JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN Dr. Márton Lázár osztályvezető Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. november 19.
Miért kell külön szabályozni ezeket a Hgtv által szabályozott hulladékoktól? Azért mert el kell kerülni, minimálisra csökkenteni az ezekkel kapcsolatos
közegészségügyi (élelmiszerbiztonság) állategészségügyi (járványbiztonság, takarmánybiztonság)
kockázatokat.
Illegálisan behozott kínai eredetű sonka (2002 UK RSzKF)
Nem egészséges állatokból származó bőrök és irhák Bőrlépfene, „pokolvar”
Miért kell külön szabályozni ezeket a Hgtv. által szabályozott hulladékoktól? Azért mert ezen anyagok egy részét hasznosítani lehet, megfelelő kezelés után •
•
Ezt hangsúlyozza, hogy az EU jogszabályoknak megfelelően már állati melléktermék kifejezés használatos (Bár a régi magyar FVM rendeletben még állati hulladék kifejezés szerepelt)
Hulladékgazdálkodási törvény hatálya • A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgtv.) 2. §. (2) bekezdése értelmében: • „A törvény hatálya • ..... • b) az állati hulladékra (beleértve az állati tetemeket, a trágyát), valamint más természetes, a mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra, • ...... • csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik.”
ÚJ ÁLLATI MELLÉKTERMÉK RENDELETEK Kötelezően alkalmazandó 2011. március 4-től 1069/2009/EK (alaprendelet)
1774/2002/EK 142/2011/EU rendelet „EU végrehajtási jogszabály” (részletes szabályok)
45/2012. (V.8.) VM rendelet „nemzeti végrehajtási jogszabály”
Az állati melléktermék szabályozás hatálya
Hatálya alá tartozó állati eredetű melléktermékeket össze kell gyűjteni, és ártalmatlanítani kell/fel kell dolgozni, nyomonkövetés stb… Állati eredetű melléktermékeket az általuk jelentette köz-, és állategészségügyi kockázatuk alapján kategóriákba kell sorolni, „sorsuk” ez alapján dől el
Nem tartoznak a rendelet hatálya alá (teljesség igénye nélkül) Az összes állati melléktermék ártalmatlanítása nem reális választási lehetőség! Vadon élő állatokból (wild animals) származó ÁMT kivéve keresk. célból kihalászott vízi állatok Vadon élő állatoknál biztonságos ÁMT, ami halászhajókon kibelezés után képződik vissza lehet dobni (DE! Anisakis parazita példája) Mészhéjú állatok héja, amiből eltávolították a lágyszövetet és a húst Nem haszonállatok trágyája (pl. kutya bélsár és elefánt-trágya NEM!) Élelmiszerhulladék, kivéve…
Élelmiszerhulladék Melléktermék szabályozás hatálya alá tartozik: (Nem tartozik a hatálya alá, kivéve ha…) 1)
Nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközről származik (ilyenkor 1. kat.)
2)
Állati takarmányozásra szánják (csak 3. kat használható fel) kutya, macska, prémesállat stb..
3) •
Biogáz , komposztáló és feldolgozó üzemben hasznosítják Benzinkút töltőállomáson gyűjtik a használt sütőolajat biodízel előállítás céljára: ilyenkor már nem!!!
Összegzés az új EU állati melléktermék szabályozásról
2011. március 4.-től Alapelvek megtartása! Hatály tisztázása, más EU jogszabályokkal szorosabb kapcsolat Kiindulási pont - végpont Kategóriákba sorolás felülvizsgálata Nyilvántartásba vétel – Engedélyezés
Kockázati kategóriák 1. kategória
Prionok jelentette kockázatok Tiltott anyagok vagy környezeti szennyezés jelentette kockázatok
2. kategória
Mikrobiológiai kockázatok vagy maradékanyagokkal, állatorvosi gyógyszer maradékanyagokkal kapcsolatos kockázatok
3. kategória
Egészséges állatokból származó állati melléktermékek
TSE-vel kapcsolatos állatok és anyagok 1. kategóriájúak
Nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközről származó élelmiszerhulladék (1. kat.)
Trágya tipikus 2. kategória (DE: elefánttrágya…)
Általánosságban az elhullott élelmiszertermelő állatok tetemei (2. kat.)
Veszélyes hulladék Az ADR szabályozásban indikatív módon felsorolt betegségek, kórokozók megállapítása esetén Állati hullák emellett a 113/2008 FVM rendelet mellékletében felsorolt, ún. „bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek” kórokozóinak kimutatott jelenléte, a betegség megállapítása esetén meríti ki a Hulladékgazdálkodási törvényben leírt veszélyes hulladék H9 veszélyességi jellemzőjének fogalmát, és ilyen alapon lehetséges az ADR szabályozás hatálya alá vonni. Megjegyzés: TSE esetében nem merül fel a belégzéssel vagy érintéssel kapcsolatos fertőzés veszélye, ezért 1. kategóriájú SRM anyag szintén nem minősülhet veszélyes anyagnak
Emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített levágott állatokból származó állati melléktermékek
(3. kategória)
Feldolgozott toll (3. kat.)
Szárított lisztkukac
Penészes szárított lisztkukac
45/2012. (V.8.) VM rendelet a végrehajtás egyes szintjeit határozza meg egyes esetekben engedélyezések és szakhatósági hozzájárulások rendjét Az EU jogszabályok által nem (teljesen világosan) szabályozott területeket (pl. mobil kiskapacitású égetőművekre vonatkozó eljárásrendet) Néhány fogalmi meghatározás (telephelyi gyűjtő, települési gyűjtőhely) az EU jogszabályok által engedélyezett eltéréseket
Engedélyezett eltérések Elföldelés (kedvtelésből tartott állatok, ló bizonyos esetekben, 100 kg, távoli területeken 200 kg) Állatkerti 1. kategória etetése állatkerti állatokkal 2. és 3. kat eltérő takarmányozási lehetőség (állatkertek, állatmenhelyek, vadasparkok, ragadozómadár etetőhelyek stb.) „Korábbi élelmiszer” heti 20 kg alatt pl. kommunális szemétbe dobhatja „Lejárt” élelmiszer felhasználási lehetőség és kategorizálás
További fontos tudnivalók Belföldi állati melléktermék kereskedelmi okmányminta 3 példányban kiállítani Tagállamok közötti szállítás esetén a 142/2011/EU rendelet szerinti mintát kell használni Jelentésminták!! (átadók és átvevők szerinti bontásban)
További részletes információk távoktatás keretében • ÁROP jogalkalmazás javítása projekt keretében állati melléktermékekkel kapcsolatos ingyenes e-learning továbbképzés • Jelentkezés:
[email protected]
Köszönöm figyelmüket!