Jegyzőkönyv. Készült: Sződligeten, az Általános Iskolában január 13-án tartott lakossági fórumon

Jegyzőkönyv Készült: Sződligeten, az Általános Iskolában 2009. január 13-án tartott lakossági fórumon. Tárgy:

Duna folyam Sződliget területét érintő ingatlanok nagyvízi meder jellegének feljegyeztetési eljárása

Bábiné Szottfried Gabriella polgármester: Szeretettel köszöntöm a térségi lakossági fórum résztvevőit. Külön köszöntöm Dr. Harrach Péter országgyűlési képviselőt, Dr. Bóth János országgyűlési képviselőt, Vác Város polgármesterét, Bethlen Farkas Verőce község polgármesterét, Petrovics László Nagymaros polgármesterét, Markó József Göd település polgármesterét, Sinkó Vilmosné Zebegény polgármesterét, Remitczky Zoltán Szob polgármesterét, valamint a Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részéről: Tolcsvai Rózsát, Dr. Kónya Katalint, és Dr. Kiss Angelikát, valamint a KÖVIZIG vízkárelhárítási főosztályvezetőjét Stimm Gábor urat. A törvényességet Dr. Paulikné Dr. Törőcsik Edit Sződliget Község jegyzője látja el. Köszöntöm még körünkben Pál Katalin főépítészt, és Kovács Szabina műszaki előadót. Engedjék meg, hogy felolvassam Faller János Dunaszekcső polgármesterének levelét, mely település szintén érintett a nagyvízi meder kijelölésében. Levél a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Bábiné Szottfried Gabriella polgármester: Azt hiszem polgármester úr jól megfogalmazta a lényeget. Sződliget község ¼ részét érinti a nagyvízi meder jellegbe való besorolás, de tudomásom szerint országosan 117 ezer ingatlan érintett. A helyzet megoldásában nagy szerepe van az összetartásnak, és az összefogásnak. A Dunakanyarban itt az alkalom arra, hogy országos szintre emeljük a problémát. A jelenlévő országgyűlési képviselők közreműködésével próbáljuk orvosolni a helyzetet a civilek közreműködésével, és segítségével. Az üggyel kapcsolatban eddig több kifogásoló levél került megfogalmazásra. Aki nem jutott ilyen kifogásoló levélhez, az a Sződliget.hu honlapon, vagy Sződliget Község Polgármesteri Hivatalában hozzájuthat ehhez. Félelmem az, hogy az állam ki fog vonulni az árvízi védekezésből és minden költség az önkormányzatokra fog hárulni. Fontos, hogy minden érintett ingatlantulajdonos egyénileg tegye meg a kifogását, és ajánlott küldeményként adja postára. Kérem a hatóság képviselőit, az üggyel kapcsolatban mondják el a fontos információkat. Stimm Gábor: Az intézkedés hátterét próbálom megvilágítani, és elosztani néhány félreértést, ami a hozzánk érkezett panaszos levelekből, illetve telefonokból kitűnik. Nagyvízi meder: úgy került behatárolásra, hogy az adott vízfolyáson, adott esetben a Dunán, az adott szelvényben előfordult, vagy elfordulható legmagasabb vízállás került kivetítésre, bemérésre az adott partszakaszon. A mértékadó árvízszint alatt elhelyezkedő, árvízi elöntésre kerülhető és kiépített, engedéllyel rendelkező légvonallal nem rendelkező terület. Sződligeten az okoz problémát, hogy sokan azt mondják, hogy az ő házukat még soha nem öntötte el a víz, mert árvíz idején a 2-es számú főúttal ezt megvédték. A védmű egy ideiglenes megoldás, az eljárás során nem vehetjük figyelembe. Amennyiben Sződliget község önkormányzata nyer a mobilgátas pályázaton, akkor hivatalos védmű lesz, és a község mentesül a besorolás alól. Drukkolok az önkormányzatnak a sikeres pályázathoz. Felmerült, hogy olyan területek is belekerültek az eljárásba, ahol eddig soha nem volt víz. A számítások alapján és a jogszabályban rögzített szintek alapján mértük fel a területeket. Vízgazdálkodási statisztika alapján számolták ki az eredményeket. Ezen a területen nem a

nyári árvizek voltak a mértékadók, hanem a Duna ezen szakaszán az 1956-os jeges árvíznek a kivetítése. Az elmúlt évek árvizei felhívták a figyelmet arra, hogy az árvízvédelmi problémákkal foglalkozni kell. A Dunakanyar mentén fokozott igény jelentkezik a vízpartok beépítésére. Ez a nagyvízi meder szűkítését jelenti, és ott is problémák jelentkezhetnek, ahol eddig még nem volt. Közbekiabálás: Akkor miért parcellázták fel!? Stimm Gábor: Azt hiszem, hogy erre nem nekem kell válaszolnom. Az összes szabály eddig is vonatkozott volna a területre. A nagyvízi meder kijelölésnek az volt a célja, hogy ezek a területek rögzítésre kerüljenek és a továbbiakban az oda kiadott építési engedélyeknél figyelembe lehessen venni a vízgazdálkodási szempontokat is. A nagyvízi meder kijelölése során ez csak az első lépése a folyamatnak. A II. részben a vitás kérdéseket rendezzük. Országos folyamatról van szó. Utolsó fázisként elkészülnek a nagyvízmederi tervek, amelyek, területekre, zónákra lebontva meghatározzák az ott lehetséges tevékenységet. Sződligetnek ezen része a legenyhébb fokozatba fog kerülni, komolyabb korlátozásra nem látok lehetőséget, és fel sem merült bennük. Közbekiabálás: Miért most került erre sor? Stimm Gábor: Azért, mert az elmúlt időszak árvizei ráirányították erre a figyelmet. Országosan most lett lehetőség a számítógépes rögzítésre. A jogszabályok ezekre a területekre eddig is érvényesek voltak, most fizikailag ennek a tények rögzítésére írásban kerül sor. Eddig nem volt mindenki számára világos, hogy mely területek érintettek és melyek nem. A polgármester asszony észrevételére reagálnék arra, hogy ez jelentheti az állam kivonulását az árvízi védekezésből. Gyakorlatilag a kettőnél több település árvízvédelméről az államnak kell gondoskodni. A kettő, vagy annál kevesebb érintett település védelméről az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Én nem hallottam semmi olyan műszaki kezdeményezést, ami erre utalna. Bábiné Szottfried Gabriella: Sződliget község mobilgátra pályázott, a pályázat eredményét még nem ismerjük. Dr. Bóth János: A választókörzetem 3 települést ölel fel, Vác Göd és Sződliget települést. Mind a három érintett a kérdésekben. Megalapozott a tiltakozás, viszont ennél több kell! A megoldást kell keresni! A hatóságok a jogszabály végrehajtásán dolgoznak. Ismertetem a levelet, melyet Szabó Imre miniszter úrhoz írtam. Levél a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Dr. Bóth János: Bízom abban, hogy a miniszter úr is támogatja a megoldást. Az itt jelenlévők a jogos érdeküket képviselik. Az árvízvédelemmel kapcsolatban még sok mindent kell tennünk. Köszönöm. Bábiné Szottfried Gabriella: Az üggyel kapcsolatban most kérdéseket lehet feltenni. Markóczi Sándor sződligeti lakos: Amikor az ügy tudomásomra jutott, értetlenül álltam a probléma előtt. A település jegyzőjétől megkértem az ide vonatkozó jogszabályokat a 21/2006. sz. kormányrendeletet. Tanulmányoztam az 1995. évi LVII. törvényt is, ami ezzel

2

kapcsolatos. A polgármester asszony által felolvasott levél és Dr. Bóth János országgyűlési képviselő levele után nem akarok jogi kérdéseket kreálni. A feljegyzéssel kapcsolatban: ha a feljegyzés rákerül a tulajdoni lapra, akkor gyakorlatilag szolgalmi jogot adunk. A szolgalmi jog azt jelenti, ha kijelölik a nagyvízi medret az ingatlan tulajdonosoknak tűrnie kell a Duna folyó állását. Ebbe ne törődjünk bele, mert ez az ingatlanjaink értékét nullázza. Egész életünk munkája veszik el. A vagyonunk a nemzeti vagyon egy részét képezi. A vagyonunkat óvnunk kell. Érthetetlen előttem, hogy a hatóságok ilyen rendelkezést akarnak bevezetni. Minket állampolgárokat az Alkotmány véd. Az állam köteles gondoskodni az állampolgárok tulajdonának védelméről. Az árvíz ellen gáttal kell védekezni, gátat kell építeni! Taps! 2002-től vagyok sződligeti lakos. Az elmúlt árvíz idején önökkel együtt a gáton voltam és védekeztem. Sikeresen megvédtük az értékeinket. Mi gátat kérünk! Kérem az önkormányzatot, a politikusokat, hogy azon gondolkozzanak a vízügyi hatósággal együtt, hogy a lakókat megvédjék! Ebben, mi érintettek partnerek vagyunk, és megyünk dolgozni, ha kell! Lehet, hogy az állam ki akar vonulni az árvízvédelemből. A községnek nincs annyi pénze, hogy saját erőből gátat építsen. Ezt a közigazgatási eljárást azonnal le kell állítani, és az érintetteknek azon kell gondolkodnia, hogy hogyan tudnának gátat építeni. A polgármester asszonynak megköszönjük a lakosság nevében, hogy az ügyben értünk eddig ennyit tett, és az érdekeinket képviseli. A község lakóinak össze kell fogni, és az önkormányzattal együtt tenni kell a gát megépítése ügyében. Szerintem a hatóságok kifundálták a dolgot. Bátori Melinda sződligeti lakos: Az önkormányzat 2004. évtől tud a hullámtéri besorolásról. 2008-ban az önkormányzat elfogadta a településszerkezeti tervet. Az ezzel kapcsolatos lakossági észrevételeket a rendezési tervben mégsem vették figyelembe, és a mai napig parcellázásokat terveznek ezeken a területeken. Kérdem a polgármester asszonyt, hogy miért nem a rendezési tervben kijelölt gátépítést szorgalmazzák, és miért éppen a mobilgátra pályáznak? Ez lenne a megoldás? Ila-Horváth Gyöző sződligeti lakos: A 2006-os kormányrendeletben lévő definíciót veszik figyelembe. A vízügyi hatóság képviselőitől kérdem, hogy a nagyvízi meder hogyan fogja ellátni a megszabott funkcióit? Szabó Ágnes sződligeti lakos: Vízügyi hatóságtól kérem, hogy ha eddig nem számított az, hogy 1956-ban árvíz volt, most 52 év után miért olyan fontos, hogy ezt feljegyezzék a tulajdoni lapra? Medvegyné Máthé Krisztina sződligeti lakos: A szintvonalas térképekre vetítették ki a víz magasságát. Az a térkép mikor készült, amely alapján ezt megállapították? Ma már vannak naprakész digitális műholdfelvételek. A magassági pontokat hogyan, és honnan lehet megtudni, ellenőrizni? Javasolom, hogy szakértőket alkalmazzanak a települések az ügy tisztázása végett. Kovácsné Bánó Éva sződligeti lakos.: 45 éve élek Sződligeten. Az idősebbek elmondása alapján volt itt régen gát, de eltűnt. Kérdem a hatóságoktól, hogy a bejegyzés után az ingatlanjainkat melyik biztosító fogja biztosítani, és melyik hitelintézet fog hitelt adni? Budapest területén melyik ingatlanokat érinti ez az eljárás? Kékesi Gábor sződligeti lakos: Zebegény területén is érintett vagyok az ügyben. Én voltam az, aki a nyilvánosságra hozta az ügyet. Köszönöm a segítséget azoknak, akik a médiát

3

megmozgatták, a Tiszta Forrás Egyesületnek, és a polgármesternek a hozzáállásáért. A két országgyűlési képviselőnek külön köszönöm az ügyben való gyors közreműködését. Nem csak jogi és műszaki, hanem etikai, morális, törvényességi és egyéb területen is meg kellene vizsgálni az ügyet. A polgármesteri hivatal faliújságján kifüggesztett hirdetmény nem megfelelő ebben az esetben. Ezt etikátlannak tartom, mert tulajdonosok sérelmét érinti. Demokráciában szükséges egy kisebbségnek áldozatot vállalni a többség érdekében, de nem értem, hogy annak, aki nem érintett az ügyben, az mennyiben jár jobban, mint az, aki elszenvedi ezt az eljárást. Kérdés, hogy Önök szerint ez a törvény jó-e és a társadalmat szolgálja? Az etikusság az állam szempontjából merül fel. Amennyiben az árvízi meder jelleget ingatlanjainkra bejegyzik, ezzel az állam a felelősséget áthárítja az érintett lakosokra. A vízgazdálkodási törvény kimondja, hogy a nagyvízi mederben az árvízvédelem a tulajdonos felelőssége. A tulajdonos egyedül nem tudja felvenni a harcot a Dunával. A 2002 és 2006-os árvíz idején a média azt sugallta, hogy felelőtlenek a lakók, mert az ingatlanok csak1/3 volt biztosítva. Önök jónak tartják ezt a törvényt? Ha összeadnánk azt a pénzt, amit most kártalanításra ki akarnak fizetni, abból hosszú távon el lehetne kezdeni a gát építését. Örülök, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselők felülemelkedtek a pártpolitikán, és a mi érdekeinket próbálják képviselni. Az a véleményem, hogy továbbra is összefogásra van szükség. Bábiné Szottfried Gabriella: Kérem, hogy a szakemberek válaszolják meg a kérdéseket. Dr. Kardos Judit Ildikó ügyvéd: Sikerült a problémával megismerkednem. Itt jogalkotási probléma merült fel. Itt a törvény a magasabb rendű jogforrás, ami nemcsak definiálja a nagyvízi meder jelleget, ami tényadatokra rendszeres elöntés, rendszeres elöntés. A törvényt a magasabb rendű jogforrást, az alacsonyabb rendű jogszabály nem írhatja felül. A törvény a kormánynak nem adott felhatalmazást speciális szabály megalkotására. A kormány kizárólag a kártalanítási szabályok megalkotására adott felhatalmazást. Felhívom a vízügyi hatóságot, mint jogalkalmazót, hogy vonja le a következtetést. A hirdetményen lévő tájékoztatást komolyan véve felhívtam Dr. Kiss Angelikát, aki szabadságon volt, ezért egy osztályvezető helyettessel beszéltem, és iratbetekintést kértem tekintve, hogy a lakosok az ügyfelek. Az osztályvezető azt jelezte, hogy nincs irata. Szét van osztva a hatóság. A vízügyi hatóság állapít meg, és a vízügyi felügyelőség intézi a tulajdoni lap bejegyzést. A jogalkotó a törvényben felhívta az ágazati minisztert, hogy alkossa meg a kezeléssel kapcsolatos eljárási szabályokat, ami a kezelési tervben kellene, hogy szerepeljen. A jogalkotási probléma az is, hogy hiányos. A kártalanításra jelenleg nincs szabály. Stimm Gábor: Sok igazságnak tűnő dolog hangzott itt el, de nem tudom elbírálni. Védekezési kötelezettséggel kapcsolatban: Jogos felháborodáson és meglepetésen kívül a nagyvízi meder bejegyzés olyan dolgokat, ötleteket is felvet, ami nem igaz. A vízügyi törvény úgy fogalmaz, hogy védekezésre kötelezettek az állam, az önkormányzat, és utolsó sorban az érdekeltek. Ez nem azt jelenti, hogy önöknek kell megvédeniük a területüket. Ez nem merült fel. A gátra vonatkozóan mi is szeretnénk, ha valamilyen megoldás születne. Az árvízi védekezés a cél. Bátori Melinda Sződliget: Az a kérdésem, hogy a hatóság a mobilgátat elfogadja-e? Stimm Gábor: Amennyiben a mobilgát engedélyezett létesítmény, akkor igen. Az EU-s pályázatok esetén igen, ezt el kell, hogy fogadjuk. A gát mellett teszem le a voksot. Bátori Melinda Sződliget: A vízügyi igazgatóság véleményezi a mobilgátat. A Település Szerkezeti Tervet a KÖVIZIG véleményezi.

4

Stimm Gábor: A vízügyi igazgatóságtól vagyok, erre nem tudok választ adni. Első hozzászólóhoz: A nagyvízi meder nem azt jelenti, hogy ott a lakosoknak védekezni kell. Nem mi találtuk ki, hogy melyik ingatlan legyen kijelölve, mi azt a területet jelöltük ki, amit a víz árvíz esetén elönthet, amit a későbbiekben meg kell védeni. A nagyvízi meder kezelési terv célja, hogy az érintett területeken bizonyos területeken a vízfolyásos területeken akadályozza meg a beépítéseket.. A távlatokba korlátozásoknak a csökkentését fogja jelenteni a mostani szabályozásokkal szemben. Biztosítással kapcsolatban: 2002-es árvíz után az állam létrehozta a Wesselényi alapot, azért, hogy lehessen ilyen árvízi ingatlanokat biztosítani. Dr. Kónya Katalin: Hatóságunk jogalkalmazó, és nem jogalkotó. Végrehajtó szerv vagyunk, aki jogszabály alapján dolgozik. Együttműködésünket azzal fejezzük ki, hogy a polgármester asszony meghívására most itt vagyunk, és munkaidőn túl meghallgatjuk az önök kifogásait. A törvény nem kötelez arra, hogy munkaidőn túl ilyen ügyben lakossági fórumon részt vegyünk. A jelenlévők felzúdulásuknak adtak hangot. Dr. Kónya Katalin: Azért vagyunk itt, hogy vízgazdálkodási szempontból, és hatósági szempontból próbáljuk megoldani a problémát. Nem ismerjük a kártalanítás módját, és nem tudjuk, hogy a biztosítók fognak-e az ingatlanokra biztosítást kötni. Az a dolgunk, hogy az eljárást elindítsuk, és a hatályos jogszabály alapján végrehajtsuk. Reméljük, hogy Dr. Bóth Jánosnak a miniszterhez címzett levele elindít egy folyamatot. Az illetékességi területünkön a nagyvízi meder jelleg bejegyzés kb. 15 ezer ingatlant érint + Budapest. A rendezési terveket felügyelőségünk véleményezi, nem szakhatósági állásfoglalást ad, amit a polgármesterek és építészek vagy figyelembe vesznek, vagy nem. Szolgalmi jog lesz –e a területen? Jogi tény lesz feljegyezve a tulajdoni lapon. Ez egy fizikai tény, ami megállapítja, azt hogy az adott területen valamikor volt árvíz. Felzúdulás a jelenlévők részéről. Dr. Kónya Katalin: Ezt vízügyi adatok alapján állapították meg, és tényként kell kezelnünk, nem vizsgálhatjuk ezt felül. Ha ezzel kapcsolatban panaszuk van a felügyelőségünknél és a KÖVIZIG-nél tehetnek panaszt. Markóczi úrnak arra a hozzászólására, hogy a hatóságok kifundálták a dolgot, válaszom: Ez nem igaz. Mi a feladatot próbáljuk végrehajtani, mivel jogalkalmazók vagyunk, ez a munkánk. Bekiabálások a háttérből! Kesztyűs József sződligeti lakos: Itt olyan emberek gyűltek össze, akik valamilyen módon érintettek az ügyben. Eddig nem hallottam az árvizes területekről. Itt a problémát nem tudjuk megoldani. Először azt kell eldönteni, hogy kérjük a hatóságokat, azonnal függesszék fel az eljárást. Az eljárással szemben a jelenlévők kollektívan tiltakozzunk! Egy személyt kell majd megbíznunk, aki foglalkozik az üggyel, amennyiben megbélyegzik az ingatlanjainkat. A cél a gát megépítése. Erre vonatkozóan kérünk terveket és összegeket. Az erőnket adjuk ehhez, és ha kell anyagilag is hozzájárulunk. Nem az a célunk, hogy ingatlanjainkat megbélyegezzék, mi továbbra is itt akarunk lakni. Dr. Harrach Péter: Mindenkit köszöntök, aki munkaidején túl részt vesz ezen a fórumon.

5

Ha egy törvényről bebizonyosodik, hogy hibás, akkor javítani kell rajta, ez a dolog természete. A vízgazdálkodási törvényen 3 módosításra van szükség. A nagyvízi meder jelleg egyértelmű megfogalmazása, és a két jogszabály összehangolása. Az állami felelősség határozott és egyértelmű kimondása, valamint a kártérítés lehetőségének biztosítása. Erős és hatékony állam a pénzügyi válság idején nem hatalom gyakorlásáról, hanem hatékony államról van szó, amely képes arra, hogy a polgárainak megteremtse azokat a lehetőségeket, hogy meg tudják védeni önmagukat. A kártérítésre gondolok. A 21/2006. kormányrendeletet vissza kell vonni, mert jogbizonytalanságot teremt. A hatósági eljárás ebben az esetben nem volt megfelelő, ezt az eljárást fel kell függeszteni. Eszközeink: amint az országgyűlési képviselő úr is levelet fogalmazott meg, én is a saját területem polgármesterei és magam nevében is az illetékes miniszterhez írásbeli kérdést intéznek. A törvénymódosítás benyújtását szakértők segítésével megteszem. Az ügyben sajtótájékoztatót is tartok, annak érdekében, hogy keressük meg a megoldást. Héder Sarolta Kismaros: Kismaros település, mint érintett úgy értesült az ügyről, hogy Sződligetről kapott információt. Ezt követően hivatalunk félrevonult, a polgármesterünk most sincs jelen. A vízügyi hivataltól kérdem, hogy országosan kb. 117 ezer érintett ingatlan hány embert érint? A felügyeleti szerveknek írtak-e levelet, hogy nem áll rendelkezésükre technikai feltétel arra, hogy ezt a rengeteg kifogásoló levelet elintézzék. A hirdetményre az észrevételem: január 24-én lejár az észrevételezésre a határidő. Szeretném megkérdezni, hogy főnökasszonyuk, Dr. Szőke Melinda miért nem vette fel a telefont a hatóságnál, amikor kerestem az ügybe? A hirdetményt miért csak januárban tette fel a hatóság a honlapjára? Dr. Kónya Katalin: 300 fős a hivatalunk, addig dolgozunk az ügyön, amíg kell, átcsoportosítjuk erőinket. A hivatalunk nem hibázott. A jogszabály által előírt értesítést alkalmaztuk. A hirdetményi kézbesítést alkalmaztuk, hiszen nem várhatja el tőlünk senki hogy kb.15.000 érintettet értesítsünk. A polgármestereknek a hirdetményt megküldtük. Tudomásom szerint a hirdetmény decemberben ott volt a honlapunkon. Bekiabálások arra vonatkozóan, hogy ez nem valós. Dr. Kónya Katalin: Jogszabály nem írja elő, hogy a honlapra ki kell tenni a hirdetményt. Nem kötelező kitenni. Annyi fölösleges támadás ért itt bennünket. A lényeges kérdésekre vízügyi szempontból a választ igyekezünk megtenni. Bátori Melinda: Ha mobilgát pályázatot megnyeri Sződligetet, akkor a hullámtéri besorolás lekerül-e a területről, az ingatlanokról? Stimm Gábor: Ezt nem tudom eldönteni. Amennyiben a mobilgát rendelkezik engedéllyel, akkor elfogadja a hatóság. Magánvéleményem az, hogy a mobilgát megvédi a települést az árvíztől. Dr. Kardos Judit ügyvédnő: Itt jogalkotási probléma van. A jogalkalmazókat ebben a jogkörükben arra kérem, hogy a magasabb szintű jogszabályok nélkül, megalkotott alacsonyabb jogszabály szerint ne végezzék munkájukat. Ez elvárható. Taps

6

Dr. Kardos Judit ügyvédnő: Azt kérem, tegyék lehetővé az irat betekintési jogot munkaidőben, félfogadási időben. Nem kaptam választ arra, miért nem tekinthetek be az iratokba, az aktába. Az igazgatóság nem is értesítette az ügyfeleket. Dr. Kónya Katalin: Minden ügyfélnek joga van betekinteni az ügybe. Az akta tartalmazza azokat a visszajelzéseket, hogy az adott önkormányzatok a hirdetményeket levették. Továbbá a Vízügyi Igazgatóság kérelme van még az aktában, ami arról szól, hogy kinek az ingatlanát érinti az eljárás. Ebbe bárki betekinthet. Dr. Kardos Judit ügyvédnő: Az a kérésem, hogy minden érintett ügyfél ügye kerüljön bele az aktába. Még a határozat meghozatala előtt az ügyfélnek legyen lehetősége arra, hogy tudomást szerezzen arról, hogy érintett-e az ügyben és milyen kifogással élhet. Arról tudunk, hogy készül valami, de az ügy körvonala akkor fog kirajzolódni, amikor az érintett megkapja a határozatot. Ez már túl késő. Stimm Gábor: A hatóság nem kereste meg az ügyfeleket, mert csak a helyrajzi számot ismeri, nem tudja, kié az ingatlan. Anonim módon a terület alapján lett végrehajtva a feladat. Medvegy úr sződligeti lakos: A feleségem nem kapott választ arra, hogy mikori szintvonalas térképet használtak, hol lehet hozzáférni a számításaikhoz? Továbbra is kérjük az eljárás felfüggesztést. Stimm Gábor: Az államigazgatásban jelenleg használatos szintvonalas topográfiai térképekről dolgoztunk, ami rendelkezésünkre állt, valamint a 2006-os árvíz légi felvételeit is felhasználtuk. A számításokat meg lehet tekinteni a térinformatikai rendszerben a számítógépen. Nagy Árpád sződligeti lakos: Csodálom a hatóság bátorságát, mert munkaidő után idejöttek, és mégsem adnak egyértelmű választ. Az ingatlanjaink értéke már csökkent. Ne hagyjuk a továbbiakban ezt. Dr. Bácskai László Vác: Egyetértek, azzal, hogy jogi anomáliák, jogi félreértések vannak a hatóság részéről, hogy olyan jogszabályt alkalmaztak, ami nem volt megfelelő. Ha elkészülnek a határozatok, akkor a fellebbezést milyen módon lehet végigvinni? Az a lényeg, hogy ezt az eljárást fel kell függeszteni! Alkotmánybírósági beadványt is megér az ügy. A vízgazdálkodási törvény lehetővé teszi a vízügyi hatóság részére, hogy építési és átalakítási munkálatokat tiltson meg. A nagyvízi mederben az önkormányzat megtilthatja az építkezést. A feladat: az eljárás azonnali felfüggesztése. Majsai Sándor Gábor Vác és Dunakeszi területén érintett: Tudják-e önök, hogy Vácott van egy királyi vár? 950 év óta nem volt víz alatt! Önök nagyvízi mederré nyilvánították! Az ingatlan nyilvántartásokba a tulajdonos tudta nélkül be lehet jegyeztetni bármit is? Az a problémám, hogy még egyetlen kérdésre sem kaptunk ezen a meghallgatáson egyértelmű választ, és az a félelmem, hogy nem is fogunk kapni. Kérdésem az, hogy az 1995. évi LVII. tv. 33/A §. építési tilalmat és telekalakítási tilalmat is elrendelhetnek Önök a nagyvízi mederben. Ezt miért nem mondták el, és miért nem tájékoztatják az érintett lakosokat? Irat nincs, abba betekinteni nem lehet. Önök azt gondolták, hogy senki nem fog az ügyben semmit szólni. Hitelt csak az kap, akinek biztosítása van. Itt kb.15.000 ember vagyonvesztéséről van szó. Mik a jogkövetkezmények, amivel számolni kell? Kérem, hogy mondják el a jogkövetkezményeket, próbálják meg eloszlatni a kétségeket.

7

Dr. Major László sződligeti lakos: Az okról, a következményről és a megoldásról kell beszélnünk. A törvény nem csak azért rossz, mert nem megfelelő, hanem azért is, mert pártállami időket idéz. Az államnak nem az a dolga, hogy eldöntse, hol védekezik. Már nemcsak az időjárás veszélyének vagyunk kitéve, hanem itt van Bős - Nagymaros is, ami még fokozza az árvízvédelmi veszélyt. 1987-ben vettem a telket, amire építkeztem és soha senki nem közölte azt, hogy ez árvíz veszélyeztetett terület. Amennyiben nem sikerül megvédeni az érdekeinket, akkor 40 millió forintra fogom beperelni Vác város Önkormányzatát, aki az építési engedélyt kiadta. A közműveket is kialakították, ezen az önök által árvizesnek minősített területen. Most írattam át az egyik házam, komoly adót fizetettem ez után, ezt az összeget vajon visszakapom-e? A hatóság ide telepített egy szennyvízátemelőt is a Vác déli részre. Ha a Barackos közt elönti a szennyvíz, akkor veszélyes hulladékkal önti el a falut. Ebből megint károk keletkeznének, amit senki nem tud majd megfizetni. Véleményem szerint a 2-es számú főút megemelésével gátat lehetne építeni, és akkor nem lenne a továbbiakban semmi gondunk árvíz szempontból. Ez tökéletesen megvédené a településünket. Az a véleményem, hogy a mobilgát nem megfelelő, az meghibásodhat, és nem látja el a majd a védelmi funkciót. Kemenes Lajos sződligeti lakos: Polgármester asszonytól kérdem, hogy a 2008. február 25-én elfogadott Település Szerkezeti Tervben meghatározott gátszakasz volt tervezve. A gátra nem költött az önkormányzat, de a mobilgátra viszont pályázott? Miért kellett akkor elfogadni a TSZT-t? Bábiné Szottfried Gabriella: Ez nem ennek a fórumnak a témája, mivel ez térségi fórum. A TSZT-ben a gát lehetőségének kellett helyett biztosítani, azért szerepel ott. Bátori Melinda: Kérem, hogy a hullámtérbe hogyan lehet építési engedélyt kiadni? Bábiné Szottfried Gabriella: Erre félfogadási időben kaphat választ a hivatalban. Tarjányi Judit Göd főépítész: A hatósághoz fordulok: meglepődve hallottam, hogy a hatóság csak véleményezi a TSZT-t, és az önkormányzat nem köteles a véleményt figyelembe venni. Ez nem így van. Az építési törvényben az szerepel, hogy a hatóságoktól eltérő véleményeket figyelembe kell venni. Amennyiben a vízügyi hatóság hozzájárult a TSZT-hez, akkor ez jogvesztő a hatóság részéről. Véleményünk szerint a gödi ingatlanok kb. 1/3-a tévedésből került be a listába, mivel több 1o méterrel vannak a szint felett. Ezt a problémát jeleztem Dr. Kiss Angelikának, és szeretnék egy egyeztetető tárgyalást az ügyben, hogy a területek kikerüljenek a besorolásból. Kérdésem, hogy milyen konkrét lépéseket tegyünk, mindenki fellebbezzen, vagy legyen egy egyeztető tárgyalás, ahol csak egy ügyféllel kell tárgyalni? Stimm Gábor: A vízügyi igazgatóság nem zárja ki a tévedés lehetőségét, mert ez elfordulhat. Eddig is kerültek már felülvizsgálások, és kerültek ki ingatlanok a besorolásból. Kovacsik Tamás Göd: Stimm Gábor úrtól kérdem, Göd-alsó, hogyan kerülhetett az Ipoly folyó árterületébe? Stimm Gábor: Ez adminisztratív tévedés, elgépelés.

8

Sződliget Dunai fasori lakos (neve nem érthető): El szeretném adni az ingatlanom, és erről az ügyről tájékoztatni kellene a vevőt. Az értékbecslő szerint 70-80 %-ot esett ezzel az eljárással az ingatlan értéke. Ha csak 50 % akkor is, kin hajthatom be a károm? Héder Sarolta: –Kismaroson van egy gát, amely egy biciki út, mi lesz a sorsa? Stimm Gábor: Ez egy nyári gát, ami azért épült, hogy megvédje a mezőgazdasági területeket, az ingatlanokat, melynek építője a község volt. Ezeknek a gátaknak a felülvizsgálata 1984ben megtörtént, akkor már olyan állapotban volt a gát, hogy további védelmet már nem tud ellátni, vissza lett vonva a minősítés. Jelenleg nem okoz olyan problémát, ami indokolná az a gát elbontást. Továbbra is az önkormányzat tulajdona, a vízügyi hatóság nem kívánja elbontatni. Klein Katalin: A nyári gátnak igenis szerepe volt, karbantartása megtörtént, és megvédte a lakóházakat, és nem a mezőgazdasági területeken. Utolsó áradásnál az történt, hogy elbontották a nyári gátat, a mezőgazdasági földek megmenekültek, de a lakóházak udvarán megjelent a víz. Stimm Gábor: Úgy érzem, hogy ezek téves információk. Imréné Mihácsi Erzsébet sződligeti lakos: Mire számítanak, hogy most ilyen nagy a készülődés? Megéltem több árvizet, soha nem volt gond. Stimm Gábor: Itt félreértés van. Senki nem akar semmit elárasztani, csak azokat a területeket jelöltük ki, amelyeket egy árvíz esetén veszélyesnek tartanak, ami víz alá kerülhet. Semmi nem változott a korábbi 20 éves adatokhoz képest. Nem változtak a szintek, ki van az egész országban számítva az árvíz szint. Mindenki biztonságban van. A területek kijelölése az önök biztonságát is szolgálja. Sződligeti lakos (neve nem érthető): Ha beírják a tulajdonlapra az árvizes jelleget, attól mi fog megváltozni? Az intézkedéssel csak ártanak. Stimm Gábor: Ez egy ténynek a rögzítése. Önök között is vannak, akik eddig nem tudták, hogy árvizes területen laknak. Ezt egyszer rögzíteni kell. Szabó Gyula sződligeti lakos: Ha mégsem sikerülne az eljárás felfüggesztése, akkor tételezzük fel, hogy 3 hete Gyapjas József igazgató úgy nyilatkozott az RTL-ben, hogy azért történik a nagymeder bejegyzés, mert feltételezhető, hogy klíma változás miatt megemelkedik a folyó szintje, és erre kell felkészülni. Ha nem függesztik fel az eljárást, mire számíthatok én, mint tulajdonos január 24-e után? Stimm Gábor: Nem magasabb vízmagasságot vettünk figyelembe. A jogszabályok szerint jártunk el. Ez az tény, hogy az elmúlt 10 évben 2002 - 2006-ban csúcsot döntött a víz. A környező országok tapasztalatai és helyzetei is azt bizonyítják, hogy hevesebb árvizek lesznek. Mi a korábbi számításokat vettük figyelembe. Bársony Antal sződligeti lakos: Az 1956-os árvíz szintje 1,27 cm-rel alacsonyabb volt, mint a 2006-os, tehát az a valaha mért legmagasabb víz? Stimm Gábor: Erre most nem tudok választ adni.

9

Dr. Harrach Péter országgyűlési képviselő: Engedjék meg, hogy tegyek egy javaslatot. Összefoglalva. Az ittlévők tiltakoznak az ingatlanukat ért értékvesztő intézkedések ellen. Kérik az eljárás felfüggesztését, és felkérik a jelenlévő országgyűlési képviselőket, hogy országgyűlési határozati javaslat formájában nyújtsák be a törvénymódosító határozatot. Kérem, hogy valamilyen formában jelezzék, hogy ezt elfogadják-e? A jelenlévők elfogadták, szóban és kézfelemeléssel jelezték egyetértésüket. Tolcsvai Rózsa: Köszönöm az észrevételeket, amik itt elhangzottak, akár plusz, akár mínusz, akár pozitív, akár negatív értelemben. Köszönjük a hozzánk való jóságukat, hogy eljöttek, és megtiszteltek bennünket. Mi is mielőtt idejöttünk, lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk nemcsak ezt, hanem más ügyeket is intézni, igyekeztünk annak utánanézni, hogy hogyan állnak az eljárások, mit lehet, és mit kell tennünk. Azokban a dolgokban megerősítést kaptunk önöktől, amelyeket már mi is kialakítottunk. Az eljárás menetében Önök előtt is világos, hogy a tényállást tisztázni kell. Ezt folytatjuk le most is. Gyakorlatilag ez a fórum is egy része a tényállás tisztázásának. És minden olyan észrevételt, amelyet eddig írásban beérkezett, és minden itt elhangzott véleményt, ki kell vizsgálnunk, meg kell, hogy vizsgáljunk. Ha valami fontos információ jelenleg nem áll rendelkezésünkre, akkor a szakmaiság szempontjából, kijelölés szempontjából vissza kell adni a vízügyi igazgatóságnak hivatalosan felülvizsgálatra, egyeztetésre, újraszámításra stb. A kérdés mennyiségét tekintve olyan nagyságrendű volt, illetve most az Önök által elhangozottak alapján olyan nagyságrend, amely az eljárási időben már nem történhet meg, az eljárást a tényállás tisztázása miatt majd fel kell függeszteni. Taps a jelenlévők részéről. Bábiné Szottfried Gabriella: A mai térségi fórum betöltötte szerepét, hiszen a hatóság képviselőjétől elhangzott, hogy a tényállás tisztázása miatt fel kell majd függeszteni az eljárást. Köszönjük az országgyűlési képviselőknek, hogy vállalják az ügyben a közreműködést. A kifogásoló levél a Szodliget.hu honlapon megtalálható, azt le lehet tölteni, illetve a polgármesteri hivatalban átvehető. Kérem, hogy minden érdekelt személyesen írja meg, és ajánlott küldeményként adja fel a kifogásoló levelet a Közép - Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. K.m.f.

………………………………………… Dr. Paulikné Dr. Törőcsik Edit jegyző

……………………………………… Bábiné Szottfried Gabriella polgármester

10

DUNASZEKCSŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 7712 Dunaszekcső, Kossuth L. u. 35. Tel: +36 69 335 121 Fax: +36 69 335 121 Email: [email protected] www.dunaszekcso.hu

Sződliget Község Önkormányzata Polgármesterének Sződliget Szent István u.34.-36. 2133 Tisztelt Polgármester Asszony! A napokban az országos médiákból értesültünk arról, hogy nem csak a délvidéki területeken, hanem az ország összes folyószakasza mellett a vízügyi igazgatóságok kérelmezték a környezetvédelmi és természetvédelmi hivataloknál az eddigi mért legmagasabb víz állás alapján a nagyvízi medrek kijelölését. Nálunk ez a folyamat az előző év májusában indult. Akkor felvettük a kapcsolatot a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal, ahonnan megnyugtató választ kaptunk megkeresésünkre, így nem éltünk fellebbezési jogunkkal. A probléma 2008 decemberében újult ki ismét, amikor is az ingatlanok biztosítási szerződéseinek újrakötésével, módosításával kezdtek foglalkozni a biztosítók, illetve ezen területek adásvételével kapcsolatos eljárások indultak és hitelfelvételi akadályokkal kellett szembe nézni az ingatlantulajdonosoknak. A biztosító társaságok nem kötöttek biztosítást a területen lévő ingatlanokra, illetve bankok nem kívántak hitel nyújtani az adásvételhez. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az ingatlanok tulajdoni lapjaira a hatóság bejegyzést hajtott végre. Mi úgy gondolkodtuk, hogy mivel közel 300 ingatlanra került bejegyzés, ez nekünk bizonyítékot ad arra, hogy a településünkre tervezett gátépítéshez ezen hatósági intézkedést indokként fel tudjuk használni. Számunkra megdöbbentő, hogy belterületi ingatlanokra is rátették a minősítést, amelyek a rendezési tervvel nem ellentétesek, és az 1995 előtt kiadott építési és használatbavételi engedéllyel rendelkeznek. Engedéllyel rendelkező ingatlanokon is megjelent a bejegyzés. Lakossági megkeresésre képviselő-testület úgy döntött, bár igaz hogy lejárt a fellebbezési jogunk, de nem hagyjuk annyiban és megpróbáljuk megkeresni azokat a megoldásokat, amelyekkel a lakosainknak megnyugtató választ tudunk adni. Munkájukat az ország másik részéről is támogatni kívánjuk, illetve kérem, hogy egyesítsük elképzeléseinket és közösen lépjünk fel az akut probléma rendezésével kapcsolatban. Javaslom, hogy keressük meg – az adott területeken és pártállástól független – országgyűlési képviselőinket, és kérjük a segítségüket, hogy az ország összes hasonló problémával küszködő településének megnyugtató választ tudjunk adni. Ez ügyben a napokban

11

megkeresem Dr. Hargitai Jánost, országgyűlési képviselőt, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét, Védelmi Bizottság elnökét, és tájékoztatni kívánom a problémáról. Mi a vízügyi igazgatóságnak elküldendő levélben kérjük, hogy a hatóság vizsgálja felül az álláspontját, és legalább azokat az ingatlanokat törölje e nyilvántartásból, ahol az eddig mért legnagyobb vízállás a felépített épületeket nem, csak az ingatlan egyéb részét (pl.: kertet) veszélyezteti. Félek attól, hogy ez a döntés, melyet a hivatalos szervek hoztak, odáig is vezethet, hogy a Magyar Állam egy következő árvíz esetén kihátrál a védekezési feladatokból, a károsultak kárenyhítéséből. És az önkormányzatok az adott problémával egyedül maradnak A 2002-es és 2006-os árvíz költségei közel 30 millió forintba került Dunaszekcsőn. Mindezen felül az akkoriban még működő határőrség, honvédség állományától hathatós segítséget kaptunk. Mivel ezek a szervek azóta megszűntek, szembe kell néznünk, azzal, hogy egyedül maradunk, és biztos vagyok benne, hogy a kialakult környezeti havária esemény megoldásában nem tudunk hatékonyan fellépni. Javaslom keressük meg a Magyarországon működő önkormányzati szövetségeket is, képviseljék érdekeinket. Javaslom ragadjunk meg minden egyes alkalmat, hogy problémát megismerhesse az ország olyan területen élő lakossága is, akinek nem kell hasonló problémával szembesülnie. Ragadjunk meg minden egyes olyan lehetőséget, (országis médiáig), ahol elmondhatjuk bajainkat. Hívjuk fel a törvényalkotás figyelmét a probléma mielőbbi megnyugtató rendezésére. Tudom, hogy a 2009-es év a legnehezebb lesz az önkormányzatok életében, tudom, hogy az ország gazdasági javait a túlélésre kell most felhasználni, de hogy ha nem védjük meg a lakosainkat, akkor kik lesznek azok, akik ezeket a javakat megtermelik. Nem lehet azt mondani több ezer embernek Magyarországon, hogy ahol az eddigi életét leélte, azt egy határozat miatt adja fel, hagyja el ingatlanát és keressen máshol boldogulásra lehetőséget. A probléma adott, a megoldás nem a mi kezünkben van. Minden felelős községi vezetőnek feladata, hogy az adott településen élőknek biztonságos életteret biztosítson, de ezzel a határozattal, melyet a megkérdezésünk nélkül hoztak, ellehetetlenítettek, és semmibe vettek minket. Tanácskozásukhoz sok sikert kívánok, és kérem a további együttműködés lehetőségét. Dunaszekcső, 2009.január 12. Tisztelettel:

Faller János polgármester mobil: 20/9495767 [email protected]

12

Szabó Imre miniszter úr részére Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest Fő u. 44-50. 1011 Tisztelt Miniszter Úr! A Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a „Duna, Zagyva és Ipoly folyók által érintett ingatlanok nagyvízi meder jellegének kijelölési eljárása- értesítési eljárás megindításáról” tárgyában, KTVF: 43312/2008. számon iktatott hirdetményével, és a hirdetmény áttanulmányozása folytán felmerülő jogi aggályokkal kapcsolatban keresem meg Önt jelen levelemmel. A hirdetményben feltüntetettek szerint az ügy tárgya az Ipoly, Zagyva és Duna folyók parti nagyvízi meder jogi jelleg megállapítása és bejegyzése. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 1. számú mellékletének 12. a pontjában a nagyvízi medret az alábbiak szerint definiálja: „a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít;” A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. §-ának megfogalmazás szerint: „5. § (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.” Véleményem szerint a két definíció nem fedi egymást, azonban ami ennél még aggályosabb, hogy a fenti jogszabályokban megfogalmazottakkal ellentétben, a hirdetményben szereplő területlehatárolás a 12. a, pontban megfogalmazott azon területen, melyet „az árvíz a levonulása során a víz rendszeresen elborít” jóval túlmutat. Ennek indokait nem értem, és jogszabályokkal alátámasztottnak sem vélem. Továbbá sarkalatos pontja a szabályozásnak a kártalanítás kérdésköre. Fent hivatkozott törvény 24. §-ának (5) bekezdésében az értékcsökkenéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás szabályainak megalkotására a Kormányt hatalmazta fel. A fentiekben hivatkozott Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése - mely ezen szabályokat rendezte – a 118/2008. (V. 18.) Korm. rendelettel hatályon kívül lett 13

helyezve, mely 2008. május 16-tól hatálytalan. Jelen esetben a kártalanítás szabályozatlansága alkotmányossági aggályokat is felvet. A vízgazdálkodásról szóló törvény 27. §-ában rendelkezik arról, hogy a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. Az ügy súlyát tekintve a hirdetményi kézbesítést semmiképp sem tartom elegendőnek. A fentiek alapján szükséges mind a törvény, mind pedig a végrehajtására kiadott kormányrendelet módosítása, illetve pontosítása, mely munkában tevékenyen részt kívánok venni. Mindaddig, amíg ez a jogalkotási folyamat le nem zajlik, a megindított államigazgatási eljárást fel kell függeszteni.

Vác, 2009. január 12. Tisztelettel: Dr. Bóth János polgármester

14