Jelentés a bírósági szervezet korrupciós kockázatainak felméréséről 2016

Jelentés a bírósági szervezet korrupciós kockázatainak felméréséről

2016.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 4

1.

2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRE VONATKOZTATVA............................................................................................................... 5 3. A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER INTEGRITÁS RENDSZERÉNEK JOGSZABÁLYI HÁTTERE ................................................................................................... 6 a.

Magyarország Alaptörvénye .................................................................................................................. 6

b.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) ................................ 7

c.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) ............................................ 7

d.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) .................. 8

e.

Az OBH elnökének döntései ................................................................................................................... 8

f.

Etikai Kódex ........................................................................................................................................... 9

g.

Ágazati jogszabályok ............................................................................................................................ 10

h.

Nemzeti Korrupcióellenes Program ..................................................................................................... 10

4.

NEMZETKÖZI IRÁNYMUTATÁSOK, AJÁNLÁSOK ÉS KAPCSOLATOK ...... 11

5. A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER INTEGRITÁSA ÉS FELLÉPÉSE A KORRUPCIÓVAL SZEMBEN ............................................................................................ 13 6.

A BÍRÓSÁGI SZERVEZET INTEGRITÁSA ............................................................. 15

a.

A bírósági szervezet integritásának két dimenziója: ítélkezés és költségvetés ..................................... 15

b.

A bírósági szervezet integritás térképe ................................................................................................. 16

7.

INTEGRITÁS A VÉLEMÉNYEK TÜKRÉBEN ........................................................ 17

I. a. b. c. d. II.

Nemzetközi felmérések ......................................................................................................................... 17 Igazságügyi eredménytábla..................................................................................................................... 17 Eurobarométer ....................................................................................................................................... 18 ENCJ ....................................................................................................................................................... 19 World Economic Forum ........................................................................................................................ 18

Hazai felmérések................................................................................................................................... 19 a. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet felmérése ........................................................................... 19

2

b. Állami Számvevőszék............................................................................................................................. 20 c. bírósági szervezetrendszeren belüli felmérések: ügyfél-elégedettség mérés és dolgozói elégedettség kérdőív ............................................................................................................................................................. 20 d. A bírák integritás kérdőíve ................................................................................................................... 21 9.

Összegzés, jövőkép ................................................................................................................................ 30

a.

Érdekeltség feltárása (Összeférhetetlenség) ......................................................................................... 30

b.

Átláthatóság .......................................................................................................................................... 32

c.

Közbeszerzés ......................................................................................................................................... 33

d.

Pályázati rendszer ................................................................................................................................ 34

e.

Külső kapcsolatokról való döntés ......................................................................................................... 35

f.

Tárgyi eszközök, biztonság ................................................................................................................... 37

MELLÉKLETEK................................................................................................................... 39 1. számú melléklet .......................................................................................................................................... 39 2. számú melléklet .......................................................................................................................................... 44 3. számú melléklet .......................................................................................................................................... 57

3

1. Bevezetés Az integritás szó a latin in-tangere kifejezésből ered, többes jelentéssel bír: érintetlen, sérthetetlen, feddhetetlen, értékvezérelt. Magát az „integritás” kifejezést a társadalomtudományok használják, így etimológiai, szociológiai, filozófiai és jogi jelentéssel is bír. A jogi-közigazgatási értelemben az integritás egy érték-fogalom, amely elsődlegesen teljesítmények értékelésére szolgál és mind személyi, mind pedig szervezeti szinten értelmezhető. Az integritás-alapú szervezeti működés és az ennek megfelelő dolgozói magatartás (személyi integritás) erősítése a korrupció megelőzésének, a korrupciós kockázatok mérséklésének és mindenféle egyéb hivatali hatalommal való visszaélés megakadályozásának az egyik leghatékonyabb eszköze. Következtetésképpen egy szervezet kizárólag abban az esetben őrizheti meg hosszú távon az integritását, illetőleg emelheti azt egy magasabb szintre, ha rendszeres időközönként felméri, illetőleg felülvizsgálja a rá vonatkozó korrupciós kockázatokat és kiépíti a megelőzésükhöz, kezelésükhöz szükséges kontrollmechanizmusokat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a korrupciós kockázatok felmérése és kezelése érdekében tett szervezeti lépések kizárólag akkor vezethetnek eredményre, ha ezek mellett az átláthatóság, illetőleg a nyilvánosság gyakori és hiteles tájékoztatása is jellemzi az adott szervezetet. Maga a korrupció - melyet sokan tévesen az integritássértés szinonimájaként használnak - az integritássértés legszélsőségesebb megnyilvánulási formája. A korrupció vizsgálata során meg kell különböztetnünk a személyi, illetve a tárgyi oldalt, így vizsgálnunk kell az elkövető hierarchiában elfoglalt pozícióját, a korrupció tárgyának az értékét, továbbá magát a korrupt cselekményt. A bírósági szervezeten belül esetlegesen megjelenő korrupció nem csak az adott döntéshozatal pártatlanságát befolyásolja, hanem a bíróságba vetett bizalmat is rombolhatja. Mivel a bírói függetlenség a jogállam „álló csillaga” , ezért a bírói és bírósági döntéshozatal integritása kiemelkedő jelentőséggel bír. A függetlenséget a Bszi. 3.§-a a következőképpen fogalmazza meg: „A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.” Az Alaptörvény 25. Cikkének (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy „A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi.” A bírósági szervezeten belül a központi igazgatás, és a helyi igazgatási vezetők felelőssége az, hogy biztosítsák a bírói és igazgatási jellegű döntéshozatal integritását. A bírók és a bírósági szervezet működésének célját és értékrendjét az Alaptörvény és a sarkalatos törvények alapvetően meghatározzák. A 2012. évi igazgatási modell váltás egyik eredménye az a törvényi felhatalmazás és kötelezettség, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének meg kell határoznia a bírósági szervezet stratégiai céljait. Ezek a következők:  A bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.  Az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása.  A tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása.  A bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámítottsága és ellenőrzöttsége.

4

 A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése.  A képzési rendszer fejlesztése, együttműködés a többi hivatásrenddel. A személyi és szervezeti integritás megőrzése feltételezi a bírósági szervezet integritási térképének elkészítését. Ez annak a feltárását jelenti, hogy a személyeket vagy szervezetet érintően milyen integritási veszélyhelyzetek vannak az adott folyamat természetéből adódóan. Ezek után lehet azt vizsgálni, hogy miféle események, körülmények és folyamatok azok, amelyek növelhetik a veszélyeztetettséget, és mik azok, amelyekkel ezek a veszélyhelyzetek csökkenthetők. Fontos kiemelni, hogy a korrupció az integritás sérelmének szélsőséges megnyilvánulása. Ebből következően nemcsupán az integritás sérelme elllen, de az ellen a jelenség ellen is határozottan fel kell lépni, amely az integritás sérelmének minden lehetséges és tényleges megvalósulását a „korrupció” fogalma alá sorolja. Ez a megközelítés ugyanis végsősoron az állami szervek és szereplők működése iránti bizalom teljes és végletes megrendítését eredményezheti. Ezért is lényeges az integritás és a korrupció tárgykörének megközelítés során különséget tenni a folyamatok objektiv ismérvei (szabályozottság, mutatószámok stb) és a folyamatok szereplőinek, vagy külső megfigyelőinek érzületei között. Utóbbit ugyanis az ismeretek hiánya, a nyilvánosság hiányosságai, a média befolyásoló hatása sokszor inkább meghatározza, mint a folyamatok megvalósulásának tényleges mikéntje. Ez ugyanakkor rámutat arra a lényeges körülményre, hogy az integritás fenntartásában és megerősítésében – bármely folyamatról is legyen szó – az átláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak és a nyilvánosságnak kiemelt jelentősége van. Ezeket minden folyamatnál a szabályozás, vagy a gyakorlat lényegi szempontjának kell tekinteni.

2. Fogalom meghatározások a bírósági szervezetre vonatkoztatva Átláthatóság és számonkérhetőség: a bírósági szervezet – a jogszabály által meghatározott keretek között – bárki számára lehetővé teszi a rá vonatkozó adatoknak és a működésének megismerését, továbbá elszámoltathatóságát Bíróságok: az igazságszolgáltatás feladatát Magyarországon a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járási és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el. Ellenállóképesség: azt tükrözi, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetve, hogy azok ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Eredendő korrupciós veszélyeztetettségi tényezők: olyan tényezők, melyek a szervezet jogállásából, feladatköreiből és a szervezetben dolgozó személyek életkörülményeiből fakadnak (pl. családi, gazdasági). Etikus szervezeti kultúra: olyan szervezeti jellemző, mely megköveteli a szervezetben dolgozóktól az erényes és szervezeti céloknak megfelelő viselkedést, az ily módon elvárt magatartást a szervezet hatékony mechanizmusokkal segíti elő, illetve adott esetben akár ki is kényszeríti. 5

Integritás: a bíróság, a bírósági szervezet és a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott befolyásmentes, feddhetetlen, a jogszabályi előírásoknak, valamint az OBH elnökének utasításában és ajánlásában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek való megfelelése és mindezeknek megfelelő magatartás, szervezeti működés. Integritássértés: a bíró, az igazságügyi alkalmazott részéről megvalósított magatartás, tevékenység, mulasztás által beálló következmény, állapot (szubjektív) vagy a bírótól, az igazságügyi alkalmazottól független külső tényezők által elkövetett befolyásolás (objektív). Korrupció: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) XXVII. Fejezetén belüli tényállások, és ezen belül a kötelezettség vagy joggyakorlás elmulasztásának, hivatali helyzettel való visszaélésnek, a hatáskör túllépésének ígérete, megtörténte vagy erre vonatkozó felhívás megfogalmazása jogtalan előny ellenében, vagy ennek reményében. Korrupciós kockázat: a korrupció bekövetkezésének lehetősége. Korrupciós kockázatelemzés: egy olyan analitikus módszer, amely az adott szervezetben előforduló lehetséges kockázatokat és forrásaikat beazonosítja, kiértékeli és iránymutatást ad a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatosan. Korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők: az eredendő veszélyeztetettségi tényezőkön felül megjelenő mutatók, melyek az egyes intézményi sajátosságokból fakadnak. Országos Bírósági Hivatal: az Alaptörvény szerint a bíróságok központi igazgatási feladatait ellátó szerv. Országos Bírói Tanács: az Alaptörvény szerint bíróságok központi igazgatásának felügyeletét testületként ellátó szerv. Személyi integritás: feddhetetlenséget, továbbá olyan viselkedést és cselekedeteket feltételez az adott személy részéről, melyek által hű marad a saját értékrendjéhez. Szervezeti integritás: az adott intézmény, szervezet kitűzött céljainak és értékrendjének megfelelően látja el feladatait, működése átlátható, etikus, számon kérhető, feddhetetlen. A szervezet munkatársainak viselkedése összhangban áll a szervezeti célokkal, azonosulni tudnak az intézmény értékrendjével és mindennapi döntéseiket a szervezeti értékrend szem előtt tartásával hozzák meg.

3. A bírósági szervezetrendszer integritás rendszerének jogszabályi háttere a.

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye szabályozza a bíróságok jog- és hatáskörének, szervezetének, ítélkezésének, továbbá a bírák függetlenségének legfontosabb kérdéseit, ezzel a legmagasabb jogforrási szinten deklarálva a bírósági szervezet szervezeti és személyi integritását. 6

Az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdése világosan kimondja, hogy „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”, a 26. cikkben foglaltakból pedig egyértelműen következik, hogy az igazságszolgáltatási funkciót betöltő bíró - aki önmagában és függetlensége birtokában testesíti meg a bírói hatalmat - a semlegességet és állandóságot képviselő hatalmi ág. Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A függetlenségüket biztosítja az is, hogy a hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. Az Alaptörvény értelmében Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság gyakorolja. A bírósági szervezet szakmai és igazgatási vezetése elválik egymástól. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. Az Alaptörvény 25. cikk (5) bekezdése a bíróságok központi igazgatásának feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházta azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsot felügyeleti szervként – döntési jogosítványokkal is felruházva – hatalmazta fel. b. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) Az igazságszolgáltatás független működésének, az államhatalmi ágak elválasztása elvének alapvető garanciáját jelenti a bírák függetlenségének rögzítése. E körben a törvény az Alaptörvénnyel összhangban, - Alaptörvény rendelkezését mintegy kibontva kimondja a bírák és az ülnökök a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók, nem utasíthatók és kizárólag a jogszabályoknak alárendelten végzik az ítélkezést. A bírósági szervezeten belüli integritás minél teljesebbé tétele érdekében a törvényben pontosan meghatározásra kerültek a bíróságok központi igazgatásáért felelős OBH elnökének, a bírósági vezetőknek, a bíróságok szakmai irányításáért és a jogegység megteremtésért felelős Kúria elnökének, valamint a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó OBT-nek a jogai és kötelezettségei. c. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) A hivatkozott törvény számos integritásra vonatkozó, illetőleg ahhoz kapcsolódó rendelkezést tartalmaz az alábbi főbb témákban: a bírói kinevezés feltételei, a bírói pályázati eljárás, pályaalkalmassági vizsgálat, a bíró jogai és kötelezettségei, a bíró munkájának értékelése és az alkalmatlansági eljárások, a bíró fegyelmi felelőssége, a bírák javadalmazása, összeférhetetlenségi esetek, vagyonnyilatkozat. A törvény azon túlmenően, hogy kimondja a bírák függetlenségét, alapelvként rögzíti azt is, hogy a bíró a bírósági szervezet tagja. A bíró függetlenségét kiegyensúlyozó elv, hogy a bíró ítélkező tevékenységét egy szervezet tagjaként folytatja. Ennek kiegyensúlyozó szerepe abban nyilvánul meg, hogy a bíró egy többszintű szervezeti rendszerben működik, a törvények által meghatározott esetekben a társasbíráskodás keretei között jár el, és a törvények által meghatározott döntés felülvizsgálati rendszernek alávetve határoz.

7

A személyi integritási szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy a jogszabály alapján a bírákat az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. A törvény szabályozza a bírói kinevezés feltételeit, valamint a bírói pályára való alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket. A pályaalkalmassági vizsgálaton valamennyi bírói álláshelyre pályázónak részt kell vennie. A vizsgálatnak egészségi, fizikai és pszichikai része is van. Annak érdekében, hogy a bírói álláshelyeket betöltők a velük szemben támasztott követelményeknek és a kihívásoknak leginkább megfelelőbb személyek legyenek, vizsgálni kell, hogy rendelkeznek-e a bíró személyiségének intelligencia- és karakterjellemzőivel. A bírói álláshelyet főszabály szerint csak nyilvános bírói pályázati eljárás útján lehet betölteni, kivéve a törvényben meghatározott eseteket. (pl. munkaügyi jogvita alapján bírói tisztségébe visszahelyezett bíró kinevezése) A nyilvános pályázati felhívásnak – amelyet az esélyegyenlőség és átláthatóság érdekében a Bírósági Közlönyben és a bíróság internetes honlapján hozzáférhetővé kell tenni – a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét is tartalmaznia kell. A pályázat elbírálása többlépcsőben zajlik, abban több bírói testületnek és különféle szintű bírósági vezetőknek a törvényben meghatározott jogkörei vannak. A törvény rendkívül szigorú és szerteágazó összeférhetetlenségi okokat nevesít a bírák vonatkozásában. Ezek, a bírósági függetlenség és pártatlanság érdekében hozott rendelkezések, melyek biztosítják a befolyásolástól mentes, kizárólag szakmai szempontok által vezérelt ítélkezést egyrészt kiemelt jelentőséggel bírnak a bírósági szervezet integritásának még teljesebbé tétele szempontjából, másrészt pedig hozzájárulnak a társadalom bírósági szervezetbe vetett közbizalmának megőrzéséhez, erősítéséhez. d. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony jellege is megköveteli a tárgyilagos ügyintézést és a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet. Ezért az igazságügyi alkalmazottak függetlenségének biztosítása érdekében a törvény velük szemben kapcsolatosan is megfogalmaz összeférhetetlenségi okokat. Így például az igazságügyi alkalmazottak sem viselhetnek pártban tisztséget, bizonyos kivételektől eltekintve párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhatnak. Integritási szempontból is egyfajta kontrollt biztosít a szervezetben dolgozók felett, hogy az Iasz. alapján az igazságügyi alkalmazottak munkáját – az írnokok és a fizikai dolgozók kivételével - a jogszabályban rögzített időközönként kötelezően értékelni kell. A minősítés célja az igazságügyi alkalmazott szakmai tevékenységének megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. e. Az OBH elnökének döntései A fenti jogforrásokon túlmenően számos OBH utasítás, OBH ajánlás és OBHE határozat tartalmaz személyi és szervezeti integritással kapcsolatos rendelkezéseket. A Magyar Hivatalos Értesítőben, illetve a Bírósági Közlönyben is közzétett szabályozók többek között a következők:

8

-

-

3/2016. (II. 29.) OBH utasítás a bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról 5/2016. (V.20) OBH utasítás a „Bíróságok fejezet” alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról) 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról 5/2015. (IX. 30.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról) 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról) 3/2014. (I. 23.) OBH utasítás a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzatról szóló 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás módosításáról 1/2014. (I. 17) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 26.) OBH utasítás a bírák, igazságügyi alkalmazottak részére kifizethető, alapilletmény jellegűnek nem minősülő egyes rendszer 11/2013. (XII. 31.) OBH utasítása az Országos Bírósági Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról 9/2013. (X. 18.) OBH utasítás a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről szóló 22/2012. (XI. 23.) OBH utasítás módosításáról 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról 24/2012. (XI. 23.) OBH utasítás az Országos Bírósági Hivatalban szolgálatot teljesítő igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről 23/2012. (XI. 23.) OBH utasítás az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről 22/2012. (XI. 23.) OBH utasítás a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről 234/2012. (VII.24.) OBHE számú határozata „A bírósági Integritási Munkacsoport” működéséről és a Bjt. 29.§ (2) bekezdése alapján bíró kijelöléséről 24/2012. (XI. 23.) OBH utasítás az Országos Bírósági Hivatalban szolgálatot teljesítő igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről 19/2012. (X. 18.) OBH utasítás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII: törvény alkalmazásáról 14/2012. (X. 18.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, főbb feladatairól, továbbá tevékenységének irányításáról 7/2012. (IV. 25.) OBH utasítás a bírósági épületekben tartózkodás szabályairól, a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről szóló szabályzatáról f. Etikai Kódex 9

A bírósági szervezet integritásának minél teljesebbé tétele felé vezető úton kiemelt jelentőségű lépés volt a Bszi. rendelkezésének 2014. évi módosítása, majd ezt követően az Országos Bírói Tanács által elfogadott és 2015. január 1-jén hatályba lépett Etikai Kódex. A kódex hatálya a Magyarországon dolgozó bírákra terjed ki, de iránymutatásul szolgál az igazságügyi alkalmazottak, ülnökök számára egyaránt. A kódex hét cikkben foglalja össze az elvárásokat, a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, a tisztelet, és az együttműködés elve köré csoportosítva őket. (Lásd. 1. számú melléklet) g. Ágazati jogszabályok A fentebb felsoroltakon túlmenően természetszerűleg még számos olyan ágazati jogszabály van, amely közvetve vagy közvetlenül a bírósági szervezet, illetőleg a bírák és igazságügyi alkalmazottak integritásával kapcsolatosan határoz meg követelményeket. Ezen jogszabályok a teljesség igénye nélkül az alábbiak: -

az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2014. évi LXVIII. törvény a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2011.évi XXV. törvény 2014. január 1-től hatályos a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló, 1997. május 26-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CXV. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2004. évi L. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016. évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V.27.) Korm. határozat a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében teendő vállalásairól szóló akcióterv jóváhagyásáról szóló 1080/2013. (II. 25.) Korm. határozat h. Nemzeti Korrupcióellenes Program

10

A Kormány megalakulásától kezdve egyik legfontosabb feladatának tekinti az állam iránti bizalom növelését, valamint a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenállóképességének növelését a korrupció felderítése és a bűnösök elszámoltatása útján. A Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programja, amelynek közzétételére a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozattal került sor. A 2012-2014. közötti cselekvési időszak elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozta meg. Ezt a koncepciót a Nemzeti Korrupcióellenes Program (20152018) (a továbbiakban: Program) tovább folytatja oly módon, hogy az általános célkitűzésekhez igazodóan ezúttal már a kormányzaton kívüli szereplőket is orientálni kívánja. A Nemzeti Korrupcióellenes Program lefekteti a korrupció elleni kormányzati cselekvés főbb alapelveit, a cselekvési irányok meghatározásához szükséges elvi-módszertani alapokat, kitűzi az általános célokat és kitér a kapcsolódási, lehatárolási kérdésekre. A helyzetértékelés keretében összefoglalja a korrupció elleni fellépés magyarországi fejlődését, a korrupció megelőzésére tett kormányzati intézkedéseket, korrupciós elemzéseket, indexeket mutat be, foglalkozik a nemzetközi szervezetek megállapításaival, továbbá áttekinti a főbb nemzetközi antikorrupciós és integritás trendeket. 4. Nemzetközi iránymutatások, ajánlások és kapcsolatok A bírósági szervezet és azon belül az Országos Bírósági Hivatal a bíróság személyi és szervezeti integritásának megteremtése során kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi iránymutatásokra és ajánlásokra. Ennek keretében a bíróság számos nemzetközi szervezettel működik együtt, azok munkáját tagként vagy megfigyelőként segíti, ezzel is jelezve elköteleződését a téma fontossága iránt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció Elleni Egyezménye Magyarország vonatkozásában 2005. december 14-én lépett hatályba. Az Egyezmény 11. Cikkének 1. pontja kimondja: „Szem előtt tartva a bíróság függetlenségét és meghatározó szerepét a korrupció felszámolásában, a részes államok – saját jogrendszerük alapelveinek megfelelően és a bírói függetlenség sérelme nélkül – a bíróság tagjainak becsületességét és a bírói korrupció megelőzését elősegítő intézkedéseket hoznak. Ezek az intézkedések szabályokat tartalmazhatnak a bíróság tagjainak magatartására vonatkozóan.” 2010-ben az ENSZ, az Interpol és az OLAF kezdeményezése alapján jött létre a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA), mely továbbképzési, kutatási és együttműködési lehetőséget nyújt a kormányzati, rendőri szerveknek, bírói testületeknek, nem kormányzati szervezeteknek, kutatóknak és magánvállalatoknak. Az ENSZ-nek az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó Alapelvei előírják, hogy „valamennyi kormányzati és egyéb intézmény köteles tiszteletben tartani és érvényesíteni a bírói függetlenséget”. A bírói magatartás bangalore-i alapelvei kimondják: „a bírói függetlenség a jogállamiság előfeltétele és a tisztességes eljárás alapvető garanciája”. Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága 1997. november 6-án (97) 24. számú határozatával fogadta el A korrupció elleni küzdelem 20 irányelvét. Az igazságszolgáltatásra leginkább a 3. irányelv vonatkoztatható, mely szerint: „ A Miniszteri Bizottság biztosítja, hogy a korrupciós bűncselekmények megelőzésében, nyomozásában, vádemelésében és ítélkezésben felelős személyek feladataik teljesítésének megfelelő függetlenséget és önállóságot élvezzenek, legyenek mentesek a jogellenes befolyásolástól és hatékony eszközökkel rendelkezzenek a 11

bizonyítékok beszerzése, a korrupció ellen küzdő hatóságokat segítő személyek védelme és a nyomozás bizalmas jellegének megőrzése tekintetében;” A határozat az által vált irányadóvá a Magyar Állam számára is, hogy Magyarország az Országgyűlés 49/1999. (VI.3.) OGY számú határozata nyomán csatlakozott a „Korrupció Elleni Államok Csoportjához” (GRECO). A GRECO ajánlásokat tesz közzé és szakértői országértékelések alapján figyeli az egyes tagállamok egyezménybeli teljesítéseit. Az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ) fő célja az igazságszolgáltatás minőségének javítása, annak hatékonyabbá, gyorsabbá tétele. Ennek elérését különféle tudományosan elismert, más területeken is alkalmazott módszerekkel igyekszik segíteni, melynek keretében több más európai intézménnyel, szervezettel is együttműködik. A referenciabíróságok („pilot courts”) rendszerét a CEPEJ azzal a szándékkal hozta létre, hogy az egyes bíróságokon kipróbált és bevált módszereket szélesebb körben is megismerhetővé és alkalmazhatóvá tegye. Magyarországról az OBH elnöke referencia bíróságként a Veszprémi Törvényszéket jelölte ki. 1997-ben született meg az Európai Közösségek tisztviselőit, valamint az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény. Az EU intézményrendszerében 1999-ban hozta létre az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), melynek fő feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme, küzdelem a csalás, korrupció és egyéb pénzügyi vonatkozású jogellenes tevékenységek ellen. Az OLAF hármas küldetési rendszere a következő: 1. a csalás, korrupció, illetve egyéb pénzügyi vonatkozású törvénybe ütköző tevékenységek elleni küzdelmével védi az Európai Unió pénzügyi érdekeit; 2. az európai uniós tisztviselők által elkövetett súlyos kötelességszegések akár fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségre vonást is eredményező kivizsgálásával védi az európai intézmények szabályszerű működésébe vetett bizalmat; 3. támogatja az Európai Bizottságot a csalásmegelőzési és felderítési stratégiák, eljárások kidolgozásában, fejlesztésében és megvalósításában. Hatáskörét tekintve az OLAF kizárólag olyan ügyekben járhat el, amelyek EU-s forrásokkal hozhatók összefüggésbe, ezzel kapcsolatban belső és külső vizsgálatokat folytathat le. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) egy szakmai szervezet, a tagság nyitva áll valamennyi olyan Európai Uniós tagország nemzeti szintű bírói tanácsa előtt, amely független a törvényhozó illetve a végrehajtó hatalomtól, vagy amely önálló és felelősen biztosítja a független igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A magyar bírósági szervezet 2012-től megfigyelőként vett részt az ENCJ munkájában, majd 2015-től a szervezet teljes jogú tagjává vált. Az ENCJ 2015-2016. Munkaterve szerint három munkacsoport került kialakításra, melyeknek témái: „Az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének és elszámoltathatóságának értékelése az EU eredménytábla adataira is figyelemmel”, „Közös sztenderdek megállapítása: a civil társadalom szerepe, részvétele a bírósági igazgatásban”, valamint a „Igazságszolgáltatás finanszírozása”. 1993-ban Berlinben jött létre a Transparency International (TI) civil szerveződés, melynek célja a korrupció elleni küzdelem egyfajta „világkoalíció” kialakításával. A TI jelenleg több mint 100 országban rendelkezik alapszervezettel, elsősorban a politikai korrupció leküzdése érdekében hozták létre.

12

5. A bírósági szervezetrendszer integritása és fellépése a korrupcióval szemben Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a jogszabályi keretek között folyamatosan fejleszti azt a vezetési és irányítási rendszert, amely biztosítja a bíróságok integritását. Ennek keretében számos intézkedésre került sor a bírósági szervezeten belül az elmúlt években. 2012. évben

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve 2012. évben hat stratégiai célt hirdetett meg, és ezek egyike, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége.

2012. évtől

Az OBH is csatlakozott ahhoz a megállapodáshoz, melynek keretében az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatban vállalták az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítését, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztését. A megállapodást aláíró szervek minden évben a korrupciós világnap alkalmából (december 9-én) nemzetközi konferenciát rendeznek az integritás aktuális kérdéseire fókuszálva.

2012. évtől

Az OBH elnökének 10/2012. (VI.15.) OBH sz. utasítása alapján bevezetett ügyfél-elégedettségi adatlap nyolc kérdés feltevésével igyekezett képet kapni a bírósághoz forduló ügyfeleknek, az általuk igénybe vett szolgáltatásokról alkotott véleményéről. Az ÁROP Szervezetfejlesztési Program eredményeként is tovább fejlődött az ügyfél-elégedettség mérésére a bíróságokon.

2012-2015.

Az Országos Bírói Tanács megfigyelő státuszban vesz részt az ENCJ szakmai munkájában, ahol a bírói függetlenség és etika európai normáival rendszer szinten foglalkoznak.

2012. évtől

Az OBH az Alkotmányvédelmi Hivatallal együttműködve indította el a biztonságtudatosságot fókuszba helyező, felvilágosító Awarness programját, melyben a képzéseket tartó szakemberek tematikusan foglalják össze az a bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal kapcsolatba hozható biztonsági kérdéseket, továbbá lehetőséget adnak a visszacsatolásra a hozzájuk érkező jelzésekről. Ilyen jellegű képzések más szervezetekkel (pl. TI) együttmóködésben szervezve is megszaporodtak a bírósági szervezetben.

2012. évtől

Működik a Bírósági Integritás Munkacsoport, amely számba vette az integritáshoz kapcsolódó kérdésköröket, előkészítette az Etikai Kódex megszövegezését, foglalkozott az Integritás szabályzat előkészítésével, az ügyelosztási rendeknek az ENCJ sztenderdek szerinti kialakításával. 13

2012. évtől

Az OBT megalakulásától kezdve, előre meghatározott munkaterv szerint havonta ülésezik. Az üléseken az OBH elnöke a különféle igazgatási folyamatokról, tevékenységéről rendszeresen számot ad az OBTnek. Az OBT megválasztja a fegyelmi ügyekkel foglalkozó szolgálati bíróság tagjait, elnökeit, a végrehatói fegyelmi bíróság tagjait és elnökeit, jóváhagyja ügyrendjüket és évente meghallgatja az éves tevékenységükről szólü beszámolókat. A bírói pályzati rangsorra vonatkozó szabályok értelmezését illetően ajánlásokat fogalmazott meg a törvényszékeken, ítélőtáblákon működő bírói tanácsok részére. Az OBT nek 2013-tól tanácskozási joggal rendelkező tagja az igazságügyért felelős miniszter, a Legfőbb Ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke is. Az OBT jegyzőkönyvei, döntései nyilvánosak.

2012. évtől

Az OBH elnöke évente beszámol a bíróságok működéséről az Országyúlés előtt, és a köztes időszakban – félévente – az Országyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt. A beszámolók a bíróságok központi internetes oldalán mindenki számára elérhetők. Az itélőtáblák, törvényszékek elnökei egységes szempontrendszer alapján ugyancsak évente adnak számot a bíróság működéséről a bíróságok összbírói értekezletén.

2012. évtől

A 1104/2012. (IV. 6.) Korm.határozat 12. pontja alapján az Országos Bírósági Hivatalt évente tájékoztatást ad a bírósági szervezet korrupció megelőzési és korrupcióellenes tevékenységéről.

2013. évtől

A bíróságok is részt vesznek az Állami Számvevőszék integritás felmérésében.

2014. évben

Elkészült a stratégai ellenőrzési terv, melynek két alappillére: egyrészt a bíróságok belső ellenőrei a gazdálkodás területeinek ellenőrzéséhez egységes ellenőrzési módszertanokat alkalmazzanak, az eredmények pedig fejezeti szinten hasznosításra kerüljenek, folyamatos visszacsatolás mellett. Másrészt az ellenőrök tanácsadó minőségükben is egyre inkább támogassák a bírósági vezetőket. A stratégiai tervnek köszönhetően, a belső ellenőrzés keretében az ellenőri napok száma 2000-re emelkedett.

2014. évben

Megalakult a Mintaszabályzat munkacsoport, mely 8 szabályzat kidolgozását vállalta, ezek mindegyike elkészült 2015-ben.

2015. január 1-jén

Hatályba lépett a bírák Etikai Kódexe.

2015. évtől

Az Országos Bírói Tanács az ENCJ teljes jogú tagja

2015. októbernovember

Bírák integritás felmérése.

14

2015. december

Elkészült az Integritás szabályzat tervezete.

2016. január 1-én

Hatályba lépett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló szabályzat.

2016. január

Elkészült a bírósági szervezet integritás térképe.

2016. január 27-28. Integritás konferencia került megszervezésre a Magyar Igazságügyi Akadémián. A szakmai találkozón az Országos Bírósági Hivatallal együttműködő Állami Számvevőszék, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői mellett a másodfokú Szolgálati Bíróság elnöke, valamint az Országos Bírói Tanács részéről is előadást tartottak a bíróság integritásával összefüggésben. Az előadások célja a nemzetközi, valamint az alkotmányos elvárások megismerése, továbbá az igazságszolgáltatási tevékenység – ezen belül a bíróság – integritási veszélyeztetettségének, a veszélyhelyzeteknek és a gyakorlati tapasztalatok megosztása volt. A résztvevők megismerhették a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ellen indított büntetőeljárásokkal kapcsolatos tapasztalatokat, a leggyakoribb integritást sértő magatartásokat, valamint a CEELI Intézet nemzetközi téren szerzett tapasztalatait. 2016. április 2016. július melléklet)

Fenntartható Fejlődés Program meghirdetése. (dolgozói és ügyfél-elégedettség mérés) Hatályba lép az Integritás szabályzat. (Lásd. 2. számú

6. A bírósági szervezet integritása a. A bírósági szervezet integritásának két dimenziója: ítélkezés és költségvetés A bírósági szervezet integritásának két fő dimenziója van, egyrészt az ítélkezés integritása, másrészt pedig a bíróságoknak, mint költségvetési szerveknek az integritása. Az ítélkezés integritásának fontossága az állami szervektől eltérően az, hogy maga az integritás, azon belül pedig a bíróságokra vonatkoztatható legfőbb ismérv, a függetlenség a bíróságok alaptevékenységét jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az ítélkezési tevékenységük során a bírók és bírósági titkárok nem utasíthatók, kizárólag a jogszabályoknak alárendelve járnak el. A bírósági szervezet függetlenségének másik záloga az, hogy önálló költségvetési szervként működik. A pénzügyi forrásait a mindenkori költségvetési törvényen keresztül alapvetően az Országgyűlés biztosítja költségvetési támogatás formájában. Ebben a vonatkozásban a 15

bíróságoknak, mint költségvetési intézményeknek alapvetően a hasonló szervezetekre irányadó keretek között kell műköniük (pl. belső ellenőrzés, közbeszerzések) b. A bírósági szervezet integritás térképe Az OBH a nemzetközi példákat alapul véve felmérte a korrupciós kockázatok kezelésének lehetséges módszertanait, rávilágítva a bírósági szervezet specialitásából fakadó eltérésekre. Az integritás felmérés módszerének lényege, hogy feltérképezésre kerüljenek a bírósági szervezetet érintő eredendő korrupciós veszélyeztetettségi tényezők, továbbá a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők. Ezt követően lehet azt megvizsgálni, hogy milyen a szervezet ellenállóképességének kiépítettsége. Ennek vizsgálata kapcsán fel kell mérni a veszélyeztetett területek arányát a szervezet ellenállóképességéhez viszonyítva. Ha a veszélyeztetett területek túlsúlyban vannak az ellenálló képességgel szemben, akkor az integritási kockázat magas. A másik véglet, amikor az ellenálló képesség van túlsúlyban a veszélyeztetett területekhez képest, ez túlszabályozottságot, szigorú szabályozást jelent az integritási kockázat alacsony szintje ellenére. A cél a két véglet között az ellenállóképesség egyensúlyának megteremtése, tehát az integritási kockázatok feltárása és azok megfelelő szintű szabályozottsága révén az integritássértések, a korrupció megelőzése. A bírósági szervezet veszélyeztetettségi profilja a veszélyeztetett területek feltárását és tárgyai meghatározását követően került kialakításra, ennek alapján került felállításra az integritás térkép, amely a függetlenség – objektív elszámoltathatóság – érzület hármas tengely mentén ábrázolja azon témaköröket, amelyek az integritás szempontjából kockázatot jelenthetnek a bírósági szervezet működésében. Az integritás térképen (Lásd. 3. számú melléklet) belül mind a függetlenség, mind pedig az objektív elszámoltathatóság megjelenik a szervezet, illetőleg az egyén vonatkozásában is. A függetlenség tengelyen belül az objektív szervezeti kategória az alábbi fő alcsoportokra bontható: a bírói autonómia szervezettsége, a függetlenség jogi alapja, a bíróság pénzügyi alapja, a bírósági szervezet igazgatása Ugyanezen tengelyen belül az objektív egyéni kategória fő alcsoportjai a következők: HR döntések a bíró felett, a bíró elmozdíthatatlansága, a függetlenséget fenyegető eseményekkel kapcsolatos eljárás, az ítélkezés függetlensége, sérthetetlenség (mentelmi jog) Az érzületi síkon – mely a szervezeti és az egyéni kategóriák között került meghatározásra – elhelyezkedő benyomások, emóciók is további alcsoportokra sorolhatóak, attól függően, hogy kinek a részéről kerültek megfogalmazásra: a közvélemény megítélése, az ügyfél megítélése, a bíró megítélése). Az objektív elszámoltathatóság tengelyen belül a szervezeti kategória a következő fő alcsoportokra bontható: az ügyelosztás, kizárás (Elvonás), ügyvitel és határidők, rendszeres beszámoló a bíróságokról, a bíróságok külső vizsgálata, panaszeljárás bírók és bíróság ellen, a bíróság és a sajtó kapcsolata, átláthatóság, oktatás Ugyanezen tengelyen belül az egyéni kategória fő alcsoportjai az alábbiak: ügyelosztás, Etikai Kódex, a bíró kizárására vonatkozó eljárás, érdekeltség feltárása (összeférhetelenség), a bíróságokhoz való hozzáférés foka, ügyvitel és határidő, átláthatóság, oktatás

16

Az érzületi sík – mely ezen a tengelyen is a szervezeti és az egyéni kategóriák között került meghatározásra – alcsoportjai: a közvélemény megítélése, az ügyfél megítélése, a bíró megítélése.

7. Integritás a vélemények tükrében Nemzetközi felmérések

7.1.

a. Igazságügyi eredménytábla A hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés az európai demokráciák alapját képező alapvető jog, amely a tagállamok közös alkotmányos hagyományainak részét képezi. A bíróság előtti, hatékony jogorvoslathoz való jog jelentőségét az Európai Unió Alapjogi Chartája is kiemeli. Az Európai Bizottság 2016-ban negyedik alkalommal tette közzé a tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, színvonalát és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytáblát1. Az eredménytábla segítséget nyújt a tagállamoknak az igazságszolgáltatás hatékonyságának, eredményességének javításához. Az eredménytábla a polgári, a gazdasági és a közigazgatási ügyek tekintetében vizsgálja a tagállamok igazságszolgáltatását, részben általuk szolgáltatott adatok, részben pedig különböző civil szervezetek felmérései alapján. Magyarország az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatók többségét illetően már az elmúlt években is a tagállamok első harmadában foglalt helyet. Ezeket az ügyforgalmi eredményeket a bírósági szervezetnek nem csupán fenntartania, hanem néhány téren még javítania is sikerült. Továbbra is kiemelkedik a közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljesítménye: az egy lakosra jutó közigazgatási peres ügyhátralék hazánkban a második legalacsonyabb az Unióban. A közigazgatási perek pedig hazánkban érnek véget a hatodik legrövidebb idő alatt. Pozitívum, hogy az elsőfokú polgári és gazdasági perek intézése tovább gyorsult hazánkban: a magyar bíróságok ezzel továbbra is a hatodik leggyorsabbak az Unióban. Összességében az eredménytábla által vizsgált ügytípusokat tekintve Magyarországon a negyedik legkisebb a bíróságok ügyhátraléka, míg a perek befejezésének gyorsaságát tekintve a magyar bíróságok az ötödik leggyorsabbak a 28 tagállam közül. A 2016. április 11-én közzétett Igazságügyi Eredménytábla az Eurobarométer és a World Economic Forum érzületi mutatóit is felhasználta. Hangsulyozni kell azonban, hogy az ilyen felmérések „eredményét” nagyon sok tényező befolyásolhatja, igy a kérdezés módszertana, a merítés nagysága, de akár a felmérés körüli időpontban a sajtót uraló valamely konkrét bírósági ügy körüli közéleti vita.

1

http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf 17

b.

Eurobarométer

Az Európai Bizottság az Eurobarométer (EB) felmérések keretében az európai lakosság körében gyűjt adatokat különböző kérdésekben, így az igazságszolgáltatás vonatkozásában is. A legutóbbi Igazságügyi Eredménytáblába is beemelt Eurobarometer felmérés során a következő kérdést tették fel: „A jelenlegi ismeretei alapján hogyan értékeli a bíróságok és bírák függetlenségét az országában?” A közvélemény, illetve a vállalkozások lehetséges válaszai a következők voltak: „nagyon jó – többnyire jó – többnyire rossz – nagyon rossz – nem tudom” . A közvélemény válaszai alapján felállított rangsorban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a 15. helyezéssel. A rangsor szerint utánunk következnek a velünk egyidőben csatakozott országok – Észtország, és Románia kivételével, de mögöttünk van Olaszország, Spanyolország és Portugália is. Ha azonban a válaszok megoszlását is vizsgáljuk az látható, hogy a „nem tudja” válaszokat leszámítva (ez a válaszolók 18%-a volt), a válaszadók több, mint 60%-a inkább pozítivan értékeli a bíróságok működését. Az érdemben válaszolóknak mindössze 33%-a értékelte a működést inkább rossznak, miközben az uniós átlag ebben a kategóriában ennél rosszabb: 36%. Előrehaladási lehetőséget mutató eredmény, hogy a pozitiv visszajelzést adók 64%-ának volt már személyes érintettsége bírósági eljárásban. Az ugyanerre a kérdésre a vállalkozások között végzett felmérés eredményei szerint az összesített listában Magyarország csupán a 22. helyen áll, de ha a felmérés részletes elemzését megnézzük, a válaszok csupán 41% negatív („rossz vagy nagyon rossz”) ami még az EU átlaghoz képest is sokkal jobb, ami 44% negatív válasz. A magyar válaszadók nagy százalékban, 25%-ban adtak semleges „nem tudom” választ. Ez az EU átlagban mindössze 8% volt. A semleges válaszokat azonban hiba volna negatív válaszként értékelni, bár azt mindenképpen jelzi, hogy a bíróságok működéséről nem rendelkeznek elegendő ismerettel.

b. World Economic Forum A svájci székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) 1979 óta adja ki Global Competitiveness Report című ranglistáját. A szervezet a 2015. évben kiadott jelentésében 144, a 2016. évi jelentésében már 148 országot hasonlított össze és rangsorolt a globális versenyképességi index (GCI) alapján. A mutató 12 fő pillérből áll, amelyek további jellemzőkre oszthatók fel. Az intézményi pilléren belül kerül sor a bírák függetlenségének vizsgálatára. A felméréseket és elemzéseket a WEF részére a velük szerződéses viszonyban álló egyetem, gazdasági társaság, vagy kutatóintézet végzi. A felmérés során jellemzően kb 100 gazdasági társaság vezetőinek véleményét kérdezik meg. A 2012-2013-as év rangsorában Magyarország a válaszok statisztikai átlagában 3,7 –es értéket ért el, ezzel a 144 ország közül a 72 helyre (21. az EU tagállamok között) sorolták. A 2013-2014-es év rangsorában 3,9 értékkel a 66. helyen szerepelt Magyarország. A 2016. évben közzétett és az Igazságügyi Eredménytáblába is beemelt 2015-2016-os jelentésben 3,6os értékkel a 79. helyre sorolták Magyarországot. A jelentés sok kérdést felvet a rangsor kialakulását illetően, illetőleg abban a tekintetben, hogy azt mennyire lehet komolyan venni. 18

A rangsorban például a jogállamiságot a világ valamennyi országában, különféle szervezeteken keresztül vizsgáló USA is csupán a 28. helyezett, és olyan országok előzik meg, mint az Egyesült Arab Emirátusok, Szaud-Arábia, Quatar, Dél-Afrika, vagy Ruanda. Ezen rangsor szerint az Európai Uniós tagállamok közül – az Eurobarométer közvélemény felmérésétől eltérően – csupán Olaszországot, Spanyolországot, Hortvátországot, Bulgáriát és Szlovákiát előzzük meg. Nem igazán lehet felidézni sem a bírósági szervezet működését érintő olyan jogszabályváltozást, vagy olyan bíróságon belüli és a vállalkozókat érintő változásokat a 2014. év és a 2016. év viszonylatában, ami a 3.9. érték 3.6-ra való visszaesését magyarázhatná. Ez is megerősíti azt, hogy az érzületi felméréseket mindig a helyükön kell kezelni és az ezekben rejlő szubjektiv és esetleges elemek miatt a messzemenő következtetések előtt a módszerek és a tágabb – érzületet befolyásoló, de a vizsgálat tárgyán akár kívül eső – körülményeket is számításba kellene venni.

c. ENCJ Az Európai Bizottság 2013-tól kezdődően valamennyi igazságügyi eredménytáblában felhívta az igazságügyi hálózatokat, hogy mélyítsék el e jogi biztosítékok hatékonyságának értékelését, továbbá jelezte, hogy mérlegelni fogja e megállapításoknak a jövőbeli eredménytáblákban való megjelenítési módját. Ezen irányba tett első lépésként az ENCJ tanulmányt készített a bírói függetlenségről és elszámoltathatóságáról, azon tagállamokat illetően, amelyek a munkájában részt vesznek. Ezt a jövőben egy bírói érzületvizsgálat is kiegészítené, amelynek a módszertana azonban még vita tárgyát képezi. Elsősorban a felmérés mikéntjét illetően, hiszen az internetes és anonim – a bírósági szervezeten kívül állók által is elérhető és kitölthető - kérdőivek a felmérés hitelességét is kétségessé tehetik. 7.2.

Hazai felmérések

a. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet felmérése Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.) olyan kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság számos területéről és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. Az intézet Magyarországon piacvezető a vállalati empirikus vizsgálatok és ezen belül a konjunktúra vizsgálatok terén: évente mintegy 17000 cég kérdőíves felmérését végzi el több módszer (személyes lekérdezés, telefonos vizsgálat, on-line lekérdezés) segítségével. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet felmérése során a hazai kkv-k2 vezetőinek véleményét feltáró kutatást négy hullámban (2010. október, 2014. július, 2015. július, 2016. január) végezték, összesen 1207 válaszadó adatainak vizsgálatával.

2

A vállalkozások méret szerinti vagylagos csoportosítását az európai unió jogából a magyar jog is átvette 2004-től. E csoportosítás szerint beszélhetünk mikrovállalkozásokról, kisvállalkozásokról és középvállalkozásokról. Ezeket leegyszerűsítve gyakran kis- és középvállalkozásoknak (rövidítve KKV) nevezik.

19

A bíróságok hatékonyságának megítélése kapcsán az állapítható meg, hogy nagyon magas azok aránya, akik nem tudtak véleményt formálni vagy semleges véleményt fogalmaztak meg. 2010- ben arányuk 64% volt, 2014-re lecsökkent 48%-ra, 2015-re ismét emelkedett, elérte a 62%-ot, majd 2016-ra csökkent arányuk, 44%- ra. Az összes válaszadó arányában az (inkább) pozitív véleménnyel rendelkezők aránya a vizsgált időszak elején volt a legalacsonyabb, csupán 21%, 2014-ben 38%, 2015-ben 26% volt, 2016-ra pedig jelentősen megnőtt: elérte a 46%-ot. Az (inkább) negatív véleménnyel rendelkezők aránya minden évben 10% körül alakult, 2010-ben volt a legmagasabb (14%), a legalacsonyabb (10%) pedig 2016-ban volt. Ha csupán az (inkább) pozitív és az (inkább) negatív véleményeket vizsgáljuk, akkor a fentiekhez hasonlóan azt láthatjuk, hogy a bíróságok megítélése jelentősen javult 2016-ra. Míg 2014-ben csupán a válaszadók 60%-a ítélte meg inkább pozitívan a bíróságokat, addig ez az arány 2016-ra elérte a 83%-ot. b. Állami Számvevőszék Az integritás témában végzett hazai felmérések közül kiemelendő az Állami Számvevőszéké, mely egy nemzetközileg igazolt és bevált módszertan hazai adaptációjával végzi el a közszféra korrupciós kockázatainak feltérképezését. A kérdőívek kitöltésével - melyben 2015. évben az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és az ítélőtáblák mellett valamennyi törvényszék is részt vett - a szervezetek visszajelzést kapnak a jelenlegi korrupciós helyzetükről. Az Állami Számvevőszék ezen felmérések koordinálása mellett az Európai Unió által finanszírozott ún. Twinning Light projekt keretein belül kidolgozott egy a magyar közszférában jelenlévő korrupciós kockázatok értékelésére és feltérképezésére alkalmas módszertant, melyet a bírósági szervezet hasznosítani tudott a saját integritás térképének felállítása során c. bírósági szervezetrendszeren belüli felmérések: ügyfél-elégedettség mérés és dolgozói elégedettség kérdőív Az ügyfél-elégedettség mérést a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzat – a 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás – 13. § (2) bekezdése tette lehetővé a bírósági szervezetben. Lényege, hogy az igazságszolgáltatásban megforduló ügyfelek névtelenül tölthetik ki az ennek mérésére szolgáló kérdőíveket és számolhatnak be arról, hogy elégedettek-e például a kezelőirodával, a tájékozódási lehetőségekkel vagy éppen az épület biztonságával. A cél az, hogy a visszajelzések alapján minél inkább ügyfélbaráttá váljon az igazságszolgáltatás. Az OBH elnökének egyik stratégiai célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése. Ezt a célt szolgálja az ügyfelek megfelelő és folyamatos tájékoztatása, a könnyen áttekinthető és informatív honlap, ügyfél tájékoztatási centrumok létrehozása, továbbá az ügyfél-elégedettség mérése. A fenti stratégiai célhoz kapcsolódóan a bíróságok többségén a 2014. évben elkezdődött az ügyfél-elégedettség mérése, valamint a Fővárosi Törvényszéken ügyfélcentrum került kialakításra. Az ÁROP Szervezetfejlesztési Program választható témaköre volt az ügyfél-elégedettség mérés és „ügyfél charta” bevezetése a bíróságokon. A fenti téma népszerű volt a bíróságok körében, a pályázók majdnem fele fejlesztéseket hajtott végre ezen a területen. A projekt keretében ügyfél-elégedettség mérési kérdőívet dolgozott ki a Kúria, a Budapest Környéki

20

Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Miskolci Törvényszék, míg ügyfélchartát e fenti négy bíróságon kívül az Egri Törvényszék és a Kaposvári Törvényszék készített. A fenti témához kapcsolódóan hasznosítható továbbá a Szegedi Törvényszék által megalkotott ügyfél-elégedettség mérési szabályzat is. Az ÁROP Projekt óta – néhány kivétellel – a bíróságok többségén elkezdődött az ügyfél-elégedettség mérése. A törvényszékek ezekről a mérésekről az éves elnöki beszámolókban, és internetes oldalukon rendszeresen számot adnak. Az elektronikus eljársokat illetően a központi honlapon online kérdőív is az ügyfelek rendelkezésére áll. Az ügyfelek véleményének megismerésén túl első ízben 2014. évben a Budaörsi Járásbíróságon, majd a Kaposvári Törvényszéken is sor került a dolgozói elégedettség felmérésére. Ez azért is kiemelten fontos, mert a felmérés eredményei alapján megtett intézkedéseknek köszönhetően a dolgozók elégedettsége, és ezáltal az ítélkező munka hatékonysága és időszerűsége növelhető. A 2016-ban meghirdetett „Fenntartható fejlődés” program keretében mindkét irányú érzületi felmérés kiterjesztésre és fejlesztésre kerül a bíróságok által. d. A bírák integritás kérdőíve Az OBH elnökének intézkedése alapján a bírák részére első alkalommal 2015-ben integritási kérdőív készült, amelynek célja az volt, hogy felmérje a bírákon keresztül a bíróságok integritási helyzetét és a bírák tudatosságát az integritást sértő és veszélyeztető helyzetek elkerülésében. A felmérés alapjául – a Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016. évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V. 27.) Korm. határozatban foglalt korrupció megelőzési feladatokkal összhangban – az OBH elnökének a Bszi. 76. §-ában foglalt stratégiai célkitűzése, a szervezeti és személyi integritás erősítése szolgált. 8. Az integritás felmérés eredménye A kérdőíveket – amelyeket önkéntes és anonim módon, elektronikusan vagy papír alapon lehetett kitölteni – a 2676 fős ténylegesen munkát végzők közül 460 bíró, vagyis a bírák 17%a töltötte ki. A bírósági szintek eltérő bírói létszámából adódóan a kérdőívet legnagyobb számban járásbíróság/kerületi bírósági (54,5%) és törvényszéki bírák (30%) töltötték ki. A kitöltők aránya – 38% – ugyanakkor a Kúria esetében (30 fő) volt a legmagasabb. A legnagyobb számban a polgári (40%) és a büntető (40,43%) ügyszakos, valamint a legtapasztaltabb, nagy gyakorlattal, 11-20 és 21-30 év közötti szolgálati viszonnyal rendelkező bírák (61,7%) nyilvánítottak véleményt, amely azzal magyarázható, hogy a legnagyobb számarányban ezen ügyszakokban ítélkeznek, és a bírói állomány 60%-t a 11-30 év szolgálati idővel rendelkező bírák alkotják. A felmérés kérdései témakörök szerint kerültek csoportosításra, melyek a következők voltak: a. általános kérdések, b. pártatlanság c. függetlenség, d. összeférhetetlenség, 21

e. f. g. h. i.

mentelmi jog, ügyfélkapcsolatok, nyilvánosság, bírói etika, előmenetel.

Az alábbiakban a kérdőív tematikáját követve bemutatásra kerül a felmérés eredménye, értékelése. a. Általános kérdések Az általános kérdések között a válaszolók összetétetével kapcsolatos kérdéseken túl egy reflexiós kérdés is bekerült: „Ön tudatosan kerüli az integritást veszélyeztető helyzeteket?” A kérdőív elején erre a kérdésre 70% azt válaszolta, hogy teljes mértékben kerüli, míg az utolsóként megismételt kérdésnél már 72.61% válaszolt így. Ez is mutatja, hogy önmagában a kérdőiv kitöltése is erősíti az integritás-tudatosságot. Összességében a megkérdezettek 94,1394.78%-a tudatosnak jellemezte magát. Arra a kérdésre, hogy ”Lát-e a bírósági szervezeten belül korrupciós kockázatot?” , a megkérdezetteknek mindössze 68.26%-a válaszolta azt, hogy nem vagy inkább nem. Ami egyszerre jelentheti azt, hogy a veszélyeztetettség iránti érzékenység nem tól magas, de azt is, hogy környezetükben nem látnak ilyenként értékelhető jelenségeket. Az további vizsgálat tárgya lehet, hogy milyen elgondolások éltek a válaszadókban. Arra a kérdésre, hogy az ítélkezés mely ügyszakaiban leginkább veszélyeztetett a bíróság a következő sorrend alakult ki: felszámolási ügyszak, büntető ügyszak, nyomozási ügyszak, gazdasági ügyszak, végrehajtási ügyszak, cégbíróság. A sorrendiség azt jelzi, hogy különösen a személyi szabadság elvonással, a nagyobb gazdasági kérdésekkel foglalkozó ügyszakokban, illetve azokban az ügyszakokban kell az integritást erősíteni, ahol nincs vagy korlázottan létezik a kontradiktórius/nyilvános eljárás. Lényeges kiemelni, hogy az elmúlt tiz évben, mindössze három esetben került sor hivatalban lévő bíró ellen büntető eljárás indítására és lefolytatására a bíró előtt folyamatban volt eljárásokkal összefüggő korrupciós bűncselekmény miatt. A veszélyeztetettség ezen a területen számos tisztán igazgatási (ügyfélkapcsolatok rendje, birósági épületbe való belépés szabályai, vagyonnyilatkozat összevetés, fegyelmi eljárás stb) és szakmai (jogegység, képzés, ügyelosztási rend, ügytipus vizsgálatok stb) intézkedéssel csökkenthető. Ilyen intézkedésekre a bírósági elnökök és az OBH részéről is folyamatosan sor kerül. Ezek a bírói kar, vagy nagyobb nyilvánosság előtt a szabályzatok, beszámolók, tájékoztatók formájában megismerhetővé válnak. b. Pártatlanság A pártatlanságot az ügyfelekhez való hozzáállás mikéntjeként lehet értelmezni. Ennek lényege, hogy a bíró elfogulatlan legyen az elé került ügyekben, és az ügyfelek irányában, hogy az ügyeket tárgyilagosan, azaz a jogszabályok alapján ítélje meg. Arra a kérdésre, hogy „Érte-e már befolyásolásra irányuló kisérlet?” a megkérdezttek 93.91%-a nemmel válaszolt. Mindössze 5.22 % volt az, aki igennel válaszolt. Utóbbiak 75%-a nyilatkozott ugy, hogy ezzel összefüggésben eleget tett a bejelentési kötelezettségének. Arra a kérdésre, hogy másokat illetően tapasztalt-e befolyásolási kisérletet már 88.91% válaszolt nemmel, ami azt is jelentheti, hogy az ilyesfaja jelenségek nem válnak ismertté a bírói kar előtt. További vizsgálat tárgya lehet az, hogy vajon mit érthettek befolyásolási kisérlet alatt (ügyfél, 22

közvélemény, vezető megnyilvánulása, felső bírósági döntés stb). Ennek azért is lesz jelentősége, mert a veszélyeztetettség csökkentése végett ehhez igazodva kell intézkedni. A megkérdezettek 5.43%-a nyilatkozott úgy, hogy az eljárás résztvevői a bírói minőségével összefüggésben ajándékot ajánlottak fel. A túlnyomó többség 94.13 % válaszolt ugy, hogy ilyen nem történt. Ez azt mutatja, hogy az ügyfelek túlnyomó többsége és a közvélemény előtt tudott, hogy a bírók nem fogadhatnak el ajándékot. Sajnálatos azonban, hogy a kivételesnek tekinthető eseteket a válaszolók 36%-a nem jelentette be. A bejelentési kötelezettség menetének tisztázatlansága tehát a veszélyeztetettséget növelő tényező. Ezért is jelent előrelépést, hogy az integritási szabályzat ezt a bejelentési kötelezettséget, annak menetét az ügyfelek és a bírósági dolgozók számára is egyértelművé teszi, azaz itt csökkenteni tudjuk a veszélyeztetettségi tényezőt. c. Függetlenség A függetlenség olyan összefoglaló jellemzője és alapja a bíráskodásnak, amelynek számos viszonylatban lehet kitéve veszélyeztetésnek. Mivel a függetlenség részben objektiv ismérvek és részben a bíró személyiségében rejlő ismérvek és érzékenység alapján írható le, ezért az ebben a körben feltett kérdések csupán kiindulópontjai lehetnek a jövőbeli, részletesebb kérdéssornak. A bíráskodás természetéből eredően itt is lehetnek eredendő veszélyeztetési tényezők. Ilyenek lehetnek: az ügyelosztási rend, és az üggyel összefüggő, de jogon kívüli tényezők. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint a bíróságon alkalmazozott ügyelosztási rend biztosítja a pártatlan és független itélkezést?”, a megkérdezettek 83%-a teljes mértékben és inkább úgy véli, hogy az ügyelosztási rend biztosítja a pártatlan és független ítélkezést. További vizsgálatot igényelne annak tisztázása, hogy miként lehetséges az, hogy 1.74%-a a válaszolóknak nemmel válaszolt. Az ügyelosztásnak a lényege az, hogy a bírók a kompetenciájuknak, illetve a bírósági szervezeti követelményeknek (pl. egy kis bíróságon a polgári ügyszakos bíróknak minden ügytipusban el kell járniuk, mig nagyobb bíróságokon szakosodhatnak) megfelelően legyenek terhelve, másrészt, hogy az érkező ügyek elosztása a bírók között legyen előre meghatározott, visszaellenőrizhető. Utóbbi iránt általános igény merül fel a közvélemény részéről, léteznek is ezzel kapcsolatos európai sztenderdek (pl. ENCJ), de különféle nemzetközi szervezetek (GRECO) is rendszeresen veszik ezt gócső alá. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az un. automatikus ügyelosztás, amikor az adott ugy adott bíróhoz rendelése előre kiszámítható, éppúgy veszélyeztetheti a pártatlan elbírálást, mint a teljesen tetszőleges ügyelosztás. Előbbi esetben ugyanis a keresetlevél vagy akár a vádirat beadásának napjával együtt az adott bírót is képes kiválasztani, ahogyan arra más európai országokban akadtak is példák. Az ügyelosztásban rejlő kockázatokat eleve csökkenti az, hogy a sarkalatos törvények, eljárási törvények, OBH elnöki utasítás és a bíróságok szervezeti és működési szabályzata erre számos rendelkezést tartalmaznak, hogy az egyes bíróságokon az ügyelosztási rendet a bírói tanács, a szakmai testületek egyetértésével kell kialakítani, s azokat közzé kell tenni. Az ügyelosztásban rejlő kockázatokat csökkenti az, hogy az elsőfoku ügyek kiosztásakor már alkalmazható az ügyek nehézségi foka szerinti súlyozás. További előrelépést hoz majd, az ügyelosztási rendek kialakitásának folyamatára, alapelveire, az intézkedés tartalmára és formájára, azok egységes megjelenítési módjara vonatkozó OBH elnöki ajánlás kiadása. Ezzel az OBH integritási munkacsoportja 2015-ben kezdett foglalkozni. 23

Annál a kérdésnél, hogy „Véleménye szerint a bírói döntést mely jogon kivüli tényezők befolyásolják?” ötféle érdemi választ adhattak. A válaszok megoszlása a következő volt:  Semmi sem befolyásolja – 46,99%  Felek tárgyalóteremben tanúsitott magatartása – 21,11%  Média által közvetitett vélemények – 15,52%  Közszereplők nyilatkozata – 8, 69%  Felek tárgyalótermen kívüli magatartása – 1,65% További kérdéssekkel pontositható volna, hogy itt a válaszoló az általános véleményét, vagy az általa kezelt ügyekben szerzett, magára vonatkozó tapasztalatáról számol be. Utóbbit erősítheti a feleket illetően adott válaszok magas száma: valószínósithető, hogy a felek, vagy akár a tanuk szavahihetőségének megítélésében, igy a bírói mérlegelés körében (tények bizonyítottsága stb.) a tárgyalótermi magatartásnak lehet jelentősége. A felek a magatartásukkal az igényérvényesítéshez, a védekezésük eredményességéhez minden eszközt igénybe kívánnak venni. Ehhez időnként a médiát is használják, amely a válaszok 15.52%-a szerint befolyásolhatja a a döntést. További adalék, hogy a válaszolók 33.91%-a szerint a sajtóban megjelenő valós vagy valótlan feltételezések nehezítik a pártatlan döntés meghozatalát. Az ezzel ellentétes nemleges válasz 62.83%-a arra is utalhat, hogy ezek a sajtóhírek a bíró és a bírósági ügy kezelésének külső megítélése által nehezítik el a döntést, azaz a döntés felvállalását, vagy az ezt követő nyilvános visszhang elviselését nehezitik el. Ezek a veszélyeztető tényezők azáltal csökkenthetők, hogy a bírók az ügyfelek lehetséges magatartását illetően speciális képzésben részesülnek, illetve kellően felvértezedettek a sajtó támadásai, vagy megnyilvánulásaival szemben. Utóbbit illetően a tárgyilagosság és tárgyszerűség megőrzését ugyancsak a képzések erősithetik. Sokat segítene a veszélyeztetést növelő tényezők ellentételezésében, ha a bírók védelme komolyabban jelenne meg a jogszabályokban. Az angolszász jogrendszerben ismert „contempt of court” intézménye ismeretlen, a magyar jogszabályok szerint a bírónak és a bíróságnak nincs elegendő eszköze a nemtelen támadásokkal szembeni fellépésre. A veszélyeztetettség csökkenését eredményezhetik az integritási szabályzatnak a bejelentésre, a bírót ért támadásokkal szembeni vezetői fellépésre vonatkozó szabályai. Jelentős előrelépés volna, ha akár az anyagi, akár az eljárásjogi szabályokban a bírósági eljárások és a nyilvánosság kapcsolatában megmutatkozó bizonytalanságok, zavarok nagyobb figyelmet kapnának. További kérdésként szerepelt az, hogy a kérdőívet kitöltő bírák függetlennek érzik-e magukat. A válaszadók 98%-a függetlennek tartja magát. Ez egyértelmű igazolása annak, hogy messzemenően érvényesül a függetlenség a bírósági szervezetben és a bírák a döntéseiket kizárólag a jogszabályoknak alárendelve hozzák meg. Ezt erősíti meg az esetéeges vezetői nyomásgyakprlást illetően feltett kérdés is: „Előfordult-e Önnel szemben az elmúlt két év során jogellenes vezetői nyomásgyakorlás, amelynek célja az volt, hogy Ön egy meghatározott tartalmu döntést hozzon meg az Ön által tárgyalt ügyben?” A válaszadók 97.17%-a nyilatkozott igy, hogy ilyen nem történt. További kérdéseket igényelne annak pontosítása, hogy a 0.87%-os (4 fő) igenlő válasz mögött milyen esetek állnak. Ez az arány mindenesetre azt erősiti meg, hogy a valós helyzettől elrugaszkodottak azok a híresztelések, mely szerint a bírák az érdemi ítélkezési tevékenységükben utasíthatóak volnának. d. Összeférhetetlenség

24

Eredendő veszélyeztettségi tényzőnek tekinthető az, hogyha a bírók nem részesülnek az hivatalukhoz méltó illetményben. Sajnos az elmúlt tíz évben lényegi illetményemelés nem volt a bírósági szervezetben, a nemzetgazdasági bruttó átlegkeresethez képest 2004-ben még 2.4 %-os mértékű illetményalap 2015-re 1.63 szorosra csökkent. A CEPEJ jelentések szerint a 28 európai uniós tagország közül Magyarországon a legalacsonyabbak a kezdő bírói illetmények. Ebben a viszonylatban, és a külső befolyásolás korlátozása, a különféle érdekeltségek irányában való elköteleződés megakadályozás végett van jelentősége a sarkalatos törvényekben is rendezett összeférhetetlenségi szabályoknak. Az összeférhetetlenség esetei a tilalmazott tevékenységtől, a bejelentéshez kötött tevékenységig terjednek. A veszélyeztetettséget az is növeli, ha az érintettek ezekkel az esetekkel, a vonatkozó szabályokkal nincsenek tisztában. Ezért ebben a körben az első lényegi kérdés annak vizsgálatára irányult, hogy egyértelmű-e az a megkérdezettek előtt, hogy mik az összeférhetetlenségi okok. A lehetséges esetekre a következő válaszokat adták:  Párttagság – 92,17%  Személyes közreműködés kft-ben – 73.7 %  Újságírói tevékenység internetes sajtóterméknél – 53,91%  Gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző civil szervezetben tagság – 46,09 %  Választott bírósági tagság – 42,39%  Filmproduceri tevékenység – 38,70% Elenyésző számban jelölték meg összeférhetetlenségi oknak a munkaidőt részben érintő oktatási tevékenységet, az egyesülethez köthető ismeretterjesztő tevékenységet, a lakásszövetkezeti tagságot, a labdarúgói edzői tevékenységet. Nyilvánvalóan csökkentheti a veszélyeztetettséget az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztése és a bejelentések módjának a szabályozottsága. Előrelépést jelent ezen a területen az integritási szabályzat hatályba lépése. Támogatást jelenthet a bíróknak az is, hogy az OBT bírói kezdeményezésre az Etikai Kódexet illetően értelmező állásfoglalást adhat ki. A keresőtevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel a kérdőiv kutatta a munkaidőt érintő és a munkaidőn kívüli egyéb jogviszonyok létét. Előbbit illetően a váaszolók 91,09 %-a azt irta, hogy nincs ilyen jogviszonya. A mnkaidőt érintő és nem érintő egyéb jogviszonyban tevékenykedők aránya 7, 83%, illetve 7,17% volt. Az érintettek 90,91%a eleget tett az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének. A bírók mindössze 11,3 %-ban végeznek publikációs és szakírói tevékenységet, alapvetően csak az ítélkezési tevékenységük az egyetlen kereső tevékenységük. Viszonylag nagy számban (28%) tagok a bírák civil szervezetekben. Közülük 16% olyan szervezet tagja, amely bírósághoz kötődik. A több, mint egy tucatnyi ilyen szervezetből a legnagyobb tagsággal rendelkezők a Magyar Bírói Egyesület, és a Bírósági Dolgozók Szakszervezete. Feltehetően legalább közvetett kapcsolat lehet a civil szervezet és a bíróság között ott, ahol 33 bíró vezető tisztséget is betölt. Az utóbbi idők sajátos jelensége az, hogy az egykor többségében bírók által alapított szakmai jellegű egyesületekben a „külsősök” aránya, száma megnövekedett. Arra is van példa, hogy ilyen szervezetek az elnevezésükben is a bírósághoz kötődő, arra utaló megnevezést használnak, amely a bírósági szervezet egészét illetően is integritási kockázatokat hordoz magában. Ezt a kérdőívben adott válaszok is visszaigazolták, mert a válaszadók 55,87%-a szerint van abban integritási kockázat, ha a 25

bírósághoz kapcsolódó civil szervezetnek nem bírüsági kapcsolódású tagjai vannak. Az egyesülési jog tiszteletben tartása mellett is, helyes volna a civil szervezetek alapítását illetően visszahozni azt a rendelkezést, amely az állami szervek tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó civil szervezetek esetében a megnevezés, az együttműködés, a kapcsolattartást jogszabályi szinten is rendezte. A veszélyeztetettséget csökkentő tényezőnek tekinthető a bírók vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége. Mégis arra a kérdésre, hogy „Egyetért-e azzal, hogy a vagyonnyilatkozat tételét a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése indokolja?” a válaszadók mindössze 42,61%-a nyilatkozott teljesen egyetértőleg. A válaszolók 26,30 %-a inkább egyetértett, 11,09 %-a közepes mértékben értett egyet.

e. Mentelmi jog Eredendő veszélyeztetettségnek tekinthető, hogy a bíró is követhet el szabálysértést, bűncselekményt. Megtörténhet, hogy ilyen eljárást az előtte folyó ügyben való befolyásolása végett indítanak meg vele szemben. Ezért van jelentősége annak, hogy a hatóságok, de a bíróság vezetője is értesüljön az ilyenfajta eljárások megindulásáról, a bírói érintettségről. Az utóbbi tíz évben a korábbiakhoz képest gyakori jelenséggé vált, hogy a büntető ügyekben eljáró bíróval szemben pertaktikai okokból (az ügy átosztásával a pertartam emelkedhet, amely a büntetés kiszabásnál enyhítő körülmény stb.) indítottak magánvádas eljárást, vagy tettek feljelentést. A hivatali tevékenységgel össze nem függő ügy miatt indult szabálysértési és büntetőeljárások, és az ennek alapjául szolgáló magatartások is veszélyeztethetik a bíróba, a bíróságba vetett bizalmat. Növeli a veszélyeztetettséget, ha a bíró, vagy a bírósági vezető nem értesül az eljárásról, vagy akár az is, ha a hatóság előtt marad rejtve, hogy az adott eljárásban érintett bírói tisztséget visel. A megkérdezettek 97,17%-a nyilatkozott úgy, hogy a szolgálati viszonya alatt nem indult ellene büntető eljárás, 1,74% (8 fő) úgy nyilatkozott, hogy indult, míg 1,09% (5 fő) nem kívánt válaszolni erre a kérdésre. A büntető eljárással érintettek a válaszuk szerint mindannyian eleget tettek a bejelentési kötelezettségüknek. A megkérdezettek 90,87%-a válaszolta azt, hogy nem indult vele szemben szabálysértési eljárás. A 6,74% (31 fő) válaszolt igennel, és 2,39% (11 fő) nem kívánt válaszolni. A szabálysértési eljárást az igennel válaszolók mindössze 77,42%-a (24 fő) jelentette be, 16,13% nem (5 fő) és 6,45% (2 fő) nem kívánt válaszolni. A büntető vagy szabálysértési eljárásokban rejlő veszélyeztetettséget (akár, ha elkövet ilyen cselekményt a bíró, akár, ha befolyásolási céllal indul ellene az eljárás), nagyban csökkenti a mentelmi jog intézménye. Mégis a bíróknak mindössze 87,83%-a nyilatkozott úgy, hogy fontosnak tartja a mentelmi szabályokat, és 10,87%-a kifejezetten úgy válaszolt, hogy azok nem fontosak. Arra a kérdésre viszont, hogy „Ön szerint elégségesek-e a mentelmi jogi szabályok?” a megkérdezetteknek csupán 77,83%-a válaszolt igennel, míg 15,43% (71 fő) nemleges választ adott. Arra a kérdésre, hogy élt-e a mentelmi jogával 1,09 % (5 fő) válaszolt igennel. Kérdés volt az is, hogy „Mely esetekben élne a mentelmi jogával, ha sor kerülne rá?”. A megkérdezettek 44,3%-a a „soha” választ adta, de magas volt azok száma is, akik nem kívántak válaszolni (33,04%). A válaszok mindenesetre azt jelzik, hogy a mentelmi jog és a bírókat érintő eljárások tárgykörében további kérdések volnának megfogalmazhatók. A veszélyeztetettséget csökkenti az eljárások bejelentésével, ügymenetével kapcsolatosan is rendelkező integritási szabályzat hatályba lépése. Csökkenti a kockázatot az is, hogy az OBT 26

– s rajta keresztül a bírói kar – évről évre tájékoztatást kap a fegyelmi helyzetről, ideértve a mentelmi jogot is érintő eseteket is. Segítséget jelentene ezen a területen, ha az új Be. Szabályai egyértelműbb rendelkezéseket tartalmaznának arra, hogy az OBH, illetve a munkáltatói jogokat gyakorló elnök miként és mikor értesül a büntető eljárás menetéről. f. Ügyfélkapcsolatok A veszélyeztetettséget növelő tényező az, ha a bíró a hivatalos kapcsolattartási színtereken (beadványok, tárgyalás stb) is kapcsolatot tart az ügyfelekkel. Másrészt viszont lehetnek olyan ügyviteli jellegű bejelentések, kérdések, amelyek miatt a bíróknak elérhetőknek kell lenniük. Ezért került sor ilyen jellegű kérdések megfogalmazására is. A válaszolók 86,52%-a nyilatkozott úgy, hogy nem fogad az ügy érdemével kapcsolatos telefonos megkeresést. Lényeges, hogy a bírók tisztában legyenek azzal, hogy az ügyfelek kiket kereshetnek és milyen kérdésekben a bíróságon (pl.: tanúgondozás), az e körben feltett kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy ebben a körben fejlesztendő a bírók tájékozottsága. A bírói hivatásból adódó viselkedési és magatartási korlátozottságra irányult a kérdés, miszerint „Akadályozza-e a társadalmi életben vagy a lakókörnyezetében való részvételét a bírói hivatás?” A válaszadók 25,65 %-a szerint igen, míg a 71,09 %-a szerint nem. Arra a kérdésre, hogy „Részesült-e bármilyen előnyben a bírói hivatása miatt szolgáltatások igénybevétele során?” a válaszolók 97,17%-a nyilatkozott nemmel, s csupán 1,52%-a (7 fő) mondott igent. További kérdések mutathatnák meg, hogy miféle előnyökről lehet itt szó, hiszen egy kisvárosban akár a sorban állás elkerülése valamely szolgáltatónál, is lehet ilyen előny. g. Nyilvánosság Veszélyeztetettséget növelő tényező az, ha a bíróság működése nem átlátható. Az ítélkezést illetően növeli a veszélyeztetettséget, ha a nyilvánossá vált döntések az ügyfelek, vagy a közvélemény számára nem érthetők. A bírók számára azonban a törvény tiltja, hogy nyilatkozzanak saját ügyeikről, illetve ilyen nyilatkozattételi korlát érvényesül a mások által intézett ügyeket illetően is. Az ítélkezésről való nem megfelelő tájékoztatás, vagy a tájékoztatás hiányának a kockázatát a sajtóval való kapcsolatra vonatkozó szabályzat csökkenti, hiszen kijelölésre kerültek azok a személyek, akik konkrét ügyekről nyilatkozatot tehetnek a bíróság részéről. A kérdések ezen szabályok betartására és ismeretére vonatkoztak. A megkérdezettek 96,09%-a nem sértette meg a nyilatkozattételi tilalmat. A megkérdezetteknek azonban 2,83%-a válaszolta, hogy a nyilvánosság előtt véleményt nyilvánított a más bíró által befejezett ügyről. További kérdések tisztázhatnák, hogy ez utóbbi válaszok az sajtószóvivői, vagy oktatói tevékenységet is végző bíróktól érkeztek-e. A válaszolóknak 10,65%-a adott már sajtó nyilatkozatot ügyekről, amiből arra lehet csupán következtetni, hogy a válaszolók között nagyobb arányban voltak sajtóval kapcsolatos feladatot is ellátó bírók. Mindössze 3 fő válaszolta ugyanis azt, hogy nyilatkozatáról a közvetlen vezetőjét nem tájékoztatta. Az átláthatóságnak, a nyilvánosságnak a bírósági szervezet igazgatását illetően is jelentősége van. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint a bíróságon belül hozott igazgatási döntések kellően átláthatók a társadalom számára?” 34,57 %-a „inkább nem”, illetve 23,26%-a „egyáltalán nem” választ adtak. A válaszok annak fényében különösen elgondolkodtatók, hogy a központi és bírósági honlapok, a sajtószóvivői hálózat, az ezzel kapcsolatos képzések fejlesztése, a helyi sajtóval való együttműködési megállapodások ösztönzése ellenére még hiányosnak 27

tartják a bírósági szervezet láthatóságát, vagy átláthatóságát a bírók. További kérdések tisztázhatnák azt, hogy milyen területeken és hogyan lehetne növelni az átláthatóságot. Kedvezőbb a kép a belső nyilvánosságot illetően. Az öt évvel ezelőtti helyzetnél sokkal kedvezőbb ma a kép. A válaszadók 67%-a (305 fő) szerint a döntéshozatali mechanizmus átlátható. A kedvező tendencia folytatódhat az igazgatási szabályzat hatályba lépésével, mivel annak egyik alapvető célja az átláthatóság biztosítása. A bíróság elnöke ennek megfelelően köteles az intézkedéseit az érintettek tudomására hozni a helyben szokásos módon és közzétenni a bíróság intranetes honlapján. A szabályzat önálló fejezete foglalkozik a nyilvánossággal és azzal, hogy a vezetők a bírák és az igazságügyi alkalmazottak felé az információt hogyan továbbítják. A vezetői értekezleti rendszer szabályai pedig tartalmazzák, hogy az értekezletet követően kinek, milyen tájékoztatási kötelezettsége van. Mindez garanciát jelenthet a belső nyilvánosság megítélésének további kedvező alakulására. Ide kapcsolható kérdés volt, hogy „Az informatikai rendszer használata során figyelembe veszik-e az ezzel járó kockázatokat?” A válaszadók 84,99%-a válaszolt igenlően, ami azonban azt jelzi, hogy ezen a területen fejleszteni kell a tudatosságot. Pozitív ugyanakkor, hogy a közösségi média használatát illetően 95,22 % volt az válasz, hogy ezeket fokozott óvatosággal kell használni. A válaszadók 2,83 %-a (13 fő), azonban nemlegesen válaszolt. A bírósági eljárások természetéből következik, hogy ott bizalmas, akár titkos információkhoz is hozzáférnek a bírók. Ezért volt fontos feltenni a kérdést, hogy „A bírák a szolgálati viszonyon kívüli kapcsolattartásnál a bizalmas, a titkos információk kezelésére vonatkozó szabályokat betartják-e?” A válaszadók 28.91%-a szerint „teljes mértékben”, az 57,39%-a szerint „inkább igen”-el lehet jellemezni a bírák hozzáállását. h. Bírói etika A kérdések e tárgykörben a tavaly év elején hatályba lépett Etikai Kódex érvényesülésére és az esetlegesen előforduló etikai problémákra koncentráltak. A megkérdezettek 80,27%-a pozitívan nyilatkozott az Etikai Kódex érvényesüléséről. A megkérdezettek 15,87%-a azonban „nem kívánt válaszolni” a kérdésre, amely további vizsgálódást tenne szükségessé, hiszen az érdektelenségre is utalhat. Ennek azonban ellentmond, hogy a többség érdemi választ adott arra, hogy „A bíróságon belül találkozott-e etikai problémával?”. A válaszolók fele részben igennel (45%), és fele részben (45,22 %) nemmel válaszoltak erre a kérdésre. Az igenlő válaszokat adók, a következő problémás területeket jelölték meg:  Magánéletében hivatásához méltatlan magatartás – 38,24%  Viselkedésében szélsőséges – 29,49%  Függetlenséget sértő magatartás – 17,51%  Világháló használata során méltóságát sértően nem körültekintő – 14,74% A veszélyeztetettséget csökkentő tényező az Etikai Kódex, az igazgatási szabályzat és az integritási szabályzat hatályba lépése. Utóbbi lehetőséget ad arra, hogy a bejelentések, a figyelem felhívások megtörténhessenek az integritást sértő esetekben, méghozzá olyan formában, hogy az ne eredményezzen „viktimizációt”. i. Előmenetel

28

Eredendő veszélyeztetettség rejlik a bírói előmeneteli rendszerben. Lényeges azonban, hogy az előmeneteli rendszert a sarkalatos törvényben, a kapcsolódó egyéb jogszabályokban, valamint szabályzatokban foglalt rendelkezések, különösen a döntési szintek és a döntési folyamatban résztvevők, valamint a nyilvánosság tekintetében rendkívül részletesen szabályozzák. A veszélyeztetettséget csökkenti az OBT döntési lehetősége, valamint ellenőrző szerepe, továbbá az, hogy a bírói pályázatok rangsorolását illetően ajánlást is megfogalmazott a bírói tanácsok részére. Kedvezően hat a veszélyhelyzetek csökkentésére a nyilvánosság kiterjesztése a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő felületeket illetően. Ilyen például az, hogy az OBH elnök kinevezési jogkörébe tartozó vezetői pályázatok esetében maguk a pályaművek is nyilvánossá válnak a bíróság központi internetjén. Az OBH elnöke minden évben részletesen számot ad a bírói és vezetői pályázatok elbírálásnak mikéntjéről, az egyes konkrét eseteket is láttatva. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó pályázók a törvényi rendelkezésen túlmenően személyes indokolást kapnak a pályázat esetleges eredménytelenné nyilvánításakor. Arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a bírák vezetői előmenetele kizárólag képességeik és tapasztalataik alapján történik?” a megkérdezettek 64,36%-a pozitívan válaszolt. Mindössze 12,61% (58 fő) válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem, illetve 14,57% válasza az volt, hogy „inkább nem”. Ki kell emelni, hogy a közel 3000 bíró karban több, mint 700 fő vezető állású (bírósági elnökök, helyettesek, csoport vezetők, tanácselnökök stb.), s ezekből összesen 130 vezetői tisztség az, amely az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozik. Jellemző az, hogy a nyilvánosan meghirdetett pályázatokon egy-egy jelentkező van. Ezek és egyéb a pályázattal kapcsolatos tapasztalatok megerősítik azt, hogy fejleszteni szükséges a vezetői kompetencia képzéseket, megnyitva azt a jövendő vezetők előtt is. A bírók felső bírósági előmenetelét illetően a válaszadók 71,09 %-a pozitívan nyilatkozott arról, hogy ebben a képességek és a tapasztalatok meghatározó jelentőségűek. Mindössze a válaszadók 6,74%-a nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem kizárólagos a képességek és tapasztalatok alapján történő előmenetel. Nyilvánvaló azonban – többségi vélemény ezt igazolja -, hogy a rendkívül részletesen szabályozott pontozási rendszer, a pályázat elbírálási folyamat összetettsége átláthatóbbá tette az előmenetelt. Ennek fejlesztése, a veszélyeztetettség csökkentése érdekében azonban módosítani szükséges a 7/2011 (III.4.) KIM rendeletet. Utóbbira vonatkozó bírósági javaslatokat már több, mint egy éve előterjesztettük az igazságügyért felelős miniszter felé. Tovább növelheti az esélyek egyenlőségét a felső és alsó bíróságok közötti kapcsolatok fejlesztése ( pl.: tervezett, időszakos kirendelések a fellebbviteli szintre), a vertikális és horizontális szakmai hálózatok erősítése, és a rangsorolásnál számításba vehető képességek, képzettség egyéni fejlesztésének vezetői támogatása. Ezzel lehetne azt biztosítani, hogy csökkenjen azon válaszolók aránya, akik szerint a pályázati kiválasztási rendszer „inkább nem” (28,67%), vagy „egyáltalán nem” (17,61%) biztosít egyenlő esélyeket a pályázók számára. Utóbbiak a nemleges válaszukat a következőkkel indokolták:  A jogállási törvény és a pályázati rendszer – 38,33%  A pályázat meghallgatáson adható pontok – 37,50%  A bírósági szervezeten kívüli pályázók kvalifikáltsága – 12,50%  A bírói tanács előtti meghallgatás – 7,08%  A bírósági titkárok túlterheltsége – 4,58% További kérdésekkel tisztázható volna, hogy vajon a nemmel válaszoló személyek mit tesznek, vagy tehetnek-e annak érdekében, hogy a lehetséges pályázat esetén az objektív pontjaik (ideértve a szakmai többlet munkát stb) emelkedjenek. A kérdőivben szereplő 29

válaszok egybevetéséből ugyanis az tűnik ki, hogy nem a pályázati rendszerrel, hanem a pályázatra való felkészüléshez szükséges esélyek egyenlőségének biztosításával kapcsolatban vannak kétségek pl: az évtizedes gyakorlattal rendelkező bíró, nem tudhat magáénak annyi többlet képzettséget, mint a fiatalabb generáció, hiszen ilyen lehetőségek korábban sem az egyetemen, sem a bíróságokon nem nyíltak meg előttük. Biztató azonban, hogy az esélyek egyenlőségére már a megkérdezettek 48,81%-a pozitívan válaszolt.

A bíróságra specializált, 62 kérdésből álló kérdőívek értékelését követően megállapítható, hogy a bírák függetlennek érzik magukat, és nagy többségben tudatosan kerülik az integritást sértő helyzeteket. A kezdeti bizalmatlansághoz képest növekedett azok aránya is, akik szükségesnek tartják az integritási szabályzatot (36,09%). 2015 novemberében azonban még magas volt az elutasítók aránya (48,91%). Tekintettel arra, hogy a szabályzat számos, a törvényekben is nevesített tilalom, illetve korlátozás mindennapi kezelését illetően rendezi az élethelyzeteket, annak érvényesülése bizonyosan növeli majd a bírók, a bírósági szervezet integritását. Ez azonban további képzések, konzultációk szervezését, valamint a szabályok egyszerű és átlátható érvényesítését is feltételezi. A kérdőívek alapján a jövőben különös figyelmet kell fordítani azokra a területekre, amelyek tovább erősíthetik mind a szervezeti, mind a személyi integritást, így különösen az ügyelosztási rend szabályainak betartására a pártatlanság biztosítása érdekében, a jogkereső állampolgárokkal való együttműködésre, az ügyfelek tájékoztatására, a sajtóval való kommunikációra, a korrupciós kockázatoknak leginkább kitett területek, ügyszakok rendszeres felülvizsgálatára, valamint a bírák és igazságügyi alkalmazottak integritás témában való képzésére. A 2016. évi felmérésnél a kérdőív tartalmának a pontosítására is szükség lesz.

9.

Összegzés, jövőkép

Figyelemmel arra, hogy a bírósági szervezet integritása számos nemzetközi és hazai szervezete érdeklődésének középpontjában áll, a bíróság a belső térképének felállítása során különös figyelmet fordított a fenti szervezetek által kifogásolt területek elemzésére és a felmerülő hiányosságok orvoslására. A leginkább veszélyeztetett területek bemutatására az alábbi, – a 7. fejezetben bemutatott integritás térképben is feltüntetett – szempontrendszer alapján kerül sor: 1. 2. 3. 4.

Eredendő veszélyeztetettségi tényezők Veszélyeztetettséget növelő tényezők Ellenállóképesség Javaslat a. Érdekeltség feltárása (Összeférhetetlenség)

Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.3 A függetlenség önmagában 3

26. cikk (1) bekezdés

30

azonban kizárólag akkor lesz teljes, ha a bírák és a bírósági szervezetrendszer más dolgozói nem csak, hogy függetlenek, de annak is látszanak. Az elvárás és az elvi iránymutatás tehát adott, azonban mindennek a gyakorlati megvalósítása jóval összetettebb feladat. A bírák és igazságügyi alkalmazottak a társadalomtól nem elkülönülve élnek, így a velük kapcsolatosan felmerülő családi és gazdasági kapcsolatok, pénzügyi érdekeltségek, az általuk élt aktív közösségi élet integritási szempontból egyaránt eredendő veszélyeztetettségi tényezőt jelent. A függetlenség zálogaként több jogszabály, köztük az Alaptörvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.), az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) is megállapít összeférhetetlenségi okokat és az összeférhetetlenségi ok meg nem szüntetése esetére irányadó szabályokat a bírák és igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában. (a politikai elköteleződéstől való mentesség kötelezettsége, meghatározott köztisztségek ellátásának tilalma, a gazdasági életben való aktív és felelős közreműködés kizártsága, illetve egyes kereső foglalkozások mentessége, valamint az együttalkalmazás általános tilalma.) Veszélyeztetettséget növelő tényezőként említhetjük meg a jelenlegi bírói és igazságügyi alkalmazotti illetményrendszert, amely nem nyújt kellő anyagi biztonságot és stabilitást a szervezetben dolgozóknak, ezért egyre többen kényszerülnek egyéb munkaviszony létesítésére, egyéb megélhetési források felkutatására. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az egyéb munkavégzésre irányuló engedélyek megadásának, illetőleg a hozzátartozók együttalkalmazásának engedélyezése körében tapasztalható regionális szintű eltérések szintén növelik a veszélyeztetteséget. Nem hagyhatók figyelmen kívül továbbá e körben az egyes bírák és igazságügyi alkalmazottak esetében felmerülő személyes ambíciók sem, amelyek kontrollálása több szempontból is nehézséget jelent. Itt ugyanis egyszerre kell biztosítani és ösztönözni a személyes fejlődés lehetőségét, a tudományos munkát, és emellett tudatosítani kell a külső kapcsolatokban rejlő veszélyeket, a bírósági szervezet egészére is visszaható negatív következményeket. A bírósági szervezet „soft law” szabályozásának egy része már elkészült, azonban e tekintetben a jogszabályi környezet folyamatosan alakításra szorul majd, figyelemmel az aktuálisan felmerülő veszélyekre. A szervezet ellenállóképessége körében megkerülhetetlen tényező a rendkívül szerteágazó törvényi szabályozás megléte, illetőleg a bíróságok működése és igazgatása felett kontrollt gyakorló Országos Bírósági Tanács. Mindezeken túlmenően az elmúlt években - ahogyan arra már fentebb is utaltunk – a bírósági szervezetben aktív munka folyt az integritás területén érvényesülő ún. lágy kontrollok kialakítsa érdekében. Ennek eredményeként született meg és lépett hatályba az Etikai Kódex, a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló szabályzat, a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről szóló 22/2012. (XI. 23.) OBH utasítás. Az integritási szabályzat hatályba lép 2016. július 1. napján. A bírósági szervezet aktív szerepet vállalt továbbá egy olyan bírósági életpálya modell kidolgozásában, amely az integritás egyik alappillére lehet. Összegezve tehát, az összeférhetetlenség kapcsán tapasztalható kiemelt veszélyeztetettségi faktor mérséklése érdekében elengedhetetlen, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak illetményrendszere megnyugtatóan rendezésre kerüljön, és folytatódjon a bírónak élethosszig tartó karriert biztosító, ám vele szemben többletkövetelményeket támasztó, valamint szigorú képesítési előírásokat, képességbeli feltételeket megkívánó életpályamodell kialakítása. A bírósági szervezet a veszélyeztetettségi rizikó csökkentése érdekében tovább folytatja a soft law szabályok kidolgozását (2016. július 1. napján hatályba lép az Integritás szabályzat), továbbá a témában folyamatos képzések szervezésével és érzékenyítéssel hívja fel a 31

szervezetben dolgozók figyelmét a rájuk leselkedő potenciális veszélyekre és ad iránymutatást ezen helyzetek kezelésére. b. Átláthatóság Az átláthatóság, mint a bíróság szervezeti, igazgatási és ítélkezési tevékenységéhez fűződő legfőbb kritérium, általános és folyamatos kontrollt gyakorol az intézmény működése felett. Az átláthatóság megjelenik egyrészt a szervezeti működés egyik legfontosabb ismérveként, másrészt objektív elszámoltathatósági kategória, azaz az átláthatóság ismérveinek megléte, vagy adott esetben annak hiánya alapján mérhető az, hogy az adott intézmény – jelesül a bíróság – a megismerhetőségnek milyen fokán áll. A bírósági szervezet számonkérhetősége tárgyában az átláthatóság a bírósági szervezet külső megjelenését, arculatát, továbbá belső rendszerét tekintve kiemelkedő stratégiai terület. A bírósági rendszer működését tekintve – így mind az igazgatáshoz, mind pedig az ítélkezési tevékenységhez kötődően – a legnagyobb jelentőséggel a külvilág felé a sajtómegjelenések, az internetes felületek, valamint szakmai és igazgatási szempontból a bírósági szervezet működéséről számot adó beszámolók állnak. Az átláthatóság egészét tekintve azonban azt is látnunk kell, hogy a bíróság specifikus helyzetéből is adódóan nem képes teljes mértékben transzparens lenni, hisz magából a bírósági eljárás sajátosságaiból fakadóan is az egyéni érdek védelme prioritást élvez a köz tájékoztatásához képest. Eredendő veszélyeztetettségi tényezőként merülnek fel egyrészt a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek – zárt tárgyalás elrendelése, iratbetekintés esetén zárt adatok kezelése, az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó egyes részcselekmények nem hozzáférhető volta, a titkos ügykezelések, titkos eljárások – másrészt épp a közvélemény tájékoztatásához kötődő egyes eljárások. Így a médiával való kapcsolat, vagy éppen annak elégtelen működése nagymértékben befolyásolhatja a bíróságról kialakított képet függetlenül attól, hogy a szervezet működése az átláthatóság milyen fokán áll. A sajtókapcsolatok elégtelen volta éppoly veszélyeztetettségi tényező, mint a belső kommunikációs csatornák nem megfelelő működése, a félretájékoztatás, vagy a bírósági eljárás/döntéshozatal közvélemény számára érthetetlen volta. Az eredendő veszélyeztetettséget növeli, amennyiben a közvélemény tájékoztatása nem zajlik a lehető leggyorsabban és legszélesebb körben, valamint ha ez a tájékoztatás hiányban szenved. Ez fakadhat egyrészt a média területén jártas szakemberek hiányából, másrészt a menedzser típusú vezetői szemlélet kezdetleges voltából. Hasonló kihívást jelent az informatikai biztonság megteremtése. Ezen a területen is a hozzáértő szakembereket illetően kockázati tényező az, hogy az IT ágazatban magasabb bérekért helyezkedhetnek el a szakemberek. Mindezeken túl megemlíthető potenciális veszélyforrásként maga az emberi tényező, az a fajta gondolkodás, vagy épp annak a hiánya, amely megfelelően értékeli az információk bizalmas voltát, vagy érzékeli azt, miszerint az adott cselekedet a bíróság megítélését illetően visszafordíthatatlan károkat okozhat. Itt elsősorban az egyéni ambíciókat említhetjük potenciális veszélyt növelő tényezőként. A szervezet ellenállóképessége terén a bíróság igyekszik mind újabb és újabb garanciákat beépíteni a rendszerbe, így a törvény rendelkezésein túlmenően, lásd a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.), az OBH megalkotta az Igazgatási Szabályzatot, a Sajtószabályzatot, továbbá 2015. évben hatályba lépett az Etikai Kódex. A fentieken túlmenően nagy hangsúlyt kap a bírák érzékenyítésére koncentráló oktatás, melynek fontos eleme az időben felismert veszélyhelyzet, úgy a bírósági munkavégzéssel összefüggésben, mint a magánélet területén. Az átláthatóság növelésének - a jogszabály által biztosított kereteken belül - egyik eszköze a bírák és bírósági dolgozók további érzékenyítése, ennek tárgyában oktatás szervezése, 32

továbbá a sajtóval való kapcsolat fejlesztése. E tárgykörön belül szükség van a sajtófelelős személyek folyamatos képzésére külső szakemberek igénybevételével, továbbá elengedhetetlen a bírósági informatikai védelmi rendszer fejlesztésén túl a központi internetes és intranetes felületek állandó kezelése, tartalmának frissítése. Mindazonáltal további elgondolást igényel az, miszerint maga az ítélkezési eljárás a köz számára nehezen érthető, az ítélet magyarázata a jogban nem jártas résztvevők és szemlélők számára nehezen befogadható. Ezen a területen szükséges lehet könnyítő mechanizmusok beépítése akár törvényi szinten, amely az ítélet indokolási rendszerét, vagy akár az egyes eljárási, bizonyítási lépéseket átláthatóbbá, érthetőbbé tehetné. c. Közbeszerzés A közbeszerzés, mint a bírósági működés átláthatóságának egyik fontos szegmense, a bíróság integritás térképén a költségvetés egyik alfejezeteként jelenik meg. E terület egyik legfőbb jellemzője a folyamatos szabályozás és kontrollok megléte, ugyanis a közbeszerzés fő célja az átláthatóság, nyilvánosság biztosítása mellett, hogy a közpénzek a közérdeknek megfelelően kerüljenek felhasználásra, azaz a jogszabályok által biztosított keretek között a lehető legjobb minőség a lehető legkedvezőbb áron kerüljön beszerzésre, eközben biztosítva a piaci versenyt. A közbeszerzési eljárás egy szabályozott és folyamatosan ellenőrzött terület, hiszen általánosságban elmondható, hogy éppen a közpénzekkel történő gazdálkodás okán van a közbeszerzési eljárás korrupciós kockázatnak kitéve. A közbeszerzési eljárás előkészítése, és lebonyolítása során a korrupció kizárása törvényi biztosítékokkal védett, azonban még az eljárás megindítása előtt, az előkészítő szakaszban is már egy plusz kontrollt jelenthet további személy jelenléte a gazdasági szereplőkkel történő kapcsolatfelvétel során, és ugyanez irányadó lehet a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések lebonyolításakor is. Más szervezethez hasonlóan, akinek közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége van, a bírósági rendszeren belüli közbeszerzési eljárások esetén is az eredendő veszélyeztetettséget növelheti, ha hiányosak a hatósági iránymutatások. Az eredendő veszélyeztetettséget növelheti továbbá, egy esetlegesen nem egységes kommunikáció az ajánlatkérő részéről a potenciális pályázók felé, hiszen fontos, hogy az ajánlattevők egyformán értelmezzék az ajánlatkérő általi tájékoztatásokat, dokumentumokat, ezáltal is csökkenthető, hogy az eljárás során félreértések, eltérő értelmezések szülessenek az ajánlattevők részéről. A közbeszerzési eljárások során a jogszabályi keretek biztosítják, hogy a szerződéses partner végül objektív módon kerüljön kiválasztásra a piaci szereplők közül, ez garanciális feltétele annak, hogy az egyéni ismeretség, érdek kizárható, mely esetleg akaratlanul is sértheti a verseny tisztaságát. Szemben a piac működésével, ahol elmondható, hogy a keresleti magatartást az ár tényezőn felül az is befolyásolja, hogy attól vesszük meg a terméket, szolgáltatást, akit ismerünk, akivel akár már szerződtünk, akivel kapcsolatban bármely tapasztalatunk van. (2) A bírósági szervezet ellenállóképességének alapjául elsődlegesen a vonatkozó törvényi előírások mellett több intézményi garancia is szolgál. Így az előzetes vitarendezési kérelem, jogorvoslat benyújtása esetén a bíróságoknak soron kívüli tájékoztatása van az OBH elnöke felé, amelyhez nem társul előzetes jóváhagyási kötelezettség. A közbeszerzési értékhatár alatti informatikai beszerzések esetén, és az olyan informatikai tárgyú közbeszerzési eljárások esetén melyet a bíróságok saját maguk bonyolítanak a műszaki tartalomhoz az OBH Informatikai Főosztályának vezetőjének minden esetben az előzetes jóváhagyása szükséges. Ezen túlmenően éves beruházási program készül az építési beruházási tárgyú közbeszerzési 33

értékhatárt elérő, vagy minősített beszerzési eljárásokról. További intézményi garancia az is, hogy nem csak a bíróságok által lebonyolított közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházások esetén van az OBH Műszaki Főosztálya folyamatosan jelen az eljárás lebonyolítás során, akár úgy, hogy közreműködőként vesz részt, akár úgy hogy felé folyamatos tájékoztatási kötelezettség áll fenn a bíróságok részéről, hanem a közbeszerzési értékhatár alatti építési beruházások esetén is az OBH Műszaki Főosztályát valamennyi érdemi eljárási cselekményről előzetesen tájékoztatni kell. Ezen túlmenően a szabálytalansági vizsgálatok és az utóellenőrzések is mind azt szolgálják, hogy ez a terület a legmesszebbmenőkig mentes legyen a visszaélésektől. Az OBH Közbeszerzések és Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya a közbeszerzési eljárásokat a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok, intézkedések (5/2016. (V. 20.) OBH utasítás a „Bíróságok fejezet” alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról, 3/2015. OBH elnöki intézkedés az Országos Bírósági Hivatal közbeszerzésekről, minősített beszerzésekről és beszerzésekről szóló szabályzatról) maradéktalan betartásával végzi el. További eljárási garancia a 2016. július 1-jén hatályba lépő integritási szabályzat X. fejezet 47. § (6) bekezdése, amely azt mondja, hogy beszerzési eljárás esetében kettőmillió forint értékhatár feletti kötelezettségvállalás előkészítése során a szerződő harmadik fél kiválasztásáig, és az átadás-átvételi eljárás során, közbeszerzési eljárásban a közbeszerzés megindításáig a bírósági alkalmazottnak a külső kapcsolattartóval történő személyes jelenlétet igénylő kapcsolatfelvétel kizárólag a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló, harmadik személy részvétele mellett engedélyezhető a közvetlen vezető által. Folyamatos, kiemelten kezelt feladat az eljárások lebonyolításával szükségszerűen együtt járó adminisztrációs terhek szabályozása, csökkentése, a közbeszerzések tervezhetőségének elősegítése, a stratégiai tervezés kiemelten kezelése. Emellett folyamatos a bírósági szervezetben a közbeszerzési eljárások során felmerülő specialitások, tapasztalatok, jó gyakorlatok továbbadása, oktatása is. d. Pályázati rendszer

A magyar jogrendszer a kontinentális jogtípusba tartozik, amelyet a karrier típusú bírák jellemeznek, az az a bírák kiválasztásának rendszere abból indul ki, hogy a bíró egész életpályáját bíróként, a bírósági szervezetben kívánja eltölteni. Az állam egy stabil szervezet kiépítésére törekszik, mely hosszú távra választja ki a bírákat, akiknek az Alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben rögzített szigorú feltételeknek, többlet kritériumoknak kell megfelelnie, azonban ezért cserébe élethosszig tartó karriert biztosít számukra. A bírák kiválasztásának, a pályázat kiírásának, a pályázati rangsor felállításának, illetve a pályázat elbírálásának részletes szabályait a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 7-21.§-a, továbbá a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011 (II. 4.) KIM rendelet rögzíti. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban eredendő veszélyeztetettségi tényezőt jelent, hogy a 7/2011 (II. 4.) KIM rendeletnek a tapasztalatokon alapuló felülvizsgálatára nem került sor, holott a joggyakorlati idő, és egyéb más ismérvek értékének pontosítását illetően a javaslatok a minisztérium elé kerültek. A pályázati rendszernek a sarkalatos törvényekből, de a pályázatok természetéből eredően is vannak szubjektív elemei. A folyamat ezen részeinél a gyakorlat egységesítésének és az átláthatóság növelésének lehet kiemelt jelentősége. A bírósági titkári, illetőleg a bírói álláshelyre történő pályázat benyújtásakor a pályázatnak tartalmaznia kell a bírák és a titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 1/1999 (I.18.) IM-EüM együttes rendeletben szabályozott 34

pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésének eredményeként kiállított érvényes vizsgálati eredményt. Közismert tény azonban, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat a jelenlegi formában nem igazán alkalmas a bírói léthez szükséges fizikai és pszichikai kompetenciák mérésére, ezáltal súlytalanná válik a pályázókkal szemben támasztott, egyébként szigorú elvárások között. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy a pályázók nem megfelelő fizikai alkalmassági és pszichikai szűrése integritási szempontból eredendő veszélyeztetettségi kockázatot jelent. Ugyanez a rendszer az egészségügyi okból alkalmatlanná váló bírák esetében sem képes betölteni a rendeltetését. Az eredendő veszélyeztetettséget egyértelműen növeli a pályázati rangsor kialakítására adható pontszámok vonatkozásában, hogy annak ellenére, hogy az OBT egy ajánlást 4 is megfogalmazott e kérdéskörben, továbbra sincs az egyes bíróságok mellett működő Bírói Tanácsokban egységes gyakorlat. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy olykor jelentős eltérések tapasztalhatók az adható szubjektív és objektív pontok odaítélésében. Szintén az eredendő veszélyeztetettséget fokozza, hogy a pontrendszer sajátosságaiból fakadóan a fővárosban és a nagyobb bíróságokon dolgozó jelentkezők helyzeti előnybe kerülnek egyes többletpontok megszerzésekor a kisebb bíróságokon dolgozó pályázókhoz képest.5 A pályaalkalmassági vizsgálat vonatkozásában mindenképpen említést érdemel, hogy a vizsgálat pontos menete és a vizsgálat során elvégzett tesztek ismertek a jelentkezők által. Ezen körülmény pedig lehetőséget biztosít a pályázók számára a tesztek, így a pályázat eredményének befolyásolására, ezzel is növelve az eredendő veszélyeztetettséget. Az ellenállóképesség egyik záloga az, hogy egy rendkívül leszabályozott területről beszélünk (pályázat kiírása, pályázati feltételek, pályázat elbírálása), másik pedig az, hogy a pályázatok elbírálása során egy több lépcsős folyamat eredményeképpen, egy vagy több független, bírókból álló testület közbeiktatásával, előre lefektetett szempontrendszer alapján születik meg a végső döntés. Erős kontrollt jelent a rendszerben az, hogy a pályázati eljárás és maga a döntés egy többlépcsős folyamat eredménye, így az eljárásban részt vesz az OBT, a Bírói Tanácsok, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Országos Bírósági Hivatal Emberi Erőforrás Gazdálkodási Főosztálya, valamint a bírósági elnökök is. Az ellenállóképesség növelése érdekében az OBH elnöke részéről, az OBT-vel és a Magyar Bírói Egyesülettel egyetértésben több javaslat is megfogalmazódott, illetőleg benyújtásra került a 7/2011 (II. 4. ) KIM rendelet módosítása kapcsán. Emellett indokolt lehet a Bjt. módosítása is annak érdekében, hogy az eljárás során a hiánypótlás lehetőségének kizárásával jelentősen lerövidüljön a pályázatok elbírálási ideje. Célszerű lenne továbbá annak megfontolása is, hogy a bírói álláspályázat benyújtásának egyik feltételeként előírásra kerüljön egy minimális igazságügyi alkalmazotti szolgálati idő megléte a pályázónál. A magasabb szintű integritás elérése érdekében célra vezető lenne a Bírói Tanácsok vezetőinek rendszeres időközönként konzultációk szervezése az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. Valamint ezzel párhuzamosan indokolt lépéseket tenni azirányba, hogy a Bírói Tanácsok döntései átláthatóbbak legyenek a nyilvánosság számára. e. Külső kapcsolatokról való döntés

A külső kapcsolattartások szabályozása integritási szempontból kivétel nélkül, valamennyi szervezet esetében veszélyeztetettnek minősülő terület. Vitán felül áll, hogy ezen kérdéskör a

4

1/2012. (X. 15.) OBT ajánlás a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló a 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet értelmezéséről és gyakorlatban történő alkalmazásáról 5

részvétel jogszabálytervezetek véleményezésében, szakirányú tudományos oktatás vizsgáztatás

35

bírósági szervezet vonatkozásában, tekintettel annak speciális helyzetére is, még az átlagosnál is fokozottabb figyelmet igényel. Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy a külső kapcsolatok esetében, azok jellegéből fakadóan is az eredendő veszélyeztetettségi tényezők száma kiugróan magas. Integritási szempontból az egyik legnagyobb eredendő veszélyt rögtön az jelenti, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak munkakörük jellegénél fogva naponta számtalanszor kerülnek kapcsolatba ügyfelekkel és más hivatásrendek dolgozóival. Szintén az eredendő veszélyeztetettségi tényezők között kell megemlítenünk, hogy a külső kapcsolattartás vonatkozásában a jogszabályi háttér – így elsősorban az eljárási törvények6 - meglehetősen hézagosnak mondhatók és nem nyújtanak kellő iránymutatást a mindennapokban felmerülő életszituációkra. A más hivatásrendekkel történő kapcsolattartás kereteire vonatkozó normák például egyáltalán nincsenek lefektetve törvényi szinten. Egyértelműen eredendő veszélyeztetettségi tényezőt jelent e körben, hogy az elsőfokú eljárások zömében, néhány kivételtől eltekintve a bírák főszabályként nem tanácsban, hanem egyesbíróként járnak el. Ebből adódóan egyedül, a törvényi keretek megtartása mellett szabad belátásuk szerint dönthetnek a védők, tolmácsok, fordítók és szakértők kirendelése tárgyában, illetőleg adódhatnak olyan helyzetek is, hogy a bírák négyszemközt maradnak az egyik érdekelttel a tárgyalóteremben. Mindezeken túlmenően a mindennapi munka során kezelendő bizalmas információk és minősített adatok rendkívül magas száma, továbbá a sajtóval történő kapcsolttartás, valamint az eseti döntések külső kommunikálása is az eredendő veszélyeztetettségi tényezők között említhető. Az eredendő veszélyeztetettséget növeli, amennyiben a bírósági dolgozók nem kellő elővigyázatossággal alakítják ki társas kapcsolataikat és vesznek részt a társadalmi életben, valamint nem kellő körültekintéssel nyilvánulnak meg a közösségi médiában és a nagy nyilvánosság előtt. Az adatkezelési szabályok be nem tartása, illetőleg a nem megfelelő iratkezelés is egyértelműen az integritási kockázat növekedését eredményezi. A bírósági szervezet ellenállóképességének alapjául ezen veszélyeztetettségi terület vonatkozásában elsődlegesen a vonatkozó törvényi előírások mellett az Etikai Kódex, valamint az idén hatályba lépett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló szabályzat szolgál. Mindezeken túlmenően számos oktatás, illetőleg tréning került megszervezésre központi és helyi szinten egyaránt, több esetben külsős előadók bevonásával az ügyfélkezelés, adatkezelés és a sajtóval való kapcsolattartás témaköreiben. A bírósági infrastruktúra folyamatos fejlesztésének egyik hozadékaként egyre több bíróságon valósult meg az ügyféltér, illetőleg a bírói dolgozók fizikális elválasztása, ezzel is csökkentve a szeparáció hiányából adódóan fellépő integritási kockázatokat. A jövőre nézve a külső kapcsolatokból fakadó veszélyekkel szembeni ellenállóképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló szabályzat, valamint az Integritás szabályzat ide vonatkozó rendelkezései maradéktalanul betartásra kerüljenek. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni az ügyfélfogadás rendjének átfogó szabályozását is. Az egyesbíró eljárása kapcsán felmerülő integritási kockázatok jelentős csökkenését kizárólag az eredményezheti, ha adott lesz a megfelelő jogszabályi, pénzügyi és technikai háttér ahhoz, hogy valamennyi tárgyalásról kép- és hangfelvétel készüljön. Az ellenállóképesség növelése érdekében valamennyi bíróságon meg kell valósítani az ügyféltér és a bírói dolgozók teljes szeparációját, illetőleg az iratok megfelelő tárolásának biztosításával elő kell segíteni a minősített adatok és bizalmas információk megfelelő kezelését. A külső kapcsolatok vonatkozásában felmerülő veszélyekre továbbra is a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 6

36

rendszeres időközönként oktatások és érzékenyítő képzések keretében fel kell hívni a bírósági szervezet dolgozóinak figyelmét. Komoly előrelépést jelenthet az elektronikus eljárások fejlesztése, az olyan kényelmi szolgáltatások kialakítása, amely biztosítaná az iratbetekintést, és „továbbítást” illetően a hozzáférési jogosultsággal rendelkezők számára az elektronikus kapcsolatot. A tárgyalótermekben az integritást erősíthetné a kép vagy hangrögzítéssel történő jegyzőkönyvfelvétel. f.

Tárgyi eszközök, biztonság

A bírósági épületek állapota, a szervezet informatikai ellátottsága, a tárgyi eszközök megléte és hozzáférhetősége, továbbá a szervezeten belül dolgozók személyes és tárgyi biztonsága mind olyan ismérv, amely a szervezet működését nagymértékben meghatározó és befolyásoló objektív kategória. A fenti elemek megléte vagy azok hiánya országon belül is nagyfokú eltérést mutat, továbbá ez az egyik olyan legfontosabb objektív ismérv, amely a dolgozók elégedettségérzésére, vagy annak hiányára közvetlenül hat. A tárgyi eszközök eredendő veszélyeztetettségi mutatói közt első helyen szerepel a bírósági épületek fizikai állapota, a munkavégzés feltételeinek elégtelen volta épületen belül. Számos bíróságon mai napig megoldatlan pénzügyi fedezet hiányában az ügyfelektől való szeparáció, a bírósági dolgozószobák és közös terek nyitva állnak minden, a bíróság épületében tartózkodó személy előtt. Ezen túlmenően, ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a bírósági szervezeti egységeknél szolgálatot teljesítő biztonsági személyzet sem létszámában, sem pedig hatáskörét tekintve nem képes arra, hogy a felmerülő veszélyhelyzeteket kellőképpen kezelje, a dolgozókat ért atrocitásokat megakadályozza, illetve azt megelőzze. Kiemelt veszélyt jelentő elkövetői kör esetén nincs mód arra, hogy a tárgyaló bíró adott esetben védelmet kapjon a tárgyalás idejére, amely abban áll, hogy a tárgyalóteremben elégséges számú bírósági biztonsági személyzet őrködik a rend felett. Ehhez kapcsolódóan fokozott veszélyforrásnak és egyben eredendő veszélyeztetettségi tényezőnek tekinthető az ügyfelek beléptetése a bíróság épületébe, az átvizsgálás elégséges volta, vagy a beléptető biztonsági kapuk megléte, illetve azok hiánya. A bírósági épületen belüli magatartásformák, az ügyfelek viselkedése szintén olyan tényező, mely adott esetben negatívan befolyásolhatja a munkavégzést, az ítélkező munkát, valamint az épületben tartózkodók biztonságérzetét. Eredendő veszélyeztetettségi tényezőként kell megemlítenünk az iratbetekintés feltételeit, a szűk és kis terek biztosítását e célra, mely mind az ügyféllel foglalkozó munkatárs biztonságát veszélyeztetheti, mind pedig alkalmat ad arra, hogy a bírósági aktából adott esetben iratok tűnjenek el. Az informatikai ellátottságból, vagy annak hiányából eredő veszélyhelyzettel kell számolnunk, ha az informatikai biztonsági rendszer hiányosságokban szenved, ha pénzügyi fedezet hiányában nincs lehetőség arra, hogy olyan védelmi rendszer kerüljön kiépítésre, amely akár a magánszektort – különösen a személyi adatokat védeni köteles szerveket – jellemzi. A fentieken túlmenően veszélyeztetettségi tényező a tárgyi eszközök hiánya és az ennek következtében fellépő egyéni érzület, adott esetben a meg nem becsültség érzése. A veszélyeztetettséget növelő tényezők elsősorban a személyes érintettségből, a bírósági munka specialitásából fakadnak. Itt elsősorban azzal számolhatunk, hogy a külső szereplők meglehetősen motiváltak a rendszer működésének megzavarására, mely alatt mind a külső, mind pedig a belső zavarkeltést kell érteni. A személyes bosszúállás, mint motiváció megnyilvánulhat az épület rendje elleni jogtalan cselekményekben, az ítélkező bíró személye elleni támadásban, illetve annak kilátásba helyezésével, egyfajta ráutaló magatartással. Növeli a veszélyeztetettséget az egyéni érdek, ezen belül épp a hiányos tárgyi eszközök és az ezen keresztüli megbecsültség érzése hiányának kihasználása annak érdekében, hogy a külső szereplő információhoz jusson, vagy ügyében előrelépés történjen.

37

A szervezet ellenállóképessége tárgyában a bíróság a rendelkezésre álló források keretein belül mindent megtesz annak érdekében, hogy a potenciális veszélyhelyzeteket a minimálisra csökkentse. A legfontosabb lépés ennek keretében a bírósági épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése, új épületek bérlése, az egyes szervezeti egységek egy ingatlanon belüli elhelyezése. Az elmúlt években jelentősen nőtt a bírósági épületek fizikai biztonsági eszközökkel való felszereltsége, az ezt kezelő személyzet képzése. A dolgozók komfortérzetének növelése tárgyában különböző fejlesztések történtek, továbbá az ügyfélbarát szemlélet jegyében az ügyfelek tájékozódását elősegítő intézkedések valósultak meg. Elkészült a Biztonságtechnikai Tervezési Útmutató és az Arculati Kézikönyv, az informatikai rendszer biztonságát jelentő tűzfal folyamatos fejlesztés alatt áll, mint ahogyan a biztonságtechnikai feltételek kiépítése. Oktatások szervezése történik, mely a folyamatosan változó veszélyekre igyekszik a figyelmet felhívni. Jövőbeli tervek között szerepel a bíróság részéről a tárgyalótermi viselkedés szabályozása, az épület használati rendje és azoknak az ügyfelek által is jól látható módon való elhelyezése, a bírói dolgozószakaszok teljes elkülönítése az ügyfelek részére is nyitva álló egyéb terektől, az elektronikus eljárások mind szélesebb körben való kiterjesztése, továbbá a bírók elleni fenyegetések és erőszakos cselekmények számának minimálisra csökkentése.

38

Mellékletek 1. számú melléklet Etikai Kódex

Preambulum

Az Alaptörvénnyel összhangban a bírói hatalom független, feddhetetlen bírákból álló, átlátható bírósági rendszer útján tölti be alkotmányos szerepét. A bírói hivatás a bírákkal szemben a társadalomban általánosan elfogadott etikai normákhoz képest szigorúbb erkölcsi szabályokra épülő követelményeket támaszt. Az Etikai Kódex megalkotásának célja, hogy a bírósági szervezet iránti közbizalom erősítése érdekében meghatározza a bírák által követendő erkölcsi normákat. Iránymutatásként fogalmazza meg a bírói hivatás etikai követelményeit, támogatást nyújt az etikai kockázatot rejtő magatartások megismerésében és védelmezi a hivatásukhoz méltó magatartást tanúsító bírákat. Az Etikai Kódex hatálya

Az Etikai Kódex hatálya a Magyarországon kinevezett bírákra terjed ki és iránymutatásul szolgál az ülnökök és az igazságügyi alkalmazottak számára. Meghatározza a hivatali tevékenység gyakorlása során, valamint azon kívül követendő és elvárható magatartási szabályokat.

1. Cikk Függetlenség

(1) A bíró az ítélkező tevékenysége során minden befolyástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. Az ügyek eldöntésében 39

az anyagi és eljárásjogi előírások keretei között, összhangban a saját lelkiismeretével – szabadságot élvez. (2) A bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló legyen.

2. Cikk Összeférhetetlenség

(1) A bíró politikai tevékenységet nem végez, nem vesz részt politikai gyűléseken és rendezvényeken, nyilvánosság előtt tartózkodik a politikai jellegű megnyilvánulásoktól. A bíró nem lehet tagja olyan szervezetnek és nem tarthat fenn kapcsolatot olyan szervezettel, állandó vagy alkalmi csoportosulással, melynek célja, tevékenysége jogszabályba ütközik, diszkriminatív vagy a bírói hivatáshoz fűződő közbizalmat sérti. (2) A bíró nem vállal olyan feladatot és nem végez olyan tevékenységet, amely természeténél, eredeténél és jellegénél fogva befolyásolná a függetlenségét, illetve akadályozza bírói munkájának ellátásában. (3) A bíró nem támogathat olyan vállalkozást, karitatív illetve civil szervezetet, mely politikai tevékenységhez köthető.

3. Cikk Méltóság

(1) A bíró tisztségének gyakorlása során és a magánéletében jogkövető, magatartásával erősíti a bíróság iránti közbizalmat és tiszteletet. Mind a viselkedésében, mind a külsőségekben távol tartja magát a szélsőségektől, megjelenése mindenkor alkalomhoz illő és hivatásához méltó. Nyilvánosság előtt nem kerül olyan helyzetbe, amely méltatlan a bírói hivatásához. (2) A bíró az eljárásban résztvevőkkel szemben – a szükséges határozottság mellett – türelmes és udvarias, tartózkodik az indokolatlan észrevételektől, a sértő minősítésektől és a fölényeskedéstől. Megköveteli, hogy az eljárásban résztvevők a bíróságnak és egymásnak megadják a kellő tiszteletet. (3) A bíró a baráti és magánéleti kapcsolatait, valamint szabadidejének eltöltését úgy alakítja, hogy az a hivatásának méltóságát, pártatlanságát, illetve annak látszatát se veszélyeztesse. Magánéleti nehézségeinek higgadt, körültekintő és tisztességes rendezésére törekszik.

40

(4) A bíró a világháló használata során kellő körültekintéssel jár el. A személyére és a hozzátartozóira vonatkozóan kizárólag olyan információt, hang- és képfelvételt oszt meg, amely a bírói méltóságot nem csorbítja. A világhálón történő véleménynyilvánítása nem sértheti a bíróság tekintélyét, a bírói hivatás méltóságát, illetve a nyilatkozattételre irányadó szabályokat.

4. Cikk Gondosság

(1) A bíró a részére kiosztott ügy célirányos és ésszerű határidőn belüli lezárására törekszik, a munkáját felkészülten, szorgalmasan, kellő szakmai alázattal végzi.

(2) A bíró gondot fordít a bíróság eszközeinek, ellátmányának és erőforrásainak a rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználására. (3) A bíró önképzéssel és szervezett továbbképzések révén folyamatosan bővíti az általános és a szakmai ismereteit.

5. Cikk Tisztesség

(1) A bíró tisztségét nem használja fel személyes előnyök szerzésére. Jogai érvényesítése során a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének minden körülmények között eleget tesz. (2) A bíró eljárása alatt kerüli az ügyben résztvevő személyekkel a nyilvános, részrehajlás látszatát keltő kapcsolatot. (3) A bíró nem teszi lehetővé, hogy lakásán más jogi hivatást gyakorló személy ügyfeleket vagy jogi képviselőket fogadjon. (4) A bíró jogosulatlanul nem használja, és nem hozza más tudomására a hivatása gyakorlása során megismert információkat, nem szolgáltat és nem kér bizalmas adatokat. Távol tartja magát minden olyan megnyilvánulástól, amely az ügyek lefolyását vagy eredményét befolyásolhatná.

41

(5) A bíró a vele szemben megállapított jogerős, vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított kötelezettségének önként eleget tesz. (6) A bíró tiszteletben tartja mások szellemi alkotását.

6. Cikk Tisztelet, együttműködés

(1) A bíró előítélettől és diszkriminációtól mentesen tiszteletben tartja minden ember méltóságát és ugyanezt megköveteli az eljárásban résztvevő személyektől és azok képviselőitől is.

(2) A bíró hivatása gyakorlása során a hatóságok és szervek tagjaival, valamint munkatársaival hivatali együttműködésre törekszik, kölcsönös tiszteleten alapuló udvarias, kollegiális magatartást tanúsít. (3) A bíró a felettes bíróság iránymutatásait a felek előtt nem kritizálja, eltérő álláspontját nem hangoztatja. A határozataiban az alsóbb szintű bíróság sértő kioktatásától, a bírói tekintély rombolásától tartózkodik. A kollégái által hozott döntéseket egyéb módon sem bírálja. Ezeket azonban a tudományos, oktatói vagy egyéb szakmai tevékenységének a gyakorlásakor, konstruktív jelleggel értékelheti, véleményezheti.

(4) A bíró nem használ felek közti különbségtételt sugalló nyelvi eszközöket, tartózkodik a féllel való együttérzést mutató vagy leereszkedő megnyilvánulásoktól.

(5) A bíró tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, melyek a munkatársait érintően kötelezettségszegésre, politikai vagy egyéb érdekeket kiszolgáló ítélkezésre utalnak.

7. Cikk Vezető beosztású bíró

(1) A vezető beosztású bíró tartózkodik a beosztottai emberi méltóságát sértő magatartástól, kijelentéstől, cselekedettől. Feladatát a munkatársaitól elvárt jogi és morális követelményeknek megfelelően, példamutatóan látja el. 42

(2) Az igazgatási tevékenysége során a munkatársaival igazságos, következetes és méltányos. Ellenőrző tevékenysége során egyenlő mércét alkalmaz minden beosztottjával szemben. (3) Ügyel arra, hogy a bírótársai hivatásukhoz méltó magatartást tanúsítsanak. (4) A bíróság céljai és érdekei érvényesítésén túl törekszik a többi szervezeti egységgel eredményes együttműködés kialakítására, a szükséges információk pontos és gyors cseréjére.

Az Etikai Kódexet az Országos Bírói Tanács a 2014. november 10-i ülésén törvényi felhatalmazás alapján és a bírói kar véleményének figyelembe vételével fogadta el.

Az Etikai Kódex 2015. január hó 1. napján lép hatályba.

43

2. számú melléklet Az Országos Bírósági Hivatal elnökének …............................. OBH utasítása az integritási szabályzatról

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 76. § (6) bekezdésének b) pontja, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés d) pontja alapján – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény IV. fejezet 21. címe, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 36. §, 37/B. §, 39. § (1) bekezdés b) és d) pontja, 41/B. §, 41/C. §, az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet II. fejezet 3. címében foglaltakra, valamint a bíróságok véleményére figyelemmel – a bíróságok működésével összefüggő visszaélések kezelésére, az integritás sértések meghatározására, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmekkel és bejelentésekkel összefüggő eljárásokra, a bírák mentelmi jogának a felfüggesztéséhez fűződő, valamint a folyamatban lévő eljárások tekintetében a bejelentési kötelezettségre és az ajándék elfogadásának a tilalmára, az integritási tanácsadásra, valamint a korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárás rendjéről az alábbi szabályzatot alkotom:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A szabályzat célja 1. § A szabályzat célja, hogy a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban (továbbiakban: OBH) olyan vezetési és irányítási rendszer működjön, amelybe illeszkedő belső kontrollrendszer biztosítja a szervezet integritását az értékek meghatározásával, az azok követésében való útmutatással, a szabályok betartásának ellenőrzésével – szükség esetén – jogkövetkezmények alkalmazásával. E mellett meghatározza az integritás alapú szervezeti működés érdekében ellátandó feladatokat, főbb folyamatokat és elősegíti az adott jogszabályi környezetben az átláthatóság, a felelősség és a számonkérhetőség, a szakmaiság, a pártatlanság, a tisztességes eljárás, a jogszabályokban és az OBH elnökének szervezetszabályozó eszközeiben meghatározott értékek iránti elkötelezettség érvényesülését, és azt, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak a feladataik teljesítését az esküjükhöz hűen gyakorolják. A szabályzat biztosítja az integritást sértő magatartásokkal szembeni egységes fellépést, amelyek áttekinthetőek, előre meghatározottak és az integritás-sértéshez arányos következményt rendelnek. Biztosítja a fennálló szervezeti és személyi integritási helyzet eddig elért eredményeinek, értékeinek a megőrzését, védelmét és továbberősítését.

2. A szabályzat személyi és tárgyi hatálya

44

2. § (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed az OBH, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a járásbíróságok bíráira és igazságügyi alkalmazottaira. (2) A szabályzat tárgyi hatálya a bírák, az igazságügyi alkalmazottak magatartására, az összeférhetetlenségi esetekkel, valamint a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos és az integritással összefüggő egyéb bejelentések kezelésére, és az ajándék elfogadásának a tilalmára, valamint az ezzel kapcsolatos eljárásrendre, a bíróságok jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és belső irányítási eszközökben meghatározott működésével összefüggésben felmerülő visszaélésekre és korrupciós kockázatokra irányuló bejelentések kivizsgálására és kezelésére terjed ki. (3) A szabályzat hatálya – az V. fejezetben foglalt bejelentési kötelezettséget kivéve – nem terjed ki a bírák és az igazságügyi alkalmazottak azon magatartására, amely miatt más jogszabályban meghatározott szerv az ott rögzített eljárás keretében jogosult és köteles eljárni. (4) Ahol a szabályzat járásbíróságot említ, azon a közigazgatási és munkaügyi bíróságot és a kerületi bíróságot, valamint ahol járásbíróság elnökét említi, azon a közigazgatási és munkaügyi bíróság és a kerületi bíróság elnökét is érteni kell. (5) Ahol a szabályzat bíróságot említ, azon az OBH-t, valamint ahol a bíróság elnökét említi, azon az OBH elnökét is érteni kell. 3. § A Kúria elnöke külön integritási szabályzatot alkot a Kúria bírái és igazságügyi alkalmazottai vonatkozásában. 4. § E szabályzat rendelkezései iránymutatásul szolgálnak az ülnökök integritása tekintetében.

II. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 5. § Jelen szabályzat alkalmazása során: a) elnök: a bíró és az igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkört gyakorló elnök; b) alkalmazott: a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott; c) integritás: a bíróság, a bírósági szervezet és a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott befolyásmentes, feddhetetlen, a jogszabályi előírásoknak, valamint az OBH elnökének utasításában és ajánlásában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek való megfelelése és mindezeknek megfelelő magatartás, szervezeti működés; d) integritás-felelős: az OBH, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke által kijelölt, az integritási és korrupciós kockázatok kezelésében részt vevő személy, aki az OBH és az ítélőtábla, a törvényszék elnökének közvetlen irányítása alatt áll; e) integritási kockázat: a c) pontban meghatározottak sérülésének lehetőségét magában hordozó folyamat, esemény, jelenség, tevékenység vagy mulasztás; f) integritás-sértés: a bíró, az igazságügyi alkalmazott részéről megvalósított magatartás, tevékenység, mulasztás által beálló következmény, állapot (szubjektív) vagy a bírótól, az igazságügyi alkalmazottól független külső tényezők által elkövetett befolyásolás (objektív); g) korrupció: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) XXVII. Fejezetén belüli tényállások, és ezen belül a kötelezettség vagy joggyakorlás elmulasztásának, hivatali helyzettel való visszaélésnek, a hatáskör túllépésének ígérete, megtörténte vagy erre vonatkozó felhívás megfogalmazása jogtalan előny ellenében, vagy ennek reményében; h) korrupciós kockázat: a g) pontban meghatározottak bekövetkezésének lehetősége; i) integritási kockázat bejelentése (továbbiakban bejelentés): a közérdekű bejelentések közül az integritási és a korrupciós kockázatokra vonatkozó, bárki által szóban, írásban, vagy elektronikus úton tett bejelentés;

45

j) közvetlen vezető: a szervezeti és működési szabályzat alapján a bíró, az igazságügyi alkalmazott beosztási helye szerinti szervezeti egység vezetője; k) külső kapcsolattartó: a bíróság – alaptevékenységéhez kapcsolódó – feladatellátása során, ügyfélnek, panaszosnak vagy az eljárásban résztvevő más személynek nem minősülő, a bírósági szervezeten kívüli személy, akinek kapcsán felmerülhet, hogy a bíróság döntését befolyásolni kívánja, így különösen a gazdasági hivatal, informatikai osztály szerződéseiben megjelenő gazdasági szereplő.

III. Fejezet AZ INTEGRITÁS SÉRELMÉNEK ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS ESETEI

6. § (1) Az integritást sérti, ha az alkalmazott a döntés befolyásolására irányuló magatartásról nem tájékoztatja a bíróság elnökét. (2) Az integritást sérti, ha a bíró a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Bjt.) 39. § (1) és (2) bekezdésében, az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Iasz.) 36. § (2) bekezdésének b) pontjában tilalmazott politikai tevékenységet végez, politikai tisztséget tölt be, vagy a bíró és a kijelölt bírósági titkár párttagságot létesít, valamint a bíró a Bjt. 88. § (1) bekezdésében írt országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői vagy polgármesteri választáson történő jelöltkénti indulásának a bejelentését elmulasztja. 7. § (1) Az integritást sérti, ha a bíró a Bjt. 40. § (1) bekezdése megsértésével keresőtevékenységet úgy végez, hogy a tudományos, oktatói, edzői, versenybírói, játékvezetői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint műszaki alkotómunka vagy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony veszélyezteti a függetlenségét, a pártatlanságát, vagy annak látszatát kelti, illetve akadályozza a hivatali kötelezettségei teljesítését. (2) Az integritást sértik azon tevékenységek is, amelyek a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott függetlenségét, pártatlanságát veszélyeztetik. (3) A keresőtevékenység jogszabályba ütköző módon veszélyezteti a függetlenséget és ezen keresztül a bírósági szervezet integritását különösen akkor, ha: a) az valamilyen politikai tevékenységhez, párthoz, párt működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványhoz, egyesülethez köthető; b) a bíróság alkalmazottja tud, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene arról, hogy olyan szerv, intézmény, gazdasági társaság megbízásából végez keresőtevékenységet, amely a munkavégzése, ítélkezési tevékenysége szempontjából az érintett bírósággal szerződéses kapcsolatban áll (pl. bírósági épületet érintő beruházásokat végez), vagy a munkavégzése, ítélkezési tevékenysége szempontjából érintett bíróságon folyamatban lévő ügyben peres fél, vagy a perben egyébként érdekelt; c) a bíróság alkalmazottja tud, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene arról, hogy olyan szerv, intézmény, gazdasági társaság megbízásából végez keresőtevékenységet, amelynek vezetője ellen szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban az érintett bíróságon; d) a bírósági alkalmazott által végzett tevékenység nem szorosan oktatási vagy művészeti tárgyú, így különösen a színházi menedzseri, az oktatási menedzseri, az ügynöki tevékenység vagy a politikához köthető újságírói tevékenység. (4) A bíró a keresőtevékenységre irányuló szerződéskötését megelőzően köteles meggyőződni, hogy e tevékenység a függetlenségét, a pártatlanságát nem veszélyezteti, ilyen látszatot nem kelt.

46

8. § (1) Az integritást sérti, ha a bíró a szolgálati viszonya szerinti munkaidejét egészben vagy részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulása nélkül létesít (Bjt. 40. § (3) bekezdés) (2) Az integritást sérti, ha a bíró a szolgálati jogviszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának történő előzetes bejelentés nélkül létesít (Bjt. 40. § (4) bekezdés). 9. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kereső foglalkozást – munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével végezhet (Iasz. 36. § (2) bekezdés c) pontja). (2) Az igazságügyi alkalmazott a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, sport, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni (Iasz. 37/A. §). (3) Az integritást sérti, ha az igazságügyi alkalmazott az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak megsértésével végez kereső tevékenységet. 10. § Az integritást sérti, ha a Bjt. 40. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a bíró esetében: a) a gazdasági társaságban végzett személyes közreműködés, vezetői tisztségviselői tevékenység, felügyelő bizottsági tagság, egyéni cégben tagság; b) a korlátolt felelősségű társaság személyes közreműködésre kötelező üzletrészének tulajdonlása, a betéti társaság személyes közreműködésre kötelező kültagsága, betéti társaság korlátlanul felelős tagsága, ha ezzel a bírói pártatlanság, függetlenség veszélyeztetett, vagy az nem fér össze a bírói tisztséggel, különösen a tevékenységi körre figyelemmel; c) ha a gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytató civil szervezetnél vezető tisztségviselőként közreműködik. 11. § Az integritást sérti, ha a bíró a Bjt. 42. § (1) bekezdése szerint, az igazságügyi alkalmazott pedig az Iasz. 37. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul nem jelenti be, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem kezdeményezi az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. 12. § Az integritást sérti, ha a bíró választottbírósági tagságot létesít – mely a megválasztása alkalmával teendő írásbeli nyilatkozat aláírásával megvalósul – vagy azt nem jelenti be. 13. § (1) Az integritást sérti, ha – ide nem értve a Bjt. 232/E. § szerinti rendelkezési állományba helyezés iránti kérelmet vagy esetet – a bíró a Bjt. 40. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igénybe vesz öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, vagy más olyan pénzbeli ellátást, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (Bjt. 40. § (6) bekezdés). (2) A bíró köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha öregségi nyugdíjkorhatár előtti ellátást vagy más, olyan pénzbeli ellátást vesz igénybe, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. 14. § (1) Az integritást sérti a bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015. (XI.30.) OBH elnöki utasítás 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosultjának a diszkriminatív intézkedése a bírákkal vagy az igazságügyi alkalmazottakkal szemben. (2) Az integritást sértheti, ha a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott esetében a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartásról tudomást szerző – a bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015.

47

(XI.30.) OBH elnöki utasítás 5. § (2) bekezdése szerinti – igazgatási intézkedésre jogosult nem indítványozza, nem kezdeményezi vagy nem rendeli el a fegyelmi eljárást.

IV. Fejezet ELJÁRÁS RENDJE ÉS MENETE ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ESETÉN 3. Keresőtevékenység bejelentése, engedélyezése 15. § A bíró és az igazságügyi alkalmazott a keresőtevékenység engedélyezése iránt előterjesztett kérelmének, illetve a bíró szolgálati viszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszonya előzetes bejelentésének tartalmaznia kell a keresőtevékenység tárgyát, időpontját és tartamát, valamint csatolni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szerződés tervezetét, illetve ha a másik szerződő fél (megbízó, munkáltató) gazdasági társaság, annak cégkivonatát. 16. § (1) A bíró és az igazságügyi alkalmazott a kérelmet, a bíró az előzetes bejelentést a keresőtevékenységre irányuló szerződés megkötése előtt legalább 15 nappal köteles szolgálati úton benyújtani a munkáltatói jogkör gyakorlójának. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bírálja el. (3) A kérelem elbírálásának szempontjait a Bjt. 40. §-a és az Iasz. 36. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a jelen szabályzat együttesen határozza meg. (4) Jelen szabályzat 7. § és 9. §-aiban foglalt integritás-sértés esetén a bíróság elnöke a bírósági alkalmazott kérelmét írásbeli határozatával elutasítja vagy a korábban adott engedélyt visszavonja, vagy a kereső tevékenység gyakorlását megtiltja a Bjt. 40. § (4) bekezdése szerinti esetben. (5) A bíró és az igazságügyi alkalmazott az engedélyezett keresőtevékenység megkezdését követően 3 napon belül köteles a munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó végleges szerződés másolati példányát becsatolni. Ugyanezen rendelkezés alkalmazandó a szerződésmódosítás esetén is. 17. § A bíróság elnöke sürgős esetben, valamint a bírósági szervezeten belüli képzésekkel összefüggő kérelem elintézése esetén soron kívül jár el. 4. Egyéb bejelentési kötelezettségek 18. § A bíró a Bjt. 39. §, 40. § (2), (5), (6) bekezdés, 41. § szerinti, az igazságügyi alkalmazott az Iasz. 36. § (2) bekezdés b) pont szerinti összeférhetetlenségi ok esetén a munkáltatói jogkört gyakorló elnöknek haladéktalanul köteles a szolgálati út betartásával e körülményeket bejelenteni.

V. Fejezet A MENTELMI JOG FELFÜGGESZTÉSE, VALAMINT A FOLYAMATBAN LÉVŐ ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEJELENTÉSEK SZABÁLYOZÁSA

5. A folyamatban lévő eljárások bejelentése

48

19. § (1) A bírót és az igazságügyi alkalmazottat bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatói jogkört gyakorló elnök felé minden olyan tény, esemény tekintetében, amely a szolgálati viszonyára, a beosztására, az integritására hatással lehet. (2) A bíró, valamint az igazságügyi alkalmazott köteles haladéktalanul tájékoztatást adni a bírósági szolgálati viszonyáról az ellene indult büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban annak megindulásáról történő tudomásszerzéskor az eljáró hatóságnak. 20. § (1) A bírót az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban bejelentési kötelezettség terheli a mentelmi jog felfüggesztése esetén a nyomozás befejezése, az eljárás megszüntetése, a vádemelés, az ügyben hozott ügydöntő határozat tekintetében is. (2) Amennyiben az OBH elnökének a javaslatára a Köztársasági Elnök a bíró mentelmi jogát büntető vagy szabálysértési ügyben felfüggesztette, a Köztársasági Elnök döntéséről az OBH elnöke a bíróság elnökét a Bjt. 2. § (3) bekezdése alapján tett javaslata egyidejű megküldésével tájékoztatja. (3) A (2) bekezdés szerinti értesítést követően a Köztársasági Elnök döntését és az OBH elnökének javaslatát a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíróval haladéktalanul közli és biztosítja, hogy a bíró tudomást szerezzen a mentelmi jog felfüggesztésének az időpontjáról és arról a cselekményről, amelyre nézve a legfőbb ügyész, illetve a bíróság a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványát előterjesztette és az OBH elnöke a javaslatát megtette. (4) Ha az OBH elnökének a javaslatát a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót a (3) bekezdés szerint tájékoztatja. 21. § (1) Bíró érintettsége esetén, ha magánvádas büntetőügyben vagy pótmagánvádra indult bírósági eljárásban a feljelentés, vagy a vádindítvány bírósághoz érkezését követően a feljelentett személy mentelmi jogának felfüggesztése iránt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 552. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek nincs helye, és a bíróság az eljárást – magánvádas ügyben személyes meghallgatás kitűzése – és a Be. 552. § (1) bekezdése szerinti intézkedés megtétele nélkül megszüntette, az e tárgyban született határozatot a bíró a bíróság elnökének a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles bejelenteni. A határozat jogerőre emelkedése tekintetében, illetve ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította, szintén külön bejelentési kötelezettség terheli a bírót. (2) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök az (1) bekezdésben foglaltak szerint tudomására jutott tényekről az OBH elnökét haladéktalanul tájékoztatja. 22. § (1) Amennyiben a bíró a magatartásával összefüggésben indult eljárásról a Be. 552. § (1) bekezdésében írt esetben – a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően – tudomást szerez, úgy a büntetőeljárás megindításának tényét haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. (2) Az igazságügyi alkalmazott a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorló elnöknek, ha vele szemben büntetőeljárás indult. (3) A bíró és az igazságügyi alkalmazott a vele szemben indult szabálysértési eljárást – a szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló 2012. évi II. törvény II. Fejezete szerint indult és azon szabálysértéseket kivéve, amelyek miatt közigazgatási bírság került kiszabásra – is köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltató jogkört gyakorló elnöknek; a bíró akkor is, ha a mentelmi jogáról lemondott, továbbá köteles bejelenteni a szabálysértési eljárás befejeződését is. 23. § A bíró és az igazságügyi alkalmazott – a személyállapoti pereket kivéve – köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a szolgálati helye szerinti bíróság előtt polgári peres vagy bírósági

49

hatáskörbe tartozó nem peres eljárást indított, vagy vele szemben ilyen eljárást indítottak, továbbá köteles bejelenteni ezen eljárás befejeződését is. 24. § (1) A bíró és az igazságügyi alkalmazott haladéktalanul köteles a bíróság elnökének bejelenteni, ha: a) az igazságszolgáltatási tevékenységével összefüggésben fenyegetés, támadás, sértés éri, b) becsületét, személyhez fűződő jogait megsértik. (2) Ha a bíró folyamatban lévő ügyében bírót, igazságügyi alkalmazottat, bírósági szervezetet érintő integritás sértést észlel, úgy azt haladéktalanul köteles a bíróság elnökének bejelenteni. 25. § A bíró és az igazságügyi alkalmazott, amennyiben a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság a szolgálati viszonyával összefüggésben tanúként idézi, ezt a bíróság elnökének haladéktalanul jelenteni köteles, annak feltüntetésével, hogy mely hatóság, milyen ügyben (ügyszám, tárgy megjelölése) és mely időpontra idézte. 26. § A bíróság elnöke köteles az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban Info. tv.) foglaltak szerint a jelen szabályzat 19-25. §-ban szabályozott bejelentések bizalmas kezelését biztosítani.

VI. Fejezet AZ AJÁNDÉK ELFOGADÁSÁNAK A TILALMA ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁS SZABÁLYAI 6. A tiltott ajándék 27. § (1) Jelen szabályzat alkalmazásában tiltott ajándék minden olyan dolog, személyes vagy vagyoni értékű előny – függetlenül annak értékétől és jellegétől, – amelyet hivatali tevékenységéért, illetve azzal összefüggésben az ügyfél vagy reá tekintettel más személy a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott részére, vagy reá tekintettel hozzátartozója részére ad vagy felajánl. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott ajándékot a felajánlásakor, az átadásra vonatkozó kísérletkor vissza kell utasítani. 28. § (1) A tiltott ajándék felajánlását hivatalos feljegyzés készítésével egyidejűleg szolgálati úton a bíróság elnökének haladéktalanul be kell jelenteni. Amennyiben az ajándékot az átadáskor nem lehetett visszautasítani, mert az kézbesítés útján érkezett, vagy azt az ajándékozó a bíróság épületében hátrahagyta, úgy a hivatalos feljegyzéssel az ajándékot is továbbítani kell a bíróság elnöke részére a további intézkedés megtétele végett. (2) Ha az ajándékozó kézbesítési címe ismert, a bíróság elnöke, a tiltott ajándékot írásban visszautasítja az ajándék elvitelére vonatkozó felhívás mellett. Amennyiben az ajándékozó kézbesítési címe nem ismert, az ajándékot a jelen szabályzat 30. §-ban foglalt módon meg kell semmisíteni, kivéve ha arra értékénél vagy jellegénél fogva más eljárási szabály vonatkozik. 29. § Az írásbeli visszautasításnak – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – tartalmaznia kell a következő tájékoztatást: a) az ajándékozás tilos, b) az ajándékozó a felhívás kézhezvételét követő 8 naptári napon belül a saját költségén köteles gondoskodni az ajándék elviteléről, c) a b) pontban foglaltak elmulasztása esetén vagy a jelen szabályzat 30. § (1) bekezdésben foglalt esetekben az ajándék megsemmisítésre kerül, kivéve ha arra értékénél vagy jellegénél fogva más eljárási szabály vonatkozik.

50

30. § (1) A bíróság elnöke az ajándékot a bíróság gazdasági hivatalának sürgős megsemmisítés végett megküldi, ha: a) a felajánlott ajándék állagának fenntartása költségráfordítás nélkül nem biztosítható, b) az ajándék gyorsan romló, (2) A gyorsan romló ajándék megsemmisítéséről helyben is lehet gondoskodni. (3) Az ajándék megsemmisítéséről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisítés során a bíróság gazdasági hivatalának vezetője, vagy a bíróság elnöke vagy az általuk kijelölt személy jelen kell, hogy legyen, aki a jegyzőkönyvet annak készítőjével és a megsemmisítővel együtt aláírja. (4) Amennyiben az ajándékozó kézbesítési címe ismert, az ajándék megsemmisítése esetén a megsemmisítésről felvett jegyzőkönyvet meg kell küldeni az ajándékozó részére. (5) A megsemmisítés módjára a selejtezett vagyontárgyak megsemmisítésére irányadó szabályok alkalmazandók. 7. Protokoll ajándék 31. § A protokoll ajándék típusai: a) szóróajándék, b) szokásos vendéglátás, c) figyelmességi ajándék. 32. § (1) A szóróajándék minden olyan dolog, amely a rendezvényen való részvételhez kapcsolódóan, nem személyhez kötődően kerül átadásra és a becsült értéke nem haladja meg a bírói illetményalap 2%-át. (2) Szokásos vendéglátás valamely szakmai rendezvény keretében, valamennyi résztvevő számára biztosított, általánosan elfogadott ellátás. (3) A szóróajándék és a szokásos vendéglátás elfogadható. 33. § (1) A figyelmességi ajándék minden olyan dolog vagy vagyoni értékű előny, melyet hivatalos alkalmakkor a bíróság általánosan elfogadott társadalmi szerepvállalásához kapcsolódóan, nyilvánosan ajánlanak fel. (2) A meghatározott személynek adott figyelmességi ajándék – pl.: könyv, üveg bor – a társadalomban általánosan kialakult szokásoknak megfelelően elfogadható, amennyiben annak becsült értéke nem haladja meg a bírói illetményalap 5%-át. (3) Amennyiben a figyelmességi ajándék becsült értéke meghaladja a bírói illetményalap 5%-át, azt a szervezet részére juttatott ajándéknak kell tekinteni és a bíróság elnöke dönt a figyelmességi ajándék munkahelyen történő megőrzéséről, felhasználásának engedélyezéséről vagy megsemmisítéséről. Ennek során figyelembe veszi a figyelmességi ajándék becsült értékét, annak jellegét, valamint a bíróság társadalmi szerepvállalásának a megjelenítésére és a kapcsolatrendszerének a dokumentálására való alkalmasságát. (4) A becsült értéket a bíróság gazdasági hivatalának vezetője állapítja meg az áruforgalmi viszonyok alapján. (5) A (3) bekezdés szerinti figyelmességi ajándékot a bíróság gazdasági hivatalának át kell adni. A gazdasági hivatal a figyelmességi ajándékot nyilvántartásba veszi vagy a jelen szabályzat 30. § szerint megsemmisíti. A nyilvántartásba vett figyelmességi ajándékot a gazdasági hivatal az elnöki engedély szerinti felhasználásra kiadja vagy a munkahelyen történő őrzéséről gondoskodik.

51

VII. Fejezet INTEGRITÁSI SZABÁLYSZEGÉS ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYE 34. § (1) A bíróság elnöke az integritási szabályszegés esetén – indokolt esetben az integritásfelelős közreműködésével – gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. (2) A szükséges intézkedés lehet különösen: a) az integritás-sértés megállapítása, b) az integritást sértő személy felé a megállapítás tudomására hozása, c) a feltárt problémák és azok okainak megszüntetése a jogszerű állapot helyreállításával, d) az okozott sérelem orvoslása, e) kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, f) más hatóságok megkeresése. 35. § Integritás-sértés esetén a bíróság elnöke a bejelentés kivizsgálásának befejezését követő 15 napon belül az integritás-sértésről jelentést készít az OBH elnöke részére, amely tartalmazza a megtett vezetői intézkedéseket is.

VIII. Fejezet AZ INTEGRITÁS-FELELŐS KIJELÖLÉSE, FELADATA 36. § (1) Az integritási és korrupciós kockázatok hatékony kezelése érdekében az OBH-ban, az ítélőtáblákon és a törvényszékeken szolgálati jogviszonyban álló jogi egyetemi, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerzett integritás tanácsadói végzettséggel rendelkező integritásfelelőst kell kijelölni. (2) Integritás-felelőst – hozzájárulásával – az OBH, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke bízza meg e feladattal. (3) Az integritás-felelős a bíróság elnökének közvetlen irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. (4) Ha az integritás-felelős egyéb feladatokat is ellát, e feladatai tekintetében a bíróság elnöke által kijelölt más személy által is utasítható, de ez az integritás-felelősi feladatok ellátását nem akadályozhatja. (5) Az integritás-felelős kijelöléséről és a kijelölés visszavonásáról az OBH elnökét előzetesen tájékoztatni kell. (6) A törvényszék elnöke által kijelölt integritás-felelős látja el a jelen szabályzatban meghatározottak szerint az illetékessége alá tartozó járásbíróságokkal, kerületi bíróságokkal, közigazgatási és munkaügyi bírósággal összefüggő integritási feladatokat is. (7) A törvényszék elnöke az OBH elnökének előzetes tájékoztatása mellett a 100 főnél nagyobb létszámú járásbíróságon, közigazgatási és munkaügyi bíróságon, kerületi bíróságon önálló integritás-felelőst jelölhet ki. (8) A 250 főnél nagyobb létszámú bíróságon az integritás-felelős helyettese is kijelölhető, aki az integritás-felelőst akadályoztatása esetén helyettesíti és ellátja a bírósági integritással összefüggő feladatokat. (9) Az integritás-felelős helyettes kijelölése és visszavonása tekintetében a jelen szabályzat 36. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

52

37. § Az integritás-felelős feladata, hogy közreműködjön a bíróság működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az intézkedési terv, valamint annak végrehajtásáról szóló jelentés elkészítésében és az integritási kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával, kivizsgálásával kapcsolatos feladatokban, így különösen: a) minden év november 30. napjáig a következő tárgyévre vonatkozóan – a szervezeti egységek vezetőivel közösen – integritási munkatervet, míg 3 évenként hosszabbtávú korrupciómegelőzési intézkedési tervet készít a kockázatok kezelésére; a munkatervet és a korrupciómegelőzési intézkedési tervet a bíróság elnöke hagyja jóvá, b) közreműködik a bíróság működésével kapcsolatos integritási kockázatok rendszeres, minden év december 31. napjáig történő felmérésében, c) az éves korrupció-megelőzési intézkedési terv végrehajtásáról és annak eredményeiről a tárgyévet követő év január 31. napjáig integritás-jelentést készít a bíróság elnöke számára, d) a feladatkörében tájékoztatást és tanácsot ad a bíróság vezetői és alkalmazottai részére a felmerült integritási kérdésekben, e) előzetesen véleményez valamennyi integritással, továbbá jogszabályban rögzített eljárással, a bíróság alkalmazottjának feladatellátásával vagy feladatellátásához kapcsolódó találkozókkal összefüggő kérdéseket, körülményeket, f) a korrupció-megelőzési intézkedési terv alapján javaslatot tesz a bíróság hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzéseinek megtartására, valamint közreműködik ezek végrehajtásában, g) fogadja és a bíróság elnökének továbbítja azokat az integritást érintő bejelentéseket, amelyeket a bejelentő nem köteles más személynek megtenni, h) a bírákat, igazságügyi alkalmazottakat ért méltatlan támadásokkal kapcsolatos bejelentéseket fogadja, a bíróság elnökének továbbítja és egyidejűleg javaslatot tesz a szükséges és megfelelő intézkedésre; i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a bíróság elnöke megbízza. 38. § (1) Az integritás-felelős belső ellenőr nem lehet. (2) Az integritás-felelős köteles az eljárása során a tudomására jutott szolgálati titkot megőrizni, az integritást érintő bejelentések iratait az Info. törvényben foglaltak figyelembe vétele mellett kezelni.

IX. Fejezet INTEGRITÁS TÁRGYÚ BEJELENTÉSEK INTÉZÉSE, ELLENŐRZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA 39. § (1) Integritást érintő bejelentés szóban, írásban, vagy elektronikus úton terjeszthető elő. Szóbeli bejelentés esetén az integritás-felelős kérheti annak írásba foglalását, ennek hiányában a bejelentés írásba foglalásáról maga gondoskodik. Az integritást érintő bejelentés előterjeszthető az 1. melléklet szerinti adatlapon is. (2) Az integritást érintő bejelentést haladéktalanul érkeztetni kell a bírósági ügyvitelre vonatkozó szabályok szerint a IV. D. 3. ügycsoportba. (3) Az integritás-felelős a bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja a bíróság elnökét és egyidejűleg javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. A bíróság elnöke az integritást érintő bejelentésekkel kapcsolatos intézkedésekbe – ideértve az iratbetekintést is – más bírósági vezetőt bevonhat. (4) Az integritás-felelős nevét, elérhetőségét és a bejelentési űrlapot a bíróság internetes és intranetes honlapján is közzé kell tenni. (5) A név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által tett bejelentés vizsgálata mellőzhető. (6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, alaptalan bejelentés vizsgálata mellőzhető.

53

40. § (1) A bíróság elnöke és az integritás-felelős felelősséggel tartozik a bejelentő és a bejelentéssel érintett személy(ek) személyes adatainak az adatvédelmi szabályoknak megfelelő kezeléséért, továbbá az Info. tv. rendelkezéseinek megtartásáért. (2) A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését. (3) A bejelentéssel összefüggésben keletkezett iratokba kizárólag a bíróság elnöke, az integritásfelelős, az iktatást végző elnöki iroda alkalmazottja és – a saját nyilatkozatát érintően – a meghallgatott személy tekinthet be. (4) A bejelentőt – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érheti hátrány az integritást érintő bejelentés megtétele miatt. (5) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el és alaposan feltehető, hogy ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult bíróság vagy hatóság, illetve személy részére átadhatóak. 41. § (1) Az integritást érintő bejelentést a szolgálati hely szerinti bíróság elnöke vizsgálja meg, melyben az integritás-felelős közreműködhet. (2) A vizsgálat történhet különösen az iratok tanulmányozásával, az érintettek meghallgatásával, vagy írásbeli jelentés beszerzésével. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A meghallgatással érintett személyek kérhetik a személyes adataiknak zártan történő kezelését. (3) A (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv tartalmazza: a) a meghallgatás helyét, időpontját; b) a meghallgatott nevét, beosztását, szervezeti egységét; c) a meghallgatáson résztvevő egyéb személyek beosztását, szervezeti egységét; d) a meghallgatás tárgyát; e) a meghallgatás során feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat; f) az elhangzottak és a jegyzőkönyvben foglaltak egyezőségére vonatkozó nyilatkozatot; g) a meghallgatáson résztvevők aláírását. 42. § (1) A bejelentésről – lényeges tartalma ismertetésével – tájékoztatni kell az érintettet. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy az érintett haladéktalanul vagy 8 napon belül írásbeli észrevételeket tehet, melyben jogosult a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját kifejteni vagy a meghallgatását kérni. (2) Amennyiben a bejelentés bíróval szemben érkezik, a meghallgatást a bíróság elnöke foganatosítja. 43. § Az integritást érintő bejelentések ügyintézési határideje 30 nap, mely a bejelentés érkeztetését követő napon kezdődik. A határidőt a bíróság elnöke indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbíthatja. 44. § A bíróság elnöke: a) köteles gondoskodni az integritást sértő magatartások felismerése és kezelése érdekében a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról, kivizsgálásáról és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról, b) a korrupció-ellenességgel, integritással, közérdekű bejelentésekkel foglalkozó más szervezetekkel (különösen az Állami Számvevőszékkel, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, az Alkotmányvédelmi Hivatallal) közvetlen kapcsolatot tart, c) a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, valamint az integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentéseket kivizsgálja.

54

d)

lefolytatja az integritás-sértésekkel kapcsolatos egyéb vizsgálatokat és meghozza a szükséges intézkedéseket, e) bírákat, igazságügyi alkalmazottakat ért méltatlan támadások esetén a szükséges megkereséseket foganatosítja és az alkalmazottak részére jogvédelmet biztosít. f) ellenőrzi az általa meghozott döntések végrehajtását, g) gondoskodik a bírák és az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az integritás-felelős beszámolója anonimizált formában való megismertetéséről a további esetek megelőzése érdekében, h) értékeli a megtett intézkedések hatékonyságát és következményeit; i) jelentős integritási kockázat esetén haladéktalanul felveszi a megfelelő hatóságokkal a kapcsolatot; j) integritási kockázat esetén haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét. 45. § (1) A bíróság elnöke köteles gondoskodni az integritás-felelős közreműködésével az integritási bejelentések nyilvántartásáról. (2) A nyilvántartás-vezetés szigorú jogosultsági, informatikai rendszerben szabályozott környezetben végezhető, melynek az adataiba kizárólag a bíróság elnöke és az integritás-felelős tekinthet be. 46. § (1) Az integritás-felelős az integritási bejelentésekkel összefüggésben keletkezett iratokról – a 2. melléklet szerint – elkülönített, naprakész nyilvántartást vezet, melyet évente összesít és lezár. (2) Az integritás-felelős számon tartja, és a nyilvántartásba feljegyzi a megtett intézkedéseket és azok határidejét. (3) Az integritási nyilvántartás vezetése történhet elektronikus úton is. (4) A nyilvántartás vezetésére és az abban kezelt adatok kezelésére az Info. tv. és a jelen szabályzat 40. § (1)-(3) bekezdésének a rendelkezését megfelelően kell alkalmazni.

X. Fejezet A KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÓK FOGADÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND 47. § (1) Az alkalmazott részéről a gazdálkodást érintő feladatának az ellátása során vagy azzal összefüggésben a külső kapcsolattartóval csak akkor kerülhet sor személyes jelenlétet igénylő kapcsolatfelvételre, ha erről a közvetlen vezetőjét és az integritás-felelőst tájékoztatta. (3) Az alkalmazott haladéktalanul tájékoztatni köteles közvetlen bírósági vezetőjét, amennyiben a külső kapcsolattartó a feladat ellátásával összefüggésben előzetes bejelentés nélkül, váratlanul megjelenik vagy munkahelyén kívül megkeresi. Telefonon, telefaxon, interneten vagy más elektronikus eszköz útján érkezett megkeresés esetén is fennáll a tájékoztatási kötelezettség. (4) Az értesítésnek ki kell terjedni a külső kapcsolattartó és – ha valamely szervezet képviseletében jár el – az általa képviselt szervezet nevére, a találkozó céljára, időpontjára és helyére. Amennyiben a bírósági alkalmazott a találkozóval kapcsolatban a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, ezt köteles írásban a bíróság elnökének – a szolgálati út betartásával bejelenteni – és az integritás-felelőst tájékoztatni. (5) Az integritás-felelős jogosult észrevételezni, ha a bírósági alkalmazottnak a külső kapcsolattartóval való kapcsolatfelvételében integritási kockázatot észlel. (6) Beszerzési eljárás esetében kettőmillió forint értékhatár feletti kötelezettségvállalás előkészítése során a szerződő harmadik fél kiválasztásáig, és az átadás-átvételi eljárás során, közbeszerzési eljárásban a közbeszerzés megindításáig a bírósági alkalmazottnak a külső kapcsolattartóval történő személyes jelenlétet igénylő kapcsolatfelvétel kizárólag a bírósággal

55

szolgálati jogviszonyban álló, harmadik személy részvétele mellett engedélyezhető a közvetlen vezető által. (7) A bíróság szervezeti egységeinek vezetői évente kötelesek áttekinteni az irányításuk alatt álló bírósági alkalmazottaknak a külső kapcsolattartókkal való találkozására vonatkozó információkat, felmérni az ezzel kapcsolatos kockázatokat, és ennek eredményét a tárgyév november 30. napjáig írásban az integritás-felelős részére továbbítják a korrupció-megelőzési terv kialakítása érdekében. Az integritás-felelős a felmérés eredményét és az annak nyomán elkészített korrupció-megelőzési intézkedési tervet és az integritási munkatervet a bíróság elnöke elé terjeszti. (8) Ha az érintett alkalmazott a személyes jelenlétet igénylő találkozó során a szervezet vagy bármely alkalmazott integritását veszélyeztető kockázatot észlel, írásban haladéktalanul tájékoztatja – feljegyzés formájában – a bíróság elnökét, melyet az integritás-felelős részére is megküld. (9) Az integritás-felelős évente köteles áttekinteni az (1) bekezdés szerinti találkozókról készült feljegyzéseket. Az integritás-felelős az áttekintés alapján felméri a lehetséges kockázatokat és az ezzel kapcsolatos megállapításait szerepelteti a jelen szabályzat 37. § a) pontja szerinti intézkedési tervben. (10) A bíróság alkalmazottai a külső kapcsolattartók fogadásakor az általános eljárási szabályok, a jelen szabályzat rendelkezései, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján járnak el. (11) Sérti az integritást, ha az alkalmazott az (1)-(3) és (5)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megsértve jár el. 48. § (1) Az érintett alkalmazottak a személyes találkozók adatait nyilvántartásban kötelesek rögzíteni. A személyes találkozók nyilvántartásának adatait a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás tekintetében a jelen szabályzat 46. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

XI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. § Jelen szabályzat 2016. július 1. napján lép hatályba. 50. § (1) Az OBH, az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek e szabályzat végrehajtása érdekében a hatályba lépést követő 60 napon belül belső szabályzatot vagy intézkedést kell alkotni. 51. § Amennyiben az Info törvény II. fejezet 4. és 5. címében foglaltak indokolják, az OBH, valamint a Bszi. 16. § a) – c) pontjában szereplő bíróságok az Info törvény 65. § és 66. §-ban foglaltak szerint kötelesek a személyes adatok kezelésének nyilvántartásába vételét a Hatóságtól haladéktalanul kérelmezni. Személyes adat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bejegyző határozatának megérkezésétől kezelhető. 52. § A bíróság elnöke köteles gondoskodni az oktatás-felelős és az integritás-felelős bevonásával az alkalmazottak integritási képzéséről a jelen szabályzat hatályba lépésének évében, majd ezt követően szükség szerint, de évente legalább egyszer.

Dr. Handó Tünde

56

3. számú melléklet

57

58

59