JELENTÉS szeptember

JELENTÉS a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2002. évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról 0332

2003. szeptember

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2. Pénzügyi-szabályszerűségi és Teljesítményellenőrzési Főcsoport V-1001-188/2003. Témaszám: 634 Vizsgálat-azonosítószám: V0073 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Farkas László osztályvezető főtanácsos A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Dr. Ernst László főtanácsadó Fercsik Gyula számvevő tanácsos Dr. Szirota István számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Ernst László főtanácsadó

Fercsik Gyula számvevő tanácsos

Péntek László számvevő tanácsos

Remeczki László számvevő tanácsos

Benczik Lászlóné számvevő tanácsos

Humli Tamásné számvevő

Dr. Botta Tibor számvevő tanácsos

Szabó Tamás számvevő tanácsos

Horváth Mária számvevő

Bialkó Zsolt számvevő

Dr. Hegedüs György Komlósiné Bogár Éva számvevő tanácsos számvevő tanácsos

Dr. Szikszai Bertalan számvevő tanácsos

Groholy Andrásné Hangyál Márta számvevő

Tóthné Salamon Ildikó számvevő tanácsos

Dr. Takács András számvevő tanácsos

Hadházy Sándor számvevő tanácsos

Tímár József számvevő tanácsos

Dr. Boda Sándor számvevő tanácsos

Kenéz Sándor számvevő tanácsos

Vida László számvevő tanácsos

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz 9823 nyújtott 1997. évi címzett és céltámogatások felhasználása A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz 9922 nyújtott 1998. évi címzett és céltámogatások felhasználása A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz 0022 nyújtott 1999. évi címzett és céltámogatások felhasználása Jelentés a közbeszerzésekről szóló törvény végrehajtásának 0109 ellenőrzéséről A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz 0120 nyújtott 2000.évi címzett és céltámogatások felhasználása Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstruk0229 cióihoz nyújtott 2001. évi címzett és céltámogatások felhasználása

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

5

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

9

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A címzett és céltámogatási előirányzatok megállapítása, módosítása, a címzett és céltámogatások döntés előkészítése és a kiegészítő céltámogatás felhasználása 2. A beruházások műszaki lebonyolítása, megvalósítása 2.1. A lebonyolító, a műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztása, megbízása, a közbeszerzési törvény és a közbeszerzések helyi szabályozásának érvényesülése 2.2. A beruházások megvalósításának tervszerűsége 3. A beruházások pénzügyi bonyolítása, a támogatás igény- bevételének jogszerűsége, és a támogatásokkal történő elszámolások 3.1. A beruházások pénzügyi bonyolítása 3.2. A címzett és céltámogatások folyósítása, felhasználása, 2002. évi és a halmozott támogatási előirányzatmarad- ványok 3.3. A központi támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége 3.4. A központi támogatásokkal történő elszámolások teljesítése

14

14 18

18 20 21 21 24 26 28

1

MELLÉKLETEK 1.sz.

A vizsgált önkormányzatok és feladatok

2.sz.

Az ÁSZ által feltárt jogtalanul igénybe vett céltámogatások

3.sz.

Az ÁSZ által feltárt jogosulatlan céltámogatási előirányzat lekötések

TÁBLÁZATOK 1.sz.

A helyi önkormányzatok 2002. évi címzett és céltámogatásai

2.sz.

A helyi önkormányzatok 2002. évi címzett támogatásainak felhasználása

3.sz.

A helyi önkormányzatok 2002. évi céltámogatásainak felhasználása

4.sz.

A helyi önkormányzatok 2002. évi ellenőrzött címzett és céltámogatásai

5.sz.

A helyi önkormányzatok 2002. évi ellenőrzött címzett támogatásainak felhasználása

6.sz.

A helyi önkormányzatok 2002. évi ellenőrzött céltámogatásainak felhasználása

7.sz.

A 2002. évi címzett és céltámogatások ellenőrzésének aránya

8.sz.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának alakulása

9.sz.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának alakulása a szennyvízelvezetés és –tisztítás szakágakban

10.sz.

2

A vizsgált címzett és céltámogatások 2002. évi maradványai

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. Szt. Áht. Cct. Kbt. Ámr. BM PM ESZCSM OM ÁFA Áfa tv. KVM FVM KSH TÁH ÁNTSZ SZMSZ KAC VICE TERKI CÉDE KT

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium Általános Forgalmi Adó 1992. évi LXXXI. tv. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Statisztikai Hivatal Területi Államháztartási Hivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzat Környezetvédelmi alap célfeladatok Vízügyi célelőirányzat Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás Céljellegű decentralizált támogatás Közbeszerzések Tanácsa

3

JELENTÉS a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2002. évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2002. évre a címzett és céltámogatásokra 58 300,0 millió Ft előirányzatot biztosított. Ezt az összeget növelte a 2001. év végéig fel nem használt 34 671,3 millió Ft maradvány. Az évközi lemondásokat és visszafizetéseket, illetve az ezekből visszaforgatott összegeket is figyelembe véve a helyi önkormányzatoknak 2002. évben összesen 94 350,7 millió Ft címzett és céltámogatás állt rendelkezésére. A központi támogatás segítségével megvalósult helyi önkormányzati beruházások forrásai között szerepeltek még a saját források mellett egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból (Környezetvédelmi alap célfeladatok, Vízügyi célelőirányzat), illetve a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési körébe tartozó decentralizált pénzalapokból [Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TERKI) és Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE)] pályázatok útján adható és a nemzetközi forrásokból származó támogatások. A támogatások igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának összefoglaló megállapításai részét képezik a 2002. évi zárszámadás ellenőrzésének. A jelentés összegző megállapításait és javaslatait a zárszámadási jelentésbe beépítettük. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy •

a címzett és céltámogatások 2002. évi előirányzatának megállapítása, módosítása, a pályázatok és igénybejelentések döntéselőkészítése, valamint a támogatások felhasználásának nyilvántartása a kapcsolódó törvényi szabályozásnak megfelelően történt-e;

•

az önkormányzatok beszerzéseik (beruházásaik) során érvényesítették-e a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) előírásait;

•

az önkormányzatok a tervek szerint valósították-e meg a beruházásokat;

5

BEVEZETÉS

•

a támogatások igénybevételénél és felhasználásánál érvényesült-e a törvényesség és a szabályszerűség;

•

az önkormányzatok a támogatásokkal való elszámolási kötelezettségeiket hogyan teljesítették.

Az Állami Számvevőszék 2003. évi ellenőrzési terve alapján vizsgálta a címzett és céltámogatások 2002. évi igénybevételét és felhasználását. Az ellenőrzés jogalapja az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §ának (5) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. §-ának (1) bekezdése és 121. §-a, valamint az éves költségvetési törvények. A vizsgálat a támogatások igénybevételének és felhasználásának szabályszerűségét illetően 2002. évre irányult. Az önkormányzatok ellenőrzésével egyidejűleg vizsgáltuk, hogy a Belügyminisztérium – címzett és céltámogatási rendszer működtetésével összefüggő – tevékenysége megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerét szabályozó 1992. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Cct.) 1993. évi hatályba lépése után a vizsgálatok célja elsősorban e törvény betartásának ellenőrzése volt. Az 1993. évtől eltelt 10 éves időszak alatt a helyi önkormányzatok mintegy 42 %-át érintően, 2308 feladat ellenőrzését végeztük el. Ez évi helyszíni ellenőrzéseink során 13 megyében 77 önkormányzatnál 121 beruházást vizsgáltunk. A helyi önkormányzatok számára 2002. évben rendelkezésre állt összes címzett és céltámogatási előirányzat 28,1 %-át, ezen belül a címzett támogatásoknak 21,9 %-át, a céltámogatásoknak 31,1 %-át vizsgáltuk meg. A címzett támogatás segítségével megvalósult beruházások közül 19 önkormányzatnál 26 feladatot ellenőriztünk, melyek közül ágazati besorolását tekintve 4 db a vízgazdálkodásba, 14 db az oktatási és kulturális szolgáltatásba, 8 db pedig az egészségügyi és szociális ellátásba tartozott. A vizsgálatban 60 önkormányzatnál 95 céltámogatással megvalósuló beruházás szerepelt. Ezek között döntő súlya a szennyvízelvezetésnek és -tisztításnak volt, 48 önkormányzatnál 76 beruházással. A vízgazdálkodási ágazatban ezen kívül egy önkormányzatnál egy ivóvíz-ellátási feladatot ellenőriztünk. Az oktatási és kulturális szolgáltatás területén 14 önkormányzatnál 15 feladat ellenőrzésére, a pincerendszerek veszély-elhárítási munkálataival összefüggésben pedig 3 önkormányzatnál 3 feladat ellenőrzésére került sor. (A vizsgált önkormányzatok és feladatok jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza). Az ágazati megoszlásokat tekintve országos szinten 2002. évben a rendelkezésre állt céltámogatási előirányzatok 89,4 %-a a szennyvízelvezetésre és tisztításra irányult, ezért – súlyának megfelelően – helyszíni vizsgálataink során a céltámogatási előirányzatok 94,1%-át a szennyvízelvezetési és -tisztítási 6

BEVEZETÉS

ágazatban ellenőriztük. (A 2002. évi címzett és céltámogatások ellenőrzésének arányát a 7. sz. táblázat mutatja). A beruházások kiválasztásánál meghatározó szempont volt, hogy a zárszámadási vizsgálathoz kapcsolódóan az összes ellenőrzésre kerülő előirányzat 30% körüli reprezentációt biztosítson. Fontos szempontnak tekintettük a nagy kockázatot jelentő saját források és egyéb állami pénzalapok biztosítását igénylő beruházások, és az ezzel összefüggésben – a korábbi vizsgálatok megállapításai alapján – különösen a szennyvízelvezetési és -tisztítási ágazatban magas pénzügyi maradvánnyal rendelkező beruházások vizsgálatba történő bevonását.

7


8



Az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok beruházásainak és rekonstrukcióinak megvalósítását elősegítő központi támogatások igénybevételét és felhasználását 1991. évtől vizsgálja. Ezek a vizsgálatok – a zárszámadáshoz kapcsolódóan – elsősorban szabályszerűségi jellegűek. A Cct. hatályba lépése után e vizsgálatok elsődleges célja e törvény betartásnak ellenőrzése volt. A helyi önkormányzatok fejlesztéseinek irányát 2002. évben is a címzett és céltámogatások rendszere határozta meg, tekintettel arra, hogy ez a támogatási forma biztosította a fejlesztési források meghatározó (50, illetve 80%-os) arányát. A 2002. évi új, induló fejlesztéseknél a társadalmilag kiemelt célokat – melyek megvalósításához céltámogatás igényelhető – az Országgyűlés a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a hulladékgazdálkodási ágazaton belül, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataival összefüggésben jelölte ki. A központi támogatásnál a vízgazdálkodási ágazatba tartozó fejlesztéseken belül – az elmúlt évekhez hasonlóan – meghatározó súlyt képviselt a szennyvízelvezetés és -tisztítás, jelezve az ország törekvését a közműolló zárására, összhangban az EU csatlakozás követelményeivel. A városi önkormányzatok a településrészekre vonatkozó szennyvízközmű beruházásokat önállóan valósítják meg, a kisebb (községi) önkormányzatok pedig társulva, közös beruházásban tudják a szennyvízközmű beruházásokat megoldani. A községi önkormányzatok emelt mértékű céltámogatáshoz jutottak, kihasználva a közös beruházásokhoz kapcsolódó preferenciákat, amellyel a nagyobb hatékonyabban üzemelő szennyvízközmű rendszerek megvalósítását kívánták elérni. A helyi önkormányzatok támogatási rendszerében lévő problémák 2002. évben sem csökkentek. Az önkormányzatoknak – a korábbi évekhez hasonlóan – gondot okozott a központi támogatások szempontjából saját forrásnak tekintett önkormányzati források biztosítása. Ebbe a körbe tartoznak az egyéb állami támogatások (TERKI, CÉDE), illetve a fejezeti kezelésű célelőirányzatok (VICE, KAC). Az Ámr-nek a források összehangolására vonatkozó előírásai ellenére a vizsgált 2002. évben sem érvényesült a címzett és céltámogatások, az egyéb állami támogatások, illetve a fejezeti kezelésű célelőirányzatok együttes kezelése. Az egyéb állami támogatások és a címzett és céltámogatások elbírálása, döntési rendszere továbbra is különkülön történik.1 Az önkormányzatok a szennyvízközmű beruházások megvaló sítását elősegítő címzett és céltámogatások elnyerését követően is pályáztak

1

A központi és az egyéb állami támogatások pályázati rendszere és döntési mechanizmusa közti problémákat az Állami Számvevőszék már 1996-ban jelezte „A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 1995. évi címzett és céltámogatások vizsgálata” c. jelentésében.

9


egyéb állami támogatásokra. A pályázatokra vonatkozó visszajelzések, döntések – különösen a KAC esetében – továbbra is elhúzódtak, ami megnehezítette az önkormányzatok fejlesztési tevékenységének pénzügyi megalapozását. A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztéseihez pályázható támogatásoknak továbbra is túl sok csatornája van. A címzett és céltámogatások, valamint az egyéb állami támogatások (KAC, VICE, TERKI, CÉDE stb.) döntési rendszere összehangolásának hiánya rontja a támogatási rendszer hatékonyságát. Döntően az előzőekkel függ össze, hogy a vizsgált beruházásoknál a közbeszerzési törvény előírását azokban az esetekben nem tartották be az önkormányzatok, amikor a közbeszerzési eljárást megindították, ha nem rendelkeztek a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. Az ellenőrzött önkormányzatok közül – jellemzően a községi önkormányzatok – a Kbt-ben foglalt felhatalmazással nem élt, a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól nem alkottak rendeletet. A helyi szabályozás elmaradását elsősorban a törvény hatálya alá tartozó beszerzések kis számával indokolták. A beruházások lebonyolítóinak és műszaki ellenőreinek kiválasztása a vizsgált esetek 90%-ában szabályos volt. Az építőipari kivitelezők kiválasztása – néhány értékhatár alatti beruházás kivételével – közbeszerzési eljárás keretében történt. Az önkormányzatok kétfordulós, nyílt előminősítéses eljárást alkalmaztak, megfelelve a Kbt-be foglalt előírásoknak, és érvényesítve a közbeszerzési eljárásra kialakított helyi szabályokat is. Az építőipari kivitelezők közötti élesedő piaci versenyt is jelzi, hogy a közbeszerzési eljárások során az elutasított ajánlattevők vélt, vagy valós sérelmek alapján az esetek 50%-ában jogorvoslati eljárást kezdeményeztek. A saját forrás biztosításának gondjai, beruházás-előkészítési hiányosságok és a közbeszerzési eljárások időigénye következtében időbeli szempontból nem tervszerűek a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások a pályázatokban, az igénybejelentésekben megjelölt határidőkhöz viszonyítva. A műszaki tartalom szempontjából a beruházások háromnegyede tervszerű volt. Műszaki szükségességből fordultak elő olyan tartalmi változtatások, melyek miatt nem kellett módosítani a központi támogatás alapját képező jogerős hatósági engedélyeket. A címzett és céltámogatások 2002. év végi előirányzat maradványa 29 922,5 millió Ft, a rendelkezésre álló előirányzat 31,7%-a. Pozitív változás, hogy a maradvány mértéke a 2001. évi 33,4%-hoz viszonyítva csökkent, folytatva az előző években kialakult kedvező tendenciát. Az előirányzat-maradványokon belül továbbra is a céltámogatások maradványa volt a meghatározó 23 417,2 millió Ft-os összeggel, mely az előirányzat 37,2%-a. A céltámogatási maradványok 88,3%-a – a korábbi évekhez hasonlóan – a szennyvízelvezetési és -tisztítási ágazatban keletkezett. Ezen a területen 2002-ben 20 683,9 millió Ft céltámogatást nem tudtak felhasználni az önkormányzatok. Az ellenőrzött címzett és céltámogatások maradványának összege 9389,0 millió Ft, mértéke a rendelkezésre álló előirányzathoz viszonyítva 35,7%. Ezen be-

10


lül a címzett támogatások maradványa 2171,9 millió Ft (32,5%), a céltámogatások maradványa 7217,1 millió Ft (36,8%). Az ellenőrzött céltámogatási maradványok döntő hányada, 97,9%-a (7065,5 millió Ft) a szennyvízelvezetési és tisztítási ágazatban keletkezett. (A vizsgált címzett és céltámogatások 20%-ot meghaladó 2002. évi maradványait a 10. sz. táblázat mutatja be). A céltámogatási maradványok kialakulásának elsődleges oka – mint az előzőekben már említettük – hogy a szennyvízközmű beruházásokhoz az egyéb állami támogatások megfelelő időben nem álltak az önkormányzatok rendelkezésére. A maradványok kialakulásához hozzájárult az is, hogy az önkormányzatok előirányzat-lemondási kötelezettségüket nem, vagy csak késve teljesítették. A céltámogatást elnyert önkormányzatok a feladat megvalósítása érdekében – a Cct-t módosító 2000. évi törvény alapján – összesen 4081 millió Ft kiegészítő céltámogatásban részesültek, melyből 2003. május 1-jéig 154,4 millió Ft nem került kifizetésre, összefüggésben azzal, hogy 71 önkormányzat közül 13 önkormányzatnál a beruházás üzembe helyezése még nem történt meg. 2 A beruházó önkormányzatok gondoskodtak a címzett és céltámogatásokkal megvalósuló folyamatban lévő fejlesztések számviteli nyilvántartásba vételéről. A vizsgált önkormányzatok a támogatásokkal való elszámolási kötelezettségüknek az esetek 85,7%-ában eleget tettek. A műszaki és pénzügyi szempontból is befejezett beruházások számviteli rendezését, aktiválását elvégezték, a teljes befejezést követő 6 hónapon belüli elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek. A törvényesség vonatkozásában az előző években tapasztalt, folyamatosan javuló tendencia 2002. évben kismértékben megtört. Az ÁSZ vizsgálatai szerint feltárt jogosulatlan központi támogatás előirányzat lekötések és jogtalan támogatás igénybevételek összege és aránya 1996. és 2001. év között folyamatosan csökkent. Mértéke az ellenőrzött támogatásokhoz viszonyítva az 1996-1997. évi 20%-ról 2001. évre 0,24%-ra változott. A vizsgálat tárgyát képező 2002. évben viszont a jogosulatlan támogatás-igénybevétel és előirányzatlekötés a vizsgált támogatásokhoz viszonyítva 3,16%-ra emelkedett. Az ellenőrzés által feltárt jogosulatlan támogatás-igénybevétel 69%-kal haladja meg az előző évit, a megállapított jogosulatlan támogatási előirányzat-lekötés azonban több mint 12-szerese a múlt évinek, jelezve egyúttal azt is, hogy a jogosulatlan előirányzat-lekötésnek továbbra sincs szankciója. Az elmúlt 4 éves időszak törvényességének helyzetét az alábbi táblázat mutatja

2

A 2001. évi címzett és céltámogatások ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a kiegészítő céltámogatás nem volt összhangban a címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvénnyel, elbírálásának nem voltak meg az objektív kritériumai és egyes önkormányzatoknak lehetőséget nyújtott kivitelezői többletköltségek elismerésére. (Az ÁSZ Jelentése „A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2001 évi címzett és céltámogatások vizsgálatá”-ról)

11


Megnevezés

1999. év

2000. év

2001. év

2002. év

88

96

99

77

127

149

152

121

22

33,8

32,1

27,8

Visszafizetési javaslat jogosulatlan igénybevétel miatt millió Ft

191

18,5

16

26,3

Előirányzat csökkentési javaslat millió Ft

440

376

64

804,7

A vizsgált önkormányzatok száma A vizsgált beruházások száma Az ellenőrzött előirányzat %-ban

A jelen vizsgálat az ellenőrzött 121 beruházásnál – a jogosulatlan támogatási előirányzat-lekötéssel és támogatás-felhasználással összefüggésben – 13 szabálytalanságot állapított meg. A vizsgált önkormányzatoknál feltárt jogosulatlan támogatási előirányzat-lekötés és támogatás-felhasználás mindösszesen 831 millió Ft, az ellenőrzött beruházások 2002. évi támogatási előirányzatának 3,16%-a. A vizsgálat megállapításai alapján összesen jogosulatlanul igénybe vett 26,3 millió Ft céltámogatás visszafizetési, valamint jogosulatlan céltámogatási előirányzat-lekötés miatt 804,7 millió Ft előirányzat-lemondási kötelezettséget tártunk fel. Támogatás-visszafizetési és előirányzat-csökkentési javaslatainkat nem támogatott célra történő felhasználások, nem támogatott műszaki tartalomra történő céltámogatás-igénylések, le nem vonhatóként tervezett ÁFA levonhatóvá válása, műszaki tartalom változtatás, céltámogatás befejezett beruházáshoz való részbeni felhasználása miatt tettük meg. Az okok közül 737,8 millió Ft-os összeggel meghatározó volt – három beruházást érintően – a nem támogatott műszaki tartalomra történt céltámogatás-igénylés, illetve a le nem vonhatóként tervezett ÁFA levonhatóvá válása. A vizsgált önkormányzatok 2003. június 17-éig – az Állami Számvevőszék javaslatai alapján – 13,8 millió Ft jogtalanul igénybe vett céltámogatást fizettek vissza a Magyar Államkincstárba, továbbá 433,4 millió Ft céltámogatásielőirányzatról való lemondási kötelezettségüknek eleget tettek. Az önkormányzatok által időközben teljesített visszafizetés és lemondás az összes jogosulatlan támogatás-felhasználás és előirányzat-lekötés 53,8%-a. A helyszíni vizsgálatok során a helyi önkormányzatok részére tett javaslataink között a jogtalanul igénybe vett és felhasznált központi támogatások visszafizetését, a jogosulatlan előirányzat-lekötéssel összefüggő előirányzatlemondási kötelezettségek teljesítését kezdeményeztük. Az előzőeken túlmenően javasoltuk az önkormányzatoknak:

12

•

a közbeszerzési rendelet és a beruházási szabályzat megalkotását, illetve korszerűsítését, a közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak következetes betartását;

•

a szerződéskötések (kötelezettségvállalások) jegyző általi ellenjegyzését, az utalványrendeletek érvényesítését és ellenjegyzését;

•

a központi támogatásban részesülő beruházások bevételi és kiadási előirányzatainak költségvetési rendeletbe (annak módosításába) történő beépítését;


•

a beruházás kivitelezésének – figyelemmel a saját források rendelkezésre állására – határidőn belüli megkezdését;

•

a beruházások jogszabályi előírásoknak megfelelő számviteli nyilvántartásba vételét (aktiválását);

•

a beruházási költségekről és a központi támogatás felhasználásáról, illetve a megvalósult naturáliákról elkészítendő adatlapok (elszámolások) előírásoknak, számviteli nyilvántartásoknak történő megfeleltetését.

A javaslatokon túlmenően az ÁSZ az ellenőrzés menetében a közbeszerzési törvény és egyéb jogszabályok megsértése miatt egy önkormányzat két közbeszerzési eljárásával összefüggésben jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságánál. A helyszíni jelentéseinkben szereplő megállapításainkat az önkormányzatok elfogadták, azokkal összefüggésben 16 észrevételt tettek, melyek egy részében jelezték, hogy már a vizsgálat ideje alatt intézkedtek a javaslatok végrehajtásáról, illetve tájékoztatást adtak arról, hogy „Intézkedési terv”-et készítettek a felelősök és a határidők megjelölésével. A helyszíni vizsgálat zárásáig mindössze két önkormányzat nem teljesítette a központi támogatás visszafizetésére, illetve az előirányzat lemondására vonatkozó javaslatunkat. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek: Vizsgálják felül a központi támogatásokkal megvalósuló önkormányzati beruházások sokcsatornás hazai támogatási rendszerét, figyelemmel az EU támogatási rendszerre. A támogatások egységesítése, összevonása – különösen a szennyvízközmű beruházásoknál – elősegítené a pénzeszközök koncentrált felhasználása révén a támogatások hatékonyságának növelését, a pénzeszközök átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javulását. a pénzügyminiszternek: Kezdeményezze a vizsgálat által feltárt jogtalanul igénybe vett 26 347 ezer Ft céltámogatás visszafizettetését – az önkormányzatok által időközben visszafizetett céltámogatások figyelembevételével – és büntető kamatainak megfizettetését a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban (a 2. sz. melléklet szerint). a belügyminiszternek: Kezdeményezze az ellenőrzés által feltárt jogosulatlan központi támogatás előirányzat lekötések miatt 804 653 ezer Ft céltámogatási előirányzat csökkentését – a képviselő-testületek által időközben lemondott céltámogatási előirányzatok figyelembevételével – a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban (a 3. sz. melléklet szerint).

13

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSA ,

MÓDOSÍTÁSA, A CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSOK DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A KIEGÉSZÍTŐ CÉLTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben a címzett és céltámogatások 2002. évi költségvetési előirányzata 58 300 millió Ft volt. A 2002. évi címzett és céltámogatások eredeti előirányzatának megtervezésekor a BM figyelembe vette egyrészt a korábbi évek döntéseinek determinációját, másrészt a 2002. évben induló új beruházásokra fordítandó forrás szükségletét. A BM költségvetési fejezetében a címzett és céltámogatások eredeti előirányzatának összege nominálisan csökkent a 2001. évhez képest, azonban a 2002. évben a fel nem használt előirányzatokról történő lemondások miatt felszabaduló előirányzatokkal már ismét növekedett a céltámogatások fedezete, amely alapul szolgált az év közben történő további döntéshez. A címzett támogatási igények elbírálási folyamatába az ágazatilag illetékes szakminisztériumok (ESZCSM, KVM, OM) bevonásra kerültek és véleményük meghatározó volt a döntés előkészítés területén. Jogszabályi változásokból adódóan – 2002. évben először – a TÁH-ok végezték az igénybejelentések előzetes felülvizsgálatát, a hiánypótlásra irányuló teendőket. A BM a jogszabályban foglaltak szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsok rangsorolását követően, azt figyelembe véve készítette el a kormányelőterjesztés tervezetét. A Kormány a 2002. évben új induló címzett és céltámogatásokról a jogszabályban előírt határidőre meghozta döntését. A címzett támogatást érintően az Országgyűlés 2001. december 11-i ülésnapján hozott 2001. évi XCIV. törvényben 44 új induló támogatott beruházást hagyott jóvá és elfogadta ezen beruházások 2002–2006. közötti ütemeinek támogatási előirányzatait is. Ezen beruházások összköltsége 56.021,7 millió Ft. A beruházások megvalósításához 36.251,0 millió Ft címzett támogatást biztosít a költségvetés, melyből a 2002. évi támogatás összege 3.440,2 millió Ft. A helyi önkormányzatok 19.770,7 millió Ft saját forrást biztosítanak a beruházások megvalósításához, ami a beruházási összköltség 35,3%-át képezi. Címzett támogatásban azok az önkormányzati pályázatok részesülhettek, amelyek megfeleltek a Cct-ben megfogalmazott feltételeknek.

14


A feltételeknek megfelelő, támogatott önkormányzati igények szakterületi besorolását a következő táblázat mutatja: Célok megnevezése

A feltételeknek megfelelő, támogatott igények darabszám

2002. évi támogatási üteme millió Ft-ban

Oktatás

11

528,0

Vízgazdálkodás

14

1215,6

Egészségügy

8

693,6

Szociális ellátás

3

171,0

Hulladékgazdálkodás

3

530,0

Kulturális szolgáltatás

5

302,0

A céltámogatásokat érintően a helyi önkormányzatoknak 2002. évre összesen 343 támogatási igényt hagytak jóvá, az új induló céltámogatásra a jogszabályi feltételeknek megfelelően az I. körben 9.705,2 millió Ft-ot (Önkormányzati Közlöny 2002. évi 7. szám), II. körben pedig 2.228,1 millió Ft-ot (Önkormányzati Közlöny 2002. évi 10. szám). Az igények kielégítésének rendjét a Cct. 8. § (3) bekezdés, valamint a helyi önkormányzatok szennyvízelvezetés és -tisztítás céltámogatásának igény kielégítési sorrendjéről szóló 224/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. A Cct. szerint az éves céltámogatási lehetőség megoszlása: a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira 15%, a szennyvízelvezetés és –tisztítás céljaira együttesen 55%. A térségi szilárdhulladék kezelő rendszer építésére, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és –tisztítás céljaira használható fel. A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljára fordítható összegek felosztásának további sajátos szabályai szerint: • • • •

a műszakilag szétszakadt beruházásokra benyújtott igényeket teljes egészében ki kell elégíteni, majd az így fennmaradó előirányzat; 34%-a az ivóvízbázis védelmi célprogram követelményeinek megfelelően használható fel (I. prioritási csoport); 33%-a a 2000 lakos feletti önkormányzatok csatornahálózatának fejlesztésére fordítható (II. prioritási csoport); 33%-a pedig a tervezési-statisztikai régiók fejlettségi különbségének csökkentésére fordítható (III. prioritási csoport).

A feltételeknek megfelelő támogatott igények (I–II. kör) a következők szerint alakultak:

15


Célok megnevezése

A feltételeknek megfelelő, támogatott igények darabszám

Pincerendszerek, partfalak veszélyelhárítása Térségi szilárd hulladék lerakótelep építése Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gépműszer beszerzései

2002. évi támogatási üteme millió Ft-ban

138

902,9

1

157,4

31

1.215,0

Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízközmű beruházás •

Beruházás összesen I. kör

125

7.430,0

•

Beruházás összesen II. kör

48

2.228,0

A BM a címzett és céltámogatások 2002. évi eredeti (58,300 millió Ft-os) költségvetési előirányzatának módosításai során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (4) bekezdésben előírtak szerint járt el. Ennek megfelelően a következő esetekben módosította a címzett és céltámogatások költségvetési előirányzatát: • • • • •

a 2002. évet megelőzően fel nem használt 27.998,1 millió Ft címzett és céltámogatások maradványával; a helyi önkormányzatok által 2002. évet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a 2002. év első félévében visszafizetett 245,0 millió Ft összegével; 2002. év első félévében maradványról történő lemondás következtében felszabadult „döntéssel le nem kötött maradvány” jogcímén 1.636,3 millió Ft összeggel; fejezeti hatáskörben a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására fel nem használt 785,7 millió Ft öszszeg átcsoportosításával; az előző évi döntéssel le nem kötött maradvány jogcímén a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 6. számú mellékletének 13. oszlopában kimutatott 2.621,4 millió Ft összeggel a költségvetési előirányzat megemelésre került (fel nem osztott keret).

A rendelkezésre álló tárgyévi előirányzat (58.300,0 millió Ft) 87,8%-át (51.216 millió Ft) a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások támogatási igénye kötötte le. A Cct. 8. § (3) bekezdés és a 9. § (3) bekezdésének előírásai határozzák meg az ágazatok, illetve prioritások között a lehetséges támogatások megoszlásának százalékos arányát, valamint a támogatási lehetőséget meghaladó, de jogszabálynak megfelelő igények kielégítésének sorrendjét, annak költségvetési lehe

16


tőségeit. A BM ezen előírások alapján kezelte az igénybejelentéseket és vette figyelembe azokat a kormány előterjesztések pénzügyi kondícióinál. A 2002. június 30-ig felszabadult források felhasználása, megosztása a Cct. 9. § (2) bekezdése szerint történt. A lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabadult források – a vizsgálat megállapítása szerint - analitikusan, összevontan is kimutatásra és dokumentálásra kerültek, illetve került kimunkálásra ezek alapján a források felhasználásának mértéke. Az önkormányzatok évközi lemondásai miatti előirányzat változásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat és egyeztetéseket az érintett szervekkel, illetve az adatok nyilvántartását, az előirányzat módosítások alakulását a BM a Magyar Államkincstár Rt-vel és a TÁH-hal közösen rögzítették, egyeztették. A BM – az önkormányzati féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódva – kimutatásban teljes körűen tájékoztatta a TÁH-okat az önkormányzatok beruházásait érintő előirányzat módosításokról, valamint a pénzügyi mozgásokról. Ezt követően a közölt előirányzat módosításokról a TÁH-ok értesítették az önkormányzatokat. A BM-ben vezetett nyilvántartások – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához - jogcímenként, önkormányzatonként, beruházásonként, megyénként mutatják az előirányzatok változását és a pénzügyi teljesítések alakulását. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges, a Cct-t érintő törvénymódosítás szerint a törvénymódosítás célja az volt, hogy a megkezdett és a tervezett időben meg nem valósult beruházások befejezéséhez költségvetési támogatást biztosítson. A törvénymódosítás értelmében erre a célra 4.081 millió Ft volt felhasználható úgy, hogy a 3.008 millió Ft kiegészült a 2000. és 2001. évben felszabaduló előirányzatból (Cct. 14. § (10) bekezdése szerint). A kiegészítő támogatásban 71 önkormányzat részesült, amelyből 13 önkormányzatnál a beruházás üzembe helyezése még nem történt meg, ezért 2003. május 1-jéig 154,4 millió Ft nem került kifizetésre. Az előző ÁSZ ellenőrzések során megállapítottuk, – többek között – hogy a 2001. évet érintő egyszeri kiegészítő céltámogatás nem volt összhangban a címzett és céltámogatás rendszerével. 3 A Zala megyei vizsgálat során felmerült, hogy Zalalövő önkormányzat a szennyvízelvezetés és -tisztítás céltámogatási igénybejelentésénél nem támogatható célra kapott támogatást. A vizsgált beruházásra vonatkozó pályázat alapján a BM-ben is megállapítottuk, hogy a beruházás nagyobb hányadát, a leendő termálfürdő szennyvízelvezetése és -tisztítása nem támogatható cél.

3

A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2001. évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálata, A Belügyminisztérium fejezet működésének 2000–2001. évi ellenőrzése

17


2.

A

BERUHÁZÁSOK MŰSZAKI LEBONYOLÍTÁSA, MEGVALÓSÍTÁSA

2.1.

A lebonyolító, a műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztása, megbízása, a közbeszerzési törvény és a közbeszerzések helyi szabályozásának érvényesülése A lebonyolítók és műszaki ellenőrök kiválasztásánál a vizsgált esetek 85,3%-ában nem kellett közbeszerzési eljárást alkalmazni, mert díjazásuk, illetve annak éves összege nem érte el a szolgáltatásokra vonatkozó adott évi közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. előírásait a vizsgált beruházásoknál a lebonyolító és műszaki ellenőr kiválasztásánál 18 eset közül 10 esetben alkalmazták, 8 esetben pedig nem alkalmazták (szennyvízcsatorna: Nagykálló, Gyüre, Csörötnek, Őriszentpéter; szennyvízcsatorna és -tisztító: Csurgó, Barcs (2); szennyvízközmű Nagykapornak). Az önkormányzatok a lebonyolítói, illetve műszaki ellenőri feladatokkal saját hivatalukat, illetve annak az előírt műszaki ellenőri képesítéssel rendelkező dolgozóit bízták meg (Mohács, Villány). A Cct. 11/A. § (1) bekezdésben foglalt előírásnak az önkormányzatok kivétel nélkül eleget tettek, a beruházásokhoz megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőröket biztosítottak. A lebonyolítók (műszaki ellenőrök) megbízási díjait a tervezett beruházási költség törvényben meghatározott mértékében rögzítették. A kivitelezők kiválasztására, az építőipari kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési értékhatár elérése esetén 97,7%-ban közbeszerzési eljárások keretében került sor. Két önkormányzat nem alkalmazta a Kbt. értékhatárra vonatkozó előírásait (szennyvízcsatorna: Göd, Nagykálló). Göd esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság – a helyszíni vizsgálatot megelőzően – az önkormányzatot 2 millió Ft bírsággal sújtotta. A lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az egyes eljárási fajtákat (nyílt, meghívásos, tárgyalásos) az esetek 99%-ában a törvényi feltételeknek megfelelően választották meg az önkormányzatok elsősorban kétfordulós, nyílt előminősítéses eljárást alkalmaztak. A központi támogatások segítségével megvalósuló szennyvízközmű beruházások esetén az érintett önkormányzatok az előminősítésre vonatkozó részvételi felhívást jogszabálysértően úgy jelentették meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy nem rendelkeztek a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll, amely nem felel meg a Kbt. 32. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak (Nagytevel szennyvízcsatorna, Érsekvadkert szennyvízcsatorna és -tisztító). Az elmúlt évekhez hasonlóan azt állapítottuk meg, hogy a vállalkozók kiválasztásához a helyi szabályozások kellő útmutatót nem adtak. Az érintett községi önkormányzatok harmada a közbeszerzések rendjét, illetve az értékhatár alatti beszerzéseket nem szabályozta. A helyi szabályozás elmaradását elsősorban a törvény hatálya alá tartozó beszerzések kis számával indokolták. A Kbt. rendelkezése szerint 2002. 01. 01-től az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzés eljárás előkészítésekor köteles meghatározni közbeszerzési

18


eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét. A közbeszerzési rendeletek hatályba léptetése (Zalalövő szennyvízcsatorna I. ütem, szennyvízközmű II. ütem) esetében az eljárás eredményhirdetését követően történt, (Cserszegtomaj szennyvízcsatorna II. ütem) esetében a hatályba léptető rendelkezések nem voltak egyértelműek. A városi önkormányzatok között Gyál város önkormányzata nem szabályozta a közbeszerzések rendjét, Villány város önkormányzata a közbeszerzés helyi szabályozását – az ÁSZ korábbi javaslatai ellenére – még nem alkotta meg, Edelény város önkormányzata elkészítette ugyan közbeszerzési rendeletét, de azt hatályon kívül helyezte. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásokban a vizsgált önkormányzatok - 12 önkormányzat kivételével - nem tértek el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági engedélyektől. Az eltérő önkormányzatok (szennyvízcsatorna: Sarkad, Kaba, Göd-Csomád, Badacsonytördemic, Mezőkovácsháza; szennyvíztisztító: Mezőkovácsháza; gimnázium és szakképző iskola: Sarkad). Az önkormányzatok öt esetben részben eltértek a jogerős, érvényes hatósági engedélyektől a műszaki tartalom részleges megváltozása miatt. A módosított hatósági engedélyt megkérték (szennyvízcsatorna: Göd, Kaba, Cserszegtomaj; szennyvíztisztító: Acsa; gimnázium és szakközépiskola: Siklós). Az építőipari kivitelezésre vonatkozó ajánlatok elbírálása a lebonyolítók értékelése, a Közbeszerzési Bizottságok előzetes állásfoglalásai és a képviselőtestületek döntései alapján, az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjainak megfelelően történt. Az önkormányzatoknak nem érdekük a beruházás – központi támogatás alapját képező – tervezettnél alacsonyabb költségen történő megvalósítása. A nyertes ajánlattevő kiválasztásánál az egyéb szempontok (minőség, jótállás, garancia, kötbérvállalás) fokozottabban előtérbe kerültek. A vizsgált közbeszerzési eljárások minden esetben olyan beruházásokhoz kapcsolódtak, amelyekre a Cct. 10. § (7) bekezdésének előírásait alkalmazni kellett, így a kivitelezés során a vállalkozói szerződéses kapcsolatokból az önkormányzatoknak bevétele nem származik. A kivitelezésre vonatkozó, megkötött vállalkozói szerződések feltételei az esetek 94,3%-ában megegyeztek a közbeszerzési eljárás ajánlati feltételeivel. Az ellenőrzés öt olyan esetet tárt fel, amikor a feltételek nem egyeztek meg, az időbeli ütemezés és a pénzügyi ütemezés eltérően szerepelt (szennyvízcsatorna: Kaba), (gimnázium és szakképző iskola: Sarkad, Szarvas; szennyvízközmű: Zalalövő; szennyvízcsatorna: Zalalövő). A vállalkozói szerződések megkötése az önkormányzatok részéről három esetben azért nem volt szabályos, mert azt, mint kötelezettségvállaló csak a polgármester írta alá, a jegyző, mint ellenjegyző aláírása nem szerepelt a szerződéseken, pedig az Ámr. 134. §-a előírja a kötelezettségvállalások jegyző általi ellenjegyzését (Siklós Táncsics gimnázium, Érsekvadkert szennyvízcsatorna, Cserháthaláp szennyvízcsatorna).

19


Az ellenőrzés megállapította, hogy a helyszíni vizsgálatot megelőzőleg a vizsgált közbeszerzési eljárások során az elutasított ajánlattevők közül 41 esetben kezdeményeztek jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati kérelmeknek a KT Közbeszerzési Döntőbizottsága 21 esetben helyt adott, 17 esetben elutasította azt, három esetben pedig még nem döntött. (szennyvízcsatorna: Fonyód, Zalalövő; szennyvízközmű: Zalalövő) A jogorvoslati kérelmek, a megismételt eljárások időigénye a beruházások kezdésének csúszását eredményezték. Zalalövő Város közbeszerzési eljárásainak vizsgálatakor a Kbt. megsértése miatt az ellenőrzés menetében az ÁSZ a KT Közbeszerzési Döntőbizottságához fordult, és a Kbt. 79. § (4) bek. d) pontja alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bek. b), valamint a 79. § (4) bek. d) pontja alapján jogorvoslati eljárást indított, ami a helyszíni vizsgálat lezárásakor folyamatban volt. Az eljárás eredményének közzététele után a szerződések megkötése előtt az ajánlatkérő a szerződés szövegén az előzetes szerződés-tervezetben szereplő szövegezéstől eltérő – a műszaki tartalmaz és a pénzügyi ütemezést érintő – változtatásokat hajtott végre, illetve a szerződések aláírására nem az ajánlati felhívás módosításában meghirdetett időpontban került sor. Ezzel megsértették a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének előírásait, miszerint a szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat alapján kell megkötni, továbbá a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani.

2.2.

A beruházások megvalósításának tervszerűsége A vizsgált helyi önkormányzati beruházások 74%-a műszaki tartalom szempontjából tervszerű, 26%-a tervszerűtlen volt. Műszaki szükségességből – a kivitelezés során felmerült, a tervezéskor nem ismert helyzet miatt - előfordult a műszaki tartalom bővítése, pótmunka elrendelése (Kadarkút életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása, Somogyszob szennyvízcsatorna, Érsekvadkert szennyvízcsatorna, Cserháthaláp szennyvízcsatorna, Sé szennyvízcsatorna, Gyál közösségi ház). A határidők szempontjából kedvezőtlenebb a helyzet, az ellenőrzött címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások 52,8%-a tervszerűtlen volt. Időbeli szempontból részletesebben vizsgálva a beruházások tervszerűségét a vizsgálat azt állapította meg, hogy a céltámogatási igénybejelentéshez viszonyítva, hogy a kivitelezést a tervezettnél később kezdték meg (Fadd szennyvíztisztító, Fadd szennyvízcsatorna, Mórágy szennyvízcsatorna). A beruházások előkészítői munkálatai elhúzódtak, a kiviteli tervek időben nem álltak rendelkezésre (Nyíregyháza, Kistelekszöllői általános iskolai tanterem kiváltása, edelényi kórház rekonstrukció, Nyírlúgos általános iskolai tanterem kiváltása). Az ellenőrzött beruházások befejezési határidejét két esetben - a beruházás próbaüzemének elhúzódása miatt vállalkozói szerződés-módosítással - meghoszszabbították (Ludányhalászi szennyvízcsatorna, Érsekvadkert szennyvízcsatorna és -tisztító).

20


3.

A

BERUHÁZÁSOK PÉNZÜGYI BONYOLÍTÁSA, A TÁMOGATÁS IGÉNY-

BEVÉTELÉNEK JOGSZERŰSÉGE, ÉS A TÁMOGATÁSOKKAL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSOK

3.1.

A beruházások pénzügyi bonyolítása Az önkormányzatok költségvetési rendeleteiket a központi támogatások kihirdetését követően – egy kivételével – módosították. Nagytevel a jóváhagyott céltámogatással 2002. évi költségvetését nem módosította. A vizsgált beruházások 75%-a 2001. vagy 2002. évi igénybejelentés volt, ahol a céltámogatási pályázat benyújtásakor az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket csatolni kellett, biztosítva ezáltal a források összehangolásának követelményét. A források összehangolásának követelménye, a pályázatok egységes kezelése azonban továbbra sem volt biztosított. Egyéb állami támogatásokból származó forrásokkal, illetve más forrásokkal a beruházás forrásainak tervezésénél csak a szennyvízközmű fejlesztéseket megvalósító önkormányzatok számoltak (Villány szennyvízközmű, Mohács szennyvízcsatorna, Pankasz szennyvízcsatorna). Az egyéb állami támogatások lehívása utólagos volt, így ezeket az önkormányzatoknak meg kellett előlegezniük. A céltámogatás jóváhagyását követő években a VICE, illetve a KAC támogatásra korábban benyújtott pályázatok általában kedvező elbírálásban részesültek. Előfordult olyan eset is, hogy a KAC támogatást a beruházás tervezett befejezését követő évben ítélték meg (Fadd-GerlyenDunaszentgyörgy szennyvízcsatorna és- szennyvíztisztító telep). Az önkormányzatok az egyéb központi támogatások felhasználási feltételeit szerződésekben rögzítették, de azokat a megvalósítás folyamatában többször módosítani kellett (Nagypáli szennyvízcsatorna, Cserszegtomaj szennyvízcsatorna II. ütem), jellemzően a korábbi maradványok következő évi felhasználása miatt, amelyben a pályázatok elhúzódó elbírálása is esetenként szerepet játszott. Az egyéb központi pénzalapok a fejlesztési költségek tartalmát a céltámogatástól eltérően ismerték el, jellemzően csak az építés és a lebonyolítás, műszaki ellenőrzés összegének arányos részére biztosítottak támogatást.

Azokban az esetekben amikor céltámogatási igények benyújtásakor az önkormányzatok az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényekkel nem rendelkeztek, a később megítélt egyéb állami támogatások ütemezése nem igazodott a céltámogatások éves ütemeihez (Fadd szennyvízelvezetés és –tisztítás, Mórágy szennyvízcsatorna, Bonyhád 2 szennyvízcsatorna beruházás, Sé szennyvízcsatorna). A pályázatok eredményeként a beruházások támogatottsága általában 80-90% közötti volt, illetve a folyamatban lévő pályázatok alapján ilyen mértéke várható, amelyek mellett kedvezményes kamatozású viziközmű társulati hitelekkel számoltak az önkormányzatok. Az egyéb állami támogatások késői elbírálását követően egyes önkormányzatoknál tapasztalható volt túlfi

21


nanszírozás is (Balatonfőkajár szennyvízcsatorna). Nemesgulács esetében az időközben megítélt egyéb állami támogatásoknak köszönhetően a szennyvízcsatorna-hálózat építési beruházáshoz nem kellett felhasználni a viziközmű társulat által felvett hitelt, így az más fejlesztések finanszírozását szolgálhatta. Az önkormányzatok és a szennyvízcsatorna-hálózat építést végző vállalkozók közötti szerződéses kapcsolatban a korábban indult beruházásoknál közterület használati és bérleti díjak, kamat költségtérítések jelentkeztek. A Cct. módosítását követően indult beruházásoknál egy önkormányzatnál állapítottuk meg, hogy a vállalkozótól közvetlenül bevétele származott (Zalalövő szennyvízcsatorna I. ütemére a szennyvizeket befogadó önkormányzat által meghatározott, és a másik önkormányzat által elfogadott, de a fővállalkozói szerződésbe beépített 20 millió Ft-os kapacitásvásárlási díjbevétel származik. Zalalövő visszavonásra javasolt szennyvízközmű II. üteménél az önkormányzati saját erőt teljes mértékben a nem támogatható műszaki tartalmat jelentő termálfürdő megvalósítására létrejött befektetési vállalkozással történő megállapodások útján tervezték biztosítani). Az oktatási ágazatba (életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása), az egészségügyi és szociális ellátásba, a hulladékgazdálkodásba tartozó, valamint a pincerendszerek veszély-elhárítási munkálataival összefüggő beruházások kizárólag céltámogatások és tényleges önkormányzati források segítségével valósultak meg, egyéb támogatások jellemzően nem voltak a pénzügyi források között. A benyújtott számlák tartalmilag és formailag 91,5%-ban megfeleltek a jogszabályok által előírt általános és speciális tartalmi és formai követelményeknek. Tartalmi és formai hiányosságot mutattak a következő beruházások egy-egy számlái: (szennyvízcsatorna: Ludányhalászi, Acsa, Bag, Fadd; szennyvíztisztító Acsa; szennyvízcsatorna és -tisztító: Pilis, szennyvízcsatorna: Göd, Göd-Csomád). Az önkormányzatoknál finanszírozási gondokat okozott, hogy a kivitelezői számlák kiegyenlítéséhez az egyéb állami támogatásokat és a levonható ÁFÁ-t meg kellett előlegezniük (Parasznya, Mezőkövesd, Csongrád, Pilis, Mórágy). Ezeket a finanszírozási nehézségeket az önkormányzatok csak áthidaló hitelekkel tudták feloldani, amelyek kamatai azonban többletkiadást jelentettek számukra (Pilis, Nyíregyháza, Nyírlugos, Kemecse, Nyírtass, Vaja). A hitel fedezetként Nyírtass község jelzáloggal terhelt meg olyan tulajdonában lévő ingatlant, mely a törzsvagyonába tartozik. Ez ellentétes az Ötv. 88. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal. A létesítmények megvalósítása során likviditási problémák – a saját források rendelkezésre állása esetén is – a nagyobb térségi, illetve az önkormányzati társulással létrejövő beruházásoknál jelentkeztek, amelyek arra világítanak rá, hogy a központi pénzeszközök finanszírozási technikájánál egységes megoldásokat lenne indokolt alkalmazni, és azokat a céltámogatás finanszírozási rendjéhez közelíteni. Valamennyi beruházásnál a KAC és a VICE pénzügyi teljesítést követő rendelkezésre bocsátása, valamint az előzetesen felszámított ÁFA megelőlegezése gondot okoz. Az általában 1-2 hónapos finanszírozási igényt az önkormányzatok változóan, likviditási hitellel, vállalkozói kölcsönnel fedezték, ami a beruházás költségeit növelte.

22


A műszaki és a pénzügyi teljesítések a vizsgált beruházások 83%-ánál összhangban voltak. Ugyanakkor 16 beruházásnál műszaki és a pénzügyi teljesítés nem volt összhangban (szennyvízcsatorna: Pálháza, Göd, GödCsomád, Monor, Nagykálló, Balatonfőkajár, Pápa; általános iskola, szakiskola, kollégium és gyermekotthon: Baranya Megyei önkormányzat, szennyvízcsatorna: Mezőkövesd, Parasznya; szennyvíztisztító: Mezőkövesd, Parasznya, Monor; gimnázium és szakközépiskola: Siklós, Sarkad; közösségi ház: Gyál). Az eltérés oka elsősorban az, hogy az állami támogatás lehívásához a saját forrást az önkormányzatok nem tudták biztosítani. Ugyanakkor az is előfordult, hogy az építőipari kivitelezők az elvégzett munkák egy részét nem számlázták le (Gyál közösségi ház, Siklós Táncsics Gimnázium, Baranya megyei önkormányzat Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Villánykövesd pincerendszerek). A közös beruházásokat megvalósító önkormányzatok 50%-a jelezte hogy, továbbra is gondot okoz az ÁFA levonása. Az előzetesen felszámított ÁFA levonására (visszaigénylésére) alapvetően két megoldási módot alkalmaznak. Az ÁFA tv. szerinti tulajdonközösség elvén alapuló pénzügyi konstrukciónál a gesztor önkormányzat a társult önkormányzatok, mint tulajdonostársak közössége nevében jár el, a beruházást közösen valósítják meg és később közösen hasznosítják. E megoldás szerint a beruházási költséget a társönkormányzatok részére nem lehet továbbszámlázni. Az ÁFA levonási jog a tulajdonostársak közösségéhez kötődik, ami a megvalósítás menetében a társönkormányzatok számára előnyt jelenthet. A szervezet jogállása azonban továbbra sem tisztázott, jóllehet azt az ÁFA törvény értelmében tíz évig fenn kell tartani (az ÁFA levonási joghoz kötődése miatt). Továbbra is tisztázatlan a létrehozott közmű nyilvántartása, értékcsökkenésének használatbavételt követő elszámolása, ezáltal az önkormányzati mérlegben történő nyilvántartása, miután annak átadása adóalanyiságot eredményező tevékenységi körből való kivonásnak minősül (Cserháthaláp szennyvízcsatorna és -tisztító). Az ÁFA levonására a „továbbszámlázásos” módszert választó önkormányzatok a beruházás során felmerült, előzetesen felszámított ÁFA összegét a saját nevükben, külön-külön igénylik vissza. A gesztor önkormányzat a társönkormányzatokra jutó beruházási költségeket továbbszámlázza, ami technikailag ugyan megoldott, továbbá az ÁFA tv. előírásaival összhangban van, de a céltámogatással megvalósuló beruházás lebonyolítása során a Cct. 15. §-ának előírásaival kellően nem egyezik. A beruházási költségek társönkormányzatokra jutó része ugyanis a céltámogatás címzettjénél felhalmozási kiadásként nem jelenik meg, jóllehet a Cct. 23. § g) pontja a céltámogatás alapjául szolgáló beruházási költségek tekintetében a Szt. előírásaira utal vissza, amelyeket az államháztartás szervezeteinek a felhalmozási kiadások között kell kimutatnia. Mindemellett a továbbszámlázásos módszer a gesztor önkormányzat költségvetésében további halmozódásokat okoz (Ludányhalászi szennyvízcsatorna Cserszegtomaj szennyvízcsatorna II. ütem).4

4

Első ízben a 2000. évi címzett és céltámogatások vizsgálata során tapasztaltuk és jeleztük a közös szennyvízközmű beruházások ÁFA visszaigénylésével (levonásával) öszszefüggő problémákat, nevezetesen azt, hogy az ÁFA törvény szerint egyedül a gesztor

23


A 2001. évi címzett és céltámogatások vizsgálata során megállapítottuk, hogy a közös beruházások ÁFA levonási problémái – az ÁSZ előző évi jelzései, illetve javaslatai ellenére – továbbra is fennállnak. Az önkormányzatok az ÁFÁ-t is tartalmazó összköltségre igényelték és kapták is meg a céltámogatást. A szennyvízközmű beruházásoknál – jellemzően már a beruházás folyamatában, a leendő üzemeltetőkkel kötött előszerződések útján – az ÁFA levonhatóvá válik, azonban nem egységes az APEH gyakorlata a tekintetben, hogy a gesztor önkormányzat, az érintett önkormányzatok tulajdonközössége, illetve a beruházásban résztvevő társönkormányzatok számára teszi lehetővé az ÁFA levonását. Az ÁFA levonhatósága érdekében a számlákat – az APEH 2000/67. iránymutatás alapján – a társönkormányzatok, illetve az érintett önkormányzatok tulajdonközössége nevére kérték kiállítani, és ezek alapján történt a céltámogatás igénylése is, amely viszont ellentétes a Cct. 15. §-ával és a 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelettel. Ezek szerint a központi támogatás címzettje – jelen esetben a gesztor önkormányzat – nyújtja be a teljesítést igazoló, kiegyenlítetlen, felülvizsgált és igazolt számlát a pénzintézethez. Az ÁFA levonás kérdésében 2002. év elején a BM és a PM útmutatót dolgozott ki és juttatott el az önkormányzatoknak.

3.2.

A címzett és céltámogatások folyósítása, felhasználása, 2002. évi és a támogatási előirányzat-maradványok A címzett és céltámogatások közül a címzett támogatásokkal megvalósuló beruházások pénzügyileg megalapozottabbak, mert a támogatások központi forrásaránya magasabb a céltámogatásos beruházásoknál. A címzett és céltámogatások 2002. évi folyósítása és felhasználása csak részben volt tervszerű. A vizsgált beruházások 65,3%-a tervszerű volt. A támogatások folyósítása és felhasználása 35 db támogatás esetében volt tervszerűtlen. Az ellenőrzött önkormányzatoknak 2002. évben 6.683,8 millió Ft címzett támogatási, és 19.590,8 millió Ft céltámogatási előirányzat állt rendelkezésére. A címzett támogatási előirányzatból 4.511,9 millió Ft, a céltámogatási előirányzatból 12.373,7 millió Ft felhasználás történt. Erre való tekintettel a vizsgált beruházások vonatkozásában a címzett támogatások maradványa 2.171,9 millió Ft (32,5%), a céltámogatások maradványa pedig 7.217,1 millió Ft (36,8%). A céltámogatási előirányzat maradványok összege és mértéke továbbra is jelentős, és az előző évekhez hasonlóan döntően – 7.065,5 millió Ft-os összeggel, mely az ellenőrzött céltámogatási előirányzat 97,9%-ának felelt meg - a szennyvízelvezetési és tisztítási ágazatban jelentkezik.

önkormányzat nem jogosult a beruházással kapcsolatos ÁFA levonásra, hanem a társult önkormányzatok egyedileg.

24


Az előzőekben bemutatottak szerint a céltámogatásoknál jelentős maradványok keletkeztek. Az előirányzat maradványok különösen a céltámogatások első évi ütemeinél alakultak ki. Ez jellemző volt a 2002. évi új induló beruházásokra is, összefüggésben azzal, hogy a kivitelezéseket nem tudták elkezdeni. A beruházás kivitelezése 15 új induló beruházásnál 2002. év végéig el sem kezdődött (szennyvízcsatorna: Mohács, Sarkad, Kaba, Fonyód, Bonyhád (2 db), Pankasz, Zalalövő, Cserszegtomaj; szennyvízközmű: Villány, Kenézlő, Zalalövő, Nagykapornak; szennyvízcsatorna és -tisztító: Nagytevel; pincerendszerek: Sárospatak). A 2002. évet megelőzően már támogatási ütemmel rendelkező beruházások közül sem kezdték még el négy beruházás kivitelezési munkálatait (szennyvízcsatorna: Csörötnek, Őriszentpéter; szennyvíztisztító: Fadd; életveszélyessé vált általános iskola: Nyírlugos).

A maradványt előidéző okok között első helyen szerepelt, hogy a szükséges saját források nem álltak megfelelő időben az önkormányzatok rendelkezésére, amelyet – a már korábban említett – egyéb állami pénzalapok rendelkezésre állásának hiánya is erősített (Mohács szennyvízcsatorna, Villány szennyvízközmű). Ennek már szinte egyenes következménye volt a közbeszerzési eljárások késői indítása (Fadd, Mohács szennyvízcsatorna, Bonyhád 2 szennyvízcsatorna beruházás, Villány szennyvízközmű). A céltámogatással megvalósult beruházásokat kivétel nélkül később kezdték az eredetileg tervezettnél, így a tárgyévre tervezett műszaki teljesítésekhez rendelkezésre álló idő a tervezetthez képest lerövidült. A fejezeti kezelésű célelőirányzatokból nyújtott támogatások (VICE, KAC) esetében, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött építési szerződésben foglalt vállalási díj alapján köti meg a célelőirányzat kezelője a támogatási szerződést. Ezért e forrásokkal a központi támogatás első ütemének évében nem rendelkeznek az önkormányzatok. A 2002. évi és a halmozott támogatási előirányzat maradványok összege és mértéke – az önkormányzatok beruházás szervező tevékenysége az objektív körülmények ismeretében – összességében (a támogatások 84,5%-ánál ) elfogadható. Az ellenőrzés szerint a kialakult címzett és céltámogatási előirányzat maradványok 16 önkormányzatnál a nem megfelelő beruházás előkészítő tevékenység miatt keletkeztek (közbeszerzési eljárást nem hirdették meg időben, a beruházás elhalasztásáról döntöttek, a terület előkészítése nem történt meg), (szennyvízcsatorna: Fonyód; ivóvízhálózat: Igal; gimnázium és szakközépiskola: Siklós; pincerendszerek: Villánykövesd, Sárospatak), (szennyvízcsatorna: Bonyhád (2 db), Fadd (2 db), Baltonfőkajár, Badacsonytördemic, Cserszegtomaj; szennyvíztiszítító: Fadd; idősek otthona: Dombóvár; általános iskola, szakiskola, kollégium és gyermekotthon: Baranya Megyei Önkormányzat; közösségi ház: Tapolca).

25


3.3.

A központi támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége Az ellenőrzött 121 beruházás közül – az előirányzat lemondási kötelezettséggel és a támogatás felhasználással összefüggésben – 12 beruházásnál 13 szabálytalanságot tárt fel a vizsgálat. Az ellenőrzött helyi önkormányzatoknál feltárt jogosulatlan támogatási előirányzat lekötés és jogtalan támogatás felhasználás 831 000 ezer Ft, a vizsgált beruházások 2002. évi támogatási előirányzatának 3,16%-a volt. Az ellenőrzés öt vizsgált beruházásnál összesen 26 347 ezer Ft jogtalanul igénybe vett céltámogatást állapított meg. Ezekből az önkormányzatok a helyszíni ellenőrzést követően négy beruházást érintően 13 808 ezer Ft öszszegben a támogatást visszafizették. (Az ÁSZ által feltárt jogtalanul igénybe vett céltámogatásokat tételesen a 2. sz. melléklet tartalmazza). A helyszíni ellenőrzés nyolc beruházásnál együttesen 804 653 ezer Ft jogosulatlan céltámogatási előirányzat lekötést tárt fel, amely alapján az érintett önkormányzatokat előirányzatról való lemondási kötelezettség terheli. Ezekből az önkormányzatok az ellenőrzés lezárásáig hét beruházást érintően 433 432 ezer Ft összegű előirányzat lemondási kötelezettségüket már teljesítették. (Az ÁSZ által feltárt jogosulatlan céltámogatási előirányzat lekötéseket, illetve előirányzat csökkentési, visszavonási javaslatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza). Az ellenőrzés által a céltámogatások körében feltárt jogosulatlan igénybevételek és jogosulatlan előirányzat lekötések a következő okok miatt történtek:

26

•

Nem támogatott műszaki tartalomra történő igénylés, nem támogatott célra történő felhasználás. A vizsgált fejlesztések közül hét beruházásnál nem támogatott műszaki tartalomra összesen 448 297 ezer Ft-ot igényeltek, illetve használtak fel. Az önkormányzatokat a Cct. 14. § (5) és (8) bekezdése, valamint a Cct. 5. sz. melléklete alapján 24 905 ezer Ft visszafizetési és 423 392 ezer Ft előirányzat lemondási kötelezettség terheli;

•

ÁFA levonás (visszaigénylés) miatt keletkezett jogosulatlan céltámogatási előirányzat lekötés. Ezen a jogcímen egy beruházásnál 317 240 ezer Ft lemondási kötelezettséget állapított meg az ellenőrzés a Cct. 16. § (3) bekezdése alapján;

•

Céltámogatás befejezett beruházáshoz való részbeni felhasználása: két beruházás műszaki és pénzügyi szempontból is befejeződött. Az érintett önkormányzatoknak a Cct. 13. §-a és 14. § (4) bekezdésének e, pontja alapján 15 883 ezer Ft céltámogatási előirányzat lemondási kötelezettsége keletkezett;

•

Egyéb okok. Egy beruházás kivitelezése az előírt határidőn belül ténylegesen nem kezdődött el, a fejlesztés nem valósult meg. Az önkormányzat ezért a Cct. 12. § (2) bekezdése alapján a támogatásra való jogosultságát elvesztette, 45 478 ezer Ft céltámogatási előirányzat lemondási kötelezettség keletkezett, a beruházás előkészíté


sére felhasznált 1 442 ezer Ft céltámogatást pedig jogtalanul vette igénybe; Egy beruházás megvalósítása során az önkormányzatnak a kivitelezővel kötött szerződés alapján bevétele származott, melyet a Cct. 10. § (7) bekezdése tilt. Miután azonban a céltámogatás igénybevétele még nem történt meg, a szerződéses kapcsolatból származó bevételre jutó arányos céltámogatás visszafizetése helyett az önkormányzatnak 2 660 ezer Ft céltámogatási előirányzat lemondási kötelezettsége keletkezett. A vizsgált önkormányzatok és beruházások vonatkozásában jogosulatlan központi támogatás előirányzat lekötés miatt előirányzat lemondási kötelezettség 30 beruházás tekintetében merült fel. A jogosulatlan központi támogatás előirányzat lekötés miatt keletkezett előirányzat lemondási kötelezettségnek a 30 esetből 15 esetben az érintett helyi önkormányzatok szabályszerűen eleget tettek, 11 esetben pedig nem teljesítették lemondási kötelezettségüket (szennyvízcsatorna: Gyüre, Fonyód, Balatonfőkajár, Nemesgulács, Cserszegtomaj; szennyvíztisztító: Fadd, Őriszentpéter; szennyvízközmű: Zalalövő; ivóvízhálózat: Igal; szakmunkásképző tanműhely: Mohács; tornacsarnok: Inke). A központi támogatási előirányzatról való lemondási kötelezettség teljesítésekor egy beruházásnál (Villány életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása) a közös beruházásban résztvevő társönkormányzatok képviselőtestületei nem hoztak határozatot a céltámogatási előirányzatról való lemondásról, illetve az előírt lemondási határidőt nem tartották be (általános iskola rekonstrukciója és bővítése: Sátoraljaújhely, szennyvízcsatorna: Fadd 2 db). A vizsgált beruházások és támogatások 93,8%-ánál a címzett és céltámogatási pályázatban, igénybejelentésben meghatározott célokra, feladatokra és műszaki tartalomra történt a támogatás felhasználás. Az Ámr. 134-138. §-ainak (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés) be nem tartását állapította meg az ellenőrzés egy beruházásnál (gimnázium és szakközépiskola rekonstrukciója: Siklós), ugyanis szabályzatukban szélesebb körben biztosítottak ellenjegyzési, utalványozási jogkört, illetve olyan személyek is rendelkeztek ezzel, akiknél összeférhetetlenség volt megállapítható. A címzett támogatás önkormányzat részéről történő felhasználása nem volt szabályszerű (közösségi ház: Gyál), mert az önkormányzat a bankszámlára érkezett központi támogatást a saját forrás hiánya miatt nem utalta tovább. A megvalósított létesítményeket egy-egy szakasz befejezését követően folyamatosan átadták, üzembe helyezték. A teljes egészében befejezett beruházások műszaki átadás-átvétele, illetve üzembe helyezése megtörtént. A megvalósult szennyvízközmű beruházások üzemeltetését nem a tulajdonos önkormányzatok kívánták ellátni, azokat átadták a viziközmű rendszerek üzemeltetőinek. Az önkormányzatok a létesítmények üzemeltetésére, a beruházás megvalósításának folyamatában előszerződéseket kötöttek, amelyekben az

27


üzemeltetés feltételeit rögzítették. A beruházó önkormányzatok gondoskodtak a címzett és céltámogatásokkal megvalósuló folyamatban lévő fejlesztések számviteli nyilvántartásba vételéről. A beruházásokat az önkormányzatok befejezetlen állományként tartották nyilván. Az önkormányzatok a 2000. évi CXXXI. törvény alapján a feladat megvalósítása érdekében kiegészítő céltámogatásban részesültek. Kiegészítő céltámogatást kapott a vizsgált önkormányzatok Forró, Pálháza, Hernádnémeti, Hódmezővásárhely, Inke, Igal, Nagykálló önkormányzatok egy-egy beruházása. A kiegészítő céltámogatás5 odaítélése három esetben nem volt indokolt. Őriszentpéter önkormányzata 3 552 ezer Ft kiegészítő céltámogatásban részesült 2001-ben, melyet 2002. év végéig fel kellett volna használnia. A felhasználás nem történt meg, ezért az önkormányzat a belügyminisztertől a felhasználás határidejének 2003. év végéig való meghosszabbítását kérte, amit meg is kapott. Az önkormányzat azonban az 1998. évben jóváhagyott céltámogatást sem tudta teljes mértékben felhasználni. Nagykálló város önkormányzata az eredeti céltámogatási pályázatban és vízjogi létesítési engedélyben szereplő létesítményeket 2000. december 31-ére, az eredetileg jóváhagyott céltámogatással megvalósította. A Hódmezővásárhely város önkormányzata számára a Kiss Lajos Általános Iskola életveszélyessé vált tanterem kiváltása beruházáshoz megítélt kiegészítő céltámogatás felhasználásához a miniszteri biztos nem járult hozzá, mert az iskola bővítése már elkészült és a használatbavételi engedély kiadása utáni számlát már nem fogadta be.

3.4.

A központi támogatásokkal történő elszámolások teljesítése A költségvetési beszámoló kiegészítő melléklete e célra rendszeresített űrlapjain (39-es és 32-es sz.) - a költségvetés alapján gazdálkodó szervek 2002. évi költségvetési beszámolójának összeállításra szolgáló Tájékoztatóban foglaltak szerint – két önkormányzat kivételével – elszámoltak az önkormányzatok a címzett támogatásokkal és a céltámogatásokkal. Nem számolt el az ivóvízhálózat építésről Igal, és a szennyvízcsatorna-hálózat építésről Fonyód önkormányzata.

A központi támogatásokról az elszámolások az esetek 91,1%-ában valósak voltak.

5

Mint az előzőekben már említettük, a 2001. évi címzett és céltámogatások ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a kiegészítő céltámogatás nincs összhangban a címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvénnyel, elbírálásának nem voltak meg az objektív kritériumai és egyes önkormányzatoknak lehetőséget nyújtott kivitelezői többletköltségek elismerésére.

28


Folyamatban lévő beruházás esetén, a BM által a TÁH-on keresztül megküldött Adatlapokon és annak mellékletein – a költségvetési beszámolóval egyidejűleg – pénzügyi szempontból elszámoltak az önkormányzatok a központi támogatással. Az elszámolási Adatlap adatai összhangban voltak az előző évi elszámolási (Adatlap) adataival, valamint a költségvetési beszámoló 39es és 32-es űrlapjának adataival. Befejezett beruházások esetén a BM által a TÁH-on keresztül megküldött Adatlapokon és annak mellékletein a címzett, illetve a céltámogatást igénybe vevő önkormányzatok a központi támogatás előirányzatának felhasználásáról a teljes (műszaki-pénzügyi) befejezést követően négy önkormányzat kivételével (szennyvízcsatorna: Makó, Fonyód; szennyvíztisztító: Pápa; ivóvízhálózat: Igal) hat hónapon belül elszámoltak. A vizsgált időszakban elszámolási kötelezettség 28 db címzett és céltámogatással megvalósított beruházással összefüggésben keletkezett. Az önkormányzatoknak központi támogatásokkal történő elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kellett volna mondaniuk. E kötelezettségüknek az érintettek nem teljes körűen tettek eleget. Összesen 13 beruházással összefüggésben keletkezett előirányzat lemondási kötelezettség, melyek közül kilenc önkormányzat lemondási kötelezettségének eleget tett. A beruházások befejezését követően, az elnyert céltámogatási előirányzat maradvány lemondási kötelezettségét nem teljesítő négy önkormányzat esetében a céltámogatási előirányzattal való elszámolási kötelezettségükre – a TÁH-ok nem, vagy többéves késéssel hívták fel a figyelmüket (szennyvízcsatorna: Fonyód; szennyvíztisztító Fadd; ivóvízhálózat: Igal; életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása: Hódmezővásárhely). Az elszámolási Adatlapok adatai befejezett beruházások esetében is – egy támogatás kivételével (szennyvízcsatorna: Nagypáli) – összhangban voltak az előző évi elszámolási (Adatlap) adataival és – három támogatás kivételével (szennyvízcsatorna: Érsekvadkert, Nagypáli; szennyvíztisztító: Érsekvadkert) – a költségvetési beszámoló 39-es és 32-es űrlapjának adataival. Az Adatlap adatai a vizsgált támogatások 93,0%-ában összhangban voltak az igénybejelentésben foglalt támogatásra vonatkozó adatokkal. A megvalósult naturáliákról készült kimutatások tartalmi és számszaki szempontból a vizsgált beruházások 85%-ában egyezőséget mutattak az igénybejelentés adataival. A számszaki egyezőség a megvalósított naturáliák tekintetében az igénybejelentés adataival nem volt biztosítva öt beruházásnál (szennyvízcsatorna: Gyüre, Fonyód ; általános iskola rekonstrukciója: Sátoraljaújhely, szennyvízcsatorna: Érsekvadkert, Nagypáli). A megvalósítás során a műszaki tartalomban történő változásokat nem vezették át. Az ÁFA visszaigénylésére kidolgozott, továbbszámlázás módszerén alapuló finanszírozási technika következménye, hogy Cserszegtomaj szennyvízcsatorna II. üteménél a beruházásai költségek társönkormányzatra eső része a folyó kiadások között jelent meg. A tulajdonközösség kellően nem tisztázott helyze

29


téből adódott, hogy az üzembe helyezést követően az önkormányzatok nem számoltak el, és a gesztor tartotta nyilván a többi önkormányzat létesítményeit is (Nagypáli szennyvízcsatorna).

Budapest, 2003. szeptember „

„

Dr. Kovács Árpád

30

Melléklet:

3 db

11 lap

Táblázat:

10 db

12 lap

1.számú melléklet a V-1001-188/2003.sz. jelentéshez

A vizsgált önkormányzatok (77) és feladatok (121)

I. Címzett támogatások 1. Vízgazdálkodás 1/a Szennyvízelvezetés és –tisztítás

Pest megye: Pilis nagyközség

szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep

Somogy megye: Csurgó város

szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep

Vas megye: Csörötnek község

szennyvízcsatorna hálózat

1/b Belterületi vízrendezés Bács-Kiskun megye: Tiszakécske város

belterületi vízrendezés

2. Egészségügyi és szociális ellátás Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Edelény város Tokaj város

Koch Róbert kórház fejl. Időskorúak Otthona

Csongrád megye: Szentes város

Területi kórház új diagnosztikai és sürgősségi tömb

2003.08.27. 14:59 O:\Users\VOLGYESI\MUNKA\WMUNKA\2003\2003jel\0332 Cél- és címzett\0332M001.doc

Nógrád megye: Balassagyarmat város Balassagyarmat város

Dr.Kenessey Albert kórházbővítés Dr.Kenessey Albert kórházrekonstrukció

Pest megye: Megyei Önkormányzat (Kistarcsa)

Flór Ferenc kórház rekonstrukció

Tolna megye: Dombóvár város

Időskorúak Otthona

Vas megye: Megyei Önkormányzat (Aszód)

Időskorúak Otthona

3. Oktatás és kulturális szolgáltatás Baranya megye: Megyei Önkormányzat (Pécsvárad) Mohács város Mohács város Siklós város Bács-Kiskun megye: Soltvadkert város Békés megye: Sarkad város Szarvas város Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Tokaj város Sátoraljaújhely város

Ált.isk., Szakisk., Kollégium, Gyermekotthon Széchenyi ifjúsági Centrum 502. Sz. Ipari és Keresk. Szakmunkásképző Intézmény tanműhely Táncsics Mihály Gimn. és Szakközépisk.

Művelődési ház, Könyvtár Ady E.-Bay Z. Gimnázium és Postaforgalmi Szakképző isk. Vajda P. Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Keresk. Szakközépisk. és Szakmunkásképző Int. Deák úti Ált. Isk. 2

Sátoraljaújhely város

Kossuth L. Műv. Központ és Turinform.I.

Csongrád megye: Mórahalom város

Műv. Ház

Pest megye: Gyál város

Közösségi Ház

Veszprém megye: Pápa város

Erkel F. zenei Ált. isk. Bartók B. Zeneisk. Többfunkciós közösségi célú létesítmény

Tapolca város

II. Céltámogatások 1. Vízgazdálkodás 1/a Ivóvízellátás Somogy megye: Igal nagyközség

Ivóvízellátás

1/b Szennyvízelvezetés és –tisztítás Baranya megye: Mohács város Villány város

szennyvízcsatorna hálózat szennyvízközmű

Bács-Kiskun megye: Kiskunmajsa város Kiskunmajsa város

szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep

Békés megye: Sarkad város Körösladány nagyközség Mezőkovácsháza város Mezőkovácsháza város

szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Kenézlő község (Zalkod, Viss és Györgytarló) Aszaló község Aszaló község Forró község

szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat 3

Forró község Forró község Mezőkövesd város Mezőkövesd város Pálháza nagyközség Sárospatak város Sárospatak város Parasznya község Parasznya község Hernádnémeti község (Hernádkak) Polgár város, (Tiszagyulaháza, Újtikos) (Hajdú-Bihar m.) Csongrád megye: Csongrád város (Felgyő)

szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat „B” szakasz szennyvízcsatorna hálózat „C” szakasz szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat és szennnyvíztisztító telep

Csongrád város (Felgyő) Makó város Makó város

közös szennyvízcsatorna hálózat II. ütem közös szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep

Nógrád megye: Cserháthaláp község Cserháthaláp község Érsekvadkert község Ludányhalászi község

szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat

Pest megye: Acsa község Acsa község Bag község Göd város Göd város (Csomád) Monor város Monor város

szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep

Somogy megye: Fonyód város (Fonyódliget) Fonyód város (Balatonfenyves) Somogyszob község Barcs város Barcs város

szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Nagykálló város Gyüre község Nyíradony város (Hajdú-Bihar m.) Kaba város (Hajdú-Bihar m.) Kaba város (Hajdú-Bihar m.)

szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat I/A. ütem szennyvízcsatorna hálózat I/B. ütem

4

Tolna megye: Morágy község Bonyhád város (Kakasd) Bonyhád város (Kismányok, Nagymányok) Fadd nagyközség Fadd nagyközség (Gerjen, Dunaszentgyörgy) Fadd nagyközség (Gerjen, Dunaszentgyörgy)

Vas megye: Sé község Pankasz község Őriszentpéter nagyközség Őriszentpéter nagyközség Őriszentpéter nagyközség Veszprém megye: Balatonfőkajár község (Füle, Lepsény, Mezőszentgyörgy) Nagytevel község (Adásztevel, Homokbödöge, Nagygyimot) Badacsonytomaj nagyközség Badacsonytomaj nagyközség Badacsonytördemic község Pápa város (Dáka) Nyugati főgyűjtő Pápa város (Alsóváros és Felsőváros) Pápa város Nemesgulács község (külterületi lakott hely) Nemesgulács község Zala megye: Cserszegtomaj község (Rezi) Cserszegtomaj község (Keszthely) Nagypáli község (Zalaegerszeg Északi Főgyüjtő) Nagykapornak község Zalalövő város (Szőce) Zalalövő város (Kálócfa,

szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep

szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat I. ütem szennyvízcsatorna hálózat II. ütem szennyvíztisztító telep

szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat II. ütem szennyvízcsatorna hálózat III. ütem szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat szennyvíztisztító telep szennyvízcsatorna hálózat szennyvízcsatorna hálózat

szennyvízcsatorna hálózat II. ütem szennyvízcsatorna hálózat III. ütem szennyvízcsatorna hálózat szennyvízközmű szennyvízcsatorna hálózat I. ütem

5

Kozmadombja)

szennyvízközmű 2. Oktatás és kulturális szolgáltatás 2/a. Általános iskolai tornaterem

Somogy megye: Igal nagyközség Inke község

Ált. isk. tornaterem Ált. isk. tornaterem

2/b. Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása Baranya megye: Beremend nagyközség Villány város

Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv.

Csongrád megye: Hódmezővásárhely mj. város

Életvesz. ált. isk. tant.kiv.

Somogy megye: Igal nagyközség Kadarkút nagyközség

Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant. kiv.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Kemecse nagyközség Nyírlugos nagyközség Nyíregyháza mj. város (Rozsrétszőlői) Nyíregyháza mj. város (Kistelekszőlői) Nagykálló város Nyírtelek nagyközség (Hermann Ottó ált. isk.) Nyírtelek nagyközség (Királytelek ált. isk.) Vaja nagyközség

Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv. Életvesz. ált. isk. tant.kiv.

3. Pincerendszerek veszélyelhárítási munkái Baranya megye: Villány város Villánykövesd község

Pincerendszer veszélyelh.munka Pincerendszer veszélyelh.munka

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 6

Sárospatak város

Pincerendszer veszélyelh.munka

7

2. sz. melléklet a V-1001-188/2003. sz. jelentéshez

ÁSZ által feltárt jogtalanul igénybe vett céltámogatások Ezer Ft-ban Önkormányzat megnevezése

Feladat megnevezése

1

2

A feladat azonosítása a céltámogatást odaítélő Kormányközlemény, ill. BM-PM közlemény alapján 3

Visszafizetendő, jogtalanul lehívott céltámogatás

4

1. Nem támogatott célra történő felhasználások Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Gyüre

Szennyvízcsatornahálózat építése

Önk.K.2001/8. 1.sz.m. 223/141.

12 539

Az önkormányzat nem az igénybejelentésben, illetve vízjogi létesítési engedélyben szereplő, hanem attól eltérő, és összességében kevesebb műszaki tartalmat, létesítményt valósított meg (az úthelyreállítás elmaradt). Az eltérések fajlagos költséggel számított nettó összege 20 899 E Ft, melynek 60 %-a céltámogatás. A visszafizetés jogszabályi alapja a Cct. 14. § (5) bekezdésének a) pontja, illetve 14. §-ának (8) bekezdése. A jogosulatlan támogatás igénybevételének időpontjai: 2002. VI. 24-én 10 769 E Ft, 2002. X. 08-án 1770 E Ft. Tolna megye Fadd


Önk.K. 2000/7. 1. sz. m. 223/164

2 102 *

Az önkormányzat a Cct. 4. sz. mellékletében, illetve ennek I. 2. pontjában meghatározott támogatási feltétel szerint nem igényelhetett céltámogatást a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával összefüggő munkákhoz. A céltámogatási igénybejelentésben a beruházás részét képező -826 m3/d kapacitásúfaddi I. sz. szennyvízátemelőnek támogatott (622,15 m3/d fejlesztés) és nem támogatott (meglévő 203,85 m3/d kapacitás) műszaki tartalma is volt. A jogosulatlan támogatás igénybevétel a faddi I. sz. szennyvízátemelő nem támogatott műszaki tartalmára történt.

1

A kivitelezői számlában nem bontották meg az átemelő költségét támogatott és nem támogatott műszaki tartalomra. A nem támogatott műszaki tartalom a létesítmény 24,86 %-ára vonatkozott, annak költségét arányosítással lehetett megállapítani. A visszafizetés jogszabályi alapja a Cct. 14. § (5) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése. A 2102 E Ft jogosulatlan támogatást 2002. IX. 18-án vették igénybe. Vas megye Sé


Önk.K. 2001/8. 1.sz. m. 223/102.

414 *

Az önkormányzat nem az igénybejelentésben megjelölt feladatra, nem a beruházás cél szerinti alapfunkciójához, hanem víziközmű társulat alakításához, ellenőrzéséhez vett igénybe céltámogatást. A visszafizetés jogszabályi alapja a Cct. 14. § (5) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése. A jogtalan támogatás igénybevételének időpontjai: 2002. évben IX. 09-én 377 E Ft, IX. 20-án és XI. 11-én 12-12 E Ft, XI. 19-én 13 E Ft Őriszentpéter

Szennyvíztisztító telep építése

Önk.K. 1998/10. 1.sz. m. 218/7.

9 850 *

Az önkormányzat a szennyvízcsatorna építés költségeit részben a szennyvíztisztító telep beruházásánál számolta el, így 18 240 E Ft után vett igénybe 42 %-os arányú céltámogatás helyett 54 %-os mértékű céltámogatást. Nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használták fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vették igénybe a központi támogatást. A visszafizetés jogszabályi alapja a Cct. 14. § (5) bekezdésének a) pontja, illetve 14. §-ának (8) bekezdése. A jogosulatlan támogatást 2001. VII. 24-én vették igénybe. 2. Egyéb ok miatt Tolna megye Fadd

Szennyvíztisztító telep építése

Önk.K. 2000/7. 1.sz.m. 218/117.

1 442 *

Az önkormányzatnál a beruházás kivitelezése 12 hónapon belül nem kezdődött el, a beruházás nem valósult meg. A Cct. 14. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságát 2001. VII. 17-én elvesztette, így a 2002. évben 1442 E Ft céltámogatást jogtalanul vett igénybe. A céltámogatás lehívása a beruházás előkészítésére történt (engedélyezési tervre, kiviteli tervre, lebonyolításra). A jogosulatlan támogatás igénybevételének időpontjai: 2002. II. 04-én 597 E Ft, 2002. VI. 21-én 845 E Ft. a, Visszafizetésre javasolt céltámogatások összesen (1 + 2) 26 347 b,* Az önkormányzatok által a központi költségvetésbe időközben visszafizetett céltámogatások 13 808 c, Az önkormányzatok által vissza nem fizetett jogosulatlanul lehívott céltámogatások 12 539

2

3. sz. melléklet a V-1001-188/2003. sz. jelentéshez ÁSZ által feltárt jogosulatlan céltámogatási előirányzat lekötések

Ezer Ft-ban A feladat Az ÁSZ azonosítá- javaslata a sa a céltámogaÖnkor- Feladat céltámoga tási mány- megneve-tást előirányzat zat zése odaítélő (keret) megnekormánylemondávezése közlesára, mény, ill. csökkentéBM-PM sére közlemény alapján 1 2 3 4

Az előző alapján 2003. június 6-ig az önkormányzat által képviselő testületi határozattal lemondott előirányzat

Le nem mondott, ezért visszavonásra, illetve csökkentésre javasolt előirányzat (4-5)

5

6

1. Nem támogatott műszaki tartalomra történt céltámogatás igénylése miatt Veszprém megye Nemesgulács

Lakott külterületi Önk.K. 2002/7. szennyvízcsatorna- 1. sz. m. 180. hálózat építése

2808

2808

Az önkormányzat nem támogatható műszaki tartalomra – ipari terület csatornázásához – igényelt céltámogatást. Ez ellentétes a Cct. 5. sz. mellékletének I/1. pontjával, mely szerint a támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető, illetve az nem igényelhető ipartelep csatornázására. A lemondásra javasolt 2 808 E Ft céltámogatási előirányzat teljes egészében 2003. évi ütemet képvisel. Zala megye Cserszegtomaj Szennyvízcsatorna- Önk.K. 2002/7. hálózat építése 1. sz. m. 223/241.

49 363

49 363

A Keszthellyel közös beruházásra irányuló céltámogatási pályázatban a gesztor önkormányzat nem támogatható műszaki tartalomra – állandó lakosokkal nem érintett utcák csatornázására, illetve egyes utcákban az állandó lakosú ingatlanokon túli csatornaszakaszokra – is igényelt céltámogatást, amelyre nem lett volna jogosult. A visszafizetés jogszabályi alapja a Cct. 5. sz. mellékletének I./1. pontja. E szerint a szennyvízelvezetéssel és - tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú

1

ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt. A lemondásra javasolt előirányzatok a céltámogatás ütemezését arányosan érintik: 2002. évre 14 809 E Ft, 2003. évre 24 681 E Ft, 2004. évre 9873 E Ft. Zalalövő

Szennyvízközmű beruházás

Önk.K. 2002/7. 1. sz. m. 225/196.

371 221

371 221

Zalalövő külső városrészek és térsége (Kálócfa, Kozmadombja községek) II. ütem szennyvízelvezetése és - tisztítása közös beruházás keretében 2002. évi új induló céltámoga-tással az érintett településrészek és települések szennyvízelvezetését, valamint a tisztítás megoldására egy 600 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telep építését tervezték. A vízjogi létesítési engedély szennyvízmennyiségekre irányuló adatai szerint az önkormányzat nem támogatható műszaki tartalomra nyújtott be pályázatot, mert Zalalövő ezen ütemben csatornázásra kerülő városrészei (Irsapuszta, Szűcsmajor), továbbá Kálócfa és Kozmadombja községek várható szennyvizeinek mennyisége új szennyvíztisztító telep építését nem indokolja, kapacitásának mindössze a 6,2 %-át teszi ki, további részét egy tervezés alatt álló termálfürdő komplexum köti le. A Cct. 5. számú mellékletének I. sorszáma alatt szereplő támogatható célra (szennyvízelvezetés és tisztítás) vonatkozó igénybevétel feltételei értelmében támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető, így a szennyvíztisztító telep építése – miután annak döntő része nem az állandó népesség ellátását szolgálja – nem támogatható célnak minősül. Az ellenőrzés a nem támogatható célt tartalmazó 618 701 E Ft összköltségű közműberuházáshoz kapcsolódó céltámogatás elvonását javasolja a visszafizetés jogszabályi alapja a Cct. 5. sz. melléklet 1) pontja. Az elvonásra javasolt előirányzatok: 2002. évre 111 366 E Ft, 2003. évre 148 489 E Ft, 2004. évre 111 366 E Ft. 2. Le nem vonhatóként tervezett ÁFA levonhatóvá válása miatt Veszprém megye Balatonfőkajár

Szennyvízcsatorna- Önk.K. 2001/8. hálózat építése 1.sz. m. 223/96.

317 240

317 240

A jóváhagyott céltámogatás összköltsége le nem vonható ÁFA-val került megállapításra. Az önkormányzat visszaigényli az előzetesen felszámított ÁFÁ-t, azonban a céltámogatásra jutó ÁFA tartalomról nem mondott le. Az önkormányzat a Cct. 16. § (3) bekezdésében előírt, ÁFA-ra jutó céltámogatás lemondási kötelezettségének – a 9/1998. (I. 23.) Korm. rend. 21. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – nem tett eleget. A céltámogatási előirányzat csökkentés ütemei: 2001. év 95 172 E Ft, 2002. év 111 034 E Ft, 2003. év 111 034 E Ft. 3. Céltámogatás befejezett beruházáshoz való részbeni felhasználása miatt Somogy megye Fonyód

Szennyvízcsatorna- MK. 1996/38. 15 871 hálózat építése Korm. közl. 223/334.

15 871

A beruházás 2000. júniusában műszakilag és pénzügyileg is befejeződött. Az önkormányzat nem tett eleget a fel nem használt előirányzatról történő lemondási

2

kötelezettségének, melyet a Cct. 13. §-a és 14. § (4) bekezdésének e, pontja írt elő. A lemondásra javasolt 15 871 E Ft céltámogatási előirányzatból 3 995 E Ft 1997. évi, 11 876 E Ft 1998. évi céltámogatási ütemet képvisel. Igal

Községek ivóvízMK. 1993/119. hálózatának építése 1/a mell. 215/231.

12

12

-

A beruházás 1996. decemberében műszakilag és pénzügyileg befejeződött. Az önkormányzat nem tett eleget a fel nem használt előirányzatról történő lemondási kötelezettségének, melyet a Cct. 13. §-a írt elő. A lemondásra javasolt 12 E Ft céltámogatási előirányzat 1995. évi céltámogatási ütemet képvisel.

4. Egyéb okok miatt Tolna megye Fadd

Szennyvíztisztító Önk. K. 2000/7. telep építése 1.sz. m. 218/117.

45 478

45 478

-

A beruházás kivitelezése a támogatásra való jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül ténylegesen nem kezdődött el, a munkaterület kivitelezésre történő átadására nem került sor és a fejlesztés nem valósult meg a tervezett befejezést követő év végéig. A Cct. 12. § (2) bekezdése alapján a központi támogatást legkésőbb 2002. XII. 31-ig lehetett volna felhasználni. A céltámogatási keretről való lemondás jogszabályi alapja a Cct. 14. § (1) bekezdésének b, és c, pontja, valamint 14. § (4) bekezdésének c, és f, pontja. A lemondásra javasolt előirányzat éves ütemei: 2000. évi 12 634 E Ft, 2001. évi 32 844 E Ft. Zala megye Cserszegtomaj Szennyvízcsatorna-hálózat építése

Önk. K. 2001/8. 1.sz. m. 223/98.

2 660

2 660

-

A céltámogatási pályázatban társönkormányzatként szereplő Rezi Önkormányzata a területén kivitelezést végző vállalkozóval a beruházás megvalósítása során – a vizsgált szennyvíz-csatorna építésén túl – egyéb szerződéses kapcsolatokat is létesített, így adásvételi szerződést kötött, amelyből bontási jog és építési anyag értékesítése címen 3800 E Ft + ÁFA összegű bevétele származott. E bevételt 2002. VII. 19-én írták jóvá az önkormányzat bankszámláján. A szerződés a Cct. 10. § (7) bekezdésében felsorolt szerződéses kapcsolatok körébe tartozik, melynek értelmében a bevételre jutó arányos támogatás igénybevétele esetén 2660 E Ft összeg erejéig az önkormányzatnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Miután a vizsgált időszak végéig a céltámogatás 2002. évi üteméből igénybevétel nem történt, az önkormányzatnak ezen összeg tekintetében a 2002. évi előirányzat terhére lemondási kötelezettsége keletkezett.

Céltámogatások összesen

804 653

3

433 432

371 221

1. számú táblázat a V-1001-188/2003.sz. jelentéshez A helyi önkormányzatok 2002. évi címzett és céltámogatásai

Millió Ft Megnevezés 1. Rendelkezésre állt a/ Címzett támogatások - 1991 - 2001. évi maradvány - 2002. évi keret - Lemondás Címzett támogatások összesen: b/ Céltámogatások - 1991 - 2001. évi maradvány - 2002. évi keret - Lemondás Céltámogatások összesen: c/ Címzett és céltámogatások összesen: 2. Tényleges felhasználás a/ Címzett támogatások - Maradványból és 2002. évi keretből - Maradvány 2003. évre - Teljesítés %-a b/ Céltámogatások - Maradványból és 2002. évi keretből - Maradvány 2003. évre - Teljesítés %-a c/ Címzett és céltámogatások összesen: - Maradványból és 2002. évi keretből - Maradvány 2003. évre - Teljesítés %-a

Összesen

7 106,3 24 540,8 -196,7 31 450,4 27 565,0 38 608,3 -3 273,0 62 900,3 94 350,7

24 945,1 6 505,3 79,3 39 483,1 23 417,2 62,8 64 428,2 29 922,5 68,3

Adatforrás: Magyar Államkincstár Megjegyzés: Keret = a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzat + a visszafizetés + egyéb címen visszaforgatott összeg

2. számú táblázat a V-1001-188/2003. sz. jelentéshez

A helyi önkormányzatok 2002. évi címzett támogatásainak felhasználása

Megnevezés Keret 1. Vízgazdálkodás

Támogatás Felhasználás

Maradvány 2003.évre

%

Millió Ft Ágazati megoszlás % Keret Felhasználás Maradvány

3733,6

2619,7

70,2

1113,9

11,9

10,5

17,1

- Ivóvízellátás - Szennyvízelvezetés és -tisztítás - Belterületi vízrendezés

907,1

663,4

73,1

243,7

2,9

2,7

3,7

954,4 1872,1

314,7 1641,6

33,0 87,7

639,7 230,5

3,0 6,0

1,1 6,7

9,8 3,6

2. Egészségügyi és Szociális ellátás

17151,0

14432,4

84,1

2718,6

54,5

57,9

41,8

3. Oktatás és kulturális szolgáltatás

10035,8

7893,1

78,6

2142,7

31,9

31,6

33,0

530,0

-

-

530,0

1,7

-

8,1

31450,4

24945,2

79,3

6505,2

100,0

100,0

100,0

4. Térségi hulladékgazdálkodás Összesen: ( 1 + 2 + 3 + 4 ) Adatforrás: Magyar Államkincstár

Megjegyzés: A keret az 2001. XII. 31-i maradvány és a 2002. évi előirányzat együttes összege a lemondással csökkentve.

3. számú táblázat a V-1001-188/2003.sz. jelentéshez

A helyi önkormányzatok 2002. évi céltámogatásainak felhasználása Megnevezés

Támogatás Keret Felhasználás

%

Maradvány 2003.évre

Millió Ft. Ágazati megosztás % Keret Felhasználás Maradvány

1. Vízgazdálkodás - Szennyvízelvezetés és -tisztítás

56248,8 56248,8

35564,9 35564,9

63,2 63,2

20683,9 20683,9

89,4 89,4

90,1 90,1

88,3 88,3

2. Egészségügyi és szociális ellátás - Eü. gép- műszer beszerzés

2063,2 2063,2

798,9 798,9

38,7 38,7

1264,3 1264,3

3,3 3,3

2,0 2,0

5,4 5,4

3. Oktatási és kulturális szolgáltatás - Általános isk. tornaterem - Életveszélyessé vált ált. isk.terem

2803,2 82,1 2721,1

2457,6 82,1 2375,5

87,7 100,0 87,3

345,6 345,6

4,4 0,1 4,3

6,2 0,2 6,0

1,5 1,5

4. Szilárd hulladéklerakó telep építés

882,3

382,5

43,3

499,8

1,4

1,0

2,1

5. Pincerendszerek veszélyelhárítási munkái

359,7

110,5

30,7

249,2

0,6

0,3

1,1

6. Természetes partfalak veszélyelhárítási munkái

543,1

168,7

31,1

374,4

0,9

0,4

1,6

62900,3

39483,1

62,8

23417,2

100,0

100,0

100,0

Ö s s z e s e n (1 + 2 + 3 + 4+5+6) Adatforrás: Magyar Államkincstár

Megjegyzés: A keret az 2001. XII. 31.-i maradvány és a 2002. évi előirányzat együttes összege a lemondással csökkentve.


A helyi önkormányzatok 2002. évi ellenőrzött címzett és céltámogatásai Millió Ft

Megnevezés

Összesen

1. Rendelkezésre állt a/ Címzett támogatások - 1991 - 2001. évi maradványból - 2002. évi keretből - Lemondás Címzett támogatások összesen

879,7 5.805,8 1,7 6.683,8

b/ Céltámogatások - 1991 - 2001. évi maradványból - 2002. évi keretből - Lemondás Céltámogatások összesen

7.990,9 12.649,0 1.049,1 19.590,8

Címzett és céltámogatások összesen

26.274,6

2. Tényleges felhasználás a/ Címzett támogatások - Maradványból és 2002. évi keretből - Maradvány 2003. évre - Teljesítés %-a b/ Céltámogatások - Maradványból és 2002. évi keretből - Maradvány 2003. évre - Teljesítés %-a c/ Címzett és céltámogatások összesen - Maradványból és 2002. évi keretből - Maradvány 2003. évre - Teljesítés %-a

Adatforrás: A vizsgált önkormányzatok adatai

4.511,9 2.171,9 67,5 12.373,7 7.217,1 63,2 16.885,6 9.389,0 64,3

5. számú táblázat a V-1001-188/2003.sz.jelentéshez

A helyi önkormányzatok 2002. évi ellenőrzött címzett támogatásainak felhasználása

Megnevezés

1. Vízgazdálkodás - Szennyvízelvezetés és -tisztítás - Belterületi vízrendezés

Támogatások Keret Felhaszn.

%

Millió Ft Maradvány 2003. Évre

715,7 455,7 260,0

299,6 144,4 155,2

41,7 31,7 60,0

416,1 311,3 104,8

2. Egészségügyi és szociális ellátás

2.970,1

1.765,9

59,5

1.204,2

3. Oktatás és kulturális szolgáltatás

2.998,0

2.446,4

81,6

551,6

6.683,8

4.511,9

67,5

2.171,9

Ö s s z e s e n : (1 + 2+ 3)



A helyi önkormányzatok 2002. évi ellenőrzött céltámogatásainak felhasználása

Megnevezés Keret 1. Vízgazdálkodás - Szennyvízelvezetés és -tisztítás 2. Oktatás és kulturális Szolgáltatás - Ált.isk. tornaterem - Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltás

%

18.432,1

11.366,6

61,7

7.065,5

18.432,1

11.366,6

61,7

7.065,5

1.147,9

1.004,8

87,5

143,1

19,1

19,1

100,0

--------

1.128,8

985,7

87,3

143,1

10,8

2,3

21,3

8,5

19.590,8

12.373,7

63,2

7.217,1

3. Pincerendszerek veszélyelhárítási munkái Ö s s z e s e n : (1+2+3)

Támogatások Felhasználás

Millió Ft Maradvány 2003.évre


7. számú táblázat a V-1001-188/2003.sz.jelentéshez A 2002. évi címzett és céltámogatások ellenőrzésének aránya Millió Ft

Megnevezés Összesen 1. Címzett támogatások a/ Vízgazdálkodás* - Szennyvízelvezetés és -tisztítás - Belterületi vízrendezés

Keret Ellenőrzött

%

2.826,5 954,4 1.872,1

715,7 455,7 260,0

25,3 47,7 13,9

b/ Egészségügyi és szociális ellátás

17.151,0

2.970,1

17,3

c/ Oktatási és kulturális szolgáltatás

10.035,8

2.998,0

29,9

530,0

--

--

30.543,3

6.683,8

21,9

56.248,8

18.432,1

32,8

56.248,8

18.432,1

32,8

b/ Egészségügyi és szociális ellátás

2.063,2

--

--

c/ Oktatási és kulturális szolgáltatás - ált.isk.tornamterem - életv. vált. ált. isk. tanterem kiv.

2.803,2 82,1 2.721,1

1.147,9 19,1 1.128,8

40,9 23,3 41,5

d/ Szilárd hulladéklerakó telep építés

882,3

--

--

e/ Pincerendszerek veszélyelhárítási munkái

359,7

10,8

3,0

f/ Természetes partfalak veszélyelhárítási munkái

543,1

--

--

62.900,3

19.590,8

31,1

93.443,6

26.274,6

28,1

d/ Térségi hulladékgazdálkodás Címzett támogatások összesen (a+b+c) 2. Céltámogatások a/ Vízgazdálkodás* - szennyvízelvezetés és -tisztítás

Céltámogatások összesen (a+b+c+d+e+f) MINDÖSSZESEN (1+2) * ivóvízellátás nélkül

8. számú táblázat a V-1001-188/2003.sz.jelentéshez A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának alakulása

Millió Ft Év Keret Teljesítés 1. Címzett támogatások 1991. 11 814,5 11 771,9 1992. 10 109,2 9 441,5 1993. 12 651,3 10 391,0 1994. 13 928,7 12 561,9 1995. 12 460,4 10 925,0 1996. 14 891,0 10 401,6 1997. 22 051,7 16 113,9 1998. 22 438,5 19 225,4 1999. 25 635,0 21 739,8 2000. 33 341,5 25 924,7 2001. 29 666,1 22 742,8 2002. 31 450,4 24 945,1 Összesen: 196 184,6 2. Céltámogatások 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. Összesen: Mindösszesen:

%

Maradvány Lemondás

99,6 93,4 82,1 90,2 90,1 69,8 73,1 85,6 84,8 77,7 76,7 79,3 --

42,5 667,7 2 260,3 1 366,8 1 535,4 4 489,4 5 937,9 3 213,1 3 895,2 7 416,9 6 923,3 6 505,3 --

4,6 10,5 0,4 45,1 1 126,6 690,1 727,0 150,7 108,1 196,7 3 059,8

642,8 2 872,6 8 788,5 7 905,3 9 013,0 15 962,3 21 359,9 24 074,3 30 562,5 27 044,9 27 513,5 23 417,2 --

98,2 445,1 35,1 637,8 2 224,6 2 089,7 4 323,1 7 852,6 7 845,2 5 410,3 4 112,6 3 273,0 38 347,3

--

41 407,1

6 210,8 16 112,3 19 725,1 29 478,4 28 187,1 28 757,1 36 615,1 40 847,9 48 077,6 49 221,3 73 408,3 62 900,3 --

5 568,0 13 239,7 10 936,6 21 573,2 19 174,1 12 794,8 15 255,1 16 773,6 17 515,1 22 176,4 45 894,8 39 483,1 240 384,5

89,7 82,2 55,4 73,2 68,0 44,5 41,7 41,1 36,4 45,1 62,5 62,8 --

--

436 569,1

--

Megjegyzés: Az keret oszlop tartalma: adott évi előirányzat + előző évek maradványa - lemondások

9. számú táblázat a V-1001-188/2003.sz.jelentéshez

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásainak alakulása a szennyvízelvezetés és- tisztítás szakágakban Millió Ft

Év Keret 1. Címzett támogatások 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. Összesen:

Teljesítés

%

86,3 379,3 567,6 557,0 420,3 1,4 -2,4 97,0 954,4 -

216,7 422,6 506,7 382,9 -106,3 -10,2 -7,8 96,4 314,7 1815,7

65,8 74,4 91,0 91,1 99,4 33,0 -

1 250,4 5 478,5 7 459,2 13 919,2 16 877,5 20 852,4 30 064,7 35 482,7 43 554,2 44 242,4 66 859,7 56 248,8 --

1 087,0 4 468,2 4 527,8 10 133,0 11 942,3 8 396,2 12 294,9 14 097,2 15 358,9 20 353,7 42 822,4 35 564,9 181 046,5

86,9 81,6 60,7 72,8 70,8 40,3 40,1 39,7 35,3 46,0 64,0 63,2 --

--

182 862,2

--

Maradvány 86,3 162,6 145,0 50,3 37,4 107,7 7,8 7,8 0,6 639,7 -

Lemondás 35,9 110,2 7,8 7,8 161,7

2. Céltámogatások 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. Összesen: Mindösszesen:

150,4 1 010,3 2 931,4 3 786,2 4 935,2 12 456,2 18 351,8 21 385,5 28 195,3 23 888,7 24 037,3 20 683,9 --

41,4 11,9 125,9 10 476,8 988,1 2 607,8 6 924,1 6 948,1 5 081,2 3 748,8 2 879,8 30 404,9

--

30 566,6

Megjegyzés: Az keret oszlop tartalma: adott évi előirányzat + előző évek maradványa -lemondások


A vizsgált címzett és céltámogatások 2002. évi maradványai (20 %-ot meghaladó maradványok) Megnevezés

Maradvány 2002.XII.31-én Millió Ft

Maradvány a 2002. évi keret %-ában

I. Címzett támogatások 1. Közbeszerzési eljárás megismétlése (az eljárás elhúzódása) a/ Egészségügyi és szociális ellátás Edelény Koch. R. kórház Tokaj Időskorúak Otthona Balassagyarmat Dr.Kenessey A. kórház Balassagyarmat Dr.Kenessey A. kórház Dombóvár Időskorúak Otthona Acsád Időskorúak Otthona

411,6 90,9 354,5 132,4 110,0 57,0

70,5 27,5 41,2 41,4 48,3 71,2

b/ Vízgazdálkodás Tiszakécske belterületi vízrendezés

104,8

40,3

89,1

27,9

304,4

93,3

24,5 285,4

48,9 26,9

33,9 36,3

58,5 55,8

c/ Oktatás és kulturális szolgáltatás Pécsvárad Általános Iskola 2. Nemzetközi tender elhúzódása a/ Vízgazdálkodás Csörötnek szennyvízelvezetés és -tisztítás 3. Műszaki tartalom változtatás a/ Oktatás és kulturális szolgáltatás Siklós Gimnázium Pápa Zeneiskola 4. Kivitelezés csúszás időjárás miatt a/ Oktatási és kulturális szolgáltatás Mohács Ifjúsági Centrum Mórahalom Művelődési Ház Címzett támogatások összesen

2.034,8 1. oldal

II. Céltámogatások 1. Saját forrás és a forráskoordináció hiánya Mohács Villány Sarkad Kőrösladány Mezőkövesd Mezőkövesd Parasznya Parasznya Cserháthaláp Göd Göd-Csomád Pankasz Nagytevel Badacsonytördenic Pápa (Alsóváros-Felsőváros) Cserszegtomaj II. ütem Zalalövő I. ütem Zalalövő II. ütem b/ Pincerendszerek veszélyelhárítási munkái Sárospatak

62,6 168,3 111,9 97,2 110,2 141,8 82,3 598,9 8,7 51,2 177,1 102,5 179,3 103,9 70,2 287,3 94,7 11,4

100,0 100,0 97,0 81,5 62,0 85,2 100,0 100,0 24,5 25,2 71,0 100,0 100,0 66,5 55,4 58,6 100,0 100,0

2,0

100,0

52,1 179,6 160,0 612,5 99,0 346,9 120,4 141,6 36,4 211,2 187,9 666,0 99,7 207,5

31,5 100,0 100,0 27,8 24,4 56,3 100,0 100,0 35,7 34,3 38,5 64,6 100,0 100,0

61,1

50,4

2. Közbeszerzési eljárás megismétlése (az eljárás elhúzódása) a/ Szennyvízelvezetés és -tisztítás Kiskunmajsa Kenézlő Fonyód (Balatonfenyves) Barcs Barcs Mórágy Bonyhád-Kakasd Bonyhád-Kismányok Fadd Fadd (Gerjen) Sé Balatonfőkajár Cserszegtomaj III. ütem Nagykapornak b/ Életveszélyessé vált ált. isk. tanterem kiváltás Kemecse

2. oldal

3. Számlázás csúszása, elmaradása a/ Szennyvízelvezetés és -tisztítás Csongrád Felgyő II. ütem Csongrád Felgyő Badacsonytomaj II. ütem Badacsonytomajd III. ütem Nemesgulács

244,3

96,0

134,9 12,5

27,9 29,5

15,9 5,4

85,2 100,0

b/ Életveszélyessé vált ált. isk. tanterem kiv. Hódmezővásárhely

8,6

55,1

c/ Pincerendszerek veszélyelhárításai munkái Villánykövesd

4,0

100,0

122,7 194,8

31,7 26,8

2,5

52,7

15,9 35,6

100,0 42,4

252,2 63,5

100,0 100,1

45,5

97,0

4. Kivitelezés csúszás (szerződés módosítás és időjárás miatt) a/ Szennyvízelvezetés és -tisztítás Makó Ludányhalászi b/ Pincerendszerek veszélyelhárítási munkái Villány 5. Lemondás elmaradása a/ Szennyvízelvezetés és -tisztítás Fonyód I/A. ütem Kaba I/A. ütem 6. Nemzetközi tender elmaradása a/ Szennyvízelvezetés és -tisztítás Őriszentpéter I. ütem Őriszentpéter II. ütem 7. Műszakilag előkészítetlen a/ Szennyvízelvezetés és -tisztítás Fadd (Gerjen) Céltámogatások összesen

6.801,7

Címzett és céltámogatások összesen:

8.836,5

3. oldal

JELENTÉS szeptember

Recommend Documents