Jogszabály- és szabványváltozások: június

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. június JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A jogszabályváltozások közül az alábbiak emelhetők ki: 18/2016. (VI. 9.) NGM rendelet egyes foglalkoztatással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/81. (VI. 9.) - Hatályos: 2016. 07. 09. – kivétellel. Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendeletet is módosítja. A módosítás célja a jogszabály korszerűsítése, valamint a Terrorelhárítási Központ műveleti kötéltechnikai tevékenysége ellátásának szabályairól szóló BM rendelet tervezetével való összhang megteremtése. Ez utóbbi okán az 1. § kiegészült azzal a kivétellel, mely szerint a szabályzat hatálya nem terjed ki a terrorizmust elhárító szervnél hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szervezett tevékenység keretében folytatott munkavégzésre, ez a kivétel azonban csak a szóban forgó BM rendelet hatálybalépésének napján lép majd hatályba. A változások átfogó jellegűek, a jogszabály csaknem összes alcímét érintik. - Fontos változás az ipari alpinista, az ipari alpinista segéd és az ipari alpinista gyakornok fogalmának meghatározása, iletve az utóbbi két kategória bevezetése. Az ipari alpinista meghatározásából kikerült a korábban a személyi feltételekben rögzített, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Ipari alpinista elnevezésű szakképesítés megléte, mivel az csak vagylagos feltételként szerepelt a jogszabály alapján elismert bizonyítvány / oklevél mellett. Az új fogalmi meghatározásoknak megfelelően „Az alpintechnika személyi feltételei” alcím tartalma is értelemszerűen változott. Itt új előírás, hogy az ipari alpinisták alpintechnikát csak az előzetes, illetve időszakos orvosi alkalmasság megléte esetén végezhetnek. Az is új, hogy az alpinista segéd és gyakornok alpintechnikát csak ipari alpinista irányítása és felügyelete mellett végezhet. Nem változott az az előírás, hogy előmászást csak az e tevékenységre kiképzett munkavállaló végezhet, ugyanakkor már nem szerepel az a kitétel, hogy különleges mentési feladatot olyan munkavállaló irányíthat, aki mentési gyakorlattal is rendelkezik. - Egy másik változás, ami a személyi feltételekkel is összefügg, a munkairányítót érinti. A korábbiak szerint munkairányítással csak mentési és munkairányítói gyakorlattal is rendelkező munkavállalót lehetett csak megbízni. A módosítás az ipari alpinistát eleve munkairányítónak mondja ki, amikor előírja, hogy a munkáltató a 4. §-ban meghatározott kötelezettségeinek (A munkáltató alapvető munkavédelmi kötelezettségei alcím része) teljesítésére ipari alpinistát (a továbbiakban munkairányító) kell kijelölni és igénybe venni. - Az alpintechnikai munkáknak a többi munkáltatóval történő összehangolására vonatkozó szabály, ami a fővállalkozó, ennek hiányában a munkaterületen a legtöbb munkavállalót foglalkoztató munkáltató részéről történt, a módosítás révén az 5. § (3) bekezdéseként kimaradt, mivel ezt a kötelezettséget az Mvt.– az MK 2016/90. (VI. 23.)-ban megjelent módosításában pontosítva - már tartalmazza. Nem változott viszont az a kötelezettség, hogy ha az alpintechnika végrehajtásához a munkaterületen (munkakörnyezetben) különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatására kerül sor, akkor az e rendeletben előírt munkáltatói kötelezettségek érvényesítéséért az ellenőrzése alá tartozó munkaterületen valamennyi munkáltató külön-külön felelős. - Módosult a munkavégzésre alkalmasság igazolásának szabálya. A munkairányító az egyéb módozatok mellett az építési naplóba is bejegyezheti a napi munkavégzés előtt, hogy a munkavállalók írásbeli kijelölése megtörtént és az alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotban vannak. - Fontos új előírás található „Az alpintechnikára vonatkozó általános szabályok” alcímben, mely szerint a mentőfelszerelést és egyéni védőeszközt a munkairányító közreműködésével kell a helyi, illetve a mentési sajátosságoknak megfelelően meghatározni, ha a 12. § (2) bekezdésben meghatározott alapfelszerelés nem elegendő. A mentőfelszerelést és egyéni védőeszközt tilos használni a rendeltetésétől eltérő célra. - „Az alpintechnika során alkalmazott felszerelések és egyéni védőeszközök használatára vonatkozó követelmények” szekcióban természetesen tovább élnek az ellenőrzésükre, karbantartásukra, tárolásukra vonatkozó szigorú követelmények, ugyanakkor törölték az egyedi jelölésükre vonatkozó előírást, továbbá annak a nyilvántartásnak a vezetését is, amely a gyártási idejüket, főbb adataikat (pl. méret, terhelhetőség, használati idő), a használat lényeges körülményeit és az azokkal bekövetkezett zuhanások számát tartalmazta. - Érdemes megemlíteni még, hogy az alpintechnikai eszközök meghatározásánál (pl. egyes kötelek, vagy lezuhanásgátlók) a módosított szöveg törli azoknak a paramétereknek vagy tulajdonságoknak a megadását, amelyeket szabványok írnak le, vagy a jelen jogszabályban ismétlésnek tekinthetők.

2 - A záró rendelkezésekből kikerült az a kitétel, mely szerint a korábban hatályos jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések mindaddig érvényesek, amíg a munkavállaló munkaköre, illetve az egyéni vállalkozó tevékenységi köre nem változik. 2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról. Megjelent: MK 2016/90. (VI. 23.) - Hatályos: 2016. 07. 08. A módosítások a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt is érintik, amelyek oka az uniós joganyagnak való megfelelés mellett a hazai jogszabályi környezet változása, továbbá a gyakorlati tapasztalatok által kiváltott igény. - Az Mvt. 40. § (2) bekezdésében a munkahelyen a különböző munkáltatók egyidejű munkájának összehangolásáért korábban a PTK szerinti fővállalkozó felelt. Az új PTK eltérő szabályai miatt az új követelményt másképpen kellett megfogalmazni. E szerint az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben meghatározott munkáltató felel. Ilyen kikötés hiányában maradt a korábbi szabály: az a személy vagy szervezet a felelős, amelyik a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE fejezetben az Mvt. 84. § (5)-ben megfogalmazott követelményt is értelemszerűen a fentiek szerint („ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.” mondatrésszel) egészítették ki. - A munkaképtelenséggel járó munkabalesetek kivizsgálását illetően (64. § (4) újdonság, hogy ennek megkezdéséről tájékoztatni kell a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, aki dönthet a vizsgálatban történő részvételéről, kivéve a súlyos munkabaleset kivizsgálását, amiben kötelezően részt kell vennie. A változtás oka az, hogy adott esetben csak az orvos tudja megítélni a felmerülő egészségügyi kérdéseket. A munkáltatóval ellentétben, aki nem tekinthető egészségügyi adatkezelőnek, az orvos pl. részletes információkat kérhet a beteg kezeléséről, állapotáról. - „A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület” alcím alatti fontosabb változások: Az újabb statisztikai adatok szerint a kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége legfeljebb 49 főt foglalkoztat, ezért a munkavédelem színvonalának javítását célozza az a módosítás, melynek értelmében a munkáltatóknál az eddigi 50 helyett már 20 fő munkavállaló felett kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választani. Az új szabályban - jogalkalmazási tapasztalatok alapján - a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át (üzemi tanácstag választásának feltételei) kell megfelelően alkalmazni azzal a megszorítással, hogy a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat ellátó személy nem választható képviselővé. A munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó előírást is pontosították: a munkáltatónál megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) (2) és (6) szerinti munkajogi védelem. A munkavédelmi kéviselő választására vonatkozik még az új 90. § is. - A munkavédelmi felügyelők az elmúlt években nem léphettek fel a szabályszegő munkavállalókkal szemben, mivel a hatóság szabálysértési jogköre megszűnt. Annak érdekében,hogy a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a módosítás bevezette a közigazgatási bírságot, ami 500 ezer forintig terjedhet (82/D. §). - Az Mvt. 67. §-a szerint a munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Mivel a munkáltató számos esetben vitatja a baleset munkabaleset jellegét, a munkavállalói jogérvényesítés biztosítása érdekében a törvény most úgy rendelkezik, hogy hogy az elévülésre a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Eddig is szabály volt, hogy abban az esetben, ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Új előírás viszont az, hogy a munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.

3 - A pontosító rendelkezések sorába tartoznak az alábbiak: - A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének éves áttekintése továbbra is állami feladat, amit az új szabály szerint ezentúl jelentésben összegezve a tárgyévet követő év szeptember 30-áig tesznek közzé. - Az Mvt. 42. § b) pontját illetően újdonság, hogy a munkáltatónak az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű munkavállalói használatat kell oktatni, illetve megkövetelni. - Az Mvt. V. fejezetében munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása. A korábbi rendelkezés szerint ez a szaktevékenység a súlyos, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálására vonatkozott, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. - A hatósági felügyeletről szóló VII. fejezet szerint a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz súlyos veszélyeztetés esetén. Súlyos veszélyeztetés pl. a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás - a pontosítás szerint „a szükséges védelem hiányában”, továbbá ilyen (és ez új követelmény) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása. - A munkavédelmi tárgyú bejelentések elektronikussá tétele érdekében törölték az Mvt. 82/B. §-t. - A törvény megerősíti a hatóságnak az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott adatkezelési jogát (Mvt. 83/C. § (1), különösen a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásához, nyilvántartásához szükséges hatósági eljárás lefolytatásához. - A hatóság jogosult súlyos szabálytalanság esetén a veszélyes tevékenységet felfüggeszteni. Ennek kapcsán az Mvt. 84. § (1) bekezdésből törölték azt a feltételt, mely szerint a felfüggesztés csak a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén történhet. - A munkavédelmi hatóság - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – továbbra is köteles kivizsgálni a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet, de nem köteles a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabaleset kivizsgálására (Mvt.84. § (2). - Pontosították az alábbi fogalmak meghatározását az ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK fejezetben:  Mvt.87. § 1/B. egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozat,  1/C. egyéni védőeszköz EK típustanúsítvány,  1/E. Fokozott expozíció (ez jelentősen változott, ilyen expozíciónak minősül pl. zaj esetén 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön, a korábbi „mindkét fülön” kitételhez képest),  Súlyos munkabaleset.

Emlékeztető: 276/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/132. (IX. 21.) - Hatályos: 2015. 09. 22. 2015. szeptember 26-át követően a módosító jogszabályban meghatározott időpontoktól kezdve csak olyan fűtőberendezés, vízmelegítő, melegvíztároló tartály vehető használatba, amely a helységfűtési hatásfok, vízmelegítési hatásfok, hőtárolási veszteség, hangteljesítményszint, ill. nitrogénoxid kibocsátás tekintetében megfelel e berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó uniós rendeletek előírásainak. A jogszabály 2016. július 1-ig ad türelmi időt a lakossági felhasználók részére a hagyományos, nem kondenzációs gázkészülékek / gázkazánok használatbavételére. A jelzett időpontot követően lakossági felhasználásra is csak kondenzációs kazánt lehet forgalomba hozni és üzembe helyezni, (ezekben a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával az égéstermékben lévő rejtett hő is hasznosul). A nem lakossági fogyasztók esetében a határidő 2015. szeptember 26. volt. A változás a lakosság nagy részét érinti, mivel a hazai kazánállomány átlagéletkora meghaladja a 18-20 évet. Kéményseprő-ipari jogszabályok 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről.

Megjelent: MK 2015/195. (XII. 12.) - Hatályos: 2015.12.27., 2016.07.01.

4 Az Értelmező rendelkezések, A kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok, Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai, A kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok, a Felhatalmazó rendelkezések, továbbá a Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések (az 1–5. §, a 7–8. § és a 12. §) 2016. július 1. napján lépnek hatályba.  Egyebek mellett hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény. 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról.

Megjelent: MK 2016/69. (V. 13.) - Hatályos: 2016. 07. 01. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (Kstv.) értelmében, amelynek jelentős része szintén 2016.07.01-jén lép hatályba, ez a tevékenység sormunka keretében és sormunka keretén kívül ellátandó feladatokból áll. A rendelet meghatározza az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés eseteit. A kéményseprő-ipari szerv meghatározott esetekben – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. Amennyiben a helyszínen nem kéményseprőmester jár el, ez az értesítés csak a felettes kéményseprőmesterrel történt egyeztetés, illetve annak aláírásával küldhető el. A jogszabály a továbbiakban rögzíti a kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárás rendjét. Ide tartozik pl. a tűzvédelmi hatóság eljárása, melynek során megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését, ha az ingatlan tulajdonosa a hatóság felhívására az előírt határidőben sem tesz eleget a Kstv. 5. § (3) bekezdés alapján fennálló, a Kstv. 5. § (2) bekezdés a) és e) pontjában foglalt kötelezettségének (az ingatlan használója köteles a képényseprőipari szerv vagy szolgáltató feladatainak ellátását lehetővé tenni és ehhez a feltételeket biztosítani, valamint az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül nem fenyegető szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni). A rendelet meghatározza a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kötelező értesítési feladatait is, ilyen pl. az ingatlantulajdonos értesítése a sormunka tényleges időpontjáról. - Hatályát veszti  a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet, és  a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet. 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól

Megjelent: MK 2016/81. (VI. 9.) - Hatályos: 2016. 06. 17., 2016. 07. 01. 

Hatályát veszti: 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól, 2016. 06. 17.-ével.

Ismertetését lásd lejjebb. 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól.

Megjelent: MK 2016/44 (III. 31.) - Hatályos: 2016. 04. 01., 2016. 07. 01. A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 32/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokra Koordináló szervként az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki, továbbá meghatározza a feladatkörét, az adatkezelés módját, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályait. Minisztériumi források szerint az NHKV nem fog hulladékot gyűjteni és szállítani, sem hulladéktelepeket üzemeltetni, tehát nem közszolgáltatóként működik, hanem egységes elvek mentén koordinálja és finanszírozza majd a közszolgáltatók tevékenységét, fő feladata a közszolgáltatók működésének optimalizálása.

5 A 4. § (1) és (2) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba: „4. § (1) A szolgáltatási díjban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljes közvetlen költsége megtérítésre kerül, így a haszonanyag értékesítéséről a Koordináló szerv gondoskodik úgy, hogy a közszolgáltató valamennyi haszonanyagot köteles a Koordináló szerv által kijelölt szervezetnek átadni. (2) A haszonanyag-értékesítésből eredő bevétel a Koordináló szervet illeti meg.” 2016. évi XXXII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról.

Megjelent: MK 2016/64. (V. 5.) - Hatályos: 2016. 07. 01. A májusban megjelent 2016. évi XXXII. törvény többek között módosítja a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt. A módosítás a rendőrségel és a közös önkormányzati hivatallal bővíti azoknak a szerveknek a körét, amelyeknek a katasztrófát vagy annak veszélyét kötelező bejelenteni (eddig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, illetve az önkormányzati tűzoltóság és a polgármesteri hivatal volt megjelölve). Az értesített szerv a többi értesítendő szervet is köteles értesíteni. 16/2016. (V. 12.) BM rendelet a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról.

Megjelent: MK 2016/68. (V. 12.) - Hatályos: 2016. 06. 11., 2016. 07. 01 A rendelet 1. § (4) bekezdése és 1. melléklete (A víziközmű üzemeltetéséért felelős vezetők szakmai képesítési előírásai) 2016.07.01-jén lép hatályba. - Hatályát veszti: 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 2016. 06. 11.-én. Az 1. § (3) bekezdése és 1. számú melléklete 2016. 07. 01-jén veszti hatályát. 2016. évi XLVII. törvény a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.) - Hatályos: 2016. 07. 01. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) módosítását az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának biztosítása érdekében volt szükséges elvégezni. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében az állam a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét. Így állami feladat a hulladékgazdálkodási eszközök, létesítmények optimális használata rendszerének kialakítása. A Ht. a hulladék teljes ciklusára kiterjedő szabályozásként került meghatározásra, emiatt kitér a hulladék hasznosítására is. A Ht. korábbi módosításával a közszolgáltatási díj és a szolgáltatási díj elvált egymástól, a szolgáltatási díjban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljes közvetlen költsége megtérítésre kerül, abból a célból, hogy a haszonanyag előállításához szükséges valamennyi költségét fedezze a közszolgáltatóknak. Az új rendszerben továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási részére történő adatszolgáltatások módosítása is szükséges. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás új koncepciója szerint a számlázás, díjbeszedés, valamint a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége a Koordináló szerv feladatköre, így a Hivatal díjfelügyeleti jogkörét szabályozó előírásoknak is követniük kell a szabályozást.

Figyelemfelhívások: A munkavédelmi hatóság hírei Az EU-OSHA Helyes Gyakorlat Díj pályázat felhívása Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.06.02-án.

6 Felhívjuk a figyelmét az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2016-17. évi Egészséges munkahelyet minden életkorban! c. kampányának Helyes Gyakorlat Díj pályázatára. A Helyes Gyakorlat Díj célja, hogy bemutassa azokat a jó példával elől járó szervezeteket, amelyek aktívan végzik a munkavédelem kezelését az idősödő munkaerővel kapcsolatban. Az EU-OSHA olyan példákat keres, amelyek a munkavédelem megvalósításában tükröződő holisztikus szemléletet és az egész életpályát figyelembe vevő kockázatmegelőzést demonstrálják az egészséges munkahelyi idősödés biztosítása céljából. A zsűri az intézkedések fenntarthatóságát és átültethetőségét is figyelembe veszi. A magyarországi pályázatokat 2016. szeptember 30-áig kell beküldeni az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontjához a [email protected] email címre.  Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjak - részletes tájékoztató.  Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjak - kiválasztási eljárások. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a munkabalesetek alakulásáról - 2016. I. negyedév. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.06.07-én. Munkabaleseti statisztika 2016. I. negyedév. - A tájékoztató a 2016. április 8.-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített feldolgozott adatait tartalmazza. Korábbi adatok a Statisztika menüpontban.

A Somogy Megyei Kormányhivatal tájékoztatása a Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály költözéséről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.06.08-án. A Somogy Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya 2016. június 9-13. között a 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. szám alatti irodaépületbe költözik. A költözést ideje alatt az ügyfélfogadás szünetel, de a halasztást nem tűrő esetekben az alábbi telefonszámok hívhatóak: - munkavédelem: 06-30-817-5394 - munkaügy: 06-30-866-1083 A székhelyváltozás nem érinti a vezetékes telefonszámokat és az e-mail elérhetőségeket, így ezek a költözés után változatlanul elérhetőek lesznek.

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a munkaeszközök minimum követelményeit tartalmazó jogszabályok öszszehasonlító táblázatáról. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.06.08-án.

Az összehasonlító táblázat letöltése.

7 Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának közleménybe foglalt ajánlásai a hőség munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaival és a szükséges megelőző intézkedésekkel kapcsolatban. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.06.17-én. Az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése alapján, a várható magas napi középhőmérsékletre és az Országos Tisztifőorvos által kiadott I. fokú figyelmeztető jelzésre tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. A teljes dokumentum letöltése. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának közleménye a II. fokú hőségriasztás elrendelésével kapcsolatban. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.06.22-én. Az Országos Tisztifőorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján, figyelembe véve az Országos Közegészségügyi Központ ajánlását, 2016. június 23. (csütörtök) 00 órától 2016. június 26. (vasárnap) 24 óráig II. fokú hőségriasztást adott ki. A fentiekre tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: Munkafelügyeleti Főosztály) felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. A Munkafelügyeleti Főosztály 2016. június 17-én, a hőség munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaival és a szükséges megelőző intézkedésekkel kapcsolatban tájékoztató anyagot (közleménybe foglalt ajánlások) tett közzé honlapján. A Munkafelügyeleti Főosztály azt javasolja, hogy az elkövetkező napokban mindenki fokozottan tartsa be a jól ismert tanácsokat: a hőség idején sok folyadékot fogyasszon, 11.00-15.00 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjon napon, óvja fejét, testét a tűző naptól. A bárki által igénybe vehető légkondicionált helyiségek listája elérhető a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldalán (www.katasztrofavedelem.hu), vagy az alábbi linken. További információk: www.antsz.hu A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére (videó). Az aktuális meteorológiai helyzetet a www.met.hu oldalon találja meg.

Június 2016 OSHmail 168

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele

8  Megjelent: 2016.06.14. - https://osha.europa.eu/hu/highlights  Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz. KIEMELT PONTOK 14/06/2016 Az EU-OSHA 2015-ös éves jelentése: Alkalmazkodás a változásokhoz, valamint az azokkal együtt járó kockázatokhoz és kihívásokhoz Az EU-OSHA 2015-ös éves jelentése kiemeli az Ügynökség által az év során végzett fő tevékenységeket. Kiemelt projektjei mind sikert értek el: kiadták az ESENER-2 első megállapításait, az OiRA projekt elnyerte a legjobb gyakorlatnak járó tanúsítványt, az „Egészséges munkahelyek” kampány Bilbaóban megrendezett csúcstalálkozóján pedig lezárták a „Kezeljük a stresszt!” kampányt. A folyamatosan változó munka világában új kihívások és kockázatok merülnek fel, az EU-OSHA pedig 2015ben szakértői véleményeket tett közzé három ilyen felmerülő kockázatról és azok munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre gyakorolt hatásáról: közösségi kiszervezés, teljesítményfokozó gyógyszerek és robotika.  Olvassa el az éves jelentésről szóló sajtóközleményt  Olvassa el a 2015-ös éves jelentést, hogy teljes képet kapjon az EU-OSHA 2015. évi munkájáról (csak angolul)  Tekinse meg a 2015-ös éves jelentés összefoglalóját (minden nyelven)  Tekintse meg az EU-OSHA 2015-ös fő teljesítménymutatóinak infografikáját 19/05/2016 Ismerje meg az e-útmutatót, hogy kezelni tudja az életkor kérdését a munkahelyen Gyakorlati információt és útmutatást keres ahhoz, hogyan kezelje az életkort a munkahelyen? Akkor szerencséje van. Az EU-OSHA az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” című kampányával párhuzamosan egy e-útmutatót is kiadott a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezeléséről az idősödő munkaerővel összefüggésben. Akár munkáltató, akár munkavállaló, humánerőforrás-vezető vagy munkavédelmi szakember, az e-útmutatót biztosan haszonnal forgathatja. Csak válassza ki a saját profilját, és tanulmányozza az útmutatót. Az e-útmutató négy téma köré szerveződik: (1) időskor és munka, (2) egészséges munkahelyet minden életkorban, (3) egészségtámogató munkahelyek és (4) visszatérés a munkába. Az e-útmutató kortól és munkahelyi feladatkörtől függetlenül mindenki számára hasznos információkat nyújt az egészséges időskorról és a fenntartható munkáról.  Ismerje meg az e-útmutatót  Keressen más gyakorlati eszközöket és munkahelyi útmutatókat!  Keresse fel az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampány weboldalát!

13/06/2016 Milyen hatással lesz az információs- és kommunikációs technológia a munka világára? Ossza meg velünk véleményét! Az információs és kommunikációs technológiák, beleértve a mesterséges intelligencia és robotika területét, jelentős hatással lesznek a következő 10 évben a munkavégzés természetére és helyszínére. Többen már a

9 negyedik ipari forradalmat jósolják. Az összekötött digitális egységes piac az Európai Bizottság 10 prioritásainak is része. Az EU-OSHA-t felkérték egy előrejelző projektre, amelynek során a munka világának lehetséges változásaira és a munkavállalók biztonságára és egészségének védelmére gyakorolt hatásokra vonatkozóan készülnek szcenáriók. A projekt összefoglalása itt érhető el. Összeállítottuk a következő tíz évre vonatkozóan a munka világát alakító legfontosabb tényezőkről szóló összefoglalónkat , és szeretnénk ezzel kapcsolatban az Ön véleményét is elolvasni. Kérjük, kattintson erre a linkre az internetes kérdőív kitöltéséhez. A kérdőív angol nyelven készült, kitöltése 10 percet vesz igénybe. A projekt előrehaladtával valamennyi résztvevő visszajelzést fog kapni a felmérés eredményeiről és következtetéseiről. Köszönjük! 10/06/2016 Building the European Pillar of Social Rights: OSH Community’s voice is needed In March, the European Commission launched a broad public consultation on a new key initiative: ‘European Pillar of Social Rights’. The project aims to contribute to the development of Europe’s ‘social acquis ’ which guides Member States in developing their national social and employment policy. The right to health and safety at work is one of the essential principles to be set out by the Pillar in the light of new challenges arising from less stable employment relationships, new working patterns and an ageing workforce. The OSH Community is strongly encouraged to contribute to shaping the European Pillar of Social Rights. Throughout 2016, the European Commission is engaged in a debate with EU authorities, social partners, civil society and citizens. The outcome of this debate should feed into the establishment of the European Pillar of Social Rights in early 2017.  Towards a European Pillar of Social Rights: Health and Safety at Work  Have your say  See the different occupational safety and health conditions in Member States provided by the ESENER survey 31/05/2016 Nézze meg a videót, és ismerje meg a 2016–2017-es „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampányt! Érdekli, hogy miről szól az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampány? Akkor nézze meg az EU-OSHA új kampányvideóját! A kampány legfontosabb üzeneteit ebben a színes, vidám animációs filmben foglaltuk össze. A filmhez felirat is készült, 25 nyelven. A munkaerő életkorának emelkedése és sokszínűségének növekedése folytán valószínűleg Ön is különféle kihívásokkal fog szembesülni – akár alkalmazottként vagy munkáltatóként, akár szervezeti szempontból közelíti meg a kérdést. Ha azonban a munkába állás első napjától az utolsóig mindig foglalkozunk a kockázatokkal, minden korosztályban megóvhatjuk a munkavállalók egészségét.  Nézze meg a kampányt népszerűsítő videót!  Keresse fel az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampány weboldalát ! 11/05/2016 Napo körüljárja a munkával töltött életévek fenntarthatóságának legfontosabb összetevőit Az Egészséges munkahelyek kampány hőse, Napo az egészséges jövőbe kalauzol el minket. Az új filmben Napo elnyeri az időutazás

10 képességét. Újonnan szerzett hatalmának köszönhetően felfedezi a múltat és a jövőt, hogy fényt derítsen arra, melyek lesznek az egészségesebb és termelékenyebb munkahelyek fő elemei a munkaerő öregedésével összefüggésben. Az ergonomikus testhelyzetektől és a helyes emelési módszerektől kezdve a munkavállalók életkortól független képzéséig és a munkába való visszatérést segítő intézkedésekig Napo különféle témákban mutatja meg, milyen fontos a kockázatok kezelése a munkavállaló pályájának első pillanatától az utolsóig. Arra is emlékeztet, hogy minden esetben foglalkoznunk kell az életkoron alapuló megkülönböztetéssel. Az általános üzenete: A helyes munkahelyi biztonság és egészségvédelem jót tesz a vállalkozásnak.  

Nézze meg a Napo – „... vissza az egészséges jövőbe” filmet Keresse fel az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampány weboldalát

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről. Megjelent: MK 2016/79. (VI. 7.) - Hatályos: 2016. 06. 08. A rendelet megalkotásával - a jogszabály uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja megvalósul a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó egységes szabályozás a közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal és közrenddel kapcsolatos feladatok esetében. A rendeletben használt fogalmak kibővítésre, pontosításra és egységesítésre kerültek. A rendelet a hatálybalépését megelőzően megadott hatósági engedély birtokában történő jogszerű tevékenységvégzést nem érinti. A hatályát vesztő 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján kibocsátott tanúsítványok továbbra is az abban meghatározott időpontig hatályosak. A 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően kibocsátott okmányok 2016. december 31-ig hatályosak. - Hatályát veszti a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet. 19/2016. (VI. 8.) BM rendelet egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/80. (VI. 8.) - Hatályos: 2016. 06. 15. Többek között módosítja az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendeletet.

Fontos változás történt „A védekezési tervek” alcímben, ami a tervek elkészítésére, illetve módosítására vonatkozik. Ezekben az esetekben kizárólag az építésügyi és az építésüggyel öszszefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyóés tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni. (A korábbiak szerint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyóés tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező személy volt igénybevehető.) Egy másik változás ugyanebben a témában: a védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá. A korábbi előírás a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében az volt, hogy a terveket az illetékes VIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelően a polgármester (Budapesten a főpolgármester), illetőleg az intézőbizottság elnöke hagyta jóvá.

11 18/2016. (VI. 9.) NGM rendelet egyes foglalkoztatással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/81. (VI. 9.) - Hatályos: 2016. 07. 09. – kivétellel. (Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendeletet is módosítja, - lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól. Megjelent: MK 2016/81. (VI. 9.) - Hatályos: 2016. 06. 17., 2016. 07. 01. Az Országgyűlés a múlt év novemberében döntött arról, hogy a kéményseprés kikerül az önkormányzatok feladatai közül, amit az állam július 1-jétől közfeladatként térítésmentesen lát el. A BM rendelet - a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (Kstv.) alapján - meghatározza azokat személyi, szakmai és tárgyi feltételeket, amelyek a kéményseprő-ipari tevékenységhez szükségesek. Rögzíti a tevékenység ellátásának rendjét, az égéstermékelvezetővel kapcsolatos műszaki, szakmai követelményeket, nyilvántartásuk módját, az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségeit, továbbá az ingatlan használójával való kapcsolattartás rendjét, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó panaszkezelési eljárását, valamint a kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítést és kiszállási díjat. A kormányrendelet nevesíti az égéstermék-elvezető és tartozékai azon hibáit, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot (1. melléklet), továbbá megjelöli, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak mely hatóságokat és szerveket kell értesítenie e szabálytalanságok esetén. A legfontosabb változást az jelenti a lakosság számára, hogy ingyenessé válik a sormunkák végzése, vagyis a fűtő-tüzelő berendezések ellenőrzése, tisztítása, valamint a kötelező felülvizsgálat, ezért a rendeletből érdemes kiemelni a sormunka keretében a kéményseprőipari tevékenységet végző számára meghatározott alábbi feladatokat. A következő munkákat legalább évente egy alkalommal kell elvégeznie, - meghatározott kivétellel:  az égéstermék-elvezető ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása,  a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzése, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is,  az égéstermék paramétereinek ellenőrzése,  az összekötő elem ellenőrzése, illetve szükség szerinti tisztítása,  a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzése, továbbá  a szén-monoxid érzékelő berendezés műszaki követelményeit meghatározó miniszteri rendeletnek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzése. A fenti feladatokat a Kstv 2. § (4) bekezdése tartalmazza. Ebben a bekezdésben még egy sormunka feladat található, ez az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata, amit az előbbiektől eltérően négyévente egy alkalommal kell elvégezni az 1. mellékletben rögzített előítások szerint. A kivételek közé tartoznak a következő esetek:  A fenti éves feladatokat időlegesen használt ingatlan esetében négyévente egy alkalommal kell elvégezni, - ez azonban nem vonatkozik a társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanokra.  Az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását kétévente egy alkalommal kell elvégezni, ha az elvezetőre gázüzemű, vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik.  Tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőnél – a gyűjtő jellegű égéstermék-elvezetők kivételével - az éves ellenőrzést, illetve szükség szerinti tisztítást – csak annak használatbavételétől kezdődően kell alkalmazni. A használatbavételtől függetlenül a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát éves gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell. A sormunka elvégzésére a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari közszolgáltató két időpontot jelöl meg, amelyekről előzetesen írásban értesíti az ingatlan használóját. Ha

12 az ellenőrzést e két időpontban nem tudja elvégezni, az ingatlan használójával egy harmadik időpontban állapodnak meg, azonban ebben az esetben végzett tevékenység térítésköteles. - Hatályát veszti: 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól, 2016. 06. 17.-ével. 17/2016. (VI. 10.) NFM rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2016/83. (VI. 10.) - Hatályos: 2016. 06. 13. A rendelet, amely uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja, módosításával a következő témaköröket érinti: fogalommmeghatározások, csendesebb légijárművek üzemeltetése, a környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülőtér-használati eljárások, üzemeltetési korlátozások elrendelése fő kereskedelmi repülőtereken, zajmonitor rendszer létesítése. 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/84. (VI. 13.) - Hatályos: 2016. 06. 14., 2016. 06. 29. A változások többek között az alábbiakat is érintik:  238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról.

Egyebek mellett módosult az 1. melléklet, ami az építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegeket tartalmazza. Ilyen jogsértő cselekmény pl. a 13. sorban az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése (a korábbi 1. mellékletben ez a jogsértés az I.-es, illetve II.-es táblázat 16-os, illetve 10-es sorszámú cselekményeként szerepelt).  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. Az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását, továbbá törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, - egyéb jogsértések mellett akkor is -, ha a vállalkozót a kivitelezői szabályok megsértése miatt az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt három éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtotta. (Ez a tilalom korábban is fennált, azonban az említett táblázat számozása fent, a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletnél említett módon megváltozott)  312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. Az építésfelügyeleti hatósági intézkedések alcím alatt új előírásként jelenik meg az a követelmény, mely szerint az építésfelügyeleti hatóság ideiglenes intézkedésként az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a helyszínen végzéssel megtiltja, ha az építőipari kivitelezési tevékenység az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon folyik.  266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. A Jogkövetkezmények típusai alcímben a területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, legalább egy év időtartamra, ha az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. mellékletben foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtotta. (Ez a tilalom korábban is fennált, azonban az említett táblázat számozása fent, a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletnél említett módon megváltozott). 2016. évi LXIV. törvény az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/86. (VI. 14.) - Hatályos: : 2016. 07. 01. A 2016. évi LXIV. törvény az új közigazgatási jogviszony-típus (állami tisztviselő, illetve az állami

szolgálati jogviszony) fogalmát beépíti a releváns jogszabályokba, többek között a munkavédelmi törvénybe is a munkavédelmi érdekegyeztetés (5. §), valamint az értelmező rendelkezések (87. § (9) bekezdésekbe.

13 2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról.

Megjelent: MK 2016/90. (VI. 23.) - Hatályos: 2016. 07. 08. (A módosítások a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt is érintik, - lásd fent a kiemelt jogszabályoknál.) 2016. évi LXXXIX. törvény a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.

Megjelent: MK 2016/90. (VI. 23.) - Hatályos: 2016. 07. 01., 2017. 01. 01. A jogszabály indoklása szerint a hulladékról szóló törvény (Ht.) módosításának célja az egyszerűsítés és az egységes jogértelmezés megteremtése, valamint az adminisztratív és egyéb vállalkozói terhek csökkentése, továbbá a méltányos közterherviselés és a szennyező fizet elv érvényesülésének elősegítése. További cél, hogy megfeleljen a releváns uniós jogi aktusoknak. A módosítás sok alcímet, és a mellékletek egy részét is érinti. A 2. melléklet (Ártalmatlanítási műveletek) és a 3. melléklet (Hasznosítási műveletek) hatályát veszti, amelyeket a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet vált ki, 2017.07.01-jei hatálybalépéssel. A módosítások kisebb része, ezen belül az 5. melléklet hatályvesztése (A hulladéklerakási járulék mértéke) csak 2017.01.01-jén lép életbe. 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról.

Megjelent: MK 2016/93. (VI. 28.) - Hatályos: 2016. 07. 01. A Magyar Közlöny e havi 90. számában (MK 2016/90. (VI. 23.) jelent meg a 2016. évi LXXXIX. törvény a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) módosításáról. A módosítás többek között hatályon kívül helyezi a Ht. 2. mellékletét (Ártalmatlanítási műveletek) és 3. melléklét (Hasznosítási műveletek, mivel ezeket a témákat rendeletben kívánja szabályozni. Ennek megfelelően megjelent a fenti FM rendelet, amely az ártalmatlanítási műveletek – nem teljes – listáját az 1. mellékletben, illetve a hasznosítási műveletek – nem teljes – listáját, valamint az energetikai hasznosítás feltételeként meghatározott energiahatékonysági mutatót és az annak meghatározására vonatkozó képletet a 2. mellékletben rögzíti. Az alábbi két releváns rendelet is módosult az ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek új joghelyére történő hivatkozás tekintetében.  144/2012. (XII. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól,  145/2012. (XII. 27.) VM rendelet a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól. - Hatályos: 2016. 07. 01.

SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK Munkavédelem Munkaeszköz, gép, veszélyes anyag, vegyipar, biológiai veszély, sugárvédelem MSZ EN 547-1:1996+A1:2009 Gépek biztonsága. Az emberi test méretei. 1. rész: Alapelvek a nyílások szükséges méreteinek meghatározásához gépeken az egész testtel való bejutás céljából MSZ EN 547-2:1996+A1:2009 Gépek biztonsága. Az emberi test méretei. 2. rész: A hozzáférési nyílások méretezésének alapelvei MSZ EN 547-3:1996+A1:2009 Gépek biztonsága. Az emberi test méretei. 3. rész: Testméretek MSZ EN 60601-1-1:2001 Gyógyászati villamos készülékek. 1-1. rész: Általános biztonsági követelmények. Kiegészítő szabvány: Gyógyászati villamos rendszerek biztonsági követelményei

14 Fémipar, kazán, nyomástartó edény, gázpalack, hőtechnika, energiatermelés, kőolaj- és gázipar, bányászat MSZ EN ISO 16089:2016 Szerszámgépek. Biztonság. Helyhez kötött köszörűgépek (angol nyelvű, az MSZ EN 13218:2002+A1:2009 Szerszámgépek. Biztonság. Helyhez kötött köszörűgépek c. szabvány helyett) Kereskedelem, vendéglátóipar, televízió, mozgófilm, színház, nevelés-oktatás, háztartás, szabadidő MSZ EN 60335-2-102:2016 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-102. rész: Villamos csatlakozású gáz-, olaj- és szilárdanyag-tüzelésű készülékek kiegészítő követelményei (angol nyelvű, az MSZ EN 60335-2-102:2007 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-102. rész: Gáz-, olaj- és szilárdanyag-tüzelésű készülékek villamos csatlakozással c. szabvány helyett, amely azonban 2019.01.22ig még érvényes.) Egyéni védőeszköz MSZ EN 13634:2016 Védőlábbeli motorkerékpárosok részére. Követelmények és vizsgálati módszerek (angol nyelvű, az MSZ EN 13634:2011 Védőlábbeli motorkerékpárosok részére. Követelmények és vizsgálati módszerek c. szabvány helyett)

Tűzvédelem, katasztrófavédelem MSZ EN 60079-14:2014 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése MSZ EN 60079-17:2014 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása Tájékoztatás a 2016. júliusi szabványváltozásokról MSZ EN 54-28:2016 Tűzjelző berendezések. 28. rész: Nem visszaálló vonali hőérzékelők (angol nyelvű) MSZ EN 469:2007 Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltási védőruházat teljesítménykövetelményei Az MSZT közleménye szerint az MSZ EN 469:2014 forrásdokumentumát, az EN 469:2014 szabványt a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) visszavonta, és helyette újra érvénybe léptette az EN 469:2005 szabványt, az EN 469:2005/A1:2006 módosítást, és az EN 469:2005/AC:2006 helyesbítést. Ennek megfelelően az MSZ EN 469:2007 újra érvénybe lép, amely tartalmazza a módosítást és helyesbítést. MSZ EN 614-1:2006+A1:2009 Gépek biztonsága. A kialakítás ergonómiai alapelvei. 1. rész: Szakkifejezések és általános alapelvek MSZ EN 614-2:2000+A1:2009 Gépek biztonsága. A kialakítás ergonómiai alapelvei. 2. rész: A gépek és a munkafeladatok kialakítása közötti kölcsönhatások MSZ HD 60364-4-443:2016 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-44. rész: Biztonság. Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelem. 443. fejezet: Légköri vagy kapcsolási tranziens túlfeszültségek elleni védelem (angol nyelvű, a magyar MSZ HD 60364-4-443:2007 Épületek villamos berendezései. 4-44. rész: Biztonság. Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelem. 443. fejezet: Légköri vagy kapcsolási túlfeszültségek elleni védelem c. szabvány helyett, az MSZ HD 60364-4-443:2007 azonban 2018.12.14-ig még érvényes) MSZ HD 60364-5-534:2016 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-53. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztás, kapcsolás és vezérlés. 534. fejezet: Tranziens túlfeszültségek elleni védelmi eszközök (angol nyelvű, a magyar MSZ HD 60364-5-534:2009 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-53. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztás, kapcsolás és vezérlés. 534. fejezet: Túlfeszültség-védelmi eszközök c. szabvány helyett, az MSZ HD 60364-5-534:2009 azonban 2018.12.14-ig még érvényes)

15 MSZ HD 60364-7-722:2012 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-722. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Villamos jármű táplálása (angol nyelvű) MSZ-05-50.7042:1988 Autóbuszok tűzbiztonsági követelményei (visszavonva)