Kidolgozott tételelek
dr. Kovács Ervin Solti Tamásné dr. Kocsa Rozália.
Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok 10766-12 Adótanácsadó képzéshez
2015 www.pallas70.hu
1. Ismertesse a jog és a jogi norma meghatározását, a jog környezetét és működését. Mutassa be a jog tagozódását, a jogképzési módokat. A jog és a jogi norma meghatározása
70 .h u
A jog normatív, kötelező, állami hatalommal alkotott, alkalmazott, kikényszeríthető és végrehajtható magatartási szabályok összessége. A jogi norma (például egy paragrafus, vagy annak egy bekezdése) három részből áll: a tényállásból, a rendelkező részből, és a jogkövetkezményből (utóbbi nem mindegyik jogi normánál fordul elő.) A tényállás azt a helyzetet írja le, amiről a norma szól, a rendelkező rész pedig a tényállásból eredő jogi rendezést, értékelést, minősítést. A jogkövetkezmény nem egyszer szankcionáló jelleggel jelenik meg. A jog környezete és működése
la s
A jog jogrendszerként érvényesül. A jogalkotással létrejövő jogszabályok stb. oldaláról nézve jogrendszerről beszélünk.
A magyar jogrendszer három részből áll: a Magyarországon alkotott jogi normákból, az EU jogi normáiból, és a nemzetközi jog normáiból. (E témakör részletesebb ismertetésére a 2. tételben kerül sor).
.p al
A jogrendszer e három eleme szoros összefüggésben áll egymással, nem egyszer együtt is kell alkalmazni az egyes jogrendszeri területek jogi normáit (például magyarországi, és európai uniós normákat). Természetesen egyéb összefüggéseket is találunk, így például a Magyarországon alkotott jogszabályok között, és egy-egy jogszabályon belül is számos összefüggés található.
w
Jelen tétel elsősorban a Magyarországon alkotott jogszabályokkal foglalkozik, különös tekintettel arra, hogy az EU jogrendszerét a 27. tétel részletezi (ezért az EU jogát csak érintőlegesen tárgyaljuk e tételnél).
w
A jog tagozódása
w
A jog tagozódására vonatkozóan, egy-egy állam belső jogi szabályozását illetően jogágakat ismerünk. Jogágak a jogszabályok minőségileg elkülönült csoportjai, amelyekben a jogalkotó azonos, vagy hasonló viszonyokat, azonos vagy hasonló módon szabályoz. (A magyarországi jogalkotó szervek által alkotott jogszabályokra érvényes az alábbi csoportosítás). A jogágakat közjogi és magánjogi jogágcsoportba is oszthatjuk Közjog a társadalom működésének politikai előfeltételeit hivatott biztosítani – ide tartozó jogágak például: - Alkotmányjog: Az államra és az egyénre vonatkozó legalapvetőbb szabályokat, az egyént
70 .h u
megillető alapvető jogokat és kötelezettségeit, illetve az állami szervezetrendszer felépítésére, feladataira, és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. - Közigazgatási jog: Azokból a jogszabályokból áll, melyek a közigazgatási hatósági szervek tevékenységét szabályozzák. Ezek a jogszabályok megállapítják a közigazgatás hatósági szerveinek feladatait, szervezetét, működésének formáit, eljárásuk szabályait, alapelveit, valamint az állampolgárok, ügyfelek jogait és kötelezettségeit e területen. - Büntetőjog (részeként a büntetőeljárásjog): Az állampolgároknak a társadalomra veszélyes és ezért büntetendő cselekményeivel kapcsolatos általános szabályokat, és valamennyi ilyen cselekményt konkrétan meghatározó, valamint a büntetőjogi szankciók típusait, illetve mértékét megadó jogi szabályokat, illetve ezen anyagi jogi szabályok alkalmazására vonatkozó eljárási rendet (például nyomozati szabályokat) tartalmazza. Magánjog a személyek közötti közvetlen viszonyokat (természetesen valamivel kisebb mértékben a gazdaság működését is) szabályozza – ide tartozó jogágak például:
- Polgári jog (részeként polgári eljárásjog): A magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek mindennapi vagyoni és személyi viszonyait, és a polgári jogi ügyszakban eljáró bíróságok által elbírált polgári jogi ügyek elbírálási rendjét szabályozza.
la s
- Gazdasági jog: Az egyes gazdasági működési területek általános, illetve ágazati-szakmai szabályai (például földjog, külkereskedelmi jog, bányajog). E jogág körül igen sok vita van (például arról is, hogy milyen területek tartoznak ide), de most már kialakult az az általános nézet, hogy létezik ez az összefogó jellegű jogág. - Munkajog: A munkaviszonyból eredő jogviszonyokra vonatkozó jogág. (Vannak nézetek, melyek a közalkalmazotti, a közszolgálati és egyéb alkalmazotti viszonyokkal kapcsolatos szabályozást is ide sorolják).
.p al
Egyes jogi területek mind a magánjog, mind a közjog területét érintik, ilyen a pénzügyi jog, mely például az államháztartás, költségvetés, vagy bizonyos mértékig az adójog szabályozásával nyilvánvalóan közjogi vonatkozású, míg például a számvíteli és egyéb szabályozásokkal magánjogi (kisebb mértékben közjogi) területet érint.
w
A jogági osztályozás elsősorban jogirodalmi megközelítésű, természetesen nem mereven kötött kérdéskör (folyamatosan változik is a jogágak osztályozása), A már jelzett vita tárgyát képezi például az is, hogy a gazdasági jog részét képezi-e a pénzügyi jog.
w
A jog tagozódásának jogelméleti megközelítése alapján a jogszabályok, jogi normák főbb fajtái a következők. Kógens (vagyis szó szerint kötelező) , diszpozitív (eltérést engedő) jogi normák, jogszabályok. Utóbbiak esetén (például a Ptk.-beli egyes szerződések részlet szabályainál) lehetőség van ezen jogszabályi rendelkezésektől való eltérésre ( a példában a a szerződést kötő felek által).
w
Egy másik osztályozás szerint anyagi jogi (közvetlenül a jogviszonyok tartalmát érintő), eljárásjogi (a jogok gyakorlásának és érvényesítésének eljárási szabályai) jogszabályok, vagy jogi normák. Anyagi jogi jogszabály például a Ptk., és a Btk., eljárási jogszabály a Büntető eljárási törvény (Be.), vagy a polgári eljárásjogot szabályozó törvény, a Polgári Perrendtartás (Pp.). Szintén a jog tagozódásának kérdése, hogy a jogalkotás mellett az állam jogalkalmazói szerepkört is betölt (elsősorban az igazságszolgáltatás révén, például egy per eldöntésével alkalmaz jogot, de a hatóságok is jogalkalmazói szerepet töltenek be eljárásuk során).
Jogképzési módok.
70 .h u
A jog jogalkotás útján jön létre. Magyarországon a jogalkotásról szóló törvény előírásai szerinti kötött rendszerben történik a jogalkotás a jogalkotó szervek által. Ez a törvény például leírja a jogszabályok előkészítésének rendjét, mely elsősorban az előzetes egyeztetés rendjének szabályait jelenti, de foglalkozik a jogszabályok felülvizsgálatával, és közzétételével is.
w
w
w
.p al
la s
Az Európai Unióban a jogalkotás pedig az EU jogi rendelkezései (például a Római Szerződés vonatkozó előírásai) szerinti rendben történik.
2. Mutassa be, mit tud a jogforrások érvényességéről és hatályosságáról! Ismertesse Magyarország jogforrási rendszerét! A jogszabályok érvényessége és hatályossága
70 .h u
A jogszabály akkor érvényes, ha a jogilag meghatározott jogalkotási eljárási rendben, megfelelő tartalommal történik megalkotása, vagyis a jogalkotás folyamata megfelel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek.
A jogszabálynak többféle hatálya létezik. Ezúttal a magyar jogalkotó szervek által alkotott jogszabályok hatály típusait ismertetjük. Az időbeli hatályt vagy maga a jogszabály tartalmazza, vagy ennek hiányában a jogszabály hatálybalépésének ideje a Magyar Közlönyben való megjelenés (azaz a kihirdetés) napja. A területi hatály azt a földrajzi területet határozza meg, melyre a jogszabály hatálya kiterjed (a legtöbb magyar jogszabály hatálya egész Magyarországra kiterjed) .
la s
A személyi hatály azoknak a személyeknek a körét határozza meg, akikre, és/vagy amelyekre a jogszabály hatálya kiterjed (a jogszabályok jelentős része minden személyre kiterjedő hatályú).
.p al
A tárgyi hatály azt a szabályozási tárgykört mutatja, mellyel kapcsolatban a szabályozás megszületik. (Ezt legtöbbször már magának a jogszabálynak a címe is jelzi).
Ismertesse Magyarország jogforrási rendszerét
w
w
A magyar jogrendszer – mint már az 1. tétel elején is ismertettük - jelenleg három részből áll. Egyrészt a magyarországi, belső jogalkotó szervek által alkotott jogszabályokból (melyeket a tétel részletesen is tartalmaz), az Európai Unió vonatkozó jogi normái (ezek vázlatos ismertetésével, és más tétekben való részletes leírással), illetve a nemzetközi jog normái (ez utóbbiakat külön nem ismertetjük, csak most röviden jelezzük, hogy a nemzetközi jog legfőbb jogforrásai a nemzetközi szerződések, melyeket az érintett államok belső jogalkotással, azaz jogszabállyal fogadnak be külön-külön a jogrendszerükbe).
w
A legfontosabb magyarországi jogalkotó szervek, és az általuk alkotott legfontosabb magyarországi jogszabályok: Országgyűlés – törvényt alkot (az Alaptörvényt is), Kormány – Kormányrendeleteket alkot, Miniszterek - miniszteri rendeleteket alkotnak, Önkormányzatok képviselőtestületei és közgyűlései – helyi önkormányzati rendeleteket alkotnak.
Az előzőekben felsorolt jogalkotó szervek Magyarország saját jogalkotó szervei, amelyek által
megalkotott jogszabályok (a jogalkotó szervek hierarchiájának megfelelően, azokkal párhuzamos) hierarchiát alkotnak. Ennek értelmében egy alacsonyabb szintű jogszabály nem tartalmazhat egy nála magasabb szintű jogszabályban foglalt rendelkezéssel ellentétes rendelkezést. (Így például egy törvény rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek kormányrendelet rendelkezései stb.).
70 .h u
Az Európai Unióban a három legfontosabb jogszabályi forma : a rendelet, az irányelv és a határozat. A rendelet és a határozat (utóbbi szűkebb körű szabályozási tárgyú) hatálybalépésükkor azonnal, teljes mértékben az összes uniós tagállam jogrendszerének részévé válnak. Az irányelv pedig egy szabályozási terület legfontosabb szabályait kapja meg az Európai Unió jogalkotása során, és a részleteket a tagállamok kötelesek és jogosultak, saját belső jogalkotó szerveik által hozott jogszabályokban tovább szabályozni. Ezek a jogszabályok formális hierarchiában nem állnak egymással.
la s
Az Európai Unió jogszabályai, és egyéb jogforrásai, jogi normái (például az EU alapító egyezménye, a Római Egyezmény, vagy például egyéb jogi eszközök, mint például ajánlások, állásfoglalások, iránymutatások), illetve a tagállamok belső jogalkotásában keletkezett jogszabályok nem lehetnek ellentétesek egymással, ha ez mégis bekövetkezik, a tagállami jogszabályt kell megváltoztatni, vagy hatályon kívül helyezni. Mindez azonban mégsem jelent olyan hierarchiát, mint a belső jogszabályok esetében, mivel a belső jogalkotás eleve mindig európai uniós jogharmonizációs keretek között működik, tehát eleve figyelembe veszi az unió jogalkotását (a Római Egyezmény elfogadásával, alkotmányilag vállalt módon, egy szövetség autonóm tagjaként).
w
w
w
.p al
A nemzetközi jogot elsősorban nemzetközi szerződések alkotják. E terület végképp nem vet fel hierarchiális kérdéseket, hiszen mindegyiket a magyar jogalkotás saját, belső szervei külön, magyarországi jogszabályokkal be kell fogadja a magyar jogrendszerbe, így válnak elfogadottá (a nemzetközi jog nyelve ezt hívja valójában ratifikálásnak), és ezáltal a magyar jogrendszer részévé. Természetesen, ha az Országgyűlés fogad el törvénnyel el egy nemzetközi egyezményt, akkor a törvénnyel történt elfogadás helyezi megfelelő hierarchiába Magyarországon az egyezményt.
3. Ismertesse az új Polgári Törvénykönyv alapelveit és szerkezetét! Ismertesse a személy fogalmát. Határolja el a jogképességet, a szerzőképességet és a cselekvőképességet! Ismertesse, hogy mit jelent az ember jogképessége, a jogképesség kezdete, megszűnése és a jogképesség korlátozásának tilalma.
70 .h u
Ismertesse az új Polgári Törvénykönyv alapelveit és szerkezetét. Az új Polgári Törvénykönyv egyik alapelve egy értelmezési alapelv, mely szerint a Ptk. rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. Lényeges alapelv, mely szerint a Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
Igen fontos alapelv a jóhiszeműség és tisztesség elve. Eszerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a tisztesség (azaz a jogszerűség), és a jóhiszeműség (azaz a jogszerűséghez való megfelelő tudati hozzáállás) követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
la s
Ugyancsak a Polgári Törvénykönyv egyik fontos alapelve a joggal való visszaélés tilalma is.
.p al
Az új Polgári Törvénykönyv a „könyvek könyve”. Az új Ptk szerkezetének alapvető vonása, hogy nyolc könyvből áll. Az első könyv az előzőekben említett alapelveket tartalmazó általános rész. A második könyv az emberről mint jogalanyról szól. A harmadik könyv a jogi személyek könyve. A negyedik könyv a családjogi könyv. Az ötödik könyv a dologi jogi könyv. A hatodik könyv a kötelmi jogi könyv. A hetedik könyv az öröklési jogi könyv. A nyolcadik könyv a Ptk. záró rendelkezéseit tartalmazza. A könyvek legtöbb esetben egy belső „általános részt”, illetve a további rész rendelkezéseket tartalmazó belső „különös részi” rendelkezéseket tartalmaznak. Az egyes könyveken belül az előbb említett tagozódáson túl részek, címek, illetve fejezetek szerinti további tagozódás található.
w
Ismertesse a személy fogalmát
w
A Polgári Törvénykönyv a személy két kategóriáját ismeri: az embert, mint jogalanyt, és a jogi személyt (azaz a szervezeteket).
w
A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, és az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni. A jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ez a korlátolt felelősség szabálya. Természetesen nem mindegyik jogi személyre igaz ez a szabály (például a kkt. esetében korlátlan a tagok felelőssége), de a kivétel erősíti a szabályt.
Határolja el a jogképességet, a szerzőképességet és a cselekvőképességet
70 .h u
Minden személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképességet korlátozó nyilatkozat semmis. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. A szerzőképesség fogalma azt a képességet fejezi ki, hogy a jogképes személy valójában képes is arra, hogy valamilyen jogosultságot megszerezzen (például anyagi lehetőségei megengednek egy vásárlást, tehát tulajdonjog megszerzését).
la s
A cselekvőképesség fogalma csak az embernél létezik, és a joggyakorlás módját szabályozza, egész pontosan azt, hogy egy ember a jogosultságait önállóan gyakorolja vagy sem. A cselekvőképes (tizennyolcadik életévét betöltött, mentálisan ép) személy önállóan köthet szerződéseket, és tehet más jognyilatkozatokat. A cselekvőképtelen állapot szabályozása alapján, fő szabályként semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (vagy mentális zavara, vagy amiatt, hogy tizennegyedik életévét még nem töltötte be). A korlátozottan cselekvőképes (mentális képességekben korlátozott, illetve tizennegyedik és tizennyolcadik életév közötti) személyek csak néhány jogügyletet illetően tehetnek önállóan jognyilatkozatot, egyébként, csak törvényes képviselőjük által járhatnak el.
.p al
Ismertesse, hogy mit jelent az ember jogképessége, a jogképesség kezdete, megszűnése és a jogképesség korlátozásának tilalma. Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
w
A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzása időpontjától illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni, de bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt.
w
A jogképesség a halállal szűnik meg.
w
Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig holtnak kell tekinteni.
A dologi jogi jogviszony főbb jellemzői.
70 .h u
4. Ismertesse, hogy melyek a dologi jogi jogviszony főbb jellemzőit! Mutassa be a dologi jog három nagy részterületét. Mutassa be az aedificium solo cedit elvét! Definiálja a közös tulajdont. Ismertesse, hogy mi a jogtalan birtok és a párhuzamos birtoklás!Ismertesse, hogy milyen tulajdonvédelmi eszközt ismer! Ismertesse a nemo plus iuris alapelvét. Mutassa be az ingatlan-nyilvántartás szerepét. Adja meg a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer legfőbb jellemzőit!
A dologi jogviszonyok egyik főbb jellemzője, hogy tárgyuk – mint az elnevezés is jelzi – mindig valamilyen dolog. A dolog fogalma azonban a köznapi dolog fogalomnál tágabb körű. A dologra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni megfelelően például a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. A dologi jogviszonyok mindig ún. abszolút szerkezetű jogviszonyok, ami azt jelenti, hogy a dologi jogi jogviszony jogosultja abszolút mértékben uralja az érintett jogviszonyt (például egy tulajdonos saját tulajdoni jogviszonyát).
la s
A dologi jog három nagy részterülete
A dologi jog egyik nagy területe a birtoklás, melynek szabályozása szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
.p al
A másik nagy terület a tulajdon. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán, azaz a birtokba vehető testi tárgyon – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonjog három részjogosultsága különösen: a használat, hasznosítás, hasznok szedése joga, illetve a birtoklás joga, valamint a rendelkezési jog. A dologi jog harmadik nagy területe a zálogjog. A zálogjog alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít.
w
Jogtalan birtoklás, párhuzamos birtoklás
w
A párhuzamos birtoklással kapcsolatban az a szabály, hogy olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
w
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába kerül. Utóbbi eset azonban már a jogtalan birtoklást is létrehozza. A jogtalan birtoklás következményeit is ismertetjük. A tulajdonvédelem eszközei Jogtalan birtoklás esetén lépnek életbe a birtokvédelem szabályai (melyek megfeleltethetőek a tulajdonvédelem szabályainak is). Ezek alapján a birtokosz birtokvédelem illeti meg, ha birtokától
jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tehát tilos önhatalom eseteiben). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
70 .h u
A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A birtokvédelem további szabályozása szerint tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Ugyanakkor a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
la s
A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre -jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.
.p al
Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A bírósági keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.
w
Közös tulajdon definíciója, szabályai
w
A tulajdonjog területére rátérve a közös tulajdon alapján a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
w
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. E jogot azonban egyik sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni. Az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
A tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges -a rendes (szokásos) gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, - az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
70 .h u
Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni.
A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, és előhaszonbérleti jog illeti meg. A közöd tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti – az e jogról való lemondás semmis.
la s
Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban számos szabályt ír elő a Ptk., melyek közül csak a legfontosabbak közül néhányat ismertetünk. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.
.p al
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. Az aedificium solo cedit szabálya
Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg másban – a földtulajdonost illeti meg. Ez az aedificium solo cedit szabálya.
w
Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.
w
A nemo plus iuris alapelve
w
Igen fontos – nemcsak a dolog jogok területére jellemző – általános elv a nemo plus iuris alapelve. Ennek alapján senki nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. Egyik példaként említhető, hogy csak akkor keletkezik tulajdonjoga az átvevőnek egy dolog felett, ha azt tulajdonostól vagy képviselőjétől szerzi meg (bár vannak kivételek).
Az ingatlan-nyilvántartás szerepe. A magyar ingatlan-nyilvántartás rendszer legfőbb jellemzői.
70 .h u
A dologi jogi kategóriákhoz erősen kapcsolódó terület az ingatlan-nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.
Az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve a közhitelesség, amely szerint az ingatlannyilvántartás az oda bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ezen elvből következik, hogy ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki nem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
Az ingatlan-nyilvántartás teljessége elve alapján az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlannyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg, és az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn.
la s
Az ingatlan-nyilvántartás fontos alapelve még a nyilvánosság. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá eső személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti. Az okirati elv alapján az ingatlan-nyilvántartási jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.
.p al
A bejegyzési elv szerint törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosítása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyzését jogszabály lehetővé teszi.
w
w
w
Végül a rangsor elve szerint az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.
5. Ismertesse a tulajdonszerzési módokat! Mutassa be az elbirtoklás feltételeit! Ismertesse a zálogjog főbb jellemzőit! Ismertesse a törvényes öröklés és a végintézkedésen alapuló öröklés különbségét, továbbá azt, hogy mi a különbség az ági öröklés és az osztályra bocsátás között! Definiálja, hogy mi minősül hagyatéki tartozásnak!
A tulajdonszerzés lehet eredeti és származékos.
70 .h u
A tulajdonszerzési módok
Származékos tulajdonszerzés esetén az úja tulajdonos a korábbit váltja.
A legismertebb származékos szerzésmód a tulajdonszerzés átruházással.
Dolog átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel az ingó dolog birtokának átruházása, illetve ingatlan tulajdonjoga átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
la s
Átruházással tehát a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Kereskedelmi forgalomban való megszerzésnek minősül, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg.
.p al
Eredeti szerzésmódnál nem az előző tulajdonostól származik a tulajdonjog, akár lehet a tulajdonos az első tulajdonos is. Ilyen szerzésmódok például a hatósági határozattal, vagy árverés útján történő tulajdonszerzés, az elbirtoklás, a kisajátítás, a találás vagy a tulajdonszerzés gazdátlan javakon. Az elbirtoklás feltételei
w
Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az aki a dolgot ingatlan esetében tizenöt éven át, ingó tulajdonjogát tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
w
Az elbirtoklás megszakad, ha - a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti, - a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja.
w
Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. A zálogjog főbb jellemzői
Mint már a 4. tételben meghatároztuk, a zálogjog alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (továbbiakban:zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít.
A zálogjog létrejön, ha - a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot, és - a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött. Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel - a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog), vagy - a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére való átruházása (kézizálogjog) szükséges.
70 .h u
A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon meghatározott követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg.
A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles - kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti hatalmat, - jelzálog esetén megadni a zálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulást, illetve - a zálogjogosult választása szerint, az elzálogosított követelés kötelezettjét írásban értesíteni a zálogjog megalapításáról, vagy az erről szóló nyilatkozatot a zálogjogosult részére kiadni. A zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása szükséges.
la s
A jelzálogjogot - ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, - ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Kézizálog tárgya ingó dolog lehet.
.p al
A rangsor elve alapján, ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illetik meg. A zálogjog érvényesítési szabályainak körében a kielégítési jog általános szabályai szerint a zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg.
w
A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet.
w
w
A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a zálogjogosult választása szerint - a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése, - a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése, - az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése útján történhet. A törvényes öröklésen és a végintézkedésen alapuló öröklés különbsége, az ági öröklés és az osztályra bocsátás különbsége. Mi minősül hagyatéki tartozásnak! Az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre. Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés
maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
70 .h u
Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Bizonyos esetekben a házastársat is megilleti örökség. Ugyanakkor ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Örökölhetnek még ezt követően a szülő leszármazói, és további, távolabbi felmenők is (például nagyszülők). Az örökhagyó halála esetére ugyanakkor vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Szóbeli végrendelkezésnek a Ptk-ban meghatározott esetben van helye. Az ági öröklés szabályai szerint ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy esik ági öröklés alá.
la s
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. Előzőek hiányában a nagyszülő, majd a távolabbi felmenők örökölnek.
Az osztályrabocsátás szabályai alapján ha több leszármazó örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
.p al
Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
w
Hagyatéki tartozásnak minősülnek például - az örökhagyó illő eltemetésének költségei, - a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei, - az örökhagyó tartozásai.
w
w
Fő szabályként az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a
A gazdasági társaság fogalma és csoportosításuk
70 .h u
6. Ismertesse a gazdasági társaságok fogalmát és csoportosításukat. Ismertesse a társulási szabadság elvét! Mutassa be,hogy mi a kógencia és a diszpozitivitás a társasági jogban! Mutassa be, hogy mi az apport és milyen követelményeket támasztunk az apporttal szemben! Ismertesse a felügyelőbizottságra és a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat!Definiálja az előtársaság fogalmát! Jellemezze röviden a cégeljárást!
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást.
la s
Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, mely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. Gazdasági társaság az ún. formakényszer alapján csak közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), vagy részvénytársaság (rt.) formájában alapítható.
.p al
A közkereseti társaság, ,és a betéti társaság ún. személyegyestő típusú társaság, az rt. vagyonegyesítési típusú társaság, míg a kft. a két típus határán van, bár közelebb áll a vagyonegyesítés típushoz.
w
A gazdasági társaság nevében a társaság formájára vonatkozó elnevezést vagy annak a Ptk-ban meghatározott rövidítését kell feltüntetni.
A társulási szabadság elve
w
w
Gazdasági társaságot az előbb említett formakényszer keretei között bármelyik társasági típus szerint létre lehet hozni. Gazdasági társaság létrehozásáról társasági szerződésben, alapszabályban, vagy alapító okiratban a létrehozó személyek szabadon rendelkezhetnek, a társaság szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.
A kógencia és a diszpozitivitás a társasági jogban
Már az előző szabály is a diszpozitivitás irányába mutat. Fő szabályként azonban a Ptk kimondja, hogy a gazdasági társaság tagjai az egymás közötti és a gazdasági társasághoz fűződő viszonyuk, valamint a gazdasági társaság szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő
okiratban eltérhetnek a Ptk. vonatkozó szabályaitól. (Az előző szabályok mintegy kiegészítik a jogi személyekre vonatkozó már egy korábbi tételben ismertetett általános diszpozitivitás szabályát).
70 .h u
A kógencia érvényesülése abban mutatkozik meg a Ptk-ban e körben, hogy a már ismert szabályozás szerint a fenti szabály ellenére a gazdasági társaság tagjai nem térhetnek el a Ptk-ban foglaltaktól, ha - az eltérést a Ptk. tiltja, vagy - az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Az apport, és az apporttal szembeni követelmények
Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre.
la s
Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházásától számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől.
.p al
Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
w
Fontos szabály, hogy azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség korábbiaknál szigorúbb szabályai szerint.
A felügyelőbizottság
w
A felügyelőbizottság általános szabályait a jogi személyekre vonatkozó általános részben találjuk, melyek a következők.
w
A társaság tagjai a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön
létre. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
70 .h u
A felügyelőbizottság a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési köztelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
la s
A felügyelőbizottságra vonatkozó előírások a gazdasági társaságokra vonatkozó további szabályozásnál a következők.
Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről.
.p al
Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik a beszámolóról a társaság legfőbb szerve a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. Ha a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenysége szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalására és a szükséges határozatok meghozatalára.
w
A felügyelőbizottság testületként működik. Az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármelyik tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között.
w
A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
w
A felügyelőbizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve – nem lehet tagja a társaság munkavállalója. A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és a társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja (ügydöntő
felügyelőbizottság), a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek helytállni.
70 .h u
Ha létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához köti, és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyta jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak éves létszáma átlagban a kétszáz főt meghaladja a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll.
Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a bizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki.
la s
A munkavállalói küldötteket először akkor kell megválasztani, amikor a társaság legfőbb szerve annak az üzleti évnek beszámolóját tárgyalja, amelyben az éves munkavállalói létszám elérte a kétszáz főt.
.p al
A munkavállalói küldöttet a felügyelőbizottság többi tagjával azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. Ha a munkavállalói küldöttek egységes véleménye a felügyelőbizottság többségének álláspontjától eltér, a munkavállalók kisebbségi véleményét a társaság legfőbb szervének legközelebbi ülésén ismertetni kell. A munkavállalói tevékenységéről.
küldött
köteles
tájékoztatni
a
munkavállalókat
a
felügyelőbizottság
w
Az állandó könyvvizsgáló
w
A szabályozás a Ptk-ban, a gazdasági társaságoknál folytatja tovább az állandó könyvvizsgálókra vonatkozó általános jogi személyi szabályozást (tehát a jogi személyi, és gazdasági társasági vonatkozó szabályozás együtt érvényes).
w
A jogi személyeknél lévő általános szabályok a következők a könyvvizsgálókkal kapcsolatban
Ha a gazdasági társaság a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a gazdasági társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.
Ha az állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a társaság szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely
a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.
70 .h u
A gazdasági társaságoknál az állandó könyvvizsgálókra vonatkozó további szabályozás a következő.
A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
la s
Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.
.p al
Az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani.
w
Az állandó könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Az állandó könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak.
w
Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
w
Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
A könyvvizsgáló a gazdasági társaság beszámolója vizsgálatakor, ha azt elfogadja hitelesítő záradékot, ha részben nem fogadja el akkor korlátozott záradékot, ha egyáltalán nem fogadja el, akkor elutasító záradékot alkalmaz. Előtársaság
70 .h u
A létrehozni kívánt gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, illetve jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet.
Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain fel kell tüntetni; ennek hiányában az előtársaság által tett jognyilatkozat - ha a nyilvántartó bíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen tett jognyilatkozatnak minősül.
la s
Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy - a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be, - a létesítő okirat módosítására - a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély kiadására jogosult szerv felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor, - az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt, - nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per, és - nem határozható el átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés.
.p al
Ha a gazdasági társaságot a bíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz megszűnik, és az előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. Ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. E kötelezettség megszegésével okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek.
w
w
Az előtársaság működésének előző bekezdés szerinti megszűnése esetén a megszűnésig vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Az ebből ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.
w
Az előző bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a társaság a nyilvántartásba-vételi kérelmet visszavonja. A cégeljárás rövid jellemzése
A cégeljárás három területe: a cégnyilvántartás, a cégbejegyzési eljárás, a törvényességi felügyelet. A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, és a
cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló
mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget törvény kötelezi (továbbiakban együtt: cégiratok). A nyilvánosság elve alapján a cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető.
w
w
w
.p al
la s
70 .h u
A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel, vagy nem szerepelt.
7. Ismertesse a közkereseti társaság és a betéti társaság alapítását, működését és a tagok felelősségét, a korlátolt felelősségű társaság alapítását és szervezetét. Mutassa be, melyek az üzletrészre, mellékszolgáltatásra, pótbefizetésre vonatkozó szabályok!
70 .h u
A közkereseti társaság és a betéti társaság alapítása, működése és a tagok felelőssége
A közkereseti társaság olyan társaság, melynek tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezhető kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
la s
A betéti társaság tagjai pedig arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére szintén vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul, és ha van más, vagy több beltag, a másik, vagy többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulásra köteles, a társasági kötelezettségekért (bizonyos kivételekkel) nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
.p al
E két társaság, mint már említettük ún. személyegyesítési típusú társaság, tehát a társasági tagokat helyezi előtérbe, egyrészt e társaságok közvetlenül, személyes jellegével (például a sokszor jellemző személyes tagi közreműködéssel, akár a társaság fő tevékenységét illetően is), másrészt – elsősorban a közkereseti társaság esetében – az egyetemes, és korlátlan felelősség is a tagság jelentőségét emeli ki. A Ptk. szabályozási szerkezete alapján a fő forma a közkereseti társaság, és a betéti társaság szabályozása úgy került kialakításra, hogy a betéti társaságokra a közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni, a megfelelő speciális eltérésekkel.
w
w
A tagi felelősség szabályai szerint a közkereseti társaság tagjai nem csak korlátlanul és egyetemlegesen, hanem egyben mögöttesen felelnek a társaság tartozásaiért. A korlátlanság azt jelenti, hogy a tag nem csak a társaságba bevitt vagyonával, hanem a további teljes, személyes vagyonával is felel. Az egyetemlegesség alapján pedig a tagtól a hitelező nem csak a tartozásból rá eső részt követelheti, hanem akár a társaság teljes tartozását is. Ez utóbbiból következik, hogy a tagok egyetemlegesség érvényesítése esetén vagyoni hozzájárulásuk arányában kell hogy elszámoljanak. A mögöttesség azt jelenti, hogy a tartozásokért elsősorban a társaság felel, és ha a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat, akkor merülhet fel csak a tagok felelőssége.
w
Az új (belépő) tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni, kivéve ha a társasági részesedés átruházásra került, vagy ha a tag örököse, illetve jogutódja a társaságba tagként belépett. A tag, illetve jogutódja (utóbbi ha nem lép be a társaságba), a tagsági jogviszony megszűnésétől számított öt évig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság, kilépésük előtt keletkezett
tartozásaiért.
70 .h u
A betéti társaság beltagjának már említett egyetemleges és korlátlan felelőssége szintén mögöttes is a közkereseti társaság szabályainak megfelelően. A kültag a szintén már ismertetett szabály alapján pedig csak korlátozottan felelős, tehát csak a vállalt vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie, és csak annak mértékéig felelős. Ha új beltag lép be, akkor az előző szabályok alapján felel a belépés előtti tartozásokért is. Volt beltag, vagy be nem lépő örököse pedig még a kilépéstől számított öt évig felel a megfelelő szabályok szerint a kilépés előtt keletkezett társasági tartozásokért. A volt kültag felelőssége a kilépésével megszűnik. Mind a közkereseti, mind a betéti társaság esetében a gazdasági társaságok közös szabályai szerinti eseteken túl megszűnik a tagsági jogviszony - a tagok közös megegyezésével, - a tag felmondásával, - a társasági részesedés átruházásával, - a tag halálával, vagy megszűnésével, illetve - a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
la s
A tag a tagsági jogviszonyát három hónapos felmondási idővel írásban felmondhatja. A tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével felmondhatja, ha a társaság másik tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti.
.p al
A felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt a társaság a felmondás hatályossá válásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül indíthat pert a tag ellen. Ezen téttel-rész keretében számolunk be a jogi személyek alapításának általános szabályairól, melyek a Ptk. jogi személyi könyve általános szabályai között találhatóak. Az egyes jogi személy típusok (kkt., bt., kft., rt., szövetkezet stb.) alapításának további szabályai csak kiegészítik ezeket az általános szabályokat. Mivel e szabályok tehát minden egyes jogi személy típusnál ugyanazok, ezért a fölösleges ismétlés elkerülése végett, csak itt és most, egyetlen alkalommal ismertetjük e szabályokat.
w
A jogi személyek létesítésének általános szabályai tehát röviden a következőek.
w
A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.
w
A jogi személy tagjai, vagy alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – bizonyos kivétellel – eltérhetnek a Ptk-ban a jogi személyekre vonatkozó szabályoktól. A jogi személyek esetében tehát a lényeget tekintve, a fenti szabály alapján diszpozitivitás érvényesül! Az előbb említett kivétel szerint a jogi személy tagjai vagy alapítói azonban nem térhetnek el a Ptkban foglaltaktól, ha - az eltérést a Ptk. tiltja,
- az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.
70 .h u
A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni - a jogi személy nevét, - a jogi személy székhelyét, - a jogi személy célját vagy fő tevékenységét, - a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét, - a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, és - a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.
la s
A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz.
.p al
Az ismertetett általános jogi személyi alapítási szabályokon túl a közkereseti társaság, illetve a betéti társaság alapításának a következők a további, speciális szabályai. Mind a közkereseti, mind a betéti társaság alapításához, működéséhez legalább két tag szükséges (a betéti társaság esetében a leírtak alapján legalább egy bel-, és egy kültag). A közkereseti és a betéti társaság létesítő okirata a társasági szerződés. A tagok kötelező vagyoni hozzájárulásának nincs minimuma, ugyancsak a társaság jegyzett tőkéjére sincs meghatározva kötelező minimum.
w
w
A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A tagsági jogviszony megszűnésekor a volt taggal, örökösével, vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni, kivéve ha a társasági részesedés átruházásra került, vagy ha a tag örököse, vagy jogutódja a társaságba belépett.
w
Mindkét társasági forma működési, szervezeti előírásai egyik legfontosabbika, hogy a legfőbb szerv a tagok gyűlése, azonos működési szabályokkal. A tagok gyűlése ülésén minden tag részt vehet. A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbségű határozattal bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Semmis a társasági szerződés kikötése, mely valamely tagot szavazati jogától megfoszt. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg a
határozatát. A határozathozatal szótöbbséggel történik. Legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell a vezető tisztségviselők visszahívásához. Valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához.
70 .h u
A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető.
Az ügyvezetők önállóan járhatnak el. Az ügyvezető a másik tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat, ekkor a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálására. A tervezett intézkedés – a halaszthatatlan intézkedés kivételével – mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz. Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy több ügyvezető együttesen jár el, és az ügyvezetők között nincs egyetértés, bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket az ügyvezetők önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetőt késedelem nélkül tájékoztatni kell.
la s
A betéti társaságra vonatkozó szabály, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője (csak a beltag hiányában átmenetileg).
.p al
A jogutód nélküli megszűnések általános esetein túl a közkereseti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba belépését.
w
Az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig, vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a bíróság felügyelőbiztost rendel ki a társaság részére.
w
A jogutód nélküli megszűnések általános esetein túl megszűnik a betéti társaság jogutód nélkül, ha valamennyi beltag, vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.
w
Ha a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése miatt a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, társasági szerződés módosításáig, vagy a szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig (vagy felszámoló kirendeléséig) az a tag minősül vezető tisztségviselőnek aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kültag is lehet! Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a bíróság felügyelőbiztost rendel ki a társaság részére.
A korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság alapítása
70 .h u
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni (vagyis korlátozott a felelőssége).
A jogi személyek általános alapítási szabályain túl a kft. létesítésének további speciális szabályai az alábbiak. Nem lehet korlátolt felelősségű társaság esetében a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
la s
Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
.p al
Az előző bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
w
w
Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése - a három évet meghaladó részében - semmis.
w
A korlátolt felelősségű társaság szervezete
A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés.
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (az általános jogi személyi hatásköri előírásokon túl) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.
Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy - a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, - a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent, - a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, - ha vagyona tartozásait nem fedezi.
70 .h u
Az előző bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívásra okot adó az a körülmény, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.
la s
A taggyűlésre a napirend közlésével kell meghívni a tagokat. A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.
.p al
A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Ha több ügyvezetője van a társaságnak, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni, azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tiltakozást a taggyűlés bírálja el, a taggyűlés döntéséig a tervezett intézkedés nem hajtható végre.
Törzstőke, törzsbetét, üzletrész, mellékszolgáltatás, és pótbefizetés szabályai. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása a Kft-nél. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek. Az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál.
w
Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
w
Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal kötelezettséget, a kötelezettséget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége egyetemlegesen terheli.
w
A törzsbetétek összege a Kft. törzstőkéje, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik (mintegy a törzsbetét válik üzletrésszé, hiszen itt egy puszta tőke összeg helyett már egy összetettebb jogi kategória alakul ki).
Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, bár ettől nem egy esetben el lehet térni.
Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. Ha a tagok a társasági szerződésben egymás javára az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházása esetére az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jogot biztosítanak, arra az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. E jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg.
70 .h u
Az üzletrészt kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta, kivéve, ha az átruházásra azért kerül sor, mert a vagyoni hozzájárulás, illetve a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása vagy kizárás miatt a tag tagsági viszonya megszűnt.
A pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy (ha van ilyen) a társaság által kijelölt személy - ebben a sorrendben - az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak a társaság általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelöléséről a társaság taggyűlése dönt.
la s
Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet pert indítani.
.p al
Ha a tag az ajánlat közlésétől számított tizenöt napon belül, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy az ajánlat közlésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy jogával nem kívánt élni. Ha a társasági szerződés az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köti, a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt. Ha a társaság az átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni. Semmis a társasági szerződés azon rendelkezése, amely ennél hosszabb határidőt biztosít.
w
A társasági szerződésben az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki.
w
Az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.
w
A jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentéstől
hatályos. Az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.
70 .h u
Ha a jogi személy tag jogutód nélkül úgy szűnik meg, hogy üzletrészének sem a törlését megelőző, sem az üzletrészre kiterjedően lefolytatott vagyonrendezési eljárás alapján nincs új jogosultja, a társaság az üzletrész bevonásáról vagy az üzletrész tagok közötti - törzsbetéteik arányában történő felosztásáról köteles dönteni. Ha a tagot a bíróság kizárja a társaságból, vagy a tag tagsági viszonya a vagyoni hozzájárulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt szűnt meg, a volt tag üzletrészét értékesíteni kell.
A mellékszolgáltatás szabályai szerint, ha a Kft. tagja erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, ezzel összefüggésben ellenszolgáltatást a társasági szerződés rendelkezései szerint igényelhet. A társaság a taggal szemben a személyes közreműködés elmulasztására tekintettel akkor érvényesíthet igényt, ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi.
la s
Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője a társaság hozzájárulásával átvállalja.
Ha a társasági szerződés feljogosítja a Kft. taggyűlését arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.
.p al
A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
w
w
w
A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.
8. Ismertesse a részvénytársaság fogalmát, működési formáját és szervezetét! Ismertesse az alaptőkére, részvényre vonatkozó szabályokat!Ismertesse a részvényesek jogait! Határolja el az SE, EEIG és az SCE -re vonatkozó alapítási és működési szabályokat! Mutassa be, hogy mit jelent a Corporate Governance”! A részvénytársaság fogalma
A részvénytársaság működési formája
70 .h u
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú, és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni (azaz a tag, mint részvényes korlátozottan felel).
Az a részvénytársaság, melynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül. Nyrt-t önállóan alapítani nem lehet.
A részvénytársaság szervezete
.p al
A közgyűlés
la s
Az a részvénytársaság, melynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés.
w
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazása és ösztönzési rendszere irányelveinek meghatározása. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni.
w
w
A közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhat az alapszabály módosításáról, a társaság működési formájának megváltoztatásáról, a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, jogutód nélküli megszűnéséről, valamint az alaptőke leszállításáról. A közgyűlésre szóló meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza - a közgyűlés megtartásának módját, - a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket, - a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét. Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a
70 .h u
szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy - a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, - a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent, - a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy - a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi. Az előző bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az előző bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére, vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó az a körülmény, hogy a részvénytársaság saját tőkéje veszteség miatt az alaptőke kétharmadára csökkent változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani.
la s
A zárt körűen működő részvénytársaságnál a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően, a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni. A nyilvánosan működő részvénytársaságnál fő szabályként a közgyűlési meghívót a kezdő napot megelőzően, a társaság honlapján kell közzétenni. A zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés megkezdéséig a részvénykönyvbe bejegyeztek. Ha az alapszabály rendelkezik arról az időpontról, ameddig a fenti bejegyzésre sor kerülhet, ezt az időpontot nem lehet a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapnál korábban meghatározni.
.p al
Nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe.
w
A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét - lezárásának időpontjában - a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdőnapját megelőző átruházása nem érinti a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.
w
A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles nyilvánosságra hozni.
w
A részvénytársaság ügyvezetése A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.
Az igazgatóság a jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése
harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Az igazgatóság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
70 .h u
Zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. Az igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, ha a részvénytársaságnál felügyelőbizottság működik, legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít. Nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet. Az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait. A Ptk-nak az igazgatóságra vonatkozó szabályait az igazgatótanácsra megfelelően alkalmazni kell.
la s
Az igazgatótanács öt természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatótanács tagjai többségének fő szabályként független személynek kell lennie. .
A részvénytársaság felügyelőbizottsága
.p al
Nyilvánosan működő részvénytársaságnál - a gazdasági társaságok közös szabályaiban meghatározott eseteken kívül - felügyelőbizottság választása akkor is kötelező, ha a társaság nem egységes irányítási rendszerben működik. Az igazgatótanács független tagjainak arányára és függetlenségére vonatkozó szabályokat ebben az esetben a felügyelőbizottságra kell alkalmazni. Nyilvánosan működő részvénytársaságnál ügydöntő felügyelőbizottság nem működhet.
w
Zártkörűen működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek ezt kérik, a felügyelőbizottságot létre kell hozni.
w
A részvénytársaság audit bizottsága
w
Nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező auditbizottság létrehozása, amely a felügyelőbizottságot, illetve az igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. Az auditbizottságot a közgyűlés a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács független tagjai közül választja. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az auditbizottság három tagból áll.
Részvénytársaság állandó könyvvizsgálója Részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik, nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának ettől eltérő rendelkezése semmis.
70 .h u
Az alaptőke szabályai Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. Az nyrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A részvényre vonatkozó szabályok
A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.
la s
A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő. A nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át. Nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei dematerializált formában állíthatók elő.
w
.p al
Nyomdai úton előállított részvény az erre feljogosított nyomda által előállított okirat, amely tartalmazza legalább - a kibocsátó részvénytársaság cégnevét és székhelyét, - a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét, - az első részvényes nevét, - a kibocsátás alapjául szolgáló alapszabály, illetve alapszabály-módosítás keltét, - az alaptőke nagyságát vagy a részvény által megtestesített alaptőkehányadot, és a kibocsátott részvények számát, - a kibocsátó részvénytársaság képviselőinek a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását, és - az értékpapír kódját.
w
w
A nyomdai úton előállított részvény szükség szerint tartalmazza - a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat, - a szavazati jog esetleges korlátozását, - a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, vagy a részvénytársaság beleegyezési jogát. A dematerializált részvény olyan dematerializált értékpapír, amely a nyomdai úton előállított részvény tartalmi elemeit foglalja magában, azzal az eltéréssel, hogy - a részvényes nevét, valamint az azonosításhoz szükséges egyéb adatait az értékpapír-számlavezető által a részvényes javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza, - nincs sorszáma, és - nem tartalmazza a kibocsátó részvénytársaság képviselőinek aláírását. Ha a részvényben rögzített adatok megváltoznak, a társaság köteles a változással érintett nyomdai
úton előállított részvényeket - az alaptőke felemelésénél megállapított szabályok megfelelő alkalmazásával - kicserélni vagy felülbélyegezni, dematerializált részvény esetén annak tartalmát módosítani.
70 .h u
A részvényes a részvénytársaságnak a nyilvántartásba történő bejegyzése és az alaptőke vagy - ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő - a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvény kiadását vagy a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását.
A részvénytársaság az előző bekezdésben foglaltak teljesülését követő harminc napon belül akkor is köteles intézkedni a részvények haladéktalan előállításáról, ha ilyen részvényesi igény nem merült fel. A részvények forgalomba hozatala zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
Zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvánosan nem hozhatók forgalomba.
la s
A részvényfajták
.p al
A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták: - törzsrészvény, - elsőbbségi részvény, - dolgozói részvény, - kamatozó részvény, - visszaváltható részvény.
Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények az elsőbbséggel érintett részvényesi jogok szerint különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra.
w
Egy részvényfajtán vagy részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki.
w
Törzsrészvény az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába. Törzsrészvénye minden részvénytársaságnak van.
w
A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindenkor meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét.
A részvénytársaság alapszabálya az erre vonatkozó feltételek meghatározásával rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít (elsőbbségi részvény). Az elsőbbségi részvényfajta részvényosztályai a következők.
Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül - osztalékelsőbbséget, - a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból
történő részesedés elsőbbségét (likvidációs elsőbbségi részvény), - a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, - vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget, - elővásárlási jogot, és - az előző pontok szerinti elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg többet is biztosító részvényosztályokat határozhat meg.
70 .h u
Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
Ha az osztalékelsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapszabály korlátozza vagy kizárja, és a részvénytársaság valamely üzleti évben nem fizet osztalékot az osztalékelsőbbségi részvényeseknek, vagy a kifizetett osztalék nem éri el az osztalékelsőbbségi részvény alapján járó osztalék mértékét, az osztalékelsőbbségi részvény alapján a szavazati jog a következő üzleti évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásáig korlátozás nélkül gyakorolható.
.p al
la s
A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Nyilvánosan működő részvénytársaságnál az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. Vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény alapján az ilyen részvénnyel rendelkező, jelen lévő részvényesek egyszerű szótöbbségének igenlő szavazata mellett - ha a szavazatelsőbbséget biztosító részvényből egy részvény került kibocsátásra, az e részvénnyel rendelkező részvényes igenlő szavazatával - hozható meg a közgyűlési határozat. A vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának a kijelölésére, akik a kijelölés elfogadásával az igazgatóság tagjává válnak.
w
Ha az elsőbbségi részvényesek az alapszabályban előírt eljárási rendben és az ott meghatározott határidőn belül nem jelölik ki a vezető tisztségviselőt, a vezető tisztségviselő megválasztásának joga az erre egyébként jogosult társasági szervet illeti meg az általános szabályok szerint.
w
w
Az elsőbbségi részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Az alapszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetén az elsőbbségi részvényesek kötelesek az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Ha e kötelezettségüknek az alapszabályban meghatározott határidőn belül nem tesznek eleget, a visszahívás joga a vezető tisztségviselők visszahívására egyébként jogosult társasági szervet illeti meg. A visszahívott vezető tisztségviselő helyett ilyen esetben is az elsőbbségi részvényesek jelölhetnek ki új vezető tisztségviselőt.
Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény nem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja. A felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a felügyelőbizottsági tag kijelölésére, illetve visszahívására az előző bekezdésekben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Nyilvánosan
működő
részvénytársaság
nem bocsáthat
ki
vezető
tisztségviselő,
illetve
felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvényt. A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvényosztály kibocsátásáról, amelynek alapján a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott, pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg.
70 .h u
Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni.
Dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára - ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron - bocsátható ki.
Ha az alapszabály a dolgozói részvényhez osztalékelsőbbségi jogot kapcsol, e jog az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényekkel rendelkező részvényeseket követően gyakorolható.
la s
A dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni.
Az alapszabály az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény kibocsátásáról.
.p al
A kamatozó részvény tulajdonosát a részvényhez fűződő egyéb jogokon felül a részvény névértéke után a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből az alapszabályban meghatározott módon számított kamat illeti meg. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.
w
A részvénytársaság a Ptk-ban meghatározottakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét.
w
A részvénykönyv
w
A részvénytársaság a részvényesekről - ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét. A részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. Az alakilag igazolt részvényest a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A bejegyzett részvényest kérelme alapján törölni kell a
részvénykönyvből. Az európai gazdasági egyesülés
70 .h u
Az európai gazdasági egyesülésről (magyarul rövidítve:EGE) az Európai Unió Tanácsa 2137/85/EGK rendelete szól. E rendelet alapján minden tagországnak, saját, hazai további szabályozást adó jogszabályt kellett alkotnia, melynek Magyarország is eleget tett törvényi úton. A rendelet talán legfontosabb szabálya, hogy az EGE legfőbb érdemi jogszabályi hátterét a székhely országnak az egyesülésekre vonatkozó saját belső, hazai jogszabálya adja - ez nálunk a Polgári Törvénykönyv! Az EGE szabályai a következők.
Az EGE alapításakor az egyesülést létrehozni akaró személyeknek szerződést kell kötniük és az egyesülést a székhely szerinti tagállamban kell nyilvántartásba vetetni.
la s
Az egyesülés létesítő szerződésében megállapított székhelynek a Közösségen belül kell lennie. A székhelyet egyébként ott kell létrehozni, ahol az egyesülés központi ügyvezetése található, vagy ahol az egyesülés egyik tagjának a központi ügyvezetése van, vagy – természetes személy esetében, ahol a fő tevékenységét folytatja. Az egyesülés nyilvántartásba vételének időpontjától a saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, szerződéseket köthet és egyéb jogi cselekményeket végezhet, valamint perelhet, illetve perelhető. A tagállamok határozhatják meg, hogy e nyilvántartásukba felvett egyesülések rendelkeznek-e jogi személyiséggel vagy sem.
.p al
Az európai gazdasági egyesülés célja tagjai gazdasági tevékenységének megkönnyítése, illetve előmozdítása, valamint e tevékenységek eredményeinek javítása vagy fokozása. Tevékenységének a tagjai gazdasági tevékenységéhez kell kapcsolódnia, és nem terjedhet túl e tevékenységek kiegészítésén. Alapítása nincs minimális jegyzett tőkéhez kötve.
w
Az EGE tagjai gazdasági társaságok, más jogi személyek, közjogi intézmények, és gazdasági jellegű tevékenységgel foglalkozó magánszemélyek lehetnek. Legalább két olyan tagnak kell lennie, melyeket európai uniós tagállam jogszabályaival összhangban alapítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti vagy jogszabályon alapuló székhelye és központi ügyvezetése a Közösség területén belül van. Legalább két tagnál különböző tagállamban kell lennie a központi ügyvezetés helyének.
w
A magyarországi székhelyű EGE tagjai az egyesülési vagyont meghaladó tartozásokért egyetemlegesen kötelesek helytállni.
w
Az EGE létesítő szerződésének többek között a következőket kell tartalmaznia: - az egyesülés nevét, amely előtt vagy mögött kell szerepelnie az „Európai Gazdasági Egyesülés” kifejezésnek vagy a megfelelő rövidítésnek, kivéve ha ez egyébként is a név részét képezi, - az egyesülés székhelyét, - azokat a célokat, melyek elérésére az egyesülés megalakult, - az egyesülés minden tagjának nevét, cégnevét, jogi formáját, állandó címét vagy bejegyzett székhelyét, valamint bejegyzési számát és helyét.
A magyarországi székhelyű EGÉ-nél a szerződésnek, a Ptk. szerint tartalmaznia kell - a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatokat, - a működési költség viselésének tagok közötti megoszlását, az egyes tagokra eső befizetések összegét és az elszámolás módját, - a tag kilépése esetére az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit, - az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyona felosztásának rendjét.
70 .h u
Mint látható tehát (egyébként más Ptk-beli előírások alapján is), hogy magyarországi székhelyű EGE esetében – az uniós szabályoktól eltérően – ennek a kooperációs jellegű társaságnak vagyona is kell legyen.
Az EGE alapításáról, illetve felszámolásáról vagy végelszámolásának lezárásáról közleményt kell közzétenni a nemzeti hivatalos lapban (cégközlöny) és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. A magyarországi székhelyű EGE tagjai ellenszolgáltatás nélkül jogosultak az egyesülési szolgáltatások igénybevételére. A más részére végzett gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből részesülnek.
la s
A gazdálkodási tevékenység során keletkezett adózott eredmény felosztása a vagyoni hozzájárulás arányában történik. Egyébként a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg.
Az EGE szerveit közösen eljáró tagjai, valamint az igazgató vagy igazgatók alkotják. A létesítő szerződés rendelkezhet más szervekről is, ilyenkor meg kell határozni ezek hatáskörét. Az EGE szerveként közösen eljáró tagok bármilyen határozatot hozhatnak az egyesülés céljainak megfelelően.
w
.p al
A magyarországi székhelyű EGE legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés hatáskörébe tartozik például - az egyesülés belső szervezetének és irányítási, illetve ellenőrzési rendjének kialakítása, - az összehangoló és az érdekképviseleti, valamint a kiegészítő gazdálkodási tevékenység stratégiájának meghatározása, - az egyesülés beszámolójának elfogadása, - döntés a kiegészítő gazdálkodási tevékenységből származó adózott eredmény felhasználásáról, - ha az egyesülésnél felügyelőbizottság annak megválasztása, illetve ha könyvvizsgáló működik annak kijelölése.
w
Az összehangoló és az érdekképviseleti tevékenység körében minden tagnak egy szavazata van. A kiegészítő gazdálkodási tevékenység körében, és néhány egyéb alapvető döntésben (mint például megszűnés, átalakulás, egyesülés, szétválás elhatározása) a szavazati jog mértékét a vagyoni hozzájárulás arányában, ennek hiányában egyenlő mértékben kell megállapítani.
w
A magyarországi székhelyű EGE ügyvezetését és képviseletét – a taggyűlés határozatainak keretei között – az igazgató látja el. A társasági szerződésben az ügyvezetésre három tagból álló igazgatóságot is létre kell hozni. A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.
Az európai részvénytársaság A több európai uniós ország cégei által érintetten működő európai részvénytársaságokra, a működés székhelyétől függetlenül az Európai Uniónak az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelete vonatkozik.
70 .h u
Ez az európai uniós jogszabály ad részben felhatalmazást, részben kötelezi az uniós tagállamok jogalkotását, hogy, mintegy kiegészítőleg a területükön működő erre a társasági formára alkossák meg saját jogszabályukat, beleértve az ilyen cég munkavállalóira vonatkozó szabályozást is. Így tehát a magyarországi székhelyű európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény (mely az előbb említett témakörben a magyarországi külön rendelkezéseket tartalmazza) az európai uniós említett jogszabály rendelkezéseivel együtt adja meg a magyarországi székhelyű európai részvénytársaság (Societas Europaea, rövidítve, és a továbbiakban: SE) formájú cégek szabályait. Az európai uniós jogszabály és a magyar törvény alapján, összevontan tehát a következő szabályok érvényesülnek.
la s
SE alapítására van mód, ha különböző tagállamok jogszabályai szerint létrehozott különböző cégek – amelyek létesítő okirata és székhelye a Közösségen belül van -, bizonyos szabályok mellett európai holding részvénytársaságot, vagy SE leányvállalatot hoznak létre. Európai részvénytársaságot akkor is kell alapítani, ha különböző európai uniós tagállamok jogszabályai szerint létrehozott részvénytársaságok – amelyek létesítő okirata és központi ügyvezetése helye a Közösség területén van – egyesüléssel SE-t alapítanak.
.p al
Ismételtem felhívjuk a figyelmet, hogy igen fontos szabály, hogy ezek az SE-k olyan részvénytársaságok, amelyekre az SE székhelye szerinti tagállam jogszabályai vonatkoznak az európai uniós jogszabályi rendelkezéseken túl. Végül SE alapításának esete az is, ha valamely tagállam joga szerint alapított részvénytársaság (tagállami létesítő okirattal, és székhellyel) SE-vé alakul át. Az SE tőkéjét euróban kell meghatározni.
w
Minden SE-t a székhelye szerinti tagállamban kell bejegyezni a tagállam joga által – az Európai Unió vonatkozó szerződésére is figyelemmel – kijelölt cégnyilvántartásba. Az SE az e cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján szerez jogi személyiséget.
w
w
Az SE alapítására annak, az SE székhelye szerinti tagállamnak a részvénytársaságokra kidolgozott jogszabályai vonatkoznak, mely tagállamban az SE létrehozza a székhelyét! Ennek alapján a magyarországi székhelyű SE-re a Polgári Törvénykönyvnek a részvénytársaságokra vonatkozó megfelelő szabályai is irányadóak! A négy alapítási típus közül példának kiemeljük az egyesüléssel, és az átalakulással való alapítás szabályait. Az egyesüléssel alapított SE-k esetében ugyancsak a „hazai” jogszabályok érvényesek
70 .h u
Az SE-k egyesülési tervezetet kell készítsenek, melyeknek a következőket kell tartalmaznia alapvetően: valamennyi egyesülő gazdasági társaság neve, és az SE javasolt neve, és székhelye, a részvények cserearánya, és bármilyen ellentételezés összege, az SE részvényei átruházásának feltételei, az az időpont, amelytől kezdődően az SE részvényeinek tulajdonjoga alapján a tulajdonosok jogosultak részesedni az eredményből, az az időpont, amelytől kezdődően az egyesülő gazdasági társaságok ügyleteit számviteli szempontból az SE ügyleteiként kell kezelni, az SE alapszabálya, tájékoztatás azon eljárásokról, melyekkel a munkavállalói részvétel szabályait a 2001/86/EK irányelvnek megfelelően meghatározzák. Valamennyi egyesülő gazdasági társaság közgyűlésének jóvá kell hagynia az egyesülési tervezetet. Szintén előírja a rendelet, hogy az egyesülő társaság esetében milyen adatokat kell közzétenni a tagállam nemzeti hivatalos lapjában (pl. az egyesülő társaságok típusa, neve, székhelye).
la s
Rendkívül fontos szabály, hogy az egyes egyesülő gazdasági társaságok nevében tevékenykedő szakértők helyett egy vagy több, a 78/855/EGK irányelvben meghatározott és a társaságok együttes kérésére az egyesülő gazdasági társaságokkal vagy a tervezett SE létesítő okirat szerinti székhelyének megfelelő tagállam bírósága vagy közigazgatási hatósága által az e célra kijelölt független szakértő is átvizsgálhatja az egyesülési tervezetet, és összeállíthat egy egységes jelentést valamennyi részvényes számára. A szakértők jogosultak az egyesülő gazdasági társaságoktól minden olyan információt bekérni, amely a feladatuk teljesítéséhez szükséges.
.p al
Minden egyes érintett tagállamban bíróság, közjegyző vagy más illetékes hatóság tanúsítványt állít ki, amely igazolja az egyesülés előtti tevékenységek és alaki követelmények teljesítését. Magyarországon erre a cégbíróságok jogosultak.
w
Az egyesülés befejezésével és az SE megalapításával kapcsolatos eljárás részeként az SE létesítő okirat szerinti javasolt székhelyének megfelelő tagállamban a részvénytársaságok egyesülése jogszerűségének vizsgálatára hatáskörrel rendelkező bíróság, közjegyző vagy egyéb illetékes hatóság alapos vizsgálatnak veti alá az egyesülés jogszerűségét. Magyarországon e tevékenységet a cégbíróságok végzik. E célból valamennyi egyesülő társaság benyújtja az előbb említett tanúsítványt a kiállítástól számított hat hónapon belül az illetékes hatósághoz az egyesülés társaságok által jóváhagyott tervezetének másolatával együtt.
w
Az egyesüléssel az aktív és passzív vagyon, beolvadásnál az átvevő társaságra, összeolvadásnál az SE-re száll át,és ugyanez vonatkozik a részvényesekre is.
w
Az SE-ről szóló magyar törvény kiegészítőleg előírja, hogy a létrejövő társaságban részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó részvényesekkel hogyan kell elszámolni. Az SE szervezeti előírásai közül ki kell emelni, hogy az SE szervezeti egységei: a részvényesek közgyűlése, illetve egy felügyeleti szerv és egy irányító szerv (nem egységes irányító rendszer) , vagy egy ügyviteli szerv (egységes irányítási rendszer) az alapszabályban elfogadott irányítási formától függően. Mindkét irányítási rendszerben e szervek tagjait az alapszabályban meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat évre nevezik ki.
Az SE alapszabályában fel kell sorolni azokat az ügyleteket, amelyeknél a nem egységes irányítási rendszerben az irányító szervnek a felügyeleti szerv hozzájárulására van szüksége, az egységes irányítási rendszerben pedig az ügyviteli szervnek kifejezett határozatot kell hoznia.
70 .h u
A nem egységes irányítási rendszer külön szabálya, hogy az SE ügyvezetéséért az irányító szerv felelős. Az irányító szerv tagját vagy tagjait a felügyeleti szerv nevezi ki és hívja vissza, de az alapszabály ezen jogokat a közgyűlésre ruházhatja. Senki sem lehet ugyanabban az SE-ben az irányító szerv és a felügyeleti szerv tagja egy időben. Az SE alapszabályában meg kell határozni az irányító szerv tagjainak számát vagy az azt megállapító szabályokat. Az irányító szerv munkáját a felügyeleti szerv felügyeli, mely utóbbi nem jogosult önállóan az SE-t irányítani. A felügyeleti szerv tagjait a közgyűlés nevezi ki. Az irányító szerv köteles legalább háromhavonta tájékoztatni a felügyeleti szervet az SE üzleti tevékenységének addigi és várható alakulásáról. A magyar SE törvény szerint ilyen rendszerben az SE ügyvezetését igazgatóság látja el, amely legalább három és legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Az SE-nél így működő felügyelő bizottság alapvetően legalább három, de legfeljebb tizenöt tagból áll.
la s
Az egységes irányítási rendszer külön szabályai szerint az SE ügyvezetését az ügyviteli szerv látja el. Az alapszabály határozza meg az ügyviteli szerv tagjainak számát. Az ügyviteli szerv tagját vagy tagjait a közgyűlés választja. Az ügyviteli szerv legalább háromhavonta vagy az alapszabályban megállapított időközönként ülésezik, hogy megvitassa az SE tevékenységének addigi és várható alakulását.
.p al
Az egységes irányítási rendszerben működő SE-nél az ügyvezetést az igazgatótanács látja el, mely alapvetően legalább öt , és legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Az igazgatótanács tagjainak többsége független személy. Az egységes irányítású SE belső számviteli rendjének ellenőrzéséért a legalább háromtagú audit bizottság felel, melynek tagjait az igazgatótanács független tagjai közül választja.
w
Általános szabályként az SE közgyűlése legalább naptári évente egyszer, a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül közgyűlést tart. Kisebbségi tagsági jogokat is meghatároz a jogszabály a közgyűlés összehívása, illetve egyes témák napirendre tűzése szempontjából.
w
w
Az SE-re a székhelye szerinti tagállamnak a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az éves és szükség esetén az összevont ( konszolidált) beszámolók elkészítése tekintetében, ideértve az azt kísérő éves jelentést, valamint e beszámolók könyvvizsgálatát és közzétételét is. Az európai szövetkezet Az Európai Szövetkezet (SCE) szabályait a Tanács 1435/2003. EK rendelet határozza meg. Az európai uniós szabályozás szerkezete megegyezik a másik két, előzőekben ismertetett jogi személyiségi formáéval. Az Európai Szövetkezetről szóló 2006.évi LXIX. törvény adja meg az EU rendelet szabályozásának további közvetlen magyarországi szabályozását.
Néhány speciális szabályt érdemes ismertetni az SCE-vel kapcsolatban. Legalább öt tagnak kell alapítania egy ilyen szervezetet. Az SCE tőkéjét a tagok részjegye testesíti meg. A közgyűlés évente egyszer állásfoglalásában rögzíti a tőke összegét az év végén, valamint annak az előző üzleti évhez képest történő változását.
70 .h u
Az alapító tagok az SCE alapszabályában meghatározott székhely szerinti tagállamnak a szövetkezetek alapítására vonatkozó jogszabályaival összhangban hozzák létre a szervezetet. Az alapszabályt írásban készítik el, és az alapító tagok írják alá. Valamennyi SCE-t az alapszabályában foglalt székhely szerinti tagállamban jegyzik be az adott tagállam joga által kijelölt nyilvántartásba. Az SCE bejegyzéséről, és e bejegyzés törléséről – tájékoztatás céljából – közleményt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Az SCE szervezete egyrészt a közgyűlésből, másrészt - vagy egy irányító szervből és egy felügyelő szervből (kétszintű rendszer), - vagy egy ügyviteli szervből (egyszintű rendszer) áll, az SCE alapszabálya által elfogadott megoldástól függően.
la s
A közgyűlésen a tagok fő szabály szerint azonos szavazati joggal rendelkeznek.
Az éves beszámolók és a konszolidált éves beszámolók összeállítása, valamint ezek könyvvizsgálata és közzététele szabályozása az SCE székhelye szerinti állam jogszabályi rendelkezései hatálya alá tartozik.
.p al
A Corporate Governance
A nyilvánosan működő részvénytársaság igazgatósága köteles az éves rendes közgyűlés elé terjeszteni a részvénytársaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató, az adott tőzsde szereplői számára előírt módon elkészített jelentést, azaz a Corporate Governance-t, vagyis a felelős társaságirányítási jelentést.
w
w
w
A jelentés elfogadásáról a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatát és az elfogadott jelentést a részvénytársaság honlapján közzé kell tenni.
9. Ismertesse a beszámoló letétbe helyezésére, a közzétételre vonatkozó feladatokat! Mutassa be, hogy mit jelent a közhitelesség, a cégjegyzék, és melyek a cégbejegyzési eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai. Mutassa be a végelszámolási eljárást!
70 .h u
A tétel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírásait ismerteti. A beszámoló letétbe helyezésére, a közzétételre vonatkozó feladatok!
A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni (ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának). A beszámolóhoz – a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében – elektronikus űrlapot kell mellékelni. Az úrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja – az érkezést követően haladéktalanul – az állami adóhatóság részére.
la s
A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére való elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként való elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
.p al
A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére. A kormányzati portál a beszámoló közzétételre való megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek.
w
A közhitelesség elve
w
w
A közhitelesség elve szerint a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne foglalt adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve változását. A cég ennek alapján jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak. A cégjegyzék szabályai A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A cégbíróság által vezetett cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza, többe között - a cég cégjegyzékszámát, - a cég nevét,
A cégbejegyzési eljárás
70 .h u
- a cég székhelyét, és ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyével, - a létesítő okirat keltét, - a cég főtevékenységét, és további tevékenységi köreit, - a cég jegyzett tőkéjét, - a képviselet módját (önálló, együttes), - a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, tisztségét stb., - a cég adószámát, és statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját, - a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, és az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét.
la s
A cégbejegyzési eljárás egyik szabálya, hogy a – cég alakuló ülésétől számított harminc napon belül benyújtandó - cégbejegyzési kérelmet az érkezését követő legkésőbb három napon belül formai szempontból a cégbíróság megvizsgálja. E három nap alatt a kérelmet a cégbíróság hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja, ha a kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt, vagy a cégeljárásról szóló törvény 1. sz. mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg. Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez.
w
.p al
A cégbíróság a kérelem érkezését követően legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok melyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a cégeljárási törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint egyéb szükséges okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Abban az esetben, ha az előzőek szerintieknek nem felel meg a kérelem, illetve az iratok, akkor a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívő végzést ad ki – ennek tehát a kérelem érkezésétől számított nyolc napon belül meg kell, történnie. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, mely azonban legfeljebb harminc nap lehet. A cégbíróság számára meghatározott ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés elküldésétől vagy a végzés átadásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe. Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja.
w
w
A cégbíróság – ha a cégeljárási törvény másként nem rendelkezik – köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. Ha a cégbíróság e kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek alapján hiánypótlási felhívásnak nincs helye. Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az előzőek szerint nem került sor, a cégbejegyzés az előzőekben meghatározott határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal – haladéktalanul megtörténik.
Az egyszerűsített cégeljárás szabályozása alapján ha a cég alapításának bejegyzése iránti kérelméhez – a Ctv. mellékleteiben az egyes jogi személyekre vonatkozóan szereplő – vonatkozó szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt
nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. A bejegyzési kérelemhez – a cégnyilvánosság teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett – csatolandó okiratok felsorolását a cégeljárási törvény melléklete tartalmazza. A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószámról való adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül határoz.
A törvényességi felügyeleti eljárás szabályai
70 .h u
Érdemes még megemlíteni a változásbejegyzési eljárást röviden, melyre a cégbejegyzési eljárás szabályai megfelelően irányadók. A változásbejegyzési kérelem fő szabálykénti benyújtási határideje a változás bekövetkeztétől számított harminc nap.
A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul meg.
la s
Az eljárás megindításakor a cégbíróság a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a végzésben foglaltakat,
.p al
- ha nem vitatja, úgy a törvényes állapotot szüntesse meg.
Amennyiben a fentiek után szükséges, a törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
w
- a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, - megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írhatja elő,
w
w
- ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására – a cég költségére – megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki, - ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - .legfeljebb kilencven napra – felügyelőbiztost rendel ki. Ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzés iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság az előzőek mellett a jogszabálysértő adatot törölheti a cégjegyzékből.
Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást.
A végelszámolási eljárás szabályai
70 .h u
A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A végelszámolás tárgya – néhány kivétellel - a cégnek az a vagyona, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, melyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez.
la s
A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A határozatban megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és ezzel egyidejűleg megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról
A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
w
.p al
A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője többek között - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, és a cég iratanyagát a végelszámolónak átadja, - a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja, - a végelszámolás megindításáról a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat( haladéktalanul tájékoztatja.
w
w
A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni, például az alábbi adatokkal: - a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, - a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, és a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy adatait. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. E közleménynek tartalmaznia kell: - a végelszámolás alá került cég nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök)
nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, - a végelszámoló által előzőekben leírtan bejelentett adatokat, - a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
70 .h u
A végelszámoló a végelszámolás lefolytatása során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.
A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről. A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a cég vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti.
Ha a végelszámolás előre láthatóan hosszabb ideig tart, a társaság legfőbb szerve minősített többségű határozatával a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott folytatását rendelheti el, ha azt az ésszerű gazdálkodás követelményei megkövetelik.
la s
Abban az esetben, ha előre láthatóan a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
.p al
A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően – legfeljebb hetvenöt napon belül – a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva – szükség szerint – korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.
w
w
w
A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra: - az adóbevallásokat, - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza, - a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz, - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot, A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni.
Az egyszerűsített végelszámolás
70 .h u
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, melyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
w
w
w
.p al
la s
A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a
10. Mutassa be, hogy milyen különbséget lát az egyéni vállalkozás és az egyéni cég között, továbbá ismertesse az alapítási, illetve működési szabályaikat! Ismertesse az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tulajdonosának felelősségi szabályait! Mutassa be, hogy milyen különbséget lát a klasszikus elvek szerint működő szövetkezet és a szociális szövetkezet alapítása és működése között!
70 .h u
Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég közötti különbség, alapítási, illetve működési szabályaik.
E témakörről az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény előírásai rendelkeznek. Magyarországon természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
la s
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég tehát egy szervezet, melynek így a létrehozatalához is bírósági cégbejegyzés szükséges (és az egyéni vállalkozó csak alapító), a természetes személyként jelentkező egyéni vállalkozóval szemben.
.p al
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást végző szervhez a törvényi rendelkezéseknek megfelelő (a törvényben meghatározott tartalmú) bejelentést nyújtson be. Nem lehet egyéni vállalkozó aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, akit a törvényben felsorolt bűncselekmények miatt az ott felsorolt joghátrányok érték, illetve aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
w
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül (erre a célra rendszeresített űrlapon), vagy személyesen hatósági úton kezdeményezhető.
w
w
Ha a bejelentő a bejelentési úrlapot megfelelően töltötte ki, vagy a bejelentő személyesen járt el, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül – a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történő továbbítását követően – beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét. Az előzőekben említett adatok beérkezése után a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót – azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg – nyilvántartásba veszi, és megküldi vagy hatósági közreműködéssel átadja a következőkben részletezett adatokat tartalmazó igazolást a bejelentő részére. Az igazolás tartalmazza: - az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a bejelentés napját, - az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító számát,
- az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit), - az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek megjelölését, - az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát. Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg.
70 .h u
Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
la s
Az egyéni vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezés hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, melyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia.
.p al
Az alapító okirat a Cégeljárásról szóló törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben az esetben az alapító okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag a Ctv., illetve más jogszabályok keretei között szabadon állapíthatja meg, a Ctv. rendelkezéseitől azonban csak akkor térhet el, ha azt a törvény megengedi.
w
w
w
Az alapító okiratban meg kell határozni többek között - az egyéni cég cégnevét és székhelyét, - az egyéni cég alapítóját, több személyes adata mellett az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám feltüntetésével, - az egyéni cég azon tevékenységeit, melyeket a cégjegyzékben szerepeltetni kíván, - az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésére bocsátásának módját és idejét, - ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), - az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését. Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni.
Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, melyek legfőbb szervi hatásköbe tartoznak. Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el. A tag az egyéni cég ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal, az egyéni cég érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni,
70 .h u
A hatósági engedélyhez kötött tevékenység, illetve a képesítéshez kötött tevékenység tekintetében a szabályozás azonos az egyéni vállalkozókra előírt vonatkozó szabályozással. Az egyéni vállalkozó, és az egyéni cég tulajdonosa felelősségének szabályai
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel (azaz korlátlan a felelőssége).
A szövetkezet alapítása
la s
Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával kotlátlanul felel.
.p al
A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. A jogi személyek alapítási általános szabályain túl a szövetkezet alapításának speciális, további szabályai a következők.
w
A szövetkezet alapításához legalább hét tag szükséges.
A szövetkezet személyes jellegét mutató elemek a következők.
w
A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát. A szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
w
A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.
A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát, a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát. Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály.
70 .h u
A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemein túl a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni - a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező, - a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait, - a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének lehetséges módjait, - a közösségi alapra vonatkozó szabályokat, - a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét, - a szövetkezet szerveit, és azok hatáskörét, - a tagokra és vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat, és -a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját. Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
A szövetkezet működése
la s
Képesítéshez kötött tevékenységet szövetkezet akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi jogviszonyban álló személyek valamelyike rendelkezik az adott képesítéssel.
.p al
A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik. A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni. Minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni. A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.
w
A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.
w
A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.
w
A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg a szövetkezet közgyűlésében.
A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. Semmis az alapszabály rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg.
Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal kötelezhetők pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát. Szociális szövetkezet alapítása és működése
70 .h u
A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.
la s
A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, melyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben való átadásával is megvalósulhat. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek támogatásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.
.p al
A szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját, és a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását. Ezt az ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyen a tag teljesítményének figyelembevételére, és a megtermelt javakból való részesedés teljesítménnyel arányos meghatározására.
w
w
w
A szociális szövetkezet alapszabálya a tagi munkavégzési jogviszonyban állók számára előírhatja, hogy a tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül – az alapszabályban meghatározott időpontban és módon – köteles a szövetkezet részre rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére való átadásával teljesíti.
Ha a szociális szövetkezet alapítói között tagi munkavégzési jogviszonyt létesítő olyan személyek is vannak, akik a vagyoni hozzájárulást az előző bekezdés szerint teljesítik, e személyeket a cégbejegyzéskor a vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni.
70 .h u
la s
.p al
w
w
w
11. Ismertesse a civil szervezet meghatározását, nyilvántartásba vételét, tevékenységét! Mutassa be az egyesület alapítását és különleges jogállású tagjait. Ismertesse az egyesületekkel kapcsolatos büntetőjogi és szabálysértési tényállásokat! Ismertesse az alapítványokra vonatkozó hatályos szabályokat! Mutassa be, hogy mit tud a Nemzeti Együttműködési Alapról.
70 .h u
A civil szervezet meghatározása, nyilvántartásba vétele, tevékenysége Civil szervezet a civil társaság, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével - és az alapítvány (a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével). A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekélben vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
la s
A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
.p al
A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
w
A civil szervezet alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A civil szervezet nyilvántartásba vételével kapcsolatos egyik általános szabály, hogy e szervezeteket a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba.
w
w
A bíróság feladata a szervezet nyilvántartásba vétele, a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése, és a nyilvántartásból adatairól - a törvényben meghatározott módon – tájékoztatás nyújtása. A törvény meghatározza a kérelmek (például nyilvántartási kérelem) tartalmi elemeit. Ha a nyilvántartásba vételi kérelem áttételének vagy hivatalból való elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt )megfelelő határidővel) a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget a bíróság elnöke felhívja a
bírót, hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. Az egyesület alapítása és különleges jogállású tagjai
70 .h u
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadására, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő köztelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
la s
A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
Az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról e jogállás tartalmának meghatározásával rendelkezhet. Ilyen különleges jogállású tag a pártoló tag, és a tiszteletbeli tag.
.p al
Az egyesületekkel kapcsolatos büntetőjogi és szabálysértési tényállások. Az egyesületekkel kapcsolatos büntetőjogi tényállás a Btk. 217. §-a által szabályozott bűncselekmény, melynek neve: Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. Eszerint aki mást egyesülési, vagy gyülekezési jogának gyakorlásában (valamint választási gyűlésen részvételében) erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
w
w
w
A Btk. 351. §-a rendelkezik az egyesülési joggal visszaélés bűncselekményről. Ennek alapján aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétség miatt két évig terjed szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetéséhez vagy működéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szabálysértések közül meg kell említeni a Sztv. 174. §-ában szabályozott feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértését, illetve e törvény 190. §-ában szabályozott, az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése szabálysértését, mely szerint aki mást például egyesülési jogának gyakorlásában jogtalanul akadályoz szabálysértést követ el.
Az alapítványokra vonatkozó szabályok Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
70 .h u
Az alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, azonban az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra, illetve a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra. Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza.
la s
Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.
.p al
A kuratórium három természetes személyből áll,, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. A kuratórium évente legalább egyszer tart ülést, amelyet az elnök hív össze.
w
Az alapítványnál felügyelőbizottság, és könyvvizsgáló is működhet.
w
Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.
w
Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alaptó okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A Nemzeti Együttműködési Alap A Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban:Alap) a civil önszerveződések működését és szakmai tevékenységét, nemzeti összetartozásuk erősítését és a közjó kiteljesedésében vállalt szerepük segítését támogató finanszírozási forma. Az Alap forrását a központi költségvetésből szóló törvény a miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként tartalmazza.
70 .h u
A kiadások szabályozásaként a jogszabály kimondja, hogy az Alap terhére, többek között a következő célokra teljesíthetők kifizetések: - civil szervezetek által gyűjtött és számviteli beszámolóban feltüntetett adományok értéke után járó öt százalékos normatív kiegészítés, melyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít, - civil szervezetek működésének támogatása, -civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása, - civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása, - civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása.
la s
Az Alap terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje a törvény szerinti egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és a pártot), illetve alapítvány lehet. Az Alapcéljainak megvalósítására vonatkozó elvi,. Irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg, mely kilenc tagból áll.
.p al
A miniszter az Alap forrásainak felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében rendelet útján kilenc tagú kollégiumokat hoz létre. Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt központi költségvetési szerv kezeli. Az alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért.
w
w
w
A tanács és a kollégiumok ülései nyilvánosak.
11. Ismertesse a versenytörvény szabályait! Definiálja a kartell és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát! Mutassa be, hogy mi a szellemi tulajdon védelménél ismert hézagmentesség elve, a szerzői mű, és a díjazás védelme! Ismertesse a felhasználási szerződések főbb jellemzőt! Ismertesse a találmány kritériumait, ki lehet az oltalom jogosultja és milyen jogok illetik meg!
70 .h u
A versenytörvény szabályai A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (rövidítve:Tpvt.), azaz a versenytörvény rendelkezései a következők. A tisztességtelen piaci magatartások tilalmait a törvény öt kategóriába sorolja: - a tisztességtelen verseny tilalma, - az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, - a gazdasági versenyt korlátozó (kartell) megállapodás tilalma, - a gazdasági erőfölénnyel visszaélés tilalma, - a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése.
la s
A tisztességtelen verseny tilalma alapján tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybe vevők és felhasználók (továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni. Ennek körében nevesített pár eset a következő.
.p al
Hírnévrontás tilalma – tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetve veszélyeztetni.
w
w
Üzleti titoksértés tilalma – tilos a Ptk-ban meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, melynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
w
Bojkott felhívás tilalma – tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, mely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.
Szolgai utánzás tilalma – tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (továbbiakban:termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel (ideértve az eredetmegjelölést is), vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.
70 .h u
Tisztességtelen tájékoztatás tilalma – tilos valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (továbbiakban együtt:áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy az áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, mely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az - versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet, - versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti, - az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy - arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.
la s
Manipuláció tilalma – tilos a versenyeztetés (így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás), az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket a Tpvt. más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.
E tilalmak megsértésekor sérelmet szenvedett érdekelt közvetlenül (és csak) a megyei törvényszéknél, a tisztességtelen versenybe ütköző magatartás tanúsításától számított hat hónapon belül indíthat pert.
.p al
Az érdekelt a bíróságtól többek között követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértő általi elégtétel adást, kártérítést és – személyiségi joga megsértése esetén – sérelemdíjat a polgári jog szabályai szerint, illetve követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról. A bíróság többek között bírságot is kiszabhat eljárása során.
w
Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának /azaz a tisztességtelen kereskedelmi (üzleti) gyakorlat/ tilalma.
w
Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.
w
Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja – ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül –, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (továbbiakban együtt:üzleti gyakorlat), amely - jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamely körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat, vagy - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait, az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt
elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.
70 .h u
Jelentős információk többek között az áru lényeges jellemzői, mint például kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, mennyisége, származási helye, eredete, alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek, az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, az áru megvételének, illetve igénybevételének egyéb szerződéses feltételei. A gazdasági versenyt korlátozó (ún. kartell) megállapodás tilalma
Tilos a vállalkozások közötti kartell, azaz olyan megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások közötti.
la s
A kartell tilalom különösen vonatkozik többek között: - a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására, - az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására, vagy ellenőrzés alatt tartására, - a piac felosztására, az értékesítésből való kizárásra, - a piacra lépés akadályozására.
.p al
Nem esik e tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha az azt kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése, néhány kivétellel az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, A gazdasági erőfölénnyel (monopóliummal) visszaélés tilalma
w
w
Gazdasági erőfölényben van, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
w
Az erőfölénnyel visszaélés történhet például árak tisztességtelen megállapításával, indokolatlan előny kikötésével, hátrányos feltételek elfogadására kényszerítéssel, mások piaci szereplésének ellehetetlenítésével, árukapcsolással stb.
A vállalkozások összefonódásának (koncentrációjának) ellenőrzése Vállalkozások összefonódása jön létre többek között, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy beolvadás történik, illetve egy vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett.
A vállalkozások összefonódásához, a Tpvt. által meghatározott esetekben a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni.
70 .h u
A tisztességtelen verseny tilalmi körének kivételével (ahol csak bíróság járhat el), a többi négy tilalmi esetkörben (a vállalkozás koncentráció esetében sajátos szabályok szerint) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az alábbiak szerint jár el versenyfelügyeleti eljárása keretében. Az eljárás hivatalból, kérelemre, vagy bejelentésre indulhat.
A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai: a vizsgálat és a versenytanácsi eljárás.
A vizsgálati szakasz a vizsgáló jelentésének a versenytanács elé terjesztéséig tart. A jelentésnek tartalmaznia kell többek közt a megállapított tényállást, és az azt alátámasztó bizonyítékokat, a vizsgáló indítványát.
Az indítvány alapján eljáró versenytanács az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, például akkor, ha a tényállás tisztázásához a vizsgálat folytatására van szükség. Meg is szüntetheti az eljárást ha indokolatlannak, vagy megalapozatlannak tartja. Ezek hiányában meghozza az érdemi határozatot.
la s
Az érdemi határozatban többek között - megállapíthatja a jogsértés tényét, - elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, - megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, - bírságot szabhat ki.
.p al
A GVH versenyfelügyeleti eljárásában hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, annak bírósági felülvizsgálata kérhető.
A szellemi alkotások joga
w
A szellemi tulajdon védelménél ismert hézagmentesség elve
w
w
A szellemi alkotások joga több területre terjed ki: ezek közül a legfontosabbak a szerzői jog, és az iparjogvédelem (utóbbi körében például a találmányok szabadalmi oltalma, de ide sorolható például a védjegy oltalma stb.). Az említett területek önálló jogszabályi rendezése megoldott (például szerzői jogi törvény stb.), azonban a szellemi alkotások és azok védelmének köre folyamatosan fejlődik, és az új területekre nem feltétlenül kerültek, kerülnek kialakításra külön jogszabályok. Hogy minden szellemi alkotás megfelelő védelemben részesüljön, ennek érdekében a hézagmentesség elve keretében a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a Ptk-t kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan vonatkozó kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról, és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.
A szerzői jog A szerzői mű és a díjazás védelme
70 .h u
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) azt mondja ki, hogy a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az Sztv. hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az Szjt-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Ez mintegy kiegészíti az előző szabályozást. A szerzői jogról szóló szabályozás a szerző, és így a szerzői mű, és a szerzői díjazás védelmét a következők szerint határozza meg. A szerzői jogról szóló törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
la s
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző).
Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
.p al
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk, míg a vagyoni jogoknál ugyanez a jellegű szabályozás már kivételeket is enged (de a vagyoni jogok átruházásának feltételeit is törvény határozza meg).
w
A szerző védelem alatt álló személyes jogai: - a mű nyilvánosságra hozatala - ennek alapján a szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e, - a név feltüntetése,
w
w
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Ha az Szjt. másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, melynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kimondhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát – a szerző ilyen rendelkezése hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
A felhasználási szerződések főbb jellemzői
70 .h u
A mű felhasználásának minősül különösen, többek között: - a többszörözés (például nyomtatás), - a terjesztés, - a nyilvános előadás, és a nyilvánossághoz közvetítés, - átdolgozás.
Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos felhasználási jogot, melynek alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. A felhasználási szerződést általában írásban kell megkötni.
la s
A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is.
.p al
Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja. Ennek feltétele, hogy adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
w
A szerzői jogi védelem a művet a szerző életében, és a halálát követő hetven éven át illeti meg
w
A találmányok szabadalmi oltalma.
A találmányok kritériumai. Ki lehet az oltalom jogosultja, és milyen jogok illetik meg.
w
Az iparjogvédelem legfontosabb területe a találmányok szabadalmi oltalma.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint, az ebben a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak a találmányhoz kapcsolódó és a szabadalmi oltalomból eredő jog átszállására, átruházására, megterhelésére, a hasznosítási szerződésre, valamint a szabadalmakkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban. (Ez a szabály is a már az elején ismertetett általános szabályozás felé mutat).
A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szabályozása szerint szabadalmaztatható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.
70 .h u
Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés.
A szabadalmi oltalom a szabadalmi bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes, véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. A szabadalmi oltalom alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül például előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát, vagy használja például a találmány tárgyát képező eljárást. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
.p al
la s
A szabadalmi oltalom terjedelmét az ún. igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. Az igénypontok tehát műszaki jellegű elemek, melyek a szabadalom megadását, és főleg terjedelmét megalapozzák. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, melyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni, az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának a szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. A hasznosítási szerződés (szabadalmi licencia szerződés) alapján a szabadalmas (azaz a feltaláló) engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, mely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható.
w
A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.
w
w
A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte. A szabadalom megadása, és a szabadalomhoz fűződő több, további témakör a Szellemi Tulajdon
13. Mutassa be a munkaviszony alanyait, a munkaviszony keletkezését és időtartamát, a munka díjazását, a munkaviszony megszűnését és megszüntetését, a munkaviszonyhoz kötődő sajátos kárfelelősségi szabályokat! Ismertesse a munkaviszony, a megbízási és a vállalkozási jogviszony alapvető jellegzetességeit, elhatárolásukat!
70 .h u
A munkaviszony alanyai, a munkaviszony keletkezése és időtartama, a munka díjazása, a munkaviszony megszűnése és megszüntetése, a munkaviszonyhoz kötődő sajátos kártérítési felelősségi szabályok
A tétellel kapcsolatos rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.
Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
la s
Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződést írásba kell foglalni.
.p al
A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyt kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.
w
A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
w
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Létezik határozatlan és határozott időre létrejött munkaviszony.
w
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól, a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. E tájékoztatás tartalmazza még a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályait, azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
A munka díjazásának egyik fő szabálya, hogy alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért időbérben kell megállapítani. A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.
70 .h u
Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
Az Mt. a bérpótlékok számos fajtáját, és mértékét határozza meg, például készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.
.p al
A munkaviszony megszüntethető - közös megegyezéssel, - felmondással, - azonnali hatályú felmondással.
la s
A munkaviszony megszűnik többek között - a munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott idő lejártával.
A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti ( a munkáltató az Mt-ben foglalt esetekben ezt nem teheti meg).
w
A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
w
w
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti - a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, - a munkavállaló képességére alapított okból, - ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A felmondási idő fő szabályként legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A felmondási idő harminc nap, mely időszak bizonyos munkaviszony időtartamok után további napokkal emelkedik (például három év után öt nappal). A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni.
A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya például - a munkáltató felmondása, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg.
70 .h u
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában az Mt-ben meghatározott tartamban fennálljon. Az Mt. a munkaviszony fennállásának növekvően meghatározott időszakaihoz további végkielégítést határoz meg (például legalább három év munkaviszony esetén egyhavi végkielégítés, legalább öt év esetén kéthavi végkielégítés stb.).
A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél - a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy - egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
la s
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkavállalóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony felmondással való megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
.p al
A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Az előző bekezdésben foglaltakon túl a munkavállaló jogosult a végkielégítés összegére például, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg.
w
A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
w
w
A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja például, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, a korábban már jelzett felmondási tilalmakba ütközik, illetve ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, továbbá ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését vagy az erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és az ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.
Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni - amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá - a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.
70 .h u
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, illetve - a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
la s
Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (vétkességi felelősség).
.p al
Az előző bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, melynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
w
A kár megtérítésére egyébként mind a munkáltató, mind a munkavállaló esetében a Ptk. megfelelő szabályait kell alkalmazni.
w
w
Végül meg kell említeni, hogy vannak olyan munkakörök, helyzetek, ahol vétkességi alapú felelősségre nincs lehetőség a munkavállaló károkozása esetében, ilyen például a megőrzési felelősséggel végzett munka, vagy a leltárhiányért való felelősség. A munkaviszony, a megbízási és a vállalkozási jogviszony alapvető jellegzetességei és megkülönböztetésük. A munkaviszony, illetve a megbízási, és a vállalkozási jogviszony munkavégzésre irányuló jogviszonyok. Egyik különbség a munkaviszony, valamint a megbízási, és a vállalkozási jogviszony között, hogy
utóbbiak a polgári jog alapján keletkező munkavégzési viszonyok, és míg a munkaviszony szabályait az Mt., addig a megbízási, és a vállalkozási jogviszony szabályait a Ptk. adja meg. Szintén különbséget ad, hogy a munkaviszony visszatérő, tartós, állandó elemeket jellemzően mutató jogviszony ( jellemzően például a munkavégzés helye, munkakör, munkadíj, munkaidő beosztása stb.), addig a megbízási és a vállalkozási jogviszony jellemzően eseti, egyedi, változó körülményeket mutat az előzőekben felsorolt elemek terén.
70 .h u
A munkaviszony jellemzőjének tarthatunk egyféle hierarchikusnak is mondható jelleget, ami a másik két jogviszonyra nem igazán irányadó.
w
w
w
.p al
la s
Az előző bekezdéshez is kapcsolóadóan kell utalni arra, amit már korábban megírtuk e tételben, a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni. Ehhez kapcsolódik szorosan a munkáltató utasítás adási joga. A munkáltató a munkát eleve utasítás formájában adja ki mindig a munkavállalónak, de egyébként is fennáll utasítás adási joga. Utasítást valamivel szűkebb körben a megbízó a megbízottnak, és a megrendelő a vállalkozónak is adhat a megbízási, és a vállalkozási jogviszonyban, azonban ez csak jogukban áll. A munkáltatónak azonban nem csak utasítás adási
14. Ismertesse a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályokat (különös tekintettel: munkavégzés behívás alapján, a munkakör megosztása, több munkáltató által létesített munkaviszony, távmunka végzés, bedolgozói munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony), és a jogorvoslati lehetőségeket.
70 .h u
A munkaviszony egyes típusai Munkavégzés behívás alapján.
A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben az ún. munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.
A munkakör megosztása
la s
A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre kell közölnie a munkavállalóval.
.p al
A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg. Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére. A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkabér a munkavállalókat – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban illeti meg.
w
A munkaviszony megszűnik, ha a munkavállalók száma egy főre csökken. Ebben az esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.
w
Több munkáltató által létesített munkaviszony
w
Több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabár-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. A munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató vagy a munkavállaló
jognyilatkozata megszünteti. A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyező okból megszűnik, ha a munkáltatók száma egyre csökken.
70 .h u
Távmunkavégzés Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
A munkáltató az általánosan előírtakon túl tájékoztatja a munkavállalót - a munkáltató általi ellenőrzés, - a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá - arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
la s
A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít. A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
.p al
A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. A munkáltató előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja.
w
A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonyból származó adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a munkaviszonyból eredő kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül az előző bekezdés alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.
w
w
Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen. Bedolgozói munkaviszony Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a
munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét. Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely.
70 .h u
A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki. A munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – feladatát a saját eszközeivel végzi.
A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – megállapítja az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A munkavállaló munkarendje – eltérő megállapodás hiányában – kötetlen.
la s
A munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.
.p al
Nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmai munkára irányuló munkaviszony
w
A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
w
A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.
w
A munkaszerződésben az írásba-foglalással kapcsolatos előírásokat nem kell alkalmazni. A felek munkaszerződést törvényben meghatározott minta-munkaszerződés felhasználásával is köthetnek. A munkaviszony a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre.
E munkaviszonyra az Mt. számos rendelkezése nem alkalmazható, így például a munkaszerződés módosítására vonatkozó több előírás, a munkaidő-beosztást, illetve a vasárnapi munkavégzést, a szabadság kiadását, a határozott idejű munkaviszonyt, illetve a vezető állású munkavállalót érintő egyes szabályok.
Jogorvoslati lehetőségek A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
70 .h u
A munkáltató – az előző bekezdéstől eltérően – a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. A munkajogi igény fő szabályként (néhány kivétellel) három év alatt évül el.
la s
A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell a bíróságnál előterjeszteni többek között - az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, - a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, - a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, - a fizetési felszólítással kapcsolatos igény érvényesítése iránt.
w
w
w
.p al
Az Mt. a keresetlevél előterjesztésének határidejére más speciális rendelkezéseket is előír, illetve a kollektív munkaügyi vitával kapcsolatos szabályokat is tartalmaz az Mt.
15. Mutassa be, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban melyek a kivett eljárások, és mely esetekben tölt be a Ket. háttérszerepet! Röviden ismertesse a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait! Ismertesse a különbséget a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány között! Mutassa be milyen jogorvoslati fajtákat ismer, és melyek a végrehajtás szabályai!
70 .h u
A tétel a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CX. törvény (Ket.) rendelkezésein alapul.
A közigazgatási hatóság eljárása során a Ket. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a Ket. rendelkezéseit kell tehát alkalmazni. Közigazgatási hatósági ügy (továbbiakban:hatósági ügy) fő szabályként minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság (például államigazgatási szerv, helyi önkormányzat képviselőtestülete, polgármester, jegyző) az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt és nyilvántartásból való törlést végez.
la s
Kivett eljárások és a Ket. háttérszerepe
.p al
A Ket. hatálya nem terjed ki többek között a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazásra előkészítésére, lebonyolítására, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárásra, a felsőoktatás felvételi eljárásra, és – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra. A Ket rendelkezéseit egyes ügyfajták esetében csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
w
w
Néhány ilyen fontosabb ügyfajta: - az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a(z Európai) Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokban, - a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magánnyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásban, valamint a versenyfelügyeleti eljárásban, - a társadalombiztosítás ellátásaival, a korhatár előtti ellátással, a szolgáltatási járandósággal kapcsolatos eljárásban.
w
Az előzőekben fel nem sorolt közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok a Ket. rendelkezéseitől akkor térhetnek el kizárólag, ha azt a Ket. kifejezetten megengedi.
Törvény vagy kormányrendelet a Ket rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg egyes ügyfajtáknál, ilyen például a közbeszerzési eljárás.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai A közigazgatási hatósági eljárás az elsőfokú eljárással indul.
70 .h u
A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hatóság fő szabályként köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból indítani az eljárást, ha azt jogszabály előírja, erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte.
Az (elsőfokú) eljárás ügyintézési határideje a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalból eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A Ket. meghatározza a hatáskör, és illetékesség, az eljárás megindításának több szabályát (például az ügyfél értesítésének előírásait), az ügyféllel való kapcsolattartás rendelkezéseit, és számos eljárási kérdés szabályait (például a jegyzőkönyvre, idézésre, értesítésre, adatkezelésre, a tényállás tisztázására, bizonyítékokra vonatkozó előírásokat).
la s
Érdemes külön kiemelni az ügyintézési határidő kérdéskörét. A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését fő szabályként az előző bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. E határidő legfeljebb huszonegy nappal egyszer meghosszabbítható.
.p al
Az első eljárás befejezésekor a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A Ket. meghatározza, hogy milyen tartalmi elemeket kell tartalmaznia a határozatnak (természetesen például a hatóság döntését, a jogorvoslat lehetőségét, kötelezettség teljesítésének határnapját, vagy határidejét, és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, indokolást többek között a megállapított tényállással, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokkal, azokat a jogszabályhelyeket, melyek alapján a hatóság döntött).
w
A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány
w
w
A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. A Ket. hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a hatóság által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány Ket-ben meghatározott feltételeinek megfelel. A hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására – az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyítására nem kötelezhető.
A jogorvoslati fajták
A hatóság elsőfokú eljárása során hozott határozat ellen fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
70 .h u
Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja (de ezt megteheti akkor is, ha nem jogszabálysértő a döntése, de a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, utóbbi esetben azonban az ügyben nem lehet ellenérdekű ügyfél).
A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, vagy módosított döntés ellen volt. Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést nem módosítják vagy vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult másodfokú hatóság dönt.
A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti (utóbbi esetben új eljárás lefolytatását is elrendelheti).
la s
A jogorvoslat következő fajtája a bírósági felülvizsgálat.
Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető legfontosabb szabályként ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.
.p al
A végzés bírósági felülvizsgálatának van helye, ha a Ket. alapján a végzés önálló fellebbezéssel támadható, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát, vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti.
w
A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság közigazgatási perben hozott határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el.
w
w
Különleges jogorvoslati eljárásként meg lehet még említeni az újrafelvételi eljárást. Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
Végrehajtási eljárás A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni fő szabályként a hatóság döntésében megállapított kötelezettség érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt (de lehetőség van például egyezségben vállalt kötelezettség végrehajtására is).
A hatóság döntése végrehajtható fő szabályként, ha pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnak eredménytelenül telt el (de például tűrésre, valamitől tartózkodásra kötelező határozat megszegésekor is).
70 .h u
Az elsőfokú hatóság hivatalból indult eljárásra hivatalból, kérelemre indult eljárásban az ügyfél kérelmére vizsgálja, illetve – ha a kérelemre indult eljárásban az ügyfél erre irányuló kérelmet terjesztett elő, a hatóság azonban az eljárást hivatalból is lefolytathatta volna – vizsgálhatja a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítés a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét, kérelemre indult eljárásban az ellenőrzés iránti kérelem beérkezését követő nyolc napon belül hatósági ellenőrzést tart.
Az elsőfokú hatóság megindítja a végrehajtást, ha megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt.
la s
Ha az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, a végrehajtás megindításáról nem kell külön végzést hozni, hanem a foganatosítását az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított nyolc napon belül meg kell kezdeni. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezés hiányában a végrehajtást az elsőfokú hatóság foganatosítja.
.p al
A Ket. rendelkezik a pénzfizetési kötelezettség végrehajtásáról. Elsősorban a biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, ennek hiányában, vagy ha ez nem elegendő, a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni.
w
Ha az előzőek szerinti végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. Ingatlan végrehajtásra azonban csak a Ket-ben meghatározott esetekben kerülhet sor.
w
A végrehajtás módszereire (például árverés), és számos egyéb kérdésben a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
w
Rendelkezik még a Ket. a meghatározott cselekmények végrehajtásáról is. Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv - a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, - feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, - a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és
w
w
w
.p al
la s
70 .h u
jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, - a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv – szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után – dönt. A végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely – az eset összes körülményét mérlegelve – a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését.
A bűncselekmény
70 .h u
16. Határozza meg röviden a következőket: bűncselekmény, a bűncselekmény minősítése, szándékosság, gondatlanság, a bűncselekmény elkövetői, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, büntetések és intézkedések! Ismertessen néhány, gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt (különös tekintettel a Számvitel rendjének megsértésére), és néhány költségvetést károsító bűncselekményt (Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés)! Ismertesse a költségvetési csalást, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési köztelezettség elmulasztásának következményeit.
A Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvény rendelkezései szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk. büntetés kiszabását rendeli.
A bűncselekmény minősítése
la s
Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
A bűncselekmények minősítése szempontjából több szempontot is figyelembe kell vennünk.
.p al
Az első minősítési kérdés, hogy egy cselekmény, a fenti meghatározás szerint egyáltalán bűncselekmény-e, és ha igen, akkor melyik bűncselekményi törvényi tényállást valósítja meg, tehát milyen bűncselekményről (vagy esetleg bűncselekményekről) van szó. A következő minősítési kérdés, hogy az elkövető egy bűncselekmény alapesetét, vagy minősített esetét követte-e el (például az elkövetési értékek emelkedő mértékei alapján súlyosabban minősülő bűncselekményi esetek vagyon elleni, vagy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények esetén).
w
Bizonyos mértékig minősítési kérdés a bűnhalmazat és a folytatólagosság kérdésköre is. Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
w
w
Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. Szintén minősítési kérdés, hogy a bűncselekmény melyik szakaszáig érkezett el. Ennek alapján befejezett bűncselekményről van szó, amikor az elkövető végigviszi a cselekmény elkövetését. Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Ha a Btk. külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
És természetesen az egyik legfontosabb minősítési kérdés a bűncselekmény szándékosságának, illetve gondatlanságának kérdése. Szándékosság, gondatlanság.
70 .h u
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja (ún. egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (ún. eshetőleges szándék).
Gondatlanul követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ún. tudatos gondatlanság), vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (ún. teljes könnyelműség). A bűncselekmény elkövetői
Tettes az, aki a bűncselekmény törvénnyi tényállását megvalósítja.
la s
Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
.p al
Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
w
w
Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja, vagy korlátozza, többek között: - a kényszer és fenyegetés, - a tévedés, - a jogos védelem, - a végszükség, - a jogszabály engedélye.
w
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. Nem büntethető tévedés miatt az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet a jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít.
A büntethetőséget megszüntető okok többek között. - az elkövető halála, - az elévülés,
- a tevékeny megbánás. Büntetések és intézkedések
70 .h u
A büntetések és intézkedések közül csak a tétel szempontjából legfontosabbakat soroljuk fel (bár a felsorolás így is szinte teljes körű). Büntetések: - a szabadságvesztés, - az elzárás, - a közérdekű munka, - a pénzbüntetés, - a foglalkozástól eltiltás, - járművezetéstől eltiltás, - kitiltás.
.p al
la s
Intézkedések: - megrovás, - próbára bocsátás, - jóvátételi munka, - elkobzás, - vagyonelkobzás, - elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, - jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.
Gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények A számvitel rendjének megsértése
w
w
Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel - a megbízható és valós képes lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy - az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
w
Az előző bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi,és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
A büntetés az első bekezdésben meghatározott esetekben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy
független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.
Saját tőke csorbítása
70 .h u
A számvitel rendkének megsértése alkalmazásában megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és a mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Költségvetési csalás
la s
Költségvetést károsító bűncselekmények
.p al
Aki - a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, - költségvetésbe való befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy - költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
w
Az elkövetési értékzónák emelkedésével kerül sor a fenti cselekményeknél a minősített esetek megállapítására.
w
Ugyancsak költségvetési csalás elkövetésének magatartása a következő tényállás.
w
Aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különleges szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz a már említett büntetési tételek szerint büntetendő. Utolsó, e bűncselekmény körébe tartozó tényállás a következő. Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az
előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
70 .h u
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az előző bekezdésben foglalt cselekmény természetes kivételével a többi tényállásában meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. E bűncselekmény alkalmazásában - költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni; költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell, - vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe való befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
la s
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
w
w
w
.p al
A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet
17. Mutassa be a szabálysértés elkövetőit, büntetéseket, intézkedéseket! Ismertesse, hogy szabálysértési ügyben mely szervnek, hatóságnak van eljárási jogosultsága! Ismertesse az elévülés szabályait és néhány az adótanácsadás során is jelentőséggel bíró szabálysértési tényállást, melyre az ügyfele figyelmét érdemes felhívni. A szabálysértés elkövetői
70 .h u
E témakör legfontosabb jogszabálya a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Sztv.)
E törvény szerint szabálysértés az a törvény által (szabálysértésként) büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Az Sztv. alkalmazásában fő szabályként az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokon sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.
Büntetések, intézkedések
la s
Szabálysértést elkövetője a tettes mellett a felbujtó és a bűnsegéd is. Ezek meghatározása azonos a büntetőjogi kategóriákkal.
.p al
A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: - szabálysértési elzárás, - pénzbírság, - közérdekű munka.
A büntetések önállóan - és a következő bekezdésben foglalt kivétellel – egymás mellett is kiszabhatók. A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.
w
w
A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: - járművezetéstől eltiltás, - elkobzás, - kitiltás, - figyelmeztetés.
w
Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. A szabálysértési ügyben eljáró szerv, hatóság Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal. Egyébként az Sztv. által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el. E szervek határozati ellen bírósághoz lehet fordulni.
A szabálysértés büntethetőségének elévülése A szabálysértési elévülés fő szabályai a következők.
70 .h u
Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el.
Nincs helye a felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt.
Az elévülés kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
la s
Egyes szabálysértési tényállások
Az egyik ilyen, a tanfolyam körében fontos szabálysértési tényállás a következő.
w
w
w
.p al
Aki - ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, - ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást, - ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén aki e cselekmények elkövetését megkísérli a tulajdon elleni szabálysértést követi el.
18. definiálja a kötelmet keletkeztető tényezőket! Mutassa be, hogy mit jelent a diszpozitivitás, naturális obligáció. A képviselet szabályai. Határozza meg a különbséget a tartozás elismerés és az egyezség között! Mutassa be, hogy milyen többalanyú kötelmeket ismer! Ismertesse a kötelmek teljesítésének szabályait! Ismertesse a pénztartozás teljesítését. Mutassa be a szerződés tárgyát, tartalmát, alakját! Ismertesse a szerződéskötésre vonatkozó szabályokat, az előszerződést!
70 .h u
A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és a jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A kötelmet keletkeztető tényezők
Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.
la s
Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
.p al
Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A diszpozitivitás
w
A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha ezt a törvény nem tiltja. A kötelmi jogra tehát a Ptk. (természetesen törvényi kivételekkel) általános diszpozitivást határoz meg! Naturális obligáció (természetes kötelem)
w
A természetes kötelmek a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések
w
Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni - a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le, - a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést, - azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja, - az előző bekezdésekben meghatározott követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést. Azt a tényt, hogy a követelés az előzőekben felsorolt okból bírósági eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.
A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni. A képviselet szabályai
70 .h u
Ha Ptk. eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.
A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik. Az ügyleti képviselet szabályozása körében a Ptk. kimondja, hogy a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
la s
A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
.p al
Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás (általános meghatalmazás) akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. Tartozáselismerés és egyezség
w
A tartozáselismerés szabályozása alapján, ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben áll fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.
w
Az egyezség szabályai szerint a felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.
w
Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.
Mint látható a tartozás elismerés egyoldalú jognyilatkozat, és csak a kötelezett számára terhet jelentő jogintézmény, míg az egyezség két- vagy többoldalú jognyilatkozat, ahol előfordulhat, hogy mindkét fél enged a másiknak, de az sem kizárt, hogy a jogosult enged megegyezéssel egyoldalúan követeléséből.
Többalanyú kötelmek Ha több kötelezett van a kötelemben, akkor ennek két formája van. Az osztott kötelezettségről akkor van szó, ha többen tartoznak egy osztható szolgéltatással, ennek esetén a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti.
70 .h u
A másik forma az egyetemleges kötelezettség. Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést. Egyetemleges kötelezettségnél minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.
la s
A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, a többi kötelezett követelését azonban nem számíthatja be.
Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.
.p al
Ha több alany van a jogosulti oldalon, ennek három területe van: több jogosult osztható szolgáltatása, a jogosulti együttesség, és a jogosultak egyetemlegessége. A kötelmek teljesítésének szabályai
w
A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.
w
A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset összes körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját.
w
Ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. Ha a teljesítés idejét az előzőek alapján nem lehet megállapítani, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli.
A teljesítés idő előtti elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét. Ha a Ptk. másként nem rendelkezik a szolgáltatás teljesítésének helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, annak hiányában szokásos tartózkodási helye.
A pénztartozás teljesítése
70 .h u
Ha a kötelem keletkezése után a teljesítési hely megváltozik, és erről a kötelezett a jogosultat értesíti, a teljesítési hely az új telephely vagy székhely, természetes személynél az új lakóhely, vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a kötelezett előlegezi és viseli.
Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni.
la s
A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia. Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelőn alkalmazni minden egyéb, pénz átadására irányuló kötelezettség teljesítésére is. A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.
.p al
A pénztartozás teljesítésének helye készpénzfizetésnél a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Ha a kötelem keletkezésének időpontjában a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében választási jog illeti meg.
w
Ha a jogosultnak több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll.
w
w
Ha a készpénztartozás keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik, és erről a jogosult a kötelezettet értesíti, a teljesítés helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a jogosult előlegezi és viseli. A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam – ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam – alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a pénztartozást az előző bekezdésben foglaltak szerint kell teljesíteni.
Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra, és végül a főtartozásra kell elszámolni. Pénztartozás után – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – kamat jár (ügyleti kamat). A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
70 .h u
Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor mis, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
la s
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az előző bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.
.p al
A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
w
A szerződés tárgya, tartalma, alakja
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
w
A szerződés tárgya tehát mindig valamilyen szolgáltatás.
w
A szerződés tartalmát a szerződést kötő felek szabadon állapíthatják meg. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek a felek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. A szerződés alakjára vonatkozó előírások szerint szerződést szóban, írásban vagy ráutaló magatartással lehet létrehozni. Ha jogszabály vagy a felek nyilatkozata a szerződésre meghatározott alakot rendel, a szerződés csak ebben az alakban megkötve érvényes.
A szerződéskötésre vonatkozó szabályok A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
70 .h u
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejezi és lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Távollévők között lényeges ez a kötöttség, és az ilyen ajánlat annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.
Előszerződés
la s
Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy estén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
.p al
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.
w
w
w
A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy - az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, - a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, - a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és - a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázat körébe.
70 .h u
la s
.p al
w
w
w
19. Melyek a szerződés érvénytelenségének formái, ismertesse azokat! Hatályosság, hatálytalanság, természetes kötelmek. A szerződés teljesítése. Ismertesse részletesen a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit! A szerződés megerősítése és módosítása. A szerződés érvénytelenségének szabályai
70 .h u
Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében szabály, hogy érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség témakörén belül ki kell kifejteni, hogy léteznek a semmisségi, és a megtámadhatósági esetek.
A semmisség körében az egyik fő szabály, hogy a semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.
la s
Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.
.p al
Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
w
w
A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.
w
A szerződési akarat hibájából eredő érvénytelenségi okok. Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.
Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
70 .h u
Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. A színlelt szerződés semmis. Ha más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
A szerződési jognyilatkozat hibájából eredő érvénytelenség
la s
Jognyilatkozat hibája kérdéskörében szabály, hogy az alakiság (formai előírások) megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
.p al
A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban az esetben is semmis, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
A célzott joghatás hibája körébe tartoznak az alábbi esetek.
w
A tilos szerződés szabálya szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
w
Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
w
Az uzsorás szerződés szabálya, hogy a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki, az ilyen szerződés semmis. Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk-nak a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban
megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata.
70 .h u
Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. A felek az előző bekezdésben megállapított megtámadási jogot - fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével - a szerződésben kizárhatják.
Külön témakörként kell vizsgálni az ún. általános szerződési feltételeket.
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ilyen tömegesen azonos tartalommal kibocsátott szerződések, más néven ún. blanketta szerződések alkalmazása figyelhető meg biztosítóknál, pénzintézeteknél, utazási irodáknál, nagy szolgáltatóknál (például mobil szolgáltatóknál, közszolgáltatóknál) stb.
la s
Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés tartalmi részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
.p al
Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
w
A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.
w
Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
w
Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben (tehát fogyasztói szerződésben) a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket, a fogyasztói szerződésekre vonatkozó eltérésekkel alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis (tehát ebben az esetben szigorúbb a szabályozás az általános szerződés feltételekre vonatkozó már ismertetett szokásos szabályozásnál). A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Az érvénytelenségnek több jogkövetkezménye van.
70 .h u
A Ptk. meghatározza azokat az eseteket, amikor fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen egy-egy kikötés.
Mint már az elején említettük az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében szabály, hogy érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
la s
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza.
A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné.
.p al
A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.
Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet. Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.
w
w
w
Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítésének szabályozása szerint, ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.
A részleges érvénytelenség szabálya szerint, ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
Hatályosság, hatálytalanság és a természetes kötelmek Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.
70 .h u
Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti. A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték. Rendelkezik még a Ptk. a beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződésről is.
Ha a szerződés hatálya nem állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette – ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez a harmadik személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy azt megtagadták – a szerződés teljesítése nem követelhető.
la s
A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni. A természetes kötelmek a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések, melynek eseteit,s szabályait a 18. tételben már ismertettük.
.p al
A szerződés teljesítése
A szerződéses szolgáltatást a szerződés tartalmának megfelelően kell teljesíteni.
w
A teljesítés idejére a kötelmek teljesítése általános szabályainál már írtunk a 18. tételben. E szabályokon túl a szerződés teljesítésének idejére a következő előírások vonatkoznak még.
w
w
Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, akkor a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát. A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást,ha
- a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződésnél az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte, - nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételi időpontja, vagy
- a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.
70 .h u
Vállalkozások közötti szerződés esetén a közvetlenül vonatkozó rendelkezésektől a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésénél a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az előző bekezdésekben meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ekkor sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésekor a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis.
la s
Vállalkozások közötti szerződésnél az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, mely a pénztartozás teljesítésére – a pénztartozás teljesítési idejére vonatkozó első két előző bekezdéstől eltérő -, hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésénél a pénztartozás teljesítésére az említett első két bekezdés-beli rendelkezésektől eltérően, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja.
.p al
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, mely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívül terhet ró. A szerződéses tartozás teljesítési helyére vonatkozó szabályok a kötelmek általános teljesítési szabályaiként kerülnek meghatározásra, – ezeket a 18. tételnél ismertettük. Ugyancsak a 18. tételnél ismertettük, kötelem teljesítési szabályok körében a pénztartozás teljesítésének általános szablyait is.
w
A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására.
w
A teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik.
w
A szerződés teljesítésével a kárveszély fő szabályként a másik félre száll át (vagyis annak a kárnak viselése, melyről senki sem tehet). A szerződési szolgáltatásnak a telkesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így többek között - alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta, - alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak,
rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy – ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát – a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését, -
meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
A szerződésszegés esetei és jogkövetkezményeik
70 .h u
A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik. A szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik.
la s
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.
Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
.p al
Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.
w
w
A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős. Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős.
w
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándélkos szerződésszegésnél a teljes kárt meg kell téríteni.
A károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére, továbbá a közös károkozók felelősségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A kár fogalmára és a kártérítés módjára is - az e részben nem szabályozott kérdésekben - a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye.
70 .h u
A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza. A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti. A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti.
Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.
la s
A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha - a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben (és nem máskor) kellett volna teljesíteni, vagy - a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.
.p al
A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.
w
A kötelmek általános szabályainál került sor a pénztartozás teljesítése késedelmessége szabályai egy részének ismertetésére a 18. tételben. Alábbiakban az e szabályozást kiegészítő szabályozásként a szerződéses pénztartozások késedelmességére vonatkozó szabályok következnek.
w
w
Az általános szabálytól eltérően vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos devizaközépárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási
költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.
70 .h u
Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az előzőektől eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis.
Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az e szabályozási kör elején meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
la s
A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át.
.p al
Ha a felek a szolgáltatást fajta és mennyiség szerint határozták meg, az előző bekezdés rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették.
w
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
w
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e szabályozási területnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
w
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint - kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
70 .h u
állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet, vagy - az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, - vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a megfelelő határidőn belül nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – a már előbb jelzett megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.
la s
A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
.p al
A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, de egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
w
A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
w
w
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát előidézte. A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A termékszavatosság szabályaiból csak annyit ismertetünk, hogy ennek alapján vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (e témakörnél: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a
gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
70 .h u
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást (azaz garanciát) vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.
A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
la s
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
.p al
A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.
w
A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült.
w
A szerződés megerősítése, és módosítása
w
A szerződés megerősítésére (azaz a teljesítési szándék megerősítésére) szolgáló egyik jogintézmény a foglaló. A másik szerződő félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, melyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít.
Szintén a szerződést megerősítő funkciójú jogintézmény a kötbér. A kötelezett, kötbér írásbeli kikötésével pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, melyért felelős, szerződésszegést követ el. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a szerződésszegést kimenti.
70 .h u
A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.
A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A teljesítés elmaradására kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, a késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. Érvényesítheti viszont a jogosult a kötbért meghaladó kárát. A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
la s
A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszíti valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. Ha a jogvesztés kikötése a kötelezettet túlságosan sújtaná, a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.
.p al
A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerződésnek a ,módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé. A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
w
A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.
w
w
Lehetőség van arra is, hogy bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérje, bizonyos esetekben.
70 .h u
la s
.p al
w
w
w
20. Mutassa be, hogy milyen különbséget lát az engedményezés, a jogátruházás, tartozás átvállalása és a szerződésátruházás között! Ismertesse a polgári jogi kártérítési felelősség alapvető szabályait! Engedményezés, jogátruházás, tartozás átvállalása, és szerződés-átruházás
70 .h u
Az engedményezés szabályozása szerint a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. A követelést úgy kell megjelölni, hogy az azonosítható legyen (például jogcím, esedékesség megjelölésével).
la s
A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást (fő szabályként az engedményezőtől), mely az engedményes személyt, és az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személynél lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezután a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. A teljesítési utasítás joghatását váltja ki az is, ha az engedményes hitelt érdemlően igazolja, hogy a követelést rá engedményezték.
.p al
A jogátruházás szabályai szerint a jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik. Ha a Ptk. másként nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges.
w
Az engedményezéstől a jogátruházást az különbözteti meg, hogy ezúttal nem csak a követelés, hanem a követelés alapját szolgáltató jogosultság is átruházásra kerül. Ennek következtében a jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.
w
Egyébként a jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
w
A szerződésátruházás szabályozása alapján a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A szerződésátruházás annyiban különbözik az engedményezéstől, illetve a jogátruházásától, hogy ezúttal nem csak a követelés, illetve annak jogosultsági alapja kerül átruházásra, hanem a teljes
szerződési pozíció, mely kötelezettségeket is tartalmaz (ráadásul három oldalú megállapodásról van szó). Egyébként a Ptk. kimondja, hogy a szerződésátruházásra egyebekben a követelések és a jogok tekintetében az engedményezés, a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
70 .h u
A tartozásátvállalás szabályai szerint, ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (továbbiakban:átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.
Az előző három jogintézménytől a tartozásátvállalást természetesen az különbözteti meg, hogy itt egy teher, azaz a kötelezettség a jogintézmény tárgya, és persze ennek átvállalása történik, és nem átruházása Egyébként ez is három oldalú megállapodás).
la s
A kártérítési felelősség általános és közös szabályai
Ez a rész az ún. szerződésen kívüli kártérítési felelősség szablyait ismerteti.
.p al
A törvény általánosan tiltja a jogellenes károkozást. Ennek következtében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
w
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt - a károsult beleegyezésével okozta, - a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl, - szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben, vagy - jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
w
A kártérítés egyik feltétele a károkozó magatartása és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggés. Ezért fontos szabály, hogy nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
w
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni - a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, - az elmaradt vagyoni előnyt, és - a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. A bíróság különös méltánylást érdemlő
körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
70 .h u
Egy másik csoportosítás szerint léteznek ún. vagyoni károk, melyek összege pontosan meghatározható, és léteznek az ún. nem vagyoni károk (jogirodalmi elnevezéssel), melyek mértéke nem egyértelműen számszerűsíthető, ezért azt a bíróságnak kell megállapítania (személyiségi jogok sérelme által okozott kár például). Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest - tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, - kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, - kötelezze megfelelő biztosíték adására. Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
la s
A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt. Az egyetemleges felelősség alkalmazásának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.
.p al
A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik. A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta.
w
Nagyon lényeges szabály, hogy a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni! A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani!
w
E szabály alapján tehát a károkozó csak azt a mértékű kárt kell megtérítse, ami kifejezetten csak az ő felróható magatartásának a következménye, a kártérítés mértékét csökkenti, hogy azt a kárt amit a károsult saját magának okozott a károkozónak nem kell megfizetnie.
w
Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani. A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. A szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.
A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat.
70 .h u
A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez. A kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik. Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövetkezett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni. A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni.
la s
Ha a jövedelemkiesés az előző bekezdés alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni. A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.
.p al
A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el. Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.
w
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
w
A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.
w
Ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt értékviszonyok szerint határozhatja meg. Ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték meghatározásának időpontjától kezdődően köteles. Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az ár- és értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli.
A felelősség egyes esetei a hatályos Ptk-ban E körben csak a leglényegesebb jogintézményeket ismertetjük.
70 .h u
Az ún. veszélyes üzemi felelősségi szabályozás alapján aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell tekinteni.
A károsulti közrehatás ebben a körben is szabályozott. Eszerint az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. A kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni.
la s
A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el.
.p al
Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli. E rendelkezéseket kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.
w
w
Rendkívül fontos új szabályozás vonatkozik az alkalmazott, és a jogi személy tagja kártérítési felelősségére. Eszerint ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős. Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.
w
Ugyancsak igen fontos új szabály a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelőssége körében, hogy ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályai szerint is érvényesítheti.
70 .h u
Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik. Végül érdemes megemlíteni, hogy a Ptk. szabályozza az ún. termékfelelősség intézményét, melynek fő szabálya, hogy a termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.
Kártalanítás jogszerű károkozásért
w
w
w
.p al
la s
Ha jogszabály a jogszerűen okozott kárért kártalanítási kötelezettséget ír elő, a kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
21. Ismertesse a tulajdon átruházására vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos speciális szabályokat! Hasonlítsa össze a vállalkozási és a megbízási szerződést! Mutassa be a kivitelezési, tervezési szerződés és az utazási szerződés szabályait. A tulajdon átruházására vonatkozó szerződések szabályai
70 .h u
Az adásvételi szerződés
Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni (és a dolgot a vevő birtokába bocsátani), a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
Ha a szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán kívül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ingatlan adásvételénél kötelező az írásbeliség. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.
Az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.
.p al
Az adásvétel különös nemei
la s
A dolog átvételének és a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
Az elővásárlási jog.
Ha a tulajdonos meghatározott dologra szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik (azaz kívülálló) személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
w
Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan ajánlatot kap, amit el kíván fogadni, annak elfogadása előtt köteles az egész ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni (hacsak mindez rendkívüli nehézséggel vagy késedelemmel nem jár).
w
Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül, így ajánlati kötöttség áll be.
w
Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatát elfogadja, a szerződés köztük jön létre. Vételi jog, illetve eladási jog (vételi, illetve eladási opciós jog).
Ha a tulajdonos meghatározott dologra szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Ha a tulajdonos meghatározott dologra szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének. Visszavásárlási jog
70 .h u
Ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek megállapodnak abban, hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett dologra, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával a dolgot megveheti.
A visszavásárlási árat a felek a visszavásárlási jog létesítéséről szóló megállapodásukban határozzák meg. Ennek elmulasztásakor a jogosult a visszavásárlási jogát a dolognak a visszavásárlási jog gyakorlásakor képviselt forgalmi értékével azonos vételáron gyakorolhatja. Részletvétel
la s
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák, az eladó – választása szerint – az elállás vagy a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát gyakorolhatja akkor, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének először történő elmulasztásakor akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt hagyott.
.p al
Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles a szerződés alapján birtokában volt dolog után használati díjat fizetni, és megtéríteni azt a kárt, ami a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
Az adásvételi szerződés altípusai is szabályozásra kerülnek a Ptk-ban.
w
Ezek közül kiemeljük a fajta és mennyiség szerint meghatározott (tehát nem egyedi) dolog határidős adásvételét. Ilyen esetben ha a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben leírttól eltérő mennyiséget szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat közteles megfizetni.
w
A csereszerződés
w
A csereszerződés szabályozása szerint, ha a felek a dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.
Az ajándékozási szerződés Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.
Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ingatlannál kötelező írásba foglalni az ajándékozási szerződést. A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötését követően saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás következett be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
70 .h u
A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék, vagy természetbeli juttatás útján megfelelően biztosítja. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
la s
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskörtéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése idején már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.
.p al
A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A vállalkozási és a megbízási szerződés összehasonlítása
w
Vállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
w
E szerződés típus lényege tehát eredménykötelemnek is nevezik.
az
előre
meghatározott
eredmény
elérése,
(mű) így
w
A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Tételes elszámolás szerinti díjnál a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
Átalánydíjas megállapodáskor a vállalkozó az átalánydíjon felül pótmunka (utólag megrendelt munka) ellenértékét igényelheti. A többletmunka (a szerződés tartalmát képező, de a díjnál figyelembe nem vett, illetve olyan munka, mely nélkül a mű rendeltetésszerű használata nem történhet meg) ellenértékére nem jogosult. A megrendelő azonban köteles a vállalkozó többletmunkából adódó olyan költségét megtéríteni, mely a szerződés megkötésekor nem volt előrelátható.
A vállalkozót a szokásos biztosítékok mellett a vállalkozói díj és a költségek biztosítására - a Ptk. által itt külön kiemelten - zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, melyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. Vállalkozásnál tipikus kötbér kikötése is.
70 .h u
A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, ha a megrendelő él ezzel a jogával. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő ennek ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől vagy a feladatot a megrendelő utasítása alapján, annak kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles jogszabály ellenes vagy hatósági határozatba ütköző, illetve mások személyét vagy vagyonát veszélyeztető utasítást megtagadni. Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell elvégezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység ellátására alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.
la s
A megrendelő a vállalkozó tevékenységét és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
.p al
A vállalkozási szerződés teljesítése:
A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, melynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, melyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
w
w
w
Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Ha a megrendelő az eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely (illetve amelynek kijavítása vagy pótlása) nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó valamely dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezután a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállásakor vagy felmondásakor köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
Megbízási szerződés Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
70 .h u
A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. Ez utóbbi szabály adja meg a megbízási szerződés lényeges eltérését a vállalkozási szerződéshez képest, hiszen ez a rendelkezés mondja ki, hogy a megbízás – a vállalkozással ellentétben - nem eredménykötelem, hanem úgynevezett gondossági kötelem, tehát nem köteles a megbízott eredményt létrehozni, de megfelelő gondossággal, szakszerűséggel kell eljárnia, mert ha nem így tesz, akkor felróhatósága miatt már szerződésszegés következik be, például a díjfizetés elmaradását is maga után vonva! A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a teljesítés előtt szűnt meg, a megbízási díj tevékenységgel arányos része követelhető.
la s
A megbízott a megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A megbízott a teljesítéssel rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.
.p al
A megbízott köteles a megbízó utasításai szerint eljárni. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli – ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. A megbízó célszerűtlen, szakszerűtlen vagy például jogellenes utasításai vonatkozásában a szabályozás azonos a vállalkozási szerződés azonos témakörű szabályozásával.
w
A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítéséből eredő költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. Ha megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
w
w
A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásáról kívánságára, szükség esetén anélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni. A megbízottat a megbízási díj és költségek biztosítására szintén zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, melyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A megbízási szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó felmondásakor a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott
kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.
70 .h u
A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszonynál a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás jogával nem élnek. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
A vállalkozási és a megbízási szerződés végső, lényegi összehasonlítása.
la s
A két szerződés típus, jogviszony közötti alapvető különbséget a tétel már korábban részletesen megfogalmazta – most csak jelezzük röviden, ismétlésként, hogy a vállalkozás ún. eredménykötelem, a megbízás ún. gondossági közelem.
.p al
Különbség még, hogy a vállalkozási szerződésnél a Ptk. e szerződésfajta alfajait is szabályozza, úgy mint tervezési szerződés, kivitelezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés, mezőgazdasági vállalkozási szerződés, közszolgáltatási szerződés – e szerződéseknél a vállalkozási szerződés általános szabályaihoz képest eltérő, kiegészítő szabályozásokat megadva. A megbízási szerződésnél ilyen tovább osztályozás a Ptk-ban nem kerül szabályozásra.
A kivitelezési szerződés, a tervezési szerződés, és az utazási szerződés szabályai A kivitelezési szerződés
w
Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
w
A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.
w
A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. A tervezési szerződés Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció
átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.
70 .h u
A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza. Az utazási szerződés
Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezésére, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a megrendelő a szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles.
la s
A szerződést írásba kell foglalni.
A megrendelő az utazás megkezdése előtt az utazási szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit átruházhatja olyan harmadik személyre, aki az utazási szerződésben foglalt feltételeknek megfelel.
.p al
A jogok és kötelezettségek átruházását megelőzően keletkezett kötelezettségekért és az átruházásból eredő többletköltségek megfizetéséért a megrendelő és a harmadik személy egyetemlegesen állnak helyt.
w
w
w
Semmis a szerződés olyan kikötése, amely a Ptk. vonatkozó (előbb ismertetett) rendelkezéseitől a megrendelő hátrányára eltér.
22. Ismertesse a különbséget a szállítási, a szállítmányozási és a fuvarozási szerződés között! Hasonlítsa össze a bérleti szerződést és a haszonbérleti szerződést! Mutassa be, hogy milyen egyezőségeket és különbségeket tartalmaz a Polgári Törvénykönyv! Szállítási szerződés
70 .h u
A Ptk. szállítási típusú szerződésként szabályozza a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételét.
Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a tényleges szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni.
la s
Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől. Ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a vevő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a szerződést felmondhatja. Az elállási vagy felmondási jog gyakorlásával az eladónak okozott kárért a vevő kártalanítási kötelezettséggel tartozik.
.p al
Fuvarozási és szállítmányozási szerződés Fuvarozási szerződés
w
Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére való továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles. A fuvarozó a feladó utasítása esetén köteles fuvarlevelet kiállítani és abból egy példányt a feladónak átadni, vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni.
w
w
A feladó köteles - a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás a küldeményt megóvja, és az mások személyét és vagyonát ne veszélyeztesse, - a küldemény fuvarozása során történő kezeléséhez szükséges információkat a csomagoláson, ennek hiányában a küldeményen feltüntetni, - a fuvarozónak a küldemény továbbításához és kezeléséhez szükséges okiratokat átadni. A fuvarozó köteles a fuvareszközt a szerződésben meghatározott időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani, és a fuvarozást késedelem nélkül megkezdeni. A küldemény berakására a feladó köteles. Ha a küldeményt a címzett nem rakja ki, a fuvarozó a kirakást a feladó költségére elvégezheti.
A berakás és a kirakás körében a fuvarozót a küldemény elhelyezése tekintetében utasítási jog illeti meg. A fuvarozó a küldemény megérkezéséről a címzettet késedelem nélkül köteles értesíteni. Az értesítés megérkezése után a küldeménnyel a címzett jogosult rendelkezni.
70 .h u
Ha a fuvardíjat a fuvarlevélbe bejegyzett adat alapján kell megállapítani, az ellenkező bizonyításáig a fuvarlevélbe bejegyzett adatot pontosnak és megfelelőnek kell tekinteni akkor is, ha a fuvarozó a fuvarlevélen olyan fenntartással élt, hogy az adatok ellenőrzésére nem volt módja. A küldemény teljes vagy részleges elveszése és megsemmisülése esetén a fuvarozó fuvardíjra vagy annak arányos részére nem tarthat igényt, kivéve, ha bizonyítja, hogy a küldemény elveszését vagy megsemmisülését ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A fuvarozó felelősségét kizáró vagy korlátozó kikötés akkor is semmis, ha az a fuvarozó által súlyos gondatlansággal okozott károkra vonatkozik.
Szállítmányozási szerződés
la s
A feladó a fuvarozóval szemben felelős azért a kárért, amely a nem megfelelő vagy hiányzó csomagolásból, a küldeménnyel kapcsolatos adatok, információk és okmányok hiányából, hiányosságából vagy pontatlanságából származott.
.p al
Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles.
w
A szállítmányozó a megbízó igényeit a fuvarozóval, és más, a szállítmányozó által igénybevett közreműködőkkel szemben, a megbízó utasítása esetén a megbízó költségére és veszélyére köteles érvényesíteni. A szállítmányozó utasítás nélkül is köteles a megbízó jogainak megóvásához szükséges nyilatkozatokat megtenni. A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja.
w
w
A szállítmányozót felelősségére a fuvarozó felelősségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha - a küldeményt mások küldeményeivel együtt, azonos fuvarozási eszközzel továbbíttatta, és a kár ezen okból keletkezett, - a birtokában lévő küldemény elvész vagy károsodik. A megbízó felel azért a kárért, amely az utasításból, a küldemény elégtelen csomagolásából, jelöléséből vagy a megbízó által adott adatok, okmányok, információk hiányosságából, pontatlanságából, hiányából származik. A szállítmányozásra vonatkozó Ptk. szabályok hiányában a szállítmányozó és a megbízó jogviszonyára a bizományi szerződés, a küldeménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre, a küldemény kezelésére, megóvásáras, továbbítására, a szállítmányozót megillető zálogjogra, továbbá
a fuvarozási szerződésből fakadó követelések elévülésére a fuvarozási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A bérleti szerződés
70 .h u
A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába átengedni, a bérlő pedig a dolgot átvenni és bérleti díjat fizetni. (A bérleti szerződés tipikus biztosítéka az óvadék, azaz kaució). A bérlő köteles a dolgot rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használni.
A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot. Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot a bérbeadó felmondhatja a szerződést. A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget, valamint a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.
la s
Köteles a bérlő a bérleti díjat – eltérő megállapodás hiányában - havonta előre megfizetni.
.p al
Arra az időre, amely alatt a dolgot a bérlő saját érdekkörén kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár. A bérfizetés vagy a bérlőt terhelő költségek megfizetésének elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett. Ingatlan bérbeadóját a bérleti díj és a költségek erejéig (törvényi) zálogjog illeti. A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni. A határozott idejű bérlet megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy akár rendes felmondással is..A határozatlan időre kötött bérletet is meg lehet szüntetni rendes felmondással.
w
w
A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni. A bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja.
w
Haszonbérleti szerződés Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. Ez az egyik különbség a bérlethez képest, tehát, hogy mindenképpen hasznot hajtani tudó dolog, vagy jog bérletéről van szó a haszonbérletnél, míg a bérletnél ez persze nem előírás. A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni. Ez is csak a haszonbérletnél előírás. A haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően
jogosult. Ez is jellemzően haszonbérleti előírás. Szintén speciális szabály, hogy a termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
70 .h u
A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli. A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
A kifejezetten csak a haszonbérletre jellemző szabályozás, hogy a haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni. A mérsékelt vagy elengedett haszonbér utólag nem követelhető.
la s
Szintén csak a haszonbérletnél jelentkező szabályozás szerint a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérleténél a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
.p al
Ugyancsak speciális szabály, hogy a haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, mely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést. A mezőgazdasági haszonbérlet megszűnésekor a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen.
w
w
w
A haszonbérletre vonatkozó, alapvetően ismertetett Ptk-beli szabályozás eltérő rendelkezésének hiányában a haszonbérletre a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
23. Mutassa be a közüzemi szerződést. Ismertesse a letéti szerződés általános szabályait és a letét különös nemeit (gyűjtő letéti szerződés, rendhagyó letéti szerződés, szállodai letéti szerződés, nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége). Mutassa be a franchise-, faktoring és garanciaszerződést!
70 .h u
Közüzemi (közszolgáltatási) szerződés A közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.
A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni. Letéti szerződés
la s
Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor való visszaadására, levető díj fizetésére köteles.
A letéteményes köteles a letett dolgot saját vagyonától és más letevő által letett dologtól elkülönítve őrizni és nyilvántartani.
.p al
A letéteményes a letett dolgot bár kezelni köteles, ha az szükséges, de nem használhatja, nem hasznosíthatja, kivéve, ha ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegése esetén felelős minden kárért, mely e nélkül nem következett volna be. A letéteményes a letét megszűnésekor a letett dolgot azon a helyen köteles visszaadni, ahol őriznie kellett. A letét különös nemei
w
w
A gyűjtő letét szabályozása szerint ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné, a letevőknek közös tulajdona keletkezik, a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgokon, és a letét megszűnésekor a letéteményes a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű, a letett dologgal azonos fajtájú és minőségű dolog kiadására köteles.
w
A tulajdoni hányad szerinti mennyiség kiadásához a többi tulajdonostárs beleegyezése nem szükséges. A gyűjtő letétben lévő értékpapírt a letéteményes a letevő hozzájárulása nélkül is albetétbe adhatja a letéti szolgáltatás nyújtására jogosult befektetési szolgáltatónak vagy elszámolóháznak. A rendhagyó letét szabályai szerint ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményest megilleti a letett dolog használatának és az azzal való rendelkezésnek a joga, a
letéteményes tulajdonjogot szerez és a letét lejáratakor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a letevőnek visszaadni.
70 .h u
Ha a letéteményes a gyűjtő és a rendhagyó letétben lévő értékpapírokról a letevő számára értékpapír letéti számla vezetésére köteles, az értékpapír átruházására és megterhelésére a dematerializált értékpapír átruházására és megterhelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A szállodai letéti szerződés előírásai szerint a szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, melyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis.
Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan.
.p al
la s
A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelősségi szabályozása alapján a fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények továbbá a ruhatár felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: - felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni, - ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.
Garanciaszerződés
w
A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettség vállalása, melynek alapján a nyilatkozatban meghatározott feltétek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. E szerződés-típus fontosságát kiemeli, hogy a bankok általi garanciavállalás is e körbe tartozik.
w
A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
w
A kezességi szerződéssel szemben a garanciaszerződést a járulékosság hiánya jellemzi. Ennek alapján a garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét. A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles.
A garantőr akkor köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről.
70 .h u
A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. A garantőr késedelem nélkül köteles - a jogosultnak teljesíteni és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni, vagy - a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról -annak indokát megjelölve – a kötelezettet és a jogosultat értesíteni.
Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti.
la s
A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha - a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított, - a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg, - a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy - bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
.p al
A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltével legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti. Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes. A franchise szerződés
w
w
Jogbérleti (franchise) szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles. Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el.
w
A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni.
Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni.
A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni.
A faktoring szerződés
70 .h u
A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg. A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni.
Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles. Ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.
la s
A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
w
w
w
.p al
A szerződésre egyebekben a kölcsön kifizetésének megtagadására, a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására és a kölcsön rendelkezésre tartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
24. Ismertesse a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás elhatárolását! Ismertesse a csődeljárás és a felszámolási eljárást kezdeményezők körét! Definiálja a csődmoratórium fogalmát! Mutassa be, hogy mit jelent a fizetésképtelenség, melyek a felszámoló főbb kötelezettségei! Csődbűncselekmény büntető jogi tényállása. Ismertesse a bírósági végrehajtás szabályait!
70 .h u
A végelszámolás, a csődeljárás, és a felszámolási eljárás elhatárolása A végelszámolási eljárás esetén nincsen semmilyen pénzügyi, vagyoni nehézsége, problémája a cégnek, csak nem kívánja tovább folytatni a tevékenységet más okokból. A csődeljárás során már vannak a gazdálkodó szervezetnek akár komolyabb vagyoni, pénzügyi nehézségei is, azonban akár az adós, vagy más esetben a hitelezői kör még reálisnak tartja a kilábalást a válságból. A felszámolási eljárás, a fizetésképtelenség helyzetében már a cég megszüntetésére vezet A többi elhatárolási különbséget a csőd- és a felszámolási eljárás szabályainak részletesebb ismertetésével adjuk meg.
la s
A csődeljárás kezdeményezői, szabályai, a csődmoratórium fogalma
A csődeljárásról és a felszámolási eljárás szóló 1991. évi XLIX. Törvény (továbbiakban:Cstv.) a csődeljárásról a következők szerint rendelkezik. A Cstv. szerint csődeljárást kezdeményezhet az adós, illetve a hitelezői oldal is.
.p al
A tételben az adósi oldalról kezdeményezett csődeljárást mutatjuk be.
Az adós gazdálkodó szervezet (továbbiakban:adós) vezetője a bírósághoz (megyei törvényszék) csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az adós nem nyújthat be ilyen kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
w
w
Ugyanakkor az adós csődeljárás iránti kérelmet mindaddig nem nyújthat be - amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, - a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számított két év még nem telt el, - a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
w
Az előzőekben írt kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagság) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges.
A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell többek között - három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, - az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy ez előzőek szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényege változás következett be.
Az adós kérelme alapján – ha a kérelem azonnali elutasításra nem kerül – a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes haladéknak (azonnali moratórium) Cégközlönyben való közzétételéről. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja.
70 .h u
Ha a bíróság a csődeljárás iránti kérelmet azonnal nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek a Cégközlönyben történő közzétételéről.
la s
A csődeljárást elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell többek között - az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, - a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét, - utalást arra, hogy a csődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja, - azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, - a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig nyolc munkanapon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.
.p al
Az ideiglenes fizetési haladék és a – határidős, későbbi - fizetési haladék (továbbiakban együtt:fizetési haladék, vagy moratórium) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében - annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, mely a haladék célját meghiúsítja. Több fajta kifizetés teljesítése alól azonban a moratórium mégsem mentesít (például munkabér). Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek, korábbi bekezdésben foglalt, 30 napon belüli bejelentésére.
w
A csődeljárás fontos szereplője a vagyonfelügyelő, persze nem csak az előzőekben említettek miatt. Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.
w
A vagyonfelügyelő – a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében – figyelemmel kíséri az adós gazdaági tevékenységét.
w
Ennek keretében többek között - áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit stb. megvizsgálhatja, - az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat, - ellátja a fizetési haladék-meghosszabbítás kezdeményezésének feladatait.
Az adós – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, melyre a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok
rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével közvetlenül, illetve, ha szükséges egy részüket hirdetmény útján meghívja. A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is, oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.
70 .h u
Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről. Í Így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.
la s
Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a hitelezőktől – a szavazatok többségét megkapta. Az egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy például nem vettek részt, szabályszerű értesítés ellenére sem az egyeztetésen (kényszeregyezség).
Az egyezségi tárgyalás eredményét a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, és annak mellékleteit mellékelni.
.p al
Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. A felszámolási eljárás kezdeményezői
w
A szintén a Cstv-ben szabályozott felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén többek között - hivatalból a csődegyezség meghiúsulásakor, - az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, - hivatalból, a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte folytatható le.
w
w
Ha az adós kérelmére indul a felszámolási eljárás, akkor a bejelentés előírásai alapvetően megfelelnek az adósi csődeljárási kérelem benyújtása szabályainak (például a beszámolóval kapcsolatban is). Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, meg kell nevezni a kérelemben az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására szükséges iratokat – szükség esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról – a kérelem egy példányának megküldésével – haladéktalanul értesíti az adóst.
Az adós elismerheti a kérelemben foglaltakat, illetve, ha nem nyilatkozik fizetésképtelenségét vélelmezni kell. Vitathatja is az adós a kérelemben foglaltakat. A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.
A fizetésképtelenség fogalma
70 .h u
A bíróság az adós felszámolását elrendeli végzéssel, ha fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.
.p al
la s
A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg többek között, ha - az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlített ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, - vagy az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, - vagy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, - vagy az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, - vagy az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatólag nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor való kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
w
Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét.
w
w
A közzétételnek tartalmaznia kell, többek között: - az adós nevét, székhelyét, adószámát, - utalást arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja, - a hitelezőknek történő felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be, - a felszámoló nevét, székhelyét, adószámát, valamint a felszámolóbiztos adatait. A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti többek között az illetékes adó-és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után
zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek.
70 .h u
A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.
Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetnie. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak.
la s
A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni! A felszámoló főbb kötelezettségei
.p al
A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet! A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.
w
A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, és nyilvántartásba veszi a hitelezői követeléseket is. A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani. ,
w
A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.
w
A felszámoló az adós követelései esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti.
A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést fő szabályként pályázat vagy árverés keretében végzi. Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet. A felszámolás kezdő időpontjától évente a közbenső mérleg elkészítése
kötelező. A bíróság a felszámoló által részére megküldött felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek, akik kifogással élhetnek.
70 .h u
A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz többek között a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről.
la s
A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: - a felszámolás költségei (például az adóst terhelő munkabér, a felszámoló díja), - a felszámolás kezdő időpontja előtt körülírással meghatározott zálogtárggyal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, - a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj stb., - a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelései (például a hibás teljesítésből, kártérítésből eredő követelések), - a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók, és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak stb., - a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, - egyéb követelések stb.
.p al
Csődbűncselekmény büntetőjogi tényállása.
w
Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (Cstv.) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén - a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, - színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy - az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészen meghiúsítja bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
w
w
Az előző bekezdés szerint büntetendő, aki a Cstv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet - fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az előző bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy - fizetésképtelensége esetén szintén az előző bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha - a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy - a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
Az előző bekezdésekben meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha - a csődeljárást megindították, - a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy - a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
70 .h u
Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a Cstv-ben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
A bírósági végrehajtás szabályai
la s
A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint kell végrehajtani.
A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetve az egyéb magatartásra kötelezett (továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.
.p al
Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetve a bírósági végrehajtó intézkedése alapján – a rendőrség végzi el.
w
A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetve az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munka viszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságból, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (továbbiakban együtt: munkabérből) kell végrehajtani.
w
Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetve a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
w
A Vht. alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a tarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli, - a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.
A bírósági végrehajtást (továbbiakban:végrehajtást) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok alapvetően a következők: - a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, - az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el, - a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata.
70 .h u
A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtás jogerős elrendelésével kerülhet sor magára a végrehajtásra.
A pénzkövetelés végrehajtása szempontjából, igazodva a korábban leírtakhoz, a munkabérre és egyéb járandóságra, illetve pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre lehet először végrehajtást vezetni.
la s
A munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtás eszköze a letiltás, melyben a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtásának egyik szabálya, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg, néhány kivétellel teljes összegben végrehajtás alá vonható.
.p al
Ha az átutalási végzésben, vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés, vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is. A következő lépésként az ingóvégrehajtás következik.
w
Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettséget önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. A foglalás jegyzőkönyvben történik.
w
Az ingóvégrehajtás fő eszköze az ingóárverés, az ingóságot – ha a törvény másként nem rendelkezik – rendszerint árverésen kell értékesíteni.
w
Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti többek között - a felek nevét, - az árverés helyét és idejét, - az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket. Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.
Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.
Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosa lejjebb kell szállítani a becsérték 35 %-áig. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.
70 .h u
Számos esetben a végrehajtó indóságokat elektronikus árverés útján értékesíti. Mód van bizonyos esetekben ingóság árverésen kívüli eladására is. Végül az ingatlan-végrehajtás következik.
Az adós tulajdonában álló ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet venni.
la s
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant.
Az ingatlant – ha a törvény másként nem rendelkezik – rendszerint árverésen kell értékesíteni. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki.
.p al
Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.
Az ingatlanra fő szabályként legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Az ingatlan árverésnek is eleme, hogy a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít.
w
Ingatlan esetében is van lehetőség egyes esetekben árverésen kívüli eladásra. A végrehajtás során befolyt összegből a végrehajtó költségeinek kielégítése után a következő kielégítési sorrendet állapítja meg a Vht.
w
w
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő fő szabály szerint: - gyermektartásdíj, - jogszabályon alapuló egyéb tartozás, - munkavállaló munkabére és a vele egy tekintet alá eső járandóság, - adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, - egyéb követelés.
25. Ismertesse a pénzügypolitika, fiskális és monetáris politika jelentését! Ismertesse az államháztartás rendszerét, a Kormány, valamint a nemzetgazdasági miniszter ezzel összefüggő feladatait. Mutassa be a magyar pénzügyi intézményrendszert és felügyeletét. Pénzügyi lízingszerződés.
70 .h u
A pénzügypolitika,fiskális és monetáris politika jelentése A pénzügypolitika a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszerét, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. Alrendszerei a költségvetési politika, és a monetáris politika.
A fiskális, azaz költségvetési politika a gazdaságirányítás egyik eszköze, a pénzügyi politika része, a gazdaságpolitikai és ezen belül a pénzügypolitikai célok költségvetési eszközökkel való előmozdítására vonatkozó állami döntések összessége. A gazdaságban keletkezett jövedelmek egy részének elvonásával és újraelosztása révén befolyásolja a vállalkozások és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását.
la s
Elvonások: adók, vámok, illetékek. Újraelosztás: a társadalmi közös fogyasztás pénzzel való ellátása (pl. oktatási finanszírozása), állami beruházások finanszírozása, szociális juttatások nyújtása.
A monetáris politika: Az állam a központi bankon keresztül a pénzmennyiség szabályozásával avatkozik be a gazdaságba.
.p al
Részterületei: nemzetközi árfolyam politika, valutaárfolyam politika, nemzetközi hitelpolitika, tartalékpolitika. Az államháztartás rendszere
w
w
Az államháztartás rendszere a központi és a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer. Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszerének egésze. Az államháztartás az a tevékenység, mellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, melyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük.
w
Feladatai: allokáció (az állam a szükséges erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi feladatok ellátását), újraelosztás, az egyensúly megőrzése, jogi keretek kialakítása, önfenntartás. Az államháztartás alapvetően két alrendszerből áll: központi alrendszer, önkormányzati alrendszer. Egy másik osztályozás szerint az alrendszerek: központi költségvetés, társadalombiztosítási költségvetés, elkülönített pénzügyi alapok mérlege, helyi önkormányzatok gazdálkodása (mérleg). Alapegységei: költségvetési szervek, alapok, előirányzatok. Az államháztartás gazdálkodását illetően a bevételek: adók, vámok, illetékek, járulékok befizetése,
hozzájárulások, bírságok (végleges bevételek); belső kölcsönök, külföldi kölcsönök, egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek (átmeneti, vagy visszatérülő bevételek). Kiadásai: szociális és egészségügyi ellátás, kultúra, oktatás, honvédelem és a rend-, és jogbiztonság (állami kiadások), a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai, nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások, adósságszolgálar (egyéb kiadások).
70 .h u
Az államháztartás egyenlege természetesen a bevételek és a kiadások különbsége (többlet, vagy hiány). A Kormány, illetve a nemzetgazdasági miniszter feladatai e területen
A költségvetési törvény tervezetét a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé. A tervezet előkészítésében kiemelt szerep jut természetesen a nemzetgazdasági miniszternek, a kodifikáció közvetlen (szakmai és jogi) irányítójának.
la s
A nemzetgazdasági miniszter a költségvetés tervezésének, előkészítésének irányítója. E miniszternek a Kormányon belül a költségvetés előkészítését illetően speciális jogai vannak. Ilyen például a költségvetési irányelvek meghatározása, vagy az egyes miniszterek területei költségvetési tervezeteivel kapcsolatos egyeztetés a nemzetgazdasági miniszter és a többi miniszter között.
.p al
A nemzetgazdasági miniszter minden év március 31-ig a Kormány elé terjeszti a költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket. A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az országgyűlésnek költségvetési törvényjavaslatát, és az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket, fejezeti részletező táblákat, indokolásokat. Ebben a nemzetgazdasági miniszternek kiemelt feladata van. Természetesen a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét is a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé, mely munkában a nemzetgazdasági miniszter szerepe szintén kiemelkedő. A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.
w
w
Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a költségvetés végrehajtására, vagyis a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. Ebben a tevékenységében a Kormány tagjaként a legkiemelkedőbb szerepet a nemzetgazdasági miniszter viszi, mivel a költségvetés végrehajtását e miniszter koordinálja.
w
A költségvetési törvény nem keletkeztet pénzkövetelésre szóló jogokat és pénzfizetésre szóló kötelezettségeket, hanem a Kormány számára jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait.
A magyar pénzügyi intézményrendszer Magyarországon kétszintű bankrendszer van. A központi bank, azaz jegybankként a Magyar Nemzeti Bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal, az ún. kereskedelmi bankokkal. Természetesen
utóbbiak állnak közvetlen magánszemélyekkel).
kapcsolatban
a
gazdálkodó
szervezetekkel
(illetve
a
A Magyar Nemzeti Banknak sajátos feladatai vannak, míg a kereskedelmi bankok végzik a közvetlen pénzügyi szolgáltatásokat.
70 .h u
A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság formájában működik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam. A jegybanktörvény a jegybank legfontosabb feladatává a pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítását teszi, melynek végrehajtásához megfelelő monetáris eszközöket biztosít.
A jegybank főbb funkciói: a gazdaságba kiáramló pénzmenyiség szabályozása, pénzkibocsátás, a Magyar Államkincstár számláinak vezetése, a hitelintézetek számláinak vezetése, arany-, és devizatartalékok gyűjtése, devizahatósági feladatok ellátása, árfolyampolitikai döntések meghozatala. A pénzügyi intézményrendszer felügyelete
la s
A pénzügyi intézményrendszer felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el.
Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi és vizsgálja a pénzügyi szervezeteket abból a szempontból, hogy működésük során betartják-e a jogszabályokat, tevékenységük megfelel-e a megbízható, gondos működésre vonatkozó előírásoknak, szakszerű és független-e az irányítási rendszerük.
.p al
Emellett bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalat felvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárást indít. Pénzügyi lízingszerződés
w
w
w
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve – ha a használat időtartama ennél rövidebb – a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön.
Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog
fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog vagy jog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a megfelelő lajstromba bejegyeztetni.
70 .h u
Nyilvántartásba vétel hiányában a lízingbevevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy - átruházással megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot, és - a lízingbevevő rendelkezési joga hiányában is megszerzi a lízingbevevő által az ingó dolgon, illetve a jogon javára alapított zálogjogot.
A lízingbeadó szavatol, azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga, amely a lízingbevevőt a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza. Erre a kötelezettségére a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevevő elállás helyett a szerződést felmondhatja. A lízingtárgy hibája miatt a lízingbeadót kellékszavatosság akkor terheli, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában, vagy a lízingtárgy megszerzésére irányuló szerződésből fakadó szavatossági jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott. Ebben az esetben a kellékszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevevőt elállás helyett a felmondás joga illeti meg és lízingbevevő a lízingtárgy kicserélését nem követelheti.
la s
Az előző bekezdésben foglalt esetek kivételével a lízingtárgy hibája esetén a kellékszavatosság kötelezettjével szemben - a kijavításra és a kicserélésre irányuló igényt a lízingbevevő a lízingbeadó képviselőjeként köteles érvényesíteni, - az árleszállításra és az elállásra vonatkozó igényt a lízingbeadó köteles érvényesíteni.
.p al
A lízingbevevő köteles értesíteni a lízingbeadót, ha a kellékszavatosság kötelezettje a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy ha a hiba miatt árleszállításnak vagy elállásnak van helye. A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
w
A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
w
A lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult.
w
A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, lízingdíj nem jár.
A lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő például - vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését, - a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, - az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a
fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett. Ha a lízingszerződést a lízingbeadó felmondja, a lízingbeadó köteles a lízingbevevővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolni.
w
w
w
.p al
la s
70 .h u
A lízingbevevő jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget.
26. Mutassa be a hazai és a nemzetközi jog kapcsolatát, a joghatóság, nemzetközi egyezmények, kettős adóztatást elkerülő egyezmények, beruházás-védelmi megállapodások vonatkozásában! Ismertesse az OECD modellegyezmény alapjait, az illetőség, korlátlan és korlátozott adókötelezettség meghatározását és jellemzőit! A nemzetközi jog és a hazai jog kapcsolata
70 .h u
A nemzetközi jog (más néven: nemzetközi közjog) egy jogág, azon magatartási szabályok összessége, amelyek a nemzetközi jog alanyai, elsősorban az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálják, és az államok megegyezésével jönnek létre.
A nemzetközi jog legfőbb jogforrásai, az előzőekből is következően a nemzetközi szerződések, melyeket az érintett államok belső jogalkotással, azaz jogszabállyal fogadnak be külön-külön a jogrendszerükbe. Ez Magyarország esetében is így történik.
la s
A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismertében - az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés, - a előző bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormány erre felhatalmazást ad.
A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény vagy kormányrendelet (továbbiakban: kihirdető jogszabály) tartalmazza.
.p al
A nemzetközi szerződés az országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha - az az Alaptörvény rendelkezése szerinti nemzetközi szerződés, - olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik, vagy amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy - egyéb, az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint.
w
A joghatóság
w
A joghatóság azt jelenti, hogy bizonyos bírói szerv vagy más hatóság egy adott, rendszerint részben vagy egészben külföldi vonatkozású jogvitában eljárhat-e, azt eldöntheti-e.
w
A nemzetközi egyezmények a kettős adóztatást elkerülő egyezmények, és a beruházás-védelmi megállapodások vonatkozásában Vannak tehát az előzőek alapján két- és többoldalú nemzetközi egyezmények. Az egyezmények döntő többsége bilaterális egyezmény, melyek hatálybalépése tehát – az előzőekben ismertetettek szerint - a két szerződő állam általi ratifikációval történik meg. A kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmények értelemszerűen kétoldalú egyezmények,
melyek szerepe, hogy érdemi, és eljárási (illetve joghatósági) kérdésekben segítsenek megoldani azt a helyzetet, hogy ha egy olyan helyzet áll fenn, amikor két- vagy több állam – egymástól jellemzően eltérő - belső joga szerint is adóztatni kéne egy személyt egy-egy helyzetben, és ezt az ütközést (és a dupla adózás helyzetét) fel kell oldani, vagyis el kell dönteni, hogy melyik az az egy állam melynek jogát alkalmazni kell.
70 .h u
Ha tehát egy jövedelem, vagy vagyon több államot érintően vet fel adózási helyzetet, akkor el kell dönteni, hogy az érintett államok közül melyik legyen az, ahol adózni kell, (és milyen szabályok szerint).
la s
Sok esetben a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezményekkel egy időben köt két ország beruházásvédelmi nemzetközi megállapodást (egyezményt) is egymással. E kétoldalú egyezmények alapján az érintett országok a másik ország vállalkozásai, cégei részéről náluk történő beruházásaira valójában kölcsönösen, a hazai beruházásokkal való egyenlő bánásmódot biztosítanak, ezzel a jogrendszeri eltérésekből adódó nehézségeket itt is megoldva. Ennek a szabályozási területnek az egyik legfontosabb alapelve a nemzeti elbánás elve, illetve a legnagyobb kedvezményes elbánás elve – ezek két oldalról nagyjából ugyanazt fogalmazzák meg, vagyis azt, hogy egy külföldi beruházás a hazai beruházásokkal azonos elbírálásban kell részesüljön, mind a hátrányok kiküszöbölése, mind az előnyök érvényesülése szempontjából.
Az OECD modellegyezmény alapjai, az illetőség, és a korlátozott, illetve korlátlan adókötelezettség meghatározása és jellemzői.
.p al
Az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egy olyan szervezet, melynek célja, hogy segítse tagállamai (így Magyarország) kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.
w
Ez a szervezet modellegyezményeket is kialakított, melyek közül kiemelkedik a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó modellegyezmény, mely a többszörös adózás elkerülésének alapvető kérdéseiben ad modellértékű, egységes megoldásokat. A legtöbb ország, így például Magyarország is követi (a vonatkozó egyéb jogszabályi előírások figyelembevétele mellett) e modellegyezmény megoldásait. Ezek a megoldások jelentkeznek gyakorlatilag az összes magyar vonatkozású, kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény esetében. Így ezek erősen hasonlítanak egymáshoz, azonban teljes azonosság még sincs, valamilyen sajátosság mindig jelentkezik minden ilyen kétoldalú nemzetközi egyezmény esetében.
w
A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó OECD legfontosabb előírásai a következők.
w
A kettős adóztatást elkerülő egyezmények kettős célt szolgálnak: - a jogi kettős adóztatás elkerülését (mérséklését), - az adóelkerülés (aluladóztatás) megakadályozását. A modellegyezményeknek nincs kötelező hatálya, a használatuk célszerűségi okokra vezethető vissza. Hatálya persze van az egyezménynek.
Az egyezmény tárgyi hatálya a jövedelemadókra, hozadéki adókra, valamint vagyoni adókra terjed ki. A személyi hatály kiterjed az egyik szerződő államban vagy mindkét szerződő államban illetősséggel rendelkező személyekre. A személy magában foglalja a természetes személyeket és a jogi személyeket, így például a társaságokat is.
70 .h u
Az illetőség szabályozása keretében a modellegyezmény az illetőséget az érintett állam joga szerinti lakóhely, állandó tartózkodási hely, üzletvezetési hely határozza meg. Ha egy természetes személy mindkét államban illetősséggel bír, akkor az állandó lakóhely, ha mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, akkor a létérdek központja, majd a szokásos tartózkodási hely, ezután pedig az állampolgárság dönti el az illetőséget. Ha az előbbi ismérvek nem elegendőek, az állami hatóságok közötti megegyezés dönt az illetőség kérdéséről. A nem természetes személyek esetében az üzletvezetés helye a meghatározó az illetőség kérdésében.
la s
Foglalkozik még az egyezmény az állandó telephely kérdésével is. A telephely kérdése nagyon fontos az irányadó joghatóság megítélésében. Telephellyé nyilvánítás esetén korlátozott adóztatási jog keletkezik abban az országban, ahol a telephely (például vezetés helye, fiók, iroda, gyártelep, egy év alatti építési kivitelezés stb.) található. A jövedelmek adóztatásának szabályai szerint az ingatlan vagyonból (hasznosításából) származó jövedelem ott adózik, ahol az ingatlan fekszik.
.p al
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem az elidegenítő személy illetősége szerinti országban adóztatható. Az ingatlan értékesítéséből eredő jövedelem ott adóztatható, ahol az ingatlan fekszik. A telephelyhez kötődő ingóság a telephely szerinti országban adóztatható.
w
A vállalkozás nyeresége ott adóztatható ahol a vállalkozás adóügyi illetőséggel bír (székhely), kivéve, ha a tevékenységet a másik országban lévő telephelyen végzi.
w
A fenti szabályok alapján tehát az egyik országban mentesítésben részesül a jövedelem vagy vagyon adóztatása, így a másik államban keletkezik korlátlan adókötelezettség.
w
A kamat adóztatásánál szabály, hogy a kamat mindkét országban adóztatható, ezáltal mindkét országban korlátozott lesz az adókötelezettség. Az osztalék esetében ugyanez a helyzet.
A vagyon adóztatásának körében szabály, hogy az ingatlan-vagyon az ingatlan fekvése szerinti országban adóztatható. A telephelyhez kapcsolódó ingó a telephely szerinti országban kerül adóztatásra.
w
w
w
.p al
la s
70 .h u
A járművekből álló vagyon és a hozzákapcsolódó ingó az üzemvezetés helyén adóztathatók.
27. Ismertesse a közösségi jogot, a közösségi jog elsődleges és másodlagos forrásait, a közösségi jogalkotást, esetjogot, a közösségi jog és a hazai jog viszonyát, az Európai Bíróság döntését! Mutassa be az adóügyi együttműködési szabályokat az Európai Unióban, a jogsegély irányelvet, a behajtási irányelvet. A közösségi jog, a közösségi jog elsődleges és másodlagos forrásai
70 .h u
Az Európai Unió jogforrásai, az ún. közösségi vívmányok (acquis communautaire) rendszerében jelennek meg. Ez egy három szintű jogrendszert jelent. A kötelező erejű jogforrások, tehát a háromszintű Európai Uniós jogrendszer elemei a következők. Az elsődleges jogforrások - közé tartoznak az alapító szerződés, és az azt módosító szerződések. Közös jellemzőjük, hogy minden uniós tagállam elfogadta, aláírta mindegyik szerződést.
Közülük kiemelkedik a Római Szerződés, amely 1958. január 1-jén lépett hatályba, és azóta sok módosítása történt meg (pl. Maastrichti, Amszterdami Szerződések, Lisszaboni Megállapodás). Ezek egységes szerkezetben adják meg az Unió alapszerződését.
la s
A legfontosabb szerződések (nem teljes körűen) - 1957 – Római Szerződés az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásáról (az EU akkori, eredeti neve szerint), - 1992 – az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, mely 1993. november 1. napján lépett hatályba, - 2007 – Lisszaboni Megállapodás (eddigi utolsó módosítás) – 2009. december 1-jén lépett életbe.
.p al
Fontos szerződés még az Amszterdami Szerződés (1997) és a Nizzai Szerződés (2001). A Római Szerződést követő, említett szerződések mind a Római Szerződés módosítását jelentik. A másodlagos jogforrások – az Európai Unió jogszabályai, és az egyéb jogi eszközök
w
w
Rendelet – általános, jelentős kérdésekben tartalmaz előírásokat, gyakorlatilag a szabályozásának tárgyát teljesen leszabályozva, és hatálybalépése után minden tagállam jogrendszerének automatikusan részévé válik (nem kell külön hazai jogszabályt alkotni a rendelet átvételére). A rendelet hatálybalépéséhez szükséges az Európai Unió hivatalos lapjában, közlönyében megjelenés (valamennyi tagállam hivatalos nyelvén). A hatálybalépés napja – ha maga a rendelet mást nem ír elő – a közlönyben megjelenést követő 20. nap. Rendeletet jellemzően az Európai Unió Tanácsa (számos esetben az Európai Unió Parlamentjével együtt) alkot.
w
Irányelv – az e jogszabállyal érintett tárgykör legfontosabb elemeit szabályozza, az unióban való hatálybalépése után szintén a tagállamok jogrendszerébe kerül automatikusan, azonban a további, részletkérdések szabályozása a tagállamok belső, hazai jogalkotásának jogosultsága, és kötelezettsége. A hazai jogrendben történő továbbszabályozás módját a tagállamok határozzák meg (a hazai jogszabály típusát, illetve azt, hogy új, vagy módosító jogszabályt hoznak stb.). Az irányelv a jogharmonizációs elv egyik legfontosabb eszköze. Az irányelvet is főként az Európai Unió Tanácsa alkotja,sokszor az Európai Unió Parlamentjével együtt. Határozat – az előző jogszabályoknál szűkebb, speciálisabb témakörökben, és többször csak a tagállamok természetes és jogi személyeinek egyes köreire vonatkozóan, sokszor adminisztratív,
technikai jellegű előírásokat tartalmazva kerül megalkotásra. Uniós hatálybalépésével automatikusan a tagállamok jogrendszereinek részévé válik. Jellemzően a másik két jogszabály végrehajtására vonatkozóan alkot határozatot leginkább az Európai Unió Bizottsága.
70 .h u
Egyéb jogi eszközök – vélemények, ajánlások. Ezek a jogi normák például ha közvetlenül Magyarországon keletkeznek, nem rendelkeznek közvetlen jogi erővel, nem jogi normák, az EU-ban azonban igen. Korábban harmadlagos jogforrások körébe utalt, de ma már a másodlagos jogforrások közé tartozó egyéb jogforrások – a közösség általános jogelvei, az Európai Unió Bíróságának döntései, (azok a döntései, mely jogi normának számítanak), valamint az Európai Unió és harmadik államok (tehát nem európai uniós államok) közötti két- vagy többoldalú egyezmények. (A harmadlagos jogforrásokat inkább a jogirodalom tekinti létező kategóriának). A harmadlagos jogforrások kevésbé erős részei az unió jogrendjének. Közösségi jogalkotás
la s
A jogalkotás az Európai Unió három legfontosabb jogalkotó szerve tevékenysége keretében folyik (bár a Római Egyezménnyel kapcsolatban kiemelkedő az Európai Tanács szerepe).
Az Európai Parlament, és az Európai Unió Tanácsa, mint a két legfontosabb jogalkotó szerv, hozza létre jekkemzően az uniós rendeleteket, illetve irányelveket. Bár önálló jogalkotást is végeznek, ma már a legfontosabb uniós jogszabályok nagy részét e két szerv együttműködésben hozza. Az Európai Bizottság jellemzően a határozatokat hozza meg.
Esetjog
.p al
Míg korábban a teljes egyetértés kötelezettsége kísérte a jogalkotást, addig mára egyre inkább a minősített többséggel való elfogadás szabálya a jellemző, azonban továbbra is vannak olyan területek, ahol az összes tagország teljes egyetértése szükséges (ilyen például a Római Egyezmény módosítása).
w
w
w
Az Európia Unión belül lehetőség van arra is, hogy az EU bírósága olyan határozatokat hozzon, melyek a továbbiakban jogi normaként szerepelnek az EU jogrendjében. Főleg korábban fordult elő, hogy olyan fontos kérdésekben, melyeket akkor még például a Római Egyezmény nem rendezett a Bíróságnak kellett döntenie, és a jogalkotási szabályozásig a Bíróság döntése volt maga a jogforrás. Ilyen híres eset például a Van Gend en Loos eset, mely a közösségi jog közvetlen hatálya elvét fogalmazta meg, vagy a Simmenthal döntés. Az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonya Az Európai Unió egyik legfontosabb jogelve e témakörben a közösségi jog elsőbbsége (tehát a szupremácia) elve, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió joga mind a korábban, mind a később alkotott nemzeti, azaz tagállami jogszabályokkal szemben elsőbbséget kap. A másik igen fontos alapelv a közösségi jog közvetlen hatálya, mely szerint a közösség jogára bármely magán- és jogi személy közvetlenül hivatkozhat a nemzeti, tagállami, vagy európai
bíróságok előtti eljárásokban. Ugyancsak ide tartozik az előzetes döntéshozatali eljárás jogintézménye, melynek alapján a nemzeti, tagállami bíróságok az általuk tárgyalt konkrét bármely ügyben közvetlenül megkereshetik az Európai Unió bíróságát, hogy a közösségi jog egyes kérdéseiben adjon értelmezést, amely aztán már kötelező lesz a nemzeti, tagállami bíróságok részére.
70 .h u
E témakörhöz kapcsolódik a jogharmonizáció kérdése is. A jogharmonizáció alapelve a tagállami jogrendszerek egymáshoz, illetve az Unió jogrendjéhez való közelítés rendjének elve. Az Európai Unió ún. minimum harmonizációt alkalmaz, mely az egyes kérdések rendezését a tagállamokra hagyja, és az általános szabályozási elvek kialakítása mellett csak addig a mértékig szabályoz, amely ahhoz szükséges, hogy a tagállami jogszabályok harmonizáltak legyenek (ez az általános hatásköri, ugyanilyen tartalmú alapelvből a szubszidiaritás elvéből is következik). Ennek részeként valamennyi tagállam vállalta az unió tagjává válással, hogy hazai jogrendjét az Európai Unió jogrendjéhez és közvetve egyben a többi tagállam jogrendjéhez igazítja, illetve közelíti.
.p al
la s
Magyarország az uniós csatlakozás folyamatában jogrendjét harmonizálta az unió jogrendjéhez, és a csatlakozást követően megalkotott hazai jogszabályok is meg kell feleljenek a jogharmonizáció elvének, amit az is kifejez, hogy egy ún. jogharmonizációs záradékot is tartalmaznak, mely felsorolja azokat az európai uniós jogszabályokat, melyeknek megfelelően kerül sor a hazai jogszabály megalkotására. Természetesen minden csatlakozni kívánó állam a csatlakozási folyamatban kötelezően végre kell hajtsa a harmonizálás folyamatát, és jogalkotásában a tagság megszerzése után is érvényesítenie kell a jogharmonizáció elvéből előzőekben ismertetetten következő előírásokat. Európai Bíróság döntése
A már korábban említett esetjogi döntések természetesen csak egy részét képezik a Bíróság tevékenységének.
w
w
A Bíróság hatáskörébe tartoznak a magánszemélyek és tagállamok közvetlen kereseti kérelmei alapján indult eljárások, ezek során hozott döntések felülvizsgálata, az Európai Bizottság és a tagállamok közötti vitás ügyek rendezése, tagállamok közötti vita eldöntése, uniós intézmények döntéseinek vizsgálata, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás.
w
Az előzetes döntéshozatali eljárás során ha egy tagállami bíróság előtt folyó ügyben felmerül a közösségi jog érintettsége, akkor az eljárás felfüggesztése mellett a nemzeti bíróság közvetlenül előzetes véleményalkotás céljából az Európai Bírósághoz fordulhat, annak érdekében, hogy megállapításra kerüljön, hogy az ügyet valóba érinti-e közösségi jog, és ha igen, akkor az érintett közösségi jogforrást, jogi normát hogyan kell értelmezni. A nemzeti bíróság az Európai Bíróság döntését köteles figyelembe venni.
Az adóügyi együttműködés szabályai az Európai Unióban, a jogsegély irányelv, és a bejhajtási irányelv Az Európai Unión belüli adóügyi együttműködés természetesen az elvi, akár jogi kérdések folyamatos, és minden nemzeti, illetve uniós szerv közötti kapcsolatrendszeren alapulnak, de nyilvánvalóan kiemelkedik mindebből az adóhatóságok együttműködésének területe.
70 .h u
Ennek egyik legfontosabb szabályozását adja a jogsegély irányelv.
A tagállamok megfelelő hatóságai közötti információcsere a pontos adómegállapítás érdekében a következő adófajtákra terjed ki: a tőke- és jövedelemadókra, az osztalék- és kamat forrásadóra, a realizált tőkenyereség-adóra és a még nem realizált tőkeemelést terhelő adóra, a vállalkozások által a munkavállalók részére fizetett bért és járandóságot terhelő forrásadókra (adóelőlegre), a hozzáadottérték-adóra, valamint az ásványolaj, az alkohol-és a dohánytermékek jövedéki adójára. Az irányelv tárgyi hatálya az adómegállapítás módjától függetlenül kiterjed továbbá az előbbi adókkal azonos vagy azokhoz hasonló, a későbbiekben bevezetett adókra is.
Az információcsere típusai
la s
Az irányelv személyi hatálya nem csak a tagállamokban állampolgársággal, illetve illetőséggel bíró személyek, hanem az állampolgársággal vagy illetősséggel nem rendelkezők adóügyeire is kiterjed, feltéve, hogy valamelyik tagállamban a felsorolt adók megállapításához szükséges információról van szó.
.p al
A jogsegély irányelv alapján három alapvető típus különböztethető meg: a kérelemre történő, az automatikus és a spontán információcsere. Az illetékes hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság köteles megadni az egyedi adóüggyel kapcsolatos információt, bizonyos kivételekkel. A megkeresett hatóság a megkeresésben kért információk beszerzését akár külön eljárásban is végezheti. Az automatikus információcsere esetén a tagállamok illetékes hatóságai előzetes kérelem nélkül, rendszeresen szolgáltatnak információkat egymásnak.
w
w
w
A spontán információcsere keretében a tagállam szintén erre irányuló előzetes kérelem nélkül, de nem rendszeresen szolgáltat adatokat az irányelv által meghatározott esetekben. Ezek az esetek, többek között a következők: - a tagállam illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállamban adóbevétel-kiesés veszélye áll fenn, - az adott tagállamban az adózó olyan adómérséklésben vagy mentességben részesül, amely a másik tagállamban fennálló adókötelezettség változásához, vagy a fizetendő adó összegének növekedéséhez vezet, - a különböző tagállamokban lévő adóalanyok egy vagy több országon keresztül oly módon bonyolítják ügyleteiket, hogy az az érintett tagállamok rovására adómegtakarításhoz vezethet, - ha az egyik tagállam által szolgáltatott információ egy másik tagállam számára lehetővé teszi egy további információhoz való hozzájutást, ezt az újabb információt az utóbbi tagállam átadja az előző tagállamnak. A spontán információcsere felsorolt eseteiben köztelező az információ átadása, minden más esetben a spontán információcsere csak lehetőség a tagállamok számára.
A tagállamok konzultációs eljárás segítségével megjelölhetik azon további esetek körét, amikor kötelező a spontán információcsere. Az információ átadásának konkrét határidejét az irányelv nem határozza meg. együttműködéséről,
az
70 .h u
Rendelkezik még az irányelv a tagállamok adótisztviselőinek információcsere korlátairól, és jogorvoslati kérdésekről is.
A behajtási irányelv az Európai Unió tagállamai közötti adóbehajtást érintő kölcsönös segítségnyújtás jogi alapját adja meg.
Az irányelv hatályát az unió 1979-ben a hozzáadottérték-adóra, majd 1992-ben a közösségi jövedéki szabályozás három termékcsoportjára is kiterjesztette, majd 2001-ben az egyes tőke-, jövedelem-,és nyereségadókra, a biztosítási adóra, továbbá a behajtással összefüggésben felmerült kamatra, bírságra és egyéb járulékos költségekre is. A behajtási irányelv végrehajtására az Európai Bizottság irányelvet adott ki.
la s
Az irányelv rendelkezik az információkérés lehetőségéről, amennyiben kimondja, hogy a megkeresett hatóságnak minden olyan információt meg kell adnia a megkereső hatóságnak, mely a tartozás behajtását az utóbbi számára lehetővé teszi. Az ilyen információ beszerzése végett a megkeresett hatóság minden olyan intézkedést megtesz, amelyet számára a nemzeti jogszabályai lehetővé tesznek.
.p al
Az irányelv végrehajtási irányelve alapján a megkeresett hatóság hat hónapon belül köteles értesíteni a megkereső hatóságot az által kért információk megszerzése érdekében megtett intézkedések eredményéről. A megkeresett hatóságtól kapott információk birtokában a megkereső hatóság további információkat kérhet, amely kérelmet ugyancsak írásban, a megtett intézkedésekről szóló értesítéstől számított két hónapon belül terjeszthet elő a megkeresett hatóság részére.
w
A megkeresett hatóság ugyanakkor néhány esetben nem köteles a megkeresésnek eleget tenni. Ilyen eset, amikor a megkeresett hatóság saját joghatóságán belül a tartozás behajtása végett hasonló információt nem tudna beszerezni. A megkeresés teljesítése megtagadható továbbá, ha az kereskedelmi, ipari vagy más szakmai titok felfedéséhez vezetne, illetve abban az esetben is, ha az adatok kiadása nemzetbiztonsági érdeket sért, vagy a közrendbe ütközik.
w
Kézbesítés iránti megkeresés esetén a megkeresett hatóság – hazai hatályos jogszabályainak megfelelően – értesíti a címzettet azokról a határozatokról, illetve egyéb okiratokról, amelyeket a megkereső hatóság a tartozás behajtása érdekében saját tagállamában kibocsátott.
w
A megkereső hatóság megfelelő indokok alapján biztosítási intézkedés megtételét kérheti a megkeresett hatóságtól. A biztosítási intézkedés iránti kérelmet általában a behajtási kérelemmel együtt küldik meg a megkeresett hatóságnak. A behajtás iránti megkeresés teljesítése során a megkeresett hatóság hazai jogának megfelelően behajtja azon tartozásokat, amelyek végrehajtható okirat alapján behajthatók. A más tagállamból érkezett megkeresés a behajtás szempontjából belföldi tartozás behajtásaként kezelendő
A megkereséshez mellékelni kell a megkereső hatóság tagállamában kiállított végrehajtható okirat,
valamint a tartozás behajtásához szükséges egyéb dokumentumok eredeti vagy hitelesített példányát. A megkereső hatóságnak csak abban az esetben van lehetősége a behajtás iránti megkeresésre, ha a tartozás fennállását vagy a végrehajtási okirat rendelkezéseit a kötelezett nem vitatja, illetve a behajtást a megkereső hatóság a hazai joga alapján megkísérelte, de az eredménytelen maradt, vagy a tartozást csak részben teljesítették. A végrehajtási irányelv értékküszöböt is meghatároz a kérelem teljesítéséhez.
70 .h u
A behajtási irányelv alapján a behajtandó tartozás a megkeresett hatóság hazai joga alapján nem élvezhet preferenciális elbánást. Az irányelv a megkeresett hatóság kötelezettségévé teszi a megkereső hatóság haladéktalan értesítését a behajtással kapcsolatban megtett intézkedésekről.
w
w
w
.p al
la s
A megkeresett hatóság nem köteles a behajtási, illetve a biztosítási intézkedés megtételére irányuló kérelemnek eleget tenni, ha annak teljesítése a megkeresett tagállamban a kötelezett helyzete miatt komoly gazdasági és társadalmi nehézségeket okozna. Az irányelv további elutasítási okot is meghatároz, amikor a megkereső hatóság nem használja fel valamennyi a tartozás behajtására a hazai jog alapján rendelkezésre álló eszközt. A behajtás teljesítését a megkeresett hatóság
28. Ismertesse, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztés, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében mit tartalmaz a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény.
70 .h u
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény szerint külföldinek minősül az a természetes személy, akinek nincs magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolványa és arra nem is lenne jogosult. Külföldi az a vállalkozás és szervezet is, melynek külföldön van a székhelye, továbbá a vámszabadterületi társaság.
Külföldiek magyarországi befektetésének minősül a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének vagyona.
la s
Külföldiek gazdasági célú letelepedésének minősül Magyarország területén önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység tényélegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján.
.p al
A törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy a külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. A külföldit a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értékben, haladéktalanul kártalanítani kell. A kártalanításról az állam annak a közigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó közigazgatási határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól. A kártalanítási összeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifizetni.
w
w
w
Külföldi Magyarországon önálló, üzletszerű – rendszeres, nyereség elérését célzó, gazdasági kockázatvállalás melletti – gazdasági tevékenységet, néhány kivétellel (például oktatás, előadóművészet) gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formákban végezhet: - önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában, - külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján, - olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.
A kereskedelmi képviselet nem folytathat gazdasági tevékenységet. A külföldi vállalkozás szervezeti egységeként szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással foglalkozik. A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi vállalkozás nem jogi személyiségű, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, mely folytathat gazdasági tevékenységet.
A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tartozásaiért. Kötelező könyvvizsgálót választani. Alapításakor a külföldi cég az általa hozott határozat alapján kéri a bejegyzést.
70 .h u
Az alapító vállalkozás dönthet a képviselet, fióktelep megszüntetéséről, de a cégbírósági törlés feltétele, hogy ne legyen köztartozás, és, hogy a Cégközlönyben közzétett felhívásra jelentkezett hitelezőkkel elszámoltak.
w
w
w
.p al
la s
A külföldi résztulajdonú, vagy tulajdonú cégekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a belföldiek által működtetett cégekre. Ez a nemzeti elbánás elve.
29. Mutassa be, hogy milyen kötelezettségei vannak az adótanácsadónak a pénzmosás és a terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében. Ismertesse, hogy mit jelent az ügyfélátvilágítási kötelezettség, milyen ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell tenni! Mutassa be, hogy milyen különbséget lát az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás között!
70 .h u
Az adótanácsadó kötelezettségei a pénzmosás és a terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében. A nemzetközi jogi előírások mellett Magyarországon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban:Pmtv.) rendelkezik a pénzmosás elleni küzdelemről. A törvény hatálya kiterjed arra többek között - aki pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, - könyvvizsgálói tevékenységet folytat, - könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat.
la s
A törvény alkalmazásában adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel. A szolgáltató (vagyis a tétel elején felsorolt, és egyéb, a törvény hatálya alá tartozó személyek) egyik kötelezettsége az ügyfél-átvilágítási tevékenység.
.p al
Ügyfél-átvilágítási kötelezettség, ügyfél-átvilágítási intézkedések
w
A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni - az üzleti kapcsolat létesítésekor, - néhány kivétellel a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, - pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az előző pontokban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor, - ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel.
w
w
Az előzőekben meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. A szolgáltató köteles az előzőekben meghatározott ügyfél-átvilágítási esetekben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
70 .h u
A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni (nem teljes felsorolásban): - természetes személy nevét, lakcímét, azonosító okmányának típusát, számát, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyét, - jogi személy szervezet nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, cégbírósági nyilvántartásban lévő jogi személynél cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozatszámát vagy nyilvántartási számát. A szolgáltató az azonosítás során az előző bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – rögzítheti a természetes személy, és a jogi személy további adatait is (például jogi személy képviseltére jogosultak nevét és beosztását).
.p al
la s
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását - természetes személynél a magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, - jogi személy szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy előzőekben megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló (30 napnál nem régebbi) okiratot, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmet benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, illetve belföldi jogi személy esetében, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges a nyilvántartásba vétel megtörtént (külföldi jogi személy esetén saját országa szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént). A szolgáltató adatellenőrzést is végezhet nyilvántartások alapján.
w
A szolgáltató az ügyfél-átvilágításnál az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni - üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, - ügyleti megbízás esetén a ,megbízás tárgyát és összegét.
w
w
A szolgáltató az előző bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításághoz az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban foglalt eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.
A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.
A szolgáltató bizonyos kivételekkel az üzleti kapcsolat létesítése vagy vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
A szolgáltató az üzleti kapcsolatot folyamatosan is figyelemmel kísérni, a tevékenységére irányadó jogszabályi előírások szerint - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.
70 .h u
Egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás (és ezek alapján történő intézkedések)
la s
A szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályai szerint az ügyfél-átvilágítási kötelezettség legtöbb esetében ( az általánosan gyanús ügyletek kivételével) az előző bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, és – ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása és megakadályozása érdekében szükség van – a korábbiakban felsorolt adatokat rögzítheti és az előzőekben felsorolt okiratok bemutatását kérheti ha ügyfele például - az egyes tevékenységeket (például pénzügyi szolgáltatási ) tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan harmadik országban székhellyel rendelkező az előzőekben említett tevékenységet végző szolgáltató, melyre a Pmtv-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll, - olyan társaság, melynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, - a Pmtv-ben meghatározott felügyeleti szerv, - helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve, - az Európai Unió valamely szerve.
w
.p al
Ugyanilyen kötelezettségei vannak a szolgáltatónak többek között - a Biztosítási törvény 2. számú melléklete szerinti életbiztosítás ágba tartozó biztosítások esetén, ha az életbiztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, - az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatásra jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el.
w
A fokozott ügyfél-átvilágítás szabályai szerint az azonosítás során a korábbiakban meghatározott valamennyi adatot (így például a természetes személy születési adatait, anyja nevét, és a jogi személy szervezet képviseletére jogosultak nevét beosztását is) köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.
w
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani az előzőekben felsorolt adatokat tartalmazó, korábbiakban meghatározott okiratok hiteles másolatát. Az előző bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzés teljesítéséhez, ha - magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy - magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja,
- a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
70 .h u
A tőkepiacról szóló törvény egyes számlák esetében ezek nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a korábbiakban meghatározott okiratokat elektronikus úton – így különösen e-mailen szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, ha pénzmosási körülmény nem merül fel, és így kerülhet sor fizetési számla fennállásának igazolására is. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából való személyes megjelenéséig vagy az okiratok benyújtásáig kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással való fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.
la s
Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa az előző bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az említett számlák vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Külön előírások találhatók a fokozott ügyfél átvilágítás terén a szolgáltató ún. harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval való kapcsolat létesítéssel kapcsolatban.
.p al
A bejelentési kötelezettség előírásai körében ki kell emelni, hogy a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése estén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja köteles haladéktalanul a megfelelő személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell - a szolgáltató által a korábbiakban felsoroltan rögzített adatokat, - a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését, és - a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
w
w
A szolgáltató vezetője, alkalmazottja, segítő családtagja a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését fő szabályként a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében is köteles vizsgálni.
w
A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (továbbiakban:kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, alkalmazottjától, segítő családtagjától a korábbi bekezdés szerint érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A bejelentésnek az előző bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást. A pénzügyi információs egységként működő hatóság (Magyarországon a NAV jogszabályban e célra kijelölt szervezeti egysége) - belföldi megbízásnál a bejelentés megküldésének napját követő két munkanapon belül,
- nem belföldi ügyleti megbízásnál a bejelentés megtételének napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt, és megteszi a megfelelő intézkedéseket.
w
w
w
.p al
la s
70 .h u
A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult megismerni a vizsgálata szempontjából fontos adatokat, valamint akár üzleti és egyéb titkot is.
30. Mutassa be a közbeszerzés jogi szabályozásának célját, a közbeszerzési eljárás lényegét, alanyát és tárgyát.
A közbeszerzés jogi szabályozásának célja
la s
70 .h u
A közbeszerzésekről a 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.), valamint a végrehajtására vonatkozó több kormány- és NFM rendelet rendelkezik. A törvény a célja a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása. Célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése. A közbeszerzésekről szóló törvény alapelvei hivatottak biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát, valamint az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot a gazdasági szereplők számára. Ezen kívül szükséges az Európai Unió rendelkezéseinek való megfelelés, melynek egyik eszköze az ún. közösségi értékhatárok meghatározásán keresztül is megtörténik. A közösségi közbeszerzési irányelvek rendelkezései az ezen értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkoznak, de a közösségi jog alapján a tagállamoknak lehetőségük van a közösségi értékhatárt el nem érő értékű beszerzések esetében ún. nemzeti értékhatárok megállapítására, és az ezekhez kapcsolódó eljárási rend kialakítására. A hazai jogalkotás él ezzel a lehetőséggel. Az értékhatárokat a közbeszerzési törvény a beszerzés tárgya szerint eltérő mértékben állapítja meg, és a költségvetési törvényben évente jelenik meg az adott évre alkalmazandó nemzeti és közösségi értékhatár. A közbeszerzési eljárás alanya, tárgya
.p al
A közbeszerzési törvényszemélyi hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásban valamennyi résztvevőre. Ezek egyike az ajánlattevő , azaz az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, illetve a részvételre jelentkező, amely az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be. További szereplő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, aki a beszerzéseinek érdekében a közbeszerzési eljárást lefolytatja. az ajánlatkérő szervezeteket a Kbt. 6.§-a részletesen felsorolja.
w
w
A közbeszerzési törvény tárgya: közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű, azaz esetünkben a fent megjegyzett, értékhatárokat elérő értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). Ezek: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió lehetnek.
w
A közbeszerzési eljárás lényegi szabályai
A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. A közbeszerzési eljárásoknak már említett két alapvető nagy csoportjából az egyik a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések eljárásai, a másik a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárások. A közbeszerzési eljárásokat az uniós értékhatárt elérő illetve a nemzeti értékhatárt elérő, beszerzések esetében egymástól eltérő szabályok szerint kell lefolytatni.
A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések általános eljárásai közül elsőnek eljárások főbb szabályainak ismertetésére kerül a következőkben alapvetően sor.
a nyílt
la s
70 .h u
A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. E közzététel feltétele, hogy az ajánlatkérő rendelkezzen a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyeken és adminisztratív feltételeken túl a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, valamint a beszerzés egyéb feltételeit. Köteles meghatározni a szerződés teljesítésének időtartamát, az ajánlatok/részvételi jelentkezések felbontásának a határidejét, a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, valamint egyéb, különleges feltételeket. Ajánlatkérő számára a Kbt. kötelezően előírja a kizáró okok, valamint a pénzügyi és műszaki alkalmassági feltételek pontos meghatározását, amelyek szerint és alapján az ajánlattevők ajánlatot tehetnek. Az ajánlatkérő a felhívásban köteles ellenszolgáltatás (kifizetés) teljesítésének feltételeit közölni, és a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni, és meg kell határozni a szerződés megkötésének a tervezett időpontját. Ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt köteles készíteni, amely többek között tartalmazza a szerződéstervezetet, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét és a nyilatkozatok mintáját is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját, mely kettő féle lehet: vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat. Ez utóbbinál meg kell határozni a bírálati elemeket, és az azokhoz tartozó pontszámokat is. (pl.: határidők, csomagolás, stb.) Az ajánlati árnak, mint bírálati elemnek a meghatározása kötelező.
.p al
Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire,a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra. Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig
w
w
w
Az ajánlatok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott valamennyi ajánlat felbontásra nem kerül. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont, és bírálati részszempontok szerint kell elbírálni. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. A közbeszerzési eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megadott feltételek alapján, és a bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlatkérő köteles az eljárás eredményét a Közbeszerzési értesítőben a szerződés megkötését követően közzétenni. Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) írásban meg kell kötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott
A két szakaszból álló eljárások közös szabályai.
70 .h u
szerződéstervezet, valamint a benyújtott ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. A szerződés - az üzleti titok kivételével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Közbeszerzési Hatóság honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
A két szakaszból álló meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, valamint a keretmegállapodásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd eljárásainak a fentiektől eltérő szabályait ismertetjük. A legfontosabb eltérés más eljárásoktól, hogy a két szakaszos eljárásokban az ajánlattételi szakaszt megelőzi egy ún. részvételi szakasz. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a részvételi jelentkezést benyújtónak a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.
.p al
la s
A két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, melyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. A részvételi felhívásra a korábban ismertetett, a nyílt eljárás ajánlati felhívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A részvételi jelentkezés benyújtásakor a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. A jelentkező köteles továbbá - a részvételi felhívásban előírt módon - igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, és szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben benyújtani.
w
A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, és a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredmény megállapításától és közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott - alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni, ami már az ajánlattételi szakasz kezdetét jelenti.
w
Az ajánlattételi felhívás tartalmát a Kbt. tételesen, kötelezően meghatározza.
w
A meghívásos eljárásnál különös szabály, hogy az ajánlattételre felhívásnál az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattételre felkért ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a versenyt. Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, már a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladná az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
Az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytathatja az eljárást. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, valamennyi alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
70 .h u
Versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
.p al
la s
A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik: a) a versenypárbeszéd részvételi felhívással indul, és a versenypárbeszédben az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek amennyiben ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők keretszámát, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek - az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. b) az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be, amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük. A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit. Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az adott ajánlattevő hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel. c) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja a párbeszédben - adott esetben annak utolsó fordulójában - részt vett ajánlattevőket ajánlatuk benyújtására. A tárgyalásos eljárás közös szabályai közül ki kell emelni először, hogy az ilyen eljárás hirdetmény közzétételével vagy hirdetmény közzététele nélkül indul.
w
w
w
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, vagy kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását, vagy építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi, valamint akkor, ha szolgáltatás megrendelése esetében a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. (pl.: szellemi szolgáltatások és pénzügyi szolgáltatások esetében) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben
70 .h u
az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha pl. a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, vagy azért, mert a szerződés műszakitechnikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg. Alkalmazhatja az ajánlatkérő ezt az eljárási módot akkor is, az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak.
A tárgyalásos eljárásokban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. Fontos megjegyezni, hogy az eltérő eljárási módokhoz egymástól eltérő eljárási határidők kapcsolódnak. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések lefolytatása során az ajánlatkérő a Kbt. felhatalmazása alapján vagy szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy az uniós szabályok szerint jár el, a nemzeti értékhatárokra vonatkozó eltérésekkel.
w
w
w
.p al
la s
Tudni kell, hogy az alapvető eljárási szabályok ebben az esetben sem változhatnak, csak az eljárási határidők rövidebbek, a kötelezően előírt pénzügyi és műszaki feltételek egyszerűbbek, és az ajánlatkérő szabadabb feltételekkel választhatja a tárgyalásos eljárási formákat.
31. Ismertesse a bírósági végrehajtás elérést (célja, módozatai és az egyes módozatok jellemzőit)!
70 .h u
A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint kell végrehajtani. A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetve az egyéb magatartásra kötelezett (továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. Az állami kényszer – a Vht. keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.
Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetve a bírósági végrehajtó intézkedése alapján – a rendőrség végzi el.
la s
A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetve az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munka viszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságból, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (továbbiakban együtt: munkabérből) kell végrehajtani.
.p al
Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetve a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
w
w
A Vht. alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a tarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli, - a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, továbbá egyéb szerződés alapkán az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.
w
A bírósági végrehajtást (továbbiakban:végrehajtást) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok alapvetően a következők: - a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, - az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el, - a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata. A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.
A végrehajtás jogerős elrendelésével kerülhet sor magára végrehajtásra. A pénzkövetelés végrehajtása szempontjából, igazodva a korábban leírtakhoz, a munkabérre és egyéb járandóságra, illetve pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre lehet először végrehajtást vezetni. a végrehajtó letiltja.
70 .h u
Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozásait, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja és ilyen módon lefoglalja.
A munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtás eszköze tehát a letiltás, melyben a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számára.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtásának egyik szabálya, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg, néhány kivétellel teljes összegben végrehajtás alá vonható.
la s
Ha az átutalási végzésben, vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés, vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is. A következő lépésként az ingóvégrehajtás következik.
.p al
Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettséget önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. A foglalás jegyzőkönyvben történik. Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.
w
Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.
w
A lefoglalható ingóságok körét a Vht. részletesen meghatározza.
w
Az ingóvégrehajtás fő eszköze az ingóárverés. Az ingóságot – ha a törvény másként nem rendelkezik – rendszerint árverésen kell értékesíteni. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti többek között - a felek nevét, - az árverés helyét és idejét, - az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket. Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az
ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.
70 .h u
Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosa lejjebb kell szállítani a becsérték 35 %-áig. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette. Számos esetben a végrehajtó indóságokat elektronikus árverés útján értékesíti. Mód van bizonyos esetekben ingóság árverésen kívüli eladására is. Végül az ingatlan-végrehajtás következik.
la s
Az adós tulajdonában álló ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet venni.
.p al
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Az ingatlant – ha a törvény másként nem rendelkezik – rendszerint árverésen kell értékesíteni. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.
w
Az ingatlanra fő szabályként legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Az ingatlan árverésnek is eleme, hogy a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít.
w
Ingatlan esetében is van lehetőség egyes esetekben árverésen kívüli eladásra.
w
A végrehajtás során befolyt összegből a végrehajtó költségeinek kielégítése után a következő kielégítési sorrendet állapítja meg a Vht.
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő fő szabály szerint: - gyermektartásdíj, - jogszabályon alapuló egyéb tartozás, - munkavállaló munkabére és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, - egyéb követelés. A Vht. tartalmaz szabályokat meghatározott cselekmény végrehajtására is.
70 .h u
Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetőleg a kötelezettet (továbbiakban:kötelezett) – megfelelő határidő kitűzésével -felhívja az önkéntes teljesítésre. A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.
A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval. Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt – szükség esetén – a helyszínen ellenőrzi.
w
w
w
.p al
la s
A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
