„José José Raúl Y Greupera Capablanca (mi maradjunk annyiban, hogy
>Kapablanka<) (Havanna, 1888 - New York, 1942) világbajnok 1921-tıl1927-ig. Utolérhetetlen volt abban, hogy egy pillanat alatt meglátta egy állás erıs és gyenge pontjait. Mindig egyszerő megoldásokra törekedett, kitért minden bonyodalom alól. Céltudatosan építette fel állásait, beérte csekély pozíciós elınnyel is. A "kubai gépsakkozó" - ahogy a sakkvilág elnevezte a mestert - kristálytiszta játékával hirdette:
"Minden lépés egy terv eleme!" Fénykorában játéka fölényes volt, s ennek segítségével jelentıs tekintélyt kovácsolt össze magának. A csúcsra a Havannában megrendezett világbajnoki páros mérkızésen a hıségtıl szenvedı Lasker legyızésével jutott fel 1921-ben. Címét Aljechin ellen vesztette el 6:3 arányban, 1927-ben, Buenos Airesben, 25 döntetlen mellett. A késıbbiekben barátai bíztatták az Aljechin elleni visszavágóra, de Aljechin rendre kitért elıle.”
Forrás: http://delfin.unideb.hu/~szucsga/html/Capablanca.html Egy történet szerint nagyon hosszú partiban gyızelmet aratott egy nagyon erıs ellenféllel szemben. A parti végén egy korábbi állást visszahelyezve bemutatott egy jóval gyorsabb taktikai megoldást, amivel nyerhetett volna, megelızve az elemzıket és kritikusokat bizonyítva, hogy látta a lehetıséget. Amikor megkérdezték tıle, hogy miért nem ezt játszotta, csak annyit felelt ~Mert ez nem az én stílusom… Ahhoz, hogy a saját stílusotokat megleljétek, kialakítsátok, elıször a tudásotokat kell gyarapítanotok. Az alábbiakban kigyőjtöttem, hogy Capablanca és ellenfelei figuráikat hová helyezték a leggyakrabban játszmáik elsı 10 lépésében. Az elvek, amelyek alapján játszottak, napjainkban is érvényesek. „Duplakerettel” láttam el a figurát az alapállásban betöltött helyén. A sötét figurák hasonlóképpen léptek.
Elsıként tekintsük meg a királyt, mint a játék legfontosabb szereplıjét!
1
a Tehát a királlyal majdnem minden esetben elsáncoltak, mégpedig a rövid oldalra. Ezért megelılegezhetjük a h1 bástyánknak az f1 mezıt, mint leggyakoribbat. Nézzük meg a királynıt királyn t, mint a király elsıdleges védelmezıjét!
Q QQQ 1
Q
a A királynı, mint a legerısebb bábunk a játék kezdetén igencsak visszafogja visszafogja magát és a gyalogok mögött a centrumot erısíti. A lépései alapján a gyalogok körülbelül a c3 és c4, d4, e3 és e4 mezıkre léphetnek elıre, hiszen másként a királynınk nem léphetne ezekre a mezıkre.
A másik nehéztisztünk (hiszen megbeszéltük, hogy nehéztisztnek a vezért és a bástyákat nevezzük komoly értékük miatt) a bástya, amibıl kettı is van. A h1-esnek már megelılegeztük az f1 mezıt a rövidsánc miatt, de hová lép onnét, ha ellép egyáltalán?
1
a Bizony a középsı középs vonalakra megy, megy ha megy. A c-vonalig azért nem merészkedik, mert akkor társát, az a1 bástyát akadályozná ugyanebben a törekvésében, - mármint, hogy a középsı vonalakhoz közelítsen. Tehát az a1 bástya:
1
a Az e-vonalat fenntartja a társának, ı maga pedig a c és d-vonalakon jelenik meg legtöbbször.
Lássuk a könnyőtiszteket! Huszárok és futók, akiknek az a legfontosabb szerepük, hogy a gyalogok segítségével területet foglaljanak, védjenek és támadjanak, hogy a nehéztisztek is játékba jöhessenek.
Melyiküket tekinthetjük erısebbnek? A legegyszerőbb indoklás az, hogy két futó adhat mattot, de két huszár csak elméletben képes rá. Tehát a futót tartjuk erısebbnek. (Ennek ellenére a huszár érdekes lépéstechnikája és nehezebb átszámolása miatt nagy rajongótábornak örvend – ismétlem, nem ok nélkül!) Elsıként a futók jöhetnek az én soromban:
1
a A királyszárnyi futó. Királyszárnyi, hiszen a király oldalán van. A másik oldalt vezérszárnynak hívjuk. Jól látjuk, hogy vagy e3, e4 gyalogtolás után a futót kiteszik a vezérszárnyra, vezérszárnyra hogy onnét pislogjon az ellenfél királyszárnyára, vagy egy nagyon stabil g3 g3-as gyalogtolás után Fg2-t Fg2 játszanak, hogy a leghosszabb átlóra tegyék és belenézzenek a centrumba. A vezérszárnyi futó:
1
a Hasonló, de mégsem. A b3-as tolás és Fb2 a leghosszabb átlóra még egyforma, de a d2 mezı a király védelmét mutatja, hiszen a játék elején a király még az e1 mezın áll. A g5g5-re való lépés viszont hasonlóan támadó, csak épp az ellenfél királynıjére és nem királyára néz. Itt is látható, hogy egy d3-as vagy d4-es gyalogtolásra volt szükség, ami a centrumba tart.
Most következzék a „gyengébbik” könnyőtiszt: a huszár.
1
a Jól látható, hogy a centrumba tart, tart mégpedig a legrövidebb úton – nem a tábla szélén keresztül! Ám sokszor csak az f3f3-ig jut. Mivel a királyt láttuk, hogy besáncoljuk g1-re, így a huszárnak a kicsit sebezhetı, gyenge h3 gyalogot, illetve mezıt kell védenie. Ennek ellenére, ha világos elınyt tud szerezni, betörhet a centrumba ez a huszár is. A vezérszárnyi huszár:
1
a Mi a különbség?! Mindössze annyi, hogy amíg a társa inkább elıre haladt, ez inkább jobbra tart. Miért? Mert az ellenfél királya legtöbbször nem szembe van vele, hanem a túloldalon, a g8-as mezın! De éppen ezért még véletlenül sem kezd el csalingázni a3a3-on keresztül!
A tiszteket áttekintettük. Kik vannak még? A gyalogok. Volt egy neves sakkozó, aki abban az idıben, amikor a kombinációk és támadások viharát játszották a sakkban egyszer csak kijelentette, hogy a gyalog a sakkjáték lelke! – Annak ellenére, hogy sokan nem értettek vele egyet, jó sokszor kikaptak tıle. Mert mit is csinál a gyalog? Területet biztosít, véd. Úgy tőnhet, hogy nem sok köze van a mattadáshoz, de egyvalamit nem szabad elfelejtenünk: Ha sikerül átjuttatnunk az ellenfél védelmén, akkor átváltozhat bármelyik tisztté a királyt kivéve. Ha ezt meg akarja ellenfelünk elızni, sokszor tisztet kell adnia a gyalogunkért, ami éppúgy vereséget jelenthet a számára. De ez nem fordul elı az elsı 10 lépésben, tehát jelen esetben a terület biztosítását, átlók megnyitását tükrözi az alábbi diagram:
1 a Tehát a centrumgyalogok mozdulnak elsısorban els sorban. sorban Az a3-as tolás az ellenfél Fb4-es lépését elızheti meg, a g3-as tolás pedig a korábban látott Fg2-es lépésünket segíti, hogy a futónk a leghosszabb átlójára kerülhessen. Feleslegesen nem teszünk gyaloglépést, mert: 1. Nem léphet vissza! 2. Ha felesleges volt, akkor idıt adtunk az ellenfélnek, hogy ı addig egy hasznosat lépjen és akár a kezdeményezést is átvegye – ez pedig végzetes is lehet! Az ábrán elsısorban az látszik, hogy a megnyitás, a játék kezdete a centrumért folyó harcot jelenti. Aki ezt nyeri, picit könnyebb kézzel játszhatja a folytatást – de semmiképpen sem figyelmetlenül.
Példának okáért egy állás a 10. lépés után 1909-bıl, 100 évvel ezelıttrıl:
+ ++ !+ "#+$ %++ %++++& '+Q+ ++( )+ )++++* + + + , - ./ 0123456789 Jól látszik, hogy mindkét fél csupán a centrumgyalogjaival lépett. Mindkét fél elsáncolt, királyát biztonságba helyezte. Sötét kicsit bezáródott, futója lépni sem tud – gyalogként viselkedik, ami sokat levon az értékébıl. Huszárja a lehetı legjobb helyen van, hiszen ahogyan világosnál az f3 a legjobb hely, sötétnél az f6. Innét tudja jól védeni a h7 mezıt. Világos feladata éppen ezért talán ennek a figurának a cseréje, vagy előzése errıl a mezırıl. Azonban akkor a sötét futó kiszabadul, tehát világos hiába támad, sötétnek nincsenek igazán támadható gyengeségei. Világos támad. Eddig rendben is vagyunk, hiszen a királya biztonságban van. Bástyáját a középsı vonalra tette, egy futólépéssel a másik bástya is erıre kap. Szépséghibája csak a b5ös huszár, de oda valószínőleg ütéssel került, tehát nem róható fel. Persze jobb lenne c3-on, mert akkor most egy Hd5 lépéssel alaposan megerısödhetne. Nézd csak meg! Hd5-re egy lehetıség: Hd5, Hxd5 exd5 és a bástyánk nyílt vonalon ácsorog, amin akár meg is kettızhetjük majd. Mindenesetre jobbnak tőnik. Most ebben a pillanatban mindkét fél jól áll, nem véletlen, hogy a sötét figurák vezetıirıl is külön megnyitást neveztek el! Igazán jó játékosok találtak egymásra ebben a százéves partiban… Talán ezért a döntetlen. Egymás elleni eredményük: Capablanca 21 gyızelmet, 2 vereséget és 28 döntetlent játszott élete során Marshall ellen. A teljes játszma a következıképpen következ képpen zajlott: Capablanca,J - Marshall,F USA m New York , 1909 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 d6 4.d4 Fd7 5.Hc3 Hf6 6.0–0 Fe7 7.Be1 Hxd4 8.Hxd4 exd4 9.Vxd4 Fxb5 10.Fxb5 0–0 (elızı oldali ábra) 11.Fg5 h6 12.Fh4 Be8 13.c4 Hd7 14.Fxe7 Bxe7 15.Bad1 Be6 16.f4 a6 17.Hc3 Hf6 18.Hd5 Hxd5 19.exd5 Be7
1/2–1/2 Döntetlen.
A továbbiakban is csak: Körültekintıen! Körültekint en! Körültekintıen! Körültekint en! Körültekintıen! Körültekint en!
