JELENTÉS 100 millió márka kedvezményes hitel (START-hitel) és az 50 millió márka értékű német szénsegély felhasználásának
ellenőrzéséről
1995. október
281.
A vizsgálat végrehajtásáért felelős: az ÁSZ IV. Vagyonellenőrzési Igazgatósága dr. Kovács Arpád
igazgató
A vizsgálatot vezette: Kemény Emil
osztályvezet{)
főtanácsos
Készítették: Benti Gabriella Réthelyi Jenő Tardos József
számvev{) tanácsos számvev{J számvev{)
TARTALOMJEGYZÉK
OLDAL
l.BEVEZETÉS ................................................................................................... l 1.1. ELÖZMÉNYEK ......................................................................................................... l 1.2.
A VIZSGÁLAT .......................................................................................................... 2
2. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁS OK, JAVASLA TOK. ............................... 6 2.1. START HITELPROGRAM .......................................................................................... 6 2.2. SZÉNSEGÉL y PROGRAM ........................................................................................... 7 2.3. JAVASLATOK ........................................................................................................... 9
3. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ........ ............................................ ll 3.!.
A FORRÁSOK KÉPZÉSE ÉS FELOSZTÁSA ................................................................... ll
3.2.
A HITELPROGRAMÁTFOGó ÉRTÉKELÉSE ................................................................. l4
3.3.
A HELYSZÍNI ELLENÖRZÉSEK TAPASZTALATAI ......................................................... 25
3.4.
A SZÉN BESZERZÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSA ............................... 28
3. 5. ENERGIAMEGTAKARÍTÁST CÉLZÓ KEDVEZMÉNYES HITELEK .................................... 31 3.6. STARTGARANCIAALAP ........................................................................................ 35
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1-61/1995. Témaszám: 260
JELENTÉS 100 millió márka kedvezményes hitel (START-hitel) és az SO millió márka értékű német szénsegély felhasználásának ellenőrzéséről
1.
BEVEZETÉS 1.1.
Előzmények
1.1.1. A Német Szövetségi Köztársaság Kormánya 1991. évben két segélyprogram indításával is hozzájárult a Magyarországon végbement politikai változást követő gazdasági gondok áthidalásához és a piacgazdaság fejlesztéséhez. 100 millió márka
összegű
START-hitel
1.1.2. A német kormány a magyar magángazdaság fejlesztése és megerősödése céljából 100 millió DEM összegű kedvezményes hitelt ajánlott fel, amelyet a kis- és középszintű magánvállalatok alapítására lehet felhasználni. A segély feltételeit rögzítő kormányközi megállapodást a felek 1991. május !3-án írták alá. 1.1.3. A megállapodások értelmében a program ok pénzügyi bonyolítását német részről a Deutsch e Ausgleichsbank, magyar részről a Magyar Nemzeti Bank végzi. 1.1.4. A kormányközi szerződés 2. cikke értelmében a Magyar Köztársaság kormánya a német fél által nyújtott hitellel azonos nagyságú forint ellenérték folyósítására vállalt kötelezettséget. Ennek alapján, a Magyar Nemzeti Bank a Deutsche Ausgleichsbank által folyósított kölcsön összegét további, annak forint ellenértékével megegyező összegű refinanszírozási forrással egészítette ki.
l
50 millió márka
értékű
szénsegély
1.1.5. A rendszerváltás gazdasági nehézségei az 1990-91-es téli fiítési idöszakban a lakossági szénellátásban zavart, átmeneti hiányt okoztak. Az 1990. októberi taxisblokád miatt Iciéleződött politikai viszonyok között kritikus politikai helyzetet okozott volna egy hiányos vagy akadozó szénellátás, ezért a Magyar Kormány miniszterelnöke a Német Szövetségi Köztársaság kancelhujához, illetve kormányához fordult segitségért. A kormányközi egyeztetés! követően 1991. január l 0-én a Német Szövetségi Köztársaság kormánya es a magyar Köztársaság kormánya egyezményt írt alá 50 millió DEM értékű azonnali, vissza nem térítendő szénsegély nyújtásáróL Az egyezmény rögzítette a német fél feltételeit a szén beszerzésére és az értékesítés magyarországi körülményeire.
1.2.
A vizsgálat
1.2.1. Az Állami Számvevőszék és a Német Szövetségi Számvevőszék elnökei 1994. végén megállapodtak abban, hogy a német Kormány által a magyar közép- és kisüzemek alapításához nyújtott kedvezményes hitel felhasználását összehangoltan fogják ellenőrizni. A Német Kormány az ún. "keleti tartományok" gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében - a magyarországi START-hitelhez hasonló kedvezményes hitelprogramot indított a 90'-es években. A hasonló témában lefolytatott összehangolt nemzeti vizsgálatok alapján a két számvevőszék szakértö i összehasonlító elemzést készítenek a hitelprogramo k hatásáról, hatékonyságáról az eltérő gazdasági és Irulturális körülmények között. Az összegző részt - a nemzeti nyelvekre fordítva - a végleges jelentés mellékleteként kezelik Az Állami Számvevőszék - a forrás és a felhasználás részbeni kapcsolódása miatt- a START-hitel vizsgálaton túl az 50 millió márkás német szénsegély program ellenőrzését is beállította éves munkatervébe. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy: 1.2.2. - az előkészítésért és megvalósításért felelős szervezetek - Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM), Magyar Nemzeti Bank (MNB) - hogyan érvényesítették a két Kormány között aláírt egyezményekben foglaltakat; 1.2.3. - a kedvezményes hitel és a segélyforrások felhasználása illeszkedik-e a hazai jogszabályi keretekhez, hogyan ellenőrzik a pénzeszközök felhasználását; 1.2.4. - az egyezményekben megfogalmazott célkitűzések hogyan valósultak meg.
2
Az
ellenőrzés
módszere
1.2.5. A vizsgálatot a pénzügyi ellenőrzés szabályszerüségi és hatékonysági szempontjai alapján folyta~uk le, a vizsgálati program alapján, amelynek összeállításához az ÁSZ által 1995 febrnáljában készített elővizsgálat megállapításait, valamint a Német Szövetségi Számvevőszék által kidolgozott ellenőrzési koncepció tervezetet vettük alapul. 1.2.6. A hiteleket folyósító pénzintézetek és a létrejött hitelügyletek nagy száma miatt több, különbözö vizsgálati módszer együttes alkalmazása volt szükséges: •
A START-hiteleket folyósító 17 nagy- és középbanktól, illetve a központtal nem rendelkező 28 takarékszövetkezettöl kérdőíves teljes körű adatszolgáltatást kértünk.
•
18 bankfiók hitelnyújtási gyakorlatát ellenőriztük a helyszínen inteijúk és a dokumentumok alapján. A kiválasztott 18 fiók négy nagy és két középbankot reprezentált az ország hat - gazdaságilag eltérő adottságú - körzetében.
•
A helyszíni vizsgálatok során tételesen átvizsgáltunk 183 szerződést, meglátogattunk és inteljút készítettünk 53 hitelfelvevövel.
1.2.7. Jelentésünkben eltértünk az érvényben lévő banki terminológiától. A bankok- a Bankfelügyelet javaslata alapján - hatfokozatú adósminösítést végeznek és akivel a legkisebb probléma is van ún. "minösített" státusba kerül. A vizsgálat során - az áttekinthetőség érdekében - háromra redukáltuk e kategóriák számát: l. Jó adós 2. Minősített adós (kamat vagy/és tökehátraléka van) 3. Felszámolás alatti szerzödés
Az értékelésnél a minösített eseteknek nem része a felszámolás alatti esetek halmaza.
1.2.8. A vizsgálat a program elökészítésétöl (1991) az 1995. március 31-ig időszakot fogta át.
teijedő
1.2.9. A vizsgálat alapdokumentumai • a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormánya között 1991. május 13-án és 1991. január l 0-én létrejött kormányközi megállapodások, • a Deutsche Ausgleichsbank és a Magyar Nemzeti Bank között megkötött szerződések és a szerződés mellékletét képező Útmutatás,
3
• a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok között a kölcsönre vonatkozóan létrejött keretszerződések, • a Kormány 3044/1991. január 31-i határozata, amely intézkedett a beérkező szén árbázisáról, az árkiegészítés forrásáról, az import szerződések megkötéséről,
• a Kormány 307 7/1991. február 21-i határozata a német kormány által felajánlott l 00 millió DM kedvezményes hitel felhasználásáról, • a Kormány 3283/1991. július 10-i határozata, amely rendelkezett a szénsegélyből befolyt összeg felosztásáról az energiamegtakarítást szolgáló beruházások kedvezményes hitelezésére, és a ST ART-hitel Garancia Alap létrehozására, • a Kormány 3209/1993. május 27-i határozata a ST ART-hitel Garancia Alap szabad pénzeszközeinek átcsoportosítására. 1.2.1 O. A helyszíni ellenőrzés kezdete: befejezése:
1995. április 18. 1995. június 16.
1.2.11. A vizsgálat helyszínei: 100 millió márka kedvezményes hitel • Ipari és Kereskedelmi Minisztérium • Magyar Nemzeti Bank • Országos Takarékpénztár Rt. Pest-Budai Igazgatóság Pest Megyei Fiók Szombathelyi Fiók • Magyar Hitelbank Rt. Budapesti Fiók Miskolci Fiók Szombathelyi Fiók • Kereskedelmi Bank Rt. Pest Megyei Fiók Székesfehérvári Fiók Miskolci Fiók • Budapest Bank Rt. Pest Megyei Fiók Székesfehérvári Fiók Miskolci Fiók • Postabank Rt. Budapesti Fiók
4
Székesfehérvári Fiók Kecskeméti Fiók • Mezöbank Rt. Szombathelyi Fiók Székesfehérvári Fiók Kecskeméti Fiók
50 millió márka szénsegély • Magyar Nemzeti Bank • Ipari és Kereskedelmi Minisztérium • Magyar Hitelbank Rt. • Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány • Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Fel ügyelet 1.2.12. Tájékozódás és
adatgyűjtés
céljából felkerestük az alábbi szervezeteket:
• Dunabank Rt. • Agrobank Rt. • Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. • Iparbankház Rt. • Corvinbank Rt. • Realbank Rt. • Investbank Rt. • Takarékszövetkezetek • Creditanstalt Rt. • W est LB Hungaria Rt. • Európai Kereskedelmi Bank Rt. • Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal • Tartalékgazdálkodási Igazgatóság • TÜZÉPKft. • Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat
5
2. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK
2.1.
START hitelprogram
2.1.1. A vállalkozásokat segítő számos hitelkonstrukció együttes hitelállománya 1994. év végén 875,7 Mrd Ft, ebből a kisvállalkozói hitelek összege 89,2 Mrd Ft volt. A START hitelprogram során kihelyezett hitel összege 1994. év végén 11,9 Mrd Ft, ami az összes vállalkozói hitel l ,36 %-a és a kisvállalkozói hitelek 13,3 %-a. 2.1.2. A ST ART hitelprogram eddigi végrehajtása során a szerződést aláíró német és magyar fél betartotta a szerződésben foglaltakat, illetve attól csak kölcsönös megállapodás alapján tértek el. 2.1.3. A német fél által megfogalmazott szerződéses feltételeket az MNB beépítette a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási szerződésébe. A kereskedelmi bankok e refinanszírozási szerződések alapján dolgozták ki - nagyjából egységes formában - a hitelek folyósítását szabályozó belső utasítást. 2.1.4. A szigorú hitelezési feltételek ellenére- az alacsony kamat miatt- végig rendkivül nagy volt a vállalkozók érdeklődése a program iránt, amely jól volt előkészítve, bevezetve és szervezve. 2.1.5. A START hitel szabályzata értelmében a hitelt csak magánszemély igényelhette, jogi személy nem. Ez a rendelkezés hátrányosan érintette azokat a kisvállalkozókat, akik összefogva, üzletrészek vásárlására használták fel a hitelt. A kamatok és a törlesztés így nem volt a vállalkozás terhére költségként elszámolható, s a visszafizetéseket adózott jövedelemből kellett teljesíteni. 2.1.6. A hitelprogram első négy éve alatt 4961 kisvállalkozó jutott összesen mintegy 11.9 Mrd Ft hitelhez. Ebből 1995. március 31-ig 238 esetben (4,8 %) kellett a szerzódés felbontását kezdeményezni és további 323 szerzódö (6,5 %) küzd kisebb-nagyobb fizetési gonddal. Ezen belül a már három éve működő vállalkozások esetében 6,8 % a felszámolás alatti és 7,6 % a minősített szerződések száma. 2.1.7. A hitelkérelmekhez csatolt üzleti tervek színvonala rendkivül egyenetlen. Az esetek mintegy 20 %-ában nem érte el a minimális színvonalat sem és mindössze 25 %-ánál találtunk szakmailag kifogástalan anyagot. A vállalkozók többsége nem vett igénybe külső segítséget az üzleti terv készítéséhez, és nem is tudtak a már működő intézményesült lehetőségekről (pl. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózata).
6
2.1.8. Az ipari és kereskedelmi kamarák nem tudtak kapcsolatot teremteni és tanácsaikkal segíteni az induló vállalkozásokat. 2.1.9. Az ellenőrzött szerződések jelentős részénél az önkormányzat által kiállított vállalkozói igazolványban engedélyezett tevékenység nem esett egybe a vállalkozás profiljával és a vállalkozói igazolvány kiadásának nem feltétele a szakmai képesítést igazoló adat feltüntetése. 2.1.1 O. A kereskedelmi bankoknál a hitelszerződések dokumentumainak nyilvántartása nem egységes, több helyen volt hiányos és áttekinthetetlen, ami az ellenőrzést nehézzé és időigényessé tette. 2.1.11. Az MNB Bankfóosztályán a refinanszírozási szerződések és a cenzúrabizottsági döntések nyilvántartása rendezetlen, a dokumentumok ellenőrzése nehéz. A kereskedelmi bankokhoz kihelyezett pénzek, valamint a törlesztések helyzetét bemutató számítógépes tabló csak a vizsgálat után került naprakész állapotba. A bank csak a harmadszori megkeresésre tudott számszakilag pontos és konzisztens adatokat szolgáltatni a számvevöknek 2.1.12. A kereskedelmi bankok és más bankközi szervezet sem rendelkezik a kétes és rossz adósokat nyilvántartó adatbázissal. Ez lehetövé teszi a visszaéléseket és nehezíti a bankok hitelbíráló és adósminősítő tevékenységét. 2. 1.13. A nyilvántartási pontatlanságok ellenére a vizsgálat nem állapított meg szabálytalanságot. A START hitelprogram jól szolgálta a magyarországi kisvállalkozások indulását, fejlödését. 2.2.
Szénsegély program
2.2.1. A segélyprogram alapján az 1991-92-es ilitési szezonban beérkezett, több mint 300 ezer tonna szén segített áthidaini az országban átmenetileg keletkezett lakossági szénhiányt. 2.2.2. Az egyik szénszállítmány öngyulladása miatt a költségvetésnek 310 M Ft vesztesége keletkezett. A kár rendezésére, illetve a felelősség megállapítására irányuló per folyamatban van. 2.2.3. A világpiaci ár és a magyar lakossági fogyasztóiárkülönbözeteként felmerült 552 M Ft-ot a költségvetés finanszírozta. 2.2.4. A szén értékesítéséből az MNB elkülönitett számlájára 1876 M Ft folyt be, amelyet a bank 40-60 %-os megosztásban átutalt az MVA "Start Hitelgarancia Alap", illetve az IKM Magyar Hitelbank Rt.-nél vezetett "Energiatakarékosság" nevű számláira.
7
A helyszíni vizsgálat lezárásakor az MHB által nyilvántartott, átvett összeg 12,4 M Ft-tal volt több, mint az MNB által nyilvántartott, átadott összeg. 2.2.5. A Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányának küldöttségei a tárgyalások során megállapodtak abban, hogy a magyar kormány a pénzeszközök teljes felhasználásáról 1992. január 31-ig zárójelentést készít. A zárójelentés nem készült el, és nem készült beszámoló a német szövetségi kormánynak. 2.2.6. A nemzetközi szerződés nem rendelkezik a visszaforgatott források végleges tulajdonlásáról, az újrafeltöltődő alapok majdani lezárásáróL 2.2.7. Az energiaracionalizálási hitelprogram eredményesen valósította meg a szerző désben kitűzött célokat. A program eredményeként a számított enerigamegtakarítás 3200 TJ/év, ami a nemzetgazdaság szintjén 1300 M Ft évi megtakarításnak felel meg. 2.2.8. Az energiamegtakarítást célzó alapból elkülönített Kockázati Hitel Keret - amely az előírt pénzügyi garanciákkal nem rendelkező fejlesztések elősegítésére létesült - nem váltotta be az előzetes elképzeléseket, működtetése nem hatékony. 2. 2. 9. A program műkődtetésére fordított költség nem haladta meg a szerződésben meghatározott 22 M Ft-ot, azaz az alaptőke (1.137,5 M Ft) 2 %-át, de a programot kamatveszteség érte azzal, hogy a működési költségeket a tényleges kifizetések előtt - a magasan kamatozó "Energiatakarékosság" számláról indokolatlanul korai időpontban alacsonyabb kamatú közbenső technikai számlára helyezték át. 2.2.10. Az MYA kezelésében lévő START Garancia Alap szervezetten és ellenőrzötten működik A vizsgálat időpontjáig 514 kérelem érkezett, amelyekből a zsűri 381-et hagyott jóvá. A jóváhagyott hitelgarancia 1.252 M Ft START hitel felvételéttehát az összes kihelyezés több mint l O %-át- tette lehetövé. 2.2.11. A vizsgálat időpontjáig 19 kérelem érkezett a bankoktól a garanc1a érvényesítésére. Ezek közül az MVA kilenc igényt elfogadott, tíz esetben elutasítás, illetve ismételt felülvizsgálat mellett döntött. Az MVA kifogásolta, hogy egy bank a Garancia Alap Szabályzatának szellemével össze nem egyeztethető szerződéseket kötött vállalkozókkal. Ennek következtében - bukás eselén - a teljes veszteség a Garancia Alapra hárul, míg a bank kihelyezései megtérölnek az ügyfél ingóságainak értékesítése révén. 2.2.12. A garancia díjak befizetésének és nyilvántartásának rendszere nem megfelelő; nem támoga~ a kellően sem a vezetés sem az ellenőrzés információ igényét.
8
2.2.13. A Garancia Alap lekötött eszközeiből finanszírozott Reorg-Start Hitel nevü program - amely felszámolás alatt álló vállalatok eszközeinek megvásárlására nyújtott hiteleket - nem váltotta be a tervezett elképzeléseket A program iránt nincs igazi érdeklődés. A kereskedelmi bankokhoz átutalt 500 M Ft-ból mindössze 42 M Ft-ot helyeztek ki. A sikertelen program a Garancia Alapnak jelentős kamatveszteséget okoz, mivel a kereskedelmi bankok átlagosan 25 %-kal kevesebbet fizetnek a pénzért, mint a korábbi állampapírok hozama.
2.3.
Javaslatok A Kormány
2.3.1. Vizsgálja meg, milyen intézkedésekkel lehet javítani a vállalkozások és ezen belül a kisvállalkozások hitelhez jutásának feltételeit, ezáltal tőkeellátottságát, valamint helyreállítani a szolgáltató és termelő szektorok közölt kialakult eltolódást. 2.3.2. Kezdeményezzen intézkedéseket a gazdasági menetének gyorsítására.
jellegű
peres ügyek eljárás
Az ipari és kereskedelmi miniszter 2.3.3. Vizsgállassa feliil az Energiaracionalizálási programból leválasztott Kockázati Hitel Keret müködtetését, illetve megszüntetése eselén a feladat átterhelését más, már működő Garancia Alapra. 2.3.4. Intézkedjen az Energiaracionalizálási program müködési átutalásából származó kamatveszteségek csökkentése érdekében.
költségének
2.3.5. Gondoskodjon arról, hogy a kormányközi megállapodásban rögzítettek szerint készüljön zárójelentés a szénsegély program pénzeszközeinek felhasználásáról és a zárójelentés alapján küldjön beszámolót a Német Szövetségi Köztársaság Kormányának. A beszámolóban adjon a Pénzügyminisztériummal egyeztetett javaslatot a visszaforgatott alapok rendelkezési, illetve tulajdoni jogának tisztázására. Az MNB elnöke 2.3.6. Kezdeményezzen tárgyalásokat a hitelt folyósító Deutehe Ausgleichsbank szakértőivel a kisvállalkozók érdekeinek nem megfelelő korlátozások (három éven túli vállalkozások hitelhez jutása, társas vállalkozások adózási hátránya) módosításáról a visszaforgatott pénzek kihelyezésénél.
9
2.3.7. Hivja fel a START hitel refinanszírozásában résztvevő kereskedelmi bankok vezetőinek figyeimét a hitelszerződések és kapcsolódó iratok rendszerezett és áttekinthető dokumentálására. Az Állami Bankfelügyelet elnöke
2.3.8. Kezdeményezzen tárgyalásokat a Bankszövetség és az MNB bevonásával egy országos adósnyilvántartó adatbázis létrehozásának jogi, technikai és anyagi feltételrendszeréről.
Az Ipari és Kereskedelmi Kamarák elnökei
2.3.9. Vizsgálják meg az okát annak, hogy szervezeteik miért nem tudtak kapcsolatba kerülni a vizsgálat által érintett kisvállalkozói körrel, és hogy a továbbiakban miben tudnák segíteni az induló, vagy a már mükődő kisvállalkozói réteget Az MVA Kuratóriuma
2.3.10. Intézkedjen, hogy a Vállalkozásfejlesztési Iroda a START Hitel Garancia Alap nyilvántartási rendszerének 3.6.4. pontban felsorolt hiányosságait szüntesse meg. 2.3.11 Vizsgálja felül a REORG-START Hitel programmal kapcsolatos korábbi döntését, és módosítsa a kereskedelmi bankokkal kötött szerződését oly módon, hogy a pénz az MVA számlájáról csak akihelyezéskor legyen lehívható.
10
3. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
START hitelprogram 3.1.
A források képzése és felosztása
3.1.1. A Deutsche Ausgleichsbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött 100 millió DEM összegű hitelszerződés szerint a pénz az alábbi ütemezésben volt lehívható: 1991 1992 1993 1994
40 millió DEM 20 millió DEM 20 millió DEM 20 millió DEM
3.1.2. 1992-ben a Szövetségi Parlament hozzájárult az eredeti szerződéstől eltérő, gyorsított lehíváshoz, tehát a 93-ra és 94-re beállított 20-20 millió DEM 1992-es felhasználásához. A START hitelek tényleges lehívása az alábbiak szerint alakult: l. táblázat
START lebívás Dátum 1991.10.18. 1991.12.30. 1992.02.21. 1992.09.08. 1992.12.15. 1993.03.18. összesen:
Összeg Deviza középárfolyam DEM 44,4983 l 423 717,3 24 422 751,0 50,ü700 47,6400 14 153 531,0 20000000,0 53,2000 20000000,0 51,5300 52,3600 20000 000,0 99 999 999,3
összeg Ft 63 352 999,53 l 222 847 143,00 674 274 216,80 l 064 OOO 000,00 l 030 600 000,00 l 047 200 000,00 5 102 274 359,33
Az első három lehívásra a kereskedelmi bankok tényleges hiteligénylései alapján
került sor, az esedékes napi árfolyamok figyelembevételével. (Ez a magyarázata a tört márka értékeknek)
ll
Az utolsó három tétel esetében az MNB saját forrásaiból megelőlegezte a tényleges lehívás előtt a kereskedelmi bankok refinanszírozását, és a márka hányadot összevontan hívta le. Az elvileg keletkezett teljes Start-hitel alap az l. táblázat szerinti forint érték
kétszerese, tehát 10.205 M Ft. 3.1.3.
2. táblázat
START-hitel felosztása a kereskedelmi bankok közölt
BANK Agrobank Rt. BB Rt. Dunabank Rt. Investbank Rt. Iparbankház Rt. Corvinbank Rt. MHB Rt. MKB Rt. M.Taksz.Bank Rt. Mezóbank Rt. KHB Rt. OTP Rt. Postabank Rt. Creditansialt Rt. Realbank Rt. WEST LB Hungaria Rt. Európai Ker.Bank Rt. Takarékszövetkezetek összesen:
Bankszövetség által jóváhagyott keret 345,0 l 005,0 320,0 170,0 263,0 184,0 l 407,0 247,0 353,0 532,0 l 227,0 2 053,0 814,0 142,0 164,0 178,0 126,0 130,0 9 660,0
MFt Engedélyezett hitel 284,2 l 012,0 462,0 173,8 268,4 203,0 l 553,0 280,8 361,4 683,5 l 284,7 2 035,6 862,0 143,2 190,0 79,6 49,7 172,0 10 098,9
A hitelkonstrukcióban részt vevő 17 bank és a 28 - központtal nem rendelkező takarékszövetkezet bank között a rendelkezésre álló ST ART hitel keretet a Magyar Bankszövetség osztotta fel. A ténylegesen engedélyezett és kihelyezett hitel összege l 07 M Ft-tal kisebb, mint az elvileg keletkezett hitel-alap, mivel az MNB az l. táblázatban szereplő tényleges lehívási időpontok előtt meghitelezte a pénzt a kereskedelmi bankoknak és az aktuális összeg képzéséhez az aznap érvényes középárfolyamon számította a
12
márka értékét és tette hozzá a magyar fél 50 %-át. Az elvi felosztás, az átutalás és a ténylegesen engedélyezett forint összegek közötti eltérés oka a szakaszos lehívás, illetve a forint folyamatos leértékelődése a márkához képest. 3.1.4. Az egyes bankok számára jóváhagyott keret a felhasználási igény szerint átcsoportosítható volt az MNB-n keresztül más kereskedelmi bankhoz. 3.l. 5. Az MNB - a kereskedelmi bankok megkeresése alapj án - esetenként engedélyezte a tőketörlesztésekből és az idő előtti visszafizetésekből keletkező alapok újra kihelyezését. !994. év végéig ez az összeg közel !800 M Ft volt, így az !994. év végéig elsődlegesen és másodlagosan kihelyezett START hitel összege 11,9 Mrd Ft.
1. sz. ábra
A hitelkihelyezések éves megoszlása '91 -'94
13
2. sz. ábra
A hitelügyletek számának alakulása '91 ·'94
l,?J,
1!191.
tm lil94
.
.•.
i
Db
%
1530 2176 633 622
30,8 43,9 12,8 12,5
1993 633 db
Ös~:t.~~··hiteliigylct•·('?1,'·94J·M!Yll~íi!i!®'i9Í
3.2.
A hitelprogram átfogó értékelése
3.2.1. A START hitel program értékeléséhez a kereskedelmi bankoktól teljes köru adatszolgáltatást kértünk az 1991-1994. év végéig megkötött szerződésekről és e szerződések !995. március 31-ig történt minősítéséről. 3.2.2. Az időszak alatt 496! db Start hitel szerződést kötöttek a kereskedelmi bankok összesen 11.899,7 M Ft értékben. A vállalkozások hitel- és kamattörlesztési helyzetét a 3. és 4. sz ábrák mutatják be. A felmondott szerződések száma az összes szerződés 4.8 %-a. 3. sz. ábra
A hitelügyletek számának megoszlása '91 -'94
Osszcs hitelü~ylet ebből
Minősített
Db
!4
hitel Db l
%
Felszámolás alatti Db l %
4. sz. ábra
A hi telkihelyezések megoszlása '91 ·'94
A kihelyezett 11,9 Mrd Ft Start hitelből a bankoknál 1995. március 31-ig 744 M Ft kétes követelés keletkezett (6.25 %). 3.2.3. A hitelkihelyezés dinamikája - a rendelkezésre álló források fuggvényében változó volt. A hitelügyletek számának és összegének éves alakulása hasonló képet mutat, ami arra enged következtetni, hogy az évek során nem változott az átlagosan kihelyezett hitelek nagysága. A vállalkozásokkal kapcsolatos problémák (minősítés, felmondás) az idő múlásával korrelálnak, de abszolút értékük nem magas.
IS
5. sz. ábra
A hitelügyletek számának alakulása '91 -'94
Osszes hitelÜgylet száma ebből Minősített
Db .-ruii ~:
ii\.i
• l99;ii ' 1 O(" ·~
199'1
Db
\
}~
}
,•·:.·,:•ti'··
}
.
1530 2176 633 622
hitel Db
117 152 43 ll
%
7,6 7,0 6,8 1,8
Felszámolás alatti Db %
104 115 12 7
6,8 5,3 1,9 1,1
--------------------------,
,~-------------
5,3 o/o ; -7-,{) o/u----------------------:
2000 _:_ - - - - -- - - - - - - - ' '
l
''
---------------------------1' '
'
% - - - - - - - --- - - - - - - - - - - - -l''
'
''
1200 -;--
'
'
' '
800 _:_--
--------------------------~
'
1,1%
'
1,3%
' '
400
'
+-91,3%
' o +--
%
--t--
1991
1992
D
minősített
1993
1994
lilllll felszámolás alatti
l
Az adatok azt mutatják, hogy a három évet megélt vállalkozások helyzete viszonylag stabilizálódik és ha a minösített esetek egy része idővel felszámolás alá is kerül az összes bukás sem darabszámban, sem értékben nem haladja meg a 10%-ot.
16
6. sz. ábra
A hi telkihelyezések alakulása '91 -'94
MFt 5500,------------------------------------------------l ' 7,0-%---------------------- _: 5000 ~-------------' ' ?,§ -~-- ------- --- ---------- : 4500 ~--------------
4000 -;--------------1
3500 ~' - - - - ----- - - - - -
'
T
3000
~-
2500
+-
2000 _;_' T
1500 -;-1000
+-
%
87,0%
500 _;_--
'
i
o+-
--t--
1991
1992
D minősített
1993
1994
lilllill felszámolás alatti
l
17
3.2.4. A kereskedelmi bankok nem befolyásolták a hitelek szektoronkénti megoszlását, így az a beérkezett reális hiteligények alapján a vállalkozói piac helyzetét tükrözi. 7. sz. ábra
A hitelügyletek számának szektoronkén ti megoszlása '91- '94
Ipar .•.•...•.....
Me~úg~~llság
Egé$~ségii!!Y
Idegenforgalom Ker~ll.ll4dclll
Szolgálljttas E!Q'éb Összesen
Db 758 282 247 105 1957 1289 323
% 15,3 5,7 5,0 2,1 39,4 26,0 6,5
(758 db 15,3 %)
(l
8.
A hitelkihelyezések szektoronkénti megoszlása '91 -'94
ljlllrt·.·.···-····
J\l_e~~~~~ág
Egé~~sf~gY Id!1\r.!!f~rgalom Ke~~k~el~m
5c~9lg'''~~as
Egy~··.
!8
·
MFt 2407 470 565 393 4414 3086 565
%
20,2 3,9 4,7 3,3 37,1 25,9 4,7
(2 407 MFt 20.2 %)
sz. ábra
Stagnáló gazdaság és magas infláció mellett az alacsony tőkeigényű és gyors vállalkozások életképesebbek. Ennek megfelelően a Start hitelek több mint fele a kereskedelem és szeigáitatás területére irányult és ennek a két szektomak (6.3%) az átlag alatti a bukási tényezője (5,5 %, illetve 6,1 %). Az ipari vállalkozások 7,9 %-a, az idegenforgalom 12,6 %-ament csődbe ugyanazon időszak alatt. tőkemegtérülésű
3.2.5. A Start hitel alapszabálya lehetőséget adott több indulási forma finanszírozására. A vállalkozási formák szerinti hitelicihelyezés az alábbiak szerint alakult: 9. sz. ábra
A hitelügyletek számának vállalkozási formák szerinti megoszlása ·91 -·94
Egye'b(215 db 4,3
Csatlakozás (25' db 5,2
Profilváltás (52 db 1,0%)
(l
db 55,5 %)
10. sz. ábra
A hitelkihelyezések vállalkozási formák szerinti megoszlása ·91 -·94
(4
19
Az ábrák bizonyítják, hogy a Start hitel az eredeti célkitűzéseknek megfelelöen új vállalkozások indítását segítette elő, de hozzájárult már működő vállalkozások fejlesztéséhez is. döntően
A hitel minősítések, és felmondások száma, valarnint összege nem mutat szignifikáns eltérést a kűlönbőző vállalkozás indítási forrnáknál. 3.2.6. A Start hitelről szóló belső banki utasítások rendelkeztek a kihelyezhetö kölcsön felső és alsó határáról. A bankok egy része az összeget márkában (minimum l O E DEM, maximum 250 E DEM), más része forintban (minimum 400 E Ft, maximum l O OOO E Ft) határozta meg.
11. sz. ábra
A hitelügyletek számának összeghatár szerinti megoszlása '91 - '94
'91- '94 % Db EFt 0·500 .. 12,3 612 •••••• 1197 24,1 501-1000 1245 25,1 1001-2000 1433 28,9 2tl01-5000 9,6 474 5001 felelt . ·.·.·.:. : ·.· ··=·=·· Osszesen •.. ·.· :tdi!mi.Jhii!t!Mb •
-~
20
:::~:·
··:~
1000
12. sz. ábra
A hi telkihelyezések összeghatár szerinti megoszlása '91 • '94
(278MFt l,H'")
r-C:SIIl-1000 ('9fl MFt 8,3 '?~) 5001
(3 818MFt
A vállalkozásokhoz felvett hitel nagysága egyenes korrelációt mutat a vállalt kockázattal; az egyre növekvő összegű hiteleket felvevő vállalkozások egyre növekvő számban kerültek szembe fizetési gondokkal, illetve felszámolássaL Az egyes hitelkategóriákhoz tartozó minősítések és bukások aránya a különböző hitel-kategóriákban:
13. sz. ábra
A hitelügyletek kockázatai összeghatárok szerint '91 • '94
20
18,4
18 !6
~14
~ 12 1: ·~ a to
.~
~"
8 6
-----------------~34---------
--------
12, ---------__ 7,5_ _____ 1,
------------------g~---
--------------------- ----
5,9
·----------------~~------
----------
4
2
o
0-500
501-1000 1001-2000 2001-5000 Összeghatárok (EFt)
500! lelett
...-.- m.inósítcU -t21- bukott
21
3.2. 7. A Start-hitelhez az ország teljes területén, azonos feltételek között lehetett hozzájutni. A feldolgozott megyei adatok a szerződéskötések helyi megosztását tükrözik. A helyszíni vizsgálatok során találtunk arra példát, hogy a vállalkozás, tehát a hitel felhasználása az ország egy másik területén történt, de az esetek száma és összege az összes kötéshez képest elhanyagolható. A bankok a szerződéskötéskor nem támasztottak a vállalkozás müködési területével kapcsolatos követelményt, ha a kérelem az egyéb feltételeknek megfelelt. 14. ábra
A START-hitel kihelyezésének megyénkénti megoszlása
1 092 08
BUDAPEST 3 312.7 MFI
A megkötött hitelügyletek száma, illetve a kidolgozott hitelek összege megyénként jelentős eltérést mutat. A legtöbb szerződést Budapesten kötötték (1092 db, illetve 3.312,7 M Ft) a legkevesebbet Nógrád megyében (68 db, illetve 148, l M Ft). Kisebb a szóródás, ha a szerződések számát és összegét az egyes megyékben élő népességre vetítjük
22
15. sz. ábra
Hitelügyletek megyénként '91 - '94
nb 1,2 c--------;=======:;~ 1,1 0,!.2- - - - - - - - - - - - - --- -- • 1,02
l
RltelüR)'I. námR alakesságra vetítve
__ 11!,.----------------
&
llllelügyletek sd,ma (1:1000 liptik)
0,9
0,8
-"- - ---
u lj 0,6
;;;~
.
.., .
~ ~ ~ ~·~~~~ ~ ~: ~ ~ ~~~~~~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~·~ ~ ~ ~...~ ~ ~~ ~:~ ~
.. o,7
lll
0,5 ~
-- -
--
------ - - - -.-... ---;-•- - - - - -- -
~--....,__~~·~so db/
___
fő)
~ -••- ~~~~ 1,42 1,42 _3~-------------------------~------~--
0,4
--~ =~~~14!----- -t-,2fi------- - - __.-- -·~·~ --·~·
0,3
4 2;.' 214 21S
tl'9 -~r 1'-4 IH - _lB{ l8t l1ll18.11'-1'8-tss--- -
0,2
-
0,1
-------------------------------------~
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
_4._ -A- -#r
•
•
...
...
•
&
..
•
132
•
•
o~~~ri~~~~~~r;~~~~~ Blldopool G)'&' N'" c-•rid 11<wsoc1 J"ejfr n•..,, S'onl..,.. S•l>olt• ~te.•rnM s .......,.
l'e•l
hni)'O
Z.lo
BAfo
(Budapest
Veuprf•
Tel..
Voo
1'16triol
Uojdj
+ mcgyék)
16. sz. ábra
Hi telkihelyezések megyénként '91 - '94
MFI 3,4 ff'~}:!':;::-::-::-:-::-:-::--=-::-::-:-::-:-::-::-:-=-:~:::;:;:::::=:;~:::;::::;::=:;:=:;=~ 3,2 -------------------
3 2,8 2,6 2,4 \Q
".: u
lj
~ ::;:
2,2 2 1,8 1,6 1,4
-------------------
.
llilelkihelyedst>kalakosságra~lfl~
•
- - - -- -- ____________ L::H:.:Ik::l=kl:::h•:::l"='':::''=-::''::n:::·.::CI.::'I::.IOO:.:..:""P::"::k:_lJ _ -2~------------------------------------
-------------------------------------"
1,2 l 0,8 0,6 0,4 0,2
o
Ko..,....
Bdoptot G)"iir JUto c..,•lri
(Budapest
N.!r;rid
+ mcgyék)
23
17. sz. ábra
A felmondott hitelügyletek aránya megyénként '91 - '94
% 10 , - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ,
9,5 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5
---------t~---------------------------
---------
--------------------------~ ------------------------~ -
-----------------------r;, ---
2,3
2 1,5 l 0,5
oi+-r~~+-+-+-r-~~-+-r-r-r4-+-+-+-~ Budaput G)W Somou
~st
116co C""Dirid BorilOd F~JEr Hono Szohr.ok haboks Koalárom lla""DJ"' Zala Békh Veuprf,. Tolu Vas Hajd6 N6g..ad
(Budapest
+ megyék)
18. sz. ábra
A vissza nem térített hitelek aránya megyénként '91 - '94
% 25
24 23
,------------------------------~~
22 21
20
i~16
15 14 13
H 10
9 8 7 6 -
i
3 2
1
-------------
---------------------------------------
ollud•pest
Györ BOcs C~~<~a1rid BorilOd J"ejfr Hn.,. Szol•ok S.. l>oloa Komárom Somou Put Ran•J"' Zala Bfkh Veszprim Tol"" Vu ibjcU Nolj:rid
(Budapest
24
+ megyék)
A vállalkozási hajlam, illetve bekövetkezett bukások mértéke jellemző az egyes megyék általános gazdasági helyzetére. Így például átlag feletti a vállalkozói kedv Somogy, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Vas és Zala megyékben, míg ugyan itt átlag alatti a felmondott hitelek száma és összege. A térségben az átlagos 6,3 o/okal szemben 2-3 % közötti a fizetésképtelenoé vált vállalkozások következtében keletkezett kétes követelés összege. Alacsony vállalkozói kedvet (és valószínűleg lehetőséget) találunk a közismerten hátrányos régiókban: Szabolcs-SzatmárBereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben és itt az átlag feletti a csődbe jutott vállalkozások száma is. Ezekben a térségekben a bankoknak fokozott kockázattal kell szembenézniük. A kihelyezett hitelek összegére vetítve az országos 6,3 %-os bukási tényezővel szemben - a felmondott hitelösszegek l 023 % között mozognak.
3.3.
A helyszíni
ellenőrzések
tapasztalatai
A mintavétel
3.3 .l. A hitelkihelyezések nagy száma és szétszórt területi elhelyezkedése miatt a helyszíni ellenőrzés során a csoportos minta vételezés médszerét alkalmaztuk. • A hitelt Icihelyező 18 bankból kiválasztottuk a hat - országos hálózattal rendelkező - legnagyobb hitelforgalmú bankot (Budapest Bank, Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar Hitelbank, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank, Postabank, Mezőbank). A minta mérete 33 %. • A területi megoszlást illetően az ország 20 megyéjéből ( 19 megye és egy megyei jogú város Budapest) hat helyszínt választottunk ki az alábbi megfontolások alapján: =magas ipari koncentráció, világváros (Budapest) =egy metropolisz közvetlen vonzáskörzete (Pest megye) = Ausztria vonzáskörzete, határforgalom (Vas megye) = recesszióval sújtott nehézipari övezet (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) =
mezőgazdasági,
=
ipari-mezőgazdasági
élelmiszeripari térség (Bács-Kiskun megye) vegyes térség (Fejér megye)
A minta mérete 30%. • Térségenként 3-3 fiókot látogattunk meg, ahol kiválasztottunk minden felmondott és minősített szerződést és a problémamentes szerződésekből - a minél nagyobb időhorizont miatt - a 91-92-es kötésekből vettünk mintát. 3.3.2. Összességében az eddig megkötött közel4900 Start-hitel szerzödésből a helyszíni vizsgálatok során 183 (4 %), az 561 minősített esetből 40-et (7 %) és a 238 felmondott esetből 16-ot (7 %) ellenőrzött a vizsgálat.
25
A bankfiókoknál végzett vizsgálat megállapításai
3.3 .3. A szerződések előkészítettsége rendezett. A vizsgált esetek mindössze l O %-ában fordult elő, hogy a kölcsönkérelem előírt dokumentumai közül valamelyik hiányos volt. A megkötött szerződések minden esetben az irányelvekben meghatározott célokat támogatták 3.3.4. A kérelmező vagyonát, meglévő saját eszközeit és esetleges külső forrásait a bank mindenkor figyelembe vette. A meglévő vagyon az esetek 80 %-ában mint hitelfedezet, a fennmaradó 20 %-ban mint működő tőke jött számításba. 3.3.5. A támogatás mértéke nem haladta meg az irányelvekben előírt 70 %-ot. A vizsgált minta alapján a "saját erő" 35-38% között volt. A bankok az esetek nagy többségében méltányosan minősítették saját erőnek a hitelkérelmet megelőző célirányos - fejlesztéseket, beruházásokat 3.3.6. Valamennyi kölcsönkérelemhez csatoltak üzleti tervet, de az üzleti tervek minősége, az esetek 20 %-ában nem érte el az elvárható színvonalat, sem tartalmában, sem formai megjelenítésében. A műszaki-gazdasági tervezést információ hiányában- becsléssel pótolták. A kezdő vállalkozók nagy része, még ha tud is róla, nem képes megfizetni egy professzionális cég szolgáltatásait egy üzleti terv készítésére. A bankok alkalmazottai főleg formai segítséget nyújtottak (üzleti elemzésekkel nem támogatták a vállalkozókat a banki kockázat csökkentését a fedezet értékelésével biztosították).
A vizsgált szerződések mindössze 25 %-ánál találtunk szakmailag kifogástalan, gazdasági elemzésre és részletes piackutatásra támaszkodó üzleti tervet. 3.3.7. A kérelemért folyamodók egyetlen esetben sem fordultak a területen ipari vagy kereskedelmi kamarához segítségért, illetve tanácsért.
működő
3.3.8. A hitelkérelem befogadását az üzleti terv és a fedezetek vizsgálata alapján a cenzúrabizottság terjeszti elő és a bank vezetője dönti el. A döntés joga bankonként eltérően delegált. Általában a folyósító bankfiók vezetője jogosult a döntésre, de néhány országos nagybank esetében a döntést a központi vagy területi igazgató hozza meg. A vizsgált esetek azt támasztották alá, hogy az alacsonyabbra helyezett döntési szint kedvezőbb a vállalkozások szempontjábóL A helyi ismeretek (családi, ipari tradíciók) alapján a helyi bank olyan vállalkozásokat is megsegíthet, amelyeket egy központi médegelés eselén hátrább soroltak volna. 3.3.9. A bankok folyamatosan figyelik a vállalkozásokat. Valamennyi vizsgált bank belső utasítása előírja a vállalkozók időszakos helyszíni ellenőrzését.
26
A kapcsolattartás a vidéki, kisvárosi környezetben személyes jellegű, a banktisztviselők az üzletvitelen túl sok esetben a személyes (családi, egészségi) problémákat is ismerik. 3.3.10. A megítélt hitelek folyósítása minden megvizsgált esetben szabályszerű volt. A bankok - szigorú belső szabályozás alapján - csak valamennyi feltétel fennállása esetén tették lehetövé a pénz felvételét, mindenkor bekérve és dokumentálva a számlákat. Egyetlen olyan eset fordult elő, hogy a vállalkozó a felvett hitelt egy korábbi vállalkozásának finanszírozására fordította, de ezt a szerződést a bank felmondta, jelenleg bírósági eljárás van folyamatban. Négy olyan esettel találkoztunk, amikor a vállalkozó - fél év elteltével - a teljes összeget visszafizette, illetve fel sem vette a bankból, mivel induló üzletét kilátástalannak minősítette.
Minösített hitelek 3.3.11. A vizsgált minősített esetek 80 %-ánál már az első üzleti évben jelentkeztek kamatfizetési és 60 %-ánál tőketörlesztési gondok. A bankok minden esetben elemezték a vállalkozás életben maradásának esélyeit A vizsgálat által érintett szerződéseknél - a banki minősítés alapján - S0-60 %-nál várható a megerősödés, a fizetési gondok elmúlása. Az általános banki gyakorlatban 60 napos az ún. "aktív hitelgondozás", és csak ezek után kezdeményezi a hitelek megszüntetését. Az aktív hitelgondozás fázisai:
= l 5 nap késedelem - várakozó álláspont = 16-30 napig felszólítás fizetésre, illetve írásos magyarázat a késedelemre = 31-60 napig egyedi mérlegelés 3.3.12. A kölcsönszerződés felbontására minden vizsgált esetben a törlesztések és a kamat elmaradása volt az indok. A bankok minden esetben törekedtek a peren kivüli megállapodásra, ezért a vizsgált 16 esetből csak 5 ügy került bíróság elé. Általános banki és vállalkozói vélemény, hogy a gazdasági bíráskodás jelenlegi rendszere nem felel meg az élet által támasztott követelményeknek. A peres eljárás átfutása 2-4 év és még törvényes ítéletek birtokában is nehéz a megítélt pénzekhez hozzájutni. 3.3.13. A gazdasági gondokkal k:üzdö (minösített) szerzödések vizsgálatakor az alábbi fóbb okokkal találkoztunk: =a vállalkozás irreális üzleti terven alapult (SO %) = a piaci környezet megváltozott az induló, vagy tervezett feltételekhez képest (30%)
27
=családi, egészségi okok (20%) Helyszíni vizsgálat vállalkozóknál 3.3.14. A meglátogatott vállalkozások 90 %-a rendezett volt, a célnak megfelelöen működött. A felvett hitelek 80 %-a építési jellegű volt vagy kész üzletrész megvásárlására fordították. A vállalkozók által említett, általánosítható megállapítások: • a Start hitel rendkívül jó és hasznos volt, de a megkérdezettek 50 %-a a magas infláció miatt ennek kamatait is nehezen tudja ki termelni; • az import alapanyag vámjának emelkedése gazdaságtalama fordította a termelést;
az
esetek
• a mezögazdasági szektorban nem működik az kockázati töke, ami megfinanszírozná a termelést;
árutőzsde
40
%-ában
és hiányzik a
• a magas kamatok, a banki kezelési költség és az átutalások hosszú átfutási ideje miatt a vállalkozók a készpénz forgalmal részesítik előnyben. A számlapénz minimális, rossz a fizetési morál a vállalkozók között, rengeteg a behajthatatlan követel és, kevés a jogi garancia; • drága és kevés a forgóala p; • nincs megfelelő munkaadói védelem, a munkanélküliség ellenére rossz a munkavállalói morál, a vállalkozók ki vannak téve az alkalmazottak visszaéléseinek (lopások, csalások, fiktív betegállomány, amit a munkavállaló fizet); •
nagyértékű gépi beszerzésekhez gyakorlatilag nem lehet kölcsönt kapni a ISO %-os fedezeti igény miatt;
• a megkérdezettek l O %-a a gazdaság jelenlegi állapotában már nem fogna bele a vállalkozásba a rossz külsö feltételek miatt. Általános vélemény, hogy a kormány politikája nem "vállalkozás-barát".
Az 50 millió márka 3.4.
értékű
szénsegély program
A szén beszerzése, értékesítése, pénzügyi elszámolása
3.4.1. A német kormánnyal kötött segélyegyezmény alapján a magyar kormány nevében a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) !991. február 6án megbízási szerzödést kötött a Lignimpex Fa-, Papír és Tüzelőanyag Külkereskedelmi Vállalattal (LIGNIMPEX) az import szén beszerzésére és annak
28
a Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalaton (TÜZÉP) forgalmazására.
keresztüli
3.4.2. A szénbeszerzésben 6 németországi és 3 egyéb külföldi székhelyű exportáló kereskedő cég működött közre. 369 600 tonna Szerződött szénmennyiség: 370 366 tonna Beérkezett szénmennyiség: 300 296 tonna Belföldi értékesítésre átadva: 70 070 tonna Tartalékolás: 50 014 927 DEM Külföldi számlaérték: A szénsegélyt teljes összegében szénvásárlásra használták fel. 3.4.3. A vásárolt szén származási hely szerinti megoszlása: %
• • •
német
8,1
dél-afrikai
24,8
lengyel
51,3
•
cseh
10,4
•
jugoszláv
5,4
A dél-afrikai eredetű szén már hosszabb ideje németországi raktárakban tárolt készlet volt, így azt német származásúnak tekintve a német részarány 3 2, 9 %. Ez magasabb a szerződésben előirányzott értéknéL A hazai átlagtól eltérő, magas fiítőértékű dél-afrikai szén több helyen felhasználói problémát okozott (gazdaságtalan volt a fiítés, illetve kiégett a kazán belseje). A reklamációk után szükségessé vált ezeknek a szénfajtáknak a keverése, ami többlet költséget okozott. 3.4.4. A szén döntő része még a fiítési szezonban !991. február - április hónapokban beérkezett és azt értékesítették A fiítési szezon után (május-augusztus hónapokban) beérkezett szén - az összes mennyiség !9 %-a- a Tartalékgazdálkodási Igazgatósághoz (IIG) került. A DANUBIA Brennstoffhandels Ges. Mbh. Wien által !991 októberében szállított erősen szennyezett lengyel borsószén a tárolás során begyulladt. Az öngyulladás során elégett, illetve tönkrement mintegy 20 ezer tonna sz én l 00 millió forint értékben.
29
A tűzoltási munkálatok, a tárolási porladás miatt a szén minősége nagymértékben romlott, ami 210,2 millió forint értékesítési áruveszteséget okozott, és összesen 310,2 millió forint veszteséget jelentett a magyar költségvetésnek A kár rendezéséért a IIG a bírósához fordult, a per tárgyalása még folyamatban van. 3.4.5. A program pénzügyi lebonyolítását német részről a Deutsche Ausgleichsbank (DA), magyar részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végezte. A szénértékesítésből befolyt összegeket az MNB egy elkülönített számlán kezelte, amelyre !994. közepéig az alábbi befizetések történtek: Áruérték Fogyasztói árkiegészítés Többlet árbevétel Összesen:
l 022 262 E Ft
551 879 E Ft 302 081 E Ft
l 876 222 E Ft
Az MNB a befolyt összeg 40 %-át a Start Garancia Alap működéséhez a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz utalta. Az MNB és az Alapítvány nyilvántartásában szerepló összegek megegyeznek. Az összeg 60 %-át a Magyar Hitelbank Rt. (MHB Rt.) "Energiatakarékosság" elnevezésű számlájára utalták át. A helyszíni vizsgálat lezárásakor az MNB nyilvántartásában szereplő 1125,6 M Ft átadott és az MHB Rt.-nél nyilvántartott 1138,0 M Ft átvett érték között 12,4 M Ft eltérés volt. 3.4. 6. A szén értékesítéséből származó bevételeket a LIGNIMPEX utalta az MNB számlájára. A kedvezményes eladási árhoz kapcsolódó állami hozzájárulást árkiegészítést - az APEH összevontan, a LIGNIMPEX-től kapott elszámolás alapján - három tételben utalta át a banknak. A 68/1991.(V. 30.) Kormányrendelet a szilárd tüzelőanyagok fogyasztói árkiegészítését megszüntette. A forgalmazök csak ezen időpontig alkalmazhatták a fogyasztói árkiegészítéssei és ártámogatással csökkentett árat a lakossági eladásai knál. A többlet árbevétel a közületi, valamint az 1991. június l. utáni lakossági értékesítés után keletkezett. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a szénsegélyakció pénzügyi elszámolását !992-ben ellenőrizte. 3.4.7. A szénsegély keretében vásárolt szénnek a hazai kondíciók szerinti értékesítése a fogyasztói árkiegészítéssei és a IIG-nél jelentkező veszteséggel a magyar költségvetésnek összesen 862.079 E Ft-jába került.
30
3.4.8. A Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányának küldöttségei a tárgyalások során megállapodtak abban, hogy a magyar kormány a pénzeszközök teljes felhasználásáról 1992. január 31-ig zárójelentést készít. A zárójelentés nem készült el, és nem készült beszámoló a német szövetségi kormánynak sem. 3.4.9. Az 50 millió DEM segély felhasználásával sikerült áthidaini a lakossági szénellátás átmeneti hiányát. ·
3.5.
Energiamegtakarítást célzó kedvezményes hitelek A hitel forrása
3.5.1. A Kormány 3283/91. számú, !991. év július !O-i ülésén hozott határozata alapján a Magyar Nemzeti Bank az ún. "német szénsegély"-ből befolyt befizetések 60 %át az IKM "Energiatakarékosság" elnevezésű MHB Rt.-nél vezetett számlájára utalta összesen 113 8, OM Ft összegben. Az MNB által átutalt pénzalap után - az IKM és az MHB Rt. közötti "Betéti szerződés" alapján - a kereskedelmi bank (ún. kihelyezés előtti) kamatot fizet, amely amindenkori piaci kamatokat követi (!991-ben 35 %, jelenleg évi 26 %), és ezt negyedévenként tőkésíti. A jóváírt kamat és a beruházók által visszafizetett hitelek (és hitel-kamatok) növelik a Icihelyezhető tőke összegét, forrást teremtve az energiatakarékossági beruházások folyamatos megvalósítására.
3. táblázat
A források alakulása
MFt
31
A hitel ki helyezése
3.5.2. Az Ipan és Kereskedelmi Minisztérium az energiatakarékossági hitel pályázat rendszerének pénzügyi és működtetési konstrukcióját más szervekkel együtt kidolgozta, majd "Pályázati felhívás" formájában széles körben publikálta.
Az energiaigényesség csökkentése és az energiaracionalizálási lehetőségek kiaknázása érdekében, az erre a célra igénybe vehető kedvezményes hitelek kamata !992. végéig a jegybanki alapkamat 75 %-a volt. !993. évtől kezdődően összhangban a Kormány gazdaságélénkitő, antiinflációs programjával - a kamat a jegybanki alapkamat 7 5 %-áról 50 %-ra csökkent (amit növel a 3 % kereskedelmi bankkamat + O, 5 % műszaki felülvizsgálati díj). 3.5.3. A jól előkészített pályázat iránt mindvégig igen nagy volt az érdeklődés. A pályázatokat az l\1HB RT. területi fiókjaihoz nyújtották be a vállalkozók, ahol minden pályázatot minősítettek a szükséges forrnai és tartalmi követelmények alapján. Vizsgálták, hogy a pályázat mennyire tesz eleget a kiírásban rögzített pénzügyi feltételeknek (saját forrás minimum 15 %, illetve megtérülési ráta legalább 18 %), valamint minősítették a kérelmezőt a hi telkihelyezés belső banki szabályozása alapján is. A vizsgálat kiterjedt a hiteligénylő vagyoni helyzetére, a banki biztosítékokra, az üzleti terv megalapozottságára és a vállalkozás törlesztési teherviselő képességére. pályázat műszaki megalapozottságát, szerződések alapján két 3.5.4. A energiagazdálkodással foglalkozó szakintézet (az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet /ÁEEF/ és az Energiagazdálkodási Rt. /EGI/ vizsgálta és minősítette. 3.5.5. A pályázatokkal kapcsolatos végső döntést egy - elismert pénzügyi és műszaki szakemberekből álló - szakmai zsűri hozta meg. Döntéseiknél minden esetben figyelembe vették az energetikai szakintézetek javaslatát és a bank minősítését. 3.5.6. A hiteleket olyan fejlesztések finanszírozásához ítélték meg, amelyek megvalósítása eredményeként egyértelműen (mérhető módon) igazolható energiahordozó-megtakarítás jelentkezik. Szükséges feltétel volt, hogy a fejlesztés hatásaként megtakarított energia értéke képviselje legalább 50 %-ban a költségmegtakarítás!.
A vizsgálat időpontjáig összesen 330 pályázatot nyújtottak be. A szakmai zsűri 196-ot minősített hiteltámogatásra érdemesnek; ezek teljes költsége 4.3 58,3 M Ft, hiteligénye 3.049,77 M Ft. Egy beruházásra maximálisan 50 M Ft a hitel összege. A !96 jóváhagyott pályázatból csak !71 beruházás megvalósítására került sor (ld. táblázat). A befejezett beruházások száma: 76, a többi folyamatban van. Eddig két beruházó vált fizetésképtelenné, ami a banknak 54 M Ft veszteséget okozott.
32
4. táblázat
196 Szakmai Zsűri ;által elutasított, ill. visszavont hitelkérelmek Múszaki-, pénzügyi-, ill. hitelvizsgálat alatt álló
92
203 4
Az elfogadott pályázatok helyzete Elfogadott, éló beruházások (folyamatban lévó, ill. megvalósult
tételek
3.5.7. Az "Energiatakarékosság" számlára átutalt tőke kamathozamából 1993-ban (150 M Ft) Kockázati Hitel Keretet létesítettek. A Kockázati Hitelkeret célja: az energiamegtakarítási szempontból kiemelkedő olyan beruházások megvalósításának támogatása, amelyek nem rendelkeznek az előírt pénzügyi garanciákkal, de a beruházás hozama fedezetül szalgálhat a hiteltörlesztéshez. E keretből egy beruházáshoz maximálisan 15 M Ft a hitellehetőség.
A Kockázati Hitel Keret nem a tervezett hatékonysággal hasznosult. 1995 márciusáig l O beruházó részére összesen 87,3 M Ft hitelt nyújtottak és két év alatt a keret mindössze 58,2 %-át használták fel. A Kockázati Hitel Keret használatáért 4 % többletkamatot kell fizetnie a hitelfel vevőnek. Nem indokolt a+ 4 % kamatból az MHB 2 %-os részesedése akkor, amikor az e hitelkeretet érő esetleges veszteség a kihelyezett tőke mértékében a pénzalapot és nem a bankot terheli.
33
Eredmények 3.5.8. A 171 beruházás összesen 3774,9 M Ft fejlesztési költségéhez 2636,3 M Ft hiteltámogatás lett jóváhagyva. A számított energiahordozó megtakarítás: 320 l, l TJ/év. 5. táblázat
A várható csúcsidei teljesítmény megtakarítás:
A várható energiahordozó-
3.5.9. Az energiahordozó-megtakarítás olajegyenértéke 76,2 ktlév, amely átlagosan 130 U SD/t értékkel véve, mintegy 9, 9 millió USD/év megtakarítását teszi lehetövé, ami átszámítva kereken 1237 millió Ft/év. Az összes nemzetgazdasági szintű költség megtakarítás 1300,4 M Ft, tehát az egyéb költségekben jelentkező megtakarításhoz képest meghatározó jelentőségű az energiaköltség megtakarítás. 3 .5.1 O. Az energiamegtakarítási beruházások további járulékos haszna, hogy ezen akciók eredményeként csökken a környezetbe kibocsátott káros szennyező anyagok mennytsége. A légszennyezés csökkenését a következők jellemzik: Me.: t/év Szennyező
anyag csökkenés
SOz
2074,6
273,4
co
Szilárd
330,9
107,9
3.5.11. Az energiamegtakarításra vonatkozó adatok a pályázatok számításaira, illetve a pályázók utólagos önbevallására támaszkodtak. A vizsgálatnak nem volt lehetősége energetikai típusú ellenőrzésre és ilyen utávizsgálatot a nagy költség és munkaigényesség miatt a szakmai zsűri mindössze négy beruházás befejezését követően rendelt el. E vizsgálatok folyamatban vannak.
34
3.5.12. A pályázatok nyilvántartása pontos és korszeru. A készített havi kimutatások és negyedéves összefoglaló értékelések kellően támogatják a közreműködők munkáját és megbízható forrással szolgáltak a jelentés készítéséhez. 3.5.13. A hitelkonstrukció működtetésére évenként az maximálisan 22 M Ft fordítható.
alaptőke
(1.138 M Ft) 2 %-a, azaz
1992. végéig az MHB-nál vezetett "Energiatakarékosság" betétszámláról közvetlenül utalták a működési költségeket !993. év elején az IKM az ERŐTERV RT.-t bízta meg a működési költségek kezelésével. Ettől az időponttól kezdve nem közvetlenül, hanem egy "működési költség" számlán, majd az IKM MNB-nél veze tett számláján keresztül került a pénz az ERŐTERV számlájára. Kedvezőtlen az alap számára hogy a kamat kisebb a "működési költség" mint az "energiatakarékosság" számlán.
Ez a kamatveszteség annál jelentősebb, minél korábbi időpontra helyezik az átvezetést. Az átutalások, valamint a tényleges kifizetések időpontjai azt tanúsítják, hogy indokolatlanul korai időpontokban csökkentették a betéti összeget; indokolatlanul hosszú időszakot tartózkodik nagy összeg a "működési költségszámlán". 3.5.14. Az !994. évi működési költségeknél a "készenléti díj" címen kimutatott összesen 1,45 M Ft hibás. Ez a tétel tartalmazza az ÁEEF-et megillető számítógépes nyilvántartási és információszolgáltatási rendszer 950 E Ft-os díjazását. A fennmaradó 500 E Ft nem nyújt fedezetet az ÁEEF és az EGI számára szerződés alapjánjáró 1,2- 1,2 M Ft készenléti díjra.
3.6.
Start Garancia Alap Az alap forrása és eszközeinek alakulása
3.6.1. A kormány 3283/1991. sz. 1991. július 10-i határozatával az 50 millió márka értékű német szénsegély értékesítéséből az MNB külön számlájára befolyt forint összeg 40 %-ából a Start hitel támogatására Garancia Alapot létesített, és kezelésével a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA) bízta meg. A Garancia Alap működését !991 augusztusában kezdte meg.
35
6. táblázat Az Alap eszközeinek alakulása (E Ft-ban):
Megnevezés Kapott tőke Befektetések nettó hozama Bank kamat Garanciadíj Bevételek összesen: Kezességi fizetések Egyéb jutalék, bankköltség Múködési költségek Kiadások összesen: Eredmény Mérleg szerinti saját t6ke
1991
1992
1993
1994
572 813 77 554 3176 277 653 820
175 371 207 916 3 236 7 523 394 046 438 1 745 4 290 6 473 212 202 387 573
1889 14 656 246 14 910 31 701 491 3 933 4 748 9172 20 640 22 529
243 207 507 4 558 15 168 227 476 16109 6 857 5 685 28 651 198 582 198 825
o 4 050 3 247 7297 73 710 646 523
Megjegyzés 1993. évi befektetések nettó hozama: 1992. évi módosítás miatt: Összesen:
Az alap célja és
összesen 750 316 507 633 11216 37 878 l 307 043 17 038 16 585 17 970 51 593 505 134 1 255 450
161 011 -146 355 14 656
működése
3.6.2. Az Alap készfizető kezességet vállal fedezethiánnyal küzdő vállalkozók esetében, hogy tevékenységükhöz Start hitelt kaphassanak. A vállalkozó a kezesség vállalására irányuló kérelmét a hitelt nyújtó bank közvetítésével juttatja el az Alaphoz. A kérelmet a bank csak hitelképesség esetén továbbítja. A garancia díja a garantált hitel összegének évi 4 %-a. Kezességvállalás esetén a bank 2 %-os kezelési köt tség helyett csak l %-ot számolhat feL 3.6.3. A garancia kérelmeket 9 tagból álló szakértői zsűri bírálta eL Ennek titkárát az MV A adja, tagjai jelölésére az MVA koratóriumának elnöke kéri fel az alábbi szerveket: Pénzügyminisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, vállalkozói érdekképviseletek, Magyar Bankszövetség. A Garancia Alaphoz a vizsgálat időpontjáig (1995. március 31.) 514 kérelem érkezett, amelyből a zsűri 381-et hagyott jóvá. Ezzel 1.251.583 M Ft Start Hitel felvételét tette lehetövé. A vállalt garancia összértéke 682.302 M Ft.
36
Eddig 19 kérelem érkezett a bankoktól a garancia érvényesítésére vonatkozóan. Ebből jogi szakvélemény alapján 9 igényt fogadtak el. Tíz esetet elutasítottak, illetve még elbírálás alatt áll. A kezességi fizetés megtagadására az indokok az alábbiak voltak: • a benyújtott kérelmek egy része nem tartalmazta a szabályzat által előírt dokumentumokat megfelelő formában, így ezek ügyintézése folyamatban van; • a bank nem tudta igazolni, hogy a vállalkozó a garanciadíjat befizette; • egy kérelem esetében a bank nem a Garancia Alap Szabályzatának szellemében kötötte meg a hitelszerződést a vállalkozóval. E jogi probléma tisztázása után nyílik lehetőség a kérelemmel kapcsolatos végleges döntés meghozatalára. 3.6.4. A benyújtott garanciabeváltási igények átvizsgálása több hiányosságot, hibát tárt fel a nyilvántartási rendszerben, amelyek részbeni kiküszöbölésére az MVA 1994 végén, ez év elején kísérletet is tett. A problémák: • a készfizető kezességvállalási okiratot a folyósító bank előterjesztése alapján kiadták, de ebben nem szerepelt a ténylegesen megkötött hitelszerződés kelte és lejárata. A nyilvántartási anyagba ez általában csak akkor került, amikor a hitelt a folyósító bank felmondta. • A garancia hatálybalépésének feltétele, hogy az első negyedre vonatkozó garanciadíjat az ügyfél befizesse és a folyósító bank az MV A-hoz átutalja. Az esetek jelentős részében a kereskedelmi bankok nem jelezték, hogy az átutalt garancia díjak kinek a szerződésével kapcsolatosak. 1995 februárjában kérdezte meg az MVA a bankokat, hogy az 1991-93-ban történt átutalások mely hitelügyeletekkel voltak kapcsolatosak. Néhány benyújtott garanciaigény elbírálá- sának elhúzódása ebből fakad. • A kezességvállalások dossziéiban nem szerepel, hogy egyáltalán hatályba lépett-e az okirat. • Az elfogadott garancia-igények esetében nem szerepeinek a dossziékban az átutalás engedélyezésével kapcsolatos iratok, valamint a bank tájékoztatója a végrehajtási eljárás eredményéről. A bank köteles az MV A-t tájékoztatni a végrehajtásról és az ügy lezárásaként a behajtott összeg alapján az MV A-val el kell számolnia miután az a garanciát a vissza nem fizetett összeg százalékában vállalta. A nyilvántartás ilyen rendszere miatt a Garancia Alap eleshet a ráeső pénz visszaszerzésétőL • Az egyik kereskedelmi bank két készfizető kezességi vállalás teljesítése iránti igénnyel lépett fel. Mindkét esetben az Alap adott garancia okiratot. Az Alaphoz a szerződések csak az igény bejelentésekor kerültek el, így az MV A csak 1994-ben tudta meg, hogy a bank 1991-ben, illetve 1992-ben az
37
ügyfelekkel két-két szerződést kötött. A szerződések közül az egyiknél fedezetként az ügyfél ingáságai és ingatlanai állnak, a másiknál csak a Start Garancia Alap kötelezettségvállalása. Eljárásával a bank a teljes kockázatot a Start Garancia Alapra hárította, mivel bukás esetén az egyik szerződés összege a banknak megtérül a Garancia Alap l 00 %-os kezességével, míg a másikra pedig kielégitő fedezetet nyújtanak az ügyfél elzálogosított eszközei. Ez a szerződéskötési gyakorlat a Start Hitel Garancia elveinek megsértése. • A garancia vállalások és a beérkező díjak jelenlegi nyilvántartási rendszere alapján az MV A nem tud arra a kérdésre válaszolni, hogy valamennyi esedékes díj befizetése beérkezett-e, illetve melyik banknál kell az átutalás! megsürgetni. REORG-START Hitel 3.6.5. 1993-ban a magyar pénzügyi kormányzat tárgyalásokat kezdeményezett a német partnerekkel annak érdekében, hogy a Start Garancia Alapban lekötött eszközök egy részét valamilyen hitel konstrukció keretében fel lehessen használni gazdaságfejlesztésre. A tárgyalások eredményeként a német fél hozzájárult 500 M Ft felszabadításához - ha az MNB ugyanennyit hozzáad - egy új program céljára. A Reorg-Start Hitel nevü program keretében kis- és középméretű vállalatok számára adnak hitelt a felszámolás alatt álló vállalatok eszközeinek megvásárlásához. A hitelkonstrukció tervezetét az MVA Kuratóriuma 1994. február 17-i ülése hagyta jóvá. Az ügyvezető igazgató előte~esztése nem említette azt a tényt, hogy a konstrukció eredményeként a Garancia Alapot kamatveszteség éri. Arra sem tért ki, hogy az 500 M Ft-ot azonnal átutalja a kiválasztott négy banknak és - az MNB-től eltérően-nem lehívásos alapon, a konkrét igény szerint adja át A pályázati feltételek szerint a vásárolandó vagyontárgyak értékének 70 %-áig nyújtható maximum IS M Ft hiteL A felszámítandó kamat feltételei és futamideje lényegében azonos a Start Hitelnél alkalmazottakkaL Részletesen meghatározták azt is, hogy a pályázónak szakmai önéletrajza mellett milyen dokumentumokat, igazolásokat kell a kérelméhez csatolni. A kérelmek elbírálását a kereskedelmi bankok végzik, az MVA-nál zsűrit nem hoztak létre. 3.6.6. A Reorg-Start hitel szélosztására az MVA 1994 májusában négy kereskedelmi bankkal kötött megállapodást Ezt követően az OTP, az OKHB és az MHB ISOISO milliót, a Takarékbank 50 millió forintot kapott a program céljaira. Az MNB - a rendelkezésre bocsátott dokumentumok szerint - külön-külön kötött szerződést az azonos összegű refinanszírozásra a négy bankkaL Az MV A és az MNB között nem készült szerződés.
38
Az MVA és a négy bank közötti szerzödés melléklete a Reorg-Start Hitel Szabályzata, ennek bevezetője szerint "az MVA az MNB-vel és a kormányzati felelösökkel kidolgozta a Reorg-Start feltételrendszerét és szabályzatát". A kereskedelmi bankoknak az MVA a keretösszegeket meghatározatlan időre utalta át, szerzödéseik alapján a kereskedelmi bankok az MVA-nak a mindenkori jegybanki alapkamat 75 %-át fizetik negyedévenként. Ez 1994-ben !7 % volt, jelenleg 21 %. 3.6.7. A hitel-konstrukció !994 júliusában indult. Az MVA-hoz érkezett tájékoztatások szerint !994. december 31-ig a Kereskedelmi Bank !O hitelt folyósított 42 millió forint értékben, az OTP nem használta fel az MVA-tól kapott pénzt, de az MNB refinanszírozási kerete terhére 61 millió értékben adott Reorg-Start hitelt. A Takarékbank és az MHB még nem folyósított ilyen hitelt, tehát nem is használta a Reorg-Start hitel céljaira átutalt pénzt. '
A felhasználás képe azt mutatja, hogy a Reorg-Start hitelkonstrukció bevezetésénél a két pénzforrás egységes kezelése - az eredeti Start Hiteltől eltéröen - nem valósult meg. Következésképpen a felhasználás ellenőrzése is nehezebb lesz.
Az MVA-tól átvett finanszírozási források után a kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamat 75 %-át fizetik negyedévenként. 1995. március 31-ig az MVA-nak a négy bank 70,7 millió forint kamatot fizetett. Tekintettel arra, hogy a Start Garancia Alap eszközei korábban 25 % - 30,9 %-os hozamú államkötvényekbe voltak befektetve a Garancia Alapot jelentős kamat veszteség, érte a Reorg-Start Hitel céljaira átadot! eszközei miatt. Budapest, !995. október 24.
).1~ (Sándor István) alelnök
ag,lmayer István) elnök
39
