JELENTÉS AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A jelentés nem tartalmaz banktitkot és a bankok érdekeit sértő adatokat.

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány | Éves Jelentés | 2007

BEVEZETŐ A 2007. évet alapvetően meghatározta az Alapítvány státuszának változása, illetve ezt a változást előkészítő, megalapozó munka. A Bazel II. egyezményben előírt követelményeknek való megfelelés miatt ugyanis komoly háttér munkát kellett kifejteni ahhoz, hogy az Alapítvány immár pénzügyi vállalkozásként végezze tevékenységét. Az idevonatkozó törvényi előírásoknak eleget téve, az Alapítvány megkapta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyét. E feladat megoldása – a szokásos napi munka mellett – irányt adott az egész évi tevékenységnek. Munkánk középpontjában továbbra is a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának segítése áll, amely célunk találkozik a gazdaságpolitika törekvéseivel. Mutatja ezt, hogy a kormányzat a legfontosabb, támogatandó feladatok között jelölte meg a mikro- kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megnyíló Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) vissza nem térítendő támogatások, és kedvezményes pénzügyi konstrukciók formájában jelentős forrásokhoz juttatja a vállalkozókat. Az uniós csatlakozást megelőző, valamint az első évekre jellemző nagy hitel-, illetve támogatási programok ideje lezárult. Ezzel új szakasz kezdődött az Alapítvány tevékenységében is. Immár több, kisebb volumenű pénzügyi termékkel kell hozni azt az eredményt, amelyet korábban kevesebb, ám nagy programokhoz kapcsolódó garancianyújtással elért az Alapítvány. Ezért hangsúlyosan előtérbe került a termékfejlesztés, aminek eredményeként több új, a vállalkozói igényekhez igazodó pénzügyi termékkel, illetve magas színvonalú szolgáltatással jelentünk meg a piacon.

«2»


Pontosan tudjuk, hogy hosszú távon a vállalkozások jövőjét alapvetően határozza meg a vállalkozói tudás, a vállalkozói ismeretek birtoklása, a kezdő vállalkozások aktivitása. E célok pénzügyi segítése is fontos feladat, ami fellelhető mind a központi programokban, mind a hitelintézetek gyakorlatában. Az Alapítvány a színvonalas pénzügyi szolgáltatásokon túl, küldetésének tekinti a vállalkozói tudás, tisztesség, egyáltalán a vállalkozói kultúra terjesztését a magyar vidéken. Mindezt gazdasági pénzügyi tanácsadással is igyekszik segíteni, hogy gyarapodjon a sikeres vállalkozások száma, a sikeres vállalkozók tábora. Törekvéseink helyességét, annak visszaigazolását látjuk abban, hogy a garancianyújtás – mind az ügyfeleink számát illetően, mind a garantált összeget tekintve – egyenletesen növekszik. Ugyancsak munkánk elismerésének tekintjük az Európai Bizottság illetékes szerveivel, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kialakult kölcsönös, jó kapcsolatokat is. Az elmúlt év eredményei arra köteleznek bennünket, hogy az Alapítvány a továbbiakban is az immár megszokott, magas színvonalon folytassa tevékenységét. Kérem, fogadják szeretettel az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolót, melynek teljes szövegét a Kuratórium a 21/2008. V. 8. számú határozatával hagyott jóvá. A közzétett jelentés ennek rövidített változata, amely nem tartalmaz banktitkot és a bankok érdekeit sértő adatokat. Dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató

«3»

Tartalomjegyzék I. FEJEZET

A lezárt ügyek alakulása

53

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességi tevékenységéről, a beváltott és visszatérült kezességek helyzetéről

Követelésértékesítés

54

5

1. Általános rész

5

A kuratórium működése

6

Az alapítvány stratégiája

7

Az Alapító Okirat módosításai

8

Az Alapítvány pénzügyi tevékenységének értékelése, eredményének alakulása 57

Pénzügyi vállalkozássá válás

11

Bevezetés

Tevékenységfejlesztés

13

Együttműködő pénzügyi intézmények

14

Az alapítvány eszköz-forrás állományának bemutatása 57

Kommunikáció

14

Eszközök

57

Euró vagyonrész

15

Befektetett eszközök

57

Informatika

15

Immateriális javak változása

58

2. A kezességnyújtás bemutatása

16

Monitoring

55

Költségvetési viszontgarancia

56

II. FEJEZET

57

Tárgyi eszközök változása

58

A kezességnyújtás összefoglaló adatai és az Alapítvány kötelezettségvállalása 16

Beruházások

58

Befektetett pénzügyi eszközök

59

A 2007-ben nyújtott kezességek elemzése

18

Forgóeszközök

60

A kezességek megoszlása különböző szempontok szerint

19

Követelések

60

Termékfejlesztés, egyedi termék megállapodások

30

Értékpapírok

60

Elutasított kezességi kérelmek

32

Pénzeszközök

60

Lezárt kezességek 2007-ben

33

Aktív időbeli elhatárolások

61

Kezességek módosításai

34

Források

61

Az események vizsgálata

34

Saját tőke

61

Monitoring tevékenység

35

Céltartalék állomány

62

A kezességvállalások támogatástartalma

37

Kötelezettségek

63

Passzív időbeli elhatárolások

63

3. A 2007-ben beváltott kezesi szerződések bemutatása és elemzése 40

Összegzés

63 64

A beváltások elemzése

40

Az eredmény alakulása a 2007-es gazdasági évben

A beváltások összefoglaló adatai

40

Bevételek

65

A beváltások alakulása

41

Kiadások

66

A 2007-ben bekövetkezett beváltások főbb adatai

45

Eredmény értékelés

66

Az un. üvegzseb törvény

67

Beváltott hitelgaranciák megoszlása további szempontok szerint

47

Elutasított beváltási kérelmek

48

4. Visszatérülések, lezárt beváltások, követelésértékesítés, monitoring

50

A visszatérülések alakulása

50

III. FEJEZET Az Alapítvány előtt álló feladatok 2008-ban

69


I. FEJEZET AZ AGRÁR-VÁLLAKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY KEZESSÉGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL, A BEVÁLTOTT ÉS VISSZATÉRÜLT KEZESSÉGEK HELYZETÉRŐL 1. Általános rész A 2007-es év az Alapítvány pénzügyi vállalkozási státuszának előkészítése jegyében zajlott. A pénzügyi intézményekre előírt un. Bazel II. tőkekövetelménynek való megfelelés miatt komoly háttér munka után az Alapítvány felkészült arra, hogy tevékenységét a 2007. évi LI törvénynyel módosított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) előírásainak eleget téve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) engedélye alapján pénzügyi vállalkozásként végezze. Ennek a feladatnak a megvalósítása - a szokásos napi feladatok mellett - irányt adott az Alapítvány egész évi munkájának. A 2007. évi tevékenységről szóló beszámolónk első részében a következő témaköröket érintjük: » a Kuratórium működése » az Alapítvány stratégiája » az Alapító Okirat módosításai » a pénzügyi vállalkozássá válás előkészítése » tevékenységfejlesztés » együttműködő pénzügyi intézmények

«5»


» kommunikáció » Euró vagyonrész átváltása » informatika

A Kuratórium működése Az alapítók a kuratóriumi tagok mandátumát 2007-ben átfogóan rendezték, mely a 13 fős Kuratóriumból három kivételével valamennyi tag megbízását érintette. A Kuratóriumban történt személyi változásoknak két indoka volt: egyrészt néhány kuratóriumi tag mandátuma lejárt, másrészt a pénzügyi vállalkozási státuszhoz kapcsolódóan – a Kuratórium létszámának csökkentésével – egy kisebb operatívabb kezelő szervezet kezdte meg működését. Mandátumának lejárata miatt az év vége előtt kivált a Kuratóriumból dr. Vida Sándor, dr. Lőrincz György, dr. Forgács Barna, Matics Pál, Szentirmay Zoltán, és Szabó Levente, valamint lemondott dr. Baksa Ákos az MNB képviselője a tagságát előíró nemzetközi szerződés időközbeni módosítása miatt. Az alapítók újrajelölték Németh Zoltán vállalkozót, a Kuratórium elnökét, dr. Szöllősi Endrét, az FVM főosztályvezetőjét és dr. Molnár Jánost, a PM vezető tanácsosát. Tagja lett a Kuratóriumnak az Alapítvány ügyvezetője is. Két banki képviselőnek és egy vállalkozónak a mandátuma az év végén még folyamatban volt. A változások eredményeképpen az Alapítványt 2007. év végétől 7 tagú testület irányítja. A Kuratórium 2007-ben hét alkalommal ült össze annak érdekében, hogy az Alapító Okiratban rögzített feladatának eleget tegyen, nevezetesen irányítsa és ellenőrizze a szervezet tevékenységét. A kezelő szerv a bázisévi 72 határozathoz képest sokkal több, szám szerint, 108 határozatot hozott. A kuratóriumi határozatok közül 39 kapcsolódott az Alapítvány gazdálkodásához, ugyanennyi számban vett tudomásul tájékoztatási céllal tárgyalt napirendi pontokat a kezelő szerv, míg 30 esetben

«6»


foglalkozott a működéssel. A határozatok aránya is jól mutatja, a 2007-es évben megnövekedett feladatokat: a Kuratórium kétharmad részben érdemi döntéseket igénylő témákkal foglalkozott. E pontnál kell megemlíteni, hogy az Alapítványt létrehozó alapítók, nevezetesen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a BUDAPEST BANK Nyrt, az Erste Bank Nyrt. és a K&H Nyrt. képviselőiből álló alapítói értekezlet 2007-ben három alkalommal ült össze és élt az Alapító Okiratban biztosított konzultációs lehetőséggel. Az alapítói fórum résztvevői javaslattal éltek az Alapítvány státuszát alapvetően érintő kérdésekben, valamint az Alapítvány szerveit illetően. Tevékenységük eredménye az Alapító Okirat módosításaiban mérhető. A 2007. december 3 – án hatályossá vált Alapító Okirat módosítással felállításra került az Alapítványnál az ellenőrzési feladatokat ellátó Ellenőrző Testület, amely 2008. január 24-i alakuló ülésével kezdte meg működését.

Az Alapítvány stratégiája A Kuratórium az Alapítvány stratégiájának éves felülvizsgálata során a megváltozott jogi környezethez való igazodás, a BAZEL II. tőkedirektívának való megfelelés érdekében hajtott végre változtatásokat, amelyek elsősorban finomításokat, és pontosításokat jelentettek. Az alapítványi stratégia a jövőben stratégiai elemként nem tartalmazza az EU konformitás biztosítását, arra való tekintettel, hogy Magyarország uniós tagsága miatt az Alapítvány számára ez már nem stratégiai elem, hanem napi gyakorlat. A kis- és középvállalkozások mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó alapítványi kezességvállalás továbbra is előtérben marad az Alapítvány életében, de a támogatási szabályok merevségének enyhülése miatt az Alapítvány a céljával összefüggő egyéb területeken

«7»


is szabadabban tevékenykedhet (pl. több, agrártámogatási kategóriába sorolt tevékenység átkerült a viszonylag kedvezőbb szabályok szerint kezelt általános támogatási körbe, megnyíltak az alternatív jövedelemszerzést is célzó 2007-13-as uniós költségvetési források, pl. a Leader, és a Jeremie típusú pénzügyi eszközök). E körben meg kell azonban említeni a Kuratóriumnak azt a határozatát, mely a jövőre nézve kimondja, hogy az Alapítványnak a 2008. évi Üzletszabályzatának megfogalmazása és alkalmazása kapcsán elsősorban Magyarországnak az EU Bizottság által elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában és az Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott intézkedések, illetve az azokban megfogalmazott célok megvalósulását kell segítenie. A kuratóriumi határozatnak volt egy korábbi, ugyanilyen tartalmú, értelemszerű előzménye. Az Alapítvány számára stratégiai célt jelentett a kis- és középvállalkozások tevékenységét segítő tanácsadás bevezetése. A tevékenységfejlesztésről szóló fejezet tartalmazza, hogy miért volt szükség a tanácsadási tevékenység megszüntetetésére, illetve, hogy mi az indoka annak, hogy az Alapítvány a jövőben kizárólag készfizető kezességvállalási tevékenységet folytat. Tekintettel arra, hogy az Alapítvány 2008. január 1-jétől pénzügyi vállalkozás, ezért az üzleti tervezésére új szabályok kerülnek bevezetésre: a Kuratórium a stratégia évenkénti felülvizsgálatát 2008-tól kezdve a középtávú üzleti, valamint éves terv keretében végzi el.

Az Alapító Okirat módosításai Az Alapító Okirat 2007. évi módosításainak elsődleges indoka – az általában minden évben szokásos személyi és a működésből eredő változtatásokon túl – a Hpt.-nek a BAZEL II. tőkedirektívát implementáló, 2007. július 1-jétől hatályos módosításának való megfelelés, illetve a módosított jogszabályi környezetre történő felkészülés.

«8»


2007 folyamán a következő módosítások kerültek be az alapító dokumentumban, a főbb változtatások ismertetése mellett: 19. számú alapító okirat módosítás Módosítás időpontja: 2007. január 30. Jogerőre emelkedésének időpontja: 2007. április 27. » kibővült az Alapítványhoz csatlakozók köre (bármely lízing, és faktoring tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásra, amely a Kuratórium által elfogadott feltételeknek megfelel) » bővült az Alapítvány kedvezményezettjeinek köre (a vállalkozásokkal szemben a jövőben nem feltétel, hogy devizabelföldi természetes személyek többségi irányítása alatt álljanak) » feltüntetésre került, hogy az Alapítvány az Alapító Okiratban rögzített alapítványi cél megvalósításának elősegítése érdekében tanácsadási tevékenységet, mint vállalkozási tevékenységet folytat » egységesen 3 évre módosult a kuratóriumi tagok megbízatása. 20. számú Alapító Okirat módosítás Módosítás időpontja: 2007. szeptember 7. Jogerőre emelkedésének időpontja: 2007. december 3. » felállításra került egy új összetételű, kisebb létszámú, 8 fős Kuratórium, amelynek tagja maradt – a tagságát előíró nemzetközi szerződés módosításának aláírásáig – az MNB képviselője, továbbá a Kuratóriumba kijelölésre került az ügyvezető igazgató. (A Kuratórium struktúrájára nézve az Alapító Okirat kimondja, hogy taggá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és Pénzügyminisztérium jelöl ki egy-egy személyt; két tagot sikeres vállalkozókból jelölnek ki az Alapítók. További két fő banki delegált, amelyből az egyik

«9»


személy az alapítói kapcsolatban álló hitelintézet, a másik delegált pedig a csatlakozotti kapcsolatban álló pénzügyi intézmény képviselője, valamint az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra vonatkozó Hpt. előírás alapján az ügyvezető igazgató.) . » felállításra került egy 5 fős Ellenőrző Testület, továbbá az Alapítvány belső ellenőrt alkalmaz. (Az Ellenőrző Testület tagja lehet egy sikeres vállalkozó, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jelölt személy, továbbá három banki jelölt, akik közül két főt az alapító, egy főt pedig a csatlakozott hitelintézetek jelölnek. A banki jelölteket az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott rotációban delegálják, amely sorrendet az Alapítóknak is jóvá kell hagyniuk). » lehetővé vált, hogy az Alapítványhoz egyszerűsített eljárással azok a pénzügyi vállalkozások is csatlakozhassanak, amelyeknek a többségi tulajdonosa ugyanaz, mint az alapító, vagy csatlakozott hitelintézetnek, és hogy a Takarékbank integrációjába tartozó takarékszövetkezetek a jövőben közvetlenül csatlakozhassanak az Alapítványhoz. 21. számú Alapító Okirat módosítás Módosítás időpontja: 2007. október 5. Jogerőre emelkedésének időpontja: 2008. február 28. » rögzítésre került az Alapítvány pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, amely kizárólag készfizető kezességvállalás, és b) típusú ügynöki tevékenység » a kizárólagos pénzügyi szolgáltatási tevékenységre tekintettel törlésre került az Alapítvány tanácsadási tevékenysége » felállításra került a 7 fős Kuratórium

« 10 »


» az Alapítók – tekintettel arra, hogy ez az okirat módosítás a pénzügyi vállalkozási engedélyezés alapját képezi – az ügyvezető igazgatót Hpt. szerinti ügyvezetővé jelölik ki » az ügyvezetőre vonatkozó, a Hpt. által előírt további rendelkezések beépítésre kerültek » rögzíti, hogy az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében a Kuratórium tagjai és az Ellenőrző Testület elnöke, és az ügyvezető Hpt. szerinti vezető állású személyek, és tartalmazza a vezető állású személyekre vonatkozó egyéb szükséges rendelkezéseket » szabályozza az Alapítvány könyvvizsgálójára, Kuratóriumára, Ellenőrző Testületére, belső ellenőrére vonatkozó, valamint az összeférhetetlenséget szabályozó olyan rendelkezéseket, amelyeket kizárólag csak pénzügyi vállalkozások alkalmazhatnak.

Pénzügyi vállalkozássá válás A 2007. július 1-jétől hatályos Hpt. módosítás értelmében az Alapítvány a hitelintézetek számára elismert fedezetnyújtó abban az esetben lehet, ha hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásként működik. Az Alapítvány ekvivalens pénzügyi vállalkozássá egy – a PSZÁF általi – engedélyezési eljárást követően válik, amely két engedélyezési lépcsőben történik: elsőként a pénzügyi vállalkozói státuszt, majd ezt követően az ekvivalencia szabályainak megfelelő minősítés iránt engedélyt kell megszereznie. Az ekvivalencia elv lényege, hogy az ennek megfelelő pénzügyi vállalkozás az új tőkedirektíva alapján elfogadható garancianyújtónak minősül, és így a vele szembeni követelések kockázati súlyozása kedvezőbben alakul. Az egyenértékűségnek a szavatoló tőke, kockázatok, befektetések korlátozása, eszközök minősítése, vállalatirányítási rendszer

« 11 »


és kockázatkezelési követelmények, irányítás és ellenőrzés tekintetében kell fennállnia. A Hpt-t módosító 2007. évi LI. törvény 75. § (16) bekezdésének a) pontja szerint az Alapítvány köteles volt legkésőbb 2007. december 31-jéig (amely határidő jogvesztő) a módosított Hpt. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében az Alapító Okiratát módosítani, illetve eddig az időpontig a PSZÁF-hoz a pénzügyi vállalkozás engedélyezésére vonatkozó kérelmét benyújtani. Az Alapítvány a fent ismertetett jogi környezetben kezdte el a felkészülést, illetve a szükséges feltételek megteremtését, első fázisban a pénzügyi vállalkozási engedély megszerzése érdekében. A munkaszervezet számára mindez komoly kihívást jelentett, tekintettel a több mint 16 év alatt kialakított működésre. Egy zárt, és szabályozott tevékenységet ugyanis egy másik rendszerbe átvinni lényegesen nagyobb feladatot jelent, mint egy új szervezetet részletesen előírt szempontok szerint elindítani. Elsőként az Alapítvány átvilágítására volt szükség abból a szempontból, hogy szervezete, szabályozottsága és működése mennyiben felel meg, illetve tér el a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó előírásoktól. Az Alapítvány a feladat nagysága, összetettsége és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt pályázat útján kiválasztott tanácsadó céget vett igénybe a helyzetfelmérő, és eltérés-elemző feladatokra, továbbá speciális szakértelmet igénylő munkák elvégzésére, és szakértői támogatásra. A felkészülés során figyelemmel voltunk az engedélyezési kérelemhez a PSZÁF Módszertani Útmutatójában foglalt feltételekre. Több új szabályzatot kellett elkészíteni, illetve a hatályos szabályzatokat módosítani. Az Alapítvány számára egyik leghangsúlyosabb feladatot az informa-

« 12 »


tikai rendszernek a Hpt. szerinti megfeleltetése jelentette. Ennek során átalakítottuk a teljes belső informatikai szabályozó és biztonságvédelmi rendszert. Megfogalmaztunk egy három évre szóló informatikai stratégiát abból a célból, hogy az Alapítvány mindenkori missziójával összefüggő érdekeit és folyamatait optimálisan támogató, hatékony működést biztosító informatikai rendszert alakítsunk ki, és ezt folyamatosan továbbfejlesszük. Elkészítettük az adatvédelem belső eljárásrendjét is. Az Alapítvány 2007. október 5-én nyújtotta be kérelmét a PSZÁF-hoz. Az eljárás keretében a Felügyelet a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 37. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jei hatállyal engedélyezte az Alapítvány pénzügyi vállalkozásként történő működését, ennek keretében pedig üzletszerűen, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó kezességvállalás pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését.

Tevékenységfejlesztés Az Alapítvány 2006-ban kibővítette tevékenységét vállalkozói tanácsadással, melynek bevezetését még az elhatározás évében elkezdte. 2007. július 1-jével hatályba lépett a Hpt módosítása, amely előírta az Alapítvány számára a pénzügyi vállalkozássá történő átalakulást. A pénzügyi vállalkozás kizárólag a törvényben rögzített pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végezheti, ezért Alapítvány az engedély megszerzését követően az uniós források hatékony felhasználását segítő szakmai tanácsadói tevékenység, illetve egyéb más nem pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére már nem volt jogosult. Erre figyelemmel az Alapítványnak az engedély iránti kérelem benyújtásáig a nem pénzügyi szolgáltatási tevékenységét meg kellett szüntetnie. Az Alapítvány a tanácsadási tevékenység folyamatosságát úgy teremtette meg, hogy a Kuratórium döntése

« 13 »


alapján erre a működési körre egyszemélyes, kizárólag alapítványi tulajdonban álló korlátolt felelősségű társaságot hozott létre 2007. szeptember 17-én, AVHA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven, 27 millió forint törzstőkével. A társaság alapítására azért került egyszemélyes formában sor, mert ez a forma biztosíték arra, hogy az Alapítvány kis-és középvállalkozásokat és a vidékfejlesztést segítő céljaival összhangban legyen a társaság működése. A társaság munkavállalóinak létszáma a 2007. év végén három fő volt. Az Alapítvány és a Kft. 2007. október 4-én együttműködési keret-megállapodást kötött. A megállapodás szerint az Alapítvány korábbi tanácsadási tevékenységét a jövőben a Kft. végzi, továbbá az Alapítvány számára annak pénzügyi szolgáltatását segítő marketing, ügyfélkapcsolati és piackutatási tevékenységet folytat.

Együttműködő pénzügyi intézmények Az Alapítvány 2007. december 31-én 26 pénzügyi intézménnyel, valamint 117, az integráció keretében együttműködő takarékszövetkezettel működött együtt. Az év során önállóan csatlakozott az Alapítványhoz a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet, a SAVARIA Takarékszövetkezet, a Biharnagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet, a BUDA FAKTOR Zrt, valamint az UniCredit Bank.

Kommunikáció Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Kuratóriuma a 4/2007. II. 22. számú határozatával fogadta el az Alapítvány 2007. évi termékfejlesztési tevékenységéről és a kommunikációs tervéről szóló előterjesztést. A terv célja az Alapítvány szolgáltatásainak még szélesebb körű megismertetése. A kommunikáció öt pillérre épült, nevezetesen hirdetések rendszeres megjelentetése gazdasági, pénzügyi, vállalkozói lapok-

« 14 »


ban, Hitelgarancia Sajtóklub létrehozása, szórólapok készítése, pénzügyi intézményekkel a kapcsolat erősítése és kiállításokon való részvétel. A kommunikációs terv végrehajtásában az AVHA Kft. tevékenyen részt vett. Összességében az Alapítvány 2007-es kommunikációs tevékenysége eredményes volt. Sikerét a sokoldalúsága, a különböző médiák adta lehetőségek hatékony igénybevétele, felkészült szakértőkkel való közös munka eredményezte.

Euró vagyonrész Az Alapítvány még 2000-ben kezdeményezte a tulajdonában lévő 20 millió Euró vagyonrész feletti szabad rendelkezési jogot. A jelen beszámolóban örömmel adunk hírt arról, hogy az eljárás befejeződött, melynek eredményeként a Magyar Kormány nevében Gráf József miniszter 2007. november 5-én aláírta a Kilépési Memorandumot, miután erre a 2175/2007. (X.4.) sz. Kormányhatározatban felhatalmazást kapott. Ez azt jelenti az Alapítvány számára, hogy 2008-tól a 20 millió Eurót már nem az MNB-ben tartjuk, hanem a Kuratórium döntése alapján fektetjük be, az Alapítvány számára legkedvezőbb módon, az Alapítvány befektetési szabályzata szerint.

Informatika Mint az a 4. pontban ismertetésre került, az Alapítvány a 2007-ben kiemelkedően nagy volumenű, a teljes informatikai rendszert érintő fejlesztést hajtott végre a pénzügyi vállalkozási státusz elérése érdekében. Az említett feladat teljesítése átfogó, informatikai változtatások végrehajtását jelentette. Súlyponti elemként valósult meg az informatikai rendszer és a szabályzó környezet teljes körű - a PSZÁF elvárásainak megfelelő szintű - dokumentációinak elkészítése, valamint a meglévő dokumentá-

« 15 »


ciók aktualizálása. Ezen felül a pénzügyi vállalkozásoktól elvárt jelentési kötelezettségek kiszolgálására is alkalmas új főkönyvi modult vezettünk be a Garancia rendszerbe. A korábbi években elindított elektronikus aláírási rendszer programozása és tesztelése megtörtént a Garancia rendszerben. A hitelintézetek körében felmérést végeztünk a fogadókészséget illetően, melynek eredményeként az Erste Bank Hungary Nyrt.-től pozitív visszajelzést kaptunk. Kétoldalú, a szabályozási környezet kialakítására és összehangolására is kiterjedő pilot projekt elindítását kezdeményeztük. Az év végén a Bank egyéb fejlesztései elvégzésének prioritásai miatt haladékot kért a projekt elindítását és bevezetését illetően.

2. A kezességnyújtás bemutatása A kezességnyújtás összefoglaló adatai és az Alapítvány kötelezettségvállalása Az Alapítvány működése során 2007. év végig 23.243 db kezességi levelet adott ki, ezzel 379 milliárd forint hitel igénybevételét segítette. Az alapítványi kötelezettségvállalás átlagos mértéke 57,3 % volt, a vállalt kötelezettségek összege pedig 217 milliárd forint. Az Alapítvány működése óta évenként nyújtott kezességek számát és a garantált összegeket (hitel-, kölcsön,- bankgarancia - és faktoring szerződéseket együttesen) az alábbi grafikon szemlélteti. A 2004-es, korábbi években kialakult növekvő tendenciát az EU csatlakozást megelőző tőkepótló és Agrár-Európa hitelek rendkívüli nagy száma pozitív irányban megtörte. Várható volt a 2004-et követő évek kezességi igényeinek mérséklődése, azonban 2007-ben sikerült visszaállni egy új, konszolidált növekedési trendre.

« 16 »


Az Alapítványnál 2007. év végén hatályban lévő aktív kezességek száma

5.528 db

2007.12.31.-én fennálló garantált szerződés állománya

85,2 milliárd forint

2007. 12.31.-én fennálló kötelezettség állománya

50,7 milliárd forint.

A fenti kötelezettségből mindössze 2 db, összesen egymillió forint öszszegű a fennálló „hagyományos”, költségvetési viszontgarancia nélküli alapítványi garancia. Ezt azt jelenti, hogy gyakorlatilag az Alapítvány hatályban lévő teljes kezességállományához 70 %-os mértékű költségvetési viszontgarancia kapcsolódik. 2007-ben 1.534 db, 42,4 milliárd forint összegű szerződéshez érkezett új kezességi kérelem. Ezekből 1.489 db-ot, 39,1 milliárd forint szerződés szerinti összeget bíráltunk el kedvezően, amely 24,2 milliárd forint kö-

« 17 »


telezettségvállalást jelent. Az átlagos kezességvállalási mérték 62 % volt, az előző évi 56,6 %-kal szemben. A kezesség módosítások, prolongációk révén az Alapítvány 2,0 milliárd forint szerződésállományhoz további 1,1 milliárd forint kezességet vállalt. Az elutasított kezességi kérelmek száma 45 db volt. Az előző, 2006-os évhez képest a kezességgel biztosított szerződések száma 93 %-kal nőtt, a garantált összeg 89 %-kal, amely 18,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A kezességgel biztosított szerződések átlaga 2007-ben 26,2 millió forint, a bázis évi 26,7 millió forinttal hasonló nagyságrendű volt.

A 2007-ben nyújtott kezességek elemzése Az Alapítvány által 2007-ben nyújtott kezességeket az alábbi szempontok szerint vizsgáljuk és elemezzük: A kezességek megoszlása – gazdálkodási forma – foglalkoztatottak száma – vállalkozások tevékenysége – hitelek finanszírozási célja – futamidő – támogatás fajtája – területi, megye és régió – kezességgel biztosított hitelek összege – vállalkozók neme és kora szerint Termékfejlesztés, egyedi termék megállapodások Elutasított kezességi kérelmek Lezárt kezességek 2007-ben Kezességek módosításai

« 18 »


Az események vizsgálata Monitoring tevékenység A kezességvállalások támogatástartalma

A kezességek megoszlása különböző szempontok szerint Az egyes gazdálkodási formák közül évek óta kiemelkedik a kft-k részére igényelt kezességek száma és összege. A kezességek közel felét, 47 %-át igényelték a kft-k részére, a garantált összeg pedig 28 milliárd forint volt, amely kétszerese az előző évinek. Az egyéni vállalkozók részére 273 db kezességet nyújtott az Alapítvány 3 milliárd forint hitelhez, amely a bázis évi másfélszerese. Említésre méltó az őstermelők 267 db kezessége, melyekhez 1,7 milliárd forint hitel kapcsolódott. Ez az összeg közel ötszöröse az előző évinek. A részvénytársaságok kezességgel biztosított hitele is jelentősen, közel kétszeresére növekedett, míg a mezőgazdasági szövetkezeteké szinten maradt, a betéti társaságoké pedig 26 %-kal csökkent. A kezességek gazdálkodási formák szerinti megoszlását a következő grafikonok szemléltetik.

« 19 »


Kezességgel biztosított összeg szerint

Kft. Betéti társaság Mg. szövetkezet

Egyéni vállalkozó Családi vállalkozás Egyéb

Őstermelő Részvénytársaság

Kezességgek száma szerint

Kft. Betéti társaság Mg. szövetkezet

Egyéni vállalkozó Családi vállalkozás Egyéb

« 20 »

Őstermelő Részvénytársaság


A foglalkoztatottak száma tekintetében továbbra is jellemző az Alapítvány kezességvállalásánál a kis létszámú vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése. A szám szerint legtöbb kezességet, a teljes állomány közel harmadát az egy fős vállalkozások igényelték. Hasonló nagyságrendű, közel 500 db kérelmet nyújtottak be a 2-10 fős közötti vállalkozások részére. A nagyobb, 100 főt meghaladó vállalkozásoktól összesen 36 db kezesi kérelem érkezett. A 2-10 fő közötti vállalkozások, a teljes garantált összeg 30 %-át, 11,4 milliárd forintot igényeltek. Az Alapítvány céljának teljesítését jól mutatja, hogy a 10 fő alatti, kis létszámú vállalkozások részére 17,4 milliárd forint hitelhez nyújtottunk kezességet, míg az 50 főt meghaladó vállalkozások esetében ez az összeg 8,2 milliárd forint volt. A kezességi igények a 200 fő feletti vállalkozások kivételével minden kategóriában növekedtek. A kérelmek növekedése a legtöbb létszámcsoportban a bázis évi kétszerese volt. A vállalkozások méretének növekedése, a kisebb méretű vállalkozások összevonása következtében különösen kiemelkedik az 50-100 fő közötti kategória, ahol az igények a korábbi négyszeresére emelkedtek. A KKV törvény szerint csoportosított vállalkozási méret alapján vizsgálva a 2007-es kezességekből szám szerint és értékben is - a bázishoz hasonlóan - legtöbbet a mikrovállalkozások részére adott az Alapítvány, 1002 db-ot, és összesen 11,4 milliárd forint összeghez. A középvállalkozások részére 139 db, míg az adóregisztráció nélkül működő termelők, elsősorban őstermelők, családi gazdaságok és kisvállalkozói hitelekhez 348 esetben adtunk kezességet.

« 21 »


Megnevezés

Kezességek száma

Kezességgel biztosított összege MFt

Kezesség összege MFt

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

1 fő

553

252

6.047

3.130

4.065

1.963

2-10 fő

489

296

11.398

6.735

7.438

3.967

11-20 fő

136

82

4.701

2.773

2.955

1.595

21-50

188

85

7.644

4.420

4.602

2.350

51-100 fő

87

29

6.188

1.540

3.434

748

101-200

33

23

2.824

1.841

1.556

960

201-fő felett

3

4

283

216

157

110

ÖSSZESEN

1.489

771

39.085

20.655

24.207

11.693

Az alapítványi kezességet igénylő vállalkozások főtevékenységének nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának fontosabb jellemzői a következők: a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások részére 764 db kezességet bíráltunk el 12,9 milliárd hitelösszeggel. Ebből meghatározóak a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások, melyek részére 550 db kezességgel 7,7 milliárd forint hitelhez nyújtottunk kezességet. Az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások 207 db kezességet igényeltek 5,0 millió forint hitelhez. A feldolgozóipar egyes jellemző nemzetgazdasági ágaiban az élelmiszeripari tevékenységhez 57db kezességet bíráltunk el 2,9 milliárd forint hitelösszeggel, míg a különböző iparágakhoz tartozó vállalkozások számára 160 db-ot, 7,0 milliárd forint hitelösszeggel. Kiemelkedő még a kereskedelmi, elsősorban a nagykereskedelmi vállalkozások hiteleihez igényelt 242 db kezességi kérelem, 9,2 milliárd forint hitelhez. A kezességi kérelmek tevékenység szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy folytatódik a mezőgazdasági és a közvetlen mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz kapcsolódó élelmiszeripari célú hitelek kezességi igényeinek mérséklődése, ezzel együtt a vidékfejlesztési tevékenységek növekedése. 2007-ben az agrárkezességek a kérelmek száma szerint ugyan 58 %-ot képviseltek, de a kezességgel biztosított összegnek

« 22 »


már csak a 40 %-át tették ki. Az előző évben ez az arány még 50-50 % volt. A mezőgazdasági célú hiteleknél legszámottevőbb a növénytermesztési hitelekhez igényelt kezesség, ezen belül is az integrátori és a gazdahitelek kezessége, míg a vidékfejlesztési célok jelentősen szóródnak, de jellemzőek a kereskedelmi célú hitelek, melyek aránya a teljes garantált állomány 23,5 %-a. A 2007-ben kiadott kezességek agrár-, és nem agrártevékenységek szerinti megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti.

A hitelek finanszírozási típus szerinti megoszlásból a termeléshez igényelt forgóeszköz-, illetve forgóeszköz típusú hitelek (folyószámla-, forgóeszköz- és rulírozó hitel) 1.064 db-bal, 25,3 milliárd forint hitellel emelkednek ki a kezesség állományból. Az épület- építmény és ingatlan beruházások hiteleihez 96 esetben nyújtottunk kezességet 5,4 milliárd Ft hitelösszeggel. A gépberuházási hitelekhez 51 db kezességi kérelem érkezett közel 1,5 milliárd forint hitelhez, a vidéki szolgáltatások létesítéséhez pedig 37 db 1,7 milliárd forint hitelösszegben. Az előzőek mellett említést érdemel a 119 db integrátori, a 11 db technológiafejlesztési és a 12 db ter-

« 23 »


mőföld vásárlási hitel is. A hiteleken kívül 51 db bankgaranciához is nyújtottunk kezességet. A faktoring szerződések kezességvállalását az Alapítvány 2006ban kezdte el. 2007-ben 7 db, (az előző évi 4 db-al szemben) összesen 327 millió forint összegű faktoring szerződéshez nyújtottunk kezességet részben a vevői számlák, részben pedig a földtámogatás megelőlegezése érdekében. A faktoring szerződések továbbra is mérsékelt kezességi igényét részben az okozza, hogy a tényleges kockázat a vevői oldalon jelentkezik, az Alapítvány Üzletszabályzatának megfelelően azonban a szállító cégek kockázatát mérlegeli és osztja meg a faktorcégekkel, másrészt a faktor üzletágban 2007-ben több súlyos pénzügyi probléma jelentkezett, amely mérsékelte a faktorálási igényeket. A hitelek futamideje szerinti megoszlásból az éven belüli lejáratú hitelek 689 db-bal emelkednek ki, s ezzel a kezességi igények 46 %-a a rövidlejáratú hitelekhez kapcsolódik, melyeknél a hitelösszeg is jelentős, 17,8 milliárd Ft. Az 1-2 év közötti lejáratú hitelek száma és aránya is jelentősen megnőtt: a kérelmek száma 346 db, a kezességgel biztosított hitelek összege pedig 3,6 milliárd forint volt. Kiemelkedik még a 4-7 év közötti futamidejű, elsősorban a beruházásokhoz kapcsolódó hitelekhez kért kezességek száma (214 db) és 8,3 milliárd forintos összege is. Figyelemreméltó a hosszúlejáratú hitelek között (az előző évihez hasonlóan) a 9-10 év közötti és a 14-15 év közötti futamidejű hitelek 89 db kezességi kérelme, melyek együttes összege 4,3 milliárd forint. Az átlagos futamidő 2007-ben 2,86 év volt jóval rövidebb a 4,19-es alapítványi átlagnál. Ez a beruházások, a beruházási hitelek arányának jelentős visszaesését, a folyószámla és a forgóeszköz típusú hitelek növekedését jelzi. A futamidő tekintetében a kezességi igény csökkenése a 2-4 év közötti sávban jelentkezett. Ennek elsődleges oka, hogy a hitelintézetek terme-

« 24 »


lést, cégek működését szolgáló hiteleket legfeljebb 2 éves időszakra nyújtanak, a tartós tőkepótló jellegű forgóeszközhitelek, illetve a beruházási hitelek futamideje általában 5 év körüli. Néhány százalékkal mérséklődött még a 14-15 év közötti lejáratú hitelek kezességi igénye is.

Futamidő

Kezességek száma

Kezességgel biztosított összeg

Kezesség összege

Kezességvállalás változása

MFt

MFt

%

1 évig

698

18.164

11.379

247,5

1 és 2 év között

339

3.340

2.317

662,0


33

1.109

702

285,4


39

1.008

580

202,1


94

2.600

1.641

155,5


59

2.099

1.219

224,1


62

3.586

2.093

262,6


42

747

486

373,8


7

769

391

210,2


60

2.970

1.755

96,0


20

858

535

92,7


5

504

276

306,7


2

42

33

220,0

14 év felett

29

1.289

800

80,6

Összesen

1.489

39.085

24.207

207,0

Az alapítványi cél a kis- és középméretű vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, amely cél a foglalkoztatotti létszám mellett a hitelek nagyságrendi megoszlása alapján kellően megítélhető. Így az Alapítvány kezességnyújtásának fő jellemzője a kisebb összegű hitelek garantálása. A kérelmek száma szerint az előző évi 64 %-kal szemben 68 %-ot ért el a 20 millió forint összeg alatti hitelekhez igényelt kezességek száma. Ezen belül a legtöbb kezesség, 760 db, a kezességek számának 51 %-a pedig az 1-10 millió forint közötti hitelekhez kapcsolódik. A 100 millió forintot meghaladó hitelek sorában az Alapítvány 65 db-hoz, az előző évi kétszereséhez nyújtott kezességet. Figyelemreméltó azonban, hogy ez utóbbiak adják a teljes garantált összeg közel egyharmadát.

« 25 »


Az előző évhez viszonyítva nem volt olyan hitelsáv, ahol a kezességi igény mérséklődött volna. A legnagyobb ütemű növekedés a kisebb összegű hiteleknél jelentkezett, az 1-10 millió forint közötti sávban ez 2,3-szoros, a 10-20 millió forint közötti hiteleknél pedig 59%-os volt. A 2007-ben lehetővé vált a nagy, maximum 800 millió forint összegű hitelek garantálása is, azonban a 400 millió forint feletti sávban 3 esetben, összesen 1,3 milliárd forint hitelhez igényeltek kezességet. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes vállalkozási formák kezességgel biztosított hitelei átlagát a bázisévi adatokhoz mért változással Kezességgel biztosított átlagos hitelösszeg 2007.

2006.

Változás

MFt

MFt

%-ban

Egyéb szövetkezet

194,19

20,75

935,9

TÉSZ

94,60

81,54

116,0

Részvénytársaság

68,08

62,64

108,7

Kft.

40,65

37,75

107,7

Mg. Szövetkezet

33,53

29,89

112,2

Új típusú szövetkezet

13,33

28,97

46,0

Betéti társaság

11,74

23,03

51,0

Egyéni vállalkozó

11,02

12,92

85,3

Mezőgazdasági kistermelő

10,00

3,14

318,5

Közkereseti társaság

8,00

4,98

160,6

Egyéb

7,34

29,13

25,2

Őstermelő

6,48

3,64

178,0

Egyéni cég

5,70

5,70

100,0

Családi vállalkozás

5,64

8,96

63,0

Alapítványi átlag

26,25

26,79

98,0

A különféle támogatásokhoz a 2007. évi hitelek előző évinél jóval kisebb része, összesesen 12 db kapcsolódik, amely a korábbinak 11 %-a. A 2007-es kezességgel biztosított hitelekből 4 db kapcsolódott még az elhúzódó AVOP támogatással létrejövő beruházásokhoz és 8 db a géptámogatási hitelekhez.

« 26 »


Az Alapítvány részéről kibocsátott 1.489 db kezességi levél többsége támogatásnak minősült. A kezességek 84 %-a az agár, vagy az általános de minimis támogatási kategóriába, míg 16 %-a a piaci típusú kezességi körbe tartozott. A megyénkénti kezességi igények – az előző évek gyakorlata szerint – jelentősen szóródnak. Jellemző továbbra is az erős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező megyék kiemelkedő kezességi kérelme. A hitelösszeg alapján a legtöbb, négymilliárd forintot meghaladó kezességi kérelem Bács-Kiskun megyéből, három-hárommilliárd forintot meghaladó kérelem pedig Békés, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből érkezett. Négy megye kivételével (Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas) a kezességi igények meghaladták az egy milliárd forintos szerződési összeget. A kezességi igények kezességgel biztosított összeg szerinti megoszlását az alábbi térképen szemléltetjük (MFt-ban):

« 27 »


A területi, megyei megoszláson belül további jellegzetes tendencia kialakulása látható. A hagyományosan agrár-jellegű megyékből mind több nem közvetlen mezőgazdasági, hanem ahhoz kapcsolódó vidékfejlesztési hitelekhez igénylik a kezességet. A teljes kezességi állomány azokban a megyékben növekedett jelentősen (pl. Bács-Kiskun, Békés, Pest megye) ahol a vidékfejlesztéshez (pl. fémfeldolgozás, bútorgyártás, ingatlan ügyletek, nagykereskedelem, stb.) a mezőgazdaságtól gyakran teljesen független vállalkozások hiteleihez kérték az Alapítvány kezességét. A vállalkozások életképessége, a piaci verseny, a vállalkozók vállalkozó kedve - a kezességi igények fő tevékenységek közötti megoszlása alapján is - azt jelzi, hogy a jól működő vállalkozások egymást kölcsönösen segítik, a vidéki vállalkozások a különböző megrendelések, szolgáltatások révén egymást erősítik. A megyénkénti agrár - nem agrárkezességi arányokat az alábbi grafikon szemlélteti.

Az ország egyes régióira jellemző főbb adatokat is megvizsgálva a megyénként bemutatott tendenciák állapíthatók meg: a korábban egyértel-

« 28 »


műen agrárjellegű régióból érkezett a kezességi kérelmek jelentősebb hányada, a kezességi igények növekedése is e körzetekben történt. A régiók közül évek óta a Dél-Alföldi területekről kérik a legtöbb hitelhez a kezességet, ezt követi az Észak- Alföldi és a Dél-Dunántúli régió. A régiónként kezességgel biztosított teljes szerződésállomány alakulását a következő grafikonon mutatjuk be.

A kezességek egyéb szempontok szerinti megoszlásából látható, hogy a vállalkozók életkora szerint a 2007-es kezességekből a – az előző évhez hasonlóan - legtöbb kezességet, 486 db-ot, összesen 13,7 milliárd forint összegű szerződéshez az 50-60 év közötti korosztályból igényelték. A 40-50 év közötti korosztály is jelentős, 412 db, kezességet kért. A 30 év alattiak részére 69, ezen belül a 20 év alattiak közül mindössze egy db, a 60 év felettieknek pedig 150 kezességet nyújtottunk. A bázis évi arányok-

« 29 »


hoz viszonyítva 30-50 év közötti vállalkozók aránya 4 %-kal növekedett, míg az 50 év felettieké mérséklődött. E kedvező változást segítette a fiatal agárvállalkozók részéről igénybe vehető támogatási és hitelkonstrukciók működtetése. Nemek szerint az 1.489 db kezességet döntő részben, 84 %ban férfi vállalkozók vették igénybe. Ez az arány az egy évvel korábbi 82 %-hoz képest tovább növelte a férfi vállalkozók arányát. Az alapítványi Üzletszabályzat előírása szerint az 50 millió forintot meghaladó garantált hitelek alapítványi fedezeti értékének el kell érnie a nem garantált hitelrész tőke összegét. A garantált hitelek alapítványi fedezettségét vizsgálva megállapítható, hogy a hitelintézetek - fedezeti követelmény tekintetében - a kisebb összegű (50 millió forint alatti) hiteleket kockázatosabbnak tekintik, mivel a hitel összegéhez viszonyítva általában több fedezetet követelnek meg a vállalkozóktól, mint a nagyobb hiteleknél, ügyfeleknél. A nagyobb összegű hiteleket általában a jelentősebb méretű, nagyobb termelési, szolgáltatási volumennel rendelkező vállalkozások igénylik, ahol a hitelintézetek a kockázat megítélésekor hagyományos anyagi jellegű fedeztek mellett - figyelembe veszik a vállalkozás bonitását, cash-flowját és az adott hitelintézetnél bonyolított számlaforgalmat is.

Termékfejlesztés, egyedi termék megállapodások Az Alapítvány 2007-ben a kezességvállalás növelése érdekében több speciális feltételű kezességet és egyedi terméket dolgozott ki, továbbá a hitelintézetek egy részében a hitelezői fórumokon, területi vezetői értekezleten ismertette a kezességvállalás feltételeit, lehetőségeit. Az Alapítvány egyik, a referenciára is figyelemmel legsikeresebb terméke 2007-ben a „Kaláka garancia”. Ennek lényege, hogy a 2006-ban az EIFel kötött megállapodás alapján a 70 %-os költségvetési viszontgaranciával nem fedezett szerződés összegére az EIF 50 % viszontgaranciát vállalt.

« 30 »


Az ebből eredő kisebb alapítványi kockázatra tekintettel az Alapítvány kedvezményes díjat, egyszeri 0,25 %-ot számít fel a Kaláka garanciákra. A Kaláka garancia a vidékfejlesztési célú beruházási hitelekhez kapcsolódhat, melyek futamideje 3-10 év közötti lehet, a vállalkozás létszáma pedig maximum 100 fő. 2007-ben 67 db Kaláka garanciát adtunk ki 2,7 milliárd forint hitelhez 1,7 milliárd forint kezességet vállalva. A pályázatos támogatásokhoz kapcsolódó szerződések egyszerűsített készfizető kezességvállalása érdekében bevezettük a „Gyors garanciát”. Az Alapítvány az e termékhez sorolható kezességeket egyszerűsített eljárás keretében, csak a jogi kizáró okokat vizsgálva bírálja el, kedvezményes díjak mellett. A kezesség csak akkor nyújtható kedvezményes feltételek mellett, ha a pályázatban előírt támogatás-intenzitási mérték a kezesség támogatástartalom beszámításával is megtartható, egyéb esetekben piaci feltételű kezesség adható. Ezért mindössze 3 kérelmet - 49 millió forint hitelhez - lehetett a Gyors garancia feltételei szerint elbírálni. A hitelintézetek követeléseinek banki fedezetekből való megtérülési elsőbbségét teszi lehetővé a kezesség beváltása esetén a „Kezesség plusz” termék. Egyedi megállapodás alapján, 10 millió forint vállalkozónkénti hitelösszegig lehet igénybe venni e terméket. Az Alapítvány összesen az év utolsó hónapjaiban tíz hitelintézettel kötött megállapodást. A piaci reagálásokra rendelkezésre álló rövid időszak miatt a termékből kis számú kérelmet bíráltunk el. A projekt garancia keretében kidolgoztuk a kezességi ígérvényt, amely révén az Alapítvány egy teljes projekthez kapcsolódó hitelek, bankgaranciák ígérvényeinek együttes összegéhez vállalhat visszavonhatatlan kezességi kötelezettséget. A Takarékbank Zrt. kezdeményezésére - az Alapítvány közreműködésével - bevezetésre került a Gazdahitel és a hitelhez kapcsolódó Gazdakártya. A hiteltermék egyik alapfeltétele az Alapítvány 80 %-os kész-

« 31 »


fizető kezességének igénybevétele. 2007-ben 337 db, 2 milliárd forint összegű hitelhez nyújtottunk kezességet. A Gazdahitel iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, 2007-ben 53 takarékszövetkezet kért e termékhez kezességet. Több éve sikeresen alkalmazzuk az integrátori megállapodások alapján az integrátorokhoz tartozó termelők hiteleinek kezesség vállalását. 2007 évben az integrátori kezességek száma 141 db, a hitelszerződések együttes összege 1,3 milliárd forint, amelyhez kezességet vállaltunk. Marketing tevékenység keretében a hitelintézetek aktivizálása, az Alapítvány tevékenységének, a kezesség feltételeinek részletesebb megismertetése érdekében a bankok és a takarékszövetkezetek egy részére személyes tájékoztatásokat, konzultációkat szerveztünk. A Gazdahitel és a kapcsolódó kezesség feltételeinek részletes ismertetése érdekében - a Takarékbank Zrt. szervezésében - több alkalommal tájékoztattuk a hitelezésben résztvevő hitelintézetek üzleti vezetőit, hitelező munkatársait A tapasztalatok és az előzőekben ismertetett adatok azt mutatják, hogy a kezességállomány érdemi növekedését, az Alapítvány sikeres működését a nagyobb hitelintézetekkel, bankokkal való konstruktív együttműködés, a banki hitelezői igényekhez való igazodás eredményezi.

Elutasított kezességi kérelmek A 2007-ben beérkezett kezességi kérelmekből összesen 45 db, 3,3 milliárd forint hitel kezességi kérelmét utasította el az Alapítvány. Az elfogadott kérelmek számához viszonyítva az elutasítások aránya (az előző évi 1 %-os arányt követően) 3 %-os, a kezességgel biztosított összeget véve figyelembe pedig a bázis évi 2,7 %-kal szemben 8 %, melyet a kezességi kérelmek bírálata során megállapított egyértelmű kockázatok, kizáró okok alapján elfogadhatónak és reális mértékűnek tekintünk.

« 32 »


Az elutasítások okai: a kérelem túlzott mértékű kockázata, a hitelcél tisztázatlansága, az Üzletszabályzatban előírt 180 napos futamidőnél rövidebb futamidő, a szükséges fedezet hiánya, a Gazdahitelnél a vállalkozásra és az ügyfélcsoportra egységesen alkalmazott „egy Gazdahitel-kártya egy ügyfél” szabály alkalmazása.

Lezárt kezességek 2007-ben Az Alapítvány által 1991-2007 között vállalt 23.243 db kötelezettségből (garanciából, illetve készfizető kezességből) 2007 végéig 17.321 ügy került különböző jogcímeken lezárásra, melyekkel az Alapítvány 235 milliárd forint hitel folyósítását segítette elő. 2007-ben 1.745 kezességet zártunk le. Ezek főbb adatait és a lezárás módját a következő táblázatban tüntetjük fel. 1991-2007 Megnevezés

ebből 2007-ben

Kezességek száma

Garantált összeg MFt

Kezességek száma

Garantált összeg MFt

Határidőben visszafizetett

12 235

144 439

931

13 976

Határidő előtt megfizetve

3 694

60 891

671

12 121

Visszavonva

250

5 444

11

705

Megszüntetve

253

7 140

46

2 275

Nem lépett hatályba

22

666

5

70

Beváltás után lezárva

727

13 505

63

1 216

Megtérülés nélkül lezárva

28

487

5

149

Beváltás elutasítva

92

2 678

13

739

Hatályát vesztette

20

238

-

-

17 321

235 489

1 745

31 252

Összesen

A vállalkozások jó fizetési fegyelmét, a hitelintézetek aktív ügyfél- és követeléskezelő tevékenységét mutatja az is, hogy a lezárások közel 92%a határidőben, vagy határidő előtti visszafizetés eredményeként történt.

« 33 »


Kezességek módosításai 2007 folyamán összesen 547 db kezességi levelet módosítottunk. A legtöbb munkát a különböző cégadat változások átvezetése okozta, 233 kezességnél 9,5 milliárd forint hitelösszeget érintve. Fedezetek megváltozása miatt 232 db módosítás történt, 9,7 milliárd forint hitelösszeghez kapcsolódva. A fedezetek módosítására csak előzetes alapítványi hozzájárulás mellett kerülhetett sor. A módosítások során a hitelintézetek - a több éve kialakult gyakorlat szerint – általában a korábban lekötött fedezetek egy részének felszabadítását kérték, részben a támogatásokhoz szükséges terheletlen fedezet felajánlása érdekében, részben pedig a fedezetek értékesítéséből származó bevételből hitelt előtörlesztettek. Esetenként előfordult, hogy új hitel felvételéhez a finanszírozó hitelintézet első ranghelyű jelzálogjogot követelt meg ügyfelétől, ezért a korábbi hitelek fedezeteinek részbeni tehermentesítését kérte. A módosítások keretében 82 olyan kérelem érkezett 3,4 milliárd forint együttes hitelösszeghez kapcsolódva, amelynél elsősorban a futamidő növekedése miatt új, módosított kezességi levelet kellett kiadni. A futamidő módosítás 59 db kezességnél olyan mértékű volt, amely az Alapítványnál az átütemezés időszakára többlet kötelezettségvállalással járt együtt. E módosítások 2,0 milliárd forint hitelt érintve 1,1 milliárd forint átmeneti többlet kötelezettséget jelentettek.

Az események vizsgálata Az Alapítvány működési rendjének megfelelően, a hitelintézetekkel kialakított együttműködési megállapodások alapján a hitelintézetek negyedévente jelentést készítenek az Alapítvány részére a kezességgel biztosított hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségeinek teljesítéséről. A

« 34 »


jelentésekben csak a szerződésektől eltérő teljesítésekről, fizetés elmaradásokról kell tájékoztatást adni. A negyedévek közötti időszakban a hitelintézetek az elmaradt fizetések teljesítéséről, a kezességek megszüntetéséről, lezárásáról, a beváltott kezességgel kapcsolatos intézkedésekről, megtérülésekről küldenek az Alapítványnak un. eseményeket. A kezességi ügyek, illetve a mögöttük álló hitelszerződések adatainak változásaihoz kapcsolódóan összesen 1.265 (bázisévben 1.119) különféle eseményt rögzítettünk és vezettünk át az adatbázisunkban, melynek legnagyobb hányadát, 51 %-át (651) a hitel teljes kiegyenlítése tette ki. Cégadat változást az események 18 %-ában, közel 10 %-ában a kamat- és tőkefizetési kötelezettségek elmaradása okozta. A beváltott kezességekhez kapcsolódó esemény 6 %-ot tett ki. Kezességi kérelem hitelintézet részéről történő visszavonására 9 alkalommal került sor.

Monitoring tevékenység A negyedéves jelentések előzetes felülvizsgálatát és átvezetését követően összefoglaló értékelést készítünk a kezességhez kapcsolódó szerződések állapotáról, az esetleges fizetési késedelmekről. A negyedéves jelentésekből megállapítható főbb tendenciákat, jellemző változásokat a következőkben foglaljuk össze: Az Alapítványnál 2007-ben is a legnagyobb összegű garantált szerződésállomány az Agrár Európa hitelekből származott. A 2004-ben garantált 2.948 db szerződésből összesen 369 db, 2007-ben 182 db kezességet vontak vissza elsősorban a kezesség megszüntetése, másodsorban a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások hiteleinek hosszabb futamidejű, támogatás nélküli hitellel való kiváltása következtében. Az alapítványi kezességhez jelentős hitelállomány kapcsolódott még a tőkepótló hitelekből, mintegy 8 milliárd forint összegben. A kezességek megszüntetésének mind gyakoribb oka valamennyi közép és hosszúlejáratú hitelnél az,

« 35 »


hogy a törlesztések révén javul a hitelek banki fedezettsége, a vállalkozók terhei mérsékelhetők, a további kezességi díjfizetési kötelezettség így elkerülhető. A vállalkozóknak a kezességgel biztosított hitelekből 2007-ben a szerződések szerint 22,9 milliárd forint összeget kellett törleszteniük. A negyedéves jelentésekből megállapítható, hogy a törlesztési kötelezettségek döntő hányadát, minden negyedévben több mint 96 %-át szerződés-szerűen, határidőre teljesítették. Ez azt is jelenti, hogy az Alapítvány közreműködésével igénybevett vállalkozói hitelekből 2007-ben mintegy 22 milliárd forintot késedelem nélkül fizettek vissza. A törlesztés elmaradások egyes negyedévekben a törlesztendő összeggel arányosan változtak, 1,8 és 1,0 milliárd forint között voltak. A legnagyobb elmaradás a harmadik negyedév végén, a legkisebb pedig a negyedik negyedévben volt. A nagy hitelek (50 M Ft felett) és az integrátorok negyedévenkénti fizetési kötelezettségeinek teljesítését tételesen felülvizsgáljuk. A negyedévenkénti tőkefizetési késedelmek 155 és 468 millió forint között változtak. Egyes vállalkozások jelentősebb összegű fizetési elmaradásáról, azok okairól és a várható intézkedésekről tájékoztatást kérünk a hitelintézetektől. A tarozások jelentősebb részét késedelmesen, de teljesítették a vállalkozók, néhány esetben azonban törlesztés átütemezésre, illetve felszámolási eljárásra és a kezesség beváltására került sor. A főbb hitel típusok közül a legnagyobb és rendszeres, minden negyedévben jelentős összegű tőkefizetési elmaradás volt (az előző évi gyakorlathoz hasonlóan) az Agrár Európa hiteleknél, mely késedelem a kötelezettségek 2-4 %-át tette ki. A jelentősebb fizetési elmaradás általában ugyanazon hitelintézeteknél jelentkezett. A tőkepótló hitelek törlesztő részleteit két negyedévben hiánytalanul, két negyedévben pedig 2-3 %-os hiánnyal fi-

« 36 »


zették meg. Az integrátori hitelek esetében jellemző a határidőre történő, a kötelezettségek maradéktalan megfizetése. Az integrátorok közül egy 67 millió forintos összeg kivételével mindegyik határidőben teljesítette fizetési kötelezettségét. Az Alapítvány az elmaradt fizetési kötelezettségek rendezését a vállalkozások fizetőképességétől, piaci helyzetétől és a hitelező bank eljárási rendjétől függően a hitelintézetekkel közösen kialakított módon segíti megoldani.

A kezességvállalások támogatástartalma Az Alapítvány 2007-ben a korábbi éveknek megfelelően három kezességi kategóriát alkalmazott. Az uniós szabályozás értelmében állami támogatásként az agrár és az általános vállalkozói, nem állami támogatásként a piaci típusú kategóriában nyújtott kezességet. Az állami támogatásként 2007-ben kiadott kezességek megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be. Kezességek száma (darab)

Teljes garantált hitelállomány

Kezességek Kezességgel A támogatásként kiadott számának aránya biztosított kezességek aránya a gaa teljes garanösszeg(millió rantált összeg alapján a tált állományhoz Forint) teljes garantált állományviszonyítva (%) hoz viszonyítva (%)

1 489

100,0

39 084,8

83,8

agrár támogatásként kiadott kezesség

700

47,0

10 613,3

27,2

csekély összegű (de minimis) támogatásként kiadott kezesség

605

40,6

22 123,5

56,6

piaci típusú kezesség

184

12,4

6 348,0

0,0

Ebből:

Állami támogatásként a teljes 2007-ben garantált portfolió 84 %-a került kiadásra darabszám alapján, a fennmaradó kezességek esetén piaci kategóriát alkalmaztunk.

« 37 »


A teljes portfolióból a darabszámok arányában a bázis évi 57 %-kal szemben 47 % az agrár támogatási kategóriában kiadott kezességek aránya. A garantált hitelösszeghez viszonyítva azonban a bázis 50 %-os arányáról 27,2%-ra mérséklődött a kiadott kezességek összege. Az átlagos támogatástartalom az agrárcélú kezességek esetén az előző évi 347.600 forintról 153.422,- forintra az átlagos támogatási arány (támogatástartalom/garantált hitelösszeg) 1,5 %-ról 1%-ra mérséklődött az e támogatási kategóriában kezességgel biztosított hitelek átlagának jelentős csökkenése miatt. 2007. május 1-jéig az agrárcélra nyújtott alapítványi kezesség a közösségi jogszabályok szerint létező támogatásnak minősült, utána azonban új jogalap létrehozására volt szükség. A megoldást az 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet jelentette, mely alapján az alapítványi kezesség agrár de minimis támogatásként nyújtható. A rendelet megjelenése és a derogációs időszak vége között eltelt csaknem két hónapban az agrárcélú kezességeket kizárólag piaci kategóriában nyújthatta az Alapítvány. Az agrár de minimis támogatási forma új eleme, hogy az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) feladata az összes ilyen jogcímű támogatás nyilvántartása, és a támogatás kiadása előtt a vállalkozónkénti szabad keret ellenőrzése. Az ellenőrzési folyamat kialakításában az Alapítvány aktív szerepet vállalt, az MVH-val való együttműködés zökkenőmentesen alakult. Az általános vállalkozói (de minimis támogatási) körben kiadott kezességek a teljes 2007-ben garantált portfolióból a darabszámok tekintetében 40,6% a de minimis kezességek aránya, a garantált hitelöszszeghez viszonyítva azonban 56,6%-os arány mutatható ki. Az előző évi adatokhoz képest ez jelentős változást nem jelent. Az átlagos támogatástartalom az általános vállalkozói kezességek esetén a bázis évi 317.851

« 38 »


forintról 2.060.160,- forintra , az átlagos támogatási arány (támogatástartalom/garantált hitelösszeg) 1 %-ról 5,6%-ra növekedett. A kiemelkedően magas támogatástartalom összegek és arányok oka a 2007. július 1-jén életbe lépő, szigorított uniós támogatási jogszabályok megjelenése a nem agrárcélú kezességekre vonatkozóan. A szigorítás lényege, hogy a kezesség támogatástartalma az eddigi 1-2% helyett 13%-ra növekszik mindaddig, amíg az EU Bizottság a garanciaszervezet által alkalmazni kívánt támogatástartalom számítási módszert előzetesen jóvá nem hagyja. Az Alapítvány kezdeményezte az eljárás megkezdését, és várhatóan 2008. áprilisában zárul a notifikációs folyamat.

« 39 »


3. A 2007-ben beváltott kezesi szerződések bemutatása és elemzése A beváltások elemzése A gazdálkodási körülmények változásai és az elmúlt időszak tapasztalati alapján 2007-ben a beváltások növekedésével számoltunk. 2004 óta a beváltások összege évről évre nőtt, 2007-ben azonban jelentős csökkenés következett be, így a korábbi tendencia megszakadt. A csökkenés okaiként egyrészt a mezőgazdasági termelők gazdasági helyzetének stabilizálódását, másrészt a prudens banki hitelezési gyakorlatot és az Alapítvány garanciabírálat során alkalmazott, a korábbi évekhez viszonyítottan magasabb kockázat érzékenységet nevezhetjük meg.

A beváltások összefoglaló adatai A garanciavállalások- és beváltások összefoglaló adatai a következők (Eft-ban)1: Alapítvány mindösszesen:

1991-2006

1

Garancia vállalások száma, db

2

Eredeti garancia összeg

3

Beváltott garanciák száma, db

4

Beváltott (megfizetett) garancia

5

Beváltási arány % (4)/(2)

3,8%

6

Átlagos beváltás összege

7 938

2007

1991-2007

Vált. %-ban

21 754

1 489

23 243

107%

193 911 970

24 207 238

218 119 208

112%

939

59

998

106%

7 453 976

613 329

8 067 305

108%

3,7% 10 395

8 083

2007-ben a beváltások mind összegben, mind darabszámban lényegesen elmaradtak a korábbi években tapasztaltaktól. Ezzel párhuzamosan viszont az új garanciák összege jelentősen emelkedett, így a beváltási arány csökkent. 1

A beváltási területet két mutatóval jellemezzük: – a beváltási arány: az Alapítvány által megfizetett beváltások összegének és a vállalt kötelezettségek összegének arányát mutatja. Vizsgáljuk egy adott időszakra a halmozott adatok alapján (pl. 1991-2006 között, vagy egy évre) vonatkozó beváltási arány nagyságát, de mérjük azt is, hogy egy adott évben kiadott garanciák közül mennyi került beváltásra a kiadástól kezdődően tárgyidőszak végéig (pl. 40. oldal ábrája). – a visszatérülési arány: azonos időszakra eső visszatérülések és a megfizetett beváltások összegének arányát mutatja. A mutatót halmozott adatok alapján számítjuk

« 40 »


A beváltások átlagos összege ugyanakkor nőtt. Míg 2006 előtt a kisebb összegű hitelek bukása volt a jellemző, 2006-2007-ben a beváltások között egyre több a nagyobb összegű beváltás. Bizonyos hitelintézetek csak a nagyobb összegű kihelyezéseikhez kérnek alapítványi garanciát. Az alábbi diagram a beváltások összegének alakulását mutatja az Alapítvány történetének teljes időszakára vonatkozóan:

A grafikon hullámzó tendenciát mutat, azzal, hogy 2004-től növekvő trendet látunk a beváltásokra vonatkozóan, mely 2007-ben megszakadt.

A beváltások alakulása Az Alapítvány működésének tapasztalatai alapján kidolgozott és figyelembe vett kockázatvállalási modell 6 éves átlagos futamidő alatt 2007-re maximum 8,2 %-os beváltási arányt feltételezett.

« 41 »


Az alábbiakban bemutatott táblázatban 2002 óta kiadott éven túli garanciák beváltási arányának évenkénti alakulása látható: Beváltás éve 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Átlag

A feltételezett beváltási arány eloszlása

a nyújtás éve - első év

0,00%

0,02%

0,02%

0,00%

0,00%

0,08%

0,02%

0,00%

második év

0,88%

0,75%

0,51%

2,86%

0,62%

0,94%

1,14%

harmadik év

1,50%

0,86%

0,86%

1,30%

0,75%

2,45%

negyedik év

1,36%

1,04%

0,35%

0,69%

2,94%

ötödik év

0,51%

0,96%

0,37%

1,39%

hatodik év

0,27%

0,09%

0,25%

ÖSSZESEN

4,53%

2,85%

8,17%

3,63%

1,73%

4,15%

0,62%

0,08%

Fenti táblázat azt mutatja, hogy az adott évben kiadott éven túli hitelekhez nyújtott garanciák milyen időpontban, hány évvel a kiadást követően kerültek beváltásra. Ezen felül az egyes évek garancianyújtási tevékenységét is értékeli oly módon, hogy az adott évre vonatkozó beváltási arány nagysága utal a kezességnyújtás prudens vagy kevésbé prudens működésére. A vizsgált időszakban kiadott garanciák esetében a beváltási arány fokozatos csökkenése volt jellemző 2005-ig, mely jól tükrözte az Agrár-Európa hitelek nyújtásával megvalósult hitelkiváltások az agrárvállalkozások pénzügyi helyzetére tett jótékony hatását és az Alapítvány garancia nyújtási tevékenységének javítására tett intézkedések hatásait. A 2005ben kiadott ügyek megugró beváltási aránya néhány jelentősebb összegű beváltás miatt következett be. Látható, hogy a beváltások szempontjából az éven túli hitelek esetében 2-4 év a legkritikusabb időszak. A garanciavállalás évében beváltott kezességek aránya az elmúlt évek átlagában (0,02%) alacsonynak mondha-

« 42 »


tó. A 2007 évi adat viszonylag magasnak mondható a korábbi évekéhez és az átlaghoz képest. Ez azonban a valóságban egy húsüzemi vállalkozásnak tárgyévben kiadott ügy beváltását jelentette 10 Mft összegben. Kedvező, hogy a beváltások tényleges alakulása évről-évre elmarad a számított, illetve prognosztizált mértéktől, mind összességében, mind a beváltások eloszlásának szempontjából. Ez alapján a kockázatvállalási modellben korrekcióra kerül a feltételezett beváltási arány mértéke az éven túli garanciák esetében. Az alábbi táblázatban ugyanezen adatokat szerepeltettük az éven belüli hitelekre vonatkozóan:

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Átlag

A feltételezett beváltási arány eloszlása

a nyújtás éve - első év

0,14%

0,58%

0,00%

0,11%

0,00%

0,00%

0,14%

0,86%

második év

0,50%

1,08%

2,30%

2,63%

1,19%

1,54%

1,65%

harmadik év

0,69%

0,55%

0,21%

0,82%

0,57%

0,34%

ÖSSZESEN

1,36%

2,21%

2,52%

2,97%

2,25%

2,85%

Beváltás éve

0,45%

0,00%

A bukások a lejáratot követően következnek be nagyobb arányban, leginkább a lejárat után közvetlenül. Némely esetben a beváltás áthúzódik a nyújtás utáni harmadik évre, melynek az a magyarázata, hogy korábbi években az Üzletszabályzatban tágabb beváltási határidő szerepelt, így a bankok a felmondás, illetve lejárat után hosszabb idő alatt érvényesíthették az Alapítvány kezességét. Ez némely esetben azt eredményezte, hogy a lejárat után egy évvel került sor a beváltásra. A fenti táblából megállapítható, hogy a kockázatvállalási modellben alkalmazott beváltási arány és a tényleges beváltási arány között nincs

« 43 »


nagy különbség, vagyis a modell módosítása itt nem indokolt, továbbá, hogy az éven belüli ügyek kockázata a tényszámok alapján kisebb.

A fenti grafikon mutatja a garanciák kiadás éve szerint összesített (éven belüli és éven túli lejáratú ügyletek együttes) beváltási arányának alakulását, mely jól szemlélteti, hogy az Alapítvány garancianyújtási tevékenysége, a hitelintézetek hitelezési tevékenysége és a vállalkozások működése folyamatosan javult. A 2007-ben beváltott ügyek garancia nyújtás éve szerinti eloszlását az alábbi diagram mutatja:

« 44 »


A diagram alapján látható, hogy a beváltások 61%-a a 2003-2004-ben kiadott garanciákból származott2. A 2001 évi garanciabeváltás egy egyéni vállalkozó részére az egyik integrált takarékszövetkezet által nyújtott tőkepótló hitel bukásából adódott. A hitel lejárt és az adós azt nem tudta lejáratkor törleszteni. Ezen ügy kapcsán 1,5 millió Ft került kifizetésre, az eredeti hitelösszeg 6 MFt volt. 2007-ben nyújtott ügyekből mindössze egy került tárgyévben beváltásra 10 millió Ft összegben.

A 2007-ben bekövetkezett beváltások főbb adatai Az Alapítvány a 2006. évi 998 millió Ft tényleges garancia beváltás után a 2007 évi tervében: – 1.300 millió Ft garancia beváltással, – 910 millió Ft állami viszontgarancia lehetőséggel és – 295 millió Ft banki visszatérüléssel számolt. Az Alapítvány és a vele együttműködő hitelintézetek 2007-ben az előzőek szerinti tervben feltételezettnél lényegesen kedvezőbb eredményt értek el, mivel: – 613 millió Ft összegű garanciabeváltás került elszámolásra a hitelintézetek részére, mely a tervezett összeg 47%-a. – 413 millió Ft állami viszontgarancia került elszámolásra a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztály (a továbbiakban: TJKF) által a vizsgált időszak végéig, mely 45%-os adatnak felel meg. – 387 millió Ft banki visszatérülés történt, mely 131%-os tervteljesítésnek felel meg.

2 Az alkalmazott diagrammok alapadatait minden esetben az összegszerű adatok képezik. A megoszlásokat tartalmazó táblázatokban szintén az összegszerű Ft adatokat használtuk.

« 45 »


A 2007-ben beváltott kezességek számának tevékenységek szerinti százalékos megoszlását a következő grafikon szemlélteti:

2007-ben, mint az utóbbi években a beváltások legjelentősebb része az állattenyésztési ágazathoz kapcsolódott, főleg a baromfi, a sertés, a nyúl és a tejtermelési ágazatban voltak beváltások. Az élelmiszertermelésben egy baromfifeldolgozó bukása, a növénytermesztésben egy gombatermesztéssel foglalkozó vállalkozás bukása okozott jelentősebb beváltást. A kereskedelmi ágazatban történő beváltások kedvezőtlen alakulását jellemzően a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások bukásai határozták meg. Az egyéb kategóriában mindössze egy vidéki, számítástechnikai szolgáltatást végző vállalkozáshoz kapcsolódóan történt beváltás.

« 46 »


A beváltások tevékenységenkénti dinamikus megoszlását, alakulását a következő grafikon szemlélteti:

Beváltott hitelgaranciák megoszlása további szempontok szerint A gazdálkodási forma szerint a beváltásokat áttekintve megállapítható, hogy 2007-ben fennmaradt a kft-k irányába korábban történt súlypont áthelyeződés. A beváltások 56%-a kft formában működő vállalkozásokhoz kapcsolódott. A beváltások régiók, illetve megyék szerint: a beváltások többsége az Észak- és a Dél-Alföldi Régióhoz kapcsolódott. Ezen belül Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok

« 47 »


megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében volt a legmagasabb a beváltás, 9-9% a teljes összegből. A beváltások támogatások szerint: a beváltások 43%-a nem támogatott hitelek, 26%-a Agrár-Európa hitel, 28%-a pedig tőkepótló hitel bukásából adódott. Az Agrár-Európa hitelek bukása nem nevezhető tömegesnek. Tendenciáról sem beszélhetünk, egyedi, egymással össze nem függő ügyek bukása történt 2007-ben, itt főleg a kisebb, a beváltás óta jellemzően felszámolás alatt álló vállalkozások bukása volt jellemző, ahol a hitel célja forgóeszköz finanszírozás volt. A beváltások a garantált hitel nagysága szerint: a beváltások 40%-a a 10-30 millió Ft közötti, míg 33%-a az 50 és 100 millió Ft közötti összegű hitelekből adódott. 30 és 50 millió Ft közé a beváltások 17%-a, 5 és 10 millió Ft közé a beváltások 8%-a esett. A beváltások 2%-a az 5 millió Ft alatti ügyekből adódott. Az Alapítványnál működő Beváltási Bizottság 2007-ben 6 esetben hozott döntést a 40 MFt kifizetendő összeghatár feletti, a hatáskörébe tartozó beváltási ügyekben. A beváltások a futamidő szerint: a beváltások 73%-át tették ki a 3-10 éves futamidejű, főként Agrár-Európa és tőkepótló hitelek beváltása. A beváltások további 20%-a az éven belüli hitelekből, 7%-a pedig a 10 évet meghaladó futamidejű ügyekből származott.

Elutasított beváltási kérelmek A 2007-ben az Alapítványhoz érkezett beváltási kérelmekből 59 darab került beváltásra és 12 (2006: 17 ügy) darab elutasításra, 285 (2006: 248) millió Ft összegben. Legjellemzőbb elutasítási okok többek között a nem

« 48 »


bejelentett hitelkiváltás, köztartozások fennállása, folyósítási feltételek nem teljesítése volt. Elutasított beváltás kapcsán az Alapítvány ellen az egyik bank pert indított, melyben az első fokú ítélet az Alapítványnak kedvezett. Egy másik ügyben a bank perindítás szándékát jelezte, a keresetlevelet azonban még nem nyújtották be.

« 49 »


4. Visszatérülések, lezárt beváltások, követelésértékesítés, monitoring A visszatérülések alakulása A banki visszatérülés összege is a vártnál kedvezőbben alakult. Ez több tényező együttes hatásaként következett be. Egyrészt a hitelintézeti és alapítványi behajtási tevékenység eredményessége folyamatosan javul, másfelől a hitelintézetek számos követelés eladását kezdeményezték. A megtérülések 2/3-a a behajtási eljárásokból, 1/3-a pedig a követelés eladásból származott. Új tendencia, hogy a hitelintézetek olyan ügyeket is beváltanak, melyek utána rövid időn belül teljes összegben megtérülnek. A megtérülések javulása mögötti fontos tényező, hogy az ügyek értékben és minőségre nézve is jobb fedezeti paraméterekkel rendelkeznek általában, mint korábban. A megtérülések alakulásában nagy szerepe volt annak is, hogy előző években jelentősebb összegű beváltások történtek, a beváltott ügyek száma emelkedett. A visszatérülésekre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mutatja (EFt-ban): Alapítvány mindösszesen:

1991-2006

2007

1991-2007

Vált. %-ban

1 Beváltott (megfizetett) garancia

7 453 976

613 329

8 067 305

108%

2 Hitelintézeti visszatérülések

2 299 098

386 956

2 686 054

117%

3 Költségvetési viszontgarancia

3 898 530

413 775

4 312 305

111%

4 Visszatérülés a költségvetésnek

1 080 515

278 246

1 358 761

126%

5 Nettó alapítványi visszatérülés

5 446 681

522 485

5 969 166

110%

33,3%

108%

53,5%

102%

26,0%

97%

6 Hitelintézeti visszatérülések aránya

30,8%

7 Viszontgarancia arány

52,3%

8 Nettó veszteség arány

26,9%

« 50 »

67%


A beváltott ügyekből várható tárgyévi visszatérülések tervezése az éves pénzügyi terv hangsúlyos része. Minden évben ügyenként megtervezésre kerül a visszatérülés az akkor rendelkezésre álló behajtási információk és a még rendelkezésre álló fedezetek figyelembe vételével. A megelőző években történt jelentősebb beváltások miatt 2007-re közel 30%-kal több megtérülést prognosztizáltunk, mint 2006-ban.

2007-ben 295 MFt visszatérülést tervezett az Alapítvány, ehhez képest 387 MFt-ot realizáltunk. Tárgyévben a követelés eladások száma mérsékeltebb volt, ezek nagy része 2008-ban fog realizálódni. Az Üzletszabályzat módosításai során az utóbbi években – a korábbi negatív tapasztalatok miatt – nagy hangsúlyt helyeztünk a visszatérülésekkel kapcsolatos hitelintézeti kötelezettségek szabályozására és az együttműködés erősítésére. Utóbbi keretében számos új feltételt alakítottunk ki, melyek egyfelől hozzájárulnak a behajtási eljárások sikerének fokozásához és ezzel a visszatérülések összegének relatív növekedéséhez, másfelől elősegítik az Alapítvány számára a hitelintézetek tevékenységének hatékony ellenőrzését és a behajtási cselekmények figyelemmel kísérését, a dokumentáltság fokozását. A beváltások elkerülése érdekében az adósokkal kötendő fizetési megállapodások kidolgozásában és létrehozásában a hitelintézettel együtt aktívan részt veszünk, melynek eredményeképpen több ügyben is sikerült az adósokkal megállapodni és a beváltást elkerülni.

« 51 »


A 2007-ben realizált megtérülések 87%-a a 2005-ben vagy ezt követően beváltásra került garanciák esetében történt, vagyis a beváltást követő 1-2 éves intervallumban. Ez mutatja, hogy az Alapítvány hitelintézetekkel történő együttműködés fokozására tett erőfeszítései eredménnyel jártak és az ügyek elhúzódása helyett már a beváltás évében, illetve a beváltást követően egy éven belül jelentős bevételek folytak be az Alapítványhoz: a tárgyévi bevételek 22%-a a 2005-ben, 44%-a a 2006-ban és 21%-a a 2007-ben, azaz tárgyévben beváltott garanciákból folyt be. Utóbbi alátámasztja fentebb tett megállapításunkat, mely szerint a hitelintézetek sok esetben olyan ügyeket is beváltanak, melyek rövid időn belül megtérülnek. A visszatérülések megoszlását az alábbi diagram mutatja:

« 52 »


A lezárt ügyek alakulása Az Alapítványnak jogszabályon alapuló kötelezettsége, hogy a viszontgaranciával rendelkező kezességeknél a viszontgarancia érvényesítésétől számított 3 év elteltével, de legkésőbb a behajtás befejezését követően a hitelintézetekkel teljes körű, azaz záró elszámolást készítsen az adóstól behajtott követelésekről, az Alapítványnak átutalt összegekről, az elszámolt behajtási költségekről, a behajtási tevékenység során elért megtérülésekről. Az Alapítvány a hitelintézeti elszámolás alapján, annak felülvizsgálata után záróelszámolást készít. A gyakorlatban erre akkor kerül sor, ha a hitelintézet a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket igénybe vette, de úgy ítéli meg a dokumentumok alapján, hogy további megtérülés már nem várható, és a teljes követelést (vagy annak fennálló részét) behajthatatlanná minősítette, valamint ha a garancia teljes egészében megtérült. Amikor a beváltástól számított három év eltelt és az ügyben még várható megtérülés, a bankokkal ügyletenként állapodunk meg a további intézkedéseket illetően.

A 2007. végéig beváltott 998 db hitelgaranciából összesen 757 db (76%) ügyet, 2007-ben 64 garanciát sikerült lezárni.

« 53 »


A lezárt hitelgaranciák összefoglaló adatai az alábbiak (MFt-ban): Megnevezés

1991-2006

2007

1991-2007

692

65

757

Beváltott kezesség

5 145

615

5 760

Banki visszatérülés

2 082

193

2 275

Nettó viszontgarancia */

1 345

304

1 649

Alapítványi megtérülés **/

3 425

497

3 922

Banki visszatérülés %

40,5%

31,4%

39,5%

Nettó viszontgarancia % */

26,1%

49,4%

28,6%

Alapítványi megtérülés % **/

67%

81%

68%

Lezárt kezesség db

*/ A kapott költségvetési viszontgarancia és költségvetésnek visszafizetett összeg egyenlege **/ Banki és költségvetési nettó megtérülés együtt

2007-ben a lezárt garanciák nettó visszatérülési aránya 81% volt, mely jelentősen meghaladja az eddigi alapítványi átlagot. A lezárt garanciák visszatérülési aránya folyamatosan javul. A 2007-ben lezárt garanciák esetében 89% a jogszabályban előírt 3 éves időtartam alatt került lezárásra, míg 11%-nél nem fejeződött be a behajtási eljárás a 3 éves időtartam alatt. Ezek némelyike 2000 óta volt folyamatban. Az Alapítvány az utóbbi időszakban jelentős erőfeszítéseket tett a végelszámolások felgyorsítása érdekében. Sok esetben személyesen kerestük meg a bankokat az adott ügyekben, sürgettük a lezáráshoz szükséges hiányzó dokumentumok beszerzését.

Követelésértékesítés Az Alapítvány a követelésérvényesítés szerves részeként kezeli a követelések értékesítését. Ha a követelésre vonatkozó információk, és gazdaságossági számítások alapján ez a megoldás hozza a legtöbb bevételt, akkor

« 54 »


az Alapítvány a követelés eladása mellett dönt. Ugyanakkor a követelések eladása a portfoliótisztítás hatékony eszköze is. 2007-ben a korábbi évekhez hasonlóan egyedi követelés eladások valósultak meg, melyek keretében piaci áron kerültek értékesítésre követelések. Másfelől az Alapítvány portfoliótisztítási céllal követelés csomagot állított össze. Utóbbiak vonatkozásában a szerződéskötések a következő évre húzódtak át. E tevékenység keretében 2007-ben összesen 33 követelés került eladásra, 321 millió Ft összegben, 79 millió Ft vételárért, mely átlagosan 25%os megtérülést jelentett. Ezen belül a gyengébb megtérülésű ügyek voltak többségben, azonban két ügy 100%-os, egy 88%-os áron került értékesítésre.

Monitoring A csődinformációkat havi rendszerességgel figyeljük. Ennek során a Cégközlönyben megjelenő eljárásokról az Alapítvány írásban tájékoztatja az érintett hitelintézetet annak érdekében, hogy segítse az ezzel kapcsolatos tevékenységüket és felhívja a figyelmet a megindult felszámolási, csőd-, végelszámolási eljárásokra. A hitelintézetek – elsősorban a takarékszövetkezetek – részéről jelentős igény mutatkozik a szolgáltatásra. Ezt az ellenőrzést a Csőd-Őr program segítségével látjuk el mind az élő, aktív garancia állomány, mind a beváltott állomány vonatkozásában. Az élő kezességek esetében nagyobb szerepe van az eljárásokhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségre, módosítás megküldésére való figyelemfelhívásnak, míg a beváltott ügyek esetében hangsúlyos a felszámolási eljárásokban a hitelezői igények bejelentésének ellenőrzése, illetve az erre való felhívás.

« 55 »


Költségvetési viszontgarancia Az Alapítvány 2007-ben 413 millió Ft összegű viszontgaranciát vett igénybe. Az igényelt viszontgarancia a 2007-os beváltások teljes összegének 70%-a, amely jelzi, hogy a beváltások mindegyike mögött már költségvetési viszontgarancia áll. A banki megtérülésekből az Alapítvány 278 millió Ft-ot fizetett vissza a költségvetésnek, mely közel kétszerese a tavalyi összegnek. A viszontgaranciát kezelő TJKF az igényelt összeget minden esetben jóváhagyta és az átutalást teljesítette. Egy esetben az Alapítvány nem vette igénybe a költségvetési viszontgaranciát 16 millió Ft összegben, mivel megítélésünk szerint az igénybevételének feltételei nem álltak fenn, azonban a beváltás nem volt elutasítható, a formai feltételeknek való megfelelés miatt. Az adós vitatja ugyanis a hitelnyújtás körülményeit és a tartozás összegét, a hitelintézettel szemben peres eljárást indított. Az adós pernyertessége esetén az Alapítvány felülvizsgálja korábbi álláspontját.

« 56 »


II. FEJEZET AZ ALAPÍTVÁNY PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE, EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA 1. Bevezetés Az Alapítvány 2007. évi gazdasági- pénzügyi tevékenységét minősítve legfőbb jellemzője az eszköz- és forrásállományának erősödése, vagyoni és pénzügyi helyzetének további stabilizálódása. 2006

2007

Mérlegfőösszeg (MFt)

19.554,1

20.908,6

Mérleg szerinti eredmény (MFt)

1.937,3

1.397,9

Az Alapítvány eszköz-forrás állományának bemutatása

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök A pénzügyi vállalkozássá válás erőteljes hatásai az immateriális javak és tárgyi eszközök elszámolásában jelentkeztek egyértelműen. A legfontosabb változások az egyes eszközök besorolásában, értékcsökkenésének elszámolásában, illetve a maradványérték meghatározásában jelentkeztek.

« 57 »


Immateriális javak változása Az immateriális javak besorolása nem változott, továbbra is két fő csoportja maradt, melyek a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek. A vagyoni érékű jogok értékcsökkenési leírási kulcsa 20%-ról 15%-ra csökkent, a szellemi termékek leírási kulcsa nem változott (33%). Fontosabb tárgyévben történt immateriális beruházások a teljesség igénye nélkül: Garancia szoftver folyamatos fejlesztése, Forrás SQL könyvelési program bevezetése, Garancia rendszerhez történő adaptálása, elektronikus aláírás bevezetése, VIP rendszer fejlesztése.

Tárgyi eszközök változása A tárgyi eszközöket a módosított számviteli politika és számlarend három különböző csoportra osztotta az alábbiak szerint: – tárgyi eszközök, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az Alapítvány tevékenységéhez, – a tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolható eszközök, – kis értékű tárgyi eszközök, 100.000,- forint egyedi beszerzési érték alatt.

Beruházások Az Alapítvány Kuratóriuma a 2007. évre szóló beruházási tervünket 98,087 millió forint értékben hagyta jóvá, 15%-os tartalék keret alkalmazása mellett, mely ez az előző évi tervezett értéknek több mint kétszerese volt. Ennek a magyarázata a pénzügyi vállalkozási státusz elérésének kitűzése volt, mely célt csak nagy volumenű informatikai fejlesztéssel lehetett elérni. A 2007. évben a tervezett 98.087 eFt keretösszegéhez képest 56.311 eFt kiadás keletkezett 41.776 eFt megtakarítás mellett. A nagyarányú megta-

« 58 »


karítást az okozta, hogy a negyedik negyedévre tervezett szoftverfejlesztések átadása 2007-ben nem történt meg. Összességében megállapítható, hogy 2007-ben az eszközbeszerzések és programfejlesztések a tervtől némiképp eltérően, de az új feladatokkal összhangban valósultak meg. A tervtől eltérő beruházások a Kuratórium folyamatos tájékoztatása mellett kerültek megvalósításra.

Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között 2006 év végéig az egyik legjelentősebb tétel az MNB-nél éven túli lejáratra elhelyezett 20 millió EUR deviza betét volt. 2007-ben az államkötvény állomány a 2006 év végi állományhoz képest számottevően nem változott, mindössze 16 millió forinttal növekedett, 8.076 millió Ft-ra. A 2008-ban lejáró államkötvények összege 2.151 millió Ft, amelyet a számviteli előírások értelmében át kellett sorolni a forgóeszközök közé. A hosszú lejáratú kölcsönök összege 1,5 millió Ft-tal 13,2 millió Ft-ra növekedett, amelyet az év közben jóváhagyott, újabb munkáltatói kölcsön folyósítása okozott. E mellett 3,2 millió Ft-tal csökkentette a hosszú lejáratú kölcsönök állományát az éven belül esedékes munkavállalói kölcsönök forgóeszközök közé történő átsorolása. Új elemként jelent meg a befektetett pénzügyi eszközök között az Alapítvány 77 millió forintos részesedése az AVHA Kft.-ben, melyben 100%os tulajdoni hányadot képvisel. A Kft. 27 millió Ft jegyzett tőkével és 50 millió forint tőketartalékkal került megalapításra.

« 59 »


Forgóeszközök Követelések A vevőkövetelések állománya azokat a kiszámlázott garanciadíjakat, és nyilvántartásba vett követeléseket tartalmazza, amelyek pénzügyi teljesítéseinek határideje december 31. után volt az előírt fizetési határidők miatt. 2007. évet megelőzően a vevő követelések között kerültek kimutatásra azok a beváltott garanciákhoz kapcsolódó állami viszontgaranciák, amelyek december 31-éig nem kerültek kiegyenlítésre. 2007-ben a számviteli elszámolások változásának megfelelően ezek a követelések csak a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg kerülnek kimutatásra, így a mérleg fordulónapján nyitott tételként már nem szerepelnek. Az Alapítvány beváltott garanciákból 2007.12.31-én fennálló követelés állománya 686 millió Ft volt, mely után 429 millió Ft értékvesztés került elszámolásra.

Értékpapírok Az értékpapírok döntő hányadát a diszkontkincstárjegyek állománya adja. A bázis év végéhez képest a tényleges növekedés 1.372 millió Ft volt. Az értékpapírok között kerültek kimutatásra azok az állampapírok is, amelyek 2008-ban járnak le.

Pénzeszközök Év végén a folyószámla és készpénzállomány mellett ezen a soron mutattuk ki a befektetett pénzügyi eszközökből átsorolt deviza 1 hónapra

« 60 »


lekötött betétállományát, illetve a hitelkártya fedezeteként elhelyezett óvadéki betét összegét. A betétben elhelyezett deviza értéke továbbra is változatlanul 20 millió euró. Év végi árfolyama 253,35 Ft/€, ami 1,05 Ft/€-val magasabb a 2006. évi bekerülési értéknél. Így az euró vagyon kimutatott összege 21 millió Ft-tal növekedett 2007-ben.

Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások között került kimutatásra a névérték alatt vásárolt értékpapírok vételárban elszámolt hozamainak időarányos része, továbbá a tárgyévet érintő, pénzügyileg a mérleg fordulónapját követően realizálódó bankkamatok, értékpapír hozamok és euró kamat értéke, valamint a tárgyévben felmerült olyan pénzkiadások, amelyek a következő év költségei között számolhatóak el (folyóirat előfizetések, biztosítási díjak, stb.).

FORRÁSOK Saját tőke Az Alapítvány saját tőkéje 18 milliárd Ft-ról 19,4 milliárd Ft-ra növekedett. A növekedéshez a tárgyévi mérleg szerinti eredmény 1.398 millió forinttal, míg a tárgyévben csatlakozó három pénzügyi intézmény 10.110 ezer forint csatlakozási díjjal járult hozzá. Az Alapítvány saját tőkéjének, a tőkeelemek származási forrás szerinti megoszlása az alábbi képet mutatta 2007. december 31-én:

« 61 »


Megnevezés Phare tőke-hozzájárulások (bekerülési érték)

Összeg(millió Ft-ban)

Aránya

2.565

13,2%

700

3,6%

15.725

80,8%

461

2,4%

19.451

100,0%

FM hozzájárulás Tőkenövekedés eredményből Bankok hozzájárulása Összesen:

Céltartalék állomány Az Alapítvány a 2004-ben hatályba lépett Ügyletminősítési, értékvesztés elszámolási és céltartalékképzési szabályzat alapján minősíti kötelezettség állományát és határozza meg a képzendő céltartalék összegét. Az ebben szereplő szabályokat először a 2004 évi minősítés során kellett alkalmazni, így az elemzés során is csak ezen időtartamtól számított adatokra szorítkozunk. Az Alapítvány teljes élő aktív kötelezettség állománya 2007. 12. 31-én 50,7 Mrd Ft volt. A kötelezettség állomány minősítési kategóriák szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja:

« 62 »


Kötelezettségek Az Alapítványnak 2007 évben sem volt hosszú lejáratú kötelezettsége, amelynek oka, hogy az eszközök finanszírozása saját forrásból történik. A rövid lejáratú kötelezettségek összege 127,6 millió Ft volt, amely magában foglalja a 2007. évet terhelő juttatások TB és egyéb járulékait, valamint a levont SzJA előleget. Itt említendők meg továbbá a szállítókkal szembeni tartozások, miszerint 2007-ben a garancia visszatérülésekből a Magyar Államkincstár Támogatásokat és Járulékokat Kezelő Főosztályát megillető rész már nem a szállítói kötelezettségek között kerül kimutatásra, hanem önálló elszámolási számlán az egyéb kötelezettségek között. Az Alapítvány a rövid lejáratú kötelezettségeinek határidőben eleget tett.

Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások között kerül elszámolásra minden olyan tárgyévet terhelő költség, ráfordítás, amelynek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegzárás időpontja között esedékes. Tárgyévet megelőzően itt mutattuk ki az euró vagyon árfolyam-változásából még fel nem oldott összegeket is. Ez utóbbi azért került ki a passzív időbeli elhatárolások közül, mert 2007 évben kellett utoljára feloldani az Euró korábban felhalmozott árfolyamnyereségét. 2007-ben csak a névérték felett vásárolt kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre jutó összegeket, valamint a költségek és a ráfordítások elhatárolásait számoltuk el.

Összegzés Az Alapítvány mérleg-főösszege, fennállásától 2007. december 31-éig 1.036,5 millió Ft-ról 20.908,5 millió Ft-ra növekedett. A felhalmozott va-

« 63 »


gyon, illetve annak növekedése biztosítja a garancianyújtással kapcsolatos pénzügyi terhek (garancia beváltások) forrását, amelyet a jelenben kell megteremteni. Tekintettel a 2007. december 31-i aktuális garancia kötelezettség 50,7 milliárd Ft-os állományára, valamint a futamidő szerinti elkötelezettség már 2020-ig való kiterjedésére, az Alapítvány hosszú távú biztonságos működése szempontjából feltétlenül szükséges legalább a vagyon reálszinten való megőrzése, különös tekintettel a beváltások várható növekedésére. 2007 évben az Alapítvány vagyona 6,9%-kal növekedett.

Az eredmény alakulása a 2007-es gazdasági évben Az Alapítvány eredmény-kimutatásának szerkezete jelentősen megváltozott a garancia beváltáshoz és a megtérüléshez kapcsolódóan. Az ehhez köthető gazdasági események döntő többsége a továbbiakban nem érintik az eredmény-kimutatás bevételi és ráfordítás oldalát, azok „kvázi” hitelezési tevékenységgel azonos eseményeknek minősülnek és az Alapítvány könyveiben a követelések között találhatóak meg. Némely ezekhez köthető esemény azonban továbbra is része marad az eredménynek. Ilyen például a beváltott garanciák leírása, a 2004. év előtti beváltásokhoz köthető megtérülések, és a késedelmi kamatok. Ezeket új soron, „Beváltott garanciák elszámolásai” címmel tüntettük fel az eredmény-kimutatás bevételi és kiadási oldalán. Az előzőekben említett változás azonban ténylegesen nincs hatással az eredményre, mivel valójában a korábban bevételként és ráfordításként elszámolt garancia beváltás, megtérülés (és év végi követelés visszaírás) együttesének hatása az eredményre nulla volt, ezért azok eltávolítása sem gyakorolt hatást a mérleg szerinti eredményre.

« 64 »


Bevételek Az Alapítvány teljes körű árbevétele 2007 évben elérte a 3,4 milliárd Ft-ot. Ez a 2006 évi bevételektől ugyan elmarad közel 700 millió Ft-tal, azonban ez az összeg már nem tartalmazza a 2006-ban még elszámolt, a garanciabeváltáshoz kapcsolódó megtérüléseket és a költségvetési viszontgarancia összegét. (adatok millió Ft-ban) Megnevezés

2006. év

2007. év

*2007. év korrigált

Garanciadíj bevétel:

999

774,6

774,6

Beváltott garanciák megtérülése:

253

-

*387

Költségvetési viszontgarancia:

692

-

*414

4

23,3

23,3

1.164

1.305,0

1.305,0

Beváltott garanciákhoz elszámolásai

-

66,5

-

Rendkívüli bevételek

-

6,5

6,5

EURO vagyon árfolyamnyeresége:

431

451,7

451,7

Kintlévőség elszámolása:

197

144,1

144,1

Céltartalék feloldás

734

607,4

607,4

4.474

3.379,1

4.113,6

Egyéb bevétel: Hozam, kamat bevételek:

Összesen:

* A 2007 év korrigált adatai tartalmazzák azoknak a gazdasági eseményeknek a hatásait is, amelyek a beváltott garanciák megtérülésével kapcsolatosak ugyan, de a számviteli elszámolások változásai miatt 2007 évben már nem érintik az eredmény-kimutatás bevételi oldalát.

« 65 »


Kiadások Az Alapítvány teljes körű kiadása 2007. év végén 1.981,2 millió Ft, amely a tervezett összeg 68 %-át teszi ki, azonban a kiadások tényszámaiból is hiányoznak a korábban említett, garancia beváltás elszámolásai. Az alábbi táblázat a 2006. és 2007. évi tényleges kiadásokat mutatja: (adatok millió Ft-ban) 2006. év

2007. év

*2007. év korrigált

Garancia beváltás

989,3

-

613

Költségvetésnek visszautalt megtérülés

164,3

-

278

Közvetlen működési költség

418,7

594,7

594,7

Pénzügyi művelet ráfordítása (értékpapírok)

51,6

0

0

Amortizáció

42,4

44,2

44,2

Egyéb pénzügyi művelet ráfordítása (euró árf.)

8,6

18,3

18,3

Beváltott garanciák elszámolásai

-

251,6

-

Rendkívüli ráfordítások

-

5,9

5,9

Céltartalék képzés

726,7

903,9

903,9

Értékvesztés

135,3

162,6

228,3

2536,9

1.981,2

2.686,30

Megnevezés

Kiadások összesen:

* A 2007 év korrigált adatai tartalmazzák azoknak a gazdasági eseményeknek a hatásait is, amelyek a garancia beváltással kapcsolatosak ugyan, de a számviteli elszámolások változásai miatt 2007 évben már nem érintik az eredmény-kimutatás ráfordítás oldalát.

Eredmény értékelés Az Alapítvány 2007. évi mérleg szerinti eredménye a bemutatott és részletesen ismertetett bevétel-kiadás sorok eredőjeként 1.397,9 millió Ft. A tervezetthez képest a mérleg szerinti eredmény 99,3 %-on teljesült, amellyel az Alapítvány pénzügyi szempontból – a közel 16 éves működése során – az ötödik legsikeresebb évét zárta. Ezt erősítik meg az Alapítvány gazdasági és pénzügyi tevékenységét reprezentáló fontosabb mutatók is.

« 66 »


Az elmúlt hét évben a bevételek, a kiadások, a garancia beváltás, az adózott eredmény és a céltartalék állomány nagyságát az alábbi táblázat szemlélteti: (adatok millió Ft-ban) 2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

Bevételek

2.572,4

2.326,9

2.766,3

3.751,6

3.875,6

4.474,3

3.379,1

Kiadások

1.454,6

1.150,0

1.138,0

1.723,0

1.904,3

2.536,9

1.981,2

- ebből garanciabeváltás

999,6

540,3

496,6

698,7

790,1

989,3

*-

Mérleg szerinti eredmény

1.117,8

1.176,9

1.628,4

2.028,6

1.971,3

1.937,3

1.397,9

Céltartalék

998,1

782,9

986,5

698,3

1.005,0

997,6

1.294,1

* A garancia beváltás számviteli elszámolásainak változása miatt.

Összességében megállapítható, hogy az Alapítvány a 2007. évet jó eredménnyel zárta, saját tőkéje és vagyona tovább növekedett, a realizált bevételek 70%-kal meghaladták a kiadásokat.

Az un. üvegzseb törvény A Kuratórium 79/2003. XII. 04. számú határozatával írta elő „a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2003. XXIV. törvény egyes rendelkezései alkalmazását az Alapítványnál. A törvény az Alapítványra, mint magánalapítványra - a költségvetési viszontgarancia miatt az Állami Számvevőszék részéről tartott évenkénti vizsgálat kivételével - nem vonatkozik, de működésének átláthatósága, a nyilvánosság elvének érvényesülése érdekében bizonyos rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek vesszük. Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek számadási kötelezettséggel bírnak a

« 67 »


részükre céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról szóló kötelezettségének az Alapítvány minden évben a mérleg és pénzügyi beszámoló formájában tesz eleget. A törvény szellemével összhangban, részben a belső ellenőrzés erősítése érdekében a 2004-ben végrehajtott Alapító Okirat módosításánál nevesítettük, és külön pontban foglaltuk az Alapítvány könyvvizsgálóját, valamint az eddigi könyvvizsgálaton túli feladatait. Ezek közül a legfontosabb, hogy a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a Kuratórium nem hozhat döntést, továbbá a könyvvizsgáló a Kuratórium elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A 2007. december 3-ával hatályos Alapító Okirat módosítással pénzügyi vállalkozási státusz előkészítéseként felállítottuk az ellenőrzési feladatokat ellátó Ellenőrző Testületet, és megbízást kapott egy belső ellenőr, illetve a könyvvizsgálóra a pénzügyi vállalkozások könyvvizsgálatára vonatkozó szigorúbb szabályok kerültek rögzítésre. Ezek a szervezeti változások mind az Alapítvány belső ellenőrzési rendszerét erősítették. Az üvegzseb-törvény módosította az üzleti titok fogalmát, s meghatározta továbbá, hogy a jogszabály által közérdekből elrendelt adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettsége nem jelenthet üzleti titkot. Előírás továbbá, hogy az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. Mindezekre az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmaz rendelkezéseket. Az Alapítvány 2007-ben teljesítette az üvegzseb-törvény szellemében működésének átláthatóságára, a nyilvánosság elvének érvényesülésére vonatkozó kritériumait.

« 68 »


III. FEJEZET Az Alapítvány előtt álló feladatok 2008-ban A gazdaság helyzetére vonatkozóan a 2008-ra készített előrejelzések a vidéki kis-és középvállalkozások fejlődési lehetőségeit illetően vegyes képet mutatnak. Míg az uniós pályázatok révén óriási fejlesztési forrásokhoz juthatnak, addig részben a hazai inflációs előrejelzések miatt is komoly nehézségekkel találhatják szembe magukat. A képet kedvező irányba árnyalja, hogy az agrárvállalkozók támogatási rendszere nagyban segíti e vállalkozói kör mindennapjait. A Kuratórium 2008-ra úgy tervezi, hogy a pénzügyi intézmények mintegy 45 milliárd forintnyi hitelhez kérik az Alapítvány kezességét. A gazdasági folyamatok alakulásától és az uniós pályázatok gördülékenységétől függően ez a szám természetesen változhat. Az Alapítványra háruló teendők nagy része már determinált, mert az elindult folyamatok folytatása a fő feladat. A következőkben felsoroljuk a 2008 folyamán előttünk álló legfontosabb feladatokat: ● Jelen beszámolóban több alkalommal már említett ekvivalens pénzügyi vállalkozói státusz megszerzése az Alapítvány fontos érdeke. Ez a feladat rendkívül összetett mind a folyamat előkészítését, mind annak végrehajtását illetően. Erre figyelemmel az Alapítvány arra törekszik, hogy lehetőségei szerint – megfelelő szakmai színvonalon - kialakítsa ennek feltételrendszerét, és azt a kezességnyújtás folyamatába és a számára előírt más területeken alkalmazni tudja.

« 69 »


Ezek sikeres bevezetése esetén fogja kérni a PSZÁF-tól a megfelelő engedélyt. Megemlítjük, hogy az Alapítvány számára a központi kormány kockázati minősítése (BBB+) olyan szempontból kedvező, hogy a sztenderd módszert alkalmazó pénzügyi intézmények egyformán tudják kezelni az ekvivalens és az egyéb intézmények által biztosított kezességet. A kezesség kockázati súlyával ugyanis csak akkor érdemes helyettesíteni az adós eredeti kockázatát, ha így alacsonyabb értéket kapnak, tehát az ügyhöz tartozó tőkeképzési követelmény is alacsonyabbá válik ezáltal. Az állami 70%-os és - a Kaláka kezességek esetén plusz 15%-os - uniós viszontgaranciával rendelkező alapítványi kezességvállalási rész minden esetben nulla kockázati súlyú. A fennmaradó kockázat megítélése függhet az ekvivalens pénzügyi vállalkozási státusztól, hiszen ebben az esetben az önálló garanciaintézményi rész elfogadhatóvá válik a pénzügyi intézmények számára, míg ellenkező esetben erre nincs lehetőség. A jelenlegi helyzetben - a központi kormányzat kockázati besorolása miatt - azonban az ekvivalens pénzügyi vállalkozások által nyújtott kezesség az elfogadhatósága ellenére sem csökkenti a kis- és középvállalkozások eredeti kockázatát, tehát kockázati megítélésük megegyezik az egyéb intézmények által biztosított kezességgel. ● Bővíteni kívánjuk a kezesség körébe bevonható termékek körét, elsősorban a mikro-hitelek területén. ● Figyelemmel arra, hogy 2007. december 31-én lejárt a Kaláka garanciára vonatkozó Európai Beruházási Alap viszontgaranciája, az uniónál bevezetett CIP (Competitiveness and Innovation Framework Programme) programhoz kapcsolódva pályázati úton hasonló termékkel szeretnénk a piacra lépni. Ennek sikerét a jelentés megírásakor még nem tudjuk előre jelezni, mert az EIF-nél a pályázatok ér-

« 70 »


tékelése a jelentés megírásának időpontjában kezdődik el, ezért nem alakult ki még az elvi és a technikai jellegű kérdésekben az egységes gyakorlat. ● Az uniós állami támogatások szabályozási reformja 2008-ban várhatóan lezárul. A kezességekre vonatkozóan számítanunk kell a szigorúbb szabályozásra, melynek megfelelően a kezességnyújtási konstrukciók átvizsgálására és szükség esetén módosítására is sor kerülhet. A szabályozás változása részben már 2007-ben megkezdődött az alapítványi kezességek tekintetében is, hiszen az agrárterületen megjelent az agrár de minimis támogatási kategória, a nem agrárterületen pedig a támogatástartalom számítása változott meg. 2008-ban várhatóan szektortól függetlenül lehetőség lesz azonos támogatástartalom képlet alkalmazására, ehhez azonban szükséges az EU Bizottság jóváhagyása. A számításhoz szükséges piaci garanciadíj előreláthatóan növekszik. ● A támogatástartalom számítási képlet uniós jóváhagyását követően lehetőség nyílik egyrészt a de minimis körben kiadott kezességek támogatástartalmának csökkentésére, másrészt az un. csoportmentességi támogatási kategória bevezetésére is. A csoportmentességi rendelet alkalmazása az agrárcélú kezességek esetén kiemelkedő fontosságú, hiszen a rendkívül alacsony agrár de minimis határérték miatt a kedvező kezességvállalási konstrukciókból kiszoruló vállalkozások számára is biztosítható a támogatott kezességi kategória. ● A nem állami támogatásként nyújtott un. piaci típusú kezességek megítélését is felülvizsgálja az Alapítvány 2008 folyamán tekintettel az ezen a területen szintén megújuló keretszabályozásra.

« 71 »


Összegezve elmondhatjuk, hogy 2007 a minőségi előrelépés éve volt. Minőségi előrelépést jelent az Alapítvány pénzügyi vállalkozásként való elismerése, s a munkában, szervezettségben, szolgáltatásokban ezzel járó színvonal növekedés. Ugyancsak jelentős előrelépésnek tekinthetjük azt a fejlesztő tevékenységet, aminek eredményeként új, a vállalkozói igényekhez jobban igazodó termékeket, szolgáltatásokat kínálhatunk ügyfeleinknek. Kiemelten kell értékelni azt az új, minőségi szintet, amelyet az Európai Unió illetékes szerveivel, a különböző nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetekkel, valamint az együttműködő bankokkal sikerült – a stratégiai kérdésekben éppúgy, mint a napi munkában - elérni. Minőségi változást mutat a vállalkozókkal, ügyfeleinkkel kialakított mind szélesebb, szorosabb kapcsolatrendszer. Természetesen ez utóbbi kört szolgálják a korábban felsorolt változások. Ahhoz, hogy ez a jövőben is megmaradjon, egyik legfontosabb dolgunk a már elért színvonal tartása, illetve további növelése. Budapest, 2008. április 16. dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató

« 72 »

JELENTÉS AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Recommend Documents