Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2010. április
Kiemelt kockázati tényezők és kockázatcsökkentő lépések I.
Magas nettó külső adósság, magas hitel/betét mutató a bankrendszerben, jelentős háztartási devizahitel-állomány továbbra is a sérülékenység legfontosabb forrásai •
Kockázatcsökkentő lépések: MNB kezdeményezésére létrejött a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet
II. A bankok prociklikus viselkedése, azaz a kínálati korlátok fennmaradása a vállalati hitelezésben hátráltatja a gazdaság fellendülését •
Kockázatcsökkentő lépések: a vállalati hitelezésben az állami garanciaprogramok és kamattámogatási rendszer fejlesztése
I. Magas külső adósságállomány
A recessziót kísérő reálgazdasági alkalmazkodás eredményeként javul hazánk külső finanszírozási képessége (A külső egyensúlyi pozíció és az egyes szektorok nettó finanszírozási képessége (GDP-arányos értékek)) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Becslés Előrejelzés A. Folyó fizetési mérleg egyenlege -8,0 -8,3 -7,2 -7,5 -6,8 -7,2 0,4 -0,4 -0,4 B. Tőkemérleg egyenlege 0,0 0,1 0,7 0,7 0,7 1,0 1,4 2,0 2,4 C Külső finanszírozási képesség, "felülről" (=A+B) -8,0 -8,2 -6,5 -6,8 -6,1 -6,2 1,8 1,6 2,0 I. Kibővített államháztartás* -8,3 -8,3 -9,4 -9,5 -5,8 -3,8 -4,7 -5,2 -4,5 II. Háztartások 0,1 2,3 4,3 3,3 1,5 1,2 3,3 4,5 4,1 III. Vállalatok és "hiba" (=C-I.-II.) 0,2 -2,2 -1,4 -0,5 -1,8 -3,7 3,2 2,4 2,4 Megjegyzés: A kibővített államháztartás az állami költségvetésen kívül tartalmazza az önkormányzatokat, a kvázi fiskális feladatokat ellátó intézményeket (MÁV, BKV), az MNB-t és az állam által kezdeményezett és irányított, ugyanakkor formálisan ún. PPP-konstrukcióban végrehajtott beruházásokat végző intézményeket. Az államháztartás finanszírozási igényére adott előrejelzés nem számol a stabilitási és kamatkockázati tartalékokkal. Forrás: MNB.
80
Görögország Portugália Spanyolország Új Zéland Magyarország Lettország Ausztrália USA Svédország Dánia Észtország Horvátország Olaszország Litvánia Szlovénia Franciaország Ausztria Hollandia Kanada Lengyelország Törökország Egyesült Királyság Románia Bulgária Szlovákia Finnország Mexikó Brazília Ukrajna Chile Norvégia Csehország Belgium Németország Izrael Argentína Ciprus Japán
A nettó külföldi adósság lassan csökken, nemzetközi összehasonlításban szintje továbbra is kiugró (GDP-arányos nettó külső adósság, 2008)
%
60
40
20
0
-20
-40
-60
-80
-100
Forrás: IFS, Eurostat.
A bankrendszer hitel/betét mutatója csökken, szintje nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig magas (Hitel/betét mutatók nemzetközi összehasonlításban) 300
% Eurozóna
Kelet-közép európai EU tagállamok
250
200
150
100
50
2007. dec.
2008. dec.
CZ
SK
PL
RO
BG
HU
SI
LT
EE
LV
KKE
BE
DE
AT
NL
FR
IT
Eurozóna
0
2009. dec.
Forrás: EKB, MNB.
A háztartásoknál az új kibocsátásban nőtt a forinthitelek aránya, de az állományon belül magas a devizahitelek súlya… (Az új hitelszerződések, a nettó hitelfelvétel és a teljes banki hitelállomány denominációs összetétele)
2009.nov.
2009.szept.
2009.júl.
2009.máj.
2009.márc.
2009.jan.
2008.nov.
2008.szept.
2008.júl.
2008.máj.
2008.márc.
0 2008.jan.
0
HUF CHF EUR JPY Az összes új hitelzerződésen belül a forint aránya (jobb tengely) Az új jelzáloghitel szerződéseken belül a forint aránya (jobb tengely)
5 000
25
4 000
20
3 000
15
2 000
10
1 000
5
0
0
HUF CHF EUR JPY Forinthitelek részaránya (jobb tengely)
Forrás: MNB.
2009.nov.
15
30
2009.szept.
50
6 000
2009.júl.
30
35
2009.máj.
100
7 000
2009.márc.
45
40
2009.jan.
150
45
8 000
2008.nov.
60
%
Állomány
Mrd Ft
2008.szept.
200
9 000
2008.júl.
75
2008.máj.
%
2008.márc.
Új szerződések
Mrd Ft
2008.jan.
250
…amit csak lassan lehet „kinőni” (Szimuláció a háztartások deviza hitelállományának változására, valamint az új forint jelzáloghitelek kamatfelára a fennálló devizahitelekhez képest) 7 000
Szimuláció a devizahitel állomány alakulására
Mrd Ft
Mrd Ft
A már meglévő svájci frank jelzáloghitelek és az új forint hitelek THM eltérése (2009.december)
%
%
7 000
14
6 000
6 000
12
5 000
5 000
10
4 000
4 000
8
8
3 000
3 000
6
6
2 000
2 000
4
4
1 000
1 000
2
2
0
0
14 12
3,48
10
3,59
2011. IV. n.év
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2010. IV. n.év
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
0
Deviza hitelállomány leépülése új devizahitel folyósítása nélkül
0 Lakáshitel
Szabad felhasználású jelzáloghitel
Átlagos induló svájci frank jelzáloghitel THM A kamatokban bekövetkezett változás 2008. szept-2009.dec Új forint jelzáloghitel THM felára a meglévő CHF hitelekhez képest
Megjegyzés: A szimuláció során azt feltételeztük, hogy nincs új deviza-hitelfolyósítás. Forrás: MNB.
A hazai háztartások magas kamatokkal szembesülnek (Az új kibocsátású háztartási lakáshitelek kamata nemzetközi összehasonlításban ) Hazai deviza
%
%
Euróban denominált
%
%
3
3
CZ BG
RO LT
PL HU
SK
BG LV
PL RO
EE HU
2009.dec.
2
2009.szept.
2
2009.jún.
4
2009.márc.
4
2008.dec.
4
2008.szept.
4
2008.jún.
5
2008.márc.
5
2007.dec.
6
2007.szept.
6
2007.jún.
6
2007.márc.
6
2009.dec.
8
2009.szept.
8
2009.jún.
7
2009.márc.
7
2008.dec.
10
2008.szept.
10
2008.jún.
8
2008.márc.
8
2007.dec.
12
2007.szept.
12
2007.jún.
9
2007.márc.
14
14
LT
Forrás: Nemzeti jegybankok statisztikái.
9
A nem ár jellegű feltételek is szigorúak, de emiatt egészségesebb szerkezetű lehet a lakossági hitelezés (A háztartások hitelfeltételeinek alakulása) 100
%
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
Lakáshitelek
2010.I. félév (e.)
2009.IV.n.év
2009.III.n.év
2009.II.n.év
2009.I.n.év
2008.II.félév
2008.I.félév
2007.II.félév
2007.I.félév
-100 2006.II.félév
-100 2006.I.félév
-80 2005.II.félév
-80 2005.I.félév
-60
2004.II.félév
-60
2004.I.félév
-40
2003.II.félév
-40
2003.I.félév
-20
2002.II.félév
-20
Fogyasztási hitelek
Megjegyzés: A szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége. Forrás: MNB.
II. Prociklikus bankrendszeri viselkedés
Nettó flow belföldi hitelek Nettó flow, külföldről felvett hitelek
2009. IV. n. év
Mrd Ft
2009. III. n. év
2009. II. n. év
2009. I. n. év
2008. IV. n. év
2008. III. n. év
2008. II. n. év
2008. I. n. év
2007. IV. n. év
2007. III. n. év
2007. II. n. év
2007. I. n. év
2006. IV. n. év
2006. III. n. év
2006. II. n. év
2006. I. n. év
2005. IV. n. év
2005. III. n. év
2005. II. n. év
2005. I. n. év
A vállalatok hitelállománya számottevően csökken (A vállalatok nettó hitelfelvétele) Mrd Ft
800 800
600 600
400 400
200 200
0 0
-200 -200
-400 -400
-600 -600
-800 -800
Összes hitel
Forrás: MNB.
A visszaesés nemzetközi összehasonlításban is jelentős (A vállalati belföldi hitelállomány a KKE régióban, 2008. dec. =100) 102
%
%
100
102
100
BG
PL
CZ
EE
LV
LT
2009.okt.
2009.júl.
2009.ápr. SK
RO
2009.dec.
90
2009.nov.
90
2009.szept.
92
2009.aug.
92
2009.jún.
94
2009.máj.
94
2009.márc.
96
2009.febr.
96
2009.jan.
98
2008.dec.
98
HU
(Vállalati hitelezés visszaesése 2009 decemberében különböző bázisok esetén) BG
PL
SK
CZ
EE
LV
LT
RO
HU
2008 okt =100
96,4
96
95,5
91,2
94,1
92,7
90,3
95,4
90,7
2008 dec =100
96,3
95,9
96,7
92,2
95,1
92,9
90,6
98,4
92,7
Forrás: Nemzeti jegybankok statisztikái.
A hazai deviza alapú vállalati hitelkamat Magyarországon az egyik legmagasabb, míg az euro alapú hitelkamat az egyik legalacsonyabb a régióban (Az új kibocsátású vállalati hitelek kamata nemzetközi összehasonlításban) Hazai deviza
%
%
Euróban denominált
%
%
4
4
4
1
1
3
3
CZ
PL
RO
SK
HU
BG LV
PL RO
EE HU
2009.dec.
4
2009.szept.
5
2009.jún.
5
2009.márc.
7
2008.dec.
7
2008.szept.
6
2008.jún.
6
2008.márc.
10
2007.dec.
10
2007.szept.
7
2007.jún.
7
2007.márc.
13
2009.dec.
13
2009.szept.
8
2009.jún.
8
2009.márc.
16
2008.dec.
16
2008.szept.
9
2008.jún.
9
2008.márc.
19
2007.dec.
19
2007.szept.
10
2007.jún.
22
2007.márc.
22
LT
Forrás: Nemzeti jegybankok statisztikái.
10
Romlik az ügyfelek hitelképessége, de csökken a bankok kockázatvállalási hajlandósága is
Hitelkérelmek relatív gyakorisága
(Az új hitelkérelmek kockázat szerinti eloszlásának vizuális bemutatása)
"Cut-off" pont
Bedőlés valószínűsége (PD) minősítés alapján (scoring szerint)
Forrás: Michel Crouhy, Dan Galai, Rober Mark (2006): The essential of risk management, McGraw-Hill.
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok
Forrás: MNB. Kis és mikrovállalatok
2010.I. félév (e.)
2009. III. n. év
2009. I. n. év
2008.I. félév
2007.I. félév
2006.I. félév
2005.I. félév
2004.I. félév
2003.I. félév
2010.I. félév (e.)
2009. III. n. év
2009. I. n. év
2008.I. félév
2007.I. félév
2006.I. félév
2005.I. félév
2004.I. félév
2003.I. félév
2010.I. félév (e.)
2009. III. n. év
2009. I. n. év
2008.I. félév
2007.I. félév
2006.I. félév
2009. IV. n. év
2009. II. n. év
2008.II. félév
2007.II. félév
2006.II. félév
2005.II. félév
2004.II. félév
2003.II. félév
SZIGORÍTÁS 100
2002.II. félév
ENYHÍTÉS
Az alacsony euro alapú kamatok csak a jó hitelképességű vállalatok számára érhetők el (A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek feltételeinek alakulása a bankszektorban) %
80
60
40
20
0
-20
-40
-60
-80
-100
Üzleti célú ingatlanhitelek
Megjegyzés: A szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége.
III. A bankok stressztűrő-képessége megfelelő
A bankrendszer likviditási többlete stressz helyzetben is elégséges, de devizahiány felléphet (A stressz utáni likviditási többlet a mérlegfőösszeg arányában)
Maximum 7 nagybank átlaga Minimum
2009.dec.
2009.nov.
-25 2009.okt.
-25
2009.szept.
-20 2009.aug.
-20
2009.júl.
-15
2009.jún.
-15
2009.máj.
-10
2009.ápr.
-10
2009.dec.
-5
2009.nov.
-5
2009.okt.
0
2009.szept.
0
2009.aug.
5
2009.júl.
5
2009.jún.
10
2009.máj.
10
2009.ápr.
15
2009.márc.
15
2009.febr.
20
2009.jan.
20
2009.márc.
25
Stressz utáni likviditási többlet devizális bontásban
%
2009.febr.
%
2009.jan.
25
Stressz utáni ikviditási többlet a hét nagybanknál
HUF likviditási többlet Teljes likviditási többlet Devizalikviditási többlet
Forrás: MNB.
A hitelportfolió minősége romlott mind a vállalatok… (A hitelintézetek vállalati portfóliójának fontosabb minőségi mutatói és azok intézmények közti szórása) 12
%
%
%
12
18
2
2
3
0
0 2011. szept.
6
2011. márc.
4
2010. szept.
4
2010. márc.
9
2009. szept.
6
2009. márc.
6
2008. szept.
12
2008. márc.
8
2007. szept.
8
2007. márc.
15
2006. szept.
10
2006. márc.
10
0 30-90 napon túl lejárt hitelek
90 napon túl lejárt hitelek
30-90 napon túl lejárt hitelek
90 napon túl lejárt hitelek
Értékvesztés eredményrontó hatása az állományhoz -éves görgetett
Vállalati csődráta
Értékvesztés eredményrontó hatása az állományhoz -éves görgetett
Forrás: MNB.
… mind a háztartások esetében (A hitelintézetek háztartási portfóliójának fontosabb minőségi mutatói és azok intézmények közti szórása) 15
%
%
%
15
20
0
0
0
2011. szept.
4
2011. márc.
3
2010. szept.
3
2010. márc.
8
2009. szept.
6
2009. márc.
6
2008. szept.
12
2008. márc.
9
2007. szept.
9
2007. márc.
16
2006. szept.
12
2006. márc.
12
30-90 napon túl lejárt hitelek
90 napon túl lejárt hitelek
30-90 napon túl lejárt hitelek
90 napon túl lejárt hitelek
Értékvesztés eredményrontó hatása az állományhoz -éves görgetett
Munkanélküliségi ráta
Értékvesztés eredményrontó hatása az állományhoz -éves görgetett
Forrás: MNB.
Jelentősen növekszik az átstrukturálások aránya, de nem minden ügyfél fizetőképessége helyreállítható (Az átstrukturálások után visszaesők bankok közötti megoszlása, illetve az
átstrukturálások teljes hitelállományon belüli arányának alakulása a háztartásoknál) 80
%
Késedelembe esők aránya az átstrukturált hitelállományon belül
Az átstrukturált hitelek aránya az adott hitelállományon belül
%
4,0
2,0
30
1,5
20
1,0
10
0,5
0
0,0 0-10%
10-20%
20-30%
Lakáscélú Szabadfelhasználású jelzáloghitel Gépjárműfinanszírozási hitel
30% Felett
Teljes
Jelzálog hitelek
Kombinált hitelek
Egyéb hitelek
2009. nov.
40
2009. okt.
2,5
2009. szept.
50
2009. aug.
3,0
2009. júl.
60
2009. jún.
3,5
2008. dec.
70
Forrás: MNB.
A bankrendszer képes volt elnyelni a hitelezési veszteségeket, és magas eredményt mutatott fel (A bankrendszeri ROE , annak bankok közötti szórása és eloszlása a mérlegfőösszeg arányában) ROE és szórása
ROE eloszlása mérlegfőösszeg alapon
%
%
40
45
35
35
40
40
30
30
35
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0
25
25
20
20
15
15 10
5
5
2006.jan. 2006.márc. 2006.máj. 2006.júl. 2006.szept. 2006.nov. 2007.jan. 2007.márc. 2007.máj. 2007.júl. 2007.szept. 2007.nov. 2008.jan. 2008.márc. 2008.máj. 2008.júl. 2008.szept. 2008.nov. 2009.jan. 2009.márc. 2009.máj. 2009.júl. 2009.szept. 2009.nov.
10
ROE
ROE szórása
<-15 % -15-10 % -10-5 % -5-0 % 0-5 % 5-10 % 10-15 % 15-20 % 20-25 % 25-30 % 20-35 % 35-40 % 40-45 % 45-50 % >50 %
40
%
%
2008. dec
2009. dec
Forrás: MNB.
45
-0,5
-1 -1
-1,5 -1,5
-2 -2
ROE
Forrás: MNB, nemzeti jegybankok.
CZ (2009.III.n.év)
-0,5
BG (2009.IV.n.év)
0
HU (2009.IV.n.év)
0
EE (2009.I.n.év)
0,5
%
PL (2009.III.n.év)
0,5
SK (2009.III.n.év)
1
RO (2009.III.n.év)
1 1,5 30
LT (2009.II.n.év)
%
LV (2009.I.n.év)
ROA
CZ (2009.III.n.év)
BG (2009.IV.n.év)
HU (2009.IV.n.év)
EE (2009.I.n.év)
%
PL (2009.III.n.év)
SK (2009.III.n.év)
RO (2009.III.n.év)
LT (2009.I.n.év)
1,5
LV (2009.II.n.év)
A hazai bankrendszer jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas (A hazai bankrendszer jövedelmezőségi helyzete regionális összehasonlításban) % 30
25 25
20 20
15 15
10 10
5 5
0 0
-5 -5
-10 -10
-15 -15
-20 -20
-25 -25
A tőkemegfelelés a magas eredmény, az RWA csökkenés és az anyabanki tőkeemelések miatt tovább javult (A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 2008-2009-es alakulása és a változásának összetevői) A TMM változásának összetevői
Tőkemegfelelési mutató (TMM) 13,5
% 2,5
%
%
2,5
13,0
2,0
2,0
12,5
1,5
1,5
1,0
1,0
0,5
0,5
0,0
0,0
-0,5
-0,5
-1,0
-1,0
12,0
11,5 11,0 10,5
Eredménytartalék növekedés (évközben auditált eredménnyel együtt)
Jegyzett tőke emelkedés
10,0 2008. dec
2009. dec
RWA csökkenés
Egyéb Növekedés (2009-2008)
Forrás: MNB.
A bankrendszer pótlólagos tőkeigénye az alappályán elhanyagolható, míg a stresszpályán kezelhető mértékű (Pótlólagos tőkeigény a bankrendszerben az alap-, illetve a stresszpálya mentén) 50
Mrd Ft
Mrd Ft
50
45
45
40
40
35
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 Bank
Pénzügyi vállalkozással konszolidáltan
PV-kel és külföldi leánybankokkal konszolidáltan
Bank
Pénzügyi vállalkozással konszolidáltan
2 010
PV-kel és külföldi leánybankokkal konszolidáltan
2 011 Alappálya
Stresszpálya
Megjegyzés: A pótlólagos tőkeigény egyedi banki igények összegeként lett meghatározva. A 2011-re vonatkozó adat tartalmazza a 2010-es tőkeemelési szükségletet is. Forrás: MNB.
IV. Piac várakozások
A hazai bankok várakozásai Mutatószámok
A bankrendszer 2009. év végén
Előrejelzés banki tervszámok alapján 2010-re vonatkozóan
2,2%
0,9%
0,1% -7,1% -20,1%
0,9% 6,4% -8,3%
6,0% -1,7% -18,1%
3,5% 6,3% 4,8%
-17 százalékpont
-1,8 százalékpont
7,2% 10,1% 6,2%
8,7% 10,5% 7,4%
2,5% 2,5% 1,6%
2,6% 2,1% 1,6%
306 Mrd forint 0,97% 13,0%
334 Mrd forint 1,05% 12,5%
-6,8% 12,9%
1,5% 13,5%
I. Mérleg alakulás 1. Mérlegfőösszeg növekedése (év/év százalékban kifejezve) 2. Hitelezésre vonatkozó növekedési célok (év/év százalékban) a. Háztartási hitelezés b. Nem pénzügyi vállalatok c. Pénzügyi vállalatok 3. Betétgyűjtésre vonatkozó növekedési célok (év/év százalékban) a. Lakossági szegmens b. Nem pénzügyi vállalatok c. Pénzügyi vállalatok 4. Hitel/betét arány (év/év százalékpontos különbség)
II. Portfólióminőség 1. Nem teljesítő hitelek aránya (%) a. Lakossági hitelek b. Nem pénzügyi vállalatok c. Összes hitel 2. Újonnan jelentkező nettó értékvesztésképzési igény változása 2009hez képest (állományra vetítve százalékban) a. Lakossági hitelek b. Nem pénzügyi vállalatok c. Összes hitel
III. Jövedelmezőség Adózás előtti eredmény (Mrd forint) ROA (%) (adózás előtti) ROE (%) (adózás előtti)
IV. Tőkehelyzet Kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg növekedése (év/év százalékban) Tőkemegfelelési mutató
Forrás: MNB Piactudás felmérése.
Kevésbé kiemelt kockázatok
→
Gazdasági visszaesés A forint árfolyamának kedvezőtlen változása
3,5 3,0
Ügyfelek visszafizetési hajlandóságának romlása
→
2,5
Az egyes kockázati tényezők említésének aránya relatív piaci részesedéssel súlyozva
Kiemelt kockázatok
Kiemelt kockázatok
4,0
2,0
Eszközárak esése
1,5
Hazai országkockázat növekedése Piaci turbulenciák, volatilitás erősödése
1,0 0,5
Betétesi bizalom csökkenése
Kevésbé kiemelt kockázatok
Bankjuk szempontjából leginkább kihívást jelentő kockázatok
Piactudás felmérés eredményei a 2010-es évre jellemző kockázatokról
0,0 0,0
0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 Hazai bankszektort fenyegető kulcskockázatok
Gazdasági visszaesés Eszközárak esése A forint árfolyamának kedvezőtlen változása Ügyfelek visszafizetési hajlandóságának romlása Külső és belső tőkeakkumulációs korlátok Külföldi források elapadása Anyabanki viselkedés megváltozása Swappiaci nehézségek Hazai monetáris politikai eszköztár potenciális változása Betétesi bizalom csökkenése Piaci turbulenciák, volatilitás erősödése Hazai országkockázat növekedése Európai Központi Bank monetáris politikai és eurozóna tagállamok fiskális politikai eszköztárának változása ("kivonulási stratégiák") Közép-kelet európai régión belüli fertőzési kockázatok Munkanélküliség Gazdaságpolitika bizonytalanságai
Hazai bankszektort fenyegető kulcskockázatok 92 28
Bankjuk szempontjából leginkább kihívást jelentő kockázatok 92 57
87
87
99
100
12
12
16 1 1
1 12 1
0
0
8 44 53
7 33 53
26
11
11
13
11 10
11 10
4,0
Forrás: MNB Piactudás felmérése.
Kérdések és válaszok!
