JELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

JELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

_____________________________

Dr. Iványosi Szabó András mb. igazgató

Összeállították:

Balla Károlyné Bán Csaba Biró Csaba Boros Emil Dobrosi Dénes Dombi Edit Filotás Zoltán Illésné Papp Mária Iványosi Szabó András Jenei Aranka Kardos Mária Gergely Zsuzsanna Gilly Zsolt Légrádi Imre Pataky György István Sipos Ferenc Szabóné Bazsó Ágnes Szabóné Ronkó Erzsébet Tajti László Vajda Zoltán Vatainé Csendes Ildikó

KNP Ig. 2004. évi jelentés 1

Tartalomjegyzék

Bevezetés ................................................................................................... 4 1. Személyi állomány ................................................................................ 5 2. Területi adatok ...................................................................................... 6 3. Kutatás és monitorozás ....................................................................... 10 4. Kezelési tevékenység .......................................................................... 20 5. Jogi tevékenység ................................................................................. 24 6. Őrszolgálat .......................................................................................... 27 7. Költségvetés és vagyon....................................................................... 29 8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok........................................ 33 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel....................................... 38 10. Nemzetközi együttműködés .............................................................. 39 11. Pályázatok ......................................................................................... 40 12. Ellenőrzés.......................................................................................... 41 13. Fontosabb célkitűzések 2005-re........................................................ 42


Bevezetés Az alábbi táblázatban bemutatjuk a 2004-re kitűzött céljainkat, illetve röviden értékeljük azok teljesülését. Ssz. 1. 2. 3.

4.

Célkitűzés A kunadacsi parlagi vipera kutató- és gondozótelep létesítése és működtetése. A Pusztaszeri TK szatymazi bemutatóházának üzembe helyezése. A KIOP program KNP-be eső feladatainak tervezése, előkészítése (Alpári, Körtvélyesi Holt-Tisza, Tőserdei Kontyvirág erdei iskola – 2004-2007). A 2003. végén elnyert idegenforgalmi GMpályázat megvalósítása (tanösvények, megfigyelőtornyok, leshelyek).

5.

ROP-pályázat előkészítése.

6.

A túzokvédelmi LIFE-program koordinálása, a KNP-beli feladatrészek végrehajtása. A nagyállási őshonos állattartó telep bemutatási programjának végrehajtása. Részvétel országos programok (VTT, Hátsági vízgazdálkodási helyzet javítása) térségi feladataiban. Az Izsák-nagyteleki átvett gyepterületek előkészítése a szürkemarha-állomány telepítésére (2004-2005). A NATURA-2000 hálózat tényleges védettségének foganatosítása a kihirdetendő jogszabállyal összhangban. Kezelési tervek készítésének folytatása. A KNP túzokvédelmi eredményeinek stabilizálása. További, speciálisan D-T közi fajvédelmi programok kezelése. Az átfogó élőhelyfenntartási programok (invazív fajok visszaszorítása, szántók visszagyepesítése, erdőszerkezet-váltás, vizes élőhelyek vízpótlása) folytatása. A védett földterületek felvásárlásának folytatása, megközelítően 400 ha nagyságrendben. A KNP magyar szürkemarha áll.-nak további gyarapítása 820 db-ra. Az Igazgatóság központi irattára kialakításának befejezése.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15. 16. 17.

Értékelés Megvalósult, ill. az MME-el közösen megkezdődött a működtetés. Megvalósult, működik. Időarányosan teljesült.

Megvalósult, részben 2005-re áthúzódik. A kiírásban nem szereplő jogszabályra hivatkozva elutasítva. Megvalósult. A ROP-hoz kapcsolódása miatt meghiúsult. Folyamatosan megvalósult. 140 szürkemarha áttelepítése megtörtént. Előkészítése megtörtént, kezelése TVH belső utasítás szerint. Folyamatos. Eredményes, a 2005. februári állomány 547 db. Folyamatos és eredményes. A természetvédelmi fenntartás éves terve szerint megtörtént. Végrehajtva 529 ha terület megvásárlásával. Az állomány év végi létszáma 724 db. Megvalósult, használatba vétele megtörtént.


1. Személyi állomány

dolgozók (fő):

Megnevezés

Szakképzettség nyelvismeret továbbképzések, 2004ben szerzett vizsgák, felsőfokú (fő\nyelvek diplomák száma) 8-an tettek közigazgatási szakvizsgát, 5-en 53 26\5 közigazgatási alapvizsgát, 1 fő ügykezelői alapvizsgát.

alapfokú

középfokú

Köztisztviselő

0

21

Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó

13

0

0

0

Szerződéses

1

2

0

0

Összesen

14

23

53

26\5

Köztisztviselőink angolul, németül, olaszul, szerbül és franciául képesek érdemi kommunikációra. Igazgatóságunkon 2004. év második felében indult A túzok védelme Magyarországon c. LIFE projekt, amelynek keretében 1 fő középfokú és 3 fő felsőfokú végzettségű, Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozót alkalmazunk. (Ők a táblázatban nem szerepelnek)


2. Területi adatok 2.1. Védett természeti területek

Illetékességi terület (ha)

1 005 888 Védett területek

Megnevezés

Ebből: fokozottan védett (ha)

száma (db)

kiterjedése (ha)

Nemzeti Park

9

51409

9629

Tájvédelmi Körzet

2

24 542

1161

Természetvédelmi terület

17

4142

528

Ex lege védett láp

97

22 204

_

Ex lege védett szikes tó

145

11 368

_

Összesen

270

113 665

11 318

2.2. Védelemre tervezett természeti területek

Védelemre tervezett területrészek Megnevezés

száma

kiterjedése

Nemzeti Park bővítés

9

4282

Tájvédelmi Körzet bővítés

2

6865

Tájvédelmi Körzet

2

663

Természetvédelmi terület

7

4990

Összesen:

-

16800


2.3. A védelemre tervezett területrészek részletes adatai Védelemre tervezett teljes terület (ha)

Kezelésit terv előkészültségi állapota

Védetté nyilvánítási egyeztető tárgyalás ütemezése

Körös-éri TK Kígyósi Orompart TT Pusztaszeri TK bővítései: Fertői-halastó Vidra-ér

2810,3

A+B+C

2005. 10. 31.

1844,5

A+C

-

230,9 431,9

-

-

Őrjeg TK Imrehegyi homokpuszta TT Pirtói homokbuckás TT Tázlári homokbuckás TT Kalmár-erdő TT Gátéri Fehér-tó TT Szelidi-tó TT (bővítés) KNP Felső-kiskunsági szikes tavak (bővítés)

4055,2

A+C

-

114,6 639,8 1465,1 9,4 669,9 246,2 2433,5

A+C A+B+C A+B+C A+C A+C

lezárult 2005. 06. 30.

94,0

-

-

139,2 331,0 304,9 200,0 636,1

A+C

2005. 10. 31.

87,6 55,4

-

-

Védelemre tervezett területazonosító neve

KNP Tőserdő és az Alpári-rét (bővítés) KNP Felső-kiskunsági szikes puszták bővítései: Nagyállási-rét Fekete-halom Nagyrét Bugyi-legelő KNP Peszér-adacsi rétek bővítései: Tilos-erdő TT és részben Erdőrezervátum Leveles-rét

Összesen:

16799,6


2.4. A Natura 2000 és a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek Védelemre tervezett Ebből: Változás a területrészek fokozottan tárgykiterjedése védett (ha) évben (ha) száma kiterjedése (db) (ha) (ha)

Védett területek Megnevezés száma (db) Ramsari terület

8

18 618

_

_

_

Biogenetikai rezervátum

_

_

_

_

_

Bioszféra rezervátum

5

22 095

_

_

_

Világörökség

_

_

_

_

_

Európa diploma

_

_

_

_

_

8

129 680

36

119 819

NATURA 2000 Bird direktíva NATURA 2000 Habitat direktíva

A KNPI illetékességi területe – a DDNPI-nek történő átengedéssel 7, Bajától D-re fekvő település közigazgatási területével csökkent. Egyidejűleg a Dávodi Földvári-tó TT kezelési teendői is átkerültek a DDNPI-hoz. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság folytatta az ex lege területek megosztását, ennek során 9 ingatlan (750 ha) esetében kezdeményeztük a megosztást. Felülvizsgáltuk a korábban ex lege-ként bejegyzett területeket is; ahol 34 esetben megállapítható volt, hogy a védettségnek az ingatlan nem felel meg, ott kezdeményeztük a jogi jelleg törlését. Az Igazgatóság illetékességi területén 2004-ben jogerősen 920 hanyi területre jegyezte be az ex lege védettséget a Földhivatal. (Ezek a földterületek az Igazgatóság vagyonkezelésében vannak.) A NATURA 2000 hálózat kialakítását kiemelt feladatként kezeljük. A javasolt területek előzetes, szakmai alapokon nyugvó lehatárolása a 2003. év során megtörtént. Az EU Bizottságnak megküldendő statisztikai adatlapok véglegesítését 2004. március végére befejeztük. 2004-ben is folytattuk az önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, földtulajdonosok tájékoztatását a tervezett Natura 2000 területekről. A KvVM által kötött megállapodás keretében (KvVM – társadalmi szervezetek – nemzeti park igazgatóságok) ill. ettől függetlenül is. Tartottunk tájékoztatást nagy érdeklődés mellett az MME-vel, a Magyar Természetvédők Országos Szövetségével együtt Kunszentmiklóson ill. Szegeden. Felkérésre is minden esetben megjelentünk különböző rendezvényeken (hivatásos vadászok értekezletei, Alföldi Erdőkért Egyesület közgyűlése, Csongrádi Biokultúra Egyesület, stb.), ahol szintén tájékoztatót tartottunk a Natura 2000 területekről megjelent kiadványokat széles körben eljuttattuk a gazdálkodókhoz.


2.5. Saját vagyonkezelésű területek

Tárgyévben Művelési ág vásárolt terület (ha)

Az összes saját kezelésű terület (ha)

saját használatú

haszonbérbe adott

ha

%

ha

%

Szántó

253

4.198

1.376

32,77

2.822

67,23

Gyep

224

28.346

10.055

35,47

18.291

64,53

Kert

0

0

0

0

0

0

Szőlő

0

20

20

100

0

0

Gyümölcsös

0

2

2

100

0

0

Nádas

30

3.011

1.526

50,68

1.485

49,32

Halastó

0

752

316

42,02

436

57,98

Erdő

16

3.024

3.016

99,74

8

0,26

Kivett

6

6.829

6.291

92,12

538

7,88

Összesen

529

46.182

22.602

49

23.580

51

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak 2004-ben, az 1995. évi XCIII. törvény végrehajtására 64.000.000,- Ft állt a rendelkezésére. 2004. dec. 13-áig 51.321.000,- átutalására került sor, a fennmaradó 12.679.000,-Ft 2005-re áthúzódó, szerződéssel ill. elindított kisajátítási eljárással lekötött összeg. Ebből az összegből megvásároltuk az előző évből áthúzódó, az izsáki Sárfehér Szövetkezet maradék területeit, valamint a Pusztaszeri Hétvezér Szövetkezettől az állattartásunk céljára bérelt területeket. A pénzkeret másik részét az 1993. évi II. törvény alapján a kártalanításra jogosult magánszemélyek AKjának megvételére, valamint az Ópusztaszeri Árpádvezér Szövetkezet árveréssel érintett ingatlanjainak a megvásárlására fordította az Igazgatóság. 2.6. Terület nélküli értékek Értéktípus a.)

Regisztrált összesen Ebből a tárgyévben (db) regisztrált (db)

Kunhalom

63

25

Földvár

4

1

a.) A KNPI működési területén nincs természeti emlék, forrás, barlang és víznyelő


3. Kutatás és monitorozás 3.1. Kutatás

Ssz. 1.

2.

A kutatást végző Összeg Eredmények szervezet/magánsz (e Ft) emély NKFP konzorcium, 2004. évben szakmai előkészítés, tervezés és A Kárpáteszközbeszerzések történtek a teljes 2004TTM – KNP, medence állattani 2007 közötti kutatási időszakra. felelős: értékei, 10.800 Boros Emil faunájának gócterületei és genezise 6 szikes tavon a vízimadarak anyagforgalmi EKTF-TTM, „Szikes vizek szerepének vizsgálata és a trofitási elemzése Felelős: mezo- és Boros Emil (PhD – történt 2004.-ben. Az eredmény: a makrofauna vízimadarak az egyik legjelentősebb külső dolgozat témája) együttesei, nettó tápanyagforrás; a szikes tavi biológiai populáció méretek produkció éves széntermelésének átlag 30és táplálkozási 40 %-ával. A további hányad a parti öv kapcsolatok a zsiókás mocsarának szénkötéséből vezethető vízimadarak felé” le, melynek kvalitatív vizsgálata folyamatban van. A vízimadarak táplálékválasztásának korábbi --vizsgálatairól elfogadott tudományos közlemények: Anostracans and microcrustaceans as potential food of waterbirds on sodicalkaline pans of the Hungarian plain – Hydrobiologia Megnevezés

Feeding ecology of migrating Waders Charadrii at sodic-alkaline pans, in the Carpathian Basin – Bird Study 3.

Boros Emil

Térbeli különbségek és időbeli változások a túzok néhány szaporodásbiológiai mutatójában

A tiszántúli és kiskunsági populációkból a Budapesti Állatkertbe és Dévaványára került túzok tojások méreteit, a kelési sikert és a fiókák kelési súlya került összehasonlításra 1958-1966 (Fodor, 1968), és 1999-2003 időszakában. Kimutattuk, hogy a kiskunsági elmúlt 15 évben növekvő populációban a tojások kelési sikere negyven évvel ezelőtt és ma is szignifikánsan jobb, mint a Tiszántúli állományban. Ugyanakkor a fészekaljak mérete csökken, és a kelési siker szignifikánsan romlik mindkét populációban. Az elemzés „Spatial differences and periodical changes in some breeding biology measures in hungarian Great Bustard

---


populations” címmel az Illmitzben rendezett tudományos szimpóziumon bemutatásra került

4.

A rákosi vipera állományának kutatása, monitoringja és az élőhelyének komplex felmérése .

4.000

5.

6

A kutatás keretében elvégzett feladatok: Füvészkert - a megtalált csoportok további etológiai Társaság Nagyecsed. Vezető: megfigyelése, elemzése, összehasonlítása, - a megtalált csoportok és egyedek fizikai Somlai Tibor állapotának felmérése és összehasonlítása, - egyenesszárnyúak (Orthoptera) vizsgálata, lakott és nem lakott területeken, egy teljes vegetációs időszakban (táplálék), - rágcsálók, (Rodentia) és földön fészkelő kis testű madarak (Aves) vizsgálata (táplálék), - további hüllőfajok állományainak ökológiai feltárása, kiemelve a rézsikló (Coronella austriaca) és a homoki gyík (Podarcis taurica) állományokat, - tényleges és potenciális fogyasztók felmérése lakott és nem lakott élőhelyeken (madarak, kisragadozók, stb.), - a lakott és potenciális élőhelyek felmérése és botanikai összehasonlítása, - a lakott és nem lakott élőhelyek geológiai, hidrológiai, mikroklíma viszonyainak felmérése és összehasonlítása, - a kiválasztott munkaterületek felmérése, a faj szemszögéből (méret, szeparáltság, állandóság, minőségváltozás, zavartság).

A Botrychium virginianum ökológiai kutatása a 2004. évi 200 vegetációs időszakban.

Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék Dr. Bagi István

Egyedi tájértékek 500 felmérése

Építészműhely Kft. Elkészült (digitális formátumban is) Ágasegyháza, Gátér, Kunadacs, Lakitelek, Tiszaalpár, Tiszaug települések felmérése.


- A virginiai holdruta (Botrychium virginianum) populációstruktúrájának vizsgálata állandó kvadrátokkal. - A faj erdőszintű egyedszámlálása. - A faj mikorrhiza kapcsolatainak vizsgálata.


3.2. Monitorozás Ssz.

Megnevezés

Összeg (e Ft)

Eredmények A monitorozást végző szervezet/magánszemély KNPI koordinátor A halastavakra kiadott kárókatona- és sárgalábúsirály- kilövési engedélyekben előírtuk, hogy a kilövésekről tájékoztatást kell adniuk a kilövést végzőknek. Összesítő jelentésünket már továbbítottuk a TvH-nak. KNPI koordinátor Tevékenységünk során – elsősorban a védett természeti területeken – felmértük a telepesen fészkelő és fokozottan védett madárfajok állományait. A felmérés adatlapjait 2004. végén megküldtük a TvH-ba.

1.

Kárókatona és a sárgalábú sirály kilövések monitoringja halastavi környezetben

2.

Fokozottan védett és telepesen fészkelő madarak monitoringja

300

3.

Apium repens (kúszó zeller) egyetlen ismert populációjának állományfelmérése a KNPI illetékességi területén( Császártöltés)

60

Kun András

4.

Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) állományfelmérése 2 db 1x1 km-es mintaterületen (Apaj, Fülöpszállás)

100

Sipos Ferenc

5.

Colchicum arenarium (homoki kikerics) esedékes felmérése a bugaci és tázlári 1x1 kmes mintaterületen, és további négy helyszínen (Bugac) Dianthus diutinus (tartós szegfű) ismert állományainak esedékes felmérése.

152

Horváth András, KNPI koordinátor,

7

KNPI koordinátor, Horváth András

A 2004. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek. A háborítatlan élőhelyrészeken tenyésző állományok stabilak. A fiatal telepített fenyvesekben található maradék állományok nagysága a fenyvesek záródásával folyamatosan csökken.

Gladiolus palustris (mocsári kardvirág) összes ismert

70

Csete Sándor

A 2004. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek. Az állományok stabilak. Az Ásotthalmi Csodaréten a

6.

7.


A 2004. évi állománynagyság rögzítésre került a mintaterületen. Az állomány stabil, a gyep záródását viszont el kell kerülni. A felmérő kutató javaslatára tavasszal kézi kaszálást végzünk a területen a fűavar eltávolítása érdekében. A 2004. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek a mintaterületen. Az állományok stabilak, legnagyobb állománysűrűség a jó vízellátottságú, legalább több hétig felszíni vízborítással bíró mocsárréteken mutatkozik. A 2004. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek a mintaterületen, az állományok stabilak.

állományának felmérése

8.

9.

Orchis coriophora (poloskaszagú kosbor) ismert állományainak felmérése (Harta, Akasztó, Dél-Csongrád, Turjánvidék) Ailanthus altissima (bálványfa) állományok egyed ponttérképezése 5 mintavételi területen (Fülöpháza)

legnagyobb magyarországi populáció egyedszáma a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen növekedett, ebben vélhetően közrejátszott a környéken végzett vízmegőrzés is. 70

KNPI koordinátor, A 2004. évi állománynagyságok Máté András, Krnács rögzítésre kerültek. A Duna-Tisza György közén gyakorinak számító faj felmért állományai stabilak.

4

KNPI koordinátor


A 2004. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek. A megelőző jellegű beavatkozások fontosságát erősítik meg azon adatok, amelyek szerint a "ránézvést" erősen terjedőnek minősíthető Ailanthus altissima állományok a fülöpházi buckavidéken, 1998 és 2004 között 0-13 m-t haladtak "kifelé" alapvetően vegetatív úton - a környező nyílt homoki gyepbe. A vizsgált állományok háborítatlanok voltak ebben az időszakban. Fakitermelés, egyéb eredetű sérülés, stb. miatt ugyanakkor akár egyetlen év alatt is képesek ilyen mértékű, vagy akár nagyobb "előrejutásra" a feltörő gyökérsarjak a termetesebb egyedek körül, ezért úgy tűnik, hogy az egységnyi idő alatt bekövetkező, legnagyobb mértékű természeti érték csökkenést rendszerint nem a folyamatos, "frontszerű" terjedés idézi elő (persze, ennek hozománya sem lebecsülendő), hanem a bolygatás utáni, ugrásszerű invázió. Ennek esélye a szórtan álló egyedek, kisebb állományfoltok esetében legalább ugyanakkora mértékű, mint a nagyobb állományoknál (sőt több szempontból - töréskár, fahasználat során bekövetkező figyelmetlenség, stb. miatt nagyobb), az ezáltal fellépő élőhelyromlás mértéke viszont általában az utóbbiak - jó esetben még kevéssé degradált környezetében a jelentősebb. Az elméleti kutatók által jogosan jelzett paradigmaváltási igényt amely az inváziós fajok már elhatalmasodott állományainak irtása

helyett sok esetben a még csak kezdődő inváziók megelőzésére, megfékezésére helyezné a hangsúlyt megerősítik a monitorozás gyakorlati tapasztalatai is. Az élőhelytérképeken alapuló természetvédelmi kockázatértékelés alapján a kiemelt természeti értékű élőhelyeken szórványosan megjelenő egyedek, populáció-fragmentumok kezeletlenül hagyása - jövőbeli robbanásszerű terjedésük veszélye miatt - többnyire nagyobb értékveszteség kockázatát jelenti, mint a már leromlott élőhelyeken tenyésző, tömeges állományok (időleges) kezeletlenül hagyása. 10.

Echinocystis lobata (süntök) állományának felmérése 1x1 km-es mintavételi területen (Tiszaug)

70

Szigetvári Csaba

A 2004. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek. A hullámtéri erdő véghasználatok után az erdőfelújítás ellehetetlenítésére képes a faj. Terjedése a tarvágott területeken és a meggyérült koronaszintű erdőállományokban egyaránt gyors. 2001-hez képest felhagyott szántóterületeken is megjelent, és gyorsan terjedt a faj, ugyanakkor zártabb lombkoronaszintű erdőállományokból eltűntek olyan kis egyedszámú állományai, amelyek 2001-ben még megvoltak.

11.

Nymphoidetum peltatae (tündérfátyol-hínár) növénytársulás monitorozott állományainak esedékes felmérése

5

KNPI koordinátor

A 2004. évi állományváltozások rögzítésre kerültek, az állomány stabil. A hínárvágással évente többször kezelt csatornában tartósan képes megélni a tündérfátyol-hínár. A hínárvágás a hínárközösségek szukcesszióját rendszeresen visszaveti, így itt - ami ritkaság lehet szerepe a természetvédelmi szempontból értékes hínárközösség aktuális állapotának fenntartásában.

12.

Phragmitetum communis (nádas) növénytársulás monitorozott állományainak esedékes felmérése

4

KNPI koordinátor

A 2004. évi állományváltozások rögzítésre kerültek. Nádaratással kezelt és kezeletlen nádasállományok összehasonlító megfigyelése történik. Botanikai értékeit, mikroélőhelydiverzitását tekintve az aratatlan nádas természetvédelmi jelentősége jócskán meghaladja az aratott


állományét. Az aratás rizómaképződést, illetve -gyarapodást serkent; bár a vizek tápanyagtartalmát általánosságban csökkentheti ugyan (valamelyes eutrofizációt fékező hatás), ám a sekély tómeder feltöltődését a megfigyelések szerint mégis gyorsíthatja, a kezeletlen területhez képest intenzívebben gyarapodó és magasodó rizómaszőnyeg révén. 2001-ben azonos állapotú, régóta nem aratott nádasok eltérő kezelése, illetve az emiatt bekövetkező változások vizsgálata indult meg. 2001-ben az aratni kezdett nádasfoltban az átlagos vízmélység még 14 cm-el nagyobb volt a kezeletlenül hagyott területéhez képest (utóbbi közelebb van a tó partjához), 2004-re ez a különbség gyakorlatilag eltűnt, az aratott nádas rizómaszőnyege tehát gyors gyarapodásnak indulva csökkentette a meder mélységét. Valószínű, hogy a kezdeti időszakhoz képest a későbbiekben csökkenni fog a meder feltöltődésének üteme az aratott területen is (nagyobb intenzitással indulnak be a bomlási folyamatok, stb.), de a kezdeti gyors változás egyértelműnek tűnik. 13.

Salicetum albae-fragilis (puhafás ligeterdő) növénytársulás természetközeli állapotú állományának, illetve hasonló adottságú termőhelyen telepített nemesnyáras faállománynak a monitorozása (Lakitelek, Tiszaalpár)

35

Sipos Ferenc

A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. A nemesnyáras viszonylag zárt (természetes ligeterdőnél nem ritkább) lombkoronaszintje ellenére sűrű gyalogakác cserjeszint alakult ki, ami számos egyéb terepi példa mellett hathatósan cáfolja azt, hogy az erős lombzáródás akadálya lenne a gyalogakác terjedésének. A térségben a gyalogakác erdőállományokban történő terjedésének egyetlen hatékony gátja van: a fűz-nyár ligeterdők hosszú ideig vízzel borított részein csupán szálanként van jelen, intenzív terjedésre nem képes. Mindenhol máshol sajnos igen.

14.

Convallario-Quercetum roboris (gyöngyvirágos

70

Kun András

A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. Az állományok


tölgyes) növénytársulás monitorozása

állapotának gyors rontására képes, legnagyobb veszélyeztető tényező az akác terjedése. A talajvízszintsüllyedés kedvezőtlen hatása a felújítás megnehezítésében mutatkozik meg, az azonban nem igaz, hogy ne jelentkezne a felújjításhoz szükséges, érdemi tölgyújulat.

15.

Junipero-Populetum albae (borókás-nyáras) állományok monitorozása erdőrezervátum magterületen és pufferzónában, továbbá egy hasonló adottságú termőhelyen telepített szürkenyár-akác faállomány monitorozása.

35

Sipos Ferenc

A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. A beavatkozástól mentes borókás-nyáras erdőállományokban lassan csökken a fehér nyár lombkoronaszint záródása, nő viszont a cserjeszint borítása. A fajkészletek egyelőre stabilak. Beavatkozás nélkül hosszú távon feltehetően jelentősen csökken a lombkoronaszint borítása, a sűrű cserjeállomány jelleg fog dominálni, ami felett előbb-utóbb újra zártabb nyárállomány nő fel. A teljes erdő-cserjés ciklus vélhetőleg sok évtizedes időtartamú.

16.

Camphorosmetum annuae (bárányparéjos vakszik) növénytársulás állományainak monitorozása (Apaj)

2

KNPI koordinátor

A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. A társulás állományainak térbeli helyzete évről-évre jelentősen változik, a vízviszonyok függvényében.

17.

Suaedetum pannonicae (magyar sóballás) növénytársulás állományainak monitorozása (Dunatetétlen)

3

KNPI koordinátor

A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. A Suaeda maritima-hoz képest a S. pannonica vízhatásnak, felszíni vízborításnak kevésbé kitett, erősebben gyepesedő, fajgazdagabb élőhelyekhez kötődik, nagy monodomináns foltjai nem jellemzők. A vizsgált élőhelyen az állomány nagysága folyamatosan csökken, feltehetően a már számára is túlságosan száraz körülmények miatt.

18.

Artemisio-Festucetum pseudovinae (ürmös szikespuszta) növénytársulás állományainak monitorozása (Apaj)

3

KNPI koordinátor

A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. Az intenzív túllegeltetés a közhiedelemmel ellentétben igenis érdemi fajszám, illetve biodiverzitás csökkenéshez vezet, ezért a kezelés mikéntjét, a legeltetés intenzitását valóban célhoz rendelten kell megállapítani (szükséges-e pl. madárfajoknak való kedvezés érdekében az intenzív túllegeltetés).


Indokolatlanul nem szabad megengedni az intenzív túllegeltetést. 19.

20.

Achilleo-Festucetum pseudovinae (füves szikespuszta) növénytársulás állományainak monitorozása (Apaj) Orthoptera (egyenesszárnyú) fauna monitorozása 6 helyszínen: füves szikespusztán, ürmös szikespusztán (Apaj), mézpázsitos szikfokban (Kelemen-szék), évelő nyílt homokpusztagyepben, homoki legelőn (Bugac).

21.

Talajfelszíni ízeltlábúak monitorozása 9 helyszínen, évelő nyílt homokpusztán, a csapdázási helyszínek növényzetének monitorozásával együtt.

22.

Festucetum vaginatae (évelő nyílt homokpusztagyep) növénytársulás állományainak mintavételezése (Fülöpháza) Potentillo-Festucetum pseudovinae (homoki legelő) növénytársulás állományainak mintavételezése (Bugac)

23.

4

KNPI koordinátor

240

Kisbenedek Tibor

1

KNPI koordinátor

A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. A túllegeltetés stabilizálja a nem túl magas fajkészletet és biodiverzitást.

- Achilleo-Festucetum, ArtemisioFestucetum: alacsony fajszám, magas egyedszám, nincs lényeges változás. - Puccinellietum limosae: egyetlen faj fordul elő stabilan. - Potentillo-Festucetum: legnagyobb fajgazdagság a nem kaszált, extenzíven legeltetett, diverz gyepben, de a különbség nem túlságosan nagy a kaszált gyepekhez képest (tehát a kaszálási gyakorlat is kielégítőnek mondható az egyenesszárnyú fauna szempontjából). - Festucetum vaginatae: alacsony egyedszám és fajszám. 160 Határozás: specialista Egyelőre nem kapott a KNPI visszajelzést az eredményekről (a (csapda- csoport, TTM, TvH gyűjti be ezeket). szedés) egyetemek Botanikai adatok: 6,5 (botani- KNPI koordinátor ka) Csapdaürítés: Pál150 Szabó Ferenc (válogatás) 1 KNPI koordinátor A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. A korábbi aszályos évek után a 2004. évi csapadékos tavasz hatására észrevehetően erősebb Festuca vaginata szaporulat jelentkezett.


A 2004. évi cönológai felvételek elkészültek. A korábbi kettős hasznosítást (kaszálás, és sarjúlegeltetés) megszüntette a KNPI, most csak extenzív legeltetés zajlik. A gyepszerkezetben látványos javulás tapasztalható, megindult az egykori vegetáció, az AstragaloFestucetum rupicolae (zárt homokpusztarét) regenerálódása.

24.

Adenophora liliifolia (csengettyűvirág) állományának monitorozása

2,5

KNPI koordinátor

25.

Ophrys insectifera (légybangó) minden ismert állományának monitorozása (Turjánvidék) Ürge monitorozás 7 helyszínen

8

KNPI koordinátor, Máté András

6

KNPI koordinátor

26.


A kipusztulás szélén a 3 töves állomány (korábban 8 tő volt). Tervbe vett a lombsátor megnyitása felette, a gyepkonkurrencia visszaszorítása, vadrágás elleni védelem. A 2003. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek. A korábbiakhoz képest általában állománycsökkenés tapasztalható. A 2003. évi állománynagyságok rögzítésre kerültek. A monitorozott állományok stabilak.

4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek Megalapozó dokumentáció (+,-)

Részletes kezelési terv (+,-)

"C" fejezet, (a jogszabály melléklete) (+,-)

Ssz.

A védett (védelemre tervezett terület) neve

A tervezési terület nagysága (ha)

1.

Körös-éri TK

2810

+

+

+

2.

Kalmár erdő

9

+

+

+

A kezelési tervek készítéséről szóló miniszteri rendelettel teljesíthetetlenül magasra állítottuk a mércét saját magunk számára a jelenlegi humán- és pénzügyi erőforrás háttérrel. Megfontolásra javasoljuk a vonatkozó rendelet felülvizsgálatát és egyszerűsítését. 4.2. Élőhelyfenntartás Ssz. Megnevezés

1.

2.

3.

4.

5.

6.

8.

9. 10.

Az élőhely típusa/jellemzése

A korábbi puszta szikes mocsarak helyén létesült, majd felhagyott KNP Apaji halastavak halastavak vízpótlása szivattyúval a vízpótlása XXXI. csatornából (1 128 780 m3) A puszta szikes rétjeinek kora tavaszi KNP Felső-szúnyogi rét vízpótlása szivattyúval a Dömsödivízpótlása árapasztó csatornából (34 560 m3) A turjános egy kisebb részének KNP Bugaci szegélyturján vízpótlása felszín alatti vízből vízpótlása (7200 m3) Az ökológiai célú, már nem termelő PTK Tömörkényi halastavak halastavak rendszeres vízpótlása tiszai vízbázisból (446 000 m3) A Szelidi tó rendszeres vízpótlására Szelidi tó, Kékes réti létesített Kékes réti tározó feltöltése vízpótlás (300 000 m3) Tovább folytatódott a nyárlőrinci tölgyes erdőben az invazív cserjék Nyárlőrinc (galagonya) visszaszorítása Tovább folytatódott az Érsekhalmi Hétvölgy TT és a Vörös mocsár TT Érsekhalmi Hét-völgy TT löszgyepeiben a gyep művelési ágú területeken a cserjék (galagonya) visszaszorítása Pusztaszer, Izsák, Orgovány, Oktatás, bemutatás megfigyelés céljából Harta, Apaj, Ürbő, létesített 8 db új megfigyelő torony Fülöpszállás beruházás, összesen 15 mFt Területfenntartás céljából átcsoportosított állatállomány számára állattartó Izsák, Kolon tó telep, szárnyék, karám bővítő beruházás

11. KNP, Szikes tavak

Nádas-zsiókás mocsári vegetáció


Az érintett terület (ha) 153

80

5

80

180

4

4

300 90

kezelése a szikes tavak parti zónájában

4.3. Élőhely-rehabilitáció Ssz.

1.

2.

3.

4.

Megnevezése

Az élőhely típusa/jellemzése

A Kelemen-széken a sirályszigetről letakarításra és kiszállításra került az évtizedek alatt felhalmozódott guanó, és nitrofil növényzet. Telepesen költő madarak Ennek hatására várhatóan csérek és partimadarak (pl. gulipán) is megtelepedhet majd a kopár élőhelyfejlesztése szigeten. Ezen túlmenően létesítettünk egy további mesterséges agyagszigetet is a tómeder déli nyúlványában. A terület mentesítése után földmunkagépek segítségével eldózerolásra került kb 12 kilométer (!!!) lövészárok, több harckocsibeálló, 7000 A bugaci volt szovjet gyakorlótér élőhelyrekon- köbméternyi töltés és egyéb, az oroszok által készített katonai objektum. A terület strukciója visszagyepesedése után legeltethető lesz, így az ezüstfák ismételt térhódítása nem várható. Ártéri élőhelyek (mocsarak, mocsárrétek, és a Körtvélyesi holtág) rehabilitációja érdekében a KIOP programra nyújtottunk be sikeres pályázatot az Alpár-Bokrosi öblözetre vonatkozóan kb. 1500 ha rehabilitálandó szántóterület megvásárlására 422 mFt. értékben. Alpár-Bokrosi öblözet Egyidejűleg elkészíttettük a tervezett rehabiliNatura 2000 területe és a tációk előzetes környezeti hatástanulmányát, és Mártélyi TK előkészítettük a földvásárlást. A környezetvédelmi engedélyezés folyamatban van, a kiviteli tervek készülnek. Az engedélyek és tervek beszerzését követően 2005. március 31.-ig kell benyújtani a kb. 300 mFt.-ra tervezett rehabilitációs tevékenységek pályázatát. Tájidegen növényfajok (Solidago sp., Asclepias syriaca) visszaszorítása a A munka során egyedi vegyszeres kenéssel KNP Peszéradacsi rétek, távolítottuk el két veszélyes invazív növényfaj Bugacpuszta, Bácsalmási jelentős állományait. Gyapjas gyűszűvirág TT területén


Az érintett terület (ha)

0,1

60

2000

300

4.4. Fajvédelem Ssz.

A faj magyar neve 1. Túzok

2. Fehér gólya

A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése Egyeztetés a fészkelésben érintett gazdálkodókkal, a gazdálkodási munkafolyamatok kontrollálása a fészkelési időszakban. Fészekmentések, a fészek védőzóna kialakítások a veszélyeztetett fészkeknél különösen a nem védett területeken. A veszélyeztetett fészkekben fatojásos helyettesítés, ideiglenes inkubáció, majd kelés előtti visszahelyezés, ha a tojó üli a fészket. A nem visszahelyezhető tojások elszállítása a Dévaványa túzoktelepre. A fészkek egyedi védelme és a gazdálkodási folyamatok szabályozása. 2004-ban a DÉMÁSZ Rt-vel együttműködve 30 db tartót helyeztünk ki a veszélyeztetett fészkek alá. Részt vettünk a kék vércse országos fajmegőrzési tevének végrehajtásában (állomány-felmérés, veszélyeztető tényezők feltárása, potenciális műfészektelep kialakításának lehetőségei) A KNP Igazgatóság kidolgozta a széki lile országos fajmegőrzési tervét, mely jelenleg a TvH-ban van elfogadás alatt.

3. Kék vércse 4. Széki lile 5. Egyhajúvirág 6. Rákosi vipera

A KNP Igazgatóság külső szakértő felkérésével kidolgoztatta (Dr. Molnár Attila, Gulyás Gergely) a faj megőrzési tervét. A faj védelmében az utóbbi évek során megváltoztattuk az ismert élőhelyek (Peszéradacsi rétek, Bugacpuszta) természetvédelmi kezelését (kaszálás helyett extenzív legeltetés).

4.5 Saját állatállomány

Egyedszám

Tárgyévi állományváltozás (egyed)

magyar szürke

724

115

Összesen:

724

115

12

12

racka

62

2

cigája

0

0

Összesen:

62

2

nóniusz

0

0

shagia arab

1

0

angol telivér

1

0

Összesen:

2

0

Faj Szarvasmarha

Fajta

Bivaly Juh

Ló


Az Igazgatóság 2001 óta a magyar szürke szarvasmarha állományfejlesztésébe kezdett, ezért nem értékesít sem tinót, sem üszőborjút. A fejlesztést, az aszályos időjáráson túlmenően leginkább a rendelkezésre álló legelő-, és takarmány (réti széna, lucerna) terület nagysága korlátozza. Ezek növelése érdekében fokozatosan, a vonatkozó jogszabályok betartásával vesszük saját használatba a korábban haszonbérbe adott területek, melyek a szürkemarha állomány legeltetéséhez, illetve téli takarmányszükségletének megtermeléséhez szükségesek. Ez sokszor konfliktushelyzetet eredményez korábbi haszonbérlőinkkel, még akkor is, ha az érintett terület saját hasznosításba vétele teljesen jogszerűen történik. 2004-ben az 54 egyedből álló rackaállományt bértartásban tartotta 2 vállalkozó. Az 54 állatból 33 anyajuh. Az állomány elöregedett, az anyajuhok 20 %-a meddő, ezért évről-évre jelentős selejtezésre van szükség. A bértartási szerződés szerint a bértartó a selejtezés mértékének megfelelő, vagyis az anyajuhok egyedszámának 1/5 résznyi bárány átadására kötelesek, illetve a szaporulatból kell pótolni az elhullott egyedeket. A 33 anyajuhra jutó 1/5 résznyi bárány 7, amivel bővült az állományunk. Egy állami kost vásároltunk. 6 öreg anyajuhot levágtunk. A tárgyévi állományváltozás így 2-re jött ki. Az elkövetkezendő években magasabb állománynövekedéssel számolunk, hiszen a meddő juhok aránya minimálisra csökken, és a korosztályviszonyok is a normális, tenyésztési szempontból kedvező eloszlást mutatják majd. 4.6. Vadászterületek No.

Vadászterület megnevezése (ahol az igazgatóság a vadászatra jogosult)

Kiterjedése (ha)

1

03 - 6031 Bócsa vadászterület

5 826

Összesen:

5 826

A 2004/2005. évi vadászati idény alatt az éves vadgazdálkodási tervünket sikerült határidőig teljesíteni, ami számszerűsítve 20 pld. őzsuta, 25 pld. őzgida, 4 pld. vaddisznó kan, 4 pld. vaddisznó koca, 8 pld. vaddisznó süldő, 6 pld. vaddisznó malac volt. Apróvad vadászatot nem terveztünk, az erősen lecsökkent állomány miatt. A becslési eredmények alátámasztják , hogy apróvad állományunk lassan erősödik, de egyenlőre még idő előtti lenne annak hasznosítása. A nagyvadállományból említést érdemel a gímszarvas, ami bár alkalomszerűen, váltóvadként fordul elő területünkön, mégis köteleztek kilövés tervezésére. Fellebbezésünket a másodfok is elutasította, Természetesen, -ahogy azt várni lehetett,- nem mutatkoztak gímszarvasok vadászati idény alatt, így a terv nem teljesült (2 pld. gímszarvas borjú és 1pld. gímszarvas tehén). A vadgazdálkodási terv jóváhagyásának folyamata hosszú időt vett igénybe, ami alatt -terv hiányábannem vadászhattunk. Így kicsúsztunk az őzbak vadászati idényéből. A kötelezően előírt 50 pld. + 2 pld. róka kilövését teljesítettük. A kilövés során keletkezett vadhúst belső felhasználásra átadtuk a vagyonkezelési osztályunknak, amely azt a MAVAD által meghirdetett áron értékesítette a KNP Ig. dolgozói részére A vadászterületünkön jelentős beruházás történt, ami során 4 db napelemmel működő vízszivattyút üzembe helyeztünk. A földtulajdonosi közgyűlés az előírásoknak megfelelően lezajlott, a beszámolás megtörtént a tulajdonosok felé, a többlethasználati díj megállapítása elutasításra került, mivel a közgyűlés során a jelenlévő képviselők egyhangúlag elfogadták a korábban megállapított bérleti díjat. A jövőbeni terveinkben szerepel a vadetetők számának emelése. Bár vadetetés tilos területünkön, de fel kell készülnünk a mind szélsőségesebb téli időjárás miatt a takarmányok életmentő célzatú elhelyezésére.


5. Jogi tevékenység 5.1. Hatósági eljárások Fellebbezés Ügytípus

Ügyek száma

Saját Másodfokon Közigazgatási per hatáskörHelyben Új Megváltoz- Folya- Helyben Új eljárásra ben hagyó eljárás tat matban hagyó kötelez

Hatósági

968

2

_

_

_

1

_

_

Szakhatósági

5092

_

_

_

1

_

_

_

Egyéb (hatósági bizonyítvány, stb.)

1620 (1253)

_

_

_

_

_

_

_

Összesen

7680

2

_

_

1

1

_

_

A táblázatba be nem sorolható közigazgatási perek: Korábbi években jogerőssé vált közigazgatási határozat felülvizsgálata Az igazgatóság egy 1999-ben hozott, természetvédelmi bírságot megállapító határozatát 2003-ban a felperes ügyfél kérelmére a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta, és a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az ügyfél részére azóta – kérelmére – az igazgatóság engedélyezte a kirótt bírság részletekben történő megfizetését, aminek nem tett eleget, ezért a végrehajtás elrendelésére került sor.

Más hatóság által hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata 2004-ben az igazgatóság, mint kezdeményező hatóság 1 közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben vett részt az eljáró hatóság (megyei földhivatal), mint alperes mellett beavatkozóként. A közigazgatási per az ún. ex lege védett természeti területek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos volt. A felperes keresetét elutasította a bíróság. Az igazgatóság, mint közigazgatási eljárásban résztvevő ügyfél 2004-ben az igazgatóság ügyfélként nem vett részt közigazgatási eljárásokban.


5.2. Bírságok Megnevezés

Ügyek száma

Kiszabott bírság összege (e Ft)

Természetvédelmi bírság

31

22.330

Szabálysértési eljárás

45

455

Helyszíni bírság

14

102

A természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásokban a jogerősen lezárt (24) ügyek mellett még további 7 ügy van folyamatban. 2004-ben 4 esetben hoztunk megszüntető határozatot. Fellebbezések folytán 2 esetben utasított bennünket új eljárásra a II. fokú természetvédelmi hatóság. 2004. év végén összesen – előző évekről is – 12, határozattal elrendelt végrehajtás és 6 ügyben a végrehajtás elrendelése van folyamatban, amit már a 2005. január 1. óta működő egységes zöldhatóságok végeznek el. 2004-ben a II. fokú – helyben hagyó - döntést követően 1 esetben fordult az ügyfél bírósághoz felülvizsgálat iránt. Ebben az ügyben a bíróság helybenhagyta a természetvédelmi hatóság határozatát. Előző évről kettő olyan eljárás húzódott át, amelyben új eljárás lefolytatására kötelezett bennünket a II. fokú hatóság. A szabálysértési eljárások közül 28 eljárás már véget ért:: eljárást megszüntető vagy pénzbírságot kiszabó, illetve figyelmeztetést alkalmazó határozattal, ill. büntetőjogi feljelentéssel. A fennmaradó 17 eljárás még folyamatban van. 2004-ben nem élt kifogás jogorvoslattal az eljárás alá vont személyek közül senki. 1 fő kért részletfizetést a bírság megfizetésére. A helyszínen kiszabott bírságok befizetésére kevés hajlandóság esetben mutatkozott, mert csupán 7 eljárás alá vont személy fizette meg önként, a többi esetben a jegyző közreműködését kellett kérni a végrehajtásra történő intézkedés iránt. Jegyzői hatáskörbe tartozóan 1 esetben tettünk feljelentést lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása miatt, sajnos a tett intézkedésről nem kaptunk utólag tájékoztatást a jegyzőtől.


5.3. Büntető ügyek Megnevezés

Feljelentések száma Eredményes Eredménytelen

Természetkárosítás

3

Egyéb büntető ügyek

6

3

-

Az eredményesség - eredménytelenség megítélése szempontjából, eredményesnek minősülnek azon ügyek, melyekben a nyomozó hatóság az eljárást vádemelési javaslattal tette át az ügyészségre, valamint az ügyészi megrovással és/vagy a bírósági elmarasztaló ítélettel végződő eljárások. Az egyéb feljelentések mindegyikét vagyon elleni, a Magyar Állam, illetve az igazgatóság sérelmére elkövetett lopás miatt kényszerültünk megtenni. 5.4. Polgári perek Megnevezés

Ügyek száma

Nyert

Polgári perek

6

1+2

Vesztett Folyamatban 1

2

A 2004-ben is folyamatban lévő perek közül kettő jogerősen befejeződött. Az ökológiai vízigény megőrzésére tett intézkedésből előállt kár megtérítésére irányuló kérelmet a bíróság elutasította. A másik ügyben a kár egy részének megtérítésére (5.765 ezer Ft) kötelezte a bíróság az Igazgatóságot a fokozottan védett madarak veszélyeztetését korlátozó közigazgatási határozat megalapozatlansága miatt. Ezen ügy kapcsán került sor a Tvt-ben meglévő joghézag kiküszöbölésére (Tvt. 44. § (3) bek.). A több éve folyamatban lévő másik két kártalanítási per szintén az ökológiai vízigényhez kapcsolódik. A nyert ügyek közt feltüntetett további két ügy szintén kártérítési per volt, de a bíróság ezekben az ügyekben megszüntette az Igazgatósággal szemben az eljárást (téves perbevonás címén).


6. Őrszolgálat

Megnevezés

Felsőfokú végzettségű Középfokú végzettségű természetvédelmi őr természetvédelmi őr

Összesen

13

12

25

Átlagos (ha)

Minimum (ha)

Maximum (ha)

Az egy főre eső illetékességi terület

40 280

2372

188 453

Az egy főre eső védett természeti terület

4600

101

6448

Helyszíni bírságok száma

14

Az igazgatóságra tett feljelentések száma

100

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 25 fővel látta el feladatait 2004. évben. Ez az előző évi létszámhoz képest egy fő növekedést hozott, további őr beállításával elérhetjük, hogy mind a 26 természetvédelmi őrkerületnek lesz vezetője (kezelője). Ebben az évben Zrínyi Péter kinevezésre került, mint őrszolgálat-vezető helyettes. Az őrszolgálat működési feltételei a korábbi évekhez képest elsősorban a technikai eszközök ellátottsága tekintetében jelentősen javultak. A kiöregedő NIVÁ-k cseréje megkezdődött. Helyettük 4 db Ford Ranger terepjáró került forgalomba. Hasonlóan kedvező a helyzet távcsövek és digitális fényképezőgépek terén. A 25 fős őrszolgálat tagjai közül 19 fő rendelkezik jó minőségű (rendszerint Leica) távcsővel. Az összes vizes élőhelyen illetve pusztai területen dolgozó őr kapott állványos távcsövet. Két természetvédelmi őr kivételével mindenki rendelkezik maroklőfegyverrel, az őrszolgálat tagjai számára mind a terepi, mind a társasági egyenruha biztosítva van, kiegészítő elemekkel együtt. A 2004. évben a vadászati ellenőrzések a védett területekre korlátozódtak. Így az őrszolgálat elmúlt évi működésében kevésbé jelentős szerepet kapott ez a feladat. Tárgyévben vadászengedéllyel rendelkező személyek részére szervezett vadászatot több mint 300 esetben jelentettek. A külföldi vendégvadászok jelentős része olasz (129 csoport), ezenkívül német és osztrák állampolgárságú. Összesen 10 országból érkeztek vadászok. Az ellenőrzéseken a természetvédelmi őrök csak párosával vehettek részt. 2004.-ben pontosan 100 esetben tett természetvédelmi őr bejelentést az igazgatóság felé, helyszíni bírságot 14 esetben szabtunk ki. Két alkalommal tartottunk rendőrséggel közös, házkutatásokkal együtt járó hatósági ellenőrzést. Mindkét alkalommal engedély nélkül tartott védett madár preparátuma végett, sikerrel. Kisebb-nagyobb akciókkal a korábbi években is próbálkoztunk a terep motorosok, autósok megállításával sikertelenül. 2004 tavaszán a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területén rendőrségi közös akció keretében hét személy ellen sikerült eredményes akciót lefolytatni. KNP Ig. 2004. évi jelentés 27

2004-ben is jó kapcsolatot tartottunk az ORFK, VPOP, Határőrség és a Katasztrófavédelem helyileg illetékes szerveivel, így - a Rendőrséggel közös ellenőrzéseket tartottunk vadászatokon és közúton egyaránt, - a Hatósági osztály munkatársaival rendszeresen részt vettünk a határátkelőhelyeken történő eljárásokban, - a Határőrség Kiskunhalasi Igazgatósága három napos kiképzésben részesítette az őrszolgálat összes tagját, - hat Bács-Kiskun megyei rendőrkapitányságon tartottunk természetvédelmi továbbképzést, - a Vám-és Pénzügyőrség területi szerveivel a behozott és kivitelre szánt szállítmányok ellenőrzése során jutottunk közelebbi kapcsolatba, - a Vadászkamara és a Vadászati Védegylet területi szerveivel folyamatban van az együttműködési megállapodás megkötése. A tárgyévben a természetvédelmi őrök több mint 600 új szerződés megkötésében, illetve régi szerződés módosításában, aláíratásában, a földalapú támogatás fizikai blokkjainak beazonosításában működtek közre. A jó kollegiális hangulat, az összetartás érdekében az őrszolgálat tagjai kisebb, egy-két napos területkezelési feladatokat végeztek el közösen.


7. Költségvetés és vagyon Az intézmény működésének és gazdálkodásának pénzügyi forrásigénye folyamatosan biztosított volt támogatásból és saját működési bevételből, valamint a jelentős mértékű évközi működési és felhalmozási célú pénzeszközátvételből. A védettségi szint helyreállítása program keretében mintegy 51,3 millió Ft vásárlást bonyolítottunk le tárgyévben. A rákosi védelmi központ építése, 2004. tavaszán befejeződött, és használatba vettük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével. 7.1. Kiadások Megnevezés Működési kiadások

Felhalmozási kiadások

Teljesítés (e Ft)

Személyi juttatás

241.196

Járulék

75.549

Dologi

291.042

Egyéb(műk.c.p.eszk.átad.)

10.935

Intézményi beruházás

137.257

Felújítás

26.274

Egyéb( felh.c.p.eszk.átad.)

354

Egyéb központi beruházás

0

Kölcsönök nyújtása

0

Kiadások összesen

782.607

A Széchenyi-tervből pályázati úton komplex ökoturisztikai fejlesztésre 30 millió Ft támogatást nyertünk el, amelyből 19 millió Ft felhasználásra került 8 db megfigyelő torony építésére, valamint tanösvények (14 db) előkészítő munkáira. A III. n. évben az Európai Unió Life programjából 189 millió Ft került átutalásra, amely az országos túzok védelmet szolgálja.


7.2. Bevételek Megnevezés Bevételek

Működési

Teljesítés (eFt) 94884

Felhalmozási és tőkej. Kölcsönök visszatérülése Osztalék

960 0 424

Műk.c. pénzeszk. átv.

233.816

Felh.c.. pénzeszk.átv.

187.145

Bevétel összesen

517.229

Költségvetési támogatás

Működési

359.718

Felhalmozási Támogatás összesen

73.721 433.439

Pénzforgalom nélküli bevételek

25.587

Összes bevétel

976.255

Az intézményünknél az év végén jelentős pénzmaradvány képződött. Ebből a „Túzok Védelme Magyarországon c. LIFE-NATURE” projekt működési céljára 71.111 e Ft, felhalmozásra pedig 118.412 e Ft felhasználása áthúzódik 2005. évre.


7.3. Vagyon

Megnevezés

Bruttó érték

Vagyoni értékű jogok

Értékcsökkenés

Nettó érték

492

197

295

51.510

48.280

3.230

965.211

0

965.211

telek

14.153

0

14.153

épület

349.603

36.620

312.983

építmény

203.312

31.782

171.530

67.917

0

67.917

77.715

50.079

27.636

119.338

54.588

65.464

509

0

509

120.066

61.226

58.840

Tenyészállatok

68.054

16.226

51.828

Beruházások, felújítások (folyamatban lévő)

53.831

0

53.831

2.092.425

298.998

1.793.427

Szellemi termékek Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

földterület

erdő Gépek, berendezések, ügyviteli felszerelések egyéb képzőművészeti alkotások Járművek

Összesen

7.4. Épületek Az épületek típusa

száma

évi gyarapodása darab

Iroda

5

0

Szolgálati lakás

9

2

Állattartó épület

4

0

Egyéb állattartó építmény

4

1

Tanya

20

1


7.5. Eszközök

Az eszközök száma

Megnevezése

évi gyarapodása darab

Mezőgazdasági munkagép, munkaeszköz

57

7

Személygépkocsi (a terepjárókat kivéve)

6

1

Terepjáró

23

7

Tehergépkocsi (a terepjárókat kivéve)

2

0

Motorkerékpár

3

0

Kerékpár

11

0

Vízijármű

5

0

Videokamera

3

0

Digitális fényképezőgép

26

13

Hagyományos fényképezőgép

33

0

Állványos távcső

19

3

Kézi távcső

33

13

Éjjellátó készülék

2

0

Számítógép

94

21

Mobiltelefon

90

11


8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok

8.1. Turisztikai infrastruktúra

A létesítmények típusa

Látogató/oktató központ

Befogadószáma képessége, fő

2+1+2

Múzeum/kiállítás

4

Tanösvény

11

Szálláshely

8

246

124

Állapotértékelés - Természet Háza (Kecskemét), - Tisza-völgyi bemutatóház (Szatymaz, Szegedi Fehér-tó) (mindkét létesítmény jó állapotban fogadja a vendégeket) - Naprózsa Oktató Központ.(Fülöpháza): állapota jó, erdei iskolaként működik, - Bugac, Péteri-tó: alacsony komfortú kutatóházak, kisebb létszámú (16-20 fő) csoportok fogadására alkalmasak. - Virágh-kúria (Kunszentmiklós) - Pásztormúzeum(Bugac) szabadtéri pásztorlétesítményekkel bővült; - Árpád-kori Skanzen (Tiszaalpár) rendszeres karbantartása megoldott; -Nyakvágó Csárda-múzeum: (Kunszentmiklós - Bösztör) A bugaci Boróka, a fülöpházi Báránypirosító és az apaji Réce tanösvények felújítása (táblacserék, új piknikhelyek) megtörtént. 11 tanösvény kialakítása a Széchenyi Turisztika Fejlesztési pályázatból 2004-2005-évben folyamatosan történik. A kutatószállások komfortszintje alacsony, a Tisza Panzió magasabb színvonalú. A 173/2003. (X.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően Naprózsa Oktató központot a területileg illetékes jegyzőnél regisztráltattuk, működése a rendeletnek megfelelően történik. Az oktatóközpont udvarára rönkjátszótér elemeket vásároltunk, tavat és gyógynövény bemutató kertet alakítottunk ki.


A Természet Házában 2004-ben 6 időszaki kiállítást nyitottunk meg, további bemutató, ismeretterjesztő programok mellett. A 2004. június 14-én átadott Tisza-völgyi bemutatóház Szatymazon egyre több, főleg iskolás számára biztosít természetismereti és terepi programot. A kunszentmiklósi Múzeum Baráti Kör Egyesület működteti a Virágh-kúria nemzeti parki múzeumot. Az egyesülettel együttműködve 4 időszaki kiállítást szervezett a nemzeti park igazgatóság. A nemzeti park turisztikai infrastruktúrájának terepi helyszínei a tanösvények. Jelenleg 11 tanösvényünk van, ezek nagy része törzsterületeken található. A 2004.-ben elnyert Széchenyi-pályázatból 7 új tanösvény készül a nemzeti park területén, és három régi tanösvény felújításra kerül. A tanösvények színes információs táblákkal felszereltek, az útvonaluk jól követhetően jelzett, minden tanösvény induló helyszínén rönkasztalok, padok és szemétgyűjtő találhatók. A tanösvény táblákat, útjelzéseket folyamatosan karbantartjuk. Hat tanösvényhez készült a korábbi években tájékoztató füzetet (esetenként több nyelvű), ebből három munkáltató, a többi tájékoztató jellegű. Sajnos az új tanösvényekhez nem tudunk kiadni tájékoztató füzetet, mivel a Széchenyi pályázat PR és marketing része nem nyert támogatást. A nemzeti park szálláshelyei elsősorban a környezeti nevelést, erdei iskolai programokat és a kutatókat szolgálják. A Péteri-tavi kutatószállást csak néhány kutató használta. Az épület kiállítása és berendezése felújításra szorul. A Tiszaalpáron levő kutatószálláson a kutatókon kívül a helyi iskolások részvételével szerveztünk természetismereti nyári tábort, amit a következő években is meg kívánunk szervezni. Szakdolgozók segítésére, szakmai gyakorlatok lebonyolítására: 15 hallgató esetén került sor.


8.2. Kiadványok Ssz.

A saját kiadvány címe

Kiadás éve

Készlet (pld.)

1.

Tőserdő-Lakitelek

1982

2120

2.

Orgoványi TK

1982

3600

3

Belépő képeslapok (5 féle)

1982

40000

4.

Péteri-tó

1987

5000

5.

Szelidi-tó

1987

2000

6.

Péteri-tó tanösvény füzet

1996

550

7.

Fülöpháza Okt. Kp. Terepnapló

1997

260

8.

Kiskunsági fahatározó

1999

400

9.

KNP térkép

2000

1650

10.

Vörös-mocsár tanösvény ismertető (magyar)

2000

100

11.

Vörös-mocsár tanösvény ismertető (német)

2000

600

12.

KNP turista kalauz (német)

2000

2000

13.

Kiskunsági NP plakát

2001

5000

14.

Aqua Colun tanösv. füzet

2001

900

15.

Cankó tanösvény füzet

2002

950

16.

Poszáta tanösvény füzet

2002

700

17.

Szikra és az Alpári-rét (túrakalauz)

2002

3600

18.

KNP térkép

2002

2000

19.

Képeslapok (3 féle)

2002

11000

20.

KNP leporelló

2003

13000

21.

KNP leporelló (német nyelvű)

2003

20000

22.

KNP túrakalauz (angol)

2003

5000

23.

KNP túrakalauz (magyar)

2003

5000

24.

KNP általános ismertető leporelló

2003

4000

25.


2003

8000

26.

Két víz köze (KNP újság)

2003

13000

27.

Pásztorélet gazdaszemmel (könyv)

2003

1000

28.

Kiskunság száraz homoki növényzete (könyv)

2003.

1000

29.

2003.

3000

2003.

5000

31.

A Duna-Tisza természeti értékei plakát Szikra ás az Alpári rét (térképes leporelló magyar-németangol nyelvű) Bugac (térképes leporelló magyar-német-angol nyelvű)

2004.

5000

32.


2004.

19.000

33.

Szikra és az Alpári rét (Boróka füzetek)

2004.

1000

34.

KNP bemutatása (német leporelló) Bugac Pásztormúzeum (kiállítás-vezető német nyelvű leporelló) Túzokos jelvény

2004.

20.000

2004.

5000

2004.

300

30.

35. 36.


37.

KNP póló

2004.

590

2004. évre terveztük a Boróka füzetek sorozat Az Alsó-Tiszavidék természeti értékei és a Homokhátság védett területei c. könyvek kiadását. A kéziratok elkészültek, de forráshiány miatt nem sikerült a megjelentetés. Ugyanezen okok miatt 2004-ben csak egyszer sikerült megjelentetni a „Két víz köze” c. nemzeti parki újságot, a második szám forráshiány miatt nem került nyomdába. 8.3. Látogatottság Megnevezés

Látogatók száma

Saját oktatási központ

935

Szakvezetéses túra

11115

Látogató Központ

6135

Múzeum/kiállítás

26310

Nyílt/jeles nap, rendezvény

6375

Más szolgáltatók szervezésében (becsült adat)

80000

A látogatókat a kiállítóhelyeken, látogatóközpontokban és szervezett csoportok, programok esetén tudjuk regisztrálni. Mivel a tanösvényeink szabadon látogathatók, így azok forgalmát csak becsülni tudjuk. Kiállítások a nemzeti parkon kívüli helyszíneken Túrkeve: Természetvédelme, vadászat, horgászat kiállítás (5000 fő) Kunszentmiklós: Természetlesen a Kiskunságban természetfotó kiállítás (3000 fő) Kiskunhalas Szélkiáltó Természetvédő Egyesület? Természetfotók az egyesület tagjainak munkáiból 2 alkalommal (2000 fő) Kapolcs: Nemzeti parkok Ökoturisztikai konferenciája, Művészetek völgye program keretében (3000 fő) Kecskemét, Hírös Hét (5000 fő) Kecskeméti iskolák: 5 helyszínen a Természetfotós Alapítvány „Balaton-felvidék” c. kiállítása (2500 fő) Madarak és Fák napi megyei rajzpályázat kiállítása a kecskeméti Mátyás Király Általános Iskolában


8.4. Társadalmi kapcsolatok

Megjelenés/ré szvétel száma

Megnevezés Írott

Elektronikus

Kiállítás/vásár Média

3 helyszínen

helyi

45

23

regionális

23

41

országos

11

17

Egyéb

-

Honlap címe www.knp.hu

A jó kapcsolatok eredménye, hogy a regionális sajtó rendre keresi a nemzeti parkot és tudatosít az aktuális eseményekről, hírekről. A területi kollegák közül sokan folyamatosan tartják a kapcsolatot a helyi médiával. Ennek köszönhetően többször jut el információ közvetlenül a védett területeken élőkhöz. (pl. Pusztaszeri Tk-tel, Mártélyi TK-tel kapcsolatos híradások). A szegedi központú Dél-Alföldi Reginális TV ismétlődően tájékoztatott a nemzeti park ill. a régió védett területeinek aktuális eseményiről. A rendszeres média megjelenéseket nehezíti, hogy akár az írott, akár az elektromos média rendszeres természet- és környezetvédelmi műsort szolgáltató pályázatai vagy nem nyernek, vagy csak szűkített szolgáltatásra nyílik lehetőség a megnyert összegből. Ökoturisztikai kínálatunk megtalálható a www.greenfo.hu honlapon. A Kossuth és a Petőfi rádió ökutrisztikai magazinműsoraiban is rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklődőket. Az éves programokról Programfüzetet jelentettünk meg, amit a KNP látogató központjain kívül idegenforgalmi irodákban, közművelődési intézményekben és a nemzeti park honlapján is terjesztünk. A természetvédelmi szakmai képzés keretében együttműködünk, és foglalkozásokat tartunk az Agrárkamara képzési programjaiban, a Kecskeméti Képző Központ környezetvédelmi technikus képzési programban és a jászszentlászlói Jóléti Szolgálat Alapítvány „ezüstkoszorús gazdász” képzési programjában.


9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel A környezeti nevelés, idegenforgalom, ökoturizmus terén az alábbi kapcsolatokról számolhatunk be: • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • •

A nemzeti park Naprózsa Természetvédelmi Oktatóközpontja tagja a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének (KOKOSZ) A Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek (MKNE) egyéni tagja egy kollegánk A Kecskeméti Főiskola óvodapedagógus, tanító szakos hallgatói részére 90 órás elméleti és 3 napos terepi képzést tartunk Részt veszünk az Környezeti Nevelési Programiroda (KONKOMP) erdei iskolai minősítési rendszer kidolgozásában A KÖRLÁNC Egyesület több csoportjával működünk együtt (Szeged, Kecskemét) 3 kolléga az OM-KÖNKOMP Erdei Iskola Szakértői csoportjába nyert felvételt. Egy kolléga tagja az Erdei Iskola Szolgáltatók Szakmai Testületének A Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézettel közösen Környezetvédelem, egészségvédelem címmel konferenciát szerveztünk A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara és a Megyei Munkaügyi Központ szakképzési programjait előadásokkal, terepi bemutatókkal segítjük Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal közös pályázatokban, ökoturisztikai téren, a zöld jeles napok programjainak szervezésében, vezetésében, táborozások szakmai segítésével működtünk együtt. Aktív szervezői és résztvevői vagyunk a hazai nemzeti parkok környezeti nevelői szakmai találkozójának. Folyamatos és rendszeres a kapcsolatunk a működési területünkön levő oktatási intézményekkel (általános iskolák, óvodák, középiskolák). A gyakorló pedagógusokkal való kapcsolattartás érdekében minden hónapban Pedagógus Klubot tartunk. A környezeti nevelés területén a szegedi Százszorszép Gyermekház és a kecskeméti Ifjúsági Otthon állandó partner foglalkozások, szakkörök, terepi akciók szervezésében, zöld jeles napok ünneplésében. Folyamatos szakmai kapcsolatban állunk erdei iskola szolgáltatókkal, ökoturizmussal foglalkozó vállalkozókkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel Aktív együttműködésünk van a térség Tourinform Irodáival, a Regionális Marketing Igazgatósággal (programfejlesztés, kiadványok előkészítése, lektorálás) Az Igazgatóságunk által a Természet Házában működtetett Zöld Könyvtár kiadványokat cserél, könyvtárközi kölcsönzést végez a KvVM, a Természettudományi Múzeum Növény- és Állattárának szakkönyvtáraival, a Természetvédelmi Hivatal könyvtárával, a Mátra Múzeummal, a Tisza Klubbal, az MTA ÖBKI (Vácrátót) könyvtárával. A könyvtár állományának gyarapítására 2004. évben közel 500 ezer Ft-ot fordítottunk. A könyvtárlátogatók száma megközelíttette a 400 főt (közép- és felsőoktatási hallgatók, szakdolgozók). A kölcsönözést továbbra sem vezettük be, csak helyben olvasásra van lehetőség. A Falusi és Agrár Turisztikai Vállalkozások Országos Szövetsége (FATOSZ) fölkérésére előadásokat tartottunk, képzési programjaikban veszünk részt. A Máltai Szeretetszolgálat nyári táboroztatásait támogatjuk (térítésmentes szállás, programok vezetése) A Jászszentlászló Jóléti Szolgálat Alapítványt előadások tartásával, és szakképzés támogatásával segítjük A Magyar Turisztikai Egyesülettel (MATUR) szakmai anyagok összeállításában és rendezvényeken való aktív közreműködéssel munkálkodunk együtt Rendszeres a filmforgató csoportok segítése


10. Nemzetközi együttműködés Partnerszervezet

Ország; székhely

Az együttműködés tartalma

EUROSITE

Hollandia, (Tilburg)

Az igazgatóság már évek óta tagja ennek a szervezetnek. Az EUROSITE célja, hogy összefogja azon magánszemélyeket, egyesületeket, állami szerveket, és minden olyan szervezetet, aki védett területek kezelésével foglalkozik, és megossza köztük a kezelésben szerzett tapasztalatokat.

Szerbiai Természetvédelmi Hivatal

Szerbia és Montenegró; Belgrád, Újvidék

A minisztérium szakmai vezetőségének tanulmányi látogatása, közös Interreg pályázat előkészítése 2005-re

Palics-Ludas Közvállalat

Szerbia és Montenegró; Palics

Együttműködési szerződés keretében célul tűztük ki egy közös, határ menti védett terület kialakítását (Körös-éri Tájvédelmi Körzet).

Az évente megrendezésre kerülő Európai Nemzeti Parkok Napja (május 24.) központi gondolatához igazodva megszervezzük a helyi Németország; rendezvényt. 2004-ben már önköltséges alapon az MME Csongrád EUROPARC Grafenau megyei szervezetével „Ifjú Természetvédelmi Őr„ táborozást szerveztünk 12 fő részére, a 2003 évi Junior Ranger táborhoz hasonlóan. Cserelátogatások, a NATURA 2000 és Agrár Környezetvédelmi Írországi Írország; Programokra és a természetvédelmi területek kezelésének Természetvé- Dublin tanulmányozására. 10 ír szakember látogatta meg a KNP-t, és delmi Szervezet ugyanennyi tett látogatást Írországban. Alsó Ausztriai Ausztria; Természetvé- Bécs delmi Egyesület

Homokterületek jelentősége a Kárpát-medencében (Life projekt)

EU mintarégió, Leader program mintaterülete. Tapasztalatcsere, Rhön Bioszféra Németország; szakembercsere vidékfejlesztés, turisztika, természetvédelme rezervátum Fulda integrációja témakörben

WWF-Mongólia

Mongólia; Ulánbátor

A WWF Magyarország szervezésében a KNP Ig. részéről Boros Emil vett részt természetvédelmi szakértőként a Khar Us Nuur nemzeti park kezelési tervének elkészítésében. A program 2005-ben folytatódik, és a WWF Svájc támogatásával kibővül egy szakmai tréningprogrammal, melynek során 4 mongol természetvédelmi kolléga látogat a KNP-be, illetve 4 kiskunsági természetvédelmi őr látogat Mongóliába.


11. Pályázatok Az igazgatóság a környezeti nevelés, oktatás és ökoturizmus fejlesztésére 2004-ben a következő pályázatokat adta be: - ROP 1.1. Turisztikai vonzerő fejlesztés: Konzorciumi pályázat, melynek résztvevői: KNP ig., Kunadacs Önkormányzat, Szatymaz Önkormányzat, Lakitelek Önkormányzat, Szeged Megyei jogú város önkormányzat, MME Csongrád Megyei HCS, Megpályázott összeg: 600 millió forint Eredmény: elutasítva - Széchenyi pályázat Turisztikai vonzerő fejlesztése a Kiskunsági Nemzeti Park területén Megpályázott összeg: 30 milló Ft Eredmény: nyertes pályázat - Turisztikai marketing eszközök fejlesztése a Kiskunsági Nemzeti Park területén Megpályázott összeg: 27 millió Ft Eredmény: forráshiány miatt elutasítva - HEFOP és EQUAL IH esélyteremtés a foglalkoztatásban (pályázó: Jászszentlászló Jóléti Szolgálat Alapítvány, KNP Ig. támogatásban részesülő partner) Megpályázott összeg: 400 millió Ft


12. Ellenőrzés

Ssz.

1.

Az Az ellenőrzést ellenőrzés végző elrendelője szervezet

KvVM

Az ellenőrzés típusa/célja

Cél-és téma vizsgálat - Az intézmény által végzett állami feladatok ellátása során alkalmazott áll. ig. eljárások szabályosságának KvVM vizsgálata. Ellenőrzési - Az intézmény által Önálló kezelt védett Osztály területekkel kapcs. mezőgazd. gazd. hatékonyságának, színvonalának és szabályosságának vizsgálata.


A fontosabb megállapítások, és intézkedések

A vizsgálat 2003. évben kezdődött és 2004. évben fejeződött be. Az ellenőrzési jelentésben a következő főbb megállapítások szerepeltek: - ex lege területeket felül kell vizsgálni - a haszonbérbeadás rendszerét át kell alakítani - vagyonkezelési nyilvántartásokat aktualizálni, pontosítani kell.

13. Fontosabb célkitűzések 2005-re •

•

•

•

•

• • •

• •

•

A hatósági tevékenységek zöld hatósághoz történő áttelepítése miatt új szervezeti és működési rend kialakítása szükséges, különös tekintettel a természetvédelmi területfenntartás megerősítésére, az ügyféli és szakértői közreműködés színvonalas ellátására, valamint az eredményes pályázat előkészítő tevékenységre A KNP alapítása 30. évfordulójának szolid, de tartalmas megünneplése. Az évforduló alkalmából szakmai konferenciák szervezése, amely során értékelésre kerülnek a nemzeti park fennállása óta elért eredmények, problémák, továbbá a jövő kihívásai, célkitűzései. A konferencia anyagából szakmai és ismeretterjesztő kiadványok készítése. Közreműködés a természetvédelmi kezelési tervezésről szóló jogszabály felülvizsgálatában; a kezelési tervek készítésének folytatása, különös tekintettel a védelemre tervezett területekre. Egyidejűleg a nemzeti park területek régi kezelési tervei felülvizsgálatának, aktualizálásának megkezdése. A túzokvédelmi LIFE-program pályázati dokumentációban meghatározott ütemterv szerinti végrehajtása, a program országos koordinálása, a KNP-beli feladatrészek végrehajtása. 2005. évben a földvásárlás megkezdése. A négy évre tervezett célterület összesen 450 hektár. A KIOP program megkezdése. Az Alpári-öblözetben a földvásárlások megkezdése (két évre összesen 1500 ha tervezett), valamint az élőhelyrehabilitációs pályázati csomag benyújtása és a kivitelezés technikai előkészítése, az Alpár-Bokrosi területre és a Körtvélyesi Holt-Tisza mederkotrására. A Tőserdei Kontyvirág erdei iskola kiviteli tervének elkészítése és a 2006. évben végrehajtandó beruházás előkészítése. A 2003. végén elnyert GM turisztikai program létesítményfejlesztésének (tanösvények, megfigyelőtornyok, fotólesek) befejezése. Részvétel országos fejlesztési programokban (VTT, D-T közi Hátság vízgazdálkodása, a D-T közi komplex tanyafelmérés védett területekre eső része). Átfogó előhelyfenntartási programok (invázív fajok visszaszorítása, szántók visszagyepesítése, vizes élőhelyek vízpótlása) folytatása. Kunszentmiklós térségében 350 ha saját vagyonkezelésű szántó visszagyepesítése. A Csaj-tó tórendszerében kialakított 120 ha természetközeli vizes élőhely, mocsár vízpótlása, extenzív halasítása madártáplálék céljából. Az Apaj-puszta felhagyott halastavi 150 ha-os vizes élőhely vízpótlása. A tájidegen invázív fajok visszaszorítására jelentősebb anyagi fedezet jelenleg nincs, ezért ez nehezen tervezhető. A kiemelt természeti értékű erdőterületeken saját forrásból a szórvány akác, bálványfa, valamint gyepterületeken a keskenylevelű ezüstfa visszaszorítása. Gyepkezelések hatását vizsgáló kutatások végzése kaszálásból és legelésből kizárt kísérleti parcellákon az optimális kezelési módszerek meghatározása céljából. Élőhely-rekonstrukció a Pusztaszeri TK-ban, a Csaj-tó egy 58 ha-os tóegységén. Mederkotrás végzése, fészkelő szigetek kialakítása, majd vízfeltöltése, extenzív halasítása madártáplálék céljából. 17 ha kocsányostölgyes telepítése szántóterületen Ópusztaszeren. Az FVM EU-s erdőtelepítési pályázatot hirdetett meg. Igazgatóságunk pályázatot nyújtott be az ÁESZ Kecskeméti Igazgatóságához, melyre 2005. januárjában megkaptuk a „nyert” értesítést. A talaj előkészítési munkálatok 2004. őszén elkészültek, az erdőtelepítést 2005. év tavaszán kezdjük meg.


•

•

•

• •

• • •

•

A KNPI a korábbi években szántóterületen csereerdősítést és erdőszerkezet átalakítást kezdett meg (kocsányostölgy, magyarkőris, fehérnyár, tatárjuhar, vénicszil stb.) hazai fafajú célállományokkal. (Csanytelek 12 ha; Tiszaug 21 ha; Páhi 8 ha; Orgovány 5 ha; Bócsa és Kaskantyú 12 ha; Baks 60 ha; Pusztaszer 14 ha;) mindösszesen 130 ha-nyi erdőtelepítés és felújítás pótlása; ápolása. 20 ha (Bugac 6 ha; Pálmonostora 14 ha) tájidegen fafajú erdőterületek véghasználatát követően erdőszerkezet-átalakítás (kocsányostölgy, magyarkőris, fehérnyár, tatárjuhar, vénicszil stb.) hazai fafajú célállomány megjelöléssel. 1993-ban a Bócsai Homokbuckák törzsterületén több mint ezer hektáron leégett a borókásnyáras, ahol később akáccal elegyes hazai nyárasok sarjadtak fel. Ezekben a fiatalosokban 200 haon, ahol túlsúlyban van a tájidegen fafajok aránya, az őshonos fafajok elegyarányának növelését célzó tisztítási munkákat 2005-ben szeretnénk elvégezni. Kezelési tervek készítése, felülvizsgálata A kunpeszéri Tilos-erdő (védelemre tervezett terület) kezelési tervének elkészítése, a KNP II.sz. terület meglévő régi kezelési tervének felülvizsgálata és aktualizálása és kiegészítése a bővítési területrésszel, valamint jogszabály szerinti egyeztető tárgyalása. A Kiskunhalasi Fejetéki mocsár TT és a kunpeszéri Szalag-erdő TT elkészült kezelési tervének jogszabály szerinti egyeztető tárgyalása. A Nagybugaci Ősborókás erdőrezervátumra tervezett terület tárcaközi egyeztetésében való közreműködés. Duna-Tisza közi fajmegőrzési tervek készítése és végrehajtása: Széki lile: legeltetési rendszer hatásának vizsgálata és fejlesztése a kulcsterületeken Kék vércse: 130 db mesterséges költőláda kihelyezése 3 telephelyen Mocsári kardvirág: tervkészítés Tartós szegfű: (terv előkészítés)a veszélyeztetett állományok áttelepítése Az Izsák-nagyteleki állattartótelep minimalizált létesítmény-fejlesztése. 2004. év tavaszán megkezdtük a Kolon-tó környéki gyepterületek természetvédelmi kezelését saját állományú magyar szarvasmarha legeltetésével. 2004. év őszén új karámrendszer és szélfogó szárnyék megépítésére került sor. Azonban az elmaradt agrártámogatások miatt a szélfogó szárnyék nádazása, mint beruházás, áthúzódó feladatként jelentkezik 2005. év tavaszán, a kihajtást követően. A soltszentimrei 400 ha legelő terület természetvédelmi célú kezelésének előkészítése tisztítókaszálással, illetve ideiglenes legeltetéssel. A középtávú (3 éven belül) tervek között szerepel a szikes gyepek saját állományú szürke szarvasmarhával történő legeltetése. 2006. évvégéig további közel 600 ha gyepterületet kívánunk saját hasznosításba venni. (A tartási feltételek műszaki felmérése és előkészítése 2005-ben történik).


JELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Recommend Documents