jócíarai az emberekben

V. évfolyam. 1925.

24. (159) sss m.

A MAGYAR GÖRŐGKATHOLIKUSOK ORSZÁGO Szerkesztőség : NYÍRCSÁSZÁRI, Szatmár megye. Kiadóhivatal; NYÍREGYHÁZA, Szabolcs-idca 20.

FŐSZERKESZTŐ

Nyíregyháza, december 20.

SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

: VASZKÓ

Szerkesztő: K O Z M A JÁNOS.

Előfizetési tíij:

ENDRE DR.

Szerkesztőtárs: DOBEÁNSZKY SÁNDOR

«íillllij!!ilil!fnii!i!!lllllillffl^

j

a

Egész évre

ao.oou

Fél évre

4o,ooo.

kor.

„

Negyed évre

20,ooo

„

Hirdetések hasábinilllmétere 800 korona.

""

~

~~

jócíarai az emberekben.. -J

( C ) Eljött a karácsony, az isteni szeretet és békesség gyönyörű ünnepe. Eljött, hogy megihlesse az embernek nemes elhatározásokra vágyó szivét. Eljött, hogy fenyőágacskákon ringó apró gyerteyáinak lángjai által lelkünkbe sugározza az «.invictus sol» — a legyőzhetetlen nap, Jézus; isteni szive tündöklő ragyogását, édes melegét, •fisi ei ragyogás, min f a magásságokból idesugárzó rádióhullám valami kimondhatatlan édes zenét hoz a számunkra, rnely az élet ádáz tülekedésében eldurvult idegzetünket megnyugtatja, valami kimondhatatlanul édes szózatot, mely lelkünket fölélénkíti. ((Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek; nem, nyárit a. világ adja, adom énj nektek!» (Ján. 14., 27.) Hrrp n Krissfvstól fövő békére van szükségünk rninduyájünfeiáK. "EH sóvarogja e szcgtny haza, ez után epedünk mi, a szegény hon legszegényebbjei: maroknyi maradék magyar görögkatholikusok. Erre gondolunk, mikor a menynyei békéért esedezünk, erre mikor verejtékezve dolgozunk a mi kis egyházunk nagy jövőjéért, elnyeléssel fenyegető tenger közepette álló kultu.rálip világítótornyunk épségben maradásáért. Fejünk fölött évek óta a lét vagy nemlét kérdése lebeg. Vagy összeszedjük magunkat, s mi magunk a magunk erejéből teremtünk ma^ gunknak szilárd] alapot, melyen megállhassunk és építhessünk, vagy belenyugszunk, hogy az enyészet árjai sodorjon, mig egy előre nem sejtett örvény a mélybe juttat, hogy soha többé világot se láthassunk. Választani könnyű. Az öngyilkosságot választhatja egy gyönge karakterig egyén, de egy magas erkölcsi hivatást teljesítő szervezetre nézve ez lehetetlenNincsen más' hátra, mint egybecsoportositam minden erőt s megpróbálni fölállani elesésünkből. , Jól rendezett hadsor «acies bene or3inata» csak j ó vezérekkel s j ó közkatonákkal képzelhető el. A j ó közkatonát a fegyelmezettség jellemzi. S talán ott lehet a hiba, hogy eddig azért .nem bírtunk a magunk számára döntő győzelmeket kivivni, mert a fegyelem lényegét nem tudtuk lelki sajátunkká tenni. Mihelyt tisztába jövünk azzal, m i a fegyelem1, s át is érezzük azt, azonnal mások lesznek harcaink kilátásai is. A fegyelem pedig nem másban áll, minthogy rendelje alá magát mindenki, minden vonatkozásban azoknak az egyetemes céloknak, érdekeknek, melyeknek elérésétől a görögkatholikus magyarság jövendője függ. 'Mikor a hajót vihar fenyegeti, sőt már idepda hányják a torlódó hullámok, nem mérlegelheti a legénység, m i n ő parancs hangzott el a parancsnoki hidról, még kevésbé azt, miként jutott oda, aki a parancsot osztja, hanem tenni kell mindazt, amit az összesség üdve érdekében a parancsnok rendel. Olyankor nem lehet azon tanakodni, ki volna inkább parancsnoknak való,

mert közben a hajó léker

jii.it s elpusztulhat Bazil-rend lelkiségre vezérlő tevékenysége pároMiért éppen mi v o l n a ? " --.ok, kik a viharsulva a Magos/, és a női szövetség szervező verte hajó födélzetén }s apa/érdekeinket helyezmunkájával egy zászló alá gyüjthetné e csonka zük a köz érdekei fölé? , haza egész görögkatholikus népét! Négy faktorai van a r ^ ü l ö n közéletünknek, I Bizonyára kevésbé sajognának ott a fenyők melyek jövőnk* biztosítása ( .inkájában résztvenni hazájában hittestvéreink szivei, mert volna reményük, hogy hamarosan velünk ünnepelhetnek. hivatottak és jogosultak: a egyházi hierarchia, Bizonyára jobban átmelegítenék a mi lelkünket ^ Szent! Bazil-rend, a görögi- úholikus magyarság is az isteni szív lángját jelképező karácsonyi tárpadalmi szervezetei -ép m :i a nép. Belső béfr kénk s következésképen jövőnk e négy té- gyertyácskát nyezőnek harmonikus együ^működésétől függ. A kis Jézus békességet hirdető arca felénk És erre az alapot annál h, myebb megtalálni, int, felénk mosolyog s isteni derűt kínál. Nemert más testületek fölött a.;:al az előnnyel renkünk is, mint mindenkinek. De van egy föltétele delkezünk, hogy nem !• -«'ibb rangsori vttát s ezt ki is fejezte akkor, mikor angyali ajkak kezdenünk. Ajj elsőség is.: a V ai van eldöntve. által kihirdettette születését: 'Jóakarat az e'mbe. a világ adja, adom en ivetek Készen kapjuk a béke alapjait a hierarchikus szervezet elsőbbségében minden egyéb fölött. Ennek fejei a főpásztorok. ő k a középpontjai a mi életünknek, ők a szuverén irányítók, kormányzóink lelkiekben és ideigvalókban. A gör. kath. közélet minden egyes tényezőjének tehát a hierarchia fejei felé kell irányítani tekintetüket. Az ő terveiket, számításaikat, elgondolásaikat kell megismerni, minden kezdeményezést ezzel hozni 'összhangba. Azt akarni, amit ők akarnak, azt alkotni meg, amit ők terveznek. A püspök akarata az a verbum regens, mely után az egész konstrukció igazodik. Minden más kezdeményezés, minden más irányú törekvés, bár önmagában j ó lehet, .csak disszonanciát kelt, ha nem áll párhuzamban az zal, amit a Szentlélek által fölénk rendelt vezér megvalósítani kiván. r I A Szent Ba?.íl-rendre nevelői és lélekmentő feladatok Várnak. Ez a rend ma hivatásának magaslatán áll. A reform, melyet saját kebelében végrehajtott, az elsők közé emelte. Belső tökéletessége hozza magával, hogy akciói s a hierarchia fejeinek magas szempontokat szolgáló tervei között a harmónia a legtökéletesebb. Erre a tökéletes harmóniára kell t ö r e k e d j legelső s legfontosabb társadalmi szervezetünknek, a Magosznak is. Valami ideális helyzet támadna abból, ha ez a szervezet teljesen egybeforrna, eszmei közösségbe lépne s mintegy végrehajtó szervévé válnék az egyházunkat építő főpásztorok kormányzó akaratának. Valami alig elképzelhető erő rejlenék abban, ha kezdemé-* nyezései mindenkor a főpásztori tekintély sugarai mellett volnának folytathatók s viszont a főpásztor munkáját mindenütt ott kisérné a Magosz a maga munkásságával. Micsoda halottikat támasztó kongást adná az a hatalmas harang, mely e négy hatalmas s egyenként is erős ércréteg egybeforradásából keletkeznék! És micsoda áldás fakadna közéletünkre, ha egyrészt a főpásztori tekintély, másrészt a Sz.

,

í

-

CZt ICgyUK >vv_ í§3, -• szos multakat. «Jóakarat az ember-..oen!» Ne is kutassuk, miért áll süllyedő hajónk parancsnoki hídján ez vagy amaz! «Jóakarat az emberekben!® Lássunk kemény elhatározással, tekintélytisztelő fegyelmezettséggel a közös cél érdekében való munkához! «Jóakarat az emberekben !» Tegyünk félre minden kicsinyeskedést, lokálpátriótizmus't, hatalmi féltékenységet, önérdeket, uralkodjék bennünk csak a krisztusi elv: jóakarat az emberekben! Legyen a mi békességünk a tökéletes, revíziókra nem szoruló, igazi evangéliumi béke, melynek okmánya egyetlen paragrafusból á l l j o n : «Dicsőség a magasságban Istennek, békesség a földön s jóakarat az emberekben!..,»

&

cT <;:

®

»

«r

== Krajnyák Gábor dr. kitüntetése. Papp Antal küzikei c. érsek, az eperjesei és munkácsi egyházmegyék Magyarországon fekvő paróchiáinak apostoli adminisztrátora, Krajnyák Gábor dr. budapesti görögkatholikus s. lelkészt, a Vasvári Pál kör igazgató elnökét az egyetemi és főiskolai görögkatholikus ifjúság kiváló vezetése, erkölcsi és anyagi támogatása, valamint a magyar görögkatholikus egyeházi irodalom müvelése terén kifejtett munkásságának elismeréséül szentszéki tanácsossá nevezte ki. Krajnyák Gábor neve régóta előnyösen ismert olvasóink körében. Ugya a Gör. kath. Tudósító, mint a Máriapócsi Naptár lapjain gyakran találkozunk írásaival, melyek mindig mély tudományról és egyházunk iránti szeretetéről tanúskodnak. Kedvelt imakönyvei népünk kezén forognak, a görögkatholikusok s főleg a görögkatholikus magyarság történetével foglalkozó dolgozata iés előadásai egyházunkon kivül álló körökben is figyelmet keltettek. Igaz örömmel kívánunk szerencsét kitüntetéséhez lapunk kiváló munkatá r sának. (

i

GöröeMtholikus

Görögkatholikus

Tudósitó.

NAPTÁR December 20. Szentatyák vasárnapja. (4.

jük,

h a n g ) Azon ószövetségi

kik

Krisztus

atyák

emlékezetét ül-

Urunk nemzetségtábláján szere-

pelnek. Ma kezdődik karácsony előünnepe

Szertartásién eret.

(8)

Antimenzion fölött, kereszt és két égő gyertya mellett fontos szükség esetén minden tisztességes helyen el lehet végezni a szentmisét. Természetesen csakis püspöki engedéllyel. Ha »rre idő nincs, utólagos bejelentés mellett csakis ritka kivételes szükségben. (Tábori mise.) Minden templomban kell lennie legalább egy Szilárd oltárnak, vagyis olyannak, melyet helyéről elmozdítani nem lehet. Ezt a templommal együtt megáldják vagy fölszentelik. Hordozható oltárt is áldhat meg a püspök valamely templom vagy pap szamára, esetleg személyhez nem kötött használatra is. j Elveszi fölszentelését az oltár, ha összerombo- ' lódik, vagy belőle a szent ereklyét véglég eltávolítják. A megrongált antimenzion vagy külön, nem az oltárral együtt konszekrált oltárkő azonban ideiglenesen eltávolítható vagy kicserélhető. beépített oltár felső "lapjának összetörése a Szmtelés (elveszítésével jár, kivéve, ha kisebb kopásokról, saroktörésekről stb. van szó. H a a templom fertőzést szenved, vele az oltár is megfertöződik. A templom szentelésének elvesztésével az oltár csak akkor veszti el fölszentelését, ha az exsecratio magát az oltárt is illette. 12. Az oltár fölszerelése. A püspökileg fölszentelt oltár felső lapját viaszosvászon takaróval: cluismale-vel kell lefedni. Erre jön két vagy három takaró. Ha csak két takarót alkalmazunk, az egyiket két rétesen kell hajtani. Az antimenzi•o»t rendesen a második és harmadik takaró közé kell foglalni. Az oltártakarókat saját temp'oma s z i l á r a minden rap megáldhatja. H a eze-^ nyírta1 meg. B _jnm .. ..... «4 Agapébíla|jí „ .celokfa háS^* iíalják/Ttegymértékben megrongálják, vagy ugy alakítják át, hogy a réginek felénél több lesz az uj, a megáldást elvesztik.

Tudósító

A felső oltárterjtőnek az oltár jobb és baloldalán földig kell érnie- A felső oltárteritőn feiiil viaszosvásznat alkalmazni nem szabadHasználaton kívül az oltár minden rajta levővel együtt porvédővel is letakarható, ez bármily tisztességes szinben s bárminő anyagból készülhet. Az oltár elejét, ha az oltár csínos, művészi kivitelű, letakarni nem okvetlenül szükségesEgyébként' az oltárelő lehetőleg díszes legyen s megfelelő annak a színnek, melyet az egyház a miseruhára nézve előir. Szentségkitételhez mindenkor fehér oltáreiőt kell föltenni. Általában a fehér szin az oltáron bármikor is helytálló. , A gyertyatartók bármily anyagból készülhetnek s magán az oltáron helyezendők el. Az oltár közelében földre helyezett gyertyatartók nem tekinthetők az oltárhoz tartozóknak. Ellenben, ha az oltár kicsiny, lehet a gyertyatartók részére külön állványt erődíteni az oltár két oldalához. A templom főoltárán kétoldalt 3 3 gyertyatartónak kell lennie. A püspök miséjénél az oltárszekrény fölött* középen is kell egy gyertyának lennie. Csendes misénél elég két gyertyának £gnie, de ha a miséző püspök, legalább 4 gyertyát kell gyújtani az oltwon a püspöki gyertyán kívül. Más szertartásoknál a püspöki gyertyát nem kell meggyújtani. , Az oltárteHtők«j-ázus síri lepedőit jelképezik. A gyertyák x
jobban dolgozott a magányban- Családi hajiékunk tetején füstölgő, szenes szarufák meredtek Irta: dr. S z é n á n István. felém, a nagy gyümölcsösben kormos fák hajIde s tova harmincöt esztendeje, hogy ez -tör- togatták csonka ágaikat s az égbe meredő kémény árnyéka mint egy végtelen sóhaj nyúlt tént... bele a havas téli éjszakába. Fel-felriadtam s réApró deák voltam Eperjesen, ahová ma is ezernyi emlék köt s ahonnan dicső magyar vedező tekintettel bámultam ki a sötét kertbe, vájjon nem bolyong-e, ott sirva, jajgatva, kezét mult emlékei hívogatóan járnak vissza éjjelentördelve az édesanyám?... Csak a goromba deként hozzám, hogy legalább egy pillanatra feloldják' telkemről a fojtogató lidércnyomást, amely cemberi szél sivított £ a kísértetiesen hajlongó fenyők zúgták bele a z é j b e bus meséiket... Nehe.mindnyájunkat kinoz, akik a magyar kultúra zen virradt reám a reggel, de a sok töprengés végváraiból száműzve, lelkünk emésztő tüzében közepette megszületett , lelkemben egy lenyűsorvadva, megértetlenül járjuk a bus magyar göző gondolat: mezőket... - Haza kell szöknöm karácsonyra... Karácsony előtt voltunk s édes lelki izgalommal törültünk ki diáknaptárunkból egy-egy í Ugy is tettem. napot, ameiynek elmulta közelebb hozott ben- • A vigília reggelén sétálni kérezkedtem házinünket az édes otthon viszontlátásáhozgazdámtól s lélekszakadva rohantam a vasúti Ekkor történt az a mindennapi tragédia, állomásra. hogy ősi családi házunk s benne minden vagyoAnnyi zsebpénzem még volt, hogy a vasnunk porrá égett a Hegyalján s velem együtt úti jegyet megválthattam s dobogó szívvel, négy apró inadárfióka maradt fészek, meleg ottmint aki rosszát cselekedett húzódtam meg hon nélkül a rideg télben, — ekkor jött drága a vasúti kocsi sarkában. édesanyám reszkető kezevonásával a megdob- 1 Akkor még szülőföldemtől majdnem tíz kibentő levél: lométernyire volt az állomás, de £n, amikor a hófehér rohanó mezőket néztem, egy pillanatra — Édes fiam, nem jöhetsz haza karásem gondoltam arra, hogy gyalog a sötét téli escsonyra! tén, hogy bolyongok haza. A zakatoló kerékkel Az első karácsony távol az otthontól! Minversenyt dobogó szivem csak azt kalapálta, hogy den álmom, rejtegetett vágyam omlott össze amimeglátom édesanyámat... édesapámat... apró testkor pusztulásunkat olvastam s nejm érdekelt többé vérkéimet. se pajtás, se iskola, egyszerre idegen lett az eddig A szürkület vett körül,' mire az állomásra olyan meghitt diákszállásom, ahol két kosztos befutott a vonat... Senki sem várt, hogy is várt társammal együtt sokszor késő éjszakáig örvendvolna,.. Sehol egy ismerős arc... s gyermeklelj ü n k , busuHijnk, tervezgettünk-.. kembe férkőzött a félelem s a furdalás... hogy Eljött az utolsó este is a szünet előtt. Tárugy kell az engedetlen gyermeknek... saim vidáman rakosgatták össze ruháikat, '"könyveiket, hogy másnap reggel haza menjenek. Nem De szivesen repültem volna vissza kis deákmertem kikísérni őket az állomásra, italán a sziszobámba, de hiába, meg kellett birkóznom a vem hasadt volna meg, amikor a vonat elindul. szürkületben imbolygó árnyakkal, a'lelkiismeret Rám borult az este... Felzaklatott képzeletem még s a képzelet kinzó képeivel...

Karácsonyi emlék.

1925

december

20.

el. Okvetlenül rajta kell lenni a megfeszített Krisztus képének is. .(feszület) Ennek ugy kell elhelyezve lennie, Ijogy a pap, mikor a misekönyv előírja, megcsókolhassa s másoknak is csókra nyújthassa. Lehet azonban misézni olyan oltáron is, melyen a kereszt meg nem csókolható, ha a szükség ugy kivánja. Az oltárkeresztet megáldani nem szükséges, azonban lehet. Minden pap megáldhatja. ~ Kész az uj «vangéliumos könyv. Az oltári nagy evangélium magyar kiadása elkészült. Amint a könyvkötői munka halad, az egyházmegyei iroda megkezdi a példányoknak szétküldését. " j" = Papszentelés. Szent Miklós ünnepén & hajdudorogi egyházmegye főpásztora négy tanulmányvégzett papnövendéknek adta föl az áldozópapi rendet, névszerint Bodnár Sándornak, Fodor Istvánnak, Nyika Bélának és Tamás Jánosnak. Az ujszentelteket a főpásztor a következőleg disponálta: Bodnár Sándort a mezőzombori h. lelkésszé kinevezett Oravecz József helyére sátoraljaújhelyi hitoktatónak; Fodor István debreceni hitoktatót meghagyta eddigi állásában; Nyika Béla tokaj ihitoktatót Vajdácskára kihelyezett sárospataki s lelkésznek; Tamás Jánost a Pintér Andor vencsellői kinevezésével megüresedett állásba nyíregyházi segédlelkésznek. = Visszatérés az Egyházba. OrOszy István nyirgelsei lakos f. év december hó 6-án sz. Miklós ünnepén visszatért az Anyaszentegyházba- A A felvételt — miután a k a i hit igazságairól az uj hivői kellően kioktatta — ünnepélyes keretek között Szmandrg^ János nyirgelsei lelkész teljesítette. = Az adminisztratura konzultorai. — A munkácsi és eperjesi egyházmegyék csonkamagyarországi részeinek ap. adminisztrátora Pa.pp Antal c. érsek konzultori testületet nevezett ki, mely az uj kánonjog 'Szerint a székeskáptalant van hivatva pótolni- Az uj testület tagjai Vaskovich Antal mucsonyi lelkész, p- kamarás, dr. kanonok,- a szsz-. bíróság elnöke ( Zapotoczky Szilárd abau (szántói espéres, Kovaliczky Elek esperes november utolsó csütörtökén tették le az esküt, mely után azonnal megtartották az első értekezletüket is-

Az ut - messze fekvő falvak s tanyák közt vezetett... A szürke párás, ködös levegő torkomat fojtogatta az útszéli zúzmarás akácok megrovóan csóválgatták hófehér fejőket... Szememet félig behunyva összeszorított fogakkal mentem tovább, tovább s ha egy bokor megrezdült, vagy kőbe botlottam, riadtan néztem körül, mint akit megtámadtak-.. A Sóstó-tanya felé közeledtem. Pislákoló fények imbolygása vakította szememet s kutyaugatás és elhaló karácsonyi kántálás hangját hozta felém az esti szél. Hogy fájt a szivenv, hagy még nem vagyok otthon,., talán már meg is gyújtották ottlion a karácsonyfagyertyát... s kis őcséim vidáman játszanak körülötté.'.. Meggyorsító ttam lépteimet, amikor egy fordulónál valaki szembe jött velem... Halálos verejték ütött ki homlokomon--- hátha agyonüt, megtámad az az ember.,, pedig az is csak egy szomorú, fáradt vándor volt, akinek szintén nem jutott -egy meleg zug karácsony éjszakára. Istenem, mikor is jön el az a karácsony, amikor legalább ezen az egy éjszakán béke lesz a földön... béke lesz a szivekben s amikor legalább. egy istálló jut az élet fáradt vándorainak! Rettenetes izgalmamban letértem az útról s gyanútlanul mentem tovább jó messzire ákeriilve szülővároskámat. Isten tudja meddig bolyongtam már... "Cipőm átázott a szitáló friss hóban, lábam reszketett a fáradtságtól s erőm rohamosan elhagyott az éhség miatt... Bolyongásomban megint az elhagyott országútra értem s ott már annyira erőt vett rajtam a fáradság, -hogy egy útszéli kőrakásra ültem... Agyamban kezdtek összekavarogni, a gondolatok, mámorító álmok kaptak szárnyaikra s repültek velem ismeretlen szépséges tájak felé,

1925

december

20

— Vallásos estély Nyírgelsén. Szmandray János nyirgelsei lelkész vallásos tárgyú előadásait szokásos módon ez évben ismét megkezdte. Előadásait, melyeknek tárgyát ez évben az egyháztörténetem keretébőt meríti s melyeket egyegy szavalat s a szöveget kisérő vetített képek tesznek élvezetessé, hívei a legnagyobb érdeklődéssel látogatják. Tanítói kinevezés. Papp Antal érsek Arfíál János nyirpíM kántortanítót a felsőreg meei gör. katb. iskola tanítójává nevezte ki. == Primiciák. Kedves és megható szép ünnepélyben volt része e hó 13-án Nyirvasvári községének. A község egy jómódú s mély vallásos szellemtől alhatott gazdájának fia, Bodnár Sándor ujszentelt áldozópap tartotta első szentmiséjét. A hatalmas templomot zsúfolásig megtöltötte az ujmisés áldását esdő hívek serege. Manuduktorként Papp János t kanonok, a MAOOSz egyh. elnöke fungált. Az ünnepi szentbeszédet Árdán István nyírbátori hitoktató, szervező lelkész tartotta. Szem nem maradt könnyek nélkül, midőn a pap nehéz, de kedves és magasztos hivatását ecsetelte. Az ünnepély egyházi részét az ujmisés szüleinek házánál családias ebéd követte, melyen az első felköszöntőt az ujmisés mondotta a megyéspüspök ur Őméltóságára. Papp János kanonok az ujszenteltre, Papp Qyörgy nyirvasvári lelkész az ujszentelt szüleire mondott köszöntőt- Heiser Mihály O. Min. nyírbátori házfőnök és főgimnáziumi tanár mint volt tanítványát üdvözölte az ujszenteltet. Ugyanazon a napon hasonló szép ünnepély részese volt a bökönyi gör. kath. hitközség is, hol Nyika Béla mutatta be az efső szt. miseáídozatot Szabó Miklós kiérd, esperes, parochus kézvézetése mellett Az alkalmi ünnepi beszédet Mosolygó József tokaji parochus mondotta. A ritka ünnepség az anélkül is buzgó hivek ezreire mély hatást gyakorolt és a "könnyekig meghatott szülőkkel együtt alázatos szívvel vették az ujmisés áldását. /A1 jmíse után az esperes ur házánál ünnepi, lakoma volt, melyen a házigazda a katholikus egyház fejét, XI. Pius pápát köszöntötte, az ujmisés pedig Püspök ur Őméltóságát, mint kegyes atyát égette.

ahol csodálatos szép virágok integettek felém, mintha testvéröket köszöntenék... Fejem a mellemre csuklott s elaludtam... Az édes álmok szárnyán már az örök karácsony mezőin jártam, amikor valaki felrázott... A mi szolgánk volt... Drága édesanyám küldte Utókban az állomás felé, mert s^jve ném hagyta nyugodni s egyre azl súgta neki, hogy az ő engedetlen fia megjött *s baj fenyegeti az éjszakában... Az első pillanatban szinte fájt, hogy erőszakos keze visszarántott abból a ragyogó, kimondhatatlanul szép és zsibbasztóan meleg kárácsonyországból. Ugy vonszolt maga után, mint valámi alvajárót. Szerencsémre azonban, már nem voltunk messze a házunktól... A városka szélére érve, Járhatatlan látvány rázott fel kábultságomból,, egy egész utcasor háztetőinek megszenesedett gerendái s álmomban látott óriásokká nyúlt kéményei meredtek elém... s a fehér hómező közepén olyanok voltak, mint valami titokzatos jelek, amelyeket láthatatlan kezével írt oda —• a végzet... Egy velőtrázó sikoltás tőrt fel lelkemből s eszméletlenül zuhantam be az ajtón, ahol szerető karjába ölelt az édesanyám... Jobb is volt, hogy nem láttam ezen á szent estén otthonunkat, mert álmomban boldogan éreztem, hogy ő simogatja lázas fejem... s hogy a megkonduló éjféli harangszóra bundájába bújva megyek vele a kis Jézus elé... s nem láttam, hogy nincs karácsonyfa s csak könnyes szemek kertek a vigasztalás karácsonyi csillagát. * t Most egy emberöltő multán, amikor az élet zúzmarás fái és tarlott bokrai merednek felém az egymás után jövő bus karácsonyok néma éjszakáin, — ugy vágyom, hogy örök otthonából csak egyszer simogasson még meg — az édesanyám...

Göröiikatholíkus

Tudósító

A göröghatholikus egyház múltja hazánk területén a legrégibb időktől. Irta: Szász László» I. .Ezen m unkámban'arról a nagy s hatalmas krisztusi alapokon felépülő hittéritéséről akarok írni a' görög egyháznak, amely legelsőnek vetette el az isteni igét édes hazánk területén s amiből, mint alapból később az a katholicizmus fejlődött ki az évszázadok hosszú soíán át, amit mi most látuTik e hazában. Egyeseknek azonban, már e pár szó is elégséges tehet arra, hogy állításomban merésznek tartsanak. Megengedem, az első pillanatra annak látszanak, azonban, ha a régmúltban történt hittéritést és annak további ápolását kissé jóbban s elfogulatlanul vesszük szemügyre, az előbb hirtelen támadt kételyünk azonnal eloszlik. Mert ha a kereszténységnek a legrövidebb időn belül való elterjedését vizsgáljuk, akkor azt főképen a keleti országokban találjuk meg, ami nek oka az, hogy keleten született a mindnyájunk Megváltója, a drága Üdvözítő s magyarázata minden kétséget'kizárva az akkori világ egységes görög nyelvében, hetién műveltségében rejlik, mely ugy a nyugati, mint az északi barbár népekre egyaránt áldásosán árasztotta ki jótékony hatását a vallás szempontjából azáltal, hogy a krisztusi hitet oda is elvitte, s alkalmassá tette annak befogadását minden nepek színe előtt. így az a görög birodalom, mely Krisztus tanításának s műveltségének sugarait jótékony hatással ontotta, széjjel az egész világra, az erre a földterületre is juttatott örök kincséből, amit ma édes hazánknak, Magyarországnak nevezünk.' De hogyan, miképen? — kérdezhetné valaki; s' jogosan, mert szavaim csak légből kapottnak nevezhetők) tennének, ha nem volna elegendő bizonyságom az imént említett vjazság, mellett s helytelenül cselekedném, ha -' .mint egyszerűen megemlített dolgot haífrénfc^lényekkei nem (bizonyítanám, s csupán igy helyezném olvasóim elé, mert ekkor valóban önkéntelenül is felmerülhetne az a kérdés, hogyan, mi módon kerültek ide-a görögök? E kérdésre azonban a kétkedőnek megadják a feleletet a történeti emlékek. II. Ha visszamegyünk azon legmesszebbre terjedő időkre; mikor honunk lakossága igen könynyen érintkezhetett a görögséggel, akkor azt találjuk az arra időre eső hiteles történelmi emlékekben, liogy ezen ország (260 táján) Valérián császár uralkodásának idején a hellén félszigettel egy praefecturáf képezett s határai az északi Kárpátok, nyugaton* a dunántuli rc$z, délen Dalmácia, délkeleten pedig Erdély voltak.* Sőt azt is megtudjuk, hogy ezen végső részeknek kormányzóság^ hatósága is volt élén Syrmiummal, a mai Mitrovicával, mely területen élő lakosságról bizonyos, hogy nem egységes eredetű s nyelvű emberek voltak, hisz ezt lehetetlenné is tette a népeknek nagy vándorlása, és valóban, hogy itt igen sok népfaj megfordult igazolja az a tény is, hogy akkoriban nem igen volt több olyan hely Európában, liol a néptörzsek annyira különböztek volna egymástól, mint éppen a Duna-Tisza közti területeken. De, hogy ezen népek, néptörzsek megtérítését világosan láthassuk, nézzünk csak bele kz utat mutató történelmi emlékekbe. Ugyanis Caesariai Euséb azt irja, hogy Szt. András apostol' a szkitháknál hirdette az evangéiumot,"* kik a Fekete-tenger nyugati partján aktak.*** Szt. Jakabnak (János testvére) pedig, midőn meglátogatta az Hlyr vidéket a Szerénységben, Adronicust püspökül szentelte fel, hogy a hivők lelkiéletét, mint jóságos atya irányítsa 9 vezesse. f Sőt Szent Pál apostoli működésének körét js emiithetem, mely Jeruzsálemtói Illyricumig i9 • Szalígyi De Statu Eccl. Pan. I. 65 1. " Euseb. Caesar, Hist. Eccl. 1. 3. c. 1. *** „Szkythák története" kézirat a magy. akadémia könyvtárában.

á terjedt és pedig ez a név Szt. Jeromosnál nem mint határ1 szerepel, hanem mint az apostoli működés egyik tája van említve. Továbbá tanúskodik Tertullián, ki azt bizonyítja, hagyj a I I B k század etején az evangelium a dákokhoz, szkithákhoz is eljutott. íme, már megvan az első alap, melyre támaszkodhatunk. Azonban ezen vidékeken a kereszténységnek ezek csak szárnybontogatásai, mert a krisztusi hitnek nagyobb fokú elterjedése arra az időre esik, mikor 315-ben, ugy Pannónia, mint Illyria Konstantin császár alá jutott, ki elhatározta e tartományokban a kereszt jelének diadalra juttatását. Elhatározását tett követte. Valóban az összes pogány városok, a Felvidék, a Kárpátok, Duna-Tisza tája, Dalmácia, Nagy Konstantin s utódai korában megkeresztelkedett, amit bizonyítanak az ezen korra visszavezethető ős emlékek, úgymint koporsók, kereszttel díszített pénzek stb., melyeken a görög motívumok az első tekintetre szembetűnnek. Ezen kezdetet szép fejlődés követte, amit világosan látunk abból, hogy metropoliták í$ voltak vidékünkön, igy Salonában, a Dalmát partokon, majd hazánk területén, Syrmium, Siscia, Sabaria stb. mind püspöki egyházakkal ékes városok.* A kormányzó hatóság Konstantin rend javítása szerint ugy a polgárságra, mint az egyházra nézve szintén ezen városokban központosult. E városok közül az érseki szék ősiségét tekintve, legrégibb, Syrmium^ s a többi fölé emelkedve az első helyet foglalja el, aminek '508-ig birtokában is völt, mikor az avarok pusztításai úgyszólván majdnem teljesen tönkretették. Hogy valójába^i virágzó vallási étet Volt az alsó Durtft partokon, bizonyítja az a körülmény is, hogy a 325-iki évben tartott niCeai zsinadon a $}'rrniami érsek isfíjelen volt s a határozatokat aláirta. A sardicia^ egy házgy ülésen 347-iki évben pedig látható Eutarius Pannóniából, Márk Sisciából. A. igaahitü püspökökön kivüí iuetemásunk van olyanról is, ki tévedésbe esett, igy Photiniis szeré mi püspök Szamosatai Pál hittévedésébe kjertült s a 336-iki konstantinápolyi, majd a 349-lki szerémi zsinaton újra kárhoztatták állásfoglalását, de egyházától a nép védelme miatt nem tudták elmozdítani. Végül mé^is 351-ben aneyriatt Basillal vitázott, ki őt fényesen legyőzte és így csökkenve a nép ragaszkodása, sikerült püspökségétől megfosztani. De - mondhatná valaki, — ez csak a déli részeken vo
GÖrőgkathoülcus Tudósító

4 III. ' : E századi vége felé jönnek az- avarok és erős birodalmukat a Dnyeper vizétől a Dunáig s a dalmát határokig terjesztették ki. Kitűnő harcászatuknak köszönhették,i hogy állandó rettegésben tartották mélgi a távolabb esői vidékeket is, igy a frankokot, de tőlük (619-ben) visszaveretve Herakliosz konstantinápolyi császárt vetették adó alá és szám talár görögöt (mintegy negyedmilliót).

Synaxarion. A gör. kath. egyházban ünnepelt szentek élete.

December 25- A mi Urunk és üdvözítőnk Jézus Krisztus test szerint való születése. Ősrégi ünnepünk, melyet kezdetbén az Ur megkereszteltetésének ünnepével együttesen január 6-án tartott a keleti egyház. Rómában a téli napforduló után e napon nagy pogány ünnepet ültek a napisten születése tiszteletére. Minthogy régi hagyományok szerint Jézus is e napon született, a keresztény egyház — hogy a hiveket a bálványünnepek látványosságaitól s vele a hithagyás veszedelmétől is elvonja, az Üdvözítő születése napját nagy áhítattal külön kezdte e napon megülni. Ez a szokás 337-ben már egész nyugaton általános volt, 379-ben átvette a konstantinápolyi s végül 386-ban az antiochiai görög egyház s nyomukban az egész világ, imádván e napon a világra örömfényt derítő Magasságbeli Napkeletet. Egyházunk ugyané napon ünnepli a keleti bölcseknek Krisztus előtt való hódolatát, mely jámbor hagyományok szerint az Üdvözítő születésének első évfordulóján következett be. A három bölcs neve Gáspár, Menyhért és Boldizsár. December 26. A legszentebb istenszülő tisztelete. Minden nagyobb ünnep után ugyanazon ünneplett esemény vagy hittitok mellékszereplőit, részeseit ünnepli a keleti egyház. Ezért m^ a Boldogságos Szűznek kiváltképen istenanyai méltóságát tiszteljük. Egyúttal ünnepeljük az . Üdvözlőnek Egyptomba menekülését a halálra kereső 'Heródes elől, mely a keleti bülcsek hédolata után nyomban következett. Sz. Euthátn szárdeszi püspök, fölszentelt vértanú, kit a képromboló Balbo Mihály császár számkivetésbe küldött, később pedig Theophilos parancsára vértanúhalált szenvedett 840 körül. A karácsonyt követő vasárnapon az igazéletü szent isten ősök: Sz. József (egyesnek, Dávid királynak és Sz. Jakabnak, az Ur test szerint való rokonának emléke. Sz. József jámbor ácsmester Dávid király nemzetségéből származott s mint ilyen, a zsidó törvény által előirt kötelességi házasságot kötött a szintén Dávid nemzetségéből származott Boldogságos Szűzzel, kinek védelmezője és szüzesége őrzője maradt, ő volt az, ki legelőször megtudta a B. Szűz anyaságát, mely miatt előbb titokban elválni készült tőle,, de isteni intésből megértve,, hogy a Szűz a Szentlélektől fogant, magához vette s vele együtt ette a számkivetés keserű kenyerét is Egyiptomban. Az Anyaszentegyház pártfogójaként tiszteli s emlékét a rk. egyház március 19-én üli. Dávid király Jessze (másként Izai) fia pásztorfiuból emelkedett Isten kegyelme által a zsidó trónig, ő tette rendszeressé s rendezetté a szentsátorbeli istentiszteleteket, melyekre krisztusi jövendőléseket tartalmazó zsoltárokat irt, ugyanazokat, melyek ma a keresztény istentiszteleteknek is lényeges alkotó elemei. A római kath. egyház december £9-én üli emlékét. Sz. Jakab apostol emlékét külön is megüljük október 23-án, a rk. egyház pedig május 1-én. December 27. Szent István apostol és első vértanú. Az apostolok segítségére választott hét fődiákon egyike volt, kit Krisztus evangéliumának buzgó hirdetése miatt a zsidók Jeruzsálemben agyonköveztek. A rk. egyház tegnap ünnepelte. Sz. Tivadar hitvallő szerzetesatya, a kánonszerző, a költő, Sz. Theophanes édes testvére. Testvérével együtt a konstantinápolyi Sz. Szabbás kolostorban nevelkedett. Mint szerzetes a szent képek tisztelete miatt kemény harcot folytátott Örmény Leo császárral (uraik. 813—820.) kinek parancsára megvesszőzték és számkivetésbe hurcolták; utóda Theophilos ugyanazon tévely híve a visszatérőt, ki állhatatosan megmaradt a

1925. d e c e m b e r

20.

tette s újból száműzte, hol is a börtönben leSz. Szilveszter római pápa emléke. Erénnyel helte ki lelkét. Fivére Sz. Teophanes később, miés bölcseséggel teljes férfiú volt, kit 314-ben szenkor az Egyház békéje helyreállott, mint niceai teltek püspökké s emeltek Sz. Péter trónjára. Az ő pápasága idején, 325-ben volt az első püspök hunyt el. Az ő emlékét október 11-én egyetemes egyházi zsinat Nicaeában- Az erettartjuk. i nekségek elleni sikeres küzdelemmel és jó cseDecember 28. jA Nikomédiában tüzhaláit lekedetekkel ékes élet után késő öregségében vihalt 20.000 vértanú. Karácsony első napján, midáman költözött az Úrhoz 335-ben. A r. k. egykor a nikomédiai keresztények az ünnepi szolház december 31-én tiszteli. gálatra templomba gyűltek, Diokletiánus császár parancsára (303 312) katonák fogták körül a Január 3. Malakhiás próféta. Utolsó a 12 templomot s azt minden oldalról fölgyújtották. kisebb próféta közül, ki Krisztus születése előtt Ugyanakkor a templom előtt háromlábú aszaz V. században élt. ő jövendölte meg, hogy, talt állítottak tömjénezővel s a templomban leKrisztus uj, tiszta áldozatot fog alapítani shogy, vőknek hangos szóval kihirdették, hogy aki mea világ vége előtt ismét megjelenik az emberek nekülni akar a tüzhalálból, gyújtson künn tömközött Illés próféta. Rk. jan. 14. jént Jupiter tiszteletére. Miután pedig a bennléSz. Gordiusz vértanú. Sz. Bazil szülőhevők egyhangúlag azt felelték, hogy inkább meglyén, a kappadóciai Caesareában volt római száhalni készek Krisztusért, azon a napon nyerték zados, hol keresztény hite miatt Licinius alatt el a mennyek számára való újjászületést, amely vértanúságot szenvedett. Ünnepén Sz. Bazil hínapon az Üdvözítő e világra született az emres beszédet tartott. ' berek üdvösségéért. Január 4. A hetven apostol emléke. Azon Szent Tivadar konstantinápolyi pátriárka volt 72 tanítványt tiszteli e napon az Anyaszentegy676-78. ház, kiket az Üdvözítő a 12 apostol működésének December 29. A szent gyermekek emléke, kiés saját odaérkezésének előkészítésére az egyes ket Heródes király Betlehemben megöletett, kikközségekbe kettőnként előre küldeni szokott- A nek száma a hagyomány szerint 10000 volt. A hetvenes szám egy régi görög szentírási szöveg r. k. egyház ezek emlékét tegnap ülte. hibás másolása folytán került egyházi könyveinkSz. Marcell áldozópap, az akiméták kolostobe s maradt is. Ezek között első helyen Barnarának elöljárója. Származására nézve szir volt, bást említjük, kiről többször esik szó az Aposapaméi születésű s előbb Efezusban volt szertolok cselekedeteiről szóló könyvben, valamint zetes, majd innen a konstantinápolyi «akiméta» Sz. Pálnak a galatákhez irt levelében; Sosthekolostorba lépett át, végre Bythiniába ment s nest, ki Pállal együtt levelet küldött a Korinthusott elöljárója volt a Sz. Irénről" nevezett akiméta ban lakókhoz; Kéfást, Sz. Péter névtársát; Mákolostornak, mely a királyi székváros közelében tyást, kit utóbb az áruló Júdás helyébe a 12 a tengerparton áriott. Magában a székvárosban apostol közé válásztottak be; Józsefet, ki vele is időzött egy évig, mint vélik 470-ben. — Az egyenlő számú szavazatot kapott, Tádét és a akiméták — le nem fekvők kolostorát azért hívtöbbit, kiknek neveit a Ménea hymnusai emiitik. ták igy, mert a kolostor szerzetesei három csoTheoktiszt szerzetesatya a Szicília szigetén portra oszolva s egymást csoportonként váltovolt kukumi kolostor elöljárója volt 800 körül. gatva folytonos szertartások és zsoltárériekek köJanuár 5. Vízkereszt előestéje. Böjt, bármizött éjjel-nappal, szünet nélküli istentiszteletet lyen napra esik. (A szlávok, ha szombatra vagy végeztek. vasárnapra esik, nem böjtölnek, csak megtarDecember 30. Szent Anizia vértanunő. Mint tóz tatást tartanak.) istenféle szűz Ttíesszalonikában szenvedett vérSz. Teopempt püspök és Sz. Teóna Dioklétanú halált Aj--"' 3j|n Idejében. Szent ZotiR3§ár3raíizí»pap, az arvafc táplálója. „ciáu Jcorában Ciliciában dicsőitették Istent vértanúhalállal 284-benRómai pap volt, ki Nagy Konstantin idejében konstantinápolyba ment at, s ő volt a császári Sz. Szinklétíka Nagy Konstantin császársáudvarban eltartott árvák gondviselője, miért is ga idején az egyiptomi Alexandriában egy apácaaz Orphanotrophos disznevet kapta, mely né- kolostor elöljárója volt. ven a császári iratok is emiitik, mert mint bol= 0 = 0 = 0 = 3 0 = 3 0 = 5 0 = 0 = 0 = 0 = =0=0= dog emlékű férfi elsőizben viselte ezt a hivatalt. Konstantinápolyi Sz. Theodora. Vasvári Pál centermáriuma. Caesareai Sz, Theodora. December 31. Római Sz. Melánia, kit ifVasvári Pál centennáriumának előkészítő jabbnak is nevezünk. Pinián nevű férjével Rómát munkálatai serényen folynak. December 12-én elhagyva Jeruzsálembe ment, ott férje szerzetessé 'megalakult a teljes előkészítő bizottság és a nagy-, lett, ő pedig az istennek szentelt nők közé lépett bizottság. — Az előkészítő bizottság ezentúl minbe s mindketten szentség hírében hunytak el, den héten ülést fog tartani a további teendők Pinián 435-ben,' Melánia 439-ben. megbeszélése végett. Január 1. Az Ur Jézus test szerint^ való Felkérjük mindazokat, akik eddig Vasvári körülmetélése. Az Üdvözítő, hogy a törvénytiszPálra vonatkozó adatok gyűjtésével! foglalkoztak, teletre példát adjon s' érettünk vállalt elégtévagy őróla írtak, esetleg; az ö nevével kapcsolatos tel! áldozatát mielőbb megkezdje, nyolcadnapos mozgalmakat indítottak, vagy ilyenekben részt- ' korában alávetette magát a fájdalmas körülmetévettek, hogy megjelent munkáikból egy-egy péllési szertartásnak, melyet Mózes, törvénye még dányt az elökészitő bizottságnak megküldeni ilÁbrahám idejéből származó szokásként az Isletve munkásságukról és címükről a bizottságot tennel kötött szövetség emlékjeleként előirt. Az értesíteni szíveskedjenek. ünnep említve van Aranyszájú Sz. Jánosnál és Az előkészítő bizottság minden igyekezete Arnphilocusnál, az erre vonatkozó följegyzések oda irányul, hogy Vasvári Pál emlékét minden hitelességét azonban kétségbe vonják. Nyugaton ő érette lelkesedének teljes belevonásával méltó 567-ben már ünneplik, keleten a VIII. század módon megünnepelje. elejéről van ünneplésére nézve biztos adatunkFelkérjük továbbá azon költői lelkületű hitA szentek között Nagy Bazil atyánknak, a testvéreinket, akik már a költészet terén méltó kappadőciai Caesarea érsekének emléke. 330-ban nevet szereztek maguknak, hogy alkalmi költeCaesareábaSi előkelő családból született. Konstanménnyel, vagy másfaju irodalmi művel vegyék tinápolyban és-Athénban tanult, hol szent baki részüket a centennárium megünnepléséből. — • rátság fűzte Nazianzi Sz. Gergelyhez. Pontusi A tervbevett Vasvári Pál emlékkönyv anyagárokonainak látogatása alkalmával érezte még ban szívesen adunk helyet minden értékes adathivatását a szerzetesi életre. Mindenét elosztotta nak, költeménynek, vagy más" természetű aktuális egy pontusi kolostorba lépetf, hol kenyér, só tásnak, ide értve a'családi és gyermekkori vonatés viz volt'minden tápláléka. Később szülőhelyékozású adatokat is. — A ''Vasvári Pál nótm telnek érseki székére emelték. Kemény védelmezője^ volt az igaz hitnek az Áriánok ellenében. jes szövegét és lekottázott dallamát bármilyen változatban kérjük velünk közölni, vagy legalább Megalapította a, róla nevezett szerzetesrendet, azok cimét beküldeni, akik még ismerik. mely ma görög és latin ágra oszlik. JótékonyJáruljunk hozzá mindnyájan azí ünnep nagyságban s a hit védelmében eltöltött életéből gyátételéhez azzal, amivel tudunk. 379 január 1-én szólította át az Ur az örökjéletbe^ A rk. egyház junius 17-én tiszteli, emlékét. Budapest. Január 2. Az Isten megjelenésének előünnepe. Az előkészítő bizottság nevében : Előkészületül Vízkereszt ünnepéhez, melyen a Dr. Krajnyák Oábor, Szentháromság magát kinyilatkoztatta.

1925. december 20

NEVELÉSÜGY. A községek tartoznak a hitfelekezeti iskolákat segélyezni. Az utóbbii időben a hitközségekre az iskolafenntartást illetőleg ujabb terhek nehezednek, melyek azelőtt ismeretlenek voltak. Ilyen, ujabb' teher továbbá a tanítói és kántortanítói lakások után fizetendő házadó. A 200— 925. sz. pénzügyminiszteri rendelet értelmében ugyanis 1925. évi junius hó 1-től a tanítói és kán tortan itói lakások után is fizetendő házadó. Ez az adó, 2 szobát és a mellékhelyiségeket véve alapul, körülbelül évi 15 aranykorona. A rendelet szerint ez az adó ma sem róható ki a templomokra, lelkészi lakásokra és a hivatalos helyiségekre, minők'az iskolai) tantermek. Tekintettel ezekre az ujabb terhekre, valamint arra a körülményre, hogy'a háború alatt és után bekövetkezett súlyos gazdasági válság miatt az egyházi épületeknek jókarba hozatala halasztást Szenvedett, a kisebb és ingatlannal nem' biró hitközségek nem képesek saját erejükből az áskolafenntartási költségeket viselni. Ily körülmények között tehát a hitközségeknek gondoskodniok kell arról, hogy valamely segélyforrásból állandó és biztos támogatást nyerjenek hitfelekezeti iskoláik fenntartására. Ily segélyforrásoknak tekinthetők a politikai községek, melyek kötelesek nagy községi iskolák létesítésével a tankötelesek oktatását biztosítani, vagy a már meglévő és segélyre szoruló hitfelekezeti iskolákat hathatósan támogatni. A politikai községeknek ez a kötelezettsége kitűnik az alábbi törvény- és miniszteri rendeletekből. 1. Az 1868. évi X X X V I I I . te. és az 1886. évi X X I I . tc. értelmében a népoktatásról való gondoskodás elsősorban a községek kötelessége, oly községekben tehát, melyekben kizárólag hitfelekezeti iskolák tartatnak fenn,; a községek kötelesek a szükséghez képest és vagyoni képességükhöTrheítélTTncgfefelő segélyt riyajtarci az iskolafenntartóknak, mert ha ezek az iskolák megszűnnének, a községek tartoznának községii is"kolák felállításával a leiskoláztatást lehetővé tenni. 2. A 80.039—922. évi vallásminiszteri rendelet szerint, ha valamely'hitközség uj tanitói állást szervez és saját erejéből nem képes annak költségeit előállítani, a politikai községek kötelesek a költségek fedezéséről gondoskodni. 3. A nm. kultuszminisztérium 51235—924. szám alatt Somogyvármegye közigazgatási bizottságához a következő rendeletet küldte. Az 1868. évii X X X V I I I . tc. 25. §-a nem lehet akadálya annak, hogy a politikai község állandó vagy akár a körülmények szerint változó összegű Segélyben ne részesítse a helybeli hitfelekezeti iiskolákat, amelyek fennállása miatt a politikai község a községi iskola felállításának és fenntartásának terheitől mentesül. Ily segelyezés ugy történhetik, hogy a politikai községekkel évente közli a hitfelekezeti iskolaszék az iskola szükségleteit, így a politikai községnek módjában áll a községi iháztartásra .előirt szabályok betartása mellett az iskolának nyújtandó segélyt községi pótadóból vagy mas forrásból fedezni. 4. Egy konkrét esetből kifolyólag a belügyminiszter ur őnagyméltósága 232.032—925. ,sz. alatt helybenhagyta Zalavármegye törvényhatóSági bizottságának abbeli határozatát, melyben a vvármegyei törvényhatósági bizottság megsemmisítette N. község azon képviselőtestületi határozatát, , mely Szerint a helybeli r. k. iskola fenntartására vonatkozó kötelezettségét eT nem ismerte és az iskolának semmi segélyt nem juttatott. A belügyminiszter ur határozatának indokolásában kimondta, hogy a népoktatás ügyéről való gondoskodás az 1868. é v i ' X X X V I I I . ' t c . értelmében és az 1886. évi X X I I . tc. 21. §-a szerint is elsősorban 'községi feladat, mely kötelezettségét a község, amennyiben a népoktatás ügyét a hitfelekezet látja el, vagyoni képességéhez mérten legalább aképen tartozik leróni, hogy a községi népoktatást helyette ellátó bitfelekezeti iskolát abban a mértékben támogatja, amily mér-

Görög-kathoHkus Tudósító

5

tékű támogatást a népoktatás ügyének törvényszerű kielégítése megkíván. 1 A föntebbi törvény- és miniszteri rendeletekből kitűnik, hogy a politikai községek nem vonhatják ki magukat a hitfelekezeti iskolák támogatása alól. Nézzük tehát, hogyan történhetik ez a községi támogatás? Az iskolaszék gyűlést tart,, melyben határozat i k ^ kimondja, hogy mivel saját erejéből képtelen iskoláját fenntartani, tehát megfelelő segélyt kér a községtől. E határozat alapján évenkint idejében kérvényt nyújt be a községi képviselőtestülethez, a nyerendő segély végett. A kérvényben megjelöli a kért összeget. A kérvényhez csatolja az iskolai szükségletekre vonatkozó költségvetést/ továbbá csatol egy községi bizonylatot az egyháznak és a hívőknek vagyoni állapotáról, annak igazolása végett, hogy a hitközségnek nincs módjában a szóban lévő költséget fedezni. A községi képviselőtestület határozatot hoz az ügyben. Ha határozatilag kimondja a segélynyújtást, akkor gondoskodik a fedezetről, vagy valamely- rendelkezésére álló jövedelmi forrásból, vagy ennek hiányában kivetett pótadók utján. Ha a község megtagadja a segélyezést, a hitközség e határozat ellen kellőleg indokolt fellebbezést nyújthat be a közigazgatási bizottsághoz, kérve a községi segélyezés elrendelését. A kérvényekét a föntebbi rendeletekkel kell támoK gatni. i ! '" % Mint végső fórumhoz, a nm. kultuszminisztériumhoz lehet fellebbezni az esetleges elutasító községi vagy közigazgatási bizottsági határozat ellen. Oly községekben, melyeknek lakosai túlnyomó részben gör. kath. vallásúak, a községi segélyezés megszavazása nem ütközik nehézségbe, mert hisz a hívőknek érdekükben áll, hogy az iskolai terheket más vallású lakosokra is áthárítsák. __ örvendetes jelenség, hogy sok esetben egyes iskolafenntartók a tanitói nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettségét a politikai községekre hárították. ..... U> Vegyük tehát fontolóra a föntebbieiket s arra törekedjünk, hogv^ar; éviben szükségét látjuk, a községi segélyezeseTTTaeszközlése á l ® hitközségeinket némileg tehermentesítsük azr iskolafenntartással járó s egyes esetekben Immár elviselhetetleneknek mutatkozó kötelezettségektől.

Karácsonyi

olcsó a

Hungária

cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi I.-n. 5. Telefon: 195.

TRETORN'*

TSéci/iG

Férfi erői box, fekete Q/IC magas cipők . . . fiw ewr

I

Nöi divat sevró, pántos és fSxfls fekete | 7 R O Q f l í félcipők. . . I I t l " ö O U ezer X Kői divat l»kk- < J C A Q Q R pántos cipők . u u v ' u u v ezer K

E. Ft. Nyírcsászári község a gör. kath. iskoláért. Nemrégiben emlékeztünk meg a Görögkafholikus Tudósító hasábjain Nyírcsászári község azon határozatáról, hogy a gör. kath. iskola támogatására évi állandó községi segélyt szavazott meg, melyből nemcsak a II. tanitó helyi járandóságai B a tanterem fűtése nyer fedezetet, hanem a többi iskolai terhektől is jórészt mentesül a hitközség. Most ujabb alkalmunk van megemlékezni a községi képviselőtestület nemes áldozatkészségéről. Enyhíteni akarván azon a nehéz helyzeten, melybe a község lakosai a tnult éven a lelkészlak leégése s a kántortanitói lakásnak csaknem teljes összeomlása révén jutottak, a községi képviselőtestület még augusztusban kimondotta, hogy két tantermes iskolát s a II. tanitó számára lakást épít és az épületet, a fenntartási költségeknek magára vállalásával, a görögkatholikus egyháznak iskolai célokra teljesen berendezve átengedi, mindössze azt kötvén ki, hogy az egyik tanterem az iskolai szünnapokon községi tanácstermül is szolgáljon. A községi képviselőtestület' és az egyházközségi iskolaszék jegyzőkönyvébe is belefoglalt határozat kifejezetten kétoldalú szerződés hatályával bir, mely szerint az iskola hitfelekezeti jellege sértetlenül marad s mig a községi támogatással továbbfejlesztendő gör. kath. iskola a község oktatásügyét a törvények értelmében ellátni képes, illetve, mig valamely általános érvényű állami törvény a községet a felekezeti iskola fennállására való tekintettel el nem kötelezi községi iskola létesítésére, a község a hozott határozatot egyoldalulag vissza nem vonhatja, sem meg nem változtathatja. Szatmárvármegye törvénthatósági bizottsága őszi közgyűlésében a meghozott határozatot egész terjedelmében jóváhagyta. E jóváhagyás a napokban érkezett le a községhez és az érdekelt egyházhoz.

vásár

Női b»roa magas tflzős O F L A cipők u U U ezer K Gyermek fekete mugaa füzís eipők 2G—30-ír

1KA I d U ezer 1

158

ezer 31—35-ig Fia fekete box, maga.', „Berg teiger* cipők, 36—39- g . . . . 1 8 5 ezer Női és fél fi posttó komót háxicipök ezer \ MSi divat mouslin harisnyák az összes cipősíinekben . . . . ezer | Női d vat selyemflór * harisnyák minden O Q , | Q sxinban . . . . O O " I J ezer

54-85

30

K

K K

K K

Óriási válaszlék: angol gyapjú és selyem divat harisnyákban, eredeti párisi francia harisnyák az összes divatszi n'ekben. — Sport meleg gyapjú lábszár és bokaharisnyákban. — Estélyi brokát, lakk és antilop cipők a legújabb divatformákban. Hó és sárcipő javításokat elfogadunk! Ezen cikkeket, valamint az összes raktárunkon lévő árukat

3

havi

részletfizetéses hitelbe S

adjuk az összes gör. kath. tanitó uraknak, valamint hozzátartozóik részére is. Bevásárlási utalványt a kir. Taníelögyelőségnél, Nyíregyháza, állitanak ki az igénylőknek.

O'örögkatholikus Tudósító

6

A Borsod-Miskolczi Görögkatholikus Nőegylet iparművészeti kiállítása. Mióta alkalmunk van a magyar görögkatholikusság magasabb kulturéletét nemcsak figyelemmel kisérni, hanem regisztrálni is, hozzá kellett szoknunk, hogy a Borsod-Miskolci gör. kath. Nőegylet neve után mindenkor olyan dolog leirása vagy elbeszélése következzék, mely kicsinyes kereteinkből messze kikívánkozik. Talán a Vasváry Pál Kört kivéve, mely a főiskolai ifjúság segélyezése s a budapesti évi kul-turestélyek megrendezése, által ért el pozitív ered.! menyekét, egyetlen szervezetünk e íróegyesület, mely fennállása óta minden évben, s minden évben nagyobb arányban produkál kézzelfogható eredményéket s mindig olyanokat, melyek állal a görögkatliolikusság félé a lehető legelőnyö, sebben fordították a közfigyelmet' Sikerült karácsonyi bazárjai után a mult évben országos feltűnést keltett egyházművészeti kiállítást rendezett az egyesület, most decem-« ber 5-—14-ig pedig egy olyan iparművészeti kiállítást produkált, mely minden illetékes tényező részéről, de a nagyközönségből ,is az elismerés legmagasabb fokát váltotta ki. És e kiállításnál, már nemcsak bontakozni, hanem határozott vonásokban mutatkozni kezdenek a magyar görögkatholikus n ő i szervezeteknek az országos kulturéletbe való bekapcsolódásának lehetősé-

város polgármestere s még számos egyházi és világi előkelőség. A kiállítás megnyitása december 5-én Miskolcon i:s szokatlanul ünnepélyes keretek között ment végbe. Izabella főhercegnő képviseletében leánya, Alioe kir. hercegnő utazott le Miskolcra a kiállítás megnyitására, kit a pályaudvaron Soldos Béla főispán, Hodobay polgármester és Máday LajOsné, a kiállítást rendező gör. kath. nőegylet elnöknője fogadták. Megérkezés után a főhercegnő tiszteletére a Korona termében szűkkörű ebéd volt, melyen a főhercegnőn kívül Papp Antal c. érsek, Soldos főispán, Hodobay Sándor polgármester és, neje, Zsóry György alispán, Máday Lajosné és SchiriUa miskolci kanonok-leikész vettek részt. A megnyitó ünnepély délután fél öt órakor vette kezdetét. Díszes és előkelő közönség várta a vármegyeház helyiségében a főhercegnőt, ki Papp Antal érsek, Révy Kálmán honvédszázados és; a'főispán kíséretével érkezett meg a kiállításra. A kiállítás helyiségében Máday Lajosné, a Magosz elnöknője üdvözölte a hercegasszonyt: Királyi

geiEnnek igazolására elegendő egyik legelterjedtebb fővárosi napilapnak a kiállítás megnyitása alkalmából közölt terjedelmes recenzióján bél idézni néhány sort. ö r ö m m e l kell üdvözölnünk — írja többek ki&zött az említett lap — a misfej lei iparművészeti kiállítást, amelyet a Borsod-Miskolci Görögkatholikus Nőegylet december 5—14-ig propaganda céljából rendez Miskolcon. A miskolci kiállítás elnöksége eddigi kiállításai alkahnávaí reájött arra, hogy a vidék iránt budapesti hivatalos és magán iparművész körökben mily nehéz bizalmat kelteni és ennek oka az, hogy országosan nem' szervezték meg a vidéki iparművé* ezeti kiállításokat. — A miskolci kiállítás azt eé/ozza, hogy ráirányítsa a kultuszkormány és az Országos Nőegyesületek figyelmét, hogy e kérdést rendezni t e l i és pedig mindkét fórum bevonásával. A miskolci kiállítás propaganda-javaslata az, hogy a kultuszkormány hívja össze ankétra az országos mőegyesületeket (az Országos Katholikus Nószövetséget, a Magyar Görögkatholikus N ő k Or-? szágos Szövetségét és a Magyar Asszonyok N e m . zéti Szövetségét stb.), hajlandók lennének-e a jövőben helyi,' fiókjaik, csoportjaik révén iparművészeti kiállításokat rendezni. E kiállításokat a kuHuszkormány legmesszebbmenő erkölcsi tár mogatásban részesítené és azok sikerét az O r i szágos Magyar Iparművészeti Társulat és a M. Kir. Állami Iparművészeti Iskola révén elősegítené. A kiállításokat egységes elv, szabályzat alapján tartanák meg. Minden országos szövetség, egyesület függetlenül rendezhetné meg a kiállításokat, de a kultusz-kormány évről-évre megtartott ankéten állapítaná meg, hogy a helyi viszonyok mérlegelésével hol és mikor legyenek a, kiállítások. Igy az év különböző időszakában vásárral összekötött kiállítások volnának az vidék népesebb gócpontjain és évek során az >z országot be lehetne vonni az iparművészet

A z a kérdés merülhet fel propaganda iparművészeti kiállításunkkal kapcsolatban, hogy nekünk nőknek hivatásunkhoz tartozhat-e a magyar iparművészet népszerűsítése és nem lépjük-e át működési körünket akkor, amidőn a vallásos, a hazafias érzés ápolása, a szegényügy karitatív ösvényéről a vadvirágokkal telehintett, magyar színt, magyar levegőt kisugárzó magyar iparművészet illatos mezejére lépünk? Az iparművészet — azt látjuk — mindenütt a világon, de különösen a kulturnépeknél legközelebbi vonatkozásban van a nőé | lélekkel. A nők mindenütt legnagyobb előszeretettel foglalkoznak az iparmüvészeffel, annak legkülömbözőbb ágaival. Ez a jelenség hazánkban fokozottabban észlelhető, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi években a nehéz megélhetési viszonyok kényszerül hatása alatt sok ezer n ő foglalkozik iparmüvészettel. Ezeknek a sorsa ugyanaz, mint a szegény árva, elhagyott gyermekeké, akik a tél zúzmarás hidegében megfagynának, a mindennapi betevő falat kenyér nélkül összeesnének al társadalom megértő, lelkes támogatása nélkül!

t

ogatásába. Ha bármilyen okból az Országos N&igyesjlleték vonakodnának ezt megtenni, ebben az ecetben egyedül a Magyar ÜörögkaVwljkus Nők Országos Szövetsége fogja jövő évtől az ország több helyén megszervezni a helyi jellegű iparmiivészett kiállításokat mert űz orseágos( szövetség kimondott célja, törekvése az, hogy a hazai, a magyar iparmüvés zettel, annak értékesítésével szolgálja a jótékonyságot. A kiállítás fdvédnökségét Izabella hercegasszony vállaltai el, ki a róla elnevezett Háziipari Egyesület révén sokat fáradozik hazai iparművés z e i n k fölvirágoztatásán. Védnökei voltak Klebelsberg C u n o gr. kultuszminiszter, Bud János pénzügyminiszter, Papp Antal c. érsek, Míklósy IStVán hajdudorogi püspök, Illés József dr., a Magosz elnöke, Hodobay Sándor Miskolc tj.

Fenség!

Mélyen tisztelt Hölgyeim é3 U r a i m ! A magyar iparművészet egész országot átívelő támogatásához már a háború előtti években is fontos nemzeti érdekek fűződtek. De különösen nagy a jelentősége a hazai iparművészet felkarolásának ma a megcsonkított kis Magyarországon! Hazánk jelenlegi megtépett, szomorú árvaságában ugyanis nemzeti kulturánkat, annak iparművészeti vonatkozásában már csak azért is ki kell fejlesztenünk, hogy annak fénylő reflektora bevilágítsa a közeli Tátra havas ormait, Erdély távoli vadregényes bér- j ceit, az Adria azúrkék hullámait és a pozsonyi vár falait, megmutatva a rab magyar testvéreinknek, hogy megcsonkítva, kirabolva is élünk és néma-ti kulturánkat a legnagyobb erőfeszítése' ' ár, de kifejlesztjük.

1

íme, látjuk, hogy a nyomor, a nélkülözés fagyos, országútján öntudatlanul és ismeretlenül bár, de egymás mellett halad a magyar iparművészet a szegény, elhagyott, dideregve fázó kiéhezett gyermekekkel... Csak alkalmas társadalmi szervezetnek kell lenni, amely a szegény, elhagyott gyermek kezet a szintén nélkülöző és a társadalom által mellőzött magyar iparművészet kesaébe adja, annak az iparmüvészetnek a kezébe, amely céltalanul, idegenül bolyong e hazában és vándorkoldusként félve kopogtat bet a vidéki polgári házak és a fényes paloták kapuján! Miért állíthatom én, hogy * magyar iparművészet árvának, elhagyottnak érzi magát a magyar haza földjén?

1925.

december

20

Azért, mert iparművészeink zöme nem tapasztalja, nem érzi a magyar társadalom erőteljes megmozdulását és összefogását a hazai iparművészet1 támogatása érdekében. Van ugyanis' iparművészeinknek hivatalos fóruma, a "Kultuszkormány ésazOrszágps Magyar Iparművészeti Társulat, valamint a M. kir. Állami Iparművészeti Iskola, amely hivatalos szervek kiváló, szakszerű vezetése alatt nagyszerű eredményt tud felmutatni iparmüvészetünk. Hiányzik azonban e hivatalos tényezők mellett az egységesen irányított, országos tár. sadolmi szervezet, amely a KuHuszkormány, és az Országos Magyar Iparművészeti T á t ' sulat hathatós közreműködésével a magyar, iparművészeti tárgyakat altruista szellemben értékesítené és iparművészeti cikkeinknél! rendszeresített, állandó jellegű, évről-évre Visszatérő piacot szerezne az ország népesebb gócpontjain megszervezendő, vásári jelleggel bíró kiállításokon. Ez a törekvés vezette a Borsod-Mijskolci Görögkatholikus Nőegyletet harmadik propagandaszerü kiállításának megszervezésére. i Ennek a messzemenő eszmének, gondolatnak szolgálatában a miskolci iparművészeti kiállítás kilép helyi keretéből, mert azzal a nőegylet kezdeményező lépéseket kíván tenni a magyar iparművészet pártolásé* nak országos társadalmi megszervezése felé. A magyar görögkatholikus nö-társadmtomnak alkalma leiz a közelmúltban Mártft. pócson megalakult Magyar Görögkatholikus Nők Országasi'Szövetsége révén megtépni ez irányban at ország minden vidékén a kezdeményező lépéseketÁ mert az Országos Szövetségnek i-s az tefsz: a tőreikvéSe, hogy a szegénysegélyezést összekösse a magyar ipar-* művészet felkarolásával. Lelki szemeimmel kitekintek a havas, hideg decemberi téli éjszakába... Látom, hogy mily kietlen, .muló göröngyös az az ut, amelyen elindulunk... Jól tudom, hogy sok akadályt, még több fagyos közönyt keíl legyőznünk, amíg kitűzött célunkhoz csak egy-egy lépéssel is közelebb juthatunk! De nem rettenünk vissza az elénk tornyosoló jégtáblák torlaszaitól, nem ijedünk meg azí évről-évre megismétlődő fáradalmaktól, hanemfjobb jövőbe vetett erős hittel, reménységgel, akarattal haladunk előre azon at uton, amely a magyar társadalom egységes megszervezése révén a magyar iparművészet boldogulásához, felvirágozásához vezet. Királyi Fenség! A magyar nemzet históriájának lapjai azt igazolják, hogy a magyar 'lovagias gondolkozásával minden korban megbecsülte az ő kimagasló erkölcsi értékeit. Ilyen erkölcsi értéke ma a magyar ipafmüvészetnek Királyi Fenséged édesanyja, Izabella királyi hercegasszony őfensége, áld a történelmi nevü nagy magyar aiszonyofe nyomán haladva előrehaladott kora dacára is példaadó buzgalommal és kitartással irányítja, vezeti a művelt külföldön is ismeri! Izabella Háziipari Egyesületet, amely Háziipari Műhelye révén a magyar ornamentika ősmagyar értékeit megmenti az enyészettől,, a pusztulástól. Az Izabella Háziipari Egyesület magyar hímzésekkel díszített iparművészeti értékű cikkei megtalálják az utat a külföld legfényesebb üzleteibe, tiszteletet, becsületet, j ó hírnevet szerezve a magyar névnek. A külföldi országokba szakadt magyar testvéreink, ha Berlin, Páris, London, Newyork előkelő üzleteinek kirakataiban észreveszik az, Izabella Háziipari Egyesület remekbe készült magyaros munkáit, könnybelábadt szemekkel nézegetik sokszor, hosszasan a nekik egy darab magyar földet jelentő kincseket'. A külföldi; pedig megilletődve élvezi egy távoli kis nép exotikus népművészeti termékeit, amelyeknek hatása alatt oly sokan vágytak felkeresni, megismerni a magyar földet!

iíffiö

december 20.

Mi ugyanazzal a példaadó, kitartó munkássággal és szeretetfel óhajtjuk felkarolni az országos társadalmi szervezetek révén a magyar iparmüvészetet, amint arra nekünk Izabella Királyi Hercegiasszony Őfensége nagyszerű példát nyújtott. Nemzeti imánkból kisugárzó erővel hiszem, hogy a Miskolucról megindult mozgalom hatása alatt a magyar nők többi országos szervezetei is bekapcsolódnak ebbe az országos mozgalomba és a Hatalmas erkölcsi erőt képviselő országos egyesületek a magyar női lélek lelkesedésével, munkabírásával és példás kitartásával csakhamar hazánk minden részét be fogják vonni a magyar iparművészet pártolásába! A királyi hercegnő nagy figyelemmel hallgatta végig, a beszédjét s miután az elnöknő a kiállítás megnyitására fölkérte, kedves közvetlenséget szavakkal tolmácsolta anyjának, Izabella főhercegnőnek üdvözletét s a kiállítást megnyitotta. A királyi fenséget, ki egyébként is csupa egyszerűség, leereszkedő közvetlenség, igen kellemesen lepte meg a meleg interieur-ré változta. tott vármegyeházi nagy terem. Nagy hozzáértésről tanúskodó figyelemmel s érdeklődéssel szemlélt meg mindent s a legcsekélyebb tárgyacskában is percekig elgyönyörködött. Mert valóban, a) legcsekélyebb tárgyacska is a maga nemében igazi, mübeccsel birt. Maga a kiállítás anyaga •ugy belső müérték, mint a gyűjtemény gazdagsága tekintetében fölötte állott minden eddigi* nek. A kiállítás az iparművészet majdnem minden ágát/ felölelte és mindenben elsőrangút nyújtott. Az Országos Magyar Iparművészeti Főiskola, az Iparművészeti Társulat, az Izabella Háziipari Egylet produktumai, a Kath. Háziasszonyok és a Miskolci ref. Leányegylet s az egyes iparművészek és művésznők munkái egytől-egyig magas művészetről tanúskodtak. Az Iparművészeti Főiskola főleg hímzésekkel é t csipkékkel szerepelt, az Iparművészeti Társulat réz és bőr dísztárgyakkal, amelyek mind gyönyörűek. Igen szép batik és bőrmunkái voltak Szabó Ida putnoki és Harmatit Manci budapesti iparmüvésznőknek, remek könyvkötései Áts Gézának, megkapóak voltak Szabó Olga és Feleky Mária selyemvirágai, Haller Stefánia reliefjei. Mémethyné a mezőkövesdi motivumu hímzések gazdag sorozatával szerepelt Ligethy Miklós szobrászművész porcellánjai rendkívül finomak, az ötvösművészet terén Kiss Ferenc tanár, Fodor Ferencné, Farkas Magda és Szabó Olga remekelnek. A gobelinek, teritők, párnák s egyéb kézimunkák szebbnél-szebb sora tette ezenkívül változatossá a kiállítást, amelyek közül Berényi Annié halasi csipkéi, Feuermanné s a Gedeonnővérek munkái külön is megemlitendők. Grük Béla, Czeke Vilma és Szász Béla pompás bőrmunkákkal szerepelnek s igen finom, kedves aquarelleket állított ki Decsy Etelka. A képzőművészet egyébként szintén képviselve volt két erős miskolci tehetséggel: Meilinger Dezsővel és Bartus Ödönnel. Bartus lágy, kristályos, friss képei a művész javaterméséből valók. Külön kell megemlítenünk a kisteremben kiállított magyar gyermekjátékok tetszetős látványát, a Miskolci Ref. Leányegylet és a Kath. Nőtisztviselők munkáit. A kiállítás megnyitása után a főhercegnő tiszteletére Hodobay polgármesternél tea volt, melyre hivatalosak voltak az összes miskolci nőegyesületek elnöknői is. Izabella kir. hercegasszony a kiállítás iránt kiválóan meleg érdeklődést tanúsított. Még a megnyitás estélyén telefonon hivta föl Budáról Alice főhercegnőt, hogy a kiállításról jelentést tegyen. A hercegnő Fönséges édesanyja előtt a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott ugy a kedves fogadtatásról, mint magáról a kiállításról is, mire a főhercegnő ismételten is örömét fejezte ki s támogatását igérte a nőegyesületnek. A kiállításnak ugy Miskolcról, mint az ország egyéb hejlyeiröipés a székesfővárosból is igen sok látogatója volt. A miskolci tanintézetek ifjúsága szakszerű vezetés mellett teljes számban megtekintette a kiájllitást, mely a kiváló erkölcsi sikeren kivül jelentékeny anyagi eredményt is hozott a nőegylet karitatív céljaira.

(nörögkatholikus

Tudósító

A kifcllitásfdélutánjain katonazenekar adott hangversenyt al kiállítás termében és teát szolgáltak föl a vendégeknek. December 13-án a számozott belépőjegyek! tulajdonosai között több értékes iparművészeti, tárgyat sorsolt ki a kiállítást rendező nőegylet. *

Néhány kikapott sort közlünk befejezésül egy levélből, melyet a kiállítás látogatóinak egyike intézett felelős szerkesztőnkhöz. «Mía a gör. kath. nőegyletekre sokkal komolyabb föladatok' várnak, mint a régi j ó világban. Ma nem szabad megelégednünk egy-egy mulatság rendezésével, hanem a kulturámak a nőegyesületek tevékenységével összeegyeztethető eszközeit is föl kell használnunk karitatív program-* munk megvalósítására, társadalmi súlyúnk, tekintélyünk emelésére. Mert, ha sok, sok jóbarátot tudunk szerezni az országban, különösen a felsőbb hivatalos körökben, azt az összeköttetést később mind a saját javunkra kamatoztathat* juk; arra talán, hogy iskoláink, internátusaink, templomaink stb.'alapításához az állam is hozzájáruljon, illetve a városok, megyék és kieszközölhetjük talán könnyebben, mint ma, hogy egyegy jeles tehetségű gör. kath. tanulónk állami vagy városi ösztöndíjban részesüljön. Ha mi, görögkatholikusok megmutatjuk, hogy kulturális téren veMőszcrepet is viszünk az országban, akkor bátran állhatunk oda a vezető'körök elé, jogokat is követelni. x

Hófúvás okozta vasúti forgalmi szünet követke tében a szerkesztőség és nyomda érintkezése öt napon át, épen akkor volt teljesen eivagva, mikor a karácsonyi számnak ké szülnie kellett. Beleért karácsonyi számunk helyett aiig adhatjuk most már a rendes terjedelmű számot is. Azt is késve. Mihelyt a forgalmi viszonyok engedik, ^xrialtwas szép számmal fogjuk az elmaradtat pótolni. O vasóinknak, előfizetőinknek s lapunk minden barátjának boldog karácsonyt és kegyelemteljes uj esztendőt kivánunk.

A Szent Miklós Társaság nagy-agapéja. Szent Miklós ünnepének előestéjén tarcotott meg a budapesti Sz. Miklós apapé-társaság nagy-agapéja, melyen a vidéki tagok közül is többen jelentek meg. Az fioeepi pohárköszöntöt a novemberi agapé ha-

tározata folytán Proddn János kultuszminiszter.! osztálylanácsos mondotta, éltetve Miklósy István püspök ur őméltóságát. mint ak' a Társaságnak a', annak idején lapunkban is közreadott levelével a; Agapénak a legnanagyobb szolgálatot tett. Beszédében az 1897—1905 iki budapesti gör. kath. magyar hitélet trecentóját és quatrocentóját és ebben különösen az akkori ifj ságnak nagy szerepét ismertetve, a renaissance elmaradását e szavakkal okolta meg :

„Hiba, b ü n volna a Jelenért, egyeseket okolni Az ideál értelmezésében nemcsak nálunk, hanem más faj- és vallásbelieknél és sik- és hegyilakó között éles az eltérés. Utóbbi közelebb érzi magát Istenhez és szélesebbnek véli látókörét. Budapesten összekeverödtünk. Azonfeiül reánk, gör. katholikusokra reánehezedik az ungvári klastromból kivonult utolsó jezsuita balkezü áldása. Az ennek harmatvizéből kikelt „bacillus nulla fidelium" gyümölcs beérése előtt rágta el eddig minden nemes ültetvényünket. Telehintődtek addig tiszta havasi gyopáros mezeink a hiúság és túlérzékenység, az indulat és irigység, az önzés és önimádás, a gerinctelenség és kameleon hajlam, az autokratizmus és talpnyalási készség magvaival. Ezek keserű és mérges gyümölcseinek t u d a n d ó be, hogy bármint isteni intézmény a F ö l d leggyönyörűségesebb ritusát alkotjuk, mint emberi gyülekezet a H a z a kicsi vallásfelekezetei között a legcsunyábbak vagyunk.

7 Ennek és semmi m á s n a k t u d a n d ó be, hogy nem szólva az E g y h á z i a k r ó l , Illés, Hodinka, Vaszkó, Répássy, Sereghy és felejthetetlen egykori oszlopunk: Medvigy Mihály fiai, vallástársadalmunknak mindmegannyi nagy kiválósága, s z e n n y ü k b e n , szép programmu szervezett intéztfllhyeikkel hasztalan igyekeznek teljes erejükből megfordítani szekerünk rúdját, haladunk, vágtatunk a biztos megsemmisülés felé A nagy temetkezés kapuja előtt megálló, vallási helyzetünket szivén viselő gond o l k o d ó elmében önkénytelenül felvetődik a k é r d é s : Ebben az á l l a p o t u n k b a n van-e egyáltalán értelme ritusi k ü l ö n á l l á s u n k n a k ? Lelki üdvösségünket époly erővel és malaszttal megadják a nyugati testvér kegyszerei is. Latinul minden p a p u n k jobban tud mint görögül. H a infula kerül a mitra helyére, az előzékeny R ó m a átmenetileg bizonyára nem fogja kívánni, hogy 92 életben levő paphitvesek és anyák z á r d á b a vonuljanak. Theologusaink a latin szeminárium o k b a n ngyis már a coelibatusnak udvarolnak. Aki pedig fanatikus orthodoxiából nagyon ragaszkodik a proszforához, megkaphatja azt kifogástalan magyar nyelvű adagolásban (Szentes, Hódmezővásárhely) György szentendrei püspöktől is. A kérdésre már-már k i m o n d o m a feleletet : Dincs!, amikor megjelennek előttem földi dicsfényeikkel a miskolczi Schirilla és Hodobay, a makói Gorcsa, 3 szegedi Juhász, amikor átolvasom Ft. Tóth György nyirpazonyi parochus urnák, a hajdudorogi tantestületnek, dr Tóth István hajdudorogi ügyvédnek és az A g a p é h o z mára érkezett többi hittestvér barátainknak leveleit, amikor rágondolok Kacsnnov$z\y, Gróh, Berlányi, Mikulich, Szalay, dr. fcSimon, Laurisin és többi agapé-szolgatársaim ama tüzére, mellyel hetenként gyűlnek össze, hogy dolgozzanak, lelkem izmai megacéloz ó d n a k és tudatosan kiáltok fel: Van! Szláv és oláh tengere, latin tengerszemcsék karjai között, ha Jelene nincs is lesz még jövője, ragyogó Jövője a Hármas magyar Keresztnek! Csak egyszer m á r komolyan kell hozzálátni a kemény gyökerű és törzsű burjánok kiirtásához! Az agapé 1905 tovább folytatásaképen e nehéz m u n k a megkezdését vállalta magára. Alapitói hosszas elmélyedés után megállapították, hogy hitéletvilágunk annyira lesülyedt, hogy azt Egyén fölemelni többé nem képes. Eszméket kell állítani előtérbe, az egyének qedig vonuljanak láthatatlanul az Eszmék háta m ö g é és ugy tolják azt fölfelé minden erejükből. H a eszme indul meg testet öltve, hátra pislant a kíváncsi, kik is tolják azt, megadja érte munkásainak a méltó elismerést s e m u n k á s o k b ó l kristályosodnak ki a mi Zichy Nándoraink, Bánffy Dezsőink, Prónay Gáboraink, S á n d o r Páljaink. Az Agapé ez uj és szokatlan módszerrel irtja talaján a Balkéz gazait. Es maga elé tűzve m á r 1913. január 31-én a végső célt: Szent Miklós segítségével és imái által átformálni letargikus, szertehullott vallási egyetemünket egészséges, Krisztus mélységes szeretetével telitett, eleven és alkotó oly organizmussá, melynek agya Budapest nyaka Hajdudorog, izmai többi hitközségeink, szive. lelke ékes koronája pedig a vallástanitása szerint mindnyájunk feltétel nélküli hódolatával övezendő Omotor. Agapénk az organizmusnak a földből még alig kilátszó első téglasora. Csoportja szépen gyarapodik. S ha csatlakozik hozzá, vagy melléje szegődik minden épitő gör. kath. erő, az organizmus meglesz. Az első teendő a gör. kath. magyar öntudat megteremtése. Ft. áldozár u r a k ! Szószéken és iskolákban, esketés után és haldoklók ágyánál, ez legyen a vezető gondolatuk.

«

Görögkatholikus

8 Kántor u r a k ! Népesítsék be újból a kléroszokat, tanító urak, ne feledjék, hogv még a legszárazabb algebrába is be lehet vinni a vallás tartalmát. Civil u r a k ! Ott legyenek a liturgiákon, felváltva olvassák az „Apostol"-t, a „Hiszekegy"- et, csoportosan járuljanak az Oltári Szentséghez és meglátják, mily változás áll be a mürot a keresztvízzel együtt fölvett torzonborz szocialista, vagy az Istenétől a h á b o r ú b a n , az utána következő nagy életküzdésben oly borzasztóan elfordult más, köznépbeli hivő. Városi családfők és a p á k ! Legalább a sátoros ünnepeken telítsék meg otthonaikat azzal a gör. kath. aromával, melyben édes szüleik h á z á n á l részük vult. A n y á k az A B C után n y o m b a n kis imakönyvet adjanak gyermekeik k e z é b e ; legerősebb talizmán ez az élet minden nehéz fordulatában. És magyarázzuk meg serdülő fiainknak, lánykáinknak, hogy sikamlós kuplék helyett lépkedjenek az utcán ritmikus, vallásos édes énekeink dallamára, Magukon kivül oly édesen szórakoztatják el velük a hátuk mögött h a l a d ó őrangyalkát i s " Méltatta még az Agapé 25 legbuzgóbb tagjának az esztendőben lerovott munkáját, odaállítva ő*»t a többiek példájául, beszédét igy végezte.

„Nem hitelhallgatással, megtagadással, a bárói palástot is megszerezhető elhagyással sülyesszük szép Egyházunkat, hanem a n n a k tüntető megvallásával becsületesen, önzetlenül, szeretettel és összetartással, munkával és áldozatkészséggel, dolgozni verej tékesen d o l g o z n i ! Pünkösdi mezsgyéjén, ez legyen mottója továbbra is az Agapének. Ezt ajánlom szíves figyelmébe minden gör. kath. magyar épitő m u n k á s n a k is." Az estén a Vasvári Pál körből részt vett

Schirilla

László Arisztid jh. Szóba került a Vasvári Pál centenáriu-

mos ünnepsége is. Remélni lehet, hogy a félreértésekből származó legutóbbi disszonancia mielrtbb tisztázódik s a centenáriumot az öregek és ifjak teljes lelki egybeolvadása nyitja meg. Erre nézve az Agapéban is meg van a készség. Az egybegyűlteket 18 vidéki tag meleghanga levélben üdvözölte. Másnap az Agapé testületileg jelent meg a nt. liturgiákon.

VASÁRNAP. -j- A debreceni katholikusok szervezkedése. A debreceni katholikus hivek ügyeik megbeszélésére férfigyülést tartottak. Lindenberger János püspöki helynök, prépostplébános rövid üdvözlő beszédében rámutatott azokra az okokra, amelyek a férfigyülés egybehivását szükségessé tették. Banovitz László MÁV. főfelügyelő a katholikus öntudatról szólott- Szepacher Ferenc tanitó a katholikus nevelés fontosságát hangoztatta. Mellau Márton pápai kamarás, tanítóképző igazgató az egyesületi élet felkarolására hivta fe\ a közönség figyelmét és ismertette a debreceni katholikus szervezeteket. Kovács Sándor káplán, a Katholikus Figyelő szerkesztője, a sajtókérdésről tartott beszédet. A gyűlés végül határozati javaslatot fogadott el, amelyben kimondot* ta, hogy Debrecen katholikusainak megszervezését múlhatatlanul szükségesnek tartja és héttagú bizottságot küldött ki ennek gyors előkészítésére. A gyűlést Szentkirályi Tivadar iparkamarai elnök, kormányfőtanácsos záróbeszéde fejezte be, aki a keresztény összefogás szükségességét hangoztatta. i -f- Miskolc uj plébánosa. Az egri érsek kegyúri jogot gyakorló pénzügyminiszter előterjesztésére a Zábrátzky György apátkanonok elhunytával megüresedett miskolc-alsóvárosi plébánia-javadalom ügyében meghozta döntését, amennyiben miskolc-alsóvárosi plébánossá s egyben a plébánia az egri székesfőkáptalan egyik stallumával lévén egyesítve, főszékesegyházi kanonokká Kronberger József c. apát, tb. kanonok, főegyházmegyei irodaigazgatót nevezte ki. Kronberger 1873-ban született Rozsnyón. — Iskoláit Egerben végezte. Szihalomban, Abádszalókon és Kisvárdán volt káplán, majd a miskkolci érseki leánynevelő intézet hitoktatója lett. 1905 óta az érseki udvarban nyert beosztást s azóta ott működött Előbb érseki iktató, majd titkár és főszentszéki jegyző, majd 1923-ban ér-

1925. december

Tudósító

seki irodaigazgatóvá nevezi ki Szmrecsányi érsek, miután már három évvel előbb a főszékesegyház tiszteletbeli kanonokjainak sorába emelte, ez év elején pedig az apáti címmel tüntette ki. Kronberger kanonoki beiktatása december 10-én már meg is történt Egerben, plébánosi installációja 22-én délutánra van kitűzve.

HÍREK. Megjelent a j ö v ő évi Máriapócsi Naptár. A napokban hagyta el a sajtót az egyetlen görögkatholikus (naptárnak, a Máriapócsi, Naptárnak 1926. évi VI. évfolyama. Ezen évfolyamát is Kozma János lelkész, lapunk felelős szerkesztője készítette a tőle megszokott gonddal és hozzáértéssel. A mi naptárunk sokban különbözik több más könyvnapiártol, mert ebben nincsenek h> Ijrpótló, selejtes cikkek, ízléstelen reklámok, hanem a mí naptárunk tartalmazza elsősorban az összes görögkatholikus ünnepeket, amely szükséges minden hitéletet élő görögkatholikusnak, tartalmazza az időszámitási és gazdasági tudnivalókat. Ezeken kivül legkiválóbb hittestvér-irók tollából Származó értekezések, történeti tanulmányok, hitbuzgalmi és szépirodalmi munkák, versek, stb. gazdag gyűjteménye e naptár. Munkatársai között ott találjuk dr. Szémán Istvánt, dr. Krajnyák Gábort, dr. Gulovits Tituszt, Legera Józsefet, Mosolygó Józsefet, P. Tivadart, Baulovits Zoltánt, Liky Jánost, Szuvák Józsefet, Szmandray Jánost, Nyika Bélát,; kiknek ez utón is köszönetet mondunk az értékes közreműködésért. Képekben ez évfolyam talán még az eddiginél is gazdagabb. 15 szépen sikerült kép disziti a naptárt, melyek között ott találjuk az Üdvözítő, a Boldogságos Szjiz, a Kormányzó, főpapjaink, Vasvári Pál-,-a..* :'<*»., újonnan épült templomok képét, jeleneteket az év történetéből stb.

20

ben november 28-án Ernői főgimnáziumi tanár családjától, (hol látogatóban volt) hazatérőben törte. A súlyosan sérült uriasszonyt a járókelők bevitték a legközelebbi házba, majd értesítették a mentőket, akik az Erzsébet-kórházba szállították, ahol azonnal orvosi kezelés alá vették. A rendőrség a súlyos balesettel kapcsolatban megindította a vizsgálatot annak megállapítására, hogy kinek a vétkes mulasztása idézte elő az úriasszony súlyos balesetét. A köztiszteletben állá nemesszivü uriasszonyt, kinek balesete városszerte osztatlan részvétet keltet, a gondos kezelés folytán remélhetőleg mihamar visszanyeri épségét. 1 U j határ-átkelő állomás. A kereskedelemügyi miniszter Vállaj községet a román királysággal való vasúti forgalomban 1925- január elsejétől kezdődően általános határátkelő állomásul jelölt eki. Ezen az állomáson a személy és áruforgalommal kapcsolatos rendészeti teendőket átruházott hatáskörben a vámőrség . szervei látják elMindazon uj előfizetőknek, kik a jövő évben már hetenként megjelenő lapunkra egy évre 100.000 K-val előfizetnek, megküldjük ingyen a , Máriapócsi Naptár' 1926 évfolyamát.

Alapíttatott

1816.

Hazánk legelső és leg- Alapíttatott régibb harangöntődéje. 1816.

Selieníiofer Frigyes Fiai •igj. klr. udvari karangSntök

Cnrirnn J U p r u i i .

klr udvart öaranyöntök

Névnapmutatónk a gőr. kath. naptár szerint van összeállítva s a vásárok jegyzéke a legújabb adatokkal ki van egészítve. Nem nélkülözi a jóízű humort sem naptárunk, mely ez alkalommal is az elmúlt évi nagyobb alakban 120 oldalon jelent meg. Ezen nagy gonddal készített kiadványunkat szántuk karácsonyi ajándékul mindazon olvasóinknak, akik lapunknak hűséges támogatói voltak. Akik az előfizetési dijakkal nincsenek hátralékban, azoknak már meg is küldtük, de szívesen megküldjük mindenkinek, aki még január l-ig beküldi hátralékát. Midőn kérjük k. olvasóinkat, hogy ezen ajándékunkat fogadják szívesen, egyben hittestvéri szeretettel kérjük arra is, hogy naptárunkat és lapunkat ajánlják ismerőseik es rokonaik körében. A vállalat gondoskodott arról, hogy a naptár rendelkezésre álljon mindazon községekben, ahol az elmúlt évben küldött naptárak árusítása s a pénz beküldése (rendben folyt be. Igen tisztelt bizományosainkat arra kérjük, hogy a befolyt összegeket, ha több részletben is, de minél sürgősebben beküldeni szíveskedjenek. Az első részlet január l-ig okvetlenül beküldendő, mert a vállalatnak is kötelezettségei vannak.

Ajánlják a t. hitközségek és községeknek, legfinomabb harangércből öntött t e m p l o m h a r a n g j a i k a t , bármely nagyság és zengzetben, előre meghatározott hanggal. Repedt harangok átöntését, legújabb szabadalmazott öntött vaey kovácsolt vasból készült huzókésztilékeket, forgatható ékszerkezettel. Régi mód szerint felszerelt harangok uj vasszerkezetű koronára való átszerelését. Kovácsolt vashői készült szabadon álló vagy fekvőszerkezetü tűzmentes haangállványokat. 10 évi jótállás. Előnyös feltételek.

ECCLÉSIA"

17 Egyházművészeti és Áruforgalmi R. T. Saját műhelyében készít kelyheket, monst'&nciákat, érmeket. — Szállít templomi és papi r u h á k a t . Faárugyárában készít oltárokat, szószékeket, faszobrokat, teljes templomi és sekrestye berendezéseket, továbbá saját találmányú íróasztalokat és székeket, egyházi berendezéseket. — Érdekközösségben lévő Amster József ÍS Fiai céggel elvállal uj o r g o n á k a t , harmón i u m o k a t , régi orgonák javítását é» karbantartását, hangolását és sipok pótlását. Toronyórákat készít, javít és karban tart.

Azon bizományosainknak, akiknek előfizetési hátralékuk nincs a lapra, a postaköltség kimélése végett nem küldtünk' ajándék naptárt, hanem kérjük, hogy a bizományba küldött naptárakból vegyenek át egyet ilyen cimen. Azon olvasóink, akik szívesek volnának még a naptár bizományi elárusitásával foglalkozni, kérjük, hogy forduljanak hozzánk és az eladott példányok árából 10 százalékot biztosítunk részükre is. <Magosz» Sajtóvállatat. — Eljegyzés Saji László tanulmányvégzett papnövendék, (Porcsalma) eljegyezte Récsényből Sindler Paulát. — Schirilla Szölonné balesete. Rendkívül súlyos baleset érte a múlt hó végén Schirilla Sólon tb. kanonok miskolci görögkatholikus esperes feleségét. A nagy havazástól ugyanis vastag, hólepel fedte be a járdákat, minek következté-

H a r a n g m ü v e k nevű öntődéjében Európában a legjobb hangú, tiszta fém-

ből

önti

országszerte

híres h a r a n g j a i t , melyek nagysága és súlya az ideális harangtábla szerint alakul és melyeknek vékára a legversenyképesebb. Mindennemű gyártmá nyairól elsőrangú elismerő levelek. Központi iroda

Budap-st, relési

üzlet

IV

Irány> Utca 27. Templomfelsze-

Budapest, iV. Váci-u ca 59

Papi

szabóság Budapest, IV., Veress Pftlné utca 18.

Nyomatott J ó b a Elek uyonjo&jaban Nyíregyházán. 2935—1925.