JELENTÉS. a Magyar Televízió pénzügyi-gazdasági utóellenőrzéséről május 150

JELENTÉS a Magyar Televízió pénzügyi-gazdasági

1993. május

utóellenőrzéséről

150.

Az

ellenőrzést

vezette:

Matusek István

Az

ellenőrzést

számvevlJ-tanácsos

végezték:

Bakonyvári Róbertné Deák Tamásné Éva Katalin Hegyesné dr. Solymosi Mária Dr. Mihály Sándor

számvevlJ-tanácsos számvevő-tanácsos

számvevlJ-tanácsos számvevő

számvevlJ-tanácsos

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-27-51192-93.

Témaszám: 138.

JELENTÉS a Magyar Televízió pénzügyi-gazdasági utóellenőrzéséről

Az utóellenőrzés célja a Magyar Televízió (MTV) által az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1991. évi vizsgálata alapján készített Intézkedési Tervben foglaltak megvalósulásának értékelése volt. Figyelemmel arra, hogy az ellenőrzés időszakában kezdődött meg az MTV belső szervezetének, gazdálkodásának és működésének jelentős átalakítása, az utóellenőrzést kiterjesztettük a végrehajtott átalakítások gazdasági kihatásának vizsgálatára is. Az 1991. április 1- 1992. X.II. 31. közötti időszakot átfogó utávizsgálat közben olyan újabb ellenőrzési szempontok merültek fel, amelyek sem a korábbi ellenőrzés, sem az utóellenőrzési program összeállításakor nem voltak ismeretesek (az MTV 1991. március 3 L után kötött néhány gazdasági szerződése, likviditási helyzet 1992. végén). Az utóellenőrzés ezen tényezőknek a gazdasági-pénzügyi értékelésére is kiterjedt. Az 1990. év végén megkezdett és 1991. első negyedévében befejeződött pénzügyigazdasági ellenőrzésről készült 1991. júniusi keltezésű ÁSZ jelentés az MTV 1988. január 1-1991. március 31. közötti gazdálkodásának vizsgálatára terjedt ki. Az 1990. decemberében megkezdett belső szervezeti, működési és gazdálkodási átalakulási folyamatoknak még csak kezdeti tapasztalatai voltak ekkor értékelhetők, gazdálkodási mutatókkal mérhető eredmények nem álltak rendelkezésre. Az azóta eltelt 2 gazdasági év összesített adatai már megbízhatóbb következtetések levonására alkalmasak. Az utóvizsgálat megállapításainak áttekinthetősége érdekében mellékeljük az utóellenőrzés alap jául szolgáló 1991. évi jelentés "I. Következtetések és javaslatok" című fejezetét, valamint az MTV által összeállított Intézkedési Tervet és annak kiegészítését (l ;2;2/a sz. melléklet).

-2-

I.

Összefoglaló megállapítások, következtetések és javaslatok

Az 1991. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzésünk az MTV több évtizedes működésére és az 1988-1990-es évek gazdálkodására jellemző súlyos gazdálkodási hibákat, hiányosságokat tárt fel. Az 1991. évi ellenőrzésről készült jelentés következtetéseiben leszögeztük, hogy az MTV-nél a radikális változásokra a lehetetlenné vált gazdálkodási körülmények miatt elkerülhetetlenül szükség volt. Kérdéses csupán a változások iránya és belső tartalma lehetett. Az ellenőrzés időszakában az MTV-ben megkezdett belső szervezeti és működési átalakulás deklarált célja az volt, hogy olyan helyzetet hozzon létre, amely lehetövé teszi a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást, ennek eredményeként indokolt szintre csökken a foglalkoztatott létszám, növekszik a saját bevételek aránya, ennyivel tehermentesül a költségvetés (14/a. sz. melléklet). Az MTV elnöke által elhatározott és megkezdett belső átalakítások pénzügyi-gazdasági kihatásait két gazdasági év eredményeinek ismeretében volt lehetséges átfogóan értékelni. Az utóellenőrzés mielőbbi elvégzését sürgetővé tette az Országgyűlés azon döntése, amely az MTV 1992. évi költségvetési támogatás zárolt összegének felszabadítását az ÁSZ vizsgálatától, az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásától tette függővé.

Az ÁSZ-szal szembeni igényt fokozta az MTV körül kialakult helyzet. Az utóellenőrzés törekvése arra irányult, hogy az MTV gazdasági helyzetét ellenőrzött tényadatok ismeretében értékelje. Az MTV szervezete, főképpen a műsorszerkesztést és gyártást végző szervezetei átalakultak, legalábbis részlegesen már 1991. év első félévétől egy új koncepció elvei szerint működtek. Más szervezeti egységei változatlanok maradtak. A további szervezeti, működési változtatást a médiákra vonatkozó törvények elfogadásáig elhalasztották. A felemás struktúra hatásmechanizmusa, gazdasági eredményessége nyilvánvalóan nem tekinthető optimálisnak.

-3-

Az 1991. évi

során jeleztük, hogy az átalakulás legsúlyosabb ellentmondása az, hogy az újként elképzelt szervezet maradéktalanul régi alapokra épül. A szervezetlenség, a szabályozatlanság, a gazdasági-pénzügyi fegyelem hiánya, a hézagos, ellentmondásos adatokat tartalmazó nyilvántartások következményeit nem lehet kizárólag a versenyeztetés eszközeivel, imitált, vagy valódi piaci hatásokkal felszámolni. Az erélyes és eredményes vezetői intézkedések nem csak akkor, hanem a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig hiányoztak. ellenőrzés

A rend megteremtése érdekében bizonyos intézkedésekre sor került. Több fontos elnöki, gazdasági főigazgatói utasítás, rendelkezés, útmutató jelent meg. Tömegesen születtek vezetői határozatok, de különböző okokból azokat nem hajtották végre. Rendkívül nagy volt a rossz tradícióból eredő tehetetlenségi erő és a súlyos személyes érdekek által vezérelt ellenérdekeltség. Az Intézkedési Terv maradéktalan végrehajtásától nem volt több reálisan elvárható,

mint a legsúlyosabb hiányosságok gyors megszüntetése és azoknak a folyamatoknak az elindítása, amelyek - figyelemmel a meghozandó média törvény adta lehetősé­ geket - távlatosan · megalapozhattak volna egy racionálisabban, gazdaságosabban működő televíziós szervezetet. A média törvény hiányában több, fontos intézkedés a tervből nem volt végrehajtható. Az Intézkedési Tervben foglaltak csak részben valósultak meg. Elmaradt a

számviteli, a gazdasági és pénzügyi szervezet átalakítása, személyi összetételének, és színvonalának a feladatokhoz mért fejlesztése. A gazdasági apparátus még nincs abban a helyzetben, hogy megbízható és operatívarr áttekinthető nyilvántartásokra alapozza a vezetői döntéseket. Az információs rendszer ma még nem alkalmas döntések megalapozására. A

decentralizált gazdálkodó szervezetek által hozott gazdasági döntések központilag ellenőrizetlenek, esetenként ellenőrizhetetlenek, ugyanakkor a döntésre jogosult szervezeteknél még nem alakult ki a gazdálkodási felelősség szemlélete. A felemás módon bevezetett érdekeltségi rendszer(ek) nem párosult(ak) a megsértésükkel járó szankciókkaL Elenyésző mértékben érvényesült a gazdasági döntésekre jogosult szervezeteknél a költségek csökkentésének szándéka, a hatékonyság növelésére való törekvés. A versenyeztetés nem vált gyakorlattá, így a költségek csökkentésére a feltételezett piaci viszonyok nem hathattak. A kísérletképpen részlegesen bevezetett kapacitás elosztás "költségesítésével" nem jött létre a belső költségelszámolás, a költségek normalizálásának folyamata nem indult be. A közgazdasági elemző munka még

-4-

mindig alacsony színvonalon áll. A helyszíni ellenőrzés befejeződéséig nem készültek elemzések a költségek alakulásáról, nem dolgoztak ki ellenőrzött, utókalkulációs alapokon álló gyártási adatokat, költségnormatívákat, költségcsökkentést eredményező szabályozásokat. Szabályozó, regulációs mechanizmusok nélkül pedig nem lehetséges hatékonyarr működő televíziós szervezetet működtetni. A létszámstratégia kidolgozása elmaradt. A költségvetési szervezetet érintő, legnagyobb létszámcsökkentést ígérő szervezeti átalakulást kormányzati támogatás hiányában levették a napirendrőL Az Alkotói Irodák alapítványi formára történő átalakítását az érdekképviseleti szervek ellenezték. A vidéki stúdiók önálló címekké alakítását hatályos törvényi rendelkezés (!991. évi XCI. tv.) ellenére a PM nem engedélyezte, pedig korábban egyetértett az Intézkedési Tervben is megfogalmazott céllal (22. sz. melléklet). Az MTV vezetésének megbízásából több külső szerv végzett felmérést, átvilágítást. A megfogalmazott javaslatok megvalósítása vagy elmaradt, vagy késedelmes volt. Érdemi eredményt eddig nem hoztak. Az intézmény működőképességének fenntartása érdekében gyakran "kézivezérléssel" kellett a döntéseket meghozni, azaz esetenként az MTV felső vezetése intézkedett egyébként alsóbb szervezetekhez tartozó ügyekben (pl. kifizetések rangsorolása). A belső működés - az átalakulást is figyelembevéve - bonyolultabbá, nehezebben áttekinthetővé vált. Nem teljesítették maradéktalanul a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény elöírásait, nem készült el a számlarend. A számviteit megalapozó nyilvántartások továbbra is hiányosak, nem naprakészek. A kialakított információs rendszer nem alkot zárt rendszert. A számítógépes információs rendszer még fejlesztés alatt áll, az eddig kialakított alrendszerei nem mindenben felelnek meg a gazdasági vezetéshez szükséges információs szükségleteknek. A műsorgyártást továbbra is elavult belső utasítások szabályozzák. A költséggazdálkodási szemlélet a belső-, külső gyártásnál alig érvényesült. Az intendatúrák és produceri irodák tevékenysége csak műsorcentrikus volt. A bér- és létszámgazdálkodás korábban feltárt ellentmondásai alig enyhültek. Nincsenek meghatározott teljesítménykövetelmények még ott sem, ahol ilyenek alkalmazhatók volnának. A jövedelmi viszonyokat és arányokat nem sikerült

-5-

érdemlegesen javítani. A bérek, jövedelmek alakulása szinte független a nyújtott teljesítménytől, színvonaltól. Utóellenőrzésünk megerősítette

az ellenőrzés azon megállapításait, amelyek szerint az MTV még alig ért el eredményeket költségeinek csökkentésében, kinnlévőségeinek behajtásában, a gazdaságosabb működés elérése érdekében.

az MTV több olyan gazdasági szerződést kötött, amelyet a PM megbízásából célvizsgálatot végző szakértők többféle szempontból megkifogásoltak. Utóellenőrzésünk ezeknek a szerződéseknek a pénzügyi-gazdasági kihatásait érintette.

Az 1991. évi

ellenőrzést követően

A negatív jelenségek ellenére tény, hogy az MTV Gazdálkodó Szervezete 1991-ben létrehozta pénzügyi egyensúlyát. A Pénzügyminiszter megbízásából velünk azonos időpontban célvizsgálatot végző szakértők pedig az MTV likviditási helyzetét és 1992. év végén várható pénzügyi helyzetét minősítették és rögzítették úgy, hogy az MTV 1992. év során eleget tett az állammal szembeni kötelezettségeinek. Az 1991. évi ellenőrzést megelőző években a Gazdálkodó Szervezet funkciózavarai és súlyos gazdálkodási hiányosságai miatt folyamatosan veszteséges volt. Az 1991. évi ellenőrzés időszakában még fennállt a reális veszély, hogy 1991. év is veszteséggel zárul. Az 1991-es gazdasági év pótlólagos állami támogatás nélkül volt eredményes. Az Országgyúlés az MTV Intézkedési Tervében foglaltak megvalósításától tette függővé az 1992. évi költségvetési támogatást, ezért a működési támogatás összegét, l milliárd Ft-ot zárolt. Az 1992. gazdasági év során az MTV számottevő költségvetési támogatás nélkül gazdálkodott. A támogatás hiányát saját bevételeinek növelésével és fizetési kötelezettségeinek rangsorolásával ellensúlyozta. A Kormány - a PM által megbízott szakértők jelentése alapján - a költségvetés zárolt összegének nagyobb részét év végével felszabadította és címzetten meghatározta az összeg felhasználásának célját (10. sz. melléklet). Januárban, a helyszíni ellenőrzés befejeződésének időszakában azonban az MTV részéről olyan önértékelés készült, amely szerint (8/a sz. melléklet) a szervezet helyzete 1992. év végén veszélyesen instabillá alakult. Az MTV megítéléseszerint a költségvetési támogatás nagyobb részének feloldása ellenére, további rendkívüli költségvetési támogatások nélkül a fizetésképtelenség állapotába kerül az MTV Gazdálkodó szervezet. A helyzet megváltozásának pontos megítélésére a nem megfelelő és áttekinthetetlen nyilvántartások miatt nem volt lehetőség, (lásd pl. 7/a; 7/b mellékleteket) illetve arra csak az 1992. évi mérleg (amely 1993. március 9-én készült el) könyvszakértői felülvizsgálata után lenne csak mód. Ami egyértelműen

-6-

megállapítható volt, hogy az utolsó negyedév utolsó két hónapjának kiadásai átlagon felül megnövekedtek. Az utóvizsgálat időszakában végrehajtott átszervezés csak részlegesen valósult meg. A részleteiben végig nem gondolt és következetesen végig nem vitt koncepció csak elmélyítette az egyébként is eléggé zilált belső állapotokat. Eredeti szándékával szemben konzerválta a gazdaságtalan megoldásokat (kapacitáskihasználatlanság, túlzott belső keresztbefoglalkoztatás, indokolatlanul magas költségek stb). Egy korszerűen szervezett, elfogadható költségszinttel működő televíziós intézmény többféle belső struktúrával érhető el, de nem nélkülözhetik a valódi megméretést, a versenyt. Ez az állapot csak a frekvenciamoratórium feloldása után következhet be. Rá kell arra is mutatnunk, hogy az intézmény jellege, működési rendszere alig egyeztethető össze a költségvetés gazdálkodási szemléletéveL Kényszerű alkalmazása a költségérzéketlenség legfőbb oka. A közalkalmazotti törvény végrehajtásaszámos problémát vet fel, egyes rendelkezései nem is hajthatók következetesen végre. Az intézménynek a közalkalmazotti törvény hatálya alá vonása kizárja a teljesítményszempontok érvényesülését, többletköltségekkel jár és fokozza a bérgazdálkodás ellentmondásait. Bármely, megfontolt irányú haladás útjában áll a média törvény hiánya. Az MTV átalakítása, státusának megváltoztatása más finanszírozási rendszerre való áttérés csak a törvénnyel összhangban lehetséges. Az utóellenőrzés tapasztalatai arra utalnak, hogy az 1991. évi ellenőrzés helyzetértékelése és javaslatai máig ható érvényűek.

Tekintettel azonban arra, hogy időközben a Kormány (bár továbbra sincs alapító okirata az MTV-nek) jóváhagyta az MTV új Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely jelentősen eltér az 1991. évi ellenőrzésünk idején kialakított, illetve kialakítandó szervezeti struktúrától, új intézkedési terv kidogozását tartjuk indokoltnak. Az

előzőek

alapján javaslataink a

következők:

a Kormány hatáskörébe tartozóan l) A költségvetési támogatás preferált területének a műszaki fejlesztést ajánljuk. Az MTV egyre jobban elmarad a korszerű technikák alkalmazásában, az elavult eszközök lecserélésében. Korábban az embargós lista, az utóbbi években a fejlesztési források csökkenése volt az oka a beszerzések elégtelenségének. A

-7-

fejlesztések költségességemiatt az intézmény támogatás nélkül nem tud.

kellően fejlődni

2) Az 1993. évre jóváhagyott költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátását olyan konszolidációs intézkedési csomagterv elkészítéséhez indokolt kötni, amely valószínűsíti, hogy az MTV a költségvetési támogatás célszerű felhasználásával és saját lehetőségeinek reális figyelembevételével év végére - további többlettámogatások nélkül - tartósan likvid állapotba hozza magát. Célszerű a költségvetési támogatást normatív követelményekhez kötni, mert szabályok hiányában adományként kezelhető és felhasználásának indokoltsága, célszerű­ sége nem ellenőrizhető. 3) Továbbra sem szabályozott törvénnyel az MTV által sugárzott reklámok mennyisége, aránya és etikai feltételeL Hasonlóképpen nincs normatív szabálya a szponzorációnak, ami több esetben burkolt reklámként funkcionál. E kérdéskörre kiterjedően a törvényi szabályozás indokolt. 4) Kereskedelmi rádiók és televíziók hiányában a műsorszórás és az adóhálózat fejlesztési költségeit a Hungária Antenna Vállalat közvetetten a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közbeiktatásával a költségvetéssei fizetteti meg. A médiák költségvetési támogatása a műsorszórás költségeinek mértékéig csak látszólagos, valójában a műsorszórás finanszírozása történik kerülő úton. A frekvenciákat használók körének bővüléséig egyértelműbb lenne ezt az összeget céltámogatásként juttatni, vagy a közvetlen felhasználást finanszírozni. A döntés megalapozása érdekében célszerűnek tartjuk a kérdés teljes körű áttekintését. 5) Az előfizetői díjak beszedésére a kedvezményezetteknek (MR, MTV) nincs közvetlen ráhatása, a beszedőnek nincs érdekeltsége. Az 1991. évi ellenőrzés során jeleztük már, hogy az előfizetők folyamatosan lemorzsolódnak. A díjbeszedés feltételei azóta tovább romlottak. Meg kellene teremteni a díjbehajtás feltételeit.

Magyar Televízió hatáskörébe tartozóan l) Az 1991-ben kidolgozott és csak részben végrehajtott Intézkedési Terv helyett - figyelemmel az új SZMSZ-re és az azóta bekövetkezett változásokra, valamint az utóellenőrzés tapasztalataira - új intézkedési tervet indokolt készíteni.

-8-

2) A jóváhagyott SZMSZ-hez igazítva kell kidolgozni az ügyrendeket és munkaköri leírásokat. 3) Tovább kell fejleszteni a belső költségelszámolás rendszerét, a "belső finanszírozást" össze kell kapcsolni az érdekeltség rendszerével és az információs rendszerekkeL 4) A számviteli és pénzügyi nyilvántartások vezetésében érdemi változások nem következtek be. A számvitel követelményeinek megfelelően rendezni kell az intézmény nyilvántartásait, különös tekintettel a likviditásra ható tényezőket (szállítói-vevő állomány feldolgozása, rangsorolása és konszolidálása). Meg kell szervezni a kötelezettségvállalások központi nyilvántartását. A számviteli törvény és a belső szabályok hiányos végrehajtása miatt a személyes felelősség tisztázását javasoljuk. 5) Véleményünk szerint ujólag át kell tekinteni az MTV szerződéses kapcsolatait. Az MTV számára szükséges, de nem minden tekintetben előnyös szerződések módosítását kell kezdeményezni. A· külső gazdasági kapcsolatok alapelvének a költségek csökkentését, a bevételek növelését tekintjük. Reálisnak tekinthető az a cél, hogy az MTV a működésének költségeit költségvetési támogatás nélkül finanszírozza.

n. Részletes megállapítások

A) A Fejezet

működésének

szabályozottsága

A vizsgált időszak során az MTV a médiákról szóló törvények hiányában törvény által nem szabályozott helyzetbe került. A szervezet jogállását szabályozó MT határozat hatályát az Alkotmánybíróság 1993. március 16-án hozott határozata a médiákra vonatkozó törvények megalkotásáig kiterjesztette. Az

ellenőrzés

Működési

során kifogásoltuk, hogy az 1986-ban kiadott Szervezeti és Szabályzatot (SzMSz) nem korszerűsítették, ezért az elavult. A

-9-

helyzetet bonyolultabbá tette az a körülmény, hogy 1991-ben az MTV-nél igen jelentős szervezeti és működésbeli változások következtek be. A főszerkesztöségek nagyobb része 1991. I. félévében megszánt (kivéve a Külpolitikai Főszerkesztöséget, a Híradót és a Sport Önálló Szerkesztöséget). Megszűntek a programközpontok, valamint az Elnöki, az Adáslebonyolítás, a Személyzeti, az Ellenőrzési és Rendészeti Főosztály. Változatlan maradt a vidéki slúdiók státusa. Új szervezetek jöttek létre: TVl és TV2 intendatúra, TV Híradó Főszerkesztőség, a Hét Önálló Szerkesztöség, Egyenleg Főszerkesztöség, Központi Alkotó Irodák, 44 produkciós iroda, Műsorbeszerző és Szinkrongyártó Iroda, Szolgáltatási Főosztály, Külkereskedelmi Osztály. A két csatorna önálló kereskedelmi szervezeteként jött létre a TV2-nél a Belkereskedelmi Igazgatóság, a TVl-nél a IP Budapest Kft foglalkozik a reklám és szponzor ügyekkeL Az MTV Intézkedési Tervben elhatározott szándéka ellenére a Kormány jóváhagyásának hiányában a Gyártási Igazgatóság nem alaknit át leányvállalattá és nem működik társasági formában a Belkereskedelmi Igazgatóság.

. Létrehoztak továbbá 12 tanácsadó, koordináló testületet az átalakitási folyamat kidolgozására, menedzselésére és koordinálására.

A változásokat - jóváhagyás hiányában - új SZMSZ nem legitimálta, következésképpen nem volt belsőleg kellően szabályozott az MTV szervezete és működése.

Érvényes SZMSZ hiányában az utasításokkal való szabályozást helyezték előtér­ be. Esetenként az utasítás tartalmilag keveredett a körlevél vagy tájékoztató formával. Elnöki utasításban szabályozták többek között a vállalkozási tevékenységet, a vállalkozói szeevezetek érdekeltségét, a szponzorálás szabályait, a reklámot és hirdetést, a munkaköri kötelezettségeken kívüli foglalkoztatás feltételeit. Gazdasági Igazgatói utasítás szabályozta a likviditási nehézségek áthidalását és az 1992. évi költségvetési gazdálkodást. A vezetés igen sok esetben a kézivezérlés eszközét alkalmazta, vagy visszamenőleg kényszerült már eldöntött kérdésekkel foglalkozni. A vezetöi fórumokon hozott döntéseknek nem volt kényszerítő ereje. Az egyeztetések időigényesek voltak, a döntések végrehajtásáért a decentralizált felelősségvállalás, vagy érvényesítés elmaradt.

- 10-

Több lényeges tevékenység utasítások hiányában szabályozatlan volt. Pl. a Központi Alkotó Irodák tevékenysége; hiányos a számviteli törvény végrehajtásának helsö szabályozása, a tárgyi eszközök létesítésének és kezelésének szabályozása.

B) Az 1991-ben kidolgozott Intézkedési Terv végrehajtása ellenőrzés

megállapításai és javaslatai alapján az észlelt hiányosságok megszüntetése, a személyes felelősség érvényesítése érdekében az ÁSZ elnöke Intézkedési Terv kidolgozását tartotta szükségesnek. Javaslatát az MTV elnöke elfogadta.

Az

Annak ellenére, hogy az MTV Elnöke maga is kérle az átvilágító jellegű ellenőrzést és a feltárt hiányosságok többségével kapcsolathan személyes felelőssége szóba sem jöhetett, a megalapozott és érdemi hatásokkal járó terv összeállítása nem várt nehézségekkel járt és több hónapig elhúzódott.

A jelentés végső tartalma 1991. június 20-án vált ismertté az MTV Elnöke előtt, az intézkedési terv véglegesen elfogadottnak tekinthető változata december 13-án készült el. Az Intézkedési Terv hármas tagolásban készült el. Az I. az azonnali intézkedé-

seket foglalja össze, a II. azokat a szervezeti módosításokat, amelyek a működés eredményesebbé tételét célozták, a III. a rádió- és televízió törvény elfogadását követő intézkedéseket tartalmazta. A teljesítésről általánosságban az állapítható meg, hogy az I. csoportba tartozó feladatokat nagyobb arányban hajtották végre mint a II. csoportba sorolt feladatokat, amelyek egy része kormányzati jóváhagyás hiányában nem valósult meg. Kevés érdemi lépés történt a III. csoportba tartozó feladatoknáL Ennek fő oka a médiatörvény hiánya (14/b és 22. sz. mellékletek), mivel az ide sorolt feladatok többsége a törvény tartalmától függ. Az Intézkedési Tervben foglalt azonnali intézkedések célja az volt, hogy az ellenőrzés

által feltárt működésbeli hibák, mindenekelőtt az ügyviteli fegyelem hiányosságai gyorsan megszűnjenek, áttekinthetőbbé, szervezettebbé váljon az MTV gazdasági tevékenysége. Az idetartozó intézkedések másik csoportja a

-ll-

pénzügyi egyensúly megteremtését és megszilárdítását volt hivatva megvalósítani. A nagy energiával, több bizottság felállításával megkezdett és részben végrehajtott feladatok ellenére minőségi változás még nem következett be. Ennek több oka van: a felemás átszervezés nem egyszerűsítette, hanem bonyolultabbá tette a gazdasági folyamatokat; a gazdasági újraszabályozás nem terjedt ki minden alapvető fontosságú területre; az SZMSZ és az alapító levél hiánya helyenként lehetetlenné tette a megfelelő belső szabályozást; a számítógépek alkalmazása a fejlesztés szakaszában nem segíti, hanem inkább nehezíti a munkavégzést .a párhuzamos adatfeldolgozás, hibajavítás miatt stb. A létszámfelmérés, és az eszközállomány felmérése az Intézkedési Terv II. fejezetében elhatározott és többségében elmaradt szervezeti változások megalapozásához voltak szükségesek. Elbizonytalanodott és ezzel értékét is vesztette a belső elszámolási ár- és "bankrendszer" kialakítására bevezetett első kísérlet. Kizárólag az MTV-nek, mint intézménynek az érdeke a felmerülő költségek optimalizálásának igénye. Végül a távlatos gazdasági fejlődés irányai média törvény hiányában még körvonalazva sincsenek. A személyes felelősség tisztázására és érvényesítésére egyetlen esetben sem került sor, mivel az erre irányuló kísérletek sikertelennek bizonyultak. A feltárt hiányosságak kivizsgálásának elmaradása nem a fegyelmi büntetések elmaradása miatt hátrányos. A vizsgálatok tisztázhatták volna a hibák, hiányosságak és egyéb negatívumok okait, vezetői, vagy szabályozási intézkedéseket alapozhattak volna meg és megvilágították volna, hogy személyi mulasztásoknak része volt-e a hibák bekövetkezésében. Az MTV gazdálkodásában még mindig meglévő súlyos hiányosságak megszüntetése megköveteli, hogy felszámolásuk tervszerűen, a szakmai koncepciókkal és távlatos elképzelésekkel összehangolt intézkedésekkel történjék. A korábban kidolgozott Intézkedési Terv - a megváltozott körülmények miatt - nem minden pontjában értelmezhető, illetve nem valósítható meg az eredeti szándék szerint. Új Intézkedési Terv elkészítésére van szükség, mert a költségvetés nem vállalhatja fel egy olyan közszolgálati televízió egyre növekvő költségeinek viselését, amely költségérzéketlen, teljesítményekre nem orientált. Az Intézkedési Terv végrehajtásáról szóló tételes elszámolás a 3. számú mellékletben található meg.

- 12-

C) A gazdálkodás értékelése az

ellenőrzés

óta eltelt idöszakban

l) A müsorszerkezeti koncepció és a pénzügyi

lehetőségek

összhangja

Az éves költségvetés tervezése során továbbra sem sikerült a pénzügyi

lehető­

ségeket és a szakmai célkitűzéseket összhangba hozni, mivel a kettő időben nem esett egybe. Először a költségvetés országos tervezésével együtt alakult ki a költségvetési támogatás mértéke, illetve a fejezet költségvetése. A végleges szakmai koncepció, a műsorstruktúra a költségvetési lehetőségekre épült rá. A tervezés gyenge pontja, legjelentősebb bizonytalansági eleme a saját bevételek rendszeres alátervezése és az előfizetési díjakból várható bevétel mértéke. Ilyen ingatag alapokra alapozva határozták meg a szakmai célkitűzéseket, a decentralizált kiadási előirányzatokat. A tervezett költségvetési előirányzatokból elkülönítették az állandóan felmerülő kiadási tételeket (sugárzási díj, fenntartási, működési és bérköltségek) és a maradó összegeket osztották szét az intendatúrák között. A TVl és TV2 1991-92. évek egyeztetett jóvá.

műsorstruktúráját

az elnök hagyta

A jóváhagyott műsorstruktúra ismeretében rendeltek az inteodatúrák műsoro­ kat gyártásra. A keretek felhasználásának nyilvánilirtása az inteodatúrák feladata volt. A kötelezettségvállalások központi, számítógépes nyilvántartása az ellenőrzés időpontjában még a szervezés szakaszában volt, így az sem a fejezeli tervező szerveknek, sem a gazdálkodó szervezeteknek nem nyújtott operatív információt. vizsgált időszakban bizonyos mértékben változott. A tervezettől eltérően töredékére esett vissza az egyedi miisorok, TV játékok, TV filmek aránya, nlltt a beszéigetil (olcsóbb) miisorok aránya.

A

műsorstruktúra

Elvileg a műsorgyártás jogát versenyeztetéssei lehetett volna elnyerni, s a viszonylag alacsonyabb ráfordítást, illetve a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázónak kellett volna a megbízást megkapnia. A valós piaci viszonyok között működő és vállalkozási tevékenységet is végző néhány szervezet kedvező eredményei igazolják az irány helyességét (25. sz. melléklet). (A tárgyilagosság érdekében meg kell jegyezzük, hogy a kimutatott ráfordítások nem mindenütt teljes körűek, a ráfordítások egy része még mindig a központ költségei között kerül elszámolásra.)

- 13 -

Valós külső és belső piaci viszonyok hiányában a versenyeztetés a gyakorlatban nem vált be, ma már nem is alkalmazzálc A produkciós irodák működését - 1992-ben az intendatúrák és a produceri irodák bevonásával - igazgatótanácsi értekezleten értékelték Több életképtelennek bizonyult produkciós irodát megszüntettek, de ez nem tekinthető valódi piaci hatásnak, inkább adminisztratív döntésnek. a) A bevételek alakulása és összetétele Az MTV fejezet bevételei és kiadásai 1991-92. években jelentősen növekedtek. Fejezet szinten (a Gazdálkodó Szervezettel és a Kereskedelmi Igazgatósággal együtt) a teljesítések az eredeti előirányzatokhoz képest közel megduplázódtak. A tényleges bevételek az 1991. évi ll ,4 milliárd Ft-ról 1992-ben- előzetes adatok szerint - 15,3 milliárd Ft-ra, ugyanezen időszakban a tényleges kiadások összege l O milliárd Ft -ról 13,6 milliárd Ft-ra növekedett (4. sz. melléklet). A költségvetési összegek alakulásából kitűnik, hogy fejezeti szinten a bevételek 1991-ben 1,4 milliárd Ft-tal, 1992-ben 1,6 milliárd Ft-tal haladták meg a kiadásokat. A költségvetési tervezés lazaságait mutatja, hogy az előirányzatok teljesítése mindkét évben csaknem kétszerese volt a tervezettnek Összességében a MTV bevételei a növekvő kiadásokat fedezték.

A fejezeten belül a Gazdálkodó szervezet gazdálkodása a meghatározó és ugyanakkor a problematikusabb. Az MTV pénzügyi egyensúlyát érintő, azt döntően befolyásoló tényezők ezen a területen jelentkeznek és eredetük sok évre nyúlik vissza, máig sem megoldottak. A Gazdálkodó Szervezet bevételei között legnagyobb tétel a saját bevétel volt. Ezen belül a működési bevétel 1991-ben 41%-át, 1992-ben 44%-át, az ár- és díjbevétel 9,5%-át, illetve 23%-át tette ki az összes bevételnek. A Gazdálkodó Szervezet bevételei között további tétel a költségvetési támogatás összege. A központi támogatás nagyobb része mindkét évben működési célt szolgált, felújításra, nagyjavításra 1991-ben 234 millió Ft, 1992-ben 188 millió Ft jutott. A költségvetés 1991-ben eredeti elő­ irányzatban 765,5 millió Ft-tal, a módosított előirányzat alapján l milliárd 269 millió Ft-tal támogatta a MTV-t; ténylegesen is ennyi került teljesítésre. Az 1992. évi költségvetési támogatás eredeti és módosított előirányzata egyaránt l milliárd 297 millió Ft-tal került jóváhagyásra, a teljesítés azonban

- 14-

1992. X. 30-ig csak 297 millió 400 ezer Ft volt, l milliárd Ft-ot az Országgyűlés zárolt. A központi támogatásból megmaradt 300 millió Ft-ot 1992. l. félévében havonta 40-50 millió Ft-os részletekben utalták le az MTV bankszámlájára. Ez az összeg elkülönítetten nem jelent meg, az összes bevétel részét képezte. A havi pénzforgalomhoz képest (800-900 millió Ft) a 40-50 millió Ft-os havi ütemezésű átutalás nem jelentős nagyságrendű, így nem volt meghatározó súlyű a pénzügyi helyzet alakulásában és a meglévő feszültségek oldásához sem járulhatott hozzá. A költségvetési támogatás részaránya a MTV költségvetésében a tényleges teljesítés alapján fokozatosan csökkent, 1990-ben 13,6%, 1991-ben 9,07%, 1992-ben 2,6% volt a támogatás zárolása nélkül. A müködési bevétel (az előfizetési díj összege) az 1991. évi 4 milliárd 618 millió Ft-ról 1992. év végére 6 milliárd 85 millió Ft-ra emelkedett. Az ár- és díjbevétel növekedése a legdinamikusabb 1991-ben volt, az eredeti liO millió Ft előirányzattal szemben a tényleges bevétel 761.7 millió Ft-ot tett ki. Rendkívül kismértékben számolt a tervezés 1992-ben ezzel a bevételi forrással: az eredeti előirányzat 130 millió Ft, a módosított előirányzat 595 millió Ft volt; ezzel szemben a tényleges teljesítés elérte a 2,6 milliárd Ft-ot. A Gazdálkodó Szervezet ár- és díjbevételei között az alaptevékenységgel és a vállalkozási tevékenységgel összefüggő szponzor, reklám és egyéb bevételek egyaránt nőttek, volumenében az alaptevékenységgel összefüggő bevételek jelentősebbek (1991-ben 762 millió Ft, 1992-ben 2 milliárd 460 millió Ft), de dinamikus a vállalkozási bevétel növekedése is (1991-ben 324 millió Ft, 1992-ben 698,5 millió Ft). (24. sz. melléklet.) A Gazdálkodó Szervezet 1992. évi várható bevételeit a megállapítások egyeztetése során az MTV pénzügyi szervezete 14,9 milliárd Ft összegben, a várható kiadásait 14,6 milliárd Ft-ban prognosztizálta (5. sz. melléklet). A tényleges mérlegadatok - a prognózis alapját képező kimutatások nagymértékű bizonytalanságai miatt - ettől eltérhetnek.

- 15-

b) A kiadások alakulása és összetétele Az MTV Gazdálkodó szervezetének 1992. évi kiadása -függő és átfutó kiadások nélkül - több mint kétszerese az 1990. évinek.

Ugyanezen

időszak

alatt az összes sugárzási

idő

26,6%-kal

nőtt.

A kiadásokon belill a postai szolgáltatások megduplázódtak (!990-ben 659,2 millió Ft; !992-ben 1.330,1 millió Ft volt); a sugárzási díj és vonalköltség kiadásai 96,1 %-kal növekedtek (1990-ben 543,2 millió Ft, 1992-ben 1.064,9 millió Ft volt).

A Gazdálkodó Szervezetnél a kiadások között a béralap, a bérjellegű költségek és a TB járulék az összes kiadásnak 1991-ben 55%-át, 1992-ben 49%-át tette ki. A legdinamikusabb növekedést ezen belül a honoráriumok mutatnak. A honoráriumok összege 1991-ben a béralap 57%-át, 1992-ben 55%-át reprezentálta, év végéig aránya 69,6%-ra emelkedett (6.sz. melléklet). A béralap-, a honorárium- és a társadalombiztosítási kifizetések, együttesen 1,5 milliárd forinttal haladták meg az !990. évit. A béralap - 47%-kal, a honorárium - 158%-kal, a Tb járulék kiadása 70%-kal volt több mint 1990. évben.

A dologi kiadások a Gazdálkodó Szervezetnél 1991-92-ben jelentősen növekedtek az eredeti előírásokhoz képest és közel l milliárd Ft-tal haladták meg a tervezettet (1991-ben 4 milliárd 896 millió Ft, 1992. X. 30-ig 5 milliárt 750 millió Ft). Ezen belül dominánsak a postai szolgáltatások. E kiadási tételek azonban 1992-ben lényegesen magasabbak a tervezettnél, 659 millióval szemben 1,33 milliárd Ft összeget értek el. A kiadási tételek közül egyedül a készletbeszerzés teljesítése maradt el mindkét évben az előirányzattól (56, ill. 73%-os volt a teljesítés aránya). Az 1991. évre előirányzott l milliárd 268 millió 667 ezer Ft központi költségvetési támogatás jogcím szerinti felhasználása az alábbiak szerint került jóváhagyásra: beruházás, fejlesztés 237 millió 500 ezer Ft, felújítás 234 millió 500 ezer Ft, dologi kiadás 796 millió 667 ezer Ft, támogatás elvonás - 8 millió 333 ezer Ft. Az 1992. évi költségvetési támogatás 1,3 milliárd Ft összegéből l milliárd Ft zárolásra került. A ténylegesen kapott költségvetési támogatásból béralapra (l O% bérfejlesztés) 130 millió 600 ezer Ft-ot, TB járulékra 52 millió 300 ezer Ft-ot, felújításra 117 millió Ft-ot használ tak fel.

- 16-

A kiadások számottevő növekedése kedvezőtlenül befolyásolta az egy sugárzott percre jutó kiadási mutató értékét. (Folyó áron számított mutató, az áremelkedések hatását is tartalmazza.) Az egy percre jutó kiadás 1992. évben 18.136 Ft volt, ami 63%-kal haladta meg az 1990. évit. Az 1991. évben 13.366 Ft/perc, 1990. évben 11.173 Ptiperc volt a mutató értéke, az összes sugárzási idő és az éves iutézményi kiadások (függő, átfutó kiadások nélkül) alapján számolva. A beruházások, adóelszámolások, elvont pénzeszközök, átadott pénzeszközök kiadásait figyelmen kivül hagyva az így korrigált mutató értéke 1992. évben 15.695 Ft/perc, ami 59%-kal magasabb miut 1990. évben.

c)

Az l milliárd Ft összegű költségvetési támogatás zárolásának gazdasági hatása

Az Országgyűlés a MTV költségvetési támogatásából l milliárd Ft-ot az 1992. évi állami költségvetés elfogadásakor zárolt. A zárolás feloldására a MTV-nek tájékoztatást kellett adnia a gazdasági anomáliák megszüntetésére tett intézkedésekről, s azok eredményéről. A zárolás részleges és teljes feloldására a MTV elnöke többször tett kezdeményezést; a Kormány, illetve a miniszterelnök a feloldást több feltételhez, döntően az ÁSZ ellenőrzése alapján összeállított intézkedési terv, a miniszteri biztosí jelentés javaslatainak végrehajtásához és újabb intézkedések kidolgozásához kötötte. A MTV elnöke 1992. jún. 16-án a Miniszterelnökhöz írt levelében ismételten kérte az l milliárd Ft zárolásának feloldását. Az MTV elnöke által rendelkezésre bocsátott dokumentumok vizsgálatára és annak eredményéhez képest kormányelőterjesztés benyújtására a Miniszterelnöktől a Pénzügyminiszter kapott megbízást. (A Pénzügyminiszter két szakértőt kért fel a szükséges vizsgálatok elvégzésére. A szakértők november 12. - december 4. közötti vizsgálatukról a jelentést december l O-i kelettel elkészítették). A zárolás miatt az MTV-nél korlátozó intézkedésekre nem került sor, sőt a heti műsoridő 1990-hez képest 1992-ben 28%-kal volt hosszabb. A többletsugárzások fedezetét a csatornáknak kellett biztosítaniuk többletbevételeikbőL Ugyanezen időszakban a fejezet szintjén a bevételek 87%-kal, a Gazdálkodó Szervezet szintjén 84%-kal voltak nagyobbak. A kiadások növekedési dinamikája pedig fejezeti szinten 77%; a Gazdálkodó Szervezetnél (az MTV ellentmondásos adatai szerint) 92%-kal haladta meg az 1990. évi szintet.

- 17-

1992. XII. 22-i kormányelőterjesztés alapján az Országgyűlés döntött a zárolt támogatás döntő részének feloldásáról, illetve folyósításáról. A határozat szerint a felszabadított összeg (889,6 millió Ft) tételesen, címzetten kerülhet felhasználásra (állami befizetési kötelezettség, TB járulék, Antenna Hungária Rt, ingatlanértékesítés, adóalap-csökkentés, pénzmaradvány befizetése). A fennmaradó 110,4 millió Ft letéti számlára került. A határozat alapján tehát a zárolt összeg döntő része feloldásra került, de csak címzetten használható fel ( 10. sz. melléklet). Az utóellenőrzés zárószakaszában egyes tételek vitatottak a PM és a MTV között (ingatlanértékesítési befizetési kötelezettség rendezése), ezek tisztázása folyamatban van.

d) Az MTV Gazdálkodó Szervezetének likviditási

(fizetőképességi)

helyzete

Az MTV fejezet és annak részét alkotó legnagyobb költségvetési egysége, a Gazdálkodó Szervezet 1991. évben és 1992. év végéig folyamatosan megőrizte fizetőképességét.

Eleget tett az állammal szembeni kötelezettségeinek és fenntartotta műkö­ dőképességét. A tény igen jelentős, mert az 1991. évi jelentésünkből látható, hogy 1990-ben és az azt megelőző években az MTV működőképessége fenntartása érdekében rendszeresen kért és kapott költségvetési pótelőirány­ zatot. A többszöri állami kisegítés ellenére a kifizetetlen számlák tömege folyamatosan növekedett. A költségvetési támogatáselőirányzata 1988-1991. közölt ötszörösére emelkedett. A ténylegesen juttatott támogatások- az 1989. év kivételével - jelentősen meghaladták a tervezettet - mivel csak így lehetett helyreállítani évente a pénzügyi egyensúlyt (1991. évi jelentés 12. oldal).

Az 1991. évről 1992. évre áthozott felhasználható pénzeszköz összege az MTV kimutatása szerint 632,9 millió Ft volt (7. sz. melléklet). Az MTV fizetőképességének vizsgálatát az utóellenőrzés során nem tekintettük kiemelten kezelendő szempontnak, mivel az 1991-ben kidolgozott Intézkedési Terv ezzel kapcsolatban közvetlen feladatokat nem jelölt meg és azért is szükségtelennek mutatkozott, mert az l milliárd Ft zárolt költségvetési támogatás feloldásának vizsgálatát végző szakértők jelentései sem utaltak túlzott feszültségekre.

- 18-

Az

utóellenőrzés

helyszíni vizsgálatának lezárása napjaiban a korábbi feltételezésektől eltérő, ahhoz képest minőségében más pénzügyi helyzetet tükröző adatok kerültek forgalomba. Február l. kelettel a megbízott gazdasági főigazgató és az elnöki teendőket ellátó alelnök a már korábban felszabadított zárolt összegen felüli költségvetési támogatási igényt nyújtott be a fejezeti felügyeletet ellátó Miniszterelnökséghez (8; 8/a sz. melléklet).

Az új fejlemények hatására - ellenőrzésünk kiterjesztésével - megkíséreltük az MTV likviditási helyzetének tisztázását. Az ellentmondó és megbízhatatlan adatszolgáltatás, valamint az a körülmény, hogy a számviteli előírások az adategyeztetésekre a vizsgálatunk befejezésén túli időre adtak lehetőséget az MTV-nek,- mint mérlegkészítésre kötelezett szervezetnek- meghiúsították ezt a törekvésünket. Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk az MTV 1992. évi mérlegének könyvvizsgálói felülvizsgálatát. Annak ellenére, hogy teljesen egyértelmű, hiteles és ellenőrizhető adatok az ellenőrzés lezárásáig nem álltak rendelkezésre, annyi megállapítható volt, hogy a tartozások és követelések (szállítói-vevő állomány) központi nyilvántartása és folyamatos karbantartása mindeddig nem megoldott. Tovább "görgették" az adósságállományt, bizonyos szállítói követeléseket nem egyenlítettek ki időben, s a folyamatos fizetőképesség fenntartása csak a legszigorúbb, egy kézben tartott figyeléssei volt biztosítható. A megbízhatóan át nem tekinthető helyzetnek oka az is, hogy a decentralizált gazdálkodási jogú szervezetek maguk sem követték megfelelően kötelezettségvállalásaikat. A pénzügyi szervezet nem képes a feladatát

megfelelő

színvonalon ellátni, ennek személyi, tárgyi és információs okai egyaránt vannak. A gazdasági vezető posztokon bekövetkezett új és újabb személycserék ezt a területet meglehetősen dezorganizálták és nem állnak rendelkezésre az MTV egészére vonatkozó megbízható és naprakész nyilvántartások. Az év pénzügyileg legkritikusabb szakaszában újabb személycserék történtek, egyidejűleg több külső ellenőrzés volt folyamatban, próbafeldolgozások készültek a számítógépen és a számviteli törvényből adódó feladatok egy része is terhelte az apparátust. A helyzet zavarosságát mutatja az, hogy példáu1 megoldatlan az MTV számára nagy kiadást jelentő műsorszórási költségek megbízható nyilvántartása és elszámolása. Gyakorlatilag kontrolálatlan a Műsorszóró Vállalat (Hungária Antenna V.) benyújtott igénye és annak teljesítése. Többszöri egyeztetés

- 19-

ellenére az MTV képtelen volt a Műsorszóró Vállalat adatainak hiteltérdemlő egyeztetésére. Ennek a kiadásnak naprakész, áttekinthető nyilvántartása az MTV alapvető érdeke. A pénzügyi kötelezettségeket jelentő szállítói állomány, a forrásként figyelembe vehető vevőállomány összességéhen nem volt ellenőriz­ hető állapotban.

A 6.sz. mellékletből világosan kitűnik, hogy 1992. november l- december 31. között a Gazdálkodó Szervezet egész éves kiadásainak több, mint 26%-át ebben a két hónapban költötték el. A 9. sz.mellékletből látható, hogy a Gazdálkodó Szervezet prognosztizált éves bevételei alapján még az így megnövekedett kiadásokat is lehetséges finanszírozni. Az 1993. évi bevételek és kiadások várható alakulását bemutató MTV összeállítás (9. sz. melléklet) - a korábbi gyakorlatnak megfelelőerr - a tervezett és várható bevételeket (és kiadásokat) jóval a reális alatt prognosztizálja. De munkaanyagként elfogadva az első két hónap tényadatait látható, hogy a bevételek február 15-i állapot szerint kis mértékben meghaladták a kiadásokat, tehát a likviditás fenntartható. Az 1992-ről áthúzódó kiadási összeg (1.108,9 millió Ft) megalapozottsága kétséges. A Gazdálkodó Szervezet pénzügyi egyensúlyának tartós megalapozása az 1992. évi médeget alátámasztó, a számviteli törvénynek megfelelőerr a vevőkkel és szállítókkal egyeztetett nyilvántartások és végezetül ellenőrzött adatok birtokában lehetséges. Ennek ismeretében határozhatók csak meg a további konszolidációs feltételek.

2) Az MTV

szerződéses

kapcsolatai

Az 1991. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzést követő időszakban az MTV több, jelentős gazdasági kihatással járó szerződést kötött. Ezek aszerződések kisebb részben a Pénzügyminiszter által kiküldött miniszteri biztos jelentésében voltak érintve, ellenben centrális helyet kaptak a Pénzügyminiszter által kiküldött szakértők 1992. decemberében készített jelentésében. A Hungaro Auditor Könyvvizsgáló és Vállalkozási Kft szakértői jelentésében a nevesített szerződé­ sek az MTV gazdálkodásában észlelhető negatívumok fő okozóiként jelentek meg, amelyet azonnal hatósági intézkedések követtek. A szóban forgó szerződéseket és a hozzá kapcsolódó fellelhető iratanyagot kizárólag a keletkezésük időpontjában hatályos jogszabályok és az . MTV

-20-

gazdálkodására gyakorolt hatásuk szempontjából vizsgáltuk. A szerződések jellegüket tekintve különfélék. Az IP Budapest Kft alapítására kötött megállapodás gazdasági társaságban való érdekeltséget, ezáltal reklám bevételek realizálását teszi lehetövé. Az MTV I. intendatúra és az ARBO Internationale GmbH között az együttmű­ ködésre vonatkozó megállapodást 1991. júliusában kötötték meg. A társasági szerződést 1991. XII. l-én írták alá a felek, azonban ehhez- az akkor érvényes jogszabály szerint - kormányengedélyre volt szükség, ami nem állt rendelkezésre. A cégbejegyzésre 1992. I. 22-én került sor, ekkor hatályos jogszabályi rendelkezés engedélyezési kötelezettséget nem írt elő.

A saját bevételek összege és összetétele egyértelműen arra utal, hogy az IP Budapest Kft útján az MTV megtöbbszörözte reklámbevételeit és főképpen ez tette lehetövé az l milliárd Ft állami támogatás zárolása ellenére a pénzügyi egyensúly fenntartását. A Penta Coop Kft-vel kötött de nem teljesült.

szerződés

ugyancsak árbevétel elérésére irányult,

A Penta Coop Kft arra vállalt kötelezettséget, hogy a pápa látogatásának kizárólagos közvetítési joga ellenében l milliárd Ft-ot térít. Az ellenőrzés adatai alapján nem állapítható meg, hogy más szervezet a közvetítési jog megszerzéséért bármilyen, gazdaságilag értékelhető ajánlatot tett volna. Az MTV által beszerzett bankinformáció nem mutatott egy tőkeerős, nagy tapasztalattal rendelkező szervezetet. Ennek ellenére a szerződés létrejött. A Kft helytelenül mérte fel piaci lehetőségeit és az általa vállalt kötelezettségeit nem tudta teljesíteni. A szerződésben kikötött összeg megfizettetését az MTV többször, sikertelenül kísérelte meg. Majd peren kívül abban állapodtak meg a felek, hogy a Kft a közvetítés költségeit téríti meg (350 millió Ft), de a Penta Coop Kft ezt a megállapodást sem teljesítette. Az ellenőrzés olyan tényt nem állapított meg, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a szerződés meghiúsulásában az MTV bármely mulasztása közrehatolt volna. A szerződés létrejötte az MTV számára többletköltségeket nem okozott, így a szerződés nem teljesítése miatt kára nem keletkezett (23. sz. melléklet).

A Novofilm Stúdió Kft-vel létrejött szerződés a hétköznap reggelente megjelenő "A reggel" című műsor elkészítésén kívül reklámbevétel elérését is célul tűzte ki, azonban az elgondolás megalapozatlannak bizonyult és a műsor nem

-21-

nyereséges, hanem ebben a konstrukcióban költségesebb, mint saját ban.

előállítás­

A Novofilm Stúdió Kft-vel kötött szerzödés teljesítését és elszámolását az MTV Gazdasági főigazgatója 1992-ben két alkalommal vizsgáltatta. A belső ellenőr­ zés a jelentésben több szabálytalanságot tárt fel és megállapította, hogy a reklám- és szponzorbevételek kihelyezése a Kft-hez az MTV számára hátrányos volt. A szerzödés feltételei kizárják a miisor indításához rendelkezésre bocsátott 60 millió Ft előleg visszakövetelését, mivel az 1991-ben realizált bevételek nem fedezték a miisor költségeit.

Az ellenőrzési megállapításokat követően a gazdasági főigazgató úgy döntött, hogy a 60 millió Ft összeget a műsor költségeinek elszámolásakor kell figyelembevenni. Ráfizetéses alapon két reggeli műsor fenntartása gazdasági szempontból nem indokolt. Ennek ellenére az MTV vezetése műsorpolitikai okokból a "Reggel" c. műsort továbbra is megtartotta. A Hargita-stúdió hasznosítására kötött szerződés egy olyan többszereplős, hitelkonstrukcióval összekötött beruházás, amelynek egyik résztvevője az MTV. A project ezen kívül magában foglalta egy színes, sztereo közvetítőkocsi komplexum beszerzését is. A beruházás céljára szolgáló épület vegyes tulajdonban van, amelynek egy részét az MTV évek óta bérli. A bérlemény a benne lévő elavult berendezések miatt kihasználatlan, egyetlen funkciója maradt; a tetőzeten elhelyezett közvetítőlánc szükséges az adások átjárásához. Mivel a bérleti díjak már igen nagy összeget tesznek ki (a havi bér l millió Ft+ÁFA) és az MTV műszaki vezetésének véleménye szerint az épületre a mikrohullámú lánc miatt szükség van, felvető­ dött, hogy utómunkálatok elvégzésére is alkalmas berendezéseket kellene ide felépíteni. A létesítményt egyébként a magyarországi műholdas TV adás céljára is hasznosítani kívánták. A berendezések szállításáról a spanyol PESA céggel állapodott meg az MTV (ez a spanyol cég készítette a barcelonai olimpiai stúdió komplexumát. A cég a budapesti stúdiót referencialétesítményként tervezte létrehozni.) A beruházásra konzorciumot kötöttek a TEXO-Graphicomp Kft-vel, mint a PESA cég közép-európai képviselőjével. Az ügylet biztosítékaként letéti váltó kibocsátására került sor, amely az ATH-ban foglaltakkal ellentétes tranzakció. A beruházás alapösszege 506 millió Ft, járulékaival együtt meghaladja a 880 millió Ft-ot. A hitel futamideje 17 félév. A Ft hitel felvételét a TEXO Kft vállalta, amelyhez az Ip Budapest Kft közbejöttével tervezték a bankgarancia vállalását, ezt azonhan az illetékes bank megtagadta. A bankgarancia biztosí-

-22-

tékaként az MTV letétbe helyezett 87 millió Ft-ot s ennek visszafizetését a TEXOletéti váltó kibocsátásával garantálta. Az időközben lejárt váltó kiegyenlítésére az ellenőrzés befejeződéséig nem került sor.

A tervezett beruházásra versenytárgyalást nem hirdettek azzal az indokolással, hogy a beruházás törlesztő részleteit az IP Budapest Kft bevételeinek az MTV-t illető hányada terhére valósítják meg. A beruházást az MTV beruházási tervében - azzal az indokkal, hogy nem az MTV a beruházó - nem szerepeltették. A beruházás tervezett pénzügyi konstrnkciója szerint a létrejövő komplex stúdióegység, vállalkozásban történt hasznosításának bevételéből 3 év türelmi idő lejárta után kell a törlesztést megkezdeni. Az MTV 1992. évi beruházási terve Hargita Stúdió fejlesztés címén mindössze 10 millió Ft összeget tartalmazott a stúdióépiilet és épületgépészeti felújítási előlegként.

A beruházás végül nem valósult meg. A műszaki igazgató véleménye szerint a létesítményre és a közvetítőkocsira feltétlenül szükség volna, mert az MTV műszaki bázisa a Bojtár utcai stúdió kivételével rendkíVül elavult, az 1996. évi expo és a honfoglalás ll 00 éves évfordulójához kapcsolódó rendezvények közvetítési igényeinek a jelenlegi eszközparkkal az MTV nem tud megfelelni. A gazdasági szerződések közös tapasztalata, hogy az eddigieknél még nagyobb körültekintéssel kell a partnereket kiválasztani és velük a feltételekben megállapodni. A szóban forgó szerzödésekkel kapcsolatos megállapításainkat, az általunk feltárt tényeket és következményeket a 26. sz. mellékletben fejtjük ki részletesebben.

3) Létszám- és bérgazdálkodás változásai

Az MTV 1991. évi ellenőrzéséről készült jelentés a létszám, de különösképpen a bérgazdálkodást úgy jellemezte, mint az MTV gazdálkodásának állandósult neuralgikus pontját. Bemutattuk, hogy nincs olyan érdekeltségi rendszer vagy mechanizmus, amelyik a foglalkoztatást az ésszerűség irányába terelné, az állandósult szervezetlenség, a viszonylagosan alacsony bérszínvonal rendszerré emelte a többletjövedelmekért ténylegesen, vagy formálisan alkalmazott belső keresztbefoglalkoztatásokat, külső szakemberek kölcsönös igénybevételét (Filmgyár, Magyar Rádió). Jellemző

-23-

volt a teljesítményekkel arányban nem álló díjazás, a magas honoráriumok, a jövedelmek nem mindenben megalapozott nagy szóródása, az alapbérektől való jelentős elszakadás. Az akkor megkezdett szervezeti átalakulások, majd az Intézkedési Terv létszámés bérpolitikára irányuló deklarált szándékai a költségvetés terhére foglalkoztatott létszám jelentős (1300-1500 fő) csökkenésével számoltak. A bér és jövedelem viszonyokat teljesítményfüggővé kívánták tenni. Az utóvizsgálat markáns változásokat az évtizedes tendenciákhoz képest nem tapasztalt. A tényadatok azt jelzik, hogy alapvető fordulatot mindeddig nem sikerült ezen a téren végrehajtani. A fejezet 1992. évi bér- és

bérjellegű

kiadásait a 17. sz. melléklet mutatja be.

Az MTV Gazdálkodó Szervezetének adatait elemezve az alábbi összefüggések állapíthatók meg: - 1990. előtt a sugárzott műsorpercek növekedési ütemét (113-111 %) meghaladta az l műsorpercre jutó bér és bérjellegű kiadások növekedése (117-146%). Ezen belül ugrásszerűen emelkedett a belső megbízási díjak, ill. önként vállalt túlmunka l percre jutó összege. Az "átszervezés" utáni idöszakban a fajlagos mutatók alakulása összességében kedvezőbb. jutó bér- és bérjellegű kiadások kivételével, egyik paraméter növekedése sem haladta meg a sugárzott műsorpercek növekedését.

-Az 1992. évi l

műsorpercre

Hasonló eredményre jutunk, ha az MTV állományába tartozó dolgozók jövedelmének alakulását vizsgáljuk. Megállapítható, hogy az átszervezés előtti időszak­ ban a műsoridő 29%-os növekedése összességében a jövedelmek megkétszereződésével járt együtt, az "átalakítás" után a műsoridő közel azonos növekedése (27%) a jövedelmek 48% ponttal való emelkedését igényelte. Az MTV-ben foglalkoztatottak jövedelme változatlanul több forrásból származik. Többségük megbízási szerződés (belső megbizatás) alapján is részesül jövedelemben. Kedvező, hogy 1990-91-ben 10 dolgozó közül még 8-9 fő részesült belső megbízásban, 1992-ben 6-7 fő. Az adatok azt mutatják, hogy az 1991. évi belső megbízásban részesültek száma (3000 fő) csúcspontra jutott,

-24-

majd 1992-ben az 5 évvel ezelőtti szintre (2325 fő) esett vissza. A jövedelmek állománycsoportonkénti alakulását a 16. sz. melléklet tartalmazza. Kedvezőtlen

viszont az l

főre

jutó megbízási díj növekedésének tendenciája.

A létszám struktúrát vizsgálva megállapítható, hogy a vezetői státuszok száma az átszervezés első évében megnőtt, de már 1992-ben csökkenés tapasztalható. Az össztétszámon belül a vezetői arány növekedése nem volt jelentős (12. sz. melléklet). A MTV vezetése a létszám- és bérgazdálkodás területén két önmagában is nehéz, az intézmény eddigi életében sokszor megfogalmazott, de soha véghez nem vitt feladat megoldására vállalkozott: - az évek óta felduzzasztott lészárnot - egy új struktúra felállítása és működtetése mellett - csökkentik; -a meggyökeresedett, pazarló bérezési rendszert megváltoztatják.

a) A létszám tekintetében bizonyos eredményeket értek el, mivel az évek óta tartó folyamatos létszámnövekedés megállt, sőt az átszervezés időpontjától számítva a foglalkoztatottak száma valamelyest tovább csökkent. 1992. évben az átlagos állományi létszám 3502 fő (ami megfelelt a l O évvel ezelőtti 1982. évi szintnek), tehát az átszervezés előtti 1990. évhez képest az éves átlagos összlétszám 231 fővel csökkent úgy, hogy 1992. évben a Gyártási Igazgatóságon a Bojtár utcai stúdiót üzembehelyezték (ll. sz. melléklet). A létszám reális csökkentése érdekében az Intézkedési Tervben úgy határoztak, hogy minden szervezeti egységre kiterjedő felmérést végeznek a létszámtöbbletek megállapítására (Intézkedési Terv IIF pont). Teljes körű felmérést készítettek minden szervezeti egységre. Az értékelésnek azonban nem volt meg az objektív lehetősége, mivel a mnnkakörök többségében az alapbérért teljesítendő követelmények 1977-óta nem voltak megállapítva, a többletteljesítményeké úgyszintén. A többletteljesítményeknél a kifizetett összegek a tényleges teljesítményektől olyan mértékig elszakadtak, olyan véletlenszerű szóródásokat mntatnak, hogy abból semmiféle megalapozott következtetésre nem lehetett jutni. Ennek jogszabályi akadálya nincs, mert mint az 1991. évi jelentésiinkben rögzítettük a 4/1988. (Il. 12.) MM rendelet eltörölte az MIV műsoraihan közremüködők díjtételeinek felső határát, ezért minden szerződés egyedi feltételekkel jön létre. Piaci viszonyok hiányában, ellenőrizhetetlen személyi kapcsolatok miatt az etikátlan megállapodások sem zárhatók ki.

-25-

A Központi Alkotói Irodákra készített teljes annak eredménye .kétséges volt.

körű

felmérés is sikertelen, illetve

Pl. olyan kifizetések is szerepeitek a felmérésben, amelyek !akartak, elkezdett munkák kimaradtak stb.

előző

évi teljesítést

A sikertelenség okait elemzi a 13. sz. mellékletben a felméréssei megbízott Intertia Pénzügyi Tanácsadó és Kereskedelmi Kft képviselője. Az MTV vezetése kezében a felmérés eredménytelensége miatt csak az

adminisztratív intézkedések lehetősége maradt, de mint az előbbi mellékletböl is látható, az MTV vezetöi ezzel nem akartak élni és az érdekképviseletek is határozottan szembeálltak ilyen elképzelésekkel (Int. Terv IlE pontja).

b) Az egységes elvek szerint működtetett anyagi ösztönzési rendszer létrehozására az MTV vezetése intézkedéseket tett, de ezek nem hozták meg a kívánt eredményt. A kialakított megoldás helyes célokat tűzött ki, de csak egyes szakterületeken volt alkalmazható. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint jól működő érdekeJtségi rendszer csak alulról építhető fel, a szervezeti egységek racionalizálásával egyidejűleg. Az érdekeJtségi rendszer átalakításának új határidejét 1992. december 31-re tűzték ki, de erre az időpontra sem valósult meg. Az összehangolt anyagi ösztönzési rendszer bevezetési kísérletének sikertelenségéről, s annak okairól részletesebben az Intézkedési Terv IlE pontjánál (3. sz. melléklet) számolunk be. A közalkalmazotti törvény (KAT) végrehajtása az MTV-nél számos nehézséget okoz. A törvény a hivatali jellegű intézmények körére alkalmazható besorolási tételeket tartalmaz elsősorban, ezért az MTV-ben foglalkoztatottak körére Igen nehezen értelmezhető. Ezen felül a törvény szelleme ellentétes a célul kitűzhető teljesítménybérezés elvéve!, mivel a havi fix jövedelem a fenti szándék megvalósítását nem segíti. A törvény a végrehajtási rendelet kidolgozását az ágazatilag illetékes szaktárca hatáskörébe utalta. A helyszíni ellenőrzés befejeződéséig hatályos végrehajtási rendelet nem volt. Jelenleg az MTV szervezete a Miniszterelnökség fejezet alá tartozik, s így a közalkalmazotti törvény végrehajtási utasításának előkészítése és kiadása a Fejezet hatásköre.

-26-

c) A decentralizált bérgazdálkodás 1992. évi bevezetése lehetövé tette az MTV minden szervezeti egysége számára, hogy az igényekhez igazodó státushelyet alakíthasson ki és olyan foglalkoztatási formát választhasson, amelyet feladatai ellátása szerint szükségesnek lát. A szervezeti egységeknek ehhez kellett (volna) kialakítaniuk, s benyújtaniuk az anyagi ösztönzési elképzeléseiket, ami azonban elmaradt, s így a nagyobb gazdálkodási önállóság nem váltotta be a hozzáfű­ zött reményeket. A szervezeti egységek még felszólításra sem nyújtották be érdekeltségi rendszerlik tervét, vagy a gyakorlatban nem alkalmazták saját szabályaikat A részükre jóváhagyott keretösszegeket több esetben túllépték. A 1Vl intendatúrán a munkaköri leírás az elszámolás alapja, de abból a követebnényszint nem állapítható meg. A 1V2 intendatúra új elszámolási rendjében az alapbérek kétszeresére emelkedtek, mnnkavégzési követebnény csak a növelt összegek után mutatható ki. Az egyik főszerkesztőségnél a korábbi teljesítmény utáni kifizetéseket alapbéresítették. Így előfordul, hogy egyes esetekben havi néhány perces riporttal teljesül a munkaköri kötelezettség, másoknál annak többszöröse lesz a feladat. Mindkét intendatúrán folytatódott - sőt kihövült - az a szabálytalan gyakorlat, hogy lényegében a munkakörben ellátandó feladatokért, több tízezer Ft nagyságrendű prémiumo! is fizettek. A munkakörért és a prémiumért ellátott feladatot szétválasztani nem lehet. Az ellenőrzés időpontjában a 1V2 intendatúrán 34 féle munkakör bérezésénél volt ez a gyakorlat.

d) A prémium és a jutalom egyes munkakörökben elvesztette ösztönzö szerepét, gyakorlatilag ugyanazon munka másodszori díjazásának felel meg, míg más területeken a jutalom túlóra teljesítéseket, tehát munkát takar (Gyártási Igazgatóság). Az új jutalmazási rendszer az addigi alapbérarányos elosztáshoz képest annyi-

ban

előnyös,

hogy így annak a kezébe került a keret, aki a feladatot elfogadja, minősíti, második lépésben pedig ahhoz, aki legyártotta. A műsorok minősíté­ séről nincs tudomásunk, elfogadásáról azonban igen. Itt kell megjegyeznünk, hogy intézményi szinten felhasználható jutalomforrás csak 1992. év N. negyedévben alakult ki, mivel annak jelentős része (szponzor, vállalkozási tevékenység) évközben képzódik. A biztos pénzforrás!, az előző évi pénzmaradványt a Pénzügyminisztérium csak novemberben hagyta jóvá. Ez a gazdálkodás minden szintjén bizonytalanságat okozott, és ezzel magyarázandó, hogy év közben ún. jutalomelőleget fizettek.

-27-

Az új keretgazdálkodási lehetőség a jutalmazás területén is ellentmondásosan valósult meg. A két intendatúra ösztönzési rendszere hasonló elvekre épült, de nem egységes. A TV2 intendatúra gyakorlatán keresztül azt lehetett tapasztalni, hogy maguk a gyártók javasolnak saját maguknak keretet, amit az Intendatúra engedélyez. Azt azonban, hogy összességében milyen összeget "utaltak le" a produceri irodákhoz pontosan megállapítani nem lehet, mivel az iroda a megkapott összeg jelentős részét nem jutalom, hanem szerzői jogdíj címén fizette ki. Az egyes területeken meglévő alacsony követelményrendszer, vagy követelménynélküliség következménye, hogy az átdolgozás és önként vállalt túlmunka intézménye fennmaradt, illetve átalakult munkakörön felüli díjazássá (15. sz. melléklet). Az érvényes szabályozás szerint ilyen munkát csak akkor lehetne vállalni, ha a vezető igazolta a munkaköri kötelezettség teljesítését. A szabály az MTV-ben sohasem vált gyakorlattá. Ezt az előző ellenőrzésünk is tanúsította. · Pl. a 1V2 intendatúrán az októberi teljesítménylapokon gyakori volt az ún. tartozás, amelynek összege gyakorta meghaladta személyenkénti a 20.000 Ft-ot ls. Az összeg a következő hónapban volt ledolgozható.

e) A megbízási szerzödéseknél és a szerzöi díjaknál a kifizetések mértéke és azoknak a valószínűsíthető teljesítményekhez viszonyított arányainál észlelhető szóródása jogi normatívák hiányában megalapozottan nem értékelhető és kifogásolható. Jelenleg ezek a megállapodások szabad egyezkedés tárgyát képezik. A személyes érdekek és a versenyhelyzet hiánya miatt a díjtételek folyamatosan emelkednek.

4)

A

műsorgyártás

szervezeti, gazdasági feltételei

a) A müsorgyártás szervezettsége A műsorgyártó szervezetek 1991. év l. félévében részlegesen átalakultak. Létrejöttek a produceri irodák és fontos része lett volna a megkezdett szervezetkorszerűsítésnek a maradványérdekeltségű Gazdálkodó Szervezet keretében müködő Gyártási Igazgatóság leválasztása és leányvállalattá alakítása. Erre az Intézkedési Terv II. fejezetének "B", illetve "E" pontjainak végrehajtásával került volna sor. A szervezeti átalakulást a PM kezdetben ösztönözte, később a

-28-

média törvényelfogadásáig, az átalakulás elhalasztását indítványozta ( 14; 14a; 14b; 14c. sz. mellékletek). A Gyártási Igazgatóság működését a 311991. sz. Elnöki utasítás szabályozta. önálló gazdálkodó szervezetként működött, a számára engedélyezett költségkereten belül. Felvételi kapacitásokat, utómunkálati, szállítási, szeenikai eszközöket biztosított a műsorok, produkciók elkészítéséhez. A kapacitásokat változatlanul térítésmentesen bocsátotta az igénylő belső szervezeti egységek rendelkezésére, ezek költségkihatása saját keretét terhelte.

ár és elszámolási rendszer korlátozott mértékű kísérleti bevezetésének eredményeiről és problémáiról az Intézkedési Terv 11/E. pontjának értékelésénél számolunk be.

A

belső

A "proform" számlák alkalmazásának gazdasági szempontú értékelésére, a gazdálkodási szabályozások javítására eddig nem került sor. Az 1991. éví tényleges pénzügyi teljesítés 458 millió Ft-tal (37%-kal) haladta meg az Igazgatóság rendelkezésére álló költségkeretet

Az MTV gazdasági főigazgatójának kezdeményezésére az Ellenőrzési Osztály 1992. októberében megvizsgálta az Igazgatóság által biztosított kapacitások költségesítésének tapasztalatait és javaslatokat tett a reális és kibővített alkalmazási feltételek létrehozására. Ennek a vizsgálatnak a hasznosítása a bekövetkezett személycserék miatt elmaradt. Az intézményi korszerüsítési folyamat befejezetlensége kizárta az új és lényegesen decentralizáltabb feladat és müködési rendben a pénzügyi és szakmai tervezés összehangoltabb müködését. A TVl, TV2. inteadatúrák éves műsorstruktúrák, szakmai feladataik megvalósításához elavult és reális szükségleteket nem tükröző működési keretek között gazdálkodhattak, amit saját bevételeikkel, azaz kereskedelmi szervezetük útján realizált bevételekkel kiegészíthettek és műsorgyártásra fordíthattak. Az intendatúrákon az átszervezési koncepció szerinti valós önálló gazdálkodás (piaci körűlmények, belső árrendszer) nem alakult ki. A müsorgyártási tevékenység a tervezett átalakulások meghiúsulása miatt új alapokra nem helyeződött. Az inteadatúrák műsorellátási, műsorszerkesztési feladataikat részben saját szervezetükön belül, részben a produkciós irodák szervezésében oldják meg az MTV saját kapacitása vagy külső kapacitások igénybevételéveL

-29-

A két intendatúrát és a produceri irodákat a korábbinál decentralizáltabb gazdálkodási rendnek megfelelő információs rendszer nem segítette. A tervezett fejlesztéshez kért támogatást sem az OMFB, sem a PM nem adta meg. A jelenlegi pénzügyi statisztikai rendszer a tényleges kiadásoknál szervezeti egységenként, produceri irodánként gyűjt, nem teljes körű adatokat. A lebontott éves működési J..erettől való eltérés okait nem elemzik még több száz millió forint túllépés, illetve megtakarítás eselén sem.

Az intendatúrák müködését a bevétel orientáltság jellemezte, mely gazdasági kényszer is, az irreális éves eredeti keretek és végzendő szakmai feladatok ellentmondásosságának oldására. A többletbevételek racionálisabb és takarékosabb felhasználása a müsorgyártás folyamatában nem érzékelhető. A szúrópróbaszerűen kiválasztott produkciók költségeinek vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a tervezett és tényleges műsorgyártási költségek elemzésére (többletköltségek esetében a túllépések okainak vizsgálatára), esetleges felelős­ ség megállapítására az intendaturák nem fordítottak kellő figyelmet. Vizsgálatunk során több lejárt határidejű, kifizetetlen számlát találtunk, amelyek elmaradásának okait sem a produceri irodák, sem a Pénzügyi Főosztály nem vizsgálta. a gazdasági főigazgató több alkalommal, szúrópróbaszerűen ellenőrizte és az irodák megfelelő kontroll nélküli működésére az MTV Ellenőrzési Osztálya 1992. évi vizsgálataiban fel is hívta a figyelmet. A kiadott gazdasági főigazgatói utasítások bizonyos részterületeken szigorítást írtak elő a müsorgyártás folyamatában, az átfogó szabályozás hiányát és a munkafolyamatba épített ellenőrzés hiányosságait e részintézkedések nem pótolták teljes mértékben.

A produceri irodák

működését

b) A müsorgyártás gazdasági mutatóinak alakulása

Az MTV műsorsugárzási ideje az 1992. évben elérte a 605.027 percet, amely 27,7%-kal haladta meg az 1990. évit (l8;18/a;l8b sz. melléklet). Ezen belül a TVl csatorna éves műsorideje 22,4%-kal, a TV2 csatorna műsorideje 36,8%-kal emelkedett az elmúlt két év alatt.

A heti átlagos

műsoridő

az 1990. évi 153 óráról 195,2 órára

nőtt.

- 30 --

A TVl illetve TV2 csatorna heti átlagos műsoridő megoszlása, !991-ben 54%, illetve 46%, !992-ben 55%, illetve 45% volt.

A vizsgált két évben a saját belső gyártású músorok volumene 35,4%-kal, a saját külső gyártású músoroké 52,3%-kal, az átvett belföldi músoroké (sport, színházi közvetítések) 39,5%-kal, és a vásárolt filmmúsoroké 41,2%-kal növekedett adásidőben.

Jelentősen nőtt

(48,7%-kal) a reklám sugárzással kitöltött adásidő. A reklámsugárzási idő - a reklámidő abszolút növekedése ellenére - arányaiban azonban nem növekedett. Az átvett leülföldi músorok és kölcsönzött filmek adásideje az átlagos növekedés alatt maradt, az ismétlések adásideje pedig 17%-kal csökkent. Összetételében a sugárzott músorok több mint fele saját gyártású müsor (52,5%), mintegy 21 %-a vásárolt, ill. kölcsönzött film. A sugárzott músoridő músorfajonkénti megoszlását az egyes csatornák között a 19; 19/a; 19/b sz. mellékleteken mutatjuk be. A Jegyártott és befejezett músorokra az MTV adatszolgáltatása alapján az intézmény 1990-1991-ben 2,3, ill. 2,5 milliárd forintot, !992. évben 3,3 milliárd forintot fordított. A gyártott músorok időtartama 378 ezer, 454 ezer, ill. 401 ezer perc volt az adott években. A közölt adatok szerint a gyártott músorok percköltsége !990-ben 6085 Ft, !991-ben 5500 Ft, !992-ben 8.229 Ft volt. Ezen felül a műsorellátás külső filmgyártására akifizetés 1991. évben 618,4 millió Ft, 1992. évben 1.114,7 millió Ft volt, csaknem kétszerese, illetve háromszorosa az !990. évinek (20. sz. melléklet). A külső gyártásban készített TV játékok, filmek mintegy harmada a Filmiroda Rt szolgáltató együttműködésében valósult meg !992. évben, MTV munkatársak bevonásávaL A külső gyártásban készült produkciókat gazdaságilag kiértékelték, azonban ezek nem tartalmazták a ténylegesen felmerült, produkcióra fordított összes kiadásokat. Egy-egy produkciónál többmillió Ft-os eltérések is előfordultak. A kiértékelések eredményét nem hasznosították. Az MTV a músorgyártásra fordított kiadásokat nem elemzi. A músortörzslapokról kigyűjtött áltagos gyártási költség ezért csak információs értékű. Eszerint a saját belső gyártás átlagos költsége 8.500 Ft/ perc (az !990. évi azonos adathoz

-31 -

viszonyítva 46%-kal magasabb), a saját (28%-kal magasabb).

külső

gyártású

műsoré

79.932 Ft/perc

Természetesen értelmetlen lenne a számadatok mechanikus egybevetése, mivel az összehasonlíthatósághoz mélyebb és elemzésre alkalmas adatokra lenne sziikség. Így csak azt jelzik, hogy a külső- belső gyártás költségviszonyai egy nagyságrenddel eltérnek egymástól. Külső gyártás igénybevételére általában szük!.ég van, pl. kapacitási okokból, vagy sok szereplős, sok helyszínes nagy produkciók gyártása esetén.

A szolgáltatott adatok alapján 1992. évben 8,6%-ban, 1990-ben 14%-ban finanszírozták a szponzorbevételek a műsorgyártás kiadásait (21; 21/a sz. mellékletek). Az adatok nem teljes körűek, nem tartalmazzák azon szponzorbevételeket, melyeket a műsorgyártás során a külső gyártó közvetlenül kap meg és használ fel, amelyek így az M1V bevételi számláján nem is jelennek meg.

A Produkciós Irodák közill a Fiatal Művészek Stúdiója lehetőséget kapott az FMS filmek közvetlen értékesítésére és az ebból származó teljes bevétel felhasználására, továbbá a csatornák megrendelésére készített filmek eladásából származó bevétel 50%-ának felhasználására is. Ez a bevételi érdekeltség 1992. évben 2 millió Ft-tal növelte az FMS stúdió számára elkülönített, elsőfilmes produkciók finanszírozására szolgáló 4 millió Ft -{)S pénzügyi lehetőséget. A bevételi többlet a fesztiválokon való részvétel kiadásainak fedezetére is felhasználható.

5) Az eszközgazdálkodás. A beruházások és felújítások elszámolási rendje, megvalósulási módja a) Beruházások

1991-ben a beruházások terv nélkül, decentralizált döntések alapján, a Beruházási Osztály operatív közreműködésével valósultak meg. Az előirányzat doknmentált felhasználása nem tette lehetövé az igények olyan csoportosítását, összevonását, ún. eszközcsomagok képzését, amivel engedményeke!, ebból következöen megtakarításokat Iehetett volna elérni.

Az 1992. évi beruházási terv forrás hiány miatt nem a kívánt módon valósult

meg.

-32-

A tervezés során 600 millió Ft saját forrás lehetőséggel számoltak, ezzel szemben 1992. Xll. 31-ig a fedezetbiztosítási számlára saját forrásból csak 208,5 millió Ft-ot tudtak elkülöníteni.

Az 1991. és 1992. év beruházási ráfordításait a 27. és 28. sz. melléklet

tartalmazza. A beruházási jogszabályok állami deregulációját nem követte a beruházási folyamatok belső, átfogó szabályozásának a kialakítása. A könyvelés gyakran információ hiányában késedelmesen aktivál, (vám)értéken való nyilvántartásheli problémák merülnek fel stb, amelyek a mérlegvalódlság elvének érvényesülését veszélyeztetik.

Az MTV beruházási

volt.

Ebből

előirányzata

1991-ben 734 millió, 1992-ben 747 millió Ft a költségvetési juttatás az összes forrás 19, illetve 40%-át tette ki. A beruházási források nagyobb részét mindkét évben az óbudai stúdiókomplexum még 1996-ig fennálló kifizetéseire fordították. Az előző évi áthúzódás 1991-hen 177 millió Ft, 1992-hen 278 mil!ió Ft volt.

A jelentős volumenű import beszerzés zavartalan ügyvitele megkövetelné, hogy a megkötött szerződéseknek egy-egy példányát magyar nyelvű fordítással eljuttassák (áru megnevezése, devizaárak tételes megjelölése) a Beruházási Osztály, a Műszaki Raktár, ill. anyaggazdálkodás és a könyvelés részére. Tájékoztatást kell kapniuk a felsorolt munkaterületeknek az esetleges szerző­ désmódosításról, áruban megtestesülő engedményről is. A szükséges információk nem mindenkor jutottak el az egyes szervekhez. A belföldi gépbeszerzésekés technológiai rendszerek (szerelési jellegű) vonatkozásában szintén információ jellegű hiányosságokat kell pótolni az ügyviteli folyamatban érintetteknéL Az eszközök egy részének kizárólagos használatba adása nem járt együtt a

gazdálkodási szemlélet változásával. Nem jellemző gyakorlat a szabad kapacitások belső, külső hasznosítása, de még a lehetséges megoldások gazdasági mérlegelése sem, ez gazdaságilag szükségtelenül növeli a beruházási igényt. Pl. a TVl in tendatúra rendszeresen igénybe vette a MIXERKER (későbbi nevén NAMMO) Kft utómunkálati szolgálatait. E miatt 1992-ben 16 millió Ft-ot fizetett ki. Ebből az összegből két komplett, ilyen funkcióra alkalmas berendezést lehetett volna vásárolni. Az esetet a gazdasági főigazgató vizsgáltatta ki a

-33-

belső ellenőrzéssei

és 1992. novemberében utasítást adott a Kft-vel való kapcsolat felszámolására. ellenőrzött időszakot megelőző

kezdeményezés eredményeként, a tervezett és tényleges kapacitások összesített, intézményi szintű kimutatását tervezik megvalósítani számítógép segítségéve!. A részletesebb tájékozódás alapján megállapítható, hogy ez a rendszer - adatok teljes körűségének hiánya miatt még nem működik, tesztelés alatt áll.

Az

Indokolt lenne azonban a program felülvizsgálata, mivel az MTV-ben már müködő alrendszerek- bér, pénzügy, statisztika, kapacitás adatai összesítéséból szolgáltatott utólagos információk legfeljebb tájékoztatásra alkalmasak, döntésre nem. A tárgykörben kiadott gazdasági főigazgatói utasítást nem valósították meg.

b) Felújítások, nagyjavítások

Az MTV-nél az elmúlt két évben számos felújításra került sor, 1991. évben 117

millió Ft, 1992-ben 119 millió Ft értékben. A feladatot a kialakult gyakorlat szerint (amely rögzítve nincs) a Beruházási Osztály és az Üzemgazdasági Főosztály megosztottan végzi. Az ellenőrzött időszakban a Beruházási Osztály által szervezett és lebonyolított

felújítási, nagyjavítási munkák többségükben dések alapján valósultak meg.

egyösszegű,

átalánydíjas

szerző­

A jelenleg érvényes szabályozások nem tartalmaznak az ilyen jellegű munkák részleteit érintő előírásokat, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a feladatok ellátása során a gazdaságosságot, a takarékosságat eredményező módszereket (versenytárgyalás, árajánlat, részletes költségvetés, felmérési napló, alapos és körültekintő átadás-átvétel stb.) a megrendelő minden megbízásnál teljes körűen alkalmazza. (Versenytárgyalás csak meghatározott értékhatár felett kötelező.) A kivitelezési szerződésekhez csatolt költségvetések nem felelnek meg az elvárásnak, mivel a munkafolyamatok költségelőirányzatai globálisan - mennyiségi adatok nélkül - egyösszegben szerepelnek, a legtöbb esetben. Ez alapján megfelelő áttekintést nyerni azok megalapozottságáról nem lehet.

-34-

Az elvégzett munkák műszaki átvétele során az MTV nevében eljárók észrevételt

általában nem tettek, a pótmunkára utasítást - ritka kivétellel - nem adtak. A próbaszerűen ellenőrzött munkáknál több esetben a mennyiségi és a minőségi követelményeknek nem tett eleget a kivitelező. Ennek ellenére az M1V mnnkatársa azokat megfelelőnek fogadta el és a szerződésben rögzített árat a teljesítményigazolás alapján a kivitelezőnek az M1V folyósította.

A vázolt hiányosságok döntő többségében a Microplan Kft kivitelezéseire vonatkoznak. (A székház helyiségeinél a kivitelezési költségvetésben feltüntetett munkákat hiányosan végezték el, a Hargita stúdiónál pedig mennyiségi és minőségi hiányosságok voltak.) Szükségesnek tartjuk, hogy külső szakértő felülvizsgálja az említett munkákat. A felújítási munkák számviteli elszámolását a 9/1992. sz. gazdasági főigazgatói utasítás - a számviteli törvényben foglaltak alapján - általánosságban szabályozta. Ennek értelmében el kell határolni a nagyjavítási. felújítási (tárgyi eszközök bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának növelését), valamint az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állagának helyreállítását célzó munkákat a folyamatos karbantartás, kisjavítás körébe tartozó munkáktól. Az előbbiekben felsoroltak aktiválandó értéket jelentenek. A gyakorlat szerint valamennyi felújítási munkát - helytelenül - egységesen aktiválandó épülettartozékként számoltak el.

6) A számviteli törvény

előírásának

végrehajtása

Az új számlatükör 1992. áprilisban elkészült, a könyvelés a kialakított számlákon történik. A számlarend - tervezet, amelyet 1992. március 31-ig kellett volna elkészíteni, a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig hiányos, végrehajtásra alkalmatlan volt.

A számviteli törvény előírásai ellenére nem szabályozták az alkalmazandó bizonylatok körét, használatát, a mérleg alátámasztását biztosító módszereket, az egyeztetési feladatokat, a zárlati teendőket, a kiadások elszámolási sorrendjének meghatározását, a 20 ezer Ft egyedi értékhatár alatti tárgyi eszközök körét, (amelyek értékét használatba vételkor egy összegben folyó kiadásként el lehet számolni), a leltározás és selejtezés szabályait; a készletnyilvántartásnál alkal-

-35-

mazandó árakat és számítási módokat, a főkönyvi és analitikus nyilvántartások kapcsolatát, az analitika formáját, tartalmát, vezetési módját. A jóváhagyott és az előírásoknak megfelelő számlarend hiányában nem valósultak meg teljes körűen az 1991. évi vizsgálatunk azon ajánlásai, amelyek a hiányzó analitikus nyilvántartások pótlására, a szállítók, vevők, egyéb pénzügyi eszközök analitikus és főkönyvi egyeztetésére, a belső árrendszer kialakítására, az ehhez kapcsolódó felmérésekre irányultak.

Budapest, 1993. május Melléklet: 28 db 99 lap

L sz. me l léklet a V-27- 51/1992-93 sz. jelentéshez

Következtetések, javaslatok /Kivonat az 1991. évi

Az

jelentésből/

MTV

bevételi és kiadási előirányzatai a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedtek. A bevételi előirányzatok 1988-1990. között 38,7 %-kal. a kiadási előirányzatok 38,2 %-kal növekedtek. A bevételekből meghatározó arányt képviselnek a működési bevételek között elszámolt előfizetői díjak (3,3 milliárd Ft 1990-ben), s egyre nagyobb hányadot tesz ki a szponzorok anyagi támogatása. A kiadások valamelyest szerényebb ütemű növekedése ellenére az MTV főképpen a Gazdálkodó Szervezet funkció zavarai és súlyos gazdálkodási hiányosságai miatt több év óta veszteségesen működik. A vizsgált időszakban a válságjelenségek állandósultak és elmélyültek. Többszöri állami gazdasági intervenció ellenére sem sikerült az MTV-t szanálni és stabilizálni. Az állami és belső ellenőrzések által többször feltárt hiányosságokat nem követték hatékony intézkedések, ezért ma is teljességgel helytállóak és t.ovábbra is aktuálisak a Pénzminisztérium által 1988-ban végzett ellenőrzés idevonatkozó megállapításai: "A Magyar Televízió gazdálkodásának ellenőrzése során olyan és mélységű szervezetlenség, szabályozatlanság és szabálytalan működés tárult fel, amelyeket az adott viszonyok fenntartásával, vagy kisebb módosításával már nem lehet a kívánatos irányba terelni. Olyan, a fejezet egészét érintő, átfogó intézkedéssorozatra van szűkség, amely a szarvezet minden lényeges gazdálkodási feladatát rendszerszemléletben újraszabályozza." méretű

-

2 -

Az MTV működési rendjében tapasztalható alapvető hiányosságak hosszantartó hatásuk következtében jelentősen dezorganizálták az egész szervezetet és annak tevékenységét. Az MTV fejezetnek nincs alapítólevele. A szervezet jogállását szabályozó Mt. határozat - amely a felügyelet és a kinevezési jogkört illetően többször módosult tartalmában olyan szűk és elavult szabályozási elemeket tartalmaz, hogy arra belső szabályozás nem alapozható. A gazdálkodás belső szabályozása sok tekintetben vagy elavult, s rendszerében nehezen áttekinthető.

hiányos

A vizsgált időszakban a Gazdálkodó Szervezet költségvetési gazdálkodására a pénzügyi egyensúly tartós megbomlása, a növekvő adósságállomány és az állandósult likviditási gondok voltak jellemzőek. Ebben kisebb részben külső, meghatározóarr belső okok játszottak közre: a szakmai elképzelések és a pénzügyi lehetőségek összhangjának hiánya, az intézményi költségvetés megalapozatlansága, a költségvetési és pénzügyi tervezés hibái; a rendkívül laza gazdálkodási és ügyviteli fegyelem, tervszerűtlen, pazarló, esetenként visszaélésektől mentes gazdálkodáshoz vezetett;

ami sem

- az intézmények (Gazdálkodó Szervezet és Főigazgatóság) közötti ésszerűtlen tevékenység megosztás, valótlan költségviszonyok /azaz, a ténylegesnél alacsonyabb költségek felszámítása a nyújtott szolgáltatások igénybevételénél); - a fedezet nélkül indított nagyberuházás; - a pénzügyi

lehetőségeket

meghaladó bérfejlesztés;

- a szabályozó hatások késedelmes felismerése, az kodás rugalmatlansága;

alkalmaz-

- 3 -

- a gyakori

vezetői

személycser·ék kulcspoziciókban;

a feladat- és hatáskörök, ságai; - az

ellenőrzési

felelőseégi

körök

tisztázatlan-

rendszer hiányosságai stb.

Mindezek, az MTV vezetése által is régóta jól ellenére gazdálkodási mulasztásokért 19'~- óta vonást nem alkalmaztak.

ismert

okok

felelősségre

A teljesség igénye nélkül felsorolt kedvezőtlen feltételek határozzák meg az l"JTV gazdálkodásának szinvonalát és eredményességét a gazdálkodás minden elemében. a negatív jelenségek egy része a Kereskedelmi Főigazgatóságra is jellemző. A költséggazdálkodás terén az egyre feszítőbb gazdálkodási körülmények kényszerítő hatása ellenére sem történtek átütő erejű, a hatékonyabb gazdálkodást célzó intézkedések. Például:

- nem dolgozták ki a takarélws költ ség- és eszközgazdálkodást biztosító egységes ösztönzési rendszert, - jelenleg sincs elfogadott, ·véglegesített, a költségek racionalizálását szolgáló árjegyzék (csak tervezet szintű), -

közgazdasági munka nem folyik, a vekedés okait nem elemzik, rendszerszerű

költségnö-

- a fel tárt szabálytalanságoll:at, mulasztásokat (pl. a maradék filmnyersanyag felhasználás, valamint a szállítással összefüggő tülóra elszámolás hiányosságait) nem követi számonkérés, felelősségre vonás. - az egész MTV-t átható "semmi sem drága" mentalitás az elmült években sem változott. A szervezetlenség, az elő­ készítetlenség következtében általános a kapacitások tülbiztosítása, a művészi koncepció fűtött kamerák malletti "megálmodása" stb.

-

4 -

A számvitelben tapasztalható alapvető hiányosságak miatt a vizsgált időszak mérlegadatainak valódisága bizonyíthatóan elfogadhatatlan. (Jelentés 10; 23; 24; 26; 27; 28; 32; 33; 38; 45. ) Tényként leszögezhető, hogy az MTV-nél a radikális változásokra a lehetetlenné vált gazdálkodási körűlmények miatt objektíve szűkség volt. Kérdéses csupán a változások iránya és belső tartalma lehet. Az ellenőrzés időszakában megkezdett átszervezés az első olyan elhatározás, amelyik eljutott a megvalósulás fázisáig. a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig meghozott intézkedések eredményeiről vagy következményeiről elégséges időtáv hiányában megalapozott, gazdasági eredményekkel minősithető véleményt adni·alig lehet. Sok jel mutat arra, hogy a kitűzött célok érdekében tett konkrét intézkedések ellentmondásosak. A kellő szakmai bázist és támogatást nélkülöző vezetői döntések végrehajtása gyakran elakad, mivel az intézkedések nem eléggé átgondoltak, nem kellően szakszerűek. A támogatás általános hiányát súlyosbitotta az a körülmény, hogy a fokozatosan kialakított koncepció részleteinek kidolgozására, döntésre, majd végrehajtásra alkalmas formába hozatalára nem létesültek operatív bizottságok. a hivatali szervezetek pedig az átalakulással együttjáró bizonytalanságok miatt alkalmatlannak bizonyultak a munka folyamatosságának fenntartásával egyidejűleg szabályozásokba foglalni saci át átalalmlásukat. A kiérleletlen elgondolások ellentmondásos helyzetet eredményeznek és esetenként tovább súlyosbitják az egyébként sem könnyen áttekinthető helyzetet. Az átszervezés alapvető, rendszerbeli hibájának tekinthető, hogy olyan horderejű új szervezeti struktúra létrehozását határozta el az MTV elnöke, amelyhez lmmpetenciája nem elégséges és az illetékes szervek előzetes egyetértését nem tudta megszerezni. Ilyen kulcspozició a két kinevezett intendánsé, akiknek műsorüg>'ekben a deklarál t jogosultságát

- 5 -

közvetlenül maga az MTV elnöke sem befolyásolhatja vagy korlátozhatja az MTV elnöke által jóváhagyott megbízólevél szerint. Az egyébként is bonyolulttá váló helyzetet tovább bonyolították az intendánsok kezdeti intézkedéseiben előfordult hatásköri túllépések, amelyek elnöki beavatkozást igényeltek (egyes munkakörök alóli jogosulatlan felment.ések, bér- és jutalmazási feltételek megállapítása, kereskedelmi szarvezet megbontása) . Az átalakulás legsúlyosabb ellentmondása az, hogy az újként elképzelt ezervezet működése tulajdonképpen maradéktalanul a régí alapokra épül. A szervezetlenség, a szabályozatlanság, a gazdasági-pénzügyi fegyelem hiánya, a megbízhatatlan, hézagos nyilvántartások következményeit nem lehetséges kizárólag a versenyeztetés eszközeivel, imitált, vagy valódi piaci hatásokkal felszámolni. Az erélyes és eredményes vezetői intézkedések egyelőre hiányoznak. Mindezek a nem kívánatos jelenségek csal' részben indokolt velejárói egy nagy átalakításnak. A negatívumoll: többsége elkerülhető, de legalább is enyhíthető lett volna, ha az MTV vezetése előzetesen megnyeri a részletesen kidolgozott koncepciójának a külső, belső döntési fall:torokat es az eredményes végrehajtásban érdekelt személyeket és az átalakí tás egyesí tett erővel foh,na. A régebb óta fennálló finanszírozási nehézsége}r és az átszervezés miatt mutat,Jwzó gyártási, beszerzési bizonytalanságok következtében a műsortartalékok oly mértékben lecsökkentek, hogy komolyan veszélyeztetik a II. félévi müsorszolgáltatás folyamatosságát és színvonalát. Jóllehet a sugárzott műsor az MTV tevékenységének végső célja és eredménye, a műsor strukt.úrája, tényleges előállításá­ nak módja pedig a költségeket alapvetően meghatározza, a mű­ sor értékelése nem képezte az ellenőrzés tárgyát, mert az pénzügyi-gazdasági ellenőrzési módszerekkel nem minósithető.

- 6 -

JAVASLATOK

Az előkészületben lévő, de még el nem fogadott törvénytervezetek végleges kialakítása mellett realitásként kell figyelembe venni, hogy az MTV korábbi szervezete döntő pontokon felszámolódot t, átalakult vagy átalakulóban van. ,J avaslatainkat az általunk ismert belső, külső adottságok figyelembevételével tesszük meg:

A Kormány hatáskörébe tartozóan: Az 1'1TV-t érintő törvények további előkészítése során mérlegelést igényelnek az ellenőrzés megállapításai, tényfeltárásai: 1.

A

törvényekkel összhangban kiadni az 1'1TV alapítólevelét. megjelenő

korszerűsítve

kell

2. A szponzoráció gyors bővülése az 1'1TV bevételei között sz ámos elvi és gyalwr lat í problémát vet fel. Legfontosabb ezek közül a nemzeti médiák (jelesül az 1'1TV) és azok munkatársainak túlzott és célzatos befolyásolási lehetősége anyagi eszközökkel, valamint a piaci verseny szabályainak megkerülése rejtett reklám útján. Ezért a törvényi szabályozás körébe utalandó kérdések közé javasoljuk sorolni azon etikai normáknak a meghatározását, amelyek betartásával az 1'1TV szponzori - vagy műsor - támogatást elfogadhat. 3. Megítélésünk szerint arra kell törekedni, hogy az 1'1TV mint közszolgálati televízió gazdaságilag minél függetlenebb legyen. Ennek érdekében az 1'1TV bevételeiben növelni célszerű az előfizetői díjak és a saját ár- és díjbevételek arányát. Nem tartható fenn az a korábbi gyakorlat, hogy az előfizetői díjak emelésén osztozik az 1'1TV, 1'1R és a központi költségvetés. Célszerűnek tartjuk megszüntetni azt a gyakorlatot is, hogy prognosztizált bevételnövekedés képezze a támogatás csökkentés alapját. Indokoltnak tartjuk az TV előfizetői díjak beszedésével kapcsolatos eddigi jogosultságok és eljárási kérdések újraszabályozását.

- 7 -

4. A törvényi szabályozás során indokoltnak tartjuk meghatározni a nemzeti médiák privatizálásának elveit és korlátait, illetve azok részvételét különböző gazdasági társaságokban. Szabályozandó a külföldi tőke részvételének lehetősége vagy tilalma a közszolgálati médiák mű­ ködtetésében, fenntartásában, fejlesztésében. 5. A vidéki körzeti stúdiók szellemi és anyagi potenciáljának nagyságrendje és értéke nyomatékosan szükségessé teszi feladataik és kapcsoládásuk újrarendezését, önállóságuk növekedését.

A Magyar Televízió hatáskörébe tartozóan: 6. Az MTV régi szer-vezetének és

radikális átalakítását rendszerszemléletben, a pénzügyi és a szakmai követelmények összehangolásával, szükség szerint külső szakértők, szervezési intézetek igénybevételével és az ellenőrzés megállapításainak hasznosításával folytatni kell. működésének

- A törvények

elfogadásáig kerülni kell minden olyan MTV-n belüli megoldást, amiről előre látható, hogy a készülő törvényekben foglaltakkal ellentétes vagy attól eltérő helyzetet eredményezhet. Pótlólagosan ki kell dolgozni a belső átalakulás részletes stratégiát, beleértve a gazdasági feltételeket. Kimunkálandók a várható költségek és hozamok. Az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a döntések jó előkészítésére, gazdasági-pénzügyi megalapozására és a végrehajtás körültekintő megszervezésére.

- Az átszervezés tényleges sikerénel' fel tétele, hogy a további előkészítő munka szer-vezettebbé váljé]{, az átalakítás különböző folyamatainak megalapozását és végrehajtását belső szabályozások időbeni eH:észítésével segí tsék. Mielőbb intézkedések szü],ségesek a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend és a munkaköri leírások kiadása, bevezetése érdekében.

- 8 -

- A belső gazdasági stab i l i tás t minél hamarabb he lyr·e kell álli t ani, már csak azért is, me rt a tényfel tár· ás arra mutat, hogy a rendelkezésre álló műsortartalék vészesen fogyóban van. - A szervezeti egységek feladatmegosztását a célszerüség, gazdaságosság, a költségvetési források kímélése szempontok érvényesítésével kell kialakítani és megszervezni, s ennek keretében fel kell számolni a Kereskedelmi Igazgatóság és a Gazdálkodó Szerv ]{Özötti kifogásolt kapcsolatrendszert. - Az érvényes munkajogi szabályok szerint kell rendezni a központi állományba tartozók sorsát. Megengedhetetlen, hogy tényleges munkakör és feladat nélkül történjék több hónapon keresztül bérfizetés. 7. Sürgös megoldást igényel a megüresedett gazdasági munkakörök betöltése.

vezetői

8. Az MTV számára bizonyíthatóan hátránnyal járó pénzfelhasználások miatt (pl. Peugeot gépkocsik lízingdija, a szabálytalanul kihelyezett pénzeszközök) indokolt a személyes felelősség tisztázása és a felelősségre vonás érvényesítése. 9. További vizsgálat után szintén indokolt lehet a személyes felelősség tisztázása azokban az esetekben, amikor rendszeresen előforduló, ismétlődő hibák kiküszöbölésére nem történtek vezetői intézkedések ( számviteli hián;,osságok, beruházások pénzügyi rendezetlensége, analitikus nyilvántartások hiánya stb.). lO.Rendezendők

az állammal szembeni befizetesi kötelezettségek (pl. ingatlanvásárlásból befolyt bevételek, lízingelt gépkocsik után fizetett AFA, a maradványérdekeltségű tevékenység javára elszámolt összegek miatt).

,, " " 2 . sz. me ll e~:;L~;_

a V-27- 51/1992-93.sz.hoz

INTÉZKEDÉSI TERV 1991. szeptember-október

A Magyar Televízió pénzügyi-gazdasági ellen6rzése során az Állami Számvev6szék által feltárt hiányosságak felszámolására, az érvényes pénzügyi és gazdálkodási szabályok betartására, valamint az MTV vezetése által elhatározott szervezeti változtatások végrehajtására az alábbiakban részletezett intézkedési tervcsomagot hagytam jóvá. A csomagban szerepl6 és elhatározott intézkedések egyrészt a "rendkívüli" (a rádióról és televízióról szóló törvény el6tti) helyzetb6l adódóan, másrészt az intézkedések hosszabb távra való kihatása miatt három csoportba oszthatók:

L)

Azonnali Jntézkedések (amelyek végrehajtása már megkezd6dött, illetve megtörtént - lásd mallékletek)

II. l

A vizsgálat megállapításai alapján, az átszervezés során elhatározott szarvezeti módosítások, amelyek a múködés eredményesebbé tételét célozzák

III.)

A rádió- és televíziótörvény elfogadását lehetséges követ6 id6szak elképzelése] , intézkedései

I.)

Azonna l i

A.)

L

inté."
A körzeti stúdiók önálló gazdálkodásának megteremtése (ezt ugyan a jelentés a kormány hatáskörébe tartozó döntésnek tekinti, de véleményünk szerint "önálló költségvetési címként" való múködtetése MTV döntési hatáskör. Ha ilyen döntés születik. a Pénzügyi F6osztály kidolgozza az önálló gazdálkodás feltételeit és segítséget nyújt a feltételek megteremtéséhez (ÁSZ jelentés 6. oldal 5. pont és a 32. oldal)

Határid6: 1991. december 31. Felel6s: Szalaesi Tóth Albert

-2-

2

2.

Az egyes területeken hiányzó analitikus nyilvántartások (vevók, szállítók stb.) kialakítását pótoljuk részben az e célra kidolgozandó számítógép-programokkal, részben kézi felvezetéssei (ÁSZ jelentés 9. oldal l. bekezdés) Határidő: Felelős:

3.

1991, december 31. Baráz Péter pénzügyi fóov.h.

A Cserkesz utcai és a Rajk László (Pannónia) utcai ingatlanok értékesítéséból származó bevételek (összesen 165,2 millió Ft) ügyét a Pénzügyminisztériummal rendezni kell. Miután e pénzeszközöket az MTV 1989-ben és 1990-ben felhasználta, kérni kell, hogy ezen összeg utólagos befizetésétól a PM. tekintsen el (ÁSZ jelentés 12. oldal 3. bekezdés). Fegyelmi eljárás: a munkaköri feladatok nem megfeleHí ellátása miatt a feleHisség mértékének megállapítására Szalaesi Tóth Albert és Ádám László, a F6könyvel6ség osztályvezetője ellen. Határidő: Felelős:

4.

1991. december 31. Szalaesi Tóth Albert pénzügyi főosztályvezető

Fizetési felszólításokkal és ha szükséges, peresitéssel intézkedéseket teszünk adósságállományunk behajtására és a fizetési határidő be nem tartása esetén a törvényes kamat felszámítására (ÁSZ jelentés 13. oldal 3. bekezdés) mind az MTV gazdálkodó szervezetnél, mind a Kereskedelmi Fóigazgatóságon. Fegyelmi eljárás: a munkaköri feladatok nem elllátása miatt az eljárást le kell folytatni dr. Póc~ik Ilona belkereskedelmi igazgatóval és Adám László, a F6könyvel6ség osztályvezetőjével szemben. Határidő: folyamatos megfelelő

Felelős:

Szalaesi T.Albert pénzügyi f6ov. dr. Pócsik Ilona belkereskedelmi igazgató

-3-

3

5.

Az ÁSZ jelentés 15. oldal 5. pontjában részben a jogszabály sajátos értelmezésének köszönhet6en szabálytalannak min6síti az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését. A pénzügyi kötelezettséget a Magyar Televíziónak rendeznie kell, mivel annak egyértelmúsége tisztázódott. Fegyelmi eljárás: az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek nem megfelel6 id6ben és módon történ6 telj es í tése miatt az eljárást le kell folytatni Szalaesi Tóth Albert pénzügyi f6osztályvezet6vel szemben. Határid6 (a levél elküldésére): 1991. szeptember 30. Felel6s: Szalaesi Tóth Albert pénzügyi fóosztályvezet6

6.

A vállalkozási tevékenység és az azzal összefügg6 érdekeltségi rendszer újraszabályozására, a tervezet elkészült. Kiadás esetén az ASZ j~lentés 16. oldal 5. bekezdésében jelzett bérköltség-torzítás megszúnik. Az UJ szabályozás szerinti elszámolás érvényesítésének határideje: Felel6s:

7.

1991. november l. Baráz Péter pénzügyi f6ov.h_

A 43. sz. Állami Épít6ipari Vállalattól megvásárolt, és 1989-91. évben átvett, valamint ugyanazon években a Kunigunda utcai A,B,C épületek állóeszköz-nyilvántartáaba vétele (aktiválása) folyó évben megtörtént (ÁSZ jelentés 21. oldal utolsó bekezdés)_

8/a. Az MTV ingatlan nyilvántartásában szerepl6 Ó utcai ingatlanra aktivált l millió Ft-ot, valamint a Nádor utca 18. sz. alatti ingatlanrészre bérleti jog megváltása eimén kifizetett és helytelenül aktivált 10,5 millió Ft-ot nyilvántartásunkból ki vezettük. (Indoka: az Ó utcai ingatlan kezel6i jogának átadásáért igénybevételi díj címén kifizetett l millió Ft nem az ingatlan átvételkori nyilvántartási értéke volt, igy a beruházás aktiválása helytelenül történt. Ugyancsak nem kellett volna aktíválni a Nádor u. 18-at sem, mert annak kezel6je az IKV. Az MTV ezért bérleti díjat fizet). Felel6s:

Szalaesi Tóth Albert pénzügyi f6osztályvezet6 -4-

4

8/b. Az Ó utcai ingatlan újraértékelt áron történ6 nyilvántartásba vételét az ÁSZ jelentés szabálytalannak min6síti. A kérdésben a Pénzügyminisztérium állásfoglalását szükségesnek tartjuk megkérni (ÁSZ jelentés 22_ oldal 2bekezdés)_

9.

Az ÁSZ jelentés 24. oldal 3. bekezdésben említett 8 db Volga gépkocsi aktiválása megtörtént. A lízingelt Peugeot személygépkocsikat a Kereskedelmi Igazgatóságnál vették nyilvántartásba, mivel a lízingdíjat az Igazgatóság fizeti. Tisztázni kell azonban, hogy ha az utolsó lízingdíj kifizetése is megtörténik (1994), a gépkocsik milyen módon kerülhetnek át az MTV gazdálkodó szervezet nyilvántartásába térítésmentesen, illetve milyen feltételek mellett lehet ezt korábban - esetleg még ebben az évben - megtenni. A h~tlen kezelés vádját a f6ügyészségi vizsgálat elvetette, így a lízingelt gépkocsik átvételét kell a pénzügyi f6osztályvezet6nek lebonyolítania. Fegyelmi eljárás: a kezdeményezett és megindított újbóli fegyelmi vizsgálatot a F6városi F6ügyészség, illetve a legf6bb ügyész átirata alapján nem tartom indokoltnak lefolytatni. A hasonló esetek megelőzése érdekében az ügyben érintett valamennyi vezet6 beosztású dolgozó figyeimét gazdasági f6ígazgatói körlevélben fel kell hívni a gondosabb és szakszer~bb, közgazdaságilag megalapozottabb szerz6désel6készitésre. Határid6: 1991. október 31. Felel6s: Nagy László gazdasági f6igazgató dr. Varga Ferenc vez.jogtanácsos Kerekes György közgazd.oszt.vez.

-5-

5

10.

Az el<'Sz5 évek még rendezetlen tételeivel együtt az 1991. I. félév végéig beérkezett és leszámiázott beruházási célú m~szaki és egyéb berendezések bevételezését, aktiválását, pénzügyi elszámelását beleértve a Bojtár- utcai új stúdió m~szaki berend-=zéseit is - legkés5bb ez év végéig rendezni kell. Ez a munka csak a Beruházási Osztály, a M~szaki Anyaggazdálkodási Osztály és Raktár, a M~szerimport és a Pénzügyi F5osztály jó együttm~ködésével oldható meg. A munka megszervezéséért és a koordinálásért együttesen felelnek a részlegek vezet5i. Fegyelmi eljárás: A munkaköri feladatok maradéktalan betar-tatása és a mulasztások okai és felel5sei megállapítására az eljárást le kell folytatni Szalaesi Tóth ALbert pénzügyi f5osztályvezet5vel, Verpeléti János m~szaki anyaggazdálkodási osztályvezet5vel és Horváth Lóránt gyártási igazgatóval szemben _ Határid5: 1992. február 29. Felel5s: Szalaesi Tóth Albert pü. f5ov. Verpeléti János m~sz.ag.oszt.vez. dr_ Meszner Károlyné számviteli oszt.vez.

ll.

Az üzemgazdasági F5osztály által beszerzett cs5fagyasztó berendezés kétszeri kifizetését rendeztük_ A tévesen átutalt üssze~et visszautal ták 1991. maJ us 6-án_ (ASZ jelentés 24. oldal utolsó bekezdés). Az adminisztrációs mulasztást a pénzügyi f5osztály vezet5je, Szalaesi Tóth Albert köteles kivizsgálni, és er-r-51 a gazdasági igazgatót tájékoztatni. Határid5: 1991. december 10_

-6-

6

12.

A hiányzó számlák rendezését már a vizsgálat befejezése után megkezdtük. Ezideig a hiányzó mennyiség mintegy egyharmadát rendeztük. A még hiányzó számlák felkutatását, hi teles másolatok bekérését meg kell gyorsítani és az év végéig be kell fejezni. (ÁSZ jelentés 25. oldal 1-2. bekezdés). A számlalikvidáció, a nyilvántartás áttekinthet6sége érdekében a · folyamatos ellen6rzés és naprakész adatszolgáltatás biztosításáért a számlaellen6rzési rendszert szabályozni kell. Fegyelmi eljárás: a hiányzó számlák indokolatlan méret~ felhalmozódása miatt és a pénzügyi nyilvántartási rendszer hiányosságainak megszüntetése érdekében a személyi felel6sség kihangsúlyozott megállapítására az eljárást le kell folytatni Szalaesi Tóth Albert, dr. Korn Endréné f6ov.h. és dr. Meszner Károlyné ov. ellen.

13.

Az ÁSZ jelentés 25. oldal 3-5. bekezdésében jelzett hiányosság a beruházási elszámolás és pénzügyi bonyolítás, valamint a számviteli rögzítés közötti nem megfelel6 összhangból adódik. A rendezést és a Beruházási Osztállyal való folyamatos együttm~ködést a Számviteli Osztály vezet6jének és helyettesének kell biztositani. Konkrét intézkedés szükséges az MTV-nek az Új Képújság Kft-be apportként bev i t t állami vagyonnak a számviteli el6írások szerinti aktiválására; a vagyonérték~ jogként min6sül6 bérleti jog átadását megel6z6en az MTV elmulasztotta az elhelyez6 hatóság hozzájárulásának megkérését. Ez ellentétes a többször módosított l9/1984/IV.15. MT r. 23 paragrafus (5)d. pontjának el6írásaíval. Felel6s: Láng GYÖrgy f6ov. h.

-7-

7

Mindez felveti a társasági szerzlldés jogi törvényesség felülvizsgálatát, a helyreállítását. Felel/ls: dr. Varga Ferenc vezetil jogtan. ki kell vizsgálni, hogy az apport érték meghatározásánál követett eljárás az MTV-nek milyen vagyoni hátrányt jelentett. Ennek ellenére a felelllsségre vonást érvényesítem. Felel/ls: Kerekes György Határid/l: Felel/ls:

közgazd.ov.

az elmaradt aktiválásokra 1991. okt. 30, egyébként: folyamatos dr. Meszner Károlyné számviteli osztályvezetil Tóth Imréné anyagkönyvelési csoportvezetil

14/a. A kompenzációban beszerzett IKEA bútorok számbavétele, leltározása, a hiányok megállapítása megtörtént. A bevételezésre, a hiányok tisztázására és a feleHisségre vonásra 1991. október 31-éig intézkedünk. Fegyelmi eljárást kell kezdeményezni ezen mulasztás miatt a pénzügyi fllosztályvezetll, Szalaesi Tóth Albert és a belkereskedelmi igazgató, dr. Pócsik Ilona ellen. Felel/ls: dr. Varga Ferenc vez.jogtan. 14/b. A Hungar·otextlll beszerzett, utcai jelmezként kezel t férfi és nl\ i ruhák lel tározása, a hiányok megállapítása még a tavasszal megtörtént. A bevételezésre a Gyártási Igazgatóság felé, a hiányok tekintetében a felellisség megállapítása ügyében a Jogi Osztály felé intézkedtünk, még május hónapban. (ÁSZ jelentés 30. oldal 3. bekezdés). A ruhák bevételezésére vonatkozóan a gyártási igazgató szeptember 9-én kelt levelét mellékelten bemutatjuk. Fegyelmi eljárást kell kezdeményezni Horváth Lóránt gyártási igazgató és Szalaesi Tóth Albert pénzügyi filosztályvezet/l ellen.

-8-

8

15/a. Az MTV anyagainak, álló- és fogyóeszközeinek leltározását bels6 szabályzatunknak megfelel6en a Pénzügyi F6osztály szervezetében lév6 5 f6s leltározási csoport ·végzi folyamatosan. A rendkívül nagy mennyiség6 és több ezer féle, Budapesten és vidéken sok helyen, raktárakban, munkahelyeken és dolgozóknál lév6 anyagok, eszközök le l tározása nagyon nagy er6feszítést igényel a csoporttól. Megvizsgáljuk, hogy szervezési intézkedésekkel hogyan lehet a munkát gyorsítni és esetleg szükséges-e a csoport 1-2 f6vel való meger6sítése. A vizsgálat eredményér6l jelentést készítünk az elnök részére.

Határid6: Felel6s:

1991. szeptember 30. Szalaesi Tóth Albert pénzügyi f6osztályvezet6 és Tóth Imréné leltározási cs.v.

15/b. A szállítók, vev6k és egyéb pénzügyi eszközök analitikus és f6könyvi egyeztetését (lel tározását) az analitikus nyilvántartások rendezésével még folyó évben el kell végezni és biztosítani kell, hog~ azt követ6en ez havonta megtörténjen. (ASZ jelentés 31. oldal). Az elmúlt évek rendszertelen pénzügyiszámviteli nyilvántartásamiatt felel6sságre vonást kell kezdeményezni Szalaesi Tóth Albert f6ov. ellen. Határid6: Felel6s:

1991. december 31, utána folyamatos dr. Varga Ferenc vez.jogtanácsos számviteli ov.

-9-

9

16.

MAHIR-nek l íz ingbe adott filmtechnikai eszközökre vonatkozó szerz6dést közös megegyezéssel megszüntettük és a TV számára alkalmas eszközöket a MAHIR visszaadta. A visszavett eszközöket nyilvántartásba vettük, pénzügyileg rendeztük. Ezen eszközök eredetileg a Kereskedelmi Igazgatóságnál kerültek nyilvántartásba. Ennek kivezetésére szükséges intézkedni, minthogy visszavételezéskor ezek az MTV-nél kerültek bevételezésre. (ÁSZ jelentés 43. oldal l. bekezdés).

A

Határid6: Felel6s: 17.

1991. szeptember 30. Tóth Imréné anyagkönyvelési csoportvezet6

Az Állami Számvev6szék vizsgálati eljárásával párhuzamosan folyt az Adó- és Pénzügyi Ellen6rzési Hivatal F6városi Igazgatósága Költségvetési és Társadalmi Szervek Ellen6rzési Osztályának adóellen6rzési vizsgálata, amely az MTV bevallásához képest az 1988-1990 közötti adóévekre összességében valamennyi adónemre együttesen 136,132.000,Forint adókülönbözetet állapított meg az intézmény hátrányára. Az MTV jelenlegi likviditási és financiális helyzetében ennek megfizetése rendkivüli terheket ró a gazdasági vezetésre. A személyes felel6sség és a döntési kompetenciával biró vezet6i alkalmasság elbírálására fegyelmi eljárást kell lefolytatni a Pénzügyi F6osztály érintett vezet6i ellen: Szalaesi Tóth Albert f6ov.; dr. Korn Endréné f6ov.h.; Baráz Péter f6ov. h.; dr. Meszner Károlyné oszt.vez. ellen. A vizsgált id6szakban kilépett vezet6 munkatársak ellen a fegyelmi elj ár ás t lefolytatni nem lehet. Felel6s: Nagy László gazd. f6ig. dr. Varga Ferenc vez. jogtan.

Heg,iegyzés:

mellékelten csatolva a Gazdasági Bizottság vezet6jének elfogadó nyilatkozata és a Pénzügyi F6osztály vezet6jének visszaigazolása

-10-

10

B.)

A Pénzügyi Főosztálynak kiadott egyidej~ intézkedéssei az Ellenőrzési Osztály felülvizsgálja az érvényes aláírási és utalványozási joggal rendelkezők számát név szerint. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint 600 dolgozó rendelkezik, rendelkezett az említett j o go kkal, a kilépett dolgozók megbízását nem vonták vissza és az intézményen belüli munkahelyváltozásokat sem tartják karban, így egy dolgozó két munkahelyen is rendelkezhet aláírási joggaL

Utaaítáa:

az

aláírási

és utalványozási joggal számát csökkenteni kell összeghatárokra és az eszközök értékére vonatkozó korlátozás bevezetésével. Ennek véglegesitése csak a szervezeti változások után, 1992. januárfebruártól történhet meg_ rendelkezők

Felelős: Szalaesi főosztályvezető

Tóth Albert pénzügyi

dr. Zsigmond Jánosné ellenőrzési osztályvezetó C_ )

Az MTV-nél bekövetkezett, illetve bekövetkezó szervezeti változások miatt el kell végeztetni a vagyonfelmérést, illetve vagyonértékelést. A munkát egy vagyonértékelő szervezetre bíztuk a Pénzügyi Fóosztály bevonásával. Felelés: Határidő:

D.)

gazdasági igazgató, pénzügyi f6ov. 1991. december 31 -1992. március 31.

Az MTV körzeti stúdiói 1992. évtől önálló költségvetési címként jelennek meg_ A stúdiók szakmai feladatait meg kell határozni és az önálló gazdálkodás tárgyi és személyi feltételeit meg kell teremteni. E döntésnek feladatok meghatározása, önálló gazdálkodás - összhangban kell lennie a rádió-és televíziótörvénnyel. Az 1992. évi költségvetési tervezés már mindkét stúdió esetében önálló költségvetési címként történt. A végrehatásért Határidó: 1992. szeptember 30. Felelős: gazdasági igazgató

-ll-

11

E.)

Azonnali intézkedés történt az MTV összes munkatársára vonatkozóan az 1991. január 1. és augusztus 31. közötti jövedelem (és különösen annak különböz6 elemei) alakulására vonatkozóan. A tapasztalati számok azt mutatják, hogy az MTV néhány egységénél tovább folytatódott az ÁSZ jelentésben leírt folyamat (az alapbéren kivüli juttatások összegének ellen6rizetlen és indokolatlan növekedése.) Jelenleg is folyik a vizsgálat, amely összehasonlítja a felvett jövedelmeket az elvégzett teljesítménnyel. (A meghozott döntések után nagyon sok szervezeti egységnél megszl"int az "önkéntes túlmunka" és az "átdolgozás"). Ki kell dolgozni az HTV egységes anyagi ösztönzési rendszerét.

Határid6: 1992. február 29. Felel6s: gazdasági igazgató, TVl,· TV 2 intendáns, gyártási igazgató, pénzügyi f6osztályvezet6. A megfelel6 intézkedések elmaradása esetén fegyelmi felel6sséggel tartozik: Nagy László mb.gazdasági igazgató F.)

Az MTV minden részlegére vonatkozóan felmérés a létszámtöbbletek megállapítására. Rendezni kell az ún."központi" alkotói-gyártási-ügyintéz<'íi irodáknál alkalmazottak státuszát, a központi állomány helyzetét, ml"iködését. Foglalkoztatásukat racionalizálni kell, lehet6ség és humánum figyelembe vételével . az intézményen kívül. (alapítvány, egyesület). Határid6: Felel6s:

G.)

1992. január 31. bér-és munkaügyi f6osztályvezet6

A Szervezeti és Ml"iködési Szabályzat véglegesítésével - a médiatörvény elfogadása után - meg kell határozni a vezet6 állású dolgozók munkaköri feladatait, kompetenciájukat és kötelességeit. A szervezeti átalakítás után rendezni kell a munkaköri kompetenciákat, a bérezési formákat és módozatokat. Határid6: 1992. március 31. Felelős: gazdasági igazgató

-12-

12 H.)

Egyértelm~en

és szigorú etikai normák előírásával rendezni kell a Magyar Televíziónál a főálláson kivüli foglalkoztatás kérdéseit. Az utasítás jóváhagyásra vár. Határidő: Felelős:

1991. november 20. gazdasági igazgató

Az utasítás-tervezet szövege mellékelve!

I I .

A mtíködés eredmén vess é gé t cél z ó

A.)

1992. január l-jétől már önálló címként szerepel a Magyar Televízió költségvetési fejezeten belül:

i n tézkedések

- MTV Pécsi Körzeti Stúdió - MTV Szegedi Körzeti Stúdió Az önálló szakmai feladatok meghatározására, a gazdálkodási fel tételek kialakítására az előző pontokban utaltunk. Előkészületeket kell tenni a feladatmódosulás miatti esetleges végleges leválasztásra az MTV-től (médiatörvény). Határidő: Felelős:

B.)

1992. szeptember 30. gazdasági igazgató

A Magyar Televízió Gyártási Leányválallatának megalakítása MTV Enterprises névvel Pénzügyi és gazdálkodási szempontból az egyszemélyes (kizárólag MTV tulajdonú) RT. vagy Kft. megalakítása lenne kívánatos. A társaságalapítást a kiviendó vagyon nagysága miatt az MTV jelenlegi likviditási helyzetében nem teszi lehetővé, ezért leányvállalat megalapítása mellett dontöttünk. Ehhez rendelkezünk a Pénzügyminisztérium elvi engedélyével. A m~ködési alapelvek kidolgozásán a Gazdasági Bizottság és az MTV vezetése együtt dolgozik. Határidő: Felelős:

1991. december 31. gazdasági igazgató, gyártási igazgató

-13-

13

C.)

A Belkereskedelmi Igazgatóság és a F6könyvel6ség által ellátott feladatok felülvizsgálata, a vállalkozási formában eredményesebben működtethet6 munkaszervezetek leválasztása az MTV-r61. Az

MTV

fejezet

költségvetésében szervezetként szerepl6 Belkereskedelmi Igazgatóság és F6könyvel6ség az MTV-t61 kapott megbízás alapján (vagy mert az elmúlt évek, évtizedek alatt így alakult ki) több olyan feladatot lát el ma is, ami az MTV alapvagy gazdálkodási tervékenységéhez kapcsolódik, és amelyeket az MTV-nek kellene ellátni. Az ilyen feladatoknak az átadását a 60-as, 70-es években valós televíziós érdekek diktálták, a 90-es években azonban egyre inkább a személyes érdekek segítették a kialakult gyakorlat fenntartását. (Nem kevés tévés dolgozónak jelentett éveken keresztül olykor jelent6s összegű jövedelemkiegészítést) . eredményérdekeltségű

A bels6 szabályozatlanság következtében az évek (évtizedek) során olyan kusza viszonyok alakultak ki a két gazdálkodó szervezet közötti hatásköri, elszámolási, pénzügyi kapcsolatokban, amelyet az ÁSZ vizsgálat is er6teljesen kifogásolt és megszüntetését indítványozta. Meg kell kezdeni az ellátandó feladatok leválasztásával párhuzamosan az MTV vagyonának és gazdálkodásának egyértelmű szétválasztását. A vállalkozási formában működ6 kereskedelmi egységek (reklámértékesítés, TELEVIDEO stb.) vállalkozásba vitt vagyonának megállapítására, felmérésére megbízást kell adni egy vagyonértékel6 szervezetnek. A dologi és személyi költségek átcsoportosítása még a vállalkozások megalapítása el6tt kell megtörténjen.

-14-

14

A rendezés az eredményérdekeltség6 szervezet által ellátott feladatok pontos elhatárolásával, a profilok tisztázásával kezd6dhet. l.

A szervezetnél eddig bonyolított feladatok egy része olyan, amelyik az elmúlt egy évben történt átszervezések következtében lényegében megszúnt, például: pénzügyi

televíziós produkciók lebonyolítása;

TELEP"ART Iroda músorszervez6, menedzsel6 tevékenysége; Fesztiváliroda, amely az NKI-hoz került át; külés bonyolítása.

koprodukciók

belföldi

E feladatoknak legfeljebb az utólag még jelentkez6 ügyeit és ha van ilyen, a pénzügyi elszámolásokat kell rendezni az MTV-vel. 2.

A szervezet által ma is ellátott olyan feladatok, amelyeket - véleményünk szerint az MTV-nek kellene bonyolítani: az MTV bármelyik músorgyártó szervezete által vagy .javára kötött szponzorügyletek szerz6dések, kompenzációs pénzügyi bonyolítása; az MTV külkereskedelmi tevékenységének pénzügyi bonyolítása: nemzetközi

:::

export: filmexport, szolgáltatás;

:::

import: múszer- és filmimport.

vállalkozás jellegű szinkronizálás pénzügyi elszámolása, bonyolítása; selejtezett és felesleges eszközök értékesítése; MTV gépkocsilízing.

-15-

anyagok,

15

3.

Fentieken kívül a szervezet által ellátott feladatok, amelyeket továbbra is el kell látni: TV2 részére reklámszervezés; TV archívumból kópiakészítés; másodlagos értékesítése;

küls6

jogok

megrendelésre hasznosítása,

külföldiek részére reklámfilm gyártás és szervezés;

m!í.soros kazetta Te levideo Iroda készítés, sokszorosítás, forgalmazás. A 2_ pontban emlí tettek dönt6en pénzügyi bonyolitási feladatokat jelentenek. Ha ezek átvételére döntés születik, az csak fokozatosan (de célszer6 lenne ez év végéig) hajtható végre az e feladatokat jelenleg is ellátó szakemberek átvételével együtt. Gondoskodni kell azonban az átvett személyek elhelyezésér6l ís, mert a Pénzügyí F6osztály területén jelenleg ez nem oldható meg_ Az átvételre kerül6 feladatokhoz kapcsolódó létszámés béralap tekintetében a belkereskedelmi igazgatóval kell megállapodni. E törekvésünket meger6síti és meghatározza a kormány 3353/1991. szamu határozata a központi költségvetési szervek felülvizsgálatáról. Határid6: 1991. dec.31 - 1992. márc. 31. Felel6s: gazdasági igazgató

D.)

Kulcspozíciójú munkakörök betöltése A Szervezeti és M6ködési Szabályzat véglegesítésére bizonyos munkakörök esetében csak a médiatörvény elfogadása után kerülhet sor ( alelnökök stb_ )

-16-

16

A gazdálkodási fegyelem er6sitése és a felel6sség érvényesítése szükségessé teszi a gazdasági igazgatói munkakör betöltését. A pályázat lezárult és 1991. november 15-ével kinevezésre került a gazdasági fOigazgató, megnövelt hatáskörrel, amely a gazdálkodás minden területére (gazdaság, kereskedelem, m~szak, gyártás, vagyonkezelés) kiterjed. Határid6: 1991. november 30. Felel6s: az MTV elnöke E. )

J óvá kell hagyni a bels6 kalkulációs rendszer alapját képez6, valós költségviszonyokat tükröz6 árrendszert. Bevezetése el6tt fel kell mérni közgazdasági megalapozottságát és várható hatásait, az átszervezés gazdasági kihatásait min6síteni kell.

Határid6: 1991. dec.31 - 1992. jan. 31. Felel6s: közgazdasági önálló osztályvezet6 III. A

médiatörvénv elfogadása lehetséges válto~atai

utáni

intézkedések

A törvénytervezet elemeinek ismeretében és az átszervezés koncepció.ja alapján csak és kizárólag a két tervezett ml'ísorcsatorna (TVl és TV2) önálló jogi személyiségl'í költségvetési (vagy nem) szervként való ml'íködésére lehet felkészülni. A két csatorna m~ködésére az MTV vagyon (gazdasági) igazgatósága- a költségvetés alapján támogatást biztosit, ugyanakkor meghatározott feladatokra a két csatorna egymással versenyezve pályázatot nyújt be az MTV vagyon (gazdasági) igazgatósága felé. Meg kell teremteni annak lehet6ségét és feltételeit, hogy a csatornák saját bevételre tegyenek szert. A csatornák gazdasági, m~szaki és gyártási ügyeit az általuk vagy az MTV ál tal létesi tett, szintén önálló gazdálkodást folytató gazdasági, gyártási, múszaki társaságok, egyesületek stb. látják el. Az elméleti modell kidolgozásának felel6se: gazdasági igazgató, elnök Határid6: 1992. december 31.

-17-

17 intézkedési tervben Az érdekében szükségesek az intézkedések:

foglaltak végrehajtása alábbi elnöki döntések,

az intézkedési tervben foglaltak folyamatos végrehajtása, ellen6rzése igazgató tanácsi, elnökségi üléseken a felel6sök beszámoltatásával történik; az Állami Számvev6szék által feltárt hiányosságak rámutatnak a bels6 ellen6rzés múködésének hiányosságaira is, emiatt feltétlenül szükséges az osztály személyi és tárgyi feltételeinek j av i t ása, meger6si táse. Az ehhez szükséges státusz és bérkeret biztosí tásáról a gazdasági igazgató köteles intézkedni; át kell dolgozni a közszolgálati televízió etikai nermáinak megfelel6 szponzorac1ora vonatkozó elnöki utasí tás t, meg kell szüntetni az MTV dolgozóknak fizetett jelenlegi jutalék-rendszert, ennek elemeit és az esetleges jövedelemkiesést az anyagi ösztönzés i rendszerben kell érvényesíteni.

Budapest, 1991. december 4.

~-

a

8

~,MAGYAR TELEVÍZIÓ ELNÖKE

•

;it,,,-p-,,-

r:_-_··_ ~-·--

H.-•'-

k-,Cé:LL-c

,,•

v-.2_1...----/A

;.•_:!o

r'

Budapest, 1f!9 L

1991 -12- 1 2

deceniber 10 _ ,,

!Í)

-------:_;g

dr.,Hagelmayer István úr~k, az Allami Számvev6szék elnökének kezeoe------~--. _ Budapest

Igen tisztelt Elnök Úr! Hivatkozva levelére, alapján tervünket értesítem kapcsolatos

1991. december 5-én kelt amelyben az önök vizsgálata kidolgozott Intézkedési elfogadja, s a következ6kben pontosító észrevételeivel állásfoglalásomról:

ad A/2 pont:

elfogadom észrevételét és fegyelmi eljárást kezdeményezek a Pénzügyi F6osztály vezet6i (f6osztályvezet6, számviteli és pénzügyi osztályvezet6k) ellen a munkaköri feladatok nem megfelel6 ellátása miatt. Fele las: Nagy László gazd. f6ig_ vez_ dr. Varga Ferenc jogtan. Határido: 1992. január 31.

ad A/9 pont:

továbbra is fenntartom álláspontomat: a F6városi F6ügyészség, illetve a Legf6bb ügyész átirata alapján a fegyelmi vizsgálat lefolytatását nem tartom indokoltnak. Ezzel kapcsolatban felhívom Elnök úr figyelmét arra, hogy a lízingszerz6dés megkötését a F6városi F6ügyészség is gazdaságilag el6nyösnek találta és az ügyvitellel kapcsolatban sem állapított meg szabálytalanságot.

;,

Vt 6

"?."

1;:

('j ~

j l"

,

a

l·

_J_,

' .

2

Az ügyet egyébként jelenleg a pénzügyminiszter által kiküldött miniszteri biztos vizsgálja_ Az t5 jelentésének, illetve javaslatainak ismeretében mérlegelni fogom majd az esetleges intézkedések megtételének szükségességét_ ad

A/13 pont: az MTV apport j ának meghatározásánál esetlegesen elkövetett mulasztások felderítésére fegyelmi eljárást kell kezdeményezni Sándor Gyuláné korábbi gazd_ és keresk_ ft5igazgató, Szalaesi Tóth Albert pénzügyi f6o_v_ és Baráz Péter pénzügyi f6ov _ h_ ellen_ Felelos: Nagy László gazd_ f6ig_ Kerekes György közgazd_ov_ dr_ Varga Ferenc vez_jogtan_ Határido: 1992_ január 31_

ad III_:

az Intézkedésekhez tett megjegyzése helytálló: a szponzoráció után fizetett jutalékrendszer megszüntetése miatti esetleges jövedelemkiesést a kidolgozandó egységes anyagi ösztönzési

rendszer

többlet teljesítmény ellentételezi_

kjzárólag

ellenében

Kér-em a fentiek szíves tudomásulvételét_ Őszinte tisztelettel

\-\.

Hankiss

:3_ sz. me l léklet a V-27- 51/1992-93. sz.hoz. Az Intézkedési Terv végrehajtásának helyzete I.Azonnali intézkedések

I/A/l A szervezeti átalakítás keretében a Pécsi és Szegedi Körzeti Stúdiók önálló költségvetési eimmé alakítását a kormány az MTV javaslatára az Országgyűlés elé terjesztette, majd az Országgyűlés 1991. évi XCI. sz. törvényben a gazdálkodás alapjául szolgáló elő­ irányzatokat jóváhagyt.a. A körzeti stúdiók alapító határozatát az MTV 1992. március 9-én a Pénzügyminisztérium Költségvetési Fejezetek Főosztályának benyújtotta. A PM helyettes államt.itkára az Országgyűléstől eltérő korábbi álláspontját fenntartva a címek megnyitását nem engedélyezte. Az 1993. évi költségvetési törvényben az említett oimek az MTV-nél már meg sem jelentek. I/A/2. Az egyes területeken hiányzó analitikus nyilvántartások (vevők, szállítók) kialakítása osak formálisan t.ört.ént meg. A mindenkori valós állapot nehezen, sok munkával állapítható meg. A kialakított analitika megbízhatatlan, hiányos, ezért különösen a Gazdálkodó szervezet likviditása alkalmanként nehezen követhető nyomon. I. A/3.

Az ASZ 1991. évben végzett vizsgálatát követően az azonnali intézkedések között az ingatlanértékesítésből származó bevételek rendezése ügyében (összesen 165,2 millió Ft) levélben keresték meg a PM illetékesét, melyben kérték a megjelölt összeg utólagos befizetésétől való eltekintését. A PM mentességet nem adott, melyről (1992. febr.) értesítette az MTV elnökét. Az 1992. évben jelentkezett likviditasi nehézségek miatt végén került sor az adójellegű kötelezettséggel együtt millió Ft összeg elkülönítésére a számlán.

csak év a 244,2

- 2 -

I/A/4. A vevői adósságállomány behajtására többirányú intézkedéseket tettel<. Külső szakértők bevonásával (In tertia Kft l fizetési felszólításokra és peresítésekre került sor. másfelől fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Kereskedelmi Főigazgatóság két vezetője ellen. A fegyelmi eljárást - elévülésre hivatkozva megszüntették. A megtett intézkedések ellenére a vevőállomány a Gazdálkodó Szervnél 1992. év végén magas. (A vevőállomány 1992. év végi összetételének részletesebb elemzése a Gazdálkodó Szervezet likviditását elemző 27. sz. mellékletben látható). A Kereskedelmi Igazgatóság kintlévőségéből mintegy 200 millió Ft-ot tesz ki a korábbi időszakokból fennmaradó, beha.i thatatlan követelés, ami fe.i eze t sz in tű r-endezést igényel. I/A/5.

Az A/3 pontban ismertetett. okok és feltételek miatt 1~!92. év végén különitették el a 244,2 millió Ft összeget az állammal szembeni kötelezettségek teljesitésére. Még az ASZ vizsgálat lezárása előtt tisztázták és befizették az előírt 70.6 millió Ft nyereségadót. I/A/6.

A vállalkozási tevékenységet és az azzal összefüggő érdekeltséget gazda.sági igazgatói utasí tásban szabályoz tál'. Az utasí tás gyakor-lati alkalmazásának ellenőrzése során (Nyomda) az utasítás betartását tapasztaltuk. Intézkedési Terv I/A/7;8/a;8/b;9;10) Az MTV Gazdálkodó Szervezete az O u. 14. sz. ingatlan adataira lVI., ker-i IKV-tól) bekért ügyiratokat a PM állásfoglalással együtt megküldte a Kereskedelmi Főigazgatóság Főkönyvelősége részére. E szarvezet az 1991. év végi mér le gé t, ill. vagyonkiJrmtatását ennek megfelelően korrigálta. Az MTV a Nádor u. 18. aktíválását törölte. mivel a Televizió ezért bérleti díjat fizet az IKV-nak, ill. az önkormányzatnak.

- 3 -

A lízingelt Peugeot személygépkocsikat a Kereskedelmi főigazgató­ ságnál vették nyilvántartásba, mivei a lízingdíjat a nevezett gazdálkodó szervezet fizeti, mely 1994-íg vállalt kötelezettség. Ezt követöen nyílik mód az a.ktiválásra, ill. a nyilvántartásbavétel végrehajtására. A befejezetlen beruházásokat 1991. évben (óbudai stúdió-berend.) a Beruházási Osztály által a Pénzügyi Főosztályra megküldött üzembehelyezésí jegyzőkönyvek szerínt - a mérlegvalódíság érdekében és összevontan aktiválták, ill. nyilvántartáaba vették (618 míllíó Ft, egy leltári számon). A tételes bevételezésre 1992. január hónapban került sor. A műszaki berendezések értékének meghatározása - az üzembehelyezési jegyzőkönyv szerínti bontásban közel 400 míllíó Ft értékű eszközök esetében nem valósult meg, a Beruházási Osztály megfelelő intézkedésének hiányában.!gy ezeknek az eszközöknek az aktiválása nem történhetett meg. Az ügy rendezése műszakí ismeretek igénye míatt a i."lűszakí Igazgatóságot, bonyolítás tekintetében a Beruházási Osztályt terhelte. Végül is a jelen utávizsgálat következtében tisztázásra kerültek a teendők és a műszakí igazgató utasítására, - az ellenőrzés lezárása előtt - a leltári számoknak megfelelö bontás, ill. "forintosítás" megtörtént. A tartozékok értékkel való kiegészítése az eddigieknél ídőígényesebb, így az várhatóan az 1993. év folyamán fejeződik be. (Az adatok pótlása, a különösen nagy értékű berendezésekre való tekintettel, nagy jelentőségű. Egy esetleges megsemmisülés, hiány, selejtezés során - enélkül az eljárást, a számviteli rendezést akadályozná.) Az említett tevékenység indokolatlanul húzódot.t el (egy éves tartam).

idő­

A bevételezés, ill. az aktíválás a számítógépek, ill. a számítógép-rendszerek, valamint az azok működtetéséhez készített programok és tartozékok tekintetében sem megoldott. Nyilvántartásuk, aktiválásuk és számviteli elszámolásuk a számviteli törvénynek megfelelően

rendezendő.

A szaftvertermékek beszerzéséről és raktározásáról 1992. szeptemberben elkészült ugyan egy elnöki utasítás-tervezet, azonban ennek véglegesítésére, a meglévő problémák feloldására még nem került sor.

- 4 -

A számí tástechnika erőtel,jes el ter;j edé se miatt e témakör rendezése szakmai és vagyonnyilvántartási szempontból egyaránt jelentős és sürgős. A jelenlegi gyakorlat szerint szakmai vonatkozásban számos ezervezeti

egységgel~

pénzügyi, számviteli vonatkozásban a

Pénzü-

gyi- és a Szervezési Számítástechnikai Főosztállyal az együttműkö­ dést kialakítani, ill. fejleszteni kell.E témára vonatkozó utasitás tervezet nem került jóváhagyásra, így alkalmazásra sem. I/A/11. A csőfagyasztó berendezés beszerzése utáni kétszeri kifizetést lerendezték. a tévesen átut,al t összeget visszautal ták. I/A/12. Az Intézkedési Terv I/A/2 pontjában részletezett oko}: miatt a számlalikvidáció még ma sem rendelkezik kellően megbízható adatbázissal.

Az ASZ vizsgálatot követően az t1TV több intézkedést kezdeményezett a hiányzó számlák miatt függő könyvelési tételek rendezésére. amelyek eredményre vezettek. azonnali konkrét lépéseket tettek a hiányok pótlására, igy 1991. év végén 109.4 millió Ft-ból 1992. év végére már csak kb. 40,7 millió Ft értékü számla nem lett könyvelve és ennek mérlegszerinti leírásáról gondoskodn1 kell. Eredmény az is, hogy rendezetlen könyvelési tétel hiányzó számla miatt 1992. évben már nem keletkezett.

Elsősorban

Az ott dolgozók mar alkalmaznak bizonyos rendszabályokat. Pl. új elszámolási utalványt csak az előzővel való elszámolást követ,ően adnak ki. kivizsgálják az inc as sot stb. A hiányzó számlák keletkezési okainak feltárása érdekében ellenőri vizsgálatot rendelt el a gazdasági főigazgató.

belső

Az ellenőrzés a hiányosságak okát a nyilvántartási rendszerben. a kilépett dolgozók mulasztásában, továbbá a műszaki és gyá1•tási területen az iratok, bizonylatok szabálytalan kezelésében jelölte meg. Ezek közül csak ez utóbbi területen nem történt jelentősebb

- 5 -

elörelép8s, amelyre a pénzügyi terüle.tnek nincs megfelelő eszköze. A felelBaség a gyakori vezetőváltozással összefüggésben nem

volt konkrét személyra meghatározható. erre hivatkozással lelősség okait és okozóit nem tisztázták megnyugtatóan.

a

fe-

l/A/13

Az ú,j Képú,j ság Kft létrehozásával kapcso la t ban fe l tárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében elhatározott feladatokat végrehajtatták: - beszerezték a vagyonértékű jogként minősülő bérleti jog szabályszer-ü átadásához hiányzó elhelyező hatósági jóváhagyást,

- megtörtént az apportnak a számviteli elöírások rinti aktiválása.

sza-

Ezzel egyidejüleg elvégzett belsö ellenörzési vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az apportérték meghatározása reális volt. ebből vagyoni hátránya nem származott az MTV-nek. I/A/14a;b A kompenzációban beszerzett IKEA bútorok és Hungarotextöl beszerzett utcai ruhák leltározása, bevételezése, a hiányok megállapítása ugyan megtörtént, de a hiányok leírásáról még nem intézkedtek. A hiányok okának feltárása érdekében elrendelt belső ellenőrzési vizsgálat megállapításai alap,ján a kompenzációs ügyletben a TV2 vezetöinek felelössége is felmerült, de a felelősségre vonást elévülése miatt el,járást nem indítottak. I/A;'15a; Az MTV-nél a nagy mennyiségü és jelentös vagyonértékü eE>zközök lel tár·ozási munkálatainak j av í tására az Intézkedési Terv egyrészt a Leltározási Csoport létszámának 2 fővel való bővítését irányoz ta elő, másrészt munkaszervezési intézkedéseket fogalmazott meg. De ezek közül egyik sem valósult meg. Annak érdeké ben. hogy az ~JTV j e lent ös eszközállománya tulaj donvédelmét biztosító leltározást megvalósítsa a nagy tömegű manuális munka számítógépesítésére kell átállni.

- 6 -

Az anyagok, eszközök lel tár·ozása folyamatos. a lel tár.j egyek alapján az ertékelest az Anyagkönyvelési Csoport elvegzL az eredményt rögzíti. I/A/15b; A feladatot az I/A/2 pontban és I,IA/12. pontban foglalt ezerinti módon és eredménnyel végreha,itották.

értékeles

I/A/16 A feladat teljesült. I/A/17

A nyereségadó befízetésí kötelezettséget (70,6 millió Ft)

az

MTV

teljesítette. Ennek ellenére mind az intézkedési tervben. mind a korábbi hátralékek rendezésére az 1 milliárd Ft részleges felszabadításakor 244.2 millió Ft támogatás formájában biztosított összegből erre a célr-a is fizetési kötelezetteeget ír·tak elő 90/1992. (XII. 31. l Országgyűlés Határozat értelmében. Az MTV bevételi számlájára 172,6 millió Ft-ot utalt.ak arra a célra, hogy ebből a két ingatlan értékesítése miatt 1989. évben szabálytalanul felhasznált ellenértékeket a költségvetésbe vi:=:szafizethesse. Az MTV-nek ezen a tételeken kívül az állammal szemben ki nem elégített hátralékos fizetési kötelezettsége 1992. gazdasági évben nem jelentkezett. A személyes felelősség tisztázására, fegyelmi eljáráera nem került sor. I/B. Az aláírási és utalványozási jogok öj szabályozási 2/1992. Elnöki Utasításban rendelkeztek.

rendszeréről

a

Ebben részletesen kidolgozták a kötelezettségvállalási és bevétel előírási jogköröket, az érvényesítés követelményeit. az utalványozási jogköröket. Kiemelendő. hogy ezek alapján a fejezethez tartozó intézmények ide vonatkozó szabályzatáról is rendelkeztek. A differenciáltan kialakított rendszer azonban nem teljesen azokat a hiányosságokat, amelyeket az ASZ az MTV belső ellenőrzése is kiemelt.

szünteti meg vizsgálat és

- 7 -

Ennek részben az az oka. hogy a kötelezettségvállalók száma jelenleg is nagy. Bár t.öbb területre bontották, a jogkörökben való személyi ismétlődés miat.t számuk nem mutatható ki pontosan. PL ér·vényesitők száma: 73, a pénztári kifizetések utalványozására jogo;3ultak száma: 140 fő. Az utalványozók viszonylag nagy számának további csökkenése a szervezeti struktúra stabilizálása nélkül nem várható el. A kötelezettségvállalás a szervezeti egységek nagy száma miatt rendkívül széttagolt, betartása gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, mivel központi nyilvántartást nem alakítottak ki. Ennek hiányában az MTV gazdálkodó ezervezetnél a pénzügyi folyama·tok tervezhetetlenek, a teljesítések ütemezése kiszámíthatatlan, amely rontja a likviditást. Nyilvántartás hiányában nem biztositható a határidőre történő teljesítés. Nem lehet megítélni a feladatok ellátását, végrehajtását szolgáló fizetési, vagy más kötelezettségvállalás, ill. szerződések kötésének jogosságát, indokoltságát sem. A bizonylatok alaki és tartalmi hiányosságai arra utaltak, hogy a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt nem ellenőrzik kellően okmányok alapján annak jogosultságát. összegszerűségét_

Ez

visszavezethető

arra~

hogy sok esetben a

do-

kumentumok (számlák. szerződésekl a minimális információkat sem tartalmazzák, így az ér·vényesítée. érdemi megvalósi táe.ához nincsenek meg az előírt feltételek. -Nem rendelkeznek. megfelelően a e.zerződésekben a szolgáltatásról és a teljesítés feltételeiről. pl. A MT1J1 ée. a Katona József Színház által a Kamra Színház közös üzemeltetésére vonatkozó e.zerződés értelmében. több oldalról vitatható az MTV pénzügyi teljesitésének indokoltsága, mivel az 1991. évi 20 millió Ft és az 1992. évi ugyance-ak 20 millió Ft ellenében nem mutatható ki, hogy azért a Kamra .C~zinház milyen szolgáltatást teljesített. A számlákan számo e. ee-et ben nem hi vatkosnak a e.zel'ZÖdés számárajaz azonosítást szolgáló információk hiá-

nyoznak.

(Pl.

az IP Budapest Kft a számláinak resz-

teljesítésekor még a számlaszámra

szerepe l).

való

utalás

sem

- 8 -

- Nem valósul meg az utalványozásnál elvárható gondosság még az ügyviteli szintnél magasabb vezetői szinteken- föigazgató,intendánsok által ellenjegyzett, labonyol í tot t gazdasági eE:eményelr végrehaj tásánál sem. Példa erre az i"JTV helyet-t kifizetett IP Budapest Kft számlák alaki és tartalmi követelményektől való eltérései. - Hiányzik esetenként a teljesítés tárgya, a száma pl: Mikro Stúdió Kft-nél, 42. sz. Iroda részére történő utalásnál.

szerződés

Produceri

- Az ügyintézök sok esetben nem rendelkeznek a teljes szerződési dokumentációval. tartalmilag teljes szerződésekkel, hogy ellenőrizni tudják az elszámolás jogosságát. PL NOVOFILM, vagy MTM Kommunikációs BT_ Nehezíti a számviteli szabályok betartását. hogy nem rendelkeznek az 53/1988. sz. PM rendeletnek megfelelően a bizonylatok kiállítására. alaki tartalmi kellélreire E:zigorú számadási kötelezettség alá tartozó nyomtatványok kezelésére, a bizonylatok feldolgozására, megőrzésére vonatkozó belső szabályozással. A leltározás! dokumentumok nem szigorú-számadásUak.Hiányzik a számítóg8pes adatvédelem. A fentiek összegezéseként a Pénzügyi és bizonylati fegyelem megteremtése érdekében hozott eddigi intézkedések nem elegendőek, hatékonyságuk nem megfelelő és megvalósításuk a hiányosságok szankcionálása nélkül gyakorlatilag kivihetetlen.

I/C. Az MTV vagyonának a felmérésére az Intertie Kft kapott megbízást 1991. július 5-én kötött megbízási szerződéssel. A teljes körti vagyon felmérését és értékelését kellett elvégezni 65 napos határidővel.

A megbízás! szerződést 1991. X. 10-én újratárgyalták. mart kiderült, hogy a teljesítés feltétele!. ütemezése. a felmérés köre nem volt egyértelmti. Az MTV lelt-árkésedelme míatt a felmérés határ-idejét közös megállapodással 1992. június 30-ára módositották. Az MTV Pénzügyi Főosztályának feljegyzése szarint elegendő nmnkaerö

- 9 -

hiányában (lásd: Intézkedési Terv A/15 pontjáról szóló tájékoztatót) 1892. l. félévében teljes körű lel tárt nem tudnak vállalni. Igy a felmérés hiányosan fejeződött be, a Bojtár utcai stddió berendezéseinek jelent5s része és egyes beszerzések felújitások

maradtak a

ki-

felmérésből.

A megbizási díj a részteljesítés miatt csökkentve tesre ( 1,985 millió F + 496 ezer Ft AFA l.

került

kifize-

A vagyonfelmérés eredménye nem hasznosult, nem születtek ennek ismeretében döntések. A vagyonfelmérés eredményét. az eszközök ezervezetenkénti elosztásánál sem érvényesítették. IID.

Mint az A/l pontnál rámutattunk, a PM eltérő álláspontjának gyakorlati érvényesülése folytán az 1991. évi XCI. törvényben foglaltaktól eltérően a körzeti stúdiók önálló költségvetési eimként de facta nem jöttek létre. Igy a stúdiók gazdálkodási és tárgyi feltételeinek megteremtése nem volt aktuális. IlE.

Az egységes anyagi ösztönzesi rendszer kidolgozásával az MTV vezetéBe 3 hónapos határidőre való lehetetlen feladatot vállalt fel. Ugyanis 1977. óta az MTV-nél nem volt olyan belső érdekeitBégi rendszer, amely garanciát nyújtott volna az emberi erőforrások célszerű felha.Bználására. Ilyen rendszer kidolgozására az elmúlt 15 év alatt nagyon sok kiBérlet történt. Igazi, átfogó, mínden mű­ sorterületre használható azonban sohasem született. Az utolsó TV-re ki ter j ed ő elfogado·tt rendBze r az 5/1984. sz. Elnöki utasitásban lett megfogalmazva eléggé differencialt éB a szerkesztősé­ gek (most producerí írodák és íntendatúrák, alkotói irodák vannak!) műsoraihoz illeszkedő volt, de ez is a TV műsorterületének míndössze 60-65%-át szabályozta. Ez a rendBZel', és az utána következők is azon buktak meg, hogy nem kisérték figyelemmel a struktúra változását, valamint a norma teljesítését. A kidolgozott tervezet azonban utaló célt tartalmazott:

több

egyértelmű

előrelépesre

-

10 -

elismeri. hogy az MTV-ben területenként. ben eltérE) teljesítmények megfelelően,

-

vannak

- de nem teljes

kőrüen

és

időben

ezeket

és

wennyiség-

sajátosságuknak

- kezeli.

egyér·telműen

meghatározza az alapbérért k6teles tevékenység mértékét és az ezen felül teljesített munkáért kategóriánként meghatározza a fizethető mértéket,

viszont

nem terjed ki pL a

kiemelkedő

munka honorálására.

Kiinduló alapnak a tervezete.t az ASZ is elfogadta, valamint a miniszteri biztos is pozitivan minősitette. összességében egyérdekű és tevékenységli területre jól alkalmazható volt de. mint az egyeztetés során kiderült nem az egész TV-re. Ha el is lehetett volna fogadtatni. a gyakorlat során sok korrekciót és konfliktust indukált volna.A TVDSZ szerint is: csakis önálló területek szerinti speciális érdekű és működési "módszereket" szabad kidolgozni, s ezeket őssztelevíziós szemléletűvé "koordinálni" Az MTV Gazdasági Bizottsága arra megállapításra jutott,hogy az MTV fennmaradt jelenlegi méretei mellett a műsorkészítés és abbar1 közvetlenül részt vevő dolgozók - szakmai konvertálhatósága miatt - a létszámot és az anyagi ösztönzési rendszert nem lehet felsőszinten meghatározni. A racionalizálás csakls szervezetl egységként történhet; meg: - a szervezet és részegységeinek feladat meghatározása ame ly deter·minálj a a szükséges létszámot,

alapján~

- ezek alapján megfogalmazhatják a munJ.:aköri leírásokat (müsorkészítéshez közvetlenül nem kapcsolódó területeken) a teljesitménykövetelményeke·t ( a müsorkészí té Eben közvet lenül részt.vevők eset én),

a bérelemeket ügy kell kialakítani, növelését segitsék el6.

hogy

azok

a

teljesítmény

Az egységes anyagi-ösztönzési rendszer kidolgozásának határidejét - a közalkalmazotti törvény, az üj munkatörvénykönyve életbelépése

-

ll -

miatt - 1992.

december 31-ig hosszabbitották meg. A határidő való a felfüggesztések meg nem történte esetén sem lett volna tartható, ugyanis

vezetői

munkakörökből

- a működő érJekeltségi rendszerek felülvizsgálatát érdemben csak az év lezárásával lehetett volna értékelni; - a TV2 indendatúra az ez évben helyett egy újat dolgozott ki, azonban még nem történt meg;

alkalmazott módszer ennek véglegesitése

- az alelnök által a központi irodákra kidolgozott bérezési forma javaslata nem elfogadható, mivel az alapbér kifizet.éséhez semmiféle fel tétel nem tartozik; - az alelnöki hatáskörbe tartozó munkaköri leírások egységes rendszerének tarvezete nem készül t. e l, ezáltal az eddig beküldöttek (60-70%) érdemi felülvizsgálata sem történt meg; az intézménynek létszámpolitikai stratégiája nincs. Egyetlen pozitívum elkészült.

említhető,

hogy a kollektív

szerződés

tarvezete

I/F. A minden ezervezeti egységre kiterjedő létszámfelmérést és a létszámtöbbletek megállapítását az intézmény sajátosságai és méretei miatt indokolt lett volna magukkal a ezervezeti egységekkel elvégeztetni. Azt azonban már az ASZ előző vizsgálata megállapította, hogy a ezervezeti egységek ellenérdekeltsége miatt ez a megoldás nem hoz eredményt. Objektív felmérés csak megalapozott és érvényes normák alapján lenne lehetséges, ilyenek az MTV-nél régóta nincsenek, sem az alapfeladatokra sem azon túli feladatokra. !gy a ezervezeti egységek felmérése nem volt értékelhető. Készült egy felmérés a Központi Alkotói Irodákra is,de az ennek alapjául szolgáló adatok hiányosak, ellentmondásosak voltak (előző

- 12 -

évi tevékenységek szerepeitek benne, megkezdett munkák vagy a pénz hiányában félbemaradt munkák kimar·adtak stb). Gyakorlati eredményként a központilag intézkedések könyvelhetők el.

elrendelt

adminisztratív

- Már 1990. december 4-i hatállyal létszámzárlatot rendeltek el, s annak ellenére, hogy felvételekre sor került, mint azt Pénzügyminisztérium vizsgálóbiz·tosa megállapi t otta: "poz i t ív eredménnyel j árt, mivel az ür·es álláshelyek száma az elmúlt évek 120-140 fős állományával szemben 1991. november végére közel 400 főre emelkedett. Ennek bérvonzata 5-5,5 millió Ft/hóra (éves szinten 66 millió Ft) becsülhető. A létszám- és bérgazdálkodásban jelentkező feszültségek egyik megoldási mód.ja lenne az is, ha az üres álláshelyek felszámolásra kerülnének". - A miniszteri biztos javaslatának megfelelöen 1992. év februárban az üres álláshelyeket megszüntették, bérkeretét fő igazgatói tartalékba von tá};. (Nyi tóértéke: 13,5 millió Ft) Ennek terhére lehetett az évközben keletkező feszültségeket megoldani, illetve béralappal együtt járó státusz helyet csak főigazga­ ·tói engedéllyel lehetett létesíteni. A t.artalékkeret felhasználásáról a Bér- és Munkaügyi Fő­ osztály tételes, áttekinthető nyilvántartást vezet Az év végére a 15,5 millió Ft összegű keret kevesebb mint fele 6,8 millió Ft került ezen a címen felhasználásra. Minden ezervezeti egység felülbírálta az általa foglalkoztatott nyugdíjasok körét, s csak a szükséges mértékben került sor szerzödés hosszabbításra. A Gazdasági Bizottság az Alkotói Irodák közül szúrópróbaszerüen megvizsgált egyet, és rámutatott arra, hogy kb 40 fö az. akik jövedelmüket teljesen munka nélkül veszik fel. Hiután az Irodákban dolgozók foglalkoztatása nem folyamatos, de tevékenységükre az MTV-nek hosszabb távon is szüksége lesz, javasolták külső szer-vezeti formában való foglalkoztatásukat. Az Alkotói Irodák alapítványi működését a szakszervezet ellenezte, így azok nem al alm l tak át.

- 13 -

I/G. A :3zervezeti és

Szabályzat több változata készült el, de ,j ogértelmezési, tartalmi kérdésekben megnyilvánuló, el tér ö meg í télés miatt a kurmány egyiket sem hagyta jóvá. Ennek hián>'ában nem kerül t sor a vezetö állású dolgozók munkaköri feladatainak, l;:ötelezettségeinek és l~ompetenciájának rendezésére sem. Működési

I/H.

kivüli foglalkoztatás kérdéseit szabályozó 17/1991. MTV sz. utasítás még 1990. dec. 10-én kiadásra került. A másod-, ill. mellékfoglalkozásban végzett tevékenység bejelentése annak ellenőrizhetetlenségénél fogva- "becsületbeli ügy", csak szúrópróbaszerűen és nem teljes körűen ellenőrizhető.

A

főálláson

Az üzleti elszámolást eredményező kapcsolatok tilalmát ( 19~JO. évi LXXXVI. törvény 25. paragrafus C/) ellenőrizni lehetetlen. Ezzel a kérdéssel több ülésen foglalkoztak, az Ellenőrzési Osztály szúrópróbaszerüen ellen5rizte a t5rvény végrehajtását. Ennek eredményeképpen 3 Kft-vel való t.ovábbi szerződéskötését megtil tották, a meglévőket felbontották. II. A

működés

eredményességét célzó intézkedések

II/A A Pécsi és :3zegedi Körzeti Stúdió önálló költségvetési címként nem jött létre (lásd: Intézkedési terv I/A/1; 1/D pontjairól adott tájékoztatót), a média törvény sem került elfogadásra, igy a feladat nem volt aktuális. II/B. Az MTV Gyártási Igazgatóságából leányvállalatot kívánt létrehozni. MTV Enterpr-ise névvel. A Gyártási Leányvállalat az MTV többszöri kezdeményezése es a Pénzügyminisztérium 1991. V-. 28-i elvi egyetér-tése ellenére sem alakult meg.

- 14 -

A maradványérdeke l

MTV Gazdállwdó Szervezete kere·tében müködő Gyártási Igazgatóság (betöltött létszáma 1992. XII. 31-én 1.068 fő volt. a Gazdálkodó tségű

Szarvezet összlétszámának mintegy 32%-a)

leválasztása

és leányvállalattá történő átalakitása része lett volna az 1991. év elején megkezdett ezervezet korszerű­ sítésnek. Az átszervezés célkitűzése az volt, hogy a médiatörvény lehetőségein belül az MTV műl<ödési folyamataiban érvényesüljön a kereskedelmi-piaci kapcsolati rendszer. áttekínthetőbb és takarélwsabb gazdálkodásra kényszerítve az MTV fejezet intézményeit. Az MTV müsorgyártó és szolgáltató infrastruktúrájaként a Gyártási Igazgatóság fontos szerepet tölt be. A 3/1991. sz. Elnöki utasítás alapján (1991.

V. 24. l önálló gazdálkodó szervezet.]<ént műl<ödik az MTV Gazdálkodó Szervezete keretében. a számára lebontott müködési költségkereten belül.

A Gyártási Igazgatóság, mint

szolgáltató terület az MTV intendatúr·áinak. producer i i ro dá inak a diszpoz íci ó i alap,j án leülőnféle kapaci tásokat (fel vételi kapacitások. utómunkálati, szállítási lcapacitások. szeenikai eezközök) biztosít a müsorok. a produ]{ciók kivitelezéséhez. A kapacitásokat változatlanul

térítésmentesen biztosí t,i a a belső szervezeti egységeknek. mi vel enne\; költségfedezetét a számára lebontott működési költségkeretből kell megoldania. A lebontott költségfedezet és az igénybe vett kapacitások nincsenek összhangban. A jelenlegi tervezési és költségelszámolási és ezervezeti rendben a műsorok, produkciók előállítási költségei, ráfordításai nem követhetők nyomon. E területne]< az MTV műl<ödése óta fennálló köl tségmérési problémáj át az MTV vezetése ·'i leányvállalattá történő átalalütással kivánta megoldani. amelynek keretében kialakítható egy reális vállalási ár az igénybe vett szolgáltatásokra, kapacitásokra.

- 15 -

Az HTV vezetése 1992. év őszén - a PH-mel egyeztetetten - a leányvállalattá történő átalakítás ügyét a médiatörvény elfogadásáig elhalasztot ta. Az átalakulás olyan nem véglegesen tisztázott kérdéseket is fel vetet. t, mint az átengedet.t vagyon értéke, kapacitások összetétele, AFA kérdése, az új szervezet létrehozásának, információs rendszerének kiépítése és költségigényének pénzügyi biztosítása. II/C/1;2;3. A végrehajtott ezervezeti módosításokkal, feladatátcsoportosításokkal az HTV telj ee ezervezetét érintő rendszerezer-li át.ezervezée helyett csak az HTV Kereskedelmi Főigazgatóság profiltieztítása valóeult meg, de o.z eem teljes körűen, mivel a tervek között szerepelt a vállalkozáei formában eredményeeebben működtethető munkaszervezetek (pl_ reklámértékesítés, TELEVIDEO etb) leválasztáea az HTV-ről. Az ehhez ezükséges kormányzati engedély nélkül ez nem valósult meg_ A médiatörvény elfogadása utáni helyzetre kialakított koncepció, amely a csatornák gazdaeági önállóságát irányozt.a elő - az egymáshoz való viszonyukat tekintve már - 1991-re gyakorlatilag kialakult. Az 1991. január 3-i Elnöki ért.ekezleten a jegyzőkönyv tanúsága ezerint - amely a Belkereskedelmi Igazgatóság helyzetét és a csatornák J'özti megosztását vitatták és - megoldásként - több lehetőséget is felvetettek. Az, hogy ebből végül is az ellenőrzés időpontjában olyan állapot alakult ki, hogy az MTV vállalkozási tevékenységei heterogén ezervezeti keretek közt valósulnak meg - azt az i'JTV-n kivüli körülmények ie döntően befolyásolták. Az HTV a Kormány privatizációs stratégiajára alapozva, - amely az állami kötelezettségvállalás mérséklését tűzte célul - ezervezeti rendszer korszerűsítését irányozta elő. Az említett Elnöki érte-

- 16 -

kezlet.en a csatornák önálló kereskedelmi ezervezeteinek létrehozása mellett döntött olymódon, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság kizárólag az MTV2 csatorna, míg a kialakítandó új ezervezet az MTVl csatorna reklám és szponzorbevételeinek értékesítését szolgálja_ A koncepció szerint ezeket önálló ezervezeti keretek között működő vállalkozásokká kívánták alakítani, amelyhez a szükséges kormányzati hozzájárulás megszer·zése érdekében a jogszabályi előírásoknak megfelelőerr a Pénzügyminisztérium előzetes egyetértését kérték. Az MTVl Kereskedelmi ezervezetét külföldi részvétellel már 1991. évben ezerették volna megalakítani. A 4/1991. MT rendelete 1991~ december :31-ig szóló korlátozás hatálya miatt és a szükséges kormányzati hozzájárulás nélkül - ez csak 1992. január l-től realizálódott_ A döntés eredményeként az MTV l-es csatorna már 1991. II. félévétől az MTV 2-től elkülönült kereskedelmi ezervezettel biztosította a reklám és szponzor bevételeit. Az előbbiek hatására módosult a Kereskedelmi Főigazgatóság feladatköre, amely korábban az MTV egész kereskedelmi tevékenységét ellátta, a továbbiakban a Főigazgatóság új elnevezéssel az MTV2 kereskedelmi feladatait látta eL Ezzel egyidejűleg az Intézkedési Tervvel összhangban első lépésként a vállalkozás (az MTV egyszemélyes Kft-je) létrehozása előtt az ASZ vizsgálat észrevételeit is figyelembevéve a Főigazgatóság­ nál jelentős profiltisztítást kezdtek el 1991. évben és fokozatosan meg is valósították azt. Ennek eredményeként az MTV Kereskedelmi Főigazgatóság ezervezetében és tevékenységi struktúrájában jelentős változások következtek be. - Az Asz észrevételei alapján az MTV Gazdálkodó Szervezet és a Kereskedelmi Igazgatóság feladatainak felülvizsgálata megtörtént, a két szervezet közti gazdasági-pénzügyi és hatásköri viszonyok a korábbinál célszerűbben rendeződtek.

-

17 -

Ezek egy része az MTV fejezeten kivüli ( Magyar Rádió es az MTV fejezetek kdzti feladatmegosztás) más része az MTV fejezeten belüli tevékenységi kdr változásnak az eredménye.

A v:iltozások

főbb

lépései és

következménye

az

alábbiak

szarint

foglalható dssze:

- A közszolgálati

rádióadók dil'ekt reklám tevékenységét amelyet eddig az MTV Kereskedelmi Főigazgatóság látott el - a l'Jagyar Rádió gazdaságossági okokból ezervezetileg is magához csatolta 1991. II. félévétől.

A két fejezet kdzött ez dsszesen 125 millió Ft

elő­

ir·ányzat.módosi tás t eredményezett, az átadot t feladatok 25 fő személyi és dologi költségeinek fe dezetéül féléves szinten. Az HTV Gazdállwdó ezervezete és a Kereskedelmi Fői­ gazgatóság közti feladat átrendezésekkel kapcsolatos cimek közti előirányzat átcsoportosításokat az 1991. évi XVI. törvény 46 paragrafus (1) bek. megfelelően a Pénzügyminisztériumhoz jóváhagyását követően, 1992. évben rendezték. létszám előirányzatát emiatt 74 fővel csökkentve, 1992. évre 90 főben, béralapját 31,2 A végrehajtott millió Ft-ban határoz.ták meg_ feladatátrendezés a fejezetnél egyenlegében 65 fö létszámcsökkentést eredményezett. A

Főigazgatóság

Az elszámolást az MTV központi ezervezethez átcsoportositandó béralappal a Kereskedelmi Főigazgató­ ságon megalapozott létszám és feladat. felülvizsgálat előzte meg.

- A Kereskedelmi

Főigazgatóságtól az MTV Gazdálkodó Szarvezethez csatolt feladatok miatt - amely (az MTV export-import) tevékenységét bonyolító Külkereskedelmi Osztályt érintette - 9 fővel nőtt a Gazdálkodó Szervezet létszámel6irányzata.

- A megváltozott tevékenységi kör másrészt annak a kd-

vetkezménye, hogy pL a Tele P 'art Iroda

külső

mü-

- 18 -

feladatait átvette a két csatorna, megszűnt a Felkínálom Szerkesztőség, megszüntették a televíziós műsoroknak a Főigazgatóságon keresztül történő pénzügyi támogatását. sorszervezői

A tervezett átszervezésekhez, vállalkozási formák kialakításahoz szükséges vagyonértékelést külső szarvezet megbízása útján elvégezték. A végrehajtott profiltisztítás vagyonátadással nem járt. II/D. A Szarvezeti és Működési Szabályzat véglegesítését és egyes kulcspozíciók elrendezését az MTV Intézkedési terve a médiatörvény elfogadásától tette függővé. A történések a tervtől eltérően alakultak. A média törvényt megelőzően került kinevezésre a gazdasági főigazgató, a korábbi gazdasági igazgatói munkakörhöz Irépest megnövelt hatáskörrel (gazdaság, kereskedelem, műszak, gyártás, vagyonkezelés). Ugyancsak a törvény elfogadása előtt kelt az alelnök kinevezése, akinek jog- és hatáskörét a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem illesztették össze a már meglévő vezetői hatáskörökkel. Mindeddig csak kinevezése legitim, belső jog- és hatásköre, viszonya más vezetői funkcióhoz, jogszerint szabályozatlan. A legszélesebb ütközési pontok az elnök, az intendánsok és a gazdasági főigazgatói jog- és hatáskörével szemben voltak tapasztalhatók.

II/E. Az Intézkedési Tervben megjelölt felelős Közgazdasági önálló Osztály vezetője szóbeli tájékoztatása ezerint kidolgozás alatt áll egy ún. belső elszámolási ár- és "bankrendszer". De írásos anyaget, vagy tervezetet nem bocsátott az ellenőrzés rendelkezésére. Az elgondolás szintjén álló "teljesítés" igy nem értékelhető. Az MTV belső piacán Irialakítandó forintosítasi törekvésekkel összhangban, kezdeti lépésként a 13/1992. (VIII.lO.) sz. Gazdasági fő­ igazgatói utasítás - kisérleti jelleggel 1992. XII. 31-ig- a Híradó Főszerkesztőség és az egyéb műsorgyárt.ó szarvezetek egymásnak nyújtott szolgáltatásai kölcsönös elszámolásáról intézkedett. A kölcsönös elszámolás az egyes szarvezeti egységek éves gazdálkodási keretének átcsoportosítasát jelenti, piaci árakhoz igazodó térítési díjtételeken.

- 19 -

Az utasítás alapján, a Híradó Főszerkesztőségétől igénybe vett eszközökért, híranyagokért az Egyenleg-, a Külpolítíkaí Főszerkesztőség és a Sport önálló szerkesztőség kivételével - térítést "fizettek" a belső ezervezeti egységek, az az éves gazdálkodási keretükből átcsoportosítás történt a Híradó Főszerkesztő­ ségéhez, az utasítás szerínt alkalmazható díjtételekkel számolva. Az átcsoportosított keret a Híradó Főszerkesztőséghez 1992. évben 3,4 míllíó Ft volt. Az utasítás kölcsönös elszámolást és igénybevételt tételezett fel a Híradó Föszerkesztőség és az egyes szervezeti egységek között. Az utasítás alapján egyéb területen átcsoportosítás azonban nem volt. Az utasítást megelőzte azon intézkedés, hogy a korábbi központosított kapacitás- és eszközgazdálkodás 1991. évben megszűnt. Az egyes szervezeti egységek önállóságát erősítve, az MTV eszközállománya, a szervezeti egységek között részben szétosztásra került. A kapacitások elosztása és egyes ezervezeti egységek kizárólagos használati joga ezen eszközökre. kapacitásokra, esetenként kíhasználatlanságot okozott. Az átmeneti e.zabad kapacitások belső "értékesítée.ét" kezdeményezte a kíe.érleti jelleggel működő elszámoláe.i törekvée., amelynek további alkalmazáe.ára az 1992. máe.odik félév tapasztalatai alapján kívánt intézkedni a gazdasági főigazgató. Az MTV kapacitáe. felhae.ználáe.ának "forintosított" törekvéseível összhangban a Gyártási Igazgatóság 1992. évi júliusa óta a heti-napi gyár·tásí tervekhez igényelt kapacitások felhasználását produkciós, produceri iroda, íntendatúrai,szerltesztőségi és MTV összesen bontásban havonta eljuttatja a felhasználókhoz ún. forintosított "proform" számlaként. E "proform" számlákat nem kell h:ifizetní az MTV mai gazdálkodási rendje szerint, mivel ezen kapacitásokat, szolgáltatásokat "térítésmentesen" nyújtja a Gyártási Igazgatóság a belső szervezetí egységeknek. Az Igazgatóság éves gazdálkodási kerete elvileg tartalmazza a nyújtott szolgáltatások pénzügyi fedezetét.

~

20 -

A nyújtott kapacitások és szolgáltatások valós pénzügyi szükséglete és az éves tervezett gazdálkodási keret nincsenek összhangban, melyet jól szemléltet az éves módosí tot t gazdálkodási ]{eret től való tényleges teljesítés eltérése. Az 1991-es évben a tényleges pénzügyi teljesítés 458 millió forinttal, több mint kétszeresével; 1992. évben 233 millió forinttal ( 37~•- kal J haladta meg a Gyártási Igazgatáságra lebontott, módosított éves gazdálkodási keretet. Megjegyzendő, hogy az éves gazdálkodási keretek lebontása és tényleges teljesítési adatai eltérő tartalmúak, pl. 1991. évben a lebontott keret nem tartalmazta a bérek fedezetét, a tényleges adatok igen, így a terv és tényadatok elemzésére nem alkalmasak és nem nyújtanak információt a tervezett és igénybe vett szolgáltatások valós költségigényére sem. Az MTV Gyártási Igazgatósága által nyújtott kapacitások, szolgáltatások "forintosít ott." regisztrálása a "jövő tréningjeként" kívánta segíteni, informálni az érdekelteket. Az érintetteknél ezen információk hasznosítása nem volt tapasztalható. A számlák, terhelések, a Gyártási Igazgatóság által kiadott és elfogadott (1992. febr.) árjegyzék alapján kerülnek számlázásra. Az árjegyzéki díjtételek a mai magyar műsorkészítési kapacitások piaci árai körül mozognak, beleértve a szarvezeti egység érdekeinek es üzletpolitikájának motívumait. E díjtételeken külső megrendelésre szolgáltatásokat, szabad ]{apacitásokat értékesít a Gyártási Igazgatóság. A vállalkozási tevékenységnél befolyt árbavétel 1992. évben 63,8 millió Ft, 1991. évben 22,7 millió forint volt. Az 1992. évi bevétel 63% a szeenikai és szállítási szolgáltatásokból, 37%-a a szabad a kapacitások értékesítéséből, bérbeadásból származott. Az MTV vezetése több mint 10 éve felvetette a "'forintosítás" a belső, valós költségeket tükröző belső árrendszer kidolgozásának szükségességét. Ennek megoldására azonban ez ideig nem került sor.

~

21 -

Nehezíti az áttekintést és racionális müsorgyártást, hogy a korábbi évek lfözponti lfapaci tás-gazdállwdá.sát 1991. évben decentralizáltabb eszközgazdálkodás váltotta fel. Az MTV eszközállományának - stúdiók, felvételi és utómunká.lati eszl,özök - ezétosztásával egyes szarvezeti egységek bizonyos eszközökre kizárólagos használati jogot kaptak. Az eszközelosztást az egyes szarvezeti egységek önállóbb gazdállwdásának erős i tése moti vá l ta, azonban megalapozott kapacitás felmérés az elosztást nem előzte meg. Az esetleges szabad kapacitások hasznositásánaJr rendje~ a bels6 szervezeti egységek k5z5tti gazdálkodási szabályok nem alakultak ki. A gazdasági főigazgató ]{ezdeményezésére ( egyeztetve elnökkel "l az MTV Ellen6rzési Osztálya 1992. év októberében vizsgálta a Gyártási Igazgatóság által biztositott kapacitások fiktív forintosított elszámolását, csszefoglalóan megállapítva az alábbiakat:

A jó irányban megtett első lépések üdvözlése mellett. mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ez a gazdaségi kisérlet jelenleg csak a Gyártási Igazgatóság kapacitásait érinti. Mindenképpen szükséges a teljes televiziós miü::orgyártáEJ összes kapacitásainak egységes elven kialakitandó forintositása. A megfogalmazott gazdasági célok eléréséhez továbbá nélkülözhetetlen az összes kapacitást átfogó információs, statisztikai rendszer megteremtése, valamint egy egységes normarendszer kialakítása. Mindezek a hozzáösztönzés i kapcsolódó UJonnan kialakitandó anyagi rendszerrel együttesen lehetnek csak egy gazdaságossági szemléletű televíziózás alapjai. Az MTV Gyartási Igazgatósága altal "for-intosított" J.:apacitások, szolgáltatasok a teljes müsorgyartás kapacitásénak kisebb hanyadat képezik és az alkalmazott arak sem felelllek meg a kívánalmaknak, nem az MTV r·áfordítasait. valós költségeit tükrözik. Az egységes irányitési (kapacitások elosztási rendje tagolt) és információs rendszer hiányából adódi],, hogy a gyartasi folyamatok

- 22 -

gazdaságilag áttekinthetetlenek, továbbá megfelelBen nem szabályo-

zottak. A műsorgyártási tevékenységet átfogóan a 4/1980. o~­ Elnöki utasitás szabályozta, a ·gyártástervezés és diszponálás rendjét a 7/1986. sz. Elnölri utasitás. Az

utasitások avultak.

korszerűsitésre

nem

kerültek,

tehát

III. A médiatörvény elfogadása utáni intézkedések lehetséges tozatai

el-

vál-

A távlatosabb célkitfizés - a törvény tervezet ismeretében a gyártási önállóság továbbfejlesztése, gazdasági, gyártási, müszaki

társaságok, egyesületek stb. irányába történó továbbhaladás.

Az MTV Gazdálkodó Szarvezete az 1991. év elsó félévére jában átr·endeződött az ideiglenes és jóvá nem és Működési Szabályzatban foglaltak szerint.

A két csatorna átalakult és szervezetében.

hagyott

működésében

struktöráSzarvezeti

két

önálló

(Hiradó-KUlpolitikai.

Sport)

intendatfira - TVl; TV2 - jött létre. Egyes

szerkesztőségek

megszűntek

kivételével

a korábbi nagylétszámú

főszerkeszt.őségeJ~ ~

szer·kesztöse-

gek és megalakultak a produceri irodák (44 iroda) és központi alkotó irodák, továbbá új szarvezeti egységek alakul tal-: a régiek átszervez6désével.

Az átszervezés koncepciója

a két intendatfira sajátságos arculatának, jellegének. műsorstrukt.úrájának kialakit.ására es az önálló gazdálkodás, működés fel tételeinek kié pi t.ésére irányul t.

Az intendatúrákhoz rendelten működö saját kereskedelmi szarvezetek útján elérhet.ó többletbevételi lehetóségekkel - éves központi, gazdálkodási keretek kiegészit6 forrásaként - számolt az intézményi korszerüsités.

A produceri irodák létrehozása, versenyeztetésük, a tervezett pályázati rendszer a racionálisabb és költségtakarékosabb műsorgyártás jobb müsorellátási lehetőségével számol t.

-- 23

Az int8zm8nyi

kor-szerűsítési

~

folyamat tására lelassult, illetve befagyott.

külső

es

belső

A megfogalmazott célkitűzések ellentmondásosan, részleteiben nem kellően szabályozottan valósultak területeken visszarendeződés is tapasztalható.

tényezők

ha-

kiforratlanul, meg, bizonyos

mintegy 45~~-a pr-oducer-i irodák megszűnt.A kellően nem működőképes, vagy párhuzamos profilú irodák felszámolása nem járt létszámleépitéssel. Többségében az intendatúrák vették át a rnegszűnt irodák munkatár-sait (és feladatát), a várt és elképzelt felesleges létszám leépítések helyett. Pl.

A

A

létre,jött

produceri irodák versenyeztetése, a pályázati 1991-1892. években valójában nem működött.

rendszer

A két év alatt egy pályázati kiírás volt .Egy szórakoztató műsor nyerte el a pályázatot.

az

éjszakai

Az intendaturák ú_j rnűsorstruktúráinak kialakí tá:=,.aiwr - 1990. év őszén - vol t szélesebb és nyilvános pályá-zati lehetőség, melyet az MTV elnöke hirdetett meg 25 különböző műsorkategóriában. A nyertes pályázatok (több mint 40 műsor) a benyújtott műsorötletek, mű­ sor-sorozatok~ produkciók részletes 1:idolgozásár·a es ezt követő megvalósítására adott lehetőséget a pályázónak. A pályázatok elbírálásakor elsődlegesen a szakmai szempontok érvényesültek az adott műÍajkategórián belül, a müsor-gyár-tás költségeire közvet.lenül ldmutatható és mér-hető kedvező hatása az eddigi pályázati rendszernek nem volt.

- 24 -

A belső ellenőrzési osztály személyi és tárgyi feltételeinek vítása érdekében semmi sem történt.

ja-

Az osztály üres álláshelyei és bérker·ete az általános létszám- és bérkeret zárolással együtt megszüntetésre kerültek. Mindazon által az osztály az intézkedési terv végrehajtásában több esetben közreműködött, javaslataik nyomán több vezetői kezdeményezés is történt. - Az ú utcai ingatlannal kapcsolatos kérdéskör tisztázása: az ingatlan l millió Ft értékű törlése az ingatlan nyilvántartásból. Az ingatlan felújításának finanszírozása egyedi engedélyen alapult, a vagyontárgyak reális értéken való szerepe l t.etése érdekében javasolták, hogy a Pénzügyminisztériumtól állásfoglalást kérjenek. - A pénzügyi-bizonylati fegyelemre vonatkozó témakörben rámutattak arra, hogy "a bizonylati fegyelem hiányosságait már a PM Ellenőrzési Főoaztálya is feltárta. Az akkori intézkedési terv ís előírta a azámvitel és költségelszámolás korszerűsítését, a bizonylati szabályzat és album elkészítését. A többi előírt ponttal együtt ez sem valósult meg, így a problémák konzerválódtak. Azóta sem alkalmazzák a beérkezett számlák könyvszerint.i iktatását, a bizonylatok áramlásállak zártsága nem biztosított, a jelenlegi gépi feldolgozási mód nem alkalmas a vevő-szállító könyvelés elvégzésére, a főkönyvvel való egyezőség biztosításához. Megítélésünk szerint megfelelő felkészültségű előadók hiányában szinte megoldhatatlan a pénzügyi fegyelem biztosítása. A műszaki gyártási területeknek nincs érdekeltsége a bizonylatok szabályszer{\ kezelésében, a gazdasági vezetésnek nincs semmilyen eszköz a kezében, amellyel a hiányosságokat szankcionálhatná. - 10023/42-13. jelentés alapján a Pénzügyi Főosztályon használt számítógépes alrendszerek felülvizsgálatát, komplexitásának megteremtését rendelte el a vezetés. Az erre vonatkozó vezetői intézkedésekről az előb­ biekben már szóltunk.

- 25 -

- Jelent.és készül t az megállapításáról.

IKEA

bútorok

leltárhiányának

- Felmérték az utalványozási joggal rendelkezők körét, és egyben részt vettek az aláírási és utalványozási jog meghatározása tárgyában készítendő szabályzat kidolgozásában. - A szervezeti egységenkénti létszám felméréshez elkészítették az 1991. I-VIII. hónapjára vonatkozó béren kivüli jövedelem felméréseket. Tételesen név szerinti kimut.atást készí tettek a központi állományban lévő dolgozók 1991. évi munkateljesítményeiről.

- Vizsgálatot végeztek a Gyártási Igazgatóság tásainak forintosítot értékeinek tárgyában.

Budapest, 1993. május

kapaci-

~GYAR

4

BEV-eTELEK - KIADÁSOK ALAKULASA

TELEV1ZI0 FEJEZET

sz. me !'l .i~ Let

a V-27- 51/1992-93.sz.hoz ~:zer>

1990. év

Eredeti Módositott e Zö irány za t

Me g n e v e z é s

2

1 Működési

3

1992. év .. LMódositott Teljesités eZóirányzat

1991. év

l Nádositott

Eredeti Teljesités 4

előirányzat

s

6

Teljesitás ?

to:r> '"ban!

TeZ.je_sités %-a 91/90 92/91

Eredeti

9

8

ll

10

12

bevétel

3,431.250

3,431.250

3,301.173

5,000.100

4,723.100

4,619.660

4.316.700

5.316.700

6,085.701

139,9

131,7

52 Ár-és díjbevétel

1,116.701

1,137.649

2,486.442

1,339.400

2,436.417

3,074.397

1,199.440

4,629.120

5,128.779

123,6

166,8

Intézményi bevétel össz.:

4,547.951

4,568.899

5,787.615

6,339'.500

7,159.517

7,694.057

5,516.140

9,945.820

11,214.480

132,9

145,8

839.800

1,339.823

1,339.823

1,000.000

1,268.667

1,268.667

876.100

1,189.500

1,189.500

94,7

93,8

1,121. 729

135,9

153,9

58,0

85,7

583.645

583.645 [208, 7

101,3

767.352

767.352 (1867 '1

135,5

12,945.767

15,304.681 1139,1

134,0

51

44 Költségvetési támogatás

110.400

Tartalék 53.000

53.000

44,810

57 Kiszárolázott ÁFA

230.000

234.343

536.457

284.700

58 ÁFA visszatérítés

45.700

47.242

197.257

78.900

55 Kvetési szervek befiz.

l

268.309

728.789

267.360

264.050

80.814

114.317

85.000

85.000

73.731

476.099

l l

97.962

l

62 MŰkOdési célra átvett pénzesz~

450.483

82 Előző évi pénzm.igénybevétel

306.967

276.152

576.352

576.352

30.328

30.328

566.448

566.448

5,716.451

7,031.085

8,212.442

7,703.100

9,993.838

11,424.729

2,707.610

119,8

72,8

5,716.451

7,031.085

11,319.420

7,703.100

9,993.838

15,146.226

6,744.800 112,945.767

18,012.291

133,8

118,9

5,663.451

6,978.085

10,653.326

7,703.100

9,9<j3,838

13,964.131

6,744.600

17,090.538

131,1

122,4

3,446.030

134,5

87,4

84 Érd.és egyéb alap igénybev. Bevételek összesen:

3,106.973

Kiegy.fUggö,átfutó bev. eev~telek

fCösszege

Kiadások fÖOsszege Kiegy.fűggő,átfutó

kiad.

6,744.600

330.013

3, 721.497

2,932.536

12,945.767

l

3,943.651

69,3

5,663.451

6,978,085

7, 720.790

7,703.100

9,993.838

10,020.480

6,744.600

'12,945.767

13,644.508

129,8

136,2

5,122.451

6,197.204

6, 503.685

7,057.300 19,993.838

10,020.480

6,744.600

12,945.767

13,644.508

154,1

136,2

ll Készletbeszerzés

717.345

725.610

468.857

8E6.334

12 Béralap

881.017

1,108.701

1.082.053

1,053.100

917.948 1,366.916

13 Anyagjellegű kiadások

948.785

1,165.994

1,160.946

1,965".037

1,898.748

1,822. 710

21.000

21.000

20.990

157 ,O

1,2

1,033.853

1,071.235

888.200

1,481.262

1,790.378

151,2

167,1

Kiadasak összesen: IHüköctési iciadás

!Ebből:

l

14 Bérjellegű kiadások 15 Szalgáltatások 16 Költségvetési bef. 17 Nagyjavítás

Letétbe helyzett kv.tám. -----

Budapest, 1993. január 22.

0

992.900 1,349.000

997.710

797.273

106,7

159,4

1,697.663

1,573.399

116,6

124,7

507.973

830.265

708.517

1,118.839

1,108.018

1,544.5i2

1,424.402

2,048.312

2,653.613

2,443.011

6,392.203

6,437.128

171,8

242,6

437.436

636.728

592.475

512.470

1,239.655

1,528.007

941.489

1,155.159

1,645.254

257,9

107,7

64.000

170.0(10

169.995

234.500

78

399.499

447.000

61 Múk.cé1ra átadott pénzeszk.

500.112 1,261.550

781.457

21 Költségvetési elvanas 23 Intézmények tartaléka

l

200.000

451.210 376.831

l

234.50 ű

117.538

234.500

119.182

69,1

246.792

32.697

416.900

659.900

8,2

306.038

513.429

701.076

519.589

109.000

117.475

200.479

321.495

400.525

ll0.400

101,4 2018,2 39,0

137,9

77 ,l i

Az 1992.december 31-i tényadatak az 1993. január 9-én készült főkönyvi kivonat alapján kerültek Osszeállitásra, a számlák egyeztetése ezután történik.

~

I'ILlQYC!r Televizió

,5).·. sz. me ll éld et

GuzdJlkodó Szetvezct

r

a V-27- 5l/l992-93.sz.hoz OE V~ T E L E K

Al AKUL AS A Ezer rt-ban

Hunneve

l i .··

~ !99o. 11<ül t~éovc-1 össmc;cn

z ö s

O,!l7.717

S,075.6oo

ll,J%.917

33'J.Ooo 1,1o5.J2J

765.5ou

l,o34.167

-

3,057.633

- küzpooli tjmoga t J :J - fclújiljs, n:Jgyj<Jvitjs

l. S<JjJt

- clófilctr}si dij - ulu!Jtevékcnységgel - vállull
összefüggő

l l

r

l

07h.loo

<Ítvctt

adózott

4,446.7oo

9 ,261. 799

J,4Jl.25o

3,3ol.l73

S,ooo.loo

4,619.66o

4,316.7oo

6,o05.7ol

7. 583

422.372

89.ooo

761.742

l o9 .OOO

2,46o.443

18.942

2l.ooo

!.535

l

324.289

297.7 n

SJ

'

2.'106

Zl.ooo

690.466

1,433.106

i .!

l

63.125

44.3110

2 1 o73.539

3,o94.o54

2,7o7.6lo

J~(~nzrrrDr(lrJv.í'ly

276.152

576.352

583.645

cgydJ lJcvdcl

129.078

276.621

036.691

ll,J96.917

5,3Z2.flou 14,003.877

1993. jDnuár 26.

li

627.256

5.loo

93.464

l

l 926.484

2.60/

257.6o5

l - oJszc:; bevétel

tény

)7 .109

4oll. 760

!Jucl01pcst,

tény

234.5oo...J

46o.OJ9

fÜfEJÚ átfutó

TV 2

955.ooo1

5,7o5.744

l

l

ll-

TV l

5, 322. 8oo 14,083.077

S,llo.loo

-

- l;in.:lkbil ;JLvett pónzeszköz

-

tény

3,723.545

-

Pi.ip<Jl
Ig-tól crmlmérly

cr.elóir.

tény

J,4JO.OJJ

l

i

tóny

l
~cr.

összesen

t és

2311, 5oo

'

-

költségvc-

l

- Üj r:öp1ijc_;
-

TV l

tcv(·kcnysc~oel

összcfLimJó

-

i

! ÖGSZCGCn

234.5oo

ln~v~tcl

!992. XII. 31.

tüny

r:e.clüir. Össze~> l.Jcvdcl

!991.

kÖl t~lÓ!JV8t ös cr.clllir.

Les

1

l

79.ooo

i

3,US7.G33

B,!l7.717

5,075.Goo

l l

2,oGo.442

926.404

MTV Gazdálkodó Szervezet Kl40ÁSOK

r --..

l l

l -~9-o.

l

--.~u

._.)_

~'

.. u · , .•.•..

Ja

~

:

l éérjelle~ú;.;Cltség .

1

--:·,)1, .L.:._.,,

,'-'l./, .•'~'

l

ebbóL honorárium

Dologi kiadás

l

363.677

5Lo.9f.7

22ó.97o

537.-D411

2ao.ooo

415.6591

592.14o

ebból: vonalkOl ts ég

629.2o4

6oo.occl

1

l l 63-1)i ·•· ss··· )!_., B7".). 6 · l

-a·), .... )!.

~

9::i:":"•.34t:!

4-ll.J:)J)

325.573122l.2'l

47o.493

769.394~

ll

15.o32

7.o8o

222.683

H. 71o

6. 862

189. 3Jo

8~8.85cj. -

l

),l89.ll71

GOI.LO

l

l j

lj

!

i

~~~\

2.552

99. 27c l

l. 799

!

i i

• () ,,

l

}4-5 .

'

l

i1

.322.8::..:j la, 789.585;' 2,275.

l

f

l

2

P/

'

1

!

'

l

573.5l;.é:!

'+97.6%

/

1

7,c4J.93612,co7.267i

866.558

::1. 42'7 ·.

l

l

'

3,398.6o"l

,.

l

l

423.c88

%5.46o.1

l l l

1

l

5.o2.l2B 1

l,33u.ol81

l

,:>,

l

i

J

,_:,1

l

i'

3l5.4o5' l,c72.87ll

6. 8o9 i

_'

919.:,7"!._ 1 1

7971 l,~l3.5'99 14,624.2c3~ .

J./)

.!:.97~ 1,729.812~

l

l

TV l

l

l

:

1 1

1

:

_,_,._,,-~_,;

l

7.o26

l .....'?: l.,co .

Budapest, 1993. jcnu&r 26.

853.lo31

l 1

~

1

7o5.56o

55o.77lll

2/o.4ooJ

l 859.29311,669. 758!_: 9o4.6l9 ~ l

5,638.3361!,678.2c6

658.92o

j<::<:: _.~ • ..;-

~

l

1

l l 1 ::;16'1 ~c:.-,?-~-! •-r 5?-i ,,,~~-·o l l

j

371.724,

1

tér.y

l.

>ic

i

l

ó::.}.o891

1,327.o81

-

l,·+<-·~.

~,

l

!

l

l

l Csözss "iadás

c::~,

·,o~ i

374-.252,;257.::..!.3

'

4,896.oo6 11,136.126,529.293 2,6oB.üll

185. 328 1

"o51. 1'3 ". i

• .:.

.

69i.2o5

389.7%

l L'I

,

· 456.cco

153 .~oB

-~,

r-l-,·,·,·

l

.

l

TV 2

/

.

93c.o331:

1

l,9o •.

.

7o3 2Jc j

531.•5";1

35J.6co

l

l

il 56":..é;crJ i

'

l

127. aoo

FUggé, z-::futó

"::-~

l

1

582.397

~-~TV

tény

l vs tes_

l

li

1

sugárzásdij

/költ~ ég-

Tif 2

'';' ,,,oilli 1)):1 !_._.j.,.,-,.;.;. -···-· '-,~...!-"- -,- 00-

559.~75 •

2,434.ol6 2,655.375 3,892.743

ebbál:postai szclg.

55"1 ._,

,

436.:f.oc

l

l

l

l

~2.XI!.3l.

1992. x. )o.

l

f•; l

'

l

l

E! j3ru!Si.:

~

l

l técy ik ö! t~ ég- l tény ve ces l 1 ve tes q•? .,_ll...,·-·; 7r':'lll -'"ro" .

a V-27- 51/92-93.sz.

ALAKUL.-15-\

l9ql.

költs ég-

l c:.;,.~tar·

1 i'

l

6 .sz.melléklet

1 3.a59i

.1

l. BSej

7.329

6.8o9

! ! l

T

i

l 5-? 2,761 -,.-1 ->~r:; -• )_.o 23

'

MTV pénzügyi helyzetének alakulása 1991-1992. évben

1991. év 1991. XII. 31. ebből

Pénzmar~dvány

MNB Beruházás

569.427/e Ft. 438.228/e Ft. 99.4o6/e Ft.

Összes bevétel ebből támogatás saját bevétel

7ja. sz. melléklet a V-27-51 /1992-93. sz.hoz

Jóváhagyott költségvetés 5, 636. 2oo/e Ft. 1,189.5oo/e Ft. 4,446.7oo/e Ft.

1992. év. Jóváhagyott Tény kiadás Tény 14.624. 2o3/eF 5,636.2oo/eFt. 14,883.877/e Ft. 1,2o3.718/e Ft. 13,6Bo.l59/e Ft.

124.4o4/e Ft. 6o.l57/e Ft.

1991. XII. 31. kiegyenlitetlen szállitók 358.221/e Ft. 1991. XII. 31. vevő követelés 993.o74/e.Ft.

1992. XII. 31. MNB Beruházás

Ezt terheli VÁNYA fiJ'A

1992. XII. kiegyenlitetlen számlák l,lo8.9oo/e Ft. 1992. XII. vevő követelés. 465.1oo/e Ft.

Jelenleg kiegyenlitetlen 1991. évi vevő kb. 1991. év tiszta áthozott bevétele

Budapest, 1993. január lB.

246. ooo/e Ft. 198.615/e Ft.

95.ooo/e Ft.

199 2,. évi tiszta átvitt veszteség

519.396/e Ft.

533.439/e Ft.

~

Ferenczi Gábor főosztályvezető

Mesz~olyné osztályvezető

h.

:.~.-1.:. ::.: __ ;·:.;_:_:; . ..:. .:; . . .

·-··-·--····- ........ ...:..~.:..~-....:---~--·-·---';....-:'.' ·.:..-.:~~-~~-

- .......... .

... .:. . ..~--~·-· .......::..~--.:.. . _. ___ :._........:.._____ ~.:..~-·--~-·:-~.:.....:..-~ :...:...:..~..:-. ___ c.__:...:..-.::::.:.~:...:.::.::.:L~:....:~~f:.::..-'ii5.':·'.· -~:~+:

MTV pénzügyi helyzetének alakulása

Jóváhagyatt költségvetés 5. 636. 200leFT 1.189. 500/eFT 4.446.700ieFT

Tény 14.883.877leFT l. 203. 718leFT 13.680.159leFT

Pénzmaradvány MN8 Beruházás

569.427/eFT. 438.228/eFT 99 .406/eFT

Összes bevétel ebből támogatás saját bevétel

Kiegyenlítetlen szállitók vevő követelés

358.221/eFT 993.074/eFT

1992. XII,31,MNB Beruházás

VÁNYA

246.000/eFT

1992. XII.kiegyenlitetlen számlák 1.108. 900leFT

ÁFA

198.615/eFT

1992. XII. vevó követelés egyeztetés alatt váltó

465.100ieFT 87.000ieFT

1992.éví várható veszteség

372.239leFT

1991. XII. 31. ebből

1991. XII. 31. 1991. XII. 31.

Jelenleg kiegyenlitetlen 199l.évi vevő kb. 1992.évre áthozatt felhasználható pénzeszköz beruházás saját forrás és dologi kiadásra

7/b. sz. melléklet V-27- 51/1992-93. sz. hoz

1992.év

1991. év

Ezt terheli

a

1991 - 1992. évben

95.000/eFT

Jóváhagyott kiadás 5.636.200/eFT

Tény 14.624.203/eFT

124.404leFT 60.157leFT l egyeztetés alatt l

1991.évről

632. 872/eFT

Fenti adatok 1993.január 9.-én elkészült pénzforgalmi kivonat l I.kiirás l adatai alapján készültek. A mérleg elkészitéséhez az egyeztetések folyamatban vannak.

Budapest, 1993.január 18.

~

Fe n z" Gábor fóosztá yvezetó

'

·. ·... ,._,; ~-:.~ ,, -~·f.";·~--, -'··:.. -.,

Heszn~~'Wr~1~né osztályvezető

h.

CMTV)

a.

sz. melléklet a V-27-5J/l992-93.sz.hoz

MAGY AR TELEVÍZIÓ GAZDASÁGI FÖIGAZGATÓ

Budapest, 199:3. felnuár l. Ikt.sz. Hl/105/93.

Dr. Szilvásy György helyettes államtitkár úrnak

Miniszterelnöki Hivatal

\

Tisztelt Szilvásy Úri

Mellékcltcn átadom Ön;lck a ch. Kajcli Józsd állan1tltkár úrnak cünzett anyagat avval a kéréssel, hogy azt támogatólag szívcskcclj6k részérc előterjeszten i. Kérem, az anyt-1ggc_11 l-: ~-1. pes o] a Lb;ln b{trrnil .'/C~; kiegészítést tart szüksége:~nck: sz1veskedjék ncl:..cn1 jelezni.

Üdvözli

O/a. sz. me11ék1et a V-27- 51/1992-93. sz.hoz

8

MAGYAR TELEV!ZIO ALELNÖKE

hudapest, 1993. febru6r 1. Ikt.sz.: J' j

i//

dr. Kajdi József közigazgatási államtitk;ir úrnak

Miniszterelnöki Hivatal

Tiszi:clt Á.llamtitkár lJr!

A Magyar Televízió müködöképességénck fcnntarUsa, a mar;yarországi és a ba túrokon Lúli nézők milli<íinak érdekében an;< kérjük, hogy a l\1agyar Tcle\'ÍZi(J 1993. évi clllan1i UÍ.J nogatását- <1 rnár á tu tal t összegek figyel cm hevötelével - .Q.gv ös_c;zcL'-bsll u talják le a történések természetes nwnctéb,,n clképzclhetií lcgriividebb halúridön bel ül. Az ide vonatkozó jogsz;rb;ílyok a költségvetési i;ínwgalás havonkénti kiuLrLidt írják elő, CIJL<'.k elicnére a Magyar Televízió tiírsaclalmi tekintólyének és a mü:~o;· Jó]y<-1Inatosság;Snak lr:r·i:Cirz(.se végett 1négis arra kf~nyszcrülünk/ bl_lg_'/ lov:~tc~lcscn az egy össz:.-:.~hcn való áluLaL'i.st kérjlik. KC:résünkct a·i. ~\L"ihbi,-~k k~crnelésével indnkol_juk: Orsz<:1gosan kö~·-~~-;n1crc okok 1.niatt az lVtTV c~ak <-.17. év vég(~n jutoLt - ugyane: :11--._ c_;~y i·).s.szcgbcn és uUiL~_:_~- - az 1992. l~\'i L:_í_n1ogat.áshoz.

1\z 1.sz. n1ellé3~1cL Ltnu:-;~1g·a szerint az ;\lTV <:lZ 1D:J:2-c~_; gazclctsági évet Ftlutegy b:J;j nlillió Ft-os "töhhlr:Lt.el" indította) ós 372 millió Ft ,-cs:dcsóggel zárta. Ji:zen belül az l:J~J2. deceinber 31.-ei J.~ie.~:ycnlítctlcn szcúnlák Ö.'-;.~z(:.~c 1ncghalaclja az l. l milliárcl Ft-ut 12 sz. melléklet). (Ez <1 hnlllLatús az l~J~J:Z. {;vi illarni tcünogaLís {(-_:llL-tszncllását 1nár JJg·y(_:lcrnbe vette). ;\. z l.l milliárclos lart<1z<Ís késedelmes kilizct<Ssc LCJ\<Íbbi k·:.matr.erhet jelent. a Magyar Televízión;rk. A tartozások szinte egymás után teremi ik a tarthatatlan helyzeteket. Példúnak okúért a xnüsork(~st_ítók sürgetése ellenére nem tudjuk ;ítvcnni a F'JAT cégUíl mcr;rcndclt és már leszállított autóbuszoL
- 2 -

ellenében adja ki az általa fuvarozott - sugárzásra szúnt filmeket. Valószínüleg nem tudjuk kifizetni a:r, Euróvíziónak azt a 280.000,- svújci fnmkot, amelyet tavalyi műsorokért jogosan igényel, és hosszasan sorolhatnánk a hasonló eseteke t. Szerelnénk visszaállítani és azután megtartani a Magyar Televízió jóhírnevét. Ehhez a legfontosabb lépések egyike, sőt. a legelső a külső és belső pénzügyi feszültségek feloldása. A magunk részéről megtesszük azokat az átfogó szervezési intézkedésekct, amelyek biztosítják a lVIagyar Televízió pénzügyi likviditá~;ának feltételeit. ln!.ézkecléscink során figyel e.mbe vesszük mind a számvevószéki, mind a pénzüg-yn1inisztériun1i vizsgálatok ajánlcisait. Természetes/ hogy ezen intézkedések baUisa nen1 jelc:ntkczik rnajd c~gyik napról a másikra. Hcivirl t<ívon a legererlmé.nycsebb mcgold<íc; a hiányrnielőbbi rendezése, s ez csak u LímogaL<Ís egyösszegli lctltalásúvallehetségc~_;_

I\:érJük tnv<íblx\, hogy a tavalyi egymilliárd Ft-ból az iÍJlami Szám,·cviJ;;zék vizsgálatRnak végéig visszatartnit 110,'1 millió FL z<Írolásút oldiúk fel, hiszen ez a vizsgálatjelentősuJ clhúzódik ;tlJ]wz a hatdridóhö1. képest) an1c1_yr_:t az örszüggyúlésj h ri! úro za t jelzcrt. i\ 110,'> rnillió FL-ot a ]'vfagv;;r Televízió f;,jlcszv>,,; célnkra l;ívitnj:J fordítani Tavaly ugyam;; a bcruházásra rcndelkczésn; ;511,·, előir
!\llarntitk;-5.r

úr

c_~2ycLérLésébcn,

tún1og;tL;:1 :·_;j L.

Tisztelellei iiclvözii

-~

~

\ lr

/

z// //'_. . _// .

(/1 _.c, C-'( dr. Nahlik (;;\bor

&:·_

:-:-{ !!J ·> .:'/

czt~rt

:\(:~rjúk

szí .'\:c::~

g .. 8'ZoillP.J lPKJ.PW

~A~M"'a~a~'~'"~"~T"c'"l.e".v"'"':7c_.1:"ó-~J'"'""::í"''--'''.c""':_b'":eC'''c:''"f-t".e"l"'e"i"n'"''I"C'-''-'!r,,_,.l<."-i~a~da«'·"''Ja".'cc:n"_ncck'-"v'"d'-''c:'""'t"',a'-'"""l"'a"'k"'&'l"'.au_'""",.y 27 51 /9 3-9 3 oS Z o hO a pénziig ui

cgyem;úly megtcremtését

(i:;

mc:rr'iJ'zd:::Pt cd :o: ú tcPvck (pPO(JPWn) czel'int Millió forintban!

N

e g n e v e z é s

I. -II. hónap

terv Ataptevéken_lwég bevétele?:

976~

III.hónap

tény·']; 2

460~

1

terv

terv

488,1

1. 46<.1 ~J

Saját foll;ó bevételek

900~

489~

2

8

l

Osszesen

terv

terv

1.464,3

1. 464~ 3

1.463~9

5.856,8

5, 3

5, 3

5, 3

OOrható 6.804,2

o

1, 7

3, 4

III.

terv

terv

1.613,5 ?93~

Vállalkozások ár>bevételei

l

negyedév

várható

Egyéb bevéte lek

1

JI.

I. negyedév

IV.

1.469,1

2.416,5

1.469,6

1.469,6

1.469,2

56 P, 8

669,8

43.9,8

43[!,8

440,1

21~

o

5.8?'?,8

40,0 9.852~9

;: Felhnlmo;uísi és tfíke._ielle,qű bevételek ?i

1

Fe liigye le ti szervtó7 l
4?..3,2

42.3,2

1.889,5

Allwnháztartcison kivülr>ől s2ármazó pénzesr:közök

20, o

Költségvetési kiegészitések és Visszatéri-tések F:,qyéb els2ómolások

s Visszatérülések és egyéb .-folyó átutalások ,.. r:gyéb bevéte lek MNB («VJ:>i) évi p5n-7ranxluil1!J) BB

124, 4

124. 4 94,4

94~4

.·"~~~~~~~~~~,~~~~~~~~~~"c~~~~~~~~ po~~~~~

BEVl!:TELEK OSSZESEN:

1.402,8

~~~~

~---~~ ~~~~

1.542~2

Bér>

291~

2

29? .3

147 ~ 1

Társadalombiz t . .já :ru lék

166,0

11? ~8

83, o

Dologi kiadások

?72,8

966~

j

2

386,4

~~

~~~~~-~~~~~~" ~~~~~~~~"

1.909,2

1.909~2

1.909,?

441~3

444,4

411,3

441, J

441, 7

1. ?65, 6

1.?65,6

249,0

396,2

249,0

249, o

253,6

1.000~6

1.059~8

.1.15!1~2

1.950,5

1.159~2

1.159,2

1.159,0

4.636,6

8.

791~3

Ebből:

- Adó és e{f!Je'b be.fiz. köt.

- Sugárzcici dij

232, o

25, o

116, o

348~

o

348~0

- Bé'rjeUegíí kiadások

108, o

125,9

54, o

162~

o

220~

Műl<ödé:Ji

kiadások

1.233,8

Felújitás

39~

Intézményi beruházás ·1

25?, J

.90,1

1.381~2

o

o

762,0 348, o

348~0

349~

3

1.393,3

162,0

162~0

157 ~ 1

643,1

616,9

1.850,?

2.?91,1

1.850~?

1.850,?

1.850,7

19,5

58,5

58,5

58,5

58,5

59,0

130,0

130,0

130~0

1.393,3 643,1

234,5

234,5

130,0

130, o

Köte lezeitségek 1992. étmJ7 Ebből

- Áruszállitás, szolgáltatxí.s

1.103,4

- Adótartozás Nyugdij,ióruZék - Egér,zr,égbiztosítáni járuleK

~--4----+--~----+---~---4----+---~---4--~ .5, 5

5

Kötelezettségek kmrrtai

"~-"~~~~~~~~~~~~~~~~~~

KIADÁSOK 0SSZESEN:

~~~F~~~~~~r~~~~~ ~--

1.402,8

-~~~~======================--========

x1993. II.15-i tillapot s2erint.

1.381,2

========

636,4

~~po~~~~

2.039,2

4.094~0

~~~~~ ~~~~~~ ~~~~~~ ~~

1.909,2

1.909,2

1.909,7

---~ F"'-~=~

?.?63,3

11.981,2

~=======-========~========-~=~====-======== k===~==~================

Alaptev.bev.: esak az I. hónapot tartalmazza, II.20-a után folHik be a februávi eZő_f1:zetői di,j. 6.pont: MNB nyitó egyenlege~ beruházás sa,iát forrás nyitó egyenlege.K1:adások összesen: I. negyedév azzal a feltételezésnel, hogy az 1993. évi támogatás hátralévő rénzét Kamatterhek: kifizetésig kiszámithatatlanok. megkap_iuk.

Budc.p•st, 1993. február 16.

'

'

10. sz. melléklet a V-27- 51/1992/1993.sz.hoz

.

.;,: . .,..•~

.

<:J) 04~~

:. PI:!\IZÜGYMINISZTÉRIUM 1051. BUDAPEST, JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4 Postacím: 1369 Budapest, Postafiók 481 · · Telefon: 118·2066 · TeÍefax: 1182-570 Telex: 20-2763

''

Szi1árd Tibor úr mb. gazdasági főigazgató Magyar Televízió Budapest

TiszteLt Szi1árd Tibor Úr

Az Országgyűlés által 1992. december 30-án ·hozott ·törvény és határozat értelmében a Magyar Televizió 1992. évi 1000 millió forint

összegű

zárolt

költség\'etési

889,6 millió forintot - azonnali

tám<Jlgatásából

továbbutalás

rendelkezésére bocsátottam. Az MTY-nek

céljábÓl az

ebből

összegből

az alábbi kötelezettségeit kell teljesítenie: - az állami beiizetési kötelezettsések (általános

forgalmi

adó, személyi jövedelemadó, vállalkozási nyereségadó kamat, munkavállalói járulék) rendezéséré 245 millió Adó- és Pénzügyi

Ellenőrzési

Hivatal,

továbbá

biztosítási járulék tartozás kifizetésére rintot a Társadalombiztosítási

forintot

1·30

Főigazgatóság

az

társadalommillió

fo-

részére;

- az Antenna Hungária Músorszóró és Rádióhírközlési RT

ré-

szére 200 millió forintot; - az ÁlÍami Sz<ímvevőszék l<arábbi vizsg
és

helytelen

adóalap

1n-

csökkcnté::-;b()l

származó kötelczct·.t.ségcl rendezésére, valuntint pén:ómu-advány bef izetési kiitelez<::ttsége telj esitésére

.-··

.. ·-

~~~á~.;:ww..:w:i.:&ciniii.ÖJ,ji~it::M~f!'.i:ÜA·,_..._üi&;:i:wJ€\;;si&'II&IÁJiM:iii;;&;a;;illa;it:Ja:MWi:wu:itiiiit&;;@;;;f~mmnt\kt'&>l•dt::nwrt-J:tt~Att··::t.~::z~:é~.i~~r

•.. ·····

·-.:,

- 2 -

=

172,6 millió forintot a 232-90100-0669

Magyar

Televízió

bevételi számlára, =

Ellenőrzési

71, G millió for intot az Adó- és Pénzügyi

Hi va-

tal részére, =

70,4 millió forintot a

232·90120~0027 Előző

évi

köl·tség-

vetési maradványok számlára kell átütain i.· ·Tájékoztatom továbbá, hogy a fennmaradó 110,4 millió

Ft-ot

letéti számlára helyeztük, amelynek felhasználásáról az Állami

Számvevőszék

utóvizsgálatát

követően

a Kormány dönt.

Kérem a levelemben foglaltak szíves tudomásul

vételét,

átutalások teljesítésének visszaigazolását.

\. Budapest, 19 9 2. december 31.

•,'"•

'A

.. ·. ;

... .·...,...

.• •... ;"·\.~·:..

.· ......

:

•

'~

.

az

MTV Bdr- ds Nunkatigyi

Főosztálya

11. sz. melléklet a V-27- 51/1992-93.sz.hoz

K I MU T A T Á S a Magyar Televízió 1980-1992. évi átlagldtszámáról

I d 6 s z a k

1980 1981 1982 l 983 1984 1985 1986 1987 1988 1989

l a g l é t

s z á m

3.407 3.468 3.515 3.540 3.539 3.521 3.622 3.687 3.624 .3.623 3.733 3.609 3.502

lQQO l 991

1992

Megjegyzés:

Á t

l.) A táblázat a Kereskedelmi Igazgatóság adatait is tartalmazza 2.) A részfoglalkozásdaknál redukált ldtszámot vettlink figyelembe

Budapest, 1993.

január 18. -;1

_j_\~ 2- ------·

Dr. Hidvégi László főosztályvezető "

12.

3Z. melléklet a V-27-51 /1992-93.sz.hoz

MTV létszámának alakulása állománycsoportonként

1988. vezetők

szak.:::i.lk.

'

~

fiziJ..;:aia.k t"1TV együt"c

3 342

1 f5re ,jt~tö beosztott

Buda.peGt,

15D 1 767

157 736

6:2 _,1 377

ügyv:.t

1DD3. \i anuár

1990_

1989.

~~

l

1

u ..L

l . 565 0

·~

r;::;,o=.-.•-:r ,_, ....),::..

]_

162 t'314 64 63:

3 671

(fő)

1991.

1992.

'J(' '7

1139

"-'')'

l . 705

;:)

1

l3~J'7

62

~3F)

1 . 5 413

1 5 C9

5=:2

:3 460

Pénzügyi Tanácsadó és Kereskedelmi Kh.

Állami Számvevőszék Éva Katalin úrasszony főtanácsos részére

Szíves megkeresésére az alábbiakat tudjuk válaszolni. Az MTV Elnöke és Gazdasági Főigazgatója megbízott azzal, hogy tegyünk javaslatot a bérezési rend kialakítására. Ennek érdekében megkértük a Gazdasági Főigazgatót, hogy a Belső Ellenőrzési ·Osztállyal gyűjtesse Ici; hogy 1991. I-VIII. hónapjában minden egyes szervezeti .. egységtól ki milyen jogcímen vett fel bér vagy bérjellegű összeget. A kimutatás!, mellékelve hozzáakifizetési bizonylatok másolatát belekintésre megkaptuk. Ezután le kellett adni a Gazdasági Főigazgatóságnak. Ebb61 egyértelműen a következőket lehetett megállapítani: 1., Egy költségvetési intézménynél olyan művészeti és egyéb tevékenységeket díjaznak, amire aszokásos kifizetésijogcímekkel (prémium, jutalom, túlóra) nem lehet elszámolni.(honor, átdolgozás stb.) 2., Nem lehet me gallapúani az egyéb jogcímeken kifiL.el.otc összeg jogossá;,::c vagy jogtalanságát, mivel a, nincs meghatározva egyetlen munkaszerződésben sem (itt most kizárólag az alkotói vagy szerkesztői tevékenységre gondolunk), hogy az alapfizetésért mit kell eivégeni (példaként szeretnék utalni a Rádióra, ahol a munkaszerződésekben benne van, hogy az alapfizetésért pl. havi hány és milyen hosszúságú műsort kell felelős szerkeszteni, vagy szerkeszteni vagy ténylegesen megcsinálni) b, nincsenek megállapítva azon normák, amelyek alapján a többletmunkát számszerűsítve értékelni lehetne. A fenti problémák tulajdonképpen négy egységnél jelentkeztek állandó jelleggel. a, a Központi Alkotó Irodáknál b, TVl Imendaturán alkotói tevékenységet végzőknél c, TV2 Imendaturán alkotói tevékenységet végzőknél d, Produceri Irodáknál Az alapbérért illetve a többletmunkáért való kifizetések normarendszerének kidolgozására felkértük a Központi Szerkesztői és a Központi Gyártásvezetői irodát az együttműködésre. 3 hónapon át tartó renszeres konzultációk után sikerült egy többségben elfogadott műsortípus besorolást elfogadtatni, amely természetesen így sem lehetett teljes és nagy szabadságot adott volna a táblázat alkalmazójának, de még így is valamiféle előrehaladást jelentett.

1073 Budapest, Erzsébet krt. 30. Telefon/Fax: 122·6962

A Központi Szerkesztő és a Központi Gyártásvezetői irodák által megadott normaszámokat viszont nem tudtuk elfogadni- nem szakmai alapon- hanem azért, mert ha a TV músorainak teljes alkotógárdájánál figyelembe vesszük ezen normákat, akkor olyan számok jöttek ki, hogy a jelen alkotói létszám két, esetenként háromszorosára lenne szükség. Összefoglalva: javaslatunk az volt, hogy a Gazdasági Főigazgató egyeztesse ezen normákat a TVl és TV2-vel, valamint az Alkotói Irodákkal és próbáljanak szakmai kérdésekben, a normaidő csökkentésében egyezségre jutni, ebben mi nem vagyunk kompetensek. Ezen egyeztetések már rajtunk kívül zajlottak, így végső kimeneteiükről nincs pontos tudomásunk, csak következtetünk arra, hogy a rendkívül eltérő érdekeket- bár a vezetés megpróbálta hosszú időn keresztül az érdekegyeztetést - nem sikerült közös · nevezőre hozni. Miközben a Központi Alkotói Irodákkal folytak a megbeszélések, a TV2leadott egy, a saját gyártásában kés zu lő músorokra vonatkozó normatervet (amit az alapfizetésért kell el vé geni.) Ezt a normatervet teljes mértékben támogattuk, de meg kell jegyeznünk, hogy ez azért volt egyszerűbben megfogalmazható, mert nevesítve voltak amúsorok. A Központi Irodáknál pedig nem nevesített műsorokat, hanem különböző jellegű, név szennt előre nem ismert m űsorokat kellett norm ázni. Felmerül t a kérdés, hogyan lehetne a költségvetési intézmény elszámolási rendjétől oly idegen tevékenységet szervezetileg elkülöníteni. Az alapítványi formát ajánlottuk többek között- és erre el is készültek ügyvédi közremúködéssel a javaslatok. A Gazdasági Főigaz<>:ató tudomásunk szerint több helyen is eljárt ez ügyben (Munkaügyi központ stb.) d~ valószínilleg ~zért ~ern vezetett az egész munka eredményre, mert a TV -s Alkotás dolgozóknak megszünt volna a TV -s munkaviszonyuk, ez egyeseknél 5.20 év is volt, megszünt vólna a TV szociá.lis intézményeinek használati joga >tb. és saját érdekükben megpróbálták ezeket megvédeni. Valószínűsítem, mivel nem tudott senki kitalálni semmi olyan szervezeti formát, amely a felmerült problémákat csökkenti ezértbár a TV vezetése megpróbálta- mégsem sikerült eddig megoldani. Hatalmi szóval pedig nem akartak több száz embert elbocsáitani. Végezetül meg szeretn6nk jegyez~>i, ho~ az MTV Elnöke tudomásunk szerint a kormány kérésére felfüggesztette a szervezeti átalakítást, így a régi struktúra és a végül meg nem valósított új struktúra közötti állapotban az Alkotó Irodák ill. az alkotói jogcímen kifizetett pénzeknek normatív alapot teremteni nem lehetett.

Budapest, 1993.január 15.

~l/~G . 6a4.mby Elldre ~ úgyvetető

Tisztelettel:

,~.

sz. melléklet a V../.27-::1 51 /1992-93.sz .hoz ,'

_,

. J ''

~~

PÉNZ OGY M IN ISZTER

JA7o2/9!.7/ Hankiss Elemér úrnak a Magyar Televízió elnöke _3udapest

Tisztelt Hankiss Úr!

Az

elmúlt félévben a Magyar Televízió átalakítására tett kisérle-

teiket

folyamatosan figyelemmel

_f!l<_"sszernerlóen

kisértem. Ezuton is

szeretném támogatni a Hagyar

r1ak racionális

megerősítem,

TelevíziQ.__g_azdálkodásá~

átalak~t_ás§.!_ 1

Az l 992. évi költségvetés tervezése sor Í i' lehe táséget biztosítunk valamennyi központi költségvetési sze r v ~; zámára, hogy a vállalkozási formában végezhető tevél~enység8król, azzal kapcsolatos elképze léseire javaslatot tegyen. QoöJ~:,:e'it: az :ítfogó javaslatot ezideig ' -.. . . •'

·~

nem juttatták el hozzánk. Javasl~

hogy

kaszervezetük

egyidőben

valamennyi ésszerüen leválasztható mljn-

...

összeállítására és a költségvetési támogatás _L<_i_yjÍl,_-

--~-·---~--·

tásával össz!Ofüggó társaságok alapítására tegyenek átfogó javasla_totJ_ amely

alapján értékelni tudjuk majd a Nemzeti Mozgókép Ala-

pítvánnyal és az Önök négy munkatársával létesitehdó korlátolt felelósségú társaság alapítására tett egyedi javaslatukat is. Kérem tájékoztatásarn szives tudomásulvételét. Budapest, 1991. július "n~~

-----·· \

'·

~,n···,r]

a

' ' MAGYAR TElEVIZIO

V-27-5l/l992-93.s~.hoz

ELHÖKE

Ikt.sz.: 1-1764/91. Hiv.sz.: 24.703/1991. Kupa Mihály úrnak m.iniszter PÉNZÜGYMINISZTf:RIUM

Tisztelt Miniszter Úr!

Hivatkozva fenti számú megkeresésére, Televízió

átalakításával,

korszerűsítésével

a Magyar

gazdálkodásának

kapcsolatban

az

alábbiakról

tájékoztatom: l)

Az Állami

Számvev5szék vizsgálatainak meg-

állapításai a

alapján is szükségesnek tartom Televízió

Magyar

megalapozoltságát

racionális

helyezni.

gazdálkodásának

A

"két

független

el5térbe

közszolgálati

televíziós csatorna" elvi koncepcióját alátámasztó gyakorlati teend5k meghatározására hoztuk létre ·a_ gazt~sagi\ igazgató mellett dolgozó "Gazdasá i Biz.ottsi'igot", .. t -k''l l . • J sza k em b eame l y egyut mu ·oc ve a te VlZJ.G·s rekkel ig

készíti

konkrét

működésére,

el

1990.

javaslati'it

szeptember

az

Wl'V

30-

jöv5beni

szervezeti feli'illi'isára, gazdál-

kodási rendszerére vonatkozóan. 2)

Elképzeléseink elemeiből

már

konkrét

következeikre

formát

öltött fel

hfvom

Miniszter úr figyelmét:

2

2

Szervezeti változások működne

Az MTV intézményi keretein belül két, dási 11

műsorpoli

egymástól és

kereskedelmi

a

tikában,

ga zdálko-

ügyekben

független

Csatörna".

vállalkozási

tevékenység

Kereskedelmi

alapokra helyezése Az

MTV

és

ügyei t

a

eddig

Ig<'l2gatós5g Magyar

Magyar

Ön

félévétől.

rendszer keretei

a

között

önálló

működtet

1991.

RTV

kívánjuk

csatorna

i

külföldi

együttműködnl"

székhctÍÍ~el méd J a Az

Ennek

vtírhatóan

vegyesvállalati budapesti

kívánunk

alapítani

pilrizsi

nemzetközi

nagymértékben beka pcsolódá sa

azáltal, hogy

leendő

székhelyű

vállalattal.

tárgyalások

alapján

megnövekszik

MTV kereskedelmi bevétele a reklámpiac

kíviln

érdekében

NETWOR~ nevű,

ed -i.g~lé5készitő

komplex

partnerrel

társaságat

értékc;y'ÍtÖ

amely

szarvezetet alapít,

működtetéséh~z

formában

gazdálkodás

látja el. Az ''MTV-

1'' önálló kereskedelmi

amelynek

intézmény-

müködtetni,

11

kereskedelmi feladatait

az

Belkereskedelmi

vállalati

"MTV-2

az

a

jóváhagyásával Az

a

RTV

ugyanis

költségvetési

helyett

jövőben

intéző

válik,

szarvezetet

Igazgatáságat

a

részre

az

kereskedelmi második

kereskedelmi

ki zárólagosan

több

Rádió

Rádió

az

nyugat-európai

mia t t,

va l ami n t

partnerünkön keresztül

J

tagjai

lehetünk

az

egész

Európát

átfogó

hálózatnak. E tií.rsasaság alapításához szükségünk

van

az

Ön

támogatására.

Az

elvi

kidolgozására

és

a

engedélyére

és

koncepció részletes

gazdasági

számításokat

mellékelve a megvalósíthatósági tanulmányt az ön részére hamarosan megküldjük. -

///""

---

"..._,

/

Gyártási

t:ányváUalat,

'

önáll/ produclri

~···

A

forma

tá r susági

egyrészt délyezett i l.letve

az

Ön

létrehozása

által

elvileg

a

cél,

már

enge-

gyártási leányvállalat esetében, mindazon

mlíködőképes

amelyek

irodáknál,

producer i

vállalják

a

piaci

körülmények közötti létezést. Gyakorlati tapasztalatok és tények igazolják

azt,

hogy

"műsorgyártás"

a

versenyhelyzetben, között

gazdaságos

zá st

az

igazán,

eddigi

gyakorlatban. elvi

piaci

támogatását,

körülmények s

hozhat válto-

pa,zarló

E témakörben s

a

csakis

televíziós

is

kérem az Ön

megküldött

konkrét

esetekben jóváhagyását. Meggyőződésem

és

mények

is

ige>zolják

az

a

létrehozandó,

formában

mGködő

illetve

ezek

ercdm6nyess~gilk,

részered-

hogy ezen átszerve-

zés, a még csak szimulált zet,

eddigi

belső

önálló

kereskedelmi

megnövekedett

piaci helytársasági

szervezetek,

bevételei,

valamint a szintén önálló-

suló, nem közvetlenül és kizárólag az MTV J

4

~egél6

kbltségvetéséb61 jelent6s

produceri

kbltségvctési

irodák

támogatás

kiváltását eredményezik majd, arr6l nem is szólva,

hogy

az

MTV

kbltségvetésének

áttekinthetőbbé

felhasználása

és

eredménycsebbé válik.

hogy

az

megkeresésére

e

Kérem,

1991.

tájékoztatásnak.

július

választ Az

tekintse

átfog6

szeptember 31-ig megküldbm Önnek.

Budapest, 1991. szeptember 9.

6szinte tisztelettel

Hankiss Elemér

17-én

kelt első

javaslatot

lll/b· sz. mellék1et a V-27- 51/1992-93. sz.hoz l' ÉN Z 0 G Hl l N lS Z TE R

111~ (u/ti( llAnkiss Elemér Úr

a MAgyar Televizió eln6ke

Tisztelt ElnBk Úr! ~

Magyar Televizió szervezeti korszerlisitése, a bels6

piaci viszonyok kialakítása keretében leányvállalat Alapitását tartják indokoltnak, amellyel kapcsolatban

ál~

láspontom a k6vetkez6: ~

leányvállalat alapitásával elvileg egyetértek.

~

leányvállalat alapító okiratának megfelel6en 1991.

december 31-ig mlik6dhet ugy, hogy gazdasági társaságban részt nem vehet. ~

fenti

időpontig

a leányvállalat tevékenységénAk és

mUk6désének felOlvizsgálta és az abból levont tApasztAlatok alapján az Angedély meghosszabbitásá.t kezdeményezhetik. ~z

elvi egyetértésemben foglaltakat tartalmazó leáJJyvál-

lalat alapító okiratukat kérem szíveskedjenek számomra megklildeni, hogy a 65/1984. (XII.29.)MT rendelet 2.§-ában elrendelt el6zetes

egyetértése~

ügylethez.

Budapest, 1991. május "

7l"

adhassam a konkrét jog-

lll/c. sz. mellé:Ídet a V-27- 51/1992-93. sz.hoz

CMTVJ MAGYAR TELEVÍZIÓ

Budapest, 1992. szeptember 10. Ikt.sz: 1-5607/92.

ELNÖK

Nagy László gazdasági f6igazgató úr kezébe

Igen tisztelt F6igazgató Úr!

Igazolom azt a mai megállapodásunkat, hogy a leányvállalat megalapítására vonatkozó hivatalos kérelmünket haladéktalanul beadjuk a Pénzügyminisztériumnak.

Üdvözlettel:

~.c~&-1----- (

'í?~ t- \"' ('

l v cl

{,.i' [,~;,_

i l. , c· \·.-~f-.e:_ '\"''D1 /vev'-'~ (,\_.~.\__c.\. '\; \ l r

Hankiss Elemér

\_' (l,QjiJ.·\_::tL"-a__Q~.,_ - - -

IS~ \q0 ( L-

'i ·\L ,

/Cr , ' VL\

BUDAPEST 1810 Szabadság tér 17. -~------~~~~--~~~~-~-~

a

Telefon: 131-1729

e

Telefax: 131-9941

_1_5 -·. me l léklet a V-27 5l/1992-93.sz.hoz

A

belső

megbízások fonl:;osabb adatai (MTV Gazdálkodó Szervezet)

1989.

1988.

2.994

:3.000

107

249.469

34(3. 560

405.077

f.tl. 540

83.32::::

115.520

174.227

100

::o o

:~~co

1.0:31.000 1.478.750

2.25j __ ooo

2.614

fő

1!392.

1990.

kifizetett összeg

14~1.

52.983

l főre ,jutó szélső

értékek

minimum

150

maximum

40:3.420

Megjegyzés: az 1988·1989. évi adatok az alapulnak

Budapest, 1993. j a.nuál'

előző

E.~

oo

4.233.970

jelentésünk

adatain

16. ~3Z. mellél~let a V-27-· 51 /lSJ;~J2--f:i3. sz. hoz

Atlag jövedelmek állománycooportonkénti alakuLisa (Ft/fő/hó)

1989

1988

f;O

fizikaiak

:32.675 15.2513 3.260 ll. 566

l''1TV

1.4.4'77

vezetEllt

szakúlk. ügyvit.

199Ll.

1991

1992 100.:332 50.!342

4;3- 1304

~0 79

f36. 0 28

467

17.:341

33.599 1'7. 02.'3 22.040

31.451 43.532 21.1370 28_ O~J:3

22.992

:2;]. l30f3

:33- 5:JO

:~5"

12 ~ 33f3

Növekedés mértéke %-ban

1990/8B.

1992/1990.

Atla.g jövedelem

204.5

147,::J

Sugárzott

1213.6

127.4

műsorperc

Budapest, 1993. január

2f3. 1354 ::::9.771

·:.,-a:r 7'elcuizió

T A UUS I T V a bé:r éc bé!•jellegú'

17 .sz.melléklet a V-27- 5J/l992-93.sz.hoz

ANY

kíadá:;okró~

1992. év

Ezer forintban! Ca~dálkodó

czeruczet

O a a z e s e n

Kere:Jkedelmí Föigaz.gatóaág

-·

-·------~----·--~-·-··--·-···

éRALAP '!je o munkaidöbcn fog la&!ztatottoJ 3.619 fő

- !étnáma

- alapbére· -

3.619 fő 3.415 fő

1,168.5711,428.333 1,003.45.

ll!JC~VpÓt~éka

15.916

15.9·16

14.863

- egyéb pó t !é ka

11.190

11.190

Jl.JJS

- t :Á lmtmkadíj a

16.650

16.650

69.06!1

- prémium 1 pré!!tiw,,átLl(l

18. l tJO

18.110

52.826

151 [5

80

fő

J8.97J

27.173

1.000

J. OOO

117

22.228

fő

3.729

69,fö.

69 fö

- bére

11.820

95

16.302

:ugdíjaaok bér•c

Jő

J

fő

3

fő

2

fő

fő

1;207;517"1,455.80

.497

fő

1,025.68

16.916

16.916

11.190

11.490

31.11

16.797

16.797

69. 06.

18.110

13.710

52. 82<

l 72 fő l J:·::~ l

97

41.491

48.522

284.841

l

- létczám 0X'H'""i1 a tT':.~WJd. is)

:gbízdoi díj ,- Ebből norma

3.803

117

·J;;munkaidöbal1 Fu;lalko:: tatottak

i;wdál~.melLékfogl.

fő

82

72 [ö

l 33

110

110

372

15.260

.l9.55S

1.870

1.870

1.943

l. 870

-

14.86

fő

50:

hére

48.522

280.755

45.220. 62.860,

235.19? 4. 945 223 50.388

fe~ett-i

.. vé.ZlaU:. tev. ·-hő l :kalmi munkauálla.Zók /;rfJ•r: ,talom (ll07'mativ)

15.220 12_.160

4.093

235,19: 4. 94t

270

99 2. 272

. 270

15.220 12.730 '

45.220

83.130

J 2: 52.66 t

------------------~--~~--~-----~---+----~----+---~----~----1 l ,·:.A P !?Ol'll 'T' ()'"•- " '..1 -;co .'Oli f ~0 60_-'__/_·-'~'..!_-:,~::-::·.::c·.::.".::.o::.'+-1-'1"""-'-'-'"-"''-!--11-""-.:..'.:.·:.:.'·':;c." -~--+--~.-uu -~-".:..:!.__:-.&J Ulf·-~---'- -~·:'.:4--'-~1. 391 - ':LU"CO KI!IC;!éj• iJIÍ ... - - - - - -

~.h,10k

1

l

1;,.ooo

-.

1s.ooo

,

i •::.ooo· "··''1 l

- kii!oöo do!g. -nak kifizetett - c ~öadómíivéc;;ek tic:! t. díja - DZCl'ZÖÍ

jogdíj

helGŐG

- 'Újítáoi 1 tal6lut.dí,i

146.962

146.96"

281.448

281. 44E

1.074

l' 07>

.:a~om

- pé1!zmaradvó'l!Jbó L

- érdeke ltaJ:;i

r(

Zapb.-5 l

l

105.110

105.140

285.037

285.037

3.000

296 2.760

20.36:

20. J6J.

105.110

105.140

305.400

305. 400

.nöki jutalom

3.000

.bilewni Jutalom

7.000

7.000

""ódij

5.000

5.000

gbizáai díj

31.5.213

325.213

175.161

150.000

150.000

45.673

175.213' 175.213

220.834

n te Zetdíj

127.100

309.473

469.300

87.860

87.860

2.136

211.960: '397.333

471.436

482

482

92

J. OOO:

3.000

296

7.482;

7.182

2.852

5.000.

5.000

"-~~é.::.b~ko~·~~'"~e.::.n.::.tü~ko.::.··r.::.lo~··k~d.::.i.~ia~----~~10~.~0.::.0.::.0~--'l.::.0.::.·.::.0.::.0~0+----4~64~-+-----~-----~--------+---'1~0.:..·.::.00~0~~1.::.0.:..·~00~0~----~4~R·n RJELLECO KA IDASOK OSSZliS E'//: aak a felooroLt tételek}

192.J.JJ 1,064.893

RS!ID!IWI·IDIZ1'0SI'l'!.SJ ,JAf!III.EK

561.600

·r.ODESI XIIIDASOK OSS?.IiSE/1:

adatok nyiZuánra"túua1:nkkaZ

:!apeot, 199J.;ianuár 14.

783.330

,467.642

238.312

919.471

18.800

5,322.800 10,662.775 11,225.602 1,070.129

cgyezőck,

a;;ok

helye~ igazolom.

/í/.

(FeJ1ú;/ Gábor) .riia !l;; tá l- yue ::c u;

258.705

68.264

730.685 ,323.598 1,535.906

lJ. 710

26.765

583.100

797.0?0

946.2Jt:

1,074.232 1,513.31? 6,393.229 1,737.007 12,738.919

lB· ·sz. melléklet

a V-27- 5J/1992-93. sz.hoz A sugárzási

idő

alakulása l99o, 1991, 1992. XII.31-ig időszakban

l. ' 2. csatorna összesen l 99o.

Megnevezés

1992.

1991. X.31.

SaJát gyártásu músorok - belső - külsó Átvett belf, músor /sport, szinház. közv./ Átvett külf. músor /sport, Intervizió, Eurovízió/ Vásárolt film Kölcsönzött film Ismétlés Reklám

XII.3l.

228848 5oo 6 369 58

3o9187 1255 4o7 69

25o539 6997 4o 946

3o9911 7641 51563

16248

l32o1

19915

2o 7o9

82231 7417 82 922 14264

lo4186 lo549 62442 18335

96447 7o9 4 58 223 17518

116689 868 6 68612 21216

473894

559924

497679

6o 5o 27

184,3 óra

193,2 óra

Összes músoridó Heti átl. músoridó

151,9 óra 179,5 óra

Egyéb

l5o13

13937

11225

l395o

48f9o7

573861

5o89o4

618977

adásidő

Összes sugárzási

idő

Budapest, 1993. január 16.

18 l a ·• sz. melléJf;t..§.~ :

~--

'

a V-27- 51 /1992"-93· sz.hoz l

'•

~··

A sugárzási idó alakulása !99o, 1991, 1992. XII.3l-ig időszakban

l. csatorna

ll l

~

Megnevezés

l 99o.

1992.

!991. X.3l.

Saját gyártásu músorok - belső - külsó Átvett belf. músor /sport, szinház közv./ Átvett külf. músor /sport, Intervizió Eurovízió/ vásárol t film Kölcsönzött film Ismétles reklám Összes músoridó

XII. 31.

145121 4791

181485 525 4

21558

6521

74o 5

8544

7959

12167

12662

39 34o 327 8 56338 l ol 63

55o 79 396 2 42 964 12356

54 613 312 2 396 56 lo418

663 73 3632 44 671 1257o

272887

3o1491

276409

334o52

lo2,4 óra

lo6,B óra

119916 44o 2

153565 4o4 B

3o8 o6

Heti átl. músoridó

87,5 óra

Egyéb

11194

9917

7577

94o 7

284o81

3114o8

283986

343459

adásidő:

Összes sugárzási i dó

Budapest, 1993. január 16.

96,6 óra

18/b. sz. me11éklet

a V-27- 51/1992-93. sz.hoz

A sugárzási

idő

alakulása l99o, 1991, l992.XII.31-ig időszakban

2. csataran

~leg

l 99o.

nevezés

1991.

1992. X.3l.

Saját gyártásu músorok - belső - kü1ső

XII. 31.

loS936 6o4

152178 651

loS418 22o6

128426 2387

6o5 2

19211

34425

44158

Átvett belf. músor /sport, szinház közv./ Átvett külf. músor /sport, Intervizió Eurovízió/ vásárol t film

77o 4

524 2

774 8

8346

42 891

491 o7

41834

5ool7

Kölcsönzött film Ismétlés

413 9 26 584

658 7 19478

3972 18567

5o5 4 23941

41o l

597 9

71o o

8646

l 98o ll

258433

22127o

27o975

63,5 óra

82,8 óra

82 óra

86,6 óra

3819

4o2 o

3648

2ol8.3o

262453

224918

Reklám Összes

músoridő

Heti átl. Egyéb

músoridő

adásidő

Összes sugárzási

idő

Budapest, 1993. január 16.

275518

,,...,

19.

.... --. Tájékozt<Jtó a f.\T 1! I-II. csatornán suq<3rzott rr.úsoridejének fajtánkénti bontásáról

sz. me11ék1et

a V-27- 51/1992-93. sz. hoz

/perc/

Ism.nélk.

Vallási Magazin

2254 -

l 9 9 l

-

2254

l

-

-

6348 53o44-

l !

115 -

~ :::::.~ ',1

l

l 9 9 2. é v i

6463 53o4-4

, ·

4669 41414

lal -

477o 41414

'

lo8o28

3356

lll384

43325

5579

489o4

7512

2163

9675

639o

l

137613

7575

i

54562

i

35o

7128

5576

138

1

5714

!'

26138

'!

87bo

34838

27499

7642

35141

:

28263

6582

34845

585o6

l

29429

87935

77o54

2o229

l

97283

l

67294

2o636

8793o

J

34192

l

l

i l

19457

2186

21643

3235o

1842

35636

7o5

36341

J39o7

49o

Gyermek

28o86

13115

412ol

31642

14594

34741

42o3

518o2

1o46

Összesen'

Összesen

1

!

évi.

Sport

' l

Ismétléssei

46987

TV film, TV játék,

r

Ism.nélkül

131223

6778

Szo1gáltat6

!

6542o

Irodalom

J

Összesen

!

l l

Ismétléssei

132ol6

5lo84

Szorakoztató

Ism.nélk.

7439

124577

Mozifilm

Összesen

14336

Politikai Múvelódés Zenei

Ismétléssel l 9 9 O. évi

l

38944

l

l '

J'

l

i 1

2293o

3lo8

26o38

'

34397

37841

-

37841

,

46236

29o65

14478

43543

52848

49o85

982

5oo6'

'i

l l

387257

8o463

46772o

497432

6oo6l

557493

439426

56985

496411

b:==================== ============ ==========-b=========== ==============-============= ============ ==============-============== =========================J Budapest, 1992. november 3o.

(

~~ri~

191?-sz. me11éklet a V-27- 51/1992-93. sz.hoz

Tájékoztató a MTV I. tsatornán sugárzott músoridejénck fajtór:kénti bont3sáról

Ismétlés nélkül

Ismétléssei

l 9 9 Vallási Magazin Politikai Múvel6dés Irodalom Zenei TV film, tV játék, Mozifilm Szórakoztató Sport Gyermek Szolgáltató összesen:

1996

76 782 236 7o 4o3 4 ll 2o9

i

l

l

o.

216ol9

54617

Ismétléssei

l 9 9 l.

6922 13192 2oo 385 2

25633

1 hi1"-J

Ismétlés nélkül

é v i

19465 l 325 652 68 8o 2129

292 4o 825 6 l64o4

Összesen

1996

83 7o4 36862 4234 l 5o 61

l

l

4441 21448 733 57 25o 75 222 o l5o44

Összesen

é v i

l

/perc/ l

Ism. nélkül

Összesen

l 9 9 2 • é v i

l

-

fsmétléssel

58o3 68o9 138 2931

4441 21448 791 6o 31884 2358 17975

287 9 385 46 477 o7 18436 31o 7 16326

313 5 4336 l 935 2397

2929 385 46 5o842 22 772 5o4 2 18723

5o 262 l6o78

335 53 11443

13940 2717

47 493 l 4l 6o

13402 3ol3l

19738 l6-U9

97o2

19738 26121

m

•m

48705 9581 l7o56 25675 27762

36153 l5o72 12961 2o595 32156

l4lo9 loo6

m

n<•

'""'

27o636

258522

413ol

299823

236723

441 9536

l

So -

39o25

275748

==========================-===============-=============-=============-================-============-============-=================-===========-============= Budapest, 1992. november 3o.

)JjJy Jt!f(/;,v/

l

j

19/b. sz. me11éklet a V-27- 51/1992-9?,. sz.hoz Tájékoztató A MTV II. csatornán sugárzott músorideiének fajtánkénti bontásáról

/perc/ Ismétléssei

Ismétlés nélkül

Összesen

l

l 9 9 o. é v i

Vallási

l Magazin ' Politikai

Múvelódés Irodalom Zenei

-

258

-

l Ismétlés nélk.

258

17279 2o946 11o47 19646

61 2o 836 49 5o5 8 518

47o2l 18114 2o995 161o5 2o1 64

33741 11497 181o3 12646 2o516

23891o

1876o

25767o

2o27o3

2o7 4 25846

197o84

29266 112o1 19232 9291 91o 8

9964 961 53

48312

l

TV film, TV játék Mozifilm

Szorakoztató Sport Gyermek

Szo1gá1-tató összesen:

171238

'

6L5~·

!

l 9 9 2.

4711

392 3o 12o62 19295 15526 11i82

517 1144 15o 4849

4o9ol

115

587 766

-

Ismétléssei

Ismétlés né lk.

2o2 2 315 96 58453 22 678 3356 17166

28558 2994 ' 19777

47795 27414 274 4 14929

összesen

!991. évi

!9o7 315 96 57 866 21912 3356 12455

-

Ismétlés se l

l

l79o 2868 6o 321 24899 44o5 11937

összesen

é v i

51 -

l

221 1243 228 419 5

l

6696 391

l

47"7~

i

l 841 2868 6o 542 26132 4633 16122

169

4o437 11879 181o3 17422 2o685

17960

22o663

-

. '"

b====================== ========================================-==============-============ =============================,=================================· Budapest, 1992. november 3o.

5J.#v ~luf;;./

. 2. 0.·. sz. melléklet

a V-27-

51 /1992-93. számhoz

K I MU T A T A S a

külső

filmgyeirtás alakulásáról 1989 - 1992 években.

/ezer Ft-ban/ Megnevezés

1989.

1990.

1991.

MAFILM

83.667

88.913

66.743

MAHAIR

30.000

59.780

63.282

74.583

MOVI

88.851

54.144 181.893

317.784

FILMIRODA Ker.

Főig.

92.282 108.801

NOVOFILM

1992.

6.494 1o9.537

325.711

TPA

32.104

21.238

Mikro-Stúdió

36.100

13.024

7.629

69.169

302.922

44.769

38.714

59.560

59.476

361.750

358.378

618.388

1.114, 7

Egyéb /Hunnia, Fókus, Objekttiv, Bujtor,stb. Pannania rajzfilm, animáció

9.422

5.662

/'

.-.

"'-'

21. sz. melléklet a V-27-51 /1992-93. sz.hoz A szponzorált músorok alakulása

Me g n e v e z é s

1992. év

1991. év

1990. év

Az összesen gyártott, készített niísorok - száma

•• o •••••••• o o o •

o •

....... ~:!??~ ....... .

.... ;.~.,~~ ........ .

- költsége

.. \.QQ\,~?~.~~Q.~.

..~.~~1.~?~.~~Q.~ ...

. .4.441.~~4. (?Q,-; •••

1 .578

....... 1:~~~ ........ .

2.885

o

A szponzorált músorok - száma (db) - költsége

o ••• o •••••• o •• o •• o o

173.415.560,-

A szponzorok száma

Budapest, 1993. január 29. '-

,-

'

·~,'-='-•·'

•

•(

. /

,,

l

l'

. .~~~.~n, ?l~.~ ....

•••••••

0

••

355.501.958,-

•••• o •••••••••• o •••

- kapott támogatás összege

•

. ... ~4Q,4?'l.~Q~.-:- ....

~~~

•••••••• o

695.324.371,o

•

o

o

•••

o

o .••••••

o

•

. ... ~&~.G4~.4G?.-; ...

21/a.

sz. melléklet

a V-27-5~1992-93. sz.hoz

Magyar Televízió Pénzügyi

Főosztály

Kimutatás az 1992-ben beérkezett szponzor és reklám b e v é

t

e l e k r ö l

Szponzorbevételek:

TV-1 Intendatúra

116.640.189,-

TV-2 Intendatúra

118.935.323,-

Sportosztály

14.310.750,-

Pécsi Körzeti Stúdió

11.437.000,-

Szegedi Körzeti Stúdió TV-1 Kereskedelmi részlege

ö s s z e s e n :

8.692.200,13.627.000,- ('91-es kiszáml.) 283.642.462,-

Reklámbevéte lek: TV-1 Intendatúra

1.440.904.442,-

TV-2 Intendatúra

647.437.500,-

TV-1 Kereskedelmi részlege

613.628.847,- ('91-es kiszáml.)

ö s s z e s e n :

Budapest, 1993. január 29.

\-~"'"''"} '7

2.701.970.789,-

22. sz. melléklet a V-27- 51 /l992-93.sz.hoz

~ f_lC(l",

PE:NZÜGYMINISZTE:RIUM HELYETTES ÁLLAMTITKAR

,.

53.321/1992. Nagy László úrnak gazdasági

főigazgató

Magyar Televízió Budapest Tisztelt Nagy Úr! Korábbi álláspontomat fenntartva továbbra sem járulok

hoz-

zá, hogy az MTV Szegedi Körzeti Stúdió és az MTV Pécsi Körzeti Stúdió önálló · költségvetési Országgyűlés

szervként

működjön.

jelenleg tárgyalja a Rádióról és a

ról szóló törvény tervezetét, való jóváhagyását, nem tartom

remélve

annak

célszerűnek

Az

Televízióközeljövőben

az engedély mega-

dását. Kérem ezért, hogy az 1993. évi költségvetési

törvényben

két körzeti stúdiót külön címként ne szerepeltessék.

Budapest, 1992. augusztus 28.

dr.

a

23. sz. melléklet a V-27-sl/1992-93. sz.hoz

Ny

Mint a Pápalátogatás

l a t k o z a t

l

főproducere

az alábbi nyilatkozatot teszem:

A Magyar Televizió és a Pentacoop Kft. között kötött

szerződésből

a Magyar Televiziónak semmifajta külön kiadása nem volt. A

szerződés

a külföldi forgalmazásra szólt és miután a televizió-

nak korábban senki nem ajánlotta ezt megvételre, megkeresés részéről

külföldi kereskedelmi televíziók korábbi gyakorlatban ilyen vételi szándék, igy a

jellegű

szerződés

nem történt,

és a

eseményeknél soha nem volt

megkötése után miután azon semmi

vesztenivaló nem volt, legfeljebb csak nyeresége lehetett volna a Televíziónak, ha a Kft. mégis el tudja adni,

igy a referenciát

a Kft. saját költségén végezte, ami tudomásom szerint több millió forintjába került. Hiszen

először

a világ nagy kereskedelmi tele-

vizióival vették fel a kapcsolatot, és igyekeztek eredményt elérni, majd amikor ez nem sikerült, egy világalapítványt hoztak létre, amibe a külföldi forgalmazásra a világ nagy bankjait szerették volna szponzornak megnyerni. A

későbbi

Televíziót igazolták már hogy nem lehet ezt a

események a Magyar műsort

eladni,

de ez a Televiziónak egyetlen fillérjébe nem került. Az, hogy maga a produkció annak a

szerződéshez

megközelítőleg

7o millió R-ba került,

semmi köze, mert a Pápalátogatás minden ese-

ményét a Ferihegyre való leszállástól a felszállásig mindent közvetitenie kellett,

lehetőleg

élőben,

rögzítve. Ez a kivánalom már a

vagy ha ez nem ment, akkor

szerződés

megkötése

előtt

részéről.

állt mind a Miniszterelnöki Hivatal, mind a Püspöki Kar Ekkor, ebben az nem

lS

kötött

időszakban

is fenn-

a Pentacoop Kft. ajánlatáról még csak

hallottunk. A Magyar Televizió és a Püspöki Kar között szerződésből,

ami egyébként méltányossági alapon született,

hogyha netán bevétele van a Magyar Televíziónak, abból a Püspöki Kar

lS

részesüljön. Miután nem volt bevétele, igy a Püspöki Kar

sem részesült pont

erről

szerződés

semmiből,

hiszen a

szerződés

utolsó

szól: ha nincs bevétel a Pentacoop

előtti

Kft-től,

pontja

akkor a

érvényét veszti. Igy ebből sem származott semmi kiadása

az MTV-nek. Budapest, 1993. január 12. Szolnoki András producer

MTV Gazdálkodó Szervezete

a V-27- 51/1992-.,93. SY.:.hoz

ÁR tS DIJBEVtTEL Ezer Ft-ban Tevékenység

l 99o.

1991.

422.372

761.742

2,46o.443

sponzor

332.232

298.990

234.99o

reklám

44.352

421.745

691.494

egyéb bevétel

45.788

4l.oo7

16.749

Alaptevékenységgel árrés dijbevétel ebből:

i

IP Bp. KFT

összefüggő

6o %

1,433.186

Külker. tev. árbevétele Vállalkozási tev. bevétel ebből:

1992.

84.o24

összefüggő

18.942

324.289

698.466

sponzor

-

4o.373

89.6o4

reklám

-

257.418

537.652

26.498

71. 21o

egyéb bevétel

18.942

Budapest, 1993. január ll.

-----------------------------------

MTV Gazdálkodó Szervezet V~llalkozási

tevékenység önköltségé-lek és bevételeinek alakulása

25. sz. me11ék1et a V-27- 51/1992-93. sz.hoz

'

/ijzemgazdasági szeml.életben/ l. OOO Ft-ban

199o.év Me g n e v e z é s

ráforditás

ár bevétel

l 99 l. év befolyt árbevét. tárgyév

ráforditás

árbevétel

1992.év tárgy évben be:folyt

ráforditás

Szál l i tás

5.883

7.7o8

7.o97

9.273

15.297

8.o8o

5.467

Szeeni ka

9.873

15.o43

lo.o38

17.o35

19.2o6

lo.9o3

23.582

Nyomda

2.o33

2.662

l. 8o7

3.657

4,141

3. 78o

2.529

1.387

4.391

3.734

4.473

221.695

972.188

297.792

Gyártási Igazgatóság TV l Kereskedelmi Iroda MÚBESZI O s s z e s e n:

17.789

25.413

18.947.

.

253.o47

l,ol5.223

324.289

árbevétel

tárgy~ ben bafolyt

9.238

9.238

31.273,

31.273

3.64o

3.64o

i 23.321

23.321

627.256

627.256

3.679

3. 738

3.738

39.73o

698.466

698.466

! i

l

Budapest, 1993. január 15. ,

\~!UM!

l l

26. sz. melléklet V-27-51/1992-93. sz. hoz

Az MTV

szerződéses

kapcsolatainak áttekintése

Az MTV a Kormány privatizációs stratégiájára alapozva, - amely az állami kötelezettségvállalás mérséklésére irányult ezervezeti rendszere korszerűsítését irányozta elő. Ennek szellemében elnöki értekezleten a csatornák önálló kereskedelmi ezervezeteinek létrehozása mellett döntöttek olymódon, hogy a Kereskedelmi Főigazgató­ ság kizárólag az MTV2 csatorna, mig a kialakitandó új szervezet az MTVl csatorna reklám és szponzorbevételeinek értékesítését szolgálja. A döntés eredményeként az MTV l-es csatorna már 1991. II. félévétől az MTV 2-től elkülönült kereskedelmi ezervezettel biztosította a reklám és szponzor bevételeit. Az MTVl Intendat.úrája, valamint. az ARBO International Gmbh között 1991. július 2-től Együttműködési Szerző­ dés jött létre. Célja: " .... az MTVl hirdet.ési műsoridejének kizárólagos értékesítése, ill. értékesítési tevékenység megszervezése és irányitása, továbbá az együttes feladatok teljesítését segítő egyéb közös gazdálkodási tevékenység végzése céljából együttműködnek, valamint tevékenységüket összehangolják." Az együttműködés szolgált alapul arra, hogy később a szándéknyilatkozatban rögzített elvek szerint - tevékenységüket bl1dapesti székhelyű korlátol t felelősségű társaság keret.ei között folytassák tovább. Az együttműködési szándéknyilatkozat szólt arról is, hogy a felek a tevékenységet saját nevükben, saját javukra, költségére és kockázatára végzik. A közös tevékenységről 199l.év után olyan eredményelszámolás készült, amelyet a később (1992. január l-től) létrejött IP BP Kft műll:ödése során alkalmaztak.

- 2 -

Az elszámolás alapján a kit.ermelt és az t1TV által adózott eredményből az ARBO 70 millió Ft-tal részesült. Az összeget. az MTV devizában utal ta át. Az átutalás körülményeit az MNB megvizsgálta és rendben lévőnek találta. Az t1TV az ARBO Gmbh-val kötött. együttműködési megállapodásban nem rögzített kötelezettségeket is teljesített. !gy pl.: -

az IP Bp Kft működéséhez szükséges berendezéseket 15 millió Ft értékben. Ezeket az IP BP Kft-nek ugyan 1992. év-től leszámlázták, de miután a Kft saját berendezéseket szerzett. be, ezek visszakerültek az t1TV birtokába;

megelőlegezte

- térítés nélkül átadt.a az t1TV1-re ses iratállományt, know-how-t;

vonatkozó

szerződé­

a bevételek t.erhére kifizette az ARBO ügyvezető igazgatója számára a gépkocsihasználatot és a lakásbérletét is 180 napra. Az t1TV

kapcsolatai 1991-92-ben növekedtek. Az új szerződéses kapcsolatok kiépítése, jogi megalapozása fokozott elő­ készítést, gondosságot igényelt. szerződéses

A költségvetési szervek költségvetésének végrehajtásáról szóló 4/1991. (11.13.) PM sz. rendelet 42. paragrafus 3. bek. szerint a központi költségvetési szervek 1991. dec. 31-ig - a Pi'l előzetes véleményének figyelembevételével - a kormány engedélyével vehettek részt a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban lévő vagyontárgyak, pénzeszközök felhasználásával gazdasági t.ársaságok alapításában és alapítvány létrehozásában, támogatásában vagy a meglévők átalakításában. Az 1992. VII. hótól hatályos államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 94. paragrafus 2. bek. pedig lümondja: központi költségvetési szerv a Kormány engedélyével alakithat gazdasági társaságo t, ill. szerezhet gazdasági társaságban érdeke l tséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

- 3 -

a/ Az MTV-Arbo Internacionale GmBH közötti pest Kft alapítására

szerződés

az IP Buda-

2-án megAz MTV és az ARBO Internationale Gmbh- az 1991. VII. l-én kötött együttműködési megállapodásuk alapján 1991. XII. írta alá az IP Budapest Kft megalapításáról a társasági szerző­ dést. A szerződés 10 éves időtartamra szól. A szerződés előkészítési fázisában kormányelőterjesz­ tés készült az engedélyezés jóváhagyására, amelyet a Pénzügyminiszt.er is aláírt. Az e lőterj esztésse l kapcsolatban 1991. XII. 31-ig kormányzati döntés nem született. (A t.ársasági szerződés megkötéséhez 1991. XII. l-jén kormányengedély kellett. volna, mivel az ezt előíró 4/1991. (II.13.) PM rendelet 1991. december 31-ig hatályban volt.) A cégbejegyzés megtörténtekor (1992. I.22-én) hatályos jogszabályi rendelkezés engedélyezési kötelezettséget nem irt elő. A közös társaság működésének eredményeként az MTV, illetve az MTV l csatorrrája olyan jelentős bevételekre tett szert, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az MTV a pénzügyi egyensúlyának megőrzésé­ vel fedezni tudta kiadása i t.. Az előző évek és a Kereskedelmi Igazgatóság bevételi adatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy önerőből az MTV ilyen arányú l"eklámbevételt korábban nem ért el. A szerződés tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a működés eredményéből a felek tulajdoni arányuk szer-int részesedtek. Polgárjogi szempontból helytelen megoldásnak bizonyult a megállapodásnak az a része, amelynek alapján a reklámbevételek egy részét a Kft nem utalta át az MTV-nek, hanem annak megbízása szer-int harmadik személyek részére vásárlások ellenében kifizetéseket teljesített (produkciós költséget, filmvásárlást, beruházási beszerzéseket stb). Ez a megoldás az MTV számára is megnehezítette az elszámolások áttekintését.

b/ MTV-Novofilm Stúdió Kft közötti

szerződés

A szerződés tárgya a hét hat napján (hétfőtől-szombatig) országosan sugárzásr-a kerülő "A reggel" című összetett, élő műsor elkészítése, amelyet a Novofilm Stúdió Kft gyárt le és az MTV l . csatorna adásában jelenik meg hétköznaponként reggel 6 órától8 óra 25 percig.

- 4 -

A Novofilm vállalta, lamennyi költséget. a

hogy

a műsor élkészítéséhez

műsorhoz

szükséges

va-

kapcsolódó szponzori és a müsorhoz

biztosított reklámidő bevételeiből fedezi. A szer·ződés szerint elkészülö gyártási költségvetés alapján :3 hónapig 20 millió Ft elő­ leget folyósít az MTV a Novofilm számára elszámolási kötelezettséggeL A Reggel című műsor azonban a feltételezésekkel szemben nem vált önfenntartóvá, így a felmerülő költségell:et az i'JTV rendszeresen megtéri tette. Az MTV Gazdasági főigazgatója a szerződés telj esít.ésének körülményeit és az elszámolásokat. 1992-ben két alkalommal is ellenőriztette a Belső ellenőrzési osztállyal. A belső ellenőrzés megállapításai szerint az induláskor előnyösnek mutatkozó szerződés a tervezett bevételek elmaradása miatt többszörösen hátrányossá vált az MTV számára. A műsor nem volt nyereséges, sőt még önfenntartó sem, ezért az MTV által adott müsorgyártási költségmegelő­ legezés (60 millió Ft) sem térült vissza. Számos alaki, és tartalmi hiányosság volt tapasztalható a költségek elszámolásánál és esetenként. azok indokoltsága is kétséges volt. A belső ellenőrzés álláspontja a szerződés felbontását sugallta, bár ilyen egyértelmű j avas latot. nem tett. Az MTV vezetése műsorpolitikai okokból a műsort továbbra is megtartotta. A Gazdasági főigazgató pedig úgy rendelkezett, hogy a 60 millió Ft-ot a költségek elszámolásánál vegyék figyelembe. Tényként megállapítható, hogy a teljesitett kifizetések között egyes gyártó cégek (szállítók) pl. Filmiroda Rt, Novofilm Kft, FOKUS Film, MIKRO STúDIO, ROYAL Inf. és VIDEO, CLAMATELfilm,REXFILM Kft) kétségtelenül prioritást élveztek 1992-ben. c/ MTV-Penta Coop

szerződés

A pápa látogatása az MTV számára nagy szervezéssel és költséggel járó feladat volt. A sok helyszines, az ország különböző pontjain tartott rendezvények közvetitésének közvetlenül kimutatható költségei mintegy 350 millió Ft-ot tettek ki.

- 5 -

Erre a célra kormanyzati támogatasként az MTV 5 millió pott.

Ft-ot

ka-

A Penta Coop Kft azzal az ajánlattal kereste meg az MT\1 elnökét, hogy a rendezvény élő és rögzitett televíziós közvetítés összes kizárólagos külföldi forgalmazási jogát 1 milliárd Ft-ért megvásáralja és az eseményt. követő rövid időn belül a kikötött összeget az MTV-nek átadja. Arra vonatkozó dokumentum nem került az ellenőrzés birtokába, hogy a Penta Coop Kft-n kivül mások bármilyen gazdasagil ag értél,elhető, jogérvényes aj án latot tettek volna a pápa látogatás közvetitési jogának átvételéért. Az ügylet az 1991. június 6-án kelt adásvételi szerződéssel létrejött. A Penta Coop Kft szerződésben vállalt kötelezettségének azonban nem tett eleget. Többszöri eredménytelen szóbeli és levélváltás után 1992. szeptember 7-én peren kivül abban állapodtak meg a felek, hogy a Kft az MTV-nek legalább a közvetítés költségeit megtériti (350 millió Ft-ot) havi 50 millió forintonként. A Kft az újabb megállapodásnak sem tett eleget, eddig összesen 100 ezer Ft-ot utalt át. Ellenőrzésünk olyan bizonyítékokat nem talált, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a szerződés folyamanyaként az MTV-nek többletköltségei merül tek volna fel. Az ellenőrzés befejeződéséig sem per útján, sem más módon nem próbálta meg az MTV vezetése ezt az ügyet a számára legtöbbet. ígérő módon lerendezni. d/ Szerzódés a Hargita-stúdió

korszerűsítésére

Az Agancs utcában az MT\1 által bérelt épületrész, a "Hargita stúdió" korábban tartalék, illetve "vész-" stúdió szerepet töltött be, de az időközben teljesen elavult eszközállomány és a leromlott állapotú épület miatt használhatatlanná vált. A bérlemény egyetlen - egyelőre pótolhatatlan funkciója - maradt meg: a műsor átjátszáláncának részét alkotja a tetőzeten elhelyezett mikrohullámú berendezés.

A rendkivül magas bérleti díj (havi 1 millió Ft+AFA) és az egyéb gondok miatt vetődött fel annak lehetősége, hogy az épületrész felújításával együtt egy új funkciójú egység jöjjön itt létre, amelyik alapja lehet többek között a műholdas adásokra való felkészülésnek.

műszaki

- 6 -

Az épületrész hasznosítására a TVl intendatúra (42. sz. Produceri Irodán keresztül) és a Micro Stúdió kötöttek szerződést 1991. XI. 19-én. A beruházási cél különböző müsorok (Pénzvilág, Manager magazin, Falutévé, Falutévé magazin, Vasárnapi turmix) gyártási feltáteleinek megteremtése volt. A szerződő felek szerződést kötöttek a stúdió felújítására is. A Kft nem kielégitő marketing munkájára hivatkozva az MTV végül felmondta a szerződést. A szerződésbontás után az MTV a spanyol PESA céggel kezdett tárgyalásokat a stúdió hasznos í tásáról és egy színes közvet-í tésre alkalmas mobil stúdió (közvetítőkocsi) beszerzéséről. Az ügyletbe szerződő félként bekapcsolódott a PESA Elektronics Ltd közép-európai képviselője a TEXO-Graphicomp Kft, is. A TEXO vállalta: - spanyolországi érdekeltségén keresztül spanyol hitelből az t1TV igényei szerinti eszközök beszerzését és Magyarországra szállítását; Ft-hi tel igénybevételét a nyolításához.

beruházás

pénzügyi

lebo--

Az MTV vállalta, hogy: - a TEXO magyarországi hitelfelvételéhez bankgaranciát biztosít, vállalkozása (az Ip Budapest Kft) és annak külföldi t.ulajdonosai támogatásával. A szerződést 1992. július 30-án írta alá gazgatója.

az

MTV

gazdasági

fői­

A Hargita stúdió beruházását érintő berendezéseknek és a közvetítökocsinak a szállítását a spanyol PESA cég vállalta, melynek konkrétumairól 1992. nyarán tárgyalt Spanyolországban az MTV egy szakértő csoportja. A szerződés záradéka szerint a jogügylet garancia vállalája az MTV nevében és helyett az IP Budapest Kft. Azonban az illetékes bank

- 7 -

(Magyar Külkereskedelmi Bank Rt) a szükséges bankgaranciát keilő biztosítékok hiányában, az igen hosszú (17 féléves) garancia idő­ t.artam és a magas garancia összeg miatt nem adta meg a Kft-nek. A szerződés biztosítékaként ezért a szerződés megkötése után (1992. augusztus 26-án) az MTV letétbe helyezett 87 millió ft-ot, amely összeget a TEXO vállalt visszafizetni a Ft-hitel igénybevétele után. A visszafizetés biztosítékaként letéti váltót állitott ki az MTV javára 1983. január 31-i esedékességgeL Egy időközbeni levél szerint ( 141/1937/92 _ gazd. fő ig_ sz_) "a 87 millió Ft előleg visszautalása X. 15-ig megtörténik." A letéti összeg visszafizetésére az ellenőrzés befejeződéséig nem került sor. Ez a tranzakció ellentétes az AHT-ben foglaltakkal. Budapest, 1993. május

r-

27.

1991. évi beruházási terv pénzügyi teljesítése

sz. melléklet

a V-27- 5~1992-93.sz.hoz

beruházási egységek szerint, rovati bontásban

'

Összegek: l. OOO. -Ft-ban Jelző-

szám

Megnevezés

Állami Fejlesztési Intézet 2018 Obudai stúdió építése 204 9

kv. forrás 8.410 657

89. évi beszerzés

saját forrás 6.026. 14.436

épités

9.082

Teljesítés belföldi import gép gép 2.675 650

1.309

egyéb

alapátad.

1.355

-

Maradvány: saját kv. forr á~ forrás

kv. forrás

saját forrás

Összesen

7.086

6.026

13.112

657

1.309

l.%6

182.748

51.930

234.678

71.468

3.677

130.692

134.369

20.198

6.294

-

154.719

154.719

-

95.345

194.168

344.676

538.844

l. 316

1.324'

1.966 205 0

90. évi beszerzés

254.216 51.930 306.146

-

90. évi beszerzés

23.875 136.986 160.861

-

Óbudai stúdióbarendezések

20 51

-

234.678

-

-

16.369

114.323

-

3.677

37.277

91.893

5

77

56.9(1

442.210

1.360

3.754

Budapest Bank 8504

90. évi beszerzés

ÖSSZESEN:

•

-

250.064 25.467

287.158 446.315 733.473

34.549

A Beruházási Osztály nyilvántartása szerint a maradványösszeg 223 eft-tal magasabb. Az ÁFI és a Budapest Bank között rendezés folyamatban van, az 1.324 eR maradvány az ÁFI által közölt összeg. Rendelkezésre állt

előirányzat

részletezése:

1991. évi költségvetési juttatás: 1990-ben előrendelésre kifizetve: 1990. évi költségvetési maradvány: 1990. évi saját forrás maradvány : 1991. évi ÁFA-ból képződött saját forrás: LAKÓTERV-tól kapott forrás: . · 1991. évi saját forrás befizetés:

140.000 19.476 166.634 134.581 6.43B 2.850 302.446 733.473

======:::====== Budapest, 1992. március 19.

92.990 101.639 194.629

28. sz. me11ék1et jS'J2. l';vi.

l~_ru1J22.03i

}:<::ruhá'~ási eg,ysér~ck

J~lz6-

sz:f.-n

Eudr~Dest

Hegnevezés

kv.

saját

fol' r is

forr .0:;

építés

í' e. belföldi_ gép

i:cry_r6nzil;-;yj_

i;_o:}._·j,;~>

l tC.-oe_

a V- 27- 51/1992-93. sz.hoz

szerint, rov2.ti b::mt&.sC.;;n

jesítés kport gép egyéb

alap-

kv.

áted.

forr(:.S

saj
l·~~cdv2:y

Összcs8:1

kv: fon-is

saját forrás

E.:ö.rik

160-850.'~

17''· 60 l

17.555

9.358

"141 ,"122

994

l6;J,Ü39

169.039

-

174.770 122.631

55(-1·

.Ülé...'T:i Fejlr:sztési Intézet

175.541

"160-2050 Ób'.lda "160-2051 91. évi beszerzés

-

174.770

-

129.796

20.6SS

76.900

160-2052 Szín=s közvetít6kocsi

5.000 81.900

5.753 21.5C5 27.259 5.000 17.2S7

"160-2053 H:ee;é...-;-.e Y.é...-:-•.:;:ra "160-2054 Edelsc::.t r:;ühold

101.995 8.1295

17". 770 -

.29.490 22.851

122.ff;í

771 7.115

-

76.900

4.39~

81.295

-

-

7·....... cc1-.-•

21 .506

29.~90

- 2.231

5.000

17.851

22.851

- 56:4-

605

·'< ;.:::\B fe'"ezetb-> ztosítf-<=i szÉ.:;Üa

-

43.557

8. 753

í7.565

73.6',1

560. 2&5

',"-0.557 392. ss o 353.951 751.:;.41

994

337.335

52.330

52.330

265.121

652.455

-

28.22 7

5.091

S{;. 3 9.4

··g~-~85

Re:-Ce1.kezésre álló eló1rárTtzz:t rés:.-:l e~zése: ~9~2.

é·..·i

l-:öltsé5:~-túi

jdte.-tis:

)00.000

1991. é·v·i 6b·.1o:.ai sh:dió kv. r.a:rcC·:{o.:-;y: 71 . l~E8 ~991. évi sajift :fcrri.s !'zrc.i:.vi.,..,y: i01.6J9 ~991. e\·J. költs:fg;vetúi i:"zré.B·,rir,y: 21.522 1992-l:-en befize-'cett saji.t forri.s: 2218.523 "1992. évi

eg:,'~b

fcrrás:

4.0.38

1992-h-:1 1i?O? jéváiris: 2J52

953

e~:,:ség

saj<#:t forrás: 2053 esiség saj~t forrás: 2054 eg-j'Ség saj.f.t forrás:

ForráS összesen:

5.000 21.506

17.287 '751.9'+1

~~~~=~·