JELENTÉS A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL

JELENTÉS A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2003. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL

2004

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl

Összeállította: Barta Jánosné, Baczur János, Baráz Csaba, dr. Barta Levente, Barta Zsolt, Becsei Ferenc, Bíró Barbara, Bodnár Mihály, Dudás György, Duska József, Ferenczy Gergely, Firmánszky Gábor, Gasztonyi Éva, Ilonczai Zoltán, Judik Béla, Juhász Róbert, Kovács Károly, dr. Molnár Tibor, dr. Nagy Károly, Óvári Ilona, Pongrácz Ádám, Pozsonyi András, Sulyok József, Szabó Szilád, Szarvas Imre, Szitta Tamás, Szuromi László, Tóth László.

Szerkesztette: Duska József Dudás György Eger, 2004. február

2

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl TARTALOMJEGYZÉK I. A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2003. ÉVI TEVÉKENYSÉGEI ................................................... 4

I.1. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ................................................................................................................5 I.2. TERÜLETI ADATOK ......................................................................................................................7 I.2.1. Védett és védelemre tervezett területek...............................................................................7 I.2.2. Saját vagyonkezeléső területek .........................................................................................10 I.2.3. Terület nélküli értékek ......................................................................................................12 I.3. KUTATÁS ÉS MONITOROZÁS ......................................................................................................14 I.3.1. Kutatás..............................................................................................................................14 I.3.2. Monitorozás ......................................................................................................................18 I.4. KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ..........................................................................................................24 I.4.1. Kezelési tervek ..................................................................................................................24 I.4.2. Élıhely fenntartás.............................................................................................................26 I.4.3. Élıhely rehabilitáció ........................................................................................................36 I.4.5. Saját állatállomány...........................................................................................................47 I.4.6. Vadászterületek.................................................................................................................48 I.5. JOGI TEVÉKENYSÉG ...................................................................................................................50 I.5.1. Hatósági eljárások............................................................................................................50 I.5.2. Bírságok............................................................................................................................52 I.5.3. Büntetı ügyek....................................................................................................................53 I.5.4. Polgári perek ....................................................................................................................54 I.6. İRSZOLGÁLAT ..........................................................................................................................55 I.7. KÖLTSÉGVETÉS ÉS VAGYON ......................................................................................................57 I.7.1. Kiadások ...........................................................................................................................57 I.7.2. Bevételek ...........................................................................................................................59 I.7.4. Épületek ............................................................................................................................63 I.7.5. Eszközök............................................................................................................................64 I.8. BEMUTATÁS, OKTATÁS, PR ......................................................................................................66 I.8.1. Turisztikai infrastruktúra..................................................................................................66 I.8.2. Kiadványok .......................................................................................................................76 II.8.2. Kiadványok......................................................................................................................80 I.8.3. Látogatottság ....................................................................................................................81 I.8.4. PR .....................................................................................................................................83 I.9. Külföldi együttmőködés .......................................................................................................84 I.11. Ellenırzés ..........................................................................................................................86 II. FONTOSABB CÉLKITŐZÉSEK A KÖVETKEZİ ÉVRE ................................................................................. 82

II.1. KEZELÉSI TERVEK, VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS .............................................................................82 II.2. KUTATÁS, ALAPÁLLAPOT-FELMÉRÉS, MONITORING.................................................................82 II.3. ÉLİHELY-KEZELÉS, FENNTARTÁS ............................................................................................83 II.4. ÉLİHELY-REHABILITÁCIÓ, REKONSTRUKCIÓ ...........................................................................84 II.5. TERÜLETI VÉDETTSÉGTİL FÜGGETLEN FAJVÉDELMI BEAVATKOZÁSOK ...................................85 II.6. NEMZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ...............................85 II.7. OKTATÁS, BEMUTATÁS, PR .....................................................................................................85 II. 8. TERMÉSZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS ÉS NYILVÁNTARTÁSI RENDSZEREK FENNTARTÁSA, FEJLESZTÉSE ....................................................................................................................................87

3


I. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységei

4


I.1. Személyi állomány

dolgozók (fı)

alapfokú

köztisztviselı Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó

21

7

szerzıdéses

Összesen

középfokú

7

felsıfokú

63

9

Szakképzettség nyelvismeret továbbképzések, 2003-ban szerzett vizsgák, (fı/nyelvek száma) diplomák

19/21

8 alapvizsga 11szakvizsga 1 diploma

1/1

3

1

33

64

20/22

20

5

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Munkatársaink szaporodó feladatainkat egyre nehezebben, egyre feszítettebb munkavégzéssel tudják ellátni. A képzettségi szint megfelelınek mondható (felsıfokú végzettségő köztisztviselıink aránya 59%), de ezt az arányt a feladatainkat tekintve tovább kell javítani. Betöltetlen álláshelyünk jelenleg nincs. Változatlanul aktuális a 2002 évi jelentésünkben megfogalmazott létszámigény, nevezetesen: az EU. normáknak megfelelı mőködés biztosításához, az EU-ba lépés idıpontjáig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Természetvédelmi İrszolgálatának létszámát kétszeresére kell növelni. .(Ez évi 13 természetvédelmi ır beállításával oldható meg) Ehhez képest a 2003 évben 2 fı létszámfejlesztés történt az ırszolgálatnál. Az újonnan jelentkezı feladatok - például NATURA 2000, Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program tökéletes ellátáshoz sem rendelkezünk a szükséges létszámmal. Az optimális mőködéshez még jelentıs létszámfejlesztésekre volna szükségünk. Igazgatóságunkon a nyelvismeret aránya nem mondható jónak, ezen mindenképpen szükséges változtatni. Beszélt nyelvek a következık: angol, német, orosz, spanyol.

6

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.2. Területi adatok I.2.1. Védett és védelemre tervezett területek Illetékességi terület (ha)

1 104 736

Védett

Ebbıl fokozottan védett (ha)

Változás a tárgyévben (ha)

Száma (db)

Kiterjedése (ha)

Nemzeti Park

1

43 273

11 253

0

Tájvédelmi Körzet

11

107 037

18 414

0

Természetvédelmi Terület

18

2 981

0

0

Ex lege védett láp

29

2 029

0

0

Ex lege védett szikes tó

0

0

0

0

Összesen

59

155 320

29 667

0

Védelemre tervezett Száma (db) bıvítés tervezett 2, plussz bıvítések 15

13

Kiterjedése (ha) egyeztetés alatt egyeztetés alatt egyeztetés alatt

28213

7

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.2.1. Védett és védelemre tervezett területek - folytatás) Védett Száma (db)

Kiterjedése (ha)

Ramsari

2

4 752

Bioszféra Rezervátum

0

Világörökség Európa Diploma NATURA 2000 Bird Direktíva NATURA 2000 Habitat Direktíva

Ebbıl fokozottan védett (ha)

Változás a tárgyévben (ha)

Védelemre tervezett Száma (db)

Kiterjedése (ha)

0

0

0

0

0

0

0

2

5 919

5 902

1

512

1

510

0

0

0

7

362 000

76

99 584

8

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A védelemre, illetve bıvítésre tervezett Természetvédelmi Területek és Tájvédelmi Körzetek, valamint Nemzeti Park bıvítések esetében számos területen ismertek a területnagyságok, azonban ez sok esetben egyeztetés alatt áll. Ezeket az alábbiakban felsoroljuk: 1. Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet bıvítése I-II. ütem (5425 ha) 2. Bükki Nemzeti Park nyugati bıvítés (1189 ha) 3. Bükki Nemzeti Park felsıtárkányi bıvítés (9 ha) 4. Sóshartyáni Hencse-hegy Természetvédelmi Terület (104,7 ha) 5. Etesi Fás Legelı Természetvédelmi Terület (67 ha) 6. Szilvásváradi Aszaló Természetvédelmi Terület (167,3 ha) 7. Tardi-legelı Természetvédelmi Terület (257,1 ha) 8. Aranyosi-bánya Természetvédelmi Terület védetté nyilvánítása (cca 145 ha) 9. Zempléni Tájvédelmi Körzet bıvítés (területe egyeztetés alatt) 10. Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi Terület (cca. 150 ha) 11. Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bıvítés (cca. 12.000 ha) 12. Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet bıvítés (területe egyeztetés alatt) 13. Bodrogközi Természetszerő Erdık Természetvédelmi Terület védetté nyilvánítása (területe egyeztetés alatt) 14. Ipoly-menti Tájvédelmi Körzet (területe egyeztetés alatt) 15. Mátrai Tájvédelmi Körzet bıvítés (cca. 5092 ha) 16. Márkházapusztai Fás Legelı Természetvédelmi Terület (273,3 ha) 17. Semlyéni Égerláp Természetvédelmi Terület (cca 100 ha) 18. Hernád-menti Tájvédelmi Körzet (cca 7800 ha) 19. Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet bıvítés (cca 700 ha) 20. Mátraverebélyi Kıszirt-hegy Természetvédelmi Terület (területe egyeztetés alatt) 21. Mátraverebélyi Meszes-tetı Természetvédelmi Terület (területe egyeztetés alatt) 22. Ózd Környéki Természetvédelmi Terület (260,3 ha) 23. Hollókıi Tájvédelmi Körzet bıvítés (területe egyeztetés alatt) 24. Maconkai Rét Természetvédelmi Terület (területe egyeztetés alatt) 25. Bükki Nemzeti Park bıvítés (területe egyeztetés alatt) 26. Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet bıvítés (cca. 3600 ha) 27. Mész-hegy - Nyerges-tetı Természetvédelmi Terület (területe egyeztetés alatt) 28. Kelet Cserhát Tájvédelmi Körzet bıvítés (területe egyeztetés alatt) 29. Hejı-menti Tájvédelmi Körzet (területe egyeztetés alatt) 30. Nyugat-Mátrai Középkori Bányatárók Természetvédelmi Terület (területe egyeztetés alatt) 31. Tarcal II. bánya Természetvédelmi Terület (területe egyeztetés alatt)

9

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.2.2. Saját vagyonkezeléső területek

Mővelési ág

Tárgyévben vásárolt terület Összkiterjedése (ha) (ha) **

Saját használatban

Haszonbérbe (hasznosításba) adva

ha

%

ha

%

Szántó

244

3 657

1 052

29

2 605

71

Gyep

715

21 089

3 3 661

17

17 428

83

Kert

0

0

0

0

0

0

Szılı

0

3

3

100

0

0

Gyümölcsös

0

19

19

100

0

0

Nádas

2

118

102

86

16

14

Halastó

0

6

6

100

0

0

Erdı

53

4 542

4 471

98

71

2

Kivett

23

1 483

1 260

85

223

15

1 035

30 917

10 574

34

20 343

66

Összesen

Megjegyzés: ** A földnyilvántartó programban a vásárlások csak akkor kerülnek rögzítésre, amikor a földhivatali határozatot megkapjuk, így a tárgyévi vásárlásból 290 ha nem szerepel még ebben az oszlopban. A 2003. évben megállapodás született a bélkıi bánya átvételérıl (területe 102 ha). Mivel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés még folyamatban van, így a táblázatban egyenlıre nem szerepeltettük. 10

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Mint a táblázat adataiból is látható, Igazgatóságunk a vagyonkezelésében lévı területek több mint felét külsı segítség bevonásával kezeli. A humán-, és gépi kapacitások hiánya miatt a saját kezeléső területek jelentıs bıvülésére nincs lehetıség. Az utóbbi években beszerzésre került néhány gépsor (erıgépek, főkaszák, szárzúzók, bálázó), amelyek üzemeltetését megbízásos szerzıdéssel vagy a természetvédelmi ırök bevonásával oldjuk meg. Ezek elsıdleges célja az olyan területek kezelése, ahol külsı együttmőködıt nem találunk vagy valamilyen nehézségbe ütközik a kivitelezés. Mindenképpen indokolt a saját kezelés megvalósítása azokon a területeken, ahol azt a természetvédelmi szempontok megkívánják. A vagyonkezelt hegyi rétek értékeinek megóvása eddigi tapasztalataink szerint gazdaságosan csak legeltetéssel valósulhat meg. Történtek próbálkozások magyar szürke marha állomány beállítására, de a megpályázott forrásokat nem sikerült elnyerni. A bérleti rendszer évek óta mőködik, a kedvezı díjaknak köszönhetıen a gazdák körében népszerő az együttmőködés e formája. A befolyó összegek egy része visszakerül a rendszerbe, növelve ezzel az egyéb források kínálta kezelési lehetıségeket. Az agrár-környezetvédelmi program indulásával tovább nınek lehetıségeink, hisz az állami támogatások hozzáférhetıségével vélhetıen több gazda dönt az extenzifikálás, a külterjes gazdálkodás mellett. Problémaként jelentkezik, hogy nem minden településen van kereslet a termıföldek hasznosítása iránt. Az állatállomány drasztikus csökkenése miatt a természetvédelmi kezelés szempontjainak alárendelt gazdálkodást itt saját hatáskörben kell megszervezni. A nem rendszerszemlélető gépi mőködtetés költséghatékonysága nem túl jó, ezért fıleg helyi vállalkozók segítségét vesszük igénybe.

11


I.2.3. Terület nélküli értékek

Objektum

Regisztrált összesen (db)

Ebbıl a tárgyévben regisztrált (db)

0

0

Forrás

721

256

Barlang

1005

5

Víznyelı*

0

0

Kunhalom

131

48

Földvár

125

71

Természeti Emlék

* A víznyelık nyilvántartásba vétele még nem kezdıdött el, így pontos adatokkal nem rendelkezünk • • • • •

Forrás - közhiteles nyilvántartás készítése elkezdıdött, folyamatban Barlang - közhiteles nyilvántartás folyamatban Víznyelı - nincs felmérés (így nincs számadat), nem kezdıdött el a közhiteles nyilvántartásba vétel Kunhalom - adatok ellenırzése befejezés elıtt, felmértük a Heves-megyei kunhalmokat is, földhivatali kigyőjtés folyamatban van Földvár - közhiteles nyilvántartáshoz az adatokat kiegészítettük a középkori földvárak adataival.

12

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Az elmúlt 6 évben elsısorban a Heves-Borsodi-dombság nem védett részein végeztünk felméréseket, amelyek célja az ott elıforduló védett botanikai értékek felmérése volt. Ennek eredménye a NATURA 2000 területek kijelölésében, valamint a védetté nyilvánításra javasolt területek jegyzékében jelent meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által végzett és a külsı kutatók valamint társadalmi szervezetek által szolgáltatott információk és adatok révén vált ismertté, hogy a nem védett területeken kívül is rendkívül gazdag védett gerinctelen fauna él. Egy-egy veszélyeztetett faj sokszor kizárólag a nem védett területeken fordul elı (csak néhány példa: gólyaorrboglárka védett, fótiboglárka - fokozottan védett, magyar fésős tavaszibagoly - fokozottan védett, vérfőboglárka - védett, barnaboglárka-védett, hegyi törpeboglárka - védett, szirti törpebagolyvédett, stb.). Ezeknek a fajoknak és élıhelyeiknek a védelme kizárólag hatósági eszközökkel nem érvényesíthetı. Védelmük érdekében a sokszor évekig tartó hatósági védetté nyilvánítás mellett a helyi védettség kialakítása és természetvédelmi közalapítványok vásárlása révén tudunk tenni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén jelenleg több ezer ha olyan értékes természeti területrıl van információnk, amelyek védett és fokozottan védett fajok és fajközösségek élıhelyei. A megoldás a nem védett területek további faunisztikai jellegő kutatása szorosan együttdolgozva a kutatóhelyekkel és társadalmi szervezetekkel. Elı kell segíteni a helyi védett területek létrehozását és lehetıséget kell teremteni a természetvédelmi közalapítványok területvásárlására is. A végleges és biztos megoldást azonban az országos védettség alá vonás és a tulajdonosi-kezelıi jog megszerzése lehet. A legértékesebb területeken elkezdtük a védetté nyílvánítási eljárásokat a védett fajok, közösségek megırzése érdekében. Helyi védett terület kialakítását kezdeményeztük, Sajómercse és Novaj községhatárokaban, közel 200 hektáron. Azokat a nem védett területeket, amelyek megfeleltek a NATURA 2000 Élıhelyvédelmi Irányelveiben foglaltaknak „Habitat Directive”-s területeknek jelöltük. A gerinces-zoológiai értékek védelmével kapcsolatban általában más a helyzet. Ezek egy része jelentıs terület-igényő faj, melyek közül jónéhány (pl. kerecsen, parlagi sas) élıhelyválasztásánál „csupán” a fészkelıhely megléte, ill. zavartalansága és a táplálékforrás megléte a meghatározó. Köszönhetıen a gyakorlati védelmi programoknak e fajok az illetékességi terület jelentıs részén – akár egyéb természetvédelmi szempontból degradáltnak minısíthetı agrárterületeken is elıfordulnak. E területek „jobb részeit” részben a NATURA 2000 területek „SPAterületei” körébe vettük fel, részben más módon, fajvédelmi programokkal, hatósági eszközökkel, az agrár-támogatási rendszer elemeivel, illetve egyéb módokon lehet megırizni. Ebben a tekintetben számos intézkedés, együttmőködés, projekt-menedzsment született, illetve folyik területeinken. Egyes fokozottan védett fajok védelme érdekében több alkalommal került sor felhívás kiadására erdészeti igazgatóságok felé nem védett erdıterületeken, mivel a jogszabályi lehetıségek meglehetısen korlátozottak. A fokozottan védett békászó sas (Aquila pomarina) esetében feltehetıen a költıhelyek közelében lévı erdırészletekben korábban végzett erdészeti beavatkozások (gyérítések) miatt a 2003. évi költések meghiúsultak. Az erdei élıhelyek, így számos egyéb fokozottan védett faj (pl. denevérek) élıhelyeinek védelmére nincs megnyugtató jogi lehetıség. A természetvédelmi szakhatósági állásfoglalással jóváhagyott tíz éves üzemtervi ciklus lehetetlenné teszi az adott üzemtervi ciklusban újonnan kimutatott értékes élıhelyek védelmét. Bizonyíthatóan történnek 10 hektárt meghaladó véghasználatok, 5-10%-os újulatot el nem érı védett erdıkben is. A védett gerinces zoológiai értékek adatai szintén felhasználásra kerültek a NATURA 2000 területek kijelölése során.

13


I.3. Kutatás és monitorozás I.3.1. Kutatás

No.

Kutatási projekt megnevezése

1. Abasár kvadrát élıhelytérképezése.

2.

Bükk-fennsík kvadrát élıhelytérképezése.

A tervezett „Hernád Zöld Folyosó Tájvédelmi Körzet” élı és élettelen természeti értékeinek felmérése a 3. védetté nyilvánítás és a kezelési tervek kidolgozásának elısegítése céljából Barlangok természetvédelmi 4. állapotfelvétele, felszín alatti meghatározása

A kutatást végzı Összeg szervezet/magánszemél (e Ft) y

Az eredmények rövid ismertetése

Megjegyzések

Finanszírozás: saját költségvetés; Az 5x5 km-es kvadrát élıhelyeinek projekt célja: élıhely-tipizálás, besorolása (Á-NÉR kategóriarendszer), élıhelyek változásának nyomon jellemzése követése. Finanszírozás: saját költségvetés; Az 5x5 km-es kvadrát élıhelyeinek projekt célja: élıhely-tipizálás, besorolása (Á-NÉR kategóriarendszer), élıhelyek változásának nyomon jellemzése követése.

330

Pozsonyi András / FÖMI

480

Dr. Vojtkó András / FÖMI

900

Gasztonyi Éva Debreceni Egyetem Nagy Dezsı

Részletesen II. 3.1 alatt

Ferenczy Gergely

Részletesen II.3.1. alatt

Finanszírozás: KAC közcélú „H” keret (K-36-00-00002)

Finanszírozás: saját költségvetés; közhiteles nyilvántartások készítése

14

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.3.1. Kutatás - folytatás) No.

5.

6.

Kutatási projekt megnevezése

Forráskataszter készítése

Kunhalmok közhiteles nyilvántartása

A kutatást végzı Összeg szervezet/magánszemél (e Ft) y Gasztonyi Éva Kelemen Éva 1 100 Vácziné Juhász Zsuzsa Kozma Katalin Seres Nándor -

150 7.

Egyedi tájértékek kataszterezése 350


Megjegyzések


Finanszírozás: saját költségvetés; közhiteles nyilvántartások készítése

Gasztonyi Éva Ludányi Csaba


Ludányi Csaba Havasi Norbert Suta Sándor Gasztonyi Éva

Részletesen II. 3.1 alatt

8.

Az Ipolytarnóci Homokkı új szedimentológiai modellje

2 000

Szarvas Imre/ Karszt és Barlangkutató Társulat

Részletesen l. 3.1 alatt

9.

Középkori földvárak közhiteles nyilvántartása

-

Gasztonyi Éva Baráz Csaba


Finanszírozás: saját költségvetés; közhiteles nyilvántartások készítése (2002. évi keret maradványából) Finanszírozás: KAC K+F keret (Ht-02-079 és K3602-00193H) Finanszírozás: KAC kutatási keret (azonosító: KAKF-K-36-0200031H ); a projekt leírását l. 3.1 alatt Finanszírozás: saját költségvetés; közhiteles nyilvántartások készítése (2002. évi keret maradványából)

15

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kutatási feladatai részben a Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer (NBmR) keretében, részben pedig saját munkatársaink kutatási feladataikként, illetve a kezelési tervek készítését és a védetté nyilvánításokat megalapozó kutatásokként jelennek meg. Kiemelten fontos feladat lenne a NATURA 2000-es területek, valamint a fokozottan védett, továbbá a veszélyeztetett gerinctelen állatfajok faunisztikai kutatása. Az utóbbi idıszakban egyre több elıfordulását fedezzük fel fokozottan védett fajoknak, nem védett területeken is. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet biotikai adatbázisának felépítése folyamatosan zajlik. A biotikai adatbázis kialakítását követıen (mely egy 2001-es KAC pályázat keretében valósult meg) zoológiai (elsısorban ornitológiai) illetve florisztikai vizsgálatok történtek meg. Az adatbázisban jelenleg 24 900 zoológiai és 4 300 edényes növény rekordja van rögzítve (1985-2003 közötti adatokkal). Folyamatosan zajlanak a védetté nyilvánításokat, illetve a kezelési terveket megalapozó kutatások a védett és a védelemre tervezett területeken. Így kiterjedt botanikai és zoológiai vizsgálatok folynak a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. A tervezett Hernád Zöld Folyosó Tájvédelmi Körzet élı és élettelen természeti értékeinek felmérése szintén a védetté nyilvánítás és a kezelési tervek kidolgozásának elıkészítése céljából zajlik. A védelemre tervezett terület a Hernád teljes magyarországi szakaszát, annak hullámterét, illetve magaspartjait foglalja magába. Mivel a védetté nyilvánítás célja az élıvilág védelmén túl a folyó viszonylag természetes fejlıdési folyamatainak megırzése, a szokásosnál jóval bıvebb és részletesebb geológiai, geomorfológiai, talajtani vizsgálatok készültek. Az elkészült kutatások az alábbiak: • Gerinces és gerinctelen zoológiai kutatások • Botanikai kutatások • Földtani, vízföldtani kutatások, • Talajtani kutatások, • Felszínalaktan • Táji értékek • Hidrológia Barlangok természetvédelmi állapotfelvétele, felszín alatti meghatározása. A közhiteles nyilvántartások készítése keretében 2003. évben 22 barlang kezelési tervének elkészítésére adtunk megbízást. A szakanyagok beérkeztek, a kezelési tervek szerkesztése folyik. Tovább folyt a barlangok felszín alatti térképezése, ennek során 5080 m barlangjáratról készült el az elvárásoknak megfelelı szintvonalú térkép. Természetvédelmi alapállapot-felvétel 18 megkülönböztetett barlangban készült el. Források közhiteles nyilvántartásának elkészítését elıször a 2003. évben kaptuk meg feladatként, a munka alapja a VITUKI által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis volt. A felmérést három területen kezdtük meg, a Bükk, a Zemplén és Nógrád megye nem védett területein. Elsı lépésként térképre vittük a megkapott koordinátákat. Ezek, illetve a rendelkezésünkre álló térképek (erdészeti, topográfiai) alapján helyszínen vettük fel a forrásokat, illetve a helyszíni felvétel alapján kitöltöttük a Természetvédelmi Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatlapokat. Végül a források bemért koordinátáit digitális térképen rögzítettük.

16

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Kunhalmok közhiteles nyilvántartása. A Heves megyében található kunhalmok felmérése – 2002. évi keretbıl – folytatódott a 2003. évben is. 47 db Heves megyei kunhalmot helyszíneltünk le, kitöltöttük a felmérılapokat és bekértük a földhivatali adatokat. Földvárak közhiteles nyilvántartása. A középkori földvárak nyilvántartásba vételét készítettük el 2003-ban, szintén 2002. évi keretbıl, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis szerint. A földhivatali adatok bekérése folyamatban van.. Egyedi tájértékek kataszterezése. A koordinátor Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott K+F keretbıl elkészítettük a korábbi években felmért 85 település egyedi tájértékeinek számítógépes nyilvántartását. A 2002. évben kapott K+F keretbıl elkészült a Bodrogköz 24 településének egyedi tájérték felmérése. KAC- K+F keretbıl elkészült „Az Ipolytarnóci Homokkı új szedimentológiai modellje. A vulkáni esemény kronológiája és központjának rekonstrukciója. Az Európa Diplomás Ipolytarnóc İsmaradványok Természetvédelmi Terület világhírő földtani alapszelvényének értelmezése az újabban elıkerült leletek és felszíni kibúvások alapján bizonytalanná vált. A lábnyomos homokkı szárazföldi illetve tengerparti eredetének feloldatlan ellentmondásai a terület bemutatásának lehetıségeit is hátráltatták, az alapszelvényt 22 év után újra kellett vizsgálni. A feladatot a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat végezte el. A szerzett új ismeretanyag beépül a tanösvényi vezetésekbe és új információs táblák kerülnek majd kihelyezésre.

17

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.3.2. Monitorozás

No.

Monitorozási projekt megnevezése

Összeg A monitorozást végzı (e Ft) szervezet/magánszemély

Nappali lepkék: NBmR: Országos 1. Nappali Lepke Monitorozási 2600 Program

2. 3. 4.

5.

6.

7.

Struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) monitorozása a Zempléni-hegységben Réti ıszirózsa (Aster sedifolius) monitorozása a Hevesi-síkon Széleslevelő harangvirág (Campanula latifolia) monitorozása a Bükk hegységben Farkasboroszlán (Daphne mezereum) monitorozása a Bükk hegységben Korai fehér szegfő (Dianthus plumarius ssp. praecox) monitorozása a Bükk hegységben Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe a) monitorozása a Bükk hegységben

20 20 20

20

20

20

Ilonczai Zoltán témafelelıs (körülbelül 40 magánszemély és szervezet vett részt)


Megjegyzések

6 nedves élıhelyen élı, veszélyeztetett célfaj országos elterjedésének térképezése

Finanszírozás: KvVM-Természetvédelmi Hivatal (NBmR program pénzkeret)

Pozsonyi András, Sulyok A növényfaj populációjának Finanszírozás: saját költségvetés; projekt József állománybecslése célja: faj populációinak állománybecslése. Pozsonyi András

A növényfaj populációjának állománybecslése

Finanszírozás: saját költségvetés; projekt célja: faj populációinak állománybecslése


A növényfaj populációjának Finanszírozás: saját költségvetés; projekt állománybecslése célja: faj populációinak állománybecslése.



18

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.3.2. Monitorozás - folytatás) No.


8.

Szibériai nıszirom (Iris sibirica) monitorozása a Bükk hegységben

Sallangvirág (Himantoglossum 9. caprinum) monitorozása a Tokajihegyen Vidrafő (Menyanthes trifoliata) 10. monitorozása az egerbaktai Kistavon 11.

Légybangó (Ophrys insectifera) monitorozása a Bükk hegységben

Macskahere (Phlomis tuberosa) monitorozása a kerecsendi Lógóparton Heverı iszapfő (Lindernia 13. procumbens) monitorozása a Hevesi-síkon Fekete kökörcsin (Pulsatilla 14. pratensis ssp. nigricans) monitorozása a Bükk hegységben Kockásliliom (Fritillaria 15. meleagris) monitorozása a Bükk hegységben 12.

Összeg A monitorozást végzı (e Ft) szervezet/magánszemély 20

Pozsonyi András


Megjegyzések

A növényfaj populációjának állománybecslése


20

Pozsonyi András, Sulyok A növényfaj populációjának Finanszírozás: saját költségvetés; projekt József állománybecslése célja: faj populációinak állománybecslése.

20


20

Pozsonyi András, Dr. Vojtkó András


20

Pozsonyi András, Schmotzer András


20

Schmotzer András


20


20

Pozsonyi András, Sulyok A növényfaj populációjának József állománybecslése


19

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.3.2. Monitorozás - folytatás) No. 16.

17.

Monitorozási projekt megnevezése Gömböskosbor (Traunsteinera globosa) monitorozása a Bükk hegységben Tızegáfonya (Vaccinium oxycoccos) monitorozása a siroki Nyírjes-tavon



Megjegyzések

20


20


18.

Országos Ürgemonitorozó Akció

20

Pozsonyi András / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

19.

Invázív növényfajok monitorozása Abasár kvadrátban

40

Pozsonyi András

20.

Invázív növényfajok monitorozása a Bükk-fennsík kvadrátban

40

Dr. Vojtkó András

21.

Caricetum elatae társulás monitorozása a Bodrogközben

35

Sulyok József

22.

Caricetum acutiformis társulás monitorozása a Bodrogközben

35

Sulyok József

A faj populációjának állománybecslése a kijelölt mintaterületeken

Finanszírozás: saját költségvetés; projekt célja: faj populációinak állománybecslése.

A növényfaj populációjának Finanszírozás: saját költségvetés; projekt állománybecslése célja: faj populációinak állománybecslése. A növényfaj populációjának Finanszírozás: saját költségvetés; projekt állománybecslése célja: faj populációinak állománybecslése. A társulás fajkompozícióvizsgálata 50 db 1x1 méteres Finanszírozás: saját költségvetés; projekt kvadrátban (cönológiai célja: fajkompozíció-vizsgálat. felvételezés) A társulás fajkompozícióvizsgálata 50 db 1x1 méteres Finanszírozás: saját költségvetés; projekt kvadrátban (cönológiai célja: fajkompozíció-vizsgálat. felvételezés)

20




23.

Festucetum pallentis társulás monitorozása a Bükk hegységben

35

Dr. Vojtkó András, Pozsonyi András

24.

Salvio-Festucetum társulás monitorozása a Bükk hegységben

35


25.

Festuco ovinae-Nardetum társulás monitorozása a Bükk hegységben

35


26.

Polygalo-Brachyodietum társulás monitorozása a Bükk hegységben

35


27.

Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területek monitorozása

1 500

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Üröm Egyesület


Megjegyzések

A társulás fajkompozícióvizsgálata 50 db 1x1 méteres Finanszírozás: saját költségvetés; projekt kvadrátban (cönológiai célja: fajkompozíció-vizsgálat. felvételezés) A társulás fajkompozícióvizsgálata 50 db 1x1 méteres Finanszírozás: saját költségvetés; projekt kvadrátban (cönológiai célja: fajkompozíció-vizsgálat. felvételezés) A társulás fajkompozícióvizsgálata 50 db 1x1 méteres Finanszírozás: saját költségvetés; projekt kvadrátban (cönológiai célja: fajkompozíció-vizsgálat. felvételezés) A társulás fajkompozícióvizsgálata 50 db 1x1 méteres Finanszírozás: saját költségvetés; projekt kvadrátban (cönológiai célja: fajkompozíció-vizsgálat. felvételezés) Érzékeny Természeti Finanszírozás: Természetvédelmi Hivatal Területek rendszer Célja: Érzékeny Természeti Területek hatásainak biotikai elemzése rendszer hatásainak biotikai monitorozása.

21



Cordulegaster bidentata 27. monitorozása a Mátra hegységben

Összeg A monitorozást végzı (e Ft) szervezet/magánszemély 150

28.

Egyenesszárnyúak monitorozása a Bükk hegységben

150

29.

Tőzlepke (Lycaena dispar) monitorozása a Zemplénihegységben, a Heves-Borsodidombságon és a Taktaközben

180


Megjegyzések

Finanszírozás: saját költségvetés; projekt célja: faj populációinak állománybecslése;hozzáférhetıség: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Finanszírozás: saját költségvetés; projekt Nagy Antal (Debreceni Egyenesszárnyú közösségek célja: Egyenesszárnyú közösségek Egyetem) fajkompozíció-vizsgálata fajkompozíció-vizsgálata; hozzáférhetıség: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Finanszírozás: saját költségvetés; projekt A faj populációjának célja: faj populációinak Ilonczai Zoltán állománybecslése a kijelölt állománybecslése;hozzáférhetıség: Bükki mintaterületeken Nemzeti Park Igazgatóság Kovács Tibor (Mátra Múzeum)

A faj populációjának állománybecslése a kijelölt mintaterületeken

22

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) szakmai irányítását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatalban mőködı Irányító Központ végzi. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazásában álló koordinátor a kidolgozott protokollnak megfelelıen készít tervet és végzi el – illetve megbízott kutatókkal végezteti - a feladatokat. A 2003. évben rendelkezésre álló összeg– beleértve a koordinátor bérét – 4 millió forint volt, ebbıl az alábbi feladatokat kellett elvégezni: 2 db 5x5 km-es kvadrát (2 x 25 km2-nyi terület) élıhelytérképezése (Abasár, Bükk-fennsík), illetve ezen élıhelytérképek digitalizálása, 16 védett növényfaj monitorozása, invazív növényfajok monitorozása az élıhelytérképezési kvadrátokban, gerinctelen (szitakötık, egyenesszárnyúak, lepkék) és gerinces állatfajok (ürge), valamint 6 növénytársulás monitorozása. Az élıhelykezelések hatását szükséges lenne vizsgálni, több referencia-taxonra kidolgozva. 2003-ban indult a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területek természetvédelmi szempontú monitorozása. A monitoring vizsgálatok alapvetı célja a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területek mőködésének természetvédelmi szempontú értékelése. Miután a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területek kialakításának természetvédelmi - szakmai szempontja az itt élı túzokállomány fennmaradásának biztosítása, élıhelyének kedvezıbbé tétele, ennek megfelelıen a vizsgálatok jelentıs hányada a túzokállomány változására, élıhely-használatára és az élıhelyet jellemzı fıbb biotikai paraméterek vizsgálatára irányult. Mivel az Érzékeny Természeti Területek elıíráscsomagjai szántók esetében a termesztett növénykultúrák körét, a termesztéstechnológiákat, illetve a növényvédıszer felhasználást szabályozzák, a vizsgálatoknak ezen szabályozók természetvédelmi hatásait kell detektálniuk kell. A fentiek alapján a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területek természetvédelmi szempontú monitoring vizsgálata az alábbi fıbb komponensek köré csoportosítható: Táblaszintő transzekt felmérések, ezen belül: • Botanikai vizsgálatok • Gerinctelen zoológiai felmérések Élıhelykomplexekben végzett madártani kutatások A túzok állományra vonatkozó vizsgálatok, ezen belül: • Az állomány változásának nyomon követése • Az állomány élıhely használatának vizsgálata Élıhely szerkezetre vonatkozó vizsgálatok

23


I.4. Kezelési tevékenység

I.4.1. Kezelési tervek

No.

A védett vagy védelemre tervezett terület neve

A tervezési Részletes Megalapozó terület természetvédelmi "C" fejezet, jogszabály melléklete ) dokumentáció nagysága (ha) kezelési terv

1. Zempléni Tájvédelmi Körzet

20 000

folyamatban

folyamatban

folyamatban

2. Hollókıi Tájvédelmi Körzet

500

van

van

van

3. Erdıtelki Égerláp Természetvédelmi Terület

15

van

van

van

4. Erdıtelki Arborétum Természetvédelmi Terület

5

van

van

van

5. Füzérradványi Kastélypark Természetvédelmi Terület

5

van

van

van

6. Szıllıskei Erdı Természetvédelmi Terület

63.7

van

van

van

7. Sóstói-legelı Természetvédelmi Terület

100

van

van

van

8. Márkházapusztai Fás Legelı Természetvédelmi Terület

273.3

van

van

van

9. Tarcal Pengı-dőlıi kıbánya Természetvédelmi Terület

13,4

folyamatban

folyamatban

folyamatban

10. Hernád Zöld Folyosó Tájvédelmi Körzet

7800

folyamatban

folyamatban

folyamatban

24

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A tavalyi év során összesen hét kezelési terv készült el kompletten (a+b+c fejezetek), valamint öt területnél a már meglévı megalapozó dokumentációhoz és részletes kezelési tervhez elkészült a jogszabályi mellékletet képezı fejezet (c-fejezet). Az utóbbi öt nem szerepel a táblázatban, mivel ezekre már korábban elkészült a részletes kezelési terv. A komplett kezelési tervek birtokában két területre (Sóshartyáni Hencse-hegy tervezett Természetvédelmi Terület, Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet bıvítése) tudtuk összehívni és lebonyolítani a védetté nyilvánítási hatósági egyeztetı tárgyalásokat. Jelenleg a Sóshartyáni Hencse-hegy tárcaközi egyeztetésen van. A Hollókıi Tájvédelmi Körzet kezelési tervét a Szent István Egyetem készítette, azonban a minıségi ellenırzés során több hiányosságot találtunk a munkában, ezért néhány fejezet kiegészítésével és megírásával a Nimfea Természetvédelmi Egyesület lett megbízva. Jelenleg – a kiegészítésekkel együtt – kész kezelési terv áll rendelkezésre. A Zempléni Tájvédelmi Körzet kezelési tervéhez a megalapozó adatgyőjtés 2003-ban folytatódott, a kész kezelési terv elkészítési határideje 2004. december 15. Megkezdtük a Bükki Nemzeti Park törzsterülete kezelési tervének elıkészítı munkálatait, amelyhez 2003-ban digitális erdészeti üzemtervi térképállományt vásároltunk

25

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.4.2. Élıhely fenntartás

No.

A terület megnevezése

Az érintett terület nagysága (ha)

Élıhely típusa

1.

Bükki Nemzeti Park, Lófı tisztás

17,8

hegyi rét

2.

Bükki Nemzeti Park, Létrási rétek

12,85

hegyi rét

3.

Bükki Nemzeti Park, Bála rét

20,2

4.

Bükki Nemzeti Park, Csanyik tisztás

1,0

mocsárrét

Kaszálás a gólyaorr-boglárka populációjának fenntartása érdekében

5.

Bükki Nemzeti Park, Csókás rét

0,9

hegyi rét

Cserjeirtás és kaszálás a tőzliliom élıhelyének fenntartása érdekében

97,4

hegyirét

Fajgazdagság megırzése. Veszélyeztetó: beerdısülés.

35

fáslegelı

Szukcesszió megállítása cserjeirtással, kaszálással

6.

7.

Bükki Nemzeti Park, hegyi rétek kezelése: Nagy-mezı,Csurgói rétek, Keskeny rét, Fekete sár, Hereg rét, Huta rét Bükki Nemzeti Park, Hidegkúti fáslegelı

Fenntartás célja - fı beavatkozások/kezelések A hegyi rétek fajgazdag életközösségeinek megırzése kaszálással. A fı veszélyeztetı tényezı a rossz gyepszerkezet és a beerdısülés A hegyi rétek fajgazdag életközösségeinek megırzése kaszálással. A fı veszélyeztetı tényezı a rossz gyepszerkezet és a beerdısülés Élıhely rekonstrukció – szárzúzózás, bozótirtás

8.

Bükki Nemzeti Park, Oszlai gyep

4

gyep


9.

Dél-Borsodi Tájegység, TiszalúcBátka(057/3,057/8)

42

Nedves gyep

Az ártéri kaszálórétek fenntartása-tisztító kaszálás

26

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.4.2. Élıhely fenntartás - folytatás) No. 10. 11. 12. 13. 14.

A terület megnevezése Dél-Borsodi Tájegység, Inérhátifıcsatorna Dél-Borsodi Tájegység, Kesznyéteni Nagy-legelı Dél-Borsodi Tájegység, Kesznyéten, 0201 Dél-Borsodi Tájegység, Kesznyéten, Szamárhát Dél-Borsodi Tájegység, Szamárhát, Tekerjes, Kerek-tó, Nagy Legelı, Dögös fasor, Görbe-tó


Élıhely típusa

Fenntartás célja - fı beavatkozások/kezelések

1000-1500m3

İsi folyómederbe vájt csatorna

20

gyep

A csatorna vízszállító képességének a javítása a KTájvédelmi Körzet mocsarai jobb vízellátása érdekében A keréknyomokkal szabdalt legelı helyreállítása-tárcsázás, kombinátorozás

12

gyep

Lóval történı legeltetés az elgyomosodott gyepterület helyreállítás, karbantartása céljából.

Kb. 75

gyep

A gyepterületek jellegének helyreállítása, karbantartásagyomírtó kaszálás, szárzúzás

Kb. 105

Gyep, mocsár, fasor

Az élıhelyek eredeti állapotának a helyreállítása. Szárzúzás, tisztító kaszálás.

15.

Dél-Borsodi Tájegység, Tiszabábolna, Kelemenes

21

gyep

Az ártéri kaszálórét helyreállítása-gyalogakác szárzúzása

16.

Ipoly-völgye Tájegység, Ipolytarnóc, Alsó-Hólya

4

gyep

Szártalan bábakalács élıhelyének fenntartása, akác és fenyıfélék terjedésének visszaszorítása

17.

Mátrai Tájegység, Mátraszentimre Fallóskút-, és Tugár-, Óvár-rét

19

hegyi rét

A hegyi rétek fajgazdag életközösségeinek megırzése szárzúzással. A fı veszélyeztetı tényezı a rossz gyepszerkezet és a beerdısülés.

18.

Mátrai Tájegység, Gyöngyösi Sárhegy, Dobóci-lapos

14

sztyeprét

A sztyepréti életközösségének megırzése gépi szárzúzással.

19.

Mátrai Tájegység, Gyöngyössolymos Farkaskúti-rét

5

üde rét

Beerdısülés megakadályozása, gépi szárzúzás. 27

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.4.2. Élıhely fenntartás - folytatás)

No.



Élıhely típusa


20.

Nógrádi Tájegység, Csécse 03/5 hrsz (Szuha-völgy)

5,0

Felhagyott szántó

Kaszálás a gyomnövényzet visszaszorítása érdekében. Cél a parlagterület mocsárrétté alakítása

21.

Nógrádi Tájegység, Kozárd 065 hrsz (Pohánka)

5,0

Félszáraz irtásrét

22.

Nógrádi Tájegység, Kozárd 069/2 hrsz (Pogányvár)

4,0

Mészkerülı lejtısztyeprét

23.

Nógrádi Tájegység, Kozárd 082 hrsz (Pohánka)

1,0


24.

Nógrádi Tájegység, Kozárd 014/1/c hrsz (Kacsástó)

5,0


25.

Nógrádi Tájegység, Mátraszılıs 072/c hrsz (Szıllısi erdı)

0,3

Gyertyános-tölgyes

Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok (pl. hegyi törpeboglárka, barnabundás boglárka) érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok (pl. pannongyík) érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok (pl. hegyi törpeboglárka, barnabundás boglárka) érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok (pl. pannongyík) érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Hulladékmentesítés a vízmosásban illegálisan elhelyezett kommunális hulladékok eltávolításával. Célja az életközösséget és a tájképet is romboló szennyezıdés megszüntetése.

28


No.



Élıhely típusa

26.

Nógrádi Tájegység, Mátraszılıs 080/1 hrsz (Zsákfa)

0,2

Gyertyános-tölgyes

27.

Nógrádi Tájegység, Buják 046/22/h hrsz (Zsellérföldek)

1,0

Félszáraz-irtásrét

28.

Nógrádi Tájegység, Ecseg 0142/3 hrsz (Sós rétek)

2,0

Magassásos és mocsárrét

29.

Nógrádi Tájegység, Sámsonháza 044/a hrsz (Sátoros-hegy)

8,3


30.

Nógrádi Tájegység, Sámsonháza 056 hrsz (Csődhegy)

12,5


31.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 0924/2/j hrsz (Harmincó)

7,0

Degradált szárazgyep

Fenntartás célja - fı beavatkozások/kezelések Hulladékmentesítés a vízmosásban illegálisan elhelyezett kommunális hulladékok eltávolításával. Célja az életközösséget és a tájképet is romboló szennyezıdés megszüntetése. Cserjeirtás és fekete fenyı visszaszorítása az értékes életközösség, védett növényfajok (pl. leánykökörcsin) megóvása érdekében. Nádkaszálás a Cserhát egyetlen ismert szibériai nıszirom állományának megóvása érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a nád szárazföldi ökotípusának eluralkodása az élıhelyen. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok (pl. magyar darázscincér) érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok (pl. magyar darázscincér, rablópille, pannongyík) érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás.

29


No.



32.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 0919/1/g hrsz (Darázsgyakja)

13,0

33.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 0919/1/j hrsz (Darázsgyakja)

1,0

34.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 1374 hrsz (Baglyaskı)

3,0

35.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 1380 hrsz (Baglyaskı)

0,5

36.

Nógrádi Tájegység, Etes 0183 hrsz (Etesi láprét)

3,0

37.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 0110/d hrsz (Szarufabérc)

0,1

Élıhely típusa


Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok (pl. árlevelő len) Degradált szárazgyep érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a Degradált szárazgyep benne élı védett növény és állatfajok érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása az életközösség, a benne élı Szárazgyep védett növény és állatfajok érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Hulladékmentesítés az élıhelyet és a tájképet romboló Szárazgyep illegálisan lerakott kommunális hulladék eltávolítása céljából. Nádkaszálás a védett növényfajok (keskeny- és széleslevelő gyapjúsás, ujjaskosborok) állományának Láprét és magassásos megóvása érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a nád szárazföldi ökotípusának eluralkodása az élıhelyen. Hulladékmentesítés az élıhelyet és a tájképet romboló Szárazgyep illegálisan lerakott kommunális hulladék eltávolítása céljából.

30

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.4.2. Élıhely fenntartás - folytatás) Az érintett terület nagysága (ha)

No.


Élıhely típusa

38.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 01037/g hrsz (Leégett Medves)

2,0

Szárazgyep

39.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 0110/d hrsz (Szarufabérc)

5,0

Szárazgyep

40.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 01027 hrsz (Magyarbánya)

0,9

Szárazgyep

41.

Nógrádi Tájegység, Sámsonháza 060/g hrsz (Várhegy)

2,0

Degradált szárazgyep

42.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 0123/10 hrsz (Szilváskıpuszka)

3

Szárazgyep

43.

Nógrádi Tájegység, Salgótarján 0123/12 hrsz (Szilváskıpuszka)

1,5

Szárazgyep

Fenntartás célja - fı beavatkozások/kezelések Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Hulladékmentesítés az élıhelyet és a tájképet romboló illegálisan lerakott kommunális hulladék eltávolítása céljából. Hulladékmentesítés az élıhelyet és a tájképet romboló illegálisan lerakott kommunális hulladék eltávolítása céljából. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás. Cserjeirtás és akácsarjak irtása a fajgazdag életközösség, a benne élı védett növény és állatfajok érdekében. Fı veszélyeztetı tényezı a cserjésedés és akácosodás.

31


No.



Élıhely típusa


44.

Bükki Nemzeti Park, hegyi rétek kezelése: Nagy-mezı,Csurgói rétek, Keskeny rét, Fekete sár, Hereg rét, Huta rét

97,4

hegyirét

Fajgazdagság megırzése. Veszélyeztetó: beerdısülés.

45.

Bükki Nemzeti Park, Hidegkúti fáslegelı

35

fáslegelı

. Szukcesszió megállítása cserjeirtással, kaszálással

46.

Bükki Nemzeti Park, Oszlai gyep

4

gyep


47.

Zempléni Tájegység, Fonyi gyepek

50 ha

Üde és félszáraz kaszáló, és legelıgyepek

A védett értékek megırzése végett, szárzúzózás

48.

Zempléni Tájegység, Főzér – Drahosrét

5 ha

Hegyi kaszálórét

Értékes flóra és fauna – cserjeirtás, kaszálás

49.

Zempléni Tájegység, Regéc – Gyertyánkúti-rétek

3,5 ha

Hegyi kaszálórét

Értékes flóra és fauna – kaszálás,

50.

Zempléni Tájegység, Nagyhuta – Komlósi láprét

1 ha

Láprét

A rétjelleg megırzése – sarjleverés, kaszálás

51.

Zempléni Tájegység, Boldogkıváralja – alpesi gıte szap. Hely

100 m²

Tó

Alpesi gıte szaporodó hely fenntartása – iszap eltávolítás

52.

Zempléni Tájegység, Regéc – Dorgói.tó

100 m²

Tó

Alpesi gıte szaporodó hely fenntartása – meder tisztítás 32


No.



Élıhely típusa


53.

Dél-Hevesi Tájegység, Tarnaszentmiklós, Hamvajárás

100

Szikes gyep

A területen elıretörı nád visszaszorítása az élıhelynek megfelelı növényzet kialakítása érdekében.

54.

Dél-Hevesi Tájegység, Pély, Hosszúfertı

80

Szikes gyep

A területen elıretörı ezüstfa visszaszorítása az élıhelynek megfelelı növényzet kialakítása érdekében.

55.

Dél-Hevesi Tájegység, Pély, Kelemen-dőlı

12

gyeptelepítés

A 2001 évben végzett gyeptelepítés karbantartási munkálatai a megfelelı növényszerkezet kialakítása érdekében.

33

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén számos élıhely-típusban folytak kezelések. Kiemelkedı jelentıségő azonban a gyepek kezelése volt. A Bükk területén a hegyi rétek 2001-ben elkezdıdött kezelése (egyes helyeken rekonstrukciója) mintegy 25 éves hiányt pótol. A 2003. év során is több hegyi rét kezelését végeztük el. A Bükki Nemzeti Parkon kívül a Mátrai Tájvédelmi Körzet (Tugár-rét) és a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén volt jelentısebb hegyi rétkezelési tevékenység. A hegyi réteken kívül más gyepeken is végeztünk kezeléseket: a cserépfalui legelıerdıben és a tardi elcserjésedett gyepekben történt cserjeirtás, szárzúzás és kaszálás. A kezelések szakmai sikereinek ellenırzéséhez megfelelı monitorozó program kialakítása lenne célszerő, a kezelés helyességének, vagy szükséges korrigálásának érdekében. Ezek kivitelezéséhez azonban nem rendelkezünk forrásokkal, saját gárdával a monitoring tevékenységnek csak egy részét tudjuk elvégezni. Síkvidéki füves élıhelyeink fenntartási feladatait a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott célnak megfelelıen látjuk el. A folyamatos fenntartást – kaszálást, vagy legeltetést – igénylı gyepek használata leginkább bérbeadással történt, melyben a helyi lakosság játszotta a fı szerepet. Ez a kezelési-fenntartási módszer igazgatóságunk esetében többnyire bevált, kivételt képez az a néhány eset, ahol a bérlıvel peres eljárás folyik és a jelenlegi jogi helyzet nehezen kezelhetı. Ezt sürgısen fel kell számolni és amennyiben a saját kezelés anyagi korlátokba ütközik, új bérlıvel és új bérleti szerzıdéssel kell lefedni a területet. Erdıs természetvédelmi területen (a saját erdık kivételével) szakhatósági eszközrendszer alkalmazásával tudjuk a természetmegırzési célokat elérni – természetesen a jogi lehetıségek függvényében. A természetvédelmi szempontból kiemelten kezelt területeken túl ( Natur-övezet, fokozottan védett terület, erdırezervátum magterülete) csupán a kiemelkedı florisztikai, társulástani, vagy zoológiai értékeket hordozó területeken tudtuk a természetszerő folyamatokat biztosítani intézkedéseink által, a többi erdırészben a gazdálkodási (vagy egyéb) célok is megjelentek a védelmi rendeltetés mellett, melyek tekintetében szabályozási mechanizmusunk térbeli és idıbeni korlátokat szabott. Ezek a beavatkozások nem minısíthetık természetvédelmi kezelésnek, hiszen az ideális állapotot a természetszerő erdıstruktúra kialakítása jelentené esetlegesen természetbarát erdıhasználattal (pl. Pro Silva módszerrel). Erre a jelenlegi jogi és gazdasági helyzetben még kevés lehetıséget látunk. Saját tulajdonú erdıterületeinken a természetest megközelítı erdıstruktúra kialakítására, az ideális természeti állapotot jelentı autoregulációs szint elérésére törekszünk. A fentiek értelmében próbáljuk nagy kiterjedéső erdıs védett területeink természetvédelmi kezelési elıírásait úgy megalkotni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a természetmegırzés célkitőzéseit. Ez számos konfliktushelyzetet fog gerjeszteni, melyre úgy szakmailag, mint jogilag fel kell készülni. E tekintetben a Természetvédelmi Hivatal erdı-startégiáját és a védett erdık kezelésére vonatkozó legújabb koncepcióit tartjuk irányadónak. Idıbeni korlátozásokat általában fokozottan védett madarak védelmében hoztunk, ezeket a helyszín és a megırzendı faj determinálta. Problémát jelent és jogi értelemben sem egyértelmő a védett természeti területeken kívül költı fokozottan védett madárfajok költésbiztonságának szavatolása. Ezekben az esetekben ugyanis nem vagyunk szakhatóság így a szabályozás kétféleképpen történhet: államigazgatósági határozattal, vagy olyan figyelemfelhívással melyben egyben a gazdálkodás szükséges korlátozásait is tudatjuk és felhívjuk a figyelmet a jogkövetkezményekre. Szántó mővelési ágú területeinken – hasonlóan a gyepekhez – bérbeadással valósítottuk meg az elérendı célokat, e helyszíneken – elsısorban túzokvédelmi célból – látogatási korlátozást is bevezettünk a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén. Az ezzel kapcsolatos 2003. évi tapasztalatok kedvezıek, a korlátozás a természetmegırzési cél mellett a terület tulajdonosai, bérlıi számára is hasznosnak bizonyult. Eddig ugyanis komoly gondot jelentett a területen megjelenı 34

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl különbözı győjtögetı tevékenységek (kamilla, gomba) végzése által okozott zavarás, melyet a korlátozást megelızıen jogilag és így hatékonyan gyakorlatilag sem tudtunk kizárni. A korlátozás bevezetésével jogalapot teremtettünk a hatékony és jogszerő fellépésre, így a költések zavartalanabbul valósulhatnak meg. A gazdálkodók ugyanennek révén nagyobb vagyonbiztonságot élvezhetnek, így a rendszert támogatják és bevezetését elfogadták.

35


I.4.3. Élıhely rehabilitáció

No. 1.

2. 3. 4.

5.

A terület megnevezése Dél-Borsodi Tájegység, Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet vizes élıhely rehabilitáció I. ütem Ipoly-völgye Tájegység, Ipolytarnóci İsmaradványok Vizes Élıhelye/ Gyurtyánkı tavak Mátrai Tájegység, Gyöngyösi Sárhegy, Gyilkos-rét Mátrai Tájegység, Gyöngyösi Sárhegy Természetvédelmi Terület Mátrai Tájegység, Mátrai Tájvédelmi Körzet, Tugár-rét

Mátrai Tájegység, Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület Mátrai Tájegység, Nagybátony 7. Lengyendi-galya rétje Zempléni Tájegység, Erdıbénye – 8. Fás legelı Zempléni Tájegység, Főzér – Drahos9. rét Tarnavidéki Tájegység, Hintósi 10. borókás 6.


Élıhely típusa

A rehabilitáció célja - fı beavatkozások/kezelések

6.000

Vizes élıhelyek

A KAC támogatásával a régi vizes élıhelyek, azok állat és növényvilágának a helyreállítása.

2

vizes élıhely

1

láprét

13

lejtısztyepp, sziklagyepek

Az Ipolytarnóc patak feliszapolódott árterének vizes élıhely rekonstrukciója, rovarok, kétéltőek, hüllık biotópjának kialakítása KAC pályázat keretében. A szürkés hangyaboglárka lepke élıhelyeinek rehabilitációja cserjeirtással és kaszálással. A terület életközösségének megırzése cserjeirtással. A Tugár-rét életközösségének megırzése, a szürkés hangyaboglárka lepke élıhelyeinek rehabilitációja cserjeirtással és kaszálással. A fı veszélyeztetı tényezı a beerdısülés. A szukcesszió késleltetése: rezgınyárak, nád kivágása, lehordása. Beerdısülés megakadályozása, a gömböskosbor legnagyobb mátrai állományának megóvása: kézi bozótirtás, kaszálás

5

hegyi rét

1

tızegmoha láp

1

hegyi rét

35

Fás legelı

A fás legelı jelleg visszaállítás – cserjeirtás - szárzúzózás

10

Hegyi kaszálórét

Cserjeirtás, kaszálás az értékes flóra és fauna megırzése érdekében

60

Borókás gyep

Akác visszaszorítása védett növényfajok érdekében 36


(1.4.3. Élıhely-rehabilitáció - folytatás) No.



Élıhely típusa

11.

Pély, Ludas I-es ütem

30

Szikes gyep, mocsár

12.

Pély, pélyi szikesek

7,5

erdı

Egykori fás legelıink folyamatos rehabilitációját a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Cserépfalui legelıerdıben végezzük. A rehabilitáció a késıbbi folyamatos fenntartás (állattartás) lehetıségét teremti meg. Elsısorban fajmegırzési célú élıhely rehabilitációt végeztünk a Csanyik-völgyi beerdısülı patakmenti nedves élıhelyeken, a Bükkben csak itt élı védett gólyaorr boglárkalepke védelme érdekében. Hasonló, de kisebb beavatkozást igényelt a gyöngyösi Sárhegyen lévı Gyilkos-réti és a Tugár-réti szürkés hangyaboglárkák kiemelten jelentıs populációinak megırzése érdekében. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén történt természetvédelmi célú fatelepítés, illetve a korábbi telepítés kezelése. Ennek keretében fa és cserjefajok telepítése történt az egykori erdıspuszta kép és védett fajok megtelepedésének elısegítése céljából. Ugyancsak a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén a Pély- Ludas-fertıi vizes élıhely rehabilitációjának elsı üteme

A rehabilitáció célja - fı beavatkozások/kezelések A rekonstrukciós terület vízutánpótlásának biztosítása, árasztással. İshonos fafajok rekonstrukciós célú telepítése degradálódó erdıfoltokban.

lezajlott, a 2003 évben ennek üzemelését biztosító árasztás került megvalósításra. 2003-ban a második ütem tendereztetése folyt. A beruházás 2004-ben megvalósul. A megvalósulás következményeként a hajdani vizes élıhely vízutánpótlása, így helyreállítása fog megtörténni. Az Ipolytarnóci patak Csapás völgyi- Fogadóépület melletti feliszapolódott árterében megvalósult vizes élıhely rekonstrukció a Holland támogatásból 2000-ben finanszírozott hosszanti gátas tó szerves folytatásakánt szolgálja a természetmegırzési törekvéseket. 2004-re a vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése marad hátra, a 2002-rıl áthúzódó beruházás lényegében megvalósult. 2003-ban zajlottak a Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet vizes élıhely rehabilitáció I. ütemének munkálatai. A tervezett mőtárgyak csaknem teljes egészében elkészültek, a KAC-ból finanszírozott I. ütem teljes befejezésére 2004-ben kerül sor. A munkálatokat egy, a TiszaSzamos Kht-val közösen nyert LIFE pályázatból folytatjuk, így áthúzódó munkálatok 2005-ben is lesznek.

37

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.4.4. Fajvédelem No.

A faj magyar és tudományos neve

Fajvédelmi terv

1.

Alpesi gıte (Triturus alpestris)

nem készült

Túzok (Otis tarda)

Készült (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)

Parlagi sas (Aquila heliaca)


2.

3.

Védettség foka

A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése A faj 3 elıfordulási helyén (Zempléni-hegysg, Mátrahegység, Bükk-hegység) történt a veszélyeztett élıhelyek védelme, illetve új élıhelyek kialakítása. A bükki populáció V, Be megırzése érdekében ivadéknevelési kisérlet folyt mesterséges körülmények között. A felnevelt állatok egy mesterséges élıhelyen lettek elengedve. Túzok-állományunk aktuálisan veszélyeztetett és folyamatosan csökken. Ennek érdekében az állomány két élıhelyére a rehabilitációt elısegítendı megırzési terv készült. A faj érdekében szükséges intézkedések FV, NATURA 2000, megtörténtek (repcevetés, fészekalj mentés, dúvadirtás, CITES látogatási korlátozások, táplálkozó-terület téli felszabadítás, a egyéb hatósági intézkedés). Elláttuk a faj hazai állománya érdekében íródott LIFE Nature pályázattal kapcsolatos adminisztratív és szakmai feladatokat. Folyamatosan zajlik a költı-állomány monitorozása, regisztrálása. A védelem érdekében a szükséges hatósági intézkedések (erdırészek korlátozása, tulajdonosi egyeztetések stb) megtörténtek. Összesen 48 darab mesterséges fészek került kihelyezésre. Beavatkozások a FV, NATURA 2000, természetes veszélyeztetı tényezık elhárítására. CITES Folyamatosan közremőködünk a faj élıhely-preferenciáját, veszélyeztetı tényezık feltárását kutató LIFE Nature projektnél. A gyakorlati védelem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület- által történt.

Rövidítések magyarázata: V: védett; FV: fokozottan védett, Be: Berni Egyezmény, Bo: Bonni Egyezmény

38

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.4.4. Fajvédelem - folytatás) No.


Fajvédelmi terv

Kerecsen sólyom (Falco cherrug)

készült (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)

5.

Békászósas (Aquila pomarina)


6.

Kígyászölyv (Circaetus gallicus)

nem készült

4.

Védettség foka

A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése Megtörtént a költıállomány monitorozása, regisztrálása. A védelem érdekében a szükséges hatósági intézkedések megtétele. Mesterséges fészkek kihelyezése. Beavatkozások a természetes veszélyeztetı tényezık elhárítására. Faj FV, NATURA 2000, megismerését szolgáló kutatások segítése. Fiókák jelölése. CITES Védelme érdekében együttmőködés az áramszolgáltatókkal. Jelentıs eredmények születtek (35 revír!!). A gyakorlati védelmi munkát az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület látta el. Költıállomány monitorozása, regisztrálása. A védelem érdekében a szükséges hatósági intézkedések megtétele. FV, NATURA 2000, Mesterséges fészkek kihelyezése. Beavatkozások a CITES természetes veszélyeztetı tényezık elhárítására. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület-Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közös projekt volt. Költıállomány monitorozása, regisztrálása. A védelem FV, NATURA 2000, érdekében a szükséges hatósági intézkedések megtétele. CITES Beavatkozások a természetes veszélyeztetı tényezık elhárítására.


39


7.

8.

9.

10.


Fajvédelmi terv

Kék vércse (Falco vespertinus)


Szalakóta (Coracias garrulaus)


Gyurgyalag (Merops apiaster)


Gyöngybagoly (Tyto alba)


Védettség foka

A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése Mesterséges fészkelıtelepek felújítása és szoliter fészkelésre alkalmas mőfészkek kialakítása történt a BMTájvédelmi Körzet-nál, illetve a HFPTájvédelmi FV, NATURA 2000, Körzet-nál. Megtörtént a költı- állomány felmérése UTM Be, Bo, kvadrátok szerint. A szükséges védelmi intézkedések CITES megtörténtek. Áttelepült varjúkolónia idıszakos ırzése. A gyakorlati feladatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület látta el, felmérésben közös feladatellátás történt. Telepítési program folytatása, ellenırzési, jelölési feladatok ellátása. Hatósági intézkedések, fatelepítés agrár támogatási rendszer. Oduállomány jelentıs felújítása, bıvítése történt. FV, NATURA 2000 Jelentıs eredmények (175 mőoduban költı pár!) születtek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által anyagilag támogatott Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projekt. A telepek felmérése tájegységenként különbözı mértékben megtörtént. Bányaügyekben hatósági intézkedések, FV, NATURA 2000 szakértıi közremőködés történt. A cserépfalui legelın lévı telep felújításra került. Költıládák kihelyezése, veszélyeztetı tényezık megszüntetése, ragadozók elleni védekezés, állományFV, NATURA 2000, felmérés. Magyar Madártani és Természetvédelmi CITES Egyesület-Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közös kivitelezés


40



Fajvédelmi terv

Védettség foka

11.

Uhu (Bubo bubo)


FV, NATURA 2000, CITES

12.

Urali bagoly (Strix uralensis)

nem készült

FV, CITES

13.

Hamvas rétihéja (Circus pygargus)

nem készült


14.

Szirti sas (Aquila chrysaetos)

nem készült


15.

Vándorsólyom (Falco peregrinus)

nem készült


A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése A mőködési területen a faj terjeszkedésének nyomon követése, hatósági intézkedések megtétele. Gyakorlati védelmi intézkedések. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület-Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közös projekt Költıládák kihelyezése, veszélyeztetı tényezık megszüntetése. Ragadozók elleni védekezés, állomány felmérése. Gabonában költı pároknál fészekalj-védelmi program (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Közremőködés az állomány felmérésében (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság). Költıállomány monitorozása, regisztrálása. A védelem érdekében a szükséges hatósági intézkedések megtétele. Beavatkozások a természetes veszélyeztetı tényezık elhárítására. Folyamatos a költıállomány nyomon követése. Mesterséges fészek kialakítása, hatósági intézkedések meghozatala. Faj megismeréséhez szükséges kutatások támogatása. Jelentıs siker a faj sívidéki költési kisérlete mesterséges fészekben. Egy veszélyeztetett fészekalj folyamatos ırzése történt a Bükki Nemzeti Park területén-sikerrel. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projekt Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közremőködéssel.


41



Fajvédelmi terv

Védettség foka

16.

Korai denevér (Nyctalus noctula)

Nem készült

V

17.

Óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus)

kidolgozás alatt

FV, NATURA 2000

18.

Farkas (Canis lupus)

készült


19.

Hiúz (Lynx lynx)

készült


20.

Szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon)

nem készült

V

21.

Karszti hangyaboglárka (Maculinea xerophila)

nem készült

V

A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése Jelentıs veszélyeztetett állományok mentése történt (több 100 példány). Folyamatos hatósági és gyakorlati közremőködés az épületben megtelepedett kolóniák védelme érdekében. Archív adatok összegyőjtése, mőködési terület potenciális élıhelyein a faj jelenlétének regisztrálása. Hatósági intézkedések megtétele. Közremőködés a faj monitorozásában a LIFE Nature program szervezésében. Adatgyőjtés a faj jelenlétének, életmenetének tisztázása végett. Hatósági intézkedések. Monitoring tevékenység végzése. Adatgyőjtés, faj jelenlétének életmenetének tisztázása végett. Hatósági intézkedések. A Mátrai Tájvédelmi Körzet területén 2, a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén szintén 2 élıhelyen volt kaszálás és a beerdısülı lápos foltokról a faanyag kitermelése, kb. 20 ha területen A Bükk-fennsíki rétek és a Bükkszentkereszti Lófıtisztáson végezett élıhelyrehabilitációs és fenntartási munkák elsısorban a karszti hangyaboglárka érdekében történtek.


42



Fajvédelmi terv

Védettség foka

22.

Bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes)

nem készült

V

23.

Barnabundás boglárka (Polyommatus admetus)

nem készült

V

24.

Vérfőboglárka (Maculinea teleius)

nem készült

V, NATURA 2000

25.

Fóti boglárka (Plebejus sephirus)

nem készült

FV, NATURA 2000

26.

Gólyaorrboglárka (Aricia eumedon)

Nem készült

V

27.

Nagy szikibagoly (Gortyna borelii)

Nem készült

FV, NATURA 2000

28.

Tavaszi magyar-fésősbagoly (Dioszeghyana smidtii)

Nem készült

FV, NATURA 2000

29.

Korai denevér (Nyctalus noctula)

Nem készült

V, Be, Bo

30.

Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus)

Nem készült

FV, NATURA 2000

A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése A Bükk-fennsíki réteken végezett fenntartási munkák kiterjedtek a bükki szerecsenboglárka élıhelyeire is, azok kiterjesztése és a megfelelı gyepstruktúra létrehozása érdekében. Helyi védett terület kialakítása a faj élıhelyeinek védelme érdekében. A Zempléni Tájvédelmi Körzet területén 3 élıhelyén végeztünk kaszálásokat az élıhely fenntartása érdekében. 1 újabban felfedezett élıhelyét védetté nyilvánításhoz készítettük elı, a másik újabban felfedezett élıhelyén jelenleg folyik a védettényilvánítási eljárás. Ez utóbbi élıhely fenntartása érdekében általános kezelési tervet dolgoztunk ki. Egyetlen bükki élıhelyén élıhelyrehabilitációs, élıhelykezelési munkákat végeztünk. Újabb élıhelyeit, populációit találtuk. Egyetlen helyen történtek természetvédelmi célú kaszálások a faj élıhelyén. Kizárólag az erdészeti szakhatósági eszközökkel tudtunk élni a faj védelme érdekében– korlátozott mértékben Többszáz egyed mentése panelépületekben megtelepedett kolóniák esetében; denevérbarát technológia kidolgozása a panelépületek denevérbarát szigetelésére; „Ismeretlen társbérlıink a denevérek”c. kiadvány folyamatos terjesztése A faj legnagyobb állományának ırzése, mesterséges beporzás, egyedszámlálás


43

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.4.4. Fajvédelem - folytatás) No. 31. 32.

33.

A faj magyar és tudományos neve Gömbös kosbor (Traunsteinera globosa)

Fajvédelmi terv

Védettség foka

A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése

Nem készült

FV, NATURA 2000

Hegyi rétek kaszálása, cserjeirtás.

V

Élıhely kialakítás a közelben belterületen található óriás tırösdarázs populáció erısítése céljából, főrészporhalmok kihelyezésével.

FV, Be, Bo

Nógrád megye utolsó fán lévı gólyafészkének megerısítése a fészket tartó fa állapotának romlása miatt Egyházasdengelegen. (2004-re áthúzódó)

Óriás tırösdarázs (Megascolia maculata)

Nem készült

Fehér gólya (Ciconia ciconia)



44

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A gerinctelen állatokra vonatkozó fajvédelmi programok minden esetben az élıhely kezelési eljárások kidolgozásában realizálódtak. Az adott élıhelyet egyes fajok igényeinek megfelelıen kezeltünk. Ezek a kezelések elsısorban a hegyi rétek kezelésében valósultak meg, továbbá nagyobb erdıtömböknél az erdészeti beavatkozások az adott fajra/élıhelyre nézve hatékony természetvédelmi kezelési eljárásokba foglalásával. Ezek a kezelési eljárások, tervek a következı fajok érdekében történtek: szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon), karszti hangyaboglárka (M. xerophila), bükki szerencsenboglárka (Aricia artaxerxes), gólyorrboglárka (A. eumedon). A gerinceszoológiai természetvédelem tekintetében az alábbi fajok, kategóriák speciális védelmi feladatait láttuk el: Kétéltőek (Amphibia): Elsısorban az alpesi gıte (Triturus alpestris) védelmében történtek kutatási és védelmi feladatok. E fajnál az erdıgazdálkodási tevékenység következtében kialakult veszélyeztetett élıhely megszüntetése és „kiváltása” volt a feladat, együttmőködve az erdıgazdálkodóval. 2003-ban a Bükk-hegységben több új mesterséges élıhelyet hoztunk létre, illetve a korábbiak helyreállítása, tisztítása történt meg. 2002-ben kedvezı tapasztalatokat szereztünk a mesterséges élıhelyekkel kapcsolatban, az Észak-Bükk szinte összes jelentıs szaporodó helye ilyen élıhelyeken volt. Ezentúl a Mátra-hegység legjelentısebb élıhelyén történt kisebb rekonstrukció és a Zempléni-hegységben elıkészületek történtek élıhely-rekonstrukcióra (vállalkozói szerzıdés megkötése). Emellett évek óta folyik az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részvételével a faj sérülékeny utódgenerációjának ivadéknevelési és repatriációs programja. Veszélyeztetett madárfajaink védelme érdekében élıhelykezelési, fejlesztési munkákkal (fatelepítés), mesterséges fészkelıhelyek kialakításával (ragadozómadarak, baglyok, szalakóta, énekesmadarak stb.), zsákmányállat védelemmel, hatósági korlátozásokkal, egyedi beavatkozásokkal, az elektromos hálózaton történı védelmi munkával, sérült egyedek gyógykezelésével és más módszerekkel próbálkozunk. Utóbbi tekintetében együttmőködtünk a Miskolci Vadasparkkal. A hamvas rétihéja védelmi program keretében a dél-hevesi régióban elvégeztük a költı párok lokalizációját, a gabonában lévı veszélyeztetett fészekaljak esetében pedig alkalmaztuk a megfelelı fészekalj védelmi intézkedéseket (gazdálkodói egyeztetés, védızóna kijelölése, körülkerítés, fokozott ellenırzés). A túzokállomány megırzése érdekében a fajvédelmi program szinte minden ajánlását alkalmaztuk, melyek közvetve, vagy közvetlenül szolgálták a faj védelmét (területvásárlás, használati korlátozások, növénykultúrák meghatározása, felmérés, veszélyeztetett fészekaljak megırzése, begyőjtött fészekaljak keltetése, repatriációja, repcevetés támogatása, szinkron, téli túzokvédelmi feladatok, predátorkontroll stb.) Az országos túzokvédelmi LIFE Nature program „ötletgazdái” és a pályázat kidolgozásához szükséges KAC pályázat nyerteseiként közremőködtünk a pályázat megszületésében. Túzokvédelmi célkitőzéseinket e pályázatban is érvényesítettük. Mindez azonban nem elegendı a problémakör megoldására, melyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Stratégiája c. anyagunkban foglaltunk össze. Denevérvédelmi vonatkozásban a barlangi állományok védelmét látogatási korlátozásokkal, barlanglezárásokkal biztosítottuk. Erdıs környezetben élı fajok védelmét a fahasználati tervek véleményezése során beépített korlátozásokkal oldottuk meg. Panellakó denevéreink védelmét igazgatóságunk évek óta szervezi és megoldja teljes mőködési területünkön. Ennek felvállalása jelentıs többletmunkát jelent. A botanikai értékek aktív védelme a korlátozott lehetıségek miatt csak egyes kiemelt jelentıségő, és fokozottan veszélyeztetett fajokra korlátozódik. Az egyéb esetekben a jogszabályi háttér nyújtotta lehetıségek adnak passzív védelmet. A túltartott vadállomány miatt a Fennsíkperem sziklagyepjei, valamint sziklaerdei az elmúlt tíz évben jelentısen leromlottak, amelyet a 2002-ben végzett botanikai monitoring mutatott ki. 45

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A megkezdett fajvédelmi programok sikeresek, ami bizonyítja, hogy kellı odafigyeléssel és az élıhely megóvásával, vagy állapotának javításával a botanikai értékek rövid távon megırizhetıek. A fajvédelem mellett mindenképpen meg kell említeni a földtani értékek védelmét is. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket végeztük: Szomolyai kaptárkövek akácmentesítése 2003. évben is folytattuk a szomolyai kaptárkövek öt évvel ezelıtt megkezdett akácmentesítését. Az északkeleti oldalon felnıtt sarjak, fiatal hajtások levágására, vegyszeres kezelésére került sor. Barlangok védelme 2003. évben két barlang lezárása történt meg. A nemrég felfedezett Bronzika-barlang lezárása a természeti értékekben bıvelkedı barlang épségének megóvását szolgálja. A Vár-tetıi-barlang korábban ismeretlenek által eltávolított ajtaját helyreállítottuk, az eredeti lezárási szelvényben rácsszerkezető fix lezárást, illetve tömör lemezajtót helyeztünk el. A lezárás a barlangjáratok védelmét és a denevérállomány zavartalanságát biztosítja. Földtani alapszelvények védelme 2002. évrıl áthúzódó munkaként két alapszelvény (Róna-hegy, Fekete-sár) megtisztítására került sor.

46


I.4.5. Saját állatállomány

Faj Juh

Ló

Fajta

Egyedszám

Tárgyévi állomány-növekedés (egyed)

Hortobágyi racka

20

4

Összesen:

20

4

Shagya arab

1

0

mezıhegyesi félvér

2

1

nóniusz

6

1

Összesen:

9

2

2003.03.31-én beléptünk a Magyar Juhtenyésztık és Juhtenyésztı Szervezetek Szövetségébe. Ez évben még nem sikerült kiaknázni az ebbıl adódó elınyöket, de 2004-ben az instruktorral

történt egyeztetésnek megfelelıen több pályázati lehetıséget ki fogunk használni.

47


I.4.6. Vadászterületek

No.

Vadászterület megnevezése (ahol az igazgatóság a vadászatra jogosult)

Kiterjedése (ha)

1.

Ipolytarnóci VT, kódszáma: 12-552000-4-3-0

512

Összesen:

512

48

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Ipolytarnóci İsmaradványok Természetvédelmi Terület, különleges (természetvédelmi) rendeltetéső vadászterületen gyakorolta a vadászati jogot a 2003/2004. évi vadászati idényben. A vadászterület kódszáma 12-552000-4-3-0, kiterjedése mindössze 512 hektár. Extenzív vadgazdálkodást folytatunk a területen, ami zömmel hajdani erodált legelı helyén telepített és természetes szukcesszió nyomán létrejött középkorú erdı, máshol elcserjésedett gyep. A sőrő növényzet mellett a terep rendkívül szabdalt, úgyhogy ember által nehezen, helyenként alig járható. Ezek a jellegzetességei a nagyvad, elsısorban a vaddisznó számára kiváló létfeltételeket teremtenek. Ezzel magyarázható a kis terület ellenére az évenként 40 db körüli tervezett állományszabályozás a vaddisznó esetében. A szarvas váltóvad, ızbıl 9 egyedet becsültünk 2003. év elején. Az éves vadgazdálkodási tervünkben 5 szarvas, 6 ız és 38 vaddisznó elejtését terveztük, melyet a vadászati hatóság a vaddisznó esetében 50-re emelt, a másik két vadfaj esetében változtatás nélkül hagyott jóvá. Vadászati tevékenységünk döntıen a vaddisznó állományának apasztására, a kilövési terv teljesítésére irányult. A terület jellegébıl adódóan eredményesen elsısorban hajtóvadászatok során voltunk, három hajtóvadászatot szerveztünk, melynek terítéke megalapozta a terv teljesítését. A vadászatokon a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fegyvertartási engedéllyel és vadászjeggyel rendelkezı dolgozói vettek részt. Az elejtett vad húsát értékesítettük. A vaddisznó és az ız kilövési tervét teljesítettük, szarvast nem tudtunk elejteni a vadászidényben. Mivel az a területen nem állandó vad, a tervteljesítés a vadfaj vonatkozásában nem kötelezı. 2004 folyamán a 05-653300-1-3-1 kódszámú Borsodi Mezıség Vadásztársaság Tulajdonosi Közössége a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot bízta meg képviseletével, (mint a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezı Magyar Állam tulajdonosi kezelıjét). Így a 2003/2004. évi vadászati idényben közvetve a 6533. számú vadászterületen folyó vadgazdálkodási és vadászati tevékenységben is részt vett az Igazgatóság. Mivel a mintegy 24 000 hektár kiterjedéső vadászterület jelentıs része a Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet részeként védett természeti terület, tevékenységünk elsısorban arra irányult, hogy a természetvédelmi szempontok elsıdlegességét biztosítsuk, a vadgazdálkodási, vadászati tevékenység azokkal összehangoltan mőködjék. Kizárólag extenzív vadgazdálkodás folyik a területen. A hivatásos vadászok a Tulajdonosi Közösség alkalmazásában állnak, és elsıdleges feladatuk a fenti elveken alapuló munkavégzés. Bérvadászati szerzıdés keretében hasznosítja a teljes vadászati lehetıséget a korábbi vadászatra jogosult Borsodi Mezıség Vadásztársaság, tevékenységüket a Tulajdonosi Közösség hivatásos vadászai kísérik figyelemmel. A Tulajdonosi Közösség felmerült kiadásait a vadászati lehetıség fejében a Vadásztársaság fedezi, így pénzügyileg a vadászterület mőködtetése Igazgatóságunkat nem érinti. 2003-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében halászati víztér nem volt. Jelenleg folyamatban van a halászati jog megszerzése a Tiszavalki-fıcsatorna Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzetbe esı azon részein, amelyeket a tájrehabilitációs munkálatok érintenek, illetve az Inérhátifıcsatorna (Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet) esetében.

49


I.5. Jogi tevékenység

I.5.1. Hatósági eljárások

Másodfokon

Közigazgatási per

Ügyek száma helyben hagyva

új eljárás

megváltoztatva

helyben hagy

új eljárás

Hatósági

398

5

1

1

3

0

Szakhatósági

1947

9

2

1

1

0

Egyéb (hatósági bizonyítvány, stb.)

1771

Összesen

4116

14

3

2

4

0

50

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Igazgatóságunk Hatósági Osztályán a hatósági eljárások legnagyobb hányadát a szabálysértési eljárások jelentik. Ezek egy része a helyszínen lefolytatott, gyorsított helyszíni bírságolás keretében valósult meg. A szabálysértési eljárás során tapasztalt legnagyobb hiányosság az igazgatóság és az intézkedı természetvédelmi ırök hatósági jogosultságainak érvényre juttatásakor az állampolgárok részérıl a természetvédelem szerveinek hatósági jogainak nem ismerése. (Igazoltatások megtagadása, felszólításnak nem engedelmeskedés, súlyosabb esetben hivatalos személy elleni erıszak). Erre a problémákra gyógyírt jelenthet egy átfogó felvilágosítási program, kampány, amely az emberekben nyomatékosítja a természetvédelem súlyát. A másik nehézség, hogy a fenti problémára a jog is ráerısít, mivel a szabálysértés elkövetıjét a természetvédelmi ırök nem jogosultak elıállítani a személyazonosság megállapítása végett. Így több elkövetıt kénytelenek hagyni szabadon távozni, ami súlyos károkat okozhat a hatóság tekintélyében. A szabálysértési eljárásokban bevezetésre került adatlap bevált, az állampolgárokat és a hatóságot is tehermentesíti, kíméli. A Bükki Nemzeti Park területén speciális elkövetési magatartás a védett területre történı gépjármőves behajtás. Csökkentése, megelızése céljából a 2003. évben sorompók felállítására került sor a különösen veszélyeztetett területekre vezetı utakon. Ennek eredményeképpen a szabályértések száma érezhetıen csökkent, bár a lezárt terület nem teljes. Reméljük a jövıben a terepmotorosok kártételeire is tudunk hathatós eszközt találni. A szakhatósági közremőködésekben sokszor tapasztalható, hogy esetenként még a jogalkalmazó szervek sem veszik komolyan a természetvédelmi hatóságot, és elıfordul, hogy megkeresésünk nélkül hoznak határozatot. Ilyenkor a természeti terhelés, kár már bekövetkezett, az utólagos cselekmények formálisan helyreállítják ugyan a jogrend érvényelülését, de a természeti károkat már nem.

51


I.5.2. Bírságok

Ügyek száma

Kiszabott bírság összege (e Ft)

Természetvédelmi bírság

4

975

Szabálysértési eljárás

80

833

Helyszíni bírság

32

183

Bírságolási ügyekben a legnagyobb problémát az engedély nélküli behajtás okozta, mivel az állami adóhatóság sorra megtagadta a behajtást egy joghézagra hivatkozva, amely joghézag 2003-ban megszőnt. Azóta már több esetben volt sikeres a végrehajtás. Ezt célszerő lenne továbbfejleszteni a bírság letétbe helyezése érdekében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén. Ugyancsak érdemes átgondolni a természetvédelmi bírság mértékére vonatkozó szabályozást. Helyes volna sokkal nagyobb

mérlegelési lehetıséget adni a jogalkalmazók kezébe. A jövedelem nélküli fatolvajokra kiszabott több millió forint képtelen eredményre vezet, ugyanakkor a védett területen kívül engedély nélkül felállított átjátszótorony esetében a maximális 100 000 forint egy mobilszolgáltató esetében nem jelent visszatartó erıt. Fontos fegyvertény a természetvédelmi bírság kiszabásakor az eredeti állapot helyreállítására kötelezés.

52


I.5.3. Büntetı ügyek

Feljelentések száma

Eredményes

Eredménytelen

Természetkárosítás

5

4

1

Egyéb büntetı ügyek

15

6

9

Büntetı ügyek kapcsán továbbra is csupán abban merült fel nehézség, hogy a hazánkban védett madárfajok mindegyike nemzetközi védelem alá is tartozik, így gyakran a legközönségesebb fajok esetében is bőncselekmény valósul meg.

Az eljáró ügyészségek, bíróságok részérıl egyre inkább megfigyelhetı a természetvédelmi ügyek súlyának megfelelı, helyes kezelése, bár kivételek még elıfordulnak.

53


I.5.4. Polgári perek

Polgári perek

Ügyek száma

Nyert

Vesztett

Folyamatban

19

10

1

8

54

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.6. İrszolgálat Felsıfokú végzettségő

Középfokú végzettségő

Összesen

31

9

40

Átlagosan

Minimum

Maximum

Az egy fıre esı illetékességi terület (ha)

28543

3506

77366

Az egy fıre esı védett természeti terület (ha)

3828

25

7469

Létszám

Helyszíni bírságok száma Az igazgatóságra tett feljelentések száma

32 80

55

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi İrszolgálata az illetékességi területén (1 141 696 ha) ellátta a törvényekbıl keletkeztetett feladatait. Az évek óta jelenlévı létszámhiányból következıen egyre kevésbé tudja az általa tervezett színvonalú ıri munkát megvalósítani. A terveinkben szereplı felvilágosító megelızı munkavégzés csak részben valósult meg. A Bükk-fennsíkon sikerült kiépíteni a gépjármő forgalomkizáró sorompórendszert, amely eredményeként a ilyen jellegő szabálysértések száma jelentısen csökkent. A 2002-ben kiszabott helyszíni bírság számmal (265) szemben 2003-ban (32) helyszíni bírságolást alkalmazására került sor, 183.000 Ft. erejéig, (amely összeg 5719 Ft / eset átlagot jelent ). Az ırszolgálat 2003-ban 80 esetben kezdeményezett szabálysértési eljárást. Az elızı években megkötött együttmőködési megállapodások (Határır Igazgatóságok, Megyei Rendırkapitányságok, VPOP Igazgatóságok) területi szerveivel az operatív kapcsolatkiépítés megtörtént. Ennek hozama a védett értékek sérelmére elkövetett szabálysértések, bőncselekmények feldolgozásánál a közös egymás munkáját segítı beavatkozásoknál jelent meg. (Pl: Adács, kígyóbır feldolgozási ügy ) Az ırszolgálat tagjai a lehetıségeik szerint mőködtetik a területeiken lévı oktatási intézményekkel meglévı kapcsolataikat. Ezen a területen további elırelépés szükséges. Továbbra is nyomasztó gondot jelent az évek óta meglévı létszámhiány. Az ırszolgálat képzettségi szintje továbbra is jónak mondható, amelyet az igazgatóság téli idıszakra tervezett belsı képzéssel kíván tovább emelni ( fajismereti programok, számítógép kezelıi ismeretek elmélyítése.) A 2003-ban újonnan felvett természetvédelmi ırök mindegyike felsıfokú képzettséggel rendelkezik. A ruházati beszerzések a vonatkozó jogszabályi elıírásnak megfelelıen valósultak meg. Mivel a tervezett technikai beszerzések (GPS helymeghatározók, digitális fényképezıgépek, video kamerák, fegyverbeszerzések.) tárgyi eszközöknek minısülnek, és az ırszolgálat ruházati és technikai felszerelésének megvásárlására a dologi kiadások között van lehetıségünk, elıirányzatmódosítást kellett volna végrehajtanunk, amire az év végén már nem volt lehetıségünk. Ezek hiánya nagyban veszélyezteti a természetvédelmi ırszolgálat hatékony munkavégzését. A körvonalazódó megszorító pénzügyi intézkedések ezen beszerzések 2004 évi bonyolítására sem adnak lehetıséget, ami érzékelhetı módon csökkenti az ırszolgálat munkavégzésének hatékonyságát. Az ırszolgálat gépjármő állománya a lecserélés elıtti huszonnegyedik órájába került. Mőködıképes állapotba tartása egyre nagyobb ráfordítással oldható meg, ez számottevıen csökkenti a kilométerfutásra fordítható költségeinket, amelyek egyébként is szőkösnek mondhatók. A mőködıképesség megtartása érdekben sürgıs beavatkozás szükséges!

56

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.7. Költségvetés és vagyon

I.7.1. Kiadások

Teljesítés (e Ft) Mőködési kiadások

Felhalmozási kiadások

Személyi juttatás

254.950

Járulék

83.424

Dologi

245.284

Egyéb

11.596

Intézményi beruházás

247.012

Felújítás

14.000

Egyéb felhalmozási kiadás

1.200

Egyéb központi beruházás

66.103

Kölcsönök nyújtása Kiadások összesen

923.569

57

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Az Igazgatóság elemi költségvetésében biztosított támogatás a dologi kiadásoknál az alapvetı üzemeltetési (gépjármő üzemeltetés, közüzemi díjak, telefonköltség, központi irányítás) költségeit fedezi. Igazgatóságunk 45 db gépjármővel rendelkezik, ezek éves fenntartása, üzemeltelése 37 millió forint. Alaptevékenységünk rezsijének 50%-át a gépjármővek üzemeltetése és a telefonköltség viszi el. Problémát jelent az új fejlesztési beruházások üzemeltetési, fenntartási kiadási többleteinek költségvetési támogatással nem biztosított fedezetének hiánya. Nagyobb volumenő kiadási tételek: • Telefon: 10.824 e Ft • Egyenruha: 5.923 e Ft • Számítógép fenntartás: 1.414 e Ft • Villamos energia: 5.574 e Ft Fıbb takarékossági intézkedéseink: • Hivatali és magángépjármővek kilométerkeret behatárolása • Rádiótelefonok 50 perces alapdíjon felüli beszélgetések, ügyintézések megtérítése. • Mobil gateway (rádiótelefon csatoló) beszerelése az Igazgatóság telefonközpontjába

58

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.7.2. Bevételek

Teljesítés (e Ft) Bevételek

Mőködési

152.381

Felhalmozási

235.965

Kölcsönök visszatérülése

-

Bevétel összesen: Költségvetési támogatás

Mőködési

454.886

Felhalmozási

64.124

Támogatás összesen: Összes bevétel Többletbevételünk 40 %-át fordítjuk dologi többletkiadások biztosítására. A hiányzó üzemeltetési kiadásokat pályázati pénzekbıl próbáltuk biztosítani. A vagyonkezelésünkben lévı és saját

907.356 hasznosítású területek, költségvetésünkbıl

létesítmények

fenntartását dologi biztosítjuk.

59

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl .I.7.3. Vagyon Bruttó érték (eFt)

Értékcsökkenés (eFt)

-

Vagyoni értékő jogok 20.728

16.507

4.221

1.176.012

-

1.176.012

telek

35.798

-

35.798

épület

383.105

39.393

343.712

építmény

270.893

41.100

229.793

-

-

-

41.086

31.076

10.010

124.196

60.582

63.614

-

-

-

181.714

105.288

76.426

2.008

489

1.519

112.109

-

112.109

2.347.649

294.435

2.053.214

Szellemi termékek Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni földterület értékő jogok

erdı Gépek, berendezések, felszerelések ügyviteli egyéb képzımővészeti alkotások Jármővek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Összesen

Nettó érték (eFt)

60

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Földügy

A védettségi szint helyreállítási program keretében 2003-ban az elızı évekhez képest csökkentek a rendelkezésre álló források. Az éves keretünk 54.1 millió Ft volt, amit kiegészítettek az elızı években lekötött, de valamilyen oknál fogva még fel nem használt források (44,05 millió Ft). Fenti összegekbıl 2003 évben 51.8 millió forint került kifizetésre, míg a többit kötelezettségvállalásokkal kötöttük le. Egy, a Mátrai Tájvédelmi Körzet-ban lévı fokozottan védett erdıvel kapcsolatos cserére irányuló megkeresés alapján keretünkbıl 10 millió Ft-ot adtunk át a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak. Éven túl áthúzódó kisajátítási eljárásaink közül egy lezárult, általa összesen 223 hektárral gyarapodott az állami földvagyon. Sikeres egyezség alapján (körülbelül 31 millió Ft) újabb kisajátítást is indítottunk a jászapáti szövetkezettel szemben. Ebben az eljárásban a jogosultak kártalanítása elıreláthatólag 2004. elsı félévében fog megtörténni. A mátraszentimrei eljárás sikertelen bírósági lezárása után a körzeti földhivatal átadás jogcímén jegyezte be a mintegy 112 hektár védett területet, így a kártalanításra lekötött összegekbıl újabb területeket vásárolhattunk. Igazgatóságunk 82 millió Ft értékben - 150 természetes személlyel és egy szövetkezettel kötött adásvételi szerzıdést. Ezekkel 2003-ban összesen 1035 hektár védett területet vettünk állami tulajdonba, Igazgatóságunk vagyonkezelésébe (szántó 244 ha, gyep 715 ha, erdı 53 ha, és mővelés alól kivett terület 23 ha). Becsléseink szerint Igazgatóságunk illetékességi területén még körülbelül 24 000 hektárra vonatkozik a vásárlás alapját biztosító jogszabály, ebbıl szakmai szempontoknak és pénzügyi lehetıségeinknek függvényében kívánjuk a vásárlásokat folytatni. Bevezetésre került a központilag javasolt, földvásárlásokkal kapcsolatos információk rögzítésére kialakított szoftver. A vásárlásokhoz kapcsolódó engedélyeztetési eljárás során sikerrel alkalmaztuk a program nyújtotta adminisztratív lehetıségeket. Az év során keletkezett 886 db. föld-, és birtokügyi ügyiratból 472 db-ban jártunk el szakhatóságként, míg 210 ügyünk keletkezett elıvásárlásokkal kapcsolatban. Birtokügy

Az év során folytattuk a birtokügyi szoftverben rendelkezésre álló adatok pontosítását. Az adatbázis korrekcióját a számunkra megküldött határozatok és a beszerzett tulajdoni lapok alapján végezzük. Elıre léptünk a Természetvédelmi Hivatal által biztosított, FÖMI -tıl származó adatsorral való egyeztetéssel is, bár ebben a munkában még jelentıs lemaradásunk van. Sikeresen befejezıdött az adatbázisunkban duplán szereplı földrészletek kiszőrése, az érintett hrsz-ek adatainak pontosítása érdekében megtettük a szükséges lépéseket. A rendelkezésre álló források felhasználásával (1,1 millió Ft) megállapodást kötöttünk Tiszaújvárosi földhivatallal digitális térképi állományok beszerzésére Mezıcsát, Tiszakeszi és Tiszadorogma településekrıl. A megvásárolt ingatlan-nyilvántartási térképeket szeretnénk felhasználni a vagyonkezelési rendszerünk térinformatikai továbbfejlesztéséhez. Mivel a kihirdetett ex lege lápterületek természetes határai általában nem egyeznek az érintett földrészletek határaival, szükséges a helyrajzi számok megosztása. A rendelkezésre álló források erejéig, az esetek kb. 50 %-ban kezdeményeztük a szükséges munkák elvégzését. Folyamatosan dolgoztunk a KVI felé történı jelentési kötelezettségek teljesítésén. A vagyoni kataszter feltöltése során különös figyelmet kapott a Pénzügyi Osztály adataival történı egyezıség. Vagyonkezelés

Az Igazgatóság vagyonkezelıi tevékenységének egyik legfontosabb éves eredménye volt a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzıdés aktualizálás utáni aláírása. A szerzıdés mellékletében szereplı adatok frissítésérıl a késıbbiekben folyamatosan kívánunk gondoskodni.

61

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A vagyonkezelési források elıször épültek be az Igazgatóság dologi kiadásai közé. Bár a rendelkezésre álló eredetileg 43 millió Ft, amely évközben erdık vagyonkezelésére, veszélyeztetett fajok védelmére és lápok megosztására kapott 13,59 millió forinttal még kiegészült, jóval kevesebb az elızı években hasonló célokra felhasznált összegektıl, alapvetı kezelési feladataink finanszírozására elégségesnek bizonyult. A folyamatos lehívhatóság következtében javult a munkák tervezhetısége, a felhasználás hatékonysága. Folytattuk az elızı években elkezdett rehabilitációs munkáinkat (gyepkezelés, bozótirtás), de e mellett az erdık kezelésére, állatállomány fenntartásra, kivett területek kezelésére és vadgazdálkodásra is fordítottunk. Problémát jelentett, hogy a beépülı (biztos) forrásokat csak saját vagyonkezelésünkben lévı területek természetvédelmi célú kezelésére tudtuk használni. A géppel végezhetı kezelıi feladatokban igyekeztünk a rendelkezésre álló gépi kapacitások minél jobb kihasználására. Legtöbb esetben az UNIMOG típusú többfunkciós gépünket és a hozzá kapcsolható munkagépeket használtuk. A kézi munkákat illetve a helyi gépi kapacitásokkal végezhetı munkákat a helybéli vállalkozók bevonásával bonyolítottuk. A Vagyonkezelési és Birtokügyi Osztályon két új felügyelıi státuszt létesítettünk (agrárkörnyezetvédelmi és földügyi). A létszámfejlesztésnek köszönhetıen a munkák elosztásának lehetısége nagyságrendekkel könnyebbé vált. Az ezzel kapcsolatos racionalizálási lehetıség remélhetıleg meg fog látszani az elvégzett munka hatékonyságán, minıségén. Mivel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó több, mint 30 000 hektár kezelésének saját hatáskörben történı végzéséhez még mindig nem adottak a személyi és egyéb feltételek, folytattuk a korábbi évek kezelési gyakorlatát. Újabb területeket adtunk külsı együttmőködı partnereink használatába. Igazgatóságunk év végére 178 darab hatályos bérleti szerzıdéssel rendelkezett, amibıl 90 darabot 2003-ban írtunk alá. Partnereink hosszabb távú együttmőködési szándékait támasztja alá a lejáró megállapodások megújításának szinte kivétel nélküli igénye. A kiadott területek elızetesen meghirdetésre kerültek az illetékes települések önkormányzatánál, a pályázók száma meghaladta a korábbi évek hasonló adatait. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programmal kapcsolatos pozitív várakozásoknak köszönhetıen bizonyos területeken látványos a gazdálkodók együttmőködési kedvének változása. Az év során 6700 hektár került partnereink használatába, amelybıl 6200 hektár gyep, 480 hektár szántó mővelési ágba tartozik. Néhány esettıl eltekintve együttmőködı partnereink eleget tettek elvárásainknak úgy a kezelıi tevékenység minısége, mint a használattal kapcsolatos szakmai és pénzügyi kötelezettségek teljesítése vonatkozásában. A külsı segítséggel hasznosított területek arányának növelése miatt bevételeink az elızı évekhez képest tovább gyarapodtak, föld-használatból mindösszesen 17,1 millió Ft bevételünk származott. Igazgatóságunk elvégezte a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program mőködtetésébıl eredı feladatait. Az elmúlt évek sikeres elıkészítı munkájának köszönhetıen illetékességi területünkön kijelölésre került a harmadik Érzékeny Természeti Területek mintaterület (Bodrogköz), ahol a gazdák már 2003-ban pályázhattak a meghirdetett programcsomagokra. A három programcsomagra összesen 20 gazdálkodó pályázott, mindegyikük sikerrel. A nyertes földterületek nagysága 745,6 hektár, az ezekre vonatkozó támogatási összeg 26 541 000 Ft. Az év során a Borsodi Mezıség Érzékeny Természeti Területek-ben 22 gazda összesen 1 972 hektár nagyságú földterületére, míg a Hevesi Sík Érzékeny Természeti Területek-ben 13 gazda összesen 1068 hektár nagyságú földterületére benyújtott pályázatát támogatták a döntéshozók. A Borsodi mezıség Érzékeny Természeti Területek esetében ez 193 258 000 Ft, a Hevesi sík Érzékeny Természeti Területek esetében 97 828 000 Ft támogatási összegnek felel meg. A támogatási szerzıdések megkötése után megtörtént a gazdálkodók területi ellenırzése, a jegyzıkönyvek illetékes szervhez történı továbbítása.

62

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.7.4. Épületek

Az épület típusa*

Száma (db)

Növekedés a tárgyévben (db)

Iroda

1

-

Szolgálati lakás

1

-

Tanya

4

-

* A turisztikai létesítmények a 8.1 táblázatban kerülnek részletezésre. Igazgatóságunk a központi egri iroda mellett csupán Ipolytarnócon rendelkezik irodaként is funkcionáló, saját tulajdonú épülettel, ezért hat tájegységben kénytelenek vagyunk bérelt helyiségben dolgozni (egy tájegység irodája az egri központban található, egy további pedig jelenleg nem rendelkezik irodahelyiséggel). Folyamatos próbálkozások ellenére sem sikerült mindenütt tájegységi kezelıépületekre szert tenni, ennek oka a forráshiány volt. Területi kollégáink elhelyezése céljából szükséges volna szolgálati lakások beszerzése vagy építése, de próbálkozásaink források hiányában eredménytelenek maradtak.

A 2002-ben megvásárolt Mátrai Tájegység Látogató és Közönségszolgálati Központ épület felújításának, bıvítésének tervezésére Igazgatóságunk a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretén belül pályázatot nyert, így 2003-ben megindult a központ tervezése és pályázatra elıkészítése. Ugyanezen program keretén belül megnyert két további pályázatból pedig a Nógrádi Tájegység és a Zempléni Tájegység Közönségszolgálati és Látogatóközpontjainak tervezésére sikerült forrást szereznünk.

63

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.7.5. Eszközök

Az eszköz megnevezése

Száma (db)

Növekedés a tárgyévben (db)

Mezıgazdasági munkagép

8

-

Terepjáró

38

4

Motorkerékpár

2

-

Kerékpár

2

-

Vízijármő

1

-

Videokamera

6

-

Digitális fényképezıgép

9

1

Hagyományos fényképezıgép

54

-

Állványos távcsı

6

-

Kézitávcsı

58

-

Számítógép

80

5

Mobiltelefon

124 (ebbıl selejt 38)

9

64

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Igazgatóságunk alaptevékenységének ellátásához szükséges gépkocsiparkkal rendelkezik, de ennek kormegoszlásából adódó fenntartási költségeink egyre megterhelıbbek, ezért szükséges egy nagyobb összegő beruházás, amit önerıbıl nem tudunk megoldani. Az igazgatóság vagyonkezelésében lévı de bérbe nem adható területek kezelésére már rendelkezünk egy indulási alapot képezı gépparkkal, de ennek fejlesztése úgy erıgép, mint munkagép oldalról elengedhetetlen. Az Igazgatóság mőködıképességének fenntartása és folyamatos fejlesztése céljából legfontosabb az informatikai rendszer kiépítése és feltöltése. Ezt saját forrásból az igazgatóság csak a szintentartás mértékéig tudja ellátni. Az ırszolgálat ellátásához szükséges alapeszközök rendelkezésre állnak (pl. távcsı, fényképezıgépek, állványos távcsı), azonban fejlesztésük más irányban is szükségessé válik. Elengedhetetlen az adatrögzítés pontosságának növelése érdekében az ırszolgálat felszerelése GPSel, a késıbbiekben (a természetvédelmi adatbázis-rendszer felépítése után) hordozható számítógépekkel.

65

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.8. Bemutatás, oktatás, PR

I.8.1. Turisztikai infrastruktúra Név Helye Szarvaskıi geológiai Bükki Nemzeti Park, tanösvény Szarvaskı környéke Rejteki Bükki Nemzeti Park, a természetismereti Rejteki kutatóház mellıl tanösvény indul Rejtek – Répáshuta Bükki Nemzeti Park, Rejteki tanösvény kutatóház – Répáshuta Szalajka-völgyi Bükki Nemzeti Park, tanösvény Szilvásvárad határa Millenniumi Bükki Nemzeti Park, tanösvény Szilvásvárad határa Bükki Nemzeti Park, BükkOlasz-kapu tanösvény fennsík: az Olasz-kapui parkolótól indul

Hossza 6 km Geológiai.

800 m Természetismereti. 9 km 2,6 km 2,1 km 8 km

Nagy-mezı – Kis- Bükki Nemzeti Park, Bükkkıháti-zsomboly fennsík: a Bánya-hegyi volt 3,3 km tanösvény felsı parkolótól indul Jávorkúti tanösvény

Bükki Nemzeti Park, Jávorkút környéke

Tanösvény jellege

3,2 km

Természeti, kultúrtörténeti, ıslénytani, és geológiai ismereteket ad át. A Szalajka-völgy földtani, víztani, botanikai és tájképi értékeit mutatja be. geológiai, botanikai, víztani, állattani és erdészeti bemutatóösvény. A tanösvényen megfigyelhetık a fennsík felszínalaktani és botanikai értékei, és a tájképi szépségek. A tanösvény hivatott a Bükk-fennsík felszínalaktani formakincsének és a Nagymezı fokozottan védett növényvilágát megismertetni. A tanösvényen Jávorkút környékének botanikai, zoológiai és földtani értékeit ismertetik a sétaút táblái.

Fenntartó, kezelı Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Kiadvány készült készült készült készült nem készült

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

nem készült


nem készült


nem készült

66

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.8.1. Turisztikai infrastruktúra - folytatás) Név

Helye

Szinva tanösvény

Bükki Nemzeti Park, Miskolc környéke

Felsıtárkányi háromkörös tanösvény I. kı közi kör

Bükki Nemzeti Park

Felsıtárkányi háromkörös tanösvény II. barát-réti kör

Bükki Nemzeti Park

Hossza

Tanösvény jellege Fenntartó, kezelı Az 4 km-es útvonal 6 állomásán ismertetı táblák szólnak a látni- és tudnivalókról; a Borsod Abaúj Zemplén középhegységi vízfolyások mellett kialakuló Megyei Környezeti jellegzetes élıhely-közösségekrıl, a Bükk Nevelık Egyesülete. hegység keleti oldalára jellemzı 4 km Támogatók: Bükki Nemzeti erdıtársulásokról, a mészkı Park Igazgatóság, Északsziklagyepekrıl, a karsztjelenségekrıl, Magyarországi geológiai formákról, valamint a tanösvény Erdıgazdasági Rt. környezetében megtekinthetı természeti, kultúr- és ipartörténeti értékekrıl. A Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkısziklát, az alatta húzódó Kı-köz Bükki Nemzeti Park 0,8 km nevő sziklaszorost és a tavat főzi fel egy Igazgatóság sétára. A Kı-köz keleti végétıl indul, az Oldalvölgy torkolatáig a sárga jelzéső turistaúton vezet, majd áttér a mőút túloldalára, s a Bükki Nemzeti Park 6,5 km karthauzi kolostorromtól egy meredek Igazgatóság ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában elıbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kıt.

Kiadvány

Készült

Készült

Készült

67


Helye

Felsıtárkányi háromkörös tanösvény III. vár-hegyi kör

Bükki Nemzeti Park

Bél-kıi tanösvény

Bükki Nemzeti Park, Bélapátfalva környéke

Gyöngyösi Sár-hegy Mátrai Tájvédelmi Körzet, Természetismereti Gyöngyös környéke Tanösvény

Hossza

Tanösvény jellege A Vár-hegy gerincére visz fel. A Kı-köz elejétıl oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különbözı földtani formációkkal (dolomitbánya, 10 km radiolaitsziklák), a gyertyános-tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülı tölgyes és a hársas törmeléklejtı-erdı élıvilágával, valamint egy késı-bronzkori erıdített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. . A tanösvény a Bél-kı környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növényés állatvilágát bemutató komplex-típusú 5 km tanösvény, mely a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kı megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végzıdik.

9 km

A táblák a Sárhegy Természetvédelmi Terület gyep, erdı, mocsár társulásait, geológiáját mutatják be.

Fenntartó, kezelı

Kiadvány


Készült


Készült

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Mátra Tájvédelmi Körzet, Polgármesteri HivatalGyöngyös, Berze Gimnázium Természetvédelmi Szakkör.

Nem készült

68


Helye

Ilona-völgyi geológiai Mátrai Tájvédelmi Körzet tanösvény Salgó-hegyi tanösvény Somoskıújfalui tanösvény kızetpark

Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet, Eresztvény környéke Karancs-Medves és Tájvédelmi Körzet, Somoskıújfalu környéke

Hossza

Tanösvény jellege A tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedı Ilona-völgy földtani 6,5 km érdekességeit mutatja be.

2 km

1 km

Sámsonháza, BudaKelet-Cserhát Tájvédelmi hegyi geológiai, Körzet botanikai tanösvény

3 km

Ipolytarnóci biológiai Ipolytarnóci és geológiai tanösvény İsmaradványok és kızetpark Természetvédelmi Terület

800 m 700 m 6 km

A sétaút növénytani, állattani, geológiai, tájképi, ipar- és kultúrtörténeti értékeket mutat be. Az állomások száma: 6. A somoskıi geológiai tanösvény és kızetpark a kıbányászat és kıfeldolgozásba enged betekintést. A tanösvény legfıbb geológiai értéke, hogy a középsı-miocén kezdetétıl a szarmata kor végéig a Pannon-medence fejlıdéstörténetének mintegy 6 millió éves idıszakát, annak folyamatos üledékképzıdését és háromszori vulkáni kitöréseit dokumentálja. A séta közben a Buda-hegyi Cserkı-oldal gazdag növényvilága is feltárul a látogató elıtt. Geológiai tanösvény és bemutatóhely. Kızetpark. Biológiai tanösvény.

Fenntartó, kezelı

Kiadvány


Készült


nem készült


nem készült


nem készült


készült

69


Hollókıi kultúrtörténeti természetismereti sétaút

Tanösvény jellege A Hollókıi Tájvédelmi Körzet tanösvényhálózata a világörökség részét képezı terület kulturális és természeti értékeit mutatja be. A Vártúra ösvény elsı és szakasza a parkolótól a Hollókıi várig, majd Hollókıi Tájvédelmi Körzet 3 km lefelé az Ófaluig vezeti el a látogatókat. Az ösvény leágazása a Vár-hegyet körülölelı biológiai ösvények felé kínál további kirándulási lehetıségeket.

Mogyoróska – Regéci tanösvény Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet tanösvény Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet látogató központja

Helye

Zempléni Tájvédelmi Körzet, Regéc és Mogyoróska környéke

Hossza

Kiadvány


Készült


nem készült

Természetismereti, agrár-környezetvédelmi

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Tiszatáj Közalapítvány

Részben készült

Erdei Iskola, agrár-környezetvédelmi bemutató gazdaság

Tiszatáj Közalapítvány

Részben készült

A tanösvény a regéci vár történetét hivatott bemutatni, kiegészítve az útvonalon 2,2 km található botanikai és zoológiai érdekességekkel.

Kesznyéteni Tk, Szamárhát, 8 km Ökörfőz Kesznyéten Szamárhát

Fenntartó, kezelı

70

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl 1. 8. 1. 1. Tervezett létesítmények, projektek A környezeti nevelés valamint a védett területet látogatók igényeinek leginkább megfelelı látogatóközpontok tervezése építése kiemelt feladata Igazgatóságunknak, amit pályázati forrásokból próbált megoldani. A tervezett három helyszínbıl - Salgótarján, Mátra, Zemplén - kettıben sikeresen tulajdonba kerültünk (Salgótarján, Mátrafüred). Igazgatóságunk a tervezett projektek megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésére pályázatot nyújtott be a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretén belül, melyekre 18 millió, 16 millió illetve 14,5 millió forint támogatást kapott. A tervezett projektek és helyszínek a következık: Mátrafüred – Mátrai Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Látogató- és Közönségszolgálati Központ Igazgatóságunk legnagyobb látogatottsággal, átmenı forgalommal bíró tájegysége a Mátrai Tájegység. Az 54 község területét lefedı tájegység magában foglalja a Mátra TK, a Siroki Nyírjestó TT, a Gyöngyösi Sár-hegy TT területeket. A Mátrában a turizmus egész éves forgalma és a látogatási szokások változása nyilvánvalóvá tette, hogy folyamatosan jelentkezı igény van a természeti területek értékeinek megismerésére. Ehhez szükséges a megfelelı helyen kialakított korszerő látogatóközpont. A Látogató és Közönségszolgálati Központ megvalósítása esetén lehetıvé válik • szervezett körülmények között a lehetı legteljesebb körő tájékoztatás nyújtása a Mátrába érkezı vendégek számára a természeti- és turisztikai érdekességekrıl, látnivalókról, a természetben történı tartózkodás lehetıségeirıl, feltételeirıl • erdei iskola funkcióval a NAT környezeti-, természetvédelmi nevelési feladatainak megfelelı oktatási program mőködtetésére (erdei iskola, táborok) • megfelelı szintő tájegység iroda kialakítására. Salgótarján - Baglyaskı Természetvédelmi Látogatóközpont, Oktató- és Bemutatóhely A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarján város belterületén meglévı építési engedély alapján természetvédelmi látogatóközpont, oktató- és bemutatóhely kialakítását tervezi. Ez magába foglalja 223 m2 bemutatótér, 108 m2 gazdasági épület építését és 26 053 m2 kültéri területen bemutató-, játszó-, pihenı-, és parkolóhely, valamint közlekedési felületek kialakítását. A csatlakozó védett természeti területen földtani bemutatóhely kialakítását tervezzük, amely mind az oktatás, mind a turizmus számára hasznosítható lesz. A Látogató, Oktató és Bemutatóhely megvalósítása esetén lehetıség nyílik • iskolák, családok, turisták és a fogyatékosok számára is a természetvédelmi, földtani, biológiai ismeretek bıvítésére, közvetlen élmények átélésére természeti környezetben • a látogatóközpontban fogyatékkal élık közvetlen élményszerzésére a kialakítandó bemutatási, kiállítási modellen keresztül, amely érzékszerveiben, mozgásában korlátozott vendégek számára is értelmezhetıvé, érzékelhetıvé és élménnyé teszi a látogatást • a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzettel a határon érintkezı szlovákiai Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet (Cerova vrchovina CHKO) bemutatására • tájegység iroda kialakítására

71

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Zempléni Tájegység (Zempléni Tájvédelmi Körzet és Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet) ökoturisztikai fejlesztése A Zemplén egyre népszerőbb területe a hazai turizmusnak, e mellett egyre több külföldi látogató is felkeresi a tájegységet. A vendégek növekvı aránya kifejezetten a természeti vonzerık, a sokszínő, gazdag természeti értékek megismerése, megfigyelése céljából érkezik. Az ideérkezı látogatók fogadása, tájékoztatása azonban nem megoldott. A természeti értékek hosszú távú megırzése, veszélyeztetés nélküli bemutatásának biztosítása érdekében szükség van olyan turisztikai információs hálózat kialakítására, amely biztosítja a területre érkezı vendégek számára a megfelelı és pontos tájékoztatást, emellett ökoturisztikai programokat és szolgáltatásokat is nyújt. A pályázat keretében a mindezeket megalapozó turisztikai tanulmány elkészítését, illetve a turisztikai információs hálózat kialakítandó végpontjai engedélyes terveinek elkészítését valósítjuk meg. Az információs hálózat végpontjait jelenleg hét helyszínen tervezzük megvalósítani (Füzér bemutatóközpont, erdei iskola, és kézmőves ház két helyszínen, Telkibánya - Beléptetı kapu, Hejce - Beléptetı Kapu, Mogyoróska – Természetvédelmi információs ház, Boldogkıváralja - Tájház és természetvédelmi információs pont, Háromhuta– kiállítás és információs pont, Bodrogzug madármegfigyelı tornyok tervezése). A pályázatban tervezett létesítmények megvalósításához a legtöbb helyszínen ingatlan vásárlása szükséges lehet. A turisztikai tanulmány és a tervek elkészítésük estén megfelelı alapot biztosítanak ahhoz, hogy a helyi településeken a természeti környezetre alapuló turizmus fejlesztések és elképzelések a partnerség alapján szervezıdve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság céljaival és a Zempléni Tájegység természetvédelmi kezelési terveivel összhangban történjenek. 1. 8. 1. 2. Meglévı létesítmények, programok Bél-kı bánya és tanösvény 2003. október 21-én ünnepélyes keretek között került sor a Bélkı Tanösvény megnyitására, ezzel együtt a 102 hektáros terület jelképes átvételére. Az esemény kiemelt jelentıségét az is adta, hogy ez az elsı alkalom, amikor olyan, egyébiránt jelentıs természeti értékeket hordozó terület került természetvédelmi kezelésbe, amely korábban magántulajdonként kizárólag gazdasági célokat szolgált. Az esemény tiszteletére a BÉCEM Rt., a Települési Önkormányzat és a BÉLKİ KHT bensıséges ünnepséget szervezett a Ciszter Apátsági Templomnál. Az ünnepélyre meghívót kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és szakmai partnerei, a bányabezárásban érintett hatóságok képviselıi, az Ipari Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a BÉCEM Rt. volt partnerei, a cementgyár és bányabezárással érintett települések önkormányzatai, valamint természetesen - Bélapátfalva lakosai. A tanösvényt Dr. Kovács Mátyás, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal, Birtokügyi és Agrárharmonizációs Fıosztály fıosztályvezetıje nyitotta meg, majd ezután - elsıként - a helyi iskola tanulói vették birtokukba. A tanösvény a bélapátfalvai ciszterci monostor templomépületétıl indul és a Bél-kı megmaradt 815 m magas csúcsára vezet 4 km hosszan. Bemutatja a Bél-kı és környéke geológiai-, és élı természeti értékeit. A bélapátfalvi cementgyár és az azt követı bányabezárás során a BÉCEM Rt. felszámolása során született meg az ötlet, hogy a bánya tájrendezésével együtt váljon lehetıvé azoknak az értékes földtani látnivalóknak a felkeresése, amelyek a bányamővelés során váltak láthatóvá. Ennek az ötletnek a nyomán, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai közremőködésével valósultak meg a Bél-kı tanösvény megállóhelyei, ismertetı táblái. E mellett megjelent egy részletes kiadvány, amely a természeti értékek mellett Bélapátfalva és környéke 72

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl kultúrtörténetének és ipartörténetének összefoglalását is tartalmazza, és fotókon, korabeli rajzokon mutatja be a Bél-kı hegy „átváltozását". A tanösvényt átadása óta népszerő a vendégek körében, és a településen lakók számára egyaránt, mert a ciszter apátság mellett további programkínálatot kínál a turisták számára. A tanösvény jó példa arra, hogy összefogással értéket teremtve az ipar leépülése után maradt tájsebeket hogyan lehet a köz javára hasznosítani. Noha Bélapátfalva eddig ipari területnek számított, mára egyértelmővé vált az, hogy a turisztikai lehetıségek kihasználására alapozva a településen megélhetést fognak találni az itteni emberek. Herman Ottó Emlékpark - Miskolc A Bükki Nemzeti Park keleti „kapuja”, látogató központ mőszakilag leromlott épületekkel, melyet Miskolc város és környezetvédelmi civil szervezeteivel közös EU pályázat keretén belül elnyerhetı beruházás után, mint Ökocentrum kívánunk mőködtetni. Cél az eredeti funkció, a nemzeti parkról szóló tájékoztatás, illetve a környezetvédelmi szemléletformálás megtartása mellett a civil szervezetek tevékenységének befogadása. Szent-István-barlang fogadóépület – Lillafüred A barlang bejáratnál 2002-ben épült új fogadóépületben a jegyértékesítés és váró funkciók mellett a tájékoztatást, kiadványok értékesítését is szervezzük. Lehetıség van kis csoportok számára külön természetvédelmi ismertetı elıadások, filmvetítések szervezésére. Ipolytarnóc İsmaradványok Természetvédelmi Terület kezelıépületei A területre érkezı évi 22 ezer fı látogató számára kultúrált szolgáltatást biztosító épület került kialakításra 2001 végén. A kutatóháznál kialakított kis elıadó-értekezlet terem alkalmas kihelyezett szakmai programok, tréningek szervezésére. Ehhez a korszerő audiovizuális eszközök rendelkezésre állnak. További fejlesztési lehetıség az alsó fogadó épületnél nagyobb (busznyi) csoportok belsı elhelyezésének biztosítása, számukra rossz idı esetén elıadások technikai feltételeinek megteremtése. Oszla Tájház A Cserépváralja Polgármesteri Hivatallal közösen üzemeltetett kiállítás anyagának múzeumi rekonstrukciója esedékes (a miskolci Herman Ottó Múzeum anyaga), az épület külsı felújításra szorul. Hollókı Ember és Táj Kiállítás A kiállítás anyaga felújításra szorul, a Világörökség részét képezı falumúzeumban a látogató érdeklıdés várható alakulása miatt a kiállított ismertetıket több nyelven kell megjeleníteni. Erdıtelek Arborétum A látogatók számára jelenleg nem áll rendelkezésre rossz idı esetére fedett váró. A látogatást segítı táblás tájékoztatási rendszer magújítása folyamatban van. Szolgáltatás bıvítés csak további létszám beállítással szervezhetı. Ároktı kutatóház –kiállítás Az épület jó mőszaki állapotban van, a helyi iskolai győjtésbıl álló kiállítási anyaga bıvítésre szorul. Felsıtárkány –Látogatóközpont 73

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A tervezett központ kialakításával erdei iskola programok szervezésére alkalmas 40 fıs téli, illetve sátras elhelyezéssel 80 fıs nyári táborozási hellyel bıvülhet a Nyugat-Bükk térsége. Folyamatos környezeti nevelı munkát tervezünk külön szakszemélyzettel. Építése az engedélyezési eljárást követı szakaszban sajnos rajtunk kívül álló okok miatt elakadt, de folyamatban van. Igazgatóságunk 2001-ben sikerrel pályázott (KAC) a Nyugati Kapu Oktató és Bemutató Központ létesítéséhez szükséges forrásokra. Az elnyert támogatási összeg 175 844 eFt volt. A szükséges telek megvásárlása, az engedélyes tervek elkészíttetése után a közbeszerzési pályázat útján beérkezett ajánlatok mindegyike nagyobb összegrıl szólt, mint az Igazgatóság rendelkezésére álló maradvány (136 209 eFt). Ezek után forráshiány miatt nem kerülhetett sor a beruházás elkezdésére. Hosszas egyeztetések után a fejezet beruházási elıirányzatából átvettünk újabb 75 000 eFt-ot, így jelenleg a rendelkezésünkre álló források együttes összege 211 219 eFt. A támogatási szerzıdés aláírása óta eltelt két év miatt a kivitelezés költségei jelentısen megemelkedtek, illetve bizonyos, elıre nem látható pótmunkák is növelték a forrásigényt. Az elızetes tervek alapján a teljes megvalósuláshoz még 25 millió Ft hiányzik, ami a 2004. évi költségvetésünkbe épül be. Az eredeti tervben szereplı mőszaki tartalomhoz képest a kivitelezés folyamán merülnek fel túlmunkák, amelyek megvalósítása elengedhetetlen a késıbbi üzemeltetéshez. A megépülı Nyugati Kapu központi épületének berendezésére, a mőködtetés marketing alapjainak biztosítására terveink szerint jelentısebb összeg szükséges, amit Széchenyi Tervre beadott pályázat segítségével próbálunk biztosítani. A megpályázott két program közül a kiállítás kivitelezésére és a látogatóközpont berendezésére 48 400 eFt került számunkra megítélésre. Rejtek Kutatóház és Oktató Központ A rejteki központ jelenleg több mint negyven fı befogadására alkalmas, erdei iskolai, tábori programok színhelye. A felsıtárkányi központtal kooperálva tervezzük mőködtetését. Folyamatban van a rejteki oktatási tematika kidolgozása. A terepi megfigyelésekhez, oktatási munkához technikai és szakanyag fejlesztésre van szükség. 2003. április 16-tól június 12-ig sikeresen lezajlott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati Intézet által megszervezett akkreditált pedagógus továbbképzés. A B-A-Z Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet által akkreditáltatott T300730-969/1999 alapítási engedély számú, T302460/181/1999 indítási engedély számú pedagógus továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása: pedagógia, környezeti nevelési ismeretek és módszerek bıvítése, erdei iskola szervezés, módszertan. A képzés tematikája: A nemzeti parkok környezeti nevelést és természetvédelmi oktatást segítı tevékenységének megismerése, a konkrét természetvédelmi munka (természetvédelmi kezelési koncepció) áttekintése. Segítségnyújtás a nemzeti parkok területére szervezendı kirándulások, táborok, erdei iskolák szervezéséhez. A Bükki Nemzeti Park természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása, módszertani megújulást segítı szakmai programok ismertetése. A Felsıtárkányban épülı oktató-látogató központhoz kapcsolódó tanösvény-hálózatot 2003. szeptember 26-án délelıtt kis ünnepség keretében adtuk át a nagyközönségnek. A Bükk hegységrıl komplex ismereteket nyújtó, természeti és kultúrtörténeti értékeket egyaránt bemutató, a természetismereti oktatásban és a környezeti nevelésben jól hasznosítható ún. vegyes típusú tanösvények indító táblájánál – a felsıtárkányi Szikla-forrásnál – a nemzeti park igazgatóság és a felsıtárkányi polgármester részérıl elhangzott ismertetéseket és köszöntést mintegy félszáz vendég hallgatta meg. Az átadási ünnepségen részt vettek az állami erdészeti részvénytársaságok vezetıi, a felsı-tárkányi polgármester, fıiskolák és egyetemek oktatói (többek között, akik a tanösvény ismeretanyagának összeállításában is részt vettek), a Földtani Örökségünk Egyesület helyi csoportjának tagjai (ık a tanösvény nyomvonalának kialakításában, a jelzések felfestésében 74

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl tevékenykedtek), valamint a felsıtárkányi általános iskola tanárai, diákjai. A felsıtárkányi iskolások Zöld Szíves Csoportja vette birtokába a tanösvényt, majd a jelenlévık is bejárták a Kı-közi Kört. Szakképzésben való részvétel, szakmai gyakorlatok, terepgyakorlatok szervezése, irányítása, szakdolgozatok és diplomamunkák témavezetése. A magyarországi egyetemek, fıiskolák természetvédelemmel kapcsolatos képzéseiben az igazgatóság igény szerint részt vesz, támogatja a hallgatók nyári gyakorlatainak, tanulmányútjainak, terepi kutatásainak a Bükki Nemzeti Parkban történı lebonyolítását. A nemzeti park szakemberei az igazgatóság természetvédelmi kezelési, fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódó szakdolgozatok, diplomamunkák esetében témavezetést, szakmai felügyeletet vállalnak. 2003-ban több, mint 40 fı diák, fıiskolai és egyetemi hallgató vett részt szakmai gyakorlaton a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságom. .

75


I.8.2. Kiadványok

No.

A saját kiadvány címe

Kiadás éve

Készlet (pld.) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság raktárában

1982.

2563

1

Szarvaskı természeti képe (leporello)

2

Bükk-fennsíki rétek (leporello)

3

Bükki vizek (leporello)

4

Hór-völgy, Ódorvár, Oszla (leporello)

5

Boldogkıváralja történeti emlékek

1985.

2620

6

Regéci vár

1985.

1393

7

Zempléni túra

1985.

3415

8

Ismeretterjesztı füzet (8 nemzeti park)

1996.

1951

9

Ismeretterjesztı füzet (Bükki Nemzeti Park angol)

1996.

1136

10

Ismeretterjesztı füzet (Bükki Nemzeti Park, magyar) Ismeretterjesztı füzetcsomag (Nemzeti Parkjaink, Bükki Nemzeti Park, 9 db/csomag, angol) Ismeretterjesztı füzetcsomag (Nemzeti Parkjaink, Bükki Nemzeti Park, 9 db/csomag, magyar) Szarvaskı geológiai tanösvény füzete

1996.

416

1996.

11

1996.

4

1998.

244

11 12 13

76

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl (I.8.2. Kiadványok - folytatás) No.


Kiadás éve

Készlet (pld.) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság raktárában 4186

14

Képeslapok (8 nemzeti park)

1986.

15

Képeslapok (Hollókı)

1986.

16

Képeslapok 1. (Ipolytarnóc)

1994.

17


1986.

18


1986.

19

Képeslapok (Bükki Nemzeti Park)

1986.

20 21 22 23 24 25

Képeslapok (Bélkı, Bükki Nemzeti Park) Képeslapok (ZTájvédelmi Körzet) Matricák (Bükki Nemzeti Park) Matricák (Lillafüred Anna-bg.) Matricák (Lillafüred Szt. István-bg.) Matricák (Ipolytarnóc)

26

144269

1986. 1986-1990 2002. 1994. 1994. 2000.

175 4 22 34

Plakát (13 féle)

1994.

23562

27

10 nemzeti park plakátsorozat

2003.

681

28

Jelvény (Bükki Nemzeti Park, természetvédelmi)

1997.

349

29

Kızet (Ipolytarnóc)

30

Bükki Nemzeti Park 20 éves kiadvány (angol)

1998.

213

31

Bükki Nemzeti Park 20 éves kiadvány (magyar)

1998.

256

35

77



Kiadás éve

32

Bükki Nemzeti Park 25 éves kiadvány (magyar)

2003.

33

2003.

35

Bükki Nemzeti Park 25 éves kiadvány (angol) Bükki Nemzeti Park kerékpáros térkép (magyar, angol) Hogyan építsünk tanösvényt (könyv)

36


3981

2002.

2682

1999.

275

Magyarország nemzeti parkjai I. c. CD-ROM

2001.

9

37

Bükki Nemzeti Park térkép (Paulus)

2003.

3524

38

Szalajka-völgy túravezetı füzet

2000.

2231

39

Rejteki tanösvények túravezetı füzet

2003.

75

40

Felsıtárkányi tanösvények túravezetı füzet

2003.

645

41

2001.

1329

2002.

382

43

Mátrai Tájvédelmi Körzet A Bükki Nemzeti Park könyv – Hegyek, erdık, emberek – Botanikus kertek kiadvány

2000.

100

44

Badacsonyi Tájvédelmi KörzetM füzet

1993.

42

45

Sír a Tisza (angol)

2002.

5

46 47 48

Füzér várhegy Hangony és Hódos-völgye Ismeretlen társbérlıink, a denevérek c. füzet

1990. 2001. 2002.

205 80 1700

34

42

78



49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

Mesél a Szalajka-patak Szalmafiú a visszhangok völgyében Szinva-völgyi tanösvény Reklámtasak Rejtektıl Tárkányig tanári kézikönyv Bél-kıi tanösvény leporelló Bél-kıi tanösvény füzet Vadászetika tanulmány Dia sorozat Ipolytarnóci medál és lábnyom vegyes Ipolytarnóci díszdoboz Bükki Nemzeti Park plakett „Színek szárnyán” videokazetta

Kiadás éve


2002. 2002. 1985. 1986. 2003. 2003. 2003. 2003.

377 45 1420 414 658 3000 3000 5035 1 10 3 5 993

2003.

79


II.8.2. Kiadványok A kiadványokat, füzeteket, könyveket, egyéb reklámhordozó eszközöket, szóróanyagokat Igazgatóságunk elsısorban nagy forgalmú látogatóhelyein (Ipolytarnóc, Hollókı, Erdıtelek, Lillafüred, Szilvásvárad, valamint az egri igazgatósági központban) teszi elérhetıvé. Több bizományossal állunk kapcsolatban, a Bükki Nemzeti Park monográfiát könyvterjesztı is értékesíti. Egyre nı az igény és elvárás a színvonalas kiállítású ismertetı és reklámanyagok iránt. Sajnos a régiós rendezvények, saját természetvédelmi rendezvényeinkhez, a jeles napok programjaihoz nem tudunk megfelelı mennyiségő ingyenes kiadványt biztosítani A 2003-ra tervezett kiadványok közül megvalósult: • Rejtektıl Tárkányig. Helyismereti kézikönyv a Hór- és Barát-völgy környékérıl. Eger, 2003 (3000 példányban készült) • Tanösvény a Bél-kın. Eger, 2003 (3000 példányban készült) • Bélapátfalva. A bél-kıi tanösvény (Leporelló) (3000 példányban készült) Szerkesztése folyamatban van a

Bükk-fennsíki tanösvény-vezetı füzetnek és a Lillafüredi barlangok füzetnek

80


I.8.3. Látogatottság

Látogatók száma Saját oktatási központ Szakvezetéses túra Látogatóközpont

Múzeum/kiállítás

1 100 fı Hollókıi Tájvédelmi Körzet tájháza – 5 179 fı Ipolytarnóci İsmaradványok Természetvédelmi Terület Bemutatóhely – 23 926 fı Erdıtelki Arborétum – 6 467 fı Szt. István-barlang – 47 693 fı Anna-barlang – 16 936 fı

Nyílt/jeles nap, rendezvény

125 fı

Tematikus túrák

220 fı

Más szolgáltatók szervezésében (becsült adat)

Felsıtárkányi Állami Erdei Vasút – 16 027 utas Lillafüredi Állami Erdei Vasút (mindkét vonalon) – 235 000 utas Szalajka-völgyi Állami Erdei Vasút – 277 724 utas Pálházai Állami Erdei Vasút – 56 000 utas

81

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A Bükki Nemzeti Park, hazánk legnagyobb összefüggı erdıs védett területe, több mint 1 millió látogatót vonz évente. A látogatók jelentıs része nem a nemzeti parkot keresi, hanem rekreációs igényei vezetik el hozzánk. Szervezett formában érkezı csoportok számára összeállított programok között szinte alig akad a természeti értékeket bemutató. A nemzeti parknak jelenleg nincs látogatóközpontja, ahol az idelátogatók egy helyen kaphatnának átfogó képet a Bükki Nemzeti Park természeti és kulturális értékeirıl. A Felsıtárkányi Látogatóközpont beruházás ezen a helyzeten fog változtatni, megnyitásával több korosztály számára fogunk programokat biztosítani. A nemzeti park egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élıhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korlátozhatja. A terület kiemelt természetvédelmi értékeinek fenntartása érdekében a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelı kezelési zónabeosztási rendszer került bevezetésre. A természetjárás mellett a kerékpáros látogatási formát is ösztönzi a nemzeti park igazgatóság erdei kerékpáros úthálózat, valamint Szilvásváradon és Répáshután kerékpár kölcsönzési rendszer kialakításával. A látogatófgorgalmi adatok alapján az megállapítható. hogy folyamatosan nı az érdeklıdés a természetvédelmi kiállítások, bemutatóhelyek és a tanösvények iránt. A vendégforgalom kiugró értékei egyeznek a turizmus szezonalitásából adódó értékekkel (június, július hónapokban).

82

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl I.8.4. PR

Megjelenés/részvétel száma

Kiállítás, vásár Média

helyi regionális országos

Egyéb

Irott "Menjünk világgá" utazási kiállítás - Miskolc; Utazás kiállítás 2003. - Bp.; Noszvaj - "Kemencében sült ételek versenye", „Szilvanapok”; 40 30

Elektronikus

15 10

20 15 A regionális Tourinform Irodák közvetítése által kiadványainkkal és szóróanyagainkkal az ország számos területén és több külföldi vásáron is megjelenhettünk.

www.bukkinemzetipark.hu, Nemzeti Honlap címe www.Bükki Park Igazgatóság.hu

Az igazgatóság PR és kommunikációs feladataiban részt vesznek mind a központban dolgozó kollégák, mind a tájegységek munkatársai. Környezetvédelmi, turisztikai és nagyobb sportrendezvényeken kiadványok, szórólapok és kiállítási anyagokkal, a helyi és az országos sajtóban a körzeti televízióban és rádióban

rendszeresen szerepelt a nemzeti park igazgatóság. A 2003. év komunikációs feladatai között hangsúlyosan szerepelt a NATURA 2000 és a CITES elıirások ismertetése elıadások, vándorkiállítások keretében. PR, illetve marketing terv és a hozzátartozó költségkeret azonban nem áll rendelkezésre

83


I.9. Külföldi együttmőködés

Partnerszervezet

Ország (nemzetközi szervezet esetén székhelye)

Az együttmőködés rövid ismertetése

A Magyar-Szlovák Természet- és Tájvédelmi Munkacsoport 2003.évi feladatai A Cerová Vrchovina CHKO (Szlovákia) és a határos Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetban közös tanösvény elıkészítése (terepbejárások, tervek elıkészítése). Státna ochrany prirody (SOP Szlovákia (Besztercebánya) A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a szlovákiai Latorica CHKO, az eperjesi központ SR) között közös bejárások a botanikai értékek, természetvédelmi kezelési szempontok megbeszélése, a hiúz, farkas, vadmacska populációk felmérése, populációdinamikai folyamatok elemzése. Szakmai anyagok (kiadványok, könyvek) cseréje. Kiállítási anyagok, szakterületi kiadványok cseréje. Slovenská Agentura Szlovákia (Besztercebánya) Zivotného Prostredia (SAZP) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vett a SAZP sportnapi rendezvényen. Szlovákia (Liptószentmiklós)

Tapasztalatcsere a idegenforgalmi barlangok üzemeltetése, barlangvédelmi munkáinak megismerésére.

EUROPARC

Németország

UNESCO

Franciaország

Európai Nemzeti Parkok Napja (május 24.) rendezvény, kapcsolattartás Az Ipolytarnóci İsmaradványok Természetvédelmi Terület központi magja „ Tarnóci İsélıhely” néven 2003-ban felterjesztésre került a Természeti Világörökség Címre. A nevezés elbírálása 2004-ben várható.

Správa Slovensky Jaskyn

84

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl A 2003. év a külföldi kapcsolatok, tapasztalatcsere lehetıségek számát tekintve elmaradt a korábbi évektıl. Az EUROPARC szervezettel továbbra is fenntartjuk az információs kapcsolatot és a határmenti természetvédelmi kérdések miatt kiemelt partnereink a kelet- szlovák természetvédelmi és nemzeti park igazgatóságok. Hazai szervezetek vonatkozásában a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az alábbiakkal tart folyamatos kapcsolatot: • Életfa Környezetvédı Szövetség • Miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány • Karancs-Medves Alapítvány A fenti három szervezettel igazgatóságunk közös programot nevezett a PEA I. pályázaton az ÉszakMagyarországi környezeti-ökológiai tanácsadó hálózat létrehozására Kiemelt partnereink a természetvédelmi kezelési és kutatási feladatok területén: •

• • • • • • •

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki -, Nógrádi-, Zempléni-, Tiszavasvári Helyi Csoportjai, a Túzokvédelmi munkacsoport és szakosztályai (ragadozómadár fajok aktív védelme az igazgatóság mőködési területén, kétéltő hüllı felmérés, alpesi gıte felmérés és védelem, szalakótavédelmi program, gyöngybagoly és uhu állományfelmérés és védelem, gyurgyalag monitoring, stb., bemutatóhelyek létesítése, fenntartása. szakmai programok, jeles napok közös szervezése ) Tiszatáj Közalapítvány (folyamatos együttmőködés, területkezelés, agrár környezetvédelmi oktatási program, fajvédelmi programok) Földtani Örökségünk Természetvédelmi Egyesület Kék Bolygó Egyesület Bükki Víz Alapítvány Miskolci Egyetem Hidrogeológiai és Mérnökgeológiai Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros Kosbor Természetvédelmi Egyesület WWF Magyarország

További partnereink a természetvédelem területén: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, Zemplén-Abaúj Természetvédelmi Értékeiért Egyesület, Magyar Denevérbarátok Zempléni Helyi Csoportja, Nimphaea Természetvédelmi Szövetség, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Üröm Természetvédelmi Egyesület, Denevérvédelmi Akciócsoport,Macskahere Természetvédelmi Egyesület, Alapítvány a vidrákért, Bükki Emlıstani Kutatócsoport Egyesület Partnereink a kulturális értékmegırzés, turizmus területén: • MATUR Ökoturisztikai Tagozat • B. A. Z. Megyei Természetjáró Szövetség • Heves Megyei Természetjáró Szövetség • Lillafüredért Alapítvány • Noszvajért Idegenforgalmi Egyesület • Szilvásváradi Túrakerékpáros Egyesület • KEROSZ (Kerékpárosok Országos Szövetsége) • IPOLY UNIÓ Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület • Öko-Salgó Környezetvédelmi Egyesület • Országos Erdészeti Egyesület

85


I.11. Ellenırzés

No. Ellenırzést elrendelı szervezet Ellenırzést végzı szervezet

1

KVVM Ellenırzési Fıosztály

KVVM Ellenırzési Fıosztály

Igazgatóságunk szakmai és pénzügyi gazdálkodásának ellenırzésére külsı könyvvizsgálót alkalmaz, aki éves ütemterv alapján

Típusa/célja

Fontosabb megállapítások, intézkedések rövid ismertetése

Belsı ellenırzési rendszer

Észrevételt nem tettek

végzi ellenırzési feladatait. Feladatainak ellátásához a Pénzügyi és Gazdasági Osztály nyújt segítséget.

86


II. Fontosabb célkitőzések a következı évre Alábbiakban Igazgatóságunk általánosságban megfogalmazható kötelezı feladatait (pl. ırszolgálat ellátása, hatósági, szakhatósági feladatok végzése, zoológiai-botanikai alapadatgyőjtés, fészekkataszter, vagyonkezelıi jog megszerzése, stb.) nem ismertetjük, hanem a konkrét, a tárgyévre meghatározóan jellemzı nagyobb feladatkörökre koncentrálunk. A feladatok tervezésénél optimális anyagi kondíciókat tételeztünk fel; a források korlátozottsága miatt valószínőleg így a tervezett feladatok csak forrásarányos részét tudjuk megvalósítani. II.1. Kezelési tervek, védetté nyilvánítás 2004-ben az alábbi tevékenységeket tervezzük: • • • • • • • • • • •

Bükki Nemzeti Park nyugati bıvítés - egyeztetı tárgyalás lefolytatása Bükki Nemzeti Park felsıtárkányi bıvítés - egyeztetı tárgyalás lefolytatása Etesi Fás Legelı Természetvédelmi Terület - egyeztetı tárgyalás lefolytatása Szilvásváradi Aszaló Természetvédelmi Terület - egyeztetı tárgyalás lefolytatása Tardi-legelı Természetvédelmi Terület - egyeztetı tárgyalás lefolytatása Aranyosi-bánya Természetvédelmi Terület védetté nyilvánítása - egyeztetı tárgyalás lefolytatása Zempléni Tájvédelmi Körzet bıvítés - kezelési terv elkészítése, egyeztetı tárgyalás elıkészítése Márkházapusztai Fás Legelı Természetvédelmi Terület - egyeztetı tárgyalás lefolytatása Hernád-menti Tájvédelmi Körzet - kezelési terv elkészítése, egyeztetı tárgyalás elıkészítése Zempléni Tájvédelmi Körzet kezelési tervének elkészítése Bükki Nemzeti Park kezelési terv 2004-re vonatkozó feladatainak végzése (biotikai adattár, erdırészletszintő kezelési utasítások kidolgozása 16 000 ha-ra)(befejezés 2006 elsı félév)

II.2. Kutatás, alapállapot-felmérés, monitoring Kutatás, alapállapot-felmérés, monitoring végzésére több területen is szükség volna, azonban ezek kivitelezéséhez sok esetben nem áll rendelkezésünkre megfelelı anyagi háttér. Így kivitelezésüket csak forrásarányosan tudjuk elvégezni. Probléma, hogy így a természetvédelmi célú kezelések pontos hatásáról csak részlet információkhoz jutunk, noha a kezelések kötelezı velejárója kellene hogy legyen a folyamatos monitoring. Kutatás, alapállapot-felmérések: Folytatni kell a közhiteles nyilvántartások készítését: véglegesíteni kell a kunhalom- és földvárkatasztert, folytatni kell a barlangok közhiteles nyilvántartásának keretében a barlangok térképezését és természeti állapotfelvételét, folytatni kell a források közhiteles nyilvántartásának készítését. Szükséges lenne a védett területek földtudományi értékkataszterének elkészítése, illetve a munka megkezdése. A védett és védelemre tervezett területek kezelési terveinek elkészítéséhez folyamatosan zajlanak - elsısorban külsı kutatók megbízásával - kutatási programok. 82

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl Zajlik továbbá a ragadozómadár fészekkataszter és a szalakóta.költıládák adatainak kontrollja, a fokozottan védett és telepesen költı, valamint természetvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő madárfajok állományainak felmérése, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet rovarfaunájának kutatása, védett és egyéb jelentıs növényfajok elıfordulásainak felmérése a Cserhátban, illetve a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet védett futóbogarai felmérése. Ugyancsak a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén folyik a Karancs-Medves vegetációtérképének elkészítésére elnyert Phare CBC projekt bonyolítása. Alföldi területeinken idén is végrehajtásra kerül a sas és túzokszinkron számlálás. Monitoring: Ugyancsak meg kellene kezdeni a forrástérségek és forrásmészkı képzıdmények, kisvízfolyások állapotfelmérését, és folyamatos vizsgálatát az ökológiai vízszükséglet meghatározása érdekében. • Tervezzük a védett területek monitoringjának folytatását a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén • A vizes élıhely rehabilitációk monitoringja a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet. területén folyik • Tervezzük a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területek monitoring folytatását Az idei évben tervezzük kutatóintézetek (Debreceni Egyetem, Szent-István Egyetem, Eszterházy Károly Tanárképzı Fıiskola) bevonásával a hegyi rét rekonstrukciós és kezelési program monitoringjának részletes megtervezését és a vizsgálatok elkezdését, elsısorban a Bükki Nemzeti Park és a Zempléni Tájvédelmi Körzet hegyi rétjein. Az NBmR keretén belül az alábbi növényfajok kerülnek monitorozásra: Marsilea quadrifolia, Allium victorialis, Armeria elongata, Cirsium brachycephalum, Cypripedium calceolus, Echium russicum, Eleocharis carniolica, Ferula sadleriana, Minuartia frutescens, Orchis coriophora, Sesleria varia, Telekia speciosa, Thlaspi jankae Növénytársulások: Corno-Quercetum, Quercetum petraea-cerris, Artemisio-Festucetum, Achilleo-Festucetum Élıhelytérképezés: Gyepes-völgy, Füzér Gerinctelen és gerinces állatfajok: Pókok, egyenesszárnyúak, kétéltőek, hüllık Fajvédelmi programokat támogató monitoring tevékenység többek között az alábbi taxonokra volna szükséges: hangyaboglárka-fajok (Maculinea), fóti (zefír) boglárka (Plebejus sephirus), gólyaorrboglárka (Aricia eumedon), bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes issekutzi), nagy szikibagoly (Gortina boreli), zörgılepke (Rileyana fovea), tavaszi magyarfésősbagoly (Dioszeghyana schmidtii), magyar szitkár (Chamaesphecia hungarica), mocsári szitkár (Chamaesphecia palustris). II.3. Élıhely-kezelés, fenntartás Saját vagyonkezelésben lévı területek kezelésének elvégzése részben saját erıbıl, részben bérleti szerzıdésben beépített módon. Állami erdıterületek – és egyéb nem saját tulajdonú területek - esetében a kezelési feladatok szakhatósági eszközrendszerrel történı irányítása történik. Az élıhely-kezelés, fenntartás feladatait a nem védett területek értékes részein is szándékunkban áll 83

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl befolyásolni. Korábban ennek jegyében készültek el az erdık természetszerő kezelhetıségére és az értékes gerinctelen-faunákat ırzı füves élıhelyekre vonatkozó kiadványok (WWF, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), melyekben kollegáink tevılegesen közremőködtek. Fontos lenne többek-között a hagyományos gyümölcsös kultúrák értékeirıl, kezelésérıl is megjelentetni hasonló anyagot. Nagy jelentısége lenne ilyen vonatkozásban az önkormányzatok munkáját segítı önkormányzati "referensek” beállításának és a természeti erıforrásokat igénybe vevı gazdálkodási tevékenység természetvédelmi irányításának. Utóbbira sajnos csak részben alkalmasak a jelenlegi státusok, hiszen pl. az erdészeti osztály munkája szinte kizárólag a védett területek erdırészeire vonatkozó hatósági tevékenységre korlátozódik. Nem szabad elfelejteni, hogy az ország közel 90%-a nem védett, viszont a természetmegırzés szempontjából nélkülözhetetlen. Az elıttünk álló feltehetıen intenzív terület-fejlesztési idıszakban (EU csatlakozás következménye) nagy jelentıségét érezzük annak, hogy az állampolgár –megfelelı inspiráló feltételek melletttájékoztatást kapjon az általa használt természeti erıforrás természetkímélı felhasználásáról és annak feltételeirıl. Jelentıs probléma, hogy a nem saját vagyonkezelésben lévı védett természeti területek kezelését eddig pályázati pénzekbıl oldottuk meg (például hegyi rétek kezelése). A pályázati lehetıségek megszőnésével azonban ennek folytatására nincs lehetıségünk, így ezen területek ismételten veszélybe kerültek. 2004-ben a teljes illetékességi területen folytatjuk az eddig végzett élıhely-kezelési, fenntartási tevékenységeket, az alföldi és hegyi rétek kezelését, sziklagyepek fenntartását (akácosodás megakadályozása), a kivitelezésre került vizes élıhely rekonstrukciók mőködtetését (vízfeltöltés), a saját vagyonkezelésben lévı erdık kezelését. II.4. Élıhely-rehabilitáció, rekonstrukció 2004-ben folytatjuk eddig megkezdett rekonstrukciós programjainkat, illetve további rekonstrukciós programok elıkészítését végezzük. • Vizes élıhely rehabilitáció a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén (Pély-Ludas II. ütem, Tarnaszentmiklós, Pély) • Alföldi területek fásítási programja (Pélyi szikeseken) • Borsodi Mezıség vizes élıhely rehabilitáció I. ütem KaC által támogatott rész befejezése, LIFE projektrész bonyolítása • Kisebb vizes élıhelyek rehabilitációja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén • Fás legelık rekonstrukció projekt folytatása a Bükki Nemzeti Park, a Mátrai Tájvédelmi Körzet • Hegyi rét rekonstrukciós program folytatása (Bükki Nemzeti Park, Zempléni Tájvédelmi Körzet, Mátrai Tájvédelmi Körzet) • Alföldi gyepek rekonstrukciójának folytatása (gyalogakác visszaszorítás: Dél-Borsod, Bodrogköz, ezüstfa és bálványfa visszaszorítás: Dél-Heves) Elıkészítés alatt álló programok: Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet vizes rekonstrukció, III. ütem, Kesznyéteni halívató rendszer tervezése, Borsodi Mezıség vizes rekonstrukció folytatásának elıkészületei, Bodrogzugi vizes rekonstrukciós programok elıkészítése.

84

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl II.5. Területi védettségtıl független fajvédelmi beavatkozások Nagyságrendben a legjelentısebb tételt a fokozottan védett madárfajok védelmi programjának kivitelezése, ezen belül is a túzok program jelenti. E faj Heves-Borsodi állományának megırzésére fajvédelmi terv készült melynek végrehajtása kiemelt feladat. Kiemelt célfajok és egyéb taxonok: alpesi gıte (Triturus alpestris), túzok (Otis tarda), parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsensólyom (Faco cherrug), kék vércse (Falco vespertinus), szalakóta (Coracias garrulus), ugartyúk (Burchinus oedicnemus), bagoly-fajok (Strigiformes), denevér-fajok (Chiroptera), emlıs nagyragadozók, csíkosegér (Sicista subtilis) program. A veszélyeztetett nappali lepke fajok védelme elsısorban az élıhelykezelési programokon keresztül valósul meg. II.6. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban való részvétel 2004. évre a már meglévı Érzékeny Természeti Területek bıvítését illetve területi változtatásait tervezzük. Ezek a következık: • •

•

•

A Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területek-en javasoljuk Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Mezıtárkány, Pély, Tarnaszentmiklós településeket a programba bevonni. A Borsodi Mezıség Érzékeny Természeti Területek-en javasoljuk Mezıkövesd és Emıd területét kihagyni, Poroszló területét teljes egészében a Hevesi-sík területéhez kapcsolni, Tiszekeszi és Újszentmargita területét a programba bevonni Ugyancsak tervezzük két új programcsomag bevezetését a Borsodi Mezıség Érzékeny Természeti Területek-en, ezek az ártéri kaszálórét gazdálkodás és a szántóföldi gazdálkodás daruvédelmi intézkedésekkel. Szándékunkban áll továbbá három új Érzékeny Természeti Területek mintaterület elıkészítése a 2005. évi NAKP pályázatokhozezek Heves-borsodi dombság Érzékeny Természeti Területek, , Taktaköz Érzékeny Természeti Területek, Bükki Nemzeti Park Pufferövezet Érzékeny Természeti Területek

II.7. Oktatás, bemutatás, PR Fıbb terveink a 2004. évre: • Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oktató- és látogatóközpontok üzemeltetési rendszerének kidolgozása, programtervek az erdei iskola oktatási program bevezetésére, akreditált oktatási modulok fejlesztése Rejteken és a Felsıtárkányi Látogatóközpontban. • Nemzeti park és régióját bemutató újság/ hírlevél elıkészítése • Hazai és EU pályázati források feltárása, pályázatok elıkészítése, elkészítése a turisztikai létesítmények fejlesztése fenntartása, felújítása az oktatásti bemutatási feladatok ellátása érdekében. • Közremőködés a Bükki Nemzeti Parkot bemutató film elkészítésében

85


2004. évben tervezett kiadványok: • Tájegységeket bemutató füzetsorozat indítása – Zempléni Tájvédelmi Körzet, KarancsMedves Tájvédelmi Körzet • Tanösvény-vezetı füzetek sorozat bıvítése az elıkészített Bükk-fennsík tanösvényei, a tervezett Észak-Bükki Tanösvény • Felsıtárkányi Látogatóközpont bemutató kiadvány PR-anyag • A látogatóközponthoz kapcsolódó Erdei iskola program munkáltató füzetek 2004 ben tervezett rendezvények, fıbb események: Európai Nemzeti Parkok Napja május 24. Nemzeti park nyílt nap és Bükk – Aggtelek kerékpártúra Évfordulós rendezvény: A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításának 15. évfordulója alkalmából, a Nógrádi Tájegység területein nyílt napja 2004. szeptember 11. Erdei iskola átadás Felsıtárkány A Felsıtárkányi Oktató és Látogató Központ Erdei Iskolai részlegének átadása 2004. szeptember 18.-án. Környezetvédelmi „Jeles Napok” ( Víz világnap, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Autómentes Nap, Tiszta Hegyek Napja, Állatok Világnapja) országos eseményekhez kapcsolódás elıadásokkal, kiállításokkal, természetvédelmi kiállítások kedvezményes látogathatóságával Kedvezményes tematikus nyílt túrák – az igazgatóság munkatársainak szakvezetésével 1. kaptárköek 1. túra - Szomolya (körtúra) 2004. március 27. 2. kaptárkövek 2. túra - Cserépváralja (körtúra) 2004. április 24. 3. földvárak 1. túra - Bélapátfalva-Szilvásvárad 2004. május 29. 4. Kerékpáros túra Felsıtárkány – Berva-völgy 2004. június 26. 5. İsi mesterségek nyomában kerékpáros túra - Bükkszentkereszt – Répáshuta 2004. július 31. 6. Bükki ısemberbarlangok túra - Lillafüred (körtúra) 2004. augusztus 28. 86

Jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységérıl 7. földvárak 2. túra - Nagyvisnyó (körtúra) 2004. szeptember 25. 8. földvárak 3. túra - Felsıtárkány-Eger 2004. október 16. 8.30 óra 9. Kaptárkövek 3. túra - Eger(körtúra) II. 8. Természetvédelmi információs és nyilvántartási rendszerek fenntartása, fejlesztése A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság információs rendszerének kiépítése, fejlesztése, folyamatos karbantartása alapvetı fontosságú az intézmény mőködése érdekében. Az információ csere nagyrészt elektronikus úton történik. Éppen ezért mind az Igazgatóságon belüli, mind a tájegységeknél mőködı rendszert fejleszteni kell. A fejlesztés az alábbi eszközök, rendszerek beszerzését, beüzemelését és mőködtetését kívánja meg: • • • • • • • • • •

a file szerver rendelkezésre állásának biztosítása, megfelelı szerverszoba, klímaberendezés, szünetmentes áramforrások, túlfeszültség védı berendezések, beüzemelése LAN hálózat korszerősítése, aktív, passzív hálózati eszközök üzembiztonságának növelése, azok tudatos, célszerő használata a minisztérium és az igazgatóság közötti adatátviteli sebesség növelése elektronikus úton történı kapcsolattartás, mind az épületen belüli kollégákkal, mind a tájegységekkel, illetve ügyfelekkel email-on keresztül is (mail szerver üzemeltetése) a tájegységek részére a belsı LAN hálózat elérésének biztosítása, ezáltal a napi információcserébe történı aktív bevonása a természetvédelmi ırök ellátása számítógéppel, és ISDN vonalon keresztül történı adat és információcsere biztosítása számukra megjelenés az interneten intranet kialakítása, arra épülı rendszerfüggetlen, informácós központ létrehozása (web szerver üzemeltetése) florisztikai és faunisztikai adatlapok feldolgozása, adatbázisba szervezése (adatbázis szerver üzemeltetése) digitális térképek kezelése, a begyőjtött adatok térinformatikai ábrázolása (térkép szerver üzemeltetése)

87

JELENTÉS A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL

Recommend Documents