JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2010. május Magyar Közlöny 67. szám 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelete az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról A Kormányrendelet alapján a köztisztviselői vizsgarendszer egységes működtetésének biztosítása érdekében Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) működik. Az OKV tagjai az OKV Elnökségének tagjai, az OKV titkára, valamint az OKV elnöke által szükség szerint, de legalább kétévente pályázat alapján az OKV elnöke által felkért személyek. Az OKV titkársági feladatait a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv látja el. Az OKV Elnöksége az OKV elnökéből és négy további tagból áll. Az OKV Elnökségének tagjait a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki. Az OKV titkárát a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett központi államigazgatási szerv állományába tartozó köztisztviselők közül nevezi ki. Az OKV tagja a) az ügykezelői alapvizsgán a vizsgáztatói, b) a közigazgatási szakvizsga kötelező tárgyának, illetve valamely választható tárgyának felkészítő tanfolyamán oktatói, c) a közigazgatási szakvizsga kötelező tárgyából, illetve valamely választható tárgyából vizsgáztatói, d) a versenyvizsgán vizsgáztatói tevékenység végzésére jogosult. Az OKV keretében a) Közigazgatási Versenyvizsga Szakbizottság, b) Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság, c) a közigazgatási szakvizsga kötelező tárgya tekintetében feladatkörrel rendelkező Szakvizsga Szakbizottság, és d) a közigazgatási szakvizsga választható vizsgatárgyainak egy‐egy szakbizottsága működik. Az egyes szakbizottságok elnökét és további tagjait az OKV tagjai közül az OKV elnöke az OKV Elnökségével folytatott konzultációt követően kéri fel. Az egyes szakbizottságok létszáma legfeljebb tíz fő lehet. A Kormányrendelet 2010. május 15‐én, a rendelet 13. §‐a 2010. július 1‐jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor a versenyvizsga vizsgáztatói névjegyzékén szereplő személy a rendelet erejénél fogva az OKV tagjává válik, és nem szükséges külön nyilatkoznia arról, hogy a versenyvizsgán vizsgáztatóként kíván tevékenykedni.
A rendelet hatálybalépésekor a közigazgatási szakvizsgán vizsgáztatásra vagy a felkészítőn oktatásra jogosult személy a rendelet erejénél fogva az OKV tagjává válik, és a korábban a vizsgáztatói, illetve oktatói feladatai tekintetében tett nyilatkozatát nem kell ismételten megtennie. Akinek a rendelet hatálybalépéskor közigazgatási alapvizsga letételére vonatkozó kötelezettsége áll fenn, e kötelezettségét a rendelet hatálybalépését megelőzően beadott jelentkezések esetében a 2010. június 30‐ig terjedő időszakra szervezett alapvizsga vonatkozásában a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendeletnek a Kormányrendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell teljesítenie. A Kormányrendelet hatálybalépését követően beadott jelentkezések, illetve a 2010. július 1‐ je utáni időszakra szervezett alapvizsga vonatkozásában a versenyvizsgára vonatkozó vizsgakövetelmények és a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján kell teljesítenie az alapvizsgát. A 2010. július 1‐je utáni időszakra szervezett vizsga díját – ide nem értve az ismételt vizsgadíjat és a halasztási díjat – a munkáltató köteles megfizetni. A kormányrendelet módosította a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit. A Kormányrendelet alapján módosult a közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet is. A módosítás következtében a versenyvizsga tárgykörei: a) alkotmány‐ és jogi ismeretek, b) közigazgatás‐tudományi és közigazgatási ismeretek, c) társadalomismeretek, d) gazdasági és pénzügyi ismeretek, és e) emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek. A versenyvizsga vizsgakövetelményeit – a szakbizottság javaslata alapján – az OKV Elnöksége hagyja jóvá. A versenyvizsga vizsgakérdései a vizsgakövetelményeken alapulnak, azokat a KSZK‐nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslatai alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá. A versenyvizsga tananyagát a KSZK‐nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslata alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá. A tananyagot legalább évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell. A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot a KSZK honlapján közzé kell tenni. A rendelet alapján nem lép hatályba a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjról és az ahhoz kapcsolódó tanulmányi programról szóló 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése. Nem lép hatályba a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjról és az ahhoz kapcsolódó tanulmányi programról szóló 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdésében az „és (5)” szövegrész, 25. § (6) bekezdésében a „4. § (3) bekezdésében,” szövegrész.
Magyar Közlöny 68. szám 54/2010. (V. 5.) FVM rendelete
az ingatlan‐nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról
Az ingatlan‐nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 62/A. §‐a egy új (4) bekezdéssel egészül ki, amely alapján a terület végleges más célú hasznosításával összefüggő, beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez nem szükséges a beruházás megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély, ha a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával az adott területet beruházási célterületté nyilvánította, és a beruházással érintett ingatlan tulajdonosa (tulajdonosai) a művelési ág változás átvezetéshez hozzájárult. Magyar Közlöny 69. szám 157/2010. (V. 6.) Korm. rendelete
az Útra való Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormányrendelet módosítja az Útra való Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendeletet. A módosítás szerint az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében pályázhat az a Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló magyar állampolgár vagy külföldi állampolgár, aki halmozottan hátrányos helyzetű vagy védelembe vett vagy családba fogadott vagy átmeneti nevelésbe vett vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesül vagy hátrányos helyzetű, és abban a tanévben, amelyre az ösztöndíj vonatkozik nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a rendeletben felsorolt valamely oktatásban vesz részt, vagy hiányszakmát tanul.
Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében mentorként pályázhat – többek között ‐ az Út a szakmához ösztöndíj esetében a szakiskolában, szakközépiskolában oktató, tanári képzésben vagy tanítói képzésben szakképzettséget szerzett személy vagy szakoktató, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény olyan, szakiskolában, szakközépiskolában oktató hallgatója, aki tanári képzésben az utolsó két félév valamelyikének teljesítését a pályázat meghirdetését követő félévben kezdi meg, valamint a működő tanoda tanára; szociálpedagógus, gyógypedagógus.
Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében a mentor feladata, hogy segítse a tanulót a tanulásban és a pályaválasztásban.
Ennek meg felelően a mentor a pályázat benyújtásával egyidejűleg vállalja, hogy amennyiben a pályázaton nyer rendszeresen és személyesen kapcsolatot tart az általa mentorált tanulóval, ezen belül legalább heti 3 órában – önállóan vagy több tanuló esetén csoportosan – foglalkozik a mentorált tanuló felkészítésével, a vonatkozó tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott tanítási szünetek kivételével.
Amennyiben a tanuló vagy a mentor tekintetében az ösztöndíjra való jogosultság valamely feltétele – a szociális rászorultságot alátámasztó feltételek kivételével – megszűnik, a közoktatási intézmény a tanulóval, valamint annak mentorával megkötött ösztöndíjszerződést – több tanulót mentoráló mentor esetén az érintett tanulóra vonatkozó részben – egyoldalúan megszünteti, és erről a pályáztató szervet 8 munkanapon belül értesíti: a közoktatási intézmény az ösztöndíjszerződést azon hónap utolsó napjával szünteti meg, amely hónapban az ösztöndíjra való jogosultság feltétele megszűnik. A szociális rászorultságot alátámasztó valamely feltétel megszűnése az ösztöndíjas jogviszony fennállását nem érinti.
A rendelet alkalmazásában hiányszakmának tekintendő a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 13. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a regionális fejlesztési és képzési bizottság által meghatározott, a gazdaság által igényelt szakképesítés.
Módosult a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet, mely alapján nem részesülhet ösztöndíjban akkor sem ha a tanuló az adott tanévben fegyelmi büntetésben részesült, az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától. 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelete
az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről
A Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakítására és működtetésére, továbbá az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításához és működtetéséhez szükséges információk, tájékoztatók és elektronikus űrlapok kidolgozására, naprakészen tartására, rendelkezésre bocsátására és közzétételére. Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont működtetőjeként a Kormány a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét jelöli ki. A rendelet az Értelmező rendelkezések között meghatározza az „élethelyzet”, „a központi elektronikus szolgáltató rendszer adatkezelője”, „a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetője” fogalmát.
A rendelet alapján az integrált ügyintézési és tájékoztatási pontot a központi elektronikus szolgáltató rendszer részeként úgy kell kialakítani és működtetni, hogy azon keresztül az elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője az élethelyzetét meghatározó tények, körülmények és az általa azonosított célkitűzések alapján – az élethelyzet pontos meghatározásához megadott adatok részletezettségéhez igazodóan – közvetlenül
megtehesse a rendeletben meghatározott, szükséges eljárási cselekményeket, és megkapja az ehhez szükséges, illetve az adott élethelyzet szempontjából releváns egyéb tájékoztatást. Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont felületén keresztül az élethelyzet‐alapú rendszerben legalább a következő hatósági eljárásokban szükséges eljárási cselekmények megtételét kell biztosítani: a) a külön jogszabály szerint engedélyköteles szolgáltatási tevékenység esetében: az engedély kiadására, az engedély módosítására vagy meghosszabbítására irányuló eljárás, az engedélyben vagy az engedély alapján vezetett nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változás bejelentése, b) a külön jogszabály szerint bejelentés‐köteles szolgáltatási tevékenység esetében: a bejelentési eljárás, a bejelentésben, illetve a bejelentés alapján vezetett nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változás bejelentése, c) – ha külön jogszabály azt előírja – a szolgáltatási tevékenység szünetelésének bejelentése, d) szolgáltatási tevékenység megszüntetésének bejelentése, e) az adott szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben jogszabályban előírt tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány kiállítására, cseréjére irányuló eljárás, f) cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás, g) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, változás bejelentése, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése, egyéni vállalkozói igazolvány kiállítására irányuló kérelem, h) az adott tevékenység folytatását szabályozó jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusában előírt adatszolgáltatás, i) az adott szolgáltatási tevékenység folytatását szabályozó jogszabályban előírt, valamely tény vagy körülmény fennállásának igazolására vonatkozó kötelezettség teljesítése, j) a foglalkoztatással, munkavédelemmel, adózással, társadalombiztosítással, nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályokban az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatókra előírt engedélyezési, bejelentési eljárás vagy adatszolgáltatás, továbbá k) az adott szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben előírt engedélyezési és bejelentési eljárás, ideértve a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt eljárásokat is.
Megállapítja a rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont szolgáltatásaihoz kapcsolódóan a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által ellátandó feladatokat.
Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont működtetője az e rendelet szerinti, adattovábbítást is igénylő egyes feladatok ellátásához elektronikus űrlapot tesz közzé, felel a szolgáltatások és az erre kötelezett szervek által biztosított tájékoztatók, elektronikus űrlapok folyamatos elérhetőségéért, közzétételéért.
A közigazgatás‐fejlesztésért felelős miniszter gondoskodik a rendeletben meghatározott témakörökben legalább magyar és angol nyelvű általános tájékoztatók e rendeletnek megfelelő elkészítéséről, naprakészen tartásáról és a központi elektronikus szolgáltató rendszer adatkezelője részére való továbbításáról, az eljárási cselekmények elvégzéséhez szükséges elektronikus űrlapok és azok kitöltési útmutatói legalább magyar és angol nyelvű elkészítéséről, naprakészen tartásáról és átadja a központi elektronikus szolgáltató rendszer adatkezelőjének.
13/2010. (V. 6.) KvVM–FVM együttes rendelete
a Vásárhelyi‐terv keretében meg valósuló Szamos‐Krasznaközi árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól
A Tisza‐völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület‐ és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és meg valósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT tv.) keretében létesülő Szamos‐Krasznaközi árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékét településenkénti bontásban és helyrajzi szám szerinti felsorolásban az 1. melléklet tartalmazza. A vízügyi hatóság az 1. mellékletben meghatározott földrészletek tározóba történő sorolásáról a VTT tv. 4. §‐ában meghatározott beruházó (a továbbiakban: beruházó) kérelmére tározónként egy határozattal dönt. Ha a beruházó a kérelemhez, a tározó területével érintett földrészletek egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjának hiteles másolatát nem csatolja, a vízügyi hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan‐nyilvántartást vezető szervet. A kérelmet a beruházó e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles benyújtani.
Az egyszeri térítés megfizetése érdekében a beruházó intézkedik a vízügyi hatóság e tárgyban meghozott határozatának jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a határozatban szereplő egyszeri térítésnek egy összegben, a jogosult nevére és címére vagy az általa megnevezett hitelintézet számlaszámára történő kifizetéséről.
Az együttes rendelet alapján az egyes tározók árvízi szabályozási célú igénybevételét a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti árvízvédelmi és belvízvédelmi Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: OMIT) rendeli el az előzetesen elfogadott üzemelési szabályzat alapján. Az igénybevétel várható idejéről, valamint az elöntés mértékéről az OMIT az elrendelést követően azonnal értesíti az érintett települések polgármestereit a megyei védelmi bizottságokon keresztül.
Az árvízi tározó területéhez tartozó ingatlan használójának az árvízi szabályozási célból történt igénybevétellel okozott kárt a vízügyi igazgatási szervnél a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell bejelentenie. A bejelentés alapján a kár mértékét a vízügyi igazgatási szerv által felkért, az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő állapítja meg. A kártalanítás összegét – és az igazságügyi szakértődíját – az árvíz‐védekezési költségek terhére kell biztosítani. A kártalanításnak a jogosult nevére és címére vagy az általa megnevezett hitelintézet számlaszámára egy összegben történő kifizetéséről – ha a jogosult a kártalanítás összegét nem vitatja – a vízügyi igazgatási szerv a földrészlet fekvése szerint illetékes szerve a kár igazságügyi szakértő által történt megállapítását követő 30 napon belül gondoskodik. A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 70. szám 58/2010. (V. 7.) FVM rendelete
az iskolagyümölcs‐program 2010/2011. tanévi végrehajtásáról
Az FVM rendelet alapján az iskolagyümölcs‐program keretében támogatás vehető igénybe a közoktatási törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti általános iskola 1– 4. évfolyamán tanuló gyermekeknek (a továbbiakban: tanulók) a 2010/2011. tanítási évben az e rendeletben meghatározott mértékben és feltételekkel friss étkezési almával történő ellátása után. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.
A támogatás kedvezményezettjei a tanulók. Az iskolagyümölcs‐program keretében az e rendelet szerint nyújtott támogatás jogosultjai a közoktatási intézmények.
Az iskolagyümölcs‐programban az a zöldség‐gyümölcs termelői csoport, termelői szervezet, társulás, valamint almatermelő (a továbbiakban: kérelmező) vehet részt, amely vagy aki rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) iskolagyümölcs‐programban történ részvételre vonatkozó előzetes jóváhagyásával.
A rendelet meghatározza az előzetes jóváhagyás iránt kérelmet benyújtásának feltételeit, amelyet az MVH honlapján közétett nyomtatványon lehet benyújtani 2010. május 14‐ig.
Az MVH azoknak a kérelmezőknek a listáját, amelyeknek az iskolagyümölcs‐programban történő részvételét előzetesen jóváhagyta, legkésőbb 2010. május 28‐áig a honlapján közzéteszi. A támogatási összeget az a kérelmező igényelheti: a) amelynek vagy akinek az iskolagyümölcs‐programban történő részvételét az MVH előzetesen jóváhagyta, és b) amely vagy aki rendelkezik legalább egy közoktatási intézménnyel kötött és az MVH által jóváhagyott megállapodással.
A kérelmezőnek a megállapodások jóváhagyása iránti kérelmét az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján – legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő nyolc munkanapon belül – közzétett nyomtatványon 2010. június 21‐ig kell benyújtania az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához, továbbá a kérelemnek a megállapodás adatait tartalmazó betétlapját elektronikus úton is meg kell küldenie az MVH honlapján megadott elektronikus levélcímre. Az MVH a megállapodás jóváhagyására irányuló kérelemről hozott döntésének a kérelmezővel való közléséről 2010. augusztus 16‐ig gondoskodik.
A rendelet alapján a támogatott termék szállítására vonatkozó megállapodást a kérelmező 2010. május 28‐tól 2010. június 20‐ig egy vagy több közoktatási intézménnyel köthet.
Az igényelhető támogatás mértéke a megállapodásnak megfelelően leszállított és kiosztott, alma darabjaként legfeljebb bruttó harminchét forint az MVH rendeletben meghatározottak szerint.
Az európai iskolagyümölcs‐programot népszerűsítő plakátot a kérelmező köteles a közoktatási intézmények részére a szállítások kezdetét követő tizenöt napon belül a megállapodásban meghatározott teljesítési helyszínek számával egyező számban átadni. A közoktatási intézmény az átvett plakátokat köteles a program teljes időtartama alatt a székhelye és az iskolagyümölcs‐programban részt vevő tagintézményei főbejáratánál elhelyezni.
A rendelet részletes előírásokat tartalmaz a programban részt vevők ellenőrzésére, valamint a jogkövetkezményekre is. 22/2010. (V. 7.) IRM rendelete
a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról
A rendelet a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény alapján meghatározza – többek között ‐ a fizetési meghagyás kibocsátása, a biztosítási intézkedés elrendelése, a végrehajtás elrendelése iránti elektronikus kérelem űrlapjainak tartalmát. Az IRM rendelet szerint űrlapok rendszeresítése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata.
Az alkalmazandó űrlapokat a közjegyzői kamara honlapján kell közzé tenni. Ha az űrlap módosítására kerül sor, a közjegyzői kamara ennek tényéről honlapján az új űrlap közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad, mely tájékoztatnia kell az igazságügyért felelős minisztert.
A rendelet meghatározza az űrlapokkal szembeni általános követelményeket, az űrlapok tartalmáról való egyeztetési kötelezettséget. 23/2010. (V. 7.) IRM rendelete
a fizetési meghagyásos eljárás automatikus ügyelosztási rendszerének működéséről és az új közjegyző kijelölése iránti kérelem előterjesztését megalapozó kérelmek számáról
A fizetési meghagyásos eljárási ügyek kiosztásának szabályai szerint az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeknek a közjegyzői székhelyek közötti automatikus, egyenlő arányban történő elosztása a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben szabályozott eljárások technikai támogatására szolgáló, a közjegyzők, a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek, valamint egyéb felhasználók részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszerének alkalmazásával – a rendeletben meghatározottak szerint ‐ történik. A kérelmek a MOKK rendszere útján automatikusan, az érkezés sorrendjében, egyesével kerülnek a közjegyzői álláshelyek között kiosztásra. Ha a közjegyzői szolgálat év közben keletkezik, vagy év közben jön létre új közjegyzői álláshely, az arányos ügyelosztás ez esetben az érintett álláshely tekintetében időarányosan teljesül.
A közjegyzők – a rendeletben meghatározott kivétellel – a székhelykódok számsorrendjében kapják meg a kérelmeket.
Részletes szabályokat tartalmaz a rendelet a sorrendre, a közjegyző kérelem alóli mentesítésére, a helyettesítés esetén történő ügyelosztásra is. Meghatározza a másik közjegyző kijelölését megalapozó kérelmek számát. A rendelet 2010. június 1‐jén lép hatályba. 24/2010. (V. 7.) IRM rendelete
a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról
A rendelet alapján a fizetési meghagyásos eljárás és fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelése során érvényesülő személyes költségfeljegyzési jog (a továbbiakban: költségfeljegyzési jog) engedélyezésére, a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetésére és behajtására a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 6. §‐ában foglalt feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A közjegyző a fél költségfeljegyzési jog iránti kéreleméről az ellenfél meghallgatása nélkül dönt. A költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elutasításáról hozott végzésben a közjegyző felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a meg nem fizetett eljárási díjat, végrehajtási díjat és a biztosítási intézkedés elrendeléséért megfizetendő díjat (a továbbiakban együtt: díj) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme, a végrehajtási eljárás elrendelése, vagy a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelme hatálytalanságának terhe mellett fizesse meg.
A költségfeljegyzési jog feltételeinek fennállását a Kmr. 8. § (1) bekezdésben foglalt esetben a Kmr. 8. § (2) bekezdésben meghatározott módon kell felülvizsgálni.
A költségfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító, a költségfeljegyzési jogot megvonó, egyéb költségkedvezmény fenn nem állását megállapító végzés elleni jogorvoslatra a Kmr. 16. §‐át alkalmazni kell.
A rendelet alapján, ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, megállapodásuk azonban nem terjed ki a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj viselésére, a közjegyző a feleket arra egyetemlegesen kötelezi. A közjegyző végzésében a jogosultat kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj vagy csökkentett díj megfizetésére, ha a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításának, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasításának vagy a végrehajtás megtagadásának van helye, b) a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszavonja, vagy c) az eljárást – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – megszünteti.
Ha a közjegyző a fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtást vagy a biztosítási intézkedést megszünteti, végzésében kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett végrehajtási díj és biztosítási intézkedés elrendeléséért megfizetendő díj viselésére köteles felet a díj megfizetésére.
A rendelet megállapítja a fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban alkalmazandó szabályokat is.
A költségfeljegyzési jog alapjául szolgáló körülmények igazolása a rendeletben meghatározott, erre rendszeresített űrlapok kitöltésével és igazolások csatolásával történik.
A rendelet – a 15. § (4) bekezdése kivételével – 2010. június 1‐jén lép hatályba, a 15. § (4) bekezdése 2011. január 1‐jén lép hatályba. Magyar Közlöny 71. szám 164/2010. (V. 10.) KE határozata
az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról
A Köztársasági Elnök határozatával az Alkotmány 22. §‐ának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés alakuló ülését 2010. május 14‐ére, péntekre, 13 órára hívta össze. Magyar Közlöny 72. szám Magyar Közlöny 73. szám 20/2010. (V. 11.) OKM rendelete
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról
Az oktatási és kulturális miniszter rendelete szerint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklete az e rendelet melléklete szerinti kerettantervvel egészül ki.
Magyar Közlöny 74. szám
26/2010. (V. 11.) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről
A rendelet alapján a fizetési meghagyásos eljárásért, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelésért és a biztosítási intézkedés elrendeléséért (a továbbiakban együtt: eljárás) fizetendő eljárási díjat és végrehajtási díjat, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díjat, valamint a végrehajtói kézbesítés díját (a továbbiakban együtt: díj) a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben (a továbbiakban: Fmhtv.) foglaltakon túlmenően a fél választása szerint az e rendeletben meghatározott módokon is meg lehet fizetni. A félnek a fizetési meghagyásos eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzőnek a rendeletben meghatározott mértékű másolati díjat kell megfizetnie, a megfizetett díjakról a közjegyzői kamara a számviteli szabályoknak megfelelő bizonylatot állít ki. A díj megfizetésére a közjegyző díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) szabályai – az alábbi kivétellel – nem alkalmazhatóak. Ha a fél vitatja a másolati díj összegét, az R. 27. §‐ában szabályozott egyeztetési eljárást kezdeményezheti. A közjegyzői kamara megjelöli és honlapján közzéteszi azt a fizetési számlaszámot, amelyre a díj megfizetését elfogadja. A fél a díjfizetési kötelezettségének választása szerint ‐ elektronikus úton benyújtott kérelem esetén ‐ átutalással, vagy a közjegyzői kamarával kötött megállapodás alapján a megállapodásban meghatározott összegnek (úgynevezett keretösszegnek) a kamara által erre a célra rendszeresített számlára történő átutalásával is eleget tehet.
Az eljárás lefolytatása iránti kérelem postai úton történő beadása esetén a díjfizetés történhet átutalással. A kérelem szóbeli előterjesztése esetén a díjfizetés történhet átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel (a befizetés tényét igazoló szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell).
A közjegyzői kamara a honlapján teszi közzé az átutalással megfizetett díj esetében a díj megfizetésének igazolási módjáról szóló tájékoztatást; az átutalt díj megfizetését ennek meg felelően kell igazolni.
Keretösszegből díj fizetés esetén a megállapodásban meghatározott időszakban a közjegyzői kamara összegből le vonja a díjat. Ha a fél által átutalt összeg nem fedezi az eljárás díját, a közjegyzői kamara figyelmezteti a felet, hogy a rendelkezésre álló összeg nem fedezi díjfizetési kötelezettségét, és arra, hogy ez a figyelmeztetés nem érinti az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt az Fmhtv. 23. és 24. §‐ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.
Ha fizetési számlaszámán fel nem használt pénzösszeg marad, azt a közjegyzői kamara azt a megállapodásban meghatározottak szerint kezeli.
A rendeletben foglaltak alapján a közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 400 Ft. A másolati díj összegét az eljáró közjegyzőnél készpénzben, vagy a fél választása szerint fizetési számlára történő készpénzbefizetés (a befizetés tényét igazoló szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell), vagy átutalással (az átutalás tényét a közjegyzői kamara honlapján közzétett módon kell igazolni) vagy bankkártyával kezdeményezett átutalással kell megfizetni.
A másolati díj túlfizetése esetén a rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
A rendelet 2010. június 1‐jén lép hatályba, egyes rendelkezései 2011. március 1‐jén lépnek hatályba. Országos Választási Bizottság 1/2010. (V. 11.) közleménye
az országgyűlési képviselők 2010. évi választásának eredményéről Az Országos Választási Bizottság közleményében az országgyűlési képviselők 2010. évi választásának első és második fordulójáról ‐ az összesített, végleges választási eredményét tette közzé.
Az országgyűlési képviselők 2010. évi választásának első fordulóján a hazai 10 926 szavazókörben 2010. április 11‐én, a 86 külképviseleti szavazóhelyen 2010. április 3‐4‐én adták le szavazataikat a választópolgárok. A második fordulóban a 3 150 hazai szavazókörben 2010. április 25‐én, a 85 külképviseleti szavazóhelyen 2010. április 24‐25‐én szavaztak.
Az első forduló érvényes és eredményes volt 119 egyéni választókerületben. Az első forduló érvényes, de eredménytelen volt 57 egyéni választókerületben, ahol 2010. április 25‐én második fordulót tartottak.
A közlemény részletesen tartalmazza az egyéni jelöltek, az országos és területi listák által elért eredményeket, a megszerzett mandátumokat. Magyar Közlöny 75. szám Magyar Közlöny 76. szám
Magyar Közlöny 77. szám 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelete
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormányrendelet módosítja az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet. A módosítás érinti az építésfelügyeleti bírság alapjára vonatkozó rendelkezéseket. A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot közölni kell – többek között ‐ a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét vezető szervvel is.
A módosítás szerint az építésfelügyeleti hatóság bírságot megállapító határozata – a katonai építésfelügyeleti hatóság által hozott határozat kivételével – tartalmazza a) az elektronikus építésügyi bírság‐nyilvántartó program által generált egyedi bírság azonosító kódot és b) figyelmeztetést arról, hogy az egyedi bírság‐azonosító kódot az építésfelügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni.
A Kormányrendelet módosítja, illetve kiegészíti a 177/2010. (V. 13.), 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeleteket. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet. Kiegészítésre, illetve módosításra kerül az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet.
Ugyancsak módosítja a Kormányrendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletet is. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása alapján „A Kormány az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) – a sajátos építményfajták, a műemlékek kivételével és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel – az építmények tekintetében a) az 1/A. mellékletben megjelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel, és b) az 1/B. mellékletben felsorolt települési önkormányzatok jegyzőjét, körjegyzőjét a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel jelöli ki.
A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) – a sajátos építményfajták, a műemlékek kivételével és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét jelöli ki.
A módosítás szerint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát a köztisztviselői kinevezést megelőzően vagy a kinevezést követő egy éven belül kell teljesítenie.
Mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelyben az építésügyi igazgatást választotta vizsgatárgyként, b) építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.
Módosításra került az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet is az építésfelügyeleti bírságot megállapító határozat tartalma tekintetében.
Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása alapján az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az egész építményre, vagy annak egy részére az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig, az építési engedélybe foglalt kikötések, feltételek teljesítéséig csak akkor tagadhatja meg, az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. A Kormányrendelet a fentieken kívül több, lényeges építésügyi hatósági eljárási (hatósági ellenőrzési, nyilvántartási) szabályt módosít, illetve kiegészít, melyek részleteiben a Kormányrendeltből ismerhetőek meg. Magyar Közlöny 78. szám 16/2010. (V. 13.) KvVM rendelete
a 2010. évi lakossági víz‐ és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről
A rendelet Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése alapján megállapítja, hogy a lakossági víz‐ és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentését szolgáló támogatás igénylésére a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jogosult. A támogatás pályázati igénybejelentés (a továbbiakban: pályázat) útján igényelhető.
A KvVM rendelet rendelkezései szerint a víz‐ és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének feltételei: • Az az önkormányzat nyújthat be pályázatot, amely megfelel a pályázat benyújtásának időpontjában 2010. évre elfogadott ivóvíz‐, illetve csatornadíjra vonatkozó hatályos önkormányzati rendelettel rendelkezik, • állami támogatásban, közműhitelben részesült szennyvízközmű beruházás esetén nem vállalt szerződéses kötelezettséget arra, hogy öt éven belül a ráfordítások csökkentéséhez költségvetési (állami) támogatást nem vesz igénybe, és az önkormányzat ezt a 1. melléklet szerinti 3. számú nyilatkozatban igazolja,
• a szennyvízcsatorna‐hálózattal ellátott területen az ingatlanok legalább 60%‐ának bekötése megvalósult, és az önkormányzat ezt az 1. melléklet szerinti 4. számú nyilatkozatban igazolja, • területén az ivóvízmű, illetve csatornamű üzemeltetését a támogatás igénylésének időpontjában érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező szolgáltató végzi, vagy ennek hiányában az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez benyújtott engedély iránti kérelmet az önkormányzat a pályázathoz csatolja, valamint • az egyes szolgáltatások esetében a támogatás számításánál figyelembe vett fajlagos ráfordítás, illetve költség a rendeletben foglaltak szerint alakul.
A rendelet alapján szolgáltatást terhelő áfát, valamint csatornaszolgáltatásnál a környezetterhelési díjat (vízterhelési díjat) a támogatás alapjául szolgáló díj összegénél nem lehet figyelembe venni. A pályázatokat a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságának illetékes megyei szervezeti egységén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: Minisztérium) kell benyújtani 2010. május 31‐ig három eredeti példányban. A pályázat elkészítéséhez és benyújtásához szükséges – a 2. melléklet 1–4. pontjainak megfelelő – adatlapok rendszeresítéséről és a Minisztérium honlapján történő közzétételéről. Szükség esetén az Igazgatóság a pályázót 8 napon belüli hiánypótlásra szólítja fel.
A támogatásról – a rendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével ‐ a miniszter 2010. augusztus 9‐ig dönt.
A támogatás elszámolásáról, a lemondás alapján visszafizetett összegekről a tényleges adatok alapján 2011. június 30‐ig – visszafizetési kötelezettség terhe mellett – kell számot adnia az önkormányzatnak.
A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az önkormányzatnak, gesztor önkormányzat pályázata esetén a gesztor önkormányzatnak 2011. július 15‐ig kell visszafizetnie. 19/2010. (V. 13.) NFGM rendelete
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti‐ műszakidokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti‐műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: Eng. R.) a következő 52. §‐sal egészül ki: „52. § E rendeletnek az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti‐műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról szóló 19/2010. (V. 13.) NFGM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően indult ügyekben vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
Az Eng. R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. Az Eng. R. 1. melléklet „Építési engedélyezés, bejelentés” alcímet követő táblázat szintén módosításra kerül.
Az Eng. R. 5. melléklete szövegcserés módosítással több helyen szintén módosításra kerül. 21/2010. (V. 13.) OKM rendelete
az informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése alapján informatikai fejlesztések támogatása keretében a rendeletben meghatározott fenntartó az 1. melléklet A) pontja szerinti adattartalommal új informatikai eszközökre, informatikai eszközök működtetéséhez szükséges új eszközökre, valamint – a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2009. (VIII. 19.) OKM rendelet 2. § 7. pontja és a 3–4. § szerinti – akkreditált szoftverekre támogatási igényt nyújthat be a közoktatási intézménnyel 2009. október 1‐jén jogviszonyban álló és iskolai oktatásban részt vevő tanulók, óvodás gyermekek vagy kollégiumi nevelésben részesülő tanulók száma alapján.
A támogatási igény összege közoktatási intézményben oktatásban részt vevő tanulók számától függ, a rendeletben meghatározottak szerint.
A fenntartó az 1. melléklet B) pontja szerinti adattartalommal új informatikai eszközökre, informatikai eszközök működtetéséhez szükséges új eszközökre, valamint akkreditált szoftverekre támogatási igényt nyújthat be az általa fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó közoktatási intézmény részére a rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén.
A fenntartó a támogatás igénylésére szolgáló igénylőlapot az 1. melléklet A), illetve B) pontja szerinti tartalommal az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága (a továbbiakban: OKM Támogatáskezelő) honlapján az erre a célra kialakított rendszeren keresztül állíthatja elő. Az igénylőlapot két eredeti példányban postai úton 2010. június 4‐ig küldi meg a) a helyi önkormányzati intézményfenntartó a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság), b) a nem helyi önkormányzati intézményfenntartó az OKM Támogatáskezelő részére. Az Igazgatóság vagy az OKM Támogatáskezelő az e rendeletnek való megfelelés szempontjából a határidőben benyújtott támogatási igényt megvizsgálja, és szükség esetén legfeljebb öt munkanapos határidővel hiánypótlásra, módosításra hívja fel a fenntartót. A támogatás összegének odaítéléséről a miniszter – a rendeletben meghatározottak szerint ‐ dönt. A döntés eredményét a miniszter az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzéteszi, valamint az OKM Támogatáskezelő a miniszteri döntést követő nyolc napon belül postai úton megküldi a fenntartónak.
A fenntartó a támogatási összeget a miniszteri döntés alapján és a rendeletben foglaltakra figyelemmel köteles felhasználni, és csak arra a közoktatási intézményére fordíthatja, amelyre a támogatást elnyerte.
A támogatás 2010. december 31‐ig kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2011. június 30‐ig lehet jogszerűen felhasználni. A teljes támogatás felhasználását követő harminc napon belül a fenntartó szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást küld az OKM Támogatáskezelő részére.
A támogatás felhasználását – a rendelet meghatározott módon ‐ helyszíni ellenőrzés során vizsgálják.
22/2010. (V. 13.) OKM rendelete
a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról
A rendelet szerint a nevelési‐oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2010. szeptember 1. (szerda) és utolsó tanítási napja 2011. június 15. (szerda). A tanítási napok száma – ha a rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankettő nap.
A rendelet meghatározza továbbá az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási napokat – többek között a középiskolákban, szakiskolákban.
A rendelet szerint az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
Az őszi szünet 2010. november 2‐tõl november 5‐ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő).
A téli szünet 2010. december 22‐tõl 2011. január 2‐ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2011. január 3. (hétfő).
A tavaszi szünet 2011. április 21‐tõl április 26‐ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 27. (szerda).
Az iskola az előzőek szerinti szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §
(16) bekezdésben meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az előzőekben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat a rendelet 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.
Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza. A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.
Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
A rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról is rendelkezik. 17/2010. (V. 13.) ÖM rendelete
üdülőhelyi feladatok kiegészítő támogatásáról
Az önkormányzati miniszter rendelete szerint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése a helyi önkormányzatok üdülőhelyi feladatok kiegészítő támogatásához (a továbbiakban: Támogatás) 999,9 millió forintot biztosít, mely a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 17. Üdülőhelyi feladatok kiegészítő címen áll rendelkezésre. A Támogatásra azok a helyi önkormányzatok jogosultak, amelyeknél az üdülőhelyi feladatok normatív hozzájárulás összegének 2009. évi októberi lemondás utáni módosított előirányzatának és 2010. évi eredeti előirányzatának különbsége meghaladja a 2008. évben teljesített működési kiadások 1%‐át. A támogatás mértéke az üdülőhelyi feladatok normatív hozzájárulás összegének 2009. évi októberi lemondás utáni módosított előirányzata és 2010. évi eredeti előirányzata szerinti különbség 44,23%‐a. A Támogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét és a Támogatás összegét a rendelet melléklete tartalmazza. A Támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amelyet az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósít. A Támogatás 30%‐a 2010. június 30‐áig, 35%‐a augusztus 31‐éig, 35%‐a október 31‐éig kerül folyósításra.
A Támogatásban részesülő önkormányzatok a Támogatást elsősorban turisztikai feladok ellátására fordíthatják. A Támogatás felhasználására az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. A Támogatás felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrizhetik. Az önkormányzatok a Támogatás felhasználásáról a 2010. évi zárszámadás rendje és határideje szerint számolnak el. 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelete
a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről A rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. A rendelet alapján harmadik országbeli állampolgár Magyarországon a következő engedély alapján foglalkoztatható: a) egyéni engedély, b) csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély. A rendelet meghatározza a Magyarországon egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesített, valamint foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző harmadik országbeli állampolgárok számát. Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számára vonatkozó létszámadatot tartalmazó közleményt a szociális és munkaügyi miniszter a tárgyév február 1‐jéig a Magyar Közlönyben teszi közzé. Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha a) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és c) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. A rendelet szerint az engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. Az egyéni engedély – a rendeletben foglalt kivétellel – legfeljebb két évre adható, és a rendeletben meghatározott esetben meghosszabbítható.
A rendelet részletesen szabályozza, hogy a kérelmet mely esetek, feltételek megléte esetén kell elutasítani. A rendelet alapján mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély is kiadható. A szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető, az engedély meghosszabbításának helye nincs. A szezonális foglalkoztatás munkaerő‐kölcsönzés keretében is engedélyezhető. A rendelet részletesen megállapítja, hogy az egyéni engedély a munkaerő‐piaci helyzet vizsgálata nélkül mely szempontok vizsgálata nélkül engedélyezhető. Így – többek között ‐ : • nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül, • harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez, • naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31‐ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, stb., A rendelet szabályozza a csoportos keretengedély iránti kérelem benyújtásának feltételeit is. Magyar Közlöny 79. szám Magyar Közlöny 80. szám 22/2010. (V. 14.) OGY határozat az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról Az Országgyűlés az Alkotmány 21. §‐ának (1) bekezdése, valamint a Házszabály 10. §‐ának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés tisztségviselőivé választotta a következő képviselőket: Elnök: dr. Schmitt Pál (Fidesz) Alelnök: Jakab István (Fidesz) Lezsák Sándor (Fidesz) dr. Latorcai János (KDNP) dr. Ujhelyi István (MSZP) Balczó Zoltán (Jobbik) Jegyző: Erdős Norbert (Fidesz) Földesi Gyula (Fidesz) dr. Szűcs Lajos (Fidesz) Móring József Attila (KDNP) dr. Tarnai Richárd (KDNP) Göndör István (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Hegedűs Lorántné (Jobbik) dr. Lenhardt Balázs (Jobbik) Szilágyi Péter (LMP) Magyar Közlöny 81. szám 183/2010. (V. 17.) Korm. rendelete veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről A Kormány – hatáskörében eljárva ‐ Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye közigazgatási területére a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés g) és j) pontja szerinti árvízi veszélyhelyzetet hirdetett ki. A Kormány a veszélyhelyzetnek meg felelően rendkívüli készültséget rendelt el a) a Sajó folyó Sajópüspöki–Ónod közötti szakaszára, b) a Bódva folyó Hídvégardó–Boldva közötti szakaszára, c) a Hernád folyó Hidasnémeti–Sajóhídvég közötti szakaszára. Az árvízvédekezéssel összefüggő, 2010. május 15. 0 órát követően felmerült, indokolt költségeket a Kormány a költségvetés általános tartalékának terhére vagy más módon biztosítja a védekezésben részt vevők részére. Magyar Közlöny 82. szám Magyar Közlöny 83. szám 24/2010. (V. 20.) OGY határozata az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V. 14.) OGY határozat módosításáról OGY határozat szerint az Országgyűlés a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságba Gúr Nándort (MSZP), a Fogyasztóvédelmi bizottságba Simon Gábort (MSZP) 2010. június 2‐tól, a Honvédelmi és rendészeti bizottságba dr. Kocsis Mátét (Fidesz), a Nemzetbiztonsági bizottságba dr. Molnár Zsoltot (MSZP) 2010. június 1‐jéig, dr. Vadai Ágnest (MSZP) 2010. június 2‐tól a bizottság elnökévé, a Fenntartható Fejlődés bizottságába Baracskai Józsefet (MSZP) 2010. június 1‐jéig, dr. Oláh Lajost (MSZP) 2010. június 2‐tól
a Gazdasági és informatikai bizottságba dr. Józsa Istvánt (MSZP), a Honvédelmi és rendészeti bizottságba Iváncsik Imrét (MSZP) 2010. június 2‐tól, a Külügyi és határon túli magyarok bizottságába Kovács Lászlót (MSZP), a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságba dr. Simon Gábort (MSZP), a Mezőgazdasági bizottságba Harangozó Gábort (MSZP) 2010. június 1‐jéig, Gőgös Zoltánt (MSZP) 2010. június 2‐tól a bizottság alelnökévé, a Honvédelmi és rendészeti bizottságba Borbély Lénárdot (Fidesz), Borkai Zsoltot (Fidesz), Farkas Zoltánt (Fidesz), Kulcsár József Ferencet (Fidesz), dr. Mátrai Mártát (Fidesz), Földi Lászlót (KDNP), dr. Harangozó Tamást (MSZP), dr. Dorosz Dávidot (LMP), a Nemzetbiztonsági bizottságba dr. Kovács Zoltánt (Fidesz), Meggyes Tamást (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), Mile Lajost (LMP) a bizottság tagjává megválasztotta. Magyar Közlöny 84. szám 1. rész Magyar Közlöny 84. szám 2. rész Magyar Közlöny 85. szám Az Alkotmány 2010. május 25‐i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt módosította. Az Alkotmány módosítása következtében az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz lehet. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök‐helyettest jelöl ki. Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – a miniszterelnök‐helyettes gyakorolja; több miniszterelnök‐helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt miniszterelnök‐ helyettes. Módosult az Alkotmány 40 §‐a, mely szerint a Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. A minisztériumok és a Kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza. Az Alkotmánymódosítás a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve az országgyűlési képviselők számára vonatkozó rendelkezés (1. §), melynek hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.
2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság minisztériumait a következők szerint határozta meg:
a) Belügyminisztérium, b) Honvédelmi Minisztérium, c) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, d) Külügyminisztérium, e) Nemzetgazdasági Minisztérium, f) Nemzeti Erõforrás Minisztérium, g) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, h) Vidékfejlesztési Minisztérium. A törvény rendelkezik a törvény hatályba lépését megelőző, korábbi minisztériumok, illetve miniszterek elnevezésének használatáról.
A törvény módosítja a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 13. § (1) bekezdését, mely alapján: „13. § (1) Az átalakításról, megszüntetésről – az alapításnak megfelelően – jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni), mely határidőtől a központi államigazgatási szervek esetében törvényi rendelkezés, illetve bármely költségvetési szerv esetében, illetve az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, akkor a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (határozatot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).” A törvény alapján a miniszterelnök, miniszter és a nem miniszter irányítása alá tartozó központi államigazgatási szerv – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – vezetője (a továbbiakban: átadó) tisztségének megszűnése esetén, a hatásköre gyakorlása megszűnésének napján jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adja át munkakörét, feladat‐ és hatásköreinek gyakorlását, továbbá az általa vezetett szervet a jogszabály alapján az átadó munkakörébe kinevezett személy, illetve az átadó által vezetett szervnek az e törvényben meghatározott általános jogutódjának minősülő szerv kinevezett vezetője, illetve annak helyettese, valamint azok meghatalmazottai részére. A törvény részletes szabályozza az átadás‐átvételi eljárás szabályait, a melléklet a jegyzőkönyv készítésére, illetve tartalmára vonatkozó előírásokat határozza meg. 2010. évi XLIII. törvény
a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében megalkotta a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt.
A törvény hatálya – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – a központi államigazgatási szervekre, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra terjed ki. A törvény meghatározza a Központi államigazgatási szerv, az Autonóm államigazgatási szerv, a Kormányhivatal, a Rendvédelmi szerv körébe tartozó szerveket. Rendelkezik a törvény az irányítási és felügyeleti jogok tartalmáról, azok gyakorlásának módjáról.
A törvény értelmében a központi államigazgatási szervek – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egyszemélyi vezetés alatt állnak. Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.
Az állami vezetők a) a miniszterelnök, b) a miniszter, c) az államtitkár, d) a közigazgatási államtitkár, e) a helyettes államtitkár.
Részletesen szabályozza a törvény a politikai‐ és szakma vezetők jogállását.
A Kormány feladat‐ és hatáskörére vonatkozó rendelkezések alapján a Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve. A Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe. A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét.
A Kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak. A Kormány üléseiről hangfelvétel készül, mely – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvános.
Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit, valamint az ülésről készült hangfelvételt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium őrzi. A törvény meghatározza a miniszterelnök feladatkörét, a miniszterelnök megbízatásának keletkezésére vonatkozó szabályokat. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével.
A törvény megállapítja a miniszterelnöki megbízatás megszűnésének, valamint az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnési eseteit.
A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket, a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre.
A törvény meghatározza a kormánybiztosi, valamint a miniszterelnöki biztosi jogintézményekre vonatkozó szabályokat is.
A III. FEJEZET A miniszter és a minisztérium feladatkörét szabályozza.
A törvény értelmében Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A törvény meghatározza a miniszter megbízatásának és megbízatása megszűnésének eseteit is. Az államtitkárokra ugyancsak részletes szabályokat fogalmaz meg a törvény.
A kormányhivatalok és központi hivatalok létrehozásáról, szervezetéről, működéséről ugyancsak részletes szabályokat állapít meg a törvény.
Az V. FEJEZET a Kormány Általános Hatáskörű Területi Államigazgatási Szervéről rendelkezik.
Felhatalmazást kapott a Kormány, hogy az általános hatáskörű területi államigazgatási szervét rendeletben jelölje ki.
A törvény az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba.
A törvény 77. §‐a – amely a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításáról rendelkezik ‐ 2010. szeptember 1‐jén lép hatályba.
A törvény lényegesen módosítja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény több rendelkezését.
A közigazgatási hivatalok visszaállítása folytán, több ágazati, anyagi és eljárási törvény szövegcserés módosítása is megtörténik. 12/2010. (V. 25.) MeHVM rendelete
a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 6. §‐ ának végrehajtásáról
A rendelet a központi államigazgatási szerveknél bekövetkező munkakör változások során történő átadás‐átvétel részletes szabályait állapítja meg.
26/2010. (V. 25.) OGY határozata
az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V. 14.) OGY határozat módosításáról
Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V. 14.) OGY határozat a következők szerint módosul: Az Országgyűlés a Gazdasági és informatikai bizottságba Burány Sándor (MSZP) helyett Göndör Istvánt (MSZP) 2010. május 31‐ig, Göndör István (MSZP) helyett 2010. június 1‐jétõl Burány Sándort (MSZP) a bizottság tagjává megválasztja. Magyar Közlöny 86. szám 185/2010. (V. 25.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 183/2010. (V. 17.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet feloldásáról A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 183/2010. (V. 17.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet feloldja, valamint az abban megjelölt területekre elrendelt rendkívüli árvízvédelmi készültséget megszünteti. Az árvízvédekezéssel összefüggő, 2010. május 15. 0 órát követően felmerült, indokolt költségek felméréséről és biztosításáról külön intézkedik. A rendelet 2010. május 25‐én 18.00 órakor lép hatályba. Hatályát veszti a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 183/2010. (V. 17.) Korm. rendelet. Magyar Közlöny 87. szám 1. rész Magyar Közlöny 87. szám 2. rész Magyar Közlöny 88. szám 27/2010. (V. 29. ) OGY határozata a miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról Az Országgyűlés az Alkotmány 33. §‐ának (3) bekezdése alapján dr. Orbán Viktort
miniszterelnökké megválasztotta és a Nemzeti Együttműködés Programját a Kormány programjaként elfogadta. 175/2010. (V. 29.) KE határozata
miniszterek kinevezéséről
A Köztársasági Elnök az Alkotmány 33. § (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára dr. Fazekas Sándort vidékfejlesztési miniszterré, dr. Fellegi Tamást nemzeti fejlesztési miniszterré, dr. Hende Csabát honvédelmi miniszterré, dr. Martonyi Jánost külügyminiszterré, dr. Matolcsy Györgyöt nemzetgazdasági miniszterré, dr. Navracsics Tibort közigazgatási és igazságügyi miniszterré, dr. Pintér Sándort belügyminiszterré, dr. Réthelyi Miklóst nemzeti erőforrás miniszterré, dr. Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré kinevezte. Nyíregyháza, 2010. május 31. Szenderákné dr. Tallai Mária vezető‐főtanácsos
