Ji
9fjornaeru1Aődi
evMoái Zene- él.! JVtiív~
20 éve
GYOMA ENDRŐD
2006
Jlkola
Ji
g1JornaenclAőcű
11MOai Zene- 00 JVtűv~ JMcola 20 ioe I ..
GYOM AENDRŐ D
2006
Fe/e/ős
kiadó:
Holubné Hunya Anikó
Szerkesrtette: Holubné Hun ya A nikó Szonda István Imr e Mária Bárkainé Szmola And rea
Kiadja: Városi Zen e- és Múvészeti Iskola Gyomaendrőd
~.
Kész ült a Gyomai Kner Nyomda Z rt-be n, a nyomda alapításá nak 124. esz tendejébe n Fe le lős vezető: Papp Laj os vezé rigazgató
Tel. : 66/887-400 http://www.gyoma ikner.hu E-maii: knernyomda@ gyom aikner.hu
Ajánlás
A V árosi Zene- és M úvészeti Iskola létjogosultságának bizonyítéka a csaknem GO éve folyó oktató munka . Eredményei az iskolából kikerült muzsikusok, pedagógusok és a m úvészeteket érteni és élvezni tudó gyermekek. A nehéz anyagi k örűlm ények ellenére városunk továbbra is feladatának tekinti a múvészetoktatás támogatását. A m úv észeti nevelés nagyban hozzájárul a gyermekek egészséges fejl őd éséh ez . A múvészetek iránti érzékenység kialakítása a fe l növő nemzedékben közös feladatunk. Gyomaen d rőd ,
200G. április I.
Dr. Dávid Imre város polgármestere
Gyoma endrőd
3
"" BEVEZETO Intézményünk ebben az évben ünnepli önállóvá v ál ás ának 20. évfordulójá t. A zeneok tatás visszanyúlik az 1940-es évek végére. Virágos, nagy udvar közepén álltunk, és énekeltük a szebbnél szebb gyermekdalokat, melyeket drága édesanyámtól és zo ngo ra ta ná rnőn k től, Pusztainé Ica nénitől tanultun k. Ezek a csodálatos élmények késztettek bennünket a zene tanulására . Szinte látom őke t - azt a nagyon sok, Budapestről Gyomára ideutazó heged útanárt - , akik tanítottak bennünket, és akik nagyon akarták, hogy a nagyköz ség, Gyoma és End rőd gye rmeke i semmivel sem legyenek kevesebbek, mint a nagyvárosban é lők . Ő k voltak - Vég h Béláné (Sárika néni) és Drum ár Laci bácsi mellett - ennek a "mozgalom nak" út törői. A nehéz körűlm ények nem keserítették el őke t , a szeretet, a megér tés, a tudás átadása, a lélek ápolása volt a cél. A küzdelmes és viszonta gságos évek megerős íte tte k valamennyiünket, hogy zene és m úvészet nélkül kevesebbek, szegé nyebbek, értéktelenebbek leszünk. Szeréttük a zeneiskolát. mert egy más világ volt ! Azt a sok-sok évet, ha végiggondoljuk ennek az iskolának a létezését, itt egy nagyszenl dolog történik: valaki valakinek átad valamit , a m i től több lesz! Olvasom, ha végigtekinti ezt a m űltat , mely e lőtt ü n k is kutatómun ka által állt össze, büszke lesz erre az intézményre, mert annyi híres és a minden napját odaadá peda gógus, jó érz ésű ember tanult a falai között. Ha kedves olvasém végigtekint a mi iskol ánk múltján , bizony nem lát a küls ó körül ményeket tekintve fényes palotát , drága hangszereket, b ökez ú mecénásokat - és mégis, ha elj ut az itt tanult növendékeink n évsor ához, bizony megláth atja, nemhi ába ragyog a mi iskolánk "Tanító ink neve" .
Kedves Szülők! Támogassák az iskolát, ha gyermekeik képességét b ármely m úvészeti ágban szeretnék fej leszteni, mert akik hirdetjü k, tanítj uk vagy csak hallgatju k a zenét - ami, ha jóI odafigyelünk - nem is mindig olyan komoly, hol felvidít, örömet szerez, elandalít vagy ábrándozásra késztet, szigorú, kemény munk ára sarkall, egyszóval olyan, mint maga az élet, amelyben örök körfogásban él egymás mellett ajó és a rossz, a feszült ség és a felo ldódás, és ami mindig a HARMÓNIA felé kell , hogy törekedje n. A je lenlegi tanítóknak sok dolguk lesz az el köve t kezend ő lovábbvinni e lőde i n k áldoza tos munk áját! Gyomaen d rőd,
id őben ,
mert méltón kell
2006. április I. H OLUBNÉ H UNYA A NIKÓ
igazgató 5
I. A zeneoktatás előzményei Gyomán és Endrődön A gy omai es en d rőd i zenei élet e lőz mé nye i nek tek inth etők az iparos da lkörök tevéke nys égei. Az iparosokból szerveződött da lárd ák szervezett formában múvelt ék a kórusé neklés t. A kóruso k ve zetői neves zenet anárok és karnagyok voltak . A kórusok gyakran szerepeltek az ipartestületek által sze rveze tt orsz ágos dalárdaver sen yeken . A ven dégszere plése k emlékére a da lárda zász lajá nak rúdj ára zászlószegeket készíte ttek, me lyekre fe lvés ték a kórustalálkozó helyszín ét és évét. A jó képze t ts ég ű k ántortanít ók is soka t tett ek a lakosság ze nei neveléséb en . Kiemelkede tt Újh ázy M iklós k ántortanít ö munkássá ga . Legendás zenetan árai voltak a tanyai iskoláknak - különleges teh et s é g ű volt Ková cs Imre ta nító, aki száztagú furu lyazen ek art sze rveze tt a kültertileti iskol ásokb ól . A ze nei ízlésformálásában j e l entős szerep et vállaltak a telep ülések cigá ny- és paraszt zen ekarai. A két településen töb b, min t 20 "c ig,ínybanda" muzsikált. K ieme lke dő teh ets égek n őt tek fe l ezekbe n a ze nek arokban úgy, min t Farkasin szki Im re prím ás és Puj Feren c prímás.
Dalárda
7
Farka sinszki Imre
Kovács Imr e
Puj Ferenc
8
II. Gyomán zenei munkacsoport alakul 1949-ben A korábbi, általános iskolai és vallási zeneoktatáshoz kap csolódó hagyományokat fol ytatva és k iegészítve, zenei munkacsoport alakult. Alapító tagjai: Drurnár Lás zló és Végh Béláné általános iskolai zenepedagógusok. Végh Béláné Z ilahy Sára (Battonya, 1906. deceinber 18. Siófok, 1999. febru ár 25.) 1940-ben kerűlt Gyomára. a katolikus iskola tan árn /ije lett. Anierre tanított, ott a kulturális életf elvirágzott, kezdve a békéss zentandrási Katolikus Leányegylettől a gyomai zene iskola megs zervezéséig, a pedag águs-renekurig. 195 7-ig vett rés zt a gyomai zenepe dagógiai munk ában. 1957-ben a csal ád Sr áládra, majd Bolatonsr ársz ára, v égill Siofokra költözött . 93 évese n halt meg Sióf okon.
Drumár L ászló zenetanár (1914- 1977) Ze ne iránti szeretetét, p ályaválaszt ás át nagyban befolyásolta sr iileine k foglalko zása, hivatása. Éd esapja id. Drum ár László hegedúniüvesz, zene taná r volt . Élete végéig tanított, kidolgo zta és alkalmarra a h eg ed űtanit ás hatékony mádszerét, melyrol egy könyv is megje lent . Édesanyja Fries Gabriel/a, aki én ekes, zongorani üvész és tanár volt . Ő is tanított Gyo mán, a zene iskola megalakul ásakor: Druuiár László a középi slwlai tanulm ányait Budapesten végezte. 1935 -ben, Ege rben, a Tanítóképző Intézetb en szerzett tanítói dip lonuit, majd friss diplom ásk ént Dunakeszire kerűlt, II/int általános iskolai tanító. 194 7-bennagy lelk esed éssel, optlni innussal és gyer ekszeretett el jolytatta pedagógiai tevékenys ég ét a gyo mai általános iskol ában, 1953-ban Budapest en. a Pedagógiai Faiskol ún éne k-zene tanári szak ot vég zett. Ez t követően az Ó vón őképző Int ézetb en ének-ze nét oktatott. Nagy odaadással vett részt a zeneiskola alapításában, ahol a fiatal zene i teh ets égek okt atásában is jelentős rés zt vál/alt. A kö zségb en több éne kka rt, zenekart sz ervezett és vezetett : Óvónőképző énekka ra; títtörőzen ekar; Pedagogusok Szaks zerv ezetén ek zene kara . Szerepl éseikkel, kon certj eikkel srinesitették az iskolai iinnepély eket, és a kö zség kultur ális életének is meghat ároz ál voltak jell ép éseik. 9
1960 -ban keriilt Baj ára, a Tanítóképző Intézetbe, ahol nyu gáll omán yb a vonul ásáig (1974) éneket, zenét, oktatott. NYII gdíjasként is oktatott. Haláláig Barcson. a zenetan árhiánnyal kiiszködő zene isko lát segítelle ki, hogy elv állalta a hegedit oktat ását. Munk áss ágának elismerésé ért S ZlÍIIl O,\' érdetn érmet, e l isme r ő oklevelet, kitüntetés t és miniszteri dics éretet kap o II.
Sz áztagú ifjúsági zenekar Gyoma, 1958. május l .
Az Ó vón őkép ző Intézet zeneoktatását, a zenei munk acso port, ze ne műv ész é t i alapképzéssel b ővítette . 1949. szep temberi tanácsi j egyzők önyvek adatai szer int .D rum ár Lászlo és Végh B él án én ev elők tan ács által megszavazott évi 1200 Ft fenntart ási költ séggel kezdik Illeg a hegedti- és zongoraj át ék tanitását:"
l
Szabó Ferenc: Gyomai Tanulmányok, 320. old.
la
Gyo mai Ó vónőképző énekkara
Az ok tatás ekkor a kato liku s iskola két tant ennében folyt, délutáni órák keretében, az iskola han gszereit haszn álva . A mun kacsoport munk ájába n részt vett az e lőbb fe lsorol t pedagó gusokon kívül Juh ász Káro ly heged útan ár, Farkas inszk i Im re pr ímás (hegedútaná r) , id. Drurnár Lászlóné zo ngora tanár, De me ter Istvánné zongoratanár és v i dé k ről Borsai Pál zongoram úv ész. Az ok tatás rendjé t felügyelte. illetve a vizsgáztatást végezte a békéscsabai Bar tók Bé la Ze neisko la. A mu nkacso port mun kája kapcsán megpezsdült a ze nei élet a gyo ma i és az e ndrődi községekben, az ü nnepél ye kről ne m hiányozta k a hangszere s bemutatók . Vég h Bé láné megszervezte a pedagógus ze nekart, melyben a teh etséges tanul ók is j átszot tak. Gyoma, 1956 . június
II
Úttörözenekar szereplése a II. Számú Általános Iskola fennállásának 70. évfordulójá n Gyoma, 1956. június
A kis munkaközöss ég 1958-ig végzi munkáját az egy re e me l ke dő tanulólétszámmal. A békéscsabai Bart ók Béla Ze neisko la kihelyeze tt tagozatta alak ítj a át a gyomai munkaközösséget, az iskola fenntartását állami k ö l tség ve tésből és a nagyk özs égi ho zzájárul ásból fedezik. A gyo ma i fiók-zeneiskola ellátta a Gyomai Járásh oz tarto zó települ ések lakóin ak ze nei képzését is. Végh Béláné távozása (19 57) után Hunya Alaj osné seg ítette Drumár László mun k űj át a ze nei tagozaton.
12
A Spo rtpá lyán já tszik a a pedagógus zenekar
Pedagógus Szakszervezet zenekara
13
Ünn ep ség a Hősök úti iskola udvarán
Gitta néni (Csik y Gyuláné)
14
h egedűs ei 1965-b ől
III. A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola kihelyezett tagozata (1958- 1986) A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola kihelyezett tagozatává alakult munkaközösség irányítását 1959-ben Drumár László átadja Hunya Alajosné Galla Erzsébet zenetamírnak. Hu ny a A lajosn éGalla Erzsébet (Na gyl éta, 1933 .jlínius 10 . Gyomaen drőd, 1998. március 15.) A po lgári iskola vég zése kö zben figyeltek f el rá tanárai, javaslatukra keriilt BékésTarliosra, az fÍllallli Ének és Zenei Szak irányú Liceumba, majd ének-szaktanári kép esítést sz erzett . 1952-1953 -ban tanított az l . sz . iskol ában, Gyem án. 1953-1 955 -ig az óvón őképzőben oktatott főállásban . 1955-ben került a 2. Sz. Általános1skoldhoz . 1958-ball a bék éscsabai Bartók Béla jiák-ren eisk olájaként kezdődött Ill eg Gyemán a zenei nevelés, melyn ek alap ító tagja volt . 1960 -ball isk olalga rgatov á nevezik ki. A zeneiskolai munka tnellett a gimn átiumban és által áno s iskoldban tan itott éne ke t, és vezett e az énekka rt. A vezényletév el én eklő diákok sike res szerepl ései n élkill netn m úlhattak el ünn epély ek, Gyul án, az Erke l Diák Nap on, Éneklő Ifj úsági Találkozó, kulturális seregszemlék. Elismerései : 1977 - Bartók Bé la Zene isko la 30. é vf ordulój a alkaltnáb ál aran y törzsgárda, zene i nevelés - dicséret . 1983 KÖZlll llve lődésb en kiváló munkáj áért, 1988 - Szacialista kultúr áért (Budap est) . 1989 Pedagóg us srolg álati eml ékérem. Gyo maendrtid etnlékplakett: kiváló munk áért, kim agasIó t ársadalmi és közéleti tevékenységéért . 1996 -ban volt tanítványaiból kam arak árust szervezett, Gyomaendrődi Zene barátok Kamarak árusának nevezte el, am ely II /{{ is létezik, és igen n épszeni.
A kit ún ó el ök épz és ú ze ne t a n á rn ő a Békés-Tarhosi Zeneiskola igazgatójának , Gulyás Györgynek a növendéke volt. Szakmai rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, a megye akkori é n e k- sz a k fe li.igye lője (Dutkon László karnagy, népdal gy újtó és zeneszerző) javaslatára került Gyomára . Pedagógiai munkáját az l . Sz. Általános Iskolában Gyomán kezdte meg, majd a következő évben az Óvón őképzőben tanít Drum ár László és Farkasinszki Imre t ársas ágában. Az éneklés szeretetét, az énekkar szervez ésének módját Tarhosról hozta. Ka rvezetői munk ájának köszönhető, hogy általános iskolai tanítványai sz ép sikereket értek el a megyei versenyeken. Drumár Lászlóval együtt nagy e rővel kezdett az önálló zeneiskola megszervezéséhez, melynek e lső állom ását jel entette a gyomai fiók-zeneiskola. Az iskola rmfk öd ési feltételeinek elérése nehéz feladatot rótt az ifjú i ga zga t ón őre , hiszen nem csak a zenernúv észeti oktatás oktatómunkájának megszervezése, hanem a hangszerell átotts ág és az állandó próbahely megteremtése is akadályokba ütközött. 15
Kezde te k t ő l fog va töreke de tt az iskola ön áll ósft ás ára, nem csa k a békéscsabai Zeneiskolától különvalva, hanem önálló épületben rn úködve.
Kulturális Seregszemlén Hu nya Alajos né j uta lmazá sa
Gyermekkórus Hun ya Alajosné vezetésével
16
Én ekka r
" A zeneiskola tan ul áinak létszáma 110 jő. apótbeiratkozással val ásrinü, hogy a létszám eléri a 130 jőt. Sriute a két j árás kö zelebb i község eiből tninden h elyről j árn ak a zeneiskolába. A zeneiskola 1958-ban ind ult be. Nagyon sziik ség es volna legalább még egy terem . A járós áts zerv ezés éve l az iga zga tón ő bízott abban, hogy kap nak helyiséget, de ez a j elen pillanatban rem ény telenn ek l átszik. Ha több helyls égiik lenne, megoldád na az önálló zeneiskola kérdés e is. Jelenl eg 50.000 Ft áll rendelkezésre, hangszer be-
szerr ésre:"?
2
Jegyzőkönyv a M úvelód ésügyi Állandó Bizotts ág 1966. augusztus hó 29-én megtartort ül és éról.
17
Erzsike néni
A gy omai fiók-ze ne iskola tanári kara 4 zeneoktatóból állt. A fiók -zeneisk ola oktatói munkáj át Bék éscsabáról és Budapestről óraadó ze netanárok segít ett ék (Puszta i Gyu láné, Horthy Gábor, Csíki Gyul áné, Oláh Em őd , Türk Aranka , Kerekes Fark as László, Szabó András, Tóth István, Rózsa László, Sz ilágy i Judit, Zoltánffy László) .
I
Pusztai Gy ulán é (Békéscsaba, 1914. január 25.) Zongonimi I 7 évesen kezdett, a GyöJlgyösi István által vezetell zeneiskold- I ban . A L árántffy Zsu zsanna Le ánygimn árlumban érellségizell. 1 Mu nkah elye i: M áricz Zsigmond Múvel ódési Há z, Szegha lom; Bartók Béla Á II(lJlli Zeneiskola, Gyoma . 1958-1986 -ig dolgo zott
Gyoin án zongoratan árk ént.
Az iskola tanulólétszáma általában 120 és 140 között változik , legtöbbj e által ános isko lai tanuló , és ennél fogva a zeneiskola k ö zvetl enűl is seg íti az általános iskolák zen ei nevelő munkáját. Továbbra is a zongora és a heged ű han gszeres oktatására nyílik
lehetőség.
I i
I
18
(Balról jobbra) Zoltánffy Istv án, Szúcs Erzsé bet, Gecsei Edit, Ká lé Zsuzs a, Zolt ánffy László
" Zen eiskohínk életében ez a ll. tan év. A z iskol ának 150 tanut ája van. Ebb ffl 120 hangszeres, JJlíg 30 elők ép ző.~ . A tan árt étsz ám 4 - két h eg ed ű- és két zongo rataná r tanítj a a gyerekeket. Eredménye ink jók az elmú lt 10 év alatt, a Zenem üvésze ti Fdisko l ára 8 tanuló lett beiskolárva, s ez igen sz ép eredm ény."? A zeneiskola továbbra is tevéken yen rész t vesz a község kultur ális életében, hiszen közép iskolás tanul ói mind en kultu r ális rendez vé nyen, kultur ális seregszemlén, a Gyulai Erke l Ünnepségeken és az általános iskolai rend ezvényeken szerepeln ek. Ebbe n az időszakban foga lmazó dik meg, hogy a gyomai, e n d rőd i, csárdaszá llás i és nagylaposi tanu l ők me llet t déva ványai gyerekeknek is l eh et ős é gü le legyen a gyoma i zenei tagozaton való zenei kép zésre. 1969-be n az okt atás egyszerre már 4 helyiségben folyik, és probl émát je le nt, hogy a j e l e n t kezőkn e k csa k az SO%-át tudják fel venni. Fel ve tőd ö t t, hogy end rődön fiók iskolát nyitnak. het i 2 alkal ommal j árn a ki a heged ú-, zongora- és szolfézstan ár, de ezt a jelen legi tanári létszámmal nem tudj a az iskola megteremt eni. Erre a megold ást cs ak a békéscsabai ze neiskolától különvált, ön álló gyoma i ze nei intézm ény jelent ené. J J eg y zőkön y v
Gyoma, 1969 . február 24 ., Gyo ma i Közs égi Tanács V. B. ülése
19
Az 1977/1978-as viszonyok bem utatására az i ga zga t ó n ő naplójában így ír: »Valahogyan egy di vat os " sikk" lett Gyemán a zong oravásárlás és -tanul ás. Az év elején elindult 10 kezdő zon gorista kö zül év végére csak kettőn ek nem volt saját hangszere. Ebből adódik az is, hogyamásodik f élévb en a gyeng én induló kezdők is lényegesen megl endültek. A zene tanulásnak a ráterm ettség, tanulási kedv tnellett a lap vetőfe ltétele az otthoni hangs zer biztosítása. « 4
Év végi vizsga után Pusztai Ica nériivel. Hunyáné Erzsike nénivel, Szilágyi Jutka nénivel, Zoltánfy Laci bácsival és Rázga Józsi bácsivaI
" Hunya Alajosné beszá molója az 197711 978 -as
ta névről
20
I~ Önálló zeneiskola Gyomaendrődön
(1986- 1999) Az 198611987 -es tanév új fejezetet jelen t a zeneiskola életébe n, hisze n a város öná lló intézmény évé alakulva, önálló ép üle tbe n foly tatta tovább munkáját. Az isk ola a Rákóczi u. 19. szá m alatti, vol t általános iskola ép ületébe kö ltöz ött. Végre megval ósul t az 1958-tól tervezett és propagá lt önálló városi ze neiskola! 1986- 1989- ig még Hunya Alajosné látta el az igazgatói tee ndőke t, tovább ra is hegedű és zongora ha ngszeres oktatása folyt. Az iskola 4 állandó , fő állás ú zenetanárra l m úködött, akik már nem v i d é kről bejárv a vég ezték a tan ítást, hanem helyi szakemberek volt ak.
Az 1986/87. tanévben alkalmazott zenetanárok: H unya Alajosné Ö lved iné Németh Hedvi g Ho lubné Hunya Anikó Nagy Edit Tec hnikai dolgoz ó: Pólya Sándorné
1958 1983 1985 1986
Az 1986/87-es tanév tanulólét száma E lőképzős
15 47 20 82
Zongorista Heged ús Ös szesen:
fő fő
fő fő
" Szép, újjáalakult épitletben. tiszta, rendes tante rmekben v égerliik ez évi munk ánkat. Óriási et árehalad ást j elentett ez tan át; növendék sz ám ára egyaránt. Lassan 30 évet v ártunk erre, s /Így érezritk. nagyon megérdemelt ük . de meg is tudjuk becsülni"> J 989- be n
5
az öná llós ult iskola vezetését Sági Atti la heged útan ér vette át.
Hunya Alajosné beszámolója az 1986/1987. l a név ről
21
Ság i Attila (Szentes, 1938. január 23.) alap- és ko t épfo k ú tanulm ányait Cso ng rádo n végezte. 1955-t(51 Szeged en, a Ze ne i Gimn áziumban folytatta tanullll ányait. 1960-ban kapja Illeg liegedit- és szolfezstanári diplomaj át a Szegedi Tan árkép ző Ftiiskol án. Pál yáját ebben az évben kezdte Szegeden, a Netnzeti Srinh á: zenekarában . 1969-től Gyulára keriilt , a zeneisk olúhoz. hegedt/tanárként . 1982-ben, Mezdt úrra költözve,folytatta to vább tanári pályáját. 1983 -ban a Stolnok Megy ei Szintfonikus Ze ne ka rna k lett tagja, ahol 1993-ig dol gozott . 1988 sze p tetnberetál átheiyez ésse! jött Gyomae ndrddre, [dálkis ú h egedűtan árn ak. 1989. augus ztus 1-jétől 1994. július 30- ig vo lt a Városi Zene iskola vezetője. Iga zgatása alatt indult be az en d rőd i gye rekek ze ne i nevelése , Gyorn án a git ár-, kla rin ét - és fur ulyao ktatás, valamint a zen eóvoda. Kiszélesed ett a zen eiskolai kép zés, hiszen az eddi g kla ssziku s (heged ű, zo ngora ) han gszeres oktatás a mell ett új tanszakok indultak, új nevel őkkel. 1989. sze pte mbe r l-jé től Halle r Gáb or zongoratanár segített be a zo ngoraszakos növendékek ellátásá ba . 1990. szeptember l -jétől beindult a gitároktatás. A 9 fő gitárt tanuló oktatását mellék áll ásban Rozsins zky László, mezőtúri ped agógu s, látta el. Az 199111992. tanévben megkezd ődött a kla rinét- (l fő) és a furul yao ktatás (1 3 fő) . Az oktatás t a B ékésről bejáró Boldis Ján os tanár látta el, mell ékáll ásban. A zongorázni vág yó k növekvő lét száma tette ind okolttá Imre Mári a zon goratan árn ő alk almazását , aki Szeghalomról j árt át. Az 1992/93 . tan é vt ől egy kinevezett - zon gora-, szo lféz s szakos - t an árn ő, Kobá ly Györgyné tan ította a zo ngorista tanul ókat. Az 1993/94. tanévben még eg y zo ngo raszakos tanárnő - Vecsein é Szentes i Ilona segített be koll égan őjén ek . 199 3 sze p te m berétől Sz abó Már ia főá ll ás b a n ok tatja az akkor 30 főre bővült g itár tanszakot. Az 1994/ 95 . tan évben az isk ola veze tését Ölvediné Németh Hedvig vette át. (Éle traj zát I. az 5 1. o ldalon) E bbe n az id ős z a kban az iskol ában tanulható tan sza kok kib őv ül tek. A ze ne i tagozaton fuvo la, trombita, kiirt, szaxofon , tangóh arm oni ka tanít ása indul t. Megpezsd ült az iskola i é let, a fúvósokbó l fúvószenekar ala kult. 1995-ben - Halász Valéria és H alász Ján os - fúvóstan ár házaspár kerül t iskolán kba .
22
Sajt- és Tú rófes ztivál
Pappné Né met h Hedvig iga zgatása alatt a néptánc tansza k a zeneisko lához csatlakozo tt. A n éps zerű és országosan ism ert Kö rös Menti Népt ánc Csoport sike rei öregbítették az intézmé ny nevét. Az új m úvészeti (ig bevezetésével megváltozott az iskola elnevezése: Városi Zen e- és M úvészeti Iskola.
23
Kínai pagoda - néptáncosok Kínában
24
