JELENTÉS a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet megszüntetésével kapcsolatos állami feladat-, létszám- és eszközátcsoportosítások pénzügyi -gazdasági ellenőrzéséről
!996. május
308.
A vizsgálat végrehajtásáért felelös: az ÁSZ ill. Költségvetési Ellenörzési Igazgatósága
Bihary Zsigmond
igazgató
Az ellenörzést vezette: Hegedűsné
dr. Mallern Veronika
osztályvezettJ f6tanácsos
Az ellenörzést végezték:
Robák Perenené dr. Horváth Margit Eötv6s Magdolna SzölltJsiné Hrabóczky Etelka
számvevtJ számvevtJ számvev6 számvevtJ tanácsos
ÁLLANITSZÁMVEVÓSZÉK
v -18-34/1995-96. Témaszám: 281.
JELENTÉS a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet megszüntetésével kapcsolatos állami feladat-, létszám- és eszközátcsoportosítások pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló !990. évi XXX. törvényt módosító 1994. évi LIV. tv. alapján a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) jogutódja az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) lett. Az összevonást követően az IKM 1995. január l-jétől - jogszabályban kapott felhatalmazás alapján - feladatait egységes költségvetés alapján látja el. Az IKM fejezet 1995-ben 19 Mrd Ft költségvetési előirányzattal gazdálkodott, átlagos áJiományi Jétszáma mintegy 4700 fó volt.
Az
ellenőrzés
során arra kerestünk választ, hogy
- a szakmai és gazdálkodási feladatok összevonását milyen döntéselőkészítő munka alapozta meg, mennyiben teljesültek az integráció szakmai és pénzügyi-gazdasági céljai; - az új irányító szervezetet, a müködési rendet, létszámstruktúrát a szakmai feladatokkal összhangban, célszerűen határozták-e meg; - az induló költségvetés, a vagyon összevonása megfelelt-e a vonatkozó jogszabályoknak, az átszervezéshez kapcsolódó előirányzatok felhasználásában érvényesültek-e a törvényességi és eredményességi szem pontok. az 1994-95. évekre terjedt ki, elsősorban a minisztérium és a munkáját intézmények (pl. Gazdasági Igazgatóság, Jóléti Intézmények Igazgatósága) müködésére, gazdálkodására irányult. Utávizsgálat keretében áttekintettük a jóléti intézmények müködését, kihasználtságát, illetve a külképviseletek rendjét is.
Az
eJlenőrzés
segítő
A vizsgálat nem terjedt ki a nemzetgazdaság ipar- és kereskedelempolitikájának elJenörzésére.
l. Következtetések, javaslatok A két minisztérium összevonására közvetett törvényi rendelkezés (a Kormányt alkotó tárcák felsorolásából "kimaradt" az NGKM) alapján került sor. A jogalkotás hátterét az új Kormányt alakító pártok koalíciós megállapodása képezte. A törvényalkotó munkát megalapozó szakmai, gazdasági előkészítés elmaradt (erre az idő rövidségemiatt nem volt kellő lehetőség). Mindennek következményeként a két minisztériumot 1994. július 15-én mechanikusan egyesítették Ezzel az új IKM-re hárult az a feladat, hogy a folyamatos működés mellett, a tényleges feladataival összhangban határozza meg szervezetét. A miniszter feladat- és hatáskörét rögzítő jogszabály azonban érdemben nem tért el a jogelőd miniszterek statutumától, így az új szervezeti struktúrát feladat oldalról sem megfelelően támasztották alá. Mindez hátráltatta az új minisztérium munkáját. A szervezetátalakítás másfél év alatt - viszonylag kevés célszerűségi elem mellett - folyamatossá vált. Az érdemi változás jelei csak 1995. végén mutatkoztak, amikor áttekintették a fóbb feladatokat és kiszűrték a párhuzamosságokat Ezzel együtt a szervezeti egységek száma (47-röl 30-ra) és a felső vezetők száma (15-ről 9-re) jelentősen csökkent, mérséklődtek a vezetői döntési szintek, megszűntek aKtv-t sértő vezetői státuszok is (rocsoportfónök, fótitkár). Az átalakulás folyamatára jellemző volt, hogy míg a feladat-szervezet összhangját tárcá n belül igyekeztek meghatározni, addig az ehhez kapcsolódó Iétszámról jórészt tárcán kívül, azaz a Kormány szintjén hoztak döntést. (Ugyanis erre az időszakra estek a köztisztviselők létszámcsökkentését elrendelő kormányintézkedések, melyek csaknem valamennyi fejezetre vonatkoztak). Ennek eredményeként az ind uló Iétszám (l 081 fó) 381 fővel- ebből kormányintézkedésre 236 fő, 247M Ft felhasználásával- csökkent. Saját hatáskörű intézkedésre 48 fő köztisztviselőt közalkalmazotti állományba helyeztek, ezen felül viszont már a fluktuáció hatása érvényesült (igy pl. másfél év alatt 126 fó új belépő is került a minisztérium apparátusába).
Még nem született döntés a szervezetátalakítás, illetve a létszámleépítés befejezéséről, ezért nem ismert az elérni kívánt cél. Az év végén végrehajtott radikális változások viszont kedvező feltételeket teremthetnek a piacgazdasághoz jobban igazodó minisztérium működéséhez (a jelenlegi kormánystruktúrában egyébként az IKM rendelkezik a legnagyobb igazgatási létszámmal). Indokolt lenne, ha ehhez a Kormány nagyobb segítséget nyújtana, az egységes szemléletű integrált feh.datok, a célszerű müködési keretek, feltételek meghatározásában. A minisztérium vezetése az intézmények felülvizsgálatát követően, figyelembe véve a Kormány ez irányú döntéseit is, felismerte, hogy az "igazgatás" korszerűsítése csak korszerűen működő intézményrendszerrel együtt lehet hatékony. Ezért az intézmények több, mint felénél jelentős átalakulás, belső szervezeti változás és létszámcsökkenés következett be, mérsékelve ezáltal a párhuzamos feladatellátást Nem történt viszont meg az integrált külképviseletek létrehozása, amit a korábbi években a különböző relációkban
2
végzett számvevöszéki ellenérzések már szorgalmaztak. Vitatható továbbá az innováció irányításának, feladatainak tárcán belüli kezelése is (ez utóbbi kormányintézkedésre került a miniszter közvetlen felügyelete alá). Kifogásolható, hogy a minisztérium másfél éves működése alatt nem hagyták jóvá a szervezet és a működés alapszabályát, az SZMSZ-t, ennek hiányában a kapcsolódó ügyrendeket, munkaköri leírásokat sem adták ki. Kedvezőtlen, hogy még érvényben van egy 1994. évi utasítás, mely szerint az új SZMSZ hatálybalépéséig a volt minisztériumok SZMSZ-ében előírtak szerint kötelesek eljárni a szervezeti egységek, ezzel ugyanis legalizálták a feladatellátásban a belső szabályozás kettösségét. A minisztérium rendelkezésére álló 4 épülettömb közül a Honvéd utcai épületet jelölték ki a vezetés törzsépületének, ahol helyet kaptak a külkereskedelmi egységek is. A Vigadó utcában elsősorban az ipari egységek elhelyezése történt. A két szakterület területi megosztottsága konzerváljaa volt minisztériumok szervezeti elkülönülését. (A Hold utcai épület adottságai, müszaki állapotamiatt csak átmenetileg alkalmas a hivatali funkció és a jelentős ügyfélforgalom lebonyolítására). A Margit körúton (volt IKM székházban) elsősorban csak a gazdálkodást végző szervezetek maradtak annak ellenére, hogy ez az épület adottságánál fogva alkalmas irodai célokra, férőhely-kapacitása pedig az egységes elhelyezésre is lehetőséget ad (elhelyezhető létszám 761 fó, a minisztérium engedélyezett létszáma !995. december végén 700 fó ). A "szétszórt" elhelyezés megnehezíti az államigazgatási munkát és növeli a kapcsolattartás kiadásait (telefax, telefon, kézbesítés, gépkocsi-üzemeltetés). Mindez sürgeti az egységes elhelyezés megoldását, az információáramlás ésszerű rendjének kialakítását. Egyben jelzi, hogy a minisztérium felesleges irodaház-kapacitással rendelkezik, amit bérleti jogviszony formájában próbáltak hasznosítani (!995. végén az összes alapterület egynegyedét külsö bérlök használták). A bérleti, üzemeltetési díjak esetenként indokolatlanul alacsonyak voltak, ezen keresztül az államháztartáson kivüli szervezeteknek burkolt állami támogatást nyújtottak Indokolt, hogy a szükségleten felüli kapacitásoktól minél előbb "váljon meg" a minisztérium. Nem fogadható el, hogy államigazgatási szerv az egyre dráguló fenntartási, üzemeltetési kiadásokat bérleti tevékenységgel igyekezzen fedezni. Az összevonás dologi kiadásaira a tervezett 12 M Ft-tal szemben 35 M Ft-ot fordítottak, melyhez nem kaptak központi forrásból támogatást. Ezért a fedezetet a két minisztérium jórészt saját forrásából biztosította, de kormányengedéllyel 15,5 M Ft-ot intézményeitől is átcsoportosított Ez utóbbiból 4,9 M Ft indokolatlan volt.
A költözteléshez kapcsolódó feladatokat még a volt minisztériumok üzemeltetését biztosító intézmények végezték (ezeket csak !995. január l-jével vonták össze). A beszerzésekés a felújítások során nem jártak el minden esetben takarékosan, az indokoltnál nagyobb kiadásokat teljesítettek, több esetben szabálytalanul és célszerűtlenül döntöttek. A hiányosságak egy részét a tárca is feltárta belső ellenőrzése keretében. A megállapítások alapján felelősségrevonást is javasol tak, a realizálás azonban elmaradt
3
Az összevonást követően a gazdálkodást csak !995. január l-jén integrálták. Az egységes költségvetés adatai szerint a minisztériumok összevonása nem mérsékelte a központi költségvetés kiadásait, a támogatás összege nem csökkent. A központi költségvetés teherviselése kisebb lehetett volna, ha a két minisztérium által felügyelt jóléti intézmények (üdülők, gyermekintézmények) kapacitását összhangba hozzák az új minisztérium igényeivel, és a felesleges ingatlanoktól - ezek egy része igen leromlott állapotú - megválnak. (Ezek az intézmények a működésükhöz 44 M Ft támogatást használnak fel.) Indokolt a jóléti intézmények mielőbbi felülvizsgálata és a tárca feladataitól idegen profilú tevékenységek megszüntetése. Két évvel ezelőtt - még a jogelőd minisztériumoknál hasonló megállapításra jutott a számvevőszélei vizsgálat, azonban érdemi változás azóta sem történt, a Icihasználtság nem javult. A minisztérium javasoljuk:
működési
feltételeinek, szabályozoltságának javítása érdekében
l. A Kormánynak: Számoitassa be a minisztert az összevonás, átszervezés eddigi eredményeiről, gondjairól. Határozza meg a miniszter egységes szemléletü, integrált feladatait, figyelembe véve a piacgazdaság által támasztott követelményeket.
2. Az ipari és kereskedelmi miniszternek: -
Gondoskodjon a minisztérium működését meghatározó SZMSZ, illetve az ehhez kapcsolódó ügyrendek, munkaköri leírások kiadásáról. Ezzel egyidejűleg az üzemeltetés!, fenntartást biztosító intézmények hasonló szabályzatait is készittesse el;
- Intézkedjen a minisztériumi apparátus szervezetével, létszámával összhangban álló egységes elhelyezésröl, és az ennek megfelelöen tervezett informatikai beruházások, valamint az egységes adatfeldolgozási rend megvalósításáról; - Tekintse át és szabályazza a bérleti-üzemeltetési tevékenységet; - Gondoskodjon a minisztérium és az üzemeltetését, fenntartását biztosító intézmények tényleges vagyonának számbavételéről, illetve az ezzel összhangban álló va·· gyonnyilvántartás elkészítéséről; - Kezdeményezze a tárca működési igényeit meghaladó, illetve használaton kivüli ingatlanok (irodaház, üdülő, jóléti intézmény) átadását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe; - Vizsgállassa felül a minisztérium gépkocsiállományát, biztosítsa a szükségletekkel összhangban álló gépjárműkapacitás hatékony üzemeltetését, illetve intézkedjen a felesleges eszközök értékesítésérőL
'
ll. Részletes megállapítások
1. Az NGKM
megszűnése,
az új IKM létrehozása
1.1. Az összevonást megalapozó
döntéselőkészítő
munka
A rendszerváltást követő konnány összetételét az !990. évi XXX. törvény rögzítette, melyben elsőként jelent meg új minisztériumként az NGKM. Ugyanezen minisztérium megszűnéséről 1994-ben - a kormányváltást követően, közvetett módon - szintén egy törvény rendelkezett (az !990. évi XXX. törvényt módosító 1994. évi L VI. törvény) úgy, hogy a minisztériumok felsorolásából "kihagyta" a tárca nevét. A minisztérium feladatainak átvételéről a törvény végrehajtására szolgáló 107/1994. (VII.21.) Korm. rendelet intézkedett, mely jogutódként az új ipari és kereskedelmi minisztert, illetve az IKM-et jelölte meg. A két minisztérium összevonásával egyidejűleg az J 060/I 994. (VII. 21.) Korm. határozat kimondta, hogy "az Országos Müszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és volt "szatellit" hivatalai: az Országos Mérésügyi Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal, valamint az Országos Találmányi Hivatal feletti felügyeletet a Kormány kijelölt tagjaként az ipari és kereskedelmi miniszter gyakorolja ... ". A Magyar Űrkutatási Iroda (volt OMFB-intézmény) felügyelete '~szont a közlekedési, hírközlési és 0zügyi miniszterhez került.
Az Országos Atomenergia Hivatal - amely eddig ugyancsak az OMFB-hez tartozott felügyeletét a 109!1994. (VII.21.) Korm. rendelet szintén az ipari és kereskedelmi miniszterre bízta. Ajelzett kormányzati intézkedésekkel a OMFB "szatellit" hivatalai leváltak és vele egyenrangú országos hatáskörű közigazgatási szervként kapcsolódtak az ipari és kereskedelmi miniszterhez. (Az OMFB és a hozzá tartozó intézmények ezt megelőzően közös vezetés - tárca nélküli miniszter - alatt működtek, a MEH-hez tartoztak és fejezeti jogosítványuk volt. A kormányzati struktúrán belül az ipar és a kereskedelem irányítása az adott történelmi idöszak gazdaságpolitikájának súlypontja szerint változott. Az elmúlt ötven évben a kereskedelem a szövetkezeti felügyeletet ellátó szen•ezettel és a közlekedéssel volt egy irányítás alatt, majd szélvált ágazataira (bel- és külkereskedelem), az iparral történő jelenlegi összevonás a 7. szervezeti változást jelenti. Az ipart felügyelő tárca a kormányzati struktúrában elsősorban ágazatonként jelent meg (nehéz-, könnyií-, kohó-, gép-, energia-, vegyi-, helyi-, élelmezési ipari-, középgépipari, általános gépipari). Ugyanezen idöszak alan a jelenlegi összevonás a 13. átszervezést jelenti.
5
A jelenlegi IKM felállásához hasonló nemzetközi példát - ágazati szintü ipar. illetve "viszonylat" szerint tagolt külkereskedelem - szinte csak a Koreai Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériumában találhatunk Ugyancsak egységes államigazgatás alatt müködik az ipar és a kereskedelem Írországban, Finnországban és a Dél-Afrikai Köztársaságban, de a piacgazdaságnak megfelelő, korszerühben (nem ágazati és nem viszonylatok szerint) tagolt struktúra mellett. Összegezve az új IKM létrehozását (az OMFB státuszát is figyelembe véve) megállapítható, hogy az Országgyűlés közvetett törvényi rendelkezésén, illetve néhány szükszavú kormány-intézkedésen túl nem készült olyan szakmai elemzés, koncepció, feladatfelülvizsgálat, amely a politikai döntés előkészítéseként értékelhető lenne. (Megjegyezzük, hogy a választások és a kormányalakítás közti rövid idő ennek lehetöségét korlátozta.) Így a minisztériumnak a folyamatos működéssel egyidejűleg kellett a "feladat-, szervezet-, létszám" összhangját megteremteni. A minisztériumok összevonását eredményező törvényalkotás hátterében az 1994. évi választásokat követően az MSZP és az SZDSZ politikai megállapodása volt, mely a Kormány közös megalakítására vonatkozott, meghatározva annak struktúráját. Alapelvként rögzítik, hogy: "A jelenlegi állapothoz képest a minisztériumok számát csökkenteni kell, illetve a Kormányban csak különösen indokolt esetben lehet tárca nélküli miniszter." Kimondják, hogy "megszünik a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, és feladatkörét részben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, részben a Külügyminisztérium veszi á t. Ugyanezen megállapodás rögzíti, hogy: "A kormányzati struktúra változásának következtében ugyancsak a Külügyminisztérium feladatát képezi a gazdaságidiplomáciai tevékenység". (Ez I 995. végéig nem valósult meg. Az I 996. elején hozott kormányzatározat is elodázza a döntést, mivel továbbra is előkészítő munkára (pl. helyszíni vizsgálat, összehasonlító felmérés) szólitja fel az érdekelt minisztereket. ). Így a külügyminiszter ezzel kapcsolatos feladatait csak az érdekelt miniszterekkel együttműködve teheti meg. Mindezek következményeként a kereskedelmi külképviseletek a nagykövetségek gazdasági, kereskedelmi osztályaként dolgomak ugyan, de az irányitás kettős (az IKM és a KÜM hatáskörébe tartozik), és a gazdálkodásuk is elkülönül. Az idézett politikai döntést magas szintü jogszabályban foglalt állami intézkedés
azonban nem követte. A szaletnai előkészítéshez alapul szalgálhattak volna azok a tanulmányok, amelyek már a rendszerváltás óta elkészültek. Ugyanis elméleti szinten már több éve megkezdődtek azok a mühelymunkák, amelyek a polgári demokráciának. szociális piacgazdaságnak megfelelő kormányzati struktúra meghatározására törekedtek. A Kormány 1993-ban a Közigazgatási Intézet közremüködésével olyan munkaanyagot is készített, melyben felvázolta valamennyi minisztérium fóbb ágazati és funkcionális feladatait.
1.2. Az új minisztérium szervezetének, irányítási mechanizmusának, létszámának meghatározása
Az 1994. évi LVI. törvény intézkedéseszerint 1994. július 15-én létrejött az új IKM. Részletes feladatainak, létszámának meghatározását miniszteri statutum hiányában kellett megkezdeni. A miniszter feladat- és hatásköréről szóló jogszabály (149/1994. 00.17./ Korm. rendelet) ugyanis csak november 25-én lépett hatály ba. A Kormányhoz beteijesztett jogszabály indokiása a kormányzati munka ésszerűsítésé nek és hatékonyságának növelésén, a költségek csökkentésén túl szakmai koncepeionális elemeket nem fogalmazott meg, így a hat:ílyba lépett jogszabály érdemben nem lépte túl a két jogelőd miniszter feladat- és hatáskörét. A minisztérium a rendelet hatálybalépését követően sem vállalta az összevont feladatok felülvizsgálatát, átvilágítását, a párhuzamosságok kiszűrését, illetve ezt követöen "az optimális szervezeti struktúra és létszám" elméleti, modellszintü meghatározását, igaz, a Kormány sem fogalmazott meg ilyen elvárásokat. Mindez igen megnehezítette az operatív szervezetépítést, illetve az elengedhetetlen létszámleépítés!.
Az összevonás kezdeti idöszakában a minisztérium vezetése
elsődleges
célként fogalmazta meg a folyamatos és biztonságos müködés követelményét, ami helyes cél volt. Később azonban indokolt lett volna az elmaradt felülvizsgálat pótlása, figyelembe véve a piacgazdaságba való átmenet követelményét, a privatizáció miatt jelentősen csökkenő tulajdonosi feladatokat (az állami vállalatok átalakulása miatt 1995-ben már csak 16 gazdálkodó szervezet felett gyakorol tulajdonosi felügyeletet a tárca), az egyre nagyobb jelentösséggel bíró kamarai tevékenységet. Ezekkel a megváltozott követelményekkel az új minisztérium csak lassan tud megbirkózni. Az átszervezés különbözö szakaszai az eltelt másfél év alatt (1994. VII. 15. 1995. XII. 1.) alapvetöen a funkcionális szervezeti egységeknél eleve jelentkező párhuzamosságok kiszürésére, az ágazati tagoltságot tükröző blokkok (ipar, kereskedelem) megszilárdítására irányultak, a humán erőforrás igen jelentős mérséklése mellett. Mindez időben egybeesett a Kormány köztisztviselői létszámcsökkentésre vonat· kozó intézkedéseivel (melyek nemcsak az IKM-re, hanem - kevés kivétellel - valamennyi fejezetre köte1ezőek voltak). Ezért az új IKM szervezetéhez kapcsolódó létszám alapvetően a Kormány e tárgyban hozott határozatai alapján alakult ki. Így gyakorlatilag a szervezetépítésre a minisztériumon belül, míg az ehhez kapcsolódó létszám-keretszám meghatározására a minisztériumon kívül került sor.
]
1.2.1. A minisztérium szervezete, irányítási mechanizmusa Az összevonás
előtt
a két minisztériumban 52 szervezeti egység (IKM 29, NGKM 23 fóosztályi szint), ebből 5-5 megközelítöen azonos feladatot ellátó funkcionális egység volt.
Az új minisztérium megalakulása 47 szervezeti egységgel gyakorlatilag a két szervezet mechanikus egyesítését jelentette. Ez a struktúra érdemben csak igen nehezen változott, annak ellenére, hogy szervezeti egységeket összevontak, szétválasztottak, illetve más felügyelethez rendeltek. Az átszervezést (melyet e célra kinevezett föcsoportilinök, késöbb helyettes államtitkári beosztásban irányított) négy ütemben kívánták végrehajtani (párhuzamos funkcionális szervek-, gazdaságpolitikai egységek-, az ipar- és kereskedelempolitika-, illetve a közgazdasági területek átszervezésével), elvileg 1994. végéig be akarták fejezni. Ennek "eredményeként" év végére egy erősen tagolt szervezet jött létre, hatlépcsős vezetöi szinttel. A párhuzamosságok mind a funkcionális, mind a szakmai egységeknél megmaradtak, a belkereskedelmi feladatokat viszont mindössze egy önálló osztály látta el. Továbbra is két Jogi Főosztály dolgozott. A befektetésösztönzés, a segélykoordináció és a vállalkozásfejlesztés több osztálynak, illetve :fOosztálynak is a feladatkörébe tartozott. Különbözö méretü és összetételü :fOosztályok, önálló osztályok azonos szintre kerültek, a szervezeti egységek többsége továbbra is őrizte a hagyományos ágazati irányitás szakmailag tagolt kereteit. Emellett új egységek is alakultak. A korábbi két Energia Főosztályból négy önálló osztály lett, létrejött a NémetországAusztria önálló osztály, illetve a Koordinációs Önálló Osztály, melynek feladatkörét az országos hatáskörü szervekkel való kapcsolattartás jelentette. Az ülli osztályai fóosztályi rangot kaptak. A felsővezetők száma az összevonáshoz képest (15 fő) nem változott: miniszter, 2 államtitkár, l címzetes államtitkár, 4 helyettes államtitkár, l főtitkár és 6 főcsoportfőnök. Ez utóbbi két elnevezés sértette a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.-t (Ktv.), melyben a vezetöi megbízásokat elnevezésükben is egységesitették. (A törvény ilyen elnevezéseket nem tartalmaz.) A minisztérium vezetése nem élt a Ktv. 24. § (4) bekezdésében felkínált lehetőség gel, mely szelint "jogszabály a köztisztviselö tevékenységének jellegére utaló - besorolási feladatokat nem érintő - megnevezést állapíthat meg." (pl. egy miniszteri rendeletben). Az 1990. évi XXXIII. tv. 4 fóben korlátozza a helyettes államtitkárok számát, a föcsoportionöki, illetve a fOtitkári elnevezés (melyek jórészt 1995. december ljéig éltek) e korlátozás megkerülését jelentették A helyzet visszásságaként 4 fócsoportfOnök helyettes államtitkári juttatás! kapott (akik korábban helyettes államtitkári beosztásban voltak), míg 2 fO csak :fOosztályvezetöit.
A szervezetátalakítás folyamata az elképzelésekkel szemben nem zárult le 1994-ben. Ezt követően viszont (1995. december l-jéig) csak kisebb "lépések" történtek, pl. a
leülőnféle blokkok (igazgatási, közgazdasági, ipari, kereskedelmi) között átcsoponositások, a felsővezetöi szintek száma azonban nem változott.
A miniszter 1995. áprilisában tájékoztatta a Kormányt az átszervezés folyamatáról. Ebben további feladatként jelölte ki, hogy az "ésszerű szervezeti egyszerűsítések, összevonások útján csökkenteni kell a blokkorr belüli túlzott tagozódás!, ez egyúttal a ma még meglévő indokolatlan párhuzamosságok megszűné sét is eredményezi". Rögzítette továbbá, hogy "rövidíteni szükséges a vezetöidöntési láncot".
A blokkok számának csökkentéséhez hozzájárult az egyik (igazgatási) blokk vezetőjének távozása, (aki egyben az átszervezésért felelös vezető is volt), egy másik fiícsoport is megszünt (vezetőjét nyugdíjazták). Mindez jelzi, hogy az átszervezést többször a személyhez-kötődés is jellemezte.
Az érdemi változás igénye már 1995. második felében megfogalmazódott, amit jelez, hogy tárcán belül elindult a szervezetátalakításra vonatkozó
elemző
munka.
Ennek keretében összegezték a külföldi és hazai tapasztalatokat, minisztériumon belül áttekintették az eddig végrehajtott szervezeti lépéseket, a szervezetek (blokkok, fóosztályok) főbb feladatait, majd javaslatokat fogalmaztak meg az ÚJ szervezetre, illetve az ehhez kapcsolódó létszám ra. Mindezt figyelembe véve került sor arra a miniszteri döntésre, mely szerint 1995. december l-jével jelentősen (47-ről 30-ra) csökkentették a szervezeti egységek számát, illetve összevonták a még párhuzamos főosztályokat, tevékenységeket (így pl. a két Jogi Föosztályt, a Titkársági Főosztályt és a Protokoll Önálló Osztályt). A felsővezetöi szinteket egységesítették, megszüntették a főtitkári, főcsoportfőnöki megnevezéseket és funkciókat, ezzel együtt a felsővezetők száma 15-ről 9-re csökkent, a vezetői szintek száma pedig 6-ról 5-re mérséklődött. Ez a radikális szervezetátalakítás egyben magában foglalta a megalakulás óta eltelt időszak ez irányú tevékenységének kritikáját is.
Az átszervezés következményeként az eddig túlzottan tagolt szervezet áttekinthetőbbé
vált, néhány feladat kikerült a minisztérium közvetlen feladatrendszeréből (pl. az idegenforgalomból csak az irányitási funkció maradt tárcán belül, a szakmai rész az Országos Idegenforgalmi Tanácshoz került). Ezek az intézkedések hosszabb távon megteremthetik a piacgazdasághoz jobban igazodó munkavégzés feltételeit. Mivel nem született miniszteri döntés az átszervezés befejezéséről, ezért nem ismert az elérni kívánt cél, ezzel együtt az optimális szervezet mérete sem. További igényként merülhet fel a külkereskedelmi szervezet karcsúsítása. az irányítás struktúrájának változtatása (a korábbi IKM szervezeti egységeinek közel 50o/o-os, míg az NGKM egységeknek 20%-os csökkenése tapasztalható).
Kérdés, hogy indokolt-e a leülkereskedelemnek egy igen fontos, de csak részterületét érintő "Németország-Ausztria" Főosztály (9 fó), és az egész hazai ipart átfogó Ipari Főosztály (51 fó) azonos szintre emelése. Célszerű lenne a Humánpolitikai Főosztály közigazgatási államtitkár felügyelete alá helyezése is, a jelenlegi miniszteri felügyelet alól. A Koordinációs Főosztály feladatköréből a miniszterhez rendelt felügyelet ellátását is indokolt lenne legalább helyettes államtitkárhoz delegálni. (Az OMFB Hivatalának elnöke államtitkári besorolásban van.) Még nem tisztázták a tárca és a kamarák közölti feladatmegosztást sem.
A feladat-szervezet-létszám összhangjának megteremtésében segítséget jelenthetne, ha a Kormány nagyobb figyelmet fordítana a tárca ezirányú tevékenységére, az optimális feltételek kialakítására, szem előtt tartva a piacgazdaság igényeivel összhangban álló újszerü államigazgatási feladatokat.
1.2.2. A minisztérium létszámának alakulása A szervezet korszerűsítésével egyidejüteg folyt a létszámleépítés is. Kidolgozták az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, létrehozták a "Létszámleépítési Bizottságot". Feladata: "... minden érintett munkavállaló helyzetét vizsgálja meg és a leghumánusabb eljárási rendben biztosítsa a Ktv-ben előírt dolgozói jogosítványokat, járandóságokat". Az előkészítés és a végrehajtás jó színvonalát mutatja, hogy mindössze két esetben fordultak Munkaügyi Bírósághoz az érintett dolgozók.
A két minisztérium engedélyezett létszáma az összevonáskor 1.081 fő volt. Tárcán belül nem született döntés a létszámleépítés nagyságáról, viszont ezzel egyidőben folyt a Kormány - köztisztviselökre vonatkozó - létszámcsökkentés! elrendelő intézkedése, ezért ez a folyamat a kormányintézkedések alapján minösíthetö. A minisztérium létszámát 1994-ben a 2139/1994.(XII.2.) Korm. határozat 156 fővel csökkenti 218M Ft támogatás mellett (átlagosan 1,4 M Ft/fó kifizetéssel). Az IKM igazgatás 94 fó leépítésére 131,3 M Ft-ot kapott, 1994. december
31-éig az előírtnál többet, 106 főt csökkentettek 125,9 M Ft felhasználásával. Az NGKM Igazgatás (és G!) 62 fó csökkentésre 86,7 M Ft-ot kapott, ebből 46 fő leépítését teljesítették 45,3 M Ft felhasználássaL Év végén a pénzmaradvány elszámolás kere ~ben 46,8 M Ft céltámogatási maradványt mutattak ki (amihez még 16 fós leépítési kötelezettség párosult). A PM az elszámolást tudomásul vette azzal, hogy a maradványt !995-ben hasonló célra használhatják fel (1995-ben a 16 fó leépítése megtörtént).
l()
A központilag előírt létszámcsökkentés 1995-ben is folytatódott (három kormányhatározat keretében). Ennek következményeként a tárca létszáma további 10%-kal, azaz 80 fővel csökkent. Az egyik kormányhatározat (1033/1995./IV.28.1} fejezeti szinten 15%-os csökkentést írt elő, e=l szemben a miniszter 26% (981 fő) köztisztviselői létszám leépítését vállalta, amit tárca szinten december l-jéig 75%-ban teljesítettek
A leépítés pénzügyi igénye 87,7 M Ft volt, amihez 50,1 M Ft támogatást kaptak. A hiányzó részt a pénzmaradványból pótolták. Saját hatáskörben a minisztériumi igazgatás létszámát további 48 fővel csökken tették. Ezeket a dolgozókat ugyanis köztisztviselői állományból a GI-hez helyezték át közalkalmazotti besorolásba. Az áthelyezett dolgozókkal megállapodtak, hogy minden béren kívüli juttatás! (pl. üdülési hozzájárulást) továbbra is megkapnak, ami a minisztérium1 köztisztviselőket megilleti. Az elrendelt létszámcsökkentéssei párhuzamosan jellemző volt az önkéntes eltávozás (öregségi nyugdíj, felmondás, közös megegyezés), illetve új munkatársak is kerültek a tárcához, (1994. július -1995. október közölt 123 fu felvétele történt meg). Megjegyezzük, hogy az 1033/1995.(IV.28.) Kormányhatározat elöirja, hogy "a létszám-leépítési feladatok végrehajtásáig rendeljenek el felvételi tilalmat." A létszámváltozás eredményeként 1995. december 31-én az engedélyezett létszám 700 fő volt, így az összevonást követő másfél év alatt 381 fővel csökkent a minisztérium létszáma, ebből kormányintézkedésre 236 fővel. Ez utóbbihoz 246,8 M Ft központi költségvetési támogatást használtak fel. (Az 1996-os költségvetés további 30 fu leépítéssei számol.) Nem döntöttek az átszervezés végeredményeként elérni kívánt létszámról, ezért nem ismert, hogy a feladatokkal összhangban álló struktúra optimálisan milyen nagyságrendű létszámot igényel. A miniszter több nyilatkozatában az ideális létszámot 500 fóben jelölte meg, de szükebb vezetöi körben a 300 fós "családias minisztériumot" is elképzelhetönek tartotta.
A jelenlegi kormányzati struktúrában egyébként - az 1996. évi költségvetési törvény adatai alapján- az IKM rendelkezik a legmagasabb igazgatási létszámmal.
1.3. A minisztérium felügyelete alá tartozó intézményrendszer korszerűsítése (1. sz. melléklet) Az összevonást követően a minisztérium vezetése felismerte, hogy az államigazgatás, az irányítást végző apparátus új szervezetének hatékony működése csak a felügyeletéhez tartozó intézményi háttér korszerűsítésével együtt érhető el, ami egyben az
l l.
irányítási rendszer teljeskörü áttekintését is igényli. Mindemellett kényszerként hatott az ugyanazon feladatokat (pl. jóléti tevékenységet) ellátó párhuzamos intézmények megszüntetése, a kormányzati szinten elrendelt Iétszámcsökkentés is. A két minisztérium 1994. július közepén 23 önállóan, és 2 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv felett gyakorolt felügyeleti jogkört 4000 alkalmazottal.
ro
Az IKM 21 önállóan-, az NGKM 2 önállóan- és 2 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézménnyel rendelkezett.
Az új IKM 1995. december 31-ére 31 költségvetési intézménnyel rendelkezett (:!8 önálló, 3 részben önálló költségvetési szerv). Ezen belül jelentős összetételváltozás volt, mellyel elsősorban a piacgazdasághoz igaz\ldó követelményeknek igyekeztek eleget tenni.
2. A minisztérium és a tevékenységét sága 2.1. A minisztérium
működésének
segítő
intézmények szabályozott-
szabályozoltsága
Az IKM müködésének másfél éve alatt nem készült el az SZMSZ. Ezt legalább a miniszter statutumának hatályba lépése (1994. november 25.)után indokolt lett volna kiadni. Tárcán belül azonban folyik az SZMSZ kidolgozása, már legalább 5 változat elkészült. Tény, hogy a megalakulás óta az átszervezés folyamatos. Ez azonban nem mentesíti a minisztérium vezetését attól, hogy az SZMSZ-t végleges formában közzé tegye (a folyamatos aktualizálás igénye mellett). Enélkül ugyanis a kapcsolódó, alacsonyabb szintű szabályzatok (pl. ügyrend) nem adhatók ki. Ennek hiányában a legfontosabb szervezeti, munkaköri kérdéseket még mindig olyan miniszteri utasítások szabályozzák, melyeket !994-ben hoztak. Igy pl. a vezetöi beosztásck, feladatok, hatáskörök meghatározása (14/1994. /XI.2J./ IKM utasítás). Egy 1994. nyarán született miniszteri utasítás (10/1994. NIII.3./ IKM utasítás) előírta, hogy a minisztérium új SZMSZ-ének hatályba lépéséig az egyes minisztériumi főosz tályok (önálló osztályok, titkárságok) a volt IKM és az NGKM SZMSZ-ében a részükre meghatározott feladatokat látják el. Ezt a célt szalgálták az SZMSZ különös részei is, ahol pl. az egyes szervezeti egységek feladatait átfogóan rögzítik, illetve az egyes területek szabályozására, müködésére vonatkozó utasításait gyűjtik. Miután az új, egységes SZMSZ a vizsgált idöszakban nem született meg, ez a miniszteri utasítás tárcán belüllegalizál ta a belső szabályozás kettősségét.
megfelelő szintü SZMSZ-szel rendelkezett, míg az IKM-nél az ügyrendekis elkészültek, addig az NGKM-nél erre nem került sor.
Az összevonás elött a két minisztérium
Jóváhagyott SZMSZ hiányában természetesen az Ügyrendek sem készültek el, (bár néhány szervezeti egység, pl. az Európai Ügyek Hivatala ezt már tervezet szintjén elkészítette) és a minisztérium dolgozói sem rendelkeztek munkaköri leírássat Mindez a későbbiekben alapvető gondokat vethet fel a munkaügyi kérdések tisztázásánál (elsősorban további létszámleépítés esetén, illetve az egyes szen·czeti egységek munkaszervezésében). PL: a korábban párhuzamos feladatokat végzö szervezeti egységeknél, ahol a munkavégzés nem építhet a hagyományokra. Kedvező
viszont, hogy tárca szinten a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó, átfogó szabályzat elkészült: Közszolgálati Szabályzat címmel. A szabályzat megfelelő részletezéssei ad eligazitást az egyes munkaügyi kérdésekben. Kifogásolható azonban, hogy két fontos melléklete még hiányzik, egyik a "munkáltatói jogkör gyakorlása", másik az "alaptevékenységhez tartozó munkahelyek és tevékenységek fóosztályonkénti meghatározása" (1992. évi XXIJI. tv. szerint). Megfelelő
színvonalon, bár még csak tervezet szinten készült el az Iratkezelési Szabályzat és Irattári terv, illetve az" Államtitokról és a szolgálati titokról, valamint a rninősített adat kezeléséről" szóló szabályzat. Indokolt ezek mielöbbi kiadása, miniszteri utasítás formájában.
2.2. Az IKM igazgatás gazdálkodásának és az üzemeltetést biztosító intézmények szabályozottsága A minisztériumok összevonása 1994. év közepén megtörtént, ennek ellenére az új IKM üzemeltetését biztosító IKM Gazdasági Igazgatósága (IKM GI), valamint a Jóléti Intézmények Igazgatósága csak 1995. január l-jével kezdte meg működését. Az új IKM beszerzési, karbantartási munkáit, üzemeltetését (1994. II. félévben) írásban rögzített feladatmegosztás nélkül még a jogelőd intézmények biztosíto!ták, melyeknek a szabályozottsága igen eltérő volt. Az NGKM fejezet alá tartozó intézmények esetében a tapasztalatok lényegesen kedvezőtlenebbek voltak, mint az IKM fejezet intézményeinéL
Az IKM intézményei rendelkeztek az előírt szabályzatokkal, némelyik igen jó színvonalú volt. Az NGKM GSz gazdálkodásának szabályozoltsága hiányos volt. Nem volt számlarendje (csak számlatükör készült), és nem szabályozták a gazdálkodás vertikális folyamatait (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utah·ányozás, érvényesítés rendje). Az NGKM G! és a részben önálló jogállású intézményei nem rendelkeztek Szervezeti-és Müködési Szabályzattal, munkaköri leírásokkal, a gazdálkodás vcrtiká-
JJ .
lis folyamatai- és a belső ellenőrzés szabályzatával, valamint számlarenddeL Elmaradt a leltározási, selejtezési, pénzkezelési szabályzatok aktualizálása (!993ban készült) is.
Az új IKM igazgatás gazdálkodásának szabályozottsága teljeskörü és jó színvonalú. Az IKM GI müködése szabályozatlan, nem rendelkezik jóváhagyott SZMSZ-szel, szervezeti egységenkénti ügyrenddeL A dolgozók munkaköri leírásukat átvették (ami természetesen nem az SZMSZ-ből eredő feladatokra támaszkodik), kivéve az intézmény vezetőjét, aki nem rendelkezett munkaköri leírássaL Így az igazgató feladatait sem SZMSZ, sem ügyrend, sem munkaköri leírás nem rögzíti. Az IKM GI gazdálkodásának szabályozottsága sem teljeskörű. Hiányos az anyagraktárkezelési- és az ügyviteli szabályzat. A gépjárművek hivatalos- vagy magáncélra történő igényléséről szóló intézkedés még csak tervezet szintű. Nincs belső ellenőrzési szabályzat, fuggetlenített belső ellenőri státusszal nem rendelkeznek, amely az intézmény összetettsége, feladatrendszere miatt indokolt lenne. Emellett azonban több, a gazdálkodás egyes részterületeire vonatkozó igazgatói utasítás is kiadásra került (pl. a lakáscélú támogatások, a béren kivüli és természetbeni juttatások rendjéről). Ellentmondás van az intézmény alapító okirata és számlarendje (a ténylegesen folytatott elszámolási gyakorlat) között. Az alapító okirat szerint vállalkozási tevékenység: a minisztérium szabad iro-
dahelyiségeinek, illetve a szabad nyomdaipari kapacitás külsö igénybevevők részére történő bérbeadása, értékesítése. Az ebből származó bevételeket az alapfeladat finanszírozására kell fordítani. A számlarend szeríni ugyanakkor az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az 1995. évben a helyiségek és eszközök eseti bérleti díjaként 105,9 M Ft-ot számoltak el alaptevékenységi bevételként A Jóléti Intézmények Igazgatósága részben önálló költségvetési szerv. Alapító okirata szerint pénzügyi, számviteli, gazdasági feladatait az IKM GI végzi. A 137/!993. (X. l:!.) Kormány rendelet 6. § (5) b) pontja alapján az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét a felügyeleti szerv hagyja jóvá. Ez a szabályozás nem készült el, az igazgatóság feladatait a kialakult gyakorlat szerint végzi, ami nem teljesen felel meg a:. alapító okiratban foglaltaknak, illetve egyéb ellentmondásokat is takar. előirányzatokon belül önállóan gazdálkodik, önállóan látja el (pénzügyi csoporttal) a pénzügyi tevékenységet (ezt az alapító okirat szerint az IKM GI-nek kellene biztositani), ilietve a leltározás!. Rendelkezik saját bankszámlával, ennek ellenére az ellátmányi indokolatlanul két lépcsőben, a GI-n keresztUl kapja. A féléves, éves beszámolót (mérleget) az intézmény maga készíti, noha az ehhez szükséges számviteli nyilvántartásokat nem vezeti, így fókönyvi kivonattal sem rendelkezik. A szám,~teli tevékenységet és a vagyonnyilvántartást a G! biztosítja egy fci könyvelöveL Az így kialakult ellentmondásos helyzet a könyvelés folyamatos egyeztetését, ellen-
Az intézmény a részére jóváhagyott költségvetési
14
őrzését teszi szükségessé a Jóléti Igazgatóság a mérleg és a beszámoló valéxlisága.
részéről,
enélkül nem garantálható
A részben önálló intézmény rendelkezik jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzattal, munkaköri leírásokkat A gazdálkodás szabályozottsága csaknem teljeskörű, azonban hiányzik a számlarend, csak számlatükrőt készitett. (A számlarend kialakítása a G! feladata lenne.) Az alapító okirat szerint az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez, az üdül ök szabad kapacitását viszont értékesíti. Az ebből származó bevételt ( 1995. évben 5.416 E Ft) alaptevékenységi bevételként számolták el, ami- figyelembe véve a vállalkozási tevékenység jogszabályban meghatározott fogalmát - kifogásolható.
3. Az összevonás technikai lebonyolítása, pénzügyi igénye
3.1. Az összevonás elötti vagyon számbavétele, a "költözködés" lebonyolítása
3.1.1. Leltározás, selejtezés A "költözködést" megelőzően (1994. IX. hó) a minisztériumok és az üzemeltetés! biztosító intézmények vagyonát nem mérték fel, leltárt nem készítettek. Szabályozták a vagyonnyilvántartás ideiglenes rendjét, az "eszközmozgás" dokumentálását, elrendelték a leltározást, de ezeket az utasításokat nem tartották be. Mivel az üzemeltetés! biztosító intézmények összevonására 1994.december 31-éig nem került sor, ezért, külön-külön készítették el az év végi mérlegüket, beszámolójukat Az ehhez szükséges zárt rendszerü számvitel biztosított volt, azaz a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások adatai egyezöek voltak. Ezzel szemben a mérlegadatokat nem, vagy csak részben támasztották alá leltárraL Így a mérlegvalódiság nem érvényesült teljeskörűen. Szabályszerűen
végrehajtott leltározáS! csak (Gyermekjóléti és a Hivatali Üdülők) végzett.
az IKM
két
intézménye
A minisztérium (IKM Gazdasági Hivatala és az NGKM Gazdasági Igazgatósága) az öszszevonás után egy gazdálkodó szervezetet bízott meg (2,2 M Ft-ért) a tárgyi eszközök leltározásával. A leltárfelvétel azonban nem felelt meg a szabályszerüségi, ezáltal a vagyonvédelmi követelményeknek. Nem készitettek ütemtervet, a leltározási körzeteket nem határozták meg, az egységenkénti leltárfelelösöket nem jelölték ki, gyakorlatilag a szobaleltár-felelös• rendszert nem érvényesítették. A leltár alapbizonylatainak szúrópróbaszerü vizsgálata a bizonylatok hitelességél megkérdőjelező hiányosságokat tárt fel. Több esetben, a szobaleltárakon mindöszsze a két leltárfelvevö aláírása szerepelt, a szobaleltár-felelős aláírása elmaradt, vagy a dolgozó igazolta a leltárfelvételt, de nem mint leltárfelelös.
!5
A leltározás! nem fejezték be, nem értékelték ki, így nem ismert, hogy az többlettel, vagy hiánnyal zárult-e. Mindez összefügg azzal, hogy nem alakítottak ki egy olyan rendszert, amely a főkönyvi könyveléstől függetlenül, a naprakész munkahelyi nyilvántartások meglétét garantálná, a használatban lévő eszközök mozgását nem dokumentálták, belső eszközmozgatási bizonylatot nem alkalmaztak. Nem tárták fel (a leltározás! megelőzően) a szükségleten felüli, vagy használaton kívüli eszközöket, nem selej teztek.. Mindezek következményeként a tényleges vagyon értéke, állapota nem mínösíthetö. Az NGKM GI-nél az 1994. évi selejtezések bruttó értéke mindössze 4,4 M Ft volt. A gépek, berendezések állományának bruttó értéke 420 M Ft, ebböl teljesen leirt 277 M Ft. A hasmáialon kivüli bútorok szakszerű tárolását raktári kapacitás hiányában nem tudták biztositani, ami az állagukat rontotta. Az IKM Igazgatásnál a selejtezésekel (19M Ft bruttó értékben) még az !994. év első felében elvégezték. A felesleges hasmált bútorok értékesitése viszont sem 1994-ben, sem !995-ben nem történt meg.
Kifogásolható, hogy az IKM Igazgatásnál a végrehajtott selejtezések dokumentálására formanyomtatványt nem alkalmaztak. A selejtezési jegyzőkönyvek nem minden esetben tartalmaztak megsemmisitési jegyzőkönyveket. Így a megsemmisítés ténye nem bizonyítható. 1995. év végén teljeskörű és tételes leltározás! rendeltek el (ennek eredménye a vizsgálat befejezésekor még nem volt ismert). Természetesen ez az utólagos leltárfelvétel már nem alkalmas arra, hogy az !994. év júliusi vagyonállapotot a tényleges helyzetnek megfelelöen rekonstruálja. Hiányzott az intézmények kétharmadánál a házipénztár ként jegyzőkönyvezett- leltározása is.
előírás
szerinti- címleten-
3.1.1. A költözés technikai lebonyolítása, a minisztérium apparátusának elhelyezése Az átszervezés intézkedési tervét 1994. július végén fogadták el, melyben rögzitették, hogy az eddigi 4 épületben (Hold utca, Honvéd utca, Margit körút, Vigadó utca, amely 7 ingatlant jelent)- helyezik el a minisztérium apparátusát.
A Honvéd utcában található a teljes felső vezetés és a funkcíonális blokk, az Európai Ügyek Hivatala, valamint a "hozzájuk leginkább kapcsolódó" fóosztályok, így pl. a Humánpolitikai Főosztály, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály és a két Jogi Főosztály, stb.). A Honvéd utcában lévő, de a funkcionális vezetöi blokkhoz "nem ilyen szorosan" kapcsolódó egységek a Vigadó - Szende Pál utcai tömbbe költöztek, a már ott lévő fóosztályok mellé. Jelenleg a Vigadó utcában az ipari, a Honvéd utcában a funkcionális blokk mellett döntő többségben a külkereskedelmi egységek találhatók. Ezzel a két korábbi szervezet különállása konzerválódott.
16
A Hold utcában az elhelyezés némileg változott, mivel az Engedélyezési költözött az Ellenőrzési Főosztály is.
Főosztály
me!! é
Az intézkedési terv a Margit körúti irodaházat csak utolsó lehetőségként vette figyelembe. (Itt a Költségvetési Főosztály!, valamint az O!H-t helyezték el, ez utóbbi korábban a Vigadó utcában volt.) A miniszteri döntést megelőzően az elhelyezési lehetőségek részletes elemzésére nem került sor. A későbbiekben elkészített javaslatok érdemi változást már nem hoztak.
Az IKM GH 3313/1994.Vlll. 9. számú elhelyezési javaslatában a szer.·ezet elhelyezését létszám-irányszám nélkül csak a meglévő létszám alapján vizsgálták A bemutatott alternatívákban egységesen 3 épülettel (l. alternatíva: a HonvédMargit-Vigadó utcai épületek, II. alternatíva: a Honvéd-Vigadó-Hold utcai épületek, valamint mindkét változatban a Honvéd utcai tömb, mint a minisztérium törzsépülete j számoltak. Az IKM-GR javaslata rámutatott arra, hogy a Margit körúti épület - mivel eleve irodaháznak készült - a leginkább alkalmas a minisztérium feladatainak ellátásához. A Margit körúti épület 424 szobájában (10.399 m2-en) 761 fö, (ebből :19 fó vezető) elhelyezése biztositott (a Honvéd-Vigadó-Hold utcai együttes összesen 663 szobájában 14.622 m2-en 959 fó helyezhető el). Az épület telefon és parkoló ellátottsága messzemenően a legjobb: 1993-ban 40 M Ft-os beruházással korszeru digitális telefonközpontot létesítettek, az épülethez tartozó parkolóban mintegy 60 gépkocsi fér el. Az épület nyolc emelete azonos alaprajzzal, egyszemélyes ügyintézői irodákkal - mozgatható közfalaival - melyek könnyen átalakíthatök többszörös alapterületű fönöki szobákká, széles folyosóival a korszerű munkaszervezés elvárásainak megfelel.
Az 1995. december l-jei átszervezés után az apparátus engedélyezett létszáma 700 főre csökkent, így a Margit körúti épület önmagában is alkalmas lenne a központi igazgatás létszámának elhelyezésére. Figyelemfelhívó, hogy a Hold utcai épület állaga az összevonás időpontjától mínd a mai napig veszélyezteti a munkavégzés biztonságát. Az előzőekből következik, hogy a minisztériumnak nincs szüksége a felsorolt épületek mindegyikére. Nem fogadható el, hogy egy központi költségvetési, államigazgatási szerv bérbeadással fedezze felesleges épületei egyre dráguló üzemeltetési kiadásai!. Az áthelyezések technikai lebonyolítására egységes központi intézkedés nem történt, a költözteléshez ütemtervet nem készítettek, így az ésszerű munkaszervezés követelményeit nem mindig elégítették ki. A költözés megkezdésekor (1994. szeptember) a szer.>ezeti egységek konkrét elhelyezése még nem volt ismert. A végleges elhelyezésre vonatkozó döntések jóval később, csak november végén születtek meg. Ehhez hozzáj árult, hogy a Vi-
17
gadó utcai épületből a bérlök kiköltöztetése hosszas egyeztetéseket igényelt. A tényleges végrehajtást megnehezltette, hogy gyakran alku tárgya volt, elfogadja-e az adott szervezeti egység (fóosztály) a részére felkínált elhelyezési lehetőséget. Így pl. a miniszteri biztos 1994. október 3-ai feljegyzésében rögzlti, hogy "10 napja egyetlen szervezeti egységet sem tudok megmozdítani, aki hajlandó lenne költözni". Általános jelenség volt, hogy a költözteléskor még nem ismerték az elhelyezésre kerülőszervezet új létszámát, ezért az épületen belüli költözések is gyakoriak voltak. A minisztérium müködését megnehezíti, hogy az apparátust négy épületben helyezték el, mindez növeli a kapcsolattartás kiadásait (pl. telefon, telefax, kézbesítés, gépkocsiüzemeltetés) is. Az ügyintézés ideje jelentösen megnőtt. A Költségvetési Főosztály pl. a Margit körúton engedélyez, míg a kifizetés a Honvéd utcai pénztárban történik. Az Informatikai és Statisztikai Főosztály, illetve az Európai Ügyek Hivatala két épületben helyezkedik el, Honvéd utcai osztályaik a ház különbözö szintjein dolgoznak. A szervezeti egységek közölt az információáramlás optimális rendjének kialakítása még csak igényszintjén fogalmazódik meg, holott ez a sajátos elhelyezés miatt sürgető feladat lenne. Aminiszter 1995. áprilisában, a Kormány részére tájékoztatót készített. Ennek záró gondolata rögzíti: "Nyilvánvaló, hogy az egységes minisztériumi szervezet egyik alapfeltétele az egységes elhelyezés, ezért arra törekszünk, hogy lehetőség szerint ez minél előbb megoldást nyeljen".
3.2. Az átszervezéssel járó feladatok kiadásigénye Az átszervezés technikai lebonyolítására miniszteri bíztost bíztak meg, akinek nem határozták meg részletesen a feladatát és a jogkörét.
Aminiszter által aláírt kinevezési okmány szerint feladata: "a minisztériumi átszervezés időszakában a minisztériumi egységek elhelyezésével, a technikai feltételek megteremtésével kapcsolatos irányítói tevékenység ellátása". Az idézettnél részletesebb feladatmeghatározással, munkaköri leírással nem rendelkezett. Az átszervezést - mivel az üzemeltetés! biztosító intézményeket még nem vonták őssze technikailag az IKM és az NGKM GI végezte. Az intézmények között a feladatmegosztást nem rögzítették, ami az ésszerűtlen munkaszervezésre utal.
Az összevonás pénzügyi igényeire, a szükséges fedezet megteremtésére előzetes költségkalkuláció nem készült. A tárca központi forrásból nem kapott támogatást az átszervezés dologi kíadásaira. Ezért az átszervezéssel járó többletfeladatokra az IKM
18
helyettes államtitkára 12.150 E Ft költségkeretet engedélyezett, tételesen felsorolva az összeg rendeltetési célját. Ebből a vezetői titkárságok rendelésigényeire (klímaberendezések, fax, fénymásoló, számitógép, telefonkészülékek, hütögépek, titkárnői szababerendezések stb.) 6.150 E Ft-ot, a Honvéd utcai épületben lévő vezetői rezidenciák felújítására 6.000 E Ft-ot hagyott jóvá. Míg az előbbi forrását a minisztérium költségvetésében jelölte meg, az utóbbi esetében a forrás meghatározása elmaradt. Az átszervezés 1994-1995-ben - a létszámcsökkentés kiadásain felül - 35.076 E Ft kiadással járt, amelyet részben az IKM Igazgatás, részben az NGKM GI teljesített.
Az átszervezéssel kapcsolatos kiadások gyűjtésére önálló fókönyvi számlákat, analitikus nyilvántartásokat nem alkalmaztak (erre egyébként nincs jogszabályi előírás), a minisztérium részéről pedig előzetes igény nem merült fel a kiadások figyelemmel kisérésére. Az átszervezéssel kapcsolatos beszerzésekés a felújítások lebonyolítása több esetben szabálytalan és célszerűtlen volt. Nem mindig jártak el kellő takarékossággal, az indokoltnál nagyobb kiadásokat teljesítettek, nem törekedtek olcsóbb megoldásokra, a kedvezőbb lehetőségeket nem mindig kutatták fel. A kötelezettségvállalásoknál több esetben a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyták.
3.2.1. Az NGKM G/ kiadásteljesítése A beszerzési és a felújítást végző NGKM GI az engedélyezett keretét ( 12,2 M Ft) jelentösen (7,9 M Ft-tal), engedély nélkül túllépte. A jelentős kerettúllépés oka egyrészt a Gazdasági Igazgatóság működésének - hosszabb ideje fennálló, szinte teljeskörü - szabályozatlansága volt (lásd még I 9. oldalt). Másrészt a viszonylag "könnyen megszerezhető" források nem késztettek takarékos és ésszerű gazdálkodásra. A felújítási munkákra történt szerződéskötésnél, az eszközök beszerzésénél folyamatosan megsértették az Áh t. 98. § (2) bekezdésében foglalt, a gazdasági vezető előzetes ellenjegyzésére vonatkozó kötelezettséget. Nem tartották be az Áht. 98. § (3) bekezdésében foglalt előírást sem, mivel a beszerzésekre, a felújításokra az engedélyezett keret felhasználását követően, fedezetlenül vállaltak kötelezettséget. Az engedélyezett keretet és a saját működési előirányzataikat összevontan kezelték.
Az NGKM G l költségvetése már évek óta nem fedezte az intézmény működési kiadásait. Az előirányzatokat ennek ellenére rendszeresen alátervezték (Ez a gyakorlat egyébként fo!)tatódott a jogutód IKM GI-nél is. Az IKM !995. é1·i költségvetési kereteinek felosztására vonatkozó előterjesztés szerint az IKM G l 1995. évi költségvetési támogatása 166,2 M Ft. "Ez a lehetőség összességében alatta marad az üzemeltetéssei kapcsolatos /energia, telefon, anyag beszerzés, takarítás, karbantartás, stb./ kiadásoknak, így elkerülhetetlen lesz év közben - a költségek alakulásától ftiggöen- pénzeszköz átadása az igazgatóság részére.") Az utólagos pótkeretekből történő finanszírozás bizonytalanná teszi az intézmény
19
gazdáikadását és lehetőséget biztosít az intézmény gazdálkodási jogosítványainak, önállóságának megsértésére.
Az átszervezés dologi kiadásaira az NGKM GSZ 1994-ben 20.098 E Ft-ot csoportosított át (1993. évi pénzmaradványa terhére) utólagosan a Gazdasági Igazgatóságnak a már teljesített kiadások figyelembevételével. A finanszírozást fejezeti tartalékból történt átcsoportosítással, illetve felügyeleti pénzeszköz-átadásokkal biztosítot-
ták. A helyiségek felújítására és a felszerelések beszerzésére 9.476 E Ft-ot fordítottak, ebből: tapétázásra, festésre, má.zolásra, parketta, padlószőnyeg cseréjére 3.342 E Ft-ot, bútorokra 1.576 E Ft-ot, lámpatestekre 1.525 E Ft-ot, padlőszö nyegre és szőnyegekre l. 729 E Ft-ot költöttek. Technikai berendezések vásárlására: összesen 10.622 E Ft-ot használtak fel, ebből 2.243 E Ft-ot ll db klimaberendezés, 2.612 E Ft-ot 3 db telefon alközpont és 4 db fax készülék, 5.147 E Ft-ot 5 db fénymásoló, 604 E Ft-ot 4 db iratmegsemmisítő beszerzésére. Az NGKM Költségvetési Főosztálya folyamatosan (a beszerzések és a felújítások lebonyolítása közben) értesült az ellenjegyzési előírás megsértéséről, a fedezetlen kötelezettségvállalásokról, az utólagosan igényelt pótelőirányzatokróL Ennek ellenére írásbeli intézkedés ezek elkerülésére, felszámolására, illetve megszüntetésére nem történt.
Az IKM
Ellenőrzési Főosztálya
1994. decemberében megvizsgálta az átszervezéshez kapcsolódó többletkiadások finanszírozását. A megállapítások alapján felvetették az NGKM GI igazgatójának és műszaki igazgatóhelyettesének a felelősségét, a Költségvetési Főosztály vezetőjének felelősségét viszont nem. A jelentést az átszervezéssel megbízott helyettes államtitkár megkapta, annak realizálása azonban elmaradt. A Gl igazgatója nyugdíjba vonult, a müszaki igazgatóhelyettest pedig !995. július l 0-ei hatállyal felmentették. A felmentés indokaként nem a jelentésben megfogalmazott hiányosságokat, hanem az 1995. évi létszámcsökkentés! elrendelő l 033/1995. (IV.28.) Kormányhatározatot jelölték meg. A Költségvetési Főosz tály volt vezetőjét 1995. szeptember 1-jétöl kinevezték az IKM GI igazgatójának, aki a felmentett müszaki igazgatóhelyettest 1995. szeptember 21-ei hatállyal határozatlan időre, fómérnöki munkakörbe közalkalmazottnak kinevezte.
Az eszközök beszerzésénél, valamint a felújítási munkákat
végző vállalkozás
(MAOR
Kft.) kiválasztásánál nem jártak el kellő körültekintéssel, nem keresték meg a legkedvezöbb beszerzési lehetőséget (pl. szönyegpadló}, illetve a felújítási munka átvételénél elfogadtak szabványtól eltérő kivitelezés! is (szőnyegpadló fektetés). A felső vezetói irodák felújítására négy jelentkező közül a legkisebb vállalási díjat (!.739 E Ft) ajánló MAOR Kft-t választották. A Gl által, ellenjegyzés nélkül, a miniszteri biztos jóváhagyásával megkötött vállalkozási szerzödés nem felelt meg a jogszabályban előírt kritériumoknak, (a szerződéskötést, a kivitelezés megkezdését nem előzte meg tételes felmérés, költségvetés-készítés, nem de-
20
rült ki egyértelműen a munka volumene, költségigénye). A benyújtott számlák végösszege megközelítette az árajánlat kétszeresét (3.213 E Ft). A használatbavételt követően minőségi problémák merültek fel. Szakértőként minőségellen őrző intézetet kértek fel, melynek megállapítása szerint a munkák egy része nem felelt meg a szabványoknak, a számlákat ennek ellenére kifizették.
Az irodák felújításához az Entazisz Kft-től !80 m2 Pavilon padlószőnyeget vettek, összesen 1.102 E Ft-ért 4. 900 Ftfm2 egységáron. Hasonló profilú kereskedelmi cégtől, hasonló minőségü padlószőnyeget 3.200 Ftfm2 egységáron Iehetett volna beszerezni (ehhez megfelelő árajánlattal is rendelkeztek). A beszerzési forrás nem körültekintő kiválasztása nettó 306 E Ft többletkiadást jelentett. Rendkívül magas volt a klimaberendezésekre kifizetett szerelési díj, 770 E Ft-ért vásároltak ll db készü léket, ezek szereléséért 1.4 73 E Ft-ot fizettek ki. A klímaberendezések beszerelését részben az "N.!." Bt. végezte. Kifogásolható. hogy a Bt-vel 972 E Ft-os munkára nem kötöttek szerzödést.
Az átszervezést követően az NGKM Gl 4 db nagyteljesítményű Mínolta és l db Rank Xerox fénymásolót vásárolt, 5.147 E Ft-ért. A beszerzés indokolatlan volt, mível 1994. első félévében már beszereztek 5 db nagyteljesítményű fénymásoló!, közel 5.000 E Ft-ért. Az NGKM Költségvetési Főosztályának vezetője még 1994. február 25-ei Iciratában (melyben 4 db fénymásoló beszerzését engedélyezte) megállapítja, hogy a minisztérium fénymásoló-kapacitása "az igényekhez igazodóan kielégítet!", leszögezi továbbá, hogy "megfelelő karbantartás és javitás mellett a gépállomány biztosítja a minisztérium müködését". Megjegyezzük, hogy !994. első félévben az IKM Gazdasági Hivatalánál is beszereztek l O db fénymásolót, ebből 2 db nagyteljesítményű (EK 95 típusú) volt. A két mínísztéríumnál 1994-ben összesen 20 db fénymásolót vásároltak, a meglévő l l 7 db mellé. felső vezetői rezidenciák kiatakításánál nem vették figyelembe, hogy az átszervezés során a Margit körúti irodaházban több rezidencia kiürül t. Az ezekben lév6 magas színvonalú bútorzat felhasználható lett volna a Honvéd utcában. (A Margit körúti irodaház volt miniszteri rezidenciáját az om elnöke foglalta el.)
A
A G! a rendelkezésre bocsátott 20 M Ft forrásból a miniszteri, politikai- és közigazgatási államtitkári, valamint helyettes államtitkári rczidenciák felújítására több mint 15 M Ft-ot költött. A jóváhagyott keret egy részét nem az előre meghatározott célokra használták fel, olyan eszközöket is beszereztek, melyre nem kaptak fedezetet. Pl. a miniszteri titkárság részére jóváhagyott beszerzési keret nem tartalmazott fedezetet fényn1ásoló beszerzésére. A többi vezetöi titkárság esetében is hasonló beszerzések voltak (iratmegsemmisítő !06 E Ft-ért, gumiabroncs beszerzés 133 E Ft-ért). Engedély nélkül szereztek be kristálypoharakat (600 E Ft értékben) is.
21
előzetesen jóváhagyott keretet egy-egy eszköz beszerzésénél jelentősen meghaladta a tényleges beszerzési költség (Pl. fénymásoló 600 E Ft helyett !OOO E Ft-ért).
Az
3.2.2. Az IKM igazgatás, illetl•e a Gazdasági Hivatal kiadásteljesítése
Az IKM igazgatás a vizsgált idöszakban összesen 14.978 E Ft-ot költött az átszervezés dologi kiadásaira (Ugyanerre !994-ben 10.577 E Ft-ot használt fel). Felújításra, karbantartásra 3.087 E Ft-ot (festés, mázolás, 567 E Ft, számítógéphálózat átszerelés 2. O17 E Ft, bérlőnek fizetett térítés 503 E Ft), telefonáthelyezésre 1.971 E Ft-ot, költöztetésre 5.269 E Ft-ot, anyagköltségre 250 E Ft-ot fizetett ki. A kiadások fedezetére 15,5 M Ft-ot - kormányengedély alapján - az IKM fejezet három címének támogatásából csoportosítottak át az IKM igazgatás címére. A kormányelőterjesztésben nem határozták meg tételesen az átcsoportosítás igényét, csak utaltak arra, hogy a többletkiadások - amelyekre a minisztérium fedezettel már nem rendelkezett-milyen jogcímeken merültek fel. Tehát számszakilag nem volt alátámasztott a forrásigény. Az elóterjesztésben nem szóltak arról, hogy az NGKM GSZ már 20 M Ft-ot felhasznált e célra. A 2154/1994. (XII.24.) Kormányhatározat alapján: a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központtól 2,5 M Ft, a Magyar Bányászati Hivataltól 3 M Ft (a várható kiadási megtakarításból), a Minöségellenórzö lntézetektöl l O M Ft (támogatásértékű többletbevételböll átcsoportosítás történt.
Az átcsoportosítás csak részben volt indokolt, mivel mintegy 4,9 M Ft-tal meghaladta az átszervezés kiadásait. A maradványt a müködéssel kapcsolatban szükségessé vált saját hatáskörű elóirányzatmódosítások fedezetére használták fel, amire engedéllyel nem rendelkeztek. Az IKM igazgatás 1995-ben (október végéig) további 4.401 E Ft-ot használt fel - felújításra, karbantartásra (2.865 E Ft-ot), költöztetésre (1.536 E Ft-ot) az !994. évi pénzmaradványa terhére.
4. A két minisztérium egységes gazdálkodási rendjének kialakítása A minisztériumok gazdálkodásának egyesítésére - a költségvetési gazdálkodás éves jellegemiatt- csak a szervezeti összevonás után fél éwel, 1995. január l-jével került sor, ami először az !995. évi költségvetési törvényben ( 1994. évi CIV. tv.) jelent meg jogszabályi szinten.
4.1. Az 1995. évi költségvetési
előirányzatok
meghatározása
A minisztérium - az IKM igazgatás - 1995. évi költségvetését gyakorlatilag az előző minisztériumok 1994. évi eredeti támogatási előirányzatának összesítéséből vezette le. Az IKM igazgatás 1994. évi 646,4 M Ft összegű eredeti támogatási előirányza
tát szerkezeti változás eimén megemelték az NGKM GSZ 1994. évi 949,7 M Ft összegű eredeti elő irányzatával. Indokolatlanul növelték az igazgatás költségvetését 32,2 M Ft-tal, ugyanis 3,5 M Ft az MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény előirányza tát, 28,7 M Ft az NGKM G l költségvetését növelte. Ezt az előirányzatot közvetlenül az érintett intézményeknek kellett volna adni. Többletfeladatok miatt 151,7 M Ft-tal nött az intézmény költségvetése. (Ezek elsösorban nemzetközi kötelezettségeket, a panel épületek felújítási kiadásait fedezték.) Az IKM Jóléti Intézmények Igazgatósága ugyancsak az IKM és az NGKM jóléti intézményeinek 1994. évi összesített eredeti előirányzatából indult ki. Ebből az összegből 9,9 M Ft-ot megalapozatlanul vontak el üdülési hozzájárulás címen, amit az IKM igazgatás költségvetésébe terveztek átcsoportosítani. A minisztérium költségvetését azonban tervezési munkahiba miatt ezzel az összeggel nem emelték meg. Az 1994. évben müködött IKM jóléti intézmények támogatása az üd ülési hozzájárulás fedezetét nem tartalmazta. (Az IKM Hivatali Üdülők bérjellegű kiadásainak eredeti előirányzata mindössze 600 E Ft volt.) Az elvonás gyakorlatilag az fidülök üzemeltetésére biztosított támogatási előirányzat egy részének · az 1994. évi összesitett eredeti előirányzat 20,1 °/o-ának- elvonását jelentette.
Az IKM GI 1995. évi eredeti támogatási előirányzatát az NGKM Gl 1994. évi eredeti támogatási előirányzatánál 5,2 M Ft-tal magasabb összegben határozták meg, mivel az eddig "alultervezett" volt.
Összességében megállapítható, hogy az átszervezés 4,9 M Ft támogatáscsökkentési eredményezett. Ez azonban nem tudatos tervezés, hanem munkahiba következménye volt.
4.2. A minisztériumoknál kezelt elkülönített állami pénzalapok összevonása (2. sz. melléklet)
A jogelőd minisztériumok, illetve az OMFB összesen négy elkülönített állami pénzalapot kezeitek. Törvényi intézkedés re ( 1995. évi XXIV. tv.) az alapok közül kettőt (Kereskedelemfejlesztési Alap !KFA/ és a Befektetésösztönzési Alap /BÖAI) 1995. áprilisától összevontak, Gazdaságfejlesztési Alap néven (GFA). A költségvetési törvény (1994. évi CIY. tv.) viszont már januártól tartalmazta mindhárom alap, így a Köz-
ponti Műszaki Fejlesztési Alap /KMÜFAI bevételeit (támogatását) és kiadásait is. (A törvény összevontan kezelte az előirányzatot, az alapok közölt nem osztotta meg.) Így a KMÜF A külön törvényi szabályozás alapján működött, támogatási előirányzatát viszont az IKM határozta meg. A GFA szabályozását 1995-ben viszonylag teljeskórűen elkészítették. A "tiszavirág életű" alap azonban év végével megszünt (a KMÜF A-val együtt) és bekerüh a fejezet közvetlen irányitása alá, mint ágazati célelőirányzat
4.3. Az új minisztérium egységes számviteli rendjének, illetve számítógépes adatfeldolgozásának kialakítása
Az összevonást követően a számviteli rendet az üzemeltetés! biztosító intézmények tevékenységével összhangban határozták meg. A minisztérium kezelésében lévő vagyont számvitelileg megosztották az IKM Igazgatás és az IKM GI között. Az immateriális javak és az IKM kezelésében lévő ingatlanok az IKM Igazgatás, a raktári készletek, gépek, berendezések és közúti járművek az IKM G l fökönyvi könyvelésébe kerültek. Az analitikus vagyonnyilvántartás vezetése '~szont teljeskörűen az IKM Gl feladata lett
Elkészítették az újonnan létrehozott intézmények számlarendjét Kifogásolható, hogy a vagyonnyilvántartást a GI 1995. évi számlarendjében nem szabályozták kellő részletességgel. N em határozták meg a kötelező analitikus nyilvántartásokat, azok egyeztetési módját. Nem rögzítették az év végi könyvviteli zárJatok rendjét. Ezek hiányában a vagyonvédelem nem biztosított. A GI számvitelében az átvezelés utáni ingatlan-analitika egyedi kartonjainak zése számos hiányosságot tárt fel.
ellenőr
A volt NGKM Hivatali Üdülők ingatlankartonjai az "előzményeket" nem tartalmazzák, így a nyilvántartás nem ad információt az aktivált felújítás értékéről, az évenként elszámolt értékcsökkenésröl, az épülettartozékokróL Kedvező,
hogy bevezette az intézmény a raktártól elkülönített analitikus készletnyilvántartást, ami az egyik jogelődnél (NGKM GI) hiányzott. A minisztérium ügyviteli feladatainak egységes számítógépes adatfeldolgozó rendszerét még nem alakították ki, pedig fennáll az egységenként eltérő számítógépes rendszerek közöttí konvertálás lehetősége.
Az egységes adatfeldolgozást gátolja, hogy
eltérő
prograrnak segítségével történik az adatok rögzítése. Így külön-külön programmal dolgozzák fel a fejezeli számvitel, az ig..zgatás fókönyvi könyvelését és a hozzá kapcsolódó ingatlan, valamint az immateriális javak analitikáját. Más-más programot használnak a fókönyvi könyvelésre és a vagyonnyilvántartásra a GI-nél is.
5. Az új rninisztériurn eszközellátottsága, illetve a tárgyi eszközök kihasználtsága 5.1. A minisztérium kihasználatlan helyiségeinek bérbeadása A minisztérium használaton kivüli irodáit, illetve egyéb helyiségeit bérbe adják. Ennek jelentőségél mutatja, hogy a bérbeadott területek a minisztériumi székházak hasznos alapterületének l/4-ét j elen tik. Az ebből származó bérleti és üzemeltetési bevételek (1995. évi előirányzat 182M Ft) a Gazdasági Igazgatóság kiadásainak 44%-át fedezik. Kifogásolható, hogy nem szabályozták a tevékenységet. Nem határozták meg az alkalmazható díjtételeket, a kedvezménynyújtás feltételeit, mértékét, illetve az engedélyezés módját. A szerződéskötésnél alkalmazott helyiségbérleti díj lényegében a piaci viszonyok fug~vé nye. 1995-ben általában 20.000-25.000 E Fttm2tév bérleti díjat és 7.500 Ft/m /év üzemeltetési díjat alkalmaztak. Az alkalmazott díjtételek között azonban j elentös szóródás volt. 1995-ben 22 szerződést kötöttek, ebből: 9-nél 25 E Ft, 6-nál 20 E Ft, 2-nél 15-20 E Ft közőtti, mlg 5-néll0-15 E Ft közötti díjat határoztak meg. Az IKM a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezetek, tevékenységek esetében kedvezményes bérleti díjat állapított meg. (Az engedélyezés általában helyettes államtitkári vagy államtitkári szinten történt.) A bérleti díj fizetési kötelezettség alól 1994-ben 206 m 2-re (HUDEFO Alapítvány l 02 m2, Építésfejlesztésért Alapítvány 31 m2, Piacfejlesztési Alapítvány 68m 2), 1995-ben 148 m2-re (Építésfejlesztéséért Alapítvány 47m2, IPSZÁM Kft. 101 m2) adtak felmentést A kedvezmények révén az alapítványok, illetve a kft. burkolt állami támogatáshoz jutott, ugyanakkor a minisztérium bevétel-kiesése közel 6 M Ft volt. A Magyar Fejlesztési Alapítvány (HUDEFO) 1995-ben !32 m2-t hasmált 14.000 Ft/m 2 bérleti díjért (1994-ben semmit sem fizetett 102 m2-ért1).
Az IPSZÁM Kft. díjfizetésétől azért tekintettek el, mert a Kft. által nyújtott szolgáltatások (statisztikai adatbázis előállítása) vállalkozói díjába az IKM "betudta" a bérleti díj összegét. A minisztérium ezzel az eljárással megsértette a bruttó elszámolás elvét. Több esetben alkalmaztak az átlagosnál jóval alacsonyabb díjtétel t. A Kisvállalkozás Fejlesztési Intézet (KFI) 1995. február l-jétől 338 m2 irodahelyisége! bérel a Margit körúti épületben, (780 E Ft/év összegért). A bemutatott emlékeztető szerint a KFI !995. évi költségvetésében nem tervezett e eimen kifizetéseket
25
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 1.025 m2 alapterületet bérel 14 E Ft/m2 /év bérleti díjért. A kedvezménynél figyelembe vették, hogy az OAH az általa használt folyosórészt és a mosdókat felújította. Az eljárás ugyancsak sérti a bruttó elszámolás elvét.
Az előző két intézmény az IKM felügyelete alatt müködik. A kedvezményes bérleti díj megállapításával elvileg csökkentették a felügyeleti szerv által nyújtott támogatás összegét. Évek óta ellentmondás van a Vigadó u. 6. sz. alatti épület tényleges kezelése és a jogszerinti kezelői jog kőzött. Az ingatlant az IKM használja, üzemelteti, de annak kezelői jogával nem rendelkezik. Ennek következtében a hasznosítási bevételek jelentős részéből nem részesül (kb. 15M Ft/év). 1990-ben az Állami Vagyonügynökség megalakulását követően a Kormány az Ávü-t a Vigadó u. 6. szám alatti épületben helyezte el. Egy 1991. évi határozatában úlf,' rendelkezett, hogy az ÁVÜ a Vigadó u. 6. szám alatti épület (4,502 m ), az IKM az épülethez csatlakozó Szende Pál utca 3. szám alatti épület (4,691 m2) kezelői jogát kapja meg. Az ÁVÜ 1992. április l-jével átköltözött a Pozsonyi u. 56. szám alá. Csere folytán a Hungal u Rt. került a Vigadó utcába, de az ingatlan kezelói joga továbbra is az ÁVÜ-nél maradt. Az IKM átszervezése után, 1994-ben a Hungal u Rt. a Margit körútra költözött, a Vigadó utcai épület nagy részében az IKM szervezeti egységeit helyezték el.
Az eltelt 5 év alatt az épülettömb gondooksági és üzemeltetési feladatait az IKM látta el. 1995-ben az épületen felújításokat végzett, ezen belül a felwnó felújítása 7 M Ft-ba került. Ugyanakkor a jogi helyzet rendezetlensége miatt a fOidszinti üzletek, irodahelyiségek (APEX TOURS, MALÉV, IBUSZ Bank) kb. 15 M Ft/év bérleti díját nem az IKM kapja. Az IKM a kezelői jog átvételét (az ÁVÜ-től) 1994. decemberétől kezdeményezte, 1995. végéig azonban erre ne11 került sor.
A Margit körúti székház esetében mind a Kormány, mind az IKM olyan döntést hozott, amely az IKM gazdálkodásában bevételkiesés! okozott, emellett sértette a bruttó elszámolás elvét. E két intézkedés miatt az IKM hosszútávon "elesett" az épület egy része feletti (a hasznos alapterület 22%-a, azaz 4,118 m2) rendelkezési jogától. Az ebből származó bevétel-kiesés kb. 82 M Ft/év volt (20.000 Ft/m2-rel számolva). A Kormány egy !994. évi határozata alapján a Margit körúti épület 2.510 m2-én a Külügyminisztérium dolgozói (100 fó) kerültek elhelyezésre. A kormányhatározat csak a létszám elhelyezéséről döntött, a m2-igén)1 nem jelölte meg. Ugyanakkor rögzítette, hogy a Külügyminisztériumnak mindössze az üzemeltetési költségeket kell megtéríteni (az így keletkezett bérleti díj megtakarítását székházának rekonstrukciójára kell felhasználni).
26
Az IKM:-Hungalu Rt. közötti megállapodásban az IKM 5 éves idötartamra használati jogot biztosított a Hungalu Rt-nek a Margit körúti székházban. A Hungalu Rt ennek fejében az IKM rendelkezésére bocsátotta a Vigadó u. 6. szám alatti, ös=sen 2.531 m2 alapterületű irodahelyiségeit Az Rt. a Vigadó utcában térítésmentes elhelyezésben részesült, csak az üzemeltetési költségekén fizeten. Az átköltözés után az Rt. a Margit körúton 1.608 m2-t használ, bérleti díjat nem, csak üzemeltetési díjat fizet. szerződések alapján 1995-ben 171,7 M Ft bevételi előírás sal rendelkezett (a jogelőd 1994-ben 158,6 M Ft-tal). Az átszervezés tehát bevételkiesést nem eredményezett, ugyanakkor mintegy 50 M Ft-tal több bevételt is realizálhattak volna (a felmentésekés a KüM térítésmentes elhelyezése nélkül)'
Az IKM GI a létrejött bérleti
Az intézmény bérleti és üzemeltetési
tevékenységéből
származó kintlévösége 1995 év végén 3, l M Ft volt (6 tételből állt). A tárgyévi kintlévőségek behajtására a szükséges intézkedéseket megtették (Az előző évek hátralékai ennél jóval magasabbak voltak 7,7MFt.)
5.2. A jóléti intézmények kihasználtsága A jóléti intézmények összevonása után 1995. január l-jével- az IKM Jóléti Intézmények Igazgatósága 14 egységgel rendelkezett. Ezekből - a tárgyévben - 7-et üdültetési, 2-t oktatási és gyermeknevelési céllal működtetett, 2-t hosszútávú bérbeadással hasznosított. 3 viszont használaton kívül volt. Összevonás előtt az IKM: 7 üdülőt, illetve pihenőt cs 2 gyermekintézményt, az NGKM: 6 üdülőt és l óvodát üzemeltetett.
5.2.1. A hivatali üdüló'k működtetése Az üdülők többsége alacsony színvonalú. Az épületek állaga (néhány kivételtől eltekintve) általában közepes, felszereltségük elavult, az eszközök elhasználódtak (kivételt képez a Siófok, Petőfi sétány alatti üdülő, melynek berendezéseit 1989-ben felújították). A swbák jórészt mosdóval, zuhanyozóval felszereltek, de közös vizes biokkal rendelkező egységek is vannak (Velence tavi pihenőház, mátraszentimrei üdülő egy része).Az üdülők nagy részét szezonális jelleggel üzemeltetik Uúniustól szeptemberíg), egész évben müködö üdülő csak egy van (Mátraszentimre - Bagolyirtás).
kapacitása (1995-ben 4 76 férőhely 27.185 tervezett üd ülési nap) jelentösen meghaladja a minisztériumi dolgozók igényeit. A saját dolgozók által igénybe vett napok száma, 1994-ben az igénybevehető napok 24%-át, 1995-ben már csak a 15%-át jelentették.
Az
üdülők
77
Az alacsony igénybevételhez nagymértékben hozzájárult, hogy a kedvezményes üdültetés megszünt. A dolgozók részére egyéb juttatásként üdülési hozzájárulást adnak ( 18. OOO Ft/év/fó}, amit feltétel nélkül kifizetnek (akkor is, ha a dolgozó nem a saját üdülőben üdül), ami nem ösztönöz a minisztériumi üdülő használatára. Mindemellett az üdülők viszonylag alacsony komfortfokozata sem vonzó.
A fennmaradt szabad kapacitást (mely egyaránt kiterjed szállásra és étkezésre)
külső
igénybevevők
részére értékesítették, ennek mértéke azonban a lehetőségeknél jóval kisebb, így az üdülők kapacitás- kihasználtsága igen alacsony volt, 1994-ben 50%, 1995-ben valamivel jobb, 74% körül mozgott. Azoknál az üdülőknél, ahol a kihasználtság magasabb volt, azt értékesítés eredményezte.
elsősorban
a
külső
A balatonszéplaki üdülő (159 férőhely) az üdülői kapacitás egyharmadát jelenti. 1995-ben 85%-os kihasználtság mellett üzemelt annak ellenére, hogy a saját dolgozók igénybevétele csak 20%-a volt az előző évinek. A balatonszabadi üdülő (36 férőhely) kihasználtsá$át javította, hogy 2 hónapra bérbe adták egy utazási irodának napi 16.500 Ft+ AFA üdülőhasználati díj ellenében, ami 990 E Ft bevételt eredményezett. Az üdülők egyharmada igen alacsony ki használtság ú volt. Balatonlelle a második legnagyobb (100 férőhelyesl üdülő, komfortos szobákkal, 200 adagos konyhával, étteremmel. 1992-ben a tetőt és a szobákat felújították. Ugyanakkor üzemeltetését, a tervezett értékesítésre hivatkozva, leállították Időközben a konyhai és az éttermi berendezéseket másik üdülőbe szállították. Az értékesítés elmaradt, az indokolatlan leállítás miatt az épület állaga jelentösen romlott. Az üzemeltetését 1995. I. félévben újraindították, előtte azonban kazáncserét, tetőfelújítást végeztek. Az üdülő fenntartására, felújítására 1993-ban 2.240 E Ft-ot, 1994-ben 1.604 E Ft-ot költöttek, bevéteJük viszont nem volt. Si ófok I. Petőfi sétány 4. sz. alatti üdulő (68 férőhelyesl a város központjában, frekventált helyen található, felújított berendezésekkel, jó színvonalú egység. Panzió jelleggel, külső szálló vendégek részére üzemeltették (1995-ben 46%-os kihasználtság mellett). Minisztériumi dolgozó egyáltalán nem vette igénybe az üdülőt.
Velence tavi hétvégi ház (28 férőhelyesl kihasználtsága 1995-ben 55%-os volt. Alacsony színvonalú, korszerutlen üdülő (komfort nélküli szobákkal). Esetleges értékesitését megnehezítheti, hogy az épületig vezető út egy Rt -vel közös használatú.
28
Mátraszentimre- Bagolyírtásan lévő üdülő (44 férőhel yes) az egyetlen, amely egész évben üzemel. 1995-ben 68o/o-0s volt a kihasználtsága. Az 1994. é\i felújítással 7 szobát már komfortositottak, jelenleg a fútési rendszerét korszerűsítik. A nyílászárók azonban elhasználódtak, nem biztositják az energiatakarékos téli üzemeltetés!. Szükségessé vált a szennyvízcsatomák, vízgyűjtő kutak felújítása is. A vízelvezetés megoldatlan. A helyszíni bejárás időpontjában a lecsurgó, leszivárgó víz a konyha és a raktár padlózatát áztatta. A használaton kivüli egységek- fenntartás, karbantartás, biztonságos vagyonvédelem hiányában - lepusztult állapotban vannak. A dobogókői (63 férőhelyes) üdülőingatlan müködtetését még 1987-ben a gazdaságtalan üzemeltetés miatt a Külkereskedelmi Minisztérium leállitotta. Az üdülő azóta sem müködött, már többször feltörték. Előfordult, hogy betörés után (!994. novemberében az üvegfalát törték be) a javítást 3 hét után sem végezték el, igy az üdülő rongálhatóvá, fosztogathatóvá vált. A beázások miatt a falakról a vakolat helyenként leomlott, a parketta felpúposodott, a csempe sérült vagy lehullott, a falak penészesek, a beázott részen a kőlapok is szétfag) tak. Az üdülő jelenleg rendkivül elhanyagolt állapotban van, biztonságos vagyonvédelme nem megoldott.
Az állami tulajdont képező, "elhagyott bagolyvár" benyomását keltő dobogókői ingatlan becsült értéke egy 1993. évi szakértői vélemény szerint 35M Ft. Az ingatlan értékesítését mindössze egyszer, 1993-ban kísérelték meg. Az átszervezések miatt az üdülővel a minisztérium vezetése érdemben "már és még nem tudott foglalkozni". A Római II. Bp. Szent János u. 7. sz. alatti ingatlan fl\épületre és nyári üdülöre osztható. A nyári üdülőt 1990-ben bezárták, az épület életveszélyessé vált. A fóépület földszinti részében egy házaspár lakik, a használat jogossága tisztázatlan. A felsőszintet a volt Külker SC használja egy 1954. éví megállapodás alapján. Az ingatlan tulajdonviszonya rendezetlen. A Budapest III. Kossuth L. u. 41-42. és a Temesváry u. 52. alatti ingatlant (a Dunaterasz-Komplexum eladatlan része) 1990. óta nem használják. A megmaradt konyha-étterem igen leromlott állapotban van. Hozzátartozik még egy sporttelep is. Egy 1992. éví ingatlanértékbecslés szerint a konyha-étterem becsült forgalmi értéke 18M Ft (telek 13M Ft, épület 5 M Ft), a spontelepé22M Ft volt. A fóépületet már eladtak, ezzel csökkentették a melléképületek értékesitési lehetőségét.
Az IKM kezelésében lévő 6 üdülőre (Balatonlelle, Dunaterasz Komplexum 3 ingatlana, Bp. Őrtorony u. 9., Esztergom-Kerektó) még 1994-ben értékesítési pályázatot hirdettek. A pályázat részleges eredménnyel járt, 3 ingatlant (Esztergom-Kerektó, Dunaterasz fóépület és Bp. II. ker. Őrtorony u. 9.) értékesítettek A befolyt bevételek után betizetési kötelezettségüknek eleget tettek, a megmaradt bevételt (19,8 M Ft-ot) felújításokra fordították.
29
A Dunaterasz üdülőingatlan eladási árát (38.970 E Ft + ÁFA) csak részben 20 M Ft értékig - realizálták, mivel az ingatlanhoz tartozó teniszpályát a jelenlegi bérlő nem adta át a vevőnek. A bérlemény kiürítését és a bérleti díjhátralék behajtását peres úton érvényesítik. Az eljárás folyamatban van.
Az NGKM 1994-ben nem kezdeményezte a használaton kivüli ingatlanok értékesítését, annak ellenére, hogy 2 ilyen üdülővel is rendelkezett (Dobogókő, Római Part II. Szent János u. 7.). A Jóléti Intézmények Igazgatóságának vezetője 1995. márciusban - áttekintve az intézmények állagát, kihasználtságát - koncepciót dolgozott ki, illetve javaslatot fogalmazott meg az intézmények további hasznosítására. Ez a "javaslatcsomag" azonban a Gazdasági Igazgatóságnál nem jutott tovább, így a minisztérium vezetése sem foglalkozott vele. Megjegyezzük, hogy a kihasználatlan üdülőkben a vállalkozás keretében végzett üdültetés, panzió-fenntartás profilidegen a fejezettőL
5.2.1.1. A hivatali üdüló'k kiadásainak és bevételeinek alakulása Az IKM-nek az üdülők üzemeltetése 1995-ben 44 M Ft-ba került, 18 M Ft költségvetési támogatás mellett. Vagyis a központi költségvetésnek kellett finanszírozni a felesleges, kihasználatlan kapacitású üdülők fenntartását. A szabad kapacitás értékesítésével 5,4 M Ft bevételt realizáltak A bevételek igen nagy szórást mutattak. A balatonszéplaki üdülő bevételei 94%-ban nyújtottak fedezetet az 1995. évben teljesített közvetlen kiadásokra. A két siófoki üdülőnél (Petőfi sétány, Berzsenyi utca) a bevételek 170-190%-kal meghaladták a teljesitett kiadásokat, ugyanakkor a balatonlellei, bagolyirtási, velencei üdülöknél a saját bevételek mindössze a kiadások 40%-át fedezték.
Az ár- és díjbevételeket költségelszámolás alapján határozták meg, különbséget téve a minisztériumi dolgozói igénybevétel és a külsö értékesítés között. Míg az utóbbiaknál a piaci viszonyokra is figyelemmel voltak, a saját alkalmazottak esetében kedvezményes térítési díjat határoztak meg, ettől remélve a nagyobb igénybevételt
5.2.2. Gyermekjóléti intézmények A minisztériumi dolgozók gyermekeinek ellátásáról a Müvész út 5-7. szám alatti óvodában (az ingatlan bérbe nem adott részeiben), valamint a Bimbó úti bölcsőde és óvodában gondoskodtak. A két egység összesen 268 férőhellyel rendelkezik, mely az igényeket (1995-ben 174 gyereket vettek fel) jelentősen meghaladja. A Művész úti óvodában a férőhelyek kihasmáltsága az 1994. évi 40%-ról, !995-ben 33%-ra csökkent A felvételek 48-55%-át nem a minisztériumban dolgozók gyermekeinek az elhelyezését jelentette. A Bimbó úti bölcsődében és óvodában a felvett óvodás korú gycm1ckek száma meghaladta a férőhelyeket (!994-ben 7%-kal 1995-ben 13%-kal). A saját dol-
30
gozók gyermekeinek létszáma 1994-ben még 54%, 1995-ben viszont már csak 14% volt. A gyermekjóléti egységek közel 50%-át bérbeadás útján hasznosították. !995-ben 37M Ft-ot hasmáitak fel a gyermekintézmények 49o/o-át saját bevétellel fedezték.
működtetésére,
ennek
Budapest, Mátyás király út 44-46. alatti ingatlant a Kereskedelmi Minisztérium 1990. májusában meghatározott időre (10 évre) bérbe adta a Francia Intézetnek oktatási célra. Kifogásolható, hogy az !995. évi bérleti díjtétel (9,5 M Ft) eltér az ingatlan becsült forgalmi értékén (170-180 M Ft) alapuló bérleti díjtól (15-27 M Ft), annak ellenére, hogy a díjak emelését az inflációs ráta fuggvényében kellett volna meghatározni. A Művész út 5-7. szám alatti intézmény bölcsődei részét az NGKM GI 1992-ben megszüntette. A felszabaduló épűletszárnyat óvodai célra a Francia Intézetnek adták
.
bhl~
A bérleti szerződés 3 évre (!993. szeptember l-jétől- !996. augusztus 31-éig) szólt, a bérleti díjat egy évre 2,5 M Ft-ban határozták meg. Rögzítették, hogy 1994. augusztus 31-étől a bérleti díjat az inflációs ráta mértékével emelik, majd azt évenként felülvizsgálják. Az NGKM GI nem a megállapodás szerint járt el, mivel 1994-ben a bérleti díjat nem emelte, ezzel 750 E Ft bevételkiesést okozott. (Az elmaradt követeléseket !995-ben az IKM Jóléti Intézménye visszamenőleg realizálta.) Mindez jelzi, hogy a gyermekjóléti intézmények kapacitása is jelentősen meghaladja a szükségletet. Az intézmények fenntartása ugyancsak profilidegen a fejezettőL
5.3.
Gépjárműállomány
A minisztériumok összevonása nem járt a gépjárműállomány lratékonyabb üzemeltetésével, a kiadások csökkentésével. A jelenlegi állomány - a meghozott intézkedések ellenére - meghaladja a szükségletet. Ezért indokolt a gépkocsipark és az üzemeltetés feltételeinek mielőbbi felülvizsgálata. Összevooás előtt az IKM 36 gépjárművel rendelkezett (saját 26, lízingelt 10 db), amit !994. végére 29-re csökkentettek (2 db-ot eladtak, 5 db-ot visszaadtak) Az NGKM-nek 29 gépjárműve volt. Ez a szám év végére 32-re nőtt (3 db Audi gépkocsit szereztek be a külswlgálatok többlet bevételéből J. Az új IKM
gépjárműállománya
!995. év végére 52 db-ból állt (37 saját, 15 bérelt)
A személygépkocsik száma 41 volt: ebből ll db a felső vezetés rendelkezésérc állt, 8 db-ot kulcsos, 13 db-ot taxi rendszerben müködtettek, 1-1 db-ot a Polgári Védelem (PV), illetve a Protokoll Főosztály hasmált, 7 db-ot tartalékként kezeltek.
31
Típusuk zömében VW Golf és VW Passat volt, emellett l db Mercedes 300, l db BMW, 3 db Audi személygépkocsival is rendelkeztek. A gépjárműparkhoz tartozott még 4 mikrobusz (3 VW Caravelle, l Latvija), 4 tehergépkocsi, valamint l Opel Frontera terepjáró a PV részére. A személygépkocsik futásteljesítménye változó, 1995. (október 31-éig) átlag kmlhó volt.
:woo
első tíz hónapban mindössze 3 személygépkocsi teljesítménye volt 30-40 e km között, 9 db-nál 10 e km alatt maradt a futásteljesítmény, ez utóbbiból 3 db tartalék gépkocsi (3.855 km, 8.144 km, 6. 565 km teljesítménnyel).
Az
Budapest, 1996. május Melléklet: 2 db
b
alelnök
32
:,
l. sz. melléklet V-18-34/1995-96. sz. jelentéshez
Az IKM intézményei körében végrehajtott átszervezések
Az IKM intézményeinek köre jelentős változáson ment keresztül, közülük néhány kikerült az államháztartás
rendszerébőL
Az OMFB és "szatellit" intézményei a Miniszterelnöki Hivatal
fejezetéből
kerültek át tekintettel arra, hogy felügyeletüket - egyenrangú országos hatáskörü szervként - az ipari és kereskedelmi miniszter látja el, mint a Kormány e feladatra "kijelölt tagja" ( 1994. július végétől). Ezek a szatellit intézmények voltak: a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Orszá· gos Találmányi Hivatal, az Országos Mérésügyi Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal. Az Országos Müszaki Információs Könyvtár továbbra is megmaradt az OMFB irányítása alatt. Mivel az intézmények átvétele új típus ú felügyeletet j elen tett, ennek ellátására a miniszter külön szervezeti egységet (Koordinációs Önálló Osztály) hozott létre (kezdetben ezen keresztül gyakorolta a közvetlen felügyeletet). Ezzel egyidejűJeg az OMFB szervezete is megváltozott. Az államigazgatási feladatokat ellátó "Hivatal"-! ügyvezető elnök irányítja, ettől elkülönül a stratégiai kérdésekkel foglalkozó Tanács, ez utóbbi egy másik elnök irányítása alatt müködik (az átszervezés előtt mindkettö azonos személy - tárca nélküli miniszter irányítása alatt állt, a szakmai tevékenységet pedig nem egy, hanem két testület irányította). Az OMFB feladat- és hatáskörének jogi szabályozása megfelelő, hatásában azonban gyengítette az OMFB érdekérvényesítését a kormányzati struktúrán belül, holott az innovációpolitikának a gazdasági fellendülésben igen fontos szerepe van.
Az IKM-hez került intézmények közül- 1995-ben rövid 6 hónap után- kivált a Magyar Szabványügyi Hivatal (160 fö köztisztviselői létszámmal, illetve 115 M Ft költségvetési támogatással), feladatait két köztestület vette át (a Magyar Szabványügyi Testület és a Nemzeti Akkreditáló Testület). Feltételezhető, hogy egy alaposabb szakmai előkészítő munka után nem lett volna szükség a rövid időn belüli kétszeres átszervezésre (MEH- IKM- Gazdálkodó Szervezet).
A tárcaközi jellegű feladatot jelentő innovációs tevékenységet segitő OMFB a minisztérium szervezeti egységeként müködik, ami a feladatellátásra is hatással van. Ugyanis az OMFB felügyeletét ellátó miniszter egyszemélyben a fejezetért felelős személy is. Ezt a jogkörét apparátus nélkül nem tudja ellátni, többek között ezért hozta létre a Koordinációs Önálló Osztályt, amelyet a helyettes államtitkár felügyel. Vagyis ez az irányítási mechanizmus a tárca irányitási hierarchiájának szerves része. A volt OMFB intézmények körében, melyek jelentős saját bevétellel rendelkeztek (pl. Országos Mérésügyi Hivatal), további lehetőségek vannak a jelenlegi költségvetési gazdálkodási forma megváltoztatására, szem előtt tartva, hogy ezen intézmények tevékenysége stratégiai jelentőségű, és hatósági feladatokat is ellátnak. A minisztérium apparátusának "ellátását", az épületek üzemeltetését két intézmény biztosítja, az önállóan gazdálkodó Gazdasági Igazgatóság (GI), illetve ennek részben önálló intézménye, a Jóléti Intézmények Igazgatósága. Az IKM GI 1995. január l-jével jött létre, az NGKM Gl-nek, illetve - a volt
IKM fóosztályaként müködő - Gazdasági Hivatalnak az összevonásávaL A két intézmény együttes létszáma 170 fó volt, az utódszervezeté már csak 120 fó {közalkalmazott). Ebből 48 fó, korábbi köztisztviselö került az IKM Gazdasági Hivatalától az intézményhez. A Jóléti Intézmények Igazgatósága az NGKM és a volt IKM jóléti intézményeinek összevonásával alakult meg, a jogelődökhöz képest 18 fó létszámcsökkenés mellett (engedélyezett létszáma lll fó). A Jóléti Intézmények Igazgatósága (feladatköre: ll üdülő és 3 gyermekintézmény müködtetése), szervezetén belül "kiépített" gazdasági egységgel rendelkezik. Önállóan készíti el a költségvetését és a beszámolóját. Az IKM külképviseleti szolgálatok címen a vizsgált időszakban 6 kirendeltséget szüntettek meg, (1995. végére 59 ország 72 állomáshelyén müködött kirendeltség), mindez mintegy 64 M Ft megtakarítást eredményezett. Ennek ellenére a koalíciós megállapodáson alapuló integrált külképviseleti rendszer nem jött létre (ez az elvárás egyébként már 1989-től megfogalmazott politikai cél volt). Sajátos helyet foglalnak el az idegenforgalom külképviseletei, melyek kis számuk (7 db) ellenére sem integrálódtak a külképviseletekbe.
Bécsben és Frankfurtban a külképviseletek saját infrastuktúrával rendelkeznek, Rómában, Londonban és Hágában ügynöki megbízást adnak on élő szakembereknck, New Yorkban és Moszkvában a kiküldöttek a kereskedelmi kirendeltségeken dolgoznak. Az integráció hiánya, illetve a külképviseletek sokrétü tevékenysége (nem kizárólag államigazgatási feladatokat látnak el, pl. vállalkozási megkeresésekre információs igénye-
2
ket is kielégítenek) jelzi, hogy egyre adatok behatárolása.
sürgetőbb
a költségvetés által finanszírozott fel-
Korszerűsödött
az Országos Idegenforgalmi Hivatal szervezete, felügyelete, müködése is (1995. december J-jétől a minisztérium szervezeti egységeként, mint Turizmus Fő osztály müködik). Az államigazgatási feladat a tárcán belül maradt, míg a szakmai feladatok kikerültek az Országos Idegenforgalmi Tanácshoz. Az átszervezés, a feladatok áttekintése azonban nem teljeskörü, mivel még nem került sor az Idegenforgalmi Intéző Bizottságok státusának, jogállásának tisztázására. AMinőségellenőrző
Intézetek átalakítását már 1993-tól tervezte a jogelőd tárca, azzal a céllal, hogy azok gazdasági társasággá váljanak (Ezzel a tevékenység bővítésére és a bevételek növelésére, vele együtt a köztisztvíselői létszám csökkentésére is mód nyílik.) A volt minisztérium még 1993-ban a szervezet átalakítására vonatkozó koncepció kidolgozására egy Kft-t bizott meg. A tanulmányok elkészültek, javaslatait elfogadták, azonban a szervezetátalakítás még nem fejeződött be. Ennek keretében 1995-ben megszünt a Textilipari Minőségellenőrzö Intézet (:!9 fó leépítésével, 30,7 költségvetési forrás igénybevételével). További 3 intézetet (Fa-, Papír- és Nyomdaipari Minőségellenörző Intézet, a Magyar Elektronikai Ellenőrzö Intézet, valamint a Magyar Kézílöfegyvervízsgáló Hivatal) Kft-vé alakítanak, ennek érdekében folyik a jogi előkészítés. A KERMI 1995-ben részben egyszemélyes kft-vé alakult, (ez a fejezetnél 161 fós létszámcsökkentés! jelentett, aminek pénzügyi rendezése 87,5 M Ft költségvetési forrást igényelt), részben pedig "beleolvadt" a Fogyasztóvédelmi Föfelügyelöségbe, amely az alkalmazottak közül 73-at átvett. Összességében a minőségellenőrző intézetek létszámcsökkentése igen jelentős (218 fő) volt, ami a fejezeti szintű létszámcsökkentés 30%-át jelentette, ennek öszszesitett pénzügyi fedezete 141,7 M Ft volt. Nem igényelt költségvetési forrást (személyi juttatás!) a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság költségvetési intézményként történő megszüntetése, illetve közhaszn ú társasággá való átalakítása.
Az Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet (ÁEEF) tevékenységél is felülvízsgálták. A Felügyelet átalakítására év végén került sor, ezzel a döntéssel a hatósági és a szolgáltató tevékenység különvált. Ugyancsak átalakításra került a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőlég is, mivel a piacgazdaságra való átállás, a piacra kerülö termékek sokféleségemiatt indokolttá vált feladatainak bövítése (ezzel összefuggésben 1995-ben 25 ilivel nőtt a létszáma).
3
Új intézménykéntjött létre 1994. júliusában a Magyar Energia Hivatal. Ugyancsak az IKM-hez került 1995-ben a Világkiállítási Programiroda (későbbi elnevezéssel Kormánybiztosi Iroda). Mivel a Világkiállítás megrendezését Magyarország 1994-ben lemondta, ezért az iroda is megszűnt 1995 év végével. A feladatváltozás előre látható volt, ezért indokolatlan volt az iroda IKM-hez történő áthelyezése. Budapest, 1996. május
4
2. sz. melléklet a V-18-34/1995-96. sz. jelentéshez
Gazdaságfejlesztési Alap
működése
(GFA)
A GFA létrehozásáról az 1995. évi XXIV. törvény döntött, módosítva ezzel az 1992. évi LXXXIII. törvényt, amely még a jogelődök (Kereskedelemfejlesztési Alap /KFA/, Befektetésösztönzési Alap IBÖA/) önálló gazdálkodását szabályozta. A törvény csak április közepén lépett hatály ba. Az 1995. évi költségvetési törvény (!994. évi CIY. törvény) viszont már január l-jétől rögzítette a GFA kiadásait és bevételeit, ezen belül a támogatás előirányzatát és úgy rendelkezett, hogy míg az !992. évi LXXXIII. tv-t nem módosítják, a támogatás időarányos része megoszlik a KFA, a BÖA és a Központi Műszaki Fejlesztési Alap IKMÜFA/ között. Így a két törvény "tartalma" eltérő, mivel a költségvetési törvényben a GFA bevételi előirányzata konkrét számszerüsités nélkül, de tartalmazta a KMÜFA költségvetési támogatását is. A tárca intézkedése alapján a GFA a KMÜFA-nak 2 Mrd Ft támogatást adott át. (Az OMFB igénye KMÜFA támogatásra egyébként - meglévő kötelezettségvállalásait figyelembe véve- 3,4 Mrd Ft volt.) Megjegyezzük, hogy az ipari tárca álláspontjával is találkozott, hogy a GFA forrásoldalon tartalmazza a KMÜFA költségvetési támogatását (a költségvetési törvényben), de ne helyezze hatályon kívül az alapról szóló törvényt. E tekintetben az ipari miniszter és a pénzügyminiszter közölt is megállapodás jött létre. (A GFA-ra vonatkozó törvény szövegében e megoldásnak megfelelő megfogalmazás szerepeL) Így az alapok (KFA, BÖA) integrációjára csak megkésve, 1995. április közepén ke. rült sor. A jogi szabályozás késedelme a tárcának nem róható fel, mivel az IKM még 1994. októberében kidolgozta a GFA-ra vonatkozö törvényjavaslatot, amit !994. novemberében a Parlamenthez benyújtott. A GFA felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/1995. számú IKM rendelet 1995. június végén lépett hatályba. Ennek keretében szabályozták a GFA pályáztatási rendjét, a pályázatok tartalmát, elbírálásuk szempontjait, módját, a szerződéskötések rendjét, a központi akciókkal kapcsolatos előírásokat stb. (Ez a rendelet részletesebb előírásokat tartalmaz, mint a korábbi hasonló szintű, a KF A-ra és a BÖA-ra vonatkozó jogszabályok.)
Kidolgozásra kerültek a működés rendjének részletes szabályai: így a GFA pályázatok ügyviteli rendje (a pályázatok, kérelmek útja, elbírálása, a döntéselőkészítő javaslat kidolgozása, a döntés módja, az elfogadás forrnái, a szerzödéskötés szabályai, teljesítésük ellenőrzése, a számítógépes adatfeldolgozás rendje), a központi gazdaságfejlesztési prograrnak meghirdetésének, pályáztatásának és működtetésének rendje, a GFA Tárcaközi Bizottság ideiglenes ügyrendje, szerzödésminták, a támogatások ellenőrzésének szabályzata.
A GFA gazdálkodásának szabályozottsága 1995. végére még nem volt
teljeskörű.
A GFA pénzgazdálkodásának (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, stb.), leltározásának, selejtezésének szabályozása jó színvonalú volt, hiányzott viszont a gazdasági események rögzítését meghatározó számlarend (csak számlatükör készült).
Az 1996. évi költségvetési törvény alapján 1996-tól az IKM fejezetbe integrálódott a GFA, mint ágazati célelőirányzat "Gazdaságfejlesztési előirányzatok" címen. Budapest, 1996. május
·.
