6929. szám
JELENTÉS a Magyar Köztársaság 1993. évi állami költségve téséről szóló törvényjavaslat (6598. szám) ellenőrzéséről
1992. október
123.
A-203-8/1992.
BEVEZETÉS
Az Állami Számvevőszék harmadik alkalommal tesz eleget annak az alkotmányos
kötelezettségének, mely szerint ellenőriznie kell "az állami költségvetési javaslat meglapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét". Az Államháztartási Törvény megalkotásával az 1993. évi költségvetés kidolgozásához már rendelkezésre állt az a jogszabályi háttér, amely a korábbinál pontosabb, sok tekintetben szigorúbb szabályokkal határozza meg a pénzügyi gazdálkodás mozgásterét. Az Államháztartási Törvény egyaránt útmutatóul szolgál a pénzügyek irányításával, gyakorlati végrehajtásával és az ellenőrzéssei foglalkozó szakmai apparátus számára. A törvény alkalmazásának próbatétele volt az 1993. évi költségvetési javaslat összeállítása. Az ÁSZ ellenőrzési gyakorlata is gazdagodott azáltal, hogy a költségvetési törvénytervezet vizsgálata kapcsán alapos szakmai próbának vethette alá az Államháztartási Törvény követelményrend~ze.i·~t. Arra törekedtünk, hogy bírálatainkkaL észrevételeinkkel elősegítsük az Államháztartási Törvény előírásainak következetes alkalmazását és egységes értelmezését. A költségvetési törvénytervezet megalapozottságának ellenőrzéséből, törvényességi és számszaki vizsgálatából az a fő következtetés adódik, hogy a pozitív irányú tartalmi változások a költségvetési tervezésben is lassan mennek végbe. A költségvetés kiadási oldalának feszítő ereje, az egyre szűkülő pénzforrások kényszere sem volt képes az állami feladatok átfogó, alapos és racionális felülvizsgálatát kikényszeríteni. A társadalmi közkiadások feltételrendszerében az 1993. évi költségvetési javaslat lényegi változást nem hozott. A nagy ellátórendszerek költségvetési szerkezetét, tervezési, végrehajtási és elszámolási rendjét még nem sikerült a takarékos gazdálkodás követelményeihez igazítani. Az egyes feladatok tényleges ráfordítási igénye a jelenlegi költségvetési szerkezetben sem követhető. A költségvetési törvényjavaslat ellenőrzése során a számvevőszéki vizsgálatok három aspektusa (törvényesség, célszerűség, eredményesség) közül a törvényesség (szabályszerűség) szempontját érvényesítettük. A gazdaságpolitika (költségvetéspolitika) minő sítését tudatosan mellőztük, mivel az nem tartozik az Állami Számvevőszék illetékességi körébe.
-4-
nek változása indokolja, hogy az abból származó jövedelmek áttekinthető módon szerepeljenek a központi költségvetésben. 1.5.
Az ÁHT 14. §előírja, hogy a költségvetésben a hitelfelvételt és a hiteltörlesztést nem lehet a hiányt, illetve a többletet módosító bevételként, illetőleg kiadásként elszámolni. Az ÁHT 16. § (l) bekezdés alapján a tervezés és beszámolás során külön kell választani az államháztartás rendkívüli bevételeit és kiadásait Az ÁHT-ban foglalt fenti előírások a költségvetési mérlegtételek olyan csoportosítását jelentik, amelyek lehetövé teszik, hogy az Országgyűlés mérlegelhesse:
- a folyó bevételek mennyiben fedezik a folyó kiadásokat, - a rendkívüli bevételek és a rendkívüli kiadások, valamint - a tárgyévi és a korábban felvett hitelek és azok törlesztésemennyiben befolyásolja a tárgyévi költségvetés egyeniegéL
..
A költségvetési törvényjavaslat a fenti előírásokból csak annyit teljesít, hogy az összegek meghatározása nélkül az 5. §-ban felsorolja a rendkívüli bevételeket és kiadásokat. A felsorolt kiadási címek köz ül a 9. sz. mérleg melléklet csak-egyes tételeket minősít "rendkívülinek". Az 5. § (l) bekezdés f. és i. pontjai szerinti felújítások és az ágazati feladatok előirányzatainak összege csak külön számítással állapítható meg. A 2. számú táblázatban kigyűjtöttük a költségvetési törvényjavaslatban szerep1ő rendkívüli kiadásokat, amelyek végösszege számításaink szerint 79.188,2 millió forint. A költségvetési szervek vonatkozásában egyáltalán nem került sor a rendkívüli bevételek és kiadások körének meghatározására. Az előirányzatok rendkívüli kiadások közé sorolása egyes esetekben külön mérlegelést igényel. A döntést az befolyásolja, hogy valamely költségvetési tétel jóváhagyását az Országgyűlés évente mérlegelni kívánja e vagy sem. A költségvetési kiadások kényszerű csökkentésénél a legkézenfekvőbb megoldás, ha az Országgyűlés elsősorban a rendkívüli kiadások előirányzatainak csökkentéséről, elhalasztásáról dönt. (A 2. sz. táblázat utolsó oszlopában feltüntettük azokat a költségvetési címeket, amelyek átminősítése indokolt lehet. Az ágazati célfeladatok tételes áttekintése tovább bővítheti a kört.) Az 5. § (2) bekezdése mindössze két tételt jelöl meg rendkívüli bevételként. V éleményünk szerint ez csak töredéke a rendkívüli bevételeknek. A teljesség igénye nélkül a következő tételek is rendkívüli bevételek közé sorolhatók, pl. a
-5-
privatizációs bevételekből VII. fejezet 16. cím.; kamatbevétel XXXI. fejezet 2. cím.; jamburgi gázszállítás XXXI. fejezet l. cím. 1.6.
A költségvetési törvényjavaslat 31. § (2) bekezdése rende lkezik a központi költségvetésbe befolyó leülföldön nyilvántartott gépjárművek adójának megosztásáról az államháztartás alrendszerei között. A bevétel 50 %-a az Útalapot, 50 %-a pedig a központi költségvetést illeti. A 31. § (2) bekezdés alapján a beszedett adóból a központi költségvetés 600 millió forintot átenged a Környezetvédelmi Alapnak. A törvényjavaslat számszaki indoklásai szerint ezen a címen a előirányzatokkal számolnak:
következő
bevételi
- a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeinél a 27. cím 2. alcíménél a lakossági adók között 1.500 millió forintot vettek számításba. Helyszíni ellenőrzésünk megállapította, hogy ez a számításba vehető adóbevétel 50 %-ával megegyező összeg, - a XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezeti indoklásából (II. kötet 13-56. oldal) megá! lapí:ható, hogy az Útalap bevételeként a leülföldi gépjárművek adója címen 1.600 millió forintot terveztek, amely l 00 millió forinttal meghaladja a XVII. fejezetnél számításba vett összeget, - a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezeti indoklásából (III. kötet 20-43. oldal) megállapítható. hogy a Környezetvédelmi Alap bevételeinél -átengedett adó címen, és nem költségvetési támogatásként- 600 millió forintot vettek számításba. Ez az összeg szerepel az alapok elő irányzatait összesítő 7 .sz. melléklet adatai között is. Fentiek alapján megállapítható, hogy a 600 millió forintot a központi költségvetés és a Környezetvédelmi Alap költségvetése bevételként egyaránt számításba veszi, azaz a központi költségvetés bevételeinél nem számolnak azzal, hogy a forrásból 600 millió forintot az Alapnak át kell engedni. Az el őirányzat ok szabályszerű megtervezése esetén a költségvetési hiány összege 600 millió forinttal növekszik .
..
.
.
1.7.
A törvényjavaslat 30. §-a szerím a költségvetési szervek és az önkormányzatok 7%-os munkaadói járulékát a költségvetés közvetlenül a Szolidaritási Alap támogatásának részeként állapítja meg és folyósítja. A finanszírozás ezen pénzkímélő megoldását elismerjük. Az alkalmazott megoldással az Alap saját bevételének minősíthető - köz ponti költségvetési szervek és az önkormányzatok által fi zetendő - járulék a Szolidaritási Alap költségvetési
-6-
támogatását megnöveli, a valóságosnál nagyobbnak mutatja. (A központi költségvetés mérlegében a költségvetési szervek támogatása soron l 7.500 millió for inttal kevesebbet, az alapok támogatásainál pedig ugyanennyivel többet mutatnak ki.) 1.8.
A törvényjavaslat 41. §-a határozza meg azokat a tételeket, amelyeknél a teljesítés külön szabályozott módosítás nélkül eltérhet az előirányzottól. Az (l) bekezdés alapján az államadósság elszámolásai (XXXI. fejezet 2-5. címei) is ide tartoznak. Az 1992.-93. évek költségvetési egyensúlyi problémáinak finanszírozására 460 milliárd forint rövid és hosszúlejáratú értékpapír kibocsátására kap felhatalmazást a pénzügyminiszter. (3. sz. táblázat) A törvényjavaslat indoklásaiban ezek kamatköltségére nem tal álhatók rész letes szánútások. A monetáris piac egyensúlyát és a költségvetési érdekek érvényesítését egyaránt biztosító értékpapír kibocsátási tervekről a költségvetési törvényjavaslatban is indokolt lenne számot adni.
2. A törvényjavaslat összhangja az Államháztariás~ Törvénnyel Az 1993. évi költségvetési törvénynek az ÁHT előírásait már alkalmaznia kell. Ezeket a törvényi előírásokat azonban a gyakorlatban most kell először teljeskörűen érvényesíteni. Jelentésünk ezen részében tételesen rámutatunk az ÁHT és a költségvetési törvény eltéréseire, azzal a szándékkal, hogy el ősegítsük az államháztartás elszámolási rendjének megújítását. 2.1.
Az ÁHT 124. § (2) bekezdése felhatalmazza a Kormányt , hogy a költségvetésben jóváhagyásra kerülő mérlegek tartalmát rendeletben szabályozza. A Kormány az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásáig még nem alakította ki az új államháztartási mérlegrendszert. A költségvetési törvényben jóváhagyandó mérlegek tartalma nem teljesen egyértelmű, ezért az ÁHT-ban keretszerűen szabályozott előírások teljesítése, a részletes szabályok hiányában nem kérhet ő számon. Az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat mellékletei a korábbi években kialakult hagyományok szerint épültek fe l, kiegészítve néhány, az ÁHT konkrét előírásaiból fakadó egyértelmű kötelezettséggeL Ezzel függ össze, hogy ma még mérlegelés kérdése, hogy az admin isztratív osztályozást tartalmazó l. és 2. számú mellékletek egyes tételei a közgazdasági osztályozás szerint összeállított 9. sz. mérleg melyik sorába kerülhetnek.
-7-
2.2.
Az ÁHT 36. §-a alapján a Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor
tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kjadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairóL Ezt az előírást a törvényjavaslat csak a kormányzati beruházások esetében teljesíti. 2.3.
A törvényjavaslat több paragrafusa rendelkezik különféle, a központi költségvetés, illetve az állarnháztartás más alrendszere javára teljesítendő befizetési kötelezettségrőL A befizetési kötelezettséget előíró rendelkezések azonban nem jelölik meg pontosan a kedvezményezett költségvetési címet. Ez a végrehajtásban és az ellenőrzésben zavarokat okozhat. A költségvetési törvényjavaslatban a következő paragrafusoknál feltétlenül indokolt megjelölni a költségvetési címeket. (6.§ (1),(2),(6),(7); 7 .§; 8.§ (1),(2),(3); 10.§ (3); 12.§ (l); 26.§ (l); 38.§ (6); 52.§; 54.§)
2.4.
A törvényjavaslat 2.§ (l) és (2) bekezdései "mintegy tájékoztatnak arról", hogy a bevételi és kiadási főösszegek megoszlását az l.sz., illetve a 2.sz. mellékletek tartalmazzák. Az ÁHT 30. § (l) bekezdés alapján az Országgyűlés a költségvetési törvényben
költségvetési címenként meghatározza a bér, társadalombiztosítási járulék, dologi kiadások, célfeladatok, beruházások, felújítások előirányzatai t. A 2. § (l) és (2) bekezdéseinek megfogalmazása az ÁHT előírásának csak közvetetten tesz eleget. 2.5.
A törvényjavaslat l l. § (l) bekezdése csak a kormányzati beruházások körére határozza meg azt a beruházási értékhatárt, amely felett nyilvános versenytárgyalást kell meghirdetni Az ÁHT 95. § (l) bekezdése szerint a költségvetési törvényben az értékhatárt
rögzíteni kell valamennyi, a költségvetési szervek körében lebonyolítandó kormányzati beruházásokra és felújításokra. 2.6.
A 13. § a költségvetési törvényjavaslat olyan rendelkezése, amelyet a költségvetési gazdálkodási rendben hosszabb távra is célszerű szabályozni. Ezért javasoljuk, hogy a 13. § bekezdései ne a költségvetési törvény első részébe kerüljenek, hanem a másodikba, az ÁHT módosításaként. Ennek révén az ÁHT-ben egyértelművé válna az alaptevékenységi kör és a vállalkozási tevékenység árbevételeinek elkülönítése.
-8-
A 13. §-ban foglalt előírásokkal az ÁHT-ben a pénzügyminiszter és aminiszterek feladatait tartalmazó 48. - 49. §-okat, valamint a 96. §-t célszerű kiegészíteni. 2.7.
A törvényjavaslat 17. §b. pontja a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának együttes előirányzatát 33.240 millió forintban állapítja meg. Az új induló beruházások célok szerinti felsorolásáról külön törvény rendelkezik. A költségvetési javaslatban nem különíthető el a folyamatban lévő beruházások közül a cél-, illetve címzett támogatás összege. A 6393. számon benyújtott, az önkormányzatok céltámogatási rendjét szabályozó törvényjavaslat is csak az új beruházásokról rendelkezik.
Az ÁHT 31. §-a szerint az Országgyűlés tételesen dönt a címzett támogatásokról. E kitételnek a javaslat jelenlegi formájában nem felel meg. 2.8 . A törvényjavaslat 38. és 39. §-ai az államháztartásan kívüli szervezetek javára történő kezességvállalást szabályozza. Az ÁHT 33. és 42. §-ai rendelkeznek a Kormány által vállalható kezességek éves költségvetésben való rendezésének módjáról. Ezek szerint az adott költségvetési évben szerződés szerint beváltható kezességvállalás mértékét, illetve a kezesi felelősség alapján fennálló kötelezettség együttes összegét a költségvetési törvény határozza meg. Az ÁHT 42.§ {2) bekezdése előírja, hogy a Kormány a költségvetési évben a kezesi felelősség alapján esedékessé válható fizetés i kötelezettségeit a költségvetési törvényjavaslat részeként tételesen köteles előterjeszten i az Országgyűlésnek.
A költségvetési törvényjavaslat 38.- 39. §-aiból, a 38 . § arányt rögzít, a 39. §-ban pedig korlátlan fel hatalmazást ad. A törvényjavaslatban nem számolnak be az eddigi elkötelezettség rőL illetve a várhatóan beváltásra kerülő igényekrőL Ezek csak az általános, illetve részletes indokJásokban szerepelnek, amelyek nem részei a törvény javaslatnak, és nem is teljeskörűek.
Nem rendelkez ik a törvényjavaslat a 38.§ (5), {6) bekezdéseiben megfogalmazott visszatérülések elszámolási helyéről. {A kezességvállalás alapján kifi zetendő kötelezettségeket, és a behajtások útján beszedett bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartásba venni és elszámolni.)
-9-
2.9.
A törvényjavaslat 40.§ (3) bekezdése felsorolja. hogy mely esetekben nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni a fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításokhoz. Ez a felhatalmazás az ÁHT 32. § (2) bekezdésével ellentétes. Az ÁHT hivatkozott paragrafusa szerint ugyanis a fejezetek között az előirányzatokat - az általános tartalék kivételével - csak az Országgyűlés csoportosíthatja át.
2.1 O. A törvényjavaslat 42. § (l) bekezdésében foglaltakról a költségvetés tervezésének időszakában kellett volna gondoskodni, az előirányzatokat az érintett fejezetekre lebontani. A felhasználások követhető elszámolása és ellenőrzése is ezt a megoldást indokolná. 2.1 l. A törvényjavaslat 42. §-át javasoljuk kiegészíteni egy új. (3) bekezdéssel. mivel az Önkormányzati törvény 84. § (2) bekezdése szerint az állami költségvetési törvényben meghatározott összeg megilleti az önkormányzatokat. Az új bekezdés tartalma: Amennyiben az önkormányzatok normatív állami támogatása - összességében a költségvetési törvényben meghatározott összegnél - alacsonyabban teljesül. az Országgyűlés határoz a maradván y felhasználásáróL 2.12. A törvényjavaslat 43 . §-a ellentmondásban van a 13. § (l) bekezdésében foglal takkal. Ugyanis. ha az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többletbevétele a központi költségvetést illeti meg. akkor nem indokolt, hogy ezeket az el őirányzatokat a fejezetért felelős szerv (vezető) módosítsa. Ezért a paragrafus elhagyását javasoljuk. (A 44. §-ban ezzel összhangban törlendő az "előirányzat módosítási" kötelezettségről való rendelkezés.) Itt jegyezzük meg, hogy a 13. §-ban felsorolt alaptevékenységnek minősülő bevételek meghatározásához a törvényjavaslat egyértelmű számszaki alátámasztást nem tartalmaz. Egyes címeknél elkülöníthetők az alaptevékenységhez kapcsolódó támogatás értékű bevételektől a vállalkozási jellegű bevételek, másoknál viszont nem. A gazdálkodási szabályok szerint csak az alaptevékenység bevételeinek országgyűlési jóváhagyása indokolt, s ezek módosítását - mivel az a támogatások változá<>át is okozhatja - valóban csak a pénzügyminiszter hatáskörébe célszerű utalni. 2 .13.
Az ÁHT 41. §-a szerint. ha az elői rányzat módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok a tervezett egyen leg megvalósulását veszélyeztetik. a Kormány köteles a tervezett költségvetési egyenleg biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
-10-
Az 1991.-92. évi költségvetési törvény végrehajtásának tapasz talatai szerint a költségvetési törvényben pontosabban kellene rendelkezni a pótköltségvetés készítési kötelezettség konkrét fel tételérő l /feltételei ről.
2.14. Az ÁHT ll 0 .-113 . §-ai rendelkeznek az államadósságról és a 116. § (2) bekezdésének 4 . pontja előírja az államadósság, továbbá a hitelállomány hitelezők, illetve eszközök, valamint lejárat szerinti bontásban történő bemutatását. Az ÁHT előírásainak a törvényjavaslatban lévő k.imutatások csak részben felelnek meg tekintettel arra, hogy a kamatterheket nem veszik számításba. Így az Országgyű lés elé kerülő kimutatásokból nem derül ki, hogy éveken keresztül az adósságszolgálaton belül nagyobb hányadot tesz ki a kamatteher, mint a hitelek törlesz tése. A fentiekből adódik, hogy a költségvetési törvényjavaslat nem tesz eleget az ÁHT 36. § b. pontjának sem, amikor a különböző lejáratú és kamatkondícióval rendelkező állami értékpapírok kibocsátására kért felhatalmazásoknál nem ad teljeskörü tájékoztatást ezen - esetenként több éves elkötelezettséget jel entő tételek késő bbi évekre vonatkozó hatásairóL ÁHT 116. § előírja a tervezéskor és zárszámadáskor j óváhagyandó és a tájékoztatásul bemu tatandó mérlegek körét. Ezek közül több nem készült e l, azonban az államháztartás mérlegrendszere tartalmának pontos és részletes meghatározása hiányában az ÁHT-ban megnevezett, de a költségvetésben be nem nyújtott mérlegek felsorolásszerü kifogásolása alaptalan lenne.
Z.l 5. Az
Ugyanakkor az ÁHT 116. § 3., 4., 9. pontjaiban meghatározott mérlegek elkészítését és pótlólagos beterjesztését az államháztartás egyensúlyi he lyzetének megítéléséhez, a tisztánlátáshoz elengedhetetlennek tartjuk. 2.16. Az ÁHT 7. § (3) bekezdésében és a 13. § (2)-(3) bekezdésében rendelkezik a költségvetési év pórkezelési időszaki elszámolásairóL A 13. § (3) bekezdés szerint "a pórkezelési id őszakban teljes íthető elszámolások dokumentumait, azok benyújtásának határidejét, az elszámolások következtében szükségessé váló befizetések, illetőleg kiadások te(iesítési idöpontjait, az éves költségvetésről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) kell meghatározni ."
Az 1993. költségvetési évben változatlanul indokolt a pórkezelés alkalmazása. Az ÁHT követelményei szerint tehát értel emszerűen a költségvetés i törvényben rendelkezni kell a pórkezelés köréről, mértékérő l és időszakáról. Az !992. évi pórkezelésbe vont kiadások körét javasoljuk kiegészíteni a családipótlék, köz ponti költségvetést terhelő nyugdíjkiegészítések, a bányászok koren-
-
11 -
gedményes nyugdíjjogosultságának kifizetéseiveL Megfontolást érdemel továbbá a helyi önkormányzatok normatív elszámolásának pátkezelési körbe sorolása.
3. A költségvetési törvényjavaslat
főbb előirányzatainak
megalapozottsága
A központi költségvetés 1993. évi pozíciójának tervét megalapozó makroszámítások változtak ugyan a módszertani és információs feltételek tekintetében. de ezek csak részlegesen tették a korábbiaknál megalapozottabbá a tervezést. Az 1993. évi adóbevételek prognosztizálási módszere alapvetően megfelelőnek minősíthető, azonban az ÁFA, társasági adó vonatkozásában továbbra is szám os a bizonytalansági tényező. A tervezés során a fejezeti felhalmozási kiadások elői rányzatait érdemben nem vizsgálták felül. A fejezeti tervező munkát megalapozottabbá tevő pénzügyminisztériumi előké szítő, szervező és szabályozó munka többnyire elszigetelt maradt és csekély eredményt hozott. A tervezési rendszer megújítására meghirdetett, néhány fejezetre kísérteti jelleggel kiterjesztett "0-bázisú" tervezés meghiúsult , elsősorban a megfelel ő előké szítés és szabályozás hiánya miatt. BEVÉTELEK 3.1 . A pénzintézetek nélküli társasági adó az 1993. évi pénzforgalmi előirányzatban 54 milliárd forint, amely l 0,2 százalékkal magasabb az előző évi várható összegnéL Az előirányzat az adózás előtti eredmény 14,2 százalékos feltételezett növekedésén alapul. Az előirányzatok tervezésének feltételeit a költségvetés készítésének időszakában információs oldalról nem biztosították: 3.2.
Az általános forgalmi adó nagymértékű növekedése a kétkulcsos ÁFÁ-ra történő átállás következménye, ezért az ÁFA törvényjavaslat elfogadása alapvetően befolyásolja a költségvetés megalapozottságát. Az ÁFA bevételek mintegy 75 százaléka a lakossági vásárlásokból származik, ezért a bevételek előrejelzésénél ennek kiemeit jelentősége van. Az 1993. évre prognosztizált lakossági fogyasztásnövekményt a várható lakossági többletjövedelmek nem támasztják alá.
-. 3.3.
A fogyasztási adó előirányzata reális. Az e l ő irányzat az adóhatóság 1992 I. féléves termékcsoportos bevallására épül, korrigálva a várható hatásokkaL Az ezen adónemből származó bevételek 64,5 %-át adó kőolajipari termékeknél változatlan fogyasztást tételeztek föl.
-12-
3.4.
A vám- és importbefizetések 1993 . évi költségvetési e l őirányzata a Icivetendő és a ténylegesen befizetendő várn és statisztikai illeték között az l 992. évi várhatónál aránytalanul nagyobb különbséggel számol. Az előirányzat indokJása szerint az 1992. évi várható 4.700 millió forint kint levőség 1993. évre 7.800 millió forintra nő.
3.5.
A pénzintézeti társasági adóelőirányzat fe lméréséhez részletes számítások nem álltak rendelkezésre. Az 1993 . évi pénzintézeti társasági adó pénzforgalmi előirányzata 283%-kal magasabb az igen alacsony 1992. évi várható teljesítésnél (6 milliárd Ft). A pénzintézeti törvény előírásai szerinti kockázati céltartalékképzés, valamint a pontosan nem becsülhető eredmények lényegesen módosíthatják a pénzforgalmi teljesítést.
3.6.
A személyi jövedelema dó 1993. évi előirányzata részletesen alátámasztott, megalapozott. Az SZJA előirányzat az 1993. évre a lakossági adóköteles jövedelem ll %-Ds feltételezett növekedésén alapui.Vitatható azonban az 50%-os adókulcs újbóli bevezetésének várható 3.000 millió forintos adóbevételt növelő hatása.
3.7.
Az ÁJiami Vagyonkezelő Rt-hez tartozó gazdálkodók 14.000 millió forintos osztalék befizetésének elői rányzatához a törvényjavaslat szá.'11ítást nem tartalmaz, a jamburgi gázszállításból származó 14.000 millió forint bevétel realitása pedig a bizonytalan szállítási. gazdasági körülmények miatt kérdőjelezhető meg.
KIADÁSOK 3.8.
A törvényjavaslat mellékletében felsorolt kormányzati beruházási célok néhány kivételtő l eltekintve megfelelnek a költségvetési irányelvekben meghatározott prioritásoknak.
Az 1993-ban indu ló beruházások indoklásaiból nem minden esetben állapítható meg a teljes költségigény, így az sem. hogy az adott beruházás nem sorolandó-e az ÁHT 23. § (2) bekezdése alapján a kiemeit jelentőségű beruházások közé. Cél szerű
le nne a beruházások ütemezésének új ragondolása. például a HM kórházi beruházás esetében. vagy akár a beruházás elhalasztása. például a Külügyminisztérium beruházásánáL Ugyanakkor elörelépésnek tekinthető a kormányzati és az intézményi beruházások két. ill etve három évet felölelő bemutatása. Az 1993. évi költségvetési javaslat nem tér ki a fejezetek e lőző évekbő l maradt beruházási keretmaradványok kezelési mödjára. A törvényjavaslat l. kötet 353-385. olda lain található táblázatok a beruházási juttatásokat csoportosítja. A rész l etező tábláza-
-13-
tokból azonban nem minden esetben állapítható meg, hogy a beruházás melyik fejezet előirányzatai között található meg. (Az A., B.. C. táblázatok adatait fejezetenként kigyűjtöttük, amely a 4. sz. táblázatban található.) 3.9. A központi költségvetés kiadási előirányzatainak összetételében a korábbi évekhez viszonyítva lényeges változás nem történt. (A családi pótlék előirányzata 1991-92. években a költségvetési szervek támogatásai között szerepelt. 1993-ban ez a mintegy l 00.000 millió forint nagyságú összeg külön mérlegsoron szerepel.) A kiadási főösszegen belül a központi költségvetési szervek kiadásai l 7%-kal, saját bevételei 34, l %-kal, támogatás előirányzata pedig l 0,3%-kal nagyobb az 1992. évi előirányzatokhoz viszonyítva. A támogatási előirányzat szerény mértékű növeléséhez a bevételi előirányzat minden eddiginél nagyobb arányú emelkedése párosul. Ez reális, mert évről-évre a teljesítés lényegesen meghaladja az előirányzatot A bevételek 1993. évi előirányzatai még mindig l 0%-kal elmaradnak az 1991. évi ~é!1y!ől. Az alátervezést a helyszíni vizsgálataink is ..:.látámasztották. 3.1O. Az önkormányzati költségvetések előkészítéséhez kapcsolódó tervezési munka jogszabályi háttere lényegesen nem javult 1992. évhez képest. Még mindig nem alakult ki a tervezés egészét lefedő, összehangolt jogszabályi és ezzel összefüggő információs rendszer. Így a jelenlegi szabályozás egyik legfőbb problémája, hogy a normatív állami támogatásorr felül juttatott cél-, címzett és kiegész ftő támogatások egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat. Továbbra sem készültek költségmodellek az egyes normatívák megalapozásához. A támogatások elosztásánál az önkormányzati kötelező feladatok és ellátottsági mutatók nem játszanak szerepet. 3.11. Az elkülönített állami pénzalapok szerepe - az eredeti szándékok ellenére 1993-ban tovább nő. Bővülnek a másodiagos csatornákon keresztül központosított és elosztott jövedelmek. Az alapok költségvetési támogatásának arányos növekedését a törvényjavaslat azzal kerüli ki, hogy a privatizációs bevét e lekbő l az alapokat közvetlenül támogatják. Ez a hatályos törvények alapján ugyan lehetséges, de megfontolandó. hogy szinte kizárólagosan támogatás ért ékű - nem automatikusan mozgó -bevételekből fedezett kiadások elkülönített finan szírozása indokolt-e. Hosszabb távon a privatizációs bevételekből az alapok finan szírozása megoldatlan, így az 1993-ra tervezett módszer csak látszatmegoldás.
-14 -
Az alapok javasolt támogatásainak mértéke nem
ítélhető
meg. Az
ellenőrzés
idején még nem álltak rendelkezésre az alapok működtetéséhez szükséges törvények tervezetei és a számítási anyagok. Így az alapok 1993. évi mérlegadatai a célrendszer és az egyéb források pontos ismerete nélkül készültek. 3.1 2. A javaslat a központi költségvetés társadalombiztosításra vonatkozó garanciavállalási kötelezettségét az 1992. évihez képest bővítette. Ezáltal a szabályozás jobban összhangba került a társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény 5. §-ával, mely szerint "a bevételeket meghaladó kiadásokat az állam fedezi". A társadalombiztosítási alapok által átmenetileg járulék bevételekből finanszírozott szociális jellegű ellátások összege 42 rnilliárd forint, amely szinte megegyezik a társadalombiztosítás 1993. évre előirányzott hiányával.
4. A költségvetési törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek megalapozottsága 4.1. A 3. §.c. pontjában a kincstárjegy kibocsátására vonatkozó felhatalmazás felső korlátot nem rögzít, "legalább 24.933,6 millió forint összegben" növelhető a kincstárjeg}-tk és más állami értékpapírok állománya. Ez a megfogalmazás közvetett formában korlátlan összegű értékpapír kibocsátásra ad felhatalmazást, lehetőséget teremtve a pénzügyminiszternek, hogy a költségvetési hiány jelentős túllépését is finanszírozhassa, s elmulaszthassa a pótköltségvetés készítési kötelezettséget. 4.2.
A 3. § (l) bekezdés d. pontjában foglalt felhatalmazás nagyon "puha korlátokat" jelent, a 3. § (2) bekezdése pedig a forgóalap folyamatos fizetőképességéhez korlátlan mértékben engedélyez likviditási kincstárjegy kibocsátást. A tervezett hiány és a forgóalap nagysága indokolja, hogy a bevételek és kiadások eltérő ütem.különbsége miatt a forgóalap likviditásához hitel jellegű forrásokat is igénybe vegyenek. A felhatalmazást azonban javasolj uk konkrét mértékekhez kötni. (Pl.: a jóváhagyott bevételek, vagy kiadások meghatározott százalékának megfelelő összeg.)
4.3. A 3.§ (3) bekezdése - ugyancsak mérték meghatározása nélkül - speciális állarnkötvény kibocsátására ad felhatalmazást a pénzügyminiszternek a bankok privatizációjához szükséges hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez forrásként vagy kezességvállalásként
-15-
A törvényjavaslat részletes indokolása szerint "A rendszer paramétereit, így az értékpapír kamatát és egyéb felt éte le it még ki kell alakítani. Ugyancsak később határozható meg a kibocsátandó, s az államadósságot növelő értékpapírok mennyisége, mivel mind az érintett banki követelések nagysága, mind az értékesítésük esetén felmerülő veszteség csak folyamatosan számszerűsíthető."
Az indoklásban f oglalt
el őkész ületek
nem indokolják, hogy
errő l
már a költség-
vetési törvényben rendelkezzenek. 4.4.
A 6. § számos fizetési kötelezettséget tartalmaz a privatizációs bevételek terhére, annak ellenére, hogy a javaslat 9.sz. mérleg mellékletének "privatizációs bevételek" sora ezen a címen előirányzatot nem tartalmaz. A törvényjavaslat 6. § (5) bekezdése szerint - az 1993. évi vagyonpolitikai irányelvek tervezetével összhangban - az elkülönített alapok közvetlen finanszírozására 20,5 milliárd forint privatizációs bevétellel számolnak. Az elkülönített állami alapok összevont mérlegében (a törvényjavaslat 7. sz . melléklete) ezzel szemben 24,5 milliárd forint privatizációs bevétel szerepel. Az eltérés azt jelenti, hogy a költségvetési javaslatban a Kisvállalkozói Garanc2a Alap 4 milliárd forintos kiadására nincs meg a fedezet. Az 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelvek terveze te szerint ugyanis a 4 7 rnilliárd forintos privatizációs bevételből e célra nem jut fedezet.
4.5.
A 7. § a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében l évő . állami vagyon értékesítésébőL hasznosításából származó bevételről rendelkezik. A törvényjavaslat 2.sz. melléklete szerint ezen a címen 1.200 millió forintot vettek számításba.
Az állami költségvetés mérlegében a bevételt a költségvetési szervek befizetései tartalmazzák, amely közgazdaságilag
megtévesztő.
4.6.
A törvényjavaslat 14. §-a szabályazza a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatását A normatíva 8%-kal növekedett (60 .100 Ft/fő/évről 65.000 Ft/fő/évre). Nem változott viszont a felhasználás és elszámolás szabályozása. Így az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kiadási előirányzatok megalapozottsága kérdéses, mivel a tényleges felhasználás követésére a jelenlegi elszámolás rend nem ad módot.
4.7.
A törvényjavaslat 16. § (l) bekezdése szerint a törvényjavaslat 3 .sz. mell éklete állapítja meg a helyi önkormányzatok költségvetéséhez közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulásokat.
-16-
A normatívák között konkrét összeg meghatározása nél kül szerepel a szociálpolitikai feladatok normatívája. Az indoklás szerint a 2.200 - 3.600 forint között mozgó normatívát egy, az adott önkormányzat szociálpolitikai helyzetét tükröző mutató alapján kapják meg az önkormányzatok. A mutató kiszámításának módszerét azonban sem a költségvetési törvény, sem annak indokiása pontosan nem tartalmazza. 4.8.
A 16. § (3) bekezdése szerint a normatív állami hozzájárulás évközben módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult. Javasoljuk a bekezdés kiegészítését "a feladat, vagy intézmény átadásról szóló megállapodásban rögzíteni kell az átadással együtt járó állami támogatás összegét" szövegrésszel.
4.9.
A 16. § (4) bekezdés szabályozása szerint az 1992. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék összegét növeli. Az l 992. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása kapcsán azonban a költségvetési visszatérülésen kívül a központi költségvetésből történő kifizetési kötelezettség is jelentkezik. Megjegyezzük, hogy a 16.§ (4) bekezdése nem zárja ki , és nem teszi feleslegessé, hogy az 1992. évi zárszámadási törvényben az elszámolást bruttó módon szabályozzák. Meg kell jelölni ennél a tételnél azt is. hogy a központi költségvetést terhelő kiadás melyik költségvetési cím terhére történjen.
4.1 O. A törvényjavaslat 16.-17. §-ai állapítják meg az önkormányzatok állami hozzájárulásait Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége alapján rendszeresen ellenőrzi az állami hozzájárulások igénybevételének jogosságát. Törvényi rendelkezés hiányában az ellenőrzés által feltárt jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetésének érvényesítésére azonban nincsen mód. Ezért a törvényjavaslat 17-1 8. §-ait újabb bekezdésekkel javasoljuk kiegészíteni, amelyek rögzítik, hogy az Állami Számvevőszék által feltárt jogtalanul igénybe vett támogatások viszszafizetéséről a Belügyminisztérium a Pénzügyminisztérium e ll enjegyzése mellett intézkedik. 4. 11. A törvényjavaslat 27.§ (4-5) bekezdése a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási a lapok finanszírozásával kapcsolatban tartalmaz rende lkezéseket A társadalombiztosítás i alapok az államháztartás alrendszerét képezik. ezért az ÁHT l l O. §-a értelmében tartozásaik belföldi államadósságnak teki ntend ő k .
-17-
Az Alapokszámláita Magyar Nemzeti Bank vezeti. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. LX. törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank az államháztartás alrendszereivel kizárólag a költségvetésen keresztül tarthat kapcsolatot. Ezért a társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetési törvény összefüggései kapcsán a következőket kifogásoljuk:
- a törvényjavaslatban a társadalombiztosítási alapok 1992. és 1993. évi hiánya finanszírozását biztosító értékpapír-kibocsátással kapcsolatban a megfogalmazásból kimaradt mind a kibocsátó, mind pedig a megbízó megjelölése. (Csak a társadalombiztosítás törvényjavaslatában szerepel a társadalombiztosítási alapok kezelőjemint megbízó, illetve a Magyar Nemzeti Bat)k mint kibocsátó megnevezése.) -Nem tartalmazza e paragrafus sem az értékpapírok kibocsátási ütemét, sem pedig a lejárat időtartamát. -Az (5) bekezdéssel kapcsolatban említjük meg, hogy a társadalombiztosítási
alapok 1992. évi hiányát finanszírozó értékpapír kibocsátását sem a költségvetési, sem a társadalombiztosítási költségvetési javaslat, sem pedig egyéb törvényi szabályozások nem tartalmazzák. Ezen értékpapírok kibocsátására a bekezdés csak közvetetten utal a tőketörlesztésre vonatko..:.ö állarni garancia átvállalásávaL 4.12. A 28. §. tartalmazza, hogy a betegbiztosítási ellátásokra jogosultságot nem szerzett személyek után, a központi költségvetési hozzájárulás 5 .800 millió forint. Az összeg számítási anyagát sem a költségvetési, sem pedig a társadalombiztosítási törvényjavaslat nem tartalmazza. Véleményünk szerint az átalányszerű elszámolás helyett indokolt az utólagos elszámolás alkalmazása. 4. 13. A 29. § (l ) bekezdésében "az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok összevont mérlegét a 7. sz. melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi". Az ÁHT 116. § (l) bekezdése alapján viszont az Országgyűlés a tervezéskor az alapok költségvetési mérlegét jóváhagyja.
A költségvetési törvényjavaslat 7.sz. mellékletében az alapok előirányzatait részben a ma hatályos, különböző sz intű jogszabályok szerint vették számításba, másrészt viszont csak olyan elképzeléseket tükröznek az előirányzatok. amelyek törvényi előkészítése sem történt meg. Az ÁHT 125. §(l) bekezdése aiapján 1993. év január l-jétől csak olyan alap működtethető,
amelynek törvény határozza meg rendeltetését, bevételi forrásait,
-
18 -
a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult minisztert. Emiatt a 7 .sz. mellékletben feltüntetett összegek valóban csak tájékoztató jellegűek. Nem fogadható el azonban az a megoldás sem, hogy a feltüntetett előirányzatok alapján az 1993. évi gazdálkodás folytatható legyen. A törvényjavaslat 4 7. § (l )-(2) bekezdései korlátozzák az alapok gazdálkodását, de a saját bevételek 1993. évi felhasználását lehetövé teszik. Javasoljuk, hogy az Országgyű l és kötelezze a Kormányt, hogy 1993. április 30-ig terjessze be az alapok törvényi előírásokon alapuló 1993 . évi költségvetéseit. Az alapok kezelői az előterjesztésben tételesen számoljanak el az 1993. I. n.évi felhasználással, az 1992 . évi záróegyenleggeL kint lévőségeikkel. Az elszámolás alapján az I. n.évben teljesített kiadásokat az alapok 1993. évi költségvetése részeként kell beilleszteni. Azokat az alapokat, amelyek fenti feltételeknek nem tudnak megfelelni az elszámolással egyidejűleg javasoljuk megszüntetni. 4.14. A 44. §-ban foglaltak szerint a Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási állarntitkárának - mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervcz~~l; felhasználási és információszolgáltatási kötelezett ~ége nem terjed ki a központi költségvetés végrehajtásával összefüggő központi lag kezelt, valamint az általános tartalék előirányzatokra. Ellenőrzési
tapasztalataink szerint e bekezdés kiegészítendő azzal, hogy a központilag kezelt tartalékok fentiekben részletezett kötelezettségét a pénzügyminiszternek kell ellátnia. Megállapítottuk ugyanis. hogy a tartalékok nyilvántartása az adminisztratív osztályozási rend miatt "gazdátlan" maradt.
-19-
ll. A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAlNAK MEGALAPOZOTTSÁGÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
l. Bevételek
A bevételek makrogazdasági számításainak munkafolyamatát helyszíni ellenőrzés során is vizsgáltuk. A makroszámítások bizonytalansága - az óvatosabb előrejelzések és egyes tervezési tényezők kedvező irányú változása következtében - valamelyest mérséklődött. A források mértéke azonban - a jövedelemképződés 1993. évi üteme és a jövedelemtulajdonosok közötti megoszlása miatt - ebben az évben is csak viszonylag nagy eltérés kockázatával prognosztizálható. A számítások megbízhatóságát javította, hogy - az előző évekhez képest valamelyest bővült és rendszeresebbé vált a gazdaságstatisztika által megfigyelt és szolgáltatott adatok köre. A magánszektor teljesítményének figyelembe vétele így már nem kizárólag becsléssel történt, bár az adatkör még közel sem teljes és pontossága is kétséges. A külkereskedelmi statisztikában is korábban javították a forgalom számbavétet~~v· Y.. megbízhatóságát, a fogalmak értelmezésének e; :Jségességét. A makroszámítások módszereiben lényeges változtatást a Pénzügyminisztérium nem hajtott végre. Az eddigi kereteket megőrizve a modellezés finomítása el őrelépésnek minősíthető.
Az alkalmazott módszcrck jcllcmzöcn megfelelnek ugyan a nemzetkö zi gyakorlatnak, de a nagyarányú változások követésérc és
e lőrejelzésérc
kevésbé alkal-
masak. A hazai viszonyokra eredménycsen adaptálható külföldi számítási módszcrck átvételére a Pénzügym inisztériumnak nem volt lehetősége.
A prognózisok megalapozottságát kedvezőtlenü l befolyásolta egyes hatásvizsgálatok elmaradása. Így a tervezők nem rendelkeztek a csődeljárások jövő évi várható alakulására és szerteágazó hatására vonatkozó felmérések, előrejelzések aclataival. Szintén nem készült megbízható előrejelzés a számviteli törvény gazdasági hatásáról. l A törvény alkalmazásával bekövetkező információcsökkenés t is csak átmenetileg tudják áthidalni./ A prognózisok - mikrogazdasági információkan is alapuló - ágazati egyeztetése és folyamatos korrekciója a Pénzügyminisztériumon belül és az illetékes tárcákkal megtörtént, a makroszámok véleményezésébe kutatókat is bevontak. Lényeges véleményeltérés nem alaku lt ki. A költségvetési bevételek jelentős részéért felelős hatóságok l APEH, VPOP l köz reműködésére ugyanakkor nem tartottak igényt.
-20-
A költségvetés jövede lempoz íciójának prognosztizálását a kormányzati döntések elhúzódása ez évben lényegesen nem hátráltatta. A jövedelem centralizáció és a felhasználás mértékét alapvetően meghatározó paraméterek /adómértékek, támogatási szintek, a hiány nagysága stb./ a Kormány által kellő időben eldöntésre kerültek. A legnagyobb bizonytalanságat az okozza, hogy a költségvetés bevételeit alapvetően befolyásoló törvényeket (általános forgalmi adó, SZJA stb.) az Országgyűlés még nem fogadta el.
1.1. Társasági adó /pénzintézetek nélkül/ A társasági adó 1993. évi előirányzata pénzintézetek nélkül 54 milliárd forint, ami l 0%-kal több mint az előző évi várható. Az előirányzat az adó alapját képező vállalkozási nyereség 14- 15%-os növekedését tételezi fel. Helyszíni ellenőrzés során vizsgáltuk a tervezés feltételrendszerét, az előirányzatok tervezéséhez rendelkezésre álló, felhasznál t információk körét, megbízhatóságát. Megállapítottuk, hogy ezek nem teremtették meg a megalapozott tervezés feltételeit. Az ágazati szintű adózás előtti eredmény a számviteli törvény előírásainak nem következetes figyelerrtLevétele miatt tévesen került meghatározásra. Az 1993. évi eredményszemléletű társasági adóból a pénzforgal mi adóbevétel kialakítását az adóhatóság havi és összesített pénzforgalmi jelentései megnyugtató módon nem támasztják alá. Erre vonatkozó szám ítási módszer nem került kialakitásra. A
szá m v itel r ől
szóló 199 1. évi XVIII. törvény 2. sz. mellékletében közzélett
Eredménykimuta tás "A" változatának tagolásá tól eltér az 1993. évi tcrvszámítás /és az 1992. évi várható is/. A belföldi és export értékesítés nettó árbevétele, valam int az aktívált saját teljesítmények értéke /sajá t előáll í tású eszközök aktívált értéke plusz saját t ermcl és ű készletek állományváltozása, minusz az anyag jell egű r áfordításoki helyett az anyagmentes termelési érték /GDP/ a levezetés kii ndu lópontja. M agyaráza tként jelölték meg, hogy az előbb közölt tételeknél - a rendező mérlegek feldolgozása hiányá ban - bázisadat nem állt rendelkezésre. Az indoklás részben helytálló, azonban az előirán yza t helyessége vitat ható, mivcl a számviteli törvényben el őírt ne ttó árbcvétcl plusz aktívált saját teljesítményérték, minusz az anyagje ll egű ráfordítások nem azonos ka tegória az anyagmcn tcs termelési értékkel /G DP/.
Kifogásolható, hogy a tervezés során egy ma már érvényét vesztett ágazati besorolási rendet alkalmaztak.
-21-
Az ! 993. évi állami költségvetés előirányza t kialakítása mu nkaprogramjának végre haj tásá hoz az 1992. évi terv. várható és 1993. évi tcrvadatok a 90 17/ 199 1 (S K.8) KSH közicmény szcrinti, 1992. január l-től érvényes ágazati osztályozási rendszer szcrint nem kerültek összeállításra. Fent említett adatok a KSH 199 1. december 3 1-ig érvényes ágazati besorolási rendjének megfelelő szerkezetben készültek cl. A hatályos besorolási rend szcrinti tervezéshez az összesített alapada tok nem álltak rendelkezésre, mert az adóhatóság az 1991. évi tényadatokat az 1992. évtől érvényes ágazati bontásban nem szolgáltatta, ugyanis az 1992. január l -jei rendező mérlcgct és rendező eredménykimuta lás t nem dolgozta fel.
A társasági adó összegének megalapozottságára vonatkozóan számításokat is végeztünk. Megállapítottuk, hogy a Kormány által előirányzot t gazdasági növekedést feltételezve 254 milliárd forintos nyereségtömeg után - a nyereségadó kedvezményt és a pénzforgalmi áthúzódásokat is figyelembe véve - 58 milliárd forint társasági adó realizálódhat. Az általunk számított összeg csak kissé tér el az elői rányzott társasági adótól, ami arra utal. hogy a nyereség felosztása a Kormány által használt paraméterek alapján helyesen történt. A társasági adó elő i rányzott összegének megalapozottságát alapvetőerr a tervezés feltételrendszerének - a helyszíni vizsgálat során megállapított - bizonyq:l lansága befolyásolja.
1.2. Általános forgalmi adó Az adónemek közül a legnagyobb mértékű növekedést az általános forgalmi adó bevételnél tervezték. Az 1993. évi költségvetési e l ő i rányzatot - az óvatos becslés ellenére - a lakosság várható fogyasztása vonatkozásában meggyőzőerr nem támasztják alá.
Az á ltalános forgalmi adó 1993. évi el őirányzata 285 milliárd forint, ami az előző évi várhatónál 79%-kal több. A 126 milliárd forintos többl et bő l azonban 30,2 milliárd forint a motorbenzin ÁFA-ja, amely viszont a fogyasztási adót csökkenti. (A roatorbenzint tervek szerint 1993 évtől 25% ÁFA terheli. amely a fogyasztási adóból levonásra kerül.) A növekmény így 95,8 milliárd forin t, ami még mindig igen jelentős. A nagymértékű növekedés a kétkulcsos ÁFA-ra történő átállás következménye, ezért az egész költségvetés megalapozottságát döntően befolyásolja, hogy az Országgyűlés elfogadja-e vagy sem az új ÁFA törvényt. megalapozottságát hel yszíni ellen őrzés során is vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az ÁFA bevételek mintegy 75%-a a
Az általános forgalmi adó
elői rányzat
-22-
lakosság vásárolt fogyasztásán alapszik. ezért ennek a bevételek kiemeit jelentősége van.
el őrejelzéséné l
Az 1993. évre a számítás alapját képező , 1.660 milliárd forintra tervezett lakossági fogyasztásra, a növekményére vonatkozóan adatgyűjtés , felmérés nem készült. Az ÁFA bevételek prognosztizálását az APEH-PSZT! által készített pénzforgalmi adatok seg ítették, azonban az 1992. I. félévi adóbevallások a tervkészírés időszakában még nem álltak rendelkezésre.
A tervezés megalapozása érdekében csak a különböző társadalmi rétegek fogyasztási struktúrájára vonatkozóan készült elemzés. Tekintettel azonban arra, hogy a kiskereskedelmi forgalomról készül ő statisztika, valamint a különféle háztartási statisztikák nem ilyen célra készültek, ezen összegek megbízhatósága vitatható. Az 1993. évi előirányzat a fogyasztás l %-os növekedésével számol. A számí tási anyag egyetlen "0"-kulcsról 8%-ra változott adókuicsos termékcsoportnál scm tervez csökkenést. Óvatos volt a prognoszti zálás amikor az élelmiszeripari termékértékesítés 5%-os, a egyéb iparcikk értékesítés 10%-os adóbevétel csökken ésével számolt. Az adóbevallások alapján /ercdmény-szemléletbcn! előirányzott 292,7 milliárd forint ÁFA és a pénzforgalmi szemlélctbcn előirányzott 285 milliárd for int ÁFA közölti különbség 17,7 milliárd forint! az ellenőrzés szerint nem teljesen reális, mivel az 1993- 1994. évre tö rténő áthú zódás 117,2 milliárd forint! összegét a bevételi előirányzatok 1992. évi várhatóhoz viszonyított növekedésének ará nyában emelték fel. Az összeg alakulásáról részJetes számításokat nem végeztek.
Az előirányzott ÁFA bizonytalanságára utal az is, hogy a tervezés során a
legnagyobb összegű növekmény, 35 milliárd forint a vegyes iparcikk termékcsoportnál van, holott a lakosság szempontjából ennek a keresJeti ru galmassága a legnagyobb. A prognózis megalapozottságánál azt is figyelembe kell venni, hogy a személyi jövedelemadó-köteles lakossági jövedelmek 129 milliárd forinttal emelkednek, melyből a személyi jövedelemadóra 41 milliárd forintot fordítanak. A többletfo gyasztásra így 88 milliárd forint marad, amiből még megtakarításokkal is számolni kell. Ebből adódóan a jövedelmek alakulása megnyug tatóan nem támasztja alá a lakossági fogyasz tásból származó általános forgalmi adótöbblet 74 milliárd forintját.
-23-
1.3. A fogyasztási adó A f ogyasztási adó
el őirányzata
megalapozottnak
tekinthető.
A fogyasztási adó bevételi elő irányzata az adóhatóság 1992. I. féléves termékcsoportos bevallásokból készült kimutatásaira épül, számolva a várható hatásokkal. A fogyasztási adóbevételi elő irányzat 64.5%-a kőol ajipari termékek után képződ ik , amelyeknél az el ő rejelzés változatlan fogyasztást tételez fel. A jövedéki cikkeknél l 5%-os, az üzemanyagoknál l 0%-os valorizációval számo ltak. Az élvezeli cikkekből származó adóbevétel megvalósulása a jövedéki adó ellenőr zésének hatékonyságától is függ.
1.4. Vám- és importbefizetések
Az 1993. évi költségvetési el őirányzat akivetendő és a ténylegesen befizetendő vám- és statisztikai illeték között a reálisnál magasabb. az 1992. évi várhatónál lényegesen nagyobb különbséggel számol. A z e lői rányzat indokiása szcrint az 1992. évi várható adatok 4,7 milliárd fori11. t, az 1993. évi
elői rányza tok
7,8 milliárd forint
kintlévősége t
rögzítenek.
Az 1992-ben bekövetkezett változások - a vámbiztosí tékok megkövetclésc, az azonnal i vámkiszabás feltételének biztosítása /augusztus 1 - t őU számítástech nikai háttér javulása stb. - következtében már nem érte lmezhető a 9 %-ot meghaladó kintl évőség prognosztizálása.
A VPOP 1992. évben a csőd eljárási és behajtási apparátus létrehozásával biztosíto tta a vámadósokkal szembeni letiltás és végrehaj tás jogintézménye alkalmazásának szervezcti feltételeit. Mindezck alapján nem érth e t ő az 1993. évi költségvetés indoklásának "fize tési készség némi romlására" utaló megjegyzése. Indokolt lett volna a vám tartozásokat megbontani, 1992. évi várható és 1993. évi terv összcgekrc. A kintlévőségek d önt ő részének jogszabályi háttérrel biztosított behajtása cselén 1993. évben minden körülm ényt számításba véve a kivetés és pénzügyi teljesítés mcgközelítően azonos szintcn /82 milliárd fo ri nt/ prognosztizál ható.
1.5. Pénzintézetek társasági adója és osztaléka A pénzintézeti társasági adó előirányzatát nem tartj uk teljes mértékben megalapozottnak. Nem mérlegadatokra támaszkodik. a bevételek és a ráfordítások felméréséhez e lemzés. részletes számítási anyag nem állt rendelkezésre. Az adóbevétel alátámasztása az indoklás alapján nem teljesen kielégítő.
-24-
A tervezés során az 1991. évi mérlcgadatok helyett a pénzintézeti c1örejclzések, s a várható adatokra vona tkozó számítások képezték az információs bázist.
A pénzintézeti társasági adó 1993. évi pénzforgalmi előirányzata 23 milliárd forint. az 1992. évi várhatónál 283%-kal magasabb. Az eredményromláson kívül az 199 1. évi céltartalék képzés miatt bekövetkezett 1992. évi adóvisszaigénylések az 1992. évi várható adót 6 milliárd forintra csökkentették. Az előirányzat bizonytalanságára utal. hogy 1992. I-III. negyedévében ténylegesen az osztalékkal együtt csupán 2 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A pénzintézeti törvény előírásai szerint a pénzintézetek kockázataik fedezetére kockázati céltartalékot kötelesek képezni ráfordításként történő elszámolássaL Az 1991. december 31-én meglévő kockázati céltartalék és a törvény szerint képzendő tartalékszint közötti különbözetet három évre elosztva, évente azonos arányban növelve kell képezni. A tervezéskor a pénzintézeti törvény előírásai szerint számított tartalékszinthez az Állami Bankfelügyelet szolgáltatott összesített adatot. Az elszámolható céltartalék 1992. évi várható és 1993. évi tervezett 27 milliárd forintos összegének beállítása a törvényi előír~soknak megfele lően történ t. A pénzintézeti osztalékat reálisan irányozták elő !2 milliárd forint/. l .6.
Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó 1993. évi előirányzata részletesen a látámasztott. Bizonytalansági tényezőt jelent azonban a lakossági jövedelmek alakulása, különös tekintettel a munkanélkül iek számának változására.
Az összes személyi jövedelemadó bevétel !993. évi előirányzatából a költségvetést meg ille tő összeg 192,5 milliárd forint. Az SZJA elői rányzat a lakossági adóköteles jövedelem l l %-os feltételezett növekedésén alapul. A tervezés során az SZJA törvényjavaslat adóalapnövelő hatásaként 15 milliárd forinttal számoltak, továbbá az adótáblát az 50%-os adókuicsos sávval bővített ék . Az alkalmazott SZJA előreje l ző rendszer ez évben is az adóhatóság által feldolgozott SZJA bevallások adataira támaszkodott. Vitatható az 50%-os adósáv újbóli bevezetésének 3 mi lliárd forintos adóbevételi hatása, rnivel vá rható, hogy az chben éri ntett adófizctöi körnek a magasa bb személyes jövedelem elérésében való érdekeltsége csökken.
-
l. 7.
25-
Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
A költségvetési törvényjavaslat 9. sz. mellékletében belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételként közgazdasági jellegét tekintve többféle bevételt terveztek meg, ugyanis a bevételi előirányzat 60,6 milliárd forintos összegéből 19 milliárd forint tőkejellegű bevétel (az ÁV Rt-től 14 milliárd forint az állami vagyon hozadéka, az Á VÜ-től 5 milliárd forint privatizációs bevétel). Az előirányzott 60,6 milliárd forint 5,8 milliárd forinttal több mint az előző évi
várható. A növekedést is alapvetően az okozza, hogy a bevételek egy részét itt tervezték.
tőkehozad ék jellegű
Az Állami Vagyonkezelő Rt-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1992. évi adózás utáni nyereségéből az Á V Rt. 14 milliárd forintot köteles osztalék cím én a központi költségvetésbe befizetni. Az osztalékra vonatkozóan a költségvetés számítási anyagat nem tartalmaz. Az egyik legjelentösebb
nagyságrendű
(a jamburgi gázszállításokból származó 14 miUiárd forint összegű) bevétel sok ? izonytalanságot takar. A .s~á ll ítandó gáz mennyiségére a meg l évő egyezm ény biztosítékot nyúj t (2 milliárd 3 m /év), de a dollárárfolyam csökkenő tendenciája a bevételek csökkenését valószínűsíti. Ezen felül a gáz importjáról és belföld i ér tékesít éséről - ebből kövctkezöen költségvetési befizctésröl - szóló szerzödést az érdekelt felek árviták miatt már 1992. évre scm kötötték meg. További bizonytalanságot jelen t, hogy az orosz fél új energia törvény-tcrvezetet készít elő, amely exportvám kivetését is tartalmazza. Ennek végleges tisztázása csak a. közeljövöben várha tó.
2 . A költségvetés kiadásai ·.
2. 1.
Kormányzati beruházások
A beruházási elői rányzatok megalapozottsága a műszaki tartalomra és a pénzforrások számbavételére tekintettel nem teljeskörű . Az alkumechanizmus során a fejezeti keretszámok többször változtak. A beruházási célokat is módosították, mert szerződéses kötelezettség csak néhány áthúzódó beruházásra volt (mint pl. a soproni kórház). A
M űvclödési
és Közoktatási Minisztérium 1992. évi á thúzódó fizetési kötele-
zettsége például a június hónapban jelzett közel 3 mitliárd forint ról augusztusra 600 rnillió forintra csökkent.
- 26 -
Erre tekintettel az 1993. évi beruházások előirányzatainál az 1992. évről áthúzódó kötelezettségek 20,8 rnilliárd forintos összege még nagy valószínűség gel változni fog az év hátralévő részében. A törvényjavaslat mellékletében felsorolt beruházási célok néhány kivétellel alapvetően megfelelnek a költségvetési irányelvekben meghatározott prioritásoknak. Az e körbe nem sorolható beruházások közül egyesek más szempontból is kifogásolhatók. Egyes esetekben a szűkös pénzügyi forrás ellenére is célszerű lenne a beruházás ütemezésének újragondolása, gyorsítása, másutt - ugyanezen okból - a feladat halasztása is indokolt lenne. A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél Idemeit jelentőségű kormányza ti beruházás / 1,9 milliárd forinti a MH Központi Honvéd Kó rház rekonstrukciója. A rekonstrukció 1985. évi bázisáron számítva 5,6 m illiárd forin t összegben került jóváhagyásra, 199 1. évi befejezésset Az 199 1. évig eltelt 6 év ala tt 4,9 milliárd forin tot fordítottak a ldvitelezésre és az 199 1. év után hátralevő munkák 11991. évi áron számított/ becsült értéke az eredeti tervből maradt 0,7 milliárd forinttal szemben 15,8 milliárd forint, azaz a beruházás a befejezésig 20,2 miJliárd f ori:1 ::n kerül. A rekonstrukció sz:ímított köl tségei a tervezett ütemhez viszonyítva 12,7 milliárd forinttal növekedtek. Ebb ő l egyharmad-egyharmad arányban az ÁFA bevezetése, a maximál t árról a szabad árra történő áttérés és végül a terv'ezettnél jelen tősebb ár- és díjnövekedés járult hozzá a . köt tségoövekcdéshez. Az 1991. évben hozott kormányhatározat figyelembe vételével is a kórház
rekonstrukciója rendkivüli módoo elhúzódik, amely az alk'!-lmazott finanszírozási rendnek /az éves költségvetésbeo miotegy 2-2 milliárd forint évi finanszírozási forrás biztosítása/ is tulajdonítható. A tervezési adatok a lapján megállapítha tó, hogy a beruházás finanszírozása, ütemezése területén alapvető szemléletváltozás nem következett be. A további költségnövekedés elkerülése érdekében a munkák gyorsítására, miclőbbi befejezésére kellene intézkedni. A Külügymlnisztérlum 1992-ben kezdte meg a Bem téri székház "A" . épületének tetőtérbeépítését és az ehhez kapcsolódó r ekonstrukciós munkáka t, melynek tcrvezett befejezési határideje: 1993. január 3 1. A minisztérium 1993. évre 3 épületének /székház A,B,C épületek/ teljes r ekonstrukciójá t tervezte, bár az eredeti elképzelések szerint a " B" és "C" j elű épületek értékesítésre kerültek volna. A rekonstrukcióra vonatkozó kormányel őterjesztés jelenleg még kidolgozás alatt áll, a költségvetési javaslat azonban - a Kormány 1992. szcptcmbcr 3-i döntése alapján - intézményi beruházáskén t már 500 millió forint kormányzati beruházási jutta tást tar talmaz. A költségvetés irányelvci szcrint a kormányzati szcrvck központi pénzeszközök felhasználásával csak a nemzetgazdaság meghatározott területcin finanszíroz-
-
27 -
ha tnak fejlesztéseket. A prioritásként kijelölt kö rbe székház rekonst ru kció nem tartozik. A beruházás
összelőirá nyza tár ól , ütemezésé ről
végleges ada t nem áll rend elke-
zésre, de a jelenlegi információk és pénzügyi számítások szeri nt a rekonstrukció várhatóan több éves, folyamatos.
jel e ntős összegű
költségvetési támogatást
igényel. amely indokoltá teheti, hogy az ÁHT 23. § (2) bekezdés alapján a rekons trukciót kiemei t jel en tőségű kormányzat i beruházásként kezeljék. A Pénzügyminisztérium fejezetnél a kormányza ti beruházással megvalósuló új ha t árá tkelőhelyek létesí téshez szükséges államközi egyezmények még az e l ő kész ítés állapotában vannak. Az 1993. évi beruházási ütemn ek m egfelelő pénzigény /1,5 milliárd fori nt/ az elhúzódás függvényében módosításra, átütemezésre szorulhat. Előrelépésnek tekinthető
a kormányzati és ezen belül az intézményi beruházások tételes, két, illetve három évet felölelő bemutatása. (Az ÁHT 36. § b. pontjában előírt kötelezettségnek a törvényjavaslat csak e területen tett eleget.) Az új szerűségnek is tu lajdonítható, hogy a közölt adatok hiányosak, jellemzően a költségvetési juttatásokon kívüli források számbavételénéL Ez kihat a beruházások összes költségére.
•
A Külügyminisztérium épületrekonstrukcióval összefüggö elő irá nyza ta nem tartalmazza pl. az 1992. évi 62,5 millió forint és 1993-ra tervezett 92,7 m illió forint saját forrás igénybevételéL Ugyancsa k c rekons trukciónak az 1994. évi üteme scm jelenik meg az adatok között.
Az 199 3. évi köl tségvetési javaslat nem tér ki a fejezetek előző évekből származó
beruházási keretmaradványának kezelési módjára. A he lyszíni ellenőrzés idején a maradványok együttes összege l ,3 milliárd forintot tett ki, amelynek 1993. évi - szokásjogon alapuló - felhasználása fed ezetlen. (A keretmaradványok 1992. évi igénybevétele szeptember végéig 875 millió forint volt.) A magánerős lakásépítés támogatására elői rányzott 33 ,6 milliárd for int a szoc iá1politikai kedvezmény növelésére irányuló javaslat , valami nt a korábbi időszak ból származó kötelezettségek esedékessége alapján - a statisztikai becslések hibahatárai között - megalapozottnak tekinthető. 2.2.
A központi költségvetési szervek
e l őirá nyza tai
Az állami felad atellátás összhangja a támogatásokka l Az 1993 . évi költségvetési javaslat fejezeti el ői rányzataiban a PM- köl tségvetési
irányelveiben megfogalmazot t
- célkitűzése i
csak részben
tükröződnek
vissza. A
-28-
költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai megalapozatlannak tekinthetők, s ez a minősítés mind a feladatstruktúrávaL mind a reálisan számbavehető forrásokkal és kiadási szükséglytekkel kapcsolatban fennáll. Már az 1992. évi központi költségvetés tervezése azzal az igénnyel indult. hogy teljeskörű és részletes felülvizsgálatra kerül az állami feladatellátás és ennek részeként a központi költségvetési szervek feladatköre. A teljesítésben azonban az elmúlt évben is igen szerény és elszigetelt eredmények születtek.
Az 1993. évi költségvetés munkálatainak helyszíni ellenőrzése során ugyancsak azt tapasztaltuk. hogy az intézmény- és feladatfelülvizsgálat eredményei messze elmaradtak a kormányhatározatokban rögzített céloktóL Az e célokat megfogalmazó döntések, illetve a kapcsolódó intézkedések közös jellemzője, hogy a felülvizsgálattal megalapozandó csökkentésekhez koncepcionálisan nem jelöltek meg egységes, vagy differenciált szempontokat Többnyire nem teljesültek a Pénzügyminisztérium költségvetési te rvezési köriratában tett, a fejezeteknek címzett konkrét ajánlások sem. Az érdemi felü lvizsgálatot nem tudta kikényszeríteni a költségvetési támogatás többszöri je llemzően lineá:is - cs0\tcntése, valamint az intézmények alapító okiratainak 1992. évi kötelező pontosítása. Ezt a kötelezettségét több tárca még formailag sem teljesítette. A tapasztalatok ismételten visszaigazolták, hogy a kellő elvi, koncepeionál is (stratégiai) megalapozás és szakmai előkészítés nélküli kampányok nem érik el céljukat és nem vezetnek a kívánt eredményre. Az összességében reálértékben, de néhány költségvetési intézménynél nominálisan is csökkenő támogatásokkal szemben szinte változatlan méretű és összetételű olyan deklarált feladattömeg á ll, amelynek teljesítése nem is kérhető számon.
Az intézményi feladatok meghatározása egyre inkább kicsúszik a szelekcióban valójában nem érdekelt minisztériumok kezéből. A költségvetési tervezést így továbbra is az objektív mércét nélkü löző a lkumechanizmusok jellemzik. Különösen szem betűnő ez a jelenség azokban az esetekben. amikor magas szint ű jogszabályok álta l elrendelt feladat ok indokolt forrásszükség letének fedeze tét a költségvetés nem biztosítja. Az Igazságügy i Minisztérium fejezet költségvetési növekménye az igazságszolgá lta tás megalapozott igényeinek csak töredékérc nyúj t fede ze te t. A Pénziigym inisz té riurn fejeze t nem gondoskodott a Kincs tári Vagyonkezelő S1.crveze t tübolctfclada tai forrásfedezetérőL Az intélmény részéről benyújto tt tiihhlc tfelaclatokkal indokolt költségvetési javaslat kiadási előirá nyzatait a
-29-
fejezet az igazgatási alcímcn az 1992. évi tcrvszintrc. a kezelt vagyon alcímen az 1992. évi terv 92.4 %-ára csökken te tte. A csökkentett elő irányza tt a l a fejezel a többlet feladatokat nem vette figyelembe, s a szcrkczcti vál tozás scm t ü kröződ ik az intézmény költségvetésében.
A tervezési rendszer A tervezésben kinyílvánított szemléletváltás már az e lőző évben is csak szándék maradt. Az intézményi és a fejezeti bázis előirányzatok érdemi felülvizsgálatára nem került sor. A tervezési rendszer kisérleti jellegű megújítására meghírdetett "O-bázisú" tervezés is, megfele l ő előkészítés és szabályozás hiányában, rneghíúsult. A költségvetési irányelvekben és a pénzügyminisztériumi köriratban nevesített tárcák némelyike öntevékenyen, de egységes módszertani szabályok nélkül összeállított javaslatok olyan többletigényt jeleztek, amelyek a köl tségvetés adott pozíciójában nem voltak vállalhatók. A nem eléggé körültekintő, hagyományos tervezési mechanizmust és a torz kiadási szerkezetet az is tükrözi, hogy egyes esetekben a fe ladat ellátásához alapvet ően szükséges pénzügyi források nem kerü ltek az előirányzatokban megtervezésre. A Pé nzügyminisztérium fejezetn él az APEH el ői r ányza tai megállapításánál a nagyér té kű tárgyi eszközök karbantartására és felúj ítására nem maradt pénzügyi fedezet. Így az eszközállomá ny szin tcntartása is veszélybe kerülhet.
Tipikus jelenségnek tekinthető a szakmai anyagok és egyéb kész letek beszerzésének 1991. évi tény és !992. évi várható kiadási sz i ntjét ő l lényegesen elmaradó tervezések. Nem ritkán fordul elő az ÁFA fizetési kötelezettség töredék összegű előirányzása. Általános hiányosság a kétku lcsos rendszerre történő 1993. évi áttérés hatásának figyelmen kivül hagyása. Az intézményi bevételi tervek megalapozottsága A hagyományos tervezési rendben a bevéte leket változatlanul alátervezték és ebbő l adódóan a kiadásoknak is torz a szerkezete. A nyílvánvalóan irracionális e l ő irán yzatokat sem a fejezetgazda minisztérium, sem a Pénzügyminisztérium nem korri gáltatta. A Küliigymini.sztérium fejezet külké pvisclctei 199 1. évben 39-t MFt á rfolyam nyercséget rea lizálta k. amit a bevétel rendkívüli jellegc miatt nem terveztek be. Ez a forrás azonban 199 1-lx:n és 1992. I. félévben utólagos finanszírozási forrás t jelente tt a tárca s1.<1 rnára.
-30-
A Pénzügyminisztérium fejezetnél a döntően ö nfenntartó intézmények bevételi előirányza ta az 199 1. évi teljesítést sem éri cl. (Pl.: Lánchíd Irodaház, Nemesfémvizsgáló és H iteles ítő Intézet.) A Pénzügyminisztérium fejezetnél a Kincstári Vagyonkezel ő Szcrvezct "kezelt vagyon" alcímén az ingatlanértékcsítésck bevételi előirányzata nem alátámaszto tt. A FöldmGvelésügyi Minisztérium fejezetnél a mezőgazdasági szakmunkásés munkástovábbképző intézetcknél, a mezögazdasági szakközépiskoláknál, az agrár felsőoktatásnál, az FM kiemcit sportlétesítményeinél (összesen 37,4 millió fori nt) a bevételi előirányzat nem érte cl az 1991. évi tényleges teljesítés összegét. Ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium fej ezet az agrárkutató intézetek bevételi előírásainak tervezésekor nem vette figyelembe azt, hogy ezen szcrvezetek az általános forgalmi adó rendszerben valamennyi kiszámlázott, előzete sen felszámított ÁFA-t visszaigényelhetik, amelynek következtében 19,8 millió forin tot elmulasztott megtervezni a 'Támogatások, visszatérülések és egyéb fo lyó bevételek"
megnevezéső
kiemcit
cl őirányzat ban.
A bevételek 34, l %-os növekedése ellenére ritkán lehet találkozni az ár- és díjtételek megemelésébC1 .:.7:irmazó többlet bevételek megtervezéséveL Ugyanakkor gyakori az áreme lkedések kiadásokat növelő következményeinek tervezése. A Fö ld művelésügyi M inisztérium fejezet díjcmclést két területen, az álla tegészségügyi és az élelmiszervizsgálatnál tervez. Tekintve, hogy ezen díjvi zsgá latokná l jelenleg mintcgy 1,5 milliárd kintlevőség mu tatha tó ki, nehezen állapí tható meg ezen bevételtípus tervezésének helyessége.
Egyes esetekben a bevételi tervszámok jelentős emelésének (helyenként meg többszörözésének) megalapozottsága, a megvalósu lás realitásának bemutatása hiányzik. A Honvédelmi Minisztérium fej ezetnél a bevételek a költségvetési javaslat első változatá hoz viszonyítva jelentösen mege melt összegben (7.6 rnilliárd forint) és alapvctöcn megváltozott belső szcrkczctt cl kerültek tervezésre. Figyelembe véve, hogy a bevételi terv az alkufolyamat során alakult ki, továbbá, hogy mintcgy 2 milliárd forinttal haladja meg az 1992. évre várható teljesítést, valam int, hogy a bevételek várható nagysága scm volt a szükséges mért ékben info rmációs adatokkal alá támasztva, összességében a bevételi terv megvalósulása ké tséges.
-3 1 -
2.3.
Önkormányzatok támogatása és szabályozása A tervezés feltételrendszere Bár az önkormányzatok 1993. évi költségvetés-tervezési előkészítő munkáját már törvény szabályozza, az 1992. évihez képest lényegesen nem javult a tervezés jogszabályi háttere. Az Államháztartási Törvény meghatározza a központi költségvetési szervek és önkormányzatok költségvetésének készítésével kapcsolatos feladatokat és a tervezés menetét. Az 1993. évi költségvetési tervezés előkészítéséhez a Belügyminisztérium és Pénzügyminisztérium- az ÁHT 43. § (2) bekezdésével összhangban az önkormányzatok részére ez év júniusában megküldte az 1993. évi költségvetési irányelveket és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásait.
Megtörtént a címzett- és céltámogatási igények, valamint a normatív állami hozzájárulás alapját képező 1993. évi várható mutatók körének felmérése. Ebben a FÁKISZ és a TÁKISZ-ok meghatározó szerepet játszottak, közreműködésük pozitívan értékelhető, annak ellenére. hogy szerepkörük, hatáskörük még nem egyértelműen tisztázott. Ezentúl a tervezésnek ebben a szakaszában még nem ismertek a jövő évi pénzügyi kondíciók, a testületeknek a saját forrás biztosításáról ezen ismeretek hiányában kellett dönteniük: az ÁRT 43.§ (3) bekezdéseszerint a Kormány a törvényjavaslat benyújtásával egyidejű leg. szeptember 30-án bocsátja az önkormányzatok rendelkezésére az adatokat. Az önkormányzatok költségvetésének tervezését a hiánya is nehezítette.
m egfele l ő
Az önkormányzatok 1993. évi pénzügyi szabályozása
törvényi háttér
alapvetően
az
előző
évekhez képest nem módosult. A pénzügyi rendszer továbbra is a forrásszabályozáson alapu l, a normatív hozzájárulások mellett fenntartva a kiegészítő támogatások rendszerét. A megosz tott források közül a személyi jövedelemadó központosítása 50-ről 70 %-ra nőtt, míg a többinél nem változott az átengedés mértéke. A jelenlegi forrásszabályozás alapvető problémája - állami feladatelhatárolás hiányában - az. hogy évenkénti médosu lása miatt kiszámíthatatlanná és bizonytalanná teszi az önkormányzatok hosszabb távú elképze léseinek megvalósítását
-32-
és még mindig sok benne a forrásorientált szabályozástól idegen elem (színházi támogatás. központosított elő irányzatok) . Az. önkormányzati költségvetésekhez számításba vett - törvényjavaslat szerinti állami hozzájárulás és támogatás az előző évi tervezetthez képest 4 7 milliárd forinttal , 22%-kal nőtt. A 265 milliárdos tervezett állami hozzájárulás. támogatás és a személyi jövedelemadó (30%-os átengedés esetén 49 milliárd fo rint) l 0 %-ot alig meghaladó forrásnövekedést jelent az önkormányzatoknáL A normatív támogatás összegének növekedése kizárólag az új feladatokkal és az 1992. évi bérpolitikai intézkedések hatásával van összefüggésben. Állami hozzájárulás tervezése
A. Normatív állami hozzájárulás Az. önkormányzatok 1993-ban 25 jogcímen részesülnek normatív állami hozzájárulásban az előző évi 24-gyel szemben. Az elő irányzat 205 milliárd forint. az 1992. évit közel 20%-kal haladja meg. Az. így juttatott - felhasználási kötöttség nélküli - állami hozzájárulás közel 80%-át ( 1992-ben 82%-át) képviseli az állami támogatásoknak. Önálló jogcímként megszünik a lakáskamat támogatás, mcly beépül a szociálpolitikai feladatok normatívájába. Ugyanakkor két új jogcímen kapnak állami hozzájárulás t az önkormányza tok: a gazdasági, társadalmi szempontból elmara dott települések működöképcsségének biztosítására és sportfelada tok támogatására. Új no rm atíva az állandó lakosságszám alapján járó, a sportfeladatok támogatását szolgáló 50 Ft/fös hozzájárulás - volumenél tekintve - jelentéktelen. Ez a helyi közművelödési feladatok 250 forintos lakosonkénti támoga tásával (vagy mindkcttö a településüzemeltetési normatívával) összevonható. miután e normatíva is felhasználási kötö ttség nélkül illeti meg az önkormányzatoka t Mindemellctt minimális mértékben fedezi a feladat kiadásai!. A szociális támogatási rendszer tcrvezett módosulása. az önkormányzatok szociális alapellátási feladatkörét jelentösen bőv ít i, ezért több mint ll milliárd forinttal nőtt az c felada tokra számításba vett e l ő irányzat. A szociális tö rvény tervezetében foglallak alapján kormányhatározat dö ntö tt a temetési segély, a lakbértámogatás. a lakáskamat támogatás. a tej- és tejtermék-utalvány fedezetének. a nevelési segély kiegészítő és a távhöszolgáltatás támogatását szolgáló keret egy részének fejeze tektől a normatívába történő átcsoportosításáróL Beépül a szociális norma tívába mint új ellá tás i típus a munkanélküliek jövedelempótló támoga tása és a lakásfenntartás i tám ogatás.
- 33 -
Lényeges változás az előző évhez képest. hogy az összlakosság és nem az inaktív népességszám ala pján ille ti meg az ön kormá nyza toka t a 3.500 fo rin tró l át lagosan 2.630 forintra csökken t szociális no rmat íva. Ugyan is a munkanélkü liség növekedése és a reáljövedelmek csökke nése mia tt a szociális tá mogatásra szorulók körében az aktív korúaka t is f igyelem be kell venni. Ugyanakkor megmaradt az ina ktív korú lakosság eseti és rendszeres segélyezése is.
A normatívák tervezési módszereiben lényeges változás nem történt (csupán kezdeményezések vannak pl. a szociális normatíva differenciált elosztása). Az egyes normatívák megalapozásához költségmodellek továbbra sem készültek. Pl.: A munkanélkü li ellá tási körből kikerülö, felté t elezhetően minimu fl1 200 ezer főről
az önkormányza toknak kell gond oskod ni. A tcrveze tt összeg 20 0 ezer főnél havi 2.300 forin tos "ellá tást" tesz lehetövé.
A törvényjavaslat 3.sz. melléklete a normatív állami hozzájárulás jogcímeit egyértelműen defin iálja, az e lőző évihez képest több pontosítást tartalmaz. Ugyanakkor módosítani szükségcs a szakközépiskola i és sza kiskola i ok ta tásban használt Beírási naplót és törzsla po t, mert az es ti. levelező okta tásban az el őző szakképesítés nem csa:...
cL ~:~0
ell enőrizhe tő.
Az ada t szükségcs, me rt az állami hozzájá rulás
szakma megszerzéséhez
igényelhe t ő .
Az oktatási statisztikákon alapuló, á11apotjell egű muta tószámokra épülő normatív állami hozzájáru lás azért kifogásolható, mert esetenként je l entősen eltér a ténylegesen igénybe vett szaigáitatás a statisztikai á lla[)Otadatok alapján számítottól. A Kormány az 199 3. évi költségvetési törvényjavas latban sem fog lalkozik a normatív támogatások Állami Számvevőszék által feltárt elté réseinek és ezek
kamatainak rendezésével. Az ÁSZ vizsgálatai alapján ez évente mintegy 2 00 millió forint támogatás köl tségvetésbe történő támogatás visszafizetését j elentené. B. Címzett- és céltámogatás Az 1993 . évi új címzett- és céltámogatási igények fe lmérése kormánydön tés alapján ( 1992. június 25-e) törvénytervezetben, illetve kormányrendelet-tervezetben foglalt szabályozás szerint történt.
A törvényjavaslatban a címzett- és céltámogatásokra 1993. évre 33.240 mi ll ió forint elő i rányzat szerepel, amely mintegy 7 mill iárd forinttal haladja meg az 1992. évre jóváhagyott összeget. Új , indul ó beru házások központi támogatására sz űk körben nytl ik lehe tőség . Ugyanakkor az ! 993. évi címzet t támogatási körbe
-34-
vonható fejlesztéseket nem határozták meg, ezzel bizonytalanságban hagyva az önkormányzatokat. Az ö nkormányzatok 1993-ra csak a címzett támogatással fol yamatban lévő beruházásaikra adhatták be támogatási igényeiket, melyre törvény biztos ítja a fedezetet. Az új, 1993. évben induló támogatandó beruházások köre nem meghatározott. Euel kapcsolatban tájékozódó jellegű felmérés történt az önkormányzatoknáL A tervezett rendszer irreális várakozást ébreszt az önkormányza tokban beruházásaik támogatását illetően. (A legtöbb helyen " kívánság lista" készült, céljait, mértékeit tekintve helyenkén t mindcn realitást nélkülözve.)
A céltámogatások által preferált kört az 1993. évben céltámogatással folyamatban lévő beruházások alkotják és itt is csak ezekre van törvényileg garantált fedezet. Az új , támogatandó célok lényegében a kórházrekonstrukcióra és az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek kiváltására vonatkoztak. Az igénylés feltételeL dokumentumai módosultak. A címzett és céltámogatással 1993-ban induló beruházások köre, a támogatás
mértéke csak az ezzel kapcsolatos törvény jóváhagyását követően válik véglegessé. Nem készült el a Vízügyi és Környezetvédelmi Alap, valamint a helyi önkormányzatok kapcsolatának törvényi szabályozása. Ennek hiánya, illetve az évenkénti egyeztetés ugyancsak bizonytalanná teszi a tervezést. C.
Kiegészítő
támogatás
Az önkormányzatokat megillető központosított támogatások körében a tervezett szociális törvény végrehajtásából adódó feladatnövekedés eredményezett módosulást. A központosított támogatásokból a normatív finanszírozás körébe került az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatására 1992-ben rendelkezésre álló 2.750 milliós e l őirányzat közel fele. a lakossági távhőszolgáltatás támogatásának 50 %-a (350 millió) és a nevelési segélyezést kiegészítő keret harmada. A fővárosi tömegközlekedés támogatása megsz űnt.
Az új szociális ellátási formák miatt két cél: a munkanélküliek jövedelempótló támogatása és a gyermeknevelési támogatás került a központosított támogatások közé. A munkanélküli ellátásból kikerült tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50 %-os ál lami hozzájárulás fedezete 2 .850 millió forint (a másik 50 % a szociális normatívába épül be). A három vagy több kiskorú gyermek
-35-
családon belüli nevelési fel tételeinek javítására 3.180 mill ió forint áll rendelkezésre. D. Személyi jövedelemadó tervezése Az SZJA központosítása az előző évhez képest 20 százalékkal nőtt. Pótlólagos források hiányában az SZJA további központosításával, illetve az állami támogatásokon keresztüli újraelosztásával biztosítottak fedezetet az új önkormányzati feladatokra és a normatívák növelésére.
A törvényjavaslat II. kötetének 8. 231. oldalán, a 8/2. sz. mellékletben látható, hogy az SZJA megosztás változása településtípusonként, l főre vetítve, milyen összegű csökkenést jelent. Az 1991. évi zárszámadáshoz kapcsolódó elemzéseink során megállapított uk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű települések kivételével a kistelepülések viszonylag jobb pénzügyi helyzetben vannak, mint azok a települések, ahol nagy intézményhálózatot kell működtetni és a térségi feladatok is jel ent ősek, mert a normatív támogatás a feladatok ráfordításainak csak töredékét fedez i.
E.
Gépjárműad ó
Az 1993 . évi költségvetési javaslat a gépjármű adónál változatlanul az 1992. évi szinten 4 milliárd forint bevétellel számol. E számítás nem megalapozott, mivel nincs a gépjárművekről naprakész nyilvántartás. A BM adatok pontatlansága abból adódik, hogy nem vezették át az adás-vételből és a forgalomból törté nő kivonásból adódó változásokat. A BM által közölt és az önkormányzatoknál a bevallások alapján meglévő 1992. évi adatok között je l entős különbség van. Utóbbi alacsonyabb, ami miatt nagymértékű forráskiesés várható. F. Saját források A törvényjavas lat szerint az önkormányzatok 87 milliárd forint tervezett saját bevétele az összes pénzügyi forrás 17%-a. Ez 22,5 %-kal haladja meg az 1992. évi várható teljesítést és lényegesen több az !992-re tervezett bevételnéL Így az 1993. évi költségvetés a saját bevételek tekintetében feszített. Bár ez az önkormányzatokat nagymértékben saját bevételek fe ltárására késztet i, de számottevő többletforrásra nem lehet számítani. A lakosság korlátozott teherv iselö képessége, a lakossággal és a vállalkozásokkal való jó kapcsolat ugyanis az önkormányzatok számára fontosabb , mint a helyi adóbevételek növelése révén e l érhető anyag i előny.
-36-
A helyi adókból az 1992. évi várható 15 milliárd forinttal szemben 22 milliárd forinttal számol a központ i költségvetés olymódon, hogy újabb önkormányzatok vezetik be, vagy bővítik az adónemek körét. Jelentős bevételnöve l ő hatása lehet a helyi adókról szóló törvénytervezet mentességekre vonatkozó előírásának. Az 1992. ápril is l -jei állapot szerint az önkormányzatok m in tegy 40 %-a vezette
be a helyi adózást. Vizsgálatai során a helyi adók bevezetését vagy újabb adónemek kivetését illetően rendkívül változatos képet tapasztaltunk Általánosítható, hogy a helyi adóknak ott van j elentős szerepük, ahol a településen nagyobb gazdasági egységek üzemelnek, ahol jelentős a vállalkozói réteg. A vizsgált körben 1993. évre további helyi adó bevezetést általában nem terveznek. El őfo rdult, hogy az önkormányzat a helyi adóról szóló rend ele tét visszavonta.
Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét szinte elhanyagolható mértékben befolyásolta a privatizációs folyamat. E tekintetben 1993. évben reálisan nem várható lényeges változás. Nem várható, hogy pl. az SZJA számottevő csökkenését esetleg privatizációból származó bevételekkel tudnák ellensúlyozni. Az önkormányzatok egy része olyan helyzetben van, hogy nincs is reménye valamilyen privatizációs ügyletből nyert bevételre.
A vállalkozásokból származó osztalékbevételek sem jel entősek. Ennek egyik oka az , hogy az önkormányzatok - leginkább persze csak a városok - olyan vállalkozásokban vesznek el sősorban részt, melyek a korábbi tanácsi vállalatok átalakulása útján jöttek létre. Ezek zömmel helyi, kommunális igényeket elégítenek ki. s működésük elsődleges célja nem "nyereségtermelés", hanem szolgál tatás. Nem számottevő az állami vagyon lebontása, átadása kapcsán bekövetkezett önkormányzati vagyonszaporulatból származó haszon sem. A lakásvagyon-ahol egyáltalán van ilyen - egyelőre inkább terhet, semmint pénzügyi hasznot jelent. Az önkormányzatok bizonytalanok, várakozó állásponton vannak, s nem tudják hogy hosszabb távon az esetleges értékesítés vagy az üzemeltetés kedvezőbb-e számukra. A vállalkozási tevékenység komoly korlátja, hogy az önkormányzatok még nem ismerik a tulajd on ukba kerülő vagyontárgyak teljes körét. piaci értékét. Az önkormányzati tulajdonba adás folyamata nem fejeződött be, ennek végső időpontja még nem pontosítható.
G. A társadalombiztosítás által finanszírozott feladatok 1992-ben az Országos Társadalombiztosítási Fő i gazgatóság a fekvőbetege ll átó intézményeket közvetlenül finansz íroz ta. Az alapellátáshoz tartozó körzeti ren-
-37-
de lőket (felnőtt-
és gyermekorvosi) a fenntarró önkormányzatokon keresztül finanszírozták, J.Uvéve az egy-egy kórházhoz integrált alapellátás i intézményeket. melyek működési költségeit az adott kórháznál biztosították.
2.4. A társadalombiztosítás kiadásaira vállalt költségvetési garanciák Az 1993. évi törvényjavaslatban a garancia elv érvényesülésének az 1992. évi t ő l elt érő szabályozása került megfogalmazásra. Az állami garancia 1992-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap meghatározott J.Uadásaira, valamint a segély, díj és járadék jellegű ellátások bizonyos értékhatár feletti J.Uadásaira vonatkozott, az Egészségbiztosítási Alap J.Uadási többletére viszon t nem. Az 1993-as szabályozásban változatlanul fennmaradt a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásaira a garancia. Ugyanakkor a központi költségvetés a társadal ombiztosítási alapok hiányát fedező értékpapír-kibocsátás tőketörlesztésére garanciát vállal. Az értékpapír J.Ubocsátással összefüggésben felmerülő kamatfizetési kötelezettség vonatkozásában nincs összhang a két költségvetési javaslat között. A társadalombiztosítás költségvetési javaslata szerint az értékpapírok kamatait a központi költségvetés a társadalom biztosítási alapok számára megtéríti . A költségvetési törvényjavas lat erről nem rendelkezik. A garancia tervezett módja az 1992. évihez képest megfelel a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. 5 . §-ának, mely szerint "a bevételeket meghaladó kiadásokat az állam fedezi".
2.5.
Elkülön ített állami pénzalapok Az e lkülönített állami pénzalapok köre látszólag szűkü lt. Megszünt 6 kuta tási alap, el őirányzatuk beépül t az adott tárca költségvetésébe. Az !992-ben működő 31 alappal szemben 1993 évben 28 alap működését tervezik. A központi költségvetésből támogatott 9 alap száma viszont l O-re emelkedett. Az alapok központi költségvetési támogatása 1993-ban je l entősen nő , ezen felü l a vonatkozó törvény, illetve előkészítés alatt álló törvények alapján a privatizációs bevéte l bő l további 24,5 milli árd forint szerepel az elkülönítelt állami alapok összevon t mérlegében (a törvényjavaslat 7. sz. melléklete). A törvényjavaslat 6 . § (5) bekezdbie szerint és az 1993. évi Vagyonpol itikai Irányelvek tervezetében az alapok támogatására csak 20,5 mi ll iárd forint átadásával számolnak. Az el térés azt j e len ti, hogy a költségve tési javas latba n a Ki svá ll alkozói Garancia A lap 4 milli árd forintos támogatására nincs fedezet. Az 1993. évi Vagyonpolitikai
-38-
Irányelvek tervezereszerint ugyanis a 4 7 milliárd forintos privat izációs bevétel bő l e célra nem különítettek el fedezetet.
Az !993. évi tervezett költségvetési támogatás (77 ,9 milliárd for int) az 1992 évi elői rányzat csaknem két és félszerese. A jelentős változás döntően két alap, a Szolidaritási ( 19,7 milliárd forint) és a Világkiállítási Alap ( 13,7 milliárd forint) központi támogatásának növekedéséből adódik. A Világkiállításról szóló 199 1. LXXV. tv. 4. § (3) bekezdése a Világkiállítás megvalósításához az állami költségvetésből 1996 évig éves ütemezésben 1990. évi áron 17 milliárd forint biztosításáról rendelkeze tt. A hivatkozott paragrafus (4) bekezdésében elöí.rta, hogy a jóváhagyott 17 milliárd forint kivételével a Világkiállítást központi költségvetési hozzájárulás nélkül kell megrendezni. Az alapra az 1992-93. években folyó áron összesen 13.750 millió forintot irányoztak elő. A hivatkozott törvényi előírás mindenképpen indokolná az előirányzat kialakításának részletes magyarázatát. Megjegyezzük, hogy a törvényjavaslat IL kötet 7- 139. oldalán a bevételek között költségvetési támogatásként 14 milliárd forintot vettek számításba, valamint privatizációs bevételekből 2 milliárd forintot terveztek. Ez utóbbi nem szercpcl az alapok összevont mérlegébcn, de az 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelvek tervezetében sem.
Új alap a hivatkozott 6. § (5) t- ~kezdésében szereplő, privatizációs bevételekből finanszírozott Területfejlesztési (4,5 milliárd forint) , valamint Mczőgazdasági Átalakírási és Újjáépítési Alap (4 milliárd forint). Önfenntartó alapnak indul 1993-ban az Állattenyésztés Fejlesztési Alap. Forrása az állati termékek meghatározott körének termelői árbevételéből származó tenyésztési hozzájárulás.
Az a lapok szinte teljes körében előkészületek folynak a törvényi szabályozásra. Az 1993. évi költségvetés megalapozottságának helyszíni ellenőrzése során még nem álltak rendelkezésre az alapok törvényi szabályozásának végleges előterjesztései és azok számítási anyagai, még fo lytak a viták a forrásképzési l ehetőségekről és mértékekről, a felhasználási célokróL Az ÁSZ vizsgálat szerint a költségvetési törvény javaslat 7. sz. mellékletében szereplő bevételi és kiadási adatok megbízhatósága kétséges. Az alapok 1993. évi támogatási összegei nek meghatározása álta lában nem a célrendszer és egyéb források ismeretében és mérlegelésével, hanem az a lkumechanizmusban történt. Az alapokra vonatkozó törvényjavaslatok kidolgozásához nem kész ült egységes fogalomrendszer, működésük egymás közötti, valamint központi költségvetéssei történő összehangolására még nem került sor. A Szolidaritási Alap 1993. évi bevételi terve az emelt járulékfizetési kötelezettség összegén tú l abefizetési fegyelem javulását is feltételezve készült. A tervezett kiadás (11 6,6 milliárd forint) nagy része (99 ,5 milliárd fo rint) a mu nkané lkü liek
-39-
járadékár és a hozzá tartozó társadalombiztosítást finanszírozza és reáli san került megállapításra. A pályakezdők munkanélküli segélyérc és pénzügyi támogatására (3-3 milliárd forint) az előnyugdíjra, (2,7 milliárd forint) a végkielégítésre. nyugdíj-. és TB-járulék fedezetére (1,8 milliárd forin t), valamint az egyéb költségtérítésre (0,1 milliárd forint) összesen l 0,6 milliárd forintot terveztek, az 1992. évi előirányza t
négyszereséL A felsorolt jogcímek 1992. első félévi tényleges kifizetése az éves szintcn terveze tt 2,5 milliárd forintból mindössze 834 millió forint volt, az el ő irányza t 33,4%-a.
A költségvetési tervjavaslatban szereplő előirányzat (6,5 milliárd forint) ellentmond a vonatkozó kormányhatározatnak, mert az a munkaügyi központok 1993. évi működési költségvetését 5 milliárd forintban maximálta. A Munkaügyi Minisztérium által irányítot t munkaerőpiac i szervezet- az Országos Munkaügyi Központ és a megyei munkaügyi központok - működésé re a Szolidaritási Alap kiadásai között 6,5 milliárd forint szerepel. Ebből az OMK 430 millió forinttal részesedik jogcím szerinti bontás nélkül. Sz ükségesnek tartjuk, hogy a munkaerőpiaci szervezet tervszámait a költségvetési szervekre vonatkozó részletezéssei tartalmazza a költségvetési törvény. A Szolidaritási Alapot kezelő munkaügyi szervezetek kiadási el ő irányzataik kimunkálásánál nem vették figyelembe a tervezési irányelveket. nem szelektálták megfe l e lően a kiadási tételeket, elmulasztották az áthúzádá kötelezettségvállalások felmérését. Figyelmen kívül hagyták a me gye i szervezetek · ellátottságának .különbségéből adódó eltérő kiadási szükségleteket. Tervszámaikhoz gazdaságossági számításokat nem végeztek. Az elői rányzatok jel entős tartalékokat rejtenek. A megyei munkaügyi központok 1993. évi költségvetésében szereplő 6,07 milliárd forint kiadás tervezésénél nem vették fi gyelembe az 1992. évre e l ő irányzott és már megvalósult feladatokat. Az 1992. évre tervezett 3.600 főhöz viszonyítva került további 1.000 fő létszámfejlesztés a költségvetésbe - így az 1993. évi átlaglétszám 4.600 fő lesz - annak ellenére, hogy 1992-ben sem érik el a tervezett 3.600 fő átlaglétszámot Az 1992. félévi tényadatok, valamint a tervezett 30 fő létszámfejlesztés ismeretében az OMK közel l :20 m illió forint növekménye nem indokolt. Megszűn ik
a Foglalkoztatási Alap központi költsét,rvetésből történő támogatása, mivel 1993-ban az alap bevételeinek d ön tő hányadát ( 12 mill iárd forint) a költségvetés i törvényjavaslat 6 . § (5) bekezdése szerint a privatizációs bevételekből biztosítják. 1993. évi 13 ,1 mi lliárd forintos fo rrása- ebbő l 12 milliárd forint privatizációs bevétel - már 4,3 milliárd forint áthúzádá kötelezettségekkel terhel t. Az alap költségvetési előirányzata azonban nem számol egyéb bevételek-
-40-
kel (visszavont támogatások, kölcsöntörlesztések, karnatbevételek, stb.) holott pl. ezek nagyságrendje 1991-ben megközelítette a 400 millió forintot. Nem kapunk pontos és részletes áttekintést az áthúzódó kötelezet tségekrő l sem, így azok megalapozottságát egyértelműen megítélni nem lehet. Az alap profiltisztításával összefüggésben a munkahelyteremtés támogatása megszűnik. Ezt a funkciót az 1993. január l-től 4,5 milliárd forint privatizációs bevétellel és 400 millió forint saját bevétellel induló Területfejlesztési Alap veszi át. A Kisvállalkozási Garancia Alapot, valamint a Gépjárműfelelősségbiztosf tásl Kárrendezési Alapot - közvetlcnül az ÁHT hatályba lépése előtt kormányrendelet hozta "létre. Az alapokról az ÁHT 54. §-a értelmében törvényjavaslatok készültek a Kormány részére. A Kisvállalkozási Garancia Alap bevételi forrása döntő mértékben - támogatás értékű- privatizációs bevétel. Kifogásoljuk, hogy ennek összege (4 milliárd forint) a törvényjavaslat szövegébcn - eltéröcn a többi privatizációs bevétellel támoga tott alaptól - nem szerepel, nagyságrendje csak a 7. sz. mellékletből , az elkülönített állami pénzalapok összevont mérlegéböl derül ki. A Kisvállalkozási Garancia Alapot KezelőSzerveze t 15,3 millió forint müködési előirányzata az alapból biztosított.
A PM fejezet költségvetése nem tartalmazza a Gépjárműfelelősségbiztosítási Kárrendezési Alap indoklását, a költségvetési tervjavaslat 7. sz. mellékletében (elkülönített állami pénzalapok összevont mérlege) az Alap nem szerepel. Az Alap bevételi forrása - a kötelezően képzett felelősségbiztosítási járadéktartalék mellett - költségvetési támogatás. A járadéktartalék mértékévcl kapcsolatos számítások nem készültek, ezért a támogatási igény nagyságrendje nem prognosztizálható. Tekintettel arra, hogy az alap müködtetése közvetlen elkötelezettséget jelent, indokolt lenne, hogy a felügyeletet gya korló PM fejezet legalább megemlítse az új alap létezését.
A Szerencsejáték Alap létrehozása és működése az ÁHT előírásainak megfelel. Az Alapot törvény hozta létre, működéséhez nem vesz igénybe költségvetési támogatást. 2.6. A garanciabeváltások fedezete A központi költségvetésre háruló kötelezettségek számbavétele szempontjából kedvező, hogy a törvényjavaslat fedezetet biztosít az 1993-ban esedékes garanciálc /kezességvállalások/ beváltására. A tervezett 12 milliárd forintos előirán yzat
-41-
megalapozottsága viszont kétséges. mert a keretösszeg kevésnek látszik. A rendelkezésre álló információk szerint bizonyosra vehető 9.5-10,0 milliárd forint 1993. évi beváltása a gabonaexporthoz 8,5 milliárd forint, valamint a búza és kukorica termelési költségére nyújtott garanciából pedig l ,0-1 ,5 milliárd forint. További l 00 millió forint körüli teljesítés várható a költségvetési szervektől árvállalt hiteltörlesztési kötelezettség után. A volt szovjct köztársaságokba és Albániába exportált gabona ellenérté kének 1993. évi megfizetését az ügy letek pénzügyi lebonyolítását végző kereskedelmi bank - a Pénzügymi nisztériumnak küldött tájékoztatása szerint - nem ta rtja val ószí nűnek.
E kezességvállalások tételes felsorolása- az ÁHT 42. § (2) szerint - hiányzik az előterjesztésbőL Meg kell jegyezni. hogy a Magyar Televízió Bojtár utcai stúdiójának hiteltörlesztésére vállalt garanciát - amely 1993-ban 130 millió f orint kötelezettség mögött áll - változatlanul a felhalmozási kiadások között tervezik. A központi költségvetés 1993-ban esedékessé váló többi - a törvényjavaslat indoklásában bemutatott - garanc iájának fedezetére /kereskedelmi bankok kétes hitelállománya. egyes nagyvállalatok stb./ a fennmaradó el ő irányzat aránytalanul alacsony. Az indoklásban jelz-.:.1.t átlagos, 50%-os fedezettséggel szemben ebb0:1 a körben 25-30~. A fedezeti arányt a jogszabályokban vállalt garanciák esetleges beváltásai tovább ronthatják. A kezességvállalások áttekinthetőségét változatlanul nehezíti. hogy a Pénzügyminisztérium az ÁHT 48.§ g. pontjában foglalt kötelezettség ellenére nem oldotta meg az egységes nyilvántartási és elszámolási rendet.
2.7.
A belföldi államadósság kiadásai A belföldi államadósságnak a költségvetésre gyakorolt negat ív hatását a kiadási előirányzat főösszegének emelkedése határozza meg . A kiadási oldal szerkezetét tekintve megállapítható, hogy annak emelkedését a korábbi években. illetve az ez évi és jövő évi hiány finan szírozására kibocsátott államkötvények és kincstárjegyek kamatainak és jutalékainak növekedése alapvetően befolyásolja. Az 1992. évi tcrvezett összeghez viszony ítva az 1993. évi kiadási föösszcg 33 rnilliárcl forinttal növekszik, míg a kötvények és kincstá rjegyek clőiránym tt niivckcclésc 55.0 milliánJ forint.
Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiadási oldal / és így a fejezet/ köluégvetésre gyakorolt negatív hatásának további növekedésében a kötvény és kincstárjegyek
-42 -
kibocsátásának és az ehhez kapcsolódó kamat. valamint jutalék terheknek meghatározó szerepe van. fizetend ő kamat és a jutalék várható összege közel 41 miJliárd forint, az 1992. évi megnövekedett
Az eddig kibocsáto tt kincstárjegy és államkötvény után
hiány tartós finanszírozására szükséges 122 milliárd fo rint összegű államkötvény. valamint j övő évi 160 milliárd forint értékű kötvény és 25 milliárd forin t összegű
kincstárjegy karnala további 45.4 milliárd fori nt összegű terhet jelentenek. Így a kö tvé nyek és kincstá rjegyek karnatui és jutalékai 1993. évre 86.2 milliárd forint összegű pénzügyi fedezet megterem tését teszik szükségessé.
A költségvetés következő évi kötelezettségei és az ebből többféle módon fakad ó kamatterhek jelzik az államadósság menedzselésének rendkivüli fontosságát.
Az államkötvények, kincstárjegyek gyártásával és értékesítésével összefüggő költségek előirányzatai nem a Belföldi államadósság fejezetben, hanem a PM fejezet egyéb kiadásai között kerültek megtervezésre. Az eljárás azért is érthetetlen, rrúvel a felmerülő kiadásokat teljes egészében a Belföldi államadósság fejezet terhére kivánják elszámolni. Az ezt szabályozó PM tájékoztatót 1993-ban kívánják megváltoztatni . A beérkező számlák tartalmi ellenőrzése az Állami Költségvetési Főosztál y létszámhelyzete miatt a következőkben sem látszik biztosítottnak. A belföldi államadósság kiadási előirányzatai részben érvényes s zerződ éseke n alapulnak (pl. I 982-90. évi hiányt finanszírozó hitelek, pénzintézeti alaptőke juttatás, vállalati forgóalap és adósság rendezés, 1986. évi államkötvények, szerkezetátalakítási kötvények, stb.), más esetekben hivatali úton bekért dokumentumok alapján kerültek kialakításra (pl. nemzetközi pénzintézetek alaptőke hozzájárulása, költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek, ÁFI refinanszírozási hitelek átvállalása, amely szerződések megkötése folyamatban van.) Az előirányzatok kialakításának harmadik módja az I 992. évi várható adatok alapján való előrejelzés . Pl.: A kereskedelmi bankok által nyújtott lakásépí tési forgóeszköz hitelek kamatkedvezményét az idei adatok alapján becsülték meg. fel tételezve, hogy a jövö évi lakásépítés volumene visszaesik, így a kifizetendő kam atkedvezmény valószíuiileg csak 1,5 milliárd forint összeget jelent az ide i 2 milliárd forin t várhatóhoz képest. Lakásalap fedezeti kö tvény törlesztése a későbbi években vá rh ató. Törvényi előírás szcrint azonban a ki bocsátónak a kötvényeket vissza kell vásárolnia, ha a Kereskedelmi Bank hitelezési veszteségei fedezetéül nem el egend ő a képzett kockázati tartalék. E jogcímen l miJiiárd forint összegű előirányzato t terveztek.
-43-
A hitelkamatok előirányzatának kialakításánál megkötött szerződés esetén a hitelkamatokat a szerződés szerinti összegnek megfelelőerr számitatták ki. A "kalkulált" kiadási jogcímeknél a kamat mértéke csökkenő tendenciájú volt. A szárnitott bruttó kamat a fizetendő jutalék összegét is tartalmazta (pl. kincstárjegy, államkötvény).
JAVASLATOK
Az Államháztartási Törvény és a költségvetési törvényjavaslat összhangjának megteremtése, valarnint a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának érdekében javasoljuk, hogy:
l . A Kormány dolgozza át és pótlólag terjessze az Országgyűlés elé a központi költségvetés mérlegét (9. sz. melléklet). Az átdolgozás során az ÁHT és a közgazdasági tartalom szempontjait egyaránt érvényesítse: - különítse el a központi költségvetés rendes, és rendkívüli bevételeit és kiadásai t, az adósságtörlesztést; -
egyértelműen
külö11ítse el a közpon Li költségvetés állami vagyonból származó jövedelmeket
különböző
mérlegsoraiban az
2.· Az Országgyűlés a költségvetési szerveknél a támogatásokat is határozza meg és a költségvetési törvényben hagyja jóvá. (Lásd l. kötet 332.-340. oldalak). 3. A törvényjavaslat 2. sz. mellékletében mutassák ki az intézményi alaptevékenységekből és a vállalkozási tevékenységekből származó bevételeket. 4. A költségvetési szerveknél határozzák meg a rendkívüli bevételek és kiadások körét. Az ÁHT előírásainak következetes alkalmazása révén az intézményi körben is különüljenek el a folyamatos működést biztosító és az egyszeri jellegű feladatok előirányzatai.
5. Korrigálják, a költségvetés bevételét (csökkentsék) és a költségvetés hiányát (növeljék) a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójából kétszeresen - a XVII. Pénzügyminisztérium fejezetnél és a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Alapnál - bevételként elszámolt 600 millió forinttal. Gondoskodjanak a Kisvállalkozási Garancia Alap 4.000 millió forint fedezetének megteremtéséről vagy az alap előirányzatának törlésérőL
-44-
6. A törvényjavaslat 5. § (l) bekezdésében felsorolt rendkívüli kiadásokat tételesen vizsgálják felül, ennek során érvényesítsék a költségtakarékossági szempontokaL 7. Jelentésünk l. fejezetének 4. pontjában szereplő, a költségvetési törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek pontosírását szolgáló megállapításainkat az Országgyűlés mérlegelése alapján vezessék át a törvénytervezeten. 8. A Kormány az ÁRT 124. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országgyű lés által meghatározott határideig rendeletben állapítsa meg a törvény 116. §-ban említett mérlegek tartalmának részletes szabályait, és azokat az Állami Számvevőszékkel egyeztesse. 9. A fejezetek előző évekből származó beruházási keretmaradványainak kimutatását és kezelési módjának szabályozását alakítsák ki. l O. A Pénzügyminisztérium gondoskodjon a kezességvállalások nyilvántartási és elszámolási rendjéről.
áttekinthető
egységes
ll. Készüljön beszámoló és javaslat a belföldi állarnadósság menedzselésére. 12. Az önkormányzatokat megillető állami hozzájárulások tervezése, elszámolása pontosításához intézkedjenek: -az állami támogatások alapjául szolgáló mutatók tartalmának és nyilvántartási rendjének egységes szabályozásáróL - a központosított előirányzatok körének felülvizsgálatáról, számuk csökkentéséről , az igénybevétel feltételeinek további pontosításáróL 13.A törvényjavaslat egészüljön ki olyan rendelkezésset amely biztosítja az ÁSZ ellenőrzései által feltárt normatív támogatások eltéréseinek és kamatainak rendezését, az önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett cél- és címzett, valarnint kiegészítő támogatások és azok kamatainak visszafizetését.
Budapest, 1992. október 19.
if w\L----( HagelJ!rlayer István )
1. sz. táblázat
K I M U T A T A S a törvényjavaslat 1. és 2. s zámú melléklet e i alapján s zámított és az l . kötet 333 . oldalán taláhat ó költségvetési támoga tások eltéréseiról mi ll i ó ft. FEJEZET
v. v.
CIM
1. 2.
ME G N E V E Z É S
LEGFÖBB ÜGYÉSZSÉG IGAZGATÁSA TERÜLETI ÜGYÉSZSÉGEK
K I A D A s B E v É T E L T A M o G A T A s Tv.javaslat Tv . jav. I. köt Különbség Tv .javas lat Tv. jav. I .köt Különbség Tv . j avas l at Tv.jav.I.köt Különbség 1. s z.mell. 330-340.ol. 2. sz . mell. 330-340. ol. 1.és 2.mell 330 -340.o l. kü l önbsége 455 .2 2418.1
460.2 2413.1
5.0 -5.0
2.1 1.0
2.1 1.0
0.0 0.0
453.1 2417 . 1
458.1 24 12.1
5.0 -5.0
VI I I. VIII. VIII. VIII.
5. 6.1. 1.2. 22 .
RENDÖRSÉG HATARÖRSÉG GAZDASAGI IGAZGATÖSÁG ÉS ELLÁTÁSI KÖRÉBE TART FEJEZET! KEZELÉSÜ ELÖIRÁNYZATOK
32192 . 5 9405.8 1547.0 1254.3
32192.5 9405.8 154 7. o 1254.3
0. 0 0.0 0.0 0.0
1501.3 420.0 663.2 0.0
1201.3 320.0 280.0 783.2
-300.0 -100.0 -383.2 783.2
30691.2 8985.8 883 .8 1254 .3
30991.2 9085.8 1267. 0 471.1
300.0 100.0 383.2 - 783.2
IX. IX.
8. 2.6 .
MH EGÉSZSÉGÜGY I INTÉZMÉNYEK KÖZPONTI INTÉZETEK ELLÁTO ÉS KISZOLGALO SZERV
2742.3 23978.2
2742 .3 23978.2
0.0 0.0
2480 . 6 3407.6
24 71.3 3416.9
-9.3 9.3
261.7 20570.6
271.0 20561.3
9.3 -9.3
XX. XX. XX . XX.
2. 3. 5. 6.
ORSZ ÁGOS MÜE MLÉKI FELÜGYELÖSÉG ORSZÁGOS METEOROLOGIAI SZOLGALAT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETI SZERVEK KÖRNYEZETVÉDELMI TER ÜL ETI SZERVEK
1250.2 294.7 373 .4 853 . 1
1264.4 290.7 369 .0 847.3
14.2 -4. 0 -4.4 -5.8
344.6 76.5 52.1 72.1
344. 6 76.5 52.1 72.1
0.0 0.0 0.0 0.0
905.6 218.2 321.3 781.0
919.8 214.2 316.9 775.2
14.2 -4.0 -4 .4 -5 .8
4. 5. 7.2. 7. 1. 1.3. 9.
MTA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATOINTÉZETEI MTA TÁRSADALOMTUDOMANYI KUTATOINTÉZETE I HTA TÁMOGATOTT KUTATOHELYEK KUTATÁST KISZOLG.SZERVEK TÁMOG.KUTATH NÉLKÜL TUDOSTÁMOGATÁS MTA FEJEZET t KEZELÉSÜ ELÖIRANYZAT
3563.2 594 .9 279.9 140.7 330 .4 747 .o
3563 .8 589 .3 284.9 135.9 348 .1 j TS4 . 1 ,
0. 6 -5.6 5.0 -4. 8 17.7 -12.9
1530.4 124 .2 0.0 45.5 0.0 0.0
1530.4 124.2
0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0
2032.8 470.7 279.9 95.2 330 .4 747.0
2033.4 465.1 284.9 90.4 348 . 1 734.1
0.6 -5 .6 5.0 -4.8 17 . 7 -12.9
1.
MAGYAR TELEVIZIO KÖZPONTI SZERVEZETE FEJEZET! KEZELÉSÜ ELÖIRANYZATOK
7637.3 0.0
7402 .8 234.5
-234.5 234.5
5877.8 0.0
5877.8
0.0 0.0
1759.5 0.0
1525.0 234.5
-234.5 234.5
XXI. XXI. XXI. XXI. XXI. XX l. XX IV. XX IV.
5.
45.5 0.0
2. oz. tabihat
öSSZESITö KIMUTATAS A RENDKI VOLI KIADASOKRoL A TöRVÉNYJAVASLAT 5 . PARAGRAFUS (l) BEKEZDÉS ALAPJAN rlillió rt fE JEZ ET
a-e . éo h .
! • pont
q.pon t
i . pont
5. paraqr.
pontokban
ezerinti !elujitáo ok
ezeri nti
ezer inti áqazat i !elad. clraz . cóltó.m.
öa e zeeen
feleoral t
SZ .!.H
M E G N E V t
Z
t S
VII. VII. VII. VII . VII .
a) Viláqkiállitáoi a l a p tÁ~oqatÁo a b) pénzbeli kárp ó t láo c ) e zovjet cSáp . körnYoz e tkár. en y hitéee d) eg yházi ingatlan ok viaaza a dása e ) b Un tetöeljár. tv. a l apj.kárt a lanit. -
fe j eze t e kn él fe j ezeteknél
II.
9 ) kormányzati beruh ázás ok h) párt a z8khá zak fel újit áaa
!)
felú jitáa
Clm , alci:ru
b eruh ázáso k
cin:aek
26 . 2 30 . 2 . 30 . 3. 30. 4. 30.5.
kormány zati
13 70 0.0 3900 . 0 300.0 1000 . 0 100 . 0
VII . XI. XIII. XII I . XV. XV. XV. XVII. XVIII. XVI II. XX . XX. XX. XXVI. XII. XVII. XVII. XVI I I.
Infornat ikai feladat ok Nemz e tközi aportka pc a ol a tok
14951.3
Cé lelö irá.nyzat o k
Kö z p. eU . azakrua i éa a z oci ália proqramok Vizminöaégvédole:ru
i J i J i J i J
KoMbi nált f uvar o zie, konc eeezi6e kik öt6k Polgári védelrui ! el a d a to kra Jlí. u to.táoi fa lad a tok tóruo qatáe o. r öldhivvo.talok alo. p( elo. do.t aira Vagy onnyilat ko zat ok !eldo lq o z á ea re j ezati kezelée ll ciruzott táruoqatáe
i J i J
rejezeti keza l éo U !elado.t finanezirozáe
i J
Kö rnyez e ti kárelháritáe
i J
TerUl a tf e jl ae ztée feladat o. i
Az Alföld idöozerU k ör nyezetvédelrui !elad
ra j a z.ke z e láeU c élalói rá ny zat o k Jogtörténa ti kuta t áe ok Jlí.incet óri v aq yonk ez• l éeoal é e haezn.ka pc e. Vi lág b a nki p r o grami roda Padaqóqu e ok intenzi v tov ábbképzés e öoozeeen
17.5 . 17.5 .
többlet
1000.0 100.0 14951.3 31150 . 0
5 .0 18.0 1115 . 8 3 0 63.1 460 . 0 300.0 15 .0 13 2.0 1 4 7. o 700 .0 7090 .4 517.7 9.5
31150. 0 200.0 0.0 5. 0 18. 0 11 15 . e 3063.1 460 . 0 300.0 15.0 132.0 147. o 700 . 0 7090. 4 517. 7 9. 5
13. 3 20.0 280. l
13. 3 2 0.0 280. l
200. 0
i J áqaz a t i,azak:ruai cól!e l a dat, ciroz . ia céltára. VII. VII.
j a v aoolt
13700.0 3900.0 300.0
l
7.
J.sz á lta l
. 4. . 5.
25.2. 4- 20. 10 .2-3. 13.1.5. 13. l . 7. 12. . 4. 12 • • 5 . 12 • • 6. 16. . 6. 21. 3 . 21.5 . e. . 6 . e . . 7.
e. .e . 7. 2 .
10.0
5 . 3. 12 . 2 . 1.3 . 16. . 5. 21.3 . 4.
1 49 9.9 7.8 44.3 19200 . 0
14951.3
31150 .0
13886 . 9
79 188 .2
1562.0
l
3. sz. táblázat
Értékpapír kibocsátási döntések j döntési javaslatok 1992.-1993. évekre (1992.októberi állapot szerint)
egy évnél hosszabb lejáratú államkötvény
H i v a t k o z á s o k
l
2 3 4 5 6 7
8 9
1991 . évi zárszámadási tv. 4.par. 1991.évi xcr.tv. 4.par.aj 1991.évi XCI.tv. 4 . par . b/ 1992 . évi pátköltségvetési javaslat 199J . évi költségvetési javaslat TB 1992.évi hiány finanszírozása TB 199J.évi hiány finanszírozása Összesen Mindösszesen
Megjegyzés:a 2. és 5. sorban
lévő
millió Ft hosszú - legalább tízéves lejáratú értékpapír
35369 . 5
-
-
30000.0
30000.0 130000 .0 100000.0
295369 . 5
60000 . 0 32825 . 0 40000.0 . 162825.0 458194.5
hosszúlejáratú értékpapírokat az MNB vásárolja meg
l
4.
UZ . táb l áZ
A BERUUAZASI PROJEKTEK öSSZEFOGLALASA a törvényjavaslat I. kötet 356 - 385 oldalai alap ján f o lyó ii r:on millló F t - b o n Kiemalt jelentőségU ko rmányz.ber:uh óz óso k
Fejezet
" II I.
ALKOTMANYBIROS~G
v.
~~GYAR KÖZTkRSAS~G
VII. VI II. IX. XI. XI I. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII . XX I V.
HINISZTERELNöKStG BELOGYHINISZTERIUH liONYEDELHI HINISZTtRIUH NtPJOLtTI HINISZTtRIUM IGAZSÁGOGYI HINI SZTtRI UH Kö ZL.HIRKÖZLtSI t S VIZOGYI HIN. KOLOGYHINISZTtRIUH FöLDHOVELtSOGYI HINISZTtR IUH HUNKAtiGYI MINI SZTtRIUH PtNZüGYHINISZTERIUH HÜVELöDtSI t S KÖZOKTATÁSI HINISZTtRIUM IPARI tS KERESKEDELMI MINISZTERIU M KöRNYEZETVtDELMI tS TEROLETFEJL. HIN. MAGYAR TUDOMANYOS AKADtHlA MAGYAR TÁVIRATI IRODA MAGYAR R~DI O MAGYAR TELEV IZIO öSSZESEN
Ber:uháziisi célpr:ogt· om B
OGYtSZStGE 210.0 190 0 .0 8 84. o 425. 0
8715.0
I n t é z m é n y i beruházás 100 millió Ft olott 100 millió Ft folott C/ 1 C/2 5.0 5.0 463.0 365.1 482 . 6 30 . 0 305.0 3 10 .0
o
5. 0 5.0 980.0 12 0 0 . 0 36 00 . 0 2 9 0 0.0 3 05. 0 945 0 .0 5 00 . 0 650.0 20 . 0 59 60 . 0 249 0 . 0 25 00 . 0 200 . 0 1 00 . 0 12 0 . 0 35. 0 13 0 . 0
732 5.0
311 5 0.0
3 0 7.0 834.9 1217. 4 1986 . 0
500 . 0 650 . 0 3000.0
1240.0 11 09 .2
2 0.0 391. o 550.1
1329.0 83 0 . 7
250 0 . 0 2 0 0.0 30 . 0
70 . 0 12 0 . 0
35.0 13 0 . 87 09.0
11 92 4. 2
3191.8
öaszeel)n
