JELENTÉS. az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről.!992. május 90

.. •'

JELENTÉS az állami költségvetési adósság

ellenőrzéséről

. '·

!992. május

90.

A vizsgálatot vezette

Harsányi Sándor

főtanácsos

• A vizsgálatot végezték

dr.Borisz József tanácsos Istvánffy Lóránt tanácsos Kemény Emil tanácsos Kiss Istvánné tanácsos Lőrinc Alajos tanácsos Majorosné dr.Locskai Noémi tanácsos Makkai Mária tanácsos dr.Molnár Barnabás tanácsos Németh Béláné tanácsos Rundik János tanácsos Vasas Sándorné dr. tanácsos

'•

A vizsgálatban 1991. november 30-ig részt vett:

Lázárné Ozorai Mária Szakértőként

számvevő

közreműködőtt

dr. Asztalos László a közgazdasági tudományok kandidátusa

•

T A R T A L O MJ E G Y Z É K Oldal

,,

I. Bevezetés

1-6

II. Megállapítások l. A költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül 2.

Egyes gazdálkodó szervezetek átvállalt tartozásai miatti államadósság

3. Kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek miatti államadósság 4. Vállalatok forgóalap rendezésével kapcsolatos államadósság 5.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptő­ kéjéhez felvett hitelek miatti államadósság

6

6-ll

11-15

!5

16-18

19-20

6. Kibocsátott értékpapírok miatti államadósság

20-21

7. Világbanki hitelek miatti államadósság

21-24

8. Kormányhitelek miatti államadósság

24-26

9. Az Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott refinanszírozási hitelek miatti államadósság

26-33

10. A nemzeti valuta hivatalos származó államadósság

leértékeléséből

ll. Az államadósság törlesztési és kamatfizetési terhei

III. Összefoglaló következtetések és javaslatok 1. Összefoglaló következtetések 2. Javaslatok

33-36

36-41

41 41-45 45-47

Állami Számvevőszék V-75-6911991/1992. Témaszám: 63.

JELENTÉS az állami költségvetési adósság

ellenőrzéséről

I.

B E V E Z E T É S

Az Állami Számvevőszék felismerve az államadósság kezelésének nemzetgazdasági

jelentőséget

eszközével kivánt hozzájárulni e ellenőrzési

vette és

az

nagyságának,

ellenőrzés

tárgykörben

sajátos

Országgyűlés

az

munkájának segitéséhez. Ezért munkaprogramjába fel-

először

1990-ben vizsgálatot végzett a dollár elszámo-

lású tartozások és követelések 1989. december 31-i

helyzetéről.

1991-ben elvégezte az állami költségvetési adósság !990. december 31-i helyzetének vizsgálatát. E volt az állami költségvetési

vizsgálatnak

adóssággal

előfeltétele

kapcsolatos

törvényi

szabályozás megléte, amelyet az !990. év CIV. törvény

megvaló-

sított. A törvény megalkotásának

előzménye

volt,

hogy

21-én az akkori miniszterelnök a Parlamentben

1989.

november bejelentest tett

az ország külföldi adóssága egy hányadának eltitkolására folytatott manipulációkról. Ezt ban az

Országgyűlésnek

követően

az

~~B

elnöke 1990. áprilisá-

bemutatta az MNB 1989. év végi valós mér-

legét, az ország külföldi adósságára és az államháztartás ságára vonatkozó

visszamenőleges

adatokat is.

adós-

- 2 -

Ezzel

egyidejűleg

az MNB-nél és a Pénzügyminisztériumban

dult az államadósság egyes részelemeinek munka, ami alapja volt az 1990. évi

vizsgálatára

CIV.

törvény

meginirányuló

idevonatkozó

része megalkotásának. Az 1990. évi CIV. zügytörténeti

törvény megalkotásának és

jelentősége

van.

Először

fogalmazódik meg

milag és számszerüsítve az államadósság bályozást kezelése. Ez még akkor is

elfogadásának

és

kap

jelentős

•

pén-

tartal-

törvényi

sza-

eredmény, ha e tör-

vény az állam költségvetési adósságát tekinti államadósságnak és államháztartási törvény hiányában nem tágíthatja szemléletét

az

államháztartás egészére. Mindebből

következően

1945. óta 1991. az az év, amikor

ellenőrző

szervezet - jelen esetben az 1990-től működő Állami Számvevőszék -

visszamenőleg,

keletkezési folyamatait is áttekintve elvégezte

az állami költségvetési adósság

ellenőrzését.

(A továbbiakban az

államadósság alatt ezt a fogalmat értjük, mely az 1990. évi CIV. törvény tartalmával és szóhasználatával azonos. A

vizsgálat

célja

- az 1990. évi CIV.

szerint

alapvetően:

törvényben rögzített államadósság dokumen-

tálásának szabályosságára, helyességére; - az adósságszolgálat! kötelezettségre; - a költségvetésnek az adósságszolgálatból adódó

jövőbeni

ter-

hei jelzésére irányult. •

Az Állami Számvevőszék feladatköréből adódóan

a

vizsgálat

terjedt ki annak megítélésére, hogy az 1990. évi CIV. előírtak

("MÁSODIK RÉSZ")

tekinthetők-e

az

zás helyességének

minősítésével

törvényben

államadósságnak

nem foglalkozott a kezelés módjára vonatkozó törvényi

nem és

szabályo-

sem. A vizsgálat kiinduló alapja

az 1990. évi CIV. törvény államadósságra vonatkozó törvényhelyei

- 3 -

voltak,

így nem terjedt ki az 1990. december 31-e után

zett és a már

fennálló

garanciavállalások

miatti

keletke-

potenciális

adósság ra. A vizsgálat tartalmához* tartozott az államadósság egyes elemeinek

ellenőrzése

Bős-Nagymaros

is.

Ennek

beruházás

során

vizsgáttuk

többek

államadóssághoz tartozó

ugyanakkor ez a vizsgálat, mint komplex állami

között

vonatkozásait, nagyberuházással

kapcsolatos problémakörre nem terjedt ki. A

Bős-Nagymaros

házás pénzügyi lezárásával kapcsolatban az

Állami

külön program alapján folytatja le

a

beru-

Számvevőszék

vizsgálatait.

ellenőrző

A jelentésben foglaltak értelmezése, kapcsolódása érdekében

rö-

viden vissza kell utalnunk arra, hogy az !990. évi CIV. törvényben rögzített államadósság összetétele többféle.

Jelentős

a jegybankkal szembeni, eddig is tartozásként kezelt tési adósság képezi. Egy másik részét a

költségve-

leértékeléséből

forint

származó könyv szerinti tartozás adja. További részét e alapján mutatjuk ki államadósságként, melyet végéig MNB által nyújtott ún.

az

kezeléséf

azok

törvény

ÁFl-nak

1990.

refinanszirozási hitelei képeznek.

Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy ez utóbbi dósságkénti

részét

közgazdasági

hitelek

tartalma

állama-

indokolja.

Ugyanis az állam fejlesztési kiadásainak finanszírozását rországon az Állami Fejlesztési Bank,

illetve

annak

Beruházási Bank és utódja, az Állami Fejlesztési végezte. Az ÁFI, illetve jogelődje az

Állami

Magya-

elődje,

Intézet

Fejlesztési

a

(ÁFI) Bank

vette fel a hiteleket a Magyar Nemzeti Banktól - a visszafizetés állami garanciája mellett -és folyósította a vállalatok számára állami

• A

vizsgálat a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a nagyságrendeket millió Ft-ban kezelte. Az !990. évi CIV. törvény az adatokat milliárd Ft-ban tünteti fel. Ahol a vizsgálati jelentésben milliárd Ft szerepel ott kifejezetten a törvényben foglaltak szerint jártunk el. számszerű

- 4 -

fejlesztési kölcsönként és alapjuttatásként. Az ilyen módon

fi-

nanszírozott fejlesztések a költségvetésen kívül bonyolódtak, ez a hitelállomány nem jelent meg a költségvetési

s

hitelállomány

részeként. Az ÁFI által felvett hiteleket ugyanakkor gyakran államilag támogatott

nagyberuházások

vagy

kevéssé

az

nyereséges

vállalatok fejlesztésére használták fel, vagyis a vállalatok úgy részesültek felhalmozási juttatásban, hogy ez a tétel a költségvetés kiadásai között nem jelent meg.

Ezekből

következően

az eh-

hez tartozó hitelek is közgazdaságilag költségvetési hitettartozásnak

tekinthetők.

E követelménynek az 1990. évi

CIV.

törvény

megfelel. Rá kell mutatni az !990. évi CIV. törvényben felsorolt adósságelemek másik jellegzetességére

is.

Nevezetesen

arra,

hogy

az

adósság két nagy csoportra osztható aszerint, hogy belföldi vedelemtulajdonosokkal vagy külfÖlddel

szemben

állt

jö-

fennt.

A

belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni rész forintban keletkezett, így mindenkori nagysága a

törlesztésekkel

változik.

külfölddel szembeni adósság devizában áll fenn, melynek összege ismert. Az adósság forint értéke azonban a resztárfolyamai és a valutakosárhoz képest

deviza-

devizák

bekövetkező

A ke-

árfolyam-

változások szerint változik anélkül, hogy az adósság eredeti devizában meglévő nagysága változna.

Így a külfölddel szembeni ál-

lamadósság forint értéke

nagyságú,

változó

a

jelentésben

az

1990. év végi árfolyamon számított forint érték. A vizsgálat körülményei közé tartozott az is, hogy az államadósság jogszabályi és döntési háttere, környezete a vártnál is gyobb munkaráfordítással és tettel a

szélsőséges

időigénnyel

volt feltárható,

esetben 1968-!990-ig tartó

rendkívül sok "Titkos" és

"Szigorúan

Titkos"

vizsgálatban érintett legfontosabb szervezetek

na-

tekin-

időhorizontra,

a

dokumentumra,

a

(PM,

MNB,

ÁFI)

szervezeti átalakulására és személyi változásaira. A helyzetfeltárást az érintett szervezetek folyamatosan végezték és

végzik,

- 5 -

azonban alig van olyan munkatárs, aki a múlt gyakorlatát né, hisz területükön is újak.

Ebből

következik, hogy egyes ügyek

rendezése elhúzódik, a szabályozás késik, mert felismerése és a rendezés is

ismer-

időigényes.

maga

a

helyzet

A vizsgálat egyik szár-

mazékos eredménye, hogy- ahol indokolt volt - a vizsgált

szer-

vek folyamatosan intézkedtek a "Titkos", illetve "Szigorúan Titkos" Az

minősités

megszüntetésére.

Számvevőszék

Állami

a

jelentést

többszörösen

szinten is - egyeztette az érintettekkel.

Az

észrevételek

több olyan intézkedést jeleznek, amelyek a vizsgálat ként is értékelhetök.

Az

intézkedésekkel

vezetöi már

eredménye-

összefüggésben

több

helyen a jelentésben szereplö számadatok módosítását javasolják. A jelentés tartalmazza azokat az észrevételeket tásokat,

amelyekkel

az

Állami

Számvevőszék

és

adatmódosí-

egyetért.

Véle-

ményeltérésnél az eredeti álláspontját fenntartotta. ellenőrzés

A helyszíni

a Pénzügyminisztériumban, a Magyar

zet i Banknál és az Állami Fej lesztési Intézetnél

1991.

Nemjúlius

12. és november 30. között folyt le, az 1991. július 12-én váhagyott vizsgálati program

alapján

(V-75-9/1991.

jó-

témaszám:

63).

A

vizsgálat

évi

CIV.

követte

az 1991. évi

költségvetésről

szóló 1990.

törvény "Második Rész"-ben az államadósság körére és

kezelésére vonatkozó törvény struktúráját. Ennek fő területei:*

megfelelően

a

- a költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól; - egyes gazdálkodó szeevezetek átváltalt tartozásai miatti államadósság; * A vizsgált fő területek szerinti államadósság összetételét az l. sz. melléklet foglalja össze.

- 6 -

a kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek alaptökéjéhez felvett hitelek miatti államadósság; - a vállalati forgóalap-rendezés miatti államadósság; nemzetközi

pénzügyi

szervezetek

alaptökéjéhez

felvett

hitelek miatti államadósság; - a kibocsátott értékpapírok miatti államadósság; - a világbanki hitelek miatti államadósság; - kormányhitelek miatti államadósság; - az

Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházá-

si feladatok finanszírozását szolgáló Magyar Nemzeti Bank

ál-

tal nyújtott refinanszírozási hitelek miatti államadósság; - a

nemzeti valuta hivatalos

leértékeléséből

származó államadós-

ság; az államadósság kamatfizetési és törlesztési terhei.

II.

ME G Á L L A P Í T Á S O K

l. A

költségvetés

Banktól

közvetlen

hitelfelvétele a Magyar Nemzeti

az állami költségvetés hiányának részbeni fedezeté-

ül Az állami költségvetés 1968-tól ségvetési hiányt

ettől

az

kezdődően

időponttól

deficites. A

költ-

részben finanszírozta az

MNB-töl, illetve 1969. és 1975. között az

Országos

Takarék-

pénztártól is felvett hitel. Az állami költségvetés hitelfelvétele kétfélemódon történt, így nemcsak a számadási törvényben

rögzített

hiánnyal

mindenkori volt

egyenlő.

zárAz

egyik - kisebbik hányada - a nyilvánosan meghirdetett hiányt

- 7 -

finanszírozó hitel volt,

a másik -

döntő

jelentő

többséget

hitelt, amindenkori éves költségvetés bevételeként ték el,

s igy a folyó kiadásokat finanszírozta.

költségvetés hitelfelvételének elő.

1979-től

módját

szóló 1979. évi II.

könyvel-

1979.

jogszabály

a jogi keretet viszont az

-

előtt

nem

a

írta

Pénzügyekről

Állami

törvény biztosította.

A bevételként felvett hiteleket mindig a tárgyévben folyamatosan igénye1ték, a hiányt finanszírozó hiteleket pedig utólag,

a

költségvetési

szággyűlési

Az

követő

évet

elfogadását

követően

!990. évi CIV. törvény 24.

vetés hiányának fedezetéül oszthatók: az !981.

előtt,

évben, a zárszámadás or-

vették igénybe.

§ szerint az állami költség-

felvett

hitelek

valamint az

XII.31-ig felvett hitelekre. A

azt

számvevőszéki

két

időszakra

követően

!990.

vizsgálat alap-

ján megállapítást nyert, hogy 1982-ben 12.916 millió

Ft-ot,

1983-ban pedig 16.200 millió Ft-ot összesen 29.116 millió Ft hitelt bevételként számolt el a költségvetés, mely

összege-

ket korábbi hitelek törlesztésére használták fel, azaz emiatt az államadósság nem

nőtt.

Ezt

a

jelentésben

úgy

jelezzük,

hogy zárójelben az 1983-as évszámot feltüntetjük.

l. l. Az 1981 (1983)-ig felvett hitelek 1.1.1.

Az 1981 (1983)-ig felvett hitelek kezelése, nagysága összetétele

Ezen

időszakban

hirdetett

elkülönült a bevételként könyvelt és a meg-

nyilvános

böztetésének

azért

hiányt finanszírozó hitel. A megkülönvolt

jelentősége,

mert az

előbbiek

nem

voltak

publiku.sak. A költségvetésben is a "nemzetközi bevé-

telek"

é.s

"egyéb

bevételek"

soron jelentek meg.

- 8 -

Ezzel a megoldással nem amindenkori tényleges hiányt mutatták ki, csak annak egy

költségvetési

töredékét

a

"nyilvános"

hitelfelvételekből

felhalmo-

zódott államadósság nem volt publikus. Törlesztése

minimális

hiányt. A bevételként elszámolt

volt és az MNB nyilvános mérlegében nem szerepelt. A

nyilvá-

nos hitelek kimutatott állománya sem egyezett meg a PM

által

nyilvántartott tényleges helyzettel. A bevételként könyvelt hitelfelvétel 1969-1983 között 366.621 millió Ft,

a

nyilvános

hiányt

finanszírozó

hitelfelvétel

1971-1981 között 35.598 millió Ft, összesen 402.219 millió Ft volt.

Igy a költségvetési hiány mindössze

8,9

%-át

fedezte

nyilvános hitelfelvét, míg 91, l %-a "rejtett" módon finanszírozódott. A finanszírozó 97,3 %-ban (379. 185 millió Ft) a Magyar Nemzeti Bank 5,7 %-ban (23.034 millió

Ft)

az

Országos

Takarékpénztár volt. A

költségvetési

1982-ig

a nemzetközi pénzügyí szervezetekkel való kapcsolat

felvételig, lépésig

hiány részbeni kezelésének vázolt módszere

illetve a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) való be-

annak ellenére, hogy évenkénti Minisztertanácsi ha-

tározatokon

alapult, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nem-

zeti Bank közötti megegyezés kérdése volt. Ugyanis a tertanácsi határozatok pusztán

a

rendezendő

minisz-

összegeket

azt, hogy ezt bevételként kell elszámolni írták

elő,

és

azonban

a lejáratról és a kamatról nem rendelkeztek. 1982.

után azonban a nem nyilvános adósságot és a nyilvános

hitel felvételt is "kezelni kellett". A "kezelési módszer" többirányú, lényegét kező

illetően

a követ-

volt:

- A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel időszakában,

1982. április hónapban az MNB

nyilvános

mér-

lege a költségvetés által bevételként felvett hiteleket nem

- 9 -

tartalmazta és a nyilvános hiányt

finanszírozó

hitelállo-

mány 18.913 millió Ft-tal több volt a PM által

nyilvántar-

tott összegnél. A Nemzetközi Valutaalapnak az MNB nyilvános rnérlegében szerepeltetett 27.011

millió

Ft

költségvetési

hiteltartozást mutatták ki. A nyilvános és a tényleges rnérszámszerű

legek közötti pontos

kapcsolatot egy ún. költség-

vetési konszolidációs számlával teremtették meg az

~!NB

úgy,

nyilvános mérlegében szereplö adatokhoz

az egyes pénzintézetek mérlegeit. sorait is rnódositották.

Ettől

Az MNB

kezdődően

igazították

rnérlegének

egyes

a pénzintézetek

az MNB is kétféle mérleget készitett, publikus és nem likus

jellegűt.

hogy

Az igy manipulált nyilvános mérlegek

és pub-

épül-

tek be a népgazdaság összevont adatait tartalmazó mérlegekbe (2. és 3. sz. mellékletek). A konszolidálás során 305.000 millió Ft

államadósság olyan

"eltüntetésére" került sor, hogy az a MNB

gyen kiolvasható. A mérleg "kozmetikázott" lett, vetési adósság egyrészt - de csak papiron gazdálkodó szervezeti

adóssággá

a költség-

pénz in t ézet i,

alakult,

"megszGnt". Ezt az tette lehetövé, hogy a

másrészt

pénzinté-

zetek jövedelemszabályozása és a rnérlegkészitéssel előirások

pedig

pénzGgyrniniszter

jogállásaszerint a konszolidálás során érintett latos

ne le-

mérlegéből

kapcso-

meghatározása a pénzGgyminiszter hatásköré-

be tartozott. !989-ben a PénzGgyminisztériumban és az MNB-nél az adósság vizsgálatára irányuló munka során adóssághelyzetét feltárták, azonban az

a

egyes

állam-

költségvetés évek

költ-

ségvetéseit nem módositották. - Az MNB publikus mérlegében a nyilvános hiányokat finanszírozó

tartozás

Ezzel

szemben

!981. a

december 31-én 27.011 millió Ft volt. PM által nyilvántartott tartozás 8.098

millió Ft volt. A PM és az MNB mérlegek

egyezőségének

lét-

-

l

o -

rehozása érdekében - az MNB mérlegéhez igazodva - a PM által nyilvántartott tartozást 18.913 millió Ft-tal megemelték. A megemelt nyilvános adósságállományt az 56.199/1983. sz.

Megállapodásban

A

rögzitették.

többlettel viszont csökkentették a

18.913

millió

bevételként

Ft

könyvelt,

•.

nem nyilvános tartozásokat.

1.1.2. Az 1981.

(1983)-ig felvett hitelek törlesztése

A bevételként

könyvelt hitelek tényleges törlesztése összeg-

szerüen és

időben

megfelelt az erre vonatkozó szerzödéseknek.

!983.december 31-én összes bevételként felvett hitel

366.621 millió Ft

összes törlesztés

66.491

konszolidálás miatti korrekció,

18.9!3

"

egyenlegként a hi telállomány:

Ez

az

26.

§.

*

281.217 millió Ft

adósságállomány megegyezik az 1990. évi CIV. (2)

ab) pontjában

szereplő

törvény

281.217 millió Ft-os

tartozással,

amely a 2-008/7/1983. sz. Megállapodás szerint

1983.

t-től

január

kamatmentes, a 2-0013/1/1984. sz. Megál-

lapodás pedig a törlesztési kötelezettséget felfüggesztette. Ez jogszabályi elöírásba nem ütközött.

*

(A hitelállomány részletezését a 4. sz. melléklet mazza. )

tartal-

•

-

1. 2. Az 1981. 1981.

évtől

l l

-

(1983) után felvett hitelek

a költségvetés

hiteleket a törvényi

tényleges

hiányát

előirásoknak megfelelően

finanszírozó vette

fel

a

költségvetés nevében a pénzügyminiszter. Törvényi felhatalmakövető

zás alapján az állami költségvetés hiányát a tárgyevet évben rendezték jegybanki hitellel a PM-MNB közötti

megálla-

podással. A hiányt teljes egészében jegybanki hitel finanszírozta, vagy csak annak egy részét. A többit értékpapír-kibocsátással dezték. A törvényi

előirások

csak annyit

fe-

tartalmaztak,

hosszúlejáratú hitelformával rendezzék a

hiányt.

A

hogy

konkrét

lejáratban és kamatfeltételekben mindenkor az MNB elnöke és a pénzügyminiszter állapodott meg. Minden évben telmegállapodások.

Kamatváltozások

esetén

készfiltek

hi-

módosították

az

eredeti megállapodások érintett pontjait. A törlesztesek és a kamatfizetések a megállapodásokban

rögzítetteknek

megfelel-

tek. 1982.

január

1-től

1990. december 31-ig az

MNB-től

hosszúle-

járatú, deficitet finanszírozó hitelfelvételre 175.619 lió Ft összegben került sor. E hitelekre törlesztés 1987-ben vo l t.

1990. december 31- ig összesen

mil-

először

14. 255

mill i ó

Ft visszafizetés történt. A fennálló állomány 1990. december 31-én 161.364* millió Ft, mely összeg évi CIV.

törvény 26.

§.

megegyezik

(2) b) pontjában

szereplő

az

1990.

összeggel.

2. Egyes gazdálkodó szervezetek átváltalt tartozásaimiatti államadósság Ez az államadóssági elem az egyes gazdálkodó szervezetektöl a költségvetés által átvállalt tartozások miatt keletkezett. * Az 1981. után felvett kÖltségvetési hiányt finanszírozó hiteleket az 5. sz. melléklet tartalmazza.

- 12 -

A

vállalati beruházási hitelek átvállalása kapcsán összesen Ebből

20.546 millió Ft államadósság jött létre. Ft

hitelt

6.116 millió

eredetileg az MNB, 14.430 millió Ft-ot az Állami

Fejlesztési Bank (jelenleg ÁFI) nyújtotta. Az

következő

államadósság kialakulása a

hét (ipari és élel-

miszeripari) nagyvállalatot érintette: -

Lenin Kohászati Művek (LKM) Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) Tungsram Rt Hajdúsági Cukorgyár Ganz-Mávag Szekszárdi Húsipari Vállalat.

A beruházási hitelek átvállalását, "államadóssággá" való konvertátását az érintett egyensúlyának

alapvető

vátlalatok

pénzügyi

és

gazdátkodái

megbomlása kényszerítette ki. Egy vál-

lalat, a Hajdúsági Cukorgyár kivételével -ahol

a

rendezést

pénzügyminisztériumi államtitkári leirat rögzítette más esetben az Állami Tervbizottság aktuális határozata elő

írta

a rendezést. A hitelek átvállalásához szükséges jegybanki

h·itelfelvételre az 1986. évi V. A

minden

törvény adott felhatalmazást.

vizsgálat során az eredetileg a Magyar Nemzeti Bank által

kezelt

6.116

millió Ft hitelállományra vonatkozó vállalati hitelszerződések az MNB-nél nem álltak rendelkezésre. Ez

azonban nem teszi kétségessé

ezen

mert a költségvetés hitelfelvételi

államadóssági szerződése

elemeket.

alátámasztja,

amely törvényi felhatalmazásorr alapult. Az állami adósságátvállalás vizsgálata - a korábban ismertetett latnak

dokumentációs hiányosságak miatt - e körben hat vállaaz

szerződésére

ÁFI-val kötött 16 db állami fejlesztési kölcsönterjedt ki.

•

- 13 -

Az állományból három vállalat, illetve 7 db

kölcsönszerződés

esetében 10.407 millió Ft átvállalása a teljes adósság elengedését

eredményezte,

így a

kölcsönszerződések megszűntek.

(LKM, ÓKÜ, Hajdúsági Cukorgyár). A MAT 7 db kölcsönszerzödése

esetében

összesen

2.465,5

1986-88. közötti idöszakra

millió

Ft értékben csak az törlesztő

ütemezett

összegeket

engedték el, a maradék 4.219,8 millió Ft-os hitel zetését

1989-től

az eredeti

feltételekkel

és

visszafi-

ütemezésben,

változatlan formában folytatták. A Húsipari Tröszt állami fejlesztési

kölcsönéből

l. !50

mil-

lió Ft hitelkövetelést töröltek, a maradvány 964,4 millió Ft hitel törlesztését a Szekszárdi Húsipari

Vállalat

átüteme-

zéssei vállalta át. A

hitelfeltételek

jelentösebb

módosulása

csak a Ganz Má-

vag-MVG rekonstrukciós kölcsöne esetében történt. Az adósságátvállalást

követően

a GM

MVG-t

1.735.4

állami

millió

Ft

tartozás terhelte. A fennmaradó hitelt 15 évi járadékfizetési kötelezettséggel, állami alapjuttatássá alakitották át. A

lefolytatott

eleme teljes mellett

volt

vállalati pénzügyi rendezéseknek csak egyik

az állami fejlesztési kölcsönök részleges vagy

elengedése. A vállalati adósságok állami átvállalása a vonatkozó határozatok további,

dási kihatású engedményeket rögzitettek.

jelentős

gazdálko-

(Pl. a tartalékalap

visszapótlási kötelezettségek elengedésével, bankhitelek átütemezésével, további állami alapjuttatásokkal, különböző

adókedvezményekkel, export-támogatásokkal, a normatív ke-

resetszabályozási rendszer oldásával stb.). A

dokumentumok

alapján

a

vállalatok pénzügyi rendezése a

gazdálkodási egyensúly hosszabb távú stabilizálására, a VII. ötéves

tervidőszak

megalapozására irányult.

-

14 -

Az átfogó pénzügyi rendezést követően elkészültek a hosszabb távú termelési szerkezetátalakítási-stratégiai tervek, azonban

foglalkoztatás politikai szempontból is akadozott bein-

dításuk,

illetve a felgyorsuló piaci események eltérítették

a vállalatokat a tervekben Főként

a

szacialista

előirányzott

növekedési pályától.

piac felbomlása, valamint a belföldi

szükségletek visszaszorulása miatt a kibontakozással kapcsolatos elképzelések túlhaladottá váltak. Megállapítható, hogy a

jelentős

pénzügyi távon,

állami adósságátvállalással lefolytatott átfogó

rendezések a

eredeti céljuktól elmaradva csak rövid

termelési szerkezetátalakítási kényszer oldásának

ir~nyában hatottak. Az egyes vállalatok* gazdálkodási válsá-

ga

az

állami

követően

beavatkozást

- rövid

időn

belül -

folytatódot t. A vizsgált kormányszintü határozatok

összesen

millió Ft vállalati adósság költségvetési delték el. Az adósság átvállalás

közel

22.280

átvállalását

fedezetére

1986.

ren-

december

29-én megkötött 50.123/1987./II.b. sz. megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank 20.546 millió Ft hitelt nyújtott

a

zügyminisztériumnak, mely a bankoknál a követeléseket

Pénren-

dezte. A költségvetési

rendezésből

kimaradt több, mint 1,7 Mrd Ft-os

követelést pedig az ÁFI a fizetendő nyereségadójából tartotta vissza. Az eljárási módot a Pénzügyminisztérium leirata

sza-

bályozta. Eszerint az ÁFI a kölcsöntörlesztés és kamatfizetés felfüggesztésétől jedő

"átmeneti"

az egység átfogó pénzügyi rendezéséig

időszakban

az esedékes

matfizetési követeléseivel az

időszaki

tőketörlesztési

nyereségadó

terés ka-

befizeté-

seit csökkentette. Az ÁFI ilyen formában rendezte a Hajdúsági Cukorgyárnak nyújtott államkölcsön esetében 924 millió Ft

* (

Az érintett vállalatok helyzetét a 6. lal ja össze. )

sz. melléklet fog-

tő-

-

15 -

ke és 408 millió Ft kamattartozást,

~IVG

továbbá a GM

403 mil-

lió Ft kamathátralékát. Ez a módszer a költségvetés bevételeit csökkeníve a vállalati adósságok átvállalásának a rendezését - formálisan - a költségvetésen kívül folytatja le. Az

egyes gazdálkodó szervezetek átváltalt tartozásaimiatti

20.546 millió Ft-os államadósság megegyezik az 1990. év CIV. törvény 24.

§.

(l) bekezdés b.

pontjában foglal takkaL

3. Kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek miatti államadósság Ezen allamadóssági elem a kereskedelmi bankok zett biztosító intézetek létrehozasahoz

és

(kétszintű

átszervebankrend-

szer kiépítéséhez), a szükséges alaptökéhez felvett hitelekhez és kibocsájtott értékpapírokhoz kapcsolódik. A felhata!mazást az 1987. évi

kÖltségvetésről

szóló 1986.

évi V.

tör-

vény adta. A kereskedelmi bankok létrehozásahoz és a biztosító

társasá-

gok átszervezéséhez a költségvetés 11.500 millió Ft jegybanki hitelt vett fel és 9.000 millió Ft ID %-os kamatozó államkötvényt bocsátott ki.

(A tétel es megosz l ás t a 7. számú

me l lék-

let tartalmazza. ) A

hitel felvételére az 50.123/1987.

II. 13. sz. megállapodas

(8. sz. melléklet) szerint került sor. A Ft.

jegybanki hitelállomány Megegyezik

a

törlesztendő

összege 5.752 millió

kÖltségvetés által a kereskedelmi bankok

alaptökéjének

fedezetéül felvett jegybanki hitel még vissza

nem

részével

fizetett

és az 1990. évi CJV.

törvény 24.

1/c. pontjában ezen jogcímen jelzett összeggel.

§.

- 16 -

4. Vállalatok forgóalap rendezésével kapcsolatos államadósság Az 1990. évi CIV. tv. 24. §. 1/d. pontja a vállalati forgóalap rendezésset kapcsolatban keletkezett, az MNB-vel szemben fennálló állami adósságot 23,8 milliárd Ft-ban jelöli meg. Az

ellenörzés kezdetben a PM és MNB adatszolgáltatása, majd

ennek

hiányossága

és

ellentmondásos tartalma miatt az ÁSZ

saját

hatáskörében folytatott

a tapasztalatok alapján a Az 1968. évi új

adatgyűjtései

következő

gazdaságirányitási

alapján

folyt,

megállapítások tehetök: rendszer

bevezetésével

kapcsolatban a vállalati forgóalap feltöltésre két lépésben, !967-ben és 1971-ben került sor. Az 1967. év végén lefolytatott

első

vállalati forgóalap juttatásra vonatkozó

lőkészítési

információkat az MNB

elnöki

döntése-

okmánytárában

helyezett 8/1967. XI.20. nyilvántartási számú

el-

dokumentáció,

a forgóalapjuttatás pénzügyi elszámolását a 30.448/1968.

PM

dokumentáció tartalmazza. Először

1967-ben 1500 gazdálkodó egységnél közel 44,2 Mrd Ft

forgóalapjuttatásra került sor,

melynek

pénzügyi

fedezete

biztositott volt. Ez alkalommal hitelfelvétel nem volt, az 1967.évi forgóalap rendezés nem képezi

az

így

államadóssági

vizsgálat tárgyát. A második vállalati forgóalap rendezés 1971-ben

történt.

A

Kormány 3485/1970. határozata intézkedett az 1971. évi állami

költségvetésről.

A határozat 6. pontjában

hogy az 1968. január l-jei

rendezésből

engedélyezték,

kimaradt

vállalatok

forgóalap rendezését a hitelforrások terhére valósítsák meg. A kormányhatározatban szereplö felhatalmazás alapján a PM az MNB-vel 1971. márciusában állapodott meg költségvetési hitel felvételében. A megkötött 2-0073/1/1971.

megállapodás

sze-

- 17 -

rint az 1971.

január l-jei forgóalap rendezés

sára a szükségletnek

rnegfelelően.

lió Ft-ot fordithatott az MNB a

finanszírozá-

de legfeljebb 23.800 PM

irányrnutatása összegű

Ugyanakkor a folyósított összeggel azonos

időre

ság terhelte a PM-et. A meghatározatlan után a PM az eszközlekötési járulék

szerint.

állarnadós-

szóló

rnértékével

rnil-

adósság

összhangban

évi 5 %-os karnatfizetési kötelezettséget vállalt. Az

évi

l 97 l .

juttatással csak

vállalati

érintett

hézagosan

vállalati körre vonatkozó információk

állnak az

kartonjai

főkönyvi

forgóalap rendezés lefolyására, a ellenőrzés

alapján

rendelkezésére.

forgóalap

23.737 rnillió Ft-ot fordított, azonban Ft

követhető

vállalati felhasználása

é r i n tet t

vállala t i

kör:

Az MNB

rendezésre összesen ebből

csak 337 rnillió

nyomon.

(A juttatással

VEGYTEK, Hi r adást ech ni kai Anyagok

Gyára, Vegyigépterv, ÉMEXPORT, KGM Gépexport, MOGÜRT, Vegyipari

Invest

Bank V.) A költségvetési hitel további rnintegy

23 rnilliárd Ft-nyi részének vállalati felhasználására vonatkozó nem

ellenőrzés

folyamán

és az érintettek véleményeszerint a

jelentős

adatok hiányoznak, ezek pótlása az sikerűlt,

időmúlás

rniatt hosszabb távon sem vezethet eredményre.

A vállalati forgóalap rendezéssei

kapcsolatos

tétel kondiciója és megitélése is

az

több ízben !971. évet

jelentősen követő

rnódosult.

időszakban

az

A

elmúlt

meg i té lésének

időszak

során

Pénzügyminisztérium

~mB-vel

vá! tozását

vonatkozó rnuta t ja,

állarnahogy

1984-ben "konszolidálta", majd !989-ben rnentesitette a szolidáció" alól. Ez utóbbi

rnűvelet

tette

az eredeti 2-0073/1/1971. hitelfelvételi

az

kötött eredeti hitel-

megállapodást karnatrnentessé alakította. A dósság i téte l

állarnadóssági

azt "kon-

szükségessé,

hogy

megállapodást

a

törlesztési kondiciók meghatározásával - megújitsák. Erre vonatkozóan a megállapodás elkészült, mely a megkötést egy 5 éves türelmi

időszakot

követően

és 10 éves törlesztést, összesen

15 éves futamictót irányoz elö.

-

Az 1971. évi vállalati

JS -

forgóalap

rendezésre

felvett

hitel

összege az utóbbi időben az ÁVÜ privatizációs bevételei befizetésének - a Vagyonpolitikai felelőerr

Irányelvek

előírásainak

meg-

- hatására csökkent. Ezen túl az 1990. évi zárszáma-

dásban jóváhagyott a PM és MNB között fennállt követelések és tartozások beszámítása során e célra

felhasznált

összeg

csökkentette az

mely

szeptember

eredeti

tartozást,

1991.

is

30-án !9. 108 millió Ft volt.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgálat

is

hozzájá-

rult az 1967. és 1971. évi vállalati forgóalap rendezések közötti adatkeveredések eloszlatásához.

Szembetünő

azonban,

a

két vállalati forgóalap rendezési tranzakció

alapvetőerr

elté-

rő

forgóalap

hitel

dokumentáltsági szinvonala, az 1971. évi

vállalati felhasználására vonatkozó adatok

jelentős

hiánya.

Figyelembe véve az 1967. évi alapszerzödés közel 45 Mrd Ft-os vállalati támogatási szükségletét, a kiegészítő jellegű (az alapszerzödésből

kimaradt)

vállalati

forgóalap

fordított közel 24 Mrd Ft összegszerüségében ítélhető.

is

juttatásra jelentösnek

Mindemellett megállapítható, hogy a PM a 3485/1971.

kormányhatározatban

szereplő

felhatalmazás

alapján

a

2-0073/1/1971.sz. MNB-vel kötött megállapodás szerint jogszerüen 23,8 Mrd Ft hitelt vett

1971-ben

folyósított

költségvetési hitel mind a mai napig az MNB éves jelentkezik.

mérlegeiben

A

vállalati

december évi

CIV.

31-i tv.

forgóalap

fel.

rendezés

Az

miatti államadósság 1990.

állománya 22.007 millió Ft, szemben az 1990. 24. §.

(t) bekezdés d) pontjában várhatóként

jelzett 23,6 Mrd Ft-tal.

- !9 -

5. A nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptökéjéhez felvett hitelek miatti államadósság A

nemzetközi pénzintézetek alaptöke hozzájárulásáról a Nép-

köztársaság

Elnöki

Tanácsa döntött, amelyeket

törvényerejű

rendeletekben hoztak nyilvánosságra. Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank: !968. évi 2. törvényerejű rendelet. Nemzetközi Beruházási Bank: !971. évi 7. törvényerejű rendelet. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank= (Világbank): !982. !5. törvényerejű rendelet és az Elnöki Tanács 9/!982. határozata. Nemzetközi Fejlesztési Társulás: !0/1985. NET 8/!986. NET határozat, 1985.évi 19. törvényerejű rendelet. Nemzetközi Pénzügyi Társaság: 11/1985. NET határozat, 1985. 20. törvényerejű rendelet. Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség: 1989. évi 7. törvényerejű rendelet.

Ezekból megállapítható, hogy felhatalmazták a Magyar Nemzeti Bankot,

hogy a

fizetendő

összegeket

"megfelelő

forrásból" a

Magyar Népköztársaság nevében kifizesse. Az

alaptőke,

illetve a

tőkeemelés

(pótlólagos

részvényjegy-

zés) során teljesitett kifizetést a Magyar Nemzeti Bank könyvetésében mint pénzügyminisztériumi tartozást rögzítették. folyó költségvetési kiadások között

azonban

nem

ezért az adott évi költségvetés végsö mérlege nem

szerepelt, mutatta

valós helyzetet. Először

te,

az !990. évi CIV. tv.

hogy

a

§.

(l l bekezdése rögzítet-

Magyar Nemzeti Bankkal szemben az államadósság

részét képezi a Gazdasági

24.

nemzet~\zi

Együttműködési

A

pénzügyi szervezetek - Nemzetközi Bank, l'iemzetközi Beruházási Bank,

a

- 20 -

Nemzetközi

Fejlesztési

Társaság, Nemzetközi Újjáépítési és

Fejlesztési Bank- alaptökéjéhez való hozzájárulás MNB által megelőlegezett

Az 1990.

*

összege.

évi CIV. törvény azonban a nemzetközi pénzügyi szer-

vezetek között nem sorolja fel a Nemzetközi Pénzügyi Társaságot és a Nemzetközi Beruházási Ügynökséget.

Figyelembe

véve a

értékállandóság lamadósság CIV.

ezen

tőke

befizetést,

biztosítására

tőkeemelést,

valamint az

kifizetett összegeket az ál-

eleme 6.096 millió Ft szemben az 1990. évi

törvény 24. § (l} bekezdése "e" pontjában foglalt,

vár-

hatóként jelzett 7.900 millió Ft-tal. A várhatóként jelzett összeghez tényezője,

viszonyitott

eltérés

hogy az !990. évi zárszámadás keretében

zást csökkentették a volt KGST pénzintézetek

a

egyik tarto-

visszatéritése-

ivel. 6. A kibocsátott értékpapírok miatti államadósság A költségvetési hiány finanszírozásához nyek, kettőre

!982-től

államkötvé-

!988-tól pedig kincstárjegyek is hozzájárultak. Mindfelhatalmazást amindenkori költségvetési törvények

adtak. költségvetési hiány fedezetére kibocsátott összes államadóssági kötvény értéke 17.300 mi llió Ft. A kötvények 23' l A

%-át

56, l %-át a Központi Váltó- és Hitelbank Rt, az MNB, 20,8 %-át az Állami Biztosító vásáralta meg.

*

(A nemzetközi pénzügyi szervezetek 1990. december 31-i érdekeltségi állományának alakulását a 9. számú melléklet tartalmazza. )

- 21 -

egyenlő

A kibocsátó tíz

részben vállalt

zettséget a kibocsájtást

követő

törlesztési

kötele-

öt év után. Az 1990. december

31-én még vissza nem vásárolt államadóssági kötvény

állomány

12.960 millió Ft, amely része a belföldi államadósságnak. A

költségvetési

deficit

részbeni

fedezetére

kibocsátott

kincstárjegyek 1990. XII. 31-i állománya 10.242 millió Ft. Az 1990. évi CIV. törvény az államadósságként

kimutatott

tékpapírokat (államkötvény, kincstárjegy) attól

függöen

ércso-

porto.sitja, hogy az MNB vagy nem az MNB volt a vásárló. A törvény az e eimen keletkezett államadósság számszerü nagyságánál a kereskedelmi bankok és biztosíták

alaptőke

bocsátott (a 3. pontban részletezett) 9.000

ellátásához millió

ki-

Ft-ot

is

kimutatja. Ennek a csoportositásnak Nemzeti h)

banktól

pontjával

megfelelően

- az 1990. évi CIV.

egyezően

a költségvetés a Magyar törvény 24. §.

(1) bek.

-még 4.520 millió Ft államadóssági

kötvényt nem vásárolt vissza. MNB-én

kivüli

értékpapír

tulajdonosoktól a még vissza nem

vásárolt államadóssági kötvény és kincstárjegy értéke 27.682 mill ió

Ft, szemben az 1990. évi CIV.

törvény 24. §.

(2) be-

kezdésében várhatóként jelölt 30, l Mrd Ft-al. A

kibocsátott értékpapírok miatti összes államadósság pedig

32.202 millió Ft. 7. A világbanki hitelek miatti államadósság Az

1990. évi CIV. törvény az 1990. december 31-i állapotnak

megfelelően

évek (a

során

kimutatja azt az államadósságot, amely az elmúlt a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól

továbbiakban Világbank) felvett hitelek kapcsán keletke-

zett.

- 22 -

A

hitelek egyik részét közvetlenül a Magyar Állam vette fel

a

Világbanktól.

törvény

25.

ebből

Az {l)

§.

Szerkezetkiigazítási csön

feltételei

összegeket hitelek

bekezdése szerint 24 Mrd Ft. Az Ipari program

közé

tovább

származó államadósság összege a kivéletével a világbanki köl-

tartozott,

kölcsönzi

hogy a Magyar Állam ezen

a belföldi felhasználóknak.

A

másik részét az MNB vette fel a Világbanktól és an-

nak

meghatározott hányadát átadta a költségvetésnek. Az eb-

bő.!

származó költ ségvetési adósságállomány a törvény 24. §.

{\) bekezdés f) pontja szerint 1 Mrd Ft.

7.1. A Magyar Állam által felvett világbanki hitelek

Az eredeti szerzödések szerint hat világbanki program megvalósítására millló

1990. december 31-i állapot szerint összesen 613

USD

hitel

állt

a Magyar Állam rendelkezésére.

(Az

1990 december 31-én nyilvántartott Világbanki finanszírozású prograrnak

állományát

és céljait a 10. sz. melléklet mutatja

be.

A

kölcsönök technikai nyilvántartását a Magyar Állam megbi-

zásából a

devizában és Ft összegben az MNB végzi a külön erre

célra nyitott hitelszámlákon. Ezzel párhuzamosan a Világ-

bank

is

nyilvántartja

összegeket, jutalékot. rigálja

a

a

kölcsön összegét, az igénybevett

kamatfizetéseket

és a rendelkezésre tartási

Az adósságállományt a Világbank naprakészen kor-

az árfolyamváltozások figyelembevételével. A deviza

elszámolásokat a Világbankkal az MNB végzi. Az állammal való elszámolások forintban bonyolódnak.

- 23 -

A

hitelfelvételek az alábbi prograrnak megvalósítása érdeké-

ben merültek fel: - Energiaracionalizálási program - I. közlekedési program - Erőműrekonstrukciós program - I. távközlési program II. köztekedési program - Ipari szerkezetkiigazítási program Az

adósságállomány

a

Világbank 1990. december 31.

számlál

szerint 472,8 millió USD. Ez a lehívott 537.1 millió USD hitel és a 64,3 millió USD törlesztés egyenlege. Az

ipari

szerkezetkiigazítási programra felvett 200 millió

USD kölcsön feltételei az nek.

előzőekben

eltér-

E kölcsönt ugyanis a Világbank nem egy konkrét projekt

megvalósulásához kötötte,

hanem ennél a gazdaságpolitikai

követelmények érvényesülését A

ismertetettektől

világbanki

Magyar

Állam

ellenőrizte.

hitelkonstrukció

feltételeinek

tovább kölcsönözte a hiteleket.

megfelelően

Igy a hitelek

egy részemögött belföldi, vállalati adós áll. terhelő

tést

A

költségve-

visszafizetés e körben csak akkor áll

belfÖldi adós a költségvetés

szerződés

részére

a

elő,

ha

a

szerinti

visszafizetési kötelezettségét - nem vagy csak részben telje-

si t i. Azokban az esetekben, ahol a pl.

költségvetési intézmény-

belföldi

kedvezményezettnek

visszafizetési

kötelezettsége

nincs a költségvetés terhe a hitel. Az csán

ipari

szerkezetkiigazitási programra felvett hitel kap-

sajátos

helyzet

állt

elő.

Ez a hitel ugyanis a folyó

írnportot finanszírozta. Ezt a belföldi felhasznáJók már megfize t ték,

azaz a belföldi felhasználóktól

előbb

térült meg,

- 24 -

mint

ahogy a Világbank részére a költségvetés fizetési köte-

lezettsége fennáll. A törlesztési kötelezettség 1994-ben kezdődik

és 2003-ig évente 20 millió USD-vel növeli az adósság-

szolgálatot.

A

Magyar Állam és az MNB közöt t lét rej öt t megbízás i szerző­

dések így

értelmében

az

árfolyam

kockázatát az MNB vállalta.

ez az államadóssági elem megfelel az 1990. évi ClV.

tör-

vényben e címen kimutatott 24.000 millió Ft-nak és a kölcsönök

igénybevételekor érvényes devizaárfolyamok alapján szá-

mított forintértéknek.

7.2. A Magyar Nemzeti Bank által felvett és a költségvetésnek továbbkölcsönzött hitel A

Magyar Nemzeti Bank az általa felvett világbanki hitelek-

ből,

az 1990. évi CIV.

jában

törvény 24. §.

(1) bekezdés f)

pont-

várhatónak jelzett 1,0 milliárd Ft-tal szemben,

1.074

millió Ft-ot kölcsönzött tovább a Magyar Államnak. Ez a hitel tizenegy világbanki kölcsönszerzödés része. (Az

1.074 millió Ft felhasználásának részletezését, a hitel-

felvétel célját a J J. sz. melléklet tartalmazza. l

8. Kormányhitelek miatti államadósság Az

1990. évi ClV.

év

végi

törvény 25. §-ának (1) bekezdése az !990.

államadósság nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal

szembeni részeként a rubel és nem rubel viszonylatokból felvett kormányhitelekből eredő tartozásokat 8,4 milliárd Ft-ban rögzít i.

- 25 -

A Magyar Nemzeti Bank 010/0711990. sz. kormányhitel statisztikájából Ft-ként

azonban kimutatott

megállapítható,

hogy

a

8.400

millió

államadósság csupán a rubel elszámolású

viszonylatban felvett hitellel azonos. Kormányhitelként a törvény nem mutatja ki a Magyar Állam által

az

felvett 1990.

Európai 350

Gazdasági

millió

Közösségtöl 1990. április 20-án

ECU-t,

azaz 472,5 millió USD-t.

Így-

év végi középárfolyamot figyelembevéve- 29036,4 mil-

lió Ft hiányzik a belföldi államadósságból. Az EGK által nyújtott összesen 870 rnillió rnelynek

első

ECU

kölcsönről

részlete a 350 rnillió ECU- a Kormány döntött, a

határozat es a kölcsön feltételei nyilvánosak. A kölcsön csak az ország devizatartalékainak növelésére használható fel, nem szalgálhat a költségvetési hiány fedezésére. lósítása érdekében a kölcsön költségvetés az

~~B-vel

felvételéből

kötött

igy

Ennek megva-

származó összeget a

szerződésnek

rnegfelelően

za-

roll betétszámlán-konkrétan a Hitelfedezeti Alapban- tartja, az összeg csak a kölcsön törlesztésére

használható

fel.

Ilyen kezelés rnellett e tétel miatt az állarn adósságterhe nem növekszik. (A

nyújtott

es

kapott

kormányhitelek

részletezését

a 12.

szárnú rnelléklet tartalmazza.)

A kormányhitelek kapcsán megállapítható: - a 8.400 rnillió Ft-os !990. december 31-én kimutatott kormányhitel miatti tartozás csak egy része a valóságosnak; - a Magyar Nemzeti Bankan belül - bankstatisztikán kivül a kormányhitel dokumentálásának teljeskörűségét és ellenőrzését biztosító további belső szabályozás nincs;

- 26 -

- a Pénzügyminisztérium nem kezdeményezte a kormányhitelek és kamataik évenkénti egyeztetését, mely a korrekt nyilvántartás feltétele; ,j

- a kormányhitelekből keletkező államadósság jelenleg 1990. év végi középárfolyamon számított Ft érték, melyet a bekövetkező árfolyamváltozások módositani fognak; - az igénybe vett rubel relációjú kormányhiteleknél hiányzik: több megállapodás magyarnyelvű változata, a magyarnyelvű bankközi megállapodások jelentős része és a kormányközi jegyzőkönyvek magyar nyelvű változata.

A kormányhitelek miatti államadósság 37.436 millió Ft, szemben

az

1990. évi CIV.

törvény 25.

§. (l) bekezdése szerint

szerepeltetett 8,4 milliárd Ft-tal.

9. Az Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási

feladatok finanszírozását szoigáló a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott refinanszírozási hitelek miatti államadósság A~

1990. évi CIV. törvény intézkedik az ÁFI - és jogelődje -

valamint

a MNB között állami beruházási feladatok finanszí-

rozásával összefüggö tartozás Előírásának

az

lényege,

rendezéséről.

hogy a MNB által az ÁFI-nak nyújtott,

állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló hi-

teleket államadósságként kell kezelni, és az adós a költségvetés.

Igy

a

hitelek

költségvetésnek

utáni kell

adósságszolgálati

kötelezettséget a

teljesíteni a MNB részére. A "Költség-

vetés-MNB-ÁFI" szerzödéses kapcsolatrendszert a törvény előír­ ja.

'

-

E

27 -

szerint a rendezés módja:

- a Pénzügyminisztérium vegyen fel hitelt a Magyar Nemzeti Banktól az ÁFI teljes tartozása mértékéig, és ezt szerző­ désben rögzitse; a Pénzügyminisztérium szerződés alapján utalja át az ÁFI részére a felvett hitelt; az ÁFI ebből az összegből fizesse vissza fennálló tartozását a Magyar Nemzeti Banknak.

Az nya

Állami Fejlesztési Intézet refinanszirozési hiteléllomé1990. december 31-én 259.474 millió Ft az 1990. évi CIV.

törvényben vérhatóként jelzett 262.900 millió Ft-tal szemben. Ezt mind az ÁFJ fökönyvi nyilvéntartésa, mind az azzal egyezö Magyar Nemzeti Bank mérlege alétémasztja. Az

!990.

évi CIV.

törvény 31. §. 2. pontja rendelkezik ar-

ról, hogy a továbbkölcsönzési

szerződésben

el kell különite-

ni: - a követeléssei nem fedezett állományt, azaz azon hitelrészt, amely mögött nem 611 adós és, - a követeléssei fedezett állományt, azaz azon hitelrészt, amely mögött 6Ilamháztart6son kivüli, adósségszolgélati kötelezettséggel terhelt adós 611. (Tekintettel arra, hogy az Állami Fejlesztési Intézet tartozásának jelentős részét továbbkölcsőnözte, ezen adósság mögött államháztartáson kivüli, adósságszolgálati kötelezettséggel terhelt adós áll.)

A ken

refinanszirozási hitelek egyharmada államközi egyezményealapuló

nemzetközi

vá!Ia!kozásokhoz, kétharmada hazai

fejlesztésekhez kapcsolódik.

- 28 -

Az

ÁFI

által kezelt hitelszámlák !990. december 31. állománya

és struktúrája az alábbi: millió Ft

'

' '

-

-

Bős Nagymaros állami nagyberuházás finanszírozása (ehhez kapcsolódó osztrák hitelek: "Dunakiliti") Határátkelőhelyek osztrák hitel /Hegyeshalom, Kópháza, Ferihegyi Jamburgi Gázvezetéképítési Alap Állami kölcsön Régi típusú alapjuttatás Új tipusú alapjuttatás

32.070 1.074 838 45.483 30.596 4.846 144.567

ÖS S Z E S E N

259.474

9. l. Követeléssei nem fedezett hitelállomány A követelésset nem fedezett hitelállomány tartalmát tekintve két

részre bontható. A hitelek egyik része közvetlenül döntésű

lami telek sát

beruházások folyó ráfordításait fedezte.

álA hi-

másik része olyan vállalati beruházások finanszírozászolgálta,

amelynek

visszafizetését

az adós vállalat

pénzügyi helyzete miatt nem tudta teljesíteni. Ezért e követeléseket kormányzati döntés alapján elengedték. A Bős-Nagymarosi Vízlépcső* (beleértve a Dunakiliti Duzzasztóművet

halom,

is) valamint a Kópháza,

határátkelőhelyek

építésére (Hegyes-

Ferihegyi felvett hitel a beruházások köz-

vetlen folyó ráfodításait finanszírozta, millió Ft. Az államadósság vizsgálatakor a esán csak az MNB-nél

szerződésileg

felmerült kifizetések kerültek

összege

vizlépcső

kap-

rögzitett, ténylegesen

számbavételre.

kapcsolatos teljes állami teher nagysága még sok

*

33.982

Az

ezzel tényező

A Bős-Nagymarosi Vizlépcsővel kapcsolatos vizsgálati részjelentést a 16. sz. melléklet tartalmazza.

- 29 -

függvénye. A jelenlegi ismereteket foglalja össze az szóló vizsgálati részjelentés. A

ről

lapodások,

szerződések

véglegezett

er-

megál-

és pontos adatok birtokában

lehet

megállapítani és publikálni a többlet államdósságot, letve lehet

számba

venni

a

többlet

i I-

adósságszolgálati

terheket. Az ÁFI a vállalati beruházások körében az érintett szervezetek pénzügyi lehetetlenülése miatti 4770 millió Ft hiteltörlesztést engedett el. A

hiteleiengedés

alapvetően

két formában történt. Ennek egy

része, 940 millió Ft klasszikusan hitelelengedés, 3.830 mil1 ió

Ft pedig "adósságkonverzió". Az adósságkonverzió tenye-

ge.

hogy a vállalati hiteltörlesztést az állam vállakozásba

való

részvételére

(pl.

részvényre, üzletrészre, stb.) váJ-

tották át.

9.1.1. A Szénbányák és egyéb vállalati

csődök

miatti államadós-

ság A szénbányák és egyéb vállalati vek, Bicskei Auróra

Hőerőmű,

Cipőgyár)

ClV. törvény 31.

helyzet rendezésére,

Ebből

Nitrogénmű­

Bauxitbánya, az

1990.

(3) bekezdés a) pontjaszerint a

összesen 17,2 Mrd Ft megfizetése alól az tést adott.

(Péti

Ganz Mozdonygyár, Nyirádi

előállt

§

csődökből

adósoknak

a szénbányák helyzetének rendezését

évi

Kormány mentesi13.102

millió Ft szolgálta. A vizsgálat megállapította, hogy az ÁFI,

a költségvetéstől

a refinanszírozási hitelen kivüli forrásból- az ún. Hitelfedezeti Alapból 1983-84-85-ben különbözö részletekben 15,6 Mrd Ft-ot kapot t.

- 30 -

Hitelfedezeti Alap létesítéséről az !984. ev1 állami költségvetésről szóló 3376/1983. MT határozat 4. pontja rendelkezik. E határozat kimondja, hogy a költségvetés bevételeinek meghatározott hányadát Hitelfedezeti Alapként kell elkülöniteni és a hitelforrások ebből származó többlete állami kölcsön és az alapjuttatás növekményének fedezésére szolgál. A fenti határozatot követően a Hitelfedezeti Alap jogi szabályozása nem történt meg. A PM, ÁFI és MNB "zártkörü", "titkos" alapként, operatív döntések keretében kezelte. Az 1983-1989. években müködött alap tételes feltárása a mai napig nem történt meg. A Hitelfedezeti Alapból ÁFI-hoz kihelyezett forrásokról a költségvetés nem mondott le. Az ÁFI és PM azóta sem számolt el egymás között

e

15,6

•

Mrd

Ft-tal, és a szénbányák egészének finanszírozásával. Ezért és mivel az ÁFI nem tudta dokumentálni a költségvetési és refinanszírozási források,

az államadósság és a

szénbányászati

felszámolások 1990. december 31-i valóságos kapcsolatát

a

17,2 Mrd Ft-os államadósságból 13.102 millió Ft-ot csak követelésset fedezett állománynak lehet tekinteni. Az Auróra állnak.

Cipőgyár

Az

és a Péti

Nitrogénművek

felszámolás alatt

Állami Fejlesztési Intézet hitetezöként benyúj-

l l !

l

Igy ezen adósságelem- 2.841 millió Ft

l

megtérülése nem zárható ki, azaz ez sem minösíthetö köve-

i

totta

a követelését.

telésset nem fedezett államadósságnak.

l l l

9.1.2. Adósságkonverzió

l Az Állami Fejlesztési Intézet által végrehajtott adósságkonverzió és közvetlenül új vállalkozásokban való állami részesedés

értéke

a

!990.

CIV. törvény 31. § (3) bekezdés b)

pontjaszerint 3.520 millió Ft. A törvényt megalapozó számitások szerint az adósságkonverzió egy része, 2.810 millió Ft refinanszírozási hitel átváltásából, másik része, 710 millió Ft pedig új refinanszírozási

hitelekből

állt.

- 31 -

A vizsgálat megállapította, hogy az Állami Fejlesztési

Inté-

zetnek a régi hitelek adósságkonverziójára kormányzati felhatalmazása

nem

volt.

Az

ügyletek

megalapozása

(kivéve

Ganz-Mávag 520 mil!ió Ft-os tartozását) pusztán egy miniszterhclyettesi

szintű

a

pénzügy-

követelményt

(13. sz. melléklet),

nem tartalmazó, egyetértö levélen alapult. hitelekből

Az ÁFI a Magyar Nemzeti Banktól felvett

Ft-ot nem kölcsönzött tovább. Ezt közvetlenül új sokba fektette, melyek a

710 millió vállalkozá-

következők:

Kempinski Hotel Autokonszern-Suzuki INTERMOS Thermái Hotel Multinova Kft

100 300 !50 120 40

mill ió mi ll i ó mi ll i ó millió millió

Ft Ft Ft Ft Ft

A vállalkozásokban való részvételhez az ÁFI felhatalmazással nem rendelkezett.

Igy megsértette az egyes pénzintézetek jö-

vedelemszabályozásáról §

szóló

1/1989.

(l. l.) PM rendelet 9.

(2) bekezdésében foglaltakat.

Mindezek

alapján az 1990. év CIV.

törvény 31.

§

(3) bekez-

dés b) pontjában foglalt 3.520 millió Ft helyett, követeléssei

nem

vehető

fedezett államadóssági elemként csak 520 millió Ft

számításba.

9.2. Követeléssei fedezett hitelállomány Az 1990. évi CIV.

törvény szövegében megfogalmazza a követe-

léssei

hitelállomány kimutatásának követelményét,

fedezett

ugyanakkor követeléssei

ezt

nem

számszerűsíti.

Számszerűsíti

viszont a

nem fedezett és az ÁFI teljes refinanszírozás{

hitelállományát.

Igy a követeléssci fedezett hitelállomány -

törvény szerinti nagysága csak indirekt módon határozható meg és ez- 208.800 millió Ft.

-

32 -

Az Állami Fejlesztési Intézet az állami beruházási feladatok finanszírozása során - a mindenkori közgazdasági szabályozórendszerben

foglaltak

konstrukciókat típusú

különféle finanszírozási

alapján

alkalmazott. Ezek formái: államkölcsön, régi

alapjuttatás, új típusú alapjuttatás. Ezen

követeléssei burgi

fedezett

részvételnek történő

(JAGA)

'

állománynak tekinti a törvény a jam-

földgáztermelési

magyar

túlmenően

és szállítási

a

együttműködésben

való

'

Jamburgi Gázvezetéképítési Alapból*

finanszírozását.

A magyar fél bevételét a szerződés szerint 14,6 milliárd m3 földgáz 1989-1997. közötti szállítása jelenti. Az

Állami Fejlesztési Intézet - a különböző szerződéskötési

módokban

történt

szerződést

75 %-át

mintegy

szerződésekre

megállapítható,

terjedt ki.

hogy

az

ÁFI-nál

nem választható

szét, hogy mit finanszírozott MNB refinanszírozási mit

a

Hitelfedezeti

ÁFI-nak

1800-1900

kötött. A vizsgálat az adósságállomány összegének

lefedő

Ezekből

hitelkihelyezésére

a

Alapból

követeléssei

finanszírozási

források.

és

hitelből,

saját forrásból. Ezért az

fedezett állományában keverednek a Ezen

túlmenően

a refinanszírozási

hitelállomány és a követelésállomány egybevetése alátámasztja,

hogy

e

kettő

között közvetlen kapcsolat nem mutatható

ki.

A hitelállomány és a követelésállomány közötti zárt és egyértelmű

kapcsolat hiánya és a finanszírozási források keveredé-

se kétségessé teszi az ÁFI által kimutatott követeléssei dezett,

fe-

illetve nem fedezett adósságállomány nagyságát. Ez

a

tény azonban nem érinti a 259.474 millió Ft-os összes ÁFI államadósságot. *

(A Jamburgi Gázvezetéképítési Alap helyzetét a 14. sz. melléklet mutatja be. )

- 33 -

Az ÁFI

teljes követeléssei fedezett adósságállományának téte-

les felülvizsgálata nélkül - melynek elvégzése

az

feladata- nem lehet hitelesen megállapítani az

intézmény

adósságállo-

mány megoszlását. (Az ÁFI

refinanszirozási hitelállományának

fedezett,

követeléssei

illetve követeléssei fedezett összetételét a

nem

15.

sz.

melléklet mutatja be.)

10. A nemzeti adósság Az

valuta

!990. évi CJV.

léséböl

keletkező

hivatalos

törvény 24.

származó állam-

leértékeléséből

§-a a nemzeti valuta leértéke-

államadósságot meghatározza. mig a felérté-

kelésre semmiféle utalást nem tesz. A nemzeti valuta leértékeléséból

keletkező

államadósságot

a

következök szerint rögzíti: J/

"Az ország külföldi adósságainak a nemzeti valuta hivatalos leértékeléséból eredö. a Magyar nyilvántartott forint

értéke

Nemzeti

növekedéseként

Bank

jelentkező

könyv szerinti tartozás állomanyát-az l9S9. évi tv.

22. §-a (2) bekezdésének rendelkezése

által XVIII.

szerint

az

áll arnadósság részeként kell keze J ni. " 21 "Az (l) bekezdés szerinti

tartozás

lejárat

nélküli

es

mindenkor kamatmentes." A törvény nem mutatja ki az adósság

számszerű

nagyságát és a

"hivatalos leértékelés" nem meghatározott fogalmának használa tá val a számszaki me gá ll ap í tás többfé 1 e 1 ehetöségét hagy ja ny i t va.

- 34 -

A Magyar Nemzeti Bank, nemzeti

amelynek

leértékeléséből

valuta

feladatkörébe

tartozik

keletkezett

a

államadósság

nyilvántartása és vezetése, ennek elveit és módszereit

belső

utasítással nem szabályozta.

A forint árfolyamszintjének olyan változtatása se). amely ugyan jogszabályi

háttér

jellemző.

nélkül,

(Ieértékeléde

eredményezett,

1982-től

lományok 1968.

január l-jén végrehajtott átértékelése

Ezt

megelőzően

adósságot

16.100 millió Ft államadósság keletkezett.

a devizaál-

Ennek

ár folyamnyereségből és vállalat i tartalékalapok

során

rendezése e l vonásából

megtörtént a PM-MNB között létrejött megállapodásnak

megfe-

lelően.

1982-től

jelentős

a forint leértékelésemiatt

halmozódott fel. A külföldi hitelfelvétel

államadósság

mértékéig

ez

MNB mérlegében mutatkozik ugy, hogy forint leértékeléskor

az a

devizában fennálló külsö adósság forintban kifejezett értéke megnő

a forrás oldalon.

Ez közgazdasági értelemben nem jelent valóságos, forrás növekedést. Ugyanakkor a forrás mérleg egyensúly követelménye miatt oldal ugyanilyen

~li u

mértékű

oldal

elosztható

növekedése

értelemszerűen

a

az eszköz

növekedését indukálja.

t án az eddigi mindenkor i monet ár is rendszer a for in t leér-

tékelés

hiteligénybevevőkre

gyakorolt hatását nem volt képes

közvetíteni, a forintleértékelés

kőnyvszerinti

ként jelenik meg, ez azonban nemcsak

államadósság-

könyveléstechnika.

- 35 -

Az MNB volt és mai is az az intézmény, devizatartalékait

gyűjti

az

az

orszag

és meghatározó a külföldi hitel-

felvételekben is. Az ország devizákhan tozása nagy, ezért

amely meglévő

árfolyamváltozások

nettó tar-

nagymértékben

érintik. Az MNB helyzete abból fakadóan, hogy

legnagyobb

adósa az állam, sajátos.

Az árfolyamváltozásból

fakadó

veszteséget

a

kamatokon

kersztül legnagyobb adósára nem tudta átháritani, ezért a hivatalos árfolyamváltozásokból

eredő

veszteség

állama-

hasonló

helyzet

dósságként jelenik meg, amely gyakorlat esetén más országokban

is

alkalmazott.

A

költségvetés

olyan kamatfizetése mellett, amely az MNB leértékelés miatti veszteséget fedezte volna a költségvetés hiánya, az MNB felé fennálló deficitet finanszírozó hitele

igy

lenne

nagyobb. A kétféle adósság kamatozás tekintetében tér

el

egymástól.

Az alkalmazott gyakorlat mellett a költségvetést folyó teség akkor éri majd, amikor a jegybank csökkennek, vagyis

a

külföldi

külföldi

törlesztések

vesz-

tartozásai

meghaladják

a

A Magyar Nemzeti Bank könyvei alapján 1990. december 31-én

a

felvétel eket.

forintleértékelésböl millió Ft volt.

keletkezett

adósságállomány

519.175,1

- 36 -

Az állomány az alábbi tételeket tartalmazta: -

1982-től

1990. végéig valamennyi Ft leértékelés (kormányzati döntésü és MNB saját hatáskörű is)

+ 22.711,6 MFt

- SDR átértékelések -Rubel változások

+ 549.197,7 MFt

veszteség nyereség

- Lengyel zloty és vietnami dong miatti veszteségtérítések IBUSZ, Cooptourist, OTP stb.

+ 2.818,5 MFt

-

1.438,0 MFt

+ 286,7 MFt

- OTP-nek leértékelés miatti veszteségtérítés

+ 2. 648 , 5 MFt

- Magyar Külker. Banknak a GeröSchmidt hitelcsoport miatti veszteség

+ 2. 364 , O MFt

- Elvont vállalati tartalékalapok felhasználása

- 34.504,0 MFt

- K i e g é s z i t é s -

108,0 MFt

1982-1983. évböl térítés T ö r l e s z t

- 24.001,9 MFt

é s

- 800,0 MFt

Ö S S Z E S E N

519. 175, l MFt

11. Az államadósság törlesztési és kamatfizetési terhei Az 1990. évi CIV.

törvény

az

államadósság

körébe

tartozó

adósságok lejáratát és 1991. évi kamatát meghatározta. A járat szerinti zetendő

tőketörlesztés

és az adósságállomány után

kamat is költségvetési kiadást jelent.

Igy

eleve az egyes évek költségvetési kiadásait jelenti.

lefi-

nagysága

.

'

- 37 -

A kamat és a lejirat szerint is az adósségéllomény elemei bérom csoportba sorolhatók ahol: - a kamat és lej~rat megegyezik az eredeti, nemzetközi- és belföldi szerzödésekben foglaltakkal. Ezek a kormányhitelek, az állam által a Vil~gbanktól közvetlenül felvett hitelek, valamint a kibocsátott ~llamadóssági kötvények és kincstár jegyek; - az államadóss~got nem kell törleszteni és kamatmentes. Ez a nemzeti valuta leértékeléséból keletkezett államadósság; -az államadósság kamatoz~s szempontjából egységesen kezelt, azaz a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-a szerint az 1990. december 31-én fennálló hosszú lejáratú hitelek állom~nya után amindenkori jegybanki alapkamat 40 %-át kell fizetni. Az 1991-ben fizetendő kamat mértékét pedig az 1990. évi CIV. törvény 29. §-a határozza meg, me l y 9 %-os kamatot i r e lő. (Ez egyébként megfelel az 1991. évi LX. törvényben előírtaknak.) A törlesztés kétféle: az eredeti szerződésekben foglalt lejárattal - 5 év türelmi idővel együtt 15 éves lejáratú.

megegyező;

Ez utóbbi csoportba sorolt államadósságokra a törvény zödéskötési kötelezettséget ir

elő

szer-

a Pénzügyminisztérium

a Magyar Nemzeti Bank között. A kötelezettség az

előző

és két

csoportba sorolt államadóssági elemeken kivüli összes többire vonatkozik. ll. l. Törlesztések alakulésa 1990-et

megelözöen a Karményhitelek és az állam éltal a Vi-

légbanktól nyes

közvetlenül felvett hitelek törlesztése az érvé-

nemzetközi szerzödésekben foglaltak szerint történt.

- 38 -

A

törlesztés forint értéke az egyes évek költségvetésében a

nemzetközi vényes

kiadások soron szerepelt, akifizetés napján ér-

árfolyam

szerint.

adósságállomány a még

Az !990. december 31-én fennálló

hátralévő

tartozást jelenti.

Az államadósság többi elemére - melyek lajdonosokkal, azon belül is

elsősorban

belföldi az

álltak fenn- a törlesztési kötelezettséget sokban rögzitették. Ezek

időközben

jövedelemtu-

MNB-vel

szemben

hitelmegállapodá-

módosultak,

illetve

volt

ol1an adósságelem, ahol a törlesztést felfüggesztették. Részleteiben a törlesztés az alábbiak szerint alakult: mi ll i ó Ft-ban Megnevezés 1982-ig felvett deficitet finanszirozó hitel

Felvét összesen

Törlesztés összesen

Tartozás l 990. december 31-én

402.219

12!.002

281. 217

1982-1990. között felvett deficitet finanszírozó hitel 175.619

14.255

161.364

Egyes gazd.szervezetek á tvállal t tart~;~zása

20.546

20.546

Vállalati forgóalap rendezési hi te l

23.800

l. 793

22.007

Ker.bankok és biztosíták alaptöke ellátása miatti hitel

l l . 500

5.748

5.752

ÁFI refinanszirozási hitelek

465.272

205.798

259.474

Kibocsátott államadóssági kötvények és kincstárjegyek

!31. 743

99.541

32.202

.

.

- 39 -

A bemutatott

törlesztésekből

a

vállalati

hitel - melyet 1971-ben vettek fel

forgóalaprendezési

lejárat

nélküli

volt,

azaz megállapodás szerint nem kellett törleszteni. Az

1982-ig

felvett, bevételként elszámolt deficitet finanszírozó

hitelek

esetében a törlesztést a Pénzügyminisztérium és a Magyar zeti Bank között létrejött felfüggesztette.

Ettől

megállapodás időponttól

az

a

törlesztés

a

Az

l-től

január

kezdődően

lió Ft adósságállomány megmerevedett. eleménél

1984.

a 281.217

államadósság

hitelszerződésekben

Nemmi ltöbbi

meghatározott

ütemben történt. Az 1990. évi CJV.

törvény

szerint

az

1990.

december

31-én

fennálló államadósság törlesztése - a kormányhitelek és az állam által a Világbanktól közvetlenül felvett hitelek kivételével - 1991. és 2005. között

történik.

Ezen

belül

időszakon

ugyanakkor az államadósság 69 %-ának törlesztése csak 1996-ban kezdődik.

11.2. Kamatfizetés alakulása Az 1990. évi CJV. törvény hatályba lépése ság után

fizetendő

előtt

az

szerződések­

kamat mértékét - a nemzetközi

kel alátámasztott adósságok

és

a

kibocsátott

államadós-

államadóssági

kötvények, valamint kincstárjegyek kivételével - a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között megkötött megállapodások rögzitették. Ezeket ták,

~jabb

megállapodásokban

módositot-

illetve volt ahol felfüggesztették.

A vizsgálat !980-tól követte nyomon a költségvetés által vett hitelek évenkénti kamatterheit. Az 1982-ig felvett

feldefi-

citet finanszírozó hiteJek 281.217 millió Ft-os állománya után 1983.

január

J-től,

a

vállalati

23.800 millió Ft esetében pedig

forgóalaprendezési

1971-től

hitelek

a Pénzügyminisztérium

- 40 -

és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött megállapodások

sze-

rint kamatot nem kellett fizetni, továbbá a többi hitel kamatroértékéke 1983-ig csak 2,

illetve 5 %volt.

Az 1990. évi CIV. törvény szerint 1991-töl - a forint leértékeléséből

keletkezett államadósság kivételével

valamennyi

adósságelem után kamatfizetési kötelezettség áll fenn. A

ka-

mat mértéke a törvény alapján 1991-ben 9 %. Az államadósság 1990. évi CIV.

törvényben

rögzített

elemei-

nek, valamint a törlesztésre és kamatfizetésre vonatkozó

ke-

zelési szabályok alapján a költségvetés ebböl adódó számított adósságszolgálat! terhe a

ÉV !991 1992 !993 !994 !995 !996 !997 !998 !999 200 0 2001 200 2 200 3 200 4 200 5

következő:

Törlesztés 14.801 !8. 001 15.539 15.782 15.782 75. 185 74.385 74. l 05 74.454 74.449 71. 988 70.093 69.573 61.314 54.039

Kamatfizetés

Együtt

69.268 67.700 65.047 63.703 62.350 58.383 51. 799 45.246 38.699 32. !36 25.661 19.358 13.213 7.453 2.378

84.069 85.701 80.586 79.485 78. 132 133.568 126. 184 119.351 l l 3. l 53 106.585 97.649 89.451 82.786 68.767 56.417

' Az adósságszolgálat számítási alapja az 1990. december 31-i, belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben fennállt, hosszúlejáratú tartozások állománya. A lejárat az 1990. évi CIV. törvényben előírtaknak megfelelő, a kamatfizetések meghatározásánál alkalmazott kamatláb 8,8 %. 1991. és 1992. években a vonatkozó költségvetési törvényekben az érintett adósságelemekre előirányzott összegek szerepelnek.

- 41 -

A bemutatott adósságszolgálat a lehetséges minimumot jelenti.

A

valós

hogy

teher

errnel

számszerüsithető,

nem

pusztán az állítható.

magasabb lesz. Ennek oka egyreszt, hogy ha 1991.

után is deficites a költségvetés es finanszírozása csak piaci kamatláb

mellett történhet, akkor az államadósság tovább no.

másrészt a kormányhitelek és világbanki hitelek forintban kifejezett törlesztési terhe az tozás miatt nem

előre

nem ismert árfolyam vál-

számszerüsithető.

A költségvetes itt kimutatott terhei jelzik

az

államadósság

menedzselesenek rendkivüli fontosságát.

I I I.

ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

1/ Összefoglaló következtetesek

Az

l 990.

evi

ClV. törvény "Második Rész"-e meghatározza az

államadósság körét és rendelkezik

kezeléséről.

Az államadósságra vonatkozó törvenyi szabályozás szándekát szerkezetét figyelembe

vevő

vizsgálat tapasztalatai es

a

es le-

vonható következtetesek az alábbiak szerint foglalhatók össze: l. l. Az

1990. évi CIV. törvény megalkotásának es elfogadásának

jelentősége

meg és az

abban

tartalmilag

van, hogy 1945. óta és részben

először

számszerűsitve

fogalmazódik

az államadósság

kap törvényi szabályozást a kezelése. Ezzel megszünt az alapvető

joghézag, amely

Országgyűlésen

kivüli. kormány-

- 42 -

zati

vagy

azokat

még

alacsonyabb

apparátusi szintre szaritotta

a döntéseket, amelyek államadósság keletkezését je-

lentették. Az

!968

és 1990 között keletkezett államadósság kereken

79 %-a nem parlamenti döntésen alapult.

1.2. A külföldi adósság forintban kifejezett értéke a

különböző

devizák (dollár, márka, yen) egymáshoz viszonyított értékének és a forint ezen valutákhoz viszonyitott értékének változása következtében módosul. Az árfolyamváltozásból

adódó

különbözetet az állammal szembeni hiteltartozásként lenleg nulla kamatozású - leértékelés miatti ként számolják el. Ennek

következtében

nemcsak egy adott évben kialakuló

az

államadósságállamadósságot

költségvetési

egyenleg,

hanem a fennálló állomány árfolyamváltozások miatti térték változása is alakítja. A számszerűsitette

törvényi

a nemzeti valuta hivatalos

je-

forin-

szabályozás

nem

leértékeléséből

származó államadósságot. Ennek nagysága az MNB és a PM

do-

kumentumai alapján 519. !75 millió Ft !990. december 3!-én.

1.3. Az államadósság statikusan, egy adott időpontban és dinamikusan, a folyamatos változások hatásának figyelembevételével értelmezhető. Egy adott pillanatban nagysága meghatározható, a későbbiekben értéke a forint- és devizaérték egymáshoz viszonyitott

változása

következtében

állandóan

módosul. Mindezek figyelembevételével 1990. december 31-én - belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben fennálló államadósság 789.732 millió Ft, - külfölddel szemben fennálló államadósság 61.436 millió Ft,

- a nemzeti valuta hivatalos

leértékeléséből

lamadósság 519.175 millió Ft.

adódó ál-

- 43 -

1.4. A

költségvetés 1968 óta deficites. Amindenkori kormány a alakulásáról

költségvetés beszámolt

folyamatosan

Országgyűlésnek.

az

és

nyilvánosan

Az itt nyilvánosságra hozott

hiány azonban nem felelt meg a valóságnak. Ezt az tette lehetövé, volt

hogy

egyrészt a költségvetés összeállításanak nem

elfogadott és nyilvános módszertana, másrészt nem lé-

tezett

olyan szervezet, amely a költségvetési zárszámadást volna.

ellenőrizhette

A költségvetés hitelkapcsolatai szabályozatlanok voltak, az ügyintézés "Szigorúan Titkos" tént. sőt

Az,

még csak

belső

tör-

1983

szabályozásorr sem alapult, hanem minden-

mérlegeléstől

függött.

1968

és

között a költségvetés hitelfelvételeinek

91 ,l

%-át,

azaz

annyival kevesebb költségvetési hiányt mutattak be az

366.671 millió Ft-ot bevételként számoltak el,

Országgyűlésnek

1.6.

megfelelően

hogy mit hoztak nyilvánosságra nem jogszabályi,

kori kormányzati 1.5.

minősitésnek

és a nyilvánosságnak.

1984-ben a Nemzetközi Valuta Alapba való belépéssei összefüggésben

megtörtént

költségvetési számolt

hiteleket

Biztosító, teni.

hiány

a

"konszolidáció",

amely szerint a

elleplezését szolgáló bevételként ela

pénzintézetek (MNB, ÁFI, OTP, Állami

Külkereskedelmi Bank) mérlegeibe kellett beépí-

Ettől

az

időponttól

kezdve a manipulált pénzintézeti

mérlegek "az állami mérlegek helyébe" léptek. Az Ml'iB-nél és a Pénzügyminisztériumban 1989-ben megkezdett, az államadósság

vizsgálatára irányuló munka során a költségvetés adós-

sághelyzetét feltárták, publikáltak. A költségvetési mérlegek korrekciójára azonban nem került sor. 1.7. Az

államadósság

szervezetileg jött

létre.

jelentős

része a költségvetésen kivül, a

is elkülönült ÁFJ-nál Ez

(illetve jogelödeinél)

is azt a célt szolgálta, hogy tartalmilag

- 44 -

költségvetési

kiadások -hiszen azok egy része állami dön-

tésen alapuló felhalmozási kiadás volt - ne jelenjenek meg, azaz javuljon a költségvetés poziciója. Az 1990. évi CIV törvény megszüntette a kormányzati döntésü beruházások költségvetésen kivüli finanszírozásának

lehető­

ségét.

t. 8. Az államadósság és a nettó külföldi adósság olyan kapcsolata, mely alapján a

külföldi

egyértelmű,

hitelek

müködő

belföldi felhasználása meghatározható lenne a lényegéből

gyi rendszer

következően

általában

fel. Egyes esetekben, így pl. a világbanki és a ros

Vízlépcső

lás nyomon

beruházáshoz felvett hiteleknél a

követhető,

ezek azonban

a

konkrét

külföldi

nem

pénzütárható

Bős-Nagyma­

felhasznáhiteleknek

csak kis hányadát jelentik. Csak az állítható, hogy a között összefüggés van. A

külföldről

bevont

források

kettő

túl-

nyomó többsége ugyanis szabadon felhasználható, financiális hitel. A jegybank mint a külföldi hitelek

felvevője

ja, hogy a gazdaságba beáramlott forint részének forrása a

külföldről

csak azt

mennyiség

tud-

mekkora

felvett hitel. Amikor a jegy-

bank a belföldi hitelfelhasználóknak kiáramoltatja a forint pénzmennyiséget, már nem választható szét a forrás.

1.9. Az 1990. évi CIV. törvény mindamellett, hogy az államadósság tartalmi meghatározásával és a kezelésre vonatkozó utasításaival

minőségi

változást

hozott

e téren, nem adott

teljeskörü megoldást, mert -nem szabályozta azt a döntési mechanizmust, amely az államadósság keletkezésénél irányadó. Nem tisztázott e tekintetben az Országgyűlés és a Kormány hatásköre.

- 45 -

- nem határozta fogalmat;

meg

a

"hivatalos

- nem rendezi a nemzeti valuta adosságelem további kezelését. 1. 10. Az államadósság ClV.

jövőbeni

forint

leértékelés"

leértékeléséből

származó

éves terhe - ha csak az 1990. évi

törvényben rögzitett adósságelemek alapján számítjuk

- 1991. és 2000. között 80.000 millió és 134.000 millió Ft között mozog.

2. Javaslatok 2.1. A Kormány kezdeményezze az államadósság nagyságára, körére és

kezelésére vonatkozó törvényi szabályozás pontosítását,

korszerűsítését.

Az 1990. évi ClV.törvény pontosítása keretében rendezze: - a 24. § (J) bekezdésének d) pontjában várhatóként jelzett 23,6 milliárd Ft helyesen 22.007 millió Ft; - a 24. §(J) bekezdése e) pontjában a várhatóként jelzett 7.900 millió Ft helyesen 6.096 millió Ft. A 7.900 millió Ft-ként jelzett államadósságból a hivatalos forint leértékelés összegével növeini kell a nemzeti valuta leértékeléséből eredő államadósság !990. december 31-ei állományát; - a 24. § (2) bekezdésében várhatóként jelzett 30, J milliárd Ft helyesen 27.682 millió Ft; - a 24. §(J) bekezdése f) pontjában várhatóként jelzett 1,0 milliárd Ft helyesen 1.074 millió Ft; - a 25. §(l) bekezdése a törvényben rögzített 8,4 milliárd Ft-tal szemben helyesen 37.436 millió Ft;

- 46 -

- a 24. § (l) bekezdés g) pontjában várhatóként jelzett 262,9 milliárd Ft helyesen 259.474 millió Ft; - a 31. § (3) bekezdés a) pontja szerinti 17,2 milliárd Ft helyesen 946 millió Ft; - a 31. § (3) bekezdés b) pontja szerinti 3520 millió Ft helyesen 520 millió Ft; A

korszerűsítés

keretében:

-ki kell alakitani azt a döntési mechanizmust, amely az államadósság keletkezésénél a döntési pontokat meghatározza, így rendezi az Országgyűlés és Kormány hatáskörét; szabályozni kell a külföldi devizában keletkező államadóssággal kapcsolatos árfolyam változások rendezésének módját, meg kell adni a "hivatalos leértékelés" fogaimát.

2.2. Az

államadósság nyilvántartásának, kezelésének Pénzügymi-

nisztériumon belüli,

illetve jegybankon

belüli

saját hatáskörükben szabályozni kell úgy, hogy

folyamatait ellenőr­

az

zésre is alkalmas legyen. Ennek keretében biztosítani hogy a nemzetközi

szerződések

podások hiteles magyar

és azokat

nyelvü

kiegészítő

változata

is

kell,

megálla-

rendelkezésre

álljon. 2.3. A

Pénzügyminisztérium

költségvetési lidált"

mérlegei t

hitelek

miatt.

korrigálja

az

1982.

elötti

a bevéte l ként elszámol t, A

visszamenőleges

évek

"konszo-

korrekcióval

összefüggésben olyan módszertan kidolgozása szükséges, -

a

készülö államháztartási törvény szellemében - amely a folyó mérleg mellett a tökemérleget

érintő

korrekciók átvezetését

is biztosítja és megfelel a nemzetközi normáknak is.

..

- 47 -

2.4. Az ÁFI a PM felügyeletemellett vizsgálja felül teljes követelésállományát és az alapján fedezett államadósság

nagyságát,

kell az állomány változásainakció,

csőd-

mutassa

ki

az

ütemezését. törlesztések,

és felszámolási eljárások

hatásainak

adósokkal Biztositani privatizápontos

nyomonkövethetőségét.

2.5. A már 1990. december 31-én alapuló lati

meglévő-

-államadósság költségvetést

terhei

jelentősen szűkitik

törvényi szabályozáson érintő

adósságszalgá-

a gazdaságpolitika mozgás-

terét. Az adósságszolgálat nagysága ismételten aláhúzza annak

szükségességét,

hogy

kezelését

megfelelő

kormányzati

stratégia szolgálja.

Budapest, 1992. május 7.

István)

ÁLLAMI

SZÁMVEVŐSZÉK

V-7s-G9ti991/1992.

IV. ME L L É K L E T E K az állami költségvetési adósság

ellenőrzéséről

készített jelentéshez

1992. május

T A R T A L O MJ E G Y Z É K

t.

sz. melléklet Az állami költségvetési adósság összetétele 1990. december 31-én

(államadósság)

nagysága.

2. melléklet

Pénzügyminiszter 1984. február 7-ei levele az MNB elnökének az állami költségvetés nem nyilvános adósságállománya,

un.

konszolidálása tárgyban 3. sz. melléklet

Pénzügyminiszter 1983. február !0-i tekhez

levele

a

pénzintéze-

a publikus mérlegek korrekciójának végrehajtása

miatt 4.

sz. melléklet A költségvetés hitelfelvételének és törlesztésének lása

alaku-

5. sz. melléklet

Az 1981. után

felvett

költségvetési

hiányt

finanszírozó

hitelek 6.

7.

sz. melléklet Az állami fejlesztési kölcsön átvállalásában érintett lalatok helyzete

vál-

sz. melléklet A bankrendszer átszervezésével kapcsolatos pénzügyi forrásai

alaptökeellátás

8. sz. melléklet Megállapodás a kereskedelmi bankok és átszervezett sítóintézetek alaptökéjének fedezésére felvett

bizto-

hitelről

9. sz. melléklet Nemzetközi pénzügyi

szervezeteknél fennálló

érdekeJtségi

állomány 1990. december 31-én 10. sz. melléklet Világbanki finanszírozási prograrnak célja és állománya 11. sz. melléklet Az MNB által a Világbanktól felvett

és

a

költségvetésnek

továbbkölcsönzött hitelek célja, állománya 12. sz. melléklet Kormányhitelek 13. sz. melléklet Állami kölcsönök és alapjuttatások

konverziójával

kapcso-

latos pénzügyminiszter-helyettesi levél 14. sz. melléklet Jamburgi Gázvezetéképítési Alap 15. sz. melléklet Az ÁFI és jogelődje által ellátott feladatok

finanszírozá-

sához MNB által nyújtott refinanszírozási hitelek állománya 16. sz. melléklet Részjelentés a

Bős-Nagymaros

Vízlépcsőrendszer

lamadóssággal összefüggö elemeinek vizsgálatáról

belső

ál-

"

.

l. sz.

melléklet

V-75-6gt1991!1992. "Jelentés"-hez

sz.

Az állami költségvetési adósság (államadósság) nagysága, összetétele az 1990. évi CIV.

tv. és az Állami Számvevőszék által végzett el-

lenőrzés

szerint 1990. december 31-én

Me g n e v e z é s

1990. 1.

ÁSZ ellenőr­ zés szerint

1990. évi CIV. tv. szerint

2.

XII.

31. 3.

t. A költségvetés közvetlen hitelfelvétele az MNB-től az állami költségvetés hi ányának részbeni fedezeté ül millió Ft összesen %-ában

442.600 53,2

442.581 32,3

2. Egyes gazdálkodó szervezetek átváltalt tartozásai miatti kimutatott államadósság mi llió Ft összesen %-ában

20.500 2,5

20.546

3. Kereskedelmi bankok és biztosítóintézetek szükséges alaptökéjének fedezetéül felvett hitelek még vissza nem fizetett része millió Ft összesen %-ában

5.800 0,7

5.752 0,4

23.600 2,8

22.007

l. 5

4. Vállalati forgóalap ren-

dezés miatti tartozás mi ll ió Ft összesen %-ában

l, ó

- 2 -

2.

3.

7.900

6.096 0,5

1.

5. Egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptökéjéhez való hozzájárulás millió Ft összesen %-ában

l

'o

6. Államadóssági kötvények és kincstárjegyek vissza nem vásárolt állománya millió Ft összesen %-ában

34.600 4,2

32.202 2,4

7. Világbanki hitelek millió Ft összesen %-ában

25.000 3,0

25.074

8.400

37.436 2,7

8. Rubel- és nem rubel viszonylatokból fölvett kormányhitelek millió Ft összesen %-ában

l

l' 8

'o

9. Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozására 1968-!990. között nyújtott MNB refinanszírozási hitelek millíó Ft összesen %-ában

262.900 31 ,6

259.474 18.9

Az 1990. évi CIV.tv.-ben számszerüsített államadós.

83!.300

851 . !68

10. A nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből származó államadósság* mi llió Ft összesen %-ában Ö s s z e s e n millió Ft * Az 1990. évi CIV.

törvényben

519.175 37.9 831. 300 számszerűen

l. 370. 343

nem szerepel.

s.

\4 ';?-"t;~ Q"{

~

r l d.

r

\o~

-~- "'?. r~~J~r Dr~

Timár Há tyás allamti tkár elvtárs, a Hagyar Nemzeti Bank elnöke Budapest

2.sz.rnelléklet a V-75-69/1991/92.sz. jelentéshez

Kedves Timár Elvtárs! 1982. december ~ 1983. február havi levélváltásunkra visszatérve az alábbiakat hozom szives tudomásodra: ·Abból a célból, hogy a pénzintézeti állami mérlegek alkalmassá váljanak a nemzetközi penzügyi_szervezeteknek történő bemutatására, egyetértek a Magyar Nemzeti Bank javaslataival, nevezetesen azzal, hogy - az állami költségvetés nem nyilvános adósságállománya az un. konszolidációs számlára kerüljön átvezetésre, az un. pénzintézeti konszolidációs mérlegek 1983. december 31-étól az ·állami mérlegek helyébe lépjenek, '

az át csoporto si tot t adósságállom&;."fia"többi banknál és p,énzintézetnél változó összegben szerepeljen, - a féléves mérlegeknél a mérlegkészi~ési határidő betartása érdekében a devizaállomány-adatok az !-1NB merlegében az JNF által megszabott határok, a publikált tervadatok és az egy hónappal korábbi tényadatok alapján kerüljenek kimutatásra. Kérem ·továbbá szives intézkedéseElet, hogy az I-INB a konszolidációs mérlegmódosi tó tételeket az érintett banlwkkal és pénzintézetékkel minden félévben a mérlegzárás előtt - első izben az 1983. évi mérlegbeszámbló elkészitéséhez - kellő időben közölje, az összes konszolidációs tételekról pedig_a Pénzügyminisztérium I. Közgazdasági és Költségvetési Főosztályát pénzintézetenkénti részletezészel a melléklet szerinti formában tájékoztassa. .'

x

./

.

az Al' lami FeJ' le sztés. ~~ Bankna'l ón l!1gyar r .,_ ..a• 3run. _, Rt~c a · ~ fix összegben J

- 2 ..

'.•

A konszolidációs mérlegek állami mérleggé való tételéról Harjai József és· dr. Failuvégi Lajos miniszterelnök-helyett~s elvtársakat - az 1983; december 31-i tényleges adatok ismeretében ~ pénzügyminiszteri és 'HNB elnöki közös levéllel tartom cél-. szerünek tájékoztatni. Ugyancsak ekkor vélem indokoltnak a többi pénzintézet, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság és a KSH informálását is.

Bu d a p e s t ,

. :iJ • [' ;:)'J rr·-'1.r'...<. 1984. aanuár Elvtársi üdvözlettel:

. '

.

.

.

Helléklet

'·:

. i

.'

3 Az 1983. innius 3o .... i .1?.

. !1ellóklet

konn?.oliJ.:íctór; mórle,..nkbcn vóc;rch;tjtott v;ílto?:/inolc

I,J\~rlc::n~l~.hcz b5·n~o tx/

:3ll:!.J.t:i.

a 2-006/9/1983. sz. anyaghoz

11illi·lrd forintban!

'

' i-f-'1G~":lr

N e

c

n e v e z 6 s

Álla.P1

/OHH,~SOK /be tétele/ Belföldi szóllitók /források 55.sor/ (ülföl

/11-'"U'lt

nemzeti

.;-'ejlc~:üési

R
H:l111:

-llo,4~~

Or~~z~ÍGO:J T:'\k·1r'.~lc-

,:ll:L'.Ü

ilizto:.itó

pt'.m:t·íl:"

Ktllk~r/?3-

v:nJ.:.\1·:~. t Cl le

lrcllclmi iJnnk H t

+ 38,9e/

-120,1

- 30,9•/

l;;gyéb passzi v elsz,jmol:1 sok /forró. sok 63. sor/

-

'

ÖSSZESEll /a forrásole fóösszegének változása/

·-238,5

l

0,0

:rm:J,n:zf:s .·:K /hi telek/ .nsz{imol&si betl5toz1mla / eozközök l o. sor/

- 25,lf/

- l7,3d

j-:1. kllll".ini tot t b."l11kn7.!Íml:ílc /c ::mlrözölc ll. sor/

+ 62,7°/

Belföld i vevúk

- 11,-:!h/

+ 38,9°/,e/

+ 23,0b/ + 25,lf/

/ eozközölc l 7, sor/ olaz;.'imol("ook az ~ll::uni köl toéevetéssel /eszközök 2.6.nor/

1:0\;:y:'l.r

J~gyúb

- 3ol,2a/

-3ol,2"/

I~Gyéb aktiv elszórnoHsok /eszközök 20. sor/

Ö:J:JZB:JHlf /o.z eszkiizök fóöoazccének v.:í.l Lo~:jS'i/

x/ Hecjq;yzéselc külön la pon!

-230,5·

- 38,9°/

+ 17. 3e/

o,o

o,o

+ ll,2h/

0,0

o,o

-

.

--·.~

·-------------

-4mellél~l cthcz

a/ A ncm nyilvoL"1os költségV2tési hímy-c fedező hitel2ltből és a forintértéledés Iniatti ::í:rfol:mavesztaség nem nyil voL"1os részéból keletl;:ezett költségvetési adóss::í:g::í:llommy b/ Az aj po!lt szerbti adóssé.gS.llo::~myból az .Á.FB hi telévé és villalati tartoz::í:ss::í: sítkö!'lyvelt rész. ef A balföldi pé!'lzintézetak szi'llaköveteléseinel;: csöld::entése

/64,4 milli::í:rd forint/, a költségvetési intéZlllényi betétele csökkentése /32,3 millHrd forint/ és m::í:s betétek - HNB ::í:rfolyamkocld.zati tartalék, költségvetés külkeraskedelmi célbetétei, OGA r.liatti költségvetési kövctelés :í.tkönyvelése /13,7 milli::í:rd for~nt/ együtt. d/ A nem nyilvmos devizatartoz:í.s csökkentése. e/ A költségvetés tartoz:í.sa helyett az ÁFB hitelévé ::í:talakitott rész /ebből 23,9 millisírd .forint "l;:öltségvetési beruhsízsísok m2g2lólagazési. hitele", 15 milli:í.rd forint "tan::í:csi ::í:llami beru.'13:z3:sok megelőlegezésére nyujtott hi t8l 11 j, ami mögé fikti v adósokat is kra::í:ltalc. f/Az ~INB-nél v::í:llalati tartoz:í.ss::í: ::í:tkönyvelt rész, amit a Külkereslcedel:ni Bank sajsít könyveiben m::í:r addig is ilyen kihelye, , , • • .c.. "l , zes,;en-;; ~;ar co" v ny~ VOJ..'1. g/ Az Him-nél lekötött tan::í:csi és t::í:r:sadalmi szervi batétekből .· a konszolid::í:ciós sz
h/ Az életbiztosí t :isi díjtartalék I·Ll'IB-nél elhelyezett része költsévetési tartozsíss:í. való sítl<önyvelés2.

- - ·---

\-

3. sz .melléklet

a V-75-69/1991/92. sz. "Jelentés"- hez

Kedves Elvtárs

A nemzetközi pénzügyi szervezetekhez történt csatlakozásunkból adódó követelmények szükségessé teszik, hogy az állami költségvetés elmult években felhalmozódott nem nyilvános adósságállományát nemzetközileg prezentálható módon is rendezzük.

A költségvetési adósságállomány rendezése szükségessé teszi a pénzintézetek közremüködését, pontosabban azt, hogy pénzintézetek publikus mérlegeiket az MNB RT mérlegéhez igazodva alakitsák ki. A pénzintézetek publikus és tényleges mérlegei közötti pontos, számszerü kapcsolatot egy u.n. költségvetési konszolidációs számla teremti meg, a következók szerint: a rendezés teljesen alkalmazkodik ahhoz a korrekciós rendszerhez, amelyet az MNB nyilvánosságra kerüló részvénytársasági mérlegében ezideig alkalmazott; a módszer feltételezi, hogy a pénzintézetek könyveiben az eredeti betétekból származó források összege csökkentésre, és/vagy az állami költségvetésen kivüli hiteligénybevevók felé irányuló kihelyezések összege növelésre kerül, az államadósság összegének megfelelóen; ennek nyomán a pénzintézetek publikálásra kerüló mérlegei eltérnek az állami mérlegeiktól, publikus mérlegeik beépülnek a zárt - nemzetközi normákhoz igazodó -, prezentációs célokat szolgáló népgazdasági pénzügyi információs rendszerbe;

-2-

az adósságrendezés ezen módja nem érinti sem a költségvetési bruttó tartozások utáni, sem a pénzintézeti betétek utáni kamatfizetés fennálló rendjét. A rendezés konkrét teendóinek elókészitése érdekében a Pénzügyminisztériumban az érdekeltek között szakértói megbeszélésre került sor. Ezen olyan megállapodás született, hogy a gyakorlati végrehajtás az MNB és az érdekelt pénzintézetek közvetlen együttmüködésével történik meg. Mindezek alapján kérem, hogy az adósságrendezés végrehajtását követóen a Részetekról történó adatszolgáltatásoknál minden esetben a publikus mérleg adatai kerüljenek felhasználásra. Egyuttal felhivem szives figyelmedet, hogy a téma szigoruan bizalmas jellegére való tekintettel a muinka lebonyolításába csak a közvetlenül érdekelt munkatársak kapcsolódjanak be. Budapest, 1983. február lo.

Elvtársi üdvözlettel

C,--"",-.

'

Dr. Hetéí/ István

4. sz. melléklet • a V-75-69/199l/92.sz. "Jelenté5"-hez Költsénvetés hitelfelvételének és törlesztésének alakulása HI T E L F E L VÉ T É

v

l

Nyilvános

tii::ínyril

OTP-tól

MNB-tól

millió Ft ÁLLOMÁNY TARTOZÁS ÉV V É G É N

T ÖRL ES ZTÉ 5

Bevételként elszá'IlO] Va OTP-tól MNB-tól

Nyilvános hiüny miatti h· telre OTP-nek MNB-ben

Bevételként elszdmolt hitelre OTP-nek MNB-nek

OTP-nek

MNB-nek

'

l

1969. 1970. 1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. ]977. 1978. 1979. 19Rn

1981 1902. 1983. 19B4. 1985. 19B6. 1987. Ös~zcsor

-

-

-

3.800 3.300 2.619 l. 825 3.490 -

4.000

-

-

-

-

-

4.000

-

4.000

-

-

-

-

-

-

7.943 9. 981~ 11.036 26.700 43.000 32.El00 41.952 41.500 36.390 47.100 3l. lOD

-

-

-

-

-

-

-

-

524 l. 492 3. 216 4.088 3. 511 l. 329 874

-

B.DOO ll.BOO l3 .lOD 13.719 13 .02[1 13.016 9.802 5.714 2.203 074

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2. 960 2.490 3.534 ).48(]

-

-

3.600

-

4.500

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

: 15.034

12.916 16.200

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

20.564

8.000

358.621

15.031~

-

2.000 2.000 2.000 2.000

-

-

-

-

l. 628 2.188 4.562 4.088

-

-

972 972 972 2.052 l. 964 2.4B4 4.483 6.164 9.312

-

7.943 17.927 27.991 53.719 95.747 129.455 l7l. 933 212.855 246.054 286.02[) 30 B. 228

lll. [l(![ J

-

-

3.000 3.. 80[1

-

-

-

-

-

-

304.330 299.930 209.93[1 206.130 2El2.330

-

-

-

281.217

-

2Ell.217

3.898 4.4DO

1.113 39 .1>77

-

8.000

12.916 16.200

50.1>91

-

l l

5. sz. melléklet V-75-b9/1991/1992. "Jelentés"-hez

sz.

1981. után felvett költségvetési hiányt finanszírozó bitelek

j

H I T E L E K e l

l

e m z ö i

1990.XII. 31-ig teljesített törlesztés

l 990. XII. 31 -én fennálló állomány

1981. évi hiányt finanszírozó hitel: 9.500 millió Ft Szerzödés kelte: 1982. július

6.000

3.500

1982. évi hiányt finanszírozó hitel: 4. 215 millió Ft Szerzödés kelte: 1983. június

3.000

l. 215

1983. évi hiányt finanszírozó hitel: 3.287 millió Ft Szerzödés kelte:t984.december

l. 087

2.200

1984. évi hiányt finanszírozó hitel: 2.159 millió Ft Szerzödés kelte: 1985.nov.31.

300

l. 859

1985. évi hiányt finanszírozó hitel: 15.740 millió Ft Szerzödés kelte: 1986. július

2.900

12.840

1986. évi hiányt finanszírozó hitel= 41.915 millió Ft Szerzödés kelte: 1987.jún.30.

968

40.947

1987. évi hiányt finanszírozó hitel: 34.808 millió Ft Szerzödés kelte:

34.808

1988.jún.30.

1988. évi hitet: Szerzödés 1989. evt hitel: Szerzödés

hiányt finanszírozó 9.987 millió Ft kelte: 1989.aug.31. htanyt f1nansztrozo 54.008 millió Ft kelte: 1990.július

Összesen:

175.619 millió Ft

9.987

54.008 14.255

161.364

6. sz. melléklet v-7s-69Jt99t/t992. sz. "Jelentés"-hez

Az állami fejlesztési kölcsön átvállalásában érintett vállalatbk helyzete l.

A Ganz Mávag MVG-böl már 1986-ban kivált a Saroksári Vasöntöde, melyre

a

4,2 milliárd Ft-os rekonstrukciós állami

kölcsönből

1,1 milliárd Ft hitelt hárítottak át. A GM MVG állami szanálását

!987. júliusában rendelték el, melyre eljárás

gyonmegosztás Ekkor ből

elhúzódása

miatt az !988.

főleg

a va-

ll. félévben zárult.

az ipari nagyvállalat 7 önálló gyárrá alakult át, mely6

vállalat önkormányzó módon

működik,

általános jogutód-

ként a GM Mozdonygyár pedig államigazgatási felügyelet alá került.

A Mozdonygyár becsült vagyorra 3,2 milliárd Ft-ot

(ebből

10,3 milliárd Ft adó- és bíróságtartozás) tett ki. A

GM

Mozdonygyár a

lennek

bizonyult,

jelentős

működésképte­

adósságtömeg miatt

ezért 1988. augusztusától a gyár szanálása

egy gyorsított felszámolási eljárássá alakult át. A

Mt.

szerveződő

dekében árd

járműgyártásra

a 3264/!988. sz. határozatával a vasúti gazdasági társaság megalalkulásának

elősegítése

ér-

elengedte a felszámolásra kerülö vállalat 10,2 milli-

Ft-os adótartozását. Továbbá kötelezte az ÁFI-t az állami

alapjuttatásból származó

követeléséből

482 millió Ft-ból álla-

mi részvényvásárlásra. A Mozdonygyár állami vállalat fennmaradó vagyonát az vásároita tékben

meg

idő

Járműgyár

közben megalakult Ganz Vasúti

Rt.

1,1 milliárd Ft értékben, a könyv szerinti ér-

kevesebb,

mint

a feléért. A jelenleg is

többségi tulajdonú Gaz-Hunslet Vasúti

Járműgyár

működő

angol

Rt-t !989. au-

gusztusában a Magyar Rt és az Angol Társaság közösen alapította. A

magyar fél

szellemi

termelőeszköz,

termékapportjával

az angol fél lefolytatott

főleg

know-how

tőkeemelést

jellegű

követően

alakult ki a társaság jelenlegi kb. 700 millió Ft-os alaptökéje.

- 2 -

a

Magyar

gyonnal

Rt.

jelenleg csakbérletbeadott ingatlan termelő

rendelkezik, többlépcsős

mertetett

jellegű

tevékenységet nem folytat.

átalakulás és a vasúti

járműgyártás

va-

Az ispriva-

tizálása során a vállalati vagyon - összhangban a vállalati gazdálkodási

problémákkal

és

piaci

értékitélettel - jelentösen,

értékelődött

közel egy nagyságrenddel

le.

2. Ózdi Kohászati Üzemek A

kohászati termékszerkezet átalakítással kapcsolatos koncep-

ció a belföldi szükségletek kielégítését célozva, a túlméretezett

metallurgiai kapacitások lecsökkentését irányozta

koncepció

végrehajtása a

költségekkel

korszerűtlenebb

elő.

A

és magasabb fajlagos

müködtethetö Ózdi nyersvas és acélgyártási kapa-

citások leépítését eredményezte volna. Az OKÜ a térség várható foglalkoztatási földi

befektetöknek

fejlesztésére és és

a

feszültségeinek keresett

elkerülése érdekében is küla

metallurgiai kapacitásainak

továbbműködtetésére.

A német Metallgellschaft

Karf cégek részvételével az OKÜ !990. februárjában !950

millió

alaptőkével

Ft

alapította

az

metallurgiai

és 60 %-os külföldi részesedéssei meg-

Acélmű

Ózdi

Rt-t. Az alapításban a magyar fél

kapacitásokat és végtejtermék kibocsátó kereszt-

metszeteket

képező termelőeszközök

átadásával

és kölcsönzésével vett részt. A német fél üzletpo-

litikai elképzelésének nát

képező

ja a kis házás sor.

történő

eleme az volt, hogy a tulajdo-

Karf acélgyártási eljárás bevezetésével megvalósít-

mennyiségű

indítása A

alapvető

apportjával hitelre

vegyes

minöségi acélgyártást. A fejlesztés- beru-

elhúzódott és csak a kezdeti lépésekre került tulajdonú

társaság

a müködésének 12 hónapja

alatt az alapítói vagyont meghaladó veszteséget produkált. Ezt követően

a német cégvezetés leállította kohászati termelést és

a Kormány felé kezdeményezte a minkét fél érdekeivel leginkább összhangban leik

álló- csendes kivonulásával kapcsolatos feltéte-

teljesítését.

A német

tőke

kohászatból

történő

kivonása

- 3 -

az

ÁFI

formájában jelenleg tően

lévő

kezelésében valósul

meg.

portfólió alapján, befektetés csere Az erre irányuló üzleti tárgyalások

is folyamatban vannak. A német fél kivonulását köve-

az ózdi kohászat vagyorra visszaszármazott a magyar állam-

ra. Jelenleg a

csődállapot

nű

termelés

kohászati

munkaerő

térség

rábbi

újraindításának munkálatai folynak.

foglalkoztatási képességének

párhuzamosan azonban pacitások

elhárítása, egy csökkentett volume-

valószínűsíthető

fokozatos

felszámolása.

A

megerősítésével

az ózdi metallurgiai ka-

Így késedelmesen, de a ko-

kohászati termékszerkezet-átalakítási elképzelés végre-

hajtása várhatóan beindul. A vegyes tulajdonú társaság szervezésére és

működtetésére

forditott közel 2,5 év, ezért csak ki-

térőként

értékelhető.

Ez

a kisérlet azonban

jelentős

állami

anyagi ráfordításokat igényelt. A termelését beszüntetett ózdi kohászati álló vállalati vagyorra

jelentősen

főleg

termelőeszközből

leértékelődött.

3. Lenin Kohászati Müvek és Magyar Alumíniumipari Tröszt

Az

LMK,

illetve

vállalati

főleg

MAT

központokat

vállalathoz

tartozó

gazdálkodási problémák hatására a

átalakította gyárakat

vagyonkezelő

központtá, a

pedig társaságokká. A szervezet

átalakítás részben a gyárak költséggazdálkodási érzékenységének fokozását, jelenleg

részben a

külső

termelési

tőke

bevonásának könnyítését célozta.

szerkezet átalakításához és a termelés

racionalizálásához szükséges fejlesztési források biztosítására

főleg

külföldi

befektető

partnerek

kutatása

elsősorban

folyik.

A

MAT-hoz

tartozó alumínium vertikumból

vagyoni

értéket képviselő nagyokkal KÖFÉM privatizálását tűz­

ték ki célul.

a legnagyobb

- 4 -

4. Tungsram Rt

Az

érintett

olyan

vállalatok

egységnek,

kintheti).

közül

melynek

Ebben

azonban

rendezés mellett

jelentős

A

vállalat

csak

a Tungsram Rt tekinthetö

gazdálkodása normalizálódottnak teaz

1986-ban

lefolytatott

pénzügyi

szerepe van a cég privatizálásának.

eladósodottságamiatt

főleg

a kereskedelmi bankok

tulajdonába került vállalati részvények külföldi félnek történő

értékesítése volt az

első

jelentösebb tranzakció az ország

privatizásiós gyakorlatában. A részvényeket egy osztrák befektető

csoport vásáralta meg, majd közvetítésükkel egy multina-

cionális cég, a Generál Elektric tulajdonába kerültek. Az amerikai

cég

részben konkurensnek is

tekinthető,

de egyes föld-

rajzi régiókba a gyenge piaci képviseletét a Tungsram Rt piaci kapcsolatai elmúlt

kedvezően

időszakban

kiegészítik. Az amerikai cégvezetés az

jelentős

létszámelbocsátások útján is racio-

nalizálta és integráita a Tungsram Rt termelését.

7 .sz .me lJ ékJet a V-75-69/1991/92.sz. ''Jelentés''hez ~lJ,.átás

a/

nénzügyi forrásainalc részle_tezé~

::í ll am j av :ára fel vett je-7yba.nki D.i tel ből;_

cc 5

;:" ''ar''• ·--.::...o-yar :.:<+el --..L. .. -..... .u.. "'t ....\. • /16~492(19?6· és 5o4oG/1987.II./b.

s za;_·m ·-<:;y~ ra t/ Crszágos :~ereskedelni és Hi telba.rLlc J. t ~ 1 "~/la~r -- /'o • _.oo. es 5 o. 2--/10~7 )) _.~o .1..1.. /l ·.J.Lj-::lé. .c::: ":" :imu i.l.....:..ov-'-' a...,.,.; r':) t l

4.5oo millió forint 3.Soo

ll

J1Jdapest iü tel- és Fejlesztési :38lllc :::.t. /1S.492/1986. és 5o.392/l937,II./ü. sz. üGyirat/

l. 2oo

ll

f.llaJ:J.i Jistosi tó

l.ooo

ll

l.ooo

ll

r

-~

1

/So.o42/1987.II./b. száou ügyir2.t/ :-.";"",,,.,.rar;::~

... u...;...1.t;, ..

-C.

-=:;ztoci -Lor "-'-L --'..L.

'"/lo~-r • /h...... _.:Jf.J._ 1:;-o.o.,.'-

k/ szarJ.u ugylra~.; 1 r

••

•

c:sszesen:

'J/ ,\z

fori~t

ll.5oo millió

Ülé>D ~l t?..l ki01ocsitott évi l o ;;-k'll

~.Slnc<.t21_5 :~é:1y'Jől: ::?<~;~r-~.r

Ei telbeill

?~t.

1.93o millió forint

/5o.416/1987.II/b./ r r ~rszagos

1 -.eres~e

ae l m1.

l. 5oo

ll

:Judapest :S:i tel- és :?ejlesztési Jank 2 t. /5o.4o2/l987, II, b./

75o

ll

!:a.::;yar K:tlkereskedelr:ti J3a.'1.k Il t. /5o.l64/19S7. II, o./

44o

"

::acyar :~en:::eti 3a.'1l' :ett. /5o.417/1937. II. b./

52o

"

Állami 3iztositó /5o.393/l987. II. b./

2,olo

11

Hungaria 3iztosi tó /5o.393/1987, II. b./ Osszesen:

l. 35o

ll

--

_...o • I ::;O.lr'11/1°~7 r

és Eitelba;:k ?.t.

T_l.. •o. /

9.ooo milli6 forint

\.z 1s:n. évi állami lcöltsc\,::;vetésről sz ól ó 1986. évi Y. törvény l 7. §.oíban leapatt feU;atalmazás alap ján fel vett ll. 5oo millió forü1 t rjegy1Jar,:~i hi tel t és a. 9.ooo millió forint érté~J álla.'Jkötvényt a.z All'lmi 3anl•felü;;yelet 92 .17o/1987. számu re::del1~ezése alapjá.11 osztottuk sz ét

2 ~. DS~1zi:1tézetelc között. -~~ állóeszközökJen és forgóeszközökben :-:;e_stestesi.ilö ap:portot a két biztosi tón.il vettük eddig fi~elem­ 'Je. :, töcbi :pénz in té zet ezt az apport ot a tartaléktöké":::en tartj '3. :1.yil v ch a legközelebbi alaptőlce-emelésig,

/é't C)_

'(""'

(\ '

cZ.-'V~'-tct

8. sz. melléklet a· V-75-69/l991/92.sz. "Jelentés"-hez A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKE

PSNZÜGYiHNISZTER

50.l23/l937.II.b.

Me

g

á l l a p o d á s

A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetéséról szóló, 1986. évi ••V•• törvényben foglalt felhatalmazás,

illetőleg

a Miniszter-

tanácsnak az idevágó határozatai alapjin az alábbiakban állapodott meg egymctssal: l.

A

Magyar Nemzeti Bank /HNB/ az 1987. január l-jével

létrejövő

kereskedelmi bankok, valamint az átszerve-

zett biztositóintézetek szükséges alaptákéjének fedezésére tizenegymilliárd-ötszázmillió forint összegü hitelt nyit a Pénzügyminisztériumnak /PM-nek/.

2.

A kólcsönszerzódés azzal jön létre, hogy az MNB a PM rendelkezése alapján a kölcsön összegét a PM-nek jóváirja.

3.

A kölcsön futamideje nyolc év. Törlesztése két évi türelmi .idó után

4.

kezdődik

A PM a kölcsönt a évenként

egyenlő

meg.

következő

törlesztő

éves összegekben - negyedrészletekben -

fizeti visz-

sza: az 1988. évben egymilliárd-kilencszáztizenhatmillió forint, az 1989. évoen egymilliárd-kilencszáztizenhatmillió forint,

'

. -2.-

az l99o. évben egymilliárd-kilencszáztizenhatmillió forint, az 1991. évben egymilliárd-kilencszáztizenhatmillió forint, az 1992. évben egymilliárd-kilencszáztizenhatmillió forint, az 1993. évben egymilliárd-kilencszázhuszmillió forint. 5.

Az éves törlesztés negyedévenként esedékes a negyedéveK utolsó hónapjának a 25. napján. Az elsó törlesztés idópontja 1988 március 25-e, az utolsóé pedig 1993 december 25-e.

6.

Amennyiben a PM a nyitott hitelnél kevesebbet venne igénybe, a különbözet a legkésóbben esedékes éves törlesztórészletek összegét csökkenti le.

7.

A PM a

kölcsön~llomány

után évi ll %-os karntot térit

az MNB negyedéves elszámolásai alapján. 8.

A PM jogosult elóre is törlesztést teljesíteni, az MNB pedig az előretörlesztést elfogadni. Elóretörlesztés esetén azt az évet, amelynek az esedékes törlesztórészlete csökken, a PM és az MNB elózetesen, közösen határozza meg.

9.

Ez a megállapodás két eredeti példányban készült; aljirás és lepecsételés után az egyiket a PM, a másikat az MNB kapta.

Budapest,

9.sz.melléklet V-75-~9/1991/1992.

"Jelentés"-hez

Nemzetközi pénzügyi szervezetek érdekeltségi állománya 1990. XI I. 31.

érték $-ban

Megnevezés Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank

névérték* millió Ft-ban

9. 90 l. 648

388

Nemzetközi Beruházási Bank

17.666.916

682

Nemzetközi Beruházási Bank speciális

387.912

16

5.803.116

267

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

3. J4o***

Nemzetközi Fejlesztési Társulás

1.308**

Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházási Ügynökség

Ö s

s

z

e

s

e

n

5.216.000

270

457.686

25

39.433.278

6.096

* A befizetés napján érvényes árfolyam szerinti forintérték ** Kötelezvény és befizetés együttes összege *** Tartalmazza az értékállandóság biztosítására 741 millió Ft-ot is

befizetett

sz.

lO.sz.melléklet

V-7s-G9tt99I/I992. sz. "Jelentés"-hez

VILÁGBANKI FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK CÉLJAINAK ÉS 1990. DECEMBER 31. ÁLLOMÁNYÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

I. Energiaracionalizálási program A program célja a

fő

hazai

energiafogyasztó

konyságának fokozása, az energia,

iparágak

haté-

importköltségek és az ipari

energiafogyasztás csökkentése, a hazai

energiaforrások

jobb

kihasználása. Ennek keretében 62 iparvállalat

energia-megtakarító

zásának támogatására került sor. Ezen

túlmenően

beruhá-

a

programban

szerepel a szénbányák, brikettgyártás és kokszaló

berendezé-

sek fejlesztése,

10 város és 16 ipari vállalat bekötése a

földgázvezetékbe. Földgázelosztó rendszerek lefektetése, kisvállalat

bekötése.

Tanulmányok

készítése,

fő

116

tanfolyamok

szervezése. Energia megtakarítási központ létrehozása.

Tech-

nológiai fejlesztés.

I. Közlekedési program Célja a közlekedési ágazat hatékonyságának, nek növelése és energiamegtakarítást

devizabevételei-

eredményező

beruházások

megvalósítása. Ennek keretében: A Budapest-Ferencváros keleti

rendezőpályaudvarának

trukciója és korszerüsítése. Vágánykarbantartó kezelő

berendezések beszerzése.

Az

M-0

konténer-

autópálya

hosszú szakaszának kiépítése. A HUNGAROCAMION korszerüsítése, információs rendszer

és

rekons14,5

km

járműparkjának

kiépítése,

karbantartó

üzem fejlesztése. Továbbképzés és tanulmányok készítése.

- 2 -

Erőmürekonstrukciós

program

Célja az energiatermelésben a belföldi

szénfelhasználas

kozasa. Ezen belül: az MVMT Gagarin, ajkai, tiszapalkonyai, oroszlányi, November 7-i és müveinek rekonstrukciója. Egyéb

borsodi, pécsi, tatabányai erő-

áramfejlesztő

létesítményei-

nek felújítása, átviteli és elosztó rendszereinek

minőségja­

vítasa. A gazdalkodas tervezési és vezetési rendszerének vítása. Szakember továbbképzés. Tanulmányok készítése. Az

erőműkonstrukciós

program eredeti célkitüzése - a

szénfelhasznalás fokozása

az

!988.

majus

a

részének rekonstrukciós

programjába

kombinált ciklusu

blokk

Dunamenti építésére

Hőerőmű

amelyhez további 30 millió ECU hitelt vettek tési garanciaval.

A

létesítmény

1991.

elaírt USD-ból

hőszolgáltató

illesztve, fordított

ja-

belföldi

20-an

OT-PM-IPM megállapodas szerint módosult. A 64 millió mintegy 30 millió USD-t

fo-

gázturbinás az

fel

MVM

Rt.,

költségve-

szeptemberében

el-

készült, de nem üzemel.

l. Távköztési program

Célja a Magyar Posta beruházásainak és intézményi fejlesztésének megvalósítasa. Ezen belül: tavközlési berendezések felújítasa és bövítése,

tavbeszélő

központok, telex,

távíró-

vonalak, nyilvános telefonfülkék, karbantartó üzemek, oktatasi intézmények létesítése. Képzés és információs rendszer fejlesztés. Tanulmányok készítése.

II. Köztekedési program

Célja a közlekedési ágazat irányítasanak és

működésének

lesztése, a gazdasagi és pénzügyi hatékonyság növelése.

fejEzen

- 3 -

belül: az M-0

kőrgyürü

további 14 km-es

szakaszának

minőség­

tése, segélyhívó rendszer kiépítése, útkarbantartó, ellenőrző

berendezések

beszerzése.

A

BKV

forgalomirányitó

rendszerének kiépítése. A HUNGAROCAMION integrált pes információs rendszerének kiépítése. A

MÁV

nyítási információs rendszerének kiépítése, és

építőgépek

megépí-

számítógé-

szállításirá-

pályakarbantartó

beszerzése. Továbbképzés és tanulmányok

készí-

tése. Ipari szerkezetkiigazítási kölcsön

Ez a

kölcsön

sürgősen

az

szerkezetkiigazítással

kapcsolatos

szükséges importigények finanszírozását szolgálja.

A kölcsön akkor

vehető

csökken, az ország termelő

ipari

igénybe, ha

külső

a

költségvetési

adósságállománya

nem

deficit

növekszik.

A

és fogyasztói ártámogatásokat 10 %-kal csökkentjük. A

társasági törvény és a kapcsolódó jogszabályok

alapján

meg-

indul a vállalatok privatizációja, stb. Tehát ebben a

világ-

banki

átfogó

programcsomagban

a

megállapodásban

szereplö

gazdaságpolitikai intézkedések végrehajtása szolgál alapul

a

kölcsön igénybevételéhez. A pénzeszközök egyebekben bármilyen

import

kifizetésre

hívhatók, néhány olyan tétel kivételével, mint fegyver,

levagy

arany vásárlása. A hitel összegét a vizsgált idöszakban a Magyar Állam egészében felhasználta a folyó igénybevételre belföldi

import

szerződés

finanszírozására.

nincs. Az

importőr

ellenértékének forintösszegét letétbe helyezte.

Budapest,

1992. április hó

teljes az

Az áru

a Világbanktól felvett állami hitelekról

összesítő

!990. XI l. 31.

Progra& neve

l Aláirás kel te

Kölcsön összege Kölcsön száma és neme VB S

Lehívott állomány

us s VB S

us s

Törlesztett összeg VB S

us s

l

Millió dollárban Tartozás összege Kifizetett Rend. tart. kamat jutalék VB S

us s

us 5

us s

-r

I.Energiaracionalizálási program

!983

2317-HU l A

109.0

136.2

108.9

l

136.1

36.3

45.2

72.6

90.9

33.3

2.6

!.Köz le ke dési program

!985

2557-ffU l A

75.0

BtB

69.8

l

79.6

12.5

13.6

57.3

66.0

16.8

1.2

Erómú-rekcnstrukciós program

!986

2697-HU l A

64.0

66.6

37.1

39.7

5.3

5.5

31. B

34.2

3.2

u

l.Távközlési progra&

!987

2847-HU l A

70.0

72.3

46.7

49.0

0.0

0.0

46.7

49.0

4.1

0.9

!pari ágazati szerkezetkiigazitási progr.

l9BB

2965-HU l A

200.0

215.8

200.0

215.8

0.0

0.0

200.0

215.8

26.9

0.5

Il.Közlekedési program

!989

3032-HU /A

95.0

96.1

15.8

16.9

0.0

0.0

15.8

16.9

1.2

0.4

613.0

671. B

478.3

537 .l

54.1

64.3

424.2

472.8

85.5

7.0

OS S Z E S KN :

•

l

ll.sz. melléklet a V-75-69/1991/92.sz. "Jelentés"-hez

Az MNB által a Világbanktól felvett és a költségvetésnek továbbkölcsönzött hitelek célja, állománya 1990. december 31-én

l. A gabonatárolási és mezógazdaság-gépesítési program részeként: MÉM,

az

állami

szakirányú sági

gazdaságok

mezőgazdaság

nulmány

a

szövetkezetek szakembereinek

továbbképzése. Tanulmányok készítése: a mezógazda-

gépek és berendezések

séről,

és

műszakí

teljesítményének értékelé-

gépesitési alternatívák kidolgozása, ta-

mezőgazdasági

termékek árának a

mezőgazdasági

ter-

melésre és hatékonyságra gyakorolt hatásáról. 2. Az

export

fejlesztési

és ipari szerkezetátalakítási program

részeként:

Tanulmányok

készítése a

öntészet alternatív

és

mezőgazdaságí

gépgyártás,

képlékeny

alakítás, valamint a gyógyszergyártás

fejlesztési

stratégiájának kidolgozásához. Megva-

lósíthatósági

tanulmány készítése a metil difenil diiyocianát

gyártását szolgáló vegyipari létesítményekre. 3. Az

integrált

ként:

Egy tangazdaság állati takarmányozás javítását szolgáló

bövítése lője

állattenyésztési és feldolgozási program része-

és felszerelése. Egy tangazdaság gyengén

termelékenységének

növelése.

Legelő

és

termő

lege-

állattenyésztő

gazdálkodással kapcsolatos továbbképzés.

4, A

finomvegyipari program részeként: A

műtrágyák,

petrolkémiai

alapanyagok, finomvegyszerintermedierek, detergensek, festékek és

lakkok. valamint gyógyszer és

növényvédőszer

intermedierek

- 2-

gyártásával foglallwzó iparágak fej lesztesi alternatíváinak es stratégiajának kidolgozása. A

vegyipari

stratégiai

tervezes fejlesztesére továbbképzési

program megvalósítasa.

5. Az

agráripari korszerúsítési program részeként: Továbbl>:epzési

program nal

az export marketing tevékenység és a vezetesi szinvo-

fej lesztése

érdel;:eben. Kutatasfej lesztesi program megva-

lósi t asa az agráripari termekek minösegénel', marketingjének zések

javítására.

előáll

í t asán a];: és

Irodai es adatfeldolgozó berende-

beszerzése. A minösegellenörzés és csomagolás

korszerű­

sitése.

6. Az

Ipari

szerkezet

atalakitasi

programok

ipari vállalata!>: intézmények, alágazatok

átalakítási program részeként: Strulüura értékelése.

vezetői,

hivatalok fej lesztesi

Szakmai

továbbképzés

a program megvalósításában dolgozói

számára.

fel teteleinel>:

az

résztvevő

Prioritást elvezé

elemzése

es stratégia

kidolgozása.

7. A

II.

energiaracionalizálási program részeként: Energiahaté-

konysági

Iroda funkcióinak fejlesztese. Energirunéró, adatfel-

dolgozó berendezések beszerzése. Energia felhasználás mérésere adatbank fejlesztés

kifejlesztése, és

ehhez szoftverek nyújtása. Intézmény

energiahatékonyság

javítására. Az energiagaz-

dálkodak továbbképzése.

8. A

növénytermesztés

termesztes

fejlesztési

program részeként: A növény-

hatékonyságanak növelésere irányuló kutatási tevé-

kenység támogatása. Az alkalmazottak továbbképzése.

-3-

Ipari szerkezetátalakítási program részeként: Tanulmányok

9. II.

készítése tok

a háttéripar

elemzése,

továbbfejlesztési

Minőségellenőrzés

zés.

fejlesztése

Prioritást

élvező

alágaza-

stratégiájuk meghatározása.

és az ehhez tartozó továbbkép-

Megvalósi tha tésági tanulmányok a szerkezet.á talaki tás le-

hetőségeiről.

10. A

bővitéséra.

Számítógépes hardwere és szoftwere beszerzés.

fejlesztési program részeként: Továbbképzési

technológiai

programok bankok

megvalósi tás a

munkatársai

sza};tudásuka t

a

az

intézménye]',

részére,

műszaki,

iparvállalatok és

annak érdel,ében, hogy növelj ék

fej lesztési programok ki választásá-

ban, kialakításában és végrehajtásában. TanulmányO]{

kidolgozása

a

műszaki

kuta tás és fej lesztes to-

vábbi

bővitését

felelő

stratégiájanak kialakításához.

A

celző

minőségellenőrzés

forrás allokáció és finanszírozás meg-

és mérésügyi müszaki fejlesztési program

végrehajtása.

ll. A

Ipari szerkezetátalakítási program részeként: Tanul-

III.

mányok

kidolgozása

teljesítményének nek

a gépipari és egyéb ágazatok, alágazatok

és versenyképességének,

jövőbeni

fejlődésé­

felmérésére, a fejlesztés stratégiajának kialakítása ér-

dekében. megfelelő

Tanulmány

ld dolgozása, amely

gazdasági

ágazat kisvállalkozási struktúrajának és teljesít-

ményének

elemzéséhez,

keretet ad valamennyi

a kisvállalkozások továbbfejlesztése-

hez. A

munkahelyteremtő

fejlesztese. A

program irányitásának,

működésének

tovább

(Oktatás, továbbképzés, átképzés).

Borsod megyei munlrahelyteremtés ösztönzésére stratégia ki-

dolgozása.

millió Ft Program

neve

kölcsön kelte

sz.erződés

a hitelfolyósítás

összege

befejeződik

tartozás összege

Gabona

"C" Export fejlesztési prog. ··c·· Integrált állattenyésztési prog. ··c·· Finomvegyipari prog. ''D'' Agráripari korszerasitési prog.

"A"

1983

9,8

1986. 12. 31.

6,8

1984

28.0

1989. 12. 31.

18,7

1985

24,0

1990.12.31.

19,1

1985

15,2

1990.06.30.

15.4

1994.06.30.

61.9

1988

• ":J., "::J USD*

Ipari szerkezetátalakítási prog. "E''

II. Energia rac. prog. "B" Növénytermesztés prog. "B" II. Ipari szerk. átalakitasi prog.

"A" Technológiai fejl.prog. "A" III. Ipari szerk. átalakitasi prog. "C"

1986

160,4

1992.06.30.

49,3

1986

22,9

1993.06.30.

28.0

1987

359,0

1991.12.03.

434,6

1987

240,6

1994.06.30.

274,5

1988

173,0

1994.06.30.

125,6

1989

243,6

1995.06.30.

40,3

OS S Z E S E N :

*

Nincs forintosítva a

1.074,2 szerződésben

12. sz. melléklet v-7s-69t1991t1992. sz. "Jelentés"-hez

K O R MÁ N Y H I T E L E K

I. Igénybevett rubel elszámolású Kormányhitelek:

1. A konszolidációs néven ismert, az 1976-80-as forgalmi

elszámolások

kiegyensúlyozására

évek a

árucsere-

Szovjetunióval

1977. október !J-én kötött egyezmény szerint évi 2

%-os

ka-

mattal 800 millió transzferábilis rubel összegig nyújt hitelt a Szovjet Kormány a Magyar Népköztársaság Kormányának. telt magyar árúk szállításával évi

egyenlő

törlesztjük,

tíz

A

év

hi-

alatt

részletekben. A hitel 1990. decernber 31-i állomá-

nya 772,2 rnillió Ft, /a rubelnek

dollárra

való

átszárnitása

rniatt 1.938,0 rnillió Ft/. A törlesztés utolsó üteme 1991. év. 2. A Szovjetunióval 1981. december 18-án kötött

megállapodás

Szavjetunió által korábbi években nyújtott hiteleknek gyar Népköztársaság Kormánya által !981-1985. években törlesztésének

rendjéről

a

a Ma-

történő

intézkedik. E megállapodásban bizto-

sitott - a Szavjetunió Külkereskedelrni Bankjának a MNB részére 5 %-os kamattal, a

korábbi

törlesztésére, 5 év türelmi év

alatt

évi

egyenlő

nyújtottáruszállítással ferábilis rubeiig hitel,

évek

idővel

összes

1986.

részletekben visszafizetendő

történő

alapadósságának

évtől

történő

kezdődően,

5

törlesztésset

- 650 millió

transz-

refinanszírozási hitel protongációs

rnivel a korábbi Kormányhitel törtesztési

ségek átüternezése révén jött létre. 1981. évben

kötelezettebből

tényle-

gesen 86.3 rnillió transzferábilis rubel hitelt vettünk igénybe. A korábbi évek 1958.

hitelrnegállapodásai

1957.

novernber 4. 1966. december 28. 1977.

december

június

24,

október ll, !979. július 26, !981. augusztus 4. voltak.

18. !977.

- 2 -

A ket kormány

reszeről

!986. december 17-én részéről

könyvben a szavjet fél

tott, összesen 317.138,000

transzferábilis

nyúj-

rube l hi te l közölt

április 22-én ujabb

tör-

idöpontok

az !981. december 5-i, 1981. december 18-i időpontokkal.l987.

felvételi

jegyzö-

időpontban

korábban 9

lesztésére történik intézkedés. A korábban kibővülnek

felvett

hitel-

refinanszi-

rozási hitelfelvételi megállapodást ir alá a Kormány a jetunió Kormányával a korábban

adott

hitelek

Szav-

alapadósságai

törlesztésére 600 millió transzferábilis rubel értékig, évi 5 %-os kamattal, 1991.

évtől

részletekben árúval

történő

Az !990. december 31-én millió Ft, melynek

/dollárra

5 év alatt, évi

még

negyedeves

visszafizetéssel. megmaradó

átszámítás

visszafizetése

egyenlő

hitelállomány

miatt

1.289

millió

1977.

JUnius . 24-én

MNB-nél csak orosz nyelven dokumentált dást, amely 2 %-os

kamatfizetés

összegnek a szovjet fél áruszállítással

történő

általi

mellett az

az

megállapo-

168.600,000

1978-1980.

évek

rubel között

hitelnyújtásáról szól. a

szállítandó árukat, de az hiányzik. A

bankközi

nyelvű,

tartják

kötött

azon

A megállapodás melléklete tartalmazná is csak orosz

Ft/,

1991. évre lett prognosztizálva.

3. Az MNB-nél Spec. I. megjelöléssei és a 2/0934 számon nyilván a Szovjetunióval

513,7

az MNB-nek

belső

szavjet

irásos

fél

által

megállapodás intézkedéséből

viszont hiányzik a hitelre szállitott áruk megnevezése,

csak

a közölt nyilvántartási számok szerepelnek. A CJV törvény Cím: Kormányhitelek között a speciális hiteleket katonai adásokhoz kapcsolódónak

minősiti.

Az MNB 1978.

JI.

1-i

1. ki-

belső

intézkedéseszerint a hitelösszeg törlesztése 1981-1990. évek között tíz

egyenlő

részletben - rubelben - történik.

- 3 -

Spec.

I. megjelöléssei és a 2/1206 nyilvántartási számon sze-

repel egy 1981. december 5-i megállapodás 4 %-os kamattal 430 millió transzferábilis rubel hitelkeret nyújtás évekre,

melyből

felvételéről

1981. december

5-én

az

103.900.000

1981-85. rubelhitel

szál az orosz nyelvü megállapodás.

Az 1990. XII. 31-én kimutatott hitelállomány - az átütemezés folytán- 2.994,8 millió

Ft

/a

1986.

dollárra

való

átszámítással 7.487,0 millió Ft/, 1995. évig, évenként kenő

előirányzása

mértékü törlesztés

4. A Spec.

évi csök-

mellett.

II. megjelöléssei és az MNB-nél 2/1093. számon nyilván-

tartott, 1979. július 26-án aláirt Magyar-Szovjet Kormányközi Egyezmény évenkénti hosszúlejáratú

kamatmentes

lehetöségét teremti meg a magyar kormány uránipar

fejlesztésére,

részére,

berendezések,

egyenlő

sével.

Az orosz nyelven ren-delkezésünkre tartalmazzák

ténylegesen igénybevett hiteleket. Az szerint

az

1990.

XII.

31-én

még

magyar

speciális

hiteleknek történő

részletekben, áruval

közi megállapodások még nem

a

anyagok,

készülékek hitelre való szállításával, a alatt, évi

hitelnyújtás

tíz

visszafizeté-

bocsájtott az

egyes

belső

MNB

év

fennálló

bankévekben

kimutatása

hiteltartozás

3.533,7 millió Ft /dollárra való átszámítással 8.834,2 millió Ft/, a hitelek visszafizetési kötelezettsége 1996. évig évenként,

de ezt

követően

is még fennáll.

5. A balatoni Kilián-telep kialakítására felvett 24,6 millióFt értékű

még

meglévő

NDK hitelállomány visszafizetése 1996. év után

esedékes. 6. Gazdasági mányok

együttműködés

részéről

keretében

a

magyar és

csehszlovák kor-

1974. június 20-án aláirt, a Csurgó-Tupa

zötti Adria Köolajvezeték

létesítésével

és

kö-

üzemeltetésévei

- 4 -

együttműködésben

kapcsolatos

a cseh-szlovák szerzödö fél 21,5

millió transzferábilis rubel hitelt nyújt

árúk és szolgálta-

tások hitelre való biztosításával évi 2,5% kamat mellett, az üzembehelyezéstől

részletben

történő

számított 8,5 év alatt 34

egyenlő

negyedévi

visszafizetéssel.

A két fél közötti tényleges

elszámolás

1991.

július

31-én

történt meg, olyan módon, hogy a magyar fél 18 millió transzferábilis szerződő

rubel összeget térit meg a csehszlovák félnek felek közötti fizetési mérleg egyenleg terhére

elszámolás formájában,

transzferábilis rubelben 1991.

31-ig- amely a csehszlovák fél által transzferábilis rubel

értékű

beruházási

6,5 millió transzferábilis rubel kőolajvezeték

a

nyújtott

és

értékű

kamataiból,

millió a

hitel

valamint

fenntartási költségeinek levonásából keletke-

zett. Az MNB által helyesen kimutatott,

hitelállomány

meglévő

követő

1990. XII. 31-én 591,8 millió Ft, amely az azt tú rendezés folytán átszámítva 477 millió Ft-ot kötelezettség rendezése a dollárra

való

számításunk szerint l. 192,5 millió Ft

II.

való július

21,5

hitelből

a

időpon­

tesz

ki.

átszámítás

E

folytán

értékű.

Igénybevett dollár elszámolású Kormányhitelek

l. A Magyar Állam 1990. április 20-án 350 millió ECU hitelt vett fel az Európai Gazdasági 30-án aláirt gű

hitelkeret

Közösségtől

szerződésben

első

a köztük

1990.

március

meghatározott 870 millió ECU össze-

részleteként. A kölcsön kizárólag

a

kon-

vertibilis devizatartalékaink növelésére fordítható.

Az

öté-

ves lejáratra nyújtott 870 millió ECU kölcsön három

részlet-

ben hívható le az IMF és a

Világbank

által

Magyarországgal

kötött megállapodások teljesülése esetén. A hitel letének kamatlába: 6 hós ECU LIBOR-0,33 %. Ez az periódusra 10,42 %-os kamatot jelentett.

első első

részkamat-

- 5 -

A hitel Ft-ban kifejezett ellenértékét a Hitelfedezeti ban kezelik,

Alap-

melyről

a 77/1990. sz. Kormányrendelet intézked ik, s melynek végrehajtására a pénzügyminiszter és az MNB elnöke !990. szeptember 21-én betéti szerződést kötött a 870 mi ll i ó ECU-nak

megfelelő

konvertibilis deviza MNB-nél

betét-

ként való elhelyezésére. Az

~mB

meglévő

az !990. december 3!-i

ECU hitel

az átértékelési különbözetet is figyelembe millió Ft-ban, illetve ennek ban mutatja ki.

A

hitel

meg-felelő

Kormányhitel

állományt

véve

29.036,4

472,5 millió

dollár-

és

az

államadósság

része.

III. Nyújtott rubel elszámolású Kormányhitelek A nyújtott

rubel

elszámolású

részletes bemutatását

az

Kormányhitelek

!.sz.

melléklet

!990. december 3!-én kimutatott rubel szágnál fennálló Kormányhitel

tartalmazza.

elszámolású,

állomány

/439,5 millió rubel/ és 152,8 mi l l i ó

országonkénti

12.085,5

Ft

kamat.

hét

Az or-

millió Ezen

Ft

belül

legnagyobb részarányt -66 %-ot - a Vietnami DK-nak !975. évtől

7 db

kölcsönszerződés

keretében transzferábilis rubelben,

kamatmentesen, többségében 8-12 évi visszafizetéssel és tenként türelmi

idővel

nyújtott, !990. év végén

millió transzferábilis rubel

értéket

kitevő,

is

ese-

még

289

7.950

millió

része

magyar

áruszállítással ipari üzemek épitésére,rekonstrukciók

megva-

Ft-os hitelállomány képviseli. A hitelek

döntő

lósitására, ezekkel kapcsolatosan szolgáltatási tevékenység végzésére, továbbá az éves áruforgalmi számlák Vietnam terhére vonatkozó egyenlegének fedezetére,

takarmányszáll i tás ra

történt. A vietnami fél árúval tartozik fizetni.

- 6 -

Törlesztés során

nem

történik,

további

viszont részükre az elmúlt két év

l. 189 millió Ft értékü hitelt nyújtottunk 430

millió transzferábilis rubel értékben. A további hitelek közül még a lengyelországi, kubai és amongóliai hitelek

jelentősek.

A

hiteltörlesztők

között az utóbbi

években már csak Kubát, Mangóliát és a Szovjetúniót találjuk. Lejárt Kormányhitelt és kamatot az MNB nem mutat ki. A

hite-

lek 60 %-a - a kamatok 74 %-a - 1996. évig, - 40 %-a - a

ka-

matok 26 %-a - 1996. év után esedékes.

IV. Nyújtott dollár elszámolású Kormányhitelek

A nyújtott érintő

dollár

elszámolású

Kormányhitelek

18

országot

állományát az !.sz. mellékleten részletezzük. Az 1990.

december 31-i állomány 12.883,2 millió Ft /209,7 millió transzferábilis rubel/ és 1.263 millió

Ft

kamat.

részesedéssei rendelkezik Algéria, Nigéria, kország,

Jemen,

míg

a

többi

ország

Magas

hitel-

Egyipton,

Törödöntően

részesedése

1,8-7,0% között alakul. Az 1990. december 3!-én fennálló összes hitel 49 %-a /14 szágot

érintően,

ezen

belül is kiemelten

Jemen, Egyiptom, Nicaragua/, a kamatok 66 érintőeni

lejártnak

minősül,

or-

Algéria,

Nigéria,

%-a

országot

vagyis a korábban

/13

esedékes

teltartozásokat és kamattartozásokat ilyen arányban

nem

hifi-

zették vissza. A hiteleket 1968.

évtől

nyújtottuk, 7 országgal

9

db

hitelt is kötöttünk. Részletesen csak a Nigeriával 1978. ben 50 millió USA dollár

hitelnyújtására

kötött

egyenlő

részletekben

történő

év-

szerződést

vizsgáltuk. A hitelt évi 6 %-os kamattal és 2 év türelmi beszámításával, 8 éves

Spec.

idő

visszafi-

- 7 -

zetésre nyújtottuk, magyar vállalatok által

versenyképes

reális áron szállitandó gépek, berendezések és finanszirozásához.

/Komplett kórházi

és

felszerelések

berendezések,

oktatási

intézmények felszerelései, élelmiszerfeldolgozó felszerelés/. A hitel visszafizetése és a kamat kiegyenlitése USA dollárban történik.

A hitelmegállapodás 1988. és 1990. évben került 1998. év végéig

történő

törlesztési

átütemezésre

lehetőséggel,

1990. december 31-én még fennálló 1.344,0 millió Ft rendű

mivel

nagyság-

hitelállománynak 88 %-a már lejárt állományú volt.

további 586,5 millió Ft-os hitelállománya is lejárt.

Budapest, 1992. április hó

az Egy

'fzo/5/t9-

l3, sz. melléklet d

V-75-69/l99c/92.sz. "Jelentés"-hez

...__

uti . .2-r· .

6F/31Cj/PC:J ~

l .

MINISZTERHELYEITES

j -31~/J9 Báger Gusztávné vezérigazgató '

C:.k !ic'-:~ elvtársnő

,_:c;-

-, ·· " ·' cl · V..\A~

l

Állami Fejlesz~~;_Intézet Budapest Kedves Báger

Elvtársnő

!

A gazdálkodó egységek állami kölcsön vagy állami alapjuttatás formájában megjelenő tartozásuk részben vagy egészben történő adósság-~ kapcsolatos álláspontját támogatom. Érthetően

csak olyan vállalati törekvések megvalósítására látok lehetőséget, amelyek rövid tá von ~'em:;}~ep;~~~~0,8k@ja66 ROI'rsegvs) ~ré·s'r:'"terfieT<Ett., Ennek realizálását mind~~- konkrét esetben C pl. ·' elsőbbségi ré~zvénnyel ) biztositani kell. Megítélésem szerint e garancián kivül szükséges az ÁFI-nál már jelenleg is megjelenő, állami tulajdonu részvényekkel, .üzletrészekkel kapcsolatban --;;J7anfkezeJ.:és);.:;.;~épvisélef17iriegoldás,Jia1akfú~U amely t:eintegrálh~tó a későbbiekben az Állami Vagyonkezelói Szervezetek rendszerébe.

Budapest,

Q L..----

julius hó

Z~ ...

l

a

14.sz.melléklet a V-75-69/1991/92.sz. ''Jelentés''-hez Jamburgi Gázvezetéképítési Alap (JAGA)

Minisztertanács 3409/1985.sz. határozata alapján 1985. december :30-án aláír·ták a jamburgi földgágtermelési és -szállítási együttműködésben való magyar r·észvételr·ől szóló egyezményt, amely rögzítette a szerződő szavjet és magyar fél kötelezettségeit és azok időbeni ütemezését.

A

•

egyezmény mellékletét képezte egy az elszámolás feltételeit rögzítő - jegyzőkönyv és egy tételes jegyzeK a tengizi kőolaj- és gázlelőhely azon létesítményeiről, amelyeket 1986 -1991. között a magyar szer-vezeteknek kell megépíteni.

Az.

A hitelegyezmény

értelmében

a

magyar

fél

1986-tól

fo-

lyamatosan - 15 millió trRbl öe:szegben konvertibilis

devizaeszl>:özt

bocséit rendelkezésre,

- 174 millió trRbl összegben lwnvertibilis valutaért gépeket. valamint nagyátmérőjű csöveket vásárol és szállít, - 309 millió trRbl összegben magyar árút szállít és - 260 millió trRbl teljesít a tengizi építésén.

összegben epítési szerelési munJ.::at és gázlelőhely létesítményeinek

kőolaj-

Fentiek szerint a kihelyezesre kerülő hitel teljes összege 758 míllió trRbl, amely összeg az aklwri számítások alapján megközelítőleg 66 Mrd Ft hazai ráfordításnak felelt meg. Az egyezmény alapján a szovjet fél 1989-2005. között 37 millíárd m3 földgáz szállítását vállalta Magyarországra. Enne}~ a gáznak egy része - az 1991 szeptember 9-én kelt kormányközi megállapodás szerint 14,6 Md m3 - a magyar teljesítés, tehát a kihelyezett hitel és kamatainal>: ellentétele. A fennmaradó gázmennyiséget az aktuális áraJ.: alapján, további magyar árúszállítások fogják ellentételezni. A nemzetközi vállalkozás költségeinek finanszírozására hozták

létre a Jamburgi Gázvezetéképítési Alapot (JAGA), amelynek forrásait - a GB 10075/86.sz. határozata szerint - költségvetési juttatás és f6ként refinanszírozási hitel képezte.

-

2 -

A hi tel t az MNB - eg 0' 1986 június 16-án kel t szet•zödés alapján - folyósította a bonyolító AFB {];:ésöbb AFI l részere. A GB a hitel kamatlábát 8 ~~-ban, futamidejét 20 évben határozta meg, továbbá rögzítette, hogy a kamatfizetésre a szevjet gázszállítások - tehát a tényleges törlesztés - kezdetéig kamatmentes hitelt vehet fel az AFB {AFI).

' Az egyezményben foglalt kötelezettségek teljesitése 1986-ban kezdödött meg és a teljes pénzügyi lezárás 1993. év végére várható. A munka jelenlegi állása szerint a magyar fél az alapszerzödésben meghatározott feltételeket teljesíti, de annak összege míntegy 28 millió trRbl-el l>evesebb lesz az alapszerzödés szerinti 758 millió trRbl {azaz kb. 66 Mrd Ft. l keretösszegnél a nagyátmérőjű csőszálli tás szán1i tot t nál alacsonyabb összege nüat t. A várható összes ráford i tás 61,5 Mrd Ft-ra csökken, amiért várhatóan 14 Mrd m3 földgázt kapun}:. A hi telszámla megnyi t ása elót t, a munka e lób3szítésére 198485-ben B4 millió Ft-t fordítottak, amelyne], forrása költsegvetési juttatás volt. A vi::sgálati időpontig, 1990. végéig a j amburgi szer·zödés }:apcsán 53,7 Mrd Ft került felhasználásra, melynek forrás szeri11ti Jnegoszlása:

45,17

t·1rd Ft

Ref.hitel i;: ama t

5,28

Mrd Ft

Kv.juttatá.s induláshoz

0,08

Mrd Ft

Kv.juttatás ref.hitel utáni kamatra

3,17

Mrd Ft

53,67

Mrd Ft

Ref.hitel összesen

A JAGA alap törlesztésére szolgáló gáz szállítása 1989-ben indult, és az 1990. végéig beérkezett 1,5 Mrd m3 földgáz közel 5,0 t1rd Ft törlesztést tett lehetövé.

'

- 3 -

Ennek alpján a refinanszirozáe,i hitel állománya 1990. végén: Ref.hitel összesen Törlesztés 90. dec.31-ig

'

Egyenleg Ref.hitel kamat Hiteltartozás összesen

Budapest, 1992. április hó

-

45,17

Mrd Ft

4,97

Mrd Ft

40,20

Mrd Ft

5 .. 28

Mrd Ft

45,48

Mrd Ft

15. sz. melléklet V-75-G9!t991/1992. sz. "Jelentés"-hez Az

ÁFI

és jogelődje által 1968-1990. között ellátott feladatok fi-

nanszirozásához

az

1990.

31-éig

december

MNB

által nyújtott refinanszírozási

hitelekből

keletkezett állami költségvetési tartozások

állománya az ÁSZ megállapításai szerint

millió Ft-ban

Me g n e v e z é s

1990. december 31.

I. Követeléssei nem fedezett állami költségvetési adósság Bős-Nagymarosi ÁFI finanszírozás

Osztrák hitel a) Dunakiliti (Bős-Nagymaros) b) Határátkelőhelyek Hegyeshalom, Kópháza, Ferihegy Kormányzati döntéssel átváltalt ÁFI kötelezettségek a) bányászat és csődeljárások b) refinanszírozási hitelből vállalkozási adósságkonverzió és új vállalkozásokban való állami részvétel

32.070 l. 074 838

946

520

Á' ami követeléssei nem fedezve összesen

35.448

II. Követeléssei fedezett állami költségvetési adósság Állami kölcsön Régi tipusú alapjuttatás Új tipusú alapjuttatás Jamburg

30.501 4.846 !43. !96 45.483

Állami követeléssei (ÁFI-nál) fedezve összesen

224.026

III. Az állami költségvetés mindösszesen tartozása az MNB-nek (I.+II.)

259.474

Vagyonk2~el6

F6csoport

16.sz.melléklet a V-75-69/1991/92.sz. "Jelentés"-hez

RÉSZJELENTÉS belső

állama.dóscág Bös-Na.gymt:lros Víz lé·pc.sőrendszerre l összefüggö elerneinek vizsgálatáról.

1382.március

.-,

l. Bevezetés !lz Allami Számvevőszék az 1990.évi CIV.törvény alapján ·; izs,;(ál ta az állami költségvetés hiánya és más állami feladatak finanszírozását szolgáló köl tség...retési adósság (államadósság) helyzetét az 1990. évvt3gi állal=·otnak megfele-

löen. A vizsgálat cél,ja a hitelfelvételek nyilvántart.ásának es költségvetési kaJ)Csolatainak törvéz1yess~gi és szabályszeril-

ségi

ellenőrzOse

volt. A

Bős-Nagymaros

Vizlépcsőrendszer

(továbbiakban: BNV l be ruhás ás i köl tségeinelr tételes szabályszerüségi ellenÖr"':::ését - a pénzü>-.:;Yi lez2-.rést kö~/t?töen egy 1992 -ben induló vizsgálat során végezzü}':: el.

A BNV beruházás kapcsá11 kelet}:ezett államadóssi;.g elemeinek vizsgálataltor wegállapitottu]{, l1ogy a tényleges ad6sságállomárlY jelentSsen eltér az tFI-z1ál nyilvántartat~ ~s a t~r~ényben közzétett Bsszegtől. A refillans=iro=dsi hitel a külföldi tartozásoknak ~sal: a~ 1990- evr v8g8i.:; törlesztett rés::;ét tartalmazza~ s nem fogle.lkozik az ápitE:3t. finan;:;=i.t·c::ó külföldi hi telek és azoJ.: }:5-matainak fcnnmc.radt. 2. l lományával ~ vagy az idö1~özi árfcl;/ammozg.isok ha tás5.val. Vi::sgálataiilka t a t-~agyar :-lenJzeti Bc.nknE.l.. 2•.: All.:u:1i Fejlesztési Int.é3etnél ~ a::: Ors::i~gos Vízügyi Beruhri:::ási Válla.latnál~ az t·1VBT-nél és a }(HVM Vunai Hehabilit.áció3 Irodá.jáni~l végeztük. A továbbialtban Illegki~~roljü]~ ~endszerez11i a BNV leáll í tá :.Ja mia t t k;;:: letke:::c:tt. ed,..-! i.·;;:. J: öl t:sGgei·:e:-:. gezni a bel- és külföldi adósság á:Llományát ö idöpont._iában.

~s

ös.3:::::s~.ri:::sgálat

Tájákoztat6 jelleggel 6sszefog:aljuk a Ma~yar Koz~ársa~ág köl tségve-::ésére az adósságszoleiálatból háruló későbbi l:öt".elezettsé~el:et és jelez:::ül::: azokat a főbb feladatokat amelyekben döEtések szükségesek. E döntése]-: nyomán várhatóan további ]-:iadásokkal nő a költs~gvetés terhe.

MEGALLAPlTASOK nagyberuházással nannzírozása"

2. Il. BNV

kapcsolatos

ráfordítások

beruházás tényleges ráfordi trisainak l.9~.i() _t.~ V vé gC ig forrása volt: - a folyó k~ltségvetés, az MNB-től fGlvett un.reflnan;:;=::irozási - külf5ldi bankolttól felvett hitelek.

A

fi-

három hitel~

2.1 l\ beruházás ~~-~~~:.rar

i\

előkészítő

fázisának finanszírozása.

költ~~égveté.se 1;375-től 1985~év végéig .. elől:észítésí cunkálatniYlak ::t'e.de::ésére - evente

Allam

,:,_z a. :::t:::~:c~::-!.~Ult szükségleteknel: tilegfclel.S mértél-:ű forrást biztosít-.:.<."7:.. .;::. All.;.mi Fe .i l;=:.c·::"Cési Eank t;:én::.ügyi teljesítése .~z ·~ :5~~:::·s::i ~és i sza.l:as::ba.Yl ös.szesen 3~ 240 millió Ft vol t.

(·r:· i ti:,:;=és

A beruházáfJ kivitelezésének finanszírozása. 2.2.1 Belföldi (refinanozírozási) hiteL

A

beruházáa~nak vé~leges ~rogramját és u finanszirazás .:J. t·finis.ztertaná.cs l 9 E-6 dec8:nber 4-i ü lé sén hozott 2. 836 ~!'I' sz. h.J.t,::í_.:..'"'o~atáv . 3.l hagyta .._i Ó'~~.:!._ A ha.tározat 2.

E~lV

möd,j -~it

::·zs:=/

;o:1~j~

~=eri~t a BNV finan2zirozására egy elkültnitett ..:.tlupot ~-~ellet.~ létr.?hozni 2. t·~ ..:;.~:yar Nemzeti Bank által n::ú,j::.:-.--:.c hi:.elből és az alap Lezelbsére az Alla. mi Fe.jle:sztés:. .S:·,:nJ: \ 1.3.37-től Allc.mi Fe.ilesz::.é.si Inr:.0zet) kapett megbizá.:::t. A~ ~T h~ttirozat 3. pontja ki~ondta~ ~ogy a beruházást központi forrásokból megvalósuló nagyberuházásként kell kc::;el"-

.:.ll 3~·

Az

ló::!~:<nozi:.sÉd1ctj::

.:ndol:::a az vol t~

hc.g!r · a:::

egy1~észt

a f~~.lh.s.s::.;lá2.i~s ol_.~es üt~...-~méneJ·: rugu.lmas kezelé88!~e. ::~z.is;.~észtJ.ehatCv6 r.L~.:..::zi a fol:ló J.: öl t ségvetés te~18r1n'=;ri­ -:.\.3sit03át. /1 .t2lvet-.:.: Gs f't::2.huszn.:i.i.t. hiteleké:t <=~ J-rőltségve~es c3ak a L~rui~izá3 ü=enlbol1elyez~sd utd11 fize~i vis8Za az MNE-

n";jdct

.:-.. d

nak. ~~ ~T ~atiro=at ~lapjá11 késztilt 107/1987 (XII.31_) r~::ndt::lct to.rt.é.lm~~~a z~ BNV Építési Al.s.p létc.s.it.é3ére

PM vo~1at;-­

A rendelat értelmében az elktil611itett ~lap a E~V beru~ázis Il~inden felmertilt költségét a hitelb61 ~inan3=iz·o::;za~ liett6 kivételével:

~~=ó

jcas=abályc~~at_

- nem szolgéil az alcq;· az 1986 .január 1. előtt el6készité3i munkcik fedezetéUl (ld.2.1.pont). ~

vég::;ett

nem torhel i n. z alc,pot, az oszt ri}.: ki \·"i tele;::ésben épülö Nagymaresi Vi~lépcs6 k3ltsége; e1:nek kiegyenlitóse a magyar ~s a= c2~trcik iramszolgáltató 'lállalatoJ~ l~6=6tti ~zor=6dós11ek mogfelel6en villamose11ergia szállitá3sal törtó11ik (!d.: 2.2.3. p011t).

f\z Alap :::cri.:nt finar~3:::iroz.:isár:l o. l:BzGlő AFI-nak a~ t~NB n;.,rú.j t refillans;:;í ro;:;ilsl ;1.i t. e l t. t.._ z err~...~ vonatkozó 3.:;erzöd2:::t végleges fc.r;n~.jában 1El86 januar :--i visszamenölegeoJ

ható.llyal --

:.Ge? decemöerében irtd.l: alá.

4

n

a

szerződés értelmében t~ács állapítja meg_

az éves hitelkeretet Miniszterrefinanszírozási hitel végösszegének meghatározására csak a beruházás befejezésének évében, de legkénöbb 1995-ben kerül sor_ A hitel után az AFI - a:; MNB :~l~.::.: egy évnél hosszabb le ..iára:c.ra nyújtott refinanazíroz.isi :,i ::el ekre megállapított l:amatnál O, 5 % ponttal alacsonyabb k~atot fizet. Az MNB a hiteltörlesztés kezdetéig a fizeten_!ő l:o.rnatokat is meghitelezi AFI-nak, de ezt kamatmentesen~

n

l

a két utóbbi klau:::ula nc:m 1:erül be a

(!-.L~

:89ü. év ~i~rd

szerződésbe ~

végén a refino.ncz::..rozási hitel állomány.3.

2-3

úgy

mil-

forinttal több)_

A.

s.::;er::;ődés szerint a hitel törlesztése a beruhazás befee.:::0sének 6v8ben decemtler 31--en~ de legkésöbb 1985 december 31-·én kezdődik és 15 évig tart. A hi teltartozásért és annak .iárulékaiért a Pénzügyminisztérium készfizető kezességet vállalt.

c~

A hitelszerz6d~s tartalmi köre - a magyar 'lállallto~óknak ::ifi:::etett tételeken túl - kiter.jedt a Dunakiliti Du::::.:.::.s.:::tómü 8pi tésében közremüködö osztrák és a katrási i:1urü:á~ ·.,·égzó jugoszláv vállalkozók által t.el.jesitett !nunkák .fol~ir~t ·jllenértékére is_ Es a g:,raJ.:crlatban azt ,jelentette, hogy· u.:: o~zt1·ák 0s jugoszláv bankoktól felvett építési célhitel a refinanszirczási hitel egyik forrásaként lett kezelve.

Az AFI -· bár G. beruházás generál finanszírozó.ia -...rolt nem rendelkezett a devizaszillnlák felett, a::: !1NB bonyoli;;otta az 2 sedékes l: if i::;etéseJ::et ~ ma.jd megterhel te az ..~Fl 1"'.3f.:nétns::írozási hi tel-szárnlá.j át. Az

1990. évi CIV. :.oz köl t:=.egvetési törvény 1990.

év

végével

lezárta a refinanszirozási hitel folyósítását. A t3rvél1Y eredeti

a=

szerz6désbe11 kikBtött 15 éves lejárati id5t 11em módositotta~ de a törlesztés kezdeti id6pontját 1991.évt6l 1-:ezdve állapitott;a meg, 5 év türelmi idővel (tehát a tényleges törlesztés 1996.január l-én kezdődik).

A l'efinanszü·o:::ási hitel allomán>'a :!.990.december 31-én:

BNV hitel igénybevétel ebből

AFA

kama t1~1Gn tes kamat

ösnzesen:

26.049.137.239 3.380.394.726

Ft

7- 355_ 061.915 33.104.199.151

Ft

.

2.2.2. Külföldi bankhitelek. A3 osz~rik Credi~anstalt Bankkal az MNB két hitels3erződés~ kötött a Duna.kilitinél megépült műtárgy finanszírozására. A felvett 41::;).4 millió ATS hitel forint fede.::etét igénybevételkori éirfolya.mon számolva. 1.:335 millió Ft - .~ refinar:s::;irozási hitelállomá.ny magában foglal.ja. Ez az összeg csöl·:ken-c az 1990 végéig kifizet.~~tt 09~:3 millió ATS tőketör­ le:;::L0s forint ellenértékével (261 millió FT) :o így a fennmaro.jó 350 .l millió AT:3 tartozásr-a a refin.~nszírCJzási hitel

icde=otet

tartalma~-

1990 december 31-ig az MNB a G9,3 ezer ATS t6Jret6rlesztésen tt':l .:.b2.5 :n.:llió ATS kcunat- Ó<.? ,jutalél::törlesz::ést teljesítet. t a Cr edi tansta l t Bé:'dÜ:: fel 0. a tör les.=tesi terveknek m~;si'"-::lelöen.

1c:ss .szeptember8t.öl 1987 decümberéig esedékes kamat;t.al .iutalókkal - 53?5 1nillió ATS (213 1nillió Ft) - az ~tiB 11em tertlelte meg az AFI-·t~ l1a110m saját nyere3é~e terl1~re fizette l~i, azaz kö=ve~ve l1cirit0tt3 át a terl1et a l:öltségvetésre.

!J.::.

c~

Ilyen módon ez az összeg "eltünt"' a BNV és így rcfinanszírozási hitel fennálló adósságállományából.

a

lSBS január l-t5l 2 vizsgilt id6szak végéig Jninden esedékes kaxat és jutal~k -- 6~s~esez1 99,0 millió ATS for·i11t el·· lenértéke meg,j clG!i t dZ .l\FI szd.ml2.,j áli :.che!"'kén t, da ennek pontos öGs:::egét. s•:::m :;. .::; f1t:B,_ son a:; AFI elkülönitve llE:m tar~ci a nyil Váll. hitclböl 1980~ év végén a fennálló tőketartozás millió llTS~ .:. mi -- 7.'~_; FT/ATS árfoly-c.mn~al számolva mi1.lió FT--nak f-2.lel meg. Ebből az ösazagböl a rGIJ.nans~iro:::ási hitel 1.07~ :llillió Ft-r3 fedezetet nyújt, te!1át az árÍol:.-~amkülönbőzet.böl eredö töL,blet., c.mel~r adds:::E..gnal: tckin~hető ~ de nincs benne Ct r·efinans::írozási hi "!:".el ben:

ú fc·lvett

350,1 2. 450

l AG6 millió l!'t

Nir1c3 kül6n nyilvá11tartva, de risze a refinans2irczisi }:i telnek az ig8n~,rbt:l vc t t lD, 2 milliö USD ,jugc-s:::láv hi tel forint fGdezGte iz~ amel;;Oól ::ö1~le:=:.:;t:8s 2.9C.l0 ;n]géi{; 1:c:m t~rté11t. (A szcrz5d0s szerint·az esedékesség 1991. febrtlár 3--án kezdödöt t. ) Ennek becsül t összet;e ~~5 Ft/1JSü árfolyan·,mal számolva:

A ,j·.;u@:ccozliv hitelből fennálló adósságállomány 19S'O. év végén 7~.'_) f'T/USD árfolyarnma.l számolva - 1.443 m.il:..ó F:..~ amely

6sszegb5l a refhitel

szerződés

1.053 rnillió Ft-t

~artalmaz.

Az áríoly~mkülönbözetb61 eredő többletadósság:

385 millió Fr

2. 2. 3 öVG--MVl1T v illamcsenergia-szállítási szerzödés

.''\ Nagymar-osi Vi::lcipcső 1:1egvalósítására az Or::.:zágoe Ví.::üg~;ri Bel.. uhrizáci 1./.illalat (OVIBER) és a Donaukraft·~."erki;.- A~;:ti~n~e­ sellschai-t Í:Sv..-:illalko.:.;ási szerződést kötött. E.:;zel párhu.samos.s.n - .:;. r:-1Utü:a pénzügyi finanszírozására - s=erződés .jCt-:.. l8trc ,J. I1agyar Villamos Hűvek Tröszt (HVMTJ és a:: Cster:rai-· .::hiE~ch:~ Elektr· i.:; i tatswirtschafts - fü:t iengese ll:;c ':1.úft ( CVG ') ;:ö::öt~.

szerződés

A

szerint az MVMT

20

éven

kerGs::;tül~

:s::HJ-tól :=:015-ig vill.:.tmosencrgiát s::állít a.:: ;jíJG rés::ére. ;\:; éves mennyiség 1200 GWh~ rnel:let f,:; lyr::.mutcs ~ un: s::.a:a~szállitásként kell teljesiteni.

A villamosenergia

e~len&rtékének egy ré~zét a3 osztrák :e~. legfeUebb 7950 ezer ATS összegig megelőlegezi úgy, hogy kifizeti u. Creditruwtalt-Bu.nkvereinen {CB) keresztül ,,.,

DokW-nal:

Nagy~aroei

a

szállit~sok

ó~

Erőmű epítés:?né.l szolgiltat.isok költségeire.

teljezí0ett

A sze~czödés ezer int~ .:..:: t:". l ö ~eg es i:.araa.-~aina.l-: l::.·t-.jr it3.s:;~é.se után üZ MVt1T villúlT
- a téli h6;1apok - átmeneti hó11apok

:'0.:1.,0;:'.t.)

- nyári hónapok

((J~,.--08.)

ill.

10.

(J~ f-5 0,~1 i)~ 37

f':. TS/kwh

ATS/kwh ATS/kwh

bázisárból, az osztrák átlagos fogyasztói árindex éves alakulása szerint kell kiszámítani az aktuális árat, a

A

8Zerződésben

rögzített képletek és indexada·tok alapján.

OVIBEH lf.l89.XI.14-·~~ri. -v~isszalépct.t a L~J..::~·J-val h:ötött szerzödéstől, majd 1~.~~-1 0 no\·~eniberél)en ezerzöd ö felek mt:~ge­ gyeztek 2_650 millió ATS összegli . . .-e~kíelégitésben, J..:::tunatok

Az

né ll<ül. késedelmes kiegy-enlitós miatti ka1::at. ÖS3:3t:::-;!;o 122"5 milló ATS. i\ Dok\·J ezen felül a:.:; 1989. V. 15·-i leállitási iciötöl az 1989. XI. 14- i viss::;3.lépésig összesen 102" 3 millió ATS ös:::;zegü d.ll.isköl tségsztAmlát, vo.lamint l::)D~-~ XI . l 6-tól a. munkaterülot végleges elhag;;.~á3áig 6" 5 millió ATS összegű munkaterülct biztositcisi költ3i?.gszámlát nyújtoL.t be. A

A

[\o~·:.f/J-n.:.t.k

ki f i:::::t.e::. t

Gss::;egek

.~

u-can

kamat

barcki

189-J.::.:::.Jl··ig 320,8 millió ATS volt.

t·: ir:.de::::, }:

oszt~·:S.k fél követe lés e, s::állitáss~l ~0ll let5rleszteni:

a.l,:;.p,j án az

mosenergi~

,J.rne ly e. t

~,i

ll.J.-

3.202,2 millió ATS A késöbbi törlesztés médjától függetlenül. a felvett hitelt a BNV bcru}-.;_Q..zásból cziírmu.zó államadósság részeként kell

kezelni. :980.

sv

·.r 2 gén az adC::::s2.ge :em becsül t

öss::ege -

7~')

Ft/ATS

22. ·115 milli ó FT ö~s::ege~ve

rullazá~

l1ogy 1990.év végéig a 3NV ~1agyar Allilln ráf~rditása:

megcilla~itl1~~6,

ln~gvalósitására

Q

3.:;·10

- oel35

ill~madóaság

;refi~~nszirozási

terh0re

33.404

be-

millió Ft i~illió

Ft

~1itel}

l·:ül:::;ő

állam:.::=..d.6csár;b0l a rc~!1it2lan l~lv~li l1i11Yad osztrák l1itel (D~nakiliti) ,ju;;os::lá~.; hi tel ( :SF..ODCil1PEr:S) .::;;:::;::;~:á)-: hi t~-. l ( t:,J.gJ·'lj1~1'0S)

összesen;

22.115

millió Ft milliC. Ft Jnillió Ft

60_910

millió Ft

1~.:16f.

Z.S5

Az öGszcgböl a folyó költségvetés korábbi kiadasát levonva megkap;juk <J.Z 1990.december 31-en Ú!Imcilló államadósság Ön3zegCt: 57.670 millió Ft

------------

3. h BNV

építéséból és leállításából költségelemek.

következő,

a

jövőben

jelentkező

1990 ~év i CIV ~sz~ tör·ver.y ér""C-e lmébe.n a hite.lforr.isok ~oállitása után - mincien BNV-vel kapcsolatos fizetési köte-

:'\:::.

lc:3ettségnek a költségvetés a ic;r·rása.

A le-állított BNV beru.~á:;:;ás véglege.s műszuki-pénzügyi lezárá-sa, illetv0 ,,_ magyar-csehszlovák államközi szerződés ti.3ztázása még nem történt meg, ezért pontosan nem határozho.tól: meg a költségvet.ös jö·..:öbsni terhei~ A :1agyar Kö=trirsaságr.-::. váró t-erheket négy c.soportba

sorol-

hatj uk:

- a be lző és J~ülsö hi t~lszer::ödéseJ.: alap.j án és l:,,,:na t te r h ek, kOlföldi

hitelszer:::6dés

3Zolgciltat~s

alapjcin

fi:::etendő

n~ruj

tan d 6

ték e

hazai

(~r3msz~llitás),

- a jöv5ben jelentkezé fennt:artési, helyreállit:ási, es k6rr1yeze~védelmi k5ltzégek,

árvi::-

haz~nkra

l1áruló

a 11e:n=etkBzi szerz6dések taljesitésének kötelezettségei.

3.1

Tőke

és kamatterhck.

A BNV

beruhá.~ásra. 19SIO ~.,.égéig fel·~.rett. rof'inans::;irozási hi "Cel ntilliárd Ft (ld: 2.2.1. ~ont). Az 1090. évi CIV. törvdny ~endelkezése szGrint az állam~d6sság--elemek lejcirat3

33~4

1391-töl kezdödben - 5 év türelmi id5vel együtt -

15 év.

1991-t6l évi 9%--os kamatot fizet a l1itelért a k5ltségvetés. HJ96--tól 10 év alc.tt kell a tökét, kamataival együtt az ~NB-nek visszafizetni. A fizetési feltételek m~g nincsenek szerz5dósben Jneghatdrozva. Amennyi ben fel t8telezziU!:, hogy c.zono:.:.:; részL.;t,ekben és 9~~- os kamat mallett tört0ník a visszafizetés, akk6r 1991-1995-íg évi 3.1 milliárd Ft a kamat, majd ltJ~/6-2005--ig - a változó kamatterhek miatt - 6,3-4 n1illi2.rd ft-tól 3,.04 milli.:ird FT-ig évente cs6kken6 törles3tési k~trelozet~séget jelent. Ez Bssze3en 1991 ~s 2005 k6zBtt mintegy: 65.000 millió FT

.3__L.2_1L_kü]földi y,dósc;igj.]lomány terhei Az

oszty.ák

Credit&nst,-:;lt

Bankkal

kötött

egyik

hi~

összege ·112~1 mi~lió ATS.. amelyet 24 egyenl6 részben fizet vi3sza az MNB. A törlesztés 1889. ~elszer=6dés

rJt3. :30-,in l:ezdC.dött.

A

llldsiJ~

l1it~l

6s2zcge 7,3 millió ATS, ennek

visszafi-

zetése :9 DO . ._iarluár :::.Cl. k2z:dettel 22 egbrenlö részletben történik. Mindk8t törlesztési tervben az utolsó- fizetés ide .j e :200 0. decen:ber 31.

A kamatoJ.:::at é a a .jutalCkot. mindkét hi tel re negyedé·..renként. 1937. 12. :.:~.1. J·:éz.·:lettel, vB. l to z ó Csszegben ke ll f:.::;etni. !lz o:::ztré.J.: bank minden negyedév vége előtt e.~y }:ét tel }.:özli a követ.ke2Ö e2edékes kamat összegét.

Az ösG=esen felvett 419.4 millió ATS l1itolb6l 1990. óv végen a fennálló töketartozás 350,1 millió ATS, ame.!.:let .:..S91 8.s 2COO }:özCt.t, tehát 10 ev alatt kell v~:.=.sze.­ ::.::etni a.:: öss::eg kamataival és a jutal0J:::aival együ~t.

A ~zez·~Jdés s::ori11ti J: v ..s.l.J t t mi.ntag:,.r

8,2~~-os

fix kamattal szá:nolva

lO

610 milló ATS l~ötelezettség merül fel összesen, ami 7,0 2.rfolyamon czámol ..,n~t 1-:;:ö:-;el -1._270 millió FT. ú .r'efin~l:rls::;iroz~isi hitelben szer,.:.plö 1.074 milli6 Ft :cvcni~Q il~dn az 1991·-t5l 2000-ig a folyó k6ltGégvetést terhel3 tétel öss3esen:

fi=0tési

Ft/A'l':::~

3.196 millió Ft iug-o;,;;;;1Rv JUB!lES b.auk..tóJ

felv·ett 19.239 ezer USD visszafizotése féléve11ként~ 2.404~9 ezer USD részletekben 1991. február 3. és 199-1. augusztus 3. között esedéke3. A kamat ennél e. hitelnél is változó~ 11lir1dig fi~etós után közlil: az MNB-vel a kevetkez6 esedékes.:3ég kamatát. A hitelböl 1-:elet~:;:ezett becsült c.dósság·állomány~ tehát 2. 11linder1kor esedéko~ J{amatol~ ós t6lret6rlesztések együt~es ~~3zege 1991. ~u~usztus 3-ig l~Bzelit6leg A

~1itel

23.265 ezer USD. jelenlegi 75,0 Ft/USD árfolyamon szé.mitva közel 1. 71[1 millió Ft, amire a refinanszirozási hitelben falszámult feöezet 1.058 millió FT, így a foly.. ó l~Bltségvetós tovribbi terhe 1991-1994-ig: Ez a

690 millió Ft

"-O

3.2 öVG MVMT ár;:unsziillítási szerzódés

Nagymarosi Vizlépcs5 építésére a Credit~nstal~ Bo.n~r.,·lC!:.'ein ál ~-~.l folyós í tot t hitel és a:: :_:;go ~-li: gé ig tőkésí­ ~ett kam3.to1: összege - amelyet áram3zál~itá.ssa..l :::ll..;;.n·t6telez

A -~l

;nagy.:;_r fól

3.202 millió f,TS

összeget az 1996 óv i ;.:;zitl:i. tá..s :::.egJ-:2zdéséig szerződés szerinti eves k2tma:::. !~.z .j ven tc: .-~é::c:::or ú._ir:~ 1-:iszámitásra l:;:t.~rülő i~c~matl:..~b.at. -:;.;;:.· l1ogy a azGvetségi kölcs6n6k ~11ásodlascs ~~~c~n alór~ ......... '"=' , ~:Q=amához 0,25 százalékpo11tot hozzi~~1:a1~. :ass. e'l

.-:.

::~,!:~ le::.s::..::~endó

t·~·.:il.Jb

~l.

r:ö·-1eli

·lo.j ~~n..

5.082 millió ATS.

··-·

c~

~-o.:.:.llis2.t.Ol ;;.egvál tu~ot t

kö::;ötti

.....

s.:::er::5dás,

:fű.;getlt::nül., hel~l·zetben

is az 2.

~-észtó~lesztés ~amat

utáni

n1aradv~n::óss2eg~!'t

::·i::2t-.c-ndö

J-:s.m=:.t:·:Jz

törl~sztóc~I·e.

3017 /lDDO MT ha t.:irozu.tban v:illu.l ta a karmcin y, hogy "törlesztésre kiszáll i tot t villantocenergiának lcgu.labb tcl.ic3körű költ ségcit u.z állami 1-::öl tsCgvct8s mer~téri t i Magyar Villi:unos Művck Tröszt részérc _"

l\

o.

a a

26g r:cm t~rtj1~t !:Jegállapodás. A teljes kiadás ~s~k a= 1996.~v elejéJI e:.l2..t_.:·jd.1l l;.;:s:3 p.Jn-:osít}1ató. ~ várhat6 1:3ltsógsk becslós~l1ez az l'-1Vt--1T .:..~l t. a. l n1cgoldások az :Jn ·,.r.=.r i ic ió.j ából t.örleszt.8sre kis;::;álli ::o-st .::.!~::.me. :-. ugy J-~ öl tség-vatE:s, a ··=:inóricgyaac~ói'' 3 pe c i ál i;:.3.n e:!'!'E: a c~lra kialakito~t . :ü~on ~éríti nH:.=.g.

Kiindulási adatck: ilz 5.022 milli6 ATS 0aszes tartozjs 1ci2g~·e:ll~::js~}1e3 3 éven l-:2re3;:;t.ü l.. 2:-,ri 1200 G~\Th érc~m zzáll i :-.á;:;a s.::ül:s..§_g:c:::, ha az osztrák üt.l..:...gár O, 76 ATS/J.:~oJh. - Az Gncrgia v
*

50.880 millió Ft

''

3.3

Későbbi

döntésektól

függő

költségek

- H8lyreállitás és fenntartás - A nagymarc3i tfcség rehabili~5ciója me.:;_ l t.: kág

h t:: lvreáll:.. t..:i.sok clep6niák

2l~~volitcis~~ stb.~ Arvi=v~dci~nl (a vjdelmi z·endszer tervezése. ~ciépitése me4ez·6~it~~a: }:6=bensö árvédckczés) L~kossági i11fra~trultt0z·~ (~efe.je3etlen J:6=leked~si

kö::mü

l8t2sit.1:~enve.k~

Gtf..:~gó

és és

t.s.nulmán~,rtervek)

3_ <1 Ncmzct.küzi :.Jzcrzödésokböl fakadó kötelezet t.:Jégck _

~i.:i.::.:L!:·on

tUl.:. ::JZJ..-;;,r.:tr 2.r::lel:el~..::&.gel::: ialszámc-l..:.~sa (épit.ési tc:::"J.l0t2k, Jepóniál~~ fel~l . .Jn:..~:!.ási t.ele:pe:J: m~"::;;szüntet8se)

~~

.ill~~:bzi

c.csdően

t:L

GZeL·::6dás~5l :n&g~rf:tr

f·i:ll.'~::

- ~= 2ltór6 esö l'és.::.

l:észűltz~gi

fckból

D.,;n:J ~1o.;.;yo.1·c:rszó.gi 3:32:.l:::asz2.nc,i:: ·3..3 ENSZ EGB IV. ~le~ ,j ó ú t osztálv ?lOJ'il1ati~cik (27 d;n Jnélység, 180 lll s~é2.c;:;:.::0f(~cn) szez·i11~i ki6pltjsót.

1. öuszefoglaldo

Vizl~pcs3 - az ápité3 lrezdete ó~~ foglalaz orszig kJ.::v:.?.lé:m2r:y2t. ~ 3 ct nag).·berur. .:t::.:.:t~ sz.:imos }:él'dése G müszal:i--gazda3Sgi i·:C·rböl a poli til:a döntéGi };:öl:~ébe került át..

A

Bős--Nag~naros

~vzta -c ._i ü

Allc.mi Szan,~,_,·evl.~s;::;6J.::ne·k nem feladc.t.a a politikai óz·tékelése, vagy tlin6ait~se, de alkoti~á11yos kötea politi]~ai dd11t~8ek a~ O!'GZág J:5lt3égvetését ér int 5 meg levő és .j LivGbe ni hé1 tác;ai t , kö·~··e tk._~zmE:n:ve i t vizsgáln.i. s EtzoJ.:: 2!~c:Öniér;:,..·€~r. a parlament ~3 a l:C.::v8lemény Az

d6nt~sek lessé~e

~ildom~s~r~

l10Z11l.

t.

ENV beruházás mia.tt felzaerült. költségek é.s a keletke:::ett vi::.sgála.ta kapcsán megállapítottuk:

.~llamndósság

1990. év vége1g (a vizsgálat határnapjáig) ,." BNV be eszközölt ruhá::ásra forin"tb.:J.n és devizában ráfordit~s

együtt~s

Bsszege: 60.910 millió Ft;

\"J:::.s::es ráiordí tásból f:öz.vet len költségvetési klad.8..::. 3.240 millió Ft volt, ,." fennmar·;:cdó 57.670 millió Ft a::; állam .::tc!.ó;:::s.::i.ga 1890 vegén.

l\.z

t\ f&nr:álló adóssúgból 33_404 millió Ft a t1agyo.r ~.anl::..Ol felvett bel.s6 álL:urvldósság.

A

~elvett

t5kettrles~tése

1996-tól esedékes. csak a kamatok fizetése terheli~ a.rr.i kb. 3.100 millió Ft évente. 198!3-2005-ig a kamat és a :,~:..~-:.etö!:'les~tés évi :erhe - az azonos tökehányD-d és a folyamatcsan u.aro.dv;:,.n:: csCl:kenö kamathányada miatt csöki:enö; mértél~e 6. 347 3. 641 millió Ft kczött v8.rható.A refinnnszírozáni hitel vinszafizetése önnzcsnégében a tíz év alatt mintegy _:_~Slf~--i~

.3.

bels6 hitel

Nern~cti

költségve~t::-st

65.000 millió FT terhet; jelent a költségvetés számára 2005-ig_

i\ külföldi hitelek közül

a Dunakilitinél épült műtárgyra kapott l:öL:·sön adó.3sigszolgálati terhe 1991-2000-ig 390-460 millió Ft ~vente. A tar~ozás refinanszirczási hitellel nem fc:dez.ett - b0csült állománya~ 3.196 millió Ft ~ JUBMES banktól folvett hitel 1991-1893-ig, teh~t hó.rom éven keresztül, évi 430-460 millió Ft ter-hGt :1c:lent. A tartozás reiinanszírozási hitellel nem :,::;de::ett - becsül-:: .illoménya:

690 millió Ft

~

~lagymarosi

:.:.i te l

Vizlépcs5

megv~lósitására

el5állitásának 6.360 millió Ft t~::l~he 200:3- ig:

~elvet~

osz~rák

e l~ ~:t rom•)s .ira...rn költsége 188E-tól nyo:c even keresztül

tör lesztésére

éve-nte~

.s::;ol;;áló

A k::il-tst;f'veté.s tel._ies.

várható

50.880 millió Ft

' Tehá t bel-

az

es

ai~ szag köl :-.sE:gvet.éset Li BNV 2 pi t8sE:I'e fel vett külföldi hitcleJ:: é3 J:an;at~lik törle3::t.2se :CJSll

és 2005 ktzbtt 6sszescn

J~öz0l

{4.+ 5.

~·Ollt)

120 milliárd Fl'

--------------~-:iadö.s

terheli~ E::; az adózcág-állomár~y -=.t.::.. .._;!'v8nyben :0vö bGnk-közi s;:;;crzödisc~::: }:övc-:t.J.:::zm8r::vc' ~ mel'~.t?.:::::e ;;-·ol itikai döntesekkel nt.=:m ·:.:h::-.iol:.rL\3clbctt.C·· ~ ;; ~. . ~:~össze;; ~~J~intetében ~~~:o~hat

a belc6, vagy

~

~~lilsó

k~m~t!db3k

~~lt0=jsa

n1argi11dlis eltérést.

7. t.. helyreállí tá3c.e.l ~ i.llet.ve a 11i::mzet~·::ö::i szer;::ödt§se.kJ.:e:i. ka])CSOl5tos teend6J~ as l:~tele=ettGé~e~: kj:tségei ,jel<3ntős m6rtékben fü.G:s-nek as t.~.lC:·]:::{c.::i :-..2.:; . .~.1.(5t::: t.~ll'-~: J-:ormányz.::.1ti dC,nt.2.sektöl. Vizsg,itlat.l..a1~:;:.3::. ::..:o~ -~Z-.":!":Jtnéll~·: !1ívni. 2. figyelmet arra, hog~.- .:::. lc:l1ot.:...~2•:..::::.::-~ '-~C.!M.::.i:seknt-:1·: ige11 jelent6s további lröltséG]~illatá~~i ~0SZ!1e}; e3 e kUlt3~gek - a d611téselt fJgivé:1y~be11 - r:~g~c~ 336~ód11ak.

Budapest,

1992.l:~árcius

23.

Kiss Istvánné t:-\nácsos

,_

··-"'''' ·~

.:tF..i.,)..--· ;--~ .:. '

y:_·--

~--~

=---:-:-:-

MAGYAR NEMZETI BANK E l N 0

\

K

--lljtT
u.::~·.·.·.;.

•-' ·-· -·

.~.:.

.{

. 1992 -0::;- u 5

.. ,_ U- T-~ -Gii(01-

Dr.l!ágelmayer István ör Állami

Számvevőszék

-

Elnöke

A

"

' - - - - - - - - - - · - ... --- . ------- --------J

Tisztelt Hágelmayer Qr Elsősorban

is köszönetemet szeretném kifejezni azért az átfogó

munkáért amit az ÁSz az állami költségvetés adósságának

ellenőr­

zésével kapcsolatban folytatott. Az

~Sz

jelentése az állami költségvetés adósság

korrekt,

ellenőrzéséről

a vizsgálat céljával összhangban álló munka, amely a

helyzet feltárásán tül a sekre jut,

jövőre

vonatkozóan fontos _következteté-

javaslatokat tesz. Ki szeretném emelni azt is, hogy

már a részjelentések is segitséget nyüjtottak az MNB 1991. évi mérlegével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséhez. Mivel a vizsgálat igen bonyolult, átfogó témára vonatkozott, amely az

érdeklődés

pontositási

középpontjában áll, ezért még néhány olyan

javaslatom van,

amelyet

elengedhetetlennek

tartok

a

kép teljesebbé tételéhez. 1.) A jelentés korrekten kimondja,

hogy mi a vizsgálat célja

(S.ol. A téma nagy fontosságából és abból, hogy várhatóan nagy publicitást kap, javasolom, jelentés emlitse meg a közgazdaságilag

hogy a vizsgálat célján

bevezetőben

értelmezve

tülmenően

a

egyrészt, hogy az államadósság

fogalma

központi költségvetés adósságai, amire az

szélesebb 1990.évi

körű,

CIV

mint

a

törvény

- 2 -

Államadósságként

vonatkozik.

közgazdaságilag

l<ell

ugyanis az államháztartáshoz tartozó más

értelmezni

jövedelemtulajdonosok

adósságait. Ugyanigy a potenciális adósságokat (ideértve a garanciákat is) említve, ügyekre.

kitérni konkrét, nagy

célszerű

Idesorolható a

ügy is,

vizlépcső

jelentőségű

de idetartozik az MNB

mérlegéhen szerepl6 transzfer-rubel követelés is. Ez utóbbit 1989 végén, de még 1990 elején is másképpen lehetett értékelni Itekintettel a ,,

0,9~

szorzós megállapodásra), ma egészen más a helyzet-

befol1·ás kétes.

is a

Az ÁFI hitelek fedezett-fedezetlen \'itájában

"mikor értékelek"

kérdés

jelentkezik.

1992-től

ujabb adós-

ság, az elengedett lakáshitelek miatti államadósság jelentkezik szélesen értelmezett adósságkörben. megoldást,

Elképzelhetőnek

tartok olyan

hogy pl. sajtótájékoztatón vázolja az Asz, hogy a

vizsgált kör hogyan illeszkedik a szélesebben értelmezett adósságkörbe,illetve melyek a

megjelenő

üj adósságelemek.

2.) A költségvetési mérlegek korrekciójára tett javaslat

1~.3

pont) megoldása metodikai problémát vet fel. Ha ugyanis korrigáljuk a mérlegeket.ncmcsak a bevételként elszámolt hitelekkel kell foglalkozni, hanem a többi olyan államadósság elemmel is, amely nem a

folyó bevételek és kiadások eltérése miatti nyilvános hi-

telfelvételből

keletkezett.

(Ilyen elemek: pénzintézeti

alaptőke­

juttatás, vállalati forgóalap-juttatás, ÁFI-nál keletkezett adósság,

stb.)

ré"ze), része

Ezek egy részének (pl.ÁFI-nál keletkezett adósság egy

szintén a folyó mérlegben kellett volna szerepelnie, más a

"tökemérleget"

kellene,

hogy érintse.

A jelenleg hasz-

nált folyó költségvetési mérlegbe az igy megfogalmazott szükséges korrekciók nem is

illeszthetők,pl.

A korrekt, minden szempontot

a

tőkemérleget

figyelembevevő,

érintő

elemek.

visszamenőleges

kor-

rekcióhoz - a készülö Államháztartási Törvény szellemében - olyan módszertan kidolgozására lenne szükség, lett a

tőkemérleget

érintő

ahol a folyó mérleg mel-

korrekciók is átvezetésre kerülnének,

-

3 -

s igy publikálnák a korrigált mérleget. Csak

módszertan felelne meg a nemzetközi normáknak, tövé,

ilyen

az

irányú

igy ez tenné lehe-

hogy a nemzetközileg már prezentált mérlegekkel összehason-

litható legyen az idösor. 3.1 Az Állami Fejlesztési Intézetnél keletkezett államadósság

résznél

(9.1 pont) szövegszerüen jelezni kell, hogy a 16. sz.

mellékletben,a Bös-Nagymarosi beruházással kapcsolatban felsorolt várható állami terhek miért nem kertiltek teljes mértékben

szám-

bavételre az államadósságnál. Ezért a következ6 bekezdést javaslom annak érdekében,

hogy elke-

rülhet6 legyen az elhallgatás felmertil6 gyanúja. "Az ország ktils6 adóssága és az államadósság számbavételekor a v1zlépcs6 kapcsán csak az MNB-nél szerzödésileg rögzitett,

tény-

legesen felmertilt kifizetések kertiltek számbavételre. Az adatfeltárás során az MNB az IMF delegációjával is konzultálva arra az álláspontra

jutott,

hogy az adósság nagyságát nem lehet durva

becslésekre alapozni. Az ezzel kapcsolatos teljes állami teher nagysága még jelenleg sok tényez6 függvénye. A jelenlegi ismereteket foglalja össze az

!

r

erröl szóló vizsgálati részjelentés. A véglegezett megállapodások,

szerzödések és pontos adatok birtokában lehet megállapitani

és publikálni a többlet államadósságot,

illetve lehet számbavenni

a többlet adósságszolgálat! terheket". 4.1 Kérem,

hogy a l. sz. mellékletben a nemzeti valuta hivatalos

lcértékeléséböl származó államadósság sor elött részösszegként szerepeljen "a CIV törvényben számszerüsitett államadósság'', mert a

táblából az az els6 benyomása az olvasának,

hogy a CIV törvé-

nyél 500 Md Ft-tal több államadósságot talált az

Asz.

•

- 4 -

,. 5.) AFI refinanszirozása kapcsán keletkezett államadósságot illetően

lényegesnek tartom az anyagban annak rögzítését,

AFI-Pcl közötti

elszámolás

rendezése

nem

kérdőjelezi

hogy az meg

az :>!NB

által az AFI-nak nydjtott refinanszirozási hitelállományát, Pzért a vonatkozó

szerződés

mPgköthető.

6.1 A nemzeti valuta hivatalos leértékelésamiatti államadósság-

rész keletkezésének elemzését javasoljuk kiegészíteni, nehogy az olvasóban az az érzés keletkezzen, hogy csupán könyveléstechn1kai

kérdésről

van szó.

_.;z országban az MNB volt és ma

is az

az

intézmény,

amely az or-

szág devizatartalékait gyOjl:i,meghatározó az ország külföldi hitel felvételeiben

is.

Az

rOen külföldi davizákban a

nyitott

poziciója.

ország

helyzetéből

meglévő

Ezért

az

fakadóan

szükségsze-

nettó tartozása nagy,azaz nagy árfolyamváltozások

nagymértékben

érintik. Helyzete abból fakadóan,

hogy legnagyobb adósa az állam,

sajátos.

fakadó

Az

árfolyamváltozásból

veszteséget

a

kamatokon

keresztül legnagyobb adósára - ismert okokból - nem tudja áthá.... ~~

rítani.

Formai megoldás az lenne,

hogy az MNB a kamatokon keresztül to-

vábbháritja a veszteségét, vagy kimutatja azt. Mindkét eset a költségvetés folyó hiányát növelné. Ez közgazdaságilag értelmetlen, mivel az árfolyamváltozáskor a veszteség valóságos realizálódása nem következik be. lés:

(Az

ellenkező

esetben is áll az érve-

árfolyamváltozásból fakadó nyereség költségvetési folyó be-

vételként való elszámolása látszateredményt hozna.) Ebből

a

ere.lő

veszteséget célszerO államadósságként kezelni, amely gya-

helyzetből

fakad, hogy a hivatalos árfolyamváltozásokból

korlat hasonló helyzet esetén más országokban is alkalmazott.

f

-

~z

'

a

M~B

kamat

5 -

leértékelés rniatti veszteségét

fizetése

mell•?tt

a

költségvetés

is

költségvetési

fedező

hiánya,

igy

az

MNB

felé

fennálló deficit finanszírozó hitele lett volna nagyobb,ami csak a

kétféle adósság kamatozásában jelentene eltérést.

7.) Az állanadósság törlesztésével foglalkozó részt Ill.pontlaz alábbiakkal javasoljuk kiegészíteni: .;z

1990.

CIV törvény alapján szároított adósságszolgálati terhek

tárgyalásakor utalni kellene arra,

hogy a bemutatott adatok

idGközben szükség szerint változtak, igy törlesztések, elötörlesztés~k.

Qj hitelfelvételek és vannak egyéb roár

meglévő

ninációk is:lakásalap megszüntetése miatti növekedés, a tábLiz;:,t

c.dott

viz-

bősi

- más helyen bernutatott - rniatti terhek,stb. A 42. oldalon

l~pcs0

lévö

deler-

az

id(>pontban,

1990.

évi

CIV Tv

alapján

1990 végén számítva -

ezért

mutatja a

közelítve, jövöbeni ten-

denciákat. Célszera lenne,hogy utalás történjen a bizonytalanságokra, pl. a kamatok változására. 8.)

~

járulás

nemzetközi 9.

sz.

pénzügyi

szervezetek

rnellékletben számított

azzal a megegyezéssel, amely a szülctett, •

alaptökéjéhez .Qs~zege

való

hozzá

nin_c_s_o_·s_szhan\}_ban

PM-MNB-AS~ szakért~i me~beszélésen

és ez azért fontos kérdés,

mivel az

~~~B

az 1991.

é,·i

mérl,;;;)ét" annc.k szellemében készitette el.~z volt a megállapodás, hogy a hivatalos leértékelésböJ származó értéknövekedést figyelembe kell

venni,

gyelmen kivül

ennek értéke 546 millió forint 1990-ig,de fi-

kell hagyni az IDA

(Nemzetközi Fejlesztési Társu-

lás) felé még nem készpénzesitett kötelezettség vállalást. Igy az összeg IG096+545-919=5723 millió Ft). Az ellcrttmondásos ilyen formában,

Asz

számítása azért is

mivel a hivatalos leértékelés mi-

atti államadósságot viszont nem növelte meg az 546 millió forint\ tal.

-'

- 6 -

~.l

~i

Ismr
származó összeg ugyanolyan betétként kertilt elhelyezésre az MNBnc'l, r:1int " G24-ektéíl származó hitelek,

igy adósságszolgálati

terhe az államnak itt sincs.

1

10.) Jelezni kivánjuk, hogy a vállalati forgóalapjuttatás Eliatti

\

államadc~sság részre a szerz6dés a CIV törvény alapján megvan

-

l~l.olrlalhoz),

<1zt Hágelmayer Or 1992.január 17-én ellenjegyezte.

1.1.) A r>api munka során is már

felvetődött,

hogy a nemzetközi

sz,•rz0dések hiteles magyar forditását juttassuk el az Asz-hoz amikor az adott üggyel az Asz foglalkozik. Hiteles raagyar fordit~sol<

k~szitését

nem vállalhatja fel a Bank. Véleménytink szerint

az egyes Ugyekben a Kormánynak készült - az el6terjesztésekhez <:satolt - forditások is megfelelélek az itélet alkotáshoz.

Budapest.l992. május 2.

Péter ,'.kos

)

'

PENZÜGYMINISZTER

Á L LAftll SZ AMV E VÖSZ ÉK

ll!o/q4.ktt dr. Hagelmayer István úr, az Állami Számvevoszék elnöke

ÉRKE2TTT 1,, TA fü .... ..::.1 .:Vr:

BUDAPEST

MELLÉKL~ ~:

'

1992 -05- 1 2

u-t-~~ w/col-~)____

Kedves Hagelmayer Úr! Köszönettel vettem az Elnök Úr folyó hó 7-i levelével megküldött, az állami költségvetési adósság ellenOrzésérOl szóló

"Jelentés"-tervezetet.

Hálás

vagyok

hogy - bár az

anyaget Elnöki értekezletük már megtárgyalta és elfogadta lehetOséget

kíván

biztosítani

számomra esetleges további

észrevételeim megtételére. Egyetértek Elnök Úr azon elgondolásával, hogy észrevételeim Önök által figyelembe nem vehetOnek minOsitett része a ''Jelentés'' mellékletét képezze. Az

alábbiakban az észrevételeket, megjegyzéseket általános

jellegüekre, illetOleg az anyag egyes konkrét részeire vonatkozó felvetésekre tagolva teszem meg. I. Általános jellegO észrevételek l. A ''Jelentés" azzal a javaslattal zárul, hogy az ellenOrzés megállapításai alapján a költségvetési adósság 1990. évi

CIV. törvényben rögzitett adatai kerüljenek módosí-

tásra.

,

Véleményem szerint a hivatkozott törvény adatait

nem szükséges visszamenOlegesen módositani, mivel azok az 1990. végi várható helyzetre vonatkoztak. Ehelyett az ellenOrzés zárszámadás 1991.

megállapításait figyelembe véve az 1991. évi keretében

kell

rögzíteni

az államadósság

év végi állományát, illetOleg változását.

{Rá kí-

vánok mutatni, hogy a Kormány már az 1990. évi zárszámadás általános indokolásának szövegében és számszera anyagában

bemutatta az 1990. év végi állományadatokat.)

- 2 -

Annál is inkább ezt a megoldást tartom célszercrnek, mert - éppen az ellenörzés megállapításai alapján - az államadósság

kezelésének más szabályait is törvényileg médo-

sitani

vagy újólag rögzíteni szükséges, s arra az 1991.

évi zárszámadás keretében kíván a Kormány sort keríteni. 2. Az ellenörzés részletesen tárgyalja az államadósság jövöbeni költségvetési (törlesztési és kamat-) terheinek alakulását. tük:

az

Ahogy azt már az elözö fázisokban is jelez-

alkalmazott

vizsgálati

módszer statikus, nem

veszi

figyelembe,

hogy bizonyos tényezök, így a kamat-

szint

jövöbeni várható csökkenése a terheket alapvetöen

befolyásolhatják. 3. Az

"Összefoglaló

következtetések"

rész l..:..2...:_ pontjában

foglaltak pontosításra, kiegészítésre szorulnak: az államadósság keletkezését az eddigiekben a mindenkori

éves

költségvetési

törvény szabályozta, amely

rögzíti az adósságot keletkeztetö, · il letöleg mérséklö hitelaz

és

értékpapír-mcrveleteket. Ezeket, illetöleg

OrszággyOlés

és a Kormány hatáskörét általánosan

az Államháztartási Törvény rendezi; a

forintleértékelés és az államadósság kapcsolatát a

Magyar Nemzeti Bankról szóló LX. törvény szabályozta.

II. Konkrét megjegyzések A

megjegyzéseket

a "Jelentés" tárgyalási sorrendjében

teszem meg: 1. Az

állami

költségvetés

által bevételként elszámolt

MNB hitelekböl keletkezett államadósság tárgyalásánál (10.

oldal elsö bekezdés) jelzett, az 1981-82. évek-

-

3 -

ben elszámolt hiteleket teljes egészében törlesztésre fordították, azaz emiatt az államadósság nem nott. 2. A

bevételként elszámolt MNB hitelek kezelésénél (10.

oldal második bekezdés) - ahogy korábban már többször

'

rámutattunk nem helytálló az a megállapítás: '' semmi sem utalt annak hiteljellegére." Példaként

idézem

az

1981.

évi állami költségvetés

végrehajtásáról szóló 1982. évi I. törvény 6. §-át: ''A

nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a

hitelmaveletekbOl és az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 33.307 millió forint, az összes bevételnek a 7 %-a.u

3. A bevételek közölt elszámolt hiteleknek nem hiányként való (ll.

kimutatásával kapcsolatban tett megállapításnak oldal elsO üj bekezdés), miszerint ·az ''a Pénz-

ügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közötti belügy" volt, maga a "Jelentés" mond ellent, hiszen elOtte leszögezi, az eljárás Minisztertanácsi határozatokon alapult. 4. A

vállalati forgóalap-rendezési hitelrOl szóló rész-

ben (21. oldal elsO-második bekezdés) nem helytálló, hogy a PM-MNB közötti szerzOdés nem került megkötésre: ahogyan azt korábbi észrevételként

már jeleztük a szerzOdést 56.678/3/1991. sz.

alatt aláírták, s azt az Állami SzámvevOszék elnöke is ellenjegyezte. A szerzOdés az 1990. év végi 22.007 millió forint állományról készült;

- 4 -

a hitel 1991. végi záróállománya 18.612 millió forint volt. Az eredetileg fölvett összeget a privatizációs bevételekhOl a Vagyonpolitikai Irányelvek elOírásai szerint az államadósság törlesztésére fordítható rész, valamint az 1990. évi zárszámadásban jóváhagyott, a Pénzügyminisztérium és az MNB

között fennállt követelések és tartozások be-

számítása kentette.

során

•

e célra felhasznált összeg csök-

5. A nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptökéjéhez felvett hitelek miatti államadósságot taglaló pontban az 1990. végi állomány 6.096 millió foirnt összege (23. oldal második új bekezdés) egyrészt a Nemzetközi Fejlesztési Társulásnál (IDA) tartalmazza - ahogy az a 9. sz. mellékletböl is kiderül - a kötelezvény, tehát a még be nem fizetett rész összegét is. Másrészt a várhatóként jelzett összeghez viszonyított eltérés tényezöjeként megemlítendö, hogy az 1990. évi zárszámadás keretében - a költségvetésen kívül - a tartozás csökkentésre került a volt KGST pénzintézetek által történt visszatérítésekböl. 6. A

kibocsátott

foglalkozó

értékpapírok

pontban

miatti

államadóssággal

(23. oldal negyedik új bekezdés)

pontosítani kell: az államkötvények egy részét nem "a biztosíték", hanem az Állami Biztosító vette meg. •

7. A Magyar Állam által felvett világbanki hitelekkel foglalkozó fejezethez megjegyzendö: a hitelekkel összefüggésben a költségvetést terhelO visszafizetés (26. oldal ötödik bekezdés) akkor is felmerül, ha a belföldi kedvezményezett felé - pl. költségvetési intézményeknél egyáltalán nem is került elOírásra visszteher.

-

5 -

8. A kormányhitelek miatti államadósságnál az ECU kölcsönnel kapcsolatban tett megállapítások (28. oldal harmadik bekezdés) kiegészítendOk: a zárolt betétszámlán való kezelés konkrétan a Hitelfedezeti Alapban történik, s a konstrukció azért került kialakí-

'

tásra, mert a hitel célja nem költségvetési feladatok finanszírozása. Kérem Elnök Urat észrevételeim, megjegyzésem bevezetoben említettek szerint történO kezelésére.

Budapest, 1992. május 7.

Üdvözlettel

dr. Kupa

ál y

.

-

.J

•.

'r-:,*!;\

-.,....

·"""

ÉP..

HAGELMAYER ISTVÁN úrnak, az Állami Számvevószék Elnökének

.

-·

IK1

1992 -D5- D 6 -_-_ --

u~-=t-s:- -G~(09 ,

MELL _·-"-T:

B u d a p e s t

--'J

--....__·-·

····-

- .. - --

Tisztelt Elnök úr!

Az állami költségvetési adósság ellenórzéséról szóló összefoglaló "Jelentés" tervezetét megkaptam. Sajnálattal tapasztaltam, hogy 1992. március 13-dikán adott javaslataimat az átdolgozás során - egyes apró pontosítások kivételével - nem vették figyelembe. A jelentés hangsúlyozottan tartalmazza, hogy iz Állami Számvevószék vizsgálata nem terjed ki az államadósság kezelési módjára vonatkozó törvényi szabályozás helyességének minósítésére. Így az államadósság egyéb elemének törvényben megfogalmazott, de a törvényi megfogalmazás szerinti módon a gyakorlatban soha el nem érhet6 levezetésre tesznek javaslatot a III. fejezet 2.4. pontjában. Bizonyított, hogy 1990. december 31-dikén 259,5 millió Ft refinanszírozási hitellel tartozott az ÁFI az MNB-nek. Ebből

az összegból un. nemzetközi beruházások (Bós-Nagy-

maros és Jamburg) is devizahitelból megvalósult fejlesztések miatt 79,5 millió Ft, un. belföldi beruházások miatt 180 milliárd Ft volt a vizsgált

időpontban

a refinanszí-

rozási hitel állománya. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezzel

- 2 -

az összeggel az ÁFI tartozott az MNB-nek. Az ÁFI követelés állománya•l990. december 31-dikén véletlenül aránylag közel esett ehhez az összeghez. Ez a véletlen hasonlósá9 azt a képzetet keltette mind a törvény készítőiben,

mind az ÁSz munkatársaiban, hogy

elő­ il

egysze~űen

összekapcsolható az ÁFI adóssága és követelés állománya,

,,

s a két állomány közötti nem túl nagy különbség valamiféle olyan hibát takar, amit további felülvizsgálat kideríthet és megoldhat. Talán jobban

megérthető

a probléma lényege az alábbi

konkrét alapjuttatási és járadékfizetési adatokkal: új tipusú alapjuttatások miatt 144,5 millió Ft-tal tartozott az ÁFI 1990. dec. 31-dikén az MNB-nek. A megkötött az

szerződések

időpontban

szerint adósaitól ugyanebben

135,8 millió Ft volt a járadék követe-

lése. Azért volt a követelése ennyi, mert 1986-90. években 32,5 milliárd Ft járadékat fizettek az adósai. A befolyt járadékok

refinanszírozási hitel törlesz-

tésére fordítása esetén 103,3 milliárd Ft-tal tartozott volna az MNB-nek, 135,8 md Ft-os követelésállomány mellett. A követelésállományban még vannak olyan tételek, amelyek kihelyezése mögött nem refinanszírozási hitel volt a forrás, hanem költségvetési juttatás. A refinanszírozási

hitelből

nem lehet

egyértelműen

levezetni

a követelésseJ fedezett állományt. Azt lehet csak bemutatni, hogy az ÁFI fennálló követelés állománya mekkora, milyen okok miatt változik. Ez

számszerűsíthető

és

ellenőrízhető.

Részleteiben az alábbi észrevételeket ismétlem meg: Félrevezető

a 33. oldal 2. bekezdés 2. mondatának megfo-

galmazása. Nem az ÁFI akarja a refinanszírozási hitelt a költségvetéssel kifizettetni. A 13,1 milliárd Ft szénbányászati beruházások tartozás leírásáról készült átadott

.

'

-

3 -

összeállításból látható, hogy a 13,1 milliárd Ft-ból 10,8 milliárd Ft tartozás nagyberuházásokhoz - a Hitelfedezeti Alaphoz -kapcsolódott, míg 2,3 milliárd Ft a vállalati beruházások miatti adósságot érintette, figyelembe vétele még az ÁSz módszere szerint is szükséges. Szövegjavaslatunk a 33. oldal 2. bekezdés 2. mondatára és 3. bekezdésére az alábbi: A refinanszírozási hitelkörön

kívülről

kapott 15,6

milliárd Ft-ból kormányzati döntés alapján elengedett 10,8 milliárd Ft járadéktartozás újbóli államadóssággá mlnősítése

nem indokolt.

Ezért - és mivel az ÁFI nem tudta dokumentálni a költségvetési és refinanszírozási források, az államadósság és a szénbányászati felszámolások 1990. december 31-diki valóságos kapcsolatát- a 17,2 milliárd Ft-os államadósságból 10,8 milliárd Ft-ot- nem lehet sem követeléssel ,~

f_edezett, se_m követeléssel

nem fedezett, állománynak- te-

kinteni. A 35. oldal végén vaslatunk a

kezdődő

kiemelt megállapításra szövegja-

következő:

A hitelállomány és az ÁFI követelésállománya közötti zárt és

egyértelmű

kapcsolat hiánya és a finanszírozási források

keveredése kétségessé teszi az 1990. évi CIV.törvényben kimutatott követeléssel fedezett, illetve nem fedezett adósságállomány bemutatott levezetését. Ez azonban nem érinti a tényleges 259,474 millió Ft-os összes ÁFI állam-

•

adósságot. Az ÁFI követeléseinek tételes felülvizsgálatá-

-val .):

- melynek elvégzése az intézmény feladata - lehet hi-

··----~

telesen megállapítani az államadósság követeléssel fedezett összegét.

- 4 -

A szénbányászati beruházások tartozás leírásából a vállalati beruházások miatti - refinanszírozási

hitelből

finan-

szírozott - 2,3 Mrd Ft-tal növelni szükséges a 48. oldal 2. francia bekezdésében és 15. mellékletben

szereplő

946 millió Ft-os összeget.

,, A III. fejezet 2.4 pontjára (48 oldal) szövegjavaslatunk az- alábbi: Az ÁFI a PM felügyelete mellett vizsgálja felül teljes követelésállományát és az alapján mutassa be az adósokkal fedezett államadósság

szerződéseken

alapuló megté-

rülésének nagyságrendjét, ütemezését. Biztosítani kell a bemutatott állomány változásainak - törlesztések, privatizáció,

csőd-

és felszámolási eljárások hatásai-

nak - pontos nyomonkövetését.

Kérem észrevételeimet, javaslataimat a "Jelentés" véglegesítésénél figyelembe venni szíveskedjenek.

Budapest, 1992. május 4.

,, ll '

•