1
l
JELENTÉS a Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációjának ellenörzéséről
!996. február
289.
•.
A vizsgálat végrehajtásáért felelős: az ÁSZ IV. Vagyonellenőrzési Igazgatósága dr. Kovács Arpád
Az
ellenőrzést
vezette:
Krucsai Balázs
Az
ellenőrzést
igazgató
osztályvezető főtanácsos
végezték:
IV. Vagyonellenörzé.\i Igazgatóság részéréil Bank Lajos lstván).fv Lónínt Karsainé Dömsödi Éva Kiss lstv!Ímzé Palló.1· Gríhomé
.";zrilnvevii tanácsos szúmvevö tanácsos számvevő tanácsos SZCÍIJ1Vev(J tanácsos szdmvcvö tanácsos
V. Önkormányzati és Területi Ellenözési Igazgatóság részéről: dr. Magyar György
dr. Spi/cik Antal
szdmvevö SZIÍ/7/vev{J tanácsos
T A R T A L O MJ E G Y Z É K oldal l
I .
BEVEZETÉS
II.
Összefoglaló megállapítások, következtetések,
4
javaslatok
13
III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
t. A tájhelyreállítás 1. l. Az
előkészítése
előkészítésszervezeti
13
és 13
személyi feltételei 1.2. Az
előkészítés
társadalmi-politikai 14
háttere 1.3. A rehabilitációs program kidolgozásának szakmai megalapozása
16
1.4. A rehabilitációs program koncepciójának kidolgozása és elfogadása
18
1.5. A tájrehabilitáció pénzügyi fedezetének biztosítása
22
2. A rehabilitációs program megvalósítása
2. l. A beruházás megvalósítását kiválasztása, a megkötött
végző
szervezetek
szerződések
főbb
24
jellemzői
2. l. l. A lebonyolító szervezet kiválasztása 2. 1.2. A
24
kivitelező
25
szervezet kiválasztása.
Előminősítés
26
2. 1.3. Ajánlattételi felhívás
27
2. 1.4. Az ajánlatok elbírálása
29
2. 1.5. A pályázati döntés megalapozottságát gyengítő
körülmények
31
- 2 -
2. l.G. A 2.2.
Az
kivitelezői
ellenőrzött
szerződések
időszak
értékelése
35
végéig
(1995. szeptember 30-ig) elvégzett rehabilitációs munkák
38
2.2. l. A kiviteli tervek elkészítése
38
2.2.2. Az eddig elvégzett munkák értéke és
fő
jellemzöi
39
2.2.3.
Az elvégzett munkák ellenörzése
41
2.2.4.
Pótmunkák és
43
szerződésmódositások
3. A rehabilitációs program finanszírozása,
a
beruházási teljesitések elszámolása, el 3. l.
lenőrzése
és kifizetése
A program finanszírozása
44
44
3.2. A beruházási teljesitések elszámolása, ellenörzése és kifizetése
48
4. A beruházással kapcsolatos tulajdonviszonyok
rendezésének helyzete
50
4. l. A tulajdonviszonyok rendezésének általános problémái 4.2.
50
Az elkészült létesítmények tulajdonviszonyai
53
5. Az érintett önkormányzatok tájrehabilitációhoz kapcsolódó tevékenysége 5. l.
56
Az önkormányzatok tevékenysége a tájhelyreállitás programjának és heruházásainak elökészitése során
5.2.
58
Az önkormányzatoknak a tájrehabilitáció megvalósításához kapcsolódó tevékenysége
GO
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-25-18/1995-96. Témaszám: 297
JELENTÉS
a Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációjának ellenőrzéséről
l.
B E V E Z E T É S
Az Állami Számvevőszék ellenéírzéseivel végig kisérte az múlt években a Béís-Nagyrnarosi tését
követően
Vizlépcsőrendszer
a létesítmények
további
el-
felfüggesz-
sorsát
meghatározó
kormányintézkedéseket, a ráfordított pénzeszközök elszámolását. Történetileg feldolgozta a
vízlépcsőrendszer
és döntési folyamatának eseményeit. A
jelentések
tervezési nyilváno-
sak, kivéve a történeti feldolgozást, amelynek során az
ÁSZ
olyan adatokat is felhasznált, amelyek titkos minéísitését ma is indokoltnak tartja a kormányzat. Jelen vizsgálati jelentés a Béís-Nagymarosi Vízlépcséírendszer problémakörének újabb elemét
a
Visegrád-Nagymarosi
tájrehabilitációjának eléíkészítését és
térség
megvalósulását
dol-
Az építkezés 1989. évi felfüggesztése, majd a rendszer
meg-
gozza fel.
valósitásáról és üzemeltetéséról 1977-ben aláírt szerződés
-24/1989.
felmondása óta az
Országgyűlés
(XI.lO.), 26/1991.
(IV.
több
nemzetközi
határozatában
23.), 28/1991.
- 2 -
(IV.30-) - foglalkozott az építkezés által okozott természeti kárnk helyreállításának, a sérült tájak
rehabilitációjá-
nak felaclataival. Határozataiban elsödleges
követelményként
jelölte meg: - az érintett térségek
Ökológiai
természeti
értékeinek
helyreal l ítását, mindenekelött az ivóvízkészletek megörzését. -az árvtz elleni védekezést, - a térség természeti viszonyaihoz igazodó hajózás kialakítását. Felkérte a Kormányt, hogy az érintett területek komplex gionális fejlesztési koncepcióját és rendezési helyi i'lllkormányzatok részvételével -
tervét
rea
e követelmények alapul
vételével határozza meg. A Kormány m<ír 1991. márciusában döntött a nagymarosi felszámolásáról
és
az
eredeti
hajóút
körgát
helyreállitásáról
(3129/1901. sz. Knrm.h.). A helyreállítási program l. ütemének részleteit, a Nagymaros-Visegrád térség rehabilitációjának végleges programját a 346411992. tározat hagyta jövá. Ez
a
(X.
l.) sz.
folyómederben
a
kormányha-
beavatkozással
közvetlenúl érintett 1694,0 - 1697,0 folyamkilóméter közötti szakaszt, a partokon ennél valamivel konstrukcióját
jelenti.
Ennek
tágabb
keretében
környezet
re-
elbontják
az
1988-80-hen épített körtöltést és megszüntetik az ideiglenes medret, kialakítják a hajóutat,elvégzik a parti
helyreálli-
tási és árvízvédelmi munkákat, megépítik az elkezdett közmüveket és egyéb létesítményeket, érint(i ll-es és (l.
sz.
korszerűsítik
a
területet
!2-es számú föközlekedési utakat, stb.
me l l ék l e t).
A kiemeit
jelentöségű
kormányzati beruházás
és finanszírozásának forrásairól 1993.
fóbb
adatairól
májusában
született
- 3 -
végleges döntés (2011/1993. (HT.8.) Korm.hat. ). E beruházás
8.660
költségelőirányzata
millió
szerint
forint,
költségvetési juttatásból, egyes elkülönített állami lapok hozzájárulásából és vállalkozói
a
amit pénza-
hitelfelvételből
kell
finanszírozni. A vállalkozó által a Kormány kezességvállalásamellett
felveendő
hitel visszafizetési terheivel együtt a
beruházás teljes költsége folyóáron számítva forint.
fejezési ideje 1996. Az
időpontja
A munkálatok kezdési
ellenőrzés
célja
11.799
1993. október l., be-
IV. negyedév. annak megállapítása, hogy a szakmai
társadalmi vitákban kialakított és a Kormány
által
gyott rehabilitációs program összhangban van-e az lés határozataival, alátámasztja-e a beruházás rányzatainak indokoltságát. A törvényes lelően,
millió
az elvégzett
és
jóváha-
Országgyű
költségelői
előírásoknak
megfe-
összhangban
törté-
teljesítményekkel
nik-e a beruházásra jóváhagyott pénzeszközök
felhasználása.
Az érintett önkormányzatok tevékenysége hogyan segíti a tájrehabilitáció sikeres végrehajtását. Az
ellenőrök
számára módszertanilag a legnagyobb gondot
nak megitélése okozta, hogy a rehabilitációs program kítása és jóváhagyása szággyűlés
mények,
során
hogyan
érvényesültek
által általános jelleggel meghatározott
an-
kialaaz
Or-
követel-
illetve célok.
A rendkivül összetett, számos szakterületet (vízgazdálkodás, hajózás, természet- és környezetvédelem, stb. )
érintő
ellenőrök szággyűlés
feladat megoldásának szakmai
ba
által
kitűzött
nyomon. Ezért
jöhető
értékelésére
az
nem vállalkozhattak. Abból indultak ki,hogy az Orátfogó célok (követelmények)
érése egzakt kritériumok hiányában csak vethető
területfejlesztés,
elsősorban
alternatívák közül a
formáló munkálatok és viták
tendenciájában
elkö-
azt vizsgálták, hogy aszó-
legcélravezetőbb
megfelelően
megoldásokat
széles és
kompetens
- 4 -
szakma i kiiriikben (intézményekben) folytak-e, és azok eredményei beépültek-e a Kormány által jóváhagyott vélelmezhető,
ez megtiirtént, akkor okkal ció az
által
Országgyűlés
programba.
hogy a
meghatározott
Ha
rehabilitá-
követelményekkel
összhanghan valósul meg. A vizsgálatha bevont szervek: KHVM Dunai Rehabilitációs Iroda (beruházó), Nagymaros, Vác,Visegrád mányzat polgármesteri
hivatala.
A
és
Zebegény
önkor-
Vagyonkezelő
Kincstári
Szerveze t né l tájékozódás történt. Vizsgált idöszak:
A helyszini vizsgálat: 1995.okt<>her 27-én
l-től
1991. május
1995. szeptember 30-ig.
1995. augusztus
fejeződött
28-án
kezdődött
és
be.
A vizsgálat megállapításai a rehabilitációs program elő készítésének és jóváhagyásának, a beruházások megvalósításának dokumentumaira,a kormányzatok
felelős
képviselőivel
személyekkel és az érintett ön-
folytatott interjúkra és a
hely-
színi szemlék tapasztalataira támaszkodnak.
II.
Összefoglaló megállapítások, következtetések,
l.) A B<í.-;-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer
javaslatok
építkezéseivel
ér in-
tett területek helyreállítása-a szakmai
előkészítéssel
kapcsolatos politikai
jellegű
finanszírozási
nehézségek miatt
viszonylag
szakmai
előkészítést
viták
nehezítette,
és
nehézkesen hogy
a
indult.
vízügyi
A és
- 5 -
egyéb szakmai szervek
iránti
politikai
bizalmatlanság
tovább é l t. A pol i t i kai i ndí ttatású "szakmai v i ták" és a hatásukra végrehajtott szervezeti intézkedések (pl. kormánybiztosí intézmény megszüntetése) nagyfokú lanságat vittek a szakmai ges
előkészítő
bizonyta-
munkába. A
szüksé-
döntések elhúzódtak. Az elvi vizjogi engedély
ülvizsgálata és nem
jelentős
fel-
tartalmi módositása kereken
l évet vett igénybe. A rehabilitáció finanszírozását szolgáló felvételére irányuló tárgyalások
sem
kormányhitelek
jártak
sikerrel,
más megoldásokat kellett keresni. Mindezek következményeként a helyreállítási munkák kezdésére
az
Országgyűlés
döntéseinek
végrehajtására
hozott 3129/1991. sz. kormányhatározatban megjelölt táridőhöz
megha-
képest több mint egy éves késéssel került sor.
A késés következtében bizonyíthatóan 100-150 millió forint
nagyságrendű
a
költségvetésnek
többletkiadása volt a
továbbtartó állagmegóvás és az ideiglenes meder hajóforgalmának vontatási költsége miatt. Nem ek azok a bizonyára
jelentős
számszerűsíthető
pénzügyi kihatások, amelyek
a késés miatt bekövetkezett ökológiai terhelésnövekedés, a turisztikai bevételkiesés stb. következményei.
2.) A tájhelyreállítás koncepciójának kialakítása a témában országos hírnévvel bíró kutató intézetek és tervező szervek (VITUKI, VIZITERV, TÉRTERV Kft) bevonásával, az általuk kidolgozott javaslatok kompetens szakmai összetételű bíráló bizottságban elvégzett alapos értékelésével, az érintett önkormányzatok és társadalmi szervek véleményének figyelembevételével történt. A vizsgálóknak nincs semmi tárgyi alapjuk kérdésessé tenni, hogy az or-
- 6 -
szággyűlési
határozatokban foglalt
rendelkezésre
álló
pénzügyi
követelményekkel
és
legjobban
lehetőségekkel
harmonizáló koncepció került elfogadásra. A tájhelyreállítás
Kormány
feladatainak programja hangban van, minden előirások
által
jóváhagyott
az elfogadott koncepcióval össz-
területen
kiállta
a
szakhatósági
próbáját. A beruházási alapokmány
kormányhatározat
müszaki
megfelel
a
előírásainak.
A tájrehabilitáció
műszaki,
gazdasági és pénzügyi összerészére átfogó
elő
terjesztést készített, annak megtárgyalása azonban
csak
függeseiról a KHVM
az
Országgyűlés
bizottsági szinten történt meg. 3. ) A j(JVáhagyot t beruházások lebonyolító i fe l ada ta i nak látását és a
kivitelezést
tása a törvényes
végző
szervezetek
előírásoknak megfelelően
e l-
kiválasz-
versenytárgya-
lás keretében történt. A versenytárgyalások
kiírása,
a
tenderdokumentáció összeállítása, a pályázatok kiértékelése es az eredmény kihirdetése megfelelt a elötrásoknak. Jogsértést a pított meg a vizsgálat. A
szerződéskötéseknél szerződésekből
zik néhány olyan feltétel,
jogszabályi sem álla-
azonban
amelyek megléte
nagyobb
ranciát adott volna a költségvetési pénzeszközök rékos
felhasználására, a beruházások
meg va l ,·,si tására. A beruházás i függ(í díjazás nem
teszi
kiíltségek mérséklésében,
határidőre
ráford i tás ok
érdekeltté
a
hiánygatakatörténö
nagyságátó l
lebonyolítót
a
illetve az esetleges többletrá-
fordítások megakadályozásában. A kivitelezöi szerzódések vi:-;zont nem tartalmaznak hulott a munkálatok
kötbérezhető
elvégzésének
késedelme
tetemes többletköltségeket okozhat (pl. von ta tás).
részhatáridöket, esetenként
kényszerű
hajó-
- 7 -
4.) Az
ellenőrzött
elvégzett
időszak
végéig- 1995. szeptember 30-ig-
munkák ráfordításai kereken 4,9 milliárd
fo-
előirányzott
főbb
rint összeget képviselnek. A tervekben feladatok közül
befejeződöft
a nagymarosi körtöltés el-
bontása, a hajózó meder kialakítása, a Duna alatt maros és Visegrád között húzódó rő
közműalagút
Nagy-
és a viznye-
galériák megépítése, valamint a váci szennyvizhálózat
kiépítése. A vizsgálat tapasztalatai szerint a munkavégzésben jelentős csúszások vannak. Legjelentősebb határidőcsúszás a körtöltés mederátvágásának megkezdésénél
volt.
következményeként az új hajózó meder átadása
a
Ennek tavaszi
időszak
helyett csak 1995. szeptemberében valósulhatott meg. A későbbi átadás a kivitelező számára pénzügyi konzekvenciákkal - a
szerződés
hiányosságai miatt -
nem
járt. A munkák elvégzését és annak minőségét a beruházó Dunai Rehabilitációs Iroda ( DRI) és az általa megbizott lebonyolító szervezet rendszeresen
ellenőrzi,
aminőségi
hibákat következetesen kijavittatja, az indokolatlan többletköltség igényeket elutasítja. A DRI a beruházás irányitását összességében nagy körültekintéssel és a jogszabályoknak
megfelelően
végezte.
5.) A beruházások finanszírozását
az Állami Fej lesztési In-
tézet Rt (ÁFI), illetve 1996. január l-től a Magyar lamkincstár végzi.
A teljesítmények
elszámolásának
Álés
kiCizetésének alapját a létesítmények készültségének megfelelően a vállalási összegből kiindulva számított fajlagos költségek képezik. Az elvégzett teljesítményeket felmérésekkel és becslésekkel
állapitják
meg.
Ily
módon történő igazolásuknál a lebonyolító és fővállal kozó képviselőill kivül rendszeresen jelen van az Iroda
- 8 -
és a finanszírozó bank
képviselője
is.
A
számlák
formai. mind tartalmi szempontból megfelelnek
mind
az
e!ö-
irasoknak. Szabálytalan vagy a teljesítménnyel nem
ará-
nyos kifizetéseket a vizsgálat nem tárt fel. A kormányhatározatban nevesített finanszírozási források kiizül
a költségvetési juttatások és a Vízügyi Alap pén-
zeszközeinek megfelelően
igénybevétele az elöirányzott
ütemezésnek
történik. A Környezetvédelmi és
Területfej-
le.-.;ztési Minisztérium a Központ i Környezetvédelmi ból
1005-re
előirányzott
154
millió
forint
Alap-
átadásától
eddig. véleményünk szerint indokolatlanul. elzárkózott. később
A vállalkozói hitelek felvételére a tervezettnél ke r ü l t sor,
ami az állami költségvetés
kamatterhelését
némileg csökkenti. 6.) A tájrehabilitáció által érintett gatlanok és
felépülő
területen
új létesítmények egy
lajdonviszonyai rendezetlenek.
részének
A visegrádi oldalon
egyszerüsitett kisajátítási eljárással gatlanok tulajdonjogának
in-
lévő
tulévő,
megszerzett
in-
ingatlannyilvántartási bejegy-
zésc már négy éve húzódik. A nyilvántartások sok esetben még a kisajátítás elötti állapotot tükrözik.
Ez a hely-
zet mind az önkormányzatoknál, mind a Kincstári kezelej Szervezetnél
nehezíti az ingatlanok
Vagyon-
hasznositá-
sával kapcsolatos feladatok megoldását. Az iinkc1rmányzatok rendezési terveit az
erőmű
építkezések
leál litása utáni megváltozott viszonyok következtében át kellett dolgozni. A feladatot tájrehabilitáció
tervezésével
azonban
nem
egyidőben,
sikerült vele
a
szoros
iisszhangban megoldani. Az új, részletes rendezési tervek kidolgozása és önkormányzati jóváhagyása késik.
Egyedül
a Visegrádi Önkormányzatnál készült el a végleges rende-
- 9 -
zési terv. Ezért nincs semmiféle garancia arra, hogy érintett önkormányzatokkal tájrehabilitációs munkák
egyetértésben később
a
az
végrehajtott kerülő
módosításra
rendezési tervekben foglalt elképzelések miatt nem bizonyulnak feleslegesnek.
(pl. parkosított részen parcellá-
zásokat végeznek, stb.). A kormányhatározattal jóváhagyott beruházások megvalósítása során 37 létesítmény épül meg.
Ezek
tulajdonjogá-
nak (a fenntartási és üzemeltetési feladatok
ellátásai-
nak) rendezésére a témával foglalkozó kormányhatározatok semmilyen eligazítást nem adnak. A létesítmények Iői
keze-
jogainak rendezésére vizsgálatunk kapcsán
dolgoztak
ki koncepeionális tervet, melynek egyeztetése
megkezdő
dött. A végleges rendezést
azonban
akadályozza. Ezek közül
elsősorban
nünk, hogy az érvényben
lévő
több azt
törvényes
évi LXV tv., 1991. évi XXXIII. tv.) mányzatok részére állami
körülmény
kell
megemlíteaz
pedig finanszírozási problémák miatt
üzemeltetési és fenntartási költségek sével hajlandók bizonyos átvenni. A tulajdonosi és a
kezelői
jelentős
egyidejű
létesítményeket
nem
igazgacsak
az
rendezé-
üzemeltetésre
jogok rendezetlensége, az in-
gatlanhasznosítást és a közterületek dályozva,
önkor-
térítésmentesen
adható át. A költségvetési szervek (pl. vízügyi tóságok)
(1990.
előirások
szerint
tulajdon
is
fenntartását
aka-
nemzetgazdasági károkat okozhat.
7.) A tervezett vízlépcsörendszer építésének elmaradása és a tájrehabilitáció végrehajtása tok helyzetére és
az érintett
tevékenységére
önkormányza-
többirányú
befolyást
gyakorol. A lezajlott események mindenekelött
óhatatla-
nul visszavetették a térség fejlödését. Egyes
területe-
ken a fejlesztések elmaradtak, az idegenforgalom megtor-
-
l
o -
patH, stb. A tájrehabi l itáciö során
megvalósuló
strukturális fejlesztések mindezeket
csak
infra-
részben
tolják, mivel a korábbi nagyvonalú igéretek csak
pó-
igére-
tek maradtak. A llelyreállitási munkákat előirt
han
tervező
szervek a
önkormányzati egyeztetési
eleget tettek.
Az önkormányzatok
jogszabály-
kötelezettségüknek
véleményét
kikérték,
é:-.zrevételeik és javaslataik nagyrészét elfogadták. A ki:-.ajátított területek, a
tájrehabilitáció
keretében
megépülö új létesítmények kialakítására és hasznosítására az iinkormányzatok számos javaslatot dolgoztak ki. Tulajdonát adás e:-.
a
azonban részükre mindezideig
korábban
rendezése is
átvett
függőben
területek
nem
történt
tulajdonviszonyainak
van.
JAVASLATOK l. ) a Kormány részére: A pénzügyminiszter, valamint a
közlekedési,
és vízügyi miniszter közös elöterjesztése
hírközlési
alapján
gyalja meg a tájrehabilitációval megvalósított menyekés az ingatlanok tulajdonba adásával,
tár-
létesítüzemelte-
té.:-;ével kapcsolatos feladatokat, s az önkormányzati, l c t\·e áll arnháztartás i
törvényekkel
összhangban
il-
hozzon
határozatot a helyreállitott Visegrád-Nagymarosi táj értékeinek megörzését elösegítö intézkedésekre. rülhetetlenül :-.zággyűlésnél
2.) a
szükséges
törvénymódositásokat
Az az
elkeOr-
kezdeményezze.
Közlekedési,
Hírközlési
és
Vízügyi
Minisztérium
részére: a .. Készitsen a tájrehabilitációtól várt -az OGY rozataiban körvonalazott -
eredmények
hatá-
maradéktalan
-
ll -
biztosítása érdekében, valamint a Pénzügyminisztériummal közösen benyújtandó
kormányelőterjesztés
jára részletes helyszínrajz
mélységű
tervezetet
önkormányzatok és gazdasági társaságok adott, illetve átadandó
cél-
részére
létesítményekről
az át-
és ingatla-
nokról. b., Saját hatáskörébe rendezze a minisztérium sa
alá
tartozó költségvetési
szervek
létesítmények és ingatlanok
kerülő
meltetői
irányítákezelésébe és
kezelői
feladatainak vitás kérdéseit,
üze-
üzemeltetési
költségvonzatát. A költségeket amindenkori éves állami költségvetés minisztériumi
fejezetébe
állítsa
be. c., Intézkedjék, hogy az számú
útalapból
finanszírozott
út Visegrádi Kórház és Dömös kö-
főközlekedési
zötti II. ütemének megépítése a 2011/1993. sz. megfelelően
mányhatározatnak
ll.
1996-ban
Kor-
befejeződjék.
d., Gondoskodjon arról, hogy a tenderdokumentáció megváillető-
sárlásából befolyt - a beruházót minősített
gosnak
felhasználásáról a
összeg jo-
FŐBER
a beruhá-
zás befejezése után tételesen elszámoljon és a maradékot
visszautalja
a
beruházás
ÁFI-nál
vezetett
számlájára. e., Hangsúlyozottan írja da a Dunameder
elő
a Dunai Rehabilitációs Iro-
kialakításának
munkáinál
felmerült
minőségi
kifogások és az eredeti
tervektől
térések
miatt
lezáró
jegyzőkönyvben
a
kivitelezést
kártéritési igényét a
illetve
kivitelezővel
el-
végátvételi
az esetleges mederelfajulásból
szavatossági jogának érvényesítését, eredő
való
eredő ebből
szemben.
-
f ..
Érvényesítse a már
12 -
elhatározott
(201711994.
Korm.
!1.) és további várható tájrehabilitáció megvalósításának
előkészítésénél
a jelen vizsgálat
tapasztala-
tait, különös tekintettel a lebonyolitó szervezettel szemben támasztott követelményekre, anyagi érdekeltségére, valamint a vállalkozói rültekintőbb
versenyeztetés
kö-
végrehajtására.
3.) a Környezetvédelmi
és
Területfejlesztési,
valamint
a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium részére: Állapoeljanak meg, hogy !996-ban a mányllatározatnak előirányzott
megfelelően
2011/1993.
sz.
kor-
a Környezetvédelmi Alapból
forrás teljes egészében a
tájrehabilitáció
hátralevií munkáinak finanszírozására rendelkezésre jon. az állami költségvetés tervezetten felüli
áll-
igénybe-
vételének elkerülése céljából.
4.) a Pénzügyminisztérium, valamint a Közlekedési,
Hírközlési
és Vízügyi Minisztérium részére: a. , Keszítsenek közfis azokról az
előterjesztést
intézkedésekről,
a
amelyek révén
donba adás és az üzemeltetés
feltételei
kerülhetnek az érvényes számviteli, és önkormányzati törvények
Kormány
részére a
tulaj-
összhangba
államháztartási
előírásaival.
jesztés tegyen javaslatot az esetleges
Az
előter
törvénymódo-
sttásokra is. b. , A1 1a pod j anak meg a vá ll a l ko z ó i h i t e l va l ó d i nak meg fe le ló en a h i te l
számvitel i
e l számolásáról,
továbbá az éves állami költségvetésben peltelés módjáról.
cé l j a i-
való
szere-
-
13 -
I I I.
Részletes megállapítások 1.) A tájhelyreállítás
előkészítése
A helyreállítási feladatok kidolgozása már temberében
elkezdődött.
A
készítés folyamatát mind az mi Bizottsága, mind a
szorosan
vett
Országgyűlés
különböző
személyek
műszaki
kérdések
bizottsági
társadalmi
figyelem kísérelőkészítéséért
történő
sa, a szakmai munka politikai befolyásolása. szírozási
nehézségek mellett jórészt
elő
Környezetvédel-
beszámoltatása,
politikai fórumokon
szep-
szakmai
környezetvédő
szervezetek részéről fokozott politikai te. Rendszeressé vált a helyreállitás felelős
1990.
az
vízügyi, megvitatáA
finan-
ebböl
fakadó
többszörös egyeztetési kényszerek vezettek az
előkészítö
munkálatok elhúzódásához. 1.1.) Az
előkészítésszervezeti
és személyi feltételei
A Bös-Nagymarosi vízlépcsörendszer
lezárásával
és
a
természetben okozott károk helyreállításával kapcsolatos feladatokat -az 1071/1989. zatnak
megfelelően
(VI.
15.)
MT
határo-
kinevezett - Kormánybiztos
koordi-
nál ta. A Kormánybiztos munkáját 1990. második fös Dunai
Vízlépcső
Kormánybiztosí
volt hivatva segíteni.
Működési
negyedévétől
Titkárság
feltételei
4
(DVKBT) kezdetben
kialakulatlanok, jórészt szabályozatlanok voltak. Munkatársainak szakmai megosztottsága is zavarta a munkavégzést. A rendszerváJ tás t kiivetöen,
1990.
júniusában
-
14 -
a korábbi kormánybiztost felmentették és néhány
hónap
múlva újat neveztek kl. A szük.séges politikal támogatást az újonnan kinevezett kot·manyblztos sem tudta megszereznl. Végül 1992.
január
l-től
a 201411991.
(H.T.
a
Kormány
ll.) számú hatá-
rozatával a kormánybiztosi Intézményt meg.szüntette. feladatokat és a felelösséget
a
környezetvédelmi
terül ett"ej lesztési mlniszter, dr. Mádl
Ferenc
nélküli mlniszter, valamint a közlekedési,
A és
tárca-
hírközlési
és vízügyi minlszter között felosztotta. Ezzel a
tár-
cák közötti egyeztetési igények növekedtek, a döntések ciiikészítése nehézkesebbé vált. A Ileruházás lezárásának befejezése és a helyreállítási
munkák elvégzésének irányítása a Kiizlekedési,
Hírköz-
lési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) keretében létrehozott Dunai Rehabilitációs Iroda (DRI) feladatát
képe-
zi. 1.2.) Az
előkészítés
társadalmi-politikai háttere
Az elmúlt parlamenti ciklus alatt az Országgyülés Környezetvédelmi Bizottsága 27 alkalommal foglalkozott Nagymaros-V i se g rád i táj rehabilitáció Országgyűlés
kérdése i ve l.
a témában
feleJós kormányzati és
tenni. Ugyanmás
szakmai
szervezetek iránti bizalmatlanságuk továbbra ls maradt.
Az
nevében gyakorol t ellenéirzési feladataik-
nak igyekeztek minél teljesebben eleget akkor
a
fenn-
Jórészt erre vezethetó vissza, hogy gyakran
a
hi7ottság kompetenciájába nem tartozó, speciálls szakmai felkészü Jtséget igénylö vízügyi
műszaki
kérdések-
-
kel
(vízjogi
engedély
15 -
tartalma,
modellkisérletek,
tervpályázati elemek, stb.) is részletesen
foglalkoz-
tak. Így például az elvi vízjogi engedélyről tudomást szerezve a Környezetvédelmi Bizottság egyik képviselö tagja 1991. szeptember 10-én interpellációt nyújtott be az illetékes miniszterhez. Ebben az engedély jogszerűségét vitatva, a kisminta kísérletek késleltetésével, légi felvételek elhagyásával vádolta a DVKBT szakembereit. A KHVM minisztere október 2-án irásban válaszolt, melyet a képviselő és az Országgyűlés nem fogadott el. Az interpellációt a Környezetvédelmi Bizottság november 6-án megtárgyalta aminiszter kiegészítésével együtt, melyet sem a képviselő, sem a Bizottság nem fogadott el. Újabb egyeztetések után végül 1992. február 26-án, csaknem 1/2 év múlva fogadta el a képviselő, a Bizottság és az Országgyűlés a miniszter válaszát. Az ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint többnyire ugyanazon 5-8 képviselő (és személyes szakértőik) szerepeltek a
döntéselőkészítö
vitákban, kétségessé
téve
a szakmai előterjesztők politikai lojalitását, műsza ki-technikai javaslataik megalapozottságát. Ezek a viták gyakran döntés nélkül végződtek, majd a témákat újból napirendre
tűzték.
Mindez nehezítette a szakmai
előkészítést
vek és intézmények munkáját. A
döntések
is lassította, de
a
szokásosnál sához.
hozzájárult
szélesebbkörű
döntési
és elmélyültebb
végző
szer-
meghozatalát javaslatok megalapozá-
-
16 -
1. 3. ) A rehabilitációs program kidolgozásának szakmai
meg-
alapozása A
vizlépcsőrendszer
építésével érintett területek
zül elsúként a Nagymaros-Visegrádi-térség ci
kö-
rehabilitá-
került napirendre. AKormány-a 3129/1991. sz.
hatanJZatában
megvalósítást
legsürgősebb
feladatként a nagymarosi
igénylő
elbontását, a meder és
kőrgát
a parti területek helyreállitását jelölte meg. di.,n Lés t részben a körgát ideiglenes
jellege,
kai-idegenforgalmi
és
a
részben
a
szempontok
Ezt
a
megkerülö
Duna-meder
térség
tájesztéti-
alapján
frekventált
helyzete indokolta. A helyreállítás tényleges
előkészítése
1990.
szepteru-
ber 28-án indult, amikor a DVKBT megrendelte a Nagymamsi
Vizlépcső
környezetének
rehabilitációját
készitú tanulmány elkészítését a VlTUKl-tól. rendelés célja olyan információs
anyag
A
eléímeg-
ősszeállítása
a kiirtöltés elbontásának és a Duna-meder helyreállitási
lehetőségeinek
elvi
vizsgálatához,
Duna-szakasz folyószabályozási do 1gozásá t
mely
hosszabb
koncepciótervének
ki-
is se g í t i.
Az el<íkészítö
tanulmányt 1991. február 28-án
tolta le a VITUKl. A tudományos munka
szálli-
több
évtizedes
k
mértékadó
elméleti és gyakorlati hét fejezetben,
tervező
szakértők
kibéívitve
foglalta
össze a helyreállitás tervezéséhez szükséges
informá-
ciós anyagot.
több melléklettel
bevonásával
A
mederkialakitás
szimulációval modellezték, ta-kisérleteket.
A
numerikus
javasolva a késöbbi kismin-
tanulmányt
tervbirálat<Jn fogadták el.
hatásait 1991.
április
15-én
-
Ugyanebben az
időben
17 -
kezdte meg a térség helyreállítá-
sával kapcsolatos
előkészítő
munkát a VIZITERV Nagyma-
Vízlépcsővel
foglalkozó
tervezőmérnökei
rosi
vel megalakult
TÉRTERV
készült "A nagymarosi
Kft.
1990.
munkaterület című
egyes hatásai a Duna-meder re"
vezetésé-
decemberére
el-
helyreállításának tanulmány,
i Iletve
a helyreállítással kapcsolatos adatszolgáltatás. A folyamatban
lévő
kutatási-tervezési
munkálatokkal
párhuzamosan a DVKBT- a hatályos 3/1982. OVH rendelkezés
előírásait
(III.
műszaki
betartva -
12.) tervek
készítésére jogosító elvi vízjogi engedélyért folyamodott a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz. elsőfokú
Az elvi vízjogi engedélyt az
hatóság
május 28-án adta meg, vízgazdálkodási és delmi
előírásokkal,
környezetvé-
indoklással. Az engedélyezési
járás a vonatkozó rende lk ezések ( 211980. 311982.
1991.
(I. 16. )
(III.12.) OVH) alapján, a BNV-vel
OGY-határozatokra figyelemmel engedély iránti kérelemhez
történt.
előírta
a
elOVH,
kapcsolatos A
létesitési
mozgómedrű
kis-
miuta-vizsgálat elvégzését, a környezeti hatástanulmányon alapuló ökológiai koncepció kidolgozását.
szemléletű
Duna-szabályozási
A szakhatóságok közül a Közép-Dunavölgyi delmi
Felügyelőség
delmi
előírások" előírás
ki. Ezen gyűlési
állásfoglalásában
című rendelkező
a
Környezetvé"Környezetvé-
rész közlését kötötte
hátterében a 26/1991. (IV.23.) ország-
határozatban deklarált értéksorrend betartatá-
sa állt. Ez ugyanis a térség ökológiai-természeti tékeinek
helyreállítására,
készletek
megőrzésére
súlyt.
mindenekelött
helyezte
elsődlegesen
az
ér-
ivóvíz a
hang-
-
elsőfokú
Az
18 -
vízügyi hatóság határozatában
foglaltakra
két fellebbezés és egy írásbeli észrevétel érkezett. A Dunamenti Regionális Vízművek és a Fővárosi egyaránt arra hivatkozva, hogy a mederhelyreállítás érinti a kezelésükben lévő partiszűrésű vízbázisokat, a határozat megsemmisítését kérte. Az Országos Természetvédelmi Hivatal helyettes államtitkára kifogásolta, hogy szakhatósági véleményét nem kérték ki. Vízművek
Az Országos Vízügyi tc\sag, a IV. 21
vízügyről
tilrvény
l '180.
és
ha-
szóló többször módositott 1964. évi
az
elvi
(I. 16.) OVH sz.
vízjogi
engedélyról
rendelkezés
felel6en vizsgálta felül az seszerint
mint másodfokú
Főigazgatóság,
első
a felJebbezések csak
szólö meg-
előírásainak
fokú iratokat. Döntérészben voltak
ala-
posak. A módosított elvi vizjogi engedélyt 1992.
már-
cius 18-án adta meg. Az elvi vízjogi engedély újratárgyalási eljárása kereken 1 évet
vett igénybe. A tervezési
azért nem okozott
jelentős
elmaradást, mert
helyreállítás-folyószabályozás D\KDT műkiiclve
munkában
felelős
a
csak meder-
tervezői
és
a
szakemberei a hatóságokkal rendszeresen együttfolyamatosan készitették a terveket,
tanulmá-
ny oka t.
l. 4.
A rehabilitációs program koncepciójának kidolgozása és elfogadása A tiihb mint fél éve folyó
előkészítő
munkálatok ered-
ményeire építve a Kormánybiztosí Titkárság 1991.
má-
jus-júniusban két tervpályázatot kezdeményezett. Egy-
- 19 -
részt, a Nagymarosi
Vízlépcső
tágabb táji
környezet-
rendezési ötletpályázatát, másrészt a nagymarosi munkaterület (meder és part) szükséghelyreállítási tervpályázatát. A környezetrendezési tervpályázatot cső
a Dunai
Vízlép-
Kormánybiztosa, a Környezetvédelmi és Területfej-
lesztési Minisztérium, a Közlekedési,
Hírközlési
Vízügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a
és
Földmű
velésügyi Minisztérium, az IKM Országos Idegenforgalmi
Hivatal,
a
Közép-Dunavidéki
Intéző
Bizottság,
Visegrád Nagyközség Önkormányzata és Nagymaros
Nagy-
község Önkormányzata hirdette meg 1991. május szeptember 30. beküldési, október 31. tési
határidővel.
30-án,
eredményhirde-
A tervpályázat jellegeszerint
or-
szágos, nyilvános, titkos és kiiltségtérítéses. A tervpályázati kiírás rétan
kellő
részletességgel és konk-
fogalmazta meg a feladatot és a pályázók
delkezésére bocsátotta
ren-
az utóbbi években készült re-
gionális és táj- illetve településrendezési terveket, valamint a VITUKI
előkészítő
tanulmányát.
A pályázati kiírást 42-en váltották beérkezési
határidőre
9
pályaművet
ki,
a
megadott
nyújtottak be.
A pályázat lebonyolítása, a Bíráló Bizottság összetétele,a bírálati eljárás példásan megfelelt a területrendezési és építési tervpályázatokról szóló (II.
1.) ÉVM rendelet és
a
15/1980.
ÉVM
8/1980. közlernény
előírásainak.
A
pályaművek
bírálatát - a felkért szakértök
ködésével - a 17 tagú Bíráló Bizottság !991.
közremű
október
- 20 -
l 1-25 közötti időben folyamatosan
végezte.
Közbenső
es végleges döntéseit határozatképes plenáris ken
hozta.
A
tevékenységről
jegyzőkönyv
illésekészült,
amelyet a zárójelentéssei együtt írt alá a bizottság. Az elsö díjat nem adták ki. Az összefoglaló értékelés szerint: "a pályázatra
be-
erkezett 9 pályamü összességében a kiiráshan meghatározott feladatok mindegyikére adott megoldásokat vagy legalább megoldási
ötleteket,
javaslatokat,
egyes palyamüvek önmagukban általában nem
de
az
tartalmaz-
nak t e l j eskörü megoldásoka t· . .~ nagymarosi körtöltés elbontására és az érintett Duna-meder szabályozására vonatkozó vizjogi engedélyezési terv és
a
fő
feladatok
tendertervel készítésére 1991. június sos,
zártkörű,
Alapvető
egy
forduJós
létesitési kivitelezési
6-án
pályázatot
meghíváírtak
ki.
elöirás volt, hogy a tervek a Duna-meder je-
lenlegi viszonyainak figyelembevételével
biztosítsák
a folyamatos hajózhatósági lehetóséget, érvényesítsék az elvi vizjogi engedély elölrásait és elégítsék ki a kiirnyezetvéde1mi követelményeket. A pályázat lebonyolitását az OVIBER l 087. évi 19. sz. A pályázat
volt,
Rt.
törvény elóirásainak
tipusának megvalasztása (tv.
végezte
az
megfelelően.
4.
§.) helyes
mert a speciálls tervezöi feladat megoldását,a
feszes idöütemezést is
az
e
témában
"p•·ofi", a tervezési eliizményeket ismerö,
a
müszakl
adatokkal rendelkezö DVKBT a vizjogi
tartva,
tervezőktől
csak
lehetett elvárni.
A
létesitési engedélyezési tervet 1992.
- 21 -
március 31-re, a tender terveket április 30-ra kivánta elkészíttetni. A kiíró 8, a pályázati témában szakértőnek
számító
céget
VIZITERV,
TÉRTERV
Kft.,
MÉLYÉPTERV, KOM IR K isszövetkezet, VI TUK I l. és 2.
I n-
tézet, Alsó-Dunavölgyi VIZIG. -keresett meg ajánlati felhívásával. Az
előirt
határidőre
ajánlattevőtől
2
1-1
ajánlat
érkezett, melyet a versenytárgyalás lebonyolítója a törvény
előírásainak megfelelőell
az
bontott fel.
Az l. sz. ajánlattevő a TÉRTERV Kft., a 2.sz. a KOMlR Kisszövetkezet: mindkettő vezetője korábban a VIZITERV-ben a hazai vízlépcső- és folyamszabályozás tervezésével foglalkozott. Az ajánlatok elbírálása a törvény lelően
történt, a
előírásainak
műszaki-gazdasági
megfe-
szempontok mérle-
gelésével. A pályázat nyertese a TÉRTERV
Mérnökszolgálati
volt, 51.460.000 Ft +ÁFA ajánlati árával zőbb
és
Kft. kedve-
fizetési feltételeivel.
A döntést 1991. július ll-én hirdették ki, de a vezési
szerződés
TÉRTERV Kft.,
megkötése
illetve
a
a
ter-
környezetvédők-nek
főtervező
személye
a
elleni
tiltakozásamiatt elhúzódott, s emiatt az ajánlatban vállalt szállítási határidő 1992. július-augusztusra tolódott. A tervek alapján kiadott létesitési vízjogi
engedély
1992.december 28.-án lépett hatályba. Tartalma a natkozó jogszabályi az
Országgyűlés
előírásoknak megfelelően
által
előírt
vo-
tükrözi
értéksorrendet is.
- 22 -
1.5.) A tájrehabilitáció pénzügyi fedezetének biztositása A
legsürgősebb
megkezdhetősége szaggyűlés
helyreállítási
mielőbbi
érdekében már 1990-ben (az akkori
határozatának
ktesitmény,
tevékenység
végrehajtásaként)
illetve feladat listák
készültek
költségbecslések-
ke 1. Pontosabb költ ségbecs lés t végzet t a TÉRTERV az
l 991.
júliusában
kiadott
Or-
"Fej lesztési
Kft.
célprog-
ram"-ban. A költségeket ÁFÁ-val együtt, 1994. évi
be-
fejezéssel kereken 5 mil!iárd forintban adta meg.
1991 folyamán azonban a költségek finanszírozására vonatkozóan sem kormány-, sem
parlamenti
előterjesztés
nem készült. Az 1992. évi központi költségvetés tervezése
során
Penzügyminisztérium (PM) és a DVKBT. egyeztetései vezettek eredményre,
s
a
helyreállítás
a nem
megkezdését
1993-ra kellett halasztani, ami a költségvetés számára az a1lagmegóvás és hajóvontatás további \00-150
igénye
miatt
MFt. költségnövekedést jelentett. A 2014/1991. (HT. ll) Kormányhatározat a kormánybiztosí intézmény megszüntetése és feladatai megosztása kapcsán az 1992. évi költségvetési irányelvekben a felszámolási munkálatokra előirányzott összesen 495 millió Ft megosztását is elrendelte a feladatot átvevö tárcik között. Ebböl a helyreállitási munkálatokért felelös KHVM a szükséghelyreál!ítás kutatási-tervezési munkálatára 49 millió Ft-tal, a kapcsolódó infrastruktúrák e!6munká1ataira 14 millió Ft-al részesült. A folyamatosan készülö tervek alapján a DRl 1992. áprilisában a szükséghelyreállításra 2 változatot dolgoztatott ki ("A" halaszthatatlan fe!adatok, "B" indokolt, többleteket is tartalmazó változat). A Minisztériumi Kollégi-
- 23 -
um egy harmadikat (kibővített "A") javasolt, melynek alapján júniusra készült el az átdolgozott célprogram. Költségelőirányzata 1992. évi árszinten ÁFA-val: -"A" változat 6.356 millió Ft, - "B" változat 6.494 millió Ft. Ezt követően a DRI -az államigazgatási egyeztetéseknek megfelelően - szinte havi gyakorisággal átdolgozta az előterjesztést és a célprogramot. Ennek műszaki tartalma azonban érdemben nem változott. Végül a Kormány 1992. októberében az 1993. évi állami költségvetés tartalékkerete terhére 300 millió Ft-ot biztositott a munkák megkezdésére. A 3565/1992.
(XI. 26.) számú kormányhatározat a
lekedési, hírközlési és vízügyi,
köz-
illetve a pénzügymi-
niszter feladatává tette a nemzetközi
pénzintézetek-
kel folytatandó hitel tárgyalások azonnali
megkezdé-
sét, annak érdekében, hogy a tájrehabilitáció
"1995.
végére befejezödjék". A
felelős
minisztériumok
folytattak a WB; EB: képviselőivel,
ménnyel. Ezt
EBRD
képviselői
tárgyalásokat
nemzetközi
pénzintézetek
a tárgyalások azonban nem jártak ered-
követően
1993. januárjában a KHVM
és
a
PM helyettes államtitkári szinten egyeztetést tartott kiegészítő
belföldi kereskedelmi banki hitel és
ezt
állami
lehetőségeiről.
költségvetési
finanszírozás
Megegyezés ekkor sem született. A sikertelen hiteltárgyalásokat sában a PM és a KHVM közös
követően,
1993. máju-
előterjesztésében
terjesz-
tette a Kormány elé a finanszírozás tovább módosított vá! tozataí t. A Kormány dön t és ét a 2011/1993.
(V. 20.)
sz. határozat tartalmazza. Ez abból indult ki, hogy a
- 24 -
'-lagymaros-visegrádi komplex tájrehabilitáció
becsült
következő:
beruházási költsége folyóáron a
MFt-ban 319
Elókészítés, mérnöki tanácsadói munkák A meder és hajóút helyreállítása Parti területek rekultivációja Összesen + ÁFA (25%) Tartalék Mindösszesen
504 8 !361 672 8
!682 250 8 660
A beruházási költségekból 5.301 millió forintot (több mint 60 %-ot) költségvetési
juttatás,
fot·intot az érintett elkülönített
!.228
állami
pénzalapok
hozzájárulása, 2.131 millió forintot pedig zó i hi telfel véte l fi nansz i ro z. A
vállalkozói
hitel
tőkerészen
ki.>ltség a
millió
vállalko-
sz. me ll ék let)
(2.
igénybevételével
kapcsolatos
felül 3139 millió Ft, így a
habilitáció teljes költsége 11799 millió Ft-ra k<:clik. A hitel visszafizetésével
kapcsolatos
reemel-
minden
tételre a Kormány készfizetö kezességet vállalt.
2.) A rehabilitációs program megvalósítása 2.1.) A beruházás
lasztása,
megvalósitását
végző
a megkötött szerzödések végző
A h<:ruházás megvalósitását
szervezetek főbb
jellemzői
szervezeteket
senytárgyalás útján választották ki.
kivá-
ver-
A versenytárgya-
Jás<>k kiírása és lebonyolítása a versenytárgyalásokról sz<>l<> 1987. a évi 19. sz. sz.
PM.,
tvr., a 36/1988.
illetve a !38/!993.
( X. l 2 . )
Ko rn1.
(VIII. 16.) rendelet
- 25 -
összhangban történt.
előírásaival
( Az utóbbi kormány-
rendelet a versenytárgyalások lebonyolítása
után
lé-
pett hatályba, de a megállapítás erre is érvényes). 2.1.1.) A lebonyolító szervezet kiválasztása teljeskörű
A munkák tását munkát
végző
lebonyolítói feladatainak
szervezet
- a DRI-ve!
kiválasztásával
1992.
kapcsolatos !3-án
- az OVIBER
szerződésnek megfelelően
általa kiirt
augusztus
ellákötött
szervezte.
versenyfelhívásra beérkezett
Az
pályáza-
tok közül a bíráló bizottság az árban és feltételekben legkedvezőbb FŐBER
pályázatát
fogadta
el.
Az
eredményhirdetés 1992. november 19-én volt. A végleges
szerződést
azonban csak a finanszírozási
telek rendezését
követően,
1993.
felté-
július 12-i
mal kötötték meg az elfogadott pályázat
dátum-
tartalmával
egyezően.
A FŐBERa beruházás előkészítésének munká-
ját már a
szerződéskötés
megkezdte.
előtt
A FŐBERa pályázati kiírás és a szerződés előírásai nak
megfelelően
a Mérnöktanácsadó
zetközi Szövetsége (hivatalos
Szervezetek
francia
Nem-
rövidítéssel
FIDIC) ajánlásai szerint, mint "MÉRNÖK" végzi a feladatát a hozzá kapcsolt
széleskörű
kötelezettségekkel. Ezek a jogok és lehetőséget
adnak arra, hogy
mányban jóváhagyott célok
és
kötelezettségek
beruházási
alapok-
beruházó
elvárásainak
A lebonyolítói díjat az éves tényleges
ráfordítások
megfelelően
- nagyságtól
a
a
jogkörökkel
valósuljanak meg.
függő,
degresszíven
százalékában határozták meg.
csökkenő
(2-0,8)
- ze -
A vizsgálók értékelése szerint a zik néhány olyan
feltétel,
szerződésből
amely
a
hiány-
költségvetési
források takarékosabb felhasználására,
a
határidők
pontos betartására nagyobb garanciát adott volna. - a tényleges ráfordítások százalékában meghatározott lebonyolító! díj nem teszi érdekeltté a M~R NÖK -öt a beruházás i költ ség megtakar í tásában, i Iletve az esetleges többletráfordítások meggátlásá\Jan. A százalékos dijazás inkább ezzel ellentétes érdekeltséget teremt; - a M~RNÖK kötelesség mulasztásából, nem kielégitő tevékenységéből bizonyíthatóan bekövetkező károkat a szerződés nem szankcionálja. A megbízó mulasztása esetén viszont többlet dijazásra tarthat igényt.Jogvita esetén biróság illetékességét kötiitték ki, a peres eljárás a kiiltségvetést megilletö kiitbér, kártérítés megítélését évekig elhúzhatja. - a szerződésben a M~RNÖK kikötötte, hogy az általa képviselt kötbér és kártérítési perekben megítélt üsszeg 30 %-a megilleti. Ez az igény túlzott. A fővállalkozók késedelmes teljesitése esetén szélsóséges esetben akár 500 MFt-ot meghaladó kötbérkövetelés is érvényesíthető, amelynek 30 %-a meghaladhatja a M~RNÖK összjavadalmazását is. 2.1.2.) A
kivitelező
szervezet kiválasztása.
A
kivitelező
szervezet kiválasztását
19.
tvr. ó §-val összhangban lévó
rás
előzte
Előminősités.
az
1987.
előminősítő
meg. Az eljárás Jebonyolitására a
évi eljá-
DRl az
UTIBER-rel kötött szerződést 1,9 MFt +ÁFA
értékben
\992. augusztus 18-i kelettel. A megbizott
előminö
.sitési felhivást és útmutatót adott ki nyilt zat keretében. Az útmutató az
elvégzendő
pályá-
munkák fel-
- 27 -
sorolása mellett
mindazon
kérdéseket
tartalmazta, megítélhető
amelyek alapján a pályázók alkalmassága volt. Az útmutató külföldi cég
történő
alvállalkozóként
részvételét nem zárta ki a pályázatból, de
előírta,
hogy az általa végzett munka csak forint elszámolású lehet. Az
előmin6sítési
felhívásra
benyújtott
pályázatok
alapján 1992. decemberében 6 vállalkozót
minösitet-
tek a rehabilitációs munka elvégzésére alkalmasnak. 2.1.3.) Ajánlattételi felhívás A
FŐBER
1993. június 30-án ajánlattételre kérte
fel
az elöminösitési eljárásban sikerrel résztvett lalkozókat. A felkérés rögzíti, hogy az
vál-
előminösíté
si útmutatóban közöltekkel ellentétben a megvalósítás pénzügyi forrása a költségvetésen és állami pénzalapokon túl, kormánygaranciával kozói hitel, amelynél
előnyben
felveendő
részesül
bankoktól felvett hitel. A munkálatokra
vállala
magyar
előleg
nem
adható, elszámolás a teljesítések utáni számlázással történik. A munkát csak
előminősített
vállalkozók,
alvállalkozók végezhetik. Az ajánlatok beadási határideje 1993. szeptember 13. Eredményhirdetés szeptember 30. A munkálatok befejezési határideje 1996.
előirt
július 31. volt.
Az ajánlattételhez rendelkezésre bocsátott tenderdokumentáció a FIDIC formában és
ajánlásokkal
részletességgel
összhangban
készült,
hogy
olyan azt
a
- 28 -
p
fővállalkozói
szerzödésként
Rögzítették, hogy az ajánlat
leljeskörűen,valamennyi
he. az árak fix árak,
kiterjedően
munkára illetve
1996.
csak adható
július
31-ig
prognosztizáltak, a várható inflációra figyelemmel. A tenderdokumentációhoz mellékelték az ajánlat alapképező
ját
terveket.
A dokumentáció részét képezte
a kiirtöltés el bontás és meder
helyreáll í tás,
vala-
mint a Zebegény község csatornázás és szennyvíztiszt
1
L-ts 1992-ben
jogerőre
emelkedett vízjogi létesíté-
-" i engedé l y e. A kiviteli terveket a
kellett
fővállalkozónak
keszítenie, de a kivitelezést csak a MÉRNÖK
el-
tervjó-
vahagyása után lehetett megkezdeni. A dokumentáció
egyértelműen
kiizli, hogy
targyalás eredményét tartalmazó un.
a
döntés
''Elfogadá levél'' kézhezvételével
verseny-
szerint
az
szerződéses
a
viszony létrejött és a vállalkozó köteles
14
belül FIDIC szerinti
aján la tá-
han közöltekkel A MÉRNÖK
szerzödést kiitni az
napon
egyezően.
fenntartotta a jogot,
el\-égezhetö feladatokra
hogy
egyes,
( létesítményekrej,
külön melyek
független, önálló építmények, önálló szerzéídést kös-"iin akár különbözö vállalkozókkal is. A tenderkiírás dokumentációit meg a
5
pályázó
vásároita
FÖBER-töl egyenként 400 ezer Ft + ÁFA-ért. Az
iisszesen 2 millió Ft+ ÁFA zalta. Ezt a
bevételt a FÖBER
vizsgálat kifogásolta, mivel
mentáció átvétele eimén befolyt
összeg
kiíróját illeti meg, azaz végsö soron
a a
realia
doku-
pályázat DRI-n
ke-
- 29 -
resztül a költségvetést. A lebonyolító FŐBER ugyanis a vele kötött
szerződés
értelmében ("C" függelék)
tenderdokumentáció összeállítása és kiadása 5 millió Ft +ÁFA díjazásban részesült.
fejében
A KHVM által
adott irásos magyarázat szerint a FŐBER ebből a 1,1 millió
vételből
nyelvű
tájékoztató
forintért anyagot,
a
készíttetett valamint
be-
egy
3
folyamatosan
fedezi az eljárási illetékek, díjak stb. költségeit. A beruházás befejezését követően erről az összegről a
FŐBERT-t
elszámoltatják.
2.1.4.) Az ajánlatok elbírálása Az ajánlat beadási határidejéig 5 alkalommal tartottak konzultációt
a
pályázókkal
a
vitás
kérdések
tisztázására. A megadott határidőig végül 4 vállalkozó illetve konzorcium nyújtotta be pályázatát. (3.sz. melléklet) A bíráló bizottságat szeptember
elején
alakították
meg. Az összesen 9 tagú bizottságban (+ egy
titkár)
helyet kaptak aberuházó és lebonyolító, az ÁFI,
az
érintett két minisztérium (KTM.,
az
Építési Vállalkozók Országos beosztású lásában gáló
képviselői.
közreműködött
szakértő
IKM.) ,valamint
Szakszövetsége
vezető
Emellett a pályázatok elbíráegy
műszaki
és egy
könyvvizs-
is.
Az eredményhirdetésre
előírt
szeptember 30-ig
azon-
ban a pályázóktól ismételten bekért pénzügyi adatok, pontosító nyilatkozatok, magyarázatok tudott a bíráló bizottság döntésre
ellenére
jutni.
Ezért
sem a
két legesélyesebbnek tartott pályázatról külön véleményt kértek az MNB és a PM egy-egy sától.
vezető
munkatár-
- 30 -
A bizottság 1993. október 4-én egyhangú úgy döntött, hogy
két pályázó
munkát. Külön- külön köt velük z{ídést azokra az
önálló
munkákra, amelyek az
között
megosztja
fővállalkozói
ajánlati
adott
szavazással
költséggel
vállalkozó
a
szerbíró
ajánlatában
olcsóbbak voltak. E döntésnek
megfelelően:
- STRABAG HUNGÁRIA Kft-nek ítélték a körtöltés elbontás és mederkialakítás, valamint a partrendezések, parti létesítmények és bontások, a váci szennyvízátvezetés és telepbővítés munkáinak elvégzését (ÁFÁ-val együtt) összesen 5,501.250 ezer Ft értékben -Vízügyi Építő Vállalat-nak ítélték a közmű alagút és galériás vízfoglalás,nagymarosi partrendezés, a zebegényi szeunyvíztisztító és csatorna munkáinak elvégzését. (ÁFA-val együtt összesen 1,194.230 ezer Ft értékben) A két cég eredeti,
teljeskörű
vállalkozási ára a kö-
vetkezö volt: STRABAG:
6,993.750 eFt
(ÁFA-val)
VlZÉP
7,581.000 eFt
(ÁFA-val)
A döntéssel
létrejött együttes ár: 6,695.480
eFt.
A megbontott vállalkozás tehát a STRABAG ajánlatához viszonyítva 298.270 eFt, a VlZÉP ajánlatához nyitva 885.520
eFt
dilntéshozók szándékai azonban -
később
megtakarítást szerint.
tárgyalandó
csak részben realizálódott.
Ez
okok
viszo-
eredményezett a
a
megtakarítás
következtében
-
31 -
A bizottság 1992. október 7-én az
időközben
megerősítet
zett MNB vélemény birtokában, döntését te, majd a vők
Megrendelő
DRI
képviselője
beérke-
az
ajánJatte-
jelenlétében október 8-án eredményt hirdetett.
Mind a versenytárgyalás kiírása, a
tenderdokumentá-
ció összeállítása, mind a verseny lebonyolítása, az eredmény hirdetést is beleértve, megfelelt a jogszabályi
előírásoknak.
Az átvizsgált dokumentumok igazolják, hogy a DRI
és
a bíráló bizottság igyekezett a legmegfelelőbb és legkedvezőbb költségű megoldást kiválasztani a benyújtott ajánlatok közül. Ennek érdekében igen széleskörűen vizsgálták a vállalkozók műszaki felkészültségét, hitelképességüket, a megbízhatósági garanciákat. A pályázatok
a
részleteiről
konzultá-
ciók során és ismételt kiegészítő adatkérések útján tájékozódtak. Az optimális döntéshozatal érdekében külső szakértőket
is igénybe vettek.
Mindezek ellenére- a lebonyolító
FŐBER
kellő
nem
érdekeltsége, a tenderdokumentációban fellelhető hiányosságok és a vállalkozói hitelfelvétel körülményeinek tisztázatlausága következtében- nem ható megalapozottan, hogy döntést hozták. 2. 1.5.) A pályázati döntés
valóban
a
megalapozottságát
állít-
legkedvezőbb
gyengítő
kö-
rűlmények
Részben a kormánydöntés elhúzódása, de befejezési
határidő
a
tervezett
szaritása is hozzájárult
ahhoz,
- 32 -
hogy a tenderdokumentációt rövid nap) készitették el nem elég
idő
alatt
( 1-2 hó-
végiggondoltan,
lelten. Erre utalnak többek között a
kiér-
következők:
- A dokumentációt a FIDIC irányelvei alapján állitották össze, de az nincs adaptálva a konkrét tenclerhez. A beruházás műszaki adatain kívül i ál talánc>s részek ugyanis csak feltételezéseket, vagylagosságokat tartalmaznak ami egy mintául szolgáló útmutatóban Indokolt, de nem egy meghatározott célra Irányuló tenderkiirásban. Tetézi a gondokat, hogy a fövállalkozókkal kiitött szerződés ezt a tervezetet szöról - szóra átmásolta. - A tenderdokumentáció pénzügyi feltételek l. pontjában a költségvetés által biztositott összeget 1993-96 között 5490 MFt-ban határozták meg, amely a Vizűgyi Alap hozzájárulását is figyelembe véve megegyezik a 2011/1993. sz. Kormányhatározat számaival. A 3. pontban azonban 1993-ra a határozattal ellentétben 540 MFt-ot irányoztak elő 800 MFt helyett. A 4. pontban az 1994. és 1996 közötti pénzügyi bontást ismét a határozattal egyezően ki"> z l ik. Így az l. pont és a 3+4 pont e ll entmondást)an van.
Az ellentmondásra több pályázó rákérdezett. A FŐ BER által adott válaszban a ráfordítások bontása egyetlen évre sem felelt meg az eredetinek. A végösszeg is eltér (5020 MFt) a Kormány határozatá tó l; - A tenderdokumentáció nem írta elö, hogy a pályázathoz ármegalapozó dokumentumot kell mellékelni. Az egységárak képzésére ellentmondó előirásokat határoztak meg. A 6. sz. mellékletben az árakat anyag, díj, egyéb bontásban kell megadni, mig máshol a költségvetési kiírás eltérö bontást, ad pl. körtöltés elbontás, mederhelyreállitásnál anyag, munkadíj, gépköltség. Végül az anyag, bér, egyéb bontásban állapodtak meg. Az ármegalapozó mennyiségi és árkalkulációs dokumentumok hiánya a késóbbiekben vitákra adott alkalmat;
- 33 -
- Indokolatlan volt az az előminősítő eljáráshoz képest előirt szigorítás, hogy a vállalkozó részére előleg nem folyósítható. Költségvetési forrásból végzett beruházásoknál a jogszabályok nem tiltják az előleg folyósítást. Az 1993. évi költségvetési pénzmaradvány meghaladta a 300 MFt-ot. Ennek elő legként való folyósításával a vállalkozóktól árengedmény lett volna elérhető. A beruházás finanszírozására szolgáló vállalkozói hitelfelvétel költségvetési terheit illetően (a felveendő
hitel kamatterhei, hitelköltség stb.) a bírá-
ló bizottság a döntés meghozataláig sem tudott re
jutni.
A
pályázók
is
többször
dűlő-
korrigálták
saját számaikat, s végül a bírálatok is a
legtöbbet
a hitelezés körülményeivel foglalkoztak. A
STRABAG már a pályázata induló vállalási árában tévesen szerepeltette a hitelvisszafizetésig és költségeket,
kamatot
így a tényleges vállalási árnál
MFt-al magasabb összeget ajánlott ugyan
esedékes
korrigálta, de a
tévútra vezette. A FŐBER
külső
meg.
Ezt
szakértők
látva
szeptember 22-i levelébenkérte a
a
549
utólag
bírálatát
bizonytalanságat pályázókat,
hogy
részletesebb bontásban adják meg a pályázat pénzügyi adatait. A bíráló bizottság szeptember 27-i ülésén megállapította, hogy a pályázók árainak összehasonlítása igen nehéz a különböző hitelkondiciók bizonytalanságai miatt. Egyes pályázók például számoltak, mások nem az árfolyam változással. Az újabb tisztázás során pályázók rendre módositották adataikat. Ezt
a
követően
a bizottság szeptember 29-én megállapította, hogy az adatokat kontrolálni nem tudja, a
hitelkondició
és
- 34 -
árfolyamkockázat összehasonlítását nem
tudja
gezn i. Szükséges a 2 legesél yesebb pályázat
elvészakér-
t 0 i felülvizsgálata. A munkát el nem nyert pályázókat részben a pályázati ki irással ellentétes ajánlat, részben a magas ár mialt utasitották el. forrnailag valósak,
Jóllehet az
elutasítás
indokai
azonban nem rnegnyugtatóan tisztá-
zottak. Amíg a gyöztes STRABAG
esetében
figyelembe
\ették ismételt ármódosító korrekcióit, az tott pályázóknál a menetközben
adott
elutasí-
nyilatkozato-
kat, engedményeket nem fogadták el. \ bíráló bizottság álláspontja a rehabilitációs rnunkák két pályázó közölt részben helytálló. A
történő
megosztásáról
csak
kiírás ugyanis csak független,
iinalló építményekre, külön
elvégezhetö
engedélyezi az önálló szerziídéskötést. A
feladatokra közrnűalagút
és galériás vizfoglalás külön szerzödésbe adása nek a feltételnek semmiképpen sem felel
meg,
enmivel
létesítésük azonos munkaterületen (a száraz, körtöltesen belüli Duna-mederben) folyik a bontás és hajómeder kialakítássa l,
körtöltés azzal
el-
szervesen
kapcsolódva. A kivitelezés is egyidöben,
párhuzamo-
san történt. '
bizottság e tekintetben hibásan döntött. Ezt az is
<~látámasztja,
hogy a
munkák
megosztásától
100 MFt megtakarítás a STRABAG elfogadott n1iatt nem realizálódott. Söt ezen felül
remélt pótmunkái
a
DRI
nem
reotl i zál ta a megbízási szerzödésben 1994-95-re kiköti.,tt 5-5 MFt lebonyolítói hivatkozással, hogy a
két
díjengedményt fövállalkozö
koordinálása többletmunkát igényel.
arra
való
munkájának
- 35 -
2.1.6.} A
kivitelezői
szerződések
értékelése
Az 1993. október 8-i eredményhirdetésell a kiíró felhívta a nyertesek
figyelmét,
hogy
a
szerződés
a
műszaki
tartalomra a szóbanforgó nappal létrejött, amennyiben a megosztással kapcsolatban a pályázok észrevételt nem tesznek. A finanszírozással kapcsolatban pedig a kiíróval történő egyeztetés alapján 8 be a végleges összegre történő szerződéskötés. A jegyzőkönyv a pályázók részéről észrevételezést nem rögzített. napon belül
fejeződik
A szerződést azonban az előirányzott 8 napon nem, csak 1993. november 26-án kötötték meg. A
szerződések
hogy
jellemzője,
alapján készültek,
de
nem
a
FIDIC
adaptálva,
belül
útmutatása hanem
a
műszaki
részeket kivéve szóról-szóra lemásolva. Ezért, mint arról a 2. 1.3. pontban részletesen szóltunk a
feltételezések,
vagylagosságak
zavarják
a
tisztánlátást. Ettől függetlenül a szerződések alkalmasak a beruházás megfelelő minőségű, határidőre történő
történő
végrehajtásának jogi-pénzügyi eszközökkel kikényszerítésére. A szükséges garanciák, a
műszaki
ellenőrzését végző
MÉRNÖK jogköre teljes és a beruházó érdekei kielégítően érvényesülnek. (Pl. jóváhagyások, változtatás joga stb.) A számlázás kialakított rendje szabályszerű, csak a tényleges műszaki teljesítésnek megfelelő kifizetéseket teszi lehetövé. A teljesítmény
elszámolására,
a
számlák
kifizetésére előírt eljárást az ÁFI bevonásával alakították ki.
-
A f6vállalkozói nak kének
36 -
szerződések
tehát
összhangban
a beruházási alapokmány és létesítmény célkitűzéseivel.
tasával,
elfogadott
együtt is a
vállalási
2011/1993. Korm. alapokmányban
A
szerződések
pótmunkák árak
és
határozatban,
előírtakon
jegyzé-
késéíbbi módosí-
többletköltségeivel határidők
mind
a
mind
a
beruházási
belül maradnak.
A szerzödéseknek azonban van néhány amelyek már az eltelt
van-
időszakban
is
gyenge
pontja,
gondot
okoztak
es várhatóan a beruházások befejezésekor is jogvitáka t vá l thatnak ki.
Így pé l dá u l:
- Egyik szerzödés sem tartalmaz előírt részhatáridöket, nem csak kötbérkötelesen nem, de még orientáJú formában sem. Mindenképpen indokolt lett volna az önállóan üzembehelyezhető létesítményekre, legalább 2-3 ra, részhatáridőket megállapítani. Különi\sen hiányzik ez a hajózó meder kialakításánál, mivel az ideiglenes mederben a vontatás költsége évi 100 millió Ft nagyságrendet meghaladó költségvctési forrást vett igénybe. A dc·kumentumok alapján az új meder üzembehelyezésénél több hónapos késedelem vélelmezhető. A vontatás többletköltségeinek a megtéríttetésére azonban a szerződés értelmében nincs mód; -A beruházás egészének megosztása és két fővállal kozó megbízása új helyzetet teremtett a munkák végzésében. Ennek a konzekvenciáit a szerződések hen nem ri\gzitették. Így nem tették a fővállalko zc'Jk szerzödéses kötelezettségévé nevesitetten az együttműködést a közös munkaterületen, nem írták ei6 az együttműködés szabályait és nem zárták ki dZ együttműködés hiányából eredő felelösségáthárítás lehetöségét. Ez utóbbira az eltelt idöszak dokumentumaiban található a fővállalkozók részéről próbálkozás. Mindennek akkor van jelentősége és esetleg komolyabb pénzügyi következménye, ha a be-
- 37 -
ruházás befejezése a szerződésben rögzített határidőhöz képest csúszik és a fővállalkozó ki akar bújni kötbérfizetési kötelezettsége alól. fővállalkozó
A két nye
már
szerződéskötéskor
szerződés
Mindkét a
a
szerződés
megbízásának negatív
következmé-
nyilvánvalóvá
tartalmazza azt a záradékot,
összege nem foglalja
magában
az
november 24-i megállapodásban rögzített, a víznyerő
vált.
feltöltésére szolgáló
hogy !993.
galériás
mintegy 215
OOO
m3
kavics helyszínre szállítását és bedolgozását. A záradékot hosszas vita is készült
szakértői
vélemény
s az ÁFI hosszú ideig nem volt
hajlandó
előzte
meg,
tudomásul venni ennek pótmunkaként való elfogadását. Végül ismételt egyeztetés, vita után a STRABAG szer1994. április 26-án módositották. A
ződését
kavics leszállítását és értékkel
elfogadva
beépítését
(ÁFÁ-val
millió
180
együtt)
homokos
a
Ft
szerződés
összegét 550! millió Ft-ról 568! millió Ft-ra
emel-
ték. A pótmunkára az adott alapot,
(a FŐBER-nek a Számve-
vőszék
magyarázata
részére adott
írásos
hogy a tervekben mind a kialakításánál, mind a
körtöltésbontás közműalagút
építésénél szerepeltette tott
erőműgödör
a
és
tervező
szerint), és
hajóút
medergaléria a
kirobban-
feltöltését (ahová a galéria került)
215 ezer m3 kaviccsal. Ennek az volt az oka, hogy az ajánlati tervkészítés medergaléria
időszakában
megépíthetősége
még
a
közműalagút
kétséges
volt.
két pályázó ezt a feltöltést nem ugyanannál a sítménynél kalkulálta. A STRABAG a galéria nál, a VIZÉPÍTŐ pedig a hajómeder két
fővállalkozónál
A
léte-
munkájá-
kialakításnál.
tehát az el nem nyert
és
A
munkáknál
- 38 -
vol t költségelve a kavicsszállítás és bedolgozás. FŐBER ezt a
A
tényt az utólag bekért árvetések alapján
h i L<my i tot t nak látta.
Ezze l
a FŐBER a
gyeLzük, hogy
összefüggésben
megalapozott
megj e-
döntés
ki'mnyí tése érdekében 1993. szeptember 23-án a pályázóktól a körtöltés elbontás, meder
litás mennyiségi és árkalkulációját. mentációból már akkor ki kellett
meg-
bekérte helyreál-
Ebből
a
derüljön,
dokuhogy
a
p
szakértői
vizsgálat is
megerősítette
álláspontját. A hosszas vita és az ÁFI több
honapos ellenállása is alátámasztja, hogy a pótmunka jogassiga nem bizonyitott minden kétséget
kiziróan.
Az utólagosan bekért dokumentumokra épülö
állásfog-
lalások és
szakértői
megállapítások csak némi
fenn-
tartással fogadhatök el.
2.2.) Az
ellenőrzött
időszak
végéig (1995. szeptember 30-ig)
elvégzett rehabiliticiós munkik 2. 2. 1.) A ki v i tel i
tervek el kész i tése
A tenderkiírás feltételei és a megkötött szerzödések
ertelmében a kiviteli terveket
az ajánlati
és
engedélyezési tervek alapján - a
fővillalkozók,
az i I-
letve alvállalkozöik készitették el.
Az elkészült terveket a MÉRNÖK minden esetben felülvizsgiita és aberuházó egyetértésével hagyta -\ jóváhagyást
megelőzte
az érintett hatósággal
jóvá. tör-
t0nö egyeztetés, engedélyeztetés. Ennek tényét a heti
rendszerességgel megtartott kcxlperációs
letekról készült
emlékeztetők
kezletek többségén jelen
volt
rögzitették. a
értekezAz
érte-
Közép-Duna-völgyi
- 39 -
képviselője
Vízügyi Igazgatóság (VIZIG)
részt rnint alvállalkozó, illetve rnint viztelenitését szerint
a
kérdésekben
helyszini építési naplók és az tálják, hogy a MÉRNÖK
is
A
dokurnen-
csak jóváhagyott tervek alap1995. május 9-i
beszélésen a MÉRNÖK rögzítette, hogy a
rnunkák
DRI
meg-
határo-
csak azokat a rnunká-
fővállalkozó
kat végezheti, amelyekre vízjogi emiatt elmaradó
szükség
nyilatkoztak.
emlékeztetők
ján engedett rnunkavégzést. Pl. zott utasítására a
nagy-
rnunkagödör
szervezet. Szakernberei
végző
hatósági
is,
engedély
helyett más
van.
Az
rnunkavégzéssel
ne szárnoljon. Különösen részletes hatósági egyeztetés volt a hajózó meder kialakítása területén. A VIZIG és a Hajózási Felügyelet nem csak a terveket hagyta jóvá, hanern részletes ütemezést és feltételrendszert is meghatározott a meder kialakítás és üzembehelyezés folyamatára. 2.2.2.) Az eddig elvégzett rnunkák értéke és
Az
ellenőrzött
időszak
1995. szepternber ráfordításai kereken 4,9
milliárd Ft-ot tesznek ki. előirányzott
jellernzői
végéig
30-ig- elvégzett munkák vekben
fő
(4.
sz. melléklet) A ter-
feladatok közül
befejeződött
nagymarosi körtöltés elbontása, a hajózó alakítása, a közrnüalagút és a tése, valarnint a Szepternbertől
váci
galériák épí-
szennyvízhálózat
kiépítése.
Megkezdődött
rnűszaki
átadása
is
folyamatban
a visegrádi partszakasz kialakítá-
sa, valarnint a nagymarosi parti rnunkálatok se.
ki-
a hajózás már az új mederben történik,
a többi létesítmény van.
víznyerő
meder
a
elvégzé-
- 40 -
Jelentösebb létesítmény végleges átadására és hehelyezésre - a váci
szennyvizhálózatot
üzem-
kivéve
meg nem került sor. Az üzembehelyezett kisebb egységek értéke mindössze 20 millió Ft. A váci szennyvizi1<í.lózat értéke ugyan eléri a 31 mi ll ió forintot,
de
azt az üzemeltetö nulla értékben aktiválta. ~
vizsgálat tapasztalatai szerint
_jelentiis csúszások vannak,
ami
a
munkavégzésben
veszélyeztetheti
a
v·égsö határidö betarthatóságát is. Az eredeti ütemezéstól tapasztalt eltérések az emlékeztetökben mon követhetök. A körtöltés
legjelentősebb
mederátvágásának
nyo-
határidőcsúszás
kezdési
a
időpontjában
volt. ASTRABAG a mederátvágás megkezdését 1994. november 25-re tervezte s, ezt az idöpontot még herben ls
tartani
vélte
a
MÉRNÖK
októ-
figyelmezteté-
se ellenére. A tényleges idöpont végül 1995. március 17-e lett. Az idéicsúszásban-azon kívül, hogy a téli
id{íszakban az átvágásra nem vol t
lehetöség - köz-
rejátszott a két fövállalkozó egymást akadályozó tevékenysége és a számtalan minöségi kifogás, amely
a
mederkialakítást érintette . .\ nmnkák elhúzódásának a következményeként az új hajózó meder átadása, azaz a Duna eredeti mederbe való visszaterelése a tavaszi
időszak
helyett csak
szeptemberben valósulhatott meg. A ORI-nek a
1995. későbbi
atadás pénzügyi konzekvenciájának az érvényesítésére lkiitbér, szerződés
illetve kártérítés) nem volt módja, mivel a részhatáridéit nem tartalmaz. Az idöcsúszá-
_--;oka t csak a be lsd ütemtervhez képest l ehet értéke 1n i.
- 41 -
2.2.3.) Az elvégzett munkák
ellenőrzése
A kivitelezési munka valamennyi fázisa a san
készülő
let
emlékeztetői
áttekinthető
folyamato-
dokumentumok (heti kooperációs és az építési naplók)
és nyomon
követhető.
értekez-
alapján
Az építési
naplók előírá
vezetése megfelel a 1411970 (VI. 6.) ÉVM r. sainak. A vizsgálat ellenőrizte.
teljeskörűen
A naplók az
a STRABAG
jól
naplóját
előirásnak megfelelőennapi
rendszerességgel tartalmazzák a létszámra,
ra, gépesitésre, a végzett munkára, a
időjárás
tervező
és
a
MÉRNÖK észrevételére, a fővállalkozó viszontválaszára stb.vonatkozó információkat. A MÉRNÖK műszaki ellenőrei legalább heti gyakorisággal
ellenőrizték
a kivitelezést, engedélyezték a jél-
váhagyáshoz kötött munkafázisokat (pl. takart részek betonozása). A STRABAG egész eddigi tevékenységét végig kiséri az általa végzett mederalakitási munkával szemben támasztott minöségi kifogásolás.
A kivitelező a mederkialakításra és a partvédelemre vonatkozó, a tervekben és a szerző désben is pontosan előirt követelményeket rendre nem tartotta be. Kifogás alá esett a kavics és kőszórás minősége, a kövek mérete, (pl. mállott andezitkövek, előirtnál kisebb méretűek stb.) a mederbordák elhelyezése és más hiányosságok. A MÉRNÖK határozott és ismételt utasítására a fővállalkozó többször kényszerült a hibák kijavítására.
- 42 -
~
dokumentumok szerint a körtöltés elbontásáig és az
új meder elárasztásáig a
kivitelező
részét kijavította. A megmaradtak, jelentőségűek,
vagy
a
hibák
vagy
döntő
alárendelt
és hatósági jóváhagyást
tervezői
nyertek. Az igy létrejött Duna meder állapotát részletesen felmérték, gekre a
jegyzőkönyvezték.
műbizonylatokat
érintett hatóságok a
Az anyagminösé-
beszerezték. Ezek alapján az
kivitelezett
meder
állapotot
j<>váhagyták. Aminőségi
M~RNÖK
kifogástól néhány esetben a
elállt
annak következtében, hogy a tervezö TÉRTERV a megkifogásolt
anyagminőséget,
illetve az elhelyezés
mód-
ját utólagos tervmódositással jóváhagyta. Ennek dokoltságát BAG-gal
megkérdőjelezi,
időközben
hogy a TÉRTERV szerződést
alvállalkozói
'\ MÉRNÖK igyekezett a beruházó érdekeit ervényesiteni és kivitelező
több
ízben
a
inSTRA-
kötött.
megfelelően
visszautasitotta
a
többletigényeit.
Így pl. !994. július 14-i naplóbejegyzéssei a STRABAG közölte, hogy számlájában érvényesiti a kalkulált sziklarobbantási mennyiségen felüli robbantás költségeit. MÉRNÖK ezt a szerződéses feltételekre jogosan hivatkozva visszautasította akifizetés elmaradt. Ugyanakkor találkozott az is amikor nem realizálták tás!
ellenőrzés időben
olyan
esettel
a költségmegtakarí-
lehetöséget. Az eredeti vízjogi engedély és ajánlati terv a I. galériára 355x32,3 mm-es csőrnéretet irt eló és a feltöltéshez tiszta szervesanyagoktól mentes kavicsot, a cső köré külön minősitett méretű kavicsot. A vállalkozó árkalkulációja ezeket az elóirásokat vette figyelembe. A víz-
- 43 -
jogi engedélyt utólag módositották arra való hivatkozással, hogy az előírt anyagok felhasználása igen költséges. Ezért 315x28,7 mm cső méretre, az eredeti mennyiség töredékére csökkentett perforált felület kialakításra és gyöngykavics helyett andezit megtámasztású mosott, osztályozott szűrőkavics alkalmazására változtatták az előírásokat. A változások a fővállalkozónál költségmegtakarítást eredményeztek, de ezt vele szemben a FŐBER nem érvényesítette a beruházó javára, holott erre a szerzödés lehetőséget adott volna. A DRI a beruházás végrehajtását rendszeresen, operatívan ellenőrzi. A megvalósulás helyzetéről időnként Az
beszámol a minisztérium vezetésének. önkormányzatok
részére
a
~IÉRNÖK
az
idöszakban több ízben tartott tájékoztatót munkákról
és
jegyzőkönyv!
a
felmerült
igényeket,
eltelt a
problémákat
megállapodással rögzítették. A
rosi önkormányzat
részéről
folyó nagyma-
egy komolyabb változtatá-
si igény merült fel, amelyet hatósági
engedélyezte-
tés után figyelembe vettek. Elmaradt a tervezett autóparkoló. Az erre a célra
előirányzott
18
millió
Ft-ot a partszakasz kívánság szerinti pátfeltöltésére és a STRABAG
felvonulási épülete ideiglenes jel-
legének megszüntetésére fordítanak. Az lesz a alagút és
vízgyűjtő
galéria
kezelő
épülete.
közmű
Az
on-
kormányzat kívánságára előnevelt és olcsóbb "expó" fákkal helyettesitik a tervben kiirt telepítést. 2.2.4.) Pótmunkák és szerzödésmódosítások ASTRABAG
fővállalkozás!
szerződését
többször
módo-
sitották különféle pótmunkarendelések következtében. Az
első
módosítás 1994. április
26-án
tárgyalt 180 millió Ft-os pótmunka
volt
a
már
érvényesítésére.
- 44 -
Ki.>vetkező
módositás
amelyben a
közműalagút
l't
~s
rt-
1994.
november
energiaellátása
a visegrádi klórozó, közműhálózat
o
millió
tározó medence 28
millió
és galériás
technikája 48,6 millió Ft
22.
17,7
pótmunkáját rendezték. Végül
~rtékű
\an a
dátuma
folyamatban irányitás-
víznyerő
értékű
pótmunkájának a re-
alizálása. Az utóbbi három, összesen potmunka az indoklások viznyerőhöz
94,3
millió
Ft
szerint
jogos.
A
víztározó létesítését a
gc.snek tartja. A másik ket tó már
összegű gal~riás
tervező
a
szüksé-
t enderki i rásban
is szerepelt, mint a pályázathoz még nem tartozó, de k0sóhbiekben megvalósltandó munka. A
költségeket
Ileruházás tartalékkeretéból fedezik, a r<>Za t
a
kormányhatá-
han megszabot t keretösszegen be l ü l. A beruházá-
si alapokmányt a
szerződésmódosításokkal
összhangban
kor-rigál ták. 3.) A rellabilitéciós program finanszirozésa, teljcsitések elszémolésa,
ellenőrzése
a
beruhézési
és kifizetése
3.1.) A program finanszírozésa A rehabilitációs program keretében megvalósuló beruházások finanszírozását az Állami Fejlesztési Intézet RT 1-Í..Fl),
illetve !99ó.január J-tól a Magyar
Államkincs-
tár Beruházási Föosztály végzi. Az ÁFI és a beruházási szanlia tulajdonosa, a KHVM Dunai Rehabilitációs kil?iltt 1994. március szerződés
egy korábbi,
finanszírozási
szerződés
szerződés
mq:jelölt feladatok na t kozot t.
jött
a beruházási számla
mcgkiltés~ig
jául. Ez a
7-én
1992.
l~tre
a
vezetéséről.
már c i us
Iroda
bankszémla A szerzódés
!8-án
szolgált akifizetések
kiitöt t alap-
a 2014/1991.
kormányhatán>zatban
költségvet~si
finanszírozására vo-
-
45 -
A beruházás alapokmányát az ÁFI
!993.
szeptemberében
jóváhagyólag tudomásul vette (befogadta),
így a
kifi-
zetések teljesítésének jogszabályi akadálya nem volt. hitelszerződés
A vállalkozói
megkötése
után
1995.
március 28-án az ÁFI a DRI-vel új finanszírozási szerberuházási alapokmányban megjelölt feladatok teljeskörű finanszírozására, beleértve a hi-
ződést
a
kőtőtt
tellel finanszírozott feladatokat is. Az ÁFI kenységért aszokásos 5
ezreiékes
a
jutalékot
tevészámolt
fel. A jelzett
szerződésekben
kialakított
finanszírozási
rend alkalmas az elvégzett munkák sajátosságaihoz igazodó pénzfolyósitások megvalósítására. A beruházás eddigi menetében finanszírozással kapcsolatban problémák nem
voltak.
műszakilag
Az
ÁFI
a
teljesítmények
és pénzügyileg is
A beruházásra
jóváhagyott
elszámolását
ellenőrizte.
költségvetési
támogatások
igénybevétele ütemesen történik. A 2011 l !993.
(HT.
8.)
Kormányhatározat
szerint az elkülönített állami pénzalapok és feladatuktól
függően
l /a.
pontja
helyzetüktől
vesznek részt a finanszírozás-
ban. Ez a megfogalmazás egyrészt ellentétben van a határozat mellékletében foglalt másrészt egzakt kritériumok
évenkénti
ütemezéssel,
megjelölésének
hiányában
tág teret ad a kötelezettség értelmezésének. A Központi Környezetvédelmi Alap pénzeszközeinek igénybevétele körül kialakult vita is erre
vezethető
vissza.
- 46 -
A llittározat szerint az Útalap forrásaiból valósul a ll.
és 12.
épí tése,
sz.
meghatározott
főutak
1994. évben 210
és
!995.
meg
szakaszainak
évben
405,
azaz
osszesen 615 MFt. költségráfordítással. A DR! és a KHVM Közúti Köztekedési
Főosztály
1994.
ja-
nuárjában megállapodást kötött arról, hogy
a
útkorszerüsitések kikerülnek a
által
koordinált
keretében
valósulnak
heniházások kiizül és az mq:.
A
ORI
Útalap
Pénzügyminisztérium ezt a módosítást
jelzett
jóváhagy-
t••· az ÁFI pedig a forrás átadásától eltekintett. A 12.
sz.
főút
érintett
meg,·al<·,sult. A l l . sz. ta.-;a
azonban a
szakaszának
főút
Visegrádi
korszerűsítése
korszerűsítésének
Kórház-Dömös
folyta-
kiiziitt i
sza-
ka,.,zon forráshiány miatt bizonytalanná vált. Az említett kormányhatározat szerint a
Központi
nyezetvédelmi Alap (KKA) 1995-ben 154 és !996-ban összesen 424 millió forinttal
Kör270
járul hozzá a tájrehabi-
1 i L tc i ó megvalós í tásához. Az
ellenőrzés
befejezéséig a KKA forrásai az érvényben
lévö Kormányhatározat ellenére nem voltak bevonhatók a beruházás finanszírozásába. mcgval
felelős
A KHVM - mint a
tárca
1993.
beruházás áprilisától
folyamatosan és megalapozott szakmai indokokkal alátámasztva többször kereste meg a KTM-et kérve a hozzájáI·utás mértékéröl
történő
állásfoglalást.
A kTM az Alap terhelésére hivatkozva rendszeresen
el-
l1áritotta a forrásátadással kapcsolatos kéréseket. ÉrveiiJck lényege, hogy a feladatok megoldásához az
Alap
én:nte, a konkrét terheléseit figyelembe véve tud csak
- 47 -
hozzájárulni. A vizsgálók szerint ez
elfogadhatatlan.
A probléma lényege az, hogy a KTM, mint az Alap lője
az 1992. évi LXXXIII. törvény 34.
keze-
paragrafusában
az Alapra vonatkozó éves költségvetési
előírt,
tervé-
ben nem vette figyelembe a jelzett kormányhatározatból kötelezettségeket.
eredő
Ilyen összefüggésben túlzottan nagyvonalúnak a
pénzügyminisztérium!
államtitkári
tűnik
állásfoglalás,
amely szerint a vállalkozói hitelfelvétel
a
Központi
Környezetvédelmi Alap tervezett hozzájárulásának tékéig
növelhető.
jövőbeli
az
Ez a döntés az állami
mér-
költségvetés
terheit több mint 1 milliárd forinttal
növe-
li.
A Vízügyi Alap részvétele a rehabilitációs beruházások finanszírozásában (189 millió Ft összegben) hiánytalanul megvalósul t. A vállalkozói hitelfelvétel - nagyobb részt a
beruhá-
zási munkák elvégzésének csúszása miatt - a tervezettnél
később kezdődött
és 1996.
évre
is
áthúzódik.
STRABAG részére a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. tal vezetett konzorcium nyújt az 22-én megkötött szerződés szerint összegű
célra
a
ál-
1994. november 22 millió USD
devizahitelt.
A konzorciál is csak
A
szerződés
biz t o si t j a,
kormányhatározatban
hogy
jóváhagyott
a
hi te It
fejlesztési
használják fel, melynek felügyeletét az ÁFI vé-
gezte. A devizahitel-felvétel indoklásához azonban nem végeztek gazdaságossági számításokat, bár DRI a kereskedelmi
bankoktól
forint
korábban
hitelre
a
kapott
- 48 -
kedvezö
kamatozású
(induló
18
ajánlatokat.
;
Az
!995-ben bekövetkezett nagyarányú forint árfolyamcsökkenés következtében a költségvetésnek a hitelfelvétellel kapcsolatos terhei növekedtek. Az Aliami KezességvállaJási szerződést a e~
hitelnyújták
a Magyar Köztársaság Kormánya, mint kezes nevében a
Pénzügyminiszter között szintén 1994.
november
kiiti.Jtték meg. A Magyar Állam nevében a Magyar saság Kormánya a hitel visszafizetéséért -
22-én Köztár-
az
állam-
húztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 42.
parag-
rafusa (l. ) bekezdésével összhangban - vállal t
kezes-
séget. A Magyar Köztársaság 1994. évi
költségvetéséről
I9'J3. évi CXI törvény 37. paragrafusa az
elő,
(5.)
szóló
bekezdése
hitelfeJvételekre
hogy a kezességvállalás alapján
ponti költségvetés által kifizetett összeg a
a
köz-
tartozás
eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt az adók módjára kell behajtani. Az adós értelmezését a jelzett ezért jogilag és 611 fenn.
szerződések
szémvitelileg
nem
tartalmazzék,
tisztizatlan
helyzet
A helyzet tisztázására már több kisérlet
is
történt, ezek azonban mindeddig nem vezettek eredményre.
3.2.) A bcruhézési teljesitések elszémolésa,
ellenőrzése
és
kifizetése A
lleruházások
kivitelezését
végző
;ltalányáron, egy összegben kötöttek a sz;
fővállalkozókkal szerződést.
Ezért
lézésok rendjét a létesitmények vállaJási össze-
- 49 -
géből
kiindulva állapitották meg. A
vállaJási
összeg
és a kivitelezendő mennyiség figyelembevételével a FŐ BER fajlagos költségeket állapított meg, így a lapított készültségi fok és fajlagos
költség
megálalapján
számláztak. A számlához mellékelték a teljesítési igazoJási
jegyzőkönyvet.
Az összetettebb munkát ellenőrizhető
bi
jelentő
létesítményeknél továb-
fázisokra bontották a feladatokat
ezek alapján végezték a teljesítés igazolást. A sokra bontást a lebonyolító közösen végezte tervezővel,
lalkozóval és a egy
részletes,
hónapokra
a
és
fázifővál
ennek alapján minden évben osztott
pénzügyi-műszaki
ütemterv készült. A
pénzügyi-műszaki
tek,
ütemterveket, bár évenként
készül-
többször kellett módosítani a munkálatok
időbeli
változása miatt, amelyek viz-vagy illetve ahol a
főleg időjárás
kivitelező
azoknál függő
a
létesitményeknél,
munkákat tartalmaztak,
csúszott a
belső
határidőhöz
képest (pl. mederalakitás). Az
ellenőrzés
során megvizsgált számlák azt igazolják,
hogy a számlázások mindig a tényleges haladási ütemnek megfelelően
történtek, függetlenül az ütemtervben
elő
irányzottaktól. A számlák mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelnek az előírásoknak. Tartalmazzák az adott létesítmény sorszámát, készültségi fokát,
a
göngyölitett
kifizetéseket. A számlák mellékletét képezi a teljesítés igazoJási
jegyzőkönyv.
A
teljesítésigazolásokat
általában a hónap elején adják ki az
előző
hónap
el-
- 50 -
végzett teljesítményei alapján.
Ezeket
felmérésekkel
és becsléssel állapítják meg. A felméréseken,
i Iletve fővál
a teljesítések igazolásánál a lebonyolító és a la!koz()
képviselőin
kívül rendszeresen
jelen
volt
a
megilizei DR! és a finanszírozó bank ÁFI képviselője is. A lebonyolító a féívállalkozókkal, alvállalkozókkal
heti
illetve az
rendszerességgel
aktuális
kooperációs
megbeszéléseket tartott, általában Nagymaroson. beszé!é.sekréíl készitett emlékeztetök tanúsága
A megszerint
mincl a DR!, mind az ÁFI képviselói folyamatosan figyelemmel kisérték a beruházás megvalósitását, a generálorganizációs
tervben jelzett ütemesség
lehetőség
sze-
rinti betartását. Ügyeltek arra, hogy akifizetések tcony Jeges munkavégzés ütemében Jnclokolatlan kifizetést az
ellenőrzés
legyenek.
nem tapasztalt.
ellenőrizte a
A számlázásokat folyamatosan az AF!
megfelelöek
a
MÉRNÖK
is, szabálytalan kifizetés nem történt,
és
utóla-
gos pénzvisszatérítésre nem került sor. Az átalányáron ki.Jtiit t
szerződés
Jasok elött a
teljesítése közben a bank
szabályszerű
pénzátuta-
teljesítés igazolásokat el-
Jenorizte. 4.) A beruházással kapcsolatos tulajdonviszonyok
rendezésé-
nek helyzete 4. 1.) A tulajdonviszonyok rendezésének általános problémái
A komplex tájrehabilitáció területére
esö
ingatlanok
vegleges tulajdonviszonyának rendezettsége a visegrádi és nagymarosi oldalon eltéró. Kormányhatározat
1.3.
és
A
I. 4.
2009/1991.
pontjában
(HT.
9. l
foglaltak
- 51 -
alapján !991. december 31-i Vagyonkezelő
gatlanok
határidővel
a
Kincstári
Szervezet kezelésébe került visegrádi in-
ingatlannyilvántartási
bejegyzése
még
nem
történt meg és ennek több szempontból hátrányos következményei már jelentkeztek a
beruházás
megvalósítási
folyamatában. Az ingatlannyilvántartási bejegyzés négy éves dását
alapvetően
az
egyszerűsitett
rás során megszerzett ingatlanokat
elhúzó-
kisajátítási érintő
eljá-
megváltozott
jogi helyzet (az ingatlannyilvántartási bejegyzés telezővé tétele) okozza.
kö-
A megyei és körzeti földhivataloknál a záradékalások átfutási ideje 3/4 l évet vett igénybe. A Köztársasági Megbízott Hivatala (a Megyei Közigazgatási Hivatalok jogelődjel az érintett rehabilitációs területek esetében a benyújtás után l évvel visszaküldte a kisajátítási tervet újbóli záradékoltatásra. Ennek megtörténtét követően már a kisajátítási határozatok meghozatala folyamatban van. A kiadott határozatok azonban nem rendelkeznek a telekalakitásról, ezért a földhivatalok a határozatokat az ingatlannyilvántartáson nem vezették át. A KVSZ a kérdés megoldására 1995. júliusában egyeztetést kezdeményezett a BM, FM és PM bevonásával. Az önkormányzatok tájrehabilitációval kapcsolatos
in-
gatlanhasznositásáhan és a közterületek fenntartásában betöltött jövőbeni szerepéhez elengedhetetlenül szükséges az érintett területek tulajdonjogának a rendezése. Ennek ellenére az eddig elvégzett munkáknál a létesítmények tulajdonviszonyainak rendezése - különös tekin-
- 52 -
tettel az önkormányzatok tulajdonosi szerepére
még
fiiggöben van .
.-\ J.;ezelöi jogok rendezetlensége már eddig is kedvezötlcnUI hatott mindkét parton a növénytelepités, sétányL'ptlcs
stb.
kiviteli tervei és az
önkormányzatoknál
k~szGlö
részletes rendezési tervek összhangjának
meg-
teremtésében, különösen Nagymaros esetében. A re.o.;zletes rendezési terv (RRT) jóváhagyást folyamata Y i _o.;egrádon elörehaladottabb. A DRI, mint beruházó és a KYSZ, mint a területek kezelöje nem vett részt az gatlanhasznositási célok egyeztetésében. Ezért ga r an c i a ar ra,
hogy az
önkormányzat tal més
nincs
egyetértésben
,-cgrehajtott tájrehabilitáció befejeztével v
in-
a
kezelők
e l képze l é sek et
megvalósítani az adott teriileteken (pl. a
parkosított
rcszen, sportpálya területén más beépitést, vagy lolelek parcellázást stb. végezni). Ennek
következté-
ben az éliami költségvetés ráfordításéval végzett ha!Jilitéciós munka részben feleslegessé
üdü-
vélik.
reEnnek
_jelei -ugyan még nem bizonyíthatóan-a visegrádi RRT esetében mutatkoznak. \ 'Dl 1/1993. számú Kormányhatározat szerint a z;to.;
megvalósítása során
F/c'n belül az u.n.
21
fölétesítmény
beruhá-
épül
létesitmények száma 37. A
mcnyek kezelöl jogainak rendezésére vonatkozó
meg.
létesítkoncep-
cinnális tervet a DRI a jelen vizsgálat adatszolgáltaLt.'-'
megkezdődött.
(5.sz.
mel-
- 53 -
függően,
Attól tetője
hogy a létesítmény
kezelője
és
üzemel-
a KHVM tárcán belüli szervezet lesz-e, vagy ön-
kormányzat,
illetve egyéb társaság
alakul
eltérően
tulajdonviszonyok rendezésével kapcsolatos jogi zet és érdekeltség.
a különbség a tekintetben
lévő
előírások
törvényes
vé teszik-e az üzemeltetési elképzeléseknek
A
kezelői
hely-
Jelentős
is, hogy az érvényben tulajdonjogok
a
lehető
megfelelő
kialakítását. jövőbe
jogok és fenntartási kötelezettségek
ni költségterheire vonatkozó álláspontok
még
tárcán belüli szervezetek
tisztázódtak
esetében
sem
a
KHVM
teljeskőrűen.
4.2.) Az elkészült létesítmények tulajdonviszonyai A
kőzműalagút
(1995. október 11-én), a váci szennyvíz-
átvezetés (!994. december 9-én) és a zebegényi szennyvíztisztító telep (1995. augusztus 14-én)
műszaki
adása megtörtént mindösszesen 503 millió
Ft
gel.
!995. év végére irányozták
tornahálózat
(részműszaki
műszaki
a
költség-
zebegényi
csa-
átadása !995. augusztus l-én
volt) végleges átadását és a tás
elő
át-
közműalagút
energia-ellá-
átadását mindösszesen 250 millió Ft-ban.
A KDV-VIZIGmint
kezelő
és
üzemeltető
a
kőzműalagútat
feltételhez kötötten vette át. Az átvételt attól tette függővé,
hogy az általa dokumentált üzemeltetési költ-
séget (11,6 millió Ft/1996-os év) fedezetként az adott alapfeladatra megkapja-e. A DRl vállalta, biztosítására a KHVM illetékes
hogy
főosztályánál
ennek
eljár.
- 54 -
A KHVM szervezetei közül a KDV-VlZlG és a DRl viták
alapvetően
közötti
az üzemeltetési és fenntartási
költ-
ségek mértékével és annak biztosítottságának hiányával függnek össze. Ez a további 8 létesítmény átadását
is
érinti, mintegy 1,5 milliárd Ft összegben.
A
alapfeladathoz
tisztázat-
történő
besorolás képezi a
lan kérdések másik területét. E rült az, hogy pl. a
vizpótló
vonatkozásban
marosi
felme-
vizcserélő
és
üzemeltetése nem alapfeladat, mivel too->ít.
vízügyi
mütárgy
vizminőséget
biz-
Ehhez hasonló körülmények alakulnak ki a oldalon
a
park
fenntartási
nagy-
feladatainak
vio-;zonylatában is. A zebegényi szennyvíztisztitó telep esetében o-;en még nem történt meg a
kezelői
jog
véglege-
átadása
és
üzembehelyezés. A Zebegényi Polgármesteri Hivatal
az azt
o-;zahta az átvétel feltételeként többek között, hogy az eredeti fajlagos költségszintek alapul vételével tenjen a tisztitási technológia beállítása. A
tör-
műszaki
észrevételeken kívül a létesítmény átvételét számvitelileg O értéken vállalják. Az egyes
csatornaszakaszo-
kat a Zebegényi Polgármesteri Hivatal
üzemelésre
át-
vette, a kezeléJi jog tisztázatlan maradt. A DMRV a galériás vízfoglalás átvételét tclek teljesítéséhez kötötte,
elsősorban
műszaki
a
felté-
vízminőség
l>iztositásához. A DMRV más létesítményeknél pl. a váci .,zennyvizhálózatnál a O értéken
történő
gadja el, olyan megfontolásból, hogy amortizációs költségeinek c'rn;nyesíteni a viz,
a
átvétel t
fo-
létesi tmények
következményeit
nem
tudja
illetve csatorna díjakban. Az er-
re vonatkozó egyeztetések és állásfoglalások tit.-;a a KHVM érintett szervezeteinél
kialaki-
folyamatban
van.
- 55 -
Az érvényes államháztartási és számviteli törvények lényegében ingyenes átadást nem átadás és 1995. január 31-i O
teszik értékű
lehetövé.
a Az
állománybavétel
tehát szabálytalan. A kisajátított, illetve felépített ingatlanok
haszno-
sítására a helyi önkormányzati szervek több javaslatot készítettek, a döntéshozó szervek számára. Ezek lényege, hogy kérik az ingatlanok önkormányzati tulajdonba adását, vagy jelképes összegen történő megvásárlását, a fenntartási költségek (parkok, sétányok stb.) biztoeredő
sítását, a hasznosításból részének (50 %) átengedését.
A
akadályra való hivatkozással
bevétel KVSZ eddig
elutasította
bizonyos törvényi az
önkor-
mányzati javaslatokat, illetve kérelmeket. Így például a Nagymarosi Önkormányzat az elszenvedett károk részbeni ellentételezésére a felvonulási és a készenléti lakótelep, a Műszaki Egyetem-i mérőtelep, a Seirnecbánya-i két lakóépület térítésmentes átadását igényelte. A KVSZ a törvényi korlátozások miatt a kérést nem teljesithette. Az
önkormányzatok részére
történő
térítésmentes
va-
gyonátadást ugyanis az önkormányzati törvény nem teszi lehetövé. A felek máig nem tisztázták , hogy a tulajdonhoz az önkormányzatok milyen anyagi és egyéb feltételek mellett juthatnak. Mintegy 60 hektáros terület 50 %-a forgalom képesnek tekinthetö. mazó prognosztizálható bevétel Ft. Az önkormányzatok
ebből
a
az
RRT-k
alapján
A hasznositásból mintegy bevételből
1,5
szár-
milliárd
részt kérnek,
- 56 -
aminek
mértékéről
n~inyzatok
között.
a niivényápo l ás,
vita van a KVSZ a VIZIG és az önkorA kialakított parkok
l oc so l ás, örzés és
jelentős
vényp!ltlások
üzemeltetése,
az
eset l eg es
no-
költségeket jelentenek. Egy
ko-
rúhhi számítás ezt évi 50 millió Ft-ra
prognosztizál-
ta. amelynek fedezésére a terliletek vállalkozásba adását javasolta
a
FŐBER.
A
vállalkozásba
adhatóság
viszont függvénye az önkormányzatok által jóváhagyandó RRT-nek,
a partok
és
Öblözetek
közcélú
felmerült költségek alakulásának és s i for rásokból történö A DRI
nem
terűletein
azok költségveté-
fedezhetőségének.
rendelkezik
olyan
átfogó
ame l y ki adás i o l dal ró l t art almazza
a
elgondolással, fenn t ar t ás i
és
üzemeltetési költségeket, azok lehetséges forrásait és hevetel i oldalról a hasznosítási pl. mazasi és bérbeadási
ingatlanforgal-
lehetöségeket. Nincs a ORI birto-
kában olyan helyszínrajzi dokumentum sem, amely rögzítené a
kezelői
jogok jelen és jövendó állapotát
rajzi számok szerint. Ennek megléte ny<•k
végső
a
hely-
tulajdonviszo-
rendezéséhez szlikséges.
A fent i ekben vázolt vitás kérdések nagyságrendje indokol ja, hogy a
kezelői,
tulajdonjogi, üzemel tetői jogok
és feladatok komplex rendezésére intézkedések
történ-
jenek. 5.) Az érintett önkormányzatok
tájrehabilitációhoz
kapcso-
lódó tevékenysége A B<í.-.;-Nagymarosi
vizlépcsőrendszer
tervezése, építésének
megkezdése, majd a nagyberuházás megítélésében
bekövet-
- 57 -
kezett koncepcióváltozások
az
érintett
önkormányzatok
helyzetét nagymértékben befolyásolták. A segrád térség
fejlődését
Nagymaros-Vi-
visszavetette az a tény, hogy a
beruházás megvalósítására nagyszámú tanácsi és lajdonú ingatlant sajátitottak ki, ezeken az
magántuépítkezést
megkezdték, majd félbehagyták, felfüggesztették. rolt,
rendeltetésszerűen
nem használható
fejlesztések elmaradtak, az
A
zá-
területeken
idegenforgalom
a
megtorpant,
munkahelyek szüntek meg, stb. A 24/1989.
(XI.
10.) sz. és a 28/1991.
(IX. 30.) sz. OGY
határozat közvetett módon elismerte a kialakult tet, amikor határozatában
előírta,
helyze-
hogy az elmaradt fej-
lesztéseket a "lakosság terhei arányának kül" kell megvalósitani.
növelése
nél-
Az önkormányzatok ezeket a hátrányokat kívánják legalább részben ellensúlyozni akkor, amikor érdekeik tésére törekednek
a
tájrehabilitáció
érvényesi-
előkészítése
és
megvalósitása, valamint az új létesítmények hasznositása során. Az érvényben
lévő
törvények (az
1990.
évi
LXV.
tv. az 1991. évi XXXIII. tv.) és egyéb jogszabályok sősorban
értéken
az önkormányzatok térítés mentes vagy történő
Ez
tisztázatlansága-veszélyezteti a
a
tulajdonviszonyok
rehabilitáció
fenntartási és üzemeltetési
szinvonalú ellátását.
során
művek,
egyes
feladatának
meg-
létrehozott objektumok (parkok, partvédelmi felelő
jelképes
tulajdonszerzését akadályozzák, ez eset-
ben jórészt indokolatlanul.
közművek)
el-
- 58 -
5. l.) Az
önkormányzatok
tevékenysége
programjának és beruházásainak
t á j helyreáll i t ás
a
során
előkészítése
Az (>nkormányzatok - és i Iletékes bizottságaik - a tervezesi munkafázisokban folyamatosan szükséges alapadatokat,
részt
vettek,
tervezőnek-be
információkat a
nihaz<mak rendelkezésére bocsátották. A pályázati í ni"""k,
a ki-
tervek készítése során törekedtek arra, hogy a
tervekben területfejlesztési
és
szempontok is megfogalmazást
nyerjenek.
megallapitása szerint a
településfejlesztési
különböző
tettek a jogszabályban elóírt
A
szervek
területi
vizsgálat is
eleget
önkormányzati
egyeztetési kötelezettségeiknek. Az
önkormányzatok véleményét a Dunai
Vízlépcső
múnybiztosa, a Dunai Rehabilitációs Iroda, a
Kor-
tervező,
\lcruházó szervek figyelembe vették, általában
azokat,
amelyek pénzügyileg finanszírozható elvárások
voltak"
A vizsgálat idejéig még nem történt végleges döntés Nagymarosi
partvédőmű
ja\"aslatra
történő
egy
szakaszának
önkormányzati
meghosszabbításáróL
A települési önkormányzatok rendezési terveit az cp1tés leállítása
a
után
a
megváltozott
erőmű
viszonyokhoz
kel lett igazítani. A 80-as években készült és hatályos tervek módosítását
megalapozó
tervezési
dolgoztattak ki (Visegrád és Nagymaros a Tudományos és Tervezií Intézettel, Zebegény
programokat városépítési Önkormány-
zat a az AXI S Ép i t és i I roda Kft-ve l. ) Visegrád Nagyközség Önkormányzat képviseló-testülete 1994-ben elfogadta a település ÁRT tervét és 8/1994. (X. 25.) számú rendelettel jóváhagyta. A RRT a vizsgálat ideje alatt elkészült, a szakhatósági egyeztetések és a végleges j(JVáhagyás folyamatban van.
- 59 -
Nagymaros Nagyközség Önkormányzata Összevont Rendezési Terv felülvizsgálati programja elkészült 1992-ben, valamint a "Nagymaros Dunapart Rendezési terve, programváltozatai" 1993-ban. Az önkormányzat csak 1995-ben döntött az ÖRT jóváhagyásról és a pénzügyi fedezet függvényében a tervezés 1996. évi folytatásáról. A RRT. változatainak további tervezési munkái is 1996-ra húzódtak át. Zebegény Önkormányzat RRT készítése !992-ben indult meg. A befejezését akadályozza, hogy a tervező a KVSZ tulajdonában lévö területek hasznosítására vonatkozó döntés hiányában a szükséges egyeztetéseket nem tudta lebonyolítani. A tender pályázatok kiértékelésére létrehozott bizottságok önkormányzati képviseletet nem igényeltek, a kiértékelések önkormányzati részvétel nélkül történtek. Kivitelezési terveket az önkormányzatok nem kaptak. Az engedé l yezésük
elötti
szakhatósági
egyeztetéseken azonban részt vettek, a vízjogi engedélyezési terveket is rendelkezésükre bocsátották. Az
erőművi
beruházás leállításával a beruházások
része nem valósult meg. Ezért pl. Nagymaros a települést ért károkat mintegy
1,1
nagy
lakossága
milliárd
Ft-ra
becsüli és különböző "kárpótlási" igényeket jelentett be. Így például egyes objektumok térítésmentes átadását, annak ellenére, hogy tudatában vannak a vonatkozó törvényekben
előírt
korlátozásoknak. A térség
érdeké-
ben a tulajdoni hasznosítás során a kedvezőbb és tányosabb feltételek biztosítását várják el.
mél-
- 60 -
5.2.) Az Önkormányzatoknak a
tájrehabilitáció
megvalósitá-
•.
sához kapcsolódó tevékenysége
Az i.>nkormányzatok - Vác város kivételével - a tájrehabilitációs munkálatokhoz közvetlenül
beruházás-műszaki
kiizremüködéssel nem járul tak hozzá, e célra saját
ön-
kormanyzati pénzforrást nem használtak fel. Kü
liinbiiző
olyan
pénzügyi
jellegű
forrásokból
viszont
fejlesztések, amelyek az adott település
infrastrukturális állapotát javították. - Nagymaroson
elkészül tek
az OVIBER - az
járulékos
erőmű
zasának részeként - megépítette
Így:
a
beruhá-
szennyvizhálózat
gerincvezetékét. Erre alapozva a nagyközségi szennyVJZcsatornát az
-
önkormányzat
lakossági
céltámogatásból és
hitelből
~agymaros-Zebegény
településeket
számú
főközlekedési
út
forrásból,
megvalósította. a
érintően
13,1-22,1
és
12-es
25,8-26,4
km
szelvények közti szakaszai szerepeitek a vizlépcső beruházási programban. Nagymaroson a 13,1-15,7 km szelvény közötti új nyomvonalat 1991-ben forgalomnak.
a
Ezzel párhuzamosan sor került a telepü-
lés 12-es úthoz kapcsolódó ·"'u·a, a szennyviz és Elkezdődött
átadták
a 12-es
bekötő-útjainak
esővízcsatornák
főközlekedési
lefektetésére.
út településen át-
vczetö szakaszának a felújítása is. Ez az a Ileruházás folyamán szállítási elhasználódott
és
felújitá-
útszakasz
igénybevétel
korszerűsitésre
szükséges 6 lakóépület kisajátitása,
szorul. ami
cklyezési tervek költségbecsléseszerint
az 30
miatt Ehhez engemillió
- 61 -
forintba kerül. Mivel az
önkormányzatnak
nincs
rá
pénzügyi fedezete a DRI vállalta, hogy ezt az összeget a kisajátítás céljára 1994-ben átutalja. A kisajátítás után a KHVM az útszakaszt az útalap igénybevételével átépiti. A vizsgálat
időpontjáig
a keretá-
tadás és kisajátítás nem történt meg. - Visegrádon 11. sz.
elkészült az
főközlekedési
igazgatási
OVIBER
bonyolításával
a
út átépítése a nagyközség köz-
területén. Finanszírozása nem a
rehabi-
litáció terhére, hanem az Útalapból történt, de kapcsolódik a tájrehabilitációhoz. - A vizlépcsö-koncepciójának
megfelelően
megvalósult a
községi szennyvizhálózat kiépítése szennyvíztisztitó berendezéssel. A helyreállítási program keretében ez közműalagúton
a helyi hálózat a
keresztül
a
váci
szennyvíztisztitóba lesz bekötve. - Zebegény községet
érintően
a 12. számú
főközlekedési
út 25,8-26,4 km szelvények közti szakasza a vizlépcső beruházási programban, 1994-ben átadásra került. A
tájrehabilitációhoz
szennyvíztisztitó-telep
kapcsolódóan és
a
szerepelt
amely
szakasz
elkészült
csatornahálózat
a
egy
része DRI forrásból. A fentieken
túlmenően
átvett
pénzeszközökből
sen 19.050 E Ft -az önkormányzatok rehabil i táciához
kapcsolódó
elsősorban
tervezési
egyéb feladatok - partrendezés,
a
munkához
füvesítés,
tájés
régészeti
feltárás- elvégzésére használtak fel, összesen 13. 171 E Ft-ot.
össze-
eddig
- 62 -
Nagymaros Önkormányzata az Idegenforgalmi Alap támogatásával fásítási program keretén
belül
a
Duna-parti
nyárfák cseréjét valósítja meg, valamint a
kerékpárút
építését tervezi saját útalap, valamint Idegenforgalmi alapból.
Budape~t.
1996.
január "(~ " ··
...
'· ~ ' ,_._....---. (. Hag~lmayer '
Sándo r Is t ván alelnök
Me ll ék l e t ck
.
elnök
István
1. sz. melléklet a V-25-18/1995-96. sz.
jelentéshez
§\
l
0 ,;,o ~
+
+
+
vatOszlnUilttx·tÖ megmarodb ill. Uj porhorel
+
y----O hojoot
r
+
'\ Dú,y_
+
~'4
+
+
_,_
+
l
2. sz. melleklet
A.
helyre~ldttissal ~rintett folyÓs::akasz és partok helysz\nrajza M=1:10 OOO
2. sz. melléklet a V-25-18/1995-96. sz.
jelentéshez
NAGYMAROS-VISEGRADI TtRStG KOMPLEX TAJREHABILIACio FINANSZiROZASI JAVASLATA, ÉVES ÜTEMEZETT IGÉNYBEVÉTELLEL 2011/1993. (HT. 8.) Karm. határozat
l
l -
Megnevezés
.,,, "'"'''''
----- ·--
összesen
1993
1994
1995
1996
költségek folyó áron. millió forintban, 1FA-val Központi költségvetés: a.) 1992. évi maradvány b.) 1993. évi költségvetés tk
i
j
123 677
123 677
-
-
-
c.) tves szinten tervezett
4501
-
2000
2000
501
Központi költségvetés összese
5301
800
2000
2000
501
Vízügyi Alap
189
-
189
-
-
utalap
615
-
210
405
l
Környezetvédelmi Alap Vállalkozói hitelfelvétel
l összesen:
l
424
-
-
154
270
2131
-
1285
846
-
8 660
800
3 684
34 05
771
i
3. sz. melléklet a V-25-18/1995-96. sz.
jelentéshez
\.
'-·
NAGYMAROS-VISEGRKD TtRS2G KOMPLEX TKJREUADILITKCiö VERSENYTKRGYALKS L2TESITMtNYEK VXLLALKOZKSI XRA
(ezer Ft-ban/
l A J Á NL AT OKl Létesítmény
NAVIGXT DunaRehab.Társaság
FöLDGtp
V1ztP Xr /XFA-val/
STRABAG
-----------------------------------------------------------------------------------------------------l./ 2./ 3./ ~-/
S.j
6./ 7. l
8./ 9./ 10./ ll.
l
12./ 13./ 1~.;
15./ 16./ 17.; 18./
Közmüalagút és galériás v. Körtöltés elbontás Nagymarosi partmagasítás Visegrádi partr.haj.föl. Visegrád partk.alsó öböl Tereprend.mindkét parton Vízpótlő,vízcserélő mút. Bontás, 1/1; 1/2 Közmü végleges Parti közmü kiépítés Parti lét. balpart Parti lét. jobbpart Autóparkoló b.p. Autó és autóbusz park. j.p. Vác szennyvízátvezetés Zebegényi szénnyvíztelep Zebegényi csatorna Váci szennyvíztelep bőv.
712.720.-
~07.021.-:
6,06~.793.-
~.23~.197.-::
73.494.-
1~2.905.-
91.163.135.776.29.893.575.286.130.520.-
1~1.780.-
57.~36.-
17.9~1.-
18.310.141.532.7.001.19.016.23.550.-
227.8~9.-
26.628.639.753.-
87.059.~.~98.-
20.878.2~.355.-
59.843.108.080.99.88LI,1.55.008.50.000.-
56.3~6.-
169.940.-
_:;_''.?--.:..<
_6~10 ._
ls, o 63.638. -J_ 1._--
.
---
58.292.198.975.19.97~.-
597.050.-
'(Ioj· :-J:.4_e_. -
83.171.23.541.112.115.8.407.37.795.26.180.86.688.172.863.-
145.15~.-
5~.233.-
326.929.'•9. 998.-
242.184.50.000.-
820.000.~.612.500.--<
78. 750.:"'· 232.500 ....c 18. 7 5 o ..-"' ~0 7. 500 .,L 61.2so.r:: 75.000/ 16.250.-"' 75.000."' 6.250.-"' 30. OOO "C 22.500 . ..C 77.500./ 48.7!10 . ./ 76.250./ 285.000." 5o.ooo.-··
------------------------------------------------------------------------------------------------------6,993.750.7,581.000.6,619.068.-
összesen:
8,657.~68.-
jAz összeg 548.750.ezer Ft-tal eltér/ (7,542.500.-)
/Az összeg l ezer Fttal eltér/ (8,657.~69.-)
PM. Infláció
93-94. 94-95. 95-96.
l~
10 8
18 %
l'•
%
10 %
16 % 12,1 % 10 %
15 % l~ % 10 %
12 % 12 % 12 %
4. sz. melléklet a V-25-18/1995-96. sz.
jelentéshez
Nagymaros-Visegrádi komplex tájrehabilitaci6 beruházására foly6sitott összegek (ezer Ft-ban)
~ 11
~
1993
1994
1995 szept. 30-i an!liJOt
Megnevezes
i
dec. 31-ig terv
Összesen AS'3"5-'5.; szepl.30-i dec. 31-ig an;m_ot terv
JI
l! Költségvetési
' juttatás
578.721
Vízügyi alap 1 1
Költségvetesi maradvány
;
l..Osszesen
2000.000
1344.245
2000.000
3922.966
4578.721
148.019
40.981
40.981
189.000
189.000 1
l
1!
·1
-
316.827
l
-
-
316.827
316.827
l 578.721
2464.846
1
!,l
1385.226
2040.981
4428.793
5084.548 lj 1
l
!
/[ Hitelfelvétel ~ (STRABAG) l! 11
~
Osszesen
.l
l
-
457.540
5.198
1159.019
462.738
578.721
2922.386
1390.424
3200.000
4891.531
l 1616.559 l l
6701.107
1
5. sz. melléklet a V-25-18/1995-96. sz.
jelentéshez
NAGYMAROS-VISEGRÁD TÉRSÉG KOMPLEX TÁJREHABILITKCiö LÉTES!TMÉNYEI l Javaslat a kezelói és üzemeltetói jogok rendezésére/
IFSzáma ű L É T E s 1 T M Ny Megnevezése
-------
Jelenlegi kezel ó
Javasolt kezel ó
Javasolt üzemelletö
Költség (millió Ft)
közmüalagút
KDV-V!ZIG
KDV-V! ZIG
KDV-V!ZIG
420,3
galériás vízfoglalás
KDV-V!ZIG
DMRV RT
DMRV RT
220,2
dunameder
KDV-V!ZIG
KDV-V(ZIG
KDV-V1ZIG
partvédelem
KVSZ - V!ZIG V!ZIG
VIZ IG
KVSZ
V!ZIG
V!ZIG
V!ZIG
V!ZIG
V! ZIG
csapadékátemeló mütárgyak
öNKORM.
öNKORM.
parti sétány
öNKORM.
öNKORM.
partvédelem
V!ZIG
V!ZIG
öNKORM.
öNKORM.
öNKORM.
öNKORM.
É
l.
12.
Közmüalagút galériás vízfoglalás Körtöltés el bontás
l
L é t e s i t mé n y
felső
3.
4.
Nagymarosi partmngasHás
Visegrádi partrendezés hajóállomás fölött
öböl partja
partvédelem
csapadék
elvezető
mútárgyak
parti sétány
\5. l
Visegrádi partkialakítás alsó öbölben
dunameder
KVSZ
V!ZIG
V1ZIG
partvédelem
KVSZ
V!ZIG
V! ZIG
4.612,5
50,3
190,9
10,8
2
t'' ""
...,.,.,,..
F 6 L É T E S t T MÉ N Y
6.
Jelenlegi
Tereprendezés mindkét parton
l
Javasolt kezel ö
növénytelepítés bal part
V!ZIG
V!ZIG
VtZIG •
földmüvek, vízelvezetés locsolóhálózat
V!ZIG
V!ZIG
VtziG •
növénytelepítés jobb part
KVSZ
KVSZ
KVSZ
földmüvek, vizelvezetés locsolóhálózat
KVSZ
KVSZ
KVSZ
Lepenee-patak
VtzTÁRS.
VtZTARS.
VtzTms.
42,5
Apátkúti-patak
VtzTÁRS.
V!ZTA:RS.
VtZTAllS.
10,0
VtZIG
VtziG
61,3
mütárgy
7.
Vizpótló-vízcserélő
8.
Bontás
9.
Közmü véglegesítés
10.
Parti közmü kiépítése
JavasoH
Költség (millió Ft)
kezelő
L é t e s í t mé n y
üzemeltető
• •
355,0
75,0 DMRV RT
DMRV RT
vízellátás
DMRV RT
DMRV RT
csatornázás
DMRV RT
DMRV RT
elektromos ellátás
ELMú RT
ELMú RT
DMRV RT
16,3
75,0
3
[F ó L t T ES 1 TM t N Y S7.iÍllla Megnevezése
Javasolt
Javasolt
kezelő
kezelő
üzemeltető
V!ZIG
V!ZIG
V! ZIG
V!ZIG
V!ZIG
V!ZIG ••
Költség (millió I'l)
(közmúalagút
12.
Parti létesítmény jobb part
(közmúalagút útja)
13.
Autóparkoló bal par·t
áttervezés alatt
14.
Autóparkoló jobb part
KVSZ
15.
Vaci szennyvizatvezetés
DMRV RT
DMRV RT
DMRV RT
48,13
16.
Váci sz v. telep
DMRV RT
DMRV RT
DMRV RT
50,0
17.
Zebegényi szv. telep
öNKORM.
öNKORM.
öNKORM.
54,2
Zebegényi csatornaháló7.al:.
öNKORM.
öNKORM.
öNKORf1.
242,1
mmv
DMRV RT
28,0
118. l
Jelenlegi
Parti létesítmény bal part
lll.
l
L é t e s i t mé n y bekötőút)
bővítés
19.
Klórozó medence építése
20.
Irányítástedmika
alilgút
jelzőrendszere
6,2 30,0
77,5
RT
V!ZIG
V!ZIG
DMRV RT
DMRV RT
VíZIG
VíZIG
'•ű ,6
közmúvek irányitásrendszere 21.
Közmúalagút energiaellátás
V!Z IG
17,7
6. sz. melléklet a V-25-18/1995-96. sz.
jelentéshez
l,k( 1
Hiv.sz:V-25-20/1995-96.
/
/l.
KÖZLEKEDlOSI, HIRKÖZLlOSI !OS VÍZÜGYI MINISZTER
)
t_ ...
\
liv v-v. '-.
l
Q
650877/1996.
Hagelmayer István úr elnök A L L l~·, ;'·.~ í
Állami Számvevőszék
l
Budapest
l (- ,:-;
l !
.,
:< E:?CTT: .
~-,:.-i\..'·~-~~:.:.r• ~:
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel kézhez vettem az Állami Számvevőszék Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációjának ellenőrzéséről készített jelentését. A jelentésnek mind az összefoglaló, mind a részletes megállapításaival egyetértek, azokban a vizsgált problémák valósak, elemzéseik szakmailag korrektek A vizsgálat eredményeibőlleszúrhetö tapasztalatokat a helyreállítás még hátralévő szakaszában és a további várható tájrehabilitációs munkák során figyelembe vesszük. A Kormány és az érintett minisztériumok részére összeállított javaslatokkal egyetértek. A jelentésben szükségesnek ítélt kormányelőterjesztést megalapozó rajzos dokumentáció elkészítésére az intézkedések már folyamatban vannak. A 11. számú főút építésének ütemét az Útalap tehetőségei szabják meg, az építés előkészítése, engedélyezés 1996-ban is folytatódik, de előreláthatóan csak 1997-ben fejezhető be a korszerűsített szakasz. A Köztekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium saját hatáskörbe utalt további intézkedésekkel kapcsolatban az a véleményem, hogy azok majd részét képezik azon kormányelőterjesztésnek, amely a jelentésben javasoltan a Pénzügyminisztériummal (és rajta keresztül a Kincstári Vagyonigazgatóság bevonásával) egyeztetett formában közös előterjesztésként komplex módon foglalkozna a helyreállítás befejezését követő időszakra a tulajdonosi, kezelői és üzemeltetői jogok és kötelezettségek kormányzati döntést igénylő kérdéseiveL
1
i.
Erre azért van szükség, mert ezen intézkedések mindegyike a költségvetés kiadásait növeli 1997-ben és csak egy hosszabb távú hasznosításból remélhető a költségek részbeni megtérülése. A közelmúltban megtartott államtitkári szintü egyeztetés után lehetőség látszik a Központi Környezetvédelmi Alap hozzájárulására, de a hitelátadás ezideig még nem történt meg. Végezetül megköszönöm munkatársai észrevételeit.
Budapest, 1996. február " 2
szakszerű,
"
-
..
·~
megalapozott és
segítő jellegű
A MAGYAR KÖZT ÁRSASAG KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI , 1 l MINISZTERE T ~~ ru .
M-111/1996.
J4k_... ~ t.~' t !fle!Ve- ,,~:..-t_ 1P vi~VI'<""'~ ....,efl Jr.lh;;..L ~ J./14J~. ,L
Ke~
Á L L AM l S z·A i'1V E V ÖS Z É K Ha~elmayer
o2.. o CJ.
István úrnak, az Aliami Számvevőszék elnöke ÉRKEZETT:
Budapest
/ór.J ~
IKTATÓSZÁM: MELLÉKLET:
1996 -02- o 8
V- 2['- Q_~~9C-9é_ DB
Tisztelt Elnök Úr ! A Nagymaros-Visegrád térség komplex táj-rehabilitációjának szóló V-25-20/1995-96. sz. jelentését áttanulmányoztam.
ellenőrzéséről
Az Állami Számvevőszék jelentésében a Központi Környezetvédelmi Alapról tett korábbi megállapításait nem módosította, ezért úgy véljük, hogy a KÁL3376/1995. számú levelünkben megfogalmazott észrevételünket nem fogadták el.
A jelentéstáttekintve a KKA és a táj-rehabilitációs program fmanszírozásával kapcsolatban a következő véleményt alakítottuk ki. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéiium azért ragaszkodik a KKA támogatás pályázati úton történő odaitéléséhez, mert ilyen módon ráhatása lenne a beruházás költségtakarékos lebonyolítására. A KTM számára is egyértelmű volt az a tény, melyet az ÁSZ-vizsgálat is bemutatott, hogy az érvényes beruházási szerződésekből hiányzik néhány olyan feltétel, garancia, amely a költségek takarékos felhasználását biztosítja (289. sz. jelentés 6. oldal 3. bekezdés). Az alapkezelő feladata a hatékony alaptámogatás biztosítása, éppen ezért vizsgální kell a pótmunkák szükségességét, annak mértékét és ütemét. A beruházás ütemezése összefügg az elkülönített alapok igénybevételéveL Az ütemezésre nincs ráhatása a beruházásban résztvevő KKA-nak. Jelen helyzetben a KKA kezelőjének semmilyen beleszólása, lehetősége nincs például a 180 millió Ft-os homok-kavics szállítás és beépítés pótmunka mértékének alakításába.
1011 Budapest l., Fő u. 44-50. Lc\'élcím: !394 Budapest, Pf. 35 L, T clefon: 20 l-2964, 201-2843, Fax: 201-3134 T elex: 22AS79
2
É en eltér véleményünk az Állami Számvevöszékétől, nevezetesen a nu 1 t KTM nem indokolatlanul zárkózott e az -re e oiranyzo ~ól. A .beruházóknak lehetöségük volt pályázat útján a támogatás elnyerésére, qe ilyell-Pályázat nem érkezett a KTM KKA Titkárságra (ASZ-jelentés 8. oldal 2. bekezdés). Időközben a két tárca közigazgatási államtitkára megállapodott a pályázat benyújtasaro . A jelentés egyéb részeivel kapcsolatban észrevételt nem kívánok tenni.
Budapest, 1996. január 31.
Üdvözlettel:
72. '
JJ?-12 ( Dr. Baja Perene )
Budapest, 1996. február" V-25-23/1995-96.
[j "
DR. B A J A FERENC úr a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
B U D A P E S T
Tisztelt Miniszter Úr!
A Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációjának ellenörzéséröl készült jelentéshez tett észrevételeit tartalmazó levelét megkaptam. Örömmel értesültem arról, hogy a környezetvédelmi és a köz l ekedési tárca államtitkárai a Központi Környezetvédelmi Alap tájrehabilitációval kapcsolatos, kormányhatározatban elöírt finanszírozási kötelezettségének teljesítéséről megállapodtak. A dokumentumok alapján úgy tűnik- ez a megállapodás a köztekedési tárca nagyfokú rugalmasságának köszönhető. Az Önök ragaszkodását a kormányhatározatban rögzített összeg pályázat útján történö igénybevételéhez - munkatársaim mellékelt feljegyzésében foglaltakkal egyetértve indokolatlannak és közgazdaságilag vitathatónak tartom. A jelentésben foglalt vizsgálati megállapításokon, illetve azok megszövegezésén ezért nem változtatok. Miniszter úr észrevételeit és az azokra adott válaszomat tartalmazó leveleket azonban a jelentéshez csatoljuk.
!!~"'-· f. ~(.o:;..o l
wtO o'1/, Melléklet
Tisztelettel
--11-.~,~ (Hagehmayer István)
IV.
VAGYONELLENŐRZÉSI
IGAZGATÓSÁG
Melléklet a V-25-23/1995-96. sz. válaszlevélhez
F E L J E G Y Z É S dr. Hagelmayer István elnök úr részére
Tárgy: A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium álláspontja a Központi Környezetvédelmi Alap teljesítendö, kormányhatározatban elöírt
terhére
finanszíro-
zási kötelezettség teljesítéséról
A Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitáció megvalósításának finanszírozásáról szóló
2011/1993.
(HT. 8)
sz.
kormányhatározat úgy rendelkezik, hogy az elkülönített állami pénzalapok (így helyzetüktől
a
Központi
és feladataiktól
Környezetvédelmi
függően
bilitációs program finanszírozásában.
Alap
is)
vesznek részt a
reha-
E döntés
azzal
során
számoltak, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap 1995. évben 154 millió forintot fordított erre a célra. E finanszírozási kötelezettségét a KTM mai napig nem sítette. A Közlekedési, Hírközlési és
Vízügyi
ezzel kapcsolatos megkereséseit azzal
utasította
telje-
Minisztérium el,
hogy
ragaszkodik a finanszírozási igény pályázati eljárás keretében
történő
elbírálásához.
Véleményünk szerint a pályázati eljáráshoz való indokolatlan és közgazdaságilag vitatható.
ragaszkodás
- 2 -
Indokolatlan a pályázati eljárás mert, -az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény Központi Környezetvédelmi alapra vonatkozó egyetlen paragrafusa sem
elő,
az
Alapból
nyújtandó minden támogatás csak pályázati eljárás
kereté-
ben
ítélhető
írja
hogy
oda;
- a Kormány a rehabilitációs programról és mányzati beruházásról
egyértelműen
tött, egyetlen elemét
illetően
és
a
kiemeit
kor-
végérvényesen
dön-
sem igényelte
a
KTM
vagy
más szerv további mérlegelését; - a KTM-nek és más, szakmai, társadalmi szerveknek a selőkészítés
során volt
lehetősége
és
dönté-
kötelezettsége
a
leghatékonyabb és leggazdaságosabb megoldások mérlegelése; - a Kormány - bár nem
a
legszerencsésebb
fogalmazásban
mindössze arról rendelkezett, hogy az elkülönített
állami
történő
részvé-
tele ne kerüljön ellentmondásba az alapokkal való
gazdál-
pénzalapoknak a program finanszírozásában kodás törvényi
előírásaival.
Vagyis arról,
hogy
az
Alap
rendelkezzék a finanszírozási kötelezettség teljesítéséhez szükséges "szabad", más célokra le nem
kötött
pénzforrá-
sokkal. Ez a feltétel teljesül t. A 1994. évben jelentös Ebből
szabad
36,7 milliárd forintot
Központi
Környezetvédelmi
pénzforrásokkal értékpapír
Alap
rendelkezett.
vásárlásra
fordí-
tott. Az Alap záróegyenlege 1,9 milliárd forint volt. Hasonló
pénzbőség
volt
megfigyelhető
1995. év folyamán is.
- 3 -
Közgazdaságilag vitatható a pályázati eljárás, mert: a Kormány nem jelölte meg ( meg), hogy az Alap terhére
célszerűen
nem
előirányzott
is
jelölbette
154 MFt -ot
mi ly en
konkrét beruházási feladatok megvalósítására kell fordítani.
Ebből
következik, hogy hiányzik a
célszerűségi
karékossági mérlegelés tárgya, a konkrét beruházás.
és
taAz
a
pályázati rendszerben csakis "mesterségesen kreált beruházás" lehetne. Egészen más a helyzet az Útalap esetében, ahol a rehabilitációs prograrnon belül műszakilag is elkülöníthető beruházás (a ll. és 12. főközlekedési utak meghatározott szakaszának korszerűsítése) tervezett költségeinek finanszírozását írta elő a Kormány. Az állami intéznményrendszer jelenlegi működési rendszerébenehez lett volna beilleszthető, ha a KHVM, mint a program egészéért felelős beruházó pályázatot nyújtott volna be a KHVM-nek, mint az útalap kezelőjének a szóban forgó beruházás finanszírozásához szükséges pénzeszközök megszerzése érdekében. Természetesen ezt nem tette, hanem az Alap "szabad pénzeszközeinek" erejéig finanszírozta a beruházás megvalósítását. Fel sem tételezzük, hogy a KTM
e
finanszírozási
kötele-
zettsége kapcsán jogot formál arra, hogy a 8,6 milliárd Ft-os beruházás egészének indokoltságáról, célszerűségéről és gazdaságosságáról állást foglaljon. Ezért nem tudjuk értelmezni Miniszter úr levelének azt a kitételét sem, hogy a "jelen helyzetben a Központi Környezetvédelmi Alap kezelőjének semmilyen beleszólása, lehetősége nincs például a 180 millió forintos homok-kavics szállítás és beépítési pótmunka mértékének alakításában". Véleményünk szerint a Minisztérium szükséges, hogy legyen
ilyen
közvetlen beleszólása nem ~ekintve, hogy nem a KTM felelős a
beruházás megvalósításáért.
- 4 -
- a
Központi
Környezetvédelmi
alapról
szóló
törvényes
rendelkezésszerint (1992. évi LXXXIII. törvény 37. paragrafus (l)
bek. )a
pályázati
eljárás
összes támogatás nem haladhatja meg 60%-át, a vissza nem
térítendő
keretében a
tervezett
odaítélt költség
támogatás pedig a tervezett
költség 30~-át. Az adott esetben ez alkalmazása is értelmezhetetlen.
a
törvényi
megkötés
Mindezek alapján az a véleményünk, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium akkor járt volna el törvényesen és a Kormány határozatának szellemében, ha az Alap rendelkezésre álló szabad pénzeszközeiből teljesítette volna akiemelt környezetvédelmi célokat
szolgáló
finanszírozási
kötelezettségét. Sajnálatosnak tartjuk, hogy nem ezt tette, hanem kellően végig nem gondolt, formálisan sem helytálló érveket keresett e kötelezettség teljesítésének mellözésére. Budapest, 1996. február 8.
yL__ ~ (Krucsai Balázs) vizsgálatvezető
Lá t ta:
l, 4,
(dr.
~s Arpad}
számvevő
igazgató
PE: NZÜGYMINISZTE:R l UM HELYETTES ÁLLAMTITKAR
ÁLLAf..-il Sz/... MVEVÖSL:i:::~
2~t8jH
Hagelmayer István úrnak elnök
i(TATÓSZÁM: ~/.[LLÉKLET:
1QC!fl -ü2- 1 4
v~,i~~-~ [9~ .'
-~
'
<36
DB
Állami Számvevőszék
Budapest Tisztelt Elnök Úr ' A "Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja" központi beruházás megvalósitását vizsgáló, !995. évi Állami Számvevőszéki ellenőrzésről készült lezárt jelentéssei és a vizsgálat tapasztalataira épülő intézkedési javaslatokkal egyetértek. A jelentést alkalmasnak találom az benyújtásra.
Országgyűlés
illetékes bizottságaihoz
történő
Budapest, 1996. február 6.
Üdvözlettel:
