-

folismerese nem

a z o n o s a n n a k b e b i z o n yi t a s a v a 1. Nagy eszii. belatasu g-ondolkodok az altaluk megfigyelt, aranylag" csekely szamii tenj'bol is kepesek a bennok nyilvanulo torven.veket egesz tokeletesen meg"allapitani annelkiil. liogy modjuk es idejiik lenne a meggyozo ervek es tenyek, olyan tomeget hordani ossze, melyek altalanos jellegii meggyozodest kelteni alkalmasak volnanak. Csak Gothere kell e tekintetben liivatkoznunk, ki kolto volt, megis 50 evvel Darvin elott olyan novenyzet keletkezesi elmeletet allitott fol, mely Darvineval egeszen azonos. 3, Azert. mert a vilag baladasa, az ismeretek boviilese bizonyos, azelott altalanosan igazakiil elismert nezeteket es folfogasokat megdont es tiszteleten kiviil helyez, koiant sem szabad azt gondol-

nunk. bogy, ba valamely kerdes megoldasa feliil njabb es ujabb elmeletek sziiletnek, ujabb es ujabb eljarasok javasoltatnak, akkor ezek az u j a b b a k m d r m i n d j a r t j o b b a k, vagyis a regieknel az i g a z s a g o t i n k a b b m e g k o z e 1 io k is. Ha valaki, Iston klilonos sugallatabol egyszer az igazsagot valoban megtalalta es kimondta,

t

157

VII. Tanterv-javitas. az 6 kijelentesenek

igazsagari a vilag' osszes felfeismeretek semmi boviilese es a tudomauy meg" oly nagy haladasa sem valtoztat. A lialadas csak a el, csak az igazsagot nem tartalmazo hipotheziseket dontheti meg az igazsagot csak meg inkabb megerositheti. Megdontheti Ptolomeiisz elmeletet a Fold sik, lapos voltarol de mit sem vehet el a Mozes diktalta 10 parancsbol, Megdontheti a csudakban valo liitet, de egy azon e v a n g e 1 i u i tanitas i g a z s a g a t, liogy az allam es tarsadalom 1 e g f b b ereje a osszekapcsolo szeretetben, elihez kepest az emberek egyenlda b a n fek s zi k. segeben es az igazsagossag u r a 1 Sot gyakran van eset, liog}' az a j d o n s a g liajhaszata az emibereket egyeiies sodorja. Nevezetes pelda erre Volta jegeso es zapor keletkezesi elm.elete, mely kerdesrol azota mar egesz sereg ujabb elmeletiiek mondott hipothezis keletkezett, mik koziil persze egyedlil a Voltae az igaz. A tobbi ujabb es legujabb mind abban a mertekben, aminoben Yoltatol elter, lielytelen. clezesei, fultalalasa, az

tevedeseketosz-

lathatja

;

;

hajszallal

sem csokkentlieti

m

polgarait

m

tevedesekbe

nagy emberek ertelmi nagy saga abban fekszik, liogy sas szemeikkel szazadokra elore kepesek az emberiseg h aladasanak utjait attekinteni es ehhez kepest elore kitudjak jelolniaz osvenyt, 4.

A

eppen

—

kell. S ha elerkezett az ido, ilyen ferfiak ertelmi termeleset, predikalasat, melyek

melyen haladniok

nemcsak kozmegertesre nem talaltak, de meg ugy nevezett ,,tud6sok"' reszerol is csak felre magyarazas es melloztetes volt resziik, immar kozkincsse lehet tenni ugy ez bizonyara nemcsak a nagy iroknak szolgal profetai dicsosegere lianem azelott

az

:

;

;

158

VII. Tanterv-javitas.

azoknak

is, kik profptaikat valahara, valoban meg-kepesek. Ami L o c k o t (Locke) a nagy neveles tudost illeti negyszazados tanitasanak erteket mi sem jellemzi tokeletesebben, minthogy a termeszet tiidomanyok azota tortent haladasa az altala ig-azsagok nevelesi elvek ervenyet g^i'anant kimondott testi iigy a taplalkozast, mint testapolast illetoleg-, nem hogy meg-tamadta volna, hanem. inkabb megerosibizonyitekokat szolgaltatvau az tette. tiidomanyos csak egeszseges, jozan esszel es 6, sok esetben profetai ihlettel megsejtett lorvenyeinek a jellem erkolcs es ertelem tokeletes kikepezesere vonatkozo eszmeire nezve jellemzo, hogy erelyesen slirgeti a gorog-romai muvekben rejlo osszes ismeret k i n c s megismertetesenek eletbe lepteteset, vagyis a tanitasnak liiii formasagok helyett elo termelotudas

erteiii

;

elsajatitasara valo iranyitasat, mely siirgetest ime az 6 nyoman 400 eszteiido leteltevel ismetelni sziik-

seges

J

e

1 1

erelyesen

lott

e m. z 6

L

o c

k

hangsulyozza

kiizdelmek

r a

a

nezve az is, hogy gyermekkorban kial-

es szenvedett

fajdalmak

estehetsegkepzo

jellem, erely

rendkilatnoki szemekkel megelozven igy a jelenkori dan darvinista boles emberi fejlodes elmeletet, mely szerint az ember oshazaja a paradicsom a ragadozo allatoktol es igy viszonylagosan kiizdelemektol mentes Auszlralia volt de az Yiil

hasznos v o

1 1

a

t,

;

ember

Azsia es Eiiropa

egyesiilt szarazan erte

el leggy orsabb es teljesebb fejlodeset; mert itt volt kiteve legtobb harcnak es egyszersmind itt nynjtott neki a termeszet legtobb barati segedeszkozt a hazi allatokban, lemek es ercekben, folyok es tengerekben a kiizdelmek diadalmas meg-

kiizdelemnek

VII. Tanterv-javitas.

159

vivasara is. Hasonlot mondhatni Hufelandrol. Minek igazolasara csak Dr. Pel amszterdami rektor 1901. evben tartott szekfoglalo beszedere liivaiiimk liivatkozni az egeszseg apolasarol, mely beszed azota lenyomatva, ket kiadast ert, mely beszed pedig

lenyegeben

nem

szerli kivonat

egyeb, mint iigyesen keszitett, egyHufeland kon^'vebol, a regi tudos ne-

zeteinek egyetlen esetben valo jelentektelenhelyre-

Ami bizonyara a legnagyobb dicseret olyan orvosi konyvre, mely Darvin, Lamark es Vallasz) (AVallace) kutatasai elott tobb mint felszazad-

igazitasaval.

dal sziiletett m.eg.

Hufeland

Locknak

nevelestana es 5. kozegeszsegtana eppen azert ajanljak tankonyvekiil magukat, mert egj^reszrol Lock a hazi, testi, ertelmi es erkolcsi neveles egeszen az emberi jellem sajatsagainak tokeletes ismereten alapulo modjat

minden hosszadalmassag, kiteresek nelkiil egyszerii, mindenki altal

ertheto, vilagos, celratoro mo-

dor ban adja elo mint

csak kony^"

ugy, bogy konyve nemnevelestiidomany, de mint iskolai tan-

minden tankonyvek tiindoklo

peldaja

masreszrol Hufegyanant tekintheto land munkaja az ontudatos egeszsegapolas szabalyait illetoleg hasonlo tokeletessegu. Hufeland tartalmaz ugyan terjedelmesebb indokolast is, azonban ez igen helyesen a gyakorlati resztol egeszen kiiugy, hog}'- a g^^akorlati resz lon van valasztva szinten iskolakonyv jellegu es kifogastalan tokelyii.. ;

;

Azt mondhatna valaki,

liogy,

ha a miivelt nem-

zetek nem talaljak sziiksegesnek az egeszsegtani, es nevelesi ismeretek tanitasat, miert kell eppen a magyaroknak ezeket eletbeleptetnibk ? Hisz az angol, nemet es francia bizonyara eppen miiveltsegenel

160

VII.

Tanterv-javitas

inkabb tudja meg'itelni, mire van valobaii sziiksege. Eiiiiek elleneben ne feledjiik el a kovetkezoket 1. Az ang'olnak es nenietnek a helyesebb lating'orog tanitasi rendszer, a francianak e nyelv latin eredete a gorog-latin irodalomisnieret kincseiuek hasznalatat sokkalta konnyebbe teszi, mint a magyarnak, akit ugy a helytelen g'orog-latin oktatasi mod, mint nyelvenek kiilon alio, idegen volta elzarfog'va,

nak ezen irodalmak tanusagai

Az

elol.

miivelt nyelven nemcsak a gorog es latin klasszikiisok kimerito, jo es olcso forditasai, hanem ezek alapjan keletkezett terjedelmes irodalom all mar legalabb egy szazada rendelkezesre. Ezen tarsadalmakban tehat a tanittatni kivantuk eletszabalyok, alapelvek, szeles korii ismerete az irodalmi onoktatas utjan a szazadok folyama alatt ugy is egeszen kielegito mertekben van a kozonseg koreben elterjedve amint egyreszrol azon allamok tenyleges, magasabb kiilturaja, masreszrol a miiveltebb osztalyoknak eletkora (atlag 10 20 2.

emlitett liarom

;

—

evvel magasabb a tenyjegyzesek szerint) kielegitoleg bizonj^it. eppen haroni miivelt nep kozt es 3. Minalunk a kozottiink levo kulturalis terkoz beliozasanak erdeke egetove teszi azt a reformot, ami az angolnak es nemetnek kevesbbe egeto, mert liiszen ily allapotban is az emberiseg elen uralkod6 lielyzetet foglalnak el. 4. Ezen nemzetek nagy es legnagyobb szellemei az oktatas ilynemti atalakitasat mar evszazadok ota liangoztatjak. Az angoloknal Miltnt es Lokkot (Locke), Szpenszrt (Spencer), a franciaknal Montenyt (Montaigne) es Mislet (Michelet) kivanjuk emliteni a nemeteket illetoleg eleg Herbartra hivat;

VII.

161

Tanterv-javitas.

—

altalimk mar melki konyvebol sajat allaspontjanak erdekeben formalis vitatkozast folytat, a hasznos dolg"ok tanitasanak koveteloi elleneben.

koznunk,

tatott

—

Mind en nepnel

a

letezo

oktatoi

kar,

mely tudasanal. a kulturanak teljesitett szolgalatainak es szakbeli ismeretenel fog-va neveles es oktakerdesekben, megerdemlett iranyado tekingyakorol ket. termeszetes. emberi gyongesegebol

tasiig-yi

telyt

melyrehato

kifolyolag mereven szokott a ujitasnak ellens?egiilni. E ket gyongeseg elseje az alszegyen. Mert hiszen minden gyokeres ujjitasban bizonyos fokig eddigi helytelen iitakon valo tevelygesiink elismerese rejlik. Ami egy tanarra nezve, aki szokva van egesz eleteben kornyezete, a tanitvanyok elott a foltetlen es csalhatlan tekintely tiszteletet elvezni, bizonyara veghetetleniil rosszul eso erzes lehet. gyongeseg masodika a termeszetes iustasag, mellyel

A

ellene szegiiliink megszokott tevekenysegi modorunk es koreink megzavarasanak, melyet a reforniok altal bizonyos mertekig eloidezett felforgatas okvetleniil magaval hoz, melyliez hozzaszokni annal nehezebb. mentiil elemedettebb koruak es mentiil elfogultabb es megcsontosodottabb nezetiiek vagyunk. A vegrehajtasnal keriilni kell a I'ejlodo emberi ertelem karos megerdlteteset. Ennek egyik hasznalatos eszkoze es az eletbe kilepett emberek

—

konj^^iszonyanak oka a gyiijteiekes, egyik 3 4 sot tobb targybol egyszerre tett — vizsgak rendszere. Az emberi agy velo lassankint igen sok ismeret befogadasara kepes, nem birja azonban az ismereteket egyenlo elevensegben onmagaban lonntartani, lianem mindig arra emlekezik legjoliban, abban van leginkabb otthon, mellyel utoljara fog-

—

11

"

162

VII. Tanterv.javitas.

mindenki, aki erettseg'ire gyiijtelekes szigorlatra kesziil. Ugyanazert soha semmifele g-j^iijtelekes vizsg-an nem lehet azokat a liatarozott. biztos, ontudatos, szep feleleteket hallani, melyek eg-^^targyu vizsgakon egeszen lalkozott. Tapasztalja ezt

vagy valami

kozonsegesek.

—

Senimi sem alkalmasabb a tudo-

many

szeretetetol az embert eltantoritani, mintha ilj^en gyiijtelekes vizsgara valo elokesziilesre kenyszeriilveu, az a teves meggyozodes erlelodik meg lelkeben, hogy o a legfelsobb rendii ismeretek elsajatitasara es megertesere alkalmatlan es keptelen holott csak az oktalan tulterlielo rendszer az, mely

szellemi elfaradasat okozza. Sot, ha az onbizalom nem. reiidulne is, az ifju emberek legtobbjenel ertelmi csomor all be, melynek hatasa alatt komoly konyvek olvasasa reajiik nezve faradsagos munkat kepez. Holott a sikeres onmiiveles azt koveteli, liogy a t a 11 u 1 a n y z a s b a n e 1 v e z e t e t t a1 a 1 j u n k.

meg

m

163

Ertelmi vagyon-fajtak jelentosege a nemzeti vagyon osszesegeben. VIII.

Az V-ik fejezetben utaltunk mar ra, liogy a tiidas a nemzeti vagyonnak egyik fontos alkoto reszet kepezi es ehhez kepest a nemzet vag-yona ket lo csoportra, tudniillik anyagi es ertelmi vagyonra osz;

meg most maganak az ertelertelem egyik kiviragzasanak az irodalomnak lielyet es jelentoseg*et szorosabban a nemzeti vagyon-fajtai es alkoto reszei kozt egesz nemzetgazdasagi szakszerli rendszeresseggel. A nemzetgazdasag, mint tudomanj^ eddig a vagyont ilyen szempontbol nem osztalyozta es a nemzetgazdak a termelesre iranyulo magan es tarsadalmi tevekenysegnek ezt az agat teljesseggel nem. meltattak megfelelo figyelemre. Onnan szarmazik ez, mert az elso nemzetgazdasagi rendszerezok a harom termelo tenyezo koziil azt, a mit az ember kepYisel, egy egeszen lielytelen newel ,,m ii n k a'' nevevel neveztek meg. Ezzel ebbe a tudomanyba egy egeszen rossz fogalmat csempesztek bele. Nyilvanvalolaga „munka"nem termelo tenyezo, h atatyozhato

misegnek

n em melo

:

Allapitsiik

az

es

maga

t e v e k e n y s e g. A terk miikodesre kepes erok, ezek a termeszet, az ember es a toke. Csakhogy mig a termeszet, mint tenyezo, igen szamos erore bonthat6 t

e

ny

a

termelo

e z 6

;

;

11*

VIII. Ertelmi vagyon-fyjtak jelentosege a nemzeti vagyon osszesegeben.

164

iigy mint

:

melegseg", napfeny, nedvessegi viszonyok

talajbeli termelo erok, I'elszini clomborzati es halmaz asvanyok es kozetek allapoti viszonA'ok, hasznos jelenlete es hozzalerhetosege stb. addig a z em-

m

ber k

ii 1

o

i 11

1

t

er

me

r e s z r e

11

1

6

b o

m

t

e

1

i

ny

e z 6

k

ertelmi

;

ket e r o r e

csiipan

e s t e s t i e r 6 r e. Mind kettot batran allithatjuk a termeszet eroivel egy vonalba. A testi eio munkaja epp ugy merheto kilogramm-nieterek szerint, mint akar a goz fesziiltsegee, akar a magasan fekvo viztomeg sulyae vagy az igavono allatok izom erejee. Es ha peldaul az acs munkajaban azt az iigyesseget, a mellyel a szekercevel oda vag, ahova nez, a mellyel a kiszabast ugy azt az elorelatast, eszkozli, liogy az osszerott mii a falaknak teljesen megfeleljen, mechanikai merlegre nem tehetjlik is viszont a iisztfinomsagu bacskai humusz termoerejenek nagysagat sem liasonlithatjuk ossze merlegen az erdelyi marosmenti kavicsos homokeval, vagy a deliblati sivatag ropiilni kesz kova szemellenben munkajiik eredmenj^enek bizonyos cseivel ideig tarto megfigyelese utan igen pontosan es kitiinoen osszehasonlithatjuk oket a penznek, mint a merlegelo eszkoznek segitsegevel. b e r e g y ii ta r a t e r e s z e t e s e t ke mites hez kepest meg a termeszeti eronel sokkal tobb es valtozatosabb alfaja lehet aszerint, amint eloallitasaban az ember eitelme es a termeszet a legklilonbozobb mertekben miikodtek kozre. Ha tehat egy nemzet gazdagsaganak lenyeges eleme az, lia talasok koszen vagy arany ere rejlik, jaban peldaul ugy lenyeges eleme az is, ha flaiban kiterjedt, eleven tudas all miikodesre keszen. Ugyanis a t 6:

:

Viszont m munkajanak termelvenye;

m

m

:

VIII. Ertelmi vagyon-fajtak jelentosege a nemzeti vagyon osszesegeben.

1G5

kozlekedesi iitak, miinka-gepek stb. e r t ee k k e t n e m c s 11 p a n a belejiik helyezett nyers a n y a g i a n y a g es eloallitasukra forditott m u n k a adja meg lianeni a z is, hog y a

k

:

:

€ e

amit szolgalnak,

1 t,

mino hatasfokkal

birjak elomozditani,

vagyis berendezeeredmenye, Vegiil a n e mnemcsak olyau tokek kezeti pezik alkatreszeit, melyek mint az eke, vizlecsasiik meiinyi ertelmi ero

vagyonnak

:

polo arok, banya-szivattvii stb. a termeszet eroinek az ember javara valo miikodeset letesitik, hanem azok is, melyek a tudas novelesere es miikodteaz iskolak, az okmilyenek tesere alkalmasok tato testiiletek es milyen mindenesetre az iro da:

:

m

le

is.

Vegyiink egy kiilonos

esetet.

Ha egy orszag

liadikesziiltseget merlegeljiik, tekintetbe fogjuk ventesti ni a katoiiak izomerejet es alkati epseget altalanos kepzettseget es a hadviselesbeii ero folszerelesiikertelmi ero valo gyakorlatsaget annak celszeriiseget anyagi toke nek boseget

—

:

—

;

—

—

—

—

,

ertelmi toke, vegre az egesziiek osszes tomeget, memiyiseget. De, ha peldaul valaki csiipan, ezeii adatok figyelembevetele alapjan allapitana meg a macedonok hadviselo kepesseget Nagy Saudor, karthagoiaket Hannibal es a franciaket Xagy Napoleon idejen bizonyara rettenlo tavedesnek esne aldozatul mert egy ilyen megfoghatatlan vezer ertelmi ero a rendelkezesre alio termeszeti erok. tokek es ertelnji erok hatekonysagat hallatlan morvben kepes, azok celszerii alkalmazasa altal, novelni. Ezek alapjan nemi gondolkodo elmeriiles utan a nemzet vagyonanak fontosabb nemeit a kovetke-

zokben allapithatjuk meg

:

166

VIII. Ertelmi vagyon-fajtak jeleutoseg-e a nemzeti vagjon osszesegeben.

LA

mai kozfelfogas szerint

alatt ertjiik

Az ember

1.

vagyon

:

altal

birtokba vett termeszeti eroket:

mint a fold talaj termo ereje, vizfolyasok mozgato kepessege, banyak, fern, szen, so stb. tartalma, a videknek vadakbaii valo bosege, forgalmi megko:

zelithetosege.

A

2.

termesnek elnem fogyasztott vagyis okszerii jovo ido szamara megtakaritott

gazdalkodassal a reszet

minok a keszletek a fold termenyeibol es a banyak hozadekabol. 3. Az emberi ertelmi es testi munkaja altal a :

termeszeti targyakbol olykepen formalt dolgokat, hog^' azok ezaltal az embert leteit, valo klizdelmeben kiilonosebben kepesek tamog'atni mint ahogy oket a termeszet emberi befolyas nelkiil formalta ugymint a) hazi allatok melyek az embernek taplalekul szolgalnak peldaiil szarnyasok helyette a munka mechanikus reszet vegzik peldaul igavonok egeszseget legkori karos befolyasok elleneben vedik peldaul gyapjii es szor termelo allatok gyujtott vagT^'onat megorizni segitenek peldaul kutya, mac ska b) szeliditett magvak, gA^iimolcsok es rost no;

:

:

;

;

:

:

:

;

;

:

;

;

nyek; c) mindenfele iparcikkek. melyek az egeszseg megovasara, a testi es ertelmi kepessegek fejleszes testi miinkakepesseg tesere, vegre az ertelmi hatasfokanak fokozasara alkalmasak. llyenek az eszkozok, gepek, epiiletek, riihak, iitak, csatornak, epitmenyek termelo egyeb berendezesek stb. A nemzet gazdasag tudomanya ugy amint

VIII. Ertelmi vag-yon-fajtak jelentosege a nemzeti vagyon osszeseg'eben.

ma

all,

eg-eszbeveve

167

csak ezeket tekinti

y o n n a k es csakis ezek termelesenek felosztasanak es fogyasztasanak jelensegeivel foglalkozik. Nyilvanvalo pedig, liogy ezek a nemzeti vagyonnak csak egyik reszet kepezik, ezek meUett mondhatni tulnyomo fontossaggal esnek a vagyon meiiegebe, az embernek ertelmi es testi kepessegei, mint a termeszettel es tokekkel sok tekintetben egyforma jellegii vagyon termelo erok. Smidt

Va

g*

Adam

alapveto

munkajaban

az ertelmi

raiital

ke-

pessegek vagyonszerii jellegere, utodai azonban ezt, mint egeszen mellekes dolgot teljesen figy el-

men

hagytak. nemzeti vagyon tovabbi alkatreszei gyanant tekinthetjiik a kovetkezoket II. A szemeiyi testi vagyon. kivlil

A

Az emberek testi ereje mely megfelelo meretii csont 1

;

es

izom alkathoz

kapcsolodik. 2. Az emberek szervezeti epsege, melj a szervezetnek allando munkakepessegben valo tartasaban annak taplalkozas utjan valo megnjhodasaban all. 3. Testi jesitesere.

iigyesseg, a

raruhazott feladatok

tel-

Klilonosen a katoiiasagnal, mely manapsag tulnyomolag vagyon megorzo, de epp azert, mint ta-

karekossag,

termelo foglalkozas, a

vagyonossag

e

harom nemere nagy sulyt helyeznek. III. Az ertelmi vagyon. Az embernek ertelmi rugalmassaga, 1 mely lielyes iteletben, talalekonysagban valtozott viszonyokhoz valo alkalmazkodasban 2.

Az ember tanultsaga;

all.

mellyel ismeret

168

Ertelmi vag-yon-fajtak jelentosegc a nemzeti vag-yon osszesegeben.

V^III.

szerzes alakjaban az elet kiizdelemben altala vegzeiido foladatok megoldasara, serdiilo kor idejen, elokesziilt. 3. A szep es tudomanyos i r o d a 1 o m, melynek segelyevel az ember ertelmi kepesseget gyakorolja es igy fejleszti, es melyekben a multak tapasztalatai a jovo szamara okulasul megorizvek, amik tehat lehetove teszik, hogy az ember rovid ido alatt oly bolcsessegre teliessen szert, niintha osszes embertarsai elodeinek tapasztalatait vegig elte es azok felett elmelkedett volna. 4. Iskolak es templomok, mint ertelem fejleszto es tudast terjeszto intezetek es egyeb tudomanyos szakintezetek tapasztalatgyiijto es azokbol termelesi es eletszabalyokat megallapito szervezetek. Xyilvanos, magan konyvtarak, olvasoter-

mek, kavehazak

Koz

stb.

melyek a termelesVenye k megallapitjak biztositjak a termelok szamara a sziikseges nyugalmat, es munkalkodasuk gyiimolcseit, vagy abbol az egyiittes, termelesnel a kozremfikodok szamara, a vegzett munka ertekevel aranyban alio reszesedest. Ide tartoznak a vallasi, kcizigazgatasi. biinteto es maganjogi osszes rendelkezesek. 5.

t

o r

rendjet

6.

gan

;

;

Kozhatosagi

testiiletek, vagy maipari vagy szervezetek; melyek lehetove

termelest vezeto

gazdasagi

ugynevezett

hogy az emberi tarsasag cselekveseben egyetlen gondolkozo leny modjara jarhasson el es igy miikodesenek hatasfoka a leheto legnagyobb legyen, mely testiiletek a koztorvenyek megtartasa folott orkodven, azoknak testhez valo kapi-solodasat, erogyanant valo jelentkezeset biztositjak. teszik,

;

VII 1. Ertelmi vagyon-fajtak jelentosege a nemzeti vagyon osszesegeben.

161)

7. Az e 1 o, k i V a 1 6, n a g v t u d 6 s o k, langeszii koltok. mliveszek, kiilonosen nagy hadvezerek

az altalanos

szinvonalnak messze

felul

emelkedo

telietsege.

Az

8.

altalanos szeretet,

mely

az

allam polgarait egymassal kolcsonosen osszekapcsolja mentiil inkabb tisztelik egymas jogait menegymast elnyomni, egyik tiil kevesbbe torekednek a masikat leverni annal nagyobb a szeretet ereje, az osszetartas koztlik 6s aunal erosebb az allani ;

;

:

kifele. 9. A t e k i n t e 1 y csak akkor jarul a kozvagyon szaporitashoz, ha az elokelo allast elfoglalo ember okosabb az atlagos okossagnal. Ha az elokelo allast elfoglalo ember szamar, tekintel^^e romlas. Xagy Yolt a kozvagyon, ha Hunyadi a kormanyzo, megromlott, ha Czillei Ulrik. Xagyot nott kozvagyon, ha Hollos Maty as a Mraly, rohamoson pusztult, ha n. Lajos, vagy Zapolya Janos. Xagy az

esztergomi ersek foldbirtokanak

erteke, a kozjora,

ha Pazmany Peter a primas. Romlas a kozjora az a vagyon, ha Kolonits iil benne. Tervszerii elorelatas tulajdonsaga, mely szeriiit cselekmenyeinek erteket, horderejet nem csiipan a kozvetien kovctkezmenyek, hanem egy tavolabbi jovo esemenyeire valo befolyasaban is merlegelni kepes. Ide vonatkozolag ezek fontolandok meg. a) Mikor az asztal es a szerelem elvezeteit ke10.

:

Az ember elme azon i

ressiik,

azok

gondolnunk

testi

kell arra,

nem-e tamadjak meg

eroink- es egeszsegiinket, a szerzett

pil-

lanatnyi gyonyoriiseggel szemben; valamint arra, vajjon a gyonyorkodteto dolgokra boven koltekezven, n j u t h a t u n k-e rcivid ido multan abba

em

170

VIII. Ertelmi vagyon-fajtak jelentosege a nemzeti vag^^on osszesegeben.

lielyzetbe,

a

liogy az eronk es munkakepesseszoval eletiink fonntartasalioz n e 1 k ii 1 o z-

g-iink,

sziikseges

hetleniil k

e

nd

s z

li

o

1

k

o d

n

javakban

kel-

nk? b) Mikor barmifele javak eloallitasaval fog-lalkozunk, neni csupan az altaluk elerendo haszonra, hanem az okozhato esetleg-es karok elkeriilesere is figyelemmel kell lenniink. Ezert szereli fol a g'epesz-mernok a gozkazant, nemcsak 1

ii

itato-szivattyiival es feszmerovel, hanem proba-csapok- es biztosito-szelepekkel is amazokat az allando goztermeles erdeke, emezeket a pusztito robbanasok elkeriilhetese koveteli meg". C) Egyenileg- estarsadalmilaga fenyiizesbena iegiiagyobbkoriiltekintest esmersekletet, takarekossagot kellotik tanusitani. A karosabb fenyiizes fajok ezek ;

:

anyagi dolog, f e n y u z § s, letert valo kiizdelem meg^'-ivasa kozepett I'oltetlen sziikseg nines ff)

Mindenfele

nielyre

a

menny

akar

g e, akar termeszete miatt. P61egy vadasznak 10 darab piiska vagy az egyszerii agyu puska helyett, a cifran vesett vagy berakott agyii mert ezek folytan a puska nem lesz hordkepesebb lovetii. Fenyiizes a csipke letele, mert csak szemgyonyorkodteto disz a testen, de nem 6v sebesiiles es idobefolyasok elleneben. Fenyiizes a dohany, alkohol, izgato mcleg italok, stb., ha nem eg^'szersmint gyog^'szerei a beteg testnek. p) Fen^-^iizes a termeleshez r e n d e 1 k edaiil

:

i

s e

Fenyiizes

;

:

zesre alio

ido

olyan

folhasznalasa,

melynemaz okvetleniil sziikseges, hanem csupan g y o n y o r k o d e o jat

vak eloallitasara kisebb jelentosegii

t

iranyiil. Termeszetesen a dolog, ha csakis sajat idonk-

VIII. Ertelmi vagyon-lajtak jelentosege

171

a nemzeti vagyon osszesegeben.

van szo, nagyobb, ha olyan tarsadalmi lielyzetiink van, nielyben sok ember tevekenysegenek ira-

rol

nyitasa

rendelkezlink.

folott

Az egviptomi faraok

giila-epitkezeseire hasznalt ido piiszta fenyiizes volt a Moirisz tavanak asasara es az Egyiptomot ontozo vizmiivek letesitesere forditottlioz kepest de nemi haszniik niegis lehetett, ha munka kozben az Ipari iigyesseg es ero, mutani tudas az emberek kozt altalaban novekedett. ;

y\ Fenyiizes az

olyan foglalkozas, mely

csupan csak az emberek idegei gyonyorkodteto izgatasara, de nem egj^szersmint eroik kepezesere es

A

fejlesztesere alkalmas. kolteszet, a szineszet, a festeszet, a szobraszat gyakorloi, a kozszempontja-

bol (mert hisz az egj^enre nezve kenyerkereseti forrast kepezhet) egeszbe veve inkabb lenyuzest kepeznek, mint az iparosok, mernokok, tudosok, tanitok, birak, katonak es rendorok foglalkozasa. EUenben a szabad miiveszetek eredmenye lehet gyonyorkodteto hatassal egyesitett mulatkitiino, mig az utobbi tevekenysegek eredtatva oktatas menyei lehetnek romlekony haszontalan iparcikkek, ;

iires szorszalhasogato feleseles haszontalan semmisegek beszajkozasa, az igazsag elcsiircsavarasaban valo segedkezes a polgarok szabadsaganak elnyomasa. A p a p foglalkozasa fenyiizes, ha iires ceremoniak vegzesevel tolti az idot, termelo ha a nep fiai kozt peldaval es szobeli tanitassal jozan es becsliletes erkolcsoket vagy valamino termelo tudast ;

;

terjeszt. A protestans paplete es foglalkozasa tarsadalmi te rm eles, a katolikus es gorogkeleti pap lete es foglalkozasa tarsadalmi pazarlas.

Nemzetgazdasagi szempontbol, ugy egyenileg

1<2

VJII. Ertelmi vagyon-fajtak jelentosege a nemzeti vag-yon osszesesreben.

mint tarsadalmilag- a torteiielmi fejlodessel letrejott munka megosztas kcreteben a termeszetben es tokekben rendelkezesre alio nvers anyagokat es hato eroket, az emberekben meglevo ertelmi es testi eroket es a nekik eroik naponkinti megujitasara sziikseges alvo es piheno idon kiviil folmarado termelesre fordithato idot, elso sorban

olyanjavak eloallitasara sziikseges forditani, melyek az embereketaletert valo kii zdelemben egyenesen tarn ogatjak. Ha annyi hasznos joszag mennyi mindenkinek elete es eroi

eloallittatott, a fonntartasaboz sziikseges, akkor csak a kozjo elomozditasara szolgal, ha az emberek semmitteves helj^ett olyan dolgok eloallitasaval foglalkoznak, mikre okvetleniil sziikseg nines mert ezaltal eg^'reszrol keszleteket :

;

tartalekalap gyanant elore nem latbato. szerencsetlen eshetosegekre, masreszrol f e j-

halmozhatnak

fol

lesztik es gyakoroljak kepessegeiket a legkiilonbozobb iranyokban. melyek azutan nem fenyiizesi termelesnel is hasznosithatok,

berendezett

Jo]

hogy

tarsadalmak

ismerteto

jelei,

ott

1. A tarsadalom minden tagja megkapja kozintezmenyszeruleg mindazon javakat, mikre letfontartasa erdekeben mulhatatlanul sziiksege van, mert azokat elegendo mennyisegben eloallitjak es kello-

leg elosztjak. 2. A lenyuzo

tevekenyseg inkabb romlasnak hasznos javak, anyagi es ertelmi kinosek folhalmozasaban all, mint romlando, vagy pusztan gyonyorkodtet6 dolgokban. Rossziil berendezett tarsadalniakban ki

nem

tett.

:

1.

A

viszonj'ok

kenyszeritik

az

emberek egy

VIIT. Ertelmi vag'yon-fajtak jelentosege a nemzeti vagyon osszesegeben.

reszet,

vagy semmittevesre,

vag}'

173

liaszon nelklili

javak eloallitasara mi alatt pedig a hasznos javakban liiany all be s mig az emberek egy resze mindenfele folosleg'ben boven duskal, addigigen szamosak inseget es nyomort szenvednek. romlasnak nagyoii 2. A termelo tevekenyseg' kitett, vag-y csak igen tavoli,kozvetett hasznot nyujto javak eloallitasa fele fordul. Peldaul hozhatjuk lol az elsore Porosz- es Ang'olorszag'okat, hoi immar a nep hasznos javak mindenfele fajaval ipari berendezes nemek, nepkozoktatasi intezmenyek eleg-endoleg' fol leven szerelve, a tevekenyseg" kezd a szepmiiveszetek, miiipar es miiepiteszet fejlesztese fele iranyulni es pedig fenyes sikerrel. Peldaul hozhatjuk fol a masodikra Olaszorszaleiiyiiz^si

;

;

:

got, hoi nines eleg-endo nepiskola, meg is milliot koltenek a ledolt velencei kampanile folepitesere vagy Magyarorszagot, hoi szinten eppen meg egyszer annyi nepiskola kellene, mint a mennyi mar megvan, megis 48 millionyi korona oriasi koltseggel emelnek oktalan barbar hivalkodassal aranj^nyal boritott parlamenti tanacskozo palotat, A tortenelemben mint ig-en kiallto peldara Jusztinianusz bizanci csaszarra lehetne hivatkoznunk ki Juliusz Cezar peldajat kovetoleg katonai kepesseg-eit epitmenyek eloallitasaval gyakorolta es fejlesztette csakhogy, mig Cezar katonaival muutakat es vizfoly6 szabalyozasi es varos rendezesi miiveket letetehat a foldmiivelest, kozlekedest es kozsitett, Jusztinianusz templomokat egeszseget szolg-alta es baratkolostorokat epittetett katonaival. melyek azutan sorra az arabok kezeibe esven, mozlin meesetekke es dervis mosekka alakultak at. ;

;

;

VIII. Ertelmi vagyon-fajtak jelentosege

174

a

Ezek

rak es

nemzeti vagyon osszesegeben.

szerint

az

irodalom,

muzeumok

a

konyvta-

nemcsak a beimiik fekvo

anjagi vagyon szempontjabol kepezik a nemzeti vaalkoto reszet, hanem sokkal inkabb a benniik liozzalerhetoleg elhelyezett ertelmi kincs szempont-

gyon

jabol.

Termeszetiik szerint tokele-

tesen olyanok, mint

a

hadiszertarak,

Ezek is, az irokincs a nemzetre nezve akkor, ha nines ember, aki veliik elni tud, aki azokat hasznalni birja. Viszont az irodalom nelkiil roppant nehez azoknak, akik tanulni akarnanak, magukat az elettudas fegyvereivel folszerelniok ekkor a termehasonlatosan egy les mezejen tehetetleniil allanak fegyverezetlen, nyers neptcimeghez, metynek harcot kellene vivnia, de nincsenek puskai, agyiii es kardjai, es igy dacara tagjai nagj sokasaganak, megis V a g y

dalom

f e

is

g y V

e r r a

k

t

a r a k.

holt

;

;

teljesen tehetetlen.

17i

IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo. Az irodalomnak nemzetgazdasag-i, vagyoni jelentosege mindenfele nemzetre nezve, tehat egeszen nyilvanvalo fokozodik azonban az irodolom fontossaga olvankor, midoii, mint jelenleg Magyarorszagon, nemcsak nemzeti, lianem nemzetisegi politikat is kelletik lizni vagj'is, midon egy kozos allamnyelv tudasa az orszag fiai kozt nem befejezett dolog, lianem meg csak egy mi n den ;

;

joravalo eszkozzel megkozelitendo tavolfekvo eel. Azonban ugy

tetszik,

hogy

ez a

velemeny az

allamnyelv tudasanak miilhatlan szliksege meg nem vette fol nemzetiink intezo korei minden retegenek tudataban azt a szilard format, melyet torekveseink josagaban es elveink igazsagaban vetett rendithetlen hitlink liathatos tevekenyseg es fol nem tarthato eloretorekves alakjaban cselekveslinknek kolcsonozni szokott. Habozo ingadozast, lagymeleg pepecselest, sot nemtorodest, vagy almos, vak sorsban valo bizakodast leliet e reszben az orszag nem egy pontjan sajat szemiinkre vetniink.

Ugyanazert nem

lesz

folosleges

munka, ha

e

borongo kodbe elmenk kisded mecsebol nehany vilagossag sugarat vetni megki-

fontos kerdes folott sertjiik.

Ami

elso sorban a

jogkerdeset

illeti,

1

i

6 IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

meg" a leg-erzekenj^ebb lelkeknek sines oka semmint§mii ag'godalomra. Az allam, mely mikor rajott a tudatlansag- kozveszelj'-es voltara, es elrendelte a kenyszeriskolazast, tehat kotelezte nemi kiilombseg" nelkiil, osszes polgarait, eletkoriik bizonyos eveig az iras olvasas es szaniolas ismeretet elsajatitni, nyilvan rendelkezik azzal a joggal, hogy ezekhez csatoljon meg egy ujabb targyat az allami, nalunk a magyar nyelv tndasat ha megvolt ajoga a multban, szazadokon at, a kozjo erdekeben minden miivelt embertol, a latin nyelven valo irasbeli es sz6beli gondolatkozles kepesseget kovetelni, nyugodt lelkiismerettel atlephet arra a tagabb mezore is, hoi ;

minden

polgaratol, illetoleg tagjatol

nem

holt,

hanem

nyelv hasonlo tudasat kivanja meg. Ilyen eljajaras kovetese az emberek kozott evezredek ota fennallo joggyakorlat, melynek neve Men Szommor (Maine Summer) szeiint ;,,,jog meltanyossag." A termeszetes jog vagyis az ^^Igaz sag" s z e r i n t az allamnak bizonyos nyelvi tudasL kovetelni csak azon polgaraival szemben all fonn, kiknek kiterjedt, melyrehato es kovetkezetes tanitasi intezkedesekkel mar gyermekkorukban megadta a tenyleges kedvezo lehetoseget az illeto nyelv elelo

;nem kenyszerithet azon ban nyelv tudasra elemedett korukban mitanulasara

kor az elme

ily

nagy befogado munkara tobbe mar

olyan embereket, kiktol a belter jes kenyszer kotelezettseg kedvezo alkalma barmino okbol is meg volt tagadva. kepesitve nines,

gyermekkorukban

De ha a jog, egy allami nyelv elterjesztesere vilagos es tiszta, a h a s z o n, mely vele kapcsolak otosan az allamra, mint egeszre haramlik, es a 11 an do.

nem

vesbbe nagy

IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

1

i

7

kivanatos, es pedig mennel kissebb 1. Nag-yon es g-yongebb valamely all am, annal szliksegesebb, hogy az orszag* minden fia, a kiben megvan a telietseg es a kedv a kozjonak szolgalatokat tenni, obbcn a tekintetben maga c46tt semmifele kiilonos akadalyt ne talaljon vagyis, hogy az allam minden fianak erojet a kozszolgalat azon pontjan haszjialhassa fol, hoi munkakepessege a legnagyobl) hatasfokkal ervenyesiil viszont pedig az allam minden fia eljuthasson a k o z h a t a 1 o gya ;

;

m

korlasanak es akoztekintely elvezet e n e k azon f o k a r a, m e y c t tekintet nelkiil 1

szarmazasara es anyanyelvere, j e 1 1 e m e, t e h e ts e g e e s m u n k a s z e r e t e t e r e v e n m e g e rd e m e 1. Ami pedig azonnal akadalyokba iitkozik, ha egy nyelvi videkekre tagolt orszagban nines egy kozds erintkezesi nyelv, melyet ur es paraszt

egyforman ert es beszel. lenyeges 2. A tarsadalomban a nyelv egysege mertekben hozzajarul a belenk nevelt felebarati

zeretet indulatanak megerositesehez. Ez pedig' nem kicsinylendo, mert a miiveltsegi allapot, s

foglalkozas es vagyoni viszonyok kiilonbozosege sajnos, az atlag ember lelkiismeretenek ugyis elegendo iiriigyet ad a mas osztalyhoz tartozok jogainak es erdekeinek mellozesere, sot e masok egvenes elnyomasara es kiaknazasara is. Hat ha meg c viszonyok valamelyikehez a nyelv ktilonbozo volta is csatlakozik ? Ezert van, hogy a n e e t-p a r a s z t jobbagy sorsa csak kivetelesen. egy-egy emberoltore, egjes rossz lelkii foldesuraknal kozelitette meg* a nyomorusagnak azt a rettento sivarsagat, mely a szerb, vagy a a torokiiralom, vagy az ungi es beregi szerencsetlen rusnyak parasztoknak oligarcha es zsido foldesuraik-

m

bolgar rajanak

178 IX. Irodalom. mint nemzetiseg'i politikai lenyezo. nal allaiidoan es miiideiifele siralmas osztalj^resziil Az eluYomas es meltatlaiisag pedig a polg-arok kozott gyuloletet szit Mar pedig aliglia tevediink, midon azt hissziik, hogy a kolcsouos

jutott.

t'elebarati szeretet es polgari du rok

1

a

t

az allam legkisebb

kozt

join-

az egyes polgas-v o n z a s a reszei a paranyok

reszei

ami tomec

ugyanaz.

fizikai testek

legkisebb

voiizalom. nagj^sagatol fizikai es all am test szilardbefele es tamado ereje kifele.

kozt es hogy ezeii

fiigg

saga

a

De ha az emberek egy akar fajilag, akar vallasiakar nyelvileg, vagy vagyonilag mas tarsadalmi esoporthoz tartozo egyeu ellen igazsagtalansagot elkovetni koiinyebben hajlandok ugy viszont. ha ilyen reszrol egy, bar igazsagos, de erdekeiket, vagy er3.

lag,

:

zelmeiket, szoval oiizesiiket serto tenyt kell tapasztalniok, teljessegesen nem hajlandok elhinni, mintha az ilyen, oket pillanatnyilag, feliiletes lolfogas szerint serto cselekmeny m.eltan3'os es hasznos lehetne hanem igazsagtalanul iildozotteknek, j o g t a 1 a n u e 1 n y o o 1 1 a k n a k k e p z e 1i k a g u k a t. Igy azutan kiilonosen a tarsadalmi legnagyobb elvalaszto ero a nyelvi es faji kiilombseg nemcsak minden tarsadalmi elkiiloniiltsegnel inkabb sziil erkolcstelen tenyeket. hanem meg a valodi nemes indoku, igazsagos cselekmenyeket is megfosztja ;

1

m

m

—

jotekony befolyasnk egy jelentekeny reszetol. vagy liosszLi idore tolja el hatasuk ervenyeslileset. 4. Az emberek az eletkiizdelmeben igen konnyen es sokszor, bar egy nj'elvet beszelnek, egymas

megsem ertik vagy mert felre ertik egymast vagy mert eg3"mas iranvaban a szlikseges bizalommal nem viseltetnek. Veszosse valik-e bizalom hiany akkor, ha az orszagot kiilso viharok fenyegetik. szavait

;

IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai ten3"ez6. 179

koiinyebben all el 6 a lelreertes vagy bizalmatlaiisag- olyanok kozt, kik egymas szavait, beszedet meg- nem ertik. Plutarohos beszeli, liogy egy, a romaiak ellen ejjeli tamadasra vonulo gorog- es trak sereg teljesen felbomlott es elztillott azert, mert egy gcirog olyan szot kialtott el, mely trak fiilbe az arulas kifejezeshez hasoalo Meiinyjvel iep fol a

hangzassal iitodott. o, ^Magyarorszag a p r 6 n e z a k o z li V e 1 6 d e s s z e p on

m

m

m

e

g

s e a b 6

t i

e

i

r e

csakis a leg'iiagyobb haszoniial jarliat, ha a mag^'^ar nemzettel egy nyelvi egysegre olvadvan ossze nagyszamu, egy nyelvii nemzet testet alkotnak. Mert a kis nemzetek a kello terjedelmu szep es tudomanyos irodalom kialakulasa, hozzaferhetosege es olcsosaga tekiiiteteben reudkiviili liatranyban vannak a nagy nemzetek fiaival szemben s igy ezekhez viszonyitva szellemi es anyagi szegen3''seg viselesere karhoztatvak. Teljesseggel nem 1 e h e t a agyarorszagi ho r vat, szerb, tot, orosz t j

1

;

m

e s o 1 a s V a j c i

h

n e p k a n t

e o

k ii e k h nok o1 a

e

1

s z,

y

z e

t ii

n

m

e

k e

e t,

t

a e s

francia lakossaganak helyzeteliez

h a s o n 1 i t a 11 i o k. Ezek a kantonok nemzetisegi szettagoltsaguk dacara azert viriilnak anj^agilag es miiveltsegileg. mert mindenik nemzetiseg miiveltsege egy-egy Svajc hatarain kiviil fekvo, egyseges, nagy nemzettest hatalmas, fejlett, olcso es hozzaferheto miiveltsegi eszkozeire tamaszkodhatik.

meg

pedig egeszen

kozvetleiiiil.

Magyarorszagon a szlav nepeknek az

kozvetve

orosz

A cseh nep sem eleg* szanios kello lorniaju szellemi kultur eszkozok meg'teremtesere es egy kozos szlav miivelodes szilard fundumentumanak. Az olali nepirodalom csak

liozza

ferheto.

12*

180 IX. Irodalom, mint nenizetisegi politikai tenyez6\ szinten csak egy kicsi nemzetecske, inely a szellemi szegenj^seg- minden atkanak es terlienek viselesere, szamanak csekelysegenel fogva, meg' a magyarnal is sokkalta inkabb rendeltetve van, A jogossag kerdeset es hasznossagat az eloadott ervek alapjan, lehat vegiegesen eldontottnek tekinthetjiik, de az aggodo lelkek melyebol a lelki szoroiigas egy masik nerae is szokott folemelkedni ez a lehetoseg kerdese. Sokan ugy velekednek, hogy egesz nemzettesteket egy masik nemzet nyelvere megtanitani teljesseggel lehetetlen azert az arra I'orditott erokifejtes es koltekezes egeszen hiaba valo, csupaii csak karos izgalmak, haszon nelkiil valo, gyotrodes folidezesere alkalmas. Minden tarsadalom, igy tehat a magyar tarsadalom kebeleben is es pedig egeszen kozel annak tolszinehez el egy tarsadalmi reteg, mely csokonos kovetkezetessegg'el szereti az ember valami vaitozliatatlan, modosulasra keptelen lenynek tekinteni. Ki akarna tagadni ennek a folfogasnak bizonyos I'oku letjogosultsagat Hiszen minden embernek, aki csak nem csuda-szorny egy foje, ket szeme, ket keze, tiz ujja, kilenc nyak csigolyaja stb. van csak ugy. mint szazadik, vagy akar ezredik osiinknek volt valaha. Azutan valljuk be, ha oseink koziil voltak vitezseg, tettero, nag-y szellemi kepesseg altal kivalo hiri e szert tett, korunkra is fonnmaradt emlekii ferfiak, nem hatartalanul elandalito-e lelkiinknek a gondolat^ hogy immar nekiink nem kell egyebet tenniink, mint vilagra joven, magunkat csak lehetoleg jol taplalnimk es benniink is teljes elevenseggel elnek mindazok a kivalo tulajdonsagok, melyek ama bizonyos osiinket az emberiseg atlagos tomegebol kiemeltek torzs

:

;

!

;

;

IX. Irodaiom, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

ISl

mindazokat a tiszteleallasokat, diis jovedelmeket, melyekkel a belato, szereny polg-arok testiilete, A^agy a kozhatalom egyeb, a hasznos tevekenyseg' jiitalmazasat intezo korei, azt a bizonyos derek ost, dereksegebol a kozre nezve is hasznot huzandok, folrubaztak. helyzet tiidomany ilyeten kepviseloinek szemeben olyan, az embereknek teljesseggel nem allando tulajdoiisag'at kepezo, a lelki sajatsagoknak csak kiilso hiivelyet, mondhatiii. ruhazati darabjat alkoto dolg'ok is, minok a vallas es a nj-elv olyba tiinnek fel. mintlia lenyiinknek modositas altal csakis <^lnyomorithat6 alkatreszei volnanak, mint akar homlokuiii?: boltozata, vagy labunk sarok kiszogelese. Ilyen, az egyeni onzes altal eh^akultta tett elme,

'es

ig-y jog'osan

ig'en3''elhetjiik

parancsolo

teket,

A

nem

tud maganak egy csnpan csak angolul beszelS negert elkepzelni pedig angol nemzetisegii negerek millio szamra elnek Eszak-Amerikaban. Ilyen kivalosagok szoval es irasban nagyhangu pathoszszal szoktak ismetelgetni, liogy a vallas ker-. d e s e, a s z i v n e k e s k e d e 1 y n e k v i t a k ;

esbiralatok V a

1

t

o z h a

dig igon

jol

t 1

a

altal n

tadjiik,

nem bolygatando,

n e b a n c s v i r a hogy az apostolok

g-

a.

Pe-

tanitasat,

vagy Mohamed proletalasat, koveto egy-ket szazad alatt avagy Luther es Kalvin predikalasa idejeben nemcsak semmirol sem beszeltek tobbet, mint egyik hanem eppen vagy masik vallasi tetel josagarol ;

ezen vitatkozasok folytan szazezrek, sot milliok valtoztattak vallasukat ha nem is oly hirtelenseggel mint a hogy a kodmont, vagy a subat, onos eso koszontven be, szorevel kifele forditjiik, de megis iigy, amint a teli kabatot, az ido vegkei)p ki;

N

y

i

—

—

szegre akasztjuk. V a n V a 1 6 1 a g II g y a v a

tavaszodviin,

1 1

a

s,

mint

182 IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

n

m

g is 1 ea n e m a n e V e 1 e s. a z m e n y e. A kereszteny szerb vagy magyar ember gyermeke ha dervisek kezeibe „Bektas kertjenek viragai-' koze a

n y

3'

e

e

V,

1

b

e

g"

e

t

e

a

li

n n

t

a

m

n e

z e

t i

s e

a s z ii 1 e t e s, o k t a t a s e i- e d

e

li

keriil, nemcsak faiiatikiis mozlemme, hanem vitez es rettenbetlen torokke lesz, kinek eros karja, hosi vitezsege Mobamed bitenek es azeldcsuki turkomanok batalmanak terjedeset szolgalja. a keresztenyseg visszaszoritasa, szerbek es magyarok szolgasagba esese, elszegenj^edese es megritkittatasa elleneben. Persze nem tagadbatni vallasiink es a nyelviinkre a sziiletes befolyasat sem. De ez nem az atorcikles termeszeti torvenyenck iiralmabol I'ulyik, mint a neger lekete, vagy az angol szasz feberbore, hanem, mert elso oktatoink, szellemiink elso felebresztoi sziileink ugyan azok. kik agyinikat es testiinket is vilagra boztak. Valamint teiiat lehet vallast. valtoztatni szorvanyos atteres, apostazia, - bitebagyas utjan vagy :

:

—

pedig tomegesen

bitujitas,

— reformacio — foganatba

vetelevel szintugy tortenhetik nemzetiseg valtoztatas is; nem kell ahboz egyeb, mint az illeto nyelv megtaniilasa, es szilard elbatarozas letezesiink erdekeit azon bizonyos nyelvet beszelo emberi tarsasag* altalanos leterdekeibez kapcsobii bozza. Ime Rotsild bankar csalad es vele 10 miUio szemita fajrokon Londonban angolnak, Parisban franczianak, Becsben es Berbnben nemetnek, Romaban olasznak vallja es tartja magat, pedig mindannyian a bajdan :

Palesztinaban lakozott, akkor nj-elvileg is egyseges zsido nemzet leszarmazottjai, akik azonban ebbeli szarmazasuk jele gyanant nem nemzeti nyelviiket hanem nemzeti vallasukat a talmiidi, fai'izeiisi zsidosagot, tartottak meg,

mig viszont a romaiak

leve-

IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

183

rese utan Europaban vegkep uralomra jiitott g'eres szlavok szaz millioi, meg mink hiinn szittya szarmazasu magyarok, foldmCivelok gyanant veglcgesen letelepedven, nemzeti vallasainkat dobaltal tiik el magunktol es a gorog romai befolyas nemzetkozive valt evangeliiimi zsidosagot tettlik hitiinkke, kozszellemiiiik gepezetenek tengelyeA^e. Amit pedig megtehet az egyes, azt megteheti egy egesz nemzet is, mert a iiemzet nem egyeb, mint es a mit megtenagyobb szamu egyes ember, hetett az izraelita zsido nep, azt megteheti minden

manok

—

mas nemzet is mert liiszen mas nemzeteknek csalaigy megvan az Istenadta agyveleje, mint ;

is

a

zsidonak.

Bizonyara a nemzetiseg nem valtoztathato olyan konnyedseggel mint a minovel a vallas lattuk, nem azert, mintha a ketto kozott valami lenyegbe vago kiilombseg volna, hanem, mert a vallasismeret kore a dogmatika csak egy ertelmi arucikkekkel megrakott kisterjedelmii szekrenynek tekintheto a nyelvi tudas roppant terfogatii aruraktarahoz kepest, melyet a fold annyi ezer meg ezer targyanak, a szellem annyi ezer meg ezer fogalmanak nevei toltenek meg, Persze egy ily nag\v raktar telilialmozasa sokkalta nagyobb, farasztobb. egj'ben az emberi korlatoltsaganal fogva hosszadalmasabb foladat is, mint egy szekrenyke megtoltese. Xemcsak nines tehat semmilele athaghatlan akadaly arra nezve, bog3' egy nep nemzetiseget vagyis nyelvet megvaltoztathassa, hanem ellenkezoleg minden n 3' e 1 v a n e j) e k e 1 e t e n e k ;

f

o

1

y

a

m a n,

sasaggal t

o z

i

k.

malaja

kiilonbozo lielyeken

mas

es

mas

gyor-

ugyan. do folytonosan megvalA hindu arjak ma is ott ehiek a a Himaljaban de melyik koziiliik beszeli anya;

184 IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tejivezo. a Rig-veda vag"y a Maha-Bharata g-ondolat kifejezeseit ? 300 millio ember koziil senki

nyelv gyaiiaat

sem. Melyik perzsa erti meg Zarathusztra Zondaa perzsak millioibol leszamitva iieliany regiseg- kutato szobatiidost V Pedig- a mai perzsa arcvonasaibaii sot riihazataban is rea ismerhetliiik a Kuru Cyrus) vagy Darajavasz (Darius: kiraly korabeli perzsara, ugy amint azt a Behisztuni sziklakepek es mas szobor maradvanyok megorokitettek. Melyik appennin-felszigeti lakos erti meg' sziileitol szerzett nyelv tudasa alapjan Cicero „Kotelesseg*et" vag-y Vergiliusz ..Eneiszet" ? Melyik francia hasznalja Vercingetorix kelta nyelve*" ? vag}^ a frankok es gotok german tajszolasait ? Pedig a szoke es kek szemii francia arisztokratakban ma is folismerhetok Skandina\'ia hajdani sziilotteinek testi sajatsagai s a francia nep atlagos jellemere ma is szorul szora rea illik az a jellemzes amit Juliusz Cezar „De bollo g'alliko'-jaban ket ezcr ev elott franciaorszag akkori vesztajat

f

lakoirol hatrahagyott.

A

n

e

mze

t i

s e

g

t

e

h

a

t

csak ugy magatol az allami es nem-

esemenyei kovetkezteben valtozik; — onnmiikodoleg valtozodik — mint minzeti elet

mi n den eloleges tervszeriiseg nelkiil -

den

elo leny elo szervei annal inkabb fog valtozni akkor, ha tervszeriilog, ezt a valtozast folidezik iranyitjak es gj'^orsitasara intezmenyeket lei)tetnek eletbe. azt A fontebb kitejtett, imitt veglegesen, hissziik legalabb, letargyalt valtozhatlansagi hi;

tudatos szandekos-

saggal

—

—

pothezis igazsagaba vetheto eloitelet mellett azonban, meg kell adni. hogy a magyarsag kozvetlen nemzeti kornyezeteben eszlelheto allameleti tenyek is alkalmasak a valtozliatlansag velemenj'enek istapolasara. Magvarorszagot mindenfelol evezredes

XI. Irodaloni. mint iiemzetiseii'i i)olitikai tenyezo

nemzetek komyezik.

I'onuallasu, elaprozott

185

Galicia-

vail lengyel es ruthen neinzetiseg-, a Balkanon olahok, bplg-arok, alljanok, torokok, g-orog-ok es szer-

ban

:

bek, Nyugat-Ausztriaban olaszok, szlovenek, nemetek, morvak es csehek. Azok a nemzetek, a melyekkel mi magyarok erintkezesbe jottiink, akik erejlik es

kepessegeikkel

tiszteletiiiiket folkeltettek,

nem

tanithattak meg benniiuket a felsobb rendu allami elet fejlesztesenek miiveszetere, niert ehhez maguk sem ertettek tobbet, mint a magyarok. A torok basa-osztaly teljesseg^l nem emelkedett till a kiilturaban az eroszakos birtokbavetel tevekenysegenek allapotan: addig tudta csak derekseget kifejteni, mig a keszet elragadoziii, rabolni es pusztitani kellett es lelietett. vitezseg durva eroszakaval eltaposott gorog vagy szlav raja pedig osztonszerii, latnoki lelekkel kierezven a vallasban levo ertelmi vagyoii jelentoseget, keszebb volt anyagi

A

vagyonarol lemondani, semhogy a mohamedanizmiisnak a keresztenysegliez keppest atavisztikus (barbar) ertelrai allapotaba engedte volna magat viszszavonszoltatni. A torok papsag csak a pusztito lenyek, katonak nevelesevel birt torodni, de nem egyszersniint bekes es liasziios, vagyont termelo polgarok kepezesevel is sot kesobb, a kifejlodott j6letben meg a katonak nevcleset is vegkepp abba;

hagyta.

Hasonlo tengodo allamielet, mint a Balkanon Lengyelorszagban. A lengyel slachtie a jobbagyot akar lengyel, akar mas nemzetisegii volt, nem a foldmiives gazda szemevel minden figyelmes, sot szereto gondozasra erdemes telieiinek, lianem a zsakmanylioz jiitott halasz-vadasz atavista eszjarasaval egycnesen, csakis megnyuzas iitjan folydogalt

hasznosithato diignek tekintette

:

mikepp

is

tudott

186 IX. Ii'odalom, mint nemzetisegi politikaj tenyezo. voliia tehat olj^an gyakorta csak elmeletenek latszo dolog'g-al torodni, mino az alattvalo beszed hasznalati modja mikep tudott volna a nemzeti egysegben rejlo roppant hatalom belatasahoz hozza :

V mikor meg kasztbeli allam rendszereben is a teljes anarchiaban, a veto jogban lyukadt ki allami eletenek ii3"omorusagos fejlodese Ausztria fejedelmei es uralkodo osztalyai csak szinten nem birtak az allamfejlesztes valodi miiveszetenek titkat soha sem megtanulni. Germaiiizalo torekveseik csak nyiizsgolodesek voltak, minden termeszetes elobaladast megakada^^ozo otletszeril

jutni

!

karos es nyomaszto eroszakoskodasok,

nem pedig

eleteros, fejlodo gerjedest letrehozo, tudatos es tervszerii tevekenyseg. germanizmiis oreg agyiijat leghatarozottabban II. Jozsef csaszar szog-ezte neki a magyar nemzeti letnek azonban sok jo akarattal es nem minden es/.menyi tiiz nelklil vegrehajtott probalkozasa nemcsak cslitortokkel vegzodott hanem az agyu egyenesen visszal'ele siilt el.

A

;

:

Jozsef probalkozasa a latin muveltsegii koznemesseget es a szinte nemette valt foiiri osztalyt fajmagyar miiveltsegre torekvo, lajmagyar intelligenciava regeneralta, ahelj^ett. hogy vegkeppen elnemesitette volna. II. Jozsef, aki orszaga nepeinek Mozese akart lenni, nem tudta azt, hog}' a Mozeseknek nem adatik meg testi szemeikkel lathatniok meg az igeret

hogy ok csak akkor szemlelhetik kifejtett tevekenj'segiik erett gylimolcseit, ha a kepzelet szarnyain mag'asra omelkedve, lelki szemeikkel vetnek cgy-egy Into j)illantast a messze jovendobe. O latni akarja a germanna lett Habsbiirg monarchiat es csaszari onkenynyel pa-ancsnlni velt olyan dolfoldjet.

gok

feliil,

mikkol szcmben minden emberi hatalom

IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo. 187 megsziinik, meit a nag'y termeszet, a mindeiihato Isten mar elozetesen maskeppeii rendelkezett. x\mint iiem lehet csaszari nyilt parancscsal, sot a legdemokratikusabb alapon valasztott parlament, egyliangnlag" hozott torvenyevel sem keresztiil vinni peldaul hogy a fiu-gyeimek serdiilesi kora 22 evrol, a leanye 17-r61 12re, vagy 14-re szalljon ala szintiigy nem szabad olyasmit parancsolni meg', hogy egy orszag kozigazgatasanak folyamata ha:

:

rom, vagy tiz ev alatt egy egeszen mas nyelvnyilmert ez teljesen vanos hasznalataval intezodjon keresztiilvihetetlen. Jozsefnek, mint a magyar kiralyi tromis birtokosanak idevago rendelkezese egy cseppet sem volt kisebb keptelenseg, mint Xagy Peter car azon kivansaga, hogy a fiatal tengeresz kadetok ivoviz elvezete heh-ett a tengeri viz fogyasztasanak megszokasara szorittassanak. Mint ennek nem volt, annak som lehetett sikere. A Jozsef altal kiszabott hatarido nem lehetett elegendo ra, hogy az alatt nemetiil hivatalosan levelezni s egy ben a iieppel erintkezni tudo, kello muveltsegii egyenek azoktol az emberektol petizezrei nevelodjenek fol dig, kik serdiilt korukat reg meghaladott korbeli alla])otban mar inteztek Magyarorszag kozigazga;

;

teljessegesen

tasat,

lehetetlenseget

Midon toUik a nemet nyelvnek a hasznalatat

kovetelte,

vagylagossag

kivant.

latin elleneben valo

nem azon megtannlni a nemet

a tnlajdonkeppen

ele allitotta oket

:

vagy lemondani eddig elvezett befolyasuk, hatalmuk, tekintelyiikrol es jovedelmeik egy jo re» szerol mert erre nem rendelkezett elegendo politikai tulbatalommal, hanem a vagylagossag ele elA:eszteni egesz erkolcsi es anyagi alapjukat, vagy ragaszkodni eddigi hatalmukhoz es nyelviikhoz ten at a csaszarnak ellenszegiilniok. Minthogy pedig

nyelvet, ;

;

188 IX. Irodalom. mint nemzotisegi politikai tenyezo.

az ember, ha a pusztulas es a kiizdelem kozott kell valasztania teljes altalanossagban mindig" a klizdelmet valasztja inkabb Jozsef germanizalo rendeletebol kifolyolag" 1 e t r e j o t t a a g v a r ;

nemzeti ujjaszuletes.

m

Az elosorolt lengyel, torok es osztrak peldak es peldanykepek teljesseggel nem lehettek alkalmasok a magyar vezerlo osztaly vezerlo politikiisait a nomzetisegi politika bonyolult tudomanya feliil kioktatai. Miiveltsegiink altalaiios jellege sem kedvezett nekik onallo megismeresere jiitni azoknak a hasznos igazsagoknak es alapelveknek, melyekre a nomzetisegi politikai tevekenyseg folepitendo. A magyar, iranyado, miivelt osztaly nemcsak lOU ev elott, vagy 40 ev elott, haneni jelenleg is fokepen jogaszi milvcltsegii. AUamferfiaink mindannyija, az egyetien Szccsenyit kiveve, jogasz ember volt. Ily gondolkodasiiaknak pedig nem szokott erzekiik lenni oly torvenyek irant. melyek minden nyilvanos kiliirdetes nelkiil a szivekbe es lelkekbe irandok be. A jogasz nagyon konnyen hajlando harom karos hiedelemre, melyek ertelmi kikepeztetesiik termeszetebol folynak: 1. Amit torvenj^ek liozatalara alakilag hivatott testiiletek vagy egyeb kozliatalmak torvennye njWvanitottak az mar ezaltal az alarendeltok elott valoban torvennye

is

valt.

Barmino kotelezettsegek es jogok allapithatok meg a torvenyhozok altal ebben oket akaratiikon kivul semmi egyeb nem korlatozza. 3. Mindaz ami a torvenyesse nyilvanitassal jog2.

:

szeriive tetetett cgyszersmint igazsagos is. Pedig eppen a melyrehato. atalakito ujitasokat

tartalmazo pirra

lendelkezeseknel egeszen mellekes pavagy akar erctablara vesesiik,

jegyzesiik,

IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

mert azok

az

elmekbe

liltetendok

at.

I81>

Likurgosz

Sparta toivenyhozoja, nioudja Plutarch, nem hagyott hatra irott torvenyeket, mert jol tudta, liogy sokkal hatekonyabbak es maradandobbak Icsznek tcirvenyei, lia irasba fogialas liel^-ett neveles utjan a polg'cirok elo k o z t u d a t a b a vitte at vag-j^is kozszokassa tette azokat. Azig-azi torveny nem. holt papiros csomo, meg csak nem is a biintetes kenyszere alatt vegetal 6 zsarnoksag palanta ; "lianem az emberek kozott szerves eletet e 6, altalanosan gyakorolt szoka s, melynek eletet tehat, a polgarok csak nagyon kis reszejiel szabad a leleleni talajabol meritenie ellenben az altalanos, a bekes ;

1

;

megnyugvas

es a hasznossagaba vetett kcizbizalomhol sziikseges taplalkoznia. Sokkalta konnyebb egy nep szamara ezek szerint melyrehato, hasznos es iidvos ujitasokat kitervelni, mint az igyen hozott torvenyeket a vegrehajtassal az elct liiktetesebe

vinni at. Amarra nezvo idegen peldak, mas nemzetek torvenyeinek egyszerii kopizalasa kielegito megoldas lohet. Itt szerves liiggetlen erok miikodesenek iranyitasarol, gyakran ellenerok tevekenysegenek kiellensdlyozasarol van szo, mely kitarto es belter-

jesmunkassagot, szilard erel^^esseget, kitervelt siman folyo, szelesen aramlo cselekvesi lolyamatot igenyel. Csak sajnalhato az a felfogas, mikor valaki szabadsagnak kepes tekinteni a sziilok szabadossagat, gyermekeiket lossz polgarokka nevelhetni lol mikor liberalizmiisnak nezik a torok basauralom szegyenletes nem banomsagat, melylyel mas ;

vallasu alattvaloik oktatas iigyeit a teljes visszafej16cl6snek engedik at mikor, mint mi nalunk, teljes erelylyel viszik keresztiil a nemzeti magyar kozigazgatast es torvenykezest, mi alatt az iskolak evenkiiit millio szamra nevelik az olj'an polgarokat, ;

190 IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo. kikre nezve ezen alla[)ot allando serelmet es elnyomatast kepez inert ok nem ertik az allami igazg-atas nyelvet es igy nem liasznalhatjak az igenyelrendu tarsaslieto teljes koiinyiiseggel a lelsnbb mikor a horvat elet ezen nelkiilozhetlen szerveit liivatalnokok. a folnott ombernja emberek, kozt a niagyar allami nyelv szamara tanfolyamokat nyitnak, de az elemi es kozep iskolakban, hoi meg az elme tanulasra kepes, a mag3'ar nyelv alapos tanitasarol a legkevesebbet sem gondoskodnak mikor bole s e s e g 11 k miatt altalanos b a 1 v a n o z 6 tisztelet targyat kepezo allamferflak kepesek a kozoktatast a ^,tarsorszagok"-ban autonom-iigyn e k tekinteni, mert nem veszik eszre, hogy ekkent megorokitenek ket foidiratilag egymasra utalt nepcsoport kozt olyan allapotot. mely allando felreerkaros gyiilolkodes, veszedelmes tes, visszaronas. izgalmak, teliat megorcikitett belso es kiilso g^'ongeseg forrasa mikor nemzeti tanligyi politikat a magyar nyelvterjesztest, olyan t a n i t 6 k r a b i zz a k. kiket, 50 00 eves k o r n k b a n a vakacioban rendeltek be a magyar nyelv elsajatitasa celjabol, vagyis celtalannl gyotorven oket, gyuloletet es utalatot keltettek bennlik a magyar nyelv es ;

;

;

3''

;

—

minden, ami magyar,

irant.

nagy toladat megoldasra nem eleg semmifele fejedelmi langolo joakarat, sem a legmindenIlj^eten

hatalom terjedelme, hanem ide a szervesen osszedolgozo tenyezok egesz seregenek

liatobb csaszari

kozremukodnie. Xevezetesen A tevekenyseget vezetoknek h o s s z 11 i d 6 n kereszliil athatva kell lenniok annak tudatatoL hogy amit cselekesznek az jo. helyes es keresztiil is viheto, szerint megingathatlan szis e kell

:

1.

—

lardsaggal, lankadatlan

:

buzgalommal

es

folytono-

IX. Irodaloin, mint nemzetisegi politikai teuyezo. 191

san kell a meg'kezdett iranyban elore es elore torekediiiuk. 2. z o k a t kell a n y e 1 v t a n u 1 a s n a g y

A

muQkajanak elvegzesere koteleziii, akik e r r e k e p e s i t v e k, vagyis a g y e r m e k e s i f j u, szoval novendek k o r b a n le v o k e t, leven

a log'nag'yobb embertelenseg' es zsariioksag' olyan kovetelinenyekkel lepni lol egyesek es ember tomegek elleneben, a miknek vegreliajtasara kepessegeik termeszetes korlatoltsaga kovetkezteben keptelenek. 3. A t e V e k e n y s e g n e k nem a folszinen mozgonak, hanem e 1 j" r e li a t 6 n a k kell 1 e n n i e. Tehat nem hangzatos torvenyek, esengo. kongo miniszteri rendeletek kellenek, hanem a dolgozo ember nevelok neptanitok es ovonok sokszoros tizezrei. 4. kimelettel kell lenni azon exisztenciakkal szeniben, kiknek lete az elobbeni kultur viszonyok fonntartasahoz liizodik. Senkit sen! szabad tevekenj'segi korehez kapcsolodo jovedelmei vegleges elvonasaval a ketsegbeesesbe belehajtani vagv ami mindegy tevekenj^segi korenek es jovedelmeinek megtarthatasat be nem toltlieto foltetelek megfeleleseliez kapcsolni. 5. Tisztaban kell lenni vele, liogy ilj' nagy terjedelmii es kitarta munkassag bizonyos foku fizi-

m :

Emberseges

:

;

kai, liatalmi

nem

kenyszer alkalmazasa

lonn. Ide nem csak ertelmi erohatalom, nemcsak jelentekeny vagyoni koltseg, hanem hatalmi eroszak, a politikai tu]n3'om6sag is nelkiilozhetleuiil sziikseges. Az embereknek b a r i a r o n is meg kell erteniok, hogy az elejiik szabott kotelesseg teljesitese alul nines modjuknelkiil

tarthato

m

ban

kibiijniok. Az iskola altalaban az

6.

ok tat as mezejen

192 IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyez5.

munkassag'nak a kozeleti teYekenvseg- egyeb mezoiii, nevezptesen a politikai i g a z g a t a s b a n i'og-anatositando valtoztatasokat evtizedekkel

veg-zett

meg

kell elozniok.

A

7.

sikernek

legfontosabb alkateleme. egy nep iiyelvenek meg-

vegiil

hogy ugyanakkor, midon

valtoztatasara szorittatik, anyag'i jolletben A'al6 egyidejiileg a legszervesebb to-

emelkedese

rekvesekkel elomozdittassek teliat liogyaz iij nyelvben valo elohaladas meg az anyagi es erkolcsi folemelkedes onerzete ontudataban osszefolyjon. Gyakorlatilag ugy van, de tudatos meggyozodes1i f e 1 sel is tisztaba kell jonniink vele, hogy b a r ;

kepzelheto ember e rt e m e s anyagi 1

n

i

n

i

n

c s e s

e

m

1

e

li

e

t

i

m intezmenynek. menynek e e s egyeb c e a, m n

1

t

i

t

1

i

j

t

foldi eletiink kiizdelmeit sikeresebbe es elviselhetobbe tenni. Mi ezt tudatosan nem szoktuk erezni es tekintettel az one

zesnek a kozvelemeii}^ elott g\'anus termeszetere azonban is igen merjlik nyilvanosan bevallani termeszetes osztoneink erre utalnak benniinkot meg* pedig a legellentallhatatlanabb kenyszeriiseggel.

nem

:

Nem kepzelhetoa keresztenyseg*

elveinek

elterjedes

embereknek Isten felebarati

e

maskent, mint hogy az g y e n 1 6 se g e es a

elott valo e

szeretet altalanos, kotelezo uralmanak a gyakorlati. valo eletben is hatartalan

elveibol

hasznot remeltek azok a nep m

i

1

1 i

6 k, ki-

ket a romai koztorveny, mint rabszolgakat jogilag jiem embejekke. lianem, leg'keptelenebb eg^^enlotlenseget allandositva, igas barmok es kiityaklioz liasonlito haziallatokka minositett es kiket szerencsesebb embertarsaik megvetesenek es esetleges kegyetlenkedeseinek taszitott oda. Millio es millio

IX. Irodalom, mint nemzetiseg-i pelitikai tenyezo.

193

ember erdeke volt tehat, hogy ne arisztokrata gondolkodasu a u g u r o k iraiiyitsak az iirak es fejedelmek gondolkodasat a vallasos neveles es templomi oktatas eszkozeivel, hanem demokrata keresztenj' d i a k o n II s o k es p li s p o k o k tegyek azt J e z u s sokkalta igazsagosabb es li a s z n o-

sabb elvei

ertelmeben. reformacioja kepzelheto maskont, mint hogy a kiilonosen Xemetorszagban rendkivLil gazdagga lett papsag vagyona boseges zsakmany szerzesre nyujtott fejedelmeknek es uraknak modot, ha a lutheranus elvbol folyolag a papok isteni kozbenjaroi rangjukbol leszallittatnak, hatalmilag pedig, minthogy immar ok is csak vi-

Nem

Luther

lagi el61jar(3kka vahiak, a vilagi hatalmasoknak rendeltetnek ala a papak fensobb joga a fejedolmek elott es folott vegkep megsziinven. Ily elonyok nelkiil sohasem lettek vohia VIII. Henrik angol kiraly;

hoz hasonlo reformacio terjeszto fejedelmek, hanem csakis alulrol jovo kenyszer alapjan valhattak vohia hitheraniisokka. Viszont Luther es Kalvin visszaterven az Evangehum demokrata elveihez, melyeket a katohcizmus VII. Gergely kora ota lassankint a legteljesebb, a legkeg3"etlenebb arisztokrata bizantin szellemii intezmenyek tamogatasara formalt at, a s z e ge ny fe 1r a b s z o 1 g a j o b b agy nep sza a r a, mind azt a k o n n y i t e s e k e t kilatasba helyezte, csak J e z u s es az i k e t apostolok tanitasai a rabszolgak vilagi helyzetere kilatasba helyezte k. Ha Luther nem tudja^ tanitasaival ezeket az anyagi foldi erdekeket erinteni es felszinre hozni, irasai es beszedei nem lettek volna egyebek, mint eg^'szerii bolcselmi ertekezesek, meh^eket elolvasvan, talan helyesloleg bolintnak reajok, vagy fejet csovalunk folottiik, do

m

m

13

194 IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo. aztan, felre

teven

oket, niit

sem gondolunk

tt3bbe

veliik.

A keresztes haboriikban

gazdag ke-

tartoinauyok kirablasa, hir es dicsosegszerzes vagya vezette a fejedelmeket es iiemzeteket. A keresztes viteznek, ha jobbagy volt, felszabadulast adott az egyliaz hatalma. A keresztes liaborii adott alkalmat szamos varosi kozseg alakulasara mert a leti

;

vagyonkajukat iiraik rablasi vagya eliil elrejtett jobbagyoknak es jobbagy faluknak modot es alkalmat nyiijtott szabadsaguk megvaltasara, megfelelo eszkozoket nyujtvan a haborura valo folszeszerzett

relodesliez iirasagaiknak.

A

V

fonnen hangoztatott elvek es egyebek, mint z a s z 1 6 k, melyek koziil a szerenyen hatterbe liuzodo anyagi f o

1

e

t

e

t t,

iranyeszniek nem

cinerdekek csoportosulnak. Az emberek erezven, liogy ok nem csupan magaii letert kiizdo harcosok, hanem tarsas lenyek is, szegyelleni szoktak, ha onzesiik eloterbe nyomulvan, eles vilagitasba I'oldi

Keszsegesen es orommel diszitik fel mag'ukat a kozjo elomozditasanak tiszteletremelto latszataval, lelkesedessel es tomegesen sorakoznak az e 1 v e r t k ii z d o k hadi rendje koze. Valoban, mikor az Ggyes magaii erdeke milliok hasonlo erdekevel, egybevag, akkor mar egyben a legtiszteletremelt6bb kozerdek az De iijbol elhagyjak az emberek a zaszlot es iires szova lesz a ,,szeretet yallasa", a .Jiberalizmus" jelszava, mikor e hajdan milliok erdeket fenynyel borito koponyeg alatt sziik tarsadalmi osztalj'ok, vagy meg korlatoltabb szamu klikkek a kozjora karos maiiipulacioi burjanzanak fol. Bar a kiilso biirok meg soka diszes maradhat, mi alatt pedig a fenyes kereg alatt, meddo iiresseget idezett elo, sot mergezo gozoket termelt a

jut.

!

IX. Irodalom, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

195

mag'an

onzes ferg-einek es bacillusainak lakmarozasa. Ezen. kifejtett elvek szarnvain kello mag-assagra

emelkedve nag'3'011 ertlieto lesz reank iiezve, miert hogy olyaii eros ellensegei, a nep alsobb retegeit is

atliatolag ellensegei az erdelyi szaszok, a szeres a liorvatok Szeiit Istvaii koronajanak es a

bek

inagyar alkotmanynak, miert szeretik annyira emlegetni az osztrak csaszart es enekelni a Gotterhaltet. Az erdelyi szaszsagra nezve a magyar uralom hajnalodasa 1866 ev a vasiitaknak Erdelybe es Olahorszagba valo bevezetesevel, es €zzel az erdelyi s havasfoldi piacoknak az o s z trak szamara valo megnyitasaval kapcsolatos nem is erintve, hog'y az alkotmany eletbe leptetese utan az erdel}^ torvenyliatosag'ok kozigazgatasa megsziint a szasz ertelmiseg szinte kizarolagos boldogulasi es tarsadalmi tekintely szer-

iparcikkek ;

A szasz iparos

zesi meleg-agya leiiiii. iiepseg es szasz uri osztaly helyzete nagyot a toke gazdag es miivelt osztrak ipar es a politi-

hanyatlott

kai liegemonia birtokaba jutott magyarsag versenye A szasz intelligencia tudni veli miert liaragszik. A szegeny szasz iparossag csak sorsanak a m.agyar alkotmanyossag folvirulasa otatortent rosszra I'ordulasat erzi es mert az 6 verei koziil azok, kiket ertelmessegiik miatt kiiloiiosen tisztel, folyton a alatt.

;

szidjak, elhiszi nekik amit mondanak; hive hat az Ausztriahoz valo mentiil szorosabb €satlakozasnak holott pedig eppen a mentiil meszszebbrol valo baratkozas, a kiilon, az onallo vamteriilet hozhatna meg szamara a joUet, a vagyonosodas, a szamban valo szaporodas gyonyoriisegeit A szasz intelligenciarol azt mondottuk, csak tudni veli, tehat nem tudja miert haragszik, azert

magyarokat

;

13*

19G IX. Irodalom. mint nemzetisegi politikai tenyezo.

ha erdeket az egesz szaszsag erdekevel azonositani tiidna, hanieddo duzzogas helyett faja ipari, vag-yonosodasi erdekeink elomozditasara szentelne magat, ha megragadna es kitiizne a k ii-

tettiik ezt, mert,

lon vamteriilet

az

iparos onkikep-

elomozdithatna testverei gazdagodasat, boldogulasat es ipari fejlodeset. Tudvalevoleg a gyar igazgatosagok es bank direktorsagok jobban javadalmazott allasok, mint a neptanitosag, jarasbirosag vagy szolgabiroi hivatal. Svabj ainkat ezeknek a viszon3'oknak a valtozasa vagj^onilag nem erintette, ok csak ujabban a tiihiepessegnek naluk is jelentkezo ipar kellene koztiik is mar nyomaszto hatasa alatt kezdenek vezetoiknek boles felvilagositasai alapjan mag3^ar ellenes hangulatba zokkeni bele. A esszerbek magyarellenes, az egesz nepet athato hangulata uezetiink szerint rendszernek fokent a jogi megsziintetesevel all szoros kapcsolatban. A katonai kormanylat azt az elvet szokta kepviselni, amit a katholikus egyhaz A foljebb'valok megmondjak, mit higyjiink, vagy mit tegyiink, a nep pedig ne okoskodjon, ne torje a I'ejet, hanem tegye vakon es hiven, amit parancsolnak. Mig van, aki parancsol es jol is parancsolnak, nines zaszlajat

z e s

:

—

;

—

horvatok hazkozossegi

az ember ertelmiseget nem fejha mikor eselekszik, eszbeli munka nelkiil, mint a gep, vagy vak osztontol vezetve, mint az igas 16 teszi akkor egj^szerre nagy b a j o k allanak be, ha elkezdenek nekik nem p a r a n-

semmi

baj.

De ha

lesztettek ki,

:

n

A

szerb es horvat szerezsan sztarzsinanak hagyta meg mikor meszelje ki a hazat milyen tisztara legyen udvara naponkint az tinnep es vasarnap tiszteletere kisoporve mikor c s o

1

i.

a kapitany

:

:

;

IX. Irodalom, mint uenizetisegi politikai tenyezo.

197

kezdje kapalni kukoricafolcljet eloszor, niasodszor es harmadszor niikor ugaroljon jovore a buza aid keriilo foldeken es niikor szantson masodszor veto ;

Ha nem

jol ment a dolog, folallitottak a haz a kalodat es belehelyeztek a sztoroszta la bait era meges kezeit. A magyar hozta a szerezsanoknak es a hazkozosseg'eknek az hozta arany szabadsagot; de fajdalom, meg- nekik az arany ertelmiseg-et, meljaiek birtoka nelkiil a szabadsag- csak olyan, mint az eles kes a g'vermek kezeben. Az udvar sopretlen, a haz meszetlen, a tarlo szantatlan, a kukorica kapalatlan maradt a jovedeleni tehat csokkent, mert az aratas mindezek folytan rosszul iitott be. A szegen}^ horvat es banati szerb-paraszt kanaani gazdag foldoti koplal es sziikolkodik. Tiidja, az apja szava utan, hog-y ez azota van igy, miota a vasutakat arra vezettek, vag-y miota az ujabb epiiletekre ideg'en, magyaron, kiirasokat helyeztek el miert ne liinne el szeg-eny, hog'y az o minden bajanak nem az 6 lustasag-a, tudatlansag-a, jovovel valo nem g'ondolasa az oka, hanem mert azok a magyaros ceg'tablak az allomasi epiileteken kifiig-gesztvek ? Elhiszi biz az annal szivesebben, mert ig-y nem kell onmag-at vadolnia azntan meg az urak is csak igy mondjiik neki De hat i magyarok nem v a g' y u n k o k a i semminek ? Sot inkabb. Mink vagyunk e hazaban a h e g e 6 n i a t gyakorlo, a rendelkezo, az nralkodo elem. A mi kotelesseglink a nepet az anyagi boldog'ulas. a termelo tevekenyseg ntjain vezerelni." A mi foladatunk iskolaztatas, iparfejlesztes utjdn ertelmiik kikepzeserol s a megszaporodott szamuak, a loldmiivelesbol mar tobbe nem elhetok, ipari munkaval es ennok eredmenve gvanant kenyerrel valo

ala.

elott

alkotmanyos

nem

;

;

;

m

m

198 IX. Irodalom, mint nentzetisegi politikai tenyezo. ellatasa felol gondoskodni. Szent Istvaii koronaja tohiszen a magyaroke a politikai hatalom V Orszagunk jelenlegi nemzetisegi teljesen a t e n e t i n e k es fejlodesbelinok kell tekinteniink, mely a miiveltseg altalanos emelkedese szempontjabol a belso gyongesegnek szamos elemet hordozza magaban. Minden jo polgarnak kotelessege rajta lenni ezen ziirzavaros erotlen helyzetbol, midon a bar onnmagukban legjobb torekvesek kiilonbozo iranva altalanos elohaladas helyett, a beallo belso surlodasok, valamint az eeyes iranyokat fejleszto erok gyongesege iolytan mas nepekliez kepest, inkabb altalanos tespcdest idez elo, mintsem riileten

!

allapotat

m

haladast

minel hamarabb egy

letesit,

tiszta,

izmos,

eleteros novekedes viszonyai koze lepiink at. Ug;\^an azert sziikseges meg vizsgalnunk vajjon a magyar nyelvi tudas altalanos elterjesztesenek a nagy nevii ..Drill Feldwebel" altal alapitott :

:

modjat mikent lehetne hathatossagban mas uton modon is tamogatni es elosegiteni ? Bizonyara egy minden iranyban tokeletes irodalom nagy mertekben kepes az iskola altal a VI ik fejezetben targyalt modon veg'ezett nyelvterjeszto liatasat fokozni. Amennyiben kezre jar az iskolazas multaval az eltannlt nyelv tovabbi mag'an hasznalaUinak elosegiteseben. Kitiinik allitasnnk igazsaga ha v i z s g a 1 a t a 1 a v e s s z ii k v an y e 1 v e g t a n u 1 a s a b 6 1 h ii zh a t 6 o s s z e s h a s z n o k a t. Micsoda haszon hiizhato tehat valamely nyelv

miinka

lamely

m

megtanulasabol 1

2.

ny k e

E

r

t

K

o

1

e

V

m

e ]) e s i k o reVe

o s z e s r

e.

f t 1

e

j 1

a z va

m

e g y a k o r 1 a t. e s z t 6 e 1 b e rek b i z oe k o z v e t 1 e n e r i n t1 6

m

egy

IX. Irodalom, mint nemzetiseg'i politikai tenyezo.

Torvenyes kepesitest nyujtliat

3.

a

199

tarsadalomban bizonyos hatalmi

tekintelyi allasok betoltesere. Ha az illeto nyelven az Islen szelleme vonzo es kellemes, szep

es

4.

m v e k, k o e ni e n y e k e s r o d a m regenyek alakjaban nyilatkozott a u me ugy f u korunk ro d a m manyai kozepett olvastato form aba n lelekemelo taniilsag'olcat nyeriink 1

i

li

i

i

g",

1

t

i

j

altala; ne mk

ii 1

o

n b

e

n

1

e r e

i

1 1

k

t

ii

o r

ii

1-

nk

oraiban tobzodasra valo hajlam.ainkat cs ok ken to es szellemlink felfrissiileset eloniozdito szepes nemes szorakozast nyiijt.

iires

nyelva tu do many 5. Haaz illeto mind en a gar a kiterjedt korliesazok osszes melysegeit atjaro tudoniaiigy ez rendelkezik r o d a o m m a n y o s i

1

1

:

az irodalom az illeto n y e 1 v e t t u d 6 r a n e z v e egy fegyvertart kepez, melynek segelyevel magat az eletkiizdelem barmifele teren a vagyonszerzesre sziikseges szaktudassal folszerelheti. Az elonyok elsejenek nem tulajdonitunk kiilunosebb fontossagot. Valamint egy olyan lestgyakorlati

modszer, mely

(a test kello

fejlesztese mellett)

egyattal valami ertekes foldi joszag eloallitasara is megtanit, tobbet er, mint az, ami esak a testet fejleszti szintugy a nyelvtanulas hasznos voltat is csak a tobbi kitiizott szempontok alapjan itelhetjiik meg. Mert az elmet annak mindenlele gyakor*egyaltalan fejleszti. lasa a tanulas :

—

Az

—

elonyokmasodikanak

nagy szamii vonatkozolag

es is

csak

meg egy

nyelvere masodrendii fontossaga van.

kiterjedt lako helyii

nep

200 IX. Iroclalom, mint nemzetiseg"! politikai teiiyezo.

A

nemzetek legtobb fia helyben marad es foldhoz vagy legalabb orszaghoz kotve vegzi eletfoglalkozasat.

Azok, akik mint a kiilkereskedelmi forgalom

vagy

a diplomaczias erintkezes vagy a szallodas lizlet lebonj'olitoi teljesitik eletfoglalkozasukat, a

nemzet zomehez

szamot

kepest elenyeszo csekely

kepeznek. a

—

A harmadik e16ny tekint magyar nyelv sajnos mar nem kepes

e

t

e

b e n

nyujtani-

egy nyelv tudasaval jarhato ilynemu liaszontelmert az allami elet egy igen fontos megnyilatkozasanal, mely az orszag minden ep testii

jes merteket

hosszabb idon at igen behatolag erdekli. katonasagnal a magyar nyelv nem

ferli tagjat

tudniillik

;

a

uralkodo.

Ami csak

irodalomnak olvasasra ingerlo voltat p i r o d a 1 o m n a k tekintheto nem pusztan kellemesen szorakoztato, hanem az

s z e

illeti,

a

minden szorakoztatva oktato jellegii olvasmany is, tehat mindaz, ami az embert mint letert kiizdo harlenyt es faji egyedet targyanal fogva altalanosan erdekli, vonzza.egybena szorakozo altalanos erkolcsi jellemet tokeletesiteni alkalmas. E reszben semelyik nemzet irodalmat sem tekinthetcost. tarsas

jiik

onmagaban veve

befejezett egesznek.

Hirdeti-e valamely mas konyv az emberszeretet az egj-enloseg nelkiilozlietlen sziiksegesseget profetaibb, ihletettebb, izzobb lelkesedessel es megrazobb peldaval, mint a zsid(3 eredetii kereszteny Evangelium V Ajanlja-e irasmii a testi es lelki derekseg, a torvenytisztelet koz- es maganhasznossagat az emberek figyelmebe egyszeriibb, vilagosabb,

jozanabb. meggj^ozobb okfejtessel, deriiltebb, meltanyosahb, nyugodtabb pelda-adassal, mint a hogy

TX. Irodalmi, mint nemzetisegi politikai tenyezo, 201 feliil a Plato es Xenog'orogul foljeg-yeztek V Mclyik mas irasmii tar fol oly mognyeroen bajos, oly meltosag'osan sokszerii, oly vonzo es vigasztalo kepet az emberi tehetsegek, celok, klilonfelesegerol, nagysagarol, a kiizdelmek edzo, javito,

Szokratesz tanitasa es elete loii

hasznos es szep voltarol, mint a gorog Plutarchosz parhuzamos eletrajzai es az angol Szmajlsz miivei teszik y Mely mas mii fodi fol ol}^ meggyozo igazelviiseggel, oly hatartalan termeszettudassal viszonyunkat a fold lenyeiliez, novenyei es allataihoz mint az angol Darvin „ Ember szarmazasa." Ki mas dalolt meg a hazafisagrol oly langolo ho erzessel, oly miiveszi tokelylyel, mint Petofi San:

dor ? Ki bolcselkedett az ember sorsanak forgandosagarol oly melyen es oly fonseges, koltoi rovidsegge^l oly megindito dramaisaggal, mint Madacs ? Elhet-e az ember ontudatos testi eletet, ha nem olvasta a helves eletszabalyok azon rovid, velos, vilagos fog-lalatat, melynek neve ^..Hosszu elet" s melyet a nemet Hufeland doktor irt V Nem az angol Sekszpir irta-e azon dramai miireket, melyek a ferfit legtokeletesebben jellemzik nem a francia Diima es Szardu azokat, melyek a not ? Nem irta-e a leggyonyoriibb harci koltea legszebb erkolcsi elmenyt a gorog Homerosz beszelo koltemenyt az olasz Dante. Mind e nevek pedig legalabb hat kiilonbozo nemzet irodalmi kincset jelentik. Mindezekrol, hal Tstennek, a magyar nyelv-_ tudas litjan is elegge behato tudomast lehet nyerni. Eredeti kolteszeti irodalmunk koszonet Petofi, Madacs, Arany. Vorosmarti es Tompa miikodesenek. ;

regeny irodalmunk, iidv Jokai langszellemenek, olyan'^ szepsegekkel bir, mely a nemet nepet kiveve

202 IX.

Ii'oclalmi,

mint nemzetiseg-i politikai tenyezo.

minden mag-yarorszagi nemzetiseg' irodalmat meszsze feliil miilja. Ug-y, liog-y azt a kart ha sajat idiomajukat elfelejtik a inagyar nyelv tudasabol szarmazo haszonnal szemben minden jelentoseg' n^lkiil valonak lehet tekinteniink.

Amiaz otodik nyezo

a mag^^ar

t,

nem akarnok

allitani,

liasznot nyujto

tudomanyos irodalmat mint ha bizonyos, az

te-

illeti,

altala-

nos miiveltseg" szinvonalanal valamivel melyrehatobb ismeretet a tudomanj'-ok barmino agaban is

nem

lehetne belole meriteni azonban az liatarozottan allithato, hogy alapos. melyrehato, kenyerkereseti megellietest szolgaltato szakismeretek e t nj'ujtani nem kepes. Pedig ennek a dolognak ma, mikor a nemzet, a mint az allando xop[)ant kivandorlas mutatja, arra pontra jutott, melj^en a foldmiiveles tobbe egymagaban osszes fiait oltartani nem birja, hanem a fejlodes legkozelebbi lepcsojere, az ipariizo allamma valo atalakulasra kell ralepnie, tobbszciros fontossaga van. Egyreszrol a i r o d a 1 o m, mint utaltunk rea, f e g y v e r t a r, melybol e 1:

— —

tudomanyos

menk magat sziikseges

m

a d 6

f

e

gy v

az

kiizdelmehez

elet

tudassal, mint e r r e

1

f

o

1

verttel s z e r e

1

es ta-

h e

t i.

A

magyarsag jovo

fejlodese erdekeben sziikseges, ezt a fegyveitart mentiil jobb eszkozokkel folszereltte es mentiil terjedelmesebbe tenni annal inkabb, mert a magyarra a letert valo kiizdelem ipari versenyt

melyet hatalmas nemet irodalomra tamaszkodo osztrak ipairal kell megvivnia. Masreszrol sziikseges a magyar nyelvet meg-

jelent,

idegen nemzetisegii emberek koziil is azokat komoJy, tisztesseges elemeket. akik iires idejiiket

taniilt

a

IX. Irodalmi, mint nemzetisegi politikai tenyezo.

nemes szorakozasra, vagy szakismereteik

203

fejleszte-

sere szeretik lorditani, akik tisztesseges, nyug-alpedig ilyenekbol, mas boldogiilasra torekszenek, nem pedig hivatalok utan kapaszkodo, larmas izg-akibekiteniink azzal a gakbol all a nepek zome, faradsaggal, melyet nekik a magyar nyelv megta-

—

—

nulasa

altal

szereztiink.

Mi sem alkalmasabb arra, mint, ha azt kell tapasztalniok, liogy magyar nyelven anyagi boldogulasanak minden foltetelet es eszkozet megszerezhetik. Teliat lovagias udvariassagbol ugy szolvan,

egyenesen becsliletbeli kotelessegiink nemzetisegi polgartarsainkkal szemben a magyar irodalom

belso erteket lehetoleg folfokozk, liogy ez altal nekik azert a tetemes laradsagert, amit egy olyan egoszen mas szerkezetli nyelv

nu n

—

mint mino minden tobbi nemzetimegtanulasa, igenyel, lehetoseg nyelvehez kepest a magyar leg teljes ertekii ellenszolgaltatast nyujthatunk. A romai nep tortenete erdekes vila-

—

got vet erre a kerdesre. Nem volt nep, mely a hatalmi terjeszkedeshez olykepen ertett volua, mint Roma tekintelye az idegen nemzetek elott az Eiil'ratesztol Erin szigetenek nyngoti partjaig, a Szaharatol a Karpatokig es a cseli erdokig csaknem hatartalan volt es mindezek dacara nyelvet az Adriatol keletre megsem tudta soha iiralkodova tenni. E teriileten, hoi a gorogok politikai hatalmat tokeletesen osszetorte es megalazta, tarsadalmilag meghodolni volt kenytelen azon felsobb hatalom elott, melyet a gorog tudomanyos es szepirodalom szolgaltatott a gorogsegnek. A gorog hatalmi kor teriileten meg a romai is elgcirogosodott. Pedig a romai uralom nem alapult soha egyes langelmejii nagy hoditok mer;

2U4 IX. Irodalmi. mint nemzetisegi politikai tenyezo. tektelen tevekenvseo'en. kik mint Atilla vagy Gyzsing"iszkan eletiik tartamara nemzetiiknekhatartalanerot s ellenallhatlan hatalmat kolcsonoztek. Roma liatalma nepenek kivaloertelmesseg'en, ezzel kapcsolatos jozan erkolcsein, fiainak ebbol folyo hatalmas testi-izomerejen es kifogastalan szervezeti epseg'en alapult. Kitiino allamferfiai es liadvezerei a Kamilluszok, Szcipiok, Mariusz, Szulla, Grachusok, Pompejiisz, Cezar, Markusz-Aureliusz. Trajan, Hadrian, hosszd szazadokon at mint egx eroteljes fanak szakadatlan ki^arag-zasai kovettek egymast. Politikai hatalmunk a gorog miiveltseg teriileten is evszazadokon

—

keresztiil

tartott.

Letiiknek es uralmuknak Hispa-

nia es Gallia teriileten, hoi a latinsag egy ertelmu volt az ertelmi folvilagosultsag'- es az erkolcsi emelkedettseg'gel. meg* a nepvandorlas rettento tifonjaval is dacolo alkotasait hagytak liatra ezen orszag- nepeinek elromaisodott nyelveben. EUenben azon teriileten. melynek lakoit irodalom. miiveszet, ipar, gazdalkodas teren nem birtak folemelni, mert hisz e reszben a keleti birodalom volt a nyugotinak tanito mestere, iiralmunk nyomai konynyen es gyorsan enyesztek el. Vilagosan lathato ezekbol. bogy a meghoditott nepek nagy es maradando halara kepesek azokkal szemben, kiknek hoditasa rablast. gyilkolast csak idolegesen, atmenetileg jelent: ellenben ahiioz jogbiztonsag, ertelmi es anyagi folemelkedes maradandolag fiizodik. Osszefoglalva a mondottakat a magyar irodalom belso ertekenek megfelelo fokozasat a kovetkezo szempontok ajanljak 1. Az udvarias elozekenyseg erkolcsi kotelezettspgiink a nemzetisegekkel szemben, kiket a ma:

—

—

:

gyar nyelv megtanulasara koteleziink. 2. Kivanatosabba teven a maffvar nvelv tuda-

IX. Irodalmi, mint nemzetisegi politikai tenyezo- 205 sat konnyitjiik egyben a nemzetisegek tag'jaira iiezve a nyelv meg'tauiilasahoz valo elhatarozas letrejovetelet es a kitartas fonnmaradasat. 3. jo irodalom szaporitja kiilso liozzatapadas es belso fejlesztessel sajat olvaso kozonseget es igy az irodalom mint tudomanyos fegyvertar emelkedik gazdagsag'ban hozzaferhetoseg es olcsosag tekinte-

A

teben

is.

Emeli a Magyar allam egyeni versenykepesseget a tobbi allamokhoz kepest es fokozza kilatasait, a nemzeti orok eletre. Ezek szerint a magyar nyelv politikai jelento4.

segenek emelese es tudomanyos irodalmanak fejlesztese mutatkozik kiilonosen fontosnak arra nezve, hogy ezen tereken valo tokeletesedes altal a

nyelv

tiidasa kivanatosabba legyen orszagunk mas nyelvii polgaraira nezve.

207

Az ir^dalomfejlesztes

X.

Vaii-e tehat

eszkozei.

modiink a magyar nyelv

kivanatosabba temii.

tudasat

—

En a magam reszerol, bar a katonasag- magvar nyelve nagy nvelvterjeszto tenyezo gyanant

—

a politikai teren a valtozast tenni nem ohajtanek. Xekiink a nemet nep, a szlav tengerben, melybe ekelve vagyunk, termeszetes szovetsegesiink. Az erdekek azonossag'an alapulo draga es ertekes neklink ez a szovetseg Dacara annak, hogy egy olyan szerencsetlen nemet torzs kozvetiti mely nn'g hatalma volt folottiink nem tudott egyebet, mint benniinket torok-basak modjara politikailag elnyomni, vagyonilag elerotleniteni. ertelmileg tudatlansagban tartani s mikor Isten kedvezo kegyelmebol az urasagbol az egyenrangu tars helyzetere fokoztatott le, aldior sem tud egj^ebet, mint lazalmoktol zavart, olyan hegemoniakus torekveseket tekintheto,

!

:

;

szemben, a miknek keresztiil viha vegre megtudna sajat erejet ismerni, (csak a sajat haza elott kivanna soporni) talan a sajat nemzetisegeivel szemben a magyarok joakaistapolni veliink telere,

ratii

tamogatasaval egyiitt kepes lehetne. Ismeteljiik,

hogy azon erdek egA^enlosegnel fogva, mely koztiink es az osztrak nemetseg dacara — a porosz nep altal kepviselt nagy nemet n e mz e t kozott fonn all, a nemet vezernyelv kerdeset a magyar hadseregben bolygatandonak nem velnok.

—

X. Az irodaloml'ejlesztes eszkozei.

20S

Az a kerdes tehat lehet-e egy nemzet irodalmat mesterseges eszkozok utjan ontiidatosan fej:

leszteni.

Erre a kerdesre Bokkle, a nao-y iievii ano-ol tortenet bolcselo, a szabadsagnak, a miiveltsegnek es a bekes vagj^ontermelo munkaii^ ez a langszivii, kitiino baratja azt feleli Nem. Az allamhatalom nem hivatott, mert teljesen keptelen az iro:

dalmat

meg

a legjobb

akaratu

beavatkozassal

is

I'ejleszteui.

Egy

ilyen nagy szemkorli, boles elmenek ezen minden esetre meghokkenti a gondolkodast, mert a magyar tudomanyos irodalom, foleg a szakirodalom viragzo fejlodesenek magaban a nemzet itelete

rendkiviili gatlo akadalyai vannak. Altalanossagban megallapithatjuk, hogy a tudosok csak ugy, mint a koltok nem nevelodnek, hanem sziiletnek. Megis mind a ket elem sziiletett elmebeli kepesseg es tanultsag is jatszik bizonyos szerepet elmei termelvem'^eik ertekeben. Nyilvanvalolag egy Bonis Robert, aki az ekeszarva mellett kezdett el kolteni es az elme azon korat, mikor tanulasra legkepesebb, diirva testi munka kozt loltotte el, nem hozhat letre olyan fonseges mestermiiveket, minok Sekszpir alkotasai mert ba egyenlok volnanak is egymassal ertelmi eiore, emennek a jogi, tortenelmi, klasszikus irodalmi es bolcseleti tanulsag magas foka allott alkotasainal rendelkezesre. De bar kolto leliet valaki, ugy szol-

kicsinj^segeben

:

;

van, minden tanulmany nelklil is, tiidossa semmi esetre sem lehet. Egy tudomanyos munka megirasanal mar a nag}' e s z t egy mas tenj^ezovel, az

alapos kepzettseggel rangimak

legalabb

is

egyenlo

kell kijelenteniink.

Eppen ennek

a tanultsagnak eredmenyekent kis

X. Az irodalomfejlesztes eszkozei.

20^

munkak nehezebben sziiletmint szepirodalmi muvek. A koltonel az anvag'i haszon kerdese alig" jon tekintetbe. Akit Isteii megihletett, az irni fog' annak irnia kell, ha korg'6 gyomorral, hideg szobaban, kormeit pipajan iiieleiigetve cselekszi is, mint Petofi tette. Sot a nagy koltok legtobbje barmino hivatalos alias betoltesere is rendesen keptelen minthogy az ihlet percei szabalytalan idoben kovetkeznek be s ilyenkor a kolto a hivatalos kotelmekrol meg"feledkezik. A kolto tehat kenj'szeritve van, barmino szegenyesen is ezen tehctsege utan elni meg. Ennek elleneben a szaktndos igen konnyen, oUentallhatatlan mertekben juthat abba a kisertesbe, bogy szakbeli tudasat ne konyvek kiadasa reven ertekesitse csondesebb menetli gondolkozasa inkabb vezerli az anyagi haszon elonyeinek meltatasara, tudasanak minemusege inkabb kepesiti ra, hogy ha az ertelmi vagyon termelese nem biztosit neki anyagi joletet, anyagi vagyon eloallitasaval foglalkozzon. E mellett a koltot a tehetseg, vagyis muveinek josaga attol az egytol mindenesetre megovja, hogy miiveire rafizessen mert az erdekeltek korenek sokkal tcigabb gyurujehez beszel, es mert azok a szo es beszedfordulatok, amiket koltoi szepsegeknek hivnak. s amik gondolatainak es erziileteinek megertheteset tetemesen fokozzak, a gondolatok kozlesenek anyagi eszkozet, a nyomdat teljesseggel nem dragitjak meg. Ellenben a tudos kezdve a tortenelemtol, fol ytatva a termeszettudomanyok klilonbozo agaival es vegezve az ipari szakmunkakkal, miivei erthetosegenek fokozasahoz a szabatos es vilagos eloadas mellett miiveszileg alkotott tropusok es fignrak helyett egyetlen egy, nem csekely szellemi es gyakiiepeknel

tudomanyos

iiek meg",

;

:

;

;

1-4

X. Az irodalomfejlesztes eszkozei.

210

ran rengeteg" testi munkai es ehhez kepest nagy anyagi vagyont igenylo eszkozzel rendelkezik csupan es ez eloadasanak kepes abrazolatokkal valo niegvilagositasa. Xyilvanvalo ugyaiiis. hogy a meg oly tokeletes hasonlatokkal niegvilagitott szobeli leiras seni nyiijthat, megkozelitoleg se olyan vilagos fogalmat ralamely egyszerii geprol mondjiik peldaul az ekerol, mint a minot az ekenek ket vetiiletet es tavlati kepet tartalmazo vonalas rajza az elme szamara szolgaltatni bir. Jo rajz utan a targy elkepzelese a csak kevesse gyakorlott elmere nezve is mar csak nem gyermekjatek. Az osszetettebb gepezetek vagy miitargyak pedig a nyelv eszkozei segel3"evel ugyszolvan leirhatatlanok. Ezek szerint a kolto szabadon elhet a teiietsege altal nyujtett mindenfele eszkozzel arra nezve, hogy miiveit vilagossa, vonzova es eliliez kepest ertekesse tegye mert a nyomdakoltsegek ezaltal nem szaporodnak ellenben a szakeraber, akinek pontosan kivitt, tiszta, vilag'os, elegendo nagyszamii es nagysagii rajzokkal kell szobeli eloadasat kisernie miive belso ertekenek teljes kifejteseben anyagi eszkozok :

;

;

;

;

altal is

nagy mertekben korlatolva van. Csaknem

athaghatlanok ezek a nehezsegek egy olyan kis szamu nemzetnel, mino a magyar. Mig tehat egy koltoi miivon semmi nyomot nem liagy azon ko-

—

riilmeny, vajjon kis addig a kis

dott-e,

nyos

vagy nagy nemzet szamara

iro-

nemzetek muszaki, tudomaa szellemi szegenyseg bei

irodalmara lyege nyomodik a tudomanynak a megfelelo anyagseged eszkozokben valo sziikolkodese kovetkczteben.

A

sziiletett kciltot tehat egy kis nemzethez valo tartozasa egyetlen osveny a meltatlan kiaknaztatas kenyszeriisege ele allitja: es nem ad neki modot, hogy legertekesebb tehetseget mas m6don is erve-

211

X. Az irodalomfejlesztes eszkozei.

nyesithesse. Elleiiben a szaktudos ketfele ag-azo vagy munkalkodasat egy anyavalaszut elott all meddo, sot veszteseges es az olvas6k kis gilagszama miatt erkolcsileg is keves sikerrel biztato vagy ugyanazon muvallalkozasbaii meriteni ki szaki teren, ertelmi vagyon eloallitasa helyett anyagi vagyon termelessel foglalkozvan, sajat anyagi joletet sikeresen elomozditani es ezaltal talan polgartarsainak tagabb kore elott emelnie erkolcsi tekintelyet is. Az o-korban az allamhatalom csupan a hadi :

;

tudomany, a verekedes mestersegenek terjeszteset magahoz nielto foladatnak most mar a kotelezo iskolaztatas reven, valamint azon biinteto paragrafus alapjan, mely a vetkes gondatlansagot is tartotta

;

biinteti es a

torveny

nem

tudasat mentsegiil figye-

egy reszrol kozveszelyesnek, masreszrol biinlembe nem

veszi, a tudatlansagot

teto eljarast kihivo blinnek

nyilva-

azt hiszem, semmi nehezseget sem okozhat neki meg egy lepessel tovabb mennie es hathatos

nitotta

:

tevekenyseget irodalomfejlesztessel is elomozditania. Olyan hel3^en, mint hazankban, hoi a tarsadalmi tenyezok nemzetisegi viszonyainkbol eredt szethuzo tevekenysege az eroteljes feljodesnek egyaltalan enem kedvez, sot joforman tespodest okoz, a t

m

netileg

viszonyok megjavulasaig-

a batran az allamhatalom

ez heto

kotelessegei

koze

ve-

fol.

Midon pedig azon modokat tessziik kiitatas targyava, miknek segelyevel az irodalom fejlesztheto, volna, a hivatkozott nagynevii tortenetbolcselonek Bokklnek vonatkozo fejtegetesei megbecsiilhetlen mert eleve megovszolgalatokat tesznek neklink nak bennlinket olyan utakra valo tevelj^edestol, mclyek valodi irodalomfejlesztes helyett az allamha;

X.

212

x\z irodalomfejlesztes eszkozei.

talmat csakis a kozjovedelinek lesere vezetnek.

haszontalan fecser-

Bokkl fejtegeteseibol kitiinik, hog-y a kolteszet, a dramai es regenyirodalom onkentes termeleset az ilyenekkel fog'lalkozok allami javadalmazasa nem kepes sem nagyobba, sem pedig tokeletesebbe tenni. Nem csupan azert nem, mert a kozhatalmak birtokosai csak ritka esetben birnak a megfelelo finom izlessel a valoban erdemeseket jutalmazni meg, minek folytan az ilyen javadalmak irodalomfejlesztes hel\ ett az alacsony hizelkedes es nepotizmus es a protekcio erkolcsronto meleg ag^-aiva valnak. hanem mert a penz a valoban erdemeseket, a nagy tehetsegii irok nemelyiket kepes lehet az egyenes litrol oket az igazsag langlelkii papjai es liirdetoi lielyett elavult eloiteletek es szegyenletes balfogalmak szelid simogatoiva alakitani at. elteriteni

;

Pedig

akkor teljesitette igazan kotelesseget, lia Szokrateszkent az igazsagot eg y for ma tisztasaggal es hevvel hirdeti a ha talmas olia A k b a d e s z, v a g y a k s b rark tokos A r s z o d e m o s z, a h a r m n c J;irannosz, vagy alegfobb biroi iiatalmat gyakorlo sok ezer tagu csocselek elott. az iro csak

g*

li

i

1

i

i

i

t

i

i

LTgyan ezeket a fejtegeteseket a tudomanyos irodalomra vonatkozolag is mertek adonak kell tekinteniink, mert hiaba, tudosok sem krealhatok meg oly magas helyrol jovo kinevezesek litjan sem. A cim, a rang, a jovedelem, szoval a kiilso forma am megadhato, de a kiterjedt behato-tudas, a melyrehato boncolo esz, a vilagos es tiszta eloadas mindenfele kinevezestol fiiggetleniil jelentkezik pedig a tanulni akaroknak ezekre es csakis ezekre van szliksegiik, amazok reajuk nezve ertektelen polyvat kepeznek. ;

X.

Az

irodalomfejlesztes eszkozei.

213^

Szeles tiidomanYkorii, befoglalo nag-y terjedelmfi eredeti tudomanj'os niunkak, mint a liazank halliatatlaii erdemli fianak Somsey Andor urnak palvazatai nyoman jaro meddoseg tanusitja, palya dijjak kiirasa iitjan nem termelhetok gyorsan es sikeresen. Egy szeleskorii tudomanyos munka ha az igazan jo akar leiini, egy Alettevekenyseg hosszas, sikeres, tudomanyos kutatasanak es rendszerezo torekvesenek eredmenye lehet csiipan. Mar pedig a jovoben lebego palyadij, barmino nagy legyen is az, nem adja a tehetsegnek kezebe az anyagi eszkozoket. az idot, a seged-konyveket stb. arra, hogy ha a kitiizott targygyal rokon torekvesek ehiek is lelkeben, azokat csakugyan meg is valosithassa. Nem veletlen dolog az, hogy a magyar tudomanyos irodalom teren annyi sok idegen hangzasu newel Budenz. talalkozunk Kautz, Krusper, Petzval, Henslman, Konig, Kriesch. Nendtvich, Schwarcl vagy Hunfalvi, Vesz, Kisfakidi, hogy magyarositott neveket is emhtsek. Mindezek szamara a szegeny magyar irodalom helyett, ugy szolvan egy masodik anyanyelv kozvetlensegevel egy hatalmas tudomanyos irodalom, a nemet allott legalabb is nyitva mig, aki a nyelvet csak nyelvtani uton tanulmanyozasnal kettos nehezsajatitotta, el a seggel a nyelv es a targy megertesenek nehezsegeivol kiizd. A e g b i z a t a s o k u t j a n v a 1 6 t u d oaltal fejlesztes ellen a :

—

;

many

m

Bokkl

folhozott osszes kifogasok allanak.' Meg talan sokan emlekezni fogunk red, hogy Gregoroviusz Hadrian csaszarjanak akademiai forditasaba mil,yen hiba csuszott egy helyt bele azert, mert a fordito a dahabijet kiilonleges csonak helyetl

X. Az irodalomfejlesztes eszkozei,

214

helyseg nevuek gondolta. Ha az illeto nem fordit. haneni kivonatol vagy ismertet, a legferdebb es furcsabb kovetkeztetest fiizheti az ilj^en felroerteshez Altalaban veve a magyarazdk vagy ismertetok a legkiterjedtebb es teljesebb mertekben kepesek lehetnek sajat kedvenc, esetleg teves eszmeiket a magyarazott miibe belemagyarazni es igy ezt ere!

deti ertelmebol sziik, alig kell

kiforgatni. E tekintetben, azt hiszkialltobb peldara hivatkoznunk a

negy Evangeliumnal, melynek szavaibol

0I3'

kiilon-

bozo ertelmet olvastak ki a katolikusok, arianusok es unitariusok a Megvalto szemelyisegere nezvG melybol egeszen maskent allapitjak meg a katolikusok a papsagnak az Istenhez es a hivok sokasagahoz valo viszonyat es beJso szervezetet es teljesen mas minonek megint Luther Marton es Kalvin Janos liivei ? Mindenesetre a legnagyobb valosziniiseggel foltehetjiik Bockl nyoman, hogy a megbizottak ko;

!

nagykepii, m^iizsgolodo szofisztak fogigazsag szereny, felszeg, de amial langlelkiibb papjai helyett. Esztelen pazarlasnak, a kozvagyon fecserlesenek kellene tehat tartanunk, ha

zonseges,

uanak lenni az

valamely kormany tudomanyos megbizatasok alapjaii akarna az irodalmat fejleszteni. Ily modon a muvelodes fejlodesere kozrehatni csak olyan magan

mecenasok lehetnenek kepesek, kiket a tudomany es emberismeret muzsaja szinteu megihletett, s kik az erdemeseket es kejjeseket valami modon szemelyesen folkuTatnak, de nem protekeios es nepo-, tikus eselyektol fiiggo hivatalos irodalom partolok minok az allamot kormany z6 ferhak altalabanveve Icnni szoktak. EUenben idegen irodalmakban nagy hirre es nagy kelendosegre szei't tett miivek leforditasa

Az

X.

215

irodalomfejlesztes eszkozei.

olyan eljaras, niely visszaelesre igen keves

alkalnyujt. forditasi miinka termeszete nem felsobb 1. rendii irodalmi tevekenyseg" leven, nem kinalkozik alkalom meltatlan, semmis mukodest tulsag-osan magas jutalommal fizetni es igy pazarolni. 2. Teljesen ki van zarva az anyagi sikertelen-

mat

A

;

avagy egj ily szlikseges mii megjelenesenek mert a forditasi mimka nagysaga elelliuzodasa lentetben az onallo alkotassal idoben es mennyisegben konnyen elore merlegelheto. mil belso be3. Az ig;N' keletkezendo irodalmi cse mar elore pontosan megallapitliato es kialliiasanak koltsegei ezen becscsel jo eleve megfelelo (isszhangzatban hozliatok. 4. Teljesen ki van zarva a munka belso, erkolcsi es szellemi sikertelensegenek lehetosege, mert a kozonseg sajat iteletenek onzo eredetebol folyolag igen megbizhato es erzekeny miibiralo. Ha egy seg',

:

fiai megvetelre erdemesnek bogy azt a konyvpiacon tomegesen annak aranylagos becserol eg'eszen

konyvet egy nemzet iteltek az altal,

elfogyasztottak,

megbizhato

iteletet nyujtottak.

Persze

nem szabad

hogy mulattatasra szant konyvek kelendosege oktatasra szant konyvek kelendosegevel par-

leledni,

nem allithato. Az allamhatalom vezeregyenisegei

vonalba 5.

a kozha-

szakegyletek, tudomanyos kr)rokre akademiak ruhaztatjak at es ezek tevekenysegenek ellenorzeset egyszerii szabalyok alapjan konnyen

tast es eg;\'es

:

es behatolag vegezhetik.

Az irodalom

fejlodesenek

••

kozkormanyzatilag

forditasok utjan valo elosegitese annal ajanlatosabb, mert ezen modszer h a a m 5t

gott igen kiterjedt es sikeres torte-

X. Az irodalomfejlesztes eszkozei.

216

m

11 e 1 i mult all. Tudomasunk szeriiit az elso peldat erre nezve a r 6 a i s z e n a t u s alkotta meg-. Nagyon jellemzo pedig az 6 valoban gyakorlati g-ondolkodasukra es egesz esziik jarasara. liogy eppeii halalos ellensegiiktol, Karthagonak irodalmabol szereztek meg ertelmi fegyvertaruk ezen egyik eszkozet amemiyiben a szeiiatus karthagoi Magoiiak a foldmiivelesrol irott munkajat fordittatta le latin nyelvre azt a romai nepnek hivatalosaii ajanlotta es kozottiik terjesztette. Yaloban azok, kik ily jozan es boles belatassal tudjak kikoszoriilni sajat ertelmi csorbaikat, kik igy birjak legnagyobb es leghalalosabb elleiisegeik derekseget es tokeletesseget sajat javukra ertekesiteni, kik igy kepesek merlegelni az ertelmi vagyoii erteket, azok hivatott es melto leg^'ozoi voltak Karthagonak, a gorogoknek es az egesz vilagnak A a s o d i k tortenelmi peldat az irodalomiiak allamkormanyzati koztevekenyseggel valo fejlesztesere egy szemita nep az a r a b o k nyujtjak, akik a romai es gorog nepek politikai bukasaval kapcsolatos altalanos elbarbarosodasban a kettos romai birodalom teriileten megtelepiilt miiveletlen nepek kozott a gorog tudomanyossag merhetetlen vagyontermelo becset legeloszor vettek eszre, es azt tobb-kevesebb szerencsevel nemzeti kozvagyonna atformalni torekedtek. A tortenelem foljegyezte, hogy az arab khalifak, mikor egy-egy diadalmas hadjarat utan valamelyik bizanci csaszarral beket kotottek, nemcsak egy-egy tartomany kiszolgaltatasat koveteltek, lianem olyan gorog tekintelyek miiveinek egy-egy peldanyat is, kikiiok jo hire mar hozzajuk elhatott, Ezeket azutan sajat tudosaikkal arabra fordittattak es terjesztettek nepeik kozott. A khalifak illetve tudosaik ezen tevekenysege volt alapja a ko-

m

;

:

!

m

:

:

X. Az irodalomfejlesztes eszkozei.

21

(

zepkori, az arab tudomanyossagnak. S az njkor eleg'urog- szerzo mlivet nem eredeti gorogbol, hanem arabbol forditgattak at latin nyelvre es igy keriilo iitoii valt az europai nepek ertelmi kozkincseve. A li a r a d i k tortenelmi pelda a r e n es z a 11 s z (renaisence) es reformacio, mint ertelmi

jen szamos

m

:

megujhodas. Ennek

alapjat,

Konstantinapoly elfog-

lalasaval Europaban szetszorodott gorog skolasztikusok vetettek meg, akik nagy szamu gorog klaszszikus munkat hoztak magukkal es vandoreloadasaikon terjesztettek a benniik folhalmozott ismeret

kincseket mindenfele. A vagyakozas e roppant ertekiinek folismert vagyonfaj birhatasa irant szlilte meg a konyvnyomtatas foltalalasat mi altal konyvek birhatasa meg'sziint a g'azdag"sag kivaltsag'at hanem mindinelvezo arisztokratak elojoga lenni kabb nepies kozvagyonna lett. Ez dontotte meg «gyszersmind az egyhaznak es a papsagnak ertelmi mert az embereket teren valo foltetlen tekintel^^et jegecesedett isteni bolcsesseg -a beszed formakka olyan boseges lorrasaival ismertette meg, melyekrol a papsag- es az egyhaz nem akart, vagy nem mert tudomast venni s melyeket, bar epp annyira orok, de mas nemii igazsagokat tartalmaztak, mint a Szentiras. habozott isteni kijelentesekiil elfogadni. Igy keletkezett az ertelmi teren egy az egyhaztol fiiggetlen, szabad tudososztaly, melynek hatalma rovid ido alatt az egyhaz nyakara nott. A rei'ormatio a papsagnak meg vallasos iigyekben valo szakertoi kivaltsagat is ketsegbe vonta es a papsagot intezkedo hatosagi, hatalmi rangjabol a tanacskozast vezeto elnok tiszteleti allasa szallitotta le. e g y e d i k es utolso peldat vegre a muszka ;

;

;

;

N

nep

langlelkii

civilizaloja

Nagy Peter

car

218

Az

X.

irodalomfejlesztes eszkozei.

szolgaltatja aki belatvan, liogy az emberek folemeleseiiek legjobb eszkoze, jolletiik legbiztosabb elomozditoja, ha a tiidatlansag kodet alaposan eloszlatjak az ismereteket az emberek kozt elterjesztik, europai korutjaban minden nemzetbeli tudosok ismeretseget szorgalmasan kereste, nem baratsagos pobar iiritgetes vagy szellemes fecsegessel valo ;

idotoltes celjabol; hanem mert toliik oly munkak ajanlatat kivanta megszerezni, melvek alkalmasak gyakorlati vagyon-termelo ismeretek terjesztesere. 5s"agy Peter bolcsessege e reszben a legcsudalatosabb

ertelmi jelensegek egyike. Az orosznyelv akkori barbar allapotaban nem rendelkezett a forditashoz szlikseges szobosegg-el, azert a muvek nagy reszet eloszor is az ekkor mar sokkal magasabb szinvonalon alio cseli nyelvre forditottak le es iiinen at oroszra. Ezen az uton letrejott egy olyaii mtiveltsegi allapot, mely az ipar teren a bagaria bort, az otvos miiveszet mezejen a thula eziist zomancot, a tudo-

many orszagaban

a

vegytant

szinte

iij

alapokra

helyezo, Mendelejew-fele paranysuly torvenyt birta adni az emberiseg civilizaciojaiiak. E peldak nekiink magyaroknak annal ertekesebbek, mert keresztiilviYoik nemcsak egyszerii ])olgari viszonj'ok kozt elo langlelkii emberek, hanem a hatalmat oroklo joggal gyakorlott patriciusok sot korlatlan hatalommal uralkodott fejedelmek voltak tehat meg a legarisztokratabb gondolkodasu magyar sem tarthatja allasahoz es szarmazahoz meltatlaunak peldaadasuk utanzasat. Az irodalom fejlesztesnek javasolt modja csakis atmeneti jellegii alkalmazast lelliet. Minden bizonyossaggal az irodalom megfelelo labra allitas utjan. kepes lesz megtalalni a maga kozonseget, melynek tudas szomjabol allandoan fonntartja es taplalja ;

X. Az irodalomfejlesztes eszkozei.

219

Xem kell tehat teljesseg-gel felni attol, niintha. forditas-irodalom teremtese az eredeti irodalom fejlodesenek csak a leg-kevesbbe is hatranj^ara lehetiie. Okos, boles es derek emberek gondolkodasaval valo megismerkedes csak alkalmat nyujthat azok iitanzasara, modot es eszkozt szolg-altathat azok netalani tevedeseik kiigazitasa, vag"}" a nviijtotta ismeretkor kieg-eszitese, kitagitasa altal hir, tekintely es vagyon szerzesre. Nera kell eg-yebre mint Szmajlszra es Matj'huszra hivatkozniink, kiknek remek muYeik mag-at.

Angiiaban

sziilettek

meg

;

azon nep koreben tehat,

mely Plutarchoszt eloszor iiltette at sajat anyanyelvere sot mely folytonos javitott forditasok altal V al6sag-os. meg az eredetinel es tokeletesebb" ang-ol nemzeli remekmuve alakitotta. Ime tehat az angolok ig^azan es ben;

,.

soleg meg'ismerkedve a gorog szellem fonseges remekevel nem alllak meg, hanem Isten kedvezo kegyelmebol, ha tul nem is szarnyaltak, legalabb

lenyesen kiegeszitettek mesteriiket. Avagy nem ismerjiik el meg az angol Bekn (Bacon), Smidt Adam, Bentem (Bentham), DarAvin es Szpenszr (Spencer) Tilagra szolo miiveltseg terjeszto miiveiben Szokratesz, Arisztotelesz es Cicero felsobbrendli haszon elvisegenek teljesebb, reszletesebb kifejleszteset ? Nem ismeijiik-e meg az Ujkor irodalmaban a gorog es lomai irodalom termeszetes tovabb fejlodeset ? Mig a kozepkort a Biblia szegenyes tudomanyos!

saganak az unalomig valo ujra es ujra magyarazgatasa, ne mondjuk kerodzese jellemzi kiilonoseu. Vegiil tartozunk Bockl Jangszellemenek, aid Smidt Adam ota a tortenet es tarsadalom bolcselok kozijl talan az eg3'etlen, aki az ertelmi tudast es az ertelmi tiidas fejlesztesenek eszkozeit. mint a nepek tortenelmi sorsara befolyo, fontos tenyezot

220

Az

X.

irodalemfejlesztes eszkozei.

kiilonos megfontolas es vizsgalodas targyava tette,es aki mindeii szep, nemes, magasztos, az emberiseg I'ejlodesere, tokeletesbiilesere hasznos eszme es intezmeny irant osztonszerii, langolo szeretettel vi-

nagy

es nemes elmenek tartoziink azon liogy az irodalomra vonatkozo felfogasaban csak aiinyiban tevedett, amennyiben sajat hazajanak es Franciaorszagnak a fejlodes legfelso fokaii alio irodalmait vette fejtegeteseinel zsinormertekiil es nem goiidolt olyen esetekkel, midon

seltetik, e

kijelentessel,

egy viszonylag hatramaradott nemzet irodalmat kelEz a teny

letik gyorsaii elokelo szinvonalra emelni.

csak eszenek gyakorlatias iranyban niozgo jaraO olyan kozonseg szamara irta mfivet, melyre nezve elmaradott irodalom labra allithatasanak fe^tegetese csakis tudakos bolcselkedes. minis

sat jellemzi.

den gyakorlati haszon nelkiil valo vadaszat szinezetevel birt volna.

elvi

allaspont

221

XI.

Az irodalom hozzaferhetosege. Konyvtarak.

Az irodalom olyan fegyverlar leven, amelybol valo oiifelszerelodes a letert kiizdo harcosok reszerol allando folyamatban van, ennek uemcsak terjedelmesnek, vagyis lehetoleg mindenfele tudasagat kiineritoleg raagaba foglalonak, hanem konnyen liozzaferhetonek is kell lennie. Az pedig ketfelekep lehet allova. iigymint o 1 c s 6 s a g e s konyvtat e n n i u t j a n. Egy n a g y n e p n e 1 ma, a konyvnyomtatas loltalalasanak 5-ik szazadaban az olcsosag mert a sokszoroszokott beallani sitas koltsegei, az eloallitott peldanyszammal I'orditott aranj^ban, igen erosen megcsokkennek. Azert ott, ahol szeles olvasokor erdeklodesere lehet szamitani, a konyv egyszerre sok peldanyban, olcso nyomasi koltsegmellett jelenhet meg; mig kisszamu nep termeszetesen kisebb olvasokort jelentven, viszonylag dragabb aron juthat hasonlo ertelmi va-

irodalmat keziigybe

:

rak

onmagatol

—

;

—

gyonhoz. Kis nephez tartozni tehat, nemcsak koltseges fenyiizesnek latszik az ertelmi vagyonszerzes szempontjabol, hanem egyenesen veszedelmes szegenyseg forrasanak, mert, mint fontebb kifejtettiik, bizonyos tudas agak onmlikodo lelrejovetele kisszamu nepnel nag}^ nehezsegekbe iitkozik.

222

XI.

Eg"}^

Az irodalom hozzaferhetosege. Konyvtarak. irodalomnak

tudatos

koztevekenyseggel

kello szinvonalra valo emelese azonban nein litkozik olyan nagy nehezseg-be, mint az evenkint meg-jelenni szokott konyvek nagy szamabol vag-y meg

inkabb egy-egy regibb kozkonyvt^ roppant terjedelmebol kovetkeztetni lehetne. Nem pedig azert, mert, mint mar Otvos Jozsef ^.Gondolataiban"^ megallapitottta ;«az emberiseg roppant kiiz-

delmekkozt tudeljutni ujigazsagok ismeretere; mas szoval az emberi tudast elobbre vinni

csak

egyes

valoban

kivalo,

ritkasaguknal

kivalo langszellemeknek adatik meg. Azert mikor szo van egy nep irodalmanak kello szinvonalra emeleserol, a kritika nagyszemii rostajan mindazon miiveket at lehet ejteni, melyek nem egyebek tires szalma cseplesnel, vagy eg'yszeru, sot rossz emesztetii kerodzesnel. Mikor aztan szazezer megjelent miibol marad szaz, ketszaz, melj^ek a benniik foglalt igazsagok es tokelyeknel fogva dacolni birtak az idok vasfogaval es a tudas haladasaval es melynek tudasa az embert valoban hasznos ismeretekkel tolti meg, nem pedig azzal a nagyon szerencsetlen onliittseggel, mely az ismeretek szerzeseben valo sikertelen faradozassal is vele szokott

fogva

is

valoban jarni, holott pedig hasznavehetetlen semmisegekkel vagy veszedelmes bal iteletekkel telt meg a rossz konj^vekbol a jobb sorsra erdemes ag^'velo.

Alagatol ertetodoleg egy irodalomnak szinvonalon tartasa egeszen mas foladat mint annak szinvonalra emelese. Amazt mar minden esetre legcelszeriibb a megvetett eros alapon, illetve jol megmiivelt, diissa tetttalajban termeszetes fejlodesenek engedni at. Egy olcsova es terjedelmesse tett irodalom lassankint igen szeleskorii olvaso kozonseget

XI. Az irodalom hozzaferlietosege. Konyvtarak,

maga

223

az ember pedig, akiro nezve jo eletsziiksegiette, nelkiilozhetetlen elvezette tett, takarekos lesz az elvezetek mas mezejen, kieleg-itendo az olvasasra valo ig-enyeit. Mint g'viijt

koriil

;

konyvek olvasasa

—

a hogy ma sem sajnaliink naponta 35 40 fillert 6 7 filler ertekii cukorert es kaveert, mert ezzel egyuttal egy sereg heti es napi folyo irat olvashatasanak jogat is megszerezzlik. Egy irodalomnak kello szinvonalra valo lielyezese altal teliat, annak a szinvonaloii valo, tovabbi meg'm.aradliatasa es bizonyos foka biztositekot nyert. Volt ido, midon az irodalomnak, vagyis az onoktatas forrasainak olcsova es igy liozzaferhetove tetele szinte lekiizdhetlen nehezsegekbe iitkozott m.id6n nemcsak olcson sokszorosito nyomdagepek, hanem meg a t'oljegyzesre alkalmas vekony es olcso papirlemezek sem ailottak rendelkezesre m.idon a foljegyzeseket draga bordarabokra, meg agyag vagy erclapokra irtak mikor ag^^aglapokat, azutan kiegetes altal tettek romlekonysag elleneben ellentallova, maradandova. Mar ezen az idoben loltatalta a kutato elme a hozzaferhetlenseg betegsegenek elharitasa modjat, a kbzkonyvtarak felallitasa altal, a hoi az akkor meg nem kitervezosi es fogalmazasi ertekenel, hanem egy-egy peldany eloallitasi koltsegeinel fogva penzbelileg is vagyont ero, ismeretterjeszto iratokat a tanulni vagy ok kozhasznalatara elhel^^eztek. E r r e a miiveltseg terjeszto talal-

—

;

;

manyra mi magyarok bizonyos nemzeti b keseggel tekinthetlink. Az elso

ii

s zily^

nemii kozkonyvtarak folallitoi hunn szittya fajbeli, ugynevezett szumir-akkad nemzetisegii, assziriai oslakok voltak, akiket 'kesobb a nyakukra vandorolt barbar asszirok, mint a germanok a romaiakat, leigaztak, de akik magosuknak nevezett, papi oszta-

XI.

22-i

Az irodalom liozzaferhetosege. Konyvtarak.

niiiveltsegiik reveii leig-azoik folott meg' sokaig bizonyos tarsadalmi, szellemi folenyt oriztek meg es nyelviik ngy, mint a latin nyelv Europaban, meg hosszu ideig az arisztokratak, az ertelmesek es hatalmasok nyelve maradott irasjegyeik ]»edig ugy mint nekiink a latin, az osszes iras alapja

hiikban

;

;

:

lettek.

Azelso konyvtarak templomok, 1 s o k n y Y t a r n o k o k p a p o k v o 1 1 a k. Valoban alig lehet egymashoz minden tekintetben meltobb tarsulast kepzelni, mint templom

a z

e

:

Azon

holy, ahol Istennek akar vertol csepego akar vertelen, akar illatgyantas fanemek tiizetol ego akar az elohit melegetol langolo aldoparosulYa azzal a helylyel, zatokat mutatnak be hoi Istennek anyagi es erkolcsi vilagrendiinket megallapito, fizikai es ertelmi miikodesiinket rendezo, orok ervenyii torvenyei megismerlietok hoi Istentol nyert legdragrabb kincsiinket, ertelmi kepesseglmket kultivalhatjuk hoi ismeret a z gyiijthetiink j e 1 e n ii n k, j o v 6 n k, elet biztositasara; hoi dragasagokat halmozhatunk fol „melj^eket a tiiz es viz meg nem emeszt, a molyok meg nem raghatnak, a rablok es tolvajok el nem idegenithetnek.'^ es konyvtar.

;

;

kincseket orok

:

;

A

nagy mindenseg Istennek allvotasa melyek a vilagot mozgatjak es

az eroket,

A

;

azokat valtoza-

torvenyeket, melyek sait sziilik, 6 hozta letre. szerint a nehezsegi ero a vizi kerekben villamossagga ez melegsegge, fennj^e, hangga vagy az elekrolizis utjan vegyi erove alakul at, Isten alkotta. Isten hozta letre a szervezeteket. Isten helyezte el az ember ag'yvelejebe az ertelmet. Isten alkotta meg azt a csudalatos szerkezetet, melynek emeszto szervei, izomzata, vere, agykanyarekai altal az er;

XI.

Az irodalom

hozzaferhetosege.

Kony vtarak.

225

zeketlen novenyi, az oktalan allati szervezet egyes darabjai a taplalt test izomzati, es ertelmi munkaja iitjan ipari miiremekekke, koltoi miivekke, foltalalo eszmekke alakulnak. Mert ez leszen azon eledelekbol, melyek eg'y-egy fenyes elmet bezaro test taplalekaul szolgabiak az emesztes csodas folyamatai es titokzatos elet es ertelmi erok barmoiiikus oszszemiikodese utjan. Isten intezi, hog-y a Naptol kisugarzott erelyt a legkor melegge, a novenyi szervezet eleterove alakitja at. Isten adta, hog}^ minden elo leny meg'baljon, de a tovabb tenyeszet kepesseget atadbassa utodainak. Bizonyara, aki isten parancsait az 6 torvenyeiben megismerni torekszik, ezutan azokhoz egy szofogado gyermek peldajara biven alkalmazkodvan az istennek legtetszobb foglalkozast uz. Ez mar eljutott arra a magas allaspontra istennel szemben, melyrol a szamaritanus asszonynak a Megvalto jovendolt. Az mar ,,sem nem :

Jeruzsalemben, sem nem Garizim hegyen, hanem szivben es lelekben imadja az Istent." Avagy nem Istennek tetszo foglalkozast uz e a balando, aki az Isten altal raruhazott kepessegek es erok legertekesebbjet, az ertelmet torekszik gondozni, gyarapiki meleg abitattal iparkodik tulajtani, fejleszteni donava tenni oseinek tudomanyokka es ismeretekke oregbedett es felgyiilemlett tapasztalatait ki szellemi munkakkal es elvezetekkel I'oglalvan el piheiio idejet ez altal urra teszi lelket teste folott. A test al antes, allatias vagyainak kielegitese, gyonyoreinek hajhaszata lielyett szivet es ertelmet Isten hatalmanak es tokel^^einek belso szemleletevel foglal;

;

koztatja

!

Bizonyara, ba a templom a jamborsag tiszteletet kelto dics-sugarat arasztja ra a konyvtarra, ugy viszont a konyvtar az igazsag ragyogo fenyet vet15

220

XI.

Az irodalom

liozzalerhetosege. Konyvtarak.

heti vissza a tem])lomra. A kon^'vtar egy allando figj^elmeztetes a foldi dolgokat teljesen elhanyag-olo vakbuzg'6 rajong-ora, hogy testiinket a fold anyag-ait es eroit is Isten liozta letre, liogy e 1 e t ii n k

csak szellemileg egy orok elet zaloga, haiiem testileg is megbizatas, melynek targyait: az ertelmen a szellemen kivlil az elet erot es csorbitatlaniil kell megorizni is e g" e s z s e g e t utodaink szamara. A templom figyelmeztetes az aiiyagi vagyonszerzesbe avagy a testi kejjelg'esbe elmeriilt anyag elviire, hogy van orok elet, s hog\^ nem. csak a pillanat oroniere, hanem a meszsze, messze jovendore is kell gondolnunk inert jelen viselkedesiinknek megvan a maga befolyasa erre foris. A konyvtar figyelmeztetes a kiilso, anyagi masagok (izeseben ellaradni kesz szellemre, hogy belso lenyegre, igazsagra kell tornie. A templom fig3^elmeztetes, a termeszeti erok konj^ortelen eroszakat kovetni kesz forrongo iijjitora, hogy az emberi cselekvesben a szeretetteljes tlireleni nem mellozendo. A konj^vtar figyelmeztetes a sziiletesere es anyagi vagyonara biiszke arisztokratara nezve, hogy vannak-e foldon hatartalan mezok, hoi nines sziiletesi elojog, nem hatalom a vagyonban valo duslakodas hoi tehetetlen gyamoltalansaggal mozgatja labat Nagy Sandor, Napoleon, Atilla vagy Xagy Frigyes, kik aranyszeken iilnek es parancsszavukat milliok lesik de teremto, foldet, termeszeti eroket leigazo hatalommal halad elore egy egyszerii polgar, mint Pithagorasz Nyutn, Dekart. Yatt Jakab vagy Sztil'enzn (Steaphenson) kik az akarat, a tudasvagy es szorgalom sercgeivel hatolnak be az ismeretlen sotetsegbe es onnan a tudomany, a loltalalas mindenkinek hasznot hozo arany gj'-apjat ragadozzak el az emberiseg sza-

nem

;

:

;

XL

Az irodalom hozzaferlietosege. Konyvtarak,

227

A templom fig-yelmeztetcs az onerejeben elbizakodo folkapaszkodottra, a nyeg-le g'og-g-el hatalomra toro onzese, hogj Isten nem csiipan termeszeti eroket adott az ember kore, azokat kiismerni es azokou uralkodni, hanem felebaratokat is allitott melleje, kikkel szovetkezve, veliik egymasra tamaszkodva, eg-yesiilt erejiik a fold ellentetes eroi folott megsokszorozodik. A konyvtar figyelmezteti a niegallapitott rend

niara.

erintetlenseget a nierev mozdulatlansagig- tuUiajtani kesz konzervativot, liog-y az elet mozgas a mozdulatlansag lialal. A templom figyelmezteti az anarchikus folforgatasra liajlo forradalmart, hogy Isten a termeszetben orok ervenyli rendet allapitott meg, teliat a letezesnek atorvenj^es rend epp ugy alapfoltetele, mint a tevekeny alkotas. Yaloban a templom, mint az emberiseg kozvag3'onanak alkoto resze annal ertekesebb, mennel tobb aguak a lelki epliles azon fajtajai, melyekhez a templomban, vagy a templom altal juthatunk. gorog nemzet geniusza nem elegedett meg azzal, hogy a templom a papnak jovendo mondasai utjan a nemzetnek politikai es erkolcsi tanacsadoja legyen. es joshelyek a leggyonyorubb es ragyogobb szepmiiveszeti 11 z e II aliol evszazadok hosszu o k v o 1 1 a k soran at az otvosseg, szobrdszat, festeszet az erces ag3'agipar miivei t a k f 6 1 aliol a kesei unokak 1000 ev multan is bamidhattak 6s apaik iigyesseget, tudasat es szep;

A

A gorog templomok

m

m

;

remek

halmoztat-

;

seg szeretetet. Sot tobbet ennel. Csodalatos a gorogok mino bolcsen kapcsoltak hozza a szepmiiveszeti muzeimihoz a li a z a fi s a g, lioslelkiiseg, s z e 1 1 e i, kivalosag estesti derekseg istapolasa-

m

15'

228

XL Az

n a k

iig-yet.

irodalom hozzaferhetosege. Konyvtarak.

A

melyik

g'orog' kantoii

polgarai hos-

csatamezon kivaltak. aiinak a varosnak jogaban allott valamelyik jos helyen egy-egy feliratos, disztargyat allitaiii fol emlek gyanant. De nem csiipaii egesz allamoknak eg-yes, nagyon, de nagyoii kivalo embernek is meg-engedte a templomi papsag, bogy akkor, ba valami lelkiiseg-iikkel eg'v-eg'y iitkozetben a

igen jeles cselokedctet vegzett, nevevel elhitott szobraszati. vag-y iparmiiveszeti mli altal birdetbesse

mintegy meg-orokitett formaban az osszes gorogseg" kozott jelleme es tett ereje derekseget. Eleinte csak badi tenyek dicseretet sugaroztak az emlektargyak. Kesobb betyet kaptak ott a bekes i^olg-ari tevekenyseg beroszai is. Egyebirant csak baniubiunk lebet azt a kozeleti b o 1 c s e s e g e t, mely a leg-jozanabb belatassal kepes volt a b. a b o r u vertonto es emberpusztito tevekenysegebez a kenyerado, eniberszaporito, ipari lejlesztesenek erdeket ily bensoleg az altal, bogy ezen terjedelmes es baszli o z z a nos fanak gyonyorii viragait, a kepzo es iparmiiveszeteket eppen a baboru tenyeibol folyolag dus es fen^'es fejlodes alkalmaiboz juttatta. Igy a fen yu z e s i es feltiinesi vagy kielegitesere valo torekvesnek intezmeiiyszeriileg ily nemes es b a s z n o s format volt kepes kolcsonozni. Sajnos a gorog nep alabaiiyatlasa es idegen nemzetek rablasai es piisztitasai mar reges reg megsemmisitettek az emberi szellem kepzesenek szentelt e bamulatos felsobb tanodakat. A romaiak Sziilla alatt kezdettek meg a fosztogatast. Evszazadok multan durva es barbar germanok, kik a muvekben csak az anyagot becsiiltek, de nem voltak kepesek a targyak nemes idomaiban a felsobb rendu emberi szellem mintegy anyagga alakult kijegecedeset

tevekenyseg kapcsolni

XI. Az irodalom hozzalerlietosege. Konyvtarak.

221»

be azon maradvanyok megsemmisiteset, amik valami modon az arisz-

eszlelni es bamiilni, fejeztek teljes

ellen kerlelhetlen erelylyel toro, nepelvi, kereszteny vallasos rajong-ok pusztito rombolasaibol niegmaradtak. lorn kepzomiia veszet ellenes zsido eredete, alapitojanak minden ceremonia, minden kiilsoseg ellen, egyediil a lenyegre a folytonos, a derek, a becsiiletes c s e 1 e k-

tokrata fenyiizes

Am

kereszteny temp

vesre toroszelleme, dacara egesz Luther €S Kalvin follepteig megtartott bizonyos kepzo niuveszeti d i s z t. De a diszre valo torekvesbol k i h a 1 1 a gorog nemes, oktato, jellemkepzo szellem liolt-merev, iires, bizantin cicomava h an y a 1 1 o 1 1 ala a szepnek lelek es tudas kepzo tisztelete. Mikor a reneszansz alatt klilsoleg meggorogosodott. nem lett az igazi nepies, nemzeti intezmeny, csak egyes, jo izlesii nagy urak kereszeletii, ;

bar nemes iranyii szepseg sporja. A gorog templom-muzeumot hat testi szemet a r t 6 sinkkel nem lathatjuk. De az e r t e 1 e saga tullepi a testet. Herodotosz tortenelmi kon^veit olvasvan, ott ahol Krojzosz (Kroziis) kiraly templomi adomanyairol beszel a kepzelet szarnyan eleibenk epiti e fenyes, hasznos, Istennek szentelt es Isten aldasat az oktatassal valoban szet is hinto osarnokokat, aMig Gorogorszagban es Romaban a t u d o nyok uzese a szabad mCiveszetek soraba tartozott addig iigj latszik ugyan ez E g y i p t o mb a n kasztszerii p a p i k i v a 1 1 s a g vala. A n e p f i a i n a k meg kelletett elegedniok, hogy szamukra a jozansag, a becsiilet parancsait, sot a termelo tevekenyseg modjait eloirtak; ellenben megtagadtatott toliik az o k o k kutatasaval f oglalkozniok.

m

m

;

230

XI.

Az irodalom

hozzaferhetoseg-e. Konyvtarak.

Ok

tettek majomszeriileg utanozva, eszmeletlen vakhittel mind azt, amit mint jot es meg-teendot a papok megszabtak, Az eg'yiptomi pap mint a liindu bramin kivaltsagot csinalt a felsobb rendii ismeretekbol es magan tulaj donna kiserelte atformalni a vagYon egy oly alakjat, melynek mint a levegonek vagy viznek mind iiikabb mindenki n a V a kell lennie. kat batran lehet a mai vagy mas felsobb tanintezetekhez hasonlitani, csak azon kiilombseggeL hogy a tannlok nem szabadon, hanem csak a ,,beavatasra" meltok sorabol ujoncozodtak.

kozvagyoAz egyiptomitemplomoegyetemhez

Az egyiptomi tudomanyossag ugyis kivalo magas fokra fejlodott. Hogy az egyiptomi papsag a geologia alaptorvenyeiben mar szinte idotlen idok

elott

nem

volt

egeszen

jaratlan

azt

megi-

Mozesnek a teremtesrol szolo eredeti eloadasabol, mely bizonyos diirva altalanossagban

telhetjiik

a Da^^vin altal kifejtett fejlodesi sorrenddel osszeegyezik. Hogy az egyiptomi ertelmiseg tudasvagyat mar az emberiseg sorsanak reszletesebb, csak is az igazan ontudatos, a messze mult es tavoli, jovo irant is erdeklodo, ertelmes szellemeket izgathato kerdesei is melyebben erintettek, mutatja az, hogy mar Herodotosz kora elott kiserleteket vegeztek annak kideritesere, melyik volt a legosibb emberi beszedforma, az elso nyelv. Mindenek lolott az egyiptomi sok istenes egely tan mutatja a papsag melyseges tei^meszettudomdnyi, rendszerezo ismeretenek nagyszerii nyomait amennyiben isteneik negy kiilon osztalyba sorakozva, ugy mint az anyag istenei, az ero istenei. a ter istenei,

XI.

Az irodalom

liozzdferhetoseg'e. Konyvtarak.

231

az ido istenei, egy elvalaszthatlan egyseget alkottak. Ezek a dolgok, mindenfele vallasos elmelkedest felreteve, egyszeriien a termeszettudomanyi megfigyeles szempontjabol is, valoban elvalaszthatlan, tenyleges eg-yseget kepeznek, melyekrol iigyan elvouas utjan a fizika kiilon is beszel, de melyek az

ember szamara az erzekelheto valosagban mindig" csakis teljes, elvalaszthatlan egyseg-ben jelennekmeg-. Hova torpiilnek e valoban, tudomanyosan igaz egely elmelet mellett mas eg-ykoru pogany nepek, zagyva keptelen es g-yakran elkolcsserto Isten legendai avagy kesobb, evezredek multan keletkevagyis zett vallasok csak h i e n d 6, de felfoghatlan ;

;

titokzatos, inert megerthetlen

;

lehetetlen,

mert

er-

telmetlen harmas egysegei ? Egyiptom ezen papi iskolai a korai gorog es romai idokben nagyon hiresek voltak. Pithagoraszrol, Platorol, es tobb mas boles gorogrol feljegyezte a hagyomany, hogy Egyiptomban tanultak sot hasonlot mondhatni a k e r e s z t e n y s e g isteni megalapitojarol is, kinek egyiptomi tartozkodasa feliil szinten beszel az Evangelium. sziikos kasztszellem, a tudomany cisszes forrasait csakis bizonyos kivaltsagos koi'ok tagjai szamara loglalni le, ellenben az emberiseg zomet engedelmes, eszmeletlen hazi-allatok modjara kezelni a kereszteny egyhazban, a kozepkoru, barbar idokben ujbol eloallott. A katolikus egyhaz Luther follepteig kezdette mind inkabb szentsegtoresnek tekinteni, hogy a Szentiras kozertheto nyelven alljon az emberiseg rendelkezesere. A reformator erdemenek oriasi nagysaga abban van, hogy megertVen az alapito szellomet, nemet nyelvii bibliajaval elo valosagga .tette az emberek jogat, ertolmiiket a !

A

;

XL Az

232

irodalom liDzzaferhetosege. Konyvtarak.

kozvetleniil a leg'nagyobb emberi szellemek ertelmi termekenek tanulmanyozasa altal elesiteni es ke pezni. A mag-yarazo. felreniagyarazo ertelmi kozbenjarokat pedig felre loktek. reformatiis nern azert li i s z, mert neki a ,.hinni valot ilyenlil elo-

A

adjak", haneni mert. mindeneket megA^izsgalvan. abbol bizonyos tanokat „a jozan esszel leginkabb osszeegyezoknek"' talal. a reformatus templom iiem egyetem, mint a katolikus sem az, nem is altalaDos iskola, mint az eg3^iptomi templom volt csak az ismeretek bizonyos sziikebb korere a jozansag es becsiiletesseg elveinek mag>'arazatara es terjesztesere. valamint azon okok fejtegetesere szoritkozik, melyek ezen elvek koveteset az emberre nezve ajanlatossa teszik. Semmi legkevesebb okunk sem lehet foltenni, hogy ha egyszer avallas a

Am

;

tudomanyok-

kal lijbol bonsoleg ossze csatla-

k o z n a ha a templom egyesitene magaban es maga koriil mindazt a sok jot a mivel a szittya:

szumir, az egyiptomi es a gorog szellem folruhazta,

ha

a

tar. t

e

templom aldozati hely, konyvfelnottek iskolaja, szabadegye-

me

e s

i ])

a r

m

li

v

e s z e

t i

m

ii

ze

u

m

1

e

n ne

egyszersmint, muiikatere es gyiilekezo helye az emberiseget remek muvekben, szoval es irasban, latas es liallas erzekeivel oktatni akaro t u d 6 s o kn a k e s liv e s z ek n e k, a minden rendii es

m

koru tanulni szandekozoknak; hogy akkor az altal a vail as ereje, a pap tekintelye es a templom emberileg hasznos, aldasos volta vesztene erejebol ? Bizonyara eppen ellenkezoleg Ha a templomot a kozvagyon szempontjabol vizsgaljiik. bizonyos draga nyeresii es nemes fajfi epitesi anyagokat, bizon^-os erosen meghzetett ler!

XI.

Az irodalom hozzaferhetosege. Konyvtarak.

233

vezo es kidolsrozo miinkassag'ot talalunk, mint anya^i toket belefektetve. Ez a toke annal gyiimolcsoineunel zobb elhelyezest kepez a kozjora nezve tobb emberben, mennel nemesebb erkolcsoket kepes a templom kifejleszteni, illetve erelyben fonntartani. Ha a templom nem csupan arra hat kozre, liogy a becsiiletesseg elvei a jozansag" torvenyei az emberok kozt meg- iie inog"janak, de szolgalatot tud tenni az emberekiiek kozvetlen, termelo ismeretekkel valo ez altal a befektetett anyagi folszerelodesere is toke g'viimolcsozo volta csakis fokozodhatik. Igaz. liogy a tudoman^'ok lassankint, mindenhol elszakadtak a templom tekintelye es befolyasa aliil azert azt es fiiggetlen onallosaggal fejlodtek ki lehetne liinni, mintlia az ujbol valo egyesites termeszetellenes volna es megakasztana a tovabbi egeszseges fejlodes helyes meiietet. Am, ha a vallas alapelviil fogadja el mint a reform atus keaz reszteny vallasok is e g t e 1 1 e k, onbeismero szereny seg azon elvet, hogy az igazsagot vegos elmevel teljesen soha meg nem ismerhetjlik, de, ernyedetlen vizsg'aiodassal minden iranyban el ore torven, mindegyre tokeletesebben tudhatjuk meg ha elvei koze fogadja az emberi lelkiismeret, a es a tudomanyos kutatas szabadsagat: akkor eg^'szer mindenkorra onmagaban a leheto t e se i t, p e d e s es be! so r o t h a d a s azon e 1 e melyek miatt bizonyos koriilmenyek kozt az embereknek aldas helyett atkava, erkolcs nemesitoje helyett biinok es visszaelesek dedelgetojeve es ehhez kepest a nyomor terjesztojeve, veres, vagyon es :

;

;

—

mar

—

m

;

gondolkodas

megsemmisiti

m

okava

emberpusztito forradalmak kitoresenek

le-

hessen.

Avagy nem

tormeszetes-e,

hogy

a

templom,

234

XI.

Az irodalom

melynek egyik

fo

liozzaferhetosege. Konyvtarak.

li i

v a

t

szerenyseg erenyet

a s a az emberek kozt a is terjeszteni sajat maga

nemes

jarjou elo a szerenyseg peldajaval. De sz all junk le az elvek magaslatarol. mely gyakorta kodos es homalyos, a mindennapi elet allaspontjara. Ekkor azonnal szemiinkbe fog tiinni, menn^'ire hianyosan van egy olyan altalaban kitiinoen fizetett es hosszas ertelmi kepzes altal magas fokra fejlesztett ertelmiseg, mino a papsage, a tarsadalom javara gyiimolcsoztetve. Mar pedig eroket halmozni fol es azok mukodesi kepesseget kiliasznalatlanul hagyni epp oly pazarlas. mint tetemes

semmis, vagy csekely ertekii szolMit csinal egy katolikus pap ? Nem akarjuk ketsegbe vonni, liogy a mennyei iidv erdekeben sziiksege van a katolikiisnak a misere ambar bizony a mises es buzgo spanyolokhoz hasonloan az arab mohamedanus es a khinai buddhista is csendesen eltengodnek minden mise n^lkiil. Mi tobb a buddhista japanok, sot a reformatus poroszok, svedek es angclok meg" fenyesen virulnak is, fenj'esebben, mint a mises olaszok, portugallok, penzt

adni

galatokert.

vagy

a lengj^elek.

Mondjuk megis,

misere

rop-

de vegtere is egy csendes mise niondasa egy katolikus papnak naponta csak egy fel orajaba keriil. Mennyi rengeteg ideje marad meg cselekedni mas dolgokat is. Eros liitiink szerint a leglobb erkolcsi hatosag kepviselojenek aldasa nagyban hozzajarul a hazassag foldi boldogsaganak elomozditasahoz bar meg kell adni, Europa csakneni minden miivelt orszaganak torvenyliozasa kcitelezo, vagy (inkentes polgari hazassagi intezmeny szervezese altal ebbeli veiemenyiinkre igen kemenyen racafol. Meg vagyunk gyozodve, hogy a haldoklo leleknek sziikseges az egyhaz kenetes vigasz nyujl)ant sziikseg van,

;

XI.

Az

•odaloin hozzaferhetosege. Konyvtarak.

tasa, hogy a meghalt mulando porhiivelyet

235

lelek es ertelmiseg es meltatlan clolog volna egyszeruen elfolclelni, mint valami kimult oktalan allatot de ezeii teendok a letezo papsag hany szazal6kanak idejebol foglalnak el naponta tobbet egyiitt atlag IV2 2 oranal ? polgart,

illetlen

:

—

!

lelkeszek gyermokek oktatasaval nem szoktak foglalkozni azt kiilon papi tanarok vegzik, vagy a neptanitora bizzak. A folnottek oktatasa a vasarnapi predikaciora szoritkozik. Hetkoznap minalunk csak a nagy bojtben, 40 napon at egy evbeii vannak predikaciok. Valoban a papok tLdnyomo tobbsege nagyon szepen elvegezheti mai teendoi mellett meg a konyvannal konytarnok es tanodai gondnok teendoit nebben. mert hiszen sogitsegiil ott van mellette a kantor es az egyhazfi, akik mindannyian messze es akik vannak a hivatali munka tulterhelestol kozt a konyvtar irodai es olvaso-termi tevekenysege igen szepen volna megoszthato. Egy altalaban jol fizetett, teljesen szolgalatra alkalmatos kesz szervecsak kezbe kell venni es hasznalni. Munzet ez kajok nyoman fol fog fakadni az altalanos felvilagosodas, a tudas, a vagyonosodas es a szeretet. Orizkedjlink a nemzeti vagyon rendszerre valt pazarlasatol es a tudatlansag szandekos kultivala-

A

;

;

;

;

satol.

Hatarozottan ug}" tapasztaljuk, hogy az Isten, ha mint egyszerii termeszet nyilatkozik is meg, a legkemenyebben es erelyesebben biinteti a tudatlansagot es a tekozlast. Kialto peldaja abbeli tenyfold, hajdani Kanaan, mely nemcsak Krisztus elott 000 evvel volt Jozsue kony-

kedesenek a mai Szent

1

venek many,

leirasa

szerint

tejjel

es mezzel folyo tartois meg Flaviiisz Jo-

hanem Jezus idejeben

Az irodalom

liozzaferhetosege. Konyvtarak.

zsef eloadasa szerint,

meses termekenyseg'ii, para-

236

XI.

dicsomi ekesseg'ii gyiimolcsos kerthez vala hasonlatos. Ala Judea, Szamaria es Galilea egy kietlen, kopar kosivatag akar csak Dalmatia es Isztria partvideke, vagy akar a hajdan szinteii tiinderi szepseg'ii, mosolyg-o eg'ii Hellasz. Bosszuallo romaiak, parthusz, perzsa, arab, ozman, tatar hoditok konyortelenseg-e vagy barbar ertelmetlensege, melylyel az alajok vetett szerencsetlen nepeket nemcsak megritkitottak, de a legteljesebb tiidatlansagba is dontottek okozta ama paradicsom kertek illetve eloszor az azokat virulasban tartott ertelmes fejek es munkas kezek elveszeset. A leszarmazottak semmittevese vagy ertelmetlen miikodese, jovore nem tekinto, pazarlo fairtarsai rev^eii meg az anyafold is elvesztette ujulo, termo, sziilo erejet. A humuszt elvitte a szel Yngy a viz. A fold tetemerol lerodhadt az elo 1ms az elteto termo talaj csak a szikla csontok maradtak meg kietleniil es szomoruan meredezve az egnek, mint egy nagy csatahelyen a hajdani kiizdoknek csontmaradvanyai. Igen is Palesztina, Gorogorszag es Kvarnero iiem. egyeb, mint egy istenien emlekszerii nagysagii es allandosagii gyaszjelentes, melyet a mindenhato az esztelen onzesbe meriilt romai oligarchak, buta arabok es torokok, hitvany, rablo hajlamu, pazarlo velencei nobilik mindent meggyilkolo es megsemmisito unalomra jutasa felol adott ki. Vag}^ a mellyel az asszir, egyiptonii, gorog, romai muveltseg gyaszos kimul:

;

!

tat bejelenti es

emlekben

tartja.

237

XII.

Tanitok es iskolak.

Egy nemzetet, mint kimutattiik, mag'as miiveltseg szinvonalara juttatni nem eleg-endo, ha eg-y orszagot az angol nagy lordok peiclajara oligarchikiis liitbizomanyi folclbirtokka alakitiink at, lianem sziikseges az 6 tovabbi all am kormanyzati tevekenysegiiket vagy legalabb az osztrak allam bolcseseg- demokrata tevekenyseg'et utanozni es az allami evi 87 millio koletkincs 7 8°/o-at, vagyis iialunk 76 ronat forditani a nepoktatas elomozditasara. Anglia persze, mint gazdag" orszag ma mar a nepoktatas teren is a leg-nagyobb fenj^iizest engedi meg" maganak. Az angol evi letkincs nem abban a viszonyban nagyobb a mag-yarnal, mint a nepesseg" szam aranya. Mikor tehat a mag^^ar S'^/o-ot kolt nepoktatasra ez annyit tesz, hogy oktatott fejenkint csak mint egy V2 aiinyi penzt kolt milveltseg terjesztesre, mint az angolok teszik. Az angolok peldaul olyan, csak pusztan kedelj nemesito, nem termelo tudast ;

—

—

terjeszto ismeret elhintesere, mino a zene, 3 millio font sterlinget koltenek evenkint, tehat nem egeszen ket annyi nepesseg gyermekeire eppen annyit, mint maga a magyar letkincs 7^Jq-s,. Egy jozan

gondolkodasu nep azonban mindig meglehet onmagaval elegedve, ha a sziiksegest es a hasznost megszerezte a gyonyorok es fenyiizes hajhaszatat nyugodtan jobb idokre hag^-^hatja. A 80 millio korona evi letkincsbol, a mai ok-

XII. Tanitok es iskolak.

238

tatasi letkincs 37 millio

koronat teven

ki, 43 millio teljesen elegendo 30 ezer uj neptanitot es 10 ezer iij iskolat allitani miinkaba. Mert 30 ezer neptaiiito lOO'J koronas fizetese 30 millio korona, mig- 10 ezer nepiskola folepitese 10,000 koronajaval 100 millio koronat tesz ki, melynek otveii eves torlesztese nem szamitliato millio korona nal. Iskolaszer befektetesekre tobbre szamitva 25 millio koronat, illetve annak 10 eves torlesztodeset 2"o millio koronat, ugy marad a tanito letszam allando ujoncozasanak koltsegeire, meg dologi fonntartasi kiadasokra 5*5 millio korona, vagyis olyan osszeg, mely nemcsak a nepiskola, hanem a felsobb tanintezetek megfelelo fejleszteset

niaracl rondelkezesre.

is

Ez az osszeg

eleg boven megengedi.

A

masik

ioladat. a

melynek megoldasa

ele a

liarmincezer neptanitonak munkaba helyezese allit az mikeppen lehot 80 ezer embert leheto legrovidebb ido, 3—4 ev tar lama alatt tanitova kikepezni, leven az eddig tortent mulasztasok helyrehozatala egeto sziiksegesseg. 30 ezer neptanito egyszerre valo kikepzese 200 iskolat es ugyancsak vagy 600 800 tanar azonnal valo munkaba allasat jelentene. :

Ami parancs szora. mint egy a fold alul elo nem teremtheto. Ellenben az elozo szakaszban kifejtettek szerint azon ismeretek mennyisego, a mikre a neptanitok tudasanak ki kell terjeszkedni, a kovetkezo: 1.

Szamtanbol az egyszeregy, a negy alapmiiharmas szabalyok tokeletes tiidasa.

velet, a 2.

Mertanb61

a teriilet es

kobtartalom

szami-

tas ismerete. 3.

Folyekony

tanitasanak elvei.

i

r

n

i

e s

o

1

v a

s

n

i

t ii

d a

s

XII. Tanitok es iskolak.!'

4.

A

239

jozan elet alapeheinek tiidasa (Hufelancl

szerint.)

A bGcsiiletesseg torvenyeinek isnierete 5. (Szmajlsz szerint.) 6. A g-ycrmekneveles elveinek ismerete (Locke szerint.) 7.

A magyav Jiyelv es valamely nemzetisegi

ismerete.

nyelv

—

A 1 3 tudas ag-ak iskolai tanitasara vonatmodszer ismerete. leghelyesebb kozo 8.

Ennyi tokeletesen eleg'endo, liog-y valaki a tamegkezdhesse. Ennyit ha az illeto szakbeli konyvek rendelkezesre allanak egy irni es olvasni folyekonyan tiido ember onkepzes utjan is megtanulliat. A magyar nyelv elsajatitasa erdekeben tanitova lenni kivano nemzetisegi jeloltek, yagy valamely mas nyelvet elsajatitani kivano magyarok szamara az elosorolt 6 tudas agra vonatkozo munkak magyar kiadasahoz szohii, mas nyelvii kiadas nitast

parliazamosan oldal liasabosan esatolando. Meg novelheto a gyors es alapos szobosegszerzes konnyitese, ha a magyar vers irodalom legremekebb gyongyei, hasonlag szohii forditasban es eredetiben (Szozat, EQmnusz, Honfidal, Ha lerfi vagy, Magyarokhoz, Golya. Obsitos stb.) fiiggelek g3'anant csatoltatnak. Gazdasagi es ipari termelo ismeretek eiterjesztese az onkepzes es vizsga alias utjan hirtelen ujoncozott tanitok kozt, a nyari iskolai sziinetek alatt a kovetkezo evek oktatasi fejlesztesere lenne bizando. (Baromfi- es allattenyesztes, selyemtenyesztes, kerteszet, ipari rajzolas.) Hatartalanul megkonnyebbedne az altalanos miivelodes, es vele a kozvagyonosodas elohaladasa 1. Ha a katonasag eltudna magat ra szanni, a mai 3 eves szolgalat draga idejenek azon reszeben, :

240

Xn. Tanitok

es iskolak.

mikor semmittevessel fogialkozik, a katonakat

molcsfa erdok

g'

y

ii-

(eper. dio, korte, alma, szilva, cseresziiye) iiltetesevel, ojtasaval meg- o r s z a g-

u t a k eloallitasara es javitasaval szorakoztatna. Gondoljunk csak ra, ha Magyarorszag- 50 ezred katonaja evenkint es ezredenkiut csak 50 hold g"yiimolcs erdot alapit (egj ember evenkint 20 gyiimolcsfat iilteti mekkora eredmenv ez. Egy ember olto alatt ez mar maga 70 ezer kataszleri hold gyiimolcsost tesz ki. Hat meg" amit azutaa az igy kitanitott emberek onkent alapitananak Ez a dolog nem is olyan nehez. A temesvari Skudjepark taniisag rea. Pedig ez a setakert nem. intezmeiiyszeriileg, csak egy kertkedvelo hatalmas ur nemes szeszelyenek kifolyasa gyanaiit jott letre. Ketsegtelen dolog, hogy a boszniai es szlavoniai szilvafa erdok hasonlo kiilturalis tevekenyseg kovetkezteben ontjak manapsag az emberiseg tapla!

lasara izes gyiimolcseiket. Valosziniileg a romai legiok, melyek Juliusz Cezar alatt utakat epitettek es vizfolj^asokat szabalyoztak, melyek a tobbi csaszarok alatt a romai foldmiives tudomany minden aldasat szolomiiveles, kerteszet terjesztettek a meghoditott provinciakban, voltak peldajukkal ezen vagyonfaj 2 ezer ev elotti megtermeloi. Az angol es bur haboru eredmenyei mindenkit megg'vozhettek rola, hogy a katonanak eros, kitarto tostre es eleven ertelemre van sziiksege, meg azutan a lovesben valo gyakorlottsagra. zart sorokban valo harcolas ideje teljesen lejart. Az eros test epp ugy megszerezheto a hivatkozott foldmiives munkak teljesitese kozben, mint a borjuval es puskaval a vallon a mezon koszalo iires paraderozas alatt. Sot a foldmunka nem egyeb mint sancvetesi, katonai gyakorlat. A puskaval valo gjalkolas

—

—

A

XII. Tanitok es iskolak.

tudomanyat

241

pedig' a cellcivesben valo mentiil kiter-

gyakorlas szerzi meg", iiem a puska osszecsorreiio ide-oda kapkodasa. Vegtere az ertelem fejlesztes legbiztosabb eszkoze a tudas kiilonbozo agazataival valo ertelmi fog-lalkozas. Amire a teli idoszak 4 honapja amiyi idot enged az onfenaitartasa erdekeben dolgozni nem kenyteleii katonasagnak, liog-y valoban 3 ev mulva raindenik kesz miivelt ember gyauant liag^yhatna el a szolgalatot.

jedtebb

2. A magyarorszagi lelkeszkedo papsagnak ra kellene mag-at szanni hog-y lelki

uyajanak ne csupan e foldi elet multaval kezdodo orok iidvevel es e foldi eletet erdeklo dolg-ai koziil necsak azokkal, melyek intezeseert kozvetlen s t 6 1 a fizetes jar torodjek hanem e foldoii valo dereksegiink kozelebbi iig-yeivel is. Yeg'tere is az orok eletet e foldi tevekenyseglink eredmenye es ha szemeinket ]3uszgyanant erdemeljlik ki tan csak a jovendo elet g-yonyoriisegci fele iranyozzuk, konnyeii olyan foldi koriilnienyek koze juthatunk, melyek az orok elet elnyerheteset szamunkra nag"yon meg^nehezitik. Mindeii sziiletett ma:

;

gyai^nak, peldaul, lelke eg-esz megbotrankozasaval es erelyevel tiltakoznia kell azon folteves ellen, mintha a magyar no sziveben a bujasag' ocsmany vetke kiilonos erovel volna meggyokeresedve es ezert lennenek ugy tele a vilag bordelyhazai „hungarakkal" Sokkal inkabb nyomoriisaguk, anyagi es ertelmi javakban valo teljes sziikolkodeslik aldozatai Isten kedvezo ok. Igy lesznek az 6 testi bajaik, kegyelmenek es egy regebben elveszett joletuek szeretetremelto adomanyai, keritoikke „E s n e vigy a kisertetbe"; mondja valoban isteni belatassal maga a Megvalto. Hat v a n-e !

—

—

!

minket

10

242

XII. Tanitok es iskolak.

a biinre vivo rettenetesebb kisertes az es ertelmi n y o o r u sa g n a 1 Avagy azt gondoljak-e Magyarorszag katolikus kereszteny papjai, liog-y a ,,hungarak" e loldon a menyorszagba jutas utjat tapossak ? De terJLiiik vissza a 80 millio, illetve a 43 millio koroiiara, niely egyszerre nagyot nyom Magyarorszag- evi letkincseben. Ezen osszeg iskolacelra valo folyositasa bizonyara leg'alabb eg'y, sot masfel evtized tartalmara halasztja el a tisztviselok fizetes6nek osztrak szinvonalra valo folemeleset. Hat ig-en A nemzet ujjaszuletesenek mimkaja aldozatokat kivan miiideiikitol. Xem akarok itt hivatkozni Jezus Krisztusra, aki fiatalon, 33 eves koraban hag-yta itt az eletet onkenyt, mert hiszen meg-futamodhatott volna mikor megertetve, liogy magasztos tanainak elterjesztese, az emberiseg megvaltasa erdekeben sziikseges a martirhalal kinzo toviskoronajat lejere teiinie. Mondom, nem hivatkozok rea. Hiszen sajat papjai kozott sines talan egy sem, aki, mikor neg-y szeni kozott van onniagaval, ne tartana 6t, ha nem is kozveszelyes, de legalabb tiilsagosan abrandos bolondnak, (Nem akarok senkit se megserteni es szandekos kepmiitatassal vadolni. De hat ki utanozza koziiliink Jezus Krisztust cselekveseben ?) Xem akarok hivatkozni arra sem, hogy bizony Arpadek Magyarorszagot nem szellos satrak alatt valo kenyelmes hevereszes, pasztor-tiiz es szalonnasiites mellett folytatott furulyazgatas, szepmagyarmenyecs-

m

anyagi

!

!

!

— —

—

—

!

kek karcsu derekanak

olelgetese, liliom

arcanak cso-

kolgatasa kozben szereztek meg lianem marokban kardot s dardat szorongatva; vastag husukat 16 hatara tett nyergek kergcs boren veresre lovagolva; gyakran etlen, szomjan izzadva es suru portnyelve, a hadi :

;

243

XII. Tanitok es iskolak.

menetek faradalmai

fol-folrjadozva es hadkozt kozeledtere pihenesiikbol ejt-napot egyg-ye teve a legfarasztobb munkassag' teljesitesere, ha a nep erdeke es a kotelesseg' ug-y halalt kivanta sebeket osztva es sebeket kapva szorva meg- vert es eletet aldozva, bogy g-yermekeik es keso uiiokaik majdan bekes joletet elvezhessenek keziik munkaja nyomaban. Ez a dolog' mar reges-regen, ezereszteiidovel ezelott tortent. Azutaii a mai Magyarorszag gondolkodasa nagyon arisztokrata. Arpadek cselekvese, akik vegtere is alig voltak egyebek jo modu hunnszittya marhapasztoroknal, kerdes, vajjon mi nel^iink ma mar

rendbo

;

allva, az ellenseg'

;

;

;

;

imponalna-e. Ellonben hivatkozok a nem.et szarmaz asu, sorrendben harmadik porosz kiralyra I. F r i:

gyes Vilmosra

es fiara:

Nagy

Fri-

meg

a porosz junkersegre, akiknek verbeli arisztokrata voltahoz sem szarmazas, sem. vilagi alias tekinteteben semmi ketseg hozza nem fer. A tortenelem loljegyezte, bogy ez a ket kiraly 30 30 esztendeig volt kepes hasznalni egyetlen gala kabatot olyan szinehagyottra viselte hetkoznapi 51tonyeit, mint manapsag minalunk egy torven3'szeki dijnok sem sokkal kevesebbet adott ki kiralyi haztartasanak koltsegeire (3000 ezer tallert) mint manapsag egy kozonseges otszaz holdas foldbirtokos es derek jiinkerjeit belevitte a haza javanak erdekeben hozott olyan aldozatokba, miknek kovetkezteben azok, ha jo napot akartak maguknak csinalni, nem bort hanem csak vizezett palinkat vagy sort ihattak. Ellenben a nep szamara iskolakat, utakat, csatornakat epitettek, azokkal egyenlo adoterhet vallaltak a nepszaporitasat szamos telepitessel behatolag elosegitettek. Es ezek mellett mindket

gy

e s r e,

:

—

;

;

;

;

;

IG*

244

XII. Tanitok es iskolak.

kiraly ug-y dolgozott mint egy kiili 30—30 esztendoat mindegyik reggel mar 3 4 orakor talpra allvan es becsuleteseu faradozvan a kiralyi cimert, hatalomert es tekintelyert, melyekkel oket Istennek kedvezo kegyelme kitiintette. Ezt a hatalmat ok arra haszualtak, hogy altala nepiik szereto imadatat, or ok dicsoseget, leszarmazdiknak nemet csaszari rangot es hatalmat, n e mzetiiknek szamban, muveltsegben, anyagi vagyonban valo mierhetlen gyarapodast, igazi emberfaj lonntarto, szereztek. Aki csiig-ged, szegezze lelki tekintetet e ket Nem. nemetre es meritsen maganak beliile erot kell am a kiral3'oknak es arisztokrataknak okvetlenul hiilyeknek es hitvanyoknak leniiiok Oh nam muszaj a nemzet fiai koziil azoknak, kik derekak, hiilyek es hitvanyok miikodeset utanozni pelda;

—

kon

maguknak

nemzeti nagysagot !

!

gyanant.

Azutau a

gondoljunk

ra,

nem is mi vagyoiiossagunk nem

zatot veliink

hoziii,

hogy, mikor igy aldoziink,

engedi

meit

meg

aldohiszeii

nekiink

nagyobb kenyelem elvezetet, es ha azt megis minden aron megszerezziik magiinknak, ugy gyermekeink es unokaink jovendo boldogulasanak alapjait elvezziik

fol.

Am

nezze meg barki testi szemeivel az elobbi fejezetek egyikeben lelkiink ele idezett adriai horvates dalmat partvideket Istriatol le Kataroig nezze lassa azokat a kox^asz, termeketlen sziklakat, azokat a kosivatagokat, melyek nemhogy embereknek de nehany szazezer novenyevo bogarnak is ahg birnanak taplalekot nyiijtani. Ide vezettek a termeszetes loJujulast bevaini nem tudo, a jovo termelesevel torodni nem akaro erdo irtasok. Igy eltek ;

XII. Tanitok es iskolak.

245

elodok botor meg'gondolatlansag'g'al evezredekre elore a leszarmazottak leheto jovedelmeit.

fol az

Amint pedig

helyteleii g-azdalkodas-

sal meg-semmisiil

ereje: opp

termeszet termelo

a

ugy mehet teljesen tonkre

a nemzeti eletero is. Legalabb igy mentek ez okbol mennek most tonkre a nemzetek eddig" varhatolag hat igj fognak menni ezutan is. A szerencsetlen unokak heted meg tobbed iziglen szenvednek az elodok biineiert, vagy teljesen ki is pusztulnak. Ismelelten vissza es vissza kell terniink a tekozlas bunere, mert ez a biin a magyar nep fiainak, urnak es parasztnak egyirant egyik legjellemzobb tulajdonsaga es ez a biin nagyon karos. Innen kelt ;

;

eletre az a kozkelotli, folszines gondolkodasunkra elesen rea vilagito kozmondas: ,Jgyal ocsem, ne" „sajnald mert az a mienk, amit lenyeliink." E biin miatt meg tortenelmi hiressegii nagy lelkiisegiink is elvesziti igen gyakran ereny jelleget. Csak a jelen gyonyoreinek es elveinek elniink 3 foltetel mel;

volna szabad 1. ha senki meg nem halna, mielott gyermekeit teljesen folnevelte volna 2. ha senki elbetegesedven, nem siilylyedne munkatlan tetlensegbe, nem valna masok terhere, hanem ez allapot bokovetkezte elott gutaiitestol halna meg hagyhatnank gyermekeinkre gond3. ha nem talan korhelysegiink eredmenyeihez kepest vagyoni nyomort meg tesli es szellemi elkorcsosodast is. .Imde ugy az allami vagyonjog, mint a termeszet megmasithatlan rendje szerint ezon foltetelek ehhez kepest ugy kell testi egyike sem all lonn eletiink folyasat es javaink gazdalkodasat intezlett

:

;

;

;

246

XII. Tanitok es iskolak.

hogy gyermekeink es imokaink vagyoni megelhetes es test! egeszseg nelkiil iie szlikolkodjenek. Teljesseggel nem elegendo pedig az iskolakban oktatoi podiumrol hirdelni. templomokban pajti szoszekrol predikalni a szereiiy, takarekos, miinkaselet hasznos es ajanlatos voltat. Az iskola es a

niink,

templom

lalait ovezo kiilvilag elo tanusagainak bizonyos osszliangbau kell lenni azoii elvekkel, amiket eltetok gyauant ismertiiiik fol es epp azert gyermekeink szivebe beleollani kivaniink. Hat kicsodakinkabb oktatoi. tanitoi es papjai peldaadasukkal a felnotteknek, mint a tisztviselok, a t o r v e-

nyek

vegreliajtoi, a kozrend eskozbecsiiletesseg fenyito hatalmuoreir

Ezert szorongo szivvel kell latnunk azt a konoksagot. amelylyel meg jelen viszonyaink kozt elfogult onzes.

siirgetik. Xem csupan konnyelmiiseg szo-

morito

e z.

is

fizetesiik

folemeleset

nemzeti megnyilatkozasa

Fizetesfolemelest ko-

mikor a munkaberek az allamban tonosan banyatlanak, csak meltanyossag es

vetelni.

foly-

igaz

sagerzet hi any a de torekedni erre akkor, mikor a nep szazezer szamra ziillik szerte a hazabol es ziillottsegiines latva belso gyengesegiinket ket, a szovetseges oszlrak is rendszeresen es kajan rosszakarattal tor elleniink, mar halarozott konynyelmiiseg. Nag3' fontossagn ez a kerdes szeles reteget erinti a nemzet legtanuJtabb es az allamfonlarloi teveken3'seg gyakorlasara mar szarmazasanal fog'va is hivatott elemeinek. Ugyanazert vegezetiil iijbol vissza akarunk lerni erre a fontos iipyre, hogy annak lehetoleg minden oldalat megfelelo vilagitasba helyezziik. Az elet, kiiloEosen a nemzeti elet egy al;

;

XII. Tanitok es iskolak.

247

lando hare;- a magyar nemzet elete pedig", mint Klopi ota meg a vak is tan, nyilvan lathatja egy nehez, valosag-os elet-halal kiizdelem. Magunkra vag-yunk e harcban hagyva nem seg'it nekiink ebben sem a porosz Eitel Fricc. sem a muszka car, sem a pomeraniai g-ranatos, sem a doni kozak, nem meg az Abdul Kerim basa diszkardja sem es e mellett meg szamban is kevesen vagyunk, csak 9 millionyian. Csak egy, ami segithet. Ha derekak, ere:

;

;

—

nyesek

tudiink

lenni

ha osszetartas es

;

e z e t b e nii ii n k e t, akkor veliink lesz a magj'arok istene, a nepek istene, mely Svajs z e r e t e cot,

muk

v

t

Hollandiat, a danokat es a norvegeket, kis szadacara is, fuggetleniil, szabadon es jolletben

megtartotta

!

A tortenelem. tannsaga szerint a katonatisztnek, sot meg

a lovezernek sem szabad akkor jolletben duskalmikor a sereg kozkatonai elieznek es sanyarognak. Nagy Sandor a sivatag szelen eloszor lelt folyonal, visszautasitotta a neki iolkinalt vizet, melyet akatonak sisakjaikbankisdedeik szomjanak csillapitasara szallitottak, mert ,.a lerfinak inkabb kelp' ^,tudni magat tiirtetnie mint a gyermeknek" es nem ivott addig mig eltikkadt katonai is szomjnkatnem oltottak. Probusz csaszar, ki a parthusokon bosszut nia,

:

Krasszusz seregenek elpusztitasaert, durva, daroc kopenyben. arpa kenyeret es nyers zold babot ebedelve, foldon iilve fogadta a legyozott, beketkonyorgo, arannyal boritott parthus elokeloket. O allott

nem

volt

csaszar, kevesbbe

azert kevesbbe

mas ember, mert nem

cipelt

hatal-

magaval arannyal

at-

selj^em peplumokat, aranyos vertezeteket, sem elefantcsont tronszekeket liisz a liaboruban olcso de szilard acelra, meleg gyapjura es gyors pari-

tort,

;

para volt igazan

sziikseg'e.

248

XII. Tanitok es iskolak.

Kimutattuk

mar

az

V-ik fejezetben,

liog'.v

a

magyar nemzet

dsszeseg-e, tehat eg-yeseinek atlaga csakis '^3 reszben olyan g-azdag- mint az osztrak nep. Az oszto igazsag' iigy kivanja, hogy a nemzettest tisztjeinek jollete egyidoben emelkedjen a

kozkatonak millioinak boldogulasaval. Erezzek a hogv itt a dolgok folyasa nem olyan jo, mint lehetne es kellene nem olyan jo, mint Lajthan till, es torekedjenek a viszonyok megjavitasara mimkalkodjanak a nemzet kozjavan belterjesen es szorgalmasan, okosan es celravezetoleg liogy azutan sajat egyeni boldogulasuk is teljesebb legyen dolgozzanak a nemzet meggazdagitasan. hogy azutan az o haztartasuk kenyelme es fenye is emelkedhessen. vezetok,

;

:

:

Xe altassuk magunkat csalkepekkel. A magyar kozigazgatas allapota rettenetes. Mikor egy orszagbol honnan 1000 millio koronanyi ennivalot a^sznek ki evenkint, a nep kivandorol es pedig 100ezer szamra ez egy borzaszto, lesujto biralat azok tevekenysegere nezve, akik a kozdolgok intezeset vezetik. Azt mutatja ez, liogy a koziigyek intezoi a nepet a kokori vadasz-lialasz ember atavista eszjarasaval megnj^uzni es folemeszteni valo zsakmanynak

tekintik

;

mert

meg nem

jutottak el arra

a felsobb allaspontra, hogy a nep legalabb is hasznos haziallat, melynok, ha kover legelot es abra-

kot biztositanak, az viszont orzoit

munkas

szorg*al-

maval es szaporodasa altal a hatalom es gazdagsag minden javaival kepes megjutalmazni. Hog^'^au adjon gyap;ut az olyan birka, mely a pasztor nem torodesebol ehen gebed meg V Hogyan huzza az ig^t az olyan okor, melynek taplalekat a szenat es zabot kiilfoldre adjak el, hogy rajta a gazda cifra t'secsebecseket vasarolhasson

?

249

XII. Taiiitok es iskolak.

Eoy

olyaii orszag'ban

hoi elelmiszer folosleg-ek

vannak bevaiiclorlasnak van helve nem kivandorlasnak. Mert hat hova vandoroljon a kenyeret otthon mar nem talalo ember f o 1 o s e g, ha csak oda nem megy a hoi viszont f o 1 o s 1 e g- van k en y e r b e n, hiisban es mas enni valokban. Hoi iiditse az eltikkadt a szomjat, ha nem ott ahol 1

foldbol a forras kozvetlen kozeleben ? mar 2 millio 500 ezer mag-yar foldrol elszarmazott ember, ebbol 500 ezer tiszta magyar. Micsoda nemzetj ero, micsoda fogyaszto piac volna ez, ha itthon volnanak teljesen oligarchikus foldbirtokossagu Angolorszagban ketfele birlokminimum is van ervenyben eloszor is egy olyan kozoktatas, melyben minden 43 tankoteles gyermekre egy n e p t an i t 6 esik azutan egj s z e g e n y t o r v e n y, melynek erejenel fogva az 1903- ik evben 32 millio angol es skot k o z t 750,000,000, viz fakad a

Amerikaban

el

!

A

:

;

polgarsag szegenyei szoval hetszazotven millio koronat forditottak keszp e n z b e n, kozsegi kozmiihelyek, egyeb szerves letesitmenyek es egj'^enes penzbeli tamogatas utjan, ezek letklizdelmenek gyamolit^sara. Ha Magyarorszagot 10-szerte szegenvebbnek tekintjiik Angolorszagnal, ug'y nepszam arany szerint legalabb 50 millio koronanyi osszeg jonne ki a szegenyek kozvetlen gyamolitasara ami bizonyosan teljesen eleg* lenne minden jelentkezo nyomor teljes es gyokeres ;

megsziintetesere. E helyett minalunk telenkint n^hany varosban megnj'itnak egy kenyeres boltot es elosztogatnak 200 ezer koronan}^ megalazo ala-

mizsnat Poroszorszagban. melyet mi, a benne uralkodo szigoru torvenyes lend miatt, zsarnokilag kormany-

27)0

.XII.

Tanitok es iskolak. valojaban az a nepsza-

zott foldnek tartunk, pedig'

badsagnak, a altalanos szavazati jog gyakorlatanak es mindenfele hatalmas ur torvenytiszteleteriek Isten minden loldmlives napszaaldotta Szent foldje mos, minden ipari munkas sorsa eloregedes es elbetegesedes esetere, a nyomor elleneben, kotelezo;

leg, altalanosan

es

torvenyesen, nyiigdijjal

bizto-

van mig minalunk I'akult at. iv torvenykekkel a kozbelatasra bizzak, hogy az emberek jovo sorsukrol gondoskodjan a k. Arra a kozbelatasra, melj^et ugy istapoln a k, bogy a gyermekek egy negj'ed resze iskositva

;

nem

iskolaba jarok koziil esik egy tanitora. Ha nines iskola, nines neptanito eleg, mikeppen terjedjen es jojjon letre kijzbelatas ? Vagy azt gondoljuk-e, hogy a kozbelatas terjesztesere a koresmak szolgalnak, meg az ejjeli kavehazak. Ezek valoban, orszag.-zerte. hetkoznapon es vasarnap egyarant, nemesak egesz nap, hanem legalabb a kavehazak egesz ejjel, vilagos reggehg nyitA^a allanak. (Hazank sok varosaban a kavehazak koriilbeliil a bordelyiizletek csalogato kirendeltsegei gyanant tekinthetok.) Ha azt veljiik, hogy a jozan takarekossag es az elorelatas a koresmakbol terjed, akkor Magyarorszagrol elegge jol van gondoskodva hisz, peldaul a csango a eseesemo Hetfaluban minden ^280 lelekre esoleg, korcsma-iizlet all ionn. is kozte van, szerves kozSot nemesak szamos korcsma igazgatasi rendelkezesek egesz rendszere tamogatja nalunk a kozbelatas terjedeset. Bizonyosan ezeit nem lehet a trafikosoknak meg vasarnap delutan sem munkasziinetet elvezniok, mert nyilvan fiistolgetes mellett igen sok jo belatas letrejohet am. Vagy nezziik csak a vasuti, liivatalosan megallapitott etek-

laba

egyaltalan

pedig sok helyt

120

jar, az

— 150

is

;

—

—

:

:

251

XII. Tanitok es iskolak.

—

arjegyzeket. Nem latjuk-e, liogy 1'8 2*2 deciliter kavenak nevezett logymorert. aminek eloallitasi ara leg-foljebb 6 filler, amit a varosban, kavemeresben, ujsaujsag nelkiil 16 20 fillerert meg'kaphatni, 48 fiUert zsarolgot a vasuti vendeglos sem ad, 2 es fel deciliter folozott tehen liat a vendeglos 4 filler, 30 fillerert szoltejet, a minek az ara 3 oszgaltat ki fel citromot es 4 darabka cukrot, szesen 7 filler ertek, 40 fillerert veszteget; 8 10 szem hitvanj' szilvaert, 2 3 nyomorult alma, vagy korteert, vegyes gyiimolcs cim alatt, osszesen tan 6 filler ertek a termelo nem kap erte tobbet, 50 fillert kasszal be. Egy theaert, amit Orosz-

—

—

;

;

—

—

—

;

—

—

—

—

—

orszagban 6 fillerert arulnak rum nelkiil es cukor nalimk 50 fillert szed a vasuti vendeglos. Ellenben az alkoholfajtak ugyanazon, vagy legfoljebb 10"/o-al dragabb aron keriilnek forgalomba, mint a nyiltpiacon. Termeszetes dolog, nem egyebert van mindez, mint, bogy, aki alkohol helyett valami kevesbe karos italt iszik, az ital araban is erezze milyen ertekes, draga, jo szolgalatot tett ilyenkepp maganak es a kozjozansagnak is. Csak illo dolog, bogy mikor magunkat a mertekletesseg reven egy csomo erkolcsi es egeszsegi haszonhoz juttatjuk, vessijnk oda egy-ket fillert erdemes polgartarsunknak. a vendeglosnek is, amiert onfelaldozassal segitsegijnkre van. Am a gyakorlatban a szellemes ujmutatast a kozonseg ugy ertelmezi, bogy a vasuti vendeglokben nemcsak 12 eves iskolas-fiucskak, banem 8—10 eves lanykak is sorrel es spriccerrel oltjak a szomjukat. A papak es mamak azt gondoP nelkiil,

:

3 deci csipos, bodito ital ket gyermekelveszi 24 fillerert a szomjat, mig 30 filler ara edes tej, vagy 40 filler ara citromviz, egy gyermeknek is alig elegendo. Igy azutan a mer-

jak,

bogy

nek

is

252

XII. Tanitok es iskolak.

tekletesseg" elozekenyen niaiad.

folkinalt

retje kaszalatlan

Ebredjiink I'ol Vag^v azt akarjuk tan, hogy miutan oseink 150 even at torok 200 even at osztrak rabigat viseltek, most mar majd. valtozatossagokaert gj^ermekeink porosz jaromba jussanak, vagy eppen muszka kancsuka mellett Sziberia fagyos me!

mivel bogy apaik erde-

zoire telepedjenek vissza,

metleneknek matatkoztak

tejjel-mezzel

e

solygo egu, termekenj^ talaju,

i'olyo,

enyhe egbajlatu

moor-

szagnak birtoklasara. Nyissuk ki szemlinket es vegyiik eszre, hog^^ Magyarorszagon H6 ev ota, mind egyre szelesebb aradatban hompolyogve a nepbutitas es kiaknazas politikaja folyik. Az a politika, melylyel Eotvos J6„Magyarorszag zsef baro velemenye szerint az akkori nemesseg Dozsa Gj^orgyot 1525-ben" csinalta es a nemzetet Mohacsboz vezette. Az a politika, melyet a lengyel slachtic hazaja felosztaok persanak elomozditasara sikerrel folytatott sze nem ezt celoztak, de az isten rosszasaguk es Az a politika, m.e\j butasagukert ezzel fizetett. Torcjkorszagot ,.beteg emberre" tette Spanyolorszagot lealazta es osszezsugoritotta. Lam ha a magyar nemosseg 48 elott szazadokon at nem tartotta volna jobbagyi rabsagban a totot, olahot, horvatot, ha gondoskodik rola, ugymint a porosz tette, bogy iskolaztatassal lolemelje es magyarra tegye, jogilag folszabaditsa. akkor 48-ban mind veliink tartottak volna es ;

—

—

;

—

—

;

:

49-ben mielott a muszka csak bejovetelre gondol is, mar Ausztria es Galicia ugyis veliink rokonszenvezo nepebol sorozott seregeket allithattunk volna hataraink vedelmere. Ekkor az orosznak eszebe sem ellenben a kamarillanak jut nalunk beket csinalni a folteteleket mi diktalhattuk volna Igy csupan ;

XII. Taiiitok es iskolak.

253

kiizdhettlink az elnyomok ellen, mert a kart azok ellen kellett forditanimk, kik nem hittek 48-baii amaz ig-eretiinknek, liogy immar nieg'akarunk es megfogunk javiilni, nem hittek meg" a jobbagy folszabaditas tenyeben sem. Hat meg'e h a g" y t u k - e meg- a tertiink e valoban ? jog'ilag' I'olszabaditottakat a tudatr a b s a g a b a nV Ne balogassuk pedig- a 1 a n s a g megjobbulast, mert, ha a meitek betelt, a megtorlas rettentoen es kerlelhetlenlil bekovetkezik. konnyelmuseg es szeretet hiany erintett szomoru jeleit latva biztosan igazsagnak vehetjlik Hercka Tivadar ur azou kozgazdasagi jovendoleset, hogy a hivatalnokoknak adott h z e t e s emeles leg-nag'yobb reszben mint szesz, hiis, dohany, ciikor fogyasztasi ado az allam kasszaba f o 1 y i k V i s s z a; hogy, pedig masik resze klilonbozo ruhazsebebe zati cikkekert az osztrak vandorol, a harmadik osztalysorsjatek betet lesz, azt kiki megjovendolheti. Mas szoval biztosra vehetjlik, hogy ezen orias, 16 millio koronanyi osszeget haszontalan, sot biinoket fejleszto fenyuzesi javak eloallitasara fogjak forditani. Pedig mint utaltimk ra,az orszag sziikolkodik nepiskolakban es gyaripari berendezesekben, melyek pedig nagyon termelekeny es tartos javaknak, altalanos tanultsagnak es kiilonosen ipari, termelo ismereteknekletrehozasara alkalmasok. Egy kiilfoldre eladosodott szegeny orszagban, hoi a nepmilliok atlagos evi napszam here alig tobb egy koronanal, hoi hitvany 120 korona evi berert egy felnott cseledleanyt lehet kapni szolgaha a kozjovedelmeket latra,, igen nagy botorsag, nem a nepjollet fokozasara forditjak, hanem egyes tarsadalmi retegek fenyiizo hajlamainak es jatek szenvedelyenek istapolasara fecserlik el. fel

karral

masik

fel

N m

A

gyarosok

254

XII. Tanitok es iskolak.

Ha biztos volna az orszag", hogy a hivatalnokok a nekik nyiijtott nag-yobb jovedelmet eg-eszeii meg'takaritjak es arra hasznaljak. hogy reszvenA^tarsasagokba osszeallva rajta evrol-evre az orszag klilonbozo helyein len, kender, gyapju. selj'em, pamut, fono- es szovo, boripari, gylimolcs es lozelek konzervalo gyari berendezeseket allitsanak lol, akkor seni valoban a hivatalnoki fizetes lenne kozgazdasagilag egeszen kidobott penz; nem lenne az kovetkezo okokbol

emeles

1.

A

tarsadalomnak egy igen

szeles,

igen ta-

nult resze onerdekebol fol3^61ag kenyszerlilue ipari

kerdesekkel, mint iparvallalati reszvenyes behatolag fogialkozni ami kiilonosen minalunk, kik kulturailag eppen a foldmiives allapotrol az iparira vag-yunk atterondok, es kiknek ertelmisege kiilonosen hivatalnokai s i v a r, termeketlen, j o g i tudasnal egyebhez nem ertenek nagyon, de nagyon fontos. :

modon a fizetesemeles nemcsak a tisztgyermekeinek sorsat messze jovore kihatolag biztositana, lianem a n e m z e t i, anyagi es ertelmi vagyon gy ors es nagj^mervii I'olhal2.

Ily

viselolv

mo

z 6

d a

s

a r a is kiizrehatna.

A tisztviselok m.aguk es csaladjaik gyaraik cikkeinek kitlino fogyasz-

3.

sajat 6 i

gyanant lepnenek fol es igy a folallitott ipartelepek boldogulasat a k e z d e t nehezsegei kozben is biztositan ak. t

A tisztviselok az orszag nepe kozt mindeszetszorva sajat onzo erdekiikbol folj^olag

4.

niitt

mint gyar reszvenyesek a liazai cikkek fog^^asztasanak nemcsak sajat peldajukkal, de rabeszelesiikkel islegjobb ligynokei lennenek es ig-y a magyar ipar fejlodese es a nepszam szaporodasa a

XII. Tanitok es iskolak.

255

kozos vamteriilet dacara leg-jobb es gyorsabb folyamatot vehetne. 5. Az allam szakerto eroivel a gyarak letesiteannak iizembetartasat elset mag-a eszkozolhetne lenben az igy keletkezett reszvenytarsasag'oknak adna at mialtal a gyartmanyok arusitasa es a nyers anj^ag beszerzese eg'esz egyszerii kozforg-almi folyamatot vehetne. 6. A kereskedelmi hitelozes kerdese, mely tisztan allami gyai-aknal konnyen a moiiopolium es partfogas karos formajat veszi magara, igy igen elonj^os megoldast nyerne, mert a nagyszamu, szetszortan elo reszvenyesek a kereskedelmi referenc i a k nyujtasara kitiinoen es ami fo, t o b b o 1 da1 u 1 a g, teliat ellenorzoleg' volnanak folhasznalhatok. tisztviseloknek keszpenz helyett kiszol7. A galtatott reszvenyek a tisztviselok altal, vegso esetben a kereskedelmi piacon, tokeertekben, nehezseg nelkiil volnanak ertekesithetok. Ilykeppen a n e p t 6 1 adokban el v e t t 8. penz oly tokek formajat venne lol, mely n e k i k allando k e n y e r e t biztosit, hanem is nemcsak termelo ismeretek megszerzeset is lehetove teszi. ;

;

9.

Ilj^en

keppen

a

tisztviselok

emelesere forditott penz es

kenyelmenek

ismeretek terjesztesere szolgalo iskoiakka alakulna, es a nepneveles iigyet tamogatna. Pedig, ha a n e p i s k o 1 a dolgaipari

ban fele a magyar miivelodesi fokmero

az

oszt-

rakenak, ugy ipari berendezkedes iigyeben e g yt i z e d resze nines ennek. 10. Ilykeppen a tisztviselok a nepmillioitol ma csak felelembol tisztelt es tobbnyire gyiilolt hatalmaskodokbo], a nemzeti vagyonosodas elo forrasaiva, a jozan es takarekos elet nemes terjesztoive, a nep erkdicsi peldany kepeive, tanitoiva, szeretetbol tisz-

XII, Tanitok es iskolak.

256

atyaiva lepnenek elo. „01y eel melyert heviila derek." Tanitokat es iskolakat a nepnek barmiuo nagy leggyiimolcsozobb befektetes aldozatok aran is. az. De a siker szilard elhatarozast es eroteljes cselekvest igenyel. p o r o s z g'yapju, fono es szovo gyarakat I. Nagy Frigyes A^ilmos gyapju kiviteli tilalommal hozta letre, nj^ajbirtokos junkerjeit nyers arujuk i p a r i ertekesitesere kenyszeritven. ng1i a Kromvell megtiltvan idegen liajoknak kikotoibol es kikotoibe ariikat szallitaiii. a vilagkereskedelmet Hollandia kezebol egj^par evtized alatt teljesen kiragadta es az angol tengeri v i I a g k ebizlos alapjait rakta le. Rislio (Richelieu) es Mazaren teljes beviteli tilalomnak vetettek ala a briisszeli csipket es megteremtettek a vilagban ma elso helyen, alio lioni

telt liet

A

A

A

reskedelem

csipke ipart. Ill-ik Bela es mas okos magyar kiralyok olaszorszagbol szolomiiveseket nagy aldozatokkal edesgettek at hazankba, hogy legyeii a nepnek kiktol a vincelleikedes tudomanyat elsajatitani. Innen az orszag bortermelo videkein ma is letezo O 1 a s z i

nevli

kozsegek eredete.

Hollos Maty as, attya olasz irastudo varan, hogy a

a nep igazsagos lelkii mestereket gyiijtott ossze ud-

Korvinakban

a

Magyarnemzet

szamara keziigybe allova tegyek mindazt az ismeret kincset, ami a kozepkor barbar viharanak hajotoresei kozben a gorog es latin tudomanyossagbol bar foszlanyaiban es toredekeiben megmaradt. Bethien Gab or, a nagyreformatus lejedelem es kuruc vezer hiven Luther szellem6hez annyira

becsiAlte

a

miiveltseg

es

a

tauultsag

257

Osszefog-lalas.

hasznat

es

erejet,

torvenyeivel szabad miiiden j o b b a g y n a

hogy hatalmat novelendo,

polg-ar k

aki

iriii

biztositott

jog-ot

es olvasni meg"-

tanult.

Dobzse Laszlo, Matyas utoda nem

many

volt

tudo-

kedvelo pusztuliii eng-edte dicso elodje konyvtarat. Alatta tonkre is ment nemcsak a fenyes konyvtar, hanem az a meg fenyesebb hatalmu kiralysag is, melyet Matyas Breszlau, Praga, Wien meghoditasa;

val alapitott.

n. Rakoci Ferenc bar szinten derek ember volt, volt oly tudomany kedvelo es miiveltseg terjeszto, mint Bethlen, nem is kiserte siker, barha 6

nem

anj'agi vagyonban gazdagabb volt ennel, fuggetlensegi torekveseit. Bethlen mint Europaszerte tisztelt,

fejedelem vegezte

hatalmas

foldonfiito szamiizott halt

Tanuljunk es orszag

eletet.

Rakoci mint

meg.

a tortenelembol az eletiskola e nem holt betiivel, de elo

kormanyzas

cselekvo peldavaloktato nagy A tortenelem nagy alakjainak peldaadasa sikerbea es kudarcban egyarant tettel,

tanitomesteretol.

mit belole, epiiletes, mert meg tudhatjuk a kelletik cselekedniink, vagy keriilniink. Tegj^iik sikerre vivot Keriiljiik a kudarc hozot

nagyon

!

!

i:

'25^

Osszefoglalas. Magyarorszag'

szeg'en^'-orszag.

Jelentkezik

ez

nepenek ritkasagaban termelo berendezesekben anyagi es szellemi vag3"onban valo sziikolkodeseben klilioldre eladosodott voltaban. Ugy a hogy az orszag es a nep viszonyainak tortenelmi fejlo;

:

desebol Iblyolag manapsag megn^'ilvanul, a nemzeti €r6 erne hianyos kifejlodesenek belso okait a kovetkezokbeii jelcilhetni meg 1. a szeretetnek, a baral sagos, kolcsonos cgymasra utaltsag kozerzetenek nagymervii hianya a nemzettest tagjai kozt ugy nemzetisegi, nyelvbeli mint vallasi szettagozottsag szerint 2. ugyanezen baj a vagyonilag, foglalkozasilag, csaladi szarmazasilag elkiiloniilo, tarsadalmi, r e:

teges osztalyok

szerint

;

torvenyes rend

bensoseges tiszteletenek hianyos kifejlodottsege 4. nagymervii tajekozatlansag az emberi, onzo, egyeni boldogulas termeszeti lolteteleinek ismeretere nezve nem csupan a testiero es szerviepseg' megovasat illetoleg, lianem kiilonosen az anyagi 3.

a

;

;

vagyon

es az

ertelmesseg viszonyla-

letkiizdelmi ertekenek megbecslilesere nezve is; 5. termelo, h a s z n o s, miiszakias termeszetu valo altalanos sziikolkodes a tarsadalomiiak ugy felsobb mint alsobb retegeiben 6. a tarsadalomban follialmozva levo, eselekvo-

g

o

s,

ismeretekben

17"

260

Osszefogialas.

kepes ertelmi

eroknek pazarlo,

nyiizsgolodesre fecserlett ertekesitese

haszontalan

;

a muvelt es g-azdag' kiilfold intezmenyeinek szervies, eletteljes, hanem iires, kiilso latszat loikeltesere iranj^ulo, sot gyakran hazug es kep7.

nem

mutato utanzasa. Ezen bajok elharitasara nezve a

kovetkezo. a

szerzodeses viszonyok minden leg*kissebb bolygatasa nelkiil mozgasba telieto

kiilso,

eszkozoket liozzuk javaslatba

:

iDtezmenvszeriileg veg^zett telepitessel kiilonosen a foldmuves nepseg szama szaporitando. I.

A

telepito foldbiitok politika nem csupan azert fontos, mart, ez leveu a legegeszsegesebb fogialkozas, ez mondhato csaknem kizarolagosan biztos litnak a nemzeti testi ero, epseg es egeszseg meg-

ovasahoz kitiino

k

;

a

hanem t

kiilpofitikai

mert, ez ad a nemzetnek sok es anyag-ot ez biztositja szamara a hatalmi jelentoseg egyik legfontosabb

o

n a

;

foltetelet. II.

Nagyobb varosokban

kagepekkel

folszerelt, ipari

eroszolgaltato es

mun-

termelo telepek,

termeszetileg- es nepessegileg alkalmas mas helyeken fono es szovo allitandok. Az ilyen berendezesekbe belefektetett tokek nem azon kamatozas szempontjabol fontosak, a mit kozvetle-

gyarak

penzbelileg hoznak sokkal jelentosebb hasznossaguk a kis exisztenciak sokasaganak eletkiizdelmiik kozben nj^ujtott tamogatas, nagyszamu testi es ertelmi munkakepesseg egyeni, termelo erelyenek elesztese, a magan haszonban kielegitest talalo, egeszseges onzes miikodesben tartasa vagyis a magan vagyonok kepzodesenek szempontjabol. Hiszen a magan vag^'on tarsadalmilag veve, nem egyeb niil

;

261

Osszefog-lalas.

mint a kozvagyonnak egyik nelkulozlietleniil sziikseges formaja. III.

A

foldbirtokos, ertelmi, vezerlo osztalvok va-

/T-yona sziikre szabott foldbirtok

egeszben veve

maximum,

seg'elj^evel

allamhitelezo tokeses iparos

befektetes alakjara formalando intezmenj^szeriileg at. IV. A kozjozansag' es kozbecsiiletesseg elveinek elterjesztese erdekeben az oktatas az iskolakban alapos ujitasnak vetendo ala. Kiilonosen a

papkepzo

foislvolak (szeminariumok) reformalandok. V^. A torveny es a torvenyes rend ti s zteletenek meggyokereztetese es elterjesztese erdekebol az osszes kozhatosagi tisztviselok fegyelmileg' szolgalati ala rendelendok.

VI.

torveny

es eskiidtbirosag"

A kozertelmesseg

elterjesztese

es

meggyokereztetese erdekeben nemcsak a letezo tankotelezettseg'i torveny liajtando minden penzligyi kovetkezmenyeivel szigoruan vegre, hanem legfoljebb 5 ev alatt legalabb 25ezer uj neptanito allitando a meglevok melle munkaba. VII. Az a jo erkolcs tei jesztesen eloallitakiviil f okent a liasznos s a h z sziikseges tudas fajok nyujtasa fele iram'uljon. Nagy szamu ipari szakiskola allitando. Kerteszet, gyilmolcsfa-tenyesztes. meheszet, baromfitenyesztes, selyemtermeles hasznos ismeretei a foldmiivelo nepseg kcizt megfelelo eszkozokkel beliato modon terjesztendok.

oktatas

javak

A'lII. Terjedelmes, sokagu, olcsosagamiatt hoztomeges fordizaferheto i r o d al o li s z a k i egy tas utjan kozkormanyzatilag hozando letre reszrol a hasznos ismeretek elterjesztese, mast'eliil a nemzetisegi kerdes megoldasa szempontjabol a

m

m

;

Osszelog'lalas.

2(32

mag-yar nyelvtudas es az irodalom mint kozvag-yon faj ertekenek kello megnagyobbitasa erdekeben. IX.

A vallasi erkolcsi erzet erositese,

templom es a papsag tekintelj^eiiek emelese es mind ezen dolgokban rejlo ertelmi tokek tarsadalmi a

g^'iimolcsozosegenek

fokozasa celjabol

lomhoz konyvtar es lehetoleg szeti, miiipari m u z e u m szervosen

a

t

e

m

p-

szepmiive(?satoland6.

X. A k a t o n a s a g b a n rejlo oriasi testi munkakepesseg, a tisztjeiben es altisztjeibeu folhahnozott ertelmi ero, ugy mint a romaiak viragkorukban tettek, kciztisztasagi, kozforgalmi, kozvagyonossagi miivek letesitese es miiveletek vegrehajtasa altal lehetoleg ertekesitendo. Be kell ismerniink, liogy a kep, melyet viszonyaink jelen allapotarol es ez idoszerint

kozvalo

nemzeti jellemvonasainkrol megrajzoltunk, sotet es visszataszito. Miinkank kozben harmas, kiprobalt igazsagii, regi elv vezerlett benininket

Elso sorban a delfi josda vilagtortenelmileg hires utasitasat kovettiik „Gnoti sze aiiton" Ismerd :

meg tennmagadat

;

Nagy

illetve,

Szecsenyink

m

ut-

miitatasa szerint nemzeti ..o n i s er e t r e*' torekedtiink. A masodik elvet, irvan a korinthosziakhoz, Pal apostol igy mondotta ki: ,.12. Mi kozom itelni azokat, a kik kiviil A'^annak ? Nem azokat itelitek e ti, kik benn vannak?"' Azert szepen keriink minden magyar. katolikus, nrat es kozhivatalnokot, aki jelen irj'ismiiviinkrol tiidomast venni faradtsagot szakit sziveskedjen meggondolni. hogy aki magyarrol, kat(31ikusr61, lirrol es hivatalnokrol azokat nyilvanitja, amiket megir, az maga is magyar, katolikus. hivatalnok es ur. sot nem lehetetlen, hogy meg nemesi szarmazasii is tehat a foltart bajok :

;

263

Osszetog"lalas.

szegyenenek siilyat teljes mertekben mag-a is viseli. Mag'imkrol bo osszes

szeltem. Nem idegen Krisztustagadok baza elolt, s a j a t h a z 11 n k e 1 6 1 1 s o p 6 r t e harmadik elvet Pal apostol koTetkezoleg' foglalta torveiiybe: ,,18. Mert azokat, kik kivtil vannak, az isten iteli mog," ..Vessetek kl a gonoszt kOziileteK/' Ezt az elvet gyakoroltak Roma patriciusai es nepe Roma vilaghatalmi iiagysag'anak kezdetekor, mikor meg emelkedett, nemes gondolkodasuak voltak, mikor egy Kato Major kozhelyesles mellett taszitotta ki a Szenatusbol a Karthago elfoglalo Nagy Szcipio iinokaocscset, mert szemerem ellenben nem serto kisebb kihagast cselekedott g-yakoroltak tobbe az elokelok, mikor mar Roma, megdolesenek idejohez krizol jiitvan. erkolcsi erzetok es eszlik jarasa megromlott, mikor mar meg a

m

A

;

nevezett Konstantin csaszar itelete is oda lo, bogy fojedelmi, bibor palastjat takarta a vetekbe meriilt kereszteny piispokre .;a kozbotrany elharitasanak erdekebol." Legjobb tudfisimk szerint, a fulismerni velt igazsaghoz valo torbetetlen ragaszkodassal torekedtiink lollarni biineinket, bogy azutan lelklinkbol ki e g i g aes megtisztulvan, is vetbessiik azokat z u 1 b as s Li n k. A megvaltozast itt a letezo rosz lol-

Nagynak

aljasodott

m

;

ismeresenek mulbatlanul

meg

kell

eloziiie.

Megengedjiik, liog}^ javaslat teteleink egynemelyike tullepi a kaptaszerii, aprolekos reparalgatas

jolleget

;

mind

a

mellett

nem abrandkepeket

mert biszen nincsen ko» rajzolnak azok a legbe zottiik egyetlen egy is, melyet itt vagy ott, mar letezett es jelenben letezo, nagy nemzetek sorsuk javitasara sikerrel ne basznaltak volna. Aki pedig^ egyik-masik ujitasnnkat megis utopianak gondolna. :

Osszeloglalas.

2(34

az ne sajualja megvenni, (nemet lorditasban a Reclambaii potoni aron beszerezheto) ezt a miivecs-

ket elolvasvan, latni fogja, hogy Miir (Aloruszy Tamas az ,,abraiidos" kancellar-martir holnii szemelyes szabadsagot, szabad birtokjogot, jogegyenloseget, iskolaztatast, erosen korlatolt sajtoszabadsagot ohajtott volna az emberiseg boldogitasara eletbeleptetni. Olyan kozallapot ez, melyet tobbe-kevesbe Europa minden orszagaban maris mogvalositottak, Angoles Poroszorszagok pedig jelenleg oriasi messzesegben till vannak Utopian. Mi a magunk reszerol, ba tan az emberek e r t e 1 ni i e r e j e t o 1 es tanultsagabol s o k a t v a r u n k is, mindig tekintetbe vettiik egeszseges es termeszetes onzesi oszt o n e t ujito terveinkhez kotott varakozasunkat erre ;

;

es ajo belatas

Az em-

folkeltesere alapitjuk.

berek biiszken tekintik lelkiiket lenyiik halhatatlan reszenek leg3^enek kovetkezetesek apoljak. becsiiljek meg azt, nem csupan szoval, hanem tettekkel is nem csak magukban. masokban is. Termeszetesen nem meriink kecsegtetodzeni azzal a remenyseggel, hogy elveink es javaslataink mindjart keszseges meghallgatast talalnak. Ellenben megjiitalmazottnak tartjiik ertelmi laradozasunkat mar akkor, ha sikeriihie nehany ezer tevekeny lelek gondolkodasat azon igazsag loiismerese fele egy par lepessel kozelebb vezetniink, hogy D a rV i n tanitasaiban kifejtett ketsegtelen igazsagok meg csak egy h a j s z a 1 n y i r a s e t a m a daz Evanj a k meg azon tanok ervenyet, melyeket geliom mint isteni igazsagokat azemberi tar;

;

;

m

sadalom Ion nail asanak es boldogulhatasanak alapelvciiil jeientett ki epp ;

tette Galliloi-e

annak idejen

;

ol}-^

mint nem hogy tehat eppen mu-

kevesse teszi ezt Darvin igazsaga

ma,

265

Osszefog'lalas.

lando, egyeni

letii,

lolytonos valtozasiiak,

tokelete-

sedo vagy korcsosodo fejlodesnek alavetett, letert kiizdo harcosi mivoltunk ember, de klilonosen polgar tarsainkkal szeinben a legszorosabban kotelez benniinket, egesz cselekvesiinket a s z e r etet, torvenytisztelet, szabadsag- szent elveinek teljes, fig^^elmes szemmeltartasaval intezniink. Mert hiszen, csakis a tarsadalomban egyesulve es osszetartva harcolbatuiik igazan sikeresen csakis a jozansag es becsiilet gyakorlasa utjan biztosithatjuk fajunknak leszarmazoinkban az oriJk ;

eletet.

A

bekovetkezendo

eleszti kebliiukben az az

kedvezo igazan

siker

remenyet

orvendetes

teny, bog3^ eppen most adott ki a Magyar tudomanyos Akademia Lo plaj (Le Play) ,,Termeles ujjaszeivezeseben'^ (Munkas viszonyok reformja) egy olyan konyvet, melynek eszmei a legtokeletesebben egybevagok az altalunk igazaknak bizonyitott elvekkel. Mar pedig a mi Akademiank fouraktol alapitott, nagyon arisztokrata goiidolkodasu, nagyon elokelo urasagokbol osszevalogatott tarsasag. Veghetleniil jol esik lelkiinknek, bogy szereny, de lelkesiilt hangii tanitasainkkal ily nagy tekintelyt elvezo, feuyes abrazatu testlilet tanitasainak ragyogo palast-

jaba kapaszkodhatunk. Joggal merhetjiik

ezt.

Mert

hisz iiem. tettlink egyebet, mint az Evangelium tanitasainak szinte tulvilagi fenye mellett megvizsgaltuk sajat hazai viszonyainkat es a nemes lelkii es nagy szellemu, franczia mernoktol reszletesebben kifejtett kozbecsiilete ssegi elveket sah a z a i es nemzeti viszoj a t, kit 1 o n 1 e g e s, nyainkra legnagyobb igyekezettel es szivbeli j6akarattal alkalmaztuk illetoleg a Megvalt6 altal igazsagokul kijeientett erkolcsi torvenyeket a nep;

266

Osszefog'lalas.

rajz es tortenelem tenyjegyzeseivel ig*azaknak b izonyitottuk, es eg-yben ezeknek logikai folyomanyul szig'orii kovetkezetesseg'g'el liazai allapotaink meoritelesero nezve lovontuk.

267

Tartalomjegyzek ELOSZO. Oldal

A konyv

vezer iranya. A kegyeletrol. Az ujitas es a keg-yelet. Hithagyas es kivandorlas. Nagy id ok es nag-y emberek .

3

.

igazsagrol. A szerotetrol. A ketto ellentete latszolagos. Nagy Frigyes a biralatrol. Bizonyitasunk korlatai. Kiserlet nem teheto. Tenyck eloadasa. Nyomate-

—

Az

kossag. Szerzo koszonete

I.

— 10

11

— 16

Nemzeti onerzet.

nem

onerzet. Magyar hiszterias erA -fenyiizes nem gazdagsag. Az erely es szigor nem durvasag. A magyar szlilok meg miiveletlenok. Az angolok onismerete nevelesi erelj'iik szerenysegiik. riiharol es eghajlatrol. Afrikai eghajlat, afrikai divat Milyen az igazi iibermeiics ? J 6 z a n, tehat munkas, mertekletes, tisztasagszereto. 2. B e c s ii 1 e t e s, tehat emberszereto, rend- es torvenytisztelo, szabadsagszeret^. Napoleon nem iibermencs.

Hiiisag

7

zekenyseg.

;

;

A

1

.

:

:

268

Tartalomjogyzek. Oldal

Szokratesz es Jezus azok a nag-y foltalalok azok, Nagy Frigyes es apja azok. Kovessiikpeldajukat

IT

— 21

23

— 25

Miivelodes-torteneti bevezetes.

II.

Munka jelleg'ek. Allatias Az ertelem kifakadasa.

cselekvesmod. KOltozo madar es mezelo mehertelmiseg'e.Tulajdon a ragadozoknal veres harcaik. Alkati ken}''szer (determacio) az allatoknal. Ertelmesseg". Kulturfokok ;

.

A vadasz-halasz

1.

Novenyevo

miiveltsegi fok.

egyben ragadozo ember.

es

Sokszeriiseg mint fejlodes az embernel. Rag'adozo io jelleg a kezdeti embernel orokos veres harcaik ember aldozataik ember evesiik vagyon kozossegiik csekely ingo vagyonuk :

;

;

Nomad

2.

Allat szelidites tudomanya. Sok haborii. Az emberszeretet elso hajnalodasa. Tudosok keletkezese. Beljos taltosok .

.

Fo

3.

1

d

m

li

Ve

s

m

ti

v

e

1

1

s e g.

Maganfekvo

germanok,

birtok.

A

gatanak

31

36

jogtudomany. :

burok. Az ipar meg^^etettsege. A rabszolgasag intezmenye. Az ember m'nt hazi allat. A kisjogii embertars iparos

— 31

tudomanj'a. Vadpusztitas. tokeletesedese. Bekes terme-

A foldmiivelok rabszolga tailasa. Peldak

Az

30

Noveny

A

szelidites

fegyverek les.

26—29

pasztor-miiveltseg.

magyarok,

ember

szeretete. Europa m'uallapotai. 4. I p a ro s li v e 1 1-

m

Tartalomjegyzek.

269 Oldal

Termeles

fokozas, a folyamatok javitasa altal. tudas es szorg-alom befolyasa. Miiveltseg" es szeretet terjedese. polgartars vagyon forms. Onzes es rabszolg"a szabaditas viszonya egymaslioz. Lassu es ingadozo fejlodes. P e 1 d a: Luther a demokrata. Frig-yes Vilmos es Luther. negy lotudomanyag kialakulasa A fejlodes termeszete kozelebbrol. 1. Egybe folyo fejlodes. 2. Kulturfok keveredes. 3. Ligo ioketes fejlodes. Peldak nepvandorlas annyi mint eldurvulas es elbutulas. Peldak kevert kulturfokra. Atavista eszjarasu egyenek es osztalN'ok. s e g.

A

A

:

A

36—40

:

Kovetkeztetesek dasa. dese.

3.

:

1.

Nepszam

2.

Bekesseg

III.

Az okok

:

1.

Ismeretek halmozo-

es kozerzet emelkees szeretet terjedese.

40

— 43

Kivandorlas.

tulnepesseg,

2.

rossz vagyon-

elosztas, 8. sziik eszii onzes

•

.

.

.

.

45

Tulnepesseg" elharitasi mod-

He

a n y a g i v a g y o nBirtok-maximuni altalan. Romai maximum. 200 iga fekvovagyon. Roma hatalma mig igenytelen j

e

a

1

i.

1.

1

y

e s

a s. birtok

o s z

t

volt; oligarchiaja, fenyiizese es bukasa. lethatar. Tyhudor Erzsebet torvenye. 750 millio ko-

Angol birtok

szegeny

46—49

rona szegenyad6 jelenben 2.

Tudas mint birto

k-m i n

i

m u m.

Porosz iskolakenyszer. Egyiittes angol-

Tartalomjegyzek.

270

Oldal

porosz minimum. 8. Kivandorlas. n ep ritki t a s a j a i r 6 1. a) Hodito honfog'lalas. Peldak lalinok, g-ermanok. 1"

:

szittyak. b) TerTszerii

kitelepiiles.

Pel-

gorogok, angolok. A kitelepiiles alantasabb jellege. Osztalygog hianyat kivanja. c) Elszeledes mag'zat elhajtas. Az angol nagysag" meltatasa. 100 ev

dak

:

:

9-szeres

nepszam. Mag'zat

kitevo

nem-

50—54

zetek

IV.

Magyarorszag jelen allapota.

Termeszeti g-azdagsag. Ertelmi szegenysege. Elszeledo kivaiidorlasa. Belatashiany altalaban. Xyomor alant. Beteg orszag. A gyogyulas neliezsege. K 6 r-

okok felismeresenek nehez.... sege Az allam szovevenycssego.

Szervi kivaltas, mint zavaro ok. 3. Lassu hatas jelentkezese a nemzet eleleben. 4. Csaloka kiilso latszat. Kozbelatas kelt e s n e li e z s e g e i. 1 Korlatoltsag iiralma. 2. Eloiteletek uralma. Lengyelorszag peldaja. 3. Kiilso bajokok foliiajszolasa. Tcirok es bur pelda. Span3'ol pelda Magyar torteneti tanusagok Hollos Ma1.

55

— 56

57

— 59

2.

.

:

ty as.

A

bur bunok

jellege.

A

junkerek

dereksege. Slachticok aljassaga Svajc es a miiveltseg hatasa. Cserkeszok, Hollandia. A tudas hatalma. XIV. Lajos zsarnoksaga ziilleszt. A torokok biinei

2

Tartalomjegyzek.

i

1

Oldal

Paraznasag es Elnj^omas. Orszagrontok. az erkolcsos es eros. Oserejii gerlesznek. Elhitva-

Roma

manok honfoglalokka

nyulas es erkolcstelenedes Tat e ii y e z 6 i r 6 1. 1 to r t e n e 1 e nultsagi allapot. 2. Kozjozausag. 3. Kozbecsiiletesseg. Az ereuy 6v es epit. A bun ziilleszt. A tudas miitartosit (kon-

m

A

60—63

.

zerval)

.

.

64-65

.

koztanultsag. Osszehasonlito tenyjegyzes. O k t a t a s i v i s z o n y o k

Magyar

tenyjegyzesi tablazata

A

.

•

.

66— 6J

tablazat targyalasa. Muveltsegi tenyezok. 1. Iskola latogatasi szazalek. 2. Viszonylagos tanitoszam. 3. Tanitoi fizetes. tuljavadalom karai. Partfogas (protek-

A

cio).

Ceremoniak

.

.

.

.......

'0

^^

^^

'^

orszagok elohaladoUsaga. Kautolikus es ohitii hatramaradas. A AnMagyar-, velodesi fokmero. 6gel- es Irr-, Osztrak-, Olaszorszagok,

Protestans

szlav allamok. targyalasa

hitii

m

A

katolikus helyzet

Magvarorszag kozjozansaga.

1.

Rovid eletkor. 2. Alkoliol es elvezetek. 3. Fenyuzes. Pazarlas

"^5

Kozbecsiiletesseg Magyaror-

Kozszeretet hiaiiyos. 1. Az uralkodo haz elvei. Az elokelok viszonya a nepliez. 2 A papsag eszjarasa. Hierarchia. 3. Hivatalnokok eszjarasa. Paritas a fizetesbeii. Kvota a nepoktatasban. Olahok es szlavok tudatlansaga. Muvelt szaszok es svabok. Kalvinista magyarok 4. A birtokos osztaly folfogasa a szeretet-

szagon.

76—80

272

Tartalomjegyzek. Oldal

Egy grof egy falii. Angol parliuzam. London es aWesztminszteri lord. Erderol.

lyi tagositas. Birtok kijeloles manlicherrel. Al e z e i u n k a s-t o r v e n y kodifikalt rabszolgasag. Regi biinok tovabb

m

A

tenyeszete.

:

kivandoiias jellege.

vandorlas

A

be-

81—84

•

A negyvennyolcas idok

gondol-

o d a s a. Xagy Szeclienyi Istvan. Kossuth, Petofi, baro Otvos magyar Plato Mur(Morusz) Tarn as prof eta, nem utopista. jobb jovo lehetosege. Nag}" oseink.

k

A

E16 jeleseink

•

V. Nepelvi foldbirtok

85—87

politika.

Az orszag foldirati

es neprajzi helyzete. Yilagversenyi helyzet. Miert el meg a magyar V Kivalo testi ke-

A

szomszedok allami ziillottpessegei. szomszedok okoljogi allapota a sege. miiltban. kovetkezetessegroL II. J6zsef kiserlete A keslekedes veszelyei. Gorog pelda. Roma megdolese. Isten a bosszuallo. Tenni valok nalimk. Fold. Sved pelda. Sok paraszt vitez hadsereg Angol pelda. Keves es szegeny paraszt.

A

A

:

Az

angol

foglalt.

csak

kitelepiil,

Angol iparosok,

Rossz foldbirtok-politika

Roma

hont

biir parasztok. :

rossz

katona.

Az angol imperialis nag sag j'-

o

ka

zet.

Kedvezo, termeszetes, ipari helyVedett fekves a szigeten. Nepapolas. i.

89

— 93

94

— 96

Tartalomjegyzek.

273

bzabadsag". V amok es kiviteli jutalmak. Munkas vedelem. A vasarnap meg'tartasa. A korcsma iizeni korlatai .... Foldmuvelo nemzettorzs sziiks

97

jQl

ege. Bizonyitas. Langelmek. Bel fold i

telepites es foldosztas.

Csong--

radmegyei pelda. Jaradekos uriosztaly. Allamhitelezo arisztokratak. Oiimaganak ados orszag- Ezeljaras haszn a i. 1. Rog-tonos segel}''. 2. Erenyeket fejieszt. 3. Testi vagyont novel. 4. Szeliden fejleszti a viszonyokat 102—104 Latszolagos ellen peldak. XII. Karoly

sved kiraly kordottieri. Nagy Napoleon es a forradalom. Reszletes tennivalok a telepeken. I. Gozeke szovetkezet. 2. Kozvagyon kepezes, kozvetett adok. 3. Kisebb kozsegek alakitasa 105

— 107

VI. Muvelodes-politika altalan.

A

haladas kenj'-szeruseg'i okai.

A

ku

1

1

u-

rarol altalan. Ag-azdag'sag-,

a

m

li-

p

e

n

z,

V agy

o

n

e

1

6

n ye

i

a

veltseggel szemben.

1. Penzert ertelem veheto. 2. Penz a tudasnal kesobb halmozodik. 3. A Yagjon szamar kezben is hatalom. A butak tudas ellenzesenek okairol. Hindu kasztok. Hipok-

109—112

ritasag

Az

o r e

g n

e p

hip

o

t li

e z

i

s e.

Mi

a

nemzet

V Miert hal meg a nenizet ? Romlottsag, butasag mint halal ok. A tudatlansag nem miitartosit (nem kon-

18

274

Tartalomjegyzek. Oldal

A gazdag-sag rombolasai miivelodes eszkozei. 1. Egyeni

zervjil). A.

.

.

.

tapasztalat. 2. Hazi oktatas. Oktato kasztok es csaladok. 3. Iskola Gorogorszagban es Romaban. Szolon es Kato. Nagy Sandor. 4. Templom mint oktato hel}''.

Az

5.

Tudomany tanitas

— 114

113

115 iras es olvasas felgyiilemlett tapasztalat. Hazi es az angolok. Az iskola es a

— 117

poroszok. 6. Az irodalom mint oktato eszkoz. Gyors miivelodes. Az iskola es a munkassag. Az iskola es a nemzetiseg*. Porosz I. Frigyes Vilmos. Egyseges 118 porosz nemzet

Egy nemzeti nyelv Pejlodik a

kozszeretet

es

— 121

liasznai. kozbizalom.

Magyarorszag kozoktatasi viszonyai.

Ipar liiany. Keves iskola. Felnottek oktatasa Tennivalok 1. Tanterv-ja-

Szegeny irodalom. papjai

altal.

vitas.

2

:

Irodalom

fejlesztes.

Ipari

3.

muveltseg. 4. Tankotelezettseg vegrehaj122 tasa. A kozmiiveltseg kozos erdek .

Nagj'szamu

ipari szakiskola. Ipari

szolgaltato

lizemek dolasrol Tervszerii

3.

kozpontok.

folallitasa.

A

—

.

— 125

munka

Allami

ipari

jovovel valo gon-

126—129 takarekossag. Konnyelmii

pazarlas. A hitbizomany indokai. A berharc eredmenyei. Tetteink kihatasa kozeli es tavoli jovobe. A magan onzes iiralma nalunk. 1. A kiraly es nemzet. 2. Urak es a 48-iki demokrata torvenj^ek. 130 P a p s a g e s muveltseg. Hanyatlo pai)i tekintely.

Tudatlansag.

A

haladas

— 133

275

Tartalomjegyzek.

Oldal

nem

Peldak Turn-Taxis lierceg. A Turn leszarmazok kegyelete. Pal apostol es a tudomany. A katolikiis papok a lialadas ellensegei liitok kozbengatlando.

;

134

— 13G

Angol es porosz torvenyorok. jogtipro szolgak, Szolgalati pragn e p p a z a r 1 a s a. Katomatika. 5. nasag terliessege ? Dohany es korcsma 6-hoz. nep munka 1 teller. Arany iszonya. Gyors es hatekony cselekves 137

— 139

jaro

H

4.

da

i

voltukrol V a t a 1 n o

k

a

i

nk p

n

e

z

i

m a-

t a.

Magyar

A

:

VII.

A

A

tanterv megjavitasa.

iskolai oktatas celjai. A gorog roraai miiveltseg haszna. Protestans liaszonra e rtorekves. Katolikus ceremoniazas. tudos a tanulas bart celja feliil. Nezetenek keptelensege. Bizonyitas. Angol es spanyol pelda XIV.

Az

H

nemet

1-41

— 14-4

varos egeszsege. Sok orvos sok betegbol el csak meg. Sok iigyved sok porbol elhet. Jo torveny, jo biro, keves por. Hufeland es Eiiszman egeszsegirok oszszehasonlitasa. Reszletes utasitas, iires kiilombsege. altalanositas sziirke es G y e r e k-n evelestan. Meggyoke145 resedett rossz nezetek irtandok

— 148

...

Lajos peldaja. Vegkovetkeztetes Netkiilozhetleniil hasznos dolgok. E g e s zfalu es a s e g t a n miert tanitando ?

A

m

....

Az erkolcstan tanitasa. A erkolcsi oktatas

hianyairol.

vallasi

Szaraz pai8-=-

276

Tartalorajegyzek. Oldal

rancsok. Helytelen meg' nem alio indokolas. Tortenelmi es szemelj^es peldaadas. Plutarcliosz Szmajlsz (Smiles). A tortenelem Monteszkio Montesquieu). Mekole (Macaulay) hibai. A real iskola (

"

bajai

.

.

.

149-152

.

Elemi iskolai tauter v.

1.

Iras, ol-

Eg-vszereg-y es szamolas. 3. Te4. Jozansagi elvek. 5. Becsiiletesseg. Olvasas leg"3^eii elvezet. szamolas gyors es biztos, g'epies fo-

vasas.

2.

riilet

merestan.

A

lyamat

153

A kozepiskola

targ-yai. Hufeland Jezus elete. Az Evange-

egeszsegtan. 2. Plutarchosz 3.

lium

!

Locke a

es

Szmajlsz.

4.

154

Jievelesrol

Miert tanitandok ezek eg*esz

terjedelmok-

ben. A gorogok es romaiak oriasi muveltseggel birtak. Bizonyitas. Plutarchosz szeles latkore. Az igazsag profetai eloerzeseiol.

Az igazsag

igaz marad. A

or ok re

haladas tevedeseket

rombol csak le. Az Evangelium igazsag'a orok. Az ujdonsag hajhaszat veszedelmes. Korukat megelozo nagyok. Locke a darwinista. Peldak tanaibol. Hufeland darwinizmusa. Iralyuk tlindoklo szepseViszonyunk a miiyclt nepekhez. gei :

....

155 Rovid, vilagos, velos eloadas Miert kezdjcn reformot a magyar ? Monteny (Montaigne) Misle (Michelet) es Szpenszer (Spencer) az oktatasrol. A haladas akadalyai feliil. 1. Tanari alszegyen. 2. Az emberi lustasag.

A tulterhelesrol. A

szigorlatok

159

Tartalomjegyzek.

277 Oldal

es mas g-yiijlelekes vizsg'ak taniilasi cso160 mort, mint szellemi korsagot sziilnek .

VIII. Irodalom es

— 162

Nemzeti vagyon.

faj. A termelo tenyezokrol. A li nk a n e t e n y e z o. 1. termeszet mint termelo tenyezo. 2. testi ero es iig'3^esseg. Az ertelem. penz mint az anyagi es a szellemi vagyon merlege. 3. A toke ertelem es termeszet. Peldak a katona mint hontvedo. Kepessegek folszerelesek vezerek mint

Irodalom mint vagyon

m

m

A

A

A

:

;

kozvagyonfajtak

.

163

.

A vagyon nemeirol.

— 165

Termeszeti erok. Keszletek nyersanyagbol. 2. Tokek

a)

1.

hazi allatok

taplalek es testvedo almagvak es gyiimolcsok. feldolgozott cikkek. 3. Az

latok. b) Szelid c)

Iparilag

emberek

testi

egeszsege. b) sege. 4. nultsag.

ereje.

a)

Az emberek

Az emberek testi

iigyes-

Az 5.

ertelmi ruggalmassag. TaIrodalom. Iskolak, muzeumok,

templomok.

6.

Koztorvenyek.

tosagi testiiletek. tekintely

8.

7.

Kozszeretet.

Kozha9.

A 166—169

Kozjozansag vagy tervszerii elorelatas. Fenyiizes. Fenyiizesi anyagi javak.

10.

Fenyiizesi ido hasznalat. Fenyuzo teveA fenyiizes kara es baszna. Fenyuzes jol es rosszul berendezett tar-

kenyseg.

sadalmakban. Olasz-magyar pelda. irodalom ertelmi fegyvertar

Az 170

— 174

278

Tartalomjegyzek. Oidal

IX. Irodalom es nemzetisegi politika.

Celtudatos nyelvterjesztes. A jog k e rd e s e. Mag3'ar nvelv es latin nyelv. A jog hatarai. Az ifjusag kotelmei .

Az egy nyelv hasznai:

1.

.

175—176

A deA koz-

rekseg" szabadon ervenyesiil. 2. szeretet terjed. Peldak Xemet paraszt, torok raja, beregi rusznyak. 3. Eloiteleteket oszlat. 4. Bizalmat novel. 5. Apro :

nepeket ertelmileg em el. Svajc kantonjai 177 es nemzetisegeink. Csehek

A nyelvi atalakulas lehetose-

— 179

g e. EUenvetesek a valtozhatlansag liite. Angol-neger. A hit es tanulas targya. A nyelv is tanulas targya. Janicsarok. :

A

sziilo elso tanito (a tanitot orokoljiik.)

Xemzetiseg valtoztato zsidok. Yallascserelo magyarok. Hit es nemzetujitas.

A

nyelv folyton valtozik Perzsa, liindu, 180 german, latin es gall peldak Mi tartja fonn nalunk a nyehri valtozhatlansag tpvhitet. Osztrak es Balkan allaniok. A tortenelmi vonatkozasok Torok

— 184

:

basa, lengyel slachtic, osztrak csaszarok. II. Jozsef kiserlete koztiirelmetlen igazgatast germanizal nem. iskolat nines 185 eleg politikai hatalma Sajat mulasztasaink. jogaszi miiveltseg atkai. A nem banomsag (ignorancia) nem szabadelviiseg. Oreg tanitok m&gyar 188 m'elvi tanfol^'amai ;

:

;

— 187

A

— 190

A tervszerii nyelvvaltoztatas politikai

s z a b a 1 y a i r 6 lando es rendszeres torekves.

1.

2.

1.

Az

Alif-

2*9

Tartalomjeg'yzek.

Oldal

jusag' oktatando. 3. Belterjes tevekeiiyseg" iizendo. 4. Kimeletes eljaras. 5. Ha-

talmi kenyszer. G, Hel^'es sorrend iskola utan kozigazgatas. 7. Emelkedo :

anyagi joUet. foldi jolletre.

Bizoiiyitas. Torekves

A

mokrata reform.

keresztenyseg mint de-

A

reformatio iiepelvise-

Zsakmanyul esett papi vagj^on. Jobbagy szabaditas.Kereszteshaboruk tarsadalmi hatasai. Az elvek es eszmek zaszlok 191 A szaszok magyar falasauak okairol.Az urak gei.

:

— 194

es iparosok vagyoni hanyatlasa. Helytelen iteletiik a lianyatlas okai feliil. Elegedett svabok. Horvatok es szerbek magyar gyiiloleterol. Elszegenyedesiik okai. Iskola es tudas hianj^ Miert oka ezeknek

195—198 a magyar ? Allapotaink atmenetiek. Az iskolat tamogassa irodalom. A n y e 1 v t a n ii 1 a s ,

hasznairol. mellekes

1.

Az elmegyakorlas

Az

erintkezes eszkoze. 3. A magyar nyelv fel ailamnyelv. -J. Vonzo magyar szepirodalom. 5. Szegeny tudomanyos irodalom, Ipari ismer e t k e 1 1. Gazdag fegyvertar, jo fegyverek A jo emberek vonzalma ertekes 199 Bizonyitas. A vilag romanizalodasa. Roma keloten kormanyzott, onnaii taiiiilt. Nyiieel.

2.

gaton beolvasztott, halaja.

Az X.

A

ott tanitott.

A

nepek

irodalomfejlesztes hasznai

Az irodalom

.

fejlesztes eszkozei.

nyelv tudasanak kivanatosabba tetele. Magy^ar katonai vezenysz6. Bockl az ire-

204

— 203

—205

Tartalomjegyzek.

280

Oldal

dalom zast.

fejlesztesj 61

;

ellenzi

a beavatko-

Meg'fontolando szempontok

A

dosok nevelodese.

:

A

kolto sziiletik es

tuir.

A A

kolto csak koltonek jo tudos haszonra nezhet. A kolto ra nem fizet munkajara. tiidos ra fizethet kony-

209

A

A

szepirodalmi mii, ha jol van megirva nem dragabb. Miiszaki munka javulvan drj^giilliat. Nagy nep. Sok olveire.

vaso.

Bo tudomany. A

tudatlansag

kozvesze lyessege. figyelmeztetesei.

Bockl 6y6

A

protekcio az irodalomban. A partfogas a jot is niegrontja. Az igazsag hirdetendo. Tudas nem kinevezes dolga 210 Palyazatok nagy miivekie. Semsey iir. Sok elotanulmany kell. Magyar tudos nemetiil tudjon. Tudomany os megbizatas. Magyarazok. Evangeliumi pelda. Nem kell megbizatas. A forditasok elonyeirol. ). Olcsosag 2. Foltetlen siker. 3. Elore tudott ertek. (Nem zsakba

macska.) Tortenelmi

4.

EUenorizheto miikodes

.

.

— 212

213—215

peldak. Roma szenatusa es Mago. Arab khalifak, gorog kodexek. A

krinyvnyomtatas mint kcizohaj. A vilagi, gorog-romai, pogany eredetli tudas loliil kerekedese. A Reneszansz (renaiszence) Nagy Peter a tudomany iilteto. Forditas csehre, onnan oroszra. Orosz liri mli-

216—218

veltseg

Igy tesznek nagyeszii arisztokratak. A terjedt irodalom maga erejebol megel. Plutarchosz Szmajlszot

sziil.

Modern tuda-

sunk gorog unoka. Bockl meltatasa

.

.

229

281

Tartalomjegyzek.

Oldal

XI. Hozzaferhetoseg, konyvtarak.

Irodalom hasznalat. Olcsosag hasznalhatodraga konyv. Nem sag-i ok. Kis nep Terjedelmes irokell. konyv jo de sok, dalom oneltetese Konyvek hasznalata az okorban. Borre es cserepre irott konyvek. A szumir-aklad cserep konyvtar. A konyvtar szittya templom. A^ templom es konyvtar ossze:

223

:

Ertelmet, lelket nevelnek. 2. 1. illese. Isten igaz ismeretere vezetnek. 3. Isten torvenyeit tarjak fol. 4. Az igazsag folkutata'sanak utjai. 5. Az allatiassagbol

emelnek

ki. 6.

tiink celjat.

igaz

7.

tekintely

Segitnek megismerni eleAlazatossa tesznek. 8. Az tiszteletere

oktatnak.

9.

224 Torveny tiszteletre tanitnak A gorog muzeum templom, erkolcs nemesito, ipar es miiveszet fejleszto. Pusz-

— 227

tulasanak okai, viszonya a kereszteny templomhoz. Herodot a gorog templom-

225—229

J.61

Az egyiptomi iskola templom. Kasztbeli tudom'any apolas. Egjiptomi termeszettudas. Mozes es Darvin. A szent negy230 seg egyisten. Nagy tanitvanyok Katolikus kaszt szellem. A demokratizalt .

.

.

reformalt jozanesz valla s. tudas. vallas testvero a tobbi tudomanynak. templom, mint igazi szabad egyetem. hasznai. jo templom kozgazdasagi a szegyakorolja tudomany vallas

— 231

A

A A A A

renyseg elvet

....

•

232

— 233

282

Tartalomjegyzek. Oldal

A

mai papsag- meddosege. A mise, hazassag, temetes. A pap kesz koiiyvtaros. A kozvagyon tekozlas karos voltarol. Bizonyitas. Zsido, gorog es dalmata

234—236

peldak XII. Tanitok es iskolak.

Hogy

kolt iskolakra Anglia ? Meg 43 milkoronat koltsoii a magyar 1. 27 ezer neptanito ujoncozasa. Az ujoncozas nehezsegei. 2. Onkepzes. 3. Xemzetisegi lio

4.

!

237 parhuzamos konyvek Katonak bekes munkaban. Gyiimolcsfa erdok. Temesvari pelda. Juliusz Cezar. Mit kell a jo katonanak tudni. Teli ido

kihasznalasa 5.

A

239

papsag mint oktato

testiilet.

A

— 238 — 240

nep

ertelmi gondozasa. A nyomor blin alkalom is. „Ne vigy minket a kisertetbe'^ Nemzeti ujjasziiletes munkassagot es :

hosszii tiirest igenyel peldak. Jezus onfelaldozasa. Vert

241

Names

onto honfoglalo magyarok. Harcok, faradalmak, nelkiilozesek. A ket nagy porosz kiraly. Szereny riiiia, szereny koszt. Kitarto mimkas szorgalom. Orcik dicsoseg es hatalom. Ez nem onsanyargatas. Ez jozan mertekletesseg. Tisztelet nekik 242—244 es emlekiiknek

A tekozlas

A

kiilontisen keriilendo. magyar fecserlo. Hivatalnokok

kozgondolkodas konyelmiisege. kiralvok pelda inkkal

A i

nemzeti veszely.

szemben

sajat

Xagy

allapota-

245—248

Tartalomjegyzek.

283 Oldal

A nep leg'alabb hazi allat. Angiia es MagyarKorcsma es kozbeVasuti blinterjeszto etel- ital aiak, 249 Mult biineink mult kudarcaink. 1849. Mive lesz a fizetes emeles ? Javaslat az erre fordithato penz valoban lielyes folhasznalasara. Bizonyitas porosz, ang'ol, francia peldakkal. III. Bela, Hunyadj Matvas, Betlilen Gabor sikerei. Rakoci, Dobzse 253 Laszlo, hajo toresei orszag. Poroszorszag.

latas.

— 252

— 257

Ossze foglalas. Biineiuk lajstroma, A nemzeti megujliodas tenni valoinak fogialata. Ig'az de elremito a biin lajstrcm L'topiak-e javaslataink ? i a mint szoRemenyeink. Az A k a d e 259 vetseges tars !

m

— 265

285

Z Befejezven

e mii

ar

s z 6.

kinj-omatasaterzem, liogy bocsa-

kernem a tisztelt Kozdnsegtol azert, mert nem forditottam annak rendszeres kidolgozasara

natot kelletik

azt a faradsagot, azt a torvezo megfontolast, amit az elerni szandekolt eel szentsege, a benne targyalt,

az ember legbecseseb szellemi vagyonat kepezo eszmek es elet elvek nemessege es meltosaga meltan igenyelhet. Ezen el kell ismernem, a helyes meggyozodes folebredeset is hatraltato tokeletlenseg oka nem anynyira tokelyre valo oszinte es komolj^ torek-

vesem hianyaban mint inkabb azon

sietsegben

rejlik, melylj^el e szellemi sziilottemet mindenkeppen hamarabb kivantam volna a tisztelt Kozonseg szemei

sem mint legbensobb meggyozodesem magyar nemzet jovojet szinte halalosan

ele bocsatani

szerint a

fenyegeto

liivatalnoki fizetes folemeles bekoveta sietseg okozza, hogy a miivon es annak ervelesen boviteseket, kiegesziteseket mar a nyomtatas kozben, vagyis sokszor szerkezetileg elkesve

kezik.

Ez

Yegeztem ez okozza, hogy miivemben e legszonyegen forgobb kerdes targyalasa szinte olyan jelleget szerte a 77—79, aztan oltott mint a hirlapi cikkezes a 136—138, meg a 250—266. lapokon van benne ;

;

ismet es ismet szo a hivatalnokokrol, holott, nyilvan, a IV-ik fejezetben lett volna leghelyesebb es meggyozobb, az egesz gondolat jarast eloterjesztenem.

286

Zarszo.

Szintig'Y

A'aii

g

a p a p s a

192—194, 224—236, 241,

r 6 1 is szo a 74, 134, 242. lapokoii.

142,

es mas hasonlo szerkezeti hibakon kiviil a nyomtatvanyban iiem csupan sajto hibak, hanem eg-yeneseu fog-almazasi tevedesek es irasi toUhibak is, melyeket az idokozben vegzett szovegbovitesek okozta szellemi elfogultsag'bol a szedes josaganak atvizsgalasakor nem vettem eszre. Ezen az Olvasoval szemben is elkovetett, szandektalan tiszteletlensegert kerem szives elnezesetesbocsanalat.

Ezen

maradtak

Biiniajstromunk a kovetkezo

:

Sorszam '

J

X

8,

16 19 30

alnlr6l

12

bszelni 12

15

,

4

n

6

39

4

n

3

49

10

50 51 52

16

59 60 107 111 112 123

Kelytelenseg

1

15

szamara egy reszrol mert hajtekony csak nyujt annak

—

torzsenek 9

beszelni

ketsegbe ejteni folbosziteni De de szamara neki

10

5

igazitas

felOhol

fel

:

sziiit

elotte

mas

reszrol

—

liajlekony

Csak nyujtanak vag3' igen cse-

kely szamiiak tozserek fel. Szint

meglazulasat meglassulasat forgalmi fergalmi 11 szudra kaszt Szudrakaszt 11 12,13 jEketsoregeszen kihagyando

287

Sorszam

^1 -5

Helytelenseg alulr6l

So

18

138

15 12

146,

147

13

149 156 159

1

ovacio

oracio

varhatnak narkotikumok

varhatnok

tauitasanal

1

eletet

eletet

1

Hasonlot

Hasonlot mint Lokrol ismereten

ismereten abboi

17

14 14

168 169

beloliik

Pazman

Pazmany 8

171 179

zsongitok tanitasanak

3 1

159

Igazitas

feliilrol

ero.

2—3

mutani

egymas

szavait

nem

beszedet

eromutani kiilonbozo nyel-

veken

fejezik

ki gondolatai-

ertik.

kat.

186

12—13

198

11

intellig'enciava

regeneralta

4 10 3

^,

?y

223 240 241 242

1

;

2

12 12 19 4

204

4

;

,

;

ameny-

nyiben

diplomacias lasanak hatalmi

diplomaciai

lasuknak neprajzi

hatalmunk mikor

Gyzsingisz kan liatalmuk mikor az

elo allitasara

elo allitasaval

Gj'zsing-iszkan

16 1

sziilte iijja

fokozni. Ameiiy- fokozni

nyiben 200 203

ertelmisegge

elveszett

elvezett

megertetve

megertette

i

Arad, 1904. januarban.

Szerzo es nyoznda.

PLEASE

DO NOT REMOVE

CARDS OR SUPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

933 ^^

'^^"^n.

TORONTO LIBRARY

Zoltan Magyar kivandorlas es a

—=

o ^

O

T-

= — o 9— z —1 ^

iZ

UJ

^ O— Q 1 1—

<

—

SHLF

17 AY

^

— = ^ ^^ =UJ

1

:3

O

CO