'l
JELENTÉS az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási és információs rendszerének
ellenőrzéséről
J
1993. március
138.
A vizsgálatot vezette:
Harsányi Sándor
osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatot végezték:
Majorosné dr. Locskai Noémi Malekai Mária Dr. Molnár Barnabás
számvevő számvevő számvevő
Németh Béláné
számvevő
Rnmlik János Dr. Szőllősi Géza
számvevő
•
számvevő
tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos
T A R T A L OMJ E G Y Z É K
I.
BEVEZETÉS
II.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
Oldal 1- 4.
l. Összefoglaló megállapítások 2. Ajánlások a Kormánynak III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l. Az állam vállalkozói vagyorra nyilvántartásiinformációs rendszerének helyzete a tulajdonosoknál 1.1. Állami Vagyonügynökség 1.2. Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1.3. Tulajdonosi jogosítványokkal rendelkező tárcák 2. A meglévő információs rendszerek hasznosíthatósága az állam vállalkozói vagyorra nyilvántartásának kialakításához
. z.
l. Központi Statisztikai Hivatal 2.2 .• Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat 2.3. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2.4. F6ldhivatal
MELLÉKLETEK
4. 4- 9. 9-10. ll.
ll. 11-18. 18-23. 23-28.
28 . 28-31. 31-33. 33-36. 36-37.
IV.
Vagyonellenőrzési
Igazgatóság
V-22-42/1992/93. Témaszám: 133
J E L E N T É S
az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási és információs rendszerének
ellenőrzéséről
I.
BEVEZETÉS
A tervgazdaság logikájára
épülő
az állami vagyon nyiivántartásá-
ra, változásának nyomonkövetésére alkalmas információs
rendszer
a piacgazdaságra való áttéréskor elvesztette létjogosultságát. Az állam gazdálkodói vagyonával információs rendszer
kapcsolatos
nyilvántartási
kiemelkedő
szempontjából
jelentőségű
és az
1992. évi XXXVIII., az államháztartásról (továbbiakban: ÁHT), az 1992. évi LIV., az értékesítéséről,
időlegesen
állami
hasznosításáról és
levő
tulajdonban
védelméről,
mi tulajdonban maradó vállalkozói vagyon
a tartósan álla-
kezeléséről
sitásáról szóló 1992. évi LIII. törvény,
vagyon
valamint
és a
haszno126/1992.
(VIII. 28.) Korm. r. a részben vagy teljesen tartósan állami lajdonban maradó gazdálkodó
szervezetekről
szóló
tu-
kormányrende-
let. Az ÁHT meghatározta az állami vagyon összetételét, a hivatkozott törvények és kormányrendelet (amelyeket összefoglalóan
privati-
zációs törvénycsomagnak nevezünk) az állam vállalkozói
vagyoná-
- 2 -
nak körét pedig
az állam tulajdonosi jogait gyakor-
egyértelműen
ló szervezetekhez (továbbiakban: tulajdonosokhoz), az Állami Vagyonügynökséghez, az Állami Vagyonkezelő Rt-hez és a meghatározott tárcákhoz rendelte.
A privatizációs törvénycsomag az ÁVÜ és a rendelkező
tulajdonosi jogokkal
tárcák számára, illetve az ÁV Rt.
illetve közvetlenül
előírta
részére
közvetve,
a hozzájuk tartozó állami
vállalko-
zói vagyon nyilvántartási rendszere
kiépítésének
kötelezettsé-
gét, de erre vonatkozóan további tartalmi, illetve formai utasítást,
iránymutatást nem adott.
Az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási kötelezettsége jeskörű
tel-
teljesítésének az új tulajdonosok csak akkor tudnak ele-
get tenni, ha
az
eddigi
információs
szervezetek, KSH, Cégbíróság, támaszkodnak,
illetve
azok
APEH,
rendszereket Földhivatal
információit
működtető
adatbázisaira
felhasználhatják.
Ugyanakkor csak e szervezetek adatrendszerére támaszkodva lehet kontrolláÍni a teljeskörűséget, a vagyonváltozás
irányát,
mód-
ját. A tulajdonosok mind
működési
idejüket,
mind
szervezettségüket,
mind az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs tekintve rendkívül
eltérő
helyzetben vannak. Ezért áttekintésük csak egyedi módon,
adott-
szerük kiépítettségét és ságaikat és
eltérő
működtetését
rend-
funkciójukat figyelembe véve volt lehetséges,
és az adott helyzetben nem terjedhetett ki az információs szerek számítógépes fejlesztésének és
működtetésének
rend-
költségei-
re. Az
előzőekben
vázoltak indokolták a
vizsgálat
céljának
galmazását és a vizsgált szervezeti kör kiválasztását.
megfo-
- 3 -
A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az lalkozói vagyonáról
rendelkező
- 1992.
állam
vál-
július 28-án meghirdetett
-törvényekhez', továbbá a részben vagy teljesen
állami
tulaj-
donbban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló 126/1992. (VIII. 28.) Karm. rendelethez kapcsolódó információs rendszerek: -megfelelő
letve
adatszolgáltatást tesznek-e lehetövé a
időlegesen
állami tulajdonban
lévő
tartósan,il-
szervezetekről
országos közszolgáltató tevékenységet ellátó gazdálkodó
(az szer-
vezeteket is beleértve); - a tulajdonosi jogokat gyakariók (ÁV Rt, minisztériumok, ÁVÜ) a törvényekben meghatározott feladatokhoz
kellő
részletezettség-
gel alakítják-e ki nyilvántartási rendszereiket; - biztosítják-e az állami vagyonelemek változásának, .értékesítésének, kezelésének, hatékony követését és - a
tulaj~onosi
működtetésének
folyamatos nyomon-
ellenőrzését;
jogokat gyakorló szervezeteknél
az
rendszer kialakításához biztosítottak-e a személyi
információs és
tárgyi
feltételek; - az állam vállalkozói vagyonának átfogó, nemzetgazdasági összehangolását, összesitését milyen kai, számviteli,
pénzügyi
rendszerek
beszámolási, kapcsolatán
szintű
statisztikeresztül
biztosítják az érdekelt szervezetek: a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: MH), a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban:
1
A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeés hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. tv. az időlege sen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznositásáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény, az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény. léséről
- 4 -
PM), a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH), az Ellenőrző
Adó- és Pénzügyi
minisztériumok, az Állami
Hivatal (a továbbiakban: Vagyonkezelő
APEH),
a
Részvénytársaság (a to-
vábbiakban: ÁV Rt), valamint az Állami Vagyonügynökség (a
to-
vábbiakban: ÁVÜ). A vizsgált szervezetek: Miniszterelnöki Hivatal, térium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi és
Kereskedelmi
Minisztérium,
Pénzügyminisz-
Minisztérium,
Földművelésügyi
Minisztérium,
Igazságügyi Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal, Vagyonkezelő
Ipari Állami
Rt, Állami Vagyonügynökség.
A Pénzügyminisztériumnak, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, a
Földművelésügyi
Minisztériumnak -
az
állam
vállalkozói
vagyonával kapcsolatos információs rendszerben múltban betöltött és jelenleg kialakult, e tekintetben sajátos helyzete megváltozott tevékenységét az l., 2. és a 3. számú
miatt
mellékletben
külön mutatjuk be.
A helyszíni 1992.
ellenőrzés
októb~r
kezdetének és befejezésének határideje:
19.-1992. december 15.
II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
l. Összefoglaló megállapítások Az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos korábbi ciós rendszer zárt és központilag szabályozott volt.
informáA
nem-
zetgazdaság majdnem 100 %-a állami tulajdonban volt. Ez lehetövé tette a központi szabályozást, a "vállalkozások" relatí-
- 5 -
ve alacsony száma pedig gyakorlatilag módot körű
külöző,
szigorú
gyűjtötte
és a
a
teljes
begyűjtésére.
adatszolgáltatás elrendelésére és
gazdasági akciókat nem
adott
Így
a
követő,
előírásokon
Pénzügyi
a piacgazdaság logikáját nélalapuló mérlegeket az APEH be-
Számítástechnikai
Intézet
(PSZTI)
feldolgozta,
Ezen
elsődleges
adatokon nyugvó feldolgozásokat megkapták
egységes ágazati statisztikai rendszerbe (pl. minisztériumok, országos így azok
különböző
sorolt
hatáskörű
az
szervezetek
szervezetek,
aggregáltsági szinten az állami
stb.),
vagyonnal
kapcsolatos információkkal rendelkeztek.
Ez az integrált, központi szabályozási és feldolgÓzási szer
természetszerűleg,
többek
között
a
okán is felbomlott, illetve bomlik fel
rend-
használhatatlanság
attól
a
pillanattól
kezdve, amikor a piacgazdaságra való áttérés, a valódi tulajdonváltás megindult, illetve amikor a vagyon egyre inkább valós érdekviszonyokat
megjelenítő
gazdasági
kategóriává
kez-
dett válni.
A·más gazdálkodási logikára alapozott, de önmagában
kiérlelt
és zárt, az állami vagyonra vonatkozó információs rendszer piacgazdálkodásra való mind mosan már nem volt
képes
erőteljesebb
kielégíteni
áttéréssei egyetlen
igényeit sem. Azaz nem felelt meg sem a piaci a
különböző
szintű
döntéshozók
(pl.
nyeinek.
párhuza-
felhasználó
szereplők,
Országgyűlés,
tulajdonosi jogokat gyakorló szervek), sem az
a
sem
Kormány,
ellenőrzés
igé-
- 6 -
A piacgazdaságra való áttérést alátámasztó, és törvénymódositások
1
folyamatosan és fokozatosan változtat-
ják a feltételeket. Ezekre is támaszkodva mányzati intézményrendszer és szervezeti meglévő
törvények
segitő
változott
a
struktúrája
koris.
A
államigazgatási szervezetek feladata és hatásköre ér-
telemszerűen
módosult.
Az állam vállalkozói
vagyorra
kimutatási
rendszere kiépítési kötelezettségét
a
és
nyilvántartási
törvényi
szabályozás
részben rendezte. Az Állami Vagyonügynökség részére
közvetve
az Állami Vagyonkezelő Rt. - mint tulajdonos számára - elrendelte az információs rendszer
kiépítési
kötelezettségét.
A
tulajdonosi funkciókat ellátó tárcáknak azonban nincs e téren egyértelműen
elrendelt kötelezettsége.
Az ÁVÜ és a KHVM általános információs rendszerrel
és
benne
az állam vállalkozói vagyonára és változásának mérésére adatbázissal, szervezett és
szabályozott
..
adatgyűjtési
és
fel-
dolgozási rendszerrel, technikai háttérrel, információs rendszer fejlesztési elgondolással rendelkezik. Az ÁV Rt az pitása óta eltelt rövid kerűlhetett, 1
idő
ala-
alatt ehhez hasonló helyzetbe nem
csak az elgondolások körvonalazása történt meg.
Az 1988. ev1 VI. torveny a gazdasági társaságokról, az 1989. évi XIII. törvény a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről, az 1991. évi LXV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a cégbírósági nyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. ev1 XXIII. törvény módositásáról, az 1992. évi LIII. törvény a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről, és hasznosításáról, az 1992. évi LIV. törvény az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről, a 126/1992. (VIII.28.) Korm. r. a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről stb. )
- 7 -
Az eddig eltelt leg
különböző
idő
alatt az új tulajdonosok
természetszerű
szinten építették ki információs rendszerüket.
Így az a helyzet állt elő, hogy az állam gazdálkodói vagyonát nemzetgazdasági szinten
tükröző
régi információs rendszer már
nem, az új, a piacgazdálkodás logikájának ciós rendszer pedig még nem
Abból
az adott szervezet feladata, a
rendszer
rendszerek összekapcsolhatósága csak
het.
Így túl azon, hogy az ÁV Rt-nek még nincs
épült információs rendszere, a három
fő
véletlenszerű
teljesen
tulajdonosnál
centrálódó állami vállalkozói vagyon integrált lehetősége
kialakítása
tulajdonosoknál meg-
különböző
lévő
potenciális
informá-
működik.
hogy az információs
következően,
megfelelő
lekikon-
kimutatásának
nem biztosított.
Jelenleg nincs olyan szervezet, amelynek az adattartalom
mi-
nimális egysége biztosításához szükséges koordinációra felhatalmazása lenne .
• Az állam vállalkozói vagyana változásának kimutatásához azonban az
felvázolt
előzőekben
ellentmondások
megoldása
sem
elégséges feltétel. Ugyanis - mint azt a részletes megállapítások mutatják -ma
Magyarországon
nincs
olyan
ahol a szervezeti változásokat folyamatosan lált,
teljeskörű
lalkozói vagyona
nyilvántartás ellenőrzött
és
működne.
követő,
szervezet, kontrol-
Így ma az állam
teljeskörű
számbavételének és
változásai követésének még elvi feltételei is hiányoznak. az egyik
jelentős
a privatizációhoz
bizonytalansági kötődö
tényező
válEz
a vagyonkezeléshez,
bevételek nagyságrendjének és elosz-
tásának a tervezésénél. Vagyis az állam vállalkozói
vagyoná-
- 8 -
val való gazdálkodásnak, a Kormány tulajdonosi szerepe megfelelő
betöltésének az alapfeltétele hiányzik.
Ezen
túlmenően
az állam vállalkozói vagyonának információs rendszere a zetgazdasági információs rendszerének is része.
nem-
Kiépülésének
hiánya miatt a nemzetgazdaság információs rendszere
sem
mű
ködhet teljes egészében.
Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs jellemzője,
mák lényeges
formációs rendszereket
hogy a tulajdonos és
működtető
problé-
különböző
in-
háttér - köztük a kormányzaeltérő
ti információs - szervezeteknél az elemi alapadatok -
tartalommal és mértékben - rendelkezésre állnak. Azonban vagy ebből
az intézmény feladatköre és
fakadó
adatszolgáltatási
kötelezettsége (pl. Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat), vagy az adatrendszer titkos minősítése (pl. APEH), vagy a
működés
személy i,
technikai
Földhivatal), akadályai az
fel tételei ,, (pl.
adatrendszerek
APEH,
integrálhatóságá-
nak.
E többségében
"művi"
• tegrálhatósága
korlátok lebontása az adatrendszerek in-
intézményesített koordinációjának megvalósítá-
sa - legalább elvi szempontból - lehetövé tenné az állam vállalkozói vagyana és annak változásának nemzetgazdasági
szintű
nyilvántartását és követését. A Kormány privatizációs stratégiájának felel meg a tulajdonosi jogok gyakorlásának, a vagyonnal való gazdálkodásnak adott rendszere. Ehhez nem épült ki az állam integráltan
kezelő
információs rendszer.
vállalkozói Így a
folyamathoz és a vagyonnal való gazdálkodás
vagyonát
privatizációs
jövőre
vonatkozó
elgondolásaihoz képest, a hatásokat is kimutatni tudó mációs rendszer
műkődése
fáziskésésben van.
infor-
-
Az információs rendszerek
9 -
ellentmondásai
alapfeltételeit is veszélyeztetik, igy
ma
ellenőrzés
az
lényegében
értelmez-
hetetlen az ÁV Rt nemzetgazdasági átlagtól eltérő zőségének,
jövedelme-
s az ahhoz kapcsolódó ÁSZ vizsgálat azonnali
deményezésének
előírása
is, hiszen
tisztikai rendszer alapján
az
mire
a
eltérés
jelenlegi
egyáltalán
kezsta-
kiderül-
het, több mint félév telik el, s ez- azokfeltárásra kötelezett
ellenőrzés
minimális 2-3 hónapos
véve - értelmetlenné teszi az
időtartamát
figyelembe-
előírást.
2. Ajánlások a Kormánynak Az állam vállalkozói
vagyana
nagyságának
változás méréséhez, a nemzetgazdasági
megállapitásához,
szintű
a
gazdálkodás elemzé-
se érdekében: l. Biztositani kell a
gazdálkodó
tartalmazó regiszter
működtetésének
határozni telepítésének szer
szervezetek
kell
helyét, az adatrend-
és felhasználásának módját.
2. Meg kell határozni a tulajdonosi jogosítványokkal kező ÁVÜ-nél,
körét
feltételeit. Meg
legcélszerűbb
hozzáférhetőségének
teljes
ÁV Rt-nél és tárcáknál az állam
rendel-
vállalkozói
vagyonára vonatkozó alapinformációk körét, az adatszolgáltatási
kötelezettségeket
és
az
információs
rendszerek
összekapcsolhatóságának módját. A szükséges jogi szabályozást ki kell adni. 3. Szabályozni kell a tulajdonosi jogokat gyakorló riumoknál
lévő
állami
vállalkozói
vagyonnal
nyilvántartási feladatokat és beszámolási
minisztékapcsolatos
kötelezettsége-
ket, figyelemmel az ÁVÜ-nél és az ÁV Rt.-nél működő szerekre.
rend-
-
10 -
4. A tulajdonosi jogokat gyakorló
szervezetek
és
az
állam
vállalkozói vagyonára vonatkozó információkat is feldolgozó háttérszervezetek információs rendszerei
összekapcsol-
hatóságát akadályozó elemeket oldani, illetve szükséges.
5. Újra kell szabályozni az állam vállalkozói natkozó
információs
felszámolni
vagyonára
működtető
rendszereket
vo-
szervezetek
adatszolgáltatási kötelezettségét annak érdekében, hogy az adatáramlásban gek
meglévő
legyenek és a
megszüntethetők
végrehajtásban és az időben
felesleges adminisztratív kötöttséa
döntéselőkészítésben,
ellenőrzésben
résztvevők
megfelelő
adatokhoz juthassanak.
6. Kezdeményezni szükséges az 1992. évi LIII. törvény
23.
§
(2) bekezdésének elhagyását.
7. Az ÁV Rt-nek ki kell alakítania az állam gyoná~ak
vállalkozói
va-
változására, hasznosítására vonatkozó féléves je-
lentési kötelezettség feltételeit.
8.
Intézkedni kell, hogy az Állami és
automatikusan
rendelkezzen
Számvevőszék
mindazon
amely az állami statisztika egységes szervezeteket megillet.
rendszeresen információval,
rendszerébe
tartozó
-ll-
Ill. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
l. AZ ÁLLAM VÁLLALKOZÓI VAGYONA NYILVÁNTARTÁSI-INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK HELYZETE A TULAJDONOSOKNÁL 1.1. Állami Vagyonügynökség Jogi szabályozás Az
időlegesen
állami tulajdonban
hasznosításáról és
lévő
vagyon
LIV.
törvény
az
ÁVÜ-höz
tartozó vagyon és az ezzel kapcsolatos tevékenységét
illető
védelméről
szóló 1992.
értékesítéséről,
évi
1992. augusztus 28-án lépett hatályba. E törvény
en, a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb vagyoni kört elő.
löl, illetve többlet feladatot ír
az
A törvény szerint a Kormány évente költségvetés végrehajtásáról
szóló
előző
évi
törvényjavaslat
jeszté~ével egyidejűleg - köteles az
molni a Vagyonügynökség
je-
állami előter
Országgyűlésnek
tevékenységéről,
lami vagyon alakulásáról, hasznosításának
beszá-
a hozzá tartozó eredményéről
és
álaz
Irányelvek végrehajtásáról. A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon alakulásáról Vagyonügynökség
költségvetésétől
készíteni, és azt a beszámolóval
elkülönítve - mérleget egyidejűleg
kell
a kell
előterjesz
teni. A törvény nem rendelkezik a vagyonról mai és tartalmi teti
Főosztálya
felépítéséről.
készítendő
mérleg
A Pénzügyminisztérium
ugyan készített "A
privatizációs
for-
Számvi-
törvények-
-
12 -
kel, azok végrehajtásával kapcsolatos számviteli címen egy összeállítást, de az sem ad
érdemi
kérdésekről"
eligazítást
a
mérlegre. A következőket tartalmazza ugyanis: "E mérleg mérlegszerű kimutatást jelöl, és nem a számviteli törvény által meghatározott mérlegek valamelyikét". Az ÁVÜ intézkedései az állami vagyon nyilvántartására A törvény hatálybalépését vezetői
követően
az Állami
Vagyonügynökség teendőkkel.
értekezlet keretében foglalkozott a
Itt került napirendre az intézmény feladatterve.
előírja
Ez
"a törvény hatálya alá tartozó vagyon felmérését,
az
rendszerezését és az abban bekövetkezett változások tos átvezetését, a kielégítését és a
döntéselőkészitést, megfelelő
a
tájékoztatást
adatok folyama-
befektetői
igények
egyaránt
szolgáló
információs rendszer kiépítését." Az adatok rendszerezését, a földrajzi elhelyezkedés
gazdálkodási
szerinti
forma,
megosztásban
ágazat írja
elő
és a
feladatterv. Nem határozza meg azonban, hogy
a
teljeskörü
nyilvántartás
elkészítése, vezetése mely szervezeti egység feladata, a meglévő
adatok mennyiben használhatók fel és mit kell tenni a
teljeskörűség
biztosításához.
A vagyon nyilvántartásának érdekében a munka az Iradán körűség
már
kezdődött
Informatikai
meg. A nyilvántartás felállítása - a teljes-
érdekében - feltételezi a törvény hatálya alá tartozó
szervekre a címjegyzék rok (saját
tőke
előállítását
és a
megfelelő
és annak bontása) átvételét,
mérlegso-
rögzítését.
-
13 -
A címjegyzék kialakításához az alábbi adatforrásokkal számoltak: - APEH nyilvántartása, - ÁVÜ saját információs rendszere, - Szakminisztériumok címjegyzéke, - KSH adatszolgáltatása. Az APEH-al történt kapcsolatfelvétel - többszöri
levélváltás
után is - negatív eredménnyel zárult. Az APEH elnökének 1992. nov. 5-én kelt válaszlevele szerint az ÁVÜ által kért
adatok
- név és cím - átadása az adótitok miatt nem lehetséges. A KSH-val
történő
kapcsolatfelvételnek a vizsgálat
befejezé-
séig csak részben volt eredménye. Az ÁVÜ két kéréssel fordult a KSH-hoz .. Az egyik az volt, hogy az ÁVÜ-t vegyék fel az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervezetek közé az 1993. évi országos statisztikai adatgyűjtési programról (OSAP) szóló kormányrendelet kialakítása során. A másik kérés a címlista kialakításához szükséges adatok (név és eim) átadása. Az ÁVÜ-nek az OSAP-ba való felvétele a KSH Elnökének ber 10-i válaszlevele szerint nem keretében
gyűjtött
adat
célszerű.
semmilyen
Ugyanis
tevékenység
szükséges célra nem használható fel, az ÁVÜ-nek
novemaz
OSAP
ellátásához pedig
ehhez
kell. A vagyonra vonatkozó adatok nyilvántartásának
elkészítésénél
az Informatikai Iroda az 1991. év végi adatokat zisnak. Erre az készültek,
időpontra
melyből
a rendezömértegek
az adatok
átvezethetők.
a
tekinti
bá-
cégeknél
el-
-
A
rendező
14 -
mérlegek az APEH-nál és a Cégbíróságon
tók. A mérlegek számítógépes feldolgozásáról nincs, így az adatok egy
helyről,
megtalálha-
azonban
mágneses adathordozón
átvételére az ÁVÜ-nek nincs lehetősége. Ezért az ÁVÜ a adatgyűjtés
döntés
szükségességével számol. Ehhez a címlista adatgyűjtés
állítása, majd az alapján az adatlapos
fel
a
saját össze-
szükséges.
Tekintettel arra, hogy ez az adatszolgáltatás önkéntes nem zárható ki, hogy nehézségek merülnek
való
lesz,
végrehajtás
során. Az !992. évi LIV. törvény és rendelet hatálybalépését
a
követően
126/1992.
(VIII. 28.)
Karm.
az ÁVÜ feladattervébe
fel-
vette az ÁV Rt részére történő vagyonátadás teendőit. A konkrét akták és információk átadását a gok, a jogi
előkészítést
tranzakciós
igazgatósá-
és lebonyolítást a Jogi
Igazgatóság
végezte. Sem a feladatterv, sem az ÁVÜ és ÁV Rt. közötti megállapodás nem tartalmazta azonban azoknak a részvényeknek átadás-átvételi
teendőit,
az
amelyek az ÁVÜ-nél találhatók, de a
Kormányrendelet szerint az ÁV Rt-hez tartoznak. Az ÁVÜ-nél a nyilvántartás felülvizsgálata
folyamatban
az ÁV Rt-vel a kapcsolatot felvették, ennek keretében zik a A
ré~zvények
különböző
van, rende-
átadását is.
tranzakciós igazgatóságok
nyilvántartásaiból
az
átadott társaságok adatait kivezették.
Az állami vállalatok felmérése, az alapítói jogok gyakorlása Az 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó állami vállalatoknak gi
legkésőbb
szerződést
1993. december 31-ig kötelességük a társasá-
elkészíteni vagy pedig
az
összehívni, azaz társasággá átalakulni.
alakuló
közgyűlést
- 15 -
A korábbi jogi szabályozás szerint az állami
vállalatok
tartoztak a Vagyonügynökséghez, csak meghatározott bályok által
előirt
nem
jogsza-
- esetekben kerültek az intézménnyel kap-
csolatba.
Az Állami Vagyonügynökségnél az alapitói jogok gyakorlásához - mely új feladat - az állami vállalatok felmérése, a feladatmeghatározás és a végrehajtás szervezetten, ütemesen
bo-
nyolódik.
Az ágazati minisztériumoktól az ÁVÜ megkérte folyamán megkapta a hozzá
tartozó
vállalatok
csőd
október
hó
listáját,
az
elsőszámú vezető
alapító okiratokat, mérlegeket, az adatait, a peres ügyeket, a
és
személyi
vagy felszámolás alatt
álló
vállalatok listáját.
Megalakult a Vállalati Igazgatóság. Feladata, hogy az ÁVÜ-höz tartoz? vállalatokat
előkészítse
a
tranzakciós
igazgatóság
számára.
• A tanácsi alapitásu vállalatok
körének
felmérése
valamennyi megyei önkormányzati hivataltól kérték a által alapitott vállalatok iratait,
ennek
érdekében tanácsok
határideje
1993.
(alapítói
jogok
március 15. Az állami vállalatokkal kapcsolatos gyakorlása, átalakulás, privatizáció
teendők
előkészítése)
érdekében
a feladatokat és a végrehajtás időbeli ütemezését az ÁVÜ zetői
értekezlete határozta meg.
ve-
-
A kijelölt
főbb
16 -
feladatok:
- a vállalatok számbavétele, átfogó felmérése, értékelése, - a vállalatoknál
lévő
állami vagyon felmérése, mégpedig
önállóan vállalkozásban bontásban,
működtethető
egységek
az
szerinti
- a vállalatok privatizációra való felkészítésének végrehajtása. A feladatokat részleteiben írták
elő,
rendelve, melyek a törvény által
előírt
mindegyikhez
határidőt
határidőkhöz
nak. Ezen túl a végrehajtáshoz szükséges
igazad-
intézményen
belüli
munkamegosztást is rendezték és a tárgyi és személyi feltételeket is meghatározták. Folyamatban van - a vállalatok ütemezésben - az ún. rövid
irányítási
kérdőíves
formája
szerinti
vállalati felmérés,
ezt
követi majd a részletes adatlapos átvilágítás. Ezen túl - a KSH, az ágazati minisztériumok és az ÁVÜ korábbi nyilváEtartása szerinti vállalati lista összevetése alapján mindazon vállalatoknak
körlevelet
írtak,
amelyek
még
nem
nyújtottak be átalakulási tervet. Ebben kérik, hogy az átalakuláshoz
szükséges
előkészületeket
tegyék
meg,
illetve
készítsék el a privatizációs tervüket.
Az ÁVÜ Privatizációs Információs Rendszere 1992. november 2-án lépett hatályba a 13/1992. sz.
Ügyvezető
igazgatói utasítás az ÁVÜ számítógépes Privatizációs Információs Rendszerének (a továbbiakban: PIR)
bevezetéséről.
vezetés célja az volt, hogy a privatizációs készen
nyomonkövethető
legyen.
A
folyamat
felsőszintű
A
be-
napra-
privatizációs
-
döntésekhez a vezetés, a tranzakciós
ügyintézők
17 -
döntések
előkészítéséhez
számára megbízható,
máció álljon rendelkezésre. Az
utasítás
pedig
teljeskörű
szerint
a
infor-
az
adatok
rendszerbe juttatása, folyamatos aktualizálása naprakészen megfelelőerr
az ugyancsak elkészült adatbeviteli szabályzatnak
- a felhasználók kötelessége. A PIR adatkészletének helyessége, aktualitása és integritása feletti Iroda feladata.
1992. december 31-ig a PIR
lett párhuzamosan adatrögzítés is. adatok
őrködés
folyik
a
korábbi
az
Ellenőrzési
működtetése
rendszernek
mel-
megfelelő
Így a felhasználók már maguk gondoskodnak az
rendszerbeviteléről,
ugyanakkor - a korábbi
zás szerinti - ún. tranzakciós adatlapokat is
szabályo-
kiállítják
és
az Informatikai Irodához eljuttatják. Az Iroda az adatbevitel helyességét
ellenőrzi.
A PIR induló adatbázisa
döntően
a volt PSZTI vállalati mérle-
gadataira épül. Az adatbázis lehetövé teszi, hogy a tokban resztül
lévő
állami vagyon a privatizációs
követhető
tranzakciókan
ke-
legyen.
A PIR bevezetésemellett jelenleg folyik a is. Ennek során a gyonátadás,
vállala-
társasági. tranzakciók
vagyonkezelés,
egymásba alakulása,
tőkeemelés,
válságkezelés)
továbbfejlesztése (értékesítés, lízing,
rendszerbe
va-
társaságok integrálásán
dolgoznak. A cél annak elérése, hogy az állami vállalatok vagyonának akár a vállalati/társasági
működés,
akár a
különböző
privatizációs technikák alkalmazása révén bekövetkezett gása a vagyon teljes privatizációjáig A PIR gyakorlati téstől
működését,
eltelt rövid
idő
követhető
moz-
legyen.
jóságát, tapasztalatait a beveze-
miatt megítélni még nem lehet.
- 18 -
Adatszolgáltatás Az ÁVÜ számára adatszolgáltatási kötelezettséget - a beszámolón és a hozzá tartozó vagyon alakulásán kívül elő.
nem ír Ennek
jogszabály
megfelelően
időközönként
az is szabályozatlan,
hogy
kinek,
milyen
és milyen adatokat kell szolgáltatnia.
A gyakorlat szerint - melynek ÁVÜ-n belüli szabálya
sincs
az alábbi adatszolgáltatásokat teljesítették. Rendszeres adatszolgáltatás keretében - havonta
készül
ötoldalas
tájékoztató
a
privatizációs
folyamatok állásáról; - havonta
készül
a
privatizációs
ütem
mutató;
- a Világbanknak negyedévenként szolgáltatnak adatokat,
mely
a tájékoztató és a privatizációs ütem adatait tartalmazza. Eseti adAtkérés
többször
NGKM, IKM, PM és az MNB
is
előfordult,
leggyakrabban
az
részéről.
1.2. Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről
és hasznosításáról szóló 1992. évi
126/1992.
LIII.
törvény
a
(VIII. 28.) Karm. rendelet kihirdetésével lépett ha-
tályba. Az Alapító október 28-a volt.
Okirat
elkészítésének
határideje
1992.
- 19 -
Így az információs rendszer nem épülhetett döntéselőkészítő,
ki,
hiszen
döntést hozó és a végrehajtó
erre
apparátus
nem
állt az ÁV Rt. rendelkezésére. A vizsgálat ezért az eddigi információnyújtás technikájának, felhasználásának
és
a
pontosságának, információs
jövőbeni
rendszer kialakitási koncepciójának felmérésére irányult. Az ÁV Rt. alapítását megelőzően tájékoztató anyagat készitett a Kormány részére a hozzá tartozó gazdálkodó szervezetek melyet a 126/1992. lete rögzít) hozzájárulási Alapvetőerr
(VIII. 28.) Kormányrendelet l. sz.
tőkeszerkezetéről
és
alaptőke
az
(a-
mellék-
készpénzbeli
igényéről.
az 1991. évi
rendező
rendező
mérleg és
eredményki-
mutatás képezte az összesítés alapját, de az alábbi területeket is :felmérték, úgymint: - a szervezetek legnagyobb
hitelezői,
adósai,
- a közép- és rövidtávú piaci stratégia, - az"átalakulás és privatizáció jelenlegi helyzete, távú terve, soron
következő
lépése,
- a gazdálkodó szervezet jelenlegi felépítése, tagolása, :figyelemmel a
közép-
jelentős külső
szervezete,
érdekeltségekre
is,
a gazdálkodó szervezet vezetési sémája, az Igazgatóság és a
Felügyelő
Bizottság névsora, az operatív
ségviselőjének
tiszt-
neve, rövid szakmai életrajza.
Az összegezett információk
előállítására
rendelkezésre. A személyi és tárgyi voltak elégségesek, így csak az tése történt meg.
vezetés
igen rövid
:feltételek
alapszintű
(l
idő fő)
információk
állt sem gyűj
- 20 -
Az
első
összesítés
nem
ad
megfelelő
tájékoztatást
Rt.-hez tartozó gazdálkodó szervezetek tényleges mivel abban a már társasági formában gyona
~tértékelten,
a vállalati
ÁV
vagyonáról,
szervezetek
működő
formában
az
működő
va-
szervezetek
vagyonapedig könyv szerinti értéken szerepelt. Az ellenőrzés időszaka alatt az ÁV Rt. alaptökéjét (jegyzett tőke) még nem határozhatták meg, így az nem volt ellenőrizhe tő.
Az ÁV Rt. rendeltetésszerű működésének ellenőrzése számos nehézségbe ütközik. Az 1992. évi LIII. törvény 23. és 25. §-ai két ellenőrzési
talmú
feladatot írnak
elő
tar-
különböző
Számvevőszék
az Állami
részére. A 23.
§ feltételes módban fogalmaz, és
hogy: "ha
előírja,
ÁV Rt. fizetésképtelen vagy nyereségének (osztalékának) téke
l~nyegesen
alacsonyabb a nemzetgazdaságban elért
az
mérnyere-
ség vagy osztalék szintnél, az ÁSZ köteles ennek
okait
fel-
tárni
végső
eset-
és azokat külön jelentésben összegezni. Ez
ben megkövetelheti az ÁV Rt-hez tartozó - a lással együtt - összesen
163
társaság
jövőbeni
átalaku-
gazdálkodásának
el-
lenőrzését.
A 25. §. a Kormány éves beszámolási
kötelezettségéről
kezik. Ez az ÁV Rt. tevékenységéről, a
törvény
rendel-
hatálya
alá
tartozó gazdálkodó szervezetek vagyonának hasznosítási módjáról,
eredményeiről
és az irányelvek végrehajtásáról
beszámolóhoz kell mellékelni az ÁSZ elnökének .ÁV Rt.
tevékenységéről.
szól.
jelentését
E az
- 21 -
A gazdálkodási tevékenység ellenőrzésénél az ÁSZ-nak okfeltáró feladata van, amely feltételes, mert függ az ÁV dálkodási
eredményétől
(fizetésképtelenség, nyereség,
lékszint). Ezzel kapcsolatos, az elégítő
Rt.
ellenőrzés
információrendszer kialakítása,
oszta-
igényeit
is a
működtetése
gazki-
fizető
előirányzat
képesség folyamatos figyeléséhez, a gazdálkodási
kialakításához, figyelemmel kiséréséhez feltétlenül szükséges az ÁV Rt. részéről. Megoldatlan, hogy a nemzetgazdaságban
elért nyere-
jellemzően
ség vagy osztalék szintje milyen információs forrásból és midönthető
kor áll az ÁSZ rendelkezésére, hiszen ennek alapján
el, hogy a gazdálkodásra vonatkozó okfeltáró vizsgálatot végre kell-e hajtani vagy sem. A gazdálkodó szervezetek éves beszámolójukat május 31-ig Számvevőszék
telesek elkészíteni. Ezért az Állami a gazdálkodással kapcsolatos okfeltáró tásait legkorábban a tárgyévet
követő
összefoglalni. Ez azonban ellentmond annak a
Elnökének megállapí-
ellenőrzés
november
kö-
hóban
lehet
törvényi
köte-
lezettségnek, hogy az Állami Számvevőszék Elnökének az ÁV Rt. tevékenységéről
szóló jelentését az
előző
évi
ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat sével - az államháztartásról szóló törvény legkésőbb
a költségvetési évet
egyidejűleg
követő
53.
állami
költ-
előterjeszté
§-a
nyolc hónapon
szerint belül
kell benyújtania.
Mindezért az 1992. évi LIII.
törvény
23.
§
(2)
bekezdése
végrehajthatatlan. Az ÁV Rt-nél az ellenőrzés időszakában - 1992 decemberében kinevezett tak.
középvezetők,
információs szakemberek még nem vol-
Így csak tájékozódás alapján lehetett megítélni a
beni információs rendszerükre vonatkozó elgondolásokat.
jövő
- 22 -
Ennek - a
elemei:
fő
legsürgősebb
dálkodó
minimál-rendszer kiépitése érdekében a
szervezetektől
származó 1991. évi adatbázis
gazszámi-
tógépre vitelét tervezik, amelyek alkalmasak az elemzésekre is. A rendszer kialakitását gátolja, hogy nem eldöntött
az
ÁV Rt. telephelye; - a végleges rendszer kialakitására
az
ÁV
versenytár-
Rt.
követ elmé-
gyalás kiirást tervez. A versenykiirás tartalmi
nyeinek poritos megfogalmazása érdekében a PHARE program fi·nanszirozásban a belga lbf Consuiting cég egy tésű
első
közeli-
javaslatot adott az információs rendszer tartalmára;
tárgyalásokat kezdtek a céginformációs rendszerek
megisme-
résére. Saját információs adatbázisuk
tartalmi
felmérése,
összeállitása folyamatban van. A Miniszterelnöki Hivataltól kapott információ szerint 1993 februárjában az ÁV Rt. jegyzett tökéjét megállapitották, a hatáskörébe tartozó szervezetek vagyonát az 1991. évi rendezőmérlegek alapján felmérték .
• Az ÁV Rt. a vagyoni köréhez tartozó és már társasági formában működő
gazdálkodó szeevezetek dokumentum- és
ÁVÜ-től veszi át.
iratanyagát
A 4. sz. mellékletben bemutatott ÁVÜ-ÁV Rt.
közötti megállapodás és egyezség tervezete az keretét
tartalmazza.
időszak alatti -
az
E
szerint
gondoskodtak
átadás-átvétel az
törvény hatálybalépése és az ÁV Rt.
átmeneti megala-
pitása - ÁVÜ döntések végrehajthatóságáról is. A megállapodás tervezete szabályozza az átadás tartalmát, módját és lebonyolitás formáját, ütemezését, külön kiemeli a szakmai kumokat, valamint a folyamatban
levő
tranzakciókat.
specifi-
- 23 -
Az átadási-átvételi folyamat vizsgálata során megállapítható, hogy az ÁVÜ-től már teljeskörűek.
átvett
vállalkozások
Hiányzik az átadási
ségi nyilatkozat. Ez hátráltatja
dokumentumai
jegyzőkönyv amielőbbi
vagy a
nem
teljes-
teljes tulajdono-
si körre vonatkozó információk feldolgozását és gátolhatja az ÁV Rt.-t a tevékenysége, feladatköre megkezdésében is. Ugyanakkor igaz az is, hogy az ÁV Rt. a
személyi
és
tárgyi
feltételek kiépülésével a dokumentumok tételes feldolgozására csak fokozatosan lesz
alkalmas.
Az
átadás-átvételi eljárás
jelenlegi helyzete az érintett vagyonkezelési ciós ügyletek
időleges
és
privatizá-
leállását okozta.
Az ÁV Rt. tulajdonába került és még át nem alakult gazdálkodó szervezetek közül az ÁVÜ-nél csak azon vállalatok információs anyaga kat, az
lelhető erről
fel, amelyek már
kezdeményezték
átalakulásu-
szóló dokumentumok átadása még nem történt meg.
Ebbe a körbe tartozó vállalatokról az információt közvetlenül a gazdálkodó
szervezetektől
A minisztériumoktól lésügyi
történő
kell beszerezni. dokumentumok átvétele a
Minisztériumot kivéve, még nem
1.3. Tulajdonosi jogosítványokkal A 126/1992.
kezdődött
rendelkező
(VIII.28.) Kormányrendelet
Földműve
meg.
tárcák
2.
§
(l)
bekezdése
szerint a 2. sz. melléklet sorolja fel a törvény hatálya tartozó vagyont
működtető
alá
országos közszolgáltató tevékenysé-
get ellátó szervezeteket, amelyek tekintetében az állami lajdonosi jogokat a tevékenység ellátásáért
felelős
tu-
miniszter
gyakorolja. A tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek közül ügyminiszter, a Honvédelmi miniszter •. a Népjóléti a Pénzügyminiszter, a Nemzetközi
Gazdasági
az Igazságminiszter,
Kapcsolatok
mi-
-
nisztere, a
Földművelésügyi
24 -
miniszter, a Miniszterelnöki
vatal csak kevés és nem tipikusan végző szerű,
vállalkozói
tevékenységet
vállalatnál rendelkezik jogositványokkal. Bár
értelem-
hogy ezen szervezetek vagyona része az állam vállalko-
zói vagyonának, az információs rendszer szempontjából gük és
Hi-
jelentőségük
nem indokolta
jelle-
a vizsgálatba való bevoná-
sukat. A felsorolt tárcákon kivül
jelentős
állami vállalkozói vagyon
feletti tulajdonosi joggal egyedül a Közlekedési,
Hírközlési
és Vízügyi miniszter rendelkezik. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium A részben vagy tartósan állami tulajdonban maradó szervezetekről
szóló 12611992.
(VIII. 28.)
Korm.
gazdálkodó rendelet
a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztert állámi tulajdonosi jogok gyakorlásával 32 vállalatnál - Magyar Állami Vasutak, GYSEV Rt., Magyar Posta Vállalat, VOLÁNBUSZ és 28
VOLÁN
Vállalat - jelölte ki. A rendelet megszabta a társaság
jegy-
zett tökéjének és a tartós állami üzletrészek arányának legalacsonyaQb mértékét is. A kijelölt vállalatok a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.törvény hatálya alá tartozó tevékenységet vége znek. Az 1992. évi LIII. tv. nem rendelkezik a Korm. rendelet
alapján
állami
126/1992. (VIII. 28.)
tulajdonosi
jogokat
ellátó
miniszterek tekintetében az ÁV Rt-re azonos módon előírt közi és éves
kötelező
kötelezettségről.
beszámolási
év-
Idézett
tv. a miniszterek tulajdonosi joggyakorlására - a Kormány által meghatározott
időpontig történő
átalakítás, vagyonkezelés,
értékesítés,
alapítása vonatkozásában - az ÁV megfelelő
alkalmazását írja
gazdasági társasággá való
elő.
Rt-re
gazdasági vonatkozó
társaság szabályok
A hozzá tartozó vagyon
tör-
- 25 -
vényes és eredményes
működtetéséhez
szükséges
és értékelési rendszerre vonatkozóan nem ír
nyilvántartási
elő
egységes
mát, azt a tulajdonosi jogot gyakorló saját hatáskörben
séala-
kítja ki. A KHVM is saját maga
terve~i
kialakítani a tulajdonosi
jogok
gyakorlásához szükséges adatszolgáltatási rendszert a miniszterhez tartozó országos közszolgáltató gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan, adta
lehetőségek
tevékenységet a
számviteli
és egyéb ágazati sajátos
kolt figyelembevételével. Ehhez továbbra is korábbi évek alatt kialakított KHVM nyerhető
évi
körűlmények
ellátó törvény indo-
felhasználják
adatgyűjtési
a
rendszerből
adatokat. A szükséges adatszolgáltatást a KHVM 1993.
adatgyűjtési
rendszerébe beépítik. Tervezik majd ezen tú-
l i adatok bekérését is.
Mindezek
összeállítása
folyamatban
van. 1992. év során a KHVM vezetői döntéselőkészítő információs rendszere a vagyon megfigyelésére is kiterjedt. Ennek dokumentumai: - A vagyonmegosztás alakulása a közlekedés, posta és távközlés, valamint vízgazdálkodás ágazatokban, továbbá a köztekedési eszközjavítás szakágban. Az 1989-91 évekre kiterjedő megfigyelés az 1991. december 31-ig érvényes számviteli előírások szerinti tagozódású. Tájékoztató a közlekedés, posta és távközlés, a vízgazdálkodás és autójavítóipar területén müködő egyszeres könyvvitelt vezető társas és a Vállalkozási nyereségadó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozók 199!. évi gazdálkodási _adatairól. - Kijelölt szervezetek - köztük a tulajdonosi joggyakorlással érintett 32 szerv is - 1992. január l-jei rendező mérlegeinek összesített adatai. A minisztérium saját maga szervezte meg az 1991. évi mérlegekből az új számviteli törvény szerint - készített rendezőmérlegek feldolgozását.
- 26 -
A megfigyelés a számviteli tv. által előirt mélységben a vagyonnal, vagyonmozgással kapcsolatos valamennyi elemre kiterjed, az az ellenőrzés igényeit is kielégíti. -Vállalatok vagyoni helyzete 1991. december 31-én. - Ezen túlmenően számítógépes lekérdezési rendszert alakítottak ki a leírt területekre. Ezek: pénzügyi mérlegadatok 1989-91., vagyonalakulás bemutatása 1988-91., az 1992. január l-jei rendező mérleg főbb adatai. Az ágazat 1991. évi statisztikai évkönyvét maguk készítették el. A minisztérium saját hatáskörben, külön kérte
be
működtetőktől
szükséges
a tulajdonosi jog gyakorlásához
a
vagyont in-
formációkat. Tervezik további szükséges információk bekérését előírások
is. Új elemként egy - a vagyonvédelmi vonatkozó -
szerződésbejelentési
rendszert is
betartására
kialakítottak,
s ezt 1992. október 19-én az érintett gazdálkodó szerveknek megküldték. A bejelentési kötelezettség kiterjed minden érintett és eddig megkötött és minden újólag megkötendő szerződésre, még azok megkötése előtt. E szerződések számítógépes feldolgozásának kialakítása most van gyelni'szándékozott adatok
folyamatban,
adatrögzítő
lapon
a
történő
megfinyilván-
tartásával. A megfigyelési rendszerek jól szelgálják a tulajdonosi
érde-
kek érvényesítését, mivel tartalmazzák
körbe
a
tulajdonosi
tartozó vagyonelemek induló állomanyát és biztosítják a bekövetkező
vagyonmozgások és a társasággá alakulások elvárt ala-
posságú
véleményezhetőségét.
A KHVM-nél gondot okoz az, hogy a az APEH 1992. január
I-től
gazdálkodók
mérlegadatait
nem dolgozza fel és azt az
feldolgozott formában nem kapja meg. A
Cégbíróságon
ágazat letétbe
helyezett mérlegnek a minisztériumi tulajdonosok érdekeit kielégítő
feldolgozása nincs elrendelve, így ma
Magyarországon
- 27 -
valamennyi tulajdonosi joggyakorló saját maga szervezheti ezt majd meg. A KSH nem vállalta át
az
APEH
által
1991.
évig
szolgáltatott gazdasági adatok feldolgozását. A KHVM szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek, valamint a Kormány információs szervezetei között egységes információs kapcsolati rendszer jelenleg nem létezik. Az 1026/1992. írt
(V. 12.) Korm. határozat
elő határidőt
1993.
június
30-ával
a Kormány információs rendszerének kialakí-
tására, a kormányzati és más közigazgatási információs
rend-
szerek közötti kapcsolatok intézményesitésére. A
1992.
augusztus 12-i
keltezésű,
a közigazgatás
korszerűsítésére
natkozó minisztériumi feladattervében 1992. határidőt
írt
elő
KHVM
XII.
31.
vo-
belső
az ágazat javaslatainak kidolgozására.
Az "OSAP"-rendszer tervezett bevezetésével minden tulajdonosi
jogokat
gyakorló
amennyiben
szervezet
az
információs
igényét kielégíti - egy új, egységes információs rendszer lép életbe. Az "OSAP"-rendszer a párhuzamos adatfeldolgozásokat is hivatva lesz kiszűrni. A tárca ennek keretében ban áll
~
KSH-val és a
információs rendszer
jövőre
vonatkozó ágazati
működtetését
kapcsolatstatisztikai
az OSAP-rendszer
keretében
tervezi megvalósitani. Az ágazatban ezideig csak egyes koncessziós pályázatok kiirására, illetve
előkészítésére
került sor. A
vántartásának rendszerét csak a
nyil-
szerződések
későbbiekben
alakitják
ki.
Koncessziós díj még nincs. Az 1992. évi LIV. törvénnyel kapcsolatos feladatokat - figyelemmel az ÁVÜ-höz kerülő állami vagyon átadására,
illetve
a
tulajdonosi és az alapitói jogok gyakorlására - a KHVM és ÁVÜ között 1992. szeptember 2-i
keltű,
közös
jegyzőkönyv
tartal-
- 28 -
mazta. Az ÁVÜ ügyvezető igazgatója 1992. szeptember KHVM-hez küldött levele mellékletében külön is
25-én
a
megfogalmazta
az 1992. évi LIV. törvény alapján ÁVÜ-höz kerülő vállalatok átadásával kapcsolatos részletes ÁVÜ igényeket. A KHVM a kért anyagokat 1992. szeptember 24-ig, illetve 1992. október 19-én adatgyűjtési
adta át. Ebben szerepel a KHVM
rendszere kereté-
ben rendelkezésre álló 38 db pénzügyi mérleg átadása is,
kü-
lön jegyzék alapján. Így az ágazatba sorolt - a törvény
sze-
rint a későbbiekben átalakuló - vállalatok
listáját
az
ÁVÜ
megkapta. Az ÁV Rt. az átvétellel kapcsolatban a tárcát a vizsgálat lezárásának
időpontjáig
még nem kereste meg. A
tudomása van arról, hogy 1992
augusztusában
vállalatoktól közvetlenül kértek be kész a nála
2. A
MEGLÉVŐ
meglévő
Minisztériumnak a
hozzátartozó
dokumentumokat.
A
KHVM
dokumentumok átadására.
INFORMÁCIÓS RENDSZEREK
llASZNOSÍTllATÓSÁGA
AZ
ÁL-
LAM VÁLLALKOZÓI VAGYONA NYILVÁNTARTÁSÁNAK KIALAKÍTÁSÁHOZ Az állam.vállalkozói vagyorra tulajdonosoknál
történő
tartása induló helyzetének meghatározásában és kialakításában - mind zésre
álló
vagy
meglévő
kontrolljának
feladatkörük, mind a
kifejleszthető
nyilvánrendelke-
adatrendszerek
alapján
kulcsszerepe a Kormányzat információs szervezeteinek van.
2.1. Központi Statisztikai Hivatal A jogi
személyiségű
Statisztikai Hivatal
gazdasági szervezetek számát (a
továbbiakban:
KSH)
a
Központi
nyilvántartási
rendszere figyeli és ezekre tartalmaz információt. Tárolja szervezet nevét, székhelyét, levelezési számjeiét és egyéb
olyan
technikai
eimét,
jellegű
a
statisztikai információkat,
- 29 -
amelyek segítséget nyújtanak az adatszolgáltatói körök kijelöléséhez, illetve lehetövé teszik a eimlisták készítését, a beérkező kérdőívek teljesség-ellenőrzését
és az
adatok
fel-
dolgozását. 1992. augusztus 31-én ezek száma 62.383 volt. A nem jogi mányát a
személyiségű
KSH
1990
törzsadat állományát
gazdasági társaságok törzsadat
novemberében, 1992-től
az
az
egyéni
APEH-től
állo-
vállalkozások
átvette.
A nem jogi személyiségű gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások száma meghaladja a 638.000 . Törzsadataikat az APEH gyűjtötte, a nyilvántartási rendszer gondozása a PSZTI-nél történt. A költségvetési rend vagyegyéb formában
működő
statisztikai
adatszolgáltatók nyilvántartását a PSZTI vezette. A KSH
ezek
közül eddig csak az egyedi statisztikai adatszolgáltatásra kijelölt központi költségvetési szervek állományát vette át. A nem jogi
személyiségű
gazdasági társaságok, az
lalkozások és a költségvetési szervek átvett
egyéni vál-
adatállományai-
nak KSH vizsgálata azt mutatta, hogy a név- és címadatok
na-
gyon hiányosak és pontatlanok, a besorolások nem következetesek, az aktualizálás nem "naprakész". A KSH nyilvántartás alapja 1989. december 31-éig a törzskönyv volt. 1990. január l-jei hatállyal a törzskönyvi
nyilvántar-
tás a cégbíróságok hatáskörébe került. A szervezetek egyedi azonosítására a törzsszám szolgál, amely egy tartalom nélküli sorszám. A törzsszám a szervezet lásától
megszűnéséig
változatlan és
a
szervezet
után sem használható más szervezet azonosítására.
alaku-
megszűnése
- 30 -
A KSH-APEH közös munkabizottság által kialakitott adószám ll jegyű, amelynek első 8 jegye törzsszám jellegű egyedi azonosító (7 jegy sorszám, l jegy az ellenőrző szám) a 9. számjegy az ÁFA kód, amely azt fejezi ki, hogy a gazdálkodó az általános forgalmi adó alanyaként bejelentkezett-e az adóhatóságnál vagy sem. A 10-11. számjegy az illetékes adóhatóság kódja. Az első 8 számjegy egyszersmind a statisztikai számjel első 8 számjegye is, vagyis a statisztikai adatszolgáltatók egyedi azonositója.
A cégbiróságok
!992-ben
szervezett
adatszolgáltatásra
vállalkoztak. Az APEH viszont adóalany nyilvántartást és nincs felhatalmazása a okirat
bejelentett
adatok
nem
vezet,
pontosságának
szintű ellenőrzésére.
Mindebből
az következik, hogy ma Magyarországon
kontrollált,
teljeskörű
nincs
sehol
szervezeti nyilvántartás. A gazdálko-
dó szervezetek hatalmas tömegét
a
jelenlegi
nyilvántartási
rendszerek egyike sem képes kezelni. Ez azért érdemel figyelmet, mert pl. az ÁVÜ
vagyon
nyilván-
tartási rendszerének kiépítésénél a hozzá tartozó vállalatok, társaságok számát
ellenőrizni
nem lehet. A
teljeskörűséget
regiszter hiányosságai miatt kimondani nem lehet, ezt a dálkodó szervezetek
jelenlegi
statisztikai
és
a
gaz-
cégbírósági
nyilvántartási rendszere nem biztosítja.
A KSH a nyilvántartási rendszer korszerűsitése érdekében 1992 februárjában a Kormány részére előterjesztést készitett "A külföldi működő tőke befektetés és a vállalkozások tulajdonosi szerkezetének statisztikai megfigyeléséről". Az előterjesztésben foglaltakkal az IM nem értett egyet és ellenezte annak Kormány elé terjesztését.
-
31
-
Az előterjesztést a Gazdasági Kabinet tárgyalta meg és elő írta, hogy az IM biztosítsa a nyilvántartási rendszerből származó adatok átadását 1992. szeptember 1-i
határidővel.
Ez
a'vizsgálat lezárásáig részlegesen történt meg. A KSH kezdeményezte a tulajdonosi szerkezet, a ködő
tőke
tett
előterjesztés,
megfigyelését. A Gazdasági Kabinet a továbbiakban a
tisztikai
megfigyeléséről
részére
vállalkozások
működő
nosi szerkezete és a külföldi
külföldi
tőke
készitulajdo-
befektetés
szólt. Ebben leszögezik,
belül a külföldi
működő
tőke
szerkezetről
nagyságáról és a
nyok változásáról. A tulajdonosi
je-
átfogó és
ezen
tulajdonviszo-
hiteles
körről
sta-
hogy
lenleg egyetlen államigazgatási szerv sem rendelkezik és hiteles információkkal a tulajdonosi
mű
információk-
kal a cégbíróságak rendelkeznek. A mai napig nem született döntés arról, szerkezetre vonatkozóan ki
gyűjtse
hogy
a
tulajdonosi
és szolgáltassa az
datokat. A számviteli törvény hatályba lépése óta
a
alapalegtel-
jesebb,információval a cégbíróságak rendelkeznek. Őket ban a hatályos törvények nem kötelezik szerkezeÍének, vagyonának, sára és statisztikai célokra A KSH kezdeményezte a
a
cégek
vagyonváltozásának történő
azon-
tulajdonosi
nyilvántartá-
átadására.
nemzetgazdasági
teljesitmények
adat-
forrásainak megteremtését. Ezt a 5. sz. melléklet mutatja be.
2.2. Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat A Cégnyilvántartási és Céginformációs ban: Szolgálat) az
IM
szervezeti egységeként
Informatikai működik,
ben az IM Informatikai és Jogi
Szolgálat és
létszáma 3
Jogi fő,
Főosztályának
is
(továbbiakFőosztályának
vezetője vezetője.
egy-
- 32 -
A Szolgálathoz tartozó információk egy önálló, autonom információs rendszert jelentenek.
Elsődleges
zék információinak cégbírói
számítógépes
fontosságú a cégjegynyilvántartása
kezelése. Ez 1992. december 31-ig válik teljesen Másodsorban biztositania (cégjegyzék,
letéti
kell
a
mérleg,
melléklet, cég aktákból
teljes
kiépitetté.
cégnyilvántartást, kiegészítő
eredménykimutatás,
kigyűjthető
egyéb adatok)
használók részére. E szolgáltatáshoz
a
és
külső
szükséges
fel-
kapacitás
még nem kiépített. E fázist a tenderpályázat alapján 1993. március 31-re tervezi az IM megvalósítani. A
műszaki
megvalósítás automatikusan nem jelenti a
mációs rendszer
külső
céginfor-
kapcsolatainak (pl. ÁVÜ, ÁV Rt, az
in-
tegrálódó KSH) tisztázását. Ennek még külön koordinációs munka keretében kell - és lehet - eleget tenni.
A jelenleg
meglévő
jogszabályokban
•
információs rendszer kizárólag a
előírt
cégbírák
feladatkörének ellátását szolgálja. Ma
semmilyen jogszabály nem írja
elő,
hogy a
Szolgálat
információkat nyújtani az állam vállalkozási
köteles
vagyonát
nyil-
vántartani köteles tulajdonosi szervezetek részére.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi ügyeletéről
szóló 1989. évi 23.
törvényerejű
rendelet
felelőír
ja, hogy a Szolgálat a hatóságok cégnyilvántartásában szereplő
adatokat összesitse és azokat a
központi
államigazgatási
szervek részére ingyen köteles rendelkezésre bocsátani. nak térítés ellenében és csak a cégjegyzékben tokról adhat tájékoztatást.
szereplő
Másada-
- 33 -
Ugyanakkor az is megállapítható, hogy
az
állam
vállalkozói
vagyorra tulajdonosok szerinti nyilvántartás összehangolásához, a teljeskörűség biztosításához a cégjegyzékszám, az adószám és a KSH dani. A
Számvitelről
jelzőszám
összekapcsolhatóságát meg kell ol-
előírása
szóló 1991. évi XVIII. törvény számos
alapján a Szolgálat tevékenységén
közelíthető
keresztül
állam vállalkozói vagyonának információs
az
rendszere.
Elemi adatként tartalmazza ugyanis: - a jegyzett
tőkét,
- a cégjegyzékben egészítő
mint
a
cégbíróságon bejegyzett
megjelenőszámos
adatot, amely a mérleg ki-
mellékleteként is megjelenik; (egyszerűsí
- a cégbiróságoknál letétbe helyezett beszámolót tett éves beszámoló, tai a
tőkét;
egyszerűsitett
mérleg), amelynek ada-
nyilvánosak;
kiegészítő
mellékletet - amely
kiegészítő
és
részletező
adatokat, magyarázatokat, szöveges értékelést is
tartalmaz
és segíti többek között a vagyoni helyzet megítélését .
•
Mindezek szerint a Szolgálat adatbázisa egyik
legfőbb
lo alapja lehet az állam vállalkozói vagyona
tulajdonosoknál
történő
kiindu-
nyilvántartásának.
2.3. Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési
Hivatal
Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs rendszer kiépítéséhez az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési
Hivatal
(továb-
biakban: APEH) adatbázisának is szerepe lehet. E vagyonához kapcsolódó (XII. 30.)
elsődleges
Korm.
adatgyűjtést
rendelettel
Korm. rendelet 2. §-a írja
elő
ugyanis
módosított a
következők
a
186/1991.
55/1991. (IV. ll.)
szerint:
- 34 -
"A Hivatal feladata a mérlegbeszámolók (vagyonkimutatások) adatainak ... összegzése, feldolgozása és ezekről a kormányrésztvevő
zati gazdaságpolitika kialakításában
állami
szer-
vek, a törvényhozás részére információk szolgáltatása." Az APEH 1991 évben feldolgozta az azévi mérlegbeszámolók adatait, az akkor még Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló Pénzügyi és Számítástechnikai Intézet (a továbbiakban: PSZTI) keretében. A pénzügyminiszter 1992. január l-jei hatállyal úgy szüntette meg a PSZTI-t, hogy részben önálló
költségvetési
ként beolvasztotta az APEH-ba. Ezzel adatkörét a
következőkkel
egyidőben
az
intézményAPEH
fel-
egészítette ki: "A Pénzügyminiszté-
riumnak adatot szalgáltat és kielégíti a számítástechnikai és információs igényeit. Az APEH elnökének 13/1992. utasitása alapján a PSZTI-t és
az
Adóelszámolási Irodát 1992. jún. 30-ával összevonták.
Az
új
szervezet neve: Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési
Számí-
tástechnikai és
Intézet
Adóelszámolási
Hivatal
(SZTADI),
amelynek
felada1ául az adózási folyamatokkal kompatibilis központi informatikai szervezet hatékony
működtetését
határozták meg .
• A
186/1991. (XII.30.)
Kormányrendelettel
55/1991. (IV.11.) Kormányrendelet feldolgozását. Az 1991. évi
előírja
rendező
a
módosított
mérlegbeszámolók
mérleg és eredménykimuta-
tást - a PM miniszteri értekezletének
döntése
értelmében
nem dolgozták fel. Az indokolás szerint azért, mivel dolgozás fedezete az APEH költségvetésében nem áll
a
fel-
rendelke-
zésre (6-7. sz. melléklet). Így az APEH a Kormányrendeletben foglalt ezirányú kötelezettségének nem tett eleget. Az APEH a
vagyonra
vonatkozó
információkat
beépítette
1992. évi adóbevallások nyomtatványaiba (8. sz. melléklet).
az
- 35 -
Az 1992. évi társasági adókötelezettség bevallását 1993. február 28-ra határozta meg az adózás
rendjéről
szóló 1991.
LXXXV. törvény. Az ehhez szükséges könyvviteli társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
évi
zárlatot a V. fejezet
19. §-ának (10) bekezdéseszerint az adóalanynak 1992. december 31-ei fordulónappal az adóévet
követő
év
február
15-éig
kell elkészíteni. A Számviteli törvény szerint: "82. § (2) A ket t ős könyvvit e l t vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból ...... de legalább az éves beszámoló elkészítését megelőzően főkönyvi kivanatot köteles készíteni. Az éves beszámolót a tárgyévet követő év május 31-ig kell letétbe helyezni."
Így az APEH által kért adatszolgáltatás számos olyan gazdasági esemény hatását nem tartalmazza, amely az éves" beszámolóban már szerepel. Ilyen tipikus példa az osztalék,
vezetőál
lású dolgozók prémiuma, kártérítési igény, késedelmi kamat, értékpapírok értékvesztésének elszámolása, céltartalék képzése. Az APEH a társasági adóbevallás
adatanyagának
kibővítésével
kívánta a vállalkozói vagyon felmérését, az éves hoz hasonló
adatok
beszerzését
elősegiteni.
adattartalom azonban a korai beküldési
határidő
ges eltérést mutathat a hiteles éves beszámolók
beszámolókA
kibővített
miatt
lénye-
tartalmától.
Így feldolgozásuk a nemzetgazdasági teljesítmények
becslésé-
hez alkalmasak. Az éves beszámoló hitelessége, valóságtartalma,
hozzáférhető
sége miatt jól hasznositható lehetne. Azonban a két érintett, éves beszámolóval
rendelkező
róság azt nem dolgozza fel.
szervezet az APEH és
a
Cégbí-
-
36 -
Az APEH álláspontja szerint az adóigazgatási feladatokhoz a mérlegek feldolgozására nincs szükség, mert a tárgyidőszaki adatok a májusi adóbevallásnál további 12 adat bekérése útján előállíthatók. Az adózás
rendjéről
szóló módosított törvény 47. §-a
az adóbevallást - összesítése után - csak az állami
szerint statisz-
tika egységes rendszerébe tartozó szervek használhatják KSH, minisztériumok, 'Legfőbb Ügyészség, MNB, Versenyhivatal, Országos Munkaügyi Társadalombiztosítási
Főigazgatóság,
MTA,
fel:
Gazdasági
Főfelügyelőség,
Országos
önkormányzatok.
Eszerint az Állami Számvevőszék rendszeresen és automatikusan nem részesülhet a feldolgozott adatokból, információkból.
2.4. Földhivatal Az állam vállalkozási vagyonának része az
ingatlan
is.
Az
ingatlannyilvántartást az 1972. évi 31. tvr. és a végrehajtására kiadott 27/1972.
(XII. 31.) MÉM rendelet szabályozza.
Többek között kimondja, hogy.az ingatlannyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése és az ingatlannyilvántartás
vezetése
a Földhivatal hatáskörébe tartozik. Követelmény, hogy a nyíivános ingatlannyilvántartás az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó gokat a valóságos állapotnak
megfelelően
tartalmazza
és
telesen tanusítsa a feltüntetett adatok, bejegyzett jogok tények fennállását, annak érdekében, hogy e törvényes védelemben részesüljenek.
jogok
johiés
megfelelő
- 37 -
E nyilvántartás az alapja az ingatlanforgalom lebonyolódásának és ellenőrzésének, a földeket érintő tervezésnek, a rendeltetésszerű
kai
földhasználat felülvizsgálatának, a
adatgyűjtésnek.
Az ingatlanvagyon mennyiségének, változásának helyzete országosan és a fővárosban szinten az jellemző, hogy a beérkezett %-a
statiszti-
határidőn
túl
el,
intéződik
nyilvántartási
eltérő.
Míg
ügyiratok
addig
országos mintegy
fővárosban
a
ez
9 az·
arány 66 %.
Az elmaradt ügyek feldolgozását és a naprakészség megteremtését meggyorsítja a PHARE program keretében biztosított gatás, mely
lehetőséget
nyújt arra, hogy
1994-re
támo-
valamennyi
földhivatal rendelkezzen számítógépekkel. Ahhoz, hogy 1995-re megvalósuljon a hiteles
ingatlannyilván-
tartás a szükséges költségfedezetet biztosítani kell. A tisztán állami tulajdonban összesíthetők
ban
nem
lévő
ingatlanok
kigyűjthetők
és
a központi számítógépes állományból. Azt azon-
lehet
megállapítani,
hogy
az
újonnan
Rt.-k, Kft.-k stb. földtulajdonából mennyi az don, mert tulajdonosként a
gazdasági
létrejött
állami
társaságnak
tulaj-
neve
van
feltüntetve, a társaságat alapítók és a vagyoni hányad aránya. azonban nincs.
Budapest, 1993. március 10.
ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
ME L L É K L E T E K az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási és információs rendszere c. V-22-42/1992/93. sz. Jelentéshez
Budapest, 1993. március
T A R T A L O MJ E G Y Z É K
l. sz. melléklet Pénzügyminisztérium 2. sz. melléklet Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 3. sz. melléklet Földművelésügyi
Minisztérium
4. sz. melléklet ÁVÜ-ÁV Rt. Együttműködési egyezség és megállapodás 5. sz. melléklet A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezései a zetgazdasági
teljesítmények
adatforrásainak
nembizto-
sítására
6. sz. melléklet APEH Elnökének levele a
Pénzügyminisztérium
helyettes
államtitkárának 7. sz. melléklet APEH Elnökének levele valamennyi Megyei Igazgatóságnak 8. sz. melléklet Társasági adóbevallási üres adatlap
l . sz. melléklet Pénzügyminisztérium
Az információs rendszer PM-re vonatkozó jogszabályi háttere Az állami lévő
pénzügyekről
szóló 1979. évi II. törvény
hatályban
52. §-ának d) pontja szerint "a számvitel feladata, hogy
lehetövé tegye a
ellenőrzését,
gazdálkodás
s
összefoglaló
gazdasági számítások készítését." A törvény 59. §-ának(!) bekezdéseszerint "a pénzügyi információrendszert a
népgazdasági
információrendszer
részeként
úgy kell kialakítani, hogy segitse a pénzügyi folyamatok megtervezését és alkalmas legyen azok
ellenőrzésére."
A törvény 60. §-a szerint "A mérlegbeszámolót, a költségvetési beszámolót és a pénzügyi információrendszer egyéb
elemeit
össze kell hangolni az állami statisztikával és a népgazdasági tervezés információrendszerével, s alkalmassá kell tenni népgazdasági számításoknak az elkészítésére is."
• Az állami gyi
pénzügyekről
szóló_törvény a számviteli-és
információrendszer
fogalmi
kategóriáját
pénzü-
használja.
A
számviteli információrendszer 1991. év végéig funkcionált is. Az 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról
bevezette
az
államháztartás információs rendszerének intézményét, anélkül, hogy körvonalazná ennek fogalmát, tartalmát. A paragrafusa ről,
előírja,
fejlesztéséről
hogy az információs
törvény
rendszer
114.
működésé
a Kormány gondoskodik. Ezt a feladatot
pénzügyminiszter feladat- és
(IX.15.) Korm. rendelet a
hatásköréről
következőképpen
szóló, az rendezi:
a
50/1990.
- 2 -
"12. § A pénzügyminiszter - a Központi
Statisztikai
Hivatal
elnökével együttműködve - kialakítja, szabályozza és működte ti az államháztartás minden alrendszerét magában foglaló államháztartási információs rendszert." Feladata továbbá,
hogy
a KSH elnökével egyetértésben szabályozza a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét. A Kormányrendelet 1991 .. évi módosítása a pénzügyminiszter feladatai közül hatályon kívül helyezte a mérlegbeszámolók (beszámolás) adatszolgáltatási rendszerének feladatát. A mérlegbeszámolók adatainak összegzése, feldolgozása az APEH feladatát képezi a ma hatályos szabályozások alapján. A számviteli törvény 93. §-ának (2) bekezdése
előírja,
és 1993. évben a területileg illetékes
adóhatóságnak
hogy
!992. is
le
kell adni az éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását. A számviteli törvény hatálybalépésével
technikai
és
tartalmi
változások következtek be a gazdálkodói szférából származó
in-
formációk tekintetében. Technikai változás:
• - az éves beszámoló
elkészítésének
kitolódott a tárgyévet
követő
és
leadásának
határideje
év május 31-ére;
- az APEH-hoz csak !992. és 1993. években
kell
éves beszámoló mérleg- és eredménykimutatását,
benyújtani a
kiegészítő
mellékletet pedig ezekben az években sem; - az éves beszámoló letéti példányát a
cégbíróságokhoz
kell
beadni, a cégbíróságoknak viszont ezek feldolgozására
tör-
vényi kötelezettségük nincs.
az
- 3 -
Tartalmi változások: - termelési, létszám és jövedelmi
adatok
a mérlegben
és
eredménykimutatásban nem szerepelnek; - a tulajdonosokra vonatkozó adatokat csak a
kiegészítő
mel-
léklet tartalmazza; - megváltozott a saját vagyon fogalma és összetétele, a saját tőke
(jegyzett
tőke,
tőketartalék,
eredménytartalék,
előző
évek áthozott vesztesége, mérleg szerinti eredmény) kategóriát vezette be a törvény, stb. A törvény indoklásában az információs rendszerre a
következő
vonatkozóan
magyarázat szerepel:
"A jelenlegi számviteli rendszer egyik sajátossága az, hogy a számviteli információk képezik a nemzetgazdasági elsődlegesen
információ-
rendszer
alapvető
rányít~s
céljait szalgálták ... A piacgazdasági viszonyok kö-
adatbázisát . . . .
zött a számvitelnek a piac
szereplői
a
gazdasági-
részére kell hasznos
és
• megbízható információkat szolgáltatni . . . . A nemszükséges, zetgazdaság számára szükséges információk információs
rendszert
szükséges
kialakítani,
könyvvitelben rögzített információk azok
összegyűjtése,
biztosításához
is
új
amelyhez
a
felhasználhatók,
de
bekérése nem az éves beszámolók
összesí-
tésével oldható meg. Az új információs rendszer
megfelelő
funkcionálásáig a Javas-
lat lehetövé teszi, hogy a beszámolók 1992-1993. években összesítésre kerüljenek ... a zott tartalommal.
jelenlegitől
eltérő,
még
megválto-
-
4 -
A számviteli törvény szabályozása azt is jelenti, hogy a tályba lépésével
egyidejűleg
jelenlegitől
új, a
ha-
rendszerében
is el térő nyereségadó törvényt kell alkotni."
A jogszabályokból az alábbi következtetések vonhatók Ie: l. Az állami
pénzügyekről
szóló törvény és az államháztartási
törvény információs rendszerre vonatkozó
előírásai
között
2. A hatályos törvények megkülönböztetnek számviteli,
pénzü-
nincs meg az összhang.
gyi, illetve
államháztartási
információs
rendszert.
együttműködve
utóbbiért a Kormány, illetve a KSH elnökével a pénzügyminiszter a
felelős.
3. A számviteli törvény indokolása szerint már nincs a számviteli információs rendszer
működtetésére.
ki kell alakítani egy új információs rendszert. talmi részletezés és
felelős
4. A Pénzügyminisztériumban szervekről,
Ez
E helyett Ezt
tar-
megnevezése nélkül mondja ki.
nyilvántartást
a kincstári vagyonról, az
a
költségvetési
államadósságról,
kezességvállalásról, illetve jogcímek szerint költségvetés bevételeit
szükség
érintő kedvezményekről
a
a
központi
kell vezet-
ni.
A Pénzügyminisztériumban
lefolytatott
konzultációk
alapján
tapasztaltak összegzése l. Csak az államháztartás információs rendszerére vonatkozóan van törvényi kötelezettségük, amely is megnevezi.
Az
államháztartás
a
feladatköröket
információs
azonban nem képezi a jelen vizsgálat tárgyát. síthetőerr
azonban
pénzforgalmi
szemléletű
rendszere Valószínű
információs
- 5 -
rendszert jelent, amihez a gazdáikodái szféra a bevételeken (adó, vám, illeték, stb. ) nemzeti számlákan
megjelenő
keresztül
kapcsolódik.
információk összevont
A
adato-
kat tartalmaznak, a gazdasági események elemzésére kevéssé alkalmasak. elő
2. A hatályos törvények és rendeletek nem irják dáikodái szféra
eredményszemléletű
gozását. A gazdasági események, a alakulására
1992-től
a
tényadatainak tulajdonosi
gaz-
feldolszerkezet
nincs kialakítva szabályozott infor-
mációs rendszer. 3. A gazdálkodói szférát lehetett csőd-,
érintően
begyűjteni:
információt
felszámolás-,
a PM-ben három
megszűnés,
az
területről
adóigazgatás.
valamint
a
a
privatizáció
helyzetéről.
3.1. Adóigazgatás Az"éves beszámoló elkészitési követő
időpontjának
május 31-i leadási határideje miatt
tézkedésként 1993. február adóalanyoknak területei az ókhoz jutni a
előzetes előzetes
28-áig
kell
a
tárgyévet
átmeneti
in-
beküldeniük
az
adóbevallásukat. A PM egyes adóbevallásból kivánnak
makroszintű
szak-
informáci-
számitásokhoz, illetve a
költ-
ségvetés tervezési munkálataihoz. Az adóigazgatásról szóló törvény szerint az APEH
azonban
csak az adóalap megállapitásához, a mértékhez, a
veszte-
séghez, kedvezményhez kapcsolódó
információk
jogosult. Mivel azonban a kedvezmények tulajdonú szervezetekhez hogy az
előzetes
kötődnek,
döntően
bekérésére a
vegyes
ezért úgy itélik
adóbevallásban kérhetnek adatokat a
meg, tu-
- 6 -
lajdonosi arányokra vonatkozóan is. A tulajdonosi helyzetről
tehát az
előzetes
adóbevallásból kíván a PM infor-
mációhoz jutni. Az adóbevallások feldolgozására vonatkozó konkrét igényeit
a
Pénzügyminisztérium
még
nem
határozta
meg
az
APEH-nek. 3.2. A
Csőd
és felszámolási eljárások információs rendszere
csődtörvény
1992.
követően
január l-jei hatálybalépését
a PM kialakította és megszervezte ezzel kapcsolatos
mak-
rogazdasági információs rendszerét. Többek között az erre a célra
is
létrehozott
tárcaközi
bizottság munkamegosztása szerint: - az Igazságügyi Minisztérium biztosítja a kezdeményezett és a folyamatban számszerű
lévő csőd-
és
felszámolási
eljárások
alakulását és struktúráját tartalmazó
adato-
kat;
• - az állami
hitelezők
Pénzügyőrség
(APEH, Vám és
Országos
Parancsnoksága, Állami Fejlesztési Intézet) és a társadalombiztosítás egységes szempontrendszer alapján adnak tájékoztatást megkötött - az ágazati
a
csődtárgyalások
egyezségekről
tárcák
a
tapasztalatairól,
és az adott kialakított
a
engedményekről;
saját
megfigyelési
rendszerük alapján elemzik az ágazatok helyzetét, tájékoztatást nyújtanak azok állásáról; - a KSH rendelkezésre bocsátja származó információkat;
a
saját
feldolgozásából
- 7 -
- a Pénzügyminisztérium a fentiekben részletezett
körből
származó havi gyakoriságú információkat összesíti, végzi a bejelentett és a folyamatban számolási eljárás alatt
lévő
lévő
el-
és fel-
csőd-
szervezetek 1991. évi mér-
legadatai alapján a legfontosabb gazdasági mutatók (pl. termelési érték,
nettó
árbevétel,
eredmény,
vagyon,
adótartozások, követelések, tartozásokj összegezését és mindezek alapján értékelést, elemzést készit. 1993. évre a Kormány által jóváhagyott Országos tikai
Adatgyűjtési
Statisz-
Program szerint a PM havonta ad
koztatást a KSH-nak a
csőd-
tájé-
és felszámolási eljárások alá
került gazdálkodó szervezetek számáról. Ezeket az
adato-
kat a PM az Igazságügyi Minisztériumtól kapja meg. 3.3 A privatizáció
helyzetéről
információs jelentést kap
havi, titkosnak. a
PM,
továbbá
konzultációs kapcsolat áll fenn közte és az
minősitett
közvetlen kö-
ÁVÜ
zött. 4. Egyéb tapasztalatok -Az 1026/1992. szerűsítéséről
(V.22.) Korm. határozata a közigazgatás előírta
a
miniszterek
feletösségi .körükbe tartozó területek dőinek
számára,
hogy
korszerűsitési
meghatározására dolgozzanak ki javaslatokat. A
zügyminisztérium javaslata nem készült el, azt Miniszterelnöki Hivatalba nem küldték meg.
kora
teenPén-
határidőre
(Felelősét
a
a Mi-
nisztériumban megtalálni nem lehetett, a PM Informatikai és Módszertani Intézetének igazgatója tud a feladatról, de kidolgozására a Minisztériumtól utasítást
nem
hogy a vizsgálat szempontjából a témának van-e a
felelős
kapott.
Azt,
jelentősége,
és az el nem készült anyag hiányában megállapita-
ni nem lehetett.)
- 8 -
-A PM által 1992. októberében kiadott cselekvési kormányzat 1993-94. évi
gazdaságpolitikai
program
a
feladatairól
a
statisztikai információs rendszer címszó alatt meghatározza azokat a feladatokat és célokat is, amelyek az ÁSZ
vizsgá-
lat tárgyát képeznék: = a gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen információs rendszer kiépítése, =az üzleti élet, a vállalkozások,
a
külföldi
berektetők
számára szükséges statisztikák biztosítása. A Cselekvési program e feladatokhoz időbeni
felelőst
nem
rendel
és
ütemezését, a szabályozás módját sem határozza meg.
Összegezés A Pénzügyminisztériumnak törvényi kötelezettsége csak az
ál-
lamháztartás információs rendszerének kialakításában
mű
és
ködtetésében van. A
szakfőosztályok
ellátáshoz
a
véleménye szerint szükség lenne gazdasági
események
feladataik
alakulásának
(ex-
port-import), a tulajdonosi szerkezet (állami-magán,
belföl-
'
di-külföldi, külföldi esetében az országok
szerinti
megosz-
lás) változásának megfigyelésére. Az éves beszámoló adatainak összesítését általában nem ják szükségesnek a megváltozott tartalma és att. A számukra
szükséges
28-áig nyújtandó
előzetes
. Bár ezzel kapcsolatban
információkat
tart-
időeltolódása
az
1993.
mi-
február
adóbevallásból kivánják beszerezni .
fenntartásaik
vannak
a
feldolgozás
idejét illetően is. Április-május előtt ezek összesítése
nem
- 9 -
28-áig nyújtandó
előzetes
Bár ezzel kapcsolatban
adóbevallásból kívánják beszerezni.
fenntartásaik
vannak
a
feldolgozás
idejét illetően is. Április-május előtt ezek összesítése várható, másrészt miután hatóságuk is
előzetes
megkérdőjelezhető.
adatokat tartalmaz, megbíz-
A végleges adóbevallás össze-
sítését is szükségesnek tartják munkájukhoz. olyan pénzügyi információs rendszert, dasági eseményeket
követő
nem
amelyből
Hiányolnak bizonyos
pénzmozgások kiolvashaták
egy gaz-
megfelelő
csoportosításban, nemcsak összevont adatok formájában.
2. sz. melléklet Ipari és Kereskedelmi Minisztérium
A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó dálkodó
szervezetekről
szóló 126/1992.
(VIII. 28.) Korm.
gaz-
rendelet
nem jelölte ki az ipari és kereskedelmi minisztert állami tulajdonosi jogok gyakorlásával az országos közszolgáltató
tevékeny-
séget ellátó szervezeteknél. A jelzett kormányrendelet
értelmé-
ben valamennyi tulajdonosi joga megszünt az IKM-nek. Egyedi kormánydöntés értelmében egyedül a Corvin Bank Rt.-ben
maradt
meg
az IKM tulajdonosi-részvényesi jogosultsága - 60 %-os állami tuÁVÜ-ről,
lajdonlás mellett. Sem az
sem az ÁV
Rt-ről
vény hatálya nem terjed ki a Corvin Bank Rt-re.
A
Rt. a 126/1992. kormányhatározatban sem szerepel. keztében a Minisztérium
információs
szorosan vett ágazati feladataivall vagyon privatizálásával, a
rendszere
szóló
tör-
Corvin
Bank
Ennek a
követ-
Minisztérium
az ágazathoz tartozó állami
csődeljárással,
felszámolással,
vé-
gelszámolással kapcsolatos feladatok ellátását szolgálja. A nisztériu~
számára új feladatok keletkeztek az ÁV Rt megalakulá-
sát követőe~. A Minisztérium véleményezi az gazdasági társaságokban a tartós állami bővítését
Mi-
ÁV
Rt-hez
tulajdon
fenntartását, tevékenységi
vagy megszüntetését, a megsokszorozódott
kör megválasztását, módosítását.
Együttműködik
tartozó
az
ÁV
Rt-vel
koncessziós pályázatok kiírásában, illetve a koncessziós dések szempontjainak megválasztásában.
Véleményt
a
szerző
nyilvánít
az
országos közszolgálati feladatokat ellátó kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok tevékenységének szüntetéséről
meg-
vagy ilyen társaságok létrehozásáról.
Mint az ágazatért
felelős
minisztériumnak,
segítenie
ÁVÜ-vel és az ÁV Rt-vel történő együttműködésben állami tulajdonban
lévő
az
kell
az
időlegesen
vagyon értékesitését (itt új feladatai a
minisztériumnak nem keletkeztek), a hazai tulajdonosok részvéte-
- 2 -
lét
segitő
övező
megoldások választékának
bővitését,
a
privatizációt
közgazdasági környezet (adó-, vám-, és hitelrendszer)
ki-
alakítását. Az IKM államigazgatási irányitása alatt álló mintegy 60 vállalat az 1992. évi LIV. törvény előirásai alapján
az
ÁVÜ-höz
került
több száz vállalati tanácsi irányitású vállalattal együtt, 1992. augusztus 28-i hatállyal. Az IKM és az ÁVÜ 1992. augusztus 28-án közös
jegyzőkönyvben,
határidővel
rögzítették az 1992. évi
törvénnyel kapcsolatos közös feladatokat. A törvény az
LIV.
alapitói
és a munkáltatói jogokat az ÁVÜ-höz delegálja. 1992. szeptember 2-án az IKM átadta az ÁVÜ-nek - az alapitói jogok gyakorlásával kapcsolatos anyagokat lalatok
létesítő
határozatai),
- a munkáltatói jogokkal kapcsolatos
személyi
vállalatvezetői
anyagokat, a VT-s vállalatokba delegált IKM dolgozók rát, a
felügyelő
(vál-
bizottsággal
működő
névso-
vállalatok listáját,
e
bizottságok összetételét és a bizottságokra vonatkozó iratanyagot,•a vállalati premizálási
előirásokat
1992. október 2-án az IKM átadta az ÁVÜ-nek az Főosztálya
IKM
Ellenőrzési
által az átadott feladatkörök gyakorlása során 1992.
évben végzett vizsgálatok listáját. A vagyonátadást leirt dokumentumok átadása gyonlista vagy
összesítő
A felek a két intézmény munkára vonatkozó tettek.
képezte,
külön
va-
nem készült. közötti
együtttműködési
további
közös
(privatizáció)
megállapodás tervezetet készí-
- 3 -
A közigazgatás
korszerüsítéséről
szóló
1026/1992.(V.12.)
Korm.
határozat alapján az IKM !992. július 31-íg elkészítette
infor-
matikai rendszerének fejlesztési koncepcióját. A koncepció a Minisztérium jelenlegi számitógépállományáról azt
állapítja
meg,
hogy "javarészt nem felel meg technikailag és fizikailag a követelményeknek". Az ágazatirányításhoz szükséges statisztikai évben lényegesen hosszabb
idő
adatbázisok
alatt készültek el és
!992.
korlátozot-
tabb mértékben állnak a Minisztérium rendelkezésére, mint a
ko-
rábbi években. Ennek okát az új statisztikai és adatvédelmi törvény életbelépésének elmaradásában - ennek következtében az OSAP sem
működik
-, valamint az adatszolgáltatási fegyelem rendkívüli
módú fellazulásában látják. Az információs rendszerekhez szükséges havi, negyedéves és éves statisztikai adatállományok sát-átvételét folyamatosan sürgetik
a
KSH
átadá-
illetékvseinél.
Az
ágazat irányításhoz nélkülözhetetlen 1991. évre vonatkozó ágazati statisztikai évkönyvet a KSH az ÁSZ vizsgálat időpontjáig még nem készítette el. Nem történt meg az ágazat adatainak 1991. évi évi ágazati
rendező
döntéseket
!991.
mérleg
mérleg szerinti -az 1992. és
megalapozó,
összehasonlítást
tó-feldolgozása sem. Folyamatban van viszont a és a külkereskedelmi forgalom igényszintű kialakítása.
évi
számítógépes
1993.
biztosí-
cégnyilvántartás
adatfeldolgozásának
Az ÁVÜ információs rendszerének tartal-
máról nem rendelkeznek pontos információval, mely a privatizációhoz szükséges ágazati egyeztetést nehezíti meg. A gazdálkodó szervek mérleg adatait 1991-ig az APEH dolgozta fel és küldte meg a minisztériumoknak is. Az APEH feldolgozott tállománya csak 1991-ig áll a tárca rendelkezésére, mivel évtől
az APEH az új számviteli törvény
szerint
nem
ada1992.
köteles
a
vállalkozások feldolgozott mérlegadatait a minisztériumok részére megadni. Az új számviteli ·törvény
szerint
a
vállalkozások
mérleg és pénzügyi adatai, valamint üzleti jelentése
a
korábbi
- 4 -
évekhez viszonyítva csak
később
követő
- minden év május 31-jét
en - és csak a cégbíróságoknál állnak bármely szerv
rendelkezé-
sére. A Cégbíróság a mérlegadatok feldolgozására nem kötelezett, így csak bérmunkában - és csak minisztériumnak a korábbi
jelentős
mélységű
késéssel - lesz módja
mérleg
és
pénzügyi
a
adatok
nyerésére, saját gép kapacitás hiányában. A pótlólagos feldolgozás kérdésében a Minisztérium még nem döntött, de tudatában annak, hogy a
jövőben
a nemzetgazdasági
számlák
(pl.
van
GDP),
a
közgazdasági rövid és hosszú távú modellezésnél szükséges adatbázisok megléte kérdésessé vált. A Minisztérium lehetőségek
ismeretében 1992. december 31-ig
a
finanszírozási
készíti
el
rövid
távú informatikai fejlesztési feladattervét és - az összkormányzati informatikai rendszerekre és a lógia
alapjainak
IKM-ben
való
korszerű
információs techno-
megteremtésére
figyelemmel
folyamatosan tervezi informatikai rendszere fejlesztésének koordinálását. A Minisztérium külön statisztikai beszámolót rendelt el a következő
esetekben:
- a gazdasági társasággá den
jelentős
történő
átalakulásról
1991-től
min-
információt bekérnek a vállalati privatizáció-
hoz szükséges ágazati szakvélemény kialakításához; - a gazdasági társaságba bevitt vagyonról és lizingbe adott
állóeszközökről
(1990-től),
a bérbe
és a leányvállalatba
be-
fektetett vagyonról; -az 1991. évi IL. tv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekről
(csődeljárás,
felszámolás, kötelezettségek).
A Minisztérium már elkészítette 1993. évi
OSAP-jának
tervezetét.
Saját hatáskörben tervezik az energia és egyéb külön megfigyelések adatgyűjtését.
A KSH-tól kapják meg - de késve - az
ipar,
belke-
- 5 -
reskedelem,
idegenforgalom,
formációit. A
NGKM-től
építőipar,
beruházás,
munkaügy
in-
kapják meg a külkereskedelmi termékforga-
lomra vonatkozó adatokat. A Minisztériumnak az ágazathoz tartozó vagyonról, annak jövedelmezőségéről
folyamatos információt kell kapnia az ÁV Rt-től,
ÁVÜ-től szakmai
javaslatai és döntései megalapozottsága
ben. Ennek konkrét formáját e felekkel tervezett megállapodásban
célszerű
lenne rögzíteni.
az
érdeké-
együttműködési
3. sz. melléklet
Földművelésügyi
A
Földművelésügyi
Minisztérium
Minisztérium felügyelete
vállalkozói vagyon köre
döntően
az
mezőgazdasági
körből
fő
állami
vállalatok-
erdőgazdaságokból,
szolgáltató vállalati
Az állami vállalkozói vagyont két
tartozó
élelmiszeripari
ból, állami gazdaságokból és állami a
alá
valamint
állt.
csoportra lehet osztani a
vezetési szerkezet szerint (a régi struktúrában): - önkormányzati tipusu vagyon ( 1991. évi állapot kb. 230 vállalat) - államigazgatási tipusu vagyon (kb.
100 vállalat)
Az információs rendszer vállalato~nak
tekintetében
az
előirásai
- a régi számviteli rend
mérlegbeszá~olót
önkormányzati
nem kellett megküldeni az ágazati
tipusú
szerint
a
felügyeletet
ellátó minisztériumnak. Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalati kör a mérlegbeszámoló jelentéseket a minisztérium szakfelügyeletet főosztályainak
gyakorló
küldte meg.
A Minisztérium az APEH-el kötött megállapodás alapján megkapta a tárca hatókörébe tartozó valamennyi általuk kiválasztott lat mérlegbeszámolóját. A tárca mind a szerint APEH-től
volt
működő
vállalatának mérleg
két
adataival
vezetési
Egyrészt a Minisztériumnak
szerkezet
rendelkezett.
mágneses adathordozón kapott adatbázis két
előnyös.
válla-
lehetősége
Az
szempontból volt a
gépi
- 2 -
adatfeldolgozásra, melyet a minisztérium háttérintézménye az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézete
végzett,
az APEH részére beküldött anyagban a vállalatok
másrészt
bizonyos
végső
korrekelót végezhettek, és igy ez az anyag pontosabb volt, amit
előzőleg
mint
a Minisztériumhoz eljuttattak.
A vagyonra vonatkozó adatok közül a saját vagyont, s azzal csolatos fajlagos mutatószámokat évente összesitették ki. Ugyancsak összesitették a földvagyonra (összes
kap-
és
adták
termőterület
hektár és aranykorona) vonatkozó adatokat. A Minisztérium 1992. november 2-án megküldte
a
Miniszterelnöki
Hivatal részére a számítógépes informatikai rendszerének kitásáról szóló, jóváhagyott Korm. határozat. 9/b. pontja
koncepelót
(az
kiala-
1026/1992. (V. 12.)
<~.lapján).
A Minisztérium felügyelete alá tartozó állami vállalatok átkerülése az ÁVÜ-höz, illetve az ÁV Rt-hez l. Az állami gazdaságok 1985-től vezetési•forma szerint
1992-ig
önkormányzati
típusu
működtek.
Az ÁVÜ Igazgatótanácsárrak döntése alapján 1992. 11.-111. ban államigazgatási felügyelet alá kerültek (1990. tv.
évi
10. paragrafus e) pontja alapján), s így vagyonuk
automatikusan az ÁVÜ rendelkezik. A
Minisztérium
hóVII.
felett
átadta
az
ÁVÜ-nek az állami gazdaságok vezetőinek személyi anyagait. Az állami gazdaságok alapító okiratait nem adták át, hanem aMinisztériumban irattározzák
őket.
Az állami gazdaságok gazdálkodására vonatkozó vagyoni
infor-
mációkat az ÁVÜ közvetlenül a gazdaságoktól bekérte, a
náluk
található alapító okiratokkal együtt.
- 3 -
A 126/1992. (VIII. 28. l Karm. r. l. sz. mellékletében felsorolt Állami Gazdaságokra vonatkozó anyagat az ÁVÜ közvetlenül bocsátja az ÁV Rt részére. 2. Az
időlegesen
állami tulajdonban
hasznosításáról és
védelméről
lévő
vagyon
rendelkező
értékesítéséről,
!992. évi
LIV.
hatálya alá tartozó állami vállalatok tekintetében
az
tv. állam
tulajdonosi jogát a Vagyonügynökség gyakorolja. A törvény végrehajtása érdekében a
Minisztérium
kapcsolatot az ÁVÜ-vel, s az 1992. szeptember
felvette
a
jegyző
l-jei
könyv alapján 1992. szeptember 25-én írásban átadta 66 db eddig államigazgatási felügyelet
alatt
álló
állami
vállalat
(zömében élelmiszeripari v. l alapitására vonatkozó dokumentumát és az !991. évi vagyonmérleget. A Minisztérium jelenleg építi ki az
ÁVÜ-vel
az
információs
rendszer szabályozását is tartalmazó
együttműködési
megálla-
podást. 3. A részben vagy teljesen tartósan gazdálkodó
szervezetekről
szóló
állami
tulajdonban
maradó
(VIII. 28. l
126/1992.
Karm.
rendelet l. sz. mellékletében nevesítvevannak azok az állami gazdaságok, illetve erdőgazdaságok, melyek az ÁV
Rt-hez
ke-
rülnek. A Minisztérium az ezekre a vállalatokra vonatkozó dokumentumokat 1992. október 26-án adta át az ÁV Rt részére. A Minisztérium kezdeményezi a nevezett kormányrendelet sítását, hogy az l. sz. mellékletben Kutató Intézet vénytermesztési költségvetési
Fejlesztő
Kutató szférában
lévő
Zöldségtermesztési
Vállalat és a GyümölcsFejlesztő
lehessen
módo-
Vállalat
és
Dísznö-
működtetését
biztositani,
valamint
a a
Szikszói Állami Gazdaság bevitelét a rendelet hatálya alá, 25 %+l szavazat tartós állami tulajdoni résszel.
- 4 -
4. A 126/1992. rint a
(VIII.28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete
földművelésügyi
miniszter gyakorolja az állami
szetulaj-
donosi jogokat az alábbi három vállalat esetében: -Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ATEV), -Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Vállalat (ÁTV), - Országos Mesterséges
Vállalat (OMTV).
Termékenyítő
AzATEV eddig is államigazgatási
felügyelet
alatt
állt,
s
mérlegét, illetve annak mellékleteit közvetlenül megküldte
a
Minisztériumnak. A másik két vállalat
jogelőd
vállalatai önkormányzati
vállalatok voltak, melyek mérlegüket illetve a a APEH-nak küldték meg, és
ettől
a
szervtől
típusu
mellékleteket
kapta meg az ada-
tokat a Minisztérium. 1992. évben mindhárom vállalat megküldi a mérleg-beszámolóját a Minisztériumnak. E
váll~latokra
vonatkozóan az új
adatszolgáltatás{
kidolgozása folyamatban van, melyet !993. január nak bevezetni. Ennek a rendszernek lesz az eddigieknél, ugyanis a felügyeleti jogaiból
eredően
lemre, vagyonértékesítésre, a
az
l-től
adatbázisa
Minisztérium
rendszer kíván-
szélesebb
tulajdonosi
és
egyrészt a vagyonra (vagyonvédevállalat
átalakulására)
részt a tevékenységi körre stb. kívánnak adatokat
más-
bekérni
a
vállalatoktól, s azokat feldolgozni. A Minisztérium kívánja
kezdeményezni
a
126/1992. (VIII.28.)
Korm. rendelet (2. sz. melléklet) módosítását, hogy a földmérési és térképészeti vállalatok a
földművelésügyi
felügyelete alá kerüljenek, minimum 25 % +l állami tulajdonnal.
miniszter
szavazat
tartós
- 5 -
5. Jelenleg a Minisztérium számítógépes rendszerében megtalálhatók az
erdő-
és
fafeldolgozó
gazdaságok,
valamint
állami
gazdaságok és élelmiszeripari állami vállalatok 1991. évi vagyonával kapcsolatos információs anyagok.
4. sz. melléklet
ÁVÜ -ÁV Rt EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYESSÉG
az 1992. évi LIII és LIV törvények és 126/1992 Kormányrendelet szerint az Á V Rt-hez tartozó gazdálkodó szeevezetek ÁVÜ- ÁV Rt átadás-átvétel folyamatára és az azt követő időszak magatartási szabályaira vonatkozóan. 1.
ÁVÜ és ÁV Rt képviselőik útján kijelentik, hogy az ÁV Rt-hez tartozó gazdálkodó szeevezetek ÁVÜ - ÁV Rt átadás-átvételi folyamatában mindenben törekszenek az elvárható teljességre, gyorsaságra és egyetértö álláspont kialakítására. Ennek érdekében kötött Megállapodásnak mindenben eleget tesznek.
2.
Az átadás-átvételi jegyzőkönyvekben adott gazdálkodó szervezetekre ideiglenes . megállapodást kötnek az ügyek folyamatos továbbvitele érdekében, mely megállapodások nem érinthetik a tulajdonosi jogok gyakorlását, azaz az idézett törvény által az ÁV Rt-hez telepített jogot illetve kötelességet.
3.
Az ideiglenes megállapodások érvénye az ÁVÜ IT - ÁV Rt Igazgatóság
eg;iittes határozalán alapuló végleges állásfoglalás kialakitásáig tart, azt követően a továbbiakban csak a Kormány LIV törvény szerinti • kötelezése alapján járhat el az ÁVÜ az ÁV Rt nevében, olyan ügyben, melyre megbízást kap. 4.
Az ÁVÜ minden egyes gazdálkodó szervezet esetében a felelős őrzés szabályai szerint jogosult és köteles eljárni az átadás-átYételi jegyzőkönyv aláirás áig. Ezt követően az ÁV Rt a magyar jog általános j ogutódlási gyakorlata szerint az adott gazdasági szervezet vonatkozásaban minden tekintetben Á VÜ helyébe lép, minden harmadik személlyel fennálló szerzödés, megállapodás, vállalás vonatkozásában az ÁVÜ jogutódjaként helytáll, felel, és teljesít; nem az ÁVÜ képviseletében, helyében, nevében, hanem alanyi jogon, kötelczcltként.
2
5.
Az átadás-átvételi eljárás hibájából, elmaradt informálásból, az idézett törvény szerint átszállt jogok és kötelezettségek teljesitési feltételeinek hiányából ered ó, az ÁVÜ-re, az ÁV Rt-re, valamint különösen harmadik személyre vonatkozólag az ÁVÜ és az ÁV Rt közösen minden alkalmazható eszközzel törekednek a kedvezőtlen következmények megelőzésére.
Az esetben amikor megegyezés nem jön létre, a privatizációért miniszter dönt.
felelős
Egymás ellen semilyen esetben - harmadik személy érdekében álló esetet is beleértve- nem folyamadnak peres eljárási eszközhöz. Harmadik személy által indított perben álláspontjaikat jelen Együttmuködési szelleméből következően elvárhatóan egyeztetik, Egyesség követke=ényekért egyetemlegesen felelnek. Minden ilyen esetben a jogutódlás szerint tulajdonba lépett ÁV Rt a hivatalos kötelezett alany, de Á VÜ minden szükséges és lehetséges közremüködésre kötelezí magát jelen Együttmüködési Egyesség ben.
Budapest, 1992. október 19.
ÁVÜ képviseletében
ÁV Rt képviseletében
dr. Csepi Lajos ügyvezető igazgató
dr. Teleki Pál mb. vezérigazgató
1
Az 1992. évi LIII és LIV törvény és a 126/1992 sz. Kormányrendelet szerint a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó vagyoni kör vonatkozásában a tulajdonosi jog gyakorlása tekintetében bekövetkező változás zökkenómentes lebonyolítása érdekében az ÁVÜ és az Á V Rt az alábbi átadásátvételi MEGÁLLAPODÁST köti.
1. A 126/1992. Kormányrendeletben szereplő ÁV Rt vagyoni kört érintő valamennyi 1992. augusztus 28-a utáni ÁVÜ-nél történt tulajdonosi állásfoglalást, döntést. stb. ÁVÜ külön kigyiijti Ezekről rövid ~lemzést készít, melyben állást foglal azt illetően, hogy ezek a "felelős őrzés" körében köteles. vagy azt meghaladó intézkedések-e. ÁV Rt is kialakitja erre vonatkozó véleményét. Véleménykülönbség esetén az elemzést a vélemények indoklásával dr. Szabó Tamás a privatizációért felelős miniszter úr elé terjesztik.
Addig azonnali hatállyal fel kell függeszteni az augusztus 28 óta hozott döntések végrehajtását, beleértve bármilyen jellegu értesítést, publikálási. is. (érintett szervezetek, személyek, hatóságok, közvélemény. stb.)
.
A felfüggesztés feloldható azon ügyekben, melyekben ÁVÜ - ÁV Rt egyetért. (illetve amelyek esetében dr. Szabó Tamás az illető döntést a "felelős őrzés" körébe tartozónak minősíti. Ezek tekintetében az ÁV Rt Igazgatóságának - a jogutódlás tényéből következően - a követke=ényeket illetően ugyanolyan elfogadási kötelezettsége áll fenn, mint az augusztus 28 előtt született ÁVÜ döntések vonatkozásában.) A többi bármely más döntés (állásfoglalás, kötelezettségvállalás, szerződés, stb) csak akkor válik érvénvessé. ha azokkal az ÁV Rt Igazgatóság egyetért.
2
2. Az Á VÜ- Á V Rt átadás-átvétel érdekében a 126/1992 Kormányrendelet l. sz. mellékletében felsorolt gazdálkodó szcrvezetek vonatkozásában az ÁVÜ a dokumentumokat szervezetenként össze:íl!ílja. és egyenkénti átadás-átvételi jegyzőkönyvvel előkészíti átadásr~. beleértve különösen: -az érvényes Alapító Okiratot, - minden rendelkezésre álló - különbözö keltezésli- mérleget, átalakult (már társasági formájú) gazdálkodó szervezetre az átalakuhis elötti médeget és a javasolt, elfogadott, bejegyzett tókestruktúrát: - a vagyonelvonásról. vagyon apportálásról, bármely jellegli értékesítésröl, vagyonátadásról, és minden oly dokumentumot, mely vagyonban bekövetkezett változásról tanuskodík; - valamennyi idetartozó érvényes vagy lejárt tanácsadói, vagyonértékelö, auditáló, átvilágító, vagyonkezelő, stb. tevékenységre kötött, szerzödést, külön összesítve a már lejárt és kifizetett, illetve folyamatban lévő szerzödéseket, megjelölve a mú!t és jövőbeni kifizetések forrásait (vállalattal fizettetett, Á VO priv. költség ből, PHARE terhére, stb.), és azok teljesítéséről 'szóló vagy a nem teljesítés okát igazoló dokumentumot. - valamennyi garancia és kezességvállaJási megállapodást és időpontját, a vállalt felelősség formáját (készfizetés, portfólió, stb.) - privatizációs tranzakciókról az összes érdernleges dokumentumot időrendben (belső vezetöi értekezleli előterjesztés, ÁVÜ IT előterjesztés, döntés, kiírás, ajánlat, illetve tenderkiírás, kiértékelési bizonylatok, szerzödés, stb), külön figyelemfelhívással a bejegyzett akcióknál esetleges opciókra, és a folyamatban lévőknél a felelős tulajdonosi magatartásból következő lépésre, illetve jogkövetkezménnyel járó határidőkre. - a gazdálkodó szervezettel az ÁVÜ-ben eddig foglalkozott személyek nevét, és ha már az ÁVÜ-vel nincsenek munkaviszonyban, akkor az illetékes igazgatóság adott ügyben átadásig illetékes ügyintézőjét - ideiglenes megállapodás tervezetét - teljességi nyilatkozatot Az átadandó dokumentáció szervezetenként ennél kevesebb tartalmú nem lehel. Értelemszenlen kiegészül tárgybani levelezéssei és egyéb rendelkezésre álló dokumentumokkaL
3
Az átadás az adott téteh·e érvényesnek tekinthető, ha az átadás-átvételi jegyzőkönyvet aláírja az átadő, átvevő és az ellenőr. Átvevő és/vagy ellenőr megtagadhalja az aláú·ást - minimális tartalom észlelt hiánya, különösen teljességi nyilatkozat hiánya esetén. - ideiglenes megállapodás tervezetét illető véleménykülönbség ese té n. Átvevő és ellenőr hiánypótlást kérhet, egyedi megítélés alapján adott határideju hiánypótlás kikötésével aláírhatja a jegyzőkönyvet. ÁVÜ felelős őrzési kötelezettsége az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásáig áll fenn.
Az átadás-átvételi
jegyzőkönyvben
kikötött ideiglenes megállapodás a folyamalban lévő ügyek súlyát, ütemezését, stb. figyelembe véve többféle lehet. A ·mérlegelés egyedi ügyenként történik, a javaslat egyetértés eselén határozaltá válik, de véleménykülönbség eselén dr. Szabő Tamás miniszter úr eldöntését igényli. A j avaslat lehet: -az ügy az adott jelenlegi ügyvivő személy gondozásában folytatódik, akí azonban ezen ügy szempontjából az ideiglenes megállapodás érvényességi ideje alatt nem ÁVÜ hivatali felettese, hanem az ÁV Rt m~nedzsmentnek irányítása alatt áll, és annak számol be. - az üggyel foglalkozó személy az ideiglenes megállapodás időtartamára ÁVÜ-ben lévő többi feladatának végzése alól dr. Sza bő Tamás minisztertől felmentett, személyre szőlő megbízással rendelkezik az ügyek vitelére és ÁV Rt felé beszámolási kötelezettségre. - minden érintett személy egyetértése esetén az üggyel f oglalkoző személy az ÁVÜ-től közös megegyezéssel kilép, ÁV Rt alkalmazoltá válik. ÁV Rt kijelenti, hogy 1 éven belül nem alkalmaz olyan személ;1, aki ÁVÜnél munkaviszonyát ezen idő alatt felmondással szüntette meg. 3.
1992. október 21-én megállapodik ÁVÜ és ÁV Rt az átadás-álvételtechnikai lebonyolilásának mődjában, minimálisan az alábbiakban:
4
•' - jogkövetkezményekkel járó
határidők
kimutatásaiból
sürgősségi
sorrendet
állapítanak meg - az átadás-átvételt lebonyolító és ellenőrzö személyeket minden egyes gazdálkodó szervczet dokumentumait illetően megnevezik. -rendelkeznek az ügyiratok elhelyezéséről 4.
Az Á VÜ és Á V Rt átadás során és után ( 1992. augusztus 28 előtti döntések, események, dokumentumok, stb. vonatkozásában minden külön feltétel nélkül) a magyar jog általános jogutódlásra vonatkozó sajátosságait és ezzel analóg lehetőségeket alkalmazzák az Á V Rt vagyoni kört illetően. A teljességi nyilatkozattal ellátott, leltárszeruen átadott és ezt jegyzőkönyvvel hitelesített átadás-átvétel befejezését követően l hónapon belül az Á VÜ IT és az Á V Rt Igazgatóság (vagy általuk írásban meg bizott, e testületeket képviselö legalább S-5 fő) közös ülést tart, melyen megtárgyalják az átadást lezáró előterjesztést.
Ezen előterjesztést az Á VÜ és Á V Rt közösen készíti el. rögzítve az esetleges véleménykülönbségeket.
Az előterjesztés súlyponti fejezetei: - a jövőre nézve az Á V Rt-re, mint jogutádra tulajdonosi minőségében kötelezettségként áthárult a.) jogi b.) anyagi felelösségvállalások (opciók, garanciák stb.) tételes és összefoglaló bemutatása. 5.
A közös ÁVÜ IT - ÁV Rt Igazgatóság ülésen állásfoglalás születik azt illetően, hogy az Á V Rt-hez tartozó gazdálkodó szervezetek vonatkozásában folyamatban lévő privatizációval, stb. kapcsolatos tranzakciókat az ÁV Rt folytatja, vagy pályázat utáni megbízással mással folytattatja vagy Á VÜ-t kívánj a a f olyiatással meg bízni. Az együttes ülés napjáig érvényes az egyedi átadás-átvételi dokumentumok ideiglenes megállapodása, az Együttmuködési Egyesség szerínt.
5
6.
Az Á VÜ IT és AV Rt Igazgalóság meg egyezésén alapuló előterjesztést dr. Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter a Kormány elé· terjeszti, Kormányrendeletben tervezel formájában, amiben felhatalmazást kér, hogy a továbbiakban is az AVÜ járhasson el az elölerjesztésben foglalt ügyekben. A Kormányrendelettervezet elfogadása esetén, ezen ügyekben az ÁVÜl pályázat alól való mentesítésre. jogosult a lebonyolítás jogát illetöen,és ezen tevékenységéért díjazásra tarthat igényt. E célt szolgáló elóterjesztéseit döntésre az AV Rt ügyvezetése és az Á V Rt Igazgatósága elé terjeszti. Tulajdonosi képviseletre, részvényesi joggyakorlásra, közgyűlésen való részvételre az átruházás nem jogosít
7.
Á VÜ - ÁV Rt átadás-átvétel során fő szabályként az 1992. évi LIII. és LN.
törvény szerint azt kell tekinteni, hogy minden alapítói és tulajdonosi jog a 126/1992. Kormányrendelel 1. sz, melléklelél képező gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az Á V Rt-t illeti. Ettől eltérő megállapodás, minden egyes gazdálkodó szervezetre külön-külön készítendő átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítve ideiglenes hatállyal köthető. A megállapodás a 4. pontban jelzell ÁVÜ- ÁV Rt ülés befejeztéig érvényes. követően
csak a 6. pontbanemlítell Kormányrendelel szerinl járhat el Á VÜ az Á V Rt vagyoni kört illetően.
Ezt
8.
Jelen megállapodás rögzíti, hogy. a 6. pontban jelzett Kormányrendelet után még nyitott jogi és egyéb részletkérdéseket haladéktalanul rendezi Á VÜ és ÁV Rt.
Budapest, 1992. október 19.
Á VÜ képviseletében
dr. Csepi L aj os ügyvezető igazgató
Á V Rt képviseletében
dr. Teleki Pál mb. vezérigazgató
5. sz. melléklet
A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezései a nemzetgazdasági teljesítmények adatforrásainak biztosítására
A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény 8. §-a a
különböző
statisztikai tevékenységek
értelmében
összehangolása
a
KSH
feladata. A Kormány 1992. január 22-én megtárgyalta az
új
statisztikai
törvényjavaslatot. Olyan határozatot hozott, hogy a
minisztestatisz-
rek mérjék fel az adatigényeiket. Vizsgálják felül a tikai
adatgyűjtéseiket
abból a szempontból, hogy a
megváltozásamilyen szervezési és jogszabályi igényel. Ezt
követően
feltételek
változtatásokat
a KSH elnöke készítsen összefoglaló
je-
lentést a Kormány részére. A KSH 1992 márciusában részére a
előterjesztést
n~mzetgazdasági
előterjesztés
készített
teljesítmények a
Kormány
adatforrásairól.
rögzíti, hogy a gazdaságpolitika
élet számára nélkülözhetetlenek azok
a
és
az
statisztikai
Az
üzleti adatok,
amelyek átfogó képet adnak az ország gazdasági teljesítményeiről,
a bruttó hazai termék (GDP)
keletkezésének, hogy:
elosztásának
változásáról,
főbb
a
jellemzőiről.
jövedelmek Bemutatja,
- a gazdaság radikális szerkezeti átalakulása miatt romlott
a
nemzeti számlákhoz felhasznált információk mennyisége, - szükséges a felkészülés az Európai Közösséghez való kozásra a statisztikai is,
információs
rendszer
csatla-
szempontjából
- 2 -
- az új statisztikai rendszer kialakítása különböző
egyidőben
történik a
államigazgatási célú információs rendszerek létre-
hozásával, egy integrált adózási-pénzügyi-statisztikai
célú
információs rendszer kidolgozásával. Nagy teret szentel az
előterjesztés
a
gazdasági
szervezetek
mérlegadatai feldolgozási rendszerének megváltoztatásáról A számviteli törvény ugyan
előírja,
is.
hogy a vállalkozások által
készitett éves beszámolók mérleg és eredménykimutatásában szereplő
adatokat az APEH még két évig dolgozza fel, azonban követő
- az adatok az üzleti év zárása után, csak a tárgyévet év második felében állnak majd rendelkezésre, - a feldolgozott adatokból éppen a legfontosabb mutatók, pl. a hozzáadott érték, a munkajövedelem, létszám nem
mint hatá-
rozható meg.
Az
előterjesztés
leszögezi, hogy a mérleg adatok
feldolgozása
szükséges, az államigazgatáson belüli feldolgozására intézkedni kell. A Kormány határozatában meg az APEH
elnőkét
előírta,
hogy a pénzügyminiszter bizza
azzal, hogy alakitsa ki
az
adóbevallások
tartalmának és feldolgozásának rendjét, tekintettel a
nemzet-
gazdasági teljesítmények becsléséhez szükséges információkra. A KSH elnökének feladatul szabta, hogy szervezzen az államigazgatási adatforrásokban nem erre vonatkozó javaslatát az 1993. évre tisztikai elé.
Adatgyűjtési
szereplő
szóló
adatgyűjtést
adatokra. Országos
Program keretében terjessze
a
Az Sta-
Kormány
- 3 -
Az 1993. évi Országos Statisztikai
Adatgyűjtési
elő
Program
készítettsége A 163/1991.
(XII. 20.) Kormányrendelet 6.
elősegítésére
tevékenységek összehangolásának szakmai tanácsadó,
véleményező
§-a
a
statisztikai
a KSH
elnökének
szerveként létrehozta az Orszá-
gos Statisztikai Tanácsot (továbbiakban: OST). űlésén
Az OST 1992. július I-jei
elfogadták az OST ügyrendjét.
Második napirendi pontként megtárgyalták azt, hogy milyen meneti megoldás szükséges akkor, ha az dőben
tárgyalja meg a statisztikáról, a személyes
delméről
és a
közérdekű
vényt. Egyetlen
adatok
célszerű
1993. évi statisztikai
nem
Országgyűlés
nyilvánosságáról
átegyi-
adatok
vé-
szóló
tör-
megoldásként azt javasolták, hogy
adatgyűjtések
elrendelése
az
kormányhatá-
rozatként történjen meg. Az OST javaslatának is
megfelelően
tett ez év novemberében az adatgyűjtési
1993.
a KSH évi
előterjesztést
országos
készí-
statisztikai
programról (továbbiakban: OSAP). Ennek értelmében
az eddigi decentralizált gyakorlattal szemben a
jövőben
kötelező erejű adatgyűjtést
Kormány által elrendelt
csak a
lehet vég-
rehajtani. 15211992. (XI. 20.)
statisztikai lezárását
Korm.
adatgyűjtési
követően
rendeletet
az
programról - a
évi
1993.
országos
helyszíni
vizsgálat
- a Magyar Közlönyben kihirdették.
Az OSAP úgy épül fel,
hogy
az
állami
statisztika
egységes
rendszerébe tartozó szervek évente javaslatot tesznek a lező
adatszolgáltatással járó
adatgyűjtésekre,
a
KSH
gondoskodik ezek alapján az OSAP összeállításáról. Ez a solt gyakorlat megfelel az új statisztikai törvény ben foglaltaknak is.
köteelnöke java-
tervezeté-
- 4 -
Az 1993. évi OSAP 530
kötelező
adatszolgáltatással járó
adat-
gyűjtést
tartalmaz, amelynek 80 %-a az adatszolgáltatókat közvetlenül érintő (ún. primer) statisztikai adatgyűjtés, a többi adminisztratív nyilvántartások vagy nem statisztikai adatállományok statisztikai célú átvétele. Az adatgyűjtések 41 %-át a KSH, 59 %-át a hivatalos statisztikai
szolgálat
többi
szerve tervezi végrehajtani. Az adatgyűjtések több mint változatlan formában hajtják végre. Az elrendelésre
felét
adatgyűjtések
összes
zöme
adatgyűjtések
teljeskörű
megfigyelésen alapszik. Az csupán 7 %-a készül a reprezentatív sta-
tisztikai megfigyelés módszerével adatgyűjtések
kerülő
száma is. Az
és
minimális
adatgyűjtések
a
zöme éves
kombinált gyakorisá-
gú. Az OSAP kidolgozottságát az állam
vállalkozói
vagyona
szem-
pontjából az jellemzi, hogy a gazdasági folyamatok megfigyelésére irányuló adatgyűjtés tartalma még nem készült el, és nincs összhang az adatszolgáltatók, valamint Celhasználók
kö-
zött, így a kettős és egyszerűsitett könyvvitelt vezetők molója (évenkénti, adatszolgáltató: APEH)
mérlegbeszá-
- a gazdálkodó szervezetek regisztere (adatszolgáltató: IM), -az állami vállalatok privatizációja, adatszolgáltató: ÁVÜ)
(negyedévenkénti,
- a vállalkozások éves adóbevallásai (évenkénti, tató: APEH) tekintetében sem.
adatszolgál-
Az adatáramlás csatornái sem épültek ki még abban a ami garantálná az intézmények közötti zavartalan Új jelenségek megfigyelésének, az új
tartalmú
formában,
adatátadást.
adatállományok
kiépítésének nincs rendezve az intézményi helye, szerepe, fel7 használói köre.
- 5 -
A KSH az OSAP
előterjesztésében
a Kormányt a fenti
problémák-
ról nem tájékoztatta. Ezek rendezése az érdekeltek egymás
kö-
zötti munkakapcsolatában nem oldható fel, mivel azok vagy törvényi szabályozást vagy kormányzati döntést, illetve a pénzügyi feltételek megteremtéséf igénylik. A nemzetgazdasági statisztikák biztositásáról azóta a Kormány határozata rendelkezik.
adatforrásainak 3066/1993.
sz.
6. sz. malléklet
1\DO- ES Pt:NZUGYI ELLENönZESI IIIV!\TI\L ELNÖK
Szám: 84.944/1992.
Pénzügyminisztérium űr
dr. Bártfai Béla
helyettes államtitkár Budapest
űr
Tisztelt Helyettes államtitkár A 30.045/1992.
szám alatt hozzám küldött levelével kapcso-
latban az alábbiakról tájékoztatom. A
rendező
mérleg
közigényéről,
feldolgozásának
munkaerő
költségkihatásairól,
vonzatairól
a
esz-
Pénzügyminisztériumot
részletesen tájékoztattam. 1992. jólius hónapban részletesen megindokoltam a költségeket,
s szük miniszteri érteke?.leten
is tájékoztatót adtam
ahol dr. Kupa Mihály miniszter
erről,
dr tudomásul vette, hogy a feldolgozásnak a fedezete az APEH költségvetésében nem áll rendelkezésre, hogy a
rendező
s,ezért Óqy döntött
4
mérleg nem kerül feldolgozásra.
Tájékoztatásarn alátámasztásához mellékelem a szük miniszteri értekezleten tárgyalt költségvetést. A levelében felvetett kérdésekre az alábbiakban térek ki: 1992. január l-vel, mint ahogy az ön mányzati döntésnek
megfel.elően
násra került. A beolvasztást PSZT! és az APEH között.
'
előtt
is ismeretes kor-
az APEH és a
követően
PSZTI összevo-
megszünt a számlázás a
T\
r-etHie7.(Smérleg
P.v1
támogrti:Asát:
geréSsltem,
fede?.et Jegi
feldolgoz;'\s.ihnz
dönt(S
hogy
a
részhf:"n
s7.iiksP.q0R
kiteRzi.
rendezőmér_leg
fr-rlr-Zf"t·
Ez0r·t
i!'lmf.t0lfP!l
gyonny i l a t ko za tok
folyó
r~R,,k
feldn_1qozr1s.-ít·;t
biztos.ltása mel!ett keriiihet sot· (Jgy,
id5pontban
munk;-.felad
munka fe J ad" t;, i 1:
és
00'~~7.
.'17.
;-.
hnqy "
kiililn
j(•lr-n-
lcervrzel l
fi. gy e 1 embPvl"v.-,
rnP
vn-
ho !'ls z ct h h
határidot venne igénybe.
Tájékoztatom
továbbá,
hogy
a
számittistechnikai
szervezel:
Szervezeti és MGkHdési Szabályzatának kidolgozása a szabályzatának elfogadását
követően
ztist három hónapos határidovpi
kell
megkezdődött.
hPfeieznj,
feleJ<5en rövidesen elfogadásra ket·iil. Az el
lltv;-.t;-.1
A kidolgo-
sennek meq-
fogC~dást
köv0U\Pn
a Szervezeti és MGködési Szabályzatot tájékoztatá>'l111 m.-,gkiildöm. Remélem
azonban,
hogy
rövidesen
elott -
személyesen is lesz módja megismerni a PSZTI szerve-
zetét és mGkHdési
rendjét,
gatás;-. alkalmával
jelezte.
a
>'lZ
ahogy ezt ;-.z APEII-nál
~l
n
J
\/
elkészültP
tel:t
f\~\G y ö t· q y '
láto-
l
7. sz. melJéklet
AIJO· ES PtNZÜGYI HLENORZtSI HIVATAL ELNOK
Ikt.sz: 02.023/l/1992.
AP E H Valamennyi Megyei (Fővárosi) Igazgatóság Vezetőjének
·,..-:-'----~~· -·-:-::::::::-::::-::-::::-:-:--·
PÉNZUGVI S.:./.l"l1irA5T~CHNIKAI
,~m-:mn, ;g~ 2--
Székhelyén
AA. as.
1
----~,
)j/b/!!2. Tárgy: 1992. január l-jei
rendező
mérlegek.
~~·· fL/(.~_
A 82.823/1992. június 10. szám~ levelemben a rendező mérlegel< feldolgoz;ásához kapcsolódó előkészítő feladatokat határoztam meg. A PM. ~liniszteri értekezlet döntése értelmében erre a feldoi!JilZásra nem kerül sor, ezért ~rendező mérlegek irattározásáról gondoskodni kell. A feldolgozásra előkészített példányt a megyei iktatdsl rendszeren keresztül bar-kóddal el kell látni (a 82.746/92.sz. Adóügyi fóosztályi levél alapján a tárgykód: 5322), és az irattárba helyezését ~gy kell megoldani, hogy indokolt esetben a hozzáférés, illetve a visszakeresés egyszerDen biztosí lható legyen. A második példányt - az eddigi k megfelelőell - az ullunórzés, illetve az elemzés ataként kell kezelll
l .
UurJapest, 1992. november
"~
" Minaril< György
8. sz.
Adószám:
l l l l l l l l l -D -ITJ
~8lléXl2~
l2lsl-lol1l T ÁR SASÁGI ADÓ
Adózó neve
Bevallási főlap Adózócíme
a kettős könywileit vezető adóalanyok részére
/Az
Ügyintéző neve, telefonszáma
1993. február 28. - i bevalláshozt
Kivetett társasági adó - tárgyével megelőző év alapján (1990.} - tárgyévi bevaUás alapján (1991.} Kivetés összesen (01 + 02) 1992. december 20.-i feltöltés
+
T árgyévet követő esedékes összeg Összes kötelezettség február 28.-án (03 + 04! 05)
07. sorból - állami tulajdoni hányad - magántulajdoni részesedés - külföldi részesedés - szövetkezeti tulajdon 08. sorból -löbbségi tartós állami tulajdoni hányad -kisebbségi tartós állami tulajdoni hányad Jegyzett, de be nem fizetett tóke 1992. december 31.-én 15.
Ellenórzó szám (07 - 14 sarok)
................................ 1993.
P. H. cégszerű aláírás
_l__L_L_L...I_J_I_J_I_Ll_JI
Adószám: Ll
'-j(j.,)(/.01·
-o -m
!zl51-!olzl
Az adózó neve
A társasági adó megállapítása a kettős könyvvitelt vezető adóalanyoknál (Az 1993. február 28.-i bevalláshoz)
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek összesen "1. sz. mellékler Adózás előtti eredményt növelő tételek összosen '2. sz. mellékler Külföldről származó nem osz1alék típusú jövedelem adója
származó jövedelem 01-02+03+04-05)
Beftzetett földadó Vissza1artott adó (kütlöidön szerzett jövedelem után külföldön ftzetett adó)
±
21. sorból-anyag ktg. - igénybe vett anyagjellegű szolgál1atások
- alvállalkozói teljesítmények Személyi jellegű ráfordítások összesen (27 +28 +29) 12. sorból - bérköltség - személyi jellegű i járulék
leírás
sorból - bankköltség (kamat nélkül)
36. sorból - az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközö t< nvilv.3:~tart. szerinti értéke l ---'----C·-·--··---····---······--····· -•··-·-··--··-. . - - - - - - - - - - - ........ -··
-21-26-30-31-35}
sorból - kapott osztalék és részesedés - kamatbevétel pénzintézettól más - devizakészletek árlolyamnyeresége - valutakészletek
összesen 49. ·sorból- pénzintézetnek fizetendő kamat - más vállalkozónak,
-hosszú lejáratú értékpapírok értékvesztése
-bevonás eselén a visszavásárott saját részvény, vagyonjegy névértéke
- köttségek és ráfordítások közölt elszámott adók visszatérített összege -utólag igényelhető támogatások
bevitt -térítés nélkül átadot! vagyontárgyak (felszámított ÁFÁ-val növelt) nyilvántartási értéke Rendkívüli eredmény (55- 61)
+
Adószám:
l l l l l l l \ \ -D -Q] Az adózó neve
4. sz. melléklet KIEGÉSZÍTŐ ADATOK A kettős könyvvitelt vezető adóalanyoktól (Az ·1993. február 28.-i bevalláshoz)
származó osztalék típusú jövedelem nem osztalék típusú jövedelem nélkü~
Rövid lejáratú kötelezettségek Ellenőrző szám (01 - 14. sorok)
03-10-1993
.l
01 : 14PM
1384710
TO
FROI'I ~IH DR . SZABO TAMAS f1 l N
l
MINISZTERELI.'!ÖKI HIVATAL Dr. S:ubó Tamás titc:~
P.01
tLt
nélküli winiszter
SZT-445193. Hagelmayer Istvén elnök úr, Állami Számvevö.szik Budapest
A:l. állami vagyon nyilvántartásáról készitett végleges előteljesztéssel alapvetően egyetértlink. mindamellett, hogy l:m!ábbra sem tartalmazza a Jrorábbi levelünk:ben ·i:; kif~tett problémákat a vagyon felmérése és meghatározása tekintetében. Ennek tényleges meghatározása. folyamatos vagyonszegmensenkénti
nyilvántartása,
le- ill.
felértékelc5dése
miatt a
Kormány felé .tett ajánlás<>k 2. pongát célszerűnek tartanánk értelemszerűen
kiegész!teni. (Pl.: Tárcakázi Bizottság ideiglenes felá1lftásával - a szükséges egyeztetések. felmérések .atvégzése, egységes álláspont kialakítása és javaslattétel. kidolgozása érdekében -. Illetve az ún. Céginformációs rendszer felállltása,
valamint l
adathoZZáférhetőség
szabályozása
tekintetében.) Nem világos számunkra ugyanott a 6. pont tarra:.-.~a sem. (A bekezdés
elhagyása esetén a részvényértékesltés, mint nyiltpiaci mave!et eröteUesen veszltene
vonzerejéből.}
Korábban közölt véleményünket nem mellékelték jelen összeál!ltáshoz.
Célszenlnel< és szakségesnek tartottuk· volna azt.
hiszen az érintett szervezetek, szervek végleges véleményük kialaldtása során megjegyzéseinket figyelembe vehetnék.
S u d a p es t, !993. március B.
TOTAL
P.01
MIMSZl'EnEUIIÖKl HIVATAL dr. S.o::.ató Tam.á.: tárea nélküli mlnl=ter I
Dr. Kovács ÁtpJd úr.
igczgató
Állami Számvevőszék Budapest
. Tisztelt Igazgató úri ..·.·
.Az "Állam vállalkozói vagyona nyi!vánta~si és információs rendszere· címmel készitett vizsgálati jelentés - vélemén}n.lnk szerint - jól és helyesen közelíti és á!I<Jpítja meg azolot
az állam
ún. vállalkoeói vagyona. ai<Jtt mindazon, a gazdálkodó szervezetnél fellelhető saját vagyont érgül<, amely nemcsak .az ún. állóeszközök . formájában
·realizálódott
- kéSzpénz, anyag._ :félkésztermék. készáru - is, amelyek ·nyomonkövetése" és regiszttálása soi<SZor a . lehetetlenség határát súroU<J. figyelembevéve azon új. piackenform rendelkezéseket és szabályozásokat amelyek - a korábbiiknál - bővebb teret · . nyújtanak
az
ún.
forgóeszközöket
Ez utóbbiak fefveok azt a jelentős anomáfiát is. ami a jelenlegi rendszerben még .. /<Uszábbá. kibogozhat<Jtranabóá · teszi a nyilvántartás SZ9bályozottSágát és töl<életességét: • azonos vagyonerem több értéken is szerepeJhet - elsősorban a . rulajdon~sváltozás eredményeképpen;
..'
ll 'l
/
2
l
l'
~
egyes gazdasági folyamatok a vagyon megterl1eléséhez. közverlen "feléléséhez" vezette!<. s ezáftal "hatalmas vagyonszegmen.sek" a csőd- ilfetve a
felszámolási eliárások útján akár ta1tósan, vagy végéNényesen kikerültek a kezelhetö és r.yflvánor.r.ató vagyon~rgyak körébőL Szaktnail;ag en5teuesen vitatott. hogy melyek azok az egységnyi
vagyonszegmense.'<. amelyek nyilv
sor, bJ de egyre nagyobb szükség lesz az egyedi vagyontárgyakig részletezett nyilvántartás vezetésére a jobb marketing munka {pl.: a tetVezett hiteiTegyes privatizaciór.ak megfelelő vagyonkínálat biztosítása)érde.i<ében.
Végezetül: álta~:!r.os megáH;;pftásként kell elfogadni. hogy az új számviteli torvény megalko~sával a vagyonf;/eme~ sore; az t1n. szellemi . ·. · ·termékek körév".f íS' bővűft amelynek korábban a nyilvántamsa alig. értéke pedig egyáltalán nem volt megoldv?. Ide kefl sorolni az ún. üzleti értéket is. amei!Yel kapcsolztos problémakört jól feszegeti az ÁVÜ eddigi értékesitési
t;Jpasztalata, ugyanakkorjelentős mértékben
befolyiso~iz
a könyvi értékelést.
Míndezen problémák figyelembevéteiével a jelentés kie~észítését j;avasoUul<. részben a vizsgálat óta eltelt idősza,i
•
EZek azÁV ~ben:
induló "jegyzett töke" hiteles összegének megá!!apltása megtörtént. s ezáltal <:z alapító oldrat január hónapban benyújthatóvá vált. figyelembe véve a már átalakUlt és a még mindig válíatarl.szervezeti reneben múködő gazaár!
2. Decernbemen a könyvszakértö l
l
'·'
3. A hatáSkörébe tartozó szeNezetek vagyonának megállapttá:;a az 1991. évi rendezöménegek alapján megtőrtént figyelembevéve az árafakulás tényét.
l
3 4. Az ÁV Rt saját tökeértékének, i:l. tóketartalékán<Jk meghatározása folyamatban van.
s.
A:l. ÁV Rt-t iHetó réSzvények társaságenkénti rr:egállapltását a
cégblróságí adatokkal tetVezzük ellenőrizni, az átarakurt cégek cégbírósági adatainak ellenőrzéSe a Cégolrósági Információs Szolgálattal megkezdődött. 6. Számítógépe.s, naprakész adatbázis( készül az átalakult társaságok ..-4
'
decentralizált privatizációjára szánt eszközeinek nynvántartására. A:l. ÁSZ féléves vagyonhasznosítási jelentéséhez ez fog információul szolgálni. 7. A2 ún. ÁVÜ részvények i!!. az "át:adott" gazdálkodó szelVezetek dokumentumainak átadása végéNényesen nem történt meg, ill. nem került rögzltésre. A natalmas adathalmaz rögzítése, nyilvántar..ásba vécele folyamatosan zajlik, mlndamellett. hogy a két fél között az átvételre vonatkozó MeqáHapodás. mí,...t
-----------
A hiányosságak alapvető oi
9. Az ÁV Rt előtt álló feladatok megkövetelik a minisztériumok és az ÁVÜ együttműködését is. 1o. Az ÁV Rt információs rendszerének megteremtése az l. félév legJelentősebb feladara annak érdekében is. hog-; az J..sz ellenőrzési kötelezettségeinek {az ÁV Rt nyereség~zinqének alakulása. Illetve az állam vállalkozói vagyonának változásai kapcsán) ereget tudjon tenni.
· k ÁVÜ tevékenységével kapcsolatosan alapvető gond a földhivatali nyilvántartás anomáliáinak megszüntetése. (A további megállapításokkal egyetértünk, figyelembevéve a bevezetönkben leírtakat j Végezet'JI ki kívánjuk emelni a jelentéstervezet azon megáflapítását.. . hogy az állami vagyon - ez esetiJen a vál!alkozóí vagyon - nyílvántartása nem teljeskörOen megoldott. elméleti kérdések tisztjzásától kezdve. széleskörO rendezés szükséges és fon::os. Jelenleg nincs olyan szervezet amelynek az
4 adattartalom minimá!is egységének biztosMsához szükséges koordinációra felhatalmazása lenne (Jelentés 6. oldal utolsó bekezdés). Egyetértve az )>.sz Kormány felé tett ajánlásaiv
a
Céginformációs Rendszer keretében kerüUön megvalósításra a vagyonregiszter. Cé!szerJnek tartanánk Koordinációs Bizottság létesítésével
ezt megalapozni, ftgyelembevéve. hogy a cégjegyzék. az adó- és a KSHszámok mel!ett a ~...ÁOR bevezetésével új rendezési elvek is bevezetésre kerülte!<..
B u d a p e s t. !993. február 8.
i.
l 1-/
.l l
.l
il l
!.·
l
l
.'
~ ~
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR
3009:1...
2_/'93-
Jfagelmayer Istvén ur elnöl~
Allami Számvevöszék 3udapest
Tisztelt
Elnö!~
Ur!
állam vállalkozói vagyana nyi:·:antartási és rendszerének ellenörzéséröl ~ész~tett ~egállapításaival egyetértek. ~z
információs jelentés
A gazdasági átalakulást és tulajdonos ·1dltozást követö egységes ~nformaciós rendszer kialakítása ~s müködése piacgazdasági ~órtilmények kózótt is elengedhetetl~n.
A nemzetgazdasági szintti elernz~se~, az állami vagyon változással kapcsolatos kormányzati döntések csak megalapozott ~nformációs bázison sztilethetnek.
Az Allami Számvevöszék elfogadását támogatom.
jelentésében
megtett
ajánlások
Budapest, 1993. február 24.
.· . . ""-l
r--· . -· ..........
~
. '· ,_ ~-
'
'''
,.
''
-tb-
·-·
-- ··-·· .
-~·-··
...
LJ
.3
•
.... f~
~
!vr·1(
~~ .
Dr. Raskó György
KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR
Hiv.sz.: V-22-29/92/93.
Hagelmayer István elnök Állami Számvevőszék
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
Az állam vállalkozói vagyona nyilvántartási és információs rendszerének ellenőrzéséről készitett jelentésben foglaltakkal általánosságban egyetértek. A jelentés tervezetével kapcsolatos észrevételeinket a jelentés véglegesitése során zömmel figyelembe vették. Továbbra is szükségesnek tartjuk azonban, hogy a Kormány részére megfogalmazott ajánlások egészüljenek ki a konkrét feladat megfogalmazási, ütemezési és felelősségi rendszerrel, valamint ezek kidolgozásához, működtetéséhez szükséges források megteremtéséveL A III. Részletes megállapítások c. fejezet KHVM-et érintő részénél (24. oldal 3. bekezdés utolsó mondata) kérem törölni "- a GYSEV Rt. kivételével - " szövegrészt, mivel a GYSEV is koncessziós tevékenységet végez, sőt működésére érvényes koncessziós törvény is életben van. A 28. oldal második bekezdésének első mondata gondolatilag az első· bekezdéshez kapcsolódik, igy azt ahhoz csatolva indokolt szerepeltetni. A második bekezdés a továbbiakban az Á V Rt. és a tárca kapcsolatával foglalkozik, amelyhez a tervezetre adott észrevételeink között jeleztünk egy kiegészitési igényt, ami sajnálatunkra továbbra is csak részben szerepelaz anyagban. Igaz, hogy az Á V Rt-vel kapcsolatos alfejezet (23. 1
oldal 4. bekezdés) is a minisztériumoktól történő dokumentumok átvételével kapcsolatban csak a Földmüvelésügyi Minisztériumot említi meg, mint ahonnan az átvétel megkezdődött. Tárcánk részéről készek vagyunk, mint ahogy azt jeleztük, az Á VÜ által közölt és a tárcával egyeztetett metodikához hasonlóan az Á V Rt-hez sorolt és jelenleg még a tárcánállévő dokumentumok átadására. A Jelentésset kapcsolatban egyéb észrevételt nem kivánok tenni.
Budapest, 1993. március "~ "
fc/
J
<,·~~/'/
2
' --., '-.~ " ~ __.r\ ({.-----<
PÉNZOGY M IN !S ZTÉRIUM ÁLLAMTITKÁR 87.023/1993.
SÁNDOR ISTVÁN ÚR, ALELNÖK
ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
B U D A P E S T
l
;~s~~t:?ETI:
~· ·~
•1 \ ::<.Tt-\ • ~c~:,,-..:<'
' Tisztelt Sándor úr!
" Az állarn vállalkozói vagyorra nyilvántartási és inforrnáClOS rendszerének ellenőrzéséről" készített jelentés tervezetet áttanulrnányoztuk. Az anyag részletekre is kiterjedő, alapos, átgondolt, jól tükrözi a kezdődő piacgazdaság információigényével és feldolgozásával kapcsolatos problémákat. A részletes
szakértői
véleményt rnellékelten rnegküldörn.
Budapest, 1993. február ll. Melléklet
Üdvözlettel:
Melléklet
SZAKÉRTŐI
A
VÉLEMÉNY
pontjait követve részletes észrevételeimet a következőkben foglalom össze.
l.
jelentés
A~ összefoglaló megállapítások fejezetében szükségesnek ;f~rtjuk az állami vagyonnal kapcsolatos információrendszer megfoglalmazás helyett a _vállalkozói körben lévő állami vagyont szerepeltetni, tekintettel arra~ogy a vizsgálat az állam vállalkozói vagyonára terjed ki. (4. oldal I I /l . )
Í~zint.én
a II. fejezetben javítandó a számviteli törvény ~ száma, amely az anyagban tévesen szerepel. A helyes hi-vatkozás a következő: "az 7997.
3
évi XVIII.
törvény a számvitelról"
Állami Vagyonügynökségnél történő nyilvántartás jogi abályozásával kapcsolatos fejezetben a vagyonról készíndő mérleg formai és tartalmi felépítésével kapcsolatos megállapításnál - valószínűleg nyomdai hiba miatt - a monda t egy része lemaradt. ( II I. ll 9. § . ) A mondat helyesen a
következő:
l/
"E mérleg mérlegszerű kimutatást jelöl, és nem a számviteli törvény által meghatározott mérlegek valamelyikét." Ezen megjegyzést azért kellett tenni, mert a Vagyonügynökség esetében nem értelmezhető a konkrét eszközöket tartalmazó mérleg. Nyilvánvaló, hogy egészen más jellegű adatokat kell tartalmaznia.
4. Az anyag részletes megállapításait tartalmazó III. fejezetben, az ÁVÜ intézkedései az állami vagyon nyilvántar-
2
tására vonatkozó résszel kapcsolatosan szeretném felhívni a figyelmet:
a
következökre
Az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen rendelkezik az adótitokról és az adóhatóság tudomására jutott adatok felhasználásáról. Ennek értelmében az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek a törvényben előirt feltételek mellett - használhatják fel statisztikai célra. Adótitkot pedig akkor lehet kiadni, hogy azt törvény előírja, megengedi, vagy ha az érintett hozzájárul. Sajnálatos módon az ÁVÜ nem tartozik az állami statisztika rendszerébe tartozó szervek közé és a privatizációs törvények sem rendelkeznek arról, hogy az ÁVÜ nyilvántartási céljaira az adóhatóság adatot szolgáltasson. 5. A mérlegek teljeskörű feldolgozása 1991. év vonatkozásában történt meg, igy az az időközi jelentős változások miatt a nyilvántartási célokra nem alkalmas. Az 1992. ev1 adóbevallásokban az állami vagyon utáni befizetési kötelezettség megjelenik, igy az a gazdálkodói kör, amely az AVUR fizetésére kötelezett, meghatározható. Az 1992. évi rendező mérlegek feldolgozása 1993. év elején már aktualitását vesztette. Az 1992. évről 1993. május 31-ig készülő mérlegbeszámolók nyitóadatai tartalmazzák a rendezőmérleg adatait is. Az éves mérlegbeszámolók feldolgozását a pénzügyminisztérium több főosztálya is igényelné, döntés még nem született arra, hogy csak az adóbevallások vagy a mérlegbeszámolók adatai is feldolgozásra kerüljenek. Tekintettel arra, hogy a mérlegbeszámolók csak 1993-94. évben kerülnek az APEH-hez, az adóbevallás adatait - a kormányzati információk biztositása érdekében - a mérlegben is szereplő adatok egy részével kibővitettük már az 1992. évi bevallásoknál. A makroszintű információk biztositása érdekében kellett elrendelni a rendkivüli, február 28-i adóbevallást is. Az ezen feldolgozásokból származó információk, mint jeleztük - törvényi szabályozás hiányában - nem adhatók át az ÁVÜ egyedi nyilvántartási céljaira.
3
6. Az ÁV Rt.-re vonatkozó vizsgálathoz a következökre hívom fel a figyelmet: 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társasággá történő esetén nincs lehetőség az átalakuló vállalat eszközeinek és kötelezettségeinek átértékelésére. Az értékelésnél erre is tekintettel kell lenni.
A
-~átalakulás
7. A tervezet 2. pontjának KSH bekezdésével foglalkozó részében félreérthető megállapitás található. A leírtak ~ szerint az APEH a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozások törzsadatait a KSH-nak átadta, mig az egyéni vállalkozók törzsadatállományát az Adózás rendjéről szóló (Art), többször módositott, 1990. évi XCI. számú törvényre való hivatkozással nem. Az Art. az adótitok szempontjából a vállalkozási formák között nem tesz különbséget, igy a hivatkozás nem helytálló. 8.A Pénzügyminisztériummal kapcsolatos vizsgálatban utalás történik arra is, hogy a számviteli törvény indoklásában jelzett új információs rendszer kialakítására vonatkozóan nincs felelős megjelölve. Ez igy igaz, de a számviteli törvény-javaslatot elfogadá, 1991. évi 3075/1991. Kormányhatározatban megjelölték ennek felelősét.
"A Kormdny javasol ja az Országgyűlésnek a számvitell törvényt 7992. január 7-ével hatályba léptetnt azzal, hogy a hatálybalépésig a,
ki kell alakítant a nemzetgazdaság informdctós rendszerét. Fel e/ős:_ Központ t Stat tsz t t kat Hivatal elnöke . .. " A Kormányhatározat kelte: 1991. február 21. '
Budapest, 1993. február ll.
5I. :Magyar 'l(öztársaság
Igazságügy-minisztere Hiv. sz.: V-22-30/92/93,
19.240/1993. IM.
HAGELMAYER ISTVÁN úrnak, elnök Állami
Számvevőszék
BUDAPEST
TISZTELT ELNÖK ÚR!
Az állam vállalkozói információs rendszerének
vagyana
nyilvántartási
e1lenőrzéséről
szóló
és
jelentésre
az alábbi észrevételeket teszem: Nem tudok egyetérteni a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon
kezeléséről
és
hasznosítá-
sáról szóló törvény 23. § (2) bekezdésének - annak végrehajthatatlansága miatt - hatályon kívül
helyezésére
vo-
natkozó j~vaslattal. A végrehajthatóság érdekében szükség esetén e bekezdés módosítását javaslom. E törvény 31. §-ának (3) bekezdése úgy zik, hogy a kormányrendeletben szervezetek tekintetében "az
meghatározott e
törvényben
állami tulajdonosi jogokat - a Kormány zott
időpontig történő
gazdasági
gazdálkodó szabályozott
által
társasággá
rendelke-
meghatároátalakítás,
valamint a vagyonkezelés, értékesítés, gazdasági társaság alapítása - nem a
Vagyonkezelő
tevékenység ellátásáért Vagyonkezelő
felelő
felelős
Részvénytársaság, hanem miniszter
gyakorolja
Részvénytársaságra vonatkozó szabályok
alkalmazásával" .
a a
meg-
- 2 -
A 31. § (3) felsorolás példálózó felelős illető
miniszter a
bekezdésben jellegű.
A
a
tevékenység
Vagyonkezelő
lévő
gondolatjelben
ellátásáért
Részvénytársaságot meg-
valamennyi tulajdonosi jogot
jogosult,
illetőleg
köteles gyakorolni. Így a kijelölt miniszternek is
fela-
data, hogy kialakítsa a hozzátartozó vagyon törvényes eredményes
működéséhez
szükséges nyilvántartási és
és
érté-
kelési rendszert. Budapest, 1993. március 8 .
•
i :---8~-----
.......
---~--·- '"~--·-
.__,A_ ••
~ ·-·~,.~-------~-----l
J
.
axf!/a1n/ ~á1n1HwŐ.1xé/c C('; .. /
Budapest, 1993. március 10.
((( )1(!/{
V-22-43/1993.
Dr. B A L S A I I S T V Á N igazságügyminiszter
úr
B UDA P E S T
Tisztelt Miniszter Úr!
Köszönettel vettem az állam vállalkozói vagyana nyilvántartási ellenőrzéséről
és információs rendszerének tett észrevételeit.
Ezek a "Jelentés"-ben foglalt ajánlások egy érintik és remélem, hogy e kifejtett álláspontok oldások kimunkálását.
jelentős
előbbre
szóló
jelentésre
részét
markánsan
kérdésekkel
kapcsolatosan
viszik a közösen vállalható meg-
Ön észrevételeiben kifejti, hogy nem ért egyet a tartósan lami tulajdonban
maradó
vállalkozói
hasznosításáról szóló törvény
23.
hatályon kivül helyezésére vonatkozó tal.
vagyon
paragrafus
kezeléséről
álés
(2)
bekezdése
számvevőszéki
javaslat-
- 2 -
E törvényhely
alapvető
végrehajthatóságának
közgazdságilag nem értelmezhető az ÁV (osztalék)
mértékének
a
akadálya,
Rt-nél
elért
hogy
nyereség
jellemzőerr
nemzetgazdságban
elért
nyereség vagy osztalék szintjéhez való hasonlitása. Már maga a mindkettő
mérték és szint megjelölés is.ellentmondásos, hiszen
mást jelent. Az a tény pedig, hogy az ÁV Rt-hez tartozó vezetek
tőkéje
(vagyona) más struktúrájú, mint a
ságé, önmagában is oka lehet -az ÁV Rt
nemzetgazda-
gazdálkodásától
getlenül - annak, hogy az elért osztalék szintje vagy elmarad a nemzetgazdaságban
jellemzőerr
szerfüg-
mértéke
elérthez képest.
(Mind-
ez egyébként önmagában már feltételezi azt is,
hogy
olyan szerv, amely
nemzetgazdaság
jellemző
időben
képes
kimutatni
a
osztalékát vagy nyereségét is.)
Megértem,
sőt
egyetértek a törvényalkotás olyan törekvéseivel,
hogy az ÁV Rt tevékenységének valamilyen módon nyessége" mint elvárható követelmény törvényi tődjék.
létezik
mért
"eredmé-
szinten
rögzi-
Ennek kidolgozása és törvényi kezdeményezése azonban a
Kormány, és nem az Állami
Ebben a helyzetben tehát -
Számvevőszék
amikor
a
kompetenciája.
jelenlegi
törvényhelyi
szabályozás végrehajthatatlan és más kritérium rendszer állítása kormányzati feladat -
nincs
más
lehetőségem,
ajánlásom fenntartása. Természetesen amennyiben egy új kritériumrendszerrel kapcsolatban szakmai
a
felmint
Kormányzat véleményemet
igényli, azt szívesen kifejtem. Miniszter úr álláspontjaszerint a hivatkozott törvény 31. paragrafus (3) bekezdése rendezi, hogy a tevékenység ellátásáért felelős
miniszter valamennyi tulajdonosi jogot
jogosul t,
i 1-
- 3 -
letve köteles gyakorolni, igy feladata, hogy kialakitsa a hozzátartozó vagyon törvényes és eredményes
működéséhez
nyilvántartási és értékelési rendszert. számvevőszéki jelentés ajánlásai között
Úgy
szükséges
vélem, ezzel a szereplő 3. pontban
foglaltakat tekinti feleslegesnek.
Az Állami Számvevőszék azonban úgy itéli meg, hogy ez nem vetkezik
egyértelműen
a törvény
szövegéből.
Már pusztán
tény, hogy az állami tulajdonosi jogok taxativ feladatot nem tartalmazza, az
az
a
felsorolása
e
értelmezésének
egyértelmű
kö-
aka-
dálya lehet. A vizsgálat tapasztalatai is azt mutatták, hogy a tárcák felfogása e kérdésben
sokszinű.
Bonyolitja a
helyzetet
továbbá, hogy az ÁV Rt-nek az állami vagyonra előirt
tájékoz-
tatási kötelezettsége a törvény IV., az ÁV Rt gazdálkodásáról, és nem a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló fejezetben lálható és a gazdálkodásra vonatkozó
előirások
a
ta-
minisztéri-
umokra nem alkalmazhatók. Vizsgálatunk azt is feltárta, hogy önmagában véve az a nyi előirás~ hogy a tulajdonos köteles
a
törvé-
hozzátartozó
vállalkozói vagyona nyilvántartására, automatikusan
nem
egész vállalkozói vagyona
ellenőrzés
nagyságának
számára
is
változásának
biz-
lehető
tositja azt a minimálisan szükséges információt, amely vé teszi a döntéshozók és az
állam
az
állam
mérését.
Így a privatizációs és vagyonhasznositási folyamatok nemzetgazdasági szintű megitélhetősége, összesithetősége sem biztositható. Ezért e kérdés
megfelelő
szakmailág mélyebb követelményeket is
biztositó szabályozás kidolgozására irányuló ajánlásomat fenntartom.
- 4 -
Miniszter úr által felvetettekkel kapcsolatban - csak lesebb
körű
a
szé-
információ nyújtásának szándékától vezettetve jel-
zem -, hogy a
Számvevőszéknek
ezen ajánlásaival kapcsolatban
az érdekelt - tulajdonosi funkciókat ellátó - szervezetek, minisztériumok kifogást nem emeltek. Kérem Miniszter urat kifejtett indokaim mérlegelésére
és
el-
fogadására.
Tisztelettel
11
'L/
(Ha;~~mayer •
István)
'Xih'flOnti JtaüH<ükai dÚitmtal
Ikt: 300-61/1/93.
t lnök. Hagelmayer István Úr az Állami Számvevőszék elnöke Budapest Tisztelt Elnök Úr! Az ÁSZ Vagyonellenőrzési Igazgatósága által - az állam vállalkozói vagyana nyilvántartási és információs rendszerének ellenőrzéséről készített jelentéasel kapcsolatban a következő észrevételt teszem. \ KSH és az APEH között létrejött megállapodás értelmében 1992. január az APEH - a jogszabályok előírása szerinti titoktartási kötefezettség meg!_artása mellett - teljeskörű hozzáférést biüos_i_Lqj{SH resza·re .az_adúalany-nyilviíntartá.5_stahsztiKai célú felhasználására vonatkozó_alh. Így 1992-tBl a KSH nyilvántartási rendszere minden ado:. számmal rendelkező gazdasági szervezetet tartalmaz, beleértve az egyéni vállalkozókat és a helyi költségvetési szerveket is. L-jétől
A jelentésnek az átvett adatállományok tartalmára vonatkozó megállapítása helytálló, mivel az adóalanyok csak nagy késéssel vagy fel-· szólításra tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek. A statisztikai szervezetek nyilvántartási rendszerének fejlesztése a KSH egyik kiemelt fontosságú feladata. A rendszer elkészülte után alkalmas lesz a mintegy 800 ezer szervezet kezelésére. Az új nyilvántartási rendszer a tervek szerint - a cégnyilvántartásból venné át a külföldi tőkebefektetésre és a vállalkozások tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat. Az adatok átvételével kapcsolatban nagy a bizonytalanság,• mivel az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szalgálatától kapott állomány hibás és hiányzik a használatot biztosító dokumentáció. _A Céginformációs Szalgál at az állományt visszakérte é~m_lilligél.'=- te a hibák kijavítását. Az eddigl v1zsgálatOR alapJán azonban feltételezhető, hogy a javított állomány sem fog tartalmazni~H_részére minden szükséges adatot. A jelentés az 5. számú mellékletben felveti, hogy a KSH az OSAP elő terjesztésében nem tájékoztatta a Kormányt a nemzetgazdasági statisztikák adatforrásainak problémáiról. E témában azóta kormány előter jesztés készült. A Kormány 3066/1993.sz. határozatában rendelkezik a nemzetgazdasági statisztikák adatforrásainak biztosításáról.
H-1525 Budapest P.O.B. 51.11., Kelell Károly u. 5-7.:,0 Telefon: 201-9246-!< Telex: 22-4308 statl h-!< Tolefax:+3611159085 -
'>
•
-
----·~-
-- - · • •
--~---
.
...
~·~----
~..._....--~-~
·---
-·-
>
•
!fL/ U"(~3
~3~/JJ<j,(C:i?:;
<
ZCftjq3({rr ADÓ- ÉS PÉNZÜGYl ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK
26'4/1993.
Dr. Hágelmayer István úr, az Állami
Számvevőszék
i
u_
elnöke B u d a p e s t
l
J
l i -~.
Tisztelt Elnök úr!
Az
állam vállalkozói
rendszerének
vagyana
nyilvántartási
készített,
ellenőrzéséről
és
február
információs 19-i
kel te-
zéssel megküldött jelentésük tervezetéhez az alábbi észrevételeket teszem. ~992.
1./ Az
évi
társasági
adókötelezettség
rendjét nem az APEH, hanem az A februári
"előzetes"
országgyűlés
bevallásának határozta meg,
bevallásról az 1991. évi LXXXV. tv.
(Art) 32. § (4), illetve az 1991. évi LXXXVI. tv. §
(TA) 19
(10) bekezdése intézkedik.
2./ Pontatlan a 35. oldal közepén lévo,
kezdés hanem 15-én
megfogalmazása, annak hatását megitélhető
mivel
nem
vastagon szedett be-
a
nem tartalmazza,
gazdasági
eseményt,
vagy csak február
várható összegében rontatja be az
"elő
zetes" társasági adóbevallás, A példaként felsorolt valamennyi tételhez in.
BUDAI AEKtÁM- (79205)
fűződik
adathely a bevallás nyomtatványa-
- 2 -
3. l Továbbra
is
fenntartom a
lünkben tett azon
február
javaslatomat,
8-án adott
észrevéte-
---------
amely szerint az Adózás
rendjér61 szóló törvény módositását lenne célszefO kezde
ményezni az ÁV RT, az ÁVÜ és az APEH közötti információs kapcsolatok
kiépitése
érdekében.
Véleményem
szerint
a
Kormánynak tett ajánlások között ennek megfogalmazása nem eléggé konkrét.
Budapest, 1993. március
3 vözle
el
György
•
