T: 49
JELENTÉS az 1990. évi önkormányzati választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtására biztosított költségvetési pénzeszközök felhasználásáról és az 1989-90. évi választások pénzügyi összegezéséről
Budapest, 1991. április
44.
2
A vizsgálatot végezték: Területi A
Főcsoport
Fővárosban
és Pest megyében
Benezik Lászlóné dr.Felleg Zsoltné Farkas Tamás Gordos László dr.Tóth Annamária dr.Koronics Károlyné Maczekó Károly Domján Jenő Pankucsi János Fekete Tibor Kocsis István dr .Klapcsik László Gamaufné dr.Kóbor Éva Horváth József Vécsey László dr .Maróti Sándor KozákGyörgy Buczkó András Koltayné Szepesi Zsuzsanna Feresik Gyula drRegedúsGyörgy Kenéz Sándor Csekei Gyula dr.Gyuk József Rénes Márta Angyalosi Dániel . dr.Koller Valéria
Baranya megyében Bács-Kisirun megyében Békés megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Csongrád meg)ében Fejér megyében Gy6r-8opron megyében Heves megyében Hajdú-Bihar megyében Jász-Nagykun-Szolnok megyében Komárom-Esztergom megyében Nógrád megyében Somogy megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Tolna megyében Vas megyében Veszprém megyében Zala megyében A területi jelentéseket összefoglalta Vagyonkezelő
A vizsgálat részt vett
Főcsoport
1
...
Németh Béláné Kiss Istvánné Istvánffy Lóránt
előkészítésében
dr.Egri Oszkár
A vizsgálatot vezette
Magyar Országos
1_
Molnár Istvánné
levéltár
KeményEmil
2
Az Országgyűlés 7011990.(1X.14.) határozata 5.sz. pontja alapján az Állami Számvevőszék vizsgálatot végzett az önkormányzati választások előkészítésére és lebonyolítására az állami költségvetésből elkülönített 560 millió Ft-os pénzügyi előirányzat fe1használásáról. A vizsgálat kiterjedt az 1990. évi önkormányzati választások előkészítésére és lebonyolítására jóváhagyott költségvetés, valamint az 1989-1990. években választási pénzeszközök cfrnén a BM részére átutalt összegek elszámolásának ellenőrzésére. A hivatkozott határozat alapján a választás első fordulójára 405 millió Ft, a második fordulóra 155 millió Ft -összesen 560 millió Ft-ot állt Belügyminisztérium rendelkezésére p6telőirány zatként, céljelleggel, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A felhasználás ellenőrzése során vizsgálatot végeztünk a Belügyminisztériumnál, az ország megyei önkormányzati hivatala inál, ezek gazdasági ellátó szervezeteinél és 135 település helyi önkormányzati szerveinél, továbbá a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalánál és 7 kerületben. Tájékozódó felmérést végeztünk az önkormányzati. választásokkal kapcsolatos -a központi költségvetésben nem tervezett - közvetett költségek alakulásáról a Magyar Televizíónál, a Magyar Rádiónál, az Országos Rendőrfőkapitányságnál, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalatnál és a Magyar Távközlési Vállalatnál.
MEGÁLLAPÍTÁSOK L
A helyszini ellenörzések tapasztalatai l.
Előzmények,
tervezés
Az Országgyűlés az önkormányzati választások lebonyolítására 560 millió Ft-ot biztosított. A pénzügyi előirányzatot a Belügyminisztéri~ készítet te el, melynek kidolgozásánál figyelembe vették hogy a választás kétfordulós; az első forduló teljeskörü, a második fordulóra a települések mintegy 50 %-án kerül sor, · -
a választ6k névjegyzékének készítése, az értesítés szétküldése helyi feladatot jelent,
-
állampolgáronként kétfajta, a
fővárosban
háromfajta szavazólapot kell biztositani,
'· agyar Országos ' .___ t,evéltár
4
3
a szavazatösszesítés a már múködő információs rendszeren keresztül történik, ezért minimális eszközfejlesztéssel számoltak:, de az eredeti törvény előírásait kielégitő - lokálisan használható- számítógépes programokkidolgozását, a vírusvédelem megteremtését és az üzemeltetés költségeit terveikben szerepeltették.
Az 560 millió Ft-os költségvetés kiadási jogcímenként - első és második forduló szerinti bontásban - tartalmazza a központi és a helyi feladatokra előirányzott összegeket, dologi kiadások és személyi kiadások szerinti csoportosításban. A határozat 2. sz. melléklete a lebonyolítás feladatainak megfelelő részletezésben, kiadási jogcímenként bontva, országos előkalkulációt tartalmaz a várható költségekrőL Az íly módon számított összeget a választópolgárok számával elosztva alakították ki az első fordulóra 38,20 Ft/fős, illetve a második fordulóra a 21,10 Ft/fős normatívát. A normatív támogatásan felül a dologi többletkiadások fedezésére a főváros, a kerületek és a megyei jogu városokrészéremindkétfordulóná1300.000-300.000Ft,egyébvárositanácsokrészére70.00070.000 Ft normakiegészítést irányzott elő az országgyűlési határozat. -
A vizsgálat megállapította, hogy - a rendelkezésre álló rövid idő rniatt - a választások állami feladatainak várható költségeire sem területi, sem helyi szinten nem készültek olyan elókalkulációk, melyeket a normatívamegalapozása céljából a központi szerveknek továbbítottak volna. A rövid előkészítési munka rniatt nem került sor a tervezett finanszírozási rendszer utólagos véleményezésére sem.
A normatív finanszírozás választópolgárok számához kötött formája a gyakorlatban ellentmondásos helyzetet teremtett. Bebizonyosodott, hogy a választási költségeknek csak egy kisebb hányada (pl. választási értesítők készíttetése, kézbesítése) kapcsolódik közvetlenül a választópolgárok számához, nagyobb hányada a választási törvényben előírt feladatok ellátására létrehozott választási szervek (szavazatszedő bizottságok, helyi és területi választási bizottságok) müködtetéséhezkötódik.
Megállapítható, hogy a határozat jogcímei szerint számított pénzügyi szükséglet a felhasználás helyén nincs összhangban a válsztópolgárok ~alapján biztosított normatív támogatássaL Ebből adódóan a leutalt támogatás a városokban rnindenütt meghaladta a szükségleteket, a települések egy részénél, főként a társközségekkel rendelkező, alacsony népességú falvakban viszont az alapvető feladát ellátására sem volt elég.
2. Afeladatvégrehajtása Az előzmény és tervezési rendszer leírásában foglaltak alapján a költségvetés felhasználásár6l,helyi és központi feladatok, illetve tételenkénti bontásban az Állami Számvevő szék szöveges értékelést és számszaki kimutatást kért a BM-tő l. Ezt felülvizsgálva megállapításaink a következk: ·
Magyar Országos [_ Leveltár
'
'
4
A BM az 1991. január 31-i állapot alapján számolt be, me!y szerint az összes kiadás 620,6 milli6 Ft vol t. • A számszaki elszámolásban a Belügyminisztérium a központi feladatokra ténylegesen
kiadásba helyezett tételeket közölte, a helyi feladatok között azonban azokat a tételeket is szerepeltette, amelyeket a megyék részére normatív alapon átutalt (a BM által kiadásba helyezett összegek). A normatív támogatás és a kiadások bizonylattal alátámasztott ösz szegei közötti különbséget, mint maradványt egyes megyék még nem utalták vissza (1991. január 3 I -ig) a Belügyminisztérium részére. Ennek összege 9. I 51 eFt volt. Az önkormányzati választások tényleges, bizonylatokkal alátámasztott kiadásai: 611.396 eFt volt. (Részletesen az I. sz. mellékletben mutatjuk be.) Az önkormányzati választásokra 51,4 millió Ft-tal költöttek többet, mint az előirányzat. Ennek fedezete az 1990. július 29-ei népszavazás maradványösszege ,amelynek felhasználására az 57/1990.(VII.27.) OGY határozat értelmében nyílt lehetőség. Az 5!,4 millió Ft-b61 10 millió Ft-tal a helyi, 38,4 millió Ft-tal a központi feladatok végrehajtására költöttek többet, ugyanakkor a tartalékkeret túllépése megközelítően 3 millió Ft -os kiadási többletet eredményezett.
n. Ahelyifeladatokvégrehajtása l. A pénzügyi
előirányzat
és annak felhasmálása
A megyei és a fővárosi, valamint a kerületek pénzügyi finanszírozása a választás első fordulójára - a költségvetési előirányzat szerint - a tervezett mértékben megtörtént, a választópolgárok száma szerinti norma és a normakiegészítés szétosztásával. A választások második fordulóját azonban a tervezettnél (települések 50 %-ával számoltak) jóval nagyobb arányban kellett megtartani. Ennek alapján a Belügyminisztérium úgy döntött, hogy a második fordulóra előirányzott 2 I, IO Ft norma összeget a választásban feltételezetten résztvevő választó polgárok száma S7erint osztja szét a megyék között (a terv szerint 3,9 millió fő helyett 5 millió fő választóraj és emellett az Ogy. határozatban ·rögzített normakiegészítésben a megyék nem részesülnek (kivételt képzett 5 megye, ahol a normakiegészítésre igényt tartottak). A BM Választási Iroda a helyi feladatokra az első fordulóra 322.5 millió Ft-ot, a második fordulóra I 3 I ,5 millió Ft-ot -összesen 454 milli6 Ft-ot utalt át. Ez I 9 millió Ft-tal több, mint az OGY határozattal jóváhagyott költségvetési támogatás. A különbözet a II. forduló finanszírozásánál jelentkezik. A vártnál szélesebb körben lebonyolított II. fordulóra a tervezett I I 2,5 millió Ft helyett- az érintett települések választópolgárainak száma alapján - I 31,5 millióFt-ot osztottakfeL ·
l_ Magyar Országos _levéltár
5
A tényleges felhasználás a helyi feladatok lebonyolítására 445 millió Ft volt, vagyis a tanácsok a rendelkezésükre bocsátott összegből 9 millió Ft- ot megtakarítottak. (A felhasználás l Omillió Ft-tal magasabbazOrszággyűlésáltaljóváhagyottösszegnéL) A dologi kiadásokra az első és második fordulóra összesen 214 millió Ft-ot fordítottakez 43 millió Ft-tal kevesebb a tervezettnéL A személyi kiadások összege 231 millió Ft -53 millió Ft-tal több az eredeti elképzelésnéL A választások lebonyolításához szükséges források biztosítása későn, gyakorlatilag utólagosan történt. l 00 millió Ft összegű előleg folyósítására 1990. szeptember 24-én került sor, majd 2 nap múlva utalták a megyei tanácsok részére az első fordulóra még járó összegeket. A második forduló költségeire október 16-án, a VB titkárok jutalmazására november 6-án biztosítottak fedezetet. ~
tanácsoknak az előkészületi tevékenységhez és a lebonyolításhoz saját költségvetési forrásaikat is be kellett vonni. Ennek időtartamát a helyi tanácsoknál esetenként a megyék késedelmes pénztovábbítása is növelte. Mindezek ellenére a vizsgálat nem tapasztalt fent! okok következményeként likviditási problémákat.
2. Helyidologikiadások A dologi kiadások legjelentősebb tétele a választói névjegyzék és az un. "kopogtató cédulák" elkészítésének, kézbesítésének költsége. Ennek finanszírozására a normatíva dologi részének 64 %-a volt igénybe vehető ( 16,60 Ft/ db). A vizsgálat tapasztalataszerint a megyék keresték a lehető legtakarékosabb megoldásokat, melynek következtében e tételnél jelentős metakarítások keletkeztek. Az alkalmazott költségkímélő megoldások alapján a normatíva összege is túlzottnak tekinthető. Heves megyében a feladat finanszírozására rendelkezésre álló 4.318 eFt normatív támogatásból csak 2279 eFt-ot fordítottak e célra. Nógrád megyében 59, Komárom-Es4tergom megyében 73, Békés megyében 65 %-os volt a felhasználás. Baranya megyében kb. 600 eFt, Vas megyében közel l millió Ft-tal kevesebbet számolt el a megye a feladatra, mint a választópolgárok száma szerint számított összeg. A fővárosban e feladatnál 3,8 millió Ft IIÍegtakarítás keletkezett a normához viszonyítva. Megtakarítás mutatkozik a szavazással összefqggö dologi kiadások elszámolásánál, Ennek egyik oka, hogy a szavazás lebonyolításához szükséges eszközök már rendelkezésre álltak. Ezen kívül a vizsgálat megállapítása szerint továbbra sem teljeskörü és kellően megalapozott a rezsi kiadások elszámolása.
Magyar Oruágos J
levéltár
6
Győr
Városi Tanácsnál becslés alapján számoltak el gépkocsi használatra 6,6 eFt-ot, nyomdaköltségre 78 eFt-ot, posta- és telefonköltségre 15 eFt-ot. Kapuváron, Gönyün egyáltalán nem került sor rezsikiadás elszámolására. Zala megyében belsö számlák alapján a tanácsok jelentős része számolt el rezsikiadásokat. A megyeközpontnál az elszámolt rezsikiadások némelyikét a vizsgálat túlzottnak tartotta. Pl. gépkocsi fuvarteljesítmény 53 menetlevél alapján 20.138 km, menetenként átlag 380 km. Hasonlóan túlzottnak tekinthető a Fővárosi Tanács MESZ-énél kiállított belső bizonylatok és kalkulációk alapján elszámolt 912 eFt rezsikiadás. A vizsgált fővárosi kerületek közül egyedül aX.ker. számolt el becsültösszegben rezsikiadást Nógrád megyében elökalk.ulációk alapján vették figyelembe a megyei tanácsnál a · rezsikiadásokat, belső számla nem készült. Szabolcs-szatmár-Bereg megye elszámolásában 90 eFt összegben "eszmei költség" szerepel a dologi kiadások között. Ebben - a kiállított belső számla szerint - a tanácsi apparátus adminisztrációs-ügyviteli tevékenységének a választásokat terheló részét próbálták számszerüsíteni. (Pl. készpénz kifizetések folyamatos biztosítása, pénztári könyvelése, ügyeleti beosztások, könyvelési bizonylatok gépelése, megbízási díjak számfejtésének ellenőrzése, stb.). A tételek között szerepel az Állami Számvevószék felé történő elszámolás is. Jász-Nagykun-szolnok megyében a településeken mindenütt elszámolták teljes körben a felmerült rezsikiadásokat, ennek eredmén}eként e j>gcúnen a normatíva szerinti 1.020,9eFt összegű támogatáshelyett aszükséglet 3.659,4 eFt volt. A vizsgálat a bizonylatokat, belső bizonylatokat szabályszerűnek találta. Azétk.ezésre fordított kiadások igen sok helyen meghaladták a norma szerint kifizethetó összeget. A 200 Ft/fő étkezési térítés kifizetése mellett több helyen sor került hagyományos étkeztetésre is, különösen területi választási szerveknél jellemző a közremtíködó tanácsi dolgozók, újságírók, szakértők, pártok delegáltjaL gépkocsivezetók, stb. étkeztetése a választási napokon. A Fővárosi Tanácsnál a közremtíködók és vendégek részére a két fordulóra 84.800 Ft-ért vásároltak élelmiszert, illetve üdítőket (Az c:xiY határozathoz készült előkalkulációban fordulónként 5.000 Ft-tal számoltak.) Pest megyében, Pilisvörösváron fordulónként 38-38 fő étkeztetéséról összesen 98 eFt összegben mutattak be éttermi számlát. (Névsor nem készült a résztvev6kr6l.) Az egy főre jutó 1289 Ft több, mint hatszorosa az előírt normának A megyei GESZ és a Budapest, XII .ker. Tanács elszámolásában reprezentációs költség címen szeszesital vásár-
r
Magyar Országos ___Levéltár
g
7
lás is szerepelt annak ellenére, hogy a BM több ízben felhívta a figyelmet, hogy szeszesital • elszámolása a választás terhére tilos. Jász-Nagykun-szolnok megyében a választások első fordulójának étkezési kiadásaira- a 658,6 eFt-os pénzügyi normatíva helyett ll 04,5 eFt a tényleges felhasználás, a 2. fordul6ban 512 e Ft-ot számoltak el. Ez a szavaz6kö rökben kétszeres, választási bizottságoknál és a helyi tanácsoknál több mint háromszoros felhasználást jelent. Martfün pl. az előirányzott l 0,5 eFt helyett 26,0 eFt-ot használtak fel. Összesen 49 fő étkeztetéséről gondoskodtak, ebből 13 fő tanácsi közremúködő, 19 fő pártdelegált Az l főre jutó étkezési költség (reggeli-ebéd-vacsora-kávé, üdítő) 528,57 Ft volt. A dologi kiadások tervezetthez viszonyított megtakarítását néhány tanácsnál a választással nem, vagy csak részben összefüggő kiadások finanszírozására is felhasználták. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Mezőkövesden a választási kiadások terhére útburkolat javítást, tereprendezést számoltak el 80,1 eFt értékben. Kaposváron 7 db Siesta gázkályhát és 7 gázpalackat vásároltak a szavazóhelyiségek elégtelenfütésénekjavítására. Hajdu megyében fénymásológép (152 eFt) a Tolna megyei tanácsnál telefax (174,8 eFt), Tolna városában telefax és számítógép bővítés (286 eFt) ára lett elszámolva a választási kiadások terhére. A Fővárosi Tanács Programirodája számára a választási pénzeszközökből utólag 5.328 eFt értékbeil megtérítette az 1989. évi népszavazásra a kerületekbe telepített 32 db számítógép 1/3-os értékeként a Controll által számlázott összeget; további 1.160 eFt-ért 32 db EPSON nyomtató árát rendezték utólag a választási kiadások terhére. A Belügyminisztériummal folytatott levelezés a népszavazás pénzmaradványát jelöli meg finanszírozási forrásként, e megkülönböztetésnek - miután a felhasználás során nem különítették el a maradványt - nincs különösebb jelentősége. A BM csak a vonat kozó számlákat kérte be ~s bár tényszerű engedélyt nem adott, az elszá molást nem kifogásolta meg, a tételt mint a népszavazásra utólag felmerült kiadást kezeli. 3. Helyi személyi kiadások A személyi kiadásokra fordított összegek aránya - annak következtében, hogy az OGY határozat nem korlátozza a dologi kiadások megtakarításainak személyi célú felhasználását - jelentős mértékben megnőtt. Előirányzat:
177,7millióFt
Kiadás:
230,7 millió Ft
Növekmény:
Magyar Országos ,. Levéltár
53,0millióFt
8
8
A növekmény egy részét indokolja, hogy a normatív finanszírozással hátrányosan érintett településeken a forráshiány a szavazókörök múködtetésével kapcsolatos díjazás kifizetésénél jelentkezett. A hiányzó forrás pótlása, vagy a kiadás utólagos megtérítése ilyen értelemben a személyi kiadásokra való "átcsoportosítást" jelentett. Aközvetlenközremüködökrészérekifizetettdíjazás általában az OGY határozat 2.sz.mellékletével egyezően történt. Néhány esetben külön jutalmak fizetésére, egyes kistelepüléseken az OGY határozatban rögzítettnél kisebb díjtételek számfejtésére került sor. A helyi és területi tanácsi dolgozók többlet- és túlmunkájáoak elismerése nagy szélsősé geket takar, megyénként, településenként eltérő. A 4-500 Ft-os kifizetéstől a 180 eFt-os jutaiomig számtalan variációval találkozott az ellenőrzés. A kifizetések nagyságrendje a települések közötti összehasonlításban nem a végzett munkával, hanem a telepOlés taná·csának anyagi lehetöségeivel mutat összefüggést. (Pl. a Fővárosi Tanácsnál a konyhai kisegítők a két választási fordulóra l O eFt/fő jutalomban részesültek. több kistelepülés vb titkára 8 .OOO Ft alatti összeget kapott.) Segesd községben egyáltalán nem fizettekaszúkös költségkeret miatt. Kisbéren átlag 1.050 Ft/fő volt a jutalmazás. Gönyün 1.700 Ft/fő. Martfűn átlag 4.808 Ft/fő, a legkisebb jutalomösszeg 400 Ft, a legmagasabb 7 .OOO Ft. Nógrád megyében a jutalomösszegek 5-50 eFt között sz6r6dnak. Szolnok Megyei Tanács, a normatíva szerint rendelkezésre álló keret 65,8 eFt, kifizetésre került 173 fő részére az első és második fordulóra együtt 979,7 eFt. (Ebből 200eFta TAKEHdolgozóinak.)Asz6r6dás !.667-30.000Ftközött(TAKEH-nál500 és 15.000Ftközött.) A Fővárosi Választási Munkacsoport 27 tagjának !590 eFt jutalmat fizettek (átlag 58 eFt, sz6r6dás 20-150.000 Ft kö.zQtt), ezenkívül 72 nap jutalomszabadságot állapítottak meg részükre. További 202 fő részére 2.095 eFt-ot fizettel (átlag 10.300 Ft, szór6dás 1.300Ft-60.000Ft). Hajdu-Bihar megyében a tanácsi dolgozók jutalmára és túlmunka díjára a norma szerinti 618 eFt helyett 1.430 eFt-ot használtak fel. Vas megyében 232 eFt helyett 964 eFt-ót'fizettek ki. Pécsett a saját költségvetési számláról 281 eFt-ot (+ 120 eFt TB járulék) fizettek ki a tanácsi dolgozóknak plusz jutalomként. Budapest XIII. kerületében a költségvetési számláról 1.400 eFt-ot tettek át a letétre egy 1990. áprilisi keltezésűtestületi határozatta hivatkozva. Ebből személyi kifizetéseket eszközöltek, pl. a választási munkacsoport néhány tagja 90.000 Ft/fő/forduló összegűjutalombanrészesült.
l. ..
Magyar Országos Levéltár
9
Veszprém Megyei Tanácsnál a jutalomösszegek 1.667 és 80.000 Ft között mozogtak. A megyei tanácsoknál a jutalmazottak száma eltérő, Heves megye 34 fő, Szolnok megye 117 fő, Komárom megye 22 fő, Győr megye 24 fő. A VB titkárok jutatmára - a kistelepülések negatív szélsőségeit leszámítva - általában a
tervezett 8.000 fő/Ft összeg 2-5-szörösét fordították, a· fővárosi kerületek esetében · l 0-12-szeres összegek kerültek kifizetésre. (A 8.000 Ft/fő átlagos normatív támogatásból - a jövedelmek adótartalmát is figyelembe véve - érdemi differenciálást megvalósítani lehetetlen.) Az Ogy. határozattal biztosított szabad felhasználás miatt a vizsgálat csak észrevételezni tudta a személyi kifizetések terén mutatkozó anomáliákat. A vizsgálat tapasztalataszerint az elszámolt kiadások a korábbiakhoz hasonlóan most sem fedik le teljes körben a valós költségeket (el nem számolt, vagy becsült összeggel elszámolt
rezsiköltségek. költségvetési számláról fizetett beszerzések, illetve ju,talmak stb. Illiitt). Ezzel együtt javult a kiadások dokumentáltsága, elkülönítése. Továbbra sem egységes a költségvetési támogatás kezelése. A letéti számlára utalt összegeket néhány helyen bevonják a költségvetési gazdáikadásba átvett pénzeszközként (Veszprém, Gy6r és Hajdu megye), másutt a letéti számlán külön kezelik. A TB járulék elszámolása a választási pénzeszközök terhére általában rendben megtörtént, azonban az elszámolásokban különböz6képpen személyi, illetve dologi kiadásként szerepelnek. A kifizetések jelentős része megbízási szerz6désekre történt, de társadalmi munka miatti jutalomként is teljesítettek kifizetéseket
m. Központi feladatokvégrehajtása Az önkormányzati választások központi feladataira az Ogy. határozat 121,4 millió Ft-os pénzügyi előirányzatot biztosított a tényleges felhasználás 159,8 millió Ft volt. l. Központi dologikiadások A dologi jellegű kiadásokra összesen 119,5 milló Ft-ot irányzott elő a költségvetés, ezzel szemben a felhasználás a tételes elszámolás alapján 158,0 mil!ió Ft volt, melyfelhasználási jogcímenként az alábbiak szerint alakult: · a) Az Országos Választási Bizottság müködési dologi jellegü kiadásaira a jóváhagyott előirányzat 300 eFt-t volt. Ezen a címen felhasználásra került 448,2 eFt melyb61130 eFt-ot a Bizottság étkeztetésére fordítottak; a BM konyha által kiállított számlák alapján.Mintegy 65 eFt értékben beszerzésre kerültek különféle anyagok, eszközök (zászlók, TV kábelek, antenna) a terem berendezéséhez.
l
Magyar Országos Levéltér
lO
A majdnem 50 %-<JS költségtúllépést az OVB - a tervezettnél gyakoribb és hosszabb ·_ ülésezése okozta, amit a feladat újszerűsége tett indokolttá. b)
A szavazatösszesítő információs rendszer fejlesztésére 30,0 millió Ft előirányzattal szemben 21 ,7 millió Ft volt a Icifizetés melyb61 19,3 millió Ft szoftver-, l ,O millió Ft hardver-fejlesztés. A fejlesztéseken kívül ezen a soron került elszámolásra l ,3 millió Ft a számítógépek üzemeltetésére, valamint 138,4 eFt egyéb kiadásokra (videofilm átjátszás, fülkeépítés, hírközlés, taxiköltség). A költségsoron 28 % megtakarítás jelentkezett ami a BM Közigazgatási Informatikai Főosztály gondos előkészítő és szervező munkájának köszönhető. A reális alvállalkozói szerz6dések alapján készült szoftverek jól illeszkedtek az önkormányzati törvény {:lőírásaihoz és zökkenőmentesen tették lehetövé a decentralizált szavazatösszesítést.
c)
A szavazólapok, bírdetmények nyomdai és papírköltsége fedezetére 85,0 millió Ft-ot tartalmazott az elő irányzat, ezzel szemben a számlák tételes ellenő rzését követő összegzés 133,8 millióFt tényleges Icifizetést mutatott, melyb61119,0 millió Ft a nyomtatványok és 9,9 millió Ft a borítékok előállítási költsége. Ezen a költségsoron kerültek elszámolásra még az alábbi tételek: - adatszolgáltatás a tartósan letelepedett nem magyar, illetve a szavazati joggal nem rendelkező állampolgárokról (0,8 MFt) - az önkormányzati, illetve választási törvény tervezetének külön nyomtatása 2700 pidban (0,5 MFt) - az önkormányzati törvény teljes szövegének megjelentetése fizetett hírdetésként a Pesti Hírlap 1990. 09. 27-ei számában a belügyminiszter személyes rendelkezése alapján (l ,3 MFt)
- 65 ezer db "signetta" iron (0,4 MFt). (A szavazófülkékben használt ironok központi beszerzése- az elosztás gondjai ellenére - közel l ,O millió Ft megtakarítást eredményezett az árrések kiesése és a gyártói kedvezmény miatt.) - a különféle szavazások módját ismertető 5 d6Vide6f"llm. készítése (0,8 Mft) - a Magyar Közigazgatás címúkiadvány 1990/ l O. számánakmegvásárlása 25.000pld-ban és eljuttatása a megválasztott képviselőkhöz (l ,O Mft). A választásokra jóváhagyott költségvetés ezen során jelentkezett a legnagyobb túllépés48,8 millió Ft (57,4 %) -, mely alapvetően az óriási nyomdai és papírköltségekre vezethető vissza.
l
Magyar Országos levéltár
ll
A BM Választási Iroda a második forduló tervezettnél nagyobb mértékével indokolta a túllépést, de a megmaradt és a választás során fel· nem használt nyomdai termékek (borítékok, bianc6 szavazólapok, hírdetmények) némi túlbiztosításra, felülrendelésre utalnak. Itt kívánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választások hoz megrendelt és leszállított papíráruk össZllúlya megközelítette a 330 tonnát! Önmagában ez a tény felveti a jövőbeni választások költség- és anyagtakarékosabb m6dszere kialakításának igényét. A nyomdai és papírköltségeken felill növelte e rovaton a túllépés mértékét, hogy nem ideillő tételeket állítottak be az elszámolásba (az ÁNH adat szolgáltatás a "b" rovatba, az ironok és videófilmek az "f" rovatba tartoznak), valamint indokolatlannak tartjuk az önkormányzati és választási törvények propagálását és terjesztését a választás költségeinek terhére. Ilyen jellegű kifizetésekre az Országgyűlés határozata - sem betüjében, sem szellemében- nem ad felhatalmazást és a belügyminiszter saját hatáskörében nem rendelkezhet a választási pénzek felhasználásánál új jogcím bevezetéséről. Ez a propaganda . tevékenység 2, 7 MFt költségtúllépést eredmén}ezett. d) A Választási Központ, valamint a megyékhírösszeköttetésére a tervezés 4,0 millió Ft-<>t irányzott elő. A BM az elszámolás összesítőjébe 1,7 millió Ft-<>t állított be, melyből a hírközléssei kapcsolatos számlák l ,4 millió Ft-<>t tesznek ki. A hírközlésen kívill itt került elszámolásra a tolmácsolási feladatot ellátó szervezet egyik- 292,3 eFt-<>s -számlája és a Választási törvény pótlólagos nyomtatásáról készült 52,6 eFt-os számla. B költségsoron jelentős megtakarítás jelentkezett (a felhasználás 43,7 %-os), ami az információ-továbbítás új egyszerüsített megoldásának (telefaxok) tudható be. e) A Választási Központban dolgozók étkezési költségeire előirányzott 140.0 eFt helyett 2 77,4 eFt került kifizetésre. f) A Választásilroda dologi kiadásaira az előirányzat 40.0 eFt volt. A BM az elszámolásába 35,6 eFt-<>t állított be. Az ellenőrzés során,kifogásoltuk a Rositext javítási költségeinek és a Rolitron adatcsomag árának elszámolását. Kifogásunkat BM Választási Iroda elfogadta és az elszámolás végösszegét csökkentette 30, l eFt-ra. 2. Központiszemélyikiadások A személyi kiadások előirányzata l ,9 millió Ft volt, a tényleges kiadás l, 7 millió Ft.
··.
A központi személyi kiadások között számolták el a fővárosi, megyei VB titkárok jutalmát, amelynél a tervezett 715 eFt helyett 500 eFt-<>t fizettek ki (215 eFt megtakarítás). A további l.l41 eFt-<>t a Belügyminisztérium dolgozói, mint az OVB munkáját segítő technikai m1iszaki és szakértői apparátus munkatársai kapták meg.
Az egyéb feladatokra vonatkozó megbfzási díj összege 93.6 eFt-<>t tett ki. A személyi kiadások bonyolítása a munka elvégzésének bizonylatolása megfelelően megtörtént
l Magyar Országos t_
Levéltár
J.. 'J
12
A központi feladatok dologi és személyi kiadásainak bizonylatolása - kisebb száms:n~ki hibáktól eltekintve - rendben volt, de az ellenőrzést nehezítette, hogy a számlák felhasználási jogcímentkénti csoportosítása nem volt egységes és következetes (azonos tipusu tételek különböző jogcímekre lettek terhelve).
IV.
Egyéb kiadások l. Tartalékkeretfelbasználása
Az OGY határozat szerint a választásokra pénzügyi előirányzatként előre nem látható feladatokra, tartalékkeret címen 3.620 eFt-ot különítettek el. A tartalékkeret soron a BM elszámolásaiban 6571,6 eFt felhasználást mutatott ki. A BM beszámolójában a következőképpen indokolta e kiadási tételt. Az első forduló alacsony részvételi aránya miatt a második forduló előtt, több párt hatékonyabb propaganda kifejtésére hívta fel a Belügy. minisztériumot. A belügyminiszter úr döntése alapján ennek eleget téve, a költség vetésben nem tervezett aktív központi propaganda kifejtése vált szükségessé, mely mintegy 6.571 eFt ráfordítással járt. Megállapítottuk, hogy a belügyminiszter a BM költségvetése 1990. évi előirányzatából engedél~zte a propaganda számlák kifiZetését, a BM Választási Iroda azonban az önkormányzati választások terhére számolta el. 2. A központi költségvetésen kivüli, választással kapcsolatos költségek
Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos állami feladatok végrehajtásához remelkezésre álló központi költségvetési pénzeszközökön túlmenően a választásban szükségszerüen közremúködő egyes állami szervek saját költségvetésük terhére is használtak fel pénzeszközöket. Ezek számbavételét is iltdokoltnak tartottuk, mivel ha áttételesen is, de forrásuk végső soron az állami költségvetésből nyújtott támogatás. A tájékozódás alapján a
következőket
állapítottuk meg:
AMagyarTelevizió a választásokhoz kapcsolódó műsorokra a normál működésenfelüll 0,0 millió Ft költséget használt fel. Ez az alkalmi munkások béréből és TB járulékáb6l, valamint a műsoridő meghosszabbodásának sugárzási díjából tevódik össze. A Magyar Rádió választási műsorokra felhasznált többletköltsége 0,4 millió Ft. A költség zöme honoráriumokra kifizetett díj.
Az Országos Rendónókapitányság irányítása alatt áll6 rendőri szerveknek túlmunka díjazásb6l, dologi költségekből álló ráfordítása 2,0 millió Ft.
l Magyar Országos L Levéltár
13
A FiSvárosi Közterületfenntartó VálJalat a választások után az aluljárókban, műtárgyakon, frekventált főútvonalakon elhelyezett plakátok eltávolításánál összesen 0,4 milli6Ftértékű munkát végzett, melynek 95 %-a munkabér és közteher. Megjegyzendő,
hogy a költségeket a Főpolgánnesteri Hivatal megtérftette, a önkormányzat költségvetésének terhére.
fővárosi
AMagyarTávközlésiVáiJalat a választásokkal kapcsolatban nem mutatott ki külön erre a célra történő pénzfelhasználást Ennek oka, hogy a választási eredmények telefaxos m6dszerrel történő továbbítása nem igényelt a normál postai szolgáltatáson felüli túlmunkát, illetve ügyeleti és dologi költséget. A választásokhoz külön kérésre kiépített telefonvonalak költségeit a BM Választási Iroda megtérftette.
A megkérdezett közreműködő szervek összességében mintegy I 3 millió Ft-ot használtak fel. A költségek egy része csak becsléssel volt megállapítható. Az adatokból kitünik, hogy az országgyúlési képviselöválasztásoknál tapasztalt ilyen j ellegíi költségráforditáshoz képest jelentösen, mintegy ötödére csökkentek a költségek, amirészben azegyszerúbbfeladatnakéskisebbkampánynak, másrészt aszervezettebb és átgondoltabb munkának tudható be.
Az országgyűlési képviselőválasztásoknál megközelítőleg I 00 millió Ft-ot tettek ki azok a becsült költségek, amelyek az intézményi, vállalati segítségnyújtásból a lapkiadók és városi televiziók többletráfordításaib61, a tanácsok saját keretük terhére elvégzett munkáib61, valamint a közreműködők által kivett többlet szabadnapok munkabéréb61 tevődtek össze. Ezen költségtényezőket az önkormányzati választások esetében nem tekintet tük át tételesen, de a vizsgált közreműködőknél tapasztaltak alapján ezen a téren is jelentős csökkenés becsülhető (ráfordítás kb. I 3,0 MFt). összességében az önkormányzati választásoknál az egyéb költségforrások terhére finanszírozott költségek, mintegy26 millió Ft-ra tehetök. Ez az országgyűlési képvise16választáshasonló jellegíiköltségeinekkb.17 %-a.
v. Azl989-1990.éviválasztásokpénzügyiösszegzése
.-.
I 989-90. években törvényesen szabályozott keretek között négy országos méretű választás megtartására és költségvetési finanszfrozására került sor. A két népszavazásra azországgyűlési képviselőválasztásra és a helyhatósági választásokra !.547 millió Ft-ot különített el a költségvetés.
l
-Magyar Országos _ Levéltár
A5
14
A törvényi feltételek lehetőséget nyújtottak a választások bonyolításával megbízott Belügyminisztériumnak. hogy a rendelkezésükre lxx:sájtott keretösszegekkel utólag számoljanak el, s a felmerült túllépéseket a megtakarítások terhére kiegyenlítsék. fgy alakult ki, hogy a négy választás egyenlege - jelentós belső ingadozások mellett - 29,3 millió Ft megta karítás. Ez az összeg jelenleg a BM Választási Iroda rendelkezésére áll, s az időközi választások, valamint egyéb - a választásokkal összefüggő - feladatok forrásául szolgál. A négyválasztásra törvényileg biztosítottkereteken túl-az országgyúlésiképviselőválasztások biztosítáSához-további 100 millió Ft-ot adott a költségvetés, részben célzott számítógépesítésre, részben szavazatbiztonsági kérdések megoldására (Minisztertanács elnökének p6tkereteként). Tájékozódó felmérést készítettünk a választások során az egyes állami szerveknél felmerülő - a választás folyamatával összefüggő - többletkiadásokr61, melyeket közvetett választási · költségeknek minősítettünk. Ezek becsült összege 176 millió Ft volt. összefoglalva megállapítható, hogy a négy országos választásra fordított közvetlenül ésközvetve jelentkezö kiadások összesen megközelítették az 1,8 milliárd Ft-ot (részletesebben lásd 2.sz. melléklet).
VI. ÖSSzefoglalás, javaslatok Az Országgyúlésa 70/1990.(IX.l4.) Ogy. határozatával az 1990. éviönkormányzati választás előkészítésére és lebonyolítására 560 millió Ft-ot hagyott jóvá a BM részére pótelőirányzat ként, céljelleggel és utólagos elszámolási kötelezettség mellett.
A határozat l. pontjának megfelelően a Pénzügyminisztérium az előírt határidőn (1990. szeptember 30.) belül, két részletben (szeptember 5-én l 00 millió Ft, szeptember ll-én 460 millió Ft) nyitotta meg a támogatást. A Belügyminisztérium szakmai és gazdasági irányításával az önkormányzati képviselő- és polgármesterválasztások törvényes rendben lezajl
~yar Országos
l
-Levéltár
15
A túllépést csökkenteni lehetett volna, ha:
~
•
- a nyomtatványok és papíráruk kevésbé vannak túlbiztosítva,
- elmarad az önkormányzati és választási törvény többszöri és több helyen történt propaganda célú terjesztése (2,8 millió Ft), - a BM a két választási forduló között a belügyminiszter által elrendelt propaganda költségét nem a választás terhére számolja el (6,6 millió Ft). A Belügyminisztérium- az Országgyűlés tájékoztatása, illetve a vonatkozó Ogy. határozat módosítása nélkül át tudta lépni a megadott kereteket, mivel az 57/1990.(VII.27.) Ogy. határozat módot adott az 1990. juliusi népszavazás maradványösszegének (96 millió Ft) felhasználására egyéb, választással kapcsolatos feladatok finanaszírozására. A Belügyminisztérium - a korábbi választások tapasztalatai alapján - noimatíva támogatási rendszert dolgozott ki a helyi (tanácsi) feladatok ellátásához szükséges keretek kiszámításához. A vizsgálat tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az önkormányzati választások lebonyolítására alkalmazott normatív finanszírozási rendszer jelen formájában nem biztosította megfeleJö területi bontásban a feladatok ellátásához szükséges fedezetet. Egyes területeken indokolatlan forrás felhalmozást idézett elő, másutt az alapvető feladatellátásra is kevés volt. A szabályozás azzal, hogy ilyen körülmények között kötöttség nélküli fel használást engedélyezett, megteremtette a támogatási többletekszemélyijövedelemkéntikifizetéséneklehetöségét. A tanácsok érdekeltsége a takarékos felhasználásban a maradvány elvonása következtében megszünt. (Ez - értelemszeríien csak a dologi kiadások tekintetében érvényesült.) A hiányok átcsoportosításokkal való - szükségszerú - feloldása lényegében ellentétes a normativitás követelményével. • Összességében az 1989-90. évi választásokra visszatekintve a hazai és nemzetközi minósítés alapján megállapítható, hogy a választások tisztasága é,s törvényessége nem szenvedett csorbát, s a közel 1,8 milliárd forint felhasználásának értékelésekor e minóségi szempontot is ki kell hangsúlyozni. Lehetőség
van olyan választási rendszerek kialakításának- hasonlóan a nyugati de mokrácákhoz - amelyekben a folyamatok racionalizálása, a'költségek csök- kentése kerül előtérbe és a biztonság - mint alapvető szempont - nem kerül túlhangsúlyozásra. A vizsgálati megállapítások alapján javasoljuk, hogy:
l. Az Országgyűlés fogadja el, hogy az elóttünk álló választások törvényi előkészítésénél a biztonsági garanciákkal azonos súllyal essen latba egy költségkímélő (anyag és élőmun ka) rendszer kialakításának igénye.
' Magyar Országos
____!-evéltáf'
16
Szükséges a személyi kifizetések törvényi szabályozása, továbbá az ellenőrzés elősegítése érdekében a felhasználási jogcímek részletezése és az átcsoportosítás korlátozása. 2.
A belügyminiszter intézkedjm a választások költségvetési maradványának Pénzügy. minisztériummal történő elszámolására. A BM számláján maradó választási tartalékkeret - melyet külön felhatalmazás nélkül használhat fel -ne haladja meg az 5 millió Ft-ot. Az idő szaki- és pótválasztások bon}01ítására - utólagos elszámolás mellett - szükséges pótelőirányzatot elkülöníteni.
3.
A Belügyminisztérium dolgozzon ki egy új normatív finanszírozási rendszert, amely differenciált vetítési alapokra épül, tehát a választók számán kívül figyelembe veszi a szavazókörök számát és a település tipusát, szerkezetét is. A normarendszer elvi kidolgozását a választások időpontjától függetlenül meg kell kezdeni és jóváhagyás előtt az önkormányzatokkal véleményeztetni.
4.
Mint korábbi jelentéseinkben kiemeltük, a választások költségeinek terhére nagyértékű számítógépek és sokszorosító berendezések, illetve ezek alkatrészei is'beszerzésre kerül~ tek. A belügyminiszter intézkedjen, hogy ilyen eszközök további vásárlására csak előzetes jóváhagyás alapján - külön költségsoron feltüntetve - legyen lehetőség.
1\.,i~ (HageJmayer István)
l
___
Magyar Országos
._~éltár
_, •
l.8z.melléklet
KI HUT AT AS
! l
az 1991. évi helyi önkormányzati kéPVieelő- és polgármesterválasztások lebonyolitására jóváhagyott pénzeszközök felhasználásáról
Adatok: ezer Ft-ban
HE G NE VE Z E S
Eléirányzat
BH kifi,etés 1991.!.31-ig
Felhaszn&.lás
ASZ ellenörz.
Index felh./elóir.
ezerint
"
7.750.0
5.469.7
70,6
24.000.0 24.050.0
10.375.0 27.149.5
43,2 112,9
130.000.0
84.026.9
64.6
71.500.0
74.051.6
103,6
I. HELYI TANACSI FELADATOK 1. Dologi kiadások
a) Hirdetmény- es plakátköltség b) Helyi és területi választási bi~ottsá gok müködési kiadásai c) Slelmezési kiadások d) Választök nyilvántartásának elkészitáse, értesitök kiküldésa e) Szavazással összefüggö dologi jellegü kiadások f) Helyileg előállitott szavazólapok
7.217.5
, költségtéritése
208.290.2
összesen:
Veszprém megye nem részletezett dologi kiadásai Dologi kiadások összesen:
6.109.8 257.300.0
214.400.0
83,3
48.000.0
50.824,0
105,9
33.000.0
34.<53.5
104,4
24.000.0
16.734.8
08.7
9.600.0
26.017.6
:::!7.2
19.800.0
49.548.3
250.2
2.400.0
10.256.6
427.4
22.000.0
5.673.9
25.8
18.900.0
26.724.8
141.4
2. Személyi kiadások a) Tanács által válas~tott szavazatszámláló bizottsági tagok tiszteletdija b) Szavazókörökben dolgozó jegyzőkönyvve zető túlmunkájának elismerése c) A tanács által választott helyi és területi választási bizottság tagjai túlmunkajának elismerése d) Helyi és területi választási bizottságok mellett dolgozó tanácei dolgozók többletmunkájának elismerése e) Helyi tanácsoknál közremüködó tanácsi dolgozók túlmunkájának elismerése f) Hegyei tanácsoknál közremüködók túlmunkajának elismerése g) Közintézményekben ajánlási szelvények gyUjtése {intézményi dolgozók túlmunkadija) h) Helyi tanácsok vb titkárai tülmunkájának elismerése i) Egyéb személY! kifizetés {ügyeleti dijak. szakértói dijak. stb.)
502.7 177.700.0
összesen:
220.796.2
Veszprém megye nem részletezett személy! kiadásai Személyi kiadás összesen; HELYI FELADATOK OSSZESEN:
9.867.4 177.700.0 435.000.0
454.214.3*
230.663.6
129,8
445.063.6
102.3
===================================================================~=========================================
Magyar orszilgos
Levéltár
A9
!i
l
2 ..-.
• II. Központi feladatok l. Dologi kiadások a) OVB mükl:Sdéai* dologi jellegü kiadasaira
b) Szavazatl:Saazesitéai információs rendszer fejlesztése c) Szavazó lapok. hirdetmények nyomdai és papirktH teége Szavazólapok felülnyomása (nem tervezett feladat) d) Választási Központ. megyék hirösszeköttetése e) Választasi Központban dolgozók etkezéei költsége f) Választási Iroda dologi kiadásai
Dologi kiadások összesen
300.0
448.2
448.2
149.4
30.000.0
21.717.4
21.717.2
72.4
85.000.0
133.801.0
133.805.2
157,4
4.000.0
1.746.5
1.748.0
43,7
140.0 40.0
277.4 35.6
277.4 30.1
198.1 75,3
119.480.0
158.026.1
158.026.1
132,3
200.0 715.0 650.0
293.0 500.0 566.6
293.0 500.0 566.6
146,5 69.9 87.2
335.0
375.0
375.0
lll. 9
1.900.0
l. 734.6
1.734.6
91,3
159.760.7
131.6
2. Személy! kiadások a) Válaeztasi
köz~ontban
technikai. mUezaki
apparátus túlmunkadíjának elismerése b) Fövároei. megyei VB titkárok tülmunkadija c) OVB munkáját
segitő
szakértói apparátus
d) Választás elökészitéeével kapcsolatos különféle feladatok elvégzésére megbizási díj Személyi kiadások
~aszesen
II. Központi kiadások összesen
121.380. o
159.760.7
============================================================================================================ III. Tartalék és terhére kifizetett~ elöre nem látható feladatok. propaganda költsége
3.020.0
6.571.6
6.571.6
181.5
560.000.0
620.546.6
611.395.9
109,2
============================================================================================================ I+II+III. OSSZESEN
9.150.7
EGYENLEG (maradvány a tanácfiok viaazautalásából)
*
A BM kifizetéa nem jogcímenként. hanem normativa alapján történt .
•
i Magyar Országos
' ..
levéltár
•
z.sz .melléklet
AZ 1989-98. tVI VALASZTASOK PtNZOGYI OSSZEGZtSE Részleteiben érték: eFt
·--------Forrás
Felhasználás
Túllépés
Megtakari tás
l. Az Ogy. határozatai alapjAn a B" rendelkezésére bocsAjtott összegek 1.1. 1989. novemberi népszavazás
36.935
41.637lk
4.702
1.2. 1990. évi országgyalesi képviseltL választás
1.3. 1990. júliusi népszavazás
550.000
546.405
400.021
303.977 14.195*'1<
14.195
611.396***
51.396
- utólag érkezett számlák
1.4. 1990. évi önkormányzati választás
öSSZESEN:
560.000 L
546.956
L517.610
3.595 96.044
70.293
EGYENLEG (maradvány):
z.
99.639 29.346
A költségvetésböJ közvetlenül a vAlasztAsok céljaira forditott összegek
2.1. Választókörzetek felszerelése számitógéppel 2.2. 12 párt által elfogadott "védelmi és rögzítesi elvek" megvalósitására miniszterelnöki keret
80.000
19.700 99.700
öSSZESEN:
----------------·------
KöZVETLEN C•SSZESEN (l +2) :
3. A költségvetésböJ egyes intézmé-
l. 61'7. 300
...
nyeken keresztül biztositott - becsült - közvetett költségek 3.1. Országgyalesi képv.választás 3.2. önkormányzati választás
KöZVETLEN tS KöZVETETT KOLTStGEK OSSZESEN (1+2+3): ** ***
26.000 176.000
öSSZESHl:
*
150.000
1.793.300
·------------
A választás idöpontjában az ASZ még nem alakult meg, igy a felhasználást nem vizsgálta. Ezeket a számlákat az ASZ nem vizsgálta, ez pótlólagos elszámolást igényel a BM részéröl. Az önkormányzati választás helyi kiadásainál a megyék bevallási adatait tüntettük fel. J
Magyar Országos
L_ Levéltár
Jj
