JEGYZŐKÖNYV
Készült:
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. március 31-én megtartott n y í l t ü l é s é r ő l.
Jelen vannak:
Bognár Ignác, Dr. Csarnó Ákos, Csathó Csaba, Csákvári Antal, Császár Zoltán, Ficzere György, Gál Judit, Habis László, Lombeczki Gábor, Martonné Adler Ildikó, Dr. Misz Mihály, Nagy István, Orosz Lászlóné, Pál György, Rázsi Botond, Sós István, Tóth István
Tanácskozási joggal:
Saárossy Kinga társadalmi megbízatású alpolgármester Dr. Kovács Luca jegyző Dr. Gál János könyvvizsgáló
Jegyzőkönyvvezető:
Zeleiné Ács Ildikó
Habis László Köszönti a Közgyűlésen megjelent Képviselő hölgyet és urakat, meghívott szakembereket és minden kedves vendéget. Külön tisztelettel köszönti a Városi Rendőrkapitányság részéről megjelent Dr. Petrovics András ezredes urat. Kéri képviselőtársait, a fekete gomb megnyomásával szíveskedjenek bejelentkezni. Megállapítja, hogy 18 képviselő közül jelen van 16 képviselő, így a Közgyűlés határozatképes, azt megnyitja. Kéri képviselőtársait, amennyiben a rendőrség képviselőjéhez kérdésük, észrevételük van, azt a napirendek tárgyalása előtt tegyék fel. Martonné Adler Ildikó Két héttel ezelőtt tartottak a Felsővárosban egy lakossági fórumot, melynek témája a városrész közbiztonsága volt. A lakók kérték, hogy ne csakaz autóban lássanak rendőröket, hanem gyalogos járőrökre is igényt tartanának. Ebben a városrészben sok oktatási intézmény van, és sajnos fiatalkorúak is követtek el bűncselekményeket ezen a környéken. Kéri Kapitány urat, hogy a környéken több gyalogos járőr teljesítsen szolgálatot a továbbiakban.
Dr. Petrovics András Értesült a lakossági fórumról a sajtóból, szeretett volna személyesen is jelen lenni. A belvárosban is kellene több járőr, de sajnos a rendelkezésére álló létszám keret meghatározott. Gyalogos járőr szolgálatot akkor fog tudni kiállítani a Felsőváros területére, ha a létszám megnövekedik. Gál Judit Elsőként rendezték meg a tavaszköszöntő ünnepséget a Felsővárosban, amely kapcsán kérték az ott részt vevő lakosok, hogy köszönjék meg Polgármester úr jelenlétét. Tapasztalata, hogy igény van kulturális programok megrendezésre. Császár Zoltán A 30-as napirendet nem érti, hogy miért tárgyalják zárt ülésen. Üzleti, személyi titkot nem sért. Habis László A Szervezeti és Műkdési Szabályzat előírásait alkalmazták. Képviselő társai a meghívóban feltüntetett napirendi pontokat írásban megkapták. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény 12.§ (4) bekezdése alapján a 29-; 30; 31; 32; 33; 34 és 35-ös számú napirendeket zárt ülésen tárgyalják. Kéri, hogy szavazzanak a napirend elfogadásáról. Megállapítja, hogy 15 igen 2 tartózkodás mellett a napirendeket elfogadták. Tájékoztatja az ülésen résztvevő kedves vendégeket, hogy az SZMSZ 28.§-a lehetőséget ad arra, hogy az ülésen megjelent állampolgárok az utolsó napirendi pont lezárását követően felszólalási jeggyel az Önkormányzat és szervei a Polgármesteri Hivatal és a közszolgáltatók feladatkörébe tartozó ügyekben közérdekű felvetéseket, kérdéseket, észrevételeket intézhetnek a Közgyűléshez és annak bizottságaihoz. Egy felvető két ügyre térhet ki és legfeljebb 5 perces lehet. Az önkormányzat a választ szóban vagy 15 napon belül írásban is megadhatja. Felszólalási jegyet a Közgyűlés szervezőjétől, Turai Gertrúdtól lehet kérni, és így kéri hozzá eljuttatni. Az ülés vezetését átadja Alpolgármester úrnak.
1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról az Eger, Délkeleti külterület Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terve kapcsán, valamint előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítására Előterjesztő: Ficzere György tanácsnok
Az rendelet-tervezetet az előterjesztő visszavonta.
2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti alapellátásokról és azok térítési díjairól szóló 14/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról Előterjesztő: Habis László polgármester
Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen, 1 tartózkodás mellett a Közgyűlés a rendeletet elfogadta.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2011. (IV. 01.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális,valamint a gyermekjóléti alapellátásokról és azok térítési díjairól szóló 14/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
1. § A rendelet 5. § (4) bekezdése a következők szerint változik, és új (5) bekezdéssel egészül ki: (4) Amennyiben az igénylő az alapszolgáltatás nyújtásának felfüggesztését kéri - és azt 6 hónapon belül újból nem igényli – a szolgáltatás megszüntethető. (5) A szolgáltatást igénylő körülményeit a szolgáltatást nyújtó vizsgálhatja, saját nyilvántartásából ellenőrizheti. 2. § A rendelet 7. § (2) bekezdése a következők szerint változik (2) Az étkeztetést – a hajléktalanok kivételével - a háziorvosnak az egészségi állapotra vonatkozó adatok igazolásával lehet kérni. 3. § A rendelet a következő 22/A. §-sal egészül ki: A bölcsődei ellátás intézményi térítési díja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség 25 %-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege.
4. § A rendelet 24. § (3) bekezdése a következők szerint változik: (3) A támogató szolgálat keretében végzett személyi segítés díját - a rendszeres szolgáltatást igénybe vevők esetében szociális körülményeikre való tekintettel- a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője, legfeljebb 20%-kal csökkentheti." 5. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A rendelet 1-4. sz. mellékletei helyébe jelen rendelet mellékletei lépnek. (3) A rendelet szerinti térítési díjakat a 2011. április 1-jét követő időre igénybe vett szolgáltatásokra kell alkalmazni. Habis László polgármester
dr. Kovács Luca jegyző
1. sz. melléklet Szociális szolgáltatások térítési díjai Megnevezés Reggeli Ebéd Vacsora Diétás ebéd Ápoló-gondozó
Nyersanyagnorma Ft/étkezés/fő 175 335 285 925
Megnevezés Meleg étel házhoz szállítása Házi segítségnyújtás, személyi segítés, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás személyi segítés Támogató szolgálat keretében végzett személyi szállítás kilométerdíja A várakozási idő első 15 perce díjmentes, azt követően minden megkezdett óra Hajléktalanok átmeneti szállása Hajléktalanok ápoló-gondozó otthona Idősek ápoló-gondozó otthona, alapszintű elhelyezés Idősek ápoló-gondozó otthona demens ellátás Idősek ápoló-gondozó otthona, emelt szintű elh. Egyszeri belépési díj
Térítési díj Nyersanyagnorma+rezsi+ÁFA Ft/étkezés/fő 260 510 430 755 1335 Sztv. szerinti intézményi térítési díj 145 Ft/ háztartás 856 Ft/óra 267 Ft/nap 346 Ft/óra 25 Ft/km
Helyi legmagasabb térítési díj 115 Ft/háztartás 640 Ft/óra 20 Ft/nap 340 Ft/óra 25 Ft/km
500 Ft/óra 2 026 Ft /nap; 60.780 Ft /hó 3.337 Ft/nap 100.110 Ft/hó 191.580 Ft/hó 185.400 Ft/hó 218.400 Ft/hó 650.000 Ft
500 Ft/óra 440 Ft/nap; 13.200 Ft/hó 1.880 Ft/nap; 56.400 Ft/hó 3.830 Ft/nap; 114.900 Ft/hó 3.705 Ft/nap; 111.150 Ft/hó 4.365 Ft/nap; 130.950 Ft/hó 650.000 Ft
2.sz.melléklet Személyi térítési díj táblázat 2011. április 1-től Gyermekfelügyelet
Jövedelem határok
Étkeztetés
85.501 Ft felett 79.167 85.500 72.834 79.166 66.501 72.833 60.167 66.500 53.834 60.166 47.501 53.833 41.167 47.500 34.834 41.166 28.501 34.833 0 - 28.500
ÉNO Ft/adag
Tér. díj %-a Nettó
Ebéd Ft/adag Brutt ó
Áfa
Nettó
Vacsora Ft/adag Brutt ó
Áfa
Nettó
Áfa
H.S.Ny
Étel szállítása Ft/háztartás Brutt ó
Nettó
1 gyermek
Brutt ó
Áfa
Ft/ó
1,25 1,50 2 3 gyermek gyermek Ft/ó
Ft/ó
100%
616
154
770
408
102
510
344
86
430
92
23
115
640
800
960
91%
560
140
700
372
93
465
312
78
390
84
21
105
580
730
875
82%
504
126
630
336
84
420
284
71
355
76
19
95
525
655
785
73%
448
112
560
296
74
370
252
63
315
68
17
85
465
585
700
64%
396
99
495
260
65
325
220
55
275
60
15
75
410
510
615
55%
340
85
425
224
56
280
188
47
235
52
13
65
350
440
530
46%
284
71
355
188
47
235
160
40
200
44
11
55
295
370
440
37%
228
57
285
152
38
190
128
32
160
36
9
45
235
295
355
28%
252
63
315
116
29
145
96
24
120
24
6
30
180
225
270
19%
116
29
145
76
19
95
64
16
80
16
4
20
120
150
180
10%
0
0
0
0
0
0
0
0
0
8
2
10
0
0
0
3. sz. melléklet A bölcsődei ellátás és a házi gyermekfelügyelet intézményi térítési díjai Megnevezés
Nyersanyagnorma Ft/nap/fő
Bölcsődei étkezés
Házi gyermekfelügyelet Játszóház
331
Rezsiköltség (nyersanyagnorma 25 %-a) 83
Intézményi térítési díj (nyersanyagnorma+ÁFA) Ft/nap/fő 518
Gyvt. szerinti intézményi tér. 981 Ft/óra
Helyi térítési díj 640 Ft/óra 563 Ft/nap 4. sz. melléklet
A gyermekek, tanulók napközbeni ellátását biztosító önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények étkezési nyersanyagköltségei és intézményi térítési díjai Megnevezés
Óvodai 3xi étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna): Általános iskolai menza (csak ebéd): Általános iskolai napközi (3xi étkezés) ebből: - ebéd: - tízórai, uzsonna: Középiskolai menza (csak ebéd): Középiskolai kollégiumi ellátás (3xi étkezés) ebből: - reggeli: - ebéd: - vacsora: Szakmunkástanuló kollégiumi ellátott (4xi étkezés) ebből: - reggeli, tízórai, vacsora: - ebéd:
Nyersanyagköltség Ft/nap/fő (2011. április 1-jétől)
Intézményi térítési díj (nyersanyagköltség + 25 %-os ÁFA) Ft/nap/fő (2011. április 1-jétől) 301
376
253 382
316 478
253 129
316 162
269
336
599
749
140 269 190
175 336 238
641
801
372 269
465 336
8
3. Előterjesztés intézmények étkezési térítési díjainak és eladási árainak 2011. évi változásaival összefüggő előirányzat módosításokról Előterjesztő: Habis László polgármester Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 13 igen, 3 tartózkodás mellett a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
84/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. április 1-jei hatállyal a gyermek- és diákétkeztetés, valamint a saját dolgozók étkeztetésének nyersanyag-, rezsiköltségeit, eladási árait a Pensió 17 Kft. által működtetett konyhák esetében az 1. számú melléklet szerint határozza meg. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. április 1-jei hatállyal a gyermek- és diákétkeztetés, valamint a saját dolgozók étkeztetésének nyersanyag-, rezsiköltségeit, eladási árait a nem Pensió 17 Kft. által működtetett konyhák esetében a 2. számú melléklet szerint határozza meg. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. április 1-jei hatállyal a szociális és gyermekjóléti intézmények nyersanyag-, rezsiköltségeit, eladási árait a 4. számú melléklet szerint határozza meg. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy az intézmények, valamint ezzel párhuzamosan az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye étkeztetéssel összefüggő 2011. évi étkezési kiadási és bevételi előirányzatai a 2011. április 1-jei hatályú árváltozások miatt, töredékévi szinten a 3. számú melléklet részletezésének megfelelően módosuljanak. Dologi jellegű kiadások többlete: 25 917 e Ft Intézményi működési bevételek többlete: 11 230 e Ft A kiadási előirányzatok módosításának az intézményi működési bevételeken túli fedezete 14 687 e Ft összegben önkormányzati támogatás, amely a 2011. évi önkormányzati költségvetés VII fejezet 24 címszámáról („Élelmezéssel összefüggő tartalék”) kerül átcsoportosításra az I. fejezet megfelelő címszámaira és kiemelt előirányzataira a 3. számú melléklet részletezésének megfelelően.
9 A Közgyűlés elrendeli a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának, hogy a 3. számú mellékletben részletezett intézményi bevételi és kiadási előirányzat-változások kerüljenek átvezetésre a 2011. évi önkormányzati költségvetési rendeleten. A Közgyűlés fenntartói jogkörében eljárva utasítja az érintett intézmények vezetőit az érintettek helyben szokásos módon történő tájékoztatására, valamint a térítési díj és árváltozásokkal összefüggő valamennyi szükséges intézkedés megtételére. (1-6. pontok: egyszerű többséggel!) Felelős:
Jegyző megbízásából: Dr. Palotai Zsuzsanna Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda Vezetője Ballagó Zoltán Oktatási, Sport és Ifjúsági Iroda Vezetője Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda Vezetője érintett intézményvezető
Határidő: azonnal
4. Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város 2007-2014. közötti időszakra vonatkozó gazdasági programjának felülvizsgálatáról Előterjesztő: Habis László polgármester Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 12 igen, 5 tartózkodás mellett a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
85/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a 2007-2014. évi gazdasági programot és az abban foglaltakat elfogadja. Felelős: Határidő:
Habis László Polgármester 2011. március 31.
10
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági program 2007-2014.
11 I. Általános bevezető a) A gazdasági program szükségessége, aktualitása A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91.§ (6) bekezdése alapján az önkormányzatoknak gazdasági programot kell készíteni, amely helyi szinten a költségvetési kereteket figyelembe véve meghatározza a fejlesztési elképzeléseket, a kötelezően és önként vállalt feladatok biztosítását, a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési- és adópolitika célkitűzéseit, a közszolgáltatások ellátásának biztosítására vonatkozó megoldásokat, a befektetés-politika, valamint a városüzemeltetési politika célkitűzéseit. b) A gazdasági program célja, feladata, a felölelt időtáv A gazdasági program elkészítésének alapvető céljai az alábbiak: • •
• •
Elősegítse a város gazdasági növekedésének, a lakosság életszínvonal és életminőség javulása feltételeinek megteremtését. A város történelmi hagyományaira, környezeti adottságaira, értékeire, előnyeire alapozva előrevetítsen egy, a különböző környezeti, gazdasági, társadalmi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes jövőképet, valamint az ennek megvalósításához szükséges infrastrukturális, intézményi, pénzügyi feltételrendszert. Feladatcentrikusan foglalja össze azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek hosszabb távon meghatározzák az önkormányzati döntések irányát. Az egyes ágazatokra kidolgozott koncepciók megalapozásához, valamint a különböző Európai Uniós és hazai pályázatokon való részvételhez fejlesztési tervek, programok megléte szükséges. A gazdasági program célja, hogy a pályázati lehetőségek között irányt mutasson a fejlesztési elképzelések megvalósításához.
Az 1990. évi LXV. törvény 91.§ (7) pontja alapján a képviselő testület által elfogadott gazdasági programot – amennyiben az az előző ciklusidőn túlnyúló időtávra készült – az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Jelen gazdasági program a 2007-2014. évek közötti fejlesztési elképzeléseket, stratégiai célkitűzéseket foglalja össze, meghatározva a különböző ágazatok jövőbeni irányát. Miután az adott térségben, településen élők jövőjét, jólétét számos, a helyi döntéshozók akaratán kívülálló tényező is befolyásolja, jelen dokumentum kiemelten azokra az elemekre koncentrál, amelyekre az önkormányzatnak hatása van a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés és a környezetminőség javítása terén. c) A gazdasági programot meghatározó tényezők, kapcsolódási pontok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2005. augusztus 31-i hatállyal módosított 91. § (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a gazdasági programját a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve alkotja meg. Ezt alapul véve, de nem figyelmen kívül hagyva a gazdasági programot megalapozó külső és belső feltételrendszert, röviden bemutatásra kerülnek nemzeti, regionális, megyei, kistérségi
12 valamint korábbi, Eger MJV képviselőtestülete által elfogadott helyi területfejlesztési és szakmai koncepciók. A helyi gazdaságfejlesztési elvek, prioritások, intézkedések és feladatok illeszkednek a külső feltételrendszerben körvonalazott fejlesztési irányokhoz, míg Eger város közgyűlése által elfogadott koncepciók átvételre és felhasználásra kerültek a gazdasági program megalkotása során. I. Külső feltételrendszer I. 1. Új Széchenyi Terv 2011-2013. között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek köszönhetően megerősödhet a gazdaság, növekedhet a foglalkoztatás. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához igazodnak az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. Az Új Széchenyi Terv 7 programja: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány – Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program Fejlesztéseink irányát, ütemezését nagymértékben determinálják az Új Széchenyi Terv programjai által meghatározott prioritások és alprogramok. 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt – ezzel összefüggésben – az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja harmonikus rendszerbe. A program központi eleme tehát a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a rá épülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása, és kormányzati prioritássá tétele mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több nagy, önállóan – tehát nem csak e program részeként – értelmezhető ágazathoz. A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, hanem hazánk egyik világszinten kivételes adottságának, gazdag termálvízkincsünknek sokrétű hasznosítását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági kapcsolódásait azonosító, és az érintett területek közti szinergiák kihasználását célzó program.
13 Az Egészségipari program prioritásai és alprogramjai Az Egészségiparra épülő turizmus: -
Egészségturizmus alprogram Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés alprogram Turisztikai intézményrendszer fejlesztése
A termál-egészségipar: -
Geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram Növényházi kertészet alprogram Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram Egészségipari innováció alprogram Termál-egészségipar háttérágazatai alprogram
2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program Magyarország a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását nem csak, és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti. Ebben a tekintetben a zöldgazdaság fejlesztése Magyarország számára egyszerre szükségszerűség és lehetőség. Egyrészt szükségszerű igény, hogy a fosszilis energiahordozók túlzott felhasználásából eredő problémákra (klímaváltozás, importfüggőség, külkereskedelmi mérleg hiánya, energiaszegénység, stb.) olyan választ keressünk, amely társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is maximális előnnyel jár. Másrészt lehetőséget teremt a nemzetgazdaság struktúraváltásához, az átfogó termelési és piaci reformokhoz, és új, hazai, piacképes termékek megjelenéséhez, munkahelyek teremtéséhez. Figyelembe véve a zöldgazdaság-fejlesztés nemzetgazdasági jelentőségét, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását – 150–200 ezer, ezen belül a megújuló energia iparágban legalább 70 ezer munkahely létrehozását –, és a hazai értékteremtésben kijelölt szerepét. A kormánynak az a szándéka ezzel a célkitűzéssel, hogy a fentiekkel összhangban ismételten hangsúlyozza álláspontját, miszerint a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását a gazdasági fejlődés egyik kitörési irányának tekinti. A Zöldgazdaság –Fejlesztési program prioritásai és alprogramjai Zöldenergia -
Zöld közlekedés Világítás korszerűsítés Decentralizált megújuló és alternatív energia előállításának támogatása Agrárenergetika Környezetipar, hulladékipar Zöld mintaprojektek
Energiahatékonyság -
Új zöldotthon-építési alprogram
14 - Élhető panel-felújítási alprogram - Távhő hatékonysági alprogram - Mi otthonunk felújítási alprogram - Megújuló közintézmény alprogram - Zöld kkv alprogram Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás - Zöldfoglalkoztatás - Zöld szakképzési rendszer kialakítása - Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek támogatása Zöld K+F+I
3. Otthonteremtési program A lakáspolitika mind gazdaságpolitikai, mind társadalompolitikai szempontból jelentős feladatot és felelősséget jelent a kormányzat számára, a családok lakhatási körülményeinek javítása mellett a támogatások egyéb társadalmi-gazdasági hatásai sem hanyagolhatók el. Az Otthonteremtési Program alapértékei és kiemelt céljai: az öngondoskodás ösztönzése, a gyermekvállalás, a tisztességes munka és a közterhekhez való hozzájárulás elismerése, a legális építések ösztönzése, az épített környezet minőségének javítása, az elvárható társadalmi szolidaritás, az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, az állami szerepvállalás kereteinek meghatározása, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás a lakásmobilitás növelésével, a foglalkoztatás bővítésével, a hazai iparfejlesztés, iparmegtartás támogatásával. Szintén alapvető jelentőséggel bír az állami finanszírozás fenntarthatósága, a támogatási rendszer átláthatósága, fokozatosság és tervezhetőség az ipar és a kivitelezői, vállalkozási szektor számára, valamint a szociális, jövedelmi szempontok összekapcsolása. Az állami lakástámogatási rendszer által kitűzött célok eléréséhez kiemelt közérdek fűződik, így a magánszemélyeknek juttatott közvetlen támogatásoknak is a közérdeket kell szolgálniuk. A támogatási rendszernek helyzetbe kell hoznia a családokat, hogy lakáskörülményeiken javítsanak, fokozatosan előre tudjanak lépni. Az Otthonteremtési Program prioritásai és alprogramjai Az öngondoskodás ösztönzése, lakás-takarékpénztári megtakarítások növelése Lakókörnyezet minőségének javítása, lakásállomány korszerűsítése -
Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása Városrész-rehabilitáció Telep-rehabilitáció Kéményfelújítás támogatása
Bérlakás -
Önkormányzati bérlakás Vállalkozói bérlakás mintaprojekt
15 4. Vállalkozásfejlesztési program Vissza kell adni a hitet, hogy tisztességesen vállalkozni érdemes, hogy minél több fiatal és szakmát váltó, pályamódosító felnőtt tekintse vonzó és kívánatos életpályának a vállalkozást. A vállalkozások növekedése, bővülése előtti akadályokat le kell bontani, egyfelől a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz való hozzáférés javításával, másfelől az adminisztrációs terhek csökkentését szolgáló intézmények megerősítésével. Szövetséget kell kötni a magyar vállalkozásokkal, hogy a támogatások révén látványosan növekedjék Magyarországon a munkahelyek, illetve a foglalkoztatottak száma. A vállalkozásfejlesztési program prioritásai és alprogramjai Vállalkozásélénkítés – A vállalkozói aktivitás növelése -
Vállalkozásélénkítés a kisvállalkozások előrelépéséért alprogram Kisvállalkozói mikrohitel alprogram Széchenyi Kártya alprogram Tőkebefektetés vállalkozásoknak alprogram Élelmiszeripari vállalkozások támogatása alprogram
Szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért -
Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaihoz szükséges vállalkozói kapacitások támogatása alprogram Versenyképességi szerződések a foglalkoztatás növeléséért alprogram
Üzleti környezetfejlesztés -
Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogram
5. Tudomány, innováció A tudomány-, technológia- és innováció-politikát a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni és kezelni ahhoz, hogy – a fenntartható fejlődés egyik fő hajtóerejét jelentő innováció segítségével – fel tudjunk zárkózni a fejlett országokhoz. A Tudomány – Innováció Program legfontosabb céljai: az ország versenyképességének növelése, a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése, a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása, a lakosság életminőségének javítása. További cél, hogy Magyarország K+F+I ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére a GDP 1,5%-a legyen, majd az évtized végére megközelítse a GDP 2%-át, az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény pedig érje el az EUátlagot, és hazánk a következő ciklusban az EU-országok felső harmadába kerüljön. A Tudomány – Innováció program fő prioritásai és alprogramjai Horizontális prioritások -
Emberi erőforrások fejlesztése
16 -
Konkrét vállalkozásfejlesztési lépések a hazai innovatív cégek helyzetbe hozására Nemzetközi együttműködés A nemzeti innovációs rendszer kormányzati irányítási rendszerének átalakítása Jogszabály-alkotási lépések
Ágazati prioritások Kreatív iparágak 6. Foglalkoztatási program A Foglalkoztatás Program elsődleges célja, hogy a potenciális munkavállalók felkészítésével, az elhelyezkedésüket segítő és ösztönző támogatásokkal elősegítse, hogy az Új Széchenyi Terv más programjai keretében minél több új, adózó és fenntartható munkahely jöjjön létre. Mivel minden teljesítmény csakis versenyben, és csakis munkából születik, ezért a gazdaságpolitika középpontjába – a verseny mellett – a munkát kell állítani. Ma szinte teljes az országban a szakmai konszenzus, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött nagyrészt az európai viszonylatban kirívóan alacsony foglalkoztatási szint áll. A szakmai egyetértésnél azonban több kell: a gazdaság, a társadalom és az állam működését munkaközpontúvá kell átalakítani. Az Új Széchenyi Terv egészének célja egy olyan gazdaságpolitika megvalósítása, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül 1 millió új adózó munkahely jöjjön létre. Az Új Széchenyi Terv középpontjában tehát a foglalkoztatás bővítése áll. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az államnak a vállalkozásokat kell olyan helyzetbe hoznia, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. A helyzetbe hozás döntően a gazdaságpolitika eszközeivel, a szabályozási környezet és az adórendszer alakításával, valamint a támogatási rendszereken keresztül érhető el. A Foglalkoztatási programprioritásai és alprogramjai A munkaerő-kínálat bővítése -
Munkába állást segítő támogatások és szolgáltatások Komplex munkaerő-piaci programok Fenntartható és értékteremtő foglalkoztatás a non-profit szektorban
Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez -
Munkahelyteremtő beruházások támogatása A foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással
A család és a munka összeegyeztetésének segítése -
Rugalmas foglalkoztatási formák Családbarát kezdeményezések támogatása Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztése és kapacitásának bővítése
A versenyképes tudás megszerzésének támogatása -
Képzési lehetőségek alacsony iskolai végzettségűek számára
17 -
Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése
A szakképzés rendszerének fejlesztése -
A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés támogatása
7. Közlekedésfejlesztési program A magyar közlekedési rendszer céljait nagyban befolyásolják a térségben jellemzővé váló társadalmi és gazdasági folyamatok; elsősorban a globalizáció (a távolság helyett az eljutási idő dominál) és az integrációs folyamatok. Jelentős a hatásuk az erősödő migrációs folyamatok következtében megnövekedő mobilitási igényeknek, a települési térségek koncentrációjának, a fosszilis üzemanyagok korlátozott elérhetőségének, a környezeti értékek kiemelt szerepének, valamint a lakosság átlagéletkora emelkedésének. Közlekedésfejlesztési alprogramok A Közútfejlesztési alprogram A Vasútfejlesztési alprogram A Légiközlekedés fejlesztési alprogram A Belvízi hajózás fejlesztési alprogram A Városi közlekedés fejlesztési alprogram Az Intermodális közlekedési és logisztikai fejlesztési alprogram
I.2. Heves Megye Fejlesztési Terve Heves megye 2003-2012 közti időszakra szóló fejlesztési tervét, a Heves Megyei Vállalkozói Központ készítette, melyet a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Igazgatósága felülvizsgált. Heves megye területfejlesztési stratégiájának legfőbb célja az életminőség folyamatos javítása, mely hosszabb távon olyan versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott megyét jelent, amely felzárkózik az ország átlagos fejlettségi színvonalára, közelíti az Unió átlagos fejlettségi színvonalát és mérsékli a megyén belüli területi különbségeket. A Heves Megyei Fejlesztési Terv a célok végrehajtásában minden intézkedésben érintettként nevesíti az önkormányzatokat – kizárólagosan Eger városára megfogalmazott célt, feladatot nem tartalmaz. I.3. Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja Az Egri Kistérség Többcélú Társulása pályázat útján kiválasztott tanácsadó irodával elkészíttette, majd a Kistérségi Fejlesztési Tanács 2005. március 16-i ülésén elfogadta a kistérség területfejlesztésére vonatkozó koncepciót és programot. A program a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.26.) KTM rendeletben foglaltaknak
18 megfelel, igazodik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez, a nemzeti szintű fejlesztési programokhoz, összhangban áll az Európai Unió 2007-2013. közötti területfejlesztési politikájával. Eger MJV közgyűlése „Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja” előterjesztést 2005. április 28-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Az abban nevesített prioritások és célok, megfelelve az Ötv. 91. §-a (6) bekezdésében foglaltaknak, Eger város gazdasági programját is megalapozzák. A koncepció a kistérség jövőképeként „ A kistérségben élők életminőségének javítása” célt tűzi ki. Prioritásokként az alábbiakat nevesíti (kiemelésre kerültek Eger városát érintő megállapítások): 1. A gazdaság versenyképességének erősítése - A kistérség versenyképes, fejlett, de stagnáló gazdaságában meghatározó szerepet játszanak sikeres egri nagyvállalatok (ZF Hungária, Bosch), ám a köréjük szerveződő beszállítói, kiszolgáló háttér fejlesztésre szorul. - Az Egri Ipari Park képes fogadni és kiszolgálni a betelepülési igényeket. - A Berva-völgyi iparterület rehabilitációja szükséges, így lehet képes a kis- és középvállalkozások fogadására. - A kistérségi koncepció felhívja az önkormányzat figyelmét arra, hogy fogalmazza meg, milyen típusú, jellegű fejlődést szeretne látni, amelyet saját eszközeivel segíteni is tud. - Bár a mezőgazdaság nem lesz a térség húzóágazat, a szőlő- és bor ágazat jelentőségét meg kell őrizni. - Eger kereskedelmi, szolgáltató funkciói bővülnek (nagy kereskedelmi láncok betelepülése), hatása a kistérségi határon is túlmutat. A Felsőváros mellett az Ipari Parkot övező terület kereskedelmiszolgáltató funkciója fog erősödni. 2. A kistérségi idegenforgalom fejlesztése - A koncepció alapelvként a turisztikai adottságok kihasználásának fokozását, komplex programok kidolgozását, turisztikai koordinációt és marketingakciók megszervezését fogalmazza meg. - Az egri strand környékét „gyógy- és fürdőnegyed” tartalommal határozza meg. - A kulturális és örökségturizmus keretében kiemeli az egri vár rekonstrukciója folytatásának szükségességét, új kínálati elemként a Város a város alatt projektet. - A bor- és gasztronómiai turizmus címszó alatt kiemeli a Szépasszonyvölgy fejlesztését, program-komplettírozást, a garantált minőséget biztosító pincék hírnevének védelmét. 3. A kistérség speciális humánerőforrás fejlesztése, hagyományok ápolása - A koncepció a munkaerő versenyképessé tételét, a foglalkoztatás bővítését és a társadalmi beilleszkedés elősegítését fogalmazza meg fő célkitűzésként.
19 -
Egert regionális jelentőségű iskolavárosként nevesíti. Felhívja azonban a figyelmet, hogy térségi szinten indokolt átgondolni az oktatási intézményhálózat településenkénti fenntarthatóságát. Az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolat erősítésének lehet eszköze az Egerben megvalósult regionális szakképző központ. A felsőfokú oktatás tartalmi gazdagodása megy végbe az Eszterházy Károly Főiskolán. A tervezett konferenciaközpont támogatásra érdemes. A lakosság egészségügyi és szociális állapotának jobbítása az életminőség emelésének egyik fő területe.
4. Környezeti terhelés csökkentése, műszaki infrastruktúra fejlesztése - A gazdaság működésének és a lakosság életkörülményei alakulásának is meghatározója a műszaki infrastruktúra fejlesztése: Egert és az M3 autópályát összekötő út megépítése, a város tehermentesítése céljával a keleti elkerülő útszakasz létrehozása, Eger-Egerszalók közti közúti összeköttetés megteremtése, a mezőgazdasági utak állagának megóvása, javítása. - A turisztikai kínálat bővítését segítheti elő a kerékpárutak hálózatának fejlesztése. - Bár az ár-és belvízvédelmi rendszer alapvetően kiépített, a csapadékvíz elvezető rendszer hatékonyságát indokolt fokozni. 5. Információs társadalom fejlesztése - Az információtechnológiai fejlesztések élenjárója Eger városa az eközigazgatási projekt megvalósításának köszönhetően. 2009-ben bevezetésre került a kistérségi településeken az egységes elektronikus iktatószoftver. 6. Kistérségi kohézió erősítése - Ebben a szektorsemleges horizontális jellegű prioritásban a koordináló szerepet a Kistérségi Fejlesztési Tanács és az Egri Kistérség Többcélú Társulása játssza. - A kistérségi kohézió erősítése megfelelő térségmarketinggel: a kínálat komplettírozásával és a kistérségi identitás tudatosításával érhető el. A kistérségi fejlesztéseket menedzselő, az idegenforgalmi rendezvényeket koordináló iroda létrehozása megtörtént. II. Belső feltételrendszer Alábbiakban kivonatosan bemutatásra kerülnek azok a dokumentumok, amelyeket Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése alkotott és fogadott el és amelyek Eger városa gazdasági programját a 2007-2014. közti időszakban döntéssel meghatározták, arra befolyással bírnak. A döntésekben foglaltak – aktualitásukat mérlegelve – beépítésre kerültek a gazdasági programba.
20 II. 1. Eger Megyei Jogú Város Stratégiai Terve A város stratégiai tervét, belső hivatali munkacsoport közreműködésével, a budapesti MŰ-HELY Területi Elemző, Tervező és Informatikai Kft készítette. Mottója: „ E g e r a m i n ő s é g v á r o s a ” . Bár a stratégiához rendelt akciótervek időtávlata 1995-1998, azonban az anyag napjainkig tartalmaz érvényes megállapításokat és megszívlelendő javaslatokat. Néhány gondolat a stratégiai terv gazdasági programjából: - Az önkormányzatnak érdeke a tulajdonszerzés, a piacgazdálkodás folyamataiba való bekapcsolódás, mivel szűkös városfejlesztési eszközeit csak így tudja arra a szintre emelni, amely megfelelhet a józan lakossági elvárásoknak. - A közhatalom feladata megteremteni azt a jogi, engedélyezési, adózási, ingatlangazdálkodási, közlekedési és infrastrukturális feltételrendszert, amely lehetővé teszi a piaci szereplőknek, hogy megfeleljenek a város gazdaságfejlesztési esélyeinek és lehetőségeinek. - Az engedélyezési rendben nagy súllyal kell képviselni a közösségi érdekeket, még akkor is, ha egyes polgárok vagy gazdálkodók jogait és gyakorlatát korlátozza. - Alapvető fontosságú, hogy az érdekképviseleti szervek cél- és preferenciarendszerének meghatározásakor aktív együttműködő partnerük legyen az önkormányzat. II. 2. Településfejlesztési Koncepció 2003. A Rosivall Tervező Iroda Kft Budapest által készített, a város fejlesztési ill. településrendezési tervét megalapozó irányelveit, területi vonatkozásokat és végrehajtandó feladatokat bemutató anyagot a közgyűlés 2003. május 29-i ülésén tárgyalta és fogadta el. A koncepció hangsúlyozza a kapcsolatépítés fontosságát, amely a helyi kezdeményezések befogadásán át a Európai Unió közösségi politikái és alapelvei integrálását szolgálja: „tehát legyen E g e r a m i n ő s é g é s a z e g y ü t t m ű k ö d é s v á r o s a !” A koncepcióban megfogalmazott jövőkép és az ágazatokra lebontott főbb célkitűzések, feladatok a város gazdasági programjába átültetésre kerültek.
II. 3. Eger MJV Településszerkezeti Terve Eger MJV Közgyűlése 2004. VI. 24-i ülésén tárgyalta és fogadta el a Rosivall Tervező Iroda Kft Budapest által készített településszerkezeti tervet, azaz a településfejlesztési koncepció térbeli leképezését, a település „építészeti arculatát”. Olyan alapelvek kerültek megfogalmazásra, amelyeket a gazdasági program megalkotása során is figyelembe kellett venni, mint: - a település működőképességének biztosítása,
21 -
a települési harmónia, az értékek megóvása, a város külső- és belső kapcsolati rendszereinek minőségelvű fejlesztése, - a közösségi kontroll biztosítása az összvárosi érdekek érvényesülése érdekében. A nevesített terület-felhasználási kategóriák (városközpont, alközpontok, a különleges-, gazdasági-, lakó- és idegenforgalmi vonzásterületek) lehetőséget, de egyben megkötést is jelentenek a terület és funkcióillesztésben. A Településszerkezeti Tervre alapozva készülnek a városrészekre vonatkozó szabályozási tervek, melyek részletesen meghatározzák az egyes területek fejlesztési lehetőségeit. II. 4. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egy területi szemléletű stratégiai dokumentum, mely az Irányító Hatóság által meghatározott módszertan szerinti egységes rendszerben vizsgálja az adott település sajátos jellemzőit. A követendő módszertan alapján a várost városrészekre felosztva szükséges vizsgálni mind az egyes városrészek, mind a teljes város stratégiai céljait és lehetséges kitörési pontjait. Az IVS jövőképet és egy városi szinten értelmezhető átfogó célt fogalmaz meg, melyből levezethetőek a középtávú tematikus célok, valamint az egyes városrészekre vonatkozó városrészi célok. Mindezeket a célokat a dokumentum időben is lehatárolja: Eger hosszútávon, 15-20 évre vonatkoztatott átfogó céljának megvalósítása érdekében kerülnek kijelölésre a 7-8 éves időtartamra vonatkozó tematikus célok. Kiemelten fontos az integrált stratégia esetében a minőség definiálása. Eger városának történelmi múltja, hagyományai és építészeti értékei miatt olyan minőségi fejlesztések megvalósítására kell törekedni, melyek a 7-8 éves, valamint a 15-20 éves fejlesztések megvalósítása során újabb hagyományokat teremtenek. A területi szemléletű IVS megalkotásának kötelezően követendő módszertana több, ún. akcióterület kijelölését kívánja meg. Az akcióterület egy folytonos vonallal körülhatárolt terület, mely olyan integrált projekteket tartalmaz, melyek képesek a város közép- és hosszútávú céljait megvalósítani. Az integrált stratégiában kijelölt akcióterületek éppen ezért azokat a tereket, közösségi fórumokat és rendszert célozzák, mely a lakosság közösségi érintkezéseinek helyszínei. A város zöldfelületi rendszerének átfogó fejlesztése és közösségi tereinek, köztereinek integrált rendszerbe foglalása a kulcsa az együttműködő város létrehozásának. Így egy olyan többrétegű hálózati rendszer alakul ki, mely a meglévő adottságokra építve a rétegek találkozási pontjainál kiadja azokat a területeket, melyek konkrét beavatkozásokat igényelnek. A stratégiában szereplő fejlesztési elképzelések összekötő gondolati eleme a zöldterületirendszer fejlesztése. A városban kijelölt 14 indikatív akcióterület: 1. Dobó tér – Eger-patak – Belvárosi térsor 2. Verőszala szociális rehabilitáció
22 3. Intermodális csomópont – Vasútállomás – megérkezés 4. Pincesorok – turisztikai információs központ 5. Felsővárosi lakótelep rehabilitáció 6. Eszterházy tér és érseki palota-együttes rehabilitációja 7. Felsőváros – alközpont 8. Belváros – északi patakszakasz és köztérsor 9. Nyugati városrész – sporttelep fejlesztés 10. Északi iparterület rehabilitáció – OMYA Projekt 11. Elkerülő/tehermentesítő út – bekötési csomópontok 12. Belváros – Eger-patak – fürdő-rehabilitáció 13. Déli patakszakasz és köztérsor – déli iparterület 14. Felnémet - alközpont A kijelölt indikatív akcióterületek a tematikus célok, valamint a városrészi célok célrendszerének megfelelően kerültek kijelölésre. Belváros városrész céljai: • A Belváros karaktereinek definiálása és erősítése, valamint azok összekapcsolásának megteremtése – lakóterületi karakter; intézményi központi karakter, tömbrehabilitációs karakter, centralizált „mag” karakter; Várkörnyék karakter; Múzeumi és látványossági központ karakter; Parkterületek • A Belváros magjának funkcionális kiterjesztése – az elosztó szerep funkcionális magjának megteremtése • Az Eger-patak szerepének újraértelmezése a Belváros térstruktúrájában, a patakmeder rehabilitációja és rekonstrukciója • Sétáló-szórakoztató belváros megteremtése – sétáló utcák rendszerének kiterjesztése, ezzel párhuzamosan parkoló területek kialakítása a tehermentesítés érdekében • A Markhot Ferenc Kórház és intézménykertje városi szövetbe való integrálási lehetőségeinek kidolgozása • A Dobó tér rekonstrukciója, valamint városi-lakossági kommunikációs felület kialakítása • A Belváros közterületeinek megújítása figyelembe véve a történelmi városmag karakter jellemzőit • A Vár és Várkörnyékének rekonstrukciója (specifikus városrészi cél): GárdonyiVécsey völgy u. csomópont fejlesztése; Ostrom út rehabilitációja; Tetemvár Cifrakapu út fejlesztése; Bástya utca és Vár közötti területen kilátó pont a Gárdonyi ház irányába, alternatív útvonal és park kialakítása és új funkciók telepítése, Vármúzeum fejlesztése, vendéglátás és további kulturális funkciók telepítése a Vár területére • Líceum – Bazilika közötti tér, valamint a felszín alatti pincerendszer kulturális hasznosítása a Város a város alatt program keretén belül, Líceum környezetének és az Érsekség tömbjének újraértelmezése • Piacterület rehabilitálása – funkcióbővítés
23 • Kulturális intézmények rendszerbe foglalása a közterületek rehabilitációja és az Egerpatak szerepének újraértelmezése révén Északi városrész céljai: • Felnémetet és Felsővárost összekötő funkcionális alközpont kialakítása, lakóterület fejlesztés az alközponti területhez kapcsolódóan • Szegregált területek társadalmi és területi integrációja • A városrészben található lakótelepek rehabilitálása a zöldfelületi elemek és közösségi terek rehabilitálásán keresztül • Északi iparterület újradefiniálása • Berva lakótelep rehabilitációja • Sportterületek fejlesztése a városrészben • Külterületek irányába és Bükki Nemzeti Park irányába a rekreációs útvonalak kiépítése a létező zöldfolyosók mentén Keleti városrész céljai • Közlekedési tehermentesítő szerep megvalósítása • A meglévő karakterek fokozott megőrzése, különös tekintettel az elkerülő út nyomvonalán elhelyezkedő területekre • A történelmi belváros irányába a közlekedési becsatlakozó pontok kialakítása • A Főiskola pozicionálása mellett a városrész oktatási jellegének erősítése • Lakóterület-fejlesztés • Külterületek irányába rekreációs útvonalak telepítése érintve a majorságokat és repteret, térségi települések irányába zöldfolyosók mentén túraútvonalak kiépítése • A városi megérkezés terének kialakítása a vasútállomás rehabilitációján keresztül, valamint a terület összekapcsolása az Érsek-kerttel • Intermodális csomópont kiépítési lehetőségének megteremtése Déli városrész céljai: • Iparterületek és lakóövezetek megfelelő módozatú elválasztása, szeparálása (pl. Vincellériskola utca) • Iparterület maximális kihasználtságának megteremtése • Déli Iparterület infrastrukturális fejlesztése: Sas u. – Kertész u. csomópont; Bánki Donát utca fejlesztése; talaj és talajvízszennyezés kármentesítése; M25 gyorsforgalmi út kiépítése hosszú távon; kerékpárutak építése • A városrész kistérségi kapcsolatainak, elérhetőségének javítása: tanösvények és Vadaspark kiépítése • Kertvárosias, egységes lakófunkció erősítése • A városrészen belül Lajosváros területén átfogó fejlesztések (specifikus városrészi cél): Szilágyi E. Gimnázium és Kollégium felújítása; közterületek fejlesztése, játszóterek telepítése; Faiskola úton új útszakasz építése; közlekedési csomópontok fejlesztése, útszakaszok rendezése; Intézmények energiatakarékos felújítása;
24 Intézményrendszer racionalizálása (pl. Köztársaság tér – Óvoda kiváltása); Közterületi sportpályák és temetőkertek, intézménykertek bővítése, fejlesztése; • Külterületek irányába kistérségi kapcsolatok (pl. Egerszalók) és borászati értékek integrálásával a zöldfolyosók mentén rekreációs és túraútvonalak kiépítése • M25-ös út kiépítése lehetőségének biztosítása melletti területfejlesztések Nyugati városrész céljai: • A városrész heterogén karaktereinek óvása • Karakter-idegen pontok beépítése, integrálása • Intézményi területek bekapcsolása a zöldfelületi rendszerbe • A városrész közlekedési tehermentesítése • A városrész hosszútávú célja, hogy a jelenleg kihasználatlan Honvédségi terület és laktanya majdan akár komplex sportfunkciók telepítésére, akár az egészségügyi ellátórendszer Belvárosból történő kitelepítésére alkalmas legyen • Baktai – Kisasszony u. csomópont fejlesztése
Az összes városrészt érintő városrészi célok: • Útfelújítások (TEUT) • Külterületi út- és vízelvezető rendszer építése, út- és vízrendezés a földutakra vonatkozóan is, összehangolva a fejlesztéseket a zöldfolyosók kiépítésével • Önkormányzati intézmények akadálymentesítése • Kutyafuttatók kialakítása városrészenként • Eger-patak melletti zöldsávok, zöldfolyosók kialakítása • Energiaracionalizálási program beindítása • Hulladék Elhelyezési Program és Szelektív hulladékgyűjtés beindítása és folytatása II.5. Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzata és Szabályozási Tervek Az 1997-es Építési törvény alapján a korábbi OÉSZ alapú tervek 2004. január 1-től hatályukat vesztették. Egernek 11 városrészére vonatkozóan volt OÉSZ alapú szabályozása, ezekre a területekre vált szükségessé új, OTÉK alapú szabályozás elkészíttetése. A tervezés folyamata 2006. őszén kezdődött meg, s 2008. júniusában került elfogadásra az Egységes Helyi Építési Szabályzat és 11 városrészre vonatkozó szabályozási terv. A többi városrészre vonatkozó, már OTÉK alapú szabályozással rendelkező városrészek tervei folyamatosan épülnek be az új rendszerbe, illetve a kisebb módosítások is ennek az alaprendeletnek a módosításával jönnek létre. II.6. Informatikai koncepció Eger MJV közgyűlése 2003-ban fogadta el az informatikai stratégiát: az önkormányzati feladatok hatékony elvégzéséhez nyújtható számítógépes támogatás tervezését, az erőforrások megteremtését és elosztását, majd működtetését, tehát a fejlődés irányainak kijelölését, a lehetőségek kihasználását.
25 Az informatikai fejlesztések elsődleges céljául a szolgáltató jellegű, „ügyfél-barát” önkormányzat megteremtése került meghatározásra – a polgármesteri hivatal, az intézményei és a lakosság vonatkozásában. További cél egy korszerű, stabilan működő, redundáns, virtuálizációs technológián alapuló informatikai környezetet kialakítása, amely minden tekintetben megfelel az adatvédelmi és az adatbiztonsági előírásoknak. II.7. Eger MJV „Közoktatási” koncepciója A Közgyűlés 2010. decemberében tárgyalta és az 562/2010. (XII. 16.) határozatával fogadta el a város közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési tervének felülvizsgálatát. Az Önkormányzati Intézkedési Terv 2011. január 1-jén lépett hatályba és középtávra, 6 évre szól. Az oktatás szakmai szempontból kiemelt jelentőségű dokumentum • • • •
•
•
tartalmazza, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván ellátni, meghatározza a szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló szakmai programot, az önkormányzat fenntartásában működő valamennyi nevelés-oktatási intézményre, illetve az azokhoz kapcsolódó szervezeti egységre vonatkozik, a város közigazgatási területén működő egyéb fenntartású intézményeknek ajánlás formájában a kölcsönös együttműködés elve alapján tartalmaz javaslatokat, elvárásokat, épít az Egri Kistérség Többcélú Társulását alkotó önkormányzatokkal való együttműködésre, valamint a Heves megyei és az Észak-magyarországi Régió oktatási közszolgálati feladatainak ellátására, továbbá tartalmazza az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, összhangban a 2010. áprilisában elfogadott módosított Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségirányítási Programjával.
A helyi önkormányzat az intézkedési terv végrehajtását legalább kétévente értékeli, és szükség esetén felülvizsgálja. II.8. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-ban meghatározottak szerint 2008. óta rendelkezik önálló dokumentumként Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2010. évi aktualizálásában, véleményezésében és elfogadásában esélyegyenlőségi szakértő is részt vett. A 2011. január 1-jén életbe lépett módosított dokumentumot a Közgyűlés az 563/2010. (XII. 16.) határozatával fogadta el. Eger Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, valamint összhangban áll az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
26 előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65. § (5) bekezdése szerinti elvárásokkal is. II.9. Közös helyi hulladékgazdálkodási terv A terv meghatározza az elkövetkező középhosszú időtáv elérendő célkitűzéseit és az azokat biztosító eszközrendszert. 2006-ban megépült egy építési – bontási hulladékkezelő létesítmény Egerben, melynek működtetésével lehetővé válik az építési és bontási (inert) hulladék kezelése és nagyfokú újrahasznosítása a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően. 2006-ban megépült a kiemelten kezelendő hulladékáramok közül az önkormányzati felelősségi körben keletkező állati eredetű hulladékok kistérségi regionális gyűjtő és átrakó rendszere Egerben. 2009-re a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt révén megvalósultak a térség korszerű hulladékgazdálkodásának a feltételei. Várhatóan 2011-ben szintén a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás által valósul meg a tagönkormányzatok elavult hulladék lerakóinak rekultivációját biztosító projekt. A térség érdekelt egy regionális szintű hulladékgazdálkodási integráció létrehozásában Hejőpapiban. A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás minden tagönkormányzatának elkészítette a közös helyi hulladékgazdálkodási tervet. A közös helyi hulladékgazdálkodási terv egyik fontos intézkedési feladata a megelőzés. Az önkormányzat a megelőzésre közvetlen hatással lehet a hulladékkezelésben alkalmazandó díjpolitika, a „szennyező fizet” elvének érvényesítésével. A terv készítői önkritikusan megállapítják, hogy a terv csak az önkormányzati felelősségi körbe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékokra vonatkozik. Ahhoz, hogy hosszú távon is megfelelő környezeti állapotok legyenek, a környezetgazdálkodásban és a környezet megóvásában érdekeltekkel (a mezőgazdaságban, az iparban, a szolgáltatási szektorban tevékenykedőkkel ill. a lakossággal) összehangolt tevékenységet kell folytatni. II.10. Testnevelési és sportkoncepció Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008-ban áttekintette a városi sportélet helyzetét, eredményeit, problémáit, tárgyi-személyi feltételeit, a fejlődés irányait, annak alapelveit. - A koncepció kimondja, hogy a sport értékteremtő, közösségformáló tevékenység (a város kötelező feladatainak része). - A testnevelés és sport részterületei: - az óvodai testneveléstől a diáksporton át az élsportig – egymással összefüggő olyan egységet képeznek, amelyben egyik terület fejlesztése sem indokolt a másik fél rovására. Ugyanakkor a sport területén is érvényesülnie kell a befektetett munka és finanszírozás ésszerű megosztásának. - Gondoskodni kell a sportlétesítmények védelméről, a sportfunkció megőrzéséről. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a sportlétesítmények fenntartása,
27 felújítása biztosított legyen, sportfunkciójuk továbbra is fennmaradjon, bárki birtokába, használatába is kerüljenek. Az Egri Városi Sportiskola megfelelő szervezeti kereteket jelent a koncepcióban foglalt célok megvalósításához. II.11. Ifjúsági koncepció Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a koncepció elfogadásával kinyilvánította, hogy az ifjúság helyzetének javítását, társadalmi integrációjának segítését helyi közügynek tekinti. Hozzá kíván járulni az Egerben élő fiatalok önállóvá válásának segítéséhez, társadalmi integrációjának megvalósulásához. Támogatni kívánja a fiatalokat és közösségeiket abban, hogy képessé váljanak egyéni és közösségi szinten az egyéni és gazdasági, társadalmi kihívások megválaszolására. Az ifjúsági koncepció végrehajtása, a feladatok ütemezése érdekében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata két éves időtartamra szóló helyi ifjúsági cselekvési tervet alkotott. El kell kerülnünk, hogy a fiatalok elvándorlása városunkból a korábbi éveknek megfelelően folytatódjék. II.12. „Panelprogram” A város lakásállományának felmérése során körvonalazódott, hogy az elmúlt évtizedekben tömegesen épült, iparosított technológiával megvalósított lakóépületek korszerűsítése az életminőség növelése, a lakásvagyon értékének megóvása érdekében, csak tudatos, tervszerű folyamat során biztosítható. A lakóépületek energia megtakarítást eredményező felújításait, épületgépészeti berendezéseinek korszerűsítését Önkormányzatunk pénzügyi a lehetőségeinek optimális kihasználásával, az állami pályázati kiírásokkal összhangban támogatja. A támogatási pályázatok benyújtásának rendje 2006. után megváltozott, az új szabályozás szerint a pályázatokat a lakóközösségek nyújthatják be a pályázati felhívásban meghatározott szervezethez és az önkormányzathoz egyaránt. Az eljárási rend módosulása miatt a pályázatok szerinti beruházások teljes körű megvalósítása, a tervező, kivitelező, műszaki ellenőr kiválasztása a pályázó lakóközösségek joga és kötelezettsége lett, az önkormányzat – az esetlegesen igényelt önkormányzati támogatásra vonatkozó döntésen kívül – csak szakmai segítséget nyújt, amennyiben arra a pályázó lakóközösség igényt tart. III. A gazdasági program pénzügyi alapjai A Magyar Kormány a 2010-14. közötti időszakra meghirdette a Nemzeti Együttműködés programját a munka, otthon, család egészség és rend kiemelt célok érdekében. A kormányzati prioritások a következők: 1. 10 év alatt egymillió új munkahely A gazdaságpolitika középpontjába a munkát állítja a program. A magas munkanélküliségi ráta ugyanis nemcsak gazdaságpolitikai problémákat okoz, hanem a szegénység kiterjedését is eredményezi, ami együtt járhat egyes települések, térségek végleges leszakadásával. Az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. Kiemelt szerepet
28 szánnak az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak. A kreatív iparágak, az innováció és a K+F is hangsúlyosan szerepel a tervek között. Fontos szempont, hogy a foglalkoztatás szabályai a gazdaság igényei mellett a potenciális munkaerő igényeit is vegyék figyelembe. Szükség van a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére is (adórendszer egyszerűsítése, szabályozó előírások terheinek csökkentése). A kormány a vállalkozók által megbecsült emberekből álló testületet állít fel, amely évente nyilvános jelentést készít a parlament számára az állami előírások vállalkozásokra gyakorolt hatásáról. Rövidíteni szükséges a fizetési határidőket, növelni kell a fizetési fegyelmet. Az állami kifizetéseknél 90 napról 30 napra kell csökkenteni a fizetési határidőket. A zöld közbeszerzések támogatása a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét szolgálja. Védelmet igényelnek a magyar termékek, áruk, termelők és a fogyasztók is. Meghatározandók a gasztronómiai, kulturális, természeti értékek kritériumai. A felsőoktatás és a szakképzés célszerűsítése A magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztéséhez (egészségipar, high-tech, innováció, K+F, zöld gazdaság) szükség van a hazai természettudományos és mérnökképzés megerősítésére. A munkaerőpiac „hozzáférhetővé”tételét az átképzések biztosíthatják. A helyi szintű fejlesztések motorja a helyi önkormányzat. Vállalkozásbarát önkormányzatok működését szeretné megvalósítani a Kormány a program ideje alatt. Fontos cél az egymillió munkahely megteremtése érdekében a közmunka program megvalósítása. 2. A közrend és közbiztonság kiemelt szerepet kap a programban. Biztosítani kell a törvény előtti egyenlőséget, a következetes, szigorú törvényalkotást. Az állam kizárólagos jogaként és lehetőségeként deklarálja a rend helyreállítását a Kormány. A ciklus időszaka alatt több rendőrt, több fizetéssel és több eszközzel kívánnak alkalmazni. El szeretnék érni az állandó, erős rendőri jelenlétet minden magyar településen. Fel kell gyorsítani ugyanakkor a bírósági eljárásokat az ügyek mielőbbi lezárása érdekében. 3. Az egészségügy átalakítása, az ellátási struktúra meghatározása szintén kiemelt feladatként jelenik meg a Kormányprogramban. Az egészségügy finanszírozásának ösztönöznie kell az optimális betegutak megválasztását és elő kell segítenie a területi és szakmai egyenlőtlenségek felszámolását. Az egészségbiztosítás területén növelni szükséges a biztosító ellenőrző szerepét. Célul tűzte ki a Kormány az egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszergyártók közötti több évre szóló megállapodások létrehozását is. Kiemelten kell kezelni a lakosság egészségi állapotának javítását és a területi különbségek csökkentését, a Népegészségügyi Program finanszírozását törvényi szinten kell garantálni. 4. Szociális biztonság megteremtése a. családok erősítése, gyermekvállalás támogatása b. az idősek tisztelete, megbecsülése, biztonsága c. a fogyatékossággal élők helyzetének javítása d. szociális, gyermekvédelmi-gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése e. cigányság körülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése f. a nyomor enyhítése g. otthonteremtés, lakhatás biztosítása
29 h. a jövő építése: az ifjúság és a sport támogatása 5. Demokratikus normák helyreállítása A programidőszak kiemelt feladata az államháztartási hiány, az infláció EU előírásokon belül tartása, az adósságállomány jelentős csökkentése. Az államadóssági rátát a ciklus végére a jelenlegi 82%-ról 65%-ra kívánja csökkenteni a Kormány. Ennek eléréséhez - a Széll Kálmán tervben meghirdetettek szerint - strukturális reformokat terveznek a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, a gyógyszerkassza, az oktatás, a közösségi közlekedés, az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás, valamint a bürokrácia és az adminisztráció csökkentése érdekében. II. Helyzetkép, helyzetfelmérés a) Az Önkormányzat gazdasági helyzete 1. Eger Megyei Jogú Város gazdálkodása 2006. – 2010. között Eger város önkormányzata 2006-2010. évek közötti gazdálkodását stabil pénzügyi folyamatok jellemezték a kedvezőtlen külső körülmények ellenére. A pénzügyi- és gazdasági válság – mely jelenleg is hat a gazdálkodásra - következtében 20072010. között 15,3 milliárd Ft összegű költségvetési főösszegeket fogadott el a közgyűlés. Kivételt képez a 2008-as költségvetési év, mely 16,1 milliárd Ft-tal került jóváhagyásra. Az eredeti költségvetések (2008-at kivéve) működési hiánnyal számoltak, melyet elsősorban pénzmaradványból sikerült megszüntetni. A ciklus időszakában a legmagasabb összegű működési hiányt 2010-ben kellett tervezni. A költségvetési főösszegen belül a fejlesztési költségvetés aránya kedvező volt, 23,5% és 25,5 % között alakult. A működtetés tervezett kiadásainak átlagos éves növekedési üteme a ciklus időszakában 0,04%-os csökkenést mutat úgy, hogy a feladatok alapvetően nem változtak, ugyanakkor az árak (anyagok, energia, szolgáltatások) évről évre emelkedtek. Az éves költségvetések bevételeinek stagnálásában szerepet játszott egyrészt a saját bevételek, másrészt a központi támogatások alakulása. A saját bevételek 2008-ban alakultak a legkedvezőbben, közel 7,1 milliárd Ft összegben. 2010-ben jogszabályi előírás alapján az átengedett központi adók is bekerültek a saját bevételek közé, azonban összehasonlítható adatokkal a 2010. évi költségvetés 5,66 milliárd Ft saját bevételt tartalmaz. Megállapítható, hogy az állami támogatások (állami hozzájárulások és átengedett SZJA együtt) összege évről évre folyamatosan csökkent, melyet a saját bevételek nem tudtak ellentételezni. A költségvetési koncepciókban és a költségvetési tervekben meghatározott célok alapvetően megvalósultak. A gazdálkodás feltételrendszere biztosított volt, a költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal a jóváhagyott előirányzatokon belül működött. A 4 év során a költségvetés egyensúlya biztosított volt, likviditási problémák nem jelentkeztek. A bevételi többletek, kiadási megtakarítások és a tartalékok biztosították a gazdálkodáshoz szükséges zavartalan pénzellátást. A kiskincstári rendszerben (2009. január 1-től az EKVI-n belül) az intézmények finanszírozása zavartalanul működött. 2006-ban 22 önálló és 23 részben önálló intézménye volt az önkormányzatnak, mely 2010-re 2 önállóan működő és gazdálkodó és 32 önállóan működő költségvetési szervre változott. 2006. decemberében megszűnt az Egészségügyi Szolgálat, mint részben önálló költségvetési szerv és egyes feladatait a Városi Ellátó Szolgálat vette át. 2006. szeptemberétől létrejött Eger
30 és Ostoros Önkormányzata között az oktatási feladatellátásra egy mikro-társulás. A logopédiai feladatokat a kistérség valamennyi települése az egri Városi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézeten keresztül biztosítja. 2007-ben a Felsővárosi Általános Iskola tagiskolája lett a Balassi Bálint Általános Iskola és a Tinódi Sebestyén Általános Iskola. További mikrotársulások alakultak (Egerszólát, Egerbakta, Egerszalók, Demjén és Andornaktálya településekkel). 2008. januártól az Egri Kulturális és Művészeti Központ vette át a feladatokat a Forrás Gyermek és Ifjúsági Központtól és a Bartakovics Béla Művelődési Központtól. 2009. január 1-ével a pénzügyi és számviteli feladatokat az EKVI keretein belül látja el az önkormányzat az intézmények részére, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár kivételével. 2009. július 1-től tagiskola lett a Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, továbbá 4 Óvoda tagóvodává vált. 2009. augusztustól a Tourinform Iroda feladatai átkerültek a Művészetek Házához. Építéshatósági feladatok átvételére is sor került a kistérség településeitől. 2010-ben további változást jelentett, hogy a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási körébe tartozó két társulás (Eger és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás) külön szektorként kezelendő, költségvetésük nem része az önkormányzat költségvetésének. A Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítására 2008. novemberében került sor. Az irodák száma csökkent (14-ről 8-ra), mellette önálló csoportként működik a Titkársági Csoport. Az önkormányzati feladatellátásra az önkormányzat által hozott döntések mellett a központi szabályozás is jelentős hatást gyakorolt. Az önkormányzati munkavállalók személyi juttatásai a ciklus időszakában mindössze 2008-ban növekedtek 5%-kal. 2009-től megszűnt a 13. havi juttatás. A közalkalmazottak és köztisztviselők engedélyezett létszáma a 2006. december 31-i 2.372 főről 2010. június 30-ra 2.232 főre csökkent. 2. Bevételek A bevételek alakulásáról általánosságban megállapítható, hogy az eredetileg tervezetthez képest az évenkénti tényleges adatok túlteljesítést mutatnak. A bevételi főösszeget tekintve a 2009. évi tényleges bevétel a 2006. évitől 195 millió Ft-tal marad el. Az összbevételen belül a saját bevételek aránya 2006-2009. között évenként közel azonos, 3238 %-os értéket képvisel. A saját bevétel 2008-ban 600 millió Ft-tal magasabb, mint a ciklus többi évében. A saját bevételek alakulásának meghatározó eleme a helyi adóbevételek nagysága, összege 2008-ban meghaladta a 3,2 milliárd Ft-ot. A vagyoni bevételek a 4 év során valamennyi évben elmaradtak a tervezett összegtől, elsősorban a külső körülmények hatására. A 2006-2009. közötti időszak alatt az átengedett központi adók összes bevételhez viszonyított aránya 14%-ról 7,9%-ra csökkent, mivel az SZJA normatívan elosztott része átkerült a központi támogatások közé. A gépjárműadó tervezett összege a 2006. évi 345 millió Ft-ról 2009-re 400 millió Ft-ra változott. A jövedelemkülönbség mérséklésére biztosított évenkénti kiegészítések döntő részét vissza kellett fizetni, mivel az iparűzési adóerő képesség kedvezőbb volt, mint az igényléskori összeg. A kiegészítés egy részéről évközben mondott le az önkormányzat (2007, 2008, 2009), a többi visszafizetésének fedezetét a pénzmaradványból biztosította a város. A központi költségvetési támogatás a vizsgált időszak bevételének jelentős, bár arányaiban folyamatosan változó hányada (2006-ban 26,2%, 2007-ben 24,8%, 2008-ban 31,4%, 2009ben 29,8%). A központi támogatás belső szerkezetében jelentős változás következett be, mivel 2006-2007-ben a felhalmozási típusú kiadásokhoz kapott állami támogatás aránya 16-
31 17% volt, 2008-2009-ben csak 1,1-1,2%. A központi támogatás legnagyobb részét a normatív állami hozzájárulások tették ki. Az összbevétel teljesítésében jelentős arányt képviselt az előző évek pénzmaradványa, a bevételeken belül 6-10% között mozgott a vizsgált időszakban. 3. Kiadások A város költségvetési kiadásainak jelentős részét az intézmények működtetésével kapcsolatos kiadások teszik ki, a 2006. évi 7.998.905 eFt-ról 2009. évre 8.184.064 eFt-ra emelkedett. A legmagasabb értéket 2008-ban mutatja 8.554.297 eFt-ot. A működési kiadások nagy részét az intézmények személyi juttatásai, illetve a munkaadókat terhelő különböző járulékok jelentették. Összességében elmondható, hogy az intézmények zavartalan működéséhez - a különböző feladatokra az államtól kapott normatívák mellett - egyre nagyobb összegű önkormányzati saját forrásra is szükség volt. Az elmúlt négy évben a városüzemeltetési feladatok is jelentős kiadásokat igényeltek (2006. év 399.405 eFt, 2007. év 419.413 eFt, 2008. év 434.931 eFt, 2009. 390.554 eFt). Az adott évek költségvetéseiben szereplő városüzemeltetési előirányzatok az előző évi pénzmaradványból kiegészítésre kerültek. A költségvetési szervek felújítási és beruházási kiadásainak alakulása a vizsgált időszakban az intézmények és az önkormányzat anyagi lehetőségeihez, illetve a pályázatokhoz igazodott. Az intézmények a saját bevételeiken belül elsősorban a különböző forrásokból átvett pénzeszközökből tudták beruházásaikat, felújításaikat finanszírozni. A Polgármesteri Hivatal felújítási munkáiban minden évben kiemelt szerepet kaptak az azonnali beavatkozást igénylő felújítási feladatok mellett az intézményi kisfelújítások és az útfelújítások. A Polgármesteri Hivatal felújítási feladatai között 2006-ban az intézményekre 12,8 millió Ft-ot, 2007-ben 60,2 millió Ft-ot, 2008-ban 20,6 millió Ft-ot, 2009-ben 18,6 millió Ft-ot költött a város. Az intézmények saját költségvetésében (az EKVI-vel együtt) ezen kívül felújításként 2006-ban 79,9 millió Ft, 2007-ben 129 millió Ft, 2008-ban 44,2 millió Ft, 2009ben 52,2 millió Ft teljesítés történt. Az útfelújításokra fordított kiadások is jelentősek, 2006ban 262 millió Ft, 2007-ben 73,5 millió Ft, 2008-ban 77,7 millió Ft, 2009-ben 92,1 millió Ft összegű pénzügyi teljesítés szerepel az önkormányzat beszámolójában. 2010-ben a TEUT-as pályázati forrás megszűnt. Az elmúlt 4 évben jelentős beruházások valósultak meg. Felnémet városrész rehabilitációja, az Eger-Egerszalók közötti összekötő út, akadálymentesítések (Kossuth u. 28., Barkóczy u. rendelő, Tavasz úti Óvoda, Vízimolnár úti Bölcsőde, Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium), Szvorényi út korszerűsítése, SZÍN-TÉR iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidő programok. Megtörtént a Körcsarnok azbesztmentesítése és székcseréje. Befejezés előtt áll 3 intézmény akadálymentesítése: Nagyváradi úti Óvoda, Felsővárosi Általános Iskola Tinódi tagiskolája, Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium. b) Önkormányzati feladatok A helyi önkormányzatok önállósága többek között azt jelenti, hogy az önkormányzat szabadon vállalhat minden ügyet, amelyet törvény nem utalt más szerv kizárólagos hatáskörébe és ezekben az ügyekben mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. A kötelező feladatok helyi végrehajtása során az önkormányzat a helyi elképzelésekhez és
32 lehetőségekhez igazodva további célokat tűzhet ki, önállóan alakíthatja a központi célok megvalósításának helyi módozatait. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi feladatok ellátásáról köteles gondoskodni: Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása Városgondozás Kft. útján), egészséges ivóvízellátás (Heves Megyei Vízmű Zrt. útján látja el) A helyi közutak (hidak, utak, járdák, parkok) fenntartása, karbantartása, úttartozékok, közúti jelzőeszközök karbantartása, telepítése, útburkolati jelek festése (Városgondozás Eger Kft. útján látja el) Köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátása: kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn, kötelező közszolgáltatási feladatként gondoskodik a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartásáról (Városgondozás Eger Kft. útján látja el) Közhasználatú zöldterületek fenntartása (Városgondozás Eger Kft. útján látja el) Közvilágítási berendezés létesítése és üzemeltetése (ideértve az egyedi közvilágítási lámpák karbantartását is), forgalomirányító lámpák üzemeltetése Köztemető fenntartása, temetkezési szolgáltatás Helyi tömegközlekedés támogatása Településfejlesztés és településrendezés, az épített és természeti környezet védelme Óvodai nevelés Oktatási feladatok ellátása (általános és középfokú iskolai oktatás és nevelés, zeneiskola, a közoktatás minőségbiztosítása) Az egészségügyi alapellátás körében: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, a védőnői ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás Az egészségügyi szakellátás körében: pszichiátriai gondozás, fogszabályozás, fogászati röntgen Szociális ellátás körében: pénzbeli és természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működtetése (hajléktalanok), ápolást, gondozást nyújtó intézmény működtetése (idősek, hajléktalanok)), gyermekvédelmi ellátás (pénzbeli ellátások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások ), gyermekjóléti alapellátás keretében (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti központ működtetése, gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei ellátás, időszakos, játszóházi gyermekfelügyelet és házi gyermekfelügyelet) Lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása (EVAT Zrt. közreműködésével látja el) Állati eredetű hulladék ártalmatlanná tétele A település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok Tűzoltás és műszaki mentés, helyi tűzvédelmi feladatok ellátása Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlékek védelme, fenntartása és méltó hasznosítása Önkormányzati igazgatási tevékenység Körzeti igazgatási feladatok ellátása (gyám-, okmány-, építéshatósági ügyek)
33 Közalkalmazottak és köztisztviselők foglalkozás- egészségügyi alapellátása Legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezése a rendszeres szociális segélyt kérelmező, igényjogosult, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek számára (közcélú, közhasznú foglalkoztatás, közmunka program) A lakosság művelődése érdekében a közművelődési tevékenység és szolgáltatások támogatása, közművelődési intézmény és könyvtár fenntartása Tudományos és művészeti tevékenység, ifjúsági célú tevékenység és sport támogatása Polgári védelmi tevékenység működési feltételeinek biztosítása A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása Gondoskodás a hivatal, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzésének működtetéséről az Egri Kistérség Többcélú Társulása munkaszervezetének keretén belül A kötelező feladatokon túl az önkormányzat szabadon vállalhat egyéb feladatokat is. Az önkormányzat a szabadon vállalt feladatait oly módon oldhatja meg, hogy az ne veszélyeztesse a törvényekben kötelezően előírt feladatok megvalósítását. Az önkormányzat által jelenleg önként vállalt feladatok: A közigazgatási területéhez tartozó termőföldek – ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket – őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével történő gondoskodás (1997. évi CLIX. törvény 16. § (1)) A környezet és a természet védelmének helyi-területi feladatai ellátására Környezetvédelmi Alapból környezetvédelmi feladatok megoldása (1996. évi LIII.tv. 62.§ (3)) Civil szervezetek és egyéb szervezetek támogatása Önkormányzati tervtanács működtetése (1997. évi LXXVIII. törvény 5. § (4) A közterületi rend és tisztaság védelméről közterület-felügyelet útján való gondoskodás (1999. évi LXIII tv. 1.§ (7) Díjak, kitüntetések alapítása és adományozása, állami, nemzetközi ünnepekhez és évfordulókhoz kapcsolódó rendezvények szervezése Idegenforgalmi szolgáltatások (reklám, propaganda, idegenforgalmi rendezvények szervezése, Borút Egyesület) Nemzetközi kapcsolatok, testvérvárosi kapcsolatok ápolása Országgyűlési képviselői iroda működtetése Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer Eger és körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulásban való részvétel Az „Egri Kistérség Többcélú Társulása”- ban való részvétel Bitskey Aladár uszoda üzemeltetésének támogatása Önerős közmű támogatás Intézményvezetők, pedagógusok szakmai támogatása, tanulmányutak szervezése Egerben működő, egri székhelyű, nem önkormányzati fenntartású egészségügyi, kulturális, idegenforgalmi, felsőoktatási felsőoktatási intézmények és társulások támogatása Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos rekonstrukciójának támogatása S.O.S. telefonos lelkisegély szolgálat működtetése c) Az Önkormányzat egyes feladatainak bemutatása
34
1. Vagyongazdálkodás és hasznosítás A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. A vagyoni típusú szabályozásokra az önkormányzat rendeletet alkotott. A vagyonnal való rendelkezés alanyai elsősorban értékhatár szerint meghatározottak, a hatáskörök ennek megfelelően alakulnak. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának ingatlan-vagyon kataszteri nyilvántartása alkalmas az önkormányzat ingatlan vagyonának tételes analitikus nyilvántartására. Az elmúlt években az önkormányzat a saját források növelésének biztosításához, illetve a költségvetési terv megvalósításához jelentős nagyságrendű mobilizálható vagyont vont be a gazdálkodási folyamatokba. 2. Egészségügyi és szociális ellátottság Az egészségügyi ellátások működési feltételeinek megteremtése az önkormányzat feladata, a folyamatos működtetést pedig az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Az egészségügyi alapellátás szervezeti rendszerének átszervezéséről döntött a Közgyűlés 2003. majd 2006. évben. Az Egészségügyi Alapellátás és Bölcsődéket Irányító Intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2003. december 31-i hatállyal megszűnt, két részben önállóan gazdálkodó intézmény jött létre a Városi Ellátó Szolgálathoz csatolva 2004. január 1-jén. Az Egészségügyi Szolgálat alaptevékenysége a védőnői, iskola-egészségügyi szolgálat, mentálhigiénés ellátás, iskolafogászat, fogászati röntgen, fogszabályozás, a Bölcsődei Igazgatóság alapfeladata a nappali gyerekjóléti ellátás biztosítása. A városban 4 bölcsőde működik összesen 180 férőhellyel, az átlagos férőhely kihasználtság 116,67%-os. Az egészségügyi feladatok többségének szolgáltatási szerződéssel történő ellátása – pályázatok alapján – 2006-2007-ben folytatódott. 2007. január 1-i hatállyal megszűnt az Egészségügyi Szolgálat, a Városi Ellátó Szolgálat látja el a fogorvosi ügyeletet és az iskolafogászatot. 2009-ben az önkormányzat a járóbeteg-szakellátási kapacitások javítása érdekében saját ingatlanban szakrendelőket alakított ki, illetve építési telek biztosításával támogatott magánerős egészségügyi beruházást. Kedvezmény nyújtásával hozzájárult, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok a rendelőik tulajdonosává váljanak. Az így létrejött, illetve felújított a rendelők, járó-beteg alapellátási és szakellátási szolgáltatókkal együttműködve jól szolgálják a lakosság ellátását. A szociális gondoskodás keretében pénzbeli támogatásokat folyósítunk és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítunk. A felhasználás a szociális törvényen alapuló helyi rendelet szabályai szerint történik. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat két intézményünk (Családsegítő Intézet, Idősek Berva-völgyi Otthona) szolgáltatja. Az elmúlt években a szociális intézményekben az ellátottak száma jelentősen nőtt. Az új feladatok ellátása civil és más önkormányzati partnerek bevonásával történt. (Alapítványok, megyei és kistérségi szervezetek.)
3. Oktatás, testnevelés-sport, ifjúságpolitika
35
Eger tradicionális iskolaváros, kiterjedt és sokszínű intézményhálózattal rendelkezik. Az iskolák gazdag képzési kínálata, a speciális igényeket is kielégítő intézmények (kollégiumok, fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését-oktatását felvállaló intézmények, alapfokú művészetoktatás, pedagógiai szakmai és szolgáltató intézmények) komoly vonzerővel hatnak a környező településekre. A város megyei jogú jellegéből adódóan jelentős feladatokat vállal a megye és az Észak-magyarországi régió oktatásában is. Az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményhálózatban 2006. óta jelentősebb szervezeti változások következtek be. Óvodai hálózat: o 2009. július 1-jei hatállyal átszervezésre kerültek a három csoportos óvodák (5 óvoda). Az óvodák összevonása a földrajzi elhelyezkedés, valamint az óvodai körzethatárok figyelembe vételével történt meg. Az átszervezés eredményeképpen jelenleg az önkormányzat fenntartásában 13 óvoda – közülük 5 óvoda tagóvodával – működik. o Az átszervezéssel egy időben sor került az óvodák névváltoztatására is, de az átszervezés nem érintette az óvodai férőhelyek számát, így továbbra is 1809 gyermek részére biztosítanak elhelyezést. o Az óvodai ellátásban az önkormányzati fenntartású óvodák szerepe meghatározó, az óvodások kb. 95%-a az önkormányzati fenntartású intézményekbe jár. Általános iskolai hálózat: o Közgyűlési döntés értelmében 2007. augusztus 1-jétől az alapfokú oktatás területén új együttműködési formák, intézményfenntartó mikro-társulások jöttek létre. Az átszervezés valamennyi – kizárólag alapfokú nevelést-oktatást folytató – önkormányzati fenntartású intézményt érintett. o Jelenleg öt önkormányzati fenntartású intézmény lát el általános iskolai feladatot, melyből négy intézményfenntartó mikro-társulás keretében működik. o A város általános iskolás tanulóinak létszáma folyamatos csökkenést mutat, melyet a kistérségből bejáró jelentős számú tanuló (önkormányzati fenntartású intézményekbe közel 1000 fő) sem tud ellensúlyozni. o A 2010/2011-es tanévben a városban tanuló általános iskolások (összesen: 5033 fő) 73%-a jár önkormányzati fenntartású intézménybe. Középfokú nevelés-oktatás: o Az önkormányzat intézményfenntartó szerepe és jelentősége ezen az intézményfokon szorult vissza leginkább. A városban 21 intézmény foglalkozik középfokú nevelésseloktatással, közülük 8 intézményt tart fent az önkormányzat (az intézmények 42%-át), s ezekben a középiskolások 48%-a tanul. o A 2010/2011-es tanévben a városban tanuló középiskolás diákok (10800 fő) kb. fele más településről naponta bejáró. Ez az arány az önkormányzati középiskolákban közel 56%. o A város fenntartásában működő középiskolák fele foglalkozik szakképzéssel, 4 intézményben gimnáziumi képzés (is) folyik. o 2005. június 1-jén kezdte meg tevékenységét az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft, melynek a négy önkormányzati fenntartású szakképző intézmény is partnerintézménye. A TISZK alapvető feladata a központi képzőhely működtetése, továbbá a partnerintézmények szakképzési feladatainak koordinálása, a szakképzés fejlesztési támogatások fogadása és elszámolása.
36
Kollégiumi ellátás: o A város közigazgatási területén belül jelenleg 14 középiskolai kollégium működik. o Az önkormányzati fenntartású középiskolák közül 4 rendelkezik saját kollégiummal, melyek összesen 1060 tanuló elhelyezését tudják biztosítani. o Az önkormányzat a 2010/2011-es tanévben a város összes kollégiumi férőhelyének mindössze 37%-a fölött rendelkezik. Alapfokú művészetoktatás: o Az egri székhelyű művészetoktatási intézmények közül 1 intézmény működik a városi önkormányzat fenntartásában. o Az intézmény a 2007/2008-as tanévben minősítési eljáráson esett át, melynek során kiváló minősítést kapott. Pedagógiai szakszolgálat: o Az önkormányzat által fenntartott egyetlen pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott feladatok köre 2008. szeptemberétől bővült, jelenleg három területen lát el szakszolgálati feladatot. o Az intézmény egyes szakszolgálati feladatokat kistérségi együttműködési megállapodás alapján a települések általános iskoláiban is ellát. Az Önkormányzat a testnevelést valamint a sportot, mint a kultúra részét lehetőségein belül igyekezett elismerni és segíteni. A különböző egyesületek, klubok, szakosztályok működési feltételeinek részbeni biztosítása, valamint a diáksportélet kiemelt támogatása évek óta szerepet kap. A sportolási lehetőségek bővítése, az egészségmegőrző programok támogatása érdekében a Közgyűlés az elmúlt években az alábbi döntéseket hozta: 2001. évben megalapításra került az Egri Város Sportiskola. A sportlétesítmények üzemeltetését a 347/2008. (VI. 26.) közgyűlési határozat alapján 2009. január 1-től az Egri Városi Sportiskola látja el. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2/2004. (I. 30.) rendeletet alkotott Eger város sporttámogatási rendszeréről Minden évben jelentősen támogatunk ifjúsági kezdeményezéseket és ifjúsági szervezeteket, illetve az általuk megvalósítandó kulturális, szabadidős és sportprogramokat. Az ifjúság helyzetének felmérésére, illetve javítására a Közgyűlés Ifjúságpolitikai Koncepciót fogadott el. 4. Idegenforgalom, kultúra TDM Eger adottságai, fejlesztési programja az épített vonzerőkön alapuló városlátogató, kulturális turizmust, a konferencia és üzleti turizmust, a vízhez kötődő egészségturizmust (gyógy, wellness), valamint a bor- és gasztronómiai turizmust jelöli ki, de mindezen belül a kulturális turizmus tölt be kiemelkedő szerepet a város turizmusában. Az Észak-magyarországi Operatív Programon belüli pályázati feltételek keretében Eger központtal Eger- helyi, majd térségi desztináció menedzsment szervezet jött létre. A Nemzeti
37 turizmusfejlesztési stratégiával összhangban a program hangsúlyozza, hogy a gazdasági fellendülés, egyben a fejlődés alapja az együttműködéssel megvalósuló összefogás, és ezáltal az uniós források pályázati úton történő elérése tudatosabb, komplex turisztikai tervezéssel. A desztináció menedzsment szervezet feladatai: Termékfejlesztés • a versenytársaktól jól megkülönböztethető kínálati profil kialakítása, • termékfejlesztési koncepció és stratégia kialakítása, • innovatív szemlélet elterjesztése a marketing, az attrakciók és az értékesítés területén. Térségi szintű turisztikai promóció • a térségre jellemző egységes arculat kialakítása illeszkedve a régiós stratégiához, • egységes informatikai bázison alapuló információszolgáltatás és értékesítés. A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • információszolgáltatás, • pályázati tanácsadás, • projekt-menedzselés, • Tourinform Iroda működtetése. A turisztikai desztináció menedzsment szervezet előnyei •
A turisztikai desztináció menedzsment szervezet jelentősége abban rejlik, hogy a desztináció-fejlesztés komplex szemlélettel, integrált megoldásokkal szolgálja a turisztikai szektor fejlődését; a turisztikai szolgáltatások komplexen elérhetők és a tdm munkaszervezet segíti a turisztikai szolgáltatások/termékek piacra jutását. A tdm közreműködésével olyan márkaépítés valósul meg, hogy termékeivel Eger és térsége egyaránt versenyképes lesz a belföldi és a külföldi turisztikai piacon. A pozíciók erősítésében a térségi desztináció menedzsment szervezetnek meghatározó a szerepe.
•
A desztináció menedzsment szervezet jelentősen elősegítheti az együttműködést a turizmusban érintett felek között a turisztikai kínálat versenyképessége és fenntartható fejlesztése érdekében, a jelenleg egymástól nagyrészt függetlenül működő szervezetek és vállalkozások tevékenységének összehangolásával.
A városban található kulturális intézmények (művészeti intézmények, közművelődési intézmények, közgyűjtemények)
38
Intézménytípusok Művészeti intézmények (színházak)
Mozik
Muzeális intézmények
Egyházi intézmények
Intézmények és tevékenységük Gárdonyi Géza Színház: önálló társulattal rendelkező, prózai és tánc tagozattal működő kőszínház Harlekin Bábszínház: önálló társulattal rendelkező, bábszínházi profilt megvalósító színház Uránia Filmszínház: art, kortárs magyar és 3D-s filmeket bemutató többtermes mozi Agria Mozi: többtermes moziként premier filmeket, főként külföldi sikerfilmeket vetítő üzem Dobó István Vármúzeum: a Heves Megyei Múzeumi Szervezet központi intézménye az egri várban Kepes Vizuális Központ: Kepes György művészetét bemutató kiállítóhely, a Művészetek Háza Nonprofit Kft telephelye Tűzoltó Múzeum: a központi múzeum telephelyeként a tűzoltóság emlékeit bemutató gyűjtemény (az EVAT Zrt. fenntartásában) Történeti Tárház: magángyűjtő fegyvergyűjteményét bemutató tárlat (az EVAT Zrt. fenntartásában) Kopcsik Marcipánia: Kopcsik Lajos mestercukrász munkáit bemutató kiállítás (az EVAT Zrt. fenntartásában) Vitkovics emlékszoba: Vitkovics Mihály költő emlékét őrző kiállítás (a Művészetek Háza Nonprofit Kft. telephelye) Zsinagóga Galéria: időszaki kiállításokat befogadó galéria(a Művészetek Háza Nonprofit Kft. telephelye) Sportmúzeum: sporttörténeti értékeket bemutató múzeum Egri Főegyházmegyei Könyvtár: könyvritkaságokat őrző, kutatást támogató nyilvános könyvtár Érseki Gyűjteményi Központ: az egyházmegye emlékeit őrző múzeum Keresztény Ifjúsági Klub és Galéria: kiállításoknak, közéleti fórumoknak, koncerteknek helyet adó létesítmény
Az önkormányzat és az intézmény/objektum kapcsolata Közvetlen Közvetett x x x
x x x
x
x x x
x x x
x x
39
Közművelődési intézmények
Közgyűjtemények (könyvtár, levéltár)
Kálvin Ház: irodalmi esteket, tematikus beszélgetéseket, kamarakoncerteket szervező intézmény Egri Kulturális és Művészeti Központ: közművelődési feladatokat ellátó intézmény HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kft. Egri Helyőrségi Klubja: közművelődési profilú, rétegspecifikus programokat szervező nonprofit társaság Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár: közművelődési könyvtári funkciókat ellátó intézmény Heves Megyei Levéltár: levéltári feladatokat ellátó intézmény
x
x x x
x
5. Városüzemeltetés A város a településtisztasággal, városüzemeltetéssel összefüggésben jelentkező feladatokat 2005. évtől a 100%-os önkormányzati tulajdonú Városgondozás Kft-n keresztül látja el, folyamatosan törekedve arra, hogy a szolgáltatás színvonala egyik évről a másikra ne romoljon. Az ivóvíz szolgáltatást, szennyvízelvezetést és tisztítást a Heves Megyei Vízmű Zrt-vel, a közvilágítást az ÉMÁSZ Nyrt-vel illetve az ÉMÁSZ Hálózati Kft-vel kötött megállapodásokkal oldja meg az Önkormányzat. Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében 2003. évben társulást hozott létre 70 települési önkormányzat részvételével (A társulásnak jelenleg 81 önkormányzat a tagja.) A városüzemeltetés területén a jövőben megvalósítandó legfontosabb feladatok: akadálymentesítési program, temető fejlesztési program – Lajosvárosi temető ravatalozó, illemhely, Grőber temető állagának szinten tartása – kerítés felújítás, játszótér felújítási program folytatása, zöldfelület védelem – helyi rendeletek szigorítása, virágszirom program folytatása, a város köztisztaságának javítása. 6. Informatika Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az informatika területén az elmúlt években az átlagosnál nagyobb lépéseket tett. A Polgármesteri Hivatalban bevezetésre került egy komplex pénzügyi program, a fejlesztések eredményeként a számviteli, pénzügyi nyilvántartások vezetése számítógépes programmal történik. A megvalósított ügyviteli rendszer, a minősített szakalkalmazások megfelelnek az e-közigazgatás jelenlegi elvárásainak de ez csak a fogadóképességet jelenti. A továbblépéshez belső szakmai oktatások szükségesek és a lakossági használatot kell jelentősen növelni. Ehhez két kiemelkedően fontos lépést tervez a hivatali informatika: adatvédelem és adatbiztonság illetve egy új átfogó és naprakész városi portál rendszer kifejlesztése.
40 III. Eger város gazdasági programja 2007-2014. 1) Jövőkép, stratégiai célok és prioritások megfogalmazása 1. „Eger – fogalom. Ha valahol Magyarországon Eger városa szóba kerül, akkor megmelegszik a szív és bólint a fej: igen, mégiscsak Egerben kellene élni. Mert itt lehet élni. Egerben ezer éve lehet élni. Márai Sándor szavaival: „… egyszerre megejt a varázsos érzés, hogy otthon vagyunk valahol. Eger az a város, ahol nem elég megérkezni. Hazaérkezni is lehet Egerbe”, olvashatóak a fenti gondolatok az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése érdekében összeállított kiadványban.”1 Eger azon szerencsés városok közé tartozik, ahol egyszerre vannak jelen a török időkből, a végvári múltból megmaradt történelmi emlékek, az egyházi hatalom jelképéül mutatkozó építészeti remekek. Megférnek egymás mellett a gyógyvízkultúra, a borászat, az ipar, a kereskedelem, az idegenforgalom funkcionális elemei, illeszkedve a harmonikus természeti környezetbe. A város közössége értékeli a tradíció szerepét, a hagyományok jelentőségét. Ragaszkodik a kialakult miliőhöz, a történelmi hangulathoz, a megszokott életstílusához és minőségéhez. A várost, lakosai, nyugodt, békés kisvárosnak álmodják az elkövetkezendő időre is. A város jövője azon múlik, hogy - sikerül-e olyan külső- és belső kapcsolatrendszert kiépíteni és megerősíteni, amely a számunkra kedves és vonzó adottságokat értékteremtővé és haszontermelővé teszi az ide látogató turisták és a városban letelepedni szándékozók körében, - sikerül-e a magas hozzáadott értéket termelő ipari vállalkozásokat itt tartani és további munkahelyteremtő beruházásokra ösztönözni, új vállalkozásokat vonzani. - sikerül-e partnerségi kapcsolattal megteremteni az anyagi alapjait és szemléletbeli feltételeit a helyi kezdeményezések támogatásának; - sikerül-e hosszú távon megőrizni az önkormányzat feladatai és intézményei működő- és fejlődőképességét, átalakítva a város iskolarendszerét, a képzési szerkezetet hozzáigazítva a gazdaság szereplők (változó) igényeihez 2. Annak érdekében, hogy a múltban kivívott rangunkhoz hűek maradjunk, a város lakóinak életminősége, a gazdasági élet szereplőinek megelégedettsége emelkedjen, az alábbi stratégiai céloknak a jelzett prioritások mentén való elérése2 kívánatos: Stratégiai célok 1. Gazdasági kapacitás megerősítése, fokozása A célcsoport azokat a prioritásokat gyűjti össze és rendel hozzájuk intézkedéseket, amelyek feltételt teremtenek és közvetlen hatást gyakorolnak a helyi gazdaság jövedelemtermelő képességére, új vállalkozások megtelepedésére. Fontos cél a közlekedési koncepció aktualizálása. Ez magában foglalja Eger térségi kapcsolatainak fejlesztését, az M25-ös gyorsforgalmi út és az észak-déli összekötő út mielőbbi megépítését. A külső kapcsolatok 1
Eger nyitva 2005. augusztus 16. – Európa Kulturális Fővárosa pályázat
41 megújításán túl folyamatos cél a belső úthálózat fejlesztése a leterhelt közlekedési útvonalak tehermentesítése, a P+R koncepció érvényesítése a belváros peremén létesítendő mélygarázsokkal, parkolóházakkal (melynek első lépését 2011. évben tervezzük megvalósítani) és a tömegközlekedés fejlesztésével. A tömegközlekedés rendjét, belső struktúráját nagyban meghatározza az intermodális csomópont megvalósulásnak esélye. Itt szintén 2011. évben indítjuk el a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. Kiemelt prioritás a város húzóágazatának, az idegenforgalomnak fejlesztése, az ebben rejlő versenyelőny kihasználása: a termálgyógyászat, a bor-, fürdő- és kulturturizmus élénkítése, a ráépülő szolgáltatások bővítése, az erőforrás-felhasználás javítása. Prioritások: 1.1. Gazdasági infrastruktúra fejlesztése iparfejlesztés, közlekedés, közműfejlesztés 1.2. Idegenforgalom fejlesztése kulturális és turisztikai projektek 1.3. Befektetések ösztönzése 2. Humán erőforrás fejlesztése, tartalmi kiaknázása Az önkormányzat elsősorban az általa fenntartott intézményekben folyó munka minőségének biztosítására és szakmai színvonalának fejlesztésére tud hatást gyakorolni – megteremtve az anyagi és szakértői hátteret a személyi és tárgyi optimum közelítésére. A gazdasági élet szereplőivel vállalt szorosabb együttműködés elősegítheti a képzési irányoknak a piaci igények szerinti meghatározását is. Prioritások: 2.1. Intézmények infrastrukturális és szakmai fejlesztése, szervezeti átalakítása 3. Életminőség javítása – az élhető városért Annak érdekében, hogy a város megfeleljen lakosai egyre növekvő életminőséget igénylő elvárásainak, nem csupán a lakhatás feltételeit kell biztosítani, hanem az élhető épített és természeti környezet megőrzésére, a jólét közösségi feltételeit biztosító fejlesztésekre is intézkedéseket kell megfogalmazni. Prioritások: 3.1. Lakhatás és élhetőség fejlesztése szociális-egészségügyi program, ifjúság, sport-szabadidő, partnerkapcsolatok 3.2. Környezeti kultúra fejlesztése környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság, zaj- és rezgés elleni védelem zöldfelület-fejlesztés; virágosítás, fásítás, parkosítás
42 4. Önkormányzati feladatellátás ill. feltételrendszer fenntartható fejlesztése Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata a közszolgáltatások modernizációja – változó környezetben: egyrészt megfelelve az Európai Közigazgatási Tér elvárásainak, másrészt alkalmazva a szűkülő adóbevételekhez, a növekvő feladatokat nem ellensúlyozó normatívákhoz és a pályázatok finanszírozási feltételeihez. Szemléletváltásra van szükség: az eddigi igazgatásiügyintézői jellegű feladatellátásról át kell térni a szolgáltató jellegre. Prioritások: 4.1. Ügyfélbarát közigazgatás komplex e-közigazgatási projekt 4.2. Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodási egyensúlyának megőrzése Pénzügyi gazdálkodás programja: működőképesség biztosítása, adópolitika, pályázatok, egységes adatszolgáltató rendszer, kötelező és önként vállalt feladatok összhangja Az önkormányzat vagyongazdálkodási programja: nem lakáscélú ingatlanok, lakásgazdálkodás, intézményi vagyon, társaságok 4.3. A helyi önkormányzati feladatok kistérségi szintű ellátásának lehetőségei 2) Stratégiai célok kifejtése, a megvalósítás területei 1. Gazdasági kapacitás megerősítése, fokozása 1.1. Gazdasági infrastruktúra fejlesztési programja A műszaki infrastruktúra jelenti mind a gazdasági szektor működésének, mind pedig a lakosság életkörülményei alakulásának meghatározó alapkövét. Csak erős, sokoldalúan fejlett infrastruktúra rendszerre támaszkodva lehet a gazdaság intenzív fejlesztését a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével megoldani, a lakosság életminőségének további javítását elérni. Iparfejlesztés A gazdasági területek környezeti hatása, egyedi jellege, a kínálati pozíció megteremtésének fontossága, a befektetőknek való megfelelni akarás, szükségessé teszik, hogy ezen területek kialakításával és kezelésével kapcsolatos elvek meg legyenek határozva: - Elsődleges cél a területek megfelelő környezeti minőségének biztosítása az infrastrukturális ellátottság javításával, a környezetszennyezés felszámolásával, a környezetesztétikai szempontok érvényesítésével, az eltérő felhasználású szomszédos területek egymást zavaró hatásának kizárásával. - Fontos a telephelyek területi nagyság szerinti széleskörű választékának biztosítása o az összefüggő nagyobb területek elaprózódásának megakadályozása, o a kis- és középvállalkozások rendszerszerű letelepítése, o a lakóterületi környezetbe illeszthető mikro- és kisvállalkozások környezetvédelmi paramétereinek rögzítése, illetve a potenciális befogadó térségek lehatárolása. - Az értékes, a településszerkezetben más célra kedvezőbben hasznosítható területeket lefoglaló gazdasági egységek funkcióváltásának, vagy más helyre történő áttelepülésének támogatása.
43
Tervezett, fejlesztésre alkalmas területek a Szerkezeti Tervnek megfelelően a következők: Déli iparterület A déli iparterület térségében – eddig beépítetlen (a vasúti rendező pályaudvar, és az Eger patak közötti területi sávban), valamint a jelenleg MÁV kezelésében lévő, de vasúti szállítási szempontból feleslegessé váló (a vasúti vágányok közötti) területen van lehetőség új gazdasági területek kijelölésére. E fejlesztési terület déli irányban a Kőlyuk útig terjed és ipari, valamint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet egyaránt magában foglal. Tárkányi út térsége A Tárkányi út térségében első ütemben ipari gazdasági területként a volt kőörlő területe, illetve kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként a Bervai út keleti oldalán a PhilipMorris cég raktárterületétől délre eső területrész vehető figyelembe. A térségben meglévő gazdasági területek rehabilitációján túl, a Tárkányi, Bervai út térségében meglévő balesetveszélyes többszörös út-vasúti keresztezés miatt, további gazdasági terület létesítése, csak az igényelt és a szerkezeti tervben rögzített közlekedési fejlesztések megvalósítása után lehetséges. A térség fejlesztését szolgálja az OMYA volt telephelyén pályázati forrásból kialakításra kerülő ún. kis ipari park, mely elsősorban kisebb vállalkozások számára teremt megfelelő infrastruktúrával rendelkező helyet. A közlekedésfejlesztés ütemezésével összhangban e további területeket tartalékterületként rögzíti a szerkezeti terv. Lajosváros nyugat A terület csak részben nevezhető új, tervezett gazdasági területnek, hiszen a térségben e területfelhasználás térhódítása már korábban megindult. A területen a közlekedési kapcsolatok (gyűjtőút) továbbfejlesztésének feltételével a szerkezeti terv részben a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági üzemi területek, részben a mezőgazdasági üzemi területek bővítésével számol. Egyes területek folyamatos átépülése Az új (funkciójában jelentősen megváltozó) területek térségében jelentős tartalékot jelent a jelenleg is gazdasági területként működő, vagy részben felhagyott területeknek az út és közterületek, telekviszonyok rendezése nyomán várhatóan bekövetkező megújulása. Megfontolandó a jelenleg honvédségi kezelésben lévő területek munkahelyteremtő beruházásokra történő felhasználásának iránya. Közlekedés fejlesztése Eger város jelenlegi közlekedési állapotát figyelembe véve megállapítható, hogy a városban már mutatkoznak a szuburbanizációs problémák jelei. Közlekedési szempontból sajátos helyzetben van, mivel egyrészt megyeszékhely lévén országos és regionális kapcsolatai gyengébbek az ország hasonló jellegű településeinek átlagánál, másrészt viszont ezzel a domborzati viszonyok által meghatározott „hiányosnak” mondható közlekedési hálózattal kell megfelelnie a jelentkező forgalmi igényeknek. A fokozódó autóhasználat - elsősorban az észak-déli irányú forgalomban -, csúcsidőben torlódásokat okoz, nő a zsúfoltság a parkolókban, ami a város zaj és légszennyezési mértékét is fokozza. A központi autóbusz állomás túlzsúfolt, kinőtte magát. A növekvő közúti forgalom, a parkolási nehézségek, és a közlekedési kultúra hiányosságai mind ahhoz vezet, hogy a közforgalmi közlekedés nem tud lépést tartani az elvárásokkal.
44 A közlekedéshálózat alakításával kapcsolatos, legfontosabb feladatok: Országos és regionális kapcsolatok A közlekedéshálózat fejlesztése kapcsán elsődleges szempont, az Eger térségi szerepét erősítő közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztése. Eger, mint megyeszékhely megkívánja a nagykapacitású hálózat minél közvetlenebb elérhetőségét, amely a helyi érdekek mellett a Heves megyei települések számára a városban található középfokú intézményrendszer elérhetőségét is kell, hogy szolgálja. A tervezett térségi és regionális fejlesztési elemek összhangban kell, hogy legyenek az Országos Területrendezési Tervben és a Heves megye Területrendezési Tervében szereplő közlekedési hálózattal. Konkrét fejlesztési feladatok: - A város gazdasági vérkeringésbe történő bekapcsolásának elengedhetetlen feltétele, hogy az M3-as autópályával közvetlen közúti kapcsolata legyen. Az új útszakasz a KözOP keretén belül EU-s finanszírozásra 251. számú főútként került benyújtásra. - A kistérségben az agglomerációs központ felé történő összeköttetés javítása, a városi úthálózat mentesítése az átmenő forgalomtól. - Meg kell vizsgálni a mezőkövesdi - regionális kihatású, logisztikai központ szerepet betöltő repülőtér Eger városára gyakorolt gazdaságfejlesztő és turizmus élénkítő ereje kiaknázási lehetőségét. A település belső kapcsolatai A város belső közlekedési hálózatánál olyan alsóbbrendű hálózat kialakítását kell előirányozni, amely biztosítani tudja a környező településekről érkező forgalom elosztását úgy, hogy a városi hálózatot mentesíti az átmenő forgalomtól. Lehetővé kell tennie a környezetileg érzékeny Belváros és más, értékes történelmi településszerkezettel rendelkező szűkutcás területek forgalomcsillapítását a tömegközlekedés előnyben részesítésével oly módon, hogy azt csak a közvetlen és feltétlenül szükséges gépjárműforgalom terhelje. A környezeti minőség javítása érdekében a város közlekedési rendszerének továbbfejlesztését a jelenlegi hálózat működőképességének fenntartása mellett tervszerűen és célirányosan, megfelelő ütemezéssel, a fejlesztési lépések környezeti igényekhez alkalmazkodó sorrendjének meghatározásával kell előirányozni. A város belső közlekedési hálózatának fejlesztésénél legfontosabb feladat a hiányzó É-D-i irányú hálózati elem nyomvonalának kijelölése, valamint a város K-Ny-i irányú kapcsolatainak erősítése. Konkrét fejlesztési feladatok: -
Az Észak-déli összekötő út megépítése a 25. sz. főút átkelési szakaszának tehermentesítése, valamint a K-ről bejövő országos mellékutak felfűzése, forgalmának elosztása céljából. A Kistályai út-Sas út csomópont átépítése A K-Ny-i keresztirányú kapcsolatok javítása a Hadnagy utca kiépítésével a tervezett Észak-déli összekötő útig, továbbfejlesztve a Sas – Kertész u kereszteződéséig. A fejlesztési területeken a tömegközlekedés lebonyolítására is alkalmas gyűjtőutak kialakítása, ami biztosítja a magasabb hierarchiájú
45 közúthálózati elemekkel való kapcsolatot. (Hajdúhegy, Merengő, Lajosváros és Pásztorvölgy) Mezőgazdasági utak -
Vécsey völgyből induló Eger-Ostoros összekötő mezőgazdasági feltáró út, Szőlőterületek, hobbitelkek elérhetőségének biztosítása külterületi mezőgazdasági utak állagmegóvása (összefogva a Hegyközséggel)
Parkolás A legjelentősebb jármű-elhelyezési problémák a Belvárosban és annak környezetében kialakított fizető várakozóhelyeken jelentkeznek. Ezért szükséges a parkolóhelyek számának növelése annak figyelembevételével, hogy az így kialakuló szabad kapacitások ne növeljék meg a Belváros terhelését. Javasolt újabb parkolókat, parkolóházakat, mélygarázsokat a városközponti terület peremén differenciáltan kialakítani, figyelembe véve az egyes területek funkcióit. Az IVS alapján meghatározott belvárosi akcióterület alapvető koncepciója, hogy a műemléki jelentőségű területről a gépkocsiforgalmat kijjebb szorítjuk, s a közterületeket a gyalogosforgalomnak adjuk át, megóvva ezzel a műemlék épületeket és azok környezetét. Szintén parkolási problémák jelentkeznek (bár jóval kisebb mértékben) a nagyobb lakótelepek térségében. Ezeken a területeken is további parkolóhelyeket - elsősorban felszín alatti gépkocsitárolók, illetve parkolóházak kialakításával - kell létesíteni. Feladatok: -
A Belváros parkolási problémáinak enyhítése a felszíni parkolók helyett esetenként javasolt nagyobb kapacitású parkolóházak, ill. térszín alatti parkolók építésével. Több helyszínt is vizsgáltunk az elmúlt években: Pyrker tér, KnézichBalassa utca, Kossuth utca, a Katona tér, és a Hadnagy utca, Stadion térsége) Az elsőként megvalósuló parkolóház a belvárosi rehabilitációhoz kapcsolódóan a Katona téren kerül megépítésre.
Vasúti közlekedés A város vasúti elérhetősége az Intercity járatok megszűnésével nem megfelelő. Célszerű lenne azonban megvizsgálni újabb megállók létesítésével a vasút felhasználását a városon belüli közlekedésre. „Elővárosi vasút” működtetésével a kistérségi kapcsolatok erősíthetővé válnának. Szükséges lenne a várost közvetlenül bekapcsolni az országos hálózatba (intercity, gyorsvasút) A szerkezeti terv és a közlekedési koncepció fontos eleme az intermodális csomópont megvalósítása a jelenlegi MÁV állomás térségében. Ez a térségi közösségi közlekedés egymásra épülő fejlesztése mellett a kihasználatlan állami vagyon hasznosulását is eredményezheti. Az Autóbusz állomásnak a belvárosi túlterhelt jelenlegi helyéről való ide helyezése jelentős forgalmi tehermentesítéssel járna a belváros közlekedésében. A vasút állomás térségét ez a koncepció úgy alakíthatná át, hogy a tömegközlekedés számára új lehetőségek nyílnának és
46 a térség racionális átszervezésével új területek szabadulnának fel gazdasági befektetések számára. A területre a Szerkezeti Terv alapgondolatát figyelembe véve előmegvalósíthatósági tanulmányt készítettünk, s ez alapján került elfogadásra a területre vonatkozó Szabályozási Terv is. Következő lépésként egy Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készítését indítjuk el 2011. évben. Kerékpáros közlekedés Az Eger és kistérségének földrajzi-, domborzati viszonyai, mezőgazdasági- és erdőterületeinek úthálózata jó alapot biztosítanak a kerékpározás számára is ajánlható útvonal hálózat kialakításához. Az úthálózat kialakítását a meglévő kerékpárutak felhasználásával minden település támogatja, kialakításának koncepciója elkészült. Jelentős az igény a kerékpáros turizmus feltételeinek a megteremtésére, amelyben Városunk egyrészt, mint célállomás jelenik meg, másrészt keresztül halad rajta a tervezett KarancsMátra-Tisza-tó kerékpárút, amely az országos kerékpáros törzshálózathoz való kapcsolatot biztosítja. A napi „hivatásforgalom” számára elsősorban az É-D-i irányú kerékpáros forgalom lehet a mértékadó. A 2010-es évben az É-D-i nyomvonal mintegy 300 m-es kerékpárúttal bővült a Mocsáry Lajos utca Hadnagyút felőli szakaszán. További két szakasz tervei készültek el, a Mária utca- Árvaköz; valamint az Árvaköz és Kossuth Lajos utcák között. Előbbi tervkészítése kapcsán igen magas beruházási költség került meghatározásra, ami megkérdőjelezheti a beruházás kivitelezhetőségét. Utóbbi szakasz a belvárosi rehabilitációs program keretében valósulhat meg a közeljövőben. A kerékpárút gerincvonalának kiegészítéseként a Deák Ferenc út teljes felújításának részeként egy olyan kerékpárút valósult meg, amely a buszpályaudvart köti össze a vasúti pályaudvarral. A jelenleg hiányzó szakaszokon kitáblázott, csillapított forgalmú útvonalakon közlekedhetnek a kerékpárosok (belváros, Károlyi Mihály utca)
-
Feladatok: Az elkészült tervek megvalósítása, megfelelő pályázati források kiaknázásával. További kiviteli tervek készítése, a környező településekhez a kerékpárút kapcsolódási pontok kialakítására. A Felsőtárkányi kerékpárút összekapcsolása a városi kerékpárút hálózattal, valamint a déli iparterület kerékpáros kapcsolatának kialakítása. A kerékpárút-hálózati elképzelések és a szabályozási tervek összehangolása.
Gyalogos közlekedés A városban a gyalogosforgalmi létesítmények összefüggő rendszert alkotnak. A járdák a forgalmasabb utak mentén mindenütt kiépültek, azonban nagyrészt leromlott állapotúak. Fontos elérni, hogy a járdák az utak mentén legalább egyik oldalon mindenütt megfelelő állapotúakká váljanak. Az akadálymentesítés ütemezetten, folyamatosan történik. Eger domborzati viszonyai miatt azonban sokszor nehézségekbe ütközik ill. nem mindenhol valósítható meg. A forgalmasabb utakon több helyen (pl. 25. sz. főút, Gárdonyi u – Vécseyvölgy utcai csomópont, Sas u. – Kertész u-i csomópont) igény van a gyalogos átkelések biztonságosabbá tételére, fejlesztésére.
47 Közműfejlesztés Eger történelmi múltját, természeti kincsének a forrásvizeknek, illetve a gyógyító erejű termálvíznek is köszönhette. A város gazdasági életének egyik alap pillérét képező egészségés gyógyturizmus fenntartása és fejlesztése érdekében a természeti kincs hasznosítása kiemelt feladata a városnak. A település hidrogeológiai adottságaira tekintettel, a nyílt karszt feletti elhelyezkedése miatt fokozottan érzékeny a szennyeződésre. A közművesítési feladatokat a komfort igény mellett a vízbázis-védelmi igények határozzák meg. A vízbázis védelmét a teljes közműellátással lehet biztosítani. Az elmúlt évek intenzív közműfejlesztései is ezt a célt szolgálták. Ennek eredménye a település jelenlegi kedvező közműellátottsága. Ennek ellenére továbbra is jelentős közműfejlesztési feladatok szükségesek a komfortos élet- és munkakörülmények, valamint a gazdaságfejlesztés lehetőségének, az idegenforgalom növelésének biztosítása érdekében. A közműfejlesztés területén a legfontosabb feladatok: − A közműfejlesztési hozzájárulások pénzbeli befizetési fegyelmének erősítése (tartalékalap, szükség szerinti felhasználás) − ÉMOP pályázati lehetőségek kihasználása, engedélyezési tervek elkészítése − Pince pályázati rendszer finomítása a tartalékok visszacsatolásával Vízellátás Az ivóvízbázis adottságok a várható mennyiségi igények kielégítését hosszabb távon biztosítják. A vízminőség védelmét általánosan a szennyező források felszámolásával, közműszempontból a csatornázottság további növelésével, a szennyezési lehetőség kizárásával kell megoldani. A termálvíz-gyógyvíz, mint Eger történelmi múltját is meghatározó természeti kincs hasznosításának fejlesztését, mint a gazdaság fejlesztésének egyik lényeges elemét, továbbra is fontosnak tartjuk. Fejlesztési feladatok: -
A területfejlesztési javaslat közmű ellátásához szükséges közműhálózat fejlesztés számára a tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. A vízbázisokra, vízműkutakra, forrásokra, egyéb kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot védeni kell. A város fejlődésének egyik pillére a gyógy-termálvíz kincse, ezért értékén kezelése, a megfelelő hasznosítása kiemelt feladata a településnek. A fejlesztési területek kiszolgálásához szükséges hálózatfejlesztések kiépítése a fejlesztési igényt generálók társfinanszírozásával. A régebbi városrészek közmű-rekonstrukciójának megvalósítása.
Környezeti károk mentesítése Eger MJV Önkormányzata elkötelezett a tekintetben, hogy a lepusztult illetve szennyezett, korábban ipari funkciókat betöltött területeket rehabilitálja és integrálja a város gazdasági vérkeringésébe. E feladatok kapcsán a város sikeresen pályázott Európai Uniós forrásokra,
48 melyek segítségével a megkezdett rehabilitációs folyamatok a következő években sikeresen végrehajthatóak. A Felnémet városrészben elhelyezkedő egykori mészkőőrlő üzem (volt OMYA telephely) közel 9 ha-os területén az ipari felépítmények részleges elbontásával, a környezetszennyezések megszüntetésével, tehát e „barnamezős” terület rehabilitációjával megújításra kerül a terület. Közepes méretű telephelyek kialakításával és teljes közművesítéssel kis és –középvállalkozások számára teremtünk ipari telephelyeket. A déli iparterületen feltárt talaj és talajvíz szennyezés tekintetében 2006-tól a szakhatóságok bevonásával és irányításával feltáró vizsgálatokat végeztünk. A 2009-ben benyújtott és elnyert pályázat forrásaiból a beavatkozás előkészítéseként 2011. év végére rendelkezésünkre állnak a szükséges engedélyes és kiviteli tervek. 2012-ben második fordulós pályázatot nyújtunk be a beavatkozás végrehajtására. A folyamat lezárását követően megnyílik annak lehetősége, hogy a mentesített területen gazdasági fejlesztések valósuljanak meg. Szennyvízelvezetés A szennyvízhálózat kiépítettsége közel teljes körű a városban. Eger város valamint Felsőtárkány, Ostoros, Novaj települések szennyvizei az egri szennyvíztisztító telepen kerülnek bevezetésre. Az egri szennyvíztisztító telep kapacitása 19700 m3/nap, míg a jelenleg beérkező szennyvízmennyiség 14-15 ezer m3/nap. A szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfoka maximálisan kielégíti a környezetvédelmi hatóság által előírt feltételeket, így európai normáknak megfelelő tisztítóüzem működik a településen. Fejlesztési feladatok: -
-
Eger települési szintű szennyvízelvezetésének közcsatornával történő teljes körű ellátását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését, a meglévő és a fejlesztésre javasolt területeken egyaránt meg kell oldani. A jelenleg kiterhelt szennyvízgyűjtő hálózatra tekintettel bárhol területet fejleszteni, új fogyasztók közcsatornás szennyvízelvezetését megoldani - a szerkezeti tervben kijelölt fejlesztési területeken túl - csak akkor lehet, ha épül egy új főgyűjtő csatorna, amelyre egyrészt az új főgyűjtő által elérhető új fogyasztók rácsatlakozhatnak, másrészt a meglevő hálózat tehermentesítését tudja szolgálni, lehetővé téve azt, hogy a meglévő hálózattal elérhető új fogyasztók szennyvizeit a régi hálózat be tudja fogadni. A szennyvíztisztító telep kapacitását úgy kell fejleszteni, hogy a várható igények befogadására alkalmas legyen. A tisztítótelep technológiai korszerűsítésével pedig a védőtávolság igényének mértékét kell csökkenteni. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Csapadékvíz elvezetés A település jelenleg legkevésbé rendezett közműve a felszíni vízelvezetés. A város területén összefolyó csapadékvizek befogadója az Eger patak, melynek befogadó-képessége lassan korlátozó tényezővé válik. A város csapadék és egyéb felszíni vizeinek rendezése további megoldásokat igényel. A városközpont és lakótelepek kivételével a csapadékvíz elvezető
49 hálózat többnyire nyílt árkos, vagy megoldatlan. A külterület irányából érkező árkok karbantartása és kialakítottsága hiányos. Ki kell építeni a belterület védelme érdekében a külbelterület határán az övárok rendszert. Fejlesztési feladatok: - A településen áthaladó patakok medrét a felszíni vizek befogadásáratovábbvezetésére alkalmassá kell tenni, az árvízmentességüket biztosítani kell, esztétikai látványukat pedig úgy kell alakítani, hogy a környezetük értékét növelje. - Ütemezetten ki kell építeni a belterületi zárt csapadékcsatorna hálózatot pályázati források igénybevételével. - Ütemezetten ki kell építeni a belterület védelme érdekében az övárok rendszert. - Kiemelt figyelmet kell fordítani a csapadékcsatornákba vezetett szennyvizek felderítésére és megszüntetésére, nagy felületű gépjármű parkolók területén az olajfogó műtárgyak kiépítésére, szakszerű üzemeltetésére. Villamos energia ellátás A városi villamos energia ellátás bázisa az Eger, illetve az Eger Észak alállomások. Az alállomásról induló középfeszültségű gerinchálózat fűzi fel a transzformátorokat. A mennyiségi ellátás a jelenlegi igényszinten biztosított. Várható az igényfelfutás, a mennyiségi igény-növekedés, amelynek kielégítésére jelentős bázis-kapacitás és elosztás fejlesztési igénnyel kell számolni. A városrendezés szempontjából a minőségi ellátási igények kerülnek előtérbe. Fejlesztési feladatok: -
-
A jelenlegi meglevő föld feletti hálózat fokozatos föld alá történő átépítése A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken új (120 kV-os nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási és vezetékes hírközlési hálózat építése és a meglévő hálózat rekonstrukciója csak földkábeles elhelyezéssel valósítható meg. Közvilágítás folyamatos fejlesztése (ÉMÁSZ Hálózati Kft, Városgondozás Kft.) A várható területfejlesztés villamos energia ellátása és a jelenlegi fogyasztók fajlagos igény növekedésének kielégítése érdekében szükséges alállomás kapacitás fejlesztés és területigényének meghatározása.
Földgázellátás A város nagynyomású gázellátása az országos hálózatról Fedémes felől kiépített, bekötött vezetékkel történik. A Hajdúhegyen üzemelő városi gázfogadó- és nyomáscsökkentő állomásokról több irányban induló nagy- középnyomású hálózat biztosítja Eger és a környező települések gázellátását. A város 90%-ot meghaladó ellátottsága jelzi, hogy az ellátottság teljes körű, azaz az igényelt fogyasztások kielégítettek. Az ellátást a TIGÁZ DSO Kft, mint elosztói engedélyes végzi. Fejlesztési feladatok: -
A várható területfejlesztés korszerű, automatikus hőellátására alkalmas komplex földgázellátása és a jelenlegi fogyasztók várható igény növekedésének kielégítése érdekében szükséges bázis kapacitás fejlesztés meghatározása.
50 -
Gerinchálózat, elosztóhálózat fejlesztési igények meghatározása.
Távhőellátás A távhőellátás centruma a 80 MW beépített hőteljesítménnyel rendelkező felsővárosi fűtőmű, ami a 2002. évben további 6 MW hőteljesítményt biztosító gázmotoros blokk-fűtőerőművel egészült ki. Így a meglévő kapacitás hosszú távon képes ellátni nem csak a jelenlegi fogyasztói kört, de új felhasználók rákapcsolódása is lehetséges. Fejlesztési feladatok, lehetőségek: -
-
Gerinchálózat, elosztóhálózat fejlesztési igényének meghatározása, a szükséges vezetékek megépítése, a meglévő távvezeték-hálózat állapotának megőrzése, korszerűsítése. Rákötések ösztönzése, kapacitás kihasználtság javítása. Meg kell találni annak a módját, hogy a korábbi években megépült távvezetékek ne maradjanak felhasználó nélkül. Ez az önkormányzat szerepvállalása nélkül nem oldható meg. A jelenlegi jogszabályok tervezett módosításai értelmében a kapcsoltan termelt villamosenergia kötelező átvétel (KÁT) rendszere olyan irányban változik, mely értelmében a kapcsoltan termelt hő és áram közül az áram helyett a hő előállítása kap támogatást, illetve a támogatás mértéke jelentős mértékben csökkenhet. A tervezett jogszabály módosítások érintik továbbá a távhőszolgáltatási hőár megállapítását is, miszerint ez a feladat önkormányzatoktól átkerül a Magyar Energia Hivatalhoz. Ezen jogszabály-módosítások hatását is figyelembe kell venni a tervezések, fejlesztések során. Megoldást kell találni arra a problémára is, hogy jelenleg a távhő díja alapvetően a földgáz beszerzési árától függ, melyet a kőolaj világpiaci ára és a forint-dollár árfolyam befolyásol, ami jelentős terhet ró a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra. Ugyanakkor a megújuló energiahordozók arányának növelése az energiaszektorban uniós követelmény.
Fentiekre tekintettel az EVAT Zrt. Igazgatósága megvizsgálta többek között a geotermikus energia és a napenergia felhasználás lehetőségeit, azonban egyik megoldás sem valósítható meg gazdaságosan. A távhő termelés versenyképes üzemeltetésében a biomassza fűtőmű integrálása jelenthet gazdaságos megoldást, ezért a társaság a faaprítékos biomassza fűtőmű megvalósítása mellett kötelezte el magát. A fűtőmű megvalósulásával a „több lábon állás” filozófia erősödik. Ez a hőtermelés amellett hogy megújuló energiaforráson alapul, alternatívát jelent a gázfüggőség csökkentésére, és a hő díját várhatóan elviselhető szinten képes tartani. Hírközlés Eger hagyományos (analóg) vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. biztosítja. A Miskolci szekunderközponthoz tartozó Egri primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. Az országos optikai hálózatról, Füzesabonytól épült ki a település optikai hálózattal történő bekötése. A vezetékes távközlési ellátottság 90 % közeli, az igények kielégítettek.
51 Egerben valamennyi vezeték nélküli táv- (T-mobil, Pannon GSM, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A helyi kábeltévé szolgáltatók (UPC Magyarország Kft., DIGI TV, stb.) fejlesztéseinek köszönhetően a hálózat kétirányú adatáramlás biztosítására alkalmas. A település közigazgatási területét érinti a vezeték nélküli ellátás biztosítására kialakított mikrohullámú összeköttetés, amely Füzesabony irányából érkezik. Az internetes szolgáltatás kábelhálózaton történő bevezetése folyamatos. Célszerű olyan multifunkcionális kábelhálózatot építeni, amely a ma még nem ismert hírközlési feladatokat is majd újabb nyomvonal kiépítése nélkül ki tudja elégíteni. A távközlési piac szereplői saját fejlesztéseikkel olyan hálózatot alakítanak ki, mely komplex szolgáltatás (internet, telefon, tv) igénybe vételét biztosítja. Erre hívják fel a figyelmet a szolgáltatásaik igénybe vételére vonatkozó felhívásaikban is. Fejlesztési feladatok: -
A településfejlesztés ellátásához szükséges igények meghatározása. A jelenlegi meglévő föld feletti hálózat fokozatos föld alá történő átépítésének meghatározása.
1.2. Idegenforgalom fejlesztése Az idegenforgalom fejlesztése, és a város hatékonyabb marketingje szempontjából egyértelmű kinyilatkozást igényel, hogy Egert, mint turisztikai desztinációt határozzuk meg. Ezt követően a város idegenforgalmi prioritásai és az abból adódó feladatok az alábbiak szerint foglalhatók össze: -
-
-
-
Eger idegenforgalmának alap-pillérei: az egészség-, a konferencia-, a kulturális, valamint a borturizmus. A turisztikai kínálat sokszínűbbé tételéhez, az idelátogatók tartózkodási idejének növeléséhez szükséges a kistérség összehangolt fellépése, amiben meghatározó szerep vár a térségi TDM-re. A város- és turisztikai marketing szempontjából meghatározó jelentőségű az internetes alkalmazások kiterjesztése, felhasználóbarát városi honlap kialakítása, a turisztikai tartalom fejlesztése. A honlap mellett egyéb új, innovatív marketingeszközök bevezetése és alkalmazása szükséges, amelyek hosszú távon garantálják a város turisztikai sikerét. A hatékonyabb és széleskörű tájékoztatás érdekében az egységes arculatú orientáló tábla- és tájékoztató rendszer kialakítása elengedhetetlen. Az idegenforgalmi célú fejlesztések a város idegenforgalmi központ szerepének megerősítésén, megújulásán túl az idegenforgalmi bevételek növelését (fizetőképesebb vendégkör megjelenését), illetve az itt élők életminőségének javítását is kell, hogy szolgálják. Egyes városrészek rehabilitációja az idegenforgalmi funkciók erősítése céljából (pl. pincesorok idegenforgalmi célú hasznosítása) is szükséges. Az önkormányzati szerepvállalás a továbbiakban is meghatározó a TDMmunkaszervezet fenntartásában, a turisztikai infrastruktúra kiépítésében (privát szféra szerepvállalásának erősítése, minőségi, többfunkciós fejlesztések megvalósítása), ill. infrastrukturális beruházások ösztönzésében, a városmarketing tevékenység fejlesztésében, valamint a közbiztonság javításában. A turisztikai célú önkormányzati támogatások odaítélésekor olyan alapelveket kell érvényesíteni, amelyekkel a támogatott projektek vonatkozásában visszaigazolódhat
52
-
-
-
azok felhasználásának eredményessége a turizmus fellendítésében. A városban túl nagy számban jelen lévő, kulturális programszervezéssel foglalkozó egyesületek, vállalkozások tevékenységükkel elősegítik a közös célok, a „ sokcsillagos élmény” megvalósulását, de a szervezetek munkájának koordinációjában a TDM-nek fontos szerepe kell, hogy legyen (nemzetközi, régiós, kistérségi és helyi szinten egyaránt). A város idegenforgalmi vonzerejének növelése érdekében tovább kell folytatni Eger virágosítását, melybe a lakosságot is minél szélesebb körben be kell vonni. Az egészségturizmus fejlesztése elsősorban a gyógyvizek minőségének felmérésén kell, hogy alapuljon. A termálturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítése a „fürdőváros projekt” kiterjesztésével, a fürdőkultúrához kapcsoló épületek felújításával, a termálfürdő további fejlesztésével, a szezonalitás csökkentésével realizálható. A gyógyászati, a szálláshely, az éttermi beruházások ösztönzésével, ill. a sportturizmus fejlesztésével komplex egészségturisztikai kínálat alakítható ki. A borturizmus fejlesztését komplex fejlesztési stratégia kidolgozásával kell elősegíteni, elsősorban a Szépasszonyvölgy adottságaira építve. Ezzel együtt erősíteni kell a gasztronómiai turizmust is. A kulturális turizmus fejlesztésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a várra, illetve a vár környezetére (akár éjszakára is nyitottá kellene tenni a létesítményt a látogatók számára). A diákturizmusban és az egyházi turizmusban rejlő lehetőségeket az érintettek bevonásával, új tartalmak kialakításával kell kihasználni. Az attrakciók helyszínén, és azok kapcsolt szolgáltatásai tekintetében olyan látogatói kedvezményrendszert kell kialakítani, amelyek a nyugdíjasokat, a diákokat és a családokat előnyben részesítik. A város közlekedési és parkolási rendszerének újrafogalmazásával, buszterminál kialakításával biztosítani kell a turistabuszok fogadási feltételeit. A parkolási kapacitások bővítése az új attrakciós helyszínek környezetében elengedhetetlen.
Az Eger Megyei Jogú Város területén megkezdett turisztikai fejlesztések 1. Az ÉMOP 2.1.1/A Turisztikai attrakciók fejlesztése, mint kiemelt projekt keretében nevesítésre került Az Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, melynek kedvezményezettje a Heves Megyei Önkormányzat. A benyújtott tanulmányban számos projektelem megvalósítása szerepel: a Szép bástya és környezete rendezése, a Provizori- és dézsmapince helyreállítása, a Bástya sétány kialakítása, vendéglátás, és egy szabadtéri színház feltételeinek megvalósítása. Az építészeti beavatkozások mellett a beruházás fontos része az ún. turisztikai attrakciók létrehozása. 2. Szintén az ÉMOP 2.1.1/A Turisztikai attrakciók fejlesztése, mint kiemelt projekt keretében került nevesítésre az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont 986 143 000 Ft támogatási javaslattal, melynek kedvezményezettje az Érseki Vagyonkezelő Központ. 3. Az ÉMOP 2.1.1/B-09 Turisztikai attrakció fejlesztése (kis attrakció) keretében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont - Az első magyarországi integrált látogató központ szabadtéri színpaddal - kialakítása tárgyában 323 000 000 Ft támogatást nyert el.
53 A turisztikai projekt integrálódó elemei: szabadtéri színpad, turisztikai látogatóközpont, kulturális örökségi emlékhely, interaktív bemutatóhely, ügyességi kalandpark, és ökoturisztikai központ. A Völgy turisztikai kínálatában a hagyományos ökoturisztikai és a boros célcsoportok mellett mindenekelőtt a családosok, és az iskolai csoportok számára kíván állandóan megújuló turisztikai és szabadidős vonzerő és élmény lenni. Projektelemek: •
Szabadtéri színpad és programjai: A projekt megvalósításával a szabadtéri színpad nézőtere megújul, alkalmassá válik 600 fő ültetésére, és megoldódik a színpad fedése. A jelenlegi vizes blokkok és öltözők átépítésével létesülhet egy, a völgy egészét kiszolgáló épületegyüttes, látogatóközpont, amelyben helyet kaphat egy információs bázis, mint a TDM munkaszervezet egy kihelyezett információs pontja. A bővített és megújított szabadtéri színpad a korábbiakhoz képest teljesen más célközönséget kíván megszólítani, melynek elsődleges fókuszában a családok és az Egerbe látogató csoportok, egyéni turisták állnak, valamint az Eger és térségének lakosai.
•
Integrált Látogatóközpont: Az évszázados hagyományokra épülő szőlő- és bortermelés emlékeinek megőrzése, bemutatása, elsődleges szándéka a projektnek. A megvalósítás során kialakításra kerül egy múzeumi kiállítóhely funkciót betöltő helyiség, amely helyt ad a borkészítés és szőlőművelés történetét és folyamatát feldolgozó kiállításnak, modern interaktív technikával kialakítva azt. A projektelem keretein belül helyet kaphatnak azok a fontos, és látványos kiegészítő tevékenységek, és produktumok, amelyek szorosan kapcsolódnak a borkultúrához (hordókészítés, üveggyártás, palackozás, dugókészítés, címkekészítés, nyomdázás, tervezés stb.) A megelevenedő folyamatok lényege, hogy minden művelet, téma interaktív, mozgalmas, közelről átélhető legyen a látogatók számára, könnyen és látványosan bemutatva, közelebb hozva a borászat, szőlészet elemeit. A kisgyermekek számára változatos Mozgó Játszóház és Gyermekmegőrző létesül, a szülőknek is kialakításra kerül egy Egészség-sarok, ahol a szőlő jótékony hatásait ismerhetik meg, a Főző-sarok a hölgyek számára nyújthat kikapcsolódást.
•
A szépasszonyvölgyi új kínálat egyik központi eleme a Márai emlékszoba. Márai ismertsége elsősorban az Egerbe és a völgybe kulturális turizmus céljából ellátogatók számára jelenthet plusz tényezőt, ami lehetővé teszi, hogy úti célként minél nagyobb számban felkeressék a Szépasszonyvölgyet is. A létesítménnyel a város bekapcsolódhat az országosan meghirdetett Márai programba, az új típusú műveltségprogramba, amelyben az olvasásnépszerűsítés terén kiemelt figyelmet szentelhet Eger a bor és a kultúra kapcsolatának.
•
A nagyobb gyermekeknek az ügyességi kalandpark nyújthat plusz kikapcsolódási lehetőséget a völgyben. A park kétféle szolgáltatást kínál majd: szőlőművelés megismertetése és játszópark funkciók.
•
A „Szépasszonyvölgyi Ökoturisztikai Túraútvonal” (SZÖT) minden korosztály számára teljesíthető, és végig kalauzol a Szépasszonyvölgyben, bemutatva annak legfontosabb nevezetességeit. Az egyes tervezett állomások részletes tematikus tartalmának kialakítása a projektmegvalósítás része.
4. Ugyancsak az ÉMOP 2.1.1/B-09 Turisztikai attrakció fejlesztése pályázat keretében nyert el az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zártkörűen Működő Részvénytársaság "A Tűzoltó Múzeum, ahol a múlt értékeit a modern technika
54 vívmányai keltik életre." című pályázata mindösszesen 215 397 559 Ft támogatást. A projekt célja az egri Tűzoltó Múzeum fejlesztése, turisztikai vonzerejének növelése, minőségi turisztikai attrakciók kialakításával, működtetésével. Az attrakciók életre hívásához szükséges interaktív, IT technológiai és hagyományos eszközök beszerzése, valamint a helyszín teljes körű átalakítása, az attrakciót kiszolgáló, minőségi szolgáltatást nyújtó tér megteremtése, az épületek felújítása. 5. Az ÉMOP 2.1.1/B-09 Turisztikai attrakció fejlesztése pályázat harmadik nyertes projektje a Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása, amelyet az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért valósít meg, és amely a maximális 500 000 000 Ft támogatásban részesült. A projekt célja, hogy Kepes szellemisége nyomán megvalósítsa a művészetek és a tudomány átjárhatóságát, segítse kialakítani olyan teamek, kísérleti alkotóműhelyek létrejöttét, amelyben egyenrangú partnere a tudós a művésznek, a kutató a mérnöknek, a kreatív ipar művelője a feltalálónak. 6. Csaknem 900 millió forintos fejlesztést hajt végre az egri strand területén a létesítményt üzemeltető, önkormányzati tulajdonú Eger Termál Kft. A beruházás mintegy 430 millió forintnyi támogatást nyert az Észak-magyarországi Regionális Operatív Programból. A fejlesztés célja, hogy olyan szolgáltatásokkal bővítsék az 5,3 hektáros fürdőt, amely különösen a téli időszakban még több látogatót vonz. A beruházás keretében két új fedett termálmedencét, valamint a fedett és a külterületi medencéket összekötő fűtött folyosókat építenek. Mintegy 200 négyzetméternyi területen "szaunavilágot" alakítanak ki, amely a hagyományos szaunák mellett infraszaunát, aromaszaunát, sókamrát, gőzkabint és jégkamrát is tartalmaz majd. Felújítják a strand eddig használaton kívüli Hadnagy utcai bejáratát, illetve korszerűsítik a beléptető rendszert. A kültéri szolgáltatások bővítése érdekében egy négy csúszdával ellátott csúszdamedencét, illetve egy bébi medencét helyeznek üzembe. Előkészítés alatt álló turisztikai fejlesztések 1. „Város a város alatt” A programból az érseki pincerendszer interaktív történelmi témapark projekteleme és egy belvárosi turisztikai látogató központ valósítható meg. Külön projektben kell foglalkozni a mélygarázs megvalósításával, illetve az intermodális csomópont függvényében a buszpályaudvar kérdésével. A projekt célja az egyházi szempontból jelentős, a kereskedelem és kultúra szempontjából virágzó és meghatározó középkori város interaktív bemutatása a püspökség alapításától (1004) a törökök kivonulásáig (1687). A projekt célkitűzése többrétű: Európában egyedi turisztikai attrakció létrehozása, a történelmi kaland új élményelemként történő bevezetése, a turisztikai vonzerők komplexitásának erősítése. A történelmi témaparkban egész napos, folyamatos és szakaszolható programokat kívánunk biztosítani a látogatók részére. 2. A történelmi belváros tereinek turisztikai hasznosítása a belváros-rehabilitáció keretében A projekt ötlete a közterek újra, és hatékonyabb módon történő használatára vonatkozó igény miatt született meg. A történelmi belváros viszonylag szűk terekből áll, melyek nem alkotnak egy egészet. A projekt tartalma, hogy a Dobó tér átalakításával a tér nyitottá váljon a további
55 két helyszín irányába. A tér alkalmassá tehető olyan rendezvények magvalósítására is, melyeket most nem képes befogadni, vagy csak korlátozott nézőszámmal. A helyszínek viszonylagos összekapcsolása lehetőséget teremt kibővített funkciók ellátására is. A projekt célja, a történelmi belváros tereinek sokrétűbb kihasználása, fokozottabb bekapcsolása a város kulturális, turisztikai pezsgésébe. 3. A pincesorok közterületi rendezése Az önkormányzat elkészíttette a pincesorok közterületi rendezésének megvalósíthatósági tervét. A terv az alábbi pincesorokat emelte be a projektbe: „A” helyszín: Kőlyuk-tetői pincesor és városi buszterminál, „B” helyszín: Kistályai út keleti oldalán levő pincék, „C” helyszín: Kőporos (Ostorosi úti pincék), „D” helyszín: Farkasvölgyi Borház sor „E” helyszín: Felnémet – Dél pincesor, „F” helyszín: Felnémet – Templomdomb. A projekthelyszínek kiválasztását elsődlegesen az indokolta, hogy a tanulmányterv tárgyát képező helyszínek kettő kivételével (Farkasvölgy, valamint Felnémet – Dél) mind a városba bevezető fő közlekedési utak mentén helyezkednek el. A projekt megvalósulásával a város a „beközlekedési pontokon” rendezett környezettel fogadhatná az ideérkezőket, ugyanakkor újabb (kis) attrakciókkal segíthetné a borbarát látogatókat. Pályázati lehetőség hiányában a megvalósítás várat magára, azonban az „A” helyszín területére 2010-ben elkészíttettük a szabályozási tervet, mely fenti tanulmányterv célkitűzésit is figyelembe veszi.
1.3. Befektetések, beruházások ösztönzése Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata – illeszkedve az országos és regionális programokhoz - mindig is kiemelt szerepet szánt a tőkebevonás ösztönzésének, valamint a magánszférával való konstruktív együttműködés kialakításának, és ezt a különböző tevékenységei illetve fejlesztési programjai kapcsán mindig is igyekezett érvényre juttatni. A 2007-2014-ig terjedő időszakban a meglévő vállalkozásokra építve, az innovációt szem előtt tartva az alábbi elvek mentén kíván városunk további befektetésekre, beruházásokra ösztönözni: Kommunikáció: Önkormányzatunk a befektetők bizalmának elnyerése és megtartása tekintetében komoly tapasztalatokkal rendelkezik. Már a korábbi években kidolgozásra került egy kommunikációs stratégia, melynek feladata a potenciális befektetők közvetlen felkutatása, informálása, és megnyerése. A tevékenység hatékony működése érdekében szoros együttműködést alakítottunk ki a kamarák és az ITDH helyi képviseleteivel, valamint egyéb más szervezetekkel. Ennek a fenntartása, naprakészebbé, illetve gördülékenyebbé tétele (kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy az ITD Hungary Zrt. 2011. januárjától Nemzeti Külgazdasági Hivatallá alakult át) továbbra is feladatunk. A különböző felmérések, elemzések, marketing anyagok készítése többnyire outsourcing keretében történik. Szükséges megvizsgálni, hogy az Önkormányzat
56 egyes Irodái, valamint társaságai milyen módon segíthetik/vehetnek részt ebben a tevékenységben, a költségtakarékosság és hatékonyság növelése érdekében. A Heves Megyei Iparkamarával való kapcsolattartás: A befektetők minél pontosabb és hatékonyabb információ igényeit az alábbi fórumok segíthetik: vállalkozói fórum (pl. városfejlesztési tervek ismertetése, közbeszerzési tájékoztatások, konkrét fejlesztések tudatosítása, ipari park komplex fejlesztése, MÁV terület hasznosítása), kiállítások, vásárok összehangolása, közlekedés fejlesztése, racionalizálása (kritikus forgalmi csomópontok felszámolása), szakképzési együttműködés, szakmai tanácsadó testületekben kamarai részvétel Kapcsolatok és Hálózatok Építése: Továbbra is fontosnak tartjuk a kapcsolatrendszerünk folyamatos bővítését belföldi és külföldi szervezetekkel, alapítványokkal, társaságokkal, érdekképviseletekkel, cégekkel, önkormányzatokkal. Az integrálódás, fejlődés és tőkebevonás szempontjából elengedhetetlen a tapasztalatcsere, a kapcsolatok ápolása, felélesztése és újabbak kialakítása, ami segítheti a várost az EU integráció nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kiaknázásában. Eger Megyei Jogú Város testvérvárosai Európában: Pori, Finnország (1973); Macon Franciaország (1985); Sarzana, Olaszország (1990); Esslingen am Neckar, Németország (1991); Gyergyószentmiklós, Románia (1993); Kutná Hora, Csehország (2001); Przemysl, Lengyelország (2003); Csebokszári, Csuvas Köztársaság, Oroszország (megerősítve 2004-ben); Munkács (2010) Partnervárosok: Gainesville, Georgia, USA; Pamukkale, Törökország; Fülek (Fil’akovo), Szlovák Köztársaság; Alsó Kubin (Dolni Kubin), Szlovák Köztársaság; Dobóruszka, Szlovák Köztársaság Főbb feladatok 2007-2014: -
a kistérségi idegenforgalmi és befektetés-ösztönző együttműködés rendszerének további fejlesztése, hatékonyabbá tétele, térségi együttműködés erősítése, mivel az EU térségekben és nem településekben gondolkodik, aktívabb szerepvállalás nemzetközi programokban, a testvérvárosi kapcsolatok célirányos erősítése, új kapcsolatok kialakítása, új együttműködési lehetőségek kialakítása és a meglévők továbbfejlesztése.
Eszközrendszer: A befektetés-ösztönzés érdekében alkalmazott eszközök megválasztásánál az EU állami támogatásokra és versenyre vonatkozó szabályait tartjuk szem előtt. Pályáztatás: A megfelelő befektetők kiválasztása pályáztatásos rendszerben zajlik a hatályos Kbt. előírásai szerint. Kiemelt cél a pályáztatás egészének folyamatában az átláthatóság biztosítása, illetve a versenyelv érvényesítése a döntési folyamatban. A tervezett fejlesztéseink, beruházásaink (melyeket magántőke aktív részvételével/bevonásával kívánunk megvalósítani) megkövetelik, hogy meghatározzuk, mire is van szüksége a városnak Az igények megfogalmazásakor törekszünk arra, hogy azokhoz mérhető, illetve számon kérhető minőségi és mennyiségi követelmények kapcsolódjanak. A jól meghatározott igény teremti meg a későbbiekben a számonkéréshez szükséges paraméterek meghatározhatóságát. Ezáltal biztosítható, hogy a megvalósuló beruházást, illetve szolgáltatást mind a költség, mind
57 a szolgáltatás biztonságának és színvonalának szempontjából a legversenyképesebb ajánlatot tevő valósítja meg.
EU-s források felhasználása a fenntarthatóság szem előtt tartásával: Önkormányzatunknál prioritást élvez a nagyobb szabású fejlesztési projektek finanszírozásánál az Európai Unió támogatásainak lehívása. Ezen pályázati projektekbe a partnerség elvének megfelelően igyekszünk többek között a versenyszféra, (esetenként a nonprofit szféra) szereplőit is bevonni, amennyiben a pályázati kiírások erre lehetőséget adnak. Csak azon fejlesztések megvalósítását támogatjuk, amelyek pozitív hatásai a fejlesztési kiadások megszűnése után is fennmaradnak. Különösen kerülni kívánjuk azokat a beavatkozásokat, amelyeknek rövidtávú hatásai vonzóak ugyan, de hosszú távon veszélyt jelenthetnek a költségvetés egyensúlyára. 1.4. Zöld gazdaság, környezet- és energiatudatos fejlesztések 1. Ilyen jellegű ismeretek, tapasztalatok megszerzése, helyi programok és stratégiák kidolgozása, célok megfogalmazása (megtakarítások, infrastrukturális fejlesztések, gazdaságélénkítés, befektetés ösztönzés, szemléletformálás, stb.), közkinccsé tétele. Ezekre már elindult programok vannak (pl. KTSZE, Éghajlatvédelmi stratégia). 2. Ilyen jellegű projektek megvalósítása, ösztönzése - Önkormányzat saját beruházásaiban o minden beruházásnál kiemelten kezelendő szempont o intézmények energiatudatos, környezetbarát infrastrukturális fejlesztése o célirányosan ilyen pályázatok figyelése – pl. KEOP o pályázat készítése o pályázatok segítségével megtérülő beruházások o kimondottan ilyen célú beruházások megvalósítása akár „ösztönző” jelleggel, stb. - Magánbefektetések támogatása, ösztönzése (pl. előkészítés, partnerség, pályázati közreműködés, szabályozási tervi lehetőségek, terület kedvezményes biztosítása, közös beruházás, stb.) - Mintaprojektek készítése bármely konstrukcióban (KEOP pályázati lehetőség – főleg nagyforgalmi épületek) 3. Szemléletmód fejlesztése, lehetőségek tudatosítása oktatási intézményekkel, rendezvényekkel, mintaprojektekkel, együttműködések keretében alábbi célcsoportokkal: - lakosság - vállalkozások - intézmények - önkormányzati szervezetek, intézmények, vezetők, dolgozók A téma kiemelt fontosságú, mivel azon túl, hogy illeszkedik az országosan deklarált célokhoz és eszközökhöz, közvetlenül szolgálja a gazdasági program legtöbb elemét: - gazdaság, beruházások, befektetések ösztönzése - takarékosabb intézményi infrastruktúra kialakítása - humán stratégia – tudás-, szemléletfejlesztés, nevelés, oktatás, szemléltetés
58 -
életkörülmények javítása, élhető város kedvező város-imázs kialakítása „zöld” illetve „öko” jellegű idegenforgalom fejlesztése (pl. borászathoz kapcsolódó, vagy szépasszonyvölgyi induló fejlesztés, stb.)
2. Humán erőforrás fejlesztése, tartalmi kiaknázása Intézmények infrastrukturális és szakmai fejlesztése a) Oktatási intézmények: Az Önkormányzat a város közellátó rendszerében a nevelést-oktatást, a szakképzést – a nehézségek ellenére is – stratégiai ágazatként kezeli. Ezt mutatja az is, hogy a költségvetési kiadások több mint egyharmadát a közoktatási intézmények fenntartására, üzemeltetésére fordítja. Az állami normatíva az oktatás költségeinek egyre kisebb hányadát fedezi. Társadalmi hatókörét tekintve a városban élő gyermekeken, tanulókon keresztül szinte valamennyi család érintett az oktatásban. Közös érdek, hogy a város eltartó-képességének megfelelő számú intézmény működjön, s ehhez biztosítva legyenek a szükséges feltételek. A város közoktatási intézményrendszerét a változó társadalmi, gazdasági és jogszabályi környezethez indokolt igazítani. Az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében az önkormányzat támogatja a korszerűbb oktatási formák bevezetését, fontosnak tartja az idegen nyelvek oktatásának, a számítógépes oktatás feltételeinek megteremtését. Kiemelt területnek tekintjük a természettudományos tantárgyak fejlesztését, valamint a mindennapos testmozgás feltételeinek megteremtését. A társadalmi, gazdasági átalakulás új igényeket támasztott a közoktatás – ezen belül elsősorban a középiskolai oktatás – tartalmával és szerkezetével szemben. Hangsúlyosabbá vált a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent a szakképzésbe történő beiskolázás. Az egész életen át tartó tanulás előtérbe kerülésével továbbra is jelentős a felnőttoktatás iránti igény. Az érettségi megszerzése jellemzően nappali rendszerű oktatásban történik, a munka melletti tanulás elsősorban új szakmák megszerzésére irányul. Mára már valamennyi általános és középiskolában biztosított a számítástechnikai oktatás tárgyi–szakmai feltétele. Az intézmények informatikai infrastruktúráját az önkormányzat a központosított előirányzatok segítségével és uniós pályázati források bevonásával folyamatosan fejleszti. A szakképzést folytató középiskolák tárgyi feltételeinek javításához döntő mértékben hozzájárulnak a szakképzési alap képzésére kötelezett gazdasági társaságoktól, vállalkozásoktól átutalt, valamint a munkaerő-piaci szakképzési alapból pályázati úton elnyerhető pénzeszközök is. A fejlesztési támogatások rendszere átalakult, a forrásokat az oktatási intézmények kizárólag a TISZK-en keresztül érhetik el. A közoktatás hosszabb távú jövőjét a minőség, mint érték jelentheti, ezért a mennyiségi szemlélet helyett a minőséget kell előtérbe helyezni. Az oktatási intézmények működési színvonalának növelését a helyi és intézményi szintű innováció segítheti.
59 A közoktatás tárgyi és infrastrukturális fejlesztésének gátja a pénzügyi lehetőségek és források szűkössége. Ezért a közoktatás területén továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a különböző pályázatok keretében megszerezhető források bevonására. Az önkormányzat feladatának tekinti az esélyegyenlőség biztosítását, a gyermekekkel, tanulókkal való egyéni törődést, képességeik kibontakoztatását. Hangsúlyos terültként kezeljük a tehetséggondozást, valamint a hátránykompenzációt. Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata a közoktatásról szóló törvény várható változásából adódó feladatokra való felkészülés. A 2011. január 1-jétől hatályos Önkormányzati Intézkedési Terv az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével és átszervezésével összefüggő elképzeléseket tartalmazza. A dokumentum az ágazat jövőjéről néhány kiemelten kezelendő megállapítást és feladatot mutat be. Óvodai hálózat: • A nevelőmunka alapfeltételeként törekedni kell az induló óvodai csoportok létszámának jogszabályban meghatározott maximalizálására. • Újra át kell gondolni a vidéki gyermekek fogadásának rendjét, tekintettel arra, hogy a 2011/2012. nevelési évtől biztosítani kell minden három éves gyermek óvodai nevelését. • Fokozni kell az óvodai hálózatban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, fel kell készülni a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedésére. • A tárgyi feltételek fejlesztésével kapcsolatos alapvető feladatok: o a nem megfelelő műszaki állapotú óvodai épületek problémájának kezelése, o a kötelező eszközjegyzék szerint hiányzó helyiségek pótlása, o a tervszerű és folyamatos karbantartások és felújítások feltételeinek megteremtése, o a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékhez tartozó, valamint az óvodai nevelési program megvalósításához szükséges eszközök, berendezések, felszerelések szükségletek szerinti, folyamatos pótlása, cseréje. Általános iskolai hálózat: • Az általános iskolák pedagógiai munkájában a képességek, és készségek fejlesztését minél hatékonyabbá kell tenni. • Fokozottan kell számolni a hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátásával összefüggő feladatokkal. • Biztosítani szükséges a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. • A működési (felvételi) körzetek folyamatos nyomon követése továbbra is indokolt. • A tanulói létszám alakulásával összefüggésben a meglévő kapacitások maximális kihasználásához igazodó stabil intézményrendszer kialakítására kell törekedni. Meg kell határozni a fenntarthatóság szempontjából optimális iskolaszerkezetet. • Új alapokra kell helyezni az intézményfenntartó mikro-társulások működését. • Át kell gondolni a vidéki gyermekek fogadásának rendjét, összefüggésben a várható kormányzati elképzeléssel.
60 •
Tárgyi feltételek fejlesztése: o a tervszerű és folyamatos karbantartások és felújítások feltételeinek megteremtése, o a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékhez tartozó, valamint az iskolai pedagógiai programok megvalósításához szükséges eszközök, berendezések, felszerelések szükségletek szerinti folyamatos pótlása, cseréje.
Középiskolai hálózat: • Eger iskolavárosi jellege leginkább a középfokú nevelés-oktatás területén mutatkozik meg. Városunk fejlesztésében egyik kitörési pont a középfokú oktatás további fejlesztése, a város, mint középiskolai centrum szerepének megerősítése. • A középiskolás korú népesség létszámcsökkenéséből adódó, egyre fokozódó versenyhelyzetben a gimnáziumoknak a minőségi oktatás elvét kell a legfontosabb pedagógiai feladatnak tartani (mennyiségi helyett, a minőségi szemlélet kialakítása). • A gimnáziumok, mint a tehetséggondozás központjai fontos szerepet játszanak a tehetséges tanulók felismerésében és gondozásában. • Fel kell készülni a felsőoktatási törvény megváltozásából eredő feladatokra. • A szakképzési rendszer modernizációs folyamataként hosszú távú fejlesztési cél olyan erős szakképzési bázis létrehozása, amely rugalmasságával, hatékonyságával és képzési színvonalával meg tud felelni a térség szakképzési, munkaerő-piaci igényének. • A szakképző intézmények és az Egri TISZK Nonprofit Kft. között kialakult együttműködés fenntartása, további erősítése szükséges. • Indokolt folyamatosan biztosítani a hiányszakmák iskolarendszerű, valamint felnőttképzési hátterét. • Szakmai, pedagógiai módszerek erősítésével mindent meg kell tenni a tanulók képzésben tartására, a lemorzsolódás csökkentésére, a képzési színvonal emelésére. • Szükséges a pályaválasztási, pályaorientációs tevékenységek erősítése, a területén dolgozó szakmai szervezetek összehangolt tevékenysége. • Meg kell határozni az önkormányzat fenntartásában működő intézmények optimális iskolaszerkezetét. • Fel kell készülni a szakképzésben törvényi szinten várható változások kezelésére. • Erősíteni kell a kollégiumok pedagógiai tevékenységét. • Elsődleges feladat a kollégiumi hálózat kihasználtságának stabilizációja. • A kihasználatlan férőhelyek hasznosítása érdekében a megmaradó férőhelyek jobb, hatékonyabb elosztásában nagyobb együttműködésre van szükség a város intézményei között. • Tárgyi feltételek fejlesztése: o a tervszerű és folyamatos karbantartások és felújítások feltételeinek megteremtése, o a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékhez tartozó, valamint az iskolai, kollégiumi pedagógiai, nevelési programok megvalósításához szükséges eszközök, berendezések, felszerelések szükségletek szerinti folyamatos pótlása, cseréje, o Nyertes pályázatból megvalósul a Szilágyi Kollégium 2. épületének rekonstrukciója o Várhatóan a Dobó István Gimnázium felújítása is megtörténik. Felsőoktatás:
61 •
•
•
A regionális, térségi oktatási-szakképzési funkció kiteljesítését szolgálhatja az Eszterházy Károly Főiskolával való szoros együttműködés, melynek kiemelt területe lehetne a természettudományos oktatás, valamint a testnevelés, a sport, valamint az innováció. Ez az intézmény egyetemmé válási folyamatát nagyban erősítené. Eger városa a pedagógus képzésben is regionális központ. Ezt alátámasztja másfél évszázados beágyazódása a magyar felsőfokú oktatásba, az intézmény keresettsége, erős képzési kínálata, fokozódó szerepe a tudományos kutatásban. A szellemi potenciál értékeit jelzik a sikeres kezdeményezések a doktori képzés megteremtésére. Az erős történelmi hagyományok és a jelenkori teljesítmények alátámasztják az intézmény törekvésének megvalósíthatóságát. Egyetem nélkül nem képzelhető el tanárképzés. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megállapítása szerint a hatályos felsőoktatási törvény értelmében a Főiskola megfelel az egyetemmé válás követelményének. Az átalakulás kezdeményezéséről az új felsőoktatási törvény elfogadását követően lehetséges dönteni.
Egyéb intézmények: • A zenei képzésben az önkormányzati fenntartású zeneiskola meghatározó szerepét térségi szinten tovább kell erősíteni. • Törekedni kell arra, hogy a város művészeti életéből a képző intézmények minél szélesebb körben vegyék ki szerepüket. • Meg kell vizsgálni a szakellátások bővítésének, valamint az ellátás struktúrájának átalakítási lehetőségét (iskolapszichológiai hálózat, gyógytestnevelés, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás). • Tovább kell fejleszteni a szakfeladat ellátásának személyi és tárgyi feltételeit. b) Közművelődési, művészeti és közgyűjteményi intézmények: Az 1997. évi CXL. törvény a települési önkormányzatok kötelező feladatává tette a könyvtári és közművelődési feladatellátást. Ennek következtében az önkormányzat helyi rendeletet alkotott, melyben rögzítette a kulturális alapellátásra vonatkozó kötelezettségeit, megszilárdult a közművelődési intézményrendszer (Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2000. (09. 15.) rendelete Eger város kötelező közművelődési és kulturális feladatairól). A rendelet mellett a 2001-ben elfogadott kulturális koncepció határozta meg a kulturális ágazat középtávú fejlesztési és szakmai elképzeléseit. A társadalmi, gazdasági feltételek és környezet változásaival összhangban az önkormányzatnak szükséges újabb koncepciót készítenie az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan, amely a fejlesztési irányok számbavétele mellett • meghatározza egy korszerű szemléletű feladat-ellátási struktúra kialakítását, • az intézményhálózat újragondolását, • egy hatékony kultúra-támogatási rendszer működtetését, a civil szférával való együttműködést. A koncepcióban célszerű újragondolni a megyével közös fenntartású kulturális, intézmények működtetését. 1. A Bródy Sándor Könyvtár a megyével közösen, intézményfenntartó társulás keretében működtetett intézmény, ahol a gesztori feladatokat a város látja el, a könyvtár költségvetése a városi költségvetés része.
62 Az 1997. évi CXL. törvény alapján a könyvtár fenntartása mindkét önkormányzatnak kötelező feladata. A törvény VI. fejezet 64. § a (1-4 bekezdése) úgy rendelkezik, hogy „amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a könyvtár működéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani”, ezért a könyvtár esetében a társulás fenntartása hosszú távon is indokolt. 2.Az Egri Kulturális és Művészeti Központ a város közművelődési intézménye, amelynek telephelyei a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház, a Bartakovics Béla Közösségi Ház és a Templom Galéria. A Bartakovics Béla Közösségi Ház a Főegyházmegyei Hatóság épületében, elsősorban civil szolgáltatóházként funkcionál. A város és a Főegyházmegye megállapodása szerint a Kolping Család Egyesület az épület egyes részeit kizárólagosan használhatja. A Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház elsősorban a családi és ifjúsági programok helyszíne, első számú ifjúsági információs központ. Az intézmény (EKMK) struktúrája és telephelyeinek funkciója az Agora létesítmény függvényében átalakul, de az épületek további hasznosítása továbbra is kulturális célú lesz. Feladatok: • Az EKMK működését az Agora beruházás, a szaktörvény változása alapvetően befolyásolja. A hatékonyabb működtetést a kulturális ágazaton belüli struktúra rendszerszerű összefüggéseinek kezelésével kell elérni. • Javasolt áttekinteni a város civil szerveződéseinek helyiség használatát, igényeit és összhangba hozni azt az intézmények lehetőségeivel (különös tekintettel a Forrás, a BBKH, a felnémeti közösségi ház szabad kapacitásaival). • Az Agora létesítmény feladat-ellátási tevékenységének távlatait összhangba kell hozni más, városi közművelődési és művészeti tevékenységet végző intézmények feladataival. 3. A művészeti intézmények fenntartásában Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata csak finanszírozóként vesz részt. A két művészeti intézmény (a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház) önálló költségvetési szerv. A Gárdonyi Géza Színház egyedüli fenntartója a Heves Megyei Önkormányzat, az intézmény költségvetése a megyei költségvetés része. A színház fenntartása és szakmai munkája után járó központi forrásokat a megyei önkormányzat igényelheti meg. A két önkormányzat 50-50%-ban finanszírozza a működést. Míg azonban a társulási megállapodás (a könyvtár működtetésében) pontosan rögzíti a két önkormányzat jogosultságait, a színház esetében a városi önkormányzatnak nincsenek kompetenciái sem gazdasági, sem személyi kérdésekben. Jogi keretek hiányában csak ún. éves finanszírozási megállapodás tartalmazza a két önkormányzat szerepvállalását az intézmény fenntartásában. Feladatok: • A további működtetést érintően indokolt tisztázni a fenntartói jogosultságokat a Heves megyei Önkormányzattal. A Harlekin Bábszínház egyedüli fenntartója a Heves Megyei Önkormányzat, a művészeti intézmény költségvetése a megye költségvetésének a része. A kőszínházakétól jelentősen eltérő mértékű központi támogatásokat a megyei önkormányzat igényelheti meg. A két önkormányzat a Színházhoz hasonlóan 50-50%-ban finanszírozza a működést. Feladatok:
63 •
A további működtetést érintően indokolt tisztázni a fenntartói jogosultságokat a Heves megyei Önkormányzattal.
4. A Dobó István Vármúzeum önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, amelynek fenntartója az 1997.évi CXL. törvény alapján a megyei önkormányzat. A múzeum feladata a szaktörvény szerint a kulturális javak gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása, a régészeti örökség védelme. Gyűjtőterülete a megye és a megyei jogú város egész területe. Mint minden várban működő múzeumban, így az egriben is egyre hangsúlyosabb a látogatók programokkal történő ellátása, azaz a turisztikai szempontok érvényesítése. Bár finanszírozási megállapodást a felek nem kötöttek, a város minden évben folyamatosan támogatja a vár nyári programjait és az újonnan megvalósuló fejlesztéseket. Feladatok: • Indokolt áttekinteni a múzeum lehetséges közös, vagy tisztán városi fenntartásával kapcsolatos kérdésköreit. • A vár területét érintő fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatosan hosszabb távú együttműködési megállapodást kell kötni a tulajdonossal és a fenntartóval. 3. Életminőség javítása 3.1. Lakhatás és élhetőség fejlesztése Szociális és Egészségügyi Program A demográfiai mutatók szerint a város lakossága folyamatosan csökken. Jelentős átstrukturálódás figyelhető meg, növekszik az időskorú népesség, csökken a születések száma és ez a folyamat a következő években is folytatódik. Emelkedik a nyugdíjasok, az egyedül élők száma, akik társadalmi segítségnyújtásra szorulnak. 2008. végétől jelentősen érezhetőek a gazdasági válsághoz kapcsolódó munkanélküliség, és a hitelek miatti eladósodás következményei. A lakosság életminőségének alapvető fontosságú eleme az egészségügyi és szociális ellátórendszer minősége, szolgáltatási színvonala, ezért kívánatos mind az ellátási formák, mind az ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése. Feladatok: -
-
El kell készíteni Eger város min. 5 évre szóló egészségügyi szakmai programját, a szociális szolgáltatásfejlesztési koncepciót, valamint a város egészségügyi és szociális térképét. Az önkormányzat feladata, hogy elsősorban a minimális lét- és lakhatási feltételek biztosításában (pl. a megnövekedett lakásfenntartási költségek miatt a rászorulók és egyedülálló családok támogatása az esetlegesen nagyobb összegű adósságok rendezésében is) nyújtson segítséget, elsősorban a természetben nyújtandó támogatások előnyben részesítésével. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási programok keretében minden évben jelentős számú munkanélkülit foglalkoztatott és – tekintettel arra, hogy ezekre csak pályázati úton lehet állami támogatást kapni – a következő években is cél az ilyen témájú pályázatok benyújtása.
64 -
-
-
-
-
-
Az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatása akkor lehet hatékony, ha folyamatosan a rászorulók adekvát megsegítéséhez igazodik, továbbá az önkormányzati segélykeret összegét lehetőség szerint évente minimum az infláció mértékével emelni kell. Továbbra is fenn kell tartani a rászorulók, valamint az idősek és a fiatalok rétegproblémái megoldásához kidolgozott támogatási rendszereket (pl: szociális segély, rászoruló tanulóknak térítésmentes tankönyv, támogatott étkeztetés, nyugdíjasoknak gyógyfürdő-kedvezmény). A városi lakónépességen belül a 60 év felettiek részarányának elmúlt években tapasztalható növekedése miatt elsősorban az idősebb korosztályt érintő szociális, egészségügyi ellátások nyújtásába szükséges a civil szervezetek, vállalkozások, önkéntes segítők, stb. bevonása. A szakmai színvonal növelése érdekében a továbbiakban is kiemelten fontos a városban működő karitatív szervezetekkel való együttműködés, ezért támogatni kell az egészségnevelő, szociális jellegű, karitatív egyesületek, klubok működését. A meglévő intézményrendszer felújításával, korszerűsítésével színvonalasabbá kell tenni az intézményi ellátási körülményeket és az Idősek Berva-völgyi Otthona bővítését meg kell valósítani. Az önkormányzatnak szektorsemlegesen támogatni kell az egészségügyi eszközök beszerzését a kötelező (alapellátási) és a vállalt feladatokban. A fenntartóval történő szakmai kapcsolattartás mellett a megyei kórház eszközeinek fejlesztését is támogatni szükséges. A támogatási lehetőségek igénybe vételével betegségmegelőző és szűrő programok végrehajtása indokolt. A gyermekvédelmi törvény 2002. évi módosítása kötelezettségeket ró az önkormányzatra, 2009. január 1-től ugyanis biztosítani kell a gyermekvédelemben az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást. Célszerű a Heves Megyei Önkormányzat intézmény rendszerét igénybe vevő ellátási szerződés megkötése. Az ellátottak növekvő száma miatt meg kell vizsgálni a bölcsődei férőhelyek bővítésének lehetőségeit. A férőhelyek bővítésének egyéb alternatíváival (családi napközi) rugalmas, az igényekhez gyorsan alkalmazkodó hálózatot kell kialakítani. A városban élő hajléktalanok ellátásáról az önkormányzatnak a továbbiakban is gondoskodni kell, lehetőleg kihasználva az ilyen célra rendelkezésre álló pályázati forrásokat. Fejleszteni kell a gyógy-idegenforgalomhoz, valamint az egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Minden közszolgáltatási feladat ellátása során folyamatosan szem előtt kell tartani és vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét.
Ifjúsági program Az Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott Ifjúságpolitikai koncepció alapján megállapítható, hogy az önkormányzat az ifjúság helyzetének javítását, társadalmi integrációjának segítését helyi közügynek tekinti, ezzel összefüggésben elsősorban a kötelező feladatok ellátása élvez elsőbbséget, de ezen felül önként vállalt feladatokat is végez a jobb eredmény elérése érdekében. A koncepcióban az ifjúság helyzetének javítása érdekében az alábbi célok és feladatok kerültek megfogalmazásra:
65 -
-
-
-
-
-
-
Az önkormányzatnak saját eszközeivel támogatnia kell, hogy az ifjúság a társadalom, a közösség és saját elvárásainak minél jobban meg tudjon felelni egyéni és közösségi szinten (pl. a különböző döntéshozatali folyamatokban való részvétel elősegítése, megteremtése, Városi Diáktanács bevonása a különböző döntés-előkészítésekbe, ifjúsági információs hálózatok létrehozása, az ifjúsági célú pénzeszközök felhasználásáról Közgyűlési tájékoztató készítése). Segíteni kell, hogy a fiatalok a közéletben minél aktívabb szerepet vállaljanak. El kell érni, hogy a fiatalok jól hasznosítható, sokoldalú ismeretekkel rendelkezzenek; társadalmi hovatartozásuk és egyéni képességeik ne szabjanak leküzdhetetlen akadályt fejlődésük során (pl. az Eger város ösztöndíjasa címben részesülők számának növelése, az ösztöndíj rendelet módosításával a fiatalok Egerben tartásának elősegítése). társadalmi hovatartozásuk és egyéni képességeik ne szabjanak leküzdhetetlen akadályt fejlődésük során (pl. az Eger város ösztöndíjasa címben részesülők számának növelése, az ösztöndíj rendelet módosításával a fiatalok Egerben tartásának elősegítése). Segíteni kell a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, a foglalkoztatásukat (pl. egy komplex, integrált és differenciált alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásrendszer kialakításával a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében, önkéntes munka keretében történő foglalkoztatás, az elhelyezkedést elősegítő tréningek szervezése, munkaerő-piaci tanácsadás szervezése, a munkanélküli fiatalok önkormányzati foglalkoztatása, munkaerő-piaci szakmai hálózat működtetése). Az önkormányzatnak szerepet kell vállalnia abban, hogy a fiatal korosztály a szabadidejét minél kulturáltabban töltse el, ehhez a szükséges feltételeket meg kell teremteni. (pl. ifjúsági rendezvények szervezése, szabadidős programok eltöltésére alkalmas közösségi tér kialakítása, stb. Hozzá kell járulni a fiatalok életkor-specifikus társadalmi problémáinak megoldásához. (pl. szabadidős programok szervezése, fejlesztése , alternatíva nyújtás, megelőzés céljából a bűnözést megelőző programok szervezése, kortárssegítő képzés és kortárssegítő csoportok működtetése Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az önkormányzat kedvezményes feltételekkel juttatott telkek biztosításával segítse a fiatalok letelepedését Egerben.
Az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célkitűzések végrehajtása érdekében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának két éves időtartamra szóló helyi ifjúsági cselekvési tervet kell alkotnia, melyben meghatározásra kerül az önkormányzati intézkedések határideje, és az ehhez szükséges pénzügyi forrás is - figyelembe véve azt, hogy a közeljövőben ifjúsági területen előreláthatólag az alábbi célokra áll rendelkezésre pályázati támogatás: ifjúsági szálláshelyek kialakítása, fejlesztése, játszóterek felújítása, közösségi terek, ifjúsági klubok létesítése, ifjúsági információs pontok kialakítása. Sport, szabadidő Az egészség megőrzésében játszott szerepe miatt a sport – és azon belül is a tömegsport, szabadidő sport - feltételeinek megteremtése és fejlesztése rendkívüli fontosságú az életminőség szempontjából. Eger előkelő helyet foglal el az ország versenysportjában, amihez az önkormányzat pénzügyi támogatása elengedhetetlen. Fejlett az iskolai sportélet, a programok száma és minősége
66 növekszik. A szabadidős sport bázisai folyamatosan bővülnek, nő a lakosság körében a testkultúra, wellnes és fittnes szolgáltatások, illetve a fiatalok körében az extrém sportok iránti igény. Jelentős előrelépést jelentett a Képviselő-testület által 2008-ban elfogadott „Eger Megyei Jogú Város Testnevelési és Sportkoncepciója, amely meghatározta a fejlesztési célkitűzések általános alapelveit, valamint a lehetséges és kívánatos irányt, rámutatva az előttünk álló feladatokra. Az egészséges életmód és a sportélet jobbítása érdekében az elkövetkezendő időszakban az önkormányzatnak a sport terén az alábbi prioritásokat kell figyelembe venni: -
-
A sportélet támogatását az önkormányzat teljesítőképessége mértékének figyelembe vételével kell meghatározni. o Elsősorban a tömeg- és diáksport, valamint az utánpótlás nevelésre kell külön hangsúlyt fordítani. o Figyelmet kell fordítani az ún. para sportokra. o Az önkormányzatnak támogatni kell az országosan és nemzetközileg is elismert, versenysportban kiemelkedő sportolókat, sportágakat. Az önkormányzatnak közre kell működnie az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben. A helyi vállalkozókat minél szélesebb körben be kell vonni a sport támogatásába. Ki kell dolgozni egy szponzorációs rendszert, amellyel a helyi, illetve regionális gazdasági szereplők szerepvállalása a sport finanszírozásában fokozottabb lehet. A városi sportegyesületeket a továbbiakban is támogatni szükséges, de a minőségi versenysport (különösen a vízilabda, a labdarúgás és a kosárlabda mellett a minőségi úszósport hosszú távú fejlesztése) folyamatos működtetése, az ehhez szükséges infrastruktúra üzemeltetése csak életképes gazdasági vállalkozásokkal együttműködve lehetséges.
A sportkoncepció elfogadásával egyidejűleg a Közgyűlés feladattervet fogadott el a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Ennek néhány – az életminőség javítása szempontjából fontos és még jelenleg is érvényes eleme: - A helyi pedagógiai programokban hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a testi és lelki egészség fontossága, ebben az iskolai testnevelés meghatározó szerepet kell, hogy képviseljen. Továbbra is támogatni kell az óvodai és iskolai úszásoktatást. - Folyamatosan segíteni kell az iskolai sporttevékenység, az iskolai sportkörök és a városi diáksport működését. - Kiemelten kell kezelni az iskolai sporttevékenység, a városi diáksport működése, a városi szabadidősport események megrendezése támogatását. - Az önkormányzatnak biztosítani kell a város szabadidősport feltételeinek fejlesztését, ezen belül is a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a tömegsportok megvalósítását. - Támogatni kell a szabadidősport területén tevékenykedő szervezeteket. - Az érintett szervezetekkel együtt éves szintű szabadidő sport eseménynaptárt célszerű összeállítani. - A Városi Sportiskola megalapításával adottá vált a lehetőség a városban az utánpótlásnevelés szervezeti kereteinek kialakítására. Felül kell vizsgálni, hogy a jövőben mely sportágak képzése történjen a sportiskolán belül és melyeket szükséges az
67
-
egyesületekhez telepíteni. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az itt képzett sportolók a későbbiekben is helyi csapatok színeiben versenyezzenek, ne szerződjenek el más városhoz. A város sportlétesítményeit 2009. január 1. óta az Egri Városi Sportiskola üzemelteti, eredményesen.
Partnerkapcsolatok Civil kapcsolatok Eger önkormányzata 1999-ben emelte „önként vállalt feladatai” sorába a civil szerveződések és kezdeményezések támogatását. Éves átlagban 10 millió Ft kerül átadásra pályázat útján a civil szervezetek részére, amivel működésük biztonságát, programjaik megvalósíthatóságát, létük tervezhetőségét tesszük lehetővé. Az egri civil világ sokszínű: számos öntevékeny közösség a kultúra terén keres kiteljesedést, önkéntes munka jellemzi a környezetformálókat, önszerveződők a sportoló, kertészkedő, egészségtudatos korosztályokat felsorakoztató szervezetek. Feladatok: -
-
-
3
Az elkövetkezendő időben az önkormányzat civil kapcsolata felértékelődik: az Európai Unió pályázatai kiírása során elvárja, a bírálatkor előnyben részesíti azokat a programokat, projekteket, amelyek széles társadalmi összefogáson alapulnak, a gazdasági hasznosságon túl szemléletformáló, kultúrafejlesztő hatásúak. A városi éves költségvetés függvényében, de lehetőség szerint legalább a jelenlegi – értékálló – szinten továbbra is fenn kell tartani a civil szervezetek forráskiegészítő pályázati támogatását. A kiszámíthatóság érdekében együttműködési megállapodást szükséges kötni a civil szervezetekkel. Ennek előkészítése jelenleg folyamatban van. Kiemelten kell kezelni azokat a programokat, kezdeményezéseket, amelyek egyéb önkormányzati feladat megvalósítását segítik elő és amelyek már konkrét szakmai stratégiákban elfogadásra kerültek Figyelemmel kell lenni arra, hogy a programkínálatban a civil „kedvező díjú szolgáltató”, közönsége a személyes kötődések miatt lelkes és hálás, a rendezvénynek pedig jó hírét viszi. Mind az életminőség, az egyéni és társadalmi közérzet javítása, mind a közvetett gazdasági hasznosulás miatt indokolt a civilek és az önkormányzat kapcsolatának fejlesztése: a kölcsönös visszacsatolás rendszerének kiépítése, az esetlegességek megszüntetése. A civil kezdeményezések biztatásával, támogatásával, véleményük meghallgatásával az elkövetkezendőkben erősíteni kell a civil-lét becsületét, példát adva a felnövő generációknak. Az egri szellemiséget, az Eger-tudatot erősítheti, mintegy „civil marketing” eszközként, az ún. civil szalonok létrehozása3 az együttműködés, a közös gondolkodás és cselekvés felpezsdítése érdekében – kiterjesztve a gazdasági, fejlesztési, idegenforgalmi véleményalkotásra, az Egerből elszármazottakkal való kapcsolattartásra.
Egri Településfejlesztési Koncepció 2003.
68 Kisebbségi kapcsolatok Az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása. Lélekszámban és társadalmi-gazdasági „súlyban” a legjelentősebb a roma népesség a városunkban. Erőteljes leszakadásuk, szegregációjuk miatt az élet- és lakhatási körülményeiket meghatározó fejlesztések külön kiemelésre szorulnak. A vonatkozó program akcióterülete Felnémet városrész, de a jövőben más térségekre is ki kell terjeszteni (Árnyékszala-Verőszala, stb.) A rehabilitáció több komponenses: szól a közszolgáltatások szintjének, a lakáskörülményeknek és az infrastrukturális ellátottság színvonalának javításáról. A roma kisebbség társadalmi beilleszkedésének fontos feltétele az integráló közösségi intézmények (közösségi ház, játszó- és sportkert) létrehozása, nem csak a Béke telepiek, hanem az egész városrész igényeit is kielégítve. A lengyel, görög, német és ruszin kisebbség lakosságon belüli részaránya alacsony, a kisebbségi önkormányzataik által felhasználható pénzösszeg nagysága ehhez igazodó. Mindegyik önkormányzat a működésükre fordítandó kereten túl törekszik támogatás nyújtására, szokásaik, ünnepeik méltó megtartására, kultúrájuk terjesztésére - pályázati források felkutatása révén is. Feladatok: 1. Folyamatosan kell keresni azokat a kiegészítő forrásokat, amelyek elősegítik a roma népesség életesélyeinek javítását, gazdasági aktivizálását. 2. A munkában koordinatív és katalizátor szerepet kell vállalnia a cigány kisebbségi önkormányzat munkatársainak, akik felkutatják és felkarolják a közösség öntevékeny szerveződéseit, fogadják és közvetítik elvárásaikat, elképzeléseiket, szervezik önfejlesztő és integráló tevékenységeiket, segítenek a kulturális ellentétek feloldásában, a „másság” megismerésében, elfogadásában. 3. Támogatni kell azokat a már meglévő szervezeteket, amelyek a roma közösség fejlesztésén munkálkodnak (pl. pályázatok kiírása, pályázatukhoz önrész biztosítása); illetve ösztönözni kell újabb önszerveződő, értékközvetítő közösségek létrejöttét. 4. A kisebbségi önkormányzatok képviselőinek továbbra is törekedni kell a saját forrásuk hatékony és célszerű felhasználására, valamint pályázatokon való eredményes közreműködésre. Egyéb partnerkapcsolatok Az önkormányzat az élet számos területén tart fenn kiterjedt kapcsolatokat, ezer szállal kötődik a városhoz és szélesebb közösségekhez. Kiemelt területek és kapcsolódó feladatok: - Célszerű megvizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen formában lehetne erősíteni és kihasználni a szakmai civil szervezetek szakmai erejét, véleményét a döntés előkészítési folyamatban. - A városban jelentős kultúrtörténeti, szellemi és gazdasági erőt képvisel az egyház. A tárgyiasult és a szellemi értékeik összehangolt megóvása és bemutatása a város jó hírét, ezzel gazdasági potenciálját erősíti. - Testvér- és partnervárosaink száma 14. Kapcsolataink ereje és tartalma különböző. Tematikus csereutazások, tapasztalatcserék kölcsönös tanulási
69 folyamatot eredményeznek. A gazdasági hasznosság esetenként nehezen mérhető, de kamatoztathatóak a látottak, a hozzáállás átültetése saját gyakorlatunkba. 3.2. A környezeti kultúra fejlesztése Környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodási program Eger környezeti állapota alapvetően jónak minősíthető. Jelentős környezetszennyező létesítmény, tevékenység, ill. maradandóan szennyezett környezeti elem nem ismert. A környezetileg érzékeny, sérülékeny területek (védett és nem védett természeti területek, vízbázisok, történelmi borvidéki szőlőterületek, stb.) fennmaradásának biztosítása, a város sokrétű szerepköréből adódó szigorú elvárások teljesítése, egyszóval magas színvonalú környezetminőség elérése érdekében a környezetalakítás egyre inkább előtérbe kerül. A célkitűzések eléréséhez magas színvonalú környezetminőség biztosítására van szükség, mely a környezeti elemeket érő káros hatások csökkentésével, a környezet fejlesztésével érhető el. A legfontosabb és legsürgetőbb fejlesztési feladatok a vízbázisok védelmének biztosításával és a gyógyvizek minőségének, mennyiségének megőrzésével függnek össze. Az egri vízbázisok a fokozottan sérülékeny kategóriába tartoznak. Ebből következően Egerben a talajvédelmi, valamint a hulladékgazdálkodási és rekultivációs elvárások jóval szorosabban kapcsolódnak a vízvédelmi szempontokhoz. Vízbázisok védelmével kapcsolatos feladatok Egerben az egyik legféltettebb természeti kincs a felszín alatti vízkészlet, mely az ivóvízbázis és a gyógyturizmus alapját is képezi. A település fokozottan, ill. különösen érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen való elhelyezkedése, a területszennyeződéssel szembeni fokozott érzékenysége miatt a vízbázisok védelmének biztosítása és a gyógyvizek minőségének és mennyiségének megőrzése különösen fontos feladat, mellyel a környezetvédelem egyéb terén (talajvédelem, hulladékkezelés) jelentkező környezetvédelmi elvárások is szoros összefüggésben állnak. A vízbázisok biztonságba helyezése érdekében indult kormányprogram keretében lehatárolásra kerültek, -illetve lehatárolásuk pontosítása folyamatban van- a vízbázisok hidrogeológiai védőidomai, melyekre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott korlátozások a területhasználat meghatározásakor kerültek figyelembevételre. - A vízbázisok hidrogeológiai védőidomainak határozatban történő kijelölését követően a szükséges korlátozásoknak érvényt kell szerezni. - Ütemezett intézkedési terv alapján a hidrogeológiai védőterületeken a meglévő és a potenciális szennyező forrásokat fel kell számolni, az igénybevehető vízvédelmi, és egyéb környezetvédelmi támogatások feltárására nagy hangsúlyt kell helyezni. Gazdag felszín alatti vízkészlete mellett Eger felszíni vízkészlete is számottevő, melynek védelme a biológiai sokféleség megőrzése, a tájkép védelme, az ökológiai kapcsolatok biztosítása érdekében szintén fontos feladat. Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés
70 A kommunális szilárd hulladékot a városban rendezetten gyűjtik, az összegyűjtött hulladékok jelenleg a település közigazgatási területén található átrakóállomáson helyezik el. A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás szigetelt hulladéklerakója Hejőpapiban található (Társulás gesztor önkormányzata Eger) a hulladéklerakó szabad kapacitása 40-50 évre elegendő. A 2009. július 16–tól működő hulladék lerakó megfelel az EU szigorúbb környezetvédelmi előírásainak a nem veszélyes kommunális és termelési hulladékok hosszú távú elhelyezését illetően. A hulladékok kezelése csak térségi szinten, komplex hulladékgazdálkodási rendszerben oldható meg. A Társulásnak az MBH fejlesztése van még hátra, melynek keretében 81 település összefogásával adottá válik egy átfogó, komplex technológiai feltételeket biztosító regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. A társulás hulladékgazdálkodási rendszerében a regionális hulladéklerakó Hejőpapiban, míg az ehhez kapcsolódó átrakóállomások Hatvanban és Egerben találhatók. Az inert hulladékkezelő kialakítása a jelenlegi kommunális hulladéklerakó északi már rekultivált részén található. Az új regionális hulladékgazdálkodási rendszer életbe lépésével a jelenlegi hulladéklerakó funkcióváltása megtörtént, a terület rekultiválása mellett az említett rendszerelemek (inert hulladékkezelő) kialakítása és a biogáz hasznosítása tervezett. Feladatok: -
-
-
A regionális hulladékgazdálkodási rendszer települést érintő vonatkozásait – elkülönített hulladékgyűjtés módja, az ehhez kapcsolódó rendszerelemek jellemzői, a lerakásra kerülő hulladékok csökkentésének módja, stb. - helyi hulladékgazdálkodási tervben kell meghatározni. Ehhez kapcsolódóan olyan támogatási rendszer kidolgozása szükséges, mely a hulladékszegény (kevesebb energiát, ill. természetből származó nyersanyagot felhasználó), ill., az adott termelési egység saját hulladékát újra feldolgozó technológiát alkalmazót támogatja. A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás díjmentesen készíteti el a tagönkormányzatai számára az egységes szerkezetbe foglalt Hulladékgazdálkodási Terveket. Az új beépítésre kijelölt területeken is gondoskodni kell a hulladékok rendezett gyűjtéséről és e területeknek a település hulladékszállítási rendszerébe történő kötelező érvényű bekapcsolásáról. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozása érdekében intézkedési terv dolgozandó ki az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolására, szennyeződéssel szembeni érzékenységük miatt a vízbázisok védőterületein, tájképi érzékenységük miatt az idegenforgalmi, turisztikai célpontok, útvonalak mentén található illegális hulladéklerakók megszüntetésére. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályok szerint, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni a gyűjtést végző közszolgáltatónak. A veszélyes hulladékok tárolásából eredő környezetterhelések elkerülése érdekében el kell érni, hogy megszűnjön a telephelyeken több éven át felhalmozódott átmeneti tárolás rendszere, ill. a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok is a kommunális szilárd hulladékoktól elkülönítve kerüljenek elhelyezésre. A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatok a kialakításra kerülő integrált hulladékgazdálkodási rendszer részeként valósítandók meg.
Levegőtisztaság-védelem
71
Eger régi hagyományokkal rendelkező történelmi város, életében az ipari termelés nem játszik fő szerepet. A légszennyezettség kialakulását jelentősen a közlekedés és a lakossági kibocsátók befolyásolják, a város belterületén jelentősebb ipari szennyező forrás már nem üzemel. A településrendezési koncepció megvalósításának eredményeként sikerült elérni, hogy a nagyobb ipari kibocsátó üzemek a város határában (Ipari park, Kistályai út, Mátyás K. út bevezető szakasza, Faiskola út) működjenek. 2002. X. 7-én megjelent a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet. A rendelet mellékletei szerint Eger városa a kiemelt városokhoz tartozik. 2004-ben az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség készítette el Eger, mint a kijelölt város levegőminőségének javítását elősegítő Intézkedési Programot. Egerben a légszennyezettséget vizsgáló állomást a Katona téren helyezték el. A mérőállomás adatait az Országos Meteorológiai Állomás dolgozza fel. A város légszennyezettsége a jogszabály értelmében egyetlen komponens tekintetében sem haladja meg az immissziós határértéket. Az adatok alapján a város légszennyezettségének legjelentősebb forrása a közlekedésből származik, mely közlekedésszervezéssel, korszerűbb tömegközlekedési eszközök beszerzésével, az úthálózat fejlesztésével, helyi közlekedési koncepció kidolgozásával mérsékelhető. Az Intézkedési Programban előírtaknak megfelelően, 2004. évben megalkottuk a levegőminőség védelméről szóló helyi rendeletet, amely Eger város területére vonatkozik és a város levegő minőségének javítására, valamint a lakosság egészségének védelmében jött létre. Határértéket meghaladó légszennyező forrás nincs a városban, ugyanakkor léteznek szabályzók, megoldásra váró problémák a levegőtisztaság-védelmen belül, úgymint az elérhető legjobb technológiák (BAT) alkalmazásával a kibocsátások további csökkentése érdekében (leválasztók, szűrők alkalmazás, technológiai módosítás). 2011-ben 6 évre /2011-2016/ elkészült Eger Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programja, amelynek megvalósításával javul városunk környezeti állapota, várhatóan csökkennek az emberi egészséget károsító hatások, erősödik a környezettudatos magatartás az itt élők körében, valamint megszűnnek a már bekövetkezett környezetkárosodások. Szükséges egy helyi közlekedési koncepció kidolgozása, valamint a levegőtisztaság-védelmi rendelet rendszeres felülvizsgálata, a lakossági tüzelésből származó légszennyező anyagok csökkentésére irányuló intézkedések megtétele. Zaj és rezgés elleni védelem Egerben hatásterületét tekintve legjelentősebb környezeti zajforrás a közlekedés, mely nemcsak a jelentősebb forgalommal terhelt főforgalmi utakon (24. sz. és 25. sz. főút), hanem a sűrű beépítésű, szűk belvárosi útszakaszokon – ahol az épületek az úttengelyhez közel esnek – is igen magasak. A kialakult beépítések esetében a környezeti zajterhelés passzív akusztikai védelem alkalmazásával, valamint forgalomtechnikai változtatásokkal csökkenthető. A közlekedési hálózat tervezett elemei a forgalom egyenletesebb eloszlása, a forgalmilag túlterhelt hálózati elemek tehermentesítése, a belvárosi hálózat átmenő forgalomtól való mentesítése az egyes területek közlekedési eredetű környezeti zajterhelését csökkentik. Azokon a területeken, ahol a külső téri zajterhelési határértékek betartása nem elérhető, az épületek átépítése esetén akusztikai szakvéleményben célszerű meghatározni a szükséges teendőket. A környezeti zajt okozó szolgáltató és ipari tevékenységek pontszerűen, kisebb területeken okoznak zavaró környezeti hatást. Ezek megszüntetése a lakossági bejelentés hatására
72 elinduló, a környezetvédelmi felügyelőségek által megkövetelt környezetvédelmi intézkedések (környezeti zajszint mérés, zajbírság, környezeti feltételek határidőre történő teljesítése) hatására általában előbb-utóbb megtörténik. Újabb környezeti konfliktusok elkerülése érdekében (sétarepülés) a környezeti zajt okozó üzemi létesítmények, vendéglátó egységek engedélyezése során fokozottabb figyelmet kell fordítani a környezeti zajterhelési határértékek betartására, ezen határértékek teljesülésének ellenőrzésére. Zöldfelületek megóvása, fejlesztése Az önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladatként gondoskodik a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartásáról és a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról. Ezt a feladatát jellemzően a Városgondozás Kft-vel kötött szerződés alapján látja el, meghatározva ebben egyéb fenntartási feladatok mellett a gondozandó felületeket, elvégzendő feladatokat. A szerződéssel lefedett városi zöldfelület nagysága 1.173 ezer m2, amely az összvárosi zöldfelület közel 75 %-át teszi ki.4 Emellett komoly feladat hárul a város lakóira, intézményeire, cégeire a környezetükben lévő zöldfelületek megtartása, gondozása, szépítése terén. Eger idegenforgalmi szerepköre magas követelményeket támaszt a zöldfelületek városképi megjelenésével és használati értékével szemben. A zöldfelületeknek az idegenforgalmi funkcióból adódó feladataikon túlmenően fontos szerepe van az egészséges környezet, a jó közérzet kialakításában. A zöldfelületek megóvása és növelése érdekében továbbra is fontosnak tartjuk a lakosság szerepvállalásának növelését, a lakosság bevonását különböző városszépítési programokba (pl. Virágszirom program, Lombkorona program, Virágos Egerért Verseny). Feladatok: - A Érsekkerti felújítási munkák folytatása (II. ütem) - Funkció nélküli közparkok felújítása, közösségi terekké történő kialakítása (Pyrker tér, Caritas központ helye, stb.). - Az elöregedett, elhasználódott lakótelepi közparkok ütemezett felújítása (pl. Egészségház utcai lakótelep, Remenyik Zsigmond utcai lakótelep, Kodály Zoltán – Hell Miksa utcai lakótelep, stb.). - Az ipari, közüzemi, intézményi zöldfelületek csökkentésének korlátozása. - Külterületi szabadidős parkok kialakítása. - A közterületeket érintő bármilyen fejlesztés során a kapcsolódó zöldfelületi részek felújítását is biztosítani szükséges a burkolt felületek és a zöldfelületek optimális arányának kialakításával. A zöldterületek és zöldfelületek fejlesztési elveit a Településfejlesztési Koncepció és a Településszerkezeti Terv taglalja. Ezeknek megfelelően: - a már meglévő zöldfelületek kapcsán: - meg kell akadályozni a közparkok, lakótelepi zöldfelületek nagyságának csökkenését, minőségi romlását 4
Fenntartásba vont zöldfelület: 1.050 e m2; lakossági-vállalkozói fenntartású zöldfelület 252 e m2; szabadidőpark (parkerdő) 252 e m2
73 -
a zöldfelületek jellegét úgy kell megállapítani, hogy az a konkrét környezetbe illeszkedjen (pl. a barokk belváros más jellegű zöld-kialakítást kíván, mint egy lakótelepi rész) az Eger patak mentén halad a város É-D-i zöldfelületi tengelye. Ennek fennmaradását a város átszellőzése miatt is biztosítani kell. Az Eger patak menti területeket gyalogutakkal, sétányokkal, kerékpárutakkal kell intenzívebbé tenni
- a kialakítandó zöldfelületek kapcsán: - a zöldfelületek fejlesztését komplex módon: esztétikai, funkcionális és ökológiai szempontoktól vezérelve kell megvalósítani - a város lakói és az idelátogatók számára városrészenként könnyen elérhető rekreációs lehetőségeket kell teremteni - a nagy forgalmú közlekedési utak mentén és a gazdasági területek térségében kiemelten kell gondoskodni a zöldfelületek növeléséről - a kultúrált és egészséges zöldfelületi rendszer kialakítása érdekében helyi rendeletalkotással kell gondoskodni a rendezési tervekben előírt növénytelepítések megvalósulásának kötelméről, különös figyelemmel az új beépítésű területekre és az üzletek, szolgáltató egységek közlekedő-parkoló felületeinek zöldfelülettel való megváltására - zöldfelületi fejlesztési tervben kell megnevezni a kiemelten fejlesztendő, „értékes” területeket (főként a belváros és határoló területei, az Érsekkert, a patakpart, Szépasszonyvölgy) és meghatározni a területfejlesztés módját és eszközrendszerét - lehetőség szerint tovább kell folytatni az új közparkok létesítését, követve pl. a helybéliek által igen kedvelt, idelátogatók által is elismert Szent József forrás körüli területkialakítás példáját. Jelentős zöldterület-foglalással bírnak az ún. különleges területek.5 E területfelhasználási egységbe tartoznak a temetők, a sport és szabadidő eltöltést szolgáló területek és a kialakult kempingek bizonyos részei. A temetők vonatkozásában az intézkedéseket több irányban szükséges megtenni: -
-
5
Az éves költségvetés függvényében a temetők fenntartásáról továbbra is gondoskodni kell. Folytatni szükséges a temetkezésre rendelkezésre álló területek nagyságának bővítését: a Lajosvárosi temető vonatkozásában. Elfogadott programmal rendelkezünk a Lajosvárosi temető bővítésére (ravatalozó építésére). Ezt ütemezve kell megvalósítani figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra6 és a helyi rendeletre. Belső úthálózatot, járdákat, közműveket, ravatalozót, halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, illemhelyet szükséges építeni, valamint biztosítani kell a temető kerítésének kialakítását, parkoló kiépítését, a temető parkosítását és a hamvak szétszórására alkalmas hely kialakítását. A Grőber temető kerítésének felújítása szükséges.
Az OTÉK értelmében különleges terület területfelhasználási kategóriába tartoznak azok a területek, amelyek az egyedi különleges jellegük, helyhez kötött sajátságaik miatt „jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek”. (Eger Településszerkezeti terve) 6 1999. évi XLIII. tv a temetőkről és a temetkezésről és a 145/1999. (X.1.) kormányrendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról
74 A temetőfejlesztésekre központi forrás nem áll rendelkezésre, a több tízmillió forintos kiadást saját erőből, évenkénti ütemezéssel a gördülő tervbe építve kell megvalósítani. A sport és szabadidő eltöltésre szolgáló új sportterületeket a szerkezeti terv a Nagylapos nyugati térségében és a Szalapart ÉK-i oldalán jelöl ki. Mind a meglévő sportterületek fejlesztése, mind az újak kialakítása esetében törekedni kell a pályázati források és magántőke bevonására. Sajátosan „különleges” területek a játszóterek-játszóhelyek. Eger város területén összesen 85 db játszótér-játszóhely található. Ezeknek mintegy a fele már felújításra került, és a szabványokban megfogalmazott biztonságtechnikai követelményeknek megfelel. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet alapján kétévente kell kijelölt független ellenőrző szervezettel megvizsgáltatni a játszótéri eszközök állapotát. Nagyon fontos, hogy a játszótéri eszközök folyamatos karbantartása, az előírt biztonságtechnikai feltételek megléte biztosított legyen. Feladatok: - Folyamatosan, program alapján kell biztosítani a nem megfelelőnek minősített játszótéri eszközök a javítását. - Azoknál a játszótereknél, ahol a lakókörnyezet elöregedett és nem igényli a közpark ilyen jellegű funkcióját, a játszóterek megszüntetéséről, a zöldfelület helyreállításáról, parkosításról kell gondoskodni. - Új lakónegyedek kialakításakor, már az építéshatósági engedélyezési tevékenység során, figyelemmel kell lenni a zöldfelületek kialakítására, a játszó- és közösségi terek létesítésére. - Folytatni szükséges a játszótér korszerűsítéseket. A fejlesztések ütemezésénél továbbra is elsődleges szempont, hogy minden városrészen legyen a népességi viszonyokhoz igazodó játszótéri ellátottság és a játszótéri fejlesztések összhangban legyenek a lakossági igényekkel. 4. Önkormányzati feladatellátás és feltételrendszer fenntartható fejlesztése 4.1. Ügyfélbarát közigazgatás A fejlett - EU-konform - polgári társadalom egyik feltétele a tágabb értelemben vett szolgáltató állam kialakítása az információs társadalom kialakulásával párhuzamosan. A szolgáltató állam voltaképpen egy alapvetően elektronikus kapcsolatokra épülő információs rendszer, amelyben az igény az, hogy a társadalom (civilek, gazdálkodók, intézmények) információs kapcsolatait, az ügyintézést ne csak a közigazgatással, hanem a közszolgáltatásokkal és a további információforrásokkal digitalizált formában is végezhesse. A közigazgatás információs rendszeréhez, mint a szolgáltató állam egyik alappilléréhez tartoznak az állami és önkormányzati információs rendszerek, melyek kialakításánál alapvető szempont a nyilvános felhasználás. Az államigazgatás működése érdekében létrehozott alapnyilvántartások (pl.: vállalkozások regiszterei, közműnyilvántartások, ingatlan-nyilvántartás, digitális állami alaptérképek) a gazdasági élet működéséhez is alapvető fontosságú adatokat tartalmaznak. Gazdaságilag hasonlóan létfontosságú információ halmozódik fel az államháztartás tervezése és ellenőrzése érdekében is (gazdasági statisztikai adatok).
75 Végül az államilag ellenőrzött és/vagy támogatott területeken is olyan ismeretek gyűlnek össze, melyek széles körű közvetítése nagyban segítheti a gazdaság egészséges működését (állami projektek, közbeszerzések, pénzügyi információk, források, nemzetközi kapcsolatokban keletkező üzletileg is fontos információk stb.). A technológia óriási léptékű fejlődése az egész világon arra készteti a kormányzatokat, hogy csökkenő költségvetési források mellett és a növekvő elvárásoknak megfelelve gyökeresen megváltoztassák a társadalomnak nyújtott szolgáltatások módozatait. A közigazgatás számára többszörösen új kihívás az informatika alkalmazása, amely alapvetően megváltoztatja a hagyományos munkamódszereket. A „szolgáltató kormányzat” célkitűzéssel összhangban Önkormányzatunk célja az ügyfelek, azaz az állampolgároknak és az üzleti élet szereplőinek minél gyorsabb, hatékonyabb, a tér és idő korlátokat átlépő „kiszolgálása” (ügyintézés, tájékoztatás). Az információs társadalom megvalósítása ma kiemelt kérdés Magyarországon, így Egerben is. Ennek létrejötte elengedhetetlen a gazdasági élet szereplőinek versenyképessége és a lakossági ügyintézés megkönnyítése szempontjából. Ennek érdekében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata még 2004 őszén pályázatot adott be a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004. évi 4.3.1. „az önkormányzatok információszolgáltató tevékenységének fejlesztése” intézkedése pályázati felhívására, amely során a benyújtott „Komplex elektronikus közigazgatási rendszer kialakítása Eger kistérségben” c. pályázat támogatást nyert el. A önerővel kiegészített bruttó 617 millió forint értékű beruházás 2005.január 7.-én indult és 2006. május 31.-ével zárult. Eger városa a projekt megvalósításával kettős célt kívánt elérni: Az egyik a helyi és kistérségi lakosság és a vállalkozások tájékoztatása és kiszolgálása elektronikus úton, az ügyintézés egyszerűbbé, kényelmesebbé és nyomon követhetővé tétele. A másik cél az önkormányzat (képviselőtestület, polgármesteri hivatal) működésének elektronikussá tételével hatékonyabb és gazdaságosabb működési mód megteremtése. Az EGORA néven futó projekt kiterjedt az önkormányzat szakigazgatási feladatait ellátó integrált rendszer, a teljes önkormányzati feladatkört átfogó ügyintézési keretrendszer, az egységes, modern és biztonságos informatikai infrastruktúra fejlesztése. A következő fejlesztési irány az elektronikus adózás, melynek már látható eleme, hogy minden regisztrált személy, szervezet lekérdezheti, nyomon követheti a helyi adóbefizetéseit, illetve megtalál minden, az adózáshoz szükséges információt, nyomtatványt. Jelenleg zajlanak továbbá a városi portál teljes cseréjének előkészületei. Az új portál a lakosság és az Eger Városa iránt érdeklődők számára egyaránt szembetűnő változást jelent majd és jelentős segítséget fog nyújtani a város mindennapi életével kapcsolatos információk, illetve közérdeklődésre számot tartó események, továbbá az elektronikus ügyintézés feltételei tekintetében. Az eddigi fejlesztések során megvalósított ügyviteli rendszer, a minősített szakalkalmazások megfelelnek az e-közigazgatás jelenlegi elvárásainak, azonban a továbblépéshez a belső, szakmai továbbképzések mellett a lakossági használatot kell jelentősen növelni annak érdekében, hogy a jövő kihívásainak is megfelelő, hatékony, de egyúttal ügyfélbarát és könnyen kezelhető e-közigazgatási rendszer alakuljon ki. 4.2. Az önkormányzat gazdálkodási egyensúlyának megőrzése a) Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodásának programja
76
A gazdasági program megvalósításának alapvető feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzati feladat- és finanszírozási rendszer átfogó reformjának előkészítése, ehhez kapcsolódóan az önkormányzatok által végzett feladatok számának csökkentése napirenden van. Szükséges a kötelező önkormányzati feladatok és a feladatokhoz rendelt források közötti összhang megteremtése. Döntés szükséges arról. mely feladatok kerülnek a jövőben közvetlen állami finanszírozási körbe. Eldöntendő az is, hogy a kötelező önkormányzati feladatoknál milyen legyen az ellátás színvonala, mekkora részt finanszíroz ebből az állam és mit kell kiegészítésként az önkormányzati saját bevételekből biztosítani. Az önkormányzatok által önként vállalt feladatok megvalósítása saját bevételi források terhére történhet. Vannak olyan kötelező önkormányzati feladatok, melyek finanszírozását a társadalombiztosítás végzi, ezért célszerű lehet a központi költségvetés feladatkörébe utalni. Néhány önkormányzati feladat kikerült a tevékenységi körből, de ezek nem jelentenek érdemi változást. A gyakori jogszabályi változások is többlet-terheket rónak a polgármesteri hivatalok apparátusára (KET, adó- és gazdálkodási szabályok változása). Az önkormányzati normatívák rendszere még mindig bonyolult, igénylése, elszámoltatása jelentős erőket köt le. Ebben a folyamatban az önkormányzatok gazdálkodására a következő tényezők hatnak: az önkormányzati bevételek reálértéke folyamatosan csökken; az előző időszakokban forrás-hozzárendelés nélküli feladatbővülések történtek; az önkormányzati vagyont gyakran felhasználják folyó működésre; a rendszeres karbantartás és az amortizációpótló beruházások elmaradnak, az ebből adódó – többnyire – ismeretlen mértékű vagyonvesztés folyamatosan jelen van. Egyes önkormányzatok szolgáltatási színvonala között jelentős eltérések mutatkoznak. Célszerű lenne ezért központilag minimum-szolgáltatást meghatározni az egyes tevékenységeknél. Az önkormányzatoknál – az ismert külső és belső körülmények következményeként – a feladatok ellátásának újragondolása szükséges a bevétel csökkenések kezelése érdekében, mely elsősorban a kötelező feladatok ellátására kell, hogy irányuljon. A jelenlegi feltételrendszer keretei között kell újragondolni, következetesebben érvényesíteni azokat az alapelveket, amelyekre egy viszonylag stabil önkormányzati gazdálkodás épülhet. Általános cél kell, hogy legyen az önkormányzati gazdálkodásban a működés fenntarthatóságának, egyensúlyának biztosítása. Az átmeneti pénzforgalmi egyensúly számos olyan eszközzel is biztosítható, amely közben igen erős negatív hatással van a működés, a feladatellátás színvonalára, akár már rövidtávon is (amortizáció elmaradása, vagyonfelélés, hitelfelvétel). Az önkormányzati működés három szinten értelmezhető: 1. Az első értelmezési szint a napi feladatellátás szintje a közoktatási és szociális feladatoktól a városüzemeltetésig. 2. A második értelmezési szint a feladatellátáshoz szükséges eszközállomány állapotának szinten tartása, az amortizációpótlás. 3. A harmadik értelmezési szint a saját belső fejlődési tendenciákkal, valamint a külvilág kihívásaival való szembenézés, lépéstartás a folyamatosan megújuló környezettel: az adaptív fejlesztések szintje. Ha a tevékenység egyensúlya mindhárom aspektusból biztosítható, akkor fenntartható az önkormányzat, míg ha bármelyik egyensúlyi szint tartósan sérül, akkor az önkormányzat
77 egyértelműen hanyatlik. Tartós működéshez, fennmaradáshoz az önkormányzati működésnek mindhárom szempontból el kell érnie legalább a szükséges tartalmi minimumot. Az önkormányzati szféra versenyképesebbé tételéhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az önkormányzatok fokozzák belső hatékonyságukat mind a többletbevételek elérésében, mind pedig ezek felhasználásában. A 2007-2014. közötti költségvetések készítésekor az alábbiakkal kell számolni: o Az önkormányzatok által ellátott feladatok változása, mely érinti a szervezeti kereteket és a pénzügyi forrásokat egyaránt o A feladatokhoz igazodó létszámok kialakítása o A fejlesztési hitelfelvételek jelentős csökkentése o A pályázatok önerejének saját bevételekből történő biztosítása o A megújuló energiaforrások alkalmazásával a működési kiadások folyamatos csökkentése o A hosszú távú fenntartható működés és fejlesztések összhangjának kialakítása o Az önkormányzati feladatellátásban nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a saját bevétel, amely elsősorban a különböző adókból való magasabb részesedéssel valósulhat meg. o A hatékonyság és eredményesség előtérbe állítása a feladatellátásban o A helyi adóztatást és az önkormányzatok által beszedett központi adókat érintően az elmúlt években több jelentős kormányzati és parlamenti döntés született, amelyek a technikai jellegű kisebb módosítások mellett több, a helyi iparűzési adót és az ingatlanadózást érintő intézkedést tartalmaztak és ezek „gyökereiben” tervezték átszabni a helyi adóztatást. A helyi adórendszer jelentősebb átalakítását célzó adópolitikai döntések egy része visszavonásra, módosításra került (pl. az iparűzési adó tervezett megszüntetése), más részét (luxusadó, az ingatlanadókban a számított érték alapján történő adóztatásra vonatkozó rendelkezések) az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Az elmúlt években született elképzelések a kiszámíthatóságot csökkentették, így meglehetősen nehéz akár csak egy éves helyi adópolitikát megszabni, ennél hosszabb távú meghatározás pedig elvi jelleggel kerülhet megfogalmazásra. A Széll Kálmán terv az önkormányzati finanszírozást várhatóan teljesen átalakítja és többek között a helyi adók szerepét is újraszabályozza, a részletek azonban még nem ismertek. Az önkormányzatnál a korábbi évek költségvetési koncepcióiban megfogalmazott főbb alapelvek a következők voltak: -
-
A hatékonyabb, takarékosabb működés megvalósítása érdekében mind az önkormányzati intézményekben, mind pedig a Polgármesteri Hivatalban foglalkozni kell a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével. Szükséges a pályázatok hivatalon belüli előminősítése a meglévő koncepciók, tervek figyelembe vételével. Azokat a pályázatokat kell előtérbe helyezni, melyek a meglévő önkormányzati vagyon megóvását, korszerűsítését szolgálják, csökkentik a működési kiadásokat és összhangban vannak a hosszabb távú fejlesztési elképzelésekkel, kevés önrész biztosításával járnak Az intézmények és nonprofit társaságok külön minősítés alapján igénybe vehetik a pályázati alapot. Az önkormányzati költségvetési szervek költségvetésének tervezésénél folytatni kell a nullbázisú tervezést a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és a dologi
78
-
kiadások vonatkozásában. Az intézményhálózat pénzellátása szükségletek szerinti finanszírozással valósul meg. A központi költségvetési források és a saját bevételek csökkenése miatt a működés egyes területein takarékos, az előző évhez képest csökkenő összegű finanszírozást kell megvalósítani az önkormányzat által ellátandó feladatok felülvizsgálata mellett. Ezen belül külön szükséges elemezni az önként vállalt feladatoknál tervezhető megtakarításokat.
A fentiekre is tekintettel az alábbiakban kerül bemutatásra, hogy Eger város a 2007-2014. közötti időszakban milyen eszközökkel biztosíthatja működőképességét, a költségvetés egyensúlyát (pl. adópolitika célkitűzései, várható változások, a magántőke bevonásának lehetőségei, a megtakarítások elérésének eszközei a költségvetésben, a kötelezően és önként vállalt feladatok összhangjának biztosítása): -
-
-
-
-
A programmal lefedett időszakban a legfőbb gazdálkodási elvként kell meghatározni a pénzügyi egyensúly folyamatos biztosítását az elérhető legtöbb forrás bevonása mellett, melyhez elengedhetetlen a változó körülményekhez igazodó gyors és rugalmas reagálás. Ennek megfelelően az adott év költségvetését úgy kell elkészíteni, hogy annak végrehajtása során a képviselőtestület alkalmazkodni tudjon egy új típusú támogatási mechanizmus követelményeihez, s előkészített programokkal, valamint a megkívánt saját erőforrás biztosításával, az önkormányzat eredménnyel szerepelhessen a nemzetközi és hazai pályázatokon. Ennek egyik eszköze lehet a gördülő tervezés eddiginél hatékonyabb megvalósítása. A tervezés során elsősorban az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: a rendelkezésre álló (szűkülő) erőforrásokból a lehető legjobb eredmény megvalósítása a prioritások pontos megfogalmazásával, az ehhez szükséges tervek kidolgozásával (pl. az eredményességet és hatékonyságot mérő mutatószámok megfogalmazása) Vizsgálandó az intézményhálózat racionalizálásának kérdése, az intézményrendszerben lévő tartalékok számszerűsítése, a kistérségi együttműködés szakmai-gazdálkodási kihatása. Foglalkozni szükséges az intézményi energiaköltségek optimalizálásának lehetőségét biztosító eljárásokkal, technikákkal. A városüzemeltetési feladatok végrehajtásánál is érvényesülnie kell a takarékosságnak úgy, hogy a város tisztaságának, kulturáltságának biztosítása megvalósuljon (pl. a közvilágítás, díszvilágítás – energiatakarékos program tervkészítéssel, jelzőlámpák – energiatakarékos program átalakítással). A költségvetési intézmények fenntartási kiadásainak racionalizálása (szabályozások, tető és homlokszigetelési program - ablakcsere program –fűtéskorszerűsítések, energia piac liberalizáció, egyéb üzemeltetési kiadáscsökkentések lehetőségei) Az Európai Unió 2007-2013-as programozási időszakában megvalósítani tervezett fejlesztési projekteket elsősorban az UMFT keretein belül megnyíló pályázati forrásokból kívánjuk finanszírozni. Minden évben át kell tekinteni a költségvetési forrásokat aszerint, hogy melyek szolgálják az önkormányzati kötelező feladatellátást és melyek kapcsolódnak az önként vállalt feladatokhoz, ezek összhangját biztosítani kell. Át kell tekinteni a Hivatal szervezeti struktúráját, létszámát, személyi alkalmasságát, a munkamegosztás hatékonyságát. A Hivatal szakembereit teljesítményük, eredményességük értékelése alapján kell elismerni. A hivatali munka átvilágítása a minőségellenőrzési rendszer bevezetésével megtörténhet. Elsődlegesen az ügyfélkiszolgálás színvonalának javítását szolgáló intézkedéseket kell meghozni pl.
79 informatikai fejlesztéssel, továbbképzésekkel, fontos továbbá a stratégiai kérdésekkel foglalkozó apparátus folyamatos szakmai képzése is. - Az önkormányzati gazdálkodásban meg kell valósítani, hogy a városi költségvetésben középtávon működési többletbevételek realizálódjanak, amelyek a fejlesztési kiadások önerő szükségletét finanszírozni tudják. - A hitelállomány nagysága középtávon csak kismértékben növelhető , amennyiben az abból finanszírozott fejlesztésnek a város fejlődésére kedvező hatása van, amelynek haszna legalább részben a városnál csapódik le, és amely a város gazdasági erejét növeli. A hitelállomány nagyságának a törvényi szabályoknak való megfelelés mellett kezelhetőnek kell lennie. A hitelek lejáratát az önkormányzati teherbíró képesség függvényében koordinálni szükséges. Az eddigi költségvetések készítésekor alapelvként került megfogalmazásra, hogy az önkormányzat eredményes pályázatainak feltétele, hogy ne a pályázati kiírásokhoz igazítsa fejlesztési elképzeléseit, hanem meg kell határozni a stratégiai célokat, elő kell készíteni a fejlesztéseket, és biztosítani a pályázatokhoz szükséges önrészt, így nagyobb hatékonysággal nyerhet külső forrásokat. A beruházási célmeghatározásnál fontos elem a megvalósulás hatása a város fejlődésére, illetve a működtetés hatása a költségvetési működési eredményre. A pályázatok előfinanszírozási tartalékára a költségvetésben továbbra is fedezetet kell biztosítani. A megalapozott gazdasági döntések legfontosabb feltétele a gyors és pontos információ. Ennek érdekében kialakításra került az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal egységes pénzügyi rendszere, kivéve a Bródy Sándor Könyvtárat, melyre ki kell terjeszteni a ciklus időszakában a pénzügyi rendszert. Meg kell valósítani az intézmények adat- és kontrolling rendszerét. Ezek révén nemcsak a központi költségvetési szervek részére nyújtandó információ-szolgáltatás válik hatékonyabbá, hanem a helyi döntési mechanizmusokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás is naprakészebb lesz. A gazdálkodás során az alapfeladatok ellátását rendszeresen igazítani kell a normatív állami hozzájárulásokat meghatározó, az önkormányzati intézményhálózatban bekövetkező mutatószám változásokhoz. A feladat ellátási igények és költségei összhangját meg kell teremteni a rendelkezésre álló forrásokkal, az önkormányzat bevételeivel. Kialakításra került az intézményvezetők érdekeltségi rendszere, melyet tovább kell folytatni. A saját forrás szűkössége miatt az elkövetkezendő években fontos annak vizsgálata, hogy az önkormányzat által ellátott feladatokból mely közszolgáltatást lehet valamilyen módon a magánszektor bevonásával működtetni. A saját bevételek növelése érdekében fokozatosan felül kell vizsgálni egyes adómértékeket – azoknál az adónemeknél, ahol az adótételek mértéke nagyon messze áll törvényben meghatározott maximumtól -, tekintetbe véve a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét. A várospolitikai döntéseknek azonban főként az adópotenciál erősítését kell szolgálniuk. Törekedni kell az adókintlévőségek minimalizálására, melyet polgárbarát és ügyfélcentrikus adóügyintézéssel és hatékony behajtási tevékenységgel lehet megvalósítani. A Hivatal Informatikai Csoportjának tevékenysége ma jellemzően üzemeltetési feladatokra korlátozódik. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy milyen módon lehetne az iroda szolgáltató jellegét erősíteni.
80 b) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának programja Az önkormányzati vagyongazdálkodási feladatok a vagyon kezeléséből, működtetéséből, működtetés jogi formáinak megválasztásából, hasznosításából (értékesítés, bérbeadás), és karbantartásából állnak. Önkormányzatunk jelentős vagyonnal rendelkezik, amely ingó és ingatlan vagyontárgyakra, közhasznú és gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra illetve vagyonértékű jogokra bontható. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 79. §. a., és b., a 80. §. (1) bekezdésében foglaltak, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának végrehajtására rendeletben szabályozza a vagyonnal való gazdálkodás alapelveit (A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás céljára szolgáló ingatlanokra, valamint a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre), továbbá Eger MJV Önkormányzatának 5/2008. (II.01.) rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, amely rendelet helyi szinten szabályozza a vagyonnal való gazdálkodást. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. Az egyéb vagyon körébe a forgalomképes vagyontárgyak tartoznak. A forgalomképtelen törzsvagyontárgyak közé soroljuk az alábbiakat: a.) a helyi közutak és műtárgyaik, b.) terek és parkok, c.) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, d.) levéltári anyag, e.) helyi jelentőségű természetvédelmi területek, f.) köztemetők, g.) mindaz a vagyon, melyet törvény vagy önkormányzat rendelete annak nyilvánít. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak: a.) a védett természeti terület és természeti emlék, b.) a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék, c.) közművek, d.) közterületi műalkotások, e.) mindaz a vagyon, melyet törvény vagy a Közgyűlés rendelettel annak nyilvánít. Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló, a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportfeladatokat ellátó intézmények, egyéni és társas vállalkozások használatában lévő önkormányzati vagyon, a közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások, társaságok használatában lévő alaptevékenység ellátásához szükséges önkormányzati vagyon, valamint a gyógy-, termál- és strandfürdők. Feltételekkel forgalomképes vagyon az, amelyek elidegenítése külső szervek vagy a Közgyűlés döntésétől függ (műemlék és műemlék jellegű épületek, a rendezési tervekben közösségi célokra kijelölt ingatlanok, az építési tilalommal terhelt ingatlanok stb.) Ezen
81 ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni, a szükséges feltételeket teljesíteni kell Vagyonhasznosítás Az Önkormányzat vagyona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A vagyongazdálkodás célja az ingatlan és egyéb vagyoni portfoliók megtartása, növelése, fejlesztése, karbantartása, működtetésének biztosítása, összehangolása az Önkormányzat és intézményei feladat ellátási igényeivel. Egyre fontosabb szerepet kap az önkormányzati finanszírozásban – különösen a nagyobb volumenű projektek önrészének biztosításánál - a saját vagyon hasznosításából származó bevétel, ezért szükséges a piacszerű vagyongazdálkodás erősítése, a vagyon megőrzése, illetve növelése. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának a vagyonát jelentős részben az EVAT Zrt. kezeli. A vagyonkezelői jog szükségessége a feladatellátás feltételeinek biztosítása, a vagyon védelme (elidegenítési tilalom), az állagmegőrzés, és az értéknövelés kapcsán mutatkozik meg. Az EVAT Zrt kezelésében több mint 300 darab nem lakáscélú helyiség illetve 930 darab önkormányzati lakás van. Egyedül a Dobó tér 2. szám alatti ingatlan és a Szenátor ház bérbeadásából kerül közvetlenül a bérleti díj megfizetésre az Önkormányzat egyszámlájára. Ezen bérleti szerződéseknél a bérleti díj emelése, illetve a bérleti díjak megfizetésének figyelése a Gazdasági Iroda feladata. A kezelési és vagyonhasznosítási feladatokat az EVAT Zrt. az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján végzi. Az EVAT Zrt által kezelt önkormányzati lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítésére a javaslatot illetve az ezzel kapcsolatos előkészületi munkákat a társaság végzi, hasznosításuk folyamatos. Fontos feladat a jövőre vonatkozóan az üresen álló lakások, bérlemények hasznosításának javítása, hatékonyabbá tétele, az adósságállomány precíz kezelése, csökkentése, továbbá az Önkormányzat elkötelezett amellett, hogy a meglévő lakásállományát fenntartsa, illetve lehetőség szerint növelje. A vagyonhasznosítás szempontjából a lakás és nem lakás célú helyiségek bérbeadása csak egy szelete a vagyoni típusú bevételeknek. Igen jelentős bevételt képeznek a telek és egyéb ingatlanok hasznosításából származó bevételek. Az ilyen típusú bevételek licites és zárt borítékos eljárás útján történő bérbeadásból és értékesítésből származnak. Az elmúlt évek során ingatlanpiac stagnálása volt érzékelhető, bár a telkek értékesítése a tervezettnek megfelelően alakult. Az elmúlt időszakban az önkormányzati tulajdonú értékesíthető telkek száma nagymértékben csökkent. A következő években kiemelten fontos feladat a terület- és ingatlanfejlesztés, a vagyonért vagyon elv betartása, mert amennyiben a város nem végez ilyen feladatokat akkor ezek a bevételek nem lesznek biztosíthatók. A város vállalkozási, illetve a szerkezeti tervben szereplő tudatos ingatlanfejlesztési politikájának megfelelő vagyonnövelésére lehetőséget kell biztosítani, ehhez azonban pályázati lehetőségekre és jelentős saját forrás biztosítására van szükség. Az önkormányzat jelentős, több mint 670 hektáros külterületi ingatlan vagyonnal (zártkertek, külterületi egyéb ingatlanok és utak) rendelkezik. Ennek több, mint 70 %-a termőföld. A város belterületén a mezőgazdasági hasznosítású ingatlan nagysága nem számottevő. A vagyonrendelet alapján az Önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági célú külterületi ingatlanokat elsősorban haszonbérlet ill. bérlet útján kell hasznosítani. A termőföldről szóló
82 1994. évi LV. tv. szerint termőföld besorolású ingatlanokra haszonbérleti, a nem termőföld besorolású ingatlanokra bérleti szerződést lehet kötni. Hasznosíthatóak még földhasználat (vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, valamint a tulajdonos engedélyével létesített épületek ill. építmények elhelyezésére szolgáló területre földhasználati jog biztosítható), földcsere (köthető értékarányos földcsere szerződés, ha az a város birtok összevonási törekvéseit szolgálja) elidegenítés útján is. Külterületek gazdasági hasznosítása: Eger közigazgatási területe közel 9000 ha (9223 ha 7365 m2), melyből a közigazgatási belterület mintegy 1500 hektárt tesz ki. Eger külterülete 7500 ha. Önkormányzatunk tulajdonában lévő külterületi mezőgazdasági hasznosítású ingatlan kb. 670 ha, mely 2529 ingatlanból áll. A telkek többsége 600-800 m2 nagyságú „zártkerti” ingatlan, mely jelenleg 1179 haszonbérlő által művelt, gondozott állapotban van. A gyakorlati tapasztalatok és a haszonbérlők igénye alapján évente felülvizsgálatra kerül az önkormányzat vagyonrendelete. Az önkormányzat közgyűlése elfogadta a külterületi hasznosíthatósági koncepciót, mely alapján elkezdődött Eger közigazgatási külterületére a belterületi szabályozási tervvel összhangban lévő szabályozási terv elkészítése. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2010. júniusi közgyűlésén elfogadta a K2-es út és környezete területére vonatkozó szabályozási tervet: „22/2010 (VI.25.) önkormányzati rendelet – K2-es út és környéke Déli terület szabályozási tervéről” A fenti szabályozási terv megvalósítása érdekében a Kőlyuki-pincesoron található pince előtti területek aktív haszonbérlőivel felbontotta az önkormányzat a haszonbérleti szerződéseket 2010. szeptember 30-i hatállyal. A Kőlyuki-pincesoron elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatban a következő feladatok végrehajtásra kerül sor: - az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felmérése - a legálisan, illegálisan épült borházak, kerthelyiségek tulajdonosainak felkeresése az egységes pincehomlokzat elérése érdekében - a pincék és az előttük, fölöttük levő kertek jelenlegi és tervezett tulajdon-, használati jog rendezése - utak, közművek kiépítése - vízrendezés - közterület rendezés (pihenőkert, parkoló kialakítása) A pince fölötti területek tulajdonjogának rendezése (értékesítése az alatta lévő pincetulajdonosok részére) az előző feladatok végrehajtását követően kezdődhet el. A 10508, 10509, 10510 és 0711/26 helyrajzi számú ingatlanok a Kőlyuki-pincesor mellett találhatóak, melyeknek a Magyar Állam tulajdonjoga mellett a Gyöngyösi Károly Róbert Főiskola a kezelője. A kezelői jogok átvétele folyamatban van. Döntési fázisba került a külterületi szabályozási terv következő részének előkészítése, mely a Kistályai út és Noszvaji út közötti ingatlanokra vonatkozik. A külterületi szabályozási terveket a 2011-2014. évek közötti időszakban el kell készíteni. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tömbösítése érdekében megkezdődött kisebb „zártkerti” ingatlanok értékesítése és nagyobb, önkormányzati tulajdonok mellett található telkek vásárlása. Az értékesítésből befolyt és várható bevételeket további külterületi ingatlanok vásárlására fordítjuk.
83 Fontos feladata az önkormányzatnak az erdőterületek növelése. Az erdőtelepítésre két sikeres pályázatot nyert a város, melyet molyhos, tölgyes erdő telepítésére fordítunk. A munkák 2011. elején kezdődnek (a nyert támogatások összege közel 40.000 euro). Továbbra is fontos feladat kell, hogy legyen az erdőterületek növelése, a támogatási lehetőségek kihasználása. Ezzel elérhető, hogy újabb városrészek gazdagodjanak az eltelepített őshonos fafajok jótékony hatásával. A 2011. évben benyújtandó pályázat a Kistályai út fölött elhelyezkedő Marinka-dűlő, a 2012. évi a Rózsás-dűlő területét érinti. Kezdeményeztük a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságánál az önkormányzat tulajdonában lévő kb. 80 ha erdőterület vonatkozásában az erdőgazdálkodóvá válást, továbbá az önkormányzat és a Magyar Állam között a Nyerges-tető, Mészhegy-dűlőben elhelyezkedő parcellák összevonását. A tömbösítést 2011. és 2012. években ismét kérelmezzük. Részt veszünk az Eger közigazgatási területét érintő földtulajdonosi és vadászati társaságok taggyűlésein, figyelemmel kísérjük működésüket és közreműködünk a vadkárok enyhítésében. Az önkormányzat tulajdonában lévő 98,04 AK felhasználásával 8 ha, 9040 m2 területű ingatlant szereztünk. 2009. évtől folyamatosan pályázik az önkormányzat földalapú támogatásra, jelenleg több, mint 55 ha területnagyság után. A rendelkezésre álló lehetőségek alapján célszerű folyamatosan bővíteni a támogatható területnagyságot. A folyamatos ellenőrzések és egyeztetések eredményeként az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok többségénél haszonbérlő, bérlő közreműködésével valósul meg a művelési ágaknak megfelelő karbantartás. A Szépasszonyvölgy biztonságos megközelítése a Tulipánkert út telekalakítása után két lépcsőben út kiépítésével valósulhat meg. Felértékelődnek azok a külterületi mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok, melyek a belterület szélén vagy ahhoz közel helyezkednek el. Az ingatlanok termelésből való kivonása, belterületbe vonása jelentős értéknövekedéssel jár. Ilyenek lehetnek: • Tangazdaság területe • Bikalegelő • Kőporos-dűlőben lévő ingatlanok • Tankert • Az Eger-Egerszalók összekötő út melletti ingatlanok Ezen ingatlanok hasznosítása elsősorban közép és hosszútávon realizálható. Lakásgazdálkodás Ahogy az a statisztikai adatokból is kitűnik Eger lakónépessége fokozatosan (bár az utóbbi években kisebb mértékben) csökken. A népességváltozáson belül a természetes fogyás és az elvándorlás egyaránt jellemző, de valamivel magasabb az elvándorlás aránya. Több vizsgálat eredménye, illetve az elvándorlás tendenciája is valószínűsíti, hogy a népesség mozgása összefüggésben van a lakáspiaci helyzettel, a lakásépítési tevékenységgel. Stratégiai cél a lakosság megtartása és az életminőség javítása érdekében, hogy a lakóingatlan kínálati helyzetét a keresletnek megfelelően befolyásoljuk annak érdekében, hogy a különböző anyagi helyzetű, igényszintű és különböző életformára vágyó emberek megtalálják
84 a számukra legmegfelelőbb lehetőségeket. A lakáshoz jutás rugalmas támogatási rendszerét kell kialakítani, illetve a lakhatási kiadások támogatási rendszerét tovább kell fejleszteni, ami elősegíti a lakásmobilitás növekedését, valamint lehetőség szerint le kell telepíteni a városban a jelenlévő nagy múltú és új vállalkozások vezető rétegét és fiatal szakembereit. A feladatok Eger településfejlesztési koncepciója, elfogadott Szerkezeti Terve, valamint Lakáskoncepciója alapján határozhatóak meg: Általános feladatok -
-
-
-
-
A költségvetési lehetőségekkel, és a pályázati források lehívásával összhangban folytatni szükséges a belvárosi és lakóterületi rehabilitációt, ezáltal megvalósulhat a területen élő szociálisan elesett rétegek közvetett támogatása, megindulhat az ingatlanok felértékelődési folyamata. Biztosítani szükséges a lakókörnyezet, illetve a beépítési jelleg széleskörű választékát akár belső tartalékok feltárásával, akár új területek igénybevételével. A lakásépítési tevékenység elősegítése a terület-előkészítés eszközével (rendezési tervek, koordináció a tulajdonviszonyok rendezése, előközművesítés terén). Lakásmobilitás növelésére a fiatalok első lakáshoz juttatásának támogatása, a középréteg előrejutásának segítése (kínálatbővítés, terület-előkészítés), az idősebb nemzedék humánellátásának erősítése (idősek otthonháza, generációs lakásépítés támogatása stb.). Meg kell célozni, hogy a lakásszektorra fordított kiadásokat fedezzék a bevételek. Ennek egyik módja, a lakbérek rendezése. A lakbérek megállapításának új rendszere 2008. márciusától működik. Amíg bérlők jelentős része, több, mint 60 %-a szociális helyzete alapján lakbérkedvezményre jogosult, várható, hogy a bérlakások fenntartása órási önkormányzati forrásokat igényel. A lakáshoz jutás új helyi rendelete, az abban meghatározott feladatok-megosztás, az ismét létrehozott Lakásigénylési Névjegyzék folyamatosan képet nyújt az önkormányzattal szembeni elvárásokról. A lakásigénylők száma alapján a város a jelenlegi bérlakás állomány kismértékű növelésével képes a helyi igényeket kezelni. Legnagyobb igény a szociális igények kielégítésére van, ezt kellene összekötni a hajléktalanság elkerülésére készített programmal. Át kell gondolni, hogy bizonyos munkáltatókkal hogyan lehet együttműködni önkormányzati tulajdonú épületek lakás jellegű hasznosítása terén (kihasználatlan kollégiumi kapacitás átalakítása, stb.)
Területi vonatkozású feladatok -
-
A történeti értékű városrészek településszerkezeti, beépítési és építészeti értékének megőrzése, a területek túlzott terhelésének megakadályozása, a védett épületek felújításának támogatása. A városi és egyéb pályázatok során megvalósuló nagyprojektek környezetében a közterület rendezés folytatása (Líceum környezete, belvárosi udvarok stb.) A kialakult telepszerű többszintes (esetenként földszintes de sűrű) beépítésű területeken a környezet minőségének javítása, a zöldterületi közterületek rendezése (fokozott növénytelepítés, használati érték növelése), a személygépjárművek elhelyezésének megoldása. A panellakások rekonstrukciójának támogatása (ROP). A szociális és műszaki szempontból is szélsőségesen rossz helyzetben lévő területek népességének megsegítése, illetve a szegregáció felszámolása érdekében
85
-
komplex megújítási program kidolgozása a helyben lakók közreműködésével. Ezt szolgálja az URBACT program. Egyes kialakult városrészek területi tartalékainak feltárása, a településszerkezeti és beépítési értékek megtartásával, a lakókörnyezet minőségének egyidejű javításával. Az új városrészek kialakításánál elsődleges szempont a meglévő településrészekkel való szerves kapcsolat megteremtése, mind társadalmi, mind infrastrukturális értelemben. Az új városrészek területi kiterjedésének, illetve lehatárolásának meghatározásánál, fontos szempont a városba beérkező zöldfolyosók megtartása. Külterületek fejlesztése, rehabilitációja, elsősorban a szőlőművelésnek megfelelő terület és létesítmény biztosítása, birtokközpontok helyének kijelölése, külterületi úthálózat fejlesztése, bekapcsolása a város szerkezetébe, turisztikai attrakció fejlesztése (Dobó kilátó)
A belváros-rehabilitáció főbb projektelemei A belvárosi rehabilitáció alapvető célja a sétáló-szórakoztató belváros megteremtése, a történelmi városmag karakterek megőrzésével a kereskedelmi és szolgáltató területek párhuzamos fejlesztése, a történelmi belváros határpontjain, sétáló zónák határánál térszín alatti parkolók kialakítása, a Vár környékén, intézmények mellett parkolásra alkalmas területek létrehozása, bővítése, a belvárosi gyalogoszóna kiterjesztése, és az alközpontokhoz csatlakozó útvonalak kialakítása. Ezen gyalogos útvonalak létrehozásával, erősítésével a belváros összekötő elemévé válik a környező turisztikailag fontos helyszíneknek, mint pl. a Vár, a Líceum, az Érseki palota pincerendszere, stb. Megújuló közterületek A projekt keretén belül megújuló közterületek a gyalogos közlekedést két módon szolgálják: egyrészt több felületet adnak, másrészt olyan alternatív gyalogos városi „ösvényeket tárnak fel melyek eddig vagy nem léteztek, vagy potenciális lehetőségeikhez mérten alulértékeltek maradtak a közterületek kezelése miatt. Új gyalogos közlekedési felületek kerülnek kialakításra (Zalár u. patak menti sávja., volt halpiac területe), új gyalogos forgalmi kapcsolatok jönnek létre (Árva köz – kórház gyalogátkelő, Fazola utca – Eszperantó sétány híd létesítése), gyalogos övezetek kerülnek revitalizálásra (Szúnyog köz, Dózsa György tér). A megújuló területek: Dobó tér, Kis Dobó tér, Szúnyog köz, Mecset u., Dobó István utca, Dózsa György tér, Eszperantó sétány, Bajcsy Zsilinszky Endre u., Jókai Mór u., Centrum parkoló (egykori halpiac), Zalár József u., Gerl Mátyás u. Kiépül a belváros területén átvezető kerékpárút-szakasz. Játszótéri eszközök kerülnek elhelyezésre, s megújulnak a közterületek utcabútorai is. •
Dobó tér A történelmi belváros terének újjáélesztési igényét a helyi közösség fogalmazta meg. A Dobó tér ma is az egri kulturális élet egyik legkiemelkedőbb színtere, helyet ad könnyű és komolyzenei koncerteknek, színházi előadásoknak, fesztiváloknak. Az átalakítás a funkció szélesebb körű kihasználását célozza. A megnövekedett tér alkalmassá válik olyan rendezvények magvalósítására, amelyeket jelenleg még nem képes befogadni, vagy csak korlátozott nézőszámmal.
•
Szúnyog-köz
86 A Szúnyog közben a jelenlegi felszíni parkoló megszűnik, „Csizmadia-szín” elbontásra kerül. Az így létrejövő terület zöldfelülettel rendelkező köztérré alakul, a patakmederhez történő lelépcsőzéssel. A lépcsők helyenként ülő-fekvőfelületté szélesednek ki. A patak partján egy nagyobb összefüggő, lesüllyesztett területet alakul ki, bevonva az Eger patakot a város térrendszerébe. Fontos építészeti elem a Szúnyog közt a Centrum parkoló (volt halpiac) területével összekapcsoló új gyalogoshíd megépítése. •
Eszperantó sétány A patakpart – Eszperantó sétány – ma is a helyiek és a turisták egyik fő vonulási útvonala. A sétány „funkcionális átfogalmazásával” egy kulturális sétálóutca alakulhat ki, amely a Kis Zsinagóga irányába történő átközlekedési lehetőséggel (gyaloghíd) a városlakók komfortérzetét erősítheti. Az irodaház előtt kialakítandó játszótérrel, a patak megújuló arculatával erősödik Eger „élhető város” imázsa. A Dobó tér 6/A irodaépület előtti tér a Dobó térrel és a Kis Dobó térrel együttesen olyan turisztikai nagyrendezvényt is ki tud szolgálni a későbbiekben, amelyre eddig a belvárosban nem volt lehetőség.
Megújuló épületek A történelmi városközpont turisztikai miliője az áruvásárlásban és a gasztronómiai kínálat fogyasztásában jelentkező költést ösztönzi. A vásárlás és a vendéglátó-ipari létesítmények igénybe vétele szoros szimbiózisban él egymással. Eger Megyei Jogú Város az ország egyik legjelentősebb turisztikai központja, régi, de felújításra, korszerűsítésre szoruló belvárossal, ahol jelentős részben a várostól bérelt üzletek struktúrája a jellemző. A kiskereskedelem dinamikus fejlődésében jelentős szerepe van a városba irányuló turistaforgalomnak, amely a helyi lakosság keresletének esetleges csökkenése esetén is a belvárosi üzleteket fogja preferálni. Rendkívüli fontos ezért a turisták igényeit jobban kielégítő, vonzó belváros arculatának kialakítása, fejlesztése. •
Valide szultána török fürdő Maga a fürdőépület romterülete turisztikai szempontból igen frekventált helyen található (a terület a Dobó teret az egri várral összekötő sétálóutcáról nyílik). A feltárt rom fölött jelenleg egy elavult, rossz állagú védőtető áll. A projekt keretében egy új védőtető építésére kerül sor. E tervezett építmény elődjénél bővebb feladatot lát majd el, hiszen a rom védelmén túl annak látogathatóvá tételét, kutathatóságát, és nyári üzemben egyéb hasznosítását hivatott szolgálni.
•
Minorita templom A kultúra területén tevékenykedő civil szervezetek és intézmények rendszeresen használatba veszik a városban lévő egyházi épületeket. A Minorita templom komolyzenei hangversenyek, kórusfesztiválok, és elsősorban családi események (esküvők, keresztelők) kedvelt helyszíne. A méltán világhír templom homlokzatrekonstrukciója jelentős pontja a Dobó tér megújulásának.
•
Irgalmasok kápolnájának homlokzati rekonstrukciója Az adott helyszínen elhelyezkedő épület a város turisztikailag leglátogatottabb övezetében, a Minaret és a Kopcsik Marcipánia szomszédságában található. Az épület eszmei értékét meghatározza az ingatlant övező épített környezet minősége, vagyis a környezetében meglévő épületállomány építészeti minősége és állaga, a környező utcák és közterületek, és egyéb létesítmények minősége. A homlokzat felújításánál
87 célként kezelhető az építészeti, kulturális hagyományok megjelenítése, ezzel együtt a műemléki jelleg megóvása. A felújított épület ezáltal a környezet értékeit kiemeli és erősíti. •
További műemlék és nem műemlék épületek homlokzatfelújításai: Kálvin ház, Senator ház, Lenkey János Általános Iskola, Bartakovics Béla Művelődési Ház, Dobó tér 6/A irodaház
•
Városháza belső udvara A Városháza átalakított belső udvara impozáns környezetet teremt majd azokhoz a családi, diplomáciai és nemzetközi eseményekhez, amelyek egyébként is üde színfoltjai a város életének. A Dobó tér arculatát meghatározó épület felújítása és a környezet revitalizációja felértékeli annak jelentőségét, szélesebb körben vonzhatja az idegenforgalmat, és nyitottságával új attrakcióként szolgálhatja a turizmust.
A közterületek megújulásának érdekében több parkolófelület is megszüntetésre kerül, helyét a gyalogosforgalomnak adja át. A parkolási igény kiszolgálását a szintén e projekt keretében, de magántőke bevonásával megvalósuló piac melletti parkolóház veszi át. A funkcióbővítő városrehabilitációs projekthez pénzügyi finanszírozás szempontjából szorosan kapcsolódik a szociális városrehabilitáció. Ennek megvalósítása még előttünk áll. Jelenleg egy ezt megalapozó programban vesz részt Önkormányzatunk, ez az URBACT. Ez egy olyan tapasztalatcserét és tanulást támogató program, mely az európai fenntartható városfejlesztést segíti. A program képessé teszi a városokat arra, hogy a főbb városi kihívásokra közösen megoldásokat dolgozzanak ki és az egyre komplexebb társadalmi változásokkal szembesülő városok központi szerepét megerősítse. Az URBACT segíti a városokat abban, hogy olyan új és fenntartható gyakorlati megoldásokat alakítsanak ki, melyek integrálják a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót. Lehetővé teszi a városok számára, hogy Európa-szerte megosszák a legjobb gyakorlati példákat és tapasztalatokat minden várospolitikában érintett szakemberrel. A program keretében meghatározásra kerülnek a szociális városrehabilitáció céljai és a megoldási lehetőségek a szegregációs területek felszámolására. Önkormányzati tulajdonú, önkormányzati feladatellátást végző gazdasági társaságok működése, működtetése Az önkormányzat korlátolt felelősségű társaságnak, részvénytársaságnak és nonprofit gazdasági társaságnak lehet tagja. A tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére intézményt, gazdasági társaságot és nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, vagy alapítványt hozhat létre. A vagyontárgyait bérbe, használatba, kezelésbe adhatja. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az ingatlanvagyonon túlmenően jelentős üzletrészekkel és részvényekkel rendelkezik. Eger Város Önkormányzata, mint tulajdonos a társaságok tőkésítésében alapvetően részt vesz, mivel ezen cégek Eger város gazdasági életében egyrészt meghatározóak, másrészt önkormányzati kötelező közfeladatokat látnak el. Az Önkormányzat a társaságok támogatásán keresztül jelentős összeggel támogatja a kultúrát, a művelődést és a sportot. Ezt a fajta szerepvállalást a városnak a továbbiakban is fel kell vállalni. A köz- és humán
88 szolgáltató társaságokban meglévő részesedéseket a lakosság életében betöltött meghatározó szerepük miatt az önkormányzatnak mindenképpen indokolt megtartania. Az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok vizsgálata továbbra is folyamatosan szükséges a következő szempontok szerint: • • • • • •
képesek-e az általuk ellátott feladatok jövedelmező ellátására; az esetlegesen javuló jövedelmezőség hozzájárul-e az önkormányzati működési és fejlesztési támogatás csökkentéséhez, javul-e működésük által az egri lakosság számára nyújtott szolgáltatások színvonala, fejlesztésükhöz adottak-e a feltételek (árak, piac, fejlesztési forrás, egyéb feltételek); társasági formájuk megfelelő-e; tevékenységük megfelel-e az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek, tevékenységi körük kibővítése vagy szűkítése szükséges-e?
c) Önkormányzati feladatokat ellátó intézményi vagyonnal való gazdálkodás Az önkormányzati feladatokat ellátó intézményi vagyonnal való gazdálkodás kereteit a többször módosított 5/2000. (II.18.) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól – továbbiakban vagyonrendelet – határozza meg. A II. fejezet 5. § (3) bek. szerint: Korlátozottan forgalomképes az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló, a.) a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportfeladatokat ellátó intézmények… használatában lévő önkormányzati vagyon. Az 5. § (2) bekezdés szól a vagyonnal való rendelkezésről: Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. A 3.§ (5) bekezdés az egészségügyi célú vagyonnal kapcsolatban nevesíti: … az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlan vagyontárgy egészségügyi célvagyonnak minősül, amely a feltételekkel forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozik. … elidegenítése… a közgyűlés döntésétől függ. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni, a szükséges feltételeket teljesíteni kell. A vagyonrendelet III. fejezete az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályait fekteti le, mely szerint: - az intézmények, a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát kapják a közgyűléstől - a vagyon működtetéséről, fenntartásáról, hasznosításáról jogosultak és kötelesek gondoskodni - bevételszerző tevékenységet folytathatnak a vagyontárgy hasznosításával, amely az alaptevékenységet nem sérti, kizárólag az intézmény bevételeit növeli, valamint a bevételszerzésből származó eredményt az intézmény köteles visszaforgatni az alaptevékenysége ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére, - az intézményi használatba adott vagyon bérbeadására egy éves időtartamra jogosult az intézmény vezetője, ezt meghaladó időtartam esetén az illetékes szakbizottság javaslata
89 alapján a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság hozzájárulása szükséges a bérbeadáshoz. Az intézmények az éves költségvetés összeállításakor jelzik felújítási, fejlesztési igényeiket. A befogadásra kerülő feladatok egy részének pénzügyi fedezete az intézmények költségvetésében jelenik meg, nagyobb hányada pedig az önkormányzati költségvetés belső költséghelyein kerül előirányzásra. Ez utóbbiak a Polgármesteri Hivatal bonyolításában ellátott fejlesztési és felújítási feladatok fedezetéül szolgálnak, a műszaki beavatkozások forrásszükséglete és a költségvetési lehetőségek függvényében. Elsősorban a forráshiány miatt a jelenlegi gyakorlatot a „tűzoltó módszer” jellemzi: • • •
Az intézmények épületeinek műszaki állapota kívánni valót hagy maga után: az elvégzett munkák nehezen tudják megállítani az épületek állagromlását. A karbantartások terén problémát jelent a rendelkezésre álló források alacsony szintje. Várat magára az épületek tervszerű, szisztematikus és folyamatos felújítása.
A közoktatási intézmények tárgyi feltételei, ezen belül az eszközellátottság, valamint a berendezések és felszerelések szintentartásának biztosítása folyamatos odafigyelést igényel. Az épületek megfelelő szintű karbantartása - az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt csak egyre nagyobb erőfeszítéssel lehetséges. A közoktatási intézmények kötelező eszközjegyzéke előírásainak teljesítése, ezen belül kiemelten a hiányzó helyiségek pótlása, megfelelő források biztosítása nélkül nem lehetséges. Az óvodai főzőkonyhák átállása a HACCP rendszer követelményeire folyamatosan történt. A főzőkonyhák számának csökkentése, a melegítőkonyháknál végrehajtott ésszerűsítések, a szállítási kapacitások fejlesztése, a közegészségügyi előírásoknak, a minőségbiztosítási rendszernek való folyamatos megfeleltetés jellemezte az elmúlt időszakot. Mára a belső tartalékait jobban hasznosító, hatékonyabb, a követelmények folyamatos teljesítésére képes konyhai hálózat alakult ki, melynek további átalakítása a Honvédség tulajdonában lévő ingatlan megszerzésével lehetséges. A háziorvosi, házi gyermekorvosi rendelők értékesítésének, illetve az egészségügyi alapellátás teljes privatizációjának elveit a Közgyűlés 2002-ben fogadta el. Felkínálta megvételre a tevékenységet területi ellátási kötelezettséggel, egészségügyi vállalkozási formában ellátó háziorvosok, házi gyermekorvosok, és fogorvosok illetve a feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatók részére az általuk használt orvosi rendelőket. Feladatok: -
-
Felül kell vizsgálni, hogy az intézmények részére juttatott éves karbantartási keret az elvégzendő műszaki munkálatokhoz elégséges-e, valamint a célnak megfelelően hasznosul-e. A közoktatási intézményekről szóló, Eger Megyei Jogú Város feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében ill. a vonatkozó Intézkedési tervben megfogalmazott helyzetfeltárásra alapozva, az éves költségvetési források függvényében, tovább kell folytatni az intézményhálózat átfogó, rendszerszemléletű felújítását. Az egészségügyi és szociális ellátás terén tevékenykedő, önkormányzati feladatot ellátó szervezetek által használt ingatlanokhoz kapcsolódó tulajdonosi
90
-
-
-
-
kötelezettségeket számba kell venni, az ingatlanok állagromlását tervezetten meg kell állítani, a szükséges felújításokat el kell végezni. Élni kell azon pályázati lehetőségekkel, amelyek elősegítik az intézményhálózat műszaki korszerűsítését. Elemző vizsgálatot kell folytatni arra vonatkozóan, hogy az intézményeknél folyó szakmai és intézményfenntartási tevékenység szétválasztandó / szétválasztható és „kiszervezhető”-e (pl. intézményfenntartó intézmény létrehozásával, társulási keretben, akár térségi összefogással vagy meglévő önkormányzati intézmény/cég bevonásával). Az Intézményirányítói Társulás keretében működtetett önálló intézmények esetében egyedileg kell áttekinteni a karbantartás, felújítás, beruházás szükségletét ill. kötelezettségét („címzettjét”), megakadályozva az állagromlást, biztosítva a színvonalas feladatellátást. Az intézményfenntartó mikrotársulások létrehozásakor rendelkezni kell a vonatkozó intézményi vagyon sorsáról: a tulajdonjoggal – használati joggal, a későbbi felújítási, eszközpótlási és egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekről. Feladatellátási kötelezettség megszűnése esetén egyedileg kell mérlegelnie a közgyűlésnek az intézményi ingatlan sorsát: számba véve az elidegenítésből származó egyszeri bevételi lehetőséget, de ezáltal az ingatlanvagyon csökkenésének következményeit és a megtartáshoz kapcsolódó hosszabb távú kiadási-bevételi kötelezettséget és lehetőséget.
Sportlétesítmények Az üzemeltetett létesítmények néhány kivételtől eltekintve az 1950-es, 1970-es évek beruházási és sportszakmai színvonalán épültek, folyamatos felújításuk és rekonstrukciójuk elmaradt. Az új, fedett uszoda átadásával jelentősen nőttek az úszósportok lehetőségei, azonban a Bárány uszoda rekonstrukciója változatlanul feszítő gond. Az Egri Városi Sportiskola által üzemeltetett sportlétesítmények épületgépészeti és közműellátó hálózata elavult, energiapazarló rendszerű. A műszaki állapot egyes helyeken tragikus. A sportlétesítmények terhelhetősége korlátozott, a szociális helyiségek száma a mainál sokkal alacsonyabb igénybevételre készült. A mindennapi sportolás, versenyezés biztosítása sokszor csak konfliktusok árán érhető el. Az önkormányzat nem rendelkezik olyan szabad pénzeszközökkel, amelyek révén biztonságosan üzemeltethetné, felújíthatná a sportlétesítményeket. Eger város sportlétesítményei túlméretezett egyesületi igényeket szolgálnak ki, ugyanakkor a városi tornatermek, sportpályák nyáron és hétvégeken kihasználatlanok. A szabadidősport fő bázisai, a szabadtéri pályák, parkok, játszóterek stb. állapota sok esetben nem felel meg az igényeknek. A városi tulajdonú létesítményeknek a lakosság széles rétegei számára hozzáférhetővé kellene tenni, ám ez az ellátórendszer mennyiségi és minőségi fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. A sportinfrastruktúra fejlesztése nélkül megvalósíthatatlan a lakosság egészségi állapotának javítása. Az Eszterházy Károly Főiskola sportlétesítményei – kivételként – az elmúlt öt évben jelentősen bővültek (sportcsarnok, rekortános atlétikapálya, teniszcsarnok, fallabdapálya stb.), ami az egri polgárok sportolási lehetőségeit is megnövelte. A sportélet egésze szempontjából döntő kérdés, hogy a különböző létesítmények állagát megóvjuk, illetve fejlesszük. Törekedni kell arra, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő
91 sportlétesítmények továbbra is megőrizzék eredeti funkciójukat, s szolgáltatási színvonaluk növekedjen. Az oktatási intézmények testnevelési és sportobjektumait tervszerűen, folyamatosan fel kell újítani, s a lakóterületi igényeket is figyelembe véve üzemeltetni. A város sportrangjának megőrzése érdekében arra kell törekedni, hogy a meglévő létesítményeket lehetőségek szerint a kor követelményeinek megfelelően újítsuk fel. A létesítmények állapotának és a rekonstrukciós igényeinek felmérésével pontos tervet, ütemezést kell készíteni az építésekre, felújításokra a pénzügyi vonzatok pontos meghatározása mellett. Ez várhatóan milliárdos nagyságrendű lesz, de vállalható, ha több évre osztjuk el a megvalósítást. A létesítmény-helyzet megoldandó feladatainak az Integrált Városfejlesztési Stratégiában kell szerepelniük. Feladatok: - A városi stadion rekonstrukciója, területén rekortános atlétikai pálya építése, futócentrum kialakítása - A körcsarnok felújítás folytatása - Az Északi Sportpálya és térsége fejlesztése - A Bárány-uszoda teljes felújítása - Minőségi birkózóterem kialakítása - A várhatóan más funkcióra kényszerülő tekepálya és asztalitenisz-csarnok pótlása. - Iskolai tornatermek felújítása a városban (évente legalább kettő) - A volt honvédségi sportlétesítmények hasznosítása - Street-ball – és strandröplabda-pályák létesítése - Az Eszterházy Károly Főiskola és a Gyakorlóiskola sportpályáinak fokozottabb bevonása a város sportéletébe - Kerékpárutak építése a városon át és a város körül, csatlakoztatásuk az országos kerékpár-úthálózathoz. Meglévő utakon kerékpársávok kijelölése. - Téli sportágak feltételeinek javítása (jégpálya vagy jégcsarnok építése) - Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények üzemeltetése az Egri Városi Sportiskola gondozásába került 2009. január 1. óta, mely hosszú távon biztosítja a megnyugtató megoldást Eger Megyei Jogú Város sportlétesítményeinek „minősége” eltérő képet mutat. A tisztán versenyszférában működtetett sportobjektumok száma a városi lakosság számához viszonyítva elenyésző (pl. Hotel Flóra, Hotel Eger, Strand Kft., konditermek stb.) A sportlétesítmények túlzottan egyesületi igényeket szolgálnak, ugyanakkor a városi tornatermek, sportpályák nyáron, és hétvégéken kihasználatlanok. A szabadidősport fő bázisainak számító szabadtéri pályák parkok, játszóterek közül sok nem felel meg a korszerű követelményeknek. A kizárólagosan városi tulajdonú sportolásra használható területek száma csökkent. A város tulajdonában lévő sportlétesítmények üzemeltetését az Egri Városi Sportiskola végzi. A beruházások eredményeként változott az Északi Sporttelepen az átadott létesítmények összetétele. A salakos labdarúgó pálya és a salakos kispálya helyén gyakorló műfüves pályák és műfüves labdarúgó pálya került megépítésre. Bontásra került az öltöző épülete, helyette 2 db konténeröltöző került telepítésre. Az üzemeltetett létesítményekről elmondható, hogy néhány kivételtől eltekintve az 50-es, 70es évek beruházási és sportszakmai színvonalán épültek, folyamatos felújításuk és rekonstrukciójuk szükséges. A gond az önkormányzat területén ott jelentkezik, hogy nem rendelkezik olyan szabad pénzeszközzel, amivel biztonságosan üzemeltethetné, felújíthatná a sportlétesítményeket.
92 Feladatok: - A városi tulajdonú létesítményeknek biztosítani kell a lakosság széleskörű hozzáférhetőségét, amely az ellátórendszer mennyiségi és minőségi fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. A sportinfrastruktúra eurokomform feltételrendszere nélkül megvalósíthatatlan a lakosság egészségi állapotromlásának megállítása, a sport egészségvédő funkciójának előtérbe állítása. - Törekedni kell, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények továbbra is megőrizzék eredeti funkciójukat, mindezeken túlmenően a létesítmények szolgáltatási színvonala növekedjen. - Az oktatási intézmények testnevelési és sportobjektumait tervszerűen, folyamatosan fel kell újítani, a lakóterületi igényeket is figyelembe véve célszerű üzemeltetni. - A fedett uszoda tárgyi és funkcionális korlátozottsága csak behatárolt kör részére biztosíthat sportolási, rekreációs lehetőséget. Ezzel összefüggésben meg kell oldani a többi sportlétesítmény, így a Bárány uszoda rekonstrukcióját is. - A megoldandó feladatok feltétlenül igényelnék a sportberuházásokra fordítható összeg megemelését a mindenkori költségvetésben. El kell érni, hogy a rendezési tervekben helyet kapjanak a gazdasági növekedéssel együtt megjelenő rekreációs igényt kielégítő sportlétesítmény-rendszerek. (A szabadidősport fő bázisának számító szabadtéri pályák, grundok, játszóterek nagy része nem felel meg a követelményeknek, a szabadidősport fejlesztését célzó elképzeléseknek.) - A város sportrangjának megőrzése érdekében arra kell törekedni, hogy a meglévő létesítmények a lehetőségek szerint kerüljenek felújításra (pl. a Körcsarnok). A létesítmények állapotának és a rekonstrukciós igényeinek felmérésével pontos tervet kell kidolgozni a leggazdaságosabb üzemeltetésre. 4.3. A helyi önkormányzati feladatok kistérségi szintű ellátásának lehetőségei Eger város gazdasági, társadalmi és kulturális élete, ennek jövőbeni alakulása nem választható el a kistérségtől. A város és környéke fejlesztése csak egymásra hatva és segítve képzelhető el. Szükség van arra, hogy a kistérségi együttműködés közös érték- és érdekalapú legyen, amely ezáltal - tovább gyűrűző hatásként - megnöveli a térség gazdasági potenciálját, a szűkebb és tágabb környezetbe való integrációját. Olyan partneri viszonyt szükséges létrehozni a város és a kistérsége között, amely közös programokat dolgoz ki, összehangolja a települési költségvetéseket, közös fejlesztési projekteket indít és hajt végre. Előzmények A kistérség fogalmának, funkciójának meghatározására, a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvések már a 90-es évek első felében megkezdődtek, ám a kistérség mibenlétének, a megyéhez, a régióhoz és a centrum településhez való kapcsolatának kérdései még napjainkban is a szakmai-tudományos kutatás előterében állnak. Ennek oka egyrészt az, hogy a kistérségeken belül új típusú önkormányzati együttműködés zajlik a hatályos jogszabályok keretei között, másrészt egyes államigazgatási feladatok ellátása már nem települési, vagy megyei, hanem „kistérségi szinten” zajlik (pl. okmányiroda). A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény preambulumában a szabályozás céljai között említi a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítését, a térségi kapcsolatok elmélyítését. A kistérség kifejezés, illetőleg a kistérség definíciója a törvényben nem kapott helyet.
93 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény7 meghatározta ugyan az általa elképzelt kistérség fogalmát, adós maradt azonban a kistérségnek a területfejlesztés szervezetrendszerében elfoglalt helyének és szerepének, működtetésének és szervezetének definiálásával, illetőleg szabályozásával. A hivatkozott törvény megfogalmazásában a kistérség: „ a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztésistatisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.” Jelentős lépésnek tekinthető a kistérségi társulások létrejöttét lehetővé tevő 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról. A törvény biztosítja a kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületeinek, hogy társulást alakítsanak, így összehangolják térségük fejlesztését, vállalják a kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését, szervezését, valamint intézmények fenntartását. Ezen célok megvalósítására Eger városa és a környező 13 település 2004. június 30-val hozta létre az Egri Kistérség Többcélú Társulását. 2007 évre 17 tagra bővült az Egri Kistérség Többcélú Társulása kereteiben együttműködők száma. A kistérségi együttműködés napjainkban – majd távlatokban is - egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Ez az érdeklődés különösen három tényezőre vezethető vissza: − Egyes ellátás-szervezési funkcióknál, valamint a "vonalas" infrastrukturális beruházások esetén lényegében kizárólag az érintett önkormányzatok együttműködésével valósíthatók meg a feladatok. − Az uniós csatlakozás, lévén, hogy a támogatási jogosultság az egységes statisztikai rendszer alkalmazását (NUTS rendszer) teszi szükségessé, kiemelt jelentőséget ad a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. − Előtérbe kerülnek a szakszerűség, gazdaságosság, hatékonyság követelményei, amelyek érvényesítéséhez szükséges a térségi együttműködés rendszerének továbbfejlesztése. A kistérség alkalmas lehet arra, hogy közszolgáltatások ellátását – magasabb szakmai színvonalon - térségi szinten biztosítsa, a területfejlesztés és az államigazgatás feladatainak összehangolásához keretet nyújtson. Mindezeket Eger városának, mint markáns kistérségi központnak szem előtt kell tartania a gazdasági programjának meghatározásakor, két okból is: − egyrészt térségi igazgatási, szervező és gazdasági erőként, meghatározója és befolyásolója a vonzáskörzetében élők és tevékenykedők egyéni és közösségi gondolkodásának, döntéseinek, − másrészt, igényük esetén, segítő kezet is kell nyújtania a térségi településeknek – kölcsönös előnyök kiaknázása révén. Eger városát érintő, térségi léptékben szakszerűen, hatékonyan megoldható funkciók az alábbiak: 1. önkormányzati, közszolgáltatási funkció, 2. államigazgatási funkció. 7
1996. évi XXI. törvény A területfejlesztésről és a területrendezésről. Módosította a 2004. évi LXXV. törvény
94
1. Az önkormányzati-közszolgáltatási funkció Egyik részük a törvény által telepített, illetve a települési önkormányzatok által átruházott feladatok és hatáskörök közül kerülhet ki. A kistérségben ellátható önkormányzati feladatok azok lehetnek, amelyeket egységesen, komplex kistérségi társulás útján, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Másrészt olyan, elsősorban szolgáltatásszervezési feladatköröket kell számba venni, melyeket kistérségi léptékben célszerű kialakítani. Ilyen feladatkörök lehetnek különösen: - a környezetvédelem, - az ivóvízbázis-védelem, - a hulladékkezelés, - a szennyvíztisztítás, - az útüzemeltetési és útügyi igazgatási feladatok, - az önkormányzati belső ellenőrzés, - a tűzvédelem, - a munkavédelem, - a szakosított ellátást nyújtó intézmények fenntartása, - a sportfeladatok, - a mezőőri szolgálat, - a természetvédelmi őrszolgálat - az egészséges ivóvíz biztosítása, - a helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, - az árvíz és belvíz elvezetés, - az alapfokú művészeti oktatás, - a könyvtári ellátás, - a hétvégi orvosi ügyelet, - a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, - az idősgondozási feladatok, - a gazdaság- és turizmusfejlesztés, - a kistérségi tervezés, - a kistérségi főépítészi feladatok, - a helyi közforgalmi vasút fenntartása. Eger MJV, mint az Egri Kistérség Többcélú Társulásának tagja 2004. szeptember 30-val kötött támogatási szerződést a Belügyminisztériummal, amelynek értelmében 103,8 millió Ft egyszeri jellegű, vissza nem térítendő támogatást felhasználva gondoskodik társulási keretek között, minimum három éven keresztül, az alábbi feladatok térségi megoldásáról: -
közoktatási feladatok ellátása (pedagógiai szakszolgálati és intézményfenntartó mikrotérségi társulási feladatok) családok és gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító: családok átmeneti otthonát, gyermekek átmeneti otthonát és helyettes szülői hálózatot egészségügyi alapellátás színvonalának emelése – a központi orvosi ügyelet tárgyi feltételek javítása révén hulladékgyűjtés-kezelés rendszerének kialakítását szolgáló közös hulladékgazdálkodási terv készítése 25 intézmény közös közbeszerzése személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése a térségben 103, (az időközbeni átszervezéseket követően 63) önkormányzatokhoz tartozó intézmény belső ellenőrzésének megoldása
95 -
területfejlesztési feladatok (térségi idegenforgalmi és területfejlesztési program, kistérségi kerékpár túra útvonal tervezése).
Fenti pályázati kötelezés a gazdasági program tervezési szakának első felére determinálja a feladatokat. A második időszak előtt célszerű megvizsgálni a feladatteljesítés színvonalát, annak gazdaságos voltát, társadalmi előnyeit. Mindezeket összevetve az akkori szabályozási és financiális környezettel, kell dönteni a feladatellátás térségi megtartásáról vagy módosításáról. Bár a jelzett feladatmeghatározó BM pályázatnak eleget téve a családok átmeneti otthona létrejött, a társulás a 2005. évi normatív működési támogatásáról szóló rendeletnek úgy felelt meg, hogy feladatai közé felvette a „helyettes szülői hálózat” és a „gyermekek átmeneti otthona” alapfeladat ellátását, illetve a társult önkormányzatok elhatározták, hogy ezeket a feladatokat a jövőben közösen oldják meg. 2009-ben az EKTcT fenntartásában létrejött az Egri Kistérség Gyermekjóléti Intézménye, amely magába foglalja a Családok átmeneti otthona, a Gyermekek átmeneti otthona, a Családi napközi és a Helyettes szülői hálózat ellátását. Eger MJV közgyűlése 2005. februárjában döntött az oktatási feladatok társulási formában való ellátásáról. A törvényi előírás szerint a közoktatási feladat-ellátási kötelezettség alapvetően a települési önkormányzatokra terjed ki, azonban ezen feladatuknak a fenntartó, kisebb önkormányzatok egyre nehezebben tudnak megfelelni: a gyermeklétszám drasztikus csökkenése, ill. az intézményi működési költségek fokozatos növekedése miatt. Annak érdekében, hogy a közoktatási feladatellátás a lehető leghatékonyabb és legracionálisabb legyen, az Egri Kistérség Többcélú Társuláson belül Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményfenntartó mikro-társulást hozott létre Ostoros Önkormányzatával, melynek keretében az egri Kemény Ferenc Általános Iskola és Ostoros általános iskolája társult. A feladatellátás fenti társulási formája folyamatosan felülvizsgálandó. A kistérségi keretek között ellátott közoktatási feladatok kapcsán az alábbi feladatok közös ellátása folyik: o Logopédiai ellátás – utazó logopédiai hálózat működtetése, az egri Városi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet szakmai bázisa keretében; o Pályaválasztási tanácsadás – utazó továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, az egri Városi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet szakmai bázisa keretében; o Kistérségi gyógy-testnevelés – utazó gyógy-testnevelő, az egri Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola bázisán Kistérségi mozgókönyvtári támogatás: azokon a kistelepüléseken, ahol megszüntették a nyilvános községi könyvtárakat, a kistérség és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár közötti megállapodás alapján a kistelepülések rendszeresen megkapják a legújabban beszerzett könyveket. Ezen kívül mindenféle könyvtárközi szolgáltatást kaphatnak a legkisebb települések olvasói is. Jelenleg 12 település kapcsolódott be a mozgókönyvtári ellátásba. A Közgyűlés 2007. januári ülésén döntött, hogy kistérségi feladatellátásra átadja a következő szociális és gyermekjóléti feladatokat az Egri Kistérség Többcélú Társulása részére:
96 1.) a szociális alapszolgáltatások közül • szenvedélybetegek nappali ellátását, • szenvedélybetegek közösségi ellátását és • jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, 2.) a szociális szakellátások közül a fogyatékosok rehabilitációs lakóotthonát, 3.) a gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközit. Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 9. §. (1-2) bek. alapján önkormányzati kötelező feladat az állati eredetű hulladék ártalmatlanná tétele. A települési önkormányzatok számára a feladat gazdaságosan társulási formában oldható meg. A finanszírozást KIOP pályázati pénzösszeg segíti, amelyből ennek a veszélyes hulladéknak térségi szinten gazdaságos és biztonságos lerakása, tárolása és megsemmisítése valósulhat meg. A finanszírozásban szerepet kell vállalni az önkormányzatoknak és a veszélyes hulladék létrejöttében közreműködő szervezeteknek is. A 2005. évben pályázati segítséggel létrehozott és az EKHuSzoNK Kft. által működtetett állati hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása eredményesen folyik. Az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik az alapellátáshoz kapcsolódó központi ügyeleti ellátás biztosítása. Ez, Eger város környéki települések esetében szakszerűen és költséghatékony módon térségi keretek között oldható meg, figyelemmel a földrajzi viszonyokra, Eger központtal. Bár Eger városa a lélekszáma alapján önállóan is működtethetne központi ügyeleti ellátást, a fenti indokok alapján - későbbiekben is – javasolt a társulási formában történő térségi ügyeletszervezés. 2. Az államigazgatási funkció A kistérségi államigazgatási feladatok részben az államigazgatás/hatósági igazgatás, részben az igazgatási szolgáltatás körébe tartoznak. A feladatokat kétféle szervezetrendszer látja el: a település szintű államigazgatási feladatok és hatáskörök általános címzettje a jegyző; az ágazati feladatokat, hatásköröket a különböző dekoncentrált egységek gyakorolják. Az elkövetkezendő időszakban állami szinten kell választ találni arra, hogy a körzeti államigazgatási feladatokat, hatásköröket milyen szervezeti rendszerben lássák el, hogyan alakuljon a kistérségi központ település (Eger Megyei Jogú Város) jegyzőjének feladat és hatásköre, továbbá a különböző dekoncentrált szervektől az egységes kistérségi szervezethez milyen feladatok és hatáskörök csoportosíthatók át. Az egységes illetékességi terület iránti igény a kistérségben ellátható, tömegesen előforduló, speciális szakértelmet, fejlett technikai hátteret igénylő államigazgatási ügyek intézésével kapcsolatban vetődik fel leginkább. Az államigazgatási ügyekhez illeszkedő területi rendszer hiánya, mind az eljáró szerveknek, mind az állampolgároknak gondot okoz. Az egységes kistérség megteremtésének jogi esélye az államigazgatási ügyintézés esetében a legnagyobb, hiszen akár kormányrendelet is meghatározhatja az illetékességi területeket. Az egységesítés irányába ható első lépés volt a 2001. végén hatályba lépett kormányrendelet (262/2001. (XII. 21.) Korm. r.), amely összehangolta a gyámügy, az okmányügyek8, egyes építési és szociális9 ügyeket intéző körzetközpontok illetékességi területét. Az egységesítés 8
Körzetközponti feladatellátás területei: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa, egyéni vállalkozói igazolvány, lakcímkártya ügyintézése; ügyfélkapu regisztráció, közlekedés-igazgatási feladatok, anyakönyvi események rögzítése 9 Térségi szociális ügyek: a szociális ill. gyermekvédelmi törvényben előírt feladatok ellátását lehetővé tevő működési engedélyek pl. idősek klubja, kiadása
97 során az okmányközpontok illetékessége volt az irányadó. Az intézkedés azt eredményezte, hogy kialakultak az államigazgatási körzetek, az érintett települések lakossága a szóban forgó ügyeket egy helyen intézheti. A 2011. évben felálló Kormányhivatalok létrejöttével és közigazgatás várható korszerűsítésével további átrendeződések történhetnek a kistérségi feladatellátás területén. Összegezve megállapítható, hogy Eger MJV, mint körzetközpont részéről a feladatátadás 2004–ben megkezdődött, melyet központi pályázati eszközökkel tettek befogadhatóvá, számítva az önkormányzatok gazdasági racionalitására. Az eltelt időszak tapasztalata alapján megállapítható: o A Társulás a változó jogszabályi kereteknek megfelelően működött o Az erőforrások átcsoportosításával, optimalizálásával sikerült kompenzálni a romló finanszírozási feltételek hatásait o a Társulás és összes szervezeti egysége finanszírozási igénye a ciklus alatt, lényegében nominál értéken, állandó szinten maradt o Jelentős összegű új projekt az utóbbi időszakban sajnos nem indult o A hulladékgazdálkodási feladatok (EKHUSZONK Kft.) jól működnek o A közoktatás alapvető változásokon esett át o Az EKGYI működése megfelelő, szakmai és pénzügyi téren o Jelentős előrelépések történtek a Társulás marketingjében o Az elektronikus közigazgatás megelégedéssel működik
Zárszó Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata érvényes Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezik. Ez alapján határozzuk meg, illetve aktualizáljuk folyamatosan a gazdasági program konkrét feladatait, illetve azok ütemezését.
98 Fogalommagyarázat Forrásabszorpciós képesség: az önkormányzatok abszorpciós képessége a különböző külső forrásokhoz (pl. közösségi támogatások, hitelek, működőtőke befektetések) való hozzáférés és ezek olyan felhasználási módja, amelynek eredményeként jobb minőségi/és vagy nagyobb mennyiségi kollektív jószág biztosítására lesz képes az önkormányzat és nő az adott önkormányzat vagyona. Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája: NUTS rendszer, amely a támogatási jogosultságok meghatározását teszi lehetővé. A NUTS hazánkban öt szintet különböztet meg: 1. szint – Magyarország; 2. szint – 7 tervezési statisztikai régió; 3. szint – 19 megye valamint a főváros; 4. szint – kistérségek; 5. szint – települések szintje Területfejlesztéssel összefüggő tervezés időhorizontjai: - Jövőkép (vízió): belátható perspektívák egy bizonyos valószínűséggel megvalósítható/megvalósuló szegmense, a településen élők kívánságainak, igényeinek megfelelően formált, idealizált statikus kép a jövőről, egy elértni kívánt állapotról. - Stratégia: a jövőkép szegmentált lefedése; célok, erőforrások és módszerek egymással szorosan összefüggő rendszere - Koncepció: a stratégia célrendszerét, ezen belül a célok prioritásait is meghatározó dokumentum - Forgatókönyv: több változatban elkészített koncepció - Program: a stratégia konkrét szegmenseit, rövid időtávlatban bemutató cselekvési keret. A programok megtervezésekor részcélok (programcélok) meghatározására kerül sor, a célok elérése érdekében részletesen ütemezett cselekvési tervet kell készíteni. - Projekt: részletes (tevékenységszintű) tervezési egység: konkrét feladatokat, erőforrásokat, azok mobilizálási módszereit, végrehajtási határidőket és felelősöket (ad-hoc szervezetet) tartalmaz. Monitoring: a realizálási folyamatok megfigyelése, mérése, a végrehajtásról vett „értékek” összegyűjtése, terv és tényadatok egybevetése, összehasonlítása, az eltérések regisztrálása, melyek révén lehetővé válik a problémát jelentő területek, folyamatok meghatározása, izolálása. Tágabb értelemben a monitoring az eltérések okainak elemzését, javaslatok, intézkedések kidolgozását, tehát a beavatkozás, a korrekció alapjának meghatározását is jelenti. Európai Uniós és hazai fejlesztési programok hosszú távon érvényes alapelvei: - Programozás: a fejlesztéseket átfogó és egymással összefüggő rendszerben kell értelmezni és végrehajtani úgy, hogy az egyes projektek eredményei összességükben elvezessenek a tervezett hatás eléréséhez. Forrást tehát nem egyedi projektekhez, hanem integrált, több évre szóló fejlesztési programokhoz biztosítanak. - Addícionalitás: Az elérhető támogatások önmagukban nem fedezik a fejlesztések teljes kiadásait, a saját és tagállami erő pótlólagos (addícionális) forrásaként kezelhetők az EU (Strukturális Alapok) támogatásai - Partnerség: a megvalósítandó fejlesztések minél szélesebb társadalmi összefogáson alapulnak, annál nagyobb a támogatottságuk valószínűsége és nagysága. Az együttműködésnek mind vertikális (EU Bizottságtól a területi szintig), mind horizontális (önkormányzat, lakosság, piaci szereplők) vonatkozásban meg kell valósulni.
99 -
-
Koncentráció: a fejlesztési elképzelések megvalósításában folyamatosan az átfogó hatású, a legfontosabb programokra kell koncentrálni, az idő és pénzügyi források optimalizálása érdekében, azaz viszonylag kis számú, de stratégiai jelentőségű célkitűzést kell megvalósítani. Szubszidiaritás: a tervezésnek és a programnak azon a szinten kell megvalósulni, ahol hatását a legcélzottabban képes kifejteni, illetve ott, ahol a célcsoportját a leginkább érinti.
Indikátor: komplex jelzőrendszer, mutató, amely a fejlesztés, változás során bekövetkezett valóságot jellemzi. Leggyakrabban számszerűsített, olykor a minőségbeli elmozdulást szövegesen mutatja be.
100
5. Előterjesztés a "Dobó tér - Eger patak - Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja" című kiemelt projektjavaslatról Előterjesztő: Habis László polgármester
Habis László Nagy terjedelmű anyagról van szó. Az anyagban olyan új elemek, amelyek plusz terhet jelentenének a városra, nem szerepelnek. Határozni kell a projektelemek véglegesítéséről is. Az anyagban leírták az, hogy néhány projektelemről, műszaki, gazdasági vagy szakhatósági okoknál fogva le kell mondani. Ha ez a belvárosi rehabilitáció megvalósul, akkor a belváros meghatározó műemléképületei, építészeti, történelmi épületei megújulnak egy soha nem látott méretű rehabilitációs program keretében. Mindnyájan büszkék az egri belvárosra. Ugyanakkor látni kell azt, hogy a belváros állapota több ponton kritikus. Ezek az állapotok részben láthatóak, a közművek, csapadékvíz rendszer stb., viszont nem látható. Igen nagy léptékű fejlesztés valósul meg, s ha a kapcsolódó beruházások is megvalósulnak, akkor egy tágabb keretben gondolkodva a legértékesebb része a városnak megújul. Ennek megfelelően a 2. számú határozati javaslat az akcióterületi terv elfogadását javasolja. A 3. számú határozati javaslat a kerékpárút és patakmeder rendbetételével kapcsolatos. A térségben nem csak az önkormányzat az állam is tulajdonos, tehát bérleti szerződést kell kötni az állammal. A 4. határozati javaslat a nonprofit projektek, a társadalmi szervezetek közreműködését elősegítő pályázati rendszer szabályozását jelenti. Az 5 határozati javaslat a parkolóház megvalósításával kapcsolatos szerződés korrekciójáról szól. Ez kötelező projekt, ugyanakkor a projekt-előkészítés időigénye okán nem kevés gonddal küzdenek, és a mai módosítással még az összes gondot nem fogják tudni kezelni. A projekt megvalósítása rengeteg akadályba, hatósági, kötelező eljárásrendi változtatások sorába ütközött. Állandóan változó szabályrendszerrel találkoztak, mára eljutottak odáig, hogy ezeket a döntéseket véglegesíthetik. Számos döntés van a Közgyűlés mögött. Császár Zoltán Örül annak, hogy ez a város egy új arculatot tud felvenni úgy, hogy közben megőrzi a barokk arculatot, a történelmi múltját, és okulnak abból a hibából, ami rövidtávon téves megoldás volt. A Minorita templom tornyába a kilátót nem tartja jó ötletnek, véleménye szerint a kilátót a Főiskola tetején kellene lehelyezni, ami adott egy körbejárással. Polgármester urat kérdez, hogy a kórház rekonstrukciójába hogy került bele az Eger város önkormányzata? Köszönettel tartozik az anyag készítőinek, a lehetőségeket maximálisan kihasználták. Dr. Csarnó Ákos Az Eger patak bevonása a város életébe kimondottan jó ötlet, ezért a rehabilitációs terv profi munka és jól használható. Kiemeli, hogy fontosnak tartja azt a lehetőséget, hogy helyi civilek pályázati lehetőségként részt vehetnek ezekben e programokban. Véleménye szerint a patak
101 bevonása jó elképzelés. A kerékpárral közlekedőknek lehetősége nyílik úgy áthaladni a városon, hogy majdnem végig zöldben és víz közelében lehetnek. A tervezetnek véleménye szerint vannak furcsaságai. A koncepció egyik alapvető elképzelése az, hogy a kerékpárúton elkerülve közlekedhessen kerékpáros, gyalogos. Az előterjesztésben a 14-es és a 17-es projektelem is a kerékpárúttal foglalkozik. A tér rendezvénytérként való átépítése annak érdekében, hogy a Dobó téri nagy érdeklődésre számon tartó rendezvények alkalmával kiegészítő területként kisebb rendezvények számára is alkalmassá váljon. 86/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Dobó tér – Eger patak – Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja” című kiemelt projektjavaslat tartalmát az alábbi projektelemekben határozza meg: Gazdasági célú fejlesztések 1. Piac mellett parkolóház építése 2. Irodaház homlokzat felújítása (Dobó tér 6/a) az Eszperantó sétány mentén 3. Szenátor ház (Dobó tér 11.) homlokzatának felújítása 4. Kis Dobó tér felújítása Közösségi funkciót szolgáló fejlesztések 5. Minorita templom homlokzat felújítás 6. Bartakovics Béla Művelődési Ház utcai homlokzatának felújítása 7. Református közösségi ház homlokzatának felújítása 8. Lenkey János általános iskola – utcai és udvari homlokzatok felújítása Városi funkciót erősítő fejlesztések 9. Irgalmasok kápolnája homlokzat felújítás 10. Dobó tér – dísztér és rendezvénytér felújítása 11. Buttler ház környezetének közterületi rekonstrukciója: Gólya utca, játszótér felújítása 12. Közösségi tér kialakítása az Eszperantó sétány mentén 13. Eszperantó sétány felújítása 14. Közterület fejlesztés a volt halpiac területén (a Centrum parkoló helyén) 15. Dózsa György tér - Dobó utca felújítása 16. Szúnyog közi közterület fejlesztés, az Eger-patakhoz kapcsolódóan 17. Kerékpárút kialakítása az Eger-patak medrében és patakmeder rekonstrukció 18. Valide Sultana török kori fürdőrom látogathatóvá tétele 19. Közterületi fejlesztés: Bajcsy-Zsilinszky út 20. Közterületi fejlesztés: Jókai utca Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések 21. Városháza részleges rekonstrukciója Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek 22. Belterületi közút felújítása: Zalár utca 23. Új gyalogos híd építése a Fazola utca meghosszabbításában 24. Gyalogos híd felújítása
102 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: ERFA típusú közösségi célú programok 25. Soft projekt elemek Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2011. március 31. 87/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az előterjesztés mellékletét képező, „Dobó tér – Eger patak – belvárosi térsor funkcióbővítő városrehabilitációja” című kiemelt projektjavaslathoz kapcsolódó Akcióterületi Tervet. Felelős: Határidő:
Habis László polgármester 2011. március 31.
88/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a természetben Eger, 4900 ill. 4847 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, Eger-patak megnevezésű ingatlan, „Dobó tér – Eger patak – belvárosi térsor funkcióbővítő városrehabilitációja” című kiemelt projektjavaslat alapján projektfejlesztéssel érintett részeinek (kerékpárút és patakmeder) bérletére irányuló, az előterjesztés mellékletét képező szerződéseket, továbbá felhatalmazza a Polgármestert a szerződések aláírására és a szerződésekben foglalt feladatok végrehajtására. Felelős: Határidő:
Habis László polgármester 2011. március 31.
89/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az előterjesztés mellékletét képező, Egri Városfejlesztési Kft., mint Közvetítő szervezet Működési Kézikönyvét és annak mellékleteit (pályázati felhívás és annak sablonjai, dokumentumai), amely a „Dobó tér – Eger patak – belvárosi térsor funkcióbővítő városrehabilitációja” című projekt keretében a Programalaphoz kapcsolódó non-profit mini-projektek közvetett támogatási rendszere lebonyolításának módját és ennek érdekében a közvetett eljárás lépéseit szabályozza.
Felelős: Határidő:
Habis László polgármester 2011. március 31.
103 90/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az előterjesztés mellékletét képező, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Agria Parkoló Kft. között 2010. február 11-én az Eger, Katona téri parkolóház megvalósítása és üzemeltetése tárgyában létrejött megállapodás és ingatlan adásvételi szerződés módosításáról szóló okiratot, továbbá felhatalmazza a Polgármestert a szerződés aláírására és a szerződésben foglalt feladatok végrehajtására. Felelős: Határidő:
Habis László polgármester 2011. március 31.
6. Előterjesztés az Eger-Ostoros és az Eger-Demjén-Egerbakta-Egerszalók Intézményfenntartó Mikro-társulások Társulási Megállapodásainak felmondásáról Előterjesztő: Rázsi Botond alpolgármester Habis László Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak az 1. határozati javaslatra. Megállapítja, hogy 15 igen, 2 tartózkodás mellett a Közgyűlés a határozatot elfogadta. Kéri, hogy szavazzanak a 2. határozati javaslatra. Megállapítja, hogy 15 igen, 2 tartózkodás mellett a Közgyűlés a határozatot elfogadta. Kéri, hogy szavazzanak a 3. határozati javaslatra. Megállapítja, hogy 15 igen, 2 tartózkodás mellett a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
91/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Eger-Ostoros Intézményfenntartó Mikro-társulás - a Társulási Megállapodás IV.1., V. 2-3. pontjaiban meghatározottakra figyelemmel Társulási Megállapodását 2011. december 31-ével felmondja. Felelős: Habis László Polgármester Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Ballagó Zoltán irodavezető Határidő: 2011. március 31.
104 92/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Eger-Demjén-Egerbakta-Egerszalók Intézményfenntartó Mikro-társulás - a Társulási Megállapodás IV.1., V. 2-3. pontjaiban meghatározottakra figyelemmel - Társulási Megállapodását 2011. december 31-ével felmondja. Felelős: Habis László Polgármester Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Ballagó Zoltán irodavezető Határidő: 2011. március 31. 93/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Eger-Ostoros Intézményfenntartó Mikro-társulás, valamint Eger-Demjén-Egerbakta-Egerszalók Intézményfenntartó Mikro-társulás Társulási Megállapodások felmondásával összefüggő további intézkedések megtételét a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának adja feladatul. Felelős: Habis László Polgármester Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Ballagó Zoltán irodavezető Határidő: 2011. december 31.
7. Javaslat a „Civil Alap szakmai programok/projektek megvalósítása 2011” civil szervezetek támogatására Előterjesztő: Dr. Misz Mihály tanácsnok
Dr. Misz Mihály Ha visszagondolnak a 20 évvel ezelőtti időszakra, akkor Magyarországon nem létezett hatalomtól független civil szervezet, a rendszerváltás után ez megváltozott. Egerben az Önkormányzat által biztosított civil alapra 135 szervezettől kaptak pályázatot. A pályázatok száma 205. Az egri civil szervezetek szervezettsége országosan példaértékű, a Civil Kerekasztal fogja össze működésüket, ezen belül külön szekciók vannak az egyes feladatoknak, témáknak megfelelően. A Civil Kerekasztal évente rendez egy civil fórumot, ahol megválasztják a Bíráló Bizottságot.
105 A Bizottság dönti el, ki mennyi támogatást kap abból a rendelkezésre álló összegből, amit az Közgyűlés megszavaz. Anyagi nehézségekre hivatkozva számos önkormányzat az idén csökkentette a civileknek nyújtott támogatást. Eger Önkormányzata megtartotta ezt az összeget. Csak Egerben bejegyzett szervezet pályázhat. Nem kaphat támogatást az a szervezet, melynek teljesítetlen elszámolási kötelezettsége van. Személyi, tiszteletdíjas pályázatra, állóeszköz igényre szintén nem adható támogatás. Az összeg 7.110.000 forint, ebből 1,5 millió forint fedezi a civil ház kiadásait, 4.830.000 forintot osztott szét a Bizottság, valamint sok éves gyakorlatnak megfelelően civil szervezetek nem vár kiadásaira tartalékot is képeztek. Bognár Ignác Március 12-én az alkotmányozással kapcsolatos rendezvényre a Hun Fokos Szövetség nem kapott támogatást. Habis László A Hun Fokos Szövetség két pályázatot nyújtott be, az egyiket támogatta az Önkormányzat. Császár Zoltán Tanácsnok úrnak javasolja, hogy nézzék át a pályázatokat. Szabályozzák, hogy egy szervezet csak egy pályázatot adjon be. Koczka József A tavalyi évtől kezdődően döntött úgy a Közgyűlés, hogy nem egy pályázatot adhat be egyegy civil szervezet, hanem többet is, ugyanis nem civil szervezeteket támogatnak, hanem projekteket, tehát bizonyos feladatokra kapják meg az összeg, akik évente 6-8 programot is futtatnak. Az egyik legfontosabb szempont, amely alapján dönt a Bíráló Bizottság, hogy a pályázat közösségi értéket teremtő és a város civil életének szakmai fejlődését célozza. Habis László A Történelmi Hagyományőrző Naphoz 50 ezer forint támogatást kapott a Hun Fokos Szövetség. Megemlíti, hogy a közel 5 millió forint melyet szétosztanak és konkrét események megrendezéséhez ad az önkormányzati támogatást, ez egyes szervezeteknek csak néhány 10 ezer forintot jelent, de e mellett Egerben megtartották továbbra is az iparűzési adó címkézéssel kapcsolatos megoldást, tehát ha a vállalkozásokat megkeresik a civilek, akkor ennek az összegnek a többszörösét címkézésben elérhetik. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a javaslattevők véleményét elfogadták, tehát ne bírálta felül az Önkormányzat a címkézési szándékokat. Vannak kiemelt kulturális és sportszervezetek, amelyeknek önálló címszáma van, mert olyan jelentőségű tevékenységet végeznek a városban. A Civil Alapot Bíráló Bizottság a tartalékon kívül még a tavalyi még fel nem használt pénzel is számolhat adott esetben.
106
Tóth István Az Ugri-Bugri Egyesület 1.560 ezer forintos pályázattal indult, amiből 200.000 forintot igényelt és 40 ezer forintot kapott. Bognár képviselő társa által felvetett rendezvény 285.000 forintos rendezvény volt, melyre kérte az összeget, és nem kapott az Önkormányzattól támogatást. Saárossy Kinga Az Önkormányzatnak nincs joga és módja, hogy beleszóljanak abba, hogy a civilek hogyan osztják el a pénzt. Tóth István Nem a civilek döntését kifogásolta, hanem azt hallották, hogy a Hun Fokos Szövetség milyen magas összeggel pályázott. Más szervezet is pályáztak hasonló összegekkel. Dr. Misz Mihály Több hozzászólásban is elhangzott, hogy az a szerencsés, ha a Bíráló Bizottság döntésébe a Közgyűlés nem szól bele. A bírálati szempontok viszont módosíthatók. Ez az igény legutóbb a Civil Kerekasztal ülésén is felmerült, ezért azt a döntést hozták, hogy a civil szervezetek elküldök a javaslataikat, hogy milyen új szempontokat szeretnének szerepeltetni. A Közgyűlés eldöntik hogy változtatnak-e a szempontokon, vagy helyben hagyják. Habis László Kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta. 94/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal által „Szakmai programok/projektek megvalósítása 2011” címmel meghirdetett pályázatokat megtárgyalta és a támogatások vonatkozásában az alábbi határozatot hozta: Szervezet neve 212. sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány 1 212. sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány 2 56-os Szövetség Heves Megyei és Egri Szervezete 56-os Szövetség Heves Megyei és Egri Szervezete Agria Kerékpár és Triatlon Klub 1 Agria Kerékpár és Triatlon Klub 2 Agria Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Polgárőr Kiemelten Közhasznú Egyesület Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport Agria Vegyeskar Eger Kóruskultúrájáért Alapítvány
Javasolt támogatás e Ft 70 40 25 50 40 30 25
107 Animus Egyesület Az egri Tavasz Úti Óvoda Gyermekeinek Javára Alapítvány „Az önkéntesség fejlesztéséért” Alapítvány Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány Bartakovics Béla Kulturális Egyesület 1 Bartakovics Béla Kulturális Egyesület 2 Bemutató kert Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Közhasznú Egyesület 1 Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Közhasznú Egyesület 2 Bervavölgyi Óvodásokért Alapítvány Betegek Életminőségének Javításáért Közhasznú Alapítvány 1 Betegek Életminőségének Javításáért Közhasznú Alapítvány 2 Biosziget Rehabilitációs Alapítvány Bükki Vörös Meteor Sportegyesület - 1 Bükki Vörös Meteor Sportegyesület - 2 Bükki Vörös Meteor Sportegyesület - 3 Caritas Hungarica Eger Alapítvány Cíves Pro Urbe Alapítvány 1 Cíves Pro Urbe Alapítvány 2 Cukorbetegek Egri Egyesülete 1 Cukorbetegek Egri Egyesülete 2 Cukorbetegek Egri Egyesülete 3 Cukorbetegek Egri Egyesülete 4 Csintamani-Életkő Ayurveda és IYENGAR Jóga Közhasznú Alapítvány „Csodatévők” Alapítvány 1 „Csodatévők” Alapítvány 2 Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet - 1 Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet - 2 Dsida Jenő Baráti Kör-Egyesület ECK Szabadidő Szekció Eger - Lajosváros Szent Lajos Plébánia Karitász Csoport Eger Kapui Kulturális Alapítvány 1 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 2 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 3 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 4 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 5 Eger Vára Barátainak Köre Egyesület Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Egri Autista Alapítvány 1 Egri Autista Alapítvány 2 Egri Autocross auto-motor Sport Egyesület Egri Barátnők a Jövőért Egyesület 1 Egri Barátnők a Jövőért Egyesület 2 Egri Barátnők a Jövőért Egyesület 3 Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete Egri Borút Egyesület Egri Citerazenekar
20 40 50 15 20 15 20 30 20 70 40 30 20 30 50 25 30 25 30 30 100 15 25 40 40 30 25 25 20 40 20
108 Egri Civitan Club Alapítvány - 1 Egri Civitan Club Alapítvány - 2 Egri Családsegítő Alapítvány 1 Egri Családsegítő Alapítvány 2 Egri Családsegítő Alapítvány 3 Egri Csillagok Népdalkör „Egri Csillagok” Történelmi és Szerepjáték Klub Egri Folt-Tündérek Egri Francia Klub Egri Hegyi Sportegyesület Egri Iker Klub Egri Jóga Klub 1 Egri Jóga Klub 2 Egri Kolping Foltvarró Csoport Egri Majorette Egyesület Egri Orosz Nyelvi Klub Egri Orosz Nyelvi Klub Egri Polonia Klub, Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület Egri Senior Úszó-klub Egri Sportmúzeum Alapítvány Egri Szív Egyesület Egri Testedző Klub 1 Egri Testedző Klub 2 Egri Testedző Klub 3 Egri Újságíró Egylet Egyesület Egri Városszépítő Egyesület Egri Veterán Vízilabda Egyesület 1 Egri Veterán Vízilabda Egyesület 2 Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete Együtt Egymásért Alapítvány 1 Együtt Egymásért Alapítvány 2 Együtt Egymásért Alapítvány 3 Eventus Üzleti Tudományok Szakképző Iskoláért Alapítvány Ezüstidő Szabadidős Egyesület 1 Ezüstidő Szabadidős Egyesület 2 ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete 1 ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete 2 ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete 3 Felnémeti Derűs Alkony Nyugdíjas Klub Közhasznú Egyesület Felnémet Kultúrájáért Alapítvány Felnémet Kultúrájáért Alapítvány felnémeti civil szekciója FET Egri Dobó István Nyugdíjas Klubja Fiatalok az Idősekért Kulturális Csoport For Fitt Sportegyesület Forrás Alapítvány Eger 1 Forrás Alapítvány Eger 2 Forrás Alapítvány Eger 3 Forrás Szabadidős Diáksport Egyesület 1
20 25 65 40 25 50 20 25 10 25 20 25 30 25 25 40 50 25 20 30 50 30 20 50 60 25 40 60 50 30 20 60 40 50
109 Forrás Szabadidős Diáksport Egyesület 2 Forrás Szabadidős Diáksport Egyesület 3 Gondviselő Alapítvány GREENSIDE Környezetvédő Egyesület Hangolda Közhasznú Egyesület 1 Hangolda Közhasznú Egyesület 2 Hevesi József Magyarnóta Klub 1 Hevesi József Magyarnóta Klub 2 Heves Megyei Diabétesz Szövetség 1 Heves Megyei Diabétesz Szövetség 2 Heves Megyei Életreform Népfőiskola 1 Heves Megyei Életreform Népfőiskola 2 Heves Megyei Fotóklub Heves Megyei Honismereti Egyesület Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület Heves Megyei Népművelők Egyesülete Heves Megyei Népművészeti Egyesület Heves Megyei Természetbarát Szövetség 1 Heves Megyei Természetbarát Szövetség 2 Heves Megyei Természetbarát Szövetség 3 Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete Heves Megye Tartalékosaiért Alapítvány Horváth Zsigmond Lajos Fotókör Hun Fokos Szövetség Hagyományőrző Egyesület 1 Hun Fokos Szövetség Hagyományőrző Egyesület 2 H-Union Magyar Társadalom és Gazdaságfejlesztési Szövetség Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért 1 Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért 2 Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért 3 Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért 4 Jelképző Alapítvány Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Kálvin Ház Alapítvány 1 Kálvin Ház Alapítvány 2 Kálvin Ház Alapítvány 3 Kárpát Egyesület, Eger 1 Kárpát Egyesület, Eger 2 Kárpát Egyesület, Eger 3 Kerekes Népzenei Együttes Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület 1 Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület 2 Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület 3 Keresztény Édesanyák Közössége Kertbarátkör Egyesület 1 Kertbarátkör Egyesület 2 Kertbarátkör Egyesület 3 Kis Áron Magyar Játék Társaság Észak-magyarországi Tagozata „kis Balázs” Alapítvány
30 30 40 30 20 20 20 25 25 40 30 35 20 10 30 50 25 10 50 40 40 30 20 30 20 50 25 30 50 40 25 25 -
110 Komplex Közhasznú Egyesület Lajtha László Néptánc és Népzenei Együttes Lenkey-s Bajtársi Egyesület Magyar Autóklub Észak-magyarországi Regionális Szervezete Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezete 1 Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezete Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoport Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoport Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület Magyar Vásár Kulturális Egyesület 1 Magyar Vásár Kulturális Egyesület 2 Magyar Vásár Kulturális Egyesület 3 Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezete Mlinkó István Alapítvány a Siket Gyermekekért „Mondjunk Mancsot” Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület 1 „Mondjunk Mancsot” Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete 1 Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete 2 Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete 3 Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete 4 Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Heves Megyei Szervezete Nyitott Kapuk Egyesület Nyugdíjasok Heves megyei Egyesülete Összhang Közhasznú Egyesület Pannónia Singers Alapítvány Part Egri Kulturális, Ifjúsági és Környezetvédelmi Egyesület Sapientia – Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány Segít a város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Shotokan Karate Közhasznú Önvédelmi SE. Eger Siketek és -Nagyothallók Országos Szövetsége- Egri Szervezete S.O.S. Vox Humana „Telefonszolgálat” Alapítvány 1 S.O.S. Vox Humana „Telefonszolgálat” Alapítvány 2 Szederinda Alapítvány Szent György Lovagrend Egri Priorátus Szeretet Fénye Közhasznú Alapítvány Szilaj Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület Szöcskék Akrobatikus Rock and Roll Táncsport Egyesület Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület Ugri-bugri csoport Univerzum Klub Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete Vakok és Gyengénlátók Integráló és Sportegyesülete Véradó Mozgalomért Alapítvány
60 15 40 10 50 20 30 20 30 40 20 10 20 40 40 40 30 40 40 15 50 25 40 50 50 40 50 40 30 40 25 40 50 40 40
111 Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület 1 Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület 2 Vitál-Fitt Sportegyesület Ward Mária Alapítvány Wass Albert olvasókör 1 Wass Albert olvasókör 2 Zöldpanel Egyesület „Zöld Szív” Környezetvédő Csapat Összesen: Alapítványok 212. sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány 1 212. sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány 2 Agria Vegyeskar Eger Kóruskultúrájáért Alapítvány Az egri Tavasz Úti Óvoda Gyermekeinek Javára Alapítvány „Az önkéntesség fejlesztéséért” Alapítvány Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány Bervavölgyi Óvodásokért Alapítvány Betegek Életminőségének Javításáért Közhasznú Alapítvány 1 Betegek Életminőségének Javításáért Közhasznú Alapítvány 2 Biosziget Rehabilitációs Alapítvány Caritas Hungarica Eger Alapítvány Cíves Pro Urbe Alapítvány 1 Cíves Pro Urbe Alapítvány 2 Csintamani-Életkő Ayurveda és IYENGAR Jóga Közhasznú Alapítvány „Csodatévők” Alapítvány 1 „Csodatévők” Alapítvány 2 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 1 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 2 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 3 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 4 Eger Kapui Kulturális Alapítvány 5 Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Egri Autista Alapítvány 1 Egri Autista Alapítvány 2 Egri Civitan Club Alapítvány - 1 Egri Civitan Club Alapítvány - 2 Egri Családsegítő Alapítvány 1 Egri Családsegítő Alapítvány 2 Egri Családsegítő Alapítvány 3 Egri Sportmúzeum Alapítvány Együtt Egymásért Alapítvány 1 Együtt Egymásért Alapítvány 2 Együtt Egymásért Alapítvány 3
60 40 40 30 25 4.830 e Ft Javasolt támogatás E Ft 70 25 20 40 20 30 20 40 30 20 25 30 25 40 30 20 25 65 40 20 -
112 Eventus Üzleti Tudományok Szakképző Iskoláért Alapítvány Felnémet Kultúrájáért Alapítvány Felnémet Kultúrájáért Alapítvány felnémeti civil szekciója Forrás Alapítvány Eger 1 Forrás Alapítvány Eger 2 Forrás Alapítvány Eger 3 Gondviselő Alapítvány Heves Megye Tartalékosaiért Alapítvány Jelképző Alapítvány Kálvin Ház Alapítvány 1 Kálvin Ház Alapítvány 2 Kálvin Ház Alapítvány 3 „kis Balázs” Alapítvány Mlinkó István Alapítvány a Siket Gyermekekért Pannónia Singers Alapítvány Sapientia – Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány Segít a város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány S.O.S. Vox Humana „Telefonszolgálat” Alapítvány 1 S.O.S. Vox Humana „Telefonszolgálat” Alapítvány 2 Szederinda Alapítvány Szeretet Fénye Közhasznú Alapítvány Véradó Mozgalomért Alapítvány Ward Mária Alapítvány Összesen:
60 50 60 40 30 10 10 40 40 30 20 15 25 40 50 40 40 40 40 1.315 e Ft
2., Fedezete : II / 48. - Alapítványok és civil szervezetek támogatása Felelős a jegyző megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet a Gazdasági Iroda vezetője Határidő: 2011. december 30.
8. Javaslat Eger Megyei Jogú Város Gyermek- és Ifjúsági Koncepciójának elfogadására Előterjesztő: Lombeczki Gábor képviselő Lombeczki Gábor A jövőben a városi ifjúsági koncepció elsősorban az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését kell, hogy célozza, melynek központi gondolata hangsúlyosan abból indulhat ki, hogy melyek ezek tevékenységek elsődleges funkciója. A válasz az lehet, hogy az egri ifjúsági szolgáltatásoknak elsősorban a városban élő fiatalok felnőtté válását kell elősegíteniük. A koncepció a 23-29 éves egri lakhelyű fiatal korosztályra, valamint a városban tanuló fiatalokra terjed ki. Az előterjesztett anyag a 2011-2016 év közötti időszakra szól.
113 A célok megfogalmazásakor a feladatok vállalásában reális, a város teljesítőképességével összhangban lévő mértéket kellett meghatározni. Dr. Csarnó Ákos Figyelemmel kell kísérni az egri ifjúság helyzetét. A koncepció jól leírja a problémákat, és jól körülhatárolja azt a területet, ahol intézkedéseket kell tenni a jövőben. Úgy gondolja, hogy a fiatalokra mint erőforrásra kell tekinteni, és nem mint problémára. Ez a koncepcióban jól tükröződik. Ezt a koncepciót fel kell tölteni tartalommal, ez lesz a cselekvési terv. Ez fontos feladat. Eger problémája a csökkenő lakosság létszám. A fiatalok létszáma csökkent a legmagasabb mértékben. A fiatalok legnagyobb problémája a munkalehetőség hiánya. Munkalehetőség nélkül a fiatalok helyzete kilátástalan. A város önmagában nem tud munkahelyet teremteni, azonban kötelessége olyan környezetet kialakítani, ami a munkahelyek teremtésének kedvez. Próbálnak élni a városban rendkívül tehetséges fiatalok, akik munkájukkal, tevékenységükkel jó példát mutathatnak, ám jelenleg nem tudnak érvényesülni. Az utóbbi időben politikával jócskán megfűszerezett csatározásai után fiatal művészek csoportja fogja elhagyni a várost, mert nem érzik azt, hogy szükség lenne rájuk, nem érzik maguk mögött a támogatást. A város mindig büszke volt arra, hogy sok helyi értéket lehet találni Egerben. Senkinek nem fűződik érdekébe, hogy itt maradjanak ezek a fiatalok. Tényleg azt akarják, hogy távozzanak ezek a fiatalok a városból? Lehetne találni megoldást a problémára, megmenthetnék Eger táncos jövőjét. Fiatal szobrászművész Rostás Bea több mint 20 közterületi szobra van szerte a világon, szülővárosában, Egerben egy darab sem. úgy érzi, hogy kötelességük lenne az ilyen példamutató magatartással, tevékenységgel rendelkező művészek felkarolása. Bognár Ignác Az anyagba bele került a romákkal való foglalkozás. A későbbiekben cigányoknak fogja nevezni őket. Tudomásul kell venni, hogy észak-kelet Magyarországon 50 %-ban a beiskolázottak száma cigány származású. A fiatalok jelentősen érintettek a cigányság szempontjából. A cselekvési tervben kéri, hogy konkréten foglakozzanak ezzel a témával, mert a későbbi anyagokban látják, hogy pl. a Felsővárosi iskolában nem tudnak osztályt indítani, mert oda Egerbaktáról bekerült fiatalok az oktatást ellehetetlenítették. Az anyagban ez benne van, de nem nevezik meg őket. Szeretné, hogy ezt az álszent módon való hallgatást megtörnék. Ha nem merik nevén nevezni, egyre súlyosabb lesz a helyzet. Arra kéri Jegyző Asszonyt, hogy ha készülnek anyagok közgyűlésekre, nevezzék meg a konkrét problémát, mert ezzel nem segítik elő az Ő helyzetüket. Csákvári Antal Megköszöni az előterjesztőnek a tartalmas anyagot. Nagyon sokrétű és sokszínű ez az anyag. Az előterjesztésben szerepel a hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak a felzárkóztatása, a cselekvési tervben valóban ki lehet térni majd ennél konkrétabban, hogy hogyan gondolják az előrelépést ezen a területen Egerben. Bizottsági ülésen felmerült, hogy a nemzettudatra, a hazaszeretetre nevelés kapjon figyelmet az egri fiatalok nevelésében, ez szerepeljen az ifjúsági koncepcióban is fontos prioritásként. A koncepcióban szerepel, hogy Eger városa már eddig is sokat tett a fiatalokért, hiszen van olyan címük, hogy „Eger város ösztöndíjasa”, „Eger város jó tanulja, jó sportolója” amellyel az egri fiataloknak, rászorulóknak tanulását támogatják.
114
Habis László A Városi Diáktanács működését általában a fiataloknak a helyi társadalmi kérdések iránti érdeklődését igyekszik támogatni. Fontosnak tartja, hogy megfogalmazódik egy egri ifjúsági információs és tanácsadó iroda létrehozásának szükségessége, nagyon fontos lépés lehet annak érdekében, hogy a koncepciót követően valóban egy cselekvési terv is készüljön, és ütemezett végrehajtást is garantáljon. Lombeczki Gábor Cselekvési tervben az elhangzottakra részletesebben ki fognak térni. Szerepel a koncepcióban, hogy anyagi lehetőségek függvényében az önkormányzat támogatja a történelmi emlékhelyek látogatását Magyarországon és határon túl is. Habis László Kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen egyhangú szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
95/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja Eger Megyei Jogú Város Gyermek- és Ifjúsági Koncepcióját. Felelős:
Határidő:
Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző Ballagó Zoltán Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője 2011. április 1.
115
EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA 2011. Tartalomjegyzék I. II. III. IV. IV. 1. IV. 2. IV. 3. IV. 4. IV. 5. IV. 6. IV. 7. V. VI. VI. 1. VI. 2. VI. 2. VI. 3. VI. 4. VI. 4.1.
Bevezetés.............................................................................................................3. oldal Jogforrás...............................................................................................................5. oldal Demográfiai viszonyok..........................................................................................7. oldal Helyzetértékelés, kutatási eredmények................................................................9. oldal Demográfiai helyzet, családi háttér........................................................................9.oldal Oktatás, mobilitás................................................................................................11. oldal Egészségmegőrzés............................................................... .............................13. oldal Szabadidő és kulturális fogyasztás......................................................................15. oldal Ifjúsági közélet.....................................................................................................16. oldal A fiatalok Egerhez való viszonya........................................................................ 16. oldal A kutatás összegzése.........................................................................................17. oldal SWOT – analízis...................................................................................................19. oldal Célkitűzések.........................................................................................................21. oldal
Az ifjúsági szolgáltatásfejlesztés alapelvei……………………………….………....21. oldal Az egri középtávú gyermek és ifjúsági koncepció alapelvei ……………………...21. oldal Az önkormányzat szerepe…………………………………………………………….22. oldal Általános cél………………………………………………….…………………………23. oldal Vertikális Célok…………………………………………………………….…………...23. oldal A fiatalok közéletben történő részvételének, aktív közéleti szerepvállalásának segítése………………………………………………………………………………….23.oldal VI. 4.1.1. Ifjúsági szolgáltatások………………………………………………………………….23.oldal VI. 4.1.2. Ifjúsági közélet, érdekképviselet……………………………………………………...24.oldal VI. 4.2. A kulturált szabadidő eltöltés feltételeinek javítása, az egészséges életre motiválás, egészségfejlesztés……………………………………….....……………..26.oldal VI. 4. 2. 1. Szabadidő és sport………………………………….…………….……………...........26.oldal VI. 4. 2. 2. Egészségmegőrzés, bűnmegelőzés………………………..….………………….….27.oldal VI. 4. 3. Foglalkoztatás, munkaerőpiaci integráció segítése……….………………………...28.oldal VI. 4. 3. 1. Munkahelyteremtés………………………………………………………………..……28.oldal VI. 4. 4. A korszerű tudás, a piacképes szakmai képzettség megszerzésének segítése, a sikerességet garantáló képességek, készségek és kompetenciák erősítése.....29.oldal VI. 4. 5. Hozzájárulás a fiatalok európai polgárrá válásához és a társadalmi problémáinak megoldásához .......…………………………………………………….30.oldal VI. 4. 5. 1. Nemzetközi kapcsolatok…………………………………………………………..…..30.oldal VII. Horizontális szempontok……………….………………………………..……………..31.oldal VIII. Ifjúsági Cselekvési terv alapelvei, együttműködések, pénzügyi eszközök, erőforrások………………………………….……………………………………………33.oldal IX. Záró rendelkezések, hatályossági záradék……………………………… ………...34. oldal
116 EGER VÁROSI IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ I.
Bevezetés
A XXI. század elején Európában mért fő tendenciákkal megegyeznek a hazai ifjúságkutatási elemzések tapasztalatai. Ezen belül Heves megyére és Eger városára is érvényes, hogy az ifjúsági korosztályok változékony csoportot alkotnak, egyre később lesznek a munkaerőpiac szereplői, később alapítanak családot; váltogatják a munkával és a tanulással töltött időszakokat; és mindenekfelett egyéni életútjaik sokkal változatosabbak, mint ezelőtt valaha. Az iskolának, a munkahelynek és a társadalmi környezetnek nincs már olyan integráló szerepe, mint korábban. A fiatalok egyre később válnak teljesen önállóvá életük során. Hazánkban, ezen belül pedig Egerben is szükség van arra, hogy a társadalom az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintse, amely képes annak megújítására és az aktív szerepvállalásra. Az ifjúsági korosztály tagjaira, mint önálló, döntésképes egyénekre, a jövő alakítóira kell tekinteni, lehetőséget ajánlva számukra képességeik kibontakoztatásához. Az ifjúsági korosztályról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy velük, mint komplex jelenséggel, a fiatalokkal, mint önálló társadalmi csoporttal számol. Az őket érintő kérdésekbe nemcsak bevonja őket, de a döntéshozatali mechanizmusból sem hagyja ki érdekképviseleti szerveit. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés, így stratégiai fontosságú az ezzel a célcsoporttal való tudatos foglalkozás. Az államnak, így az önkormányzatoknak is felelőssége van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszkedése sikeres legyen, Magyarország Alkotmányában rögzített jogaikkal élni tudjanak. Az ifjúsági korosztályok esetében e felelősség speciális intézkedéseket és figyelmet követel. Az államnak, és így a helyi önkormányzatoknak is érdeke továbbá az is, hogy a felnövekvő korosztályok ismerjék és elfogadják azokat a társadalmi normákat, amelyekben élünk, és maguk is képesek legyenek azok átörökítésére. Az érintett korosztályok élete a felnőtté válás folyamatában egységes és oszthatatlan, azaz nem kezelhető szakterületenként. Éppen ezért a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről a helyi, települési szintű politikának is szektorokat átívelő koncepcióval kell rendelkeznie, ami egyben az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos felelősség összefoglalása, megtestesülése is. A fenti problémák felismerése a város érdekének figyelembe vételével nélkülözhetetlen a helyi ifjúságpolitika komplex rendszerbe való integrálása, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat 2011 -2016. évre szóló ifjúsági koncepciójának elfogadása. Az ifjúságpolitikai koncepció keretet ad a kétévente felülvizsgálatra kerülő ifjúsági cselekvési tervhez is.
117
A települési gyermek és ifjúsági koncepció alapelvei A települési önkormányzatok ifjúsági területen végzett munkájának foglalata a települési gyermek és ifjúsági koncepció. Az ifjúsági alrendszer szerteágazósága, számtalan egyéb területtel történő találkozása teszi szükségessé az átlátható tervezést, ezért is fontos a gyermek és ifjúsági feladatokra vonatkozó helyi koncepció megalkotása. A koncepciónak meg kell határoznia az elérni kívánt célokat; az ifjúsági cselekvési terv határozza meg a célok érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét; a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények megjelölését. Összegezve: olyan szükségletek, feladatok, megoldási módozatok, döntéshozatali elvek és irányok meghatározása szükséges, amelyek megvalósulása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók. Az ifjúsági koncepció négy fő részből áll: • helyzetelemzés, kutatási eredmények • célkitűzések • cselekvési terv, együttműködések • pénzügyi eszközök, erőforrások A koncepciókészítés során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: a) fiatalnak tekintjük a 3-29 éves korosztályt; b) alanyai az itt lakó gyermek és ifjúsági korosztály és a város oktatási intézményeiben tanuló fiatalok, továbbá a városban szolgáltatást igénybe vevő fiatalok; c) a nevelési, oktatási intézmények az ifjúsági problémák kezelésének aktív színterei; d) a koncepció készítésekor a gyermek és ifjúsági korosztály aktív részvételének, szerepvállalásának biztosítása, a fiatalok bevonása; e) együttműködés és partnerség a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek között; f) a koncepció reális, a város teljesítőképességével összhangban lévő célokat, feladatokat határozzon meg; g) a célok érvényesülése érdekében többcsatornás finanszírozás kialakítása; h) a folyamatos monitoring lehetőségének kialakítása. A 3-29 éves korosztályt, fiatalokat az alábbi életkori csoportokba rendezhetjük: • gyermek korosztály, 3-14 évesek • ifjúsági korosztály, 15-19 évesek • fiatal felnőtt korosztály, 20-29 évesek Összességében ifjúság: az előzőek szerinti gyermek és fiatal.
118
II.
A Koncepció jogforrása:
• ENSZ egyezmények: - Gyermekek Jogairól Szóló New York-i Egyezmény - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény •
Az Európai Bizottság Fehér Könyve – Új lendület Európa fiataljai számára Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel, 2001. 11. 21.
•
Az Európai Unió ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése Megújított nyílt kommunikációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére. Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel, 2009. 04. 27.
•
A Magyar Köztársaság Alkotmánya, amely többek között kimondja, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. (1949. évi XX. Törvény 16. §.)
•
A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló 88/2009. (X. 29.) számú Országgyűlési határozat
•
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló 1012/2010. (I. 22.) számú Kormány határozat
•
Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy államunk különös gondot fordít, az ifjúság létbiztonságára, oktatására, és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény meghatározza az önkormányzat különböző területekkel – így az ifjúsággal kapcsolatos főbb feladatait: 8. § (1) bekezdés: „a települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. 8. § (2) bekezdés: „a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben lát el. 8. § (5) bekezdés: „a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
• •
•
•
Ágazati jogszabályok, amelyek további feladatokat határoznak meg az önkormányzat számára e területen: 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek kihirdetéséről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és végrehajtási rendeletei 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, és végrehajtási rendeletei 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és végrehajtási rendeletei 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális javak védelméről, a nyilvános könyvtári ellátásról 2000. évi CXLV. törvény a sportról Hazánk uniós csatlakozása új szempontokat hozott a települések ifjúságpolitikájában.
119 Az Európai Unió ifjúságpolitikai iránymutatásai az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokról, az ifjúság társadalmi részvételéről és az ifjúsági intézményrendszerről szóló törvény keretében érvényesíthetők. Az Európai Unió Bizottsága által az ifjúsági Fehér Könyvben megfogalmazottak szerint a tagállamok kormányzati és önkormányzati ifjúságpolitikájában a nyitottság, a részvétel és a következetesség elveinek kell érvényesülnie. Többek között ezért is alapvető, hogy egy település önkormányzata kidolgozza és legalább öt évenként felülvizsgálja a saját gyermek és ifjúságkoncepcióját. Emellett a jogszabályokban megfogalmazott általános önkormányzati felelősség csak a települések által kidolgozott koncepcióban válhat konkréttá, az adott önkormányzat területén élő fiatalok életkörülményeinek befolyásolójává. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által az ifjúságért és a fiatalok védelmében eddig elfogadott dokumentumok : • 1/2000 (I.26) számú rendelet: az “Eger Város Ösztöndíjasa” cím alapításáról • 46/1997. (XII.03.) számú rendelet: az „Eger Megyei Jogú Város jó tanulója, jó sportolója” elismerő cím alapításáról • 44/1993. (XII. 23.) rendelet: a Közoktatási törvénnyel kapcsolatos hatáskörök átruházásáról • 47/2000. (IX.15.) sz. rendelet: Eger Város kötelező közművelődési és kulturális feladatairól • 16/2003 (IV.04) számú rendelet: a lakáshoz jutás helyi támogatásának rendjéről • 20/1993.(VIII.11.) rendelet: a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermekvédelmi ellátásokról és azok térítési díjairól • 33/1993. (X. 27.) rendelet: "Eger Testneveléséért és Sportjáért" valamint az "Eger Kiváló Sportolója" kitüntetés alapításáról • 318/2008 (VI.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Sportkoncepciója • 42/2004 (XII.17.) rendelet: az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérbeadásának szabályairól • 29/1997. (IX. 17.) számú rendelet: az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól • 1/2002. (II. 1.) számú rendelet: Eger Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszeréről. • 39/2001. (X.19.) rendelet: a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról • A 157/2002. (VI. 20.) sz. Közgyűlési határozat szerint Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által kidolgozott stratégiát. • Az ifjúságkutatás 2005 márciusában fejeződött be, melyre alapozva a Közgyűlés a 621/2005 (IX.29.) számú rendeletével elfogadta a Városi Ifjúsági Koncepciót. • 66/2006. (II.16.) számú rendeletével az Ifjúsági Cselekvési Tervet 2006-2007. évre. • 81/2008. (II.28.) sz. Közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a 2008-2009. évi Városi Ifjúsági Cselekvési Tervet.
120
III.
Demográfiai viszonyok
Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni az országos, sőt európai társadalmi és demográfiai folyamatokat. Magyarország népessége csökken, továbbá a nyugateurópai államok többségéhez hasonlóan folyamatosan emelkedik az első házasságkötési életkor. Növekszik a házasságon kívüli (élettársi) kapcsolatban élők száma, és egyre gyakoribb a válások száma. Tudomásul kell venni a társadalmi mobilitás meghatározó szerepét az ifjúság lehetőségeinek feltérképezésekor, és az európai integráció erősödő hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek együttesen az egyén, illetve a családok társadalmi helyzetének megváltozását jelentik (nemzedékek közötti és nemzedéken belüli mobilitás). Éppen ezért a legnagyobb kihívás az ifjúság helyben tartása, a település népességének megtartása, növelése. Ma általános tendencia, hogy a fiatalok egyre korábban válnak a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá, illetve hosszabb ideig szerepelnek eltartottként, még akkor is, ha időszakonként és időlegesen munkát vállalnak. A gazdasági aktivitás, a munkaerő-piaci beilleszkedés több évvel kitolódott, ami részben az oktatási rendszer reformjainak, részben a társadalmi folyamatok változásának köszönhető. A demográfiai viszonyok átalakulásának általános tendenciája a fejlett országokban, hogy az alacsonyabb születési ráták és az élettartam növekedésének együttes eredményeként a társadalmak öregszenek. Ez nem magyar sajátosság, az Európai Unióban 2000 és 2020 között a 65 és 90 év közötti korosztály aránya az össznépességen belül 16%-ról 21%-ra emelkedik, míg a 15 és 24 év közötti korosztályé 11%-ra esik vissza. Ez a mennyiségi különbség idősek és fiatalok között minőségi változást eredményez majd a generációk közti kapcsolatokban. Ennek a kihívásnak csak az egyik aspektusa a szociális juttatási rendszerekre nehezedő pénzügyi nyomás. Nemcsak a fiatalok és szüleik, vagy nagyszüleik közti szolidaritás gyakorlásának új módozatait kell kitalálni, de meg kell szervezni a generációk közti mozgást, miközben a társadalmak alapvető változásokon mennek keresztül. A népesedési jelenségek alakulását az úgynevezett tiszta demográfiai eseményeken kívül a gazdasági, társadalmi, kulturális, szociálpolitikai tényezők és az orvostudomány eredményei, a népegészségügy helyzete is befolyásolja. Ugyanakkor a gazdaságban mindig egy adott területen élő népesség termeli meg a javakat, jelenik meg fogyasztóként, az oktatási, a szociálpolitikai, az egészségügyi és egyéb szolgáltatások igénybevevőjeként. A lakónépesség változásának fontosabb pontjai Egerben: 1930-tól egészen 1994-ig a népesség folyamatosan növekedett Egerben. 1930-ban 30 424 ember élt a városban, 1994-ben már több mint kétszerese, 63 794 fő. Különösen jelentős növekedés tapasztalható 1960 és 1970 között (10 000) fő, valamint az azt követő évtizedben (15 000 fő). Ez nem meglepő: ez a korszak az extenzív iparosítás, ezzel összefüggésben az urbanizáció felgyorsulásának az időszaka. A falvakból nagy tömegű népesség áramlik be a városokba, így Egerbe is. Befogadásukra ekkor épülnek a nagy városi lakótelepek.
121 1995-ben a lakónépesség száma 59 992 fő, 3 802 fővel csökkent egy év alatt. Az ezt követő 5 évben folyamatos és egyenletes fogyás jellemző. Átlagosan évről évre 540 fővel kevesebben éltek a városban és 2000-re 57 556 főre fogyatkozott az állandó lakosság száma. A népesség fogyás elsődleges oka a vándorlási veszteség (be-, illetve elvándorlók különbözete), ami ebben az időszakban 401 volt, és kisebb mértékben a természetes fogyás (az élveszületések és a halálozások számának különbözete). 2001-ben emelkedett a lakosság száma 958 fővel, majd 2002-ben 552 fővel csökkent, 2003ban pedig 999 fővel. Ezt követően a lakosság számának csökkenése mérsékelt ütemben folytatódik. 2005-ben 55 899 fő, 2009-ben 55 156 főre csökkent Eger állandó lakóinak száma. A népesség csökkenésében két trend figyelhető meg: • 1995-2000-ig tartó időszak, amikor a népességfogyás nagyobb ütemű volt. • A 2003-mal kezdődő időszak, amikor a népességfogyás mérséklődött. Az országos, a budapesti, a Heves megyei, valamint a környező megyék adataival való összehasonlításban megállapítható, hogy Eger népességének alakulása az országos trendet követi, de a népességfogyás ennél nagyobb mértékű. Egerben a különböző életkori csoportok létszámának alakulása 2000-ben, 2005-ben és 2009ben. Állandó lakosság: Egerben 3-14 évesek száma 15-19 évesek száma 20-29 évesek száma Összes fiatal száma Összes lakos száma Fiatalok felnőtt népességhez való százalékos aránya
IV.
2000-ben 7068 fő 3602 fő 9907 fő 20577 fő 57556 fő
2005-ben 6036 fő 3191 fő 8585 fő 17812 fő 55899 fő
2009-ben 5609 fő 2872 fő 7166 fő 15647 fő 55156 fő
35,75
31,86
28,37
%
%
%
Helyzetértékelés, kutatási eredmények
Ahhoz, hogy a koncepció és cselekvési terv kellően megalapozott legyen, ifjúságkutatással tárjuk fel az egri ifjúság szükségleteit és azok kielégítésének szintjeit. A helyi ifjúságkutatás mindenkor alapját képezi az ifjúsági koncepciónak és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervnek. Egerben az első ifjúságkutatás 2005. március 4-re készült el, melyet követően 2005. szeptemberében a Közgyűlés elfogadta a Városi Ifjúsági Koncepciót, majd a következő két évre szóló Ifjúsági Cselekvési Tervet 2006-2007. évre. Két év múlva pedig a 2008-2009. évi Városi Ifjúsági Cselekvési Tervet. Öt év elteltével időszerű lett megismételni az ifjúságkutatást. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából, az Echo Innovációs Műhely kérdőíves felmérést végzett a „Fiatalok helyzete Egerben 2010” című kérdőív felhasználásával.
122 Az eredményeket természetesen össze tudjuk hasonlítani a 2005-ben végzett egri ifjúság kutatással és így lehetségessé válik Eger hosszú és rövid távú ifjúsági koncepciójának felülvizsgálata is. A 2011-es Ifjúságkutatás legfontosabb megállapításai: Az adatgyűjtésre 2010 októberében és novemberében került sor. A 9-14. évfolyamos diákok a közel 200 kérdést tartalmazó kérdőívet tanórákon töltötték ki. A kutatás során azt a célt tűztük ki, hogy lehetőleg minden tanulót elérjünk a kutatás során. A rendelkezésre álló időszak alatt 3742 tanuló töltötte ki az on-line kérdőívet, ebből 3319 tanuló válaszai voltak értékelhetők. A megkérdezett diákok az alapsokaság (az összes 9-14. évfolyamos tanuló) egyharmadát teszik ki. Az egyenlőtlen válaszadási hajlandóság miatt, illetve a hiányzásokból és válasz megtagadásokból fakadó eltérések ún. mátrix súlyozással kerültek korrigálásra. Súlyozás után a minta évfolyam és iskolatípus szerint reprezentálja az egri 9-14. osztályos diákokat. A kutatást végzők az alábbi fő területeket vizsgálták: 1. Demográfiai helyzet, családi háttér 2. Oktatás, mobilitás 3. Egészségmegőrzés 4. Szabadidő és kulturális fogyasztás 5. Ifjúsági Közélet 6. Fiatalok Egerhez való viszonya IV. 1. Demográfiai helyzet családi háttér A kutatás során vizsgált fiatalok negyede szakiskolás, 29 százaléka szakközépiskolai képzésben vesz részt, 23 százaléka gimnáziumi tanuló, közel egytized az érettségire épülő szakképzésben résztvevők aránya, s a minta 11 százaléka már végzett középfokú tanulmányaival. Az egri iskolákban a 9-11. évfolyamon közel egyenlő arányban vannak a tanulók (22-23 százalék). A középiskolai osztályok közül a legnépesebb a tizedik (23 százalék), a 12. évfolyamon pedig 19 százalék a részarány. Érettségi utáni képzésekben (13-14. évfolyam) is sokan maradnak, ám arányuk érthetően ennél alacsonyabb. A válaszolók nem szerinti összetétele megfelel a korcsoportra jellemző általános demográfiai helyzetnek, kis mértékű fiú többlet mutatható ki az egri ifjúsági korosztályban. A tanulók nemek szerinti összetételét az egyes iskolatípusok dimenziójában vizsgálva - ahogy az várható volt - komolyabb eltérés tapasztalható. Míg az általános iskolában kiegyensúlyozott a nemek aránya, addig a gimnáziumi képzésben résztvevő középiskolások 67 százaléka, míg a szakközépiskolások 37 százaléka lány, s a szakiskolákban is fiú dominancia érvényesül. Ha a középfokú tanulmányaikkal végzett fiatalokat nézzük, a nemi megoszlásbeli különbség újra eltűnik, csakúgy mint a középfokú képzés előtti szakaszban. A szülők képzettségi szintje alapján meghatároztuk a fiatalok családi hátterére vonatkozó összevont képzettségi szintet. Ezek alapján az egri fiatalok 9 százaléka teljesen képzetlen családban nevelkedik, 28 százaléka szakiskolai háttérrel bír, 42 százalékuk érettségizett családban él és 21 százalékuk diplomás szülői háttérrel rendelkezik.
123 Összevetve a városban helyben lakó, illetve a bejárós tanulók szüleinek képzettségi szintjét kiderül, hogy Eger kulturális tőkében sokkal gazdagabb, mint a környező kistelepülések, mert míg az Egerben lakó fiatalok szüleinek 39 százaléka diplomás, s további 42 százalékuk érettségizett, addig a nem egri, naponta bejáró vagy kollégiumban élő tanulók szüleinek csak 13-19 százaléka diplomás. Lakóhely A vizsgált fiatalok egynegyede egri lakosú, 55 százalékuk naponta jár be a környező kisebb településekről, 20 százalékuk pedig kollégiumban vagy albérletben lakik. Iskolatípusonként vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a legnagyobb arányban a gimnáziumokban vannak a helyi diákok (33 százalékban). A szakközépiskolákban és különösen a szakmunkás képesítést adó középfokú oktatási intézményekben pedig a bejárósok aránya a legmagasabb, utóbbi esetében kétharmad körül van. Szomorú tény, hogy a tanulók 21 százalékának családjában egy, míg 7 százalék családjában egynél több munkanélküli van. A munkanélküli családtag számos szempontból érinti hátrányosan a családot, elsősorban természetesen egzisztenciálisan, de az ebből eredő mentálhigiénés, értékrendi problémák veszélye sem elhanyagolható. Az elmúlt két év a foglalkoztatási helyzetet jelentősen átrendezte a városban, a viszonylag kedvező munkanélküliségi adatok az elbocsátások következtében negatív irányt vettek. A KSH munkaerő-piaci elemzése alapján ez az arány a valóságban még magasabb volt. 2010 októberében a nyilvántartott 2509 fő 6.7 százalékát jelentette a munkaképes-korú népességnek. Ugyanakkor azokon a településeken, ahonnan a bejárós fiatalok kerülnek ki, a munkanélküliségi ráta ennél jóval magasabb: 12-17 százalék. A munkanélküliséggel sújtott családok aránya alacsonyabb a gimnazisták körében, s magasabb a szakiskolások és szakközépiskolások családjában. Az iskolatípus és a település dimenzióját együtt szemlélve kirajzolódik, hogy melyek azok a tanulói alcsoportok, ahol a munkanélküliség gyakrabban megélt problémának tekinthető. A 2005-ben készült városi ifjúságkutatás megállapította, hogy az egri fiatalok anyagi helyzete semmiképpen sem nevezhető rosszabbnak, mint az ország más területein élő társaiké. Öt évvel ezelőtt arra a kérdésre, hogy „Milyen gyakran fordult elő otthon az elmúlt 12 hónapban, a hónap végére elfogyott a pénz” a legtöbben (45-46 százalékban) azt válaszolták, hogy ilyen helyzet – tudomása szerint – még soha sem fordult elő. Azonban a magyar fiatalok mintegy egyötödénél, az egrieknek ennél valamivel kisebb részénél havonta fordult elő lényeges anyagi probléma. Az is jellemző volt, hogy a 15-19 évesek többsége nincs teljesen tisztában a család anyagi helyzetéve. Ezt összevetve a 2005-ös adatokkal egyértelműen kedvezőtlen folyamatokról, az életkörülmények romlásáról, a szegénység növekedéséről ad hírt. Ebben a tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzetben az érettségire épülő szakképzésben résztvevők és a már végzettek vannak, ám ez nyilván összefügg az életkorral, az idősebbek pedig jellemzően tájékozottabbak e kérdésben is. Ha a kérdésnek a szubjektív oldalát tekintjük, 2005-ben az egri fiatalok hét százaléka tartozott az igazán jó anyagi helyzetben élők közé. További durván egytizedük azonban pont ellenkező benyomásokról számol be, az ifjúsági társadalomnak ezt az egytizedét tekinthettük 5 éve a legszegényebbeknek. 2010-re e tekintetben némileg polarizálódtak a vélemények, most a válaszadó fiatalok egynegyede állította, hogy gond nélkül megélnek, 39 százalék
124 családjának be kell osztani a keresetét, hogy kijöjjön belőle, 23 százalék nyilatkozott kisebb anyagi gondokról és 12 százalék állította, hogy ezek a gondok igen gyakoriak. Az anyagi helyzet megítélését százfokú skálára vetítve 62 pontot kapunk. Azok aránya, akik gond nélkül élnek a gimnáziumban a legnagyobb (32 százalék), míg anyagi gondokról a szakiskolás tanulók és az érettségi utáni szakképzésben résztvevők vallottak a legmagasabb arányban. Milyennek ítéled a családod anyagi helyzetét? 2005 gond nélkül megélünk általában beosztással, de kijövünk a keresetből néha kisebb anyagi gondjaink vannak gyakran vannak anyagi gondjaink százalékos megoszlás
2010
7 49
25 39
Változás Százalékpont +18 -10
34 9
23 12
-11 +3
Jellemző tendencia, hogy a szülő iskolai végzettségének emelkedésével javul a család és benne a tanuló anyagi helyzete, s az is mérhető, hogy a kollégiumban lakó tanulók nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy vannak anyagi problémáik. IV. 2. Oktatás, mobilitás Egy város életére nagy hatással bír az, hogy milyen színvonalú iskolákkal rendelkezik, azokban milyen az oktatás helyzete, a tanárok felkészültsége, illetve az, hogy a diákok hogyan ítélik meg ezeket az oktatási intézményeket színvonaluk alapján. Az iskolák közül a lányok a gimnáziumokat jobb színvonalúnak tartják, mint a fiúk, míg az utóbbiak a lányokkal összehasonlítva inkább a szakiskolákat és a műszaki típusú szakközépiskolákat ítélik jobbnak a középiskolák közül. Jellemző, hogy a fiatalabb korosztályok, a 9. évfolyamosok minden iskola esetében jobb színvonalúnak tartják az adott iskolát, mint idősebb, felsőbb évfolyamokba járó társaik, illetve a magasabb iskolai végzettségű szülőkkel rendelkező diákok jóval kritikusabbak az iskolák iránt és alacsonyabb színvonalúnak tartják őket, főleg a szakközép- és szakiskolákat. Megfigyelhető az is, hogy a bejárós tanulók minden iskolát jobb színvonalúnak ítélnek meg, mint az Egerben lakó vagy kollégista társaik. A fiatalok 54 százaléka jelenlegi iskolája befejezése után egyértelműen tovább szeretne tanulni, 22 százalékuk szeretne továbbtanulni, de még nem döntötte el, hogy hol szeretné folytatni tanulmányait, 17 százalékuk bizonytalan még abban a kérdésben, hogy akar-e továbbtanulni, illetve 7 százalékuk egyértelműen azt nyilatkozta, hogy nem szeretné folytatni tanulmányait. Az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest 2010-ben 8 százalékponttal többen szeretnének továbbtanulni. Az egri fiatalok 90 százalékának tervei között szerepel az érettségi bizonyítvány megszerzése, 64 százalékuk szeretne valamilyen diplomát szerezni, szakmunkás bizonyítványt 44 százalékuk, illetve technikusi bizonyítványt 36 százalékuk. A fiúk nagyobb arányban szeretnének szakmunkás és technikusi bizonyítványt szerezni, mint a lányok, utóbbiak célja pedig inkább az érettségi bizonyítvány és diploma. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei alacsonyabb szintű végzettség megszerzése
125 törekszenek, míg a diplomás szülők gyerekeinek 91 százaléka is a diploma megszerzésére törekszik. A fiatalok képességeinek kibontakozását nagyban meghatározza az is, hogy a településen vane elegendő lehetőség önfejlesztésre, speciális felkészítésre, beleértve a különböző korrepetálási lehetőségeket, nyelvtanfolyamokat, iskolán kívüli képzéseket, művészeti vagy tudományos felkészítő tanfolyamokat. A fiatalok 59 százaléka szerint ilyen lehetőségből elegendő van a városban, egyharmaduk szerint vannak ilyenek, bár szerintük lehetne több is, és 8 százalékuk mondta azt, hogy véleményük szerint kevés ilyen van Egerben, ezért más településre kell menni, ha ilyenre szeretnének járni. A legtöbb fiatal a korrepetálási és művészeti lehetőségeket (tánc, zene, film, rajz, képzőművészeti képzéseket) hiányolja Egerből, többen a nyelvtanulási lehetőségekből látnának többet (többféle nyelv és több iskola). Sok fiatal említette problémaként azt, hogy a magántanárok és korrepetálások drágák számukra, lassan nem tudják szüleik fizetni a különórákat, és ezek csak a jómódúak számára lesznek elérhetőek. A fiatalok mobilitási jellemzőit és készségeit nagyban meghatározza az, hogy beszélnek-e idegen nyelvet, illetve milyen szinten. Az egri fiatalok 73 százaléka saját bevallása szerint beszél idegen nyelvet, de nincs nyelvvizsgája, 4 százalékuk rendelkezik alapfokú, 11 százalékuk középfokú és 1 százalékuk pedig felsőfokú nyelvvizsgával. Az elmúlt öt évben 26 százalékról 11 százalékra csökkent az idegen nyelvet nem beszélő fiatalok aránya, azonban ez még azt jelenti, hogy minden tizedik fiatal nem tud más nyelven kommunikálni. A fiatalok 65 százaléka beszél angolul, 46 százalékuk németül, 8 százalékuk franciául. A külföldi tanulmányok iránt érdeklődő fiatalok aránya majdnem duplájára nőtt az elmúlt öt évben, és a bizonytalanok aránya is nagyobb mértékben nőtt, ami azt jelenti, hogy többen fontolóra vették ezeket a lehetőségeket. A nyelvet beszélő fiatalok 24 százaléka tervez a jövőben külföldi tanulmányokat, míg akik nem beszélnek egy nyelvet sem, azok 11 százaléka szeretne más országban tanulni, azonban 53 százalékuknak egyértelműen nincsenek ilyen tervei. A kutatás során nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogy külföldre szándékoznak-e kimenni tanulni a fiatalok, hanem arra is, hogy Magyarországon belül tervezik-e, hogy más településen tanuljanak a jövőben. Ahogy az előző kérdésnél, itt is azt láthatjuk, hogy nőtt azoknak az aránya, akik más településen tanulnának később. Az egri fiatalok több mint fele nemcsak abban gondolkodik, hogy külföldre megy dolgozni, hanem azt is számba veszi, hogy Magyarországon belül más településen fog dolgozni. A város fiatalságának 52 százaléka tervezi azt, hogy nem Egerben fog dolgozni a jövőben, több mint egyharmaduk nem tud állást foglalni abban, hogy hol fog dolgozni, és 13 százalékuk gondolja úgy, hogy Egerben fog dolgozni aktív éveiben. A nem és a szülő iskolai végzettsége alapján nem láthatunk szignifikáns különbséget ebben a kérdésben, azonban a kor meghatározó szereppel bír, az idősebb generációk nagyobb arányban tervezik azt, hogy más magyarországi településen fognak dolgozni, a 13. évfolyamosok 64 százaléka van ezen a véleményen, míg a 9. évfolyamosok 43 százaléka gondolkodik hasonlóképpen.
126
IV. 3. Egészségmegőrzés A jövő szempontjából igen fontos tudni azt, hogy a fiatalok hogyan gondolkodnak egészségükről, illetve mennyire figyelnek erre életük folyamán. A tudatot és lelkiállapotot egyaránt módosító pszichoaktív szerek egyik része a modern társadalmakban élvezeti cikként szervesült, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos növényekből kivont vagy szintetikus úton előállított gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energia italok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben kevéssé szervesült, számos országban tiltott, illegális anyagok, drogok, kábítószerek (depresszánsok, stimulációs anyagok, hallucinogének, szerves oldószerek). A fiatalok 28 százaléka rendszeresen dohányzik, további 14 százalékuk pedig alkalmanként gyújt rá. A fiatalok egyharmada válaszolt úgy, hogy nem dohányzik, de már kipróbálta, minden negyedik egri fiatal soha nem is próbálta ki. A magyar társadalomban a legelterjedtebb pszichoaktív szer, “drog” az alkohol. Ez érezhető az egri fiatalok között is, ugyanis mindössze 9 százalékuk nem ivott még soha alkoholt, 11 százalékuk rendszeresen, 63 százalékuk alkalmanként fogyaszt alkoholtartalmú italt. Ha a nemek dimenziójában vizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy a rendszeresen alkoholt fogyasztó tanulók többsége férfi, 15 százalékuk teszi ezt gyakran, a lányok közül csak 6 százalék. Az alkalmankénti ivók aránya hasonló a két csoportban (62-63 százalék). Az átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy míg a 9. évfolyamosok “csak” 57 százaléka iszik rendszeresen vagy alkalmanként, addig a 10. évfolyamban tanulóknál már 70, a 11-esek között 76 százalék, és az érettségi előtt állók esetében már több mint 80 százalék fogyaszt alkoholt ilyen rendszerességgel. A legintenzívebb alkoholfogyasztás a helyben lakó tanulókra jellemző, nem a bejárósokra, kollégistákra, illetve érdekes, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál rendszeresebben isznak alkoholt a gyermekeik. Az utóbbi években a fiatalok körében fokozatosan elterjedt egy másik értágító, serkentő hatású legális doppingszer, az energia ital. Az energia italt (pl. Red Bull, Pop, stb.) az egri tanulók csupán 8 százaléka nem próbálta ki még eddig, egynegyedük kipróbálta már, de nem fogyasztja. Az energia italt rendszeresen fogyasztók aránya 20 százalék, 49 százalékuk pedig alkalmi fogyasztónak vallja magát e tekintetben. A legális szereknél sokkal kevésbé elterjedt a kábítószerek fogyasztása. A fiatalok 79 százaléka egyelőre nem próbált még ki semmilyen klasszikus értelemben használt kábítószert, 15 százalékuk már legalább egyszer kipróbálta valamelyik kábítószert, de ezeket jelenleg nem fogyasztja. A fogyasztók 4 százaléka tekintheti magát alkalmi, és 2 százaléka rendszeres drogfogyasztónak - saját bevallása alapján. A valós arány azonban - feltételezhetően - ennél magasabb, ugyanis a megkérdezett tanulók fele (51 százalék) ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt, 32 százalékának a barátai körében is van drogos, s 23 százalékuk személyesen ismer olyan fiatalt, aki kábítószert árusít. Az életmóddal kapcsolatos másik elterjedtebb probléma a rendszeres testmozgás, a sport hiánya. Kérdéseinkkel azt próbáltuk vizsgálni, hogy az iskolai és a tanórán kívüli lehetőségeket milyen mértékben használják ki az egri fiatalok.
127 A fiatal generációkhoz tartozók 18 százaléka sportol napi rendszerességgel az iskolai tanórán kívül, további 32 százalékuk pedig hetente többször, illetve heti rendszerességről 16 százalék nyilatkozott. Azok aránya, akik soha nem sportolnak, saját bevallásuk szerint 13 százalék. Jellemző, hogy a fiúk és az fiatalabb (14-16 éves diákok) az átlagnál sportosabbak, rendszeresebben mozognak. A település szerint is mérhető különbség, míg az egri lakosú tanulók 22 százaléka sportol valamit naponta, addig a bejárós és a kollégista diákoknak 16-17 százaléka, ők - feltehetően időhiány miatt - inkább a heti rendszerességet preferálják. A sportoló fiatalok 27 százaléka sportol valamilyen sportegyesület keretén belül, ami azt jelenti, hogy az egyesületi keretek között sportoló fiatalok aránya 3 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben. A sportok típusaiban és azok űzésének arányában nem következett be lényeges változás, a futás, a foci és az úszás még mindig a listavezető, ezeket követi a torna, aerobic, kerékpár és kosárlabda. A tanulók élethelyzetét, élményvilágát, értékrendjét felmérő értékelés nem lenne teljes a diákok pszichés állapotának és identitásának vázolása nélkül. A diákok több mint fele, 58 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakran idegeskedik, egynegyedük érzi néha úgy, hogy senkinek sincs rá szüksége. A gátlásossággal 29 százalékuk, a magány érzetével 27 százalékuk, félelemérzéssel minden ötödik tanuló küzd több-kevesebb rendszerességgel, alvászavar 17 százalékuknál jelentkezik, és minden tizedik fiatal inkább kerüli a társaságot. Életkor szerint vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy az idősebb generációhoz tartozó személyeket magasabb arányban jellemzik a pszichés problémák. Ha összevonjuk a pszichés problémákat (félelemérzés, magány, gátlások, alvászavar, idegesség, feleslegesség érzése, társaságkerülés) egy közös változóba, akkor a fiatalok 24 százalékánál találtunk legalább egy iternet, 15 százaléknál minimum kettőt, s a tanulók 29 százalékánál három vagy több pszichés probléma alkalmankénti vagy gyakori előfordulását regisztráltuk. Érdemes összegezni a pszichés problémákat egy közös változóba, mely egy 0100 közötti szám lesz. Az index városi átlagpontszáma 32. A lelki problémákkal szignifikánsan magasabb arányban küszködnek a lányok, a kollégisták, a szakiskolások, és az alacsony képzettségű szülők gyermekei. A sikeres és boldog életet élő fiatalok aránya 71 százalék. A boldog, de nem sikeres tanulóké 15 százalék, a sikeres boldogtalanoké 4, míg a boldogtalan és sikertelen diákok aránya 10 százalék. Ez azt is jelenti, hogy a boldog élet, és a boldog élet jellemző értékei könnyebben élhetők a fiatalok számára. Érdemes megvizsgálni, hogy a pszichés problémákat jelző indexe mennyivel alacsonyabb a boldog, sikeres tanulóknak, mint a boldogtalan, sikertelen diákoknak. A fiatalok véleménye szerint a sikeres élethez leginkább kitartásra, önismeretre, szorgalomra, önbizalomra és szaktudásra van szükség. Ezenkívül fontosnak tartják az együttműködési képesség meglétét, a családi biztonságot, a barátokat, az idegen nyelv ismeretét, illetve szerintük jó, ha kreatív és jól nevelt is az ember. Elutasítják az erőszakot, és a hatalom megítélése heterogén véleménystruktúrát mutat, azaz egyesek szerint szükséges, mások szerint pedig nem ahhoz, hogy sikeres életet élhessünk.
128 A fenti táblázatból világosan látszik, hogy az iskolásoknak szerencsére a legfontosabb segítői hátterük a szüleik, a legtöbb problémával hozzájuk fordulnak elsősorban. IV. 4. Szabadidő és kulturális fogyasztás A fiatalok életében meghatározó jelentősége van annak, hogy a szabadidejüket milyen módon töltik, mire van egyáltalán lehetőségük. A fiatalok szabadidős tevékenysége éppen úgy a passzív időtöltések felé tolódik el, mint a felnőttek esetében. Az első két helyen szereplő tevékenység nem okoz meglepetést. A számítógép, a tévé és a videó a legkönnyebben elérhető szabadidős tevékenység, és a legkényelmesebb is. Jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy az idei adatfelvétel során az internetezés már megelőzi a korábban egyeduralkodó tévézést, és a leggyakoribb szabadidős tevékenységgé lépett elő az egri fiatalok körében. A virtuális világ előretörése, az egri fiatalok szabadidejük nagy részét a weben töltik: játszanak, kapcsolatokat teremtenek és ápolnak, tanulnak. Az elmúlt öt évben hatalmas mértékben nőtt a közösségi oldalak forgalma. Ugyanakkor az ifjúságsegítők felelőssége is, hogy az online világot biztonságos környezetté tegyék, amelyben csökkenteni lehet az internetezés kockázatait. Fontos, hogy a fiatalokat tájékoztassuk a személyes információk megosztásának kockázatairól, és hogy arra bátorítsuk őket, kontrollálják saját online identitásukat azáltal, hogy alaposan átgondolják cselekedeteik következményeit. Egy 2010-es EU szintű kutatás megállapította, hogy a fiatalok 57 százaléka azt állítja, hogy tudatában van annak, hogy nem biztonságos személyes adatokat közzétenni blogon vagy közösségi oldalakon. Ennek ellenére a fiatalok 44 százaléka közzéteszi személyes adatait és nyolcból egy még a lakcímét is. Az európai szülők 40 százaléka elismeri, hogy nem ellenőrzi, merre jár gyermeke az interneten és mit tesz közzé. Bár nincsenek Egerre vonatkozó konkrét adatok, de feltételezhető, hogy az arányok hasonlóak. Azok aránya, akik naponta interneteztek 2005-ben még csak 23 százalék volt, ez most 76 százalékra nőtt, míg a 25 százaléknyi soha nem internetező fiatalok tábora gyakorlatilag eltűnt. Visszatérve a többi szabadidős aktivitásra, a könyvek és újságok olvasása igen eltérő arányt mutat. Újságot napi rendszerességgel a tanulók közel egyharmada olvas, további 37 százalékuk hetente vesz kezébe újságot. A könyv olvasása 32 százalékukat jellemzi rendszerességgel. A házimunka magas – napi és heti - említése azt mutatja, hogy a családok többségében van belső munkamegosztás, legalábbis a fiatalok így látják. Ez természetesen nem klasszikus szabadidős tevékenység. Némileg meglepő viszont a szórakozni járás viszonylag alacsony említési aránya (31 százalék havonta, és további 16 százalék ritkábban vagy soha sem jár). A fiatalok által említett pénzkereső munkát nézve el lehet gondolkodni azon, hogy ez bizonyos értelemben negatív (ha más tevékenység helyett, kényszerből kell dolgozni), bizonyos értelemben viszont pozitív lehet (ha a szocializáció folyamatába megfelelően épül be). Szünidőkben a fiatalok egynegyede dolgozik napi vagy heti rendszerességgel, illetve tanítási időszakban minden tizedik fiatal végzi ezt. Jellemző, hogy a fiúk, bejárós tanulók és a szakmai képzést adó iskolákba járók körében illetve az idősebb tanulóknál gyakrabban említett tevékenység.
129
Az ifjúsági közösségi élményt adó klubok, szabadidős körök említései aránya alacsony, mindössze 11 százalékuknak jelent napi, és további 22 százalékuknak heti elfoglaltságot, a fiatalok több mint fele elutasítja. Jellemző, hogy az internetes közösséggel aktívabb kapcsolatuk van a tanulóknak, mint a városban működő ifjúsági klubokkal és hobbi körökkel. A fiatalok leggyakrabban látogatott „intézményei” a város sörözői, pizzériái, de a kávézók, teázók és a diszkók is kedvelt találkozó és szabadidő eltöltési helyszínei az egri fiataloknak. A korábbi beszámolókból az is kiderült, hogy az egri fiatalok kulturális fogyasztását nagyban meghatározza a város iskolavárosi funkciója. Ennek köszönhetően jelen van a városban az elit kultúrát fogyasztók korosztályi csoportja, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy milyen magas azok aránya is, akik soha nem keresnek fel kulturális intézményeket. Ők elsősorban az alsó társadalmi csoportokból kerülnek ki, s ez nem változott az elmúlt öt évben sem. 2005-ben az egri fiatalokon belül mintegy 10 százalékra volt tehető azok aránya, akik soha semmilyen általunk megkérdezett tágan értelmezett kulturális intézményt nem látogattak még meg, ez 2010-re kb. 14 százalékra nőtt. IV.5. Ifjúsági közélet A közéleti tevékenységeket nagymértékben meghatározza a fiatalok általános érdeklődési köre, az, hogy ebben mennyi helye van magának a közéletiségnek. A kutatásból kevésbé motivált fiatalság képe szűrődik le. A többi témával kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértünk, és ez különösen igaz az intézményes kulturális-művelődési szféra által nyújtott lehetőségekre, de a közéletiséget meghatározó események is inkább kevesebb, mint több érdeklődésre tartottak számot. Általában elmondható, hogy az érdeklődést a fenti lehetőségekkel kapcsolatban három jellemző befolyásolja. A lányok a különböző kulturális programokat illetően érdeklődőbbek az átlagnál, míg a gimnazistákat a városi politikán, a gazdaságon és a diák-önkormányzati rendezvényeken kívül minden jobban érdekli az átlagnál. Végezetül a szülő képzettsége is hasonlóképpen hat az érdeklődési szintre, minél magasabb, annál nyitottabbak a fiatalok (kivéve a sporteseményeket). Egy tényezőről kell még szólni, az életkor hatásáról. Az évek előrehaladtával a fiatalokat egyre jobban érdeklik az országos politikával kapcsolatos események, míg egyre kevésbé a városi sportesemények, a diák-önkormányzati és más ifjúsági szervezetek által szervezett rendezvények. Több kutatásból is ismert, hogy a magyar ifjúsági társadalom szervezeti aktivitása nagyon alacsony, országosan kevesebb, mint minden hatodik fiatalnak van valamiféle szervezeti kötődése bármilyen civil, nonprofit szerveződéshez. 2005-ben Egerben ez az arány még alacsonyabb volt, az akkori vizsgálat szerint az egri fiatalok mindössze 11 százaléka vállal fel valamilyen civil aktivitást. Ez a kép nem lett pozitívabb az elmúlt 5 évben sem. A fiatalok közéleti szerepvállalását 2010-ben is tanulmányoztuk, arról faggattuk őket, hogy tagjai-e valamilyen civil szervezetnek, egyháznak vagy politikai pártnak. A megkérdezett fiatalok 13 százaléka tagja valamilyen sport és 6 százaléka valamilyen hobbi egyesületnek, ami összevetve az országos adatokkal átlagosnak tekinthető. Egyháznak, vallási csoportnak jelenleg a fiatalok 6 százaléka tagja, ifjúsági szervezethez 4 százalékuk tartozik.
130
IV. 6. A fiatalok Egerhez való viszonya Az elmúlt évek sikeres beruházásai, a rekonstrukciós programok és fejlődési eredmények ellenére a tanulók megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőben szeretnének-e Egerben lakni, élni. A jövőben egyáltalán nem akar Egerben lakni az itt tanuló fiatalok 14 százaléka, inkább nem akar 21 százalékuk, inkább szeretne itt lakni 23 százalékuk, s mindössze 9 százaléknyi fiatal ragaszkodik a városhoz (egyharmaduk bizonytalan). Ezek az arányok jelentősen módosulnak, ha a lakóhely szerint vizsgáljuk a kérdést. A jelenleg is Egerben lakó fiatalok 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem nagyon kíván települést változtatni, itt élne a jövőben is. A bejárós és a kollégista tanulókat ugyanakkor nem sikerül a városnak megfogni, megtartani, csupán 22-31 százalékuk tervezi, hogy a jövőben beköltözne Egerbe, s egyharmaduk bizonytalan e tekintetben. Életkor szerint az derült ki, hogy míg a 14-15 évesek 33 százaléka maradna a jövőben a városban, a 16-17 éveseknek 30, a 18 évnél idősebb diákoknak pedig 32 százaléka szeretne a jövőben (is) Egerben lakni. Az átlagnál alacsonyabb arányban laknának a jövőben a városban a szakiskolások (29 százalék), míg a gimnazistáknál 35, a szakközépiskolásoknál 33 százalék vélekedik így. Azok a fiatalok, akik nem szeretnének a városban élni, legtöbbször a városi lét ellen emelnek kifogást (jellemzően inkább kistelepüléshez ragaszkodnának 38 százalékban), de az is jellemző, hogy átlagon felül vélik úgy, hogy számukra Egerben nincs elég munkahely és szórakozási lehetőség, illetve sokan inkább a vidéki élet felé vonzódnak. Jellemző, hogy míg akik úgy vélik, Egerben nagyon jók a munkavállalási lehetőségek, 50 százalékban a jövőben (is) maradnánk Egerben, egyharmaduk bizonytalan, míg aki szerint Egerben kedvezőtlenek a munkavállalási lehetőségek, azok csak 24 százalékban maradnának a városban. Érdemes áttekinteni a két leginkább meghatározó független változó településtípus és a szülő iskola végzettségét. Ebből az derül ki, szakmunkás hátterű bejárós fiatalok ragaszkodnak Egerhez, leginkább képzett egri családokban élők. E mögött alapvetően az alacsony csoportok átlagnál alacsonyabb mobilitása hajlandósága áll.
egyesített hatását, a hogy legkevésbé a pedig az alacsonyan társadalmi-gazdasági
Az egri fiatalok többsége fontosabbnak tartja a megfelelő anyagi hátteret és a gazdagságot, mint a szabadidőt, a diákok kétharmada, ha választhatna, inkább a több pénzt és nem a több szabadidőt választaná. A karrier vagy család közötti választás szintén sok embernek különösen nőnek - okoz problémát. A megkérdezett egri fiatalok 74 százaléka ebben a relációban inkább a boldog családi életet választaná. IV. 7. A kutatás összegzése: A 2010 október-november időszakban lezajlott egri ifjúságkutatás egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a városban élő, tanuló mostani ifjúsági korosztály a korábbi évek ifjúsági korosztályához képest a demokráciához való viszonyában, kapcsolatrendszerében, valamint info-kommunikációs kompetenciájában alapjaiban tér el. A fiatalok számára a mobiltelefon mellett nem az e-mail a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a közösségi portálok és közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek (pl. MSN, skype, chat
131 stb.). Ezzel párhuzamosan az is jellemző, hogy a számítógép, illetve az internet előtt töltött idő már meghaladja a televízió képernyője előtt töltött időt, s ezzel a leggyakoribb szabadidős tevékenységgé lépett elő életükben. Az internet nyilván kiváló eszköz arra, hogy a fiatalok megmutassák magukat, megosszák másokkal a gondolataikat, élményeiket, de ha közben megfeledkeznek a biztonságról, nagy bajba kerülhetnek. A fiatalok által leggyakrabban látogatott intézményei, közösségi terei a város sörözői, pizzériái, de a kávézók, teázók és a diszkók is kedvelt találkozó és szabadidő eltöltési helyszínei az egri fiataloknak. Gyorséttermekben (melyek nemcsak étkezési, hanem találkozási célokat is szolgálnak) minden tizedik egri fiatal kifejezetten gyakran, heti rendszerességgel megfordul. Ezeken a helyeken kívül gyakran látogatják a sportrendezvényeket és meccseket is, miközben hagyományos kulturális fogyasztás csökkenő tendenciája egyértelmű, és egyre inkább rétegspecifikussá válik az ifjúsági korosztályon belül. A város szabadidős programkínálatával alapvetően elégedett fiatalokról van szó. A fiatalok számára a munkanélküliség – különösen az utóbbi két évben – nemcsak közvetetten, a családon keresztül, hanem közvetlenül is megélt jelenség, kb. minden negyedik fiatalt vagy családját érinti. Mindezt összevetve a 2005-ös adatokkal egyértelműen kedvezőtlen folyamatokról, az életkörülmények romlásáról, az ifjúsági szegénység növekedéséről ad hírt. Ezzel párhuzamosan a városban növekedett a környező településekről naponta bejáró és a városban helyben lakó fiatalok gazdasági-társadalmi helyzete közötti távolság is, sőt a városon belül is kimutathatók a kapcsolódó területi egyenlőtlenségek. A közéleti témákkal kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértünk a fiatalok körében és ez különösen igaz az intézményes kulturális-művelődési szféra által nyújtott lehetőségekre, de a gazdasági-politikai közéletiséget meghatározó események is inkább kevesebb, mint több érdeklődésre tartottak számot. A fiatalok szerint az elmúlt öt évben javult a városban a játszóterek állapota és a kulturális programkínálat, nem változott érdemben a szabadtári rendezvények megítélése és a sportolási lehetőségek, ugyanakkor romlott a tömegközlekedés, a köztisztaság és a levegőminőség. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megkérdezett fiataloknak mi a véleménye arról, hogy a városi önkormányzatnál mennyire ismerik, hogy mit szeretnének az itt élő fiatalok, diákok. A vizsgált tanulók és más fiatalok véleménye alapján egyáltalán nem vagy csak egy kicsit ismeri az önkormányzat azt, hogy mit szeretnének az itt élő fiatalok. Több kutatásból is ismert, hogy a magyar ifjúsági társadalom szervezeti aktivitása nagyon alacsony, országosan kevesebb, mint minden hatodik fiatalnak van valamiféle szervezeti kötődése bármilyen civil, nonprofit szerveződéshez. 2005-ben Egerben ez az arány még alacsonyabb volt, az akkori vizsgálat szerint az egri fiatalok mindössze 11 százaléka vállal fel valamilyen civil aktivitást. Ez a kép nem lett pozitívabb az elmúlt 5 évben sem. A demokráciáról alkotott ifjúsági kép is jelentősen átalakult, a pártoktól elforduló, az autoriter hatalomtechnikák irányába a korábbi éveknél nyitottabb, részben radikalizálódó vélemények igen sajátos képet mutatnak, melyben az erőszak is helyet kaphat, mint a konfliktusok megoldási módja.
132 Az elmúlt évek sikeres beruházásai, a rekonstrukciós programok és fejlődési eredmények ellenére a tanulók megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőben szeretnének-e Egerben lakni, élni. A megkérdezett fiatalok megosztottak abban, hogy a város fejlődik-e. 48 százalék inkább fejlődőnek látja Egert, mint hanyatlónak, ez utóbbit csak 11 százalékuk állította. Azok a fiatalok, akik nem szeretnének a városban élni a jövőben, legtöbbször a városi lét ellen emelnek kifogást (jellemzően inkább kistelepüléshez ragaszkodnának 38 százalékban), de az is jellemző, hogy átlagon felül vélik úgy, hogy számukra Egerben nincs elég munkahely és szórakozási lehetőség. Az egri fiatalok többsége fontosabbnak tartja a megfelelő anyagi hátteret és a gazdagságot, mint a szabadidőt, a diákok kétharmada, ha választhatna, inkább a több pénzt és nem a több szabadidőt választaná. Egészségmegőrzés szempontjából veszélyeztetett helyzetben vannak a szakiskolások és a képzetlen családi háttérrel rendelkező fiatalok, körükben a dohányzás, az alkoholfogyasztás és egyéb drogok fogyasztása tekintetében emelkedés érezhető az elmúlt évek adatai alapján. Az egri fiatalok egyötöde tervezi, hogy az Európai Unió valamelyik országába megy egy időre tanulni, közel 40 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. Továbbá a fiatalok több mint fele tervezi azt, hogy az EU valamelyik országába megy dolgozni egy időre, egyharmaduk pedig gondolkodik még rajta. Az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a száma is, akik az országon belül szeretnének más településre menni tanulni vagy dolgozni.
133 V. SWOT - analízis
BELSŐ ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Főiskola, főiskolai hallgatók jelenléte. A Célzottan a fiataloknak létrehozott szabadidős keletkezett humánerőforrás komoly erő. intézmények, közösségi terek hiánya. Egyesületekben a sportélet, edzések napi Az előzőből következően a fiatalok ritmusa erősség beszédcselekvés helyszínei a szórakozóhelyek Előny, hogy sok kedvelt szórakozóhely (kocsma, presszó, kávéház). van, innen átszoktathatók a fiatalok űvészeti lehetőség kevés (képzése, bemutatkozása a fiataloknak) Civil aktivitás (civil szervezetek Városi A civil aktivitás, inkább a felnőtteknek szól Diáktanács, diák-önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások) a civilek erőn A civil kerekasztalban nem működik az ifjúsági szekció felül dolgoznak Kulturális, szórakozási lehetőségek minősége, Mindenki (az ifjúsági élet szereplői közül) mennyisége kevés teszi a dolgát. 14 évesek szórakozási lehetősége hiányzik Kevés a pozitív példa, példakép Kialakult működő oktatási rendszer A főiskola egyetemmé válik, ez erősség Hiányzik az iskolai társadalmi munka (pedig kis pénz Működik a személyes szociális kell hozzá és közösséget is kovácsol) szolgáltatási (bölcsődék; nevelési Nincsenek a sportolók elismerve pl. a felvételi tanácsadó; gyermekjóléti szolgálat) és pontok számításánál sem, sem az iskolai támogatási (ösztöndíj, első lakáshoz munkában jutási támogatás; stb.) rendszer Szabadidő sport lehetőségek hiányoznak Némely nem kiemelt sportág hiányzik, nincs Az Önkormányzat szervezetében a létesítménye kedvelt sportoknak (teke, fiatalokkal való foglalkozás döntéshozói és végrehajtói szinten intézményesült lovaglás, téli sportok) A fiatalkori munkanélküliség aránya növekedett (Humán Erőforrás Bizottság, ifjúsági Folyamatosan csökken a fiatalok, köztük az referens) általános és középiskolás korúak száma és A fiatalok többsége elégedett Eger aránya. kulturális és sport lehetőségeivel (az egri fiatalok elégedettsége megközelíti a A fiatalok körében a civil aktivitás hiánya A fiatalok alacsony közéleti aktivitása, közélettől Budapesten élőkét). Rendszeres ifjúsági, oktatási kutatások való elfordulása. Iskolaváros jelleg Az iskolai felkészítés és a munkahelyi elvárások Tisztségviselők folyamatos kapcsolatot közötti diszkrepancia (a fiatalok nagy százaléka tartanak az oktatás és ifjúsági élet nem a piaci igényekhez igazodó tudással, szereplőivel (pl. oktatási dolgozók, KEF) szakképzettséggel, kompetenciákkal rendelkezik) A társadalmi egyenlőtlenségeket, a fiatalok különböző problémáit, különösen a nehezebb élethelyzetben lévőkét (munkanélküliek, iskolából lemorzsolódók, stb.) differenciáltan kezelni képes intézmény-, és támogatási rendszer elégtelensége.
134 KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK Drogprobléma nagysága • Civil szervezetekkel együttműködés Az ifjúsági feladatok ellátásának • Önkéntesség fejlesztése alulfinanszírozottsága, alacsony szintűek a Eger megtartó ereje központi támogatások Fontos lehetőség az 1000 éves egri értékek A köztelező feladatok ellátásánál a normatívák bemutatása nem fedezik a kiadásokat, illetve a támogatások British Council itt , Egerben kezdett el elosztásánál a normatíva hiánya. működni először az országban. Segíthet a Minden új feladatellátás, szolgáltatás bevezetése szervezésben, önszerveződésekben. önkormányzati többletkiadással jár. Az ifjúságsegítőknek sok tréningjük van: így Az országos koncepciók hiánya, illetve a az ifjúsági iroda gyakorlóhely is lehet. Egy központi prioritások kiszámíthatatlansága kapcsolat így kialakulhat. megnehezíti a helyi szintű stratégia alkotást. Minden a weben keresztül megy. A közösségi oldalaknak nagyok a lehetőségei. Internetes A jogszabályi hiányosságok, illetve az inkoherencia közösségi fórum létrehozása: „ütős(önkormányzatok ifjúsági feladatai, az ifjúsági csetelős” hely- jól használható információ korosztályok társadalmi részvétele, az közlésre önkormányzati döntéshozatali folyamtokban Kulturális terek bővítése, tömegsport való részvétel keretei). lehetőségek A helyi társadalom változását nyomon követő Az árusítóhelyeken, szórakozóhelyeken a kutatások, adat, és információ gyűjtések hiánya korhatár betartása a szeszesital, dohányzás nehezíti a környezeti változásokhoz történő korlátozásában alkalmazkodást a helyi stratégia kialakításában. Civil aktivitás A konszenzuson alapuló helyi fejlődés, fejlesztés A civil szervezetekkel való együttműködés, prioritásainak hiánya miatt a rétegszintű feladat-, és munkamegosztás fejlesztés koncepció nem tud illeszkedni egy konzisztens elvezethet egy differenciált szolgáltatási városstratégiához. rendszer kialakításához, és hozzáadott értéket teremthet az ifjúsági munkához. Az önkéntes munka törvényi szabályozása lehetőséget biztosíthat a humánerőforrások fejlesztéséhez - alacsony költségszinten. Az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatok törvényi szabályozása segítséget jelenthet a konkrét feladatok meghatározásában, és újabb pénzügyi forrásokat nyithat meg a feladatellátásban. Kulturális aktivitásokat erősítő pályázatok Vállalkozási lehetőségek bővülése Nyitott Városháza programsorozat Rendezvények városrészenként
135 VI.
Célkitűzések
VI. 1. Az ifjúsági szolgáltatásfejlesztés alapelvei A jövőben a városi ifjúsági koncepció elsősorban az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését kell, hogy célozza, melynek központi gondolata hangsúlyosan funkcionalista megközelítésű, vagyis abból indulhat ki, hogy mi az ifjúsági szolgáltatások elsődleges funkciója. E tekintetben az ifjúsági szolgáltatásfejlesztési koncepció válasza lehet az, hogy az egri ifjúsági szolgáltatásoknak a városban élő fiatalok felnőtté válását kell elősegíteni, vagyis a gyermeki státuszból a felnőttkorba való átmenetet, a szülői hátországról való leválást kell segíteni. Az ifjúsági „szolgáltatások” konkrét tárgya idővel sokat változott a fiatalok társadalmi, gazdasági helyzetének, a politikai viszonyrendszerben elfoglalt helyüknek megfelelően. A kormányzati szakmai programok fiatalok legégetőbb regionális problémájának az esélyegyenlőség kérdését, az ifjúsági munkanélküliség problémáját, az önálló egzisztencia teremtéséhez elengedhetetlen első lakás megszerzését, valamint az egészségkárosító és deviáns magatartásformák háttérbe szorítását határozták meg. Az önálló életvitel kialakítását segítő szolgáltatások funkciójuk szerint öt kategóriába sorolhatók: 1) jogi értelemben vett leválás, 2.) anyagi függetlenedés, 3.) konstruktív életvezetés kialakulása, 4.) közös fedél alól történő leválás és mobilitás, 5) önálló identitástudat kialakítása (szubjektum leválása). A helyi ifjúsági szolgáltatások szervezése tekintetében a plurális szolgáltatás-szervezés mellett érvelünk, vagyis szociális gazdaság, a magánszektor és a közszféra egyaránt szerepet kell, hogy vállaljon az ifjúság szolgáltatásainak működtetésében. A koncepció és cselekvési terv elkészítésének elengedhetetlen része a meglévő tapasztalatok, kutatási eredmények rendszerezését és a feladatok meghatározását segítő alapelvek meghatározása: VI. 2. Az egri középtávú gyermek és ifjúsági koncepció alapelvei az alábbiak: •
• • • •
• •
A koncepció hatálya a 3-29 éves egri lakhelyű gyermek, ifjúsági és fiatal felnőtt korosztályra, valamint a város oktatási intézményeiben tanuló, továbbá a városban szolgáltatást igénybe vevő fiatalokra terjed ki. A koncepció a 2011-2016. közötti időszakra szól. A célok megfogalmazásakor, a feladatok vállalásában a koncepció reális, a város teljesítőképességével összhangban lévő mértéket határozzon meg. A koncepcióban fontos szempont a gazdasági, kulturális, családi stb. és egyenlőtlenségekből fakadó társadalmi hátrányok csökkentése. Új alapokra helyezve - a „milleniumi generáció” info-kommunikációs és internet használati szokásaihoz igazodva - kell a hátrányos helyzetű fiatalok elérését segítő szolgáltatást tervezni. A stratégia hatékonyságának alapfeltétele a folyamatos monitoring lehetőségének megteremtése (rendszeres véleménykérés, folyamatkövetés, kutatás, adatgyűjtés stb.). A fiatalokra, mint erőforrásra kell tekinteni és nem, mint problémahordozókra, nem a problémáikat kell megoldani, hanem helyzetbe kell hozni őket.
136 • A stratégiának elsősorban proaktív szemlélettel kell rendelkezni, vagyis a probléma kezelése helyett a megelőzésre és szemléletformálásra kell a hangsúlyt helyezni. • A fiatalokkal való foglalkozást a városban formális és informális kapcsolatokon keresztül kell megvalósítani. Szabadidős és nem formális közösségi programok szervezésével, drogalternatíva programok segítségével lehet elősegíteni a konstruktív életvezetés és más kompetenciák kialakítását. • A koncepció célkitűzéseiben kiemelt szempont a fiatalok aktív részvételének, szerepvállalásának biztosítása, bevonásuk a döntés-előkészítéstől a végrehajtásig tartó folyamatba, véleményük megkérdezése az őket érintő valamennyi témában a döntések meghozatala előtt. • A koncepciónak erősítenie kell az együttműködést és a partnerséget a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, nonprofit szolgáltatók, civil közösségek között, különös tekintettel a létrehozandó Egri Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodára és az Ifjúsági Kerekasztalra, valamint az egri Városi Diáktanács, Kisdiáktanács, Kábítószerügyi Egyeztető Fórumra. • A koncepció a közoktatási intézményekre az ifjúsági problémák kezelésének aktív színtereként tekint. • Az iskolai diákönkormányzatoknak – mint a közéletiség műhelyeinek – kiemelten fontos szerepe van a városi szintű érdekérvényesítésben, ezért tevékenységükhöz az önkormányzat folyamatos segítséget nyújt. • Az önkormányzat kétéves időszakra cselekvési tervet készít, melyet határozattal fogad el. A terv meghatározza: a) az önkormányzat által a fiatalok részére nyújtott szolgáltatások kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket, b) az intézkedések határidejét, felelőseit, valamint a megvalósításban közreműködő intézményeket és szervezeteket, c) a szolgáltatások működtetésére és fejlesztésére fordítandó pénzügyi forrásokat. Az önkormányzat a cselekvési tervet kétévenként felülvizsgálja és aktualizálja. • A koncepciónak tartalmaznia kell az önkormányzat által a fiatalok részére nyújtott szolgáltatások kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket, az ebben közreműködő intézményeket és szervezeteket, valamint a szolgáltatások működtetésére és fejlesztésére fordítandó pénzügyi forrásokat. VI. 2. Az önkormányzat szerepe Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az ifjúság helyzetének javítását, társadalmi integrációjának segítését helyi közügynek tekinti. Érdekelt abban, hogy a város népességmegtartó ereje növekedjen a fiatal és a fiatal felnőtt korosztályok körében is. Az ifjúsággal kapcsolatos felelősségvállalásában elsőbbséget élveznek a kötelezően ellátandó feladatok. Többletfeladatot elsősorban az előzőek hatékonyabb és hatásosabb megvalósítása és az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében vállalt. Az önként vállalt feladatok végrehajtása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt önkormányzati feladatok és hatáskörök ellátását. Az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítása során együttműködik a fiatalokkal és szervezeteikkel, valamint a helyi társadalom többi szereplőivel és szervezeteivel.
137 A koncepcióban lefektetett elvek alapján támogatja a társadalmi, egyházi és civil szervezetek célok elérését segítő tevékenységét. VI. 3. Általános cél Az önkormányzat az ifjúsági koncepció megalkotásával és végrehajtásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az Egerben élő fiatalok otthon érezzék magukat a városban, helyben valósíthassák meg elképzeléseiket, tudatos és felkészült állampolgárként járuljanak hozzá a város fejlődéséhez, megteremtve maguk és a helyi társadalom számára a biztonságos jövőt. Sajátos eszközeivel és erőforrásaival támogatni kívánja a fiatalokat és közösségeiket abban, hogy képessé váljanak egyéni és közösségi szinten az egyéni és gazdasági, társadalmi kihívások megválaszolására. Az általános cél elérése érdekében a következő célkitűzéseket határozza meg: A fiatalok közéletben történő részvételének, aktív közéleti szerepvállalásának segítése. A kulturált szabadidő eltöltés feltételeinek javítása, az egészséges életre motiválás, egészségfejlesztés. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci integráció segítése. A korszerű tudás, a piacképes szakmai képzettség megszerzésének segítése, a sikerességet garantáló képességek, készségek és kompetenciák erősítése. Hozzájárulás a fiatalok európai polgárrá válásához és a társadalmi problémáinak megoldásához. VI. 4. Vertikális Célok VI. 4. 1. A fiatalok közéletben történő részvételének, aktív közéleti szerepvállalásának segítése VI. 4.1.1. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK •
Legalább egy ifjúsági, nyitott közösségi tér létrejön, amelyeket ifjúsági szakemberek és fiatalok működtetnek, és ahol megvalósíthatják különböző projektjeiket, és ehhez tanácsadási szolgáltatás, megfelelő kommunikációs eszközök állnak rendelkezésükre. Ez a feladat szerepelt az első egri Ifjúsági Koncepcióban, és bár hosszabb-rövidebb ideg működött, 2011-től újra kell tervezni, újra kell indítani ezt a kulcsfontosságú projektet. Az önkormányzat létrehozza és működteti az Egri Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát. Az iroda biztosítja a gyermekek és a fiatalok korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő információ elérhetőségét, biztosítja az országos ifjúsági szolgálat által létrehozott és karbantartott ifjúsági adatbázishoz történő hozzáférés lehetőségét, tevékenysége ellátása során együttműködik az ifjúság speciális élethelyzetével kapcsolatban tájékoztatási és tanácsadási feladatkörrel rendelkező más intézményekkel, szervezetekkel. Az ifjúsági korosztály élethelyzetével összefüggő jogi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési,
138 továbbtanulási, valamint munkaerő-piaci tanácsadást biztosít. Az iroda a tanácsadó tevékenységét mindenki számára nyitott formában, a személyes adatok felvétele és rögzítése nélkül végzi. •
Fontos feladat egy kommunikációs hálózat kialakítása az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, az oktatási intézmények és az ifjúságvédelmi felelősök között. Cél az ifjúságsegítő személyek és szervezetek munkájának összehangolása, munkaközösségek létrehozása.
•
Koordinálni kell a városban az ifjúsági korosztály élethelyzetével összefüggő jogi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, továbbtanulási, valamint munkaerőpiaci tanácsadó tevékenységet.
•
Képessé kell tenni a fiatalokat segítő szervezeteket a közvetlen kortárssegítés folyamatos szinten tartására (képzés, utógondozás, információ) tekintettel arra, hogy a kortárshatás jobban érvényesül, mint a segítő szervezetek eddigi tevékenysége.
•
Az önkormányzat az ifjúsági feladatok ellátásához kapcsolódó intézkedéseinek koordinálása érdekében ifjúsági referenst foglalkoztat, mely feladatot egy határozatlan időre kinevezett köztisztviselő lát el. Az ifjúsági referens a munkája során aktív kapcsolatot tart fenn az ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberekkel, az ifjúsági korosztályi és szakmai közösségekkel, szervezetekkel, az önkormányzat ifjúsági feladatai ellátása érdekében külső erőforrásokat von be, feltárja az ifjúsági közösségek és szervezetek igényeit, összehangolja a fiatalok és közösségeik, szervezeteik igényeit és az ifjúsági célú intézmények programjait, tevékenységét.
VI. 4.1.2. IFJÚSÁGI KÖZÉLET, ÉRDEKKÉPVISELET A fiatalok érvényesíteni akarják azt a jogukat, hogy véleményt nyilváníthassanak mindennapi életük alkotóelemeiről, úgymint család, iskola, munka, csoportos tevékenységek, helyi ügyek stb., és miközben így tesznek, nagyobb horderejű gazdasági, társadalmi és politikai ügyek részeseivé is válnak. A fiatalok ellenzik a közéletben való részvétel szimbolikus, tartalom nélküli formáit. Valódi részeseivé akarnak válni a döntéshozatali folyamatoknak. A részvétel univerzális jog, de érvényesítése sokféle megközelítést igényel. A fiatalok közéletben való részvétele egy tanulási folyamat, mely megkívánja tőlük, hogy új készségekre tegyenek szert, és fejlesszék a már meglévőket. Fontos azoknak a tevékenységeknek, formáknak a megtalálása, ahol a közvetlen részvétel a döntéshozói folyamatokban megvalósítható (civil szervezetek, klubszerű keretek stb.). Az információ és a részvétel szétválaszthatatlan, fontos megteremteni a fiatalokat érintő információkhoz való ingyenes, rugalmas, felhasználóbarát hozzáférés lehetőségeit. •
•
Az önkormányzat által hozott minden határozat fiatalokra vonatkozó hatásait a Humán Erőforrás Bizottság folyamatosan vizsgálja, javaslatokat fogalmaz meg, és ezek beépülnek a döntéshozatali folyamatba. Rendszeressé válnak a fiatalok életminőségére vonatkozó adat-, információgyűjtések, elemzések és kutatások. Fontos az Egerben és országosan készült kutatások összegyűjtése, eredményeik összehasonlítása. Minden évben összesítésre kerülnek - a különböző rendeletek alapján - a különböző szakterületeken az önkormányzat és intézményei által a fiataloknak nyújtott
139
•
•
•
• •
támogatások, szolgáltatások és a költségvetésből az ifjúsági célokra fordított pénzeszközök felhasználása. Minden évben erről a Közgyűlés tájékoztatót fogad el. Sajnos nem alakult ki és nem működik rendszeresen a helyi nyitott konzultáció rendszere, amelyben a fiatalok, a fiatalok szervezetei, a fiatalokkal foglalkozó szakemberek, intézmények és civil szervezetek, a helyi döntéshozatalokban résztvevők rendszeresen megvitathatják a fiatalokat érintő és érdeklő kérdéseket, problémákat. Az önkormányzat a fiatalok települési szintű közügyekben való képviselete, a települési önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatali folyamataiban való részvétele érdekében a helyi ifjúság érdekképviseletét ellátó szervezetet hív életre. Fontos szerep hárul az Ifjúsági Kerekasztalra, mely véleményezi a helyi ifjúsági cselekvési tervet; közreműködik az önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéseinek előkészítésében; az ifjúságot érintő kérdésekben figyelemmel kíséri az önkormányzat munkáját. A szervezet létrehozására a települési önkormányzat, valamint a településen működő, részvételi szándékukat az önkormányzatnak bejelentő diákönkormányzatok, gyermek és ifjúsági szervezetek, illetve közösségek megállapodása alapján kerül sor. Ezzel erősödhet a fiatalok települési szintű közügyekben való képviselete, a települési önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatali folyamataiban való részvételük lehetősége. Tevékenységének legjelentősebb területei: - a Közgyűlés elé kerülő ifjúsággal kapcsolatos előterjesztések véleményezése, - bekapcsolódás a városi képzési programokba, - a kortárssegítő hálózat figyelemmel kísérése, - kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás civil szerveződésű csoportokkal, klubokkal, - városi gyermek- és ifjúsági rendezvények szervezésében feladatvállalás, - szakmai tanácskozásokon való részvétel, információk továbbítása. Ifjúsági információs hálózatok jönnek létre, működnek és folyamatosan fejlődnek. Az információs hálózat a különböző információs eszközök és csatornák összekapcsolt rendszere, amelyben a fiatalok között megvalósul az általános információterjesztés, biztosítja a fiatalok közötti információcserét és a fiatalok véleményének megismerését az őket érintő témákban, kérdésekben. Létrejön, megvalósul, működik: - egy ifjúsági portál, a Városi Diáktanács honlapjának folyamatos fejlesztése, (www.vdteger.hu ) - városi ifjúsági újság, - rendszeres ifjúsági fórumok, - ifjúsággal foglalkozó szakemberek szakmai műhelyei. Az önkormányzat segíti és ösztönzi az egri diákok érdekképviseletét ellátó Városi Diáktanács szervezeti és működési szabályzatának kidolgozását, valamint az ifjúsági szervezetet támogató egyesület létrehozását, bírósági bejegyzését. Az önkormányzat támogatja a Városi Diáktanács és a diák önkormányzatok döntés-előkészítő folyamatokban való részvételét: - képviselője részt vesz a Humán Erőforrás Bizottság ülésein, - képzésük, felkészítésük folyamatosan biztosított, tájékoztatásuk a helyi ifjúsági ügyekről rendszeres. Szükséges a kortárssegítő hálózat fejlesztése. Ezáltal bővülhet a szociális rendszerben dolgozók száma, erősödhet a gyermekvédelem és a gondozás ezen új formája. Az önkormányzat pályázatok útján támogatja a korosztállyal foglalkozó városi szervezetek, illetve az egri Városi Diáktanács és az iskolai diákönkormányzatok tevékenységét.
140 •
•
•
•
•
Az ifjúsággal, illetve a diákönkormányzatokkal foglalkozó személyek, városi szinten működő szervezetek hatékony működése érdekében az önkormányzat – elsősorban központi pályázati források felhasználásával – elősegíti képzési programok kidolgozását és megvalósítását. Az önkormányzat támogatja azon igényt, hogy a városi drogstratégia és operatív program megvalósításában - szakértők és kortárssegítők bevonásával – kapjanak nagyobb szerepet az öntevékeny ifjúsági csoportok. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti a fiatalok megváltozott igényeinek folyamatos figyelemmel kisérését, illetve a szolgáltatások megváltozott igényekhez való igazítását. A városi ifjúsági közélet erősítése és kiterjesztése érdekében szükséges a felsőoktatási hallgatók aktív és szervezett bevonása az ifjúsági jellegű tevékenységekbe (érdekképviselet, kortárssegítés, képzési programok, közösségi programok). Az önkormányzat figyelemmel kíséri, támogatja a fiatalok hazafias nevelésének lehetőségeit.
VI. 4. 2. A kulturált szabadidő eltöltés feltételeinek javítása, az egészséges életre motiválás, egészségfejlesztés A fiatalok a szabadidő felhasználás és a kulturális aktivitás tekintetében differenciált csoportokat alkotnak. Túlnyomó részük átlagosan napi 2-3 óra szabadidővel rendelkezik. A szabadidő eltöltésének domináns helyszínei a privát terek: az otthon és a barátok. Kisebbséget képviselnek azok a fiatalok, akik nyilvános helyekre járnak szabadidejükben. Mindössze minden 9. fiatal tölti szabadidejét nyilvános helyeken, ezek közül meghatározó a szórakozóhelyek látogatása. A kulturális aktivitás a kulturális javak fogyasztása tekintetében az ifjúság is egyre inkább szegmentálódik. Egy kisebb, elitebb csoportra jellemző a magas aktivitás, az elitkultúra intézményeinek látogatása, a kulturális termékekhez való magas hozzáférési szint. A szélesebb csoport kulturális aktivitása alacsony, a kulturális intézmények használata elenyésző és formális. A kulturális tőke felhalmozásában nagyfokú egyenlőtlenségek mutathatók ki. • •
A városban rendszeres, hagyományteremtő ifjúsági városi szintű nagy rendezvények kerülnek megszervezésre. Igényes ifjúsági rendezvények megszervezése.
VI. 4. 2. 1. SZABADIDŐ ÉS SPORT •
Az önkormányzat lehetőségei szerint támogatja és segíti egy ifjúsági közösségi tér létrejöttét. Az ifjúsági közösségi tér a gyermekek és a fiatalok közösségi tevékenységének, szabadidejük hasznos eltöltésének, az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosító szolgáltatás. Ezen ifjúsági közösségi terek szolgáltatási körébe kell, hogy tartozzon a helyi ifjúság igényei szerinti kulturális, szabadidős programok szervezése; az ifjúsági közösségek kialakulását és fejlődését elősegítő tevékenység folytatása; az ifjúság testi és lelki egészségét veszélyeztető jelenségekkel kapcsolatos
141
• •
•
• •
•
•
• • •
• • •
•
•
megelőző, figyelemfelhívó programok szervezése; a hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő programok szervezése. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nagyon a mi korunkhoz alkalmazkodik: közvetít, koordinál az intézmények között - együtt szervezik a programokat. Az önkormányzat kiemelt tevékenységként kezeli a fogyatékkal élő fiatalok helyzetének javítását, azt, hogy a többségi társadalom elfogadóbb legyen irántuk, ismerjék meg és partnerként fogadják el őket. Ennek érdekében szorgalmazza a közös szabadidős programok, rendezvények szervezését, az intézményi szolgáltatások szélesebb körűvé válását, a fogyatékkal élő fiatalok bevonását a városi ifjúságsegítői tevékenység hatókörébe. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok számára szervezett szabadidős és prevenciós programok összehangolására; a szabadidős szolgáltatások és a fiatalok összetalálkoztatására, együttműködésbe vonva (igényfeltárás, közös tervezés, programegyeztetés) a korosztállyal foglalkozó városi szervezeteket, intézményeket (pl.: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda). Az önkormányzat támogatja az évről-évre visszatérő, fiataloknak szóló hagyományos városi rendezvények megvalósulását, illetve segíti újak létrejöttét. Az önkormányzat szorgalmazza, hogy a városban működő közművelődési intézmények éves programtervük összeállításakor hangolják össze gyermek és ifjúsági programjaikat, illetve a továbbiakban is működjenek együtt a fiataloknak szóló szabadidős programok megvalósításában. Az önkormányzat ösztönzi az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére szolgáló drogmentes, a fiatalok igényeivel kompatibilis, kulturált szórakozási lehetőségeket kínáló szórakozóhelyek létrehozását, a működő, fiatalok által kedvelt helyek fennmaradását. Az önkormányzat a tanulás és sport terén kiemelkedő eredményt elérő fiatalokat minden év decemberében díjazza, melynek költségeit a sport szakfeladatok előirányzatban tervezi meg. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a művészeti klubok, szakkörök, alkotóműhelyek fenntartására, támogatására. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a városban élő fiatal alkotók tevékenységére, lehetőséget teremt bemutatkozásukra, alkotásaik kiállítására. Az önkormányzat a hatályos Sportkoncepció és az 1/2002. (II. 1.) számú rendelet (Eger Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszeréről) alapján kiemelten támogatja a fiatalok sporttevékenységét. Az önkormányzat az extrémsportok (gördeszka, görkorcsolya, BMX) gyakorlásához szükséges sportpálya fenntartását támogatja. Az önkormányzat megvizsgálja az iskolai úszásoktatás bővítésének lehetőségét. A közlekedési kultúra erősítése érdekében az önkormányzat – pályázati pénzek bevonásával – fejleszteni kívánja a városi kerékpárút hálózatot, illetve a közintézményekben, a közoktatási intézményekben vagy azok előtt kerékpártárolókat kíván kialakítani. Az önkormányzat továbbra is működteti az imókői gyermektábort, ahol biztosítja az egri ifjúság számára az iskolai foglalkoztatáson kívüli csoportos foglalkozást napközi otthon jelleggel, az erdei iskola tevékenységet és táborok szervezését. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti olyan ifjúsági médiaprogramok támogatását, melyek a fiatalok aktív közreműködésével valósulnak meg. Ezen médiaprogramok lehetőséget kell, hogy biztosítsanak az egri fiatalok széleskörű
142
•
informálására, teret kell, hogy adjanak a szabadidő értelmes eltöltését segítő hasznos ötleteknek, programajánlatoknak, valamint az iskolai diákújságírók írásai, a fiatal alkotók munkái széles körű megjelenésének. A támogatott médiaprogramok szolgálják a fiatalok tájékoztatását, az ifjúsági civil közösségek bemutatkozásának lehetőségét, de járuljanak hozzá az egri ifjúsági közélet élénkítéséhez is. (ifjúsági honlap, ifjúsági újság) Az általános műveltség, az alapvető kulturáltság része ma már a filmművészeti alkotások és színházi darabok ismerete. Az ifjúság kutatás 2010 beszámolója alapján, az utóbbi öt évben a moziba és színházba járó fiatalok száma csökkent, ezért az önkormányzat támogatja a fiatalok mozi és színházlátogatását. 29 év alatt előzetes regisztráció esetén minden egri lakos számára féláron biztosít majd jegyet.
VI. 4. 2. 2. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, BŰNMEGELŐZÉS •
•
•
•
•
•
Tovább kell szélesíteni az együttműködést a kábítószerekkel kapcsolatos megelőzés területén működő állami és civil szervezetekkel, a gyermek- és ifjúságvédelem területén működő szakemberekkel. A rendőrség biztonságra nevelő programjának (DADA) oktatását minél szélesebb körben kell megvalósítani, de nélkülözhetetlen a családok felvilágosítása, a szülők figyelmének felhívása a kábítószer fogyasztás veszélyeire. Szükséges egy átfogó felmérés a háziorvosok, a gyermekorvosok, a védőnők és a kórház gyermekosztályának dolgozói körében. A felmérés az addiktológiai esetek előfordulását, a szükséges cselekvés módját kell, hogy feltárja. Az önkormányzat a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal közösen cselekvési programot dolgoz ki. A prevenciós munka fontos eleme az iskolai drogstratégiák elkészítése, egészségfejlesztő, drogprevenciót tartalmazó programok kidolgozása, az iskolai drogkoordinátorok képzésének folyamatossá tétele, a továbbképzésben résztvevők számának növelése, valamint a különböző szakmai szervezetek által kidolgozott ajánlások, módszerek hozzáférhetőségének biztosítása. Cél, hogy minden iskolában legyen drogkoordinátor. Segíteni kell azokat a szabadidős, sport, kulturális és mentálhigiénés projekteket, amelyeknek jelentős szerepe van a drogmentes életmód kialakításában, az egészséges életre nevelésben, a kriminális veszélyek csökkentésében. Indokolt a jelenleg is működő alacsonyküszöbű szolgáltatási formák biztonságos működtetése, szolgáltatásbővítése (megkereső programok, lelkisegély telefonszolgálat, egyéni- és csoportos konzultációk, alternatívát kínáló projektek). A Városi Rendőrkapitánysággal közösen az iskolák bűnmegelőző munkáját segítő programokat kell kidolgozni, mellyel elsődleges cél a gyermekbűnözés megelőzése érdekében a veszélyeztetettek kiszűrése, felvilágosítás a szülők és fiatalok részére.
VI. 4. 3. Foglalkoztatás, munkaerőpiaci integráció segítése VI. 4. 3. 1. MUNKAHELYTEREMTÉS Az aktív foglalkoztatottság összefüggése megköveteli az egész életen átívelő pályaválasztási rendszer újra gondolását. Az intézkedés egyik eleme a munkaerő szükséglet gazdasági szerkezethez illeszkedő körültekintő tervezése, ennek a rendszernek a felépítése. Másik eleme
143 az ehhez kapcsolódó, erre épülő tudatos pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadási rendszer. A munka világába való átmenetet előmozdító hatékony pályaorintációs tanácsadás egyre határozottabb igényként fogalmazódik meg mind a családok, mind a munkaerőpiac szereplői részéről. Ehhez nem csak az iskolai kínálat ismeretére és módszertanilag felkészített szakmai háttérre van szükség, hanem a működő gazdaság ismeretére is: a gazdasági szerkezet felépítése, folyamatos mozgása, induló beruházások szakember szükségleteinek, gazdasági mutatók hatásainak ismeretére stb. is. A fentiekben bemutatott hazai és nemzetközi összefüggések halaszthatatlanul szükségessé teszik a pályaorientáció teljes átgondolását, a jelenleg formálisan, ill. informálisan közreműködő szervezetek szerepének és együttműködésének áttekintését, a szerepek és hatáskörök definiálását jogszabályi és finanszírozási szinten is. •
•
• •
•
•
•
•
•
Kialakul legalább egy, komplex, integrált és differenciált alternatív munkaerőpiaci szolgáltatásrendszer a fiatalok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése érdekében. A fiatalok számára hozzáférhetővé válik, folyamatosan működik. Ebben az önkormányzat koordinációs, információ nyújtással kapcsolatos feladatokat lát el. Az iskolai keretekben és az iskolai kereteken kívül a fiatalok számára lehetővé válik az elhelyezkedést és a munkahelyi beilleszkedést segítő tréningeken, csoportfoglalkozásokon (pl. impulzusfoglalkozás; pályaorientációs program; pályakorrekciós és pályamegerősítő program; kulcsképességek, kompetenciák fejlesztése stb.) való részvétel. A munkaerőpiaccal összefüggő, fiataloknak szóló információszolgáltatás és tanácsadás működik. Össze kell hangolni a már működő programokat. A fiatalok munkaerőpiaci helyzetének elemzése, az elhelyezkedésüket segítő programok, szolgáltatások és módszerek fejlesztése érdekében az érintett és érdekelt szervezetek, szakemberek részvételével szakmai hálózat (műhely) működik. A fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítése érdekében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot, valamint támogatja azon intézményeket, szervezeteket, akik ennek megvalósításában közreműködnek. Az önkormányzatnak, az iskoláknak, a munkaügyi központnak és a pályaválasztási tanácsadónak együttműködve kell kezelni a jelentős munkanélküliséget. A közoktatási intézményekben hatékonyabbá kell tenni a pályaválasztási felelősi rendszert. Erősíteni kell a tanulók körében a tájékoztatást és a tanácsadást (pl. álláskeresési technikák). A felsőoktatási ösztöndíjak mellett a város megtartó erejének növelése érdekében lakáshoz juttatással vagy egyéb lakástámogatással kell segíteni a diplomás fiatalok városban, illetőleg kistérségben maradását. Az önkormányzat a lakáskoncepciójában megfogalmazott elvek, valamint a lakásmobilitási elképzelések kialakításánál és megvalósításánál prioritást ad az ifjúsági korosztály tagjainak. Az önkormányzat a teherbíró képességéhez mérten segíti a lakhatási feltételek megteremtését. Az önkormányzati intézményekben önkéntes munka keretében foglalkoztatnak fiatalokat annak érdekében, hogy tapasztalatot szerezzenek a munkaerőpiacon, megismerjenek különféle munkahelyeket és foglalkozásokat, munkavégzéshez szükséges kulcsképességeik és készségeik fejlődjenek, tanulási és munkamotivációik erősödjenek.
144 VI. 4. 4. A korszerű tudás, a piacképes szakmai képzettség megszerzésének segítése, a sikerességet garantáló képességek, készségek és kompetenciák erősítése. A fiatalok egyre több időt töltenek el az oktatásban. A formális tanulás keretei Egerben kialakultak, működésük rendeletekben szabályozott, fejlesztésükre elkészült a város közoktatási és szakképzési koncepciója. Eger iskolaváros, ugyanakkor az ifjúságkutatás eredményei szerint az országos átlaghoz képest Egerben jóval alacsonyabb az iskolázottsággal kapcsolatos tervek aránya. Kisebb a diplomaszerzés iránti vágy, de kisebb a továbbtanulási szándék is. A tanulással kapcsolatos kívánalmak nem elsődlegesek (hanem harmadlagosak) az egri fiatalok számára. Az ifjúsági koncepciónak nem tárgya az iskolarendszerű oktatásra, szakképzésre vonatkozó feladatok meghatározása. Ugyanakkor a szükséges tudás, a készségek, képességek megszerzésében egyre nagyobb szerepet tölt be az iskolarendszeren kívüli informális tanulás. A koncepció elő kívánja segíteni, hogy: • a fiatalok érdekei jobban érvényesüljenek az oktatási rendszerben • az oktatási rendszer hatékonyabban járuljon hozzá a társadalmi hátrányok csökkentéséhez, az esélyegyenlőség növeléséhez, • a formális és az informális tanulás határintézményei kialakuljanak, és javuljanak az informális tanulás feltételei. A Városi Diáktanács és a diákönkormányzatok kialakítják és működtetik a panaszjog biztosításának összetett és integrált rendszerét (panaszlánc; panaszládák; internetes fórum; panaszbizottság, stb.). Az eseti ügyek kivizsgálása megtörténik, a beérkezett észrevételeket és javaslatokat rendszeresen elemzik, és javaslatokat dolgoznak ki a diákjogok hatékonyabb érvényesülésének a fejlesztésére. 1. Az „Eger város ösztöndíjasa” cím komplex rendszerének működtetése 2. A tanulási hátránnyal küzdő, illetve társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása érdekében: 3. Komplex fejlesztő szolgáltatások működnek az oktatási rendszeren kívül VI. 4. 5. Hozzájárulás a fiatalok európai polgárrá válásához és a társadalmi problémáinak megoldásához A felnőtté válás során a fiatalok között, meglehetősen korán, erőteljes különbségek alakulnak ki, jobbára a szerencsésebb háttérrel, jobb alkalmazkodási feltételekkel rendelkező fiatalok javára. Mindez tulajdonképpen rendben is lenne, mármint az, hogy a fiatalok világa leképezi másként megelőlegezi - a felnőttek között, társadalmi szinten kialakult különbségeket. Azonban a fiatalok között ez a különbség egyrészt a szükségesnél hamarabb jelentkezik, másrészt az életkorból fakadó, egymás felé irányuló megnövekedett korosztályi figyelmet és érdeklődést terheli meg és teremt közöttük szinte kezelhetetlen megosztottságot. A korai elszakadás a felnőtté válást segítő intézményektől, és fiatalok erőteljes megosztottsága nem egyszerűen csak - az elviselhetőség határáig – megnehezíti a fiatalok nagy részének felnőtté válását, hanem indokolatlanul megnöveli közöttük azoknak a "veszteseknek" számát is, akik a lehetőségeik szintjén messze alul teljesítenek, akik
145 kétségeikben és választásaikban egyedül maradnak, akik - jobb híján - más "megoldást" keresnek. Emiatt a fiatalok egyre nagyobb csoportjára jellemző: 1. a kriminalitás veszélyének tartós jelenléte; 2. a szubkulturális tendenciák felerősödése (amely az elszigetelődés felé mutat); 3. az addiktív, védekező diszpozíció (gyakran drogokkal, erőszakkal, önbüntető tendenciákkal); 4. „kommunikációs zárlat”. A fiatalkori bűnelkövetővé és áldozattá válás megelőzését szolgáló programok működnek. Folyamatossá válik a kortárssegítő képzés és kortárssegítő csoportok működtetése. 2011. március 9-én megszavazta az Európai Parlament a romák európai integrációjának uniós stratégiájáról szóló állásfoglalást. Az elnökség üdvözölte, hogy a jelentés a romák társadalmi felemelkedését állítja középpontba, kiemelt hangsúlyt helyezve a szegregáció háttérbe szorítására. A magyar elnökség kiemelt célja, hogy az uniós intézmények megállapodásra jussanak az ügyben. Hasonlóan az uniós törekvésekhez Egerben is kiemelten fontosnak tartja az önkormányzat a romák társadalmi felemelkedését szolgáló programok megvalósítását.
• • •
VI. 4. 5. 1. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok terén egri fiatalok nemzetközi táborozáson, diákcsere programokon, sportversenyeken, kulturális eseményeken történő részvételének biztosítását, szakmai segítségnyújtással támogatja az iskolák közötti cserék lebonyolítását. A kapcsolatok erősítése érdekében a város és intézményei is rendszeresen fogadnak testvérvárosi fiatalokat. • Az önkormányzat szorgalmazza és segíti a fiatalok nemzetközi ifjúsági programokba történő bekapcsolódását, a fiatalok önkifejező-erejének erősítését, az ehhez szükséges információk biztosítását. Ösztönzi a határközeli ifjúsági együttműködéseket. • Anyagi lehetőségeinek függvényében az önkormányzat támogatja a történelmi emlékhelyek látogatását, Magyarországon és a határainkon túl. VII. Horizontális szempontok •
Az ifjúsági koncepció végrehajtása során érvényesíteni kell az itt meghatározott horizontális szempontokat, értékeket és alapelveket. A horizontális szempontoknak meg kell jelennie a koncepció végrehajtását szolgáló projektek, tevékenységek minden szakaszában: a tervezésben, a megvalósításban és az értékelésben egyaránt. A célcsoportra vonatkozóan: A fiatalok szerepvállalásának növelése. A célcsoportba tartozók hozzásegítése az önálló egzisztenciájuk megteremtéséhez. Egyéni boldogulásuk, családalapításuk, otthonteremtésük elősegítése. • A fiatalok társadalmi szerepvállalásának, aktív állampolgárságának elősegítése, ösztönzése. • Az ifjúsági korosztály társadalmi és egyéni felelősségének és tudatosságának fejlesztése, integrációjának segítése, közösségeik fejlesztése. • Biztosítani kell a versenyképes tudást és az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztését. •
146 Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolai és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítése. • A társadalmi mobilitás lehetőségeinek bővítése. Célunk, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy a fiatalok jogaikat érvényesítő, az emberi jogokat tiszteletben tartó, a nemzeti hagyományokat ismerő és ápoló, ugyanakkor a más népek kultúráját elfogadó, befogadó és nyitott, a világban eligazodni tudó felnőtté váljanak. •
A célcsoportot segítőkre vonatkozóan: • • • •
• • •
Hatékonyabb kommunikáció kialakítása a szektorok és szakmai ágazatok között az ifjúsági feladatok ellátásában. A koordinációs tevékenységek erősítése. Többcsatornás kommunikáció folytatása. A célcsoport és az őket segítők kommunikációjának elkülönítésével, a változatosságok figyelembevételével. Az ifjúsági szolgáltatások elérhetőségének, hozzáférhetőségének biztosítása a célcsoport számára lakóhelytől függetlenül. Hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek működésének stabilizálása, a hatékonyabb működés elősegítése. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek bevonása a közfeladatok ellátásába. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek egymás közötti együttműködésének erősítése. Szakmai-módszertani támogatás biztosítása a városban ifjúsági feladatokat felvállaló, ifjúsági szolgáltatásokat biztosító intézmények, civil szervezetek és vállalkozások részére.
1. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség legáltalánosabb értelemben azt fejezi ki, hogy a társadalom minden tagjának lehetősége van arra, hogy kedvező társadalmi pozíciókat érjen el, és képességei, értékei, szándékai alapján saját döntésével (ne külső kényszerből) határozza meg saját sorsát. Az ifjúsági koncepció végrehajtása során az esélyegyenlőség érvényesítése azt jelenti, hogy: • A képességek kibontakoztatása kapjon az eddigieknél szélesebb teret. • A feltételek egyenlőségének a biztosítása: minden fiatal megkülönböztetés nélkül hozzáférhessen a létrehozott szolgáltatásokhoz, bekapcsolódhasson a különböző tevékenységekbe. • A bánásmódok egyenlőségének biztosítása: a szolgáltatásokat, tevékenységeket diszkrimináció-mentesen kell biztosítani, és ahol, amikor lehetséges, hozzá kell járulni az előítéletek csökkentéséhez. • A szolgáltatások, programok közvetlen, vagy közvetett módon járuljanak hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. 2. Részvétel A fiatalok részvételét biztosítani kell a koncepció végrehajtását szolgáló projektek, tevékenységek minden szakaszában: a tervezésben, a megvalósításban és az értékelésben egyaránt.
147
3. Környezettudatos szemlélet Globálisan elmondható, hogy környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegeti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és a környezet harmonikus fejlesztése. A fiatalok, a jövő generációk környezettudatos szemléletének elmélyítése érdekében az ifjúsági koncepció végrehajtása során is - elsősorban nevelő és preventív célzattal - a következőket kell figyelembe venni környezetünk fenntarthatóságával kapcsolatban: • A környezetünk követelményeinek elfogadása és megtartása • Az emberi szükségleteink kielégítése és a megfelelő környezeti állapot között egyensúlyt kell biztosítani • A természeti erőforrásaink fenntartható használata • A meglévő értékeink védelme és megőrzése • A hosszú távon egészséges környezetünk biztosítása. 4. Szubszidiaritás Az ifjúsági koncepció érvényesítése során érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Az önkormányzat részt vesz és alapvető felelősséget vállal a koncepció végrehajtásáért, de a konkrét végrehajtását azon a szinten és azzal a szereplővel kell megszervezni, ahol: • az érintettek és érdekeltek leginkább jelen vannak, • a legtöbb információ áll a rendelkezésre, • az adott feladat végrehajtására kompetenciával, személyi, tárgyi és anyagi eszközökkel rendelkeznek. Az ifjúsági koncepció végrehajtása VIII. Ifjúsági Cselekvési terv alapelvei, együttműködések, erőforrások
pénzügyi eszközök,
Az ifjúsági koncepció végrehajtása érdekében az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata két éves időtartamra szóló helyi ifjúsági cselekvési tervet alkot. A cselekvési terv meghatározza: A cselekvési terv időszakának konkrét céljait, amelyek hozzájárulnak a koncepcióban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. Az önkormányzat által a koncepció végrehajtására indított projektek, tevékenységek, a fiatalok részére nyújtott szolgáltatások kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket. Az intézkedések határidejét, felelőseit, valamint a megvalósításban részt vevő intézményeket, és szervezeteket.
148 A projektek, tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére és működtetésére fordítandó pénzügyi forrásokat. A cselekvési tervet a fiatalokkal, a fiatalokkal foglalkozó szervezetekkel széles körben egyeztetni kell, és biztosítani kell a fiatalok részvételét az előkészítés és a döntéshozatal folyamatában. Együttműködés az ifjúsági koncepció céljait megvalósító cselekvési terv végrehajtóival: Az ifjúsági koncepció végrehajtását szolgáló projektek, tevékenységek és szolgáltatások kialakítását, fenntartását, valamint működtetését végezhetik: • Az önkormányzat; a helyi kisebbségi önkormányzatok; ezek költségvetési szervei és intézményei; önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok. •
Non-profit szervezetek: alapítvány; egyesület; közhasznú társaság; egyház, egyházi intézmény; köztestület; kamara, és egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet.
•
Fiatalok jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, csoportjai abban az esetben, ha egy befogadó szervezet nyilatkozik arról, hogy az önkormányzattól kapott támogatás pénzügyi adminisztrációját, elszámolását vállalja.
A feladat ellátását végző szervezet kiválasztása során a következő szempontokat kell érvényesíteni: • Gazdaságosság, hatékonyság: az adott tevékenységet, projektet, szolgáltatást ugyanolyan eredményességgel és hatásossággal, alacsonyabb ráfordítással biztosítja, vagy ugyanolyan ráfordítással eredményesebben és hatásosabban végzi el.
IX.
•
Eredményesség: a számokkal kifejezhető teljesítmény (például: az adott tevékenységbe, szolgáltatásba bevont fiatalok száma, tanácsadások száma, képzési napok száma, stb.)
•
Hatásosság: a számokkal nehezen kifejezhető teljesítmény, hozzájárulás a fiatalok gondolkodásában, tudásában, értékeiben bekövetkezett változásokhoz.
•
Hozzáadott érték: mindaz, amit a szervezet a kapott befektetéshez hozzá tesz. (A hozzáadott érték lehet: pénzbeni, természetbeni hozzájárulás, a feladat végrehajtásában szerzett tapasztalat, speciális ismeret, tudás, az érintettekkel és érdekeltekkel meglévő kapcsolat stb.) Záró rendelkezések, hatályossági záradék
Az ifjúsági koncepció meghatározza a szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló szakmai programot. Az ifjúsági koncepció olyan középtávra szóló terv, melynek megvalósításának felelőssége Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűléséé. A végrehajtásban azonban a szakmai irányítói testületek (bizottságok, szakirodák) szerepvállalása döntő tényező, mint ahogyan az intézmények feladatvállalása nagyon fontos a végrehajtás folyamatában. Az időben meghozott, megalapozott döntések, az irányítás és végrehajtás szereplőinek egysége nélkül a terv megvalósítása nem képzelhető el.
149
Az ifjúsági koncepció középtávra, 5 évre szól. A koncepcióban foglaltak hosszabb távra érvényes elveket és célokat fogalmaznak meg. Az ifjúsági koncepciót Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata …../2011. (III. 31.) számú határozatával fogadta el, mely 2011. április 1-jén lép hatályba. Az ifjúsági koncepció módosítására Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése hivatott. Az ifjúsági koncepcióban foglaltakat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata honlapján nyilvánosságra hozza. Eger, 2011. április 1.
Habis László Polgármester
Dr. Kovács Luca Jegyző
Habis László Átadja az ülés vezetését Alpolgármester Úrnak.
9. Előterjesztés gyermekvédelmi megkötéséről Előterjesztő: Habis László polgármester
szakellátásra
vonatkozó
ellátási
szerződés
Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta. 96/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata ellátási szerződést köt a Heves Megyei Önkormányzattal, a gyermekvédelmi szakellátás keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett, egri lakóhelyű gondozottak ellátására. A
150 Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a határozat mellékletét képező megállapodás aláírására. Felelős: Habis László polgármester Határidő: azonnal
ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (3300 Eger, Dobó tér 2., képviseli: Habis László Polgármester, a továbbiakban: városi önkormányzat), másrészről a Heves Megyei Önkormányzat (3300 Eger, Kossuth L. u. 9., képviseli: Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés Elnöke, továbbiakban: megyei önkormányzat) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1. A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 61. §. (1) bekezdése és a 81. §. (1) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 95. §. (1) bekezdése alapján a városi önkormányzat 2011.január 01-től határozatlan időre megbízza a megyei önkormányzatot a gyermekvédelmi szakellátása keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett, Eger városban lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek otthont nyújtó ellátásával és azon fiatal felnőttek utógondozói ellátásával, akik 18. életévük elérésekor Eger városban lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeztek és részükre az utógondozói ellátást az Eger Városi Gyámhivatal rendelte el. 2. A megyei önkormányzat az ellátást a Gyvt-ben szabályozottak szerint biztosítja a gyermekek és fiatal felnőttek részére. 3. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a gyermekek és fiatal felnőttek után járó normatív állami hozzájárulás és a kapcsolódó SZJA az ellátást biztosító megyei önkormányzatot illeti. A normatív állami hozzájárulás és a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után járó SZJA részesedés együttes összegén felül a városi önkormányzat a tárgyévet követő év március 15-ig megfizeti a normatíva és a tényleges ellátási költség összege közötti különbséget.
4. Szerződő felek a pénzösszeg év végi elszámolása során az alábbiak szerint járnak el: A megyei önkormányzat a tárgyévet követő év február 28. napjáig tájékoztatást ad a gyermekvédelmi szakellátása keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett, Eger városban lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekekről és azon utógondozói ellátásban lévő fiatalokról, akiket a gyermekvédelmi intézményeiben ellát.
151 Az elszámolás a tényleges gondozási napok alapján számított átlaglétszám és a tárgyévi tényleges kiadások, valamint a tárgyévi költségvetési törvény 3. számú mellékletében részletezett fajlagos mutatók közötti különbség figyelembevételével történik. 5. A városi önkormányzat a 3., illetve a 4. pontban foglaltak szerint meghatározott összeget a tárgyévet követő év március 15-ig megfizeti a megyei önkormányzat 11739009-15378008 számú költségvetési elszámolási számlájára. 6. A városi önkormányzat vállalja, hogy a 2010. évre megállapított 15.251.-eFt-ot egy összegben a megyei önkormányzat számlájára utalja 2011. március 31-ig. 7. A megyei önkormányzat az ellátással kapcsolatban – az ellátás megkezdésekor, az ahhoz igénybevett gyermekvédelmi intézményei (továbbiakban: intézményei) útján – a Gyvt. 33. §. (2) bekezdésében meghatározott tartalmú tájékoztatást nyújt az ellátandó gyermek és törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt részére. A tájékoztatás tartalmazza az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén a panaszjog gyakorlásának módját is. 8. A megyei önkormányzat kijelenti, hogy - az otthont nyújtó és az utógondozói ellátáshoz szükséges hatósági engedélyekkel, személyi, tárgyi, technikai feltételekkel rendelkezik, - a gyermekek és fiatal felnőttek ellátásával kapcsolatos jogszabályokat, szakmai követelményeket, a nyilvántartási kötelezettség, adatkezelés és adatvédelem szabályait ismeri, azok előírásait – intézményei útján – az ellátás során betartja. 9. A megyei önkormányzat vállalja, hogy az intézményeitől beszerzett adatok alapján - a gyermekek és fiatal felnőttek állapotáról, ellátását érintő körülményekről az elszámolással egyidejűleg beszámol a városi önkormányzatnak, - a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget az előírásoknak megfelelően teljesíti, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatokat az illetékes szervek rendelkezésére bocsátja. 10. Jelen ellátási szerződést bármelyik fél jogosult felmondani 5 hónapos felmondási idővel, a felmondást követő hónap 1. napjától számított 5. hónap utolsó napjára, a felmondás indokának közlésével. A felmondást kezdeményező önkormányzat köteles az érintett ellátottak gondozási helyének megváltoztatását kezdeményezni a beutaló szervnél. Amennyiben jelen szerződés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának felmondása folytán szűnik meg, abban az esetben az egri lakóhellyel rendelkező gyermekek gondozását, nevelését a városi önkormányzat saját hatáskörében biztosítja. A felmondás idején egri lakóhellyel rendelkező, megyei önkormányzat intézményeiben otthont nyújtó és utógondozói ellátásban részesülő, jelen szerződés hatálya alá tartozó gyermekek és fiatal felnőttek ellátásának költségeit a városi önkormányzat köteles megtéríteni, vagy ellátásukról saját hatáskörében gondoskodni. Jelen szerződés felmondását követően az Eger városban lakóhellyel rendelkező új beutaltak részére a megyei önkormányzat gyermekvédelmi szakellátást nem biztosít.
152 11. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a megyei önkormányzat az ellátást neki felróható okból nem biztosítja, úgy az ellátás folyamatos biztosításáról a városi önkormányzat gondoskodik. Szerződésszegés esetén a megyei önkormányzat a szerződésszegésével okozati összefüggésben lévő kárt - legfeljebb a városi önkormányzat által az adott időpontban ellátott gyermekek ellátásáért fizetendő hozzájárulás 3 havi összegét - tartozik a városi önkormányzat részére kártérítésként megfizetni. 12. A megyei önkormányzat tudomásul veszi, hogy a városi önkormányzat az ellátás teljesítését a szerződő felek által meghatározott időpontban (az ellátás ideje alatt évente legalább egy alkalommal) jogosult ellenőrizni. 13. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Gyvt. valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók. 14. A szerződő felek a szerződést egybehangzóan értelmezték és azt mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. 15. Jelen szerződés a szerződő felek közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba.
E g e r, 2011. március 31.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere
Heves Megyei Önkormányzat
Szabó Róbert Heves Megyei Közgyűlés Elnöke
Ellenjegyezte:
10. Előterjesztés az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 7/2011. (III.9.) BM rendelet alapján igényelhető támogatási lehetőségről Előterjesztő: Habis László polgármester
153
Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak az 1. határozati javaslatra. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta. Kéri, hogy szavazzanak a 2. határozati javaslatra. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta. Kéri, hogy szavazzanak a 3. határozati javaslatra. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta. 97/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a 7/2011(III.9) BM rendelet alapján igényelhető támogatási lehetőségről szóló előterjesztést, és támogatja a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola keretein belül működő Balassi Bálint Tagiskola (Eger, Malomárok u. 1.) felújítási illetve sport infrastruktúra-fejlesztési pályázatának benyújtását. Felelős: Határidő:
Habis László polgármester 2011. március 31.
98/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a Balassi Bálint Tagiskola felújítási célú, a 7/2011. (III.9) BM rendelet 1. § 1. bekezdés a.) pontja alapján igényelhető támogatásra benyújtandó pályázat megvalósításához szükséges 7.5 millió Ft pályázati sajáterőt biztosítja, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetése VII. fejezet tartalékok, 23-as címszámának terhére. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert a pályázat beadásához szükséges dokumentumok aláírására. Felelős: Határidő:
Habis László polgármester 2011. március 31.
99/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a Balassi Bálint Tagiskola sport infrastruktúrafejlesztési célú, a 7/2011(III.9) BM rendelet 1. § 1. bekezdés b.) pontja alapján igényelhető támogatásra benyújtandó pályázat megvalósításához szükséges 5 millió Ft pályázati sajáterőt biztosítja, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetése VII. fejezet tartalékok, 23-as címszámának terhére. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert a pályázat beadásához szükséges dokumentumok aláírására. Felelős: Határidő:
Habis László polgármester 2011. március 31.
154
11. Javaslat a közművelődési érdekeltségnövelő pályázaton való részvételhez szükséges önerő biztosítására Előterjesztő: Habis László polgármester Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen 1 tartózkodás mellett a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
100/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egri Kulturális és Művészeti Központ vonatkozásában benyújtandó közművelődési érdekeltségnövelő pályázaton való részvételhez 500.000,-Ft. fenntartói önrészt biztosít, melynek fedezete a 2011. évi költségvetés VII. fejezetének 23-as címszámán tervezett pályázati tartalék. Fenti összeg kibontására a pályázat elbírálása után kerül sor. Felelős:
Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda, Ballagó Zoltán irodavezető Határidő: a határozat végrehajtásának megkezdésére 2011. április 1. Beszámolásra: 2011. szeptember 30. Rázsi Botond Visszaadja a szót Polgármester úrnak.
12. Javaslat a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti három oldalú megállapodás megkötésére Előterjesztő: Csákvári Antal tanácsnok
155
Habis László Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
101/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat A Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás megkötését, és felhatalmazza Habis László polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős:
Habis László Polgármester
Ballagó Zoltán Irodavezető Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Határidő: 2011. május 31.
13. Előterjesztés a Heves megyei Vízmű Zrt. 2010. évi lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatás pályázati pénzeszközeinek elszámolásáról Előterjesztő: Sós István alpolgármester
Habis László Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
102/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Heves Megyei Vízmű Zrt. elszámolását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2010. évben a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről szóló 16/2010. (V.13.) KvVM rendelet alapján a Tárcaközi Bizottság javaslatára a vidékfejlesztési
156 miniszter jóváhagyásával 95 223 300 Ft támogatás felhasználásáról. Az elszámolás alapján megállapítható, hogy a támogatás a központosított előirányzat előírásainak megfelelően került felhasználásra, visszafizetési kötelezettség nem áll fenn (1-4. számú tanúsítványok). Felelős: Határidő:
Heves Megyei Vízmű Zrt. 2011. május 31.
14. Előterjesztés bérleti jog visszafizetés ellenértékének biztosítására Eger, Hibay Károly u. 16. 4999/A-1 hrsz. Előterjesztő: Dr. Kovács Luca jegyző
Habis László Jegyző asszonynak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
103/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008.(II. 01.) számú rendelet 19.§.(9) bekezdése alapján a bérleti jog lejárat előtti rendkívüli felmondással történő megszűntetéséhez és a bérleti jog hátralévő részének az alábbi Bérlő részére történő visszafizetéséhez a 2011. évi költségvetés II. fejezet 125-ös címszám terhére: POLLEX Bt. (Eger, Hibay Károly u. 16-22.) részére, (üzlethelyiség: Eger, Hibay Károly u. 16.) 4.144.680,-Ft+ÁFA, mely összegből a Bérbeadó (EVAT Zrt.) részére kerüljön megfizetésre a bérleti díj hátralék 998.557,-Ft+ÁFA és a késedelmi kamat 26.729,-Ft, továbbá az Önkormányzat részére nem szerződésszerű teljesítési kötbér jogcímen 828.936,-Ft. Felelős: Határidő:
Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági irodavezető 2011. május 31.
157
15. Előterjesztés a 0273/4 hrsz-ú ingatlan vásárlásáról Előterjesztő: Csathó Csaba tanácsnok
Habis László Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta. 104/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja Ifj. Gömöri István 3300. Eger, Töviskes út 17. szám alatti lakos kizárólagos tulajdonában lévő 0273/4 hrsz-ú, 30121 m2 térmértékű, szántó megnevezésű, Eger, Bajusz-völgyben elhelyezkedő ingatlan vételét az eladóval kölcsönösen kialkudott bruttó 6.024.200.- Ft., azaz bruttó hatmillió-huszonnégyezerkettőszáz forint vételár megfizetésével. Fedezete a II/132. Mezőgazdasági földterületek megszerzése címszámon biztosított előirányzat. Felelős: Határidő:
Gazdasági Iroda, Jogi és Szervezési Iroda 2011. április 30.
16. Előterjesztés a Bajusz-dűlői ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezéséről Előterjesztő: Ficzere György tanácsnok Habis László Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
158
105/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban egri zártkerti 26636, 26440, 26441, 26442, és 26576 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok, valamint az ingatlannyilvántartásban 0277 helyrajzi szám alatt nyilvántartott út művelési ágú ingatlan 594 m2 részének, mindösszesen 4600 m2 kiterjedésű ingatlanok bruttó 920.000.- Ft forgalmi értéken a Szabó László (3300 Eger, Egri Csillagok u. 34. szám alatti lakos) kizárólagos tulajdonában álló 0281/7 helyrajzi szám alatti ingatlan 7093 m2 nagyságú részére történő cseréjét, amely ingatlanrész forgalmi értéke szintén bruttó 920.000.- Ft, azzal, hogy a felek között megkötendő csereszerződés pénzmozgással nem jár, az ingatlanok egymással értékarányosak. Az ingatlan-csereszerződés aláírására Habis László polgármester jogosult az Önkormányzat képviseletében - a 0281/7. helyrajzi szám illetve 0277 helyrajzi szám alatti ingatlanokra vonatkozóan elkészített változási vázrajzok, és az azok alapján lefolytatott és tartalmán alapuló jogerős és érvényes hatósági telekalakítási engedély birtokában – a telekalakítási engedélynek megfelelő tartalommal. Felelős: Gazdasági Iroda, Városfejlesztési és-üzemeltetési Iroda, Jogi és Szervezési Iroda Határidő: 2011. december 01.
17. Előterjesztés Kőporos-dűlőben elhelyezkedő 25404/13 helyrajzi számú ingatlan telekhatár rendezéséről Előterjesztő: Ficzere György tanácsnok Habis László Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
106/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jóváhagyja Kovács Gábor 2089. Telki, Akácos út 54. szám alatti lakos részére az önkormányzat tulajdonában lévő Eger, Kőporosdűlőben elhelyezkedő 25404/13 helyrajzi számú ingatlanból történő 521 m2 térmértékű ingatlanrész értékesítését 2.000.- Ft/ m2 áron, az előterjesztés mellékletét képező változási vázrajzon megjelölt helyen és a vonatkozó jogerős telekalakítási engedély alapján. Az átvezetéssel kapcsolatos feladatok és költségek a kérelmezőt terhelik. Felelős: Határidő:
Gazdasági Iroda, Jogi és Szervezési Iroda 2011. június 30.
159
Habis László Átadja az ülés vezetését Alpolgármester úrnak.
18. Előterjesztés az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egri 6606/2 hrsz-ú ingatlanról Előterjesztő: Habis László polgármester Az előterjesztést az előterjesztő visszavonta.
19. Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város csatlakozásáról a Klímabarát Települések Szövetsége Egyesülethez Előterjesztő: Sós István alpolgármester Habis László Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta. 107/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat 1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy csatlakozik a Klímabarát Települések Szövetsége Egyesülethez. A Képviselő-testület az egyesület céljaival egyetért és a taggá válás feltételeinek teljesítésére törekszik az Egyesület Alapszabálya III. fejezet 3. pontja szerint. 2. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2011. évre esedékes 300.000,- forint aspiránsi tagsági díj fedezeteként a 2011. évi Költségvetés Kiadások II/133 címszám „Település éghajlatvédelmi stratégia” dologi jellegű kiadását jelöli meg. A Közgyűlés elrendeli, hogy a 2012-re és 2013-ra esedékes tagdíjak az adott évi költségvetésben kerüljenek megtervezésre. Felelős:
Habis László polgármester megbízásából: Rátkai Attila irodavezető
Határidő: azonnal
160
20. Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város csatlakozásáról a BÜKK-MAK Leader Vidékfejlesztési Programhoz Előterjesztő: Sós István alpolgármester
Habis László Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
108/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat 1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy konzorciumi tagként részt vesz a HU – NER – TOWN 300 EU pályázatban. 2. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése vállalja, hogy 1 főt delegál a MAKROVARKA projekt menedzsmentbe. 3. Eger Megyei Jogú Város vállalja, hogy a pályázat elkészítéséhez minden szükséges információt megad a projektmenedzsmentnek. 4. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztés 3. számú mellékletét képező „Szándéknyilatkozat konzorciumhoz való csatlakozáshoz” megnevezésű dokumentum aláírására. Felelős:
Habis László polgármester megbízásából: Rátkai Attila irodavezető
Határidő: azonnal
21. Előterjesztés a 2011/2012. tanévben indítandó általános iskolai első évfolyamos osztályok számáról Előterjesztő: RázsiBotond alpolgármester
161
Habis László Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 14 igen 1 tartózkodás mellett a Közgyűlés a határozatot elfogadta. 109/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat 1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Lenkey János Általános Iskolában az első évfolyamon 2 osztály induljon, a Lenkey János Általános Iskola Egerszóláti Tagiskolájában nem indul első osztály. 2. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában az első évfolyamon 4 első osztály induljon. 3. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában az első évfolyamon 3 osztály, a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola Árpád Fejedelem Tagiskolájában pedig 1 első osztály induljon. 4. a) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nem engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola székhely intézményében az első évfolyamon osztály induljon. b) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolájában az első évfolyamon 2 osztály induljon c) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájában az első évfolyamon 2 osztály induljon d) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Móra Ferenc Előkészítő Szakiskola Tagiskolájában az első évfolyamon 1 osztály induljon e) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nem engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Egerbaktai Tagiskolájában az első évfolyamon osztály induljon. 5. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2011/2012. tanévben a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban az általános iskola első évfolyamán 2 osztály induljon. Felelős: Határidő:
a jegyző megbízásából Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Ballagó Zoltán Irodavezető 2011. augusztus 31.
162
22. Előterjesztés az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoki tisztségére történő pályázati kiírásra Előterjesztő: Dr. Kovács Luca jegyző Habis László Jegyző asszonynak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
110/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 269.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság megüresedett parancsnoki tisztségének betöltésére pályázatot ír ki az 1. számú melléklet szerinti tartalommal. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző
Határidő: 2011. március 31
Habis László Az ülés vezetését átadja Alpolgármester Úrnak.
23. Javaslat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. év II. negyedévi feladattervére, valamint a 2011. év III. negyedévi feladatterv-tervezetére Előterjesztő: Habis László polgármester
Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
163
111/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2011. év II. negyedévi feladattervét, valamint a 2011. év III. negyedévi feladatterv-tervezetét elfogadta. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző
Határidő:
folyamatos
EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 2011. II. negyedévi feladatterv A közgyűlés időpontja:
2011. április 28.
Napirendek: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról, a központi támogatások elszámolásáról, valamint a 2010. évi pénzmaradvány jóváhagyásáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosításáról a Hajdúhegy városrész belterületének északi irányú bővítésére vonatkozó Szabályozási Terv kapcsán ( I. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának és Nagylapos és Felnémet Városrészek Szabályozási Tervének módosításáról az 1306 és 1307/29 hrsz-ú ingatlanok területére vonatkozóan ( I. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának és Szent Miklós városrész Szabályozási Tervének módosításáról a 4621, 4622 és 4623 hrsz-ú ingatlanok területére vonatkozóan ( I. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a Helyi Környezetvédelmi Alapról szóló 43/2003. ( XI. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 13/1999. (IV.21.) számú önkormányzati rendelet módosításáról ( I. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról, létesítéséről szóló 15/1999.(V.19.) önkormányzati rendelet módosításáról
164
Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése könyvvizsgálói záradékkal ellátott 2010. évi egyszerűsített beszámolójának elfogadására Előterjesztés az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 2010. évi beszámolójáról és eredményfelosztásáról, az ügyvezető igazgató 2010. évi prémium feladatának kiértékeléséről, valamint tájékoztatás a Társaság 2011. I. negyedéves gazdálkodásáról Előterjesztés az Egri TISZK Nonprofit Kft. 2010. évi beszámolójáról és eredményfelosztásáról, az ügyvezető igazgató 2010. évi prémium feladatának kiértékeléséről, valamint tájékoztatás a Társaság 2011. I. negyedéves gazdálkodásáról Előterjesztés az Agria-Humán Kft. 2010. évi beszámolójáról és eredményfelosztásáról, az ügyvezető igazgató 2010. évi prémium feladatának kiértékeléséről, valamint tájékoztatás a Társaság 2011. I. negyedéves gazdálkodásáról Előterjesztés az Eger Megyei Jogú Város Települési Éghajlatvédelmi Stratégia teljesítési határidejének módosításáról Előterjesztés az „Eger Testneveléséért és Sportjáért”, valamint az „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetés adományozására Előterjesztés a bírósági ülnökök megválasztására Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata külkapcsolati szabályzatáról Előterjesztés az „Eger Nagykövete” program beindításáról Beszámoló a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás projektjeiről Javaslat az „Eger Város Oktatás- és Nevelésügyéért”, az „Eger Kiváló Pedagógusa” kitüntetés, valamint a „Polgármesteri Dicséret” elismerés adományozására Javaslat a 2011-2012. évi Városi Ifjúsági Cselekvési Terv elfogadására Tájékoztató a 2011. I-III. havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Polgármester 2011. I. negyedévben saját hatáskörben hozott döntéseiről Tájékoztatás az Agria Volán Zrt. 2011.évi I. negyedéves gazdálkodásáról Tájékoztató a nevelési-oktatási intézmények beiskolázási tervéről Tájékoztató a Közbiztonsági Tanács munkájáról
165 Tájékoztató az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények 2010/2011. tanév első félévében elért eredményekről A közgyűlés időpontja:
2011. május 26.
Napirendek: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának és Hajdúhegy városrész szabályozási tervének módosításáról ( II. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának és Maklári-hóstya városrész szabályozási tervének módosításáról ( II. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának és Vécseyvölgy és Bikalegelő városrész Szabályozási Tervének módosításáról ( II. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának és Szépasszonyvölgy városrész Szabályozási Tervének módosításáról ( I. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és díjáról, továbbá az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékéről. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a szabálysértési tényállást tartalmazó önkormányzati rendeletek módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 13/1999. (IV.21.) önkormányzati rendelet módosítására ( II. forduló ) Előterjesztés a Városgondozás Eger Kft. 2010. évi beszámolójáról és eredményfelosztásáról, az ügyvezető igazgató 2010. évi prémium feladatának kiértékeléséről, valamint tájékoztatás a Társaság 2011. I. negyedéves gazdálkodásáról Előterjesztés az Agria Film Kft. 2010. évi beszámolójáról és eredményfelosztásáról, az ügyvezető igazgató 2010. évi prémiumfeladatának kiértékeléséről, valamint tájékoztatás a Társaság 2011. I. negyedéves gazdálkodásáról Előterjesztés az Egri Városfejlesztési Kft. 2010. évi beszámolójáról és eredményfelosztásáról, az ügyvezető igazgató 2010. évi prémiumfeladatának kiértékeléséről, valamint tájékoztatás a Társaság 2011. I. negyedéves gazdálkodásáról
166 Előterjesztés az EVAT Zrt. és a Törzsház 2010. beszámolójáról és eredményfelosztásáról, valamint tájékoztatás a Társaság 2011. I. negyedéves gazdálkodásáról Előterjesztés az EVAT Zrt. átvilágításáról Előterjesztés a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján végzett 2010. évi feladatokról Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés könyvvizsgáló pályáztatás tárgyában Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszerének átszervezésére Előterjesztés a Bródy Sándor Könyvtár igazgatói pályázatáról és az igazgató kinevezéséről Javaslat intézményvezetők határozott időre szóló megbízására Javaslat a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő tanulók szociális támogatási rendszerének módosítására Javaslat az „Előny 2011” pályázat keretében történő alapítványi támogatásra Tájékoztató a 2011. április havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató az Egri Kisdiák Tanács és a Városi Diáktanács éves tevékenységéről Tájékoztató a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működéséről Tájékoztató gázpiaci kereskedők kiválasztásáról A közgyűlés időpontja:
2011. június 30.
Napirendek: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a vásárokról és piacokról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a levegőminőség védelméről szóló 20/2004. (VI. 04.) önkormányzati rendelet módosításáról Előterjesztés önkormányzati intézmények kiadási előirányzatainak módosítására Előterjesztés 2011. évi fejlesztési hitel közbeszerzése tárgyában Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés helyi lakáscélú támogatás odaítéléséről
167
Előterjesztés a közoktatási intézmények 2011/2012. tanévi mutatószámainak várható változásairól, valamint az ezzel összefüggő előirányzat változásokról Előterjesztés a 2012. évi turisztikai nagyrendezvények támogatásáról Javaslat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. év III. negyedévi feladattervére, valamint 2011. év IV. negyedévi feladatterv-tervezetére Javaslat közoktatási intézmények alapító okiratának módosítására Javaslat a „Pro Cultura Agriae-díj” és a „Nívódíjak” adományozására Javaslat a „Pro Agria Díj” adományozására Javaslat az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetés adományozására Javaslat a „Szociális Gondoskodásért” kitüntetés adományozására Javaslat a „Pro Cultura Agriae-díj” és „Nívódíjak” adományozására Javaslat „Pro Agria Díj” adományozására Beszámoló a 2011. II. negyedévi lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Tájékoztató Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények 2010. évi Országos Kompetenciamérésen elért eredményeiről Tájékoztató a 2011. május havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról 2011. III. negyedévi feladatterv-tervezet A közgyűlés tervezett időpontja:
2011. augusztus 25.
Napirendek: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának és Nagylapos és Felnémet Városrészek Szabályozási Tervének módosításáról az 1306 és 1307/29 hrsz-ú ingatlanok területére vonatkozóan ( II. forduló )
168 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának és Szent Miklós városrész Szabályozási Tervének módosításáról a 4621, 4622 és 4623 hrsz-ú ingatlanok területére vonatkozóan ( I. forduló) Előterjesztés a 2011. évi Európai Moblitiási Hét megrendezéséről Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés „Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” elismerő cím adományozására Előterjesztés a városi honlap megújításáról Beszámoló Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. I. féléves gazdálkodásáról Tájékoztató a 2011. június havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató a 2011. július havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Polgármester 2011.II. negyedévben saját hatáskörben hozott döntéseiről A közgyűlés tervezett időpontja:
2011. szeptember 29.
Napirendek: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának és Szépasszonyvölgy városrész Szabályozási Tervének módosításáról ( II. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosításáról a Hajdúhegy városrész belterületének északi irányú bővítésére vonatkozó Szabályozási Terv kapcsán ( II. forduló ) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 37/2009.(VIII.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előterjesztés önkormányzati intézmények kiadási előirányzatainak módosítására Előterjesztés az Agria-Humán Kft. 2011. évi üzleti terv első féléves teljesítéséről Előterjesztés az Egri TISZK Kft. 2011. évi üzleti terv első féléves teljesítéséről Előterjesztés az EVAT Zrt. és a Törzsház 2011. évi üzleti terv első féléves teljesítéséről
169 Előterjesztés az Egri Városfejlesztési Kft. 2011. évi üzleti terv első féléves teljesítéséről Előterjesztés az Egerszalóki Gyógyforrás Kft. 2011. évi üzleti terv első féléves teljesítéséről Előterjesztés az Agria Film Kft. 2011. évi üzleti terv első féléves teljesítéséről Előterjesztés a Városgondozás Eger Kft. 2011. évi üzleti terv első féléves teljesítéséről Előterjesztés önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítésére Előterjesztés a 2012. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjpályázathoz történő csatlakozásról Előterjesztés lakásigénylési névjegyzék jóváhagyására Előterjesztés garzonházi lakások névjegyzékének jóváhagyására Előterjesztés helyi lakáscélú támogatás odaítéléséről Előterjesztés elutasított szociális támogatások ellen benyújtott fellebbezésekről Előterjesztés a 2011/2012. tanévi közoktatási mutatószámok további változásairól, valamint a kapcsolódó előirányzat módosításokról Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata városmarketing stratégiájára Javaslat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. év IV. negyedévi feladattervére, valamint 2012. év I. negyedévi feladatterv-tervezetére Javaslat a középfokú nevelési-oktatási intézmények 2012/2013. tanévben indítható tanulócsoportok számára Beszámoló a 2011. III. negyedévi lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Tájékoztató a 2011. augusztus havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról Tájékoztató az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények 2010/2011. tanévben elért eredményéről
Rázsi Botond Visszaadja a szót Polgármester úrnak.
170
24. Beszámoló a 2011. I. negyedévben lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Kovács Luca jegyző
Habis László Jegyző asszonynak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen szavazattal a Közgyűlés a határozatot elfogadta.
112/2011. (III. 31.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült beszámolót - az abban meghatározott határidő módosításokkal - elfogadja. Felelős:
Dr. Kovács Luca jegyző
Határidő:
azonnal
Habis László Az ülés vezetését átadja Alpolgármester úrnak.
25. Tájékoztató a 2010. évben benyújtott pályázatokról Előterjesztő: Habis László polgármester
Rázsi Botond Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 15 igen szavazattal a Közgyűlés a tájékoztatót elfogadta. Visszaadja a szót Polgármester úrnak.
171
26. Tájékoztató közoktatási intézmények ellenőrzéséről Előterjesztő: Rázsi Botond alpolgármester
2010.
évben
végrehajtott
komplex
Habis László Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen szavazattal a Közgyűlés a tájékoztatót elfogadta.
27. Tájékoztató a Comenius Régió Partnerségek pályázatban való részvételről Előterjesztő: Csákvári Antal tanácsnok
Habis László Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen szavazattal a Közgyűlés a tájékoztatót elfogadta.
28. Tájékoztató a 2010. évi informatikai fejlesztésekről, átalakításokról Előterjesztő: Dr. Kovács Luca jegyző
Habis László Jegyző asszonynak szóbeli kiegészítése nincs. Képviselő társait kérdezi, van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéssel kapcsolatban? Kérdés, észrevétel nem lévén kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, hogy 16 igen szavazattal a Közgyűlés a tájékoztatót elfogadta.
172 Több napirend nem lévén az ülést bezárja, következő Közgyűlést 2011. április 28-án tartanak. A Közgyűlést zárt üléssel folytatják.
k.m.f.
Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere
Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város jegyzője
