I " 1; ' ~
-(
19 H dc-e. io
'"' *="'*•". ^
Y 1Q4R
ItI
5,
£
í v / „ \ /
" - ^ 7 " f s v £ „ n / //*•.
* ,• .' " i . v - ,
í
..i:^úv
7*
^•:..,«»\/? *-*?'.'•
V V v f < ." ' ír ;;Í -.VIW * \ n ..v/w» A i- „• '. •' ' . v, i li« i ;v'í"* i í í'.' í i s ülüiíj;í } vlANVf K R •''•/' ^ A, j 5 J d J í \J k m k " « | Érk: 19 ljb évi f w w i ^ ' .hó "f b. L» M. ihsüllí
^NA>U^vA-C^ ^ ,
<S~ ^fo^dUfLceC^s^
A YÁITÓ KIFEJLŐDÉSE ÍS A YÁLTÓKÖ TELEZETTSÉG- ALAPJA.
Doktori értekezés a Táltójog tárgyköréből.
I r t a : t
^ 2-J
3
-C «039 O S -:0 G D Q
ft
1 0
]
3
3 -
A Táltónak a k e r e s k e d e l m i , i l l . a közgazdasági életben kiváló jelentőségű szerepe van. Á váltó,mint olyan,nem céltudatos,tervszerű,ugy nevezhető öncélú konstrukció,-hanem a követelése bi zo nyitásának,átruházha tó sá gának,fo rgalomkép e s sé tételének magasabbrendü "eszköze". Természet e s tehát,hogy a váltó eredetének v i z s g á l a t á n á l hosszas f e j l ő d é s i folyamatot szemlélhetünk, s | az ókori görög jog syngrapha és chriographum debitum néven nevezett a d ó s l e v e l e i t ő l , valamint a régi Egyiptom jogának kötelezvényeitől hosszú ut vezet addig,ainig a váltóhoz hasonló,de azzal csak az elérni kivánt cél azonossága tekintetében egyező r lényeges alkatelemek vonatkozásában azonban kűlcajböző kezdetleges váltó szerű kötelezvények olyan követelésforgalmi jogeszközökké váltak,amelyekben a v á l t ó t más rokonielenségektől elválasztó tulajdonságok mindegyike f e l i s merhető. 3 Ha valamely jelenség,vagy jogintézmény 3 o történetével foglalkozunk, természetszerűen f e l - m merül az a kérdés, hogy miből eredt a jelenség S C Ű | és mikortól tekinthető annak, ami.00
:0
- 4 A Tál tó történeténe!: kezdőpontjaként csakis azt a kort tekinthetjük,amikor már megszüle-t t e t t a köTetelések forgalomképessé tételének o lyan jogeszköze,amely jogeszközben a Táltó alaptulajdonságainak minimuma f e l t a l á l h a t ó . Ez természetes. Az a kor, amelyben eme determinatiT jogi alaptulajdonságokat feltüntető jogeszközt találunk, a X . s z á z a d utáni időkben Tan, amikor as északjjplasz Tárosállamok Tilágkereskedelmi té nyezőkként működnek. Ez az idő az,amely szükséjgessé teszi a kereskedelem fokozatos f e j l ő d é s e réTén a tartozások és köTetelések lehetőleg^egy^ szerübb és legbiztosabb kiegyenlitésének és á l t Iában a hítelobligátiok gyors lebonyolításának lehető módját,- Különös jelentősége Tan ennek a középkorban,amikor a kezdetleges biztonsági és közlekedési közállapotok a pénzforgalmat igen ne hézzé^ tették, de ezenkrrül a f i z e t é s i eszközként leginkább használat fémpk'nz sokféle f a j t á j a , Ta1amint a pénzexport tilalmak szintén komoly gát3 j a i ' Toltak a forgalmi életben oly fontos sima, JS zaTartalan pénzforgalomnak.A Tárosállamok egyo részt pénzügyi okokból,másrészt szuTerenitásuk B jí iO Iprrényesitéseként külön-külön tipusu pénzt Teret -lCQ CM
K
J
tek f amely valuta különbözőség miatt szükséges sürü á t v á l t á s azután külön nagy üzletággá fejlőHdott k i . A campsores,a kor bankárjai bizonyos összeg l e f i z e t é s e ellenében közjegyzői okiratbai kötelezettséget Tállaltak arra,hogy ők,vagy meg-i b i z o t t j a i k meghatározott helyen,a k i f i z e t é s helyén 'érvényes .valutában k i f i z e t i k a f e l v e t t ösz-j szeg e l l e n é r t é k é t . Ha valakinek ebben az időben idegen pénzére v o l t szüksége,hogy azzal k ü l f ö l d i bevásárlás inál fizessen,vagy külföldi t a r t o z á s a i t kiegyenj l i t s e , a pénzt,mint. árut. adás-vétel utján k e l l e t i jnegszereznie. Ezzel a pénieladási müvelettel a kö z ép korban emlitett camp soro k fo glalko ztak. Az í a müveletet,amikor a pénzt egyszerűen á t v á l t o t ták a kivánt idegen pénzre: cambium locale névvel, a fentebb t á r g y a l t . e s e t e t pedig,vagyis a megbizó külföldi fizetésének t e l j e s i t é s é t : cambium traiectitium névvel j e l ö l t é k . A váltó történetének v i z s g á l a t a során két-j 3 ségkivül megállapítható,hogy az ókor a v á l t ó t 3D « nem ismerte,de a pénzátutalás szükségessége már m o ekkor i s fennforgott. A pénzátutalás pedig oly- X6 :0Q jjfflódon történt,hogy okiratot / : c a u t i o : / á l l i t o t - C
6 tak ki, mely a megbizó, a p nzt átutalni kivánó f é l és a bankár / : a r g e n t á r i u s : / között l é t r e j ö t t megállapodás oizonyitására s z o l g á l t . Á cau tiónak nevezett okirat mellé a bankár az okirat k i á l l í t á s á v a l 'egyidőben két l e v e l e t i s adott.A leveles: egyikében f e l h i v t a á f i z e t é s kikötött helyén lakó megbizottját,akivel ü z l e t i kapcsola^ ta volt,hogy a f i z e t é s t a nála jelentkezőnek, te j e s i t s e , a másik l e v e l e t pedig a megbizó annak a cinére küldte e l , a k i azzal a pénz f e l v é t e l é n é l igazolta magát.Á középkorban a forgalom élénkülésével ! f a pénz tényleges elküldését mellőzték, inert a l i t t e r a e t r a i e c t i t i a e ezt t e l j e s e n p ó t o l t a , i l l e tőleg f e l e s l e g e s s é t e t t e . Később az okirat kiá l l í t á s á t i s jjiéLlőzték,hiszen az élénk forgalmi é l e t a nehézkes o k i r a t i formát nem kedveli, s • mindazon joghatásokat,amelyek eredetileg az -okirathoz fűződtek,a kisérő levélre ruházták á t , Természetes f e j l ő d é s i folyamat volt ez, hiszen a kisérő l e v é l egyrészt elismerte a pénz átvé- 3 -C 3 t e l é t , másrészt annak fejében más helyen való oo m O f i z e t é s r e vonatkozó Ígéretet tartalmazótt.S Á szóbanforgó l e v e l e t azután a megbizó JZ •O Q Q
- 7 magával v i t t e és a f i z e t é s helyén a baükár meghízó ttjának bemutatta s ennek ellenében az öszszeget megkapta, vagy a l e v e l e t elküldte annak, akivel szemben tartozása volt s aki a 1eveiben pénz f e l v é t e l é r e jogosítva Tolt. Ízzel egyszers mint meg i s született a váltó éspedig az u.n. s a j á t • váltó alakjában,mely mint ős váltó forma, csak'később alakul át idegen váltóvá,melyben má nem a bankár tesz f i z e t é s i Ígéretet,hanem a f i j zetési igéret megtételére megbízottját h i v j a f e I Mivel azonban - mint érintettük - az idege i o pénzt árunak tekintették,ezt az ügyletet i s csu pán olyannak tartották,amellyel a megbízó az ügyletkötés helyén érvényes pénzzel - a pecunia praesenssel - a f i z e t é s , vagy mondhatjuk, a vet idegen pénz felhasználásának helyén érvényes és rendelkezésre álló pénzt - a pecunia absens-t v e t t . Valóban nem.egyéb ez az ügylet,mint empt i o , v e l commutatio pecuniae absentis vei futura pro pecunia praesenti. Ez a l e v é l utján való pá| &3 v á l t á s i ügylet v o l t : cambium per l i t t e r a s , más 3 megjelölés szerint: cambium impurum,vagyis nem *O E t i s z t a pénzváltás szemben az azonnali tényleges ja :0 CQ | p é n z v á l t á s s a l : cambium puruia-mal«-
Említettük, hogy kezdetben a camp sor kosjegyzői okiratban t e t t Ígéretet arra,hogy a kikötött helyen ő.maga,vagy megbízottja f i z e t n i fog a megbizónak,vagy a megbízó megbízó ttjának.4 Solvere promitto per me vei per nuntium meum t i b i , v e l nuntio.tuo szól az i g é r e t a váltók egy korú szövegében.A későbbi f e j l ő d é s során alakult ki a szokás,amely szerint - mint említettük - egy má-j sík okiratot i s á l l í t o t t a k ki,az u.n. t r a c t a - t , amely levélben a bankár a vele ü z l e t i összeköttetésben lévő külföldi megbízottját a f i z e t é s teljesítésére utasítja.Előfordult,hogy a campsornak olyan helyen k e l l e t t f i z e t é s t eszközölnie,ahol vele üzl e t i nexusban álló baukár non volt.Ilyen esetber olyan helybeli campsor.közreműködését k e l l e t t 1 génybe Tenni,akinek a kikötött helyen való t e l j e s í t é s h e z szükséges üzleti összeköttetlse meg volt s az ennek f i z e t e t t közvetítési d i j f e l s z á 3 mitása mellett vállalkozott a t e l j e s í t é s r e . A- -C 3co mikor az ü z l e t i forgalom f e l l e n d ü l t s ezzel a m O váltóforgalom i s megnövekedett,a vásárokon léte' *5 S s i t e t t fióktelepek révéi idegen segítség nélkül ja iO C Q
- 9 i s l e h e t e t t Mrhoyá utalvány ózni, mert a vásári fióktelepei: rendszerint mindenütt tudtak fizetn i , ami széleskörű forgalmuk mellett természetes i s volt,— Ha a váltóvá f e j l e t t pénz adásvételi ügy' 1 l e t f e j l ő d é s i szakaszait megfigyel j ü k , l á t j u k , hogy annak végeredményben 4 résztye YŐ j e van. l e jöhet l é t r e az emptio pecuniae absentis másként csak ha a bankárt, a campsort a megbízó, a remit tens. megbízza s a l e v é l / : a Yáltó:/ bemutatója, a praesentaas cselekménye alapján a k i f i z e t é s re u t a s í t o t t személy a commandatoríus köteleséé gének eleget t e s z . Emiitettük,hogy a pénzátutalásnak s a j á t ságos és az ü z l e t i forgalom formáló hatása alapiján YÓgSŐ f e j l e t t s é g i fokán a Yáltó keletkezéséhez vezető módja az északolasz Yárosállamok egymásközti forgalmában a l a k u l t k i . A középkori olasz jog azonban a váltó j e l l e g i megítélése te kintetében elüt a rnodren váltó jogo,knafc a Yáltó jogi természetét i l l e t ő á l l á s p o n t j á t ó l . A közép f 3 •£ kor olasz joga a v á l t ó t non t e k i n t e t t e a váltó "5«0 l é t r e j ö t t é n e k a l a p j á t alkotó jogügylettől füg- £B sO getlen jogi k ö t e l e z e t t s é g e t megállapító s a j á t o s 0J3 3
- 10 -
természetű okiratiak. A váltó kellékei. ebben az időben még nincsenek szigorúan előirva.A váltó szerepe ebben a korban bizonyitéki csupán. A csapsor f e l e l ő s s é g r e vonása sem a kisérő l e v é l alapján,lianem a közjegyzői okiratban v á l l a l t alapügylet! kötelezettség alapján t ö r t é n t . Tekintettel arra,hogy a campsor a váltóban a v a l u t a . á t v é t e l é t elismerte,később merőben ezen az alapon i s f e l e l ő s s é volt tehető, s igy alakul ki lassan az a jogi nézet,mely f e l e s l e gesnek t a r t o t t a az alapügylet külön közjegyzői okiratba f o g l a l á s á t s elegendőnek t a r t o t t a azt a levelet,amelyben a bankár a pénz á t v é t e l é t elsimeri és f e l h i v á s t intéz a f i z e t é s r e . Ez a f e j l ő d é s i forma annál könnyebben'honosodott meg mert hiszen - mint arról a f e j l ő d é s vázolásánál szeltünk - a közokirat k i á l l i t á s á y a l együttjáró a formakényszer adta nehézkesség és-költség a forgalmat,amely az egyszerű ügylettípusokat ked v e l i , erősen g á t o l t a . így alalmlt ki m önálló váltó,amely mellett a s a j á t váltó egyre ritkábbá lesz,annál i s inkább,mert gyaaran az uzsora kölcsönök leplezésére has'ználták, az uzsorát pedig a kamat-
3
M
3oo o 6 :0 CQ
-
11 -
ellenes egyházi hatóságok erősen üldözték.Ezael szemben mind általánosabbá l e t t a caapsorok á l t a l egyoldalulag k i á l l i t o t t , az ezidobén l i t t e rjt di pagamento néven nevezett l e v é l használata amelynek egyszerű kibocsátása elegendő alap vol a caznpsor f e l e l ő s s é g r e vonására. Ez a szokásjo gi t é t e l ezután később általános érTényü jogszabállyá l e t t , T Az idegen váltó formájában kibocsátott levélhez fűződő, a váltóéval sinonim joghatások elismerése, az alapügylettől abstrahált, t i s z t á j i a váltón alapuló / : v á l t ó : / jogikonzekvenciák jogelvi győzelme j e l e n t i t u l a j donképen a váltó születési időpontját, mert e t t ő l az illőtől kezdve beszélhetünk olyan adóslevél tipusról,amely a hozzá hasonló értékpapíroktól éles elkülönül é s t mutat•A VÁLTÓJOG KIAIiAEULÁSA: A v á l t ó t - mint azt már kiemeltük - a 3 09 gazdasági szükséglet formálta minden más adós- "5• o l e v é l t ő l elütő s p e c i á l i s követelésforgalmi té- X S XI -o i nyezővé. Természetes dolog,hogy a váltóra vonat —C Q
L
- 12 -
fcozó k ü l ö n l e g e s , a r á l t ó s a j á t s á g a i n a k megfelel ő j o g s z a b á l y o k ö s s z e s é g e ; a Tál tó j o g nem Tá-
lasz tható el a Táltónak a t t ó l a funkciójától,am e l y e t a g a z d a s á g i é l e t b e n b e t ö l t , A Tál t ó n á l
szükségképen f i g y e l e m b e j ö r ő gazdasági szempont tok h o n o r á l á s a é s a r á l t ó g a z d a s á g i c é l j á n a k szem e l ő t t t a r t á s a y e z e t e t t a r á l t ó j o g i s z a b á l y o k me g a l k o t á sáho z . -
Az első. Tál tó jogi szabályokat a rásárokon . kialakult szokásjogi szabályokban t a l á l j u k meg. á cambium nundinalium r e l feriorum r o l t a ráltó rendszerinti a l a k j a - a cambium regulare - a r á l t ó ü z l e t t e l foglalkozó camp sorok monopóliumai Térén ezek a szokásjogi szabályok csasnem egész Európában egységesen f e j l ő d t e k ki s riszonylag korán, már a XIV.sz-ban Írásba f o g l a l t a t t a k . Amikor a campsorok monopóliumai megszűntek az egységes r á l t ó j o g f e j l ő d é s t a p a r t i k u l á r i s jogf e j l ő d ó s r á l t o t t a fel..Minden állam / : r á r o s : / saját ráltójogáral é l t . A gépteclinika korára! beköszöntő kapital i s z t i k u s gazdasági rend k i f e j l o a é s é r e l megindul a ráltó jog egységesítésére irányuló mozgalom előbb államokon belül,majd államközi r i -
3 cooo £ s *o OQ
-13szonyl atban is./:Ordonance de Coianerce 1673 é a Code de Commerce III.k.1809, az Allgemeine Deutsche Wechselordnung 1847, az 1882,évi angol váltó és csekktörvény, az 1840.éri XV.t.c. és az 1876.éri XXYI.t.c.- Az 1910-ben t a r t o t t há gai államértekezleten 37 európai és tengerentúl i állati részvételével Szabályzat terrezetet és Egyezmény terrezetet fogadtak e l . Az Egyezmény és Szabályzat államonként! törvénybe i k t a t á s á t a világháború megakadályozna. A háború után a népszövetség á l t a l egybehívott váltó és csekk konferencia /:1930:/ munkálkodott a v á l t ó j o g egységesitésén.A VÁLTÖ SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN: A váltó k i á l l í t á s á n a k alapja mindenkor valamely korábban l é t r e j ö t t jogügylet. Felvethető a kérdés: mi az oka annak,hogy a l e g v a r i á b i l i s a b b magánjogi ügylettipusok legszÍvesebbejjij 3 a váltó és nem egyéb kötelmi papir a l a k j á t ö l t i r«0 o magukra? A f e l e l e t egyszerű: ha a váltó gazdae sági jelentó'ségére figyelünk. A váltó az a kö- £CQ telmi papirtipus,amely a hitelezőnek a legtöbb
- 14 előnyt "biztosítja. A Tál tó a forgalomban korányén felhasználható,ezért kechrelt értékpapír,de különös jelentősége abban áll,hogy az adóssal szemben,Taló éryényesités yonatkozásában egyedülálló. Ezért ran,hogy az adós gyakran csak afc kor számithat Talamely ügylet l é t r e j ö t t é r e , h a már előzőleg hajlandó a megkötendő ügyletből ki folyó kötelezettségét Táltónyílatkozat megtételéTel y á l l a l n i . -
Természetes a yáltó i r á n t i rokonszeny a kereskedelmi rilágban,hiszen a hitelező könnyeb ben érTényesitheti és értékesítheti a TáltóköTe' t e l é s t minden más köTetelósnél,iia a köTetelés kiegyenlítése a l e j á r a t e l ő t t bizonytalanná Tál nék a Táltóhitelező biztosítékot köretelhet, a l e j á r a t k o r a f i z e t é s megtagadása esetén a gyors és egyszerű r á l t ó e l j á r á s utján érrényesitheti hitelezői jogát. A kereskedelem nagy mértékben él a hitellel,természetes tehát,hogy a Táltót a legkülönbözőbb célokra f é l tudja használni és ezért a Táltó a gazdasági é l e t nélkülözhetetlen lii t e l forgalmi eszközéTé r á l t » A gazdasági é l e t szukcessziTe tökéletesít e t t e a Táltót,hogy e z á l t a l a forgalmi é l e t i -
-15gényeit minél inkább k i e l é g i t s e , d e igen sok módot t a l á l t arra is f hogy a váltó felhasználási lehetőségeit szaporítsa. Joggal állithatnók, hogy ez a két törekvés volt az,amelynek a váltó rendkivüli e l t e r j e d t s é g é t köszönheti,amely a vá tónak az egyéb papirok közül messze kiemelkedő jelentőségét,.sőt a f e j l ő d é s későbbi fokán u j t i pusként való megszületését i s eredményezte.Ha a váltó sokrétű gazdasági szerepével s eme sokféle szerepének megfelelő gazdasági je lentőségével kivánunk foglalkozni,azt nem tehet jük másként,csak ugy,ha v i z s g á l a t alá vesszük azokat a tevékenységeket,amelyeket a váltó főként mint f i z e t é s i eszköz,a gazdasági életben betölt•A váltó funktióinak e l ő f e l t é t e l e a Vcíltó két alaptulajdonságán nyugszik. A váltó egyik alaptulajdonsága az,hogy bár mindég valamely előzőleg megkötött jogügylet alapján á l l i t t a t i k C* ki,a váltóban t e t t f i z e t é s i i g é r e t mégsem a ko-| 3 •£ rábban kötött jogügyletre tekintettel,nem mint cc3o o a jogügyletből folyó,az abban t e t t ellenszolgálj rá t a t á s i i g é r e t beválfess,tói függő i g e r e t tétetik hanem tisztán a váltó alapján, a másiK axaptn— CQ
16 l a j d o n s á g p e d i g az,hogy a T á l t ó minden u j a b b átruházása, n ö r e l i a behajthatóság valószínűsé-
g é t . Jellemző előnyös s a j á t s á g a a Táltónak,hogj gyakran a l k a l m a s a b b f i z e t é s i e s z k ö z , m i n t a pén mert - különösen k ü l f ö l d ö n t e l j e s i t e n d ő f i z e t é - j selalél - jelentékeny k ö l t s é g m e g t a k a r í t á s s a l
j á r a YáltóTal valc f i z e t é s , s ő t e s e t l e g á r f o l y n y e r e s é g i s e l é r h e t ő T e l e . Ha a T á l t ó n a k a kül-j f ö l d i f i z e t é s e k n é l b e t ö l t ö t t előnyös s z e r e p é t n é z z ü k , s a z t , hogy a Tál tó t ö r v é n y e k az o r s z á g o n kénti e l t é r é s e k t ő l eltekintTe,mindenütt egyazon j o g e l f i alapon épülnek f e l , m o n d h a t j u k , h o g y a T á l t ó a nemzetközi forgalomban ugy s z e r e p e l , mint e g y s é g e s nemzetközi valuta.-•
Mondottul:,hogy a Táltóban v á l l a l t , v a g y i s a Táltókötelezettség az alapügylettől abstrah á l t kötelezettség. Ennek a ténynek jogi jelen, tősége az ü z l e t i é l e t mindennapos konkrét gyakorlati e s e t e i kapcsán v á l i k egészén szemmel láthatóvá. Ha valaki valamely - mondjuk - adásv é t e l i ügyletből folyó f i z e t e s i kötelezettségéi v á l t ó i kötelezettségként v á l l a l j a , e z z e l az a l a j adásvételi ü g y l e t t ő l független f i z e t é s i kötelez e t t s é g e t T á l l a l t . A váltó a l a i r a s a minaénkor
ec3o o í§ s *o OQ
- 17 f e l t é t e l e z i a "mögöttes" ü g y l e t z a v a r t a l a n l e b o n y o l í t á s á t , aminek e l l e n k e z ő j é r e á l l í t á s á n a k
valósága esetén sem hiTatkozhatik a váltóadós.Ha ennek a nag-yfo bi Táltólii t el ezői "biz ton ságnak a s zempontjából s z e m l é l j ü k a y á l t ó s a j á t ' s á g a í t és gazdasági s z e r e p é t , s z i n t e e l t ö r p ü l , bá,r j e l e n t é k t e l e n a Tál tónak az a toTabbi e l ő nye,hogy a T á l t ó k ö Y e t e l é s g y o r s b e h a j t a s a r a r i g o r ó z u s s z a b á l y o k állanaic f e n n » -
A yáltó j e l l e g z e t e s s é g e k é n t gyakran emiege t e t t y á l t ó s z i g o r : r i g o r cambialis lényege azonban szintén abban Tan,hogy a Táltóadós a v a l t ó ban adott f i z e t é s i Í g é r e t é i é r t azért és ugy f e l e l , mert az í g é r e t e t megtette és ahogyan megtette#A Táltó természetes T e l e j á r ó j a az,amit a " s z ö v e g k ö t ö t t s é g " névirel j e l ö l h e t n é n k meg. A Tá tó f o r g a l o m r a s z á n t p a p i r . A T á l t ó t é r t é k h e l y e t t e s i t ő e s z k ö z k é n t c s a t akkor f o g j á k e l f o g a d n i , oa ha a T á l t ó t a r t a l m á b a n , a m e l y a T a l t ó é r t é k h e 3 l y e t t e s i t ő j e l l e g e t magában f o g l a l j a , t e l j e s e n 3G 00O meg l e h e t b í z n i . A T á l t ő szövegének t e h á t olyan nak k e l l l e n n i , h o g y b i z o n y t a l a n s á g r a , v a g y e l l e r t é t e s i n t e r p r e t á c i ó r a o k o t , i l l . m ó d o t ne a d j o n 1
- 18 -
j_4 többféle szöTegmagyarázatot engedő Táltó nem TáltóKérdés t e h á t , h o g y mi teszi a Táltót T á l t ó vá? Elsősorban az, hogy az egyszerű p énzkö Te t é -
l é s t l e t i s z t í t j á k a s z u b j e k t i T körülményektől, a pénzköretelést absztrakt f i z e t é s i Ígéretté,te hát p é n z t - h e l y e t t e s i t ő eszközzé a l a k í t j á k á t . -
Ebből köTetkezik aztán,hogy miTel a Táltó a pén:: ; k ö v e t e l é s t t ö k é l e t e s e n inkorpo rá Í j a, f ü g g e t l e n a j; v á l t ó t o v á b b a d ó j á n a k s z u b j e k t i T h i t e l e z ő i minős é g é t ő l , ennélfogTa a l k a l m a s a jóhiszemű megsze:: z é s r e . Végűi a k i b o c s á t ó é s a f o r g a t ó f e l e l ő s s é gé köTetkeztében^a f ő T á l t ó a d ó s T a l ó s á g o s h i t e l képességétől független kötelezettséget j e l e n t . A T á l t ó eme t u l a j d o n s á g a i t e s z i k é r t h e t ő TÓ,hogy a T á l t ó f ő k é n t , a nemzetközi f i z e t é s e i m é ; j u t p ó t o l h a t a t l a n s z e r e p h e z , mert a Tál tó átruház;: i n p r a x i nemcsak ugyanolyan é r t é k ű , m i n t a k é s z pénz f i z e t é s , h a n e m g y a t r a n e l ő n y ö s e b b i s a l m a i . Ha nem i s s z ó l u n k a r r ó l , h o g y a p é n z k ü l d é s v e s z é l l y e l és a küldés tartama a l a t t kamatveszte- 3 s é g g e l j á r , még a nemzetközi p o s t a u t a l T á n y u t 3 m o ján Taló á t u t a l á s n á l i s e l ő n y ö s e b b , m i n t h o g y az ' ' á t u t a l t T a l u t á k á r f o l y a m á t néha nem n a p o n k i n t , tOS CM
09
CQ
-19 hanem hosszabb időre á l l a p i t j á k meg s ez az ingadozás esetleg hirtelen jelentékeny értékrálto zásban jelentkeztetik. A postai s z á l l i t á s n á l az összeg nagyságához igazodó s z á l l i t á s i d i j i s f i gyelembe jön, mig a TáltóTal mindezek a hátrányok elmaradnak.-
?ÁLTÓYISSZAll£SEK: A gazdasági é l e t normálfolyamata mellett a TáltóTal raló pénzszerzés igen egyszerű és gyors, ami különféle v i s s z a é l é s e k lehetőségét t^ remti meg.-, lem gyakori,mert könnyen l e l e p l e z hető az u.n, "pinceváltó",amelyen T a l ó d i és halis aláirások vannak és fizetésképtelen,Tagy nen. létező személyre intézi':. A pinseTáltón csakis 18szárnit o 1 ta t á s t megkísérlő k i á l l i t ó a l á i r á s a Talódi, Tagyoni fedezete azonban neki sincs. 3 Tál tó alakilag kifogástalan, annak t e l j e s értéi? tg "5 eo telensége csak a l e j á r a t k o r derül k i . A csalás $ elleni védekezés nem nehéz,mert a Táltóleszámi- s tolással foglalkozók az ismeretlen személyek ne-l § Q TéTel e l l á t o t t Táltókat csak akkor fogadják el D CM
00
-
20 -
leszámítolásra,ha az aláírók k i l é t é t kikutatié A csalás ilyenkor kiderül és kárt nem okoz.: A Táltórisszaélések másik ésete az,aaiko fizetésképtelen személyek intéznek egymásra köl csönösen Táltót és ezsel azt a l á t s z a t o t keltik mintha ezt ü z l e t i kapcsolataik okából tennék. E l ő f o r d u l h a t az is,hogy a már. eredetileg fedezett n é l k ü l i r á l t ó pótlására a lejáratkor ujabb és ujabb Táltót adnak, természetesen a rendszer i n t szaporodó leszámítolási kamatok következtében az előbbinél nagyobb összegűt. Ilyen eset ben egyik r á l t ó a másikra támaszkodik anélkül, hogy az elsőnek i s Tolna fedezete. Ebben az esetben a r i s s z a é l é s t elkörető a Tisszaélés f e l fedezéséig a fed zetlen,egymást r á l t ó r á l t ó k o n loragolra,g.uasi / : Tál tónyar g á l á s : / t a r t j a fenn hitelét.A Táltóval való Tisszaélés igen Veszedelmes neme a z , a m i t "uzsora v á l t ínak" nereznek, s amelynél nem a váltókötelezett,hanem a r á l t ó ra h i t e l t adó váltóbirtokos köret el törrényellenes cselekményt,Ez a Tisszaélés abban áll,hogy a r á l t ó birtokos az adós szorult helyzetét,vagy tapasz-
-
21 -
talatlanságát kihasználva, a maga javára az adós anyagi romlását előidéző túlságos anyagi előnyt b i z t o s í t v a Tesz át váltót,vagy a Táltó ös -zegével szemben aránytalanul csekély ellenszolgáltatást ad a váltó ellenében.Ez utóbbi Tisszaélés veszedelmes volta abban rejlik,hogy annak f e l d e r i t é s e igen nehéz. Kétségtelen,hogy a váltókifogás korlátozásának megszüntetése és a szigorú v á l t ó e l j á r á s hatálytalanítása előbbre vinné a váltóuzsora elleni védelmet,azonban a Táltóuzsora csök-.enése,vagy megszűnése mégis a tőkésosztály általános morál i s színvonalának emelkedése és az üzérszellem kiküszöbölése révén kell,hogy megválósuljon.Amikor a váltó h i s t ó r i a i fejlődésmenetéve gazdasági szerepével a váltóval elkövethető v i s szaélések kérdésével foglalkozunk,szükségesnek l á t s z i k eme nagyjelentőségű ügylet jogi természetét is. közelebbről megszemlélni. Azt a probléma komplexumot,amely ezzel a kérdéssel és ennek kisérő kérdéseivel foglalkozik, a VÁLTÓRA 701ifKDZÓ TEÓRIÁK névvel foglalhatnék össze.Elöljáróban megjegyezhetjük,hogy valamenynyi váltóteoria között a legfigyelemreméltóbbnajj
- 22-
azt k e l l tekintenünk,amely jogászi szempontból a legelfogadhatóbb, a legtermészetesebb eszméket f o g l a l j a magában, Alig lehet kétséges,hogy a Táltót mindég mint s a j á t o s jogi j e l l e g g e l b i ró értékpapírt,de lényegében mint két f é l megállapodását magában r e j t ő ügyletet lehet helyesen f e l f o g n i . Ezzel kimondtuk azt is,hogy a Tál] tóobligáció nem i l l e s z t h e t ő oly formák közé,amelybe egy,vagy más sarkalatos tulajdonsága mia t t nem i l l i k . Helyes, ha a Tál tó' .vizsgálatánál az egyéb jogügyletekkel való hasonlóságaira f i gyelemmel Tagyunk, de a. Tál tót az általános magár logi szabályok segélyével t e l j e s egészében megí t é l n i nem l e h e t . A v á l t ó t csak a Táltóra nézve i f e j l ő d ö t t , t e h á t v á l t ó j o g i szabályok alapján lehet v i z s g á l n i . Amikor a váltó természetét vesszük v i z s 4 gálát alá,első kérdésünk,hogy a kötelezettség eredete a váltó k i á l l i t á s á t megelőző ü g y l e t b e n , rí a váltó k i á l l í t á s b a n mint tényben, vagy a kész vá!) ~ö tónak harmadik személyhez juttatásában keresen- «3o I dő e? luinthogy célunk a modern jogélet á l t a l ismert véglegesen k i a l a k u l t és nemzetközi jelle-j I gü értékpapiitipusként szereplő váltó v i z s g á l a t CQ
- 23 természetes,hogy f i g y e l j e n kivül hagyjuk a k i alakulás e t a p j a i t és a modern fogalmu váltót a kialalmit.modern v á l t ó j o g tükrében ó h a j t j u k szemlélni,Emiitettük,hogy a v á l t ó t megelőzi v a l a mely ü g y l e t , / : a kibocsátó és a rendelvényes v i szonyában:/, Ez az ügylet azt a megállapodást i s magában foglalja,hogy az adós kötelezettségét váltó formájában f o g j a v á l l a l n i . Kérdés, ho a váltó k i á l l í t á s a ezt az u.n, "előügyletet" megpzünteti-e? A válasz az,hogy nem,vagy nem mii: dig. Hogy nem mindig szünteti meg azt,abból l á t juk,hogy ha a váltó elévül,a v á l t ó t nem v á l t j á k be, vagy az megsemmisül,de kivételesen egyéb esetekben i s a hitelezőnek jogában á l l a váltó alapügyletre visszamenni és az alapügylet alapján követelni az adóstól kötelezettségének t e l j e s í t é s é t , Viszont az adós i s tehet az alap-gyl e t b ő l eredő k i f ő f i s o k a t . Igaz,hogy igen kivételesen, de a kifogásolási jog megszorításából még nem lehet az alapügylet semmisségére következ- a Q t e t n i , wíit mondtunk ezzel? l'lem mást, mint azt, £«C 0 hogy a váltó lényegében csupán eszköz arra,hogy *so az adóst t e l j e s i t é s r e kényszerítse, de a kötél ej cq
- 24zettség gyökérszálai az alapügyletbe nyúlnak Tissza,a Yáltó k i á l l í t á s a után pedig a jogosítottak ós kötelezettek' között fennálló váltószerződésben rejlenek. Természetes,hogy a váltc későbbi birtokosai: a forgatók,ugy mondhatnók, elszakadnak az alapügylettől,hiszen ők v a l ó j á ban csaK jótállók,akik a f i z e t é s i kötelezettséget az alapügylettől függetlenül v á l l a l t á k e l . Látjuk tehát,hogy a f e l e k megállapodásának szerződés az alapja,szerződésből ered a váltók i á l l i t á s és szerződésen alapul annak későbbi megszerzése i s . A váltó örökölhető,vagy végrehajtás utján i s megszerezhető, vethetné ellen valaki,amikor i s az ekként váltóbirtokossá v á l t személy és a. váltónyilatkozat tevője,között szerződés nincs. Íz azonban, csax l á t s z a t . A mindenkori váltó"bir4i>k tokos ugyanis nem egyéb,mint jogutódja az &ső szernődő félnek, a váltó k i á l l i t ó j a pedig tudja,hogy az első f é l l e l kötött szerződés t e l j e s í t é s é t tőle. nemcsak ez,hanem annak jogutódai i 3 | követelhetik. Ameddig a váltó forgalomképes,ad dig az alapügylet jelentősege valóban semmis#—
- 25 Kétségtelen a szerződési teória szemszögéből nézve, hogy a Táltó mégis az alapügyletből származik.s ez nem tagadható azon az alapon hogy Táltó k i á l l í t á s a a legkülönbözőbb ügyletek alapján történhetik,viszont a váltókötelezettsé minden esetben ugyanaz. A Táltó ugyanis csakis ad^ig f o g l a l magában egyenéő és az alapügylettől "absztrahált" kötelezettséget,amig forgalom' b§n Tan, Sz a kötelezettség egyformaság azonban nyomban megszűnik a.ekor,ha a hitelező a Táltó megsemmisülése esetén az alapügyletre támasztodTa vonja f e l e l ő s s é g r e ,az adóst. A hitelező vált
26
teória,melyben,yint l á t j u k , a váltókötelezettsé?o
a l a p j a a szerződés,látszólag s i k e r r e l támadható azon az alapon,hogy nem beszélhetünk szerződésről o t t - mint a váltó esetében - ahol a nyilatkozat a hitelező' jogutódjával szemben nem vonható v i s s z a . - Erre helyes ellenválasz,hogy a váltónál sem biztosíthatunk korlátlan i d e i g tartó vi szalépési jogot,mikor a magánjogi ügyleteknél í e k o r l á t o l t ideig jogosult a f é l a v i s s z a l é p é s r e . á váltónál ez a visszalépési lehetőség a váltó r i á l l i . t á s á i g , v a g y i s az alapügylet egész tartama a l a t t adva van. Íz azután,hogy a további váltólyilatkozat nem vonható v i s s z a , a váltó speciális természetéből f o l y i k . Kétsógtelen,hogy a váltónyilatkozat megtételével a nyilatkozattevő önálló / : v á l t ó i / s z e r ződést hoz létre,mégis ez nem annyira u j kötel e z e t t s é g teremtése,mint inkább az alapügylettel v á l l a l t kötelezettség t e l j e s í t é s e céljából történik, mondhatjuk,ha az elmélet á l l á s p o n t j á r a he3 lyezkediink.«C 0Q A váltónyilatkozattevőnek a váltó valameny nyi későbbi birtokosa irányában fennálló köte- *o Q lezettsége i s ebből a kettős kötelemből ered.- G
27 Egyfelől,mert szerződésileg kötelezte magát a f i z e t é s r e , másfelől: inert váltó kötelezettséget v á l l a l t . Ezt a kötelezettséget azonban természe tesen nem kell kétszer t e l j e s i t e n i e , m e r t ha a váltó ellenében Pl.az eladó jogutódjának már f i z e t e t t , az eladó az alapügyletből folyólag a v é t e l á r a t újból nem követelheti. Az adós kettős kötelezettsége ugyanis a váltó ellenében t ö r t é nő f i z e t é s s e l megszűnik.A szerződési váltó teória később egyre inkább oda módosult,hogy a váltókötelezettség al a p j a nemcsajL a felek megegyezése,hanem a megegyegggt váltóba rögzitő Í r á s b e l i s é g , v a g y i s a váltó konszenzuális,hanem l i t t e r á l i s obligáció.ünnek a l i t t e r á l i s obligációnak a keletkezéséné] azután közömbös az,hogy milyen okból t é t e t e t t a váltónyilatkoüat,mert a kötelezettség kizáról? gos a l a p j a a n y i l a t k o z a t . így határolódik el az u.n.váltó előszerző3 dés a v á l t ó t ó l , v a g y i s igy v á l i k e l a váltó az "5 alapügylettől.cC o O Ez a f e l f o g á s egyre erősödik s oda csú- £ E csosodik,hogy a váltó k i á l l í t á s a az alapügylet- *o től és az intézvényes e l l e n s z o l g á l t a t á s á t ó l f ü g j CQ
28
getlen,a kötelezettséget tehát csupán a k i á l l i táá ténye eredményezi.További l é p é s t jelent ezen az utón az a f e l f o g á s , amely a Tál tó szerződés l é t é t tagadra, a r á l t ó kötelezettséget kizárólag a r á l t ó k i á l l í tójának a közönséggel szemben t e t t egyoldalú absztrakt f i z e t é s i Ígéreteként f o g j a fel,amelyei a táltópapir minden későbbi jogos birtokosa érvényesíthet.Ez az elmélet a r á l t ó t már beváltása el ő t t f i z e t é s .számba Teszi,tehát olyanféle szerepet tulajdonit annak,mint a papírpénznek. Ezért szokás a ráltókötelezettség alapjára vonatkozó eme f e l f o g á s t papírpénz elméletnek nevezni.Ha ezt az utóbbi elméletet alaposabban emiigyre vesszük,meg k e l l állapitanunk,hogy a Itó ás a papírpénz között vont p a r a l l e l i t á s nem helytálló.A váltó f i z e t é s i í g é r e t , a papírpénz beváltását az állam nem ígéri,hanem a pap i r t kötelező,tehát mindenki á l t a l elfogadandó f i z e t é s i eszközzé t e s z i . A v á l t ó t ezzel szemben mindenki a s a j á t akaratából fogadja el értékképen, a k i á l l í t ó p,edig kötelezettséget v á l l a l a beváltására.i
C Q 3
3 C Q C O
€
s OQ *o
- 29 lem hasonlítható a Táltó a bankjegyhez sem mert a Táltó nem tömegpapir,hanem egyéni szíiksé letek indokoljak annak k i á l l í t á s á t s ezért nem "bemutatóra szól,mint a "bankjegy,melynél az előző "birtokosok nem. f e l l ő s e k a későbbieknek.A Táltónál már igen. Ezenkirül a Táltó köreteiési papir,ennek a beráltása a rendeltetése,a papírpénz yiszont értékreprezentáns,melynél a beTálthatás csak a h i t e l eszköze. A TáltÓTal nem fize4 tünk,mint pénzzel,hanem azért adjuk,hogy. a Táltíibirtokos abból k i f i z e t t e t é s é t eszközölje.A Táltókötelezettség tekintetében, amint l á t j u k , i g e n eltérő és a Táltó jogi természetén© Tizsgálata szempontjából jelentős elméleti érté h í tanok T á l t j á k egymást s ezek közé k e l l soroznunk azt a tant is,amely szerint a Táltókötelezettség kizárólag a Táltópapir formáján nyugszik. Az ugynerezhe tő: "formatan" alkalmas a lényegtől Taló eltáTolodásta,ezért annak reakciójaként a szerződési elméletnek oly formája kelt é l e t r e ismét,amely szerint a TÓ„ltó k i á l l í t á s ok • ' 33£ a k i á l l í t ó ás átTeTŐ között l é t r e j ö t t , T á l t ó s z e r o0m9 ződésre irányuló ügylet. Az ö s s z e g f i z e t é s i Ígé- S ioQ D ret azonban a Táltószerződéstől független és
- 30 -
e f f e k t í v ellenszolgáltatás nélkül i s köteles. Ez az u.n. "összegigéreti" elmélet.A váltóelinéletek l e g e l t e r j e d t e b b f a j a az egyoldalú Írásbeli ígéret elmélete,amely sze- • rint a v á l t ó k i á l l i t á s egyoldalú ténye egyedül létrehozza a váltókötelezettséget. Ennél az e l « mélétnél tehát a T á l t ó k i á l l i t á s ténye szüli a váltókötelezettséget. /:kreációs teória:/ Az egyoldalú Ígéretet a Táltókötelezettség alapjának valló elméletek konzekTenciáikban jogi ellentmondásokra "vezetnek. Ezek az elméletek ugyanis nem adnak megnyugtató Tálasst arra, hogy miként-történhetik f i z e t é s i Ígéret, ha hiányzik, az, akiTel szemben az ígéret megtételére Talsmilyeu okból szükség vau. lehet ugyan ismeretlennel szemben i s f i z e t é s i Ígéretet tenni,, de mindig attól f e l t e telezetten,hogy valami módon ez az,ismeretlen az igéret tevőnek hitelezőjévé válik.A kreációs elmélet a harmadik jóhiszemű szerző érdekének védelmében arra az álláspontra helyezkedik,hogy mindenesetben,amikor a n y i l a t kozat attól származik,aki ellen érvényesíteni
- 31 akarják, f ö l ö s l e g e s v i z s g á l n i , hogy a k i á l l í t ó a váltónyilatkozatot akarta-e, f e l t é v e , hogy.a v á l t ó t cselekvőképes állapotban á l l í t o t t a k i . Bizonyos,hogy a váltóbirtokos szempontjából a forgalom érdekelnek ez f e l e l n e meg legjobban, mégis, ha alapelv i s , hogy a váltókövetelés ugy á l l fenti,ahogy-azt a váltó f e l t ü n t e t i , ezt sark igazságként ilyen merev formában egy elmélet ke véért fenntartani mégsem l e h e t . A váltókifogások„megengedése i s azt mutatj a , hogy k i v é t e l nélküli szabály i t t sincsen, joggal ári kár a váltóbirtokost,ha nem f e j t e t t ki kellő gondosságot akkor,amikor a v á l t ó t érté gyanánt elfogadtatna a váltókötelezettség alapja tekintetében k i f e j l ő d ö t t elméleteken végig tekintünk, s k r i t i k á t óhajtanánk gyakorolni,megállapíthatnék, hogy a a zerződéses.váltóteória az,amely helyes alapgondolaton l á t s z i k nyugodni, A váltó kiálli-j tása mindig valamilyen alapügylet következménye 3 amelynek a legtöbb előnyt nyújtó értékpapirba; "B a váltóba való öltöztetése, vagyis a váltószer- *om ződés minden váltónál felismerhető. Az, hogy a S :0Q váltónyilatkozattevő szigorú kötelezettségét a G 09
- 32 végletedig megindokolni törekednek, s ezzel a szerződési taat, mint helyes alapgondolatot "elmossák" vezethet arra, hogy a legkülönbözőbb váltó elméletekkel igyekeznek e k i v é t e l e s jelen ,t<j ségü és s a j á t o s jogi terméssetü követelésforgal mi eszköz jogi természetét - nem mindig helyesei}me s"vi l á s i t aui • -O-O-O-O-O-0-0-0-0-0-0-0-o-o- 0 -
"3 09
m o •X
B
CQ SO
- 33 -
FORRÁSMŰVEK JEGYZÉKEI Dégen Gusztáv:
A yáltó történelme a legrégibb időktől korunkig. Különös tekirHa e II1 e e rre 1870^ -'- ®l "'' ' * ^es"
Tóth Lajos:
A Tál tó fogalma. Budapest, 1905.
WOvák Sándor:
A .váltó. Budapest. 1911.-
Berényi Pál:
A magyar váltójog. PozsonyBudapest. 1901.-
Beck Hugó:
I gaz ságügyi törvények anyaggyüjteményei. I I I . l 8 7 6 : } l V Í I . t.c.-Váltótörvény. Budapest. 1 1878. '
Bozókjr G-éza:
Ujabb törekvések a váltójog egységesítésére. Budapest,1907.
Buday Ákos:
A váltójog nemzetközi egységes í t é s e . Sátoraljaújhely, 1913.
.Jelentés a II, hágai nemzetközi váltójogi állame r t e k e z l e t r ő l . fagy Ferenc, Fodor Armon és Sicherraann fi érhát. Budapest, 1912.-
3 3 o •o *O E ja :0 CQ M
- 34 Törvény]avaslat az idegen és a s a j á t váltóra vonatkozó jog egységesítése-tái pában. az ±912. evi j u l i u s Jjó 23 an Hágában kelt_neriizetközi egye Dr.Balogh Jenő j a v a s l a t a . Beny. 1>14. iau. 20.Kuncz Ödön:
A magyar kereskedelmi és Táltó"jo^TEzlata. I . I I . Budapest, -o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o- 0 - 0 - 0 -
3 oo •
o
S
:0Q C J3
- 35 -
TARTALOMJEGYZÉK: A Táltójog kialakulása:
11. oldal,
A Táltó szerepe a gazdasági életben: 13.
"
7ál tó visszaélések:
19..
"
A Tál tóra vonatkozó t e ó r i á k . . . . . . . .
23.
"
[Porrásmüvek jegyzéke:.
33.
»»
5-0-0-0—Q-0—0—0-0— —0—0—0—0 -0-0- 0 -
>r
