Szám: 338 /4/2013.
4. JEGYZŐKÖNYV Készült Ráckeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének
2013.03.22-én tartott közmeghallgatásról Az ülés helye: Tornacsarnok Az ülés kezdési időpontja: 18 óra Jelenlévők: Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester Dienes Gábor alpolgármester Ifj. Cseprekál István képviselő Kókai Dávid képviselő Ónody Miklós képviselő Dr. Zamody János képviselő Szabó József képviselő Dr. Hekman Tibor jegyző Meghívottak: Klebelsgerg Intézményfenntartó Központ részéről: Gózonyné Szekeres Ildikó Heráné Hegyi Györgyi Petőfi Sándor Általános Iskola részéről: Gergics Mihályné Mosoly Tagóvoda részéről: Baki Bálintné Szent László Víz Nkft részéről: Zólyominé Margitai Zita Háziorvosként: Cseprekálné Dr. Bánovics Ilona Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Tisztelettel köszöntöm képviselő társaimat és településünk lakói részéről megjelenteket! Az ülést megnyitom, megállapítom, hogy az ülést szabályosan hívtuk össze, az ülésen jelen van 7 képviselő, tehát határozatképesek vagyunk. Jegyzőkönyv vezetőnek Varga Krisztinát, jegyzőkönyv hitelesítőknek Szabó József, valamint Ifj. Cseprekál István képviselőtársaimat kérem fel. Kérdésem, hogy elfogadják-e a jelölést? 1
Szabó József képviselő: Igen. Ifj. Cseprekál István képviselő: Igen. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 igen egyhangú szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a hitelesítők személyét elfogadta. A képviselő-testület 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta. Ráckeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testület 22/2013.(III.22.) sz. határozata a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztásáról Ráckeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármester által javasolt jegyzőkönyv-hitelesítők személyével egyetért, a mai képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítői: Szabó József és Ifj. Cseprekál István képviselők. A határozat végrehajtásáért felelős: polgármester A határozat végrehajtásának határideje: azonnal Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Bevezetőként nagyon röviden pár szót szeretnék mondani. Nem kívánom külön értékelni az elmúlt évet, viszont mindenképpen el szeretném mondani, hogy nagy eredménynek tartom. Sikerült kijönnünk abból a nagy adósságcsapdából, amelyben tavaly ilyenkor még benne voltunk. Ez nagyban a megszorításoknak is köszönhető, amit a Hivatalnál, valamint a Szent László Víz Nkft-nél is kénytelenek voltunk megtenni. Köszönhető még a nyertes állami pályázatoknak, amelyből az adósságainkat ki tudtuk fizetni. Ezt ezúton is köszönjük. Sikerült összeállítanunk úgy a költségvetést, hogy a bevételi és a kiadási oldal egyensúlyban legyen, amelyet nagyon sok önkormányzat nem tudott megtenni. Ami nagyon nagy gond, és hátrányként érint minket, hogy idén január 1-től, az új, feladat alapú finanszírozási rendszernek köszönhetően igen nagy az állami elvonás az önkormányzati pénzeket illetően. Ez azt jelenti, hogy az átengedett központi adók közül a személyi jövedelemadónak a helyben maradó része már nem helyben maradó, ezt elvitték. A tavalyi évre vonatkozóan ez 33 MFT-ot jelentett. Volt egy olyan bevételünk, amit jövedelemkülönbség mérséklésének hívtak, tulajdonképpen a nagy és kis bevételű önkormányzatok közötti kiegyenlítéséről szólt. Ez 49 MFT-ot tett ki, amit idén szintén nem kapunk. Az állam elviszi még a gépjármű adó 60%-át, ami a mi esetünkben 9 MFT-ot jelent, ill. az iparűzési adónak fél %-át, ami közel fél MFT körüli összeg. Ha ezeket összeadjuk, akkor kb. 90 MFT-al kevesebből kell gazdálkodnunk, mint az előző évben. Tulajdonképpen elértük azt, amit célul tűztünk ki, hogy nullára kihoztuk a költségvetésünket, a gödörből sikerült is kijönnünk, de sajnos ezekkel az elvonásokkal úgy tűnik, hogy itt is maradunk. Saját bevétele az önkormányzatnak sajnos pluszban a 2
tavalyihoz képest nincsen. Úgy gondolom, hogy minden kötelező feladatunkat, amit törvény szerint az önkormányzatot terheli, azt ebből a szűk költségvetésből terveim szerint nem minimális szinten, hanem annál egy kicsivel magasabb szinten tudjuk működtetni. A kötelező feladatokat el tudjuk látni, de igazság szerint nagyon hiányzik ez a 90 MFt, amit most, hogy már nem adósságra kellene költeni, el tudtuk volna költeni a falura is. Valószínűleg alakítani fognak még ezen az új rendszeren, de ezt még nem láthatjuk előre. Addig van olyan javaslat, ami szerint ki kellene feszíteni a költségvetésnek az adózási oldalát, tehát azt javasolják az önkormányzatoknak, hogy az adózás felé induljanak el és abból szerezzenek plusz bevételt. Ezt nem tartom a mi esetünkben jó megoldásnak, szerintem már nincs hova a lakosságot nyüstölni. Vannak egyéb megoldási javaslataink, amik majd elő fognak kerülni, de a lakosságtól is várunk kezdeményezéseket, ill. ötleteket arra, hogy a továbbiakban hogyan tudnánk jobbá tenni ezt a kis községet. Igazság szerint több mindennel is készültem, de úgy gondolom, hogyha felmerül a kérdés, akkor majd jön rá a válasz. Mielőtt átadnám a szót a lakosságnak, egy kedves kötelességünknek szeretnénk eleget tenni. Felkérem Dienes Gábor alpolgármester urat, hogy ragadja magához a kezdeményezést. Dienes Gábor alpolgármester: Egy nagyon aranyos kötelességünknek szeretnénk eleget tenni. A közelmúltban történt a faluban egy állampolgári kezdeményezés, és aki ezt végrehajtotta, a sorainkban ül. Ez az illető hajnalban a Fejér Megyei Hírlapot kézbesíti a falu lakóinak és amerre jár, észrevette, hogy elég sok szemét halmozódott fel az úton. Fogta magát, bejött a Polgármesteri Hivatalba, kért szemeteszsákot, és önként elkezdte ezeket az utcákat kitisztítani. Felkérném Szász Zsuzsanna kisasszonyt, valamint aki segített neki, Ruff Edit asszonyt, fáradjanak ki, egy emléklappal és egy kis csekélységgel szeretnénk kedveskedni nekik. Szász Zsuzsanna: Köszönöm szépen! Amint a jó idő visszajön, folytatni fogom a szemétszedést, hiszen van még mit csinálni. Ruff Edit: Én is nagyon köszönöm! Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Nagyon szépen köszönjük a segítséget! Átadnám a szót a lakosságnak, hogy kérdéseket tehessenek fel. Király Antalné (Rákóczi Ferenc u. 39): Az első kérdésem a szemétszedéssel kapcsolatos. Kaptam egy felkérést a Közútkezelő Kht-tól, úgy, mint ahogy tavaly, idén is szedni fogjuk a szemetet az egyesület részéről. Ilyen esetben nem tudom, kinek kell szólni, hogy az összeszedett szemetet elvigyék? Eddig mindig a mi hidunkra gyűjtöttük össze zsákokba. A másik kérdésem a helybeli szemétszállítással kapcsolatos. Ugyan visszaküldtem a szerződést, de mi mind a ketten a férjemmel nyugdíjasok vagyunk és ráírtam a szerződésre, hogy nekem kéthetente elég, hogyha elszállítanák. Nem csak forintálisan sok, de nem is telik meg annyi idő alatt a kuka. A másik pedig az, hogy rendben, hogy az adataimat megadom, de elvártam volna a szolgáltatótól, hogy legalább írja alá és bélyegezze le. Hiszen csak egy üres papaírt kaptunk. 3
Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Minket is megkeresett a Közútkezelő Kht, ugyanis önkormányzati szinten is szeretné a szemétszedést összefogni, ezért mi is bejelentkezünk ebbe a programba. Nagyon jól sikerült tavaly a „Te szedd napon” megoldani azt, hogy Ráckeresztúrt felosztottuk körzetekre, így megvolt, hogy melyik csoport hol szedi a szemetet. Az összegyűjtött szemetet beraktuk a gázcsere telepre, onnan pedig el tudtuk szállítatni. Szerintem ezt a megoldást fogjuk idén is követni, mert ez nagyon jól működött. Ki fogjuk értesíteni a civil szervezeteket és a lakosságot is, hogy mikor lesz a következő szemétszedés. Valószínűleg úgy lesz, mint ahogy tavaly a Hősök terén, térképek szerint felosztva. A Vertikál Zrt. szerződésével kapcsolatban úgy tudom, hogy aki bevitte a Zitáékhoz a szerződést, ott lebélyegezték, hiszen kaptunk erre az un. mobil ügyfélszolgálatra egy bélyegzőt. Az adatvédelmi jogokat felvetettem a Vertikál Zrt-nek, egyelőre erre érdemi választ tőlük nem kaptam. A kukákkal kapcsolatban továbbra is él a chipes rendszer, ami azt jelenti, hogy aki ahányszor kiteszi, annyit kell fizetni. Aki kétszer rakja ki, annak az alapdíjat kell fizetnie. Ezzel kapcsolatban van egy jó hírem a lakosság számára. A KözépDuna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulatnak most volt a héten egy közgyűlése, ahol végül elértük azt, amit szerettünk volna. Az Energia Hivatal a mai napig nem hagyta jóvá ezeket a megemelt díjakat. Az Energia Hivatal az a hatóság, akinek a kezében van most ennek a döntési lehetősége. Amit a törvény első körben megenged az az, hogy a december 31.-ei díjakat a következő évben 4,02 %-al lehet megemelni. A mi szolgáltatónk a Vertikál Zrt., írásban nyilatkozott, hogy az idei első negyedéves számlákat a tavalyi díjjal + 4,02 %-kal fogja kiszámlázni, tehát nem azokkal az emelt díjakkal, amelyről kénytelen voltam Önöket tájékoztatni, hanem a tavalyi árrésnek megfelelően, rajta plusz 20-30 Ft/hó baráti áron. Ez lesz az első negyedév. Azt még nem tudom megmondani, hogy az Energia Hivatal milyen díjszabást fog végül is jóváhagyni. Ezek a díjak még a mai napig azért nincsenek jóváhagyva, mert az összes polgármester kollégával együtt azon vagyunk, hogy ilyen mértékű emelést ne hagyjanak jóvá. El szeretném mondani, hogy amikor megtörtént a szolgáltató váltás, akkor többen megkérdezték, hogy miért nem volt jó a Dunanett, meg Bio-Pannónia Kft? Tulajdonképpen nekünk ezt területileg leosztották, tehát nem volt beleszólásunk. Én most azt mondom, hogy örüljünk neki, hogy nem a Dunanettet fogtuk ki, mert pl. Ráckevének felszólalt a polgármestere, hogy a Dunanett közel sem volt ilyen korrekt, mint a Vertikál, mert ők fogták és a megemelt díjakkal kiszámlázták az első negyedévet, de nem csekket, hanem díjbeszedőt küldtek. Ehhez képest a Vertikál Zrt. nagyon korrekten azt mondta, hogy mivel ez a díjszabás még nincs jóváhagyva, ezért ők ezt nem csinálják meg, hanem csak a törvényi minimumot teszik rá a tavalyi díjra. Tulajdonképpen azt tudom mondani, hogy amennyire ők is beleestek ebbe a gödörbe, és hogy szerencsétlenkedünk időnként, viszont partnernek tűnnek ezekben a dolgokban. Zólyominé Margitai Zita, a Szent László Víz Nkft részéről: Király Antalnénak válaszolnám, hogy pecsét mindegyik szerződésen volt, aláírva viszont valóban nem volt. Akik visszahozták, azoknak aláírtuk és segítettük is kitölteni. Volt, aki postán küldte, azoknak a másolatot ugyanúgy visszaküldtük. Az adatokat azért kell ráírni, mert ha rendesen ki van töltve, és ha valaki nem fizeti a díjakat, akkor innentől kezdve adók módjára be lehet hajtani. 4
Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Ha jelenleg nincsen kérdés, akkor folytatom az összegyűjtött témákkal. Az egyik, amit el szeretnék mondani, az az újság és tájékoztatás kérdése. Nagyon szeretném feltámasztani a Közalapítványunkat. Van is rá jelentkező és van is rá lehetőség, hogy ezt újra élővé tegyük. Vagy a következő, vagy az azt követő testületi ülésen a közalapítvány új tagjait ha a képviselő-testületnek sikerül megszavazni, akkor ezzel egyidejűleg vélhetőleg az újságot is újra tudjuk indítani. A honlapot működtetjük, gyakorlatilag minden információ elérhető rajta, ill. megtartottam a saját választási oldalamat, ami átment egy polgármesteri tájékoztató jellegű funkcióba, ill. próbáltunk minden közérdekű dolgot szórólapokon közzé tenni. Az orvosi ellátás, ill. az egészségház kérdésben azt kell mondjam, hogy viszonylag váratlanul ért minket Kamal dr. úr távozása, aminek történetesen prózai okai vannak. A Kormányhivataltól kaptunk egy tájékoztatást, miszerint a dr. úr kamarai tagságát törölték. Így, hogy nincs kamarai tagsága, a praxist nem folytathatja. Az önkormányzat nagyon gyorsan megigényelte az ÁNTSZ-en keresztül a működési engedélyt, ill. az OEP-től a finanszírozást. Úgy tűnik, hogy már az összes szükséges papírt beadtuk, ami azt jelenti, hogy nem vállalkozásban lesz a háziorvosi ellátás, hanem közalkalmazotti jogviszonyban. A közalkalmazotti státusznak a betöltésére pályázatot írtunk ki, nagyon remélem, hogy minél hamarabb ez a pályázat eredményes lesz, és valaki Kamal dr. úr helyére be tud állni. Addig az a helyettesítési rend van érvényben, amit kiplakátoltunk az orvosi rendelőkbe. Azzal, hogy amikor a Kamal dr. úr volt rendelési ideje van, akkor Németh Évike mindig ott van, amit el tud látni, azt el is fogja. Csak azokban az esetekben kell az Ilikéhez fordulni, - vagy esetleg a rendelési időn kívül marad az ügyeleti ellátás - amit az Évike nem tud megcsinálni. A pályázatot körbe küldöm a környező települések polgármestereinek, felraktuk a közigállás.hu-ra, nagyon remélem, hogy hamar lesz rá jelentkező, de ha valakinek van ilyen ismerőse, kérem szóljon neki. Inkább legyen 5 pályázónk, mint egy se. A közmunka programmal kapcsolatban megint csak ugyanaz a helyzet, mint ami a bevételi oldalunkat is jelentősen érintette. Itt voltak az Ercsi Munkaügyi Központtól, és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sajnos míg a tavalyi keretünk 14 MFT volt közfoglalkoztatásra, az idei megszabott keretünk összesen 4 MFT. Először 34 főről indultunk, most 38 főnél tartunk, de úgy tűnik, hogy ez a vége, akiket éves szinten foglalkoztatni tudunk. Ez nekünk azért óriási probléma, - megírtam a Kormányhivatalnak is -, mert akik Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatásban részesülnek, azoknak 1 éven belül 30 nap munkaviszonyt igazolni kell. A Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatásban részesülők száma jelenleg Ráckeresztúron 96 fő. Arra befizetek, hogy a 96 főt a 38 helyen hogyan fogjuk tudni foglalkoztatni. Ez nem fog menni. Aki viszont nem fér bele a közfoglalkoztatásba, azt nem tudom, honnan fogja tudni összeszedni a 30 nap munkaviszonyt. Ez a baleset nem csak nálunk történt meg, hanem a környező településeken is visszanyesték a közfoglalkoztatási keretet. Ez köszönhető annak, hogy a mi Kistérségünk nem minősülünk hátrányos helyzetű Kistérségnek. A hátrányos helyzetű Kistérségek nagyobb támogatást kaptak. Meg fogok tenni mindent annak érdekében, hogy ez a keretlétszám még fel legyen bővítve. 5
Ami még biztos, hogy mindenkit érdekel, az az utak állapota, és az arra felmerülő javaslatok. A legutóbbi testületi ülésen döntött arról a testület, hogy útjavításra 2,5 MFT-ot különítettünk el. Készítettem egy kimutatást, hogy az elmúlt években mennyit tudott az önkormányzat útjavításra költeni. 2009. évben hitel felvétellel 17 MFT-ból viszonylag rendbe tudta tenni az önkormányzat az utakat, 2010. évben 1,3 MFT-ot tudott rákölteni, 2011. évben 190.000 FT-ot, a tavalyi évben összesen 690.000 FT-ot tudtunk erre a célra elkülöníteni. Úgy gondolom, hogy látszik az emelkedő tendencia, ill. az, hogy még a tavalyihoz képest is nagyságrendekkel több ez a pénz. Az is igaz, hogy ezt máshonnan kellett elvenni. Beszéltem több céggel, akik útjavítással, ill. aszfaltozással foglalkoznak. Az ajánlatokban nagyon kevés az a méterszakasz, amit telibe aszfaltozni tudnánk ennyi pénzből. Összehasonlításként mondanám, hogy a Korniss utcának a teljes aszfaltozása nagyon baráti áron kerülne 8 MFT-ba. Felmerült olyan lehetőség is, hogy pl. az Akácfa utcát, ami lassan már járhatatlan, 3 méteres szélességben az utca első részén a tűzcsapig próbáljuk megcsinálni. Tulajdonképpen ezzel az a baj, hogy akkor mi van a többi utcával, mert ott is emberek laknak, ez sem lesz jó. Úgy tűnik, hogy van egy viszonylag megoldhatónak tűnő javaslat, amelyre felkérném Cseprekál István képviselőtársamat, hogy a részleteket erre vonatkozóan mondja el. Cseprekál István képviselő: Nagyon sokat tárgyaltunk képviselőtársaimmal azon, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Nyilván nem sok ez az összeg, ami a rendelkezésünkre áll, amiből túl nagyot alkotni nem lehet. Van egy cég, amelynek a neve Inerco Kft, akitől kijött egy szakember, és több utcát is körbejártunk. Nyilván ebbe az összegbe aszfaltozás nem fog beleférni, de a következőt meg lehetne megcsinálni, hogy járható legyen az utca. Egy maró géppel végigmennének az úton, 600 métert mértünk le, amiből 500 métert szednének fel, kb. 8-10 cm mélyen. Ekkor kapunk egy egyenes sík terepet, amelyre egy emulzió nevű anyagot locsolnának, majd friss mart aszfaltot –itt fontos az, hogy friss, jó minőségű legyen-, amelyet az autópályáról marnak fel, azt terítenék rá. Ezt lehengerelnének, majd újból átlocsolnák ezzel az emulziós anyaggal. Ha nagy szerencsénk van, és jó minőségű mart aszfaltot kapunk, és még hozzá meleg is van, legalább 25C 0, akkor kis szerencsével olyan lehet, mint egy aszfaltos út. Nyilván ez egy alapot fog képezni egy későbbi útnak. Ha van esetleg jobb ötlet, vagy elképzelés, nagyon szívesen meghallgatnánk, mert nekünk egyelőre nem jutott jobb eszünkbe. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Tulajdonképpen bennem az merült fel, hogy a legrosszabb útjaink, amivel nem tudunk mit kezdeni, azok a mart aszfaltos utak. A gréderezés az nem annyira drága, tavaly 445.000 Ft–ért végigment a gréder a földes utakon. Tulajdonképpen ezt egyszer ősszel, egyszer tavasszal meg tudnánk csinálni, hogy a földutakat gréderezzük. Ezekre a mart aszfaltos utakra még a grédert sem lehet ráküldeni. Képviselőtársaiban az is felmerült, hogy még az is jobb lenne, ha a mart aszfaltos útjainkon nem lenne mart aszfalt. Tulajdonképpen inkább szedjük fel, mert akkor legalább tudunk valamit csinálni, vagy legalább azokkal a szakaszokkal, ami tele van kátyúval. Az a baj, hogy ha megpróbáljuk ezekbe a lyukakba beletömködni az emulziót, akkor lyuk mellett újra ki fog lyukadni. Viszont az is igaz, hogy a felszedett darálék melléktermékként megmarad, amellyel nagyobb kátyúkat, mint pl. ami a Hóvirág utca 6
elején van, be tudnánk tömni, majd mart aszfaltot húznánk még rá. Emellett, amit még el szeretnénk kezdeni, az a földes utak gréderezése. Tavasszal, hogyha ezt száraz időben meg tudnánk csinálni, és kicsit meg is állapodik, akkor hosszabban lehet jó, mint az ősszel. Antoni Károly (Rozmaring utcai lakos): Régebben arról volt szó, hogy lesz egy elkerülő út. Hogyha esetleg történik a főúton egy baleset, akkor ki lehessen kerülni. Nem beszélve arról, hogy alig van bekötő út a főútvonalról, egyedül a TSZ-nél, az Akácfa és a Hóvirág utcánál van. Ha valaki a faluban jár és dolga van, a TSZ felől nem tud bemenni, mert nagyon rossz az út, szinte meg kell kerülnie az egész falut, ahhoz, hogy haza tudjon menni. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Volt terv a bekötő útra, amit nagyon jó ötletnek is tartok. Sajnos ezt a mi költségvetésünkből nem tudjuk megvalósítani. Úgy gondolom, hogy ezzel az anyaggal a Hóvirág utca állapotán is tudnánk javítani. Azt gondolom, hogyha sikerülne a Korniss utcát, úgy, mint nagy forgalmú utat valahogy megcsinálni, valamint az Akácfa utcának egy is egy részét, akkor arra felé lehetne már közlekedni. Igazából elkerülő utat nem fogunk tudni csinálni, az teljesen biztos. György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): Amikor a csatorna beruházás elkezdődött, az lett ígérve, hogy teljes egészében helyre állítják az utakat. Sajnos ez nem valósult meg. Ha akkor rendbe rakták volna, akkor nincs ez az állapot. A Rákóczi Ferenc utcától egészen a központig a beton gyalogjárdát összetörték a gépek, amikor fektették a csatornacsöveket. Ezek azóta is úgy maradtak. A testületi üléseken többször is felhoztam, hogy aki összetörte, az csinálja is meg. Innen indultak ezek a horribilis nagy összegek, amelyek a csatornázásnál felmerültek, pénzek eltűntek, gödrök, járdák minden maradt úgy. Ebben a faluban egyedül nekem járt a szám, hogy ez így nincs rendben. Most is körül kell nézni, hogy alig vagyunk, otthon mindenki mond mindent, hogy az utak tönkre mennek, nem lehet rajtuk járni. Én a főút mellett lakom, nem is foglalkozok vele, de pofátlanság lenne, hogyha nem szólnék. Ezt nem lehet megcsinálni a faluval! Aki megcsinálta a bajt, felelősségre kell vonni! A másik dolog az egészségügyi ellátással kapcsolatos, hogy Ráckeresztúr, Baracska és Kajászó fel akarta mondani a szerződést az Ercsi Járóbeteg Szakellátó Intézménnyel, mert nincs 13 MFT-ja a falunak, hogy a betegek után járó összeget befizesse az Egészségházba. Értettem, amit mondott a polgármester asszony, hogy felbontják a szerződést, majd jönnek Dunaújvárosból az orvosok. Jöttek volna 1-2 hétig, utána felejtésre került volna, majd az összes beteg járhatott volna le újra Dunaújvárosba. Nekünk ebből elegünk van! A másik dolog, amit személyes tapasztalat alapján mondok, az a fogászattal kapcsolatos. Miért kell nekünk Ercsibe járni a fogászatra? Amikor itt volt fogászat! Azért van a polgármester asszony, hogy ezt elintézze, nem azért, hogy támogassa azt, hogy itt szűnjön meg a fogászat. A másik, hogy ki vagyunk rekesztve Ercsiben, mint a bűnösök. A huzatban kell ülnünk a folyosón. Nem ülhetünk be a rendelő elé, mert ott több rendelő is van. Igazuk van, de azért nem kellene az embereket kiültetni a huzatos folyosóra, mert ez tűrhetetlen! Amikor voltam, akkor nagyon sok nyugdíjas volt, mindenki várta, hogy minél hamarabb rákerüljön a sor a huzat miatt. Nagyon szép dolog, hogy ez a fiatal lány szedte a szemetet, de kérdezem, hogy hol vannak ilyenkor a közmunkások? Polgármester asszony tudja 7
egyáltalán, hogy a közmunkások mit csinálnak, merre járnak? Ki felügyeli a közmunkásokat? A másik problémám, hogy egyik nap lementem a Kastély épületbe, ahol teazsúr fogadott. Kávéztak, csoportosan jöttek mentek az emberek. Zita pedig félvállról megkérdezte, hogy minek mentem oda? Már nem is volt kedvem megmondani, hogy minek mentem. A munkahelyen nem kávézni, meg teázni kell, hanem dolgozni! Az irodában legalább 8 fő volt bent. Tudom, hogy ez most valakinek nem tetszik, hogy megmondtam, de ha senki nem mondja, akkor minden marad úgy, ahogy volt! Oda kell figyelni, hogy mit csinálnak az alkalmazottak! Ónody Miklós képviselő: Tisztelettel köszöntök mindenkit! Régi emlékek visszajöttek, ahogy a Miklós bácsi beszélt. Azt gondolom, hogy nem kell ez a hang, mert ez nem jó. Biztos vagyok benne, hogy a Miklós kimondja azt, amit a település lakói gondolnak. Azt gondolom, hogy nem kell nekirontani polgármester asszonynak, hanem végre örüljünk annak, hogy más stílus és más hozzáállás uralkodik településünkön. Örülni kell annak is, hogy van, aki szemetet szed. Meg kell tanulnunk normálisan beszélni, meghallgatni egymást, odafigyelni egymásra. Amit mondasz, az biztos, hogy nagyon sokaknak a gondolatából jön. Sok probléma van az utakkal, egészségüggyel. Jó, hogy megszólalsz, ez kell, de próbáld meg kevésbé bántóan mondani. Dolgoznak sokan, vannak ebben hibák, nagyon nehéz azokat az embereket mozgatni, akik kényszerből kell, hogy valahol dolgozzanak. Csináltam 12 évig, nem könnyű. Türelmesnek, megértőnek kell lenni velük. Össze kell ahhoz fogni, hogy ez a település tényleg kijöjjön abból a kátyúból, amibe nem értünk egyet, hogy miért kerültünk, és egyébként könnyen ki is lehet hozni, amit meg is tettünk. Szerencsére segített az a Kormányzat, amelyet nagyon sokan átkoznak. Kaptunk két alkalommal ÖNHIKI támogatást. Még amikor polgármester voltam, a csatorna áfánál meg tudtunk egyezni, amivel pereltek minket. Ne felejtsünk el valamit, hogy nagyon sokszor azért kerülünk rossz helyzetbe, mert központi döntések születnek, amelyet egyszerűen egy kis település nem tud kezelni. Csatorna beruházások közben is történtek módosítások, jogszabályokat változtattak, azért kerültünk abba a helyzetbe. Útjavítással kapcsolatban, annak idején az utak mart aszfaltozását egy siker történetnek tartottam, és most is annak tartom. Településünkön több, mint 15 km utat mart aszfaltoztunk, azokat az utakat, ahol megfelelő volt az alap. Ahogy elhangzott, 17 MFT hitelből, amelyet most a hitel konszolidációnál a Kormányzattól megkaptunk. Bár mind a 150 MFT-ot akkor felhasználtuk volna, most már ezt mondom, de akkor nem tudhattuk, hogy ebbe az irányba fordul a Kormány. Mást valószínűleg ezek után sem tudunk tenni. Elkészíttettük az útjaink terveit, az egész település úthálózat tervei elkészültek, elkészültek a belvíz elvezetési terveink, elkészült az új orvosi rendelő terve. Rengeteg pénzt fizettünk ki tervezésre azzal, hogy jönnek a pályázatok és csak be kell nyújtanunk. Látnunk kell, hogy vannak olyan részei ennek a beszélgetésnek, amelyeket elfelejtünk, vagy nem tudunk róla. Sok-sok olyan információ van, amelyekről tudnunk kellene, hogy igazán alapos véleményt tudjunk mondani. Az utakra visszatérve azt gondolom, hogy a mart aszfaltos utakat kátyúzni kell, nyilván a kátyú mellett újra gödör lesz, ez így van az aszfaltos útnál is. Csinálni kell, kátyúzni kell, ki kell javítani. Nyilván azzal a technológiával, amivel készült. Azok az utcák, ahol föld van, valljuk meg, ott nem lehet járni. Ott ahol nem mart aszfaltoztunk és nem köveztünk, azok az utcák járhatatlanok. Képviselő-testület előtt nem kis feladat áll, 8
hogy 2,5 MFT-ból valamit tegyen. A településünk „árbevétele” 5-6 évvel ezelőtt 430 MFT körül volt, ami 200 MFT-al lecsökkent. Ezt is látnunk kell. Azt gondolom, hogy össze kell fognunk, örülnünk kell annak, hogy van olyan, aki szemetet szed. Minden elismerésem! Látszólag apró dolog, de ezt meg kell őriznünk, hogy ennek tudnunk kell örülni! György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): Amikor még a kommunisták voltak, nagyon jó utak voltak, amíg a csatornázás el nem kezdődött. Azt állítottátok, mindenki füle hallatára, hogy ugyan olyan állapotba lesznek az utak, mint voltak. Ónody Miklós képviselő: Nem volt ilyen ígéret, abból a pénzből csak csatornázni lehetett. György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): Ne próbálj meg mellé beszélni! A másik pedig, hogy nem támadtam a polgármester asszonyt, csak elmondtam, hogy a leges legelső az embereknek a biztonsága. Mi az, hogy nincs 13 MFT a betegekre? Ez legyen a legelső! Ebbe nem ismerek tréfát, az egész falut fellázítom, ha kell! Itt a faluban nem tudják, hogy Ercsiben olyan nagy felfordulás volt, hogy aláírást gyűjtöttek, hogy ne szűnjön meg az orvosi ellátás. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Az Ercsi Szakrendelő a következőképpen néz ki. Kijött egy törvény, ami azt mondta, hogy nyilatkozni kell az önkormányzatoknak arról, hogy ők akarják-e finanszírozást tekintve fenntartani a Járóbeteg Szakellátó Intézményeket, vagy a fenntartást átadják az államnak. Elhiszem, hogy ez a 13 MFT kimondva semmi, viszont, hogy azt honnan lapátoljam ki a költségvetésből, nagyon nagy gondot okozott. Ahogy Baracska és Kajászó, úgy Ráckeresztúr is úgy nyilatkozott, hogy magát a fenntartást, tehát a finanszírozást szeretné az államnak átadni. Nem arról volt szó, hogy a rendelőt megszüntetjük, sőt, nem is lépünk ki a szerződésből. Van egy szerződés a négy önkormányzat között, ami a mai napig élő szerződés. Mi magát a finanszírozást döntöttük el, hogy szeretnénk átadni az államnak. Miután Ercsi úgy döntött, hogy ő pedig szeretné megtartani a Járóbeteg Szakellátó Intézményt olyan szinten, hogy ő akarja menedzselni, és ezt pénzügyileg megteheti, akkor ennek nagyon örülök. Jelenleg nincs kompromisszum az önkormányzatok között, azért sem, mert a törvény szabályozása sem egyértelmű. Abban az esetben, hogyha egy ilyen 4es fogatból 1 valaki úgy nyilatkozik, hogy vállalja fenntartás költségét, 3 pedig úgy nyilatkozik, hogy nem vállalja, akkor a 3-nak a helyére automatikusan belép az Állam és 1 pedig ott marad, vagy az egészet elviszi az Állam, vagy tulajdonképpen mi lesz? Vagy az eddigi szabályozás szerint mindenki lakosság szám szerint tovább fizet, vagy az ellátási aránynak megfelelően módosítjuk a fizetési kötelezettséget. Tulajdonképpen a Szakrendelőnek nincs még meg ilyen téren a költségvetése. Ez ügyben várunk egy állásfoglalást, hogy mi fog vele történni. Hangsúlyozni szeretném, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy ezt a létesítményt meg akarják szüntetni, hanem arról, hogy ki fizzessen. Önkormányzati pénzből, vagy Állami pénzből megy-e. Tény és való, hogy az Ercsi Járóbeteg Szakellátó költségvetésének iszonyatos nagy mértékét teszik ki a bérek, mivel nagyon jó orvosokat fogtunk ki, de sajnos irgalmatlan pénzért vannak itt. Emiatt a 9
társönkormányzatok között többször volt összezördülés, hogy mennyiben szükséges az, hogy ilyen-olyan valakit hozzunk ide, vagy próbáljunk meg a környéken jó orvost keresni, aki kevesebbért is beszállna a rendelőbe. Úgy gondolom, hogy a társulásban részt vevő önkormányzatok között ez nem egy kört fog okozni, hogy ezeket mind átbeszéljük. Ill. azt sem tudjuk még, hogy a részletes szabályzásban mi lesz benne, hogy ilyen esetben mi fog történni. Az is lehet, hogy tokkal-vonóval a nyakunkban marad a rendelő, de az is lehet, hogy Ráckeresztúr helyett az állam fizet. Ez még egyelőre függőben van. A fogászattal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy Ráckeresztúron nem lehetett megoldani a fogorvosi rendelőnek a kérdését. Ha egy ilyen fogászat nem kap ÁNTSZ engedélyt, akkor ott nem működhet. Az, hogy azért ülök itt, hogy oldjam meg…, hát se a falat kijjebb tolni nem tudom, se olyasmit, amit az ÁNTSZ követel, ne tudok megoldani. Nem tudom letuszkolni a torkán, hogy a 90m2 helyett jó a 60m2. Mi nagyon szeretnénk, ha itt lenne a fogorvos, megint egy következő kérdés, hogy miből? Ezt az egészségházat már csak tulajdonképpen szétverni és újra csinálni lehetne, mert más megoldás már nincsen, azok szerint a követelményrendszerek szerint, amit most az ÁNTSZ felállít. Többek között az akadálymentesítést meg kell oldani, férfi, női mosdót biztosítani, el kell különíteni egy várót a gyerekeknek, mert nem lehet egy folyóson a felnőtt váróval, mindenféle ilyesmire figyelni kell. Az a terv, ami megvan az önkormányzatnál, az egy 50 MFT-os keretösszegű terv. Egyszerűen nincs ötletem, hogy honnan akasszak le 50 MFT-ot. Erre is volt megoldási javaslata a képviselő-testületnek, hogy végső esetben keríteni kellene egy vállalkozót, aki vállalja azt, hogy felújítja, aminek a költségét bérleti díj formájában fizetnénk meg részletekben. Nekünk erre sem 30, sem 50, sem 13 MFT gyakorlatilag nincsen. Az ÖNHIKI pályázatból fizettük ki Ercsi részére a tavalyi éves díjat is, egyébként tavaly fizettünk először. Amióta felállt az egész egészségház, addig egy forintot nem tudtunk beletenni, amíg az ÖNHIKI pályázaton nem nyerünk pénzt. A fogászati elhelyezéssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy felveszem a vezető asszonnyal a kapcsolatot. Köszönöm ezt a felvetést, meg fogom vele tárgyalni, hogy a fogászatra váró betegek hova üljenek, és milyen megoldást tudunk találni, ami az ő szabályzatukba is belefér, és a nekünk is kényelmesebb várni. Ha ez az egészségház felújítás végbemegy, akkor mindenképpen szeretném a fogászatot visszahozni. Én is azt mondom, hogy nem Ercsibe való, de egyszerűen nem volt máshol lehetőség elhelyezni, akkor maradunk volna fogorvos nélkül. Azt meg úgy gondolom, hogy nagyon meredek lett volna, hogyha nem tudjuk a fogorvosi ellátást még ilyen szinten sem biztosítani. Az utakkal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy összesen az államtól 760.000 Ft-ot kaptunk, amit útjavításra kell költenünk. Ebből messzire nem megyünk, ezt kellett nekünk kipótolni, és így van meg ez a 2,5 MFT. Azt is megemlíteném, hogy van egy olyan utcánk, ez a Liliom utca, ahol gyakorlatilag még annyira sem lehet közlekedni, mint a faluban lévő többi földúton. Ennek az útnak még a földalapja is hiányzik, ami szintén egy 2 MFT-os költség lenne. Annak az utcának hiányzik a teljes közvilágítás is. Ha már a közvilágítási problémáknál járunk, nagyon sajnálom, hogy ennyire kevesen jöttek el. Igazság szerint nagyon sokan, nagyon sok mindennel jönnek a hivatalba, és elmondják a problémájukat, amikor meg csinálunk egy ilyen fórumot, akkor meg nincs rá érdeklődés, pedig itt tudnánk megbeszélni, hogy mit és hogyan tudunk megcsinálni. Több közvilágítási kérelem érkezett be, hogy bizonyos utca szakaszokon hosszabb a 1
megvilágítatlan rész, vagy egyszerűen hiányzik egy lámpa, ezért egy-egy lámpatestet kellene pluszban felszerelni. E-ON felé ezeket jeleztem, jelenleg 4 vagy 5 utca van ilyen, de ma is érkezett plusz kérelem. Várom az árajánlatot, állítólag egy ilyen lámpatest 60.000 Ft környékén van, plusz a szerelés. Ahol megvan a központi vezérlő szál, ami fel-le kapcsolja ezt a közvilágítást, ott viszonylag problémamentesen fel lehet rakni. Ott van probléma, ahol nincs bent a vezérlő szál, mert akkor annak a kiépítését is meg kell először oldani. Akinek még ilyen problémája lenne, hogy a háza környékén, több villanyoszlopon nem kettesével van lámpatest, hanem csak a 3. vagy 4. oszlopon, kérem, hogy szóljon, mert akkor ezt az ajánlatot még ki tudom bővíteni. Amit szeretnék elmondani a közmunkaprogrammal kapcsolatban, hogy ki dolgozik és ki nem dolgozik: megintcsak szerencsétlen helyzetbe került a nyáron az önkormányzat. Megkerestek minket a Munkaügyi Hivataltól, hogy a környező településeken rengeteg fel nem használt munkalehetőség, lekötött keret nyitva maradt, és ezt Ráckeresztúr igényli-e? Én akkor azt mondtam, hogy természetesen igen. Viszont ez azzal járt, hogy augusztus hónapban kb. 98 főt foglalkoztattunk. Ennyi embert szinte lehetetlen felügyelni. Akiket tavaly novembertől foglalkoztattunk 3 hónapos szerződéssel, azoknak járt most le a szerződése. Meg kell mondjam, hogy idén január-február hónapokban még voltunk páran, viszont március hónapban egy közmunkásunk sem volt. Jelenleg nincs a faluban közmunkás, akik vannak, azok egyszerűsített foglalkoztatásban a Kft-nek az alkalmazottai. A közmunkaprogram csak április 1-től fog elindulni, és mivel ilyen kevés a keret, havonta 6-7 főt tudunk foglalkoztatni. Egyelőre ennél nem is lesz több. Úgy gondolom, amikor tavaly sokan voltunk, akkor meg lehetett nézni, hogy azért a szemét nem volt annyira jellemző. Tisztességesen szedték a munkásaink, az meg egy másik kérdés, hogy mi nagyon tisztességesen el is dobáljuk. Amit szeretnék még elmondani az intézményeink ide-oda szervezéséről, hogy a képviselőtestület gyakorlatilag már hozott róla döntést, hogy az óvodát szeretnénk a Kistérségből kiszervezni. Ennek vannak egyrészt finanszírozási indokai, mert a Kistérségi Társulás nem kap olyan mértékű állami támogatást, mint eddig, másrészt pedig emberi és szakmai okai vannak. Úgy gondolom, hogy mi jobban csináljuk, mint a többiek és ebben nem hogy segítenének nekünk, hanem ráadásul hátráltatnak. Sokkal jobb lesz ezt saját magunknak csinálni, mert akkor nem kell vitatkoznunk velük, hogyha mi ki akarunk nyitni a két ünnep között, ők meg a 6 fővel nem akarnak kinyitni. Keresztúron van rá igény. Úgy tűnik, hogy ezt meg is tudjuk tenni, és szeretném, hogyha erről a következő testületi ülésen megszületne a nyilatkozat is. Paulovics József (Gárdonyi Géza u. 27.) Az egészségüggyel kapcsolatban szeretnék hozzá szólni. A Kistérséggel igen nagy gondok vannak, mert Velencénél pl. a finanszírozásból fent tudják tartani az egész egészségházat. Ercsiben ezt miért nem tudják megoldani? Nagyon sokat kell ahhoz képest hozzá tenni, amit a MEP-től meg kap a Kistérség. Az utakkal kapcsolatosan annyit szeretnék mondani, hogy hiába vitatkozunk azon, hogy hogyan lehetne az utakat megcsinálni, mert a legnagyobb probléma az utaknál az árokrendszer hiánya. Addig, amíg ez nincs megoldva, bármit csinálhatunk az utakkal, mindig így fogunk járni, hogy a víz nem tud hova elfolyni. Mi annak idején elkezdtük az árokrendszert megcsinálni. Meg van minden útnak a terve, 11
hogy hogyan lehetne az árokrendszert megoldani, ami megtalálható az önkormányzatnál. A Hóvirág utcában már elkészült, valamint elkezdtük az Akácfa utcában is. Ha ezeket az árkokat nem csináljuk meg végig, vannak emberek, lakosok, akik megcsinálnák, kimérnék, kijelölnék, hogy merre menne az árok. Nagyon sokan vállalnák a lakók közül, hogy előttük megcsinálnák, hogy a vizet el lehessen vezetni, mivel ez a legnagyobb gond. Az Akácfa utcában csinálhatunk akármit az úttal, hogyha nem lesz az árokrendszer megoldva. Kérdésem lenne a csatornával kapcsolatosan. Említették, hogy sikerült megoldani az adósságrendezést, sikerült kijönnünk az adósság csapdából. Arra lennék kíváncsi, hogy a 290 MFT-al, valamint a kamattal mi lett? Azt is átvette az állam? A másik kérdésem az APEH tartozás lenne, ami szintén a csatorna végett keletkezett, azt fizetjük? Vagy azt is átvette az állam? Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Amikor legutóbb közgyűlés volt Ercsiben, ugyanezt a kérdést mi is feltettük. Hogyan lehet, hogy az egyik szakellátónak a működését lefedi az OEP finanszírozás, a másikét pedig nem? Erre azt a választ kaptuk, hogy a béreket nem fedezi ez a finanszírozás. Folyamatosan kérik a társönkormányzatokat, hogy racionalizáljuk végre ezt a költségvetést, amiben olyan sallangokat látunk, ami szerintünk felesleges. Többek között felmerült az is, hogy kell-e étkezési hozzájárulást fizetni akkor a dolgozóknak, amikor a „fenekünk lóg ki a nadrágból”? Egyszerűen, amikor likviditási, ill. finanszírozási gondjaink vannak, akkor ki kell-e nekünk fizetni? Kicsit a menedzsmentet kellene összeszorítani, és akkor talán mi is beférhetnénk az OEP finanszírozásba. Ezeken a kéréseken folyamatosan megy a vita. Azt nem tudom megmondani, kinek mennyi a bére, mert a költségvetés alapjaiul szolgáló adatokat ilyen szinten mi nem látjuk, kérdés, hogy hogyan lehetne megszorításokat tenni. Kicsit úgy érzem, hogy Ercsi részéről itt nincs meg a szándék, hogy a személyi állomány tekintetében szorítsanak. A Velencei Egészségházat mi is folyamatosan példaként állítjuk elő, nagyon kevés sikerrel. Az árokrendszerrel kapcsolatban teljesen egyetértek Paulovics úrral. Azt tudom mondai, hogy ezzel kapcsolatban a katasztrófavédelem már tavaly is megtalált, ill. idén is ellenőrizte a vízelvezető árkainkat. Tavaly a kiszabott feladat az volt, hogy a fő gyűjtő árkokat kellett kitakarítani és megcsinálni. Így takarították ki a közmunkásaik a Bucsi árkot, valamint a temetőnél végig az árkokat, a Szt. János teret. Idén is ki kell majd jelölni, hogy merre és hol lesz megcsinálva. Ami probléma még, hogy nagyon sok lakó előtt hiányzik az áteresz, tehát az autóbejáró alatt nincs bent a cső. Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban az a megoldás, ha kiértesítjük a lakosokat, szabunk egy határidőt, ha nem teszik rendbe, akkor közérdekből rá kell rontani, akár fel kell szedni az autóbejárót, alátenni egy csövet, aztán visszatemetni. Mivel a falu érdekéről van szó, muszáj leszek ilyen szempontból úgymond magánérdekekkel ütközni. Azért is, mert a katasztrófavédelem jelenlegi állása az, hogy egyre inkább lenyomják helyi szintre a védelmi feladatokat és a kötelezettségeket. Egyre inkább helyi szinten felelünk majd mindenért. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne legyen probléma, mert ha probléma lesz, mi leszünk elővéve. A csatornával kapcsolatos tartozással kapcsolatban nyáron voltunk egy tárgyaláson. Az előzmény az, hogy az önkormányzat készfizető kezességet vállalt a csatornatartozásban 11 1
MFT értékig. Ezen túlmenően nem, a további tartozás a Vizi Társulaté. Megállapodtunk az Unicredit bankkal, kb. 5 MFT volt még hátra, ezt 2,5 MFT-ra alkudtunk le, amit ki is fizettünk. Ezek után az Unicredit Bank közölte, hogy jelen állapot szerint nincs az Önkormányzattal közös szerződéses jogviszonya. Jelen állapot szerint csak a Vizit Társulattal van a banknak szerződéses jogviszonya. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a Vizi Társulat megszűnése esetén, jogszabály szerint az egész tartozás a mi nyakunkba fog hullani. Nem oldódott meg a kérdés, mert a Vizi Társulat bármilyen tartozásának jogszabály szerinti örököse az Önkormányzat. Viszont azt tudom erre mondani, hogy 3-4 hete kérték be szintén állami szinten a csatorna társulati tartozásokról szóló adatokat, ami tulajdonképpen az állami konszolidáció következő lépése lesz. A kért adatszolgáltatást teljesítettük. Hogy ebből mennyit fognak átvállalni, és hogyan, ezt még nem tudom. Az APEH tartozással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy tavaly tavasszal halasztást, ill. felfüggesztést kaptunk december 31.-ig. Mondván, hátha sikerül közben összeszedni magunkat, ami meg is valósult. Kb. 50 MFT-os hátralékunk volt, amit esedékes lett volna elkezdeni fizetni tavaly márciusban, de nem tudtunk fizetni. Az APEH felé a folyó fizetési kötelezettségeket rendezni tudtuk, a még fennálló tartozásunknak a pótlék és bírság részét pedig teljes egészében elengedték, valamint a tőkerészből mérséklést adtak. Amikor megkaptuk az ÖNHIKI pályázatot, akkor az APEH (NAV) felé az összes tartozásunkat ki tudtuk fizetni. Jelenleg a NAV felé, a folyó fizetési kötelezettségeink vannak, nincsen hátralékunk. Zólyominé Margitai Zita, a Szent László Víz Nkft részéről: Miklós bácsinak szeretnék válaszolni, hogy elnézést kérek, hogyha nem sikerült úgy fogadtam az irodában, ahogy elvárta volna. Mivel mostanában nagyon sok papírt hoztak vissza az ebösszeírást, és a szemétszállítással kapcsolatos szerződéseket, lehet, hogy nem kellően válaszoltam. Az, hogy kávézunk, meg teázunk, meg nyáron vizet kaptak a közfoglalkoztatottak, ez azért van, mert a dolgozóknak védőital jár. Azt is elmondom, hogy nagyon nehéz volt a közfoglalkoztatottakkal bánni, főleg, amikor több, mint 90 főt alkalmaztunk. Ezek az emberek különböző élethelyzetekből jöttek, valamint különböző fajta emberek voltak, akikkel bizony meg kellett találni a hangot. Nagyon nehéz, mivel voltak olyan emberek, akik kiszabták, hogy ők viszont nem dolgoznak együtt. Volt olyan is, hogy főztünk, mert volt olyan ember, aki odajött reggel és azt mondta, hogy neki nincs pénze ételre. Úgy oldottuk meg, hogy voltak, aki beszálltak, viszont akinek nem volt pénze, az is ehetett abból a bogrács ételből, amit főztünk. Feljelentettek minket a Munkaügyi Felügyelőségen, mert állítólag lecsót fogadtam el valamiért, amiért nem kellett volna. De ezen kívül fogadtam el csokoládét és narancsot is. Pontosan azért, mert ezekből a különböző élethelyzetből jött emberek, akiknek ha azt mondom, hogy nem fogadom el, nagyon megsértődnek. Elnézést kérek, hogyha nem úgy köszöntem vagy beszéltem, de valószínűleg sokan voltak és ez azért volt. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Annyit fűznék hozzá, hogy több dolgot is kaptunk. Tudok róla, hogy a Zita narancsot kapott, de ezt egymás között kiosztották a dolgozók. 1
Baki Bálintné, a Mosoly Tagóvoda vezetője: Zitához szeretnék csatlakozni, hogy a közfoglalkoztatottaknak köszönhetően a nyár és az ősz folyamán az óvodában teljes felújításra került a játszótér. Elkészült a kerítése, és a közfoglalkoztatottaknak köszönhetően a dajka néni 40 éves munkaviszony után megkapta a felmentési idejét, nyugodtan el tudott menni, mert a közfoglalkoztatottakkal meg tudtuk oldani 8 hónapon keresztül a helyettesítést és nem kellett végigdolgoznia. A közfoglalkoztatottaknak köszönhetően van az óvodában takarítónő, amit idáig a dajkáknak kellett elvégeznie. A közfoglalkoztatottaknak volt, amikor mi is tudtunk egy szelet kenyeret, vagy akár egy tányér levest adni. György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): A szigorúan ellenőrzött konyhán? Baki Bálintné, a Mosoly Tagóvoda vezetője: Az udvaron ettek az emberek. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Az óvodában jelenleg nem működik főzőkonyha. György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): De volt. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Ha már itt tartunk: előre szaladnék itt egy kicsit a dolgokkal. A Rácmenza Kft-vel tárgyalást folytatott az Önkormányzat, azzal kapcsolatban, hogy szeretnénk közösen felújítani az óvoda konyhát és üzembe helyezni. Megpróbálunk majd olyan megoldásokat találni, amiből fel tudjuk újítani. Ők is szeretnének itt szolgáltatni nálunk helyben, ami nekünk is sokkal jobb lenne. Azt már sikerült elérni a Rácmenzával, ami nekik is pozitívum, hogy találjanak olyan őstermelőket a helyi lakosok között, akiktől az árut be tudnák szállítani. Keresnek embereket, akik fixen havi szinten háztáji jellegű árut tudnának biztosítani, velük szerződést is kötnének. Nagyon jó együttműködést sikerült kialakítani. Ha már egyszer konyháról beszélünk: az iskola részéről felmerült egy igény, hogy nem lesz elég már a konténer konyhának a kapacitása. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Ráckeresztúr lakosainak száma nem fogy, hanem nő. Méghozzá olyan mértékben, hogy a tavaly kiballagott egy osztály helyére idén kétszer annyi gyerek jelentkezett. Több megoldási javaslat is született, több telefonszámot is kaptam, és ha belefér a pénzügyi keretbe, megpróbálunk valami használt konténert venni, és felbővítjük az étkezőt. György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): Itt voltam a közbiztonsági fórumon, ahol több problémát is felhoztam kamionokkal kapcsolatban. Azóta semmi nem változott, még ha lehet, jobban mennek. A rendőrségnek el kellene járnia, mert előbb utóbb itt kegyetlen nagy baleset lesz. A másik probléma még a Vörösmarty utca lejárója, ahol a személyautók már alig tudnak kijönni. A híd, már annyira elsüllyedt, hogy megáll benne a víz. Ha az autós nem ügyeskedik elég jól, akkor leér az 1
autó alja és nagy károk keletkeznek benne. Ezt meg kellene csinálni, ez nem olyan nagy összeg. Azon a részen közel 200 autó is elmegy naponta. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: A Vörösmarty utca lejárójánál az áteresz valószínűleg nem csak megsüllyedt, hanem eltört a gyűrű. Ahogy néztem az egyszerűen beomlott. Tulajdonképpen ezért nem megy le a víz sem, mert nincs hol neki. Azt a felét muszáj leszünk megbontani, és legalább egy gyűrűt ki kell cserélni. Ezt tudom, hogy probléma. A sebességgel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy időnként a rendőrök a Brauch kastélynál szoktak álldogálni, igazoltatni. A súlykorlátozás lett volna az a megoldás, ami szóba jöhetett volna, viszont az a helyzet, hogy nem igazán van elkerülő út. A közútkezelő szerint nem jó a javaslat erre a súlykorlátozásra, mert ha mérni kezdenek, rövidesen mindenki tud róla. A másik pedig az, hogy a mezőgazdasági munkagépek is bele fognak esni. Ehhez külön engedélyezési eljárás kell. Ez egyrészt hosszadalmas folyamat, másrészt meg amíg nincsen meg az elkerülési lehetőség, addig nem tudunk ezzel mit kezdeni. Tegnap Németh László kollégám volt egy Járási konferencián, ahol többek között a vasút kérdéséről is szó volt. Ercsinél lenne egy gyors vasútszakasz, ami előbb utóbb kivitelezési stádiumba fog kerülni, ill. lenne egy elkerülő út, ami tulajdonképpen autópálya szakasz lenne. Martonvásár felett jönne át és a 6-os útba csatlakozna bele. Ha ez elkészül, akkor ki lehetne tiltani innen a kamionokat, de addig ez nehézkes, mert nem tudjuk merre terelni. György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): Én arra gondoltam, hogy sebesség korlátozó táblákat lehetne kirakni és akkor jogosan lehetne büntetni. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Az a baj, hogy a táblákat nem veszik figyelembe. Az őrsparancsnok úr elmondta, hogy egy rendőrőrsre egy darab traffipaxuk van, amit hurcolnak jobbra-balra. Tulajdonképpen az a baj, hogyha kiállnak vele valahova, fél óra múlva az összes kamionos tudja, és akkor szépen lassan végigmennek a falun. Igazság szerint tesznek rá a kamionosok, hogy milyen táblát rakok ki az út szélére. Valamilyen mobil taffipaxot kellene működtetni, ami bent van a kocsiban, és akkor menet közben tudnának mérni. Paulovics József (Gárdonyi Géza u. 27.) István említette, hogy van egy olyan vállalkozó, aki az utakat meg tudná csinálni. Nagyon sok helyen lenne olyan utca, ahol a lakosok is beszállnának. Biztos, hogy lenne, aki beszállna pénzzel, csak akkor kellene egyeztetni a vállalkozóval, hogy hogyan, miként, milyen összegben tudná megcsinálni, és ez milyen összeg lenne a lakosság részéről. Szerintem ez működne, annak idején a Bajcsy Zsilinszky utcát is összefogással csináltuk meg. Javaslatom, hogy össze kellene hozni a lakosságot a vállalkozóval, hogy melyik utca mennyibe kerülne, amit akár lakosság arányosan el lehetne osztani. Cseprekál István képviselő: Ez a megoldás már bennünk is felmerült. Ráckeresztúrnak jelenleg kb. 3300 lakosa van, amiből nagyjából 1500 fő, aki keresőképes. Ha minden évben ez az 1500 fő, fejenként csak 2000 Ft-ot fizetne be erre a célra, egy számlára, akkor 1
éves szinten 3-4 MFT jönne össze, de lehet, hogy több, hiszen van, aki többet, van, aki kevesebbet fizetne be. Netán, még ha az önkormányzat is ugyanennyit hozzá tudna tenni, mint amiről szó van, 2,5 MFT-ot, akkor szinte a Korniss István utca teljesen le lenne aszfaltozva. Úgy, hogy még netán a vízelvezetés is meg van oldva. Ez egy nagyon jó ötlet lenne, és ha erre van hajlandóság, akkor ezt minél hamarabb meg kellene lépni. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: A „pénzcsinálásnak” van két drasztikusabb és egy humánusabb módja. Drasztikus módja, amit már említettem, hogy vessünk ki helyi adókat. A másik, hogy szüntessük meg a segélyezést. Azért azt nem tudom, hogyan gondolták ezt, hogy ezt meg lehet oldani. Harmadik módja pedig az, hogy a Takarékszövetkezetnél nyitunk egy útalap számlát, amelyre lehet a felajánlásokat és befizetéseket tenni. Azért nem tartom teljesen célszerűnek azt a megoldást, hogy utcánként kezdjük el szedni az utcára valót, mert egy-egy utcában van ahol többen laknak olyanok, akik jobban hozzá tudnak járulni, és van olyan utca, ahol vagy nyugdíjasok, vagy kiskeresetűek, vagy jövedelem nélküliek laknak többen. Akkor ők soha nem tudják összedobni az utcára valót. Ezt hívják közteherviselésnek, amikor mindenki beteszi a közösbe. Természetesen meg lehet nézni, hogy honnan milyen befizetés érkezik, és azok az utcák előnyt élvezhetnek. Ha a lakosság részéről van ilyen megkeresés, akkor mi ezt a számlát megnyitjuk. Azt is vállalnom, hogy ennek a számlának a teljes nyilvánosságát biztosítjuk. Úgy, mint a befizetések összegét, mint a kifizetett számlákat, hogy ezek a pénzek nem másra, hanem az útra mennek. De ehhez tényleg kell a lakosság segítsége, akkor talán előrébb tudunk jutni. György Miklós (Rákóczi Ferenc u. 20.): Meg kell próbálni. Én, mint nyugdíjas felajánlom, hogy befizetem. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Megnyitjuk a számlát és mindenki a maga képességeihez mérten annyit fizet be, amennyit tud. Van, aki nagyobb összeget is felajánlott, csak azt mondta, hogy legyen előtte rendbe az út. Antoni Károly (Rozmaring utcai lakos): Ha ez megvalósulna, rangsorolni lehetne az utcákat, hogy amelyik utcában többet adnak bele, akkor azt kellene megcsinálni először. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Szerintem ezt meg lehet oldani, ha valaki befizet, akkor a közlemény rovatba beleírhatja, hogy melyik utcára, és akkor nyilvántartani lehetne, hogy melyik utcára mennyi jött be. Úgy is lehet, hogy a befizetők megadják az adataikat, lakcímüket, és a lakcím szerint mi is meg tudjuk nézni, hogy melyik utcában, mennyi befizetés történt. Amelyik utcánál összegyűlik a 2/3-a, a többit pedig ki tudja pótolni az önkormányzat, akkor el lehet kezdeni az utat. Antoni Károly (Rozmaring utcai lakos): Kérésem lenne még, hogy mi lesz a járdákkal? Valamikor 40 évvel ezelőtt elkészültek, még nagyon sok helyen ugyanaz a járda van. Magam előtt megcsináltattam, 100.000 Ft-ba 1
került, de utána lévő járdák össze van töredezve, dimbes-dombos. Nagyon sok helyen még járda sincs. Tudom, hogy egyelőre nincs rá keret. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: A mázsaháznál van egy olyan szakasz, a tűzcsapnál, ami össze-vissza van törve. Ott néztem, hogy vannak viszont egészen ép táblák is. Ahogy lesz közfoglalkoztatás, ha van olyan tábla, amit meg tudunk emelni, be tudunk szintezni, vissza tudjuk rakni, akkor a hiányzó táblát ki tudjuk önteni. Ennek még csak a költsége sem olyan nagy. Ilyen dolgot meg fogunk tudni oldani a nyáron, de az, hogy új járdát készítsünk, az már nem fog menni. Bízom benne, hogy egy ilyen kis közösségben nagyobb az összetartás, az összetartó erő. Egy 3300 lelkes faluban talán ez egy nagyon jó összefogás lehetne. Ezt a történetet, így sokkal reményteljesebbnek látom. Paulovics József (Gárdonyi Géza u. 27.): Javaslatot szeretnék tenni a képviselő-testületnek, hogy annak idején megpróbáltuk a mozgó árusok (csilingelős autók) díjainak beszedését. Nem tudom, hogy ez meg lett-e már oldva, mivel éves szinten ez nem egy elvetendő összeg. Nem beszélve arról, hogy a temető fenntartásával kapcsolatosan is volt egy ötletünk, amelyről már készült egy szerződés tervezet. Ez arról szólt, hogy a temetkezést lebonyolító vállalkozóktól szedtünk volna be díjat, amiből elég szépen fent lehetne tartani a temetőt. Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester: Van egy rendeletünk lakások és helyiség bérletére, ami közterületre vonatkozik, mozgó árusításra nem, de ezt szerintem meg tudjuk oldani. Ami nehezebb történet az a ravatalozónak a használata, többek között az elektromos áram használatáról is szó van. Felmerült ez kérdésként, hogy esetleg a temetkezési vállalkozótól ravatalozási díjat szedjünk be, amit tulajdonképpen nekünk önkormányzatnak nagyobb bevétel lenne. A másik oldalon viszont az biztos, hogy ezek a temetkezési vállalkozók a többletterhet ráhárítanák a lakosokra. Meg kell mondjam, hogy nagyon sokat köztemetünk. Egyszerűen nincsen pénze a lakosságnak arra, hogy egy hamvasztásos temetést tudjon csináltatni. Hozza a lakos a jövedelem igazolását és mi csináltatjuk neki. Koporsós temetést nagyon kevesen tudnak finanszírozni, a köztemetés pedig mindig hamvasztás, mert az az olcsóbb. Így is nagyon sok kérelem van már bent, ezeket nem is tudom elutasítani, mert egyszerűen indokolt. Tehát ez a probléma, hogy ezeket a díjakat a lakosságra fogja ráterhelni a vállalkozó. Azt mondom, hogy tehetünk rá kísérletet. Képviselő-társaim elé beviszem a javaslatot, ha megszavazzák meg is próbálom. Megnézhetjük, hogy mi lesz a kimenetele. Amikor ezt átgondoltam, nem láttam belőle túl nagy bevételt, viszont látom a plusz terhet a lakosság felé. Ha nincs több kérdés, észrevétel, akkor tisztelettel megköszönöm, hogy eljöttek, hogy megtiszteltek minket a kérdéseikkel. Sajnálom, hogy ilyen kicsi volt az érdeklődés, mert úgy gondolom, hogy ez péntek 18 óra azért lett így kitűzve, hogy mindenki hazaérjen a munkából, másnap ne kelljen korán kelni. Akik vették a fáradtságot, és eljöttek, azoknak még egyszer nagyon szépen köszönöm! A testületi ülést ezennel berekesztem.
1
Kmf.
Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester
Szabó József jkv. hitelesítő
Dr. Hekman Tibor jegyző
Ifj. Cseprekál István jkv. hitelesítő
Elkészült: 2013.04.02.-án Készítette: Varga Krisztina
________________________
1
