JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ HÉSZ: HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

ÉRD településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ HÉSZ: HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006. (VI.27.) ÖK. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdése c) pontjában biztosított jogkörében, annak végrehajtására, tekintettel a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1 §. (1) bekezdésében foglaltakra, a város igazgatási területére vonatkozóan – a település-szerkezeti terv (továbbiakban: TSZT) alapján - megalkotja a helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét (továbbiakban: HÉSZ). Jelen rendelet megalkotásának célja, hogy megszabja és biztosítsa a település igazgatási területén az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ennek keretében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan alkotja meg rendeletét. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. § (1) E rendelet hatálya Érd város teljes közigazgatási területére kiterjed. A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (2) E rendelet TM jelű tervmellékletét (a továbbiakban: TM) a HÉSZ-szel együttesen kell alkalmazni. 2. § (1) A TM kötelező, irányadó és tájékoztató elemeket tartalmaz. A kötelező elemek az alábbiak: a) a belterületi határ és a belterületi határmódosítás b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa c) szabályozási vonal, közút, közforgalomra megnyitott magánút szabályozási vonala d) vegyeshasználatú út, e) gyalogút, f) közhasználat céljára gyalogos átközlekedés biztosítandó,

tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl

25


g) közúti aluljáró létesítendő, h) autóbusz-pályaudvar helye, i) jelentősebb közhasználatú parkoló (ill. p+r) és minimális kapacitása, j) övezet, építési övezet határa és jele k) építési övezet beépítési módjára vonatkozó előírás, paraméterek: - legkisebb homlokzatmagasság, - legnagyobb homlokzatmagasság, - utcafronton üzlet, ill. közönségforgalmú helyiség létesítendő, - szabályozási elemekre vonatkozó méretek, l) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa, m) változtatási tilalom alá eső terület határa (VTT-), n) telekcsoport újraosztási kötelezettséggel (Tak) érintett területek, o) beültetési kötelezettségű terület határa, p) megtartandó, ill. kiegészítendő, tervezett (telepítendő) fa, fasor, r) zöldfelületként megtartandó, ill. kialakítandó terület, s) zajgátló fal létesítendő, t) kijelölt építési hely határa, u) építési vonal, v) meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal, (2) Az irányadó szabályozási elemeket a további tervműveleteknél és az intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni. A pontos hely vagy funkció, szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján határozható meg. Irányadó szabályozási elemek: a) helyi védelemre javasolt épület, b) továbbtervezést igénylő területek határa c) magánút határvonala, javasolt (irányadó) telekhatár, d) irányadó építési hely, e) híd építésre fenntartandó terület, f) javasolt megszüntetés, megszüntető jel. (3) A tájékoztató elemek nem jelen rendelet jóváhagyási körébe tartoznak, alkalmazásuk kötelező. A tájékoztató elemek az alábbiak: a) műemlék, műemléki környezet határa, - műemléki épület, műemléképület telke, b) helyi egyedi művi érték, c) helyi területi védelem határa, d) régészeti terület határa, e) természetvédelmi terület, természeti területi védelem határa, f) vízmű védőterület és védőidom határok, g) meglévő épület, h) pincerendszer és hatásterületei, i) beépítést tiltó sáv külszíni fejtés miatt, j) szerkesztési irány. Szabályozási tervek hiányára vonatkozó rendelkezések 3. § (1) A területen, ahol a HÉSZ nem biztosít építési jogokat (és műszaki akadály elvileg nem gátolja a telekmegosztást vagy a tényleges beépítést), ott: a telekalakítás és építés alapvető feltétele beépítést tisztázó elvi építési engedély kérése.


26


II. FEJEZET Az ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ HELYI SZABÁLYAI Építés, létesítés általános feltételei 4.§ (1) A területen építmény, épület csak abban az esetben létesíthető, ha a HÉSZ szerinti szabályozási szélességeknek megfelelő telekalakítás megtörtént. A telekalakítás feltétele a TM kötelező elemeinek végrehajtása. (2) A teljes közművesítettséggel rendelkező beépítésre szánt területen lévő építési telek esetén az építés feltétele a teljes vagy részleges közművesítettség, a vezetékes közcsatorna hálózatra való rákötés. a) elvezető hálózat hiányában az építés feltétele – átmenetileg, a szennyvíz- illetve csapadékcsatorna megépítéséig – a szenny- és csapadékvíz kezelés elválasztó rendszerben, közműpótló létesítésével való megoldása. b) csapadékvíz idegen ingatlanra, közterületre nem vezethető ki, az építési és használatbavételi engedély kiadásának feltétele a keletkezett szenny-, illetve csapadékvíz mennyiségének méretezésén alapuló közműpótló berendezés engedélyeztetése és megvalósítása. c) szennyvízelvezető csatorna hiányában a bruttó szintterületi mutatóból számított rendeltetési egységek mennyiségének lefelé kerekítéséből adódó darabszáma építhető meg; közcsatorna hálózat kiépítése esetén a rákötésre külön jogszabályok szerint kell eljárni. (3) Kerítés az általános előírásoknak megfelelően létesíthető, a következő eltérésekkel: a) szögesdrót kerítés a település egészén nem helyezhető el, szögesdrótos kerítés magasítás, a városközponti, a vegyes és a lakóövezetekben nem létesíthető, b) csak áttört kerítés létesíthető a 4. sz. mellékletben felsorolt utak menti sarokingatlanok határain (az átlátás védelme miatt) továbbá a városközpont területén, c) tömör kerítés magassága - a gazdasági területek kivételével - legfeljebb 2,0 m lehet. (4) Az építmények létesítése estén figyelembe kell venni TM-ben feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet és védőtávolságot. III. FEJEZET AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 5. § (1) A település igazgatási területén földrészletet, telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben megadott értékeknek, a szabályozási terveknek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen, a telek beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését. A telekalakítás során a meglévő épületeket, építményeket úgy kell figyelembe venni, hogy a telek alakítás után az épülettel, építménnyel rendelkező ingatlan is teljes körűen megfeleljen az előírásoknak. (2) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható. (3) A TM-ben (és szabályozási tervekben) meghatározott új utak mentén a telek csak abban az esetben tekinthető építési teleknek, ha az út céljára lejegyzett magán út, vagy közút már korábban kialakított olyan köz-, vagy magánúttal kapcsolható össze, mely a település más, szabályosan kialakított közterületével határos, lehetővé teszi a gépjárműforgalmat, és a benyújtott műszaki terv és kitűzés alapján megvalósításra kerül. (4) A szabályozási terven meghatározott közterületeket és új utakat csak az út teljes hosszára kiterjedő útnyitási műszaki terv és kitűzés alapján lehet kijelölni. A fentiekben


27


meghatározott utakat csak abban az esetben lehet –ütemezetten- létesíteni, ha az aktuálisan engedélyezés előtt álló útszakasz már korábban kialakított olyan közterülettel kapcsolható össze, mely a település más, szabályosan kialakított közterületével határos, lehetővé teszi a gépjárműforgalmat, és a már benyújtott kapcsolódó tervekkel is összhangban áll. (5) A telekcsoport újraosztással (TM-en „Tak” jellel) ábrázolt telektömbben szabályozási terv készítése nélkül, de csak a teljes tömbre kiterjedő telekalakítási javaslat alapján hajtható végre bármilyen, a meglevő telekállapotot érintő változtatás (telekalakítás, telekegyesítés, telekfelosztás, stb.) illetve új beépítés. Valamennyi övezet építési előírásai 6. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű meglévő telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. (2). A mély fekvésű, vizenyős beépítésre szánt területeken – a terület igénybevétele előtt és/vagy az elvi, illetve az építési engedélyezési terv mellékleteként hidrogeológiai és/vagy talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. (3) Azokban az építési övezetekben, amelyek értékvédelmi területekkel szomszédosak, csak az értékvédett területen álló építmény adottságaihoz illeszkedő tetőforma alkalmazható. (4) Az építési övezetekben a telken belüli közmű biztonsági övezeti határvonal egyben az építési hely határa is. (5) A 2000 m2-t meghaladó bruttó szintterületű köz, kereskedelmi, szállás, vagy ipari épületek esetében az építési, használatbavételi engedély megadásának feltétele, hogy az épülettel egy időben közterületről látható módon művészeti alkotás (szobor, szökőkút, grafittó, dombormű, relief stb.) létesüljön. (6) A területen az eredeti funkciójától eltérően használt (nem mobil)- vagyis építési helyhez kötött - lakókocsi és egyéb közlekedési eszköz – annak használaton kívüli telken történő rendes tárolása kivételével- a település területén nem helyezhető el. a) Jelen rendelkezés nem vonatkozik, a rendezvények alkalmával ideiglenesen legfeljebb 7 napra közterület használati engedély alapján végzett árusításra. b) Ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy év időtartamra felvonulási létesítmények céljára konténer, felvonulási létesítmény csak a kiszolgálandó építkezésre kiadott engedélyt követően, vagy azzal egy időben építhető meg. (7) A területen a külön rendeletben övezetenként meghatározott állatfajoknak és állatlétszámnak megfelelő állattartást szolgáló építmények építhetők. (8) A zöldterületi minimum megállapításánál a tényleges zöldtető zöldfelületének 50 %-a beszámítható. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A lakóterületek és településközpont vegyes területek Általános építési előírások 7. § (1) A lakó és településközpont vegyes övezetekben az egyes övezetek részletes előírásaiban meghatározott telkenkénti a szintterületi mutatóból és a telek nagyságából számított maximálisan beépíthető bruttó szintterület 130–cal történő osztásából lefelé kerekítve számolt egészszámú rendeltetési egység alakítható ki. Szennyvízcsatorna nélküli területen a az építhető rendeltetési egységek számát a bruttó beépíthető szintterület 260-nal történő osztásából adódó érték lefelé kerekítése adja, ha a számítás eredményeként 1-nél kisebb érték adódik, ez esetben is építhető egy rendeltetési egység. (2) Lakóépületen kívül egyéb rendeltetésű létesítmény, az 500 m2 bruttó szintterületnél kisebb intézmény kivételével, csak csatornahálózatra bekötött ingatlanon, átmenetileg részleges közművesítettség esetén (a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság


28


hozzájárulásával) létesíthető. Az övezetek előírásai szerint létesülő lakások, lakóépületek létesítése során is alkalmazható e feltétel. A csatornahálózat megépítése után a rendeltetési egységeket a csatornahálózatba kell kötni 90 napon belül. (3) Az előkert mértéke a Balatoni út, Bajcsy Zs., Riminyáki, Iparos, Diósdi utak vonatkozásában 8,5 m, szabályozási terv által meghatározott kötelező beépítési vonal, vagy túlnyomórészt, beépült terülten kialakult beépítési vonal hiányában 5,00 méter. (4) Kijelölt építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön. Az utcai homlokzat tagolatlan hossza 25 méternél több nem lehet. (5) A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat tartalmazó épületek beépítetlen telken, vagy új épület építése esetén, illetve az új épület használatbavételétől számított 5 évig a kerti építmény (lugas tartózkodó) és fürdőmedence kivételével nem építhetők. Már beépített telken a főépülettel egybeépítve, vagy tűzvédelmi szabályok betartásával, a főépület mögött, annak takarásában szabad elhelyezni. Már beépített telken az előkertben építmény nem helyezhető el. (6) A minimális hátsókert - TM-en eltérően meghatározott esetek kivételével - 6 méter. a) Amennyiben a hátsó telekszomszédnak a hátsó telekhatáron meglévő épülete van a meglévő épület hátsó falának letakarásával megengedhető kiegészítő funkciójú épület építése. Ilyen épületkialakítás csak a tűzvédelmi szabályok betartásával, a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával lehetséges. b.) Ha a hátsó telekhatáron nem áll épület, azt a hátsó telekszomszéddal közösen kell megépíteni és használatba venni, az így kialakuló építmény csak egy tömbben, egységes építészeti kialakítással valósítható meg. (7) Domborzati gerinc, és csúcs közelében, 50 m-es távolságon belül fekvő telkeken, az épületet a telek alacsonyabb szinten fekvő részén, a szomszédos telkek beépítésének figyelembevételével kell elhelyezni a tájkép védelme érdekében. (8) Önálló terepszint alatti építmény egyik övezet területén sem létesíthető. Kivételt képeznek a közműaknák, továbbá az övezetenként meghatározott melléképítmények, mélygarázsok, és a földdel borított pincék. Részletes építési előírások 8. § (1) Ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése – az épület telepítési helyén - eléri a 10 %-ot, a tárgyi övezetre megadott maximális építménymagasság megtartása mellett a lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság az övezetben megengedett maximális építménymagasság értékénél legfeljebb az igazolt eredeti terep lejtésének %-ával nagyobb lehet, amennyiben ezen homlokzat teraszosan kerül kialakításra, és a terasz mélysége legalább 1,5 m. (2) Kialakult környezet hiányában a tető hajlásszöge 30 – 40o közt lehet. (3) Oldalhatáros beépítés esetén az épületek fő tetőgerinc vonala utcára merőleges. (4) Belterületen és beépítésre szánt területen kizárólag melléképület nem létesíthető. A fő rendeltetést kiegészítő, vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek a fő rendeltetést tartalmazó épület nélkül nem helyezhetők el. (5) Az építési övezetekben a legkisebb építménymagasság főépület esetében 3,0 méter lehet feltéve, hogy a konkrét övezet előírása nem állapít meg ennél nagyobb minimumértéket. (6) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó tevékenységek rendeltetési egységei nem létesíthetők. (7) A lakó- és vegyes építési övezetekben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 mes belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és


29


fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. LAKÓTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Az Ln-jelű lakóövezet (nagyvárosias (telepszerű) lakóterület építési övezete) 9.§ Az Ln-jelű lakóövezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményi arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) (%) 10 10 4.5 80 15,5

Beépítési mód Az építési telek Szabadonálló, zártsorú

területe (m2) -

szint-területi mutató 3,0

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) A lakótelepen a meglévő lakóépületek földszintjén (fogadószintjén) lévő közös használtra szánt, ill. már egyéb célra hasznosított helyiségek használati módjának (rendeltetésének) megváltoztatása csak akkor engedélyezhető, ha a hulladéktárolók és egyéb közös kiszolgáló helyiségek (kerékpártároló, babakocsitároló, közműhelyiség, stb.) alkalmasak a rendeltetésszerű használat biztosítására, illetve gépkocsi tároló esetében, a megszűnő gépkocsitároló helyett 500 m-en belül új tároló kerül kialakításra. Az Lk jelű lakóövezet (kisvárosias lakóterületek) 10.§ (1) A kisvárosias lakóövezetben a többlakásos lakóépületeken kívül, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. (2) Ebben az övezetben a haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők. Az Lk-1 jelű lakóövezet 11. § Az Lk-1 jelű lakóövezet Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható legkisebb

Kialakult (K)

területe (m2) Kialakult (K) 600

legnagyobb

zöldfelületi beépítettség építmény beépítettség építményarány (%) (%) magasság (m) (%) magasság (m) 30

10

3,5

40

K, 6,5

szintterüle ti mutató o.8

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) A meglévő épületek csak a meglévő szerkezeti adottságok alapján, a meglévő épülettömegen belül bővíthetők. A nem lakás rendeltetésű épületek közül tároló, garázs és barkácsműhely építhető, a telekalakítási terv alapján, kizárólag ikerszerűen.


30


Az Lk-2 jelű lakóövezet 12. § Az Lk-2 jelű lakóövezet Beépítési mód

Szabadonálló

Az építési telek területe (m2) 700

A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelület Beépítettség építmény Beépítettség i arány (%) magasság (m) (%) (%) 40 10 3,5 40

legnagyobb építménymagasság (m)

szintterületi mutató

7.5

1.0

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 18 m, mélysége 25 m. A kertvárosias és a falusias lakóövezetek általános előírásai 13. § (1) A kertvárosias és a falusias lakóövezetben a lakóépületen kívül új létesítményként csak, oktatási, egészségügyi, egyházi épület, helyiség, vagy helyiségcsoport helyezhető el. A már meglévő nem lakó-rendeltetésű létesítmény fenntartható, de nem bővíthető, nem fejleszthető. (2) A fenti rendelkezéseket rendeltetési mód változtatásának engedélyezése során is alkalmazni kell. (3) Az (1) bek rendelkezéseitől eltérően az ott felsoroltakon felül, az Alsó, Felső, Fő, utcák, valamint a Római és az Ercsi út menti kertvárosi lakóterületeken, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, illetve ilyen funkciójú helység, helységcsoport is elhelyezhető. (4) Az építési hely mélysége a hátsókert vonaláig tart, kivéve ha átmenő telek, vagy szabályozási terv út nyitását írja elő. Átmenő telek esetén a hátsó kert, út nyitás esetén az előkert vonala határolja (tervezett út kapcsán kialakuló tervezett telekhatár 5,0 m előkert figyelembevételével.) Az épületnek a telek homlokvonalától mért nagy távolsága nem indokolhatja, a kötelező zöldfelületi arány csökkentését. A zöldfelületbe a belső közlekedési út területe nem számít be (gyephézagos burkolat alkalmazása esetén sem). (5) Az építési helyen belül a tűztávolság megtartásával több épület is elhelyezhető azonban legalább egy épületnek az utca felöli beépítési vonalon kell állnia: a) átmenő telek esetén ha több épület létesül, mindkét utca beépítési vonala kötelezően tartandó) b) tervezett utca esetén ha több épület létesül, mindkét beépítési vonala kötelezően tartandó (tervezett, és meglévő) c) az Lke övezetben 25 m lehet a legnagyobb tagolatlan homlokzati hossz d) az Lf jelű övezetben 35 m lehet a legnagyobb tagolatlan homlokzati hossz. (6) A három oldalról közterülettel határolt telken, illetve a két oldalról közterülettel határolt, hegyes-szögű telkeken az építési helyet az érintett közterületeken kialakult beépítési vonal alapján kell meghatározni. A főépületet úgy kell elhelyezni, hogy legalább két homlokzata építési vonalra essen, amennyiben további épület létesül azok tetszés szerint, de építési vonalon álló homlokzattal valósíthatók meg. (7) Telken belül a burkolt felület maximum 30 % lehet, kivéve alapellátást is biztosító épület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek 35 %-a lehet.


31


Az Lke-1 jelű lakóövezetek (szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületek) 14. § Beépítési mód

Szabadonálló

Az építési telek területe (m2) 700 (900, 1.000)*

Az Lke-1 jelű lakóövezetek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelületi Beépítettség építmény Beépítettség építményarány (%) (%) magasság (m) (%) magasság (m) 50**

-

3,5

25

6,00

szintterüle ti mutató 0,32

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. *A kialakítható telkek minimális nagysága 700 m2. Saroktelek, illetve 45 fokosnál kisebb szögű telek esetén és az Lke-1/n jelű övezetben a kialakítható minimális telekméret 900 m2, az Lke-1/h jelű övezetben 1.000 m2. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 18 m, mélysége 24 m. (3) *Az Lke-1/t jelű övezetben, a kialakítható minimális telekméret 1.000 m2. (4) *Az Lke-1/BF jelű övezetben a kialakítható minimális teleknagyság 900 m2, továbbá: a) az épületek gerincvonala a Burkoló utcával párhuzamos legyen, b) a Földmunkás utcai teleksoron és a belső feltáró úttól keletre fekvő teleksoron a lakóépületet kiegészítő funkciójú épület a déli telekhatáron, a hátsó telekhatártól 3 méterre helyezhető el, maximum 3 méteres építménymagasság megtartásával, a lakóépület gerincvonalával párhuzamos gerincű magastetővel, c) a Fuvaros utca mentén fekvő négy ingatlan ikresen építhető be úgy, hogy a 2-2 telek beépítése során az épületek között 6 méter távolság maradjon. A Burkoló utca mentén, a gyalogúttól keletre fekvő két ingatlan beépítése zártsorú, a Fuvaros utca sarkán a zártsorú beépítés befordul, d) A földszinten az intézmények megközelítéséhez minimum 2 méter széles árkádsor kialakítása szükséges, az intézmények parkolóigénye az 5 méteres előkertben elégítendő ki. Ebben az esetben az utcai oldalon kerítés csak az épületek homlokzati síkjában építhető, e) az épületek gerincvonala a határoló (Burkoló, illetve Fuvaros) utcával párhuzamos legyen. f) a Burkoló utca mentén, a gyalogúttól nyugatra fekvő két ingatlan beépítése szabadonálló. Az Lke-2 jelű lakóövezetek (oldalhatáros beépítésű kertvárosias lakóterületek) 15. § Lke-2 jelű lakóövezetek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 50 30 4,5 (6,5)** 0,45

Beépítési mód Az építési telek Oldalhatáron álló

területe 2 (m ) 600*

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. *A Budai út- Hivatalnok u. közötti tömbben– csak övezethatár módosítás miatt – kisebb méretű, de legalább 400 m2 területű telkek is kialakíthatók. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (3) Az övezetben oldalhatáros beépítést kell alkalmazni.


32


Az Lke-3 jelű lakóövezetek (a korábbi üdülőterületek kertvárosias lakóterületei,) 16. § Lke-3 jelű lakóövezetek Beépítési mód

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 50 20 (15)** 6,5 0,4 (0,3)∗∗

Oldalhatáros, területe (m2) *Szabadonálló 900

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 18 m, mélysége 24 m. (3) **Az Lke-3/t és az Lke-3/k jelű övezetben a megengedett maximális beépíthetőség 15 % és csak egy épület létesíthető. (4) Az Lke-3/k övezetben teljes vagy részleges közművesítettség hiányában, – a szennyvíz, illetve csapadékcsatorna megépítéséig – elválasztó rendszerben, közműpótló létesítésével kell megoldani a szenny és csapadékvíz kezelését. Csapadékvíz idegen ingatlanra, közterületre nem vezethető ki, az építési és használatbavételi engedély kiadásának feltétele a keletkezett szenny-, illetve csapadék víz mennyiségének méretezésén alapuló közműpótló engedélyeztetése és megvalósítása. Az Lke-4 jelű lakóövezet (meglévő csoportházas és ikerházas beépítésű kertvárosias lakóterületek) 17. § Lke-4 jelű lakóövezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményi arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) (%) 50 3,5 30 4,5

Beépítési mód Az építési telek Csoportházas

területe 2 (m ) 550

szintterületi mutató 0,45

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az övezetbe tartozó telek beépítése a sor-, illetve láncházas, vagy ikerházas beépítéssel lehetséges. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 14 m, mélysége 24 m. (3) A már kialakult foghíjtelek is beépíthető. (4) Az építménymagasság legfeljebb 4,5 méter lehet, és ezt az értéket egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők. Az Lke-5 jelű lakóövezetek (Technikus utca környékén lévő oldalhatáros beépítésű kertvárosias lakóterületek) 18. § Lke-5 jelű lakóövezetek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményi arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) (%) 50 3,5 30 4,5

Beépítési mód Az építési telek Oldalhatáron álló




33


(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (3) Az övezetben lévő telkek oldalhatáros beépítési móddal építhetők be. (4) A kialakítandó lakóépületek fő gerincvonala utcára merőleges legyen. (5) Az Lke-5/a jelű övezetben 15 méteres előkert betartása kötelező, de a földszinten garázs az épület tömegéből maximum 3 méterre (12 méteres előkert megtartásával) kinyúlhat. (6) Az Lke-5/b jelű övezetben 8 méteres előkert betartása kötelező, de a földszinten garázs az épület tömegéből maximum 3 méterre (5 méteres előkert megtartásával) kinyúlhat. A Lke-6 jelű lakóövezetek (meglévő vegyes beépítésű kertvárosias lakóterületek) 19. § Lke-6 jelű lakóövezetek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb Oldalhatáron zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményterülete álló i arány 2 (%) magasság (m) (%) magasság (m) (m ) (K) (%) 300 (600)* 50 30 4,5

Beépítési mód Az építési telek


(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Amennyiben a beépült 300 m2-nél kisebb telken a meglévő épületek átépülnek és a meglévő beépítettség meghaladja az övezetre megengedett mértéket, akkor a jelenlegi alapterületűnél nagyobbak nem lehetnek, s az épületek jelenlegi kontúrját meg kell tartani. (2) *A telekmegosztással kialakítható telkek minimális nagysága 600 m2. (3) A telekmegosztás során kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (4) A haszonállattartást szolgáló építmények csak a 450 m2 telekterületet meghaladó lakótelkeken létesíthetők. (5) Az Lke-6/fv jelű övezetben talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, s az engedélykérelemhez alapozási tervet is be kell nyújtani. Az Lf-1 jelű lakóövezet (oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterületek) 20. § Lf-1 jelű lakóövezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület Oldalhatáron területe beépítettség építmény beépítettség építményi arány 2 álló (%) magasság (m) (%) magasság (m) (m ) (%) 800 (900)* 50 20 4,5



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. *A kialakítható telkek minimális nagysága 800 m2. Saroktelek, illetve 45 fokosnál kisebb hegyesszögű telek esetén, a kialakítható minimális telekméret 900 m2. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (3) Az építménymagasság legfeljebb 4,5 méter lehet, és ezt az értéket egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg.


34


Településközpont és központi vegyes építési övezetek A településközpont és központi vegyes területek általános előírásai 21. § (1) Az övezetekben lakóépületen kívül kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató épület, továbbá igazgatási, egyházi, oktatási, művelődési, sport-, egészségügyi, szociális létesítmény, valamint ezen funkciók lakóépületben is elhelyezhetők. (2) Az övezetekben új épület esetén, a földszinten a fő-, vagy gyűjtő- út felé eső oldalon lakásfunkció nem létesíthető. (3) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat betartó ipari, szolgáltató épület csak zárt technológia megvalósításával helyezhető el. (4) Az övezetekben autóbontó, színesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő, kamion, illetve teherautó parkoló tüzelő- és építőanyag telep, valamint vegyi feldolgozó műhely, üzem nem létesíthető. Építőanyag vonatkozásában bemutató terem (pl. szaniteráru, nyílászárók, stb.) létesíthető, azonban az értékesítés csak raktárról történő szállítással valósítható meg. A raktár nem lehet sem lakó- sem vegyes övezetben. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők. (6) Vegyes rendeltetésű, vagy nem lakófunkciójú új épület esetén a reklám berendezéseket az épület homlokzatával együtt meg kell tervezni, és az építési engedélyezési dokumentációban ábrázolni kell. (7) Településközpont és központi vegyes területek területén az egyes konkrét övezeti előírásoktól eltérően az oktatási, egyházi, egészségügyi létesítmények, valamint a 10000 m2t meghaladó bruttó szintterületű fő rendeltetésében kereskedelmi létesítmények zártsorú vagy hézagosan zártsorú helyett szabadonállóan is elhelyezhetőek. A Vt-4 jelű övezetben a zöldterületi minimum a beépítetlen terület 50 %-a, azzal, hogy a felszíni parkoló területe beépítettnek tekinthető, amennyiben 20 parkolónként legkevesebb 1 fa kerül elültetésre. A Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (lakó-jellegű meglévő vegyes területek) 22. § Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb szintterüle zöldfelület Félzártsorú, beépítettség építmény beépítettség építményterülete ti i arány zártsorú (%) magasság (m) (%) magasság (m) (m2) mutató (%) 600 (900)** 30 %* 30 4,5 50 7,5 1,25

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az övezet telkei elsősorban félzártsorú, illetve zártsorú beépítési móddal építhetők be. Félzártsorú beépítési mód esetén az épület kialakítása olyan kell legyen, hogy bővítés vagy továbbépítés esetén a zártsorú beépítés kialakulhasson. Félzártsorú beépítés, és magastető létesítése esetén az épületek tetőgerince utcával párhuzamos állású lehet. Félzártsorú beépítés esetén: – az épületek tetőgerince utcával párhuzamos állású, – az épületek utcára merőleges végfalai oromfalas kialakításúak. (2)*A legkisebb zöldfelületi arány a be nem épített terület 30 %-a. **A legkisebb kialakítható saroktelek 900 m2. (3) Amennyiben a telek kizárólag lakásépítésére szolgáló övezet határán helyezkedik el (Lk, Lke vagy Lf) úgy a lakóövezettel határos telekhatáron minimum 2,0 m magas esztétikus tömör kerítést kell létesíteni. Továbbá a Vt övezet irányában a kerítéstől számított 2 m-s sávban lombos növényzet, (cserje, fa) ültetendő.


35


A Vt-m jelű településközponti vegyes építési övezet (intézmény jellegű, műemléki védelem alatt álló vegyes terület) 23. § Vt-m jelű településközpont vegyes építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb szintterüle zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményterülete zártsorú ti i arány 2 (%) magasság (m) (%) magasság (m) (m ) mutató (%) 1.000 30 %* 50 6,0 1,2

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az építési övezetben az elkészült SZT szerint állítandó vissza a Budai út menti beépítés. Az eredeti kapuzatok helyén az átjárást biztosítani kell. (2) A Magyar Földrajzi Múzeum épületének két oldalán, az új beépítések, csak a védett épületegyüttes funkciójához kapcsolódó, kulturális-szolgáltató funkciójú épületek lehetnek. A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (intézmény-jellegű meglévő és tervezett vegyes területek) 24. § Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület szintterüle Félzártsorú, beépítettség építmény beépítettség építményterülete i arány ti 2 zártsorú* (%) magasság (m) (%) magasság (m) (m ) (%) mutató 1.000 30 %** 6,0 50 10,5 1,75

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az építési övezeten belül egy építési telken több közösségi létesítmény is elhelyezhető. (2) *Az beépítési módja alapvetően zártsorú-jellegű, de kivételesen szabadonálló is lehet, a környezet függvényében. **A legkisebb zöldfelületi arány a be nem épített terület 30 %-a. A telkek minimum 30 %-a vegetációs felület, amelyen legalább 60 %-os borítottság, azaz háromszintű növénytelepítés szükséges. (3) Az övezet területén a megadott maximális építménymagasság értéke, csak abban az esetben, ha a tervezett épület - a tagolt tömegével és homlokzataival - a meglévő beépítéshez illeszkedik, legfeljebb 20 %-kal megemelhető. (4) Az övezetben új épület esetén, a földszinti a fő, vagy gyűjtő út felé eső oldalon lakásfunkció nem létesíthető. (5) Amennyiben a telek kizárólag lakásépítésére szolgáló övezet határán helyezkedik el (Lk, Lke vagy Lf) úgy a lakóövezettel határos telekhatáron minimum 2,0 m magas esztétikus tömör kerítést kell létesíteni. Továbbá a Vt övezet irányában a kerítéstől számított 2 m-s sávban lombos növényzet, (cserje, fa, stb.) ültetendő. (6) A Pára és környéke területén a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Daróczi utca – Somogyvári utca szakaszon a Vt-2 jelű övezetben a fentiek mellett az alábbi speciális előírásokat is érvényesíteni kell: (a.) a létesítendő épületek szintszámától függetlenül talajmechanikai, mérnökgeológiai szakvélemény alapján részletes alapozási terv készítendő. A szakvéleményben részletesen ki kell térni, arra, hogy várhatóak, épületmozgások, és ha igen, igényelnek-e ellenőrzést, óvintézkedést. (b.) A pincék fenntartása, vagy megszüntetése vonatkozásában geológiai, talajmechanikai szakvélemény készítendő. Amennyiben a pincék fennmaradnak


36


gondoskodni kell azok folyamatos állagmegóvásáról, és a szakvéleményben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálatáról. Városközponti Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (intézmény- lakó jellegű meglévő és tervezett vegyes területek) 25. § Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület szintterüle beépítettség építmény beépítettség építményterülete Szabadonálló i arány ti 2 (%) magasság (m) (%) magasság (m) (m ) (%) mutató 1.000 30 % 4,5 65 9,0 1,8

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az építési övezeten belül egy építési telken több közösségi létesítmény is elhelyezhető. (2) Az előkert mérete: min. 5,0 m. A hátsókert mérete: min. 7,5 m. (3) A Pára és környéke területén a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Daróczi utca – Somogyvári utca szakaszon a Vt-3 jelű övezetben a fentiek mellett az alábbi speciális előírásokat is érvényesíteni kell: a létesítendő épületek szintszámától függetlenül talajmechanikai, mérnökgeológiai szakvélemény alapján részletes alapozási terv készítendő; a szakvéleményben részletesen ki kell térni, arra, hogy várhatóak, épületmozgások, és ha igen, igényelnek-e ellenőrzést, óvintézkedést. A pincék fenntartása, vagy megszüntetése vonatkozásában geológiai, talajmechanikai szakvélemény készítendő; amennyiben a pincék fennmaradnak gondoskodni kell azok folyamatos állagmegóvásáról, és a szakvéleményben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálatáról. A Vt-4 jelű központi vegyes építési övezet (városközponti intézmények meglévő és tervezett vegyes területei) 26. § Vt-4 jelű központi vegyes építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 10 % 60 7,5 80 18,0 3,5

Beépítési mód Az építési telek zártsorú

területe 2 (m ) 1.000

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az építési övezeten belül egy építési telken több közösségi létesítmény is elhelyezhető. (2) Az övezetben épületenként a főút felőli alsó két szinten csak közcélú rendeltetés létesíthető. (3) A közösségi, közszolgálati és kereskedelmi létesítmények közterület felőli telekhatárán kerítés nem építhető. (4) Hivatalnok utca mentén a minimális beépítettség 40%, és a minimális építmény magasság 6,5 m. Gazdasági építési övezetek Gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató és ipari - területek általános előírásai 27. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak.


37


(2) A gazdasági, ipari építési telkek lakó-, vagy vegyes- övezethez csatlakozó telekhatára (telekhatárai) mentén tömör falkerítés létesítendő összefüggő védőzöld sáv kialakításával kiegészítve. A zöldsáv minimum 5 méter széles kell hogy legyen és a felületének legalább 1/3-át örökzöld cserjéből kell kialakítani. Az ingatlan többi kötelezően kialakítandó zöldfelületén legalább 25 m2-enként egy lombos fa telepítendő. A zöldsávra kertészeti terv készítendő, és a felépítmény engedélyezéséhez benyújtandó. A tömör falkerítés létesítésétől az érintett szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata esetén el lehet tekinteni. (3) Azoknál a meglévő üzemi létesítményeknél, amelyeknek a léte, tevékenysége védőterületet igényel, és a védőterületen belül építeni nem lehet, az építési korlátozás miatti kártalanítás terheit annak kell viselnie, akinek a tevékenysége miatt a korlátozást fenn kell tartani, illetve elrendelték. (3) Azoknál a meglévő környezetet szennyező üzemi létesítményeknél, amelyek védőterületére a szabályozási terv véderdő létesítését írja elő, a véderdő telepítését és fenntartását, a környezetet szennyezőnek kell biztosítania. (4) A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás csak rendezett keretek között történhet, a közterületek felé megfelelő takarás biztosításával, a 91. § (5-6) bekezdésére is figyelemmel. (5) Védőterület-igényes létesítmény olyan méretű telken helyezhető el, amelyen belül a védőterület, az építmények között előírt legkisebb távolságok biztosíthatók. Telken belüli létesítmény védőterülete, normatívák feletti mértékű környezetszennyeződés zavaró hatása közterületet, közforgalmú magánterületet és más (szomszéd) telket nem érinthet. A telken belüli védőterület legalább 60%-ban véderdőként vagy faállománnyal is rendelkező védőzöld felületként alakítandó ki. (6) Az övezetek telkeiről, és létesítményeiből nem bocsátható ki a szomszédos lakóterületekre ható, a lakóterületi levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi határértéket meghaladó mértékű terhelés, szennyezés. Gazdasági területek részletes előírásai 28. § (1) Az övezetek területén nem eltérő funkciójú telkek közös telekhatárán az oldalkert, és a hátsókert az OTÉK előírásai szerint alakítandó ki. Eltérő övezet határán az általános rendelkezések speciális szabálya és az OTÉK előírásai közül a szigorúbb rendelkezést kell megtartani, azzal, hogy a telekhatáron tömör kerítés létesítendő, és az oldal vagy hátsókert legalább 5 méteres sávjában a felület minimum 75%-án örökzöld növényzetet kell telepíteni és fenntartani. (2) Az övezetek telkein lakás létesítése csak az övezet terület-felhasználásának és alaprendeltetésének megtartása mellett, maximum 30 % szintterületig lehetséges. Jelen rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az ingatlanon nem állandó lakásokat tartalmazó létesítmény elhelyezésére kerül sor (pl.: szálló, camping). (3) Az övezetekben a megengedett legkisebb építménymagasság 3,5 méter, a minimális zöldfelületi arány 30 %. (4) A telephelyeken belül nem folyhat olyan tevékenység, szabadtéri raktározás, amely településesztétikai szempontból zavaró. A telephelyeken anyagot, hulladékot tárolni csak zárt helyen, vagy a közlekedési terület (út, utca) felé építménnyel vagy zöldsávval takartan lehet. (5) Azon gazdasági területek telkein, amelyek a korábban érvényben lévő szabályok szerint lakóterületek voltak új lakóépület nem építhető, a meglévő lakóépületek felújítása, és alapterületük maximum 25 %-kal történő növelése csak a kártalanítási igény kizárásával lehetséges. (6) Az övezetben lakás csak a gazdasági célú épületeken belül alakítható ki a tulajdonos, a használó és a személyzet számára. (7) Az övezetekben, a Gip-3 jelű övezet kivételével, a haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők.


38


A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek építési övezeteinek előírásai 29. § (1) Az övezeten belül mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás (szolgáltatással összefüggő olyan ipari tevékenység, melynek a környezeti terhelése nem haladja meg a lakóterületre előírt környezetvédelmi normákat) céljára szolgáló épület, szálláshely, szolgáltató épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint kivételesen nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló intézmény, oktatási, egészségügyi, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) 30. § Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány 2 (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m ) (%) 2.000 30 4,5 50 14,0 1,5

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 40 méter, minimális mélysége 40 méter. A Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) 31. § Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m2) (%) 1.000 30 % 3,5 50 11,0 1,0

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 30 méter, minimális mélysége 30 méter. (3) A 6-os főút – 6-7. számú elkerülő út – tervezett M6-os út – Sulák patak csatornája által lehatárolt területen a meglévő épületek építési helyen kívül eső része megtartható, de az épületek ezen részének szintterülete nem növelhető.


39


A Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (mezőgazdasághoz kapcsolódó - kereskedelmi szolgáltató területek) 32. § Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m2) (%) 15.000 30 3,5 55 7,5 0,45

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 50 méter, minimális mélysége 200 méter. (3) Az övezetben a növénytermesztés, kertgazdálkodás üzemi épületei, építményei, valamint az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló-létesítmények - feldolgozó, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek - építményei helyezhetők el. Az üzemi méretű haszonállat tartás építményei az övezetbe nem telepíthetők. A Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) 33. § Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m2) (%) 5.000 30 40 3,5 50 9,0 0,7

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezetben kizárólag kereskedelmi létesítmények helyezhetők el. (3) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 60 méter, minimális mélysége 80 méter. (4) Az övezetben az ingatlan határán kerítés nem építhető. (5) Az övezetben a szennyvíztisztító telep 500 méteres védőtávolságán belül élelmiszert árusító, vagy feldolgozó létesítmény nem alakítható ki. A Gksz-5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) 34. § Gksz-5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe szabadonálló i arány 2 (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m ) (%) 5.000 30 25 4,0 45 9,0 1,0

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 30 méter, minimális mélysége 30 méter.


40


A Gksz-6 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) 35. § Gksz-6 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m2) (%) 8.000 30 20 4.0 40 14,0 1,0

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 50 méter, minimális mélysége 80 méter. (3) Az övezetben az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, amelynek közterülettel határos területeit legalább 60%-ban fásított védőzöld felületként kell kialakítani. (4) Az övezetben az ivóvízbázis hidrogeológiai A védőterületére előírt előírásokat maradéktalanul be kell tartani és tartatni. Az övezetben üzemanyagtöltő állomás (benzinkút) nem létesíthető. (5) Az övezetben mélygarázs, pinceszint, terepszint alatti épületrész nem létesíthető. Terepszint alatti építmények, a közműaknák kivételével, nem építhetők. A Gksz-7 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) 36. § Gksz-7 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m2) (%) 3.000 25 25 4,5 50 10,5 1,5

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 30 méter, minimális mélysége 30 méter. A Gksz-8 és Gksz-8* jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (agrárgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) 37. § Gksz-8 és Gksz-8* jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány 2 (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m ) (%) 15.000 50 15 4,5 35 7,5 0,9

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza.


41


(2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális átlagos szélessége 80 méter, minimális átlagos mélysége 100 méter, a Gksz-8* jelű építési övezethez tartozó, szabálytalan alakú telek kivételével. Ennek határai a vonatkozó tervmelléklet ábrázolása szerint alakítandók ki. (3) Az övezetben az agrárgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények építhetők, a környezetzavaró hatású üzemi méretű állattartás, illetve takarmány- és élelmiszeripari feldolgozás kivételével. Ennek megfelelően a 29.§ szerint megengedett melléképítményeken túl: kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, komposztáló, továbbá üvegház és fóliasátor helyezhetők el, a telekterület max. 20%-án. (4) Az övezetben az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, amelynek közterülettel illetve vízgazdálkodási területtel határos sávjait legalább 60%-ban fásított védőzöld felületként kell kialakítani. (5) Az övezetben mélygarázs, pinceszint, terepszint alatti épületrész nem létesíthető. Önálló terepszint alatti építmények, a közműaknák kivételével, továbbá az üzemi mértékű haszonállattartás építményei nem építhetők. A Gip jelű ipari gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai 38. § (1) Az övezetben az ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei, valamint kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő épület elhelyezhető. (2) Az övezetekben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények, a Gip-2 jelű övezet kivételével: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti vízmedence, napkollektor, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. A Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (meglévő és tervezett ipari gazdasági területek) 39. § Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 30 4,5 40 12,0 1,5

Beépítési mód Az építési telek Szabadonálló

területe (m2) 3.000

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 40 méter, minimális mélysége 50 méter. (3) Az övezetben az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, amely legalább 60%ban fásított védőzöld felületként alakítandó ki.


42


A Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (egyéb ipari-, közmű- telephelyek területei) 40. § Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 25 4,5 50 10,0 0,7


területe (m2) 1500 (K)

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezetben kizárólag nem jelentős környezetzavaró hatású, egyéb ipari- közmű- és közüzemi funkciók, jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek (vízmű, szennyvíztisztító, elektromos transzformátor telep, alállomás, gázfogadó, hőközpont), valamint a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el. (3) Az övezet telkei ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgálnak. A területen kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkciójú épületek, építmények. (4) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 10,0 méter. (5) Az övezetben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti vízmedence, napkollektor, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. A Gip-3 jelű ipari-gazdasági építési övezet (ipari - mezőgazdasági üzemi területek) 41. § Gip-3 jelű ipari-gazdasági építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 35 3,5 35 7,5 0,7



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 100 méter, minimális mélysége 150 méter. (3) Az övezetben a mezőgazdálkodáshoz – növénytermesztéshez és állattartáshoz – szükséges üzemi épületek, technológiai és kiszolgáló építmények építhetők. Az üzemi méretű állattartást szolgáló épületek és építmények a telekhatártól legalább 50 m-re építhetők. Az állattartást szolgáló létesítmények és a telekhatár közti védőterület legalább 60 %-ban véderdővel telepítendő be. (4) Az övezetben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények a gazdasági övezeti általános előírásokban megengedett építményeken túl: kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő,


43


jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló – a telekterület max 15%-ának igénybevételével. A Gip-4 jelű ipari-gazdasági építési övezet (ipari - üzemi területek) 42. § Gip-4 jelű ipari-gazdasági építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 40 5,0 20 35 0,8



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 60 méter, minimális mélysége 80 méter. (3) Az előkert mérete legalább 20 m, az oldal- és hátsókert legalább 10 m. A közterülettel határos területeket legalább 60%-ban fásított védőzöld felületként kell kialakítani. (4) A zavaró hatású tevékenységet magában foglaló épület a telekhatártól legalább 50 m-re építhető. A zavaró hatású tevékenységet magában foglaló létesítmények és a telekhatár közti védőterület legalább 75 %-ban védőfásítással telepítendő be. A Gip-5 jelű ipari-gazdasági építési övezet (téglagyári terület) 43. § A Gip-5 jelű ipari-gazdasági építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 40 5,0 50 7,5 0,8

Beépítési mód

Az építési telek

Szabadonálló


(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezet területén kizárólag téglagyár létesíthető. Különleges területek építési övezetei Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai 44. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a temető, a sportterületek, a rekreációs és szabadidőközpont területek, meglevő és tervezett hulladékártalmatlanító telephelyek, a tervezett hulladékátrakó, hulladékudvar területe, a pincesor és a lőtér területe tartoznak. (2) Az övezetek területén az építés feltétele a teljes közművesítettség, átmenetileg szakhatósági állásfoglalások függvényében (ÁNTSZ, Környezetvédelem) megengedhető közműpótló berendezés létesítése mellet a beépítés. Ez esetben is csapadékvíz elvezetés hiányában szaktervező által méretezett csapadékvízgyűjtő ciszterna létesítendő. (3) Az övezetben lakás csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára alakítható ki. A hulladéklerakó és gyűjtő területeken, illetve a pincesorok területén lakás nem alakítható ki.


44


(4) Az övezet fenti bekezdés szerinti telkein lakóépület vagy lakás létesítése csak az övezet terület-felhasználásának és alaprendeltetésének megtartása mellett, maximum 30 % szintterületi arányban lehetséges. (5) A különleges területek övezeteinek telkein a haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők. A K/T jelű különleges építési övezet (temető területek) 45. § K/T jelű különleges építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 70 %* 30 3,0 0,3



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezeten belül a temető funkciójával összhangban lévő épület, építmény helyezhető el. (3) A temető 30 m-es védőtávolságát az új temető esetén telken belül, a meglévő temető esetében, a temető telkével közvetlenül határos közterületek és egyéb telkek beépítési (beépítettségi és beépíthetőségi) valamint funkcionális adottságaival összhangban kell biztosítani. A K/SP jelű különleges építési övezet (szabadtéri sportpályák, sportterületek övezete) 46. § K/SP jelű különleges építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 60 %* 4,5 20 12,0 0,3



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezeten belül a sportolás céljait szolgáló épület, építmény helyezhető el. A K/R és K/R-Si jelű különleges építési övezet (rekreációs területek) 47. § K/R és K/R-Si jelű különleges építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe Szabadonálló i arány 2 (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m ) (%) 3.000/10.000* 70 3,5 15 6,0/7,5* 0,3


(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. *A K/R-Si* jelű övezetben a megengedett legkisebb tekeméret 1 ha, a legnagyobb építménymagasság 7,5 méter.


45


(2) Az övezeten belül a rekreációs létesítmények funkciójával összhangban lévő épület, építmény helyezhető el. A K/R-Si* jelű övezetben a rekreációs funkcióhoz kötődő állattartás – lovaglás, haszon- és díszállatbemutató – építményei is elhelyezhetők, az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági előírásoknak megfelelően. A K/R-K jelű különleges építési övezet (a volt kastély területen tervezett rekreációs terület) 48. § K/R-K jelű különleges építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 50 25 10,0 0,75



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezeten belül a rekreációs létesítmények funkciójával összhangban lévő épület, építmény helyezhető el, a területen található kulturális örökségvédelmi – helytörténeti – kultúrtörténeti emlékekkel összhangban. A települési értékek figyelembevételével, a helyszín adottságainak és lehetőségeinek ismeretében elvi építési engedélyben kell igazolni A beépítés és az épület környezeti és városképi illeszkedésének feltételeit, ennek során kell meghatározni az értékek valós minőségét, elhelyezkedését, bemutathatóságát, valamint integrálhatóságát a rekreációs hasznosításba. A K/H jelű különleges építési övezetek (hulladékártalmatlanító telephely, hulladékátrakó, hulladékudvar területe) 49. § K/H jelű különleges építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 50 3,5 10 4,5 0,15



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezeten belül a (települési szilárd és folyékony) hulladékkezelők, gyűjtők és lerakók funkcióihoz igazodó épület, építmény helyezhető el. A K/P jelű különleges építési övezetek (a meglévő pincesorok területe) 50. § K/P jelű különleges építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 40 3,5 50 4,5 0,5

Beépítési mód Az építési telek Kialakulthoz illeszkedő

területe 2 (m ) Kialakult (K)



46


(2) Az övezeten belül kizárólag pincék és présházak tarthatók fenn, illetve helyezhetők el. A K/L jelű különleges építési övezetek (a lőtér területe) 51. § K/L jelű különleges építési övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 60 3,0 5,0 4,5 0,05



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezeten belül csak a lőtér funkciójához igazodó épület, építmény helyezhető el. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési övezetekre és a közművekre vonatkozó előírások Általános előírások 52. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkoló) – közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, továbbá a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az úthálózat keresztmetszeti méretét úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási területet, kielégítsék az OTÉK előírásait, továbbá a közlekedési szakhatósági előírásokat. Közlekedési területek és létesítmények Általános előírások 53. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak (KÖu), a vasúti területek (KÖv) a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét e rendelet, valamint szabályozási tervek szerint kell kialakítani. (3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) M6 és M7 autópálya: K.I. b) 6. és 7. sz. főút: külterületi szakasza K.III, a településen áthaladó belterületi szakasza B.III.b. c) A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak: külterületen K.V., belterületen B.IV.b. d) Városi főutak: B.IV.c. e) Gyűjtőutak: B.V.c. f) Kiszolgáló (lakó)utak: B.VI.d g) Gyalogos utak, terek: B. X. (5) Közforgalom számára megnyitott magánútra a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


47


(6) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület és terepfelszín feletti építmény – közművek és köztárgyak kivételével - nem helyezhető el. Részletes előírások 54. § (1) A tervezett közutak kiépítéséhez OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók. Ettől eltérni csak a TM-en jelzett szabályozásokkal, illetve közlekedési tanulmánnyal alátámasztottan lehet. (2) A parkolóigény biztosításának általánostól eltérő esetei: a) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. b) Amennyiben a telken belül a parkolás (gépjárműtárolás) teljes mértékben nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken, a tulajdonos finanszírozásával. (3) A közterületi parkolókat növényzet telepítésével, fásítással kell kialakítani. (4) A tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m távolság megtartásával kell kijelölni. (5) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény, a közvetlen környezetében levő, vele határos öveztek egyéb építési előírásaira tekintettel. (6) Közterületek, közutak illetve közhasználatra megnyitott magánutak alatt csak: a) a közműépítmények, b) a térszín alatti közúti és gyalogos aluljárók, gyalogos passzázsok és c) a térszín alatti közcélú teremgarázsok helyezhetők el. Közművekre vonatkozó előírások Általános előírások 55. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. (2) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. Víz-, csapadékvíz-elvezetés, csatornaépítés 56. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében, a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg sem lehetséges, b) a közcsatorna hálózat kiépítéséig - megtűrt állapotként a szennyvizeket, szigorúan ellenőrzötten, vízzáró gyűjtőmedencékben lehet gyűjteni, és onnan szippantó kocsival a kijelölt ürítő helyre kell szállíttatni. A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő 1 éven belül a közcsatornára való rákötést el kell végezni. Jelen rendelkezést az építési és használatbavételi engedélyekben kikötésként minden esetben szerepeltetni kell. (2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét, minden esetben, a végbefogadóig szükséges ellenőrizni. Építmény csak abban az esetben létesíthető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (3) Az autópályát keresztező kisvízfolyásokat az M6 autópálya alatt egészen a befogadóig az 1%-os mértékadó vízhozamra kell kiépíteni.


48


(4) Szilárd burkolat nélküli, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos, kivéve az E-E/vkp jelű erdőövezetben.

(1)

(2) (3)

(4)

(5)

(1) (2)

(3)

(4)

Energia és távközlési létesítmények 57. § Új közművezetéket létesíteni vagy - közmű rekonstrukció során - közművezetéket átépíteni, hálózatépítéssel járó karbantartást végezni (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási, villamos energia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) beépítésre szánt területen csak föld alatti elhelyezéssel szabad. Épületben elhelyezett transzformátor közterületi közvetlen megközelítését biztosítani kell. Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, kivételt képeznek a falba süllyeszthető, zárható kivitelűek. Nem falba süllyesztett berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. A terepszinten elhelyezett 6 m-es-, illetve a terepszintből 2-m-nél jobban kiemelt alépítményen, vagy épületen elhelyezett 4 m-es magasságot meghaladó antennák, adótornyok, távközlési berendezések építési feltétele a táji- és/vagy városképi sziluett vizsgálat. Az engedély kérelemhez a Sugárbiológiai Intézet szakvéleményét is csatolni kell. A városközpont területén önálló antennatartó torony nem helyezhető el. Nyilvános távbeszélő fülke közterületen a városképvédelmi szempontok betartásával, egyéb korlátozás nélkül létesíthető. Zöldterületek Általános zöldfelületi és zöldterületi előírások 58. § A zöldterületi övezetekben pihenés- játék- vagy sportcélú közkertek, közparkok, díszkertek, vagy védelmi célú zöldfelületek alakíthatók ki, az övezeti előírásoknak megfelelően. A meglévő és az újonnan létesítendő zöldfelület folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodni kell. Új zöldterület létesítése és a meglévő felújítása kertészeti kiviteli tervek alapján készülhet, a kialakításnál a területek biológiai aktivitásának növelését kell elérni. A város teljes területén fakivágás csak engedéllyel végezhető. Zöldterületeken, közterületeken, közintézmények és gazdasági létesítmények telkein végzett fakivágás esetén a kivágott fák össz-törzsátmérő összege (x cm) kétszeresének megfelelő törzsátmérő-összegű (2x cm), I. osztályú minőségű facsemete telepítendő, a terület adottságainak megfelelő fafajok felhasználásával, a fakivágás helyén, vagy ennek lehetetlensége esetén annak legfeljebb 300 m-es körzetében, a vonatkozó jogszabály előírásainak betartása mellett. Az övezetekben a haszonállattartás épületei és építményei nem helyezhetők el. A Zkp, Zj, Zke jelű övezetek előírásai (közparkok, játszóterek és kegyeleti parkok területei) 59. § Zkp, Zj, Zke jelű övezetek A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 75 %* 2,0 3,0 -





49


(2) Az övezet telkein a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), és a terület fenntartásához szükséges építmények, létesítmények helyezhetők el. A burkolt felületek csak elemekből (járólapokból, térkő elemekből, stb.) vagy szilárdított aljzatú szórt kavics- vagy murvaburkolattal készíthetők. (3) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 30-40 fok között választható meg.

(1) (2) (3) (4)

A Z-fk jelű övezet előírásai (városközponti fásított köztér területe) 60. § Az övezet telkén a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, esőbeálló) helyezhetők el. A burkolt felületek csak elemekből (burkolólapokból) vagy szilárdított aljzatú szórt kavicsburkolattal készíthetők. Az övezet területén épület nem helyezhető el. Az övezet telkén a fásított közteret legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. Az övezetben csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A közkertben az akadálymentességet biztosítani kell. A Zv jelű övezet előírásai (védőzöld-területek) 61. §

(1) Az övezet nem építhető be. (2) Az övezet telkeit legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (3) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodni kell. Új zöldterületek létesítése és a meglévők felújítása kertészeti kiviteli tervek alapján készülhet, a kialakításnál a területek biológiai aktivitásának növelését kell elérni. (4) A műszaki környezetvédelmi létesítmények (pl. zajvédő falak, zárókerítések, stb.) növényzettel kombináltan, legalább 2/3 részben zöldfelületként, vagy növénnyel takarva alakítandók ki. A védő- illetve takaró növényzet fás szárú és/vagy évelő fajokból ültetendő ki. Erdő övezetek Az erdőövezetek általános előírásai 62. § (1) Az azonos övezethez tartozó telkek összevonhatók. (2) Érd meglevő és tervezett erdőterületei településrendezési szempontból - egészségügyi- szociális- turisztikai erdők (Ee, Ee/vk), - védelmi: védőerdők (Ev) és védett erdők (Et) övezeteibe soroltak. (3) Az övezetekben kerítés csak természet- és vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető, az erdészeti hatóság hozzájárulása alapján. Épület csak az egészségügyi turisztikai célú Ee jelű övezetben építhető, jelen szabályzat előírásainak megfelelően, az erdészeti szakhatóság hozzájárulásával. A védelmi (védő- és védett) erdőterületek nem építhetők be. (4) A védett erdőterületek művelési ága nem változtatható. Az Ee-vk jelű erdőövezet (városközponti egészségügyi, szociális - turisztikai - erdőterületek) 63. § (1) Az övezet területén épület, építmény nem helyezhető el, a (2) bekezdésben meghatározott melléképítmények kivételével. (2) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló


50


műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. (3) .Az övezet területén TM-en jelölt P+R parkoló fásított parkolóként alakítandó ki, a meglévő faállomány értékes egyedeinek megtartásával. Az Ee jelű erdőövezet (egyéb egészségügyi, szociális - turisztikai - erdőterületek) 64. § Ee jelű erdőövezet Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Szabadonálló legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi területe i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (m2) (%) 100.000 92 5,0 4,5 0,1

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. (2) Az övezethez sorolandók a város belterületéhez közvetlenül kapcsolódó meglevő (Beliczay-sziget) és tervezett (Papi-földek) jelentősebb erdőterületek. Az ide tartozó egészségügyi, turisztikai erdők területe min. 75 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.” (3) Az övezet 10 ha-t meghaladó, egybefüggő földrészleteinek erdőállománnyal nem fedett részén az erdei túrizmust, kirándulást szolgáló építmények -a parkerdő funkciónak megfelelő fából készült szabadtéri sport- játszószerek és erdei pihenő bútorok- és épületek építhetők az erdőterület max. 5,0 %-ának igénybevételével. Az építési hely kiválasztása értékes erdőállományt, természeti területet illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érinthet, és nem zavarhat. (4) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági vagy turisztikai tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles, kilátó) funkcionális okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (5) Az övezetben építési tevékenység csak akkor végezhető, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdőművelési ágban van. (6) Az övezet kialakításának elsődleges célja a jóléti erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha az egészségügyi – turisztikai erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik. (7) Az építmények csak magastetővel alakíthatók ki. A tető hajlásszöge 30-40O között választható meg. (8) Az övezetben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény, parkerdei berendezés (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti vízmedence, épített tűzrakóhely, komposztáló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. (9) Az övezethez tartozó Beliczay- szigeti terület fokozatos, városi parkerdő kialakítást célzó állománycseréje során gondoskodni kell: - a meglevő természetszerű ártéri, vízparti növénytársulások védelméről, - az ár- és belvízvédelmi szempontoknak is megfelelő kialakításról. Az Ev jelű erdő övezet (védő erdőterületek, véderdők) 65. § (1) Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 95 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.


51


(2) Az övezethez sorolt földrészletek nem építhetők be. (3) A utak, vasutak és kisvízfolyások, árkok mentén meglevő véderdősávok megtartásán és kiegészítésén túl új véderdők telepítendők az M6 autópálya és valamennyi egyéb tervezett út mindkét oldalán - a területi adottságok függvényében min. 15, vasutak mentén min 10, vízfolyások mentén min. 5 m-es szélességben -, valamint a tervmellékletek által lehatárolt egyéb erdősítendő területeken.

(1)

(2) (3) (4)

Az Evk jelű erdő övezet (különleges véderdő területek) 66. § Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 65 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként, illetve útként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél az őshonos fajok mellett a védelem céljának leginkább megfelelő fa- és cserjefélék is alkalmazhatók. Az övezethez sorolt földrészletek nem építhetők be. Az övezetbe tartozó új véderdők telepítendők az autópálya, gyorsforgalmi út, elsőrendű főút, vasút azon közlekedési védőterületein, ahol e közlekedési területek mellett beépítésre szánt területek találhatóak. Az új közlekedési területekhez és gazdasági területekhez kapcsolódó erdőtelepítéseket az útépítés, illetve a gazdasági terület-előkészítés kivitelezésének megkezdésével egy időben kell megkezdeni. Az övezethez tartozó véderdőterületeken a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó beépítésre szánt területek kiszolgálóútjai, parkolói kialakíthatók, de legfeljebb az övezet területének 30%-án.

Az Et jelű erdő övezet (védett erdőterületek) 67. § (1) Az övezethez tartozó erdők (Kakukk-hegy, ártéri erdők, Natura-2000 területen levő egyéb erdők) a természetvédelmi kezelési tervüknek megfelelően tartandók fenn. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. (2) Az övezet területe nem építhető be.

(1)

(2) (3) (4)

(5)

Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 68. § A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően csak a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető. Ha egy földrészlet erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is rendelkezik, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető telekrésszel nem rendelkezik. Az övezetekben csak beépített telek vagy annak kivett része keríthető le, sövény, vagy természetes (hatású) anyag használatával, - épített kerítés esetén lábazat nélküli, max 1,8 m magas, áttört szerkezettel. Az övezetekben épület, építmény csak szabadon-állóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldalkertet kell biztosítani. Csak egy rendeltetési egység létesíthető, a hozzá tartozó kiegészítő létesítményekkel együtt. Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes (hatású) anyag alkalmazható. Az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 30-40O között választható meg. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 60 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki.


52


(6) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (7) A telekmegosztás nem lehetséges abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában: a) az övezetben előírt minimális területnagyságnál kisebb, b) a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik. Az Má- 1 jelű általános mezőgazdasági övezet (általános mezőgazdasági területek) 69. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet nem építhető be, az övezetbe sorolt földterületek műveléséhez szükséges építmények az övezet területén kívüli majorokban, telephelyeken tarthatók fenn, illetve építhetők. (2) A meglévő földrészletek tovább nem megoszthatók, igény szerint összevonhatók. (3) Kerítés a művelés és az üzembiztonság igényei szerint létesíthető az övezet 10 ha-t meghaladó földrészletein. Az Má- 2 jelű általános mezőgazdasági övezet (korlátozottan beépíthető általános mezőgazdasági területek) 70. § Má- 2 jelű általános mezőgazdasági övezet Beépítési mód

Az építési telek

legkisebb zöldfelület Szabadonáll területe beépítettsé i arány 2 ó g (%) (m ) (%) 100.000 95 0

A beépítésnél alkalmazható építmény magasság (m) -

beépítettsé g (%) 1,0*

legnagyobb építménymagasság (m) 4,5


*a birtokközpont területén max 20% (1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei – épületei, melléképületei és melléképítményei - helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az épületek alápincézhetők. (2) A több részből összeálló birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 20.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe. (3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 90%-a Érd város közigazgatási területén található. A birtoktest összterülete nem lehet kisebb 100.000 m2-nél, a birtokközpont területe legfeljebb 50.000 m2 lehet. (4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó épületeknek legalább 500 m-re kell lennie a tervezett belterületi határtól. (5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtok-központhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján –a tulajdonos érdekében- azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítésének meghatározásakor –egészben vagy részben- beszámításra kerültek. (6) *A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 20 %-ot, a burkolt felületek nagysága ezen felül legfeljebb +2% lehet. A telek min 65 %-ban zöldfelületként (mezőgazdasági termesztőfelület, haszon- és díszkert) alakítandó ki és tartandó fenn, egyidejűleg a telek zöldfelületének max 10%-a fedhető le fóliasátorral vagy üvegtetővel. (7) Az övezet 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkein a már meglévő beépítés abban az esetben tartható fenn, amennyiben e telkek területe nem kerül beszámításra a


53


birtoktest-képzés során a birtokközponton kívüli területekbe. E feltétel teljesülése esetén 10 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb már beépített földrészleteken egy gazdasági épület fenntartható és felújítható, szintterületének és építménymagasságának növelése nélkül. (8) Az övezet 10 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletei épített kerítéssel önállóan nem keríthetők le és nem oszthatók fel. Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet (volt zártkerti területek) 71. § Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményi arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) (%) 95 0 3,0 3,5



szintterületi mutató -

(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az övezet területén csak a mezőgazdasági hasznosítás meghatározott építményei helyezhetők el egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magastetős kivitelben. Az így engedélyezett, illetve beépített földrészletek a későbbiekben nem oszthatók meg. (2) Az övezetben telkenként egy épület helyezhető el, melléképület és pince nem építhető. (3) Az övezetben a birtokközpont-képzés, illetve az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók, az 1.500 m2-nél kisebb területeken épület nem helyezhető el. Az 1.500 m2-nél kisebb, de a 720 m2-nél nagyobb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (építménymagasság növelés. alapterület bővítés, emeletráépítés), a tetőtér-beépítés kivételével, nem lehetséges. A telek max 10%-át lefedő fóliasátor építhető. (4) A meglevő földrészletek megosztásával 3.000 m2-nél (833 n-öl) kisebb és 18 m-nél keskenyebb földrészletek nem hozhatók létre. (5) Az övezet keleti részén, a TM-en ábrázolt sávban a szakadópart fennsíkján levő első teleksorban, a táj és a telek védelme érdekében is, statikai, állékonysági problémák miatt csak különleges feltételek betartásával építhető be a terület: a) itt építeni csak talajmechanikai és statikai szakvélemény alapján, az abban meghatározott biztonságos távolságban lehet, b) az övezetre vonatkozó általános előírásokon túl az épület gerincvonala a szakadópart vonalára merőleges, tetőhajlásszöge 45°-os lehet. (6) Az övezetben a védett és védelemre tervezett területekkel (Kakukk-hegy) határos telkeken új építmények csak a védelemért felelős hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. Az övezettel határos védett területek védőövezetének kijelölése után az érintett telkekre vonatkozó tiltásoknak és korlátozásoknak azok földhivatali bejegyzésével is érvényt kell szerezni. Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet (volt zártkerti területeken kívüli kertes területek) 72. § Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület szintterüle beépítettség építmény beépítettség építményi arány ti (%) magasság (m) (%) magasság (m) (%) mutató 95 0 1,0 4,5 0,01




54


(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az övezet területén csak a mezőgazdasági hasznosítás meghatározott építményei helyezhetők el egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magastetős kivitelben. (2) Az övezetben telkenként csak egy épület építhető. Az épület alápincézhető. (3) Az övezetben különálló melléképület – max 1.000 m2-es üvegház vagy fóliasátor kivételével - nem építhető. A főépülettel egy tömegben, háztáji állattartást szolgáló melléképület, a tisztiorvosi, állategészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatósági hozzájárulás birtokában létesíthető. (4) Az övezetben a birtokközpont-képzés, illetve az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók, a 10.000 m2-nél kisebb területeken épület nem helyezhető el. A 10.000 m2-nél kisebb, de a 1.500 m2-nél nagyobb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés, építménymagasság növelés) nem lehetséges. A telek max 10%-án terepszint felett fóliasátor és terepszint alatt önálló, felépítmény nélküli pince építhető. (5) A meglevő földrészletek megosztásával 10.000 m2-nél kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletek nem alakíthatók ki. Az Mv-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet (védett területen lévő kertes mezőgazdasági területek) 73. § Mv-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményszintterületi i arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) mutató (%) 95 0 0,5 3,0 0,01



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. Az övezethez a védett természeti területen vagy régészetileg védett területen található mezőgazdasági területek tartoznak, ezért az övezet telkeinek építési hatósági ügyeiben az illetékes szakhatóságokat és szervezeteket kell megkeresni. Az övezet telkei csak a természetvédelmi és régészeti védelmet szolgáló tilalmak és korlátozások megtartásával hasznosíthatók. (2) Az övezet területének természeti vagy régészeti védelem alá eső részén új építmény csak a védelemért felelős hatóság hozzájárulásával helyezhető el. A meglévő épületek abban az esetben újíthatók fel, építhetők újjá, amennyiben a meglévő állapot adatai a maximális beépítettségi értéket nem lépik túl. A meglévő építmények csak a meghatározott mezőgazdasági hasznosítás építményei lehetnek, egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magastetős kivitelben. (3) Az övezetben sáv- és lemezalapozás, felszín alatti építmény -pince, verem, kút nem építhető. A telek természeti területnek nem minősülő részén területének max. 10%-át lefedő fóliasátor építhető. (4) Az övezetben a birtokközpont-képzés, illetve az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók, a 3.000 m2-nél kisebb területeken épület nem helyezhető el. A 3.000 m2-nél kisebb, de a 720 m2-nél nagyobb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, a szintterület további növelése (alapterület bővítés, tetőtérbeépítés, építménymagasság növelés) nélkül. Új épület az övezet 3.000 m2-t meghaladó beépítetlen telkeinek védettség alá nem eső részén létesíthető, max. 0,5%-os beépítettséggel. (5) Az övezetben meglévő földrészletek összevonhatók, de a beépíthető minimális telekméretnél kisebb méretűre nem oszthatók.


55


Az Mv-2 jelű mezőgazdasági övezet (vízbázis-védelmi területen lévő, biogazdálkodási területek) 74. § Mv-2 jelű mezőgazdasági övezet A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelület beépítettség építmény beépítettség építményi arány (%) magasság (m) (%) magasság (m) (%) 95 0 1,0 3,5

Beépítési mód

Az építési telek

Szabadonálló



(1) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. A meglévő földrészletek megosztásával 10.000 m2-nél kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletek nem alakíthatók ki. (2) Az övezetben a birtokközpont-képzés, illetve az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók, az 1 ha-nál kisebb területek nem építhetők be. Az 1 ha-nál kisebb gyepterületeken meglevő épületek szintterület és építmény magasság növelés nélkül fenntarthatók, felújíthatók. (3) Az övezet természeti területnek minősülő gyep (rét, legelő) és nádas és egyéb művelési ágú alrészletei, illetve telekrészei nem építhetők be és művelési águk nem változtatható meg, a felszín alatti vízkészlet minőségi és mennyiségi viszonyait ökológiai szempontból negatívan befolyásoló egyéb tevékenységek sem folytathatók. (4) Az övezet területére vonatkozó vízvédelmi előírások teljesülése érdekében az övezetben állattartás, trágya- vegyszer- és hulladék-tárolás, kemikália-felhasználással járó agrotechnika nem folytatható. Az övezet földjei az öko- és biogazdálkodás elveinek és követelményeinek megfelelően művelhetők. Egyéb övezet A V jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek) 75. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások és állóvizek medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és belső védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. (2) 2) A Duna és a kisvízfolyások természetes és természetközeli állapotú partvonalától számított 50, a kis vízállások, tavak partvonalától 100 méteren belül építmény nem helyezhető el. A Duna esetében, a hullámtérre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. A vizes élőhelyek természetközeli állapotának helyreállítása érdekében ezeken építési telkek, feltöltések nem alakíthatók ki, a természetközeli patakmedrek burkolását (kiárkolását) meg kell akadályozni. (3) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen a fenntartóút mellett csak gyepterületként alakítható ki, a meglevő erdők, nádasok, mocsarak, vízállások megtartásával. Az övezetben gyepterületek fenntartásához esetlegesen szükséges haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.


56


IV. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM A művi értékek védelme 76. § (1) Jelen rendelet 5. számú függelékében felsorolt országos műemléki védelem alatt álló objektumok műemléki környezetében, valamint a régészeti lelőhelyek kijelölt védőövezetében folyó építési hatósági ügyekben az illetékes hatóságot szakhatóságként meg kell keresni. (2) A régészeti lelőhelyek, az örökségvédelmi törvény értelmében, ex lege általános védelmet élveznek. A (védett) régészeti lelőhelyek (6.sz. függelék) – területén végzendő bármilyen építési munka vagy földmunka, illetve telekalakítás esetében az illetékes szakhatóságot meg kell keresni. A régészeti érdekű területeken a földmunkák megkezdése előtt régészeti felügyeletről gondoskodni kell. (3) A védetté nyilvánított régészei lelőhelyeken végzett 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetve a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló engedélyköteles tevékenységek körét jogszabály határozza meg. (4) A tájvédelem, a városkép védelme, a város kedvező tájképi megjelenésének elősegítése érdekében a terület: a) beépítésre szánt területein minden 12,5 m-nél magasabb elhelyezni kívánt toronyilletve oszlop-szerű építményre városképi sziluettvizsgálat, b) beépítésre nem szánt területein minden 6 m-nél magasabb elhelyezni kívánt toronyilletve oszlop-szerű építményre tájképvédelmi sziluettvizsgálat készítése kötelező. (5) A helyi építészeti – települési – művi értékvédelem szabályai külön rendeletben állapítandók meg, a helyi védettségre javasolt területeket és létesítményeket a HÉSZ 1. és 2. sz. függeléke sorolja fel. A természeti értékek védelme 77. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a természet védelméért felelős szervek előírásai szerint kell meghatározni. (2) Jelen rendelet 7. számú függelékében felsorolt országos védettségre érdemes természeti területeken (Kakukk- hegy) és a védőzónáiban, az ökológiai hálózatokhoz tartozó területeken (ÖOH, Natura 2000) illetve az ex lege védett területeken (földvár és kunhalmok), továbbá kihirdetésük után a természeti területeken és az egyedi tájértékek területén bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető. A hullámterek a vonatkozó jogszabály alapján – természeti területként kezelendők. (3) Meg kell őrizni a város területén található természetes és természetközeli tájak állapotát, gondoskodni kell e tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó táji-természeti értékek és természeti rendszerek fennmaradásáról a beépítésre nem szánt területek jellegének megőrzésével.


57


V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK Általános előírások 78. § (1) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektumnál ennél kisebb védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható. (2) Az egyedi védőtávolságot hatásvizsgálat alapján, az érintett szakhatóságok állásfoglalásának birtokában kell meghatározni. Föld-védelem 79. § (1) A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület minimum 3%-án védőfásítást kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen. (2) A belterület szegélyén, 100 m-es sávján belül található mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme a deflációs porkeletkezés ellen a terület minimum 5%-án védőzöld sávokat kell kialakítani. (3) Területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Feltöltésre csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, és a talajvizet nem károsítja. (4) A földmozgatással járó munkavégzések során: (5) - a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, (6) - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel), - az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni, - a feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani, csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (5) A mélyépítések és bontások során felszínre kerülő szennyezéseket a szakhatóság előírásai szerint kell felszámolni, illetve a területet szükség szerint kármentesíteni. (6) A felszínmozgás– veszélyes területeket érintő terep- és vízrendezési, magas- és mélyépítési munkák geotechnikai szakvélemény nélkül nem végezhetők.

(1) (2)

(3) (4) (5)

Vízkészletek minőségvédelme 80. § A település területén a felszín alatti vízvédelmi szennyeződésérzékenységi besorolásának megfelelően a legszigorúbb előírásoknak kell érvényt szerezni. Az ivóvízbázisok védelméről a külön jogszabályban előírtak szerint kell gondoskodni. A település még csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően legkésőbb 90 napon belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A kötelezettséget az építési, illetve a használatbavételi engedélyben ki kell mondani. A csatornahálózattal jelenleg el nem látott területeken közműpótló berendezés csak zárt szennyvízgyűjtő lehet. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. A gépjárművek által használt burkolatokról származó vizek elszikkasztása tilos, közcsatornába vezetésük csak olajfogó műtárgyon át lehetséges. Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése csak az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, és az ott rögzített feltételekkel lehetséges. Az érdi dunaparti vízbázis kijelölt belső és külső védőterülete beépítésre szánt területté nem alakítható. A vízbázis ezen kívüli hidrogeológiai védőövezetében beépítés és területhasználat a védőidomra vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával végezhető, kizárva a jogszabályokban felsorolt, potenciálisan veszélyes


58


tevékenységeket, illetve –az útépítés kivételévelvalamennyi környezeti hatásvizsgálathoz kötött létesítményt. (6) A vízmű belső- külső és hidrogeológiai védőterületeken meglevő erdők területe nem csökkenthető, talaj-és vízszennyezéssel járó tevékenységek nem végezhetők. (7) A vízmű védőterületet érintő útépítések csapadékvíz-elvezetését zárt (burkolt árok-) rendszerrel kell megoldani és az összegyűjtött csapadékvizet, a védőterületen kívülre kell elvezetni. (8) A térszín alatti építmények mentén – az előzetes talaj- és talajvízvizsgálatok eredményeinek megfelelően – a talajvíz áramlásának lehetőségét műszaki eszközökkel biztosítani kell. Levegőtisztaság-védelem 81. § (1) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását, - külön rendeletben előírt esetben védelmi övezet kialakítása szükséges. (2) Érd, külön rendeletben meghatározott regionális légszennyezettségi zóna-besorolása: „Budapest és környéke E B D C E”. A város teljes igazgatási területén az ennek megfelelő levegőtisztaság-védelmi határértékek alkalmazása kötelező.

(1)

(2) (3) (4)

(5)

Zaj és rezgés elleni védelem 82. § Zajt, illetve rezgést előidéző, meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket a védendő homlokzatok előtt 2 m-re ne haladja meg. Túllépés esetén a szennyezőhatás megszüntetése a bejelentéstől számított 3 napon belül teljesítendő, amennyiben erre a kötelező határozat más határidőt nem jelöl meg. A zajforrások, utak környezetében védelmi célú növényállomány telepítése elrendelhető. A telepítendő védelmi célú zöldfelületek szerkezetét zajvédelmi szempontból is hatékony szerkezettel és fajösszetétellel kell kialakítani. A zaj- és rezgéskibocsátás más jogszabályban meghatározott terhelési határértékeinél szigorúbb határértékekkel rendelkező csendes övezetek külön helyi rendeletben állapíthatók meg. Amennyiben zaj határérték túllépés érdekében zajvédő fal építése szükséges, a védelmi berendezés méretezését zajvédelmi számításokkal alátámasztani. Az új közlekedési létesítményekhez kapcsolódó zajvédő falakat a közlekedési létesítménnyel egyidejűleg kell megépíteni. A MÁV Székesfehérvári vonalának kétvágányúsításakor esedékes KHV-ban meghatározandó méretezésű zajgátló falakat kell létesíteni a lakó- és intézményterületek védelme céljából, a vasúti pálya mindkét oldalán.

Élővilág, élőhelyek védelme 83. § (1) Az erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelési ág változása intenzívebb művelési ágak irányába nem lehetséges. A mezőgazdasági területek extenzívebb művelési ágai (nádas, gyep) intenzívebb művelési ágakká nem változtathatók, lápos, mocsaras, vízmosásos területek művelésbe nem vonhatók. (2) A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. (3) Védőzöld sávok, izoláló zöldsávok, véderdősávok telepítésénél több szintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos, illetve gyorsan növő és ellenálló fa- és cserjefajok használhatók.


59


(4) Az élővilág és élőhelyek védelme érdekében valamennyi övezeti előírás, de különösen a 70, 76, 80. § előírásai jelen előírásokkal együttesen alkalmazandók. Hulladékgazdálkodás, - ártalmatlanítás 84. § (1) A település teljes területén az Önkormányzat felel a kommunális hulladékgazdálkodásért, a hulladékelszállítást és ártalmatlanítást az Önkormányzat ezzel foglakozó tervének és rendeletének megfelelően kell végezni. (2) A város lakó- településközponti- és központi- vegyes területein, valamint nem hulladékgazdálkodási célú különleges területein a veszélyes hulladék helybeni kezelése tilos. VI. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Közterületek 85. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a HÉSZ-ben megadott paramétereknek megfelelően a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a földhivatali nyilvántartásban át kell vezettetni. A közterületek kialakítása történhet ütemezetten, több szakaszban is. (2) A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatáról, törvény és külön önkormányzati rendelet intézkedik. (3) A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő építmények helyezhetők el. Önkormányzati tervtanács 86. § (1) Érd város önkormányzata az egységes városrendezési és építészeti elvek érvényre juttatása, továbbá a városkép és az épített környezet javítása érdekében Érdi Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsot (rövid nevén: ÉTÉT, a továbbiakban: tervtanács) működtet. A tervtanács feladat- és hatáskörét, külön jogszabályok, valamint helyi rendelet állapítják meg. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 87. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettség érvényesítendő külön rendelet szerint. (2) Beépítési kötelezettség terheli a Budai út – Erika utca és 6-os elkerülő út által határolt terület beépítetlen ingatlanait, melyet 1 éven belül kell érvényesíteni oly módon, hogy ezen időszak alatt kell építési engedélyt szereznie a tulajdonosának. (3) Jelen rendelet szerint, az építési hatóság, a településkép javítása érdekében, az azt rontó, rossz állapotú építmények, meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét, valamint az ingatlanok környezetszennyező állapotának megszüntetését, az ingatlan rendbetételét írhatja elő, elsősorban a 4.sz. mellékletben felsorolt utak mentén elhelyezkedő ingatlanokra és a gazdasági területekre vonatkozóan. (4) Növényzet-telepítési – azaz beültetési - kötelezettség terheli a gazdasági övezetben levő ingatlanokat. A növényzet telepítését – a TM jelű terv szerinti helyen és méretben – kertészeti terv alapján kell elvégezni. Az övezetekben előírt legkisebb zöldfelületi arányt a meglévő beépítések esetében is teljesíteni kell. (5) A település egész területén a kiszolgáló utak esetében, közművek és közutak létesítésére közmű és útépítési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértékét, módját


60


és arányát, továbbá az ezzel kapcsolatos teendőket - az érintett ingatlanok tekintetében – külön rendelet szabályozza. (6) A 2.sz. melléklet szerinti változtatási tilalommal érintett területeket (VTT- jellel) a TM határolja le. Eseti eltérés engedélyezése 88. § Az Étv és az OTÉK településrendezési előírásai által biztosított keretek között, az elsőfokú építési hatóság pozitív tervtanácsi vélemény birtokában jelen rendeletben előírtak alól az alábbi esetekben, eseti eltérési engedélyt adhat: a) a gazdasági, a K/T, K/SP, K/R, K/V övezetekben megengedett maximális értéktől eltérő, a technológia miatt szükséges, magasabb épületrészek igénye esetén, b) az Lke-3 jelű Az Lke-5 jelű A Lke-6, Az Lf-1 jelű lakóövezetek egyes építési telkek oldalhatáros beépítése helyett, szabadon álló beépítésére; - a vélemény kialakításánál mérlegelni kell a környező beépítést, az új épülettel kialakuló utcaképet, c) elő vagy oldalkertben elhelyezendő épületek építményekre különös tekintettel a híd, vagy támfalgarázsokra; a vélemény kialakításánál mérlegelni kell a környező beépítést, az új épülettel kialakuló utcaképet. Záró rendelkezések 90. § (1) Jelen rendelet a jóváhagyást követő 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, a 7/2000.(II.21.), 32/2000.(X.24.), 24/2003.(VII.7.), 7/2004.(III.29.), 37/2004.(XI.2.), 9/2005.(III.1.), 12/2005.(IV.4.) Ök. számú rendeletek hatályukat vesztik.

Újlakiné Dr. Pék Éva Jegyző

dr. Döcsakovszky Béla Polgármester

A Képviselő-testület elfogadta a 2006. június 22-i ülésén. Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdetem! Érd, 2006. június 27.

………………………………… jegyző


61


MELLÉKLETEK ÉRD VÁROS ÉPÍTÉSI ÉS VÁROSRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁHOZ 1. számú melléklet az Építési és Városrendezési Szabályzathoz: A HÉSZ tervmelléklete: - TM jelű – bel- és külterületi tervmelléklet, egységes szerkezetben5 (továbbiakban: TM) 2. számú melléklet: Változtatási tilalommal érintett (VTT, feltétel teljesítéséhez kötötten beépíthető) területek (a TM-en lehatárolva: VTT 1, VTT 2, VTT 3, VTT 4, VTT 5, VTT 6, VTT 7.): VTT 1. sz.: az ún. Szilvafás, tervezett lakóterület Határai: Detrekő u. - Visegrádi u. - M7 autópálya déli határvonala - Bérc u. Ajnácskő u. - Szirtes u. VTT 2. sz.: Kolozsvári utcai különleges célú terület Határai: Kolozsvári u. - Hegyalja u. – Tárnoki út - igazgatási határ (Tárnok felé) VTT 3. sz.: a sporttelep és a közvetlenül mögötte levő, különleges célú terület Határai: Ercsi út – Intéző u. – Tollnok u. – a VTT 4.sz. terület keleti határa VTT 4. sz.: a sportpálya mögötti gazdasági célú terület, az elektromos alállomás környezete Határai: Tollnok u. - Képviselő u. - Technikus u. - Ercsi út - Tóni csapás Tervező u. - a Tollnok utca déli oldalán fekvő lakótelkek – a VTT 3.sz. terület nyugati határa. VTT 5. sz.: az ún. Tóni - csapás menti különleges célú terület (Érd vasútállomástól dk-re) Határai: a pusztaszabolcsi vasút-, a 7.sz. (elkerülő) főút- szakaszai, e kettő metszésvonalától é-i ill. k-i irányban, valamint a Tolmács u. VTT 6. sz.: a Bagoly utcai lakóterülettől északra fekvő, településközponti vegyes terület Határai: Tárnoki út - Könyves Kálmán utca nyugati oldalán fekvő lakótelkek Zrínyi Miklós u. - Tárnok igazgatási határa. VTT 7. sz.: a 6-7. sz. elkerülő út és a város jelenlegi belterülete között kijelölt gazdasági területek két területegysége (VTT 7/1., VTT 7/2.) Határai: Sas u. - Szajkó u. - Páva utca déli oldalán fekvő lakótelkek - a Budapest–Pusztaszabolcs vasútvonal - 7. sz. elkerülő út. 3. számú melléklet: Közutak besorolása a Szerkezeti Terven szereplő úthálózati hierarchiának és úthosszaknak megfelelően: Gyorsforgalmi utak: - M6 autópálya - M7 autópálya Főutak: I. rendű főutak: - 6. sz. főút - 7. sz. főút II. rendű főutak:

5


a digitális feldolgozás méretaránya M= 1:4.000

62


- 8103 j.: Törökbálinti út-Bajcsy Zs. u. (északi szakasza) - 8104 j.: Zámori út - tervezett agglomerációs gyűrűút (távlati 8104. j. út) - 51116 j., százhalombattai bekötőút (meglevő külterületi útszakasz a 6.sz. főúttól az ig. határig) és é-i irányú tervezett útszakasz a 7-es útig - Bajcsy Zsilinszky u. - Diósdi u.(déli szakasza) - Diósdi út (keleti szakasza) - Kossuth L. u. - Vadlúd u. - Budafoki út - Budai út - Velencei út - Fehérvári út - Ercsi u. - Felső u. - Fő u. Mellékutak (gyűjtő utak): - Iparos u. - Darukezelő u. Fuvaros u. - Csúcs u. - M7 északi oldalán vezetett új u. - Visegrádi u. - Sóskúti út (városhatárig terjedő szakasza is) - Fényező u. - Aszfaltozó u. - M7 alatti aluljáró - Burkoló u. - Kövező u. - Szövő u. - Folyondár u. – Alsóerdősor u. - Sóskuti út (keleti szakasza)- Szovátai u.- Lőcsei u.- Szent István út- vasúti felüljáróElöljáró u. - Kalotaszegi u.- Kolozsvári u. - Bagoly u. - Tárnoki út - Eperfa u. - Cseresznyefa u. - Diófa u. - Ürmös u. - Csaba u. - Kutyavári u. - Pipacs u. - Duna u. - további új szakasza a 7. sz. főútig - Vörösmarty M. u. - Főnök u. - Eskü u. - Jegyző u. - Karolina u. - Külső Római út - Mecset u. - Molnár u. - Júlia u. és külterületi folytatása - M6 nyomvonalához kapcsolódó, új gazdasági területeket feltáró útrendszer - Mély u. belterületi ny-i szakasza és külterületi folytatása a 51116.j. százhalombattai bekötőútig - Fehérkereszti– Kerülő u.– Sugár út- új útszakasz a Széles u-ig, valamint külterületi folytatása Százhalombatta ig. határáig Gyalogos utak, terek: - városközpontra készült szabályozási tervlap által kijelölt közterületek (TM szerint). 4. számú melléklet: Fogalom-meghatározások: 1. Alapellátás, alapellátást szolgáló létesítmény: a lakosság mindennapi kereskedelmiszolgáltatási- vendéglátási, intézményi és egyéb ellátását biztosító tevékenység ill. létesítmény. 2. Átmenő telek: olyan építési telek, amely legalább két utcafronttal rendelkezik, de nem minősül sarokteleknek. 2. Beépítési terv: A terv készítésére kijelölt terület beépítési módját, megközelítési, belső közlekedési, parkolási lehetőségeit, zöldfelületeit, javasolt tereprendezését ábrázoló terv. Adattartalma az M=1:500 léptéknek feleljen meg. 3. Félzártsorú beépítési mód: Az építési telken az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik határfala a telek oldalhatárára kerüljön, másik oldalfala az oldalhatáron álló épületek esetében meghatározott túlsó oldali minimális oldalkerten belül helyezkedik el. Az épület mindkét oldalfala tömör, nyílás nélküli tűzfalként alakítandó ki, amelyet a tetőhéjazat fölé nyúló tűzgátló falnyúlvánnyal (macskalépcsővel) kell megépíteni. Az épület


63


tetőszerkezetének gerince a telek homlokvonalával párhuzamos .Ez az állapot a zártsorú beépítés ütemezett megvalósítása esetén is létrejöhet. 4. Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület. 5. Homlokzatmagasság: az adott homlokzat - az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága. 6. Melléképület: Az építési telken, területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírás szerint – főépületnek nem minősülő épület. 7. Mély fekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. 8. Rendeltetési egység: Minden önállóan is használható épület vagy helyiségcsoport, annak használati céljától függetlenül. Nem minősül önálló rendeltetési egységnek a lakáshoz, irodához, kereskedelemhez kötődő, az OTÉK által előírt gépkocsi tárolására szolgáló helyiségek, épületek. 9. Szintterület: az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete. 10. Szintterületi mutató: a telken elhelyezkedő épület(ek) összes beépíthető szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma. 11. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 12. Több szintű növényállomány: fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. 13. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. 5. számú melléklet: Intézkedési előírások: 1. A belterületbe vonásra tervezett területek övezeti besorolását a TM jelű terv tartalmazza. 2. Belterületbe vonásukig (a termelésből történő kivonás végrehajtásáig) jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó, beépítésük ideiglenes jelleggel sem lehetséges, telekalakítás során a földrészletek 1500 m2-nél kisebb méretűvé nem alakíthatók. 3. A védelemre javasolt területek védettségét jogilag (rendelettel) és szakmailag (kezelési tervvel) is biztosítani kell. 4. A fejlesztési területek csak akkor vehetők igénybe, ha: a tervezett terület-felhasználás jól illeszthető a település meglévő szerkezetéhez, b) biztosítottak a tervezett funkciónak megfelelő közterületek, c) a telekstruktúra és a telekgeometria megfelel a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek, d) nem sért táj- és természetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdekeket e) a környezetvédelmi határértékek betarthatók, f) egyidejűleg a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra is létrehozható.


64


FÜGGELÉKEK ÉRD VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ 1. számú függelék (külön rendelet alkotandó) Helyi védelemre javasolt épületek, objektumok: (a TM lehatárolása szerint) Épületek, építmények: Sina (Sárkány) kastély alatt és mellett található középkori pincerendszer, a kastély környezete (régészeti védelem alatt), gazdatiszti épület, volt kastély támfala, a Sugár út és a Mély út mentén található eredeti pincék, Szenvedő Krisztus vagy Kálváriakápolna a Kálvária-dombon, népi épület, Felső utca 3. (hrsz. 22716) Érd Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület épülete: Alsó utca 4. (hrsz.:22718/1.) Szobrok: Szent Walburga szobra a kastély támfala előtt, Emlékművek: II. Lajos emlékmű, a Sina kastély közelében. Keresztek: a Mély út fölött, a volt zártkerti feltáró út mellett álló barokk kereszt. Egyéb értékek: szűrőkövek, a Kerülő út mentén található óriási XIX. századi faragott díszítésű prés, a Sugár út és a Mély út kőburkolata. 2. számú függelék (külön rendelet alkotandó) Helyi területi védelemre javasolt területegységek: (a TM lehatárolása szerint) - Óváros (Ófalu) történeti beépítésű magja, melyet településtörténeti értékei miatt összképében szükséges megvédeni (a terület lehatárolását a TM: B 1. jelöli). A védett településkép összetevői: - az utcák változatos magassági és vetületi vonalvezetése, - a megvédett utcai lakóépület-homlokzatok oromfalai, - az átmentett, védelemre érdemes épületek értékeinek utcaképi megjelenése, - a meglévő és a jövőben létesülő, a lakóépületekkel megegyező homlokzatmagasságú, és az utcával párhuzamos gerincű üzletek, szolgáltatók utcaképi megjelenése. - Alsó u., Felső u. és Fő utca menti hagyományos beépítésű területek, beépítési módja és jellege, telekstruktúrája, épületállománya, utcaképi és zöldfelületi értékei miatt: Újváros (Újfalu) történeti beépítésű főutcái: az Alsó utca és a Felső utca, és az ófalui Fő utca előző bekezdésben le nem határolt része az utcavonalakhoz kapcsolódó első teleksorokkal, amelyeket utcaképi – építészeti – zöldfelületi - településtörténeti értékeik miatt összképükben szükséges megvédeni (a terület lehatárolását a TM: B 1. jelöli). A védett településkép összetevői: - egységes térképi alaprajzot és utcaképet eredményező telekstruktúra és jellemzően úttengelyre merőleges, földszintes, oldalhatáros beépítési mód, - nagy szabályozási szélességen belül rendezett útkeresztmetszet, széles zöldsávokkal, idős, karakteres fasorokkal.


65


3. számú függelék (külön rendelet alkotandó) Helyi természeti védelem alatt álló értékek: - Berza kert, (11559-11660 hrsz) - Czabai kert, (6837 hrsz) - az érdi idős tölgyfa, (11636 hrsz) - Pest megye kaptárkövei, kaptárfülkéi közül az érdi előfordulások (I-II.sz. szikla: Érdliget, - Kopasz hegy: 11.655, 11.656 hrsz., Árvalányhaj u-i Szidónia hegyi III. sz.szikla, III-IV.sz. szikla: Parkváros, 5849 hrsz.) - a Fundoklia-völgy (a 9/1999.(V.21.) Ök. sz. rendelet alapján) 4. számú függelék (külön rendelet alkotandó) Helyi védelemre javasolt természeti területek: - az Érdi sziget (Beliczay-sziget) természetközeli területei, - a védettség megállapításáig a sziget egész területe természeti területként kezelendő. - a Balatoni út – Sárd u.- Duna u.- vasút által határolt tömbben levő mélyfekvésű, vízállásos terület („tó”). /B vált.: a külön rendelet megalkotása után az egész törölhető innen/ 5. számú függelék Országos műemléki védelem alatt álló épületek, objektumok: (műemléki környezetük a TM lehatárolása szerint) - Kutyavár (várrom) – Kutyavári út, - Dzsámi minaretje – Mecset utca, - Római katolikus templom– Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, - Római katolikus plébánia – Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, - Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna – Külső Római út, - Barokk kőkereszt – Kinga utca, - Egykori Pelikán fogadó, majd Wimpffen-kúria épületegyüttese (ma a Magyar Földrajzi Múzeum) főépülete és oldalszárnyai: Budai út 4. (hrsz. 22713); Felső utca 1. (hrsz: 22715); Budai út 6. sz. (hrsz: 22711), Alsó utca 2. sz. (hrsz: 22712). 6. számú függelék Országos régészeti védelem alatt álló értékek: - kiemelten védett régészeti lelőhelyek: Érd- Százhalombattai bronzkori és kora vaskori földvárhoz és településhez tartozó kora vaskori halomsíros temető: - 25078, 25147, 25149, 25150, 25151, 25153, 25155, 25156, 25160, 25166, 25074/1, 25074/2, 25077, 25079, 25081, 25082/1, 25145/1, 25145/2, 25145/3, 25146, 25152, 25157, 25158/3, 25158/4, 25158/5, 25158/6, 25158/7, 25158/8, 25158/9, 25158/10, 25159, 25161, 25162, 25164, 062/13, 065/23,062/25, 062/26, 062/27, 062/29, 062/30, 062/31, 062/55, 062/56, 062/60, 062/33, 062/34, 062/35, 062/38, 062/39, 062/45, 062/46, 062/47, 062/52, 062/53, 062/54, 062/57, 062/63, 062/66, 062/79, 062/80, 062/81, 062/82, 062/83, 062/84, 062/85, 062/86, 062/87, 062/88, 062/89, 062/90, 062/91, 063/1, 063/2, 063/8, 063/9, 063/11, 063/13, 063/14, 063/17, 063/18, 063/19, 063/22, 063/23, 063/24, 063/25, 063/26, 063/27, 063/28, 063/29, 063/30, 063/31, 063/32, 063/33, 063/34, 063/35, 063/36, 063/37, 065/26, 065/27, 065/28, 065/29, 065/33, 065/35, 065/36, 065/42, 065/43, 065/44, 065/45, 065/53, 065/54, 065/73, 065/74, 065/75, 065/77, 065/78, 065/79, 065/80, 065/81, / ... / helyrajzi


66


számokon nyilvántartott, természetben az Érd (- Százhalombatta) - Százhalmok területén található ingatlanok.6 - fokozottan védett régészeti lelőhely: Érd – Ófalu kastélydomb, késő középkori kastély és pincerendszer maradványai: belterület 23.947 hrsz.7 - védett lelőhely: Riminyák (Pusztafalu) középkori település, templom és temető: belterület. 7. számú függelék Országos természeti védelem alatt álló értékek: - az Érd-százhalombattai földvár - Sánchegy és környéke (római sánc, Százhalmok –kora vaskori halomsírok- területe) - a Kakukkhegy területe (tervezett TT) A DINP Ig. illetékességi területén található „NATURA 2000: kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési” területek közül Érd igazgatási területén: - 1.: Dunaártér (HUDI20034: a Dunapart és a Beliczay – sziget területe): Érd 032 (=töltés), (É-i dunaparti hullámtér: 054/1a, 054/1b, 054/1c, 054/1d, 054/1f, 054/1g, 054/1h, 054/1j, 054/1k, 054/1l, 054/1m, 054/1n, 054/2a, 054/2b, 054/2c), (Sziget: 055/1, 055/2a, 055/2b, 055/2c, 055/2d, 057, 058/1, 058/3, 058/4), + 059 (=Duna) hrsz. - 2.. Érd - Százhalombattai táblarög (HUDI20052: a földvár, sánc, halmok, Kakukkhegy területei): Érd (D-i Dunapart, sánc: 25001, 25002/2a, 25002/2b, 25002/2c, 25002/3a, 25002/3b, 25003/1, 25003/2, 25003/3, 25017, 25030, 25031), (Kakukkhegy: 24575/1, 24576/1, 24593, 24599, 24602/1, 24602/2), 25046 (Halmok) hrsz; - 3.: Érd-Tétényi plató (HUDI20017: a Fundoklia völgy): Érd 4067, 4068, 4069, 4070, 4071, 4072, 4073, 4074, 4075, 4076, 4077, 4078, 4079, 4080, 4081, 4082, 4083, 4084, 4085, 4086, 4087, 4088, 4089, 4090, 4091, 4092, 4093, 4094, 4095, 4096, 4097, 4098, 4099, 4100, 4101, 4102, 4103, 4104, 4105, 4106, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4115, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4123, 4124, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129, 4130, 4131, 4132, 4133, 4134, 4135, 4136, 4137, 4138, 4139, 4140, 4141, 4142, 4143, 4144, 4145, 4146, 4147, 4148, 4149, 4150, 4151, 4152, 4153, 4154, 4155, 4156, 4157, 4158, 4159, 4160 hrsz.8 8. számú függelék: az előzetesen elkészült, jelen rendelettel hatályon kívül helyezett szabályozási tervek (SZT) azonosítószáma és lehatárolása ÖK. RENDELETSZÁM: 7/2000. (II.21.) 32/2000. (X.24.) 12/2005. (IV.4.) 7/2004. (III.29.)

TÉMAKÖR: Érdi GLP HÉSz: a 6-7.sz. elkerülőúttól D-re tervezett kereskedelmi- gazdasági – logisztikai park szabályozási terve Érdi Bécsihegy HÉSz: a 6-7.sz. elkerülőúttól É-ra tervezett Bécsi-hegyi kereskedelmi - gazdasági területek szabályozási terve SZT2-PÁRA szabadidőközpont környéke: Érd város Pára és környéke területe – (a Bajcsy-Zsilinszky utca – Daróczi utca – Somogyvári utca által határolt terület) SZT-3: Városközpont területe (Aba utca – Margit utca – Adél utca – Angyalka utca- Emőke utca – Emma utca – Edit utca – Alsó utca – Katalin utca – Ilona utca – Szabadság tér – Ellenőr utca – Hivatalnok utca – Esküdt utca – Főnök utca – Vörösmarty utca – felső vasút vonala – Széchenyi tér által határolt terület)

6

Elrendelte a 17/2004. (08.27.) NKÖM sz. rend. Elrendelte a 24/2005. (08.19.) NKÖM sz. rend. 8 Elrendelte a 275/2004. (10.08.) KvVM sz. rend., közzétéve a MK 2005.é. 88/II. számában (06.16.) 7


67


37/2004. (XI.2.)

9/2005. (III.1.)

SZT/M6 jelű terv - az M6 autópálya és környezetének szabályozásáról (az M6 autópálya által érintett SZT lehatárolási szabálynak megfelelő bel- és külterületek, továbbá a 6-os főúti OMV töltőállomás mögötti területekre készült szabályozás) SZT-8: szennyvíztisztító telep környéke (6-os főút – 6-7. számú elkerülő út – tervezett M6-os út – Sulák patak csatornája által lehatárolt SZT8 jelű szabályozási terv területére) 9. számú függelék: 9

A HÉSZ-HEZ KAPCSOLÓDÓ HATÁLYOS ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK LISTÁJA

RENDELETSZÁM:

TÉMAKÖR, A RENDELET CÍME SZERINT:

9/1999. (V. 21.) 31/1999. (XI.29.) 23/1999. (XI. 22.) 31/1999. (XI. 29.) 12/2000. (III. 21.) 16/2001. (V. 22)

A Fundoklia – völgy természetvédelmi területté nyilvánításáról A temetők fenntartásról, rendjéről és üzemeltetéséről A Városkoncepció kidolgozásának rendjéről A Temetők fenntartásáról, rendjéről üzemeltetéséről Az Utcanévről és házszámtábláról, a házszámozás szabályairól Az állatok tartásáról Az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről A Tervtanács /ÉTÉT/ működéséről Az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról Az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló, út és közműépítések szervezéséről A helyi hulladékgazdálkodási tervről A közterületek használatáról A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A talajterhelési díjról, valamint a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról Változtatási tilalom elrendeléséről a városközpont területére A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről Az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

27/2002. (XII.23.) 6/2003. (III. 3.) 37/2003. (XII. 02.) 2/2004. (III.3.) 34/2004. (XI. 02.) 43/2004. (2005. I. 16.) 44/2004. (XII.22.) 46/2004.(XII.22.) 10/2005. (III. 01.) 18/2005 (VI. 01.) 23/2005. (VII.01.)

__________________________________________________________________________

9

A táblázat a jóváhagyás időpontjában hatályos helyi rendeleteket tartalmazza, tájékoztató jelleggel


68

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ HÉSZ: HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents