JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: BUDAPEST, Szánthó Géza utca 60. Tel.: Fax:

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 035106 1171 BUDAPEST, Szánthó Géza utca 60. Tel.: 258 20 15 Fax: 258 03 32 E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Jókai Mór Általános Isko 1171 Budapest, Szánthó Géza u. 6

Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK Általános adatok ………………………………………………………………………

4

Intézményvezetői bevezető………………………………………………………….

5

Az iskola története napjainkig ……………………………………………………….

9

Helyzetelemzés ………………………………………………………………………

12

Az iskola irányítása, szervezeti felépítése………………………………………….

20

Az iskola egyéni arculata …………………………………………………………….

22

Az iskola sajátosságai…………………………………………………………………

24

Nevelési terv ………………………………………………………………………….

26

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka…………………………………………. I/1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások ……... I/2. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon 2008/2009. ………. I/3. Nevelési feladataink………………………………………………………. A. Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ………… B. Környezeti nevelés…………………………………………………. C. Fogyasztóvédelem ………………………………………………… D. Egyéb nevelési területek ………………………………………….

27 27 31 33 33 49 61 65

II. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok …………………

69

III. Közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok…………………………………

71

IV. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ………………………………………………………… IV/1. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók nevelése …………………….. IV/2. Iskolaotthonos osztály…………………………………………………..

74 74 77

V. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek………………

78

VI. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok……………………..

85

VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, programok, módszerek ………

87

VIII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek…………………….

91

IX. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke …………………………… 106

2/186


Pedagógiai Program

X. Szülők, tanulók és az iskola együttműködésének formái…………………..

118

Az iskola helyi tanterve: …………………………………………………………… 120 1. Tanulásszervezés stratégiája (tantervek, kötelező és választható tantárgyak, modulok)………………………… Hetes óraterv ……………………………………………………………… Tanórán kívüli tevékenységek …………………………………………..

120 126 128

2. A tankönyvválasztás elvei ……………………………………………….

130

3. A magasabb évfolyamba lépés feltétele ………………………………. 132 3/1. Tankötelezettség ……………………………………………………… 132 3/2. Magasabb évfolyamba lépés ……………………………………….. 134 4. Átvétel másik iskolából, osztályból …………………………………….

136

5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése, a tanuló teljesítményének értékelése és minősítése ……………………………………………….

137

6. Modulok értékelése ……………………………………………………..

148

7. Iskolai mérési rendszer ………………………………………………… 7/1. Tantárgyi mérések …………………………………………………

148 149

8. A tanulók fizikai állapotának mérése ………………………………….

150

Mellékletek …………………………………………………………………………

154

Oktatók ………………………………………………………………………………

155

Fejlesztő program…………………………………………………………………..

157

A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések és záradékok ...

179

Záró rendelkezések ………………………………………………………………...

180

3/186


Pedagógiai Program

ÁLTALÁNOS ADATOK Az intézmény neve:

Jókai Mór Általános Iskola

Az intézmény székhelye:

1171 Budapest, Szánthó Géza u. 60.

Az intézmény fenntartója:

Bp. Főváros XVII. Ker. Önkormányzat Képviselő Testület

Az intézmény alaptevékenysége:

Iskoláskorúak általános iskolai oktatása Általános iskolások étkeztetése Általános iskolai napközi otthoni ellátása

Az intézmény jogállása:

Részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézmény alapítási éve:

1762

Az intézmény alapító okirat kelte:

2007. szeptember 01.

Igazgató neve:

Újváriné Gercsák Anikó

Igazgató lakhelye:

1173 Budapest, Uszoda u. 3/A.

Engedélyezett iskolai tanulócsoportok száma:

14 (délelőtti foglalkozás)

Napközis csoportok száma:

6 (délutáni foglalkozás)

Tanulólétszám: tényleges: finanszírozott:

242 fő 345 fő

Telephelyei:

1171 Budapest, Szánthó Géza u. 58.

Az oktatás délelőtti munkarendben történik. A napközis és az iskolaotthonos tanulók délután is az iskolában tartózkodnak.

4/186


Pedagógiai Program

Bevezető „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/

A hazai közoktatás évek óta rendkívüli kihívások elé állítja vezetőit, intézményeit. Ez a kihívás-kihívások 2007-ben újra minden iskolát arra köteleznek, hogy újragondolják, átgondolják Pedagógiai Programjukat és Helyi tantervüket, és a törvényi változásoknak megfelelően, átdolgozzák, kiegészítsék. Az átdolgozást meghatározó jogszabályok: -

-

2003. évi LXI. Törvénnyel módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 28/2000. (IX. 21.) OM. rendelet A nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A 14/2003, (IX. 9.) Kormány rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet A 202/2007.(VII.17.) Kormány rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

Ahhoz, hogy mindezt jól el tudjuk végezni, újra fel kellett mérni az iskolát közvetlenül és közvetve használókat, véleményeiket, javaslataikat be kellet építeni az iskola új Pedagógiai Programjába. A jövő nemzedékéért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatásban résztvevők mindegyikétől: a fenntartótól, a szakma képviselőitől és a szülőktől. A jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az igényeknek, elvárásoknak. Megkezdődött az oktatás centralizálása.

5/186


Pedagógiai Program

Ugyanakkor a gyermek iskoláztatása egyre jobban létkérdés minden szülő számára, hiszen egy bonyolult, a mainál valószínűleg bizonytalanabb munkaerőpiacon kell megtalálniuk létfenntartásuk lehetőségeit és módját. Az elbizonytalanodás jelensége, az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet, mely nehéz feladat elé állítja az oktatás folyamatában résztvevőket. Hiszem, hogy minden nehézség ellenére az ésszerűség, a gyermekek, a felnövekvő generáció érdekeit állítja a megoldandó feladatok fókuszába, erősítve azt a gondolatot, miszerint a megszerzett tudás hatalom, a megszerzett tudás öröm. A gyermek iránt érzett felelősség, a tudásba, a tudást közvetítő pedagógusokba vetett hit és a szülők támogató segítsége lehet a garanciája, egy pedagógiailag átgondolt, szülők által igényelt program megvalósításának. Intézményünk nevelőtestülete által készített, módosított és elfogadott program a törvényekre, a helyi igényekre, (fenntartó, szülők, mikrokörnyezet) és a tanulók szükségleteinek, érdeklődésének, képességeinek figyelembevételével, valamint a lehetőségek számbavétele alapján készült. Alapelvei: 1.

Figyelembe veszi a társadalmi, települési és az adott intézmény viszonyait, az érvényben lévő oktatáspolitikai igényeket, elvárásokat.

2.

Reális és megvalósítható, amely a törvény által előírt megterhelést biztosít diáknak, tanárnak egyaránt.

3.

Tükrözi a szülők, tanulók, pedagógusok és egyéb iskolahasználók igényeit az iskolával szemben.

4. Felkészíti a tanulókat a legideálisabb pályaválasztásra, megfelelő tudást ad, mely feltétele, alapja az életben való boldogulásnak. 5. Kidolgozásában minden pedagógus tevékenyen vette ki a részét. Célja: , hogy a Közoktatási Törvény 48.§-ának meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg. Ennek megfelelően tartalmazza: a. Helyzetelemzést b. Az iskola nevelési programját -

az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

-

a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

6/186


c.

Pedagógiai Program

-

a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

-

a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot

-

a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységét,

-

a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

-

a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét

-

a szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit

-

egészségnevelési program – a mindennapi testedzés programja

-

környezetnevelési program

-

fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

-

napközi, iskolaotthon felépítése, feladatrendszere

Az iskola módosított helyi tantervét (mely 2008. szeptember 01-én lép hatályba az első évfolyamon, majd felmenő rendszerben – a NAT –2 alapján készítettük el.) -

2004. szeptember 1-től háromféle tantervi koncepció szerint tanítunk 2001. Kerettanterv alapján elkészített Helyi tanterv szerint 2003. módosított Helyi tanterv (óraszám csökkentéssel) 2004. Új NAT alapján a kerettantervhez módosított Helyi tanterv 2008. NAT (nem szakrendszerű oktatás, kulcskompetenciák) alapján

-

az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámát, az előírt tananyagot és követelményeit,

-

az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök és egyéb eszközök, felszerelések kiválasztásának elveit,

-

az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

-

az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

-

moduláris oktatásnál a modulok értékelését, minősítését valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. 7/186

Jókai Mór Általános Isko 1171 Budapest, Szánthó Géza u. 6 -

Pedagógiai Program

a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket (41.§ (5) bekezdés)

Ezt a Pedagógiai programot 2008. szeptember 01-től vezetjük be. A programban megfogalmazott feladatok végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, és tanévenként egy alkalommal tantestületi értekezleten értékeljük.

Újváriné Gercsák Anikó igazgató

8/186


Pedagógiai Program

Az iskola története napjainkig A források szerint a középkorban Rákoscsaba lakói mind római katolikusok voltak, és már 1317 előtt imaházuk is volt. Az egyház az isaszeginek a fíliája volt, de a Rákóczi szabadságharc után ez megszűnt magától, mert a község összes lakója református lett. Ez a helyzet nem tartott sokáig, mert 1727-ben a német származású Laffert Ferdinánd lett a földesúr, aki német származású, római katolikus jobbágyokat telepített le. 1762-ben Rákoscsabát elválasztották Isaszegtől és Pécelt, majd Rákoskeresztúrt hozzácsatolva, önálló anyaszentegyházzá szervezték. Plébánost is kapott a gyülekezet, és a templom közvetlen szomszédságában nyilvános iskolát állítottak fel. A pici parókia mellett levő telken, a kántori lakással együtt iskola épült, amely még csak egy helyiségből állt, de már a gyerekek vallásos nevelését szolgálta. 1798-ban új, a korszaknak megfelelő iskolát építtetett Balog Antal lelkész. A híres pedagógus generáció első tanítója Merva Ignác, 40 évig tanított itt. 1896-ban mikor a kántori lakás és az iskola már szinte használhatatlanná váltak, kétezer forint költséggel újat építettek. Az iskola számára az egész felszerelést teljesen ingyen szerezte be a fővárostól, a lelkész és Merva tanító úr. Az így felépült iskola a lakosság szaporodása miatt már két év múlva bővítésre szorult. Szükségessé vált egy második tanterem és egy második tanító, a Kósdról idekerült Genzor János személyében, aki 9 évig tanított itt. 1905-re jutott el az egyház újból oda, hogy helyreállítási problémái merültek fel az iskolával kapcsolatban. Az új plébános, Dr. Lakatos Pál a kegyúrnővel, Laffert Matild bárónővel és az iskolaszékkel beszélte meg a problémát. Az iskolaszék kimondta, hogy a meglevő két tanterem mellé még kettőt kell építeni, de nem a kántori udvaron bent, hanem a régi temetőnek a Petőfi és a Temető utcák találkozásánál lévő sarkán. S hogy a tanítói lakbérek fizetésétől is megszabaduljanak, megfelelő tanítói lakások építését is elhatározták. (Sőt a jövőre gondolva itt jelölték ki az óvoda helyét is) Az építést 1907. tavaszán kezdték el. Szükségessé vált a második, illetve a harmadik tanító beállítása is. Az eddigi másodtanítót Genzor Jánost, az ekkor épült községi iskolába helyezték át. Helyére Friedrich Viktort választották. A harmadik tanító pedig ifjú Merva Ferenc lett. Őt a katolikus iskola életének első női tanítója: Brankovics Emília követte. Rendes óráin kívül kézimunkára is oktatta heti két órában a felsőbb osztályok leánynövendékeit. Ekkor bontották le a régi plébániát és építették fel a ma is álló szép épületet. A fejlődés további tanári állások szervezését tette szükségessé és 1913-ban Raikovits Kálmán, 1920-ban Vitárius Mihályné került az iskolához. A lakosság számának emelkedése - a fővárosból való kiköltözés miatt - egyre inkább megnehezítette az iskolai munkát. 80-90 tanuló járt egy osztályba. 1926-ban új tervet készítettek, az eddigi földszintes épületre emeletet húztak. Az emeleten 4 osztályt alakítottak ki s így ebben az épületben már hat, a régivel együtt 8 tanteremben megkezdődhetett a tanítás. 9/186


Pedagógiai Program

A XXXIII: tc. alapján az összes felekezeti iskolát államosították, ezzel megszűnt a községi református iskola; és a katolikus iskolában vonták össze a két iskolát egy igazgatás alatt. Az összevont iskola igazgatói szinte évente cserélődtek. Az első igazgató a római katolikus iskola volt tanítója: Friedrich Viktor lett. Nyugdíjazása után Farkas Sándor, majd Kőhalmi László, Kovács Zoltán, később Pór Lajos vezették az iskolát. 1950. január 1-jén Rákoscsabát, Budapest XVII. kerületének részeként, a fővároshoz csatolták. Az épületbe önálló lányiskolát szervezett a megalakult XVII. kerületi Tanács. A volt katolikus iskola a Gaál Gaszton Fővárosi Általános Iskola nevet viselte. (A Temető utca neve helyett, néhány évig a földbirtokos és kisgazdapárti képviselőről Gaál Gasztonról nevezték el az utcát, aki 1862-től 1932-ig élt.) Az intézmény igazgatói 1952-től 64-ig Tömpe Ferenc, majd Földes László voltak. A Gaál Gaszton iskolában már vegyes csoportú osztályok működtek, délelőttdélután, váltakozó tanítással. Ez elég nagy megterhelést jelentett a nevelőknek is, mert jó részük a belső kerületekből utazott ki Rákoscsabára. 1957. szeptemberében új igazgató került az iskola élére Palotás Béla személyében, aki már az első évben iskolakrónikát készített. 1960. őszére kibővítették az iskolát. A Göcsej utcai épületben (időközben a kisgazdapárti politikus nevét Göcsej utcára cserélték fel) négy tanterem épült. Kialakult az épület " L " szárnya, az emeleten és a földszinten két-két tanterem lett, s ezek alatt pedig egy alagsori pince húzódott, melyet szükségtanteremként politechnikai műhelynek rendeztek be. (Ekkor bontották le az ősi katolikus iskolát.) 1962-es év a kétszáz éves jubileum megünneplésére való felkészülés jegyében telt el. A majd 200 nevelő fotójából két nagy tablót készítettek, melyek ma is ott függenek a folyosó falán. A 60-as évek második felében eljutottak oda, hogy az iskolával szemközti telken kialakítsák a sportudvart, kerítést építsenek, és a gödöllői erdőgazdaságtól kapott facsemetéket is elültessék. 1966-ban kapta meg az iskola az első televíziót. A termeket kályhákkal fűtötték, egészen a nyolcvanas évek elejéig. Gondot okozott még ebben az időben a tornaterem hiánya. A testnevelés órákat rossz idő esetén a hideg folyosón, vagy a szűk tanteremben kellett megtartani. Szükségmegoldásként az egyik alagsori termet berendezték tornateremnek. 1973-ban kerülhetett sor újabb bővítésre. Ekkor kapta az " L" alakú iskola a következő szárnyát. Így már majdnem "U" alakot vett fel. A kerületi Tanács elrendelte a tornaterem építését. Ehhez csatlakozott a vizes blokk és 2+2 kisebb méretű félcsoportos oktatásra alkalmas tanterem. 1974-ben Kovács Lajosné lett az igazgató, majd egy évig Bohák László, tőle pedig Bakos Ferencné vette át az intézményt. Az iskola egy vezetés alatt, de két épületben működött. A felsősök és az alsósok napközije a Göcsej utcában, míg az alsó tagozat a Péceli úton tanult. Majd újra szervezés következett, s a Péceli úton már csak az 1-2 osztályosok tanultak. 1982-re az iskola új ebédlőt kapott. A gyakorlati kertben állítottak fel egy 60 személy ebédeltetésére alkalmas faházat, amihez melegítő konyha, mosogató és mosdók is tartoztak. 1984-ben Hegyi Gézát nevezték ki igazgatónak. A nevelők száma 35, míg a gyerekeké 478 fő volt. Ekkoriban szüntették meg az iskola melletti

10/186


Pedagógiai Program

óvodát, s adták az iskolának négy termével együtt, így feleslegessé vált a Péceli úti iskola. A kilencvenes években újra nagyszabású ünnepségre került sor, most már Kismarjai Emil igazgatósága alatt. A 230. évforduló tiszteletére az iskola felvette Jókai Mór nevét, aki 1848. augusztus 29-én itt kötött titokban házasságot Laborfalvi Rózával, az iskolánkat akkor fenntartó katolikus egyház templomában. Kiállítás, vetélkedő, versenyek előzték meg a nagyszabású gálaműsort, melyet a tanulók a kerületi Dózsa Művelődési Házban adtak elő 1992. májusában. Az eddigi Jókai-díjasok: 1991/1992. 1992/1993. 1993/1994. 1994/1995. 1995/1996 1996/1997. 1997/1998. 19981999. 1999/2000. 2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

Dellaszéga Ágnes Fábián Zsuzsanna Prandovszky Emese Hernádi Rita , Tim Krisztina Kucharik Zoltán, Nagy Árpád Szőke Mónika, Tolmár Zsolt Gál Zsuzsanna, Váradi Péter Seres Zsuzsa, Heiszler Ivett, Fegyveres Brigitta Brunner Klára, Kollár Bálint Kovács Mónika, Dellaszéga András Hugyecz Enikő, Kulcsár Gabriella Lólé Melinda, Fülöp László ------------------------------------------------------------------------Veres Dóra, Kele Szilvia Fülöp Zoltán Kelemen Tamás

Az iskola kulturális életének fő szereplői az énekkarosok, akik hosszú évekig minősítések és oklevelek sokaságát szerezték meg régen és ma is. A szakkörök közül eredményesen működik napjainkban is a színjátszó csoport, mely a pályázati lehetőséget kihasználva teremtette meg az iskolai színpadot. A fiúk, lányok egyaránt lelkes tagjai voltak a Kismarjai Emil által vezetett lövészszakkörnek. Budapesti és országos versenyeken nyert kupáikra büszkék vagyunk, ma is ereklyeként őrizzük valamennyit a folyosói vitrinben. 1994. őszétől 2006. augusztusáig Tóth Ferencné látta el az intézmény vezetését. 2001-ben került sor a kisépülethez csatolt európai színvonalú ebédlő átadására és a sportpálya felújítására. A hagyományápolás folytatódott: a pedagógus tablók frissítésével, a Jókai-díjak kiosztásával. 2000-ben Tömpe Emőke kerületi keramikus művész tervezte meg és készítette el a Jókai emlékfalat. Tóth Ferencnének nyugdíjba vonulása alkalmával a Rákoscsaba díszpolgára kitüntető címet adományozták, és az iskola igazgatójának Újváriné Gercsák Anikót nevezték ki.

11/186


Pedagógiai Program

Helyzetelemzés Jelenlegi tárgyi feltételeink: Az iskola épületeinek állaga közepes, udvarai bitumenesek, betonosak, illetve kis része homokos. Az iskola által bekerített sportpálya, mely az iskola mellett található, segíti a testnevelési órák szabadban történő megtartását, de vonzza is a helybéli fiatalokat, akik magatartásukkal sok gondot és problémát okoznak az iskolának. Jelenleg iskolánkban a következő helyiségek találhatóak: Főépület:

Nagy tanterem 7 db Közepes tanterem 5 db Kis tanterem 5 db

Kisépület:

Közepes tanterem 3 db Kis tanterem 1 db

Egyéb oktatási célú termek: Tornaterem Tornafolyosó Könyvtár

1 db 1 db

Egyéb helyiségek: Tanári Szertár Irattár Belső porta Külső porta Orvosi szoba Ebédlő Büfé

1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

1 db

Szociális helyiségek: WC-ék öltözők Az intézmény fűtése meleg víz szolgáltatása gázzal történik. Világítása neoncsövekkel, mely nagyon rontja a szemet. Az oktatás szaktantermi rendszerben történik. A tantermek és az iskola bútorzata megfelelő, folyamatos a korszerűsítése. Az elmúlt évek során az Önkormányzat által biztosított eszközfejlesztési összegből újítottuk fel a tantermek nagy részének elhasználódott bútorzatát, az iskola taneszköz állományát. A számítástechnika teremben a gépek egyéni gépekként működnek, Internet csatlakozással. A tanári géphez kapcsolódik 1 nyomtató, 1 szkenner és Internet csat12/186


Pedagógiai Program

lakozás. Az adminisztrációs munkát, az igazgató munkáját korszerű számítógépek segítik, melyekhez nyomtatók is tartoznak. Az emelt szintű informatika oktatás óraszámának emelkedése miatt szükségessé vált egy második számítástechnika tanterem beüzemelése, melyben 12 tanulói és 1 tanári gép működik. Az irodában fénymásoló gép, és üzenetrögzítős fax is található. A tanárok munkájának segítésére a tanáriban egy számítógép és nyomtató található. Felújításra került az iskolarádiós rendszer mely a tanulóifjúság diákéletének színesebbé tételét szolgálja. Könyvtárunk állománya kb. 11000 kötet. A beszerzéseket részben az iskolai költségvetésből, részben a fenntartói külön támogatásokból, valamint pályázatokból, szülői és egyesületi szervezetek támogatásaiból sikerült beszerezni. 1994 áprilisa óta „Rákoscsabai Gyermek Alapítvány” néven iskolai alapítvánnyal rendelkezünk melynek célja az iskola alapfeladaton kívüli munkájának segítése, támogatása, az oktatás korszerűsítése. Az épület belső állaga megfelelő. Úgy gondoljuk, körülményeink általában, a hiányosságok ellenére is megfelelőek és pedagógiai céljaink magvalósítását elősegítik. Természetesen számolnunk kell a folyamatos elhasználódással, a felújítással és az energia áremelésekkel, de reméljük, az Önkormányzat a jövőben is biztosítani fogja a feltételeket, a megfelelő színvonalú nevelő-oktató munkánkhoz. Személyi feltételek: Engedélyezett álláshelyek:

pedagógus 34,23 fő technikai 15 fő

Betöltött álláshelyek:

pedagógus 30 fő technikai 11 fő

A szakos ellátottság jónak mondható. Rendelkezünk könyvtárossal, szabadidő-szervezővel, pedagógiai asszisztenssel és gyermekvédelmi felelőssel Végzettség szerinti megoszlás:

26 fő főiskolai végzettségű 4 fő egyetemi végzettségű

Ebből: Szakvizsgázott Szakkollégiumi végzettségű

5 fő 13 fő

13/186


Munkaköri megoszlás:

Alkalmazás szerint:

Pedagógiai Program

1 2 1 2 18 6

fő fő fő fő fő fő

igazgató igazgató helyettes könyvtáros tanár fejlesztő pedagógus beosztott pedagógus napközis nevelő

36 fő határozatlan idejű (ebből nyugdíjas 3 fő) 5 fő határozott idejű

Az oktató-nevelő munkát segíti:

1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő adminisztrátor 1 fő pedagógus asszisztens 2 fő gondnok-karbantartó 2 fő konyhalány 5 fő kisegítő dolgozó

Az iskolában dolgozó pedagógusok átlagéletkora: kb.: 43 év A nyugdíjkorhatárt az elkövetkező 5 évben 1 fő, éri el. A dolgozók közül 3 fő nem budapesti lakos: 2 kolléganő Pécelről, 1 kolléganő Maglódról jár be. A nevelőtestületnek munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jónak mondható, igénylik és részt is vesznek a különböző szakmai továbbképzéseken, melyeknek tapasztalatait az oktató-nevelő munkában kamatoztatják. Szakmai gyakorlata döntő többségének 15 évnél hosszabb idejű. A jelenlegi pedagóguslétszám a programban megfogalmazott feladatok megvalósításához megfelelő. A képzések, átképzések során, a médiaismeret területén kell előrelépni. Az integrált oktatás egyenlőre, még nem minden pedagógus előtt világos, ezért felkészítésük feltétlenül szükséges. Az ehhez nélkülözhetetlen anyagiakat központi forrásból finanszírozzuk. Mindinkább érdekeltté kell tenni a nevelőket az önképzésben, hiszen a megváltozott körülmények között az eljövendő nemzedék nevelésében döntő a pedagógus személyisége, tájékozottsága és nyitottsága. Az elméleti felkészültséget és a módszertani kultúra fejlesztését szolgálják a munkaközösségek. A foglalkozásokon a szervezési feladatokon túl egyre nagyobb szerepet kap a pedagógiai, szakmai kérdések megvitatása. A munkaközösségek az iskola szakmai munkájának irányítói, az iskolavezetés segítői. A nevelők többsége jól használja ki a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket. Korszerű didaktikai és metodikai eljárások mellett azonban a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani a differenciálásra, a képességek egyéni kibontakoztatására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra.

14/186


Pedagógiai Program

Iskolánkban katolikus és református hitoktatás folyik, melyet az egyházak hitoktatói tartanak. Kapcsolatunk velük jó, munkájuk szervesen kapcsolódik a délelőtti tanításhoz. Munkaközösségek: Iskolánkban 4 munkaközösség működik. (osztályfőnöki, humán, természettudományi, alsós). A munkaközösségek szervezik és irányítják az iskolában folyó oktatónevelő munkát. A szakmai munkájuk jellemzői: alkotójelleg, módszertani szabadság, nagyobb önállóság, kollektív munka, demokratikus légkör, pályázatokon, innovációs munkában való részvétel kulturált alkotó vitaszellem stb. A munkaközösségek előkészítik és megszervezik a házi tanulmányi versenyeket, és összeállítják a felméréseket. Bemutató órákat tartanak, véleményezik, értékelik a tanmeneteket, segítik a pályakezdő és a munkaközösségben dolgozó pedagógusokat. Tájékoztatják a tanulókat a különféle pályázati lehetőségekről. El kell érni, hogy a tantestület minden tagjára – kivétel nélkül - jellemzőek legyenek a következők: 1. Magas fokú szakmai felkészültség 2. Problémaérzékenység és megoldó készség, 3. Kultúrált, alkotó vitaszellem A megvalósítás módjai: 1. Részletes tájékoztatás az iskola életéről 2. Rendszeres foglalkozások tartása – kéthavonta 3. Pedagógiai, szakmai színvonal javítása, (szakmai napok rendezése, továbbképzések) 4. Az iskola tartalmi munkájának fejlesztését támogató kezdeményezések (tanfolyamok, pályázatok, stb.) Tanulóközösség: Iskolánk tényleges tanulóinak létszáma: 240 – 250 fő között mozog. Az elmúlt években kismértékű csökkenés következett be, de az új tagozatok beindítása növelte a tanulólétszámot. (szorobán, informatika, labdajáték) Nyolc éve felvállaljuk a kerület problémás, különböző zavarokkal küszködő tanulóinak az oktatását. Kislétszámú osztályokat indítottunk, és indítunk jelenleg is. Ezekbe az osztályokba a kerületi Nevelési Tanácsadó, és a 3. sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló illetve Speciális Intézmények vizsgálata alapján kerülhetnek be a tanulók. Itt a tanulók dyslexiások, dyscalculiások, dysgráfiások, magatartási, tanulási problémákkal illetve beilleszkedési zavarokkal küszködnek. 15/186


Pedagógiai Program

2007/2008-as tanévben, felsőben évfolyamonként 1-1 osztályunk van, kivétel, az 5. évfolyam ahol három; és az alsó tagozaton évfolyamonként 2 párhuzamos osztályunk van. Osztályaink létszáma nagyon változatos. A 6 főtől a 27 főig minden létszám megtalálható. A 6 fős a kislétszámú osztály, 27 fős a 6. osztály. A romló társadalmi, gazdasági helyzet nálunk is nagymértékben érezteti hatását. A mindennapi gondokra ez erősen rányomja a bélyegét, ami jóval nagyobb odafigyelést igényel a pedagógusoktól. (munkanélküliség, csonkacsalád stb.) Tanulóink közepes képességűek, de akadnak közöttük jó és kiváló képességűek is. A gyenge tanulókat felzárkóztatással, fejlesztő foglalkozással, fejlesztő korrepetálással, a jókat tehetséggondozással fejlesztjük. Ennek hatására az évismétlő tanulók száma évről-évre csökken. Tanulóink az utóbbi években szép eredményeket értek el a kerületi és a budapesti, valamint az országos versenyeken. A 8 osztályt végzettek beiskolázásában a Szakközépiskola, a Gimnázium majd a Szakmunkásképző Intézetek a sorrend. A tehetséges tanulóink körében igen népszerűek a tagozatos iskolák. Az elmúlt öt évben sok tanulónk nyert felvételt a nyolcévfolyamos gimnáziumokba: 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007.

tanévben tanévben tanévben tanévben tanévben

4 fő 3 fő 6 fő 2 fő 1 fő

Továbbtanulási statisztika a 8. osztályt végzettekről az elmúlt öt évben: Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkás 2002/2003. (29 fő) 2003/2004. (29 fő) 2004/2005. (32 fő) 2005/2006. (35 fő) 2006/2007. (47 fő)

7 fő 4 fő 4 fő 3 fő 15 fő

17 fő 21 fő 20 fő 23 fő 29 fő

5 fő - fő 8 fő - fő …….-

Szakiskola 4 fő - fő 9 fő 3 fő

Tanulóink között igen magas a gyermekvédelmi esetek száma. Különösen az anyagi okból veszélyeztetett tanulók száma nőtt az utóbbi időben. De bőven akadnak egészségügyi, és szociálisan veszélyeztettek is, akik különféle szociális támogatásokban részesülnek, Egyre több a sérült, különböző zavarokkal rendelkező tanuló. (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, stb.). Ezek a tanulók a többi gyerekkel együtt tanulnak, nyelvből mentesítettek (szülői kérésre), korrepetálásokon illetve fejlesztő korrepetálásokon kapnak segítséget a hiányosságok pótlásához.

16/186


Pedagógiai Program

Diákönkormányzat működése Az iskolai diákönkormányzat egy olyan gyermekszervezet, amely demokratikusan működik, céltudatosan, tervszerűen és tudatosan szervezi a diákság életét a kultúra, a sport, a tanulmányi munka során, valamint a tanítási szünetekben is. Diákönkormányzat feladatai, céljai -

A diákönkormányzat munkájában nyilvánuljon meg a felelősségteljes munkamegosztás, önszerveződés, mások munkájának elismerése és megbecsülése

-

A gyerekek érezzék a diákönkormányzat jelentőségét, ismerjék meg lehetőségeiket, jogaikat és nem utolsó sorban kötelességeiket

-

A diákönkormányzat vezetői váljanak valóban vezetőkké, tudják társaikat irányítani céljaink elérésében

-

Legyenek diplomatikus szószólói az általuk képviselt közösségnek, a DÖK vezetők által kialakított közös álláspontot tudják elfogadtatni az általuk képviseltekkel

-

Vegyen részt a kerületi, fővárosi és országos szintű rendezvényeken

-

Alakítson ki önálló gazdasági koncepciót, ami rendezvényeinek lebonyolítását elősegíti

-

Rendezvényeihez nyerje meg nevelőik és a szülők támogatását, diáktársaik bizalmát.

Feladata az oktató nevelőmunka hatékonysága érdekében -

A helyi hagyományok ápolása

-

A tanulók öntevékenységének, önállóságának, felelősségérzetének fejlesztése

-

Saját pénzügyi keret megteremtése, pályázatok írása

-

A szabadidő hasznos eltöltésének segítése, az iskolai mindennapi élet szervezése tanítási időben és tanítási időn kívül

-

Egészséges életmódra nevelés segítése, személyiségfejlesztés és közösségformálás

Diákönkormányzat szervezeti felépítése -

Diákönkormányzat élén a vezető és a segítő tanár áll, tagjai az osztályképviselők és az egyéb felelősök Osztályonként 2-2 tanuló (1-8. osztály) képviseli társaikat a DÖK megbeszélésein, melyre havonta egyszer kerül sor. 17/186


Pedagógiai Program

-

Aktív kapcsolatot tartanak az osztályképviselők a DÖK-ot segítő tanár és a társaik között

-

Képviseltetik magukat az Iskolaszékben is

-

Véleménynyilvánítási lehetőségeiket a KT. 11. §-a szerint gyakorolhatják

-

A diákpanaszok kezelésének fórumai:

osztályok – osztályfőnökök DÖK Igazgatói hatáskör Nevelőtestület

Diákönkormányzat rendezvényei, tevékenysége Programjai a diákok terveiből, ötleteiknek összegyűjtéséből tevődik össze, melyet munkatervben rendszerezünk Kiemelkedő programok: - hulladékgyűjtés - teremdekorációs verseny - egészségnevelési vetélkedők - filmvetítések, játszóházak szervezése - farsangi karnevál - iskolai sportversenyek szervezése - DÖK nap szervezése - kirándulások, túrák szervezése - kézműves foglalkozások - Mikulás alkalmából meglepetés műsor szervezése - rajzpályázatok szervezése - kerületi előadók meghívása aktuális témákban DÖK anyagilag támogatja az iskolai tanulmányi versenyeket, szabadidős programokat, kulturális eseményeket, rendezvényeket. Szülői közösség: Iskolánkban osztály SZMK működik. Az osztályok SZMK-i az osztály létszámától függően 2-4 főből állnak. (elnök, gyermekvédelmi, kultúrfelelős, gazdasági felelős). Az osztályok SZMK-i segítik az osztályfőnököket munkájukban, részt vesznek az osztályok életében (kisérés, rendezvények, fénymásolás stb.). Iskolaszék: Intézményünkben 1994 óta működik az Iskolaszék.

18/186


Tagjai:

2 2 1 1

Pedagógiai Program

pedagógus szülő DÖK képviselő Önkormányzati képviselő

Az Iskolaszék hatáskörét a Közoktatási Törvény határozza meg. Feladatukat, hatáskörüket az iskolai SZMSZ-ben található Iskolaszék SZMSZ rögzíti. Évente 2 alkalommal üléseznek. Ezekre az ülésekre a társadalmi szervezetek képviselőit is meghívhatják. Az iskola igazgatójával rendszeres kapcsolatot tartanak fent. Elnöke: Csipák Péterné – szülő Tagjai: Radnainé Csaba Tímea – szülő Csingérné Nagy Judit – pedagógus Soósné Kalmár Szilvia – pedagógus Szanyiné Plávits Ágnes – pedagógus Tóth Zoltánné – DÖK segítő pedagógus Dr Fenke Ferenc – Önkormányzattól segítő képviselő (2006-tól)

19/186


Pedagógiai Program

Az iskola irányítása, szervezeti felépítése Az iskola igazgatója az intézmény egyszemélyi vezetője, aki gyakorolja a személyi és munkáltatói jogkört, pedagógiai vezető, teljes jogkörű tanügy-igazgatási vezető, irányítja, tervezi, szervezi és ellenőrzi az iskolában folyó munkát. Az igazgató feladatait megosztja a két igazgatóhelyettese között úgy, hogy az egyik helyettes az alsó tagozat munkáját és a napközit irányítja, a másik helyettes pedig a felső tagozatot és a tanórán kívüli tevékenységeket. Tervezik, szervezik, ellenőrzik, értékelik, a területükön folyó munkát, meghatározott időközökben beszámolnak az igazgatónak a végzett munkáról. Munkájukat munkaköri leírás szerint végzik. Az iskola irányításában fontos szerepet töltenek be a munkaközösség vezetők. Szakmai munkát végeznek, terveznek, szerveznek, ellenőriznek, értékelnek, és javaslatot tesznek. A diákönkormányzat vezetésével megbízott pedagógus a tanulók körében segíti a Diákönkormányzat munkáját. Fontos szerep jut az osztályfőnököknek a gyermeki közösség kialakításában, fejlesztésében. Az iskolai gyermekvédelmi felelős az iskola gyermekvédelmi feladatait látja el, fogja össze és irányítja az osztályfőnökökkel, osztálytanítókkal, napközis nevelőkkel közösen. Iskolánkban Iskolaszék és osztály SZMK-k működnek, akik a törvény adta lehetőségekkel élve az iskola pedagógiai, munkaszervezési, munkarendi munkájának meghatározásában jelentős szerepet töltenek be. Az iskolavezetés munkájában a Közalkalmazotti Tanács és a Pedagógus Szakszervezet is részt vesz. Ezek a törvény biztosította jogkörük szerint, véleményt formálnak az iskolai munka valamennyi kérdéséről. Iskolánk gazdaságilag részben önállóan gazdálkodó intézmény.

20/186


Pedagógiai Program

Szervezeti felépítés IGAZGATÓ

Iskolaszék Közalkalmazotti Tanács Pedagógus Szakszervezet DÖK

Általános igazgatóhelyettes

Alsó tagozatos igazgatóhelyettes

Felső tagozat Pályaválasztás Tanórán kívüli tevékenység

Alsó tagozat Napközi

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

PEDAGÓGUSOK

EGYÉB ALKALMAZOTTAK

21/186


Pedagógiai Program

Az iskola egyéni arculata Miután iskolánk a kerület legkisebb és a kerület központjától a legtávolabb eső oktatási intézménye, így egyéni arculatunk kialakításában, az iskola vonzóvá tételében, elsődlegesen az iskolahasználók érdekeit tartjuk szem előtt. Egyéni arculatunkat a következő területek határozzák meg: Szorobán 1-2. osztályban meghatározott óraszámban a szorobán eszközzel való számolást tanítjuk az ügyes, jó logikai érzékkel rendelkező tanulóknak. Első osztályban mindenki tanulja, második osztálytól viszont csoportbontásban haladó és kezdő csoportok kialakításával haladnak tovább a tanulók. Informatika A szorobános osztály haladó csoportjának tanulói 3. osztálytól választhatják az informatikát emelt szinten és óraszámban 3-6. évfolyamon heti 4 órában. 7-8. évfolyamon heti 5 órában. Ez az óraszám felmenő rendszerben lép be. Labdajáték A helyi tantervben kidolgozott, testnevelés tantárgy óraszámát heti öt órára kiegészítve, olyan ismeretek és testi műveltség megszerzése a négy fő labdajátékban (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda), ami megalapozza a későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat. A nyolc éves képzés során olyan képességek kialakítására kerül sor, amelyek alapján sportági specifikus feladatok, mozgásrendszerek sajátíthatók el eredményesen. A felső tagozatosok a választott sportág egyesületi tevékenységében vesznek részt.

Idegen nyelv 1-2. osztálytól a – felmerülő szülői igények szerint – szakköri keretben biztosítunk játékos nyelvtanulást. 4. osztálytól csoportbontásban tanítjuk az angol és a német nyelvet. Célunk: hogy a tanulóink közül mind többen sikeresen tegyék le a „City&Guilds” nyelvvizsga alap fokát, illetve németből is próbálkozzanak a nyelvvizsgával.

22/186


Pedagógiai Program

Felzárkóztatás, fejlesztő korrepetálás Miután iskolánk évek óta felvállalja a problémás, tanulási nehézségekkel küzdő, beilleszkedési zavaros tanulók oktatását, ezért kiemelt helyen szerepel Pedagógiai Programunkban a felzárkóztatás, fejlesztő korrepetálás. Fejlesztő foglalkozás A tanulmányok sikeres befejezéséhez fejlesztő foglalkozásokat tartunk heti 2-3 alkalommal fejlesztő pedagógusok irányításával. Ezeken a foglalkozásokon a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottságok szakvéleménye alapján folyik a felzárkóztatás, fejlesztés. A beszédhibás tanulók, a Nevelési Tanácsadó utazó logopédusa által tartott logopédiai foglalkozásokon vesznek részt. (Szülői hozzájárulással) Iskolaotthonos osztály Kerületi beiskolázású. A Nevelési Tanácsadó és a 3. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság véleménye alapján kerülnek ide azok a gyerekek, akik beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdenek, melyet az Önkormányzat 1-4. évfolyamon keresztül finanszíroz. A tanulásszervezés iskolaotthonos rendszerben (guruló) történik, rehabilitációs célú foglalkozások beiktatásával.

23/186


Pedagógiai Program

Az iskola sajátosságai A leendő első osztályosokat az alsós igazgatóhelyettes és a leendő első osztályos tanító néni már az óvodában meglátogatja, jó kapcsolatot kialakítva ezzel a körzeti óvodákkal. Beiratkozás előtt részt veszünk az óvodai szülői értekezleteken, nyílt napokat, játékos délutánokat szervezünk az érdeklődő szülőknek, gyerekeknek. Iskolanyitogató programsorozatunk szerint végezzük, melyet megküldünk minden óvodának. Tájékoztatjuk a szülőket a tanítónőkről, a használandó tankönyvekről, és az osztályokban alkalmazott módszerekről A jó kapcsolat érdekében az óvónőket rendszeresen meghívjuk iskolai rendezvényeinkre. A leendő első osztályosokból három osztályt szervezünk. Az egyikben emelt óraszámban a matematikán belül választhatja 1-2. osztályban, a szorobán eszközzel való számolást, a másikban az osztály fele a labdajáték alapjait sajátíthatja el, egyesületi keretek között is, a harmadikban pedig az általános tantervű oktatást iskolaotthonos formában valósítjuk meg. Iskolánkban a 8 évfolyamon 14 osztályt működtetünk. (Engedélyezett osztályaink száma: 14 csoport) Kerületi beiskolázású kislétszámú osztályt indítottunk, melyet iskolaotthonos formában, 1-4. évfolyamon finanszíroz az Önkormányzat. Kellő számú jelentkezés esetén napközit és tanulószobai foglalkozásokat szervezünk az arra rászoruló tanulóknak. (alsó és felső tagozaton egyaránt) Intézményünkben csoportbontásban tanítjuk: az idegen nyelveket a technikát (létszám és anyagi lehetőség függvényében) az informatikát A sikeres felvételik elérése érdekében magyarból és matematikából és igény szerint nyelvből előkészítő tanfolyamokat szervezünk. Az alsóból – a felsőbe történő átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében: a, bemutató órákat szervezünk, nyílt napokat rendezünk mindkét tagozaton. b, a két tagozat között rendszeressé tesszük a hospitálásokat, c, lehetőséget biztosítunk a két tagozat közötti óralátogatásokra d, közös programok szervezésével közelítjük egymáshoz a két tagozatot (sport, kézműves foglalkozás) e, október hónapban felsős értekezleten értékeljük az átmenet első hónapjának tapasztalatait. Erre az értekezletre meghívjuk a volt 4. osztályos tanítókat, az alsós igazgatóhelyettest, munkaközösségvezetőt, gyermekvédelmi felelőst és a társadalmi szervezetek vezetőit is. A sikeres pályaválasztás érdekében rendszeresen részt veszünk a középiskolák által rendezett nyílt napokon. Minden 8. osztályos tanulónak maximum 2 napot biztosítunk erre.

24/186


Pedagógiai Program

Ezen kívül még: a, október hónapban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. b, folyamatos tájékoztatást biztosítunk a továbbtanulási lehetőségekről diákoknak, szülőknek egyaránt. (7-8. évfolyam) Évente három alkalommal szülői értekezletet tartunk. (szeptember, február, május hónapokban) Fogadóórát félévente két-két alkalommal, a hónapok második hétfőjén 17-18 óra között tartunk. (A szünetek az időpontokat módosíthatják. A pontos időpontokat a mindenkori éves iskolai Munkaterv tartalmazza.) Tanulóink a tanév folyamán 3 napot mulaszthatnak szülői igazolással. E felett csak orvosi igazolást fogadunk el, melyet, a mulasztást követő első napon kell az osztályfőnöknek átadni. Az igazolások leadásának maximum ideje: mulasztást követő 3. nap. Kiemelten szerepel Pedagógiai Programunkban az iskolai hagyományok ápolása. Minden évben visszatérő programokat szervezünk, melyek nagyon népszerűek a tanulók és a szülők között egyaránt. (ünnepélyek, Egészségnap, Jókai Nap, Sportnap, stb.)

25/186


Pedagógiai Program

NEVELÉSI TERV Részei: I. Az oktató-nevelő munka az iskolában I/1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások I/2. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6.évfolyamon I/3. Nevelési feladataink: A, - Egészségnevelés B, - Környezeti nevelés C, - Fogyasztóvédelem D, - Egyéb nevelési területek II. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok IV. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység (KT. 48.§ (1). pont 4. francia bekezdés) IV/1. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók nevelése IV/2. Iskolaotthonos osztály V. Tehetséggondozás, képesség kibontakoztatást segíti VI. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok (48.§. 6. francia bekezdés) szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, programok, módszerek. VIII. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység IX. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke X. Szülők, tanulók és az iskola együttműködésének formái

26/186


Pedagógiai Program

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka Iskolánk 8. osztályos általános iskola, melynek fő feladata, a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség és az adott gyermekek képességeit. A képzési idő 8 év, a képzésben a tanköteles tanulók vesznek részt.

I/1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások -

Az alapkészségek kialakítása, folyamatos fejlesztése

A tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglevő tudáshoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor lesznek képesek, ha a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést! Feladatunk: - a tanulási tevékenységet a fő fogalmak köré csoportosítani - figyelembe kell venni a tanuló szempontjait, gondolatait - ne válasszuk el a tanulók értékelését a tanulás-tanítás folyamatától Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához A kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció 27/186


Pedagógiai Program

olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

28/186


Pedagógiai Program

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Feladatok: tanórán, tanórán kívüli tevékenységek Kompetencia alapú oktatást a NAT előírásai szerint a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az1-6. évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain Tehetséggondozás: Felzárkóztatás:

Mérések: Ellenőrzések

differenciált munkáltatás versenyekre való felkészítés fejlesztő foglalkozás differenciált munkáltatás fejlesztő korrepetálás korrepetálás (lásd: Mérési terv alapján) Ellenőrzési Terv alapján

Kiemelt fejlesztési területek: - énkép, önismeret - hon és népismeret - európai azonosságtudat- egyetemes kultúra - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - gazdasági nevelés - környezettudatosságra nevelés - a tanulás tanítása 29/186


-

Pedagógiai Program

testi és lelki egészség felkészülés a társadalmi életre

A tanár a tanulási folyamat szervezője, míg a tanuló a tudás megszerzője, „alkotója”. -

A tanulók felkészítése a pályaválasztásra Feladat, tevékenység: a tanulók képességeihez alkalmazkodó pályaorientáció. Előkészítő foglalkozások, szakkörök, pályaválasztási szülői értekezletek szervezése tartása igény szerint Sikerkritérium: 75% fölé emelni azoknak a tanulóknak a számát, akik érettségit adó középiskolában kezdik meg tanulmányaikat. Emelt szintű osztályokban 50% felett legyen a gimnáziumba, informatikai középiskolába eredményesen jelentkezők száma (létszámoknak megfelelően)

-

Gyermekközpontú iskolában a sokoldalú személyiségfejlesztés megvalósítása, az egyéni bánásmód elvének érvényesítésével Feladat: tanórán a motivációs bázisok megteremtése folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel, differenciált munkáltatással. Tanórán kívüli tevékenységbe bevonni a tanulókat, szakkörök, színes szabadidős tevékenységek és tartalmas DÖK programok beindításával Sikerkritérium: a tanulók szeressék iskolájukat, tiszteljék nevelőiket és társaikat.

-

Tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak kislétszámú iskolaotthonos osztály indítása Létszáma: maximum 12 fő Feladat: a hátrányok leküzdése, a problémák kezelése (fejlesztő pedagógus, fejlesztő foglalkozás korrepetálás) Sikerkritérium: 4. osztály végére minden tanulót be lehessen integrálni a normál osztályokba. Amennyiben az pedagógiai szempontból indokolt, kislétszámú osztályként folytathassák tanulmányaikat a felső tagozaton.

-

Az iskolai fegyelem javítása Területei: tanóra tanórán kívüli foglalkozás Feladat: magatartás javítása

30/186


Pedagógiai Program

Sikerkritérium: a tanulók rossz beírásainak, büntetések számának csökkentése, viselkedési formák maximális elsajátítása Alapelvek Titoktartás – lásd KT. 2. sz. melléklet – 1. Pont. Hátrányos megkülönböztetés – KT. 4.§ (7-14) Semmisség elve – KT. New Yorki egyezmény 1989.XI.20. 1991. évi LXIV törvény 3. Cikk 1. pontja

I/2. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon 2008/2009. Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatást felsős kollégák fogják végezni, akik elvégezték (magyarból, matematikából, történelemből) ill. folyamatosan végzik a kötelező 120 órás tanfolyamot (természetismeret, idegen nyelv, informatika). Intézményünk sajátosságait figyelembe véve a nem szakrendszerű oktatás a következőképpen valósulhat meg: Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Ember a természetben Ember és társadalom Idegen nyelv Összesen:

Tantárgy 5.évfolyam Magyar nyelv 0,5 óra Magyar irodalom 0,5 óra Matematika 1 óra Számítástechnika 0,5 óra Természetismeret 0,5 óra Testnevelés …. 0,5 óra Történelem 0,5 óra Angol - német 1 óra Tanulásmódszertan 2 óra 7 óra

6.évfolyam 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra …0,5 óra 0,5 óra 1 óra 2 óra 7 óra

A nem szakrendszerű oktatásra fordítható időkeret: Évfolyam Kötelező óra 5. évfolyam 22,5 6. évfolyam 22,5

Törvényi választható 5,625 5,625

5. évfolyam (1 osztály) 1*28 óra = 28 óra, 25%-a 7 óra 6. évfolyam (3 osztály) 3*28 óra = 84 óra, 25%-a 21 óra Heti 7 órából (22,5*0,25 = 5,6; 5,625*0,25 7 = 1,4) 5 óra tanítási óra 2 óra tanórán kívüli foglalkozás.

31/186

Összesen 28,1 28.1

25% 7 7


Pedagógiai Program

A nem szakrendszerű oktatás a következő fejlesztési feladatokat tartalmazza: Műveltségterület

Fejlesztési feladat

Magyar nyelv-és irodalom

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, és történeti érzék fejlesztése.

Matematika

Térben és időben való tájékozódás. Megismerés. Problémakezelés és megoldás. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése.

Idegen nyelv

Kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése. Pozitív attitűd kialakítása, kulturális sokszínűség tiszteletben tartása.

Ember a természetben

Az emberi tevékenység okozta változások megértése, és az ezzel megértése. A természeti világ alapelveinek és az alapvető tudományos fogalmaknak ismerete.

Ember és társadalom

Normatudat, elfogadott magatartási szabályok megértése. Változások iránti fogékonyság kialakítása. A demokrácia és az állampolgári jogok ismerete. Döntések kritikus és kreatív elemzése.

Informatika

Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata.

32/186


Pedagógiai Program

Az iskola alapfeladata a kognitív képességek fejlesztése, hiszen ez által az egész személyiség fejlődik. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a hatékony tanulási technikákat, fel kell kelteni bennük az önművelés igényét. A nem szakrendszerű oktatás értékelésének formája: szöveges értékelés. Dokumentálás: osztálynaplóban, szokásos módon. A tanmenetekben a kompetenciafejlesztés részletes meghatározása (milyen készség- ill. képességfejlesztés történt). Tanulásszervezési megoldások: - Tanórákon: differenciálás, csoportbontás, kooperatív foglalkozás, egyéni fejlesztés - Tanórán kívül: napközis foglalkozás, kiscsoportos foglalkozások, egyéni fejlesztés Módszerek: - motiválás - gyakoroltatás, bevésés - játék, verseny - projekt, - bemutató, szereplés.

I/3.Nevelési feladataink A, Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatok 1. Jogszabályi környezet A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. Évi LXV. Törvény -

-

-

8.§ (9) Az iskola egészségneveléssel összefüggő feladatainak meghatározása a Nemzeti Alaptantervben 8/A0 (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtására 48.§ (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési programját Továbbá: 19. (7c), 40. (5), 41. (5), 48. (1), 50. 52. (6),(8), 53. (9), 54. (1),55. (2), 58. (9), 85. (3) §. 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról 96/2000. (XII.11.) Ogy. Határozat – A kábítószer problémák visszaszorításáról 1036/2002. Korm.hat. – A kábítószer problémák visszaszorításáról

2. Az egészségnevelési program helye a Pedagógiai Programban Pedagógiai Program

– Nevelési Program – Helyi Tanterv 33/186

– Egészségnevelési Program


3. Gyakorlati megvalósítása:

Pedagógiai Program

előkészítés a program tartalmi, szervezeti lépéseinek meghatározása tennivalók az iskolában

4. Szerkezete: 4/1. Helyzetelemzés: Iskolánk tanulóközössége nagyon változatos képet mutat. Sok a hátrányos helyzetű, problémás családban élő veszélyeztetett, és kevés a nyugodt, családban felnövekvő tanulónk. A veszélyeztetettek között az egészségi veszélyeztetettek száma évről évre nő, aminek kezelése, megoldása komoly feladatot jelent az iskola számára. Iskolánk tanuló létszáma: Ebből veszélyeztetett: A veszélyeztetettek megoszlása: Anyagi: Egészségügyi: Szociális:

242 fő 117 fő 64 fő 10 fő 43 fő

Állapotfelmérés: Az iskola tanulóira vonatkozó egészségügyi problémák az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye alapján: -

-

Szemészeti megbetegedések: oka: neonfények használata Ortopédiai megbetegedések (tartáshibák, gerincferdülés, lúdtalp) oka: nehéz táskák, nem megfelelő lábbelik Elhízás – oka nem megfelelő táplálkozás, otthoni táplálkozási sémák, a különféle reklámok hatása, mozgás hiány Pszichés zavarok , oka a szülők nagyobb elvárása a gyerekkel szemben, stressz helyzet. Allergiás megbetegedések számának növekedése Szervi megbetegedések megjelenése (tüdő, szív, vese, gyomor stb.) Mozgássérült – oka: vele született

Ezért évek óta iskolai programjainkban központi helyet foglal el az egészséges életmódra nevelés. Az iskola személyi tárgyi feltételei adottak az egészséges életmód minta kialakításához. A kollégák sok ismeretet szereztek az irodalomból, brosúrákból, médiából és előadásokból, melyeket beépítik tárgyaikba, az osztályfőnöki órák anyagaiba és az iskolai programokba. Az iskolaorvosi és Egészségnevelési Hálózattal a kapcsolatunk jó, rendszeresen részt vesznek az iskolai rendezvényeken, azokon aktívan közreműködnek, így segítve ezzel a tanulókat, szülőket és a pedagógusokat. Aktív a kapcsolatunk a kerület egyéb egészségügyi szervezetivel is: Medical Center, Egészségház, Vöröskereszt, Fogászat, Tüdőszűrő stb. A súlyos problémák megoldásában segítségünkre van még a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, 34/186


Pedagógiai Program

Rendőrség, ESCORT Védelmi Szolgálat, a különböző Alapítványok és természetesen az iskola gyermekvédelmi felelőse, DÖK-t segítő pedagógusa, aki az osztályfőnökökkel, tanítókkal közösen éberen őrködnek a tanulók egészséges fejlődésén. Tárgyi feltételeink adottak. Tantermeink szépek, világosak, világításuk neoncsöves, melyet az elmúlt nyáron a Főépület felső szintjén újakra, egészségre, nem ártalmasakra cseréltük. A többi még korszerűtlen, egészségre ártalmas. A táblák megvilágítása az előírásoknak megfelelően megoldott. A tantermek berendezése megfelelő, a termek nagy részében a bútorok újak, az ergonometriai szabályoknak megfelelőek. A jó hangulat megteremtése érdekében az egyszínű bútorokat korcsoportonként más-más színre cseréltük le. A termek szellőztetése az ablakokon keresztül történik, melyek az emeleten újak, hőszigetelt üvegezésűek, így a hő elillanását megakadályozzák. Az iskola gázfűtésű egyedi gázkazánnal, de sajnos a radiátorok nagy része régi, nem a mai igényeknek megfelelő. A melegvíz ellátás részben gázról, részben villany boylerról történik. Célunk: a fűtés korszerűsítése a radiátorok és a többi nyílászáró lecserélése. Tornatermünk kicsi 162 nm alapterületű, így csak egy osztály testnevelési órájára alkalmas. A hozzátartozó öltözök korszerűek, az elmúlt évben lettek felújítva, így minden adott a tanulóknak a tanórák utáni tisztálkodásra, (mosakodás, zuhanyozás stb. Az iskola környezet nem zajos, hiszen a műúttól távol esik, a gépkocsi forgalom elviselhető. A biztonságos közlekedésre néhány évvel ezelőtt az akkori helyi képviselő támogatásával a Rendőrség forgalomcsökkentő útakadályokat épített az úttestbe, melyek a biztonságos közlekedést segítik. Sajnos az iskolánál az átkelésre gyalogátkelő nincsen kialakítva, bár figyelmeztető tábla jelzi az iskola létét. A tanulók iskolaorvosi ellátása a törvénynek megfelelően megoldott. (Lásd orvosi vizsgálatoknál). Az iskola épülete – az új ebédlő kivételével – nem alkalmas mozgássérültek közlekedésére. Tanulóinkat a különböző járványok nagyon megviselik. Ilyenkor megnő a hiányzás, melyet nagyobb járványok esetén külön füzetben vezetünk. Az iskolában rosszul lett tanulókat elsősegélyben részesítjük (lázmérés), majd azonnal felvesszük a kapcsolatot a szülővel, aki ha tud eljön gyermekéért és Ő viszi orvoshoz, ha nem, akkor az iskola gondoskodik a beteg tanuló orvoshoz szállításáról. Kiemelten figyelünk a krónikus betegségben szenvedőkre (asztmásokra, allergiásokra). Nagyon odafigyelünk a gyermekbalesetekre. Mégis ennek ellenére sajnos előfordul, hogy a tanulókat az iskola területén (tanórán, szünetekben, napköziben) baleset éri. Ilyenkor az iskola a kötelességének megfelelően jár el – elsősegélynyújtás, szülő értesítése, orvoshoz szállítás, súlyosabb esetben mentő hívása, majd kórházba szállítása. Ha a szülő nem tud az iskola segítségére sietni, akkor minden esetben pedagógus kíséri a tanulót a kórházba. Célunk: az iskolai, tanulói balesetek minimálisra csökkentése, sőt teljes megszüntetése. Ezért kiemelten foglalkozunk balesetvédelmi oktatással. Minden tanévben az első tanítási napon az első óra balesetvédelmi okta35/186


Pedagógiai Program

tás a tanulóknak, augusztus végén pedig a pedagógusoknak és az iskola dolgozóinak. (Minden tantárgyon belül van balesetvédelmi oktatás) Az iskolai Munkavédelemi Szabályok, a helyes viselkedés, az egészséges együttélés, az iskolai Házirendben és a Munkavédelmi Szabályzatban részletesen van kidolgozva. Tanulóinkra és a családok nagy részére jellemző: -

Mozgásszegény életmód – kevés időt töltenek a szabadban, kevés a mozgás, a levegőzés, a kirándulás, szabadidejükben a számítógép, videó előtt ülnek, a családi programok száma elenyésző. Kevés azoknak a száma, akik rendszeresen kirándulnak, túráznak. Sok tanulót az iskolába autóval hoznak és visznek. Állóképességük ezért kicsi az ünnepélyeken sokan rosszul lesznek, elájulnak. Célunk: több mozgás biztosítása, olyan szabadidős programok szervezése melyben a kirándulás a szabadlevegőn tartózkodás a cél. A mindennapos testedzéssel, a mozgásos programokkal, a napi terhelés szabályozásával a tanulók állóképességét szeretnénk javítani. A tanulók állóképességét évente két alkalommal mérjük, értékeljük és meghatározzuk a következő időszak feladatait. Azoknak, pedig akik valamiért testnevelés alól felmentettek, könnyített és gyógytestnevelést szervezünk.

-

Tanulóink nagy része egészségtelenül táplálkozik. Többségük reggeli nélkül jön iskolába, tízóraira csokit, colát, csipszet esznek, a főtételt nem szeretik, válogatósak. Tanulóink kb. egyharmada a közétkeztetést veszi igénybe, ahol bár az étel elfogadható, változatos, válogatnak, nem eszik meg az ételeket. A családok otthoni étkezési szokásairól a tanulóktól tudunk, és tapasztaljuk itt az iskolában. Kevés a napi komplett étkezés az ülve, megterítve együtt a családdal, inkább csak bekapkodják állva fogyasztják el. Célunk: a tanulókat megtanítani az egészséges táplálkozásra és annak fontosságára, és rajtuk keresztül hatni a családokra, a helytelen szokások kiküszöbölésében. Iskolánk új büféjében csak egészséges, reform ételekhez juthatnak a tanulóink. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink nagy része reggel reggelizzen, és tízóraival érkezzen az iskolába.

-

A dohányzás sajnos az utóbbi időben tanulóink körében is elterjedt. Szinte már meghatározhatatlan a dohányzó korosztály, hiszen a dohányosok körében alsósok és felsősök egyaránt találhatók. Sajnos a szülők között is sok a dohányzásnak hódoló és ezzel rossz példát mutató felnőtt. Az iskola minden eszközével harcol a dohányzás ellen – előadásokkal, filmvetítéssel, egyéni beszélgetésekkel, büntetéssel a prevenciót segíti. A pedagógusok megpróbálnak pozitív példát mutatni a tanulóknak bár sokan közülük maguk is dohányosak, de csak az arra kijelölt helyen hódolhatnak szenvedélyüknek) amit sajnos a társadalom, a kereskedelem sokszor keresztül húz (kiskorúak is vásárolhatnak, nagyobb tanulók is adnak nekik stb.) Célunk: a prevencióval, a pozitív példamutatással eltéríteni a tanulókat a káros szenvedélyektől.

36/186


Pedagógiai Program

Egyéb károsító hatások: -

-

Alkohol fogyasztás Környezeti ártalmak Felelőtlen magatartás a közlekedésben és a ház körüli tevékenységekben Betegségek leküzdése Rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok – sok a csonkacsalád, a negatív család modell, a szülők közötti kettős nevelés stb. Szexuális felvilágosítás – helyes párkapcsolatok, tinédzser kori problémák. Célunk: a tanulók szexuális felvilágosítása – az iskolai lehetőségeken belül – osztályfőnöki órákon, szakórákon, bevonva ebbe a feladatba a szülőket, az iskolaorvost és a védőnőt is.

4/2. Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Céljaink:

hosszú távú rövid távú

Az egészségnevelés általános hosszú távú céljai: -

Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezők szerinti kialakítása, a betegség megelőzése

-

Az esélyegyenlőség elvének a mindennapi élet színterein az egészség, az egészség fejlesztés tekintetében való érvényesítése

-

A mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen.

37/186


Pedagógiai Program

-

A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé

-

Az iskoláskorú gyermekek helyes egészségmagatartásának kialakítása

-

Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására.

-

Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása.

-

Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése

-

Pozitív döntéshozás: a „nemet mondani problémahelyzetekre” elősegítése

-

A közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés, a jobb egészségi állapot elérése érdekében

-

Az egyéni képességek fejlesztése, az egyén saját egészsége és környezete feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén.

Az egészségnevelés rövid távú céljai: Testi nevelés 1.Higiénés nevelés A személyi higiénés nevelés magába foglalja a bőr, a kéz, a láb, a haj, a köröm, az orr, a fül, a fog ápolását. Ide tartozik az egészséges ruházkodás, a helyes táplálkozás kérdése is. A környezeti higiéniára nevelés magába foglalja a lakás, a tantermek tisztaságának megóvását, szépítését. A szellőztetést, a helyes fűtést, világítást, az udvar tisztán tartását, a mellékhelyiségek takarítását, a taneszközök higiéniáját. 2.Megelőzésre nevelés A megelőzésre nevelés alapfeladata a fertőző betegségek és a leggyakrabban előforduló betegségek megelőzésére való felkészítés. Ismeretek közlése, jó szokások kimunkálása, begyakorlása. Az egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzése magában foglalja az érzékszervi hibák kialakulásának megelőzését, korrekcióját (látás, hallás, beszédhibák), tartási, ülési rendellenességek felderítését, korrekcióját. Cél: Prevenció a tanulók körében 3.Kondicionálás, testnevelés, sport E nevelési terület az alapvető mozgáskészségek kialakítását, a testedzésre nevelést, az aktív pihenés tudatosítását, tartásjavító testedzést, a semmittevő időtöltések felszámolását jelenti.

38/186


Pedagógiai Program

Mindennapos testnevelés megszervezése: 1-4. évfolyamon 3 óra/hét Többi évfolyamon 2,5 óra/hét – átlagban Egészségfejlesztő mozgás: 1-4. évfolyamon ha nincs testnevelési óra napi 30 perc Iskolaotthon 30 perc/nap – délelőtt Napközi 45 perc/nap – délután Állóképesség mérés 1-8. évfolyam – COOPER teszt alapján Egyéb testedzés, testmozgás Tömegsport – alsó, felső tagozat heti 2-2 óra Szakkörök – igény szerint – 2 óra/hét/szakkör Diáksport – ISK Egyéb mozgásos programok (lásd ott) Sikerkritérium: Tanulóink, egészséges, mozgásos életmódot folytassanak. A játékos egészségfejlesztő testmozgás megvalósításának módja: Osztályoknál – 30 perc – közvetlenül a tanítás után Iskolaotthon – 30 perc – délelőtt tanítás közben Napközi – 45 perc – tanítás után, levegőzés alatt 4.Baleset megelőzésre nevelés Valamennyi pedagógus egészségnevelési feladata a saját tantárgyán belül: - a baleseti helyzetek felismertetése, baleset megelőzésre nevelés - vegyszerek helyes tárolása - háztartási kisgépek, konyhai eszközök helyes használatának gyakorlása - elsősegély nyújtási ismeretek elsajátíttatása - az önkéntes véradók megbecsülésére nevelés - a foglalkozási ártalmak megelőzésére oktatás - közlekedési veszélyhelyzetek felismertetés Lelki nevelés A lelki nevelés célja megóvni a gyerekeket az idegrendszerre és a lelki életre ható túlzásoktól, devianciáktól, túlterheléstől, kimerüléstől. 1.Egészséges

életvezetés Egészséges napirend, életrend kialakítása. Magatartási zavarok kezelése, melyek antiszociális viselkedésmódokból fakadnak (düh, harag, agresszió). A családi életre nevelés körébe tartozik az életkornak megfelelő szexuális felvilágosítás, a családi munkamegosztásra való felkészítés, a párválasztásra, az apai, anyai hivatásra való felkészítés. A szexualitás szerepe az ember életében – helyes szexuális viselkedés, biológiai reprodukáció, születésszabályozás, fogamzásgátlás, terhesség, növekedés, fejlődés, szexuális felelősség, nemi úton történő betegségek stb. Sikerkritérium: szexualitás kitolása, helyes szexuális viselkedésre nevelés

39/186


Pedagógiai Program

2.Stressz-elhárítás, stressz kezelés A családban, az iskolában, az utcán és az élet más színterein számtalan olyan inger éri az embert, amely megterheli az idegrendszert, viselkedési zavarokat, pszichés panaszokat okoz. Ennek megoldása a stressz-helyzetek elkerülése vagy ellensúlyozása (testedzés, munka, aktív pihenés…) lehet. Cél: meg kell tanítani a tanulókat a stressz kezelésére, hatására az emberi szervezetre, pozitív és negatív hatásainak feldolgozására 3.Devianciák megelőzése Az egészségvédelem szempontjából a pedagógusok kiemelt nevelési feladata a gyermekkori alkoholfogyasztás megelőzése, a tanulók és a tanszemélyzet dohányzásának visszaszorítása, elkerülése, a drogfogyasztás egészségkárosító hatásainak megelőzése. A leépülés, a személyiség megváltozása, elvonási tünetek, tolerancia, egyéni és társadalmi problémák, szenvedélybetegségek elleni fellépés. Cél: elhatárolni a tanulókat a káros szenvedélyektől Drogstratégiánk: Legfontosabb a megelőzés. Lehetőségek: -

alsó tagozatban: környezetismeret órákon, testünk működésének megismerése közben, beszélgetések keretében - technika órákon, az egészséges életmódra nevelés keretében a káros hatásokra felhívni a figyelmet. -

-

felső tagozatban egészségnevelés, a szervezetre gyakorolt káros hatások (beszélgetés, droggal kapcsolatos kiadványok ismertetése) - osztályfőnöki órákon a drog káros hatása a szervezetre, illetve a személyiségre (beszélgetések, kiadványok ismertetése, videó filmek). Előadásokra meghívni a drogosokkal foglalkozó szakembereket, Alapítványok képviselőit, ESCORT Kft. Ismertetni a tanulókkal azokat a lehetőségeket, ahová fordulhatnak a problémájukkal. -

-

tanórán kívül Egészségnap, hagyományosan előadás szakember segítségével, Sportnap, szülők bevonása, hasznos szabadidős tevékenységek szervezése

-

4.Érzelmi nevelés A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen, hogy az iskolai élet során biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül (pozitív érzelmi töltés, félelmek, szorongások feloldása, az iskolai kudarc elkerülése…). Cél: Kiemelt feladatként kell kezelni az egészséggel, a higiénével, a különböző népcsoportokhoz való tartozással kapcsolatos előítéletek kialakulásának megelőzését (érzékszervi, mozgásszervi fogyatékosok…)

40/186


Pedagógiai Program

Szociális nevelés Szociohigiénés nevelésnek nevezzük az egészségnevelésnek a társas, társadalmi együttélésből adódó feladatait. 1.Kedvező társas miliő működtetése E nevelési körbe az iskolák zavartalan, kiegyensúlyozott légkörének kialakítása tartozik. Az iskolai légkör zavartalanságának szempontjából kiemelt szerepe van a család támogató rendszerének, a szülő-gyermek kapcsolat és az anya-gyerek kapcsolat zavartalanságának. Szükség van arra is, hogy a társas kapcsolatok során keletkezett feszültség elviselésére, a konfliktusok megoldására szolgáló technikákat a gyerekek elsajátítsák, ugyanis ezek biztosítják a közösségi élet tartós zavartalanságát. Cél: az egyéni környezet tisztelete, hatékony környezetvédelem 2.Kommunikációs nevelés A pedagógusok feladata, hogy segítsék a gyerekeket abban, hogy gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén és nyíltan közöljék társaikkal és a felnőttekkel. Közben ne sérülhessenek és ne sértsenek meg másokat. 3.Egészségpropaganda Az egészségpropaganda alapvető funkciója az egészségügyi ellátás időben történő igénybevételére való mozgósítás, ugyanis a megbetegedések gyógyításában fontos a korai felismerés. Tudjon időben orvoshoz fordulni. A preventív szemlélet jelentősége, szűrő vizsgálatok fontossága. Cél: tudja mikor, hová kell fordulnia 4.Társadalmi kirekesztődés, előítéletek kialakulásának megelőzése 4/3. Az iskolai egészségnevelés fő feladatai: Az iskolai egészségnevelés keretén belül a testi, a lelki és a szociális egészségnevelést kell említenünk. Az egészségnevelésnek e fő területei nemcsak egymással vannak szoros kölcsönhatásban, de kihatnak a nevelés egyéb területeire és feladataira is. Így az értelmi, az erkölcsi nevelésre, az akarat, a kitartás, az önuralom fejlesztésére, a humanista magatartásra, a gyakorlati életre nevelésre. Egészségi állapotunk befolyásolja érzelmi, hangulati életünket, embertársainkhoz való kapcsolatunkat, a közösség életében való kiegyensúlyozott részvételünket Ebből adódóan iskolai feladatok – általában -

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. 41/186


Pedagógiai Program

-

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

-

Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira.

-

Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására).

-

Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében.

-

Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

-

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

-

Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.(NAT 2003)

Tehát feladatunk, olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amelynek eredményeként erősödnek a tanulókban a személyiségfejlesztő hatások, csökkennek az ártó tényezők, hogy az iskola bejezésekor a diákok megértsék és saját életükre alkalmazni tudják az iskolában elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: -

viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni, tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését 42/186


Pedagógiai Program

Tennivalók az iskolában az egészségnevelés területén, konkrétan: 1. Helyzetelemzés elkészítése (Lásd ott) 2. Cél megfogalmazása – pozitív életszemlélet kialakítása, az életút tudatos építése, káros szenvedélyek visszaszorítása, drog prevenciós munka. 3. A tevékenység színterei és módszerei Tanórákon – tantárgyakon belül (lásd Helyi tanterv megfelelő tantárgyai) – osztályfőnöki órákon – gyógytestnevelés (könnyített testnevelés Tanórán kívül – napközi, iskolaotthon – szabadidős tevékenységek 4. A napköziotthon és az iskolaotthon egészségnevelési lehetőségei Feladata: Egészségügyi kultúra szokásrendszerének kialakítása Egészségvédelemmel kapcsolatos követelmények, feladatok, tevékenységek elsajátíttatása Fontos: A játékosság Érdeklődés felkeltése Bátorítás, dicséret Mozgásigény kielégítése Személyi higiéniai szokások kialakítása Tisztálkodás - kézmosás Ruházat tisztasága Szemetelés Rendszeres szellőztetés WC használat Napi fürdés, tisztálkodás Fogápolás gyakorisága Napirend Optimális megterhelés Monotónia elkerülése Változatos tevékenységformák Szellemi fizikai munka aránya Szabadlevegőn mozgás, játék.

43/186


Pedagógiai Program

Étkezési kultúra Helyes étkezési szabályok kialakítása Tiszta kulturált körülmények – nyugodt légkör Kézmosás Evőeszközök helyes használata Nyugodt tempójú étkezés Az étel jó megrágása Szalvétahasználat Balesetek megelőzése érdekében végzett tevékenységek. Balesetvédelmi oktatás (termi szabadtéri) Közlekedési balesetek tanulságai: gyűjtőmunka, megfigyelés, rajz, applikálás, szemléltetés. Közlekedés megfigyelése, gyakorlás, bemutatás. Balesetek okai. – beszélgetések. Játék, sport, testedzés Az egészséges fejlődéshez szükséges a sok mozgás amely elősegíti a kellemes közérzetet, komfortérzetet edzettséget. Rendszeres játék a szabadban.(napi 45’) Futó és fogójátékok, ugróiskolák Labdajátékok Ügyességi gyakorlatok Dobással kombinált játékok és versenyek Téli játékok (hógolyózás, szánkózás, csúszkálás) Úszás Szabadidős tevékenységek - jeles napok megünneplése - szakkör szervezése (csecsemőgondozás, gyermekápolás) - bekapcsolódás a kerületi és budapesti versenyekbe - Egészségnap rendezése - Sportnap rendezése - „Gyümölcsfutás” - Játékos sport délutánok szervezése osztály és évfolyam szinten - Sportköri foglalkozások - Úszás - Kirándulások, túra - Erdei iskola - A közétkeztetés megfelelő megszervezése, a közegészségügyi szabályok betartása, feltételek biztosítása - Nyári táborok szervezése - Kiadványok beszerzése a könyvtárba - Kapcsolattartás a külső partnerekkel - Egyesületi sportolás szorgalmazása - Egészségnevelési vetélkedő alsó és felső tagozaton - Vöröskeresztes vetélkedő (Ingyenes és térítéses formáit lásd PP. megfelelő részén) 44/186


Pedagógiai Program

4/4. Nevezetes Napok megünneplése Egészségügyi Világnap április 07. Nemzeti rákellenes nap április 10. Föld Napja április 22. Nemzetközi Vöröskereszt nap május 08. Dohányzásmentes Világnap (nem dohányzó) május 31. A kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja június 26. Anyatej Világnapja augusztus 01. Rokkantak Napja szeptember 18. Hallássérültek Világnapja szeptember utolsó vasárnapja Idősek Világnapja október első vasárnapja Látássérültek Nemzetközi Napja – A fehér bot nemzetközi napja október 15. Élelmezési Világnap október 16. „Ne gyújts rá” Világnap november harmadik csütörtökön AIDS ellenes Világnap december 01. 4/5. Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára:

-

interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, kortárssegítők képzése,

-

problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, szituációs játékok, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése,

-

45/186


Pedagógiai Program

4/6. Eszközök és eljárások: Az egészségnevelés lehetséges szervezeti keretei: (lásd Pedagógiai Program) - kötelező foglalkozás - nem kötelező foglalkozás - térítés mentes - térítéses - iskolai szervezésben - más által szervezett Sikerkritériumok: Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tárgyi tudás. Az egészséges életmódra való nevelés eredménye a tanulók későbbi életében mérhető. Felnőtt korban derül ki, hogy ki mennyire tette magáévá ezt a fajta komplex egészségvédő gondolkodást, melyik elemével él, és azt hogyan építi be életébe. Látványos nagy sikereket nem várhatunk, a fejlődés folyamatában jelentkezik. Eredményként könyvelhetjük el, ha: -

-

önmaguk tiszták, ruházatuk és környezetük gondozott, a kapcsolataikban jelentkező konfliktusaikat kezelni tudják, elutasítják a negatív magatartásformákat, döntéseikben körültekintők, felelősségteljesek, egészséges önértékeléssel rendelkeznek.

4/7. Orvosi vizsgálatok éves bontásban. Szeptember tantestülettel megismerkedés iskolai törzslapok megírása védőnői iskolai munkaterv megbeszélése oltások szűrővizsgálatok ütemterve tisztasági vizsgálatok 1. osztály gyermek-egészségügyi kiskönyv bekérése, oltásainak ellenőrzése, hiányok pótlása 1. osztály testnevelési csoportbeosztás elkészítése, orvosi vizsgálata 8. osztályosok ENGERIX oltása, oltások elkönyvelése (nyilvántartó, egészségügyi törzslap, oltási könyv) jelentések ÁNTSZ-nek (oltásról, tisztasági vizsgálatról) veszélyeztettek nyilvántartása szakorvosi beutalok kiselőadások (oltásról, testi higiénéről, fejtetvességről) Október 8. osztályosok ENGERIX oltása, szűrővizsgálat 6. osztályosok DI-TE oltása, vizsgálata szülők értesítése az oltásról, oltással kapcsolatos adminisztrációk tisztasági vizsgálat veszélyeztetett gondozás szakorvosi beutalók 46/186


Pedagógiai Program

kiselőadás (oltásokról, tisztasági csomagokról, fogápolás) oltások elkönyvelése jelentések ÁNTSZ-nek élelmezés (konyha ellenőrzés) gyógytestnevelésre járók ellenőrzése 2. osztály szűrővizsgálata fogászati vizsgálat és előadás November 6. osztályosok MMR oltása 3. osztályosok szűrővizsgálta „Egészséges táplálkozás” I. Hírlevél – kiselőadás 6. osztályos lányok „Libresse csomag” kiosztása, felvilágosító kiselőadás a mensesről tantermek, konyha, WC ellenőrzése tisztasági vizsgálat jelentés ÁNTSZ-nek fokozott gondozást igénylők folyamatos ellenőrzése December szakorvosi beutalók számonkérése veszélyeztetett gondozás előkészület a tüdőszűrésre 4. osztály szűrővizsgálata Január 8. osztályosok szűrővizsgálata 5. osztályosok szűrővizsgálata 5. osztályosok „Egészséges táplálkozás” II. Hírlevél kiselőadás tisztasági vizsgálatok veszélyeztetettek gondozása kiselőadások jelentés ÁNTSZ-nek Február 5. osztályosok „Egészséges táplálkozás” III. Hírlevél kiselőadás tisztasági vizsgálatok kiselőadások veszélyeztetettek gondozása jelentés ÁNTSZ-nek tüdőszűrés 8. osztály Március 8. osztályosok ENGERIX oltása 7. osztályosok szűrővizsgálata 5.osztályosok „Egészséges táplálkozás” IV. Hírlevél kiselőadás veszélyeztetett gondozás tisztasági vizsgálat leendő 1. osztályosok névsorának összeállítása Április 47/186


Pedagógiai Program

szűrővizsgálatokon elmaradt vizsgálatok pótlása 5. osztályosok „Egészséges táplálkozás” V. Hírlevél kiselőadás tisztasági vizsgálat veszélyeztetett gondozás szakorvosi beutalók számon kérése Május iskolai Egészségnapon részvétel (szűrővizsgálatok végzése) veszélyeztetett gondozás tisztasági vizsgálatok kiselőadások Június üdülés táboroztatás előtti vizsgálatok iskola-egészségügyi jelentés elkészítése 5. Értékelés: A célkitűzések, és sikerkritériumok mentén történhet. 1. Évente egy alkalommal – iskolagyűlésen – értékeljük az éves munkát, és határozzuk meg a további feladatokat. 2. Állapotfelmérés – kétévente – mely alapján elkészítjük az iskola következő időszakra szóló egészségnevelési Intézkedési Tervét Cél: -

-

A családok 40%-a vegyen részt az Egészségnapon és az iskola által szervezet egészségnevelési programokban. A tanulók 100%-a vegyen részt a fenti programokban A tantárgyakon belül

6. A program megvalósításához szükséges erőforrások: Anyagi:

Könyvek folyóiratok beszerzése Versenyek, iskolai programok díjazása Meghívott előadók díjázása Foglalkozások kellékeinek megvásárlása Pedagógus túlmunkájának díjazása (kirándulás, erdei iskola, nyári tábor stb.) Tanórán kívüli foglalkozás díjazása

Humán:

A pedagógusok kompetenciájának fejlesztése Továbbképzések, átképzések szorgalmazása Nem pedagógus alkalmazottak bevonása Külső szakemberek bevonása

48/186


Pedagógiai Program

B, Környezeti Nevelés I. Jogszabályi környezet A szóló 2003. Évi LXV. Törvény - 8.§ (9) Az iskola környezetvédelemmel összefüggő feladatainak meghatározása a Nemzeti Alaptantervben - 8/A § (1) A Kerettanterv ajánlást tartalmaz a környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására - 48.§ (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola környezeti nevelési programját - 19., 39., 40., 41., 50., 52., 53., 70.§ Tekintettel kell lenni még az alábbi szabályzókra: - Környezetvédelmi tv. 1995. LIII. 54.§ - Természetvédelmi tv. 1996. LIII. 54.§ - Nemzeti Környezetvédelmi Program: 2031/1998 kormányhatározat - Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Tv. - Népjóléti Minisztérium 26/1997. (IX.3.) rendelet – Egészségügyi ellátásról - 46/2003. OGY határozat – Az egészség évezr. Johan Béla nemzeti progr. - 1036/2002. (IV.12.) kormányhatározat – A kábítószer probl. visszaszorításáról - 28/2000. (IX.21.) OM rendelet-kerettanterv II. A környezeti nevelési program helye a Pedagógiai Programban Pedagógiai Program: – Nevelési program – Környezeti nevelési program – Helyi tanterv III. A környezeti nevelésről általában A környezeti nevelés a XXI. század küszöbén, az ezredforduló éveiben nem csak szükségszerűség, hanem kihívás is egyben. A környezeti nevelés során a pedagógiának a tudatformálás eszközeit kell felhasználnia ahhoz, hogy olyan életviteli szokások, és környezeti erkölcs alakuljon ki az emberek fejében, amellyel képessé válnak a fenntartható jövőért hathatósan tevékenykedni. A környezeti nevelés tehát tudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése, vagyis a természet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer kialakítása érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi szempontok szerint. A ma környezeti nevelése a holnap környezeti kihívásaira készít fel. Ezért nem vonatkozhat tananyaga csak a múltra, a megtörténtre. Lényeges eleme a jövő megtervezéséhez és lehető legteljesebb megéléséhez szükséges egyéni és közösségi képességek és készségek megalapozása, illetve kialakítása. A környezeti nevelés a személyiségformálás olyan összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek illetve közösségek környezeti identitásának kialakulását és elmélyülését segíti magatartás- és tevékenység – repertoárjuk ökológiai szemléletű gazdagítása által. 49/186


Pedagógiai Program

A környezeti problémák alapjukat, gyökerüket tekintve nem természettudományi karakterűek. hiszen mögöttük mindig valamilyen emberi cselekvés, etikai, esztétikai mozgatóerők, érdekek és ellentétek húzódnak. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról. A tárgya tehát e reláció köre, és éppen ebből következőleg szükségszerűen komplex és integrált nevelési terület. A környezeti fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezet fenntarthatósága, és ehhez szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Meg kell értetni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásra utaltságát. IV. Tartalma: előkészítés- egyeztetések NAT, Kerettantervekbe bedolgozás Iskolai munka megszervezése Tartalmi rész 1. Jogszabályok megismerése, dokumentum elemzés (lásd ott) 2. Helyzetelemzés 3. Célok: - általános Hosszú távú Rövid távú 4. Alapelvek 5. Tartalmi elemek 6. Sikerkritériumok 7. Feladatok - általában - alsó tagozat - felső tagozat 8. Eszközök eljárások IV/2. Helyzetelemzés Iskolánk tanulói szeretik a szép és ápolt környezetet, de sajnos nem sokat tesznek érte, és nem is vigyáznak rá. Sokat szemetelnek, nem vigyáznak a padok és termek tisztaságára. A szemetet csak felszólításra veszik fel, a táblát csak figyelmeztetésre törlik le. Ez az igénytelenség érvényesül a tanulók taneszközeiben is. Az elhasználódott füzeteket, könyveket nem kötik újra, a kiesett lapokat nem erősítik meg. Pedig az iskolavezetése, pedagógusai és technikai dolgozói sokat tesznek azért, hogy a tanulók iskolai környezete ápolt, tiszta, kultúrált legyen. Újak a termek berendezései, a folyosókat, osztályokat és az udvart virágok díszítik, szépek a szaktantermi dekorációk. Miután évek óta romlik a tanulók környezeti igényessége, ezért kiemelten foglalkozunk tanórákon és tanórákon kívüli is környezeti nevelésükkel. Éveken keresztül jól működő környezetvédelmi szakkörünk volt, akik nemcsak az iskola, hanem Rákoscsaba környezetét is aktívan ápolták. Évente fecske számlálást végeztünk, rendsze50/186


Pedagógiai Program

resen ellenőriztük a Rákos-patak vizét, részt vettünk a környezetvédelmi akciókban és táborokban is. Sajnos kollégánk időközben meghalt, így most új alapokról kell indulnunk. A következő években szeretnénk folytatni az által elkezdett és iskolánkban meghonosított környezetvédelmi tevékenységet, természetesen kibővítve a mai feladatokkal is. IV/3. A környezeti nevelés általános céljai: Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelezettségeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése, és megoldása terén. Nevelési célok: -

-

előrelátó, logikus gondolkodásra nevelés tisztaságra nevelés takarékosságra nevelés az élet tiszteletére nevelés felelősségvállalásra nevelés értékmegőrzésre nevelés önálló döntésre nevelés együttműködésre nevelés

51/186


Pedagógiai Program

Legfontosabb hosszú távú célunk: Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását – cél a természet fennmaradása és a társdalom fenntarthatósága. 2. Kialakítani a környezet ismeretén a személyes felelősségen alapuló környezeti magatartást – váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. 3. Érzékenynek tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. 4. Tudatosítani a környezet értékeit és annak megőrzését. 5. Tiszteljék a természetet (erőit, szépségét) ! 6. Figyeljenek a természetes környezetünk megőrzésére ápolásara. 7. A környezeti konfliktusok kezelésére tudjanak együtt működni. 8. Meghatározóvá tenni a környezeti károk megelőzésére való törekvést 9. Az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása 10. Általános emberi egészségvédelem 11. Az ökológiai egyensúly fenntartása 12. A természeti erőforrások előrelátó és észszerű felhasználása 13. Minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez 14. Képessé válni az élethosszig tartó tanulásra 15. Rendszerszemléletre nevelés 16. Alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása 17. A globális összefüggések megértése 18. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása 19. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása 20. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. 21. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben 1.

A jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahová nap, mint nap szívesen járnak a gyerekek, mert kellemes, tiszta környezetben válik lehetővé a tanítás – tanulás folyamata. A belső tereket igyekszünk hangulatossá tenni, a termek rendjére, a zöld növényekre a tanulók, a tanárok és a technikai személyzet is kellő gondot fordít. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az energia és vízfelhasználásra, csökkenhet a keletkezett hulladék mennyisége. Folytatjuk a sikeres erdei iskolai programot. Minden évben van papírgyűjtési akció. A tanulóink külön tárolóba helyezhetik a használt szárazelemeket. Bevezethetjük a szelektív hulladékgyűjtést, ha erre megfelelő tárolókat kapunk a megfelelő szakhatóságtól. Az iskolai udvaron kialakított kerékpártároló eddig is sikeres használatát tovább népszerűsítjük, és arra buzdítjuk tanulóinkat, hogy a jó idő beköszöntével továbbra is járjanak kerékpárral. Ezek az aprónak tűnő lépések, segítenek közelebb vinni tanulóinkat a természethez, annak megóvásához és nem utolsó sorban szeretetéhez. 52/186


Pedagógiai Program

Legfontosabb rövid távú céljaink: Alsó tagozaton: A célok megfogalmazásakor tisztában kell lennünk azzal, hogy először a gyerek tapasztalat útján érzékeli az egész világot. Tanórákon: (lásd részletesen kidolgozva a tantárgyaknál) Óvodás és kisiskolás korban a környezettel kapcsolatos érzelmek, attitűdök, szokások kialakításának nagyobb szerepet kell kapni, mint a konkrét tudásnak. A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. A környezeti nevelés beépíthető valamennyi műveltségi terület tantárgyaiba, de megjelenhet önálló környezeti tantárgyként is, alapozó vagy összegző célzattal. A magyar nyelv és irodalom órákon is az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődés, a felelősség érzés itt más szempontból közelíthető meg. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Itt is lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának a tanulmányozására. A technika- és életvitel órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. Vannak olyan mozzanatok, amelyek minden tanórán megvalósíthatók. Például: termek esztétikus díszítése, tisztasága, szellőztetés módja. Szelektív hulladékgyűjtés, tanulmányi kirándulások időpontja, témái. Az iskolákban folyó környezeti nevelés nemcsak a tanórák keretei között zajlik, hanem a tanórákat kiegészítő, úgynevezett tanórán kívüli foglalkozásokon is. Tehát az iskolai környezeti nevelés több színhelyen zajlik. Az iskolai környezeti nevelés nagyon sokrétű, ezért nem szűkíthető le a tanórai ismeretszerzés és számonkérés kereteire. A tevékenységek sokkal szélesebb körét foglalja magába, amelyeknek csak egy hányada illeszthető be a tantárgyi órák adta lehetőségekbe. Számos olyan tevékenység létezik, amely túlnyúlik a tantermen és az iskola falain. Gyakorta hatékonyabbak a tanórán kívüli tevékenységek a gyerekek környezeti nevelésében. Nagyon fontos környezeti nevelő hatású lehet az iskolai élet, iskolai környezet minősége, mint példa. Az iskolai étkeztetés formája és minősége, a higiénia, az iskolakörnyéki közlekedés, takarékosság, hulladékkezelés

53/186


Pedagógiai Program

Tanórát kiegészítő, tanórán kívüli: iskolában: - szakkör - vetélkedő - pályázatok - kiállítás - faliújság - iskolai rendezvények - gyűjtési akciók természetben, vagy lakóhelyen: - erdei iskola - tanulmányi kirándulás - terepgyakorlat - tábor - akciók - séta Felső tagozaton: Tanórán: (lásd a részletesen kidolgozva a tantárgyaknál). Az órai munka keretein belül –bármilyen tantárgyról legyen is szó- meg lehet állni és néhány szót ejteni a környezeti vonatkozásokról, tehát ezek a témák integráltan jelennek meg, nem egy konkrét tantárgy - környezetvédelem - képében. A modulok és osztályfőnöki órák témáiba beépítve és ezzel a környezeti szemléletű oktatás megvalósítása. Tanórán kívül: Egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása : Már első osztálytól törekszünk a környezetkímélő, környezetet óvó magatartás kialakítására. Ezek eseményeit rögzítjük a pedagógiai programban. Az iskola területén szigorúan fellépünk a dohányzás ellen. A termeket rendszeresen szellőztetni kell, a gyerekeket is arra kell buzdítani, hogy a lehető legtöbbet legyenek friss levegőn. Fontos a tisztaságra, rendre, értékőrzésre nevelés. Kiemelt feladat a takarékosságra nevelés. Kirándulások szervezése Rövidebb –hosszabb túrákat szervezhetünk a környék természeti értékeinek, vagy távolabbi területek látnivalóinak megismerése érdekében. Ez alatt a gyerekek elsajátíthatják az alapvető tájékozódási tudnivalókat, megismerhetik az adott terület geológiai, biológiai, történelmi, kulturális, néprajzi értékeit. Megtanulnak kulturáltan viselkedni a természetben, óvni a természeti kincseket.

54/186


Pedagógiai Program

Szakkörök: Az érdeklődő tanulókat gyűjtjük össze egy-egy környezet-természetvédelmi terület alaposabb körüljárására A szakkör követi és kiegészíti az adott évfolyam idevágó tantárgyainak tananyagát, vagy a tanmenetekben nem szereplő témákat is feldolgozunk, pl.: ökológia ismeretek, biogazdálkodás, gyógynövényismeret, mikroszkópos vizsgálatok, környezetvédelmi mérések és az eredmények feldolgozása, csillagászat, meteorológia stb. Tanulóknak adott feladatok: Egy-egy környezetvédelmi problémát önálló kutatómunka, megfigyelés alapján dolgoznak fel a tanulók egyéni, vagy csoportmunka keretein belül. Buzdítjuk őket pályázat kiírásával is. Rámutatunk egy időszerű, aktuális problémára Környezetvédelmi jeles napok megünneplése : március 22. április 20. május 10. május 22. június 05 szeptember 20.

Víz Napja Föld Napja Madarak és Fák Napja Biológiai Sokféleség Napja Környezetvédelmi Világnap Takarítási Világnap

Azt a tudatot erősítjük, hogy a Földön egyetemesek a problémák és megoldásukhoz minden ember összefogására szükség van. Ez alkalommal plakátokat, rádióműsort, készítünk, vetélkedő szervezünk. Időtartama lehet a jeles nap maga, de lehet akár egy hét-„Ökohét” is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek: Az érdeklődő tanulók részt vehetnek háziversenyeken, kerületi megmérettetésen, bővíthetik lexikális tudásukat és fejleszthetik gyakorlati, illetve problémamegoldó képességeiket. Környezetvédelmi akciók szervezése: Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására szervezhetünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakosság figyelmét a problémára, egyben teret engednek nekik az aktív bekapcsolódásra. (hulladékgyűjtés, parlagfű szedés, játszótér karbantartása, „Tiszta rendes osztály” mozgalom beindítása, az iskola környezetének rendbe hozása stb.) Kiállítások rendezése: Rendezhetünk az iskolában figyelemfelkeltő, nyitott környezetvédelmi kiállításokat (pl: szemétszobrászat, helyi védett terület értékei), amelyek készítésében részt vehet minden aktivista

55/186


Pedagógiai Program

Bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe: Lehet itt szó fásításról, vagy szemétszedésről az iskola környékén, és a házfalakat elcsúfító falfirkák eltávolításáról. Kapcsolattartás környezet-és természetvédelmi szervezetekkel: Találkozzanak a tanulók a hazai környezetvédő szervezetekkel, vagy meghívott aktivistáikkal, akik ismertetik a szervezet munkáját, kérhetünk tőlük kiadványokat és részt vehetünk önkéntesként az aktuális akciókban. Bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést: Ha lehetőség van rá, célszerű a papír-, műanyag palack és az üveghulladék gyűjtésére szolgáló konténereket kérni a helyi hatóságtól. Iskolánkban hatékonyan működik a szelektív hulladékgyűjtés, a száraz elemeket erre szolgáló gyűjtő edénybe különítjük el, a műanyag palackokat is külön szemetesbe helyezzük és a gyerekekkel közösen kiszállítjuk a helyi szelektív hulladékgyűjtő helyre. Évente kétszer papírgyűjtést rendezünk. Nyári táborok, erdei iskola szervezése: A nyári táborok programja csoportosuljon egy-egy téma köré (pl. a vízszennyezések vizsgálata) foglalkozzon az adott egy élőhely változásával is, de mindenképpen legfontosabb eleme a terepen végzett önálló, vagy csoportos mérés, megfigyelés, információgyűjtés és feldolgozás. Iskolai zöld könyvtár, videotár létrehozása: Az iskolai könyvtárban egy helyre rendezzük a természet-és környezetvédelemmel foglalkozó szakirodalmat, és megismertetjük a tanulókkal. A környezeti nevelés egy-egy szakasza, témája átívelheti a gyermek egész iskolában töltött idejét, azaz a nyolc évet, de megjelenhet csak a tanítási órákon, témától függetlenül. IV/4. Alapelvek: A környezeti nevelés embereszménye a „környezeti polgár”, akinek alapelve, hogy -

A környezet: - az emberiség közös öröksége Minőségének megőrzése és javítása közös és egyéni kötelesség Az egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része Védelméhez minden ember képes hozzájárulni Részét képező erőforrásokat előreláthatóan és ésszerűen szabad csak felhasználni

IV/5. A környezeti nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. 56/186


Pedagógiai Program

Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (NAT) Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az általános iskolai pedagógiai munkában. A tartalmi elemek megjelenítéséhez részletes segítséget nyújt a Kerettantervi segédlet a környezeti neveléshez, melyet 2001-ben minden iskola megkapott. A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: -

Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését

-

A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.

-

Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.

-

Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.

-

Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

Nevelési elvek A pedagógusok felé támasztott igény: - következetesség - érdeklődés, - megértés, - segítőkészség, - szakmai hozzáértés - hitelesség - tájékozottság

57/186


Pedagógiai Program

IV/6. Sikerkritériumok: -

A társas kapcsolatok fejlesztése A programban való maximális részvétel elérése Tantervi követelmények teljesítése Morális gondolkodás fejlődése Pedagógiai kompetenciák fejlődése

IV/7. Feladatok A természeti, az épített, a társadalmi környezet, az emberiség jövőjének fenntarthatósága érdekében szükséges: -

magatartásminták (környezetbarát attitűdök, szokások) ismeretek értékek életviteli szokások megtanítása, kialakítása a természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek, problémamegoldó gondolkodás közvetítése a környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése

Az iskolai környezeti nevelési program kidolgozása, -

elfogadtatása a tantestülettel, részletes helyi, környezeti nevelési pedagógiai program kidolgozása

Az iskolai eszköztár bővítése: -

a teremfelszereltség javítása TV, videó, vetítőgép biztosítása a megfelelő termekben és témákhoz szertárak folyamatos bővítése. Kapcsolatfelvétel civil természetvédő szervezetekkel

V. Formái: A környezettudatos magatartást kialakíthatjuk, formálhatjuk direkt és indirekt módon. Közvetlen a tanórán, vagy a tanórán kívül nyújtott ismeret, egy-egy probléma felvetése, körüljárása, míg közvetett forma az, ha az iskolában rend és tisztaság van, ha a tanulók követhetik a tanárokat-mint viselkedési mintát-a természetes és a mesterséges környezettel való viszonyukban. VI. Módszerei: (mind két tagozaton, életkori sajátosságaiknak megfelelően): A környezeti nevelésnek főleg azok a módszerek kedveznek, amelyek aktív cselekvésre ösztönzik a tanulókat. Eredményesek az együttműködő - kooperatív-tanulási formák, a páros, csoportos feladatok, megfigyelési, észlelési, mérési gyakorlatok. A kooperatív tanulási technikák segítő kölcsönösségen alapulnak A tanulók közötti közvetlen gondolatcserére funkcionálisan is megszervezett együttes cselekvésre épülnek, így fejlesztik az ismeretszerzés megszervezésének képességét, teret adnak a beszámolásra, az ismeretek megosztására, átadására. Az együttes siker lehetősége

58/186


Pedagógiai Program

pozitív élményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését elősegíti. - Megfigyelés, ezek rögzítése - Adatgyűjtés, feldolgozás - „Öröm és bánat” térkép készítése - Az adott témák analitikus és holisztikus körüljárása - Fogalmak, jelenségek összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása - Új ismeretkehez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan - Összefüggések keresése, következtetés, összehasonlítás - Vélemények ütköztetése, vita, szituációs játékok - Érveléstechnikai gyakorlatok - Könyvtárazás, információhordozók megismerése - Adott téma analitikus és holisztikus körüljárása - Esszé írása adott témában - Kiselőadás készítése - Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról - Csoportos asszociációs feladatok - Tervezés, folyamatok, jelenségek modellezése - Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása - Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével - Szituációs játék az érdekek ütköztetésének szemléltetésére - Tesztkészítés, tesztértékelés - Témához kapcsolódó tanult ismeretek visszakeresése, koncentrálása - Tényanyaggyűjtés, rendszerezés - Terepi munka: mintavétel és értékelés, megfigyelés, elemzés - Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés) - Részvétel a helyi, országos környezetvédelmi tevékenységekben (programok megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése) VII. A program megvalósításához szükséges erőforrások: Anyagi: könyvek, folyóiratok beszerzése Versenyek, iskolai programok díjazása Foglalkozások kellékeinek megvásárlása Meghívott előadók díjazása Tanórán kívüli foglalkozások díjazása Humán: Pedagógusok kompetenciájának fejlesztése Továbbképzések, átképzések szorgalmazása Nem pedagógus alkalmazottak bevonása Külső szakemberek, szervezetek bevonása VIII. Értékelés: (mindkét tagozaton, életkori sajátosságok függvényében) A környezeti nevelés során az a célunk, hogy olyan majdani tagjait neveljük a társadalomnak, akik a természettel, környezetükkel harmóniában élnek, érzékenyek a környezetük mindenkori állapotára és a lehető legtöbbet teszik ezen állapot javítása érdekében. 59/186


Pedagógiai Program

Így ezen attitűdök kialakulása hosszadalmas folyamat is lehet, az sem biztos, hogy „tetten érhető”, amíg a gyermek az iskolába jár , ezért ezen viselkedésbeli eredmények nem mérhetők számszerűen, osztályzatokkal. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető a családi nevelés eredményének és mit sajátított el az iskolában. A fejlődést viszont nyomon követhetjük, a szándékot elismerhetjük, a pozitív változást jutalmazhatjuk. Az eredményvizsgálat egyes tanulók esetében irányulhat: -

-

az iskolai cél-és értékrendszer megvalósulására, a szociális képességek alakulására, a beállítódások és értékorientáció fejlődésére, a konfliktuskezelés módjára, a befolyásolhatóságra a kreatív döntéshozatalra arra, hogy mennyire válik belsővé a természet-környezet megőrzésének igénye.

Osztályközösségek esetében vizsgálhatjuk: -

a csoportviszonyok a közvélemény, a morális gondolkodás, az informális kapcsolatrendszerek, a befolyásolás és a tevékenységrendszerek alakulását

Az eredményvizsgálatok a következők lehetnek: -

folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés

Elmarasztalás: (mindkét tagozaton életkori sajátosságaiknak megfelelően) Ennek már inkább direkt formában kell megnyilvánulni, mert sajnos a rongálás hatásai közvetlenül jelentkeznek. Aki a környezetben, környezetében szándékosan kárt tesz, azt elmarasztaljuk, súlyosabb esetben büntetjük az érvényben lévő szankciókkal. Szóbeli elmarasztalást kap, aki például ígérete ellenére nem vesz rész olyan versenyen, eseményen, rendezvényen, amellyel társait hátrányos helyzetbe hozza, vagy az iskola hírnevének árt.

60/186


Pedagógiai Program

C, A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 61/186


Pedagógiai Program

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT 2003.) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

62/186


Pedagógiai Program

Az értékek formálásában lényeges például: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak öszszetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszenynyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. (szelektív hulladékgyűjtés, környezet ápolása, tantermek védelme)

63/186


Pedagógiai Program

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Tanórákon: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tanórán kívüli tevékenységek vetélkedők, versenyek, rendezvények -

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Média, TV, rádió, írott sajtó, reklám stb. Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások (iskolai büfé, rendezvények, stb.)

Módszertani elemek

64/186


Pedagógiai Program

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Konkrét módszertani formák: -

-

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

D, Egyéb nevelési területek: Esztétika: érzékszervi felfogás, érzékelés, észlelés útján nyert ismeret, tudás. (Mely mindig tapasztalaton alapul.) Esztétikai nevelés terén. -

Kialakítani a tanulókban a szépérzék iránti igényüket, mind tágabb, mind szűkebb környezetben. 65/186


Pedagógiai Program

-

Megőrizni a kisgyermek őszinte, ösztönös érzékenységét, fogékonyságát. Alakuljon ki az igényessége munkája, iskolája, otthona, környezete és a természet iránt. Ennek érdekében folyamatosan alakítjuk iskolánk külső és belső arculatát, hogy érzékelhető-érezhető formában találkozzanak a mindennapokban diákjaink ilyen élményekkel.

-

A valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására tegyük képessé a tanulókat, ítélőképességük és kritikus gondolkodásmódjuk fejlesztésével együtt.

-

Képessé kell tenni a tanulókat, hogy képesek legyenek felfedezni és élvezni az esztétikumot a valóságban, a környező világban, a természetben, a tárgyi környezetben, valamint az emberi közösségben, magatartásban és munkában egyaránt

-

Képes legyen művészi önkifejezésre, műalkotások és előadások elemzésére.

-

A tanórai tevékenységekkel a tanulók ismereteinek esztétikai bővítése, a differenciáltabb, árnyaltabb esztétikai érzés kialakítása érdekében.

-

Toleráns, a másságot tiszteletben tartó személyiségek fejlesztése.

-

A művészi kifejezés sokfélesége iránt nyitott.

-

Érdeklődése, fogékonysága fejleszti kreativitását, képessé teszi arra, hogy részt vegyen a kulturális életben, gazdagítsa önismeretét, emberi viszonyait, eligazodását a világban.

-

Az ünnepélyeken, az iskolai megemlékezéseken, versenyeken a megfelelő öltözékben való megjelenéssel a tisztelet kifejezése az iskolatársak, az iskola iránt.

Értelmi nevelés terén: -

Az önművelődés igényének és szokásának kibontakoztatása.

-

Könyvtári és más információ források használata

-

Egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése.

-

Csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka kialakítása.

-

Megfigyelőképesség fejlesztése, a sokoldalúság igényének kialakítása, a problémamegoldó képesség és a hatékony kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása érdekében.

-

Hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátítása.

-

Kreatív gondolkodásmód kialakítása 66/186


-

Pedagógiai Program

Értelmezési képességek fejlesztése a törvények és a szabályszerűségek megismerésével. Ok-okozati, indoklási, bizonyítási képességek fejlesztése.

-

A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése szóban és írásban egyaránt.

-

Szókincs

-

Kezdeményező képesség kialakítása, kockázat értékelés, döntéshozatal képességének fejlesztése.

-

Az elvont gondolkodásmód, probléma megoldási képesség fejlesztése kiemelt feladat, különösen az analízis, szintézis, összehasonlítás, konkretizálás erősítése.

-

A tanulók logikai képességének fejlesztése, a logikus gondolkodás kialakítása.

-

A tanulók ismereteit az iskolán kívüli tevékenységekkel kiegészítjük

-

Sokoldalú feladatmegoldó képesség kialakítása.

-

A növekvő, információ áramlatban, való tájékozódási képesség kialakítása.

-

Hatékony kommunikáció és kifejezőkészség kialakítása.

-

A gyakorlatban tudja alkalmazni ismereteit.

-

Képes legyen a médiakörnyezet értő használatára.

-

Egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

Érzelmi, akarati nevelés terén: -

Váljanak részeseivé az értékek megnevezésének, a következményeket értő diákok legyenek.

-

Integrálják be énképükbe az elsajátított tudást.

-

Kompetensek legyenek saját életpályájuk kialakításában.

-

Vállaljanak felelősséget önmagukért.

-

Legyenek önállóak.

-

Reális önismeret, önbecsülés, önértékelés kialakítása

-

Pozitív gondolkodásmód elsajátítása 67/186


Pedagógiai Program

A dönteni tudás kialakítása Erkölcsi nevelés terén: -

-

Alapvető magatartási, társadalmi normák felismerése, elfogadása, tudatosítása és gyakorlása.

-

Ki kell alakítani a tanulókban a társadalmi alkalmazkodás készségét.

-

Legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére.

-

Legyen igénye mások megismerésére.

-

Tudjon kommunikálni. Legyen empatikus, együttműködő.

-

Képes legyen rá, hogy leküzdje személyes előítéleteit, törekedjék a kompromisszumra.

-

Képes legyen tervezni, szervezni, irányítani, kockázatot felmérni, döntést hozni, értékelni.

-

Tudjon csapatmunkában dolgozni.

-

A szűkebb és tágabb környezete emlékeit, hagyományait tisztelje, ápolja.

-

A család jelentőségének megismertetésével a családi életre nevelés fontossága.

-

A közösségi élet szabályainak megismerése és alkalmazása, a demokratikus közösségi magatartás kifejlesztése.

-

A választható hitoktatás keretében az erkölcsi nevelés eredményességének segítése.

-

Az osztályközösségek, napközis csoportok személyiségformáló szerepének erősítése, előtérbe helyezve a tanulói önállóságot.

-

A hagyományok ápolását, tiszteletét szolgálják a gyűjtőmunkák, a kiállítások, hangversenyek, vetélkedők stb.

-

Az emberi munka megbecsülése a munkára nevelés legfontosabb célja.

-

Ösztönző erőt jelent a pontos cél megjelölése, a tevékenység fontosságának kiemelése, a rendszeres értékelés és a jól megszervezett versenyek.

-

A társadalmi munkára való hajlandóság kifejlesztése fontos eszköze a közérdekű munkában való részvétel is. A segítségnyújtás, a társakon való segítés, a tanulópárrendszer kialakítása fontos része a munkára való nevelésnek, a humánus ember formálásának.

68/186


Pedagógiai Program

II. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. Ezek közé tartoznak - az erkölcsi ismeretek, - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a bűnmegelőzés, - a drogprevenció, - fogyasztóvédelmi nevelés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés kiindulási alapja: minden gyermek személyiség. Munkánk során nap mint nap szembesülhetünk tanítványaink személyiségének ezernyi megnyilvánulásával, sokszínű egyéni testi, lelki, értelmi és érzelmi fejlődésének. Az iskolának kiemelkedően fontos szerepe van a gyermek személyiségének alakításában, formálásában. A gyermeki személyiség optimális fejlődéséhez biztosítani kell a megfelelő környezetet, feltételeket és tevékenységi formákat. Munkánk során fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés technikája, ami párosuljon kellő önbecsüléssel is. Személyiségfejlesztés területei Érzelmi nevelés: A tanulók közösségeire és önmagukra irányuló pozitív érzelmek kialakulása. Közösségi nevelés Együttélési szabályok megismerése, kultúrált magatartási normák elsajátítása.

69/186


Pedagógiai Program

Erkölcsi nevelés Alapvető erkölcsi értékek, normák elsajátítása, megismerése. Értelmi nevelés Érdeklődés felkeltése, differenciált tananyag és tanóra felépítés, tanulási módok, módszerek megtanítása. Önismeretre, önértékelésre való nevelés Pozitív tulajdonságok kiemelése, negatív viselkedési formák helytelenítése, konfliktushelyzetek reális kezelése. Egészséges életmódra való nevelés Rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás igényének tudatosítása, káros szenvedélyek elleni küzdelem, megelőzés. A személyiség fejlődését azzal is segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk, biztosítunk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A személyiségfejlesztés során a következő feladataink vannak: Felhasználjuk a tanulók iskolán kívül szerzett tapasztalatait, tudását – alkalmazó képes tudás kialakítása, fejlesztése Lehetővé tesszük a spontán megnyilatkozásokat. Megteremtjük a kérdezés, kételkedés, ellentmondás és vita lehetőségét, és a saját vélemény megvédésének lehetőségét Lehetőséget teremtünk az önálló, alkotó munkára különböző tevékenységek során (ünnepek, szereplés, pályázatok, versenyek, vetélkedők, DÖK, stb.) Önálló gyűjtő, kutató, búvárkodó, felfedező tevékenységek lehetőségének megteremtése tanulóink számára. Felmérjük tanulóink adottságait, képességeit, egyéni érdeklődési körüket. Ügyelünk arra, hogy tanulóink képességeiknek megfelelő feladatokat kapjanak. Támogatjuk a különleges képességekkel rendelkező gyermekek továbbhaladását, fejlődését ( sport, művészetek, reáltárgyak stb. ) Tanórákon és tanórán kívüli tevékenységek során segítjük a képességek fejlesztését. Folyamatosan alkalmazzuk a differenciált foglalkozást. Az életkori sajátosságok, jellegzetességek figyelembe vétele mindannyiunk feladata, kötelessége.(serdülő kor, kisiskolás kor)

70/186


Pedagógiai Program

Az ismeretszerző munka során az intellektuális élmények mellett a tanulókat szociális, erkölcsi és érzelmi formálásban, nevelésben kell részesíteni. Feladatunk a tanulók iskolai ill. iskolán kívüli megismerő tevékenységeinek irányítása, formálása. A környezetük esztétikus kialakításával, rendben tartásával, példamutatással esztétikai érzéküket alakítjuk, fejlesztjük. Lehetőséget biztosítunk az együttes élményekre, közösen végzett tevékenységekre, mellyel a gyermekek érzelmi, morális fejlődését, fejlesztését biztosítjuk. Megerősítő, pozitív minősítéssel, dicsérettel érjük el, hogy a gyermekek értékesnek érezzék önmagukat, ezáltal fejlődjön önbecsülésük, önmaguk tisztelete. Meg kell kapniuk tanítóiktól, tanáraiktól, társaiktól a teljesítményükhöz, fejlődésükhöz méltó egyéni értékelést, mellyel önértékelésük fejlődik. A gyerekeket folyamatosan segítjük a tanulásuk, fejlődésük áttekintésében, ezzel erősítjük az önbizalmukat, fokozzuk tudatosságukat saját magukkal szemben. Türelmes, megértő tanítással, viselkedéssel a gyerekeket türelemre, toleranciára neveljük. Szeretetteljes, biztonságos légkört biztosítunk a tanórákon ill. tanórákon kívüli tevékenységekben, mellyel szeretetre, egymás megbecsülésére neveljük őket. Megbecsüljük, jutalmazzuk a tanulók kiváló teljesítményét, jó minőségű munkáját. (igazgatói -, nevelőtestületi dicséret, Jókai-díj/. Feladatunk a gyermekeket illemtudó viselkedésre tanítani, a kultúrált viselkedés szabályainak elsajátíttatása, annak ellenőrzése, értékelése. A gyermekekkel közösen kialakított szabályrendszerek, normák, értékelési módok segítségével érdekeltté kell tenni tanulóinkat önnevelésükben.

III. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az általános iskolai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, az iskola és a család szoros együttműködésére törekszik. Iskolánk közösségi szintjei: Iskolai közösség Osztályközösség Napközis csoportok Évfolyamszintű csoportok: - fejlesztő csoport - tehetséggondozó csoport Szakkörök (énekkar) Tömegsport DÖK Tanórán kívüli tevékenység köré szerveződő csoportok: - nyári táborok - erdei iskola 71/186


Pedagógiai Program

- osztály és tanulmányi kirándulás Egyéb alkalmi csoportok, közösségek ( ünnepély, rendezvény, vetélkedők ) Alapelvek minden közösségre vonatkozóan: A közösségek az iskola hatására alakulnak ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola ( osztályfőnök, tanárok, légkör, hagyományok, konfliktus, stb. ) bélyegét. Az iskola: - a társas érintkezés, közösségi szokások, tevékenységek színtere - kezdete egy egész életen át tartó folyamatnak (közösségi lét, társas kapcsolatok , közös feladat végzés, közös produktum kialakítása) Ehhez kapcsolódó általános feladatok A közösségben ki kell alakítani az egységes követelményeket, magatartás-formákat (házirend, nevelési program, helyi tanterv előírásai szerint). Az alapvető normák kiépítése után azok megkövetelése, betartása és betartatása a feladat (ellenőrzés, értékelés kidolgozott rendje szerint). A közösségen belül ki kell emelni a pozitívumokat, azokat erősíteni kell, és tudatosítani azok hatását (Jókai-díjasok tablója, nyertesekről készült tablók, jutalmazás és büntetés rendszere) El kell érnünk, hogy a gyerekek őszintén és nyíltan, kulturáltan merjenek beszélni felnőttek és társaik előtt. Segíteni kell a tanulókat, hogy megtalálják a helyüket a közösségben. Kerülni kell az egyes gyerekekkel szembeni előítéleteket. Meg kell ismernünk tanítványaink érzelmi és lelki világát. Kiemelt feladatok az osztályközösségben: Az iskola első osztályába érkező gyerekek csoportjából közösséget formálni csak következetes nevelőmunkával lehet. Hasonló feladat elé állítja az 5. osztály is az osztályfőnököt, különösen, ha jelentős változás történt a 4. osztály végén. Az osztályfőnökök ehhez kapcsolódó fő céljai és feladatai: - a gyermekek személyiségének és életkörülményeinek megismerése - a közösség és közösségi érzés kialakítása - érzelmi kötődés kialakítása az iskola hagyományaihoz - bizalmas, szeretetteljes légkör kialakítása - a közös értékrendszer kialakítása - az iskolarend és fegyelem elfogadtatása - képességek szerinti teljesítmény elérése - a tudásvágy, a tanulási képesség kialakítása - távlatadás 72/186


Pedagógiai Program

A csoportfejlődés egyes fázisaiban más - más feladataink vannak Alakulás: - információ gyűjtése a leendő / az új osztályról - az iskolai év programjainak ismertetése - házirend és balesetvédelmi szabályok ismertetése - rendszeres kommunikáció - folyamatos tájékoztatás - a folyamatokba történő bevonás - megbízások adása Kohézió kialakulása: az összetartó közösségek kevésbé tűrik a deviáns viselkedést. A kohéziót a következők segítik: -

közös osztálydíszítés lakóhely nevezetességeinek, látnivalóinak közös megtekintése hétvégi kirándulás, túra klubdélután

Az osztályfőnökök és a diákok közötti jó kapcsolat fő jellemzői: - nyíltság, őszinteség érvényesül - mindenki értékeli a másikat, törődik vele - toleráns viselkedés - segítő légkör - nyílt kommunikáció - érvényesül a kiszámíthatóság és a következetesség Lényeges az osztályban tanító tanárok összhangja, az osztályfőnöknek kell az osztályban tanító tanárok vezetőjének lenni. Fontos, hogy közöttük egységes legyen az értékrend, megbeszéljék a legfontosabb problémákat, egységesen lépjenek fel, valódi teamként A tanulóközösségek feladatai, eszközei: -

mindenki kapjon lehetőséget egyéni képességeinek, értékeink bizonyítására a közösség mindenfajta tevékenységet értékeljen tudják a közösségen belüli konfliktust felismerni, kezelni, feloldani

A közösségfejlesztés egyik formája az iskolai nevelés tanítási órán kívüli tevékenységei. Hagyományőrzés (sportnap, Jókai-nap, Egészségnap, DÖK- nap, karácsonyi hangverseny, farsang) Nemzeti ünnepek (ünnepélyek, osztályfőnöki órákon való megemlékezés, iskolarádión keresztüli megemlékezés) Gyermeknap

73/186


Pedagógiai Program

A tanulóközösségek szervezete: DÖK Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyet minden tanévben megszervezünk. A felmenő rendszerű versenyekben résztvevő tanulók képviselik iskolánkat. A versenyekre, vetélkedőkre való tanulói felkészítést a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola pedagógusai tanulmányi osztálykirándulásokat szerveznek minden tanévvégén. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a költségeket a szülőknek kell fedezni. Erdei iskola: Újszerű formája a nevelési és oktatási követelmények teljesítésének. A legalább 5 napig tartó erdei környezetben folyó foglalkozások során a tanulók gyakorlatban is megismerkedhetnek a tantárgyi követelményekkel. Pályázaton nyert összeggel, vagy önköltségesen lehet szülői jóváhagyással megszervezni. Szabadidős foglalkozások: (játszóház, kézműves foglalkozások) A szabadidő kultúrált eltöltésére tanítja iskolánk tanulóit, az iskola tanárai által szervezett szabadidős foglalkozások, melyeken a részvétel önkéntes. Iskolai könyvtár: A tanulók ismeretszerzését, önképzését segíti elő, változatos programokkal.

IV. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek IV/1. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók nevelése „Meg kell találni minden gyermek speciális tehetségét, hisz minden gyermekben fellelhetők jó képességek, sőt, időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnik a drágakő csillogása.” Czeizel A társadalomban megmutatkozó problémák a korai prevenció fontosságát hangsúlyozzák. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az óvodásoknál megvalósuló differenciált egyéni bánásmód, preventív fejlesztés, valamint az iskolában az átlagtól eltérő, viselkedési és/vagy teljesítményproblémákkal küszködő gyermekek speciális, korrektív ellátása.

74/186


Pedagógiai Program

A fejlesztés nem azonos a változtatással, az erőltetett rátanítással, a korrepetálással, amelyek direkt ráhatással gyors teljesítményt vagy viselkedésváltozást eredményezhetnek. A fejlesztés a teljesítményt vagy viselkedést létrehozó pszichikus funkciók, pszichikus struktúrák megváltoztatását célozza meg. Ebből következően mindig indirekt, a jelenségtünet okára irányuló, folyamatos és időben elhúzódó. Fejlesztésen nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsítását értjük, hanem: a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított, az életkori sajátosságaihoz illeszkedő eljárásokkal történő támasznyújtást, amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális és tárgyi feltételeket. A fejlesztőpedagógus kompetenciaköre. Kikre és milyen eszközökkel terjed ki a fejlesztő pedagógusi tevékenység? Csak normál IQ övezetbe tartozó gyermekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén. Diagnosztikus tevékenysége csak képzéseiben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki. A diagnosztikus és terápiás munkakörét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. Tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi. A fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős. Iskolánkban sok a tanulási zavarral, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló. Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján: Ezek a tanulók ép értelműek, ép érzékszervűek, akik az iskolai teljesítéshez szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt egy vagy több tantárgyból nem tudnak megfelelni a minimumelvárásnak. Figyelemproblémával, magatartásproblémával, mozgékonysággal, labilis érzelmi élettel, tanulási teljesítményben gyengébb eredménnyel, részképesség zavarral, feladatmegértés, feladattartás, feladattudat nehézségeivel küszködnek. Mérések, szűrések, adminisztráció -

-

Fejlesztő foglalkozásokra jogosult tanulók létszámának egyeztetése Szülői nyilatkozatok beszerzése Órarend összeállítása, csoportbeosztások Képességek felmérése (1. osztályos tanulók, fejlesztő foglalkozásokra járó tanulók bemeneti mérése, 1. osztályos DIFER mérés) Felmérések kiértékelése, egyéni fejlesztési tervek elkészítése Folyamatos konzultáció a tanítókkal, szaktanárokkal az esetleges újabb tanulási problémás tanulók kiszűrése Szülők, tanítók, szaktanárok folyamatos tájékoztatása a mérési eredményekről, egyéni fejlesztő programról, együttműködésről (szülői értekezletek, fogadó órák) 75/186


-

-

Pedagógiai Program

Folyamatos dokumentáció a fejlesztő naplóban, szöveges értékelések írása (alsó tagozatosokat negyedévenként szöveges értékeléssel, felső tagozatosokat félévkor és év végén szöveges értékeléssel, valamint fogadóórákon, szülői értekezleteken szóban.) Folyamatos kontrollvizsgálatra küldés- aktuális tanulók Folyamatos együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, egyéb szakemberekkel

Fejlesztő foglalkozások szervezeti felépítése (fejlesztési tervek tartalma, fejlesztő foglalkozások menete) A foglalkozások kiscsoportos (2-3-4 fő) formában működnek, melyen hetente egy-két alkalommal vesznek részt a gyerekek. A foglalkozásokon a tanulókat egyéni fejlesztési terv szerint tanítjuk, felzárkóztatjuk. A fejlesztési tervek összeállításakor alapul vesszük a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ (Nevelési Tanácsadó) szakvéleményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza: -

nagymozgás, finommozgás fejlesztését testséma és téri tájékozódást vizuális és auditív percepciót figyelem, emlékezet, memória fejlesztést szókincsfejlesztést dyslexia, dysgrafia, dyscalculia terápiát

A gyerekek egyéni üteméhez igazodva építjük fel a foglalkozásokat, ahol játékos keretek között próbáljuk a fejlesztendő területeket felzárkóztatni. Sokféle és változatos részképesség feladatokból, célzott dyslexia, dysgrafia, dyscalculia terápiából, fejlesztő játékos és mozgásos tevékenységekből épül fel egy óra. A változatos és egyénre szabott órák lehetővé teszik a magatartás- és figyelemzavarral küzdő tanulók számára is a könnyebb ismeretelsajátítást. A fejlesztő órák a gyerekek órarendjébe be vannak építve, ill. tanítás után az 5.-6.-7. órában tartjuk meg. Minden tanév elején és tanév végén méréseket végzünk olvasásból, szövegértésből, nyelvtanból, írásból, matematikából és szókincsfejlettségből. Az első osztályos tanulóknál bemeneti mérésként a részképességek fejlettségi szintjét saját mérőlapokkal és a DIFER méréssel szoktuk megnézni. Így figyelemmel tudjuk követni a gyerekek fejlődését, az eredmény segítséget nyújt a további feladatokhoz. Ezek a gyerekek sokkal fáradékonyabbak, mint társaik, így a feladatokat erőltetni nem szabad, ha elfáradtak, mozgással, beszélgetéssel, relaxálással kell figyelmüket visszaterelni. Mindez lassú, hosszadalmas feladat, és minél nagyobb a gyerek, annál több időt vesz igénybe. A játék elengedhetetlen a foglalkozáson. Mivel ez eleve lételeme a gyereknek, még a nagynak is, valamint azért, mert ezzel motiválni lehet, az egész órát át kell szőnie a játéknak, az érdekes feladatoknak, hogy figyelmüket ébren tudjuk tartani. Nagyon fontos, hogy ezeket a peremhelyzetbe került gyerekeket apró dolgokkal jutalmazzuk (jutalomkártya stb.) és dicsérjük apró teljesítményeikért is. Mindig szem előtt kell tartani a komplexitás elvét: egyrészt a biztos, elfogadó, megerősítő érzelmi jelenlétet, mely elősegíti, hogy önmagukban is jobban bízzanak, és 76/186


Pedagógiai Program

így könnyebben és gyorsabban kibontakozzanak, másrészt tudatosan be kell tartani a lépcsőfokokat A fejlesztés körülményei: -

-

-

Érzelmi biztonság (érzelmi motiváció, a gyermek teherbíró képességének figyelembe vétele/) Személyes kapcsolat a pedagógussal Környezeti ingerek redukálása (figyelemkoncentráció erősítése érdekében) Szituációból való kiemelés Pihenés megengedése, fáradtság elfogadása A gyermek tevékenységének vezérelése, a kezdés és a befejezés kapjon külön hangsúlyt Tagolt, rövid, érthető instrukciók Állandó kontaktus fenntartása (dicséret, nem túlzottan) Túlzott versenyhelyzet kerülése A problémák konkrét megfogalmazása Ingerszegény környezet, mert könnyen elterelődik a figyelmük

A gyerekek szeretnek a foglalkozásokra járni, érdekli őket a sok „játékos” feladat, motiváltak, mert az egyéni foglalkozások hatására is sikerélményeik vannak. Szükségük van a fejlesztő órákra, hogy az egyéni ütemükhöz képest folyamatosan fejlődést mutassanak. Célunk, hogy a gyerekek önbizalommal telve, képességeiknek megfelelően, sikeresen illeszkedjenek be a mindennapi életbe.

IV/2. Iskolaotthonos osztály Létszámhatár: maximum 12 fő. A kislétszámú osztályba a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye, illetve a 3. sz. Bizottság javaslata alapján kerülnek a gyerekek. Az iskolaotthonos rendszer átmenetet képez az óvoda és az iskola között és kihat a tanulás és tanítás folyamatára. Előnyei: -

A tanulók terhelése nem olyan megerőltető A fő tantárgyak oktatása a guruló rendszer által délelőttre esik A kis tanulólétszám lehetővé teszi a személyre szóló differenciálást A két napszak közötti váltás időszakában van a fejlesztés és a logopédiai fogalakozás

77/186


Pedagógiai Program

A nevelés szempontjából kiemelt szerepet kap: -

-

A helyes szokásrend és életrend kialakítása A tanulási szokások és az önállóság fejlesztése A szocializációs folyamatok gyorsítása Személyiségfejlesztés a folyamatos értékelés során szóbeli, írásbeli, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel A nevelési területek komplexitásának megvalósítása közösségi, erkölcsi, egészségnevelési, környezeti nevelési, munkára szoktatás, feladattudat erősítése

V. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység „Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csodát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna.” Szent-Györgyi Albert „Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családjának. De ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy képességeit kibontakoztassa, a társadalmi tragédia.” Gallhagher „Tudom, nem lehet máról holnapra megváltoztatni a világot, s az iskolarendszert sem. Ez lassú, sziszifuszi munka, de program nélkül nem megy. Azt javaslom a pedagógusnak: dolgozzon még akkor is, ha úgy gondolja, nem lesz belőle semmi, de etikai értelemben nem mondhatja, hogy nem vágott bele. Próbálkozzon, kísérletezzen. A világot provokálni kell.” dr. Zsolnai József Elméleti háttér: A tehetség fogalmát több kutató is igyekezett definiálni, talán legjobban a Harsányi István - féle megfogalmazás tükrözi, mit is értünk tehetség alatt: „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagost messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”

78/186


Pedagógiai Program

Iskolánk fontos feladatnak tekinti, hogy a kis tehetségeket felkutassuk, és igyekezzünk teret adni képességeik kibontakozásának, valamint próbáljunk segítséget nyújtani a fejlődésükben is. Tudnunk kell azonban azt, hogy a gyerekek inkább csak tehetségígéretek. Fontos tehát azt meghatároznunk, hogy milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy a gyermek tehetségígéret legyen: -

intelligencia (kognitív képesség) motiváltság (feladatra irányultság) kreativitás

A kreativitáson belül még 4 tényező fontos: -

folyamatosság, hajlékonyság, eredetiség, kidolgozás.

A tehetségnek 7 fontos területe van (Gardner f. megfogalmazás): -

logikai téri-vizuális nyelvi zenei testi, mozgásos személyek közötti, szociális személyen belüli, belső élet

A tehetségígéreteket azonban fel is kell ismernünk, és ehhez szükséges: -

-

-

iskolai eredményesség, osztályzatok , jó pedagógiai szem /érettebb gondolkodás, elmélyültség, kíváncsiság, választékos szókincs írásban és szóban, feladatelkötelezettség, jó vagy - és szokatlan ötletek, magas szintű szabadidős tevékenység, olvasás korán és rendszeresen, sokirányú érdeklődés, nyitottság... versenyhelyzetekben nyújtott eredmények alapján tesztek segítségével (IQ, egyszerűbb, pszichológusi szaktudást nem igénylő feladatok, kreativitás tesztek, DIFER) szülők, felnőtt környezet kortársak véleménye alapján (szubjektív módszer) jelzése.

Sok körülmény nehezítheti azonban a tehetség felismerését: Olyan területen tehetséges, ami az iskolában nem vehető észre (ugyanis a tehetség felismerésének csak egy, és egy igen szubjektív szegmense a tanári vélemény. A tehetség az átlag feletti képesség, a feladatelkötelezettség és a kreativitás együtthatásából fejlődik, nem tévesztendő össze az iskolai tehetséggel. a pedagógusok által tehetségesnek tartott gyerekek nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.

79/186


Pedagógiai Program

Az okos, motivált, jól nevelt, nem túl kreatív gyerekek oktatása nem okoz problémát a tanítási órán, míg az igazán tehetségesek kreativitása igen zavaró lehet). Nem akarja, hogy észrevegyék a tehetségét (főleg lányoknál fordul elő) valamilyen más deficit elfedi a tehetséget (ez néha a már megvalósult tehetségesnek is jellemzője volt. Alulellátott, alulteljesítő az a gyerek, akinek mindennapi hatékonysága az iskolában jóval gyengébb, mint intelligenciája alapján tőle elvárható lenne, (nincsenek meg azok a feltételek a környezetében, amik szükségesek a kibontakozáshoz, ilyenek pl. az alsó tagozatos alul teljesítő lányok, szociálisan hátrányos helyzetűek, kultúrális, kisebbségi vagy etnikai csoportok vagy képességdeficittel küzdő tehetségek) Időhiány. A tehetségekre jellemző személyiségjegyek: Az ismeretszerzés terén: -

sokat tudnak különböző dolgokról gazdag szókincs jellemzi őket szokatlan kifejezéseket használnak a tényeket gyorsan megjegyzik az ok-okozati viszonyokat gyorsan felismerik hasonlóságokat, különbségeket keresnek a jelenségekben jó megfigyelők gyorsan tudják felidézni a tanultakat sokat olvasnak a bonyolult dolgokat áttekinthető egységekre bontják kritikusan, függetlenül gondolkodnak

Motiváció terén: -

-

az őket érdeklő kérdésekkel igen elmélyülten foglalkoznak feladataikat befejezik unják a mechanikus feladatokat tökéletességre törekszenek szívesen dolgoznak önállóan magas célokat tűznek maguk elé

Kreativitás terén: -

-

sokszor, sokféle és szokatlan kérdéseket tesznek fel ötletesek több megoldási lehetőséget sorolnak fel (furcsa, frappáns megoldások) véleményüket nem rejtik véka alá nem értékelik a sablonos megoldásokat jó humorérzékük van eredeti, színes a fantáziaviláguk

80/186


Pedagógiai Program

Speciális viselkedés terén: -

készek szembeszülni a tekintéllyel vállalnak konfliktusokat egyéniségek individualisták mennek a maguk útján nem fogadnak el tekintélyalapon véleményt kortársaikkal általában kijönnek

Tehetségfejlesztés Iskolánk tantestülete felismerte a tehetség felkutatásának és gondozásának szükségességét. A pedagógiai munkánk szerves részét képezi a tanulási stratégiák sokféleségének megismertetése. Törekvésünk, hogy tanulóink elsajátítsák és alkalmazzák a számukra legmegfelelőbb tanulási stílust, a legeredményesebb tanulási módszert. A társadalomban is megnőtt az igény az önálló gondolkozású, kreatív képességekkel rendelkező, döntésképes munkaerő iránt és ez egyre fokozza a gyerekek, a szülők, az iskola tágabb környezetének elvárásait, hogy az iskolából minél több tehetséges, problémamegoldásra képes tanuló kerüljön ki. Iskolánk azért tartja fontosnak a tehetséggondozást, mert egyetlen oktatási-nevelési intézmény sem engedheti meg magának, hogy a tehetséges gyermekek, fiatalok elkallódjanak. A tanórai differenciált foglalkozások és a tanórán kívüli szakkörök, programok mind ezt a célt szolgálják. A tehetségfejlesztő programok általában három kategóriába sorolhatók: Gyorsítás ─ ennek előnye, hogy a kiválóan tehetséges tanulók a képességeiknek megfelelő ütemben haladhatnak. Ilyen például a korai felvétel az iskolába, vagy az osztályugratás. a pedagógusoknak azonban az a tapasztalatuk, hogy bár ezek a gyerekek bizonyos területeken fejlettebbek társaiknál, szocioemocionálisan éretlenek, és ebből adódóan konfliktusuk támadhat. a gyorsítás csak abban az esetben lehet sikeres, ha tervszerű és folyamatos. Speciális csoportok alakítása ─ előnye, hogy a tehetséges tanulók egyéni jellemzőire támaszkodik, a legkevésbé korlátozó környezetet igyekszik biztosítani, és képességeik maximális kihasználására ösztönzi a tanulókat. Ennek formái: speciális osztályok, speciális iskolák, egy napos különfoglalkozások, stb. Gazdagítás, vagy dúsítás ─ tanterven felüli oktatás, sok ismeretanyag átadása, szakkörök, iskolán belüli- és kívüli programok, tevékenységek. Iskolánk ez utóbbi formát választotta, mely tanulóink adottságaihoz, környezetükhöz a leginkább alkalmazkodik. A gazdagító, dúsító program lehetőséget ad az alaposabb elmélyedésre, egyben a tanulói tapasztalatok bővítésére irányul. Sokoldalú megközelítést, magasabb szintű gondolkodást igényel. A tanultak felhasználásával a jelenségek közötti összefüggésekre, problémafeltárásra, annak keresésére, és megoldási lehetőségekre buzdít. Nagyfokú komplexitás jellemzi, a tanulók szükségleteire, igényeire épül. Inkább pro81/186


Pedagógiai Program

duktív, mint reproduktív. Folyamatos fejlesztés és tartalmi célok elérését segíti elő, miközben belső késztetésre támaszkodik. Itt a gyerekek a normális oktatáson felüli képzést kapnak. Tehát amellett, hogy átlagos képességű társaival együtt jár iskolába, délutánokon, hétvégén külön foglalkozásokon, néhány napos vagy hetes táborokban, tehetséggondozó programban vesz részt. A program különböző lehet, a lényege az, hogy a tanterven felül, azon kívül eső ismereteket és készségeket sajátíthat el hasonló képességű gyerekek társaságában. Ez a forma lehetővé teszi, hogy a tehetséges gyerekek anélkül, hogy a saját korosztályukból és környezetükből kiszakadnának, képességeiknek megfelelő képzéshez és társakhoz jussanak. A tehetségfejlesztés külön történik alsó és felső tagozaton. Tehetséggondozó program alkalmazása az alsó, illetve felső tagozaton Az iskola lényegében nem változott sokat a századok során. Alapvető működése ma is az, hogy minél több tudást igyekezzünk a diákok fejébe tömködni. A harmadik évezredben azonban, a kultúra és a tudomány fejlődése indokolja az oktatás megújulását is. Az emberi kultúra és tudomány fejlődése lehetetlenné teszi a hagyományos iskolamodell hatékony működését. Az információrobbanás megkérdőjelezte a tárgyi tudásra, ismeretekre összpontosító oktatást. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet a kész tudást átadni, mert az mennyiségileg hatalmas, és állandóan növekszik. Ebből következik, hogy a megszerzett ismeretek érvényessége és hasznosíthatósága naponta csökken. A jövő nemzedékeinek felkészítésében tehát az ismeretek megszerzésére és az ehhez való készség elsajátítására kell leginkább hangsúlyt fektetnünk. Napjaink oktatása számára a másik nagy kihívást az átlagostól eltérő képességű gyerekek számának megnövekedése jelenti. Azok a családok, amelyek élni tudnak a gyarapodó lehetőségekkel, lényegesen magasabb teljesítményre teszik képessé gyermekeiket. Mind a higiénés, mind a táplálkozási és egyéb egészségügyi területen biztosított magas szintű ellátás rendkívüli mértékben fokozza a gyermekek testi és szellemi képességeit. Emellett a lehetőségek kihasználása közvetlenül is erőteljes fejlesztést jelenthet a kisgyermekek számára. Akik viszont nem részesednek a fejlődés nyújtotta előnyökből, azok jelentősen lemaradnak szerencsésebb társaiktól. Az alapoktatásban mindenhol tapasztalható, hogy a nagyon kiemelkedő, és az átlagtól jelentősen elmaradó képességű gyerekek száma egyre jobban növekszik. További kihívást jelentenek az iskola számára az egyre gyakrabban mutatkozó részképességzavarok. Az orvostudomány fejlődésével sok, korábban menthetetlen újszülött és kisbaba egészségesen felnövekedhet. Az érzékeny agy azonban működésében eltérővé válhat a kisebb-nagyobb sérülések következtében. Az ilyen eltérő képességű gyerekek nagyon gyakran átlag feletti intelligenciával rendelkeznek, de az iskolában nem tudnak megfelelni, mert ahhoz, hogy megtanuljanak jól olvasni, írni és számolni, a hagyományostól eltérő módszerekre lenne szükség. A mai oktatás nem tud ezeknek a gyerekeknek sem megfelelő ellátást biztosítani. Az emberiség a szellemi kapacitásának még mindig csak töredékét képes kihasználni. A megfelelő módszerek hiányában nemcsak hogy nem tudjuk lehetőségeinket jobban kibontakoztatni, hanem a kor kihívásaival sem tudunk megküzdeni. Ezért kell az iskolának is kinyílni újabb működések irányába, és kell tudnia a sokféle képességet megfelelően kezelni.

82/186


Pedagógiai Program

A lemaradó tanulók felzárkóztatására nagyon sok jó módszer került kidolgozásra, de a kiemelkedő gyerekek még mindig nem jutnak hozzá a képességeiknek megfelelő oktatáshoz, nem is beszélve a kiegyensúlyozatlan képességekkel, tanulási zavarokkal küzdő tanulókról. Pedig léteznek olyan módszerek és iskolák /projekt módszer, Montessori, Waldorf, Jena Plan, Mind Map stb./, amelyeket évtizedekkel korábban alakítottak ki, és sikeresen alkalmaztak az oktatásban. Ezek az új irányzatok Magyarországon kizárólag egy-egy alapítványi vagy magániskolában kerülnek alkalmazásra, és így csak azoknak a gyerekeknek jut a képességeknek megfelelő oktatás kiváltsága, akiknek a családja ennek anyagi hátterét biztosítani tudja. A kiemelkedő képességű gyerekeknek csak szűk rétege /akik az iskolai tanulási képességekben is kiválóak/, jutnak fejlesztéshez, pedig ez csak nagyon kis része a valamiben tehetséges tanulóknak. Szakemberek fel tudják fedezni a tehetség egyéb megjelenési formáit is, de ezeknek a tehetségeknek a fejlesztésében a szokásostól eltérő módszerekre is szükség van. Tehetséggondozás alsó tagozatban Első és második osztályban, közös tehetségfelismerő, készségfejlesztő foglalkozásokat tartunk, hetente egy alkalommal, külön a két évfolyamnak. Itt a tehetségígéretek felkutatása a cél. A foglakozások játékos formában próbálnak meg közelíteni egy-egy feladathoz, mert ennek a korosztálynak még nagyon sok játékra van szüksége, hogy ne váljon számukra a munka monotonná. A játékok általában párban, vagy csoportosan zajlanak, számtalan módon fejlesztve a gyermekek közötti kapcsolatokat. Játék közben megfigyel, kísérletezik, következtet, ezáltal a gondolat - és érzelmi világa is gazdagodik. Ugyanakkor a tényismerete is nagymértékben növekszik. Mindezt örömteli tevékenységként éli meg, jóformán a fáradtság jele nélkül. A játék által fejleszthetők az élethez és a tanuláshoz szükséges készségek, képességek. Az együttes tevékenység révén fejleszti a közösségi szellemet, megteremti az összetartozás érzését. A játékok érzelmileg is fejlesztik az egyént, például a másik teljesítményének megítélésénél. Segíti a magabiztosságot és az éntudat kifejlődését, valamint a másokkal való együttműködés képességének, és a mások tiszteletben tartásának kialakulását. A játék segíti a pedagógus és a gyerek vagy gyerekek közti beszélgetést, vitát. A játéknak nagy szerepe van a türelem, kitartás, önbizalom, öntudat és önbecsülés, barátság, mások iránti bizalom, nyitottság, empátia kialakításában. A győzelem és a vereség egyaránt erősíthetik e tulajdonságokat. A foglalkozások témái: -

-

játékos logikai feladatok (fejtörők, határok kiterjesztése, kategorizálás, csoportosítás, később fejszámolás, számemlékezet) téri-vizuális feladatok, szintén játékos formában (alakzatok kirakása, rajzolós feladatok, tükörkép, vizuális emlékezet, különbségek észrevétele, kép rajzolása megadott szempontok alapján besatírozással, labirintus-feladatok, bármilyen építő játék, számítógépes program) nyelvi jellegű feladatok, (szókincsfejlesztés ─ főfogalom, szinonimakeresés, szómagyarázatok, anagrammák, szókiegészítés, szóláncok, jelentés-kapcso-

83/186


-

-

-

-

Pedagógiai Program

latok, szövegalkotási feladatok, verbális emlékezet, olvasás, enciklopédia-készítés, névmagyarázat fantázia alapon) zenei jellegű feladatok (dallam és ritmus felismerése és visszaadása, hangszerek hangjának felismerése és kihallása zenekarból, eltérő ritmusok dobolása, tapsolása kézzel és lábbal, többszólamú és kánonéneklés) testi, mozgásos jellegű feladatok (bizonyos érzelmek, hangulatok kifejezése arcmimikával, szemjátékkal, testbeszéddel, állatok mozgásának utánozása, történet elbeszélése mozgással, faliújság, tabló tervezése, számítógépes képi feladatok, modellezés, kézimunkázás, agyagozás, barkácsolás, ügyességi feladatok). Ez az a terület, ahol az igazán tehetséges gyerekek korán kitűnve, e képességeiket nem az iskolában, hanem máshol (sport egyesület, tánc egyesület, amatőr színjátszás) fejlesztik. Az iskolai körben inkább a rajz, képzőművészet irányában lehet a képességeket tovább fejleszteni. interperszonális feladatok (szempontváltásos feladatok, kölcsönkérés, visszautasítás, következmények keresése konkrét helyzetek kapcsán, helyzetekre alternatív megoldások keresése). Itt ugyanis a tehetséges gyerekek korán kitűnnek, mert jó empatikus képességekkel rendelkeznek, érzékenyek a problémákra, jól tudnak érvelni, hatni társaikra, érettebb a véleményük. belső élettel kapcsolatos feladatok (írásművek készítése, kutatómunka elvégeztetése) Az önállóan verset, naplót író gyerekek általában zárkózottak, szerények, így tehetségük nehezen kerül felszínre.

Ezeket a foglalkozásokat több pedagógus tartja, értelemszerűen azok, akik az egyes területek szakavatottabb értői (ének szakos, rajz szakos, fejlesztő pedagógus, drámapedagógiában járatos , stb.) 3.osztálytól már a felfedezett „tehetségígéretek” szakkörökön fejlődhetnek tovább. Első osztály második félévében már megindul a szorobán megismertetése, mert iskolánk hagyományai közé tartozik ezzel az egyszerű számoló szerkezettel való feladatmegoldás oktatása. Később haladó szinten tanulhatják tovább a tehetségesebb diákok. Versenyek, versenyeztetés A versengés a fejlődés egyik mozgatórugója. a tehetséges gyerek fejlődésében különösen fontos tényező a versenyeztetés, hiszen ennek során tudja igazán megpróbálni képességeit, és a motivációs tényezők között is fontos szerepet játszik. Természetesen ennek is megvan a maga kultúrája, a versenyek tömegén indított tanulót az agyonhajszoltság, a kiégés veszélye fenyegeti. A versenyzésnek számos funkciója lehet a diákok életében. A társakkal való összehasonlítás során lehetővé teszi, hogy mindenki felbecsülje a saját értékeit, az így felismert értékeknek megfelelően elnyerje a csoporton belül a helyét. a társas összehasonlítási folyamat segíti az énértékelést. Az egyén a másokkal való összehasonlítás során tanulhat magáról a legtöbbet, az iskolai nevelés egyik alapvető feladata a gyerekek önismeretének fejlesztése. Versenyeken alsó és felsős tanulóink egyaránt részt vesznek. Ezek lehetnek csak házi versenyek, illetve kerületi, iskolai és országos szintűek egyaránt. 84/186


Pedagógiai Program

Tehetséggondozás felső tagozatban A felső tagozatban a tehetséggondozás elsősorban szakkörökben folyik, valamint egyre gazdagodó programjainkon. Szakkörök, mint a tehetséggondozás színterei A differenciálási lehetőségekkel való élés egyik sajátos módját jelentik a rendszeres délutáni elfoglaltságok. Ezeknek a foglalkozásoknak több funkciója is van. Egyrészt lehetőségeket biztosítunk arra, hogy tanulóink speciális képességeiket fejlesszék, másrészt erősíteni szeretnénk az iskolához fűződő kötődésüket. Egyéb terveink, a tehetséggondozás szolgálatában -

-

-

olvasási kedvet serkentő foglalkozások például: könyvmoly-klub, mese délután kerületi Ki Mit Tud szervezése városnéző séták szűkebb környezetünk megismerése sétákkal, kutatómunkával sportvetélkedők DÖK-nap mozgáskultúra-fejlesztés (sportvetélkedő, Sportnap,) könyvtárhasználat szakmai rendezvénysorozat a Jókai Nap keretében, előadók meghívásakerületi szintű előadások folyamatos versenyek alsó és felső tagozaton világnapok figyelemmel kísérése havi aktualitások megjelenítése faliújságokon Jókai-díj Farsang szorobán előadások szervezése gyerekeknek rendszeres továbbképzés pedagógusoknak nyelvi programok (Pancake-day) ismeretdúsítás séták segítségével (bakancsos szakkör, osztálykirándulások, erdei iskola)

VI. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősnek törvény által előírt kiemelt, kötelező feladata. Elsődleges feladatunk a prevenció (megelőzés). A gyermekvédelmi felelős további feladatai: -

A tanulók tájékoztatása, hogy problémájukkal hol és mikor fordulhatnak hozzá, és milyen az iskolán kívüli gyermek-védelmi feladatokat ellátó

85/186


Pedagógiai Program

intézményt kereshetnek fel. Ezen intézmények nevét címét, telefonszámát jól látható helyre kiteszi. -

A veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismerkedik a tanulók családi környezetét.

-

Gyermekbántalmazás vélelme esetén, vagy iskolán belüli el nem hárítható veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyámhivatalt, Jegyzőt.

-

Felkérésre részt vesz az esetmegbeszéléseken. Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a Polgármesteri hivatalnál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, vagy természetbeni támogatás formájában történő segítségnyújtás érdekében.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzásait, felderíti a hiányzások okait, szükség esetén az osztályfőnökkel együtt intézkedik.

-

Segítséget nyújt az egészségnevelésre, ennek részeként a kábítószer ellenes programok kidolgozásában.

A nevelők gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: -

Közreműködnek a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, az okok feltárásában, pedagógiai eszközökkel történő megszüntetésében, amennyiben ez nem lehetséges a gyermekvédelmi feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel együttműködnek. (Gyermekjóléti szolgálat, esetmegbeszélés, Gyámhivatal, védelembe vételi tárgyalás, felülvizsgálat, megszüntetés.)

-

Különös figyelmet kell fordítani az egészségnevelésen belül a szenvedélybetegségek megelőzésére.

-

Megismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. (Tanórákon balesetvédelmi oktatás, Testnevelés, technika, informatika, kémia, fizika, stb.)

-

Azokkal a szabályokkal, amelyeket be kell tartani az iskolában tartózkodás ideje alatt.

A tanulók, szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok meghatározása: -

A tanulókat és a szülőket a tanév elején írásban kell tájékoztatni az gyermekés ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel. (Tájékoztató füzetben) Lásd még gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai.

-

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: 86/186


Pedagógiai Program

-

Veszélyeztetettség felmérése, abból adódó feladatok meghatározása.

-

Egészségügyi veszélyeztetettség: orvosi igazolás alapján állapotának megfelelő terhelés Anyagi veszélyeztetettség: intézkedés kezdeményezése a Polgármesteri hivatalnál rendszeres gyermekvédelmi támogatásról, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, étkezési térítési díjkedvezmény megadásáról, tankönyvtámogatásról, természetbeni juttatásról.

-

-

Szociális veszélyeztetettség: családi háttér megismerése, beszélgetés a szülőkkel, családlátogatás, kapcsolattartás a családgondozóval.

-

A gyermek személyiségéből adódó veszélyeztetettség: egyéni beszélgetés a gyermekkel, szülővel, szoros kapcsolattartás a pszichológussal, Nevelési tanácsadóval, Gyermekjóléti szolgálattal.

Feladatunk még: -

-

-

családlátogatások szervezése minden évben a problémás tanulóknál rendszeres feljegyzések készítése a problémás tanulók problémájáról a tett intézkedések eredményéről, eredménytelenségeiről anyagi segítség nyújtás, támogatás az arra rászorulóknak (étkezés, nevelés, alapítványi, tankönyv, beiskolázási stb.) tehetséggondozás felzárkóztatás fejlesztés, egyéni foglalkozások képesség kibontakoztató felkészítés pályaválasztás segítése, stb. az iskolai tankönyv támogatási rendszer kialakítása ingyenes tankönyvellátás a törvényi előírásoknak megfelelően

Az ifjúságvédelmi felelős munkája, feltételeinek meghatározása. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok gyermek – és ifjúságvédelmi munkáját.

VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek programok, módszerek A probléma feltárása után minél hamarabb és minél hatékonyabban meg kell próbálni megszüntetni vagy enyhíteni az okokat, mielőtt a személyiség jóvátehetetlenül torzulna. A családdal való aktív kapcsolattartás (írásbeli jelzések, családlátogatások, fogadóórák, egyéni beszélgetések stb.) mellett ehhez az óvodák,

87/186


Pedagógiai Program

a Nevelési Tanácsadó, a Gyámhatóság, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Központ valamint az Iskolaorvos és a Védőnő segítségét is igénybe vesszük. A gyerekek művelődés- és műveltségbeli hátrányát könyvtárhasználati lehetőséggel, könyvtári filmvetítéssel, szakkörökkel, versenyekkel, különböző tanórán kívüli programokkal (múzeumok, művelődési és közösségi házak látogatása, kirándulások stb.) kíséreljük meg lefaragni. A beilleszkedési zavarral küzdők számára segíthet az osztályközösségekben a megfelelő szokás- és normarendszer kialakítása; e tanulókat egyéni feladatok adásával ösztönözhetjük. Fontos a pedagógusok részéről a megfelelő kommunikáció, vezetési stílus, tekintély, bánásmód, metodika is. Az erre fordítható időkeretet (felzárkóztatásra) az egyéni fejlesztés és a választható tanórai foglalkozások időkeretéből biztosítjuk. A pontos óraszámokat a mindenkori tantárgyfelosztás és az iskola éves munkaterve tartalmazza. Segítő program: Általános tantervű, kislétszámú iskolaotthonos osztály

Mit segít/javít? Nevelési Tanácsadó alapján kiszűrt probl. szociális hátrányok, tanulási problémák

Fejlesztő foglalkozás

részképesség, tanulási probl.- egyéni fejlesztési terv alapján

Fejlesztő egyéni korrepetálás

tantárgyi problémák megsegítése egyéni foglalkozás keretében a szaktanár irányításával

Szaktárgyi korrepetálás

hiányok pótlása, felzárkóztatás

Képesség-kibontakoztató oktatás Tehetséggondozás tehetségek felismerése, gondozása Integrációs felkészítés

esélyt mindenkinek

Logopédia Napközi/tanulószoba

beszédhiba szociális hátrányok, tanulási problémák, hasznos szabadidő eltöltése

Csoportbontásban történő oktatás

nyelv, informatika, (technika) emelt, norm. szorobán

Differenciált munkáltatás

részképességi, beilleszkedési ,magatartási problémák, toleranciakészség, tanulási problémák tanítási órákon is 88/186


Pedagógiai Program

Gyógytestnevelés

egészségügyi problémák

Könnyített testnevelés

egészségügyi problémák

Szabadidős programokba való bevonás szociális és műveltségi hátrányok, szabadidő hasznos eltöltése, személyiség- és közösség fejlesztés Erdei iskola

a tanult elméleti anyag gyakorlati alkalmazása, személyiség- és közösség fejlesztés

Táborok rok,

sport, kézműves, diákönkormányzati táboszabadidő hasznos eltöltése, személyiségés közösség fejlesztés

Kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadó szakemberével – vizsgálat alapján Kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel – a kiszűrt problémák megoldására Részvétel a Nevelési Tanácsadó fejlesztési és pszichológiai jellegű foglalkozásain Iskolánk minden törekvésének sikere a szülők pozitív hozzáállásától függ, tehát mindent el kell követnünk, hogy jó szándékunkról meggyőzzük őket, támogatásukat minél hamarabb megnyerjük. Ha azonban ismételt próbálkozásaink kudarcot vallanak, a jegyző segítségét fogjuk kérni a gyermek fejlődése érdekében. Személyiség fejlesztés a napköziben. A személyiség fejlesztésének egyik gyermek közeli formája a napköziben lehet a dramatikus játékok alkalmazása, melyek emberépítést célozzák. Feladatuk a személyiség fejlesztés, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás a közlés megkönnyítésére. A dramatikus játékok fajtái -

-

-

érzékszervi játékok emlék és fantázia játékok ritmus és ügyességi játékok tájékozódó és utánzó játékok mozgásos gyakorlatok légzés- hangadás- kiejtés gyakorlatok kapcsolatteremtés és bizalom játékok koncentrációs és kommunikációs játékok rögtönzések dramatizálás

A dramatikus játék célja: hogy a csoportban kellemesebb légkör alakuljon ki, melynek eredményeként fejlődik a gyermekek kreativitása, fantáziája, oldódnak a gátlások. 89/186


Pedagógiai Program

A dramatikus játék tréning az élethelyzetek megoldásához. A jól alkalmazott dramatikus nevelés Elősegíti: -

önmagunk és mások jobb megismerését a közösségben együtt és egymásért tevékenykedést, kapcsolatteremtést, kapcsolattartást tér és időérzék, szép és tiszta beszéd, szép mozgás kialakítását, az alkotómunkát a társadalmi élet területén bátrabb viselkedést

Ünnepi műsorokban megemlékezésekben, hagyományok ápolásában nagyszerű lehetőség nyílik a dramatikus játék alkalmazására a napköziben. Kiknek ajánlott: -

nehezen kezelhető hátrányos helyzetű

Didaktikus játékok. Legfőbb értéke, hogy képessé teszi a gyermekeket az ismeretek szokatlan helyzetekben való felidézésére és alkalmazására, tehát önálló kombinatív rendszerező gondolkodásra és tanulásra nevel. A játék 6-14 éves korban nélkülözhetetlen tevékenység. Nevelő hatása, fejlesztő hatása rendkívül sokféle. Fejleszti az érzékszerveket, mozgásszerveket, mozgáskészséget, testi képességeket. Biztosítja a jellembeli tulajdonságok kialakulását Játékban az egész személyiség részt vesz és fejlődik. A nevelő fontos feladata, hogy minden játék tevékenység alkalmával siker és örömérzéseket biztosítson valamennyi gyermek számára. Mindig legyenek ösztönző elismerő szavai az egyénekhez, a játszó csoporthoz. A játék közben alaposan megismerhetjük és nevelhetjük a tanulókat. A szabadidő irányítása: A testileg- lelkileg egészséges személyiségnek elengedhetetlenül fontos feltétele, hogy a gyermeknek minél több szabadideje legyen. Ez az időkeret ad lehetőséget a napi kifáradás ritmusához igazodó pihenésre, regenerálásra. A szabadidő telhet játékkal, művelődéssel, sporttal, munkával és szórakozással. A szabadidő hasznos és helyes kialakítása a megfelelő napirend megteremtése az osztályfőnöki órák legfontosabb feladata.

90/186


Pedagógiai Program

Pedagógiai szempontból fontos, hogy a szabadidő kapcsolódjon az iskola egész nevelési folyamatához, ezért nélkülözhetetlen, hogy a gyermekeken kívül a nevelők és a szülők is részt vegyenek benne. A következő lehetőségeket kínáljuk a tanulóknak: -

Szakkörök, kiscsoportos foglalkozások (színjátszó, lövész, környezetvédelmi, számítástechnika, előkészítők, énekkar, hittan, mozgásos foglalkozások stb.)

-

Sportolási és testedzési alkalmak, (ISK, tömegsport, versenyek, diákolimpia, kirándulások, úszásoktatás stb.)

-

Rendszeres és igénybe vehető szolgáltatások (színház, mozi, operalátogatás, könyvtárhasználat, stb.) Játék és mozgásprogramok, (játszóház, versenyek, vetélkedők, discó stb.)

-

Szórakozási alkalmak (teadélutánok, osztály klubdélutánok, Mikulás és karácsony, farsang, discó, bálok, stb.)

-

Szünidei programok (táborok, kirándulások, stb.)

-

Erdei iskola

-

Kirándulások

VIII. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolában ingyenesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek szorosan és közvetlenül tartoznak a pedagógiai program teljesítéséhez. Ezek az ingyenes szolgáltatások a következők: -

foglalkozások : tanórák emelt szintű oktatás választható órái évfolyamismétlés, osztályozó vizsga, javítóvizsga gyógytestnevelés napközi (az étkezés kivételével) felügyelet tanítás előtt, után, étkezés alatt házi és iskolák közötti tanulmányi versenyek (szülői engedélylyel) felzárkóztató, fejlesztő és egyéni foglalkozások (szülői engedéllyel ) szakkörök : énekkar informatika kézműves tantárgyi középiskolai előkészítők tömegsport színjátszó 91/186


Pedagógiai Program

-

helyiségek : tantermek könyvtár labor számítástechnika-terem tornaterem, sportpálya ebédlő helyi sportegyesületek létesítményei

-

pedagógiai szakszolgálatok

Nem ingyenes iskolai szolgáltatások, melyek a pedagógiai program teljesítéséhez nem közvetlenül és feltétlenül tartoznak hozzá: (előzetes szülői igények felmérése alapján) - erdei iskola - tanulmányi kirándulások - étkezés - levelezős tanulmányi versenyek - úszás - a labdajáték tagozaton, 5-8. évfolyamon egyesületei tagdíj kérhető a kiválasztott tanulók számára A szülői továbbképzések lehetőségei, módjai : -

előadások szervezése adott témákban (igény szerint) fórum iskolaszéki megbeszélések évente két alkalommal egyéni beszélgetés behívás alapján

Az iskola, a tanulók, a szülők együttműködését meghatározzák a közoktatási törvény ide vonatkozó pontjai. -

-

Így a titoktartási kötelezettségről szóló pontok: "A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésére." Valamint a hátrányos megkülönböztetésről szóló pontok: "A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján."

92/186


Pedagógiai Program

Az iskolán kívül Az iskolán kívüli kapcsolatok fenntartásában érvényesülnie kell a korrekt tájékoztatásnak és a rendszerességnek. Az iskola és az oktatásirányítás - az iskola és az önkormányzat képviselőtestülete - az iskola és az Oktatási Bizottság - az iskola és az Oktatási és Művelődési Iroda - egyéb oktatásirányítási szervek /pl.: minisztérium / Az iskola és a nevelési-oktatási intézmények -

-

-

óvodák iskolák(testvériskola, egyházi, alapítványi, alternatív iskolák) középfokú intézmények – fogadó iskolák Pedagógiai Kollégium – Kerületi Pedagógiai Napok Nevelési Tanácsadó 3.sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság Hallásvizsgáló Bizottság Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Központ Gyámhatóság

Az iskola és a közművelődési intézmények -

-

-

Rákoscsabai Közösségi Ház Dózsa Művelődési Ház Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény Szabó Ervin Könyvtár egyéb intézmények, közösségek (cserkészcsapat) múzeumok színházak mozik

Az iskola és a média -

helyi sajtó Rákosmente Rádió egyéb médiák

Az iskola és a XVII. kerületi gazdasági szervezetek -

-

az önkormányzat gazdálkodási csoportja Rákosmente Kft egyéb vállalkozások

Egyéb -

Rákoscsabai Polgári Kör a helyi egyházak képviselőivel a rákoscsabai önkormányzati képviselőkkel 93/186


-

Pedagógiai Program

Rendőrség Tűzoltóság Polgári védelem Őrző-védő szolgálat Vöröskereszt Szakszervezetek TIT Helyi sportegyesületek

A napközi és az iskolaotthon célja és feladatai. Az iskola köteles – a szülő igénye alapján a felügyeletre szoruló tanulók részére a tizedik évfolyam befejezéséig napközis illetve tanulószobai foglalkozást szervezni oly módon, hogy eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Az erre megadott időkeret: 1-4 évfolyamig napi 4,5 óra 5-8 évfolyamig napi 3 óra amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A tanuló joga, hogy az iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A napközi otthon rendszere olyan egész délutánt átfogó tevékenység, egy napközis nevelővel, aki egy személyben felelős az eredményes nevelőmunkáért és a gyermekek fejlődéséért. Szervezésének feltétele: szülői igények Működési feltételei: -

pedagógus diplomával rendelkező pedagógus

-

állandó, a napközi teljes időszakára rendelkezésre álló terem a nevelési területek számára megfelelő, foglalkoztatást biztosító mobil berendezés, eszközök, kézikönyvtár, játéksarok, stb.

Kiknek javasoljuk: -

a labdajáték tagozatos tanulóknak mindazoknak akik igénylik,

94/186


Pedagógiai Program

kiemelten javasoljuk: -

az iskolai élet kezdő szakaszára, amikor a gyermek délutáni egyedülléte még nem biztonságos, olyan gyermekeknek, akiknek az iskolai követelmények teljesítése problémát okoz, és szakértő segítségre van szüksége, akinek az otthoni élet nem ad elég biztonságot és fejlesztést, a kiskamaszkor problémáinak elkerülésére (csavargás tétlenség, egyedüllét stb.)

A napközi otthon előnye: -

-

biztonságot adó állandó pedagógus, biztonságot adó állandó helyszín, egészséges életmódot adó szervezés, a gyermek egyéni helyzetéhez, problémájához illeszkedő nevelés. a labdajáték tagozatos tanulók tanulmányi munkájának segítése mellett az egyesületekbe való kísérést is biztosítjuk ezen keretek között

A napközibe történő felvétel módjai a szülő kérése alapján: -

napi háromszori étkezéssel napi egy étkezéssel (menza) étkezés nélkül ( csak tanulásidőre)

A csoportok szervezési formái: homogén és heterogén csoport. Mindezek ismeretében kell meghatározni a napközi célját és feladatait. Célja: Az egész napos nevelés (foglalkoztatás) az általános iskolai nevelés szerves része, az általános iskola céljával azonos. Az egész napos foglalkoztatás a nevelési folyamatnak a tanórán kívüli idő jelentős részére való kiterjesztése, a helyes testápolási, étkezési, tanulási és elsősorban tanulási és szabadidő- tevékenységek irányítása révén közvetettebb nevelési módszerekkel, kötetlenebb társas légkörben történő megvalósítása. Fontos, hogy járuljon hozzá, hogy az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyermekek életkoruknak megfelelő szinten - sajátítsák el az egészséges, kulturált életmód szokásait - személyi és tárgyi környezetével segítse a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását - legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására, sajátítsák el a társas magatartás szabályait - legyenek képesek képességeiknek megfelelő önálló tanulásra. Kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Felismerni szükségleteiket és lehetőségeiket melyekhez a motiváció és a magabiztosság mint kompetencia elengedhetetlen eleme. - legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlődésük számára kedvező önálló felhasználására. 95/186


Pedagógiai Program

E célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesítenie: -

-

Járuljon hozzá a helyes testápolási, étkezési, tanulási és szabadidő szokások, a helyes napirend szerinti életvitel kialakításához. Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

-

Segítse elő, hogy minden gyermek rendelkezzék kölcsönös rokonszenvi kapcsolatokkal, gyakorlatot szerezzen csoport megbízatások vállalásában és teljesítésében, képes legyen saját és mások magatartásának értékelésére, tapasztalatokat szerezzen alá- fölé –és mellérendelt társas helyzetben, részt vegyen a csoportszokások, csoporthagyományok kialakításában.

-

A tanulmányi munka egészében fokozza az önállóságot, fejlessze a tanulási technikáját, alakítsa az önművelődés legfontosabb jártasságait, készségeit és képességeit, segítse elő az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakoztatását.

-

Járuljon hozzá a szabadidőben folyó többoldalú kitartó tevékenykedés képességének kialakításához, illetve fokozásához, többféle különböző jellegű szabadidő tevékenység technikájának elsajátításához, az egyéni képességek kibontakoztatásához.

Követelmények: A követelményeknek való megfelelést a családi és az iskolai nevelés egésze (benne az egész napos foglalkoztatás) együttesen segítik elő. Mégis indokolt az alábbi követelményeket (is) feltüntetni, mivel idejük jelentős részét iskolai környezetben töltő gyermekek e területen való fejlesztésében a napközinek kiemelt szerep jut. A követelményeket a következő csoportosításban foglaljuk össze: -

Társas magatartás Tanulás Szabadidő felhasználás

Egy adott napközis csoportra vonatkozó nevelési követelménysor meghatározásánál helyes figyelembe venni: A csoport tagjainak életkorát tekintve a különböző területeken milyen követelményeknek kell megfelelniük. A csoport a különböző területeken a kívánatoshoz képest hol tart. A csoport jelenlegi fejlettségi szintjét figyelembe véve a különböző területeken milyen követelményszint elérése jelent optimális megerőltetést az egyes gyermekek és a csoport számára. Tartalma: -

Azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek révén a célok és feladatok megvalósíthatók.

96/186


Pedagógiai Program

A tanórai és a tanórán kívüli foglalkoztatás különbsége elsősorban nem a tevékenységek tartalmában, hanem a különböző tevékenységek arányában és a nevelői irányításnak jellegében, tehát abban rejlik, hogy a tanórákon a tevékenységek többsége a gyermekek számára kötelező, tanórán kívüli időben többségük választható.

Ezek a tevékenységek: -

étkezés munka (tanulás) szabadidő-tevékenységek egészséges életmód kialakítását és a társas magatartás fejlődését segítő tevékenységek.

A tevékenységeket tantárgyakhoz és az osztályfőnöki nevelőmunkához kapcsoljuk. A tevékenységek mennyisége különböző. A foglalkoztatás tartalmát a pedagógus a csoport fejlettségi szintjének megfelelően az adott évfolyamokon feltétlenül kezdeményezendő és ajánlott tevékenységekből állítja össze. A kezdeményezések számát a csoport fejlettségi szintje, sajátos érdeklődési irányai határozzák meg. A tevékenységek jellegét és gyakoriságát a csoporttagok életkora, különböző területeken mutatott fejlettsége és a csoport sajátos érdeklődése határozza meg. Módszerek: A napköziben a nevelői irányítás módszerei többnyire közvetettek. Már az első évfolyamtól kezdve nagy hangsúlyt kap a gyermekek öntevékenysége. A nevelői módszereknek a gyermekek teljesítményképes önállóságának fejlődését kell elősegítenie. A nevelő tervezi, szervezi, irányítja a gyermekek tevékenységét. A tevékenység jellegétől és a csoport fejlettségétől függően különböző mértékben vonja be a gyermekeket. A nevelő szerepe csak látszólag passzív, aktivitása a csoport tevékenységeinek, a gyermekek együttműködésének megtervezését, figyelemmel kísérését, irányítását jelenti. A csoport társas légkörét a nevelő úgy alakíthatja ha a -

-

gyermekeket egyénenként és csoportonként érzelmileg elfogadja követelményeket támaszt határozott a gyermekek kezdeményezéseinek teret ad modellnyújtó társ és irányító szerepet tölt be.

A csoportélet tartalmát a rokonszenvi választások alapján létrejövő társas kiscsoportok tevékenységére építjük. A kapcsolatok elősegítése érdekében rendszeresen szervezzünk olyan tevékenységeket, amelyekben a különböző kiscsoportok tagjainak együtt kell működniük.

97/186


Pedagógiai Program

A felelősi teendők tartalmát a csoporttal közösen úgy alakítjuk ki, hogy a felelősi tisztségek túlnyomó többsége irányító, és ne kiszolgáló jellegű legyen. A felelősi tisztségek váltását úgy szervezzük meg, hogy valamennyi gyerek valamennyi tisztség ellátásában gyakorlatot szerezzen. Nagyobb arányban alkalmazzunk dicséretet, mint elmarasztalást, mindenek előtt elsősorban a gyerekek képességeihez mért relatív teljesítményt értékeljük. A nehezen kezelhető gyermekekkel való foglalkozás során elsősorban azok társas helyzetének javítására helyes törekedni. Ha a magatartási probléma megoldására hosszabb időn keresztül nem vagyunk képesek, szakember (orvos, pszichológus) segítségét kell kérnünk. Hátráltatja az önállóság kialakulását, ha: -

-

a felkészülés kezdetén rendszeresen újra megtudják, hogy mi a házi feladat – így nem válnak érdekeltté abban, hogy az órán figyeljenek amikor az osztálytanító kijelöli a házi feladatot, ha olyan segítséget adunk, amely az érdemi gondolkodás alól felmenti őket, ha a megoldások helyességének eldöntését a nevelőtől várják.

A tanulás irányítása során elsősorban az egyéni, illetve a kiscsoportos munkaformákat célszerű alkalmazni. Mindenképpen kerülni kell a tananyag frontális újramagyarázását. Erre abban az esetben sem kerülhet sor, ha a gyermekek többsége nem tudja megoldani (pl. matematikából) a házi feladatot. Ilyen esetben az osztálytanítót, szaktanárt célszerű tájékoztatni a fennakadás általuk ismert okairól, hogy ők adják meg a gyermekeknek a következő tanítási órán a továbbhaladáshoz szükséges segítséget. A házi feladat adásakor figyelembe kell venni az általános képességű felkészültségű tanulók napi iskolai terhelhetőségét. A tanulásirányítás elsődleges funkciói – a tanórán kívüli időben: -

-

-

-

-

-

a tanórákra való felkészülés biztosítása –a gyermekek képességeihez mérten, tanulási tevékenységük egészében az önállóság fokozása, tanulási technikájuk állandó fejlesztése. A napi tanulás értékelése. A nevelő a tanulás elején kitűzött célok figyelembevételével az egész tanulást értékeli. Feladattudat mértéke. Tanulási módszerek és technikák alkalmazása Önellenőrzés fejletségi szintje Házi feladatok alaki, helyesírási, és tartalmi javítása A tanulók felkészültsége a másnapi órákra. Tanulási módszerek és technikák alkalmazása Házi feladatok mennyiségi és lehetőség szerint minőségi javítása

Önállóság: - a feladatok felidézésében - elkészítésében

98/186


Pedagógiai Program

A napi magatartás értékelése a közösségi magatartás szabályainak megfelelően. Formái: -

Tanulás alatt Szabadidőben Étkezések alatt Edzések alatt Tanulói önértékelés, önbírálat Mások magatartásának tanulói értékelése Felelősök munkájának értékelése Írásbeli dicséretek, elmarasztalások üzenő füzetbe, ellenőrzőbe.

A különböző területeken elmaradottak differenciált segítésére az elsődleges funkciók betöltése mellett fennmaradó időben egyéni és kiscsoportos munka formájában kerüljön sor. A korrekciós tevékenység néhány alapvető készség (pl. olvasási, helyesírási, logikai, szóbeli kifejezőkészség, az elvont gondolkodás) fejlesztésére és a tantervi minimum elsajátításának segítésére irányuljon. Korrekciós tevékenységre kizárólag a napirendben tanulásra fenntartott időben, és ne szabadidőben kerüljön sor. A napi szabadidős foglalkozások értékelése: -

-

A tanulók aktivitása a foglalkozáson. Kitartás a tevékenységekben Önálló kezdeményezések

Személyiség fejlesztés a napköziben. (lásd a személyiség fejlesztésnél)

Iskolaotthon (1-4. évfolyam) Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. A képesség-kibontakoztató felkészítés A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. 99/186


Pedagógiai Program

Célok, feladatok: Az egész napos nevelés, foglalkoztatás iskolaotthonos rendszere az általános iskolai nevelő-oktató munkának szerves része. Fő feladata, hogy járuljon hozzá a tanórai és tanórán kívüli nevelő hatások egységes rendszerré szervezéséhez. Az iskolaotthon célja sajátos, elsősorban tanulási ill. szabadidős tevékenység szervezése, irányítása. -

Hozzájárul, hogy az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyerekek életkoruknak megfelelő szinten.

-

Sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kultúrált életmód szokásait,

-

Legyenek képesek társas kapcsolataik kialakítására, a társakkal való együttműködésre,

-

Legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre,

-

Legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására.

-

Fejlesztési feladatok

-

Egészséges fejlődés segítése

-

Az iskolaotthonos nevelés járuljon hozzá a helyes higiéniai, testápolási, tanulási és szabadidős szokások, az egészséges fejlődéshez szükséges mozgás, testedzés gyakorlatának, a helyes napirend szerinti életvitel kialakításához. Segítse elő a gyerekek társas, közösségi kapcsolatainak kialakítását. Gondoskodjék arról, hogy szerezzenek gyakorlatot a felelősi munkáik vállalásában és teljesítésében, önkiszolgáló munkában, hagyományok, szokások kialakításában.

-

-

Vezesse rá valamennyi gyereket a számára legcélszerűbb tanulási módszerekre, sajátítassa el velük a gondolkodva tanulás technikáit, fokozza az önállóságot, indítsa el a tanulókat az önművelődés útján. Segítse a tanulásban problémákkal küszködőket, támogassa a tehetségek kibontakozását.

-

Adjon lehetőséget a szabadidős tevékenységeken keresztül pihenésre, önálló kulturált szabadidő-töltés képességének kialakításához és fejlesztéséhez. Élményként éljék meg a különböző szabadidős tevékenységek, az önálló tanulási technikák, egyes tantárgyak sajátos technikájának elsajátítását.

Az iskolaotthon felépítése Az iskolaotthonos osztályokat két nevelő vezeti. Mindkét nevelő kötelező óráiba tanóra és szabadidős tevékenységek irányítása egyaránt beletartozik. Munkakörük komplex. Többféle tevékenység közbe ismerheti meg a gyerekeket, gyakorolhat rájuk hatást. Így nevelő és gyerek között kedvezőbb, mélyebb kapcsolat alakulhat ki. 100/186


Pedagógiai Program

Az iskolaotthon szervezése A pedagógusok irányítják a saját tanítási óráikra a felkészülést is, így rendszeresen szerezhetnek tapasztalatokat saját tanítási óráik hatékonyságáról. Nagyobb az esély arra, hogy a tanítási folyamat egységessé váljék. A tantárgyak oktatása a két nevelő közös együtt működése, döntése alapján történik. Természetesen az egyik nevelő az anyanyelv, a másik a matematika, mint alaptantárgyak köré csoportosítja a többi tantárgyat. Befolyásolja egyéni érdeklődés, felkészültség, speciális, szakkollégiumi végzettség. Az iskolaotthonos oktatás iskolánkban tantárgycsoportos órarenddel rendszerben működik. A kötelező tanórákon kívül a tanulók korrepetálás ill. fejlesztő korrepetálás keretén belül kaphatnak segítséget tanáraiktól. A kislétszámú osztály tanulói, akik valamilyen részképesség-zavarral, tanulási nehézségekkel küszködnek, vagy nehezen kezelhetőek fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő pedagógusok irányítják személyre szóló fejlesztési program alapján. A beszédhibás gyerekek logopédiai kezelésben részesülnek. Az életrend a tantárgyi rendszer óraszámaiból és a napközis tevékenység óraszámaiból tevődik össze. Azokon a tanítási napokon, amikor nincs testnevelés óra biztosítani kell a tanuló életkorához, fejlettségéhez igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik a szabadban kell megszervezni A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek a következőkből tevődnek össze: -

-

önálló tanulás (tanulás-irányítás, házi feladat készítése) heti értékelés(felelősi munkák számonkérése) kulturális foglalkozások manuális tevékenységek játék, sport, séta

Önálló tanulás célja (1-4. évfolyam) Önálló munka, a házi feladatok elkészítésére szolgál. Biztosítsa az egész napos nevelés, hogy a tanítási órákra valamennyi gyerek az iskolában készüljön fel képességeiknek megfelelően. Segítse elő a hatékony tanulási technikák elsajátítását, továbbá hogy a gyerekek képesek legyenek az önálló tanulásra, járuljon hozzá önművelési igényük felkeltéséhez, elmélyítéséhez. Segítse elő, hogy a tanulók képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. A feladat eléréséhez szükséges pedagógus tevékenysége (1-4. évfolyam) A feladatokat a tanórán adják fel. Követeljék meg a feladatok önálló bejegyzését, önálló munka idején a szülő szerepét töltsék be (ne tanítsanak). Mindkét pedagógus saját tantárgyának önálló munkáját szervezze. Annyi feladatot kapjanak a tanulók, amennyi az önálló tanulás ideje alatt maradéktalanul el tudnak végezni. Kapjanak lehetőséget az otthoni gyakorlásra, szorgalmi feladatok elvégzésére és arra, hogy a szülők nyomon követhessék gyermekük tanulmányi fejlődését.

101/186


Pedagógiai Program

1.évfolyam Témakör, tartalom

Tevékenységek

Tanszerek, segédeszközök előkészítése

Önállóan előkészítik a feladathoz szükséges eszközöket, elrendezik az asztalon (asztalrend kialakítása

Korosztályuknak megfelelő kézikönyvek, Minden gyerek ellenőrizze az órarend ismeretterjesztő könyvek használata (életrend) szerint a segédeszközöket, kézikönyveket, lexikonokat is számbavéve (önellenőrzés) A feladatok önálló felidézése

Leckefüzetből, füzeteikből, könyveikből önállóan felidézik, mi a házi feladat. Szükség szerint segítséget kérnek a nevelőtől. (A nevelő a táblára is felírja a házi feladatot!)

Tanulási idő közös megtervezése Pedagógus irányításával történik

Feladatok elkészítésének sorrendje. Célszerű az aznapi legkönnyebb feladattal kezdeni, lehetőleg eltérő jellegű feladatok kövessék egymást. A tanulást a szóbeli feladattal kezdjék.

A verstanulás technikája

Aznap kell kezdeni, amikor a verset feladták. A tanulók képzeljék el, ami a versben van. Minden versszak után mondják el magukban. Az összes többi versszakot is. Mondják el tanítóiknak. Törekedjenek a helyes. hangképzésre, hangerőre, hangsúlyra.

Olvasmánytartalom megjegyzésének, Olvasás nélkül idézze fel, amit a címről, reprodukálásának technikája. témáról tud. Ha visszaemlékezett, olvassa végig az olvasmányt. Ismeretlen szavak jelentését kérdezze meg, keresse meg a lexikonban. Emelje ki a lényeget, próbálja magának elmondani. Nézze meg a könyvben mire emlékezett. Mondja el újra és újra. Egyes tantárgyak sajátos tanulási mód- Matematika rajzolják le a példát, minden szerei részműveletet rögtön ellenőrizzenek. Kérjenek segítséget, ha megakadtak. Hasonlítsák össze a megoldásaikat az órai mintapéldákkal.

102/186


Pedagógiai Program

Számonkérés, ellenőrzés, önellenőrzés

Pedagógus számon kéri azokat, akiket közvetlenül ellenőrzésre kiválasztott. Párok, felelősök ellenőrzik a munkát (II. félévben) a pedagógus segítségével.

Értékelés Az értékelés elsősorban önmagukhoz, Pedagógus értékeli a munkafegyelmet, eddigi eredményeikhez való viszonyítás az elsajátított tanulási szokásrendet, viszlegyen. szajelzést nyújt a gyermek számára napi munkájáról, fejlődéséről Heti értékelés Feladata az előző hét lezárása, a követ- Az óvodában gyakorolt felelősi szokások kező hét előkészítése. továbbfejlesztése. A megválasztott felelősök hetente beszámolnak elvégzett feladataikról. Értékelnek, önértékelnek, javaslatot tesznek. 2. évfolyam A 2. évfolyam életrendje megegyezik az 1. évfolyam életrendjével. A szabadidős tevékenységek Témakör tartalom

Tevékenységek

Az 1. évfolyamnál felsoroltakon kívül A tanulással kapcsolatos egyéni probléegyéni időtervezés. A tantárgyak sorrend- mák megbeszélése. A tanulási idő tervejének és tanulási idő tervezése. zésénél figyelembe kell venni a tantárgyak nehézségét, mely tantárgyat szeret a tanuló, melyek tanulása megy nehezebben. Elsősorban azokat a gyerekeket kell rászoktatni a tantárgyankénti és a napi összes tanulási idő megtervezésére, akiknek tanulási tempójuk lassú. Heti értékelés Megegyezik a célja az 1. évfolyaméval

103/186


Pedagógiai Program

3. évfolyam Témakör, tartalom

Tevékenységek

1-2. évfolyamnál felsoroltakon kívül, Célszerű a tanulási sorrend: egyéni tanulási sorrend megállapítása, el- ha a gyermek számára az nap legtérő jellegű tantárgyak tanulási egymáskönnyebb feladattal kezdi a tanuutánjának megtervezése. lást, másodikként számára aznap legnehezebbel folytatja, feladatok elvégzésének sorrendjét úgy határozza meg, hogy lehetőleg eltérő jellegű feladatok kövessék egymást, - ha azonos témakörből szóbeli és írásbeli feladat van, a tanulást a szóbelivel kezdi. Pedagógus tevékenysége: A napi tanulási tevékenység végén értékeli az általa megfigyelt gyerekek sorrendtartását. Naponta más-más gyereknek egyéni sorrendjét figyeli, értékeli. Mindezt addig kell végezni, míg valamennyi gyerek szokásszerűen nem alkalmazza ezt a tanulási technikát. -

A szóbeli tanulás technikája Témakör, tartalom

Tevékenységek

Az olvasmány tartalom, nyelvtani, mate- A gyermek az olvasmány, a különböző matikai szabály, környezetismeret tantár- tankönyvanyagának olvasás nélkül, - az gyak tanulása során alkalmazható olvasmány anyagrész címének, témájának ismeretében - próbálja meg felidézni azt, amit a témáról tud. Keressen összefüggést a korábban tanultakkal, próbálja meghatározni az esetleg tanult új fogalmakat. Ha a témáról minden általa felidézhetőre visszaemlékezett, egyszer olvassa végig az olvasmányt, tankönyvi anyagrészt azzal a beállítódással, hogy egyszeri olvasás után önmagának el fogja mondani. Olvasás közben az ismeretlen szavak, kifejezések jelentését lexikonból keresse ki, vagy nevelőjétől kérdezze meg.

104/186


Pedagógiai Program

Emelje ki a megtanulandó anyag logikai vázát (lényeges, lényegtelentől való megkülönböztetése). Próbálja magának elmondani. Ismételt olvasással ellenőrizze a könyvből, hogy mire nem emlékezett. Mondja el újra, ellenőrző gyakorlásként gondolja végig a leckéhez kapcsolódó tankönyvi kérdésekre adandó választ. Heti értékelés Célja az előző hét lezárása, a következő A kijelölt felelősök beszámolnak. hét előkészítése. A felelősök munkájának értékelése, önértékelése. Új tisztségviselők megválasztása. A felelősök feladata a rászoruló tanulók segítése, serkentése is. 4. évfolyam Önálló tanulás. 1-2-3. évfolyamnál felsoroltakon kívül Témakör, tartalom

Tevékenységek

Térképhasználat

Tantárgyaknak megfelelő kisméretű térképek önálló kezelése, térképhasználat gyakorlása pedagógus segítségével.

Idegen nyelv tanulásának technikája.

Naponta legalább 10 percet kell foglalkozni a nyelvvel akkor is ha aznap nem volt óra. Szókártyák segítségével a tankönyvben nem szereplő könnyű szövegek olvasása. Idegen nyelvű hangkazetta, rádióhallgatás.

Heti értékelés A felelősi funkciókban valamennyi gyerek Felelősök konkrét feljegyzéseik alapján szerezzen jártasságot, Előző hét lezárá- név szerint beszámolnak tapasztalataikról sa, a következő előkészítése. (dicsér, elmarasztal). Szabadidős program értékelése, kívánságláda felhasználása a tervezésnél. Az egyes foglalkozásokhoz anyag-, eszközszükséglet megtervezése. Régi felelősjavaslatot tesz indoklással az új megválasztására. Kisebb csoportok önkéntesen is vállalhatnak felelősi teendőt 105/186


Pedagógiai Program

IX. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke: Helyiségek: Törvényi előírás Tanterem:

Szaktanterem

Állapot

Szükséges

Főépület: normál tanterem 4 kicsi tanterem 1

-------

Kisépület: normál tanterem kicsi tanterem

3 1

-------

Főépület normál szakterem 6 kicsi szakterem 5

-------

Logopédia, fejlesztő szoba kettő Tornaterem: egy Tornaszoba egy (folyosó) Sportudvar Lakossági játszó és sportpálya Igazgatói iroda egy Nevelői szoba egy Helyettesi iroda kettő Ügyviteli egy Könyvtár egy Orvosi szoba egy Sportszertár egy Aula ---Porta egy Ebédlő egy Melegítő konyha egy Tálaló-mosogató egy Felnőtt étkező ---Büfé egy Öltöző kettő Hideg-melegvizes zuhanyozó kettő Személyzeti WC Főépület női egy férfi egy Kisépület női egy férfi egy Tanulói WC Főépület emelet ---Félem. leány egy fiú egy

106/186

------egy Sportudvar ---------------------egy ------------------------------------Főépület emelet leány egy fiú egy -------


Mosléktároló Szertár

Pedagógiai Program

Földsz. leányegy (6 db) fiú egy (3 db) egy Főépület három Kisépület ----

------------egy

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai: Törvényi előírás

Állapot

Tanterem: Tanulói asztalok, székek Nevelői asztal, szék Ruhatároló (fogas) Szeméttároló Sötétítő függöny

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő

----------------

2 20 24 2 1

----------------

Szaktanterem: Számítástechnika: Tábla + flipchart Számítógépasztal Számítógép Nyomtató Lemeztároló Nyelvilabor: Asztal, szék Magnó Írásvetítő

hagyományos van van

Fizika-kémia: Vegyszerálló tanuló asztal (víz, csatlakozással) Elszívó berendezés Vegyszerálló mosogató Fali mosogató Poroltó Mentőláda Eszköz és vegyszerszekrény Méregszekrény (zárható) Eszközszállító kocsi Törpefeszültségű csatlakozások Ének: Pianinó Ötvonalas tábla CD és lemezjátszó Tároló polcok

van

Szükséges

--------------

---van van 1 db 1 db 4 db 1 db 2 db ----

egy ---------------------24 db

1 db 1 db 1 db 1 db

-------------

107/186


Technika: Kétszemélyes munkaasztal Szék állítható Logopédiai foglalkoztató: Tükör Asztal Szék (felnőtt-tanulói) Szőnyeg Tornaszoba: Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopperóra Kiegészítő tornakészlet

Pedagógiai Program

8 db 16 db

--------

1 db 1 db 1-1 db 1 db

-------------

5 db 5 db 2 db 2 db 2 db 4 db 2 db 5 db 5 db 5 db 1 db 1 db

-------------------------------------

Tornaterem: Mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában továbbá: Kosárlabda palánk 2 db Gyűrű 1 pár Mászórúd ----

------2 db

Sportudvar: Szabadtéri labdajáték (kosár, kézilabda) Magasugró állány, léc Távol-, magasugró gödör Futópálya

1 db 1 db 1 db 1 db

-------------

Igazgatói iroda: Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Fax Telefon

1 db 1 db 1 db 6 db 4 db ---1 db

----------------------

Nevelőtestületi szoba: Fiókos asztal Szék Napló és folyóirattartó Ruhásszekrény

8 db 32 db 1 db 1 db

….. ----------

108/186


Mosdókagyló Tükör

Pedagógiai Program

1 db 1 db

-------

Ügyviteli helyiség: (igh., titkári) Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Fénymásoló Telefon Fax

4 db 4 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db

----------------------

Könyvtár: Tanulói asztal szék Egyedi világítás Könyvtárosi asztal és szék Egyedi világítás Szekrény tároló Szabadpolcok Létra Telefon Fénymásoló Videó TV DVD CD és lemezjátszó Írásvetítő

3db+24 db ---1 db ---van 5 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

----12 db ---1 db -------------------------

Könyvtárszoba: Legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatásának feltételeiről illetve az iskolai könyvek, tankönyvek segédkönyvek elhelyezéséről gondoskodni kell.

TANSZERJEGYZÉK Ez a Tanszerjegyzék az iskola elfogadott Pedagógiai Programja és a Kerettanterv alapján készült. Csak azok a tanszerek vannak itt felsorolva, amelyek a tantárgyaknál hiányoznak, de meglétük feltétele a követelmények elsajátításának. Magyar nyelv és irodalom: 1-4. évfolyam: Beszédfejlesztés, beszédművelés, kommunikáció: -

-

Páros és csoportos kommunikáció, valamint a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlására alkalmas formációhordozók. Kommunikációs helyzetgyakorlatokat bemutató, képességfejlesztésre alkalmas eszköz. A hangok időtartamát bemutató eszköz. A szövegalkotási képesség fejlesztését elősegítő eszköz.

109/186


-

Pedagógiai Program

A szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére alkalmas szövegalkotást és szövegelemzést előkészítő, kreatív gyakorlatokat tartalmazó eszközrendszer. (Képsorozat) A szóbeli kifejezőképesség fejlesztését segítő, visszajátszásra is alkalmas eszköz. Változatos tematikájú, ritmikájú verseket tartalmazó, szóbeli kifejezőképességet fejlesztő taneszköz. (Népi mondókák, versek) A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincset tartalmazó, ismeretszerzésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz. (Lexikon)

Dráma: -

-

A színház, a dráma, a dramatikus népi játék szemléltetésére alkalmas taneszköz készlet. A képességfejlesztést segítő felvételre és visszajátszásra is alkalmas eszköz.

Olvasás, olvasástechnika, szövegértés: -

-

-

-

A betűtanításhoz szükséges, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre, szemléltetésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas manipulációs eszközrendszer. (Hívóképek). Kis és nagy betűs kártyák nyomtatott és írott alakban. Rövid műveket, műrészleteket tartalmazó, a kifejező felolvasására, vers- és prózamondás szemléltetésére és gyakorlására alkalmas eszköz. Jeles íróink, költőink alkotói életútjának legjellemzőbb tényeit és dokumentumait tartalmazó eszköz, ezek bemutatására alkalmas eszközök. A népköltészeti és szépirodalmi, az ismeretterjesztő és publicisztikai műfajok szemléltetésére, ismeretszerzésre és ismeretbővítésre alkalmas eszközrendszer. Az elbeszélő irodalmat bemutató, ismeretbővítésre, képességfejlesztésre alkalmas eszköz. Szépirodalmi műveket, szemelvényeket tartalmazó, az irodalmi műveltség kialakítására, ismeretszerzésre alkalmas eszköz. Irodalmi emlékhelyeket feldolgozó, ismeretszerzésre, tájékozódásra alkalmas eszköz.

Nyelvtan- helyesírás: -

-

A nyelvi rendszert szemléltető eszköz, tanulói manipulációs eszköz. A szavak elválasztási szabályait szemléltető, képességfejlesztésre, gyakorlásra, ellenőrzésre alkalmas eszköz. A szófajok bemutatására, felismerésük gyakorlására, ellenőrzésére alkalmas taneszköz készlet. Az egyszerű mondatfajták szemléltetésére, felismerésére, gyakorlására és ellenőrzésére alkalmas taneszköz rendszer. A helyesírási ismeretek tudatosítására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszköz. A helyesírási képesség fejlesztésére, gyakorlására, mérésre, ellenőrzésre és értékelésre alkalmas tanulói munkaeszközök, taneszköz készletek.

110/186


Pedagógiai Program

Írásbeli szövegalkotás: Taneszköz készlete a szóbeli szövegalkotás taneszköz készletével azonos, az alábbiakkal kiegészítve: -

A szövegalkotás szabályait szemléltető rendszer, A szövegtípusok, a szövegszerkezet szemléltetésére alkalmas eszközök. Az írásbeli szövegalkotás képességeit fejlesztő különböző műfajú szövegek mintáit bemutató eszközök. Az írói, költői eszközrendszerek szemléltetésére, megfigyelésére alkalmas eszközök.

Koncentráció és integráció: -

A társművészetek kapcsolatának szemléltetésére alkalmas eszközök

Magyar nyelv és irodalom -

-

-

-

5-8. évfolyam:

Jeles íróink költőink alkotói életútjának legjellemzőbb tényeit, állomásait bemutató eszköz. Dramatikus népi játékok szemléltetésére alkalmas eszköz. A népköltészeti, szépirodalmi, az ismeretterjesztő és publicisztikai műfajok szemléltetésére alkalmas eszköz. A színház, dráma, a dramatikus játékok szemléltetésére alkalmas taneszközök. Íróink, költőink, életútja Szépirodalmi műveket, szemelvényeket szemléltető eszközök, hangzóanyagok. Verstani ismereteket szemléltető és elmélyítő eszközök Irodalmi műnemek és műfajok jellegzetességeit bemutató eszköz. Irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismereteket rendszerükben szemléltető eszköz.

Történelem 5-8. évfolyam: -

-

Térképek:

Középkori magyar és egyetemes történelemhez kapcsolódó térképek, A magyar őstörténet, Az Árpád-kori történelem, Az első és második világháború története (egyetemes, magyar) A társadalmat alkotó közösségek életét bemutató és működésük szemléltetésére alkalmas eszköz. Nemzeti történelmünk nagyjait bemutató, ismeretszerzésre is alkalmas eszközök. A hatályos magyar alkotmányban foglaltak megismerésére és feldolgozására alkalmas eszköz.

111/186


Pedagógiai Program

Élő idegen nyelv—angol és német: -

-

-

Egyszerű, életszerű beszédhelyzetek megértését fejlesztő és mérő eszköz készlet. Dalok, mondókák, versek, rövid prózarészletek helyes hangejtéssel, hangsúlylyal és ritmussal történő kiejtését fejlesztő eszköz. Képek, képsorok, illusztrációk, ábrák alapján történő leírás, bemutatás, egyszerű történet elmesélése képességét fejlesztő és mérőeszköz. A nyelvtani elemek kombinációját és nyelvtani rendszer áttekintését szolgáló munkaeszköz. Egyszerű párbeszédek, leíró és elbeszélő szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő munkaeszköz. Képek, képsorok, illusztrációk. Rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó egyszerűbb párbeszédek, leíró, elbeszélő, tájékoztató szövegek hallás utáni értését szemléltető hangzó anyagok. A megadott témakörökhöz kapcsolódó álló és mozgó képsorok. A szókincs fejlesztését szolgáló munkaeszköz. A nyelvtani rendszer áttekintését szolgáló eszköz. Nyelvtanulást segítő számítógépes szoftverek Fali Világtérkép (angol) Fali Európa térkép (német)

Matematika 1-4. évfolyam: Számfogalom kialakítása: -

-

-

A természetes számok és halmazok számosságát, és mint mérőszámot szemléltető, készségszintű ismeretszerzésre, bővítésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas demonstrációs és munkaeszköz. Tízes számrendszer szemléltetésére alkalmas eszközkészlet – helyi érték számoló, helyi érték kocka. A számok nagyságviszonyait bemutató munkaeszközök. Demonstrációs szám – és jelkártya készlet. Számozott abakusz. A negatív és törtszám fogalmának kialakítására alkalmas eszközök. Számegyenesek, koordinátarendszerek megismerését és használatát segítő, ismertető eszközök. Euro kassza. Kivetíthető Euro számolópénz.

Sorozatok: -

-

Sorozatok képzésére, folytatására, függvénytáblázatok kitöltésére szolgáló információhordozók. Sorozatok előállítására, tulajdonságainak bemutatására alkalmas eszközök.

112/186


Pedagógiai Program

Valószínűség, kombinatorika, logika: -

A valószínűségi szemlélet kialakítására és fejlesztésére alkalmas munkaeszköz. Egyszerű kombinatorikai feladatok ismeretszerzését, bővítését, gyakorlását és ellenőrzését elősegítő demonstrációs és munkaeszköz. A nyelv logikai elemeinek, a matematikai logika alapjainak szemléltetésére, elmélyítésére alkalmas eszköz.

Geometria: -

Továbbfejleszthető egyszerű geometriai alakzatokat, építésre alkalmas sík és térbeli alakzatokat bemutató átlátszó és nem átlátszó testmodellek. A szög fogalmát, részeit bemutató ismeretszerzésre alkalmas eszköz. A kerület és terület, a felszín és a térfogat fogalmának elmélyítésére szolgáló, méréseket és gyakorlati alkalmazásokat bemutató eszköz. Szimmetrikus alakzatokat bemutató eszköz.

Mérések: -

Mérésekhez alkalmas tanulókísérleti eszközök. Az összehasonlítás fogalmának elmélyítésére, gyakorlati alkalmazások elősegítésére alkalmas szabvány és nem szabvány mértékegységek. Demonstrációs mérleg, súlykészlettel. Tölthető testkészlet – geometriai test űrmértékek szemléltetésére.

Fejlesztő eszközök: -

A matematika történeti érdekességeit bemutató, képesség- és személyiségfejlesztésre alkalmas eszközök. Oktató szoftverek, melyek kikérdezik a tanultakat, feladatokkal és ellenőrzési lehetőséggel segíti a tanulókat. Logikai és elvont gondolkodás fejlesztésére alkalmas játékok.

Matematika 5-8. évfolyam: Az alsó tagozatnál ismertetett eszközök mellett a felsőben az alábbiakra van még szükség: -

Aranyossági következtetések gyakorlására alkalmas eszköz. Az egyenes és fordított arányosság ismertetésére és gyakorlására alkalmas eszköz. A halmazelmélet mélyítésére, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztésére alkalmas eszközök. A halmazműveletek, az arányos osztás, a prímszámokat és négyzetszámokat bemutató eszközök. Egyenlőtlenségeket, egyenleteket bemutató eszközök. A hatványozás és gyökvonás fogalmát és azonosságait szemléltető, ismeretszerzésre is alkalmas eszköz.

113/186


-

Pedagógiai Program

Matematikusok arcképcsarnoka, a neves matematikusok életrajzának megismeréséhez.

Fizika 7-8. évfolyam: -

Rázógép- részecske modellekhez A Naprendszer szemléltetésére alkalmas eszköz. Kalorimetriai eszközök

Kémia 7-8. évfolyam : -

A kémia történetének kiemelkedő egyéniségeit bemutató demonstrációs sorozat. Az anyagok összetétel szerinti csoportosítását bemutató információhordozó. A makró- és mikrovilág méreteit, illetve összehasonlításukat ábrázoló eszköz. A fémes elemek és vegyületek előállítását, felhasználását bemutató eszköz. A levegő és a víz szennyeződésének következményeit bemutató (szimuláló, modellező) eszköz. A természetes vizek minőségének vizsgálatára alkalmas eszköz – és anyagkészlet. Az energiatermelés és fogyasztás környezeti hatásának modellező demonstrációs interaktív eszköz A fémek különböző korrózióját és ellene való védekezést bemutató és modellező eszköz. A mosószerek hatásmechanizmusát bemutató eszköz. A drogoknak a szervezetre és személyiségre gyakorolt hatását bemutató eszköz. Az egészségvédő és károsító anyagokat, valamint hatásaikat bemutató eszköz. Kémiai kísérleteket bemutató DVD-k, viedók, CD-k. A drogoknak a szervezetre és személyiségre gyakorolt hatását bemutató eszköz. Az egészségvédő és károsító anyagokat, valamint hatásaikat bemutató eszköz.

Biológia 7-8. évfolyam: Modellek: -

Fül- modell

Fali képek: -

A tanult növények szervezeti felépítése A tanult állatok szervezeti felépítése

114/186


Pedagógiai Program

Környezetismeret 1-4. évfolyam:_ Élettelen természet- kísérleti és bemutató eszközök: -

Az oldódás, olvadás, égés jelenségeinek vizsgálatára alkalmas demonstrációs laboratóriumi eszköz, illetve eszközkészlet. A leggyakoribb kőzetfajták bemutatására alkalmas eszköz.

Élő környezet: -

A tájak és életközösségek vizsgálatához szükséges jellemző élőlényeket tartalmazó eszköz. Az állatok életmódjának szemléltetésére alkalmas eszköz.

Természet és környezetvédelem: -

A levegő és a víz szennyezésének következményeit bemutató / szimuláló, modellező / eszköz. A természetes vizek minőségének vizsgálatára alkalmas eszköz- és anyagszükséglet. Az ivóvíz, illetve a szennyvíz tisztításának folyamatát bemutató eszköz. A környezetvédelmi problémák megfigyelésére és tanulmányozására alkalmas eszköz. Természetvédelmi problémák megfigyelésére és tanulmányozására alkalmas eszköz.

Természetismeret és Egészségtan 5-6. évfolyam (Lásd környezetismeret, földrajz, biológia) Földrajz 7-8. évfolyam: -

Talajminták

Rajz 1-8. évfolyam: -

Szemléltetési, munka bemutatási installáció (tablók) Oktatótáblák, faliképek, poszterek, reprodukciók, Művészeti könyvek, lexikonok, albumok,

Mozgóképkultúra és médiaismeret 8. évfolyam -

Videokazetták:

üres

115/186


Pedagógiai Program

Testnevelés 1-8. évfolyam: -

Biztonsági és elsősegély nyújtási eszközök. Rendgyakorlatokat bemutató információhordozók. A szökdelő és ugróügyesség kialakítását segítő eszközök. Az életkornak megfelelő egyszerűbb és bonyolultabb mozgások, támaszegyensúlygyakorlatok, támaszugrások végeztetésére alkalmas támasz és függőszerek, valamint az egyensúlyérzéket is hatékonyan fejlesztő eszközök.

Technika 1.-4. évfolyam: -

-

Videó és DVD filmek: A gyalogos, - a tömeg- és a kerékpáros közlekedés szabályai A levegő, a víz és a talaj szennyezése A szelektív hulladékgyűjtés fontossága Építődoboz Fémépítő vagy egyéb modellezésre alkalmas eszköz Oktató programok a témákhoz kapcsolódva

Technika 5-8. évfolyam: Az alsó tagozatnál megjelölt eszközökön kívül a következők szükségesek még: -

-

A szabás- varrás eszközeit, varrógépet, kézi munkaeszközöket szemléltető információhordozók. A háztartástan különböző témaköreihez használatos videó filmek, táblázatok könyvek, újságok, stb.

Ének-zene 1-4. évfolyam Hanghordozók: -

CD és kazetta:

-

Nemzetiségi és etnikai kisebbségeink gyermek és népdalai, hangszeres zenéje Szomszéd népek dalai, hangszeres zenéje Népszokások, jeles napok dalai A magyar népzene bemutatása Más földrészek népzenéje, hangszereinek bemutatása Metallofon félhangokkal Ritmuskészlet Mágneses hangjegy készlet Kazettás Cd-s magnó MP3 lejátszási lehetőséggel.

116/186


Pedagógiai Program

Ének-zene, tánc, dráma 5-8. évfolyam: Az alsós osztályoknál felsorolt eszközök mellett a továbbiakra van még szükség: -

A tánctípusokat, tánctípus motívumokat bemutató szemléltető eszközök, DVD. A magyar népviseletet bemutató eszközök. Drámajáték- gyakorlatokat megalapozó eszközök. Nemzetiségeink eredeti táncanyagait, feldolgozásukat szemléltető eszköz, DVD A táncok történeti hátterét, környezetét, hangszerkíséretét, viseletét szemléltető eszközök, DVD. A társművészetek (irodalom, tánc, zene stb.) kapcsolatának bemutatására alkalmas eszközök. A standard és lation-amerikai táncokat és a XX. Századi társastáncok zenekíséretére alkalmas eszközök, DVD.

Informatika 3-8. évfolyam -

-

-

-

-

-

-

Tömörítést, kicsomagolást végző és biztonsági másolatot készítő segédletek (jogtiszta szoftverek) A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályait szemléltető információhordozó. A tananyaghoz kapcsolódó programozási nyelv főbb utasításait szemléltető eszköz A tervezés, kódolás, tesztelés, javítás folyamatának elsajátítását, rövid algoritmusok megfogalmazását és nyelvre kódolását gyakoroltató eszköz. Az algoritmizálást szemléltető eszköz. A visszacsatolásos tevékenységet szemléltető, egyszerű algoritmusokat tartalmazó eszköz. Iskolai újság összeállítására alkalmas egyszerűbb kiadványszerkesztő eszköz. Egy korszerű táblázatkezelő lényeges funkcióinak bemutatását, szemléltetését elősegítő eszköz. A táblázatkezelés lényeges funkcióit, összefüggéseit szemléltető eszköz. A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalmát és összefüggéseit bemutató információhordozó. Alapvető keresési és lekérdezési funkciók, feladatok szemléltetésére alkalmas eszköz. Az adatbázis létrehozását (feltöltését) karbantartását gyakoroltató intelligens eszköz. Egy adatbázis-kezelő felhasználói funkciót bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz. Az iskolai könyvtár funkcionális tereit szemléltető információhordozó. A könyvtár alapvető szolgáltatásait megismertető eszköz. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatásának elmélyítésére alkalmas eszköz. A főbb dokumentumfajták formái és tartalmi megkülönböztetést elősegítő eszköz. A kézikönyvtár használatát, az önálló ismeretszerzés, a rendszeres könyvtári munkát, a hatékony tanulási módszerek fejlesztését szolgáló eszköz. 117/186


-

-

Pedagógiai Program

A különböző könyvtártípusok megismerésére alkalmas eszköz. A különböző könyvtártípusokat bemutató információhordozó. Dokumentumfajták megkülönböztetés, a szaktárgyakhoz való felhasználás lehetőségeit ismertető eszközök. A dokumentumismeret elmélyítését szolgáló tanulói munkaeszköz. A katalógusfajták és bibliográfiahasználat elsajátítására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszközök.

X. A szülők, tanulók és az iskola együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei „Az eredményes pedagógiai tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előreívelő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az iskolának meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához.” Az iskola legfontosabb, legmeghatározóbb partnerei a tanulók és a szülők. A nevelés-oktatás, a pedagógiai program valamennyi területén - tehetséggondozás, felzárkóztatás, környezeti nevelés, gyermekvédelem stb. - hatékony együttműködésre van szükség ezen partnerek között. A kapcsolat hatékonyságát elsőrendűen befolyásolja a közvetlen kommunikáció minősége. Az együttműködés területei: 1. Iskolán belül 2. Iskolán kívül 1. Az iskolán belüli együttműködés feltételei: az információáramlás biztosítása a -

-

-

A nevelőtestület és a szülői munkaközösség között A pedagógusok és a szülők között (szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás) Pedagógusok és a tanulók között Munkaközösségek közötti kapcsolattartás A nevelőtestület és az iskolaszék között (évente két értekezlet) A tagozatok között (értekezletek, bemutató órák, beszélgetések) A nevelőtestület és a diákönkormányzat között (iskolagyűlés, Iskolaszék) Az iskolavezetés és az érdekvédelmi szervezetek között (iskolai szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács) Az iskolavezetés és a nevelőtestület között Iskolavezetés és a társadalmi szervek között Helyi sportegyesületek között

118/186


Pedagógiai Program

A kapcsolattartás formái hagyományosan a következők: -

-

szülői értekezlet ( évente 3 alkalommal ) fogadóóra ( évente 4 alkalommal ) családlátogatás ( a problémás gyerekeknél, illetve szükség szerint - pl. továbbtanulásnál ) egyéni beszélgetés ( szükség szerint ) nyílt órák iskolaszéki megbeszélések iskolai programok : sportnap, karácsonyi műsor, farsang, egészségnap, Jókai-nap stb. évkönyv megjelentetése - osztály és iskolai faliújságok, - Iskolaújság - iskolarádió

119/186


Pedagógiai Program

Az iskola helyi tanterve 1. Tantárgyak, tanulásszervezés stratégiája A tanítási – tanulási folyamat irányítása Kötelező tantárgyak Választható tantárgyak Óraszámok – táblázat Tanórán kívüli tevékenységek 2. A tankönyv választás elvei 3. Magasabb évfolyamba lépés feltételei 4. Átvétel másik iskolából, osztályból 5.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének minősítésének formái

6. Modulok értékelése minősítése valamint beszámítása az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe. 7. Az iskolai mérési rendszer 8. A tanulók fizikai állapotának mérése

1. A tanulás szervezés stratégiája A tanítási - tanulási folyamat irányítása: A tanítás- tanulási folyamat tervezésénél a kerettantervi követelményekből, az iskola pedagógiai programjából eredő célokból kell kiindulni. E folyamat megszervezésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül a belső feltételeket, az ösztönző erőket, amelyek a gyermekekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásban vannak jelen. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motívumrendszerben első helyen kell kiemelni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell tulajdonítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvekből, kézikönyvekből, lexikonokból, és egyéb ismerethordozókból (TV, Rádió, sajtó, film, videó, számítógép, internet, DVD stb.) megszerezhető tudásnak.

120/186


Pedagógiai Program

Az oktatási módszerekben teljes a pedagógus szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy ezek közül a leghatékonyabb tanulói tevékenységet biztosító módszereknek van elsőbbségük. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a tanulók teljesítményéről. Ezért az ellenőrzés, értékelés, osztályozás legyen folyamatos, rendszeres és változatos. Ezt azonban a segítő- támogató rendszerben kell végezni, nem pedig bírálóként vagy értékítéletként. Az iskolai munka szervezésénél prioritást élvez a tanítási óra. Szent és sérthetetlen, minden percét maximálisam ki kell használni. Alkotó kapcsolatban kell dolgozni tanárnak-diáknak egyaránt. Az ismeretanyag megértése a tanórán kell hogy megtörténjen, de a bevésés, a megtanulás délutáni tevékenység. A délután még a napközis foglalkozásoké, az önművelésé, az egyéni tanulás mellett a csoportos tanulásé és a szabadidős foglalkozásoké. Az indirekt ismeretszerzés segítésére vetélkedőket, versenyeket szervezünk, melyen való részvételre ösztönözni kell a tanulókat. Elsőbbséget élveznek a iskolai, házi versenyek. Ezeket minden kerületi és budapesti versenyre való benevezésnél meg lehet rendezni. De házi versenyeket kell rendezni szinte minden tantárgyból. Ennek érdekében a tanulási tevékenység fejlesztése érdekében a következő területeket kell fejleszteni: 1 - 4. évfolyamokon:

megismerési, kommunikációs , gondolkodási képesség fejlesztése szemléletes megfigyelések biztosítása, ezek szóbeli megfogalmazása a racionális gondolkodásmód kialakítása olvasási, írási és beszédkészség folyamatos fejlesztése szövegértés, szövegképzés gyakorlása nyelvtani ismeretek alapjainak elsajátítása manipulációs készség fejlesztése informatikai készségfejlesztés, információk kezelése és használata idegen nyelv területén a beszédértés és a beszélgetési készség fejlesztés

5 - 8. évfolyamokon:

tanulási motívumok céltudatos tevékenységgé alakítása tanulási értékek tudatosítás megfigyelések írásbeli lejegyzése törvények, szabályszerűségek megismerése ok-okozati összefüggések, indoklási, bizonyítási képességek fejlesztése szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése szóban és írásban pályaválasztás segítése elvont gondolkodásmód, problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése

121/186


Pedagógiai Program

könyvtárhasználat váljon alsóban és felsőben egyaránt készséggé a tanulókban számítógépek megismerése, oktatóprogramok használata a tanítás minden területén, lehetőség szerint minden tantárgynál Tantervek 2004. szeptember 01-től alkalmazott tantervek 2001. Helyi tanterv 2003. óraszám csökkentéssel módosított Helyi tanterv 2004. új NAT alapján 2008. átdolgozott NAT alapján Választott Kerettanterveink: - 2004. szeptembertől felmenő rendszerben lépnek be. Apáczai Kerettanterv: Minden tantárgy Ének-zene Tánc és dráma Testnevelés

1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-6. évfolyam 5-8. évfolyam

Mozaik Kerettanterv rendszer Természetismeret, egészségtan Fizika Biológia Földrajz

5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam

OM által kiadott átdolgozott Kerettanterv Magyar nyelv 5-8. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam Rajz 1-4. évfolyam Rajz 5-8. évfolyam Mozgóképkultúra és média ismeret 8. évfolyam Kémia 7-8. évfolyam Történelem 5-8. évfolyam Etika 7. évfolyam Angol nyelv 4-8. évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam Informatika emelt 3-8. évfolyam Informatika normál 4-8. évfolyam Technika 5-8. évfolyam

122/186


Pedagógiai Program

Kötelező tantárgyak: Alsó tagozatban Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Informatika emelt szint normál szint Idegen nyelv Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 3-4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam

Felső tagozatban tanítandó tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Természetismeret Természetismeret és egészségtan Földünk és környezetünk (Földrajz) Biológia Fizika Kémia Ének-zene Tánc és dráma Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika, hon és népismeret Technika Etika Informatika emelt normál Osztályfőnöki Testnevelés és sport

5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-6. évfolyam 5-8. évfolyam 8. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 7. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

Választható tantárgyak: Kötelezően választandó: 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

általános tantervű osztályban emelt szintű osztályban minden évfolyam minden évfolyam

123/186

– irodalom 0,5 óra – matematika 0,5 óra – tanulásmódszert. 2 óra – testnevelés0,5 óra


Pedagógiai Program

Szabadon választandó 1. osztályban 2. osztályban 5. osztályban 6. osztályban 1-8. osztályban

szorobán szorobán informatika informatika (normál) labdajáték

heti 1,5 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 0,5 óra heti 2,5 óra

Választható tantárgyak emelt szinten: 3-8. osztályban

informatika

heti 4 óra

Választható foglalkozások: Ingyenes

Fejlesztő foglalkozás, Egyéni fejlesztés Korrepetálás Fejlesztő korrepetálás Zenei fejlesztés Logopédia igény szerint Szakkörök Középiskolára előkészítő foglalkozások (magyarból, matematikából) Felzárkóztatás Tehetséggondozás Énekkar Tömegsport

Önköltséges

Úszás Erdei iskola Táborok Múzeum, Színházlátogatás Kirándulások Egyéb tanórán kívüli foglalkozások

A kerettantervben előírt modulokat a következőképpen oktatjuk: Tánc és dráma Hon- és Népismeret Mozgókép, médiaismeret Egészségtan Informatika Etika

– ének – technika – rajz – természetismeret – informatika – önálló

– 5-6. évfolyam – 5-6. évfolyam – 8. évfolyam – 6. évfolyam – 6. évfolyam – 7. évfolyam

0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra

Az alsó tagozatban nagyfelmenő rendszerben tanítunk. (1-4. osztály) Célunk: az alapkészségek magas szinten történő elsajátíttatása, megfelelő készségek kialakítása az olvasás, az írás és a matematika területén.

124/186


Pedagógiai Program

Az általános tantervű iskolaotthonos kislétszámú osztályban a Meixner-féle dyslexia prevenciós módszer és tananyag szerint tanítjuk a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakat az 1. osztályban. A magyar nyelv és irodalom tantárgyakat első osztálytól kezdve két önálló tantárgyra bontjuk. (Magyar nyelv, Magyar irodalom) értékelésük is így történik. Az irodalmi nevelés elsődleges feladata, az olvasóvá nevelés, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése, fejlesztése. Ebben az iskolai könyvtárnak fontos szerepe van. Az emelt szintű oktatást 3. osztálytól szervezzük informatikából, önálló tantárgyként csoportbontásban. A tagozatnál a következő óraszámokat használjuk: 3-6. osztály heti 4 óra 7-8. osztály heti 5 óra Az emelt szintű oktatást 1-8. évfolyamon szervezünk a labdajátékok alapjainak megismerésére. Erre heti 5 órát biztosítunk. Idegen nyelvből angolt és németet tanítunk önálló nyelvként normál szinten. (igény szerint emelt óraszámban). A nyelvtanulás vonzóvá tétele érdekében szeretnénk felkészíteni tanulóinkat az alapfokú nyelvvizsgára – „City & Guilds” vizsgára. Igyekszünk a számítástechnikát bevezetni a nyelvtanulásba, azzal, hogy nyelvi programokat vásárolunk meg, és ezeket felhasználjuk az oktatásban. 1. osztálytól úszás oktatást szervez a tanuszoda, mely önköltséges. Biztosítjuk tanulóinknak a felzárkóztatást, fejlesztő foglalkozást, a korrepetálást, de lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra is. A problémás tanulók fejlesztő korrepetálását és egyéni felzárkóztatását segíti a fejlesztő pedagógus és esetleg a Nevelési Tanácsadó utazó logopédus. 1-8. osztályig heti 1 órában az anyagi lehetőségeinkhez mérten a gyenge tanulóknak korrepetálásokat szervezünk a felzárkóztatás érdekében. A tanulók minél magasabb szintű versenyeken mérjék össze tudásukat. Tanulóinknak szülői hozzájárulással és anyagi támogatással erdei iskolát szervezünk. A tanulmányi kirándulásokat, múzeumlátogatásokat, színházlátogatásokat és a kiállítások megtekintését szülői hozzájárulással és anyagi támogatásukkal előzetes egyeztetés után szervezhetünk. A Pedagógiai Program 77. és 108. oldalán található nem ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes, és az ezekért beszedhető maximális összeget, minden tanévben előzetes szülői írásos igény alapján az Iskolaszékkel egyeztetjük. A pedagógusok kiadásait az intézmény finanszírozza (kíséret, ügyelet, részvételi díj, útiköltség stb.). Szülői igény alapján, reggeli illetve esti ügyeletet szervezünk. 125/186

Jókai Mór Általános Iskola 1171 Budapest, Szánthó Géza u. 6

Pedagógiai Program

I=Inf. (em.); L=Labdajáték (em); N=Normál; *=nem szakrendszerű oktatás(M.ny.0,5,Mi 0,5, Mat. 1, Inf. 0,5, Termi.0,5, Tört. 0,5, Test. 0,5, A-N 1, Tanm. 2)

Hetes óraterv a Kerettanterv alapján Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv*. Magyar irod.* Nyelv * Matematika* Környezetism. Term.ism.+egt.* Történelem * Etika Földrajz Fizika Kémia Biológia Technika Tec. hon nism. Informatika * Rajz Mozgók. média Ének-zene Tánc-dráma Testn.sport Öszt.főn. Kötelező óra Nem szakre. Össz köt. Szab.vál. óra Egyéni fejleszt. 12%

Összes óra

I

1. osztály L N

I

2. osztály L N

I

3. osztály L N

4 4,5 4 1 1 1,5 1 3 20

4 4 4,5 1 1 1,5 1 3 20

4 4 4,5 1 1 1,5 1 3 20

4 4,5 4 1 1 1,5 1 3 20

4 4 4,5 1 1 1,5 1 3 20

4 4 4,5 1 1 1,5 1 3 20

3,5 4,5 3,5 1,5 1 1,5 1,5 3 20

3,5 4 4 1,5 1 1,5 1,5 3 20

3,5 4 4 1,5 1 1,5 1,5 3 20

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

I

4. osztály L N

I

5. osztály L N

I

6. osztály L N

3 3 3 2* 2* 2* 2* 2* 2* 4 4 4 2* 2* 2* 2* 2* 2* 3 3 3 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3,5 3,5 3,5 4* 4* 4* 3* 3* 3* 1,5 1,5 1,5 2* 2* 1,5* 2* 2* 2* 2* 2* 2* 2* 2* 2* 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1* 1* 1* 1* 1* 1* 1 1 1 1 1 1,5 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 3 3 3 2 2 2 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 1 1 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 2* 2* 2* 2* 2* 2* 22,5 22,5 22,5 23,5 23,5 23,5 23,5 23,5 23,5 2,25 2,25 2,25 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7

I

7. osztály L N

2 1,5 3 3 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2 0,5 25 25 7,5 3

2 1,5 3 3 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2 0,5 25 25 7,5 3

2 1,5 3 3 2 1 1,,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2 0,5 25 25 7,5 3

I

8. osztály L N

2 2 3 3 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1 1 2 0,5 25 25 7,5 3

2 2 3 3 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1 1 2 0,5 25 25 7,5 3

2 2 3 3 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1 1 2 0,5 25 25 7,5 3

24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 27,2 27,2 27,2 30,8 30,8 30,8 30,8 30,8 30,8 35,5 35,5 35,5 35,5 35,5 35,5


Pedagógiai Program

Szabadon választható óra megoszlása Évfolyam Tantárgy Kötelező óra Szab.vál. óra Egyéni fejleszt. 12% „I”emelt szintű informatika -szorobán -informatika -matematika „L”emelt szintű labdajáték -magyar irodalom

Tánc-dráma Testnevelés Összes óra

I

1. osztály L N

20 2 2,4

20 2 2,4

20 2 2,4

I

2. osztály L N

20 2 2,4

2

2

0,5

0,5 2

-

0,5 -

20 2 2,4

20 2 2,4

I

20 2 2,4

-

20 2 2,4

20 2 2,4

4 0,5 2

-

3. osztály L N

0,5 -

I

-

3

0,5 -

I

5. osztály L N

I

6. osztály L N

22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 2,25 2,25 2,25 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7

2 -

4. osztály L N

3

3

I

7. osztály L N

25 7,5 3

3

25 7,5 3

25 7,5 3

I

8. osztály L N

25 7,5 3

25 7,5 3

25 7,5 3

3

2 -

-

-

-

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 24,4 27,2 27,2 27,2 30,8 30,8 30,8 30,8 30,8 30,8 35,5 35,5 35,5 35,5 35,5 35,5

Emelt szintű informatika tantervű osztályban 1-2. évfolyamon heti 2 óra szorobán 3-4. évfolyamon heti 2 óra informatika 5-8. évfolyamon heti + 3 óra (heti 4 óra) informatika a szabadon választható órakeretből kerül felhasználásra. Emelt szintű labdajáték tantervű osztályban 1-4. évfolyamon heti 2 óra labdajáték a szabadon választható órakeretből kerül felhasználásra. Az 5. évfolyamon tánc–dráma modul 0,5 óra, testnevelés tantárgy 0,5 óra (heti 2,5 óra) a szabadon választható órakeretből kerül felhasználásra. A 7-8. évfolyamokon testnevelés tantárgy 0,5 óra (heti 2,5 óra) a szabadon választható órakeretből kerül felhasználásra.

127/186


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli tevékenységek. -

Napközi (lásd külön)

-

Iskolaotthon (lásd külön – napközi része)

-

Tanulószoba - igény szerint

-

Fejlesztő foglakozás – egyéni foglalkozás

-

Szakkörök, tehetséggondozás, korrepetálások

-

Tanulmányi és sportversenyek

-

Lehetőség szerint minden tanuló jusson el színházba, moziba, múzeumba.

-

Tanulmányi kirándulások szervezése.

-

A kirándulásokat a tantervi követelményekhez és a szülők anyagi helyzetéhez mérten szervezhetünk.

-

A kirándulások időtartama: 1-8. osztályig 1 nap A kirándulásokat május és június hónapokban szervezhetjük.

-

Énekkar kötelezően szervezendő, az énektanár munkaköri feladata. Az énekkar tagjait az énekszakos tanár választja ki, szülői hozzájárulással heti 2 órában működik. A kórus kamarakórusként is működhet. Feladata: az iskolai ünnepélyeken való szereplés a kerületi rendezvényeken való szereplés (Pünkösdi kórustalálkozó)/ Éneklő Ifjúság hangversenyein való közreműködés ill. minősítés.

-

Erdei iskola szervezése a tanulóknak.

-

Egészségnap

-

Úszás oktatás szervezése a tanulóknak, szülői kérelem alapján.

-

Pályaválasztási szülői értekezlet szervezése november hónapban.

-

Hit és vallásoktatás – szülői igények alapján

-

Könyvtárhasználat – nyitvatartását és feladatait az iskolai SZMSZ tartalmazza

-

Mindennapos testnevelés - tömegsport – alsó és felső tagozat - szakkörök előzetes felmérés alapján - ISK (Az Iskolai Sportkör Szabályzat alapján működik)


Pedagógiai Program

-

Délután heti 2 óra/csapat időkeretben biztosítjuk a labdarúgás oktatását, melyet a sportiskolai nevelési és oktatási program labdarúgás tanterve szerint végzünk.

-

Ügyelet - reggeli, esti, őszi, téli és tavaszi szüneti - megfelelő számú jelentkezés esetén (legalább 10 fő).

-

DÖK Nap

-

Anyák Napja, Gyermeknap rendezése

-

Egészségügyi szűrések. (lásd egészségnevelésnél)

-

Tornatermi használat. Tanulóknak csak szervezett formában, tanári felügyelettel. Szülőknek megbeszélés szerint Egyesületeknek szerződés alapján

-

Táborok, szünidei programok szervezése: szülői igények alapján

-

Egyéb rendezvények:

-

Értekezletek: Nevelőtestületnek: - Alakuló értekezlet - Tanévnyitó értekezlet - Félévi értekezlet - Év végi értekezlet - Nevelési értekezlet -

Tanévnyitó ünnepély - 1. osztályosok fogadása - új kollégák bemutatása Mikulás osztály és iskolai szinten (igény szerint) Karácsony osztály szinten (igény szerint) Iskolai karácsony – Óplébánia templomban Farsangi bál 1-2. osztály 3-4. osztály 5-8. osztály Jókai Nap Anyák Napja (osztály keretben) Gyermeknap (osztály keretben) Pedagógusnap Ballagás Tanévzáró ünnepély DÖK Nap Sportnap Nevezetes napok megismerése (Föld Napja)

Egyéb értekezletek

129/186

– augusztus – augusztus – február – június – ősszel, tavasszal (témáját az éves munkaterv tartalmazza)


Pedagógiai Program

Munkaközösségi értekezletek

külön munkaterv szerint, melyet az iskolai éves munkaterv tartalmaz

Vezetőségi értekezletek: szűkebb (ig. + igh-k) Ideje, témája az éves iskolai munkatervben -

Ünnepélyek: Iskolai Október 23. Köztársaság ünnepe Március 15. Nemzeti ünnep Iskolarádión keresztüli ünnepek: Október 06. Aradi vértanúk ünnepe Október 1. Zenei Világnap Október 6. Aradi Vértanúk Január 22. Magyar Kultúra Napja április 11. Költészet Napja Május Jókai Emléknap Június Pedagógus Nap Osztályfőnöki órán történő megemlékezés: Világtakarékossági Nap - október 31.

2. Az iskolai tankönyvválasztás elvei: Módosult a pedagógus feladatköre a tankönyvek és más felszerelések kiválasztásában: - A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet hivatalosan is tankönyvé nyilvánítottak, - Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés – a szülő fizetési kötelezettsége mellett – nem változtatható meg. - Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) az iskolai diákönkormányzat – a tankönyvek megvételével kapcsolatban a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A tankönyvválasztás elvei: A kiválasztás alapja az Oktatási Minisztérium által kiadott tankkönyvjegyzék. A tankönyvek kiválasztásában figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a tankönyvek, munkafüzetek és egyéb segédanyagok használhatóságát, kompetenciáját a helyi tantervünkkel.

130/186


Pedagógiai Program

A kiválasztás fő szempontjai: -

az iskola helyi tantervének megfeleljen egymásra épülés tanulhatóság, használhatóság tartósság tanulói képességekhez igazodás nyelvezet, színesség árfekvés – olcsóság

A pedagógusok tankönyvválasztásaikat a munkaközösségekkel egyeztetik. A kiválasztott tankönyveket az Iskolaszékkel megismertetjük, elfogadtatjuk. A tankönyvválasztás szabályai: Tanulóinknak a tankönyvek, munkafüzetek megvásárlását az iskola biztosítja. Különbség van az iskolában beszerezhető tankönyvek árai és a bolti árak között. Az Oktatási Minisztérium utasítása szerint az iskola kötelezettsége fennáll arra nézve, hogy a tanulóknak iskolai áron kell hozzájutniuk a tankönyvekhez. A feladatot a kijelölt tankönyvfelelős pedagógus végzi el, az igazgató által kiadott megbízólevél és a kiadókkal kötött szerződés szerint. A kötelezően előírt taneszközökről (tankönyv, munkafüzet, feladatlap) a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A megrendelendő tankönyveket a tankönyvfelelős az osztály létszámoknak megfelelően összesíti, a megrendelést elküldi a kiadókhoz. A kiszállított kiadványokat tételesen átveszi, azok árát a szülőktől beszedi és a kiadók felé a számlát kiegyenlíti. Az esetleges visszárut határidőre visszaküldi. A szülők a tankönyvek árának befizetéséről készpénzfizetési számlát kapnak. A megérkezett könyvek azonnal kiosztásra kerülnek a gyerekek között. Amennyiben a szülő a megjelölt határidőig nem fizeti be a tankönyvek ellenértékét, köteles a tankönyveket saját maga beszerezni. Az ingyenes tankönyvellátás – az iskolai könyvtár szerepe: -

Módosult a tankönyvellátás, mert fokozatosan, rászorultság alapján bevezetésre kerül az ingyenes tankönyvellátás. Az ingyenes tankönyvellátást új tankönyvekkel és használt könyvtári tankönyvek kölcsönzésével történik. A kölcsönzést az iskola a tartós tankönyvek beszerzésével oldja meg. Az ingyenes tankönyveket az iskolai könyvtár állományába bepecsételve, számmal ellátva egy külön nyilvántartásba vesszük. Ezeket az ingyenes tankönyveket a rászorult tanulóknak névre szólóan (tanulói és szülői aláírással igazolva) ki kell kölcsönözni az egész tanévre. Év végén az ingyenes tankönyveket vissza kell adni. A modulokat, tartós tankönyveket, az atlaszokat az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a könyvtár állományából kapják meg. Amennyiben az ingyenes tanulók számára kikölcsönzött tankönyvek év végén elvesznek, megrongálódnak, úgy azt a szülő téríteni köteles.

-

Ha a tanuló osztályt ismételni köteles, a felkészülés idejére az ingyenes tankönyveket megkapja.

131/186


Pedagógiai Program

-

Az osztályt ismétlő tanuló amennyiben az ismétlés évében jók az előző évi tankönyvei, ugyanazokat kapja vissza. Újként, ingyen csak a munkafüzeteket és azokat amelyek megváltoztak.

-

Év közben érkező ingyenes tankönyvellátásra jogosult új tanuló esetében amennyiben régi iskolájában a tankönyveit leadta, a könyvtár állományából kell részére tankönyveket biztosítani.

-

Az iskolai könyvtárból a napközis csoportoknak évfolyamonként, tantárgyanként egy-egy garnitúra tankönyvcsomagot letétbe el kell helyezni.

Az iskolai tankönyv támogatási rendszer: Azok a tanulók, akik nem részesülnek az ingyenes tankönyvellátásban az alábbiak szerint kaphatnak támogatást: -

Ha Önkormányzati támogatást kap az iskola A támogatás szétosztását a lehetőségekhez mérten differenciáltan végezzük. Előnyt élveznek ahol két gyermek tanul iskolánkban, a család anyagi helyzetét figyelembe véve.

3. Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltételei 3/1. Tankötelezettség Iskolánkban a Kt. 6.§ (3.) alapján járnak elsőtől nyolcadik évfolyamra a gyerekek. -

Legkorábban, abban a naptári évben melynek május 31. napjáig tölti be a hatodik életévét, és eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

-

Legkésőbb abban a naptári évben melyben a nyolcadik életévét betölti. (aki augusztus 31-e után született)

-

A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettségét akkor is, ha hatodik életévét december 31-ig napjáig tölti be, és eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

-

A tankötelezettség teljesítése a tanév első napján kezdődik.

-

A KOT 30.§ (4.) bekezdése alapján a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével a szakértői bizottság előtt megjelenjen és gyermekét a bizottság véleményének megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be.

A tankötelezettség időtartama: -

1998/99-es tanévtől kezdve beiratkozó gyermeknek 18 éves koráig

132/186


-

Pedagógiai Program

Legfeljebb pedig - az illetékes szakértői bizottság véleményén alapuló igazgatói döntés alapján – két évvel tovább, azaz tizennyolc vagy húszéves koráig lehetne valaki iskolánk diákja. Mivel egy erősen túlkoros tanuló valószínűleg súlyosan destruktív hatással lenne arra a közösségre, melybe bekerül, iskolánk megtesz minden tőle telhetőt, hogy a tanulási vagy szociális problémákat a lehető legkorábbtól a lehető leghatékonyabban orvosolja.

A tankötelezettség teljesíthető – a szülő választása alapján: -

mindennapos iskolába járással magántanulóként

Az előkészítő évfolyam és engedélyezésének lehetőségei A gyermek nyolcadik életévéig igénybe veheti az óvodai nevelést, ezután indokolatlan, hogy ezt követően még egy évig előkészítő évfolyamra járjon az iskolába. Ha az első osztályba felvett tanulót mentesítették (egyéni adottsága, fejlettsége miatt, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján) az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Egyéni továbbhaladás -

Egyéni haladást iskolánk mind az első (előkészítő), mind a további három évfolyamon csak rendkívül különleges esetekben (pl. más iskolából nagy lemaradással hozzánk kerülő vagy speciális egészségügyi problémával küzdő gyerekek esetén), igazgatói döntés alapján engedélyez, kizárólag egy vagy két tantárgyból, egy tanéven át.

-

Felső tagozaton hasonló esetben a tanuló a félév vagy a tanév végén osztályozó vizsgán mutatja be tudását.

-

Egyedi elbírálás alá esik - a szaktanárok véleménye és az igazgató döntése alapján - az a tanuló, aki különleges helyzetének vagy képességeinek köszönhetően valamely tantárgyból vagy tantárgyakból az arra a tanévre előírtakat messze meghaladó teljesítményre képes. (Lásd: Értékelés!)

Magántanuló Szakértői vélemény és orvosi javaslat alapján, szülői kérésre, igazgatói döntéssel lehet iskolánkban egy gyermek magántanuló. Ebben az esetben a tanulót felmentjük a tanórai foglalkozások látogatása alól, de tudásáról félévben és tanév végén osztályozó vizsgán kell számot adnia. Az ilyen gyerekeknek felkészülési, konzultációs és fejlesztési lehetőséget biztosítunk a Kt. 120§ (1) és az 52§ (13) előírásai szerint. A magántanulót a Kt. 69§ (2) alapján sajátos helyzete miatt az iskola igazgatója a készségtárgyak tanulása alól mentesítheti.

133/186


Pedagógiai Program

Mentesítés Amennyiben az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján, szülői kérésre az igazgató a tanulót egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesíti az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni – és a megállapított probléma alapján egyénre szabottan tervezett – foglalkozást szervez számára, hogy segítse a többiekhez való felzárkózását. A tantárgy jellegétől függően az igazgató – szülői kérésre – mentesítheti a tanulót a tanórai foglalkozás alól is, ilyen esetekben a fejlesztő foglalkozások lehetőleg ezen órák ideje alatt szervezendők. A tanulási nehézséggel küzdő tanulót a különböző vizsgahelyzetekben is megilletik kedvezmények, pl. hosszabb idő, a szóbeli vagy írásbeli feladatok eltérő aránya, bizonyos részfeladatok elhagyása (mint a tollbamondás) stb. Ha az igazgató nem az értékelés és minősítés alól menti fel a tanulót, hanem – szülői kérésre, szakértői vélemény vagy méltányosság alapján – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, akkor a tanulónak félévben és tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie az adott tantárgyból vagy tantárgyakból. Ilyen esetekben egyéni megbeszélés alapján alkalmi konzultációs lehetőséget biztosítunk az azt igénylő tanulónak. Speciális a testnevelés helyzete. Orvos szakértői vélemény alapján lehet egy tanulónak - Mentesítése a tantárgy egésze alól, ilyenkor a napkezdő vagy befejező órákon nem kell részt vennie, de a nap közepére eső órákon meg kell oldani a felügyeletét valamilyen fejlesztő foglalkozással vagy azzal, hogy a testnevelést tanító pedagógus vigyáz rá (erről a szülőt a tájékoztató füzetben informálni kell); -

Részleges felmentése, mely alapján könnyített testnevelésben részesül a többi gyerekkel közös tanórákon, és a tantárgyból érdemjegyet kap.

-

Az orvos szakértői véleménye alapján soroljuk be a tanulót gyógytestnevelésre, a gyermek gyógyúszással és gyógytestnevelési órával teljesítheti (a szakvélemény alapján). A gyógytestnevelésre irányított gyermek tantárgyi érdemjegyébe e speciális foglalkozásokon nyújtott teljesítménye számít. A gyógytestnevelést az iskolában, de a rendes tanítási órák után tartjuk; a gyógytestnevelő szakembert a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ biztosítja. A megjelenés e foglakozásokon ugyanúgy kötelező, mint a rendes tanórákon. A gyógytestnevelés hatékonysága, a gyermek fejlődése érdekében itt is számítunk a jegyző segítségére, ha a szülő nem partner a gyermek gyógytestnevelésre járatásában.

3/2. Magasabb évfolyamába lépés feltételei Iskolánk magasabb évfolyamába való lépés feltétele a helyi tantervben meghatározott továbbhaladási feltételek teljesítése. Kivétel az 1-3. osztályig. A törvényi szabályozás alapján a helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyam végéig érvényesítheti. 134/186


Pedagógiai Program

Bukások: Két tantárgy esetén pótvizsgára engedhető a tanuló. Három tantárgy esetén az évfolyamismétlés kötelező. Készségtárgyakból is buktatunk és pótvizsgáztatunk. Ha valamely tantárgyból bukásra áll a tanuló a szülőt erről értesíteni kell. Amennyiben a tanulót a nevelőtestület osztályozó vizsgára kötelezte, a magasabb évfolyamba lépés feltétele az osztályozó vizsgán valamennyi tantárgy eredményes letétele. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán megbukik úgy ő rá is a pótvizsga szabályok az irányadók. A tanulók félévi és év végi osztályzatait a szaktanárok állapítják meg, a félévben és az évközi eredmények, osztályzatok alapján. Az osztályzatok megállapításánál a fejlődést, a javítást vagy a rontást figyelembe kell venni. Amennyiben a tanuló félévi vagy év végi osztályzatának megállapítása lényegesen eltér a folyamatos értékelés során kapott érdemjegyektől, úgy a szaktanár jegyét a nevelőtestület - a szaktanár meghallgatása után - a tanuló javára megváltoztathatja. Beiskoláznál az iskolába lépés feltétele az iskolaérettségi vizsgálat, melyet az óvoda illetve a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek. Ennek alapján vesszük fel a tanulókat, illetve osztjuk be őket osztályokba Az évfolyamismétlés korlátozása az 1-3. évfolyamokon A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Évfolyamismétlés engedélyezhető a szülő kérése alapján A tanuló részére engedélyezhető az iskolai évfolyam megismétlése szülői kérésre. Az 1-4. évfolyamon az iskola igazgatója nem mérlegelheti a szülői kérést, hanem lehetővé kell tennie évfolyam megismétlését. Mulasztás alapján történő évfolyamismétlés Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. E rendelkezések alkalmazásával lehet a tanulót első-harmadik évfolyamon évfolyamismétlésre utasítani. Az iskolának előzetesen értesíteni kell a szülőt az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tanuló előkészítő évfolyamként végzi az első évfolyamot.

135/186


Pedagógiai Program

Egyéni foglalkozások, integrációs oktatás, képességkibontakoztatás Az iskolánk biztosítja az egyéni törődést azokkal a tanulókkal, akik a társaikhoz képest bármely tantárgyból, tantárgyakból lemaradtak, ill. mentesítették őket. Számukra megfelelő óra számot biztosítunk a fejlesztő foglalkozásokon, ahol egyéni ütemben segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez a fejlesztő pedagógus. Az egyéni törődés kötelező formája az egyéni foglalkozás, Ehhez kapcsolódik az a kötelezettség, hogy az érintett tanulót vegyék fel a napközis foglalkozásra, illetve, ha az iskolában működik ilyen, az iskolaotthonos osztályba. Logopédiai foglalkozásokon azok a tanulók vesznek részt, akiket a Nevelési Tanácsadó javasolt. Fejlesztő korrepetálást is biztosítunk a gyermekek számára, ahol a szaktanárok segítségével pótolhatják a hiányosságaikat. Magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika stb. tantárgyakból korrepetálásra is lehetőséget adunk. Mindezen foglalkozásokon való részvételhez szülői hozzájárulás szükséges. Egyéni haladás Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Hiányok pótlása Ha a tanuló "felzárkóztatásra szorul" minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődést, haladást akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskolának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a negyedik évfolyam végére a meghatározott követelményeknek a tanuló eleget tudjon tenni. Az iskola köteles külön felkészítést biztosítani a tanuló részére, melyhez szükséges időkeret az egyéni foglalkozások időkeretének megemelésével rendelkezésre áll az iskolában.

4. Átvétel másik iskolából, osztályból: Miután jelenleg a kerület egy beiskolázási körzet, így iskolánkba nem csak a közvetlen vonzáskörzetből járnak tanulók, hanem a kerület különböző részéiről. Másik iskolából év közben azokat a tanulókat vesszük át, akik: - vagy az iskola közvetlen vonzáskörzetébe költöztek, - vagy az iskolák egymás között megállapított körzetébe költöztek - vagy ha máshol lakik (másik iskola vonzáskörzetébe) ha tanulmányi eredménye közepesnél jobb és nincs vele magatartási probléma Iskolán belül a párhuzamos osztályba az átjárhatóságra lehetőséget adunk, ha: -

Szülő kéri 136/186


-

Pedagógiai Program

Tanulmányai miatt – ha az emelt szintű oktatást nem bírja, eredménye közepesre vagy az alá csökken, ilyenkor a normál osztályba kerül át Fegyelmi következményeként

5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének minősítésének formái Az értékelésről általában: -

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanév közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti.

-

A félévi és év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján kell megállapítani és ezekről a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni

-

A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményének kikérésével végzi, melyet a nevelőtestület előtt ismertet.

-

Értékelési módok iskolánkban 1-3. évfolyamon + 4. évfolyamon félévkor – szöveges minősítés, értékelés (KOT 70.§ (3). 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban szöveges értékelés 5-8. évfolyamon érdemjegyek félévkor, évvégén osztályzat Záradékok – a KOT megfelelő záradékai szerint

-

Az alsó évfolyamokon – az 1. évfolyam kivételével – évközben érdemjeggyel minősítjük a tanulók munkáját. Az érdemjeggyel való értékelés 2.évfolyam II. félévétől kerülhet bevezetésre, mely elősegíti a folyamatos munka értékelését, majd ebből alakítjuk ki a szöveges értékelést (lásd tantárgyanként)

-

A tanulók félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától és azt a pedagógus nem tudja megfelelően megindokolni úgy a nevelőtestület az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja a szaktanár által javasolt érdemjegyet.

-

Iskolánkban a kötelező, a kötelezően választott, a szabadon választott tantárgyakat, a modulokat és a tanulók magatartását és szorgalmát mind félévkor, mind évvégén osztályozzuk. Félévkor az ellenőrzőbe számmal írjuk be a tantárgyak osztályzatait, kivétel a magatartás és szorgalom, melyeket betűvel.

-

137/186


Pedagógiai Program

-

Év végén mind a bizonyítványba, mind a törzslapba betűvel írjuk be az osztályzatokat.

-

Általános nevelőtestületi dicséretet akkor kaphat a tanuló, ha a tantárgyak nagyobb részéből kitűnő minősítést kapott. Tantárgyi nevelőtestületi dicséretet akkor kaphat a tanuló, ha képességeinél nagyobb teljesítményt nyújtott.

-

A tanulók értékelésében a szóbeli felelet prioritást élvez.

-

Az értékelés nem lehet fegyelmezési eszköz.

-

A tanév folyamán a szülőket írásban és szóban tájékoztatjuk gyermekük előmeneteléről. (ellenőrzőn, tájékoztatófüzeten, fogadóórán, szülői értekezleten, egyéni beszélgetések stb. alkalmával)

-

Iskolánkban érdemjegyekre és osztályzatokra az 1-5-ig számskálát használjuk. Tudásra

jeles jó közepes elégséges elégtelen

(5) (4) (3) (2) (1)

Az osztályzat (érdemjegy) akkor jeles (5):

Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.

jó (4) :

Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Kitűnő minősítést az a tanuló kap, aki a tanterv követelményeit jelesre teljesítette és ezen felül kutató munkákat végzett, előadásokat tartott, különböző versenyeken vett részt.

138/186


Pedagógiai Program

Az ellenőrzés, értékelés formái és szerepük a tanulók értékelésében: Formái: szóbeli: kérdés-felelet, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, írásbeli felelet, házi feladat értékelés, stb. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, tanulói kísérlet Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók minél több alkalommal szóban adjanak számot tudásukról. Elérendő cél, hogy a jegyek legalább 1/3-ada szóbeli feleletet tükrözzön. Minden tanulónak a félévi és tanév végi értékelésekor rendelkeznie kell havonta valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal legalább, mint a tantárgy heti óraszámának 50%-a. Az egyes témák után alsóban és felsőben témazáró dolgozatokat íratunk, melyek értékelése pontozásos módon történik. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írni, 35 % alatti teljesítmény esetén köteles újraírni. A tanuló saját kérésére megismételheti a felmérést tanórán kívül, ebben az esetben mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba. A tanulók folyamatos értékelésénél fontos szerepe van a felméréseknek. Az év eleji felmérések diagnosztikusak, melyek az ismétlést követik, így tájékozódó jellegűek, ezért nem osztályozzuk. A félévi és év végi felmérésekben a fő szempont a készségek vizsgálata. A felmérések értékelésénél az általánosan elfogadott szabályt alkalmazzuk. A felmérések %-át átváltjuk osztályzattá és a jegyet beírjuk a naplóba. A témazáró felmérések osztályozása 1-8. évfolyamon: 100% - 91% : 90% - 81% : 80% - 66% : 65% - 50% : 49% - 0% :

jeles jó közepes elégséges elégtelen

(5) (4) (3) (2) (1)

A dolgozatok, felmérések, témazáró dolgozatok kijavítási kötelezettsége a dolgozatot követő második óra. Naponta két témazárónál többet nem íratunk, azt is minimum két órával előtte bejelentjük. Az írásbeli és szóbeli feleletek napi számát nem korlátozzuk. Az írásbeli dolgozatok feleletjegyként szerepelnek. Az írásbeli feladatok hiányát minden kolléga különböző képen jelzi magának (fekete pont, mínusz jel stb.) Ugyanez a helyzet a felszerelések hiánya esetében is.

139/186


Pedagógiai Program

Az osztályozó és a javítóvizsga szabályait az iskolai Vizsgaszabályzat határozza meg, melyet az SZMSZ tartalmaz. Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: piros tintával: témazáró dolgozatok, felmérések, félévi és tanév végi osztályzatok kék tintával : szóbeli feleletek, írásbeli feleletek, órai munkák, kiselőadások, kutatómunkák zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, füzetvezetés, külalak, A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Kialakításukhoz legkevesebb 5 érdemjegy szükséges. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt a szerepük. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók értékelése Irányadó a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság javaslata. - méltányos , differenciált bánásmód a számonkérésnél és a minősítésnél pl. - írásgyengeség - írásos munkák differenciált értékelése - szóban adhasson számot tudásáról - időkeret meghosszabbítása - szövegértés - segítő, rajzos feladatok - utasítás - magyarázat - hangos felolvasás - matematika - eszközhasználat idejének meghosszabbítása - A segítségadás mértéke, minősége határozza meg az értékelést, minősítést. - Az egyéni, differenciált értékelés a gyermek önmagához mért fejlődését tartja szem előtt. Idegen nyelvek értékelése Az idegen nyelv tanulásának első évében csak akkor utasítható a tanuló évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A számonkérés módjai, beszámoltatás fajtái Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: - a tanulók minősítése, - visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, - az önértékelés képességének kialakítása, - személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és azt követő értékelés legyen: - pedagógiailag kifogástalan, - folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, - kiszámítható, nem kampányszerű, 140/186


Pedagógiai Program

sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, - módszertanilag változatos, - konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, - lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, - természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. -

Magatartás és szorgalom értékelésének kritériumai Magatartás A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét, a házirend betartását, az iskola vagyontárgyainak megóvását értékeli. Hangsúlyozni kell, hogy az értékelésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Példás (5) az a tanuló, aki: -

-

a házirendet betartja tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása elkerüli a durvaságot, a trágár kifejezéseket mellőzi

Jó (4) az a tanuló, aki: -

-

a házirendet betartja tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása

141/186


Pedagógiai Program

Változó (3) az a tanuló, aki: -

cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen figyelmeztetésre képes a viselkedési normák betartására játékban, közösségi munkájában gyakran durva társaival nem mindig van jó viszonya, csínytevéseivel bosszantja őket közeli barátaival megértő, segítőkész az órai munka során figyelmetlenül dolgozik megbízatásait sem végzi kellően környezete rendjéért semmit nem tesz sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg gyakran figyelmeztetni kell a viselkedési szabályok betartására

Rossz (2) az a tanuló, aki: -

-

a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve az osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése / szükséges. Szorgalom A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Példás (5) az a tanuló, aki: -

-

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

142/186


Pedagógiai Program

Jó (4) az a tanuló, aki: -

-

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) az a tanuló, aki: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése és házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit és osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Jutalmazások: -

Szaktanári szóbeli és írásbeli dicséret Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret Igazgatói írásbeli dicséret Nevelőtestületi dicséret Az iskolai ünnepélyeken , kerületi versenyeken való részvételért a tanulók jogosultak az igazgatói dicséretre.

143/186


Pedagógiai Program

Elmarasztalások: -

Szaktanári figyelmeztetés Szaktanári intés Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés Osztályfőnöki intés Osztályfőnöki megrovás Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói intés Igazgatói megrovás Nevelőtestületi megrovás Fegyelmi eljárás

A jutalmazás és büntetés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell alkalmazkodni a fokozatok betartásához. Az írásos jutalmazások és büntetések bekerülnek a tanuló tájékoztató füzetébe és az értékelő naplóba. Szöveges értékelés (általában) A szöveges értékelést 1-4. évfolyamig negyedévenként a tanulók tájékoztató füzetében a tanító fogalmazza meg és dönti el, hogy ezt milyen tartalommal tölti meg. (összefüggő szöveg vagy aláhúzás) Az 1-3. évfolyamban félévkor és tanév végén a 4. évfolyamban félévkor a következő minősítéseket alkalmazzuk: Kiválóan teljesített Jól teljesítet Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul A 4. évfolyam végén a tanulót osztályzattal értékeljük. A szöveges értékelés megfelel a mindenkori az OM által kiadott mondatbank tartalmával. 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében is szöveges értékelést alkalmazunk. Szöveges értékelés Teljesítés: -

-

-

kiválóan: Ha a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes. jól : Ha a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb bizonytalansággal, de tudja alkalmazni. megfelelően: Ha a tanterv követelményeit pontatlanul, több hibával, felszínesen ismeri, de a továbbhaladáshoz szükséges minimumot elsajátította, segítséggel képes önálló feladatvégzésre. felzárkóztatásra szorul: ha a minimumot sem sajátította el, és segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

144/186


Pedagógiai Program

A szöveges értékelés tartalma: -

-

A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján. Felsoroljuk, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területen vannak még hiányosságai. Feltárjuk a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését (pl.: figyelem, megfigyelőképesség, kreativitás, stb.) Tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról (pl.: érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás, stb.) Kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására (pl.: viselkedés, együttműködés, vitakészség, stb.) Megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban (pl.: önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás, stb.) Végül irányt mutatunk a továbbfejlődésre.

Követelményei: -

-

legyen megalapozott érthető a gyerek és a szülő számára is mennyisége optimális, érdeklődést keltő szerkezete tagolt, áttekinthető érződjék a pedagógus fejlődésben vetett hite, ne legyen bántó legyen mód arra, hogy akiket érint azok véleményt is nyilváníthassanak

Módjai: -

-

-

-

A tanulók megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük, ügyelve arra, hogy ne a személyiséget, hanem a tevékenységet minősítse. A témazáró felméréseket értékeljük százalékos és átváltott érdemjegy formájával is bejezzük a tanuló tájékoztató füzetébe (átváltást lásd %-os táblázat). A tanulók írásos munkáihoz (ellenőrzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket fűzünk. A diagnosztikus értékelést, csak személyes beszélgetés (fogadóóra stb.) alkalmával ismertetjük a szülővel. A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk, mi az, amiben a tanuló jó, miben kell fejlődnie. A lezáró értékelést (bármely tantárgy esetén az a fontos, hogy az erősségek és a gyengeségek harmóniáját próbáljuk megteremteni) írásban tudatjuk a szülőkkel. Fontos, hogy ne legyen elmarasztaló se a gyereknek, se a szülőnek.

A tanuló magatartásának értékelése -

Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház, kirándulás idején). Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (óraközi szünetben, napköziotthonban). Társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt). 145/186


-

Pedagógiai Program

Környezetének alakítása, védelme. Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása.

A tanuló szorgalmának értékelése -

Tanuló aktivitása, figyelme. Többletfeladatok vállalása. Felszerelésének megléte, rendben tartása. Házi feladatainak gondossága, elkészítése. Kötelességtudatának fejlődése.

Tantárgyi értékelés (részletesen lásd a tantárgyaknál) -

-

A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. Ismereteinek , képességeinek fejlődése. Kimagasló teljesítményének értékelése. Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma. Rendszeres felkészülése az órákra. Feladatvégzése önállóan, csoportban. A tanítói segítségkérés mértéke. Az önellenőrző képességének szintje és fejlődése.

A szöveges értékelés érdemjegyekre való átváltása – 1-4. osztály év végéig: -

kiválóan teljesített: 5 (jeles) jól teljesített: 4 (jó) megfelelően teljesített: 3 (közepes) felzárkóztatásra szorul: 2 (elégséges(

4. osztály év végén:

1 (elégtelen), ha a minimumot sem sajátította el, és segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre

Fejlesztő foglalkozások értékelései A fejlesztő foglalkozásokon is fontos szerepe van az értékelésnek, melynek formája szöveges értékelés. Szövegesen értékelni egy tanév folyamán négy alkalommal értékelnek a fejlesztő pedagógusok. - Az első értékelés november végén történik. A második értékelés a tanév félévi értékelése is egyben. Itt a gyerekek egyéni fejlesztési tervében kitűzött fejlesztési területeken elért fejlettségi szintet, és a még fejlesztésre szoruló területeket emelik ki. Pontosan megemlítik a fejlesztő pedagógusok a pozitív és negatív részképesség területeket és a tantárgyi előremenetelt is. - A harmadik értékelés április hónapban történik, ahol ugyan úgy mint az első negyedéves értékelésben a fejlesztési területeken történő fejlődést értékeljük. 146/186


Pedagógiai Program

A negyedik, a tanév végi nagy értékelés, ahol a tanulók egész éves fejlesztő foglalkozáson való részvételét, eredményeit értékeljük. Külön alsó- és felső tagozatosoknak előre készített értékelőlap alapján.

Az értékelőlap tartalmazza a gyermek: -

adatait osztályát tanulási problémáját a fejlesztendő részképesség területeket a tanév eleji és a tanév végi mérések eredményeit ( olvasás, szövegértés, írás, nyelvtan, szókincs, matematika ) fejlesztő pedagógus összegző véleményét

Az értékelések elkészítésében nagy segítséget jelent a „ Fejlesztő értékelések mondatbankja „ című összeállítás. A szöveges értékelésekről mind a négy alkalommal tájékoztatjuk a szülőt írásban, és az iskolában is iktatjuk a gyerekek többi anyagában. Az otthoni (napközi, tanulószobai) felkészülésben előirt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A házi feladatok adásakor figyelembe kell venni az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét, a heti iskolai tanulmányi rendet, mérlegelni kell a tanulók számára szükséges szabadidő biztosításának követelményét is. A tanuló a hét minden munkanapján kaphat írásbeli és szóbeli házi feladatot, amelynek mennyisége és minősége a tanuló képességeihez és a tananyaghoz alkalmazkodik. A napköziben és tanulószobán felkészülő tanulóknál célunk, hogy a tanulási idő alatt minél több feladattal elkészüljenek, így otthonra kevés feladat maradjon. Amennyiben valamilyen feladattal nem készülnek el, úgy azt jelezzük a szülő felé. Az írásbeli házi feladatok hiányát minden kolléga különbözőképpen jelzi magának (fekete pint, mínuszjel stb.) ugyanaz a helyzet a felszerelések hiánya esetében is. Korlátok: Hétvégére és pihenőnapokra külön házi feladatokat nem adunk. A törvényben meghatározott szünetekre nem adunk kötelező házi feladatokat. Felelésmentes nap nincs a tanulók számára. A házi feladatok és felszerelések hiányát a szorgalom értékelésekor vesszük figyelembe. Rendszeres felszerelés és házi feladat hiányát a szülő felé írásban jelezzük.

147/186


Pedagógiai Program

6. Modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A kerettantervbe az előírt modulokat a következő tantárgyakba építettük be integráltan: Tánc és dráma Hon- és népismeret Mozgókép, médiaismeret Egészségtan Informatika Etika

– ének – technika – rajz – természetismeret – informatika – önálló

– 5-6. évfolyam – 5-6. évfolyam – 8. évfolyam – 6. évfolyam – 6. évfolyam – 7. évfolyam

0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra

A helyi tantervbe beintegrált modulokat a tantárgyakon belül értékeljük. -

Hon- és népismeret - technika tantárgyon belül. Egészségtan - természetismeret tantárgyon belül. Informatika, tánc- és dráma, etika, média modulok mivel nem önálló tantárgyként szerepelnek, a továbbhaladáskor az adott tantárgyon belül értékeljük.

7. Az iskolai mérési rendszer Módjai: - A tanulók megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük, ügyelve arra, hogy ne a személyiséget, hanem a tevékenységet minősítse. - A témazáró felméréseket százalékosan értékeljük. Ezeket az eredményeket a tájékoztató füzetbe is bejegyezzük. - A tanulók írásos munkáihoz (ellenőrzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket fűzünk. - A diagnosztikus értékelést, csak személyes beszélgetés (fogadóóra stb.) alkalmával ismertetjük a szülővel. - A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk, mi az amiben a tanuló jó, miben kell fejlődnie. - A lezáró értékelést (bármely tantárgy esetén az a fontos, hogy az erősségek és a gyengeségek harmóniáját próbáljuk megteremteni) írásban tudatjuk a szülőkkel. - Fontos, hogy ne legyen elmarasztaló se a gyereknek, se a szülőnek.

148/186


Pedagógiai Program

7/1. Tantárgyi mérések Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3.évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

bemenet

bemenet

bemenet

bemenet

bemenet

bemenet

bemenet

kimenet

kimenet

kimenet

kimenet

Magyar nyelv

x

Magyar irodalom

x

kimenet

kimenet

kimenet

8. évfolya bemenet

kimenet

XX

szövért

szövért

Történelem

x

Idegen nyelv

XX

Matematika

x

Informatika (tag.)

x

Környis./termism.

x

x

XX

x

x

x

Fizika

X∇

Biológia

X∇

Kémia

X∇

Földrajz

X∇

Testnevelés Egyéb

x DIFER

x

x

x

x

x Szövért Ker.

x

x OKÉV

x

x

x

x

x

x

OKÉV

Megjegyzés: a tantárgyi méréseket a 2007. augusztus 27-én megtartott nevelőtestületi értekezleten módosítottuk.

149/186

x

x ÖKÉV


Pedagógiai Program

8.Tanulók fizikai állapotának mérése Általános mérési szempontok A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljából, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. -

-

-

-

Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Ezekkel a próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. Évente 2 alkalommal (szeptember illetve május). 1-8. évfolyamon minden tanulót kivétel a gyógytestnevelésre járó és könnyített testnevelésben részesülőt mérjük. Végzik: testnevelést tanítók

A mérés folyamata Az aerob állóképesség mérésére a felsoroltak közül bármelyik alkalmazható: A Cooper-teszt A Cooper úszás A 2000 m-es síkfutás Az egyéni aerob teljesítőképességet, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák, végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig - a készség szintjéig való - gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. Az erő, erő-állóképességének mérése: 1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére)

150/186


Pedagógiai Program

2. Hasonfekvésből törzsemelés. (A hátizom erő-állóképességének mérésére) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel). (A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás. (A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére) A próbák leírása Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt; futással/kocogással, (indokolt esetben lehet úszással) -

Törekedni kell arra, hogy próba elvégzésének időpontjáig fizikailag pszichikailag, technikailag úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak, és ne „szenvedjenek" futás - kocogás közben.

-

A futás megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmet arra, hogy beszélgetés nélkül, mindenki a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson, - kocogjon 12 percig, közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigén hiány.

-

A próbában elért teljesítmény alapján, az egyén aerob kapacitását akkor becsülhetjük meg legpontosabban, ha a futás próbát kiegészítjük pulzusméréssel. (A mért. pulzusértékek csak akkor használhatók az elért teljesítmény korrigálására - az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez - ha a mért értékek pontosak és valósak.)

-

Már a kisiskolás korban is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a próbákon elért azonos teljesítmény csak akkor jelent azonos állapotot, ha közel azonos pulzusszám emelkedéssel és megnyugvással jár együtt.

-

A tanulókat (minél fiatalabb korban) meg kell tanítani a pontos pulzusmérésre, és a mért pulzus értékeinek értelmezésére.

-

A próba megkezdése előtt, valamint a próba befejezése után azonnal meg kell mérni, és fel is kell jegyezni a percenkénti pulzus számot.

-

A pulzusmérésnél - a kisebb hiba lehetősége miatt - kezdetben 30 mp-ig ajánlatos számlálni az érverések számát (az így kapott értéket kettővel kell megszorozni), némi gyakorlás után jobb, ha csak 20 mp-ig mérünk (és a mért értéket hárommal megszorozzuk).

-

A vizsgálat befejezése után következhet a tanár-diák közös értékelés és minősítés, majd az egyénre szabott futásmennyiség meghatározása a csoportos vagy egyéni differenciált terheléshez.

151/186


Pedagógiai Program

Aerob állóképesség pontértékelése Cooper teszt futás, vagy úszás max: 77pont .........................................................................................….. általános testi erő, erő-állóképesség pontértékelése (4 próba elért teljesítmény értékelése esetén) Helyből távolugrás max: 21pont ....................................................……………………………… Hasonfekvésből törzsemelés max: 14pont …………………………………………………………………….. Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás max: 14pont ........................................................................................... Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) max: 14pont ............................................................................................... Elérhető maximális pontszám: 83pont (21+/3x14/) 63+77=140 pont Próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez Helyből távolugrás (cm) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (db) (Maximális időtartam: 4 perc) A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a vizsgált személy az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

152/186


Pedagógiai Program

Hanyatfekvésből felülés folyamatosan (db) (Maximális időtartam: 4 perc) A hasizmok erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (db) (Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc) A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar.) Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

153/186


Pedagógiai Program

MELLÉKLETEK

154/186


Pedagógiai Program

O k t a t ó k: Újváriné Gercsák Anikó

ELTE ÁITFK Debreceni Egyetem BTK BME GTK

magyar - történelem pedagógia közoktatás vezető

Ágh Beatrix

Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főisk. Kar

tanító – ember és társadalom szakkoll.

Balázs Ágnes

ELTE ÁITFK Eszterházy Károly Főiskola

biológia – földrajz környezetvédelem

Béres Éva

Székelyudvarhelyi Tanítóképző tanító

Berhidi Andrea

ELTE ÁITFK ELTE BTK

magyar - orosz angol

Berkiné Mayer Mária

Bp-i Tanítóképző Főiskola

tanító – technika szakkollégium

Bozsikné Nehéz Ildikó

Bessenyi Gy Főisk.

rajz

Csingérné Nagy Judit


tanító – közművelődés, informatika szakkoll.

Csorba Tamás

ELTE TTK

matematika-informatika

Csák Ildikó

Berzsenyi D Főisk.

tanító – testneve-

lés szakkollégium Fodor Krisztina

Bp-i Tanítóképző Főisk. Eötvös J Főisk.

tanító – környism. szakkollégium Informatikus könyvtáros

Hermann Istvánné

Ho Si Minh Tanárképző Főisk.

matematika – fizika

Jancsó Istvánné

ELTE ÁITFK

számítástechnika

Ujváry Éva

Ho Si Minh Tanárképző Főisk.

magyar – ének-zene

Kovács Nóra


tanító – testnevelés szakkollégium

Lukács Klára

Ho Si Minh Tanárképző Főisk. Apor Vilmos Katolikus Főisk.

magyar – történelem drámapedagógus

155/186


Pedagógiai Program

Mészáros Mariann

Juhász Gy Tanárképző Főisk.

fizika - technika

Papp Miklósné

Ho Si Minh Tanárképző Főisk. Kossuth L Tudományegyetem ELTE Ped-Pszich. Kar.

orosz – történelem történelem fejlesztő ped.

Petrics Istvánné

Bp.-i Tanítóképző Főisk.

tanító – közművelődés, nyelv és beszédfejlesztő szakkollégium

Polohányi Mihályné


Pördi Ádám

ELTE TFK

tanító – technika szakkollégium testnevelés

Rácz Edina

ELTE TFK

német

Révész Benjáminné

Bp-i Tanítóképző Főisk.

tanító – rajz szakkollégium

Soósné Kalmár Szilvia

Ho Shi Minh Tanárképző Főisk. testnevelés gyógytestnevelő

Szapora Istvánné

Ho Shi Minh Tanárképző Főisk. matematika – kémia

Szanyiné Plávits Ágnes


tanító – népművelés, ének- zene szakkoll.

Szászné Györffy Éva


tanító – pedagógia szakkoll.

Tóth Zoltánné

Eszterházy Károly Főisk.

fejlesztő pedagógia

Zentainé D. Tünde


tanító – informatika szakkollégium

156/186


Pedagógiai Program

FEJLESZTŐ PROGRAM A Fejlesztő Program tartalmazza: 1.Nevelési Program 1.1 Bevezető 1.2 Fejlesztés fogalma, feladata 1.3 Helyzetkép 1.4 Általános célok, alapelvek 1.5 Fejlesztő tevékenység területei 1.6 Általános fejlesztési feladatok 1.7 A fejlesztés, terápia szempontjai 1.8 A fejlesztés tartalma 1.9 A fejlesztés eredményességének minősítése, sikerkritériumai 1.10 Integrált oktatás feltételei 2.Helyi Tanterv 2.1 A követelmények és haladási ütem meghatározásának alapelvei 2.2 Rehabilitációs foglalkozások/órák száma, elosztásának alapelvei 2.3 Sérülés specifikus tantárgyi követelmények, a továbbhaladás feltételei 2.4 A tantárgyi értékelés rendszere és szempontjai A Pedagógiai Program kiegészítésekor figyelembe vett és felhasznált dokumentumok: -

az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a módosításokkal együtt,

-

a NAT előírásai,

-

a 2/2005. (III.1.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról,

-

a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról a módosításokkal együtt,

-

az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról,

-

a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

157/186


Pedagógiai Program

1. Nevelési Program 1.1 Bevezető Az 1993. évi LXXIX. Oktatási törvény kimondja: A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy a fogyatékosságát megállapították. A 2003. évi törvény módosítás adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének - oktatásának gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. A 2003. évi közoktatási törvény 30. § 2. pontja szerint, a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása az e célra létre hozott gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban óvodai tagozaton, illetve osztályban külön vagy közös nevelésben, oktatásban történhet. Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a sérült (fogyatékos), akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. Az iskola egyik fontos feladata, hogy felvértezze a tanulásban lemaradó, alacsony teljesítményt felmutató, legtöbbször hátrányos helyzetű tanulókat és a lemaradásukat kompenzáljuk. Feladatunknak tekintjük az eltérő képességű, különböző szociális hátérrel rendelkező és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. A Jókai Mór Általános Iskola a 2008-2009 tanévtől az Önkormányzat rendelkezése alapján a következő típusú sajátos nevelési igényű tanulókat fogadja nappali rendszerű általános iskolai integrált nevelés- oktatás keretében: - Beszédfogyatékos - Érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének nem organikus, illetve organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók kis létszámú osztályokban, illetve integrált módú nevelése Ezen tanulók nevelésének, oktatásának felvállalásával szükségessé vált a Pedagógiai Program kiegészítése a Fejlesztő Programmal. 1.2 Fejlesztés fogalmának meghatározása A fejlesztés olyan külső (tárgyi) és belső (pszichés) feltételeknek a megteremtése, amiben a gyermek pszichés funkciói a spontán érés mellett optimálisan kibontakozhatnak, olyan hatékony nevelői befolyásolás, ami támaszt nyújt a gyermek fejlődési sajátosságaihoz és biztosítja a pszichés funkciók kibontakozásához megfelelő szociális környezetet. Jellemzői: - Kiterjed az egész személyiségre - Figyelembe veszi a Sajátos Nevelési Igényű tanuló jellemzőit 158/186


-

Pedagógiai Program

Sérülés specifikus fejlesztés az irányadó Megfelelő pozitív értékeket épít Segítő szakemberek bevonását igényli

1.3 Helyzetkép Iskolánk tényleges tanulóinak létszáma: 240 – 250 fő között mozog. Az elmúlt években kismértékű csökkenés következett be, de az új tagozatok beindítása növelte a tanulólétszámot. (szorobán, informatika, labdajáték) Nyolc éve felvállaljuk a kerület problémás, különböző zavarokkal küszködő tanulóinak az oktatását. Kis létszámú osztályokat indítottunk, és indítunk jelenleg is. Ezekben az osztályokba a kerületi Pedagógiai Szakszolgáltató Központ, és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság illetve Speciális Intézmények vizsgálata alapján kerülhetnek be a tanulók. 2007/2008-as tanévben, felsőben évfolyamonként 1-1 osztályunk van, kivétel, az 5. évfolyam ahol három; és az alsó tagozaton évfolyamonként 2 párhuzamos osztályunk van. Osztályaink létszáma nagyon változatos. A 6 főtől a 27 főig minden létszám megtalálható. A 6 fős a kis létszámú osztály, 27 fős a 6. osztály. A romló társadalmi, gazdasági helyzet nálunk is nagymértékben érezteti hatását. A mindennapi gondokra ez erősen rányomja a bélyegét, ami jóval nagyobb odafigyelést igényel a pedagógusoktól. (munkanélküliség, csonkacsalád stb.) Tanulóink közepes képességűek, de akadnak közöttük jó és kiváló képességűek is. A gyenge tanulókat felzárkóztatással, fejlesztő foglalkozással, fejlesztő korrepetálással, a jókat tehetséggondozással fejlesztjük. Ennek hatására az évismétlő tanulók száma évről-évre csökken. Tanulóink az utóbbi években szép eredményeket értek el a kerületi és a budapesti, valamint az országos versenyeken. A 8 osztályt végzettek beiskolázásában a Szakközépiskola, a Gimnázium majd a Szakmunkásképző Intézetek a sorrend. A tehetséges tanulóink körében igen népszerűek a tagozatos iskolák.

159/186


Pedagógiai Program

GYERMEKTÜKÖR Jókai Mór Általános Iskola 1171 Budapest, Szánthó Géza u. 60. Fogyatékosság

1.oszt.

2.oszt.

3.oszt.

4.oszt.

Beszéd fogyatékos Látás sérült Hallás sérült Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus rendellenessége Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének nem organikus rendellenessége Kislétszámú oszt.

160/186

5.oszt.

6.oszt.

7.oszt.

8.oszt.

Összesen


Pedagógiai Program

1.4 Általános célok, alapelvek Különféle nemzetközi egyezmények értelmében a fogyatékkal élő ember is kell, hogy élvezhesse alapvető emberi jogait. A hangsúly a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedését segítő rehabilitációról áttevődik a társadalom átalakításának globális filozófiájára, mely minden személy, beleértve a fogyatékos embert is, szükségleteinek befogadására és ellátására irányul. A fogyatékos emberek esélyegyenlőséget, egyenlő hozzáférést követelnek az élet minden területén, többek között az oktatásban is. Az új jövőképünk megvalósítása mindannyiunk érdeke, törekedni kell a valorizáció elérésére: a társadalmilag értékelt szerepek felé közelíteni. Cél, hogy a fogyatékos ember az eltartottból a társadalom hasznos tagjává váljon. Mint a társadalom bármelyik rétege, a fogyatékos emberek is sokrétű csoportot képeznek. A hozzájuk való helyes viszonyulás szemléletváltozást igényel. A befogadó közeget olyanná kell tenni, hogy a gyermek jól tudjon benne fejlődni és megtalálja helyét már gyermekkorában a társadalomban. A megfelelő befogadó közeg kialakítása alapos előkészítést és folyamatos nyomon követést igényel. Minél fiatalabb életkorban találkoznak fogyatékos társukkal annál könnyebb elfogadásuk. Az integrációnak vannak objektív és szubjektív tényezői. A szubjektív tényezők a befogadó társadalom hozzáállása, szemlélete, a segítő szándék, a módszerek és az integrált gyermek személyisége, körülményei. Iskolánk célja és feladata erre felkészülni és sajátos nevelési igényű gyermeket felkészülten várni.

1.5 Fejlesztő tevékenységek területei Típusa Jellemzői Beszédfogyatékos tanu• Átmeneti, illetve lótartós zavarok a • Megkésett beszédnyelvi kommunikáfejlődés cióban, tanulási képességekben, • Diszfázia, diszlália szociális kapcsola• Orrhangzós betok kialakításában széd • Beszédhangok • Beszédritmus zahelytelen ejtése vara (dadogás, ha• Beszédészlelésdarás) és megértés zava• Diszfónia, disarthrai ria • Beszédritmus sé• Mutizmus rülése • Diszlexia, diszgráfia 161/186

Kiemelt fejlesztési terület A NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása: • Énkép, önismeret • Információs és kommunikációs kultúra • Testi és lelki egészség • Célzott logopédiai egyéni és csoportos terápia

Jókai Mór Általános Iskola 1171 Budapest, Szánthó Géza u. 6 •

Súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása

Pedagógiai Program

•

•

Látássérült tanuló • Vakok • Alig látók • Gyengén látók

•

Hallássérült tanuló • A hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásos nyelvi kommunikáció fejlettsége és ennek következtében a megismerő tevékenységek és egyes személyiségjegyek fejlődése hiányos.

• •

Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlő-

•

• •

Grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlensége Beszédgyengeséghez járuló részképesség kiesés LátásteljesítméA NAT-ban meghatározott nyük az ép látás- fejlesztési feladatok és tarhoz viszonyítva két talmak megvalósítása: szemmel és korri• Énkép, önismeret gálta is 0-0,33 kö• Információs és komzötti. munikációs kultúra • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőtt lét szerepeire • Ép érzékszervek intenzív fejlesztése • Meglévő látás fejlesztése, megőrzése • Intenzív mozgásfejlesztés • Életviteli technikák fejlesztése • Személyiségfejlesztés A NAT-ban meghatározott Nagyothalló Hallásukat műtéti fejlesztési feladatok és tarúton helyreállított talmak megvalósítása: • Énkép, önismeret tanulók • Információs és komHalmozottan sérült munikációs kultúra hallássérült • Testi és lelki egészHangos beszéd kiség alakulása után lett • Környezeti nevelés hallássérült • Vizuális percepció, önkifejezés • Magyar nyelvnek megfelelő beszédmód fejlesztése • Beszédhallás, érthető artikuláció fejlesztése • Szükség esetén jelnyelv ismerete tanulási zavarok (dyslexia, dysgra162/186

•

sérülés specifikus, célzott terápiák (mel-


désének • nem organikus ill. • organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége

Pedagógiai Program

•

•

phia, dyscalculia) beilleszkedési és magatartási zavarok hiperkinetikus vagy aktivitás zavar

163/186

léklet részletesen tartalmazza )


Pedagógiai Program

1.6 Általános fejlesztési feladatok 1.6.1 Mérési rendszer

SNI tanuló beiratkozása

A meglévő szakértői és szakvélemény, valamint egyéb dokumentációk áttekintése Kapcsolatfelvétel a segítő intézményekkel: - Pedagógiai Szakszolgáltató Központ - EGYMI - Gyermekjóléti Központ Szakértői Bizottság Bemeneti mérések az iskolában 1-8. évfolyamon Részletes fejlesztési területek kijelölése

Fejlesztés tervezése, szervezése

Konzultáció a tanítókkal, szaktanárokkal (célok, feladatok, differenciálás)

Fejlesztő tevékenység

164/186


Pedagógiai Program

1.6.2. Kontrollvizsgálatok A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló, többször módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 23.§ 5. bekezdés alapján: a Nevelési Tanácsadó az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően három évenként felülvizsgálja a tanuló fejlődését. Az integrált formában oktatott-nevelt sajátos nevelési igényű tanulók kontrollvizsgálatának időpontját a 14/1994. (VI.24) MKM rendelet alapján a szakértői bizottság jelöli ki, melyről az iskolát a szakértői véleményben tájékoztatja. A Szakértői –és a Szakvélemények szakszerű tárolása és kezelése a gazdasági vezető feladata és felelőssége, a kontrollvizsgálatok idejének figyelemmel kísérése a fejlesztő pedagógus feladata és felelőssége. 1.6.3. Integrált gyermekek/tanulók ellátási rendszere A Közoktatási törvény 30. § (1) szerint: A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. Az ellátás rendszerét intézményünk az alábbi táblázat szerint rögzíti: Vizsgálat heAdat lye, ideok je, kontroll

Azonosító, vizsgálati törzsszám

Diagnózis megjegyzés

Ellátás, ellátók Ellátó intézvégTerüle- mény zettte és sége szakember

Soron következő kontroll: 165/186

Óraszám

Belső

Külső


Pedagógiai Program

Forrás: Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1.6.4. Szakmai együttműködés, kapcsolattartás Kapcsolattartó:

Segítő Intézmények: Fenntartó Pedagógiai Szakszolgáltató Központ Szakértői Bizottságok Jókai Mór Általános Is- Óvodák kola Általános Iskolák Középiskolák Pedagógiai Központ EGYMI Gyermekjóléti Szolgálat

Kapcsolattartó személy: Igazgató Igh., fejlesztő pedagógus, tanítók, tanárok Igh., fejlesztő pedagógus Igh., tanítók Igh., tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus Igh., tanárok Igh., pedagógusok Ig., Igh., fejlesztő pedagógus, tanítók, tanárok Gyermekvédelmi felelős

1.6.5. Szakmai dokumentáció vezetése Dokumentáció Megismerő funkciók vagy a viselkedés Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezet- fejlődésének nem organikus okra visszahető tartós és súlyos rendellenessége, vezethető tartós és súlyos rendellenesséBeszédfogyatékos, Érzékszervi fogyaté- ge kos 1. Szakértői vélemény: a megfelelő 1. Szakvélemény: a területileg illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kül- Pedagógiai Szakszolgáltató Központ küldi meg az intézmény számára di meg az intézmény számára 2. Egyéni lap: a tanuló sérülés specifikus 2. Egyéni lap: az intézmény fejlesztő peellátásában részt vevő szakember készíti dagógusa készíti el el 3. Egyéni fejlesztési terv: a tanuló sérü- 3. Egyéni fejlesztési terv: az intézmény lés specifikus ellátásában részt vevő fejlesztő pedagógusa készíti el szakember készíti el 4. Egészségügyi és pedagógiai célú ha- 4. Haladási és mulasztási napló, vagy Lobilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési gopédiai napló: a fejlesztő pedagógus töllap: EDINA SZMSZ ti ki

166/186


Pedagógiai Program

1.6.6. Rehabilitációs foglalkozások szervezése A habilitációs, rehabilitációs ellátás rendszere és megjelenése a Pedagógiai Programban A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. / Irányelvek 1.3.1./ A habilitáció szűkebb értelmezésén, a habilitációt szolgáló fejlesztő programok egymásra épülését értjük. A fejlesztő programok minden estben tükrözik a fogyatékosság típusát és súlyosságát, a fogyatékosság kialakulásának idejét, az SNI-s tanuló pszichés és egészségügyi állapotát, képességeit, kialakult készségeit valamint kognitív funkcióit, meglévő ismereteit. A prevenciós intézkedésekkel elkerülhető a fogyatékosság kialakulása (elsődleges prevenció), vagy redukálható annak hatása (másodlagos prevenció). Fejlesztő programok csoportosítása a tanulási nehézség mértéke szerint I. Tanulási gyengeséget mutató tanulók részére szervezendő fejlesztő programok (Tanulási gyengeség tünetei a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában, a feltűnő és problémát okozó tanulási és szociális viselkedésben, az iskolai munka eredménytelenségében mutatkoznak meg. /Mesterházi/) Pl. sokat betegeskedő, sokat hiányzó illetve hátrányos helyzetű tanulók Fejlesztő program ( tevékenységi típus) 1. Egyes műveltségi területhez, tantárgyhoz, tematikus egységhez kapcsolódó program ( pl. pótlás, korrepetálás) 2. A tanulás tanítása – tanulási technikák programja

Intenzitása

Fejlesztő programot végző szakember

- rendszeres - időszakos

Tanító, tanár Gyermekjóléti szakember Fejlesztő pedagógus

- időszakos

Továbbképzést végzett szakember

167/186

Formája

Fejlesztő tevékenység jellege

- kiscsoportos Elsődleges - tanulócsoprevenció portos

- egyéni - homogén kiscsoportos

Elsődleges prevenció


3. Személyiségfejlesztő program

- rendszeres

Pedagógiai Program

Tanító+gyógypedagógus vagy pszichológus

- osztályszintű - egyéni

4. Szocializációs, életvezetési programok és tréningek (pl. lisztérzékeny, cukorbeteg, rossz szociális körülmények között élő tanuló) 5. A kultúrtechnikai ismeretek megszerzését szolgáló program kéttanáros

Elsődleges prevenció Másodlagos prevenció

- rendszeres - alkalmanként

Gyermekvédelmi felelős Gyermekjóléti szakember védőnő

- egyéni Másodlagos - kiscsoportos prevenció

- rendszeres

Tanító+gyógypedagógus tanító+fejlesztő pedagógus

- osztályszintű


II. Tanulási zavart mutató tanulók részére szervezendő fejlesztő programok (Tanulási zavar tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás tantárgyakban. /Mesterházi/ Pl. Nevelési Tanácsadóban vizsgált tanulók Fejlesztő program ( tevékenységi típus) 1. A tanulás tanítása – tanulási technikák programja 2. A sérült funkció korrigálását, kompenzálását segítő program - Dyslexia prevenció, reedukáció - Dyscalulis terápia - Sindelar program - Ayres terápia - Fostig-féle terápia - Gósy terápia - Figyelem és koncentrációfejlesztés - Mozgásfejlesztő program - Beszédfejlesztő program 3. Személyiségfejlesztő program

Intenzitása


Formája


- időszakos

Gyógypedagógus Továbbképzést végzett szakember

- egyéni - homogén kiscsoportos


- rendszeres

Gyógypedagógus Fejlesztő pedagógus

- egyéni - kiscsoportos

Másodlagos prevenció

- osztályszintű - egyéni

Elsődleges prevenció Másodlagos prevenció

- rendszeres


168/186


4. Szocializációs, életvezetési programok és tréningek (pl. lisztérzékeny, cukorbeteg, rossz szociális körülmények között élő tanuló) 5. A kultúrtechnikai ismeretek megszerzését szolgáló program kéttanáros

Pedagógiai Program

- rendszeres - alkalmanként

Gyermekvédelmi felelős Gyermekjóléti szakember védőnő

- egyéni - kiscsoportos


- rendszeres

Tanító+gyógypedagógus tanító+fejlesztő pedagógus

- osztályszintű


- rendszeres

Tanító Fejlesztő pedagógus

- csoportos


6. A jól működő funkciók szinten tartását célzó program Pl. szakkörök

III. Tanulási akadályozott tanulók részére szervezendő fejlesztő programok Fejlesztő program ( tevékenységi típus)

Intenzitása

1. Hiányzó funkciók megindítását célzó program - rendszeres pl. konduktív pedagógia beszédindítás 2. A testi, érzékszervi sérülésekre, zavarokra épülő kompenzálást, korrigálást szolgáló fejlesztő programok: Mozgásfejlesztés, gyógytorna - rendszeres Hallásfejlesztés Látásfejlesztés Logopédia Általános gyógypedagógiai fejlesztés Autizmus specifikus módszer


Konduktor Logopédus

Gyógytornász, szomatopedagógus Szurdopedagógus Tiflopedagógus Tan.ak. terpeuta Gyógypedagógus

169/186

Formája


- egyéni


- egyéni vagy kiscsoportos



3. A tanulás tanítása – tanulási technikák programja

- időszakos

4. Személyiségfejlesztő program

- rendszeres

5. A jól működő funkciók szinten tartását célzó program Pl. szakkörök

- rendszeres

Pedagógiai Program

Gyógypedagógus


Tanító+gyógypedagógus

- egyéni Elsődleges - homogén prevenció kiscsoportos Elsődleges - osztályprevenció szintű - egyéni


- csoportos


6. A kultúrtechnikai isTanító+gyógypedagómeretek megszerzé- rendszegus - osztályMásodlagos sét szolgáló program res tanító+fejlesztő pedagó- szintű prevenció - kéttanáros gus 7. Szocializációs, életvezetési prograGyógypedagógus - rendszemok és tréningek Gyermekvédelmi felelős - egyéni res Másodlagos (pl. lisztérzékeny, cuGyermekjóléti szakem- kiscsopor- alkalmanprevenció korbeteg, rossz szociber tos ként ális körülmények köVédőnő zött élő tanuló) Forrás: Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1.6.7. Rehabilitációs időkeret felhasználása A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások, elsősorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenység. A szolgáltatásokat az iskola a törvénynek (Ktv.52§(6) megfelelően biztosítja. A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabilitációs órák számát. 1.7. A fejlesztés, terápia általános szempontjai • Fejlesztő pedagógus hatásköre: Csak normál IQ övezetbe tartozó gyermekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén. Diagnosztikus tevékenysége csak képzéseiben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki. A diagnosztikus és terápiás munkakörét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. Tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi. A fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős. • Gyógypedagógus hatásköre: 170/186


Pedagógiai Program

Azon sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, akik a Ktv.121§(29) a. pontja alá tartoznak a szakértői bizottság véleménye szerint, azaz testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. 1.8. Fejlesztés tartalma Fejlesztő foglalkozások szervezeti felépítése (fejlesztési tervek tartalma, fejlesztő foglalkozások menete) A foglalkozások kiscsoportos (2-3-4 fő) formában működnek, melyen hetente egy-két alkalommal vesznek részt a gyerekek. A foglalkozásokon a tanulókat egyéni fejlesztési terv szerint tanítjuk, felzárkóztatjuk. A fejlesztési tervek összeállításakor alapul vesszük a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ (Nevelési Tanácsadó) szakvéleményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza: -

nagymozgás, finommozgás fejlesztését testséma és téri tájékozódást vizuális és auditív percepciót figyelem, emlékezet, memória fejlesztést szókincsfejlesztést dyslexia, dysgrafia, dyscalculia terápiát

A gyerekek egyéni üteméhez igazodva építjük fel a foglalkozásokat, ahol játékos keretek között próbáljuk a fejlesztendő területeket felzárkóztatni. Sokféle és változatos részképesség feladatokból, célzott dyslexia, dysgrafia, dyscalculia terápiából, fejlesztő játékos és mozgásos tevékenységekből épül fel egy óra. A változatos és egyénre szabott órák lehetővé teszik a magatartás- és figyelemzavarral küzdő tanulók számára is a könnyebb ismeretelsajátítást. A fejlesztő órák a gyerekek órarendjébe be vannak építve, ill. tanítás után az 5.-6.-7. órában tartjuk meg. Minden tanév elején és tanév végén méréseket végzünk olvasásból, szövegértésből, nyelvtanból, írásból, matematikából és szókincsfejlettségből. Az első osztályos tanulóknál bemeneti mérésként a részképességek fejlettségi szintjét saját mérőlapokkal és a DIFER méréssel szoktuk megnézni. Így figyelemmel tudjuk követni a gyerekek fejlődését, az eredmény segítséget nyújt a további feladatokhoz.

171/186


Pedagógiai Program

Ezek a gyerekek sokkal fáradékonyabbak, mint társaik, így a feladatokat erőltetni nem szabad, ha elfáradtak, mozgással, beszélgetéssel, relaxálással kell figyelmüket visszaterelni. Mindez lassú, hosszadalmas feladat, és minél nagyobb a gyerek, annál több időt vesz igénybe. A játék elengedhetetlen a foglalkozáson. Mivel ez eleve lételeme a gyereknek, még a nagynak is, valamint azért, mert ezzel motiválni lehet, az egész órát át kell szőnie a játéknak, az érdekes feladatoknak, hogy figyelmüket ébren tudjuk tartani. Nagyon fontos, hogy ezeket a peremhelyzetbe került gyerekeket apró dolgokkal jutalmazzuk (jutalomkártya stb.) és dicsérjük apró teljesítményeikért is. Mindig szem előtt kell tartani a komplexitás elvét: egyrészt a biztos, elfogadó, megerősítő érzelmi jelenlétet, mely elősegíti, hogy önmagukban is jobban bízzanak, és így könnyebben és gyorsabban kibontakozzanak, másrészt tudatosan be kell tartani a lépcsőfokokat A fejlesztés körülményei: -

-

-

Érzelmi biztonság (érzelmi motiváció, a gyermek teherbíró képességének figyelembe vétele/) Személyes kapcsolat a pedagógussal Környezeti ingerek redukálása (figyelemkoncentráció erősítése érdekében) Szituációból való kiemelés Pihenés megengedése, fáradtság elfogadása A gyermek tevékenységének vezérelése, a kezdés és a befejezés kapjon külön hangsúlyt Tagolt, rövid, érthető instrukciók Állandó kontaktus fenntartása (dicséret, nem túlzottan) Túlzott versenyhelyzet kerülése A problémák konkrét megfogalmazása Ingerszegény környezet, mert könnyen elterelődik a figyelmük

A gyerekek szeretnek a foglalkozásokra járni, érdekli őket a sok „játékos” feladat, motiváltak, mert az egyéni foglalkozások hatására is sikerélményeik vannak. Szükségük van a fejlesztő órákra, hogy az egyéni ütemükhöz képest folyamatosan fejlődést mutassanak. Célunk, hogy a gyerekek önbizalommal telve, képességeiknek megfelelően, sikeresen illeszkedjenek be a mindennapi életbe. 1.9. Fejlesztés eredményességének minősítése Alapelv: az önmagához mért fejlődés és méltányosság elve kell, hogy érvényesüljön. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók értékelése Irányadó a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ és a Szakértői Bizottság javaslata. - méltányos , differenciált bánásmód a számonkérésnél és a minősítésnél 172/186


-

Pedagógiai Program

pl. - írásgyengeség - írásos munkák differenciált értékelése - szóban adhasson számot tudásáról - időkeret meghosszabbítása - szövegértés - segítő, rajzos feladatok - utasítás - magyarázat - hangos felolvasás - matematika - eszközhasználat idejének meghosszabbítása A segítségadás mértéke, minősége határozza meg az értékelést, minősítést. Az egyéni, differenciált értékelés a gyermek önmagához mért fejlődését tartja szem előtt.

Fejlesztő foglalkozások értékelései A fejlesztő foglalkozásokon is fontos szerepe van az értékelésnek, melynek formája szöveges értékelés. Szövegesen értékelni egy tanév folyamán négy alkalommal értékelnek a fejlesztő pedagógusok. -

-

Az első értékelés november végén történik. A második értékelés a tanév félévi értékelése is egyben. Itt a gyerekek egyéni fejlesztési tervében kitűzött fejlesztési területeken elért fejlettségi szintet, és a még fejlesztésre szoruló területeket emelik ki. Pontosan megemlítik a fejlesztő pedagógusok a pozitív és negatív részképesség területeket és a tantárgyi előremenetelt is. A harmadik értékelés április hónapban történik, ahol ugyan úgy mint az első negyedéves értékelésben a fejlesztési területeken történő fejlődést értékeljük. A negyedik, a tanév végi nagy értékelés, ahol a tanulók egész éves fejlesztő foglalkozáson való részvételét, eredményeit értékeljük. Külön alsó- és felső tagozatosoknak előre készített értékelőlap alapján.

Az értékelőlap tartalmazza a gyermek: -

-

adatait osztályát tanulási problémáját a fejlesztendő részképesség területeket a tanév eleji és a tanév végi mérések eredményeit ( olvasás, szövegértés, írás, nyelvtan, szókincs, matematika ) fejlesztő pedagógus összegző véleményét

Az értékelések elkészítésében nagy segítséget jelent a „ Fejlesztő értékelések mondatbankja „ című összeállítás. A szöveges értékelésekről mind a négy alkalommal tájékoztatjuk a szülőt írásban, és az iskolában is iktatjuk a gyerekek többi anyagában. Az integráltan nevelt, oktatott tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberek számára egyéni és kiscsoportos fejlesztés esetén negyedévente, kéttanáros oktatási modell esetében félévente írásban való értékelés szükséges. 173/186


Pedagógiai Program

A szöveges értékelések elkészítését követően minden tanuló esetében team megbeszélés megszervezését az intézmény igazgatóhelyettese biztosítja. A team megbeszélés résztvevői: - osztályfőnök - tanító - szaktanár - segítő szakemberek - esetleg szülő 1.10. Feltételek KTV 30§(3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. Iskolánk nagyon alapvető fejlesztő eszközökkel rendelkezik (nagymozgás, finommotorika, vizuális észlelés, taktilis észlelés, logikus gondolkodás) Az eszközellátottságunk folyamatos fejlesztésre szorul, amit próbálunk akár pályázatok útján is beszerezni.

2. Helyi Tanterv 2.1 A követelmények és a haladási ütem meghatározásának alapelvei Amennyiben az integrált tanuló teljesíteni tudja a tantervben meghatározott minimum követelményeket abban az esetben az évfolyamával együtt halad. Amennyiben nem tudja teljesíteni a minimum követelményeket, a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van a törvényben meghatározott haladási ütemhez, tankönyvellátottsághoz, értékeléshez, minősítéshez. Ebben az esetben egyéni haladási utat jelöl ki a tanító és a szaktanárok. 2.2 Rehabilitációs foglalkozások/órák száma, elosztásának alapelvei A rehabilitációs foglalkozások/órák heti időkeretét számát és elosztását a Ktv.52§(6) alapján a Szakértői Bizottságok és a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ határozzák meg. A habilitációs/rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: a. A sajátos nevelési igény típusa és súlyossága, b. A sajátos nevelési igény kialakulásának ideje, c. A sajátos nevelési igényű tanuló: - életkora, pszichét és egészségi állapota, 174/186


Pedagógiai Program

- képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. 2.3 Sérülés specifikus tantárgyi követelmények, a továbbhaladás feltételei A tanulók értékelése: az integráltan oktatott tanulók a szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a számukra megfelelő iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényűkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények megjelölésével. 2.4 A tantárgyi értékelés rendszere és szempontjai a. A tanulók tudásának ellenőrzése -

A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés

-

A sajátos nevelési igényű tanulók ellenőrzése alapvetően megegyezik a többi tanulóéval, szükség esetén differenciáltan alkalmazva ezeket.

Típusai

Gyakorisága

Dokumentálása, nyilvánossága

Szóbeli feleltetés

A gyakorlást,

differenciáltan

a rögzítést,

Nyilvános szóbeli visszajelzés a tanulónak, önértékelés alkalmazása a felsőben

megerősítést követően Írásbeli munka feladatlap- Folyamatosan a taní- Javítása, segítségnyújtás folyapal, munkalappal (differen- tás-tanulás didaktikai matosan, a tanórákon feljegyzés ciáltan, segítségnyújtással egységeiben készítése a tanulói teljesítményről, önállóságról Házi feladat (differenciál- Folyamatosan a gya- Tanári ellenőrzés, önellenőrzés, tan: a fejlettségnek megfe- korlást és megerősí- feljegyzés a tanuló munkájáról lelő tartalommal és terjede- tést szolgálva lemmel) Tárgy, produktum, gyűjtő- Témához, tematikus Nyilvános, közösség előtt, szóbemunka, szorgalmi munka egységhez kötötten li, írásbeli visszajelzés, dokumentálás -

A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitüdje, fejlődésének ellenőrzése.

175/186


Területei

Pedagógiai Program

Színterei

Módszerei és dokumentációja Aktivitás, együttműkö- A tanórán, a tanórán kívül Megfigyelés, produktumok dés tanórán és tan(napköziben külső programo- elemzése, beszélgetés, csaórán kívül kon, játékban, sportban, vetél- ládlátogatás kedőkön, a családban) Együttélési normák, Tanórán, napköziben, szünet- Megfigyelés, visszajelzés az szabályok követése is- ben, szabadidőben, iskolán kí- adott esetben, tapasztalatok kolában és iskolán kí- vüli helyszíneken gyűjtése a családtagokról, vül feljegyzés készítése Feladatvállalás és vi- Iskolában, osztályban, család- Folyamatos megfigyelés, szonyulás a munká- ban visszacsatolás, kommunikához ció, a feladatról írásos feljegyzés Érzelmi élet, az önis- Iskolában osztálytársakhoz, Beszélgetés egyénileg, kismeret, önelfogadás, iskolatársakhoz, a családta- csoportban, a családtagokés akarat gokhoz a családban kal történő konzultáció, feljegyzés készítése A tanulók személyiségfejlődését az osztálytanító kíséri figyelemmel, ő készíti a feljegyzéseket, szükség esetén a pszichológus, illetve más szakember is közreműködik, tanácsokat ad. b) A tanulók tudásának mérése A sajátos nevelési igényű tanulók mérése is megegyezik a többi tanulóéval. -

A félévi és év végi mérések

A félévi és év végi teljesítménymérés az osztálytanító feladata. A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére saját differenciált feladatlapot használunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve ill. az Irányelvekben leírtakra épülve állítunk össze. A méréshez használt differenciált feladatlapok (tesztek) elkészítésének szempontjai: -

a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek,

-

különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetőséget a differenciálásra,

-

a feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat-megértési képességét,

-

a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon,

176/186


Pedagógiai Program

Célok, feladatok a 2008/2009-es tanévre Tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Személyi feltételek Az iskola cél- és feladatrendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása, valamint a speciális helyiségek kialakítása, a meglévők kiegészítése, valamint a speciális eszközök, felszerelések gyarapítása. Ennek érdekében továbbképzési tervet készített az intézmény vezetősége, és csoportokban, önképzés keretében készülnek a kollégák a feladatok vállalására, módszertani kultúrájuk fejlesztésére. Az innovatív munkába bekapcsolódó nevelők rendelkezzenek a szükséges szemlélettel, magas szintű pedagógiai-, pszichológiai képességekkel. Értékelő esetmegbeszélések biztosítása. Tárgyi feltételek A fejlesztő szoba eszközei, felszereltsége feleljen meg a törvényi előírásoknak. Módszerek - egyéni fejlesztési tervek készítése, - az egyéni fejlődés folyamatos dokumentálása, - egyéni fejlesztő lapok készítése, - heterogén osztályszervezés. Az integrációt segítő módszertani elemek Az integrációt segítő módszertani elemek: - A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. - Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét. - A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük. - A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését. - A házi feladat értelmes kiegészítője a tananyagnak, a differenciált képességfejlesztés egyik fontos eszköze. - Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Esetmegbeszélő foglalkozások tartása, ezek konklúzióinak beépítése a fejlesztő munkába.

177/186


Pedagógiai Program

Az értékelési rendszer eszközei Kidolgozzuk a szöveges értékelés módját. A szöveges értékelés az OM rendelet irányelveinek megfelelően történik. A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést, ezek módszere, helye és szerepe a PP-ben pontosan meghatározott. A dokumentálást a tantárgyat tanító pedagógus és/vagy a fejlesztő pedagógusok végzik például az egyéni fejlesztési tervben. Multikulturális tartalmak A helyi vonatkozások, sajátosságok megjelennek. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása A továbbhaladás feltételeinek biztosítása: - A kidolgozott pályaorientációs program kihasználása, adottságok, képességek szerint növekedjen a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás. - Kidolgozzuk a továbbhaladás feltételeit. A helyi tantervi elemeknél a NAT-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók fejlődésének a függvénye.

A Pedagógiai Program kiegészítése Az Önkormányzat alapján az Alapító Okiratban megjelölt sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásán belül az ellátni vállalt feladatok összegző, sérülésspecifikus fejlesztő programja is a Pedagógiai Program kiegészítése, melyeket a következő intézmények készíttek el: 1. Pedagógiai Szakszolgáltató Központ Budapest, XVII. ker. 2. Móra Ferenc Általános Iskola Egységes Módszertani Intézmény A fent említett Pedagógiai Program kiegészítése megtalálhatók a Jókai Mór Általános Iskolában. A helyi sajátosságoknak, a gyermek sérülésének megfelelően egyénre szabottan készül el a sajátos nevelési igényű tanuló számára fejlesztési tervvel együtt.

178/186


Pedagógiai Program

PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK Érvényessége Az intézmény 2008. szeptember 01. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján. A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2004. szeptember 01. napjától az 1. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre az óratervben meghatározott időkeretekkel. Ezen Pedagógia Program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2008 szeptember 01. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. Felülvizsgálata A Pedagógiai Program megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a Pedagógia Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. Módosítása A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: igazgató a nevelőtestület tagjai szakmai munkaközösségek Iskolaszék fenntartó A Pedagógiai Program módosításának lehetőségei: A nevelőtestület 75 %-ának igenlő szavazata szükséges a módosítás kezdeményezéséhez és annak elvégzése után az elfogadáshoz. Az Iskolaszék javaslattevő jogával élve ha egyetért a módosítási javaslattal, javasolhatja azt a nevelőtestület felé. Egyetértést jelent az Iskolaszék tagjainak 75 %-os igenlő szavazata. Nyilvánosságra hozatala Minden érdeklődő számára megtekinthető, a program nyilvános. Egy-egy példányban megtalálható: fenntartó önkormányzatnál iskola irattárában igazgatónál nevelőtestületi szobában titkári szobában iskola könyvtárában 179/186


Pedagógiai Program

Záró rendelkezések A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa. a. A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel. b. A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az intézmény igazgatói irodájában, irattárban, nevelői szobában, illetve könyvtárban kerül elhelyezésre. c. A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az iskolahasználók az iskola igazgatójától kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, illetve az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni d. A pedagógiai program módosítása Az iskola Pedagógiai Programjának módosítását – indoklás mellett – kezdeményezheti az igazgató, az iskolavezetőség, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

180/186


Pedagógiai Program

Legitimációs záradékok:

Intézményünk helyi pedagógiai programját a nevelőtestület 2008. május 29-én elfogadta Felülvizsgálatát 2011. évben határozta meg. 2008 május 29-én az Iskolaszék egyhangúlag elfogadta. 2008 május 29-én a Diákönkormányzat elfogadta a helyi pedagógiai programot.

2008. május 30-án a fenntartónak véleményezésre átadtuk.

Budapest, 2008. május 29.

Újváriné Gercsák Anikó igazgató sk.

181/186


Pedagógiai Program

JEGYZŐKÖNYV Mely készült, a Jókai Mór Általános Iskolában, a 2008. május 29-én 1400 órakor megtartott rendkívüli nevelőtestületi értekezleten. Résztvevők: A nevelőtestület tagjai (névsor aláírásokkal mellékelve) DÖK részéről Tóth Zoltánné DÖK segítő tanár Hiányzó:

Bozsikné Nehéz Ildikó Rácz Edina Szapora Istvánné Szászné Györffy Éva

Téma: A Jókai Mór Általános Iskola Pedagógiai program módosítása, kiegészítések (NAT nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyam, NAT kulcskompetenciák, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása). A módosított alapdokumentumok elfogadása. A fent említett dokumentumokat a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. Budapest, 2008. május 29.

Újváriné Gercsák Anikó igazgató sk.

Polohányi Mihályné nevelőtestület részéről sk.

Tóth Zoltánné DÖK segítő tanár sk.

Berhidi Andrea nevelőtestület részéről sk.

Berkiné Mayer Mária KAT Elnök sk.

182/186

SzanyinéPlávits Ágnes Szaksz.titk sk.


Pedagógiai Program

NEVELŐTESTÜLETI NÉVSOR Készült: 2008. május 29-én megtartott nevelőtestületi értekezletről Újváriné Gercsák Anikó Ágh Beatrix Balázs Ágnes Berhidi Andrea Béres Éva Berkiné Mayer Mária Bozsikné Nehéz Ildikó Csák Ildikó Csingérné Nagy Judit Csorba Tamás Fodor Krisztina Hermann Istvánné Jancsó Istvánné Kovács Nóra Lukács Klára Mészáros Mariann Papp Miklósné Petrics Istvánné Pintérné Szőcs Zsuzsanna Polohányi Mihályné Pördi Ádám Rácz Edina Révész Benjaminné Soósné Kalmár Szilvia Szapora Istvánné Szanyiné Plávits Ágnes Szászné Györffy Éva Tóth Zoltánné Ujváry Éva Zentainé Dudevszky Tünde

………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… …………………………………………

183/186


Pedagógiai Program

TECHNIKAI DOLGOZÓI NÉVSOR Készült: 2008. május 29-én megtartott értekezletről

Belán Györgyné

…………………………………..

Fazekas Tibor

…………………………………..

Fodor Lászlóné

…………………………………..

Gazdag Istvánné

…………………………………..

Gönczöl Ferencné

…………………………………..

Hepp Istvánné

…………………………………..

Kaposi Zoltánné

…………………………………..

Kovács Ferencné

…………………………………..

Miskolczi Tiborné

…………………………………..

Mongyi László

…………………………………..

Nagy Józsefné

…………………………………..

184/186


Pedagógiai Program

JEGYZŐKÖNYV Mely készült, a Jókai Mór Általános Iskolában, a 2008. május 29-én megtartott Iskolaszék értekezletén. Résztvevők: Az iskolaszék tagjai Téma: A Jókai Mór Általános Iskola Pedagógiai program módosítása, kiegészítések (NAT nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyam, NAT kulcskompetenciák, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása). A módosított alapdokumentumok elfogadása. A fent említett dokumentumokat az Iskolaszék egyhangúlag elfogadta. Csipák Péterné

…………………………… az Iskolaszék elnöke

Radnainé Csaba Tímea

…………………………… az iskolaszék tagja

Dr Fenke Ferenc

…………………………… az Önkormányzat képviselője

Csingérné Nagy Judit

…………………………… igazgatóhelyettes

Szanyiné Plávits Ágnes

…………………………… tanítónő

Soósné Kalmár Szilvia

…………………………… igazgatóhelyettes

Dunai Mónika

…………………………… önkormányzati képviselő

Tóth Zoltánné

…………………………..

DÖK segítő tanár

Budapest, 2008. május 29.

Csipák Péterné Iskolaszék elnöke sk.

185/186


Pedagógiai Program

JEGYZŐKÖNYV Mely készült, a Jókai Mór Általános Iskolában, a 2008. május 29-én 1045 órakor megtartott rendkívüli diákönkormányzati értekezletén. Résztvevők: A Diákönkormányzat tagjai Tóth Zoltánné DÖK segítő tanár Téma: A Jókai Mór Általános Iskola Pedagógiai program módosítása, kiegészítések (NAT nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyam, NAT kulcskompetenciák, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása). A módosított alapdokumentumok elfogadása. A fent említett dokumentumokat a diákönkormányzat egyhangúlag elfogadta. Budapest, 2008. május 29.

Tóth Zoltánné DÖK segítő tanár sk.

Barát Luca DÖK vezető sk.

186/186

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: BUDAPEST, Szánthó Géza utca 60. Tel.: Fax:

Recommend Documents