JELENTÉS a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár működésének ellenőrzéséről

2001. szeptember

0133

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:

Bihary Zsigmond számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Matusek István igazgatóhelyettes Az ellenőrzésben részt vettek:

Bittó Zoltán főtanácsadó

Fehérné Jagasich Mariann számvevő Hegedűs Miklós külső szakértő Szíjártó Károly számvevő tanácsos

Az intézményt érintő korábbi ellenőrzéseink: A központi költségvetés területén működő belső kontroll mechanizmusok ellenőrzése (2001. június) (533)

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

V-3-29/2001.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

5 13

1. A feladatok, a szervezeti rendszer, a személyi és tárgyi feltételek összhangjának értékelése 1.1. A szakmai feladatok és a szervezeti felépítés összhangja, célszerűsége 1.2. A költségvetési előirányzatok és a szakmai feladatellátás személyi, tárgyi feltételei biztosításának összhangja

15

2. A gazdálkodás értékelése 2.1. A költségvetés végrehajtása, a bevételek és kiadások alakulása 2.2. Személyi juttatások alakulása 2.3. Létszámgazdálkodás 2.4. A dologi és felhalmozási kiadások, beruházások értékelése

19 19 21 23 23

3. A szakmai feladatellátás értékelése 3.1. Az intézmény rövid, közép- és hosszú távú művészeti koncepciói és az ezekre alapozott stratégiai tervei 3.2. Az alapító okiratban előírt szakmai feladatok teljesítése 3.3. A zenekari és énekkari átlaglétszám, produkciós létszám alakulása 3.4. A szakmai feladatellátási és gazdálkodási mutatók összefüggései

24 24 25 27 28

4. A NKÖM intézménnyel kapcsolatos szabályozó, ellenőrző és beszámoltató tevékenységének értékelése 4.1. Az intézmény működését, gazdálkodását érintő felügyeleti szabályozás 4.2. A felügyeleti költségvetési ellenőrzés tevékenységének értékelése 4.3. A miniszteri biztosi tevékenység értékelése

30 30 33 34

13 13

Függelék: A költségvetési beszámoló megbízhatósági ellenőrzése Mellékletek

1

Állami Számvevőszék III. Költségvetési Ellenőrzési Igazgatóság V-3-29/2001. Témaszám: 552

JELENTÉS a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár működésének ellenőrzéséről A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár (MNFZÉK) a magyar és egyetemes zeneművészet nemzeti intézménye. Feladatait a művelődési és közoktatási miniszter által 1998. január 19-én jóváhagyott alapító okirat állapította meg. A MNFZÉK alapvető feladatai közé tartozik az egyetemes és a magyar zeneirodalom szimfonikus, oratorikus és kamarazenei műveinek a nemzeti alapintézmény rangjának megfelelően magas színvonalú, belföldön és külföldön történő bemutatása, a kortárs szerzők alkotásainak műsorra tűzése, kiváló hazai és külföldi zeneművészek, valamint a legtehetségesebb fiatal művészek számára fellépési lehetőség biztosítása és a Nemzeti Kottatár működtetése. Az intézmény három fő szervezeti egységből áll: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar és Nemzeti Kottatár. A Zenekar és az Énekkar önálló művészeti vezetéssel működik. Az intézmény felügyeleti szerve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM). A MNFZÉK alapító okirata szerinti jogállása: kincstári körbe tartozó, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A 2000. évre jóváhagyott költségvetésének módosított kiadási főössszege 1089,6 M Ft volt, melynek fedezetéhez 845,7 M Ft költségvetési támogatásban részesült. Az intézménynél 1999. május 25. és június 18. között a NKÖM átfogó felügyeleti ellenőrzést tartott az 1996. - 1999. március 31. közötti időszakra vonatkozóan. Az átfogó felügyeleti ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján az intézmény vezetése - 1999. második félévi végrehajtásra határidőzött - intézkedési tervet készített. Az intézkedési terv végrehajtásának tapasztalatai nyomán a kulturális miniszter a MNFZÉK szervezeti és működési rendjének korszerűsí-

3

i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

tésével, valamint az intézmény rangjának megfelelő feltételek biztosításának előkészítésével megbízva miniszteri biztost nevezett ki. A megbízás - kétszeri meghosszabbítással - a 2000. február 21. és 2001. április 3. közötti időszakra szólt. Az Állami Számvevőszék 2000. november-december hónapokban az éves zárszámadások ellenőrzéséhez kapcsolódóan felmérte és értékelte a központi költségvetés területén működő belső kontroll mechanizmusokat. Az ellenőrzés kiterjedt a MNFZÉK-re is. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az intézmény: • szervezete, működési rendszere, költségvetése, személyi és tárgyi feltételei megfelelően igazodtak-e a feladatokhoz; • törvényesen, célszerűen és eredményesen gazdálkodott-e a rendelkezésére álló erőforrásokkal; • 2000. évi költségvetési beszámolója megbízhatónak és hitelesnek minősíthető-e, megfelel-e a vonatkozó jogszabályok által előírt valódiság és szabályszerűség követelményeinek. A helyszíni ellenőrzés az intézmény 1999. és 2000. évi működésére irányult, illetve a helyszíni ellenőrzés befejezéséig terjedő időszak (2000. május 11.) pénzügyi-gazdasági folyamataira is kiterjedt. Az ellenőrzés a felügyeleti szerv intézménnyel kapcsolatos szabályozó és ellenőrző tevékenységét is értékelte.

4


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az intézmény jogelődjét, az Országos Filharmóniát 1952-ben a Minisztertanács hozta létre, mint a hangversenyrendezés állami szervezetét. A szervezet keretein belül működő Állami Hangversenyzenekar - az alapító szándéka szerint az ország első számú hivatalos hangversenyzenekara volt. A szervezet nevét 1990-től Nemzeti Filharmóniára változtatták. A Nemzeti Filharmónia jogutódaként 1998. január 1-jétől jött létre a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár kiemelt kulturális intézményként. A MNFZÉK alapítása előtt és alapításának időszakában anyagi válságban volt és belső személyi ellentétek nehezítették a zavartalan működést. Az anyagi válság kezelésére miniszteri és kincstári biztosok kaptak megbízást, akiknek a minisztérium anyagi támogatásával sikerült a hiányt felszámolni. Az intézményen belüli átszervezést a minőségi művészi váltást, mint radikálisabb gyógymódot, az illetékesek elkerülhetetlennek tartották. Pályázati úton került kinevezésre az intézmény igazgatója és meghívással a zeneigazgató. A miniszteri biztos kinevezésével a minisztérium azt a stratégiai célját kívánta megbízhatóan elősegíteni, hogy a MNFZÉK kiemelt állami támogatással váljon a nemzetközi zenei élet rangos tényezőjévé. A rendkívüli intézkedés sürgős oka a zenekaron belüli feszültségek kiéleződése és a teljesítmények elégtelenségéből származó problémák voltak. A megbízás a Filharmonikusok tekintetében a NKÖM miniszterét megillető feladat- és hatáskörre kiterjedt, kivéve az intézmény megszüntetésének jogát és a MNFZÉK költségvetését illető hatásköröket. A megbízás jogszerű és indokolt volt, a biztos megbízási szerződései meghatározott célokat és konkrét feladatokat tartalmaztak. A megbízás néhány pontja (SZMSZ elkészítése, ösztönző bérrendszer kialakítása, vagyonleltár elkészítése, hangszerbeszerzési terv készítése) az intézmény vezetőjének jogkörét is érintette, csorbította. Az ellenőrzés megállapította, hogy a miniszteri biztos a kitűzött célok érdekében megfelelően működött, feladatait mennyiségben teljesítette. A NKÖM vezetésének álláspontja szerint a miniszteri biztos a feladatait megfelelően végrehajtotta. Az ellenőrzés megállapítása szerint a végrehajtott feladatok, kimunkált írásbeli anyagok néhány vonatkozásban minőségbeli hiányosságokat mutatnak (a MNFZÉK-nél bevezetett közalkalmazotti minősítési rendszer, az intézmény jogi és munkajogi átvilágítása, a hangszerbeszerzési lista összeállítása, alapító ok-

5


irat módosítás tervezete, SZMSZ végső változata véleményeztetésének elmaradása). Az intézmény vezetése és a miniszteri biztos közötti kapcsolat korrekt volt, de különösen a kezdeti időszakban a hatáskörök tisztázatlansága miatt esetenként feszült volt és - ebből eredően - intézkedési bizonytalanságok jelentkeztek. Csökkenthető, esetleg elkerülhető lett volna a kezdeti zavar, ha a megbízás tartalmát és hatókörét az intézmény vezetőivel megismertetik, a miniszteri biztos feladatait a szerződéshez képest behatároltabb körben állapítják meg, főképpen a valóban stratégiai, koncepcionális feladatokra koncentrálva. Az intézményre vonatkozó szabályozások közül az alapító okirat kiegészítése, módosítása indokolt, melyre a miniszteri biztos javaslatot tett, de a miniszter azt még nem hagyta jóvá. A jelenlegi alapító okirat ugyanis nem teljes körűen tartalmazza a feladatokat. A zenekar és énekkar tevékenységéből hiányzik a nemzeti jelleg kiemelése, a nemzeti jellegű eseményeken való fellépések rögzítése. A „Nemzeti Kottatár működtetése” feladat nem részletezett. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig (2001. április 30.) az intézménynek nem volt a felügyeleti szerv által jóváhagyott, s az intézmény vezetésével és érdekvédelmi szerveivel egyeztetett Szervezeti és Működési Szabályzata. Az intézmény szervezeti felépítését és működési rendjét meghatározó SZMSZ hiánya az intézményen belüli folyamatos feszültségekkel és változtatási elképzelésekkel hozható összefüggésbe, de egyben vezetői mulasztásként is értékelhető. A miniszteri biztos által készített 2001. márciusi SZMSZ-tervezet az alapító okiratbeli szakmai feladatokkal összhangban tárgyalja az intézmény szervezeti felépítését, működési rendjét. A tervezet a feladatok részletes, szakmai jellegű bontását nem foglalja magában. Sem az alapító okirat, sem más belső szabályozás nem rögzít konkrét szakmai követelményeket, előírásokat. A MNFZÉK 2000. évi gazdasági tevékenységére és eredményére a legnagyobb kihatással a zenekar és énekkar tagjainak a miniszteri biztos által megszervezett minősítési eljárás lefolytatása volt. A zenekar tagjait nemzetközi, az énekkart hazai zsűritagokból álló bizottság hallgatta meg és minősítette. Az énekkar valamennyi tagja elérte az előírt minimális pontszámot, a zenekar tagjai közül - különböző szempontok mérlegelése után - 25 fő közalkalmazotti munkaviszonyát szűntették meg a (minősítésük során nyújtott) nem kellő teljesítmény alapján. A zenei teljesítmények értékelési módszere Magyarországon egyedülálló volt és nagy felháborodást váltott ki az érintettek körében. A minősítés ezen kialakított módja Magyarországon még nem megszokott és fokozta a feszültséget az is, hogy korábban a fegyelmezetlenségeket, elégtelen teljesítményeket nem észrevételezték, nem tették nyilvánvalóvá. A miniszteri rendelettel megalapozott minősítési eljárás elrendelése a zenekari és énekkari minőségfejlesztés, továbbá a művészeti vezetés által tapasztalt minőségi és ebből adódó személyi problémák miatt indokolt volt. A szabályozás alapvető problémájaként a szakmai alkalmatlanság megítélése jelentkezett. Ugyanis a rendeletben előírt szakmai alkalmatlanság nem felel meg a közalkalmazotti törvényben foglalt tartós alkalmatlansági kritériumnak.

6


A művészeti minőségi váltás volt a NKÖM egyik feltétele a kiemelt állami támogatás biztosításának. A 2000. évi állami támogatás mértékében ugyancsak minőségi változást hozott. Az 1999. évi költségvetési támogatás 518,7 M Ft volt, a 2000. évi módosított előirányzat 1089,6 M Ft, a 2001. évi előirányzat 1630 M Ft. A 2000. évi költségvetési előirányzat módosításának 60%-a (234 M Ft) stratégiai célokat szolgált. Az 1999. és 2000. évi eredeti költségvetési előirányzatok - mind a személyi juttatások, mind a dologi és felhalmozási kiadások terén - viszonylag alacsony szinten biztosították a feladatellátást. A művészek havi alapilletménye a magyarországi átlagbérnek felelt meg. Az intézmény 1999-ben mindössze 2 M Ftos eredeti felhalmozási előirányzattal rendelkezett. Az intézmény 2000-2001. évi stratégiai célú fejlesztése a NKÖM részéről - a kiemelkedő művészi színvonal biztosítása és a rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételek javítása érdekében - elfogadható törekvésként értékelhető. Ugyanakkor a kiemelt költségvetési támogatást művészeti koncepciók és stratégiai tervek nem támasztották alá. Ezek hiányában a stratégiai fejlesztés nem minden vonatkozásban megalapozott. Egyes, stratégiailag fejlesztendő területekre, mint pl. hangszerbeszerzések támogatása, külföldi vendégművészek díjazása, az ún. egyéb közalkalmazotti állomány illetményfejlesztése, nem készültek döntést előkészítő gazdasági számítások, terv-variánsok. A központi költségvetés fedezi az intézmény bevételeinek mintegy 77%-át. A saját bevételek növeléséért az intézmény nem tett túlzott erőfeszítéseket. A saját bevételekben a külföldi fellépések bevétele volt a legnagyobb arányú, miközben a 2000-ben szervezett 7 körútból az intézmény kimutatása szerint 4 ráfizetéses volt, a nyereség az utakon elért árbevételnek mindössze 4,5%-át érte el. A külföldi turnékhoz nem készültek tervlapok, gazdasági kalkulációk, melyek alapján elemezni lehetett volna a ráfordítások indokoltságát és megalapozott tárgyalási pozíciót kialakítani a lehető legkedvezőbb eredmény elérése céljából. A belföldi hangversenyek árszínvonala a fizetőképes kereslet korlátai miatt csak óvatosan növelhető, de nem készültek hatástanulmányok arra vonatkozóan, hogy a belföldi árbevételek milyen módon növelhetők. Az intézmény kísérletet sem tett vállalkozási tevékenység folytatására, amelyek bővíthetnék lehetőségeiket. Az intézménynél nem készült még el a művészeti koncepció, amelyhez igazítani lehetne a készülő műsorterveket és amelyre alapozni kellene a gazdasági fejlesztés koncepcióját. A szakmai feladatok magas színvonalú végrehajtása teszi szükségessé azok rövid-, közép- és hosszú távú koncepciókkal való megalapozását. Sem az intézmény vezetése, sem a szakmai felügyelet nem fordított kellő figyelmet a koncepciók kimunkálására. A kiemelt állami támogatás tette lehetővé az országos átlagbérrel azonos 1999. évi intézményi rendszeres személyi juttatások átlagának 2000. és 2001. évi összegezett 194%-os növelését. Az énekkari tagok rendszeres személyi juttatása jelentősen elmarad a zenekari tagok átlagától. Az érdekképviseleti szervezetek által helyesnek tartott arány 85% lenne, ezzel szemben ténylegesen még a 45%-ot sem éri el. A jövedelmekben mutatkozó ellentmondások közé tartozik az a körülmény is, hogy a minősítéseket követő új illetmények megál-

7


lapítása a zenekarnál augusztusban, az énekkarnál csak novemberben következett be. Tovább torzította a jövedelmi arányokat, hogy az együttesek régi tagjai a kiemelt illetményeket két részletben, a második részletet csak 2001. januárban kapták meg. A zenekari létszám magasabb, mint amennyit a korábbi tervekben a feladatellátáshoz szükségesnek tartottak. A zenekari törzslétszámot 65-70 főben tervezték az 1999. évi Kht. átalakítási tervben. Az újabb elképzelések 115 főt tartalmaztak, amit korábban még pazarlónak tekintettek. Az igazgatói pályázat 95 főben határozta meg a szükségesnek tartott zenekari létszámot, a költségvetés 105 főt finanszíroz, a tényleges létszám 2000-ben 90 fő volt átlagosan. Az énekkari létszám ténylegesen 75 fő volt, a költségvetés 78 fővel számolt. A korábbi években egy hangversenyre számított átlagos zenészlétszám; az ún. produkciós létszám a tényleges létszámnak mintegy 75%-át tette ki. A tényadatok azt jelzik, hogy a MNFZÉK létszáma az optimálisnál magasabb, ezért a legnagyobb kiadási tételt jelentő személyi juttatások és járulékai az indokoltnál nagyobbak. Kormányrendelet szerint egy hazai közalkalmazotti besorolású zenekari tagnak évi 304 szolgálatot kell teljesítenie. A vizsgált időszakban zenekari szolgálatteljesítési előírás az intézménynél 362 (1999. év) és 359 (2000. év) volt. Ez közel azonos a külföldi élvonalbeli zenekarok teljesítménykövetelményével (357 szolgálat, azaz 1070 óra). A megtartott koncertek száma - a belső átszervezések miatt - kevesebb volt 2000-ben, mint az előző évben (1999-ben 70, 2000-ben 66). A 7 külföldi turnén összesen 32 fellépésre került sor, amelyek összesített gazdasági eredménye mintegy 8 M Ft-ot tett ki. A külföldi fellépések inkább protokolláris jellegűek voltak, állami kötelezettségvállaláson alapultak. Az énekkar 2000. évi teljesítménye meghaladta az előző év tényadatait (1999ben 30 koncert; 2000-ben 37). A Kottatár évente 600-800 térítéses szolgáltatást teljesít. A 2001. évi tervek növekvő teljesítményeket irányoznak elő. A tárgyi eszközállomány 84%-át (nettó értékben) a hangszerek képezik. A tárgyi eszközök és immateriális javak 58%-a „0”-ra leírt. Az intézménynek ingatlanja nincs, irodahelyiségeit, próbatermeit és a hangversenyek helyiségeit bérli. A Vigadó Irodaház Kft. által rendelkezésre bocsátott épületrészek az ellátandó feladatoknak csak bizonyos kompromisszumokkal felelnek meg, bérleti díjuk mértéke hozzájárult az intézmény korábbi eladósodásához. A helyiséggondok megoldása feltétlenül indokolt, mely középtávon valószínűsíthető. A miniszteri biztos koordinációjában 2001. márciusában elkészült az intézmény áthelyezését szolgáló Nemzeti Koncertterem megvalósíthatósági tanulmányterve. A terv megfelelő döntéselőkészítést biztosít a részletesen kimunkált, építészetileg megalapozott variánsok alapján. A terv megvalósítása és finanszírozása kormány-döntést igényel. A hangszerállomány beszerzési terve elkészült 2001. áprilisában, de a beszerzési reláció, várható ár- és egyéb járulékos költségek ismerete nélkül. Egy nagy értékű (35,7 M Ft), olasz eredetű cselló beszerzéséből arra lehet következtetni,

8


hogy a hangszer beszerzések terve nem átgondolt, mivel a nevezett cselló 2001. évi beszerzése az éves keret egynegyed részét tette ki. Az alapvető munkaeszközt jelentő és az intézmény tulajdonában álló hangszereket átvételi elismervénnyel tartósan „kikölcsönözték”, de bérleti díjat nem kértek; más esetekben a művész a saját hangszerét használja térítési díj nélkül. Ilyen jellegű belső szabályozás kialakítását eddig az intézmény vezetése nem végzett. Nem kellően szabályozott a külszolgálati díjak és költségek elszámolási rendje, a költségek felett megmaradó valutabevételek kezelése pedig nem felelt meg a készpénz-kezelési szabályainak. Hasonlóképpen laza volt a meghívott vendégművészekkel történő szerződéskötési eljárás és a részükre járó díjak készpénzben (valutában) való kifizetése, s nem volt kellően tisztázott a fellépési díjak adóztatása. A költségvetési gazdálkodási és számviteli szabályokat az intézmény általában betartotta. Folyamatos kockázatot jelentett azonban 2001. év elejéig a gazdasági folyamatok szabályszerűsége, megbízhatósága szempontjából a függetlenített belső ellenőrzés hiánya. A 2000. évi intézményi beszámolójelentés megbízhatóságáról az ÁSZ ellenőrzés azt állapította meg, hogy kellő bizonyosságot kapott arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak lényeges hibát. Az éves beszámoló a 2000. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről - a lényegességi küszöbre tekintettel - megbízható és valós képet ad. *

Az ellenőrzés a feladatellátás értékeléseként megállapította, hogy a vizsgált időszak végére a zenekar és énekkar jelentős minőségi fejlődést ért el. Ezt tanúsítják a szakmai kritikák, a hazai és külföldi sikerek, valamint az együttesek művészi stabilitása. Ehhez az alapot az egyéni művészi minősítési rendszer bevezetése és a kiemelt állami támogatás személyi juttatásokra fordított ösztönző hatása teremtette meg. A stratégiai jellegű állami támogatás konkrét eredményekben, mérhető mutatószámokban kifejeződő hatása további feltételek teljesülése esetén (koncepció és javaslataink) legkorábban egy-két év múlva jelentkezik. Az intézmény gazdasági tevékenységének tartalmáról az állapítható meg, hogy ma még nem teljesen felel meg a verseny követelményének. A kiemelt állami támogatás alapvető célja a minőségi színvonal anyagi feltételeinek biztosítása, amely megfelelő szakmai irányítással és munkával párosulva alkalmassá teszi a zenekart és énekkart arra, hogy méltóképpen jelenítse meg a világban a magyar zenei- és kóruskvalitásokat. Ez szükséges, de nem elégséges feltétele a MNFZÉK jövőbeni sikereinek. Az intézménynél az eddiginél sokkal hatékonyabb PR munkára van szükség kül- és belföldön. Aktív szervezőmunkával szükséges elérni, hogy az együttesek

*

A kockázatok (eredendő és belső kontroll kockázatok) csökkentésében meghatározó szerepe van az intézményen belül kiépített és folyamatosan működő belső kontroll rendszernek.

9


a legrangosabb nemzetközi fesztiválokra is meghívást kapjanak, teljesítményeik értékük szerint „eladhatók” legyenek. Eddig nem jelentek meg a hanghordozók piacán, nem próbálkoztak vállalkozási tevékenységgel bővíteni lehetőségeiket. Az állami forrásokon kívül érdemleges szponzoráció nincs, ami a hírnév szempontjából is hasznos lenne. Mindenkor érvényesíteni kell a költségtakarékos szemléletet, a fölösleges kiadások elkerülésével, a bevételi lehetőségek növelésével. A hatékonysági mutatók eddigi alakulása azt jelzi, hogy azok további javításával az intézmény szakmai és gazdasági eredményessége fokozható. Az állami támogatás jelenlegi szintje nem ad felmentést a célszerű, takarékos és eredményes gazdálkodás követelményei alól. Az intézmény vezetése a miniszteri biztosi irányítás miatt saját elgondolásait nem valósította meg maradéktalanul, önállósága most már a törvények szabta keretek között teljes. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk a Kormánynak 1. Vizsgálja meg a miniszteri biztosi jogintézményt és alkosson egységes szabályokat annak érdekében, hogy állami feladatok végrehajtása során vezetői szinten hatásköri párhuzamosságok ne fordulhassanak elő. a nemzeti kulturális örökség miniszterének: 2. Határozzon meg pontosabb és teljes körű feladatrészletezést, mérhető szakmai követelményeket az alapító okirat módosítása és az SZMSZ jóváhagyása során. Mindkét dokumentum véglegesítésébe véleményformáló félként vonja be az intézmény vezetését és érdekképviseleti szervezeteit. 3. Tekintse át 2001. év végéig zenei szakemberek bevonásával a zenekari létszám helyzetét. A 2001. évi tapasztalatok és körültekintő vizsgálatok alapján döntsön a 105 fős költségvetésileg engedélyezett zenekari létszám fenntartásáról vagy szükséges csökkentéséről. 4. Vizsgálja felül és a tapasztalatok alapján módosítsa a MNFZÉK művészközalkalmazottakra vonatkozó minősítési rendeletet. 5. Fordítson kellő figyelmet az intézmény elhelyezésének megoldására készíttetett tanulmánytervben foglaltakra. Kezelje stratégiai kérdésként az intézmény végleges elhelyezését, vállalja fel annak döntéselőkészítését és kormányzati képviseletét. 6. Követelje meg a MNFZÉK vezetésétől: • a zenekar és az énekkar középtávú művészeti koncepciójának elkészítését, amelyre felépíthető a nemzetközi zeneéletbe való magas nívójú beilleszkedés, a vendégművészek meghívásának tervezése, a bel- és külföldi public relation munka, a humánpolitika és a gazdasági tervezőmunka; • az intézményi stratégiai tervek elkészítését, ezen belül kiemelten a saját bevételek növelési lehetőségeinek számbavételét és kihasználását;

10


• a közalkalmazotti művész-minősítési rendszer tapasztalatainak összegezését és az ahhoz kapcsolódó bérezési problémák megoldását; a tapasztalatok alapján nyújtson segítséget a minősítési rendelet megváltoztatásához; • a hangszerbeszerzési terv kiegészítését a gazdasági szempontok érvényesítéséhez szükséges adatokkal (tervezett beszerzési ár, időpont, lehetséges beszerzési reláció, éves beszerzési érték); • kölcsönbérleti szerződésrendszer kialakítását a tartós, térítésmentes használatba adott hangszerek használóival, valamint térítési díj és kárfelelősség rögzítését tartalmazó szerződés kötését a saját hangszerüket használó művész-közalkalmazottakkal.

11


12

i. részletes megállapítások

I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

FELADATOK, A SZERVEZETI RENDSZER, A SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI

FELTÉTELEK ÖSSZHANGJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

1.1.

A szakmai feladatok és a szervezeti felépítés összhangja, célszerűsége Az intézmény szakmai feladatait a művelődési és közoktatási miniszter által 1998. januárban jóváhagyott alapító okirat tartalmazza. Az alapító okirat az alaptevékenységként meghatározott feladatok ellátására a nemzeti intézmény elnevezésének megfelelően - három szervezeti egységet , részleget (Zenekar, Énekkar, Kottatár) nevez meg. Az alapító okirat értelmében az intézmény szervezeti felépítését és működésének rendjét a felügyeletet gyakorló minisztérium - jelenleg a NKÖM - által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az alapító okiratban rögzített alaptevékenységi feladatok összességében megfelelően, tömör részletezéssel, de az intézmény jellegére és három szervezeti egységére vonatkozóan nem teljes körűen tartalmazzák a feladatokat. A Zenekar és Énekkar alaptevékenységéből hiányzik a hazai, nemzeti jellegű kiemelt eseményeken való fellépések feladati előírásának és lehetőségének rögzítése. A „Nemzeti Kottatár működtetése” feladat nincs kellően részletezve, az elnevezésből adódó tartalommal megtöltve. Ugyanis a Kottatár a gyakorlatban egyrészt az intézmény saját művészegyütteseit látja el megfelelő kottaanyaggal, másrészt mint hangverseny ellátásra szakosodott kottatár biztosít kottaellátást különböző együttesek és személyek számára, megfelelő szerződés és térítés ellenében. Ez a gyakorolt, országos jellegű közszolgálati feladat nevesítése hiányzik az alapító okiratból. Ugyanakkor a Kottatár valódi nemzeti jellegének kialakítása, fejlesztése nem foglalja magában a magyar zeneszerzők új műveinek, kottáinak elhelyezését, tárolását, forgalmazását. Az alapító okirat az intézmény rövidített neveként a Nemzeti Filharmonikus Zenekar elnevezést rögzíti. Ez nem fedi le az intézmény számára meghatározott alaptevékenységi feladatokat és szervezeti kereteket. A felügyeletet gyakorló NKÖM szakmai vezetésének álláspontja szerint az alapító okirat folyamatban levő módosítása ki fogja küszöbölni a felvetett hiányosságokat (a feladatok teljes körűvé tétele, az intézmény rövidített elnevezése). Az intézmény alapító okiratának jelen vizsgálat ideje alatt a 2001. április 3-ig funkcionáló miniszteri biztos által elkészített, de a felügyeletet gyakorló által még jóvá nem hagyott változata rövidített névként a Nemzeti Filharmonikusok elnevezést javasolja helyesen.

13


A módosítási javaslat feladatbővítésként „kép- és hangfelvételek készítését” nevesíti, de nem kellően konkretizált formában. Úgyszintén a „Nemzeti Kotta- és Hangtár működtetése” elnevezés és feladat megjelölése részletesebb és konkrét feladati tartalom nélkül nehezen értelmezhető, mivel a Magyar Rádió Rt. és más intézmények is rendelkeznek nemzeti jellegű hangtári anyaggal, archívummal. A módosításban szereplő feladatmutatók - előadások száma, lemez- TV- és videofelvételek száma - meghatározására való pótlólagos törekvés egyértelműen helyeselhető és mérhető teljesítménykövetelmény támasztásnak minősíthető az intézménnyel szemben.

A hatályos alapító okirat biztosítja az intézmény számára az alaptevékenységével összefüggő vállalkozási tevékenység folytatását. Ezzel a jogosultsággal és lehetőséggel az intézmény az alapfeladataira való összpontosítás miatt eddig nem élt. Az ellenőrzés megállapította, hogy az intézmény az 1998. évi fennállása óta nem rendelkezik - az ellenőrzés 2001. április végi lezárásakor sem - elfogadott és a felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-szel, mely az intézmény szervezeti felépítését és működési rendjét határozza meg. A jogelőd intézmény, az 1990. október 1. és 1998. január 18. között működő Nemzeti Filharmónia sem rendelkezett érvényes SZMSZ-szel. Az NKÖM által 1999. május - júniusban lefolytatott átfogó felügyeleti ellenőrzés is már komoly feladati és működési hiányosságként értékelte az SZMSZ hiányát. Az intézmény igazgatója által az ellenőrzés nyomán összeállított intézkedési terv 1999. szeptember 30-i határidővel rögzítette az SZMSZ elkészítését, mely nem történt meg.

Az intézmény vezetése és az intézmény felügyeletével 2000. február 21. és 2001. április 3. között megbízott miniszteri biztos előbb egy 2000. júniusi, majd egy 2001. márciusi készítésű SZMSZ tervezetet bocsátott az ellenőrzés rendelkezésére és tájékoztatására. Az SZMSZ tervezetek és a végleges SZMSZ elkészítésének elhúzódása az intézményben és főleg a zenekarban kialakult belső feszültségekkel, az intézmény közel másfél éven át napirenden tartott kht-vá való átalakításával, a 2000-ben a művészeti együtteseknél lezajlott, szervezeti és minőségi változásokat eredményező közalkalmazotti minősítésekkel indokolhatók. A felügyeleti ellenőrzés tapasztalatai és a minőségi átalakítások levezénylése nyomán a miniszteri biztos kapott megbízást az SZMSZ 2000. szeptember 30-i, majd az egyeztetések elhúzódása miatt 2001. március 31-i határidővel való elkészítésére.

Az ellenőrzés által megismert 2001. márciusi SZMSZ tervezet a kialakult működési gyakorlatnak és a tavaly bekövetkezett szerkezeti, személyi változásoknak megfelelően tárgyalja az intézmény szervezeti felépítését, az előírt szakmai feladatokkal összhangban. Az alapító okiratban nevesített három szakmai szervezeti egységen túl meghatároz egy negyedik szervezeti egységet - adminisztratív, funkcionális egységek, menedzsment - elnevezéssel. E szervezeti egység kialakítása célszerűséget tükröz, meghatározott és indokolt

14


feladatokkal rendelkezik (igazgató, gazdasági igazgató, gazdasági osztály, szakmenedzseri területek). Az ellenőrzés megállapította, hogy az SZMSZ tervezetben megjelenő alaptevékenységi feladatok teljes egészében megismétlik az alapító okiratban, illetve annak tervezett, kismértékű módosításában szereplő feladatokat. Azok megfelelő részletes, szakmai jellegű kibontását a tervezet nem - vagy csak részlegesen a vezetői feladatköröknél - tartalmazza, melyek a szakmai koncepciók és stratégiai tervek alapját képezhetik. Intézményen belüli vitatott kérdésként értékelhető az is, hogy a jelenlegi alapító okirat mindkét művészegyüttes önálló művészeti vezetéssel történő működéséről rendelkezik. Az SZMSZ tervezet az Énekkar művészeti tevékenységének irányítását a zeneigazgató, mint az intézmény általános művészeti vezetője és a Zenekar felelős művészeti vezetője alá rendeli, miután a tervezett alapító okirat módosítás szövege már nem tartalmazza az együttesek önálló művészeti vezetéssel történő működését.

1.2.

A költségvetési előirányzatok és a szakmai feladatellátás személyi, tárgyi feltételei biztosításának összhangja A vizsgált időszakban - 1999. január és 2001. április között - az intézmény költségvetési előirányzatai folyamatos növekedést tükröznek. Az emelkedő költségvetési előirányzatok mögött a növekvő állami támogatás - az előirányzatok 85-95%-át a költségvetési támogatás biztosította, 5-15% arányú működési bevételi előirányzat mellett - és az a kulturális minisztériumi stratégia húzódik meg, hogy a MNFZÉK, mint zeneművészeti nemzeti intézmény számára feladatai magas színvonalú ellátásához művészi rangjának megfelelő támogatást biztosítson. Az ellenőrzés megállapította, hogy az 1999. évi 518,7 M Ft-os és a 2000. évi 698,3 M Ft-os eredeti költségvetési előirányzatok viszonylag alacsony szinten biztosították az alaptevékenység feladatainak ellátását mind a személyi juttatások, mind a dologi és felhalmozási feladatok terén. Az intézmény 1999. évi 1 főre jutó havi átlag alapilletménye bruttó 88 E Ft volt, amely átlagos magyar illetménynek felelt meg. Az összes személyi juttatás bruttó 151 E Ft-ot tett ki. Ezen belül a komoly nemzetközi hírnévvel rendelkező zenekar tagjainak alapilletménye bruttó 86 E Ft, összes személyi juttatása 186 E Ft volt. A Zeneművészek Nemzetközi Szövetségétől származó hivatalos adatok szerint a kiváló német és holland szimfonikus zenekarok művészeinek 1996. évi havi átlagilletménye 2 M Ft volt, melyhez közel azonos átlag összegű személyi juttatással rendelkeznek más nyugat-európai országok zenekarának tagjai is. Az intézmény 1999. évi eredeti felhalmozási előirányzata mindössze 2 M Ft volt. NKÖM céltámogatási összegek pályázati elnyerésével végül 7 M Ft-összegű hangszerpótlást realizáltak.

A 2000. évi eredeti költségvetési előirányzat már tartalmazott 70-70 M Ft-os többletelőirányzat formájában olyan személyi juttatási és dologi összegeket - a 2/1999. (I. 29) NKÖM rendelettel bevezetett, teljesítményt elismerő és ösztönző

15


művészeti pótlék fedezete és a dologi kiadások többletének finanszírozása amelyeket a NKÖM biztosított és a feladatok ellátásához szükségesek voltak. A dologi kiadások 2000. évi alacsony előirányzatát bizonyítja, hogy nem volt fedezet az elhasznált próbatermi székek karban tartására és nem jutott a művészek kihordott szereplési ruházatának pótlására. Továbbá alátámasztja az is, hogy a 119 M Ft-os eredeti dologi előirányzat 53%-át, a módosított 153 M Ft-os előirányzat 56%-át az intézmény elhelyezéséért kifizetett bérleti díj, valamint az elhelyezéshez kapcsolódó üzemeltetés fenntartási kiadások tették ki. A fellépésekhez szükséges zenekari és énekkari kihordott ruházat és a próbatermi elhasználódott székek pótlását csak a 2001. évi kiemelt összegű költségvetésben sikerült előirányozni az érintett 190 fő művész számára, a korábbi évek pénzügyi fedezetének hiányában.

A 2000. évi módosított költségvetési előirányzat (1.089,6 M Ft) már emelkedő mértékben, majd a 2001. évi eredeti előirányzat (1.630 M Ft) pedig teljes mértékben mutatja azt a minisztériumi stratégiai elképzelést, hogy nemzeti intézménye számára a korábbi évekhez képest kiemelt szinten biztosítja az állami támogatást annak szakmai feladatai magas színvonalú ellátásához. A NKÖM részéről a kiemelt intézményi stratégia előkészítése és megalapozása miniszteri biztos kinevezésével történt meg. A biztos feladatul kapta az intézmény szervezeti és működési rendszerének korszerűsítését, az intézményen belüli minőségi teljesítést biztosító művészeti- közalkalmazotti minősítési rendszer kidolgozását, a kilátásba helyezett kiemelt költségvetési és infrastrukturális fejlesztések előkészítését. Az intézmény 2000. évi költségvetési előirányzat változásának 60%-a, 234 M Ft származott a NKÖM-től a stratégiai célok előkészítésére, megalapozására. Ennek közel fele intézményfinanszírozási célokat szolgált (illetményszínvonal emelése, hangszerbeszerzések). Összesen 130 M Ft-ot tettek ki működési célú átvett pénzeszközként - a minisztériumi tartalék keret terhére - főként a zenekari és énekkari átvilágítással, minősítéssel kapcsolatos költségek.

Az intézmény 2001. évi kiemelt költségvetése fő-keret és irányszámainak kialakítása a minisztérium vezetése részéről történt meg a miniszteri biztos közreműködésével, a stratégiai elképzelések megvalósulásaként. A 2001. évi intézményi költségvetés stratégiai tervezési irányszámai a következők voltak: zenekari személyi juttatás fejlesztés 2000. aug. 1-től nettó 50 E Ft/fő, 2001. jan. 1-től nettó 50 E Ft/fő, énekkari személyi juttatás-fejlesztés 2000. aug. 1-től nettó 25 E Ft/fő, 2001. jan. 1-től nettó 50 E Ft/fő; további közalkalmazotti állomány illetményfejlesztése 2000. aug. 1-től bruttó 20%, 2001., jan. 1-től bruttó 25%. A külföldi neves vendégművészek fellépésére 120 M Ft-os, hangszer és egyéb beszerzésekre 150 M Ft-os éves támogatást irányzott elő a tárca.

A költségvetési tervezési folyamatban a részletes számításokat az intézmény dolgozta ki, melyet a NKÖM a szükséges egyeztetések és pontosítások után elfogadott, s a fejezet 2001. és 2002. évi költségvetésének Művészeti intézmények címében szerepelteti, összevontan más intézményekkel.

16


Az ellenőrzés megállapította, hogy az intézmény 2000-2001. évi stratégiai célú fejlesztése, kiemelt nemzeti intézmény szerepének költségvetési támogatása a NKÖM részéről az intézmény alapító okiratában megfogalmazott kiemelkedő művészi színvonal elérése és biztosítása érdekében, a korábbi átlagos vagy átlag alatti személyi és tárgyi feltételek miatt helyeselhető, elfogadható törekvés. Ugyanakkor a közel 1 Mrd Ft-os stratégiai támogatást a minisztérium részéről - főként a miniszteri biztos tevékenységén és megbízási feladatain keresztül - csak részkövetelmények (művészeti közalkalmazottak minősítése, az intézmény jogi átvilágítása különösebb javaslattétel nélkül, alapító okirat módosítása és SZMSZ készítése) támasztása előzte meg. Nem fogalmazódott meg a felügyelet részéről az intézmény alaptevékenységi feladataiból következő, szakmai és gazdasági teljesítésekhez kötött, az intézményi vezetéssel szemben támasztott egységes követelményrendszer. A kiemelt költségvetési támogatást az intézmény oldaláról művészeti- szakmai koncepciók és intézményi stratégiai tervek szintén nem támasztották alá a célul kitűzött konkrét feladatok, a teljesítmény-orientált eredmények elérése és ellenőrizhetősége érdekében. Az előbbiek hiányában az indokolt és szükséges 2001. évi stratégiai fejlesztés nem minden vonatkozásban megalapozott. Az egyes, stratégiailag fejlesztendő területekre mint pl. az egyéb közalkalmazotti állomány illetményfejlesztése, hangszerbeszerzések támogatása, külföldi vendégművészek díjazása - nem készültek döntést előkészítő, megalapozó gazdaságossági számítások és változatok. Az ellenőrzés megállapította, hogy a 2000. évben lefolytatott művészeti minősítési átvilágítás meghatározott és indokolt célokat szolgált, komoly egyéni teljesítmény-követelményeket támasztott, de pl. a zsűrizés 14,7 M Ft-os költsége nem tükröz takarékossági szemléletet. Az énekkari zsűri 6 belföldi tagja 4 napon át napi 50 E Ft-os díjazásért 1,2 M Ft-os összköltséggel értékelte a 75 fős énekkart. A további 13,5 M Ft-os ráfordítás a zenekari zsűri 6 külföldi, kiváló művész-tagjának költségeit fedezte, akik 10 napon át 100 E Ft-nak megfelelő (250 angol font) napi díjért zsűrizték a 90 tagú zenekart. A dupla összegű zenekari művész-közalkalmazotti zsűrizési díjazás a legrangosabb nemzetközi zongoraversenyek zsűri díjainak felelt meg. A költségvetési előirányzatok és a személyi, tárgyi feltételek összhangja a 2001. évi stratégiai jellegű költségvetésben összességében biztosított, az előbbiekben említett megalapozottsági problémák figyelembevételével együtt. Az intézmény költségvetésileg engedélyezett jelenlegi létszáma (211 fő), ezen belül a szakmai tevékenység ellátására biztosított 191 státusz és az intézmény igazgatását-üzemeltetését végző 20 fős létszámhely , a 14 fő megbízási és vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott személlyel együtt, elegendő a létszám a feladatok ellátásához. Ezen belül a 105 fős zenekari létszám - a későbbiekben, s a 3.3. pontban bemutatott átlaglétszám és produkciós létszám alapján tartalékot foglal magában. Az intézmény rendelkezésére álló költségvetési előirányzatokból mind a közalkalmazottak számára, mind a szerződéses foglalkoztatottak számára az országos átlagbérhez és más hasonló művészeti intézmények bérszínvonalához képest élenjáró illetmények biztosítottak.

17


A miniszteri biztos 2000. szept. 18-i, az intézmény igazgatójához intézett levelében a költségvetési létszámot 228 főben határozta meg, a szerződéses foglalkoztatottak 2003. január 1-jéig történő közalkalmazotti átminősítése alapján. Majd 2000. október 11-én levélben kereste meg a NKÖM közigazgatási államtitkárát a 228 fős létszám engedélyezésére. A minisztérium a többletfeladatok hiányában nem járult hozzá a költségvetési létszám emeléséhez.

A költségvetési létszám meghatározó, de egyben feladatok szerint mozgatható, alakítható részét a zenekari létszám képezi. Az 1999. évi felügyeleti ellenőrzés intézkedéseként a NKÖM akkori közigazgatási államtitkára 99 főben határozta meg a vezető állományúak nélküli zenekari létszámot, melyet a miniszteri biztos is képviselt megbízása kezdetén. A 2000. év közepén lezajlott zenekari minőségi átalakítás után a zeneigazgatói elképzelés az ún. 5-ös létszámú fúvós szólamokat foglalkoztató nagyzenekarra módosult, mely a hozzárendelt vonóskarral 105 fős zenekari létszámot igényel. Ezt az időközbeni „koncepció módosítást” mind a miniszteri biztos, mind a minisztérium vezetése elfogadta. Ez visszatükröződik az intézmény 2001. évi költségvetési előirányzataiban. Az intézmény közhasznú társasággá alakítására kidolgozott 1999. májusi igazgatói-zeneigazgatói koncepciós tervezet 65-70 fős törzslétszámban jelölte meg a zenekari létszámot. Az akkor még 115 fős zenekari létszámot pazarlónak minősítette. Az intézmény jelenlegi igazgatójának az NKÖM által befogadott 1997. szeptemberi igazgatói pályázata 95 fős zenekari létszámot tart szakmailag indokoltnak, melyre való beállás 1999. január 1-jével valósulhat meg a költségvetési intézményi működési keretek között. A méreteiben hazánkhoz hasonló Hollandia hasonlóan neves szimfonikus zenekarai közül a Királyi Koncertgebouw Zenekar (KCZ) és a Rotterdami Filharmonikusok (RF) egyaránt 107-107 teljes munkaidős muzsikust foglalkoztatnak. A menedzsment-apparátus létszáma a KCZ-nél 26 fő, az RF-nél 20 fő. A KCZ évadonként 53 koncertet, míg az RF 111 hangversenyt és 10 ifjúsági koncertet ad. A holland zenekarok tagjai számára egy országosan megkötött kollektív szerződés keretein belül évi 1070 óra szolgálat írható elő. Ez a szolgálat szám a Magyarországon előírt 3 órás szolgálatot alapulvéve, évi 356,6 szolgálatnak felel meg. Hazánkban a vonatkozó 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 304 szolgálatot ír elő. A két holland zenekar magánalapítványi formában működik, a zenekari alkalmazottak közalkalmazottanként való foglalkoztatása mindenütt megszűnt.

A tárgyi feltételek között az intézmény elhelyezésének helyzete külön kiemelést érdemel. Az intézmény elhelyezése feladatellátásához és nemzeti intézmény jellegéhez viszonyítottan nem megfelelően megoldott. Saját koncertteremmel és székházzal nem rendelkeznek. Az intézményi rendszer - zenekar, énekkar, kottatár, igazgatás - elhelyezése bérleményi formában a budapesti Vigadó épületegyüttes három épületrészében történik 1971. óta. A működést nehezítik a rendelkezésre álló bérelt helyiségek funkcionális problémái (nincsenek hangoló szobák, zenekari és énekkari próbatermek, a kottatári helyiségek szellőztetése, világítása nem megoldott).

18


Az intézmény éves bérleti díjként közel 50 M Ft-os bérleti összeget kénytelen fizetni az épület kezelőjének, egy állam által létrehozott alapítvány gazdasági társaságának. Az éves költségvetési előirányzatok a bérleti díj fedezetét a dologi kiadások között biztosítják. Az intézmény megfelelő elhelyezését szolgáló Nemzeti Koncertterem megvalósítása és finanszírozása kormányzati döntést igényel. A megvalósíthatósági tanulmányterv a miniszteri biztos koordinációjában 2001. márciusában, 2 tervező iroda kidolgozásában 8 M Ft-os összköltséggel elkészült és megfelelő döntéselőkészítést biztosít a részletesen kimunkált, megalapozott terv-variánsok alapján. A végleges építészeti terv elkészítése, kivitelezése és pénzügyi fedezetének biztosítása jelenleg csak középtávú, 4-5 éves átfutási idejű megvalósítással értékelhető reálisnak.

2.

A

2.1.

A költségvetés végrehajtása, a bevételek és kiadások alakulása

GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE

Az intézmény az ellenőrzött időszakot megelőzően gazdaságilag és a művészeti tevékenységét illetően is válságos éveket élt át. A gazdasági gondok megoldása céljából 1997. évben kincstári biztost, majd a 2000. év elején a MNFZÉK és hatékony szervezeti működésének és minőségi fejlesztésének előkészítése érdekében miniszteri biztost nevezett ki a felügyeleti szerv. A gazdasági problémák a költségvetési támogatások nagymérvű növelése révén megoldódtak. A legfőbb bevételi forrás, az állami költségvetésből származó tényleges bevételek - költségvetési támogatás, államháztartáson belülről átvett pénzeszközök - az 1998. évi 411,6 M Ft-ról 1999-ben 506,3 M Ft-ra, 2000-ben 845,7 M Ft-ra növekedtek. 2001-ben a költségvetési előirányzat szerinti támogatásból 1539,9 M Ft bevétele származik az intézménynek. Ez azt jelenti, hogy három év alatt a költségvetési támogatás több mint 3,5-szeresére növekedett. A költségvetési támogatáson belül az államháztartáson belülről átvett pénzeszközök 2000-ben 130,4 M Ft-ot tettek ki (1999:3,2 M Ft), ami teljes egészében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától származott, s a 7/2000. (IV. 26.) NKÖM rendelettel alátámasztott minőségi fejlesztéssel hozható összefüggésbe. Ebből 29,6 M Ft-ot különböző koncertek, főleg külföldi turnék támogatására, 14,8 M Ft-ot a személyi állomány minősítésére (meghallgatások), 60,4 M Ft-ot a minősítésen meg nem feleltek jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos kiadások fedezetére és a hangszerállomány értékbecslésére kaptak.

Az intézmény a költségvetési támogatások növelése révén jelentős anyagi eszközök birtokába jutott. Az erőforrás-többleteket részben az éves költségvetés eredeti előirányzataiban, részben az évközben végrehajtott előirányzat-módosításokban rögzítették. A megemelt támogatások a művészeti színvonal emelését célozták, de nem kapcsolódott hozzá sem részleteiben kifejtett művészeti, sem gazdasági követelményrendszer.

19


A saját bevételek - főként azok nagyobb hányadát adó külföldi turnék eltérő bevételi lehetőségei miatt - hullámzóan alakultak. A bázis 1998. évi 182,5 M Ft-ról 1999-ben 162,9 M Ft-ra csökkentek, 2000-ben 236,5 M Ft-ra nőttek, majd 2001. évi előirányzat szerint 90,1 M Ft-ra csökkennek. Az intézményi működési bevételek 1999-ben 69,5 M Ft-ot, 2000-ben 88,5 M Ft-ot tettek ki, melynek 50-54%-át az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek alkották. Ez utóbbin belül a jegybevételből 1999-ben 13,2 M Ft, 2000-ben 15,6 M Ft bevétel származott, ami a saját bevételek mindössze 8,1%-a, illetve 2000-ben 6,6%-a, az összbevételnek pedig mindössze 1,4-1,9%-a. A saját bevételek közé soroljuk - a jobb és egyértelmű megítélés miatt - az intézményi működési bevételek mellett a külföldi turnék bevételeit, valamint az alapítványoktól származó bevételeket, jóllehet ezeket a költségvetési dokumentumokban, beszámolókban államháztartáson kívülről történő pénzeszközátvételként szerepeltetik.

Az így számbavett saját bevételnek a bázisévben (1998.) 58%-át 1999-ben 53%át, 2000-ben 57%-át (137,5 M Ft) - mint működési célú pénzeszközök átvétele államháztartáson kívülről - a külföldi turnék bevételei tették ki. A 2001. évi intézményi költségvetésben a működési célú pénzeszközök átvétele államháztartáson kívülről soron - mely a külföldi turnék bevételeit és az alapítványi támogatásokat tartalmazza - mindössze 40,0 M Ft szerepel a bizonytalan tervezési és megvalósítási körülmények miatt. Az alapítványi támogatások 1998-ban 9%-át, 1999-ben 2%-át, 2000-ben 5%-át (10,8 M Ft) adták a saját bevételeknek. Az intézmény korábban is alacsony szintű önfenntartó képessége az elmúlt két évben tovább csökkent és 2001-ben várhatóan további visszaesés várható. 2000-ben a külföldről származó összbevétel 69,5%-át (94,3 M Ft) a zenekar japán turnéján elért bevétel adta. Ez utóbbi bevételnek 89%-át (83,7 M Ft) a turnézók napidíjára és járulékaira fordították. A turné egyéb költségeire a bevételnek 5%-át használtak fel, így a bevételnek mindössze 6%-a maradt az intézmény bér, közteher, dologi kiadásaira, ami a tényleges költségeknek csak töredéke. A külföldi turnék bevételeinek döntően napi díjakra fordítása eddig jövedelempótló forrásként szolgált a zenekar tagjai számára, korábbi alacsony színvonalú bérezésük kiegészítéseként. Ez az intézményi gyakorlat - mely nem alapult belső szabályozáson - a művész-közalkalmazottak érdekeit és juttatásait előtérbe helyezte az intézményi gazdálkodás prioritásának és célszerűségi szempontjaival szemben. A többi külföldi szereplés bevételei és kiadásai hasonló arányokat mutatnak, ami azt jelenti, hogy a külföldi koncertek (2000-ben a zenekar 54 fellépéséből 31 külföldi volt) is jelentős központi költségvetési támogatással jönnek létre. Az ellenőrzés megállapította, hogy az intézménynek nincs reklámbevétele és szponzorálással összefüggő bevétele sincs. A különböző piaci bevételek hiánya, a nem kellően aktív piaci munkára, a menedzselés hiányosságaira is utal. Ezen a téren a konkrét tennivalók meghatározása még nem történt meg az intézmény vezetése részéről.

20


Az intézmény összes kiadásai 1999-ben 676,2 M Ft-ot, 2000-ben 1035,6 M Ftot tettek ki, míg a 2001. évi összkiadás a költségvetés szerint 1630,0 M Ft lesz. A növekedés mértéke két év alatt a kiadások közel 2,5-szeres növekedését jelenti. A kiadások szerkezetében lényeges változások nem érzékelhetők, a személyi juttatások és a hozzá kapcsolódó járulékok meghatározó hányada miatt. Az összes kiadáson belül mindhárom évben 54-55%-ot képviselnek a személyi juttatások, 18-20%-ot pedig a bérek járulékai. Ez utóbbiak összege a járulékkulcsok csökkenése mellett 2000-ben 181,9 M Ft-ra, 33%-kal nőtt. A dologi és egyéb folyó kiadások részaránya a vizsgált időszakban 23-24%-ot tett ki. Jelentősebbnek minősíthető változás a kiadások összetételében 2001-ben várható, amikor a felhalmozási kiadások részaránya az 1999-2000. évi 2-4%-ról 9%-ra növekszik a dologi és az egyéb kiadások részarányának csökkenése mellett. (Az intézmény vizsgált időszakbeli bevételeinek és kiadásainak alakulását az 1. sz. és 2. sz. melléklet tartalmazza.)

2.2.

Személyi juttatások alakulása Az összes személyi juttatás összege 2000-ben az előző évi 371,2 M Ft-ról 567,1 M Ft-ra 52,8%-kal nőtt, 2001-ben pedig az előirányzat szerint további 56%-os növekedés mellett 884,5 M Ft-ra növekszik. A személyi juttatások szerkezetében 2000-ben jelentős változások következtek be. A rendszeres juttatások 27%-os növekedése mellett ezen kiadások részaránya az előző évi 65%-ról 55%-ra csökkent, míg a nem rendszeres juttatások összege több mint kétszeresére nőtt, a részarány 9%-os emelkedése mellett. Nagy mértékben 85%-kal nőttek az ún. külső személyi juttatások is és részarányuk az összes személyi juttatáson belül meghaladja a 10%-ot. A nem rendszeres juttatások növekménye (100 M Ft) a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, a napidíjak, biztosítási díjak stb. emelkedésére vezethető vissza. A külső személyi juttatások közel 30 M Ft-os növekménye nagyrészt az átalakítással, átvilágítással, meghallgatásokkal van összefüggésben. A költségvetési támogatások emelése a lényegében változatlan létszám (1999: 185 fő, 2000: 189 fő) mellett az egy főre jutó személyi jövedelmek tekintélyes mértékű növelésének teremtette meg a feltételeit. A személyi juttatások növekedésének fedezete az állami támogatások kiemelt összegű növekedéséből származott, s mögötte a NKÖM tervszerű fejlesztési elgondolása állott. Intézményi szinten az egy főre jutó személyi juttatás az 1999. évi átlagos 1815,2 E Ft-ról 2000-ben 46,2%-os növekedés mellett 2654,5 E Ft-ra nőtt. Intézményen belüli szervezeti egységenként a változást a következőkkel szemléltetjük:

21


• a Zenekarban foglalkoztatott művészeknél (90 fő) az egy főre jutó személyi juttatás annak 64,5%-os emelésével évi 3669,3 E Ft-ra nőtt; • az Énekkarnál (75 fő) ugyanez egy főre 1478,1 E Ft évente, ami az előző évihez mérten 21,8%-os növekedést jelent; • a Kottatárnál (3 fő) az éves átlagos kereset 1637,7 E Ft 2000-ben, a növekedés 34,9; • a funkcionális egységeknél a 2651,4 E Ft-os kereset az előző évivel szemben 27,7%-os növekedést foglal magában.

A 2001. évi előirányzatok szerint az intézménynél a költségvetési szférában kiemelkedően magas jövedelem növelésre nyílik lehetőség. Az intézményi átlag várhatóan a 2000. évi - már közölt - 2654,5 E Ft-ról évi 4000 E Ft/fő/év fölé emelkedik. (A teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyi juttatásai és létszám alakulását 1999. és 2000. évben, valamint a 2001. januári helyzetet a 3/a, 3/b, 3/c. mellékletek mutatják.) Az átlagkeresetek alakulásából kitűnik, hogy a zenekar átlagkeresete több mint kétszerese az énekkarénak. Ez az arány ellentmond egy korábbi, az intézménynél alkalmazott bérpolitikai elvnek, mely szerint az énekkari keresetek a zenekari átlagkereseteknek 85%-át érjék el. A nagyarányú eltérés több okra vezethető vissza. Így pl. a külföldi napidíjakra, amelyekből a zenekar külföldi fellépései következtében részesült, továbbá arra, hogy a minősítéseket követő béremelés a zenekarnál már augusztusban, míg az énekkarnál csak novemberben következett be. A minősítéseket követően a teljesítmények növelését célozva új illetményrendszert vezettek be, melynek három alapvető eleme van: a kortól és képzettségtől függő alapbér, a beosztástól függő, a szolgálatok teljesítéséért járó kiegészítés, valamint a minősítéstől függő művészeti pótlék. Az új teljesítményelvű javadalmazás következménye, hogy az alapilletményekben az életkortól és művészi képzettségtől függő 6 kategórián belül nagy különbségek alakultak ki, a kategóriák között pedig jelentős átfedések vannak. Egy-egy életkori kategórián belül 70 ezer Ft a különbség (pl.: 32-36 év között 180-250 ezer Ft; 51 év fölött 240-311 ezer Ft). Az illetménysávok között kialakított átfedések miatt pl. egy 32 éves zenekari tag alapbére lehet annyi, mint a 60 évesé. Az ún. szolgálatokat (próbákon, előadásokon való részvétel) külön tételben díjazzák. Ezt egyes zenekari vélemények szerint az alapilletménybe kellene beépíteni.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az új illetményrendszer mindhárom említett elemében előrelépést jelent a teljesítmények növelésének irányába, ami kitűzött szakmai célok elérését segítheti, de a bevezetést követő egy év után alapos elemzést, a tapasztalatok összegzését és az esetleges feszültségek feloldását tartjuk szükségesnek.

22


2.3.

Létszámgazdálkodás A létszámgazdálkodás vezérlőelve az intézménynél a magas minőségre való törekvés. Ennek rendelik alá a bér- és jövedelempolitikát, ami a kibővült gazdasági erőforrásokra építve tág lehetőségeket teremt a magas színvonalú teljesítmények eléréséhez. Az intézményi tényleges állományi létszám csak kis mértékben - 185 főről 189 főre - változott az elmúlt évben. Az énekkar átlaglétszáma mindkét évben azonos 75 fő volt. A zenekar létszáma 2 fővel - 88-ról 90 főre - gyarapodott. A kottatár létszáma is változatlan (3 fő). A funkcionális egységek létszáma 19 főről 21 főre nőtt. A stabilnak tűnő létszámadatok mögött viszonylag intenzív létszámmozgás húzódik meg. A múlt év január 1-je és 2000. április 20-a közötti időszakban az átlaglétszám közel 30%-a, 55 fő lépett ki az intézménytől, a minőségi követelmények előtérbe kerülése nyomán. Az átalakulás nagy létszámmozgással járt. Az 1998. évi fejezeti ellenőrzés a létszám jobb kihasználására hívta fel az intézmény vezetőinek figyelmét. Megállapításuk szerint a zenekar kihasználtsága 70%-os volt. Ez a mutató 1999-ben 75%-os, 2000-ben 73% volt, mivel a produkciós létszámnak 1999-ben 12%-a, 2000-ben pedig 14%-a nem az intézmény alkalmazottja, hanem külső munkatárs volt. A japán turnén résztvevő 110 tagú együttesnek viszont 24%-a, 26 fő külső tag volt.

2.4.

A dologi és felhalmozási kiadások, beruházások értékelése A dologi kiadások összege az 1999. évi 152,8 M Ft-ról 2000-ben több mint 60%kal 247,2 M Ft-ra nőtt. A növekmény döntően a vásárolt szolgáltatások (39 M Ft), a bérleti díjak (12 M Ft), a külföldi kiküldetési költségek (22 M Ft), a reklám és a propagandaköltségek (8 M Ft), növekedésére vezethető vissza. A szolgáltatásokra fordított kiadások között jelentkezik a vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak „munkabére”, amit vállalkozói díjként folyósítanak. Ide számolták továbbá a hangszerek értékbecslésének költségeit is. A dologi kiadások növekedésének üteme egyébként jóval meghaladta az infláció növekedésének ütemét. Ezek forrását előirányzatmódosítással a NKÖM biztosította. Felhalmozásra 2000-ben 44,3 M Ft-ot fordítottak, ami több mint 4,5-szerese az előző évinek. A beruházások a gépek, berendezések és felszerelések körében valósultak meg, lényegében a hangszer állomány modernizálását szolgálták. A beruházási keret terhére vásárolt hangszerekre beszerzési terv alapján került sor. A hangszerbeszerzésre rendelkezésre álló többlet forrás elősegítette a régi hangszerek egy részének indokolt értékesítését. A zenekari tagok minősítése során eltanácsolt zenészek részére biztosította az intézmény az elővásárlási jogot. Az értékesítésre kijelölt hangszereket felértékeltették és 6,89 M Ft eladási áron adták el a kilépő zenekari tagok részére.

23


A beruházások révén a tárgyi eszközök nettó értéke, a bruttó értékhez viszonyítva az 1998. évi 19%-ról 32%-ra emelkedett, ami a beruházások ellenére elavult eszközállományra utal. Jellemző, hogy az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának 58%-át a teljesen 0-ra leírt eszközök teszik ki (5. sz. melléklet). E mutatók indokolják azt a minisztériumi döntést, mely szerint 2001-től az eszközállomány nagyobb léptékű modernizálására kerül sor. Ez a törekvés tükröződik a 2001. évi költségvetésben is, ahol felhalmozási célokra 150 M Ft előirányzat szerepel. Az előirányzatból 140 M Ft-ot hangszerbeszerzésre, 10 M Ft-ot gépjármű beszerzésre fordítanak. A 2001. évi beszerzések az ellenőrzés idején már folyamatban voltak. Ezek során nagyértékű hangszerek beszerzésére is sor került. Ilyen volt pl. egy 1880 körül Enrio Rocca által készített cselló beszerzése, ami 210 E DM-be, általános forgalmi adóval együtt 35,7 M Ft-ba került. A cselló megvásárlása művészeti szempontok alapján minden bizonnyal indokolt volt, de a takarékosság követelményeinek megítélésünk szerint nem felel meg, miután a cselló beszerzése az éves hangszerbeszerzési keret egynegyed részét tette ki. A csellóval kapcsolatos vagyonbiztonsági intézkedések (biztosítás, stb) folyamatban vannak.

Az intézménynek ingatlana nincsen, a hangszereken kívül, mindössze 3 db 0-ra leírt gépjárművel rendelkezik.

3.

A

3.1.

Az intézmény rövid, közép- és hosszú távú művészeti koncepciói és az ezekre alapozott stratégiai tervei

SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE

A vizsgált nemzeti intézménynél az alapító okiratban előírt szakmai feladatok magas színvonalú végrehajtása szükségessé teszi azok koncepcionális megalapozását, a művészeti vezetés elképzeléseinek írásbeli megfogalmazását. Úgyszintén szükséges és indokolt a művészeti és gazdálkodási feladatok összekapcsolását tartalmazó stratégiai tervek kidolgozása. Az 1999. évi felügyeleti ellenőrzés megállapításai nyomán készült intézményi intézkedési terv 1999. október 31-i határidővel rögzítette a zenekari és énekkari rövid, közép- és hosszú távú művészeti koncepciók, valamint az intézményi stratégiai tervek írásbeli kidolgozásának szükségességét. Ezek irányt mutatnak az intézmény szakmai feladatellátási munkájában, megalapozzák a gazdálkodást és egyúttal segítik a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium ellenőrző szerepének megvalósítását. Az ellenőrzés megállapította, hogy jelen vizsgálat lezárásakor, 2001. április végén sem rendelkezik az intézmény írásban kidolgozott művészeti koncepciókkal és ezekre épülő stratégiai tervekkel. Sem az intézmény művészeti vezetése és menedzsmentje, sem a szakmai felügyelet, beleértve a miniszteri biztost is, nem fordított kellő figyelmet operatív teendői között ezek kimunkálására. A miniszteri biztosi megbízás az intézmény megszüntetésének joga- és a költségvetési hatáskörök kivételével kiterjedt minden további felügyeleti jogkörre.

24


A miniszteri biztos koordinálásával készült SZMSZ tervezet a zeneigazgató, mint általános művészeti vezető feladatai között szerepelteti a Zenekar és Énekkar művészeti tevékenységének hosszú és rövid távú megtervezését, ezen belül 6 évre szóló művészeti koncepció kidolgozását. A zeneigazgató tájékoztatása szerint a zenekar arculatépítő koncepciójának kimunkálása már 70%-os készültségi fokot ért el, a koncepció kidolgozását folyamatos tevékenységként végzi.

Az intézmény művészeti vezetésének koncepcionális céljai között a hazai közönség irányában „az ízlés, a zenei látókör és az egyetemes művészethez való viszony horizontjainak kiszélesítése” jelent meg. A zenekar újjáalakításának és minőségi fejlesztésének sajtónyilatkozatokban deklarált célja a világ első öt szimfonikus zenekara közé kerülés, a Berlini Filharmonikusok szintjének elérése. Az énekkar célja az ország első számú vegyes kórusa szerepének betöltése és külföldi fellépések révén nemzetközi hírnévhez jutás.

A miniszteri biztos 2000. október és 2001. április közötti megbízási feladatai között szerepelt az intézmény 2001-2003. évekre vonatkozó műsorpolitikai, valamint hangszerbeszerzési tervének kidolgozása a zeneigazgatóval közösen. Ezen összeállítások elkészültek és az intézmény működése szempontjából stratégiai jellegű résztervekként értékelhetők - részletesebb értékelésük a 4.3 pontban - és szorosan kapcsolódnak az alapító okiratbeli feladatok végrehajtásához, illetve az azokhoz szükséges tárgyi feltételek biztosításához.

3.2.

Az alapító okiratban előírt szakmai feladatok teljesítése A Zenekar a vizsgált időszakban szakmai feladatait megfelelő mértékben és emelkedő színvonalon teljesítette. Ezt leginkább az alapító okiratbeli feladatok számszerűsítése és a zenekari fellépések minőségéről szóló kritikák bizonyítják. A Zenekar 1999-ben 59, 2000-ben 54 önálló koncertet adott, melyet 11, illetve 12 közös zenekari-énekkari előadás növelt. A 2001-re tervezett előadások száma 65. A heti 1 előadást meghaladó koncertszám nemzetközi összehasonlításban is jónak nevezhető, komoly szakmai előkészítő munkát és koncentrációt igényel. Az önálló zenekari koncertek számán belül 1999-ben és 2000-ben is magasabb volt a külföldi fellépések száma a hazaiaknál. 1999-ben a nyugateurópai, 2000-ben a japán túrné fellépés száma miatt. Az együttes az előadott művek műfaji megoszlását tekintve folyamatosan bővülő repertoárral rendelkezik. Ezt jelzi a barokk, a klasszikus, a XX. századi és kortárs művek fokozott, markáns megjelenése, műsorra tűzése. A hazai koncerteken az egyetemes művészet, míg a külföldi előadásokon a magyar zeneművészet kiemelkedő darabjai jelentek meg hangsúlyosan (Bartók, Kodály, Liszt művek). A hazai fellépéseken kevésbé volt nyomonkövethető a nemzeti jelleg érvényesülése (előadott művek jellege, nemzeti jellegű eseményeken való szereplés hiánya stb.).

A belföldi zenekari koncertek jellemzője volt a hazai és külföldi szólisták, vendégművészek rendszeres fellépése. A vizsgált időszakban évenként 5-5 esetben 25


történt fiatal, tehetséges pályakezdő művész fellépése, 7-7 esetben kortárs magyar szerző zeneművének bemutatása a koncerteken. A nagyzenekari szimfonikus és oratórikus művek mellett a vizsgált időszakban csak 2 kamarazenei darab bemutatása hangzott el. A műsorpolitikában csak 1999-ben kapott helyett ifjúsági koncertek tartása. Az együttes a 2000-2001-es évad végén indít kamarazenei sorozatot.

A Zenekar minősítését, művészi színvonalát alapvetően a folyamatos szakmai kritikák, valamint a fesztivál-fellépések, a külföldi vendégművészek színvonala és a CD felvételek tanúsítják. A legfrissebb 2000. őszi-téli és 2001. tavaszi hazai kritikák (napi sajtó, szaklapok, Magyar Rádió) egyöntetűen elismerik a megújult, átalakított zenekar teljesítményét, kiemelik a hangminőséget, a hangzás tisztaságát, mely mögött komoly felkészülés, művészi stabilitás és a zeneigazgatóval közös, igényes szakmai munkateljesítmény húzódik meg. „A pompás diszpozícióban játszó zenekar sokat fejlődött, a gondos karmesteri irányítás alatt a tempó- és karakterváltások nagyszerűen érvényesülnek” (2001. április, Új Zenei Újság) „Ugrásszerűen javuló technikai színvonal, homogén vonóskar, rézfúvósok csillogása; hallhatóan kialakulóban van az egész zenekar sajátos profilja.” (2001. április, Bartók Rádió).

A Zenekar 2000. évi fellépéseiről rendelkezésre álló külföldi kritikák (Dubrovniki Nyári Játékok, spanyolországi túrné) nagysikerű fellépésekről és hiteles zenei tolmácsolásról szólnak. A 2000. év végi , 14 előadásból álló japán túrnéról - a japán zenei élet sokrétűsége, és a hangversenyek sokasága következtében - mindössze 1 japán lapban jelent meg ismertetés. 1999. és 2000. évben 3-3 külföldi fesztivál fellépése volt a zenekarnak. Ezek rangos, de nem elsőrangú nemzetközi komolyzenei fesztiváloknak számítanak (2000. év St. Moritz, Estoril, Dubrovnik). Az együttesnek elvi meghívása van a 2003. évi Edinbourghi Fesztiválra.

A zenekarral fellépő vendégművészek között kevés ún. világsztár található, a rendkívül magas művészi fellépti díjak miatt. A vendégművészek inkább a szintén színvonalas nemzetközi másodvonalat és az élvonalba törekvő fiatalabb nemzedéket képviselték. A vizsgált időszakban a zenekarral CD felvétel nem készült a lemezpiaci konkurenciaharc, a kiadók monopolhelyzetének erősödése és az együttes korábbi időszakbeli piaci versenyképességének csökkenése miatt. A 2001-2002. évadban előreláthatóan 2 CD felvétel és 2 televíziós felvétel megvalósítására kerül sor.

A Nemzeti Énekkar szakmai feladatainak teljesítése a vizsgált időszakban széles repertoárral, növekvő előadásszámmal, a művészi munka színvonalának növekedésével, az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően ment végbe.

26


Mindennek alapját az énekkarban is bekövetkezett minőségi művész-cserék és a következetes karvezetési tevékenység biztosították. Amíg a 2000. évi minőségi átvilágításon a Zenekar 1/3-a kicserélődött, addig az Énekkar tagjai közül mindenki megfelelt a megmérettetésen, a nagyfokú bizonyítási készség és a hazai zsűri pontozási gyakorlata következtében. A minőségi követelmények emelkedése miatt viszont az énekkarban is automatikusan bekövetkezett a vizsgált közel 2,5 év alatt 10-12 fős cserélődés.

Az Énekkar 1999-ben 19, 2000-ben 25 koncertet adott, melyet kiegészített a zenekarral közös 11, ill. 12 fellépés. Az énekkar jellemzően oratórikus előadásokat tartott, speciális közönségigényt kielégítve ezáltal. Vidéki koncertjeiket a Filharmónia kht-k szervezik. 1999-ben nem volt külföldi fellépésük, 2000-ben két külföldi koncertet adtak: a magyar milleneum alkalmából a Vatikánban léptek fel sikerrel. Repertoárjuk rendkívül gazdag: Bach-tól a kortárs zeneszerzőkig, az „a capella” kórusművektől a nagy klasszikus oratóriumokon keresztül az operáig terjed. Az együttes legutóbbi, 2001. tavaszi fellépésének hazai szakmai kritikái egyértelmű elismerést tükröznek és a minőségi fejlődést hangsúlyozzák. E kritikák az Énekkar teljesítményét „kizárólagosan elismerő”jelzőkkel illetik. A Bartók Rádió egyik kritikája szerint továbbfejlődésük záloga a szólamok fokozottabb homogenitása és a hangszínek nagyobb változatossága lehet. A kritikák erényükként a gondos felkészítést, tartalmas hangzást, állóképességet és a kartételek kidolgozott megszólalását említik.

A Kottatár működtetésének és szakmai feladatellátásának értékeléséhez kidolgozott szakmai követelmények és mutatószámok nem álltak rendelkezésre, mint a Zenekar és Énekkar esetében. A kottatári gyűjtemény közel 13000 db-ból áll. A gyűjtemény 1999-ről 2000-re mindössze 86 db-bal bővült. A gyűjtemény leltári értéke 11 M Ft, de valós értéke ennek többszöröse a számos egyedi darab következtében. Évente 600-800 esetben végez a Kottatár térítéses szolgáltatást, kottakölcsönzést intézményen kívüli művészek, zenekarok, kórusok, hangversenyrendező szervezetek számára. A Kottatár értékeinek megőrzése, fejlesztése, a tervezett kép és hanganyagok tárolása , beszerzési lehetőségeik növelése és jobb elhelyezési körülményeik biztosítása a jövőben fontos intézményi feladatként kell, hogy jelentkezzen.

3.3.

A zenekari és énekkari átlaglétszám, produkciós létszám alakulása Az ellenőrzés megállapította, hogy a zenekar az engedélyezett 105 fős költségvetési létszám mellett 1999-ben 88 fős, 2000-ben 90 fős, tényleges átlagos statisztikai létszámmal működött. A zenekari létszám emelkedése a lebonyolított közalkalmazotti minősítések és azok eredményeként bekövetkezett minőségi átalakítások nyomán kezdődött el. A vizsgálat zárásakor a tényleges zenekari létszám 99 fő.

27


Az énekkar 78 fős költségvetési létszáma mellett a tényleges létszám 75 fő volt, mind 1999-ben, mind 2000-ben. Az énekkar feladatai ellátásához 5 fő szerződéses alkalmazottal is rendelkezik (énekmesterek, korrepetitor), akiknek foglalkoztatása szükséges és indokolt. A tényleges létszám hasznosítását a produkciós létszámok mutatják. A NKÖM 1999. júniusi felügyeleti ellenőrzési jelentése szerint a hazai koncerteken 1998-ban 71,87 fős koncertenkénti átlaglétszámmal (kisegítőkkel együtt) szerepelt a zenekar.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az összes zenekari koncert alapulvételével 1999-ben 74,8 fős, 2000-ben 77,2 fős volt a zenekari produkciós átlaglétszám, az alkalmazott kisegítői létszámmal együtt. Az intézményi közalkalmazotti állományban levők produkciós létszáma 1999-ben 65,8 főt, 2000-ben 66,4 főt tett ki, azaz közel azonosan alakult. A zenekari produkciós létszám növekedése a külső kisegítő zenekari tagok átlagosan 9 főről 11 főre való növekedéséből adódott. Ez az előadott zenekari művek nagyobb játszólétszám igényén alapult. A zenekar tényleges közalkalmazotti létszáma és produkciós létszáma egybevetéséből az állapítható meg, hogy a zenekari munkaerő kihasználtság az 1999. évi 75%-ról 73%-ra mérséklődött 2000. évben. Ez az előadott művek strukturális különbségeiből, ennek megfelelően a 14 zenekari szólam létszámigény változásából és a 2000. évi zenekari fluktuációból együttesen adódik. Mindez annak ellenére történt, hogy a zeneirodalom legnagyobb játszó létszámot igénylő művei is állandó repertoáron szerepelnek (R. Strauss, Mahler) és jelentős számban hangzottak el a vizsgált időszak koncertjein. Az Énekkar létszám hasznosítása a zenekarénál lényegesen kedvezőbb volt, 1999-ben 99%-os, 2000-ben 100%-os, mivel az énekkari összetétel lényegesen homogénebb, mindösszesen 4 szólamból áll. Az énekkarnál a zenekarral szemben, szinte minden produkcióhoz szükség van a teljes létszámra. Kisegítőket a vizsgált időszakban egyáltalán nem foglalkoztattak. A zenekari, énekkari produkciós létszámok és szolgálatszámok alakulását a 6. és 7. sz. mellékletek részletezik.

3.4.

A szakmai feladatellátási és gazdálkodási mutatók összefüggései Az intézmény szakmai feladatellátásának költségvetési beszámolóban meghatározott alapvető feladatmutatója az előadások száma, valamint a nézők száma. A feladatellátás és a gazdálkodás összefüggéseit legjobban az 1 előadásra jutó bevétel és az 1 előadásra jutó költségvetési támogatás alakulása mutatja. Az intézmény feladatellátási és gazdálkodási mutatói alakulását a vizsgált időszakban döntő mértékben a költségvetési támogatás határozta meg. 1999ben a tényleges intézményi bevételek 73,5%-át, 2000-ben 77%-át az állami támogatás képezte (a céltámogatási és programfinanszírozási összegekkel együtt). Ennek megfelelően az 1 előadásra jutó bevétel 1999. évi 7,7 M Ftos összegének 73,5%-át, 2000. évi 12 M Ft-os összegének 77%-át a növekvő ál-

28


lami támogatás biztosította. Ugyanilyen részarányú és mértékű volt az 1 előadásra jutó költségvetési támogatás alakulása is. Ez egyben azt is jelentette, hogy az intézmény saját gazdálkodásából eredő bevételei csökkenő részarányt képviseltek. Az egy produkcióra jutó kiadások nagyobb hányadát - 1999-ben 76,5%, 2000-ben 70,5% - a közvetlen költségek tették ki az előadásokhoz szorosan kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai következtében. A közvetett költségek vizsgált időszakbeli növekvő részarányát a 2000-ben lezajlott belső minőségi változások produkciókhoz közvetlenül nem köthető költségei okozták. A produkciós költségek elemzése során az ellenőrzés megállapította, hogy 1999ben az 1 énekkari előadásra jutó közvetlen költségek (4,3 M Ft ) magasabbak voltak, mint az 1 zenekari előadásra jutó közvetlen költségek (2,8 M Ft). Ennek magyarázatát a viszonylag alacsony, összesen 30 énekkari produkció adta, szemben a 70 zenekari előadással. 2000-ben a zenekari személyi juttatások énekkarénál jelentősebb összegű és arányú növekedése következtében a fajlagos zenekari produkciós költségek meghaladták a fajlagos énekkari produkciós költségeket.

Az intézményi terveknek megfelelően az 1999. évi 89 előadás és a 2000. évi 91 előadás 1/3 részét külföldi koncertek, 1/3 részét kht szervezésű koncertek, további 1/3 részét saját szervezésű belföldi koncertek tették ki. A szerződésekben foglalt megállapodások alapján az 1999. évi 30 külföldi koncert 92,8 M Ft-os produkciós bevételt, a 2000. évi 33 külföldi előadás 180 M Ftos produkciós bevételt eredményezett. A külföldi koncertek 1999. évben az intézményi bevételek 13,5%-át, 2000. évben 16,5%-át tették ki. A külföldi előadások produkciós bevételt meghaladó, további költségeinek finanszírozását teljes egészében az állami támogatás biztosította. Az intézmény mindkét vizsgált évben 33 saját rendezésű belföldi koncertet bonyolított. Az 1999. évi 13,2 M Ft-os jegybevétel az éves intézményi bevétel 1,9%-át, a 2000. évi 15,6 M Ft-os jegybevétel az összes bevétel 1,4%-át biztosította. A jegybevételek alacsony összegét az előadások 500 fő alatti átlaglétszáma és az 1000 Ft körüli átlagos jegyárak együttesen adják. A koncertek jegyárai - egyezően más koncertszervező intézmények jegyáraival - 750 és 1500 Ft közötti árak voltak. E saját rendezésű koncertek nézőszáma 1999ben 13.338 fő, 2000-ben 16.424 fő volt összesen, amely a növekvő tendencia ellenére is költségvetési mutatószámként alacsonynak minősíthető, különös tekintettel arra, hogy a látogatottsági nézőszám a bérletes előadások miatt többszörös halmozódást takar. A 2000. évi fenti nézőszámból a három bérletes sorozat 14 előadása, 9527 fős nézőszámot tett ki. A szóló előadások nézettsége 2000-ben 11% és 107% között mozgott. A 2000. nyári két martonvásári koncert látogatottsága 66 és 94 %-os volt.

A belföldi saját rendezésű előadások férőhely kihasználtsága 83%-os, illetve 88%-os volt. Ennek okát a szóló előadások alacsonyabb nézettségi szintje okozza, mivel a bérletes előadások 100%-os telítettségűek.

29


A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az előadások 1/3-át kitevő belföldi koncertek bevétele és nézőszáma alacsony. Az intézmény sajnálatos módon nem rendelkezik hivatalos adatokkal a külföldi koncertek és a filharmóniai kht-k által szervezett koncertek legfontosabb adatairól, mérőszámairól (nézőszám, férőhelykihasználtság, jegyárak, stb.), pedig ezt az előírt feladatmutatók és a gazdálkodás célszerű és eredményes végrehajtása megköveteli. Az alapító okirat szerinti szakmai feladatok és szakmai teljesítménymutatók alakulását a vizsgált időszakban - a rendelkezésre álló intézményi adatok alapján - a 8. sz. melléklet tartalmazza. Az ellenőrzés a szakmai feladatellátás összegező értékeléseként megállapította, hogy a Zenekar és Énekkar - a szakmai kritikák tanusága szerint, s egyben mutatószámokban még nem mérhető módon - a minőségi fejlődés útjára lépett. Ezt 2001. április végén a művészegyüttesek belső tartása, művészi stabilitása és a konszolidált intézményi légkör bizonyítja. Mindennek alapját egyrészt a 2000. évi egyéni minősítési teljesítmény-követelményrendszer bevezetése, másrészt a 2000. évi emelkedő, majd a 2001. évi kiemelt állami támogatás személyi juttatásra fordított összegének rendkívül ösztönző hatása képezte. Az ellenőrzés megállapítása szerint a 2001. évi stratégiai jellegű állami támogatás konkrét eredményekben és mérhető mutatószámokban kifejezhető hatása legkorábban 1-2 év múlva értékelhető, de ehhez szükségesek a felügyeleti szerv által a művészegyüttesek számára meghatározott, mérhető szakmai követelmények kialakítása és folyamatos megkövetelése is.

4.

A

NKÖM

INTÉZMÉNNYEL

KAPCSOLATOS

SZABÁLYOZÓ,

ELLENŐRZŐ ÉS BESZÁMOLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

4.1.

Az intézmény működését, gazdálkodását érintő felügyeleti szabályozás Az ellenőrzés megállapította, hogy a vizsgált időszakban a NKÖM irányító szabályozó tevékenysége az intézmény működését és gazdálkodását érintően alapvetően az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvényen (Áht.) alapult, azzal összhangban állott. A NKÖM illetékes szervezeti egységei által (Költségvetési Főosztály, Beruházási és Vagyonkezelési Főosztály) az intézmény irányában folytatott felügyeleti, gazdálkodást szabályozó és beszámoltató tevékenység - költségvetési javaslat készíttetése és felülvizsgálata, elemi költségvetés keretszámainak megállapítása, elemi költségvetés jóváhagyása, előirányzat-módosítása felügyeleti szervi hatáskörben, programfinanszírozásra vonatkozó szabályok alkalmazása, az éves költségvetési beszámoló elkészíttetése - megfelelt az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet előírásainak.

30


Az intézmény gazdálkodását érintő felügyeleti irányítás és szabályozás a rendelkezésre álló dokumentumok alapján részleteiben is szakszerűen valósult meg és korrekt szakmai együttműködésen alapult.

Az intézmény működésének művészeti-szakmai irányító-szabályozó felügyeletét a vizsgált időszakban 2000. február 21-ig az illetékes helyettes államtitkár és az NKÖM Művészeti Főosztálya, majd 2001. február 21-től 2001. április 3-ig a miniszter által kinevezett miniszteri biztos látta el. A miniszteri biztos az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet 13. §-a (1) bekezdése és a 3/1999. sz. NKÖM utasítás alapulvételével, a megbízási szerződésében foglalt átruházott jogai alapján teljes jogkörű felügyelet ellátója és gyakorlója volt az intézmény fölött, az intézmény megszüntetésére és költségvetésére vonatkozó jogosultságok kivételével.

A vizsgált időszakban a már említett általános gazdálkodási szabályozás mellett két jelentős speciális művészeti jellegű felügyeleti szabályozást hajtott végre az intézményt érintően a NKÖM. A 2/1999. (I. 29.) NKÖM rendelet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felügyelete alá tartozó nemzeti művészeti intézményekben művészi vagy egyéb művészeti munkakört betöltő közalkalmazottak illetménypótlékáról, a 7/2000. (IV. 26.) NKÖM rendelet a MNFZÉK művészeti munkakört betöltő közalkalmazottainak minősítéséről rendelkezett (továbbiakban: minősítési rendelet). A nemzeti művészeti intézményi pótlék bevezetésére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) művészeti területen való végrehajtását szolgáló, többször módosított 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet és 1. sz. mellékletében rögzített jogosultsági előírás alapján került sor. A pótlék mértéke a rendelet alkotásakor a Kjt. szerinti pótlékalap 50-300% -áig terjedhetett; a jogosultság feltételeit és a konkrét mértékeket az intézményi kollektív szerződések állapítják meg.

A művészeti pótlék 1999. februári bevezetése a MNFZÉK-nél is indokolt volt az alacsony közalkalmazotti bérek, valamint a pótlék teljesítményösztönző hatása miatt. Az intézménynél 2000. áprilisában előírt, egyedülálló művészi közalkalmazotti minősítés végrehajtása nyomán, s annak további teljesítményt elismerő hatása miatt - a 2/1999. (I. 29.) NKÖM rendelet minősítési rendelettel történt módosításával - a művészeti pótlék 2000. májusától a Kjt. szerinti pótlékalap 50-600%-áig terjed. A zenekar és énekkar tagjait minősítő rendelet kimunkálására és végrehajtására a miniszteri biztosi felügyelet alatt került sor. A minősítés rendeletileg meghatározott célját a művész közalkalmazott szakmai teljesítményének megítélése és szakmai fejlődésének elősegítése képezte. A rendelet szerint az intézménynél művészi munkakört betöltő közalkalmazottakat legalább kétévente minősíteni kell. A minősítés zsűri előtt végzett egyéni meghallgatásból (maximum 200 pont) és a művészeti igazgató által végzett rendeletileg előírt szakmai minősítési szempontrendszeren és szólamvezetői véleményen nyugvó, szintén 200 pontot elérő értékelésből áll. A megfelelt minősítést a 300 pont elérése biztosítja. Ellenkező esetben alkalmatlanság címén a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető.

31


A 2000. május-júniusban az MNFZÉK-nél végrehajtott szakmai minősítésről 2000. augusztus 29-én aláírt intézmény vezetői és érdekképviseleti megállapodás kölcsönösen rögzítette, hogy a minősítés és az azokból levont konzekvenciák a Nemzeti Filharmonikusok szakmai, művészeti fejlődését szolgálták. A szakmai minősítésből levonható tanulságok mellett egyértelművé vált, hogy a minősítési rendelet 3. § (4) bekezdés alapján 25 zenekari tag közalkalmazotti jogviszonya szakmai alkalmatlanság címén megszüntethető. A felek megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat folytatnak az SZMSZ és a Kollektív Szerződés módosításának keretei között a minősítési rendeletből fakadó részletszabályok - illetményrendszer, pótlékrendszer, egyéb juttatások, a minősítési eljárás részletes szabályai stb. - megalkotásáról. Az ellenőrzés megállapította, hogy a minősítés elrendelése a zenekari és énekkari hangzás, teljesítés javítása érdekében, a művészeti vezetés által tapasztalt minőségi és morális problémák miatt indokolt volt. A rendelet véglegesítésekor az előterjesztő miniszteri biztos - az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentumok tanúsága szerint - az érintett közalkalmazottak 12 pontban foglalt jogi és szakmai kifogásait csak egyharmad részben vette figyelembe, a kialakított minősítési rendszer meghiúsítására való törekvésük miatt. A minősítés végrehajtásaként a Zenekarnál alkalmatlannak minősített 25 tagból 20 fővel az intézmény vezetése a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezésével történő megszüntetésében állapodott meg, felmentés miatt járó jogszerű összegek kifizetésével együtt. 5 fő munkaügyi bírósághoz fordult munkaviszonya megszüntetése ügyében. A perek folyamatban vannak, melyek közül a helyszíni ellenőrzésünk lezárásáig jogerősen egy zárult le, s azt a felmentés jogellenessége miatt az elbocsátott közalkalmazott nyerte meg.

A kibocsátott minősítési rendelet kizárólag a MNFZÉK 190 művészeti közalkalmazottjára lépett hatályba, más zeneművészeti intézmények közalkalmazottaira nem vonatkozik. A rendelet hiányosságaként értékelhető, hogy nem határozza meg az egyéni meghallgatást elbíráló zsűri létszámát és összetételét. Ennek hiányában ez változó lehet, mely befolyásolja a különböző időpontokban tartott meghallgatások eredményét tükröző pontszámadást és ez utóbbiak alapján odaítélt művészeti bérpótlékot. A rendelet alapvető problémájaként értékelhető a szakmai alkalmatlanság megítélésének kérdése, melyet a rendelet 3. § (4) bek. rögzít, a Kjt. 30. § (1) bek. d) pontjára hivatkozással. A Kjt. fenti rendelkezése szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. A rendelet nem megfelelő előkészítése miatt az állapítható meg, hogy a rendelet által előírt egyszeri meghallgatáson elért - kapott 99 pont már nem teszi alkalmassá a közalkalmazottat a munkája végzésére (a minősített személy összesen maximálisan 299 pontot szerezhet a minősítésen). Felülvizsgálatra szorul, hogy a hivatkozott minősítési rendeleti előírások minden tekintetben megfelelnek-e a Kjt által megfogalmazott tartós alkalmatlansági és szakmai kritériumnak, mert az egyedi ügyben hozott vonatkozó bírósági határozat szerint a rendelet előírása törvénybe ütközik. A zenekari és énekkari tagok egyéni, egyszeri meghallgatása alapján történő 50%-os érték és szint szakmailag is felülvizsgálandó, mivel nem szólisták, nem munkaköri feladatuk a szólózenélés, illetve szólóéneklés.

32


4.2.

A felügyeleti költségvetési ellenőrzés tevékenységének értékelése A vizsgált időszakban a MNFZÉK-nél átfogó felügyeleti költségvetési ellenőrzés történt; cél-, téma- és utóellenőrzésre nem került sor. Az intézménynél a felügyeletet gyakorló NKÖM 1999. május 25. és június 18. között átfogó felügyeleti ellenőrzést tartott. Az ellenőrzést a NKÖM Ellenőrzési Főosztálya folytatta le, a Művészeti és a Humánközszolgálati Főosztály szakreferenseinek és egy külső zeneművészeti szakértő közreműködésével. Az ellenőrzés alá vont időszakot az 1996. január 1.- 1999. március 31. közötti időszak képezte.

Az átfogó vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az intézmény szakmai és gazdálkodási feladatait megfelelő színvonalon és a jogszabályi előírások szerint látta el. A felügyeleti ellenőrzés vizsgálati programja megfelelt a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet felügyeleti ellenőrzési feladati előírásainak. Az ellenőrzés lefolytatásáról készített jelentés megállapításai alaposak és részletesek, összhangban állnak a megfogalmazott vizsgálati céllal és programpontokkal. Az ellenőrzés megállapításai alapján tett javaslatok a feltárt működési és gazdálkodási problémák, hiányosságok megszüntetésére irányultak. Az intézmény vezetése megfelelő intézkedési tervet alakított ki 1999. augusztusában, 1999. II. félévi végrehajtással a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. Az intézkedési terv minden pontja tartalmazott megfelelő végrehajtási szakaszt konkrét határidő és felelős megjelölésével. A NKÖM az intézkedési tervet megfelelőnek minősítette és elfogadta. Az intézkedési terv végrehajtásának nyomonkövetése a NKÖM Ellenőrzési Főosztályától előbb a szakmai felügyeletet gyakorló Művészeti Főosztályhoz, majd 2000. február 21-től az intézményhez kinevezett, szinte teljes körű minisztériumi felügyeleti jogkörrel felruházott miniszteri biztoshoz került át. Az intézkedések nyomonkövetését a miniszteri biztos feladatai között nevesített ún. intézményi külső jogi átvilágítás végezte el 2000. júliusában. Ez a számonkérés alapvetően mennyiségi szemlélettel történt meg. Ennek során az átvilágítást megbízási szerződéssel végző jogi szakértők megállapították, hogy az intézkedési terv végrehajtása csak részlegesen valósult meg. A megtett intézkedések főként gazdálkodási jellegűek voltak. Az intézkedési tervben foglalt, az alapvető működési feladatok megvalósítására előirányzott intézkedések - a rövid- közép- és hosszú távú művészeti koncepciók írásos kidolgozása, az intézmény stratégiai terveinek kimunkálása, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elkészítése - nem történtek meg az átvilágítás idejéig. A miniszteri biztosi tevékenység - a 4.3 pontban későbbiekben részletezettek szerint - alapvetően nem az intézkedési terv végrehajtására irányult, de egyes intézkedési elemek a biztosi tevékenységben is folyamatosan jelen voltak (SZMSZ készítése).

33


Jelen számvevőszéki ellenőrzés megállapította, hogy az intézkedési terv teljes körű végrehajtására vagy annak módosítására a helyszíni vizsgálat lezárásáig nem került sor a bekövetkezett intézményi, belső strukturális átalakításokra való intézményi vezetési koncentrálás és mulasztás miatt. A felügyeleti minisztériumi, miniszteri biztosi - számonkérés is elmaradt ez ügyben.

4.3.

A miniszteri biztosi tevékenység értékelése Az intézményhez a 2000. február 21. és 2001. április 3. közötti időszakra - az eredeti féléves időtartamú megbízást kétszer meghosszabbítva - a miniszter a felügyeleti feladatok és hatáskörök jelentésben részletezett átruházásával együtt, miniszteri biztost nevezett ki. A biztos megbízási szerződései meghatározott célokat és konkrét megbízási feladatokat tartalmaztak. A megbízási célokat az MNFZÉK szervezeti és működési rendjének korszerűsítése, az intézmény infrastrukturális, finanszírozási és művészeti színvonala javításának és a nemzeti intézmény rangjának megfelelő feltételek biztosításának előkészítése képezte a 2000. február 21. és szeptember 30. közötti és az annak egyenes folytatását jelentő 2000. október 1. - 2001. március 31. közötti megbízási szerződésben. A harmadik, rendkívül rövid időtartamú - 2001. április 1-3. közötti megbízási szerződés már csak az előző megbízási szerződésben szereplő kollektív szerződés megkötését célzó tárgyalások vezetésére és lezárására irányult.

A miniszteri biztos megbízásának jogalapját a nemzeti kulturális örökség minisztere 3/1999. számú, a NKÖM Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasítása adta, mely rendelkezik a miniszteri biztos intézményéről és feladatairól. Az utasítás szerint a miniszteri biztos határozott idejű megbízással ellátja azokat a fontos, nem állandó jellegű, sürgős beavatkozást igénylő feladatokat, amelyek több szervezeti egység, felügyeleti terület feladatkörébe tartoznak és amelyek megoldása egyébként nem biztosítható. Utasítási joggal csak külön felhatalmazás alapján rendelkezik.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a miniszteri biztos megbízása jogszerű és indokolt volt. A fenti utasításban rögzített felügyeleti és utasítási jogkör átruházás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésén alapult. Azt a megbízási szerződések megfelelően tartalmazták. A biztosi tevékenység végzésének indokoltságát több alapvető ok együttesen képezte. Elsődleges indokaként az a minisztériumi stratégiai elgondolás állt, mely az intézményt rendkívüli fejlesztéssel rangjának megfelelő helyzetbe kívánta hozni. Ennek koordinációjára, összehangolására és az intézményen belüli minőségi célú átalakítási folyamat külső és belső feltételeinek megteremtése céljából szükséges volt a miniszteri biztos megbízása. A sürgősnek minősíthető beavatkozást az intézményen belüli, főként a zenekaron belüli feszültségek, a zenekarvezető és a zenekari tagok közötti szemléleti különbség, az illetményhelyzetből és a teljesítmény hiányból fakadó morális problémák indokolták.

34


A sürgős beavatkozás iránti igényt tükrözték azok a levelek, melyeket a zenekar tagjai írtak a NKÖM-nek és az Országgyűlésnek a menedzsment leváltása érdekében.

További indokként mind ehhez kapcsolható az az ellenőrzési megállapítás is, hogy a felügyeleti ellenőrzés által 1999. közepén feltárt lényeges működési hiányosságok megszüntetése sem történt meg az intézmény vezetése részéről az intézkedési tervben előirányzottak szerint. Ez utóbbi meg nem történésének indokaként szintén több tényező nevesíthető, így az intézmény vezetésének a kht-vá alakítási koncepció kidolgozására való összpontosítása, a menedzsment és a művészeti vezetés közötti kellő összhang hiánya, az említett belső feszültségek kezelésére való törekvés.

A miniszteri biztos konkrét feladatait a megbízási szerződések megfelelően rögzítették. Az ellenőrzés megállapította, hogy a megbízási feladatok egy része a felügyeleti jellegű feladatok közé, másik része az Áht. értelmében intézményi vezetői feladatok közé sorolható. Ez utóbbi feladatok miniszteri biztosi körbe adása és az intézményi vezető magatartásából eredő párhuzamos hatáskörök kialakulása nem kellő jogi megalapozottsággal történt. Ugyanakkor az előzőekben említett intézményi problémák, feladat-elmaradások miatt részben indokoltnak tekinthető. A biztosi feladatok közül felügyeleti hatáskörbe tartozónak ítélhető az intézmény külső jogi szakértők által történt átvilágítása, a művész-közalkalmazottak új minősítési rendszerének kidolgozása, új alapító okirat előkészítése, megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása a Nemzeti Koncertterem létrehozása érdekében. A miniszteri biztos feladatai között nevesített más feladatok, így pl. az SZMSZ készítése, intézményi teljesítményösztönző bérezési rendszer kidolgozása, teljes körű vagyonleltár készítése, hosszú távú hangszerbeszerzési terv kimunkálása az Áht. 97. §. (3) bek. értelmében a költségvetési szerv vezetőjének felelősségébe tartozik, mely munkakör folyamatosan betöltött volt.

A miniszteri biztosi megbízás az átruházott felügyeleti jogkör gyakorlása mellett - a 3/1999. sz. NKÖM utasítás általános jellegű megfogalmazása, a miniszteri biztosi intézmény kormányrendeleti szabályozási hiánya és az Áht. vonatkozó rendelkezésének figyelmen kívül hagyása miatt - összességében az intézmény vezetői jogok egy részét elvonta és az intézmény irányításában a felelősségi viszonyok megosztásához vezetett. A gyakorlatban ez a helyzet végül az intézmény igazgatója döntési jogainak és munkáltatói jogkörének miniszteri biztoshoz való átkerülését eredményezte. Igazgatói hatáskörben döntően csak a kötelezettségvállalás és az operatív végrehajtás maradt. A NKÖM vezetése 2000. februárban társulati ülésen és sajtótájékoztatón jelentette be a miniszteri biztos kinevezését, a kinevezés célját és indokoltságát. Ezzel egyidejűleg bizalmukról és támogatásukról biztosították az intézmény vezetését. A miniszteri biztos konkrét feladatairól az intézmény igazgatója a NKÖM-től a megbízás közel 14 hónapos időtartama alatt, 2001. március végéig nem kapott pontos, hivatalos tájékoztatást. A miniszteri biztos 2000. március 16-i levelében még azt közölte az intézmény igazgatójával, hogy „miniszteri biztosként se jogosítványom, se lehetőségem arra,

35


hogy a Nemzeti Filharmonikusok életébe beleszóljak”, ezzel szemben a folyamatosan szükséges biztosi intézkedések és igazgatói együttműködési egyeztetések során az intézményvezetői hatáskörbe tartozó döntések átkerülnek a miniszteri biztoshoz, gyakran igazgatói kérésre. Ezt pl. a következő igazgatói levélbeli kérések tükrözik: 2000. aug. 7. a dubrovniki koncerten fellépő zenekar személyi összetételének meghatározására irányuló biztosi döntés kérése, 2000. szept. 18: az énekkari bérfejlesztés eldöntésének kérése a minősítést követő négy hónap után, 2000. júl. 25: a 2000. november-decemberi japán turnéra vonatkozó szerződés jóváhagyása, 2001. jan. 11: a kórus 15 éves jubileuma alkalmából az alapító tagok jutalmazásának kérdése stb. Úgy szintén a miniszteri biztos döntött a minősítéseket követő bérmegállapításokról. Az intézmény igazgatója tudomásul vette hatáskörének csorbítását. A kulturális miniszter 2001. április 5-i levelében tájékoztatta az igazgatót a miniszteri biztosi megbízatás lezárultáról. Egyúttal megköszönte segítő intézményvezetői együttműködését.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a miniszteri biztos a kitűzött célok megvalósítása érdekében azoknak megfelelően működött. A megbízási szerződéseiben foglalt feladatait mennyiségileg teljesítette, a megfelelő és szükséges intézményi közreműködés, valamint adott esetben külső szakértő szervezetek (jogi irodák és tervező irodák) bevonása útján. A feladatok félévenkénti határidőzését tekintve az I. félévi feladattervből az intézményi SZMSZ előkészítése csúszott át a szükséges egyeztetések elhúzódása miatt a II. féléves munkaprogramba, illetve a kollektív szerződés megkötési tárgyalások lezárása csúszott át a 2001. március 31. eredeti határidőről április 3-ra. A megbízási szerződések szerint a biztosnak a tevékenységéről nem kellett írásos beszámolókat készítenie, feladatait közvetlenül a miniszter irányítása szerint végezte. Az elvégzett feladatok teljesítésének igazolását, mint a havi megbízási díjak kifizetésének jogalapját, szabályszerűen maga a kulturális miniszter végezte el. A NKÖM vezetésének álláspontja szerint a miniszteri biztos a rábízott, összetett jellegű felügyeleti-irányítási feladatokat, valamint az intézményi belső minőségi átalakítás menedzselési feladatait megfelelően végrehajtotta. Jelenleg felügyeleti szakmai egyeztetésre és véglegesítésre várnak azok a MNFZÉK működését és gazdálkodását befolyásoló tervezeti alapdokumentumok, melyek a miniszteri biztos irányításával 2001. április 31-ig elkészültek (alapító okirat módosítása, SZMSZ-tervezet, Nemzeti Koncertterem megvalósíthatósági tanulmánya, 2001-2003. közötti műsorterv és hangszerbeszerzési terv). Az ellenőrzés megállapította és hiányolja azt, hogy a miniszteri biztos feladatainak szerződésbeli meghatározásakor sem a biztosi tevékenység, sem az intézményi tevékenység irányában - ez utóbbinál az új közalkalmazotti minősítési rendszer kialakításán és teljesítményösztönző bérezési rendszer kidolgozásán kívül - nem jelennek meg minőségi és eredményfelelősségi követelmények, melyek egyúttal az intézmény stratégiai fejlesztését és annak alátámasztását szolgáló 2001. évi kiemelt szintű intézményi költségvetést jobban megalapozhatták volna. A minisztérium vezetésének álláspontja szerint az elmúlt több, mint egy év során a miniszteri biztos rendelkezett mindazon felügyeleti jogkörrel, melynek során megalapozott, egységes szakmai és gazdasági követelményrendszert munkált

36


volna ki az intézmény számára, másrészt a szakmai koncepciókat és stratégiai terveket szigorúan számon kérhette volna az intézmény vezetésén.

Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a miniszteri biztos felelősségében végrehajtott feladatok, kimunkált írásbeli anyagok - a mennyiségi teljesítésen túl minőségbeli hiányosságokat is takarnak a csak mennyiségi követelménytámasztás és a megfelelő szakmai kontroll gyakorlásának hiánya következtében. A MNFZÉK-nél bevezetett közalkalmazotti minősítési rendszer kritikájáról a 4.1 pontban, a felügyeleti szabályozás értékelésekor esett szó. Az intézmény jogi átvilágítását minisztériumi programfinanszírozási keretből 10 M Ft-ért elvégző két ügyvédi iroda tanulmányai alapvetően csak tényszerű leírásokat és kevés javaslatot tartalmaznak. Azok részben átfedik a minisztériumi ellenőrzés megállapításait. A munkajogi átvilágítási anyag elsősorban a kollektív szerződés módosításához ad hasznosítható tanácsokat. Az általános intézményi jogi átvilágítási tanulmány a szerződéses kapcsolatok terén nyújt új információkat. Az átvilágítások következményeként a miniszteri biztos az intézmény vezetésével intézkedési tervet készíttetett a hiányosságok kiküszöbölésére. A 2001-2003. közötti hangszerbeszerzési terv valójában egy hangszerbeszerzési lista, beszerzési változatok és piaci beszerzési lehetőségek nélkül. Árakat és összegeket nem tartalmaz. A 2001. - 2003-ra előirányzott zenekari műsorkészítési programfeladat gyakorlatilag csak a 2001. szeptember - 2002. július közötti időszak rövid távú programjait tartalmazza, koncepcionális irányok kimunkálása nélkül. Az alapító okirat módosítás tervezete és az SZMSZ tervezet végső változata az intézmény érdekképviseleti szervezeteinek menetközbeni, de utolsó fázisbeli véleményalkotása nélkül került minisztériumi benyújtásra.

Budapest, 2001. szeptember „

„

Melléklet: 14 lap és 1 db függelék (9 old.)

dr. Kovács Árpád elnök

37

Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár

1. sz. melléklet a V-3-29/2001. számhoz Bevételek előirányzata és teljesítése

Megnevezés

Sorszám 1.

2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Intézményi működési bevételek Ebből: Alaptevékenység bevételei Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bev. Intézmény egyéb sajátos bevételei Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök Ebből: Alaptev. bevételei Felügyeleti szervtől kapott támogatás Működési célú pénzeszk.átvétel áll.házt-on belülről Működési célú pénzeszk.átvétel áll.házt-on kívülről Ebből: - vállalkozásoktól - non-profit szervezetektől Felhalmozási célú pénzeszközök átvétele Támogatási kölcsön igénybevétel-visszatérülés Pénzforgalom nélküli bevételek Költségvetési bevételek Finanszírozás bevételei Bevételek összesen

1999. év Eredeti Módosított TeljeTeljesítés sítés megoszl. % előirányzat 48 350 70 918 69 475 10,1

21 600 9 500 5 000 465 345

37 800 9 500 5 000 587 817

37 835 3 968 2 629 595 546

5,5 0,6 0,4 86,4

420 345 5 000 40 000

503 048 7 319 77 450

503 048 3 219 89 279

20 000 20 000

57 450 20 000

518 695

1 450 19 879 685 064

518 695

685 064

adatok: E Ft-ban Tényleges 2000.év Eredeti Módosított TeljeTeljesítés teljesítés sítés megoszl. 2000/1999.év % % előirányzat 50 100 87 680 88 464 8,1 127,3

35 000 1 500 648 200

44 426 12 734 456 983 745

45 177 12 765 790 988 465

4,1 1,2 0,1 90,4

119,4 321,7 30,0 166,0

73,0 0,5 12,9

599 900 8 300 40 000

711 594 130 379 141 772

711 594 130 379 146 492

65,1 11,9 13,4

141,5 4 050,3 164,1

85 623 3 656

12,4 0,5

20 000 20 000

0,2 2,9 100,0 . 100,0

698 300 698 300

1 089 645

135 715 10 777 3 700 750 11 238 1 093 407 9 1 093 416

12,4 1,0 0,3 0,1 1,0 100,0 . 100,0

158,5 294,8

1 300 19 879 688 829 -4 688 825

121 772 20 000 3 700 1 050 13 014 1 089 645

57,7 56,5 158,7 -225,0 158,7

Kelt: …………………………….. …………………………………

(aláírás, pecsét)


2. sz. melléklet a V-3-29/2001. számhoz Kiadások előirányzata és teljesítése

Sorszám 1.

2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Megnevezés Rendszeres személyi juttatások Ebből: Alapilletmények Kötelező illetménypótlékok Nem rendszeres személyi juttatás Ebből: Napi díjak Külső személyi juttatások Ebből: Állományba nem tartozók juttatásai Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Ebből: Bérleti és lízingdíjak Egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadások Működési célú pénzeszköz átadás Felhalmozási célú pénzeszköz átadás Felújítások Felhalmozási kiadások Kölcsönök nyújtása, törlesztése Pénzforgalom nélküli kiadások Költségvetési kiadások Finanszírozás kiadásai Kiadások összesen:

1999. év Eredeti Módosított Teljesítés előirányzat 259 853 242 595 242 595 257 617 195 301 195 301 2 236 47 294 47 294 14 488 94 940 94 939 58 467 58 467 12 022 33 692 33 692 12 022 32 105 32 105 111 050 141 648 136 635 119 282 153 076 152 757 43 200 20 000

43 698 41 392 1 286 1 450 5 102 9 825 1 450

43 698 41 392 1 286

518 695

685 064

518 695

685 064

2 000

Teljesítés megoszl. % 35,9 28,9 7,0 14,0 8,6 5,0 4,7 20,2 22,6

2000.év Eredeti Módosított Teljesítés előirányzat 325 473 309 891 309 891 255 378 249 284 249 284 70 095 60 607 60 607 19 243 212 138 194 882 90 288 73 034 10 284 62 331 62 318 10 284 59 709 59 696 135 200 193 963 181 881 206 100 259 024 247 204

adatok: E Ft-ban Tényleges Teljesítés teljesítés megoszl. 2000/1999.év % % 29,9 127,7 24,1 127,6 5,9 128,1 18,8 205,3 7,1 124,9 6,0 185,0 5,8 185,9 17,6 133,1 23,9 161,8

50 000 40 000

55 921 37 577 1 100

55 921 36 675 1 100

5,4 3,5 0,1

128,0 88,6 85,5

3 007 9 604 1 300

6,5 6,1 0,2 0,0 0,4 1,4 0,2

2 000

4 095 46 053 1 050

540 44 334 750

0,1 4,3 0,1

18,0 461,6 57,7

675 815 413 676 228

99,9 0,1 100,0

698 300

1 089 645

698 300

1 089 645

1 042 900 -7 270 1 035 630

100,7 -0,7 100,0

154,3 -1760,3 153,1

Kelt: ………………………… …………………………………



3/a. sz. melléklet a V-3-29/2001. számhoz

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyi juttatásai és létszám alakulása 1999. év adatok: E Ft-ban Szervezeti egységek

megnevezése

Alapilletmény

Egyéb kötelező illetménypótlék

Rendszeres személyi juttatás

Nem rendsz. személyi juttatás

Összes személyi juttatás

Tényleges átlagos állományi létszám (fő)

1 főre jutó éves rendsz. alapÖsszes személyi illetszemélyi juttatás mény juttatás

1 főre jutó havi rendsz. alapÖsszes személyi személyi illetjuttatás mény juttatás

Zenekar

90 379

24 645

115 024

81 218

196 242

88

1027,03

1307,09

2230,02

85,59

108,92

185,84

Énekkar

67 600

20 453

88 053

8 412

96 465

75

901,33

1174,04

1286,20

75,11

97,84

107,18

Kottatár

2 962

168

3 130

512

3 642

3

987,33

1043,33

1214,00

82,28

86,94

101,17

34 360

2 028

36 388

3 072

39 460

19

1808,42

1915,16

2076,84

150,70

159,60

173,07

195 301

47 294

242 595

93 214

335 809

185

1055,68

1311,32

1815,18

87,97

109,28

151,27

Funkcionális egységek

Intézmény összesen:

Kelt: Budapest, 2001. március 14. …………………………………



3/b.sz. melléklet a V-3-29/2001. számhoz

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyi juttatásai és létszám alakulása 2000. év adatok: E Ft-ban

megnevezése

Alapilletmény

Zenekar

130 714

34 400

165 114

165 126

330 240

90

1452,38

1834,60

3669,33

121,03

152,88

305,78

Énekkar

69 008

23 874

92 882

17 976

110 858

75

920,11

1238,43

1478,11

76,68

103,20

123,18

Kottatár

3 674

213

3 887

1 026

4 913

3

1224,67

1295,67

1637,67

102,06

107,97

136,47

45 888

2 120

48 008

7 672

55 680

21

2185,14

2286,10

2651,43

182,10

190,51

220,95

249 284

60 607

309 891

191 800

501 691

189

1318,96

1639,63

2654,45

109,91

136,64

221,20

Szervezeti egységek



Egyéb RendNem Összes szeres kötelező rendsz. személyi illetmény- személyi személyi juttapótlék juttatás juttatás tás

Tényleges átlagos állományi létszám(fő)

1 főre jutó éves rendsz. alapÖsszes személyi személyi illetjuttatás mény juttatás

1 főre jutó havi rendsz. alapÖsszes személyi személyi illetjuttatás mény juttatás

Kelt:Budapest, 2001. március 14. …………………………………


3/c. sz. melléklet a V-3-29/2001. számhoz

Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottataár Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyi juttatásai és létszám alakulása 2001. január

ezer Ft-ban Szervezeti egységek

megnevezése

Alapilletmény

egyéb összes Egyéb RendRendNem Összes Tényleges szeres szeres kötelező rendsz. személyi átlagos illetmény- személyi személyi személyi jutta- állományi pótlék juttatás juttatás juttatás tás létszám (fő)

alapilletmény

1 főre jutó havi rendsz. Összes személyi személyi juttatás juttatás

Zenekar

16 977

2 617

9 968

29 562

5 610

35172

85

199,73

347,79

413,79

Énekkar

9 722

2 220

464

12 406

47

12453

79

123,06

157,04

157,63

Kottatár

446

33

479

479

3

148,67

159,67

159,67



6 122

195

158

6 475

607

7082

21

291,52

308,33

337,24

33 267

5 032

10 623

48 922

6 264

55186

188

176,95

260,22

293,54

Kelt: Budapest, 2001. március 14. …………………………………


Magyar Nemzeti Filharmonikus

3/d. sz. melléklet a V-3-29/2001. számhoz

Zenekar, Énekkar és Kottataár Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyi juttatásai - ezer Ft-ban

Szervezeti egységek

megnevezése

1999. 2001.I. index % 1 főre jutó havi átlagos illetmény 1 főre jutó havi átlagos illetmény 1főre jutó havi 2001.I/1999. alapill.

rendszer. összes alapill. szem.jutt. szem.jutt.

rendszer. összes alapill. szem.jutt. szem.jutt.

rendszer. összes szem.jutt. szem.jutt.

Zenekar

85,59

108,92

185,84

199,73

347,79

413,79

233,36

319,31

222,66

Énekkar

75,11

97,84

107,18

123,06

157,04

157,63

163,84

160,51

147,07

Kottatár

82,28

86,94

101,17

148,67

159,67

159,67

180,69

183,66

157,82

150,70

159,60

173,07

291,52

308,33

337,24

193,44

193,19

194,86

87,97

109,28

151,27

176,95

260,22

293,54

201,15

238,12

194,05

Funkcionális egységek Intézmény összesen:

Kelt:Budapest, 2001. március 14.

……………………………. (aláírás,pecsét)


4. . sz. melléklet a V-3-29/2001. számhoz

A pénzügyi és a likviditási helyzet alakulása adatok: E Ft-ban Sorszám

1.

2.

3.

** *** 4.

Megnevezés

Mérleghivatkozás

1998. XII. 31.

Időpont 1999. XII. 31.

2000. XII. 31.

Rendelkezésre álló pénzeszközök összesen 12 537 5 255 Ebből: Pénztárak és betétkönyvek 35. sor Költségvetési bankszámlák 36. sor 3 875 Elszámolási számlák 37. sor 12 537 1 380 Követelések összesen 28.sor 2 557 9 953 Ebből: Vevők 2 000 8 563 23. sor Egyéb követelések 557 1 390 25. sor Rövidlejáratú kötelezettségek összesen 83. sor 15 283 10 698 Ebből: Tárgyévi szállítói kötelezettségek 73. sor 3 825 2 648 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek 77. sor 11 457 8 050 Ebből: Adótartozás * 4 029 2 106 TB-tartozás * 6 428 5 157 Likviditási ráta % (1:3) 82,0 49,1 * a jelzett tartozások nem hátralékból erednek, csupán a tárgy évi maradványt terhelik, esedékességük következő évi ** tartalma: munkavállalótól XII. hóban levont, át nem utalt szja előleg, egyéni járulék *** tartalma: a fenti kifizetésekhez kapcsolódó munkáltatót terhelő járulék fizetési kötelezettség

51 803

2 793 49 010 1 575 908 667 46 634 7 825 38 809 17 348 12 902 111,1

Kelt…………………………………… ……………………………………



5. sz. melléklet a V-3-29/2001.sz-hoz

Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása

adatok: E Ft-ban Sorszám

a. 1. 2. 3.

4. 5. 6.

Megnevezés

b. Immateriális javak Ingatlanok Gépek, berendezések, felszerelések Ebből: - Hangszer Járművek Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök Eszközök összesen: (1+2+3+4+5)

Bruttó érték

Értékcsökkenés

1999. január 1-én Nettó Nettó/bruttó érték aránya (e:c)% e. f. 411 45,87

c. 896

d. 485

91 121

71 691

19 430

76 299 8 235

62 146 8 136

16 863 117 115

Telj. (0-ra) Bruttó leírt tárgyi eszk. érték g.

2000. december 31-én Nettó ÉrtékcsökNettó/bruttó érték kenés aránya (e:c)% i. j. k. 1 238 477 27,8

Telj. (0-ra) leírt tárgyi eszk.

283

h. 1 715

21,32

36 906

131 753

89 136

42 617

32,3

67 508

14 153 99

18,55 1,20

31 584 2 328

112 816 8 235

76 612 8 235

36 204 -

32,1 -

62 844 8 235

16 713

150

0,89

15 926

16 506

16 506

-

97 025

20 090

17,15

55 443

158 209

115 115

43 094

27,2

Kelt: ………………………… …………………………………


l. 31

16 506 92 280

6/a. sz. melléklet


a V- 3 -29/2001. Számhoz Koncertek, produkciós létszámok és szolgálatszámok alakulása 1999.év

Időszak (Hónap és nap)

Produkciós létszámok

Koncertek száma

Zenekari

Zenekari

Énekkari

Közös

db

db

db

külsős fő

Havi szolgálatszámok

Énekkari

Január

4

1

Február

6

7

58

3

61

72

72

2570

45,5

Március

3

2

2

77

15

92

73

73

2570

Április

6

0

1

68

7

75

71

71

Május

2

0

2

65

10

75

76

Június

1

3

59

11

70

Július

1

1

1

53

3

Augusztus

5

1

1

58

Szeptember

1

0

2

Október

5

November December Összesen: átlag

külsős fő

össz. fő 72

előírt

énekkari előírt

1439

2766,0

1728

1476

39

2782,0

1752

1732

2542

31

2494,0

1704

1193

76

2514

30,5

2108,0

1824

1527

73

73

2486

8,5

485,0

1752

1592

56

71

71

2486

17,5

962,2

568

501

5

63

76

76

2570

26,75

2547,9

1292

993

78

7

85

76

76

2570

26

2165,0

1824

1243

1

79

14

93

74

74

2570

39

3652,0

1554

1427

22

3

84

20

104

76

76

2570

47,5

3788,0

1368

1156

3 59

0 19

50 790 65,8

4 107 8,9

54 897 74,8

76 886 73,8

76 886 73,8

2570 30644

24 362,25

1256,0 26631,1

1368 18462

1119 15398

0 0,0

A kötelező szolgálatszám alatt, a zeneigazgató által, az előadandó mű függvényében meghatározott, 1 tuttira jutó havi szolgálatszámot értjük. Az előírt havi szolgálatszám, a közalkalmazottak által betöltött álláshelyeknek és a havi kötelező szolgálatszámnak a szorzatát jelöli.

Kelt:2001. március 26.

tényleges

1728

1 11

8

össz. főállású fő fő 69 72

zenekari tényleges kötelező 2626 27 1625,0

főállású fő 1 61

………… ……………. …………………………………


6/b. sz. melléklet

Magyar Nemzeti Filharmonikus a V- 3 -29/2001. számhoz

Zenekar, Énekkar és Kottatár Koncertek, produkciós létszámok és szolgálatszámok alakulása 2000.év

Időszak (Hónap és nap)

Produkciós létszámok

Koncertek száma

Zenekari

Zenekari

Énekkari

Közös

db

db

db

külsős fő 11

Havi szolgálatszámok

Énekkari

Január

3

1

főállású fő 3 71

össz. főállású fő fő 82 76

külsős fő

össz. fő 76

Február

4

0

2

65

10

75

76

76

2576

Március

2

2

2

65

13

78

76

76

Április

4

2

0

74

17

91

75

Május

1

2

1

68

4

72

Június

3

5

0

69

4

Július

10

1

0

45

Augusztus

3

0

3

Szeptember

0

4

Október

7

November December Összesen: átlag

zenekari kötelező 2576 27

előírt

énekkari tényleges

előírt

tényleges

2244,5

1824

1712

38,7

2351,5

1748

1597

2576

29

1936,0

1824

1473

75

2576

31,2

2323,8

1500

1382

74

74

2576

19,2

1315,8

1702

1446

73

73

73

2576

20,5

1052,5

1387

1299

14

59

68

68

2576

27

1787,5

408

282

53

10

63

73

73

2308

32

1753,0

1241

1135

0

72

11

83

77

77

2348

33,5

1924,5

1694

1607

5

0

71

6

77

75

75

2392

39,5

2719,5

1800

1674

7

2

0

71

15

86

78

78

2348

29,5

2304,0

1872

1645

10 54

1 25

1 12

73 797 66,4

14 129 10,8

87 926 77,2

78 899 74,9

78 899 74,9

2348 29776

32 359,1

2162,0 23874,5

1794 18794

1439 16691

0 0,0

A kötelező szolgálatszám alatt, a zeneigazgató által, az előadandó mű függvényében meghatározott, 1 tuttira jutó havi szolgálatszámot értjük. Az előírt havi szolgálatszám, a közalkalmazottak által betöltött álláshelyeknek és a havi kötelező szolgálatszámnak a szorzatát jelöli. Kelt:2001 március 26.

………… …………….

…………………………………


Magyar Nemzeti Filharmonikus

7/a. sz. melléklet a V-3-29/2001. Számhoz

Zenekar, Énekkar és Kottatár

Zenekari szólamok szolgálatszámának alakulása 1999. év

adatok: db-ban Zenekari szólamok

Január előírt

Február

tényl.

előírt

tényl.

Március

Április

előírt tényl. előírt

tényl.

Május előírt

Június

tényl.

előírt

Július

tényl. előírt

Augusztus

tényl.

előírt

tényl.

Szeptember előírt

tényl.

Október előírt

tényl.

November előírt

tényl.

December előírt

tényl.

szolgálatszámok

Vonósok: I. hegedű II. hegedű Brácsa Cselló Bőgő Fafúvósok: Fuvola Oboa Klarinét Fagott Rézfúvósok: Kürt Trombita Harsona Tuba Ütők Hárfa Kisegítők Összesen:

2626

319 275 185 197,5 140

533,50 469,50 353,50 311,00 171,00

518 433 347 299 190

441 382 300 276 171

367,5 353,0 269,5 234,5 166,0

85 93,5 59,5 68 51

191,4 174 139,2 104,4 86

479,7 435,7 353,6 265,1 193,3

345 335 250 217 178

628,5 543 416 394,5 285

760,5 568 425,5 336 325

226,5 199 151 113,5 128

62 47 45 45

106,00 112,00 116,50 101,00

133 134 93 89

108 115 86 71

91,5 70,5 69,0 70,5

8,5 17 17

34,8 34,8 34,8 34,8

102,1 95,6 88,4 94,9

114 85 76 84

208,5 152 143 144,5

184,5 165,5 137 179

49,5 48 38,5 70

83 70,5 57 20 71 8

116,00 88,00 97,00 24,00 136,00 31,00

115 109 106 34 149 33

103 153 99 27 135 27

91 89,5 91,5 24,0 110,5 9,5

25,5 25,5 25,5

43 43 24,6

8,5

17,4

123,4 110,7 85,4 13,7 92,6 13,7

110 100 96 26 128 21

173 148,5 181,5 39 195

184,5 53 184,5 47,5 232 5,5

49,5 48,5 49,5 11 68 5,5

1625 2570

2766 2570 2782

2542

2494

2514

2108

2486

485 2486

962

2570

2548

2570

2165

2570

3652

2570

3788

2570

1256

Kelt:Budapest, 2001. március 26. ……………………………….. (aláírás, pecsét)

Magyar Nemzeti Filharmonikus Filharmonikus

7/b. sz. melléklet a V-3-29/2001. Számhoz

Zenekar, Énekkar és Kottatár

Zenekari szólamok szolgálatszámának alakulása 2000. év

adatok: db-ban Zenekari szólamok

Január előírt

tényl.

Február előírt

tényl.

Március előírt

tényl.

Április előírt

tényl.

Május előírt

tényl.

Június előírt

Július

tényl.

előírt

tényl.

Augusztus előírt

tényl.

Szeptember előírt

tényl.

Október előírt

November

tényl.

előírt

tényl.

December előírt

tényl.

szolgálatszámok

Vonósok: I. hegedű II. hegedű Brácsa Cselló Bőgő Fafúvósok: Fuvola Oboa Klarinét Fagott Rézfúvósok: Kürt Trombita Harsona Tuba Ütők Hárfa Kisegítők Összesen:

2576

354 366 302 242 187,5

442,00 405,00 306,25 256,00 164,50

334 279 229 208 184,5

442,50 352,75 312,50 250,00 187,50

247,25 222,00 186,00 154,00 100,00

213 151 151 120 78

339,5 328 201,5 173 146

320,50 290,25 221,50 189,25 151,00

305 316,5 276 187 224

492,5 329,5 303,5 277 221

459 253,5 258,5 206,5 204

387 265,5 257 204 195

88,5 108 57 96

92,25 102,50 73,00 83,25

75,5 97 57,5 82,5

84,75 84,75 84,75 84,75

49,50 51,25 42,25 59,75

46,5 37,5 24,5 40

73,5 49 80 64,5

82,75 70,50 28,00 62,25

65 91 52 84

113 145 148 129

47,5 107 114 83

64 132 106,5 105,5

108,5 67,5 96 32 107,5 32

118,50 46,75 109,50 25,75 107,00 19,25

95,5 83,5 107 26 77 0

116,00 71,50 104,75 31,25 116,00 0,00

64,25 51,50 57,75 0,00 30,25 0,00

55,5 40 46,5 9 40 0

94 49 113,5 15,5 60,5 0

121,00 46,25 78,75 16,25 74,75 0,00

79 29 87 26 103 0

168 79 137 39,5 137,5 0

145 82 117,5 29 197,5 0

130 70,5 106,5 23,5 115 0

1753,00

2348 1924,50

2392 2719,50

2348 2304,00

2348 2162,00

2244,50 2576

2351,50 2576 1936,00

2576

2323,75

2576

1315,75

2576 1052,50 2576 1787,50

2308

Kelt:Budapest, 2001. március 26. ……………………………….. (aláírás, pecsét)

Magyar Nemzeti Filharmonikus Filharmonikus

7/c. sz. melléklet a V-3 -29/2001.számhoz

Zenekar, Énekkar és Kottatár Zenekari szólamok szolgálatszámának alakulása 2001.I-II. hó adatok: db-ban

I. hó

Zenekari szólamok

előirt.

előírt

2324 Vonósok: I. hegedű II. hegedű Brácsa Cselló Bőgő Fafúvósok: Fuvola Oboa Klarinét Fagott Rézfúvósok: Kürt Trombita Harsona Tuba Ütők Hárfa Kisegítők Összesen:

II. hó

2324

Kelt: Budapest, 2001. március 26.

tényl.

kötelező 44

44

előírt

előirt 2324

tényl.

kötelező 26

461,6 259 331,5 297,5 241

319 198 188 162 150

103 119 140 115

60 72 98 63

184,5 132 133,5 134 167,5 0

102 60 78 20 117 0

2819,1

2324

26

………………………. (aláírás, pecsét)

1687


8. sz. melléklet a V-3-29/2001. Számhoz

Alapító okirat szerinti szakmai feladatok és szakmai teljesítménymutatók

SorMérték1999. 2000. Megnevezés szám egység év év 1. Zenekari koncertek száma db 59 54 Ebből: belföldi koncert 29 23 külföldi koncert 30 31 ebből: fesztivál fellépés 3 3 2. Énekkari koncertek száma 19 25 Ebből: belföldi koncert 19 23 külföldi koncert 2 ebből: fesztivál fellépés 5 4 3. Közös-zenekari és énekkari-koncert 11 12 Ebből: belföldi koncert 11 12 külföldi koncert 4. Összes előadások száma 89 91 ebből: saját rendezésű 33 33 belföldi koncert 59 58 külföldi koncert 30 33 5. A koncerteken előadott művek száma Ebből: szimfónikus mű 65 48 oratórikus mű 30 37 kamarazene 2 6. Kortárs szerzők műveinek előadása 15 10 Ebből: magyar szerzők 7 7 7. Kiváló hazai zeneművészek fellép. 12 18 8. Külföldi múvészek fellépése 11 20 9. Tehets.fiatal pályakezdő műv.fellépése 5 5 10. Zenekari önálló lemez, CD-felvétel készítése 1 11. Énekkari önálló lemez,CD-felvétel készítése 12. Egy zenekari fellép-re jutó produkciós átlaglétsz. fő 75 77 13. Egy énekkari fellép-re jutó produkciós átlaglétsz. fő 74 75 14. Előadások összes jegybevétele E Ft 13225 15593 saját rend. 15. Egy előadásra jutó tényleges jegybevétel E Ft 400,8 472,5 16. Egy előadásra jutó összes kiadás E Ft 7237,6 11233,6 közvetlen kiadás E Ft 5573,7 7915,5 közvetett kiadás E Ft 1663,9 3318,1 * 17. Egy külföldi előadásra jutó összes bevétel E Ft 5985,1 10149,6 összes kiadás E Ft 7298,3 13011,9 saját rend. 18. A koncertek látogatóinak száma fő 13338 16424 saját koncert 19. A koncertek férőhelyeinek száma fő 16070 18663 20. A koncertek férőhely kihasználtsága (19/18) % 83% 88% 21. Kottatári gyűjtemény db 12750 12836 22. Ebből: kotta db 12650 12736 könyv db 100 100 Jegybevételek a saját rendezésű hangversenyeinkhez kapcsolódnak, így a fajlagos jegybevétel számítása esetén is ehhez az előadás számhoz arányosítottunk. * Az összes bevétel számbavétele során a produkciókhoz kapcsolódó külső forrásból származó bevételeket, és arányosan, a szakmai egységek bér és járulékainak költségvetési támogatását vettük figyelembe. A kiadásokban megjelenő közvetett költségek fedezete is több forrásból eredhet, melyet a fenti számítás nem tartalmaz. …………………………………..

Függelék a V-3-29/2001. sz.hoz

A költségvetési beszámoló megbízhatósági ellenőrzése

Az intézmény belső gazdálkodási irányítási, szabályozási rendje

Az intézmény az alapító okirat előírásainak megfelelő a szervezeti felépítését és működését szabályozó, a 2000. évre vonatkozó, a NKÖM által jóváhagyott SZMSZ-szel nem rendelkezett. A Kollektív Szerződést, mely az intézményi működés közalkalmazottakat érintő, belső részleteiről rendelkezik, 1996 óta nem aktualizálták, az illetménystruktúra 2000. augusztusi változtatását kivéve, a jelenlegi szervezet kialakításakor az intézmény igazgatója azt továbbra is érvényben tartotta. (Az új Kollektív Szerződés 2001. április 3-tól hatályos.) Az SZMSZ hiányában a feladatokat és hatásköröket szabályozó ügyrendek nem készültek el, csak a gazdasági osztály gazdálkodással összefüggő feladatait szabályozták. Az intézmény a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet, valamint a beszámolási igények figyelembevételével kialakította a számviteli politikáját, amely tartalmazza a számviteli rendet, pénzkezelési szabályzatot, az eszközök és források értékelési rendjének, a leltározás, selejtezés módjának, valamint a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörök, eljárási szabályait, továbbá rendelkezik belső ellenőrzési szabályzattal, vagyongazdálkodási és beruházási szabályzattal. A számviteli politika és mellékleteinek szabályozási hiányossága, hogy a gazdasági folyamatok változásainak nyomon követése a házipénztár kezelőjének neve és aláírásmintájának aktualizálása esetén elmaradt. Szabályozatlan az intézménynél a tárgyi eszköz nyilvántartás rendszere, különösen a nagy értéket képviselő hangszerek, az idegen helyen tárolt, a zenészek használatába adott eszközök ügymenete, (eszköz kiadás, visszavételezés), bizonylatolása, valamint a kártérítés rendje. Ezen szabályzatok elkészítése 2001. évben folyamatban van.

Szabályozatlan a Kottatár tulajdonában lévő több mint 12 ezer db összesen 12 M Ft beszerzési értéket képviselő partitúra elszámolási rendje (kezelés, elvesztés, megsemmisülés, selejtezés). Az intézmény az új partitúra beszerzéseket, adományokat elszámolja kiadásként, majd azt nyilvántartásba veszi. A rendszeres leltározást az intézmény nem szabályozta, mivel azt szakmai kérdésnek tekintették. A partitúrák nyilvántartása a felhasználás (igénybevétel) jellegéből adódóan a befektetett eszközök helyett a készletek számlacsoportban van. Az ÁSZ javaslatára az Intézmény a kották besorolása, nyílvántartásának pontos meghatározása érdekében a Pénzügyminisztériumhoz fordult írásban állásfoglalásért.

A beszámolójelentés minősítése szempontjából lényeges területek A munkavégzéssel összefüggő külső megbízási szerződések Az intézmény 2000. évi engedélyezett létszáma 211 fő, ebből az intézmény igazgatását - üzemeltetését 20 fős létszámhely biztosítja. Ezen túl 14 vállalkozói, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatott külső személlyel állnak szerződéses kapcsolatban. Ebből 3 főt foglalkoztattak megbízási, illetve vállalkozói szerződéssel folyamatos munkavégzés keretében miközben mindhárom szerződés munkaszerződésre utaló elemeket tartalmazott. Egy vállalkozó a Nemzeti Énekkarnál a titkári feladatokat látja el, a Ksz-ben foglaltakat a vállalkozóra is kiterjesztették. További 1 főt foglalkoztattak folyamatos munkavégzés mellett pénzügyi tanácsadó (ezt a személyt gazdasági igazgató helyettesi munkakörben foglalkoztatták és ellenjegyzési, valamint utalványozási jogkörrel is felruházták, a helytelen gyakorlatot 2000. július 31-vel megszüntették), illetve 1 főt napi 6 órás munkavégzésre szervező tevékenység ellátására.

A megbízási szerződés keretében végezett munkánál, mivel nics az adott személy az intézménnyel munkaviszonyi jogviszonyban a felelősségre vonás csak hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű jogi folyamat eredménye lehet!

A beruházási és felújítási célok végrehajtása Az intézmény 2000. évi költségvetése felhalmozási kiadásokra 2 M Ft felújítási keretet tartalmazott. Év közben felügyeleti szervi és intézményi hatáskörű előirányzat-módosítással - a szabályok betartása mellett - a beruházási források 46 M Ft-ra, a felújítási előirányzat pedig 4 M Ft-ra emelkedett. A felügyeleti szerv által 2000. évre központi beruházási keretből biztosított további 50 M Ft hangszer beszerzési keretet az intézmény teljes összegben nem használta fel, csak 31 M Ft-ot fordított gép- és hangszer beszerzésre. A pénzfelhasználás megfelelt a szabályszerűségi követelményeknek.

2

A zenekari tagok részére kiadott, valamint a Filharmónia Kht-knak átadott eszközök nyilvántartása, szabályozottsága Az idegen helyen tárolt hangszerekre a tulajdonos vagyonvédelmi nyilvántartási szabályzattal nem rendelkezik. Az intézmény tulajdonában lévő hangszerek idegen személy részére történő bérbeadása, használatba adása kölcsönbérleti szerződés nélkül, átvételi elismervény aláírása ellenében történik. Az átvételi elismervényeket személyenként elkülönítve tartják nyilván.

Külföldi turnék elszámolásai és kifizetései A fenti kérdésekkel kapcsolatos, egységes belső szabályozás nincs. A rendelkezésre álló „Külföldi napidíj kifizetések menete 1999. október 11.-től” című tájékoztató, valamint a „Külföldi kiküldetés elrendelése” című nyomtatvány kötelező használata nem elégíti ki az Szt. által előírt szabályozást. Amennyiben az együttes a napidíjat a fellépés helyszínén kapja meg, a ki nem osztott napidíjat az intézmény írásos nyilatkozata szerint a menedzser a szálloda széfjében őrzi, majd a devizáról szóló 1995. évi XCV. tv. 12.§ (1) értelmében hazahozzák, s a megérkezést követő első munkanapon az MKB-n keresztül „Turné maradvány” jogcímen az intézmény kincstári számlájára befizetik. A befizetéskori árfolyam alapján forintosítják a turné költségeit (kivétel, ha a meghívó előre átutalja a devizát). A hazahozott külföldi napidíj-maradvány összege dokumentált. A tranzakciók ellenőrzése során hibát nem találtunk.

Külföldi vendégművészekkel kötött szerződések, fizetett honoráriumok és költségtérítések A belföldi szerződésekhez hasonlóan nem szabályozott, saját formátumú és tartalmú szerződéssel, vagy idegen nyelvű szerződéssel történik a megállapodás. Külföldi vendégművészekkel kötött szerződések is csupán a jogviszony legalapvetőbb kérdéseire, mint a szerződő felekre, fellépés tényére, időpontra, a helyszínre és a fizetendő honoráriumra terjednek ki. A honoráriumot valutában nettó összeggel határozták meg. Függetlenül az anyaországgal megkötött államközi megállapodásban foglaltaktól a honoráriumokat, mind nyugdíj-, mind egészségbiztosítás vonatkozásában a járulékokat befizetik a megfelelő költségvetési számlára. Az intézmény minden esetben felszólítja a művész figyelmét, hogy szerezzen be az illetősége szerinti adóhatóságtól igazolást, azonban ezek nem kerülnek átadásra cca.75 %-ban. Ez esetben az intézmény teljesíti a befizetési kötelezettségeit.

3

A koncertek pénzügyi eredményessége A Zenekar és az Énekkar 2000. évben 7 külföldi turnén vett részt, összesen 32 fellépéssel az alábbiak szerint:

Időpont

hely

bevételek (Ft)

kiadások (Ft)

fedezet (Ft)

06.25.-27.

Hannover

10400000

7.404611

2995389

07.01-18.

St. Moritz

8316984

10916975

-2599991

07.06-11.

Estoril

30338023

31737622

-1399599

08.23-26.

Dubrovnik

12356100

10603547

1752453

09.23-24.

Vatikán

3581760

4277173

-685413

10.16-23.

Spanyolország

14237363

15312493

-1075130

11.20-12.13.

Japán

97739814

88741344

8998470

176.970.044

168.983.865

7.986.179

Összesen

A turnék 176.970.044 Ft bevétel és 168.983.865 Ft kiadás mellett 7.986.179 Ft pénzügyi fedezetet eredményeztek. Összességében megállapítható, mind a japán és a spanyol turné átadott adatai tételes ellenőrzése, mind a számviteli feldolgozás során a turnékról, a fellépésekről (tervlap számmal egyezően) készített utókalkulációt helyettesítő költségkimutatásokból, hogy nem történik eredményesség vizsgálat. A tervlapok és a költség-bevétel naplók a koncertek eredményességének megállapítása szempontjából nem használhatóak. A pénzforgalom minősítése Az intézmény az 1.089.645,-eFt összegű módosított előirányzatú bevételeit a jelenetés 1. sz. melléktetében bemutatottak alapján 1.093.416,-eFt-ra, míg a módosított előirányzatú kiadásait a jelenetés 2. sz. melléktetében bemutatottak alapján 1.035.630,-eFt-ra teljesítette. A teljesítés, valamint a leválogatott bizonylatok tételes ellenőrzése alapján megállapítható, hogy az intézmény az előírásoknak megfelelően végzi az előirányzatok módosításait, azok elszámolásait, a pénzügyi műveletek dokumentálását.

4

A beszámoló egyéb területeinek minősítése A lényeges mérlegsorok könyvviteli adattartamának vizsgálata Immateriális javak és tárgyi eszközök A főkönyvi könyvelést APEH SZTADI programmal végzi az intézmény. Az ehhez kapcsolódó analitikák az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzése, kiadása, selejtezése és értékesítése valamint az értékcsökkenés elszámolása, manuálisan történik, mely folyamatokat a vagyongazdálkodási szabályzat rögzíti. A főkönyvi adatok egyezőségét a kézi nyilvántartás által alkalmazott egyedi nyilvántartó kartonok kiállítása, vezetése biztosítja. Olyan nyilvántartással, amelyből adott pillanatban egyértelműen főkönyvi számla szinten megállapítható lenne a tárgyi eszközök állománya mennyiségben és értékben, feltüntetve a beszerzés keltét, gyári számát vagy bármely más azonosítóját, tárolási helyét, nem rendelkezik az intézmény. Ezen nyilvántartás meglétét az év végi, eszköz fajtánkénti, illetve tárolási helyenkénti leltár helyettesíti. Ez azonban nem mutatja sem a beszerzés keltét, sem a tárgyi eszköz értékét, hanem csak annak a hollétét. Az összesítő vagyonkimutatás 2001-ben elkészült. A tárgyi eszközök nyilvántartás rovatai nem kerülnek teljes körűen kitöltésre. Így a kartonokról cca. 30 %-ban nem állapítható meg az eszközök aktiválásának, a bevételezésének ténye. Az egyedi kartonok a hangszerek esetében cca. 85 %-ban tartalmazzák a számlán szereplő azonosító jelet, de az immateriális javaknál a számítógépek, szoftverek esetében ezek cca. 15 %-ban kerülnek a nyilvántartó kartonra felvezetésre. A 2000. évi mérleget alátámasztó december 31.-i fordulónapi vagyonleltár a zenekar japán turnéja miatt 2001. február 28-án történt meg a gazdasági igazgató által kiadott leltározási utasítás és ütemterv szerint. A leltározásnál hangszerekhez értő szakembert is alkalmaztak. Kiértékelése még a mérleg készítés időpontján belül elkészült és a leltárhiány, illetve többlet könyvvitelileg elszámolásra került. Kivételt képez a 2000. májusában szakértő bevonásával végzett hangszerszállító ládák leltározása során megállapított 507120 Ft bruttó értékű (nettó érték 0) hiány számviteli rendezése, melyet 2001 áprilisában pótoltak. A számszaki ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a mérlegben szereplő 477 eFt nettó eszközérték a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás adataival egyezik. A mérlegben el nem számolt 507 ezer Ft bruttó és „0” nettó értékű hiány kivezetésének elmaradása a mérleg adatokat nem befolyásolja. Az analitika és a főkönyv adatai egyeznek. Az értékcsökkenés elszámolása során jelentkező ezer Ft alatti eltérés nem képvisel jelentős bizonytalanságot. Az 5

év végi zárást megelőzően a "0"-ra leírt eszközök bruttó és nettó értéke átvezetésre került a megfelelő "0"-ra leírt főkönyvi számlára. A 2000-ben beszerzett eszközök (immateriális javak 325.000 Ft, hangszer és számítástechnikai eszközök 35.142.000 Ft), valamint adományok 798.000 Ft bevételezése szabályosan megtörtént. A kisösszegű, csak mennyiségben nyilvántartott tárgyi eszközök a beszerzést követően a bevételezéssel egyidőben azonnal elszámolásra kerültek. Az értékcsökkenés a december 31-i állapotnak megfelelően, függetlenül a beszerzés keltétől egész évre elszámolásra került az 54/1996. (IV.12.) Korm. rendelet előírásának megfelelően.

Készletek Az intézmény készlet raktárral nem rendelkezik. Emiatt a készlet beszerzései azonnali felhasználásra kerültek. Elhelyezésük ideiglenes jelleggel kézi raktárban lehetséges. Bevételezésük és azonnali kiadásuk manuális módon történik, főkönyvi könyveléssel egyeztetésre kerül. Kivételt képeznek a szakmai anyagok, mivel azok raktározása megoldott. Elszámolása a számviteli politikában meghatározott módon leltár alapján történik. Kiértékelése a beszerzési ár figyelembe vételével történik és annak megfelelő értékkel szerepel a főkönyvi számlán december 31-én. A nyilvántartott szakmai anyag készletet a helyszíni ellenőrzés rendben találta. Kifogásolható, hogy az intézmény a készletek között tartja nyilván a Kottatár állományát. A kották többször kerülnek használatba, értékük eszmei módon „kerül át” az előadott műbe (kotta nélkül nem lehet egy művet betanulni, ill. előadni), az értékük nem csökken, nemzeti értéket képviselnek. A kottatári eszközöket a 13-as számlacsoportban indokolt nyilvántartani. Az ÁSZ javaslatára az Intézmény a kották besorolása, nyílvántartásának pontos meghatározása érdekében a Pénzügyminisztériumhoz fordult írásban állásfoglalásért.

Pénzügyi eszközök Az intézmény a pénzügyi eszközeit részben az Államkincstárnál vezetett Ft számláján, részben a DRESDNER Banknál vezetett devizaszámláján tartja. A devizaszámláról való felvételt és a valutával kapcsolatos pénztári műveleteket a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint bonyolítják le. Az intézmény egy pénztárral rendelkezik, ahol a forint és a valutás ügyleteket egy pénztárnaplóban Ft-ban, vezetik. A valutás kifizetésre a név és a pénznem hivatkozás utal. Ez a gyakorlat elfogadható, mert a pénztáron keresztül a valuta csak technikailag megy keresztül, a felvétel napján csak annyi valutát vesznek fel, amennyit ki is adnak. Visszafizetés esetén még aznap a befizetést teljesítették. A számlás kifizetések döntő hányada átutalással bonyolódik. A pénzforgalom részben a kézi számlákra, részben a honoráriumokra korlátozódik mind a Ft, mind a külföldi vendégművészek vonatkozásában valutában. Komoly kockázatot jelent vagyonvédelem szempontjából a külföldön tárolt fel 6

nem használt és készpénzben hazahozott elszámolandó valuta kezelése, valamint a belföldön honoráriumként kifizetett valuta. Elszámolás szerint szabályosan bevételezik a Külkereskedelmi Bankból aznap megigényelt, a pénztáros által kihozott valutát, majd még aznap kiadásba is helyezik, mint honorárium kifizetést. A pénztár nem zárja le év végén az utólagos elszámolásra kiadott előlegeket. A rendezésre való felszólításnak írásos nyoma nincs. Az elszámolást pénzforgalom nélkül bonyolított tételként az egyéb aktív elszámoláokra könyvelik az 54/ 1996.(IV.12.) Korm.rend. 9.sz. mellékletében foglaltak szerint.Az adatok az analitikával egyezőek.

A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar vagyoni helyzetének 2000. évi változása A vagyon változás főbb összetevői Az intézmény mérleg főösszege 1999. évhez viszonyítva 55,9 M Ft-tal növekedett. Az immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke 24,1 M Ft-tal emelkedett a beruházások és az éves elszámolt értékcsökkenés következtében. A forgóeszközök pedig 31,8 M Ft-tal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A mérlegtételek valódisága A mérlegsorok és a mérleg főösszeg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják. Az ellenőrzés során megállapítást nyert: • Az intézmény 2000. évi beszámolójának nyitó adatai megegyeznek az 1999. évi beszámoló záró adataival • A mérlegsorok adatai megegyeznek a főkönyvi kivonat II. vonatkozó adataival. • Az egyes mérlegsorok alakulására az intézményi beszámoló mellékletei tételes levezetést adnak. • A befektetett eszközök mérleg tételeinek főkönyvi adatai megegyeznek a tételes analitikus nyilvántartásokkal Az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának helyességét a felvett mennyiségi leltárak alátámasztják. A leltárfelvételi bizonylatok és a záró jegyzőkönyv tartalma, kiértékelése szabályos volt. • Az éves értékcsökkenés elszámolása alapján a főkönyvben elszámolt értékcsökkenés megfelel az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendeletben előírtaknak, 7

• A pénzkészletek mérlegsorai a bankkivonatokkal egyezőek, a záró pénztári mállomány értéke 0. • A vevői és szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartási adatai és a főkönyv egyeztetése tételes ellenőrzéssel megtörtént. Elkülönített, OTP-nél vezetett lakásépítési számla forgalmának vizsgálata A dolgozók lakástámogatására szolgáló pénzeszközöket az intézmény elkülönítetten, a 365. Lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása főkönyvi számlán, illetve az OTP-nél vezetett bankszámlán kezeli. Eredeti előirányzatot nem terveztek. A módosított 1050 ezer Ft előirányzatból azonban csak 750 ezer Ft került ténylegesen felhasználásra. A bankkivonat szerinti záró egyenleg megegyezik a 365. főkönyvi számla és a 38. mérlegsor adatával. Év közben az intézmény szabályosan lekönyvelte a törlesztéseket, a kezelési költség terhelést, jutalék jóváírást. A 19. adott kölcsönök számlán a törlesztések összegeit a bank kivonata alapján könyvelték. 2000. évben 3 db kölcsön folyósítására került sor. A kölcsön tartozás állománya 931 ezer Ft, ami megegyezik a személyenkénti analitikus nyilvántartás, valamint a 2000.dec.31.-i leltár adatával. Az analitikus nyilvántartás elkülöníti az éven túli és az éven belül esedékes tartozások összegeit. Ennek megfelelően a mérleg 10. és 26. sora megfelel a valódiság elvének. Vélemény a 2000. évi beszámolójelentés megbízhatóságáról A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár 2000. december 31-i mérlegét - melyben az eszközök és források egyező végösszege 100.471 E Ft-, a 2000. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokat (pénzforgalmi jelentés: bevételek 1.093.407 E Ft, kiadások 1.042.900 E Ft, előirányzat-maradvány 50.507 E Ft (tárgyévi), 1.776 E Ft (előző évi), összesen: 52.283 E Ft), valamint a 2000. évre vonatkozó kiegészítő mellékletet (továbbiakban a mérleg, pénzforgalmi jelentés, a kiegészítő melléklet együtt: pénzügyi kimutatások adatait) az intézmény a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletekben foglaltak szerint állította össze. Az intézmény 2000. évi költségvetési beszámolója megbízhatósága ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kiadott „A központi költségvetési szerv elemi beszámolója pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzésének módszertana” szerint végeztük el. A módszertan értelmében az ellenőrzés tervezése és elvégzése során kellő bizonyosságot kaptunk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak lényeges hibákat. Az ellenőrzés magában foglalja a pénzügyi kimutatások tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. 8

Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és az intézményvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a pénzügyi kimutatások értékelését. Az elvégzett vizsgálatok megfelelő alapot nyújtanak a beszámolójelentés minősítéséhez. A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár 2000. éves beszámolója a 2000. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről - a lényegességi küszöbre tekintettel - megbízható és valós képet ad.

Budapest, 2001. szeptember

9

JELENTÉS a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár működésének ellenőrzéséről

Recommend Documents