Emlékeztetı a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) Jogi és Mőszaki Szabályozási Albizottságának elıkészítı ülésérıl (2007. augusztus 28. EKK 1024 Szilágyi E. fasor 11/b. I. emeleti konferenciaterem)
Jelenlévık: a mellékelt jelenléti ív szerint Napirend: 1. 2. 3. 4. 5.
Napirend elfogadása Az Albizottság tervezett ügyrendjének bemutatása és megvitatása Az E-közigazgatási keretrendszer projekt bemutatása Az e-közigazgatás keretrendszer projekt javasolt feladatai. Vita, hozzászólások Projektirányítás kérdései
1. Szittner Károly elnök rövid megnyitó beszédét követıen az Albizottság egyhangúan elfogadta a javasolt napirendet. Egyéb napirendi javaslat nem volt. 2. Krupanics Gergely fıosztályvezetı-helyettes (MeH EKK) röviden ismertette az Albizottság tervezett ügyrendjét. Továbbá felhívta a jelenlévık figyelmét, hogy az albizottság mőködésének alapjául a 1026/2007. (IV.11.) Korm. határozat szolgál, amely elrendelte a KIB felállítását. A KIB alakuló ülésén öt albizottság felállításáról döntött. A KIB szavazati joggal rendelkezı tagjainak száma: 30 fı. A Jogi és Mőszaki Szabályozási Albizottság tervezett ügyrendje alapján tagjainak száma: 11 fı, az ügyrendtervezetben megjelölt szervezetek delegáltjai alapján. Az albizottság munkájához kapcsolódó titkársági feladatokat az EKK E-Közigazgatási Fıosztálya látja el. Az ügyrendtervezet alapján az albizottságnak évente legalább 4 rendes ülést kell tartania, ugyanakkor elképzelhetınek tartja, hogy a jövıben az albizottsági ülések száma megnövekedik az EKOP projektekre való tekintettel. Felhívta továbbá a jelenlévık figyelmét, hogy az ügyrendtervezettel kapcsolatos módosítási javaslatokat jövı hét péntekig, 2007. szeptember 7-ig várjuk. •
Az ügyrendtervezettel kapcsolatos észrevételek sorát Vámos Tibor (MTA SZTAKI) nyitotta. Kérdésként vetette fel, hogy található-e az albizottság tagjai között olyan személy, aki a jogi tudományos területet képviselné az albizottság munkájában. A véleménye szerint ugyanis jelenleg hiányzik a tudományos jogi álláspont az albizottság javasolt összetételét figyelembe véve. Szittner Károly elnök a probléma felvetését jogosnak tartja, de véleménye szerint egyelıre a következı idıszakban a – forrással is rendelkezı – megoldandó problémák túlnyomórészt mőszaki természetőek. Ha sikerül forrást biztosítani a jogi természető problémák kezeléséhez, akkor az albizottságba meghívhatók mind a jelenleg delegáló szervezetektıl, mint külsı szakértıként jogászok.. Vámos Tibor (MTA SZTAKI) továbbá kérdésként fogalmazta meg, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök elosztására van-e ráhatása az albizottságnak? Szittner Károly elnök válaszában kifejtette, hogy ennek az albizottságnak a feladatai között nem a pénzelosztás fogalmazódott meg.
1
•
•
•
Vámos Tibor (MTA SZTAKI) következı kérdésében az Albizottság kormányzati kapcsolódására, irányítási rendszerére kérdezett rá, a személyek megjelölését kérve (ki irányítja ezt a tevékenységet?) Szittner Károly elnök válaszában tájékoztatta a jelenlévıket, hogy az elsıdleges felelıs a területért a közigazgatási informatikáért felelıs Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter, Kiss Péter. A konkrétabb kérdésekben pedig, Simon Géza a közigazgatási informatikáért felelıs kormánybiztos. Keringer Zsolt (MJVSZ) felvetésében az ügyrendtervezet 2. és 3. pontjának összehangolását kérte, miszerint a tervezet 2. pontjában megfogalmazott célkitőzések eléréséhez a 3. pontban szereplı feladatok felsorolása még kiegészítésre szorul. Továbbá javasolta a „kormányzati” kifejezés helyett a „közigazgatási” kifejezés használatát. Felszólalásában kiemelte, hogy az ügyrendtervezetben megjelölt szervezetek részérıl fontos lenne a delegált albizottsági tag munkáján túlmutató együttmőködés a szervezetek háttértudásának bevonásával. További kérése volt, hogy amennyiben lehetıség van rá, ne szeptember 11.-én legyen az Albizottság alakuló ülése. Szittner Károly elnök egyetértett a felvetéssel. A tagszervezetek delegálásán túl számít a résztvevık „hátterének” a bevonására, hiszen nem csak egyéni munkára van szükség az albizottság munkája során. Szükség van arra, hogy a szervezetek háttértudása is beáramoljon a felmerült kérdések megoldása során, hogy minél jobb szabályozás jöjjön létre. Kissné Veres Ilona (ONYF) javaslatként vetette fel, hogy az Albizottság a véleményezésre küldendı fontosabb dokumentumokat, ne csak a delegált bizottsági tagok részére, hanem hivatalos úton a delegáló szervezetek részére is küldje meg. Ennek következtében a kialakított vélemény nem kizárólag a képviselı, hanem a szervezet hivatalos álláspontját fogja tükrözni a kérdéses anyaggal kapcsolatban. Kissné Veres Ilona (ONYF) kérésében az általa képviselt szervezet vezetıségének véleményét tolmácsolta. Szittner Károly elnök válaszában kiemelte a különbséget a közigazgatási egyeztetésre küldendı anyagok és az egyéb anyagok között. A közigazgatási egyeztetésre küldendı anyagokat természetesen hivatalos úton a szervezet számára küldik meg egyeztetés céljából. Továbbá álláspontja értelmében a felvetés nem az albizottság ügyrendjének szabályozási körébe tartozó kérdés. Véleménye szerint a szerv belsı autonómiájára kell bízni a belsı kommunikáció megvalósítását. Oláh István (PMISZK) az ügyrendtervezetben található 2. pont, 4. bekezdésében megfogalmazott „ellenırzés” szó pontosítását javasolja. Véleménye szerint az ellenırzés szó jelentése túl általános, széleskörő, és ezáltal megtévesztı lehet. Meg kellene határozni, hogy meddig terjed az ellenırzés kifejezés, milyen jogokat definiálunk az albizottságnak és milyen szintig. Szittner Károly elnök a probléma jogosságát az ellenırzés szóval kapcsolatban nem vitatta, de ahogy fogalmazott az albizottságnak mindenképpen információkat kell győjtenie arról, hogy az Albizottság munkájának eredménye késıbb milyen mértékben hasznosul a gyakorlatban, akár jól, akár rosszul. Tehát az ügyrendtervezetben szereplı ellenırzés egyfajta visszacsatolást jelent. Oláh István (PMISZK) szerint az ellenırzés szót módosítani kéne, pl.: „folyamatos felülvizsgálatra”, mivel megtévesztı lehet a szó jelentéstartalma. Többek szerint a folyamatos felülvizsgálat ugyanúgy megtévesztı értelmet hordozhat. Szittner Károly elnök javasolta, hogy egy megfelelı kifejezést kell keresni az ellenırzés szó jelentéstartalmának pontosítására.
2
•
Kissné Veres Ilona (ONYF) felszólalásában az ügyrendtervezet 2. pont 2. bekezdésének értelmezését kérte. Kérdésként fogalmazta meg, hogy hogyan megy majd a szabályozás, illetve véleményformálás menete? Példaként vetette fel, ha egy közigazgatási szerv benyújtja az elképzelését – majd esetleg azon változtat – mindez, eljut az albizottsághoz, majd az albizottság megtárgyalja ezt az elképzelést utána, ezzel kapcsolatban lesz egy közös vélemény, vagy a jogszabályok változása miatt, a delegált képviselı az albizottság ülésén felveti, hogy változtatni kellene? Szittner Károly elnök válaszában a 44/2005.(III. 11.) Korm. rendeletre hivatkozott, amely egyetértési, konzultatív jogokat biztosít a kormánybiztosnak (EKK-nak) a kormányzati informatikai fejlesztésekkel kapcsoltban. A mőszaki fejlesztési irány kiválasztása, egy új technológiai irány bevezetése, összehangolási kérdések sorát fogalmazza meg. Dr. Dedinszky Ferenc (MeH EKK) hozzászólásában kifejtette, hogy ha valamely szervezet nagy fejlesztést kíván elindítani, és kétségei vannak, akkor elızetesen megvitatás céljából elıterjesztheti az albizottság elé. Ugyanakkor egyetértési jogból fakadó kötelezettség miatt akár utólag is érkezhetnek anyagok az albizottsághoz, tehát ebben az esetben hiánypótló az albizottság szerepe. Szittner Károly elnök hozzáfőzte, hogy mindkét esetben hiánypótló az albizottság munkája, mivel nagy a lemaradás ezen a területen. Továbbá kilátásba helyezte a lehetıségét, hogy az NFT révén pénz áramolhat egy „e-közigazgatási keretrendszer” kiépítésére.
3. Dr. Risztics Péter elıadása az e-közigazgatási keretrendszer projekt javasolt feladatairól (az elıadás anyagát tartalmazó .ppt dokumentum elérhetı az Albizottság Titkárságán). • Vámos Tibor (MTA SZTAKI) felvetésében kifejtette, hogy az NFÜ honlapján az interneten elérhetı jövıben elindítandó projektek közül számos olyan informatikai tétel van, amely nem tőnik konformnak azzal, amit Risztics Péter elıadásában felvázolt. A másik kérdése az volt, hogy a különbözı egyéb pénzügyi bizottságok – amelyek a pénzügyi forrásokról döntenek – struktúrájába hogyan illik bele a Risztics Péter által felvázolt keretrendszer? • Keringer Zsolt (MJVSZ) hozzászólásában kiemelte, hogy nagyon nagy a lemaradás, és véleménye szerint nem lenne szabad elsietni a keretrendszert, ezért az interoperabilitás kapcsán azt javasolja, hogy tegyünk a különbözı rendszerek elé (tetejére) egy „plugint”, egy átmeneti megoldásként, hogy a valódi munkát lassan, de professzionálisan valósíthassuk meg. A keretrendszer kiépítése kapcsán javasolja annak komoly figyelembevételét, hogy a keretrendszer alapján kiépülı szolgáltatásokat „kik fogják használni”? Példának említette: állampolgár, hivatalok, jogi személyek, ügyintézık, szakhatóságok, tájékoztató szolgálatok. Nagyon komoly kapcsolati hálót kell kiépíteni, tudni kell, mit hol intéznek. Hova kell fordul egy konkrét ügy elintézése kapcsán. Naprakész ügyleírásokra, illetve jogi mőszaki szabványokra van szükség, valamint annak megállapítására, hogy ezek felülvizsgálata milyen idıközönként szükséges. Továbbá figyelembe kell venni az elektronikus aláírással kapcsolatos problémákat, valamint lehetıséget kell teremteni az ügyfélazonosításnak több szinten. Kulcselem: a „keretrendszer interface”. Nagyon fontosnak tartja a keretrendszer projekt megfelelı szintő menedzselését. Az egészet modulokból felépülı keretrendszer fogja ellátni, ezért elsı fázisként fontos egy-egy elem (modul) meghatározása. Megfogalmazása szerint ez leginkább nem informatikai kérdés. Ezt kell megfelelıképpen kommunikálni. Véleménye szerint sajnos az anyagi források csoportosítása zömmel olyan területekre történt, amelyeket nem feltétlenül most 3
•
•
•
•
kellene fejleszteni. Regionális ASP központokra építve kellene ezeket, a folyamatokat menedzselni. Egy olyan szabvány rendszert kellene létrehozni, amely nem technológiafüggı, hanem folyamatra orientál. A projektek menedzselése véleménye szerint gyenge lábakon áll az önkormányzatoknál. Hiányzott a szükséges politikai, illetıleg szakmai támogatottság. Oláh István (PMISZK) alapvetı kérdésnek tartja, hogy jelenleg minimum 9 bizottság van, akik ezzel a témakörrel foglalkozik. Véleménye szerint a feladat-hatáskör meghatározása problémát okozhat. Problémának hozta fel továbbá, hogy 5 kiemelt projektbıl 3 a Pénzügyminisztériumban van, de a többi projektrıl nincs információjuk. A szempontrendszerrel kapcsolatban felhívja a jelenlévık figyelmét, hogy a kialakítás kapcsán nem kizárólag az ügyfél, hanem az állam érdekét is figyelembe kell venni. Azon kellene gondolkodni, hogy azon projektekben, ahol addig kell közbeszerzést kiírni, amíg ez a bizottság fel nem áll, hogyan lehessen betartatni a keretrendszerben megfogalmazandó követelményeket? Fontos célként fogalmazta meg a SOA kialakítását. Vámos Tibor Oláh István hozzászólásához kapcsolódva igen fontos kérdésnek tekintette a személyazonosítás megoldását, mert e nélkül hatékony interoperabilitás nem valósítható meg. Véleménye szerint mára már elmúlt az a sokkhatás, amit az Alkotmánybíróság 1992-es határozatának jelentıs részben téves értelmezése okozott. Szittner Károly elnök Tóth Zoltán bevonását tervezi a probléma megoldásának céljából. Kissné Veres Ilona (ONYF) hozzászólásában kiemelve az elıadás során elhangzottakat, hogy a közigazgatás modernizációjának 3 pillére van (igazgatási feladatok meghatározása, jogszabályi környezet kialakítása, technológiai megvalósítás), megjegyezte, hogy ennek a 3 dolognak együtt kellene mozogni. Véleménye szerint a jogi környezet kialakításának elırébb kellene lennie. A nagy mogulok bevonását, akik egy-egy közigazgatási szervnél meghatározzák a fejlesztéseket, szintén fontosnak tartja. Ha nem nyerjük meg ıket, akkor mindenki a sajt tudása szerint fog továbbmenni az „úton”. Sajnálatosnak tartja továbbá, hogy nem az elsı számú informatikai vezetık vannak az albizottságba delegálva. A nagy mogulok személyében nagy kockázati, illetıleg nagy nyereségtényezıt lát, utóbbit természetesen abban az esetben, ha bevonjuk ıket a munkába. Risztics Péter (BME IK) válaszában kiemelte a különbözı vélemények feltárásának fontosságát, továbbá hangsúlyozta, hogy annak semmi értelme, hogy ráerıltessünk valamit egy esetleg tiltakozó közigazgatási szervre. A hangsúly a konszenzuson van. İ is megerısíti, hogy súlyos lemaradásban vagyunk. Javasolja, hogy az Albizottság munkáját ne csak az üléseken, hanem kétoldalú megbeszéléseken is folytassa. Dr. Iszály Mihály (KEKKH) kifejtette, hogy az általa képviselt szervezet nagyon fontosnak tartja ezt a témakört a végrehajtás, az adatbázisok kezelése, illetve az eügyintézés miatt. Véleménye szerint a jogászok nem lehetnek csak jogászok, náluk a struktúra úgy van szabályozva, hogy az ottani jogászoknak van rálátásuk az informatika területére is. Az érintett szervezetek mőködését jogszabályok írják elı. Emiatt szőkebb a mozgástér, ebbıl fakadóan figyelembe kell venni, hogy egy folyamatosan mozgó jogszabályi környezettel fogunk dolgozni. Erre az informatikai rendszerek fejlesztésénél mindenképpen figyelemmel kell lenni, hiszen hosszú távra fejlesztünk. Közigazgatási informatikáról beszélünk, vagy kormányzati informatikáról? Elıbbi az önkormányzatok világa, illetve mások a lehetıségek, a kihívások, a súlyok. Definiálni kell, hogy mivel is foglalkozunk. Tudományos mőhelymunkát fogunk végezni, vagy olyan döntéseket készítünk elı, amelyek rövidtávon már megjelennek a közbeszerzésekben. Ennek meghatározása azért fontos, 4
• •
•
mert nem azonos munkamódszerekkel kell dolgoznunk. Továbbá a fejlesztés során az állam érdekeit is vegyük figyelembe. Ráadásul sok a szervezet, amelyek ellentétes érdekőek lehetnek bizonyos kérdésekben. Egyetért az elıadás során felvetett adatvédelmi problémákkal. A napi gyakorlatban többre lennénk képesek, mint amit a jogi keretek jelenleg lehetıvé tesznek. Szittner Károly elnök válaszában megköszönte az elıadáshoz tett kiegészítéseket, javaslatokat, felvetéseket, és kérte az albizottság feladatkörének további pontosítását az ügyrendnél jelzett határidıig. Risztics Péter (BME IK) rövid összegzésében kiemelte, hogy az elhangzottak valaminek a kezdetét jelentik. Ugyanakkor nyitottnak kell lenni az új ötletekre, hogy mi kellhet még. Szeretné, ha lehetıséget kapnának arra, hogy kétoldalú beszélgetésekben kicsit pontosítsák a kérdéseket. Ehhez kérné a jelenlévık elérhetıségeinek megküldését. Konszenzus kialakításra kell törekedni. Véleménye szerint az érdekrendszereket kell leképezni a megvalósítás szintjére. Szittner Károly elnök egyeztetést javasolt a következı üléssel kapcsolatban, amelynek idıpontja kb. két hét múlva várható. Továbbá szintén fontosnak tartja a kétoldalú konzultációkat, a jelenlévık elérhetıségei pedig e-mailben az ülés emlékeztetıjével együtt megküldésre kerülnek.
4. Krupanics Gergely fıosztályvezetı-helyettes (MeH EKK) a projektirányítással kapcsolatos összefoglalójában tájékoztatta a jelenlevıket arról, hogy az EKOP, illetve az ÁROP tekintetében sikerült megállapodni, hogy az EKK elkészíthet egy követelményrendszert, aminek a projektkiírásban szerepelnie kell. Ezt elırelépésnek tekinti, így a KIB ajánlások betartatásával tudják majd csak végrehajtani ezután az egyes projekteket. Továbbá hozzátette, hogy a létrehozandó projektirodában, ahol az EKK mint projektgazda szerepel esetleg lehetıség lesz informatikus alkalmazására is. Ugyanakkor lehetıségként említette, hogy a konkrét keretrendszer projektnél legyen egy konkrét projektirányító testület. Szittner Károly elnök a résztvevık közremőködését megköszönve lezárta az ülést.
Jóváhagyom:
Szittner Károly
Dr. Dedinszky Ferenc
elnök
titkár
Készítette: Dr. Agg János Engelleiter Éva
5
