Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról A Formatex kérdőíves kutatása

Mintavétel: 2012. október-december

1

1. Vezetői összefoglaló A Formatex több bevásárlóközpontban és egy családi nagyrendezvényen elkészített kérdőíves kutatásában összesen 405 szülő és nagyszülő vett részt 2012 októbere és decembere között. Az interjúk alapján összesen 668 gyerek, köztük 634 kiskorú szabadidős tevékenységeire nyertünk rálátást. A válaszokból a következő főbb megállapítások olvashatók ki: 

A szülővel közösen töltött játékidő korcsoportról korcsoportra haladva csökken, a 10-14 éves korosztályban már csak mintegy harmada a bölcsődés korúaknál regisztrált időtartamnak. Az egykék átlagosan hetente mintegy másfél órával többet játszanak szüleikkel, mint a testvérek között élő gyerekek.



A szülővel közös játék tartalmáról az esetek 60 százalékában egyértelműen a gyermek dönt. A fennmaradó 40 százalékban a döntést közösen hozzák. Csupán az esetek 0,5 százalékában dönti el a szülő egyedül, hogy mit játsszanak közösen.



A szülővel közös illetve a magányos játék során az építőjátékok a leggyakoribbak, ezt követik a babás vagy állatos szerepjátékok. A szülővel közös játék során e két játéktípus gyakoriságában jelentős különbségek mutatkoznak fiú és lány gyerekek között. A közösségi időtöltés alkalmával szintén az építőjátékok a leggyakoribbak, ám a szerepjátékokat megelőzik az ügyességi és sportjátékok.



A lányok hétköznapokon jelentősen többet játszanak más gyerekekkel, mint a fiúk. A társaikkal közös játék során a lányok babás és állatos szerepjátékkal, kézműves játékkal töltenek több időt, míg a fiúk építőjátékokkal játszanak, ügyességi és sportjátékokon mérkőznek meg egymással.



A televíziózás hossza szabadnapokon nem magyarázható a vizsgált korcsoporttal. Hétköznapon átlagosan 1 órát, szabadnapokon több mint 1,5 órát töltenek a gyerekek tévé előtt. Életkoruk előrehaladtával egyre többet néznek tévét szabadnapokon, míg a hétköznapi tévézés időtartama óvodáskortól kezdve az 1,1 órás időtartamon stagnál. Az egykék napi átlagban 1,3 órát néznek televíziót hétköznapokon, a testvérek között élő gyerekek pedig 0,9 órát töltenek a képernyő előtt. A szabadnapokon nem találtunk kiemelkedő eltérést e téren.

 A számítógépes és videojátékokkal töltött idő korcsoportról korcsoportra haladva nő. A vizsgálatban szereplő fiúgyerekek jóval többet játszanak a lányoknál számítógépekkel és játékkonzolokkal, s ez a nemek közti eltérés hétköznapokon még nagyobb arányú.

2

Tartalomjegyzék Jól játszó család – Felmérés a játszási szokásokról ................................................................................. 1 1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 2 Tartalomjegyzék .................................................................................................................................. 3 2. A kutatás céljai, módszertana ............................................................................................................. 4 3. A kutatás megállapításai.................................................................................................................. 5 3.1 A válaszadók összetétele ........................................................................................................... 5 3.2 A kutatásban vizsgált gyerekek jellemzői .................................................................................. 6 3.3 A gyerekek időbeosztása ........................................................................................................... 7 3.4 Szülővel közösen töltött játékidő .............................................................................................. 9 3.5 Döntés a szülővel közös játék típusáról................................................................................... 10 3.6 A szülővel közös játék tapasztalatainak közös feldolgozása ................................................... 11 3.8 A szülővel közös játék típusainak előfordulási gyakorisága .................................................... 12 3.9 Szülő nélkül töltött napi játékidők hossza ............................................................................... 17 3.10 A magányos játék típusainak előfordulása ............................................................................ 18 3.11 Milyen típusú játékkal játszik a gyerek közösségben? .......................................................... 23 3.12 Tévénézési szokások – egyedül és a szülőkkel ...................................................................... 25 3.13 Számítógépes és videojátékokkal töltött idő ........................................................................ 27

3

2. A kutatás céljai, módszertana 2012 szeptembere és decembere közt futott a Játéksziget bolthálózat országos rendezvénysorozata, a Vándorkiállítás. A Formatex munkatársai Vásárhelyi Kriszta gyerekpszichológus vezetésével a roadshow hat állomásán, három budapesti és három vidéki bevásárlóközpontban játszási szokásaikról kérdezték a rendezvényen résztvevő szülőket. A fenti helyszíneken összesen 210 szülő válaszolt a kérdésekre. A bevásárlóközpontok mellett szintén adatfelvétel zajlott a 2012 novemberében, Budapesten megrendezett Gyerekvilág Élményhétvégén is, melynek keretén belül 195 szülő nyilatkozott családi játék-szokásaikról. A kutatás célja, hogy bepillantást engedjen a fővárosi és vidéki plázákat látogató családok játszási szokásaiba. Kíváncsiak voltunk, milyen típusú játékokkal mennyit játszanak a gyerekek, a játékidő milyen társaságban telik – egyedül, kortárs-csoportban vagy családtagokkal –, illetve, hogyan változnak e szokások a gyerekek korának és a testvérek számának függvényében. Kimutatásaink nem tekinthetők reprezentatívnak a teljes magyar lakosságot tekintve. Figyelembe véve azonban, hogy a hazai játékforgalmazás túlnyomó részét plázákban bonyolítják, a tanulmány hasznos adatokat tár fel a bevásárlóközpontokat látogató, feltételezhetően a társadalom középosztályához tartozó vásárlói réteg családi játszási szokásairól. A Formatex kutatása lehetséges kiindulópontot biztosít a helyes játszási szokásokról folytatott szakértői és társadalmi diskurzus számára – ráirányítva a figyelmet a gyerekek képesség- és készségfejlesztése szempontjából kiemelt fontosságú tevékenységre.

4

3. A kutatás megállapításai 3.1 A válaszadók összetétele A kutatásban összesen 405 felnőtt, szülő vagy nagyszülő vett részt, adott válaszokat. A válaszadók átlagéletkora 37,7 év volt. Közöttük a férfiak (65 válaszadó) átlagéletkora 39,2 év, a nőké (336 válaszadó) 37,3 év. Négy esetben nem lett rögzítve a válaszadó neme. Két esetben nem rögzítették a válaszadó korát.

Női válaszadók kormegoszlása 60-69 éves 2%

10-19 éves 1%

50-59 éves 4%

20-29 éves 7%

40-49 éves 20%

30-39 éves 66%

Férfi válaszadók kormegoszlásaa 50-59 éves 5%

60-69 éves 2%

40-49 éves 34%

30-39 éves 59%

5

A válaszadók kormegoszlása, nemenként 250

222

200 150 100

68

50

38

24 1

0

22 3

0

14

1

7

0 10-19 éves

20-29 éves

30-39 éves

40-49 éves

Férfi válaszadók száma

50-59 éves

60-69 éves

Női válaszadók száma

3.2 A kutatásban vizsgált gyerekek jellemzői Összesen 668 gyermek került bele a kérdőíveken keresztül vizsgált mintába, ez 1,65 gyermeket jelent átlagosan, válaszadónként. Közülük 293 lány, 333 fiú szerepelt. 42 esetben a gyerek neme nem került rögzítésre. A 668 regisztrált között 34 gyerek 15 éves vagy idősebb (fiatalkorú vagy nagykorú) volt. A továbbiakban őket nem vizsgáljuk a mintában. A 14 éves vagy fiatalabb gyerekek – összesen 634 – közül 41 gyerek neme nem került rögzítésre, 318 fiú és 275 lány volt található közöttük.

A vizsgált gyerekek kormegoszlása 66

70

57

60 49

50

48 42

40

34 33

36 32 27

30

11 10

19 19 17

17 17

20

11 11

8 5

3

3

4

6

5

6 1

4

7

6 5 1

6 1

3 1

43

3 0 2 1

0 1 éves 2 éves 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves Fiú

Lány

6

10 éves

11 éves

12 éves

Ismeretlen

13 éves

14 éves

A továbbiakban az egyszerűség és a jobban vizsgálható elemszám kedvéért a következő korkategóriákat használjuk: bölcsődés (1-2 év), óvodás (3-5 év), kisiskolás (6-9 éves), tinédzser (10-14). E kategóriák szerint a megoszlások a következőképp alakulnak: Bölcsődés: 61 fő, ebből 28 fiú, 25 lány, 8 ismeretlen Óvodás: 273 fő, ebből 136 fiú, 124 lány, 13 ismeretlen Kisiskolás: 246 fő, ebből 125 fiú, 105 lány, 16 ismeretlen Tinédzser: 53 fő, ebből 29 fiú, 20 lány, 4 ismeretlen A 14 éven aluli gyerekeket testvéreik száma szerint csoportosítva a következőket találtuk. 200 gyerek „egyke”, azaz nincs testvére. Egy testvérrel él 307 gyerek. 3 gyerekes családban nevelkedik összesen 102, mintánkban szereplő kiskorú gyerek. Az ennél nagyobb gyerekszám jelentősen ritkább: 4, 5, illetve 6 gyerekes családban 12, 10, illetve 3 mintánkban szereplő (14 évesnél fiatalabb) gyerek él.

Hány gyerek van a családban? (14 éven aluli gyerekekre vetítve) 4 gyerek 2%

5 gyerek 2%

3 gyerek 16%

6 gyerek 1%

1 gyerek 31%

2 gyerek 48%

3.3 A gyerekek időbeosztása A kutatás során– a válaszadók elmondására alapozva – képet kaptunk a gyerekek szabadidejének összetételéről. Öt kategóriát (játék a szülővel, játék más gyerekekkel, játék egyedül, televíziózás, számítógépes és videojátékok) vizsgáltunk, külön rákérdezve a hétköznapokra és a szabadnapokra. Mivel a szülők gyermekükkel közösen töltött játékidejét heti összesítésben kérdeztük, így ennek egy napra vetített átlaga szerepel a szabad- és munkanapoknál egyaránt. Hétköznapokon – a bölcsődés korosztály kivételével – a társas játékokra jut a legtöbb idő. Ennek tartama emelkedést mutat egészen 6-10 éves korig, majd a tizenéves korosztályban már jelentős visszaesést regisztráltunk. Az egyéni játszásra viszonylag azonos időtartam jut: 2-1,4 óra között naponta. A televíziózás óvodás kortól felfelé lényegében változatlan, naponta 66 percet tesz ki a gyerekek idejéből a válaszadók szerint. A számítógépes és videojátékokkal töltött idő korcsoportról korcsoportra haladva nő, azonban még tinédzserkorban is a legkevesebbet töltik ezzel a gyerekek a vizsgált kategóriák közül.

7

3,5

Hétköznapi szabadidős tevékenységek életkor szerint (óra) 3,1

3,0 2,9

2,5 2,1 2,0 1,5

2,1

2,0

1,7

1,6

1,8

1,4

1,0

1,4

1,1

1,1 0,8 0,6

1,1 1,0 0,6

0,5 0,0

0,2 0,3

0,0 Bölcsődések hétköznap

Óvodások hétköznap

Számítógépes és videojáték Játék szülővel

Kisiskolások hétköznap

Játék más gyerekekkel Televíziózás

Tinédzserek hétköznap

Egyéni hagyományos játék

Szabadnapokon a tizenéves korcsoportot leszámítva a más gyerekekkel közös játékra jut a legtöbb szabadidő. Óvodás korban telik így a legtöbb idő, 5 és fél óra naponta, az idősebb korcsoportokban azonban ennél jóval kevesebb idő telik közösségi játékkal, és a tinédzser korcsoportban már az egyéni játékra, a televíziózásra és számítógépes vagy videojátékra is több idő jut. Utóbbi kategória az életkori csoportokban a korral párhuzamosan egyre több időt tesz ki. Az egyéni játék, a televíziózás és a számítógépes vagy videojátékok az életkor-kategóriával párhuzamos emelkedést mutatnak, míg a szülővel közös játék időtartama bölcsődés korban a legmagasabb, az ezt követő korosztályokban egyre alacsonyabb értéket kaptunk.

Szabadidős tevékenységek szabadnapokon életkor szerint (óra) 6,0 5,5 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0

2,1 2,1 1,8

2,3

0,0 Bölcsődések szabadnap

2,0 1,7 1,6

1,0

1,4 0,3 Óvodások szabadnap

Számítógépes és videojáték Játék szülővel

2,8

1,8

1,6

0,7

3,6

2,9

Kisiskolások szabadnap

Játék más gyerekekkel Televíziózás

8

0,8

0,7

Tinédzserek szabadnap

Egyéni hagyományos játék

3.4 Szülővel közösen töltött játékidő A felmérésben választ kerestünk, hogy mennyi időt játszanak a gyerekek legalább egy szülővel közösen hetente. Az összes gyermek átlagosan 8,98 órát tölt így. A gyerek neme nem befolyásolja érdemben ezt, azonban szignifikáns változásokat látni az életkor függvényében.

Szülővel közös játékidő (óra/hét) 20 14,5405

15

10,0756 6,7059

10

5,6471

5 0 Bölcsődés

Óvodás

Kisiskolás

Tinédzser

A családi gyerekszám hatása nem meghatározó, azonban igen közel van a szignifikancia-határhoz, ezért érdemes megemlíteni, hogy az egykék hetente közel másfél órával többet (9,915 órát) játszanak szülői társaságban, mint azok a gyerekek, akiknek egy vagy több testvére van (8,5426 óra).

Szülővel közös játékidő (gyerekszám szerint, óra/hét) 10,5

9,915

10 9,5 9

8,5426

8,5 8 7,5 Egykék

Több gyerek

Szülővel közös játékidő (óra/hét) 20 15

14,5405

10

10,0756 6,7059

5

5,6471

0 Bölcsődés

Óvodás

Kisiskolás

9

Tinédzser

3.5 Döntés a szülővel közös játék típusáról Kíváncsiak voltunk, hogy a közös játékalkalmakkor ki dönti el, hogy mit játsszanak: a gyerek vagy a szülő? Az esetek hattizedében a gyereké a választás joga. A gyerekeknek csak 0,5 százaléka játssza azt, amit felnőtt játszótársa számára kötelezően választ. Rendszerint közös döntés születik a gyerekek közel négytizedének esetében. Ki dönti el, mit Előfordulás játsszanak gyerekekre vetítve közösen? Nincs válasz 11 gyerek 375 közösen 245 szülő 3 összesen 634

Százalékos arány

1,7 % 59,1 % 38,6 % 0,5 % 100,0 %

Általában ki dönti el, mit játsszanak együtt? szülő 0,5%

Nincs válasz 2%

közösen 39%

gyerek 59%

10

3.6 A szülővel közös játék tapasztalatainak közös feldolgozása

Megvizsgáltuk, hogy mennyire jellemző a játékok tapasztalatainak megbeszélése a szülők és gyermekük között. Ennek különösen a babázós és szerepjátékokban van jelentősége, amelyek az alapvető szociális készségek elsajátítása mellett az érzelmi kiegyensúlyozottsághoz is fontosak a gyereknek. Megbeszélik-e utólag a közös játék tapasztalatait? nincs válasz

Előfordulás gyerekekre vetítve

Százalék

31

4,9

igen, mindig

188

29,7

igen többnyire

262

41,3

időnként

127

20,0

általában nem

20

3,2

sosem

6

0,9

Total

634

100,0

A gyerekek több mint kétharmadával „mindig”, vagy „többnyire” megbeszélik a legfontosabb tanulságokat a kapott válaszok alapján. A gyerekek egyötödével csak „időnként” beszélik meg a tapasztalatokat, míg 4 százalékuk csak ritkán vagy sosem kap erre lehetőséget – a szülők elmondása alapján. A gyerekek 5 százaléka esetében a válaszadók nem tudtak vagy nem akartak felelni a kérdésre.

Meg szokták beszélni a játék tapasztalatait? sosem 1%

általában nem 3%

nincs válasz 5%

időnként 20% igen, mindig 30% igen többnyire 41%

11

Nem találtunk szignifikáns eltérést a kérdésre adott válaszokra, sem gyerekszám (egyke/több testvér), sem a gyerekek neme szerint. Azonban – nem meglepő módon – az életkor függvényében jelentősen változik, hogy milyen arányban dolgozzák fel közösen a tanulságokat egy-egy közös játék végeztével.

Meg szokták-e beszélni a játék tapasztalatait életkor szerint 60,00%

50,00%

49% 41,9%

42,1%

40,00%

igen, mindig

38,7%

37,8% 32,1%

28,6%

30,00%

31,4%

20,00%

általában nem

17,3%

0,00%

9,8%

8,1% 5,4% 4,1% 2,7%

5,5%

4,2%

2,6%

bölcsődés

igen többnyire időnként

24,4%

10,00%

nincs válasz

2,9% 1,3% kisiskolás

0,4% óvodás

sosem

5,9% 3,9% 0% tinédzser

3.8 A szülővel közös játék típusainak előfordulási gyakorisága Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mely játéktípusok a legnépszerűbbek a családokban. A válaszadókat arra kértük, nevezzék meg, mely játékokkal játszottak leggyakrabban gyerekeikkel közösen az elmúlt hónap folyamán. Az alábbi eredményeket kaptuk: Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet az előző hónapban? (több válasz lehetséges) babás vagy állatos szerepjáték építőjáték számítógép vagy játékkonzol táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék kártyajáték Összesen 12

Említések száma

277 440 154 201 85 139 81 1377

Aránya az összes említés között 20,10% 32,00% 11,20% 14,60% 6,20% 10,10% 5,90% 100,00%

Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet az előző hónapban? (az összes említés arányában) kézműves vagy barkács-játék 10%

kártyajáték 6% babás vagy állatos szerepjáték 20%

ügyességi vagy sportjáték 6% táblás társasjáték 15%

építőjáték 32%

számítógép vagy játékkonzol 11%

Nemek szerinti bontásban vizsgálva az egyes játéktípusok említését, a „babás vagy állatos szerepjáték”, illetve az „építőjáték” kategóriában találtunk jelentős eltéréseket. A többi kategóriában a nemek közötti eltérés statisztikailag nem jelentős. Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (említések aránya) babás vagy állatos szerepjáték építőjáték

100,00%

fiú

lány

28,60% 63,10% 81,20% 62,70%

Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban? (gyerek neme szerint, az összes említés arányában) 81,20%

80,00%

63,10%

62,70%

60,00% 40,00%

fiú

28,60%

lány

20,00% 0,00% babás vagy állatos szerepjáték

építőjáték

13

A családban lévő gyerekek száma szerinti bontás alapján vizsgálva a szülővel közös játék típusait, három kategóriában találtunk nagymértékű eltéréseket. A többgyerekes családokban jelentősen magasabb volt az említések között a babás vagy állatos szerepjátékok, az építőjátékok, illetve a kézműves vagy barkács-játékok aránya. Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (említések aránya) babás vagy állatos szerepjáték építőjáték kézműves vagy barkács-játék

Egygyerekes Többgyerekes család család

35,90% 62,50% 18,20%

49,30% 75,80% 24,60%

Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet az előző hónapban? (gyerekszám szerint, az összes említés arányában) 60,00%

53,6% 50,6%

50,00% 40,00%

Egygyerekes család

30,8% 32,9%

30,00% 15,6% 16,4%

20,00%

Többgyerekes család

10,00% 0,00% babás vagy állatos szerepjáték

építőjáték

kézműves vagy barkács-játék

Korcsoportok szerinti bontásban vizsgálva a családi játéktípusokat, a legtöbb kategóriában jelentős különbségeket találtunk. Említést érdemelnek az építőjátékok, ahol az előfordulási gyakoriság nem különbözik érdemben a gyerekek korcsoportja szerint (az említések 68,4-77,8 százaléka). Ugyanígy, az ügyességi és sportjátékok előfordulási aránya is kiegyensúlyozott a korcsoportok között (13,4-16 százalék). Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (a gyerek kora szerint, az említések arányában) babás vagy állatos szerepjáték építőjáték számítógép vagy játékkonzol táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék kártyajáték

bölcsődés óvodás

kisiskolás tinédzser

48,60% 77,80% 8,30% 20,80% 15,30% 31,90% 13,90%

42,00% 68,40% 33,30% 39,80% 13,40% 19,50% 13,00%

14

48,70% 73,60% 16,50% 29,50% 13,40% 24,10% 11,90%

36,00% 68,00% 56,00% 34,00% 16,00% 16,00% 20,00%

Szülővel közös játékok típusainak előfordulása (korcsoportonként, arány az említések között) 90,0% 77,8% 73,6% 68,4% 68%

80,0% 70,0%

56%

60,0% 48,7% 50,0% 48,6% 42%

39,8%

36,0%

40,0%

33,3%

29,5%

30,0%

20,8%

15,3% 16% 13,4% 13,4%

16,5%

20,0%

8,3%

10,0%

31,9%

34%

24,1% 20% 19,5% 16% 13,9% 13% 11,9%

0,0% babás vagy állatos szerepjáték

építőjáték

számítógép vagy játékkonzol

bölcsődés

táblás ügyességi vagy kézműves társasjáték sportjáték vagy barkácsjáték óvodás

kisiskolás

kártyajáték

tinédzser

Szülővel közös játékok típusainak előfordulása (korcsoportonként, arány az említések között) 90,0% 80,0%

77,8%

73,6% 68,4%

70,0%

68,0% 56,0%

60,0% 50,0%

48,7%

48,6%

42,0%

40,0%

31,9%

30,0%

10,0%

36,0%

24,1%

20,8% 20,0%

29,5%

39,8% 33,3%

13,9% 8,3%

16,5% 11,9%

19,5% 13,0%

34,0% 20,0% 16,0%

0,0% bölcsődés babás vagy állatos szerepjáték táblás társasjáték kártyajáték

óvodás kisiskolás tinédzser építőjáték számítógép vagy játékkonzol ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék

15

Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (a válaszadó neme szerint, az említések arányában) táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék

férfi nő válaszadó válaszadó

40,80% 18,40% 10,70%

31,10% 12,80% 25,20%

A válaszadók, tehát a szülők és nagyszülők neme szerinti bontásban is megvizsgáltuk a közös játékok típusait. Az találtuk, hogy a táblás társasjátékok, az ügyességi és sportjátékok, valamint a kézműves és barkács-játékok terén hangsúlyos különbség van abban, hogy melyik szülő játszik a gyerekekkel. Míg az apák és nagyapák 40,8 százaléka játszott táblás társasjátékokkal az elmúlt hónapban, addig az anyák és nagymamák esetében csak 31,1 százalék volt e kategória aránya az összes említés között. Az ügyességi és sportjátékok a férfi válaszadók említései között 18,4 százalékot, míg a nőknél csupán 12,8 százalékot tesznek ki. Kézműves és barkácsjátékokat azonban jellemzően a női válaszadók játszottak az elmúlt időszakban a gyerekekkel – az ő említéseik között több mint két és félszer gyakrabban szerepelt ez a játéktípus (25,2 százalék, szemben a férfiaknál regisztrált 10,7 százalékkal).

Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (szülő neme szerint) 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%

40,80% 31,10% 25,20% 18,40% 12,80%

táblás társasjáték

ügyességi vagy sportjáték

16

10,70%

kézműves vagy barkácsjáték

férfi válaszadó nő válaszadó

3.9 Szülő nélkül töltött napi játékidők hossza Kíváncsiak voltunk, a kutatásban szereplő családok gyerekei hány órát töltenek naponta játékkal, amikor szüleik nincsenek jelen. Külön vizsgáltuk a szabad- és munkanapokat, illetve a magányos és társas játszást. A hétköznapokon átlagosan 4,5 órát játszanak a gyerekek, amelyből 1,7 óra telik egyedül, és 2,8 óra más gyerekek – családtagok, barátok, bölcsődei, óvodai és iskolatársak – társaságában. A szabadnapokon több idő, átlagosan napi 6,5 óra telik játékkal a szülő nélkül. Ebből 4 óra társas játékot, 2,5 óra pedig magányos elfoglaltságot jelent. Egyedül hétköznapok

- Egyedül szabadnapok

1,7 óra

- más gyerekek társaságában – szabadnapok 4,0 óra

2,5 óra

más gyerekek társaságában hétköznapok 2,8 óra

Amikor a családban nevelkedő gyermekek száma szerint vizsgáltuk a játékkal töltött idő terjedelmét, a magányos játék terén sem szabad- sem hétköznapokon nem regisztráltunk jelentős különbséget az egyedüli gyerekek és a testvérrel rendelkezők között. A társas játék átlagos időtartama azonban nagymértékben különbözik: az egyedül nevelkedő gyerekek munka- és szabadnapokon egyaránt mintegy 1,1 órával játszanak kevesebbet nem-szülői társaságban, mint azok, akiknek vannak testvéreik.

Mennyi időt töltenek a gyerekek játékkal a szülő nélkül? (óra) 6,0 4,8

5,0

3,7

4,0

3,1 2,4 2,6

3,0 2,0

2,0

1,6 1,7

Egykék Többgyerekes család

1,0 0,0 Egyedül hétköznapok

Egyedül szabadnapok

Társaságban szabadnapok

Társaságban hétköznapok

Mennyi időt töltenek a gyerekek játékkal a szülő nélkül? (testvérek száma szerint, óra) Egykék Többgyerekes család

Egyedül hétköznapok

Egyedül szabadnapok

Más gyerekek társaságában szabadnapok

Más gyerekek társaságában hétköznapok

1,5927 1,7045

2,3992 2,5748

4,8288 3,7392

1,995 3,1389

Összesen Eltérés jelentősége

1,7 óra Nem szignifikáns

2,5 óra Nem szignifikáns

4,0 óra Szignifikáns

2,8 óra Szignifikáns

17

Korcsoportok szerint vizsgálva a szülő nélkül, játékkal töltött órák számát, azt az eredményt kaptuk, miszerint a hétköznapokon magányos játékkal töltött idő hossza nem változik szignifikánsan az életkor előrehaladtával. A magányos játék időtartama azonban szabadnapokon, a társaságban végzett játéké pedig mind munka-, mind szabadnapokon jelentős mértékben különbözik az egyes korcsportokban.

6

Szülő nélküli napi játékidők, korcsoport szerint (óra/nap) 5,5

5

Egyedül hétköznapok

4

Egyedül – szabadnapok

3,6 2,9

3,1

3 2,1 2

1,8 1,8

1,7

1,6

1 bölcsődés

2,9

2,3

2,0

óvodás

kisiskolás

2,8

Társaságban – szabadnapok

2,1 1,6

Társaságban – hétköznapok

1,4 tinédzser

A nemek szerinti eltérést tekintve, kizárólag a más gyerekek társaságában, hétköznapokon töltött játékidőben találni számottevő különbséget. Míg a fiúk átlagosan 2,5 órát, addig a lányok 3,1 órát játszanak munkanapokon más gyerekekkel. A szabadnapokon eltöltött társas játékidő, illetve az egyéni játszás terén nem találni statisztikailag jelentős különbséget. Szülő nélkül töltött játékidők hossza fiú lány Total

Egyedül - Egyedül – Más gyerekek Más gyerekek hétköznapok szabadnapok társaságában – társaságában – szabadnapok hétköznapok 1,7 1,7 1,7 Nem szignifikáns

2,5 2,6 2,5 Nem szignifikáns

3,9 4,4 4,1 Nem szignifikáns

2,5 3,2 2,8 Szignifikáns

3.10 A magányos játék típusainak előfordulása A szülőktől és nagyszülőktől azt is megkérdeztük, mivel játszanak gyermekeik egyedül. A leggyakrabban említett magányos játéktípus az építőjáték az említések közel egyharmadával, míg a spontán említések több mint egyötödét babás vagy állatos szerepjátékok alkotják. A többi kategória az említések 5-14 százalékában került elő.

18

Mivel játszik a gyerek egyedül? (Arány az összes említés között) kézműves vagy barkács-játék 14%

kártyajáték 5%

babás vagy állatos szerepjáték 21%

ügyességi vagy sportjáték 9% táblás társasjáték 6% számítógép vagy játékkonzol 13%

építőjáték 32%

A gyerek neme szerinti bontásban vizsgálva a kapott válaszokat, négy kategóriában mértünk jelentős különbségeket. Míg babás és állatos szerepjátékkal valamint kézműves- és barkács-játékokkal a lányok játszanak többet egyedül, addig a fiúknál gyakoribb magányos elfoglaltság az építőjáték illetve a számítógépes és videojáték. A többi játékkategóriában nem számottevő a különbség a fiúk és lányok játszási szokásai között. Magányos játék típusa a gyerek neme szerint (az összes említés arányában) babás vagy állatos szerepjáték építőjáték számítógép vagy játékkonzol kézműves vagy barkács-játék

fiú

lány

10,63% 54,11% 22,83% 12,43%

39,34% 26,48% 10,91% 23,27%

A családban élő gyerekek száma szerinti vizsgálat során nem találtunk érdemi különbségeket. A testvérek megléte vagy hiánya nem befolyásolja, hogy az egyedül töltött játékidő mivel telik. Érdekes képet kapunk ugyanakkor, ha korcsoportonként vizsgáljuk, mivel játszanak a gyerekek egyedül. A babás és állatos szerepjátékok óvodás és bölcsődés korban még az említések több mint egynegyedét tették ki. A 6. életév után azonban jelentősen csökken arányuk, és a tinédzser korosztályban már csak alig 8 százalékot ér el. Az építőjátékok népszerűsége a legmagasabb az első három korcsoportban, ahol 30-40 százalék között alakul. A 10. életév betöltésével azonban meredeken visszaesik e magányos játék-elfoglaltság: a tinédzser korosztályban ugyanis megugrik a számítógépes és videojátékokkal illetve kártyajátékokkal töltött idő hossza. A táblás társasjátékok népszerűsége a kisiskolás korcsoportban a legmagasabb. Az első három korcsoportban a kézműves és barkács-játékok 15 százalék körüli arányban szerepeltek a szülők válaszai között, a tizenéves gyerekek körében azonban jelentős visszaesés figyelhető meg: itt már a válaszok kevesebb mint egytizedét tette ki ez a kreatív játéktípus.

19

Mivel játszanak a gyerekek egyedül – korcsoportonként babás vagy állatos szerepjáték építőjáték számítógép vagy játékkonzol táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék kártyajáték

bölcsődés óvodás

kisiskolás tinédzser

27,45% 37,35% 3,32% 3,32% 12,06% 14,28% 2,22%

15,44% 30,94% 17,78% 7,02% 9,62% 14,51% 4,68%

26,25% 33,62% 6,01% 6,01% 9,24% 15,42% 3,46%

8,08% 17,59% 43,26% 2,67% 6,77% 9,45% 12,18%

Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (bölcsődés korosztály, az összes említés arányában) kártyajáték 2%

kézműves vagy barkács-játék 14%


ügyességi vagy sportjáték 12% táblás társasjáték 3% számítógép vagy játékkonzol 3%

építőjáték 38%

Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (óvodás korosztály, az összes említés arányában) kézműves vagy barkács-játék 15%

kártyajáték 4%



építőjáték 34%


20

Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (kisiskolás korosztály, az összes említés kártyajáték arányában) 5%

ügyességi vagy sportjáték 10%

kézműves vagy barkács-játék 14%


építőjáték 31% táblás társasjáték 7%


Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (tinédzser korosztály, az összes említés arányában) kézműves vagy barkács-játék 9%


kártyajáték 12%

építőjáték 18%



21

Mit játszik a gyerek egyedül? (korcsoport szerinti bontásban) 50,00%

45,00% 43,26% 40,00% 37,35%

Előfordulás az összes említés között

35,00%

33,62%

30,94%

30,00% 27,45% 26,25% 25,00%

20,00% 17,78%

17,59%

15,42% 15,00%

14,28%

15,44% 14,51% 12,18%

10,00%

12,06%

9,24%

9,45% 8,08% 6,77%

7,02%

6,01% 5,00%

9,62%

6,01% 3,32% 3,32%

4,68% 2,67%

3,46%

2,22% 0,00% bölcsődés

óvodás

kisiskolás

tinédzser

babás vagy állatos szerepjáték

építőjáték

számítógép vagy játékkonzol

táblás társasjáték



kártyajáték

22

3.11 Milyen típusú játékkal játszik a gyerek közösségben? A gyerekek közösségi játszási szokásait is megvizsgáltuk. Összesítve a válaszokat, az építőjátékok és az ügyességi- vagy sportjátékok bizonyultak a leggyakoribb elfoglaltságnak (az említések 21,7 és 21,5 százaléka). Valamivel az említések egyötöde alatt maradt a babás vagy állatos szerepjátékok és a kézműves illetve barkács-játékok aránya. A válaszadók az egytizedet némiképp meghaladó gyakoriságban említették a táblás társasjátékokat. 6,3 százalék a kártyajátékok előfordulási aránya, míg a közösségi játékban csupán 2,9 százalék a számítógépes és videojátékok gyakorisága. Közösségben játszott játékok típusai (arány az összes említés között) babás vagy állatos szerepjáték építőjáték számítógép vagy játékkonzol táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék kártyajáték

Arány az összes említésen belül 18,80% 21,70% 2,90% 12,60% 21,50% 16,30% 6,30%

Mivel játszanak a gyerekek közösségben? (arány az összes említés között) kártyajáték 6%

kézműves vagy barkácsjáték 16%


építőjáték 22%


Mivel játszanak a gyerekek közösségben? (arány az összes említés között) babás vagy állatos szerepjáték építőjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék 23


fiú

lány

20,80% 54,90% 49,60% 27,30%

57,10% 34,00% 36,10% 39,90%

Nemek szerinti bontásban vizsgálva a közösségben játszott játékokat, négy kategóriában találtunk említésre méltó különbségeket a fiúk és lányok szokásai között: babás és állatos szerepjátékkal, kézműves vagy barkács-játékkal a lányok, míg építőjátékokkal, ügyességi és sportjátékokkal a fiúk töltenek több időt.

Mivel játszanak a gyerekek közösségben? (neme szerint, arány az összes említés között) 57,1%

60,00%

54,9% 49,6%

50,00% 40,00%

39,9%

36,1%

34%

27,3%

30,00% 20,8%

fiú lány

20,00% 10,00% 0,00% babás vagy állatos szerepjáték

építőjáték



A családtípus szerinti bontásban nem találtunk statisztikailag jelentős eltéréseket: a testvérek száma láthatóan nem befolyásolja azt, hogy a gyerekek közösségben mit játszanak társaikkal. Korcsoportok szerint vizsgálva a számítógépes- és videojátékok gyakorisága párhuzamosan emelkedik az életkorral – hasonlóan a magányos játék típusai között tapasztaltakhoz. Ugyanilyen képet mutatnak az ügyességi és sportjátékok is, amelyek a leggyakrabban említett közösségi játékformának bizonyultak a kutatásban. Ezzel ellentétben korcsoportról korcsoportra haladva csökken a babás és állatos szerepjátékok valamint az építőjátékok aránya az említések között. A kártyajátékok emelkedése is megfigyelhető az óvodás korcsoporttól felfelé – meglepő adat azonban, hogy a bölcsődés korosztály esetében valamivel nagyobb arányban említették ezt a válaszadók, mint az óvodásoknál. A közösségben játszott kézműves és barkács-játékok előfordulása az óvodás és kisiskolás korcsoportokban a legmagasabb.

24

Közösségben játszott játékok korcsoport szerint (az összes említés arányában) 35,00% 33,3%

Arány az említések között

30,00%

30,6%

31,6%

25,8%

25,00%

24,2% 23,8%

20,00%

19,5% 17,4%

15,00%

16,6%

17,3% 16,8%

15,3% 15,3% 13,9%

14,7% 12,8%

11,7% 10,00%

11,1%

10% 8,3% 6,7% 6,4%

5,00%

4,9% 1,7%

0,00%

0% bölcsődés

5,5%

3,6%

1,2% óvodás

babás vagy állatos szerepjáték számítógép vagy játékkonzol ügyességi vagy sportjáték kártyajáték

kisiskolás

tinédzser

építőjáték táblás társasjáték kézműves vagy barkács-játék

3.12 Tévénézési szokások – egyedül és a szülőkkel A kutatás azt is feltérképezi, mennyi időt töltenek a gyerekek tévé előtt (munkanapokon illetve szabadnapokon összesen, tehát egyedül és szülői társaságban). Ennek átlagos időtartama hétköznapokon 1, míg szabadnapokon 1,6 óra. Családtípus és korcsoport szerint jelentős különbségeket találtunk, a gyerek neme azonban nem befolyásolja hangsúlyosan a tévé előtt töltött idő hosszát. A családban lévő gyerekek száma a hétköznapi tévézés időtartamát tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír: míg az egykék naponta 1,3 órát néznek televíziót, addig a testvérrel rendelkezők csupán 0,9 órát töltenek a képernyő előtt. Szabadnapokon nem találtunk jelentős eltérést e téren.

25

Összes tévénézés - gyerkeszám szerint (óra/nap) 1,73 2,00

1,57

1,28 1,50

0,90

egykék

1,00

többgyerekes család

0,50 0,00 Átlagos napi tévézés hétköznapokon

Átlagos napi tévézés szabadnapokon

Az életkor mind szabad-, mind hétköznapokon hangsúlyosan befolyásolja a televíziózással töltött idő hosszát. Koruk növekedésével a gyerekek szabadnapokon egyre többet néznek tévét, a hétköznapi tévézés hossza azonban óvodáskortól kezdve az 1,1 órás időtartamon stagnál.

Összes tévénézés - korcsoportok szerint (óra/nap) 2,5 Tengelycím

2

1,6

1,5 1 0,5

1,1

1,8

1,1

0,7

2 Hétköznapokon 1,1

Szabadnapokon

0,6

0 bölcsődés

óvodás

kisiskolás

tinédzser

A vizsgálatban szereplő családokban a gyerekek átlagosan napi 1,1 órát néznek tévét szüleikkel együtt. E tekintetben nem találtunk számottevő eltéréseket a korcsoport szerinti megoszlásban, azonban a gyerekszám függvényében hangsúlyos különbségeket regisztráltunk. Míg a többgyerekes családokban a közös tévézéssel töltött idő naponta átlagosan 1 óra, addig az egy gyermeket nevelők 1,3 órát töltenek el így a készülék előtt. Egy napra vetítve ez több mint 17 perc különbséget jelent. Mennyit néznek a gyerekek tévét a átlagos szülővel közösen, naponta? óraszám Egykék 1,305 Többgyerekes család 1,012 Összesen 1,105

26

3.13 Számítógépes és videojátékokkal töltött idő A hagyományos játék gyakori vetélytársai a televíziózás mellett a számítógépes- és videojátékok. A vizsgálatban szereplő gyerekek hétköznapokon átlagosan 0,2 órát, szabadnapokon 0,5 órát töltenek ilyen játékokkal. Ennek időtartamát nem befolyásolta jelentősen a testvérek hiánya vagy megléte, ám a gyerek nemének és életkorának függvényében komoly különbségeket találtunk. A számítógépes- és videojátékok már óvodáskorban megjelennek a gyerekek elfoglaltságai között. Az életkor előrehaladtával folyamatosan emelkedik az ezzel töltött idő hossza. Míg az óvodás korúak átlagosan másfélszer annyit játszanak képernyő előtt a hétvégén, mint hétköznap, addig a 10-14 éves korosztálynál már csaknem háromszor annyi idő jut erre a tevékenységre szabadnapokon, mint hét közben.

Számítógépes és videójátékokkal töltött idő (óra/nap) 2,0

1,7

1,5 hétköznapokon

1,0

0,7

0,5

0,2

0,04 0,02

0,3

0,6

szabadnapokon

0,3

0,0 bölcsődés

óvodás

kisiskolás

tinédzser

A vizsgálatban szereplő fiúgyerekek hangsúlyosan többet játszanak a lányoknál számítógépekkel és játékkonzolokkal. A nemek közötti különbség hétköznapokon valamelyest nagyobb arányú. Míg ilyenkor 3:2 arány figyelhető meg, addig hétvégén és munkaszüneti napokon 6:5 arányban játszanak többet a fiúk e készülékekkel.

Számítógépes és videojátékokkal töltött idő (nemek szerint, óra/nap) 0,7

0,6

0,6 0,5

0,5 0,4 0,3 0,2

0,3

fiú lány

0,2

0,1 0,0 hétköznapokon

szabadnapokon

27

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról

Recommend Documents