Jogképesség - személyiség - jogalanyiság az embertöbbességek - csoportok - szervezetek körében

Tanulmányok

Jogképesség - személyiség - jogalanyiság az embertöbbességek - csoportok - szervezetek körében I. Bevezetés

A m o d e r n polgári j o g n a k ugyanis - a t ö m e g t e r m e l é s és t ö ­ megfogyasztás, az egyre b o n y o l u l t a b b szervezeti jelenségek, a

1. A k ö v e t k e z ő k b e n foglaltak alapvetően nem tudományos dolgo­

szervezetrendszerek megjelenése k ö v e t k e z t é b e n - a c s o p o r t o k , il­

zatot képeznek,

letve szervezetek (a határok szociológiailag n e m világosak) j o g ­

támasztó

egy kodifikációt elméletileg alá­

h a n e m lényegében

vázlatot.

Tudományos

álláspontomat

az

1985-ben

megjelent „ A j o g i s z e m é l y e l m é l e t é n e k átalakulása" c í m ű köny­ vemben igyekeztem m e g a l a p o z n i . Az i d ő k ö z i társasági j o g i fej­ leményeket részletesen a „ M a g y a r társasági és konszernjog elvi kérdései" c í m ű , megjelenés alatt álló m o n o g r á f i á b a n kísérlem

alanyisága az egyik legnehezebb problémája. E z t I h e r i n g zseniá­ lisan e l ő r e látta, a m i k o r azt írta, h o g y a k ö t e l m i j o g g a l s z e m b e n , amelyet a pandektisták annyira kidolgoztak, h o g y csak „kiegészí­ tésekre van szükség", „a személyegyesüléseknél m é g s o k m i n d e n t fog a j o g t u d o m á n y találni". 1 3. A j o g i személyiség kérdésköre, ha angol-amerikai, illetve

m e g elemezni. Az áj m a g y a r P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v esetében, amely azzal az

francia j o g i kultúrkörben lennénk, k ü l ö n ö s e b b p r o b l é m á t n e m

igénnyel indul, h o g y szinte m i n d e n m a g á n j o g i területet m a g á b a

o k o z n a a P t k . kodifikációja során. Angol-amerikai j o g t e r ü l e t e n

kíván foglalni a m u n k a j o g t ó l a családi j o g o n át a társasági j o g i g ,

kontinentális é r t e l e m b e n vett elmélet a szervezetek - társaságok

feltétlenül tisztázni kell a k o n c e p c i ó k é p z é s során, h o g y kik a pol­

„legal entity"-jéről nincsen. A radikális francia polgári forrada­

gári jogi alanyai,

h o g y m á s k é n t fogalmazzak, kikre terjed ki a

l o m - m i n t e g y a rendi maradványoktól tartva

igyekezett hát­

Ptk. személyi hatálya. K ü l ö n ö s e n így van ez; ha a Ptk. k ü l ö n b ö z ő

térbe szorítani a C o d e Civilben a j o g i személyiséget, m i n t e g y

- egymástól i d ő b e n nyilvánvalóan b i z o n y o s mértékben elszaka­

kárpótlásként viszont a C o d e de C o m m e r c e - b e n m i n d e n keres­

dó - könyvekből fog állni. Példával élve a k ü l ö n b ö z ő j o g k ö z ö s s é ­

k e d e l m i társaságot j o g i személyiséggel ruházott fel. A francia

geknek ez esetben nyilván egységes elvi alapokon kell állniuk, le­

i r o d a l o m b a n - talán M i c h o u d - o t leszámítva - k ü l ö n ö s e b b j o g i

gyenek akár a d o l o g i j o g i , a k ö t e l m i általános vagy különös, az

s z e m é l y e l m é l e t r ő l sem lehet beszámolni, a n é m e t elméleteket

örökjogi, a családi j o g i vagy akár a szellemi alkotásokról szóló

vették át, illetve a felmerülő gyakorlati p r o b l é m á k a t pragmatiku­

könyvben - a nyilván szükséges részeltéréseket pedig egységes

san igyekeztek m e g o l d a n i . 2 E g é s z e n más a helyzet a z o n b a n a német típusú dogmatika ural­

elvi alapról illik indítani. M i n d e z n e m azt jelenti, h o g y pl. a jogképesség vagy a jogala­

ma alatt álló területeken, ahová a m a g y a r j o g is tartozik. Ez az

nyiság fogalmának feltétlenül legális definíciót kell adni a Ptk.-ban

óriási j o g i személy i r o d a l o m (amelyet számtalan irányzata ellené­

- a magánjogi k ó d e x e k e z t általában n e m is teszik m e g . Arra

re m é g i s g o n d o l a t i l a g egységként lehet kezelni) W i e a c k e r szerint

azonban szükség van, h o g y a P t k .

„ S z e m é l y e k " c í m ű része

az e u r ó p a i j o g t u d o m á n y „talán legjelentősebb elméleti teljesít­

(könyve?) megfelelő elvi alapokat nyújtson az egész törvény­

m é n y e volt". 3 E z e n i r o d a l o m hatásától a X X . századi polgári j o ­

könyv számára a j o g k é p e s s é g - jogalanyiság - személyek kérdés­

gi k ó d e x e k s e m tudtak elszakadni, akár az olasz, akár a holland,

körében.

vagy a z 1 9 9 0 - e s évek o r o s z polgári törvénykönyvét nézzük. M a ­

2. A k ö v e t k e z ő vázlat alapvetően n e m az ember („természetes

g y a r o r s z á g o n is Szászy S c h w a r z Gusztáv és M o o r G y u l a u t á n

személy") jogképességi p r o b l é m á i v a l fog foglalkozni, bár s o k új

K a i s e r L i p ó t m é g az ún. fordulat é v é b e n ( 1 9 4 8 ) is a j o g i sze­

p r o b l é m a e k ö r b e n is m e g j e l e n t és jellegükben m e g l e h e t ő s e n ha­

mélyről értekezett és V i l á g h y M i k l ó s is ú g y halt m e g , h o g y e g y

sonlóak a j o g i személyek k ö r é b e n felmerülő kérdésekhez. Az em­

n a g y j o g i s z e m é l y könyvről á l m o d o z o t t , amelyet a klasszikus

beri j o g k é p e s s é g n e k is van dinamikája - ld. a m é h m a g z a t o t a le­

d o g m a t i k a j e g y é b e n kívánt elkészíteni. 4

e n d ő e m b e r n é l . Avagy h i v a t k o z n é k például a h o l t t á nyilvánított

U g y a n a k k o r ez a klasszikus j o g i s z e m é l y e l m é l e t a X X . száza­

e m b e r újra személlyé válására, ha előkerül. T o v á b b á az e m b e r i

di

jogalanyiságot is meg lehet kettőzni az egyéni céggel a kereskedel­

W o l f g a n g F r i e d m a n n kifejezi „ a j o g i személy d o g m a t ö r t é n e t i -

mi j o g b a n . Az

leg kialakult elmélete, illetve a vállalati j o g , a k o n s z e r n j o g és az

egyéni

cégnek

részjogképessége

van

(jogképessége

szervezetfejlődés

n e m azonos terjedelmű az e m b e r é v e l ) . S ő t az egyszemélyes rt.

egyesületi

vagy kft. j o g t e c h n i k a i k o n s t r u k c i ó j a lehetővé teszi, h o g y egy ter­

egymástól. 5

jog

fényében „erősen

tényleges gyakorlata

imbolyog",

szemmel

vagy

láthatóan

ahogy

eltér

mészetes személy j o g i személy formájában kettőzze m e g ú g y

Ez az inkonzisztencia o k o z t a , h o g y a n é m e t - o s z t r á k - s v á j c i

magát, h o g y - az egyéni céggel s z e m b e n - m á r felelősségidenti­

i r o d a l o m b a n az 1 9 6 0 - 1 9 7 0 - e s években újra feldolgozásra kerül­

tása sem m a r a d : az egyszemélyes társaság szerinte teljesen elkülö­

t e k a X I X . század j o g i személyiség elméletei, 6 m a j d a klasszikus

nül jogilag az őt l é t r e h o z ó és a társaság alapvető döntéseit meg­

elméleteket l é n y e g é b e n fenntartani kívánó F . R i t t n e r é s W .

h o z ó e m b e r t ő l (a felelősségátvitel l e h e t ő s é g e - amely azért kivé­

F i u m e monográfiáival 7 s z e m b e n széles k ö r ű i r o d a l o m alakult ki,

teles szabály - a kivétel). Az e m b e r jogalanyisága s e m csak pol­

amelyet összefoglalóan ú g y jellemezhetnénk, h o g y igyekeztek a

gári j o g i , h a n e m komplex - alkotmányjogi, adójogi stb. jogala­

jogi

nyisága is van. Az e m b e r s e m csak alanyi j o g o k hordozója, ha­

tenni,

n e m kötelezettség és felelősségalany is e g y b e n - a cselekvőképesség,

1 9 9 0 - e s évekre a z o n b a n ez az irodalmi vita kifulladt, anélkül,

illetve

h o g y a tételesjogra k ü l ö n ö s e b b hatást t u d o t t volna gyakorolni.

a

vétóképesség

riaként is felfogható.

voltaképp

az

ember jogalanyiságán

belőli

kategó­

Az e m b e r esetén is összetett tehát a jogalany

státusa.

személyiséget végül

sajátos

elrelativizálni,

illetve

részjogképességeket

jogágazatilag

kialakítani.8

Az

komplexebbé 1980-as,

4. A j o g i személyiség rendkívül nehezen szilárdult m e g a szovjet jogfejlődés során, de a m i k o r az 1 9 5 0 - e s évekre kikristályosodott,

Jelen d o l g o z a t szerzője a z o n b a n nincs feljogosítva az „ e m b e r i "

a szocialista j o g a klasszikus német jogi személytant a lehető legdogma­

problémák tárgyalására, e t é m a „ v a l ó d i b b " polgári j o g á s z o k szá­

tikusabb formájában vette át. Mivel a j o g i személyiség összefonó­

mára van fenntartva. Ez a d o l g o z a t alapvetően a jogi személyekkel,

d o t t az áruviszonyok privát autonómiájával és egyben a tulajdono­

leegyszerűsítve a szervezetek jogalanyiságával fog foglalkozni, il­

si m i n ő s é g perszonifikációja volt, a teljesen elállamosodott szovjet

letve azzal, ami az e m b e r i individuum és a szervezetek között van:

naturgazdaságban igazából n e m volt helye, 9 bár az 1 9 2 2 - e s szov­

az embertöbbességek

jet-orosz P t k . csekély körben megtűrte. 1 0 Az 1 9 3 6 - o s sztálini al­

(jogközösségek)

- csoportok

- társaságok

alanyként (avagy kvázi j o g a l a n y k é n t ) való megjelenésével.

jog­

k o t m á n y után a gazdasági j o g erőszakos szétverésével viszont elju-

tottak a klasszikus jogi személy elméletek dogmatikai átvételéig közben ezen elméleteket persze formálisan elutasították).

(mi­

11

Az alapvető m u n k a e t é r e n B r a t u s z két könyve. A szocialista j o g i személy-elméleteknek alapvetően az állam polgári j o g i jog­ alanyiságát kellett m e g o l d a n i és az egységes és oszthatatlan álla­ mi tulajdon fejében az állami vállalat j o g i pernonifikációját. E z t a feladatot V e n e d i k t o v o l d o t t a m e g : az állami vállalat n e m tulaj­ d o n o s , h a n e m az operatív igazgatás kvázi d o l o g i jogával (keze­ lői j o g t á g a b b é r t e l e m b e n ) rendelkező j o g i személy, aki m ö g ö t t két „kollektíva" áll: az egész nép és az a d o t t vállalat munkaválla­ lóinak összessége az egyszemélyes felelős vezetővel, az igazgató­ 12 val az élen. Az 1 9 5 0 - 6 0 - a s években a szovjet és népi demokra­ tikus polgári j o g i tankönyvekben kialakulnak a j o g i személy ún. elméleti kritériumai, m a j d a Bratusz-Venediktov-féle elmélet alapján kodifikál a z 1 9 5 9 - e s m a g y a r P t k , a z 1 9 6 1 - e s szovjet Pol­ gári Törvénykezési Alapok, az 1 9 6 4 - e s lengyel; illetve csehszlo­ vák Ptk. (Csehszlovákiában az 1 9 6 4 - e s Gazdasági T ö r v é n y k ö n y v 13 i s ) . Az állam pedig a szocialista j o g b a n kiválik a j o g i személyek k ö r é b ő l , különleges harmadik polgári jogi alanyként jelentkezik az e m b e r és a j o g i személyek mellett. Az 1 9 6 0 - 9 0 k ö z ö t t i p e r i ó d u s b a n jelentkeztek kritikai észrevé­ telek e klasszikus szocialista j o g i személy elméletekkel szemben, 14 főleg a szovjet é s a z N D K gazdasági j o g i i r o d a l o m b a n . U r a l k o ­ dó álláspontként a z o n b a n ez a h a g y o m á n y o s j o g i személytan fennmaradt egészen a szocialista rendszerek összeomlásáig. M á s szóval lényegesebb különbség az 1 9 4 5 előtti, illetve 1 9 4 5 utáni idő­ szakban a j o g i személy felfogás t e k i n t e t é b e n nem volt, függetlenül attól, h o g y a gazdasági és társadalmi realitás élesen ellentétes v o l t (részvénytársaság helyett intézménytípusú állami vállalat) e k é t korszakban.

I I . A z uralkodó álláspont lényege Az uralkodó álláspont az alábbi nyolc ismérv egységeként jelle­ mezhető: a) A jogképesség, a jogalanyiság és a személyiség tartalmi azonosí­ tása. M i n t a h o g y V i l á g h y M i k l ó s a m á i g irányadó polgári j o g i tankönyvében írta: „a j o g k é p e s s é g e t a j o g i nyelvhasználatban m á s k é p p e n jogalanyiságnak vagy személyiségnek is nevezzük". 1 5 C s a k az a személy, aki j o g a l a n y , aki pedig j o g a l a n y az jogképes, tehát absztraktan képes arra, h o g y alanyi j o g o k a t és (kevésbé hangsúlyozottan) kötelezettségeket szerezzen. A jogképesség te­ h á t n e m a z o n o s a k o n k r é t j o g o k r a v o n a t k o z ó szerzőképességgel, h a n e m elvi - általános f o g a l o m . b) Személy a természetes személy, vagy a jogi személy, és csak ezek. (Az állam a polgári j o g e l m é l e t b e n m a g a is j o g i személy főszabályként a fiscus k é p é b e n . Az, h o g y a szocialista elmélet az államot n e m j o g i személynek, h a n e m sajátos jogalanynak m i n ő ­ sítette, elméletileg e s z e m p o n t b ó l aligha releváns.) Természetes személy csak az e m b e r , a szervezetek - erre irányuló általános vagy egyedi (vagy az e l ő z ő t k o m b i n á l ó vegyes) állami elismerés esetén - j o g i személyek lehetnek. Az ember a születésével automa­ tikusan, a szervezet állami elismeréssel, azaz m i n t e g y j o g i alkotás­ ként (jogszabályok „beszámítási pontjaként" M o o r Gyula kelsenista álláspontja) válik személlyé. c) Az igen-nem dilemma. O l y a n e m b e r c s o p o r t - közösség szervezet, amelyet a z állam n e m i s m e r e l j o g i személynek, n e m jogalany, n e m j o g k é p e s , t e h á t nem személy. A jogalanynak minő­ sített természetes, illetve jogi személytől elszakított jogképesség nem le­ hetséges. K ö z b ü l s ő állomások, részjogképességek - bár az iroda­ l o m b a n fel-fel b u k k a n g a t a „leendő j o g i személy", a „csonka j o ­ gi személy" képzete - elvileg n e m lehetséges, ha mégis létrehoz ilyet a pozitív j o g , az v é g s ő s o r o n perverzitásnak minősül. d) A polgári jogi jogképesség külső, vagyoni forgalmi jogképesség. E b b ő l pedig az következik, h o g y ha elvetjük az ultra vires tant, a j o g i személyek j o g k é p e s s é g é n e k c é l h o z k ö t ö t t s é g é t és a j o g i sze­ m é l y e k ún. abszolút jogképességének elvéből indulunk ki, ú g y a ter­

mészetes személy és a jogi személy jogképessége lényegében ugyanaz, csak a természetes személyeké tartalmilag tágabb: a j o g i személyt elvileg m i n d e n alanyi j o g éppúgy megilleti, m i n t a természetes személyt, kivéve az olyan j o g o k a t , amelyek fogalmilag az e m b e ­ ri m i n ő s é g h e z k ö t ő d n e k . M i v e l pedig történetileg az e m b e r i sze­ mélyiséget vitték át e m b e r t ö b b e s s é g b ő l álló szervezetekre - ld. az ún. fikciós és realitáselméleteket - az a kérdés fel s e m merült, h o g y esetleg a j o g i személynek is l e h e t n e k olyan j o g a i , amelyek a szervezeti m i n ő s é g h e z fűződnek és m i n t ilyenek a természetes személyt n e m illetik m e g . ( M á s szóval e g y olyan felfogás, h o g y a kétfajta személyiséghez fűződő j o g o k n e m a több-kevesebb vi­ szonyában vannak, h a n e m k ö l c s ö n ö s e n t ö b b e k is, kevesebbek is egymásnál.) e) Szervezeti képviselet. M i v e l a polgári j o g i jogalanyiság külső forgalmi jogalanyiság, a j o g i személy helyett valamely szerve, m i n t szervezeti képviselő cselekszik. A szervezeti képviselet gyöke­ resen más, mint a jogügyleti, illetve a törvényes képviselet, hiszen a képviselő és a képviselt n e m önálló jogalany. A szervezeti kép­ viseletből az is következik, h o g y a cselekvőképesség és a vétőképesség szükségképp csak az e m b e r i jogalanyisághoz k ö t ő d i k , m i n t e g y annak alkategóriája, csak az e m b e r lehet aktív oldalon cselekvő­ képes, és passzív oldalon vétőképes. f) A polgári jogi jogalanyiság egyedülisége, illetve elsődlegessége. M i v e l a p o l g á r i társadalomnak „ H e r z k a m m e r - j a " ( R a d b r u c h ) a polgári j o g , a polgári törvénykönyvek mondják ki - az a l k o t m á n y o k helyett -, hogy minden ember jogképes, és az emberi jogképesség nem­ re, fajra, felekezetre, vallásra tekintet nélkül egyenlő. A jogalanyiság j o g á g a z a t i komplexitásának elhanyagolása az e m b e r n é l - amely automatikus - k ü l ö n ö s e b b p r o b l é m á t n e m okoz, bár s z á m o m r a n é m i l e g e l l e n t m o n d á s o s n a k tűnik, ha az e m b e r e k (állampolgá­ r o k ) a l k o t m á n y o s alapjogainak tételesjogi megalapozása a Polgá­ ri T ö r v é n y k ö n y v b e n található; amely u t ó b b i n a k tárgyi hatálya m é g s e m terjed ki az állam-állampolgár vertikális közhatalmi vi­ szonylatokra. ( E z persze e g y klasszikus polgári j o g á s z t n e m ér­ dekli.) A j o g i személyeknél a z o n b a n a polgári j o g i személyiség elsődlegessége, illetve egyedülisége számos p r o b l é m á t o k o z : elvileg csak az a szervezet lehet az alkotmányos alapjogvédelem alanya, avagy adóalany, m u n k á l t a t ó i jogalany, aktívan és passzívan per­ képes, aki p o l g á r i j o g i l a g j o g k é p e s . E z t részben a tételesjog, rész­ b e n a bírói gyakorlat egyre kevésbé tudja tartani - pl. a n é m e t al­ k o t m á n y b í r ó s á g i gyakorlat (a magyarról nincs t u d o m á s o m ) a szervezetek a l k o t m á n y o s alapjogvédelmét egyre j o b b a n kiterjesz­ ti a j o g i s z e m é l y n e k n e m m i n ő s ü l ő e m b e r i c s o p o r t o k r a - közös­ ségekre is. 1 6 O l y a n klasszikus polgári jogászoknál, m i n t m o n d j u k K. L a r e n z avagy a m a g y a r Szladits K á r o l y , voltaképp közjogi jo­ gi személyiség sincs: a köztestületek olyan polgári j o g i személyek, amelyek közcélra irányítottak, h a s o n l ó a helyzet a közintézetek­ kel, illetve a k ö z j o g i alapítványokkal. 1 7 g) A jogi személy elvileg autonóm szervezeti egység, ezért n e m t u d m i t k e z d e n i a klasszikus j o g i személy e l m é l e t a m á r K r o n s t e i n által az 1 9 3 0 - a s é v e k b e n észlelt „függő jogi személyi­ séggel". Az ö s s z e t e t t vállalati c s o p o r t o s u l á s o k e l l e n ő r z ö t t leány­ társaságai é p p ú g y j o g i személyek, m i n t az u r a l k o d ó vállalat - a formális j o g i a u t o n ó m i á v a l ellentétes gazdasági realitást a társa­ sági-verseny és az a d ó j o g határterületére n y o m o t t konszernjog próbálja kezelni p r e v e n t í v k ö z j o g i kontrollal, illetve hitelező és kisrészvényes-védelmi eszközökkel. A vállalatcsoportosulás, az­ az az anya-, leány-, u n o k a - stb. társaságok j o g i személyiségén t ú l m e n ő „integrált jogalanyiságát" az adó- és számviteli j o g a konszolidált m é r l e g i n t é z m é n y é v e l m á r rég figyelembe vette, d e e r r ő l a klasszikus civiljog n e m vesz t u d o m á s t : a vállalatcsoport integrált m é r l e g e e b b e n a felfogásban az anyatársaság, m i n t j o ­ gi személy m é r l e g e . ( H a s o n l ó jelenségekkel az óriás-alapítvá­ n y o k és m a m u t - e g y e s ü l e t e k k ö r é b e n is találkozhatunk, ez t e h á t n e m k e r e s k e d e l m i j o g i speciális p r o b l é m a . ) h) A jogi személyeken belüli viszonyokkal a polgári jog a képviselő szerv meghatározásán túl nem foglalkozik. Ha például e g y rt. igaz­ gatósága és felügyelőbizottsága egymással s z e m b e n k o n k r é t tör-

vénvi rendelkezéseket alkalmazva „érintkezik" tulajdonképp m i -

polgári jogviszonyokban. ( M e g j e g y z e m , h o g y m e g l e h e t ő s e n ha­

ről van szó. k ö z ö t t ü k m i l y e n ( j o g ) v i s z o n y o k vannak, lehet-e

s o n l ó álláspont található - u g y a n a k k o r m e g l e h e t ő s e n h á t t é r b e

ezen belső szerveknek m i n ő s ü l ő testületeknek valamifajta ( b e l s ő )

s z o r í t o t t a n - Szladits Károlynál, a m i k o r á t m e n e t i j o g i személy­

jogalanyiságuk? E r r ő l a polgári j o g b a n nincs szó. A m í g a n é m e t

ről és c s o n k a j o g i személyről is beszél. A c s o n k a (más helyen

államjog, illetve a közigazgatási j o g képes volt nagy nehézségek

„ l a p p a n g ó " ) j o g i személynél a z o n b a n Szladits z ö m m e l alapítvá­

árán kidolgozni valamifajta belső szervelméletet, 1 8 addig a klasszi­

nyi részproblémákra hivatkozik (nyilvános gyűjtés, önállótlan

kus civiljog legfeljebb a m a g y a r P t k . 3 0 . §-ban is m e g j e l e n ő té­

alap, k ö z é r d e k ű m e g h a g y á s ) , az á t m e n e t i j o g i személyiségre pe­

telig j u t o t t , h o g y a j o g i személy szervezeti egységeinek vezetői a

dig példája a felszámolás alatt álló, illetve a hibás társaság). 2 1

jogi személy szervezeti képviselői és kivételesen - ez a m a g y a r

3 . M i n d e h h e z két megjegyzést:

egyesületi és alapítványi j o g b a n realitás - jogszabályi felhatalma­

a) v o l t a k é p p e n n e m j o g k é p e s s é g r ő l és jogalanyiságról v a n szó.

zás alapján a j o g i s z e m é l y alapító okirata (határozata stb.) ú g y is

A természetes és j o g i személyeknek jogállásuk, azaz státusuk van,

rendelkezhet, h o g y az a d o t t belső szervezeti egység is j o g i sze­

amely egyszerre jog,

mélynek minősül. Az „ e g é s z " és a „rész" j o g i személyek egymás

j o g k é p e s , a z n e m c s a k polgári alanyi j o g o k a t , h a n e m polgári j o g i

közti jogviszonyairól a z o n b a n - a „ n a g y " j o g i személynek a „ k i s "

kötelezettségeket

j o g i személy hitelezőkkel s z e m b e n i tartozásaiért való felelőssé­

pedig a polgári j o g szabályai szerint felelősséggel tartozik.

gének kimondásán túl - a klasszikus elmélet semmit sem mond. N y u g o d t a n m o n d h a t j u k ezért, h o g y a klasszikus jogi személy elmé­ letekhez

belső jogviszonyelmélet

nem

kapcsolódik.

Nem

kell

feltétle­

nül Welfner A n d o r vagy E ö r s i G y u l a szocialista munkavállalói kollektíva önálló jogalanyiságára 1 9 v o n a t k o z ó tételére g o n d o l n i akkor, ha a n é m e t részvénytörvény szerint a Belegschaft képvise­ letében a B e t r i e b s r a t küldötteket delegál az Aufsichtsrat-ba. Ez esetben az e m l í t e t t belső szerveknek mégiscsak kell valamifajta jogalanyisággal rendelkezniük. Ez a felfogás nyilvánul m e g a magyar G t . munkavállalói participációra v o n a t k o z ó rendelkezé­ seiben is. 2 0

b) Nyilván

is

kötelezettség és felelősségalanyiságot jelent.

szerezhet,

kötelezettségeinek

Aki

megszegéséért

a polgári j o g b a n csak polgári jogi jogalanyiságról,

j o g k é p e s s é g r ő l lehet beszélni, ezért ö n m a g á b a n a polgári j o g i személyiség - jogalanyiság automatikusan

nem

h a t h a t ki

más

j o g á g a k területére. A P t k . n e m szabályozhat olyan j o g v i s z o n y o ­ kat, amelyek kívül esnek szabályozásának tárgyi körein. Nyilván­ való ugyanakkor, h o g y részben a perjog, részben a vagyonjoggal foglalkozó j o g á g a k a polgári j o g i j o g a l a n y i s á g h o z igazodnak, ld. a m u n k a j o g o t , pénzügyi j o g o t : E z a z o n b a n n e m j e l e n t h e t teljes megegyezést. Aki a polgári j o g b a n személy, főszabályként sze­ m é l y a m u n k a j o g b a n (pl. m u n k á l t a t ó - m u n k a v á l l a l ó ) , és az adó­ j o g b a n (adóalany) is stb. U g y a n a k k o r n i n c s akadálya, h o g y pl.

Természetesen t u d o m , h o g y a z e l ő z ő e k b e n ismertetett m i n d

az a d ó j o g adóalanynak tekintsen részjogképes polgári j o g i ala­

a nyolc kritériumnál lehet m o n d a n i tételesjogi kivételt, vagy el­

nyokat, avagy valamely j o g i személy n e m j o g i s z e m é l y szerveze­

méleti ellenvéleményt (pl. B r á t u s z n á l eredetileg a j o g i személy is

ti egységeinek is adjanak adószámot. V é g k é p p m á s a j o g k é p e s ­

cselekvőképes v o l t ) . Ú g y g o n d o l o m a z o n b a n , h o g y a polgári j o ­

ség - jogalanyiság telepítésének logikája a közjogban - ld. alkot­

gi elméletben jelenleg is d e m i n á l ó felfogást ezek az ismérvek ösz-

m á n y j o g , közigazgatási j o g . P l . az Országgyűlés jelenleg polgári

szességükben j ó l jellemzik.

j o g i l a g n e m j o g i személy (csak a H i v a t a l a ) , de e t t ő l m é g közjo­

A klasszikus X I X . századi liberális j o g i személy elmélet, illetve

g o k alanya és ezt adott esetben a polgári j o g is kénytelen elismer­

a szocialista polgári j o g 1 9 6 0 - 1 9 9 0 k ö z ö t t i j o g i személy elméle­

ni. ( P l . A m i k o r az Országgyűlés t ö r v é n y alapján létrehozza az

te pedig ugyanabba az irányba hat - függetlenül attól, h o g y a j o ­

M T I részvénytársaságot vagy a M a g y a r R á d i ó é s Televízió köz­

gi személyek egyes fajtáinál óriási k ü l ö n b s é g e k vannak (pl. G.

alapítványt, akkor a polgári j o g olyan alapító o k i r a t o t fogad el,

B r u n n e r szerint szocialista társasági j o g fogalmilag n e m lehetsé­

amelyet polgári j o g i jogképesség nélküli szervezet nevében írnak alá.) E z t fejezné ki az a formula, h o g y t ö b b j o g á g szerinti j o g k é ­

ges, hiszen társasági j o g csak p r i v á t a u t o n ó m i á n alapulhat).

pesség is lehetséges, n e m csak a polgári j o g i . L e h e t tehát olyan szervezet, illetve c s o p o r t is közjogilag j o g k é p e s , aki polgári jogi­ lag n e m az. A polgári j o g személyei és részjogképességgel ren­

I I I . M o d e r n i z á l á s i kísérlet

delkező A)

Elvi

jogalanyai pedig komplex jogalanyisággal,

illetve komplex

jogállással rendelkeznek, n e m c s a k polgári j o g i , h a n e m más j o g ­

tételek

ágbeli j o g o k k a l és kötelezettségekkel is bírnak.

1. Az új Ptk.-ban nyilván olyan m e g o l d á s t kell találni, a m e l y ugyan gyökeresen n e m szakít a tradíciókkal, ugyanakkor flexibi­ lisebb, munkaképes, képes kezelni az i d ő k ö z b e n felmerült gyakor­

B)

Részjogképes jogalanyok javasolt

köre

a

Ptk.-ban

lati problémákat. 2.

Kiindulásként fel kellene

adni a jogképesség

= jogalanyiság

=

1. E g y demokratikus j o g á l l a m b a n az állam elvileg nem dönthet

személyiség tételt. J o g k é p e s az, akinek elvileg j o g a i és kötelezett­

diszkrécionálisan

ségei lehetnek. Aki akár e m b e r k é n t , akár szervezetként az e m b e ­

gilag is teljes k ö r ű szervezeti jogalanynak, m i k o r minősíti sze­

ri, illetve szervezeti m i n ő s é g h e z igazodva teljes jogképességgel ren­

mélynek. A P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v b e n tehát a j ö v ő b e n a j o g i sze­

delkezik az személy.

A P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v b e n két személy le­

m é l y definíciójával összekötve (vagy azt k ö v e t ő e n ) - vagy típu­

gyen: az ember és a j o g által legitimált szervezet, a jogi személy.

s o k meghatározásával, vagy absztrakt ismérvekkel vagy e k e t t ő

(Az állam j o g i személyisége a P t k . 2 8 . §-ában végre 1 9 9 8 - b a n

keverésével

megoldásra került, m o s t m á r „ c s a k " a jelenlegi Államkincstár fis-

szervezet m i l y e n feltételek teljesítése mellett, milyen kritériumok

cusszá való átalakításának feladata van hátra - erre nézve k ü l ö n

alapján

tanulmány készült.) U g y a n a k k o r a polgári j o g ismerjen el olyan

h o g y m i l y e n előfeltételek teljesítése m e l l e t t lehet e g y csoportosu­

részjogképes közösségeket, illetve e m b e r c s o p o r t o k a t is amelyek nem

lásnak, e g y szervezeti k é p z ő d m é n y n e k alanyi joga arra, hogy az

személyek,

de ugyanakkor k ö z ö s s é g k é n t , c s o p o r t k é n t jogalanyok.

állam erre hatáskörrel rendelkező szerve - és j o g á l l a m i körülmé­

M i n d e n személy j o g a l a n y , d e n e m m i n d e n j o g a l a n y egyben sze­

nyek k ö z ö t t i n d o k o l t lenne a Ptk.-ban k i m o n d a n i , h o g y ez a

-

abban, h o g y milyen e m b e r c s o p o r t o t ismer el j o ­

viszonylag precízen

lehet jogi személy.

A

meg

kérdés

kell úgy

határozni, is

hogy

egy

megfogalmazható,

mély. A n e m személy j o g a l a n y o k n a k n e m teljes, h a n e m részjog­

szerv szabályként n e m lehet államigazgatási szerv, hanem csak

képességük van. Ez a részjogképesség lehet időleges, ha az a d o t t k ö ­

bíróság 2 2 - j o g i személyként, tehát teljes j o g k é p e s s é g ű szervezeti

zösség-csoport is

j o g a l a n y n a k ismerje el és ekként perszonifikálja és egyben legiti­

csak időlegesen létezik.

A részjogképesség

ugyanakkor lehet állandósult is az olyan c s o p o r t o k n á l , amelyek n e m érik el a szervezettség a z o n fokát, h o g y j o g i személynek m i ­ nősüljenek,

ugyanakkor

a

csoportosulás

jellege

megkívánja,

h o g y a tartósan m ű k ö d ő k ö z ö s s é g j o g a l a n y k é n t szerepeljen a

málja ezt a sajátos szervezetté f o r m á l ó d ó emberközösséget. A j o g i személy elméleti kritériumai l é n y e g é b e n kialakultak és az állam által elismert, illetve legalább tolerált célkitűzés mellett l é n y e g é b e n két ismérvben foglalhatók össze: a) az alapítótól, il-

letve a tagoktól elkülönült tartós, állandósult szervezet, illetve b) az alapítótól, illetve a t a g o k t ó l elkülönült vagyon és erre vonatko­ zó vagyoni felelősség. Az elkülönülés ugyanakkor az alapítóktól, il­ letve a t a g o k t ó l természetszerűen csak viszonylagos lehet, hiszen végső s o r o n m i n d e n önállóság, elkülönítés ellenére a szervezet és a vagyon a személyegyesülésszerű j o g i személyeknél mégiscsak a „ t a g o k é " , illetve i n t é z m é n y t í p u s ú j o g i személynél az „alapítóké". L é n y e g é b e n e n n e k a viszonylagosságnak a m é r t é k e d ö n t i el, h o g y j o g i személyről van-e s z ó , vagy „csak" részjogképes ember­ csoportról. N a g y o n j ó l látszik ez a társulással (személyegyesülés­ sel) létrejövő j o g i személyeknél: l e g f ő b b szervük a tag (közgyűlés, a t a g o k tehát egyfelől kívül vannak a j o g i személyen, a testületi jellegű j o g i személyeknél ( r t , szövetkezet, egyesület) a t a g o k vál­ t o z h a t n a k is a j o g i személy változatlansága mellett, ugyanakkor a tagok be is épülnek a j o g i személy szervezetébe, a j o g i személy alapvető d ö n t é s h o z ó szerve a t a g o k gyűlése. (A tag tehát kívül is van, belül is van a j o g i személy társaságnál.) 2. L é n y e g é b e n az e l ő z ő e k b ő l következne az a kritérium, h o g y n e m személy, h a n e m csak részjogképes az az e m b e r c s o p o r t , ahol a csoport szervezetileg, vagyonilag és a felelősség s z e m p o n t j á b ó l összefonódik a tagjaival, j o g i személy pedig az a szervezet, amely­ nek szervezete - vagyona és felelőssége elkülönül a tagoktól. Az intézménytípusú j o g i személyeknél l é n y e g é b e n az alapító dönté­ se határozza m e g az elkülönülés mértékét, e b b e n azonban a tör­ vény korlátozhatja az alapítót - pl. az alapítványnál korlátokat szabhat az elé, h o g y részt v e g y e n a célvagyon ügyintéző szerve­ inek döntésében, m ó d o s í t h a s s a az alapítványi célokat (ld. P t k . 7 4 / A - G . § ) stb. A részjogképes csoportokat a z o n b a n n e m c s a k „felfelé", azaz a j o g i személyek irányban, h a n e m „lefelé", azaz az „egyszerű" szer­ ződéses vagy más, valamifajta elkülönült j o g a l a n y i s á g o t egyálta­ lán n e m igénylő polgári j o g i j e l e n s é g e k t ő l is el kell határolni. Azt lehetne elméletileg m o n d a n i , h o g y valamifajta minimális szerve­ zet, a t a g o k t ó l való minimális elkülönültség és önállóság a részjog­ képességhez is megkívántatik. Az is feltételként szabható, hogy a t a g o k közti belső jogviszonyok bizonyos m é r t é k i g elhatárolhatók le­ gyenek a t a g o k közössége és h a r m a d i k személyek külső jogviszo­ nyaitól. Ha az a d o t t e m b e r t ö b b e s s é g n e k egyáltalán nincsenek külső vagyoni forgalmi kapcsolatai, n e m l e h e t polgári jogilag részjogképes sem, n e m i s m e r h e t ő el részjogképes csoportként. H a a z a d o t t e m b e r t ö b b e s s é g n e k egyáltalán nincsenek önálló szervezeti megnyilvánulásai, n i n c s e n s e m m i l y e n közös vagyon és a közösségnek, m i n t ilyennek m é g tranzitorius jelleggel sincs va­ g y o n i felelőssége h a r m a d i k személyek irányában, részjogképes e m b e r c s o p o r t r ó l s e m beszélhetünk. A részjogképesség kifejezésére pedig az új Ptk.-ban a saját név szolgálhat. A polgári j o g a k k o r a d h a t e g y e m b e r c s o p o r t n a k rész­ jogképességet, ha van saját neve és ezáltal a c s o p o r t tagjaitól vi­ szonylag elkülönülten j o g o k és kötelezettségek alanya lehet. M í g a j o g i személyeknél, azaz a szervezeti jogalanyoknál az önálló név, a személyként való j o g i l e g i t i m á c i ó következménye, a n e m szervezeti személyeknél, h a n e m a részjogképes c s o p o r t o k n á l a saját név lehet az az ismérv, a m e l y b ő l a részjogképesség megál­ lapítható. A részjogképes c s o p o r t e b b e n a felfogásban nem „cson­ ka jogi személy" ( m i n t a h o g y ez a r é g e b b i magyar i r o d a l o m b a n felbukkan), 2 3 h a n e m részjogképes embertöbbesség. L é n y e g é b e n ez a j o g i különbség, a m e l y megfelel a szervezetszociológia szerve­ zet-(kis) csoport különbségtételének. ( E b b ő l következik, h o g y az új Ptk. azt is m o n d j a ki: saját neve csak j o g i személynek, illetve részjogképes jogalanynak l e h e t . ) 3. A részjogképesség alsó határán a k ü l ö n b ö z ő j o g k ö z ö s s é g e k - elsősorban pedig a tulajdonközösségek állnak. A Ptk. a j o g k ö z ö s ­ ségeket, ezek részeseinek belső és külső viszonyait elhanyagolja a M a g á n j o g i T ö r v é n y k ö n y v Javaslatban ezek a közösségek (érde­ kes m ó d o n a k ö t e l m i k ü l ö n ö s r é s z b e n ) önállóan megjelentek ( 1 6 4 7 - 1 6 6 0 . § ) . A közös tulajdonnak ( P t k . 1 3 9 . §) számos for­ mája lehet: ingatlan, illetve i n g ó tulajdonközösség, tulajdonkö­ zösség o k i r a t o k o n stb. E k ö r b e tartozik a házastársi „közszerze-

m é n y i " vagyonközösség, a közös öröklés, a k ö z ö s háztartásban é l ő k v a g y o n k ö z ö s s é g e (a P t k . 5 7 8 / G . §-ban a társasághoz kap­ c s o l t a n ) . E jogügyelettel, illetve „véletlenszerű" j o g i tényekkel keletkező j o g k ö z ö s s é g e k általában részjogképes csoportoknak sem minősíthetők, nincsen jogilag elismert k ö z ö s nevük, bár - m i n t er­ re W e l l m a n n G y ö r g y kéziratos tanulmánya utal - bizonyos j o g i személynek n e m m i n ő s ü l ő agrárközösségeket ( n e m a j o g i sze­ m é l y n e k m i n ő s ü l ő erdő- és legelőbirtokossági társulatokról, il­ letve a hegyközségekről van szó) a bírói gyakorlat praktikus o k o k b ó l ma is aktív és passzív perképességgel ruház fel. M á s a helyzet a magyar j o g b a n m á r az 1 9 2 4 . évi X I I . törvény­ nyel m e g h o n o s í t o t t , a Ptk. 1 4 9 . §-ban a közös tulajdon speciális formájaként kiemelt és jelenleg az 1 9 9 7 . évi C L V I I . törvénnyel szabályozott társasházközösségekkel. E z e k n e k ugyanis a hivatko­ z o t t törvény 3. § ( 1 ) bekezdése - anélkül, h o g y j o g i személlyé nyilvánítaná - sajátos részjogképességet adott: „az épület fenn­ tartása, felújítása, valamint a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése s o r á n " az általa viselt közös név alatt társasházi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A társasháznak szer­ vezete van: közgyűlés + k ö z ö s képviselő (esetleg intézőbizott­ s á g ) . A k ö z ö s képviselő képviseli a társasházat a külső jogviszo­ nyokban. A társasház jogképessége n e m abszolút, h a n e m relatív - R a k v á c s J ó z s e f kéziratban rendelkezésre álló tanulmánya sze­ rint a bírói gyakorlat káromkodva, de érvényesíti is az ultra vires elvét a társasház által k ö t ö t t szerződések érvényességének vizs­ gálatánál. A társasházi közösség tehát a magyar j o g b a n - a t ö b b i j o g k ö z ö s s é g g e l s z e m b e n - saját névvel rendelkező, részjogképes embercsoport. M e g j e g y e z z ü k , ha a P t k . h a t ó k ö r e kiterjed pl. a szellemi alko­ tásokra vagy a családi jogviszonyokra, a részjogképesség vizsgá­ latát más e m b e r t ö b b e s s é g e k r e is ki kell terjeszteni (pl. szerzőtár­ saságok, feltaláló-közösség). A z o k b a n az országokban, ahol pl. családi adózás van, a jogszabályokban tételesen körülhatárolt „család" adóalany, e k ö r b e n aktív és passzív perképes - tehát el­ vileg a m a g y a r j o g b a n is részjogképes e m b e r c s o p o r t t á válhat stb. 4. A m á s o d i k n a g y c s o p o r t o t a részjogképes alakzatok köré­ b e n a k ü l ö n b ö z ő polgári jogi társaságok képezhetik. E z e k e g y ré­ szének n i n c s is vagyona, t ö b b s é g b e n n e m gazdasági célúak ( P t k . 5 6 8 . § ) . E p o l g á r i j o g i társaságok ezért általában n e m igé­ n y e l n e k részjogképességet s e m , n e m m ű k ö d n e k k ö z ö s név alatt - ezek a pusztán kötelmi jellegű, polgári jogi társasági - organizá­ ciós szerződések. A jogalanyisági p r o b l é m a általában a gazdasági célú polgári jo­ gi társaságoknál jelentkezik. E z t a francia j o g mintájára a M a g á n ­ j o g i T ö r v é n y k ö n y v Javaslat 1 6 9 1 . §-a elég k ö n n y e n m e g o l d o t t a , a m i k o r k i m o n d o t t a , h o g y a gazdasági célú társaságoknak kkt. vagy bt. formájában kell m ű k ö d n i ü k . E r e d e t i l e g az 1 9 5 9 - e s Ptk.-ban a polgári j o g i társaság egy i g e n k o r l á t o z o t t szerződéstípus volt, gazdasági tevékenységre szinte n e m felhasználható. E z a z 1 9 6 0 - a s évektől a z 1 9 9 0 - i g terjedő időszakban j e l e n t ő s e n m e g v á l t o z o t t , m é g p e d i g h á r o m területen. a) A szövetkezeti szektorban az ún. melléküzemág m é g felfog­ h a t ó volt e g y j o g i személy belső szervezeti egységként, a z 1 9 6 1 b e n e l ő b u k k a n t ún. „egyszerűbb gazdasági e g y ü t t m ű k ö d é s " pe­ dig polgári j o g i társaságként. (A termelőszövetkezeti k ö z ö s vál­ lalkozás, a szövetkezeti k ö z ö s vállalat és az 1 9 7 0 - e s évek végén keletkezett kisszövetkezet j o g i személyek voltak.) U g y a n a k k o r az ipari, szolgáltató és mezőgazdasági szakcsoportok [ 2 6 / 1 9 8 1 . és 2 7 / 1 9 8 1 . ( I X . 5 . ) M T sz. rendeletek] m á r jellegzetesen részjog­ képes csoportok voltak, akik a saját nevükben a szövetkezettel kö­ t ö t t szerződésben rendezték vagyoni viszonyaikat. Ez a szerződés - a m e l y a Ptk. hatálya alá t a r t o z o t t - jelzi, h o g y a s z a k c s o p o r t n e m egyszerűen a szövetkezet belső szervezeti egy­ sége, h a n e m bizonyos m é r t é k i g önálló jogalany. 2 4 b) A 1 1 / 1 9 6 7 . ( V . 1 8 . ) K o r m . sz. rendelettel bevezetett egye­ sülés az 1 9 7 7 - e s P t k . novelláig n e m v o l t j o g i személy, de a saját n e v é b e n szerzett j o g o k a t és kötelezettségeket, munkáltatói j o g ­ alany, adóalany v o l t stb. 2 5

c) Az 1 9 7 0 . évi 1 9 . tvr. lehetővé tette a j o g i személyek ún. egyszerű társaságának, h o g y a t a g o k közös neve alatt j o g o k a t és kötelezettségeket vállaljon. Az 1 9 7 7 - e s Ptk. novella ezt a szabá­ lyozást fenntartotta, s ő t ezt az egyszerű társaságból gazdasági társasággá változtatott társaságot a társasági szerződés alapvető formájává tette. Ez a részjogképességi f o r m a csak az 1 9 8 8 - a s G t . hatálybalépésével szűnt m e g . d) M á r az 1 9 7 7 - e s P t k . novella lehetővé tette a polgári j o g i társaságoknak, h o g y k ö z ö s n é v alatt m ű k ö d h e s s e n e k . A valódi részjogképesség ideje az 1 9 8 1 . évi 1 5 . tvr-el és a 2 8 / 1 9 8 1 . (LX. 9 . ) M T rendelettel j ö t t e l a p o l g á r i j o g i társaság ö n á l l ó formája­ ként j e l e n t k e z ő gazdasági munkaközösség, illetve vállalati gaz­ dasági munkaközösség intézményesítésével. A saját néven m ű k ö ­ d ő gazdasági m u n k a k ö z ö s s é g n e k részleges polgári j o g i jogala­ nyisága m e l l e t t m u n k a j o g i , adójogi, perjogi jogalanyisága volt, 26 felette államigazgatási törvényességi felügyelet érvényesült. A g m k . 1 9 8 8 - b a n beleolvadt a közkereseti társaságba, b á r vi­ szonylagos függetlenségét egy darabig m e g t a r t o t t a ( a v g m k . j o ­ gi személy felelősségvállalásával m ű k ö d ő g m k . - k é n t ) és csak az új G t . rendelte el - 2 éves t ü r e l m i idővel - a g m k . cégjegyzék­ b ő l való törlését. Az 1 9 8 8 - a s G t . m e g s z ü n t e t t e a k ö z ö s n é v alatt m ű k ö d ő „gaz­ d á l k o d ó " pjt.-t, hiszen m e g j e l e n t a kkt., bt. és a kft. alapítás le­ hetősége m i n d e n j o g a l a n y számára. Egyes mezőgazdasági pjt.-k igényeire hivatkozással a z o n b a n a z 1 9 9 3 . évi X C I I . törvény m ó ­ d o s í t o t t a a P t k . 5 6 8 . § ( 2 ) - ( 3 ) bekezdését és lehetővé tette, h o g y gazdálkodó szervezetek pjt.-je - bizonyos alakiságokkal - üzlet­ szerű k ö z ö s gazdasági tevékenységet folytasson önálló üzleti elne­ vezés alatt. Az üzleti elnevezés a társaság tagjainak vagy a t a g o k egy részének nevét tartalmazhatta és erre az elnevezésre a tör­ vény szerint a cégtörvénynek „a c é g e k elnevezéséről rendelkező előírásait" kellett megfelelően alkalmazni. ( H o g y ez m i t j e l e n t a bírói gyakorlatban, n e m volt világos.) A részjogképesség ezzel 1 9 9 3 - b a n helyreállt. Az 1 9 9 7 . évi C X L I V . törvény, azaz az új G t . a z o n b a n újra megszüntette az üzletszerű és k ö z ö s név alatt m ű k ö d ő polgári j o g i társaságot. A polgári j o g i társaság tehát hatályos j o g u n k b a n ismét nem részjogképes. E h h e z t e n n é m hozzá, h o g y a m a g y a r pol­ gári j o g - a n é m e t Wirtschaftsverein-nel szemben - nem jogi sze­ mély egyesületet n e m ismer. 2 7 (Az egyesülési j o g r ó l szóló 1 9 8 9 . évi I I . törvény pedig m e g s z ü n t e t t e azt a lehetőséget, h o g y tag­ ság nélküli j o g i személy társadalmi szervezetek m ű k ö d j e n e k . ) T o v á b b á , mivel az új G t . az E u r ó p a i U n i ó 1. s z á m ú nyilvános­ sági irányelvét az összes gazdasági társaságra kiterjesztette, 1 9 9 8 . június 1 6 - a után csendes-társaság csak polgári j o g i társaság formájában j e l e n t k e z h e t M a g y a r o r s z á g o n , így a csendes-társaság s e m lehet részjogképes ( 1 9 9 9 - b e n a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g e g y ese­ ti d ö n t é s é b e n a csendes-társasági szerződést m é g ilyen formájá­ ban is érvénytelennek m i n ő s í t e t t e . ) S z e r i n t e m a polgári j o g i tár­ saságnak n i n c s szüksége saját névre és részjogképességre, tehát az 1997 után kialakult tételesjogi helyzet a pjt.-nél az új Ptk.-ban fenntartandó. V é g ü l , mivel az építőközösség a P t k . 5 7 8 B - E . §-ban a pjt. alese­ te, az é p í t ő k ö z ö s s é g s e m m ű k ö d h e t jelenleg közös néven és n e m lehet részjogképes. E z e n a j ö v ő r e nézve g o n d o l k o d n i lehetne, de mivel az é p í t ő k ö z ö s s é g fennállása általában viszonylag rövid ideig tart és voltaképp az é p í t ő k ö z ö s s é g a j o g i személy lakásfenn­ tartó szövetkezetnek, illetve a társasháznak tág é r t e l e m b e n vett előszerződése, ú g y g o n d o l o m , h o g y a jelenlegi szabályozás t o ­ vábbra is fenntartható. 5. Legközelebb a jogi személyhez nem vitásan a közkereseti és be­ téti társaság áll, amelyek m i n t gazdasági társaságok cégnevük alatt j o g o k a t és k ö t e l e z e t t s é g e k e t szerezhetnek, tulajdonjo­ g u k bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba, két- és t ö b b o l d a l ú j o g ü g y e l e t e k e t k ö t h e t n e k , aktív és passzív perképességük van. A francia j o g b a n m i n d e n cégjegyzékbe bejegyzett kereskedelmi társasági j o g i személy, és a r é g e b b i m a g y a r kereskedelmi j o g i i r o d a l o m - K l u p a t h y Antal, N a g y F e r e n c - j o g i személyeknek

28

tekintette a kkt.-t és a bt.-t n á l u n k is. F ő l e g a j o g i személy kft. megjelenése után a z o n b a n a n é m e t - o s z t r á k - m a g y a r irodalom 29 d ö n t ő t ö b b s é g e tagadja a kkt.-bjt. j o g i személyiségét és ezek­ nek a társaságoknak j o g i személyiség nélküliségét az 1 9 8 8 - a s és 1 9 9 7 - e s magyar G t . kifejezetten k i m o n d t a . ( E b b e n egyébként a m a g y a r társasági törvénykezést a volt szocialista országok friss társasági j o g á b a n csak a lengyelek követték, az 1 9 3 4 - e s KT m ó ­ dosításánál, az összes t ö b b i társasági törvényben - cseh, szlovák, r o m á n , bolgár, albán, szlovén, horvát, o r o s z , ukrán, észt, lett a kkt. és a bt. j o g i személy.) T é n y k é r d é s , h o g y hatályos j o g u n k b a n a kkt. és a bt., illetve a j o g i személyek j o g k é p e s s é g e k ö z ö t t tartalmi különbség - a társas­ házzal s z e m b e n - nincs, a k ü l ö n b ö z ő j o g s z a b á l y o k b a n pedig állandó nehézséget o k o z , h o g y a j o g i személyek után k ü l ö n m i n d i g m e g kell e m l í t e n i a j o g i személyiséggel n e m rendelkező gazdasági társaságokat. É p p e n ezért M a g y a r o r s z á g o n is t ö b b e n javasolják - az 1 9 8 8 - a s G t . előkészítése során H a r m a t h y Attila és L o n t a i E n d r e - valamennyi gazdasági társaság jogi személlyé nyilvánítását. Az ellenérvek lényegében azok, h o g y az rt.-vel és más testüle­ tekkel s z e m b e n - a kft. határeset - a kkt. és a bt. tisztán szerződé­ ses jellegűek, teljesen a t a g o k h o z k ö t ő d n e k , nincs is saját szerveze­ tük (ez a Gt.-ben a W e l l m a n n G y ö r g y által csinált finom disztink­ c i ó , a kkt.-nél a taggyűlés helyett a t a g o k - informális - gyűlése az alapeset, a képviselő tag n e m ügyvezető, h a n e m üzletvezető s t b . ) . A kkt.-nek önálló vagyoni felelőssége sincs, hiszen m ö g ö t ­ te áll a t a g o k (vagy a t a g o k egy része) magánvagyonára kiterjedő teljes, korlátlan és egyetemleges felelőssége. V é k á s Lajos ezt a felelősségi összekapcsolódást látja d ö n t ő tényezőnek. E z e n állás­ ponttal s z e m b e n viszont felhozható, h o g y a hatályos j o g u n k sze­ rint j o g i személy közös vállalat és egyesülés m ö g ö t t is ott áll a tagok (első esetben vagyonaránylagos, a második esetben egye­ temleges) felelőssége, s ő t a Seriek-féle Haftungsdurchgrijf teória alapján az új G t . 5 6 . § ( 3 - 4 ) bekezdése a kft. és rt. esetén is kivé­ teles esetben lehetővé teszi a ( m e g s z ű n t ) j o g i személy tartozásai­ nak átvitelét az egyes tagokra. 6. Összefoglalóan k i m o n d h a t ó a javaslat: a j ö v e n d ő Ptk.-ban tegyünk különbséget jogi személyek és részjogképes jogalanyok kö­ zött. A részjogképes j o g a l a n y t a polgári j o g önálló név alatt per­ szonifikálja. Ha a részjogképes j o g a l a n y saját neve alatt jogszabá­ lyi rendelkezés alapján valamely állami nyilvántartásba konstitu­ tív hatállyal bejegyzésre kerül, főszabályként abszolút jogképessége legyen, amely ha a törvény kivételt n e m tesz, azonos a j o g i sze­ mélyekkel. Ha pedig a részjogképes jogalany neve ilyen bejegy­ zésre n e m kerül, ú g y j o g k é p e s s é g é n e k korlátait az öt perszonifi­ káló jogszabály állapítja m e g , az főszabályként relatív és ez a j o g ­ alany csak akkor esik a j o g i személyekkel egy tekintet alá, ha ezt a törvény kifejezetten k i m o n d j a . A részjogképes jogalanyokra nézve e z t az általános szabályt a P t k . j o g i személy fejezete végén kellene k i m o n d a n i . F e l v e t h e t ő , h o g y m i é r t van szükség erre a „bűvészkedésre"? V a n egyszerűbb m e g o l d á s is. A kkt.-t és a bt.-t j o g i személlyé kell nyilvánítani, éppúgy, m i n t a n a g y o b b (pl. 10 lakásnál t ö b ­ b ő l álló) társasház-közösséget és a p r o b l é m a m e g van oldva. ( É b e r K á l m á n m á r a z 1 9 6 0 - a s években m e g í r t a , h o g y a n a g y o b b társasházak és a lakásszövetkezetek k ö z ö t t a jogalanyiság tekinte­ t é b e n fennálló különbség m e s t e r s é g e s ) . 3 0 E z e n álláspont szerint a részjogképesség eseteiben voltaképpen jogalkotási hibáról van szó, amelyeket helyes jogalkotással ki lehet küszöbölni. Ez eset­ b e n fenntartható a h a g y o m á n y o s álláspont: egy e m b e r c s o p o r t vagy j o g i személy és akkor j o g k é p e s , vagy n e m j o g i személy és akkor n e m j o g k é p e s (azaz a „duális" f o r m u l a ) . V é l e m é n y e m szerint a z o n b a n a X I X . századdal szemben a j e ­ len a „határesetek", a „kivételek" világa. Az igen és a n e m k ö z ö t t a „tiszta h a t á r o k " elmosódtak, n i n c s e n e k e g y é r t e l m ű j o g i jelen­ ségek. A h o g y a k ö z j o g és a m a g á n j o g határai „csipkéssé váltak" ( h o l G r o s s c h m i d , hol Z s ö g ö d B e n ő nevű ú r megjegyzése), ü g y a jogalanyiság - j o g k é p e s s é g t e k i n t e t é b e n is a kodifikációnak ár-

nyaltabb jogi lehetőségeket kell biztosítani a gyakorlat számára. E z é r t fenntartanám a részjogképesség Ptk.-ban való kifejezett kodifikációjának g o n d o l a t á t .

C)

Átmeneti

részjogképesség

1. A szervezeti jogalanyiságnak - m á s k é p p , m i n t az e m b e r i n e k dinamikája is van. A j o g i személy n e m e g y aktussal, h a n e m álta­ lában folyamattal keletkezik és folyamattal szűnik m e g . E m e l l e t t az 1 9 3 0 - a s évektől az Umvandlungsgesetz-ek a n é m e t jogcsalád­ ban bevezették az egyik j o g a l a n y f o r m á b ó l a másik jogalanyfor­ m á b a való - egyetemes jogutódlással való - átalakulást, a formavál­ tás is o k o z h a t jogalanyisági p r o b l é m á k a t , pl. ha kkt.-ból, kft. lesz; vagy fordítva (hiszen az egyik társasági forma j o g i személy, a másik n e m a z ) . Az átalakulás és rokonjelenségei ma z ö m m e l csak a kereskedelmi (gazdasági) társaságok k ö r é b e n vannak sza­ bályozva, h o l o t t a j o g i személyek és a részjogképes j o g a l a n y o k egész körére nézve általánosítást igényelne. 2. V é l e m é n y e m szerint a j o g i személy megszűnése, illetve át­ alakulása esetén olyan jogi technikákat kell (és lehet is) választani, amelyek kizárják a jogalanyiság s z e m p o n t j á b ó l való á t m e n e t i ál­ lapotokat. V é l e m é n y e m szerint - a hatályos j o g b a n nagyjából m á r kiala­ kult állapotnak megfelelően - az új P t k . olyan általános szabályt tartalmazzon, m e l y szerint a j o g i személy m i n d e n esetben a köz­ hiteles nyilvántartásba (főszabályként a gazdálkodó szervezetek a cégjegyzékbe, a n o n p r o f i t szervezetek a „ r e n d e s " bíróságok által vezetett másik nyilvántartásba) való bejegyzéssel j ö n n e k létre, m é g p e d i g konstitutív és ex nunc hatállyal, és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek m e g u g y a n c s a k a j ö v ő r e nézve. A megszű­ nés főszabályként végelszámolási eljárás után következzék be - ez alól csak két kivétel legyen, nevezetesen a felszámolási eljárás eredményeként való törlés, illetve a f a n t o m m á vált szervezetek bírói törlése. (Az esetleg f e n n m a r a d ó v a g y o n r ó l rendelkezni kel­ lene, ilyet ma a Gt. nem tartalmaz.) A végelszámolási felszámolási eljárás során a jogi személy m é g fennáll, b á r m ű k ö d é s e nyilván korlátozódik, fokozatosan működése elhal. A saját név alatt m ű k ö ­ dő részjogképes c s o p o r t o k r a pedig a végelszámolás, illetve a fel­ számolás szabályait megfelelően ki l e h e t terjeszteni, - ld. T ö r ö k G á b o r kéziratos t a n u l m á n y á b a n t e t t javaslatait.

5. Egészen más a helyzet az előtársasággal, amely viszont állás­ p o n t o m szerint átmeneti részjogképességgel rendelkezik. Az előtársaság (Vorgesellschaft a n é m e t jogcsoport dogmatikája szerint) szintén általánosítható lenne a jogi személyekre - természetesen korlátokkal. Az előtársaság e g y sajátos penonifikációs állomás, amelyben részben a l e e n d ő j o g i személy jellemvonásai, részben sajátos ö n á l l ó v o n á s o k egyaránt megjelennek. K é s z ü l ő társasági j o g i k ö n y v e m b e n külön fejezet foglalkozik az előtársasággal, annak elkülönítésével a szindikátusi vagy más előkészítő jellegű szerző­ désektől, a n n a k k ü l ö n b ö z ő alfajaival - erre m o s t n e m térhetek ki. A z igen j e l e n t ő s n é m e t előtársasági i r o d a l o m b a n R i t t n e r tagad­ j a a z e l ő t á r s a s á g k o r l á t o z o t t j o g k é p e s s é g é t , d e pl. J o h n , 31 M u m m e n h o f f , B ü t t n e r és K ü c h l e r megállapíthatónak tartja. Az 1 9 9 7 - e s G t . 1 4 - 1 5 . §-ai a társasági szerződés ellenjegyzésé­ től (közjegyzői okiratba foglalásától) a „végleges" társaság cégbe­ jegyzéséig előtársaságot konstruálnak (két szakaszban: ellenjegy­ zéstől a c é g b í r ó s á g i bejelentkezésig - bejelentkezéstől a bejegy­ zésig). Az előtársaság m ű k ö d i k , m é g p e d i g a főszabály szerint a l e e n d ő társaság szerveire v o n a t k o z ó szabályok szerint - szerző­ déseket k ö t , hatósági eljárásokban vesz részt. Ez a j o g k é p e s s é g a z o n b a n k o r l á t o z o t t - a G t . tételesen kimondja, h o g y milyen ügyleteket n e m k ö t h e t az előtársaság stb. Ha a társaságot c é g b í r ó s á g bejegyzi, az előtársaságnál csen­ des, burkolt pszeudo jogutódlás történik: az előtársaság helyett a „végleges" j o g a l a n y folytatja - m i n d e n k ü l ö n ö s e b b szervezeti v a g y más aktus nélkül - működését. ( B á r pl. a számviteli jogsza­ bályok formálisan is megszüntetik az előtársaságot.) Az előtár­ saság akkor önállósul, ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, ez esetben ugyanis az előtársaságot „haladéktalanul" meg kell szün­ tetni, de arra az időre nézve, a m i k o r ténylegesen m ű k ö d ö t t , ügyeleteit stb. önállóan kell megítélni. E z e k az előtársaság ügyle­ teinek m i n ő s ü l n e k és ö n m a g á b a n attól, hogy a társaságot a cégbí­ róság nem jegyezte be, ezek a szerződések n e m lesznek érvénytele­ nek. Az előtársaság a z o n b a n - az új G t . szerint - a bejegyzés m e g t a g a d á s a esetén s e m válik polgári j o g i társasággá, tehát át­ m e n e t i l e g ö n á l l ó részjogképes alakzat. 6. K i c s i t hasonló a helyzet az előtársasághoz az ún. hibás társa­ ságoknál. A jogalanyt létrehozó társasági szerződések érvénytelen­ ségét ugyanis n e m lehet a Ptk. - egyéb o k o k n á l fogva is elavult általános érvénytelenségi szabályai szerint megítélni. E z t persze a n é m e t társasági j o g i i r o d a l o m a fehlerhafte Gesellschaft-ról régen állítja, de az E u r ó p a i U n i ó 1. számú társasági j o g i irányelvének 1 1 - 1 2 . szakasza a n e m z e t i jogalkotásokkal s z e m b e n az rt. vonat­ kozásában követelménnyé is tette, h o g y a hibás társaságok meg­ szüntetésére speciális szabályokat állapítsanak m e g .

3. H a s o n l ó a helyzet az átalakulásnál. A Ptk. j o g i személy feje­ zete tartalmazzon egy elvi szabályt a j o g i személyek egyik j o g i sze­ mély formából másikba való átalakulására és arra, h o g y mely j o g i személyek, illetve részjogképes jogalanyok ( m á r ma van utóbbira példa, nevezetesen az egyéni cég átalakulására) alakulhatnak át és melyek n e m . Az átalakulási technika ugyanis nem lehet a gazdasági társaságok jogának belügye - m á r eddig is voltak kivételek, pl. az egyéb j o g i személy vállalata átalakulási lehetőségének biztosítása az új Gt.-ben [ 3 0 9 . § ( 3 ) bekezdés], illetve a sportegyesületek j o ­ gi személy profi szakosztályainak kft.-vé való átalakulási lehetősé­ ge a m o s t tárcakörözés alatt álló sporttörvény tervezetében. Az át­ alakulási folyamatot - ha azt jogilag helyesen szabályozzuk (és ez az, amit az egymással ellentétes követelésekkel fellépő erőszakos politikusok miatt az átalakulásról szóló 1 9 8 9 . évi XLIII. törvényben t ö b b esetben e l r o n t o t t a m ) - úgy lehet rendezni, h o g y abban jogképességi lyuk ne maradjon: az átalakulásnál n e m lehet előtársaság, átalakuló társaság n e m állhat végelszámolás, illetve felszámolás alatt, a nyilvántartáson a régi jogalany törlésének időpontja azonos legyen az új jogalany bejegyzésének időpontjával és ez az azonos i d ő p o n t legyen az összes j o g i , illetve kötelezettség jövőre nézve való konstitutív hatályú átszállásának időpontja is.

Azáltal ugyanis, h o g y a hibás (valamely semmisségi és megtám a d h a t ó s á g i ok alá e s ő ) társasági szerződést a c é g b í r ó s á g - téve­ sen, de - j o g e r ő s e n bejegyzi a közhiteles cégjegyzékbe, a jogi hibát formálisan orvosolja. Alaki j o g i l a g a társaság jogalannyá, személy­ lyé vált, i t t in i n t e g n u n restituciónak t ö b b é helye n e m lehet. U g y a n a k k o r vannak a z o n b a n olyan semmisségi o k o k , amelyek fennállása mellett k ö z é r d e k b ő l n e m lehet m e g e n g e d n i , h o g y egy szervezeti j o g a l a n y a vagyonjogi forgalomban tartósan tevékeny­ kedjen. E z é r t a P t k . az E u r ó p a i U n i ó irányelvét figyelembe véve határozza m e g azokat az o k o k a t , amelyek - ha n e m orvosolha­ t ó k - az alakilag törvényesen létrejött, de anyagi j o g i l a g törvény­ s é r t ő j o g a l a n y j o g i létét a j ö v ő r e nézve meg kell szüntetni. A bí­ róság a törvény alapján állapítsa m e g az orvosolhatatlan h i b á t és intézkedjen a végelszámolás lebonyolításáról és a j o g a l a n y re­ giszterből való törléséről. A bejegyzés és a törlés k ö z ö t t a z o n b a n a hibás j o g a l a n y j o g i személyként vagy részjogképes szervezet­ k é n t - időlegesen legálisan működik.

4. Az átalakuláshoz h a s o n l ó a n kell rendezni az új Ptk.-ban a szétválást (különválás és kiválás) és az egyesülést (összeolvadás és beolvadás) ugyancsak valamennyi jogi személyre és részjogképes jog­ alanyra egységesen. Az elvi alapok azonosak, ami különbséget o k o z , az a szétválás és az egyesülés e s e t é b e n k ö t e n d ő sajátos or­ ganizációs szerződésekből fakad.

A hibás társaságoknál kialakított ezen álláspontot kellene az új Ptk.-ban a j o g i személyekre (részjogképes j o g a l a n y o k r a ) általá­ nosítani, m é g p e d i g m i n d e n olyan j o g i személy fajtánál, ahol ez lehetséges és egyszerűbb más j o g t e c h n i k a i eszköz a p r o b l é m a rendezésére n e m áll rendelkezésre (pl. az egyesületnél átvehető szerintem, az alapítványnál n e m ) .

d) a j o g i személy szerveinek e g y m á s k ö z t i belső jogviszonyai

I V . Befejező megjegyzések

( e g y polgári j o g i belső szerv-elmélet kialakítása). e) a függő j o g i személyiség p r o b l é m á i , általában a konszern­

Az e l ő z ő e k b e n leírtak csak e g y gondolkodási irányt jeleznek.

j o g gyakorlatias problémáinak elvi polgári j o g i feldolgozása, ide­

E körben m é g s z á m o s elméleti feladat van, így a) a polgári j o g i j o g k é p e s s é g és más j o g á g i jogképességek ösz-

értve a vállalatcsoportok integrált jogalanyiságát is.

pol­

f) m e n n y i r e lenne szükség jelenleg „ c s a k " j o g i személy szerve­

gári anyagi j o g k é p e s s é g és a perbeli jogképesség viszonya s t b . )

z e t e k részjogképes formációit kialakítani - a szövetkezeti irodalom­

E k ö t be a n e m z e t k ö z i j o g i vonatkozásokat is be kell v o n n i , t o ­

b a n a n e m j o g i személy szövetkezet g o n d o l a t a állandóan felme­

vábbá egyre t ö b b s z ó v a n a j o g i személyek sajátos b ü n t e t ő j o g i

rül (ld. Z s o h á r András kéziratos t a n u l m á n y á t ) .

szefüggéseinek, konkrét dialektikájuknak

a feldolgozása

(pl.

felelősségének megállapításáról is.

g) valamifajta tagsági,

b) a szervezeti képviselet eltérései a jogügyleti és törvényes képviselettől

(nagyon

várunk a szerződési

munkabizottságtól

illetve

közösségelmélet kialakulása - pl.

kisebbség, m i n t tagi közösség, d o l g o z ó i közösség, m i n t a társa­ sági j o g sajátos alanya stb.

egy képviseletről s z ó l ó t a n u l m á n y t ) .

E kérdéseket e tanulmányban csak jelezni t u d t a m ; részletes

c) a j o g i személyek belső szervezeti egységeinek jogállása, belső

feldolgozásuk külön m u n k á t képezhet.

jogalanyisága. Ez s e m az egyesületi, sem az alapítványi j o g u n k ­ ban n e m m e g f e l e l ő e n rendezett, de felvethető gazdasági társasá­

Sárközy Tatmis

g o k - szövetkezetek telepeinél, fiókjainál stb. 3 2 JEGYZETEK 1 Ld. R. Jehring: Der Zweck im Recht. Leipzig, 1983. I. kötet, 217. old. 2 Ld. W. Grosse: Das Wesen der juristischen Person des Privatrechts in Frankreich als Erscheinungsbild des Einflusses deutscher Rechtstheorien. Würzburg, 1973. 3 Ld. F. Wieacker: Zur Theorie der juristischen Person des Privatrechts. Az E. R. Huber Festschriftben. Göttingen, 1973., 339. old. 4 Ld. Szászy-Schwarz Gusztáv: A jogi személy magyarázata. Bp., 1906., Moór Gyula: A jogi személyek elmélete. Bp., 1931., Kaiser Lipót: A jo­ gi személyről. Debrecen, 1948. 5 Ld. W. Friedmann: Legal Theory. London, 1967., 55. old. 6 Ld. pl. W. Henkel: Zur Theorie der juristischen Personen im 19. Jahrhundert. (Geschichte und Kritik der Fiktionstheorien.) Göttingen, 1973., F. Schikorski: Die Auseinandersetzung für den Körperschafts­ begriff in der Rechtslehre des 19. Jahrhunderts. Berlin, 1978., K. Sieger: Das rechtliche relevante Wissen der juristischen Person des Privatrechts. Zürich, 1970., C. Tietze: Zur Theorie der juristischen Personen in der deutschen Rechtswissenschaftt des 19. Jahrhunderts. Göttingen, 1974. A közjogi jogi személység történetére nézve ld. J. Mielke: Die Abgrenzung der juristischen Person des öffentlichen Rechts von der juristisclien Person des Privatrechts. Hamburg, 1965. 7 F. Rittner: Die werdende juristische Person. Tübingen, 1973., W. Fiu­ me: a Allgemeiner Teil des bürgerlichen Rechts. J. kötet., Berlin-New York, 1977. 8 Ld. F.. Fabricius: Relativitát der Rechtsfähigkeit. München, 1963., U. John: Die organisierte Rechtsperson. (System und Probleme der Personifikation im Zivilrecht.) Berlin, 1977., G. Nass: Person, Persön­ lichkeit und juristische Person. Berlin, 1964., P. Nobel: Anstalt und Unternehmen. Diessenhofen. 1978., R. Ostheim: Zur Rechtsfähigkeit von Verbanden im österreichischen bürgerlichen Rechts. Wien-New York, 1967., C. Ott: Recht und Realität der Unternehmenskorporation. Ein Beitrag zur Theorie der juristischen Person. Tübingen. 1977., M. Pawlowski: Allgemeiner Teil des BGB-s. I. kötet, Tübingen, 1972., T. Raiser: Das Unternehmen als Organisation. Berlin, 1969., H. P. Westerman: Person und Persönlichkeit als Wert im Zivilrecht. Köln. 1957. 9 Az osztrák Slapnicka szerint igazából szocialista jogi személyről nem is le­ het beszélni. Die sozialistische Kollektivperson. Wien-Köln, 1969., 11. old. 10 Ld. Sz. N. Landkoff kommentárját az 1922-es Ptk. 13-19. §-aihoz. Szubjektü prav.(lica.) Moszkva, 1928. 11 Ld. N. Sz. Bratusz: Jurigyiszeszkije (lica v szovjetszkom grazsdanszkom prave. Moszkva, 1947., Szubjektü grazsdanszkovo prava. Moszkva, 1950. 12 A. V. Venediktov: Goszudarsztvennaja szocialiszticseszkaja szobsztvennoszty. Moszkva, 1948. 13 Az alaptankönyv e téren D. H. Genkintől származik. Szovjetszkoje Grazsdanszkoje. Pravo. I. kötet. Moszkva, 1950. A népi demokratikus országok jogára Viktor Knapp: A tulajdon a népi demokráciában című (csehül 1952ben, magyarul 1954-ben kiadott) könyve gyakorolt alapvető befolyást. 14 Néhány példa V. V. Laptyev: Szubjektü hozjasztvennovo prava. Sz. G. i. P. 1975/4., V. A. Rahmilovics: Hozjasztvennaja pravoszubjektnoszty i jurigyicseszkoje lica. Pravovegyernyije. 1977/2., K. Heuer-H. Sachs: Zur Verwendung des Begriffes der juristischen Person im Wirtschaftsrecht. Wirtschaftsrecht, 1976/4., J. Göhring: Nochmals zur Theorie der juris­ tischen Person. Staat und Recht, 1979/4., C. Biefeld-M. Hesse-R. Schüsserei: Zur Theorie der juristischen Person. Staat und Recht., 1978/6. Megjegyzem, hogy a jugoszláv irodalomban a munkás önigazga­ tás jellegzetes intézménye, a társult munka alapszervezet (tmasz) jogala­ nyisága okozta az alapvető ellenérzést a jogi személy tannal szemben. 15 Világhy Miklós-Eörsi Gyula: A magyar polgári jog. Bp., 1965. I. kötet, 108. old. 16 Ld. a széles körű irodalomból W. Rupp von Brünneck: Zur Grundrechtsfáhigkeit juristischen Personen. Amt Festschrift, Frankfurt, 1969., H.

17

18

19 20 21 22

23 24 25 26

27

28 29 30 31 32

Bettlage: Grundrechtsträgerschaft juristischer Personen. I—II., Archiv Öffentlichen Rechts, 1969/1-2., H. Gschwendtner: Der Begriff der juris­ tischen Person im Verfassungsrecht. München, 1968., U. Derksen: Zur Grundrechtsfahigkeit juristischer Personen. Münster, 1977. Magyarországon is a Ptk.-t módosító 1993. évi XCII. törvény legitimálta - szerintem helytelenül. (Ld. a szerzőtől: Közjogi jogi személyek a Ptk.ban? Jogállam, 1993/2.) - a közjogi jogi személyeket, így a köztestületet és a közalapítványt (egyes szerzők szerint a közhasznú társaság is közjogi jogi személy, szerintem nem). A kiindulópont H. J. Wolff: Juristische Person und Staatsperson című műve. Berlin, 1933. A közigazgatási belső szervelmélet alapműve H. H. Rupp: Grundfragen der heutigen Verwaltungslehre. Tübingen, 1965., valamint E. W. Böckenforde: Organ, Organisation, juristische Person. München, 1968.., O. Bachof: Teilrechtsfähige Verbände des öffentlichen Rechts. Archiv Öffentlicher Rechts., 1967/2., F. E. Schnapp: Dogma­ tische Überlegungen zu einer Theorie des Organisationsrechts. Archiv Öffentlichen Rechts, 1980/2. A magyar irodalomból Szamel Lajos: Jog­ alanyiság államigazgatási hatósági jogviszonyban. Állam és Igazgatás, 1983/7. Ld. Weltner Andor: A szocialista munkaviszony és az üzemi demokrácia. Bp., 1962., Eörsi Gyula: Állami tulajdon - állami vállalat. E L T E ÁJK Actai, Bp, 1970. Az új magyar társasági törvény szerint is az üzemi tanács jelöl dolgozói küldötteket a gazdasági társaságok felügyelőbizottságába, azaz a nem jo­ gi személy üzemi tanács jogokat gyakorol. Ld. Szladits Károly: A magyar magánjog általános része. Személyi jog. Bp., 1941., 625-626. old. (felújítása Jobbágyi Gábor polgári jogi jegyze­ teben - Személyi jog, Miskolc, 1997., 166. old.) Nem lehet elfogadni azt az álláspontot, amely szerint azon az alapon, hogy a szervezetek nyilvántartása nem igazságszolgáltatási, hanem igazga­ tási feladat, a polgári jogi jogalanyiság megszerzése államigazgatási úton történjék. A polgári jogi jogalanyiság megadásáról-elutasitásaról kivétel nélkül bíróságnak kell döntenie. Ld. Grosschmid Béni: Jogi személy és lénytani jelenség. Magyar Jogi Szemle, 1920., 181. old. Ld. Szép György: Az ipari és a szolgáltató szövetkezeti szakcsoport. Ma­ gyar Jog, 1981/12. Világhy Miklós ezt élesen kritizálta. Az egyesülésről. Jogtudományi Köz­ löny, 1967/9. Ld. Komáromi Gábor: A gazdasági munkaközösség, mint új társasági forma. Magyar Jog, 1981/12., Török Gábor: A vállalati gazdasági mun­ kaközösség és a vállalat közötti jogviszony sajátosságai. Magyar Jog, 1982/10. Ld. P. Ulmer: Die Gesellschaft bürgerlichen Rechts. München, 1980., L. Fischer: Die Gesellschaft bürgerlichen Rechts. Hamburg, 1977., A né­ met-osztrák jogban főleg az építőipari ún. ARGE-k működnek polgári jogi társaságként, de részjogképesen. Ld. A. Barner: Arbeitsgesellschaft in der Bauwirtschaft als besonderer gesellschaftsrechtlicher Typus. Mannheim, 1971. Ld. Nagy Ferenc: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. I. kötet, Bp., 1913., 214-215. old. A. Hueck: Das Recht der offenen Handelsgesellschaften. 4. kiadás, Ber­ lin, 1971. Ld. Éber Kálmán: A lakásszövetkezés időszerű jogi kérdései. Bp., 1982. Ld. pl. W. Mummenhoff: Gründungssysteme und Rechtsfähigkeit. Ber­ lin, 1979., P. Büttner: Identität und Kontinuität bei der Gründung juris­ tischer Personen. Bielefeld, 1967. Emlékeztetnék olyan cikkekre, mint Novotny Zoltán: A vállalaton belüli jogalanyiság kérdései. Miskolc, 1983., Péter Béla: A részleges jogi szemé­ lyiség problémája az ipari nagyvállalatoknál. Döntőbíráskodás. 1966/1.

A tulajdonjog-fenntartás mint hitelbiztosíték I. Bevezetés

b i r t o k á b a bocsátja, de a t u l a j d o n j o g o t fenntartja, az csak a vétel­ ár teljes kiegyenlítésekor, az u t o l s ó részlet megfizetésével száll át.

A jogszabály-alkotás n e m ö n c é l ú tevékenység: a j o g i rendelkezé­ sek célja m i n d e n e s e t b e n a társadalmi-gazdasági viszonyok, j e ­

A hitelezői p o z í c i ó t a tulajdonosi helyzet szilárdítja m e g . 1.

A

tulajdon-fenntartásnak

mint

biztosítéki

eszköznek

lenségek szabályozása, rendezése. I l y m ó d o n a valóság és a j o g i

sarkalatos p o n t j a a tulajdonjog átszállása. Az átszállás i d ő p o n t ­

rendelkezések k ö z ö t t m i n d i g szoros a kapcsolat, s a hitelbiztosí­

j á t tekintve k é t rendszer k ü l ö n í t h e t ő e l 1 : a k ö t e l m i rendszer

t é k o k köre azoknak a területeknek az egyike, ahol a gazdasági

- ez az a n g o l , illetve francia m e g k ö z e l í t é s - és a d o l o g i rend­

szükséglet n a g y o n erősen

sürgeti a leginkább megfelelő j o g i

m e g o l d á s o k kidolgozását.

szer - ez érvényesül a n é m e t j o g b a n , v a l a m i n t a m a g y a r szabá­ l y o z á s b a n is.

A hitelbiztosítékokkal kapcsolatos kérdések a tőkekereslet és

A k ö t e l m i rendszer k i i n d u l ó p o n t j a , h o g y a tulajdonjog m á r a

-kínálat viszonylagos egyensúlya esetén is folyvást felszínre ke­

szerződés m e g k ö t é s é v e l átszáll, a m e g á l l a p o d á s és az átruházás

rülnek, tőkeszegény időszakban pedig különös jelentőséget kap­

n e m válik el egymástól, illetve ez az elválasztás n e m erőteljes. 2

nak. A b i z t o s í t é k o k szerteágazó és népes családjából az u t ó b b i

( E z természetesen m e g h a t á r o z z a a tulajdonjog-fenntartás sza­

évtizedekben e l ő t é r b e kerültek azok a d o l o g i hitelbiztosíték-tí­

bályozását is.) A n é m e t BGB h a t á r o z o t t a n elkülöníti a kötelmi

pusok,

ügyletet, a megállapodást és a d o l o g i j o g ü g y l e t e t , a tulajdonjog

melyek segítségével i n g ó d o l g o k anélkül terhelhetőek

m e g , h o g y azokat a hitelező b i r t o k á b a bocsátanák, illetve éppen

átruházását. Ez a m e g o l d á s egyszerűvé t e t t e a tulajdonjog fenn­

az adós részére kerülnek átadásra. E z e n biztosítékok közül a leg­

tartásának szabályozhatóságát. 3 A hazai m e g o l d á s szintén ezt az

j e l e n t ő s e b b e k : az i n g ó jelzálogjog, a biztosítéki tulaj donátruhá­

elvet követi, az érvényes j o g c í m e n t ö r t é n ő m e g á l l a p o d á s m e l l e t t

zás és a tulajdonjog fenntartása.

szükséges, h o g y a tulajdonjog átszállása külsődlegesen is megje­

H a z á n k b a n a tőkekereslet kielégítése szintén megoldásra váró p r o b l é m a . Az u t ó b b i é v e k b e n hangsúlyt kaptak azok a felveté­

lenjék - ezáltal valósul m e g az i n g ó tulajdonátruházás m i n t do­ l o g i hatályú szerződés. 4

sek, amelyek e n n e k a helyzetnek a javítását célozzák. 1 9 9 6 - b a n a

Tulajdon-fenntartás esetén ez a két m o z z a n a t elválik egymás­

P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v e t m ó d o s í t ó zálogjogi novella m e g t e r e m ­

tól (Eörsi utal arra, h o g y ez éppen azon területek egyike, amelyek

tette i n g ó d o l g o k jelzálogjoggal t ö r t é n ő megterhelésének lehető­

a k ö t e l m i és d o l o g i rendszert e g y m á s h o z k ö z e l í t i k ) . A felek

ségét, szakítva így azzal a m e g s z o k o t t rendszerrel - m e l y a m a ­

m e g á l l a p o d n a k - ez a t ö b b n y i r e vételi szerződés ö n m a g á b a n

gyar j o g i szabályozás t ö r t é n e t é b e n k o r á n t s e m volt m i n d e n idő­

n e m feltételes, csupán a tulajdonjog átruházása t o l ó d i k el 6 , egy

szakban j e l l e m z ő - , m e l y szerint i n g ó k biztosítékul t ö r t é n ő lekö­

felfüggesztő feltételhez kötődve. Az átadás m e g t ö r t é n i k , de a fe­

tése csak azok átadása útján lehetséges, a hitelező védelmének és

lek akarata a traditio ellenére n e m célozza a tulajdonjog átszállá­

a gazdasági forgalom biztonságának garantálása érdekében. Az

sát, illetve a vevő vételár-fizetésétől függően a k é s ő b b i időpont­

5

i n g ó jelzálogjogi nyilvántartás kialakítása k o m o l y előrelépést j e ­

b a n t ö r t é n ő átszállást célozza. ( A z átadás m ö g ö t t álló akarat a

lent, j e l e n t ő s é g é t e m e l i az a tény, h o g y n e m valamely egységes

d ö n t ő a n n a k j o g i hatása s z e m p o n t j á b ó l . )

m ó d s z e r h e z t ö r t é n ő csatlakozásról van szó, hiszen az i n g ó hitel­

2. A r ó m a i j o g n e m ismerte a tulajdonjog-fenntartás kiköté­

biztosítékok fenti típusai k o r á n t s e m j e l e n n e k m e g az egyes j o g ­

sét, mivel az eladót ez a j o g o s í t v á n y törvénynél fogva megillette. 7

rendszerekben egységes és tiszta f o r m á b a n . A h á n y ország, annyi

A n n a k az elvnek az érvényre juttatása érdekében, m e l y szerint az

megoldás-rendszerről lehet beszélni.

adásvétel szinallagmatikus jellege kizárja, h o g y bármelyik félnek

A P t k . n e m ismeri a biztosítéki tulajdonátruházás N é m e t o r ­

a másik részére hiteleznie kelljen, az e l a d ó a d o l g o t zálogként

szágban elterjedt i n t é z m é n y é t , a k ö t e l m i j o g i különös rész adás­

m i n d a d d i g magánál tarthatta, a m í g a v e v ő n e m egyenlítette ki a

vételről s z ó l ó fejezete a z o n b a n lehetővé teszi a tulajdonjog fenn­

teljes vételárat. A m e n n y i b e n pedig az eladó a d o l g o t m á r a vétel­

tartását.

ár kifizetése előtt átadta a vevő részére, a tulajdonjog n e m szállt

T a n u l m á n y u n k célja az alábbiakban a tulajdonjog-fenntartás

át, kivéve, ha az eladó más biztosítékot k a p o t t vagy kifejezésre

j o g i természetének, rendszerének elemzése, különös tekintettel

juttatta, h o g y a vételár törlesztésére haladékot ad. 8 A tulajdonjog

hitelbiztosítéki funkciójára, illetve e n n e k lehetőségére. K i t é r ü n k

fenntartása tehát n e m kikötésként, kivételként jelentkezik, ha­

e n n e k k e r e t é b e n a M a g á n j o g i Törvényjavaslat megoldására, a

n e m ellenkezőleg: alapesetként.

korszak b í r ó i gyakorlatára, az akkor felvetődött l e g f o n t o s a b b

Az adásvétel szinallagmatikus ügylet a b b a n az esetben is, ha

kérdésekre, a m a i szabályozásra t o v á b b á a tulajdon-fenntartás lé­

az eladó a tulajdonjogot fenntartja - azaz, a m i k o r a k ö t e l m i szer­

nyeges vonatkozásainak t ü k r é b e n b e m u t a t u n k néhány külföldi

ződés k e r e t é b e n a felek a b b a n állapodnak m e g , h o g y a tulajdon­

példát. Ez k ü l ö n ö s e n azért lényeges, m e r t ez a biztosítéki f o r m a

j o g egy feltétel k é s ő b b i beálltával - a vevő vételár-tartozásának

számos m á s ország j o g r e n d s z e r é b e n is megjelenik, ám szinte

teljes törlesztésével száll át a vevőre. A felek megállapodásukkal

csak az elnevezés és az alapforma egységes, az általuk b e t ö l t h e t ő

valójában k ö l c s ö n ö s hitelezési ügyletet h o z n a k létre: az eladó át­

és b e t ö l t ö t t feladat, j o g i hatásuk n e m az. A t a n u l m á n y zárása ar­

adja a d o l o g birtokát, ám ez csupán részletteljesítés, „ a d ó s " ma­

ra a kérdésre keres választ, h o g y szükség van-e a jelenlegi hely­

rad a tulajdonjog átruházásával, m í g a v e v ő a vételárrészletek te­

z e t b e n a tulajdonjog-fenntartás l e h e t ő s é g é n e k biztosítására, s

k i n t e t é b e n m i n ő s ü l adósnak. 9

a m e n n y i b e n igen, megfelel-e a követelményeknek a hatályos sza­ bályozás vagy i n d o k o l t lenne-e szélesebb k ö r b e n lehetővé t e n n i e n n e k a biztosítéki e s z k ö z n e k az érvényesülését.

A tulajdonjog fenntartásának l e h e t ő s é g é t n e m c s a k az a tény alapozza m e g , h o g y n e m a traditio, h a n e m a felek akarata d ö n t ő a tulajdonjog átszállásának időpontjára nézve, h a n e m a fentiek alapján az is, h o g y az adásvételi megállapodás pactum reservati dominii kikötése mellett is vétel m a r a d .

I I . A tulajdonjog-fenntartás jogi ismérvei

3. A tulajdonjog-fenntartás i n g ó k visszterhes elidegenítéséhez kapcsolódik, s í g y a k ö t e l m i j o g i rész k e r e t é b e n kerül szabá­

A P t k . 3 6 8 . §-ának ( 1 ) bekezdése é r t e l m é b e n az eladó a tulaj­

lyozásra, ám e n n e k ellenére d o l o g i biztosíték, hiszen a hitelező

d o n j o g o t csak a szerződés m e g k ö t é s e k o r , írásban és legfeljebb a

k e z é b e n a legerősebb d o l o g i j o g o s í t v á n y , a tulajdonjog marad,

vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A ( 2 ) és ( 3 ) bekezdé­

illetve e j o g széles k ö r ű érvényesítésének lehetősége. M í g a dolo­

sek a j o g i hatásról rendelkeznek - szűkszavúan.

gi b i z t o s í t é k o k rendszerint idegen d o l o g b e l i j o g k é n t 1 0 jelennek

A tulajdonjog-fenntartás biztosítéki szerepét azáltal tölti b e , h o g y a felek megállapodása é r t e l m é b e n az eladó a d o l g o t a vevő

m e g , addig a tulajdonjog-fenntartás m e l l e t t k ö t ö t t ügylet hitele­ zője az á t a d o t t d o l o g tulajdonosa marad.

A tulajdonjog fenntartása különös hitelezési f o r m a a b b a n az értelemben, h o g y ténylegesen hitel felvételére vagy hitel nyújtá­ sára n e m kerül sor, ám az adós m é g i s a hitelből fakadó előnyö­ 11 ket élvezi. A hitelező biztosítékának tárgya a saját dolga m a r a d , á m tulajdonjoga m á r a b b a n a z é r t e l e m b e n s e m jelenik m e g ab­ szolút és feltétlen j o g k é n t , a m e n n y i b e n egy ilyen kikötés nélkül annak lenne n e v e z h e t ő : terheli ugyanis a vevő várományi j o g a . A birtoklás j o g a mellett az adós v á r o m á n y o s a a tulajdonjognak, s e jogosítvány súlyát az adja, h o g y a v á r o m á n y i j o g teljesedése, a tulajdonjog megszerzése csak a vevő cselekményétől függ. Az utolsó vételárrészlet kifizetésével ugyanis ipso facto reászáll a tu­ lajdonjog, az eladó semmiféle cselekménye n e m szükséges 12 ehhez. Az eladó a vevő szerződésszerű teljesítése esetén ezt a j o ­ 13 gi helyzetet n e m változtathatja m e g . 4. A biztosítékok célja, h o g y a hitelezőt az adós n e m szerző­ désszerű teljesítése esetén s e m érje károsodás. A n n a k vizsgálata előtt, h o g y jelen esetben a tulajdonjog m i k é n t biztosítja az eladó pozícióját, utalni kell arra, h o g y m i n d e n hitelbiztosítéki konst­ rukció kialakítása s o r á n a l e g n a g y o b b feladat az eltérő érdekek megfelelő kiegyenlítése. A hitelező óvatos, olyan b i z t o s í t é k o t kíván az ügylet során kapni, a m e l y pozícióját a l e h e t ő l e g t ö b b oldalról védelmezi. T e r ­ mészetesen az adós n e m élvez e l ő n y ö k e t olyan biztosítéknyújtá­ si kötelezettség melletti hitelfelvétel esetén, a m e l y gúzsba k ö t i és kiszolgáltatja. F i g y e l e m b e kell venni a fentiekkel e g y sorban a gazdasági f o r g a l o m és harmadik, j ó h i s z e m ű személyek biztonsá­ g á h o z fűződő érdekét, t o v á b b á a nyilvánossághoz, a fennálló j o ­ gi helyzet nyilvánossá tételéhez k a p c s o l ó d ó érdeket. M i n d e n egyes hitelbiztosíték esetén a fenti s z e m p o n t o k mérlegelésével kialakított j o g i m e g o l d á s jellege határozza m e g , h o g y a z a d o t t biztosíték mely réteg számára h o r d o z előnyöket, illetve mutat­ kozik hátrányosnak, s csak e s z e m p o n t o k körültekintő figyelem­ bevétele e r e d m é n y e z h e t m ű k ö d ő k é p e s , m i n d a keresleti, m i n d a kínálati oldal számára is elfogadható eszközt. 4 . 1 . A hitelező pozícióját szilárdító j e l l e m z ő k A tulajdonjog-fenntartás m i n t hitelbiztosíték vonatkozásában m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n i a hitelező és adós k ö z ö t t i belső jogvi­ szonyt és a biztosíték d o l o g i j e l l e g é b ő l a d ó d ó külső jogviszonyt, amely a hitelező és a k ö t e l m i v i s z o n y o n kívüli h a r m a d i k szemé­ ly(ek) k ö z ö t t áll fenn. 1 4 A felek szerződésükben m e g á l l a p o d n a k a b b a n , h o g y a vételár részleteit milyen i d ő p o n t b a n és ö s s z e g b e n kell törleszteni, A m e n n y i b e n a vevő késedelembe esik, az eladót megilleti az el­ állás j o g a . 1 5 A szerződés m e g k ö t é s é n e k idejére visszamenő ha­ tállyal szűnik m e g , az eladó visszakapja a d o l g o t , a kifizetett vé­ telárrészletek pedig visszajárnak az adósnak. A hitelező a kifize­ tett részletekből levonhatja a használati díjat és a rendeltetéssze­ rű használat m é r t é k é t m e g h a l a d ó értékcsökkenést. 1 6 A d o l o g visszakövetelésének fenti lehetőségén t ú l m e n ő e n a hitelező pozícióját alapvetően a külső j o g v i s z o n y b a n őt megille­ tő j o g o k határozzák m e g , hiszen tulajdonjog-fenntartás esetén a d o l o g i v o n a t k o z á s o k kapnak igazán hangsúlyt. T u l a j d o n j o g a alapján felléphet a vevő vagyonára vezetett végrehajtás és az adós fizetésképtelensége m i a t t indult felszámolás során. I g é n y p e r t in­ díthat, követelheti a d o l o g foglalás alóli feloldását, illetve azt, h o g y a d o l g o t ne vegyék a c s ő d t ö m e g b e - kiigénylési j o g g a l ren­ delkezik. 1 7 A m e n n y i b e n ez ténylegesen érvényesül, a hitelező biztos helyzetben tudhatja m a g á t , tekintve, h o g y a vevő a d o l g o t n e m idegenítheti el és ily m ó d o n h a r m a d i k rosszhiszemű szemé­ lyek n e m szerezhetnek t u l a j d o n j o g o t a vevő b i r t o k á b a n lévő dol­ g o n , emellett pedig a vevő hitelezőivel s z e m b e n is különleges a helyzete. A j o g n e m tekinti s e m a végrehajtást kérőt, s e m a csőd­ hitelezőket j ó h i s z e m ű személyeknek, s v é d e l e m b e n részesíti a tulajdonost. 1 8 Az eladó számára az i n t é z m é n y t o v á b b i előnye, h o g y a d o l o g rongálódásának, károsodásának veszélyét a b i r t o k o s viseli. Az adásvétel feltétlen, csupán a j o g átszállás t o l ó d i k ki az u t o l s ó

részlet megfizetéséig, így a kár a vevő é r d e k k ö r é b e n következik 19 be. Az eladó csupán a tulajdonjog elvesztésének veszélyét vise­ li. A tulajdonjog védelmére a polgári j o g természetesen csupán bizonyos h a t á r o k k ö z ö t t képes - megfelelő b ü n t e t ő j o g i szankci­ ót kell kilátásába helyezni arra az esetre, ha a vevő a d o l o g g a l tu­ lajdonosként rendelkezik, elidegeníti vagy m e g t e r h e l i . Az eladó hitelezői státusát a k ö t e l m i és d o l o g i j o g o s í t v á n y o k kettőssége teszi teljessé, de ha u t ó b b i igényét n e m érvényesíti, k ö t e l m i jogviszonya alapján az adóssal s z e m b e n felléphet (kárté­ 20 rítést k ö v e t e l h e t ) . 4 . 2 . A z adós védelmének biztosítása A tulajdonjog-fenntartás mellett vásárló adós helyzetét a má­ sik oldalról ugyanaz biztosítja, m i n t a hitelezőét. S z á m á r a is elő­ nyös a részletek és törlesztésük idejének p o n t o s megállapítása, hiszen szerződésnek megfelelő teljesítés esetén a d o l o g tulajdon­ j o g á t az eladó cselekménye nélkül megszerzi, sőt, e k k o r m á r akár az eladó akarat ellenére is. V á r o m á n y i j o g a (ld. 3. p o n t fent) biz­ tosítja, h o g y az eladót a megállapodás szintén k ö t i , s a d o l g o t n e m veheti vissza, csak a szerződésbe ü t k ö z ő vevői magatartás, késedelem esetén. 4 . 3 . A f o r g a l o m biztonságának védelme Az eladó tulajdonjogának védelme és a f o r g a l o m biztonságá­ nak v é d e l m e egyes esetekben összeütközik. E n n e k az ü t k ö z é s n e k a feloldása az u t ó b b i javára dől el: h a r m a d i k j ó h i s z e m ű szemé­ lyek visszterhesen szerzett j o g a i t a tulajdonjog fenntartása n e m érinti. Az eladó ekkor elveszíti tulajdonjogát és csupán rosszhi­ s z e m ű adósa ellen fordulhat. 2 1 Ez a rendelkezés rést üt u g y a n az eladó szilárd helyzetén, ám ez elkerülhetetlen, hiszen a tulajdon­ j o g abszolút védelme n e m lehetséges. M i n é l kevésbé védett eb­ ben a vonatkozásban az eladó, annál t ö b b eszközt kell(ene) ren­ delkezésére bocsátani adósával szemben. 2 2 4 . 4 . A fennálló j o g i helyzet nyilvánossá tételéhez fűződő érdek K i e m e l é s t é r d e m e l az a forgalom biztonságát is szolgáló ér­ dek, h o g y a m i kifelé megjelenik, az fedje a valóságot, illetve a m i n e m l e n n e látható, azt valamiképpen tegyék nyilvánossá. N e h e ­ zen m e g o l d h a t ó p r o b l é m á k a t vethet fel és a gazdasági f o r g a l o m bizonytalanságát eredményezheti, ha a külvilág számára n e m lát­ h a t ó m ó d o n m i n d e n m e g t e r h e l h e t ő . 2 3 A tulajdonjog fenntartása esetén kialakult helyzet harmadik személyeket t ö b b n y i r e n e m tá­ j é k o z t a t a valóságnak megfelelően: a vevő hitelbázisát n a g y o b b ­ nak vélik, m i n t a m e k k o r a az valójában. 2 4 A z t a tényt, h o g y a traditío ugyan m e g t ö r t é n t , de a tulajdonjog ezzel egyidejűleg n e m szállt át, publikussá t e n n i csak nyilvántartás útján l e h e t n e - aho­ gyan a z t ö r t é n i k ingatlanok esetében - , á m e z n e m j e l l e m z ő er­ re az i n g ó hitelbiztosítéki formára. Összességében a hitelezés kockázatát növeli az, h o g y a hitele­ zők s z á m o l h a t n a k a ténnyel, m e l y szerint az adós vagyonának egyes tárgyait m á r biztosíték terheli; s m a g á n a k a tulajdonjog­ fenntartásnak a megítélését is hátrányosan érinti a publikusság hiánya. 2 5 5. A tulajdonjog-fenntartás létjogosultsága kapcsán gyakorta felmerül a zálogjoggal való kapcsolata, a két i n t é z m é n y k ü l ö n b ö ­ zőségének, illetve hasonlóságának kérdése, s e n n e k kapcsán az, h o g y m ű k ö d ő k é p e s kézizálogjog, s főként ingójelzálogjog mel­ lett m e n n y i b e n szükséges a tulajdonjog fenntartásának m e g e n gedhetősége. A kézizálogjog hátránya egyértelműen a b b a n rejlik, h o g y az adós kénytelen megválni a d o l o g birtokától, a hitelező biztosíté­ kául m a g a a d o l o g szolgál, m e l y b ő l kielégítést kereshet. I n g ó k jelzáloggal t ö r t é n ő megterhelésekor a nyilvántartásba t ö r t é n ő bejegyzés tájékoztatja a gazdasági forgalom szereplőit arról, h o g y a d o l g o t biztosíték terheli. Átadásra n e m kerül ugyan sor, de a lajstromba vétel jogilag ezzel a z o n o s értékű külsődleges megjelenítés. 2 6

A tulajdonjog-fenntartással k a p c s o l a t b a n elhangzottak olyan vélemények, m e l y e k szerint, ha egyáltalán m e g e n g e d h e t ő ez a

m a j d ezt k ö v e t ő e n ismertetjük a hatályos szabályozás legfonto­ s a b b ismérveit.

nyilvánosságra n e m h o z o t t biztosítéki ügylet, mely leginkább

1. A m a g á n j o g i kodifikációs törekvések m e g i n d u l á s á t m e g ­

„burkolt z á l o g j o g o t " 2 7 t e r e m t , csak kivételként i s m e r h e t ő el az

e l ő z ő e n m é g a tulajdonjog-fenntartás elismerhetősége tárgyában

ingók

elve

is ellentétes t a r t a l m ú ítéletek születtek, igen i n g a d o z ó gyakorlat

alól 2 8 ; ha pedig jogszabály l e h e t ő s é g e t ad az i n g ó k jelzálogként

alakult ki. 3 2 K ú r i a i ítélet 1 8 8 7 - b e n rögzítette, h o g y n e m létezik

kizárólag

birtokátadás

melletti

elzálogosításának

t ö r t é n ő lekötésére, teljesen felesleges a tulajdonjog fenntartásá­

olyan tételes jogszabály, a m e l y a tulajdonjog fenntartását kizár­

nak lehetővé tétele.

n á , m a j d 1 8 9 1 - b e n olyan döntés született, a m e l y szerint ez a

A tulajdonjog-fenntartás és az i n g ó jelzálogjog ugyanazon gaz­

kikötés n e m v e h e t ő figyelembe. 3 3 E g y e s ítéletek a m a g á n j o g el­

dasági cél betöltésére életre h í v o t t biztosítéki formák, ám s e m m i

veivel t ö r t é n ő összeegyeztethetetlenségre utaltak, m í g m á s o k a

esetre sem felcserélhetőek, hiszen j o g i konstrukciójuk teljesen el­

b í r ó i gyakorlat által is elfogadott i n t é z m é n y r e . 3 4

térő. Az előző esetben m a g á n a k a tulajdonjognak a szerződési

Az 1 9 2 8 - b a n előterjesztett M a g á n j o g i Törvényjavaslat - az

szabadság elvéből k ö v e t k e z ő fenntartásáról van szó, m í g u t ó b b i

1 9 1 4 - b e n elkészült k o r á b b i változathoz h a s o n l ó a n - igen szűk­

esetben a felek egy új j o g o t , korlátolt dologbeli j o g o t teremtenek,

szavúan, a vétel általános szabályai k ö r é b e n - n é m e t m i n t á r a -

s m i n d e n további - j e l e n t ő s - eltérés e b b ő l az alapvető különb­

rögzíti a tulajdonjog-fenntartás lehetőségét. 3 5 I n g ó k vétele esetén

ségből fakad. M í g a z á l o g j o g járulékos, a követelés j o g i sorsát

a vételár fizetésekor t ö r t é n ő tulajdonjog-átszállás - kétség eseté­

osztó biztosíték, addig a tulajdonjog fenntartása n e m járulékos, a

ben

követeléssel n e m száll át. 2 9 E l ő b b i esetben a biztosíték idegen do­

értelmezni. 3 6 K i m o n d j a t o v á b b á vevői késedelem esetére az elál­

-

halasztó

feltételében

történő

megegyezésnek

rendeli

log, s ha az adós n e m teljesít vagy vagyonára hitelezői végrehaj­

lás j o g á t , a k ö t e l e z ő okirati f o r m á t és a fizetés határidejének

tást kérnek, illetve felszámolják azt, csak a d o l o g vételárából nyer­

megállapítását.

h e t kielégítést, elsőbbségi j o g a alapján. Pactum reservati dominii

személyek érdekei v é d e l m é b e n tették kötelezővé. 3 7

esetén a hitelező m a g á r a a d o l o g r a tarthat igényt, így erősebb biz­ tosítékkal rendelkezik, m i n t a zálogjogosult.

Az okiratba foglalás kötelezettségét h a r m a d i k

N o h a e r r e az időszakra annyiban megszilárdult e biztosíték p o z í c i ó j a , h o g y n e m csupán az általa b e t ö l t e n i kívánt cél szük­

Schwartz részletesen e l e m z i a tulajdonjog-fenntartás titkossá­

ségességét, h a n e m t ö b b n y i r e létjogosultságát is elismerték, a

g á n a k kérdését. 3 0 Álláspontja szerint a titkos zálogjog tilalmát ki­

helyzetet m e g n e h e z í t e t t e , h o g y a szűk k ö r ű rendezés következ­

elégítően magyarázza az a tény, h o g y valamely d o l o g t ö b b s z ö r

m é n y e k é n t a b í r ó i gyakorlat t o v á b b r a is tág teret k a p o t t . E l f o ­

elzálogosítható, s a h i t e l e z ő n e k tájékozódnia kell arról, h o g y az

gadása részint arra a tényre t á m a s z k o d o t t , h o g y i n g ó k jelzálog­

i n g ó s á g o t megterhelték-e m á r . T u l a j d o n j o g esetén más a hely­

gal

zet, hiszen ha a titkos tulajdon m e g e n g e d e t t , n e m zárja ki sem­

reservati

történő

megterhelése

nem

vált

lehetségessé,

í g y pactum

dominii k i k ö t é s e útján az a réteg j u t h a t o t t „ h i t e l h e z " ,

mi a titkos tulajdonjog-fenntartást sem, s ez ugyan n e m teljesen

a m e l y e g y é b k é n t tényleges hitelt n e m k a p o t t volna. A z iparo­

veszélytelen m e g o l d á s , de e g y d o l o g egyszer adható el és a tulaj­

sok, m u n k á s o k s z e g é n y e b b rétege készpénzzel n e m rendelke­

d o n o s i kereset h a r m a d i k személyekkel s z e m b e n sokkal teljesebb

zett, m e g t e r h e l h e t ő vagyontárgyuk, személyes hitelük n e m volt,

védelmet jelent, m i n t a z á l o g j o g i kereset.

foglalkozásukat p e d i g a

szükséges

felszerelések,

g é p e k híján

Összességében m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a gazdasági funkció azo­

n e m v é g e z h e t t é k volna. S z á m u k r a 3 8 , t o v á b b á a m á s i k oldalról a

nossága n e m zárja ki egyik i n t é z m é n y alkalmazhatóságát sem,

f o g y a s z t ó k részére tartós cikkeket értékesítő k e r e s k e d ő k számá­

különösképpen,

h o g y j o g t e c h n i k a i l a g eltérő eszközökről van

szó. B á r a tulajdonjog-fenntartás i n g ó k esetén rejtett biztosíték, a hitelező helyzete e r ő s e b b , m i n t a zálogjogosulté, n e m egysze­

ra a tulajdonjog-fenntartás lehetőségének kiaknázása nélkülözh e t e t i e n n é vált, s igen gyakran alkalmazták is. 3 9 1 . 1 . A b í r ó i gyakorlat a M t j . m e g a l k o t á s á n a k időszakában el­ ismerte a tulajdonjog fenntartásának kikötését, a m e n n y i b e n a)

rűen elsőbbségi i g é n y keletkezik. 6. A fentiek elsősorban az egyszerű tulajdonfenntartás jellem­

a n n a k kikötésére a vétellel egyidejűleg került s o r ( e g y 1 9 2 9 . évi

ző ismérvei. F e l m e r ü l t a z o n b a n az i g é n y arra, h o g y ezt az esz­

kúriai d ö n t é s k i m o n d t a , h o g y az eladó a t u l a j d o n j o g o t legké­

k ö z t szélesebb k ö r b e n alkalmazzák, hatályát kiterjesszék. Az ezt

s ő b b átadáskor tarthatja fenn, a m e n n y i b e n erre csak k é s ő b b ke­

célzó

horizon­

rül sor, c s a k k ö t e l m i hatályú ügylet keletkezik 4 0 ); b) az i n g ó k a t

Vertikális kiterjesztés esetén a vevő a d o l g o t a tulajdon­

egyedileg m e g h a t á r o z t á k ; c) rögzítették, h o g y a vételárrészletek

tálisak.

ügyleti 31

kikötések

lehetnek

vertikálisak

vagy

j o g fenntartása idején eladhatja, illetve feldolgozhatja. E n n e k

törlesztésének elmulasztása esetén a d o l g o t az e l a d ó b i r t o k á b a

különösen a kereskedelmi, ipari é l e t b e n v a n jelentősége, ameny-

vissza kell b o c s á t a n i . M á r a z 1 9 1 4 . évi T e r v e z e t indokolása utal

nyiben az adós n e m v é g s ő felhasználó. A tulajdonjog-fenntartás

arra, h o g y az e l a d ó n e m vonhatja el a tulajdonát k é p e z ő d o l o g

ilyen esetben kiterjed e g y m á s i k d o l o g r a vagy valamely szurrogá­

b i r t o k á t " , de vevői késedelem esetén elállhat 4 2 , s gyakorta ezt az

t u m r a , a d o l o g helyébe l é p ő vételár-követelésre: Az adós így

elállási j o g o s í t v á n y t tekintették a tulajdonjog-fenntartás egyik

rendszerint a hitelezőre e n g e d m é n y e z i a k é s ő b b i tovább-eladás-

l e g j e l e n t ő s e b b - különleges - jogosítványának. 4 3

b ó l származó vételár követelését.

V i t á s kérdés v o l t , h o g y elállás esetén mi lesz a sorsa a m á r ki-

H o r i z o n t á l i s kiterjesztésre oly m ó d o n kerülhet sor, h o g y a

tizetett vételárrészleteknek. Schwartz utal arra, h o g y a feleknek

biztosíték n e m c s a k az a d o t t vételárrészletek iránti követelést biz­

szerződésükben kell ezt a kérdést rendezni 4 4 , ám előfordult, h o g y

tosítja, h a n e m a felek üzleti kapcsolatából származó m i n d e n

a felek egyike j e l e n ő s e n k á r o s o d o t t : vagy az eladó, aki n e m von­

egyéb követelést is. M i v e l a fenti esetekben biztosítékul n e m az

ta le a használat ellenértékét és a vételárat teljes egészében vissza­

eredeti d o l o g szolgál, illetve az n e m c s a k a d o l o g h o z kapcsolódó

térítette, vagy a vevő, akivel s z e m b e n partnere uzsorásként j á r t

követelést biztosítja, a b i z t o s í t é k tárgya - a d o l o g - és a követe­

el. E g y 1 9 3 0 - b a n született ítélet alapján kitűnik, h o g y a ma is al­

lés kapcsolata meglazul; e n n e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t ezek n e m

k a l m a z o t t gyakorlat megszilárdult: a kifizetett vételárrészletek­

egységesen és erőteljesen elfogadott biztosítéki f o r m á k - külö­

b ő l le kell v o n n i a használat díját és az esetleges értékcsökkenés

n ö s tekintettel arra, h o g y az egyszerű tulajdonjog-fenntartás vo­

mértékét.45

natkozásában s e m jelentkezik az egységesség.

A m i a tulajdonjog-fenntartás d o l o g i hatályának elismerését il­ leti, a K ú r i a i n g a d o z ó gyakorlatot m u t a t o t t . I g é n y p e r b e n rögzí­ tették, h o g y a kikötés harmadik személyek irányában n e m b í r

III. A tulajdonjog-fenntartás szabályozása M a g y a r o r s z á g o n

joghatállyal, á m n e m sokkal k é s ő b b ezzel ellenétes t a r t a l m ú d ö n ­

A magyar szabályozás ismertetésére két szakaszban kerül sor: rö­

is e g y s é g e s e b b lett, s a tulajdonjog-fenntartás egyik legjelentő­

tést h o z t a k . viden kitérünk a h á b o r ú e l ő t t i szabályozási törekvések és bírói gyakorlat bemutatására, a rendszeresen felvetődő problémákra;

46

A M t j . idejére a gyakorlat e b b e n a vonatkozásban

s e b b e l ő n y e k é n t t a r t o t t á k s z á m o n azt, h o g y az eladó a végrehaj­ tatóval s z e m b e n és c s ő d esetén is felléphetett, követelhette d o l g a

vissza-

illetve kiadását. M é g e b b e n az időszakban is a biztosíték

komoly hátrányaként utaltak arra, h o g y a véletlen kár veszélyét a 47

bírói gyakorlat az eladóra hárította. 1.2. 1 8 8 6 - b a n Schwartz a pactum reservati dominii j o g i ismérveinek elemzése során az intézmény feltétlen szükségességére csupán a varrónő vagy földműves példáján keresztül utal, akiket e biztosí­ ték tagadása foglalkozásuk gyakorlásához szükséges eszközöktől fosztana meg, ám negyven évvel később, a m i k o r a fentiekben is­ mertetett bírói gyakorlat kialakul és a tulajdonjog-fenntartás elismerhetősége n e m kétséges, m á r az ipar és kereskedelem érdekei az egyszerű tulajdonjog-fenntartás hatályának tágítását igényelnék. A bírói gyakorlat m e g k í v á n t a a tulajdonjog-fenntartás és az adott d o l o g szoros kapcsolatának fennmaradását. N e m ismerte el az elfogyasztható d o l g o k r a - élelmiszerekre - vagy más elhasz­ 48 nálható dolgokra m e g k ö t ö t t szerződést. Szladits e n n e k a meg­ állapodásnak a m e g e n g e d h e t ő s é g é r e utal - addig, a m í g az a d o t t dolgot át n e m alakítják vagy m e g n e m semmisül. Áruraktár vo­ natkozásában is az a b b a n szereplő egyes tárgyakra értelmezték a 49 pactum reservati dominii kikötését. A tulajdonjog-fenntartás hatályának kiterjeszthetősége szem­ pontjából - e b b e n a v o n a t k o z á s b a n - nincs k ü l ö n b s é g a k ö z ö t t , h o g y fogyasztásra rendelt d o l o g r ó l vagy olyan ingóságról van szó, amelyet általában feldolgoznak vagy a vevő rendes üzleti te­ vékenysége folyamán rendszerint feldolgoz vagy továbbértékesít. A bírói gyakorlat o l y m ó d o n szűkítette le az így m e g t e r h e l h e t ő ingók körét, h o g y az n e m szolgált az i p a r o s o k és kereskedők elő­ nyére: árubeszerzéseik során a tulajdonjog-fenntartás eszközét n e m vehették igénybe, legfeljebb saját üzletük berendezésénél, szerszámaik megvételénél, lévén ezek stabilabb, tartós használat­ ra rendelt d o l g o k - részint természetüknél fogva azok, részint az adott konkrét esetben, mivel n e m ezen d o l g o k értékesítéséből vagy feldolgozásából szerezték forgalmukat. 5 0 A kereskedő hitelezőként kiköthette a tulajdonjog fenntartását, ám adósként nem, pedig ez sokkal szélesebb kört jelentett volna a kikötés érvényesülésére. A pactum reservati dominii nemcsak továbbeladás, illetve feldolgozás útján vesztette el hatályát, hanem akkor is, ha az adott dolgot ingatlanba beépítették. Különösen a gépgyártók érdekeit érintette érzékenyen az ítélkezési gyakorlat bi­ zonytalansága: n e m tudhatták, h o g y a gép beépítése következtében a természetszerű beépítés folytán a gép alkotórészévé válik, s szilárd és állandó összeköttetésüknél fogva osztja a fődolog j o g i sorsát vagy inkább csak tartozéknak minősül, amely esetben az eladó azt a ve­ vő mulasztása, fizetésképtelensége esetén visszakövetelheti. 5 1

megnyitása e l ő t t értékesíti, azaz követelheti-e a vevő által k a p o t t vételár számára t ö r t é n ő elkülönítését. A felszámolási eljárásról szóló törvény n e m rendelkezik annak l e h e t ő s é g é r ő l , h o g y a volt tulajdonos a felszámolás alá v o n t v a g y o n b ó l a t ö b b i hitelezőt m e g e l ő z ő e n nyerjen a jogellenesen e l a d o t t d o l o g vételára össze­ 53 gére kielégítést, így ez a megoldás kizártnak t e k i n t h e t ő . (Ezt 54 alátámasztja közzétett bírósági ítélet is. ) T e r m é s z e t e s e n az eladó követelése j o g o s , de csak a t ö b b i hitelező k ö z é besorolva j u t h a t kielégítéshez, ez pedig igen hátrányos reá nézve. A méltá­ nyosság k ö v e t e l m é n y é n e k is m e g f e l e l ő b b szabályozást jelen­ 55 tene, ha a (volt) tulajdonos j o g a i e b b e n a - n e m kevéssé jelen­ tős - k ö r b e n is érvényesíthetőek lennének. T o v á b b i kérdést vet fel az, h o g y a P t k . csak az elidegenítés és megterhelés tilalmát m o n d j a ki, ám n e m szól a feldolgozás tilal­ m á r ó l . E b b ő l valóban az következik, h o g y a t ö r v é n y h o z ó n e m 56 kívánta tilalmazni e n n e k lehetőségét? E n n e k e l l e n t m o n d a n i lát­ szik az, h o g y tiltja a d o l o g elidegenítését, amely e g y é b k é n t s e m állna j o g á b a n , ellenben a d o l o g feldolgozása n e m ü t k ö z n e j o g ­ szabályba. E k k o r a z o n b a n a tulajdonjogi rendezésre a Ptk. fel­ dolgozásra, átalakításra, egyesítésre v o n a t k o z ó általános szabá­ lyai szerint kerülne - külön megállapodás hiányában - sor, s ez n e m j á r együtt az eladó tulajdonjogának védelmével. A rendelkezési j o g kizárása n e m sértheti j ó h i s z e m ű h a r m a d i k személy érdekeit, erről a 3 6 8 . § ( 2 ) bekezdése kifejezetten ren­ delkezik. A ( 3 ) bekezdés csupán i n g a t l a n o k vonatkozásában ren­ dezi a veszélyviselés kérdését, ám ugyanez é r t e n d ő i n g ó d o l g o k átadásával keletkező helyzetre is. E g y s z e r ű tulajdonjog-fenntartás esetén tehát hazai jogszabá­ lyok kedvező hitelezői p o z í c i ó t nyújtanak az ezzel a kikötéssel élő eladó számára, bár h a r m a d i k j ó h i s z e m ű személyek szerzésé­ n e k érinthetetlensége mellett a hitelező helyzetét i g e n negatívan érinti a felszámolási eljárás fent jelzett szabályozási hiányossága. B ü n t e t ő j o g u n k b ü n t e t n i rendeli ugyan a vevő részéről megvaló­ sított cselekményt - a m e l y sikkasztásnak m i n ő s ü l -, de a j o g o s u l t akkor érezheti pozícióját szilárdnak, ha m i n d a polgári és gazda­ sági jogszabályok, m i n d pedig a b ü n t e t ő j o g i rendelkezések véde­ l e m b e n részesítik azt. A pactum reservati dominii hatályának lehetséges kiterjesztésé­ vel az utolsó fejezetben foglalkozunk, hiszen kérdés, h o g y a fo­ k o z o t t hatályú tulajdonjog-fenntartás belefér-e e b b e a fentiekben vázolt körbe.

2. A Ptk. 3 6 8 . §-a szűk k ö r b e n rendezi az i n g ó d o l o g feletti tulajdonjog fenntartásának lehetőségét. A n n a k áttekintéséhez, h o g y m e n n y i b e n érvényesíthető a biztosíték m i n d k ö t e l m i , m i n d d o l o g i hatályát tekintetbe véve, a P t k . egyéb rendelkezéseit, a végrehajtás és a felszámolás szabályait kell figyelembe venni.

I V . T u l a j d o n j o g - f e n n t a r t á s a z egyes j o g c s a l á d o k b a n

A kötelezett késedelme esetén a j o g o s u l t a Ptk. 3 0 0 . §-ának ( 1 ) bekezdése alapján követelheti a teljesítést - az e g y összegben t ö r t é n ő törlesztést - vagy a szerződéstől elállhat érdekmúlás ese­ tén, illetve akkor, ha egyértelműen m e g h a t á r o z t á k a szerződés­ ben, h o g y az adósnak milyen határidővel kell a részleteket tör­ leszteni. I l y m ó d o n a hitelező az a d o t t d o l g o t visszakövetelheti.

N é m e t o r s z á g b a n a BGB a hitelezés elsődleges biztosítékaként s z á m b a j ö h e t ő zálogjog vonatkozásában erőteljesen ragaszkodik az i n g ó d o l g o k kizárólag átadás útján t ö r t é n ő elzálogosításának elvéhez. Birtokátadás mellőzésével i n g ó z á l o g j o g n e m h o z h a t ó létre, mivel ez a nyilvánosságra hozatal alapelvének megsértését j e l e n t e n é . Ez a rejtett zálogjog pedig n e m nyújtana a hitelező számára sem védelmet. 5 7

A hitelező helyzetét védelmezi a polgári eljárásjogi, illetve végrehajtási törvény is. A P p . 3 7 1 . §-ának ( 1 ) bekezdése értel­ m é b e n az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga alapján tart igényt, a végrehajtást k é r ő ellen a foglalás feloldása érdekében igénypert indíthat. A vagyontárgy feloldása esetén a végrehajtó azzal kapcsolatban semmiféle rendelkezést n e m tehet. 5 2 A 3 6 8 . § ( 2 ) bekezdése é r t e l m é b e n az adós a hitelező tulajdo­ n á b a n m a r a d t d o l g o t n e m idegenítheti e l é s n e m terhelheti m e g . E n n é l f o g v a n e m rendelkezhet vele, í g y a biztosítékul szolgáló d o l o g a Cstv. 4. §-ának é r t e l m é b e n n e m esik a felszámolási eljá­ rás alá e s ő vagyontárgyak közé, azt a felszámoló köteles az azt igénylő tulajdonos számára kiadni. K é r d é s azonban, h o g y m i k é n t érvényesítheti az eladó jogait, ha vevője a d o l g o t a jogszabályt m e g s z e g v e a felszámolási eljárás

A)

A germán

jogcsalád

NÉMETORSZÁG

A gazdasági élet azon igénye, h o g y az adósnak ne kelljen m e g ­ válnia a biztosítékul szolgáló ingóságtól, m á r a BGB hatálybalé­ pése e l ő t t is erőteljesen jelentkezett 5 8 , így a gyakorlat igen k o r á n életre hívott egyéb, az ingójelzálogjog célját b e t ö l t ő biztosítéki intézményeket. M i n d a biztosítéki tulajdonátruházás (Sichermtgsübereignung), m i n d a tulajdonjog-fenntartás (Eigentumsvorbehalt) N é m e t o r s z á g b a n vált k o m o l y , a b í r ó i gyakorlat által elis­ m e r t és továbbfejlesztett biztosítéki eszközzé. E z e k b e n az esetek­ b e n a hitelező helyzetét n e m a zálogjog, h a n e m a tulajdonjog biztosítja, n e m járulékos, azaz a követeléstől elváló jogosítvány­ ként. H a s o n l ó s á g u k ellenére m i n d szerkezetükben, m i n d j o g i hatásukban, m i n d elfogadottságuk m é r t é k é b e n k ü l ö n b ö z ő j o g ­ intézményekről van szó.

A biztosítéki tulajdonátruházás a BGB-ben n e m szabályozott,

b e n „tulajdonjoghoz vezető lépcsőfoknak" nevezte 6 8 , s ez azért ta­

de n e m is tiltott biztosítéki eszköz, mely értelmében a felek -

láló elnevezés, m e r t a várományi j o g jogosultjának cselekményé­

formához n e m kötött m ó d o n - megállapodhatnak abban, hogy

től függ, h o g y m i k o r válik tulajdonossá - a teljes jogosultság

az adós a d o l o g tulajdonjogát annak további birtoklása mellett a

megszerzése tekintetében a j o g o s u l t j o g i helyzete a tulajdonos

hitelezőre átruházza. 5 9 A felek j o g v i s z o n y á t a tulajdonjog kifeje­

akaratától teljesen független. 6 9 H e l y z e t e h a s o n l ó a tulajdonosé­

zetten biztosítéki célja h a t á r o z z a m e g és e b b ő l a fiduciárius kap­

h o z , mivel az őt megillető j o g o r v o s l a t o t veheti igénybe; ezenkí­

csolatból következik az, h o g y a tulajdonjog „visszaruházásának"

vül a várományi j o g elidegeníthető, illetve m e g t e r h e l h e t ő . 7 0

a megállapodásban lefektetett kötelezettsége akkor áll b e , a m i k o r

A dologi következmények érvényesülnek a vevő ellen vezetett

véglegesen megállapítható, h o g y a követelés m á r n e m áll, illetve

végrehajtási és csődeljárás folyamán - ezt az adott jogszabályok

állhat fenn. 6 0

rendezik. A m e n n y i b e n a vevő ellen végrehajtást kérnek, az eladó

A tulajdonjog-fenntartás - n o h a a BGB szűkszavú e b b e n a te­

tulajdonjoga a lefoglalt d o l o g értékesítését megakadályozó jogosít­

kintetben - a fentinél n a g y o b b m é r t é k b e n elismert, elfogadott és

vány 7 1 , amennyiben ez alapján igényperrel él. Ha az igényper ala­

j e l e n t ő s e b b e n továbbfejlesztett i n t é z m é n y . M í g biztosítéki tulaj­

pos o k b ó l indul, az eladó visszakapja a d o l g o t és afölött újra ren­

donátruházására pénzhitel biztosítása érdekében kerül sor, addig

delkezhet. Igényper azonban csak addig indítható, amíg az eladó a

a tulajdonjog fenntartása az áruhitelezők igen széles k ö r b e n - a

tulajdonos. Ha a végrehajtást kérő a hátralékos vételárat az eladó

t ö b b i j o g r e n d s z e r egyes o r s z á g o k b a n élő típusaival összevetve a

számára kifizeti, a tulajdonjog-fenntartás megszűnik, az eladó tu­

legszélesebb k ö r b e n - alkalmazott eszköze. 6 1 E n n e k o k a a zálog­

lajdonjoga a vevőre száll. E z t az eladó n e m tagadhatja meg. 7 2

j o g i felfogás merevségén túl a hitelező számára biztosított ked­

A vevő fizetésképtelensége m i a t t i n d í t o t t csődeljárás esetén

vező p o z í c i ó b a n és a bírói gyakorlat kiterjesztésre és továbbala-

kevésbé e g y é r t e l m ű a helyzet. A h o g y a végrehajtási eljárás, ú g y

kítására való hajlandóságában k e r e s h e t ő .

a csődeljárás tárgyául is csak azok a d o l g o k szolgálhatnak, ame­ lyek felett a vevő a csődeljárás m e g n y i t á s a k o r rendelkezhet. A tu­ lajdonjog-fenntartással e l a d o t t d o l o g n e m tartozik e b b e a körbe,

1. E g y s z e r ű tulajdonjog-fenntartás

így a j o g o s u l t követelheti d o l g á n a k a c s ő d t ö m e g b ő l t ö r t é n ő el­

(einfacher E i g e n t u m s v o r b e h a l t )

különítését. ( E z az elkülönítés iránti i g é n y felel m e g az igényper­ n e k . 7 3 ) H o g y erre m i k o r és h o g y a n kerül sor, az attól függ, h o g y

A BGB 4 5 5 . §-ának szabályozása megfelel a biztosítéki f o r m a LT.

elismerést nyer-e a c s ő d t ö m e g g o n d n o k választási j o g a . A n é m e t

fejezetben felvázolt „ideáltípusának". Ez a szakasz - amelyet az

szabályozás szerint, a m e n n y i b e n a felek egyike s e m teljesítette

1 9 2 8 . évi M t j . átvett - a tulajdonjog átszállásának d o l o g i rend­

teljesen a szerződést, a c s ő d t ö m e g g o n d n o k választhat, h o g y tel­

szerére támaszkodva ( I I . 1.) k ö n n y e d é n elválasztja a k ö t e l m i

jesíti-e szerződést vagy m e g t a g a d j a azt. E l ő b b i esetben kifizeti a

ügyletet a feltételes tulajdonjog-átszállástól.

vételár-hátralékot, melynek k ö v e t k e z m é n y e k é n t a d o l o g a vevő

A f o r m á h o z n e m k ö t ö t t , akár szóbeli megállapodásnak a tár­

tulajdonába és így a c s ő d t ö m e g b e kerül. A n n a k elkülönítését az

gya bármilyen i n g ó d o l o g lehet: a zálogjoggal t ö r t é n ő megter-

eladó természetesen t o v á b b r a n e m követelheti. A m e n n y i b e n

helhetőség, elhasználhatóság, illetve helyettesíthetőség n e m dön­

m e g t a g a d j a a teljesítést, az eladó követelheti a d o l g o t , s ezenkí­

tő kritérium. 6 2 A biztosíték hatálya kiterjed az alkotórészekre,

vül a vevővel s z e m b e n kártérítési követelését is érvényesítheti. 7 4

tartozékokra is, ö n m a g á b a n olyan d o l o g r a a z o n b a n , amely e g y

K é r d é s a z o n b a n , h o g y megilleti-e a c s ő d t ö m e g g o n d n o k o t ez

másik d o l o g lényeges alkotórésze, természetesen n e m alapítható.

a választási j o g .

Tulajdonjog-fenntartás k i k ö t h e t ő dologösszességre is - pl. áru­

Bülow utal arra, h o g y ez a feltétel a vevő oldaláról megáll, hiszen

E n n e k feltétele a szerződés nem-teljesítése.

raktár -, valamint vállalkozásra is, de e b b e n az esetben az egyes

a teljes vételárat n e m fizette ki, az eladó a z o n b a n csak a tulajdon­

dolgokat terheli a biztosíték. 6 3

j o g feltételes átruházására vállalt kötelezettséget, azt pedig tel­

A tulajdonjog fenntartásában t ö r t é n ő megállapodásra a vételi

jesítette 7 5 - a teljes jogszerzés az ő cselekményétől független.

ügylet időpontjánál k é s ő b b is s o r kerülhet. Ha a megállapodás

A m e n n y i b e n ez az indokolás elfogadható, s az eladó részéről

n e m tér ki erre és az eladó az átadáskor juttatja kifejezésre a tu­

n e m a tulajdonjog teljes átruházását tekintjük teljesítésnek, a

lajdonjog fenntartása iránti szándékát, azt o l y m ó d o n kell tenni,

c s ő d t ö m e g g o n d n o k n e m választhat: a fennálló részleteket ki kell

h o g y a vevő számára is egyértelművé váljék és ehhez hozzájárul­

fizetnie, h o g y a d o l g o t a c s ő d t ö m e g b e vonhassa, s ha ezt n e m

j o n : a traditio j o g h a t á s á t a k é t fél e g y b e h a n g z ó akaratnyilvánítá­

teljesíti, az eladó elállhat és követelheti a d o l o g elkülönítését.

76

sa határozza m e g . 6 4 A tulajdonjog-fenntartási kikötés igen gyak­

B á r egyszerű tulajdonjog-fenntartás esetén a vevő a d o l g o t

ran képezi az általános üzleti feltételek részét. Az ítélkezési gya­

n e m idegenítheti el, k ü l ö n ö s figyelmet érdemel, h o g y a szerző­

korlat é r t e l m é b e n ezen feltételek k ö r é b e n az a d o t t ü g y b e n kife­

dés ilyen irányú m e g s z e g é s e az ellene i n d í t o t t csődeljárás esetén

jezetten, egyértelműen utalni kell a tulajdonjog fenntartására.

m i l y e n k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r az eladó jogérvényesítésére nézve.

A szerződéskötés utáni - pl. szállítólevél k e r e t é b e n erre t ö r t é n ő

Az eladó az ellenszolgáltatás iránti követelés engedményezését

utalás - n e m e l e g e n d ő 6 5 ; bár született ítélet, amely m e g h a t á r o z ó ­

kérheti, a d o l o g helyébe lépett s z u r r o g á t u m elkülönítése útján.

vá vált: az eset valamennyi k ö r ü l m é n y é t figyelembe kell venni és

K é r d é s , h o g y a követelés az értékesítés s o r á n k a p o t t vételár tel­

annak alapján kell megállapítani, h o g y a vevő számíthatott-e erre

jes egészére vonatkozik-e. 7 7

a kikötésre vagy sem. 6 6

Ö s s z e s s é g é b e n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az egyszerű tulajdonjog­

A BGB e m l í t e t t szakasza kifejezetten utal az eladó elállási j o ­

fenntartás n e m véletlenül vált a legszélesebb k ö r b e n alkalmazott

gára, a m e n n y i b e n a vevő k é s e d e l e m b e esik - e b b e n nyilvánul

biztosítéki eszközzé N é m e t o r s z á g b a n : az eladó m i n t biztosítéki

m e g a biztosíték k ö t e l m i hatálya. Weber utal arra, h o g y az eladó

j o g o s u l t helyzetét csak a j ó h i s z e m ű h a r m a d i k személyek visszter­

a m á r kifizetett vételárrészletek visszatérítésével kapcsolatban ki­

hes szerzése korlátozza ( e k k o r az eladó csak kártérítési igényét

kötheti, h o g y ezek a részletek használati díjnak minősülnek, ter­

érvényesítheti a vevővel s z e m b e n ) .

mészetesen ez a vevő s z á m á r a i g e n hátrányos kitétel. 6 7 L é n y e g e s e b b a biztosítéki megállapodás d o l o g i hatálya, a m e l y egyik oldalról a tulajdonjog érvényesíthetőségét, m á s i k oldalról pedig a birtoklás j o g á t és a v á r o m á n y i j o g o t jelenti. A n é m e t iro­

2. F o k o z o t t hatályú tulajdonjog fenntartás (erstreckter

Eigentumsvorbehalt)

d a l o m n a g y teret szentel a v á r o m á n y i j o g o k k a l kapcsolatos kér­ déseknek. V a l a m e n n y i szerző egyetért a b b a n , h o g y különleges

M i n t m á r arra t ö b b a l k a l o m m a l utaltunk, a fent e l e m z e t t bizto­

jogosítványról van szó, ám vitatott, h o g y ez a tulajdoni váromány

sítéki f o r m a kellően kielégíti a felek érdekeit, ha a vevő a d o l o g

(Eigeretumsanwartschaft)

d o l o g i j o g , kötelmi j o g vagy a kettő kö­

végső felhasználója. A m e n n y i b e n a z o n b a n üzleti tevékenysége

z ö t t elhelyezkedő jogosítvány. A Szövetségi B í r ó s á g egyik ítéleté­

során a beszerzett árukat rendszeresen értékesíti vagy feldolgoz-

za, az eladó n e m k ö t vele ilyen megállapodást, m e r t a d o l o g ér­ tékesítése, egyesítése, keveredése esetén a BGB általános szabá­ lyai j ö n n e k

figyelembe,

s tulajdonjoga t ö b b n y i r e megszűnik.

Nem felel m e g ez a biztosíték azok igényeinek sem, akik n e m csupán a vételár-követelést, h a n e m egyéb követeléseiket is ily m ó d o n kívánják biztosítani. Ahogyan Weber utal rá, a tulajdonjog-fenntartás gyakorlatban

ár-követelést folyószámlán helyezi el. 8 3 V i t a t o t t az is, m i k é n t al­ k a l m a z h a t ó az a szabály, m e l y n e k é r t e l m é b e n a z o k a követelések, melyek az e n g e d m é n y e z ő v a g y o n á n a c s ő d megnyitását követő­ en keletkeztek, n e m érinthetik a c s ő d h i t e l e z ő k érdekeit. Í g y , ha az engedményezésre a csődnyitás e l ő t t került sor, a követelés el­ l e n b e n u t á n a keletkezett, azt n e m l e h e t f i g y e l e m b e venni. 8 4 A d o l o g tovább-értékesítését lehetővé tevő és a biztosítékot a

kialakított formáinak elismerése t ö b b t é n y e z ő b ő l fakad: a 4 5 5 . §

követelés

szabályozásából, az ítélkezési gyakorlatból és a j o g t u d o m á n y ré­

rendkívül népszerű az áruszállítók k ö r é b e n . Széles k ö r ű alkal­

engedményezésére

kiterjesztő

tulajdonjog-fenntartás

széről t ö r t é n ő elfogadásukból. Ez a m e s s z e m e n ő t á m o g a t o t t s á g

m a z h a t ó s á g á t elősegítette a követelésnek csupán azonosíthatósá­

azonban egyáltalán n e m zárja ki azt, h o g y ne l e n n é n e k az egyes

g á t m e g k í v á n ó b í r ó i gyakorlat, á m hátránya, h o g y c s ő d esetén

kérdések erősen t í s z t á z a t l a n o k , s ő t ellentmondásosak. 7 8 K ü l ö ­

csupán kielégítési e l s ő b b s é g e t biztosít és egyes esetekben m é g ez

nösképpen m é g típusainak csoportosítása s e m a z o n o s az egyes

is vitás.

ismertetésekben. A k ö v e t k e z ő k b e n a leggyakrabban alkalmazott beosztás alapján ismertetjük az egyes formákat, ö s s z h a n g b a n a

2.1.2.

II. fejezetben alkalmazott fogalmakkal.

Feldolgozási

záradék

(Verarbeitungsklausel) A BGB 9 5 0 . §-a é r t e l m é b e n a feldolgozás, átalakítás eredménye­

2 . 1 . Vertikális fokozott hatályú tulajdonjog-fenntartás

k é n t keletkező d o l o g tulajdonjogát a feldolgozó szerzi m e g . Ha

(verlängerter Eigentumsvorbehalt)

a felek egyszerű tulajdonjog-fenntartási záradékot csatolnak a szerződéshez és a vevő a d o l g o t feldolgozza vagy beépíti, az el­

2.1.1.

Jövőbeli

követetés

engedményezése

a d ó elveszíti tulajdonjogát. H o g y a vételárrészletek vonatkozásá­ b a n biztosítéka fennmaradjon, de a kereskedő, iparos a d o l g o t

(Vorausabtretung)

felhasználhassa, a felek k i k ö t i k az ún. feldolgozási záradékot. A felek m e g á l l a p o d h a t n a k abban, h o g y a vevő rendes gazdasági

E n n e k érvényesíthetőségével kapcsolatban vitás kérdés, h o g y

vagy üzleti tevékenysége k ö r é b e n a d o l g o t elidegenítheti. M i v e l

a 9 5 0 . § d o l o g i j o g i szabálya diszpozitív avagy kógens-e. 8 5 A hi­

ebben az esetben az e l a d ó tulajdonjoga m e g s z ű n i k - azt a har­

telező akkor biztosíthatja kellően saját helyzetét, ha a megállapo­

m a d i k személy vevő szerzi m e g -, s így m e g s z ű n i k az eladó biz­

dásban a feldolgozás m ó d j á t akként rögzítik, h o g y a vevő azt az

tosítéka is, érdekében áll, h o g y valamely m á s d o l o g , szurrogá­

eladó számára végzi, így tulajdonjoga a feldolgozott, átalakított

t u m lépjen az e l a d o t t d o l o g helyébe. Ez a további értékesítésből

d o l g o n is fennmarad. 8 6 T e r m é s z e t e s e n az eladónak figyelemmel

származó, a v e v ő t az ő vevőjével s z e m b e n m e g i l l e t ő vételár-kö­

kell lennie előzetesen arra, h o g y m i l y e n az átalakítás m ó d j a : in-

vetelés, m e l y e t az adós az eladóra engedményez. Az e n g e d m é ­

g a d a n r a t ö r t é n ő építés esetén a tulajdonjog kérdése m á s k é n t ala­

nyezésre a megállapodással egyidejűleg általában s o r kerül - így

kul. H a s o n l ó k é p p e n eltérő a helyzet, ha a feldolgozást h a r m a d i k

mindig j ö v ő b e l i követelést e n g e d m é n y e z n e k .

személy végzi - ilyenkor a feldolgozási záradék a követelés elő­

Kérdéses e b b ő l a s z e m p o n t b ó l , h o g y m i l y e n m é r t é k b e n kell a követelésnek m e g h a t á r o z o t t n a k lennie. I r á n y a d ó n a k az enged­

zetes

engedményezésével

összekapcsolódva

biztosítja

a

hite­

lezőt. 8 7

ményezés i d ő p o n t j a tűnik, á m akkor m é g rendszerint n e m isme­

M i n d a k é t kiterjesztett tulajdonjog-fenntartási típusnak jel­

retes s e m a t o v á b b i értékesítés vevője, azaz az e n g e d m é n y e z e t t

l e m z ő j e az a m e g k ö t ö t t s é g ; h o g y a m e n n y i b e n az eladót a meg­

követelés adósa, s e m a követelés összege. E z e k az adatok csak a

állapodás túlbiztosítja, az n e m t e k i n t h e t ő érvényesnek. Így az

követelés tényleges keletkezésével állapíthatóak m e g , s e z e k e t

egyes esetekben a bíróság k ü l ö n ö s figyelmet fordít annak vizsgá­

kell az e n g e d m é n y e z é s h e z hozzárendelni. A bíróságnak az a t ö ­

latára, h o g y az eladó által szállított nyersanyag és az azon végzett

rekvése, h o g y az általános elgondolást k o n k r é t esetekben érvény­

m u n k a , valamint az azzal e g y b e d o l g o z o t t egyéb anyagok értéke

re juttassa, n e m v o l t tartható, hiszen a f o k o z o t t hatályú tulajdon­

h o g y a n viszonylik e g y m á s h o z . A tulajdonjog fenntarthatóságá­

jog-fenntartás e típusának tarthatatlanságát eredményezte volna,

nak érdekében a felek gyakran k ö z ö s tulajdon keletkezésében ál­

Így a bírósági gyakorlat m i n d i g az egyes esetek k ö r ü l m é n y e i t ve­

lapodnak meg.

88

A vevő vagyonára vezetett csődeljárás esetén a

Az e n g e d m é n y e z é s i d ő p o n t j á b a n a követelésnek n e m

d o l o g elkülönítését az eladó n e m igényelheti, csupán - a túlnyo­

kell m e g h a t á r o z o t t n a k , s e m m e g h a t á r o z h a t ó n a k lennie 8 0 , elegen­

mó t ö b b s é g álláspontja szerint - elsőbbségi kielégítésre j o g o s u l t .

szi alapul.

79

dő, de e g y b e n szükséges is, h o g y az a követelés keletkezésekor a z o n o s í t h a t ó legyen, s e z t a m á r m e g h a t á r o z o t t követelést az en­ g e d m é n y e z e t t j ö v ő b e l i követeléshez illesszék. 8 1

2 . 2 . H o r i z o n t á l i s fokozott hatályú tulajdonjog-fenntartás

Az e n g e d m é n y e z e t t követelést a tulajdonjog-fenntartás mel­

(erweiterter Eigentumsvorbehalt)

lett vásárló saját vevőjével s z e m b e n csak a b b a n az esetben érvé­ nyesítheti, ha az eladó erre feljogosította, de a követeléssel ren­ delkezésre j o g o s u l t személy e b b e n az e s e t b e n is az eladó m a r a d .

2.2.1.

Egyéb

követeléseket

is

biztosító záradék

(Kontokorrentvorbehalt)

T e r m é s z e t e s e n az engedményezés csupán biztosíték, mellyel az eladó a k k o r élhet, ha vevője a vételárrészletek törlesztésével ké­ s e d e l e m b e esik.

a tulajdonjog fenntartása ne csupán az így eladott d o l o g hátralé­

A t o v á b b i értékesítésből származó követelésekre kiterjesztett tulajdonjog-fenntartás

A felek ilyen jellegű záradék kikötésével azt kívánják elérni, h o g y

mint

biztosíték

értékét

meghatározza,

kos vételárát biztosítsa, h a n e m az e l a d ó n a k a vevővel s z e m b e n fennálló egyéb követeléseit is (valamennyi követelést vagy azok­

h o g y milyen j o g o s í t v á n y o k k a l rendelkezik az eladó vevője fize­

nak m e g h a t á r o z o t t részét).

tésképtelensége esetén. ( A m e n n y i b e n m é g n e m értékesítette a

akár m á s típusú szerződésekből származó további követeléseket

Akár egyéb vételár-követeléseket,

d o l g o t , egyszerű a megítélése.) V i t a t o t t , h o g y az eladót megille­

biztosítanak így a felek, a biztosíték és ezen követelések k ö z ö t t a

ti-e a d o l o g elkülönítésének j o g a vagy csupán kielégítési elsőbb­

kapcsolat i g e n laza. M i v e l a felek k ö z ö t t i üzleti kapcsolatban j ö ­

ség. A gyakorlat álláspontja szerint ez a f o r m a k ö z e l e b b áll a biz­

v ő b e n keletkező követelésekkel is s z á m o l n i lehet, a tulajdonjog

tosítéki tulaj donátruházás intézményéhez, m i n t az egyszerű tu­

fenntartása ezekre is kiterjeszthető. 8 9

lajdonjog-fenntartáshoz, így az eladót csak kielégítési e l s ő b b s é g illeti m e g . 8 2 U g y a n e z v o n a t k o z i k arra az esetre, a m i k o r a tulaj­ donjog-fenntartás adósa a t o v á b b i eladásból őt m e g i l l e t ő vétel­

A b í r ó i gyakorlat é r t e l m é b e n ez a záradék érvénytelennek mi­ nősül, a m e n n y i b e n a záradék egyéb kövelésekre t ö r t é n ő kiter­ jesztése olyan m é r t é k b e n szembenáll ez eredeti adásvételi szerző-

dés célkitűzésével, h o g y az a szerződési szabadsággal való vissza­ éléshez vezetne. 9 0 T ö b b bírósági d ö n t é s született n e m r é g i b e n ,

2.3.2.

Utánakapcsolt

(nachgeschalteter

tulajdonjog-fenntartás Eigentumsvorbehalt)

amelyek tulajdonjog-fenntartás ilyen jellegű kiterjesztését csak kereskedők ügyleteire szűkítik, ugyanis fogyasztók k ö z ö t t i ha­

Az e l ő z ő formával ellentétben, a vevőt megilleti a d o l o g elidege­

s o n l ó é r t e l m ű m e g á l l a p o d á s o k a t érvénytelennek nyilvánítottak,

nítésének j o g a , ám anélkül, h o g y a tulajdonjog-fenntartás tényét

arra hivatkozva, h o g y az a feltétel i n d o k o l a t l a n u l hátrányos hely­

vevője t u d o m á s á r a kellene hoznia. A m á s o d i k eladásból szárma­

zetbe h o z t a a vevőt, s így a szerződés egész célját veszélyeztette. 9 1

zó vételár-követelés csak annak e n g e d m é n y e z é s e esetén illeti

A vevő elleni csődeljárás esetén az eladót megilleti a d o l o g el­

m e g az eladót. 9 8 R e n d s z e r i n t a vevő tulajdonjog-fenntartás útján

különítésének j o g a . N e m vitás a z o n b a n , h o g y a m e n n y i b e n a z

értékesíti a d o l g o t - a saját j o g á n , azaz a biztosíték j o g o s u l t j a ez

„elsődleges" követelést a v e v ő teljesítette, azaz a m e g v e t t d o l o g

esetben m a g a lesz. L e h e t s é g e s , h o g y a felek (az eladó és a vevő)

vételárát teljes egészében kifizette, az eladót a t ö b b i követelés vo­

e b b e n kifejezetten megállapodnak, ám a gyakorlatban n e m ez az

natkozásában m á r csak kielégítési e l s ő b b s é g illeti meg. 9 2 A tulaj­

egyeduralkodó megoldás. M e g k e t t ő z ő d i k a tulajdonjog-fenntar­

d o n j o g a d o l g o n e b b e n az e s e t b e n is az eladónál m a r a d a t ö b b i

tás és vele e g y ü t t a v á r o m á n y i j o g is, s az eladó akkor veszíti el

követelés biztosítására, de mivel a d o l o g i biztosíték és s biztosí­

tulajdonjogát, ha az egyik vételár-tartozást törlesztik. 9 9 M i v e l eb­

t o t t követelések k ö z ö t t n i n c s kapcsolat, a c s ő d s z e m p o n t j á b ó l

b e n az e s e t b e n sincs kizárva harmadik j ó h i s z e m ű személy szerzé­

biztosítéki tulajdonátruházás hitelezőjének m i n ő s ü l az eladó.

sének l e h e t ő s é g e , a csődeljárás kedvező szabályai ellenére is két­ séges e n n e k az i n t é z m é n y n e k a biztonsága.

2.2.2.

A

konszernhez

tartozók

követeléseit

biztosító

záradék

(Konzernvorbehalt)

AUSZTRIA

Az előzőekben i s m e r t e t e t t típustól ez a n n y i b a n különbözik,

I n g ó d o l g o n birtokátadás nélkül a N é m e t o r s z á g b a n elfogadott

h o g y n e m c s a k a vevőnek, h a n e m az egész konszernnek vala­

e s z k ö z ö k útján lehet biztosítékot t e r e m t e n i . Az alábbiakban el­

m e n n y i tartozását is biztosítja a vevővel k ö t ö t t megállapodás tu­

s ő s o r b a n a k ü l ö n b s é g e t emeljük ki.

lajdonjog-fenntartási záradéka. Az e l a d ó tulajdonjoga mindad­ dig fennmarad,

amíg

annak a

konszernnek

a

vállalkozásai,

Az i n g ó j e l z á l o g j o g az átadás - illetve regisztrálhatóság - hiá­ n y a e r e d m é n y e k é n t n e m nyert szabályozást, biztosítéki tulaj­

amelyhez a vevő is tartozik, n e m törlesztették tartozásaikat, ide­

donátruházás lehetséges, de csupán a nyilvánosság k ö v e t e l m é ­

értve a j ö v ő b e l i követeléseket is, a m e l y e k m e g h a t á r o z o t t a k vagy

n y é n e k kielégítése mellett, feltüntetve a m e g á l l a p o d á s b a n a

meghatározhatóak. 9 3 A v e v ő csődje esetén az eladó jogosítványai

tulajdonjog átruházásának jogalapját, a m e l y n e m irányulhat a

a fentiek szerint alakulnak.

kézizálogjog elvének megkerülésére. 1 0 0 M i v e l a d o l o g tényleges

K o r á b b a n ezt a záradékot elismerték, ám jelenleg erősen vita­ t o t t elfogadhatósága. J o g i s z e m p o n t b ó l t o v á b b r a s e m kifogásol­

vagy jelképes átadása e h h e z a b i z t o s í t é k h o z nélkülözhetetlen, s z ű k e b b k ö r b e n alkalmazzák.

h a t ó , á m jogpolitikai s z e m p o n t b ó l annál i n k á b b . E l l e n e szól,

A tulajdonjog-fenntartás kikötésére gyakran kerül sor, bár ez

h o g y tulajdonjogi viszonyokat illetően j e l e n t ő s bizonytalanságot

n e m h a s o n l í t h a t ó a n é m e t gyakorlathoz. M e g e n g e d h e t ő s é g e

o k o z , m i n d i g újabb és ú j a b b követelésekkel kell számolni, a ve­

s e m annyira kétséget kizáró, m i n t a n é m e t j o g i szabályozásban

vő számára túlságosan kitolódik a tulajdonjog megszerezhetősé­

és gyakorlatban, s ez elsősorban azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y a tu­

ge, így helyzete i g e n hátrányos. 9 4

lajdonjog fenntartása formátlan ügylet - m é g írásbeliséget s e m

A Szövetségi B í r ó s á g egyik d ö n t é s é b e n k i m o n d t a 9 5 , h o g y a

kíván -, így „ r e j t e t t " biztosítékként m ű k ö d i k . K é s ő b b a tulaj­

tulajdonjog-fenntartás n a g y o n széles k ö r ű kiterjesztése is m e g e n ­

donjog-fenntartás m e l l e t t szóló érvek kerültek előtérbe, különös­

gedett, a m e n n y i b e n a b i z t o s í t o t t követelés és a biztosíték tárgya

képpen, a m i k o r n é m i változáson áthaladva pénzhitel biztosításá­

k ö z ö t t i kapcsolat fennáll. A z t a z o n b a n nyitva hagyta az ítélet,

ra is alkalmassá vált. 1 0 1

h o g y k o n k r é t esetek speciális k ö r ü l m é n y e i k ö z e p e t t e ez a tulaj­ donjog-fenntartás

a szerződési szabadsággal t ö r t é n t visszaélés

szempontjából érvénytelennek nyilvánítható-e.

A tulajdonjog-fenntartás j o g o s u l t j á n a k h e l y z e t é t b i z t o s í t é k a k e l l ő e n szilárddá teszi. K o r á b b a n az e l a d ó n a k a m e g á l l a p o d á s ­ ban ki kellett k ö t n i e , h o g y vevői késedelem e s e t é n elállhat és a d o l g o t visszakövetelheti, m i v e l ez n e m k ö v e t k e z e t t a tulajdon­ j o g fenntartásából.

(übertragener

Később

a

bírói

gyakorlat hallgatólagos

m e g á l l a p o d á s t is elfogadott. A v e v ő k é s e d e l m e e s e t é n í g y az el­

2 . 3 . Á t r u h á z o t t tulajdonjog-fenntartás

a d ó elállhat v a g y a k é s e d e l e m idejére m a g á h o z v e h e t i a d o l g o t

Eigentumsvorbehalt)

vagy - a j o g g y a k o r l a t kialakította m e g o l d á s k é n t - k ö v e t e l h e t i a 2.3.1.

Továbbvezetett

(weitergeleiteter

teljesítést. A v e v ő t m e g i l l e t i a v á r o m á n y i j o g , de m í g N é m e t ­

tulajdonjog-fenntartás

o r s z á g b a n e g y r e k e v é s b é vitatják a n n a k d o l o g i j e l l e g é t , o s z t r á k

Eigentumsvorbehalt)

területen é p p e n d o l o g i s á g á n a k tagadásában alakult k i egységes Az eladó m e g á l l a p o d h a t a vevővel a b b a n , h o g y a b i z t o s í t é k tár­

álláspont. A v e v ő ellen vezetett végrehajtás e s e t é n az eladó

gyául szolgáló d o l g o t e l i d e g e n í t h e t i , de a t u l a j d o n j o g t o v á b b i

igényperrel é l h e t , de el kell f o g a d n i a a fennálló vételár-részle­

fenntartása mellett. E n n e k m ó d j a v a g y a v á r o m á n y i j o g átruhá­

t e k t ö r l e s z t é s é t is. Csődeljárás esetén a j o g g y a k o r l a t egységes a

zása vagy a tulajdonos beleegyezésével h a r m a d i k személyre a

c s ő d t ö m e g g o n d n o k választási j o g á n a k e l i s m e r é s é b e n . A m e n y -

t u l a j d o n j o g feltételes átruházása. 9 6 H a r m a d i k s z e m é l y a d o l o g

n y i b e n a d o l g o t a v e v ő értékesítette, az elkülönítési i g é n y a vé­

t u l a j d o n j o g á t a k k o r szerezheti m e g , ha a tulajdonjog-fenntar­

telárra terjed ki. 1 0 2

tás adósa, az e l a d ó s z á m á r a az e g é s z vételárat kifizeti.

97

Ez

A m i a tulajdonjog-fenntartás hatályának fokozását illeti, so­

p r o b l e m a t i k u s , h i s z e n t u l a j d o n s z e r z é s e t ő l e független cselek­

káig m e g e l é g e d t e k az egyszerű formával. K é s ő b b m e g i n d u l t a k

m é n y e n múlik, s n e h e z í t i a h e l y z e t e t az is, ha a vevő n e m h o z ­

a törekvések e l s ő s o r b a n a tovább-értékesítést, illetve feldolgo­

za a tulajdonjog-fenntartás t é n y é t saját v e v ő j é n e k t u d o m á s á r a .

zást k i m o n d ó z á r a d é k o k elismerésére, ám a m a i n a p i g kérdéses

E k k o r felmerül j ó h i s z e m ű h a r m a d i k s z e m é l y tulajdonszerzésé­

elfogadhatóságuk. Az e l ő b b i esetben n e m j e l e n t p r o b l é m á t a

n e k l e h e t ő s é g e , amikoris a z eredeti e l a d ó elveszíti tulajdonjo­

követelés m e g h a t á r o z h a t ó s á g a - e l e g e n d ő n e k tekintik az azo­

gát, s csupán kártérítési i g é n n y e l f o r d u l h a t vevője ellen. Ez - a

n o s í t h a t ó s á g o t ; sokkal i n k á b b g o n d o t o k o z az, h o g y a nyilvá­

c s ő d esetén fennálló elkülönítési i g é n y e l l e n é r e - nagymérték­

n o s s á g k ö v e t e l m é n y é n e k n e h e z e n l e h e t eleget tenni. A bírósági

b e n c s ö k k e n t i e n n e k a t u l a j d o n j o g - f e n n t a r t á s i típusnak az élet­

ítélet kétségessé t e t t e , h o g y az adósnak a vételár-követelés en­

képességét.

g e d m é n y e z é s é r ő l s z ó l ó tájékoztatása elegendő-e.

A feldolgozási záradék kiköthetőségének korábbi kategorikus tagadásával a gyakorlat szakított, s jelenleg külön kikötés s e m szükséges ahhoz, h o g y a m e n n y i b e n a vevő a szállított anyagot fel­ dolgozza, ennek e r e d m é n y é n közös tulajdon keletkezzen. U g y a n ­ akkor ajánlatos a k é s ő b b i b o n y o d a l m a k elkerülése érdekében elő­ 103 re megállapodni az anyagok, illetve a feldolgozás értékében.

SVÁJC A g e r m á n j o g c s a l á d o n belül Svájcban él legerősebben i n g ó k el­ zálogosításánál a traditio elve. E n n é l f o g v a n e m fogadják el az in­ gójelzálogjogot, biztosítéki tulajdonátruházásra pedig ezen alap­ elv fenntartsa é r d e k é b e n csak a d o l o g átadása útján kerülhet sor, 104 így a kézizálogjog szerepét tölti b e . A tulajdonjog-fenntartás elismerést nyert, ám szerepét és j o g i jellemzőit erőteljesen m e g h a t á r o z z a az az 1 9 1 1 - b e n született íté­ let, a m e l y a tulajdonjog-fenntartást gazdasági s z e m p o n t b ó l a be­ jegyzett zálogjoggal a z o n o s í t o t t a . A tulajdonjogot leginkább részletvétel esetén tartják fenn, kereskedelmi termékek, üzleti fel­ szerelések vonatkozásában kevésbé használják. V i t a t o t t , h o g y a tulajdon átruházására nézve a megállapodás halasztó feltétel vagy inkább csak feloldó feltétel; s az is, h o g y önálló j o g o s í t ­ ványról van e s z ó : t ú l n y o m ó r é s z t a tulajdonjog-fenntartás járu103 lékossága mellett foglalnak állást. Szabályozásának l e g k i e m e l k e d ő b b sajátossága a bejegyzés szükségessége. A nyilvántartásba vétel konstitutív hatályt a tulaj­ donjog-fenntartás létrejöttére nézve, bejegyzés hiányában m é g k ö t e l m i hatállyal s e m bír. 1 0 6 A kézizálogjogi elv továbbra is érvé­ nyesül, h a r m a d i k személyek számára tájékozódási alapul n e m az átadás, h a n e m a nyilvántartás szolgál. A nyilvántartást a t a r t o m á n y o k b a n , a tartományi végrehajtási hivatalban vezetik. I d e kerül bejegyzésre az az adásvételi ügylet, amelyhez kapcsolódva a tulajdonjogot az eladó fenntartotta, a nyilvántartáshoz érkezett bejelentések időbeli sorrendjében. E z t kiegészíti e g y személyi nyilvántartás, amely alfabetikus sorrend­ ben az egyes szerződéseket m e g k ö t ő feleket tünteti fel. A k é t nyilvántartás k ö l c s ö n ö s e n utal egymásra. 1 0 7 A nyilvántartásba vé­ tel - amelybe a bejegyzés alapszabályként a vevő lakóhelye sze­ rint t ö r t é n i k - díjköteles, s a jegyzékbe mindenki betekinthet. A nyilvántartás n e m orvosolhatja az alapügylet hibáit, azaz, ha jogszabály n e m teszi lehetővé tulajdonjog-fenntartás alapítását, az a bejegyzés ellenére sem áll fenn. H a r m a d i k személyek szempont­ jából sem kifogástalan a rendszer, mivel a leendő hitelező a nyil­ vántartásba t ö r t é n ő betekintést követően s e m lehet bizonyos abban, h o g y az elidegenítő javára(?) későbbi időpontban n e m j e ­ gyeztek be tulajdonjog-fenntartást. ( E z különösképpen akkor le­ hetséges, ha a vevő i d ő k ö z b e n lakóhelyet változtatott.) A nyilván­ tartásba vétel erejét nagymértékben csökkenti az a tény; h o g y a törvény n e m vélelmezi, h o g y harmadik személyek ismerik a nyil­ vántartás tartalmát, ennélfogva j ó h i s z e m ű szerzés s e m kizárt. Az eladó helyzete igen hátrányos, hiszen ilyen esetben őt terheli an­ nak bizonyítása, h o g y a vevő harmadik személy tudott a bejegy­ zésről vagy tudnia kellett volna. E b b e n a tekintetben sem az iro­ dalom, s e m a gyakorlat n e m egységes. B í r ó i ítélet annyit rögzített, hogy rendes körülmények k ö z ö t t a vevő n e m köteles a nyilvántar­ tásból tudakozódni, csupán akkor, ha az adott termékek kereske­ delme során a tulajdonjog-fenntartás bevett biztosítéki eszköz. 1 0 8 A m e n n y i b e n a vevő a teljesítéssel késedelembe esik, az eladó követelheti a teljesítést vagy elállhat. A v e v ő ellen vezetett vég­ rehajtási eljárás s o r á n igényperrel élhet, csődeljárás s o r á n ez a szabály n e m a l k a l m a z h a t ó : a c s ő d t ö m e g g o n d n o k bizonyos ha­ táridőn belül választhat, h o g y teljesíti a szerződést vagy sem. U t ó b b i e s e t b e n az eladó eláll és visszaköveteli s d o l g o t vagy k ö ­ vetelését t o v á b b r a is fenntartja, e k k o r a z o n b a n n e m élvez el­ s ő b b s é g e t a hitelezők s o r á b a n . 1 0 9 Az egyszerű tulajdonjog-fenntartás gyakorta n e m kerül alkal­ mazásra, egyéb ügyletekkel igyekeznek megkerülni. Így a foko­

z o t t hatályú típusok iránti igény sem v o l t annyira erőteljes, n o h a jelentkezett. A horizontális kiterjesztések tilalmazottak, részint a követelés és a biztosíték szoros kapcsolatának fenntartása érdeké­ b e n , részint pedig a kézizálogjogi alapelv érvényesítése miatt. A vertikális kiterjesztések - bizonyos korlátok k ö z ö t t - elfo­ 110 gadottak. Írásban lehetséges a d o l o g további értékesítésében és az e b b ő l fakadó követelés engedményezésében t ö r t é n ő megegye­ zés; megállapodhatnak a d o l o g tulajdonjog fenntartása mellett t ö r t é n ő értékesíthetőségében: a nyilvántartásba bejegyzik az új adóst. B i z o n y t a l a n a helyzet a d o l o g feldolgozásában t ö r t é n ő megállapodás elismerését illetően: a t ö b b s é g i vélemények ellene szólnak a svájci j o g g a l t ö r t é n ő összeegyeztethetetlenségére, az átadás i n g ó z á l o g j o g i elvének megkerülésére, illetve a bejegyzési nehézségekre hivatkozva.

B)

A

római jogcsalád

FRANCIAORSZÁG I s m e r e t e s a tulajdonjog-fenntartás (réserve de propriété) intéz­ m é n y e , á m elfogadottsága k o r á n t s e m akadálytalan. A z alapve­ tő k i i n d u l ó p o n t o t a b b a n a m á r e m l í t e t t t é n y b e n kell keresni, h o g y a Code Civil i n g ó k adásvétele e s e t é n n e m választja el a vé­ teli s z e r z ő d é s t és a tulajdonjog átszállását: a k ö t e l m i és a d o l o ­ gi ügylet e g y b e m o s ó d i k és a vevő m á r az adásvételi szerződés m e g k ö t é s é v e l tulajdonossá válik. Í g y , erre é p í t v e n e m v o l t k ö n n y ű a tulajdonjog-fenntartás kialakítása. J o g i t e r m é s z e t e n e m tisztázott 1 1 1 : mivel a tulajdonjog átszállása együttjár a szerződéssel, de n e m szükséges e l e m e , a k e t t ő elválasztható. Ez e s e t b e n n é m e t m i n t á r a történik, halasztó feltétellel, a tulajdon­ j o g átszállása. A h á b o r ú előtt született ítéletekben erre az ügyletre k i m o n d ­ ta a bíróság, h o g y az csupán a feleket köti, k é s ő b b elismerték h a r m a d i k személyekkel szemben érvényesíthetőségét, de sokáig n e m rendelkezett hatállyal a vevő elleni csődeljárás esetén. M á s i k m e g o l d á s emellett annak a felfogásnak az e r e d m é n y e , mely sze­ r i n t a tulajdonjog átszáll a vevőre, s ha n e m teljesít, visszaszáll az eladóra. E z t is bírói döntések támasztják alá. 1 1 2 A tulajdonjog-fenntartás f o r m á h o z n e m k ö t ö t t ügylet, mely­ n e k k e r e t é b e n m e g kell határozni a fizetendő részleteket és a tör­ lesztés határidejét. 1 1 3 Elismerték, h o g y a vevő késedelme esetén az eladó a d o l g o t követelheti, ám egészen 1 9 8 0 - i g a vevő ellen i n d í t o t t csődeljárás során elsősorban a hitelezők egyenlőségének garantálása érdekében a tulajdonjog-fenntartás kikötése s e m m i ­ féle j o g i hatással n e m rendelkezett 1 1 4 , s csak a csődeljárás 1 9 8 5 . évi m ó d o s í t á s a rögzítette, h o g y az eladó a vevő fizetésképtelen­ sége esetén dolgának a c s ő d t ö m e g b ő l t ö r t é n ő kiadását követel­ heti, a m e n n y i b e n a tulajdonjog-fenntartást írásban és l e g k é s ő b b a szállítás i d ő p o n t j á b a n kikötötték, t o v á b b á , ha a d o l o g változat­ lan állapotban az adósnál megtalálható. 1 1 5 M i v e l a tulajdonjog-fenntartás n e m n a g y j e l e n t ő s é g ű hitelbiz­ tosíték, kiterjesztett formái iránt s e m jelentkezett k o m o l y igény. A francia j o g b a n a tovább-értékesítési záradék m e g l e h e t ő s e n vi­ t a t o t t i n t é z m é n y , a feldolgozási záradék pedig gyakorlatilag ismeretlen. 1 1 6 K é r d é s , h o g y a réserve de propriété érvényesítésének a csődeljárás során t ö r t é n ő biztosítása n e m növeli-e m e g akár ki­ terjesztett formái iránt is az igényt. M i n d a z o n á l t a l Franciaországban i n g ó k birtokátadás mellőzé­ sével t ö r t é n ő megterhelése - annak ellenére, h o g y a Code Civil ezt alapelvként tagadja - lehetséges. 1 1 7 Bejegyzés m e l l e t t ilyen in­ gó jelzálogjog alapítható az egyes foglalkozások végzéséhez szükséges eszközökre is. Ismeretes továbbá a bérletvétel (location vente) intézménye 1 1 8 , m e l y alapján a felek a tulajdonjog átruházá­ sának céljával két szerződést kötnek; valamint az eladót megille­ tő visszakövetelési j o g (privilége), amely a vételárhátralék erejéig törvényen alapuló elsőbbségi j o g o t t e r e m t (erre a z o n b a n a vevő fizetésképtelensége esetén n e m lehet h i v a t k o z n i ) . 1 1 9

OLASZORSZÁG Diszpozitívnek értelmezve azt a rendelkezést, amely i n g ó d o l g o k vonatkozásában a tulajdonjog átszállását a szerződéshez kapcsol­ j a , az olasz j o g - a részletvételhez kapcsolódóan - rendezi a tu­ lajdonjog-fenntartás l e h e t ő s é g é t (riserva di proprietà), elfogadva a „klasszikus" m e g o l d á s t : n e m a vétel, csak a tulajdonjog átszállása feltételes. 120

A h h o z , h o g y a feleket k ö s s é k a tulajdonjog-fenntartás k i k ö tésében foglaltak, a m e g á l l a p o d á s t n e m kell írásba foglalni, a vevő hitelezőivel s z e m b e n az eladó ugyanakkor csak ú g y l é p h e t föl, ha o k i r a t b a foglalták. Ez n e m a nyilvánosság k ö v e t e l m é ­ n y é n e k kielégítését szolgálja, h a n e m pusztán bizonyítási c é l o ­ kat. A vevő ellen vezetett végrehajtás esetén kérheti ez alapján tulajdonának a foglalás alóli feloldását, csődeljárás s o r á n pedig, a m e n n y i b e n a c s ő d t ö m e g g o n d n o k n e m a c s ő d t ö m e g b ő l törté­ nő teljesítést választja, k ö v e t e l h e t i dolgának elkülönítését. 1 2 1 E z e k a rendelkezések a h i t e l e z ő p o z í c i ó j á t megszilárdítják, en­ nek, t o v á b b á az i n g ó j e l z á l o g j o g n a g y o n szűk k ö r ű alkalmazha­ tóságának 1 2 2 e r e d m é n y e az, h o g y a tulajdonjog-fenntartás a gya­ korlatban bevált i n t é z m é n y . Az olasz szabályozás is l e h e t ő s é g e t ad e z e n felül a francia j o g b a n i s m e r t visszakövetelésre, t o v á b b á m e g e n g e d e t t a b i z t o s í t é k i tulajdonátruházás, ám csak birtokát­ adás mellett. 1 2 3

C)

Az

angolszász jogcsalád ANGLIA

Angliában többféle m ó d o n lehetséges i n g ó d o l g o k birtokátadás nélküli megterhelése, ide s o r o l h a t ó a chattel mortgage (az adós a biztosítékul szolgáló d o l o g tulajdonjogát a hitelezőre ruházza és megállapodásuk szerint az az adósra a teljesítéskor visszaszáll), a hire-purchase (bérleti jogviszonyt keletkeztető, majd a bérlő szá­ m á r a vételi j o g o t e n g e d ő l e h e t ő s é g ) , valamint a charge intézmé­ nye. M i n d e z e k mellett rendszeresen alkalmazott biztosítéki esz­ k ö z a tulajdonjog fenntartása, mellyel elsősorban fogyasztói szerződések, kisebb részben ipari felszerelések és berendezések értékesítése s o r á n alkalmaznak. 1 2 8 Az áruk adásvételéről szóló törvény é r t e l m é b e n m e g e n g e d e t t az a m e g o l d á s , h o g y a tulaj­ d o n j o g a felek megállapodásában rögzített m ó d o n szálljon át. Az a n g o l j o g szerint a felek egyszerű tulajdonjog-fenntartási kiköté­ süket a n é m e t h e z igen h a s o n l ó m ó d o n alkalmazták, a d o l o g bir­ t o k o s a a vevő, akinek késedelme esetén az eladó követelheti a szerződés teljesítését vagy elállhat.

J ó h i s z e m ű h a r m a d i k s z e m é l y e k szerzésével s z e m b e n a tulaj­ d o n j o g fenntartása n e m nyújt v é d e l m e t , á m egyes i n g ó s á g o k e s e t é n a nyilvántartásba vétel e z t a h i á n y o s s á g o t is kiküszö­ b ö l h e t i . 1 2 4 É r t é k h a t á r t ó l f ü g g ő e n , 3 0 4 0 0 líra feletti é r t é k b e n g é p e t é r t é k e s í t ő k a tulajdonjog-fenntartást bejegyeztethetik a b í r ó s á g o n v e z e t e t t j e g y z é k b e , s erre h a r m a d i k személlyel szem­ b e n akkor l e h e t h i v a t k o z n i , ha a g é p m é g a bejegyzést elren­ d e l ő b í r ó s á g illetékességi t e r ü l e t é n található. A j ó h i s z e m ű szerzés t e h á t t o v á b b r a s e m kizárt, a j o g s z a b á l y o k a gazdasági f o r g a l o m b i z t o n s á g á n a k é r d e k e i t a h i t e l e z ő érdekei elé helye­ zik. 5 0 0 0 0 0 líra felett é r t é k e s í t e t t gépeknél a b i z t o s í t é k be­ jegyzése k o r l á t l a n u l é r v é n y e s í t h e t ő m i n d e n h a r m a d i k személylyel s z e m b e n .

A tulajdonjog-fenntartás (reservation of the right of disposal of goads) jelentősége nagymértékben az Alumínium Industrie Vaassen B. V. v. Romaipa Alumínium Ltd. ügyben 1 9 7 6 - b a n h o ­ z o t t ítélet ó t a növekedett meg. 1 2 9 A felek m e g á l l a p o d t a k abban, h o g y a vevő - Romaipa - a holland cég által szállított anyagok tulajdonjogát csak akkor szerzi m e g , ha a szállítóval szemben bármilyen alapon fennálló valamennyi tartozását törleszti. A vé­ telár teljes kifizetéséig a holland c é g tulajdonában álló dolgokat Romaipa fiduciárius tulajdonosként b i r t o k o l t a és megállapodtak, h o g y a m e n n y i b e n tárolásuk válik szükségessé, a d o l g o k a t ú g y helyezi el, h o g y a z o k felismerhetőek legyenek. U g y a n a k k o r a ve­ v ő t a megállapodás feljogosította arra, h o g y rendes üzletmenete s o r á n ezeket a d o l g o k a t értékesítse azzal a feltétellel, h o g y ha n e m teljesíti valamennyi tartozását, a tovább-értékesítésből szár­ m a z ó követeléseket átadja eladója számára. Az alperes c s ő d b e m e n t , s akkorra az így szállított d o l g o k e g y részét értékesítette, vételárukat pedig külön számlán kezelte. 1 3 0

Olaszországban n e m lehetséges a tulajdonjog-fenntartás hatá­ lyának kiterjesztése, az u r a l k o d ó álláspont elfogadhatatlannak tartja azt, h o g y a vevő, aki m é g n e m tulajdonos, tulajdonos módjára rendelkezzék az a d o t t d o l o g fölött. E l l e n e szól t o v á b b á , h o g y j ö v ő b e l i követelés a z olasz j o g alapján n e m enged­ m é n y e z h e t ő . 1 2 5 A kiterjesztett f o r m á k iránt n e m jelentkezett túl­ ságosan erős igény; mivel az egyszerű típust elsősorban végső felhasználók, fogyasztók részére t ö r t é n ő értékesítés esetén alkal­ mazzák.

A bíróság a megállapodás alapján helyt a d o t t a felperes azon követelésének, h o g y különítsék el ezt az összeget. M e g á l l a p í t o t ­ ták, h o g y a felek k ö z ö t t fiduciárius kapcsolat j ö t t létre, s az alpe­ res j o g o s u l t volt a d o l o g értékesítésére - n e m a m a g a , h a n e m az eladó számlájára. 1 3 1 Az ítélet, amely - a „ h a g y o m á n y o s " tipizálás é r t e l m é b e n - a vételár-követelésen kívüli e g y é b követeléseket is biztosító tulajdonjog-fenntartási kikötést, t o v á b b á az elidegení­ tést l e h e t ő v é tevő kiterjesztést is jóváhagyta, a m a i napig mér­ földkőnek számít.

BELGIUM B e l g i u m b a n i n g ó k b i r t o k á t a d á s nélküli m e g t e r h e l é s e a francia szabályozással l é n y e g é b e n a z o n o s m ó d o n t ö r t é n i k , n o h a é p p e n a tulajdonjog-fenntartás v o n a t k o z á s á b a n j e l e n t ő s eltérés jelent­ kezik. A k ö t e l m i és d o l o g i ü g y l e t k ö z ö t t a b e l g a j o g i szabályo­ zás n e m tesz k ü l ö n b s é g e t és így - f o r m á t l a n m ó d o n - a felek m e g á l l a p o d h a t n a k - általában részletvételhez k a p c s o l ó d ó a n a t u l a j d o n j o g f e n n t a r t á s á b a n . Ez a kikötés a z o n b a n aligha m i ­ n ő s í t h e t ő b i z t o s í t é k n a k , t e k i n t v e , h o g y csak k ö t e l m i hatállyal rendelkezik, a feleket k ö t i , de h a r m a d i k személy j o g s z e r ­ zése esetén n e m h i v a t k o z h a t n a k rá, illetve a vevő h i t e l e z ő i n e k fellépése e s e t é n n e m b i z t o s í t e l s ő b b s é g e t . 1 2 6 Alapszabályként a felek e g y m á s k ö z ö t t i v i s z o n y á b a n a d o l o g átadását köve­ t ő e n is az e l a d ó viseli k á r o s o d á s á n a k , illetve elpusztulásának veszélyét. A tulajdonjog-fenntartás kiterjesztett formáinak alkalmazására nincs lehetőség, de k ü l ö n ö s j e l e n t ő s é g ü k m é g megengedettsé­ g ü k esetén s e m lenne, tekintve a tulajdonjog-fenntartás érvénye­ síthetőségének korlátozottságát. ( B e l g i u m b a n részesül ez az in­ t é z m é n y a legcsekélyebb e l i s m e r é s b e n 1 2 7 ) .

I g e n pozitívnak és előremutatónak értékelték ezt a döntést an­ nak ellenére, h o g y a későbbi hasonló tárgyban született ítéletek n e m támasztották alá azt a feltevést, h o g y ezentúl szokásossá vál­ hatnak a tulajdonjog-fenntartás egyes meghosszabbított, illetve ki­ terjesztett formái. A fenti ügyben a bíróság n e m vitatta, h o g y n e m „charge", azaz zálogjog, h a n e m attól eltérő biztosíték szolgálta a hitelező védelmét. H á r o m évvel később, a Re Bond Worth Ltd. ügyben - melynek keretében a felek megállapodása szerint az el­ adó „méltányos és fiduciárius" tulajdonjogot tartott fenn, amely a szállított anyagok feldolgozása eredményeként előállított új dol­ gokra is kiterjed 1 3 2 - a bíróság arra a döntésre j u t o t t , h o g y az eladó j o g a csak charge, ez esetben floating charge, azaz vagyont terhelő zálogjog lehetett, ám mivel n e m jegyeztették be e nyilvántartásba, érvénytelen, továbbá a d o l g o k feldolgozása n e m egyeztethető öszsze a fiduciárius tulajdonátruházás elveivel. 1 3 3 M i u t á n ú g y tűnt, többé-kevésbé rögzültek a z o k a feltételek, amelyek m e l l e t t a kiterjesztett tulajdonjog-fenntartás elfogadha­ t ó - j o g i é r t e l e m b e n vett tulajdonjogot kell fenntartani, n e m ele­ g e n d ő a fiduciárius tulajdonjog fenntartása; a dolgokat, illetve vételárukat elkülönítetten, felismerhetően kell kezelni; az eladó m i n t bailee jár el 1 3 4 -, a Tatung Ltd. v. Galex Telesure Ltd. ügyben 1 9 8 9 - b e n m i n d e z e k ellenére a bíróság n e m ismerte el az eladó-

nak a külön számlán rendelkezésre álló vételár követelése iránti 135 igényét a vevő csődje esetén , arra hivatkozva, h o g y e b b e n a vo­ natkozásban zálogjog keletkezett, mivel a követelésen fennálló tulajdonjog addig illette m e g az eladót, a m í g a vételár egészét ré­ szére ki n e m egyenlítették, s ez tipikusan a zálogjogra j e l l e m z ő konstrukció, amely j o g n e m érvényesíthető, ha a követelést tel­ jesítették. Az ítéletből egyelőre az a következtetés tűnik leszűrhetőnek, h o g y m é g ha lehetséges is a tulajdonjog-fenntartás bizonyos meghosszabbítása vagy kiterjesztése, a vevő csődje esetén az el­ adót a d o l o g értékesítéséből származó vételár n e m illeti m e g . A helyzet összességében elég bizonytalannak nevezhető.

EGYESÜLT ÁLLAMOK Az 1 9 5 8 - b a n m e g a l k o t o t t , a kereskedelmi ügyletekre v o n a t k o z ó jogszabályokat egységesítő Uniform Commercial Code 9. §-a a k ü l ö n b ö z ő , egymás mellett kialakult hitelbiztosítéki eszközök - chattel mortgage, trust receipt, factors lien, conditional sales contract - újabb szabályozása helyett security interest néven egységes 136 biztosítékot teremtett. A 9. § hatálya m i n d e n ügyletre kiterjed, amelynek célja hitelbiztosíték m e g t e r e m t é s e , így ez alkalmazha­ tó a tulajdonképpeni tulajdonjog-fenntartás helyett is. Kifejezet­ ten ennek a hitelbiztosítéknak az egységesítése céljával m á r ko­ rábban is megszavaztak egy törvényt, ám csupán n é h á n y állam­ ban fogadták el, így a m i n d e n állam által elfogadott U C C meg­ alkotásáig m i n d e n állam eltérően szabályozta ezt a j o g i n ­ tézményt. 1 3 7 Az egységes hitelbiztosítékkal i n g ó s á g o k terhelhetőek m e g , különösen fogyasztói javak, felszerelések, mezőgazdasági termé­ kek. A törvény egységes t e r m i n o l ó g i á t alkalmaz az adós, a hite­ lező, a biztosítékul szolgáló d o l o g , a biztosítéki megállapodás, valamint m a g á n a k a biztosítéknak az elnevezésére. A megállapo­ dást írásban kell m e g k ö t n i , a m e n n y i b e n a d o l o g n e m kerül a hi­ telező birtokába. A biztosíték akkor j ö n létre, ha a felek m e g k ö ­ tik a biztosítéki megállapodást, a hitelező számára a biztosíték értékkel rendelkezik, az adós a d o l o g tulajdonosa és a megálla­ podást - a m e l y f o r m á h o z k ö t ö t t ugyan, ám igen csekély mérték­ b e n -, hacsak n e m kerül a hitelező birtokába, bejegyzik a meg­ felelő nyilvántartásba. 1 3 8 C o i n g a U C C megoldását modellértékűnek tekinti egy esetlegesen létrehozható egységes közösségi hitelbiztosíték megterem­ tése szempontjából, különös tekintettel regisztrálásának és ennek következményeként érvényesítésének egyszerűsége miatt. 1 3 9 A be­ jegyzés helye államról államra változik, lehet helyi, k ö z p o n t i szer­ vezet egyaránt vagy a kettő k o m b i n á c i ó j a , illetve vezetnek egyes államokban kettős nyilvántartást is. A bejegyzés helyét elsősorban az határozza m e g , h o g y melyik államban található az adott dolog, emellett pedig az, h o g y az adós üzleti tevékenységét elsősorban h o l folytatja. A bejegyzett biztosítéki j o g - ha n e m utalnak a lejá­ rat időpontjára - öt évig érvényes.

ZÁRÁS A tulajdonjog-fenntartás fentiekben b e m u t a t o t t típusai által al­ k o t o t t kép igen tarka. V á l t o z ó m é r t é k ű szabályozottságának, el­ ismertségének m é r t é k e , v á l t o z ó m ó d o n és erővel biztosítja a hi­ telező pozícióját és ad kezébe a j o g i lehetőségek és a gazdasági helyzet függvényében e r ő s e b b vagy g y e n g é b b biztosítéki esz­ közt. E l s ő s o r b a n jogpolitikai kérdés annak eldöntése, h o g y mi­ lyen m e g o l d á s o k szükségesek a gazdasági életben jelentkezett kérdések megválaszolására, s e n n e k tükrében alakítható ki egy bizonyos fajta j o g i keret, m e l y e t t a r t a l o m m a l m i n d e n k é p p e n a j o g társadalmi letükröződése t ö l t ki: az, h o g y ténylegesen milyen m ó d o n és milyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t kötik m e g majd a felek biztosítéki megállapodásukat.

A jelenleg hatályos szabályozás a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v kere­ tei k ö z ö t t szűkszavú, a végrehajtási és felszámolási eljárás szabá­ lyai a hitelezőre nézve előnyösek. A m e n n y i b e n n e m törekszik a szabályozás arra, h o g y az egyszerű tulajdonjog-fenntartásnál t ö b b e t nyújtson, i n d o k o l t lenne utalni a feldolgozás tilalmára is, hiszen az eladó ezen az ú t o n is elveszítheti tulajdonjogát. A tila­ l o m hiányában ugyanis kérdéses, h o g y m e g á l l a p í t h a t ó lenne-e a feldolgozó rosszhiszeműsége, az eladó érdeke pedig a 1 3 3 . § ( 3 ) bekezdése alapján csak e k k o r részesülhet kellő védelemben. J ó h i ­ szemű feldolgozás e s e t é n m á r a m u n k a és a d o l o g értékének mérlegelése kerül e l ő t é r b e . I g a z á n m e g b í z h a t ó biztosíték kialakítása a z o n b a n feltétlenül igényelné a felszámolási szabályozás m ó d o s í t á s á t annak érdeké­ ben, h o g y a hitelező dolgának a vevő által t ö r t é n ő jogellenes el­ idegenítése esetére j o g o t nyerjen a t ö b b i hitelezővel szemben a d o l o g helyébe lépett érték - d o l o g vagy pénzösszeg - elkülöní­ tésére, illetve e l s ő b b s é g i kielégítést szerezhessen. Nyilvánvalóan a magyar hitelélet is ö r ö m m e l fogadná azt a megoldást, ha a Ptk. l e h e t ő s é g e t adna a tulajdonjog-fenntartás hatályának fokozására. E l s ő s o r b a n feltehetően a hatályának m e g ­ hosszabbításával j á r ó típusok találnának kedvező fogadtatásra, hiszen az iparosok, kereskedők a biztosítékul szolgáló d o l o g t o ­ vábbi értékesítése, feldolgozása, átalakítása révén törleszthetnék vételár-tartozásukat. K é t kérdés igényel ezzel kapcsolatban vizs­ gálatot: részint az, h o g y ez összeegyeztethető-e a Ptk. szabályo­ zásával, részint pedig az, h o g y milyen m ó d o n o l d h a t ó m e g , h o g y az eladó ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe (azaz hajlan­ d ó s á g o t m u t a s s o n ilyen típusú biztosítéki megállapodás m e g k ö ­ tésére, n e m félve attól, h o g y - b i z o n y o s kockázat vállalása mel­ lett - bizonytalan p o z í c i ó b a kerül.) A feldolgozási záradék kiköthetősége szempontjából d ö n t ő kér­ dés, h o g y a Ptk. feldolgozásra és átalakításra vonatkozó szabályai kógens vagy diszpozitív rendelkezések. A m e n n y i b e n a szabályok m e g e n g e d ő jellege mellett foglalunk állást, n e m zárható ki annak lehetősége, h o g y a Ptk. kifejezetten utaljon a tulajdonjog-fenntar­ tással vásárolt d o l o g vevő által t ö r t é n ő feldolgozhatóságára, meg­ állapítva, h o g y tulajdonjoga kiterjed a feldolgozás eredményeként keletkező új dologra is. Elképzelhető, h o g y a felek számára enged­ jen döntést esetleges közös tulajdon keletkeztetésére. A tulajdonjog-fenntartás mellett megvett dolog értékesíthető­ sége kapcsán kérdéses egyrészt az, h o g y a n e m tulajdonos rendel­ kezhet-e tulajdonosként a biztosítékul szolgáló dologgal, más­ részt pedig az, h o g y j ö v ő b e l i követelés engedményezése mennyi­ ben lehetséges. A vevő rendelkezési j o g a e b b e n az esetben igen sajátos, hiszen n e m tulajdonosa az eladott dolognak, a vevő még­ is tulajdonjogot szerezhet rajta. E l t é r ő kiindulópontból ugyanez a helyzet egyszerű tulajdonjog-fenntartás esetén j ó h i s z e m ű har­ madik személy vonatkozásában, m í g azonban akkor a biztosítéki ügylet vevője rosszhiszeműen értékesíti a dolgot, fokozott hatá­ lyú tulajdonjog-fenntartás esetén a rosszhiszeműség n e m merül fel, hiszen m a g a a tulajdonos teszi lehetővé dolga értékesítését. A m i a j ö v ő b e l i követelés e n g e d m é n y e z h e t ő s é g é t illeti, ismer­ t e t t ü k a n é m e t b í r ó i gyakorlat egyedülálló rugalmasságát. N o h a a h á b o r ú e l ő t t h a z á n k b a n n e m j e l e n t k e z e t t a kiterjesztett tulaj­ donjog-fenntartás, j ö v ő b e l i követelések e n g e d m é n y e z é s é n e k s e m m i n e m állt útjában. K ú r i a i d ö n t é s kifejezetten utalt arra, h o g y az e n g e d m é n y e z é s n e k tárgyát bizonytalan összegű és a j ö ­ v ő b e n keletkező vagy feltételtől függő követelések is képez­ hetik. 1 4 0 Túry szintén e m l í t e g y 1 9 3 3 - b a n h o z o t t ítéletet, s egy­ é r t e l m ű e n leszögezi, h o g y a hatályos j o g s z e m p o n t j á b ó l o t t is érvényes e n g e d m é n y e z é s történik, a h o l az e n g e d m é n y e z e n d ő követelés m é g létre s e m j ö t t . 1 4 1 A P t k . az e n g e d m é n y e z é s szabályai k ö r é b e n n e m tilalmazza a j ö v ő b e l i követelés engedményezését, ám a bírósági gyakorlat - ú g y tűnik - ezzel ellentétes álláspontot foglal el. A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g e b b e n a kérdésben egyértelműen arra az álláspontra he­ lyezkedett, h o g y mivel az engedményezési szerződés lényeges tartalma a követelés kötelezettjének és összegének p o n t o s m e g -

határozása, s j ö v ő b e l i követelés esetén ez n e m lehetséges, í g y a 142 m é g létre s e m j ö t t követelés n e m e n g e d m é n y e z h e t ő . Jogsza­ bály a z o n b a n tételesen - a h o g y arra m á r utaltunk - n e m tiltja ezt a megoldást. A fentiekből k ö v e t k e z ő e n ú g y tűnik, h o g y a P t k . rendszerébe beilleszthető a f o k o z o t t hatályú tulajdonjog-fenntartás két leg­ f o n t o s a b b formája. E g y s z e r ű rögzítésük azonban kevés. A h h o z , h o g y a hitelező kezében erős biztosítékká váljanak, n e m elegen­ dő a polgári j o g szabályai által biztosított védelem, a tulajdon­ nak az eredeti d o l o g helyébe lépett szurrogátumra t ö r t é n ő kiter­ jedésének biztosítása, a végrehajtási és felszámolási eljárás szabá­ lyai igényelnek változtatást. A változtatás, m ó d o s í t á s kérdése azonban a Polgári T ö r v é n y ­ könyv á t f o g ó felülvizsgálata s z e m s z ö g é b ő l másként, n a g y o b b ívet futva is felvethető: ha n e m csupán a tulajdonjog-fenntartás kiterjeszthetőségét nézzük, h a n e m azt, h o g y d o l o g i i n t é z m é n y m i k é n t helyezkedhet el a k ö t e l m i j o g különös szabályai k ö r é b e n e g y szerződésfajta tárgyalásának keretén belül, s ez megfelelő el­ helyezés-e, valamint figyelembe vesszük azt, h o g y szintén a kö­ telmi j o g rendelkezései k ö z ö t t , a szerződést biztosító mellékkö­ telezettségek k ö r é b e n s z o r o n g egy másik k o m o l y j e l e n t ő s é g ű ; részletesen szabályozott biztosítéki eszköz, a zálogjog - t o v á b b á annak ö n á l l ó , n e m járulékos fajtája - felvetődik a g o n d o l a t : a rekodifikáció keretében talán más megközelítést igényel a bizto­ sítéki kérdés egésze. H a n g s ú l y o s a b b és talán egységesebb m e g ­ közelítést, ahol az egységesség n e m csupán a magánjogi, illetve gazdasági j o g i oldalról t ö r t é n ő áttekintést jelenti, h a n e m vala­ m e n n y i k a p c s o l ó d ó j o g i terület globális vizsgálatát 1 4 3 és olyan szabályozás kialakítását, amely - akár m a g á t a tulajdonjog-fenn­ tartást, akár egységesebb biztosítéki formát tekintve - elősegíti, h o g y valamennyi érintett jogszabály - lehetőségek szerint ugyanazon célt valósítsa m e g .

IRODALOMJEGYZÉK A. G. G.: „ROMALPA" Clauses The Law Quarterly Review. 1979. október. (A. G. G.) Antalfy M.: Vétel és csere. In: Szladits IC: Magyar magánjog. IV. kötet, II. fej. Budapest, 1934. (Antalfy) Avery, B.: Retention of Title Revisited. New Law Journal, 1991/19. Bajory P.-Mezei K.-Sallós I.-Vida L: Az új végrehajtási jog kézikönyve. Bu­ dapest, 1995. (Bajory/Mezei/Sallós/Vida) Bessenyő A.: Római magánjog. Pécs, 1999. (Bessenyő) Bíró György: Hitelezővédelem tulajdonjog-fenntartással. Gazdaság és Jog, 1993/6. (Bíró) Botka L.-né-Kiss G.-Török G.: A csődtörvény magyarázata. Budapest, 1995. (Botka/Kiss/Török) Brink, U.-Habel, W.: Recht der Kreditischerheiten in europäischen Landern Teil IV. England-Berlin 1980. (Brink/Habel) Brink, U.-Petereit, W.-Reinecker, H.-Scheerer, H-P.: Recht der Kreditsicherheiten in europäischen Landern. Teil IV. Deutschland, Ber­ lin, 1976. (Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer)

Chitty on Contracts. London, 1989. (Chitty) Coing, H.: Probleme der Anerkennung besitzloser Mobiliarpfandrechte im Raum der EWG Zeitschrift für Rechtsvergleichung, 1967/2. (Coing) Diószegi Gy.: Pactum reservati dominii és a Tervezet, A Jog, 1905. 29. sz. (Diószegi) Eörsi Gy.: A tulajdonátszállás kérdéséről, Budapest 1947. (Eörsi) Fichna, G.-Zimmermann, R.: Eigentumsvorbehalt im Ausland Recht der Mobiliarsicherheiten im Ausland, Heidelberg, 1980. (Fichna/Zimmermann) Goodhart, W.-Jones, G.: The infiltration of equitable doctrine into English commercial law. Modern Law Review 1980. szeptember. (Jones) Gravenhorst, W.: Mobiliarsicherheiten für Darlehens- und Warenkredite in den sechs Landern der Europäischen Gemeinschaften. Frankfurt a. M., 1972. (Gravenhorst) Gravenhorst, W.: Eigentumsvorbehalt gleich Sicherungsübereignung Juris­ tenzeitung. 1971/15-16. György. E.: Biztosítékszerzés a kereskedelmi forgalomban, Budapest, 1928. (György) Habel, W.: Recht der Kreditsicherheiten in europaischen Landern, Teil VI. Österreich. Berlin, 1986. (Habel) Hajicsek Gy.: A pactum reservati dominii ingók eladásánál. Jogtudományi Közlöny, 1911. 51. sz. (Hajicsek) Harmathy A.: A hitelbiztosítékok jogának változásáról. In: Emlékkönyv Kemenes Béla egyetemi tanár 65. születésnapjára. Szeged, 1993. (Harmathy) Kessel, C.: Eigentumsvorbehalt und rezession in Grossbritannien. Recht der Internationalen Wirtschaft, 1991/10. (Kessel) Kiss M.: Az adásvétel jogi természete és a tulajdon fenntartásának kikötése. Magyar Igazságügy, 1885. XXIV. kötet. (Kiss) Klein, C.: Schutzwirkung des Eigentumsvorbehalts im französischen Insol­ venzverfahren. Recht der Internationalen Wirtschaft, 1991/10. (Klein) Lajer Zs.: A jövőbeni követelések engedményezése mint hitelbiztosíték. Ma­ gyar Jog, 1997/1. (Lajer) Mühl, D.-Petereit, W.: Recht der Kreditsicherheiten in europäischen Lan­ dern, Teil V. Schweiz. Berlin, 1983. (Mühl/Petereit) Reinecker, H.-Petereit, W.: Recht der Kreditsicherheiten in europäischen Landern, Teil II. Frankreich. Berlin, 1978. (Reinecker/Petereit) Robinson, W. G.-Catena, A. P.: Business law. Boston, 1972. (Robinson/Catena) Schuszter R.: A gyárban elhelyezett gép jogi helyzete a tulajdonjog fenntar­ tása esetén. Jogtudományi Közlöny, 1920/18. (Schuszter) Schwartz G.: A pactum reservati dominii hatálya, Jogtudományi Közlöny, 1885. 29.; 50. sz., 1886. 1.; 10. sz. (Schwartz: I.; II.; III.; IV.; V.) Slezák L.: Feldolgozás, részletügylet és a tulajdonjog fenntartása. Kereskedel­ mi jog, 1929. 3. sz. (Slezák) Slezák L.: Beépítés és a tulajdonjog fenntartása. Kereskedelmi jog, 1929. 10. sz. (Slezák - Beépítés) Szladits K: A magyar magánjog vázlata. Budapest, 1935. (Szladits - Vázlat) Szladits K.-Fürst L.-Ujlaki M.: Magyar magánjog mai érvényében. III. rész, Kötelmi jog, II. kötet. Budapest, 1934. (Szladits/Fürst/Ujlaki) Szladits K.-Fürst L.: A magyar bírói gyakorlat. Magánjog, II. kötet. Buda­ pest, 1935. (Szladits) Túry S. K.: Fokozott hatályú tulajdon-fenntartás. Szeged, 1938. (Túry) Weber, H.: Sicherungsgeschafte. München, 1986. (Weber) Weber, H.: Reform der Mobiliarsicherheiten. Neue Juristische Wochenschrift, 1976/36. (Weber - Mobiliarsicherheiten) Weber-Ray, D.-Marlow, J . : Retention of Tide Clauses in Germany. Interna­ tional Company and Commercial Law Review, 1994/7. (Weber-Ray/ Marlow) A Polgári Törvénykönyv törvényjavaslata. Budapest, 1914. (1914. évi javaslat) Indokolás a Polgári Törvénykönyv törvényjavaslatához. Budapest, 1914. (1914. évi javaslat indokolása) Magyarország magánjogi Törvénykönyve. 1928. (Mtj.) Szeibert

Orsolya

JEGYZETEK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Eörsi: 17. o. Coing: 7 1 . o. Coing: 68. o. Szladits - Vázlat: 224. o. Eörsi: 20. o. Antalfy: 332. o. Schwartz: III. 405. o. Bessenyő: 2 4 1 . o. A XII. táblás törvény vezette be. Schwartz: I. 227. o. Szladits - Vázlat: 180. o. A dologi jogok két fajtája nyer megkülönbözte­ tést, a tulajdonjog és az idegen dologbeli jogok. Ez utóbbiak körébe tar­ toznak a zálogjogok és a telki teherjogok. Schwartz: IV. 5. o. Szladits - Vázlat: 195. o. A várományi jog oly módon korlátozza a tulaj­ dont, hogy bizonyos esemény beálltával az eddigi tulajdonos joga feloldó­ dik és a tulajdonjog külön átruházása nélkül a várományosra száll. Weber: 121. o. Túry: 36. o. Antalfy: 332. o. György: 17. o. Túry: 29. o. Schwartz: V. 77. o.

19 20 21 22 23 24 25

26 27 28 29 30 31 32 33

Szladits - Vázlat: 2 1 1 . o. Antalfy: 333. o. Túry: 26. o. Schwartz: V. 77. o. György: 5. o. Túry: 23. o. Túry: 27. o. Utal arra, hogy egyes esetekben a felek a megterhelés nyilvá­ nosságát biztosítani kívánják. Például hozza a gépkocsikról vezetett rend­ őrhatósági nyilvántartásba történő bejegyzést, illetve, hogy a varrógép-ke­ reskedők a gépen tüntették fel a pactum reservati dominii mellett történő értékesítést. Túry utal arra, hogy ttadiüo esetén a hitelező hitelbázisa tűnik szélesebb­ nek, s ez ugyanúgy félreinformálhat, hiszen a gazdasági kapcsolatokban, aki az egyik ügyletben adós, az a másikban hitelező. Schwartz utal erre az álláspontra: III. 404. o. Túry: 13. o. Slezák - Beépítés: 2 3 1 . o. Schwartz: III. 404. o. Túry: 4. o. Hajicsek: 141. o. A Kúria C. 4509/1887, és C. 1511/1891. sz. döntései (In: Szladits/ Fürst/Ujlaki: 52. o.)

34 Hajicsek utal arra, hogy néhány hetes eltéréssel is születtek ellentétes tar­ talmú ítéletek. A tulajdonjog-fenntartás megengedhetőségét többnyire a szerződési szabadságra történő hivatkozással támasztották alá. 35 1914. évi javaslat 1128. §-a; Mtj. 1367. §-a. 36 Eltérően értelmezték a „kétség esetén" kifejezést. Az 1914. évi javaslat kapcsán arra utaltak, hogy a tulajdonjog fenntartására vonatkozó megál­ lapodást, ha a felek erre nem utalnak, nem bontó, hanem halasztó felté­ telnek kell tekinteni. Az Mtj. kapcsán az adásvétel felteden és a tulajdon­ jog-átszállás feltételes volta közötti különbséget emelték ki. 37 1914. évi javaslat indokolása 229. o. 38 Schwartz: V. 5. o. 39 Schwartz utal arra, hogy bútorok, mezőgazdasági gépek, felszerelések értékesítésénél olyan gyakran vették igénybe, hogy a legtöbb helyen elő­ re elkészített nyomtatványokat kellett csupán kitölteni. 40 P. VII. 7971/1929. sz. döntés (In: Szladits/Fürst/Ujlaki: 56. o.) 41 György: 16. o. 42 1914. évi javaslat indokolása 229. o. 43 Diószegi: 218. o. 44 Schwartz: V. 75. o. 45 P. VII. 5244/1930. sz. döntés (In: Szladits/Fürst/Ujlaki: 56. o.) és erre utal György is: 17. o. 46 1885. V. 26-án és 1888. IV. 27-én hozott döntések (Hajicsek: 144. o.) 47 Ezt példázza az 1324/1904. sz. döntés (In: Szladits/Fürst/Ujlaki: 55. o.), s Szladits is utal ezen álláspont tarthatatlanságára (Szladits - Vázlat: 211. o.) 48 Slezák - Feldolgozás: 87. o. Álláspontja szerint az ilyen szerződés ér­ vénytelensége nem azon alapszik, hogy elhasználható dolog volt az ügy­ let tárgya, hanem sokkal inkább az ilyen megállapodás nyilvánvaló színleltségén. 49 Antalfy: 333. o. 50 György: 13. o. 51 Schuszter: 139. o. A P. VII. 4578/1918. sz. ítélet alapján utal az ezzel kapcsolatos problémákra. 52 Bajory/Mezei/Sallós/Vida: 148. o. A végrehajtási törvény nem engedi meg azon dolgok lefoglalását, amelyekről megállapítható, hogy más tu­ lajdonát képezik, ám tulajdonjog-fenntartás esetén ez aligha látható. 53 Botka/Kiss/Török: 86. o. 54 BH 1997/3. 144. sz. alatt közzétett eset. Az alperes gazdálkodó szerve­ zet a részére tulajdonjog-fenntartással szállított ám egy részét a felszá­ molás közzététele előtt eladta. Felperes kérte az ám kiadását, illetve összegének a felszámolási eljárás eredményétől független megfizetését. A másodfokú bíróságként eljáró Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy mivel az áru a felszámolás időpontjában már nem volt meg, annak el­ lenértékét csak a felszámolás alá eső vagyonból lehet kielégíteni. Külön utaltak arra, hogy mivel az adós az ellenértéket nem helyezte el önálló számlán, az nem képez a felszámolás alá tartozó vagyontól elkülönült vagyont. A hitelező pénzkövetelését ily módon ebből a vagyonból kell kielégíteni, de a többi hitelezővel szemben nem élvez elsőbbséget. 55 Botka/Kiss/Török: 86. o. szintén a törvény hiányosságaként utalnak rá. 56 Bíró: 18. o. ezt a következtetést vonja le a törvény rendelkezéséből. 57 Weber - Mobiliarsicherheiten: 1602. o. Csupán egyes esetekben lehet­ séges ingók elzálogosítása: repülőgépek és hajók regiszterbe történő be­ jegyzés mellett zálogjoggal megterhelhetőek. 58 Coing: 68. o. 59 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 113. o. 60 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 117. o. 61 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 148. o. 62 Weber: 117. o. 63 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 138. o. 64 Bülow: 61. o. (Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 137. o. utalnak arra, hogy a későbbi megállapodás módja nem egyértelmű). 65 Weber-Ray/Marlow: 235. o. 66 Bülow: 72. o. 67 Weber: 118. o. 68 Weber-Ray/Marlow: 233. o. utal az 1984-ben hozott ítéletre. 69 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 146. o. 70 Weber: 121. o. 71 Bülow: 99. o. 72 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer; 156. o. 73 Bülow: 108. o. 74 Weber: 130. o. 75 Bülow: 111. o. 76 Weber: 130. o. 77 Brink/Petereit/Schecrer: 150. o. 78 Weber: 138. o. 79 Bülow: 215: o. 80 Weber: 135. o. 81 Bülow: 217. o.; Weber-Ray/Marlow: 236. o. utalnak arra, hogy a köve­ telések azonosíthatóak, amennyiben a vevő üzleti dokumentációjából

ezeknek a követeléseknek a sorsa nyomon követhető; Weber: 135. o. szerint elegendő, ha a számla vagy szállítólevél utal rá. 82 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 151. o. 83 Weber: 137. o. 84 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 152. o.; Bülow: 277. o. vitatott­ nak tartja. 85 Bülow: 238. o. 86 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 141. o. 87 Bülow: 238. o. 88 Weber-Ray/Marlow: 235. o. 89 Bülow: 243. o. 90 Weber: 134. o. 91 Weber Ray/Marlow: 2 3 6 . o. utalnak arra, hogy kereskedők vonatkozá­ sában még nem született hasonló döntés. 92 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 152. o. 93 Weber: 134. o. 94 Weber-Ray/Marlow: 236. o. 95 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 143. o. ismertetik az 1958-ban ho­ zott döntést. 96 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 141. o. 97 Weber: 137. o. 98 Brink/Petereit/Reinecker/Scheerer: 142. o. 99 Weber: 138. o. 100 Habel: 251. o. 101 Habel: 255. o. 102 Habel: 267-271. o. 103 Habel: 274-275. o. 104 Mühl/Petereit: 182. o. 105 Mühl/Petereit: 208-209. o. 106 Mühl/Petereit: 214. o. 107 Mühl/Petereit: 207-210. o. 108 Mühl/Petereit: 215. o. utalnak a zürichi bíróság 1967-ben hozott íté­ letére. 109 Mühl/Petereit: 220, 235, 237. o. 110 Mühl/Petereit: 227-229. o. 111 Reinecker/Petereit: 149. o. 112 Coing: 73. o. 113 Reinecker/Petereit: 150. o. 114 Gravenhorst: 105. o. 115 Klein: 811. o. 116 Reinecker/Petereit: 150. o. 117 Reinecker/Petereit: 138. o. Külön törvények alakították ki az ingó jelzá­ logjogok meglehetősen széles rendszerét. Minden egyes esetben az adott speciális nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges. 118 Coing: 73. o. 119 Coing: 71. o. 120 Gravenhorst: 59. o. 121 Gravenhorst: 60. o. 122 Egyeden esetben lehetséges ingójelzálogjog alapítása: külön törvény alapján gépjárműveket lehet ily módon megterhelni. 123 Coing: 77. o. 124 Gravenhorst: 62-63. o. 125 Gravenhorst: 64. o. 126 Fichna/Zimmermann: 61. o. 127 Gravenhorst: 178. o. 128 Brink/Habel: 178. o. 129 Chitty: 1199. o. 130 Goodhart/Jones: 501. o. 131 Chitty: 1200. o. „The buyer held the goods until payment as bailee for the seller." 132 Goodhart/Jones: 507. o. 133 A. G. G.: 478. o. 134 A. G. G.: 480. o. (1979-ben a „Romalpa"-ügyet követő esetek kapcsán levont következtetés) 135 Késsel: 816. o. 136 Coing: 81. o. 137 Robinson/Catena: 325. o. 138 Robinson/Catena: 333. o. 139 Coing: 81. o. 140 I. G. 153/1902 sz. döntés (In: Szladits - Bírói gyakorlat: 258. o.). 141 Túry: 76. o. Az említett döntés a P. K. V. 2201/1933. sz. ítélet. 142 BH 1996/7. 380. sz. alatt közzétett eset, mely alapjául az szolgált, hogy a hitelező az adós ellen indított felszámolási eljárás során kérte a közöt­ tük létrejött megállapodás: a jövőbeli követelés engedményezése alapján, hogy ezt az összeget részére, minthogy az nem tartozik az adós vagyo­ nához - utalják át. Lajer szintén utal ennek az ítéletnek a vitadiatóságára: 19. o. 143 Harmathy: 143. o.

Hírek

A Kodifikációs Szerkesztőbizottság a személyhez fűződő jogok törvényi szabályozásának módosításáról szóló törvénytervezetről B á r a polgári j o g i kodifikációról szóló 1 0 5 0 / 1 9 9 8 . ( I V . 2 4 . )

k o z ó k ö v e t e l m é n y é t [ 1 . § ( 1 ) bek. m á s o d i k m o n d a t ] érintetlenül

K o r m . h a t á r o z a t egy új P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v kidolgozását tűz­

hagyta, j e l e n t ő s e n átalakítaná viszont a P t k . értelmezésére vonat­

te ki feladatul, a m u n k a szükségszerűen hosszú határidejére te­

k o z ó 1. § ( 2 ) bekezdést. A javaslat szerint „a t ö r v é n y rendelke­

kintettel annak l e h e t ő s é g é t is nyitva hagyta, hogy szükség esetén

zéseit a M a g y a r Köztársaság Alkotmányával, az a l k o t m á n y o s

az új t ö r v é n y m e g a l k o t á s a e l ő t t is el lehessen végezni a halaszt­

alapjogokkal és az alkotmányos elvekkel - figyelembe véve az al­

hatatlan m ó d o s í t á s o k a t a jelenleg hatályos Ptk.-n. I g a z , h o g y a

k o t m á n y b í r ó s á g i határozatok m i n d e n k i r e nézve k ö t e l e z ő rendel­

kormányhatározat azt is előírta, h o g y ezeknek az e l ő r e h o z o t t

kezéseit is -, valamint a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g j o g e g y s é g i eljárás­

jogalkotási feladatoknak a listája rövid határidő alatt készüljön

b a n h o z o t t határozataival, továbbá a M a g y a r K ö z t á r s a s á g gazda­

el, ám ez a lista n e m l e h e t e t t teljes, hiszen n e m lehetett előre lát­

sági és társadalmi rendjével összhangban kell é r t e l m e z n i . " Az

ni, h o g y i d ő k ö z b e n m i l y e n újabb, szintén halaszthatatlannak lát­

előterjesztés szerint ezzel a módosítással „a javaslat célja annak

szó m ó d o s í t á s i igények m e r ü l n e k fel.

explicitté tétele, h o g y a polgári j o g alapelveinek és tételes előírá­

E g y ilyen, i d ő k ö z b e n felvetődött jogszabály-módosítási i g é n y terméke az a sajtóban is széles k ö r b e n ismertetett, s szakmai ren­

sainak az értelmezése n e m szakadhat el az alaptörvényből kiol­ vasható értékrendtől.

dezvényeken is vitatott jogszabálytervezet, amely c í m e szerint a

A P t k . 2. §-a is jelentős tartalmi változásokon m e n n e át. E g y ­

személyhez fűződő j o g o k törvényi szabályozásának módosításá­

részt a v é d e n d ő alanyi j o g o k k ö r é t kiegészítené a tervezet az

ról szól, valójában a z o n b a n e n n é l is á t f o g ó b b változásokat irá­

alkotmányos

nyozna e l ő . A kialakult gyakorlatnak megfelelően a tervezetet az

joggyakorlás kereteinek kijelölésekor kifejezetten utal a P t k . ér­

Igazságügyi M i n i s z t é r i u m véleményezés céljából megküldte a

telmezésénél figyelembe veendő s z e m p o n t o k r a , vagyis az Alkot­

alapjogokkal,

másrészt pedig a

rendeltetésszerű

Polgári J o g i Kodifikációs B i z o t t s á g elnöke részére, aki pedig a

m á n y rendelkezéseire, az alkotmányos alapjogokra és az alkot­

tervezet megvitatása é r d e k é b e n 2 0 0 0 . o k t ó b e r 20-ára összehívta

m á n y o s elvekre, amelyek e b b e n az é r t e l e m b e n a polgári alanyi

a Kodifikációs

S z e r k e s z t ő b i z o t t s á g ülését. A n n a k érdekében,

j o g o k gyakorlásának korlátaiként érvényesülhetnének. E z egyéb­

hogy az ülésen e l h a n g z o t t v é l e m é n y e k és érvek kellő megvilágí­

ként azzal a következménnyel járna, h o g y „a j o g a l a n y számára a

tásban kerülhessenek ismertetésre, szükségesnek látszik a tör­

tételes j o g által biztosított cselekvési lehetőség tartalmi korlátait

vénymódosítási tervezet n é h á n y alapvető jelentőségű e l e m é n e k

a d o t t esetben az ún. alapjogi bíráskodás keretében kell kijelölni"

bemutatása - hangsúlyozva, h o g y a tervezet teljes k ö r ű ismerte­

( K o r m á n y e l ő t e r j e s z t é s 8. oldal).

tésére n e m vállalkozhatunk. N e m mellőzhetjük viszont a z idézett

A tervezet hatályon kívül helyezné a Ptk.-nak az A l k o t m á n y

szabályokhoz a kormányelőterjesztés által fűzött indokolás leg­

által elismert tulajdoni f o r m á k védelmére v o n a t k o z ó alapelvét.

f o n t o s a b b e l e m e i n e k felvillantását, hiszen csak így nyerhetünk

E n n e k o k a is a személyhez fűződő j o g o k „ e m a n c i p á c i ó j á b a n " ke­

viszonylag teljes k é p e t a v i t a t o t t kérdésekről. A törvénytervezet a s z e m é l y h e z fűződő j o g o k polgári j o g i vé­

resendő. Ha ugyanis a vagyoni viszonyoktól független személyi­ ségi j o g o k polgári j o g i jelentőségét elismerjük, akkor indokolat­

delmével foglalkozva n e m c s a k a Ptk.-t, h a n e m - igaz csekély

lan a tulajdon védelmét az egész polgári j o g r a érvényes alapelv­

m é r t é k b e n - a P o l g á r i perrendtartásról szóló törvényt és a fogya­

k é n t kiemelni.

tékos személyek j o g a i r ó l és esélyegyenlőségük biztosításáról szó­

A törvénytervezet a P t k . 7 5 . és 8 5 . §-ai k ö z ö t t i részt annyi

ló törvényt is érintené. A P t k . - n belül a módosítás n e m korláto­

p o n t o n m ó d o s í t a n á , illetve kiegészítené, h o g y a kodifikációs

zódna a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő j o g o k k a l

technikai lehetőségek közül inkább e n n e k a résznek az összefüg­

foglalkozó V I I . fejezetre, h a n e m a bevezető rendelkezéseket és a

gő és teljes k ö r ű újraszabályozását választotta a részletekbe m e ­

kártérítési szabályokat is érintené. R ö g t ö n az 1. § ( 1 ) bekezdés első m o n d a t á n a k szövege meg­ változna. E s z e r i n t : „ez a t ö r v é n y a természetes személyek és j o ­

n ő , n e h e z e n k ö v e t h e t ő rész-módosítások helyett. E z z e l persze együtt j á r , h o g y b i z o n y o s rendelkezések változatlan szöveggel kerültek be a javaslatba is.

gi személyek, valamint m á s szervezetek alapvető személyi és va­

A tervezet megtartaná a személyhez fűződő j o g o k törvényi vé­

gyoni viszonyait szabályozza." A polgári j o g i j o g a l a n y o k köré­

d e l m é r ő l s z ó l ó általános klauzulát, de ú j o n n a n rendelkezne arról,

n e k egyszerűbb és p o n t o s a b b meghatározásán túl egy technika­

h o g y h o g y a n kell kezelni azokat a helyzeteket, a m i k o r k ü l ö n b ö ­

inak t ű n ő m ó d o s u l á s é r d e m e l figyelmet. M í g a jelenlegi szöveg

ző személyek személyhez fűződő j o g a i összeütközésbe kerülnek

a személyek vagyoni és egyes személyi viszonyainak szabályozá­

egymással. K i m o n d j a , h o g y „valamely személyhez fűződő j o g

sáról szól, addig a tervezet a s o r r e n d e t megfordítaná. Az előter­

védelme n e m j á r h a t más, e fejezet hatálya alá t a r t o z ó j o g lénye­

jesztés tanúsága szerint t u d a t o s és értékítéletet kifejező változás­

ges tartalmának korlátozásával."

ról lenne szó az alábbiak szerint. „A szocialista jogfelfogás, amely

K í s é r l e t e t t e n n e a tervezet arra, h o g y m e g h a t á r o z z a az általá­

az alapvető e m b e r i j o g o k a t j e l l e m z ő e n állampolgári kötelezett­

n o s személyiségi j o g tartalmát. A z alkotmánybírósági gyakorlat­

ségként értelmezte, n e m i s m e r h e t t e el a magánjogi szabályozás

b ó l m e r í t ő szabály szerint „a személyhez fűződő j o g o k sérelmét

gondolat-morális s a r o k p o n t j a k é n t a személyhez fűződő j o g o k a t .

jelenti az élethez és a m é l t ó s á g h o z való j o g megsértése, továbbá

E h h e z képest m é g a m a g á n s z e m é l y e k n e k a társadalmi tulajdon

m i n d e n olyan magatartás, amely sérti a személyiség szabad ki­

dominanciája mellett k o r l á t o z o t t a n g y a k o r o l h a t ó vagyoni j o g a i

b o n t a k o z á s á h o z , az önrendelkezés szabadságához, vagy a m a ­

is elsőbbséget élveztek az ún. személyi j o g o k h o z képest. A javas­

gánszférához való j o g o t (általános személyiségi j o g ) . "

lat a »vagyoni« és »személyi j o g o k « sorrendjének felcserélésével n e m csupán jelképes k o r r e k c i ó r a tesz kísérletet, h a n e m a Ptk. alapelvi szabályozásában is érvényre kívánja juttatni az alapjogok hierarchiájából k ö v e t k e z ő j o g v é d e l m i s o r r e n d e t . "

E b b ő l az általános f o g a l o m b ó l kiindulva h a t á r o z n á m e g aztán a tervezet a személyhez fűződő j o g o k m e g s é r t é s é n e k különös tényállásait és ezek szankcióit. E z e k közül n é h á n y tervezett új­ donság kiemelésre érdemes.

A tervezet a polgári j o g i viszonyokra v o n a t k o z ó más jogsza­

T ú l m e g y a jelenleg hatályos szabályozáson az a szabály, a m e l y

bályoknak a Ptk.-val ö s s z h a n g b a n t ö r t é n ő értelmezésére vonat­

n e m c s a k a személyes adatok védelmét tekinti a személyiségi j o -

g o k s z e m p o n t j á b ó l elengedhetetlennek, h a n e m személyhez fű­

tehát m o s t n e m indokolt a Ptk. módosítása. U t a l t arra is, h o g y az

z ő d ő j o g k é n t szabályozza az i n f o r m á c i ó k megszerzésének sza­

alapelveket illetően m é g n e m került megvitatásra az a kérdés,

badságát is.

h o g y lesznek-e az új Ptk.-nak tételesen m e g f o g a l m a z o t t alapelvei,

A jó hírnév v é d e l m é t szolgáló sajtóhelyreigazítás tényállása - a

ha igen, akkor m i k lesznek ezek az alapelvek, s milyen tartalom­

mai k o r követelményeihez való igazodás szándékával - a n y o m t a ­

m a l nyernek szabályozást. T e k i n t e t t e l arra, h o g y az alapelvek kö­

t o t t vagy elektronikus sajtó útján való elkövetést vonja szabályo­

zül az elmúlt évtizedben kiiktatták azokat, amelyek a jelenlegi tár­

zási k ö r é b e . A sajtóhelyreigazítás iránti igény mellett m e g j e l e n n e

sadalmi és gazdasági renddel n e m összeegyeztethetők, a m e g m a ­

a sajtóelégtétel i n t é z m é n y e , a m i t olyankor lehetne igénybe venni,

radt alapelvi rendelkezések pedig n e m j á r n a k hátrányos következ­

ha valakinek a személyhez fűződő j o g á t a n y o m t a t o t t vagy elekt­

ményekkel, az alapelvek módosítása n e m halaszthatatlan feladat.

ronikus sajtó olyan m ó d o n sérti, h o g y ez n e m ad alapot sajtóhely­

L á b a d y T a m á s egy területen fejtett ki ellenvéleményt. Szerin­

reigazításra (vagyis n e m valótlan tények közlésével, híresztelésé­

te a n e m vagyoni kártérítés intézményével k a p c s o l a t b a n szüksé­

vel, illetve való tények h a m i s színben való feltüntetésével valósul

ges l e n n e az e l ő r e h o z o t t jogalkotás, m e r t az A l k o t m á n y b í r ó s á g ­

m e g ) . I l y e n k o r a j o g a i b a n sértett személy - a törvényben biztosí­

n a k a n e m vagyoni kártérítés intézményével k a p c s o l a t b a n h o z o t t

t o t t egyéb igényeken kívül - követelheti olyan k ö z l e m é n y közzé­

- elviekben helyes - döntése, s az azt k ö v e t ő törvényi változások

tételét, a m e l y számára elégtételt ad. Új rendelkezése a tervezet­

e r e d m é n y e k é n t jelenleg áttekinthetetlen helyzet alakult ki a gya­

nek, amellyel az kívánja rendezni, h o g y miképpen történjen a

korlatban, s ú g y tűnik, jogalkotás nélkül nincs r e m é n y arra, h o g y

sajtóhelyreigazítás, illetve a sajtóelégtétel, ha a jogsértést az inter-

a b í r ó s á g o k egységesen és helyesen alkalmazzák a j o g i n t é z m é n y t .

n e t útján követték el.

S ő t , ha a n e m vagyoni kártérítés szabálya a k ö t e l m i j o g b a n ma­

A személyhez fűződő j o g o k szabályozásával kapcsolatos álta­ lános k o n c e p c i ó v á l t á s t t ü k r ö z i a n e m vagyoni kártérítés i n t é z m é ­ nyének kezelése is. A személyhez fűződő j o g o k m e g s é r t é s é n e k szankciói k ö z ö t t szerepelteti a tervezet a vagyoni és n e m vagyo­ ni kártérítés k ö v e t e l é s é n e k lehetőségét, s kísérletet tesz a n e m va­ gyoni kártérítés tartalmi szabályozására. K i m o n d a n á a törvény, h o g y „a n e m v a g y o n i károkozás (személyi kár) a személyhez fű­

rad, akkor a b í r ó s á g o k a tételes j o g r a t á m a s z k o d v a csak vagyoni eszközökkel k o m p e n z á l h a t ó károk esetén alkalmazhatják, s egy­ általán n e m biztos, h o g y kreatív j o g é r t e l m e z é s s e l például a je­ lenleg is a személyiségi jogsértések s z a n k c i ó j a k é n t rendelkezésre álló egyéb m ó d o n való elégtétel adása k e r e t é b e n hajlandóak lesz­ n e k n e m vagyoni kártérítést megítélni v a g y o n i eszközökkel n e m k o m p e n z á l h a t ó hátrányokért.

z ő d ő j o g o k megsértésével valósul m e g . " E z z e l p á r h u z a m o s a n a

A tartalmi kérdéseket illetően talán a legélesebb vita az alkot­

k ö t e l m i j o g i szabályok k ö z ü l kihagyni rendelné a tervezet a jelen­

m á n y j o g és a polgári j o g kapcsolatát, illetve e n n e k a leendő kódex­

leg hatályos s z ö v e g b e n m é g fellelhető utalásokat a n e m vagyoni

b e n való tételes j o g i megjelenítését illetően b o n t a k o z o t t ki. A z o n

károk m e g t é r í t é s é r e , hiszen a k ö t e l m i j o g vagyoni viszonyokat

túl, h o g y e b b e n a kérdésben is a teljes törvény koncepciójának ke­

szabályoz, o t t t e h á t n e m lehet helye a n e m vagyoni kártérítésnek,

retei k ö z ö t t lehetne megnyugtatóan állást foglalni, t ö b b e n utaltak

ha egyszer azt a személyhez fűződő j o g o k (és csak e j o g o k ) m e g ­

arra, h o g y „szereptévesztés" lenne, ha a polgári j o g n e m polgári

sértésének s z a n k c i ó j a k é n t fogjuk föl. A tervezet t o v á b b á a n e m

j o g i viszonyokat próbálna m e g szabályozási k ö r é b e vonni. Petrik

vagyoni kártérítés alkalmazásának célját, illetve feltételét is m e g ­

F e r e n c egyenesen úgy minősítette a helyzetet, h o g y az előterjesz­

határozná a k ö v e t k e z ő k szerint. „A n e m vagyoni kártérítés célja

tés félreérti a polgári j o g i jogviszonyok lényegét, m e r t olyan viszo­

a személyhez fűződő j o g o k megsértésével bekövetkező személyi

nyokat is szabályozni kíván, amelyek terén a polgári j o g hatásta­

kár orvoslása, t o v á b b á a sértett részére vagyoni elégtétel biztosí­

lan. U t a l t arra is, h o g y az alkotmánybírósági szemlélet n e m nyújt

tása. A j o g s é r t ő elégtételként n e m vagyoni kártérítés fizetésére

biztos t á m p o n t o t a jogalkalmazónak, m e r t ez a szemlélet közelebb

akkor k ö t e l e z h e t ő , ha ezt - tekintettel az eset összes k ö r ü l m é n y e ­

áll a jogalkotáshoz, m i n t a jogalkalmazáshoz.

ire, k ü l ö n ö s e n a j o g s é r t é s súlyára, a j o g s é r t ő felróható magatar­ tására - a m é l t á n y o s s á g m e g k í v á n j a . "

Zlinszky J á n o s is ú g y értékelte, h o g y az a l k o t m á n y o s elvek hangsúlyozása a polgári j o g b a n veszélyes lehet, m e r t k ö n n y e n a

Az e l ő z ő e k b e n vázlatosan, j o b b á r a az elvi j e l e n t ő s é g ű változ­

kívánatossal ellentétes eredményre j u t h a t u n k . S o k e s e t b e n a sze­

tatási javaslatokra k o n c e n t r á l v a i s m e r t e t e t t tervezet szerkesztőbi­

m é l y h e z fűződő j o g o k védelme ürügyén nyilvánvaló j o g s é r t ő

zottsági vitájában a h o z z á s z ó l ó k részben kodifikációs módszerta­

m a g a t a r t á s o k védelmezése történik. M á r p e d i g a j ó h i s z e m ű üzle­

ni kérdésekkel, r é s z b e n tartalmi kérdésekkel foglalkoztak.

ti f o r g a l o m minimális igényeit e l ő n y b e n kellene részesíteni a sze­

A m ó d s z e r t a n i kérdést illetően szinte egyöntetűen annak a vé­

mélyiségi j o g o k k a l s z e m b e n is.

l e m é n y ü k n e k adtak h a n g o t , h o g y bár az előterjesztés által is idé­

A m á s i k élénk érdeklődést kiváltó tartalmi kérdés a n e m va­

zett k o r m á n y h a t á r o z a t v a l ó b a n n e m rendelt e l szabályozási m o ­

g y o n i kártérítés ügye volt. E z z e l kapcsolatban is t ö b b e n hangsú­

r a t ó r i u m o t a polgári j o g területén az új P t k . megalkotásáig, de

lyozták, h o g y egy ilyen alapvető, az e g é s z kártérítési j o g , s ő t az

az e l ő r e h o z o t t szabályozásnak csak az lehet az indoka, h o g y a

egész polgári j o g szemléletét, a k ó d e x k o n c e p c i ó j á t és szerkeze­

szabályozási szükséglet kielégítésével n e m lehet m e g v á r n i az új

tét é r i n t ő kérdést n e m lehet a d h o c m ó d o n , alapos elméleti viták

kódexet. M i n d e n más e s e t b e n pedig a z tűnik indokoltnak, h o g y

nélkül elintézni. E z e n t ú l m e n ő e n is érte kritika a tervezetet. E l ­

a Ptk. szabályozási k o n c e p c i ó j á n a k ismeretében, a h h o z illeszked­

h a n g z o t t olyan vélemény, h o g y b á r m e n n y i r e is összefügg a n e m

ve, t e h á t az új t ö r v é n y b e n t ö r t é n j e n m e g a szabályozás. K ü l ö n ö ­

v a g y o n i kártérítés i n t é z m é n y e a személyhez fűződő j o g o k meg­

sen így van ez olyan alapvető, koncepcionális kérdéseket feszege­

sértésével, m é g s e m lehet függetleníteni a v a g y o n i viszonyoktól,

tő szabályozási tárgyak esetén, m i n t amilyen a vitatott tervezet

hiszen a kártérítésre v o n a t k o z ó szabályok t o v á b b r a is a k ö t e l m i

által szabályozandó személyhez fűződő j o g o k , n e m is beszélve az

j o g b a n maradnak, s azokat b i z o n y o s a n alkalmazni kell m a j d a

ezekhez k a p c s o l ó d ó a n újraszabályozandó

alapelvi j e l e n t ő s é g ű

n e m vagyoni kártérítés esetén is. K é t e l y f o g a l m a z ó d o t t m e g az­

rendelkezésekről a szabályozás tárgyára, a jogszabály-értelmezés­

zal kapcsolatban is, h o g y vajon hátrányos k ö v e t k e z m é n y e k nél­

re és a tulajdonvédelmi alapelvre v o n a t k o z ó a n .

kül lehet-e alkalmazni polgári j o g i s z a n k c i ó k é n t n e m vagyoni

M i n d e z e k olyan elvi kérdések eldöntését igénylik, amelyek a készülő P t k . egészére kihatással lehetnek, ezért n e m szerencsés a k o n c e p c i ó a l k o t á s folyamata alatt, ad h o c m ó d o n , a kérdések sok­ irányú vizsgálata nélkül állást foglalni, s törvénnyel m e g k ö t n i a f o r m á l ó d ó Ptk.-val kapcsolatos j o g a l k o t ó i mozgásteret. V é k á s L a j o s a n n a k a véleményének adott h a n g o t , h o g y a ter­ vezet által felvetett t ö b b kérdésben is indokolt lehet a szabályo­ zás, de a z o k jó része tartalmilag a m ú g y is a Ptk.-n kívül lenne sza­ bályozandó (így például a sajtójogi szabályok k e r e t é b e n ) , ezért

kártérítést a személyhez fűződő j o g o k m e g s é r t é s e esetén. A b b a n is t ö b b e n egyetértettek, h o g y a n e m v a g y o n i kártérítés céljának jogszabályi megfogalmazása felesleges, u g y a n a k k o r ez a célmeg­ határozás n e m képes olyan tényállásként s e m m ű k ö d n i , a m i p o n t o s eligazítást adna a bírósági gyakorlat számára a j o g i n t é z ­ m é n y alkalmazását illetően. P e t r i k F e r e n c szerint e g y é b k é n t ilyen tényállást csak akkor lehetne m e g f o g a l m a z n i , ha p o n t o s a n tisztában l e n n é n k azzal, h o g y m i t é r t ü n k személyiség és szemé­ lyiségi j o g s é r t é s alatt.

T ö b b e n bírálták a tervezetet a szabályok koherenciájának hiá­ nya miatt. E z z e l kapcsolatban e l h a n g z o t t az a vélemény, h o g y a szabályozás túlzottan kazuisztikus és n e m hagy e l e g e n d ő teret a kreatív bírói jogalkalmazásnak. M á s o k pedig az i n k o h e r e n c i á t ar­ ra vezették vissza, h o g y n e m tisztázott a szabályozás vonatkozta­ tási rendszere. A fenti érvek és egy s o r t o v á b b i részletkérdést illető kritikai észrevételek alapján a Szerkesztőbizottság ú g y foglalt állást,

h o g y n e m javasolja a tervezet K o r m á n y elé terjesztését. A vita­ t o t t kérdések tisztázása é r d e k é b e n a Szerkesztőbizottság felkérte a Személyek jogával foglalkozó m u n k a c s o p o r t o t , h o g y vitassa m e g a tervezetet, s a vita alapján hasznosítható eredményeket használja föl a személyek j o g á r a v o n a t k o z ó rész-koncepció kidol­ gozásakor. Kisfaludi

András

Az Európai Unió irányelveinek implementálása és a nemzeti jogalkotás Az új m a g y a r polgári törvénykönyv alapvető elvi kérdéseinek megvitatására és e n n e k révén a kodifikáció segítésére l é t r e h o z o t t N e m z e t k ö z i T a n á c s a d ó B i z o t t s á g m á s o d i k előkészítő ülését* tar­ t o t t a 2 0 0 0 . s z e p t e m b e r 9-én, a z E L T E Állam- é s J o g t u d o m á n y i K a r á n a k D é k á n i T a n á c s t e r m é b e n . A tanácskozáson a B i z o t t s á g külföldi tagjaként részt v e t t Prof. D r . Christian von B a r ( I n s t i t u t für R e c h t s v e r g l e i c h u n g , Universität O s n a b r ü c k ) , P r o f . Xavier B l a n c - J o u v a n ( F a c u l t é de D r o i t , Université de P a r i s ) , Prof. R i c h a r d B u x b a u m ( S c h o o l o f L a w , University o f C a l i f o r n i a ) , P r o f . D r . U l r i c h D r o b n i g ( M a x - P l a n c k Institut, H a m b u r g ) , P r o f . A n t o n i o G a m b a r o (Universita degli Studi d i M i l a n o ) , P r o f . Sir R o y G o o d e ( S t . J o h n ' s College, O x f o r d ) , P r o f . O l e L a n d o ( L a w D e p a r t m e n t , C o p e n h a g e n Business S c h o o l ) . A z ülés k ö z p o n t i témáját az E u r ó p a i U n i ó irányelveinek n e m z e t i j o g b a való beültetésével kapcsolatos p r o b l é m á k képezték, melye­ ket a tanácskozás a klasszikus m a g á n j o g o t pillanatnyilag leg­ i n k á b b é r i n t ő fogyasztóvédelmi irányelveken keresztül vizsgált. A vitaindító referátumot D r . V é k á s L a j o s egyetemi tanár ( E L T E Á J K , B u d a p e s t ) tartotta ( I m p l e m e n t a t i o n o f E C C o n s u m e r L a w Diretives and N a t i o n a l L e g i s l a t i o n ) . M a g y a r részről a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjai valamint elméleti és gyakorlati szakemberek vettek részt. Az ülés levezető elnöke D r . H a r m a t h y Attila e g y e t e m i tanár ( E L T E Á J K , B u d a p e s t ) volt. A hazai j o g a l k o t á s t - így a polgári j o g kodifikációját is - e g y másik jogalkotás, a z E u r ó p a i U n i ó jogalkotása befolyásolja, a m e l y e g y viszonylagosan szerves folyamat. M a g y a r o r s z á g a jog­ h a r m o n i z á c i ó során társult államként különleges helyzetben van: Társulási Szerződésből fakadó kötelezettsége, hogy n e m z e t i j o ­ g á t n e m tagállamként is az uniós j o g h o z közelítse. Az irányelvek sajátossága, h o g y a tagállamokra nézve az álta­ luk m e g f o g a l m a z o t t cél tekintetében kötelező erejűek, de nincs közvetlen horizontális kötelező erejük, a n e m z e t i j o g b a való megfelelő beültetést kívánnak és a tagállam bírósága köteles a n e m z e t i j o g o t m á r a z adott irányelv implementálását m e g e l ő z ő ­ en is az u n i ó s j o g i szabályozással ö s s z h a n g b a n értelmezni. A fo­ gyasztóvédelmi irányelvek csak m i n i m u m standardokat rögzíte­ nek, a h a r m o n i z á c i ó - a termékfelelősségi irányelvtől eltekintve - n e m teljes. M i v e l a h a r m o n i z á c i ó a csak a m i n i m u m követel­ m é n y e k tekintetében valósul m e g , a fogyasztóvédelmi irányelvek n e m t e r e m t e n e k egységes p i a c o t : a piac szereplőinek s z á m o l n i u k kell azzal, h o g y a fogyasztóvédelem szintje t a g á l l a m o n k é n t vál­ t o z ó . Az irányelvek beültetése során a tagállamoknak és a társult országoknak, így M a g y a r o r s z á g n a k is számos problémával kell szembesülnie. G o n d o t o k o z , hogy az irányelvek k ü l ö n b ö z ő nyel­ veken kiadott szövegei e g y f o r m á n hivatalosak, ezért a beültetés s o r á n össze kell hasonlítani az egyes verziókat. A h o l a k ü l ö n b ö ­ ző nyelvű szövegek k ö z ö t t m e g is van az összhang, p r o b l é m á t j e ­ l e n t h e t az irányelv szövege és a tagállam j o g a k ö z ö t t i t e r m i n o l ó ­ giai különbség. E n n e k feloldását segítené az irányelvek t e r m i n o -

* A Tanácsadó Bizottság első üléséről szóló beszámolót ld. a Polgári Jogi Kodifikáció 1999. évi 2. számában.

lógiai egységének m e g t e r e m t é s e . Az irányelvek rendelkezéseit összefüggésükben, az a d o t t irányelv egészének szem előtt tartá­ sával kell értelmezni. E n n e k kapcsán k ü l ö n ö s e n nehézséget o k o z a generálklauzulák értelmezése. Az irányelvek n e m z e t i j o g b a be­ ültető jogszabályt s általában a n e m z e t i j o g szabályait a tagállam bíróságának az uniós j o g a l k o t á s fényében kell értelmeznie. Ez akkor valósulhat m e g igazán, ha az u n i ó s jogalkotás termékeinek rendelkezései egyértelműek. Az irányelvek n e m z e t i j o g b a való beültetésének sikerét alapve­ t ő e n befolyásolja, h o g y a tagállam milyen m ó d o n teszi az irány­ elv rendelkezéseit, az a b b a n m e g f o g a l m a z o t t elveket nemzeti j o ­ ga részévé, milyen kodifikációs technikát választ az irányelv cél­ jainak megvalósítása érdekében. Az irányelvet n e m feltétlenül kell szó szerint átvenni a tagállam j o g á b a , hiszen a követelmény az abban m e g f o g a l m a z o t t cél elérése. E z é r t elvileg két alapvető megoldás alkalmazható: az egyik az irányelv szövegének lefordí­ tása és kihirdetése valamilyen szintű jogszabályban vagy egy j o g ­ szabály ( k ó d e x ) részeként, a másik a szerves beépítés a nemzeti j o g b a , elszakadva az irányelv szövegezésétől. A tagállamok sok­ szor azért választják az előbbit, m e r t az u t ó b b i esetben az imp­ lementációval való „elszámolás" során külön magyarázatot igé­ nyel, h o g y miért más a n e m z e t i j o g a d o t t i n s t r u m e n t u m á n a k szövege, m i n t az irányelvé és alá kell támasztani, h o g y az bizto­ sítja az irányelv által m e g k í v á n t védelem minimális szintjét. T o v á b b i kérdés, hogy a tagállam beültetés során az irányelv­ b e n m e g f o g a l m a z o t t kívánalmakat külön jogszabályban teszi jogrendszerének részévé vagy inkorporálja a m e g l é v ő joganyag­ ba. Ez k ü l ö n ö s e n olyan kérdések kapcsán lényeges, amelyek kó­ dexet érintenek. E r r e általános válasz n e m a d h a t ó : a kívánatos megoldás attól függ, hogy m a g a az irányelv mennyire integrál­ h a t ó az a d o t t n e m z e t i j o g b a . Így például a termékfelelősségi irányelv integrálhatóságát elsősorban a tagállam kártérítési j o g á ­ n a k rendszere határozza m e g . A m i biztosan e l m o n d h a t ó , az az, h o g y az alapvető, elvi jellegű szabályokat n e m szabad különös, illetőleg technikai jellegű szabályokkal együtt megfogalmazni. A fogyasztóvédelmi irányelvek implementálása során nagyon fontos, h o g y m i k é n t kapcsoljuk az irányelvek szabályait a ma­ gánjog t ö b b i részéhez. A n e m z e t i m a g á n j o g o n belül is n a g y o n lényeges a t e r m i n o l ó g i a i egység megtartása: egységes fogalmat kellene használnunk a fogyasztóra, a szerződő félre valamint a szerződéses kapcsolat felszámolására (megszüntetés vagy megtá­ madás). Figyelembe kell venni azt is, h o g y a fogyasztóvédelmi irányelvek részben olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek általában is alkal­ mazhatók és alkalmazandók. Az E u r ó p a i U n i ó s jogalkotás egy ré­ szére általában is igaz, hogy az implementáció útján a jogrendszer modernizálásának eszközévé válhat. Feloldandó ellentét feszül ugyanakkor a szerződési j o g diszpozitív szabályozást igénylő, piaci szemléleten alapuló általános megközelítése és a fogyasztóvédelem kogens szabályozást igénylő, protekcionista természete között. Magyarországnak, sajátos helyzetéből fakadóan a csatlakozási követelmények teljesítése é r d e k é b e n h a r m o n i z á c i ó s kötelezettsé­ ge van, választási lehetőségek nélkül: az uniós irányelveket be

kell ültetnie m a g á n j o g á b a anélkül, h o g y szerepet j á t s z h a t o t t vol­ na azok tartalmának kialakításában. E z é r t lehetőségei szűkebbek, m i n t a tagállamoké. M é g ezen szűkre szabott keretek k ö z ö t t is szem előtt kell tartanunk j o g p o l i t i k a i kérdéseket és teret kell en­ g e d n ü n k érvényesülésüknek. A fogyasztóvédelmi irányelvek beültetése során nyilvánvalóan n e m g o n d o l k o d h a t u n k csak általánosságokban és esetenként kell eldöntenünk, h o g y az a d o t t irányelv tartalmát a k ó d e x részeként vagy azon kívül tesszük a m a g y a r m a g á n j o g részévé. A fogyasz­ tóvédelmi szabályok k ó d e x b e n elhelyezendő része kapcsán t o ­ vábbi kérdés, h o g y azokat külön fejezetben, általános szabályok k ö z ö t t vagy az általános szabályok alóli kivételként szabályoz­

zuk-e. Azt a m e g o l d á s t kellene k ö v e t n ü n k , h o g y a fogyasztóvé­ delmi rendelkezéseket az általános szabályok alóli kivételként fo­ galmazzuk m e g . N e m tűnik s e m célszerűnek, s e m szükségesnek külön fogyasztóvédelmi fejezetet kialakítani a Ptk.-n belül és a fogyasztóvédelem speciális rendelkezéseit s e m lenne jó megoldás általános elvként megfogalmaznunk. S z e m e l ő t t kell tartanunk, h o g y a fogyasztóvédelem k o m p l e x , a szerződési j o g n e m kizá­ rólagos eszköze. V é g ü l az irányelvek n e m z e t i j o g b a való beülte­ tése sikerességének p r ó b a k ö v e az, h o g y e rendelkezések a gya­ k o r l a t b a is átmennek-e. E h h e z is elengedhetetlen a jogpolitikai alapok tiszta megfogalmazása. Menyhárd

Attila

Az öröklési jogi munkacsoport 2 0 0 0 . szeptember 11-i és október 16-i üléséről Az öröklési j o g i m u n k a c s o p o r t szeptember 11-i ülésén az ági öröklés kérdéseivel, a kötelesrész kérdésével és a szerzői j o g és az öröklési j o g összefüggésével kapcsolatos n é h á n y kérdéssel foglal­ k o z o t t . Az ági öröklés t é m a k ö r é b e n a vita alapját dr. Mecsér Györgyi: Az ági öröklés és az új P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v c í m ű ta­ nulmánya képezte, a kötelesrész t é m a k ö r é b ő l külön t a n u l m á n y n e m készült ugyan, de rendelkezésre álltak a m u n k a c s o p o r t tag­ jainak m á s , az öröklési j o g reformjával kapcsolatos tanulmányai, a szerzői j o g és az öröklési j o g összefüggéseivel kapcsolatos kér­ dések megvitatását pedig dr. Boytha György: A szellemi alkotások j o g a és az új P t k . c í m ű tanulmányában felvetett kérdései alapján a P o l g á r i J o g i Kodifikációs Szerkesztőbizottság utalta az öröklé­ si j o g i m u n k a c s o p o r t b a . Az öröklési j o g i m u n k a c s o p o r t október 16-i ülésén a végrende­ leti öröklés kérdéseivel általában, az utóöröklés kérdésével és az ö r ö k ö s felelősségének kérdéseivel foglalkozott. A m e g b e s z é l t kérdések alapját dr. Bókai Judit és dr. Szabó Péter: A végrendelet szabályainak felülvizsgálata az új P o l g á r i Törvénykönyvre tekin­ tettel, dr. Tóth Á d á m : Az utóöröklésről és dr. Bókai Judit: Az ö r ö k ö s felelőssége, k ü l ö n ö s tekintettel a túlterhelt hagyaték kér­ déseire c í m ű , az öröklési j o g i m u n k a c s o p o r t számára írt tanul­ mányai képezték. a) Az ági öröklést illetően a m u n k a c s o p o r t tagjainak e g y h a n g ú álláspontja szerint az intézmény fenntartása volna indokolt. N e m vitás, h o g y vannak az i n t é z m é n y fenntartása elleni érvek - M e c s é r G y ö r g y i tanulmánya ezekre is r á m u t a t - és az ági ö r ö k ­ lés fenntartása a 2 0 0 0 - r e l k e z d ő d ő évtizedben vagy azt k ö v e t ő e n nyilvánvalóan n e m volna az i n t é z m é n y mellett az 1 8 0 0 - a s évek végén vagy az azt k ö v e t ő századfordulón felsorakoztatott, rész­ b e n m á r a k k o r is vitatott érvekkel alátámasztható. E m e l l e t t az ági öröklés fenntartása vagy elvetése ugyancsak nyilvánvalóan n e m t e k i n t h e t ő t ö b b é a z öröklési j o g főkérdésének. Az ági öröklés fenntartása mellett elsősorban magyar közgondolkodás megszokott részévé vált, jog igazságosnak ítélt, és ennélfogva elfogadott ági öröklés feudális eredete pedig m á r régen veszett.

az szól, hogy az a hogy az az öröklési szabályává vált. Az a feledés h o m á l y á b a

T o v á b b i kérdés, h o g y az ági öröklés fenntartása esetén néhány szabálya felülvizsgálatra szorul - n é m e l y e k közülük m á r r é g ó t a fe­ lülvizsgálatra szorultak volna. I l y e n módosítást vagy kiegészítést igénylő szabályok a) Az ági öröklés redintegrációjának és szurr o g á c i ó j á n a k megfelelő h a t á r o k k ö z ö t t t ö r t é n ő újbóli elismerése, b) Az ági v a g y o n és a szerzeményi vagyon keveredése esetére vo­ n a t k o z ó megfelelő szabályok megállapítása, e k ö r b e n a j u t t a t o t t ági érték m i k é n t i elszámolása, c) Az ági vagyon k ö r é n e k szűkíté­ se annyiban, h o g y a háztartás berendezési és felszerelési tárgyai a túlélő házastárs irányában ne csak 15 évi házasság után veszít­ sék el ági jellegüket, d) Felülvizsgálandóként merült fel az a kér­ dés, h o g y indokolt-e az a különbségtétel, amely a törvényes

öröklés általános rendjén két parentélában ismeri el az oldalági ö r ö k ö s ö k öröklési j o g á t , az ági ö r ö k ö s ö k tekintetében azonban csak az első parentélában, és végül e) felmerült az a gondolat, hogy olyan esetben, a m i k o r az ági v a g y o n n e m ö r ö k l ö t t , h a n e m ajándékozott vagyon, és a j u t t a t ó m é g él, n e m volna-e helyesebb - függetlenül a törvényes öröklés rendje által előírt sorrendtől ezt a v a g y o n t az öröklés rendjén neki visszajuttatni. Az ági öröklés esetleges elvetése - m i n t ez m á r a m u n k a c s o ­ p o r t e l ő z ő ülésén is felmerült - m i n d e n k é p p e n szükségessé ten­ né annak felülvizsgálatát, h o g y vajon igazságos, méltányos meg­ oldás-e, h o g y leszármazók hiányában a túlélő házastárs a törvé­ nyes öröklés rendjén feltétlenül egyedüli ö r ö k ö s . b) A kötelesrész kérdéskörében elvi kérdésként m e r ü l fel, n e m ­ csak a magyar j o g b a n , h o g y indokolt-e m é g a tulajdonnal való szabad rendelkezésnek a kötelesrésszel való korlátozása. A kérdés felmerülése ellenére a kötelesrész eltörlése azokban a j o g o k b a n , amelyek ezt az i n t é z m é n y t ismerik, m é g s e m fordul elő. M e g ­ jegyzést kívánhat, h o g y a kötelesrész alapjához számos külföldi j o g szűkebb k ö r b e n számítja h o z z á a z ö r ö k h a g y ó életében jutta­ t o t t a d o m á n y o k a t , és ennyiben szélesebb k ö r b e n ismeri el az ö r ö k h a g y ó n a k a vagyonával életében való szabadabb rendelkezé­ si j o g á t . A vita során az a g o n d o l a t m e r ü l t fel, h o g y elfogadható volna a kötelesrész m é r t é k é n e k az ö r ö k r é s z 1/3-ára való leszállítása. O l y a n törvényi megoldás, a m e l y a kötelesrész m é r t é k é t a köte­ lesrészre j o g o s u l t rászorultságához igazítaná, a magyar j o g t ó l i d e g e n - bár a túlélő házastárs haszonélvezet-kötelesrészének m é r t é k e erre tekintettel kerül megállapításra. A kötelesrész szabályai k ö r é b ő l m i n d e n k é p p e n felülvizsgálat­ ra és bővítésre szorulnának a kitagadási okok, és e n n e k során a gyer­ mekének szülőjével szembeni d u r v á n hálátlan magatartását is e b b e a k ö r b e kellene sorolni. A kitagadás m a i szabályai mellett ez csak a törvényesség határait súroló jogértelmezéssel é r h e t ő el. M i n d a kitagadás, m i n d az é r d e m t e l e n s é g c í m é n való kiesést érintő m ó d o s í t á s volna annak k i m o n d á s a , h o g y a m e n n y i b e n a kieső ö r ö k ö s helyébe l é p ő ö r ö k ö s a kieső ö r ö k ö s kiskorú gyer­ m e k e volna, a kiskorú által ilyen o k b ó l ö r ö k ö l t vagyon tekinte­ t é b e n a kieső szülőt ne illesse m e g a g y e r m e k e vagyonára őt e g y é b k é n t megillető vagyonkezelői j o g . c) A szerzői jog öröklése egyfelől a szerzői j o g n a k t ö b b ö r ö k ö s általi öröklése kérdésében, k ü l ö n ö s e n a t ö b b ö r ö k ö s n e k a szerzői alkotással való rendelkezési j o g á t illetően kívánhat rendezést, másfelől a szerzői j o g o n fennálló haszonélvezeti j o g esetében az állagörökös és a haszonélvezet-örökös j o g a i n a k , k ü l ö n ö s e n ren­ delkezési j o g á n a k gyakorolhatása t e k i n t e t é b e n . A t ö b b ö r ö k ö s t örököstársakként m e g i l l e t ő szerzői j o g tekin­ t e t é b e n a m u n k a c s o p o r t azt a B ó k a i Juciit által felvetett javasla­ t o t tartotta a kérdés megoldására legalkalmasabbnak, h o g y ilyen­ k o r - a társasági j o g b a n való öröklés analógiájára - a közjegyző

előtt folyó hagyatéki eljárásban kerüljön s o r az örököstársak kö­ zül a szerzői vagyoni j o g o k k a l való rendelkezésre nézve k ö z ö s képviselő kijelölésére, akinek személyét a közjegyző az A R T I S J U S tudomására hozza. A személyiségi j o g o k tekintetében azon­ ban m i n d e n ö r ö k ö s n e k m a r a d j o n m e g a j o g a a személyiségi j o g á t sértő felhasználás vagy m á s eljárás elleni fellépésre. A haszonélvezettel t e r h e l t szerzői j o g o k hasznosítása tekinte­ t é b e n a m u n k a c s o p o r t tagjainak álláspontja szerint a hasznosítás­ h o z való j o g a haszonélvezeti j o g része, ez tehát, a m í g a haszon­ élvezeti j o g fennáll, a h a s z o n é l v e z ő t illeti, olyan rendelkezésre azonban, amely a haszonélvezeti j o g a megszűnése utáni időre is megfosztaná az á l l a g ö r ö k ö s t a rendelkezési j o g á t ó l , a haszonél­ vező n e m j o g o s u l t . E m e l l e t t a személyiségi jogainak védelmében való fellépés j o g a a haszonélvezeti j o g tartama alatt is m e g kell h o g y illesse az állagörököst. E z e k e t a kérdéseket a z o n b a n n e m a P o l g á r i Törvénykönyv­ nek, h a n e m a szerzői j o g n a k kellene szabályoznia. d) M i n d a közjegyzői, m i n d a bírói gyakorlat egyértelműen a végrendeleti öröklés, elsősorban a végrendelkezés számos szabályá­ nak felülvizsgálatra érett voltáról tanúskodik. A végrendelet szabá­ lyainak felülvizsgálatát vizsgáló m e g v i t a t o t t tanulmány a végren­ deletek alakiságai, a végrendelet tételénél való közreműködés visszásságai, a szóbeli végrendeletek kérdései, a hamis, m e g h a m i ­ sított végrendeletek, a végrendeletnek az ö r ö k h a g y ó halálát köve­ tő eltűnése, az ö r ö k h a g y ó i akarat f o k o z o t t a b b érvényesülésének biztosítása és végül a házastársak kötelező erővel bíró közös vég­ intézkedése iránti igény kérdéseivel kapcsolatban vet fel problé­ mákat és tesz e p r o b l é m á k megoldására irányuló javaslatokat. E javaslatok közül k ü l ö n ö s e n a végrendelkezés szabályainak szigorítására irányulóak mérlegelése során m é g s e m m a r a d h a t o t t figyelmen kívül, h o g y a szigorítás tekintetében a jogalkotót fokozott óvatosság kell hogy terhelje, m e r t ha igaz is, h o g y a szigorítás a ma tapasztalható visszaélésekkel s z e m b e n i eszköz lehet, m é g s e m hagyható figyelmen kívül, h o g y a szigorítások egyidejűleg a vég­ rendelkezés során j ó h i s z e m ű e n , tisztességesen eljáró, végrende­ letét befolyásolástól m e n t e s e n m e g a l k o t ó ö r ö k h a g y ó k akaratá­ nak érvényesülését, és az ilyen ö r ö k h a g y ó k becsületes, tisztessé­ ges ö r ö k ö s e i n e k a végrendelet alapján való öröklését indokolat­ lanul veszélyeztetné. E z u t ó b b i r a figyelemmel n e m n y e r t a m u n k a c s o p o r t b a n elfo­ gadást a t a n u l m á n y b a n m e g f o g a l m a z o t t az a javaslat, h o g y a ma­ gánvégrendelet allográf formája kerüljön eltörlésre, h o g y a szó­ beli végrendelet tételének l e h e t ő s é g é t is zárja ki a P t k . és h o g y kötelező legyen a végrendeletek közjegyzői letétbe helyezése. A t a n u l m á n y más javaslatait i l l e t ő e n t ö b b kérdésben egyetér­ tés alakult ki. Í g y : a) a b b a n a k é r d é s b e n , h o g y a végrendeletnek az akarati elven alapuló értelmezése k a p j o n törvényi megfogalma­ zást, b) a b b a n , h o g y a v é g r e n d e l e t e k alaki szabályainak felül­ vizsgálata során a v é g r e n d e l e t keltezése helyének kötelező alaki kellékként való m e g k ö v e t e l é s e indokolatlan, a végrendelet tétele időpontjának meghatározása m é g i s m i n d a b b a n az esetben, ha az ö r ö k h a g y ó u t á n t ö b b v é g r e n d e l e t m a r a d t , m i n d akkor, h a vitat­ h a t ó , h o g y az ö r ö k h a g y ó a v é g r e n d e l e t tételekor m é g beszámít­ h a t ó állapotban v o l t - ez a gyakorlat tanúsága szerint gyakran vitatott - a végrendelet érvényességének elengedhetetlen kelléke lehet. A több különálló lapból álló végrendelet m i n d e n lapjának külön aláírása a h o l o g r á f v é g r e n d e l e t e k e s e t é n talán m e l l ő z h e t ő lehet­ n e , az a l l o g r á f végrendeletek, a g é p p e l írt, és k ü l ö n ö s e n a szö­ vegszerkesztővel írt v é g r e n d e l e t e k esetén a z o n b a n az egyes la­ p o k kicserélésének veszélye m i a t t e t t ő l az alaki k ö v e t e l m é n y t ő l m é g s e m l e h e t eltekinteni, c) A v é g r e n d e l e t tételénél közreműkö­ dők javára szóló juttatás m e g í t é l é s é t illetően egyetértés alakult ki atekintetben, h o g y a k ö z r e m ű k ö d é s f o g a l m a terjedjen ki a z o k r a a személyekre, és e m e l l e t t j o g i s z e m é l y e k n e k olyan képviselőire is, akik foglalkozásuknál, hivatásuknál fogva alkalmas helyzet­ b e n vannak az ö r ö k h a g y ó akarata kialakításának befolyásolásra. U g y a n a k k o r igény m e r ü l t fel a k ö z r e m ű k ö d é s fogalmának tör­ vényben t ö r t é n ő p o n t o s a b b megfogalmazására, és felmerült a

g o n d o l a t , h o g y a k ö z r e m ű k ö d ő k k ö r é b ő l a végrendelet puszta leírója esetleg elhagyandó volna, d) A szóbeli végrendeletet illető­ en a m a i visszaéléseket n e m tagadva, e végrendeleti f o r m a eltör­ lése helyett a végrendelet feltételeinek vagy hatályának szigorítá­ sát javasolta a m u n k a c s o p o r t elfogadni. Így t á m o g a t o t t volt az a javaslat, h o g y a szóbeli végrendelet ne a m a i h á r o m h ó n a p i g , ha­ n e m csak h a r m i n c napig maradjon hatályban attól az i d ő t ő l kezdve, h o g y az ö r ö k h a g y ó képessé vált írásbeli f o r m á b a n vég­ rendeletet alkotni e) Az érdemtelenségi okok olyan bővítése, h o g y ez a végintézkedések meghamisítóira is kiterjedjen, szintén egyetér­ tésre talált, ugyanígy a m á r más kérdés kapcsán is m e g v i t a t o t t , a kitagadási o k o k bővítésére irányuló javaslat. A házastársak közös és kölcsönös végintézkedésének elismerésére irányuló igény, akár utó­ örökösnevezést tartalmazó tartalommal is, m á s t a n u l m á n y o k b a n is élő igényként mutatkozik. Aligha lesz i n d o k a kodifikáció so­ rán e n n e k az igénynek az elismerésétől való elzárkózásra. e) Az utóöröklésről írt igen részletes történeti és széles k ö r ű j o g ö s s z e h a s o n l í t ó tanulmányában dr. T ó t h Á d á m arra a követ­ keztetésre jut, h o g y az u t ó ö r ö k l é s általános elismerése n e m vol­ na indokolt, s ő t az u t ó h a g y o m á n y n a k a Ptk.-ban elismert formá­ ja sem é l ő , erre s e m volna igény. Néhány, tartaná az

a tanulmányában nevesített utóöröklés újbóli elismerését.

esetre

mégis

indokoltnak

Az egyik ilyen eset volna annak elismerése, h o g y házastársak egymás javára akként is végrendelkezhetnének, h o g y az egyik a másik e l ő ö r ö k ö s e legyen, de az e l ő ö r ö k ö s halála után csak a még meglévő örökséget örökölje utóörökösként akár az első örökhagyó csa­ ládjához tartozó, akár más által a megnevezett örökös. Ez az ún. maradék-utóöröklés - az ingyenes rendelkezés kivételével - n e m k o r l á t o z n á az e l ő ö r ö k ö s rendelkezési j o g á t . H a s o n l ó igény más k ö z j e g y z ő k tapasztalatai szerint is élő - akár ú g y is, h o g y e b b e n a k ö r b e n a k ö z ö s végrendelet tételének lehetőségét is visszahoz­ nák. Az ilyen u t ó ö r ö k ö s n e v e z é s m e g e n g e d e t t s é g e lehetne emel­ lett a m e g o l d á s a szerzői j o g o k öröklése rendezhetésének arra a j o g i r o d a l o m b a n t ö b b s z ö r is felvetett kérdésére, amely m ó d o t ad­ na a szerzőnek arra, h o g y az őt halála u t á n 70 évig túlélő szerzői j o g o k a t ú g y hagyhassa túlélő házastársára, h o g y házastársa halá­ la után ne házastársa családja, h a n e m az ő családja ö r ö k ö l h e s s e azt. De m e g o l d á s t biztosítana ez a szabály arra az esetre is, ami­ k o r házastársak egyetlen jelentős értékű vagyontárgyuk fejében k ö t n e k eltartójukkal öröklési szerződést, a m i k o r is a nyilvánvaló akaratuk az, h o g y az eltartó csak az u t ó b b elhalt házastárs halála után szerezze m e g , örökölje m e g ezt a vagyontárgyat. Az u t ó ö r ö k l é s másik elfogadandó eseteként az ún. substitutio pupillarist javasolja a tanulmány, vagyis azt az esetet, amelyben a felmenő végrendelkezésre képtelen leszármazójának rendel utóörö­ köst arra az esetre, ha a leszármazó végrendelkezésre képtelen korban vagy állapotban hal meg. A t a n u l m á n y javaslatai a m u n k a b i z o t t s á g t ö b b s é g e részéről el­ fogadásra találtak, e g y kisebbségi v é l e m é n y mégis csak m i n t e g y „ m i n i m u m - k ö v e t e l m é n y " - k é n t fogadta el azokat. fi Az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért elsősorban - bár n e m kizárólag - túlterhelt hagyatékok esetében kívánhat rendezést a hitelezők védelmében, a hitelezők kijátszásának megakadályozá­ sa, kiküszöbölése érdekében. N é h á n y más európai ország j o g á n a k tapasztalatai szerint erre megfelelő eszközül szolgálhat egy olyan j o g i szabályozás, amely az ö r ö k ö s ö k n e k a hagyatéki tartozásokért való korlátozott felelősségét csak a „leltározás kedvezményét" igénybe­ vevő örökösök javára ismeri el. E z t az elgondolást a m u n k a c s o p o r t tagjai azzal tudták elfogadni, h o g y a leltározás kedvezményével való élés ne jelentse egyúttal a hagyaték értékelésével kapcsolatos költségeknek az ö r ö k ö s ö k r e való előzetes ráterhelését is. M á s j e l l e g ű p r o b l é m á t vet fel az örökhagyó javára végrendeleti juttatás reményében nyújtott tartás értékének hagyatéki hitelezőként való érvényesítése a z o k b a n az esetekben, a m e l y e k b e n az ilyen „ í g é r t " végrendelet végül is elmarad. Az ilyen, rendszerint pusz­ t á n szóbeli í g é r e t e k s z i g o r ú b b alakisághoz k ö t é s e - a m i a vita­ t o t t t a n u l m á n y b a n felmerült - alkalmas v o l n a u g y a n az u t ó b b

i n k á b b csak kitalált, m i n t s e m v a l ó b a n m e g t e t t ígéreteken alapu­ ló igények kiszűrésére, e g y ilyen szigorítás mégis azokat sújta­ ná, akik az ö r ö k h a g y ó í g é r e t é b e n bízva, ő k e t a végrendelet m e g t é t e l é b e n m é g s e m sürgetve, tisztességesen ellátták az ö r ö k ­ h a g y ó t - esetleg akár a közeli h o z z á t a r t o z ó k helyett is. A m u n ­ k a c s o p o r t tagjai i n k á b b e z u t ó b b i s z e m p o n t j e l e n t ő s é g é n e k biz­ t o s í t o t t a k elsőbbséget.

vitatott. Szükségesnek tartja a z o n b a n a figyelmet felhívni arra, h o g y a P t k . öröklési j o g i szabályainak felülvizsgálatával párhuzam o s a n a hagyatéki eljárásról szóló többször módosított 1958. évi LM rendelet (He.) is felülvizsgálatra szorul, s ő t h o g y e n n e k kapcsán az is megvizsgálást igényel, h o g y e n n e k egyes szabályai - így példá­ ul az osztályos egyezségre v o n a t k o z ó szabályai, de n e m feltétlenül csak ez - n e m volnának-e a Ptk.-ba á t e m e l e n d ő k .

g) A m u n k a c s o p o r t ezzel valamennyi, az öröklési j o g téma­ k ö r é b e n készült kodifikációs t a n u l m á n y t - előtanulmányt - m e g ­

Weiss Emilia

A Ptk. Személyek Munkacsoport ülése A Személyek M u n k a c s o p o r t 2 0 0 0 . o k t ó b e r 1 9 - é n dr. Petrik Ferenc vezetésével ülést tartott. M e g v i t a t t a : dr. Jobbágyi Gábornak „Az e m b e r és az e m b e r i személyiség" problematikáját taglaló, dr. Havasi Péternek ,A személyek polgári j o g i védelmét" taglaló és dr. Darák Péternek „A j o g i személyek létrejöttével és megszűné­ sével" foglalkozó tanulmányait. Dr. Jobbágyi Gábor t a n u l m á n y á b a n kifejtette, h o g y a szemé­ lyek j o g a f e l t é t e n ü l b ő v í t e n d ő , modernizálásra szorul. A jelenle­ gi Ptk.-ban a képviselet szabályai kuszák, logikátlanok, áttekinthetedenek, helytelenül a k ö t e l m i j o g b a n nyertek elhelyezést, h o ­ lott a képviselet csak meghatalmazás esetén k ö t e l m i j o g i jellegű. Az összes t ö b b i esetben személy- és családjogi képviseletről van szó. A jelenlegi szabályokból n e m derül ki, h o g y kik a törvényes képviselők, a szülők, a g y á m és a g o n d n o k képviseleti j o g rész­ b e n a Ptk.-ban, részben a családjogban n y e r t szabályozást. K i ­ emelte, h o g y az alkalmazottat és a t a g o t m e g i l l e t ő képviselet s e m k ö t e l m i j o g i j o g c í m e n alapul, h a n e m a j o g i személyek szervezeti képviseletével kapcsolatos, illetve az örökbefogadás, amely a csa­ ládi j o g részeként is a klasszikus p o l g á r i j o g b a tartozik, szintén képviseleti j o g o k a t és kötelezettségeket t e r e m t . A g o n d n o k s á g problematikájával összefüggésben r á m u t a t o t t arra, h o g y nincs egységes szabályozása, n i n c s e n e k é r t e l m e z h e t ő , használható tar­ talmi szabályai, amely alapvetően akadályozza az e m b e r i j o g o k érvényesülését (pl. az elmeegészségügy t e r ü l e t é n ) . A gyámsági j o g o t is az egységesség hiánya jellemzi, illetve a g y á m tevékenységének felügyeletéhez h i á n y o z n a k a megfelelő eszközök. A személyiségi j o g o k szabályozását vizsgálva megálla­ pította, h o g y a 90-es évekre e g y többé-kevésbé megfelelő szemé­ lyiségvédelmi rendszer alakult ki, viszont a P t k . szabályainak tar­ talmi része gyakorlatilag n e m változott, továbbra is súlyos koncep­ cionális hiányosságok, ellentmondások találhatók b e n n e . A szemé­ lyiségvédelem néhány kulcsterülete hiányzik, vagy csak dekralatív jelzéssel van jelen. Általánosítható hiányosság, h o g y a P t k . az egyes személyiségi j o g o k fogalom-meghatározását n e m tartal­ mazza, n e m említi m e g a sérelem eseteit, n e m szól az egyes j o ­ g o k j o g o s korlátozásának lehetőségeiről, n e m utal a törvénynek a z Alkotmánnyal való kapcsolatára. A névviseléssel való j o g g a l összefüggésben hiányolja, h o g y a P t k . n e m utal a j o g s z e r ű név­ használat eseteire. A jó hírnév, a becsület és az e m b e r i m é l t ó s á g védelme k ö r é b e n ellentmondásos a sajtó-helyreigazítási eljárás, részben a Ptk.-ban, részben a P o l g á r i perrendtartásban való sza­ bályozása. A képmás és a hangfelvétel védelme b ő v í t e n d ő , né­ h á n y újabb esetkörrel (pl. a m o d e l l helyzete és j o g a i , a rejtett fel­ vétel kérdése, a tömegfelvételek). A titokvédelmi szabály n e m definiálta a t i t o k fogalmát. A j o g s é r t ő m a g a t a r t á s o k leírása el­ l e n t m o n d á s o s , hézagos. A magánlakás védelme esetében n e m tisztázott a tulajdonvédelmi, illetve birtokvédelmi e s z k ö z ö k h ö z való viszony, illetve, h o g y j o g i személyeket megillet-e, ha igen milyen helyiség tekintetében a védelem. A szabadság védelmé­ n e k szabályozása elfogadhatatlan, m e r t n i n c s e n e k meghatározva a terület szinte önállóvá n ő t t részterületei (pl. a m u n k a szabad­

sága, a n e m i szabadság, a m o z g á s szabadsága). A P t k . generáli­ san a jogellenes korlátozást tiltja, ezért bármilyen jogszabályban m e g h a t á r o z o t t korlátozás j o g o s n a k m i n ő s ü l h e t . Az élet, testi ép­ ség, egészség védelme k ö r é b e n kiemeli, h o g y az orvosi tevékeny­ ség az új egészségügyi törvény szemlélete szerint polgári j o g i jel­ legű. A bírói gyakorlat m é g i s a P t k . 3 3 9 . §-a alapján bírálja el a kárigényeket, ezért a gyógyítási szerződést önálló szerződésfajta­ k é n t kellene kezelni, és ö n á l l ó felelősségként szükséges szabá­ lyozni az orvosi felelősséget. Kiegészítésre szorul az élet kezdeté­ n e k és végének szabályozása a Ptk.-ban. H i á n y z i k a m a g z a t j o g i státuszának meghatározása, a m e l y a t a n u l m á n y í r ó álláspontja szerint alakulóban lévő e m b e r i személy, akinek jogképessége ál­ talános, egyenlő és ideiglenes. A P t k . - b ó l az s e m t u d h a t ó , h o g y a törvény m i t tekint a halál időpontjának, hiszen az egészségügyi törvény a m a i orvosi gyakorlat alapján m e g k ü l ö n b ö z t e t i a klini­ kai és az agyhalál fogalmát, de a Ptk. azt s e m rögzíti, h o g y a ha­ lál bekövetkezését orvosi vizsgálattal kell megállapítani, amely­ n e k alapján halotti anyakönyvi k i v o n a t o t kell kiállítani. I n d o k o l t lenne nevesíteni a kegyeleti j o g o t , a m e l y összefügg a h o l t t e s t b ő l való szerv kivételével, a b o n c o l á s kérdésével, a sírhelyhasználat­ tal, temetéssel, t o v á b b á a kegyeleti j o g k é n t újraéledő számos sze­ mélyiségi j o g jóval szélesebb k ö r t fog át, m i n t a m e g h a l t személy e m l é k é n e k megsértése, illetve jó hírnevének sérelme. U t a l t arra, h o g y a természetes személyek személyiségvédelme mellett szük­ séges a j o g i személyek személyiségvédelmének szabályozása is. B ő v í t e n i kell a j o g i személy felelősségét (pl. a n e m munkavi­ szonyban álló t a g o k felelősségére v o n a t k o z ó szabályokkal). A M u n k a c s o p o r t a t a n u l m á n y alapján az alábbi állásfoglaláso­ kat fogadta el: 1. Az új k ó d e x megalkotása során erőteljesen növelni szüksé­ ges a j o g a n y a g súlyát és kidolgozottsági színvonalát. 2. A S z e m é l y e k c. k ö t e t tartalmát arra figyelemmel kell m e g ­ állapítani, h o g y a családi j o g is a P t k . részévé válik. E r r e figye­ l e m m e l a Személyek c. rész tartalmazza a gyermekek jogképessé­ gére, törvényes képviseletére, és a gyámságra v o n a t k o z ó szabá­ lyokat. I t t kell elhelyezni a g o n d n o k s á g r a v o n a t k o z ó rendelkezé­ seket is. E g y e t é r t a B i z o t t s á g azzal is, h o g y a családi j o g vagyonjogi ré­ sze kerüljön vissza a szorosan h o z z á k a p c s o l ó d ó polgári j o g i anyaghoz. 3. A P t k . tartalmazzon személyiségvédelmi generál klauzulát. E m e l l e t t külön nevesített személyiségvédelmi jogterületeket is foglaljon m a g á b a n , így a) névjog, névvédelem, b ) j ó hírnév, becsület, e m b e r i m é l t ó s á g védelme, amely m a g á ­ ba foglalja a diszkrimináció tilalmát is, c) képmás és hangfelvétel védelme, d) titokvédelem, e) a magánlakás védelme, f) a szabadság védelme, g) élet, testi épség, egészség védelme. Az egyes területeken belül is szükség van a fogalom-meghatá­ rozásra, és nevesíteni kell a jogsérelem egyes legfontosabb eseteit.

4. A P t k . határozza m e g az élet kezdetének és végének idejét és a m a g z a t státuszát. A M u n k a c s o p o r t a t a n u l m á n y alapján javasolja, h o g y a kodi­ fikáció során a k ö t e l m i j o g k ö r é b e n történjék m e g a gyógyítás szerződés kategóriájának kidolgozása. Dr. Havasi Péter t a n u l m á n y á b a n a bírói gyakorlat elemzése alapján foglalta össze azokat a p r o b l é m á k a t , amelyek a személyek polgári j o g i védelme k ö r é b e n a bírói gyakorlatban g o n d o t okoz­ nak, és egyúttal de lege ferenda javaslatokat tartalmaznak. A je­ lenlegi szabályozást e l s ő s o r b a n azért n e m tartja kielégítőnek, m e r t n e m határozza m e g a z általános személyiségi j o g fogalmát, illetve n e m tartalmazza a személyiségi j o g o k teljes felsorolását. A személyiségi j o g o k a t is s é r t ő magatartás jogellenessége az em­ beri életminőség s é r e l m é b e n m u t a t k o z i k m e g . A bírói gyakorlat­ ra utalva felhívja a figyelmet arra, h o g y a személyiségi j o g o k is csak a rendeltetésszerű joggyakorlás betartása mellett érvényesül­ hetnek. A jogellenességet csak a sértett beleegyezése, a jogsza­ bály felhatalmazása, a j o g o s védelem vagy a szükséghelyzet zárja ki. A Ptk. a z o n b a n csak a sértett beleegyezéséről szól, amelyet a P t k . 2 0 7 . § ( 3 ) bekezdése é r t e l m é b e n , m i n t j o g l e m o n d ó nyilat­ k o z a t o t kiterjesztően n e m l e h e t értelmezni. A személyhez fűző­ dő j o g o k védelme a j o g i személyeket is megilleti, olyankor, ami­ k o r jellegéből következően a személyiségi j o g n e m c s a k magán­ személyt érinthet, pl. a névviseléshez vagy a jó hírnévhez való j o g esetében. A bírói gyakorlat szerint a korlátolt felelősségű tár­ saság is érvényesíthet sajtó-helyreigazítási igényt a jó hírnevét sértő valótlan tényállítások közlése esetén. A joggyakorlat a jog­ védelmet kiterjesztette a j o g i személyiséggel n e m rendelkező olyan gazdasági társaságokra is, amelyek saját név alatt j o g o t sze­ rezhetnek, és kötelezettséget vállalhatnak. K i e m e l t e , h o g y a bírói gyakorlat szerint a személyiségi j o g alanyai n e m a saját személyes adottságukhoz igazodva, illetve személyiségük értékelésétől füg­ g ő e n , h a n e m mindenkivel s z e m b e n a z o n o s a n alkalmazott m é r c e alapulvételével j o g o s u l t a k a személyiségi j o g sérelméből szárma­ zó igény érvényesítésére. A személyiségi j o g o k s é r e l m é n e k k ü l ö n ö s eseteit elemezve rá­ m u t a t o t t arra, h o g y a törvényben felsorolt s z e m p o n t o k o n túl­ m e n ő e n a bíróság m e g á l l a p í t o t t a a hátrányos m e g k ü l ö n b ö z t e t é s tényét amiatt, m e r t e g y pénzintézet épületének bejárata n e m volt alkalmas arra, h o g y a z o k o n a mozgássérült ügyfelek bejuthassa­ nak. A tanulmány frappáns fogalmi alapvetést ad a lelkiismereti szabadság védelme, a személyes szabadság korlátozása, a testi ép­ ség, egészség megsértését é r i n t ő e n . A becsület és az e m b e r i mél­ tóság védelmével kapcsolatban utalt arra az eseti döntésre, amely szerint a közszereplést vállaló személy e m b e r i m é l t ó s á g á t sérti, ha e g y a d o t t eseményen szokatlan ö l t ö z é k b e n jelenik m e g és az e k k o r készült fényképfelvételt, ha a lap egy k ö z t u d o t t a n irónikus rovatában hozzák nyilvánosságra, és ezzel nevetség tárgyává te­ szik. A j o g i személyek névviselésével összefüggésben utal arra, h o g y az részben - kiterjesztő értelmezés alapján - a bírói gyakor­ l a t o n alapul, m i u t á n a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g Közigazgatási K o l l é ­ g i u m a 1-es és 2-es s z á m ú állásfoglalásában a szabályozás egyes lényeges e l e m e i t a társadalmi szervezetekre és az alapítványokra is kiterjesztette, illetve eseti döntéssel k i m o n d t a , h o g y a névvise­ léssel kapcsolatos j o g o k és j o g v é d e l e m a j o g i személyiséggel n e m rendelkező szervezeteket is megilleti. A bírói gyakorlat szerint jogellenes névviselés e s e t é b e n a személyiségi j o g s é r e l e m megálla­ pításában a felróhatóságnak nincs j e l e n t ő s é g e . A névkizárólagos­ ság elvéből fakad, h o g y a n e m természetes személy csak olyan nevet használhat, amely a h a s o n l ó m ű k ö d é s i k ö r b e n a z o n o s te­ rületen tevékenykedő és k o r á b b a n m á r nyilvántartásba vett szer­ vezet nevétől eltér. A h a s o n l ó m ű k ö d é s i k ö r megállapításánál a ténylegesen folytatott tevékenységnek van jelentősége. A vonat­ k o z ó eseti döntések szerint e g y a d o t t szolgáltatás meghatározá­ sát is kifejező kereskedelmi név használatát ö n m a g á b a n n e m te­ szi jogszerűtlenné, h o g y u t ó b b az m á s j o g i személy nevének ré­ szévé vált. K é t folyóirat összetéveszthetősége úgyis megvalósul­

hat, h o g y a k o r á b b a n ismertté vált folyóirat c í m é t az u t ó b b meg­ j e l e n ő h a s o n l ó profilú folyóirat az új jelzővel egészíti ki. A név­ viselési j o g sérelmét jelentheti a családi n é v kereskedelmi névként való j o g o s u l a t l a n használata, de a j o g e l ő d által a névhasználathoz a d o t t hozzájárulást alapos ok nélkül a j o g u t ó d s e m vonhatja viszsza. K ö z i s m e r t családi n é v j o g o s u l a t l a n használata jogsértést j e ­ lent az u t ó n é v feltüntetése nélkül is. A t a n u l m á n y a jó hírnév védelmével kapcsolatban arra figyel­ m e z t e t , h o g y a m e n n y i b e n a társadalmi értékelés alapjául szolgá­ ló értesülések, tényállítások n e m az objektív valóságot fejezik ki, akkor a jó hírnév sérelmét eredményezik, függetlenül a közlő fel­ róhatóságától, j ó - vagy rosszhiszeműségétől. Így híresztelésnek kell tekinteni m á s személy nyilatkozatának, állításának, tájékoz­ tatásának közlését, továbbítását, közreadását akkor is, ha híven közli más személyek valótlan nyilatkozatát. Személyiségi jogai­ nak védelme iránti igényt az is előterjeszthet, akit a sajtóközle­ m é n y b e n név szerint n e m j e l ö l t e k m e g , de személye a sajtóköz­ l e m é n y tartalmából valamilyen m ó d o n felismerhető. A sajtó­ helyreigazítás i n t é z m é n y é n e k részletes elemzését k ö v e t ő e n az új­ raszabályozáskor e l d ö n t e n d ő lényeges kérdésként említi, h o g y m i k é n t érvényesüljön hangsúlyozottan a sajtó objektív felelőssé­ ge. Felveti, h o g y anyagi j o g i szabályként kellene törvénybe iktat­ ni a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g P o l g á r i K o l l é g i u m a 1 4 . s z á m ú állásfog­ lalás I. pontjának m á s o d i k m o n d a t á t , amely szerint az olyan saj­ t ó k ö z l e m é n y valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyí­ tani, a m e l y híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. U t a l arra, h o g y a j o g v é d e l e m hatásosságát csökkentette a sajtótörvény 1 9 9 6 - o s m ó d o s í t á s a , amely az ún. sajtóbírság kiszabásának-lehetőségét megszűntette. Szükségesnek látja az internetre v o n a t k o z ó sajtóhelyreigazítási szabályok megalkotását. A képmás és hangfelvétel védelmét érinti a bírói gyakorlat ál­ tal kialakított ún. tömegfelvétel kérdésköre. E s z e r i n t a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma n e m v o n a t k o z i k a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, a m i k o r az ábrázolás m ó d j a n e m egyéni, h a n e m a felvétel összhatásában ö r ö k í t i m e g a nyilvánosság e l ő t t lezajlott eseményeket. Arra nyilvános eseményről szóló, vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs lehetőség, h o g y a felvétel - megfelelő hozzájárulás nélkül - a t ö m e g b ő l egy-egy résztvevőt külön is kiemelve ( m i n t e g y egyéniesítve) m u t a s s o n be. E g y m á ­ sik eseti d ö n t é s szerint a bíróság vagy más hatóság e l ő t t folyó el­ járásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. N e m lehet ezért az e g y é b k é n t is sok jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélés­ nek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával s z e m b e n el­ követett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik. A t a n u l m á n y két j e l e n t ő s titokvédelmi tárgyú eseti döntést idéz, amelyek szerint az orvost és az egészségügyi szakdolgozót a beteg gyógykezelése után is k ö t i a titoktartási kötelezettség, il­ letve személyhez fűződő j o g o k a t sért a gyógyintézet, ha a b e t e g gyógykezelésével, műtétjével kapcsolatos okiratok kiadását a j o ­ gosult részére megtagadja. A magánlakás védelme tekintetében a j o g i személy helyiségeinek védelme p r o b l é m a k ö r é t veti fel és megállapítja, h o g y j o g i személy céljára szolgáló helyiségnek az t e k i n t h e t ő , a m e l y a tevékenység megvalósítására szolgál, a mű­ ködés jellegéből a z o n b a n eleve adódik bizonyos nyitottság, pl. a közintézményeknél, ahol a védelmet belső előírások, k o n v e n c i ó k szabályozhatják, ezért ezekhez m é r t e n kell értékelni a belépés, bejutás jogszerűségét is. Hangsúlyozza, h o g y a jogszabály a vé­ delmet igénylő magatartást n e m határozza m e g , ezért valójában m i n d e n olyan magatartást tilt, és védelmet biztosít m i n d e n olyan eljárással s z e m b e n , amely a j o g i személyt, illetve a j o g i személyi­ séggel n e m rendelkező szervezetet a helyiségeiben végzett tevé­ kenységeiben zavar vagy akadályoz. A t a n u l m á n y az anyagi j o g i rendelkezések vizsgálatát köve­ t ő e n a j o g v é d e l e m objektív eszközeit veszi számba. E z e n túlme­ n ő e n a személyiségi j o g á b a n sértett személy vagyoni és n e m va-

g y o n i kártérítésre is j o g o s u l t . A bírói gyakorlat szerint - az erről szóló alkotmánybírósági határozat indokolásától eltérően - a n e m vagyoni kár bekövetkezésének vizsgálata annak alapján tör­ ténik, h o g y változott-e hátrányosan az e m b e r i személyiség testi, vagy lelki életminősége. A n e m vagyoni kártérítés lényegében az elszenvedett sérelemért j á r ó kárpótlás, amelynek mértéke a j o g ­ sértés súlyához igazodik. É r t é k e l n i kell t o v á b b á a j o g s é r t ő maga­ tartás m ó d j á t , annak hatását, e r e d m é n y é t , a felróhatóság súlyát és az érintett esetleges közrehatását. Az ismertetett eseti dönté­ sek szerint n e m vagyoni kártérítésre adhat alapot a temetés mél­ tatlan körülmények k ö z ö t t t ö r t é n ő lebonyolítása, fertőző beteg­ ség közhírré tétele. A tanulmány javasolja a P t k . 8 4 . § ( 2 ) bekezdése szerinti köz­ érdekű célra fordítható bírság e g y é r t e l m ű céljának és önálló al­ kalmazási lehetőségének jogszabályi előírását. A kegyeleti j o g o k helyes értelmezésének azt tartja, amely ab­ b ó l indul ki, h o g y a személyiségi értékekben n e m lehet j o g u t ó d ­ lás. E l l e n b e n az elhunyt személy értékei - kivéve azokat, ame­ lyeknél ez fogalmilag kizárt (pl. a testi értékek stb.) - a tovább élők személyiségi j o g a i b a transzformálódnak. E n n e k a felfogás­ nak azonban a jogszabály rendelkezéséből [Ptk. 8 5 . § ( 3 ) bekezdése] egyértelműen ki kellene derülnie. A Ptk. 8 5 . § ( 4 ) be­ kezdésében foglalt ideiglenes intézkedés egészében eljárásjogi természetű, ezért a P t k . - b ó l m e l l ő z h e t ő lenne. A tanulmány alapján a M u n k a c s o p o r t az alábbi állásfoglaláso­ kat fogadta el: 1. A kodifikáció során m e g kellene határozni a személyiség fo­ galmát. 2. A személyek polgári j o g i védelmének szabályait tartalmazó fejezet sem szerkezetileg, s e m tartalmilag n e m megfelelő. A jelen­ legi szabályozás helyett helyesebb lenne az egyes személyhez fűző­ dő j o g o k a t n e m negatív megközelítéssel, h a n e m a személyhez fű­ ződő j o g o t pozitíve a j o g tartalmára is kiterjedően meghatározni. 3. M e g f o n t o l a n d ó , h o g y a törvény tartalmazza e az általános személyiségi j o g fogalmat. F e l m e r ü l h e t az Alkotmánybíróság gyakorlatából ismert e m b e r i m é l t ó s á g h o z való j o g , m i n t az álta­ lános személyiségi j o g egyik m e g h a t á r o z á s i módja. E b b e n az esetben a z o n b a n el kell g o n d o l k o d n i azon, h o g y m i k é n t alakul a j o g i személyek, illetőleg a k ö z ö s s é g e k j o g i helyzete és jogvédel­ m e . Az általános személyiségi j o g fogalmának e személyekre is ki kell terjednie. 4. A kodifikáció során figyelembe kell v e n n i az Alkotmánybí­ róság határozatait (pl. i n f o r m á c i ó s önrendelkezési j o g , ö n a z o ­ n o s s á g h o z való j o g m e g h a t á r o z á s a ) . 5. T ö b b személyiségi j o g tarthatatlanul szűk tartalmú, pl. a lelkiismereti szabadság j o g a csak a g o n d o l a t o k és a nézetek sza­ badságával együtt f o g a l m a z h a t ó m e g a törvényben. 6. N e m egyértelmű a személyhez fűződő j o g o k jogellenessé­ gének kérdése (pl. a Ptk. 7 6 . §-a a személyes szabadság jogelle­ nes korlátozásáról rendelkezik, m i k ö z b e n a jogellenesség vala­ mennyi a Ptk.-ban szabályozott személyhez fűződő j o g esetében törvényi feltétel). A törvényben a jogellenességet kizáró körül­ ményekről rendelkezni kell. 7. M e g o l d á s r a vár a P t k . - b a n a n e m v a g y o n i kárért való fele­ lősség szabályozása és a n n a k rendszerbeli elhelyezése. Az új P t k . - b a n a n e m vagyoni kárról ö n á l l ó szabály formájában kell rendelkezni, m é g p e d i g a n n a k alapján, h o g y a n e m vagyoni kár alapja a személyiségi j o g m e g s é r t é s e , az e m b e r i személyiség tes­ ti vagy lelki é l e t m i n ő s é g é n e k h á t r á n y o s megváltozása. Ez a hát­ rányos állapot csak akkor következik b e , ha a sérelmet szenve­ dett élete m e g n e h e z ü l , a személy é l e t m i n ő s é g e megváltozik. A n e m vagyoni kárpótlásnak e jellegzetessége az i n t é z m é n y n e k a személyiségi j o g k ö r é b e n való elhelyezését i n d o k o l n á . Világos­ sá kell u g y a n a k k o r t e n n i , h o g y a n e m v a g y o n i kártérítés egyéb feltételeire az általános kártérítési szabályokat kell alkalmazni. Dr. Darák Péter tanulmánya ,A j o g i személyek létrejöttére és m e g s z ű n é s é r e " v o n a t k o z ó a n v é g z e t t elemzést és tett javaslatot

á t f o g ó újraszabályozásra. A tanulmány részletesen foglalkozik az előtársasági konstrukcióval és a megszűnés j o g i hatásaival. Megállapítja, h o g y a j o g i személyek általános szabályait magá­ b a n foglaló Ptk. rendelkezések a legkevésbé s e m tükrözik a ma­ gyar társadalmi-gazdasági rendben az u t ó b b i 1 0 - 2 0 évben bekö­ vetkezett változásokat. A változások egyrészt a P t k . keretein kí­ vül zajlottak, másrészt legfeljebb a j o g i személyek egyes fajtáira v o n a t k o z ó előírások k ö z ö t t nyertek elhelyezést. Teljesen elma­ radt az egyes j o g i személyekre v o n a t k o z ó szabályok egységesíté­ se és általánosítása, annak ellenére, h o g y ezt a gazdasági forga­ l o m biztonsága, a hitelezők érdekvédelme feltétlenül indokolja. Hangsúlyozza, h o g y az egységesítés alapjául e g y j ó l m ű k ö d ő nyilvántartás szolgálna, amely garantálhatná, h o g y az üzleti for­ g a l o m b a n , illetve a társadalmi életben törvényesen l é t r e h o z o t t j o g i személyek vesznek részt. Az állam polgári j o g i jogalanyisá­ gának szabályozásával kapcsolatban felveti, vajon szükséges-e an­ nak szabályozása, h o g y az állam m i k o r lép polgári jogviszonyba közvetlenül, a m e n n y i b e n igen, úgy az állami szerv kezelésébe t a r t o z ó vagyontárgy fogalmát feltétlenül korszerűbb kifejezéssel kell helyettesíteni. A z t a véleményt fejti ki, h o g y az állami va­ g y o n r a v o n a t k o z ó rendelkezések a Ptk. tulajdonjogi részébe ille­ nek. T ú l s á g o s a n széles k ö r ű n e k ítéli azt a lehetőséget, h o g y a pénzügyminiszter törvényen alapuló képviseleti j o g á r a v o n a t k o ­ zó szabályozástól m i n d e n jogszabály eltérhet. A tanulmány meghatározza a j o g i személy fogalmát az alábbiak szerint: „ J o g i személy a létrehozó személytől tartósan elkülönülő vagyonnak vagy e m b e r i cselekvéseknek személyiséggel való felru­ házása, j o g o k gyakorlása és kötelezettségek vállalása végett. A j o g i személyiséghez szükséges az állam által elismert cél és a cselekvő­ képességet biztosító szervezet, valamint az önálló vagyoni felelős­ ség. A j o g i személy feltétele a j o g i személy nyilvántartásba vétele. Ismerteti a j o g i személyek alaptípusait (személyösszességek, va­ gyonösszességek), valamint a j o g i személyre v o n a t k o z ó történeti elméleteket (fikciós elméletek, realitás elméletek, vagyonelméletek, ezen belül az alanytalan j o g o k , illetve a célvagyon elmélete, vala­ m i n t a beszámítási elmélet). Hangsúlyozza, h o g y napjainkban a j o g i személyiséggel való felruházás sok esetben m á r n e m csak gaz­ dasági, hanem nemzetközi, közigazgatási, pénzügyi szempon­ t o k o n múlik. A hatályos szabályozással szemben a j o g i személy jogképessége mellett indokoltnak tartja a j o g i személy cselekvőké­ pességének deklarálását is. U t a l t arra, h o g y a bírói gyakorlat első­ sorban a közjogi jellegű j o g i személyek egyes szerveinek önálló j o g i személyiségével kapcsolatos esetekkel találkozott (pl. rendel­ keznek-e a polgármesteri hivatalok, a megyei kárrendezési hivatal, a vám- és pénzügyőrség területi szervei, az Országgyűlés, a G é p ­ jármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alap, a miniszter, m i n t személytelenül megjelölt közjogi tisztség j o g i személyiséggel, illet­ ve perképességgel). A j o g i személy keletkezésének két alapvető m ó d j á t jellemezve megállapítja, h o g y az ún. „normatív meghatározás rendszerében" a j o g i személyiség jogképességét n e m közvetlenül az alapítással, h a n e m egy ezt követő konstitutív hatályú aktussal, a nyilvántar­ tásba vétellel vagy hatósági engedéllyel szerzi m e g . A másik ún. „szabad alapítási rendszerben" a j o g i személy közvetlenül az ala­ pításkor keletkezik. K i e m e l i , h o g y a szabad alapítási rendszer a m o d e r n gazdasági forgalomban k o m o l y veszélyeket rejthet ma­ gában, hiszen jogbizonytalanságot eredményez a j o g i személy ke­ letkezésének időpontját illetően. A j o g i személy létrejöttének lép­ c s ő i t elemezve rámutat arra, h o g y tisztán kötelmi j o g i jogviszony (szerződés) létesíti a polgári j o g i társaságot, amely a z o n b a n kü­ l ö n b ö z i k attól az esettől, a m i k o r m á r szervezet létrehozására szer­ z ő d n e k (pl. előtársaság alapítása). A harmadik fokozat pedig az az eset, a m i k o r a j o g i személy a nyilvántartásba vétellel j ö n létre (pl. gazdasági társaság). A tanulmány összefoglalóan bemutatja azt a történeti fejlődést, amely az előtársaságok j o g i státuszának megítélésében megfigyelhető volt. A klasszikus felfogás szerint ( B r o d m a n 1 9 2 8 . ) a részvénytársaság csak a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik, egy pillanattal sem korábban, akkor

azonban teljes fegyverzetben áll készen, m i n t ahogy „ A t h é n é ki­ pattant Z e u s z fejéből." A napjainkra uralkodóvá vált azonossági elmélet szerint a szerződéssel megalapított és a nyilvántartásba vett részvénytársaság vagy kft. e g y azon alanyok, m i n t az e m b r i ó és a gyermek, a rügy és a virág, a báb és a pillangó ( H a t z e n burg-Schilling 1 9 5 6 . ) . F i g y e l e m r e méltó, h o g y a N é m e t Szövet­ ségi Legfelsőbb B í r ó s á g csak 1 9 8 1 - e s ítéletével erősítette m e g az előtársaság teljes értékű jogalanyiságát, amikor a k o r á b b a n érvé­ nyesülő előterhelési tilalmat az előzetes felelősség elvének kimon­ dásával váltotta fel. Az előzetes terhelési tilalom alapja ugyanis az az elv volt, amely szerint csak az szerezhetett jogokat, aki a köte­ lezettségekért helyt is állhatott. Állami elismerés - tehát nyilván­ tartásba vétel nélkül, illetve azt m e g e l ő z ő e n -, az előtársaságot pedig n e m tekintették helytállásra alkalmas formációnak. A t a n u l m á n y kitér az egyszemélyes társaság 1 9 8 1 - e s n é m e t bevezetésére, a m e l y az ö n á l l ó jogalanyiság elismerése tekinteté­ b e n újabb b o n y o d a l m a k a t o k o z o t t . A d o t t esetben ugyanis az egyszemélyi alapító az alapító o k i r a t o t - anélkül, h o g y nyilván­ tartásba vételét kérné - ö n á l l ó a n elkészítheti, és a magánvagyo­ nára folyó végrehajtás megakadályozása érdekében az asztalfiók­ ból elővarázsolva arra b á r m i k o r hivatkozhat. A tanulmányíró álláspontja szerint minden j o g i személyre kiter­ j e d ő hatályú általános szabállyá kellene tenni azt, h o g y a j o g i sze­ mély a nyilvántartásba való bejegyzéssel j ö n létre, amely feltétele­ zi egy minden j o g i személyre kiterjedő nyilvántartás életre hívását is. Ily m ó d o n egységesen előírható, h o g y a j o g i személy a bejegy­ zés napjával j ö n létre. ( E h e l y ü t t utal arra, h o g y az államháztartás­ ról szóló törvény ezzel szemben indokolatlanul úgy rendelkezik, h o g y a költségvetési szerv az alapító okiratban meghatározott ha­ tállyal j ö n létre.) T e r m é s z e t e s e n n e m hagyható figyelmen kívül az, hogy a bejegyzést m e g e l ő z i egy közjogi aktus - jogszabály vagy hatósági határozat -, vagy alapító j o g i és természetes személyek kötelmi jellegű megállapodása, amely a jogi személy létrehozására irányul. A létrehozatal ezen m o m e n t u m a és a nyilvántartásba vé­ tel közötti időszakra v o n a t k o z ó a n általánosíthatók az előtársaságra vonatkozó társaságjogi szabályok, és ún. előjogi személyi szabá­ lyozás alakítható ki. Az előtársasági konstrukcióból átvételre java­ solja az alábbi rendelkezéseket: 1. Az előjogi személy a hatósági engedélyhez k ö t ö t t tevékeny­ ség kivételével alapítása napjától m ű k ö d h e t . 2. Az alapítás napjának a létesítő okiratban előírt f o r m á b a n foglalása napját kell tekinteni. 3. A létesítő o k i r a t b a n kijelölt v e z e t ő tisztségviselők a nyilván­ tartásba vételig a n n a k n e v é b e n és javára járnak el, azonban a be­ jegyzésig a j o g i személy neve csak a „bejegyzés alatt" megjelölés­ sel használható. 4. Egyesüléssel, szétválással vagy átalakulással létrejövő j o g i személy a bejegyzéséig n e m m ű k ö d h e t . 5. Az előjogi személyekre a nyilvántartásba vett szervezetre irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, h o g y a létesítő okirat n e m m ó d o s í t h a t ó , megszűnés n e m határozható el. T ö r v é n y további feltételeket is előírhatna. 6. Ha az előjogi személy nyilvántartásba vételi kérelmét eluta­ sítják, t o v á b b i j o g o k a t n e m szerezhet, új kötelezettségeket n e m vállalhat, és köteles m ű k ö d é s é t megszűntetni. 7. A vezető tisztségviselők kötelezettségvállalásából eredő tar­ tozásokért az alapítók a megszűnés esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. 8. Ha az alapítók a szervezetre irányadó szabályokból követ­ kezően n e m vagy k o r l á t o z o t t a n felelnek, a ki n e m elégített köve­ telésekért h a r m a d i k személyek irányában a vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. A tanulmány összefoglalja, h o g y m e l y e k azok az adatok, ame­ lyek a j o g i személyek egységes nyilvántartásának alapját biztosít­ hatják. Álláspontja szerint ilyen adat a j o g i személy neve és szék­ helye, tevékenysége, vagyona, illetve szervezete, képviselőjének neve és lakcíme. U g y a n a k k o r m e l l ő z h e t ő n e k ítéli a j o g i személy célját és m e g f o n t o l a n d ó n a k azt, h o g y a szervezetet milyen rész­

letességgel kell a létesítő okiratban, illetve a nyilvántartásban fel­ tüntetni. Az egyeden alapító által l é t r e h o z o t t előjogi személy visszaélésszerű felhasználásának megelőzése é r d e k é b e n javasolja a n n a k előírását, h o g y m e g h a t á r o z o t t i d ő elteltével a létesítő ok­ i r a t o t s e m m i s n e k kell tekintem, ha a j o g i személy nyilvántartás­ ba vételét n e m kérték. A j o g i személy képviseleti körében kifejti, h o g y praktikusság okán indokolt olyan diszpozítiv főszabály felállítása, amely az ön­ álló képviseleti jogosultságot preferálná. Javasolja a j o g i személy képviselője nyilvántartásba vételéhez a cégnyilvántartás mintájára aláírási címpéldány bevezetését. R á m u t a t arra, h o g y az új konsti­ tutív nyilvántartási rendszerben a képviselői adatváltozás hatályos­ sága n e m m ú l h a t harmadik személyek tudatállapotán, márpedig a jelenlegi bírói gyakorlat a hatályosságot csak j ó h i s z e m ű harmadik személy szempontjából köti a nyilvántartáshoz. A j o g i személy szervezeti egységével kapcsolatos szabályozás­ ról megállapítja, hogy a hatályos állapot szerint e g y m a g á n o k ­ iratból kell kideríteni a j o g i személyiség létét, a m e l y s e m m i k é p p n e m szolgálja a gazdasági forgalom biztonságát. E z é r t i n d o k o l t egy ú n . „ ö n á l l ó j o g i személyiségű szervezeti egységek jegyzéké­ n e k " felállítása, amely konstitutív m ó d o n rendelkezik a nyilván­ tartásba való bejegyzésről, illetve törlésről. A m e n n y i b e n a jegy­ zék a nyilvántartott adatok s z e m p o n t j á b ó l n e m lesz teljes értékű nyilvántartás, ezt a hiányosságot ellensúlyozhatja e g y olyan új fe­ lelősségi szabály, amely szerint az önálló j o g i személyiségű szer­ vezeti egység kötelezettségeiért az alapító j o g i személy készfize­ tő kezesként tartozik helytállni. A hitelezővédelmi s z e m p o n t h a t é k o n y érvényesítése érdeké­ b e n a j o g i személy megszűnésének szabályai szorulnak a legszé­ lesebb k ö r ű módosításra. Taxatív felsorolással szükséges m e g h a ­ tározni a megszűnési m ó d o k a t , deklarálva azt, h o g y a jogalanyi­ ság a nyilvántartásból való törléssel szűnik m e g , illetve a törlés i d ő p o n t j a az elrendelő végzés j o g e r ő r e emelkedésének napja. K ü l ö n szükséges szabályozni a j o g u t ó d nélküli és a jogutódlással t ö r t é n ő megszűnés eseteit. A jogutódlással megszűnés esetén az alábbi általános szabá­ lyokat szükséges rögzíteni: 1. Ha a j o g i személy egyesüléssel, szétválással vagy átalakulás­ sal szűnik m e g , a létrejövő j o g i személy a m e g s z ű n ő j o g i személy j o g u t ó d j a . N e m alakulhat át, egyesülhet, válhat szét a végelszá­ molás vagy a felszámolás alatt álló j o g i személy. 2. A j o g e l ő d kötelezettségeiért a j o g u t ó d tartozik helytállni, ha törvény m á s k é n t n e m rendelkezik a m e g s z ű n ő j o g i személy tagjainak felelőssége csak akkor állapítható m e g , ha a j o g u t ó d helytállási kötelezettségének n e m tudott eleget t e n n i . 3. A jogutódlással t ö r t é n ő megszűnés a m e g s z ű n ő j o g i sze­ méllyel s z e m b e n fennálló követeléseket n e m teszi lejárttá. 4 . H a a törvény másként n e m rendelkezik a z egyesüléssel, szétválással vagy átalakulással létrejövő j o g i személy, a j o g e l ő d hatósági engedélyeinek jogosultja, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek n e m felel m e g . 5. Ha a törvény vagy a megszűnésről rendelkező szerv más­ k é n t n e m rendelkezik szétválás esetén a j o g u t ó d o k a t a j o g e l ő d követelései k ö z ö s e n illetik m e g , tartozásaiért egyetemlegesen kö­ telesek helytállni. 6. Ha a törvény m á s k é n t n e m rendelkezik a jogutódlással lét­ rejövő j o g i személy hirdetményben köteles felhívni a m e g s z ű n ő j o g i személy hitelezőit követeléseik bejelentésére. A bejelentett követeléseket lejáratuk sorrendjében kell kielégíteni. Az a hitele­ z ő , aki követelését a hirdetményben m e g s z a b o t t határidő alatt n e m j e l e n t e t t e b e , a jelentkezésig t ö r t é n t kielégítéseket sorrend­ j ü k s z e m p o n t j á b ó l n e m kifogásolhatja. 7. A j o g u t ó d j o g i személy a hitelezővel s z e m b e n fennálló egy­ n e m ű és lejárt követelését a j o g e l ő d tartozásába beszámíthatja. 8. Ha a szerződés alapján a j o g e l ő d olyan szolgáltatás nyújtá­ sára vállalt kötelezettséget, amelynek teljesítése a j o g u t ó d t ó l n e m várható el, a m á s i k fél a szerződéstől elállhat és a j o g u t ó d t ó l az elállás m i a t t keletkezett kára megtérítését követelheti.

A j o g u t ó d nélküli m e g s z ű n é s esetén - a t a n u l m á n y í r ó állás­

megelőzése érdekében elő kellene írni, h o g y meghatározott i d ő

p o n t j a szerint - a legkézenfekvőbb a csődeljárásról, felszámolási

( h á r o m , hat h ó n a p ) elteltével a létesítő o k i r a t o t semmisnek kell te­

eljárásról és a végelszámolásról s z ó l ó törvény rendelkezéseire

kinteni, ha a j o g i személy nyilvántartásba vételét n e m kérték.

való utalás azzal, h o g y ha valamely j o g i személy végelszámolás,

4. A j o g i személyek önálló j o g i személyiséggel rendelkező

illetve felszámolási eljárás nélkül is m e g s z ű n h e t , erről az a d o t t

szervezeti egységét k ü l ö n ún. „önálló j o g i személyiségű szerve­

j o g i személy k ü l ö n ö s szabályait m a g á b a n foglaló törvényben kel­

zeti egységek j e g y z é k é b e n " , m i n t k o n s t i t u t í v hatályú nyilvántar­

lene rendelkezni. A tanulmány rámutat arra, h o g y jelenleg megoldatlan a felszá­

tásban kellene nyilvántartani. A szervezeti egység kötelezettsége­ iért az alapító kézfizető kezesként t a r t o z n a helytállni.

molási eljárás eredményeként t ö r ö l t cégek k é s ő b b előkerült va­

5. A j o g i személyek általános szabályait összefoglaló fejezet­

gyontárgyainak sorsa. A bíróságok j o g i szabályozás nélküli jog­

b e n részletesen foglalkozni kell a képviseleti szabályokkal, amely­

gyakorlatot folytatnak, a m i k o r elrendelik, h o g y az ilyen vagyon­

n e k során a törvényes képviselet szabályait egyszerűsíteni kell, és

tárgyak értékesítéséről és a hitelezők közötti felosztásáról a koráb­

össze kell foglalni. E n n e k során a társasági törvényből ki kell ik­

bi felszámoló gondoskodjon. A bíróságok a póthagyatéki eljárás

tatni a képviselet helyett indokolatlanul használt cégjegyzés fo­

mintájára az eljárás befejezéséről szóló végzés kiegészítésével dön­

galmát. I d e j é t múlt, ezért a t o v á b b i a k b a n m e l l ő z h e t ő a két sze­

tenek a vagyon felosztásáról, a felszámolási költségek és a felszá­

mély aláírásának szükségességére v o n a t k o z ó P t k . szabály, ehe­

m o l ó i díj megállapításáról. Ez az alaphelyzet más j o g u t ó d nélküli

lyett az önálló képviseleti j o g o s u l t s á g o t kell preferálni.

megszűnési m ó d esetében (pl. végelszámolás után) is előállhat, il­ letve nemcsak vagyontárgy, de a követelés is ismerté válhat. Ilyen esetben a nyilvántartást végző bíróság kirendelése alapján eljáró v a g y o n g o n d n o k intézkedhetne, akit a felszámolói névjegyzékben szereplő felszámolók közül lehetne kirendelni. Az érvényesített kö­ vetelést vagy vagyontárgyat a m e g s z ű n t j o g i személy kielégítetlen hitelezői, ennek hiányában a j o g i személy volt tagjai tulajdonába lehetne adni. Ha a j o g i személynek n e m voltak tagjai, az alapító­ nak való átadásról lehetne rendelkezni. Ezzel a megoldással áthidalhatónak tűnik az a d i l e m m a is, h o g y a j o g i személy, amelynek a nevében a v a g y o n g o n d n o k eljár m á r n e m létezik. A t a n u l m á n y alapján a M u n k a c s o p o r t az alábbi állásfoglalást fogadta el: 1. A Ptk.-nak a j o g i személyek általános szabályait összefogla­ ló fejezetében m e g kell h a t á r o z n i a j o g i személy fogalmát. A de­ finíció e l e m e i a k ö v e t k e z ő k lehetnek: - a l é t r e h o z ó személytől tartósan elkülönülő vagyon vagy e m ­ beri cselekvés; - a jogalanyiság, a m e l y n e k célja, h o g y j o g o k a t szerezhessen, gyakorolhasson és kötelezettségeket vállalhasson;

6. Egységesíteni szükséges az egyes j o g i személyek megszűné­ si m ó d j a i t az alábbiak szerint: - a j o g i személy megszűnik, ha a) a jogszabályban létesítő h a t á r o z a t b a n vagy okiratban meg­ h a t á r o z o t t időtartam eltelt, vagy más m e g s z ű n é s i feltétel megva­ lósult, b) a legfelsőbb szerve k i m o n d j a m e g s z ű n é s é t (feloszlás), c) ha más j o g i személlyel egyesül (beolvadás, összeolvadás), d) t ö b b j o g i személlyé válik szét (különválás, kiválás), illetve átalakul, e) az arra j o g o s u l t szerv m e g s z ű n t e t i (feloszlatás), f) a m e g s z ű n é s t megállapítja ( m e g s z ű n t t é nyilvánítja), g) törvény más o k b ó l elrendeli. Jogutódlással

megszűnés

esetén

deklarálni

kell

a jogutód

helytállási kötelezettségét, illetve ha a n n a k n e m t u d eleget t e n n i a m e g s z ű n ő j o g i személy tagjainak felelősségét. A j o g e l ő d h a t ó ­ sági engedélyei vonatkozásában - ha az engedély feltételeinek a j o g u t ó d is megfelel - a j o g u t ó d j o g i s z e m é l y jogutódlását el kell ismerni. A m e g s z ű n ő j o g i személy hitelezői megkárosításának m e g e l ő z é s e érdekében a j o g u t ó d l á s t é n y é n e k megfelelő (pl. hir­

- a cselekvőképességet b i z t o s í t ó szervezet;

d e t m é n y i ) nyilvánosságot kell adni. Ha a j o g u t ó d olyan személy­

- az ö n á l l ó vagyoni felelősség;

hez k ö t ő d ő szolgáltatás kötelezettjévé válik, a m e l y n e k teljesítése

- az állam által elismert cél, amely a b b a n nyilvánul m e g , h o g y

tőle n e m várható el, a j o g o s u l t elállhatna a szerződéstől. A j o g ­

a j o g i személy a nyilvántartásba vétellel j ö n létre, szűnik m e g , illet­

u t ó d nélküli m e g s z ű n é s esetén általános szabályként a Cstv.

ve nyilvántartott adatai harmadik személlyel szemben a nyilvántar­

megfelelő alkalmazásával végelszámolási vagy felszámolási eljá­

tásba vételtől hatályosak (konstitutív hatályú nyilvántartás).

rás biztosítaná a hitelezők kielégítését. A j o g i személy megszűné­

2. Általánossá kell t e n n i a j o g i személy keletkezésének azt a

sét k ö v e t ő e n ismertté vált a m e g s z ű n t j o g i személyt megillető

rendszerét, amely szerint a j o g i személy j o g k é p e s s é g é t n e m az

követelésről vagy vagyontárgyról a nyilvántartást v é g z ő bíróság

alapítással, h a n e m konstitutív hatályú aktussal, a nyilvántartásba

kirendelése alapján eljáró „ v a g y o n g o n d n o k " intézkedne, oly m ó ­

vétellel szerzi m e g , és m e g s z ű n é s e a nyilvántartásból való törlés­

don, h o g y azt a kielégítetlen hitelezők vagy e n n e k hiányában a

sel következik be. Ki kell d o l g o z n i a nyilvántartás alapelveit (pl.

volt tagok, illetve alapítók tulajdonába adná.

közhitelesség, nyilvánosság elve s t b . ) . 3. A társasági j o g b a n ismert előtársaság j o g i n t é z m é n y e a kons­

A megszűnés ezen szabályai esetlegesen a P t k . k ö t e l m i részé­ be is foglalhatók.

titutív hatályú nyilvántartás általánossá tételével előjogi személy

8. A j o g i személyiséggel n e m rendelkező szervezetek áttekin­

konstrukció bevezetését teszi lehetővé. Az előjogi személy az

tését k ö v e t ő e n kellő körültekintéssel kell vizsgálni, h o g y mennyi­

előtársasághoz hasonlóan alapítása napjától a j o g i személy létrejöt­

ben nyerhetnek j o g o s u l t s á g o t a gazdasági f o r g a l o m b a n , illetve a

téig, vagyis a bejegyzés napjáig m ű k ö d h e t . A forgalom biztonsá­

társadalmi életben való részvételre.

ga érdekében szükséges a bejegyzés nélküli megszűnés esetére az alapítói, illetve vezető tisztségviselői felelősség szabályozása. Az egyeden alapító által létrehozott előalapítvánnyal való visszaélés

Darák Péter a M u n k a c s o p o r t titkára

Külföldi kitekintés

A kezesség jogintézménye a házaló kereskedelem, illetve a fogyasztói kölcsön szemszögéből a vonatkozó EU irányelvek és a német jog tükrében F o g y a s z t ó v é d e l e m , illeszkedési z a v a r o k , kezesség

k ö r ö k b e n e l d ö n t e n d ő jogvita. E z a z o n b a n n e m lesz m i n d i g így, s az egyes tagállamok (ez esetben N é m e t o r s z á g ) bíróságainak

A fogyasztóvédelem az E u r ó p a i U n i ó egyik legfontosabb célki­

döntései, de m é g i n k á b b az E u r ó p a i B í r ó s á g állásfoglalásai a m a ­

tűzése. Az erről szóló passzust a M a a s t r i c h t i Szerződés iktatta be

gyar bíró számára is f o g ó d z ó t adhatnak.

a R ó m a i Szerződés szövegébe ( 1 2 9 a. cikkely), a kérdéses dekla­

A kezesség, m i n t szerződést biztosító mellékkötelezettség je­

ráció az a m s z t e r d a m i átszámozást k ö v e t ő e n a 1 5 3 . cikkelyben

lentőségét n e m kell hangsúlyozni, így sem e j o g i n t é z m é n y szem­

olvasható. 1 A tagállamok a k ö z ö s s é g i szabályozásnál szigorúbb

p o n t j á b ó l , s e m p e d i g a fogyasztóvédelmi előírások illeszkedése

rendelkezéseket is alkothatnak.

s z e m p o n t j á b ó l n e m tanulság nélkül való a kérdéses t é m a k ö r

tárgyú

Fogyasztóvédelmi

irányelvek

azonban

már

Maast-

elemzése.

r i c h t o t m e g e l ő z ő e n is születtek, így a F o g y a s z t ó i K ö l c s ö n ö k r ő l szóló 8 7 / 1 0 2 / E G K sz. irányelv, v a l a m i n t a H á z a l ó Kereske­

A k e z e s s é g és a h á z a l ó k e r e s k e d é s

d e l e m r ő l s z ó l ó 8 5 / 5 7 7 / E G K sz. irányelv. N é m e t o r s z á g , m i n t a z E u r ó p a i U n i ó tagállama szintén m e g a l k o t t a a z irányelveknek

A n é m e t L e g f e l s ő b b B í r ó s á g ( B u n d e s g e r i c h t s h o f ) és az E u r ó p a i

megfelelő n e m z e t i szabályozást, a házaló kereskedésről 1 9 8 6 -

B í r ó s á g az ún. D i e t z i n g e r ügy 6 kapcsán szembesült azzal a kér­

ban 2 , a fogyasztói k ö l c s ö n r ő l p e d i g 1 9 9 0 - b e n h o z o t t törvényt 3 .

déssel, h o g y a házaló kereskedésre v o n a t k o z ó előírások vajon

J e l e n t a n u l m á n y is e k é t irányelvet, illetve az e n n e k megfelelő

irányadóak-e a kezességre is.

n é m e t és

m a g y a r j o g s z a b á l y o k a t tárgyalja

a kezesség szem­

pontjából.

A kérdéses ü g y b e n az alperesként szereplő D i e t z i n g e r úr édes­ apja vett fel bankhitelt építési vállalkozása m ű k ö d t e t é s é h e z . Az

M a g y a r o r s z á g o t a z 1 9 9 4 . évi I . törvénnyel kihirdetett T á r s u ­

alperes szülei o t t h o n á b a n készfizető kezességet vállalt százezer

lási Megállapodás kötelezi a j o g h a r m o n i z á c i ó r a . A megállapodás

m á r k a erejéig, ám a m i k o r a felperes B a n k teljesítésre hívta fel, ar­

6 8 . cikkelyében szereplő exemplifikatív felsorolás pedig kifeje­

ra hivatkozott, h o g y az n e m t e t t eleget a házaló kereskedésről

zetten tartalmazza a fogyasztóvédelmet. A hazai jogalkotás n e m

szóló törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségének az elállá­

is tétlenkedik e téren, e l e g e n d ő a távollévők k ö z ö t t k ö t ö t t szer­

si j o g o t illetően, e b b e n az esetben az elállási j o g gyakorlására

ződésekről ( 1 7 / 1 9 9 9 . I I . 5 . ) , a fogyasztóval k ö t ö t t szerződésben

rendelkezésre álló határidő egy h ó n a p , amely m é g n e m telt el, s

t i s z t e s s é g t e l e n n e k m i n ő s ü l ő feltételekről ( 1 8 / 1 9 9 9 . I I . 5 . ) , vala­

így a kezességi szerződéstől eláll.

m i n t a házaló kereskedésről ( 4 4 / 1 9 9 8 . I I I . 1 1 . ) szóló kormány­ rendeletekre g o n d o l n i .

Az E u r ó p a i B í r ó s á g végül a kérdés é r d e m i részét illetően n e m foglalt állást, d ö n t é s é t a kezesség járulékos jellegére alapozta.

A j o g h a r m o n i z á c i ó s kötelezettség m e l l e t t a Ptk. rekodifiká-

E s z e r i n t az irányelv s e m m i k é p p e n s e m alkalmazható az olyan ke­

ciója ad lehetőséget, h o v a t o v á b b teszi szükségszerűvé a fogyasz­

zességi szerződések tekintetében, amelyek n e m fogyasztói szer­

tóvédelmi ihletésű rendelkezések újra- és átgondolását. V é k á s

ződést hivatottak biztosítani.

L a j o s Professzor álláspontja szerint a fogyasztóvédelmi szabályo­

édesapa n e m fogyasztói m i n ő s é g é b e n , h a n e m szakmai gazdasá­

kat a P t k . megfelelő előírásai közé kell beilleszteni, a h o g y ezt a

gi tevékenysége k ö r é b e n j á r t el. Az eljárás során a z o n b a n számos

n e m r é g hatályba lépett új holland P t k . is tette. 4 N é m e t o r s z á g b a n

érv h a n g z o t t el az irányelv alkalmazhatósága m e l l e t t és ellen egy­

A D i e t z i n g e r ü g y b e n pedig az

a k ü s z ö b ö n álló átfogó k ö t e l m i j o g i reform szintén célul tűzte ki

aránt. Kétféle s z e m s z ö g b ő l lehet m e g k ö z e l í t e n i a p r o b l é m á t :

a fogyasztóvédelmi törvények B G B - b e t ö r t é n ő inkorporálását. 5

egyfelől az irányelv és a megfelelő n e m z e t i törvény hatálya szem­

A fogyasztóvédelmi előírások n e m z e t i j o g b a t ö r t é n ő integrá­

p o n t j á b ó l , másrészt pedig a kezesség és az egyetemleges felelős­

lása n e m m i n d i g p r o b l é m a m e n t e s , s ezt n e m c s a k a csatlakozásra

ség

váró államok, h a n e m a t a g á l l a m o k is érzékelni kénytelenek.

ugyanis a n é m e t b í r ó s á g o k alkalmazhatónak tartják a kérdéses

E g y e s k o n k r é t rendelkezések igen n e h e z e n illeszkednek a nemze­

jogszabályt.

ti polgári j o g ( o k ) h a g y o m á n y o s , évszázadok során kikristályoso­ d o t t rendszerébe. A b e b o c s á t t a t á s r a várók e t é r e n hatékonyan tá­ m a s z k o d h a t n a k a tagállamok tapasztalataira.

hasonlóságai

és

különbsége

szempontjából,

ez u t ó b b i r a

Az irányelv hatályát illetően a k ö v e t k e z ő érvelések láttak nap­ világot. A n é m e t , a belga, a francia és a finn k o r m á n y álláspontja sze­

K ü l ö n ö s e n igaz ez a n é m e t j o g t e k i n t e t é b e n . A n é m e t jogal­

rint az irányelv tárgyi hatálya csak az áruszállításra és a szolgál­

rendszerbeli

tatásnyújtásra terjed ki, a kezesség pedig ezen ügyletek egyikének

zártságra törekvése folytán s z á m o s ilyen illeszkedési anomália

s e m felel m e g . A B i z o t t s á g szerint a z o n b a n ez a megfogalmazás

került megvitatásra,

csak azért szerepel így az irányelv első cikkében, h o g y egyértel­

kotók

és

jogalkalmazók s

dogmatikai

tisztaságra,

o l d ó d o t t m e g több-kevesebb

sikerrel.

Plasztikus példája e n n e k a házaló kereskedésről, illetve a fogyasz­

mű legyen, a tárgyi hatály n e m c s a k az áruszállításra terjed ki.

t ó i k ö l c s ö n r ő l szóló törvény alkalmazhatóságának kérdése a ke­

A B í r ó s á g ez u t ó b b i érvelést fogadta el, s kifejtette: az irányelv

zességet illetően; vagyis arról az e s e t k ö r r ő l van szó, a m i k o r a

s z ö v e g é b ő l n e m következik, h o g y ha valaki olyan szerződést kö­

szolgáltató meglepetésszerűen, váratlanul keresi fel o t t h o n á b a n ,

t ö t t , amelynél fogva a másik fél áru szállítására, vagy szolgáltatás

m u n k a h e l y é n a fogyasztót, s bírja rá a kezesség elvállalására, il­

nyújtására köteles, a szerződést m e g k ö t ő személynek egyben az

letve a fogyasztó kezességet vállal e g y fogyasztói k ö l c s ö n bizto­

áru, illetve szolgáltatás átvevőjének is kellene lennie.

sítására. A kérdéskör j e l e n t ő s é g é t a szolgáltató tájékoztatási kö­ telezettsége és a fogyasztó indoklás nélküli elállási j o g a adja. N e m k ö z ö m b ö s , h o g y a kezest is megilletik-e ezek a j o g o k , s ha igen, h o g y a n hat ki e j o g o k gyakorlása az alapügyletre.

7

A francia k o r m á n y kifejtette továbbá, h o g y az irányelv egyál­ talán n e m rendelkezik arról a f o n t o s kérdésről, h o g y milyen ha­ tással van a kezességi szerződés érvénytelensége a főkötelemre. E tudatos j o g a l k o t ó i d ö n t é s é r t e l m é b e n az irányelv hatálya n e m

H a z á n k b a n a b í r ó i gyakorlatnak m é g n e m kellett állást foglal­

terjed ki a kezességre, s a n o r m a s z ö v e g é b e n szereplő biztosíté­

nia számos ilyen és ehhez h a s o n l ó kérdésben, mivel a v o n a t k o z ó

kokra v o n a t k o z ó előírások is csak az alapszerződést m e g k ö t ő fe­

j o g s z a b á l y o k n e m r é g léptek hatályba, s m é g n e m indult e tárgy­

lek k ö z ö t t i kikötésekre irányadóak. A B í r ó s á g ezt az érvelést sem

fogadta el, ezen i n d o k o k n e m e l e g e n d ő e k ahhoz, h o g y az irány­

ve ő m a g a is házaló ü g y n ö k közvetítésével k ö t ö t t e - e a szerző­

elv alkalmazhatóságát kizárják. 8

dést. A d ö n t é s m i n d a m e l l e t t a kezességet szolgáltatásnak tekinti

A kezesség ingyenes v o l t a szintén n e m kizáró ok az alperes és

az irányelv hatálya szempontjából, a m i szintén megkérdőjelez­

a B i z o t t s á g v é l e m é n y e szerint, m i v e l a kezes kötelezettséget vál­

h e t ő , hiszen az irányelv m e g a l k o t á s a k o r m i n d e n bizonnyal a ti­

lal egy szolgáltatás teljesítésére, s ezért m é g csak ellenszolgálta­

pikus szolgáltató-fogyasztó kapcsolatot t e k i n t e t t é k irányadónak,

tásban s e m részesül, í g y m é g i n k á b b érdemes a j o g i védelemre. 9

s n e m a gyakran személyes ismeretségen alapuló, szívességi jel­

Egyes szerzők p o n t ellentétes érvelés útján j u t n a k ugyanerre a

legű kezességet. Az irányelv tehát ezen az alapon n e m , h a n e m

következtetésre, vagyis a kezes valamilyen oknál fogva m a g a is

csak analógia útján alkalmazható a kezességre, ú g y viszont a

érdekelt a szerződő fél teljesítésében, hisz ezért vállalja a kezessé­

t ö b b s é g i vélemény szerint a fentebb i s m e r t e t e t t érvek értelmé­

get. Ez az érdek közgazdasági s z e m p o n t b ó l akár ellenszolgálta­

b e n alkalmazni is kell. 1 7

tásként is felfogható, így az ingyenesség ugyan kizáró ok lenne, de az ügylet valójában visszterhes. 1 0 A n é m e t s z a k i r o d a l o m b a n uralkodó n é z e t szerint az irányelv

A k e z e s s é g és a f o g y a s z t ó i k ö l c s ö n

célja a fogyasztó v é d e l m e e g y olyan szerződéskötési szituáció­ ban, a m i k o r az ü g y n ö k „rajtaütése" következtében a fogyasztó­

A fogyasztói kölcsönszerződések t e k i n t e t é b e n h a s o n l ó kérdések

nak n e m áll m ó d j á b a n alaposan á t g o n d o l n i a szerződési ajánla­

m e r ü l n e k föl. A n é m e t L e g f e l s ő b b B í r ó s á g az első elé kerülő

tot. Ez a k ö r ü l m é n y a kezes e s e t é b e n is fennállhat, m é g h o z z á

ügyben, h a s o n l ó a n a D i e t z i n g e r ü g y h ö z , formális o k o k b ó l uta­

függetlenül attól, h o g y a b i z t o s í t o t t f ő k ö t e l e m alanya fogyasztó-

sította el a keresetet, vagyis megállapította, h o g y a fogyasztói

e vagy sem; vagyis az irányelv hatálya kiterjed a kezesre, ameny-

k ö l c s ö n r ő l szóló irányelv, illetve törvény előírásai n e m alkalmaz­

nyiben a kezességet fogyasztói m i n ő s é g é b e n vállalja el. 1 1 M á s vé­

h a t ó k az olyan kezességi szerződések t e k i n t e t é b e n , amelyek n e m

lemények szerint a z o n b a n a kezest megfelelő védelemben része­

fogyasztói k ö l c s ö n t biztosítanak. 1 8 A z E u r ó p a i B í r ó s á g a z o n b a n

sítik a kezességre v o n a t k o z ó és általános polgári j o g i szabályok,

t o v á b b m e n t , s a kezességet teljes e g é s z é b e n kizárta az irányelv

nevezetesen a jó

tárgyi hatálya alól. 1 9

e r k ö l c s b e ü t k ö z ő szerződés

[sittenwidriges

Rechtsgeschäft, 1 3 8 . § ( 1 ) B G B ] , a szerződés m e g t á m a d h a t ó s á ­

A fő érv az irányelv alkalmazása ellen a tárgyi hatály megfogal­

ga kényszer és fenyegetés c í m é n ( 1 2 3 . § B G B ) , valamint a kezes­

mazása, m e l y szerint az a fogyasztói kölcsönszerződésekre és a köl-

ségvállalás írásbelisége ( 7 6 6 . § B G B ) ; t o v á b b á m e g h a t á r o z ó sze­

csönközvetítői szerződésekre terjed ki, nevezetesen a kölcsönre, a

repet játszik, s így a fogyasztóvédelmi n o r m a szükségességét

halasztott fizetésre és más, ehhez hasonló finanszírozási segít­

kioltja a kezes személyes motiváltsága, vagyis az a tény, h o g y k ö ­

ségnyújtásra. 2 0 A kezesség sem a normaszöveg nyelvtani, s e m logi­

zel áll a főkötelezetthez. 1 2 M a r t i s ezzel s z e m b e n kifejti, h o g y az

kai, sem rendszertani értelmezése folytán n e m tartozik e fogalmak

írásba foglalási kötelezettség m é g n e m védi a kezest a rajtaütés­

egyikébe sem. 2 1 Az analógiának persze ez n e m lenne akadálya, de

szerű szerződéskötés veszélyeitől, másrészt pedig - a h o g y azt az

számos m á s érv is ellene szól. Az E u r ó p a i B í r ó s á g a fogyasztói köl­

E u r ó p a i B í r ó s á g is m e g á l l a p í t o t t a - az irányelv által követett fo­

csön tekintetében másként érvelt, m i n t a házaló kereskedés kap­

gyasztó f o g a l o m s e m feltétlenül k o r l á t o z ó d i k a vevőre, ami szin­

csán tette. Vagyis az a tény, h o g y a j o g a l k o t ó n e m szabályozta az

tén az alkalmazhatóság m e l l e t t szól. 1 3

irányelvben a járulékos ügyleteket, s h o g y a biztosítékok keretében

Az irányelvek általában m i n i m u m k ö v e t e l m é n y e k e t határoz­

csak a hitelező és a fogyasztó k ö z ö t t fennálló biztosítékokra írt e l ő

nak m e g , így elvileg n e m lenne akadálya, h o g y a tagállam a ha­

rendelkezéseket, egyben azt is jelenti, h o g y n e m kívánja alkalmaz­

tékonyabb fogyasztóvédelem j e g y é b e n olyan belső jogszabályt

ni az irányelvben foglaltakat a kezességre. 2 2

alkosson, a m i például a kezességre is kiterjed. 1 4 Ez valóban így

A kezest, aki általában valamilyen személyes ismeretség alapján

van, a v o n a t k o z ó n é m e t j o g s z a b á l y szövege a z o n b a n n e m így

áll az adós mellé, n e m igazán érdeklik a fogyasztói k ö l c s ö n r ő l

szól, h a n e m az irányelvhez igazodik. A gordiusi c s o m ó t t e h á t

szóló törvényben előírt, a fogyasztó részére nyújtandó informá­ ciók. V a l ó j á b a n csak a fogyasztó/adós teljesítési képessége rele­

n e m sikerült elvágni a szubszidiaritás elvének kardjával. L e h e t érvelni azzal is, h o g y a kezesség és az egyetemleges fe­

váns a számára. Így nincs értelme a kezest is tájékoztatni mindar­

lelősségvállalás ( S c h u l d b e i t r i t t ) k ö z ö t t csak fokozatbéli különb­

ról, a m i t a fogyasztói kölcsön törvény előír. 2 3 Elállási j o g sem il­

ség van, a két j o g i n t é z m é n y funkcionálisan megegyezik - gyak­

letheti m e g a kezest, mivel n e m fogyasztói magatartása révén j u t

ran csupán a véletlenen múlik, h o g y kezességet, vagy egyetemle­

a hitelhez, helyesebben hitelben egyáltalán n e m részesül, hanem

ges felelősségvállalást kötnek-e ki a felek. S ha ez í g y van, akkor

személyes m o t i v á c i ó által vezérelve áll a főkötelezett m ö g é . 2 4

az irányelvet és a n e m z e t i j o g s z a b á l y o k a t a kezességre is alkal­

Az ellenértékkel, a tagállami a u t o n ó m i á v a l , a kezes egyéb pol­

m a z n i kell, mivel a b í r ó i gyakorlat az egyetemleges felelősség­

gári j o g i védelmi eszközeivel, valamint az egyetemleges felelős­

vállalást az irányelv hatálya alá t a r t o z ó n a k fogadja el. 1 5 E z z e l

ségvállalással kapcsolatos érvek és ellenérvek természetesen e kér­

s z e m b e n a n é m e t L e g f e l s ő b b B í r ó s á g egy másik ü g y b e n arra az

déskör kapcsán is elhangzanak.

álláspontra helyezkedett, h o g y az egyetemleges felelősség és a

Peter U l m e r Professzor az ítélethez fűzött kommentárjában a

kezesség k ö z ö t t fontos d o g m a t i k a i eltérések vannak, nevezetesen

döntés elfogadása mellett kifejti, h o g y a kezesség formai követelmé­

az egyetemlegesen kötelezett b á r m i k o r felhívható a teljesítésre, ő

nyei ( 7 6 6 . § B G B ) kiegészítésre szorulnak. A fogyasztói kölcsönről

egyenrangú, ö n á l l ó adós, függetlenül attól, h o g y kötelezett társa

szóló törvény, különösen a tájékoztatási kötelezettség és elállási j o g

tud-e és akar-e teljesíteni. A kezes főszabály szerint a z o n b a n csak

kettős célt szolgál. Egyfelől gondolkodási időt biztosít a fogyasztó

akkor köteles teljesíteni, ha a főkötelezettel s z e m b e n a követelést

számára, h o g y kedvezőbb hitellehetőségeket keressen, másrészt a

n e m lehet érvényesíteni és a végrehajtás is sikertelen volt. A ke­

fogyasztó figyelmét költekezésére irányítja, figyelmezteti, hogy ne

zes felelőssége tehát feltételes felelősség, pozíciója így „távolabb

vállaljon túl nagy anyagi terheket. A kezes szempontjából az első

esik" a hitelezőtől, m i n t az egyetemlegesen kötelezetté. 1 6

célkitűzés semmilyen szerepet n e m játszik, mivel a kezes a főkötele­

Összegzésképpen

elmondható,

hogy az Európai

Bíróság,

amellett, h o g y alapvető érveket talált helyesnek, amelyek az irányelv kezességre t ö r t é n ő alkalmazhatósága m e l l e t t szólnak, valójában m e g k e r ü l t e a kérdést. Az irányelv hatálya alól az alap­ ügylet nem-fogyasztói jellegére hivatkozással zárta ki a kezessé­ get, h o l o t t a rajtaütésszerű szerződéskötés veszélyei u g y a n ú g y fenyegetik a kezest, m i n t az e g y é r t e l m ű e n az irányelv hatálya alá

zettért áll helyt, és általában n e m kívánja vizsgálni, h o g y van-e ked­ vezőbb hitellehetőség. A második célkitűzés (figyelmeztetési funk­ ció) azonban a kezes számára is releváns lehet. I g a z ugyan, h o g y a fogyasztói kölcsön törvényben meghatározott információk többsé­ ge a kezes számára érdektelen, ám h á r o m adat igenis fontos lehet, nevezetesen a hitel teljes összege, a kamat és az egyéb költségek mértéke, valamint a visszafizetés, törlesztés módja.

t a r t o z ó más j o g ü g y l e t alanyát, m é g p e d i g függetlenül attól, h o g y

A szerző ezeket az i n f o r m á c i ó k a t a B G B 7 6 6 . §-ba (a kezes­

az alapügylet kötelezettje fogyasztói m i n ő s é g é b e n járt-e el, illet­

ségvállalás írásba foglalása) javasolja integrálni, a fogyasztói köl-

c s ö n r ő l szóló t ö r v é n y kezességre t ö r t é n ő alkalmazását a z o n b a n a

vőt, illetve a szolgáltatást igénybe vevőt kell érteni. Ha azonban

t ö b b s é g i v é l e m é n y h e z h a s o n l ó a n elveti. A B G B k ö t e l m i j o g i fe­

elfogadható a rendelet alkalmazhatósága a kezességre, t ö b b kér­

jezete szintén r e f o r m e l ő t t áll, s m é g n e m tudható, h o g y a S z ö ­

dést is m e g kell válaszolni. Nevezetesen m i r ő l kell tájékoztatni a

vetségi I g a z s á g ü g y m i n i s z t é r i u m elfogadja-e ezt a javaslatot.

kezest? A kezesség feltételeiről, vagy az alapügyletről is? Ha a ke­

Összességében az E u r ó p a i B í r ó s á g állásfoglalása helytállónak

zes a kezességi szerződéstől eláll, milyen kihatással lehet ez az

tűnik. U g y a n a k k o r felmerül a kérdés, m i b e n különbözik a fo­

alapügyletre? Elállhat-e a kezes, ha az alapügylet kötelezettje elál­

gyasztói kölcsön esete a házaló kereskedéstől, ahol a többségi vé­

lási j o g á t elveszítette? [ 4 . § ( 3 ) ] A j o g s z a b á l y szerint a fogyasztót

l e m é n y szerint az irányelv és a törvény alkalmazható a kezességre

elállási j o g á r ó l kell tájékoztatni, a kezest t e h á t saját elállási j o g á ­

is. Belátható, h o g y a kezes is kerülhet rajtaütésszerű szerződéskö­

ról. A kezesség és az alapügylet összefüggését illetően az m o n d ­

tési helyzetbe, lehet ü g y n ö k „áldozata", tehát a szerződéskötés

h a t ó el, h o g y ha a kezesség az alapügylet feltétele, akkor a kezes

körülményei k ö z ö t t van e g y olyan sajátos elem, amely ú g y m o n d

elállása e g y b e n az alapügyletet is megszünteti, m á r amennyiben

j e l e n t ő s e b b , hangsúlyosabb, m i n t a kezesség járulékos jellege. Az

ez a b o n t ó feltétel az alapügylet szerződésében szerepel. A gya­

analógiát ez alapozza m e g . A fogyasztói kölcsön esetében n e m le­

korlatban leginkább ez a konstrukció képzelhető el. A harmadik

h e t ilyen különleges szerződéskötési körülményről beszélni.

kérdésre a jogszabály alapján n e m adható egyértelmű válasz. V a ­

Martis fogyasztóvédelemről szóló munkájában felvet néhány technikai jellegű p r o b l é m á t , amelyek n e m c s a k a kezesség, h a n e m az egyetemleges felelősség esetén is felmerülhetnek. Nevezetesen

lószínűleg az elállási j o g e b b e n az esetben is megilleti a kezest, mivel annak indoka n e m az alapügylet k ö r ü l m é n y e i b e n rejlik, ha­ n e m a meglepetésszerű szerződéskötés alapozza m e g .

kinek kell tennie az elállási nyilatkozatot, kivel kell közölni a fel­

A fogyasztási k ö l c s ö n r e v o n a t k o z ó szabályok a fogyasztóvéde­

m o n d á s t a szolgáltató részéről az adós késedelmes fizetése esetén?

l e m r ő l szóló 1 9 9 7 . évi C L V . törvény 7 . §-ban találhatók. Esze­

A főkötelezettel, az egyetemlegesen felelős összes adóssal, a ke­

rint a fogyasztót objektív elállási j o g n e m illeti m e g (a m a g y a r

zessel, netán mindannyiukkal? E z e k r e a kérdésekre a n é m e t j o g ­

j o g a l k a l m a z ó n a k tehát eggyel kevesebb d i l e m m á v a l kell megküz­

t u d o m á n y és bírói gyakorlat s e m a d o t t m é g egységes választ. 2 5

d e n i e ) , h a n e m „pusztán" a szerződés s e m m i s , a m e n n y i b e n a tör­ vény által előírt i n f o r m á c i ó k a t n e m tartalmazza. A fogyasztói k ö l c s ö n definíciója a törvény 2. § f ) , illetve d) pontjaiban talál­

Konklúziók a magyar jogalkalmazó számára

h a t ó , nevezetesen fogyasztói k ö l c s ö n m i n d e n olyan kölcsön,

M i n t az m á r említésre került, a m a g y a r b í r ó s á g o k m é g n e m fog­

zet fogyasztó részére nyújt az általa f o r g a l m a z o t t áru megvásár­

laltak állást a b b a n a kérdésben, h o g y alkalmazni kell-e a házaló

lásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez. E

részletfizetés, vagy halasztott fizetés, a m e l y e t gazdálkodó szerve­

kereskedésre, illetve a fogyasztói k ö l c s ö n ö k r e v o n a t k o z ó előírá­

szerint a definíció szerint, a közösségi és a n é m e t j o g h o z hason­

sokat a kezességre, vagy s e m . E l ő b b - u t ó b b azonban felbukkan­

lóan, szintén nincs lehetőség a törvény alkalmazására a kezesség

h a t ez a p r o b l é m a .

tekintetében. M e g f o n t o l a n d ó lehet U l m e r Professzor javaslata a

A házaló kereskedésről szóló kormányrendelet 1. § ( 1 ) bek.-e

kezességről szóló szabályok kiegészítéséről. A Ptk. 2 7 2 . § ( 2 ) ér­

szerint a rendelet hatálya kiterjed m i n d e n olyan szerződésre, ame­

telmében a kezességvállalást a magyar polgári j o g szerint is írásba

lyet vásáron, p i a c o n , vásárcsarnokon, az eladó üzletén, telephe­

kell foglalni. B e i k t a t h a t ó lenne ide egy u t a l ó szabály, mely szerint

lyén kívül, illetve annak hiányában í g y különösen a fogyasztó

fogyasztói kölcsön esetén a megállapodásnak az 1 9 9 7 . évi C L V .

lakásán vagy munkahelyén k ö t n e k m e g , kivéve, ha a szerződéskö­

törvény 7. § b) (az ellenszolgáltatás ö s s z e g e ) , d) (a szerződéssel

tést a fogyasztó kezdeményezte. E szerint a meghatározás szerint

kapcsolatos összes k ö l t s é g ) , valamint g) (a részletek száma, össze­

a jogszabály hatálya kiterjedhet a kezességre is. M é g csak analógi­

ge, törlesztési i d ő p o n t o k ) pontjában foglaltakat tartalmaznia kell.

ára sincs szükség, mivel az áruszállítás és szolgáltatásnyújtás kité­

A n é m e t j o g t u d o m á n y tapasztalatai a P t k . kodifikáció szempont­

tel n e m szerepel a szövegben, így természetesen az sem követke­

j á b ó l is megfontolást érdemelnek.

zik a rendelet szövegéből, h o g y a fogyasztó alatt kizárólag a ve­

Fuglinszky

Ádám

JEGYZETEK 1 Amszterdami Szerződés, 12. cikkely, illetve melléklet. 2 Gesetz über den Widerruf von Haustürgeschäften und ähnlichen Geschäf­ ten vom 16. Januar 1986. (Bundesgesetzblatt I., 955. old.) 3 Verbraucherkreditgesetz vom 17. Dezember 1990. (Bundesgestzblatt I. 940. old.) 4 Vékás Lajos: Elméleti és szerkezeti előkérdések az új Polgári Törvény­ könyvhöz, Jogtudományi Közlöny 2000. 2. szám, 4 1 - 5 1 . old. 5 Das Bürgerliche Gesetzbuch wird von Grund auf reformiert - Proteste gegen geplante Verlängerung der Garantiefrist auf das Sechsfache / Joachim Jahn berichtet, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Nr. 223., 2000. szeptember 25., 19. old., a törvénytervezet és indoklása megtalálható a www.bmj.bund.de honlapon. 6 Az Európai Bíróság 1998. március 17-i ítélete - Rs. C-45/96 - Bayerische Hypotheken- und Wechselbank AG / Edgar Dietzinger in: Anwendbarkeit der Haustürwiderrufsrichtlinie auf Bürgschaftsverträge, Neue Juristische Wochenschrift (továbbiakban NJW) 1998. Heft 18, 1295. old. 7 NJW 1998. Heft 18, 1296. old., ld. az ítélet 12., 13., 14., 19. pontjait. 8 NJW 1998. Heft 18, 1296. old., ld. az ítélet 16., 20. pontjait. 9 NJW 1998. Heft 18, 1296. old., ld. az ítélet 12. pontját. 10 Martis, Rüdiger: Verbraucherschutz - Verbraucherkredit- und Haustür­ widerrufgesetz - Systematische Darstellung, München. 1998., C. H. Beck, 187. old.

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Maitis, id. mű 187-188. old. Wenzel, idézi Martis, id. mű 188. old. Maitis, id. mű 188. old. Ezen a véleményen van Carsten Schäfer. - Elhangzott a Ruprecht Karls Egyetem fogyasztóvédelmi szemináriumán, 2000. október 23. Martis, id. mű 16. old. A német Legfelsőbb Bíróság 1998. április 21-i ítélete IX ZR 258/97 Stuttgart in: Bürgschaft für gewerblichen Kredit und VerbrKG, NJW 1998., Heft 27., 1939-1942. old., ld. az ítélet II/2.C. pontját. Ezen a véleményen van Matthias Casper is. - Elhangzott a Ruprecht Karls Egyetem fogyasztóvédelmi szemináriumán, 2000. október 23. NJW 1998., Heft 27., 1939-1942. old. Az Európai Bíróság 2000. március 23-i ítélete - Rs. C-208/98 Berliner Kindl. / Siepert in: Juristenzeitung (továbbiakban J Z ) 2000. Heft 15-16. 780-782. old. 87/102/EGK sz. irányelv 1. cikkely (1)-(2) bek. JZ 2000. Heft 15-16. 780-782. old., ld. az ítélet 17. pontját. JZ 2000. Heft 15-16. 780-782. old., ld. az ítélet 19. pontját. NJW 1998., Heft 27., 1939-1942. old., ld. az ítélet II/4, pontját. JZ 2000. Heft 15-16. 780-782. old., ld. Prof. Peter Ulmer megjegyzé­ seit az ítélethez. 782. old. III/1. pont Martis, id. mű 83., 133. old.