AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY
2008. ÉVI BESZÁMOLÓJA ÉS ÜZLETI JELENTÉSE
Az Alapítvány 2009. május 14-i kuratóriumi ülésén, az Éves Jelentés elfogadásához kapcsolódó kuratóriumi határozatok 22/2009. V. 14. számú kuratóriumi határozat A Kuratórium jóváhagyja - az Ellenőrző Testület elfogadásra ajánlását is figyelembe véve - az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. évi beszámolóját (mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet) és a 2008. évi mérleg szerinti eredmény összegét (1.410.555.000 forintot) az Alapítvány eredménytartalékába rendeli elhelyezni. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi beszámoló tartalmazza az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek számára jogszabály által előírt, vagy jogszabályon alapuló számadási kötelezettséget magában foglaló, a cél szerinti tevékenységről, a részére cél jelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról is a megfelelő adatokat, illetve információkat, a Kuratórium a pénzügyi beszámolót az Alapító Okirat VII. 4. pontban előírt jelentésnek is tekinti. 23/2009. V. 14. számú kuratóriumi határozat A Kuratórium jóváhagyja - az Ellenőrző Testület elfogadásra ajánlását is figyelembe véve - az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti jelentését a 2008. évi kezességnyújtási tevékenységéről, a beváltott, valamint a visszatérült kezesi szerződésekről és a 2009. évi feladatokról. 24/2009. V. 14. számú kuratóriumi határozat A Kuratórium tudomásul veszi - az Ellenőrző Testület elfogadásra ajánlását is figyelembe véve -Henye István úr, a KPMG Hungária Kft. bejegyzett könyvvizsgálója részéről aláírt Független Könyvvizsgálói Jelentést az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. évi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. 25/2008. V. 14. számú kuratóriumi határozat A Kuratórium felkéri az Elnökét és a Társelnökét, hogy 2009. május 31-éig - a jelen ülésen jóváhagyott beszámoló jelentések alapján - az Alapítvány ügyvezetőjével közösen állítsanak össze az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. évi tevékenységéről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Alapítvánnyal együttműködő pénzügyi intézmények számára olyan összefoglaló anyagot, amely nem tartalmaz banktitkot és a bankok érdekeit sértő adatokat. Tekintettel arra, hogy az összefoglaló jelentés alapját képező anyagokat a Kuratórium a mai ülésen jóváhagyta, - és az összefoglaló jelentés nem tartalmaz a beszámoló jelentések tartalmához viszonyítottan eltérő, illetve további információkat - ezért a megküldendő anyag külön kuratóriumi jóváhagyást nem igényel.
Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. évi tevékenységét irányító kuratóriumi tagok névsora
A Kuratórium elnöke:
A Kuratórium társelnöke:
Németh Zoltán Vállalkozó Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. 7747. Belvárdgyula, Ady Endre u. 4.
Dr. Szöllősi Endre Főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055. Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
A Kuratórium tagjai: Dávidné Mogyorósi Judit (a mandátum lejárt: 2008.02.27-én) Ügyvezető Igazgató, CIB Bank Zrt. 1027. Budapest, Medve u. 4-14.
Katona István (a mandátum lejárt: 2008.02.27-én) Igazgató, MFB Zrt. 1051. Budapest, Nádor utca 31.
Dr. Kovács Béla Vállalkozó, Kovács és Társai Birtok Kft. 7051. Kajdacs, Dózsa Gy. u. 521.
Dr. Molnár János Vezető Főtanácsos, Pénzügyminisztérium 1051. Budapest, József nádor tér 2-4
Lovászi Gábor Termékfejlesztési Manager, OTP Bank Nyrt. 1131. Budapest, Babér u. 9.
Szabó János Agrárszakértő, BUDAPEST BANK Nyrt. 1138. Budapest, Váci út 188.
Dr. Ulrich Anikó Ügyvezető Igazgató, Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 1054. Budapest, Kálmán Imre u. 20. Állandó meghívottak: Kanyokné dr. Strohmayer Mária Osztályvezető, az Ellenőrző Testület elnöke Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055. Budapest, Kossuth L. tér 11.
Hegyiné Fabríczius Éva Főosztályvezető Magyar Államkincstár Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztály 1054. Budapest, Szabadság tér 11.
Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Ellenőrző Testületének névsora 2007.12.03 - ától
az Ellenőrző Testület elnöke: Kanyokné dr. Strohmayer Mária Osztályvezető Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
az Ellenőrző Testület tagjai:
Dr. Vida Sándor
Haskó Béla
Vállalkozó
Ügyvezető Igazgató
Solum Rt.
Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet.
2900 Komárom, Városmajor u. 30.
6230 Soltvadkert, Ifjúság u. 4.
Matics Pál
Nemes Róbert
Főosztályvezető
Régió Igazgató
K&H Bank Zrt.
Erste Bank Hungary Nyrt.
1051. Budapest, Vigadó tér 1.
1138 Budapest, Népfüdő u. 24-26.
KPMG Hungária Kft. Váci út 99. H-1139 Budapest Hungary
Telefon: +36 (1) 887 71 00 +36(1)270 71 00 Telefax: +36 (1) 887 71 01 +36(1)270 71 01 e-mail:
[email protected] Internet: www.kpmg.hu
Független könyvvizsgálói jelentés Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány alapitóinak A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal és a könyvvizsgálatra vonatkozó -Magyarországon érvényes - törvényekkel és egyéb jogszabályokkal összhangban elvégeztük az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (továbbiakban "az Alapítvány") 2008. évi éves beszámolójának a könyvvizsgálatát. A 2008. évi éves beszámolóból került levezetésre a 2008. évi beszámoló és üzleti jelentés 3. oldalától a 87. oldaláig található mérleg, eredménykimutatás, szűkített tartalmú kiegészítő melléklet és szűkített tartalmú üzleti jelentés (továbbiakban együtt: összesített pénzügyi kimutatások). 2009. április 28-án kelt független könyvvizsgálói jelentésünkben korlátozás nélküli véleményt adtunk ki arra az éves beszámolóra, amelyből az összesített pénzügyi kimutatásokat készítették. Véleményünk szerint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. évi beszámoló és üzleti jelentés 3. oldalától a 87. oldaláig található összesített pénzügyi kimutatásai minden lényeges szempontból összhangban vannak azzal az éves beszámolóval, amelyből levezették azokat. Az Alapítvány adott időszakban fennálló pénzügyi helyzetének és elért működési eredményének, valamint könyvvizsgálatunk hatókörének jobb megértése érdekében az összesített pénzügyi kimutatásokat együtt kell olvasni azzal az éves beszámolóval, amelyből azokat levezették, valamint az arra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünkkel. Budapest, 2009. április 28.
Henye István Partner, Bejegyzett könyvvizsgáló Igazolvány szám: 005674
KPMG Hungária Kft., a Hungarian limited liabilitv company and a member firm of the KPMG network of independent m=—Mr firms affiliated with KPMG International, a Swiss cooperative Company registration; Budapest, no 01-09-063183
1
AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY 2008. ÉVI BESZÁMOLÓJA
Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő Melléklet
2
3
MÉRLEG ESZKÖZÖK Megnevezés
2007.12.31
2008.12.31
1. Pénzeszközök
62
246
2. Állampapírok
14.649.840
18.208.713
a) forgatási célú
8.724.836
6.716.364
b) befektetési célú
5.925.004
11.492.349
5.122.134
2.719.619
44.654
20.067
5.077.480
2.699.552
5.077.480
2.699.552
273.059
343.948
a) pénzügyi szolgáltatásból
273.059
343.948
aa) éven belüli lejáratú
259.861
335.738
13.198
8.210
b) befektetési szolgáltatásból 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
0 0
0 0
6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok
0
0
7. Részvények, részesedések befektetési célra
0
0
8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban
77.000
77.000
9. Immateriális javak
25.323
89.345
10. Tárgyi eszközök
25.113
34.297
11. Saját részvények
0
0
503
819
735.535
931.917
733 035
930 877
2 500
1 040
20.908.569
22.405.904
14.107.396 6.065.638
9.772.786 11.701.201
3. Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú 4. Ügyfelekkel szembeni követelések
ab) éven túli lejáratú
12. Egyéb eszközök 13. Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Budapest, 2009. május 14. Dr. Molnár János A Kuratórium tagja
Dr. Ulrich Anikó Ügyvezető Igazgató
4
MÉRLEG FORRÁSOK Megnevezés
2007.12.31
2008.12.31
1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
0
0
2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
0
0
3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség
0
0
127.657
105.346
35.776
230.291
0 35.776
187.835 42.456
0
0
1.294.121
1.208.297
0
0
4. Egyéb kötelezettségek 5. Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 6. Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
1.294.121
1.208.297
c) általános kockázati céltartalék
0
0
d) egyéb céltartalék
0
0
0
0
987.416
987.416
0
0
2.738.222
2.738.622
0
0
14.327.425
15.725.377
13. Lekötött tartalék
0
0
14. Értékelési tartalék
0
0
1.397.952
1.410.555
20.908.569
22.405.904
127.657 0 19.451.015
105.346 0 20.861.970
50.662.631
56.585.201
7. Hátrasorolt kötelezettségek 8. Jegyzett tőke 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 10. Tőketartalék 11. Általános tartalék 12. Eredménytartalék (+ -)
15. Mérleg szerinti eredmény (+ -) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - SAJÁT TŐKE Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek
Budapest, 2009. május 14. Dr. Molnár János A Kuratórium tagja
Dr. Ulrich Anikó Ügyvezető Igazgató
5 EREDMÉNYKIMUTATÁS 2007.12.31 2008.12.31 1.292.133 1.419.920
1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 2. Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2)
0
0
1.292.133
1.419.920
3. Bevételek értékpapírokból
0
0
4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek
774.801
541.500
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből
774.801
541.500
b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
0
0
2.380
13.413
621
652
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait)
1.759
12.761
6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)]
472.848
414.998
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből
485.994
474.321
b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból
13.146
59.323
7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből
68.186
79.115
1.696
980
a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei b) egyéb bevételek
66.490
78.135
8. Általános igazgatási költségek
594.719
690.526
a) személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,bérjárulékok)
326.159
394.688
b) egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások)
268.560
295.838
9. Értékcsökkenési leírás
44.159
80.899
254.388
188.055
2.746
1.151
251.642
186.904
1.066.466
1.102.853
10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai b) egyéb ráfordítások 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés függő és biztos jövőbeni kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után
162.540
287.644
b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
903.926
815.209
12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
751.558
1.030.768
a) értékvesztés visszaírása követelések után
144.154
129.735
b) kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
607.404
901.033
13. Értékvesztés a befektetési célú részesedések után
0
0
14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú részesedések után
0
0
1.397.414
1.410.555
1.398.464
1.410.727
15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [1-2+3+4-5+6+7.b)-89-10.b)-11+12-13+14] - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a)-10.a)]
-1.051
-172
16. Rendkívüli bevételek
6.500
0
17. Rendkívüli ráfordítások
5.962
0
18. Rendkívüli eredmény (16-17) 19. Adózás előtti eredmény (+15+18)
538
0
1.397.952
1.410.555
20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény(19-20)
0
0
1.397.952
1.410.555
22. Általános tartalékképzés, felhasználás (+ -)
0
0
23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
0
0
24. Jóváhagyott osztalék és részesedés 25. Mérleg szerinti eredmény (21-22+23-24)
0 0 1.397.952 1.410.555
Budapest, 2009. május 14. Dr. Molnár János A Kuratórium tagja
Dr. Ulrich Anikó Ügyvezető Igazgató
6
7
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Általános értékelés Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt 1991. május 21-én aláírt alapító okirattal hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet. Az Alapítvány célja a vidéki kis- és középvállalkozók hitelképességének növelése, hitelhez jutási feltételeinek javítása, pénzügyi életképességének biztosítása készfizető kezesség nyújtásával. Az Alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele 1991. augusztus 7-én történt meg a Fővárosi Bíróságon. Az Alapítvány törvényességi felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el. Az Alapítvány kezességét 1999 óta 70%-os állami viszontgarancia biztosítja, ezért az Állami Számvevőszék minden évben vizsgálja működését. Tevékenységét a KPMG Hungária Könyvvizsgáló Adó-és Közgazdasági Tanácsadó Kft. auditálja. A Kuratórium az Alapítvány kezelő szerve, 7 főből áll. Az Ellenőrző Testület az ellenőrző szerve, a hozzá tartozó belső ellenőrzéssel. Az Alapítvány operatív, napi ügyeit a Titkárság látja el. Az Alapítvány létszáma 2008 év végén 29 fő. Az Alapítvány működési területe: országos. Az Alapítvány: -
nyilvántartási száma:
Fővárosi Bíróság 1904 szám
-
adószáma:
19670780-1-41
-
címe:
1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20.
-
internet elérhetősége:
www.avhga.hu
Az Alapítvány 2008. január 1-jétől pénzügyi vállalkozásként működik, és ezzel egy időben megkezdte a felkészülést a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő (ekvivalens) pénzügyi vállalkozásként való működésre. Az Alapítvány kizárólagosan pénzügyi szolgáltatási, ill. pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységet lát el, mely kezességvállalást, ill. a Hpt. 2. számú melléklete I. fejezet 12. b) alpont szerinti ügynöki tevékenységet takar. E tevékenységét a kis- és középvállalkozásokat segítendő pénzügyi intézményeknek, közvetítő szervezeteknek biztosítja. 2006. májustól az Európai Beruházási Alappal (EIF) kötött együttműködés alapján a „Kaláka” termékünk EIF viszontgaranciával is biztosított az állami viszontgarancián felül.
8 Az un. üvegzseb törvény A Kuratórium 79/2003. XII. 04. számú határozatával írta elő „a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2003. XXIV. törvény egyes rendelkezései alkalmazását az Alapítványnál. A törvény az Alapítványra, mint magánalapítványra - a költségvetési viszont-garancia miatt az Állami Számvevőszék részéről tartott évenkénti vizsgálat kivételével - nem vonatkozik, de működésének átláthatósága, a nyilvánosság elvének érvényesülése érdekében bizonyos rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek vesszük. Az üvegzseb-törvény módosította az üzleti titok fogalmát, s meghatározta továbbá, hogy a jogszabály által közérdekből elrendelt adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettsége nem jelenthet üzleti titkot. Előírás továbbá, hogy az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. Mindezekre az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmaz rendelkezéseket. Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek számadási kötelezettséggel bírnak a részükre céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű
felhasználásáról.
A
céljelleggel
juttatott
összegek
rendeltetésszerű
felhasználásáról szóló kötelezettségének az Alapítvány minden évben a mérleg és pénzügyi beszámoló formájában tesz eleget. A törvény szellemével összhangban, részben a belső ellenőrzés erősítése érdekében a 2004ben végrehajtott Alapító Okirat módosításánál nevesítettük, és külön pontban foglaltuk az Alapítvány könyvvizsgálóját, valamint az eddigi könyvvizsgálaton túli feladatait. Ezek közül a legfontosabb, hogy a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a Kuratórium nem hozhat döntést, továbbá a könyvvizsgáló a Kuratórium elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A 2007. december 3-dikával hatályos Alapító okirat módosítással pénzügyi vállalkozási státusz előkészítéseként felállításra került az ellenőrzési feladatokat ellátó Ellenőrző Testület, és megbízás alapján belső ellenőr is ellátja a jogszabály által előírt tevékenységet, illetve a könyvvizsgálóra a pénzügyi vállalkozások könyvvizsgálatára vonatkozó szigorúbb szabályok kerültek rögzítésre. Ezek a szervezeti változások mind az Alapítvány belső ellenőrzési rendszerét erősítették.
9 Az Alapítvány 2008-ban teljesítette az üvegzseb-törvény szellemében működésének átláthatóságára, a nyilvánosság elvének érvényesülésére vonatkozó kritériumait. A beszámoló készítés főbb általános szempontjai Az Alapítvány hatályos számviteli politikája a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai, illetve a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII. 24.) Kormányrendelet és egyéb törvényi szabályozások alapján került összeállításra. A mérleget, valamint a függőleges tagolású I. eljárással összeállított eredménykimutatást az Alapítvány a Kormányrendelet 1. és 2. számú mellékletének előírásai szerinti bontásban részletezi. Az Alapítvány kettős könyvvitelen alapuló, éves beszámolót készít. Az éves beszámoló forintban készül el, ezer forintra kerekítve. Az Alapítvány a 2008. évi adatainak összehasonlítását az előző évivel, mint bázis év adataival végezte el. A beszámoló kiegészült a mellékletben található Cash-flow kimutatással (1. számú melléklet),ami a Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti „A” változatban készült, valamint az Alapítvány 2008 évi önköltségének a meghatározásával (2. számú melléklet). A Cash-flow mutatja az Alapítvány pénzeszközeinek állományváltozását, illetve pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamatát 2007. és 2008. évben. 2008-ban első alkalommal határoztuk meg az alaptevékenységre (garancianyújtás, beváltás) vonatkozóan a közvetlen önköltséget, ezért bázisév és viszonyítási alap hiányában jelen beszámolóban nem tudjuk megfelelően értékelni a kapott eredményeket.
Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja, azaz december 31. napja. A mérlegzárás (mérlegkészítés) időpontja a tárgyévet követő év február 28. napja. A beszámolóval lezárt évre vonatkozó könyvelési bizonylatokat az Alapítvány legkésőbb február 15-ig fogadja be. Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet, továbbá az üzleti jelentést az Alapítvány hatályos Alapító Okirata VI. pontja szerint, a Kuratórium feljogosított tagja és az ügyvezető igazgató jogosult aláírni. Az Alapítvány könyvvizsgálatát a KPMG Hungária Kft. végzi. Címe: 1139 Budapest, Váci út 99., Kamarai bejegyzési száma: 000202. A könyvvizsgálói jelentés aláírója Henye István
10 partner, könyvvizsgálói igazolvány száma: 005674. A könyvvizsgálat 2008. évi díja 3.700.000 Ft +ÁFA. Az Alapítványnál könyvviteli szolgáltatás végzésére Hegedűs Vilmos jogosult (regisztrációs szám: 118142, 1154 Bp., Domaháza u. 11). Az Alapítvány a beszerzett eszközöket rendeltetésszerű használattól függően sorolja be a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé. Értékcsökkenést az Alapítvány az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés, értékesítés napjáig számol el. Az Alapítvány a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti immateriális
javak
és
tárgyi
eszközök
beszerzési
vagy
előállítási
költségét
a
használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja. Az Alapítvány a tárgyi eszközeit, immateriális javait lineáris kulcsokkal amortizálja. Az Alapítvány az értékcsökkenést havonta számolja el. A beszerzett, előállított eszközök utáni értékcsökkenés számolása az eszköz aktiválás hónapjában kezdődik. Az Alapítvány a 2008-ban hatályba lépett Ügyletminősítési Szabályzata alapján minősíti kötelezettség állományát és az Értékvesztés elszámolási és céltartalékképzési Szabályzata alapján határozza meg a képzendő céltartalék és értékvesztés összegét. A 2008 évi eredmény értékelése a számok tükrében Az Alapítvány 2008. évi gazdasági- pénzügyi tevékenységét minősítve legfőbb jellemzője az eszköz- és forrásállományának erősödése, vagyoni és pénzügyi helyzetének további stabilizálódása. Ezt erősítik meg az Alapítvány gazdasági és pénzügyi tevékenységét reprezentáló fontosabb mutatók is (3. számú melléklet).
Megnevezés
2007
2008
Mérlegfőösszeg (MFt)
20.908,6
22.405,9
Mérleg szerinti eredmény (MFt)
1.397,9
1.410,5
11 A mérleg részletezése Eszközök Megnevezés
07.12.31
08.12.31
Változás
1. Pénzeszközök
62
246
296,8%
2. Állampapírok
14.649.840
18.208.713
24,3%
3. Hitelintézetekkel szembeni követelések
5.122.134
2.719.619
-46,9%
4. Ügyfelekkel szembeni követelések 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
273.059 0
343.948 0
26,0% 0,0%
6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok
0
0
0,0%
7. Részvények, részesedések befektetési célra
0
0
0,0%
8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban
77.000
77.000
0,0%
9. Immateriális javak
25.323
89.345
252,8%
10. Tárgyi eszközök
25.113
34.297
36,6%
11. Saját részvények
0
0
0,0%
12. Egyéb eszközök
503
819
62,9%
735.535
931.917
26,7%
20.908.569
22.405.904
7,2%
13. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Pénzeszközök
A pénzeszközök 246 eFt értékű állománya az Alapítvány év végi péntári pénzkészletének összegét tartalmazza. Állampapírok Megnevezés
07.12.31
08.12.31
Változás (%-os)
Változás (összeg)
Forgatási célú
8.724.836
6.716.364
Befektetési célú
5.925.004
11.492.349
94,0%
5.567.345
14.649.840
18.208.713
24,3%
3.558.873
Állampapírok összesen:
-23,0% -2.008.472
A forgatási célú állampapírok között került kimutatásra a hosszú lejáratú állampapírok közül a tárgyévet követő évben lejáró, forgóeszközök közé átminősített értékpapírok és a diszkontkincstárjegyek, valamint MNB kötvények. Befektetési célú állampapírok között került kimutatásra az éven túl lejáró magyar államkötvények. 2007 évhez képest az értékpapírban tartott állomány 3.558,9 millió Ft-tal növekedett. A növekedés az értékpapírok hozamain túl tartalmazza a devizabetét kamatait, illetve a realizált
12 garancia díjakból leköthető összegeket, valamint a deviza betét forintra történő konvertálásából származó összeget. A 2009-ben lejáró államkötvények összege 5.924 millió Ft, amelyet a számviteli előírások értelmében soroltunk át a forgatási célú állampapírok közé. Hitelintézetekkel szembeni követelések Megnevezés
07.12.31
látra szóló
Változás (%-os)
08.12.31
-55,1%
Változás (összeg)
44.654
20.067
-24.587
egyéb követelés pénzügyi szolg.-ból
5.077.480
2.699.552
-46,8% -2.377.928
Hitelintézetekkel szembeni követelések
5.122.134
2.719.619
-46,9% -2.402.515
A hitelintézetekkel szembeni követelések között számoltuk el a kiszámlázott garanciadíjak fordulónapig meg nem fizetett összegét, a számlapénzek egyenlegeit, valamint a devizabetét összegét. A követelések állomány csökkenésének oka, hogy a korábbi 20 millió euró deviza vagyon összege 2008-ban 10 millió euróra változott. Ügyfelekkel szembeni követelések Megnevezés éven belüli lejáratú éven túli lejáratú Ügyfelekkel szembeni követelések
07.12.31
08.12.31
Változás (%-os)
Változás (összeg)
259.861
335.738
29,2%
75.877
13.198
8.210
-37,8%
-4.988
273.059
343.948
26,0%
70.889
Az éven belüli lejáratú követelések között számoljuk el a vállalt kezesség beváltásából, illetve a behajtás során felmerülő költségekből az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét mindaddig, amíg az - az ügyfél vagy az állami viszontgarancia által - meg nem térül. Itt, illetve az éven túli lejáratú követelések között számoljuk el továbbá a munkavállalóknak nyújtott munkáltatói hitelek éven belül, illetve éven túl esedékes részét is. Követelések Az Alapítvány beváltott garanciákból 2008.12.31-én fennálló követelés állománya 920 millió Ft volt, mely után 587 millió Ft értékvesztés került elszámolásra.
13 Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Ezen a jogcímen mutattuk ki a kapcsolt vállalkozásban, tartós befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket. Az Alapítvány 2007. szeptember 19-én alapította meg az AVHA Szolgáltató és Tanácsadó Kft-ét, amelyben a részesedése 100 % tulajdoni hányadot képvisel. A Kft. 27 millió Ft jegyzett tőkével és 50 millió forint tőketartalékkal került megalapításra. Immateriális javak Az immateriális javak értéke az Alapítvány által használt szellemi termékek és vagyoni értékű jogok értékét mutatja az értékcsökkenés elszámolását követően. Az immateriális javakban bekövetkezett fontosabb mozgásokat a beszámoló 4. számú melléklete tartalmazza. A immateriális javak nettó értéke 64 millió Ft-tal növekedett. Ezt a növekedést az alábbi 2008-ban vásárolt, illetve fejlesztett szoftverek indukálták: -
MSCasir licenc, ill. fejlesztés,
-
Garancia nyilvántartó és iBaHir rendszer fejlesztése,
-
Dokumentumkezelő (Request Tracker) rendszer bevezetése.
Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök között mutattuk ki az Alapítvány gazdasági céljait tartósan szolgáló műszaki berendezések, gépek, felszerelések és járműveket amortizációval csökkentett nettó értékét. A tárgyi eszközökben bekövetkezett fontosabb mozgásokat a beszámoló 4. számú melléklete tartalmazza 2008-ban jelentős változást jelentett a vonalkódos eszköz nyilvántartás bevezetése, amellyel könnyebben, gyorsabban végrehajtható az eszközleltározás. Az év során elsősorban informatikai eszközök, irodabútorok beszerzésére került sor, illetve itt számoltuk el a bérelt ingatlanon történő átalakítások, felújítások értékét is. Beruházások értékelése Az Alapítvány 2008. évre szóló beruházási tervének összege 160,540 millió forint volt, 15%os tartalék mellett. A beruházási tervben szereplő eszközök és immateriális javak beszerzése a munkafolyamatokhoz kapcsolódó igények szerint valósult meg. A tartalék felhasználását az eszközoldalon az ekvivalens működés személyi feltételeinek kialakítása miatti létszámbővítés indokolja, mely többletiroda bérlést tett szükségessé, de az egyéb, tárgyi eszközökre aktivált beruházások (telefonhálózat, informatikai hálózat, szünetmentes hálózat, beléptető rendszer, tűzvédelmi rendszer) is ezzel függnek össze. A Garancia rendszer fejlesztése során többletet jelentett még az év során a szabályzó környezet változásai, valamint a pénzügyi vállalkozási
14 státuszhoz kapcsolódó jelentésadás informatikai oldalról történő támogatásának kidolgozása. Többek között kifejlesztésre került az adóscsoport alapú ellenőrző értékelő alrendszer, az EIF garanciák beváltási folyamatainak kezelése, a Csőd-Őr rendszerben: a fedezetek átértékelése, terheltségi érték könyvelése, a CT minősítés és számítás átvezetése, valamint a személyes adatok védelmének megoldása. A licencek megvételét a többletfejlesztések tették szükségessé. Mindezek eredményeként a beruházási terv végrehajtása 91%-ban valósult meg. Egyéb eszközök Az egyéb eszközök között szerepelnek a nem hitelintézeti ügyleten alapuló követelések, mint pl. MOL kártya letéti díja, valamint különféle egyéb követelések. Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés bevételek költségek, ráfordítások Aktív időbeli elhatárolások
07.12.31
08.12.31
Változás (%-os)
Változás (összeg)
733.035
930.877
27,0%
197.842
2.500
1.040
-58,4%
-1.460
735.535
931.917
26,7%
196.382
Az aktív időbeli elhatárolások között került kimutatásra a névérték alatt vásárolt értékpapírok vételárban elszámolt hozamainak időarányos része, továbbá a tárgyévet érintő, pénzügyileg a mérleg fordulónapját követően realizálódó bankkamatok, értékpapír hozamok és euró kamat értéke, valamint a tárgyévben felmerült olyan pénzkiadások, amelyek a következő év költségei között számolhatóak el (folyóirat előfizetések, biztosítási díjak, stb.). Források Megnevezés Egyéb kötelezettségek
07.12.31
08.12.31
Változás
127.657
105.346
-17,5%
35.776
230.291
543,7%
Céltartalékok
1.294.121
1.208.297
-6,6%
Jegyzett tőke
987.416
987.416
0,0%
Tőketartalék
2.738.222
2.738.622
0,0%
14.327.425
15.725.377
9,8%
1.397.952
1.410.555
0,9%
20.908.569
22.405.904
7,2%
19.451.015
20.861.970
7,3%
Passzív időbeli elhatárolások
Eredménytartalék (+ -) Mérleg szerinti eredmény (+ -) Források összesen Ebből: SAJÁT TŐKE
15
Egyéb kötelezettségek Megnevezés
07.12.31
08.12.31
Változás (%-os)
Változás (összeg)
Szállítói tartozások
14.640
46.006
214,24%
31.366
Adó és jéruléktartozás
44.111
47.910
8,61%
3.799
TJKF tartozás
68.906
11.430
-83,41%
-57.476
127.657
105.346
-17,48%
-22.311
Egyéb kötelezettség összesen:
Az Alapítványnak nincs hosszú lejáratú kötelezettsége, az eszközök finanszírozása saját forrásból történik. A fent felsorolt rövid lejáratú kötelezettségek, pénzügyi rendezése 2009. január folyamán megtörtént. Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés
07.12.31
bevételek
08.12.31 0
187.835
költségek, ráfordítások
35.776
42.456
Passzív id. elhatárolás összesen:
35.776
Változás (%-os) -
Változás (összeg) 187.835
18,67%
6.680
230.291 543,70%
194.515
A passzív időbeli elhatárolások között kerül elszámolásra egyrészt minden olyan tárgyévet terhelő költség és ráfordítás, amelynek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegzárás időpontja között esedékes, másrészt azok a bevételek, amelyek tárgyévben keletkeztek ugyan, azonban a következő év(ek) időarányos bevételei közé számítanak, továbbá a névérték felett vásárolt kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre jutó összegek. 2007 évhez képest jelentősen megnövekedett a passzív időbeli elhatárolások állománya. A növekedést elsősorban az okozta, hogy 2008 évtől kezdődően az egyszeri díjfizetésű garanciák esetében elhatároltuk a garanciadíjnak azon részét, amely időarányosan a következő évekre jár. 2008 évben az egyszeri díjfizetésű garanciákból 261,7 millió Ft díjbevétel került kiszámlázásra, amelyből időarányosan a tárgyévet 73,9 millió Ft illeti meg.
16
Céltartalék állomány Az Alapítvány a 2008-ban hatályba lépett Ügyletminősítési Szabályzata alapján minősíti kötelezettség állományát és Értékvesztés elszámolási és céltartalékképzési Szabályzata alapján határozza meg a képzendő céltartalék összegét. 2008-ban a pénzügyi vállalkozássá válás miatt eszközölt módosítások nem jelentettek érdemi változást a minősítésben, csupán néhány pontosítás történt a szabályzat szövegében, ezért a minősítés eredménye a korábbi évek adataival összehasonlítható. Az Alapítvány az érvényes szabályozás szerint évente egy alkalommal, év végén minősíti kötelezettségeit. Az Alapítvány kötelezettség (kezesség) állománya 2008.12.31-én 56,6 Mrd Ft volt. A kötelezettség állomány minősítési kategóriák szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja:
Átlag alatti 7% Külön figyelendő 7%
Problémamentes 86%
Saját tőke
Az Alapítvány saját tőkéje 19,5 milliárd Ft-ról 20,9 milliárd Ft-ra növekedett. A növekedéshez a tárgyévi mérleg szerinti eredmény 1.410,9 millió forinttal, míg a tárgyévben csatlakozó három pénzügyi intézmény összesen 400 ezer forint csatlakozási díjjal járult hozzá.
17 Az Alapítvány saját tőkéjének, a tőkeelemek származási forrás szerinti megoszlása az alábbi képet mutatta 2008. december 31-én: Összeg (ezer Ft-ban)
Megnevezés Phare tőke-hozzájárulások (bekerülési érték) FM hozzájárulás Tőkenövekedés eredményből Bankok hozzájárulása Összesen:
Aránya
2.564.646
12,29%
700.000
3,36%
17.135.932
82,14%
461.392
2,21%
20.861.970
100,0%
Eredménykimutatás Bevételek Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Rendkívüli bevételek Bevételek összesen: Kiadások Fizetett jutalék- és díjráfordítások Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Rendkívüli ráfordítás Kiadások összesen: Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Mérleg szerinti eredmény
2007.
2008.
Változás Változás (%-os) (összeg)
1.292.133 1.419.920 9,9% 127.787 774.801 541.500 -30,1% -233.301 485.994 474.321 -2,4% -11.673 68.186 79.115 16,0% 10.929 6.500 0 -100,0% -6.500 2.627.614 2.514.856 -4,3% -112.758
2.380 13.413 463,6% 11.033 13.146 59.323 351,3% 46.177 594.719 690.526 16,1% 95.807 44.159 80.899 83,2% 36.740 254.388 188.056 -26,1% -66.332 5.962 -100,0% -5.962 914.754 1.032.216 12,8% 117.462
1.066.466 1.102.853
751.558 1.030.768 1.397.952 1.410.555
3,4%
36.387
37,2% 279.210 0,9%
12.603
18 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Az összes bevételi forrást tekintve a befektetésekből eredő hozamok az Alapítvány legjelentősebb bevételi forrásának számítanak. A 2008. évben realizált kamatbevételek összege (1.419,9 millió Ft) közel 127,8 millió Ft-tal haladják meg a 2007 évit. A növekedés egyrészt a pénzpiaci hozamszintek emelkedésének, másrészt a közel 1,1 milliárd Ft-tal magasabb átlagos állománynak is köszönhető. Az év során a pénzpiacon elérhető hozamszintek – deviza és a forint befektetések esetében – ellentétes irányban változtak. Míg az állampapír befektetések – futamidőtől függő –kamata az év eleji 7-8 % körüli szintről év végére 11-12 %-ra növekedett, addig ugyanezen idő alatt a devizabetét kamata 4,2 %-ról 3,8 %-ra mérséklődött.
Díjbevételek alakulása Az alábbi táblázat díjfizetési módozat szerint mutatja a 2008. évre tervezett és tényleges bevételek alakulását: Kezességi díjak, kedvezmények, elhatárolás (MFt) 2008. terv 2008. évi új kezességvállalásra jutó egyszeri díj 2008. évi új kezességvállalásra jutó egyszeri díjbevételből elhatárolt összeg 2008. gazdasági évre egyszeri díjfizetésből származó díjbevétele 2008. évi új kezességvállalásra jutó évenkénti díj Korábbi évek kezességvállalásai után kiszámlázott 2008. évi díj Díjkedvezmények (ismételt kérelmi bónusz, jutalom bónusz, díjvisszatérítés) Összesen
2008. tény
145,00
267,00
-70,00
-187,00
75,00
80,00
45,00
34,00
440,00
439,00
-10
-12
550,0
541,0
Az Alapítvány 2008. évi díjbevétele összességében 541 MFt-ot ért el. Ez a díjbevétel a tervezett szinten teljesült, a 2007. évi díjbevételtől 234 MFt-tal kevesebb, mely csökkenéssel a tervezés során számoltunk.
19
Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Megnevezés
2007.
Befektetési célú értékpapírok árfolyamnyeresége
2008.
Változás (%-os)
Változás (összeg)
34.323
192.849
461,9%
158.526
Devizás eszközök árfolyamnyeresége
451.671
281.472
-37,7%
-170.199
Összesen:
485.994
474.321
-2,4%
-11.672
Az
egyéb
pénzügyi
műveletek
bevételei
között
a
befektetésekhez
kapcsolódó
árfolyamnyereséget számoltuk el. Az értékpapírokon realizált magasabb árfolyamnyereség a pénzpiaci
hozamszintek
emelkedésével
magyarázható.
A
devizás
eszközök
árfolyamnyeresége az előző évhez képest jelentősen csökkent, amelyet az okozott, hogy a devizabetét állománya 20 millió euróról 10 millió euróra változott, illetve az hogy 2007-ben volt az utolsó év, amikor a deviza vagyonon keletkezett, korábbi évekről felhalmozott árfolyamnyereség összegét felszabadítottuk. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Az üzleti tevékenységből származó bevételek 79,1 millió Ft-os összegének 94 %-át a beváltott garanciákhoz kapcsolódó bevételek elszámolása adja. Fizetett jutalék- és díjráfordítások A pénzforgalmi számlákhoz kapcsolódó bankköltséget, továbbá az értékpapírok letétkezelés díjait tartalmazzák. Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai Az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai között az értékpapír befektetésekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget számoltuk el. Általános igazgatási költségek Az általános igazgatási költségek 57 %-át a személyi jellegű ráfordítások 394,7 millió Ft-os összege adja. Ez az alábbi tételekből áll össze: -
bérköltségek, tiszteletdíjak: 260,9 millió Ft
-
személyi jellegű költségek: 47,7 millió Ft
-
bérjárulékok: 86,1 millió Ft
20 Az általános igazgatási költségek összege 2008-ban 690,5 millió Ft volt, amely 95,8 millió Fttal haladta meg a 2007 évit. A költségek növekedése az alábbi 2008 évre tervezett és megvalósított feladatokkal indokolható: -
Basel II. követelményeknek való megfelelés, valamint az ekvivalens pénzügyi vállalkozási státusz elérése;
-
PSZÁF engedélyezés benyújtásához és a felkészüléshez igénybe vett tanácsadói és szakértői díjak;
-
korábbi évekhez képest erőteljesebb marketing és reklámtevékenység;
-
az Alapítvány munkavállalóinak létszáma 2008 év végén 29 fő volt, amely az 1 évvel korábbi létszámot 8 fővel haladta meg;
-
infláció miatti áremelkedések.
Értékcsökkenési leírás Az Alapítvány számviteli politikájában meghatározottak szerint 80,9 millió Ft terv szerinti értékcsökkenési leírás került elszámolásra. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből A beváltott garanciák elszámolásaihoz kapcsolódó ráfordítások tárgyévi összege 186,9 millió Ft-ot tett ki. Itt egyrészt a behajthatatlan követelések leírásából származó veszteségeket számoljuk el, másrészt azoknak a bevételeknek a 70%-át, amelyeket az üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek között számoltunk el és érintettek voltak az állami viszontgaranciával. Értékvesztés és céltartalék elszámolása Változás (%-os)
Változás (összeg)
Megnevezés
2007.
2008.
értékvesztés követelések után értékvesztés visszaírása követelések után
162.540 144.154
287.644 129.735
77,0% -10,0%
125.104 -14.419
Összesen:
-18.384
-157.909
758,9%
-139.523
Megnevezés
2007.
2008.
céltartalékképzés kötelezettségekre kockázati céltartalék felhasználása
903.926 607.404
815.209 901.033
Változás (%-os) -9,8% 48,3%
Változás (összeg) -88.717 293.629
-296.522
85.824
-128,9%
382.346
Összesen:
21 Az értékvesztés és a céltartalék állományának változása 2008 évben összességében az eredményt 72 millió Ft-tal csökkentette. Az állományváltozás elemzésével az éves beszámoló külön fejezete részletesen foglalkozik.
Budapest, 2009. május 14.
Dr. Molnár János A Kuratórium tagja
Dr. Ulrich Anikó Ügyvezető Igazgató
22
23
A BESZÁMOLÓHOZ TARTOZÓ MELLÉKLETEK 1. – 4. SZÁMIG
24 1.sz. melléklet
Cash- flow kimutatás Kamatbevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartalék többlet visszavezetésének kivételével) Befektetési szolgáltatás bevételei Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Osztalék bevétel Rendkívüli bevétel Kamatráfordítás Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai Egyéb ráfordítás (céltartalék kivételével) Befektetési szolgáltatás ráfordítása Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítása Általános igazgatási költség Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség összegét) Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség Kifizetett osztalék
Működési pénzáram Kötelezettség állományváltozása Követelés állományváltozása Készlet állományváltozása Forgóeszköz között kimutatott értékpapírok állományváltozása Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása Beruházások állományának változása Immateriális javak állományának változása Tárgyi eszközök állományváltozása Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke
Nettó pénzáramlás
2007.12.31 1 292 133 2 012 353
2008.12.31 1 419 920 2 046 589
66 490 1 696
78 135 980
6 500
0
1 081 992 251 642
1 175 589 186 904
2 746 594 719
1 151 690 526
5 962
0
1 429 111
-1 491 454
-200 833 -234 081
-108 088 -70 925
2 029 892
2 008 473
-5 609 302
-5 567 345
-44 887 -21 225 -74 504 445 806
-131 033 -23 071 -196 382 194 525
-2 280 023
-2 402 393
2 280 023
2 402 393
ebből: készpénz (Ft,valuta,csekkek) állományváltozása számlapénz állományváltozása
2.sz. melléklet
2008. NEGYEDÉVES KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS
GARANCIA BEVÁLTÁS
Foglalkoztató ráfordításai Negyedév össz: Beváltások száma: Egy beváltás közvetlen önköltsége: Éves szinten egy beváltás közvetlen önköltsége:
1. negyedév 7 336 252 14 524 018
2. negyedév 12 238 640 14 874 189
3. negyedév 9 779 850 22 444 539
4. negyedév 19 871 619 30 662 387
(Ft-ban) Összesen: 49 226 361 80
615 330
GARANCIA NYÚJTÁS
(Ft-ban)
Foglalkoztató ráfordításai Név Negyedév össz: Új garancia nyújtások száma: Egy garancia nyújtás közvetlen önköltsége:
Éves szinten egy garancia nyújtás közvetlen önköltsége:
1. negyedév
2. negyedév
3. negyedév
4. negyedév
Foglalk. Foglalk. Foglalk. Foglalk. ráford. Cafeteria ráford. Cafeteria ráford. Cafeteria ráford. Cafeteria 9 830 567 16 162 996 14 107 183 25 834 601 845 736 450 479 11 634 21 961 31 349 53 934
26 269
Összesen:
2 510
3.sz. melléklet
Gazdasági és pénzügyi mutatók Az Alapítvány gazdasági és pénzügyi tevékenységét reprezentáló fontosabb mutatók a következők szerint alakultak: Gazdasági és pénzügyi mutatók alakulása 2007. tény
2008. terv
2008. tény
Tőkefedezetségi mutató=Kezességvállalásból származó jövőbeni kötelezettség/Saját tőke
2,60
2,58
2,71
ROE(1) jövedelmezőségi mutató=Adózott eredmény/ Saját tőke
7,19
2,29
6,76
Tőkeellátottsági mutató=Mérlegfőösszeg/Saját tőke
1,07
0,92
1,07
Eszközminőségi mutató=Kockázati Ct /Saját tőke
6,65
7,73
5,79
68 866
19 596
55 100
20,3
23,3
25,6
Hatékonysági mutató=Adózott eredmény/Átlagos állományi létszám (ezerFt/fő) Átlagos állományi létszám (fő)
Tőkefedezetségi mutató=Kezességvállalásból származó jövőbeni kötelezettség/Saját tőke Mind a saját tőke állománya, mind a fennálló kötelezettség állomány nőtt az előző/tervezetthez képest, ezért a mutató értéke is javult. ROE(1) jövedelmezőségi mutató=Adózott eredmény/ Saját tőke Az Alapítvány jövedelmezőségi mutatója töretlen az elmúlt évhez képest, köszönhetően a kamatbevételeknek. Tőkeellátottsági mutató=Mérlegfőösszeg/Saját tőke A mutató vagyon-multiplikátor hatást mutat, azaz mennyi eszköz mozog egységnyi saját tőkével. A mutató értéke az Alapítvány vonatkozásában jó, 3 fölött kritikus. Eszközminőségi mutató=Kockázati Ct /Saját tőke A mutató a kezességállomány minősítése alapján képzett biztonsági tartalékot viszonyítja a saját tőkéhez. Azt mutatja, hogy a saját tőként mintegy 6%-a a CT állomány. Hatékonysági mutató=Adózott eredmény/Átlagos állományi létszám (ezerFt/fő) Azt mutatja, hogy átlagosan egy fő mekkora adózott eredményt állít elő. Az átlagos állományi létszám az előző évhez képest 5,3 fővel nőtt, míg az eredmény azonos szinten maradt a 2007. évivel, ezért a produktum valamivel kisebb.
4. sz. melléklet
Immateriális javak és tárgyi eszközök változása 2008.12.31-ig (ezer Ft)
I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Vagyoni értékű jogok 2. Üzleti vagy cégérték 3. Szellemi termékek 4. Kísérleti fejlesztés akt. értéke 5. Alapítás-átszervezés akt. értéke Összesen:
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1.Ingatlanok 2. Műszaki berendezések, gépek, jármű 3. Egyéb gépek, berendezések, jármű 4. Nem közvetlenül a tevékenységhez kapcsolódó berendezések, gépek 5. Nem közvetlenül a tevékenységhez kapcsolódó egyéb berendezések, gépek 6. Kis értékű tárgyi eszközök 7. Beruházások 8. Beruházásokra adott előlegek Összesen:
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK 2008.01.01 Növekedés Csökkenés Átsorolás 25 811 6 607 6 000 170 876
124 426
12 846
196 687
131 033
18 846
HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS NETTÓ ÉRTÉK 2008.12.31 2008.01.01 Lineáris Csökkenés Átsorolás 2008.12.31 2008.01.01 2008.12.31 26 418 17 308 5 650 6 000 16 958 8 503 9 460
0
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK 2008.01.01 Növekedés Csökkenés Átsorolás 8 670 68 241 11 595 8 377 20 526 1 196 169 13 702 509 5 054
108 032
282 456
154 056
61 361
12 846
308 874
171 364
67 011
18 846
13 816
1 940 156 878
182 723
167 364
16 820
79 885
219 529
25 323
89 345
HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS NETTÓ ÉRTÉK 2008.12.31 2008.01.01 Lineáris Csökkenés Átsorolás 2008.12.31 2008.01.01 2008.12.31 8 670 52 52 0 8 618 71 457 60 190 5 330 8 377 57 142 8 051 14 315 21 553 17 679 898 152 18 424 2 847 3 129
114
4 270 156 878
0
202 571
0
509 7 384 0 0 123 389
2 768
3 322
5 054
4 270
1 940
85 691
13 872
10 469
0
6 090
10 934
7 726
0 7 384 0 0 89 092
509 0 0 0 22 341
509 0 0 0 34 297
evesjelentes_v11_vege.doc
- 29 -
AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY 2008. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE
- 30 -
- 31 -
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. január 1. óta pénzügyi vállalkozásként működik. Ez a változás alapjaiban határozta meg a múlt évi tevékenységünket, hiszen a korábbinál több feladatot rótt a szervezetre, a munkában pedig egyfajta stílusváltást is szükségessé tett. Mivel - a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1966. évi CXII. törvény(Hpt.) rendelkezéseinek
értelmében
-
a
PSZÁF
állandó
felügyelete
mellett
végeztük
tevékenységünket, az új követelményeknek és előírásoknak való megfelelés bizonyos mértékben nehezítette a dolgunkat. Ugyanakkor könnyítette a helyzetünket, hogy már korábban is rendelkeztünk számos olyan belső szabályzattal, amelyeknél csupán az új státusz követelte jogi „finomhangolás” vált szükségessé. Mindezen tényezők együtthatásaként elmondható, hogy az átállás a napi működést illetően csak minimális mértékben jelentett gondot. A hitelintézeti törvény által a pénzügyi vállalkozásokra előírt többletkövetelmények elsősorban az Alapítvány szervezetét, ellenőrzési és irányítási rendszerét érintették, melyek megjelenítésre kerültek az Alapítvány Alapító Okiratában, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában. Az Alapítvány a meglévő szabályzatait, és a pénzügyi szolgáltatása szerződéses dokumentumait Hpt. kompatibilissé alakította át, és új területek szabályozását vezette be. De itt sem állhatunk meg. Az alapítvány jelenlegi státuszát átmenetnek, első állomásnak tekintjük azon az úton, amely végén a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozás státuszát szándékozzuk elérni. Pontosan tudjuk, hogy mindez még bonyolultabb feltételrendszernek való megfelelést követel a szervezettől. A korábbi felkészülést alighogy követte a pénzügyi státusz megélése, gyakorlása, máris egy újabb felkészülés következik. Egy mondatban értékelve azt mondhatjuk, hogy 2008 e kettősség jegyében telt el. A 2008. évi tevékenységünkről szóló üzleti jelentésben elsőként az alábbi témák köré csoportosítottuk beszámolónkat: Az Alapítvány szerveinek működése Alapító okirati módosítások Együttműködő pénzügyi intézmények Kommunikáció Ekvivalencia Informatika
- 32 -
Az Alapítvány szerveinek működése A Kuratórium A Kuratórium, mint az Alapítvány felelős irányító testülete a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó előírásokra tekintettel - az előző év végén elfogadott - Ügyrendben állapította meg működésének szabályait. Az ügyrend tartalmazza a Kuratórium működésének azon szabályait, amelyeket megfelelő részletezettséggel nem rögzít az Alapítvány Alapító Okirata, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata. Ezek a részletszabályok az Alapító Okirat felhatalmazása alapján elsősorban az ülések összehívására, napirendjére, a meghívottakra, a zárt ülésre, a jegyzőkönyvvezetésre vonatkoznak. Az Alapítvány, mint pénzügyi vállalkozás vezető testülete a Kuratórium, amelyre a törvény igazgatóságra vonatkozó rendelkezései irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy a legtöbb „tulajdonosi” intézkedés megtételére is (pl. számviteli beszámoló elfogadása, ügyvezető megválasztása, stb.) – a gazdasági társaságoktól eltérően – az Alapítvány Kuratóriuma jogosult. Az Alapító Okirattal összhangban 2008-ban a Kuratórium létszámában volt változás. Tárgyév február 27-én lejárt a CIB Bank Zrt. és az MFB Zrt. képviselőinek a mandátuma, s az alapdokumentum szerint ettől kezdve 7 tagú testületként folytatta munkáját. A pénzügyi vállalkozásként működő Alapítvány pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a Hpt. szerinti ügyvezető, az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató – a törvény rendelkezései szerint még 2007. végén – a Kuratórium tagjává vált. A Kuratórium tagjai és az ügyvezető igazgató a hitelintézeti törvény szerinti vezető állású személyek. Az Alapítvány vezető állású személyeinél, illetve kijelölésüknél érvényesítésre kerültek a törvényi megválasztási feltételek, és összeférhetetlenségi szabályok, amelyeket az Alapítványnak a további működése során is teljesítenie kell A Kuratórium 2008-ban 8 alkalommal tartott ülést, melyeken összesen 87 számozott határozatot hozott. Az Alapítvány gazdálkodásával összefüggésben 31, a működéshez kapcsolódóan 27, tájékoztatási céllal pedig 29 határozat született. A bázisévhez hasonlóan túlsúlyban voltak az ügydöntő határozatok.
- 33 -
Ellenőrző Testület Az Ellenőrző Testület önálló felelősségű testület, amelyet az Alapítók az Alapítvány Alapító Okiratával az ott meghatározott alapvető feladatok ellátására hoztak létre az erre vonatkozó szabályok szerint. Az Ellenőrző Testületre a Hpt. felügyelő bizottságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, elsődleges feladata az Alapítvány Kuratóriumának és munkaszervezetének ellenőrzése. Az Alapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, és tagjai – a Kuratórium elnöke, és tagjai mellett – felelősek azért, hogy az Alapítvány, mint felügyeleti engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás tevékenységét a Hpt-ben, és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. Az elnök vezetőállású személynek minősül, rá is vonatkoznak az Alapítványnál e tisztségre előírt szabályok. Az Ellenőrző Testület öt tagból áll, tagjait az Alapítók jelölték ki 3 éves időtartamra. Az Ellenőrző Testület két tagját az Alapítók az alapító hitelintézetek képviselői közül jelölik ki, egy főt az Alapítványhoz csatlakozott hitelintézetek képviselői közül, egy főt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alkalmazottjai közül és egy főt sikeres vállalkozások közül a Működési Szabályzatban rögzített eljárás szerint. A testület mindenkori elnöke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője. Az Ellenőrző testület elnökének és tagjainak névsorát a beszámoló mellékletében feltüntettük. Az Ellenőrző Testület munkáját éves munkaprogram és munkaterv alapján végzi, működését az Ellenőrző Testület Ügyrendjében meghatározott eljárási szabályok írják elő. Az Ellenőrző Testület formálisan 2007. december 4-e óta működik. Tevékenységét 2008. január 24-én tartott ülésén kezdte meg. 2008. évben az Ellenőrző Testület öt alkalommal ülésezett, melyeken 31 számozott határozatot hozott. Az Ellenőrző Testületnek az Alapító Okirat 2. 9. pontja szerinti jelentéstételi kötelezettsége - az Alapítvány belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság miatt – 2008-ban nem volt. Az Ellenőrző Testület szakmai irányítása alatt 2008-ban - megbízás alapján - belső ellenőr működött.
- 34 Alapítói gyűlés Az Alapítói gyűlés nem tartozik az Alapítvány szervei közé, de léte és feladata szorosan kapcsolódik az Alapítványhoz, mert az Alapító Okirat módosítása előkészítésének, az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatok előzetes egyeztetésének intézménye. Az Alapítói Gyűlés, mint konzultatív fórum állásfoglalására 2008-ban két alkalommal volt szükség, részben az Alapító Okirati módosításokhoz, részben az Ellenőrző Testülettel kapcsolatban az alapítókra háruló kötelezettségek előkészítéséhez. A fórum működése nagyban megkönnyítette és meggyorsította az alapítókkal való együttműködést.
Alapító okirati módosítások Az Alapító Okiratot 2008-ban két alkalommal módosították az Alapítók. A 22. számú módosítás időpontja: 2008. február 20., a jogerőre emelkedésének időpontja: 2008. június 4. A módosítás eredményeként a vezető állású személyek kijelölése a jövőben nem Alapító Okirat módosítással, hanem külön alapítói határozattal történik, ezen kívül az alapítványi kezességvállalás lehetősége kiterjesztésre került a korábbi közép- és hosszúlejáratú hitelekkel szemben valamennyi hitelre (minimális futamidő 91 nap), továbbá az Alapítványhoz csatlakozók köre kibővült a nem pénzügyi intézményként működő mikro-finanszírozó szervezetekkel. A 23. számú módosítás időpontja: 2008. augusztus 5., a jogerőre emelkedésének időpontja: 2008. november 27. A módosítással lehetővé vált az Alapítvánnyal együttműködő szervezetekkel fennálló alapítói, csatlakozotti státusz mellé a határozott időre szóló partneri kapcsolat kialakítása, valamint a LEADER helyi akciócsoportok által felvett hitelekhez kapcsolódó kezességvállalás lehetőségének a megteremtése (akciócsoportok egy része nem kis- és középvállalkozás, de az akciócsoportok működése és a hitel igénybevétele az Alapítvány kedvezményezettei, a kis- és középvállalkozások érdekében, és vidékfejlesztési céllal történik). Bővült továbbá az alapítványi kockázatvállalás alapjául szolgáló szerződések köre oly módon, hogy az Alapítvány valamennyi Hpt. szerinti, kockázatvállalással járó pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódóan vállalhat készfizető kezességet (ideértve a nem Hpt. szerint szabályozott mikrofinanszírozók által végzett hitelezési tevékenységet is).
- 35 -
Együttműködő pénzügyi intézmények Jelentősen növekedett 2008-ban is az Alapítvánnyal munkakapcsolatban lévő pénzügyi intézmények száma. Az Alapítvánnyal az év folyamán az UniCredit Jelzálogbank Zrt., a Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet, a Centrál Faktor Pénzügyi Zrt., az Örkényi Takarékszövetkezet, a Platinium Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a VIV Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a Magyarországi Volksbank Zrt., a Heves Hegyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány alakított ki együttműködést. Nevezett intézményekkel együtt december 31-én összesen 150 szervezet, közülük 16 bank, illetve hitelintézet, 127 takarékszövetkezet, 6 pénzügyi vállalkozás és 1 mikro-finanszírozó szervezet működik együtt az Alapítvánnyal, az utóbbi partneri státuszban.
Kommunikáció Az Alapítvány Kuratóriuma külön határozatával fogadta el a 2008. évi kommunikációs tervet. A tevékenység célja az Alapítvány szolgáltatásainak még szélesebb körben való megismertetése. A kommunikáció – folyamatosan bővülő - több pillére épült. Az Alapítvány az AVHA Kft. közreműködésével önálló kiadványokat jelentetett meg („Garancia” Kiadvány, Hírlevél, Kezesség és Tanácsadás című CD és tájékoztató füzet), hirdetéseket tett közzé agrár – és gazdasági lapokban, Hitelgarancia Sajtóklubot működtet, kiállításokon, mezőgazdasági kiállításokon vett részt, szakmai rendezvényeken jelent meg előadóként vagy szponzorként. Az év utolsó negyedévében kiemelt feladat volt az új kezességigénylő rendszer, az iBaHiR megismertetése és oktatása partnereink számára.
Ekvivalencia 2008-ban a legnagyobb feladatunk az ekvivalenciára való felkészülés volt. A BASEL-II. tőkedirektíva, és az ezt implementáló hazai jogszabályok 2007. július 1-jét követően bevezették a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: ekvivalens pénzügyi vállalkozás) fogalmát, és az ilyen pénzügyi vállalkozás által nyújtott kezesség kockázati súlyozására a pénzügyi vállalkozásnál kedvezőbb besorolást állapítottak meg. Annak a tényét, hogy egy pénzügyi intézmény
- 36 ekvivalens pénzügyi vállalkozás, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezési eljárást követően határozatában állapítja meg, amennyiben a kérelmező eleget tesz a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt speciális feltételeknek. Az Alapítvány 2008. január 1-jét megelőzően is már üzletszerű kezességvállalást, mint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzett a hitelintézeti törvény (Hpt.) felhatalmazása alapján a Hpt. hatálya alól kivett szervezetként, és működésének szabályozottsága - még ha nem is a törvény által előírt teljes követelményrendszernek -, de megfelelt a prudens követelményeknek. A minősített, ekvivalens pénzügyi vállalkozási státusz, és az ehhez kapcsolódó kockázati besorolás, mind az Alapítványhoz csatlakozó pénzügyi intézményi partnerek számára fontos szempont, mind az Alapítvány piaci szerepe vonatkozásában meghatározó. Az ország jelenlegi és a közeljövőben várható kockázati besorolására figyelemmel azonban a túlnyomó részben sztenderd módszert választó pénzügyi intézmények tőkeszükségleti követelményét a kezességvállaló intézmény pénzügyi vállalkozói vagy ekvivalens pénzügyi vállalkozói státusza nem befolyásolja. Az Alapítvány, mint pénzügyi vállalkozás kezességét 70%-os állami viszontgarancia biztosítja, mely a hitelkockázat mérséklés szempontjából a központi kormánnyal szembeni elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetnek minősül, nulla kockázati súllyal. A viszontgaranciával nem bíró 30%-os kitettségrész kockázati súlya pedig banki oldalról a bank által alkalmazott mérési módszertől (sztenderd, vagy belső minősítés) függ. Sztenderd módszer esetén az ügyletek kockázati súlyait a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozás kockázati súlyával van lehetőség helyettesíteni. A 196/2007.(VII.30.) Kormányrendelet szerint a pénzügyi vállalkozás nem vehető figyelembe kockázatcsökkentő tényezőként, az ekvivalens pénzügyi vállalkozás kockázati súlya a hitelintézettel szembeni kitettség kockázati súlyával azonos, mely jelenleg 100%. A belső minősítésen alapuló módszer esetén azonban a kezességet vállaló pénzügyi vállalkozás ekvivalens minősítésének már lehet jelentősége. Ebben az esetben az ügyletek kockázati súlya –a viszontgaranciával nem fedezett rész tekintetében- a különböző kitettségek kockázati súlyozására vonatkozó becslési eljárások PSZÁF általi elfogadtatásának függvénye. Hosszú távon, az ország kockázati besorolásának javulásával egyenes arányban az ekvivalens pénzügyi vállalkozói státuszt elérő pénzügyi intézmény elismerhetősége kedvezően hat a
- 37 bankok tőke-képzési politikájára. Mindezekre figyelemmel az Alapítvány 2010. évi indulással tervezi működését, mint hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozás 2008-ban komoly előkészületeket tettünk a hitelintézettel ekvivalens pénzügyi vállalkozási státusz engedélyezési követelményrendszerének való megfelelés érdekében. Ez, mivel az Alapítvány működésének valamennyi területét – a garancia bírálatot, a beváltást, a könyvelést, továbbá az adatszolgáltatást és informatikát – érinti, s folyamatszervezési és szabályozási feladatokat egyaránt követel tőlünk, külső szakértők bevonásával végeztük e tevékenységet. Az Alapítvány az I. pillér alatt a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számításának sztenderd módszer szerinti bevezetését, a szabályozói működési kockázat tőkeszámítására az alapmutató (BIA) módszert választotta. A II. pillér alatt a Felügyelet ICAAP útmutatója szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatot alakítunk ki. 2008-ban az Alapítvány munkaszervezete az engedélyezési felkészülési feladatok nagyobb részét már teljesítette, a további feladatok megvalósítását – a felügyeleti egyeztetések miatt prolongált – ütemezés szerint végzi. 2008-ban kialakítottuk a hitelintézettel ekvivalens munkaszervezetet. Az ekvivalens pénzügyi vállalkozási szervezet hármas tagolódásával (Front Office, Back Office, Kockázatkezelés) és az önálló compliance funkció megteremtésével, az Alapítvány munkaszervezetének alapvető struktúrája kialakult, melyet kiegészít majd a feladatát munkaviszonyban ellátó belső ellenőrzés.
Informatika A széleskörű informatikai fejlesztések közül 2008-ban kiemelkedik a kezességi kérelmek rögzítésére és a hitelgarancia adatbázis kezelésére szolgáló új program fejlesztése. Ezt a funkciót korábban betöltő un. BaHiR program első verziója 1995-ben készült el. Szükségessé vált azonban időközben olyan új technológiai megoldás kidolgozása, mely az alapítványi kezességnyújtáshoz
kapcsolódó
pénzügyi
intézményi
feladatok
elvégzését
segíti,
hatékonyabbá teszi, gyorsítja, egyszerűsíti. A megoldás az Alapítvány és a pénzügyi intézmények közötti „többszemű” kommunikációs lánc, az iBaHiR, mely internetes, web-technológiai alapokon működő, új felhasználói felületű elektronikus adatforgalmazási rendszer, és megfelel mind a pénzügyi intézmények, mind az Alapítvány igényeinek.
- 38 A web-es alkalmazás bevezetésének további előnye a rendszer továbbfejleszthetősége, mert lehetőséget ad a pénzügyi intézményekkel való magas szintű kapcsolattartásra és megteremti a sztenderd bírálat módszer kialakításának lehetőségét illetve a pénzügyi intézményi rendszerekkel az automatizált kapcsolat kialakítását.
Kezességnyújtási tevékenység
A készfizető kezesség nyújtás területén 2008-ban alkalmazott új szabályok, feltételek Az Alapítvány 2008. évi Üzletszabályzata és mellékletei kidolgozása, módosítása keretében figyelembevettük, hogy a Hpt. szabályait alkalmazva, a PSzÁF határozata szerint az Alapítvány tevékenysége 2008. január 1-jétől megfeleljen a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó előírásoknak. A pénzügyi vállalkozói státusz a kezességvállalás területén az alábbi fontosabb változásokat eredményezte: A 14/2001. (III.9.) PM rendelet alapján adós és ügyfélminősítési szabályzatot kellett készíteni és bevezetni. Ennek alapján az Alapítványnak az adósminősítést minden adósra vonatkozóan el kell végezni, mely minősítés lehet teljes körű és egyszerűsített. Mindkét minősítés objektív és szubjektív részre tagozódik. A teljes körű adósminősítést a vállalkozások pénzügyi beszámolóiból, azok adózási rendjétől függően a Kiegészítő Adatlapon bekért adatokból lehet elvégezni, egyrészt: a./ az éves-, egyszerűsített éves beszámolót és egyszerűsített mérleget készítő vállalkozások, másrészt b./ az SZJA bevallást készítő vállalkozások adatai alapján. Az egyszerűsített alapítványi minősítés keretében - elsősorban az egyedi megállapodások alapján igényelt kezességeknél az Alapítvány a kezességet kizáró okokat és a fedezetek vizsgálja és elfogadja a pénzügyi intézmények adós és ügyletminősítésének eredményét, a hitel- illetve fizetőképesség megállapítását.
- 39 A pénzügyi vállalkozási cím elnyeréséhez az említett PM rendelet alapján a korábbi kezességbírálati szabályzatot felülvizsgáltuk, s átalakítottuk Kockázatvállalási szabályzattá, melyet a kezességi kérelmek bírálata során alkalmazunk. A szabályzat lényeges eleme - az előző években kialakított eljárásnak megfelelően - a „négy szem elv” alkalmazása, mely szerint a döntés előkészítő és a döntéshozó személye a szabályzatban előírt módon és esetekben elkülönül. A kis összegű kérelmeknél, a külön megállapodások szerint bírált egyedi termékeknél (pl. Gazdakártyára) a bírálat egyszerűsített eljárás szerint 3 nap alatt történik meg, egyéb kérelmeknél pedig maximum 5 munkanap alatt.
Az Alapítvány 2008. évi Üzletszabályzatában - a hatályos támogatási rendelkezésekkel összhangban - az egyes vállalkozások részére nyújtható kezesség mértékét és összegét nem változtatta meg, a pénzügyi intézmények igényei és az Alapítványra vonatkozó pénzügyi vállalkozási követelmények alapján azonban a kezességvállalás egyes feltételeit, szabályait módosítottuk. Az Üzletszabályzat és mellékletei 2008. évre hozott új, fontosabb szabályait az alábbiakban foglaljuk össze: -
a 2008. évi központi költségvetésről szóló törvény viszontgaranciára vonatkozó feltételei lehetővé tették, hogy a viszontgarancia a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások hitel,- bankgarancia,- lízing- és faktoring szerződéseire azonos módon terjedjen ki. Ezáltal a faktor és lízing cégek hitel,- illetve kölcsön szerződései is viszontgarancia igénybevétele mellett garantálhatóvá váltak,
-
az Üzletszabályzat Értelmező rendelkezései között az Alapítvány 2008-tól az adóscsoportot a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 20. pontja szerint határozza meg, továbbá módosította a „nehéz helyzetben lévő vállalkozás” fogalmát, amely szerint az EK rendelkezésekben előírt feltételek mellett az Alapítvány akkor tekint egy vállalkozást nehéz helyzetben lévőnek, ha a saját adósminősítése során a vállalkozás a legrosszabb kategóriába kerül,
-
az Alapítvány részéről garantálható szerződések futamideje a korábban alkalmazott 15 évről 25 évre növekedett, a minimális futamidő követelmény pedig 181 napról 91 napra csökkent,
-
módosult az Alapítvány mint pénzügyi vállalkozás kezesség Igénylő Lap Kiegészítő Adatlapja a saját adósminősítés teljesíthetősége érdekében. Az éves, az egyszerűsített éves és az egyszerűsített mérleget készítő, illetve az SZJA bevallást készítő vállalkozásoknak - adóbevallásuk szerint - eltérő tartalmú Kiegészítő Adatlapot kell kitölteni,
- 40 -
a 48/2002. (XII.28.) PM rendelet módosítása lehetővé tette, hogy a földalapú támogatást megelőlegező hitelek kezességvállalásakor nem kell a Ptk. XXIII. fejezetében szabályozott biztosítékok valamelyikét kikötni. Ezzel az integrátori, a mezőgazdasági erő- és munkagép hitelek mellett lehetővé vált, hogy a földalapú támogatást megelőlegező hitelekhez sem szükséges a Ptk. XXIII-as fejezetében szereplő fedezetet kérni.
Az Alapítvány kockázatvállalásának mértéke és a kezesség összege 2008-ban a következő volt: -
a kezesség vállalás mértéke vállalkozásonként 100 millió Ft kezességgel biztosított összegig 80 %, 300 millió Ft-ig 60 % és 800 millió Ft-ig terjedően 50 % volt,
-
a kezesség összege pedig · az agrárcélú hiteleknél, a 400 millió Ft, · az agrárcélú bankgaranciáknál, és faktoring szerződéseknél az 56.250 €*, · az általános vállalkozói (de minimis támogatási körbe sorolt) szerződéseknél a 1,5 millió €-t,*/ és a 400 millió Ft, · a szállítási ágazatban a 750 ezer €*/ és a 200 millió Ft, · a fentiekből a lízing, és faktoring szerződések esetén a 200 millió Ft, · agrárintegrátorok kizárólag agrárintegrátori célú kölcsöneinél a 800 millió Ft. */ az €-nak megfelelő forint összeghatárt a kezesség igénylésekor kellett megállapítani az MNB előző hó utolsó napi középárfolyamán.”
-
az Igénylő Laphoz tartozó Kiegészítő Adatlapot az egyedi és a speciális feltételű kezességek kivételével minden esetben meg kellett küldeni, továbbá bevezettük az ügyfélcsoport vizsgálati adatlapot.
Az EB által jóváhagyott támogatástartalom számítási módszert az Alapítvány az általános vállalkozói kezességeknél 2008. június 1-étől alkalmazza. Az EB Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága pedig 2008. augusztus 18-án hagyta jóvá az Alapítvány agrárcélú kezességekre vonatkozó támogatástartalom számítás módszerét, amely megegyezik az általános vállalkozóknál alkalmazott metodikával.
- 41 -
A kezesség nyújtás összefoglaló adatai és az Alapítvány kötelezettség vállalása
Az Alapítvány részéről nyújtott kezességekhez 1999 óta kapcsolódik a 70 %-os költségvetési viszontgarancia. E kezességek évenkénti alakulását – a jelzett idő óta - az alábbi grafikon szemlélteti.
A kezességek alakulása 1999-2008 években 100 000
5 000
80 000
4 000
60 000
3 000
40 000
2 000
20 000
1 000
-
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szerződések összege MFt
Kezeségek száma db
Az Alapítvány kezesség vállalásának évenkénti változó jellegű tendenciájából központi intézkedések alapján a 2004. évi Agrár-Európa hitelek rendkívüli nagy száma emelkedik ki. Ezek után természetes volt a következő évek kezességi igényeinek mérséklődése, azonban 2007-ben, s különösen 2008-ban az Alapítvány folytatta a kezességvállalás korábbi években kialakult konszolidált növekedési ütemét. Az Alapítvány tevékenységének megkezdése óta 2008. év végig 25.752 db kezességi levelet adott ki, ezzel 440 milliárd forint hitel igénybevételét segítette. Az alapítványi kötelezettség vállalás átlagos mértéke 57,6 % volt, a vállalt kötelezettségek összege pedig 254 milliárd forint. Az Alapítványhoz 2008-ban 2.628 db, 67,8 milliárd forint összegű új kezességi kérelem érkezett. Ezekből 2.510 db-ot, 60,8 milliárd forint szerződés szerinti összeget bírált el
- 42 kedvezően,
amely
36,8
milliárd
forint
kötelezettségvállalást
jelent.
Az
átlagos
kezességvállalási mérték 60,6 % volt, az előző évi 61,9 %-kal szemben. Az előző 2007-es évhez képest a kezességgel biztosított szerződések száma 69 %-kal nőtt, a garantált összeg 52 %-kal. A kezességgel biztosított szerződések átlaga 2008-ban 24,2 millió forint, a bázis évi 26,2 millió forinttal szemben. Az elbírált kezességek száma és a kezességgel biztosított összeg havonkénti alakulását az alábbi grafikon szemlélteti.
Kezességek havonkénti alakulása 8 000 000
400
6 000 000
300
4 000 000
200
2 000 000
100
-
0 1
2
3
4
5
Garantált hitelösszeg eFt
6
7
8
9
10 11 12
Kezességek száma db
A kezességek havonkénti átlagos mértéke 55,5 és 65,0 % között váltakozott. Az év első hónapjaiban a kis összegű, de jelentős számú gazdahitel kezességi igénye miatt a kezességek száma magas volt, míg a második félévben a hitelek átlagos összege jelentősen növekedett. A legkisebb havi hitelátlag februárban 13,4 millió forint, még a legnagyobb októberben 40,5 millió forint összegű volt. A kezesség módosítások, prolongációk révén az Alapítvány 12,8 milliárd forint szerződésállomány mintegy 7 milliárd forint meglévő kötelezettség vállalását hosszabbította meg. Az elutasított kezességi kérelmek száma az előző évi 45-el szemben 118 darab volt.
Az Alapítványi kvóta igénybevétele
Az Alapítvány kezességvállalási tevékenységének nagyságendjét a jogszabályi feltételek mellett a saját tőkéje reálértékének megőrzése határolja be. Ezért az Alapítvány kockázati
- 43 számítás alapján évente meghatározza a pénzügyi intézmények részére együttesen nyújtható kezesség összegét, a kezességgel biztosítható szerződésállomány nagyságrendjét, amelyet a pénzügyi intézmények között un. kvóta formájában határoz meg. A 2008. évre 60 milliárd forint kvóta került megállapításra és a pénzügyi intézmények között a korábbi évek teljesítménye alapján felosztásra. A kezességi igények növekedése következtében év közben 10 milliárd forinttal került kiegészítésre. Az Alapítvánnyal együttműködő pénzügyi intézmény közül öt intézmény kvóta kihasználása emelkedik ki.
A 2008-ban nyújtott kezességi ügyek A 2008-ban nyújtott kezességek elemzése Az Alapítvány tevékenysége nyomán a 2008-ban nyújtott kezességeket az alábbi szempontok szerint vizsgáljuk és elemezzük: A pénzügyi intézmények részéről igénybevett kvóta összege A kezességek megoszlása - gazdálkodási forma - foglalkoztatottak száma - vállalkozások tevékenysége - hitelek finanszírozási célja - futamidő - támogatás fajtája - területi, megye és régió - kezességgel biztosított hitelek összege - vállalkozók neme és kora szerint - hitelek banki fedezettsége - átlagos kamat szerint. Termékfejlesztés, egyedi termék megállapodások Monitoring tevékenység Elutasított kezességi kérelmek Lezárt kezességek 2008-ban Kezességek módosításai Az események vizsgálata A kezességvállalások támogatástartalma
- 44 -
A kezességek megoszlása különböző szempontok szerint
Az egyes gazdálkodási formákat vizsgálva általánosságban elmondható, hogy minden szegmensben pozitív irányú változás következett be, azonban továbbra is kiemelkedik a kft-k részére igényelt kezességek száma és összege. A kezességek 36%-át igényeltek a kft-k részére, a garantált összeg 41,8 milliárd forint volt, amely a 2008. évi alapítványi garantált hitelösszeg 69%-a. Az egyéni vállalkozók részére 507 db kezességet nyújtott az Alapítvány 4,6 milliárd forint hitelhez, amely a bázis évi másfélszerese. Jelentős növekedést produkált az őstermelők részére nyújtott kezességek változása mind darabszám - 569 db kezesség -, mind kezességgel biztosított hitelösszeg – 2,9 milliárd Ft – tekintetében is. Az egyéni vállalkozók és az őstermelők kezességi állománya egyaránt megduplázódott az előző évhez képest. A részvénytársaságok kezességgel biztosított hitele is magasan az átlag felett, négyszeresére növekedett, míg a mezőgazdasági szövetkezeteké, betéti társaságoké duplájára emelkedett.
A kezességek gazdálkodási forma szerinti megoszlását a következő grafikonok szemléltetik:
Kezességgel biztosított összeg szerint 3% 5%
3%
8%
2%
Kezességek száma szerint
3%
3%
2%
2%
9%
36%
5%
20%
68%
8%
23%
Kft.
Egyéni vállalkozó
Őstermelő
Kft.
Egyéni vállalkozó
Őstermelő
Betéti társaság
Családi vállalkozás
Részvénytársaság
Egyéb
Családi vállalkozás Egyéb
Részvénytársaság
Mg. szövetkezet
Betéti társaság Mg. szövetkezet
Az alapítványi kezességet igénylő vállalkozások főtevékenységének nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának főbb jellemzői a következők: a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások részére 1734 db kezességet bíráltunk el 23,7 milliárd hitelösszeggel. Ebből meghatározóak a
- 45 növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások, melyek részére 1.254 db kezességgel 12,5 milliárd forint hitelhez nyújtottunk kezességet. Az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások 380 db kezességet igényeltek 10,2 milliárd forint hitelhez. A feldolgozóipar egyes jellemző nemzetgazdasági ágaiban az élelmiszeripari tevékenységhez 53 db kezességet bíráltunk el 2,8 milliárd forint hitelösszeggel, míg a különböző iparágakhoz tartozó vállalkozások számára 170 db-ot, 9,5 milliárd forint hitelösszeggel. Kiemelkedő még a kereskedelmi vállalkozások hiteleihez igényelt 260 db kezességi kérelem 14,5 milliárd forint hitelhez, melyen belül a nagykereskedelmi vállalkozások részére az Alapítvány 10,1 milliárd forint hitelösszeghez nyújtott kezességet, ez 154 db kezesség levelet jelent. A kereskedelmi vállalkozások alapítványi kezességi portfóliójának közel felét a mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó termékforgalmazás alkotja, melyek pl. gabona, termény, hús- és húskészítmény, zöldség-gyümölcs, tej- és tejtermékek, élőállat nagy- és kiskereskedelme. Az egyes nemzetgazdasági ágakban a vállalkozások főtevékenysége szerint a hitelgaranciák megoszlását részletesebben az alábbi táblázatban mutatjuk be: Kezesség Nemzetgazdasági ág
száma
C E F G H I J K L M N O P Q R S
Mezőgazdaság, Erdőgazdálkodás, Halászat Feldolgozóipar Vízellátás; Szennyvíz Gyűjtése, Kezelése, Hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, Gépjárműjavítás Szállítás, Raktározás Szálláshely-Szolgáltatás, Vendéglátás Információ, Kommunikáció Pénzügyi, Biztosítási Tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, Tudományos, Műszaki Tevékenység Adminisztratív És Szolgáltatást Támogató Tevékenység Közigazgatás, Védelem; Kötelező Társadalombiztosítás Oktatás Humán-Egészségügyi, Szociális Ellátás Művészet, Szórakoztatás, Szabad Idő Egyéb Szolgáltatás Összesen
biztosított hitelösszeg
db A
Kezességgel
MFt
Kezesség összege MFt
1 734
23 736
15 140
223
12 285
7 074
5
271
163
69
3 063
1 789
267
14 808
8 529
54
1 279
899
28
1 410
795
8
301
187
4
211
109
24
1 232
782
44
1 140
648
18
387
254
4
65
33
1
13
8
3
26
18
4
201
157
20
368
233
2 510
60 796
36 818
- 46 -
A kezességi kérelmek hitelcél szerinti tevékenységi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt években tapasztalt tendencia - amely szerint a mezőgazdasági és a közvetlen mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz kapcsolódó élelmiszeripari célú hitelek kezességi igényei mérséklődnek, ezzel együtt a vidékfejlesztési tevékenységek egyre nagyobb teret nyernek – megfordult: az agrárkezességi kérelmek szám szerint 72 %-ot képviseltek, amely a kezességgel biztosított összegnek a 45 %-át tették ki. A bázisévi arány darabszámot tekintve 60%, kezességgel biztosított összeg szerint 42 %. A mezőgazdasági célú hiteleknél változatlanul domináns a növénytermesztési hitelekhez igényelt kezesség, míg a vidékfejlesztési célok jelentősen szóródnak, de jellemzőek a kereskedelmi célú hitelek, melyek aránya a teljes kezességgel biztosított állomány 24,0 %-a. A 2008-ban nyújtott kezességvállalások agrár- és nem agrárkezességi kategória szerinti megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti.
100% 90% 764
Nem agrár
80%
Agrár
70%
37 722
22 007
23 074
14 811
Kezességgel biztosított összeg MFt
Kezesség összege MFt
60% 50% 40% 1 746 30% 20% 10% 0% Kezességek száma
Az Alapítványnál – mint később bemutatásra kerül – a kezességgel biztosított átlagos hitelösszeg 24,2 millió Ft. Ez a mutató a kezességi kategóriák fajtái szerinti megoszlásban az agrár kezességi kategóriában 13,2 millió Ft, míg a nem agrár kezességek körében 49,4 millió Ft, azaz az agrár kezességi ügyletekhez képest több mint 50%-kal kevesebb darabszámú nem agrár kezességgel magasabb állomány képződik, amely a fenti adatsor alakulásában megjelenik. A támogatási kategóriák révén megállapított kezességi fajták főtevékenység
- 47 szerinti vizsgálata
szerint
a
nem agrár
kezességek
közel harmada
szorosan a
mezőgazdasághoz, agráriumhoz kötődik, pl. állattenyésztés, mezőgazdasági termékek feldolgozása, nagykereskedelme, növénytermelési szolgáltatás, borászat, amelyek a hatályos támogatási jogszabályok következtében sorolódnak a nem agrár kezességekhez. Ez az állomány meghaladja a 7 milliárd Ft-ot, amelynek figyelembe vételével az Alapítvány szerepvállalása az agrárium kezességeihez a portfólión belül eléri az 50%-os mértéket. A
foglalkoztatottak
száma
tekintetében
továbbra
is
jellemző
az
Alapítvány
kezességvállalásánál a kis létszámú vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése. Szám szerint a legtöbb kezességet, a teljes állomány több mint harmadát az egy fős vállalkozások igényelték. Ezen mértéktől kicsit elmaradva, de hasonló nagyságrendű, közel 900 db kérelmet nyújtottak be a 2-10 fő közötti vállalkozások részére. A nagyobb, 100 főt meghaladó vállalkozásoktól összesen 40 db kezesi kérelem érkezett. A kezességgel biztosított szerződés állomány a 2-10 fő közötti vállalkozásoknál kiemelkedik a portfólióból, a teljes garantált összeg 26 %-a, 16,0 milliárd forint. Az Alapítvány céljának teljesítését jól mutatja, hogy a 10 fő alatti, kis létszámú vállalkozások részére 25,2 milliárd forint hitelhez nyújtottunk kezességet, míg az 50 főt meghaladó vállalkozások esetében ez az összeg 16,0 milliárd forint volt. A kezességi igények növekedése minden kategóriában megállapítható. A kérelmek számának növekedése az alacsony foglalkoztatottsággal bíró vállalkozások körében volt meghatározó, a bázis évi kétszerese. Az Alapítvány célkitűzése a 2008-ra megállapított éves tervnek megfelelően a kezességi állomány
növelése
volt,
így
a
megfelelő
kockázati
besorolású
vállalkozások
kötelezettségvállalásaihoz lehetőleg mind nagyobb arányban kerüljön bevonásra intézményi kezesség. A kezességgel biztosított hitelösszeg és a kezességek száma egyidejű vizsgálata révén alátámasztásra kerül, hogy az egy vállalkozás részére nyújtott kezesség összege emelkedett, mert a 10 főt meghaladó vállalkozások vonatkozásában a kezességgel biztosított hitelösszeg nagyobb mértékben nőtt, mint az igények emelkedése. A KKV törvény szerint csoportosított vállalkozási méret alapján vizsgálva a 2008-as kezességekből szám szerint és értékben is - a bázishoz hasonlóan - legtöbbet a mikro vállalkozások részére adott az Alapítvány, 1884 db-ot, összesen 22,1 milliárd forint összeghez. A középvállalkozások részére 172 db, míg az adóregisztráció nélkül működő
- 48 termelők, elsősorban őstermelők, családi gazdaságok és kisvállalkozói hitelekhez 454 esetben adtunk kezességet.
Megnevezés
Kezességek száma 2008.
Kezességgel biztosított összege MFt
2007.
2008.
2007.
Kezesség összege MFt 2008.
2007.
1 071
553
9 155
6.047
6 412
4.065
2-10 fő
884
489
16 061
11.398
10 516
7.438
11-20 fő
176
136
7 058
4.701
4 026
2.955
21-50
225
188
12 462
7.644
7 400
4.602
51-100 fő
114
87
11 062
6.188
5 866
3.434
31
33
3 279
2.824
1 660
1.556
9
3
1 719
283
938
157
1.489
60.796
39.085
36.818
24.207
1 fő
101-200 201-fő felett ÖSSZESEN
2.510
A hitelek finanszírozási típus szerinti megoszlásából a termelési feladatokhoz igényelt forgóeszköz-, illetve forgóeszköz típusú hitelek (folyószámla, forgóeszköz és rulírozó hitel) 2010 db-bal, 41,9 milliárd forint hitellel emelkednek ki a kezesség állományból. Az épületépítmény, ingatlan és egyéb (nem gépjellegű) beruházások hiteleihez 204 esetben nyújtottunk kezességet 12,0 milliárd Ft hitelösszeggel. A gépberuházási hitelekhez 60 db kezességi kérelem érkezett közel 0,8 milliárd forint hitelhez. Az előzőek mellett említést érdemel a 127 db integrátori, a 36 db technológiafejlesztési és a 17 db termőföld vásárlási hitel is. A hiteleken kívül 44 db bankgaranciához is nyújtottunk kezességet. A kis és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, mint alapítványi cél teljesülése a hitelek nagyságrendi megoszlása alapján is megítélhető. Így az Alapítvány kezesség nyújtásának fő jellemzője a kisebb összegű hitelek garantálása. A kérelmek száma szerint az előző évi 68 %-kal szemben 75 %-ot ért el a 20 millió forint összeg alatti hitelekhez igényelt kezességek száma. Ezen belül a legtöbb kezesség, 1453 db, a kezességek számának 58 %-a az 1-10 millió forint közötti hitelekhez kapcsolódik. A 100 millió forintot meghaladó hitelek vonatkozásában az Alapítvány 115 db-hoz, az előző évi közel kétszereséhez nyújtott kezességet. Figyelemreméltó azonban, hogy ez utóbbiak adják a teljes garantált összeg több mint egyharmadát (38%). A kezességi igények az előző évhez képest a 60-70 millió Ft és a 80-90 millió Ft-os hitelsávban csökkentek nagyobb mértékben százalékban kifejezve, azonban a változás az
- 49 alacsony darabszámú bázisadatok következtében elhanyagolható. Jelentős növekedés tapasztalható a 10 millió Ft alatti hitelsávban az egyedi és speciális feltételű kezességek felfutásának köszönhetően, valamint a 250 millió Ft feletti tartományban, amely esetekben háromszoros mértékű bővülést ért el az Alapítvány. A 400 millió forint feletti sávban az elmúlt évben 6 hitelhez igényeltek kezességet (2007-ben vált lehetővé a nagy, maximum 800 millió forint összegű hitelek garantálása), összesen 3 milliárd forint hitelhez. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes vállalkozási formák kezességgel biztosított hitelei átlagát a bázisévi adatokhoz mért változással:
Kezességgel biztosított átlagos hitelösszeg 2008. MFt
2007. MFt
Változás %-ban
Részvénytársaság
78,99
68,08
116,0
Egyéb szövetkezet
64,73
194,19
33,3
TÉSZ
53,50
94,60
56,6
Kft.
46,18
40,65
113,6
Mezőgazd. kistermelő
39,54
10,00
395,4
Új tip. szövetkezet
33,38
13,33
250,4
Mg. szövetkezet
27,77
33,53
82,8
Egyesület
18,07
-
-
Egyéni cég
14,93
5,70
261,9
Egyéb
12,30
7,34
167,6
Betéti társaság
12,29
11,74
104,7
BÉSZ
11,37
-
-
Egyéni vállalkozó
9,18
11,02
83,3
Családi vállalkozás
6,92
5,64
122,8
Őstermelő
5,19
6,48
80,1
Közkereseti társaság
3,00
8,00
37,5
24,22
26,25
Alapítványi átlag
92,3
A korábbiakban taglaltak szerint 2008. évben az Alapítvány a kezességgel biztosított hitelösszegek 69%-át a korlátolt felelősségű társasági formában működő szervezetek részére nyújtotta. E társasági forma a nem agrár kezességi kategóriákból 85%-ban részesedik, az
- 50 alapítványi szinten 37,7 milliárd Ft nem agrár kezességgel biztosított hitelösszegből 32,1 milliárd Ft kft.-k részére került kihelyezésre. A hitelek futamideje szerinti megoszlásból az éven belüli lejáratú hitelek emelkednek ki, a kezességgel biztosított hitelösszegek 41%-át teszik ki, 24,9 milliárd Ft értékben, amely a benyújtott kezességi darabszámok 32%-a. Az 1-2 év közötti lejáratú hitelek száma és aránya is jelentősen megnövekedett, a kérelmek száma 1058 db, a kezességgel biztosított hitelek összege pedig 8,0 milliárd forint volt. Kiemelkedik még a 4-7 év közötti futamidejű, elsősorban a beruházásokhoz kapcsolódó hitelekhez kért kezességek száma (260 db) és 11,0 milliárd forintos összege is. Figyelemreméltó a hosszúlejáratú hitelek között (az előző évihez hasonlóan) a 7-10 év közötti és a 14 évet meghaladó futamidejű hitelek 254 db kezességi kérelme, melyek együttes összege 12,0 milliárd forint. 2008-ban a kezességgel biztosított ügyletek átlagos futamideje 2,83 év volt, amely szinte teljesen megegyezik a bázisév adatával (2,84 év). A kezességgel biztosított összeggel súlyozott átlagos futamidő 2008-ban 4,25 év, amely 0,36 évvel haladja meg az előző éves mértéket, azaz a korábbiakhoz nagyobb súlyt kapott a portfólión belül a magasabb összegű, közép- és hosszú lejáratú hitelek aránya. A futamidő tekintetében kezességi igény csökkenés a 3-4, 6-7 és 8-9 év közötti sávban jelentkezett. Ennek elsődleges oka, hogy a hitelintézetek termelést, cégek működését szolgáló hiteleket legfeljebb 2 éves időszakra nyújtanak, a tartós - tőkepótló jellegű forgóeszközhitelek, illetve a beruházási hitelek futamideje általában 5 illetve 7 év körüli. 2008-ban jellemző volt továbbá a különböző állami támogatásokkal elősegített beruházási hitelek nyújtása, amelyek futamideje sok esetben a 10 évet is meghaladja, mert ezen hitelek biztonságos megtérüléséhez hosszabb futamidő szükséges. Kezességgel biztosított összeg MFt
Kezesség összege MFt
804
24 910
15 148
133,1
1 és 2 év között
1 058
7 993
5 948
256,7
2 és 3 év között
64
1 749
987
140,5
3 és 4 év között
38
816
476
82,1
4 és 5 év között
146
6 562
3 704
225,7
5 és 6 év között
59
2 120
1 241
101,8
6 és 7 év között
55
2 413
1 446
69,1
7 és 8 év között
97
1 785
1 083
222,8
8 és 9 év között
15
603
267
68,2
Futamidő 1 évig
Kezességek száma
Kezességvállalás változása %
- 51 9 és 10 év között
88
6 748
3 663
208,7
10 és 11 év között
28
1 510
813
152,0
11 és 12 év között
4
623
305
110,4
54
2 963
1 737
217,2
2.510
60.796
36.818
152,1
14 év felett Összesen
Az államilag rögzített kamattámogatásos hitelekhez a kezességgel biztosított hitelek csekély része, összesen 49 db kapcsolódik, amely a bázis évi négyszeres mértéke. Az egyes támogatásokhoz kapcsolódó tevékenységek, illetve hitelcélok közül említést érdemel az MFB ZRt. Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, amely részeként 2008-ban 23 db hitelhez nyújtottunk kezességet 2,0 milliárd Ft hitelt garantálva. Az Alapítvány részéről kibocsátott 2510 db kezességi levél többsége támogatásnak minősült. A kezességek 91,8 %-a az agrár, vagy az általános de minimis támogatási kategóriába, míg 8,2 %-a a piaci típusú kezességi körbe tartozott. A faktoring szerződések kezességvállalását az Alapítvány 2006-ban kezdte el. 2008-ban 2 db, összesen 35 millió forint összegű faktoring szerződéshez nyújtottunk kezességet (az előző évi 7 db-al szemben). A faktoring szerződések továbbra is mérsékelt kezességi igényét elsősorban az okozza, hogy a tényleges kockázat a vevői oldalon jelentkezik, az Alapítvány Üzletszabályzatának megfelelően azonban a szállító cégek kockázatát mérlegeli és osztja meg a faktorcégekkel. A megyénkénti kezességi igények az előző évek gyakorlatával szemben kevésbé szóródnak, inkább a polarizálódás figyelhető meg. Jellemző továbbra is az erős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező megyék kiemelkedő kezességi kérelme. A hitelösszeg alapján a legtöbb, öt milliárd forintot meghaladó kezességi kérelem Bács-Kiskun megyéből, háromhárom milliárd forintot meghaladó kérelem Baranya, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, SzabolcsSzatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Tolna megyékből érkezett. Két megye kivételével (Komárom-Esztergom, Nógrád) a kezességi igények meghaladták az egy milliárd forintos szerződési összeget.
A kezességi igények kezességgel biztosított összeg szerinti megoszlását az alábbi térképen szemléltetjük (MFt-ban):
- 52 -
Borsod-Abaúj-Zemblén 2 336
Györ-Moson-Sopron Komárom-Esztergom 2 120 981
Vas 2 201
Veszprém 2 366
Fejér
Nógrád 494 Budapest 5 116
Hajdú-Bihar Pest
Jász-Nagykun-Szolnok
3 848
3 649
3 998
Békés
Bács-Kiskun Somogy 3 819
3 793
Heves 1 559
2 210
Zala 2 815
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna 3 269
3 545
5 695 Csongrád 2 101
Baranya 4 882
A kezességi igények megyei megoszlásának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a hagyományosan agrár jellegű megyékből mind több vidékfejlesztési hitelhez igénylik a kezességet, amely azonban szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységhez. A teljes kezességi állomány azokban a megyékben növekedett jelentősen (így többek között Fejér, Vas, Budapest és Pest megye, Somogy), ahol vidékfejlesztéshez (pl. fémszerkezetgyártás, ingatlan ügyletek, kiskereskedelem, stb.) kérték az Alapítvány kezességét. Az alapítványi kezességi kategóriák megyénkénti megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti.
- 53 -
6 000
Agrár
5 000
Nem agrár 4 000
3 000
2 000
1 000
ev es H
N Já óg sz rá H aj -N d dú Sz ag ab yk B ih ol un ar cs -S -S zo za ln tm ok ár -B er B eg ác sK is ku n B ék és Cs on gr ád
B or so
dA ba To új ln -Z a em pl én
Za la Ba ra ny a So m og y
Va s
Pe om st ár om F -E ej ér sz te rg om G Ve yő sz rS pr op ém ro nM os on
K
B ud ap es t
0
A kezességek megyénkénti megoszlásában kiemelkedő teljesítményt ért el Budapest 5,1 milliárd Ft kezességgel biztosított hitelösszeg viszonylatában. Ezen ügyletek szinte teljes egészében az általános vállalkozói kezességi kategóriába, azaz a vidékfejlesztési tevékenységhez sorolódnak. Az Alapítvány a kezességi kérelmek bírálatakor minden esetben vizsgálja a vidéki térséghez kapcsolódás fennállását. Az Alapítvány a 2008. évi és a hatályos Üzletszabályzat szerint minden olyan tevékenységet is vidékfejlesztési tevékenységnek tekint, amely szállítók, vevők, munkavállalók, tulajdonosok révén vagy egyéb módon vidéki térséghez kapcsolódnak, amely feltételeknek a benyújtott kezességi igények megfeleltek. A főváros esetében a jellemző körülmények a piaci kapcsolatok illetve az agglomerációból kikerülő foglalkoztattok voltak. Magyarország régiónkénti vizsgálata alátámasztja a korábban, a megyei lebontásban taglalt és vázolt tendenciákat, azaz a hagyományosan agrárjellegű régióknak tekinthető tájegységekből érkezett a kezességi kérelmek jelentősebb hányada.
- 54 A régiók között évek óta kialakult sorrend megfordult, – állományi szinten gyakorlatilag csekély különbségek állnak elő -, a Dél-Dunántúli területekről kérik a legtöbb hitelhez a kezességet, ezt követi az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régió. A régiónként kezességgel biztosított teljes szerződés állomány alakulását a következő grafikonon mutatjuk be. Kezességgel biztosított összeg (MFt) régiók szerint 2008
11970
2007
11440
11341 9 764
8964 7503
7136 5392
6243
5557
4389
4203 3020
M pzé ö K
g zá rs o r ya ag
-D ép z Kö
tú án un
l
N
ga yu
l tú án n u t-D
2960
l tú án n u l -D Dé És
k za
s or ar y ag -M
g zá És
A kza
ld lfö
ld l fö -A l Dé
A kezességek egyéb szempontok szerinti megoszlásából látható, hogy a vállalkozók életkora szerint a korábbi évek tendenciájában nem történt változás, továbbra is meghatározó a középkorosztály dominanciája: a 2008-ban nyújtott kezességekből 880 db-ot, összesen 24,3 milliárd forint összegű szerződéshez az 51-60 év közötti korosztályból igényelték. A 41-50 év közötti korosztály is jelentős, 695 db kezességet kért. A fiatalabb korcsoportba tartozó 21-40 év alattiak részére 630 db, míg a 60 év felettieknek 305 db kezességet nyújtottunk. A bázisévhez képest a meghatározó 41-60 év közötti korosztály súlya nőtt, 73,9%-ról 77,4%-ra. Nemek szerint a 2510 db kezességet döntő részben, 87 %-ban férfi vállalkozók vették igénybe. Ez az arány az egy évvel korábbi 84 %-hoz képest tovább növelte a férfi vállalkozók arányát. A kezességhez kapcsolódó hitelek Alapítvány által számolt banki fedezettsége 2008-ban az előző évi átlagos 87 %-ról 79,3%-ra csökkent. Az elemzés előbbi szakaszaiban már
- 55 bemutatásra került kezességi igény növekmény az átlagos fedezettség csökkenése okozza, amely tükrözi azt a pénzintézeti gyakorlatot, amely szerint a piaci bővüléssel járó kockázatot mind nagyobb mértékben a kezességvállaló intézményekre hárítja át. Az egyes hitelintézetek eltérő fedezeti politikát valósítanak meg, ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan a jelentős bővülést és kezességi állományt eredményező hitelintézetek mérsékeltebb fedezettséggel működnek. A 2008. évi alapítványi Üzletszabályzat előírása szerint az 50 millió forintot meghaladó kezességgel biztosított hitelek alapítványi fedezeti értékének el kell érni a kezességgel nem biztosított hitelrész tőke összegét. Az alapítványi átlag azt a következtetést vonja maga után, hogy a hitelintézetek - fedezeti követelmény tekintetében - a kisebb összegű (50 millió forint alatti) hiteleket kevésbé tekintik kockázatosnak, mivel a hitel összegéhez viszonyítva átlagban kevesebb fedezetet követelnek meg a vállalkozóktól, mint a nagyobb hiteleknél, ügyfeleknél, azonban a tételes vizsgálat szerint egyes pénzintézetek sok esetben lényegesen magasabb fedezeti elvárást fogalmaznak meg a kisebb összegű ügyleteknél. Ez a tény azonban viszonylagos, mert a nagyobb összegű kérelmek többségében beruházási célt szolgálnak, amelyek biztosítéki háttere a legtöbb esetben számszakilag nem tudja megjeleníteni a beruházás során megvalósuló és létrejövő jövőbeli értéket, sem az ügyfél cash-flow-ját, számlaforgalmát, ezért mutatható ki általánosságban alacsonyabb érték. A kezességgel biztosított hitelek átlagos kamatszintje két kivételtől eltekintve valamennyi hitelintézet esetében növekedett. A növekmény hátterében kiváltó okként megjelenik a kockázatosabb ügyfeleknek felszámított kockázati felár, illetve a hazai inflációs és a pénzpiaci változások, valamint a 2008 szeptembertől egyre fokozódó pénzügyi-gazdasági válság is éreztette már hatását.
Termékfejlesztés, egyedi termék megállapodások Az Alapítvány 2008-ban a kezességvállalás növelése érdekében több egyedi feltételű kezességet dolgozott ki, továbbá hitelezői fórumokon, területi vezetői értekezleteken, vállalkozói fórumokon ismertette a kezességvállalás feltételeit, lehetőségeit. A Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (TÉSZ) kezdeményezésére – 2008 áprilisában bevezetésre került a Farmer-hitel konstrukció. A vállalkozások
- 56 mezőgazdasági termék előállításával kapcsolatos, vagy mezőgazdasági termékek feldolgozása és az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő beruházási- és forgóeszköz igényeik finanszírozására maximum 20 millió Ft összegű folyószámlahitelt vehetnek fel. A hiteltermék egyik alapfeltétele az Alapítvány 80 %-os készfizető kezességének igénybevétele. 2008-ban 56
db
közel
400
millió
Ft
összegű
Farmer-hitelhez
nyújtottunk
kezességet.
A Farmer-hitel kialakításával az Alapítvány biztosította a Takarékbankkal nem szerződött TÉSZ tag-takarékszövetkezetek részére a Gazdakártyához hasonló feltételű és díjú konstrukció alkalmazását. A Takarékbank Zrt., a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Alapítvány közreműködésével - 2008. IV. negyedévében bevezetésre került a LEADER Akciócsoportok működési költség előfinanszírozását, valamint az ÚMVP 3. tengelyéhez tartozó, vidékfejlesztési programok révén elérhető támogatások előfinanszírozását illetve saját erő finanszírozását biztosító hitelkonstrukció, melyekhez szervesen kapcsolódik az Alapítvány készfizető kezessége. Az utolsó negyedévben 14 LEADER Akciócsoport összesen 250 millió Ft összegű hiteléhez biztosítottunk kezességet. Több éve sikeresen alkalmazzuk az integrátori megállapodások alapján az integrátorokhoz tartozó termelők hiteleinek kezességvállalását. Ez évben három új megállapodás jött létre 800 millió Ft keretösszegre vonatkozóan. 2008. évben az integrátori kezességek száma 162 db volt, a hitelszerződések együttes összege közel 2 milliárd forint, amelyhez kezességet vállaltunk. 2007-ben bevezetésre került Gazdahitel igénylésének feltételei idén pontosításra kerültek. A legfontosabb változások az alábbiak voltak: -
a
különböző
gazdálkodási
formában
folyamatosan
végzett
azonos
típusú
tevékenységet egybe lehet számítani (pl. őstermelőként kezdett és ezt követően társaságot alapított ugyanazon tevékenység folytatására) -
a nyújtandó hitel maximális összege nem haladhatja meg az ügyfél utolsó teljes lezárt
éves árbevételének 50 %-át. -
a hitel maximális futamideje 1,5 évről 2 évre változott
-
a díj mértéke a futamidő függvényében (1 éves és éven túli) módosításra került.
A Gazdahitel igénybevételének egyik alapfeltétele az Alapítvány 80 %-os készfizető kezességvállalása. A termék népszerűségét jól jellemzi, hogy 2008-ban 1030 db, 5,6 milliárd forint összegű hitelhez nyújtottunk kezességet. A Gazdahitel iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, 2008-ban már 88 takarékszövetkezet kért e termékhez kezességet. A
pályázatos
támogatásokhoz
kapcsolódó
szerződések
egyszerűsített
készfizető
kezességvállalása érdekében 2007-ben bevezetett „Gyors garanciát” 2008-ban 21 ügylethez vették igénybe a pénzügyi intézmények. E termék keretében több mint 850 millió Ft hitelhez
- 57 vállaltunk kezességet. Az igénylések alacsony számát az okozza, hogy a kezesség csak akkor nyújtható kedvezményes feltételek mellett, ha a pályázatban előírt támogatás intenzitási mérték a kezesség támogatástartalom beszámításával is megtartható, egyéb esetekben piaci feltételű kezesség adható. Az MFB Rt. 2008-ban indította el az Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelprogramot, melyhez külön megállapodást írtunk alá. 8 hitelhez 258 millió Ft összeghez biztosítottunk készfizető kezességet. Az ez évi tapasztalatok és az előzőekben ismertetett adatok azt mutatják, hogy a kezességállomány érdemi növekedését, az Alapítvány sikeres működését a nagyobb hitelintézetekkel, bankokkal való konstruktív együttműködés, a banki hitelezői igényekhez való igazodás eredményezi. Mindemellett a takarékszövetkezetek, mint stratégiai partnerek nem hagyhatók figyelmen kívül, különösen az agrárium finanszírozásában betöltött szerepük miatt.
Elutasított kezességi kérelmek A 2008. évben Alapítványhoz érkezett kezességi kérelmekből összesen 118 db, 7,0 milliárd forint hitel kezességi kérelme került elutasításra. Az elfogadott kérelmek számához képest az elutasítások aránya 4,7 %-os – a korábbi évben 3% volt -, a kezességgel biztosított összeget figyelembe véve a 2007. évi 8 %-kal szemben 11,5 %. Az elutasítások okai döntően az Üzletszabályzat által előírt fedezeti követelménytől való elmaradás és elsősorban jogi jellegű kizáró okok fennállása, az alapítványi adósminősítés következtében túlzott mértékű kockázat, egyedi termékeknél a konstrukciós sajátosságoktól való eltérés, feltételeknek való nem megfelelés. Az előbbiekben felsorolt főbb elutasítási okokat igazolja a hitelösszeg szerinti lebontás is: a 118 db elutasított kérelemből 57 db a maximum 20 millió Ft-os hitelösszeg kategóriából került ki; ezek többsége a kevésbé tőkeerősen és jövedelmezően gazdálkodó mikro- és kisvállalkozói körből kerül ki, melyek minősítése az átlaghoz képest lényegesen gyengébb. Az Üzletszabályzatban számszakilag megfogalmazott fedezeti előírás az 50 millió Ft feletti ügyek esetében érvényesül, melyek az elutasított ügyek számának 33%-át képezik, ugyanakkor hitelösszeg vonatkozásában a 74%-át.
- 58 -
Lezárt kezességek Az Alapítvány által 1991-2008 között vállalt 25 753 db kötelezettségből (garanciából, illetve készfizető kezességből) 2008 végéig 18 640 ügy került különböző jogcímeken lezárásra, melyekkel az Alapítvány 264 milliárd forint hitel folyósítását segítette elő. 2008-ban 1 313 db kezességet zártunk le. Ezek főbb adatait és a lezárás módját az alábbi táblázatban tüntetjük fel: 1991-2008 Megnevezés
ebből 2008-ban
Kezességek Garantált összeg Kezességek Garantált összeg száma M Ft száma MFt
Határidőben visszafizetett Határidő előtt megfizetve Visszavonva Megszüntetve Nem lépett hatályba Beváltás után lezárva Megtérülés nélkül lezárva Beváltás elutasítva Hatályát vesztette Összesen
12 879 4 179 273 302 22 821 30 114 20 18 640
157 267 71 727 6 097 8 849 666 15 243 496 3 607 237 264 189
643 485 23 44 94 2 22 1 313
12 824 10 894 653 1 642
-
1 738 9 929 28 689
A vállalkozások jó fizetési fegyelmét, a hitelintézetek aktív ügyfél és követeléskezelő tevékenységét mutatja, hogy a lezárások közel 92%-a határidőben, vagy határidő előtti visszafizetés eredményeként történt. A határidő előtti visszafizetések átvezetésére az Alapítvány
kezességeket
nyilvántartó
rendszerében
manuálisan
kerül
sor,
ennek
eredményeképpen a pénzintézetek részére kezességi díjvisszatérítésre kerül sor, maximum 25.000,- Ft kezelési költség felszámítása mellett.
Kezességek módosításai 2008-ban az Alapítvány 784 db kezesség módosítását hajtotta végre, melyek közül legnagyobb arányban a különböző cégadat változások átvezetése szerepelt, 288 kezességnél 11,5 milliárd forint hitelösszeget érintve.
- 59 Fedezeteket érintő módosításra 257 esetben került sor, 14,0 milliárd forint hitelösszeghez kapcsolódva. A fedezetek módosítására csak előzetes alapítványi hozzájárulás mellett kerülhetett sor. A módosítások során a hitelintézetek - a több éve kialakult gyakorlat szerint – általában a korábban lekötött fedezetek egy részének felszabadítását kérték, annak érdekében hogy újabb kötelezettségvállaláshoz terheletlen fedezet felajánlására kerülhessen sor, illetőleg az adósok a fedezetek értékesítéséből származó bevételt a fennálló kötelezettségek előtörlesztésére fordíthassák. A módosítások keretében 239 olyan kérelem érkezett 12,8 milliárd forint együttes hitelösszeghez kapcsolódva, ahol elsősorban a futamidő növekedése miatt többlet kockázat, vagy hosszabb lejáratú kötelezettség keletkezett, s emiatt plusz kezességi díjat kellett fizetni. A módosítások bírálata során a fedezet módosítások körében 2008-ban 6 esetben történt elutasítás, az egyéb módosításoknál elutasításra nem került sor. A módosított kezességekhez több esetben hatályba léptető feltételeket alkalmaz az Alapítvány.
Az események vizsgálata Az
Alapítvány
működési
rendjének
megfelelően,
a
hitelintézetekkel
kialakított
együttműködési megállapodások alapján a hitelintézetek negyedévente jelentést készítenek az Alapítvány részére a kezességgel biztosított hitelek tőke és kamatfizetési kötelezettségeinek teljesítéséről. A jelentésekben csak a szerződésektől eltérő teljesítésekről, fizetés elmaradásokról kell tájékoztatást adni. A negyedévek közötti időszakban a hitelintézetek az elmaradt fizetések teljesítéséről, a kezességek megszüntetéséről, lezárásáról, a beváltott kezességgel kapcsolatos intézkedésekről, megtérülésekről küldenek az Alapítványnak un. eseményeket. A kezességi ügyek, illetve a mögöttük álló hitelszerződések adatainak változásaihoz kapcsolódóan összesen 1675 (bázisévben 1265) különféle eseményt rögzítettünk és vezettünk át az adatbázisunkban, melynek legnagyobb hányadát, 57,6 %-át (964) a hitel teljes kiegyenlítése képezte; közel 15,5 %-a a kamat és tőke fizetési kötelezettségek elmaradásával kapcsolatos. Kezességek beváltásához és a beváltási folyamathoz kapcsolódó esemény 23,1 %-ot tett ki. Kezességi kérelem hitelintézet részéről történő visszavonására 11 alkalommal került sor.
- 60 -
A kezességvállalások támogatástartalma Az Alapítvány az előző évekhez hasonlóan 2008-ban is három kezességi kategóriát alkalmazott. Az agrárkezesség és általános vállalkozói kategóriában nyújtott kezességek állami támogatásnak minősülnek, a piaci kezesség kategóriában nyújtott kezességek nem. Az állami támogatásként kiadott kezességek esetében az európai uniós rendelkezések biztosította lehetőségek közül az Alapítvány a csekély összegű (de minimis) rendelkezéseket alkalmazta. Az alábbi táblázat a 2008-ban nyújtott kezességek megoszlását mutatja be.
Teljes garantált hitelállomány Ebből: - agrár de minimis támogatásként kiadott kezesség - csekély összegű (de minimis) támogatásként kiadott kezesség - piaci típusú kezesség
Kezességek száma (darab)
Kezességek számának aránya a teljes garantált hitelállományhoz viszonyítva (%)
Kezességgel biztosított összeg (millió Forint)
A kiadott kezességek aránya a garantált összeg alapján a teljes garantált hitelállományhoz viszonyítva (%)
2510
100,0
60 796,3
100,0
1615
64,3
16 404,0
27,0
689
27,5
32 508,3
53,5
206
8,2
11 884,0
19,5
2008-ban az Alapítvány a teljes kezességgel biztosított hitelállomány 80,5%-át nyújtotta állami támogatásként, darabszám alapján pedig a teljes portfólió 91,8%-át. A teljes portfólióból a darabszámok arányában az agrár támogatási kategóriában nyújtott kezességek aránya 64,3%, amely az előző évhez képest 17,3%-kal emelkedett, az általános vállalkozói kategóriában nyújtott kezességek aránya 27,5%, amely az előző évhez viszonyítva 13,1%-al kevesebb kezességvállalást jelent. A garantált hitelösszeghez viszonyítva az agrárkezességi kategóriában kiadott kezességek 27%-os aránya, valamint az általános vállalkozói kategóriában nyújtott kezességek 53,5%-os aránya az előző évi adatokhoz képest jelentős változást nem jelent. Az Alapítvány 2007-ben saját támogatástartalom-számítási módszertant nyújtott be az Európai Bizottsághoz a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági szektorra is. Az általános
- 61 módszertant a Versenypolitikai Főigazgatóság 2008. április 2-án, a mezőgazdasági szektorra a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága 2008. augusztus 18-án fogadta el. A saját támogatástartalom-számítási módszertan jelentősége abban áll, hogy a szigorúbb uniós szabályok alapján előírtakhoz képest a módszertanban kalkulált piaci díjakat kell a támogatástartalom számítása során viszonyítási alapként figyelembe venni, amely alacsonyabb támogatástartalom összegeket eredményez.
Monitoring tevékenység Az Alapítvány monitoring tevékenységének alapja a pénzügyi intézmények részéről naptári negyedéveként a hitel törlesztésekről és kamat fizetésekről küldött tájékoztató jelentések. A negyedéves jelentések előzetes felülvizsgálatát és átvezetését követően összefoglaló értékelést készítünk a kezességhez kapcsolódó szerződések állapotáról, a fizetési késedelmekről. A jelentősebb összegű, vagy rendszeres fizetési késedelemben lévő vállalkozások helyzetéről, a megtett, illetve a várható intézkedésekről kiegészítő tájékoztatást kérünk a finanszírozó hitelintézettől. A negyedéves jelentésekből megállapítható főbb tendenciákat, jellemző változásokat a következőkben foglaljuk össze: A vállalkozóknak a kezességgel biztosított hitelekből 2008-ban a szerződések szerint 39,0 milliárd forint összeget kellett törleszteni. A negyedéves jelentésekből megállapítható, hogy a törlesztési kötelezettségek döntő hányadát, minden negyedévben több mint 96 %-át szerződés-szerűen, határidőre teljesítették. Az éves törlesztési kötelezettségből 2008 év végéig 37,9 milliárd forintot fizettek vissza a vállalkozások. A törlesztés elmaradások egyes negyedévekben - a pénzügyi- gazdasági válság hatásait jól mutatva - folyamatosan növekedtek, az első negyedév végi 1,6 milliárd forintos elmaradás a második negyedévben 2,4 milliárd forintra, a harmadik negyedévben 3,2 milliárd forintra, a negyedik negyedév végére pedig 3,3 milliárd forintra növekedett. A nagyobb összegű törlesztési elmaradások jelentős
részben
a
pénzügyi-
gazdasági
problémákkal,
piaci
gondokkal
küzdő
vállalkozásoknál, néhány vállalkozásnál folyamatosan, egymást követő több negyedévben, esetenként növekvő összegben jelentkeztek. Negyedévente a törlesztési elmaradások okairól, a megtett, esetenként az Alapítvánnyal közösen kialakított intézkedések eredményéről, vagy eredménytelenségéről szóló hitelintézeti tájékoztatások a késedelemben lévő vállalkozások hiteleinek várható beváltása tekintetében jelzés értékűek. A nagyobb összegű tartozásokat új hitelekkel, prolongációval a számszerűsíthető nagy kockázatok miatt gyakran már nem lehet rendezni, ezért a kapcsolódó
- 62 kezességek beváltásának magas a valószínűsége. Például a második negyedévben részletesen megvizsgált problémás ügyek 30 %-a az év folyamán beváltásra került. A növekvő fizetési késedelmek alapján a beváltások várható emelkedésével kell számolni a 2009-es évben. A korábbi években azt tapasztaltuk, hogy a hitelintézetek nagyobb körének olyan jelentős hitelállománnyal rendelkező stabil ügyfélhálózata volt, akik minden negyedévben szerződés szerint, határidőre teljesítették fizetési kötelezettségeiket. Ezzel szemben 2008-ban a kialakult pénzügyi és piaci problémák miatt – a monitoring keretében vizsgált hiteleknél – már minden egyes hitelintézetnél tapasztalható volt jelentősebb fizetési késedelem. Az integrált termelők alapítványi kezességgel biztosított hitelei visszafizetését félévente tételesen felülvizsgáljuk. A termelők az integrátorok termelést, pénzügyi gazdálkodást és termény értékesítést segítő tevékenysége, közreműködése révén a folyósított hiteleket szerencsére visszafizették, de a piaci gondok, a piacvesztés és a likviditási feszültségek miatt a törlesztések mintegy 25 %-a a szerződésekben foglalt határidőknél esetenként egy-két hónapos késedelemmel valósult meg. Az
Alapítvány
az
elmaradt
fizetési
kötelezettségek
rendezését
a
vállalkozások
fizetőképességétől, piaci helyzetétől és a hitelező bank eljárási rendjétől függően a hitelintézetekkel egyeztetve segíti megoldani. A nagyobb összegű tartozásoknál a hitelintézetek több esetben lemondtak a késedelmi kamatok megfizetéséről, a tőketörlesztést pedig az Alapítvány hozzájárulásával, a kezességi levél módosítása mellett átütemezték. A vállalkozások egy része csak úgy tudta tartozásait rendezni, hogy vagyonának egy részét, általában ingatlanokat (amelyek a hitelek fedezeti is voltak) a bank és az Alapítvány hozzájárulásával értékesítette, a bevételekből pedig visszafizette a hitelek egy részét. Néhány estben - a készletek indokolatlan, spekulatív felhalmozódása, az árbevétel visszaesése miatt az Alapítvány automatikusan nem járult hozzá a jelentősebb összegű kezességgel biztosított és lejáró hitel feltétel nélküli prolongációjához, illetve pótlólagos hitelek kezességgel való biztosításához. Ilyen esetekben a finanszírozóval egyeztetve külön, egyedi feltételt írunk elő, mint
pl.
a
jelentős
nagyságrendű
készletek
leépítése,
további
vállalkozói
kötelezettségvállaláshoz előzetes alapítványi hozzájárulás, korábbi hitelek legalább részbeni előtörlesztése. A monitoring tevékenység során megismert pénzügyi- piaci és gazdálkodási gondokat a fennálló hitelek csak egy részénél sikerül az előzőekben vázolt intézkedésekkel feloldani. Az
- 63 intézkedések során megismert kockázati elemeket, pénzügyi kérdéseket az új kezességi kérelmek bírálata során azonban minden esetben, fokozott mértékben figyelembe vesszük.
A 2008-ban beváltott és visszatérült kezesi szerződések, viszontgarancia A beváltások elemzése A gazdálkodási körülmények változásai és az elmúlt időszak tapasztalatai alapján 2008-ban a beváltások növekedésével számoltunk. 2004 óta a beváltások összege évről évre nőtt, mely 2007-ben időlegesen megállt, azonban 2008-ben újabb, lökésszerű növekedés következett be. Ez várhatóan több éves trendet is előre vetít. A növekedés oka alapvetően a 2008 második felében kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság volt.
A beváltások összefoglaló adatai A kezességvállalások és beváltások összefoglaló adatai a következők (Eft-ban) 1: Megnevezés 1 Kezességvállalások száma, db
1991-2007
2008
1991-2008
Vált. %ban
23 243
2 510
25 753
111%
218 119 208
36 812 523
254 931 731
117%
3 Beváltott kezességek száma, db
998
80
1 078
108%
4 Beváltott (megfizetett) kezesség
8 067 305
1 078 700
9 146 005
113%
13 484
3,6% 8 484
97% 167%
2 Eredeti kezesség összege
5 Beváltási arány % (4)/(2) 6 Átlagos beváltás összege
3,7% 8 083
2008-ban a beváltások mind összegben, mind darabszámban nőttek az előző évhez képest. A beváltások száma kisebb mértékben emelkedett, azonban a beváltások összege az előző évinek közel kétszerese volt 2008-ban. Ez mutatja, hogy több nagyobb összegű kezesség is beváltásra került, az átlagos beváltás összege 64%-kal emelkedett.
1
A beváltási területet két mutatóval jellemezzük: a beváltási arány: az Alapítvány által megfizetett beváltások összegének és a vállalt kötelezettségek összegének arányát mutatja. Vizsgáljuk egy adott időszakra a halmozott adatok alapján (pl. 1991-2008 között, vagy egy évre) vonatkozó beváltási arány nagyságát, de mérjük azt is, hogy egy adott évben kiadott kezességek közül mennyi került beváltásra a kiadástól kezdődően tárgyidőszak végéig (pl. 5. oldal ábrája). a visszatérülési arány: azonos időszakra eső visszatérülések és a megfizetett beváltások összegének arányát mutatja. A mutatót halmozott adatok alapján számítjuk. -
- 64 A gazdasági válság hatásaként azonban 2008-ban még tömeges beváltásról nem lehet beszélni, hiszen a beváltások száma az utóbbi 7 évben nem haladta meg az évi száz darabot. A beváltások összegének növekedése alapvetően a beváltott kezességek nagyságának növekedésével függ össze. Míg 2006 előtt a kisebb összegű hitelek bukása volt a jellemző, addig 2006-tól a beváltások között egyre több a nagyobb összegű beváltás. Ez szorosan összefügg azzal, hogy az Alapítvány kockázatvállalásának felső határa évről-évre emelkedik, így egyre nagyobb összegű hitelekhez vállal kezességet. Bizonyos hitelintézetek pedig csak a nagyobb összegű kihelyezéseikhez kérnek alapítványi kezességet. Az Alapítvány teljes működési időtartamát tekintve a 2008 évi beváltások összege volt a második legmagasabb a 2000-ben realizált 1,3 Mft összegű beváltás után. Ezzel párhuzamosan jelentős volumenű új kezességvállalás történt 2008-ban, így a beváltási arány csökkent. Az alábbi diagram a beváltások összegének alakulását mutatja az Alapítvány történetének teljes időszakára vonatkozóan:
160
1 400 000 000 Ft
140
1 200 000 000 Ft Beváltott összeg
120
1 000 000 000 Ft
Db
800 000 000 Ft 80 600 000 000 Ft 60 400 000 000 Ft 40
200 000 000 Ft
20
A beváltások alakulása
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0 Ft
1991
0
Beváltások összege
Beváltások száma (Db)
100
- 65 Az Alapítvány működésének tapasztalatai alapján kidolgozott és figyelembe vett kockázat vállalási modell 6 éves átlagos futamidő alatt 2008-ban 6,3 %-os beváltási arányt feltételezett. Az alábbiakban bemutatott táblázatban 2003 óta kiadott éven túli kezességek beváltási arányának évenkénti alakulása látható2:
2003 a nyújtás éve
Átlag
A feltételezett beváltási arány eloszlása
0,02%
0,19%
Elbírálás éve
Beváltás éve
0,02%
2004 0,02%
2005 0,00%
2006
2007
0,00%
0,08% 1,63%
első év
0,75%
0,51%
2,86%
0,62%
második év
0,86%
0,86%
1,30%
2,46%
harmadik év
1,04%
0,35%
0,73%
negyedik év
0,96%
ötödik év ÖSSZESEN
0,13% 3,75%
2008 0,02%
1,27%
1,07%
1,37%
2,27%
0,70%
1,89%
0,60%
0,78%
0,88%
2,33%
0,13% 4,27%
0,00% 6,30%
4,88%
3,08%
1,71%
0,02%
Fenti táblázat azt mutatja, hogy egyrészt az adott évben kiadott éven túli hitelekhez nyújtott kezességek milyen időpontban, hány évvel a kiadást követően kerültek beváltásra, másrészt hogy egy adott évben kiadott kezesség hány %-át váltják be. Ezen felül az egyes évek kezességvállalási tevékenységét is értékeli oly módon, hogy az adott évre vonatkozó beváltási arány nagysága jelzést ad a kezességvállalási tevékenység eredményességéről. A vizsgált időszakban kiadott kezességek esetében a beváltási arány fokozatos csökkenése volt jellemző, mely jól tükrözte az agrár-Európa hiteleknek az agrárvállalkozások pénzügyi helyzetére tett jótékony hatását és az Alapítvány kezesség nyújtási tevékenységének javítására tett intézkedések hatásait. Látható, hogy a beváltások szempontjából az éven túli hitelek esetében 2-4 év a legkritikusabb időszak. A kezességvállalás évében beváltott kezességek aránya az elmúlt évek átlagában (0,02%) alacsonynak mondható. Az éven belüli hitelek esetében a kvóta-modellben 3,60%-os beváltási arány került prognosztizálásra 2008-ra. Az alábbi táblázatban az éven belüli hitelekre vonatkozó adatokat szerepeltetjük: 2
a beváltás événél szerepeltetett időszakok az elbírálástól a beváltásig terjedő időszakot mutatják évben megadva
- 66 -
Átlag
A feltételezett beváltási arány eloszlása
0,14%
0,43%
1,54%
2,09%
0,57% 2,25%
1,08% 3,60%
Elbírálás éve
Beváltás éve 2003
2004
2005
2006
2007
a nyújtás éve
0,58%
0,00%
0,11%
0,00%
0,00%
első év
1,08%
2,30%
2,63%
1,19%
2,37%
második év ÖSSZESEN
0,55% 2,21%
0,21% 2,52%
0,82% 3,57%
1,19%
2,37%
2008 0,26%
0,26%
A beváltások a lejáratot követően következnek be nagyobb arányban, leginkább a lejárat után közvetlenül. 2006 előtt kiadott kezességek esetében a beváltás áthúzódott a harmadik évre. Ennek az a magyarázata, hogy a kezességek beváltására a hitelintézeteknek az Üzletszabályzatban rögzített beváltási határidőn túl is volt lehetőségük, a beváltási határidő meghosszabbítását kérve, másrészt az éven belüli hiteleknél sok esetben prolongációra kerül sor, mely statisztikailag nem változtat az ügy eredeti éven belüli besorolásán.
70,0% 63,3% 60,0%
Az adott évben kiadott kezességek beváltási aránya
50,0%
Átlagos beváltási arány (1991-2008 között) 40,0% 34,7% 30,0% 21,1% 20,0%
10,0%
7,9%
7,0%
7,1%
9,0%
8,0%
6,1%
3,6%
3,3%
3,1%
3,3%
2,3%
4,4%
2,4%
2,0%
0,0% 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
0,1% 2008
A fenti grafikon mutatja a kezességek kiadás éve szerint összesített (éven belüli és éven túli lejáratú ügyletek együttes) beváltási arányának alakulását. A vízszintes vonal az 1991 és 2008 közötti átlagos beváltási arányt mutatja, mely 3,6%. Ennek alapján megállapítható, hogy a kiadás éve szerinti beváltási arány jelentős csökkenése figyelhető meg a korábbi évekhez képest.
- 67 -
A 2008-ban beváltott ügyek kezesség nyújtás éve szerinti eloszlását az alábbi diagram mutatja (beváltott összeg alapján):
2007 44% 50,0%
2004 29%
40,0%
30,0%
2006 17% 20,0%
10,0%
0,0%
2001 0,1%
2002 0,2%
2003 2%
2005 4%
2008 3%
Tengelycím
A diagram alapján látható, hogy a beváltások 44%-a a 2007-ben kiadott kezességekből származott. Ezen beváltások hitelkiváltásokra nyújtott kezességekből adódtak. Mivel a hitelkiváltások garantálása a tapasztalatok alapján az átlagosnál jóval magasabb kockázatot hordoznak, így az Üzletszabályzatot az Alapítvány ezen kockázat mérséklése érdekében módosította. A másik markáns csoport a 2004-ben kiadott kezességek beváltása, melyek 29%ot tesznek ki és főleg agrár-Európa hitelekből származnak. A 2008-ban beváltott ügyek kezesség nyújtás éve szerinti eloszlását az alábbi diagram mutatja (beváltások száma alapján):
- 68 -
50%
2004 40%
40%
2007 25% 30%
2006 16%
20%
2003 8%
2005 6%
10%
2001 1%
2002 1%
2008 3%
0% Tengelycím
A beváltások száma szerinti megoszlás teljesen eltérő képet mutat az összegszerű megoszlástól jelezve, hogy korábbi években kiadott és beváltott ügyek kisebb, míg a közelmúltban kiadott és beváltott ügyek jelentősebb összegűek voltak.
A 2008-ban bekövetkezett beváltások főbb adatai Az Alapítvány a 2007. évi 613 millió Ft tényleges kezesség beváltás után a 2008 évi tervében: -
900 millió Ft kezesség beváltással,
-
630 millió Ft állami viszontgarancia lehetőséggel és
-
175 millió Ft banki visszatérüléssel számolt.
Az Alapítvány és a vele együttműködő hitelintézetek 2008-ban az előzőek szerinti tervben feltételezettől eltérő eredményt értek el, mivel: -
1.078 millió Ft összegű kezesség beváltás került elszámolásra a hitelintézetek részére, mely a tervezett összeg 120%-a.
-
755 millió Ft állami viszontgarancia került elszámolásra a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztály (a továbbiakban: TJKF) által a vizsgált időszak végéig, mely 120%-os adatnak felel meg.
-
207 millió Ft banki visszatérülés történt, mely 118%-os tervteljesítésnek felel meg.
- 69 -
A beváltások tevékenységek szerint Az Alapítvány eddig működése során 77%-ban agrárágazatba tartozó ügyletekhez nyújtott kezességet. A legjelentősebb ezen belül a növénytermesztés és az állattenyésztés. Az egyéb ágazatok súlya az EU csatlakozásig nem volt jelentős. 2005-től kezdődően változást jelentett, hogy az új kezességek közel fele már nem az agrárágazatot érintette. Ez azzal magyarázható, hogy az agrárágazat forrásigényét nagyrészt kielégítette az agrár-Európa hitel konstrukció és a tőkepótló hitel konstrukció, továbbá az alternatív foglalkoztatás mind inkább előtérbe kerül. Az ún. agrárportfólió csökkenése összefügg továbbá azzal, hogy az agrárágazatot érintő támogatásokra vonatkozó szabályozás korlátozott lehetőséget adott az Alapítvány számára a kapcsolódó finanszírozási formák garantálására. A beváltások agrárágazat és nem agrárágazat közötti dinamikus összeg szerinti megoszlását, alakulását a következő grafikon szemlélteti:
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%
Nem agrár
10% 0% 2003
Agrár
2004
2005
Évek
2006
2007
2008
- 70 -
A beváltott kezességek összegének tevékenységenkénti főbb arányszámait a következő táblázatban mutatjuk be3:
1991 - 2007 között Garancia állomány megoszlása
Megnevezés
Beváltott garancia megoszlása
2008 Beváltási arány
Garancia állomány megoszlása
1991 - 2008 között
Beváltott garancia megoszlása
Beváltási arány
Garancia állomány megoszlása
Beváltott garancia megoszlása
Beváltási arány
I. TEÁOR összesített adatok szerint 1 Agrárágazat (1+3+4+7+9)
80%
85%
3,9%
54%
64%
3,5%
77%
82%
3,9%
2 Vidékfejlesztés (2+5+6+8)
20%
15%
2,9%
46%
36%
2,3%
23%
18%
2,7%
1 Erdőgazdaság
1%
1%
6,6%
0,2%
0%
0,0%
1%
1%
6,3%
2 Élelmiszeripar
8%
13%
5,9%
5,8%
10%
4,9%
8%
13%
5,8%
3 Állattenyésztés
24%
37%
5,7%
16,3%
20%
3,6%
23%
35%
5,5%
4 Infrastruktura
1%
2%
6,6%
3,0%
0%
0,0%
2%
2%
4,8%
5 Élelmiszer kereskedelem
7%
6%
3,5%
7,6%
22%
8,3%
7%
8%
4,3%
6 Szolgáltatás
4%
4%
3,3%
8,3%
10%
3,4%
5%
4%
3,3%
7 Ipar
6%
6%
3,7%
15,6%
6%
1,0%
8%
6%
2,9%
40%
27%
2,5%
24,6%
13%
1,5%
38%
25%
2,4%
6%
2%
1,5%
15,6%
19%
3,6%
7%
4%
2,2%
2% 100%
1% 100%
1,3% 3,7%
3,0% 100,0%
1% 100%
1,2% 2,9%
2% 100%
1% 100%
1,3% 3,6%
II. TEÁOR szerint
8 Növénytermesztés 9 Kereskedelem 10 Egyéb Összesen
Az összesített adatok alapján a beváltási arány az állattenyésztésben, élelmiszeriparban magasabb az átlagosnál, melyben a nevezett ágazatokkal kapcsolatos, az utóbbi éveket jellemző negatív tendenciák együttes hatása jelent meg. 2008-ban, mint az utóbbi években a beváltások jelentősebb része az agrárágazatban volt. Ezen belül az állattenyésztési és az élelmiszer kereskedelmi ágazatban volt a legtöbb beváltás. Az élelmiszeripart és növénytermesztési ágazatot a beváltások 10 és 13%-a érintette. Az állattenyésztésen belül a baromfiágazatban és a sertés ágazatban voltak a legnagyobb beváltások.
Az
élelmiszer
kereskedelem
ágazatban
egy
cégcsoport
hiteleire
és
bankgaranciáira vállalt összesen kilenc kezesség beváltása közel 155 millió Ft beváltást okozott. Az élelmiszertermelésben egy baromfifeldolgozó bukása és két sütőipari vállalkozás, a növénytermesztésben több kisebb gabonatermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozás
3
a beváltási arányok az adott tevékenységi ágazatban nyújtott és beváltott kezességek arányát mutatja
- 71 bukása okozott jelentősebb beváltást. A kereskedelemi ágazaton belül az építőanyag kereskedelem dominált. Az egyéb kategóriában mindössze egy vidéki, csökkent munkaképességűek rehabilitációjával foglalkozó vállalkozáshoz kapcsolódóan történt beváltás.
Beváltott kezességek megoszlása további szempontok szerint A gazdálkodási forma szerint a beváltásokat áttekintve megállapítható, hogy 2008-ban fennmaradt a kft-k irányába korábban történt súlypont áthelyeződés. A beváltások 56%-a kft formában működő vállalkozásokhoz kapcsolódott. A beváltások régiók, illetve megyék szerint: a beváltások többsége az Észak- és a DélAlföldi Régióhoz kapcsolódott. Ezen belül Bács-Kiskun megye, Békés megye és Heves megye esetében volt a legmagasabb a beváltás, 10-18-13% a teljes összegből. Heves megye esetében egy gyöngyösi székhelyű, de Tiszafüreden működő cég bukása miatt közel 90 Mft került kifizetésre, mely jelentősen növelte az eddig kevés aktív üggyel és beváltással bíró megye súlyát. A beváltások támogatások szerint: a beváltások 62%-a nem támogatott hitelek, 23%-a Agrár-Európa hitel bukásából adódott. Az agrár-Európa hitelek bukása nem nevezhető tömegesnek, pedig 2008-ban már a forgóeszköz finanszírozásra és hitelkiváltásra nyújtott, maximum 5 éves futamidejű hitelekből jelentős állomány lejárt. Ennek ellenére a beváltások ezen konstrukcióban nem mutatnak növekedést inkább az egyedi, egymással össze nem függő ügyek bukása történt 2008-ban főleg a kisebb, a beváltás óta jellemzően felszámolás alatt álló vállalkozások bukása volt jellemző. Tőkepótló hitelből csak minimális beváltás volt. A beváltások száma a garantált hitel nagysága szerint: a beváltások 36%-a a 10-30 millió Ft közötti, 26%-a a 30 és 50 millió Ft közötti és 24%-a az 50 és 100 millió Ft közötti összegű hitelekből adódott. 5 és 10 millió Ft közé és 100 és 150 millió Ft közé a beváltások 6-6%-a esett. A beváltások mindössze 2%-a adódott az 5 millió Ft alatti ügyekből.
- 72 -
40%
10-30 millió Ft között 36%
35%
30-50 millió Ft között 26%
30%
25%
50-100 millió Ft között 24%
20%
15%
100-150 millió Ft között 100-150 millió Ft 6% között 6%
10%
5%
1-5 millió Ft között 2%
0%
A beváltások száma a garantált hitel nagysága szerint: a beváltások 36%-a a 10-30 millió Ft közötti, 26%-a a 30 és 50 millió Ft közötti és 24%-a az 50 és 100 millió Ft közötti összegű hitelekből adódott. 5 és 10 millió Ft közé és 100 és 150 millió Ft közé a beváltások 6-6%-a esett. A beváltások mindössze 2%-a adódott az 5 millió Ft alatti ügyekből. Az Alapítványnál működő Beváltási Bizottság 2008-ban 8 esetben hozott döntést a 40 MFt kifizetendő összeghatár feletti, a hatáskörébe tartozó beváltási ügyekben. A döntési jogkörökre vonatkozó szabályzat szerint a 40 Mft alatti ügyekben az ügyvezető igazgató, a 20 Mft alatti ügyekben a beváltási igazgató és a követelés menedzserek döntenek. A beváltásokat a vállalkozás mérete szerint elemezve megállapítható, hogy a garantált állományhoz viszonyítottan a 10-50 főt foglalkoztató kisvállalkozások beváltási aránya az átlagot jelentősen meghaladó, mivel a kezességállományból mindössze 31 %, a beváltásokból azonban 47 %-ban részesültek. Vállalkozások létszáma szerinti részesedés (összeg szerint) 2008 50% 40% mikro kis közép nagy
30% 20% 10% 0% beváltásokból - kezességi állományból
- 73 A beváltások a futamidő szerint: a beváltások 50%-át tették ki a 3-10 éves futamidejű – részben agrár-Európa hitelek beváltása. A beváltások további 46%-a az éven belüli hitelekből, 4%-a pedig a 10 évet meghaladó futamidejű ügyekből származott. Előfordult olyan beváltás is, mely a kiadástól számított 8. évben bukott meg. A 2001 évi kezesség beváltás egy egyéni vállalkozó részére az egyik integrált takarékszövetkezet által nyújtott tőkepótló hitel bukásából adódott. A hitel lejárt és az adós nem tudta törleszteni. Ezen ügy kapcsán 586 ezer Ft került kifizetésre, az eredeti hitelösszeg 2,2 MFt volt. A 2002 évi kezesség
beváltás
egy
kft
részére
az
egyik
integrált
takarékszövetkezet
által
baromfitenyésztésre nyújtott, nem támogatott hitel bukásából adódott. Ezen ügy kapcsán 2,7 millió Ft került kifizetésre, az eredeti hitelösszeg 16 MFt volt. 2008-ban nyújtott ügyekből mindössze kettő került tárgyévben beváltásra 34 millió Ft összegben. Mindkettő forgóeszköz hitel volt. Az egyik beváltást egy takarmánykeverő üzem bukása okozta, mely a környékbeli vevőkör gazdálkodási problémái miatt került csődhelyzetbe, míg a másik egy varroda bukása miatt került beváltásra.
A visszatérülések, lezárt beváltások, követelésértékesítés, monitoring A visszatérülések alakulása A beváltott ügyekből várható tárgyévi visszatérülések tervezése az éves pénzügyi terv hangsúlyos része. Minden évben ügyenként tervezzük meg a várható visszatérülés összegét az akkor rendelkezésre álló behajtási információk és a még rendelkezésre álló fedezetek figyelembe vételével. A visszatérülések összege a vártnál kedvezőbben alakult. 2008-ban az Alapítvány 175 MFt visszatérülést tervezett, ehhez képest 207 Mft-ot realizáltunk. Ez főként egy nem tervezett – követelés csomagon kívüli – eladásnak tudható be, mely esetében 100%-os vételáron sikerült a követelést értékesíteni és ez közel 30 Mft bevételt hozott. A megtérülések 71%-a a behajtási eljárásokból, 29%-a pedig a követelés eladásból származott.
- 74 -
A visszatérülésekre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mutatja (EFt-ban):
Alapítvány mindösszesen:
1991-2007
2008
Vált. %ban
1991-2008
1 Beváltott (megfizetett) garancia
8 067 305
1 078 700
2 Hitelintézeti visszatérülések
2 686 373
206 549
2 892 922 108%
3 Költségvetési viszontgarancia
4 312 305
755 090
5 067 395
118%
4 Visszatérülés a költségvetésnek
1 358 761
144 584
1 503 345
111%
5 Nettó alapítványi visszatérülés
5 969 166
817 055
6 786 221
114%
31,6%
95%
55,4% 25,8%
104% 99%
6 Hitelintézeti visszatérülések aránya
33,3%
7 Viszontgarancia arány 8 Nettó veszteség arány
53,5% 26,0%
9 146 005
70%
113%
Az Alapítvány a követelésérvényesítési eljárásokban egyre inkább részt vesz, melynek tapasztalatunk szerint a megtérülésekre is jó hatása van. Főszabályként a hitelintézetek végzik a behajtási tevékenységet az Alapítvány megbízása alapján, azonban az Alapítvány fokozottan figyelemmel kíséri az eljárások alakulását. Szoros és jó kapcsolatra törekszünk a hitelintézetek
work-out
szervezeteinek
munkatársaival,
folyamatos
a
személyes
kapcsolattartás az egyes ügyekben. Szükség esetén az Alapítvány a beváltás után is helyszíni szemlén győződik meg az adósok vagyoni helyzetéről egy-egy döntés meghozatala előtt. Másfelől igyekszünk a hitelintézetek munkáját saját lehetőségeink szerint támogatni, erre főleg a takarékszövetkezetek esetében van igény. 2008-ban bevezetésre került a Beváltási Igazgatóság munkafolyamatában egy negyedéves helyzetértékelési kötelezettség, melynek keretében az egyes ügyintézők beszámolót és értékelést készítenek a kezelésükben lévő ügyekben tett lépésekről, a bevételekről és a várható megtérülésről, szükséges intézkedésekről. Ennek kettős funkciója van. Egyfelől gyakorlatilag naprakész információkkal rendelkezünk az egyes ügyekben, melyek dokumentáltsága is biztosított, másfelől alapot szolgáltat ezen eljárás a jelenleg éves, a későbbiekben negyedéves ügyletminősítéshez és értékvesztés elszámoláshoz. A beváltások elkerülése érdekében az adósokkal kötendő fizetési megállapodások kidolgozásában és létrehozásában aktívan részt veszünk, melynek eredményeképpen több ügyben is sikerült az adósokkal megállapodni és a beváltást elkerülni. Az Alapítvány nyitott a beváltást követő reorganizációra is. Ennek keretében több olyan megállapodás született, melynek eredményeképpen – a beváltás ellenére - a vállalkozás
- 75 megmentésre került. Említést érdemel még, hogy több esetben hosszabb részletfizetéshez is hozzájárult az Alapítvány, így a vállalkozások elkerülhették a megszűnést. A következő ábra a beváltások és a megtérülések alakulását mutatják: 600 000 000
1 400 000 000 Ft
1 200 000 000 Ft
500 000 000 Beváltott összeg Hitelintézeti visszatérülés
1 000 000 000 Ft
300 000 000 600 000 000 Ft 200 000 000 400 000 000 Ft
100 000 000
Beváltások összege
800 000 000 Ft
200 000 000 Ft
0
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0 Ft
1991
Hitelintézeti visszatérülések összege
400 000 000
Évek
Az ábrán jól látszik, hogy a visszatérülések egy-három évvel követik a beváltásokat, ebből fakadóan előfordult néhányszor, hogy több bruttó megtérülést ért el az Alapítvány, mint amekkora beváltás volt abban az évben. Az ábra a gazdasági válság várható hatását is mutatja a 2008 év vonatkozásában, mely szerint a beváltások növekedése a visszatérülések csökkenése mellett fog bekövetkezni a behajtás várható nehézségei – kereslethiány, a biztosítékok értékcsökkenése – miatt. Az ábra azt is mutatja, hogy felgyorsultak a követelés érvényesítési eljárások, mivel a visszatérülések már nem 2-3, hanem 1 évvel a beváltás után jelentkeznek: lásd. 2001 és 2007 éveket.
- 76 A tárgyévi visszatérülések megoszlását a kezesség beváltásának éve szerint az alábbi diagram mutatja:
2000 0%
2001 2%
2002 2%
2003 3% 2004 7%
2008 26%
2005 26% 2007 18% 2006 16%
A 2008-ban realizált megtérülések 60%-a a 2006-ben vagy ezt követően beváltásra került kezességek esetében történt, vagyis a beváltást követő 1-2 éves intervallumban. Ez mutatja, hogy az Alapítvány hitelintézetekkel történő együttműködés fokozására tett erőfeszítései eredménnyel jártak és az ügyek elhúzódása helyett már a beváltás évében, illetve a beváltást követően egy éven belül jelentős bevételek folytak be az Alapítványhoz: a tárgyévi bevételek 26%-a a 2005-ben, 16%-a a 2006-ban, 18%-a a 2007-ban és 26%-a a 2008-ban, azaz tárgyévben beváltott kezességekből folyt be. A 2008-ban beváltott ügy megtérülése a már korábban említet reorganizált takarmánykeverő üzemmel kapcsolatos ügyből keletkezett. Az Alapítvány által vállalt kezesség megoszlása és a beváltási arány alakulása közötti összefüggésről elmondható, hogy a kisebb kezességállománnyal rendelkező hitelintézetek beváltási aránya általában magasabb, mivel főleg a kockázatosabb ügyekhez igényelnek kezességet. A beváltási arány és a visszatérülési arány között is hasonló összefüggés áll fenn: a magas beváltási arányszám szerint általában kevés beváltást takar, melyek esetében magasabb megtérülést érnek el a hitelintézetek, míg alacsonyabb beváltási arányhoz, szám szerint több beváltott ügyhöz alacsonyabb visszatérülési arány társul.
- 77 -
A visszatérülési aránymutató a vizsgált időszakban 1,3%-ponttal alacsonyabb a bázisévinél, ami főleg a megnövekedett beváltásoknak volt köszönhető, mivel maga a visszatérülések összege a szokásos szinten volt. Bár a 2008-ban beváltott ügyekből is volt már megtérülés, mégis ennek többsége csak a következő években várható.
A lezárt ügyek alakulása Az Alapítványnak jogszabályon alapuló kötelezettsége, hogy a viszontgaranciával rendelkező kezességeknél a viszontgarancia érvényesítésétől számított 3 év elteltével, de legkésőbb a behajtás befejezését követően a hitelintézetekkel teljes körű, azaz záró elszámolást készítsen az adóstól behajtott követelésekről, az Alapítványnak átutalt összegekről, az elszámolt behajtási költségekről, a behajtási tevékenység során elért megtérülésekről. Az Alapítvány a hitelintézeti elszámolás alapján, annak felülvizsgálata után záró elszámolást készít. A gyakorlatban erre akkor kerül sor, ha a hitelintézet a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket igénybe vette, de úgy ítéli meg a dokumentumok alapján, hogy további megtérülés már nem várható, és a teljes követelést, vagy annak fennálló részét) behajthatatlanná minősítette, valamint ha a kezesség teljes egészében megtérült. Abban az esetben, ha a beváltástól számított három év eltelt és az ügyben még várható megtérülés, a bankokkal ügyletenként állapodunk meg a további intézkedéseket illetően. Az Alapítvány a záró elszámolások meggyorsítása érdekében több egyszerűsítő eljárási szabályt iktatott be Üzletszabályzatában. Ilyen például a követelés eladás kapcsán vagy teljes megtérüléssel megszűnő ügyek esetében az egyszerűsített záró elszámolás. Ilyenkor a hitelintézetnek nem szükséges megküldenie a záró elszámoláshoz egyébként előírt dokumentációt, mivel ezek a dokumentumok rendelkezésünkre állnak. A 2008 év végéig beváltott 1037 db hitelgaranciából összesen 851 db (82%) ügyet, 2008-ban 96 garanciát sikerült lezárni.
- 78 A lezárt hitelkezességek összefoglaló adatai az alábbiak (MFt-ban):
Megnevezés Lezárt kezesség db Beváltott kezesség Banki visszatérülés Nettó viszontgarancia */ Alapítványi megtérülés **/ Banki visszatérülés % Nettó viszontgarancia % */ Alapítványi megtérülés % **/
1991-2007 755 5 748 2 264 1 649 3 913 39,5% 28,6% 68,1%
2008 96 775 291 336 627 37,5% 43,4% 80,9%
1991-2008 851 6 523 2 555 1 985 4 540 39,2% 30,4% 69,6%
*/ A kapott költségvetési viszontgarancia és költségvetésnek visszafizetett összeg egyenlege **/ Banki és költségvetési nettó megtérülés együtt
2008-ban a lezárt kezességek nettó visszatérülési aránya 81% volt, mely jelentősen meghaladja az eddigi alapítványi átlagot. A lezárt kezességek visszatérülési aránya folyamatosan javul. A 2008-ban lezárt kezességek esetében 61% a jogszabályban előírt 3 éves időtartam alatt került lezárásra, míg 39%-nél nem fejeződött be a behajtási eljárás a 3 éves időtartam alatt. Ezek némelyike 2000 óta volt folyamatban. Az Alapítvány az utóbbi időszakban jelentős erőfeszítéseket tett a végelszámolások felgyorsítása érdekében. Sok esetben személyesen kerestük meg a bankokat az adott ügyekben, sürgettük a lezáráshoz szükséges hiányzó dokumentumok beszerzését. Ennek eredményeképpen javult a lezárt ügyek aránya.
A beváltott és lezárt hitelkezességek visszatérülések szerinti minősítése A beváltott kezességek megtérülési osztályba sorolását végző szabályzat szerint az osztályba sorolás a hitelintézetek által teljesített visszatérülések összege, aránya, illetve a visszatérülés teljesítésének időtartama alapján történik, de a költségvetési viszontgarancia pénzügyi kihatásait is bemutatjuk. A nettó állami viszontgarancia a költségvetéstől lehívott és visszafizetett összegek egyenlegét tartalmazza. Az alapítványi teljes megtérülés a banki visszatérülés és a nettó állami viszontgarancia együttes arányát mutatja.
- 79 Tájékoztatásul bemutatjuk a beváltott és még le nem zárt, valamint a lezárt állományra vonatkozó adatokat. A beváltott és le nem zárt kezességek megtérülési osztályokba sorolása 2008 végén a teljes időszakra nézve a következő: Beváltott kezesség Minősítési osztály
A: teljes megtérülés B: jó C: közepes D: átlag alatti E: gyenge F: rossz Alapítvány összesen
db 4 13 7 6 65 128 223
M Ft 21 94 40 39 943 1 426 2 563
Hitelintézeti megtérülés M Ft 22 69 30 25 162 9 317
% 104% 74% 76% 64% 17% 0% 12%
Nettó állami viszontgarancia
Alapítványi megtérülés
M Ft 0 17 6 10 463 678 1 174
% 101% 92% 93% 89% 66% 48% 58%
A fenti táblázatban azon beváltott és még le nem zárt 223 ügy látható, amelyek megtérülése 2008 végén még folyamatban volt. A teljesen megtérülő ügyeket folyamatosan figyeljük, és a záró elszámolás megindítására azonnal felhívjuk a hitelintézetek figyelmét. A fenti állományban lévő 4 teljesen megtérült esetében a költségvetési elszámolás áthúzódott a következő évre. A 100% feletti megtérülés magyarázata, hogy a 2003 után kiadott kezességek esetében az Alapítvány is számol késedelemi kamatot a beváltott kezességek után, mely egyes esetekben meg is térül. A rossz minősítésű ügyek magas arányát az indokolja, hogy a kedvező fedezettel rendelkező ügyeket gyorsan le tudjuk zárni. A tárgyévben beváltott ügyekben csak minimális megtérülés történt. A fennmaradó ügyek általában az átlagosnál gyengébb vagy nehezen mobilizálható fedezetekkel rendelkeznek. S bár tárgyévben jelentős portfoliótisztítás történt, a fentiek miatt ezen munkát az új beváltásoknál a jövőben is folytatni kell.
- 80 A lezárt kezességek megtérülési osztályokba sorolása 2008 végén a következő: Beváltott kezesség Minősítési osztály
A: teljes megtérülés B: jó C: közepes D: átlag alatti E: gyenge * F: rossz Alapítvány összesen
db 210 30 38 53 456 64 851
M Ft 801 214 228 433 4 320 527 6 523
% 12% 3% 3% 7% 66% 8% 100%
Hitelintézeti megtérülés M Ft 812 204 187 287 971 0 2 461
% 101% 94% 92% 66% 23% 0% 39%
Nettó állami viszontgarancia
Alapítványi megtérülés
M Ft -9 ** 4 20 72 1 606 281 1 974
% 100% 97% 91% 83% 60% 53% 70%
* A „Gyenge” kategória definíciója: visszatérülés:0-1 évig: 0,1-15 %; visszatérülés 1-2 év között: 0,1-30 %; visszatérülés 2-3 év között: 0,145 %; visszatérülés 3 éven túl: 0,1-60 %. ** a költségvetés felé kimutatott negatív megtérülés jelen esetben azt jelenti, hogy az államnak egyes ügyekben az Alapítvány többet fizetett vissza, mint amennyi viszontgaranciát igényel. Erre a már említett késedelmi kamatok megtérülése miatt kerül sor.
A lezárt kezességek száma a teljes időszakra nézve 2008 végén 851 db volt. Ezek megtérülési osztályok szerinti megoszlása lényegesen kedvezőbb eredményeket mutat, mint a beváltott és még le nem zárt kezességeké. A lezárt kezességek közül 210 db-nál, 801 millió Ft összegben volt teljes vagy e feletti megtérülés. A legnagyobb számú és összegű záró elszámolás a "gyenge"4 kategóriába tartozik, ahol a 456 db garanciára igényelt 4,3 milliárd Ft-nak csak 23 %-át térítették meg a hitelintézetek. A költségvetési viszontgarancia a 2008 végéig lezárt kezességeknél is már jelentős kedvező eredménnyel járt, mivel a 39 %-os banki megtérülést alapítványi átlagban 70 %-ra javította.
Követelésértékesítési tevékenység Az Alapítvány a követelésérvényesítési tevékenysége szerves részeként kezeli a követelések értékesítését. Amennyiben a követelésre vonatkozó információk, és gazdaságossági számítások alapján ez a megoldás hozza a legtöbb bevételt, úgy az Alapítvány a követelés eladása mellett dönt. Ugyanakkor a követelések eladása a portfoliótisztítás hatékony eszköze is egyben.
- 81 2008-ban a korábbi évekhez hasonlóan egyedi követelés eladások valósultak meg, melyek keretében
piaci
áron
kerültek
értékesítésre
követelések.
Emellett
az
Alapítvány
portfoliótisztítási céllal követelés csomagot állított össze. E tevékenység keretében 2008-ban összesen 49 követelés került eladásra, 435 millió Ft összegben, 69 millió Ft vételárért, mely átlagosan 16%-os megtérülést jelentett. Ezen belül a gyengébb megtérülésű ügyek voltak többségben.
Monitoring tevékenység Az Alapítvány 2005-ban elfogadott Monitoring Szabályzata alapján az Alapítványon belül munkamegosztás került bevezetésre ezen feladatok elvégzésére. A csődeljárásokra, felszámolási eljárásokra, végelszámolásokra és törlésekre vonatkozó információk heti frissítéssel kerülnek be az Alapítvány adatbázisában. Ennek megfelelően ezen eljárásokat heti rendszerességgel figyeljük. Amennyiben egy vállalkozás ellen ilyen eljárás indul, úgy az Alapítvány illetékes munkatársa megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek során főként a felszámolási eljárásokban az Alapítvány – a hitelintézetekkel való egyeztetést követően - hitelezői igényét önállóan jelenti be a felszámolónak. A teljes összegben megtérülő ügyeket is heti rendszerességgel figyeljük. Itt az állammal való elszámolás feladata tartozik a monitoring tevékenység körébe.
Költségvetési viszontgarancia és az EIF garancia A viszontgarancia keretösszeg az éves központi költségvetésben, a Pénzügyminisztérium fejezetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben kerül jóváhagyásra. Ha a hitelintézetek viszontgaranciával érintett garanciát váltanak be, akkor a bank részére történő elszámolást és kifizetést követően annak 70 %-a a szükséges dokumentumok benyújtása révén 2007 közepe óta a Magyar Államkincstár Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztálytól (TJKF-tól) lehívható. Az ily módon beváltott kezességek banki megtérüléseiből az Alapítványnak visszafizetett összeg 70 %-át a költségvetés részére vissza kell utalni. Az Alapítvány 2008-ban 755 millió Ft összegű viszontgaranciát vett igénybe. Az igényelt viszontgarancia a 2008-as beváltások teljes összegének 70%-a, amely jelzi, hogy a beváltások
- 82 mindegyike mögött már költségvetési viszontgarancia áll. A banki megtérülésekből az Alapítvány 145 millió Ft-ot fizetett vissza a költségvetésnek. A viszontgaranciát kezelő TJKF az igényelt összeget minden esetben jóváhagyta és az átutalást teljesítette. Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 15%-ára az Alapítvány és a European Investment Fund5 (EIF) között létrejött megállapodás alapján, az abban foglalt feltételek teljesítése esetén az EIF garanciát vállalt. Az EIF garancia egy kifejezetten erre létrehozott alapítványi kezességvállalási egyedi termékhez kapcsolódik, melynek megnevezése „Kaláka garancia”. Ezen ügyletekből 2008-ban két beváltás történt, 51 millió Ft összegben, melyből egy esetben a teljes követelés megtérülést és az EIF garancia összege is visszafizetésre került 4,3 millió Ft összegben. Az EIF garanciát az állami viszontgaranciához hasonló eljárás keretében lehet lehívni. Speciális formanyomtatványon kell megjelölni a kért összeget és csatolni kell a vállalkozásra vonatkozó adatokat. Ennek megküldését követően az EIF euróban utalja a garancia összegét.
5
a European Investment Fund a European Investment Bank (EIB) csoport tagja
- 83 -
AZ ALAPÍTVÁNY ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK 2009-BEN A pénzügyi válság az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány hitelintézeti és vállalkozói partneri körére, illetve magára az Alapítványra is hatással van. A hitelezési aktivitás óvatosabbá vált, a hitelezés visszafogásra került. Az ügyletek és az ügyfelek között szelektív korlátozás érvényesül. Az intézményi kezesség szerepe felértékelődik, de miközben az intézményi kezességvállalások aránya a hitelügyletek számához viszonyítva várhatóan növekedni fog, a kezességvállalások száma és összértéke a hitelállománnyal párhuzamosan várhatóan csökkenést mutat. 2009-ben az Alapítvány legfontosabb feladata, hogy a válság következményeit megfelelően kézben tuja tartani, s a lépéseit ehhez igazítsa. Mostanáig a hitelintézetek nem érzékelték a hitelbedőlések számának és mértékének növekedését. A hitelbedőlések fokozódására 2009 közepétől számítanak, mértékére még nincsenek becsült értékek, jelenleg zajlanak a portfolió átvizsgálások. Az alapítványi kezességek beváltásainál is várhatóan 2009. második felében érezteti majd hatását a pénzügyi válság. Mindazonáltal az alapítványi kezességgel fedezett portfolióknál a pénzügyi intézmények a hitelintézeti állomány átlagánál alacsonyabb bedőlésekre számítanak. Az agrárium a hitelintézetek számára felértékelődő szerepű lehet. Az agrárcégek viszonylag stabil piacokkal, általában megfelelő fedezetekkel rendelkeznek, hiteltörlesztési fegyelmük jó. Az agrárportfolió a hitelintézeti portfolió jobb minőségű részei közé került. Az agrárágazat esetében a pénzintézetek az össz-hitelállományhoz képest kisebb mértékű romlást prognosztizálnak. A válság következményei az Alapítvány partnerei közt kiemelkedő szerepet játszó hazai élelmiszer vertikum egészére inkább pozitívan, mint negatívan hatnak. A magyar élelmiszer-gazdaság szervezettsége az utóbbi években jobb lett, jövedelmi kilátásai javulóban vannak, a szektornak nem kell drámai piacvesztéssel számolnia. A jövőbeni kihelyezéseket illetően a hitelintézetek általában a szinten tartást, a piacvesztés elkerülését jelölik meg reális célként. Ám a hitelintézetek egy része elképzelhetőnek tartja az óvatos, biztonságos növekedést. Ugyanakkor a takarékszövetkezetek forrásai jelentősebb hitelpiaci bővülést is lehetővé tesznek. A hitelintézetek törekednek majd az úgynevezett minőségi cserékre is a hitelportfoliójukban. Összességében szigorodó hitelezési feltételekkel lehet számolni, a hitelfinanszírozási arány csökkenni, a saját forrás igény nőni fog.
- 84 Az ügyfél kategóriák tekintetében a hitelintézetek nagyobb növekedési potenciált látnak a mikro- és kiscégek finanszírozásában, mint az egyéb vállalati szegmensben. Az ügylettípusok esetében felértékelődik a forgóeszköz finanszírozási konstrukcióké, mivel a forgóeszköz finanszírozási igény növekedni fog. A futamidő tekintetében jellemzően a rövid, éven belüli futamidők kerülnek előtérbe. A hitelintézeti kihelyezésekben nagyobb súlya lesz a refinanszírozással ellátott támogatott (MFB, MV Zrt.) konstrukcióknak. A pénzügyi válság hatására az Európai Unió bizonyos körben bővíti az állami támogatások nyújtásának kereteit. Ezeket az eszközöket a 2008. december 17-én elfogadott és 2009. február 25-én módosított "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban" című közlemény tartalmazza. A közlemény alapján nyújtott támogatásokat a tagállamoknak, illetve a támogatást nyújtó szervezeteknek be kell jelenteniük.
A közlemény bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinti a vállalkozásonként 500 000 euró összegű készpénzes támogatást. Ez a támogatási intézkedés nem alkalmazható halászati ágazatban tevékenykedő vállalkozásra, és nem vonatkozik az elsődleges mezőgazdasági termékeket előállító vállalkozásokra. A támogatás azonban – bizonyos kivételektől eltekintve – alkalmazható a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra. A támogatást azok a vállalkozások is megkaphatják, akik 2008. július 1. után a válság következtében kerültek nehéz helyzetbe. A közlemény másik rendelkezése a kezességvállalás formájában nyújtott támogatások esetében – meghatározott feltételek fennállása esetén - lehetővé teszi a kezességvállaló intézmények saját módszertanában szereplő piaci díjaknál az éves fizetendő díj akár 25%ának elengedését. A támogatás nyújtásával lehetővé válik az eddigi 80% helyett akár 90%-os mértékű kezességvállalás is 70%-os állami viszontgarancia mellett beruházási és forgóeszköz hitelekhez, valamint lízingszerződésekhez is. Az ideiglenes támogatások bevezetésével az Alapítvány is élni kíván. Ezzel együtt, például a 90%-os kezességvállalási mérték alkalmazására – kockázatvállalási szempontok miatt - csak szűkebb, kifejezetten agrár-körben kíván lehetőséget biztosítani. Az agrár vállalkozások számára súlyos problémát jelent, hogy mindössze 7500 euró értékű, három éves, úgynevezett agrár de minimis keret áll rendelkezésükre, különböző támogatási formák (pl. kamattámogatás, támogatott díjú kezességvállalás) igénybevételére. A nem agrár
- 85 vállalkozások három éves, úgynevezett általános de minimis kerete 200.000 euró. Figyelemmel arra, hogy az Alapítvány agrár célú kezességvállalásai a de minimis keret túllépése
esetén csak
piaci
díjon
nyújthatók,
kezdeményeztük
a
mezőgazdasági
csoportmentességi jogcím alkalmazásának bejelentését az Európai Bizottságnál. jogszabályi
módosulások
adta
lehetőségeket
az
Alapítvány
A
Üzletszabályzatának
módosításával lehet alkalmazni, illetve az a kezesség igénylésének informatikai rendszerét is fel kell készíteni az új támogatási jogcímeken alapuló kezességi igénylések befogadására, bírálatára.
A rendelkezésre álló banki források korlátozottsága, és a refinanszírozás felértékelődése miatt az Alapítvány fontos törekvése, hogy minél több államilag támogatott hitelprogramban vegyen részt. Így, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank hitelkonstrukciói döntő többségéhez – egyes agrárcélú hitelek mindegyikéhez – kapcsolódhat az Alapítvány kezességvállalása. A 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez nyújtott kamat- és lízingdíj-támogatáshoz szintén igényelhető az Alapítvány
kedvezményes
kezességvállalása.
Meg
kell
jegyezni,
hogy
némelyik
hitelkonstrukció forrásai kihasználatlanok, és eddig csekély az érdeklődés az intézményi kezességvállalás iránt is. A jelenlegi piaci helyzetben ez a tendencia megváltozhat, ezért komoly figyelmet fordítunk arra, hogy a jövőben megjelenő konstrukciókba is, lehetőség szerint már a konstrukció elindulásától beépüljön az alapítványi kezesség. Az állami támogatású hitelekhez kapcsolódó kezességvállalás mellett – tovább erősítve az elmúlt évek gyakorlatát -, egyre nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni arra, hogy meghatározott területeken szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki partnereinkkel, konstrukciós megállapodásokat kössünk. A termékfejlesztés főbb irányai az alábbiak: - biztosítani kell a feltételeit annak, hogy a mikro-finanszírozásban érintett bankok, és más pénzügyi intézmények számára az alapítványi kezességvállalás elérhető legyen, és az érintett szervezetek, valamint az Alapítvány között olyan munkakapcsolat alakuljon ki, amely figyelemmel van a mikrohitelezés sajátosságaira (pl. gyors és egyszerűsített bírálat). Ezen a területen vezető alapítványi termék a Gazdakártya, amelyet a takarékszövetkezeti integrációba tartozó takarékszövetkezeteknél igényelhetnek az ügyfelek. Más pénzügyi intézményekkel hasonló, a mikro-vállalati ügyfélkör finanszírozását segítő finanszírozási konstrukció létrehozása van folyamatban. Nagy várakozás előzi meg az állami támogatású agrár-mikrohitel program elindulását, amelyben az Alapítvány feltétlenül részt kíván venni. - az Alapítványnak továbbra is fontos szerepet kell játszania az uniós fejlesztések finanszírozásában, különös tekintettel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra. Több bank is a vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó hitelkonstrukciókat alakít
- 86 ki, ezekhez az Alapítvány kapcsolódása azért is fontos, mert a pénzügyi válság közepette megvalósuló fejlesztések zöme várhatóan uniós társfinanszírozással fog megvalósulni. - az agrárgazdaságban kialakuló sajátos finanszírozási problémák orvoslására kiemelt figyelmet összpontosítva meghatározó szerepet kell vállalni a különféle mezőgazdasági tárgyú finanszírozási konstrukciók kialakításában, garantálásában (pl. faktoring, TÉSZ-ek finanszírozása, államilag támogatott kedvezményes hitelek, földalapú támogatások). Banki partnereink igényei esetén bővíteni fogjuk mezőgazdasági integrátori megállapodásaink körét is. Az Alapítvány piaci szerepét akkor tudjuk megerősíteni, ha mind a pénzügyi intézményekkel, mind az állami intézményekkel, és a szakmai-gazdasági érdekképviseletekkel is jó és folyamatos a munkakapcsolatot tartunk fenn, ami lehetővé teszi a mielőbbi reagálást az új piaci helyzetekre, és biztosítja az alapítványi kezesség iránti igények növekedését. Kiemelt szerepe lehet az alapítványi kezesség, és bírálat megismertetésének, illetve az azok alkalmazását támogató oktatásnak. A konstrukciós alapítványi termékeknél a hitelintézeti termékfejlesztőket, az általános hitelezésnél a hitelintézeti üzletkötőket és kockázatbírálókat kell megcélozni a partner kapcsolatok erősítése során. Az általános hitelezésnél – részben a pénzügyi válság okozta nagyobb fedezeti igények, részben az alapítványi kezesség relatíve alacsonyabb díja miatt – a mostani helyzet alkalmas lehet arra, hogy a banki belső termékleírások nyomatékosabban ajánlják az üzletkötők részére az alapítványi kezesség igénybevételét. Mindemellett fontos az is, hogy az Alapítvány közvetlen kommunikációt alakítson ki a vállalkozók irányában is, minél szélesebb körben ismertetni tudja a kezességvállalás szerepét a vidéki vállalkozók körében. A már kialakított, és folyamatosan megjelenő Garancia kiadvány, valamint a vállalkozói fórumok mellett ezt a célt szolgálja a 2009. évben induló direkt marketing tevékenység, valamint az alapítványi honlap tervezett, vállalkozás-barát fejlesztése is. Az Alapítvány – a hitelintézeti törvény előírásai szerint – a 2009. évben is folytatja a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozási minősítés engedélyezése iránti felkészülést. 2009. év végével az ekvivalens előírások szerinti működést támogató informatikai fejlesztések és szabályozások maradéktalanul bevezetésre kerülnek, illetve az Alapítvány az ekvivalencia előírásainak eleget tevő, új jogi konstrukcióra épülő együttműködést vezet be a partner pénzügyi intézményekkel. Miután az Alapítvány 2009 folyamán több lépésben bevezeti az ekvivalens működést (teljes körű ekvivalens szabályozás a szavatoló tőke, és tőkemegfelelés, a kockázatok, és
- 87 befektetések korlátozása, az eszközök minősítése, az irányítási rendszer, az ellenőrzés, és a kockázatkezelés terén) a működési tapasztalatok figyelembevételével nyújtja be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez az engedélyezés iránt kérelmét. A 2008-ban, mint már említettük, bevezetésre került az iBaHiR, amely lehetővé tette, hogy az Alapítvány közvetlenül ki tudja szolgálni az összes partnerét, ideértve az integrált takarékszövetkezeteket, akik eddig a Takarékbank Zrt. ernyője alatt igényeltek a kezességet. Az iBaHiR fejlesztése 2009-ben az ekvivalens követelményeknek való megfelelés, a biztonság és a hatékony működés jegyében zajlik. Az internetes technológia újabb kihívásokat jelent az informatikai üzemeltetés területén, szükségessé válik a meglévő szerverpark korszerűsítése egy konszolidációs program keretében. A magas szintű informatikai biztonsági követelmények miatt 2009-ben folytatjuk a biztonsági rendszerek kialakítását, hogy egy robusztus és sérülékenységektől mentes hardver és szoftver környezet álljon az Alapítvány és partnerei rendelkezésére. Az év második felében a szoftver rendszerek korszerűsítésen esnek át, amely az új folyamatokhoz és az ekvivalenciához való alkalmazkodást jelenti majd az egész Alapítvány számára. ***
Amint az előzőekből is látható, a gazdasági válság és az ekvivalens működésre való felkészülés az idén is sok új feladat elé állít bennünket. Lehet, hogy a feladatok újak, de a helyzet az Alapítvány számára nem új, hiszen eddig is évről-évre szinte járatlan úton, mindig újabb-újabb célokat kellett elérni. Gondoljunk csak arra, hogy az országban előzmény nélkül, elsőként kezdte a garancianyújtást, vagy gondoljunk a vidékfejlesztéssel kapcsolatos kezességvállalás kialakítására, vagy a pénzügyi vállalkozás státusz megszerzésére. Bizonyára a folyamatos megújulás követelményének is része van abban, hogy 1991 óta sikeresen tevékenykedik az Alapítvány. Az élet bebizonyította, hogy a siker titka nem az alkalmi látványos attrakció, hanem a mindennapi, szívós kitartó munka. Egyszerűbben fogalmazva: tettük a dolgunkat. A jövőt illetően is ez a vezérelvünk. Budapest, 2009. május 14.
dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató
